1
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK RENDELETE A gyermekvédelem helyi rendszeréről I. rész Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. Évi LXV. Tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. Törvényben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermeke részére nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja 1.§. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt.-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényében foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermeke veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A rendelet hatálya 2.§. 1. A rendelet hatálya kiterjed a Nyíribrony Község területén tartózkodó a) magyar állampolgárságú, b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekekre és fiatalfelnőttekre, valamint szüleikre. 2. E rendelet szerint kell eljárni az 1. Bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Nyíribrony Község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A gyermekek védelmének rendszere 3.§. 1.
A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más
2
hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. 2.
A Képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
3.
A gyermekek védelmét a Képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a) Pénzbeli és természetbeni ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekek napközbeni ellátása. Eljárási rendelkezések 4.§.
1.
Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő.
2.
Az 1. bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. 5.§.
1.
A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat csatolni: a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot. b) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet. c) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást. d) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról .
2.
Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és
3
házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. E rendelet alkalmazásában a jövedelem az 1993. évi III. tv. 4. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint határozható meg. 3.
A jövedelem magállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
4.
A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: -
5.
a szülőt, a szülő házastársát vagy élettárást, a 20 évnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton, egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, a korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket, az előzőekbe nem tartozó, a Csjt. Alapján a szülő vagy a házastársa által eltartott rokont.
A 4. Bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi a) vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, b) nevelt és családba fogadott gyermeket.
6.
A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is , aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül II. rész A pénzbeli és természetbeni ellátások 6.§.
1. A Képviselő-testület – amennyiben az eltartó és a gyermek nyíribronyi állandó lakhellyel rendelkezik – a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdelével ellentétben. 2. A rendszeres támogatás – az 1. Bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén – gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ával megegyező összeg. Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás időpontjától a támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani. 3. Ha a Képviselő-testület a rendszeres gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapítja, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig
4
tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a Képviselő-testület évente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében ellenőrzi a támogatás felhasználását is. 4. Ha a rendszeres támogatásban részesülő középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. életévének betöltéséig. 5. A tárgyhóra esedékes rendszeres támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni. 6. A rendszeres támogatás megállapításáról, kifizetésének módjáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, továbbá a támogatás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. A határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az ellátásra való jogosultságát érintő lényeges körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. 7.§. 1. A Képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küszködik, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, egyszeri többletkiadások, elemi kár, jelentős jövedelemcsökkentés. 2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege 3.000,-Ft-nál nem lehet kevesebb. 3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal adható családonként. 4. A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. III. rész A természetben nyújtott ellátások 8.§. 1. A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. 2. Természetbeni juttatás különösen: gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása, iskolai felszerelések biztosítása, vásárlási utalvány. 3. a) Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő a Polgármesteri Hivatalban.
5
b) A vásárlási utalvány a START Vállalat által üzemeltetett egységben (szociális bolt) váltható be.
kiskereskedelmi
c) Az utalvány tartalma: - az utalványt kibocsátó megnevezése, - az utalvány sorszáma, - a „vásárlási utalvány” elnevezése és mértéke, - az utalvány érvényességi ideje, - a kiállítás kelte, - a kiállító aláírása, - a START Vállalat bélyegzőlenyomata. d) A Polgármesteri Hivatal dolgozója a kitöltött utalványt adja át a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást vezet. Az utalványok átvételét a támogatásban részesülők aláírással igazolják. IV. rész Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Gyermekjóléti Szolgálat 1.
A Gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve
2.
A szolgálat feladatai különösen. -
3.
a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése, a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése, a helyettes-szülői hálózat szervezése, a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátása, segítése, az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése, felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.
A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Gyermekek napközbeni ellátása 10.§.
1. Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik nem tudnak gondoskodni.
6
2. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: -
óvodai napközi, általános iskolai napközi. Térítési díjak 11.§.
1. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. 2. A térítési díj összegét a rendelet 1. Számú melléklete tartalmazza. 3. A térítési díj megfizetésénél 50% kedvezmény illeti meg a három és többgyermekes családokat (normatív kedvezmény). 4. A térítési díjat havi időtartamra előre, a tárgyhó 5. Napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, s erről félévenként tájékoztatja a Képviselő-testületet. Legalább három havi térítési díj elmaradása esetén az étkeztetést fel kell függeszteni. 12.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell. Nyíribrony Község Önkormányzati Képviselő-testülete 2/2000.(II.15.) ÖKT. számú rendeletének 1. számú melléklete Az étkezésért fizetendő térítési díjakról A térítési díj összege: a) Az óvodai étkeztetés térítési díja: 139.-Ft/fő/nap. b) A napközis étkeztetés térítési díja: 167.-Ft/fő/nap. c) Az idősek klubja étkeztetési térítési díja, valamint q menzás étkeztetés térítési díja: 110.Ft/fő/nap. d) Az alkalmazotti étkezés térítési díja: 95.-Ft/fő/nap. e) Vendégétkeztetés térítési díja: 175.-Ft/fő/nap.
7
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2000.(VII.10.)ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE - a szociális törvény végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályzásról A Képviselő-testület A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. Évi III. tv. alapján (továbbiakban: Sztv.), valamint a végrehajtásra vonatkozó 28/1993.(I.17.), 30/1993.(II.17.), 31/1993.(II.17.), és a 32/1993.(II.17.) Kormány rendeletek helyi megvalósításának szabályozására a következő rendeleteket alkotja: Általános rendelkezés 1.§. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások (pénzben és természetben nyújtott) formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések 2.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat illetékességi területén: a) az állandó lakóhellyel bejelentett magyar állampolgárokra, b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személyekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) a szociális törvény által meghatározott ellátások esetében a településen tartózkodó, a támogatásra rászoruló személyekre és hajléktalanokra. (2) Az Sztv. hatálya alá tartozó ügyekben az Sztv. és az ide vonatkozó végrehajtási Kormányrendeletek, valamint e rendelet szerint kell eljárni. (3) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a) a Képviselő-testület, b) a Képviselő-testület átruházása alapján a Polgármester gyakorolja. (3) E rendelet alkalmazásában: a) Jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedülálló, házastárs, tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló: a Szociális törvény 4.§. (1( bekezdésében meghatározottak szerint értendő.
8
b) Szociálisan rászorult személy különösen az, akinek családjában nincs megélhetésit biztosító vagyon és az egyéb forrásból származó egy főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 140%-át, egyedülálló esetén a 180 %-át nem éri el. c) Nem tartozik az átlagos életvitelhez szükséges vagyontárgyakhoz: üdülő, egynél több lakó-, telek ingatlan, három évnél nem régebbi gépjármű, különleges berendezési tárgyak, nagy értékű szórakoztató elektronikai eszközök, 10 hektár, vagy annál nagyobb szántóként nyilvántartott terület, mezőgazdasági munkagépek, 200.000.-Ftnál nagyobb értékű állatállomány. Eljárási rendelkezések 3.§. (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, vagy a 32/1993.(II.17.) Korm. rendelet 1. Számú mellékleteként meghatározott jövedelem és nyilatkozatot becsatolni . (2) A kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élőknek nyilatkozni kell arról, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel rendelkeznek. (3) Jövedelemszámításnál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek közül -
-
munkabér esetén az előző három hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolást, nyugdíjak és egyéb járadékok , GYED, GYES esetében a tárgyhavi, vagy a megelőző havi szelvény, postai feladóvevény, illetőleg átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézet vagy a kifizető szerv igazolása a teljes havi összegről, vállalkozók esetén az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról, vagy az adóbevallás hitelesített másolata, egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat az egy évi átlagos nettó jövedelemről.
(4) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (5) A kérelmekkel kapcsolatos eljárás (bizonyítékok bekérése, ellenőrzés, szükség esetén környezettanulmány készítése) a Polgármesteri Hivatal megbízott ügyintézője bonyolítja, együttműködve a szociális gondoskodást nyújtó intézményekkel. (6) A pénzben és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmek – kivéve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, köztemetés – segélykeret kimerítése esetén (erre való hivatkozással) elutasíthatók. (7) Párhuzamosan többféle pénzbeli ellátás – kivéve a temetési segély, közgyógyellátási igazolvány – csak rendkívüli esetben nyújtható.
9
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 4.§. (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő ellenérté megfizetésére. (2) A jogtalanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelhető el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (3) A visszafizetésre részletfizetési kedvezmény adható, ennek időtartama 6 hónap lehet. (4) Amennyiben a Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, e megtérítés összegét, illetve a pénz egyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 5.§. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, időskorú személyek részére nyújtott támogatás, a szociális törvény alapján. Rendszeres szociális segély 6.§. (1) Jogosultak köre, a segély megállapításának feltételei, összege, folyósítása, megszüntetése a Sztv.-ben foglaltak alapján. (2) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek számára a kötelezően meghatározott 30 munkanapos foglalkoztatáson túl, hosszabb időtartamú munkalehetőséget is felajánlhat. (3) Az önkormányzat által szervezett munka lehet a) közhasznú munka, b) közmunka, vagy c) a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka.
10
(4) Az aktív korú nem foglalkoztatottak munkavégzésére a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadók. (5) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni az önkormányzattal és a területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. (6) Az (5) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korú, nem foglalkoztatott a) az önkormányzatnál a jogosultság megállapítása fenntartása és megszüntetése céljából vezetett nyilvántartás adataihoz az iskolai végzettségére és szakképzettségére vonatkozóan is nyilatkozok, b) a segélyre való jogosultság évenkénti felülvizsgálatában együttműködik, c) a munkaügyi központ kirendeltségével a kapcsolatot rendszeresen tartja, a kirendeltség és az önkormányzat által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, a foglalkoztatásra irányuló programokban részt vesz. (7) Az aktív korú, nem foglalkoztatott köteles a segély megállapítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül a munkaügyi központ kirendeltségével felvenni a kapcsolatot. Jelentkezés elmulasztása és annak következő munkanapokon történő igazolása hiányában segély folyósítását meg kell szüntetni. (8) Aki együttműködési kötelezettséget nem vállal, vagy annak nem tesz eleget, kérelmét el kell utasítani, illetve a segély folyósítását meg kell szüntetni. (9) Akinek rendszeres szociális segélye az együttműködési kötelezettséget megszegése miatt szűnt meg, ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel újbóli teljesítése esetén részesülhet az ellátásban. (10) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú, nem foglalkoztatott az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt. (11)
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére a Sztv. előírásai vonatkoznak. Lakásfenntartási támogatás 7.§.
Az Önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat a rászoruló családnak vagy személy részére, aki állandó lakóhellyel rendelkezik, lakóháztulajdonnal, lakásbérlettel, haszonélvezettel rendelkezik a településen, az Sztv. 38-39. §-ai alapján. 8.§. A támogatás igényléséhez mellékelni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, vagy a 32/1993. (II.17.) Korm. rendelet 1. Számú melléklet szerinti jövedelem és vagyonnyilatkozatot és ezen túlmenően a lakásfenntartási költségeket igazoló dokumentumokat.
11
9.§. (1) Támogatás nyújtható azoknak, ahol a lakás alapterülete a közös háztartásban élők esetén: - 2 fő esetén 50 m2 - 4 fő esetén 80 m2 - 5 fő esetén 100 m2 minden további fő esetén plusz 10 m2-nél nem nagyobb alapterületű lakásban laknak. (2) a támogatás megítélésénél további feltétel, hogy a támogatott lakás nagysága meghatározásánál figyelembe vett személyek: a) lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja az összjövedelmének a 35%-át b) a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja az összjövedelmének 20%-át és a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 140%-át, egyedülálló esetén a 180%-át. (3) költségenként az Önkormányzat az alábbi mértékeknek megfelelő összeget ismeri el: a) vízfogyasztásként legfeljebb havi 15 m3, b) nem fűtés célú villanyáram fogyasztásaként legfeljebb 10 kW/h, c) amennyiben a fűtés villanyárammal vagy gázzal történik, a ténylegesen felmerült, a lakáshoz kapcsolódó költséget kell figyelembe venni, d) átalány-elszámolás esetén a számlával igazolt átalány teljes összege, e) a fentiektől eltérő fűtési mód esetén a fűtőanyag számlával igazolt teljes összege, f) lakáscélú pénzintézeti törlesztő-részlet. (4) Ugyanazon lakásra támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 10. §. Támogatásként havonta lakásfenntartási kiadásokra az öregségi nyugdíjminimum legfeljebb 20%-a állapítható meg. 11.§. Csak különösen indokolt esetben - elemi kár, családban három hónapot meghaladó betegség, bármely életvitelt lehetetlenné tevő, önhibáján kívüli esemény – részesülhet támogatásban az, akinek a Sztv. 38.§. (4) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási kiadásai bármelyikéből 10.000.-Ft-ot meghaladó tartozása van. 12.§. A lakásfenntartáshoz kapcsolódó fogyasztások igazolása az előző naptári év minden hónapjára vonatkozó igazolással történik, melynek alapján kell a havi átlagos költséget megállapítani.
12
13.§. Meg kell szüntetni annak a támogatását, aki három hónapnál hosszabb ideje nem tesz eleget a lakásfenntartással kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének. 14.§. A megállapított támogatást elsősorban valamely gazdálkodó szerv, illetőleg a pénzintézethez történő átutalásával kell teljesíteni. Ápolási díj 15.§. (1) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével az a nyíribronyi lakóhellyel rendelkező nyíribronyi lakos, aki hozzátartozóként (Ptk. 685. §. b) pont) önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló 2 év feletti, súlyos fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. (12) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (13)
Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó a Sztv. 42. §-ában felsorolt esetekben.
(14) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. (15) Az ápolási díj összege az (1) bekezdésben szabályozott esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-a. Átmeneti segély 16.§. (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lévő, kis és nagykorú személyek részesülhetnek pénzbeli és természetbeni segélyben, melynek formái: -
élelmiszer, tanszer, tankönyvvásárlás, ruházati cikkek vásárlása, a gyermekintézmények térítési díjának részbeni vagy teljes átvállalása, gyógyszerigény támogatása (számla ellenében), hátrányos helyzetű családok családtervezéssel kapcsolatos egészségügyi költségeinek támogatása.
(2) A 0-3 éves, óvodába járó, általános iskolás gyermekek részére az (1) bekezdésben meghatározott formában, míg a továbbtanuló gyermekek részére pénzben kell folyósítani.
13
(3) A 0-3 éves, óvodába járó, általános iskolás és továbbtanuló, valamint felsőfokú intézményben tanulók megsegítésére az átmeneti segély összege költséghelyen évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg kerül megállapításra. (4) Átmeneti segélyben részesíthető az, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 120%-át, egyedülálló esetén a 150%-át nem éri el. (5) Különösen méltánylást érdemlő esetben – elemi kár, hat hónapot meghaladó betegség esetén a kérelmező évente a legfeljebb egy alkalommal a (4) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt 20%-kal meghaladóan átmeneti segélyben részesíthető. (6) Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultság figyelembevételével kell megállapítani, mely összeg nem lehet kevesebb 2.000.-Ft-nál. A kifizetett segély összege nem haladhatja meg a 4. pontban jelzett jövedelemhatár kettő és félszeresét. (7) A segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani írásban. (8) A segély iránti kérelemhez csatolni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, vagy a 32/1993.(II.17.) Korm. rendelet 1. Számú melléklete szerinti jövedelem és vagyonnyilatkozatot. (9) A család körülményeinek ismeretében a Képviselő-testület minősített többséggel kérelem nélkül is segélyt állapíthat meg. (10) A Polgármesteri hivatal környezettanulmányt készít az igénylőről, ha az életkörülményei a Polgármesteri Hivatal előtt ismert. (11) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. (12) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a határozat jogerőre emelkedését követő hét hétfői napján a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti fel. Kérésre vagy a pénztári kifizetés eredménytelensége esetén postán küldik a segély összegét. Indokolt esetben a döntéshozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról. (13) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben vagy egészben, vásárlási utalvány formájában is. (14) Az utalvány a segélyeztetett élelmiszer, tisztálkodószer, ruhanemű, tüzelő vásárlásra jogosítja fel. Az utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni tilos. Az utalvány értéke sem egészében, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható. (15) Az utalvány minden olyan kereskedelmi egységben beváltható, amelynek üzemeltetőjével a jegyző előterjesztése alapján a Polgármester megállapodást köt. (16) E rendelet által meghatározott szociális célú vásárlási utalvány közokiratnak minősül, ellenértékének megtérítésére az Önkormányzat felelőséget vállal.
14
(17) a) az utalvány 100.-, 500.-, és 1000.- Ft-os címletekben készül. Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő a polgármesteri Hivatalban. c) Vásárlási utalvány tartalma - a kibocsátó önkormányzat megnevezése, számlaszáma, - utalvány sorszáma, - „vásárlási utalvány” elnevezése és névértéke, - az utalvány érvényességi ideje - az utalvány alapján vásárolható árucikkek, fizetési lehetőségek felsorolása, - felhasználási korlátozások - vásárlásra, felhasználásra jogosult személy személyi igazolvány száma, - a kiállítás kelte, - a kiállító aláírása, - a polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzője.
(18) A Polgármesteri Hivatal eljáró dolgozója a b) pont szerint kitöltött utalványt adja át a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szerint nyilvántartást vezet. Az utalványok átvételét a segélyben részesülőknek aláírásukkal igazolniuk kell. (19) A Polgármesteri hivatal az utalványok ellenértékét a polgármester által megkötött megállapodás alapján egyenlíti ki. (20) Az utalványtömbök elkészítéséről, bizonylati rendjének megszervezéséről és szabályairól az utalványok felhasználásával kapcsolatos egyéb ügyviteli kérdések rendezéséről a jegyző gondoskodik. Temetési segély 17.§. (1) Temetési segély nyújtható az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély összege 7.000,-Ft. (3) A temetési segély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot, ha nem helyben halt meg, valamint a temetési számlát. (4) Nem állapítható meg temetési segély annak, aki az elhunyt személlyel eltartási életjáradéki vagy öröklési szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghalt személy ellátásáról, gyógykezeléséről és halála esetén eltemettetéséről gondoskodott. (5) A kérelmekről a szükséges eljárás lefolytatása után az önkormányzat hatáskör átruházása alapján a Polgármester dönt.
15
Természetben nyújtott ellátások Köztemetés 18.§. (1) Közköltségen történő temetést kell biztosítani annak a vagyontalan, Nyíribronyban elhunyt személynek, akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója. (2) Ha utólag bizonyíthatóan kiderül, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költségei fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként az ügyben illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) Ha a meghalt személy nem nyíribronyi lakos volt, a köztemetés költségei az utolsó állandó lakhely szerinti település önkormányzatától visszaigényelhetők. (4) A kérelmekről a szükséges eljárás lefolytatása után az önkormányzat hatáskör átruházása alapján a Polgármester dönt. Közgyógyellátás 19.§. (1) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg, ha a 10/1995. (II.24.) NM. rendeletben foglalt gyógyszerek havi fogyasztása: - Egyedülálló esetén a sajátjogú nettó jövedelem 25%-át, - Családosok esetén a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelmének 25%-át meghaladja. (2) Nem vehető figyelembe a gyógyszerfogyasztás megállapításánál a gyógyhatású készítmények és vitamin készítmények szedése, kivéve ha a alapbetegség indokolttá teszi. (3) Külön méltánylást érdemlő esetben – elemi kár, három hónapot meghaladó betegség esetén – az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (4) A közgyógyellátásra való jogosultság iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A közgyógyszer ellátására való jogosultság elbírása előtt a háziorvos köteles a kiadott igazolásokat ellenőrizni. Étkezési segítségnyújtás 20.§. (1) Az a szociálisan rászorult, vagy eltartott, aki kora egészségi állapota miatt nem képes a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni, az Óvoda konyhájáról egy ebédet kérhet.
16
21.§. (1) Az étkezésért személyi térítési díjat kell fizetni. (2) Az étkezési térítési díjnak alapja az élelmezés nyersanyagköltsége, mely az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg kerül megállapításra. Az étkezésért fizetendő térítési díj – az élelmezés térítés és az igénybevett étkezések szorzata – mely nem haladja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át. 22.§. (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A folyamatban lévő ügyekben 2000. július 10. napjától e rendelet szerint kell eljárni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális törvény végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályozásról szóló 3/1993. (VII.29.) ÖKT. számú rendelet, valamint az azt módosító 4/1999. (VII.01.) ÖKT. számú rendelet.
17
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2000. (VIII. 09.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE A helyi adózás rendjéről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§. Nyíribrony Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény felhatalmazása alapján a következő helyi adókat vezeti be: a) Magánszemélyek kommunális adója. b) Vállalkozások kommunális adója, c) Iparűzési adó. 2.§. (1) A helyi adó hatálya kiterjed (adóalany) a) Az önkormányzat illetékességi területén lakó állampolgárra, b) A jogi személyiségű szervezet és vállalkozás, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, c) Magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülésére. 3.§. (1) Adómentesség : A 2.§. (1) bekezdés b) és c) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül: -
A társadalmi szervezet, Az egyház, Az alapítvány, Közszolgáltató szervezet, Köztestület, Közhasznú társaság, Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, A költségvetési szerv, Magánnyugdíjpénztár
adómentes abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetén – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) Az induló vállalkozás az indulás évében adómentes. Nem illeti meg a kedvezmény a szeszesitalt kimérő tevékenységet végző vállalkozót.
18
4.§. Az 1.§-ban megfogalmazott adók összegéről az Önkormányzat köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. 5.§. Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni.
Kommunális jellegű adók Magánszemélyek kommunális adója 6.§. (1) A kommunális jellegű adófizetési kötelezettség kiterjed a községi Önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi -
építményre telekre
(2) Adófizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt is aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával is rendelkezik. Az adó alanya 7.§. (1) Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában az adóalanyok. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól a magánszemélyek közös megegyezéssel eltérhetnek. Ezzel kapcsolatos megállapodásukat írásban kell bejelenteni. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 8.§. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
19
(2) Lakásbérleti jogviszony esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napjával szűnik meg. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó mértéke 9.§. Az adó mértéke adótárgyanként illetőleg lakásbérleti jogviszonyonként 2000.-Ft. Adómentesség 10.§. (1) Szociális, egészségügyi- és gyermekvédelmi, illetőleg nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség. (2) egyházak tulajdonában álló nyilvános istentiszteletre szolgáló templom, imaház, lelkész elhelyezésére szolgáló építmény. (3) Állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá növénytermesztéshez kapcsolódó tárolók. (4) Építménnyel azonos helyrajzi számon lévő földrészlet. (5) Nem lakás céljára szolgáló építmények, kivéve az önálló helyrajzi számon lévő üzlet, műhely, garázs, iroda. (6) Minden olyan épülettel be nem épített földrészlet, amelyet mezőgazdasági termelés céljára hasznosítanak. Adómérséklés 11.§. (1) Az adóhatósság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó- bírság vagy pótléktartozás mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (2) Az adótartozást megállapító hatóság törölheti az 1000.-Ft alatti tartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről az adóhatóság külön nyilvántartást vezet
20
Vállalkozók kommunális adója 12.§. (1) Kommunális adófizetési kötelezettség terheli a Htv. 3.§-ában felsorolt adóalanyok közül vállalkozót függetlenül a Htv. 24. §. alapján fennálló adókötelezettségtől. (2) Az adófizetési kötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye található az önkormányzat illetékességi területén. Az adó alapja 13.§. Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. 14.§. (1) Az adó mértéke a 13.§. szerinti állományi létszámra vetítve 1.000.-Ft/fő. (2) Ha vállalkozó adófizetési kötelezettsége nem áll fenn egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre megállapított évi adómérték 1 hónapra hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjának számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. 15.§. Mentes a vállalkozók kommunális adójának megfizetése alól a mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély. Helyi iparűzési adó 16.§. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység: (2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelem szerzésre irányuló tevékenysége. 17.§. (1) Az adófizetési kötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
21
18.§. Az adó alapja az értékesített termék, illetve szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói tevékenységekkel, valamint az anyagköltséggel. 19.§. Az adó mértéke a nettó árbevétel 1.2%-a. 20.§. (1) Mentes az adó megfizetése alól az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység. (2) Mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 21.§. (1) A vállalkozó a kommunális és az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege: a) Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a meglévő év adójának megfelelő összeg, b) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege, c) A tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal, vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) A vállalkozók e minőségben végzett tevékenységük alapján megfizetendő adójukat önadózással teljesítik. (6)
1. A magánszemélyek kommunális adóját az adózóknak félévenként két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. 2. Kommunális adó, iparűzési adó: a) A vállalkozók adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetnek,
22
-
b) Az adózó év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti, c) Az adózás rendjéről szóló 21. §-ban és 22. §. (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az adózónak 30 napon, vagy a külön törvényben előírt határidőn belül adóbevallást kell tennie, ha a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében a cégjegyzékbe bejegyezte, az cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelmének évében jegyezte be a cégjegyzékbe, az adózó cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja, a számvitelről szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át az áttérés napjával, átalakul a megszűnés napjával, felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás) kezdő időpontját megelőző nappal, ha a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik, a zárómérleg elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napjával, az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával, az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt, a megszűnés napjával, az egyéni vállalkozói igazolványát a gazdasági kamara, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta. 22.§.
Az e rendeletben nem szabályozott, a helyi adózás rendjével kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 23.§. E rendelet Nyíribrony Község közigazgatási területére terjed ki. 24.§. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. 25.§. E rendelet bevezetésével az alábbi helyi rendeletek vesztik hatályukat: 6/1196. (XI. 29.), 7/1996. (XI. 29.), 4/1997. (V.13.), 5/1997. (V.13.), 3/1998. (VIII. 28.), 6/1999. (VII. 28.).
23
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 26.§. (1) Önkormányzat illetékességi területe: Az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magába foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Vagyoni értékű jog: A kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek használati jogát is – a földhasználat és a lakásbérlet. (3) Építmény megszűnése. Ha az épületet lebontják, vagy ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. (4) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. (5) Közhasználatú közlekedés: A közlekedés és hírközlés népgazdasági ág közlekedési ágazatába sorolt gazdálkodók összessége, illetve az általuk lebonyolított közhasználatú közlekedési tevékenység. A közhasználatú közlekedés a bárki által – meghatározott feltételek megtartása és díjak megfizetése mellett – igénybe vehető szállítás, illetve a kapcsolódó feladatok ellátása. (6) Korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: A Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi Statisztikai Fogalmak című módszertani segédlet 1992. évi július 15. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásban személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot. (7) Vállalkozó: A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző a) Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, b) Az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, c) Mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, d) Az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély, e) Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt és gazdasági társaságot is. f) Egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is. (8) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia, távfűtés-, melegvíz-,
24
ivóvíz-, csatornaszolgáltatást ( a továbbiakban: szolgáltatás ) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. (9) Jövedelemszerzést szolgáló építmény: minden olyan építmény vagy épületrész (üzlet, iroda, telephely, raktár), amelyben a gazdasági haszonszerzésre szolgáló tevékenység folyik. (10) Anyagköltség : a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet beszerzésére fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével.
25
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2000. (XI. 17.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE Nyíribrony Község Önkormányzata 2/2000. (II.15.) ÖKT. számú rendelet A gyermekvédelem helyi rendszerének módosításáról A Képviselő-testület 1.§. A rendelet 6. §. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ A Képviselő-testület a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.” 2.§. A rendelet 7.§. (3) bekezdését hatályon kívül helyezi. 3.§. A rendelet 1. számú melléklete helyébe az alábbi rendelkezés lép: -
Az étkezésért fizetendő térítési díjakról –
A térítési díj összege: a) Az óvodai étkeztetés díja: 139.-Ft/fő/nap. b) A napközis étkeztetés térítési díja: 167 Ft/fő/nap. 4.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
26
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2000. (XII. 18.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE A 2001. évben alkalmazandó vízdíj megállapításáról A Képviselő-testület Az 1993. évi CIV. törvénnyel módosított, és az „árak megállapításáról szóló” 1990. évi LXXXVII. tv. 7. §-ában biztosított jogkörében eljárva a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 9/1999. (XII.06.) ÖKT. számú rendeletét ( a továbbiakban: ÖKR ) az alábbiakban módosítja: 1.§. Az ÖKR. 1 számú melléklete 1-2. pontja helyébe az alábbi 1. pont szerinti rendelkezés lép: 2001. január 1-től 2001. december 1-ig Ivóvíz díja: - Lakosság részére: - Közületek részére:
128,-Ft/m3+áfa 148,-Ft/m3+áfa 2.§.
Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba. Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget időarányosan kell megosztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra.
27
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2000. (XII.18.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE Nyíribrony Község Önkormányzata 5/2000. (VII.10.) ÖKT. számú rendelet - A szociális törvény végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályozásmódosításáról – A Képviselő-testület 1.§. A rendelet 3.§. (6) bekezdését hatályon kívül helyezi. 2.§. A rendelet 9.§. (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „b) A lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja az összjövedelmének 20%át, és a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.” 3.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
28
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2001. (X. 25.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE A falugondnoki szolgálatról Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 59.§. (2) bekezdése értelmében a falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatokat és azok mértékét e rendeletben foglaltak szerint állapítja meg. A rendelet célja és hatálya 1.§. E rendelet célja, hogy a falugondnoki szolgálat szabályozott keretek között: a) A település lakói számára a településen hiányzó, alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájutásnak az elősegítése. b) A rászoruló lakosság szállítási problémáinak elősegítése. c) A település lakosságát érintő közérdekű és közhasznú információk gyűjtése, illetve továbbítása. A rendelet hatálya 2.§. A község közigazgatási területén: a) életvitelszerűen, állandó, vagy tartózkodási személyekre, b) tevékenykedő egyéb szervezetekre terjed ki.
hely
A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok 3.§. A falugondnoki szolgálat körében ellátandó alapellátási feladatok. a) étkeztetésben való közreműködés, b) házi segítségnyújtásban való közreműködés. Étkeztetésben való közreműködés 4.§.
alapján
bejelentett
29
1. Az étkeztetésben való közreműködés során a falugondnoki szolgálat biztosítja: a) az étel eseti házhozszállítását. 2. Az 1/a pontban meghatározott eseti szállítás térítésmentes. 3. Az e feladatban meghatározott közreműködés a szolgálat kötelező feladata. A házi segítségnyújtásban való közreműködés 5.§. 11. A házi segítségnyújtásban történő közreműködés keretében a Falugondnoki Szolgálat biztosítja az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló rendelete alapján megállapított ellátást. házi gondozó ellátotthoz történő szállításával, házi gondozó munkájába történő – nem szakmai jellegű – feladatok ellátását. 21. Az 1. bekezdésben leírt feladatok ellátása térítésmentes és kötelező. A falugondnok által ellátott egyéb szolgáltatási feladatok 6.§. a) személyszállítási feladatok, b) önkormányzati feladatkörbe tartozó szállítási feladatok, c) önkormányzati rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, d) kapcsolattartás az önkormányzat és intézményei, valamint a lakosság között, e) egyéb szolgáltatási jellegű feladatok. Személyszállítási feladatok 7.§. 1. Ezen feladatkörében ellátja. a) b) c) d) e)
a munkanélküliek munkaügyi központba történő eseti szállítását, kórházi, szociális otthoni stb., szállítást, családi eseményekre történő szállítást, önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényekre történő szállítást, óvodások, iskolások, oktatási, nevelési intézménybe, rendezvényekre történő szállítását.
2. Az 1. bekezdés b) és c) pontjában foglalt szállítási feladatok ellátásáért az igénybevevő térítési díjat fizet. a) a térítési díj mértéke. 60.-Ft + áfa/km.
30
b) A szolgáltatás általában csak egyszerre egy intézményt, vagy szállítási helyet érintően kizárólag több igénybevevő esetén nyújtható. Egyedi igények csak kivételes esetben teljesíthetőek. c) A felsorolt feladatok a falugondnoki szolgálat számára nem kötelezőek, csak szabad kapacitás esetén ellátandók. 3. Önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényekre történő szállítás: a) Az önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényekre szállítást az önkormányzat által szervezett olyan rendezvény, ahol a hirdetés tartalmazza a személyszállítási feladatok falugondnoki szolgálat keretében történő megoldását is. b) Az a) pontban leírt feltétel megvalósulása esetében a szállítás térítésmentes. 4. A Falugondnoki Szolgálat önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó szállítási feladatai: a) A méltányolható lakossági igények kielégítését szolgáló szállítási feladatok, b) Az egyes mezőgazdasági termékek beszerzésében és termeltetésében való közreműködés. 5. Önkormányzati rendezvények, kapcsolatos feladatok:
összejövetelek
szervezésével,
lebonyolításával
a) A Falugondnoki Szolgálat feladata az önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában való aktív részvétel, a Polgármester és a jegyző utasításának megfelelően. b) Önkormányzati rendezvénynek, összejövetelnek számít: -
Képviselő-testületi ülés, közmeghallgatás, falugyűlés, egyéb lakossági fórumok, önkormányzat és intézményei által szervezett egyéb események, (pl: gyermeknap, idősek napja, stb.) c) A feladatellátás a polgármester és a jegyző intézkedése alapján kötelező szolgáltatás. Kapcsolattartási feladatok 8.§.
1. A Falugondnoki Szolgálat kapcsolattartási feladatot is ellát: a) önkormányzat és a lakosság között, b) önkormányzat intézményei és a lakosság között. 2. a falugondnoki Szolgálat köteles a lakosságtól érkező, önkormányzatot érintő közérdekű kéréseket, javaslatokat, egyéb információkat haladéktalanul az illetékesek felé továbbítani.
31
3. Az itt meghatározott feladatok a Falugondnoki Szolgálat számára kötelezőek, ezért külön térítés nem jár. Egyéb, nem részletezett szolgáltatás jellegű feladatok 9.§. 1. A Falugondnoki Szolgálat az e rendelet által nem szabályozott feladatokat is köteles ellátni, ha a Polgármester, vagy a jegyző erre utasítja, és az nem ellentétes az e rendelet 1.§-ban meghatározott céllal. A Falugondnoki Szolgálat keretében ellátandó feladatok rangsorolása 10.§. 1. A falugondnoknak elsősorban az alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatási feladatokat kell ellátnia. A többi kötelező feladatot úgy kell ellátnia, hogy az alapellátási feladatok ellátásával ne ütközzön. 2. Az egyéb, nem kötelező szolgáltatási feladatok ellátása csak a kötelező feladatellátás után hajtható végre.
A FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT IGÉNYBEVÉTELI RENDSZERE 11.§. Igénybevétel határozat alapján, alanyi jogon, valamint a jogtalanul igénybe vett ellátás következményei. 1. A 3.§-ban foglalt ellátásokat az önkormányzat szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény alapján alkotott helyi rendeletén alapuló határozatban foglaltak alapján lehet igénybe venni. 2. A Képviselő – testület felhatalmazza a polgármestert, hogy határozatban döntsön egyes falugondnoki szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. 3. A Polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntésről tájékoztatja a Képviselőtestületet.
32
A falugondnoki szolgáltatás keretében nyújtott ellátások igénybevételének lehetősége. 12.§. 1. A szolgáltatások igénybevétele kérelem alapján, hivatalból hozott határozattal, vagy alanyi jogon jár. 2. Ahol e rendelet az alanyi jogon járó igénybevételről nem rendelkezik, ott a szolgáltatás igénybevételét kérelmezni kell. A kérelem történhet írásban és szóban is. 3. Lehetőség van arra, hogy a polgármesteri Hivatal megállapítsa adott szolgáltatás igénybevételének lehetőségét. Az igénybevétel lehetőségéről a kérelmezőt határozatban értesíteni kell. 4. A hozott határozat egy példányát a falugondnoki szolgálat részére is meg kell küldeni. 5. A határozatnak tartalmaznia kell: a) a Falugondnoki Szolgálat számára kötelezően előírt feladat – szolgáltatás az ellátást megítélő határozat alapján ténylegesen igénybe vehető. b) a falugondnoki Szolgálat számára nem kötelezően előírt feladat, így a határozat a vonatkozó ellátás igénybevételének lehetőségét adja, a szolgáltatás tényleges megvalósítását nem garantálja. c) az alanyi jogon igénybe vehető ellátások esetében határozatot nem kell hozni. A szolgáltatás igénybevételének jogosultságát a falugondnoki szolgálatot ellátó személy ítéli meg. Az igénybevétel jogtalanságának gyanúja esetében haladéktalanul megkeresi a Jegyzőt, aki intézkedik a jogosultság megvizsgálása tárgyában. d) a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásokért a térítési díj köteles szolgáltatásokra előírt térítési díj kétszeresét kell alkalmazni. A falugondnoki szolgáltatás ellátása 13.§. 1. A Falugondnoki Szolgálat keretében ellátandó feladatokat a falugondnok a szolgálat rendelkezésére álló gépkocsival látja el. 2. A falugondnok feladatait a munkaköri leírásban, valamint a Polgármester, Jegyző utasításainak megfelelően kell ellátnia. 3. Feladatokat a személyi, személyzeti irataiban meghatározott munkarend szerinti időben köteles ellátni. A munkarendjét a feladatellátáshoz leginkább igazodó rend szerint kell megállapítani. 4. A Jegyző köteles e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő munkarendet felülvizsgálni és indokolt esetben kezdeményezni annak a feladatokhoz történő módosítását.
33
5. A Falugondnoki Szolgálatot a falugondnok akadályoztatása esetén helyettesíteni kell. A helyettesítés rendjét a Polgármester határozza meg. Az ellátásokért fizetendő térítési díj 14.§. 1. Térítési díjat egyes szállítási feladatok esetén előre, készpénzben kell megfizetni. 2. Azoknál a szolgáltatásoknál, ahol az előzetesen a megtenni kívánt távolság nem ismert, a szolgáltatásért a teljesítést követően kell a térítési díjat fizetni. 3. A térítési díj mértéke: 60.-Ft + áfa/km. 4. A térítési díjat a Polgármesteri Hivatal házipénztárába kell befizetni. Zárórendelkezések 15.§. Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
34
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2001. (X.25.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE Nyíribrony község Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális, jóléti és egészségügyi juttatásokról, valamint szociális és kegyeleti támogatásokról Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. Évi XXIII. törvény 4.§-ában kapott felhatalmazás és a Ktv. 49
35
36
37
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2001.(X.25.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény alapításáról A Képviselő-testület A szociális intézmény alapító okiratát 2001. október 25.-i hatállyal az alábbiak szerint állapítja meg: Az intézmény neve: Nyíribrony Község Önkormányzatának Idősek Klubja Az intézmény típusa: Nappali ellátást biztosító szociális intézmény. Az intézmény székhelye: 4535 Nyíribrony, Fő u. 49. Az intézmény működési területei: Nyíribrony község közigazgatási területe. Az intézmény jogállása: Jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény fenntartó szerve: Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az intézmény alapító szerve: Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az intézmény felügyeleti szerve: Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Nyilvános pályázat alapján Nyíribrony község Önkormányzatának Képviselő-testülete nevezi ki. Az intézmény alaptevékenysége: Nappali ellátásos formában az önmaguk ellátására csak segítséggel képes személyek napi egyszeri étkeztetését, mentális gondozását, valamint egészségügyi ellátását, ápolását biztosítja. Az intézmény szakmai szempontból meghatározó alaptevékenységének a KSH által kiadott tevékenységek egységes ágazati rendje besorolás szerint: 853224 Házi segítségnyújtás 853246 Szociális étkeztetés 853257 Nappali szociális ellátás A nappali ellátás keretében a gondozottak részére biztosítja: -
napi egyszeri meleg élelmet, szabadidős programok szervezését, szükség szerinti egészségügyi ellátás szervezését, hivatalos ügyek intézésének segítését.
38
Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a jogszabályokból az intézményre hárultak. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az intézménynek feladatellátását szolgáló külön vagyona nincs. Az intézmény az önkormányzat tulajdonában álló nyíribronyi 379. tulajdoni lapon nyilvántartott 342. Hrsz.-ú házas ingatlanban működik. Az intézmény vagyonleltárában szereplő berendezésekkel és felszerelésekkel rendelkezik. A fenntartó községi önkormányzat képviselő-testülete éves költségvetési rendeletében biztosítja az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközöket. Gazdálkodással összefüggő jogosítványai: Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek pénzügyi gazdasági feladatait Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatalon keresztül, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látja el.
39
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2001.(X.25.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE Nyíribrony Község Önkormányzata 5/2000. (VII. 10.) ÖKT. számú rendelet - A szociális törvény végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályozásról – módosításáról A Képviselő-testület 1.§. A rendelet 20-21. §-át hatályon kívül helyezi. 2.§. A rendelet az alábbi bekezdéssel egészül ki: III. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK 22.§. Ellátási formák: -
szociális étkeztetés, nappali ellátást nyújtó idősek klubja, házi segítségnyújtás. Szociális étkeztetés 23.§.
Hétköznapokon legalább napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászoruló nyíribronyi lakost, aki idős kora, vagy egészségügyi állapota miatt önmagának – ill. eltartottjainak tartósan, vagy átmeneti jelleggel biztosítani ezt nem képes. 24.§. (1) Az étkezésért személyi térítési díjat kell fizetni. (2) Az étkezési térítési díjnak alapja az élelmezés nyersanyagköltsége, mely az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg kerül megállapításra. Az étkezésért fizetendő térítési díj – az élelmezési térítés és az igénybevett étkezések szorzata – mely nem haladja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át.
40
Nappali ellátást nyújtó idősek klubja 25.§. 1. Az idősek klubjában nappali gondozás (étkeztetés, alapvető higiéniai szükségletek, társas kapcsolatok) keretében kell biztosítani a saját otthonában élő, de szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorú nyíribronyi lakos részére. 2. Az idősek klubjába felvehető az a 18. Életévét betöltött személyis, aki egészségi állapotára tekintettel az első bekezdésben meghatározott támogatásra szorul. 3. A felvételi kérelmekről, a térítési díj összegéről, az esetleges kedvezmény mértékéről az intézményvezető dönt. Házi segítségnyújtás 26.§. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátásra saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a gyermekekről, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó, vagy időszakos ellátás nem biztosítható, (beteg, kórokozó hordozó) és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják megoldani. Az ellátás igénybevételének módja 27.§. 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. 2. Az ellátások iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez címezve kell benyújtani. 3. A házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés, az idősek klubjába történő felvétel, és az ott biztosított szolgáltatások feltételeiről, az igénybevétel időpontjáról a döntést követően az intézmény vezetője írásban értesíti a kérelmezőt, és nyilvántartásba veszi a jogosultat. 4. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás nyersanyagnormáját önkormányzati határozat tartalmazza, a fizetendő térítési díj mértékét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg az alábbiak figyelembe vételével: 5. Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségeknek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés).
41
6. Az étkezésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át. 7. A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj, amely az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata, nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Záró rendelkezések 28.§. 1) A Képviselő-testület biztosítja az 1993. Évi III. tv-ben, továbbá a 2/1994. (I.30.) NM rendeletben és a szociális rendeletben előírt tárgyi és személyi feltételeket. 2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 3) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
42
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2001. (v.24.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE -
A köztemető fenntartásáról, használatáról és igénybevételéről –
Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, élve a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. (továbbiakban: tv.) 40. §. (1) bekezdésében és a 41.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazással, figyelemmel a tv. végrehajtásáról rendelkező 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (továbbiakban: vhr.) szabályaira, a nyíribronyi köztemető fenntartásával, használatával és igénybevételével kapcsolatosan az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet meghatározza Nyíribrony Község közigazgatási területén fekvő temető fenntartásával, üzemeltetésével, használatával és igénybevételével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és feladatokat. (2) A temető a 0202/3 hrsz.-ú, az önkormányzat tulajdonát képező földterületen helyezkedik el. 2.§. A temető fenntartásáról, üzemeltetéséről Nyíribrony Község Önkormányzata (a továbbiakban: tulajdonos) gondoskodik. II. A temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételek 3.§. (1) A temető működtetéséhez szükséges infrastrukturális létesítmények, közműhálózatok: kiépített úthálózat, ivóvízhálózat, elektromos energiahálózat. (2) Az 1. §. (2) bekezdésében felsorolt ingatlanok működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek adottak. (3) A temető tulajdonosa gondoskodik: az (1) bekezdésben meghatározott közműhálózatok, épületek karbantartásáról, állandó üzemképes állapotban tartásáról, a temetőt körülkerítendő drótfonatú kerítés létesítéséről.
43
(4) A sírhelyek kialakítása során a temető park jellegét fenn kell tartani és a közcélú zöldfelületek karbantartását, folyamatos gondozását kiemelt feladatként kell kezelni. III. A temető használatának és igénybevételének szabályai 4.§. 1) A temető gépjárművel behajtani tilos, kivéve: a) a temetések esetét, b) sírköves munkák végzésekor, c) halott szállítás, szemétszállítás esetén, d) sírjel helyreállításakor, e) mozgásban korlátozott személy szállításakor (kérésére), f) kertészeti munkák végzésekor. (2)Kutyát – vakvezető és rendészeti célokat szolgáló kutya kivételével – vagy más állatot a temetőbe bevinni tilos. (3) A temető területén az igény szerint kijelölt nagyságú szeméttárolókon kívüli szemétlerakás, a talaj vagy a gyep felásása tilos! A szemét elszállításáról a temető üzemeltetője gondoskodik a szükségleteknek megfelelően, de legalább havi rendszerességgel. (4) A temetőben gyertyát gyújtani, égetni csak fokozott körültekintéssel lehet. A gyertyát gyújtó anyagi és büntetőjogi felelőséggel tartozik. (5) Tilos a temető területén minden olyan magatartás, amely a kegyeletet és közízlést sérti. (6) 12. életévét be nem töltött gyermek a temetőben felnőtt felügyelet nélkül nem tartózkodhat. (7) A temetőt látogatók a temető területén csak a sorok és sírboltok díszítésére szolgáló tárgyakat (koszorú, váza, sírmécses, stb.) helyezhetnek el. (8) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel történő beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni. A bejelentéseket az üzemeltetőnek nyilván kell tartani. (9) A sírhely, sírjel gondozása a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy feladata.
44
(10) Kegyeletet, közízlést sértő sírjel a temető területén nem helyezhető el, illetve ilyen tárgyak, eszközök sem. (11) Sírjel maradványokat (fejfa, sírkő) a temető üzemeltetője felhívására a sírhely felett rendelkezni jogosult személy köteles elszállítani. Amennyiben a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel maradványok elszállításáról nem gondoskodik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti. (12)
A temető nyitva tartása: -
január1-től február 29-ig 7-16 óráig, március 1-től május 31-ig 7-18 óráig, június 1-től augusztus 31-ig 7-20 óráig, szeptember 1-től december 31-ig 7-18 óráig. IV. A temetési hely gazdálkodási szabályai 5.§.
(1) A halottat az elhalálozás szerint, a sorrendben következő sírba kell elhelyezni, kivéve a kettős, a megüresedett sírhelyeket, valamint a rátemetést. (2) Az (1) bekezdéstől való eltérést a temető üzemeltetője állapíthat meg. (3) A temetési hely kijelölése az eltemettető kérésére történik. (4) A sírhelyet az eltemettető és a sírhely kiásását végző szervezet együttes jelenlétében kell kijelölni. (5) A sírhely, sírgödör kiásatásáról az eltemettetőnek kell gondoskodni. (6) A temetési helyek nyilvántartással való beazonosíthatósága érdekében a sírhelyeket sorszámozni kell. (7) A sírhely sorokban a temetési helyek kijelölése folyamatos, közbenső sírhelyek nem hagyhatók ki. V. A sírhely méretezése, sírjelek alkalmazása, kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése, sírgondozás szabályai (1) a temetőben alkalmazott temetési helyek: a) Sírhelyek: - egyes sírhely - kettős sírhely
45
b) Sírbolt (kripta): felépítménnyel, felépítmény nélkül, teljesen a talajba süllyesztve, a fedőlap felett növényzettel, ültetés céljából maximum 50 cm-es földréteggel, - a fedőlapnak a föld felszínén látható építmény jellegű kiképzésével.
-
c) Urnasírhely, d) Urnafülke. (2) A temetési helyek méretei: a) Egyes sírhely: 200 cm hosszú, 100 cm széles, 200 cm mély. b) Kettős sírhely: 200 cm hosszú, 200 cm széles, 200 cm mély. c)A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. d) Urnasírhely: 50 cm hosszú, 50 cm széles, 50 cm mély. e) Urnafülke: 30 cm hosszú, 30 cm széles, 30 cm mély. (3) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek egymástól való távolsága 60 cm, a sírhely, sírbolt, urnasírhely sor egymástól való távolsága 100 cm. (4) a sírhantok maximális magassága 50 cm, sírhant kialakítása nem kötelező. (5) A sírjel ( síremlék, kereszt, fejfa, stb.) magassága a 200 cm-t nem haladhatja meg és a temetési helynél nagyobb területet nem foglalhat el. A sírjel tervét (tervrajzát), a temető üzemeltetőjének az elhelyezést megelőzően be kell mutatni. (6) Sírbolt az építésügyi hatóság engedélyével építhető, a temető e célra kijelölt helyén. (7) A temetési hely feletti rendelkezési jogosultság időtartama (használati idő): a) Egyes, kettős sírhely esetén: b) Sírbolt esetén: c) Urnasírhely esetén: d) Urnafülke esetén:
25 év, 75 év, 10 év, 25 év.
(8) A temetési hely használati ideje meghosszabítható. (9) Ülőpad a temető működésének és forgalmának zavarása nélkül a temetési hely méretén belül a temető üzemeltetőjéhez történő előzetes bejelentés alapján helyezhető el. (10) Élőfa ültetését, kivágását a temető üzemeltetőjének előzetesen be kell jelenteni – a fa gondozása, nyesése, kivágása a közterületnek, sírhelynek a fa lehullott lombozatától, letört ágaitól való megtakarítása a fát ültető, illetve a sírhely felett rendelkezni jogosult személy kötelessége. (11) A temetési hely gondozásáról az azzal rendelkezni jogosult gondoskodik. Amennyiben a sírhely rendben tartása az ültetett növényzet gondozása, nyesése, síremlék karbantartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti és felhívásra sem tesz eleget, a temető üzemeltetője a rendelkezni jogosult költségére a sírhely gondozását elvégeztetheti.
46
VI. A temetőben végzett kegyeleti közszolgáltatások feltételei (1) A tulajdonos által végzendő fenntartói feladatok: - A köztemetők bővítésével, lezárásával, megszüntetésével és a lezárt területek, parcellák újrahasznosításba vételével kapcsolatos feladatok és azok forrásainak biztosítása. - Meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának rendjét. - Megállapítja a temetőlátogatók, kegyeletlátogatók, kegyeletgyakorlásának feltételeit. (2) Üzemeltetői feladatok: - Biztosítja a ravatalozó és technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei – infrastrukturális hálózatai karbantartását és működteti azokat. - Biztosítja az eltemetés feltételeit. - Gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről. - Be nem temetett köztemetői terület előkészítése, temetkezési célokra alkalmassá tétele. - Vezeti a szükséges nyilvántartásokat, nyilvántartókönyveket. - Tájékoztatja a temetőlátogatókat. - Kijelöli a temetési helyeket. - Összegyűjti és leszállítja a hulladékot. - Gondoskodik az ügyfélfogadásról. - Elvégzi a közcélú zöldfelületek karbantartását, felújítását és gondozását. - Elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését, hó eltakarítását. - A temetőbe szállított halottat átveszi, ellenőrzi, hogy az elhunytról a halottvizsgálati bizonyítványt kiállították-e, nyilvántartásba veszi az átvétel időpontját, az elhunyt adatait. (3) temetési hely megváltása után díjat fizetni nem kell. VII. A temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendje. (1) A temető területén munkát, szolgáltatást végző vállalkozók tevékenységüket csak az üzemeltető előzetes értesítésével a temetőkről és a temetkezésről szóló vhr-ben és e rendeletben meghatározott szabályok szerint végezhetik. (2) A ravatalozó helyiséget és a technikai berendezéseit a temetés előtt egy órával leltár szerint a temetkezési szolgáltatást végző rendelkezésére kell bocsátani. A szolgáltató a ravatalozó helyiséget a ravatalozás megtörténte után, de legalább a temetés időpontja előtt fél órával az elhunyt hozzátartozói rendelkezésére bocsátja.
47
(3) A szolgáltató a temetést követően haladéktalanul leltár szerint adja vissza. (4) A temető területén munkát, szolgáltatást végző vállalkozók legkésőbb a tevékenység befejezését követő 3 napon belül a sírjel készítés maradványainak elszállításáról köteles saját költségén gondoskodni. VIII. Szabálysértési rendelkezések (1) szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki: - Gépjárművel a temető területén a 4.§. (1) bekezdésében foglaltakat kivéve behajt, - Kutyát – vakvezető, rendészeti munkát segítő kutya kivételével- vagy más állatot a temető területére bevisz, - A temető területén állatot legeltet, - A temető területén a szeméttárolón kívül szemetet lerak, valamint a talajt, vagy gyepet felássa, - Kegyeletsértés bűncselekményt meg nem valósító közízlést sértő magatartást tanúsít, - A felügyeletére bízott 12. éven aluli gyermeket felügyelet nélkül a temetőbe enged, - A temetőbe végzett munkát – sírgondozás kivételével – a temető üzemeltetőjének előzetesen nem jelenti be. IX. Záró rendelkezések Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
48
NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2002.(XII. 13.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE A helyi adózás rendjéről szóló módosított 6/2000. (VIII. 09.) ÖKT. számú rendelet módosításáról A Képviselő-testület A helyi adózás rendjéről szóló módosított 6/2000. (VIII. 09.) ÖKT. számú rendeletét (továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§. A rendelet 18.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: a) 1998. évben anyagköltség 33%-ával, b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával, c) 2000. évtől az anyagköltséggel. 2.§. A rendelet 26.§. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Vagyoni értékű jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - , a földhasználat és lakásbérlet; 3.§. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2002. ( XII. 13.) ÖKT SZÁMÚ RENDELETE A gépjárműadó mértékének megállapításáról szóló 5/1995. (XII. 11.) ÖKT számú rendelet módosításáról. A Képviselő-testület A gépjárműadó mértékének megállapításáról szóló 5/1995. (XII. 11.) ÖKT. számú rendeletét ( a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§. A rendelet 1.§-a helyett a következő rendelkezés lép:
49
A belföldi gépjárművek évi adótétele – a tételesen adózó gépjárművek ( motorkerékpár, lakópótkocsi, lakóautó, sátras utánfutó) kivételével – a gépjármű saját tömegének minden megkezdett 100 kilogrammja után 800.-Ft. 2.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2003. január 1. napjától kell alkalmazni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2002. (XII. 13.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE A Szervezeti- és Működési Szabályzat módosításáról. A Képviselő-testület A Képviselő-testület és szervei szervezeti- és működési szabályzatáról szóló 6/1999. (IX. 17.) ÖKT. számú rendeletét ( a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§. A rendelet bizottságok feladatait taglaló 4. Számú mellékletében található Szavazatszámlálóés Ügyrendi Bizottság feladatait az alábbiak alapján állapítja meg: Szavazatszámláló- és Ügyrendi Bizottság -
Véleményezi a Szervezeti- és Működési Szabályzatot, kidolgozza a szükségesnek vélt módosítások pontos javaslatait. Ellenőrzi a Szervezeti- és Működési Szabályzat hatályosulását. Ellátja a Képviselő-testület titkos szavazásával járó feladatokat, megállapítja az eredményt, és jegyzőkönyvet készít a szavazásról. Javaslatot tesz a polgármester illetményére, javadalmazására. Javaslatot tesz a tisztségviselők jutalmazására. Vizsgálja és dönt a vitatott összeférhetetlenségi ügyekben. Vizsgálja és dönt etikai ügyekben. Ellenőrzi a Képviselő-testület tagjait megillető jogok és az őket érintő kötelezettségek érvényesülését és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ellenőrzi a Képviselő-testület és polgármester vagyonnyilatkozat-tételét érintő kötelezettségek érvényesülését, azok nyilvántartásba vételét, kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. 2.§.
A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
50
