NYÍRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. fsz.1. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2. Tel/Fax: /46/ 356-345 E-mail: [email protected] Web: www.provinciaterv.extra.hu

NYÍRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

(Étv.9.§.(3)bekezdés szerinti államigazgatási egyeztetési eljárás után átdolgozva) Elfogadva 2007. VI.05-én.

NYÍRI község településrendezési terve

2

KÜLZETLAP NYÍRI KÖZSÉG TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVE

Településtervező:

Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZK/2001 TR-05-0114 /2002 05-0114-SZKI-SZK

Építész munkatárs:

Csintalan Ildikó É2-05-0015/2003 Barnáné Papp Tünde É3-05-0196 /2003

Közlekedés, közmű és vízrendező tervező munkatársak:

Sallai Attila K-1-d-1 Sejkóczki András

CAD szerkesztő:

Holló György Somodi Gábor

Miskolc, 2007. március hó Soltész Jánosné ügyvezető


3

TARTALOMJEGYZÉK I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti tervhez Településszerkezeti Terv a belterületre Településszerkezeti terv a KÜLTERÜLETRE

TSZ-1 TSZ-2

M=1:4000 M=1:16000

II. AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV MEGFELELŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSA III. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési szabályzat Szabályozási terv a BELTERÜLETRE Szabályozási terv a KÜLTERÜLETRE

SZ-1 M=1:2000 SZ-2 M=1:10000


4

MUNKARÉSZ

I.

NYÍRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV


5

HATÁROZATI JAVASLAT: Elfogadva: 46/2007. (VI.05.) Nyíri Községi Önkormányzat Képviselőtestületének Határozata Tárgy: NYÍRI KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg.A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős:……Czikó Lászlóné…………..polgármester

………dr.Kopcsik Judit ………jegyző

Határidő: folyamatos

Előterjesztés: NYÍRI KÖZSÉG Településszerkezeti Tervéhez.


6

I. FEJEZET 1.)A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. 2.)A tervezési területen a terület felhasználást korlátozó tényező a kedvezőtlen terepadottság, helyenként a nyílt árvízi terület. 3.)A belterület jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 4.)Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. 5.)A terület felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Igazgatási és belterületi határ 1.)A település közigazgatási határa nem változik 2.)A belterületi határ /beépítésre szánt terület határa megváltozik. /A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését jelen Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik a lakó, különleges valamint a gazdasági területek kijelölése / 3.)A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. 4.)A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és terület felhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.)beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre b.)beépítésre nem szánt területekre, azon belül önálló funkcionális övezetekre tagozódnak 5.)Az egyes területek terület felhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Településszerkezeti Tervvel összhangban lévő Szabályozási Terv határozza meg.

A Településszerkezeti Terv elemei -a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája


7

-a terület felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai -szintterület sűrűség A Településszerkezeti Terv módosítása 1.)A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. 2.)A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett terület felhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe. 3.)Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtő utakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.

II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: - levegőtisztaság védelem vonatkozásában Általános levegőtisztaság-védelmi övezet - vízminőség védelem vonatkozásában Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület A fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1 kategória ( ZTK területén) C kevésbé érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C3 kategória (ZTK területén kívül) - föld védelem vonatkozásában A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni - hulladékgazdálkodás vonatkozásában A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. - zaj és rezgés elleni védelem vonatkozásában falusias területi kategóriába sorolható - természetvédelem vonatkozásában


8

Nyíri közigazgatási területének jelentős részét érinti a Zempléni Tájvédelmi Körzet. Természeti Területek találhatók a település közigazgatási területén, ezek a vizes élőhelyek, ökológiai hálózat elemei, illetve a NATURA 2000. területek. - állattartással kapcsolatos előírások vonatkozásában az állattartási szabályrendelet érvényes

III. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Főforgalmi út - a 3708-as számú útvonal kiemelt jelentőségű a BAZ Megyei Terület Rendezési tervben is fejlesztendő idegenforgalmi folyosó útvonala. Települési fő út Rákóczi út Felszabadulás út

IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek: Lakóterületek Lf-1 övezet (falusias, hagyományőrző, aprótelkes beépítéssel) Lf-2 övezet (falusias, kertes karakterrel keveredő hagyományőrző szalagtelkes beépítéssel) Lf-3 kertes lakóövezet Szintterület sűrűség: 0,3 Településközpont vegyes terület Vt1 - (településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet) Vt2 – (településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézményi épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet) Szintterület sűrűség: 0,8 Különleges területek (sportpálya, temető, turisztikai központ, stb.,) Szintterület sűrűség: 0,02-0,2


9

Gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltatói gazdasági terület Gksz Mezőgazdasági ipari (agroipari) gazdasági területek Gip-M Szintterületi sűrűség: 1,0 6.)Beépítésre nem szánt területek 7.)Közlekedési és közmű elhelyezési területek 8.)Zöld területek 9.)Erdő területek 10.)Mezőgazdasági területek Má-I általános mezőgazdasági terület szántó művelésű területek – intenzív használattal Má-E általános mezőgazdasági terület gyep, legelő területek – extenzív használattal Má-Eö általános mezőgazdasági terület –az ökológiai hálózat területén belül Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület és gyümölcs ültetvények területe 11.)Védelmi célú területek 12.)Egyéb területek Nyíri-patak


10

V. FEJEZET A FEJLESZTÉSI CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK IRÁNYAI A RENDEZÉSI TERV KERETEIN BELÜL 1.)A képviselő testület a fejlesztésre szolgáló rendezést úgy kívánja végrehajtani, hogy először a belterületi tartalékok a foghíjas területek kerülnek beépítésre, majd ezt követően kerülhet sor új utcák nyitására és telek átrendezésre. 2.)A lakóterületek fejlesztését alapvetően a meglévő foghíjak beépítésére alapozza, új területek belterületbe vonása azonban a terv távlatán belül is szükségessé válik. 3.)Hálózati elemek vonatkozásában a kerékpárút és tanösvény fejlesztések lehetőséget adnak a települést kulturális és csillagtúra központtá fejlesztésre. 4.)A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni. 5.)Az Önkormányzatnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.


11

NYÍRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE II. AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV MEGFELELŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSA

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV VONATKOZÁSAI Az Országos Területrendezési Terv 2003. évi XXVI. évi törvény célja az ország távlati térszerkezetének meghatározása, a területek használatának és a természeti


12

erőforrások megőrzésének átfogó szabályozása, valamint a fejlesztések műszaki és ökológiai keretfeltételeinek biztosítása. A Terv a következő részanyagokat tartalmazza: - Térségi szerkezeti terv - Országos Területrendezési Szabályzat Az OTrT meghatározása szerint Zemplén és ezen belül NYÍRI az igen erősen, erősen és közepesen érzékeny tájérzékenységi kategóriába tartozik. A tervből nem szűrhető le olyan javaslat, amely döntő változtatást eredményezne a jelenlegi területhasználattal szemben. Inkább erősíteni látszik az eredeti ökológiai adottságoknak megfelelő differenciált tájhasználatot. Kiterjeszti a védelmi területeket, a használatba tartott területeknek pedig legalább a felét extenzív hasznosításúnak javasolja. Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés

földrészletek száma

egyéb önálló épületek száma

egyéb önálló lakások száma

összes terület (m2)

legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület terület (m2) (m2) (m2)

belterület

260

4

0

577421

6

18957

2221

külterület

212

0

0

15890428

70

5888189

74955

ÖSSZESEN

472

4

0

16467849

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

összes legkisebb legnagyobb földrészletek alrészletek alrészlet alrészlet átlagos alrészlet alrészlet száma száma terület terület terület (m2) terület (m2) (m2) (m2)

erdő

22

28

7447073

934

5885094

265967

gyep (legelő)

36

45

2199759

736

378681

48884

gyep (rét)

32

35

1081273

1720

255794

30894

gyümölcsös

30

32

1127534

996

246064

35235

kivett

348

363

1146154

6

59908

3157

szántó

55

81

3408571

483

492955

42081

szőlő

4

6

57485

694

49194

9581

Az OTrT 5.§. (1) Térségi terület felhasználási kategóriának való megfelelőség Igazolása: A legalább 1000 ha területű térségek alapján NYÍRI község jelentős kiterjedésű erdő területei alapján ERDŐGAZDASÁGI Térségbe tartozik. A településfejlesztési koncepció adatai szerint a település közigazgatási területének megoszlása az alábbiak szerint alakult.

A település teljes közigazgatási területe 1646,7849 ha - Ebből a belterület nagysága 57,7421ha - Külterület nagysága 1589,0428ha


13

Az OTrT előírásai az esetben teljesíthetők, ha a település közigazgatási területén lévő gyenge termőhelyi adottságú szántók átalakításra kerülnek, ez esetben nem kell a művelési ág változása miatt rendezési tervet módosítani. A közigazgatási területből így jelenleg 1589,0428 ha erdő, az OTRT előírásai szerint a 0,6 4-es szorzó alkalmazása miatt 1017 ha erdő terület szükséges, ami biztosítható. A területet érintő országos övezeti kategória -ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT Az országos ökológiai hálózati övezetbe csak olyan kiemelt térségi és megyei terület felhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. -A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy- közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelbe kell helyezni. -Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. -Az OTrT országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok -Az országos ökológiai hálózat övezeteit a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, természeti terület, és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell besorolni. KIEMELTEN FONTOS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK ÖVEZETÉVEL NYÍRI KÖZSÉG ÉRINTETT. Komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetével nem érintett. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetével nem érintett. Felszínalatti vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területek övezetével nem érintett. Az OTrT. 9).§.1 alapján hálózati, infrastruktúra hálózatok vonatkozásában, a közúthálózat országos fő elemei –gyorsforgalmi utak vonatkozásában NYÍRI közigazgatási területe nem érintett. ORSZÁGOS KERÉKPÁRÚT TÖRZSHÁLÓZAT ELEMEI ÁLTAL érintett.


14

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

NYÍRI KÖZSÉG III. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT


15

NYÍRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 11/2007. (VI.05.).számú RENDELETE Helyi Építési Szabályzatról NYÍRI KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint: A rendelet hatálya 1.§ (1)A rendelet területi hatálya kiterjed

NYÍRI község közigazgatási területére.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad. (3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet. (Ezek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol a tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja) 2. § (1)A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: - a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala, - építési határvonal, - az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai, - a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás, - a legnagyobb beépítettség mértéke, - a megengedett építmény magasság, - a minimális telekméret, - a kötelező beépítési vonal, - a környezetvédelmi előírások,


16

- korlátozások. (2)Az (1)bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet. 3. § (1)A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: - a szabályozási vonalakat, - a terület-felhasználási egységek határát, - a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát, - a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét, - a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát, - a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, - a belterület bővítés határát. (2)Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. 4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

I. FEJEZET Az építési engedélyezés általános szabályai 5. § (1)Engedélyhez kötött építési munkák Bárminemű építmény elhelyezésénél a csúszásveszély miatt az alapozási tervhez talajmechanikai, illetve geotechnikai szakvéleményt kell csatolni. (2)A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott engedélyhez kötött építési munkák körét az alábbiak szerint bővíti: - a 1,5 m2-nél nagyobb nagyságú reklámhordozó elhelyezése esetén - védett épületek átfestése, illetve színezése esetén - klímaberendezések épület utcai homlokzatra szerelése esetén


17

6. § A felszínmozgásos területek zóna beosztása és a zónákra vonatkozó sajátos előírások - „A” jelű tényleges felszínmozgásos területeken építési tilalom van hatályban. Ezeken a területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen az építési korlát más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel. Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre - 3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető, - rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására, - amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni, - víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani, - nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet. - „B” jelű felszínmozgás közvetlen hatás és határ területén az épületek elhelyezéséhez, támfal létesítéséhez, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezéshez szakintézet által készített, a szakhatóság által meghatározott, de a vizsgált telek határától legalább 70-70 m-es,…………….. területén legalább 50-50m es kiterjedésű területre - melyekre az új építmény hatással lehet, vagy melyek az új építményt is befolyásolhatják -, területi részletes, környezetföldtani elemzést is tartalmazó geotechnikai és állékonysági vizsgálat és szakvélemény szükséges. A telkeken: Könnyűszerkezetes építési mód szükséges. telkenként legfeljebb egy, vagy 1500 m2-ként legfeljebb egy-egy szabadonálló épület építhető, - önálló kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú épület nem létesíthető, támfalgarázs nem építhető. - 3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető, - közcsatorna hiányában legfeljebb két lakás építhető telkenként, - rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,


-

-

-

18

pince létesítése esetén szivárgót kell létesíteni, melyet folyamatosan karban kell tartani; a szivárgók vizét ciszternába gyűjtve, a terület egyenletes locsolására kell használni, amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni, víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani, nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.

Az épületek alaprajzi elrendezése lehetőleg zárt alaprajzú, és kis terhelésű legyen, megerősített alap-, és födémkoszorú (pince esetén vb. doboz-lemez alapozás) alkalmazásával. A vízvezetékrendszer üzemeltetése során a vízforgalmat rendszeresen kell ellenőrizni, hogy az esetleges csőtörés miatti túlfogyasztás észlelhető és azonnal megszüntethető legyen. A beépítés miatti zöldfelület-csökkenést megfelelő növényzet-pótlással kell ellensúlyozni. 

A „C” jelű területeken a telekre vonatkozó – a vizsgálatok eredményeként szükség esetén környezetföldtani elemzést is tartalmazó - részletes geotechnikai szakvélemény alapján szabad épületet, műtárgyat elhelyezni, támfalat létesíteni, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezést végezni. Az előző bekezdés szerinti pontokban rögzítettek kötelezően betartandók.



A „D” jelű területen a telekre vonatkozó talajmechanikai szakvélemény alapján szabad épületet, műtárgyat elhelyezni, támfalat létesíteni, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezést végezni. Az előző bekezdések szerinti előírások betartásával és ajánlásával.



Geotechnikai kategóriába sorolt övezetű területeken az övezetben meghatározott épületek részletes talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhetők el. A területeken létesíthető építményeket az övezeti előírások rögzítik. 7. §

(1)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. (2)A helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet csak É-1, É-2, vagy É-3 tervezői jogosultsággal rendelkező építész végezhet.


19

(3)Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása 8. § (1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. (2)A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. (3)A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak: a.)falusias lakóterületek - Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet) - Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet - Lf-3 Falusias kertes lakóövezet b.)településközpont vegyes terület - Vt-1 Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet - Vt-2 Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményi épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet c.)gazdasági területek - Gksz kereskedelmi gazdasági szolgáltatói területek - Gip- M mezőgazdasági ipari gazdasági területek d.)különleges területek - Ksp sportpálya - Kt temető - Ksz szabadidő terület övezete turista központ (4)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik: a.) közlekedési és közműterület - Köu közút b.) zöldterület - Z zöldterület


20

c.) erdőterület - Ev - Eg - Ev

környezetvédelmi célú erdő gazdasági célú erdő természetvédelmi célú erdő

d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület - Má-I

általános mezőgazdasági terület -szántó művelésű terület intenzív használattal - Má-E általános mezőgazdasági terület gyep, legelő területek – extenzív használattal - Má-Eö általános mezőgazdasági terület, az ökológiai hálózat övezetén belül gyep, legelő területek – extenzív használattal - Mk

kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek

e.) egyéb rendeltetésű területek - V-1 - V-2

patakok, árok, vízmosás vízbeszerzési területek (vízmű) 9. §

(1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével. (2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. (3)Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.


21

II. Fejezet Beépítésre szánt területek Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások Telekalakítás 10. § (1)Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése. (2)Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor a.)amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani, b.)amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell. (3)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. (4)A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (5)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható. (6)A telekalakítás szabályai: a.)Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet szerint kell eljárni. b.)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. c.) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani. Általános előírások 11. § (1)A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni,


22

biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. (2)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza. (3)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető. (4)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot. (5)A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. (6)A 15%-nál nagyobb lejtésű telkek esetén az építési engedélykérelemhez geodéziai felmérést és geotechnikai szakvéleményt kell csatolni. (7)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m. (8)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg. (9)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható. (10)A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély. (11)Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket. (12)Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó mellékleteinek megfelelően szabad. (13)A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.


23

(14)A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek. (15)Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el. (16)Valamennyi övezetben elhelyezhetők: -nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak -köztárgyak -kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények -a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak - nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. (17)Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülően az alábbi építmények helyezhetők el: - elő- és oldalkertben: - közműbecsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel), - oldal- és hátsókertben: - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, - kerti épített tűzrakó hely, lugas, - kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, - kerti szabadlépcső és lejtő, - szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop. Lakóterületek általános előírásai 12. § (1)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint a.)termelő kertgazdasági építmény, b.)a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m 2 beépített szintterületig c.)kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig d.)igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig e.)szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig f.)sportlétesítmény 1 ha-ig g.)üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el h.)nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény


24

(2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni: a.)Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl. b.)Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet. (3)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg: a.)a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak, b.)a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak, c.)a levegőminőségi előírásoknak, d.)működésük a közízlést, közrendet nem sértheti, e.)az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat. (4)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető (5)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai -Az épületek közötti távolság betartandó -Oldalhatáron álló építmény elhelyezés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került. -Szabadon álló építmény elhelyezés esetén (az oldalhatáron álló építési helyen belül)-az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges. (6)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani. Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges. (7)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el. (8)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű városképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg. (9)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. (10)Terepszint alatti létesítmény: - a közművek kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha terepszinttől számított magassága az 1m-t nem haladja meg.


25

A lakóterület övezetei Falusias lakóterület 13. § (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak. a.)a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, és legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. b.)az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető meg. c.)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél. d.)amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be) e.)bármely funkció elhelyezése esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát A falusias lakóövezet lehet: - Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet) - Lf-2 Falusias hosszú szalagtelkes lakóövezet - Lf-3 Falusias kertes lakóövezet 1.sz. táblázat Az építési telek Övezet jele Lf-1 Lf-2 Lf-3

Beépítési mód O Oldalhatáron álló O Oldalhatáron álló O Oldalhatáron álló

Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület

Legnagyobb Zöldfelület építménylegkisebb magasság mértéke

550 m2

30 %

4,5 m

40 %

800 m2

30 %

4,5 m

40 %

700 m2

30 %

4,5 m

40 %

(2)Minimális telekszélesség: Lf-1 övezetben 16 m Lf-2 övezetben 14 m Lf-3 övezetben 18 m (3)a normatív telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba. (4) Bármely övezetben 18 m-t meghaladó telekszélesség az oldalhatáron álló építési helyen belül az építmény szabadon állóan is elhelyezhető


26

(5) A falusias lakótelkek zónái: a.) Lakó- és gazdasági udvar zónája: - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el, kivéve kiskereskedelmi és vendéglátás ,szolgáltatás célját szolgáló épület. - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető, kivéve kiskereskedelmi és vendéglátás, szolgáltatás célját szolgáló épület. - Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. b.) Gazdasági és kert zóna: - Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna. - A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. - Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be. (3) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza. (4) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: - jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló - nyári konyha, mosókonyha, szárító - egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), - az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi, - kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, - a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók), - hőtermelést szolgáló épület (kazánház). (5) Egyéb előírások: környezetvédelmi besorolások -levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet -zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület -közművesítés: részleges -a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés a technikai és műszaki feltételek megléte esetén kötelező. - épület alápincézés, pincegarázs építés csak geotechnikai és talajmechanikai szakvélemény alapján lehetséges


27

Vegyes terület övezetei 14.§ (1)A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. (2)A vegyes terület lehet: a.)Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet b.)Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai 15.§ (1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető: -lakóépület -igazgatási épület -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyéb közösségi szórakoztató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület -sportépítmény 1 ha-ig -parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg (3)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény Termelő kertészeti építmény (4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (5)A helyi értékvédelmi területen belül rendelkező építész tervezhet.

legalább É-3 tervezői jogosultsággal


28

Vt A településközpont vegyes terület övezeteinek sajátos szabályai 16.§ (1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: a.)A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető. b.)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke) c.)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető. d.)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani. e.)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése (2)Egyéb előírások: Környezetvédelmi besorolások -levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet -zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület közművesítés: teljes körű - épület alápincézés, pincegarázs építés talajmechanikai szakvélemény alapján lehetséges (3)A településközpont vegyes terület övezetei a következők Vt-1 Településközpont vegyes terület jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-2 A településközpont vegyes terület jellemzően alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet


29

II. sz. táblázat Az építési telek Övezet jele Vt-1

Vt-2

Beépítési mód


O Oldalhatáron K (600) m2 álló SZ Szabadon álló

K (800) m2

Legnagyobb építménymagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

4,5 m

15 %

35 %

4,5 m

15 %

*(4) A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások: Lábazatképzésnél: Kő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel. Falfelület képzésnél: Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek (ríkító erős színek nem alkalmazhatók) Falburkolat kialakításánál: Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszitő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet. Homlokzat arány rendszer kialakításánál: A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan jeleníthető meg. Tetőszerkezet kialakításánál: A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45 fok Lapostető nem építhető. Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható. A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el. Műanyag előtető nem építhető


30

Gazdasági területek övezetei 17. § (1)A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. (2)A gazdasági terület lehet: - Kereskedelmi-gazdasági szolgáltató övezet - Mezőgazdasági - agroipari terület övezete A Gazdasági terület általános előírásai 18. § (1)A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak. (2)A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. (3)A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók: -átrakó építmény, mérlegház -üzletház -raktár -szociális helyiség építménye -üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény -szolgálati lakó és szállásépületek -terület ellátó alapfokú intézmény -üzemanyagtöltő -termék vezeték -nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény -termelő kertészeti építmény (4)A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók: -garázs -kirakat szekrény -tüzelőanyag tároló -kazánház (5)A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények: -süllyesztett rakodó -mérlegház -tüzelőanyag tároló -pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)


31

(6)A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők: -alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem -élőállat nagykereskedelem -nyers-félkész bőr nagykereskedelem -energiahordozó nagykereskedelem -fém-, érc, nagykereskedelem -fa, -építőanyag. -szaniter nagykereskedelem -vasárú szerelvény nagykereskedelem -vegyi árú nagykereskedelem -egyéb termelési célú termék nagykereskedelem -hulladék nagykereskedelem -akkumulátorgyártás -ércdúsító -bányaüzem -lőporgyártás -lakk és festékgyártás -műtrágyagyártás -atomenergiai létesítmény -izotóp labor -veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem -fehérje-feldolgozó üzem -zsírfeldolgozó üzem -azbesztgyártás -cellulózgyártás -kőolaj és földgáz feldolgozó -grafitgyártás -foszgéngyártás -gyógyszergyártás -növény-védőszer gyár -klórgyártás -kokszoló mű (7)Nem kerülhet az ipari területre: -vörös iszap-tároló -zagytér -veszélyes hulladéklerakó (8)Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre: -téglagyár -műanyag feldolgozó -nyomtatott áramkör előállító üzem -üveggyártó -nehéz gépjárműjavító


32

Kereskedelmi, szolgáltató terület 19.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: -mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, -a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, -igazgatási, egyéb irodaépület, -parkolóház, üzemanyagtöltő, -sportépítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető: -egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, -egyéb közösségi szórakoztató épület. (4)A kereskedelmi szolgáltató területen (Gksz) a (2), (3), pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás). (5)Az egyéb ipari területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények). (6)A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. (7)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!


33

(8)Egyéb előírások: -levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet -zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület -terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű, szigetelt szennyvíztároló -közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. -épület alápincézés, pincegarázs építés talajmechanikai szakvélemény alapján lehetséges III. sz. táblázat Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Gksz

SZ Szabadon álló

Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület 1000 m2

40%

Legnagyobb Zöldfelület építménylegkisebb magasság mértéke 6,5(T) Technológia 30 % függő

Gip-M Mezőgazdasági (agroiparipari) terület övezete 19. § (1)Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás folyik. (2)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV. sz. táblázatban előírtaknak (3)A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken) majorok számára új terület nem alakítható ki. (4)A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható. (5)A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető. (6)Az egyéb élelmiszer-feldolgozó üzemek területén állattartás csak közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetséges.

a


34

(7)Egyéb előírások: -levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet -zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület -közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. -terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé tároló építmény (8)Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m. IV. sz. táblázat Az építési telek Övezet jele

Beépítési mód

Gip-M

SZ Szabadon álló

Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület 1000 m2

40%

Legnagyobb Zöldfelület építménylegkisebb magasság mértéke 6,5 (T) Technológia 30 % függő

K Különleges területek 20. § (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. (2)A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: - Kt - Ksp - Ksz

temető sportpálya szabadidőpark


35

V.sz. táblázat Övezet jele

Funkcionális besorolás

Kt

Működő temető

Ksp

Sportpálya

Ksz

Szabadidőpark


Beépítési mód SZ Csak kiszolgáló épület SZ Csak kiszolgáló épület SZ Beépítési terv alapján

Legnagyobb építménymagasság

K

5%

3,5 m

1000

10%

4,5 (T) Technológia függő

2000

10 %

4,5 m

*K kialakult

III. FEJEZET Beépítésre nem szánt területek A közlekedési területek általános előírásai 21. § (1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani: Országos mellékutak esetén Helyi gyűjtő-utak esetén Külterületi fő dűlőutak esetén Kiszolgáló utak esetén Kerékpárút esetén

22 m 16-22 m 12 m 10 m 3m

(2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói: a.)Közlekedési létesítmények b.)Közművek és hírközlési létesítmények (3)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.


36

(4)Figyelembe kell venni továbbá: az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet Közműlétesítmények, közműellátás 22. § (1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. (2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg. (3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. (5)Épületek építésére engedély csak közművesítés biztosítása esetén adható.

az

övezeti

előírásoknak

megfelelő

(6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell. (7)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. (8)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (10)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.


37

(11)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés a.)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. b.)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. c.)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. d.)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni. e.)A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. f.)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. (12)Villamosenergia-ellátás a.)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. b.)A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni. (13)Gázellátás a.)Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.


38

b.)Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. (14)Távközlés a.)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. b.)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. c.)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 23. § (1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani. (2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja. (3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges. (4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők: -Hirdető, reklám berendezés elhelyezése, -Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése -Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése -Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése -Távbeszélőfülke elhelyezése -Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése. (5)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni. (6)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.


39

Z Zöldterületek Általános előírások 24. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel. Közparkok területe 25. § (1)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak. (2)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3)Az övezetbe elhelyezhető: -Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely. -A terület fenntartásához szükséges épület. pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb). Erdőterületek (E) 26.§ (1)Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (2)Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint: Védelmi erdő – jele: Ev Védelmi erdő, egészségügyi-szociális, turisztikai célú másodlagos rendeltetéssel – jele: Ev/e Gazdasági erdő – jele: Eg (3)Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni. (4)A 29/1997. (IV.30) FM rendelet értelmében az erdő elsődleges rendeltetése mellett másodlagos rendeltetés is megállapítható. (5)Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. (6)Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott


40

elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók. (7)Erdő természetbeni megosztásához, művelésiág megváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jogváltozáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. (8)Az 1996. évi LIV. „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv., illetve annak 15– 22. §-aiban foglaltakat, valamint a 29/1997. (IV.30) FM rendelet előírásait mindenkor figyelembe kell venni. (9)Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását a 1996. évi LIV. törvény 83. §-ban foglaltak alapján elrendelte. (10)Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság, védett erdő esetében a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával történhet (12)A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni. (13)Az erdők szegélyén, illetve nyiladékok mentén zárt erdőszegély (cserjesáv) kialakítása szükséges az erdei ökoszisztéma, a mikroklimatikus viszonyok védelme érdekében (14)Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni. (15)Tilos erdőterületen az erdei élőfáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni. (16)Fakitermelést csak vegetációs időn kívül lehet folytatni. Vegetációs időszakon belül csak abban az esetben kerülhet sor egyes egyedek kivágására, ha azok az erdő egészségi állapotára veszélyt jelentenek illetve balesetveszélyesek. (17)Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek. Különös figyelmet érdemel ez az előírás, mivel a putnoki erdők túlnyomó része a Natura 2000 hálózat madárvédelmi direktívájának területei közé tartozik. (18)Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők: -a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek, -közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), -nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),


41

-geodéziai, turisztikai jelek, -köztárgyak, -nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, -kutatás és az ismeretterjesztés építményei, -vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények, -termékvezeték és műtárgyai. Védelmi erdő - Ev 27. § (1)A tervezési területen az alábbi típusú védelmi célú erdők kerülhetnek kijelölésre: (2)Települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő. (3)A tájban történő káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő. (4)A különleges védelmet igénylő, természeti értéknek minősülő erdő, illetőleg az az erdő, amely különlegesen alkalmas a természet-közeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erdőfejlődés kutatására szolgáló erdő. (5)Az árvízvédelmi töltések hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló hullámtéri erdő, illetve a csatornák, tavak és folyók partszakaszait az elhabolás és káros szivárgások ellen védő, illetve a talajvízháztartást szabályozó partvédelmi erdő. (6)A mezőgazdasági termőterületeket a szél káros hatásaitól védő, és az élővilág tagjainak menedéket adó, valamint állattartó és más mezőgazdasági termelést szolgáló telepeket védő, illetve azok takarását szolgáló mezővédő erdő. (7)A vízkészletvédelmet és víznyerőhely védelmet szolgáló, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmében meghatározó szerepet játszó vízvédelmi erdő (8)Az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi erdő. (9)A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el. (10)Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele (lásd. 1996. évi LIV. tv 65, 66. §) kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg. (11)Védelmi rendeltetésű erdő – amennyiben a védelmi funkció indoka megszűnik – egészségügyi-szociális, turiszikai rendeltetésűvé minősíthető át. (12)Védett erdőben kemikáliákat (növényvédő szereket, műtrágyát) használni nem szabad. Ez alól indokolt esetben a természetvédelmi hatóság felmentést adhat.


42

(13)Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges. (14)Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni! (15)Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális, turiszikai rendeltetésű lehet (Ev/e). Ebben az esetben, az erdőben az egészségügyiszociális, turisztikai erdő rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény elhelyezhető. Gazdasági erdő - Eg 28.§ (1)Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása. (2)A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3)Tilos tarvágást alkalmazni sziklás, kőfolyásos, deflációs és erózió által veszélyeztetett területen. (4)A véghasználat során az összefüggő vágásterület a 3 hektárt nem haladhatja meg. Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek. (5)Fakitermelést és a faanyag szállítását minden esetben úgy kell végezni, hogy az a visszamaradó élőfában, természetes újulatban, valamint az erdő talajában kárt ne okozzon. Általános mezőgazdasági területek (Má) 29.§ (1)A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (2)A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni. (3)A Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Tervén mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más terület-felhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át.


43

(4)A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik: Általános mezőgazdasági területek Szántóterület (Má-I) Gyep terület (Má-E) Kertes mezőgazdasági területek (Mk) (5)A földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyagszolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő – műtrágyák használata esetén – vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyaggazdálkodás folytatásáról. (6)Mezőgazdasági terülteken a termőföldre, illetve a növényzetre vegyszereket (növény védőszer, műtrágya stb.) csak a szükséges és minimálisan elégséges mennyiségben javasolt kijuttatni. Nagyüzemi gazdálkodás esetén a vegyszerhasználatot talajtani szakvélemény alapján javasolt végezni. (7)Vízfolyások partja mellett legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők. (8)A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények: -a terület felhasználási egységhez tartozó köz-utak, közterek és gépjárművárakozóhelyek, -a kutatás és ismeretterjesztés építményei, -közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), -nyomvonal jell. vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtáv. biztosításával, -a távközlés létesítményei, -a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei, -geodéziai jelek, köztárgyak, -a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei, -nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, -a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények, -biztonsági okokból szükséges őrház, (9)A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők: (10)A 720 m2-t el nem érő területű bármely övezetű telken épületet elhelyezni nem szabad. (11)A 720-1500 m2 nagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott földterületek kivételével – max. 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület - nem lakás céljára szolgáló épület - és a terepszint alatt egy pince helyezhető el. (12)Az 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken épületek 3%-os beépítettséggel, a 4,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan helyezhetők el. (13)A 3000 m2-nél nagyobb szőlő-gyümölcsös és kert művelési ágú területen lakóépület is létesíthető, melynek homlokzatmagassága a 7,5 métert nem haladhatja


44

meg és a terület beépítettsége nem lehet több mint 3%. Ezen feltétel mellett épület csak olyan telken helyezhető el, ahol az OTÉK 33. §-a betartásra került. (14)Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 45%-ot nem haladhatja meg. A birtokközpontra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni. (15)Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. (16)Feltöltések kialakítására környezetet károsító a-nyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát. (17)Az egyes tevékenységek során a mezőgazdasági területeken keletkező, a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. (18)A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható. Má-I övezet 30.§ (1)Nagyüzemi jellegű szántóterületeken a kihelyezhető növényvédőszer és műtrágya mennyiségét, kihelyezésének időpontját lehetőleg agrárszakemberek által tervezett módon kell meghatározni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattal egyeztetve. (2)Szántóterületeken csak a minimálisan szükséges és elégséges mennyiségű kemikáliák alkalmazása lehetséges. (3)A szántóterületek közt húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítése, mezsgyék meghagyása, esetleges szélesítése szükséges, a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növények felhasználásával.


45

Má-E övezet 31.§ (1)A szabályozási terven gyepként jelölt területeken nem lehet a művelési ágat megváltoztatni, a gyepterületeket fenn kell tartani. (2)A termelési hasznosítású gyepek esetében a művelési mód megválasztásakor figyelembe kell venni a gyep ökológiai tulajdonságait (száraz, vizenyős stb.) valamint a természetvédelmi szempontokat és annak függvényében kell meghatározni a hasznosítás módját. Vizenyős, vízjárta gyepek esetében (réteket) a legeltetéssel szemben a kaszáló hasznosítás kapjon prioritást. Legeltetéssel hasznosított gyepeken csapadékos időben lehetőleg mellőzzék a legeltetést a taposási károk elkerülése érdekében. Gyepek kaszálásakor célszerű kisebb mozaikokat meghagyni, menedékként a gyepen élő növények és állatok számára. (3)Gyepterületen az építési tevékenységre vonatkozóan az általános mezőgazdasági területeknél ismertetett előírásokat kell alkalmazni. Gyepterületen lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, úgy hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 méter lehet. (4)Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. (1996. évi LIII. tv. 16. §) (5) Máö- az Ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el: nagyfeszültségű távvezeték, szélerőmű park, illetve mikrohullámú átjátszó-adótorony építménye. Kertes mezőgazdasági terület – Mk 32.§ (1)A kertes területen belül szántó, gyep, gyümölcsös, szőlőművelésű telkek vegyesen fordulnak elő. A parlagon álló, illetve a szántóként művelt telkeket lehetőleg gyep, szőlő, vagy gyümölcsművelésbe kell vonni. (2)A Hegyköz területére jellemző, hagyományos gyepes aljnövényzetű gyümölcsöskertek fenntartása és telepítése ajánlott a parlagon hagyott, nem művelt telkeken. (3)A dombokon található kertes területen belül, a felhagyott telkeken kialakult kisebb fás, erdős illetve gyepes területeket meg kell őrizni. (4)A dűlőutak menti fasorokat, cserjesávokat meg kell őrizni, hiányzó fasorokat, cserjesávokat pótolni kell. A telepítést honos, a területen természetesen is


46

jelenlévő fajokkal, illetve hagyományos, gyümölcsfajokkal kell megvalósítani.

nagy

ellenálló

képességű

Védelmi célú területek A ZEMPLÉNI TÁJVÉDELMI KÖRZET területe 33. § (1)A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló ZTK területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad. (2)A területre a ZEMPLÉNI TÁJVÉDELMI KÖRZET REGIONÁLIS ÉS TÁJRENDEZÉSI TERV, illetve az ezen alapuló ZEMPLÉNI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK előírásai vonatkoznak. (3)A település az ún TÁJKÉPVÉDELMI ÖVEZETBE tartozik, melynek sajátos előírásai a panoráma pontok környezetében a következő (4)A panoráma ponton feltáruló látvány elépítése nem engedhető meg (5)A panoráma pont környezetében 200 m-en belül elhelyezendő építmény engedélyezéséhez fotódokumentációval kell igazolni a tájba illeszthetőséget (6)Harsány színek alkalmazása épület színezések esetén nem engedhető (7)A tetőfedő anyaga hullámpala nem lehet (8)Az építmény anyaga természetes alapanyagú, a környezethez illeszkedő legyen (9)Az építmény magassága, 5 m-nél magasabb nem lehet (kivétel kilátó épület, illetve a technológiai tervvel igazolandó funkciók elhelyezése esetében.) 34. § A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak. Az épített környezet védelme 35. § (1)Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg


47

(2)Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására. (3)Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat. (4)A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. Építészeti érték védelem 36. § (1)A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a a függelék tartalmazza. (2)A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni: - A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. - A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését. - A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. - A közterületre kihelyezett tárgy együttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is. - A közterület rendezési terv készítésébe településrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni. (3)A védett környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:


a)

48

Építési anyaghasználat 1. Lábazatképzés Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével. 2. Falfelületek Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen. - Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA. b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában. (4)Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (5)A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. (6) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt. (7) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.


49

(8)A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai: - A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges -

A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

-

A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell Egyes sajátos jogintézmények 37. §

(1)A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). (2)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: a.)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b.)közérdeket nem sért, c.)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.


50

IV. FEJEZET Záró rendelkezések 38. § 1.)Ez a rendelet 2007. VI.05-én kerül kihirdetésre, és a kihirdetés napjától számítva 15 nap múlva 2007. VI. 20. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2007. VI.20. napjától kell alkalmazni. 2.)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a számú rendeletet, mely Füzérkomlós Közös Községi Tanács településeinek településrendezéséről szól hatályon kívül helyezi. 3.)Jelen rendelet mellékletét képezi: a./ b./ c./

Szabályozási Terv belterületre M= 1:4.000 (Sz-1) Szabályozási Terv külterületre M= 1:10.000 (Sz-2) 7. sz. függelék - szereplő építési tilalom alá vont területek jegyzéke

Dr. Kopcsik Judit Jegyző

Czikó Lászlóné Polgármester


51

1. számú függelék A HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata: „fő funkció” az övezetre jellemző építmény használat „ kiegészítő mellék funkció”: a megnevezett funkciók számára önálló építési telek nem alakítható, de a telephelyen belül (vegyes rendeltetésű épületben is) elhelyezhetők. „szabályozási szélesség” belterületen a közterületet és a közterületeket elválasztó határvonal „tömb” szabályozási vonalakkal , területegység határral , illetve egyéb egységhatárral körbehatárolt terület , melyen belül „sarok telek" az építési övezet telekre vonatkozó előírásait kell értelmezni. „közterület” Közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlannyilvántartásba eként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak közhasználat céljára átadott terület része – az arról szóló külön szerződésben foglaltak keretei között a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, különösen a közlekedés biztosítására (utak, terek, parkok, köztéri szobrok, a közművek elhelyezése)


52

2. számú függelék Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

Állattartásra szolgáló épületek

a telek utcai telekhatárá -tól

Védőtávolság ásott fúrott kúttól lakóépülettől

csatlakozó vízvezetéktöl

vezetéki csaptól

Nagy haszonállat esetén 1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött Haszonállat esetén

15 20 25 30

5 10 10 15

15 20 20 30

5 10 15 20

2 5 5 10

3 5 5 10

1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött Kis haszonállat esetén

15 20 25 30

5 10 20 15

15 15 15 20

5 5 10 15

2 2 3 10

3 3 5 10

prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött Baromfi félék

15 20 25

5 10 15

10 15 20

5 10 15

1 2 10

10

20 állatig 21-50 állatig 50-200 állatig 200 fölött

15 15 25 30

0 10 15 20

10 10 15 20

5 5 10 15

1 1 5 10

10


53

3. számú függelék Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000 1000 500

500

200

100

100

100

100

100

100

100

100

50

50

50

100

50

100

100

200

x

2. 100 3. 100 4. 200 5. 500 6. 200 7. 500 8. 500 9. 500 10. 100 0 11. 100 0 12. 500 13. 500 14. 200 x

-

-

100

200

100

300

500

50

-

200

100

100

200

200

100

200

-

50

100

100

100

200

100

50

-

100

50

100

50

100

100

100

-

50

50

100

200

100

50

50

-

-

50

200

100

100

50

-

-

100

100

200

50

100

50

100

-

x

1000 1000 50 x

50

x

1000 1000 50 x

500

x

1000 1000 50 x

100

x

1000 1000 200 x

100

x

1000 1000 200 x

200

x

1000 1000 100 x

100

x

1000 1000 100 x

-

11.

x

1000 1000 100 x

x

1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 -

-

50

500

100

-

50

500

500

x

x

x

x

x

x

x

x

1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 x

x

x

x

x

x

x

x

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-

Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb 500 méterre csökkenthető

Jelmagyarázat: 1.Kóház, szanatórium

8.Járműtelep és javítóműhely

2.Lakó és szállás épület

9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó

3.Üdülő létesítmény

10.Fertőzésveszélyes

4.Oktatási és nevelési létesítmény

11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény

5.Sportlétesítmények

12.Elsőrendű főközlekedési út

kockázatot

jelentő

NYÍRI község településrendezési terve 6.Menőállomás, tűzoltóság 7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 4. számú függelék

54

13.Üzemanyag töltő állomás 14.Temető

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei Növényfajta

Pollenszám/m3

Fák, bokrok

100

Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék)

30


55

5.számú függelék 12/2007. (VI.05.)Nyíri Községi Önkormányzat Képviselőtestületének Rendelete Az Építészeti értékek védelméről Az építészeti örökség védelme 1.§ NYÍRI község önkormányzati testülete az 1997. évi LXXVIII az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, továbbá a Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 30 §-ában biztosított jogkörében – valamint a Kulturális örökség védelméről szóló., 2001. LXIV. tv.illetve Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, településépítészeti és építészeti értékek helyi védelme érdekében a következőket rendeli el: A helyi védelem tárgyai 2.§. A helyi védelem – a mellékletben felsorolt következő területekre terjed ki: 1./ Településképi jelentőségű területek 2./védendő látvány pontokra (panoráma pontok) ( A szabályozási tervlapon jelölt pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látvány, vagy település sziluett a település látványának értékes része, megőrzéséről gondoskodni kell.) 3./A helyi régészeti (történeti) jelentőségű területekre. A régészeti védelemről a többszörösen módosított 1963. évi 9. törvényerejű rendelet 18. ( (2) bekezdése intézkedik. Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. Törvény 35 §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani. 4./A helyi településszerkezeti jelentőségű területek. (E területek a település, illetve a településhez csatolt önálló településrészek történelmük során folyamatosan kialakult területek. A jellemző út és utcaszerkezet, azokat határoló beépítési vonalak, a telekszerkezet, telkek beépítésének módja mértéke értéket képvisel. 5./A karakteradó épületek és csoportos előfordulások területeire , valamint a karakteres utcaképekre. 6./Az értékes utcaképek a helyi településszerkezeti védelem alatt álló területek egységes beépítéséből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódnak. Történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket képviselnek.


56

7./Az egyedi helyi védettségű épületekre Azok az épületek tartoznak ide, amelyek kifejezik a település egyedi kultúráját, hagyományait, de esztétikai értéküket az országos védelem nem indokolja. Helyi védettségű közterületekre (burkolat, szobrok, parkok, világító terek, zöldterületek, utcai fasorok) A település sajátos hangulatú közterei, értékes zöldfelületei és természeti értékei, valamint jellegzetes utcai fasorok, a megőrzendő településképek, látványok meghatározó elemei. A helyi védelem személyi hatálya 3 §. A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek az építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemelőire, bérlőire, használóra terjed ki. 4.§ 1./A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő: - a szabályozási vonal (utcahálózat) -a beépítés módja -a telekszerkezet jellege Védendő a teleknagyság -a telek rendszere -a telkek beépítettsége 2 / A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő. 3./ A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás. A régészeti örökség védelmére vonatkozóan a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. Évi LXIV. Tv. (Kötv.) vonatkozó paragrafusai szerint kell eljárni. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH (kulturális Örökségvédelmi Hivatal) által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ilyen területen bolygatásra – e terv vonatkozásában építési engedélyköteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. A Kötv 66. § 2) bekezdésében, valamint az „örökségvédelmi hatástanulmányról „ szóló 4/2003. (II. 20.) HKÖM rendeletében a településrendezési tervek engedélyezésekor kötelezően előírt örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, melyben fel kell sorolni a közismert régészeti lelőhelyeket Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából


57

4./ A helyi településszerkezeti jelentőségű területeken a a.)megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök b.)megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki. c.)a telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a telkeken épület csak a már kialakult beépítési módnak megfelelően helyezhető el, a terület szabályozási tervének és a helyi előírásoknak megfelelően 5./ Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében: a.)az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani. Homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér – utólagos hasznosítás esetén – csak az utca felé illeszkedően nyitható meg. b.)a földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással engedélyezhető. c.)cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el. d.)a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők e.)az épületek az építési övezet előírásának megengedte mértékig bővíthetők. A homlokzatot csak a jelen rendelet szerint megengedett helyreállítás és védelem mértékéig bővíthetők. 6./Utcaképi védelem területein Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg. Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet. Hagyományőrző építészeti karaktervédelem A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a templom-domb felőli látványvédelem megvalósulása érdekében


58

. A védett területen az épületek csak oldalhatáronállóan, (előkert nélkül is, ha a kialakult állapot ezt igazolja) helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton könyöklőtornáccal is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges. A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani. 7./ Építészeti karaktervédelem Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre. A védett területen az épületek többnyire oldalhatáronállóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott. 8./ Az egyedi helyi védettségű épületrész védelmében a.)az épület vagy épületrész csak indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el, b.)az épület bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be. Ez az eljárás rendjét nem változtatja mg. c.)az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell. d.)az épületeken végzett bármely építési tevékenység csak települési főépítész bevonásával történhet e.)homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet. f.)felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani. g.)a védett épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók. h.)felújítást, átalakítást az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni


59

9./ A helyi védettségű köztereken, zöldterületeken a felszín feletti és alatti épületek létesítése nem engedélyezhető. A terek átalakítását, fejlesztését csak kertépítési tervekkel megalapozott építési engedély szerint szabad végezni. A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása 5. § 1./ A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi, vagy természeti személy kezdeményezheti. Ennek során a.)a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll, b.)a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell. c.)a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni d.)Amennyiben a védelemre javasolt érték nem éri el a területi , vagy a helyi védettség szintjét, vagy egyéb okokból a földhivatalnál nem jegyezhető le ,-az önkormányzatnál külön nyilvántartásba bevehető. A nyilvántartásba vétel sem a tulajdonosra, sem az önkormányzatra nézve nem ró kötelezettségeket, de a nyilvántartásba vételről ki kell értesíteni a tulajdonost. 2./ A védelem, vagy annak megszüntetése szerint történhet.

a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet

3./ A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell. 4./ Védett, működő temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető. Záró rendelkezések 6. § 1./ A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jó karbantartásának biztosításához a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását. 2./ Szabálysértést követ el és 1.000 Ft-tól 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jelen rendelet előírásait megszegi, tilalmait megsérti. 3./ A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet hatályba lép 2007. június 20.-án.


60

k.m.f. Czikó Lászlóné polgármester

dr. Kopcsik Judit jegyző

a.)melléklet HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN ( a rendelet elfogadásával helyi védelem alá nem helyezett épületet a testület) Sorszám Utca megnevezése Házszám Helyrajzi szám 1. Ady Endre 165 2. 5 175 3. 9 173 4. 230 5. Rákóczi Ferenc 8 161 6. 14 158 7. 16 157 8. 20 155 9. 28 151 10. 31 106 11. 33 107 12. 34 148 13. 82 14. 38 146 15. 39 110 16. 43 112 17. 44 142 18. 51 116 19. 52 138 20. 60 134 21. 62 133 22. 64 132 23. 74 128 24. 76 127 25. 78 126 26. 80 124 27. Petőfi Sándor 4 102 28. 6 101 29. 8 100 30. Felszabadulás Református Templom 31. 17 27 32. 29 21 33. 33 19 34. 39 14 35. 51 8


61

6.számú függelék A környezet védelmére vonatkozó előírások 1.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995. évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni. 2.)A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani. 3.)A környezetvédelem vonatkozásában jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

az

érvényes

környezetvédelmi

4.)Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. 5.)Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. 6.)A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet szerint a település a „A” ( fokozottan érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1 a ZTK területe,a település közigazgatási területének többi része „C” érzékeny Ci=C3 kategóriába tartozik. Levegőtisztaság védelem 1.)Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak /10/2001.(IV.19./ KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 3.) KöM , valamint a 23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelő levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. 2.)A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.9.) KöM-EüMFVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 4.)A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása – légszennyezettségre gyakorolt hatása - kielégíti az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket és környezetveszélyeztetést nem okoz. 3.)Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.


62

4.)A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják. 5.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni. Zajvédelem 1.)Új építésű utak mentén, illetve meglévő közutak melletti új épület építése esetén a zajvédelemről a (8/2002. (III.22.)KöM-EüM )rendelet előírásai szerinti zajterhelési határértékeknek megfelelően kell gondoskodni. 2.)A jelentős környezeti zavaró hatással, így zaj- és rezgésterheléssel járó közúthálózatot úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő területek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű forgalom legyen. A telephelyek működtetése csak úgy engedélyezhető, amennyiben az üzemi tevékenységéből eredő zaj nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által a 8/2002 . (III.22.) KöM-EüM rendelet alapján előírt határértékeket.. 3.)A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi az eljáró hatóság. Vízvédelem a.)Felszíni vizek A felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról – szóló 40/2006. (X.6.)KvVM rendelet az irányadó. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását területfelhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.


63

A felszíni és a felszín alatti vízkészleteket érintő kérdésekben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. Előírásainak megfelelően kell eljárni. A beépítésre szánt területek. A tervezett fejlesztések tervezésénél figyelembe kell venni a vízrendezés megoldást is, különösen az új lakóterületek, valamint iparterületek fejlesztésénél. A településfejlesztés során a település szennyvízcsatorna hálózattal történő ellátását kiemelt fontossággal kell kezelni. A rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével törekedni kell annak mielőbbi megvalósítására. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, vízzáróan szigetelt zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. -Az élő és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők. - Gondoskodni kell a kommunális hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is, a hullámtéren szemétlerakót létesíteni nem lehet. - A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg. A többször módosított, a természet védelméről szóló 1996.évi LIII.törvény (továbbiakban:Tvt) 16.§ (5) bekezdése értelmében a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni, a vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. Minden vízfolyást ökológiai folyosóként kell kezelni, és a következő szabályozásokat kell érvényesíteni a természetes állapotban sértett élővizek rehabilitációja érdekében: Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni. A települések belterületén a természetes állapotú medrek, az azokat kisérő vegetáció megváltoztatása, a természetes műtárgyakkal való helyettesítése nem engedélyezhető. A vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006.(I.31.) Korm.rendelet hatályos. Felszín alatti vizek, vízbázisok védelme 1.)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmét biztosítani kell. A felszín alatti vizek védelmét a mód. 219/2004.(VII.21.) Korm rendelet szabályozza. Figyelembe kell venni továbbá a „vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól” szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletet, valamint a „használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályai-„ról szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM


64

rendelet, illetve a csatornabírságról szóló 204/2001.(X.26.) Korm rendeletet. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet besorolása szerint a település „ nem nitrátérzékeny”, a „felszín alatti vizek védelméről” szóló mód. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet =. §ával és annak 2-es számú mellékletével összhangban kiadott „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet értelmében pedig „érzékeny” minősítéssel jelzett. A mód. 219/2001. (VII.21.) Korm. rendelet 7. §. (5) bek. Értelmében a 2. számú melléklet szempontjai szerint végzett, vagy végeztetett lokális vizsgálat lehetőséget nyújt egyedi érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására is. 2.)Új beépítésre szánt területeken az építés csak a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén, a csapadék- és szennyvíz-csatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosításával engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges. 3.)Tisztítatlan és a tisztított szennyvíz szikkasztása is a település egész területén tilos. A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. 4.)A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. 5.)A földterületek felhasználása ( hasznosítása ) során megvalósuló létesítmények építési engedélyezéséhez, vízi létesítmények vízjogi létesítési engedélyezéséhez külön eljárás keretén belül meg kell kérni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását, engedélyét. 6.)A víz létesítmények vízjogi engedélyezési eljárását a 18/1996. VI.13.) KHVM rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembe vételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen. Földvédelem 1)Építési telek kialakítására elsősorban a már belterületbe vont területeket kell felhasználni, igénybe kell venni a foghíjtelkeket és a telek megosztási lehetőségeket is.


65

A távlati fejlesztési terveknél a külterület belterületbe csatolásánál az 1994. évi LV.tv. 36. §. (b) pontja szerint kell eljárni. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezését a Körzeti Földhivataltól kell kérni a szükséges munkarészek becsatolásával. A törvény 47.§.(1) A kérelemnek a területigényt tartalmaznia kell.

más célú hasznosításához szükséges teljes

Beruházás esetén az elhelyezésre – a helyhez kötött beruházás és a hófogó erdősáv kivételével- több helyet (változatot) kell megjelölni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából helyhez kötött beruházásnak kell tekinteni a meglévő létesítmény bővítését, közlekedés és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. A kérelemhez mellékelni kell a földmérési alaptérképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület – kimutatást. A tv 38. § (1) Ha a termőföldnek a más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a föld engedélyezett célú felhasználásáig a 36.§.(1) bekezdés szerinti hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás) Más célú hasznosítást elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével kel tervezni, a termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járadékot kell fizetni. A belterületbe vonást csak fokozatosan, az igények kielégítésének ütemében lehet elvégezni, addig az eredeti művelési ág szerinti művelést kell folytatni. 2.)A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül. 3.)A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról az 1993. évi XLVIII. törvény alapján gondoskodni kell. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az BNPI előírása érvényes. 4.)A bányatelek területén történő építési célú telekalakításnál, illetve a telekingatlan beépítésénél figyelembe kell venni az 1993 évi XLVIII. Bányászatról szóló törvényt és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. (XII. 19.) számú Kormány Rendeletet. Bánya telekhatáron belül, illetve alábányászott területen építményt elhelyezni csak a bánya vállalkozó hozzájárulásával, talajmechanikai és bányageológiai szakvélemény és statikai terv alapján meghatározott módon (pl. lemezalapozás, vasbeton koszorú építésével) lehet. 5.)A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:


66

a.)a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b.)a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c.)az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. 6.)A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson. 7.)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni. 8.)A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén. )(A 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5.§. 13. pontja értelmében csúszásveszélyes területen történő beépítés esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak geotechnikai dokumentációt is szükséges tartalmaznia!). 9.)A település közigazgatási területének földtani felépítése illetve a területen észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak , ezért közműépítési, pince és pincegarázs építési munkáknál talajmechanikai szakvélemény készítendő. Tájvédelem Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat és hatásköréről szóló 341/2004. (XII.22.) Korm. rendelet – alapján természet – és tájvédelmi szakhatósági jogkörök átkerültek a nemzeti park igazgatóságoktól a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez. A táj és természetvédelem érdekeit védik továbbá a1996. évi LIII., LIV., illetve LV. Törvény. NYÍRI község a ZTK területével érintett, továbbá az „érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról” szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint a „kiemelten fontos érzékeny természeti területek (ÉTT) térségei” közé tartozik, ezért fontos az infrastruktúra fejlesztésével a fenti rendelet 1. §-ban megfogalmazott irányelv megvalósítása, azaz: olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt


67

korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

A Zempléni Tájvédelmi Körzet vonatkozó előírásai Kiemelt oltalmában részesül védett természeti területek övezete: Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek övezete: Zempléni Tájvédelmi Körzet /továbbiakban ZTK/, az (1/1984. (XII. 13.) OKTH sz. rendelkezés szerint, NYÍRI közigazgatási területe érintett. Források – Az 1996. évi LIII. törvény 23. § értelmében valamennyi forrás, amelynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet országos jelentőségű természeti értékként kiemelt oltalomban részül. (A tervezési területen forráskataszter készítendő Fokozottan védett területek alövezete a ZTK területén érinti Nyírit. Ökológiai hálózat övezete A ZTK és térsége ökológiai hálózata a védett természeti területek, védőövezeteik, a tőlük elkülönülő természeti területek és megóvandó természetközeli élőhelyek, valamint ezek között kapcsolatokat biztosító ökológiai folyosók rendszere. Országos jelentőségű elemei az országos területrendezési tervben kerülnek meghatározásra Térségi jelentőségű elemeit az országos hálózat kijelölését elemeit a települések követően, ahhoz kapcsolódóan kell megállapítani. A hálózat eleme a Nyíri-patak. Érzékeny természeti területek övezet Az 1996. évi LIII. törvény 53. § (3) bek. c) pontban foglaltak alapján érzékeny természeti területeket lehet kijelölni. A térségben érzékeny természeti területként kell kezelni a ZTK területén belül fekvő valamennyi mezőgazdasági termesztő felületet, művelési ágtól független /országos viszonylatban jelentős, fontos kategóriában/, valamint a ZTK-n kívül fekvő valamennyi gyepgazdálkodási területet és a hagyományos, kisparcellás, extenzív művelésű gyümölcsös ültetvényeket. A természetvédelmi támogatások rendszerében támogatni kell ezen területeken a természetkímélő gazdálkodást. Erdőrezervátumok övezete A KTM-FM Országos Erdőrezervátum Bizottság által kijelölt, a ZTK-ba eső erdőrezervátumok jelenleg nem érintik Nyírit. Az erdőrezervátumokban, illetve azok magterületein a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. §, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény előírásait kell tartalmazni. Védett természeti területek védőövezetének övezete


68

Az 1996. évi LIII. törvény 30. §-ban foglaltak alapján a vonatkozó országos jogszabály megszületéséig ideiglenes védőövezetként kell kezelni a Zempléni Tájvédelmi Körzet határától mért 500 méteres területsávot, az egyéb országos jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 300 méteres területsávot, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 100 méteres sávot. A védőövezetekben a természetvédelmi hatóság engedélyezéséhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét az országos jelentőségű védett természeti területek esetében miniszteri, helyi jelentőségű védett természeti területek estében települési önkormányzati rendelet szabályozza. Az ideiglenes védőövezet kijelölése a mezőgazdasági és az erdő területfelhasználási egységekben nem jelenti a területhasználat korlátozását. Tájkép- és hagyományos tájszerkezet védelem övezete Különleges tájképi értéke továbbá kultúrtörténeti és idegenforgalmi jelentőségű, hagyományőrző tájszerkezete miatt védendő tájrészletek övezetébe tartozik: A ZTK-n belül, azaz kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területen. Ezekben a tájrészletekben a beépítésre szánt területet növelni nem szabad. A településrendezési tervekben meg kell határozni az adott település építészeti karakterétől függően az engedélyezhető épületek jellemző paramétereit. A kiemelt oltalom alatt álló területeken kívül: Az övezetben a jelenlegi tájkaraktert meg kell őrizni, azt jelentősen megváltoztatni vagy a településképet és a település sziluettet zavaró létesítményeket elhelyezni tilos. Egyedi tájérték védelme Az 1996. évi LIII. törvény 6. § 3-5. bekezdések értelmében védelemben kell részesíteni az „egyedi tájértékeket”. (Az egyedi tájértékeket megállapítása és nyilvántartásba vétele az illetékes természetvédelmi kezelésért felelős szerv feladata. A terv lezárásáig a ZTK térsége az egyedi tájértékek nyilvántartásba vétele nem történt meg). Az egyedi tájértékek jegyzékét az illetékes természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a településrendezési tervben kell szerepeltetni. A védelmükre vonatkozó előírásokat a helyi értékvédelmi rendeletekben kell magadni. Egyéb általános természetvédelmi- tájvédelmi előírások A védelmi rendeltetésű erdő területeken épületet elhelyezni nem lehet (OTÉK, 28. § (3) bek.) A vadon élővilág védelmében az 1996. évi LIII. törvény 8-14 §-ok előírásait kell alkalmazni. Az élőhelyek általános védelmében az 1996. évi LIII. törvény 16-18. §-ok előírásait kell alkalmazni. A természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályokat az 1996. évi LIII. törvény 21. §-ának előírásai szerint kell alkalmazni.


69

A kiemelt oltalomban részesülő – fentebb felsorolt természeti területekre vonatkozó egyéb szabályokat az 1996. évi LIII. törvény 31-52. §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni. A védett természeti területekre a 1996. évi LIII. törvény előírásai értelmében kezelési (fenntartási) tervet kell készíteni. A védett területeken megengedett tevékenységeket, területhasználatokat, azok korlátozását illetve szabályozást a kezelési (fenntartási) tervek tartalmazzák. Az országos jelentőségű védett területek kezelési tervét annak az illetékes nemzeti park igazgatóságának a feladata, amelynek az illetékességi területén a tervezési terület található. A helyi jelentőségű védett területek fenntartási tervét a települési önkormányzat készíti és hagyja jóvá. 1.)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni. 2.)A természeti értékek védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény és Az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény előírásai betartandók. 3.)Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell. 4.)Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell. 5.)A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlannyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken a természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni. 6.)Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

magasépítmény,

7.)Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. 8.)Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni. 9.)Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. 10.)Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. Hulladék-elhelyezés


70

1.Az illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni. 2. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális, vagy egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni.

A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – melyek körét a mód 16/2001. (VII.18) KöM rendelet 1. sz melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyeken kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződnie az átvevő kezelésére vonatkozó jogosutságáról. A rendezési terv által érintet területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére. A településen keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/200. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírsai szerint kell végezni. A hulladékok kezelése-beleértve az építési hulladékok körét is- kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. A köz és park területek tisztántartását, akarítását, hulladékmentesítését kellő gyakoriságal kell végezni. 3.)A település területén, a gazdasági övezetek jó megközelítési lehetőségű részén a különleges bánásmódot igénylő lakossági hulladékok szelektív gyűjtésére és szervezett elszállítására alkalmas „lakossági hulladékszigeteket ” kell létesíteni. 4.)A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. 5.)Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. 6.)Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.


71

7.)A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. 8.)A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet. 9.)A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. Környezetbiztonság A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni: A 110/2003. (VII.24.) Korm. rendeletbe, illetve a 2/1971. (IV.28.) NIM rendeletbe foglalt nyomástartó berendezések, létesítmények, rendszerek biztonságával kapcsolatos előírásokat. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben és a végrehajtásról szóló 180/2002. (VIII.23.) Korm. rendeletbe foglalt villamos csatlakozó, összekötő és fogyasztói berendezések biztonságával kapcsolatos előírásokat. 11/1994. (III.25.) IKM rendeletbe foglalt éghető folyadékok és olvadékok tartályainak biztonságával kapcsolatos előírásokat. Az 1994. évi XLI. törvényben, illetve az 1/1977. (VI.6.) NIM rendeletbe foglalt olajvagy gázüzemű berendezések biztonságával kapcsolatos előírásokat. A gázüzemű járművek üzemanyag-ellátó berendezéseiről szóló 6/1993. (V.12.) IKM rendeletben megfogalmazott biztonsági előírásokat.


72

7.számú függelék Egyes sajátos jogintézmények (1)A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). (2)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: a.)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b.)közérdeket nem sért, c.)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el. Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek A képviselőtesület a 11/2007. VI.05. számú Helyi Építési Szabályzatához tartozó térképszelvényen javasolt területtel egyezően fogadta el. Építési tilalom alá helyezendő területek HRSZ Lista szerint

Ingatlan

Lejegyzés jogcíme Építési tilalom


73

(1)Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. (2)Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

(1)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza. (2)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Nyíri 2007. VI. 05-én a Képviselőtestület Helyi Szabályozási Tervével elfogadta.

Czikó Lászlóné polgármester


74

8.számú függelék Zempléni-hegység a Szerencsi-dombság és a Hernád- völgy (HUBN1007) Nyíri 010, 011, 013, 014, 015a, 015b, 015c, 016, 017/1, 017/10, 017/11, 017/12, 017/3a, 017/3b, 017/4, 017/5, 017/6, 017/7, 017/8, 017/9, 018/1, 018/2, 018/3, 018/4, 018/5, 018/6, 018/7, 018/8, 018/9, 019/2, 019/3, 019/4a, 019/4b, 019/5, 019/6, 019/7a, 019/7b, 019/7c, 019/8a, 019/8b, 019/9a, 019/9b, 02, 020/1, 020/2, 021/1a, 021/1b, 021/1c, 021/1d, 021/1f, 021/2, 022, 023a, 023b, 023c, 023d, 023f, 023g, 024, 026, 027/1, 027/2a, 027/2b, 027/2c, 027/2d, 027/2f, 027/2g, 027/2h, 027/2j, 028, 029, 030a, 030b, 031, 032, 033, 034, 035/1, 035/10, 035/11, 035/12, 035/2, 035/3, 035/4, 035/5, 035/6, 035/7, 035/8, 035/9, 036, 037/1a, 037/1b, 037/1c, 037/2, 037/3, 037/4, 038, 039a, 039b, 03a, 03b, 04, 040, 041/1, 041/2, 042, 043a, 043b, 044, 045, 046, 047/2, 047/3, 047/4, 047/5, 047/6a, 047/6b, 047/6c, 047/6d, 047/6f, 048, 049, 05/1, 05/2a, 05/2b, 05/2c, 05/2d, 05/2f, 050, 051a, 051b, 052, 053/1, 053/2, 053/3, 053/4, 054, 055/1, 055/10, 055/11, 055/12, 055/13, 055/14, 055/15, 055/16, 055/3, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 055/8, 055/9, 056/1, 056/10, 056/11, 056/12, 056/2, 056/5, 056/6, 056/7, 056/8, 056/9, 057, 058, 059, 06, 060a, 060b, 061/1a, 061/1b, 061/1c, 061/2a, 061/2b, 061/2c, 061/3a, 061/3b, 061/3c, 061/3d, 061/3f, 062, 063a, 063b, 063c, 063d, 064, 065a, 065b, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 07/1, 07/2, 07/3a, 07/3b, 07/3c, 070, 071, 073/10, 073/11, 073/4, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9a, 073/9b, 074/2, 074/3a, 074/3b, 074/3c, 074/3d, 074/3f, 074/3g, 074/3h, 074/3j, 074/3k, 074/4a, 074/4b, 074/4c, 074/4d, 074/4f, 074/4g, 074/4h, 075, 076, 077/1, 077/10, 077/11a, 077/11b, 077/11c, 077/12a, 077/12b, 077/12c, 077/2, 077/3, 077/4a, 077/4b, 077/5, 077/6, 077/7a, 077/7b, 077/7c, 077/9, 078, 079/1, 079/10, 079/11a, 079/11b, 079/3, 079/4a, 079/4b, 079/5a, 079/5b, 079/5c, 079/6, 079/7, 079/8a, 079/8b, 079/9, 08, 080/1, 080/2, 081, 082/11, 082/12, 082/13, 082/14, 082/15, 082/16, 082/17, 082/18, 082/19, 082/2, 082/20a, 082/20b, 082/21, 082/22, 082/3, 082/4, 082/5, 082/6, 082/7, 082/8, 082/9, 083, 084a, 084b, 084c, 084d, 084f, 084g, 085, 09/3, 09/4, 09/5a, 09/5b, 09/6, 09/7a, 09/7b, 09/7c


Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt: Alkörmös – Phytolacca americana Amerikai kőris – Fraxinus pennsylvanica Ártéri japánkeserűfű – Reynoutria japonica Átoktüske – Cenchrus incertus Bálványfa – Ailanthus altissima Betyárkóró – Erigeron canadensis Bíbor nenyúljhozzám – Impatiens gradulifera Borzas kúpvirág – Rudbeckia hirta Csicsóka –helianthus tuberosus Egynyári seprence – Stenactis annua Fehér akác – Robinia pseudoacacia Gyelogakác – Amorpha fruticosa Japán komló – Humulus scandens Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis Japán komló – Humulus scandens Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis Kaukázusi medvetalp – Heracleum mantegazzanum Keresztlapu –Erechitites hieraciifolia Kései meggy – Padus serotina Keskenylevelű ezüstfa – Eleragnustifolia Kisvirágú nenyúlhozzám – Impatiens parviflora Magas aranyvessző – Solidago gigantea Magas kúpvirág – Rbeckia laciniata Nyugati ostorfa – Celtis occidentalis Óriaás japánkeserűfű – Reynoutria sachalinensis Őszirózsák – Aster spp. Parlagfű – Ambrosia elatior Parti szőlő – Vitis vulpina Selyemkóró – Asclepias syriaca Sokvirágú napraforgó – Helianthus decapetalus Süntök – Echianocystis lobata Sziklai szőlő – Vitis rupestris Vadszőlő fajok ( legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján) Parthenocissus spp. Zöld juhar – Acer negundo

75

NYÍRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents