Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságáért Kégly Szeréna-díj átadása

2365 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. november 25-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 250-257/2010. c./ rendelete: 31/2010.

Napirend előtt: • Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságáért „Kégly Szeréna-díj” átadása

Napirendek: 1./ Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. I-III. negyedévi gazdálkodásának végrehajtásáról 2./ Előterjesztés az Önkormányzat 2011. évi belső ellenőrzési tervére 3./ Előterjesztés a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002.(2003.I.1.) önkormányzati rendelet módosítására 4./ Előterjesztés „Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program” előkészítő munkáiért nyújtott támogatás fel nem használt részéről történő lemondásra 5./ Előterjesztés a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény alapító okiratának módosítására 6./ Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi jelzésével kapcsolatos állásfoglalásra 7./ Előterjesztés a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Tanácsába delegálandó személy megválasztására

2366

8./ Előterjesztés az ÉAOP-2010.4.1.1/A Oktatási, nevelési intézmények fejlesztése pályázat önerő biztosításának megerősítésére 9./ Tájékoztató az ÉAOP-3.1.2-2007-0081 azonosítószámú „Nyíregyháza-Keleti körút építése” című projektről

Nyíregyháza, 2010. november 25.

Dr. Kovács Ferenc polgármester

2367 JEGYZŐKÖNYV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. november 25-én tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Dr. Kovács Ferenc polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Halkóné Dr. Rudolf Éva, Kósa Tímea alpolgármesterek, Dr. Adorján Gusztáv, Dr. Horváthné Dr. Veisz Katalin, Fesztóry Sándor, Jászai Menyhért, Kósa János, Lengyel Gábor, Lipták Lajos, Magera Tibor, Mikó Dániel, Mussó László, Nagy László, Petneházy Attila, Póka Imre Tamás, Dr. Szilassy Géza, Szilvási István, Tormássi Géza, Dr. Tirpák György, Vass Zoltán Géza képviselők Hiányoztak: Jeszenszki András (távolmaradásukat bejelentették)

és

Dr.

Moskovits

Károly

képviselők

Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Szebellédi István igazságügyi-,adó-, járulék és könyvszakértő, Dr. Kádár Csaba, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Dr. Freidinger Renáta, Dr. Grósz Péter, Hajzer Gábor, Kemenes Erika, Markovics Attila, Váradi István osztályvezetők, Hok Csilla Hajnalka, Pató István, Patóné Nagy Magdolna osztályvezető-helyettesek, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Dombrády László Nyíregyházi Tűzoltóság vezetője, Gyöngyösi Szabolcs a SóstóGyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója, Petró Árpád a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft. ügyvezetője, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Dr. Berényi Judit, Dr. Bodnár Adrienn jogászok, Siposné Auxi Katalin jegyzőkönyvvezető, Parillák Gabriella sajtóreferens, Pintye Zsolt újságíró Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszöntöm a közgyűlésen megjelent képviselőket, meghívott szakértőket, előadókat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes, 20 képviselő van jelen. A napirendek tárgyalása előtt kitüntetés átadására kerül sor. A kitüntetett méltatását főjegyző úr olvassa fel. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) A közgyűlés elmúlt ülésén Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságáért „Kégly Szeréna díjban” részesítette Szilágyi Pálnét a Szőlőskerti Általános Iskola közalkalmazottját, aki 17 éves tanítói és 8 éves gyermek, és ifjúságvédelemi felelősi tapasztalattal rendelkezik. Ő az elmúlt másfél évtized nagy részében, 1994-től 2007-ig a Huszártelepi, korábbi nevén a 13-as számú Általános Iskolában látta el feladatait, majd 2007-től a Szőlőskerti Általános Iskolában dolgozik mentortanárként, ahol szintén hátrányos helyzetű tanulók segítésével foglalkozik. Önkéntes munkát végez már több mint 11 éve a Periféria Egyesület Gyermekjóléti programjában, olyan pedagógus, aki nemcsak tudásával, de emberi szeretetével is hozzájárul a városban élő hátrányos helyzetű gyermekek jólétéhez, fejlődéséhez. Szilágyi Pálné eddigi életpályáját a hátrányos

2368 helyzetű gyermekek támogatásának szentelte. Munkáját nagy elhivatottsággal, tisztelettel és szeretettel végzi, mindezek elismerésére a Közgyűlés az elmúlt ülésén a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság javaslatára részére a Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságáért „Kégly Szeréna díjat” adományozta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tisztelt Közgyűlés, a napirendek tárgyalása előtt röviden szeretném tájékoztatni a közgyűlést az elmúlt közgyűlés óta tett intézkedésekről. Igazából ez a polgármesteri intézkedés a 2 héttel ezelőtti közgyűlés határozatainak a végrehajtására irányult. Ugye 2 héttel ezelőtt a közgyűlés felhatalmazott engem, mint polgármestert, a költségvetési rendelet, illetve a vagyonrendelet módosítására. Egy nagyobb hatáskör keretében szükséges intézkedések megtételére. Ezen keretek között egy polgármesteri utasítást adtam ki, melynek az a lényege, hogy 200.000. forint összeghatár fölött minden kifizetést a polgármester, illetve a két alpolgármester engedélyezésével a főjegyző úr ellenjegyzése mellett lehet végrehajtani. Erre szükség van a jelenlegi adósság helyzetünkben. Nemcsak a szükséges hitelfelvételről kezdtünk tárgyalást, hanem megkezdtük a kiadási előirányzat, a kiadások áttekintését annak érdekében, hogy egy szükséges takarékossági programot tudjunk kidolgozni, illetve a takarékosságot már a helyzetünkre tekintettel ma, tehát jelen helyzetben is el tudjuk kezdeni. A múlt héten sajtótájékoztató keretében tájékoztattuk a nyilvánosságot arról, hogy ezt a helyzetet igazából nehezítette az, hogy már szeptember 21-én a közgyűlés az éves kiadási oldalt, tehát a hiányt, 7 milliárd 780 millió körüli összegre emelte fel. Azt követő héten több mint 100 millió forint összegű kifizetésekre került sor. Ez 3 részből áll, adójutalék, amit előre hozott az előző polgármester és vezetés, jutalmak, illetve az önkormányzati cégek vezetőinek a prémium előlegek formájában. Természetesen a jogszerűség az minden jel szerint rendben volt. A kérdés az, hogy ebben a helyzetben, hogy juthatott ilyen döntésre, különösen az önkormányzati választást megelőző napokban az előző polgármester. A prémium előlegek tekintetében pedig majd az éves értékeléskor kell megállapítanunk, hogy azokat a cégvezetők megérdemelten vették-e fel. A prémium kitűzéseknek megfelelően aki nem, az vissza fogja majd fizetni. A napirend előtt jelen van és külön köszöntöm Dr. Szebellédi István urat, igazságügyi könyvszakértőt, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi Tanszékének a vezetőjét, akit októberben bíztam meg egy gyorsjelentés elkészítésével, átvilágítással, hogyan áll az önkormányzatunk. Különösen a költségvetés szempontjából, illetve azt meghatározó működés, illetve struktúra, szervezetrendszer, felelősrendszer szempontjából. Megkérem Szebellédi urat, hogy tájékoztassa a közgyűlést az elkészült anyag legfőbb megállapításáról és ezt követően kezdjük majd a napirendjeink tárgyalását. Átadom a szót dr. Szebellédi István úrnak. Dr. Szebellédi István: (a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi Tanszékének a vezetője) Az október 11-i megbízást követően 31 munkanap alatt kellett áttekinteni ennek a nagyvárosnak a költségvetését, illetőleg azt a 9 kérdéskörhöz tartozó dokumentumokat, amelyek a város gazdálkodását alapvetően befolyásolják. Ez a munka elkészült, Polgármester úr megmutatta azt a szép, vastag, igazságügyi szakértői jelentést, ami erről a dologról szól. Nagy megtiszteltetés azért is, mert egy olyan város költségvetését, gazdálkodását lehetett áttekinteni a szakértőnek feltett kérdések alapján - az igazságügyi szakértő így dolgozik -, amely borzasztóan széles skálán látja el a közszolgáltatási feladatokat, de nyilván olyan

2369 probléma mentén, hogy egy ekkora költségvetés több mint 40%-os hiányával ügyködik. Egyre inkább finanszíroz, tehát egy költségvetés, aminek az adósságállománya gyakorlatilag a volumen 40%-át meghaladja, még egy jó közszolgáltatási rendszer mellett is óhatatlanul kerül hitelspirálba, amit én önöknek szeretnék megmutatni. Azt szeretném önöktől kérni a néhány perces bemutató alapján, hogy fogalmazzák meg azokat a kérdéseket, amelyekről talán az elkövetkező időben lesz lehetőségünk beszélgetni. Lesz lehetőségünk véleményt formálni, hiszen nem csak a megállapítások a lényegek, hanem megpróbáltunk olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek alapján a következőkben ezt a költségvetést fenntarthatóvá, a közszolgáltatási rendszert élhetővé tudják tenni. Ezt követően nézzük meg, hogy milyen kérdéseket és milyen területekre vonatkozó kérdéseket kaptunk és rögzítettük ebbe a 150 oldalba igazságügyi szakértői vélemény formájában. Tetszenek látni, hogy először az ellátási, igazgatási, hatósági rendszer az, ami felülvizsgálatra került. Majd ezt követően a feladatellátás és a támogatások, ezen túlmenően a költségvetési gazdálkodás, a vagyongazdálkodás legalapvetőbb kérdései és a szabályozottság végső soron, amely ugye az egész rendszert alapvetően befolyásolja, de egyben össze is fogja az egész rendszert. Nézzük tehát azt a megoldást, amely a jelenlegi rendszerben az ellátási, igazgatási feladatokat jelenti. Az ellátás, igazgatási rendszernél vannak talán a legsúlyosabb megállapítások, illetőleg a vagyongazdálkodásnál. Amely majd grafikonok alapján is megmutatja önöknek, hogy jelenleg hogy áll a város. A rendkívüli nagy az adósságállományra szabadjon nem dicsekvésképpen mondani, hogy jelen pillanatban 9 önkormányzatnál végzünk ilyen típusú munkákat. A nagyok közül ugye már 18. hónapja a LKF-et is Pécs megyei Jogú Városnál, amelyre csak azért vagyok büszke, hogy lassan vége van az LKF-nek és nem ment csődbe. Sokak drukkolása volt emellett, hogy inkább csődbe kellene vinni, mintsem megmenteni. De sikerült megmenteni. Az az adósságállomány megközelítően ekkora a költségvetés főösszegére vetítve, mint az övék. Az adósságállomány azt jelenti, most nyilván ez hangzatos megállapítás, de valamennyi lakosra, beleértve a csecsemőt is, aki Nyíregyházához tartozik, 140 ezer forint adósságállomány jut jelen pillanatban az önkormányzatnak. A nagyobb baj az az, hogy a 2010. évi költségvetési hiány meghaladta a 7,7 milliárd forintot, illetőleg nyilván ez a költségvetési hiány kerül finanszírozásra, ha ezt az egészet elköltik. Mi már a munkánk során a polgármester urat, illetőleg az alpolgármester asszonyokat próbáltuk arra kérni és ennek megfelelően intézkedéseket is hozatni, hogy minél kevesebb legyen ez a költségvetési hiány. Hiszen a város nem fogja sokáig bírni ezt a nagyságrendű többlet költséget, amelyet 2010-ben is megtettek. Látható, hogy 2007-től kezdődően folyamatosan a különböző értékpapírokkal próbálták a költségvetési hiány működési oldalát, illetőleg a fejlesztéseket is megtenni. De a fejlesztéseknél alapvető probléma az, hogy mint ahogy ezt általában a tudományos kutatások során megfogalmaztuk, hogy egy kalandor állami magatartásra kalandor önkormányzati magatartások a válaszok. Nem voltak alapvetően egyenes célok és az önkormányzatokat a public szférát általában érintő célok, a támogatások ezekhez rosszul voltak hozzárendelve, ennek megfelelően az önkormányzatok ugyanezzel a kalandor megoldással, mindegy, hogy mi történik, de ha van pénz, próbáljuk felhasználni, ha kell, ha nem kell. Mindenfajta meggondolás nélkül, hogy ezt fent kell tartani, ez a fenntartás okoz-e többlet kiadást, okoz-e olyan többletet, amelyet nem igazándiból tudnak az önkormányzatok finanszírozni. Elkészültek a polgármesteri emlékművek, most bocsánatot kérek, hogy ilyen fogalmazásban beszélek és amiknek a fenntartása

2370 és ezt követően a működtetése a városok döntő többségénél okozhatja az adósságrendezési eljárást. Márpedig abból ne kérjen senki, mert Szigetvárt mi csináltuk és sikerült az eddig legnagyobb város adósságrendezését megoldani. Igazándiból sem a pénzügyi gondoknak, sem az önkormányzatnak már nincs mozgástere, maga a jogszabály is kritikán aluli egyébként, a 1996. évi XXV. törvény, nem lehet használni, és méltatlan alkuba kell belemenni az önkormányzatnak. Elindul gyakorlatilag a hitelspirál, amit majd látni fognak, és a túlfeszített költségvetési keretek eljuttatatják oda az intézményrendszert, a közszolgáltatási rendszert, hogy nem fogják tudni finanszírozni. Erre majd külön ki fogok térni egy pár mondat erejéig, hogy sajnos a városban az a feladat ellátási szisztéma, hogy gyakorlatilag néhány terület kivételével a feladat ellátási rendszer megduplázott. Csinálja az önkormányzat apparátusa és csinálják különböző for és nonprofit szervezetek, néha jól kitapintható módon erős disszonancia mellett nyilván mind a ketten pénzért tehát így a kiadások is duplázódnak jószerivel. Azt kell mondani és a megállapításaink azt jelentik, hogy túlzott feladatvállalások és túlzott finanszírozások történtek, de ezt a finanszírozást szeretném önöknek lefordítani, hogy mindenki pontosan jól értse, hogy mi okozhatta az elmúlt évek folyamatos és drasztikus adósságemelkedését. Az egyik oldalon azt állapítottuk meg, hogy az egész önkormányzat gazdálkodási rendszere a jelenleg hatályos jogszabályoknak is ellentmondóan, itt az alapvetően az Ötv-t illetőleg az Áht-t, a 1992. évi XXXVIII. törvényt értem, ezekkel a jogszabályokkal ellentétes kiadást vezérelt. Ez azt jelenti, hogy nagyon utólagos, egyébként ezt nem lehet tagadni, nagyon utólagos és eshetőleg annak a betartása, hogy megfelelő bevételek megfelelő nagyságban, és megfelelő időben az önkormányzat rendelkezésére állnak. Ugye azt mondja az Ötv. illetőleg az Áht. is, hogy először a bevételek beszedése, vagy ennek megfelelően a kiadások teljesítése az önkormányzat feladta. Itt gyakorlatilag az intézményrendszer illetőleg a különböző feladatok először a kiadásokat teljesítik. Mindenki hazafiúi kötelezettségének érzi, hogy elköltse a kiadásokat, most vagy bejönnek a bevételek vagy nem. Ez az egyik alapprobléma az egész gazdálkodás vezérlését, illetőleg ezt a fajta hiányt illetően. A másik alapvető probléma, hogy különböző technikai megoldásokba a pénzügyesek részéről még a vitathatatlan javító szándékkal is, de megvalósult a városban egy olyan gyakorlat, hogy a volt a képviselő-testület fals bevételi számokkal találkozott a beszámolók alkalmával. Praktikusan hiába duplázódott az intézményi finanszírozás és hiába kíséreltek meg mindent, a jelenlegi, egész államháztartási rendszerben lévő problémák miatt ezeket nem lehetett igazándiból kioperálni és volt olyan év, amikor 2,5 milliárddal több bevételről tájékoztatták önöket, mint ténylegesen volt. Ennek megfelelően nyugodtan lehetett azt a fajta érzetet kelteni, és ebben az a nagy baj, hogy ugye az az érzés, hogy micsoda bevételi főösszeg kerekedik itt a pénzmaradvány elszámolások során ezek a jól lehet az önök előtt, illetőleg a volt képviselő-testület előtt lévő papírok különböző korrekciókat tartalmaztak, mínuszokat, egyebeket. Próbálták helyre tenni, de végül is az utolsó megoldások azok úgy kerültek, elő, hogy a képviselő-testület hamis számokat hagyott jóvá. Ezek a mérlegek nem valósak. Ezek a mérlegek gyakorlatilag azt az érzetet keltették a képviselőkben, hogy lényegesen több bevétel fölött gazdálkodhatnak, mint ahogy tényleg. És ennek megfelelően egyes években volt olyan év ahol ez kevesebb, volt olyan év ahol ez több. Ez a két probléma okozta azt a képviselőkben, vagy okozhatta, mert nekem nem volt alkalmam önökkel képviselőkkel és különösen az előzőekkel beszélni, hogy mennyiben befolyásolta ez önöket akkor, amikor megnyomták a gombot egyes

2371 feladatok elvállalására, mert akkor ha igen, akkor ezek már adott esetben rossz információs környezetben történtek. Az mindenképpen megfontolandó, hogy a város olyan szerkezetű és talán valahogy így írtam le a vezetői összefoglalóban, hogy a város szolgáltatási, közszolgáltatási rendszere vitathatatlanul jobb színvonalú, csak finanszírozhatatlanul drága. Ez két dolog jelent, az egyik oldalról a város túlvállalta magát a feladatokkal, nem igazándiból látszott az, hogy figyelték volna, hogy mik azok a feladatok, amelyeket még elbír a költségvetés. Folyamatosan meglévő feladatok kerültek beemelésre, ha kell, ha nem. Én tudom, hiszen ebben a kutatásban részt vettem, hogy ma az önkormányzatok, a megyei jogú városi önkormányzatok feladatai - Vállai András úrral van némi eltérés a két számolás között. Ők is kiszámolták, én 3514 feladatot számoltam, amit az önkormányzatnak kötelező, Andrásék 3007-et. Úgy hogy néhány eltérés van. Ez akkor is sok az önkormányzatok részéről, ha 1500-at kéne ellátni. Van bőven olyan, amire rá tudnak hivatkozni az intézményvezetők, hogy ez nekem kötelező feladat, de ugye és ez benne van különböző ágazati jogszabályokban, de egyszerűen az önkormányzatnak nincs arra megfelelő forrása, hogy ezeket a feladatokat el lehessen látni. És különösen nem úgy, hogy gyakorlatilag a finanszírozás területén az intézmények teljesen szabadon és azt mondhatnám, de nem értik félre, de most hirtelen nem találok jobb kifejezést, fegyelmezetlenül gazdálkodnak. A fegyelmezetlenség az többlet kiadásokat okoz. Nem is beszélve arról, hogy az áttekintő vizsgálat során rájöttünk arra, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város sem kivétel az alól a rendszer alól, hogy egyre inkább meghonosodik a költségvetésen kívüli finanszírozásra való törekvés. Itt jó néhányan ülnek gondolom, de olyanok akik pontosan tudják, hogy ebbe az iskolába szeretnéd a gyereket járatni, akkor itt nagyon örülünk neki, hogy ide hoztad a gyereked, a szomszéd szobába meg be lehet fizetni az alapítványba 10.000. forintot. Ezt úgy gondolom, hogy senki nem vallja be és mindenki tudja, hogy ez így működik, de abban a pillanatban, amikor ezek az ilyen törekvések meg vannak, akkor az intézmények megpróbálják a saját mozgásterüket egyrészt, másrészt pedig az önkormányzatok finanszírozási rendszerét is felvenni. Mindezzel együtt ugye lehet látni, hogy az össz hitelállomány mellett a vállalati körbe a különböző kezesség illetőleg kötelezettség vállalások meg megemelik a 16,88 milliárd forintos állományt. A költségvetés 40%-át terheli az adósságállomány. Kötelezettségek és a mérleg főösszeg. A mérleg főösszeg az lényegesen magasabb, mint a költségvetés főösszege, mert ott néhány duplázódás van, illetőleg a számvitel szabályai szerint megjelenik erre viszonyítva 13,72,%, a mérleg főösszeghez viszonyított adósságállomány. Ennek a magyarországi átlaga jelen pillanatban 8,7%. Fölötte van lényegesen az országos átlagnak. De ebben az országos átlagban csak azok az önkormányzatok vannak benne, akik adósságállománnyal rendelkeznek és ezek az önkormányzatok döntő többségében a megyei önkormányzatok illetőleg a megyei jogú önkormányzatok, illetőleg azok a nagyobb önkormányzatok, akik úgy gondolták, hogy van erejük, van addicionális képességük - tehát önerő - van abszorpció képességük, likvidjük, hogy meg tudják valósítani a beruházásokat ezeknél az önkormányzatoknál. Ez Magyarországon jelen pillanatban nagyjából egészében, itt nem számoltuk külön-külön meg az önkormányzatokat, kategóriákként nagyjából 600 önkormányzat, aki ennek az országban meglévő több mint 1100 milliárd önkormányzati adósságállományból a 80%-ával részesedik. Ezek között az önkormányzatok között 8,7%, az önöké pedig 13,72. Nagyon kell a következő időszakban gondolkodni azon és a polgármester úr a mi kérésünkre meg javaslatunkra úgy gondolom, hogy elég

2372 sokat jár a bankokhoz, megnézni azokat a finanszírozási forrásokat, hogy ki az a bank, aki a meglévő nagy hitelállomány mellett még képes ilyen fajta nagyságrendben likvid eszközöket biztosítani. A szerkezet nyilván ennek megfelelően nagyon drága, és majd látni fogják, hogy a kötelezettségállomány növekedése a 2006-os évtől kezdődően, ahol nagyjából 10 milliárd alatti a kötelezettségállomány, jutott el a 18 milliárd fölé 2009-re. Most nyilván nem ismerem, de szeretem és nagyon szépnek tartom Nyíregyházát, de önöknek kell tudni, hogy mi volt az az érezhető rendszer, amely ekkora kiadásnövekedést okozott. Fejlődött a város, azt én is látom! De, hogy ebben van egy nagy csomó ebből a fegyelmezetlenségből, amit már itt próbáltam ecsetelni az nagyon biztos. Az is egy óriási nagy probléma a következő hitelállományok finanszírozásában és ezt szeretném hangsúlyozni, hiszen ezzel önöknek, képviselőknek még lesz dolguk, hogy borzasztóan rossz a hitelállomány szerkezete. Ettől drágább összeállítást én régen nem láttam. Ugyanis a rövidlejáratú rulirozó hitel az Ötv, illetőleg az Áht. átjárása. Lehetővé teszi, mert ez nincs korlátozva. De ez a legdrágább! Mert ezt december 31-én meg kell szüntetni és január 2-án folytatni. Nyíregyháza ezt a gyakorlatot folytatta, hogy lejárt, majdan ezt követően újra felvették és folyamatosan finanszírozták. Ezek végül is középlejáratú vagy inkább hosszú lejáratú hitelek. Nyílván ennek az összecsomagolása és ennek a hitelállománynak a tisztázása az elkövetkezendő időszak feladata, hogy polgármester urat segítsük, de nem irigyeljük akkor, amikor a bankoknak ezt a leckét le kell írni és el is kell velük játszatni, hiszen a finanszírozás mindenképpen szükséges. Csak egy megjegyzést ehhez, hozzá tartozik a tudományos munkáimhoz is. Nem baj az, hogy az önkormányzatnak van hitelállománya, de jól kezelhető, jó szerkezetű hitelállománya legyen, hiszen a világon sehol nem oldják meg a közszolgáltatási rendszert idegen forrás nélkül, csak ennek a nagysága és összeállítása és a kezelhetősége az óriási nagy kérdés. És feladat is egyben az önkormányzatnak, hogy ezt valaki végig gondolná. Tetszenek látni, ennyi intézményük van! Ezek az intézmények, és ilyen szerkezetben működnek. Tehát összességében nincsenek meg azok a csoportok, amelyek azonos finanszírozási feltételeket azonos rendszerben tartanak. Én tudom, hogy Nyíregyháza és környéke nagy bajban van a feladatellátásokat illetően. A teljes várost nem tudjuk átnézni, mert nincs az a mennyiségű ember, majd nyilván lesz, de volt olyan hasonló nagyságrendű költségvetésnél, hogy 84 szakértő kollegám dolgozott, volt ilyen nap is. Folyamatosan, hiszen ezeket apróra végig kell nézni, mert a probléma az, hogy az intézményeknél, ha nem nézi és nem ott kezdi, hogy az adott esetben egy oktatási intézmény, hogy maradjak a saját szakmámnál, hogy mi az óra kiosztás? És az óra kiosztásnak mi a hatása meg a csoport beosztása, akkor nem ér vele semmit. Akkor lehet mondani azt, hogy bázisszemléletű, ennyi volt akkor, még most teszünk hozzá egy kicsit vagy veszünk el belőle. A szabályozási környezet az azt kívánja meg az elkövetkező időszakban, hogy nagyon-nagyon oda kell figyelni erre az intézményi gazdálkodásra. Csak egyetlen dolgot szeretnék mondani és úgy gondolom, hogy a polgármester úr ezt, mint országgyűlési képviselő is alá tudja támasztani meg aki itt országgyűlési képviselő, hogy a 16%-os személyi jövedelemadó az nagyon jó az embereknek, csak tessenek elképzelni, hogy a 16%-on kezdenek el osztozkodni. Ugye az önkormányzatnak ténylegesen kevesebb jut. Nem is beszélve arról, hogy a normatívák is csökkenek. Csak ezért mutattam meg, lesz még róla szó, hiszen az intézményi körnek az átalakítása, illetőleg az itt nagyon szükséges racionalizációs lépesek megtétele az elengedhetetlen. Becslést senki ne kérjen tőlem számon. Se

2373 a tévé, se önök, de a jelenlegi viszonyok alapján már ott tartunk, hogy mintegy másfél milliárd forintnak megfelelő összeget látunk az eddigi vizsgálatok során. Amit ha ebből az intézményrendszerből kiveszünk vagy feladatot, tehát csoportlétszámokat, amiből a másik oldalon a racionális összerakását ennek az intézményrendszernek úgy, hogy nem úgy lehet kivenni most jelen pillanatban másfél milliárd forintot, hogy nem látszik meg a város közszolgáltatási rendszerén. Most ez valamitől beleszorult az intézményrendszerbe. Vagy azért, mert keveset foglalkozott vele, vagy azért, mert vannak olyan privilégiumok, amelyek ugye egyes intézményeknél nagyobb ellátási lehetőséget kapnak. A hatósági rendszerrel kapcsolatos megállapítások már gyakorlatilag elhangzottak. A fegyelmezetlenség, az intézményeknek az apparátus által adott különböző utasítások, illetőleg a apparátus által, tehát a hivatal által megkövetelt mozgásformákra igazándiból lazán reagálnak az intézmények. Vagy úgy vannak vele, hogy őket hagyják békében és csinálják a saját feladatukat. Ez a fajta irányítási távolság megszűnik, vagy nagyon minimálisra szorul. Egyetlen intézményi pályázatnál nem követelte meg az önkormányzat például azt a kedves iskolaigazgatótól, akit én nagyon szeretek, de amikor látta a programját, hogy milyen fényes és bárányfelhős megoldásokat szeretne alkalmazni az iskolában, amiben én maximálisan egyetértek, csak elfejeltette odatenni, hogy ez a városnak mennyibe kerül? Majd hogy ha sikerül ezt elérni, hogy a következő pályázatnál odateszi mellé azt, hogy ez mibe kerül, amit ő elképzelt, akkor önök vannak döntési helyzetben. Azt mondják, hogy megéri-e nekünk? És akkor csak párat látunk, mert még nem volt a harmadik munkanap alatt arra idő, hogy egy ekkora várost ilyen nagyságrendű megoldását aprólékosan át tudjuk tekinteni. Alapvetően látható és ebből csak a színek azok, ez a lilasor ez a saját bevételeket jelentik. Ez a része azt jelenti, hogy mennyit kapnak állami normatívából és a piros ami itt önmagába jól lefedi a dolgot azt pedig önök adják az intézményeknek. Majd ha meg tetszenek kapni azokat a kimutatásokat, részletes vizsgálatoknál, ha úgy dönt a tisztelt Közgyűlés, hogy ilyenre szükség van, akkor majd látni fogják, hogy egyegy feladat ahol megmondja, hogy mennyi a saját bevétel, az intézményi saját bevétel, mennyi hozzá az állami támogatás és mennyit tesznek hozzá önök, tehát a város. Akkor ez azért ilyen sok szerűen szokta érinteni a képviselő-testületet, mert azt mondja, hát akkor bizony nekem ez nem éri meg, vagy gyorsan szövetkezzünk mással. Egy elrettentő példát mondok csak 44 - és most nem oktatás – 44 szociális ellátott a városnak 427 ezer forintjába került. Tehát egy olyan költségvetésnél, ahol nem több a költségvetés, mint 10 millió. Na most ha mindenkire ennyi jutna, ugye 44 ellátottra, akkor itt a kérdés az, hogy megéri-e, vagy azt mondani csinálok egy funkcionális privatizációt vagy azt mondani, hogy a megyei önkormányzattal összejövök ebben a vonatkozásban, mert biztos, hogy ettől lényegesen olcsóbban meg lehet oldani. És ezek még nem derültek ki, de jól lehet látni ezt, nagy valószínűséggel benne van ebben a rendszerben, mert lehet látni a pirossal fölrajzolt részeket, hiszen ezek a tényszámok alapján készültek. A másik része amit vizsgáltunk és rajta volt ezeken a kis körökön, az irányítási rendszer, és ez a Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal itt az irányítás szempontjából láthatják azt, hogy egy nagyon precízen elkülönített, apró feladatokból álló hivatal működik itt önöknél, ami biztosan jó. De nincs olyan, ezt hívják általában egy horizontális elrendezésű polgármesteri hivatalnak. Aminek semmi más baja nincs, csak sok vezető van meg sok ember, meg nehéz koordinálni. És nem elégíti ki ezt a 3 kört, hogy közszolgáltatás, városüzemeltetés, városfejlesztés, illetőleg maga a közszolgáltatás, mert ugye az önkormányzatok

2374 azért vannak, hogy a hatalomgyakorlás mellett a közszolgáltatási rendszer ennek megfelelően működjön. Azt, hogy egy-egy ilyen rendszerben, hogy közszolgáltatás, városüzemeltetés, városfejlesztés ez megvalósuljon, azt a sok apró kis nyilat kell betartani, úgy hogy én magam csodálom, hogy az osztályvezetők, illetve a csoportvezetők pontosan tudják, hogy kivel kell még egyeztetni. De félek tőle, hogy ezek sorra rendre elmaradnak. Ezen mindenképpen változtatni kell, a felállítást illetően nyilván az önök döntésének megfelelően. Mit szeretnének? Alapvetően egy ilyen horizontális elrendezkedést, vagy az önök által a költségvetési koncepcióban, a gazdasági programban megfogalmazott, tehát városműködtetés, városfejlesztési irányokra rendeződő és ezeket kiszolgáló hivatalt, de hogy baj van, azt itt lehet látni. A nagyobb baj a vagyongazdálkodási rendszernél, illetve a feladatellátásoknál is látszik. Óriási adókockázatok vannak a rendszerben és nincsenek eltalálva azok a jogcímek, kivéve az apportokon illetőleg a tulajdonba adásokon kívül, hogy a különböző intézmények profit és nonprofit szervezetek milyen szerződések alapján hasznosítják a vagyontárgyakat. Az is a megállapításaink között szerepel, hogy odaadták az intézménynek, a nonprofit szervezetnek mondjuk bérleti jog alapján és minden további nélkül az adott cég vagy intézmény szedi a bevételt. Amíg nincs dologi, anyagi jog, nem szedhet bevételt. Ha szedett, akkor ezt rosszul tette, Adóhivatal megállapítja, ennek megfelelően az ÁFA óriási nagy problémákat jelent, mert akkor az önkormányzat kell, hogy ezt megtegye. Ilyen jellegűek azok a megállapítások, amelyek arra válaszolnak, hogy a közfeladat ellátási szerződések hiánya a szerződéses gondok és gyakorlatilag a vagyontárgyak nem megfelelő rendszere. Még egy jelentős és ezt nem részletezem, mert ezzel szerintem fognak találkozni, vagyonrendeletet kell hozzá módosítani, a vagyonkatasztert kell pontosítani különböző megoldások alapján. Ez az anyagban leírása kerül, csak azt szeretném mondani, hogy hol vannak azok a problémás gócpontok, amelyek most látszanak, hogy a városban először meg kell javítani ahhoz, hogy elindulhasson ebből a hitelspirálból visszafele. Még egy blokk látható itt, nevezetesen az a blokk, azt kellett megállapítani, hogy a város támogatási politikája teljesen kitapinthatatlan. Nem tudom megmondani, egyrészt össze van keverve. Másrészt pedig nem tudom megmondani, hogy milyen elképzelése van a városnak, de úgy gondolom, hogy aki a papírokból teszi, senki nem tudja megmondani, hogy melyek a fontos dolgok Nyíregyházán. Melyek azok a célok, amelyek mellé pénzzel is, támogatással is odaáll, mármint egyéb, a pénzen kívüli támogatásokkal. Melyik az, mert az is egy nagyon jelentős támogatás, ahol csak mellé áll és felvállalja ezt a feladatellátást, melyik az, ahol még ad súlyt azzal is, hogy pénzt add hozzá. Azt, hogy szétaprózzák a támogatásokat és mindenkinek adunk valamit vagy olyan fajta megoldások, hogy súlyozzuk, de nagyon soknak adunk, hogy egy se szóljon. Ez nem támogatási politika, ez arra jó, hogy nagyon sok pénz kimenjen a költségvetésből és nem érik el azokat a célokat, amiket szeretnének. Mert, hogy ha egy önkormányzat felvállalja, hogy a sportot támogatja, az ifjúságot támogatja vagy a vállalkozásokat támogatja, akkor ennek kitapinthatónak kell lenni a támogatásoknál is, mert mindenkinek úgy se lehet adni és ettől a pillanattól kezdődően a fölvázolt vonal, nyilván ezt önök meg fogják tenni az elkövetkezendő időben, hiszen 6 hónap áll rendelkezésükre, hogy a gazdálkodási koncepciót, egyáltalán a működési koncepciót felrajzoljuk. Ezzel a költségvetési gazdálkodás résszel még ugye már foglalkoztam, önmagában a problémákat ezek jelentik. És ezek az alapoknak a megváltoztatása és pluszban a feladat finanszírozás felé történő elmozdulás alapvetően képes lesz megváltoztatni ezt a rendszert. A

2375 vagyongazdálkodásról beszéltem, különösen az elmaradt, illetőleg a párhuzamosan ellátható feladatokról. Még amit szeretnék megmutatni önöknek azok a javaslatok, amik végül is megfogalmazódtak az elmúlt időszakban, egyenlőre abban a nagyvonalú átvilágításban, ami most megtörtént, nyilván ez a magán viseli a 30 munkanapot, meg magán viseli a nagyvonalúságot, ami nem alaptalanságot jelent, hanem azt, hogy minden részletben nem tudtunk lemenni. Meg kell határozni a feladat ellátási és működési koncepciót, majd a finanszírozási politikától kezdődően végig kell menni a nagyon konkrét szabályozási feladatokon, azaz fel kell vállalni egy olyan csomó jogszabály megváltoztatását, ami az önkormányzatnál ma létezik, amely az elkövetkezendő időszakban segíteni fogja az önök munkáját. Ha önök megnézik ezt az anyagot, értékelik azokat a feladatokat, amiket elmondtam, és egy igényt tartanak az együttműködésre, én az elkövetkezendő időszakban is segítek önöknek nagyon szívesen. És bontogatjuk azokat a borítékokat, amelyeket meg kell változtatni, és új papírt kell bele tenni. Az önök felelőssége óriási és nem az én dolgom, hogy erre felhívjam a figyelmet, de ha én itt ülnék képviselőként, én nagyon megfontolva nyomnám meg a gombot azokra a feladatokra, amelyeket pontosan nem látok, hogyan illeszkedik ebbe az elképzelésekbe. Én úgy gondolom, hogy maguk a javaslatok, amelyek itt még a másik oldalon is felsorolásra kerültek, önökhöz az anyag polgármester úr által történő kezelésétől függően vagy teljes terjedelmében vagy kivonatosan, de szerintem minden további nélkül hozzáférhető. Önök ezt nézzék meg, hiszen lényegesen többet lehetne beszélni, értelmezni ezeket a kérdéseket azért, hogy a város már a 2011-es költségvetésnél ugyan korlátok között, de el tudjon indulni azon az úton, hogy legalább csökkenteni tudja a jelenleg kialakult hitelspirál gyorsaságát. Még egyszer köszönöm a bizalmukat, polgármester úrnak is és köszönöm a figyelmüket a bemutatóban. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Szebellédi tanár úr prezentációját. Természetesen mindegyik képviselő megismerheti majd ezt az anyagot, és azt gondolom, hogy akár közgyűlési, de ezt megelőzően bizottsági keretek között érdemes lesz ezt már az anyag megismerése után alaposan megvitatni. Napirendek pontok elfogadására az írásban kiküldöttek szerint teszek javaslatot. Megkérdezem van-e kérdés? Javaslat? Nem látok. Köszönöm szépen. Kérem, hogy szavazzunk a napirend elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal elfogadta a napirendet. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Első napirendi pont, ami igazából kapcsolódik az elhangzott prezentációhoz. 1./ napirend: Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. I-III. negyedévi gazdálkodásának végrehajtásáról Előadó: Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes vezetője

2376 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Előadó Patóné Nagy Magdolna a Gazdasági Osztály helyettes vezetője. Megkérdezem van-e szóbeli kiegészítenivalója? A tájékoztatót megtárgyalta és véleményezte a Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Kérem a Pénzügyi Bizottság elnökét, Nagy László urat ismertesse a Bizottság véleményét. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, polgármester úr. A Pénzügyi Bizottság a tegnapi nap során tárgyalta az előterjesztést és egy hosszú vita után 6 nem és 3 igen szavazattal az előterjesztést nem fogadta el. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérem Jászai Menyhért urat ismertesse a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság álláspontját. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megvizsgálta az előterjesztést és egy ügyrendi javaslatunk lenne. A Bizottság a napirend két érdemi pontját kettéválasztotta és külön szavazott róla. A szavazás eredményéről ismertetést fogok tartani, és azt kérjük, hogy a Közgyűlés is külön szavazza meg a két pontot. Ez egy módosítási javaslat lenne. Dr. Szebellédi úr után megszólalni és véleményt mondani az első I.-III. negyedévről egyszerűen nem lehet. Tehát ami itt elhangzott, az következik az előzményekből. Bennem egy ilyen aha-élmény fogalmazódott meg, hogy gyakorlatilag amit az elmúlt 3-4 évben folyamatosan mondtunk a költségevetések elfogadásakor, illetve a jelentésekről, azok köszönnek vissza tudományosan megalapozva. Ehhez gyakorlatilag nincsen mit hozzáfűzni. Ami az I-III. negyedév végrehajtását illeti, idézném a saját könyvvizsgálónk javaslatát, a beterjesztett tájékoztató részletesen bemutatja, hogy a központi költségvetés által biztosított normatívák, s helyben képződő bevételek nem nyújtanak fedezetet a kiadások finanszírozására. Ezt űberelni vagy megmagyarázni már igazából nem is lehet és nem is kell. Ami a szavazást illeti a Bizottság a tájékoztatást 1 igen és 4 nem szavazattal nem javasolja elfogadni a Közgyűlésnek. A második bekezdésben pedig 5 igen, egyhangú szavazattal javasolja, hogy utasítsuk a Gazdasági Osztályt, hogy amennyiben szükségét látja és felmerül annak az igénye, hogy a költségvetést módosítsuk, akkor a költségvetés módosítását készítse elő a Közgyűlés számára. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdések feltevésére van lehetőség. Tormássi Géza úrnak adom meg a szót először. Tormássi Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Tényleg sokkoló volt az előbbi előadás és én a I.-III. negyedévi gazdálkodással kapcsolatban a bevételi oldallal kapcsolatban tennék föl néhány kérdést. Az általános kérdésem az lenne, hogy a bevételek tervezése milyen alapon történt? A helyi adókból 687 millió 724 ezer forinttal kevesebb bevétel volt az előző év hasonló időszakához képest. Iparűzési adóból pedig a befizetett adóelőlegből 728 millió forintot vissza kellett utalni. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy miért változtak a korábbi évek adóbevétel-tervezésének gyakorlata? Miért változott ez a gyakorlat, amikor a gazdasági válság hatása az iparűzési-adóbevétel alakulására, csökkenésére várható volt? Ez lenne az egyik kérdés. A másik kérdés az a felhalmozás és tőkejellegű bevételekre vonatkozna. Egymilliárdhatszáznegyvenötmillió forint volt az eredeti előirányzat, ez emelésre került

2377 egymilliárd-nyolcszázkilencmillió forintra. 1-9 hóban a teljesülés 36,8%-os, közel 1,2 milliárdnyi bevétel nem folyt ilyen téren be. Kérdezném azt, hogy mennyire volt átgondolt és megalapozott ezen bevétel tervezése? És így természetesen ezen keresztül magának az egész bevételi oldalnak a tervezése mennyire volt megalapozott? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Mussó László képviselő úrnak adom meg a szót. Mussó László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, polgármester úr. Kezemben van a Napló és itt 100 milliós jutalmak és prémiumosztásokról volt szó. Két kérdésem lenne. Itt azt szeretném tudni, hogy vajon az intézmények is részesültek-e ezekből az összegekből? Másrészt érdekelne, hogy óvodák, iskolák, tehát óvónők, pedagógusok is részesültek-e ezekből az összegekből? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Ahogyan azt a szakértő úr is elmondta, gyakorlatilag kiadás vezérelte költségvetéssel találkozunk az önkormányzatnál. Mi ezt az elmúlt négy évben mindig sulykoltuk, hogy gyakorlatilag csak papíron érnek össze a számok. A kiadáshoz mindig egy feltupírozott bevételi oldal társult. Én azt kérdezném meg, hogy amikor láttuk, hogy a bevételek nem teljesülnek ebben az évben, akkor valamilyen módon rangsoroltuk-e a kiadásokat? Figyeltünk-e arra, hogy a kötelező feladatokat, amelyeket az önkormányzati törvény az önkormányzat számára előír, azokat nyilván meg kell valósítani, de az egyéb vállalt feladatokhoz tapadó kiadások tekintetében tereztünk-e valamiféle visszafogást, valamiféle csökkentést? Vagy pedig csak úgy sodródtunk, jelképesen mondva a lovak közé dobtuk a gyeplőt és az adósságállomány fokozatos növekedésre nem fordított gondot a városvezetés, illetve arra, hogy valamilyen módon ezt a tendenciát megfordítsuk. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa János képviselő úr jelentkezett. Kósa János:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A külterületi földutak, mezőgazdasági utak siralmas állapotára szeretném felhívni a figyelmüket. A legtöbb úton, mindegyiken szinte van olyan rész, ami járhatatlan. Jelenleg nincs pályázati lehetőség, de úgy tudom, hogy 2009-ben például volt erre lehetőség a külterületi földutakra, mezőgazdasági utakra forrás. Kérdezem, 2010ben mekkora pályázati forrás volt betervezve erre a célra? Hogyan támogatta a város ezen problémák megoldását? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt jelenlévők. Ámultam és bámultam Szebellédi úr előadását hallgatva és ez gyakorlatilag kétirányú kérdést indukált bennem. Az első

2378 kérdésemet az elhangzottak alapján szerettem volna feltenni a könyvvizsgálónknak, akit sajnos nem látok itt körünkben, ugyanis azok, amik elhangzottak Szebellédi úr szájából és semmi okom ezt kétségbe vonni, az miért nem került jelzésre a korábbiakban? Hiszen minden önkormányzati beszámolót kísért egy könyvvizsgálói jelentés. Másik része a mondandómnak azt már érintette képviselőtársam Mussó László úr. Szeptember 20-i ülésen a szocialista-független többségű Közgyűlés elfogadta, hogy az Önkormányzat 2010. évi hiánya 7 milliárd 764 millió 178 ezer forintra módosuljon. Ennek ismeretében pedig szintén nagyon meglepő volt arról értesülni, hogy 100 millió forint körüli összegben pénzbeli juttatás került kifizetésre cégvezetők és önkormányzati tisztségviselők részére. Holott a 2010. évi költségvetésben ilyen előirányzatot nem találtam. Amire szeretnék választ kapni, tehát a konkrét kérdéseim ezzel kapcsolatban. Milyen összeg került kifizetésre pontosan, és név szerint kik voltak azok a tisztségviselők, akik ebben a juttatásban részesültek? Választott tisztségviselők, akik politikusok is egyben, itt politikai felelősségük is van. Miért kaptak pénzbeli juttatást, amikor párhuzamosan e mellett természetesen felvették a tiszteletdíjukat is? És végül nem kellett volna valamelyik bizottságnak megtárgyalni ezeket a juttatásokat? Akár a Jogi, Etikai és Ügyrendi Bizottságra gondolnék. Természetesen a hangsúlyt az etikai szóra helyezve. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilvási István képviselő úrnak adom meg a szót. Szilvási István:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nekem egy olyan típusú kérdésem lenne, hogy itt az Önkormányzatnál a költségvetés összeállításánál, amikor 2010-es költségvetést állították össze, ott azért kérdés, hogy milyen bázisadatok alapján dolgoztak. Ez látszik az anyagból. Látszik a bevételek alakulásából, és azt gondolom, hogy nem dilettánsok ülnek itt és állítják össze a költségvetést. Viszont akkor nagyon komoly kérdéskör az, hogy mi lehetett az az ok, ami miatt ők mégis megterveztek olyan bevételeket, amit háromnegyedév alatt 55%, 36,8%, 14% alapján teljesült? Illetve a másik kérdésem, hogy ennek nyomon követésénél nem történt-e évközben valamiféle, akár plusz bevétel tervezése, akár a kiadások csökkentése és racionalizálása, amikor már láthatóak voltak ezek a számok? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úr jelentkezett még kérdéssel, és ezt követően a kérdések megválaszolása következne, mert úgy gondolom, elég sok kérdés elhangzott. Köszönöm szépen. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A 2010. évi költségvetés kiadási részével kapcsolatba lenne két kérdésem. Az egyik, hogy mennyire vették figyelembe a költségvetés tervezésénél azt, hogy gazdasági válság körülményei között működött az Önkormányzat? A másik kérdésem pedig az, hogy az eladósodás mértékét mennyire vették figyelembe a költségvetés tervezésénél? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Akkor ebben a körben az utolsó kérdező Magera Tibor. Megadom a szót.

2379 Magera Tibor:(képviselő) Köszönöm a szót polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nekem az lenne a kérdésem, hogy itt közvetlenül a Közgyűlés előtt kaptunk mi egy könyvvizsgáló véleményt az első háromnegyedévnek a gazdálkodásával kapcsolatban. Ezt a könyvvizsgálói véleményt az Inter Reál Audit Tanácsadó Kft. adta, Zrt. Bocsánat. Amelyben homlokegyenest ellenkező számok szerepelnek a Dr. Szebellédi István által elmondottakkal, és az általunk is végigkövetett számoknak ez homlokegyenest az ellenkezője. Ezzel kapcsolatban kérnék majd tájékoztatást. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérem, hogy az elhangzott kérdésre a válaszokat adják meg, elsőként Patóné, illetve mindazoknak az érintett osztályoknak a vezetői, akiket érintettek a kérdések. Köszönöm. Patóné Nagy Magdolna:(Gazdasági Osztály helyettes vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy ezekre a kérdésekre válaszolhatok, és én megpróbálok gazdasági szempontból válaszolni erre. Tormássi Géza képviselő úr kezdte a kérdését, hogy hogyan történt a helyi adóbevételek tervezése, valamint a felhalmozási bevételek megtervezése a költségvetésben. A válasz az, hogy először is az előző évi tapasztalati adatokat vesszük ilyenkor figyelembe. A másik az Adó Osztály vezetőjének a leadott javaslata. Ez alapján az előző évi bevételét, az eredetit, az Adó Osztály 686 millió 796 ezer forinttal teljesítette túl. Ez volt az egyik kiinduló alap. A másik pedig az, hogy a gazdasági válság hatását ők már mérték, és tettek rá jelzéseket, és ez összesen az iparűzési adóban 354 millió 568 ezer forinttal került beszámításra, ahhoz képest, hogy ők 240-nel prognosztizáltak kevesebbet 2010-re vonatkozóan. Itt egy többlet lett betervezve, de mi volt ennek az oka? Ugyanaz, mint a felhalmozási és tőkejellegű bevételeknek a túlzott tervezése. Az, hogy kiadási oldalon a kiadásvezérelt költségvetésünkben meg kellett teremteni a forrásokat a beruházásokhoz, mert egyébként pályázni anélkül, nem lehet, hogy a forrást nem tesszük mellé. Ezért most vissza is utalnék arra, amit Szebellédi tanár úr prezentációjában mondott, arra a bizonyos pénzmaradvány elszámolásra vonatkozóan. Az egyik része ezeknek a kiadásoknak az a kötvény, ami betétszámlán van. Azt a kötvény betétszámlán lévő összegét az eredeti költségvetésben be kell tervezni, mint pénzmaradvány, mert egyébként a kiadási oldalon megjelenő beruházásnak nincs meg a fedezete. A kiadási oldalon megjelenő beruházásnak a fedezete egyrészt a támogatás, amire pályázik az Önkormányzat, a másik pedig a hitel, kötvény vagy az a saját felhalmozási és tőke jellegű bevétel, ami vagy megképződik vagy nem. De tervszinten ezt be kell állítani, mert egyébként pályázatot úgy benyújtani nem lehet, hogy annak a forrásoldala nincs megteremtve. Most ez az időpont, ez a háromnegyed éves beszámoló, ez nem igazán megfelelő időpont. Azért nem, mert év végéig, ha vannak itt képviselők, akik a korábbi Közgyűlésben is ugye részt vettek a Közgyűlés munkájában, ők tudják azt, hogy azért év végén mindig vissza vannak módosítva ezek a kiadások. Arra a kiadási szintre, amely ugye a meg nem nyert támogatások miatt kikerülnek a költségvetésből, és akkor kerül módosításra a bevételi oldalnál a hitelfelvétel, és az egyéb bevételeknek a lemódosítása. Erre a választás éve miatt idő még nem volt az új vezetésnek. Mert meg kellett ismerni a feladatot, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket egyáltalán módosítani lehet, mert a támogatási szerződések nem biztos, hogy lehetőséget adnak arra, hogy kivegyük a forrást a beruházások alól. A feladatok áttekintése után lehet erre sort

2380 keríteni, és ezt a december 16-ai vagy a soron következő közgyűlésen meg lehet tenni. A bevételek, idézőjelben mondom fiktív betervezésének ez volt a fő oka. A prémiumkiosztásról, tudomásom szerint az intézményvezetőknél, intézményi közalkalmazottaknál ilyen nagy jutalmazás nincs. Ők azt a csekély jutalmat tudják felhasználni, amit az előző évi gazdálkodásuk során megtakarítottak, és a Közgyűlés visszaadta nekik, mint pénzmaradványt, és ennek a jutalmazásra fordítható részét tudják felhasználni, illetve, hogyha többlet bevételre tesznek szert, vagy pályázatban esetleg a menedzsmentben van ilyen lehetőség, hogy a menedzsment ilyen csekély juttatásban részesülhet. Illetve a közalkalmazottaknál még van egy 2590 Ft, ami a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés. Ezt az összeget kötelezően meg kell tervezni, de erre fedezetet már régen nem kapnak az önkormányzatok, hanem saját forrásból kell biztosítani. Dr. Tirpák úrnak a kérdésre azt hiszem, hogy válaszoltam azzal, amikor a bevételek megtervezésénél elmondtam, hogy a kiadások forrásszükséglete miatt van szükség a bevételi oldal megtervezésére. A külterületi utakra nincs kompetenciám, hogy válaszoljak, azt majd a kollegám megválaszolja. Fesztóry képviselő úrnak a kérdésére válaszolva a 265 köztisztviselő itt Nyíregyházán 80 ezer forint bruttó jutalmat vett fel. Ez azt jelenti, hogy 40 ezer forint körüli nettó összegben részesültek. Ez a 100 milliós nagyságrendű jutalom az nyilván egy szűkebb körben jelentett nagyobb összegű jutalom és prémium kifizetését. A névszerinti kimutatásra nincs szükség, mert valamennyi, a Polgármesteri Hivatalnál dolgozó részesült ebből, a külső intézményeknél, illetve gazdasági társaságokról pedig nekem nincsen tudomásom, hogy kik, mennyi összeget vettek fel. Miért nem került módosításra sor? Már részben válaszoltam rá, de egyébként, amikor a szennyvízberuházásról döntés született, hogy tolódik, akkor a szennyvízberuházásnál már egy nagy összeg, egy 7 milliárd körüli összeg ebben az évben csökkentésre került. Azért lett már a 47-ből csak 40 milliárd a költségvetésnek a fő összege, 40 milliárd körüli. Még annyit szeretnék mondani tanár úrnak a prezentációjához, hogy amikor ő az adósságállományt bemutatta, akkor az adósságállományt az mindig a kötvény bruttó összegében mutatta, tehát nem tartalmazta azt, hogy abban az időpontban a kötvényből mennyi van betétbe helyezve. A másik pedig a folyószámlahitelünk, ami jelenleg az OTP-vel kötött szerződés szerint életben van, és 2011. december 31-én jár le. Ahhoz kötődik, a folyószámla vezetéséhez kötődik a folyószámlahitel szerződés és abban három havi búbor mínusz 3% a kamat, tehát egy kedvező kamatozású ez, hogy ha úgy lehet mondani, de természetesen ezt is idézőjelben mondtam. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Teljes körű válaszadást még nem hallottunk, de Fesztóry Sándor képviselő úr jelentkezett kérdésre. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, elnézést, hogy még egyszer szólásra emelkedek ugyanabban a témában, de nem kaptam választ a kérdésemre. Ugyanis, ami elhangzott az csak 20 millió forint körüli összeg. Én úgy tudom, hogy az 100 millió forint körüli volt, ezért megismételném még egyszer. Választott tisztségviselők kik voltak, akik részesültek ebben a juttatásban? Gondolok itt akkor, ha már erről beszélünk, próbálom nevesíteni, polgármester, jegyző, alpolgármesterek, egyéb olyan személyek, akik nagyobb összegű juttatást kaptak. Kérem ezt megnevezni, közpénzről van szó. Úgy gondolom, hogy erről mindenkinek joga van tudni. És én

2381 is kíváncsi vagyok, mint képviselő. Legyen szíves akkor valaki álljon fel és mondja el. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Hajzer Gábor úrnak adom meg a szót. Hajzer Gábor:(Városfejlesztési Osztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A külterületi földutak karbantartásával kapcsolatos kérdésre szeretnék egy választ adni. Ezeknek a földutaknak a karbantartási feladatait a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. végzi. Többnyire külső szerződött partnerekkel. Az új utak építésére a költségvetés nem tartalmazott fedezetet. 2009. októberében volt egy Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési Hivatal által meghirdetett pályázati konstrukció, amely egyes tanyás területek eléréséhez útépítésre pályázati lehetőséget biztosított. Ismereteink szerint az önkormányzat itt pályázó nem lehetett. Ismereteink szerint néhány területre, én háromról tudok, az ott élők, s ott működő vállalkozások nyújtottak be pályázatot. Ezeknek a pályázatoknak az elbírálása még nem történt meg. Három ilyen térség van, ahol útépítés várható, amennyiben a pályázati döntés pozitív lesz. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ehhez azért hozzátenném azt, hogy tavaly októberben kiírt pályázattal nyíregyházi vállalkozók kerestek meg, ugye ez egy 100%-os finanszírozású pályázat volt, és meglepően kevés pályázat érkezett erre Nyíregyházát illetően. Azért is meglepő, mert közel 400 km földúttal rendelkezik a város, és azt gondolom, hogy indokolt és szükséges lett volna az előző vezetés részéről ennél sokkal nagyobb aktivitás ez ügyben is. Patónénak adom meg a szót. Patóné Nagy Magdolna:(Gazdasági Osztály helyettes vezetője) A választott tisztségviselő a két alpolgármester úr. Ők ebből a jutalmazásból szeptemberben nem részesültek. Korábban az év folyamán részesültek jutalmazásban, de ebből a vitatott 100 milliós összegből ők nem részesültek. Nem. Korábban kaptak, 1-1 millióra emlékszem fejből. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilvási István jelentkezett kérdésre. Szilvási István:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én sem kaptam választ teljes körűen a kérdésemre. Azt ugye megértettük a kiegészítésből illetve a válaszokból, hogy itt a költségvetés bevételei fiktíven lettek megtervezve, ezt ön mondta ki. Viszont ennek ellenére, hogy ezzel tisztában volt mind a Pénzügyi Osztály, mind a vezetés, ennek ellenére a kiadásokat, amit beterveztek szorosan tartották ahhoz képest, hogy tudták hogy nem lesznek meg a bevételek? Semmiféle intézkedés nem történt, hogy esetleg plusz bevételre tegyenek szert, vagy esetleg csökkentsék a kiadásokat? Valahol ez igen komoly felelősség. Úgy hogy itt jegyző urat is kérdezném, hogy ez volt a bevett gyakorlat az elmúlt években is? És nem lesz felelős? Köszönöm.

2382 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Mielőtt Patóné válaszolna megkérem, hogy Dr. Freidinger Renáta a Vagyongazdálkodási Osztály és az Adóosztály vezetője Ráczné is jöjjenek ki, a bevétel elmaradás ezen a két osztály által érintett területen alakult ki és adjanak kiegészítő válaszokat. Megadom a szót addig is Patónénak. Patóné Nagy Magdolna:(Gazdasági Osztály helyettes vezetője) Hogy miért nincs itt a könyvvizsgáló, arra nem tudok válaszolni. Arra pedig én azt gondolom, hogy megválaszoltam, hogy azoknak a beruházásoknak majd ki kellesz venni a kiadás és bevételi előirányzatát, amelyek nem nyertes pályázatok. Erre eddig még nem került sor. Erre fog sor kerülni a decemberi közgyűlésen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Bevétel elmaradás egyrészt egy közel 900 milliós helyi adó és illetékbevétel elmaradásból adódott, másrészt a saját vagyon értékesítésből. Ezért kértem a két illetékes osztály vezetőjét adjanak kiegészítő választ. Először dr. Ráczné dr. Kassy Erzsébetnek adom meg a szót. Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet:(Adóosztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A helyi adóbevételek tervezésével kapcsolatosan azt tudom elmondani, hogy az Adóosztály a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a költségvetési koncepció elkészítéséhez készített egy reális szakmai javaslatot. A szakmai javaslat elkészítésénél figyelemmel voltunk arra, hogy gazdasági válság hatása Nyíregyházán várhatóan 2010. évben fog erőteljesebben jelentkezni, hiszen az iparűzési adónak is van egy sajátossága, hogy a vállalkozások a bevallásokat 2010-ben a 2009. évről nyújtják be és gyakorlatilag a 2009. évi adatok alapján kerül a 2010. évi iparűzési adóelőleg megállapításra. És a 2009. évi esetleges gazdasági válság, ami a vállalkozásokat érinti, az ebből is következik, hogy 2010-ben jelentkezik. A szakmailag előkészített javaslatunkat, amit a költségvetési koncepcióhoz elkészítettünk, az a koncepció elkészítésénél figyelembe vették. A testület annak megfelelően fogadta el tavalyi évben a koncepciót. Viszont amikor a 2010. évi költségvetés elfogadására került sor, akkor az előterjesztők az iparűzési adót illetően különösen, nem ezt a szakmai javaslatot fogadták el és nyújtották be, amelynek részben az volt az oka, hogy a 2009. évi iparűzési adóbevétel elég jelentős volt, és úgy gondolták, hogy ez megfelelő alapot fog arra adni, hogy a 2010. évi előterjesztő által betervezett iparűzési adóbevétel teljesülni fog. Sajnos az történt, hogy a vállalkozások beadták a 2009. évi iparűzési adóbevallásokat, és látható volt az, hogy az előlegek visszaestek és az összességében azt jelentette, hogy gyakorlatilag a korábbi években, amikor az előírt előlegben növekedés volt tapasztalható, most csökkenést tapasztaltunk. Ez maga után vonta azt, hogy nagyon sok vállalkozás a 2009. évben befizetett iparűzési adóelőleget visszakérte, és jelenleg a visszautalt iparűzési adó a vállalkozásoknak, amit jogszerűen kértek vissza és az Adó Osztály jogszerűen is utalt vissza, most körülbelül 800 millió forint összegű. Csak összehasonlításképpen mondom, hogy ez a tavalyi évben, egész évben olyan 330 millió körül volt. Természetesen ez a bevétel hiányzik az idei bevételből, amivel a költségvetésben elszámolunk, az csak az összeg, amit átutalunk a költségvetésnek, és természetesen, amit visszatérítünk az adószámlákról, tehát ez a 800 millió nincs benne. Évközben, ahogy kérdés is volt, előirányzat megemelésére került sor építményadóban és gépjárműadóban.

2383 Ezzel kapcsolatosan azt tudom elmondani a tisztelt Közgyűlésnek, hogy az Adóosztályt ebbe szakmailag nem vonták be és ebben a véleményünk nem volt megkérdezve. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Én szeretném, hogy ha konkrét kérdésre konkrét válaszaink lennének. Ezért megkérdezném az Adóosztály vezetőjét, hogy ki volt az előterjesztő, aki felülbírálta ezt a szakmai javaslatot? Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet:(Adóosztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Általában a költségvetési koncepciónak, illetőleg a költségvetéssel kapcsolatos előterjesztéseknek három előterjesztője van. A mindenkori polgármester, a Gazdasági Osztály vezetője és a Hivatal főjegyzője. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Mielőtt Freidinger Renátának adnám meg a szót, tehát amit a Szebellédi tanár úr így fogalmazott, hogy kiadás-vezérelt a költségvetés az ugye jelenti egyrészt azt, hogy a kiadások vizsgálata, tényleges elemzése nem nagyon látszott. Ehhez egyrészt egy hitelfelvétel társult úgy, hogy mindenféle hatásvizsgálat, megtérülés, fedezet számításba lett volna véve. Másrészt pedig a bevételek hozzáigazítása, az amiről szó volt. Megadom a szót Dr. Freidinger Renátának. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Részben tudok csatlakozni, illetve megerősíteni tudom az Adóosztály vezetője által elmondottakat, mert mi erről készítettünk egy részletes kimutatást is polgármester úrnak, hogy hogyan történt az elmúlt években a vagyoni bevételek tervezése. Természetesen akkor, amikor mi a költségvetési koncepcióhoz, illetve a költségvetés tervezési folyamatának elindulásakor a tervezett vagyoni bevételekre vonatkozó számainkat leadtuk, akkor mindannyian tisztában voltunk a világgazdasági válság hatásával. Tisztában voltunk a hitelezési körülményeket, tehát a vállalkozások, illetve magánszemélyek hitelezési körülményeit érintő változásokkal. Azzal is sajnos, hogy az Önkormányzat kevés stratégiai jelentőségű, és beszűkült piacon igazán jó áron eladható ingatlannal rendelkezik. Megterveztük azt, ami szerintünk a realitás volt. Ez, mint ahogy már többen elmondták, Szebellédi úr elmondta, hogy egy kiadásvezérelt költségvetés volt. Ez nyilvánvaló, hogy ezek a kiadások, főleg a fejlesztések megvalósításához kerültek beépítésre. Tehát e fejlesztés vezéreltséget is elmondhatjuk. Az átlagos tapasztalat, illetve a Közgyűlés által követett megoldás az volt, hogy az általunk betervezett vagyoni bevételek évente átlagosan 500 és 800 millió forint körüli mértékkel megemelésre kerültek a költségvetés végleges elfogadásakor. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Miután a költségvetés hiányát az előző Közgyűlés szeptember 21-én felemelte, itt a 44,5 millió volt az az összeg, amit a Polgármesteri Hivatal dolgozói kaptak. Ebből 24 millió volt az adójutalék, ami egyébként nem ekkora lett volna esedékes, nem is gondolok arra, hogy az önkormányzati választás ebben közrejátszott. Csabai Lászlóné nyilatkozata szerint is október végén, 23-hoz képest szokták adni. Na most a többi jutalom volt és volt egy prémiumelőleg, és azért itt a jutalmazásnál érdekes eltérések is

2384 vannak. Ezeket a dolgokat a polgármester és főjegyző úr írta alá, ezért a főjegyző úrnak adom meg a szót, hogy erről a kérdésről adjon tájékoztatást. Köszönöm. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A következőt szeretném elmondani a Polgármesteri Hivatalban kifizetett jutalékok és jutalmak összegéről. A képviselő-testületben a jutalékrendszer vonatkozásában egy nagyon komoly vita zajlott le tavaly decemberben. A polgármester előterjesztésére tavaly csökkentésre került mind a két rendszer. Az adójutalékról és a közterület-felügyeleti jutalékról van szó. Ezt azért szeretném hangsúlyozni. Mind a kettőnek a szabályozása egy nagyon komoly vita után egy jelentős mérséklésre került. Ezt azok a képviselők, akik mind a két testületnek tagjai voltak bizonyára nem felejtették el és emlékeznek rá, és ennek alapján továbbra is az a döntés született, hogy maradjon meg ez a rendszer. Ez nagyon érdekes kérdés, hogy felmerült itt az akkori vitában, hogy nehezebb gazdasági helyzetben szabad-e jutalékot fizetni. De az Adóosztályra is jellemező az, hogy ahhoz, hogy az adóbevételek jöjjenek, ahhoz nyilvánvalóan egy fokozottabb behajtási, beszedési tevékenység szükséges és szeretném hangsúlyozni, hogy a jutalékos rendelet évek óta úgy került átalakításra, hogy a jutalék forrása az a hátralékoknak és a nehezebben bejövő jövedelmeknek a beszerzését követően kerülhet kifizetésre. Ez volt a döntés. Elnézést kérek, hogy polgármester urat pontosítom, a jutalékok teljesen időben kerültek kifizetésre. Ugyanis a jogszabály, a mi saját jogszabályunk azt mondja, hogy az első félévben beszedett jövedelmek után, szeptember 30-áig kell kifizetni a jutalékot és ez végül is az utolsó pillanatban került kifizetésre mind az Adóosztály, mind pedig a Közterület-felügyelet dolgozói részére. Ez a jutalékra vonatkozó rész. A másik az már többször elhangzott, hogy a Polgármesteri Hivatal többi 265 dolgozója egy egységes mértékű jutalmat kapott. Erre igaz az, hogy korábban ez a jutalom ez általában egy hónappal később került kifizetésre. Egyébként ennek a jutalomnak is és jutaléknak is a költségvetési rendeletben tervezett forrása volt. Én a Hivatalon kívüli kifizetések vonatkozásában nem tudok semmilyen konkrétummal szolgálni, hiszen magukat a jutalmakat nem én írtam alá, hanem nyilvánvalóan itt nekünk csak annyi rálátásunk volt, hogy mennyi pénz ment ki az egyes gazdasági társaságokhoz konkrétan, de én magam nem tudok a jutalmak, prémiumelőleg részleteiről semmit, ezeket én nem írtam alá. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Annyit tennék hozzá, hogy én kértem egy feljegyzést természetesen ezekről a kifizetésekről, és azért annyira nem volt ez egységes, itt a Hivatalon belül sem, hogy van olyan osztályvezető, aki március 31-e óta felmentését tölti nyugdíjazás miatt. Mind márciusban, mind áprilisban kapott jutalmat, ez talán még érthető is, de hogy októberben is kapott több százezer forint összegű jutalmat, ez már számomra kérdés volt. A cégeknél pedig természetesen úgy történt a dolog, hogy a polgármester engedélyezte a cégvezetőknek a prémiumelőleg kifizetését és ezt követően a cégvezetők nyilván, hogy ne maradjanak egyedül a cégek alkalmazottainál is jutalmaztak. Egyébkén hat jól prosperál minden, akkor ezzel nincs is probléma, ha e mögött van egy teljesítmény értékelés és van mögötte pénzügyi fedezet, akkor ez egy olyan dolog, én az szeretném polgármesterként, ha ilyen feltételek mellett minden évben több jutalom kifizetésére kerülne sor. De azt követően, amilyen a Közgyűlés döntése alapján és az éves költségvetés hiánya és pénzügyi helyzet erre bár hallottunk több értékelést, én azt gondolom, hogy ez legalább is felháborító a jogszerűség

2385 mellett is. Több kérdezőt nem látok, áttérnénk a vélemények, észrevételek megtételére. Akinek van véleménye, észrevétele, kérem jelentkezzen. Fesztóry Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Költségvetés sorai között 29,8 millió forint található céljutalom, prémium címszóval a 4. számú melléklet 2. oldalán. Így a hivatali dolgozóknak az a húsz egynéhány millió forintos jutalmazása az ebből a forrásból végül is érthető, én a többit nem értettem. Összevetve a kettőt. Hát tudjuk azt, hogy a közszférában megszűnt a 13. havi fizetés, ezzel szemben pedig a korábbi városvezetés kifizet mintegy 100 millió forintot, most mindegy, hogy milyen jogcímen, de kifizetett 100 millió forintot, vagy azt meghaladó összeget, miközben kiderül az, hogy évközben az alpolgármesterek is kaptak egy igen jelentős összegben jutalmat. És én sajnos nem emlékszem arra, hogy volt-e erről közgyűlési döntés, elegáns lett volna ezt egy Közgyűlésre is talán behozni, nem pedig a színfalak mögött megoltani. Már csak azt nem értem, ilyen gazdasági eredmények és ilyen teljesítés mellett erre, hogy kerülhetett sor, mint ahogy azt polgármester úr nehezményezte. Az Önkormányzat veszteséggel gazdálkodott, költségvetés túltervezett volt. A bevételek nem realizálódtak. Ha pedig egy cég vagy önkormányzat vesztesége, s a számlák sincsenek kifizetve, mert nem voltak kifizetve a számlák, 100 millió forintot meghaladó összeg volt, ha jól tudom októberben is, akkor vélemény szerint nem elegáns dolog sem jutalmat osztani, sem pedig felvenni azt ilyen költségvetési hiány mellet. S egy költői kérdéssel szeretném zárni a hozzászólásomat. Szeretném megkérdezni a tisztelt érintettektől, most, hogy világossá vált az Önkormányzat valós anyagi helyzete, nem akarják-e esetleg önként visszafizetni ezt az igen jelentős pénzösszeget? A költségvetésnek nagy szüksége lenne rá. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Elnézést képviselők, a kérdéskört lezártuk. Most vélemények, észrevételek megtételére van lehetőség. Dr. Adorján Gusztáv képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Adorján Gusztáv:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Engedjék meg, hogy először csak Szebellédi tanár úr által hogy mondjam hitelesen prezentált dolgaiból néhány gondolatot és olyat emeljek ki, ami nekem megütötte a fülemet. Ilyen az, hogy hitelt hitelből finanszírozunk. Polgármesteri emlékművek. Most nem konkrétan Nyíregyházára gondoltam, hanem egyébként máshol. A hitelállomány szerkezete rossz. Hatalmas intézményrendszerünk van. Ellenőrizetlen a gazdálkodás. A Polgármesteri Hivatal jól működik, gyenge a hatékonyság, átfedések vannak. A felelősségi vizsgálatok elmaradása, duplikált feladatellátás. Ugye ismerve most már a hiány szerkezetét fölmerülne, néhány kérdés az emberben. Akkor hol volt a szakma? Tessenek nekem megmondani, erre valamilyen úton-módon választ adni. A döntéshozóknak a felelőssége mindenféleképpen felmerül. Amikor egy döntést meghozunk bármilyen területen, akkor az, hogy korábbi években hogy volt, az egy magyarázat, de nem biztos, hogy kielégít mindenkit. Hogy nem derültek ki a szakma részéről ezek a tervezési problémák? Hagy beszéljek megint a nyilvánosságról. A választópolgárok azok pontosan tisztában vannak olyan dolgokkal, hogy hol van az a rész, ahol sumákságot vél, hol van, ahol tisztaságot lát. A nyilvánosság az egy nagyon nehéz dolog egyébként ilyenkor is, nekünk is, és nekem is nehéz lesz a későbbiek

2386 folyamán is, de nyilvánosság erejével mindenféleképpen szembe kell nézni mindenkinek. Itt van ez a 100 millió forintos dolog. A kolleganő említett egy ilyet, hogy szűkebb kör, tehát, hogy a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői kaptak itt 40 ezer forint, 80 ezer forint, ez összeszámítva durván 17 millió forint, a többit az egy szűkebb kör kapta. Ugye az emberek megkérdezik, hol van a szűkebb kör, amiről már kérdeztünk? Mindenféleképpen célszerű lenne a jövőben figyelembe venni, és ez nekünk is tulajdonképpen figyelmeztetés, az erőn felüli fejlesztéseket, azokat nem kell finanszírozni. Meg kell térni, mint egy családban, mikor ott vagyunk. Mennyit tudunk bevállalni, megoldható, vagy nem oldható meg? Milyen megoldási irányok lehetségesek? Beszéltünk, hogy takarékosság, a kiadásoknak a csökkentése. Egy folyamatos kontrolling, folyamatos ellenőrzés minden területen. A másik, hogy az ilyen prémium előlegekkel kapcsolatosan etikus-e? Engedjenek meg egy olyat, ma már ennek a kifejezésnek létjogosultsága van. A BKV ügy kapcsán valamennyien tudjuk, hogy miről szól a dolog. Azok a bizonyos pofátlan végkielégítések. Hát én úgy gondolom, hogy nekünk a jövőben ezekre a dolgokra, tehát a mi Közgyűlésünknek is nagyon-nagyon oda kell figyelni, amit a polgármester úr elmondott nagyon helyesen, hogy szeretnénk, ha jövőre mosolyogva tudnánk ezekről a jutalmakról beszélni, mert egy olyan gazdálkodás lenne mögöttünk és egy olyan előtervezés, szakértők segítségével, hogyha szükséges, hogy valóban ezt tudjuk teljesíteni. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna mondani. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Vass Zoltán Géza képviselő úrnak adom meg a szót. Vass Zoltán Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A tegnapi napon tárgyalta ezt az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság és én már ott is jeleztem, hogy számomra nem teljesen egyértelmű, hogy miről is kellene itt most szavazni tulajdonképpen. Én az előterjesztés címéből indultam ki, amely tájékoztató a Közgyűléshez. Én úgy gondolom, hogy ha egy tájékoztató tartalmaz minden szükséges adatot, megfelelő mellékleteket és kellő részletességgel tájékoztatja a Közgyűlést, akkor egy tájékoztatót el kellene fogadni. Most itt az előzetes prezentáció során is utalás történt arra, hogy elképzelhető, hogy ez az előterjesztés nem valós adatokat tartalmaz. Na most ez nem a Közgyűlés hatásköre lenne, hanem ez már egy másik hatóságnak a hatásköre lenne, hogy ezzel foglalkozzon. Azt szeretném mondani véleményként, észrevételként, hogyha ez a tájékoztató teljes körű, akkor el kellene fogadni. Hogyha ez a tájékoztató egy felületesen összeállított munka lenne, nem tartalmazna megfelelő mellékleteket, nem tartalmazna olyan adatokat, amelyek a jövőre nézve döntési helyzetbe hozzák a képviselő-testületet, akkor el kellene utasítani. Ha magáról a tájékoztatóról szavaznánk, akkor azt el kellene fogadnunk véleményem szerint. Ha viszont arról szavaznánk, amiről ma az egész nap szólt, hogy egyet értünk-e a város elmúlt kilenc hónapban történt gazdálkodásával, akkor teljesen egyértelmű számunkra is, hogy azzal én sem értek egyet. Úgy gondoljuk, hogy nagyon rosszul működött a város. Itt bemutatták többen is, hogy a bevételek felül lettek tervezve, a kiadások alul lettek tervezve, és ez oda vezetett, hogy az év végére a várható hiány 3,6 milliárd forint lesz. Én azt szeretném kérni, illetve nem is tudom, hogy javaslatnak fogalmazzam-e meg, hogy amikor felteszi polgármester úr szavazásra ezt a kérdést, akkor lehet, hogy úgy kellene feltenni ezt a kérdést, hogy egyetértünk-e a város elmúlt kilenc

2387 hónapra vonatkozó gazdálkodásával? Erről egyértelműen tudnánk szavazni. De hogyha magára a tájékoztatóról kell szavazni, akkor így, az elhangzottak alapján én már nem tudom, hogy miről kellene szavazni, és ezért tartózkodni fogunk a szavazástól. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt polgármester úr. Egy nagyon fura helyzetben van a Közgyűlés, hiszen már nincs itt tanár úr. Elhangzott egy majd egyórás előadás arról, hogy egy pillanatképet felvillantva az egy hónapos vizsgálódást követően nagyjából hogyan látja a szakember a város gazdálkodását. Majd sor kerül a napirendek tárgyalása során az első kilenc hónapos tájékoztatóra, a gazdálkodás végrehajtásáról szóló tájékoztatóra, amelyet mindenki összemos az előtte elhangzottakkal. És frakcióvezető társam pontosan erről beszélt, illetve nem az első kilenc hónap gazdálkodásáról szólt, hanem azokról a impressziókról, amelyek elhangzottak az előadás kapcsán. Bennem is megmaradtak és jegyzeteltem, felírtam egypárat, de én azt gondolom, hogy ez egy nagyon helyes út lenne, amit polgármester úr elmondott, hogy akár a bizottságon, vagy bizottsági üléseken beszéljünk majd erről, amikor elolvastuk ezt az anyagot, hiszen egyenlőre egy zanzásított változatát láttuk ennek a nem tudom hány oldalas elkészült anyagnak. 150 oldalnyi anyagot mondott tanár úr, hát nyilvánvalóan akkor erről majd lehet beszélni akkor, amikor látjuk. De én is jegyzeteltem, kiírtam például olyat is, hogy másfél milliárd forintot már ki lehet venni úgy, hogy nem fog látszani a város közszolgáltatási rendszerén. Szerintem ezek azok a részek, amelyekkel érdemes foglalkozni, lehet majd arról beszélni, hogy ki milyen vátesz volt ezelőtt öt évvel, hat évvel, vagy három éve és megmondta, hogy milyen helyzetbe fog kerülni a város, de ezzel együtt én azt gondolom, hogy a sebeket nyalogatni még egy darabig lehet, de utána dolgozni kell és én ezt tartom előremutatónak, amit Szebellédi úr megfogalmazott. Az egykilenc hónapos anyagra visszatérve. Az érzékelhető volt, hogy több képviselő megpróbálta kétségbe vonni azt, hogy volt-e jogszerűsége ennek a közel 100 milliós jutalomnak a kifizetésére, de azt hiszem, hogy elég egyértelműen elhangzott főjegyző úrtól is, illetve a Hivatal osztályvezetői részéről is, hogy nagyon sok részből áll össze ez a majdnem 100 millió forint. Ennek egy része volt az adójutalék, egy része volt a Hivatal dolgozóinak kifizetett jutalom, és a nagyobb része volt az egyéb kifizetés, ami a gazdasági társaságoknál megjelent. Én csak azt szeretném mondani, és üzenni és kérni képviselőtársaimtól, hogy legyen a következő évben is erejük megnyomni az igen gombot akkor, amikor jutalmat kell majd a polgármester úrnak fizetnie és nagyon szeretném, hogy a következő évi költségvetés is lehetőséget adna arra, hogy a Hivatal dolgozói 80 ezer forint bruttó jutalmat és legalább ennyit meg tudjanak kapni. És hogyha erre sor kerül, akkor én ezt örömmel fogom támogatni majd a szavazatommal is. Nem szeretném egyébként azt a látszatot kelteni, hogy bárki felelőtlenül döntött ebben a kérdésben. Én is tudtam erről a dologról és támogattam ennek a jutalomnak a kifizetését, ha bárkinek ez problémát jelentett a lelkében, akkor megnyugtatom, hogy ez általam is tudott dolog volt. Az első kilenc hónapnak a gazdálkodásáról két mondatot szeretnék még mondani. Az egyik az, hogy a költségvetés tervezése során, ezt tegnap is megfogalmaztam, de egyébként osztályvezető asszony is már említette, az Adó Osztálynak a vezetője, hogy igen nehéz helyzetben van akkor a

2388 Hivatal, amikor úgy kell költségvetést terveznie, hogy a gazdasági válság közvetlen hatásait még nem érzékelte 2009. év végén sem, és 2010. év elején sem, amikor a költségvetés készítésére sor került. Akkor, amikor ez a költségvetés készült, a 2008-as évet kellett alapul venni. Tehát az a bázis jelentette a költségvetési tervezést, amit a gazdasági társaságok ebben a városban 2008-ban teljesítettek, és én tegnap is elmondtam a bizottsági ülésen, hogy ez valószínűleg a vállalkozóknak a nagyvonalúságát jelentette, de bázismódosítást nagyon kevés vállalkozó kért a 2008-as teljesítéshez képest 2010-re, pedig erre lehetősége lenne minden vállalkozónak. Akkor, amikor már érzékelte azt, hogy valóban komoly problémát fog jelenteni a piacon az ő tevékenységének is a gazdasági válság okozta hatás, ezt nem tették meg sokan. Tehát nem nagyon tudott mást akkor a Hivatal, minthogy a 2008-as bázisra építve elkezdte tervezni a 2010-es költségvetést. Én azt azért meg tudom erősíteni, bár ilyen kérdés is elhangzott és túlságosan egyértelmű válasz nem hangzott el rá, egy mondatot szeretnék mondani. Polgármester úr, a Hivatal nagyon sok lépést tett annak érdekében, ezt azt hiszem, hogy Szilvási István kérdezte, hogy a kiadásait csökkenteni tudja és bevételeit növelni tudja. Ez vagyoni jellegű döntéseket is jelentett és más típusú döntéseket, ami a kiadáscsökkentésre utalt volna. De hát nyilvánvalóan ez egy ilyen élet, és ez egy ilyen forma, hogy nem feltétlenül tud mindig eredményes lenni a piacon, elsősorban az Önkormányzat. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a Szebellédi tanár úr prezentációja kapcsolódik az I-III. negyedévhez, az egy statikus, leíró jellegű. Ez meg bemutatja, hogy hogyan működik, és én azt gondolom Vass Zoltán Géza képviselő úrnak címezve, hogy arról kell szavaznunk, ami a tájékoztatóban van. Lipták Lajos úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselő-testület. Több részre osztanám a hozzászólásomat. Az első dolog az, hogy én a magam nevében mindenképpen köszönöm azt a lehetőséget, hogy felvezetőként az első napirendi ponthoz egy ilyen színvonalas előadást hallhattunk. Úgy éreztem magam, mintha visszakerültem volna egy kicsit az egyetemi padokba. Egyúttal a Városi Televíziónak javasolnám, hogy ezt többször adják le, mint műsort, hiszen ez egy a Mindentudás Egyetemének megfelelő színvonalú előadás volt, amely azon túl rendkívül tanulságos is volt. Sajnos a város működése adott elég témát ennek az előadásnak a tartalmához. Én is kiválasztottam vagy megjegyeztem magamnak néhány gondolatot az elhangzottakból, ilyen, hogy a beruházások nem hoztak működési kiadáscsökkentést. Nagyon fontos egy beruházásnál, különösen akkor, amikor egy városnak a költségvetése, a költségvetési egyensúlya labilis, hogy olyan dolgokra költsön, amelyek a későbbiekben segítik az egyensúly visszaállítását. Tehát presztízsberuházások nem segítik, attól, hogy jóval több díszburkolaton járunk az nem segít a város lakosságán, nem segíti az adóbevételeket, illetve ha lyukas cipővel járunk, vagy cipő nélkül rajta, akkor bizony ez nem visz bennünket előrébb. Lehet, hogy jól mutat egy a városban ritkán megforduló idegennek, hogy elmondhatjuk, hogy mennyire fejlődött a város, azonban ez csak látszatfejlesztés, látszatfejlődés. Ezért nagyon fontos a jövőbeli beruházások esetében azoknak a kiemelése és támogatása, amelyek működési kiadáscsökkentést eredményeznek. Következő gondolat a hitelspirál gondolata, ami elhangzott. Ez nem új dolog, hiszen az előző képviselő-testületben, itt ül közöttünk Márföldi István, aki a Pénzügyi Bizottság vezetője volt, ő többször

2389 említette testületi üléseken, akik figyelemmel kisérték a testületi üléseket, én akkor a televízión keresztül figyelhettem, sokszor felhívta a figyelmet arra, hogyha a város nem változtat a pénzügyi politikáján, akkor egy olyan hitelspirál alakul ki, amely kezelhetetlenné válik. Óriási probléma az, hogy ma már hiteleket a városnak a működésre kellett felvenni, nem pedig a fejlesztésre, nem csak a fejlesztésekhez, hanem a működésre is. Ugye a működésre felvett hitel az elmegy, ezt elköltjük, annak hozadéka úgymond nincs, azt csak fennálló intézményrendszer működtetését teszi lehetővé. Ha működésre hitel kell, akkor ez azt jelenti, hogy a struktúrában van valami probléma, át kell gondolni azt, azon kell változtatni. Még egy gondolatom, vagy nem is az én gondolatom, de az én gondolatom is volt. A város támogatáspolitikája kaotikus hangzott el, valóban, mint az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság egy hónapja megválasztott vezetője mondhatom, hogy valóban kaotikus ez a támogatási rendszer. A város elég nagyvonalúan osztogatott, különösebb koncepciót nem lehetett fellelni ebben, és ezen mindenképpen változtatni szükséges, ezen a területen is a hatékonyságot javítani kell. A városfejlesztési kiadások kapcsán szeretném azt megemlíteni, hogy a költségvetés egyensúlyát jelentősen borítja az a tény, hogy a Város több olyan fejlesztést vállalt fel, több fejlesztésbe kezdett bele, mint amennyit a költségvetési kondíciók elbírtak. Tehát a jövőben mindenképpen szükséges, hogy rövidtávú politikai célok mellőzésével az egyensúly fenntartására törekedjünk. S még egy gondolat és ezzel be is fejezném. Azt szeretném, ha az új városvezetés olyan munkahelyi légkört tudna teremteni, ahol a Hivatal dolgozói, többször elhangzott ma, a szakemberek bátran elmondhatják a véleményüket, nem éri őket ezért retorzió és akkor a döntések meghozatala már egyértelműen csak a politika felelőssége lesz. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa János képviselő úrnak adom meg a szót. Kósa János:(képviselő) Köszönöm szépen. Nagy László frakcióvezető úrhoz szólnék. Azt mondta, hogy ne nyalogassuk a sebeinket, zárjuk le és lépjünk előre. Én azt gondolom, hogy az elmúlt időszak részletes és megnyugtató lezárása, rendezése nélkül nem tudunk előrehaladni. Ha nem fizették volna ki a jutalmakat, ki tudták volna, legalábbis egy részét kifizetni a kifizetetlen számláknak. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Több jelentkezőt nem látok, lezárom a vitát. Én azt gondolom, hogy az nem kérdés, hogy ha az előző vezetés által örökbekapott helyzetet úgy látnák, hogy az felelősségteljesen és szakszerűen, szakmai alapokon állt, akkor nem lenne probléma, nem alakult volna ki ez a helyzet sem, tehát itt teljesen nyilvánvaló, elmondták az osztályvezetők is, a bevételek tervezése nem volt megalapozott. Nem volt megalapozott, sokszor nyomát sem látni a nagy fejlesztési projektek előkészítésének. Mindent jellemzett az, hogy nem csak a hitelt fizeti a város hitelből, hanem a jutalmakat is hitelből fizeti, és a prémiumelőlegeket is. Hiszen az önkormányzati cégek mögött is a város mint tulajdonos, kezesként ott áll, és olyan beruházásokkal találkozunk és olyanokat vizsgálunk felül kell, hogy mentsük, ami menthető, ahol nemcsak arról van szó, hogy az önerő hitelből lenne finanszírozva, nemcsak a beruházás kivitelezése hitelből lenne finanszírozva, hiszen jellemzően utófinanszírozás van, hanem nyomát se látni annak, hogyha elkészül a beruházás, az hogyan érinti a

2390 város gazdálkodását? Lesz-e fedezet a felvett hitelek kamatainak, költségeinek, tőkének a visszafizetésére? Hogyan valósulna ez meg? Bevétel növekedésből, vagy költségmegtakarításból? Egyáltalán semmit nem látni, úgy hogy én azt gondolom. hogy itt nem sebnyalogatásról van szó, hanem a helyzettel való szembenézésről, felelősségteljes szembenézésről és ebből a helyzetből a szakmailag, ha mondhatom így, a legtöbbet kihozó azonnali intézkedési program összeállításáról és végrehajtásáról. S én ezért gondolom, hogy ez egy nagyon fontos, a napirend előtti prezentáció összefügg, hiszen az inkább a jövőről szól, ez meg a jelenünkről, hogyan áll a város ez évben az első három negyedévben, és tudni kell mindenkinek, a képviselőknek, azt gondolom a nyíregyháziaknak is, hogy innen kezdtük, és ekkorák a problémák és erre kell nekünk nagyon rövid idő alatt megfelelő válaszokat adni. Elhangzott a Tulajdonosi Bizottság ügyrendi javaslata, amit ha jól értelmeztem egyrészt arról szólt, hogy két szavazás legyen. Egyrészt a tájékoztatás elfogadásáról, vagy nem elfogadásáról, másrészt pedig, ezt nem értettem, megkérném az elnök urat, hogy pontosítsa. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr. Tehát a második döntés az arról szólna, hogy utasítsuk a Gazdasági Osztály vezetőjét, hogy a 2010. évi várható bevételek és kiadások figyelembevételével amennyiben szakmailag szükségesnek látja, tegyen javaslatot a költségvetés módosítására. Tehát ez lenne a kettes számú döntés. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Jó. Köszönöm szépen. Akkor először azt a határozati javaslatot bocsájtom szavazásra, hogy kérem, aki az önkormányzat 2010. I.-III. negyedévi gazdálkodásának végrehajtásáról szóló tájékoztatót elfogadja, szavazzon igennel. Köszönöm szépen. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a tájékoztatót nem fogadta el. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most kérem, hogy szavazzunk a határozati javaslat második részéről az elhangzottak szerint. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 250/2010. (XI. 25.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. I.-III. negyedévi gazdálkodásának végrehajtásáról

A Közgyűlés 1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. I.-III. negyedévi gazdálkodásának végrehajtásáról szóló tájékoztatót nem fogadja el.

2391 2./ Utasítja a Gazdasági Osztályt, hogy az év végéig a várható bevételek és kiadások függvényében a 2010. évi pénzügyi terv módosítására tegyen javaslatot. Felelős: Patóné Nagy Magdolna, a Gazdasági Osztály helyettes vezetője Határidő: 2010. november 30.

2./ napirend: Előterjesztés az Önkormányzat 2011. évi belső ellenőrzési tervére Előadó: Váradi István Ellenőrzési Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem, hogy szóbeli kiegészítést kíván-e tenni? Véleményezte a Pénzügyi Bizottság. Felkérem a Pénzügyi Bizottság elnökét Nagy László képviselő urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a 2011. évi belső ellenőrzési tervet egyhangúlag elfogadta. Volt egy kis vita arról, hogy milyen gazdasági társaság vizsgálatára kerüljön most sor, de végül a bizottság úgy döntött, hogy változatlan formában fogadja el ezt az ellenőrzési tervet, és hogy ha indokolttá válik a későbbiekben, akkor javaslatot fog tenni a polgármester részére vagy felé arra, hogy egy vizsgálatot még más ügyben rendeljen el. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? dr. Szilassy Géza képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés! Az osztályvezető úrhoz lenne egy kérdésem. Vannak olyan intézményei a városnak, amely a NYÍTÖT-höz tartozik, tehát a kistérségi társuláshoz. A Nyírségi Kistérségi Társuláshoz, ezek elsősorban szociális intézmények, 3 olyan nagy szociális intézmény van, ami a város legnagyobb intézményeihez tartozik. Szeretném megkérdezni, mivel ezek az intézmények gyakorlatilag kikerültek a város fenntartása alól, ezeknek az intézményeknek a belső ellenőrzését, egyáltalán ellenőrzését ki végzi végezheti?A város és milyen megbízásból? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megadom a szót a válaszra. Váradi István:(Ellenőrzési Osztály vezetője) Tisztelt Képviselő úr! A fenntartója a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás és a fenntartónak a kötelezettsége, hogy megszervezze ezen intézményeknek a belső ellenőrzését. Több fajta megoldás

2392 van. Korábban volt egy megállapodás, ami működött is, a NYÍTÖT-el bizonyos hozzátartozói önkormányzatok ellenőrzésére, ez a megállapodás nem folytatódott tavaly óta. Tehát van megoldás, a feladatot a NYÍTÖT keretében kell megoldani, mert ő a fenntartója, ő az önkormányzata ebből a szempontból az intézményeknek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdező nem jelentkezett. Véleményt, észrevételt kíván-e valaki megfogalmazni. Dr. Tirpák György képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr! A közgyűlésünk a 6. napirendben fogja tárgyalni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi jelzését. Ennek kapcsán a Jogi Bizottság is megvizsgálta ezt az előterjesztést és olyan tények merültek fel, hogy itt, ebben a bizonyos érintett iskolában - majd ennél a napirendnél bővebben fogunk szólni olyan pedagógusok is alkalmazást nyernek, akik ténylegesen nem rendelkeznek az előírt végzettséggel, szakképesítéssel, illetve olyan megbízott igazgatóhelyettesek vannak, akik ténylegesen ezt a feladatot nem láthatnák el. Én javaslom éppen azért az ellenőrzési tervbe beemelni azt, hogy minden önkormányzati fenntartású intézmény, oktatási intézmény vonatkozásában a pedagógusok alkalmazásának a jogszerű feltételeit az Ellenőrzési Osztály szíveskedjen megvizsgálni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ez egy módosító javaslat lenne? Köszönöm szépen. Van-e valakinek más véleménye, észrevétele? Megadom a szót Váradi István úrnak, hogy válaszoljon. Váradi István:(Ellenőrzési Osztály vezetője) Az önkormányzati oktatási intézmények esetében a közoktatási törvény előírja, hogy a fenntartónak 4 évenként törvényességi ellenőrzést kell csinálni. Ez a programban szerepelt, együtt dolgozunk az Oktatási és Sport Irodával, sőt szakmai ellenőrzést is történik ezzel egy időben, közoktatási szakértőnek kell részt venni, ezek folynak ütemszerűen. Ennek keretében ezeket a kérdéseket is megvizsgáljuk folyamatosan, ütemszerűen. Konkrétan megnevezett intézményeket ebbe a programban nyilván bele lehet venni, akár az egészet, közoktatási intézmény azért elég sok van, hogy 1 éven belül, azaz 1 év tartalék kapacitás nagy részét felemésztené. Tehát döntés kérdése, ezt is meg lehet tenni. Elég nagyszámú intézmény van és itt minden pedagógusnak tessék összeszámolni ezres nagyságszámban kell tételesen is, részletesen is átnézni a szakképesítés előírásait. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem dr. Tirpák György képviselő urat, hogy fenntartja, illetve kívánja módosítani a javaslatát? Dr. Tirpák György:(képviselő) Figyelemmel osztályvezető úr által elmondottakra mégis csak azt mondom, hogy fenntartom ezt a javaslatomat, mert ha folynak ezek a vizsgálatok, akkor én megkérdezem, hogy ennél a bizonyos ominózus iskolánál, amelyet fogunk tárgyalni, hogy fordulhat elő az, hogy hangszeres oktatás végeznek olyan pedagógusok, akik Zeneművészeti Főiskolai

2393 végzettséggel nem rendelkeznek? Akkor milyen módon szakképzettségi, szakképesítési előírásoknak a felülvizsgálata?

folyik

itt

a

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Én azt javaslom, hogy képviselő úr módosító javaslatát én úgy értem, úgy konkretizáltam, hogy a Zene Iskolánál vonatkozó ellenőrzés kerüljön be a következő évben a napirendbe. Jól értettem? Dr. Tirpák György:(képviselő) Akkor kérném, hogy a Vikár Sándor Zeneiskolában történjen meg és a Művészeti Szakközépiskolában történjen meg ez a felülvizsgálat. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, mivel az előterjesztő elfogadta, több jelentkezőt nem látok, kérem, hogy ezzel a kiegészítéssel, azaz hogy a Vikár Sándor Zeneiskola, illetve a Művészeti Szakközépiskolára vonatkozó ellenőrzéssel kiegészítve szavazzunk az előterjesztésről. Kérem, hogy szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 251/2010. (XI.25.) számú határozat az Önkormányzat 2011. évi belső ellenőrzési tervéről A Közgyűlés 1) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (6) bekezdése alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2011. évi belső ellenőrzési tervét jóváhagyja – a határozat elválaszthatatlanul részét képező – mellékletben foglaltaknak megfelelően azzal, hogy az ellenőrzési terv egészüljön ki a Művészeti Középiskola és Kollégium, valamint a Vikár Sándor Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ellenőrzésével. Az éves belső ellenőrzési terv végrehajtásáért Felelős: Váradi István, az Ellenőrzési Osztály vezetője Határidő: folyamatos, illetve 2011. december 31. 2) felkéri Dr. Kovács Ferenc polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt, hogy: • • •

az ellenőrzési terv végrehajtását kísérjék figyelemmel, biztosítsák a szükséges tárgyi feltételeket, az erőforrás-kapacitást, a megállapítások, ajánlások alapján az érintett, vizsgált szervezetek felé indokolt esetben tegyenek átfogó intézkedéseket.

2394 1.számú melléklet a 251/2010.(XI.25.) számú határozathoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2011. évi Belső Ellenőrzési Terve Ellenőrizendő Sorszám

Ellenőrzött szervezet

időszak

Ellenőrzés tárgya, célja

(év) I. INTÉZMÉNYI ELLENŐRZÉSEK I/1. Rendszer- és fenntartói törvényességi, szakmai ellenőrzések Tárgy: Az intézmény rendszerjellegű és fenntartói törvényességi, szakmai ellenőrzése Cél: Annak megállapítása, hogy - a gazdálkodás a jogszabályokkal és a Széchenyi István rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal Közgazdasági, összhangban történt-e, továbbá megfelelő-e 1. Informatikai 2008-2010 a működéssel kapcsolatos nyilvántartó Szakközépiskola és rendszer, Kollégium - az informatikai rendszer szabályozott keretek között működik-e, biztonsága, az adatvédelem megfelelő-e, -a tanügy-igazgatási, személyzeti feladat és a munkáltatói jogkör gyakorlása a szabályozásoknak megfelelő-e.

Ellenőrzés ideje (negyedév)

Ellenőrzés típusa

III.

Rendszer-, informatikai törvényességi ellenőrzés

I/2. Rendszerellenőrzés

2.

3.

Eszterlánc Óvodai Gondnokság

Kincskereső Óvodai Gondnokság

2007-2010

2007-2010

Tárgy: Az intézmény rendszerellenőrzése Cél: Annak megállapítása, hogy - a gazdálkodás a jogszabályokkal és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal összhangban történt-e, továbbá megfelelő-e a működéssel kapcsolatos nyilvántartó rendszer, - az informatikai rendszer szabályozott keretek között működik-e, biztonsága, az adatvédelem megfelelő-e.

I. – II. Rendszer-, informatikai ellenőrzés II. – III.

I/3. Fenntartói törvényességi, szakmai ellenőrzések 4. 5.

6.

7.

Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola Kodály Zoltán Általános Iskola Vásárhelyi Pál Építőipari és KörnyezetvédelmiVízügyi Szakközépiskola (ÉVISZ) Tündérkert Óvoda

2008-2010 2008-2010

III. – IV. Tárgy: Az intézmény fenntartói törvényességi, szakmai ellenőrzése

III.

Cél: Annak megállapítása, hogy 2008-2010

a tanügy-igazgatási, személyzeti feladat és a munkáltatói jogkör gyakorlása a szabályozásoknak megfelelő-e.

2008-2010

I./4. Fenntartói törvényességi ellenőrzések Kertvárosi Csicsergő 8. 2007-2010 Óvoda

IV.

II. Tárgy: Az intézmény fenntartói törvényességi ellenőrzése

I.

Cél: Annak megállapítása, hogy 9.

Százszorszép Óvoda

2007-2010

Törvényességi, szakmai, informatikai ellenőrzés

a tanügy-igazgatási, személyzeti feladat és a munkáltatói jogkör gyakorlása a szabályozásoknak megfelelő-e.

I.

Törvényességi informatikai ellenőrzés

2395

Sorszám

Ellenőrzött szervezet

Ellenőrizendő időszak (év)

I/5. Témavizsgálatok Önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő 10. kockázatelemzéssel kiválasztott intézmények (6)

11.

A kijelölt alap- és középfokú oktatási intézmények (3)

12.

Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum Váci Mihály Kulturális, Művelődési és Gyermekcentrum Mentálhigiénés Központ

2010-2011

2010

2010-2011

Ellenőrzés tárgya, célja Tárgy: az intézmények közötti együttműködési megállapodások vizsgálata Cél: áttekintést kapni arról, hogyan érvényesülnek az együttműködési megállapodásban foglaltak, segítik-e a gazdálkodási feladatok ellátását. Tárgy: az intézményi éves beszámolók vizsgálata Cél: bizonyosságot kapni arról, hogy az éves beszámolók megfelelnek-e az Áht.ban illetve a vonatkozó kormányrendeletekben foglalt előírásoknak. Tárgy: egyes térítés ellenében igénybevett, nyújtott szolgáltatások ellenőrzése Cél: bizonyosság adása arról, hogy az adott intézmények gazdaságosan és hatékonyan szervezik-e meg szolgáltatásaikat.

Ellenőrzés ideje (negyedév)

Ellenőrzés típusa

IV.

Szabályszerűségi ellenőrzés

II.

Megbízhatósági ellenőrzés

IV.

Pénzügyi ellenőrzés

Tárgy: állami normatív hozzájárulás vizsgálata Egészségügyi, Cél: meggyőződni arról, hogy a bölcsődei Szabályszerűségi, Szociális és Bölcsődei ellátásban, a központi költségvetésben és a pénzügyi 13. 2010 I. Igazgatóság ellenőrzés szakmai követelményekben előírtaknak megfelelő-e a normatívák igénylése, elszámolása. II. ÖNKORMÁNYZAT ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL FELADATELLÁTÁSÁVAL, MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELLENŐRZÉSEK Tárgy: közbeszerzési eljárások mintavételes ellenőrzése Polgármesteri Hivatal Cél: annak megállapítása, hogy az eljárások Szabályszerűségi érintett belső 14. 2010 I. megfelelnek-e a közbeszerzési törvénynek, ellenőrzés szervezeti egységei illetve a közbeszerzési szabályzatban foglaltaknak. Az önkormányzat által támogatott/kedvezméTárgy: az önkormányzat által nyújtott célnyezett szervezetek jellegű támogatások ellenőrzése Pénzügyi, Cél: meggyőződni arról, hogy a támoga(kockázatelemzéssel szabályszerűségi 15. 2010 III. kiválasztott, és a belső tások nyújtása, felhasználása, elszámolása ellenőrzés szervezeti egységek a jogszabályoknak, és az önkormányzati által javasolt rendeletnek megfelelően történt-e. szervezetek) (10) Tárgy: az üzemi étkeztetés vizsgálata a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatalban Teljesítmény 16. Ellátási Osztálya és 2010 Cél: áttekintést kapni a működés teljes II. ellenőrzés Gazdasági Osztálya tevékenységéről, a gazdaságosságról a kiadások, bevételek, alakulásáról Tárgy: a 2009. évi ÁSZ ellenőrzésben feltárt hiányosságok megszüntetésének Polgármesteri Hivatal ellenőrzése Szabályszerűségi 17. érintett szervezeti 2009-2010 Cél: meggyőződni arról, hogy az ellenőrzési IV. ellenőrzés egységei jelentésben szereplő illetve az intézkedési tervben foglalt hiányosságok megszüntetése megtörtént-e. Tárgy: egyes sajátos bevételek, pótlékok, bírságok, díjak, megállapításának és Polgármesteri Hivatal Szabályszerűségi, érvényesítésének vizsgálata. érintett belső pénzügyi 18. 2010 Cél: az önkormányzat sajátos bevételei II. szervezeti egységei között elszámolt (pótlékok, bírságok, díjak) ellenőrzés elszámolása, érvényesítése, jogszerűen, célszerűen és hatékonyan valósult-e meg.

2396 Ellenőrizendő Sorszám

Ellenőrzött szervezet

Ellenőrzés ideje (negyedév)

Ellenőrzés típusa

IV.

Szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzés

III.

Informatikai ellenőrzés

2010

Tárgy: a vagyonkezelési szerződés vizsgálata Cél: megvizsgálni, elemezni azt, hogy az önkormányzat és a gazdasági társaság között fennálló szerződésben foglaltak hogyan realizálódtak, a feladatellátásra átadott források felhasználása hatékonyan történt-e.

II.

Teljesítmény ellenőrzés

2010

Tárgy: a köztemetők fenntartásának vizsgálata Cél: meggyőződni arról, hogy a közgyűlési rendeletben, valamint a kegyeletiközszolgáltatási szerződésben foglaltaknak hogyan tett eleget a vállalat.

III.

Szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzés

2009-2010

Tárgy: a 2009. évi soron kívüli vizsgálat utóellenőrzése Cél: átfogó képet adni arról, hogy a vizsgálat során javasoltak hogyan hasznosultak, valamint a közgyűlés által elfogadott intézkedési tervben foglaltak alapján milyen intézkedések történtek.

II.

Utóellenőrzés

2007-2010

Tárgy: a vizsgált időszakban végzett ellenőrzések utóvizsgálata Cél: meggyőződni arról, hogy a feltárt hiányosságok felszámolására milyen intézkedések történtek, a javaslatok hogyan hasznosultak.

IV.

Utóellenőrzés

2010

Tárgy: a 2010. évben végzett rendszerellenőrzés utóvizsgálata Cél: bizonyosságot kapni arról, hogy az előző évi vizsgálat megállapításai, javaslatai alapján milyen intézkedéseket tett az teljes körűen intézmény, sikerült-e megszüntetni a feltárt hiányosságokat.

I.

Utóellenőrzés

időszak

Ellenőrzés tárgya, célja

(év)

19.

Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya

2010

20.

Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelet

2010

21.

22.

Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.

Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Temetkezési Vállalat

Tárgy: belföldi és külföldi kiküldetések ellenőrzése Cél: megállapítani azt, hogy a kiküldetések szabályozása, lebonyolítása, elszámolása megfelel-e a jogszabályoknak, belső szabályozásban foglaltaknak. Tárgy: a szervezetnél telepített informatikai eszközök, rendszerek ellenőrzése Cél: annak megállapítása, hogy az informatikai infrastruktúra mennyiben segíti a munkavégzést, a feladatellátás hatékonyságát.

III. UTÓELLENŐRZÉS

23.

Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.

24.

Nyírsuli Nonprofit Kft. Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. Nyírtávhő Kft.

25.

Benczúr Gyula Általános Iskola

IV. EGYÉB FELADATOK 1.

2010. évben lefolytatott vizsgálatokról szóló összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészítése

2.

2012. évi belső ellenőrzési terv összeállítása

3.

Belső ellenőrzési kézikönyv aktualizálása, stratégiai terv felülvizsgálata

2397 V. ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK, TÍPUSOK, KOCKÁZATELEMZÉS

ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

-eljárások, folyamatok és rendszerek működésének elemzése és értékelése, -pénzügyi, számviteli és statisztikai adatok, szerződések, programok elemzése, értékelése, -dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata, -közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (rovancsolás, szemle, mintavételezés) Pénzügyi ellenőrzés: Az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése. Szabályszerűségi ellenőrzés: Működés-, tevékenység-, illetve szabályozottság-orientált. Informatikai ellenőrzés: Az informatikai rendszerek védelmének és megfelelőségének áttekintése, megbízhatósága, egysége és elérhetősége érdekében.

ELLENŐRZÉSI TÍPUSOK

Rendszerellenőrzés: A szervezet működését vizsgálja, szabályszerűségi, szabályozottsági, gazdaságossági, hatékonysági szempontból. Teljesítmény ellenőrzés: A szervezet előre meghatározott célkitűzései elérése érdekében rendelkezésre álló források felhasználásának gazdaságosságát és eredményességét vizsgálja. Megbízhatósági ellenőrzés: Az ÁSZ financial audit módszertana alapján végrehajtott ellenőrzés. Az ellenőrzési terület és szervezet kiválasztásánál figyelembe vett főbb kockázati tényezők: -rendszerellenőrzés, fenntartói törvényességi, szakmai, informatikai ellenőrzés: előző vizsgálat óta eltelt idő, a költségvetés nagysága, valamint a magasabb vezetői megbízatások lejárta, -önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal feladatellátásával, működésével összefüggő ellenőrzés: költségvetési kiadás nagysága, tevékenységből adódó szabályozottság, illetve újabb tevékenységek és területek működésének áttekintése.

KOCKÁZATELEMZÉS

2.számú melléklet a 251./2010.(XI.25.) számú határozathoz 2011. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVBEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ BELSŐ ELLENŐRI KAPACITÁS MEGNEVEZÉS

MENNYISÉGIEGYSÉG

MENNYISÉG

Vizsgálatok száma

db

25

Vizsgált szervezetek száma

db

45

Vizsgálatot végző belső ellenőrök száma

fő

8

Ellenőrzéshez számításba vehető munkanapok

nap

2016

Ellenőrzéshez számításba vehető munkanapokból kieső napok száma Ebből: szabadság, betegszabadság, táppénzes napok képzés, továbbképzés, vizsgák, értekezletek egyéb távollét (Munka Törvénykönyve 107. §)

nap

-440

nap nap nap

-348 - 76 - 16

Tervezett ellenőrzési napok száma Ebből: ellenőrzés előkészítése, felkészülés; jogszabály tanulmányozás; jelentés összeállítás, zárás, realizálás; tanácsadás; nyilvántartás vezetés; ügykezelés; egyeztetés; véleményezés

nap

1.576

nap

-361

2398

Ellenőrzések lefolytatására ténylegesen számításba vehető helyszíni ellenőrzési napok száma Ebből: soron kívüli, nem tervezett ellenőrzési napok száma

nap

1.215

nap

296

Ellenőrzési tervben ütemezett vizsgálatokra rendelkezésre álló helyszíni ellenőrzési napok száma:

nap

919

Egy ellenőrzött szervezetre jutó helyszíni ellenőrzési napok száma

nap

20

3./ napirend: Előterjesztés a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002.(2003.I.1.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem, hogy szóbeli kiegészítést kíván-e tenni? Nincs. Az előterjesztést véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, először Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! A bizottságunk november 23-án tárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági És Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag a közgyűlés számára elfogadásra javasolja a rendelet-tervezetet. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnökének adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatta az elfogadását. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a napirend vitáját. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdezőt nem látok. Vélemény, észrevétel van-e? Illetve Mikó Dániel képviselő jelentkezett. Adom a szót.

2399

Mikó Dániel:(képviselő) Két szövegbeli pontosítást javasoltam a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság ülésén, amit az előterjesztő elfogadott, de itt nem hangzott el. Nem tudom, hogy ezt hogy értelmezzem, hogy ez automatikusan bekerül vagy meg kell most ismételnem? Inkább a biztonság kedvéért megismétlem a mellékletben abban a részben ami úgy szól, hogy „lerakás, ártalmatlanítás 11.000 forint/ tonna” abban azt a pontosítást javasoltam, hogy lerakással történő ártalmatlanításnak a díja ez. Egyértelmű legyen, hiszen egyébként félreérthető, a másik pedig, az volt a javaslatom, hogy a közszolgáltató által alkalmazható legmagasabb nem lakossági díjtételekkel kerüljön be, hogy nem lakossági, hiszen így egyértelműsíthető, hiszen a következő passzusban lakossági díjakról beszélünk. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztő elfogadta a kiegészítést, illetve a pontosítást. Azt gondolom, hogy a lényegről is beszélnünk kell. Tehát az előterjesztés lényege az, hogy a Térségi Hulladékkezelő Kft. szakmai alapozással arra tett javaslatot, hogy növekedjék mind a gazdálkodószervezetek, mind a lakosság szemétszállítással kapcsolatos díja. Tehát díjemelésre. A városvezetéssel folytatott egyeztetések után arra jutottunk, hogy a lakosságnál nem lesz díjemelés. Ezt tartalmazza az előterjesztés. A gazdálkodó szervezeteknél igen. Az előterjesztésnek megfelelően lehetséges, tehát felhatalmazást kap a társaság és ebből származó esetleges kiesést pedig ki kell hogy gazdálkodja. Azt gondolom, hogy ez az előterjesztésnek a leglényegesebb pontja. Tehát a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft-nek úgy kell gazdálkodnia, hogy eredményesen működve tudja azt biztosítani, hogy a következő évben lakossági szemétszállítási díj emelés nem lehet. Köszönöm szépen. Kérem, hogy akkor ennek megfelelően az előterjesztésről szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 31/2010.(XI.26.) önkormányzati rendelet a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002. (2003. 1. 01.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A§ (1) bekezdés b) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ A települési szilárdhulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002. (2003. 1. 01.) önkormányzati rendelet 4. számú melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

2400

2.§ E rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba. E rendeletet 2010. november hó 26. napján kihirdetem. Melléklet a 31/2010.(XI.26.) önkormányzati rendelethez A szervezett települési szilárd közszolgáltatás során alkalmazható legmagasabb díjak. ( A díjak az Áfa-t nem tartalmazzák.) I./ Lerakással történő ártalmatlanítás 11.000 Ft/t II. A közszolgáltató által alkalmazható legmagasabb nem lakossági díjtételek ( A díjak tartalmazzák az I. pontban szereplő tételt is) Heti egyszeri ürítési körzetben Edényzet típusa ( liter) 80 110-120 240 1100

Nettó egyszeri ürítési díj 2011. évi ( Ft) 279,30 414,60 707,00 3 339,10

Heti kétszeri ürítési körzetben Edényzet típusa ( liter) 80 110-120 240 1100

Nettó egyszeri ürítési díj 2011. évi ( Ft) 222,00 329,60 637,20 3 002,30

Körzetbe nem illeszthető edények ürítési díja Edényzet típusa ( liter) 5000 7000

Nettó egyszeri ürítési díj 2011. évi ( Ft) 21 700,00 26 900,00

2401

III. A szolgáltató által lakossági igénybevevők részére biztosított kedvezményes díjak ( A díjak tartalmazzák az I. pontban szereplő tételeket is) Edényzet típusa ( liter) 80 110-120 240 1100 5000 7000

Nettó egyszeri ürítési díj 2011. évi ( Ft) 180,00 267,20 530,40 2 889,60 13 789,60 19 304,80

A közszolgáltató emblémájával ellátott hulladékgyűjtő zsák ára: 228.- Ft/db + Áfa 4./ napirend: Előterjesztés „Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program” előkészítő munkáiért nyújtott támogatás fel nem használt részéről történő lemondásra Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítése nincs. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi Bizottság valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, először Nagy László elnök urat kérem a bizottság véleményének az ismertetésére. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért úrnak, a Gazdasági Tulajdonosi Bizottság elnökének adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kinek van kérdése az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdezőt nem látok. Véleményt, észrevételt kíváne valaki megfogalmazni? Nem látok jelentkezőt. Az előterjesztés szerint 48 millió 633 451 forint az az összeg, amit nem használt fel a szennyvízprogram

2402 előkészítéséhez a városvezetés és ennek a visszaadásáról kell majd döntenünk. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 252/2010. (XI. 25.) számú határozat Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja előkészítő munkáiért nyújtott támogatás fel nem használt részéről történő lemondásról A Közgyűlés a „Nyíregyháza és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Program” tárgyú KEOP-7.1.2.0-2008-0138 számon nyilvántartott projekt előkészítéséhez biztosított és fel nem használt 48.633.451,- Ft, azaz Negyvennyolcmillióhatszázharmincháromezer-négyszázötvenegy forint összegű támogatásról lemond.

5./ napirend: Előterjesztés a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény alapító okiratának módosítására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés van-e? Átadom a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Az adott területért felelős tisztségviselő aláírójaként a közgyűlés előtt ismételten áttanulmányoztam az önök előtt lévő előterjesztést és megállapítottam, hogy hatályba léptető rendelkezések módosításra szorulnak. Azt követően, miután a bizottságok már tárgyalták, egyeztetettem az Oktatási Osztály vezetőjével Markovics Attila úrral és megkérem, hogy terjessze önök elé a módosítási javaslatot. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) osztályvezetőnek adom meg a szót.

Köszönöm

szépen.

Markovics

Attila

Markovics Attila:(Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetője) Az alapító okirat II. rész közös rendelkezések alatt szeretnék egy kiegészítést tenni, amely az önök előtt lévő anyagban úgy szól, hogy a jelen alapító okirat 2011. július 01-től hatályos. Az egységes szerkezetben foglalt és felülvizsgált 210/2009.(IX.28.) számú határozattal, és akkor úgy folytatjuk, hogy „kivéve a 13. pont a 17. pont és 18. pontokkal, amelyek 2011. június 11-től hatályosak. És akkor folytatjuk, hogy a

2403 jelen alapító okirat 13. 17. 18, pontja 2010. augusztus 15-től hatályos. És akkor, ha megnézzük az alapító okiratnak a 13. pontját, tehát a 13. pont az arról szól, hogy az intézménynek a gazdálkodási besorolása az önállóan működő költségvetési szerv. Korábban a típus szerinti besorolás szűnt meg, amely azt mondta, ki, hogy közszolgáltató és közintézmény megnevezése megszűnt. Tehát ez hatályos már most augusztus 15-től is. A 17. pontja az annyiban módosult, hogy a kiegészítő tevékenység, mint ilyen megszűnt és felkerült az alaptevékenységek közzé. És a 18. pontban az intézmény vállalkozási és kiegészítő tevékenységéből ez a kisegítő tevékenység kimaradt és az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat, ez a helyes köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, az előterjesztéssel kapcsolatban van-e valakinek kérdése? Kérdezőt nem látok. Véleményt, észrevételt kíván-e valaki megfogalmazni? Bocsánat. Elmaradt a bizottságok véleményének a meghallgatása, úgy hogy az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést, először Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület az előterjesztést a bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatta, ami most itt elhangzott az nem olyan változtatás, ami új bizottsági ülést kívánna. Tehát a bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) A Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökének adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Képviselőtestület, tisztelt Polgármester úr. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Korrigálva az előző hibát, most kerül sor a szavazásra, kérem szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 253/2010. (XI.25.) számú határozat a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Alapító Okiratának módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja.

2404 2./ a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes szerkezetű alapító okiratának alábbi pontjait módosítja: 17. Szakfeladat: 852024-1 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Gyógypedagógiai tanácsadás Gyógytestnevelés 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások Szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése A tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat 3./ a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a melléklet szerint jóváhagyja.

Melléklet a 253/2010.(XI.25.) számú határozathoz GÖLLESZ VIKTOR SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § és a 96. § (1) és (2) bekezdése, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 44. § (4), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5), 86. §, 90. § (1), 102. § (2) bekezdésében, meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) a közoktatási intézmény alapítója. A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat a nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Alapító Okiratát 2010. november 25-től az alábbiak szerint állapítja meg:

2405 ALAPÍTÓ OKIRATA I. rész Az intézmény 1. Neve:

Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

2. Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Báthory út 30.

3. Telephelye:

nincs

4. Intézményegységei:

nincs

5. Alapítás éve:

1963

6. Az irányító szerve, címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 7. Az alapító és fenntartó szerve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

8. Létrehozásáról rendelkező határozat: 210/2009.(IX.28.) számú határozat 9. Jogállása:

Jogi személyiséggel rendelkező önállóan működő költségvetési szerv

10. Működési köre:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye

11. Intézmény típusa:

többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (speciális szakiskola, általános iskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény)

12. Jogszabályban meghatározott közfeladat: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti közoktatási feladatok: általános iskola, speciális szakiskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény 13. Gazdálkodási besorolása: 14. Az intézmény vezetőjének kinevezése:

önállóan működő költségvetési szerv

A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és a végrehajtására kiadott

2406 kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg. 15. Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. (1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján) 16. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetője 17. Szakágazatszám:

852010 Alapfokú oktatás

Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Különleges helyzetben lévő tanulók nevelése, oktatása: - hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítése Logopédia iskolai ellátás Sajátos megsegítést igénylő normál intellektusú tanulók oktatása 852013-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam)

2407 852023-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) 852024-1 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10 évfolyam) 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Gazdasági szolgáltatás területen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, agrár szakterületen élelmiszeripar és mezőgazdaság szakmacsoport, építészet szakmacsoport 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Gazdasági szolgáltatás területen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, agrár szakterületen élelmiszeripar és mezőgazdaság szakmacsoport, építészet szakmacsoport OKJ-s képzés 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Gazdasági szolgáltatás területen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, agrár szakterületen élelmiszeripar és mezőgazdaság szakmacsoport, építészet szakmacsoport OKJ-s képzés 853135-1 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10 évfolyam)

2408 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 562913-1 Iskolai, intézményi étkeztetés 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 1993. évi LXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Gyógypedagógiai tanácsadás Gyógytestnevelés 856012-1 Korai fejlesztés, gondozás 856013-1 Fejlesztő felkészítés 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások Szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése A tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

2409 856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 855935-1Szakmai továbbképzések 855937-1Máshová nem sorolt egyéb felnőttoktatás 18. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 19. Az intézmény a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. partnerintézménye. Szakmacsoportokon belül a szakképző évfolyamokon az Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntéseivel összhangban a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. a fenntartóval egyeztetve meghatározza az indítható szakmák és osztályok számát. 20. Évfolyamok száma:

általános iskola speciális szakiskola

8 2+2 és 2+3

21. Az iskolába felvehető maximális tanulói létszáma nappali tagozaton: 360 fő Az iskolába felvehető maximális létszám felnőttképzési tagozaton: 20 fő 22. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. 23. A vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó. 24. Az iskola önállóan működő helyi költségvetési szerv, a gazdálkodást a Szőlőskerti Általános, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Átmeneti Otthona Gondoksága látja el. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el. Az iskola költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. II. rész Közös rendelkezések: Az alaptevékenység során felszabaduló szabad kapacitás – az ellátás színvonalának növelése érdekében – értékesíthető.

2410

Jelen alapító okirat – a 13. pont, 17. pont (562917-1, 682002-1,856099-1, 8559351, 855937-1 számú szakfeladatok ) és a 18. pont kivételével – 2011. július 01-től hatályos az egységes szerkezetbe foglalt és felülvizsgált 210/2009.(IX.28.) számú határozattal. Jelen alapító okirat 13. pontja, 17. pontja (562917-1, 682002-1,856099-1, 8559351, 855937-1 számú szakfeladatok) és a 18. pontja 2010. augusztus 15-től hatályos.

6./ napirend: Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi jelzésével kapcsolatos állásfoglalásra Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Mint ahogy ezt már Tirpák képviselő úr felvezette, ez a Vikár Zeneiskolának az igazgatói pályázatával kapcsolatban érkezett a Közigazgatási Hivataltól és két változatban, „a” és „b” változatban került sor a határozati javaslatra. Az előterjesztést véleményezte a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Először a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnökének adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi jelzésével teljes mértékben egyetértett, azt egyhangúlag támogatta és a lehetséges jogszabályi körülmények között, illetve a Zeneiskola működése érdekében a módosított „A” változatot szintén valamennyi pontjában támogatta egyhangúlag. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, alaposan áttanulmányoztuk a rendelkezésünkre bocsátott iratokat és a végső vélemény végül is az lett, hogy a Közigazgatási Hivatal állásfoglalásával egyetértünk, elsősorban a Zeneiskola zavartalan működésének biztosítása érdekében és támogatjuk az előterjesztést, amely az igazgatói megbízást visszavonja. Ideiglenesen a következő választásig megbízott igazgató lássa el a feladatokat és még ebben a tanévben, a következő évben az új választás kiírását egyhangúlag támogatja az Oktatási Bizottság. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót.

2411

Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Kötelességem tájékoztatni a közgyűlést arról, polgármester urat is, hogy időközben a két bizottsági ülés közötti időben érkezett egy beadvány Kacári István úrtól, akik az elmúlt ciklusban oktatási bizottsági tagok vagy közgyűlési tagok voltak emlékeznek arra bizonyára, hogy ő volt a másik pályázó, aki állva maradt Tamás Attila úr mellett. Beadványát szó szerint nem olvasom fel, de kivonatosan tájékoztatom önöket arról, hogy levelében arra kérte a közgyűlést, hogy amennyiben a közgyűlés a Közigazgatási Hivatal törvényességi jelzésével egyetértve Tamás Attila úr magasabb vezetői igazgatói megbízását visszavonja, a közgyűlés őt bízza meg az igazgatói feladatok ellátásával. Ezt a levelet szó szerint ismertettem az Oktatási, Kulturális Bizottság ülésén. A bizottság ennek ismeretében tette le javaslatát a közgyűlés elé. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előterjesztéssel kapcsolatban van-e valakinek kérdése? Kérdezőt nem látok. Véleményt, észrevételt kíván-e valaki megfogalmazni? Nem látok jelentkezőt, azt gondolom, hogy az elmúlt közgyűlésünkön is egy hasonló jellegű kérdés került szóba, amikor 3 iskolaigazgató pályázatát írtuk ki és éppen azért, hogy a jövőben teljesen korrekten, precízen, félreérthetetlenül fogalmazódjon meg a pályázati kiírás, ennek megfelelően születhessen döntés, akkor a közjegyzői közokiratba foglalását kértük a diplomáknak. Éppen ezért azt gondoltuk, hogy ebben a helyzetben mind a közgyűlés, mind az iskola és mind a jelenlegi igazgató szempontjából is az a helyes, ha elfogadva a Közigazgatási Hivatal törvényességi jelzését gyakorlatilag visszavonjunk, de tanév végéig, az jelenleg folyó tanév folyamatos irányítása érdekében megbízzuk a jelenlegi igazgatót az igazgatói teendők ellátásával azzal, hogy természetesen egy ugyanilyen precíz, korrekt pályázatot írunk ki. Úgy hogy először kérem, hogy az előterjesztés „A” változatáról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodás mellett az „A” változatot elfogadta. Meghozta a döntését, nincs szükség a „B” változat szavazására. A Közgyűlés meghozta az alábbi határozatot: 254/2010. (XI.25.) számú határozat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi jelzésével kapcsolatos állásfoglalásról

A Közgyűlés 1./az előterjesztést megtárgyalta és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99.§ (1) bekezdése alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal 734-1/2010. számú törvényességi jelzésében foglaltakkal egyetért.

2412 2./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 134/2010.(VI.28.) számú határozatának 6. pontját, mellyel megbízta Tamás Attilát a Vikár Sándor Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 2010. augusztus 01. napjától 2015. július 31. napjáig terjedő időre az igazgatói teendők ellátásával, 2010. november 25. napjával visszavonja. A határozat egyéb pontjai változatlanul hatályban maradnak. 3./ megbízza Tamás Attilát a Vikár Sándor Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 2010. november 25. napjától 2011. július 31. napjáig terjedő időre az igazgatói teendők ellátásával. Tamás Attila vezetői megbízására a tanév folyamatos és zavartalan működésének biztosítása érdekében, valamint azért kerül sor, mivel az Intézményben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló többször módosított 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet 5. § (16) bekezdésében meghatározott helyettesítési rend szerinti helyettesek nem felelnek meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 18. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott vezetői megbízás feltételeinek. Tamás Attila illetményét 141.000 Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát 50.000 Ftban állapítja meg. 4./ a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló többször módosított 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet 5. § (3) - (4) bekezdései alapján a mellékletben szereplő pályázati felhívás közzétételével pályázatot ír ki, az abban szereplő nevelési-oktatási intézmény magasabb vezetői beosztásának betöltésére.

Melléklet a 254/2010.(XI.25.) számú határozathoz NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE pályázatot hirdet az alábbi intézményvezetői állás betöltésére Vikár Sándor Zeneiskola (Nyíregyháza,Kürt u.5-11.)

Alapfokú

Művészetoktatási

Intézmény

A vezetői megbízás feltételei: -

a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 17. §.(1) bekezdés k) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség öt év szakmai gyakorlat, pedagógus szakvizsga,és sikeres pályázónak vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség.

2413 A megbízás kezdete:

2011. augusztus 01.

A megbízás tartama:

2011. augusztus 01-től 2016. július 31-ig terjedő időre, öt nevelési évre szól.

Alapilletmény és magasabb vezetői pótlék: Kjt. szerint, megegyezéssel A pályázat beadási határideje: 2011. április 01. A pályázat elbírálási határideje: 2011. június 30. A pályázatokat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjéhez (Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) kell benyújtani a 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet 5. §. (8) bekezdésében előírt mellékletekkel, az iskolai végzettséget igazoló okiratok közjegyző által hitelesített másolatával, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal és a korábbi munkaviszonyokra vonatkozó igazolásokkal együtt, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati eljárásban résztvevők a pályázat tartalmát megismerhetik. 7./ napirend: Előterjesztés a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsába delegálandó személy megválasztására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Nyíregyháza meghatározó szereplője a megyei társulásnak, amelyik a megyei nagy kommunális hulladék beruházást végzi és én a társulási tanácsba delegálandó, gyakorlatilag elnökhelyettesi funkció betöltésére Kósa Tímea alpolgármester asszonyt javaslom, aki korábban is mint az ügynökség vezetője irányította ezt a beruházást. Megkérdezem, hogy van-e valakinek kérdése? Kérdezőt nem látok. Véleményt, észrevételt kíván-e valaki megfogalmazni? Nincs jelentkező, kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 255/2010.(XI.25.) számú határozat a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Tanácsába delegálandó személy megválasztásáról A Közgyűlés

2414 1./ a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Tanácsába delegálandó személy megválasztásáról szóló 1581/2007.(VII.16.) számú határozatát visszavonja. 2./ Kósa Tímea (személyi ig. szám: AS 403273, lakcím: 4431 NyíregyházaSóstófürdő, Kemecsei u. 34.) alpolgármestert, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Tanácsába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletének ellátására 2010. november 26. napjával megválasztja.

8./ napirend: Előterjesztés az ÉAOP-2010.4.1.1/A Oktatási, nevelési intézmények fejlesztése pályázat önerő biztosításának megerősítésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítést kíván-e tenni? Nem. Az előterjesztést véleményezte a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Először Jászai Menyhértnek adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Az előterjesztést a bizottság megvizsgálta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület, az Oktatási Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és itt egy olyan fejlesztés megvalósításáról van szó, amely összhangba van a korábban elhangzottakkal. Tehát ami fenntartható fejlődést, a működési költségek csökkentését segíti elő. Az Oktatási Bizottság ennek a szempontnak a figyelembevételével egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem, hogy kérdés van-e a napirendhez kapcsolódóan? Kérdezőt nem látok, vélemény, észrevétel van-e? Nincs jelentkező. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Bocsánat. Mikó Dániel egy kis késéssel jelentkezett, megadom a szót. Mikó Dániel:(képviselő) Bocsánat. A bizottsági ülésen is felvetettem, hogy az anyag mellékletét képező táblázatban egy hibás dátum szerepel a 7. sorban Nyíregyháza-Nyírszőlős között kerékpárút építésnek a befejezési határideje nem 2010. XI.hó 30. hanem 2011. április 30., kérem javítani. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Előterjesztő elfogadja a pontosítást.

2415 Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! A képviselő úr által felvetett pontosítást már a bizottság ülésén előterjesztőként elfogadtuk, ezért nem ismertettem, mert nyilván ennek a módosításnak a tükrében szavazta meg a bizottság. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Akkor a vitát lezárom és kérem szavazzuk a pontosított előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 256/2010. (XI. 25.) számú határozat ÉAOP 2009. 4.1.1./A Oktatási, nevelési intézmények fejlesztése pályázat önerő biztosításának megerősítéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. megerősítve a 39/2010 (III. 01) határozatát, vállalja, hogy költségvetési kiadási előirányzatában az ÉAOP-4.1.1/A-09-2010-0009 Petőfi Sándor Általános Iskola (4400. Nyíregyháza, Alma u. 70.) infrastrukturális fejlesztése, bővítése pályázat önerejeként 20.942.850 Ft-ot biztosít a következő bontásban: 2010 év: 952 500 Ft, 2011 év: 19 812 289 Ft, 2012 év: 178 061 Ft. Utasítja: a Gazdasági Osztályt a pályázat önerejének biztosítására. Felelős: Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály osztályvezető-helyettese Határidő: azonnal

2. a felújított intézmény projekt befejezéstől számított legalább 5 éves üzemeltetését vállalja. 3. A Közreműködő Szervezet (VÁTI) utasításának megfelelően jelen határozat elválaszthatatlan mellékletét képezi a „Nyíregyháza Megyei Jogú Város érvényben lévő Támogatási Szerződései a vállalt önerő tekintetében” táblázat.

2416

Melléklet a 256 /2010. (XI. 25.) sz. határozathoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Város érvényben lévő Támogatási Szerződései a vállalt önerő tekintetében Szerződésszám

A projekt kezdésének és befejezésének időpontja

1.

„Belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán”

ÉAOP5.1.1/B2009-0001

2009. 06. 01. 2011. 05. 31.

638.910.509 Ft

kötvény

2.

Nyíregyháza közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése

ÉAOP3.1.4./B2008-0010

2008. 12. 22. 2010. 11. 30.

39.668.050,- Ft

hitel

3.

Nyíregyháza - Keleti körút építése

ÉAOP – 3.1.2 – 2007 – 0081

2009. II. félév 2010. II. félév

155.271.281,- Ft

hitel

4.

"Wesselényi Miklós" Középiskola, Szakiskola és ÉAOPKollégium oktatási 4.1.1./2/2Fépületének 2008-0019 rekonstrukciója és bővítése.

2009. 02. 25. 2010. 12. 31.

53.514.501 Ft

hitel

5.

Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja

KEOP1.2.0./2F2008-0005

6.

Mentálhigiénés Központ kialakítása

ÉAOP2010. május 17. 4.1.3/C2011.október 31. 2008-0003

85.269.978 Ft

Önkormányzati forrás

7.

Nyíregyháza Nyírszőlős között kerékpárút építés

ÉAOP3.1.3/A2009-0016

35.100.000 Ft

Önkormányzati forrás

Sorszám

A projekt címe

2009. 04. 01. 2011. 07. 30.

2010. 09.01. 2011.04.30.

Az elnyert Önerő támogatáshoz biztosításának szükséges formája önerő összege

Kötvény + lakossági forrás (932.022.000 2.880.382.019 Ft Ft) + Nyírségvíz Zrt. (1.739.699.445 Ft)

2417

Sorszám

A projekt címe

Szerződésszám

AGÓRA Nyíregyháza Multifunkcionális közösségi központ és területi TIOP-1.2.1 közművelődési 08/2-20098. tanácsadó szolgálat 0008 infrastrukturális feltételeinek kialakítása Nyíregyháza Megyei Jogú Városban A pedagógiai, módszertani reformot támogató TIOP1.1.1/07/110. informatikai infrastruktúra 2008-0498 fejlesztése

A projekt kezdésének és befejezésének időpontja

2009.10.012011.06.30.

tervezett befejezés: 2011. 08. 31.

Az elnyert Önerő támogatáshoz biztosításának szükséges formája önerő összege

717.964 408 Ft

hitel

0 Ft Nem releváns

„Nyírségi turistavarázs”

K-2010ÉAOP2.1.3.0021400/15 6

2010. 04.01 – 2012.03.31.

8.823.000 Ft

Önkormányzati forrás

Nyíregyháza 14. Forgalomirányítási Központ Kiépítése

ÉAOP3.1.4/A-092009-0002

2010. 04.01 – 2012. 02.01.

97.109.376 Ft

Önkormányzati forrás

HálószövőÖsszefogás 15. Nyíregyháza és térsége szociális munkájáért

TÁMOP5.4.4-09/2A-20090013

2010. 07. 01 2011. 12.31.

0 Ft Nem releváns

Integrált Közösségi Szolgáltató Tér 16. kialakítása Mandabokoron

MVH.6.356. 01.01 IKSZT 2008/1.

2010. 08. 01. 2011. 06. 01.

0 Ft Nem releváns

KEOP7.2.4.0/B/10 -2010-0002

I. forduló: 2010.03.172010.11.09; II. forduló: 2010.11.102015.06.30

0 Ft Nem releváns

13.

NyíregyházaBorbánya bezárt hulladéklerakó 17. szennyezés lokalizálása, szennyezés csökkentése

2418

Sorszám

A projekt címe

Szerződésszám

A projekt kezdésének és befejezésének időpontja

Aprajafalva ÉAOP18. Bölcsőde fejlesztése 4.1.3/B-09és kapacitásbővítése 2009-0004

2010.11. 13 2010 12. 30

Informatikai Infrastuktúra fejlesztése 19. Nyíregyháza 5 közoktatási intézményében

TIOP 1.1.109/1-20100063

2010. 05.01. 2011. 03. 01.

HURO/ 0801/120

2010. 05. 01. – 2011. 04. 30.

Nyíregyháza és Szatmárnémeti testvérvárosi 20. együttműködésének széleskörű fejlesztése

Az elnyert Önerő támogatáshoz biztosításának szükséges formája önerő összege 6.000.000 Ft

Önkormányzati forrás

0 Ft Nem releváns

4522.41 €

Önkormányzati forrás

9./napirend: Tájékoztató az ÉAOP-3.1.2-2007-0081 azonosítószámú „Nyíregyháza-Keleti körút építése” című projektről Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előterjesztőket, hogy szóbeli kiegészítést kívánnak-e tenni? Nem. Az előterjesztést véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Megadom a szót Tormássi Géza úrnak. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottságunk november 23-án tárgyalta az előterjesztést és módosító javaslattal elfogadásra javasolja, ez a módosító javaslat pedig arról szólt, hogy a bizottság felkéri a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottságot, hogy az egész jogi hátterét tisztázza, vizsgája ki és ennek eredményéről a későbbiekben a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottságot is tájékoztassa. Ezzel a módosítással és az akkor a bizottság előtt lévő tényanyaggal a bizottság a tájékoztatót elfogadja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót.

2419

Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság november 24-én és 25-én, tehát a mai napon is tárgyalta a napirendet. Tekintettel arra, hogy újabb információk és anyagok merültek fel, amelyek részben árnyalták, részben megerősítették a korábbi információkat, mindent egybevetve és összesítve a bizottság nem javasolja elfogadni a beszámolót a közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság november 22-én kísérelte meg a tájékoztató megtárgyalását, akkor úgy foglaltunk állást, hogy a tájékoztatóban hivatkozott és a önkormányzatnál felelhető valamennyi iratnak a becsatolását megkérjük. Ezeket az iratokat másnap megkaptuk, majd újabb iratanyag érkezett tegnap este folyamán és ezért ma 9 órától tartottuk meg az együttes bizottsági ülés a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsággal együtt figyelemmel arra, hogy számos kérdésre nem tudtunk választ kapni 2000, 2001, 2002-be történtek vonatkozásában. Hiszen úgy gondoljuk, hogy az elmúlt városvezetés lenne az illetékes, elsősorban Csabai Lászlóné polgármester asszony és Giba Tamás alpolgármester annak a megválaszolására, hogy mi motiválta tulajdonképpen 2001. novemberében az adásvételt. Miért csereszerződésről döntött a közgyűlés, miért adásvétel formájába rendeződött ez a dolog. Arra sem igazán tudtunk választ adni. Ezért a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság egyhangúlag nem támogatta a tájékoztató elfogadását. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Van-e valakinek kérdése az előterjesztéssel kapcsolatba? Szilvási István képviselő úrnak adom meg a szót. Szilvási István:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Több kérdés is felvetődik itt ezzel az anyaggal kapcsolatban, a Jogi Bizottság ülésén tárgyaltuk és ennyi kiegészítést kaptunk még hozzá. Nekem az alapkérdésem az lenne, hogy hogyan fordulhat az elő, és itt osztályvezető asszonyhoz, illetve főjegyző úrhoz intézem a kérdést, mert ők vannak itt azóta is, ők élték végig az egész ügyet, hogyan fordulhat az elő, hogy 2001. évben elfogad a közgyűlés egy városfejlesztési koncepciót, egy városrendezési tervet és ugyanezen évben ezt a területet elcseréli, ami stratégiailag közlekedési szempontból igen fontos terület. Továbbá ezt a területet nem egyszerű csereszerződéssel adja el, hanem 2 db. értékesítési szerződéssel. Tehát kétszer lett ugyanaz a terület eladva, egyszer pedig megosztva az önkormányzat pénzén. A kérdés az, hogy ez bevett gyakorlat, volt-e, egyedi eset? Mi volt a mozgatórugója ennek az egész ügyletnek? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e még kérdése valakinek? Megadom a szót a kérdés megválaszolására főjegyző úrnak és azt követően dr. Freidinger Renátának. Dr. Freidinger Renáta válaszol.

2420 Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Én a mai bizottsági ülésen is elmondtam azt, hogy a Vagyonirodán fellelhető iratoknak a telek adásvételnek vagy cserének az ügye 2001-ben indult. A Vagyonirodai ügyiratban annak nyoma, hogy 2000-ben az érintett felek között, tehát az önkormányzat és jelen esetben az érintett társaság között tulajdonképpen született egy megállapodás, egy közös tervezése, illetve a szabályozási terv közös akarattal történő kialakítására, ennek nem volt nyoma. A két adásvételi szerződéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy arról szó sincs, hogy kétszer lett volna eladva ugyanaz az ingatlan. Született először egy adásvételi szerződés, ami egy egész ingatlanról szólt. Időközben ez a terület megosztásra került, és a második szerződésben már végül is ugyanez a terület megosztott négy helyrajzi számon szerepel, hogy ennek az ügynek mi volt az mozgatórugója ezt én is csak a korabeli dokumentumokból tudom. Annak idején a bizottsági ülésen átadott közgyűlési előterjesztésből is egyértelműen következik, hogy ugyan két adásvételi szerződés jött létre, de kvázi egy cseréről beszélünk. Abban az időben az önkormányzatnál valamennyi döntéshozó a bizottsági és a közgyűlési jegyzőkönyvekből levezethetően arra koncentrált, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában lévő Zalka Máté utcai volt Volán sportpályát megszerezze. Tehát ez volt az elsődleges cél. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Több kérdezőt nem látok. Véleményt, észrevételt kíván-e valaki megfogalmazni? Nem látok jelentkezőt. Lezárom a vitát, itt nagyon érdekes ügyletről van szó. Amikor a város közlekedési helyzete és az erre kidolgozott fejlesztési koncepció is azt irányozza elő, hogy ezt a keleti elkerülő utat mihamarabb meg kellene építeni és ráadásul ennek az útnak az érintett földterülete az önkormányzat tulajdonában van, akkor érthetetlen módon ezt az önkormányzat eladja egy magáncégnek. Ugyanaz nap köt egy másik szerződést ugyanazzal a magáncéggel, akitől megvesz egy kicsit magasabb áron egy olyan ingatlant, amire azóta se derült fény, hogy miért volt ez szükséges az önkormányzatnak és valószínűleg ez még további felderítést igényel. A magán befektető megvárja, hogy átutalja az önkormányzat előbb a vételárat, ami 800 ezer forinttal magasabb mint az amit megvesz és abból visszautalja az önkormányzatnak, ezt követően magánbefektetői érdekek teljes teret kapnak. Szabályozási terv ezt segíti, létrejön ott egy benzinkút, létrejön egy körforgalom, létrejön az ALDI áruház. Sok minden létrejön, egy dolog viszont csak nem, ami a város elsődleges érdeke lenne. Ennek a körútnak a megépítése, és ráadásul 2009. augusztusában derült ki, hogy a tulajdonjog nem rendezett, amikor már a kivitelező végezné az út építését és megjelenik a magántulajdonos és elkeríti a körforgalom melletti 25 méteres szakaszt. Ez nagyon sok kérdést felvett, úgy ahogy Tirpák képviselő mondta. Nyilván ez sem a sebek nyalogatása, hanem a múlt árnyéka, annak a múltnak az árnyéka, ami még 9 évvel ezelőtt indult, és most is ezzel a kérdéssel kell, hogy küszködjünk. De sajnos több olyan dolgot vetít elő, hogy ez a 4 éves ciklus sem biztos, hogy elég lesz arra, hogy minden régi, a város érdekeinek abszolúte nem megfelelő vagy azzal épp ellentétes ügyletet rendbe hozzunk. Ezt szükségesnek tartottam elmondani, ez a lényeg tulajdonképpen és azzal együtt, hogy lehetséges, hogy ezzel az ügylettel még a jövően is találkozni fogunk, a zárt ülésen mindenképp, mert a megoldási javaslatunkat a zárt ülésen tárgyaljuk majd. Úgy hogy lezárva a vitát kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről.

2421 Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 3 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 257/2010. (XI.25.) számú határozat az ÉAOP-3.1.2.-2007-0081 azonosító számú „Nyíregyháza - Keleti körút építése” című projektről szóló tájékoztatóról

A Közgyűlés az ÉAOP-3.1.2.-2007-0081 azonosító számú „Nyíregyháza - Keleti körút építése című projektről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és az abban foglaltakat nem fogadta el. Dr. Kovács Ferenc: (polgármester) A nyílt ülésnek vége, zárt ülés következik. 5 perc technikai szünetet rendelek el. (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült)

k.m.f. Dr. Kovács Ferenc polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző