Nyíregyháza: az emberarcú város

A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése

Akcióterületi Terv

Nyíregyháza: az emberarcú város

A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán

Akcióterületi Terv Tervezet! /1. verzió/

2009. január 6.

Készítette:

Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft.



Tartalomjegyzék

1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ..................................................................................................... 3

2 AZ FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE ................................................................................................................................. 15 3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ........................................................................................................................................ 19 3.1 3.2 3.3 4

AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................................. 19 JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................... 20 AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK BESZERZÉSE .................................................... 21

HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................ 22 4.1 4.2

MEGELŐZŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ................................. 22 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA .................................................................................................................... 23 4.2.1 Demográfiai jellemzők .................................................................................................... 23 4.2.2 Gazdasági helyzet ........................................................................................................... 27 4.2.3 Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ......................................................................... 30 4.2.4 Jövedelmi helyzet ............................................................................................................ 33 4.2.5 Lakáshelyzet.................................................................................................................... 33 4.2.6 A környezet állapota ....................................................................................................... 37 4.2.7 Közlekedés helyzete ........................................................................................................ 41 4.2.8 A meglévő közműhálózat értékelése ................................................................................ 49 4.2.9 A környezeti károk bemutatása és feltárása .................................................................... 50 4.2.10 A közszféra jelenléte ................................................................................................... 50 4.2.11 A közbiztonság helyzete.............................................................................................. 53 4.2.12 Az Akcióterületet jellemző településszerkezeti problémák ......................................... 55 4.3 A TULAJDONVISZONYOK BEMUTATÁSA................................................................................ 56 4.4 A PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE....................................................................... 61 5

FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK ................................................................. 62 5.1 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI .................................................... 62 5.2 BEAVATKOZÁS TÍPUSOK....................................................................................................... 68 5.2.1 Összefoglaló táblázat a háromféle beavatkozás típusról ................................................ 68 5.2.2 Alternatívaelemzés .......................................................................................................... 69 5.2.3 Térképvázlaton történő bemutatás .................................................................................. 70 5.3 REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA ........................................................................................................................ 70 5.3.1 Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról........................................................ 70 5.3.2 A projekt-elemek részletes bemutatása ........................................................................... 71 5.3.3 A projekt indikátorainak bemutatása .............................................................................. 94 5.3.4 Az önkormányzat által ellátandó feladatok ismertetése .................................................. 97 5.4 A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN ............................................................................................................................................. 97 5.5 A PÁLYÁZATON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN .............................................................................................................................. 98 5.6 A PROJEKT ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ ...................................................... 100 5.7 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................... 102 5.7.1 Társadalmi-gazdasági hatások ..................................................................................... 102 5.7.2 Esélyegyenlőségi hatások ............................................................................................. 105 5.7.3 Környezeti hatások........................................................................................................ 106 5.8 KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ................................................................................................... 107 5.9 A VÁROSREHABILITÁCIÓS TERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK........................................................................................................... 111 5.10 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE ....................................... 114

1

A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése 6


A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE.................................................................... 115 6.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA.......................................... 115 6.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei ............................................... 115 6.1.2 Szervezetfejlesztési lehetőségek, szervezeti kompetenciák ............................................ 115 6.1.2.1 Városfejlesztő Társaság létrehozása Nyíregyházán ........................................................... 116 6.1.2.2 Új városfejlesztő társaság létrehozása ............................................................................... 121 6.1.2.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony .................................... 121 6.1.2.4 Kompetenciák, felelősségi körök ...................................................................................... 122 6.1.2.5 A Városfejlesztő társaság és Nyíregyháza MJV Önkormányzata közötti jogviszony a Közbeszerzési törvény vonatkozásában ................................................................................................. 127

6.1.3 Intézményi együttműködés ............................................................................................ 129 6.1.4 A választás a lehetséges alternatívák között ................................................................. 131 6.2 AZ AKCIÓTERÜLETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ............................... 133 6.3 CIVIL SZEREPLŐK BEVONÁSA ............................................................................................. 133 6.4 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS............................................................................................. 145 6.4.1 Az egyes projekt-elemek működésének leírása.............................................................. 145 6.4.2 Szervezeti terv ............................................................................................................... 146 7

PÉNZÜGYI TERV ................................................................................................................... 148 7.1 7.2

A PÁLYÁZAT ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ KÖLTSÉGVETÉSE.................................................. 148 A TELJES AKCIÓTERÜLET PÉNZÜGYI TERVE ....................................................................... 150

8

ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA ...................................................................................... 153

9

MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 155

2



1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Nyíregyháza, a Regionális Operatív Program kiemelt nagy projektjei keretében – a Kormány határozata értelmében – jogosult a 2007-2013-as tervezési időszakban 4 milliárd forint fejlesztési támogatás felhasználására, városfejlesztési elképzeléseinek megvalósítása céljából. A forrás ütemezése a tervezési időszakban úgy alakul, hogy a kétéves fejlesztési periódusok között 1/3-1/3 arányban oszlik meg. A fejlesztési időszak első periódusában ezt az értéket 50%-al túllépheti a város. Ez alapján jelen akcióterületi elképzelések megvalósításához mintegy 2 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre, melyben a támogatás intenzitása nem haladhatja meg az összes fejlesztési költség 70%-át. A forrás felhasználásának szabályai azonban erősen kötöttek, és számos megfelelési kritériumnak kell teljesülni ahhoz, hogy azt a Magyar Köztársaság Kormánya – a benyújtott pályázati anyagok alapján – elfogadja, és a támogatási forrásokat megnyissa. A kötelező pályázati elemek bemutatása érdekében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kiadott egy Város Fejlesztési Kézikönyvet, mely tételesen leírja a végrehajtandó feladatokat és azok megvalósításának módozatait. Ennek megfelelően a pályázati időszak különböző periódusaiban a városnak el kell készíteni a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentumait. Első lépésben 2008. januárjára elkészült, és a Közgyűlés által elfogadásra került Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS), melynek a város stratégiai céljain túl meg kellett határoznia azokat az Akcióterületeket, melyeken belül a város, különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS 5 Akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Elő Akcióterületi Terv a belváros lehatárolt területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójában elkészített Elő Akcióterületi Tervre épül, mely számos ponton átdolgozásra került, és tisztázza az első forduló még nyitott kérdéseit, hisz ezek a tervezés előző stádiumában még megválaszolhatatlanok voltak.

3



A pályázati időszak második fordulójára benyújtandó véglegesített, és engedélyekkel ellátott pályázat kötelező elemeként elkészített végleges Akcióterületi Tervet, melyben már nincsenek a fejlesztéssel kapcsolatos megválaszolatlan kérdések. A tervezési dokumentumok áttekintése során egyértelműen megállapítható, hogy a város meglévő, készülő és most elfogadásra kerülő tervezési dokumentumai összhangban vannak egymással, szervesen egymásra épülnek. A Településrendezési terv, és a településfejlesztési intézkedések minden tekintetben tartalmazzák, és segítik az akcióterület projektjeinek megvalósulását. Tehát a projektek tervezése, engedélyeztetése és megvalósítása nem ütközik jogszabályi és engedélyezési akadályokba. Az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott stratégiai céloknak megfelelően, az abban lehatárolt akcióterületek keretei között lettek megfogalmazva mindazok a projektek, melyek a belváros arculatát és működésének struktúráját hosszútávon meg fogják határozni. A 2007-ben megkezdett és folyamatban lévő belvárosi fejlesztések, valamint a most készülő projektcsomagban megfogalmazásra – és megvalósításra – kerülő fejlesztések, továbbá a program mellett megvalósuló egyéb beruházások egy új városképet, egy más életformát és egy más működést fognak hozni a város és az itt lakók életébe. Erre a viszonylag rövid idő alatt bekövetkező jelentős változásra – még ha ezek a változások pozitívak is – tudatosan kell készülni, és fel kell készíteni az itt élő embereket is. Az Akcióterületi Terv helyzetelemzése számos területen nem mutat jelentős eltérést az akció terület és a város más területei között. Érdekes jelenségek azért vannak, amikre érdemes odafigyelni. Az Akcióterületen viszonylag magas a fiatal eltartottak aránya (sok az iskoláskorú), - és ami minden országos és nemzetközi statisztikával ellentétes – az Akcióterületen élők között több férfi él, mint nő. Jellemző állapot, hogy a felső vezetői munkakörben dolgozók jelentős része nem a belvárosban, hanem a kertvárosi részeken él, továbbá az a tendencia, hogy a belvárosban élők jelentős számban igyekszenek kiköltözni. Ennek is köszönhető az, hogy a statisztikában egyre növekszik az egy főre jutó szobák száma, valamint nő az üresen álló lakóingatlanok mértéke, melyre az Akcióterület tervezésekor komoly figyelmet kell szentelni.

4



Az Akcióterületen – más nagyvároshoz hasonlóan – rendkívül magas a vállalkozások aránya,

melyen belül

elsősorban a szolgáltatások

dominálnak, a termelő

tevékenységgel szemben. A szolgáltatásokon belül különösen magas a pénzintézetek és vendéglátó egységek száma, melyek egy megfelelően kialakított belvárosi környezetben még nagyobb hatékonysággal tudnának működni. A forgalom elemzések adatai, de a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy az Akcióterület forgalmi helyzete egyre nagyobb feladat elé állítja a város vezetését, még akkor is, ha a nagykörút és a várost elkerülő út megépítése jelentősen csökkenti a belváros terheltségét. A helyzetelemzés során szintén kiderült, hogy a belváros nehézkes közlekedési viszonyainak másik okozója a parkolási lehetőségek korlátozottsága, melyre azért számos megoldási lehetőség mutatkozik, amelyet kapcsolódó projektek keretében kíván a város megoldani. Ezek lehetnek: a már megvalósult Korzó Üzletház és a fejlesztés következtében megvalósuló Egyház – Síp utcai, Országzászló téri és a Búza téri mélygarázsok. A Korzó Üzletház 2007. évben elkezdett építése, a Dózsa György út sétálóutcává történő átalakítása nagy hatással van a belváros más területeinek rendezésére is. E terek kinyitása, stílusuk egységesítése egy sokkal tágasabb belvárost, egy más élményt nyújtó lakossági teret eredményez, ahol a szolgáltatók hatékonyabban és magasabb színvonalon tudnak szolgáltatni, a polgárok pedig egy új életérzés részesei lehetnek. A belváros másik nagy hiányossága, hogy a kerékpáros közlekedés feltételei nem állnak rendelkezésre. Egyre nagyobb a nyomás a közösség részéről arra, hogy a helyi lakosság, illetve a turizmus céljait is szolgáló kerékpárutak építése kezdődjön meg a belvárosban, egészen a nagykörút vonaláig. Nem véletlen az, hogy az Akcióterület beavatkozásainak tervezése kapcsán komoly szerepet kapott az infrastruktúra fejlesztése, a városi funkciókat erősítő út, kerékpárút és közterek átalakítása, a közlekedés szervezése. Egyre komolyabb problémát jelent a város részére egy EU-s színvonalú közszolgálati rendszer felállítása. A Polgármesteri Hivatal infrastruktúrája ma már nem alkalmas arra, hogy minőségi ügyfélszolgáltatást valósítson meg.

5



Olyan mértékű napi ügyfélforgalom alakult ki, mely már komolyan zavarja a dolgozók munkavégzését, és rendezetlen helyzetet teremt a folyamatban lévő ügyek kezelésében, az igények kielégítésében. A

Hivatal

épülete,

illetve

az

az

épülettömb,

amelyben

elhelyezkedik

–

tanulmánytervek, és elkészült tervek alapján – alkalmas egy Ügyfélszolgálati Iroda kialakítására, arról nem is beszélve, hogy ennek eredményeként egy sokkal rendezettebb belsőtér alakulhat ki. A közszolgálati funkció erősítésének másik eleme a Házasságkötő és az Anyakönyvi Hivatal épületének átalakítása, és szolgáltatásainak fejlesztése. E közszolgálati tevékenységek fejlesztése a város rehabilitációs program legnagyobb értékeként kell, hogy megjelenjen. Nyíregyháza város sajátos és egyedülálló tulajdonsága az a bokortanya rendszer, mely körülveszi, és több mint tízezer ember számára jelent otthont és megélhetést. Természetesen ez a sajátosság a belvárosra, illetve akcióterületre is kifejti hatását. Az akcióterület része a Búza tér és az ott elhelyezkedő Piac Csarnok. A csarnok napjainkra már sem méretében, sem a hatósági elvárásoknak való megfelelésében nem alkalmas funkciója ellátására, ezért - a lakossági igényeket is figyelembe véve – elengedhetetlen a csarnok, és a külső piactér átalakítása. Hosszú távon látható, hogy a vásárlók, és az árusok oldaláról is jelentős igény mutatkozik arra, hogy a hagyományos mezőgazdasági kereskedelem színtere a piac legyen. Komoly dilemma azonban, hogy ez a beruházás méretében mekkora legyen, és milyen konstrukcióban valósuljon meg. Jelentős befektetői tőke igazán akkor tudna megjelenni, ha egy monstre beruházás valósulna meg, közel 40-50 000 m2 hasznos felülettel, ez azonban számos akadályba ütközhet. Egy lakókörzet közepén megvalósuló ilyen méretű beruházás komoly lakossági ellenállást válthat ki, és akár meg is állíthatja a fejlesztés kivitelezését. Ennél a méretnél elkerülhetetlen környezetvédelmi hatástanulmány készítése, amely a társadalmasítási előírások miatt – még ha azzal egyet is ért a lakosság – jelentősen meghosszabbíthatja a tervezés és engedélyezés folyamatát, mely az egész akcióterületi programot is veszélyeztetheti. Mindezek figyelembevételével célszerűbbnek látszik egy kisebb, a meglévő piac méreteihez jobban hasonlító Piac Csarnok megépítése, és a hozzákapcsolódó parkolási rendszer kialakítása.

6



Ez megvalósulhat a jelenlegi tulajdonosok (Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ) önerő vállalásával a támogatás mellett. Befektetői tőke – így ha kisebb mértékben is – ebben az esetben is megjelenik, de egy emberléptékű, mindenki számára elfogadhatóbb fejlesztés valósulhat meg. Az Elő Akcióterületi Terv még azt a variációt tartalmazta, hogy teljes önkormányzati megvalósításban, a program egyik támogatott elemeként valósul meg a fejlesztés. Ez a konstrukció a befektetővel történő egyeztetések, és a program elemek átgondolása során a végső Akcióterületi Tervben módosításra kerülhet. Ennek megfelelően a piac fejlesztése kikerült a program támogatott elemei közül, és teljes vállalkozói tőke bevonása mellett 2010 évet követően valósulhat meg. Az akcióterület másik kérdéses eleme a Széchenyi úti Nyírvíz Palota, mely az előzetes elképzelések alapján szállodává lett volna átalakítva, de ezt a pályázati program nem engedi, illetve nem program elemként történő megvalósítását a parkolási lehetőségek gátolják. Állaga, és városképi jelentősége azonban feltétlenül indokolja a legalább állagmegőrzési célokat szolgáló tetőszerkezet átalakítást és homlokzati felújítást, ez azonban csak funkcióváltással oldható meg, mely tulajdon jogi kérdéseket is érint. Ezeket a tulajdonjogi, és funkció váltási problémákat az előkészítés eddigi szakaszában sikerült rendezni, ezért a Nyírvíz Palota támogatott elemként – az Elő Akcióterületi Tervtől eltérően – bekerült a programba, mint támogatott elem. A tulajdonosi kör változása a program finanszírozásában lehetőséget biztosít arra, hogy a magántőke is jelentős mértékben megjelenjen a sajáterő finanszírozásában. Hasonló helyzet állt elő a Nyírfa Áruház esetében is, mely szintén bekerült a támogatott projekt elemek közé. A belváros fejlesztés második ütemben történő megvalósítás látszik célszerűnek az Országzászló tér esetében, ahol akkor lenne célszerű egy jelentős átalakítás, ha a Zrínyi út alatti mélygarázs megépülne, ennek azonban jelen pillanatban több akadálya is látszik, és a probléma összetettségéből adódóan a program tervezett időtartamának végéig nem is tudna megvalósulni. A tér alatti mélygarázs nélkül jelenleg nem célszerű a közlekedést átalakító közel 1 milliárdos beruházás megvalósítása. Javasolt azonban a program elemeként kezelni, mivel további lépés lehet a belváros közlekedési helyzetének javítása okán.

7



A programnak számos olyan eleme is van, mely a közösségi funkciókat hivatott szolgálni és ezzel egy ütemben védett műemlékek megóvását is szolgálja. Az Ortodox műemléki imaház felújítása, valamint a Református templom külső megvilágítása része annak a városi koncepciónak, melynek keretében a helyi egyházakkal

együttműködve

közösen

gondoskodnak

a

város

arculatát

is

meghatározó létesítmények helyreállításáról. Ehhez kapcsolódóan az Evangélikus templom környékének rendbetétele környezeti és közlekedési problémát old meg. Az Izraelita zsinagóga előtt új előkert jön létre, a Görög katolikus egyház kis kápolnája pedig láthatóvá válik az ügyfélszolgálati centrum megépítése következményeként. A Római katolikus templom előtti tér a Korzó Üzletház építésével megújult. A programnak kötelező jelleggel tartalmaznia kell olyan soft elemeket, melyek a városfejlesztési

programhoz

kapcsolódóan

kerülnek

megvalósításra.

Olyan

rendezvények megszervezését tartalmazza, melyek az akcióterületen kerülnek megrendezésre és lehetőség szerint szolgálják a program népszerűsítését, vagy a városmarketing céljaira kerülnek felhasználásra. Ennek mértéke nem haladja meg az egész projekt 1,1 – 1,2 százalékát. A város a tervezett programok megvalósítására érdekében szorosan együtt kíván működni olyan civil szervezetekkel, akik tevékenységüknél fogva alkalmasak lehetnek a programok részletes kidolgozására és megvalósítására. Ily módon az alábbi soft elemek kerülnek megvalósításra: 1. „Zöld szemmel” program (E-misszió egyesület) •

Kerékpár ünnep

•

Munkába, iskolába kerékpárral kampány

•

Biopiac, és helyi termékek kóstolója

•

Kézműves foglalkozások

•

Helyismereti vetélkedő

2. „Miénk itt a tér” (Kalamáris Ifjúsági Egyesület) •


•

Zenei programok, koncertek

•

Előadások

•

Kiállítások, nyíregyházi művészek kiállításaiból

•

Ifjúsági információs pontok kitelepítése

8



3. „Luther Passage” (Luther Passage a Kultúráért Egyesület) •

Színházi előadások a Luther-közben

•

Zenei előadások a Luther-közben

•

Tánc rendezvények a Luther-közben

4.”Próba után szabadon” (Zöld Kerék Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kerékpáros Alapítvány) •

Fogyatékkal élők bevonása a programba, „tesztelő csoport”

•

Kerékpáros ünnep szervezése (E-misszió egyesülettel)

•

Kerékpár-suli program

•

Kerékpár túrák szervezése

A projekt előkészítéshez és projekt-menedzsment költségeire a projekt költségeinek 6-6 százaléka számolható el. Erre a célra a program lényegesen kisebb költségeket tartalmaz, de az a projekt előkészítés esetében egyértelműen látszik, hogy lényegesen nagyobb anyagi vonzata lesz, illetve a projekt-menedzsment költségei is – egy három éves időszakban – meg fogják haladni az előirányzott kiadásokat. A különbözetet

természetesen

a

városnak

a

saját

költségvetéséből

kell

megfinanszírozni, erre az éves költségvetés jelenleg is tartalmaz forrást. Összességében elmondható, hogy a helyzetelemzés eredményeit felhasználva összeállított

programcsomag

a

Városfejlesztési

Kézikönyvben

meghatározott

valamennyi funkcióra tartalmaz projekt elemet, ezek aránya és összhangja minden előírásnak megfelel. De ami ennél is fontosabb, hogy egy élhető, a lakosság igényeit szolgáló, funkcionálisan hatékony és működőképes belvárost eredményez. Gazdasági funkciót erősítő fejlesztések:

−

Zrínyi Ilona sétálóutca portáljainak megújítása, előtetők építése

−

Búza téri Piac Csarnok építése (második ütem, 2010 után)

Városi funkciót erősítő fejlesztések:

−

Zrínyi Ilona sétálóutca díszburkolat cseréje, részleges lefedése

−

Búza tér rekonstrukciója

9


−


Egyház út, Síp utca, Bethlen G. út, Kálvin tér és Bercsényi utca felújítása, forgalom szabályozása és lámpás csomópont kialakítása

−

Bethlen G. út, Kálvin tér és Bercsényi utca, forgalom szabályozása és lámpás csomópont kialakítása

−

Széchenyi út - Szarvas út - Iskola út csomópontjának jelzőlámpás szabályozása, kerékpáros jelzőlámpával kiegészítve

−

Kiskörút Bocskai út – Szent István út közötti szakaszának megépítése

−

Luther utca – Zrínyi Ilona úti csomópont lámpás szabályozása, kerékpáros jelzőlámpával kiegészítve

−

Az akcióterület és a város kerékpáros kapcsolatának megteremtése

−

Hősök tere, parkrendezés, járdaépítés

−

Mártírok tere rekonstrukciója, zöld felület kialakítása

−

Luther tér burkolatának teljes felújítása

−

Árok utca, Búza utca és Szent István úti fasorok rendezése

Közösségi funkciót erősítő fejlesztések:

−

Református templom kültéri megvilágítása

−

Ortodox műemlék épület külső felújítása

−

Evangélikus templom környezetének rendezése

−

Izraelita zsinagóga előtti terület rehabilitációja

−

Görög katolikus kápolna láthatóvá tétele

−

Római katolikus templom környezetének rendezése

Közszféra funkciót erősítő fejlesztések:

−

Ügyfélszolgálati Centrum, és az ezt kiszolgáló létesítmények kialakítása

−

Házasságkötő terem és Anyakönyvi Hivatal épületének felújítása, udvarának rekonstrukciója

Az Előzetes Akcióterületi Terv elkészítése során az Önkormányzat a projektek megvalósításának két alternatíváját vizsgálta. Az „A” jelű kisebb költségvetésű, illetve megvalósítása 2007-2013 között reálisabb, mivel nem tekintette a ROP projekt részének a Nyírvíz palota rekonstrukcióját, illetve az Országzászló tér megújítását az alatta fekvő mélygarázs megépítésével. A „B” jelű alternatíva valamennyi projektelem 2010-ig történő megvalósításával tervezett. A végső Akcióterületi Terv, illetve

10


végleges

program

–

az

előkészítő


munka

eredményei

alapján,

a

reális

megvalósíthatóságot szem előtt tartva, és figyelembe véve a város lehetőségeit – valamelyest ötvözte az Elő Akcióterületei Tervben megfogalmazott alternatívákat, de megtartotta mindazokat az arányosságokat, melyeket a Városfejlesztési Kézikönyv megfogalmazott. A Nyírvíz Palota akcióterületi programba való bevonása az önkormányzati saját erő mellett jelentős magántőke bevonását is eredményezi a finanszírozásba. A

programnak

tartalmaznia

kell

olyan

elemeket

is,

melyek

a

program

megvalósításának hatására vállalkozói tőke bevonásának eredményeként jöttek létre. Három olyan eleme van a programnak, mely magántőke bevonását generálja. A Bocskai út 10 szám alatt megépülő irodaház teljes egészében magmerős fejlesztés, és nem része a támogatott programnak. A Nyírvíz Palota földszintjén lévő magán tulajdonosok, valamint a Nyírfa áruház, bár a támogatott program részei, de a tulajdonosok tőke hozzájárulása több száz millió forintos nagyságrendet tesz ki. A programmal párhuzamosan megvalósuló, előkészítés alatt álló projektek: Búza téri ABC felújítása, Búza tér északi oldalán szálloda építése, Bessenyei téri lakások építése. E mellett várható, hogy az Egyház utca mellett jelentős magánerős befektetésre kerül sor, melynek beazonosítása és mértékének meghatározása folyamatban van. A projekt által generált társadalmi-gazdasági hatások megfelelnek a támogató által elvárt kritériumoknak, és alapvetően két területen fejtenek ki hatásokat. Az egyik ilyen eredmény az Akcióterület gazdasági tevékenységének élénkítése, mely egyrészről a közvetlen gazdasági célú fejlesztéseken (Piac Csarnok, Zrínyi Ilona utcai portálok) keresztül valósul meg, másrészről viszont a célterületen működő vállalkozások

környezetének

és

működési

feltételeinek

javításán

keresztül

érvényesül. A másik ilyen hatás az Akcióterület élhetővé tétele, az itt zajló társadalmi közösségi élet fellendítése, mely alapvetően a közösségi terek kialakításával, a közszféra funkciót biztosító fejlesztések megvalósításával érhető el. A program megvalósításának kritériuma egy projekt menedzsment cég létrehozása, mely a program megvalósításán túl részt vesz a források koordinálásában, illetve a későbbi fejlesztések előkészítésében.

11



Nyíregyháza esetében célszerűnek látszott egy, már meglévő önkormányzati szervezet átalakítása, és felkészítése a program menedzselésére. E

területen

a

leghatékonyabban

képes

dolgozni

az

eddig

befektetések

menedzselésével, az ipari park működtetésével foglalkozó Nyíregyházi Ipari Park Kft., melynek eddigi tevékenysége sok mindenben hasonlít az itt elvégzendő feladatokhoz. A pályázó önkormányzat megfelelő felügyeletet képes ellátni a Kft felett, és szükség esetén kis időráfordítással és szervezeti átalakítással megoldható az alkalmas feltételek megteremtése. Nagyon fontos szempont egy projekt, illetve projektcsomag megvalósítása esetében az esélyegyenlőség biztosítása. A közlekedési feltételek javításával, az új közszolgálati létesítmények kialakításával egyértelműen javul a hátrányos helyzetűek, mozgáskorlátozottak esélyegyenlősége, és ez nem csupán az akadálymentesítésben nyilvánul meg, hanem a megújuló szolgáltatások minőségében és körének szélesítésében is. Természetesen, mint minden program esetében itt is vannak bizonytalansági tényezők, kockázati elemek, melyek adott esetben gondot jelenthetnek a projekt előkészítés, megvalósítás szakaszában. Az ezekre való felkészülés a projekt megvalósítás fontos része egy ilyen nagyságrendű, és összetettségű program esetében. Kockázatot jelenthet, hogy a kisajátítással vagy adásvétellel megszerzett épületekből a vállalt határidőre kiköltöznek-e a volt tulajdonosok, továbbá az építési engedély kiadásának esetleges elhúzódása. A kisajátítási és engedélyeztetési eljárások nehézségei meghosszabbíthatják az előkészítés időtartamát, ezáltal a megvalósítás veszélybe kerülhet. Bár a program társadalmasítása elkezdődött, mind az IVS, mind az Elő Akcióterületi Terv vonatkozásában, továbbra is célszerű folyamatos kapcsolatot tartani az érintettekkel, kikérni véleményüket és beépíteni azokat a programba. A piac változásai, a nemzetgazdaság teljesítményének ingadozása befolyásolhatja a kapcsolódó projektelemek megvalósulását, ezáltal a befektetői tőke mértékét. Ezért célszerű a potenciális befektetőkkel napi kapcsolatot tartani, és segíteni a beruházói környezet feltételeinek javítását.

12



A létrejövő projekt menedzsment olyan új helyzettel találkozik, mely a kivitelezés és koordináció időszakában problémát jelenthet, ezért felkészítésük, képzettségi szintjük emelése napi feladat kell, hogy legyen. Ha ezekkel a problémákkal kellő időben és kellő mélységben foglakozunk, akkor nem jelenthet gondot a teljes program megvalósítása, az üzemeltetés zavartalan biztosítása. A program társadalmasítása alapvetően nem, mint pályázati követelmény kell, hogy megjelenjen, hanem elemi igény annak érdekében, hogy akiért, és akivel közösen meg akarják valósítani a programot, az tudja, értse és akarja annak megvalósulását. Ennek érdekében már eddig is voltak lakossági fórumok, az elektronikus és írott médiákban megjelenések. Az elkövetkező időszakban, amely szűkebb értelemben a pályázati időszak egészét, tágabb értelemben a megvalósítás időszakát is magába foglalja célszerű egy kommunikációs program mentén elindított tudatos társadalmasítás megszervezése. Az elérendő célcsoport tágabb értelemben az idelátogató, turistákat és érdeklődőket is jelenti, de a szűkebb értelemben vett célcsoport elérése elemi érdek. Ezen a célcsoporton a városban élőket – különös tekintettel az akció terület lakosságát -, illetve az itt megjelenő vállalkozói-, köz- és civil szféra szereplőit kell érteni. A társadalmasításnak két nagy területét kell felhasználni, az egyik a személyes találkozások, megbeszélések, a közvetlen kommunikáció: −

Tematikus és civil fórumok

−

Közmeghallgatások

−

Sajtótájékoztatók

−

Rendezvények és ismeretterjesztő vetélkedők

−

Gyors megkérdezéses közvélemény kutatás

A társadalmasítás másik területe, az írott és elektronikus média alkalmazása, mely akár egy, de több egyirányú kommunikációt eredményez, ahol elsősorban az érintettek tájékoztatása valósul meg: −

Cikkek

−

Riportok

−

Televíziós, rádiós élőfórumok

13


−


Internetes elérhetőségek, honlap fejlesztés

Ezeknek a lehetőségeknek a célszerű felhasználására egy kommunikációs terv készül, mely több arc több szempontból való téma megközelítésen alapul. Az Akcióterületi Tervben megfogalmazott projektek az akcióterületen egy integrált rendszert képeznek, jól ötvözik a támogató által elvárt feladatokat és célokat. A fejlesztési elképzelések arányosak és emberi léptékűek, ezért megvalósulásuk a tervben megfogalmazott kritériumok betartása esetén nem ütköznek akadályba, és valóban azokat a társadalmi-gazdasági célokat szolgálják majd, amit a helyi szereplők szeretnének.

14



2 AZ FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5 akcióterületet jelöl ki a 20082013-as programozási időszakra, melyek közül a belváros és a Búza téri piac környékének rehabilitációját az első helyre rangsorolja. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú, átfogó célját a következőkben foglalja össze: stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása. A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ezzel teljes mértékben harmonizál hiszen a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság számára élhető városközpont kialakítását, ezen keresztül Nyíregyháza népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítését tűzi ki átfogó céljául. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott középtávú, tematikus célok közül az Elő Akcióterületi Terv a következők megvalósulásához járul hozzá: −

A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása

−

A(z inter)regionális szerepkör erősítése

−

A fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele

−

Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme

−

A természeti és környezeti állapot

javítása,

a környezeti ártalmak

csökkentése −

A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában rövidtávra szóló városrész szintű célok meghatározásánál hangsúlyosan megjelenik a belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiaalkotás során a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében megfogalmazott funkciók közül az alábbiak fejlesztéséhez járulnak hozzá az Elő Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési operatív célok:

15


−


A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja különböző.

−

Bizonyos típusú fejlesztésekre a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának megfelelően csak a belvárosban van szükség.

−

Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a városközpontban és a forgalmas útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret

biztosítani,

míg

a

peremterületek

adnak

helyet

a

nagyterületű

bevásárlóközpontoknak. −

A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a belvárosban és a lakótelepeken a közparkok megújításával valósítható meg.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felsorolt tevékenységek közül az Előzetes Akcióterületi Tervben az alábbiak jelennek meg: A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése A városközponti területek megújításával és kiterjedésével egy egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, modern és kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmagot kell kialakítani annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták – mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai – újra felfedezzék és használják a belvárosi területeket. Mindehhez többek között az alábbi tevékenységeket kell elvégezni: −

a

kiskörút

bezárásával

és

megújított

közlekedésszabályozási

rendszer

bevezetésével további forgalommentes övezeteket kell kialakítani, −

turizmust vonzó hangulatos városmagot és minőségi épített környezetet kell létrehozni,

−

meg kell teremteni a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát;

−

a meglévő közösségi tereket és zöldterületeket élővé és összefüggővé kell tenni,

−

meg kell őrizni a városmag és nagykörút közötti hagyományos beépítettségű területeket.

16



Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is nevesített lehetséges projektelemek funkciónkénti bontásban:

Gazdasági funkció −

A Zrínyi Ilona utcai üzlethelyiségek portáljainak megújítása

−

A Búza téri piaccsarnok épületének teljes felújítása, a kültéri piac rehabilitációja

−

a Búza téri piaccsarnok alatt mélygarázs építése

Közszféra funkció −

a Városháza belső udvarának díszudvarrá alakítása, az udvarra néző homlokzat felújítása

−

a Házasságkötő terem, az Anyakönyvi Hivatal és udvarának külső-belső rekonstrukciója

−

a Városháza hátsó udvarán Ügyfélszolgálati Centrum és az ezt kiszolgáló objektumok kialakítása

Közösségi funkció −

a Bessenyei tér – Széchenyi u. sarkán álló ortodox műemlék épület külső felújítása

−

a református templom díszvilágítása

Városi funkció −

Zrínyi Ilona utcán burkolatcsere, a Házasságkötő terem előtti részen részleges lefedéssel

−

a Hősök terén egy látványos szökőkút kialakítása és a gyalogos felületek rekonstrukciója

−

a római katolikus templom környezetének rekonstrukciója

−

a Zsinagóga előtti tér átalakítása

−

az Október 23. tértől kezdődően az Egyház utca négysávosítása

−

a Síp utca zsákutcává történő átalakítása

−

a Bethlen Gábor u. – Bessenyei tér és Bessenyei tér – Széchenyi u. jelzőlámpás forgalmi csomópont kiépítése

−

a Kálvin tér és Bercsényi utca egyirányú utca-pár szabályozása

17


−


az Országzászló tér – Zrínyi Ilona u. forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése

−

a Széchenyi út – Szarvas út – Iskola utca kereszteződés jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése

−

a Luther utca – Zrínyi Ilona utca szabályozása, jelzőlámpás forgalmi csomópont átépítése

−

a Kiskörút Bocskai utca – Szent István utca közötti új 2x2 sávos nyomvonalának kiépítése, a Szent István úti szakasz új forgalmi rendjének kialakítása (kétirányú forgalom)

18



3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

3.1

Akcióterület kijelölése

Nyíregyháza funkcióbővítő fejlesztésre kijelölt Akcióterületét az IVS 4. fejezete mutatja be. A Nyíregyháza Belváros rekonstrukciójához kapcsolódó Akcióterület a város magját és annak közvetlen környékét határolja le, belefoglalva a jelentős történelmi múlttal rendelkező tereket, a Vay Ádám Körutat, Búza utcát, Egyház, Luther és Dózsa György utcát, számos közintézménnyel, kereskedelmi- és vendéglátó ipari egységgel együtt. Az Akcióterületen helyezkedik el a város történelmi magja is. A belváros egymásba kötő terei jól láttatják a szegélyező épületeiket, melyek között számos műemlék, országosan védett és helyi értéket jelentő épület áll. Ezek az épületek és terek Nyíregyházát azonosítják, az idegenforgalom és a turisztika kiemelt célpontjai. Az akcióterületen 15 köztér található, melyek közül a Kossuth tér a város legfrekventáltabb tere, reprezentációs köztér, mely kulturális funkciókat is ellát. Az akcióterületen Nyíregyháza jelentős számú közösségi funkciót ellátó intézménye és számos közszolgáltatási intézménye található. Az Akcióterület határai a következők: a Nefelejcs- Géza- Kálmán- Béla- Gimnázium köz- Eötvös- Kereszt- Szarvas- Kiss Ernő- Deák Ferenc- Szabolcs- Bethlen Gábor út- Búza utca- Árok- Dob- Keskeny köz- Nyár- Selyem- Tavasz- Hunyadi utcák. Az Akcióterület nagysága 1.08 km2, lakosságszáma 3911 fő. Az Akcióterületen található utcák és közterületek megnevezését az 1.sz. melléklet, a városon belüli elhelyezkedését a 2.sz. melléklet tartalmazza.

19



A város-rehabilitáció akcióterületének határai

Nyíregyháza Város 1:1500 3.2

Jogosultság igazolása

Az Akcióterület lehatárolása során a Pályázó az alábbi feltételeket vette figyelembe: (A Megyei Jogú Városok Város-rehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz készített Tervezési Útmutató alapján): −

közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma minimum 4 darab,

−

kereskedelmi

és

vendéglátó

ipari

szolgáltatóegységek,

szolgáltatóegységek száma minimum 20 darab A bemutatott elvárásoknak a kijelölt Akcióterület megfelel.

20

illetve

üzleti



Ezt alátámasztják azok az adatok, miszerint Nyíregyháza üzleteinek fele a belvárosban és annak belső lakóterületén található, számuk 2007 júniusában elérte az 1196-ot. A közigazgatási, közszolgáltatási funkciójú épületek alapvetően a belső városmagban, a városházán és annak környékén helyezkednek el. A közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó intézmények közül 16, míg pénzügyi szolgáltató egységből 23 található az akcióterületen.

3.3

Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése

Az akció-területre vonatkozó adatok beszerzésénél a pályázó a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára”, illetve a „Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok Városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című kézikönyvek útmutatásait használta fel. A hatékony elemzéshez szükséges adatok elsősorban a Központi Statisztikai Hivataltól és Nyíregyháza

Megyei

Jogú Várostól kerültek

beszerzésre.

A

helyzetelemzés minél pontosabb elkészítése érdekében a Pályázó célzottan megkeresett minden olyan intézményt (úgymint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság, az Észak- alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi kirendeltsége, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-Alföldi Iroda, valamint a Piac és Vagyonkezelő Kft.1, Városüzemeltetési Kht.) amelyek területi, vagy utcaszintű adatokkal rendelkezhetnek. Az elemzéseknél a Pályázó törekedett a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból levonni a következtetéseket, azonban a KSH-tól kapott utcaszintű adatok jelentős részét csak a 2001-ben végzett népszámlálási adatokból lehetett kinyerni.

1

A Piac és Vagyonkezelő Kft. 2008. január 1-től Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. néven működik tovább

21



4 HELYZETELEMZÉS 4.1

Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása

A Városfejlesztési program keretén belül az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg a városban. Ezek a megvalósult projektek jelentősen javították Nyíregyháza arculatát, közlekedését, oktatási és művészeti színvonalát. A megvalósult számos projekt közül az akcióterülettel kapcsolatban négy jelentős beruházás említendő: Kiskörút Szegfű utca – Bujtos utca – Bocskai utca közötti szakaszának útépítése A beruházás a kapcsolódó közművek, közműkiváltások megépítésével együtt valósult meg, mint a Kiskörút már megépült szakaszainak kiegészítése és teljes gyűrűvé alakításának következő üteme. −

A Kiskörút fő funkciója – azon kívül, hogy mentesíti a városközpontot a forgalom alól – a városközpont létesítményeinek jó megközelítése, a forgalom gyűjtéseelosztása, de nem volt célja új átmenő forgalmi utak kialakítása.

−

A beruházás 100 % saját erőből valósult meg 2006. nyarára.

Nyíregyháza, Holocaust emlékmű környezetének rendezése A Holocaust emlékmű egy addig rendezetlen tér közepére lett felállítva a Közgyűlés határozata alapján. Az emlékmű környezetét kertépítészeti módszerekkel rendezték, díszburkolatot építettek, virágágyásokat alakítottak ki. A beruházás 100 % saját erőből valósult meg 2004. második félévére. Az új Kodály Zoltán Általános Iskola létrehozása A rendszerváltást követően az evangélikus egyház benyújtotta igényét az akkoriban a Luther utcán található Kodály Zoltán Általános Iskola épületeire vonatkozóan, ahol – az újbóli birtokba vételt követően - az Evangélikus Általános Iskolát működteti. Azonban a Kodály iskolában hagyománnyá vált – fejlett – ének és zeneoktatást nem vállalta fel. Így szükségessé vált a Kodály Zoltán Általános Iskola új helyszínen történő felépítése azért, hogy az általános iskolai zeneoktatás infrastrukturális és tárgyi feltételeit, illetve korábbi szintjét biztosítani tudja a város. A megvalósított objektumban

12

tanterem

és

kiszolgáló

helyiségei

mellett,

400

fős

hangversenyterem, tornaterem, 600 adagos konyha-étterem, Japán Kulturális Centrum és Pál Gyula Terem is helyet kapott.

22



A beruházás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium állami kártalanítás alapjából és saját erőből valósult meg 2001. augusztusára. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár rekonstrukciója és bővítése: A meglévő 3 szintes épület átalakítása, teljes rekonstrukciója, oldal- és függőleges irányú bővítése, valamint 1 db teherlift és 1 db mozgáskorlátozottak által is használható személylift beépítése, az épület teljes akadálymentesítése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges berendezések és felszerelések beszerzése által minden ízében teljesen megújult és kibővült az épület. A 600 ezer kötetes Könyvtár európai színvonalú

létesítménnyé

vált,

amelynek

szolgáltatásait

az

olvasók

nagy

megelégedéssel veszik igénybe. A beruházás eredményeként ugrásszerűen megnőtt a beiratkozott olvasók száma. Az intézmény olyan széles körű szolgáltatásokat tud nyújtani, amire azelőtt nem volt lehetősége így jelentősen megnőtt a rendezvények száma az intézményben. A beruházás Címzett támogatásból és saját erőből valósult meg 2005 októberére. 4.2

4.2.1

Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása

Demográfiai jellemzők

Népességszám, népsűrűség Nyíregyháza népessége a 2001. évi népszámláláskor közel 119 ezer fő volt, ami az 1990.

évi

népszámláláshoz

képest

emelkedést

mutat.

A

népességszám

emelkedésében – „A nagyvárosok belső tagozódása, Nyíregyháza” című KSH kiadvány szerint – a migrációs folyamat (a környező településekről, illetve a kárpátaljai és partiumi magyarlakta területekről történő ideáramlás), és a természetes népmozgalmi folyamatok (a születések, halálozások egyenlegeként) hatása játszott szerepet. A városban több nő él, mint férfi. A mintegy 119 ezres népességben a nők száma közel 7 és fél ezerrel magasabb, a nők hosszabb élettartama miatt. Ez a tendencia azonban nem csak a legidősebb, 65 év feletti korosztálynál jelenik meg, hanem már a 40 év felettieknél is feltűnő. Ez a jelenség nem csak Nyíregyházára, hanem egész Magyarországra jellemző, sőt, a fejlett világban mindenütt megfigyelhető.

23



Az Akcióterületre ennek ellenkezője igaz. Itt férfitöbbség van, ezer férfira csupán 946 nő jut, ezt a jelentős különbséget döntően a 15-39 éves korcsoport 47 százalékos jelenléte okozza. A népesség megoszlása az akcióterületen korcsoport szerint, 2001. 65–X 40–64 férfi

15–39

nő

0–14 Összesen 0

1000

2000

3000

4000

5000

Forrás: KSH

Nyíregyháza Magyarország legkeletibb fekvésű nagyvárosa, lélekszáma alapján az ország hetedik legnagyobb vidéki városa. A város állandó népessége közel 120 ezer fő, a 275 km2 kiterjedésű megyei jogú város népsűrűsége magas, 412 fő/km2. Nyíregyházának, mint minden nagyvárosnak, a népsűrűségi mutatói a város központjától távolodva csökkennek. Az Akcióterület népsűrűsége 3621 fő/ km2 . A jövőben nehézséget fog okozni, hogy az Akcióterület lakóinak száma – így népsűrűsége is – az elkövetkező években vélhetőleg csökkeni fog, a várható kiköltözések miatt, mivel a lakók nem tudnak majd ellenállni az üzletek, irodák, hivatalok által kínált magas vételárnak. A várhatóan az itt élők jövedelmi viszonyai is lehetővé teszi majd, hogy kertvárosi környezetben éljék tovább életüket. A népesség korstruktúrája A városban 2001 februárjában a népesség 17 százaléka volt 14 éves vagy annál fiatalabb, 40 százaléka 15 és 39 év közötti. A 40 és a 64 év közöttiek aránya 32 százalékot tett ki, míg a 65 év felettieké 11 százalék volt. Ezen adatok alapján elmondható, hogy Nyíregyháza fiatalos korstruktúrájú város, hiszen lakosságának kilenctizede 65 év alatti, de a 40 év alattiak aránya is 57 százalék. Biztató lehet, hogy a 15 és 39 év közötti korosztály aránya magas (40 százalék), hiszen ez az a korosztály, amelyik leginkább érintett a gyermekvállalásban. Aggasztó lehet viszont, hogy a 64 éven felüliek, valamint a 15 éven aluliak aránya igen közeli értéket mutat. Ha ez a különbség a későbbiekben csökken, azaz a város korfájának alja

24



keskenyedik, és a teteje terebélyesedik, úgy komoly demográfiai problémákkal (elöregedett népességgel) kell majd Nyíregyházának is szembenéznie. Az Akcióterületen a 15 éven aluliak aránya közel megegyezik (alig magasabb) a város teljes lakosságában elfoglalt arányával. A 15 és 39 év közötti korosztály aránya az Akcióterületen igen magas (47 százalék), ami még a városi arányokat is felülmúlja. Ezzel szemben mind a 40 és 64 év közötti, mind a 65 év és a feletti korosztály aránya kisebb, mint a városi átlag. Így elmondható, hogy az Akcióterület korstruktúrája a város egészéhez viszonyítva, illetve önmagában véve is kedvező. A 15 és 39 év korosztály magas arányából valószínűsíthető tehát, hogy az Akcióterület képes lesz megőrizni fiatalos korstruktúráját, feltéve, hogy a 64 éven felüliek aránya a későbbiekben nem közelít a 15 éven aluliakéhoz.

A népesség megoszlása korcsoportok szerint, 2001. 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

Akcióterület Város összesen

0–14

15–39

40–64

65–X

Forrás: KSH

Háztartások és családok A város több mint 42 ezer háztartásából 1310 él az Akcióterületen. A város háztartásainak több mint kéttizede egyszemélyes, míg az Akcióterületen közel háromtized az egyszemélyes háztartások aránya. A közel 10 ezer egyszemélyes háztartásból 383 él az Akcióterületen, melynek aránya közel 6 százalékkal több, mint a városi átlag.

25



Az egyszemélyes háztartások és időskorúak aránya, 2001. 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%


egyszemélyes háztartások aránya

időskorúak aránya

Forrás: KSH

Az egyszemélyes háztartások magas arányát általában az időskorúak népességen belüli nagy súlya magyarázza. Az Akcióterületen a városi átlagnál is nagyobb egyszemélyes háztartások arányának másik lényeges oka emellett a családalapítás idejének kitolódása lehet.

Amíg a város háztartásainak közel 3 százalékában él több család együtt, addig ez az Akcióterületen csak 1.2 százalék. A belvárosban tehát alacsony gyermekvállalási hajlandóság mellett a családok kisebb együttélési gyakoriságával is számolhatunk. A háztartások mérete az Akcióterületen kisebb, mint a városi átlag: itt 240 fő jut 100 háztartásra, ami a városi átlagnak csupán kilenctizede. Az Akcióterületen mérsékli a háztartásméretet az egyszemélyes háztartások nagy aránya. A háztartásméret hatással van azok jövedelmi helyzetére is. A jövedelem szempontjából fontos a háztartástagok gazdasági aktivitása is. Az háztartások mérete az Akcióterületen kisebb, mint a városi átlag, viszont a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma szinte alig tér el a városi átlagtól, ami együttesen kedvező jövedelmi viszonyokat jelenthet.

26



Száz háztartásra jutó foglalkoztatottak száma, 2001. 300 250 200 150 100 50 0


személy

foglalkoz-tatott

100 háztartásra jutó

Forrás: KSH

A város közel 33 ezer családjának 3 százaléka él az Akcióterületen. Az egyes városrészeken belül az egyszülős családok aránya az Akcióterületen 17 százalék, amely közel azonos a városi átlaggal. A családok mérete alig kisebb, mint a városban átlagosan, száz családra 287 családtag jut. A családban élő gyermekek valamivel több, mint fele 15 évesnél fiatalabb, amely megegyezik a városi átlaggal.

4.2.2

Gazdasági helyzet

Működő vállalkozások száma Nyíregyházán a vállalkozássűrűség a belvárosban, az ipartelepeken, valamint két kertvárosi területen, a Korányi kertvárosban és a jelentős idegenforgalmi adottságokkal bíró Sóstógyógyfürdőn kiemelkedően magas. Az Akcióterületen 1000 lakosra ötször annyi vállalkozás jut, mint a városban átlagosan. Ezt a kiemelkedően magas vállalkozássűrűséget az irodaházak, üzletházak sokaságának jelenléte eredményezi. Az Akcióterületen található 2353 vállalkozás 90 százaléka főleg szolgáltatási tevékenységet végez, és több mint kétharmaduk társas vállalkozás. Az Akcióterületen számos pénzügyi szolgáltató egység található, számuk 2007-ben elérte a 23-at. A magyarországi vezető pénzintézetek mindegyikének, valamint számos további banknak és biztosítónak található fiókintézménye az Akcióterületen. A kereskedelmi tevékenység struktúrája A kiskereskedelmi üzletek nagyfokú koncentrációját jelzi, hogy Nyíregyháza üzleteinek fele a belvárosban és annak belső lakóterületén található. A magasabb

27



ellátási színvonalat jelentő elektromos és háztartásicikk-szaküzletek még nagyobb része, hattizede, a ruházati szaküzleteknek pedig több mint kétharmada működik a központi területen. Az Akcióterületen működő összes üzlet 20 százaléka foglakozik ruházat eladásával, számuk 2007-ben elérte a 250-et. Kiemelkedően magas a telekommunikációs és számítástechnikai eszközöket forgalmazó egységek száma, mely az Akcióterületen megközelíti a hatvanat. Nyíregyháza lakosságának áruellátását segíti, hogy – az országhatáron túli keresletre is építve – viszonylag sok bevásárlóközpont, üzletház működik a városban. Az üzletházak (Átrium, Galéria, Univerzum, Metropol, Skála, Kelet Áruház) a belvárosban vannak, a bevásárlóközpontok viszont az Interspar kivételével azon kívül, a forgalmas főutak mentén, egy részük közel a belvároshoz. A belváros egyik meghatározó beruházásaként jelenleg épül a Korzó üzletház 50 ezer m2 összes alapterülettel, több mint 630 parkolóhellyel, ami több mint 80 üzletnek ad majd helyet. Vendéglátás, idegenforgalom A városban 2006-ban több mint 2400 kereskedelmi szálláshely várta a vendégeket. A város kereskedelmi szálláshelyeinek egyharmada a Sóstói úti villanegyedben, illetve annak környezetében található. Ez annak tudható be, hogy itt van a Nyíregyházi Főiskola kollégiuma, melyet idegenforgalmi célokra is hasznosítanak. Az Akcióterület kereskedelmi szálláskapacitása meghaladja a háromszázat, amelyet három hotel, két panzió és egy turistaszálló nyújt. A városban 2006 végén 946 vendéglátóhelyet üzemeltettek, melyből 742 étterem, cukrászda, 64 bár, borozó volt. Az Akcióterületen 19 étterem, cukrászda és 15 bár található. Adóbevételek, iparűzési adó A város adóbevételei 2002-től folyamatosan növekszenek, 2007-ben a város összes adóbevétele csaknem a 2002 évi duplája volt. Az iparűzési adó az összes adóbevétel kétharmadát teszi ki, és a vizsgált időszakban szintén dinamikusan növekedett. Az iparűzési adóból származó bevétel 2007-ben 20 százalékkal nőtt 2002-höz

képest.

Az

Akcióterületre

vonatkozó

iparűzési

adóbevételekkel

kapcsolatban a Város Adóirodája nem tudott információt szolgáltatni, ennek felmérését a részletes Akcióterületi Terv kidolgozásához végzi el a Pályázó.

28



Nyíregyháza Város helyi iparűzési adóbevétele ezer Ft-ban 8 000 000 7 000 000 6 000 000 Összes adóbevétel (ezer Ft) Helyi iparűzési adóbevétel (ezer Ft)

5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

Forrás: NYMJV Adóiroda Az Akcióterületen zajló gazdasági tevékenység megfelelően élénknek mondható, azonban

bizonyos

korszerűtlen

pontokon

infrastruktúrával

hiányosságok rendelkező

is

tapasztalhatók.

Piaccsarnok

A

lepusztult,

kereskedelmi

központ

funkcióját nem képes betölteni, azt egyre inkább a városban magánberuházásként épülő bevásárlóközpontok veszik át. Ezek ugyanakkor a hagyományos, a város környéki

élelmiszertermelésre

alkalmasak,

ezért

épülő

szükséges

egy,

kereskedelmi a

funkció

hagyományos

ellátására

piaci

nem

kereskedelmi

tevékenységnek hátteret adó intézmény fenntartása. A városközpontban kiépülő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények ugyanakkor elsősorban a kereskedelmi központok környékén növelik időszakosan a beáramló forgalmat (ez különösen a hagyományos bevásárlási időpontokban kiemelkedő). Ez az elégtelen parkolóhelykapacitás miatt komoly forgalmi nehézségeket okoz, ami miatt szükséges lenne a jelenlegi parkolóhelyek számának növelése. A városban található közterek, sétálóutcák idegenforgalmi vonzerőként való gazdasági hasznosítása nem megfelelő. Nyíregyháza tereinek jelentős része elhanyagolt állapotban van, turisztikai szempontból ezek nem jelentenek célpontot, kikapcsolódásra, pihenésre csak korlátozottan alkalmazhatók. Így a környékükön nem

tudnak

megtelepedni

olyan

idegenforgalmi

létesítmények

(elsősorban

vendéglátóhelyek), amelyek a turizmus gazdasági kiaknázására alkalmasak lennének. Külön kiemelendő ebből a szempontból a város sétálóutcája, illetve a Hősök tere, amelyek vonzerőként történő megjelenítése érdekében jelentős rekonstrukciós beruházásra lenne szükség.

29


4.2.3


Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet

Gazdasági aktivitás A népesség gazdasági aktivitása a város és az Akcióterület viszonylatában közel hasonló helyzetet mutat. A munkavállalási korú, vagyis a 15–74 éves népesség 47 százaléka foglalkoztatott a városban. Ennél valamivel alacsonyabb a foglalkoztatási arány az Akcióterületen (42 százalék). Az Akcióterület munkanélküliségi mutatója ugyanakkor alig mutat eltérést a városéhoz képest, míg eltartottak aránya jóval meghaladja a városi értéket. Ezt az arányszámot az Akcióterület demográfiai összetétele – az átlagnál magasabb a fiatalkorú lakosság aránya – okozhatja. Az akcióterületen a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresők száma alig tér el a városi átlagtól, az eltartottak átlagot jóval meghaladó száma miatt viszont összességében az átlagoshoz nagyobb a foglalkoztatottak eltartási kötelezettsége. Foglalkoztatási struktúra A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a városban a szolgáltatási

jellegű

erdőgazdálkodás

ágak

igen

kiugróan magas

alacsony

arányát,

részesedését

és

mutatja.

a mezőgazdaság, A

város

44

ezer

foglalkoztatottjából 32 ezer a szolgáltató ágazatokban, 11 ezer fő az iparban és mintegy ezer fő a mezőgazdaságban dolgozik. Az akcióterületi megoszlás közel azonos, eltérés a mezőgazdaság és erdőgazdaság, valamint a szolgáltatási jellegű ágazatokban mutatkozik. A foglalkoztatás szempontjából az akcióterületnek két meghatározó ágazata van: az ipar-építőipar és a szolgáltatás. Az iparban foglalkoztatottak aránya alig kisebb a városi átlagnál, viszont a településrész jellegéből fakadóan a szolgáltatás jellegű ágakban dolgozók aránya kis mértékben meghaladja azt.

30



A foglalkoztatottak aránya összevont nemzetgazdasági ág szerint, 2001. 80,0% 70,0% 60,0% 50,0%

Akcióterület

40,0%

Város összesen

30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Mező-gazdaság Iparban, építő- Szolgál-tatási és erdőgaziparban jellegű agakban dálkodásban

Forrás: KSH

A különböző foglalkozási főcsoportokba tartozók közül a vezető értelmiségiek aránya az akcióterületen csak alig valamivel több, mint a városi átlag fele. Ez a jelenség azzal a ténnyel magyarázható, hogy a foglalkoztatottakon belül a vezető, értelmiségi foglalkozásúak aránya néhány kertvárosban különösen magas (64-77 százalék), mert az e csoportba sorolhatók jelentős létszámban az Akcióterületen dolgoznak, de a kertvárosi városrészekben élnek. Az egyéb szellemi foglalkozásúak viszont jóval nagyobb arányban választják a belvárost lakóhelyül. Az Akcióterületen a szolgáltatási ágazatokban foglalkoztatottak aránya is meghaladja a városi arányt, ezt a városközpontban koncentrálódó szolgáltatásokkal lehet magyarázni.

A foglalkoztatottak megoszlása összevont foglalkozási főcsoportok szerint, 2001. 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%


Vezető értelmiségi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási

Mezőgazdasági

Forrás: KSH

31

Ipari, építőipari

Egyéb



Iskolai végzettség Nyíregyházát a legnagyobb iskolavárosok között említik, hiszen több mint tízezer főiskolás tanul a városban, és magas az alap- és középszintű oktatásban résztvevők száma is. A város korösszetétele fiatalos, így az oktatás helyzete igen hangsúlyossá válik. A város 7 éves és idősebb népessége 2001 februárjában közel 111 ezer főt tett ki. E népesség 17 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, hiszen egy részük még e szinten tanul, egy részük azonban koránál fogva már nem is fogja megszerezni azt. Az általános iskolával nem rendelkezők aránya az Akcióterületen 23 százalék, amely jóval magasabb, mint a városi arány, különösen érdekes ez az adat, ha figyelembe vesszük, hogy a 0 és 14 év közötti lakossága aránya szinte alig tér el a városi adattól. A csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az Akcióterületen 18 százalék, amely arány kisebb, mint az ugyanebben a kategóriában lévő városi lakosok aránya. A középiskolai tanulmányaikat folytatók, és az érettségi nélkül szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők csoportjának részesedése a 7 éven felüliekből a városban 22 százalék, míg az Akcióterületen 18 százalék. A középiskolai tanulmányaikat érettségivel lezárók aránya a 7 éves és idősebb népességből a városon belül 24 százalék, az Akcióterületen valamivel alacsonyabb, 21 százalék. Az egyetemi, főiskolai szintű oktatásban résztvevők aránya Nyíregyházán átlagosan 3,6 százalék, ennél valamivel magasabb értéket találunk az Akcióterületen (4.1 százalék). Ez valószínűleg az általában magasabb keresetűek, magasabb végzettségűek nagyobb arányát feltételezi. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők arányának városi átlaga a 7 éves és idősebb népességből 13 százalék. Ugyanezen végzettséggel rendelkező lakosok aránya az Akcióterületen 16 százalék, amely arra enged következtetni, hogy a kedvező társadalmi helyzetben lévők aránya önmagában véve is jelentős, de a városrészek közötti összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik.

32



A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai és szakmai végzettség szerint 13% 4%

17%

16%

általános iskola 8. évfolyamnál alacso-nyabb

23%

általános iskola 8. évfo-lyam

4% középiskola érettségi nélkül

20%

24% 21%

18%

középiskola érettsé-givel egyetem, főiskola oklevél nélkül

18%

egyetem, főiskola oklevéllel

22%

Forrás: KSH

4.2.4

Jövedelmi helyzet

Segélyezettek aránya Nyíregyházán 2001-ben 488, 2007-ben 1 018 háztartást részesítettek rendszeres szociális

segélyben,

2 789

háztartás

számára

rendszeres

lakásfenntartási

támogatást biztosított az önkormányzat (közülük 725 egyszemélyes háztartás, 384 a 4 fős, 357 az 5 fős háztartás). Az Akcióterületen 2007-ben 22 fő részesült rendszeres szociális segélyben az önkormányzattól, amely az Akcióterület aktív korú lakosságához viszonyítva igen csekély. Lakásfenntartási támogatásban 123 háztartás részesült (ez az arány az akcióterületen lévő háztartásoknak kevesebb, mint az 1 százaléka), amely 239 fő háztartásban élő személyt érintett. Ápolási díjban 25 fő részesült 2007-ben, míg 70 család 118 gyermeke részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.

4.2.5

Lakáshelyzet

Nyíregyháza épületei a központtól kifelé haladva alacsonyodnak és egyre ritkábban helyezkednek el. Ez alól a szerves városfejlődésbe beilleszthetetlen lakótelepek képeznek kivételt. Szintén kifelé haladva nő az üdülés céljára fenntartott épületek aránya.

33



A város lakásállományát 44 ezer lakás alkotja. Ebből 40 ezret laknak, 3 ezer lakatlan és egyéb célra pedig mintegy 300-at használnak. Az akcióterületen található lakások2 száma 1512, melyből 1232 lakott. A nem lakott lakások aránya az akcióterületen jóval nagyobb, mint a városi átlag (megközelítőleg a városi átlag kétszerese). A lakásállomány megoszlása, 2001 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%


lakott

nem lakott

egyéb célra használt

Forrás: KSH

A városban egy lakásra (a lakott üdülőkkel együtt) átlagosan 2,63 szoba jut. Az Akcióterületen egy lakásra 4,34, amely meghaladja városrészek közötti legmagasabb mutatót is (Korányi 4,03 szoba/lakás). A város lakásaiban átlagosan 1,04 fő jut egy szobára. Az Akcióterület lakásainak „zsúfoltságát” 0,61 fő/szoba jellemzi, amely még a legkisebb értékkel rendelkező frekventált városrészekét is alulmúlja. Nyíregyházán a lakások átlagos alapterülete 72 m2, az Akcióterületé közel azonos (69 m2). A szobaszám függvényeként a lakások alapterülete is igen eltérő. A kicsi, 29 m2 alatti lakások hányada az akcióterületen elenyésző, míg a lakások héttizede 60 m2 feletti. Az akcióterületen a legnagyobb arányban a 60-79 m2 közötti lakások vannak jelen, jelentősen meghaladva városi átlagot.

2

A lakáson a lakott lakások és lakott üdülők együttes számát értjük, ezek jellemzőit vizsgáljuk.

34



A lakások megoszlása átlagos lakásnagyság (m2) szerint, 2001. 40,0% 35,0% 30,0% 25,0%

Akcióterület

20,0%

Város összesen

15,0% 10,0% 5,0% 0,0% –29

30–39 40–49 50–59 60–79 80–99 100–X

Forrás: KSH

Az akcióterületen a lakások egyharmada 1945 előtt, míg 39 százaléka 1980 után épült. Nyíregyháza lakásállományának több mint héttizede 1970 után épült, a legnagyobb gyarapodás 1970 és 1979 között történt. Az Akcióterületen a lakások közel 40 százaléka 1980 után épült, viszont egy jelentős részük még 1945 előtt (33 százalék) a történelmi belváros részeként. Tulajdonviszonyok A lakások 96 százaléka magántulajdonban, 4 százaléka zömében önkormányzati és igen kis része egyéb tulajdonban van. Városrészenként általában a magántulajdonú lakások aránya 95 százalék feletti, míg az Akcióterületen 87 százalék, ami egyrészt az önkormányzati tulajdonú lakások magas arányával, másrészt az egyéb tulajdonú lakások arányával (amely a belvárosban a legmagasabb, 3 százalék) indokolható. Az egyéb kategóriába főleg gazdasági társaságok, cégek, vállalkozások tulajdonát képező lakások tartoznak. A bérlemények aránya az Akcióterületen, mely tartalmazza a belvárost is, igen magas (14 százalék) mivel az ingatlanok bérlete iránt a kereslet ebben a városrészben önmagában is nagy. Ugyanez az arány a városban átlagosan csak 8 százalék. Az Akcióterületen a négy vagy több szobás lakások aránya kiemelkedően magas, több mint nyolcvan százalék, a városi átlag ebben a kategóriában csupán 17 százalék. Az egyszobás lakások száma ugyanakkor nagyon alacsony, 2001-ben csupán 48 ilyen lakást tartottak számon.

35



A lakott lakások3 megoszlása szobaszám szerint,2001

3%

10% 5%

1 szobás 2 3 4–X

82%

Forrás: KSH

Nyíregyháza

lakott

lakásainak

és

üdülőinek

kilenctizede

összkomfortos,

a

félkomfortos lakások aránya 2 százalék, a komfort nélkülieké 5 százalék, a szükséglakásoké 2 százalék. Az Akcióterületen az összkomfortos és komfortos lakások együttes aránya meghaladja a városi átlagot (93 százalék). A félkomfortos, szükség és egyéb lakások aránya a városi átlaggal, míg a komfort nélküli lakások aránya kevesebb, mint a fele a városi aránynak. 2006-ban a lakások csaknem 100%ában biztosított a vezetékes ivóvíz ellátás a városban, ez az arány már 2001-ben nagyobb volt, mint 98 százalék. 2006-ban 2 352 lakás csatlakozott a 341 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózathoz (1996-ban 217,2 km), ezzel a lakások több mint 91%ában keletkező szennyvíz csatornán került elvezetésre (1996-ban 29 485 lakás, 2006-ban 44 359 lakás). 2001-ben az Akcióterületen található lakások 93 százaléka volt szennyvízhálózatba kötve. Az Akcióterületen található lakások túlnyomó többségükben használtak vezetékes gázt 2001-ben (83 százalék), míg a távfűtéssel fűtött lakások aránya 37 százalék, a vezetékes gázzal fűtötteké 63 százalék volt. Az Akcióterületen élő lakosság jövedelmi viszonyairól, a lakásállomány, az iskolai végzettség és a szociális juttatások alapján általánosságban elmondható, hogy az átlagos jövedelmi helyzet kedvezőbb képet mutat, mint a városi átlag.

3

Lakott üdülővel együtt

36


4.2.6


A környezet állapota

Az Akcióterület a város történelmi magját is magában foglalja. A városközpont történelmileg

kialakult

helyzetéből

következik,

hogy

a

településrészen

az

épületállomány jelentős része, - a legújabb kori társasházakat nem számítva - 1919 előtt épült. A belváros tereinek sajátossága, hogy egymásba kötnek, sétára csábítanak – az őket szegélyező épületek között számos műemlék, országosan védett és helyi értéket jelentő épület áll. Ezek az épületek Nyíregyháza szimbólumaivá váltak, növelve a városba irányuló kül- és belföldi turizmust. Az akcióterületen található műemlékek: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Cím Benczúr tér 5. Benczúr tér 6-7. Benczúr tér 23. Bethlen Gábor utca 2. Bethlen Gábor utca 7. Búza tér 15. Dózsa György út 29. Hősök tere 1. Hősök tere 3. Hősök tere 5. Hősök tere 7. Kálvin tér 10. Kossuth tér Kossuth tér 1. Dózsa György út 1-3. Luther tér 1. Luther utca 17. Mártírok tere 6. Országzászló tér 4. Rákóczi út 1. Széchenyi út 1. Széchenyi út 5. Széchenyi út 7.

HRSZ Épület megnevezése 6189 lakóépület és iroda 6183/2 irodaház 6177/1 Szabadtéri Színpad 191 üzletek, irodák, lakások 209 Görög Katolikus Templom 5471/1 Szamuely Tibor szülőháza 151 KÖH. Irodaház 203 Irodák és üzletek 207/1 Üzletek és lakások 221 Megyeháza 225 Irodaház, bank 5351 Református templom 48 Római katolikus templom 202 Városháza 120 Korona Szálló 1 Evangélikus Templom 4921/2 Iskola 5378 Ortodox Zsinagóga 168 Szabolcs Takarékszövetkezet 234/3 Takarékpalota 5348/1 Nyírvíz palota 5997 Magyar Ortodox Egyház 5996 Üzlet, lakóház Forrás: KÖH Észak-Alföldi Iroda

37



Az akcióterület helyi védettséget élvező épületei:

− − − − − − − − − − − − − − − − −

Cím Bethlen Gábor u. 2. Bethlen Gábor u. 5. Bethlen Gábor u. 6. Bethlen Gábor u. 8. Bethlen Gábor u. 10. Bethlen Gábor u. 12. Dózsa György u. 7. Egyház utca 15. Hősök tere 4. Hősök tere 6. Luther utca 2. Luther utca 3. Luther utca 5. Rákóczi u. 14. Zrínyi Ilona u. 7. Zrínyi Ilona u. 2. Kálvin tér 14.

HRSZ Épület megnevezése 191 Lakóház 206 Püspöki palota, Főiskola 196 Üzletek 198/1/2 Lakóház és üzletek 5357/2 Lakóház és üzlet 5357/1 Lakóház és üzlet 126/1 Üzletek 221 Üzletek 219, 220 Lakóház és üzletek 222/1 Üzlet 31 Üzlet 160/1 Üzletek, iroda 30 Üzletek, szolgáltatás, iroda 5380 Lakóház, üzletek 187 Üzletek, iroda 175 Lakóház, Házasságkötő terem, üzletek 5348/17 Üzletek, lakóház Forrás: NYHMJV

Az Akcióterületen található közparkok meglehetősen heterogén képet mutatnak, a közterek burkolatai, világítása is különböző koncepciót és anyaghasználatot mutatnak. Az akcióterületen 15 köztér található, melyek közül a Kossuth tér reprezentációs köztér, és kulturális funkciókat is ellát. A városi terek átépítése a Kossuth tér elkészülte után, 1992-ben megállt. A téren kialakított koncepció a naprendszerről, táguló világegyetemről a Dózsa György utca burkolatáig készült el, azonban a koncepció a Katolikus templom bejáratáig folytatható. A Dózsa György utca Vay Ádám körút és a Római Katolikus templom közti szakasza átépítés alatt áll, folyamatban van a sétáló utcává való átalakítása. A Nyírfa tér kulturális- és pihenőhely, a téren található a Térgaléria, ami művészeti kiállításoknak ad helyet. A város nem tervezi a funkciójának megváltoztatását. A Búza tér parkoló- és piactér szerepet tölt be, az északi oldala parkoló, déli oldala piactér. Zöldfelület nem található, a tér a környező szolgáltatóegységeket szolgálja. A Mártírok tere jelenleg parkoló, a fejlesztés során funkcióváltás fog bekövetkezni, zöldfelület kialakításával. A Hősök terétől nyílik a hangulatos Október 23.- a tér, melynek növényzete elvadult, burkolata

rossz

állapotban

van,

a

határoló

épületekig

és

a

közlekedési

csomópontokig való kiépítése hiányzik. Peremén kakast ábrázoló bronz ivókút, a tér közepén tulipánt mintázó krómacél körplasztika található. Szemben a Kelet Áruház épülete áll, vele átellenben egy fehér, illetve egy sárga dombház, ezek közt kis park

38



rejtőzik. A téren fut össze a Kossuth utca, a Rákóczi utca, a Vay Ádám körút és az Egyház utca, valamint itt található az ortodox Izraelita Zsinagóga. A Jókai tér funkciója parkoló és taxiállomás volt, de a Korzó Üzletház építése miatt e funkciója jelentősen csökkeni fog, a jövőben zöldövezet lesz a téren. Nagy Imre tér parkolóként funkcionált, az építkezés miatt szintén funkcióváltáson fog keresztülmenni. A város a be nem épített részen zöldövezet kialakítását tervezi. A Szabadság tér jelenleg kulturális- és pihenőpark, a könyvtár előtti része, a művelődési létesítmény beruházásához kapcsolódóan elkészült. A Krúdy-ház és a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum közötti rész környezete építési terület, jelenleg rendezetlen. A beruházás részeként rendeződhet környezete, engedélyes tervei rendelkezésre állnak. A Művelődési Központ közvetlen környezete a ház rekonstrukciójával készülhet el vagy a Krúdy ház beruházásához kapcsolódóan. A Hősök tere Nyíregyháza második legjelentősebb tere, tipikus pihenőpark. Déli oldalát „Hősök” c. szoborkompozíció uralja. A tér nyugati oldalán látható a város legszebb középülete, a Megyeháza. A tér előtti park szintén kedvelt pihenőhely. Faállománya elavult. A parkot csak a közlekedési főirányok szervezik. Számos ötletnek ad helyet, mint például a villamos-emlék, és a szerelmesek lakatja. Ezeken túl, történelmi emlékmű és provizórikus kopjafa, elhasználódott csobogó, és nyilvános WC található a területen. A rekonstrukció terve elkészült, a szükséges források hiánya miatt nem valósult meg eddig. A parkoló és közlekedési felületek heterogén képet mutatnak: a Megyeháza előtt rész elkészült, a gyalogos főtengely ideiglenes burkolatot kapott a jelenlegi nyomvonalon az aszfaltra rakva. Nyíregyháza főtere a Kossuth tér és környéke, mely reprezentációs köztér, emellett kulturális funkciókat is ellát. Itt található a Városháza és a Kossuth – szobor. Tőle pár méterre faragott kőoszlop található: az örökváltság emlékműve. Mindenki szívesen megpihen a rendezett, gyönyörű virágokkal teli tér árnyas fái alatt. A Városházával szemközt magasodik fel a Római Katolikus Templom, szomszédjában van a Korona Szálló, vele átellenben a Takarékpalota. Szt. Miklóst ábrázoló ivókúttal díszített a Szent Miklós tér, pihenőparkként tartják számon. A Kálvin tér emlékpark funkciót tölt be, történelmi megemlékezések helyét szolgálja. A Luther tér parkoló és pihenőövezet funkciót tölt be, burkolata elavult, felújításra szorul. Az Országzászló tér a város történelmileg kialakult teresedése. Határai és benne a közlekedési területek időről időre változtak, de a beállt, több évtizedes faállomány jelzi helyben maradó részeit. A tér közlekedési funkciója mellett az identitás, a városi hagyományok megőrzésének és ápolásának is fóruma lett az elmúlt években. A Katonaváros huszárhagyományainak emléket állító szobor és

39



mementók révén. A Bessenyei tér parkjának sarkán a Színészház, vele szemben a Móricz Zsigmond Színház áll. Az író-testőrről elnevezett parkot 1900-ban hozták létre, díszfáit két év múlva telepítették, ma a város egyik oázisa, kedvelt pihenőhelye. A park északi részén Váci Mihály életnagyságú bronzszobra található, Thalia szobra a színház felőli oldalon található. A park elejét Bessenyei György szobra díszíti. A Bessenyei-parkkal szemközt terül el a Benczúr tér. Öreg fái sokat elmondanának a város múltjáról. A tér elején, Bessenyei szobrával szemben, Benczúr Gyula szobra áll. Mögötte kis díszkút, amelynek közepén a kagylóból megszületett Vénusz a haját szárítja. A téren található játszótér a jövőben elbontásra kerül, miután nem felel meg a kor követelményeinek, illetve a jelenlegi szabványoknak. A tér közepén a Jereván kecses pavilonja helyén jelenleg egy étterem épül, mögötte látható a park déli felét elfoglaló szabadtéri színpad, mely az egyik legszebb az országban. Itt tartják nyaranként a Nyíregyházi Zenés Szabadtéri Színház előadásait. A park körüli házak a XX. század fordulója után épültek, így a mai Kölcsey Ferenc Gimnázium is. Keleti sarkán a Jósa András Múzeum áll, melynek emeletén múzeum, földszintjén pedig a megyei levéltár kapott helyet. A városban található közterek állapota nem kielégítő, városképet javító, közösségi funkciójukat nem tudják betölteni. Problémát jelent, hogy a főtér túlterhelt, ugyanakkor a többi tér használata periférikus, közlekedési funkciójuk és pihenőtalálkozó hely szerepük dominál. Az egyes terek arculata egyhangú, sajátos elhelyezkedésüket, egyedi jellegüket nem hangsúlyozzák kellőképpen, így a város arculatának formálásához nem tudnak hozzájárulni. A közterek kihasználatlanságuk miatt nem vonzzák a közösségi, kulturális és egyéb eseményeket, az ilyen jellegű rendezvények száma talán csak a Kossuth téren megfelelő. Emiatt gazdasági kiaknázásuk

lehetőségei

is

korlátozottak.

Ebből

a

szempontból különösen

kiemelendő a város sétálóutcája, mely jelenlegi leromlott állapotában nem igazán alkalmas kikapcsolódásra, a szabadidő eltöltésére. Az utca állapota visszaveti az itt működő kiskereskedelmi létesítmények, boltok forgalmát is. A sétálóutca mellett szintén szembetűnő a Hősök tere elhanyagoltsága, noha elhelyezkedése és mérete alapján a városképet meghatározó szerepe lehetne. A közterek céltudatos, egyedi jellegüket kihangsúlyozó megújítása nélkül identitást erősítő, népességmegtartó szerepüket nem tudják teljes mértékben kiaknázni.

40


4.2.7


Közlekedés helyzete

Közlekedésforgalmi szempontból problémás területek A Nyíregyházán élő közel 119.000 embernek mintegy 82 százaléka közlekedik egy átlagos munkanapon 2001-ben. A 97.000 közlekedő helyi lakos összesen 261.000 helyváltoztatást tesz meg egy nap, ami átlagosan mintegy 2,7 cél felkeresését jelenti személyenként. A helyváltoztatások legnagyobb része gyalogos közlekedés, míg megközelítőleg minden negyedik tömegközlekedéssel és 11 százalék kerékpárral történik. Az egyéni közlekedés előretörését mutatja, hogy az utasokat is figyelembe véve az egyéni közlekedés aránya magasabb, mint a tömegközlekedésé. Nyíregyházán 2001-ben összesen több mint 31.000 nyilvántartott személygépjármű van. A helyi telephelyű személygépkocsiknak csak 60 %-a közlekedik egy átlagos munkanapon, melyek összesen mintegy 52.000 helyváltoztatást tesznek meg. Ez a közlekedő személy-gépjárművenként átlagosan 3,7 cél felkeresését jelenti naponta. A nyilvántartott személygépkocsik száma 2001 és 2005 között folyamatosan növekszik, 2005-re 20 százalékkal haladja meg a bázisértéket. A városban regisztrált gépkocsik száma a következő években várhatóan hasonló ütemben növekszik, ami további mélyíti az akcióterület közlekedésszervezési és parkolási problémáit.

Személygépkocsik száma Nyíregyházán [db] 45000 40000 35000

31689

33017

2001

2002

37637

38102

2004

2005

34658

30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2003

Forrás:NYHMJV A városban mintegy 4.000 db tehergépjármű van bejelentve, melyek 90 %-a közlekedik egy átlagos munkanapon. Ezek összesen kb. 12.000 helyváltoztatást tesznek meg, aminek mintegy 6 %-a nem érinti a várost. Nyíregyházára naponta mintegy 15.000 vidéki telephelyű személygépjármű és kb. 4.300 tehergépjármű

41



érkezik naponta, amelyek közel 45.000 helyváltoztatással növelik Nyíregyháza napi forgalmát. A bevezető utak forgalma a haránt irányú kapcsolatok hiányában - a városhatártól a Nagykörútig fokozatosan nő. Amíg a városhatárnál a csúcsidőszaki terhelés 4-500 Ejm /óra/irány körüli érték, addig ez a nagykörúti csomópontok külső szakaszain közel a duplájára növekszik.

25000

A jelenlegi, illetve a várható csúcsórai forgalmak [Ej/h]

20000 15000 10000 5000 0 2003

2008

2018

Átmenő forgalom Egyéb területre érkező Nagykörúton kívüli központi belterületre érkező Nagykörút által érintett területre érkező Városmagba érkező

Forrás:NYHMJV A város legnagyobb forgalmú szakaszai a Nagykörút, a Kiskörút meglévő szakasza, illetve a sugárirányú főutaknak a körutakhoz csatlakozó részei, ahol a kétirányú napi járműszám 2001-ben megközelítőleg 20-23 ezer, illetve 15-20 ezer. A városban a legjelentősebb forgalomáramlási irány – az akcióterületet érintve, városközponton keresztül, illetve azt északon elkerülve - a kelet-nyugati irány: a Ferenc-körút és a Vay Adám körút együttes forgalma a csúcsidőszakokban 1.7001.800 Ejm/óra/irány. A két 2x2 sávos keresztmetszetben az irányonként 700-1.000 Ejm/óra forgalom lebonyolítására egészében megfelelő kapacitás áll rendelkezésre, azonban a Vay Ádám- Körte utcai lámpás csomópont miatt a csúcsórákban gyakoriak a torlódások. Ebben az irányban összeadódik a 36, 38. sz. főutak és a 4, 41 sz. főutak közötti átmenő forgalom és a város északi, észak-keleti területének az átlagosnál nagyobb fejlesztéséből származó belső forgalom. A kelet-nyugati forgalomáramlás elsősorban a 2x1 sávos Szegfű utcában, a nagy forgalmú létesítmények környezetében jelent problémát. A Kiskörút és Nagykörút közötti fő- és gyűjtőút szakaszokon a város kiterjedésének, hálózati kapcsolatainak és az intézményhálózat intenzitásának megfelelően az

42



északi részen a sűrűbb úthálózat ellenére az egyes útvonalak forgalma átlagosan 50 százalékkal nagyobb, mint a déli területeken, ennek egyik magyarázata a Nagykörút déli részének hiányzó szakasza lehet. A nehézforgalom aránya (db-ban) a Nagykörúton kívül 14-18 százalék, míg a belső városrészben általában 10 százalék alatt van. Nyíregyházán a közúti forgalomban csúcsóra reggel 7:15 – 8:00, délután pedig 16:00 – 17:00 óra között van. A sugárirányú utakon a forgalom irány menti megoszlása a csúcsidőszakokban közel szimmetrikus, a nagyobb forgalmú irány terhelése csak kb. 10 százalékkal haladja meg az ellentétes irányt. A jelzőlámpás csomópontok áteresztő-képessége sokkal kisebb, mint a forgalmi igény. Ez jellemzően az akcióterületen a Luther utca - Szt. István út kereszteződésében figyelhető meg. A belváros és az Akcióterület közlekedésének biztonságos és zökkenőmentes fenntartása érdekében további jelzőlámpás csomópontok kialakítása válik szükségessé, amelyek tervezésénél figyelembe kell venni a kialakítandó kerékpáros közlekedési kapcsolatokat is. A város a közlekedés szervezésére és fejlesztésére elfogadott Közlekedésfejlesztési Koncepcióval rendelkezik. A város közlekedésében jellemzően a következő problémákat azonosítja: −

Az autópálya kivételével az országos főutak átmenő forgalma a város belterületén halad át. A városon belüli fejlődés azt is eredményezte, hogy a korábbi elkerülő utakra „ránőttek” a kiszolgáló funkciók, ezáltal lassult a haladási sebesség, nőtt a közlekedési zsúfoltság és a környezetterhelés mértéke.

−

A városrészek közötti forgalom a hagyományos gyűjtő-, lakó- és szerviz utakra terelődik, amelyek kiépítettsége és nyomvonalvezetése nem felel meg a megnövekedett terhelésnek. A forgalom nagysága elsősorban azokon a szakaszokon jelent problémát, ahol a 2x1 forgalmi sávos keresztmetszet mellett jelentős kiszolgáló, parkolási funkció is megjelenik: ez az Akcióterületen a Vay Adám körúton és Búza téren jellemző.

−

A gépkocsik növekvő száma és az egyéni közlekedés intenzitásának növekedése komoly parkolási problémákat vet fel a sűrű beépítésű területeken és a nagy forgalmú szolgáltató létesítmények környezetében.

−

A kerékpárút-hálózat kiépítése megkezdődött, de még nem alkot rendszert, ezért kihasználtsága alacsony. Hiányoznak továbbá a kerékpározás egyéb feltételei: kerékpárút-tengelyek, a belvárosi áthajtás, leálló-tárolóhelyek kialakítása.

43



Forgalomcsillapított övezetek Jelenleg

Nyíregyházán

négy

területen

(Malomkert

lakótelepen,

Örökösföld

lakótelepen, a Korányi Frigyes utcától keletre található családi házas terület egy részén, a Nagykörúton belül a Dob utca és Dohány utca között) van kijelölt forgalomcsillapított övezet. Mind a négy lakó- pihenő övezet és egyik sem érinti az Akcióterületet. Az Akcióterületen a Kiskörút körbejárhatóságának megteremtésével 30 km/h korlátozott sebességű övezet kialakítása válhat lehetővé, illetve indokolttá. Kerékpárutak A meglévő kerékpárhálózat hat útvonalat tartalmaz, melyek egymással nincsenek összeköttetésben. Így a jelenlegi állapotban hálózatról nem, csak hálózati elemekről beszélhetünk. A meglévő kerékpárutak hossza, 2002

800 m 800 m

300 m

4080 m

Orosi út – Nyíregyházi út Sóstói út – Berenát utca – Kemecsei út Pazonyi út

3580 m

Morgó utca – Kosbor utca Derkovics Gyula utca Blaha Lujza sétány 9050 m

Forrás: NYMJV

44



Az alábbi táblázat a városban meglévő kerékpárutak kiépítettségét tartalmazza Megnevezés, útvonal

Jellemző kiépítés

Orosi út – Nyíregyházi út

kerékpárút, elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút

Sóstói út – Berenát utca – Kemecsei út

elválasztott gyalog- és kerékpárút, kerékpárút,

Pazonyi út

elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút

Morgó utca – Kosbor utca

elválasztott gyalog- és kerékpárút,

Derkovics Gyula utca


Blaha Lujza sétány


Az Akcióterület jelenleg nem rendelkezik kerékpárúttal. A városban, ezen belül az Akcióterületen a lakosság és a civil szervezetek részéről hangsúlyosan megjelenik annak igénye, hogy a növekvő kerékpáros forgalom a belvároson biztonságosabban, szabályozottan

haladhasson

át,

illetve

a

kerékpáros

közlekedési

hálózat

összefüggővé váljon. A kerékpárút kialakítása a humán közszolgáltatási intézmények megközelítéséhez az Akcióterületen (Szarvas utca, Széchenyi utca, Szent István utca és Országzászló tér, Bethlen Gábor utcán) javasolt. Az utak állapota, forgalmi iránya A város nagy területen fekszik (275 km2), teljes közúthálózatának hossza mintegy 710 km. Struktúrájából (tanyavilág, külterületi lakott helyek) adódóan nagyon magas, közel 50 százaléka a külterületi utak aránya, melyek jelentős része földút. Nyíregyháza főúthálózata sugaras szerkezetű, és ezeket az utakat csak egyetlen összefüggő útvonal, a „Nagykörút" köti össze. A városközpont határán tervezett Kiskörútnak csak az északi szakasza épült ki. Hiányoznak a sugárirányú összekötő szakaszok, az átmenő és a várost átszelő helyi forgalom is ugyanazokat az útvonalakat veszi igénybe. A mellékúthálózat burkolt szakaszai nem képeznek összefüggő hálózatot, így a forgalom rövid távolságokra is a főútvonalakon bonyolódik. A főutak túlzsúfoltak, elsősorban a Nagykörút környékén, illetve a Belvárosban már nem rendelkeznek kapacitástartalékkal. Átmenő forgalom mértéke Nyíregyháza fontos szerepet tölt be a környék közlekedésében. Egyrészt, mint megyeszékhely, jelentős a bejáró forgalom a környező települések, agglomerációk felől, másrészt ide futnak be a megye sugaras irányú főútjai, legfontosabb összekötő útjai, melyek nagy átmenő forgalommal bírnak a Főváros, a szomszédos megyeszékhelyek, illetve a közeli határátkelők között.

45



A várost érintő csúcsórai összforgalom [Ej/h] 30000 25000

26

19 9 89

10000

2 89 16 7 38 16

15000

1 08

20000

2005

2010

5000 0 2000

2015

2020

Forrás:NYHMJV Az autópálya kivételével az országos főutak átmenő forgalma a város belterületén halad át, az akcióterületen összeadódik a 36, 38. sz. főutak és a 4, 41 sz. főutak közötti átmenő forgalma. Tovább mélyíti a problémát a városon belüli fejlődéssel járó tény, miszerint a korábbi elkerülő utakra ránőttek a kiszolgáló funkciók, ezáltal az áthaladás sebessége jelentősen lelassult, és mindennaposak a torlódások. Közösségi közlekedés jelenléte, problémái A helyi közösségi közlekedést alapvetően autóbuszok biztosítják 36 vonalon, 153 kilométer hosszú tömegközlekedési hálózaton (2000-ben csak 32 viszonylat és 133 km vonalhálózat állt az utasok rendelkezésére). A nyíregyházi helyi tömegközlekedési hálózaton, egy átlagos munkanapon 2001-ben mintegy 31.000 utas (2006-ban 37000) közlekedik, akik összesen közel 80.000 különböző célú helyváltoztatást tesznek meg. Az egy helyváltoztatáson belül az átlagos átszállásszám 10 százalék. Az utasok 84 százaléka helyi lakos. A város legnagyobb forgalmú viszonylatai a 12-es autóbusz járat, ahol a munkanapi utasszám több mint 13.000 fő, valamint az 5-ös és 8-as, melyeken 10.000- 10.500 ember közlekedik naponta. A legnagyobb (munkanapi) forgalmú megállók a Kossuth tér4 (több mint 13.000 le és felszálló), valamint a Vasútállomás (megközelítőleg 10.000 le és felszálló) és a Búza tér (mintegy 9.500 le és felszálló). Az átlagos munkanapi férőhely-kihasználás 25 százalék. Ugyanakkor a csúcsidei forgalom az egésznapi utasszám 50 százaléka, ami megközelíti, sőt néhányszor

4

A Kossuth téri megállók áthelyezésre kerültek, az útszakasz jelenleg építési munkaterület

46



meghaladja (25 db túlzsúfolt járat) a rendelkezésre álló járművekkel megnövelt csúcsidőszaki kapacitás felső határát. Az akcióterületen a Dózsa György utca, a Korzó üzletház építése miatt, a Vay Ádám körút és a Római Katolikus templom közötti szakasz lezárásra került, jelenleg építési munkaterület. Az építkezés befejezésével gyalogos övezetté válik. A közösségi közlekedés (amely itt 14 autóbuszjáratot érint) erről a szakaszról kiszorult, többségében a Hunyadi és a Luther utcákra tevődött át. Az autóbusz a városi közforgalmú közlekedés legrugalmasabban alkalmazható eszköze, igazából csak két tényező, a kapacitáskorlát és a közúti forgalomzavaró hatása korlátozhatja alkalmazását. Nyíregyházán ez utóbbi jelentkezik problémaként, a város nagy forgalmú útvonalain – ahol intenzív az autóbusz forgalom - a közforgalmú közlekedés pontosságát és megbízhatóságát már veszélyezteti az egyre növekvő gépkocsiforgalom. Parkolók száma, parkoló helyek igényei Nyíregyházán – hasonlóan a többi magyarországi nagyvároshoz – a parkolási helyzet a város közlekedésének egyik jelentős problémája. A személygépkocsi ellátottság, ill. mobilitás gyors növekedését nem követte a parkoló felületek megfelelő arányú kiépítése. Az átlagos napi kihasználtság 80 százalékos, de a délelőtti órákban több helyen megközelíti, illetve eléri a 100 százalékot, és bizonyos belső területeken (pl. Hősök tere, Kálvin tér) szinte egész nap tele van. A Búza téri parkolók elsősorban a piacnapokon nagyon telítettek, ilyenkor a beáramló forgalom teljesen telíti a parkolókat. Egyéb napokon, a környező utcákban is kialakított parkoló-kapacitás miatt a terhelés elfogadható mértékű. A városban négy parkolási zónát alakítottak ki, melyek mindegyike megtalálható az Akcióterületen is: a kiemelt zóna a szűken értelmezett városmagra koncentrálódik, ezt veszi körül – nem mindenhol a távolsággal arányosan – az I., a II. és a III. számú zóna. A városban összesen valamivel több, mint 3500 fizető parkolóhellyel számolnak, melyből megközelítőleg 2580 esik5 az akcióterületre. A parkolási díjak (2007-ben) a központi területtől kiindulva 210 forintról 60 forintra csökkennek. A parkolási díjak 2002 óta átlagosan mintegy 40 százalékkal emelkedtek. A kiemelt zónában nem, míg az egyes, kettes és hármas zónában lehetséges bérlettel parkolni. A bérletek a közületi díjszabásban közel 80 százalékkal kerülnek többe a lakossági tarifáknál. 5

Az akcióterületen több olyan parkoló van (pl. Bujtos út, Egyház út), melyek önkormányzati telkeken ideiglenes jelleggel, kőzúzalék elhelyezésével vannak kialakítva, így a parkolóhelyek pontos száma csak becsülhető.

47



A jelentős forgalmú városközpont környéki intézmények mellett, a nagyobb közterületi koncentrált parkolóhelyek is fizető rendszerben, a belvárosinál kisebb díjszabással működnek. A városban nagy forgalmú kereskedelmi központokhoz megfelelő nagyságú, telken belüli parkoló területen létesültek ingyenes parkolóhelyek (Tesco, Metro, Interspar, Praktiker, Nyír Plaza). A Sóstó Zoo állatkertnél a Sóstói úton van a város egyetlen közterületi autóbusz-parkolója.

48



Parkolási zónák az Akcióterületen

Forrás: Városüzemeltetési Kht.

4.2.8

A meglévő közműhálózat értékelése

Az Akcióterületen tervezett közlekedésépítési feladatok közül az Egyház – Síp utcai projektelemeknél és a Kiskörút új szakaszánál, illetve a Búza téri Piaccsarnok tervezett felújításánál számolunk jelentős közműépítési és kapacitásfejlesztési feladatokkal. Ezen beruházási elemek műszaki tartalma jelenleg csak becsülhető, különösen az Egyház–Síp utca esetében, ahol a közműépítési feladatokat csak a feltárást követően lehet pontosan megállapítani. Ezek a beruházások további tervezést igényelnek. Az Akcióterületen a város-rehabilitációs projektelemekhez kapcsolódó területvásárlási és előkészítési feladatok, az előzetes becslések szerint, a projekt tervezett elszámolható költségeinek 4 százalékát teszik ki.

49


4.2.9


A környezeti károk bemutatása és feltárása

A fejezet jelen Akcióterületi Terv szempontjából nem releváns, mivel a funkcióbővítő fejlesztés keretében nem valósul meg kármentesítés, illetve barnamezős beruházás.

4.2.10 A közszféra jelenléte Közigazgatási intézmények A

közigazgatási,

közszolgáltatási

funkciójú

épületek

alapvetően

a

belső

városmagban, a Kossuth téren és annak környékén helyezkednek el. A közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó intézmények közül 16 darab található az Akcióterületen. A Városháza belső homlokzata felújítása szorul, a belső udvar átalakítása az új közösségi funkciók figyelembe vételével időszerű. Az Okmányiroda a Városháza udvarán szükségszerűen kialakított épületekben kap otthont. Az intézmény

megközelíthetősége

és

ügyfélszolgálati

kapacitása,

kiszolgáló

létesítményei nem felelnek meg a kor elvárásainak. Nyíregyháza megyei jogú városi funkciójából adódóan a városi közigazgatási funkciók mellett számos megyei és regionális intézménynek is helyet ad. Itt található többek között a Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Igazgatósága, az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei

Igazgatósága,

a

Mezőgazdasági

és

Vidékfejlesztési Hivatal, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltsége. Mind a városi, mind a megyei igazságszolgáltatási intézmények az Akcióterület által behatárolt

területre

koncentrálódnak.

Kivételt

képez

ez

alól

a

Városi

Rendőrkapitányság, amely az Akcióterületen kívüli székházban helyezkedik el. Nyolc intézmény székháza található itt, többek között a Városi és Megyei Bíróság, valamint ügyészség, mindezeken túl Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Büntetés- végrehajtási Intézet épülettömbje is itt helyezkedik el. Az Akcióterületen található közintézmények működése megfelelőnek mondható, néhány helyen ugyanakkor vannak hiányosságok. A város nem rendelkezik megfelelő ügyfélszolgálati központtal, az ügyintézés helyszínei szétszórtak, ami megnehezíti az ügyfélbarát közszolgáltatási rendszer kialakítását. Az ügykezelés rendje nem hatékony, ráadásul a több helyszínen történő elhelyezés üzemeltetési szempontból is gazdaságtalan. Az önkormányzat kezelésében lévő ingatlanok közül több

leromlott

állapotban

van,

ezek

50

működtetése

szintén

nem

hatékony,



energiafelhasználásuk magas. Az épületek rekonstrukciója, ésszerű átszervezése hozzájárulhat az önkormányzat gazdálkodási egyenlegének javulásához. Humán közszolgáltatási intézmények Nyíregyháza 38 óvodai ellátást nyújtó feladatellátást nyújtó helyéből 5 található az Akcióterületen. Gyógypedagógiai csoport két intézményben (Gyermekek Háza és Búzaszem Óvoda) működik, ahol az értelmi, testi, érzékszervi fogyatékos, autista és halmozottan sérült gyermekek (2006-ban 19 fő) nevelését is végzik. Nyíregyházán 2001 és 2006 között 29 általános iskolai feladat-ellátási hely működött, miközben az általános iskolákba járó gyerekek száma jelentősen, 11 606-ról 10 403ra csökkent, az első évfolyamra 162-vel kevesebben iratkoztak be. Ezzel párhuzamosan 110 fővel csökkent az általános iskolai tanárok száma is. Ezek a kedvezőtlen tendenciák rövid időn belül a feladat-ellátási helyek számának csökkentését is kikényszerítik. Az Akcióterületen öt általános iskola található, melyből kettő egyházi iskola (Görög Katolikus Általános Iskola, Evangélikus Általános iskola), egy zenei általános iskola (Kodály Zoltán Általános Iskola) található. A középsúlyos értelmi fogyatékosok, valamint az autista tanulók iskolai oktatását a Megyei Önkormányzat által fenntartott Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon látja el. A középiskolai oktatás terén komoly fejlődés volt tapasztalható az elmúlt 5 év során a város egészében: 4 új gimnáziumi és 10 új szakközépiskolai feladat-ellátási hellyel bővült az oktatási kínálat. A városban összesen 39 középiskolai feladat-ellátási hely működik, melyből 3 található az akcióterületen. A városban a legjelentősebb felsőoktatási intézmény az állami fenntartású, regionális jelentőségű Nyíregyházi Főiskola (hallgatóinak száma 2006-ban közel 6 000 fő). Több, más városban székelő felsőoktatási intézmény is nyújt kihelyezett képzést, amelyek közül a legfontosabb a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara (2006-ban 3000 hallgatóval rendelkezett). Az Akcióterületen két felsőoktatási intézmény működik a Magyarországi Görög Katolikus Egyház által működtetett Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, és a Kodolányi János Főiskola kihelyezett tagozata. A városban 2006-ban 42 háziorvos és 27 gyermekorvos praktizált, a praxisok vállalkozás formájában működnek. A rendelők döntő többsége már akadálymentesen megközelíthető, így a fogyatékkal élő személyek egészségügyi ellátása döntően az egészségügy általános rendszerében történik. Az Akcióterületen 4 orvosi rendelő található, egy fogorvosi rendelőintézet és három körzeti rendelő, valamint ebben a körzetben található a Jósa András Megyei Kórház Rákszűrő Állomás is. A város 29 gyógyszertárából 10 működik az Akcióterületen.

51



A járóbeteg-ellátás alapvetően a kórházi infrastruktúrára épül. Nyíregyháza megyeközpont funkciójából adódóan jelentős szerepet vállal a megyei kórházi ellátás biztosításában. 2006-ban a megye aktív kórházi ágyainak több mint fele (2 098 ágy) Nyíregyházán, a megyei önkormányzat kezelésében működik. Nyíregyháza

kiterjedt

szociális

ellátórendszerrel

rendelkezik.

A

szociális

szolgáltatások biztosításában több civil szervezet is részt vesz, az Akcióterület is jól ellátott szociális intézményekkel. A lehatárolt területen három ilyen szervezet működik. A megyében elérhető bölcsődei férőhelyek több mint felét a városban működő 9 intézmény biztosítja, ezek közül egy található az Akcióterületen (7. sz. bölcsőde). Közösségi funkciót ellátó egységek A város kulturális életét kettősség jellemzi. Bár az intézmények egy része megyei feladatokat lát el, a szolgáltatások igénybevevői között többségben vannak a nyíregyháziak. A város kulturális élete sokszínű, pezsgő, a kínálat gazdag, egyre nagyobb visszhangja van bel- és külföldön egyaránt. A kulturális, művészeti tevékenységeken belül a város erősségei között tartják számon pl. a színházat, a zenei életet, s ezen belül is a kórusokat, a vonós, fúvós és ütős zenét, a néptáncot; az intézmények közül az Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu a legnépszerűbb. Hagyományteremtő szerepe van az Országos Zeneiskolai Zongoraversenyeknek és a Vonós Zenei Fesztiválnak. 2002. óta minden szeptemberben megrendezésre kerül a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, a VIDOR-fesztivál, amelyet 2007-től Happy Art Fesztiválra kereszteltek át. Elsősorban színházi seregszemle, amellyel párhuzamosan több száz kísérőprogram biztosítja más művészeti ágak (bábszínház, film, képzőművészet, zene, irodalom) képviselőinek a megjelenését, illetve a látogatók számára a komplex kulturális élményt korhatártól függetlenül. A város főtere az ország legnagyobb ingyenes világzenei koncertsorozatának ad helyet. Nyíregyházán 5 múzeum, illetve muzeális jellegű intézmény működik, évi 100 000 fő körüli látogatottsággal (2006-ban 102.910 látogatót regisztráltak). Ezek a Sóstói Múzeumfalu kivételével mind az Akcióterületen működnek. A látogatók közül legtöbbet

a

Igazgatósága

Szabolcs-Szatmár-Bereg által

Nyíregyházán

Megyei

működtetett

Önkormányzat két

intézmény,

Múzeumok a

gazdag

gyűjteményeiről ismert Jósa András Múzeum, illetve a tájjellegű népi építészet emlékeit őrző és az egykori falusi életképet a látogató elé táró Sóstói Múzeumfalu fogadja. Hazánkban egyedinek tekinthető a Görög Katolikus Püspöki Palotában megtekinthető Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény. A Nyírvíz-palotában látogatható Kállay-Gyűjtemény az egykori miniszterelnök Kállay Miklós levelezését,

52



valamint nemesi és főnemesi relikviákat, rendjeleket és kitűntetéseket mutat be az érdeklődőknek. A Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság vízügyi tájegységi gyűjteménye a térség vízügyéhez kapcsolódó terveket, irattári anyagokat és vízügyi feladatokhoz használatos eszközöket foglal magában. Kortárs művészeti alkotásokat mutat be a Bagolyvárban berendezett Városi Galéria és a Visuart Galéria. A városban egy települési könyvtár, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár működik, 2006-ban 15 328 beiratkozott olvasója volt. A könyvtár épületeiben korszerű és akadálymentes körülmények biztosítják a hozzáférést valamennyi társadalmi csoport számára. A nyíregyházi színművészeti életről már a XIX. század elején készültek feljegyzések. A színház jelenlegi épülete 1894-ben készült el, azóta ad otthont a város színházi életének, önálló társulata azonban csak 1980 óta van. A színházi előadások iránt komoly kereslet mutatkozik, 2006-ban több mint 117 ezer látogató tekintette meg a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadásait. Mindkét intézmény épülete az Akcióterületen található. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár mellett még három intézményi könyvtár működik az Akcióterületen. Az Akcióterület határain belül 13 templom, illetve vallási intézmény található. A belvárosban található többek közt az Evangélikus templom, Görög Katolikus templom, az Izraelita zsinagóga, az Ortodox Egyház Imaháza a Református templom, a Római Katolikus templom, és a Metodista Egyház imaháza. A közösségi funkciót ellátó intézmények közül 2 mozi és 4 művelődési, illetve közösségi

ház

működik,

köztük

a

Váci

Mihály

Kulturális,

Művészeti

és

Gyermekcentrum. A lehatárolt fejlesztési területen 4 sportcentrum található, köztük a város és a megye legnagyobb sport és szabadidő központjával, a Bujtosi Szabadidő Központtal.

4.2.11 A közbiztonság helyzete Az elmúlt 5 évre vonatkozóan a személy- és vagyon elleni bűnesetek száma – a vizsgált területre vonatkozóan – enyhe csökkenést mutat, míg a városban ezen bűnesetek száma növekvő tendenciát mutat.

53



Bűncselekmények száma Nyíregyházán

2003 Bűncselekmények

Város

Személy ellen elkövetett Személyek javai (Vagyon) ellen elkövetett Összesen:

2004

Akcióterület

148

40

2691 2839

Város

2005

Akcióterület

186

Város

37

2006

Akcióterület

196

37

Város

2007

Akcióterület t

177

Város

234

33

686 2628 553 2979 639 3035 726 2814 590 3175 676 3212

Akcióterület

33

568 2627 424 601 2861 457

Forrás: Nyíregyházi Rendőrfőkapitányság Közterületen elkövetett bűncselekmények: A garázdaság és a rablás aránya az Akcióterületen más bűncselekményekhez képest kiemelkedően magas, ezért a tervezett fejlesztések megvalósításánál célszerű már a tervezési fázisban odafigyelni, hogy a tervezett beruházások ezek előfordulásának lehetőségét lehetőleg csökkentsék. Közterületen elkövetett bűncselekmények száma

Bűncselekmény

2003

2004

2005

2006

2007

AkcióAkcióAkcióAkcióAkcióVáros terület Város terület Város terület Város terület Város terület

Garázdaság Rablás

68 30

29 13

81 45

15 15

108 30

41 6

121 38

34 11

141 34

31 9

Kifosztás

1 27 17 190

0 12 1 4

1 22 17 181

1 6 1 6

3 30 29 248

1 6 4 19

1 16 18 222

0 7 2 14

2 11 13 127

0 4 4 8

Zsarolás Jármű önkényes elvétel Gépkocsi feltörés

Forrás: Nyíregyházi Rendőrfőkapitányság Közlekedési bűncselekmények A közúti balesetek száma az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő tendenciát mutatott,

ami

szintén

alátámasztja

újraszabályozását.

54

az

Akcióterület

forgalmi

rendjének



Elkövetett közlekedési bűncselekmények száma

2003

Bűncselekmény

2004

2005

2006

2007

AkcióAkcióAkcióAkcióAkcióVáros terület Város terület Város terület Város terület Város terület

Közúti veszélyeztetés

5

0

1

0

3

0

5

2

3

2

Közúti baleset okozása Közúti jármű ittas vezetése

37 168

7 38

59 199

11 58

67 232

11 56

65 162

8 22

68 194

16 31

Közúti járművezetés tiltott átengedése

4

0

2

1

1

0

0

0

5

1

Közúti cserbenhagyás

19

0

9

1

16

1

14

2

7

0

Forrás: Nyíregyházi Rendőrfőkapitányság Betöréses lopások Megfigyelhető, hogy az akcióterületen szereplő utcák közül a Búza tér és környékén valósul meg a legtöbb személy- és közrend elleni bűncselekmény, és ittas járművezetés. Betöréses lopások száma Nyíregyházán

2003

2004

2005

2006

2007

AkcióAkcióAkcióAkcióAkcióVáros terület Város terület Város terület Város terület Város terület Betöréses lopás

327

51

353

32

424

35

541

56

604

42

Forrás: Nyíregyházi Rendőrfőkapitányság A közterületen elkövetett bűncselekményeknél megállapítható, hogy minden év 1. negyedévében történik a legkevesebb (téli és az azt követő időszak); míg a legtöbb delictumot májustól – novemberig követik el. Ezek közül is ki kell emelni a nyári időszakot, amikor a tanítási szünet és az idegenforgalmi szezon beindul. Az

elkövetések

legjellemzőbb

helyszínei

azok

a

területek,

ahol

nagy

személyforgalom zajlik. Az egyes bűncselekményeket vizsgálva megállapítható, hogy a személy elleni cselekményeket az utcán, illetve vendéglátó ipari egységek, szórakozóhelyek előtti területen követik el. Vagyon elleni bűncselekmények jellemző elkövetési helyszínei még az utak, közlekedési eszközök, illetve a kereskedelmi egységek előtti területek (parkok, parkolók).

4.2.12 Az Akcióterületet jellemző településszerkezeti problémák Nyíregyháza településszerkezete összességében megfelelőnek mondható, a város az elmúlt évszázadokban szervesen, megfelelő ütemben fejlődött. Az iparterületek kijelölése tervszerűen, a településszerkezeti sajátosságoknak megfelelően történt. A

55



város közintézményei, kulturális központjai szerkezetileg megfelelően helyezkednek el. Jelenleg a legnagyobb településszerkezeti problémát a belvárosban a 70-es évektől emelt lakótelepek jelentik, melyek nem illenek a szerves városképbe. Az elavult városrészek, lakótömbök szanálásával egyre több többszintes lakóterület és lakóegyüttes alakult ki az időközben kiépült külső körút által határolt területen belül. A mintegy 3500 lakást magába foglaló Jósaváros (Jósa András lakótelep) Nyíregyháza legnagyobb szabású lakóegyüttesévé vált, és a város korábbi morfológiáját teljesen megváltoztatta. A lakótelepek problémája az Akcióterületet nem érinti. Az 1990-es évek közepétől felgyorsuló nagy volumenű építési beruházások (bevásárló-,

szórakoztatóközpontok,

irodaházak

építése)

ugyanakkor

az

Akcióterületet is érintik, egy, a városképet is jelentősen befolyásoló nagyberuházás (Korzó Üzletház) jelenleg is folyamatban van. Napjainkban a belvárost – döntően a tömbáttörések, szanálások korábbi városszerkezet "immunrendszerét" gyengítő hatása miatt, felerősítve a modern építészeti irányzat individualizmusával – a meghatározó épületek sorával fémjelzett hagyományos karakter és a modern városközponti karakter konfliktusával lehet jellemezni.

4.3

A tulajdonviszonyok bemutatása Az Akcióterületen a ROP pályázat keretében megvalósuló fejlesztések tulajdonviszonyainak bemutatása

Ssz. A projektelem neve

1.

2.

3. 4.

Ügyfélszolgálati centrum kialakítása

Hrsz.

202

Cím

Funkció

Tulajdonos

Kossuth tér

kivett községháza

NYMJV Önkormányzata

Hősök tere

kivett vendéglő


Hősök tere Bethlen G. út

társasház Kivett iroda, udvar

NYMJV Önkormányzata NYMJV Önkormányzata

Bercsényi út

kivett épület


Kálvin tér

közterület

NYMJV Önkormányzata Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje NYMJV Önkormányzata

Református templom környezetének rekonstrukciója Ortodox műemlék épület külső felújítása

5997

Műemlék

kivett lakóház, udvar

Sétáló utca rekonstrukciója I.

176

Zrínyi I. út

közterület

195

56


Ssz. A projektelem neve 5.

Sétáló utca rekonstrukciója II.

Hrsz.

Funkció

Tulajdonos

187

házasságkötő

179/2

társasház

NYMJV Önkormányzata Zrínyi I. utca felé eső fsz-i üzlet NYMJV Önkormányzata (179/2/A/77 hrsz.)

házasságkötő


187

6.

7/A.

Cím


Zrínyi I. út

188/1

Zrínyi I. út

társasház

191

Bethlen G. út

társasház

a földszinti üzletek a NYMJV önkormányzata tulajdonában vannak, ezek: - 188/1/B/1 - 188/1/B/2 - 188/1/B/3 - 188/1/B/5 a földszinti üzletek a NYMJV önkormányzata tulajdonában vannak, ezek: - 191/A/23 - 191/A/24 - 191/A/25 - 191/A/26 - 191/A/27 - 191/A/28

Sétáló utca rekonstrukciója III.

175

Zrínyi I útKossuth tér

társasház

a földszinti üzletek a NYMJV önkormányzata tulajdonában vannak, ezek: - 175/A/14 - 175/A/15 - 175/A/16 - 175/A/17 - 175/A/18 - 175/A/19 - 175/A/20

211/6

Egyház út

kivett közterület


5363

Síp utca

kivett közterület


5359/1

Síp u. 3.



Egyház út- Síp utca 5359/2 szabályozása

Egyház út 10.

kivett beépítetlen terület


5359/3

Egyház út 12.



5360/1

Egyház út 14.

lakóház, udvar


5360/2

Síp utca 9.

lakóház, udvar


5360/3

Egyház u. 16

lakóház, udvar


57



7/B.

8.

9/A.

9/B.

Kálvin tér- Bercsényi utca szabályozása

Széchenyi u. Szarvas u. - Iskola u. csomópont építése

Luther u. - Szent István u. Csomópont építése


Hrsz.

Cím

Funkció

Tulajdonos

5361/1

Egyház u. 18



5361/2

Síp u. 13.



5362/1

Síp u. 15.



5362/2

Síp u. 17.



5362/3

Síp u. 19



5358/2

Síp u. 1.


5358/1

Egyház u. 6.


6/48-ad magántulajdon (megszerzése kisajátítási eljárással folyamatban van) 42/48-ad NYMJV önkormányzata 2905/10.000-ed NYMJV Önkormányzata 7095/10.000-ed magántulajdon (megszerzése kisajátítási eljárással folyamatban van)

195

Kálvin tér

közterület


177/1

Országzászló tér

közterület


6059/6

Széchenyi út

közterület


5347

Szarvas út

közterület


177/2

Iskola út

kivett közterület


163/2

Zrínyi I. út

közterület


3

Luther u.

közterület


15

Szent I. út

közterület



286/610-ed NYMJV Önkormányzata, megegyezés született további 100/610-ed rész megvásárlására, az adásvételi szerződéskötés folyamatban van (Reál Plusz Kft.)

Kiskörút- Bocskai u. - Szent István u. közötti új szakaszának kiépítése 41

Bocskai u. 17.

58



9/C.

10.

Luther tér- Luther utca - Iskola utca csomópont átépítése

Kerékpárút építése

Hrsz.

Cím


Funkció

Tulajdonos

42

Bocskai u. 19.

társasház

20

Szent I. u. 18.


42/A/2- lakás- NYMJV Önkormányzata - 42/A/3-lakás - NYMJV Önkormányzata - 42/A/4- üzlet - NYMJV Önkormányzata magántulajdon (az ingatlan megszerzésére a tárgyalások folyamatban vannak)

21

Szent I. u. 16.



2

Luther tér

közterület


3

Luther u.

közterület


177/2

Iskola u.

közterület


6059/6

Széchenyi u.

kivett közterület


5347

Szarvas u.

kivett közterület


4953

Kereszt u.

kivett közterület


15

Szent István u.

kivett közterület


4086/1 Szent István u.

kivett közterület


201/2

Bethlen G. u.

kivett közterület


5825/1

Bethlen G. u.

kivett országos közút

Magyar Állam

11.

Hősök tere rekonstrukciója

232

Hősök tere

közterület


12.

Mártírok tere rekonstrukciója

229

Mártírok tere

kivett közterület


13.

Luther tér rekonstrukciója

2

Luther tér

kivett közterület


14/A.

Árok utcai fasor rendezése

468/3

Árok u.

kivett közterület


468/4

Árok u.

kivett közterület


386/3

Búza u.

kivett közterület


5479

Búza u.

kivett közterület


15

Szent István u.

kivett közterület


14/B.

14/C.

Búza utcai fasor rendezése

Szent István utcai fasor rendezése

59



Hrsz.

Cím

4086/1 Szent István u. 15.

16.

21.


Funkció

Tulajdonos

kivett közterület


5348/1

Széchenyi u.

társasház

NYMJV Önkormányzata (elidegenítés folyamatban a bérlők részére)

160/4

Zrínyi I. u.

kivett áruház

Renomé Invest Kft.

66/2

Bocskai u. 10.


Fullinvest Zrt.

69/4

Bocskai u.


Fullinvest Zrt.

69/5

Bocskai u.


Fullinvest Zrt.

Nyírvíz Palota

Skála Áruház homlokzatának felújítása

Iroda- és üzletház építése

A tulajdonviszonyok térképvázlatos bemutatását a 6. számú melléklet tartalmazza.

60


4.4

A piaci igények, lehetőségek felmérése

61




5 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 5.1

Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai

Nyíregyháza Megyei Jogú Város közterületei rehabilitációs programjának alapvető, átfogó célkitűzése a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság számára élhető városközpont kialakítása, ezen keresztül Nyíregyháza népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítése. Az Akcióterület fejlesztése az átfogó cél elérését a közösségi, gazdasági, közfunkciók erősítésével, illetve az ezekhez kapcsolódó, városi funkciót erősítő infrastrukturális és közterület-fejlesztési beruházásokkal biztosítja. A részcélok az alábbi módon teljesíthetők: A városközpont közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével, a kapcsolódó tevékenységek támogatásával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a városközpont, mint közösségi színtér szerepe megerősödjön, alkalmas legyen a városban élők helyi identitástudatának alakítására, megerősítésére. Ebben nagy szerepe van a városközpont kulturális szempontból meghatározó épületei fejlesztésének, megújításának. A megújult, jelentőségüknek megfelelő környezettel és külsővel felruházott műemlékeknek identitást erősítő szerepük van, emellett alkalmasak lehetnek közösségformáló események lebonyolítására is. A funkcióbővítő fejlesztéssel a városközpont két kiemelkedő műemléke, a református templom megvilágítást, míg az ortodox templom új külsőt kap. A műemlékek rekonstrukciója mellett közösségformáló szerepe lehet a város megújult köztereinek is, noha ezek elsősorban a városi funkció bővítése, az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. Ugyanakkor a közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek, illetve utcák (sétálóutca) sajátos arculatuk, „egyéniségük” visszanyerésével alkalmasak legyenek a városi identitás, illetve a közösségi érzés erősítésére. Egy olyan tér, mint pl. a Hősök tere, megújult külsejével nagyszámú közösségi esemény lebonyolítására válik alkalmassá, így a rekonstrukció közösségfejlesztő funkciója sem elhanyagolható. A közösség erősítése érdekében ugyanakkor az Akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók, rendezvények támogatása, amely

62



a terek, műemlékek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását erősíti. Ennek érdekében az önkormányzat támogatásban részesíti az olyan, döntően civil szervezetek, kulturális közösségek által megvalósítandó tevékenységeket, amelyek az akcióterületi fejlesztések kihasználásával erősítik a helyi közösségi identitást. A célkitűzés érdekében az akcióterületen közvetlenül összesen 22 M Ft értékben valósulnak meg területrekonstrukciós beruházások, emellett mintegy 50 M Ft-ot különít

el

az

önkormányzat

az

identitást

erősítő

civil

kezdeményezések

támogatására. A kitűzött célok elérését eredmény szinten a lakosság várossal kapcsolatos véleménye, illetve a megújított köztereken lebonyolított rendezvények számának emelkedése jelzik indikátorként. A városközpont gazdasági jelentőségének növelése, a vállalkozások megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével. Az Akcióterületi fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy elősegítse a magántőke bekapcsolódását a városközpont fejlesztéseibe. Ez részben a beruházások hátterének megteremtésével, vonzó üzleti környezet kialakításával, részben a fejlesztési elképzelések megfelelő kommunikációjával érhető el. Az Akcióterületi fejlesztések célja egyrészt a vállalkozások (különösen a környékbeli gazdálkodók, kiskereskedők) számára vonzó üzleti környezet megteremtése, elsősorban a Búza tér és környékének megújításával, az itt elhelyezkedő Piaccsarnok teljes körű felújításával. tevékenységet

A

Piaccsarnok kiszolgáló

rekonstrukciójához

infrastruktúra,

kapcsolódik

elsősorban

a

a

látogatók,

gazdasági vásárlók

elhelyezését szolgáló mélygarázs kialakítása. A vállalkozások tevékenységének fellendítését közvetlenül szolgálja a sétálóutca portáljainak megújítása is. Noha ez a fejlesztés az elsősorban városi funkció erősítését célzó sétálóutca rekonstrukciós projekt része, a projekt, illetve ezen belül is a portálok megújítása növeli az itt működő vállalkozások vonzerejét a vásárlók felé, így gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. A sétálóutca rekonstrukció mellett valamennyi beruházásra igaz, hogy a közösségi terek megújítása a városban élőkön túlmenően a városba látogató turisták számára is növeli a kikapcsolódási lehetőségeket. A megújuló tereken, sétálóutcákon megélénkülő közösségi élet nyomán

üzlethelyiségek,

vendéglátóhelyek

települhetnek

meg,

ezáltal

a

rekonstrukciós beruházások hosszú távú hatásaként a gazdasági tevékenység élénkülésével is számolni lehet.

63



A fejlesztés megvalósításának, tervezésének, kommunikációjának fontos célja a vállalkozók beruházási szándékainak feltérképezése, illetve az önkormányzati fejlesztések folyamatos kommunikációján keresztül a magánszféra és a közszféra fejlesztéseinek összehangolása, az egymást erősítő hatások maximális kiaknázása. A gazdasági célkitűzések erősítése érdekében összesen mintegy 2 400 M Ft értékű beruházás valósul meg. A fejlesztések eredményessége elsősorban a fejlesztési területre betelepülő vállalkozások számán keresztül, illetve a befolyó iparűzési adó mértékének növekedéséből mérhető. A közszféra szolgáltatási színvonalának emelése, a közönség kiszolgálását szolgáló középületek megújításával A város közszolgáltatásainak színvonalasabbá tétele a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek városképbe szervesen illeszkedő, megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. A korszerűsítések nyomán az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások a város teljes lakossága részére könnyebben elérhetők lesznek, az ügyintézési idő jelentősen rövidül. A hivatali épületek korszerűsítése, elhelyezkedésük racionalizálása ugyanakkor a fenntartási költségek csökkentésével az önkormányzat gazdálkodását is javítja. A kialakítás során tekintettel kell lenni az esélyegyenlőségi követelmények teljesítésére is. A közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül elsősorban az Anyakönyvi Hivatal és Házasságkötő Terem rekonstrukciója, illetve az új ügyfélszolgálati centrum kialakítása szolgálják. A

célkitűzéshez

összesen

550

M

Ft

értékű

beruházás

kapcsolódik.

Megvalósulásának eredményességét indikátorként az ügyfélszolgálaton eltöltött átlagos idő csökkenése, illetve a korszerűsítések nyomán elért energia-megtakarítás mértéke jelzi. A városi funkciók erősítése a beruházásokhoz illeszkedő terület-rehabilitációs, illetve közlekedési fejlesztésekkel Az Akcióterületet érintő infrastrukturális fejlesztések a városközpont városi funkciójának

megerősítését

szolgálják,

az

épített

környezet

minőségének

fejlesztésével. Ennek hangsúlyos eleme az Akcióterület köztereinek jelenleginél jobb kihasználása, korszerűsítésükkel egy élhető, kulturálisan sokszínű, kikapcsolódásra alkalmas városközpont megteremtése. A közterek olyan átalakítása, rehabilitálása szükséges, ami alkalmassá teszi őket kikapcsolódásra, szabadidő tartalmas eltöltésére, rendezvények lebonyolítására. A közterület-rehabilitációt tartalmazó

64



projektek egy része (elsősorban a Zrínyi Ilona utca, mint a város fő sétálóutcájának rekonstrukciója, a kapcsolódó középületek homlokzatának felújítása, a sétálóutca bővítése, fasorok ültetése) az egyéni kikapcsolódás lehetőségeit bővíti, ezek elsősorban az Akcióterületen élők számára jelentenek előnyt. Ezen projektek célja a városközpont, mint élhető lakóhely fejlesztése. A nagyobb közterek (elsősorban a Hősök tere) rehabilitációjának célja ugyanakkor elsősorban közösségi események, rendezvények lebonyolításának lehetővé tétele. Ezen projektek célja a városhoz köthető identitástudat közvetlen, hatékony erősítése, nemcsak az Akcióterületen élők, hanem a város valamennyi lakója számára. Az önkormányzat célkitűzése, hogy valamennyi köztér számára sajátos arculatot adjon. A Hősök tere elsősorban az itt kiállított emlékműveknek köszönhetően nagyobb rendezvények, megemlékezések lebonyolítására válik alkalmassá, központi elhelyezkedése is ezt a funkciót szánja neki. A Mártírok tere átalakításánál az itt található izraelita zsinagóga által kínált lehetőségeket kell kihasználni, míg a Luther tér esetében annak parkosításával egy csendes, pihenésre alkalmas tér kialakítása a célkitűzés. A Búza tér átalakítása sajátos célú, elsősorban az itt kialakítandó gazdasági centrumhoz kapcsolódik, ezért inkább gazdasági funkcióval bír. A részcélhoz illeszkedő beruházások másik fő csoportját a közlekedési kapcsolatok javítását célzó beruházások alkotják. A jelenlegi közlekedési infrastruktúra évtizedes igények kiszolgálására épült, a mai igényeknek nem felel meg. Az utóbbi két évtized során számolni kellett a személyi közlekedés népszerűségének folyamatos növekedésével, amely tendencia jelenleg is folytatódni látszik, és középtávon egyre fokozódó közlekedési terhelést jelent. A kialakítandó rendszernek így a további terhelést is el kell viselnie. A városközpont közlekedési rendszerének átalakítása, korszerűsítése mind az Akcióterületen élők nyugalma, mind a helyszínen található létesítmények, célpontok zavartalan megközelíthetősége miatt elsőrendű fontosságú. További fontos célkitűzés, hogy az átlátható, racionálisan kialakított csomópontokban csökkenjen a közlekedési balesetek kockázata. Ennek érdekében több csomópont átalakításra kerül, egyes utcák forgalmi rendje az útkorszerűsítéssel egybekötötten átalakul. A forgalmi rend átalakításának az elsődleges célja az Akcióterületet érintő torlódások megszüntetése, a közlekedés folytonosságának biztosítása. Ez a személyi és a tömegközlekedést igénybe vevőket egyaránt előnyösen érinti. Azokon a helyeken, ahol szükséges, közterületi parkolók kerülnek kialakításra. A parkolók kialakításának célja a jelenlegi rendezetlen állapot megszüntetése, a parkolóhelyek számának növelése a helykihasználás optimalizálásával. A fejlesztés során kiépül a városközponton áthaladó kerékpárút. Ennek célja, hogy lehetővé tegye a kerékpárral

65



közlekedők zavartalan közlekedését, ezen túlmenően fontos célkitűzés, hogy a környezet, és forgalomkímélő kerékpáros közlekedés népszerűsége emelkedjen, amivel elősegíthető az élhetőbb városközpont megteremtése. A célkitűzést szolgáló fejlesztések között a elsődleges fontosságúak a tervezett belső körút kiteljesítésének irányába tett lépések, egyes csomópontok jelzőlámpás forgalomirányítással történő ellátása, illetve a kerékpárút belvároson áthúzódó nyomvonalának kialakítása. A célkitűzést szolgáló fejlesztések között mintegy 325 M Ft értékű közterület rehabilitáció, illetve 792 M Ft értékű közlekedésfejlesztési beruházás valósul meg. A célok elérését mérő legfontosabb indikátorok a kialakított zöldfelület nagyságát, illetve

a

városközponton

tömegközlekedéssel,

valamint

kerékpárral

történő

áthaladáshoz szükséges időt mérik. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális célkitűzések érvényesítése. A városközpont fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Az Akcióterületi területre nehezedő környezeti terhelés elsősorban légszennyezést jelent, és a területen áthaladó jelentős gépjárműforgalomnak, illetve a torlódásoknak köszönhető.

A

fejlesztés

a

forgalmi

rend

megfelelő

átstrukturálásával,

új

csomópontok kialakításával csökkenti a forgalmi terhelés mértékét. Szintén a légszennyezés csökkentése irányába hatnak a környezetbarát (kerékpáros, illetve gyalogos) közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések, illetve a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek rekonstrukciós programján keresztül. A fenntarthatósági célkitűzések elérését a zöldövezeti, és a közlekedésfejlesztési beruházásokon

keresztül

egyaránt

biztosítja

a

pályázó.

Az

intézkedések

eredményességét a levegőszennyezettség mértékének csökkenése méri. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés érdekében valamennyi, jelen

program

keretében

megvalósuló

beruházásnál

figyelembe

veszik

az

esélyegyenlőségi szempontokat. Ez elsősorban a közlekedésfejlesztés, illetve a középületek megújítását tartalmazó projektek esetében érhető tetten. Valamennyi kialakításra kerülő útkereszteződésben célkitűzés, hogy a vakok közlekedése is

66


akadálymentes

legyen,

ennek

érdekében


elhelyezésre

kerülnek

az

ő

tájékozódásukat elősegítő berendezések. A kialakítandó ügyfélszolgálati központban szintén fontos célkitűzés, hogy a fogyatékkal élő lakosok is könnyen kiismerjék magukat, illetve a központ szolgáltatásait teljes körűen ki tudják használni. Ennek érdekében az épület kialakításánál, illetve az eszközök beszerzésénél egyaránt fontos szempont, hogy azok a fogyatékkal élők számára hozzáférhetők, kezelhetők legyenek. Az esélyegyenlőségi

szempontok

érvényesülését

a kiépített

akadálymentes

ügyfélszolgálati pontok, illetve közlekedési csomópontok száma mutatja. Az egyes részcélok elérése időben egymással összefüggésben, a projekt megvalósítás ütemezésének megfelelően történik. Az output indikátorok elérését a fejlesztési beruházások megvalósulását követően azonnal biztosítani kell. Az eredmény

indikátorok

egy

része

közvetlenül

a

beruházás

befejezésének

következményeként, az azt követő évben éri el a célértéket, míg a hatásindikátorok a projekt befejezését követő két-három éven belül realizálódnak.

67


5.2

5.2.1


Beavatkozás típusok

Összefoglaló táblázat a háromféle beavatkozás típusról Beavatkozás típusa

Projekt neve

Megvalósítás feltétele

Önkormányzati projekt (ROP)


szükséges tervek, engedélyek


Református templom környezetének rekonstrukciója



Az ortodox műemlék épület külső felújítása



Sétálóutca rekonstrukciója I. burkolatcsere, részleges lefedésekkel



Sétálóutca rekonstrukciója II. Anyakönyvi Hivatal és Házasságkötő terem épületének felújítása, udvarfelújítás Sétáló utca rekonstrukciója III. A sétálóutca portáljainak megújítása



Egyház u. - Síp u. szabályozása


Bethlen G. utcai csomópont átépítése

szükséges tervek, engedélyek, terület előkészítés szükséges tervek, engedélyek


Kálvin tér - Bercsényi u. szabályozása



Széchenyi út - Szarvas út Iskola u. csomópont átépítése



Luther u. - Szent István u. csomópont átépítés



Kiskörút új szakaszának kiépítése Bocskai u. - Szent István u. között

szükséges tervek, engedélyek, terület előkészítés


Luther tér - Luther u. - Iskola u. csomópont átépítés



Kerékpárút kialakítása



Hősök tere rekonstrukció










Engedélyek beszerzése



Engedélyek beszerzése



Engedély beszerzése

Önkormányzati projekt

Nyírvíz palota homlokzatának felújítása

Engedély beszerzése


Helyi kötődést erősítő akciók szervezése

Támogatási alap létrehozása


68


A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Beavatkozás típusa

Projekt neve

Akcióterületi Terv Megvalósítás feltétele

Magánberuházás Iroda és üzletház felépítése


Magánberuházás Skála Áruház homlokzatának felújítása


Önkormányzati projekt (ROP-on kívül) Önkormányzati projekt (ROP-on kívül) Önkormányzati projekt (ROP-on kívül) Önkormányzati projekt (ROP-on kívül) Önkormányzati projekt (ROP-on kívül) Önkormányzati projekt (ROP)

A Városháza belső udvarának átalakítása


Belvárosi játszóterek EU konform átalakítása, új játszóterek építése A Római Katolikus Templom környezetének rekonstrukciója


Az Országzászló tér rekonstrukciója


Ér utca gyalogos és pihenő övezetté alakítása


Búza téri piaccsarnok rekonstrukciója



Búza tér rekonstrukciója



A projektelemek önállóan is megvalósíthatók. Az előkészítettségük állapotát az 5.3.2 fejezet mutatja be. 5.2.2

Alternatívaelemzés

Az Önkormányzat a fejlesztések megvalósításának –a tervezés jelenlegi állapotában - két alternatíváját tartja lehetségesnek. Az „A” alternatíva esetén valamennyi támogatott fejlesztés egy ütemben valósul meg, és 2010-ig valamennyi projekt befejezésre kerül, kivéve a Búza téri piaccsarnok, illetve a környező tér rekonstrukciója, mely kikerül a jelenlegi beruházásból és csak 2010 után valósul meg. Az „A” alternatíva esetén ebben az időszakban nem valósulnak meg az Országzászló tér rekonstrukciója, illetve a tér alá tervezett mélygarázs, viszont ez az alternatíva minden támogathatósági, illetve elszámolhatósági előírásnak megfelel. A „B” alternatíva valamennyi projekt-elemmel számol, azonban az Országzászló tér rekonstrukciója, a tér alá tervezett mélygarázs megépítése csak 2010-et követően valósulhatna meg. Az egyes alternatívák közül az Önkormányzat az „A” jelűt preferálja, mivel az biztosítja a legkisebb költséggel a legnagyobb hozzáadott-értéket, és megvalósítása esetén valamennyi szükséges fejlesztést 2010. tavaszáig be lehet fejezni. Az egyes alternatívák közötti végleges döntésre, illetve ennek indoklására a részletes

69



Akcióterületi Tervben, illetve az ehhez kapcsolódó Költség-haszon Elemzésben tér ki a pályázó.

5.2.3

Térképvázlaton történő bemutatás

Az Akcióterületi fejlesztések térképvázlatos áttekintését a 2.sz. melléklet tartalmazza.

5.3

Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

A kijelölt akcióterületen a város rövidtávon 23 jól lehatárolt és előkészített beruházási és négy ESZA típusú soft projekt elemmel számol.

5.3.1

Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról

Projekt neve

Gazdasági (ERFA)

célú

Városi

funkciót

erősítő (ERFA)

Közösségi (ERFA)

célú

Közszféra funkcióit

„Soft”

erősítő (ERFA)

tevékenység (ESZA)


X

Református templom környezetének

X

rekonstrukciója Ortodox

műemlék

épület

külső

X

felújítása Sétáló

utca

rekonstrukció

I.

–

rekonstrukció

II.

–

X

burkolatcsere Sétáló

utca

Anyakönyvi Hivatal és Házasságkötő

X

terem rekonstrukciója Sétálóutca

rekonstrukció

Üzlethelyiségek

III.

–

portáljainak

X

megújítása Egyház u. – Síp u. szabályozás

X

Bethlen Gábor u. csomópont átépítés

X

Kálvin tér – Bercsényi u. szabályozás

X

Széchenyi út – Szarvas út – Iskola u.

X

csomópont átépítés Luther u. – Zrínyi u. csomópont

X

átépítés Kiskörút új szakaszának megépítése –

X

Bocskai u. – Szent István u. Luther tér – Luther u. – Iskola u.

X

csomópont átépítés

70

A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Projekt neve

Gazdasági (ERFA)

célú

Városi

funkciót

erősítő (ERFA)

Akcióterületi Terv Közösségi

célú

(ERFA)

Közszféra funkcióit

„Soft”

erősítő (ERFA)

tevékenység (ESZA)

Kerékpárút építés

X

Hősök tere rekonstrukció

X

Mártírok tere rekonstrukció

X


X


X


X

Luther tér rekonstrukció

X

Nyírvíz

palota

homlokzatának

felújítása

X

„Soft” projektelemek megvalósítása

5.3.2

X

A projekt-elemek részletes bemutatása

Az alábbiakban az akcióterület által behatárolt fejlesztéseket funkciónkénti bontásban mutatjuk be. A részletes projektelem adatlapokat a 3.sz. melléklet tartalmazza. Gazdasági funkciót erősítő fejlesztések Zrínyi Ilona sétálóutca portáljainak megújítása előtetők építésével A Zrínyi Ilona sétálóutca portáljainak megújítása a belvárosban teljessé teszi az elérni kívánt célt, az egységes esztétikai értéket hordozó városkép megteremtését. A portálok felújítása révén olyan pozitív motiváció teremthető, amely közvetlenül és közvetetten hozzájárul a turisztikai vonzerő növeléséhez, kihatással bír a gazdasági életre, ezáltal az üzleti negyed vonzóbbá válik, a város szolgáltatási-ellátási funkciói nőnek, az idegenforgalom, különös tekintettel a bevásárló turizmus célterületévé válik. A beruházás tervezése folyamatban van. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, gazdasági funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A beavatkozás jövedelem-termelése: Bevételt nem termelő projekt Búza téri piaccsarnok A projektelem keretein belül megvalósításra kerül a Búza téri piaccsarnok épületének teljes felújítása, városképi megújítással és a szabadtéri piac átépítésével. A projektelem eredményeként javítjuk a kereskedelem lehetőségeit, hozzájárulva a tágabb célcsoport (bokortanyák és külterületeken élők lakossága) jövedelemtermelő képességének javításához is. A fejlesztés megvalósításával megfelelő higiéniás

71



körülményeket alakítunk ki és esztétikailag is a 21. századnak megfelelő környezetbe kerül a piac. A megvalósítás során a szabadtéri piac is átépítésre kerül (nyitott illetve fedett részekkel), alatta 200 férőhelyes mélygarázs kialakításával megoldódnak a parkolási gondok. A projektelem több tanulmánytervvel rendelkezik. A projektet nem jelen ROP pályázat részeként, hanem 2009-2010 folyamán egy kapcsolódó projekttel valósítja meg. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, gazdasági funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A

beavatkozás

jövedelem-termelése:

Bevételei

a

működési

költségekhez

hozzájárulnak Nyírvíz palota Homlokzat és tetőfelújítás A városfejlesztési program egyik legfontosabb eleme a városkép fejlesztése. Elkezdődött a város egyes részeinek a modernizálása, rehabilitációja. Egy tágas, izgalmas, modern városrész alakul ki, minőségi kereskedelemmel és vendéglátással. Cukrászdákat, éttermeket, kávézókat, könyvesboltokat, lemezboltokat, valamint exkluzív márkákat árusító boltokat fedezhetünk fel Nyíregyháza központjában, ezért szükségessé vált a Nyírvíz palota leromlott állapotban lévő homlokzatának és tető szerkezetének felújítása. A projekt jól előkészített, engedélyes tervvel rendelkezik. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, gazdasági funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A beavatkozás jövedelem-termelése: jövedelemtermelő projekt Városi funkciót erősítő fejlesztések Zrínyi Ilona- Sétáló utca burkolatcseréje, részleges lefedésekkel A beruházás konkrét célja komplett városközpont fejlesztés, melynek révén elérhető, hogy a település arculata, hangulata még inkább hozzájáruljon az itt élők és ide látogatók kellemes közérzetéhez, a város népességmegtartó képességének erősödéséhez. A fejlesztés révén olyan pozitív motiváció teremthető, amely közvetlenül és közvetetten hozzájárul a turisztikai vonzerő növeléséhez, kihatással bír a gazdasági életre. A beruházás részét képező sétálóutca fejlesztésével, a városmag forgalommentessé tételével az üzleti negyed vonzóbbá válik, a város szolgáltatási-ellátási funkciója kerül előtérbe, a városközpont az idegenforgalom, különös tekintettel a bevásárló turizmus célterületévé válik. A projektelem tervezés alatt áll. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, városi funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat

72



A beavatkozás jövedelem-termelése: Bevételt nem termelő projekt Búza tér rekonstrukciója A városfejlesztési program egyik legfontosabb eleme a közlekedési feltételek és terek rehabilitációjának biztosítása. A projektelem két fő tevékenységből tevődik össze: Búza tér északi oldala parkoló és tér rehabilitáció: megvalósítása során felújításra kerülnek a parkoló helyek és parkosítás történik. A tér déli oldalán található piac területének fejlesztése szükségessé teszi a tér további részének modernizálását is. A tér lehetőséget ad nagyszámú parkolóhely és zöld felület kialakítására. A beruházást nemcsak a piac, hanem a fiatalok szórakoztató helyeinek közelsége is indokolja. A projektelem tanulmánytervvel rendelkezik, megvalósítása 2009-2010 között egy kapcsolódó projekt keretében tervezett. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, városi funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A beavatkozás jövedelem-termelése: Bevételt nem termelő projekt A városfejlesztési program egyik legfontosabb eleme a zökkenőmentes és biztonságos közlekedési feltételek biztosítása. A közlekedési feladatok tervezése folyamatban van, jelenleg folyik a közbeszerzési lejárás. Egyház u., Síp utca, Bethlen G. utca Kálvin tér és Bercsényi utca A projektelem 3 fő tevékenységből tevődik össze: −

Egyház utca négynyomúsítása és Síp utca szabályozása, kerékpár forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel;

−

Bethlen utcai kereszteződés jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése, Bethlen G. utca érintett szakaszának szabályozása;

−

Kálvin tér és Bercsényi utca egyirányú utca-pár szabályozása.

A projekt szükségességét támasztja alá az a tény, hogy a város egyik legforgalmasabb pontjáról van szó. Bethlen utca, Kálvin tér és Bercsényi utca A projektelem a következő beavatkozásokat tartalmazza: −

Bethlen utcai kereszteződés jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése;

−

Bethlen G. utca érintett szakaszának szabályozása;

−

Kálvin tér és Bercsényi utca egyirányú utca-pár szabályozása.

73



Széchenyi út- Szarvas út –Iskola u. A projektelem a következő beavatkozásokat tartalmazza: −

Széchenyi út- Szarvas út –Iskola u. forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése;

−

Kerékpáros forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel.

Luther utca- Zrínyi Ilona utca, Kiskörút - Bocskai utca – Szent István utca közötti szakasz, Luther tér -Luther utca- Iskola utca csomópont átalakítása A projektelem a következő beavatkozásokat tartalmazza: −

Luther utca- Szent István utca jelzőlámpás csomópont kiépítése, kerékpáros forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel;

−

A Kiskörút - Bocskai utca – Szent István utca közötti új 2x2 sávos nyomvonalának kiépítése, a Szent István úti szakasz új forgalmi rendjének kialakítása (kétirányú forgalom);

−

A Luther tér -Luther utca- Iskola utca forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése.

Az akcióterület és a város kerékpáros forgalmi kapcsolatának megteremtése A városfejlesztési program egyik legfontosabb eleme a kerékpáros közlekedési feltételek biztosítása. A projektelem fő tevékenysége 1450 méter kerékpárút kialakítása az alábbi útvonalakon: −

Szent István út új csomópont - Országzászló tér-Széchenyi utca a Szabolcs u., Deák F. utcai kereszteződésig

−

Szarvas utcán a Kereszt utca csatlakozásig

−

Bethlen G. utcán a Búza utcáig

A tervezett belső körút nyomvonala mellett kerékpárút kialakítása a fő cél. Kialakításával csökkenthető a belváros személygépkocsi forgalma, mérséklődhet a várost terhelő légszennyezés mértéke. Valamennyi közlekedésfejlesztési projekt az alábbiak szerint kategorizálható: A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, városi funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A beavatkozás jövedelem-termelése: Bevételt nem termelő projekt

74



Köztér rekonstrukciós beavatkozások Hősök tere A beruházás konkrét célja a Hősök tere teljes rekonstrukciója, annak alkalmassá tétele közösségi rendezvények, események lebonyolítására. A fejlesztés hozzájárul az élhető város kialakításához, sokoldalú kikapcsolódásra teremt lehetőséget. A projekt közvetetten hozzájárul a turisztikai vonzerő növeléséhez, ezáltal hatással bír a gazdasági életre. Projektelem műszaki tartalma: −

Hősök tere járdáinak rekonstrukciója

−

Szökők-útépítés, parkrendezés

Mártírok tere Az Izraelita zsinagóga előtti köztér rendezése, rekonstrukciója során felújításra kerülnek a térburkolatok, parkosításra kerül sor, a jelenlegi parkolók megszűnnek. A projektben a közterület új berendezést kap, teljes körű parkrekonstrukcióra, új növényzet telepítésére kerül sor. Luther tér A beruházás célja a komplett városközpont fejlesztéshez történő hozzájárulás, a település arculatának sokszínűvé tétele, a hangulat javítása. A projekt hozzájárul ahhoz, hogy az itt élők és ide látogatók kellemes környezetben élhessenek, ezáltal erősödik a város népességmegtartó képessége. A projektelem fő tevékenysége a Luther tér burkolatának teljes felújítása. Zöldterület rendezés Nyíregyházának fontos, hogy a gazdaság, az idegenforgalom fejlődése mellett is megmaradjon zöld városnak. A városfejlesztési program egyik eleme a közterületek rehabilitációja, melynek fontos eleme megfelelő zöldfelületek kialakítása. Ezen belül pedig prioritásként jelentkezik az Árok, Búza és Szent István utcai fasorok rendezése. Ennek biztosítására az Akcióterületen 3 utcán fasorrendezést hajtunk végre: −

Árok utca érintett szakaszának fasor rendezése

−

Búza utca érintett szakaszának fasor rendezése

−

Szent István utca érintett szakaszának fasor rendezése

75



Valamennyi köztéri rekonstrukciós projekt az alábbiak szerint kategorizálható: A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, városi funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A beavatkozás jövedelem-termelése: Bevételt nem termelő projekt Közösségi funkciót erősítő fejlesztések Református templom kültéri megvilágítása A projekt hozzájárul a város központjában található egyedülálló vallás- és kultúrtörténeti jelentőségű műemlékek megőrzéséhez, valamint méltó környezetbe illesztéséhez. A megújított környezetben rendezvényekre, közösségi eseményekre kerülhet sor. A projekt hozzájárul a vallási turizmus fejlesztéséhez is, mely előnyös hatással van a város más célpontjainak a látogatottságára és ezáltal gazdaságára is. A projektelem fő tevékenysége a védett templom éjszakai megvilágításának kialakítása, melyhez tanulmányterv készült. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, közösségi funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A beavatkozás jövedelem-termelése: Bevételt nem termelő projekt Az Ortodox műemlék épület külső felújítása Nyíregyháza

ortodox

műemlék

temploma

jelentős

vallástörténeti

emlék,

rekonstrukciója az ortodox egyházközösség tagjain túl valamennyi vallás, és kultúra iránt érdeklődő számára fontos. A projekt hatással van a vallási turizmusra is, mely előnyös. A projekt megvalósítása során a Széchenyi út 5. szám alatt található műemlék épület külső felújítása a cél, mely magába foglalja a homlokzat és a tető felújítását. A beruházás tervezés alatt áll. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, közösségi funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A beavatkozás jövedelem-termelése: Bevételt nem termelő projekt Közszféra funkciót erősítő fejlesztések Ügyfélszolgálati centrum és az ezt kiszolgáló objektumok kialakítása A város lakóinak hivatalos ügyintézésének jelentős többsége a Polgármesteri Hivatalhoz kötődik. A városháza ezen funkciója nem rendezett, az ügyfeleket több helyszínen fogadják, ezért szükséges az épületben egy új ügyfélszolgálati centrum kialakítása. A projekt célja, hogy a Polgármesteri Hivatal épületében egy, a 21. századnak megfelelő színvonalú, ügyintézésre alkalmas irodakomplexum jöjjön létre.

76



Itt elhelyezésre kerül az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyek teljes köre pl. adóügy, szociális juttatások, stb. A projektelem tanulmánytervvel rendelkezik. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, közszféra funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A

beavatkozás


Bevételei

a

működési

költségekhez

hozzájárulnak Házasságkötő terem és anyakönyvi hivatal épületének felújítása, udvarfelújítás A projekt tartalma a külső és belső homlokzat felújítása, belső terek rendezése, átalakítása, felújítása, illetve a belső udvar parkosítása, rendezése. A projekt fontos kiegészítője a sétálóutca rekonstrukciójának, végrehajtásával teljessé válik a városközpont e fontos területének rekonstrukciója. Az épület felújítása révén lehetőséget nyújt a kulturális célú hasznosítás bővítéséhez. A projektelem jelenleg tervezés alatt áll. A beavatkozás funkciója: Beruházás típusú, közszféra funkciót erősítő A Kedvezményezett típusa: Önkormányzat A

beavatkozás


hozzájárulnak.

77

Bevételei

a

működési

költségekhez



Soft projektelemek 1. A projektelem címe: „Zöld szemmel” A beavatkozás funkciója: a helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő programok A kedvezményezett megnevezése: E-misszió egyesület A programok célcsoportjai: elsősorban diákok és fiatalok (10-25 év közöttiek), illetve a

környezettudatosan

gondolkodó

állampolgárok.

A

nagyobb

volumenű

rendezvényeken várják a helyi lakosság érdeklődését is egyben, illetve a vidéki, de Nyíregyházán dolgozók csoportját. Várhatóan aktív részvétel a programokon előreláthatólag 500 fő diák és kb. ugyanennyi 25 év fölötti lakos. A projekt keretében megvalósuló programok „Kerékpár ünnep” Négy nagyrendezvény szervezése a belvárosban, Nyíregyháza főterén, a Kossuth téren, melyen vetélkedők, szakmai programok, és koncertek kerülnek lebonyolításra, kiállítanak a helyi civilek, és bemutatásra kerül tablók formájában a IVS. A programmal párhuzamosan kisebb megjelenések a város több terén – annak megfelelően, hogy melyik felújított tér került átadásra – erről az „élet a tereken projekt” tartalmaz részleteket. A programhoz kötődnek a Zöld Kerék Alapítvány – a megadott időpontokhoz közeli hétvégi - kerékpáros ügyességi vetélkedői és felvonulásai. A programok egymást erősítve, támogatva, reklámozva jelennek meg. A rendezvények során vetélkedőket szerveznek – előre meghirdetve a város összes oktatási intézménye számára. A vetélkedőkön helyi természetvédelemmel, globális környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoznak. A vetélkedők több helyszínen zajlanak majd – bevonva más felújításra került teret. A programok ideje alatt, előadásokat, filmvetítéseket szerveznek – erre szeretnék a városháza alkalmas előadóhelységét igénybe venni. A Kossuth téren egész napos kiállítást és Környezeti információs standot terveznek felállítani, ahol a járókelők környezetvédelmi kérdéseire, problémáira nyújtanak majd választ. Ezen kívül ökológiai láblenyomat számítást is végeznek.

78



Az előkészületek során a programok helyi hirdetőtáblákon és a médiában kerülnek meghirdetésre – alkalmazkodva az IVS arculati kötöttségeihez. Tervezik, hogy a rendezvényen egy-egy helyi rádió a helyszínen tudósít és szolgáltatja a rendezvény háttérzenéjét. A programhoz kapcsolódóan, helyi szakemberek és „celebek” nyilatkoznának a nap folyamán. A

program

célcsoportja

a

nyíregyházi

lakosság,

várhatóan egy-egy

ilyen

rendezvényen 10 ezer ember megfordul. (kiemelt partner a Zöld Kerék Alapítvány) A

program

tervezett

költsége:

meghirdetés,

szakmai

programok,

kulturális

programok, 4 alkalom (600 eFt/alkalom) Összesen: 2 400 eFt. A program tervezett időpontjai: 2009. április 22. (Föld Napja), 2009. szeptember 22. (Autómentes Nap), 2010. április 22., 2010. szeptember 22. „Munkába, iskolába kerékpárral” kampány A program célja, hogy minél többen használnak kerékpárt, és a beruházás során létrejövő kerékpárutak kihasználtsága nagy legyen. Ennek keretében lezajlik egyrészt médiakampány, és egy öt hónapos periódusban folyamatosan ellenőrzik a programba bekapcsolódó intézményeket. A legjobban teljesítő iskolák, munkahelyek, és magánemberek díjazása kerülnek. A Mobilitási héthez hasonlóan kerülne megszervezésre a kampány, mely felhívja a környezettudatos közlekedés hasznosságára a figyelmet, motiválja a diákokat, dolgozókat, pedagógusokat és vezetőket arra, hogy gyakrabban vegyék elő kerékpárjukat, használják a megépített és majdan megépítésre kerülő kerékpár utakat.

Természetesen

külön

figyelmet

fordítanak

a

KRESZ

szabályainak

betartására, az intelligens közlekedési morál hasznosságára. A program mindkét évben (2009-2010) megrendezésre kerül, április-szeptember közötti időszakban. A meghirdetés és a zárás két jeles naphoz kapcsolódik a Föld Napjához, és a Nemzetközi Autómentes Naphoz. Mindkét alkalommal kiemelt szereppel fog bírni a kampány. Kampány folyamata: 3 kategória lesz: egyéni, csoportos munkahelyi és csoportos iskolai. Egy előzetes regisztráció után, aki a megadott 5 hónap alatt a legtöbb napon teljesíti a bringával járást, az kapja a fődíjat. A kampány során 4 alkalommal –

79



minden hónap 22-én a kampányhoz csatlakozók és legalább 5 napot teljesítők nyereménysorsoláson vesznek részt. A teljesítések igazolása többféle képen lehetséges. A kampányba bevonnak környezetvédelmi

civil szervezeteket

és kerékpár

szervizeket is. A program tervezett költsége: kampány arculati tervezése, meghirdetés, lebonyolítás, jutalmazás Összesen: 1 300 eFt A program tervezett időpontja: 2009. április 22.- 2009. szeptember 22. Rendszeres biopiac, és helyi termékkóstoló, kézműves vásárok és foglalkozások A belvárosban havi egy alkalommal a Nyíregyháza külterületein élő biotermelőknek egy bemutatkozási lehetőség biztosítása. Ezáltal is élettel telíthető a belváros, és a külterületeken élők számára is pozitív lehetőséget biztosít a belváros rehabilitáció. A biopiacokkal több célt szeretnének elérni; elsősorban a tudatos fogyasztói szokásokat

–

egészséges,

környezetbarát

helyi

termékek

–

igyekeznek

népszerűsíteni. Másodsorban egy folyamatos megjelenési lehetőséget igyekeznek biztosítani a termelők részére. Terveik szerint a piacok és vásárok a Kossuth téren lennének megszervezve havi egy alkalommal évente hat alkalommal; 2009 és 2010 folyamán a következő hónapokban: április, május, június, szeptember, október és november. A vásárok mellett kézműves foglalkozásokat tartanának az érdeklődőknek, illetve előre meghirdetve az általános iskolások számára. A program tervezett költsége: meghirdetés, lebonyolítás, 12 alkalommal, összesen 600 eFt A program tervezett időpontjai: 2009. április, május, június, szeptember, október, november; 2010. április, május, június, szeptember, október, november (minden hónapban egy alkalommal, valamelyik belvárosi téren). Helyismereti vetélkedő Egy egynapos vetélkedő hirdetése, melyre 5 fős csapatok jelentkezhetnek, és a belváros 1-1 (minimum 5) pontján (lehetőség szerint az érintett és már átadásra

80



került tereket bevonva), Nyíregyháza környezeti állapotával, történetével, kultúrájával stb. kapcsolatos feladatokat megoldani. Az egyesület célja, hogy a fiatalok többet tudjanak meg lakóhelyükről, maguknak érezzék Nyíregyházát, és egy jókedvű vetélkedő kapcsán pozitív emlékeik maradjanak meg a helyszínekről, a programról, amire szívesen emlékezni fognak a jövőben. Bíznak a vetélkedő folyamatosságában és bővülésében. A vetélkedőt 2 korosztályban hirdetik meg: általános iskola felső tagozatos és középiskolás tanulók.

A program tervezett költsége: meghirdetés, lebonyolítás, jutalmazás, összesen 500 eFt A program tervezett időpontja: 2010. május Zöld a városban (kisrendezvények hét alkalommal) Szemléletformáló program iskolásoknak, melynek keretében a városi tereken kisrendezvények

kerülnek

lebonyolításra

(Víz

világnapja,

Föld

napja,

Környezetvédelmi világnap), melyekre egész osztályok érkezését várják. Itt sok témában (hulladék, zaj, ivóvíz, grafiti) vetélkedőt szerveznek gyerekeknek, és előadássorozat tartanak az iskolákban a városi parkokról, és a városban elő élőlényekről, és a környezetvédelem alapjairól. A rendezvényekre óvodáscsoportok és általános iskolás osztályok érkezését várják. A helyszíneken több témában (hulladék, zaj, víz, települési környezetvédelem, energia) kisebb vetélkedőt, versenyt szerveznek gyerekeknek. A programok mellett – előzetesen meghirdetve, igény szerint – előadásokat tartanak a városi parkokról, és a városban elő élőlényekről, és a környezetvédelem alapjairól. A programokra meghívják a környezetvédelmi hatóságokat érintett szolgáltatókat és a helyi civil szervezeteket is. A program tervezett költsége: meghirdetés, rendezvények, előadások tartása: összesen 1 200 eFt A program tervezett időpontjai: 2009. április 22. (Föld Világnapja), június 05. (Környezetvédelmi Világnap), szeptember 22. (Autómentes Nap), 2010. március 22. (Víz Világnapja), április 22., június 05., szeptember 22.

81



A programok tervezett költségvetése Program

Költség (e Ft)

„Kerékpár ünnep” vetélkedők, koncertek, szakmai programok „Munkába, iskolába kerékpárral” médiakampány, annak arculati megtervezése, lebonyolítása Rendszeres biopiac és helyi termékkóstoló, kézműves vásárok és foglalkozások Biotermelőknek bemutatkozási lehetőség biztosítása Helyismereti vetélkedő egynapos vetélkedő meghirdetése, lebonyolítása Zöld a városban szemléletformáló program: kisrendezvények, vetélkedők, előadássorozat Összesen

2 400 1 300 600 500 1 200 6 000

A projektelem fenntarthatósága A felsorolt rendezvényeket - több mint 10 éves tapasztalattal – rendszeresen megtartják minden évben együttműködve a várossal, civil szervezetekkel és a Környezetvédelmi Hatóságokkal. A szervezet már 22 éve működik folyamatosan, ez bizonyítja, hogy a szervezeti struktúrák megfelelően kialakultak, rendelkeznek a megfelelő technikai és emberi háttérrel ahhoz, hogy a projekt célterületén további tevékenységet valósítsanak meg. A projekt egy része teljesítve a kitűzött célokat lezárul a támogatás elszámolásával. Tevékenységeik egyes elemei természetesen folytatódni fognak a támogatás lejárta után. Ezek finanszírozása többrétű. A hosszú távú pénzügyi stabilitás a program "több finanszírozási lábra" történő állításával képzelhető el, mely nagyobb kiszámíthatóságot biztosít. Az egyik finanszírozási csatornát továbbra is a pályázati források bevonása jelenti. Az Európai Unió pályázati kiírásai nyújtanak esélyt a program tovább folytatására. Egy újabb forráslehetőséget a helyi erőforrások fokozottabb mobilizálása biztosít. A helyi erőforrások megmozgatásának módszere az önkéntes segítők számának növelése, akik lehetnek helyi szakemberek vagy a program iránt elhivatott laikus segítők is. A pénzügyi fenntarthatóság terén a legfontosabb törekvés, hogy a program hosszú távon ne csak határozott idejű programfinanszírozással működjön, hanem erős helyi támogatottsággal rendelkezzen.

82



2. A projektelem címe: „Miénk itt a tér” A beavatkozás funkciója: a helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő programok A kedvezményezett megnevezése: Kalamáris Ifjúsági Egyesület Célok: Az egyesület Pocoló programjának belvárosi különkiadása (3 alkalommal). A program központja a felállított Pocoló sátor, amelyben a következő állandó programok valósulnak meg: •


•

Zenei programok, koncertek

•

Előadások

•

Kiállítások nyíregyházi művészek alkotásaiból

•

Ifjúsági információs pont kitelepítése– Eu-infók, nemzetközi önkéntesség, ifjúsági programok.

Célcsoport: 12-30 év közötti fiatalok (kb. 2000 fő – 700 fő/alkalom) A projekt keretében megvalósuló programok Új, a jelenlegi projekthez kapcsolódó programelemek:

•

Helyismereti vetélkedő – Múlt és jelen. Középiskolás csoportok versenye Nyíregyháza történelméből.

•

Véleményfal – Egy nagy vászonra a fiatalok felfesthetik gondolataikat, véleményüket Nyíregyháza belvárosáról.

•

Művészek

közreműködésével

performance

megrendezése

a

fiatalok

bevonásával. Közös műalkotás létrehozása. •

Élő társasjátékok a belvárosi járókelők bevonásával: Sakk, twister.

•

Vendégségben Magyarország és Európa belvárosai (különös tekintettel az élhető belváros jó példáira) – Kiállítás, interaktív játékok.

•

Rajzverseny

gyerekek

bevonásával–

Nyíregyháza” címmel. •

Utcazene – Utcazenészek meghívása

83

„Amikor

felnövök,

ilyen

lesz



A program tervezett időpontja: 2009. június, július, augusztus (minden hónapban 1 napon). A program tervezett költségvetése Megnevezés

Költségek (e Ft)

Tiszteletdíj (zenei programok, előadások költségei) Anyagköltség

(vetélkedők,

performance,

1 800

véleményfal,

800

társasjátékok, kiállítások, rajzverseny, kézműves programok) Megbízási díj, számlás kifizetés a programok szervezői,

1 000

lebonyolítói számára Útiköltség a fellépők számára

400

Összesen:

4 000

A projektelem fenntarthatósága A belvárosi projekt lezárása után a Kalamáris Ifjúsági Egyesület pályázati források felkutatásával és azok elérésével kívánja a tevékenységét fenntartani, azaz hasonló rendezvényeket, akciókat kitalálni, megvalósítani. Újabb önkéntes fiatalok bevonását szorgalmazzák, különös tekintettel a nyíregyházi ifjúsági csoportokra. Az egyesület eszközparkjának folyamatos fejlesztésével újabb tevékenységi formákat kívánnak a város gyermekeinek és fiataljainak bemutatni.

3. A projektelem címe: „Luther Passage” A beavatkozás funkciója: a helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő programok A kedvezményezett megnevezése: Luther Passage a Kultúráért Egyesület A Luther passage fejlesztési koncepciója kettős célt szolgál: a Luther Ház mint patinás épületegyüttes építészeti szempontú rekonstrukcióját és a köz térkövezését követően a passage egy új – kulturális - funkciót kap. Ennek

keretében

–

folytatva

a

2008-ban

már

megvalósított

kulturális

programsorozatot és egyúttal hagyományt teremve – az alább részletesen bemutatandó művészeti programok valósulnak meg.

84



Mint az a fejlesztési koncepcióban megjelenítésre került, kuriózumszerű kulturális találkozóhelyként a Luther passage olyan lüktető katlanja lehet a városnak, amely a Kossuth tér nagytömegeket vonzó központi rendezvényei mellett „alternatív” kultúrák találkozóhelyét testesítheti meg. Helyi

szerveződésű

zenei,

irodalmi,

képzőművészeti

alkotócsoportoknak

megmutatkozási lehetőséget kínálva és kicsalogatva a városlakókat a kultúra, a jókedv „völgyébe”- figyelembe véve a Luther házban lakók nyugalmi igényeit. A Luther passage a városban olyan egyedi, nagyvárosi közösségi teret kínál, ami intimitásával a kulturális main stream helyett kisebb tömegeket vonzó zenei csemegék, könyvbemutatók, képzőművészeti kiállítások, filmvetítések helyszíne lehet – ahol az előadó és a közönség közelsége előhívja a kulturális együtt-rezgést, fokozva a művészi élményt. A projekt keretében megvalósuló programok A Luther passage lehetőségeit kihasználva, három nyári hónapon átívelő 3-3 napos, délutáni-esti kulturális csemegéket kínálnak a városlakóknak. Ezek a három napos programok - egy összművészeti koncepcióra felfűzve tudatosan szerdai, csütörtöki és pénteki napokon kerülnek megrendezésre, figyelembe véve a hétvégi egyéb nagyprogramokkal való ütközés elkerülését. 2010. június 16-17-18. I. Színház-passage Délutáni programok Utcazenei hangulat megteremtése kis zenei együttesek szereplésével 9 helyi művészi csoport fellépése 3 napon át Program

Költség eFt

(pl. Előző rész tartalmából, Latinos Amigos, Veres Jazztrió) 270 000,- Ft Térinstallációk (Filter Performance) 50 000,- Ft Vers, novella, mesefelolvasás, könyvbemutató Karafiáth Orsolya könyvmutató (2010. június 16.) 30 000,- Ft Kulcsár Attila vers- és novella felolvasása (2010. június 17.) 20 000,- Ft Vörös postakocsi Irodalmi Kör vers- és novella felolvasása (jún.18.) 20 000,- Ft Hang-, fénytechnika 40 000,- Ft Mobilszínpad bérlése 30 000,- Ft

85



Esti főprogram – zenei koncertsorozat 1. 2010. június 16-án 20.30. Sharon Stone’s színészzenekar Közönségtalálkozó, beszélgetés Szabó Edina moderálásával

200 000,- Ft 30 000,- Ft

2. 2010. június 17-én 20.30. Pregitzer Fruzsina Önálló estje Népzenei táncház az esti fő zenei koncertet követően

200 000,- Ft 30 000,- Ft

3. 2010. június 18-án 20.30. DUMASZÍNHÁZ (Hadházi László, Kovács András Péter) 200 000,- Ft D.J Schulz retrodisco esti fő zenei koncertet követően 30 000,- Ft ----------------------------------------------------------1 150 000,- Ft 2010. július 14-15-16. II. Zenepassage Délutáni programok Utcazenei hangulat megteremtése kis zenei együttesek szereplésével 9 helyi művészi csoport fellépése 3 napon át Program

Költség eFt

(Mr. Papagiorgio, Horváth-Tarcsa Duó, Nemespenész alternatív együttes)270 000,- Ft Térinstallációk (Filter Performance) 50 000,- Ft Hang-, fénytechnika 40 000,- Ft Mobilszínpad bérlése 30 000,- Ft Esti főprogram – zenei koncertsorozat 1. 2010. július 14-én 20.30. Musical est Alvásra hangolás

200 000,- Ft 30 000,- Ft

2. 2010. június 15-én 20.30. Banchieri koncert Népzenei táncház az esti fő zenei koncertet követően

200 000,- Ft 30 000,- Ft

3. 2010. június 16-án 20.30. MÁZS-koncert 200 000,- Ft Közönségtalálkozó, beszélgetés Nagy Géza moderálásával 30 000,- Ft ------------------------------------------------1 080 000,- Ft 2010. augusztus 11-12-13. III. Táncpassage Délutáni programok Utcazenei hangulat megteremtése kis zenei együttesek szereplésével (Melange, Program

Költség eFt

Bundi Banda népzenei együttes, Ancora vonósnégyes régizenei együttes)270 000,- Ft Térinstallációk (Filter Performance) 50 000,- Ft Hang-, fénytechnika 40 000,- Ft

86


Mobilszínpad bérlése


30 000,- Ft

Esti főprogram – zenei koncertsorozat Program

Költség eFt

1. 2010. augusztus 11-én 20.30. Folkfusion világzenei együttes koncertje200 000,- Ft Közönségtalálkozó, beszélgetés Szakáll Miklós moderálásával 30 000,- Ft 2. 2010. augusztus 12-én 20.30. Folkerror együttes koncertje Népzenei táncház az esti fő zenei koncertet követően

200 000,- Ft 30 000,- Ft

3. 2010. augusztus 13-án 20.30. Kazár Ticiána és barátai koncert 200 000,- Ft Alvásra hangolás 30 000,- Ft ------------------------------------------------1 080 000,- Ft Plakátköltség (3 x 200 plakát)

90 000,- Ft

A programok tervezett összköltsége:

3 400 eFt

A fókuszált témakörök mellett a rendezvény össz-művészetiségét kifejezve kiállításokat, performace-okat szerveznek mindhárom alkalomra, illeszkedően a témakörhöz. A kulturális programtervezetbe 2009. decemberében egy Karácsonyi Kultúrvásár is megrendezésre kerülne, ahol a kultúra termékei (pl. könyv, zeneművek) mellett – 2009. végétől immár egy sétálóutcában – egységes megjelenésű faházakban egyedi iparművészeti alkotásokra, kézműves termékekre és különleges ajándéktárgyakra is rábukkanhat a sétáló nyíregyházi polgár. A rendezvény megszervezését illetve lebonyolítását a ZEN-élünk Egyesület és ”Luther passage a Kultúráért” Egyesület munkatársai, önkéntes segítői saját munkavégzésükkel támogatják.

87



A program fenntarthatósága A pályázatban megjelenített programtervezet ugyan a 2010-es évre vonatkozik, azonban a ”Luther passage a Kultúráért” Egyesület – mint a kulturális programsorozat hosszú távú megvalósításának elkötelezett híve és támogatója – a már két éve folyó kulturális rendezvények megrendezését és valóra váltását folyamatosan fejleszti. Míg

2007.

májusában

gyermeknap

alkalmából

szerveztek

izgalmas

gyermekprogramokat, 2008-ban már három estén, három alkalommal töltötték meg a passage-t

kultúrával

–

zenei

együttesek,

a

színész-zenekar

fellépésével,

tehetségkutató verseny megrendezésével. Ezen növekedési tendencia egyértelmű garanciája a passage-nak rendelt új, kulturális funkció fenntarthatóságának, a kultúra és elsősorban a helyi kultúra, művészet iránt mélyen elkötelezett egyesületi tagok aktív szervező munkája mellett. A 2010-re tervezett programsorozat abban is újítást jelent, hogy immár nemcsak a nyári hónapokban igyekszik a városlakókat színes programokkal a „köz”-be csábítani, hanem a téli, adventi időszakban is egy egységes megjelenésű faházakban kínál egyedi iparművészeti alkotásokat, kézműves termékeket és különleges ajándéktárgyakat a sétáló nyíregyházi polgár.

4. A projektelem címe: „Próba után, szabadon” A beavatkozás funkciója: a helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő programok A kedvezményezett megnevezése: Zöld Kerék Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kerékpáros Alapítvány Célok: tájékoztatás, a figyelem felkeltése, nyomon követés, véleménynyilvánítás. Célcsoport: Nyíregyháza lakossága, kiemelten: •

óvodások

•

iskolások

•

civil szervezetek

•

fogyatékkal élők (mozgássérültek, látássérültek, hallássérültek, értelmi sérültek)

88



A projekt keretében megvalósuló programok Fogyatékkal élők bevonása az előkészítési munkákba, részvétele alapkőletétel és átadási rendezvényeken (kb. 150 fő) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda -

Nyíregyházi Esélyek Házával közösen „tesztelő csoport” létrehozása, amely mozgássérültek, látássérültek, hallássérültek, értelmi sérültek képviselőiből áll. A csoport segít az előkészítésben, közvetlen tanácsokkal tudja segíteni a beruházások tervezését, kivitelezését. Hogy már a tervezésnél, az építés előtérbe kerüljenek a sérült emberek a beruházásokkal kapcsolatos problémái, pl. padkák, küszöbök magassága kerekesszékkel való megközelítés esetén, vagy a hallássérültek kommunikációjának

segítésére

indukciós

hallássegítő

rendszerek

kiépítése

(ügyfélszolgálati centrum). A programokba a sérült emberek bevonása, pl.: kerekes-székesek felvonulása az átadások alkalmával, felmérve a közlekedés és kommunikáció lehetőségeit, esetleges problémákat. A felvonulásokra táblák készítése, GONDOLTATOK RÁNK IS!! MI IS ITT VAGYUNK!! feliratokkal. A résztvevők bemutatják a speciálisan fogyatékkal élőknek kifejlesztett csörgőlabda és boccia játékokat. A program tervezett időpontja:

várhatóan az Ügyfélszolgálati Centrum,

a

Házasságkötő Terem, a sétálóutca, a Hősök tere és a lámpás csomópontok befejezésekor/átadásakor. Kerékpáros ünnep szervezése az E-misszió Egyesülettel közösen, 4 alkalommal (kb. 1000 fő) A program szakmai részének biztosítása: kerékpáros felvonulások, versenyek szervezése, kerékpárszerviz, kerékpár kiállítás, bringás bemutatók, ügyességi pálya biztosítása,

üzemeltetése,

közlekedési

tesztlapos

felmérések,

versenyek

lebonyolítása. A program tervezett időpontja: 2009. április 22. (Föld Napja), 2009. szeptember 22. (Autómentes Nap), 2010. április 22., 2010. szeptember 22. Rendszeres kerékpártúra program szervezése (kb. 500 fő)

89



Kerékpározási szezonban havi egy alkalommal, összesen 12. Új útvonalak bejárása, bemutatása, kerékpártúrák alkalmával, különleges bringák bemutatója, ingyenes szerviz lehetőség, családi vetélkedő, bringás foci. A résztevők részére bélyegzős füzet készítése, (alkalmankénti bélyegzés). Két részvétel esetén póló ajándékként. A program tervezett időpontja: 2009. májustól októberig és 2010. áprilistól szeptemberig (havi egy alkalommal) Kerékpáros-suli program beindítása (kb. 250 fő) Mivel a belváros-fejlesztési programban szerepel kerékpárút építése, közlekedés ésszerűsítése, az alapítvány fontosnak tartotta ezen program keretében iskolákban kerékpáros KRESZ előadások, ügyességi pályán versenyek szervezését. Havonta egy alkalommal, egy iskolában, 18 alkalom. Közlekedési és KRESZ tesztlapok kitöltése és értékelése, ügyességi és KRESZ pályán bemutató, valamint lehetőség hogy az iskolások kipróbálják. A legjobbak, legügyesebbek díjazása. A program céljai: •

kerékpározás kultúrájának kialakítása,

•

biztonságos közlekedésre nevelés,

•

KRESZ ismeret közvetítése, kerékpáros és gyalogos,

•

ügyességi

pályán

gyakorlással,

sikerélmény

a

testmozgásban,

biztonságosabban fognak gyalogosan és kerékpárral közlekedni, •

kerékpárral

és

gyalogosan

biztonságosabban

tudnak

közlekedni

a

résztvevők, •

a kerékpár egy környezetbarát közlekedési eszköz,

•

szükségük van az embereknek az egészséges testmozgásra,

•

nincs gond a parkolással,

•

környezettudatosságot erősíti, ezt gyermekkorban kell elkezdeni.

Tervezett időpontok: 2009. szeptember, október, 2010. április, május, június, szeptember (minden hónapban 2-2 alkalom)

90



A programok tervezett költségvetése

Feladat

Részletezés

Fogyatékkal élők bevonása a 5 alkalom programba, „tesztelő csoport” programok előkészítése, létrehozása, kapcsolattartás résztvevők szállítása, megajándékozása, a csoporttal kapcsolattartás, táblák költségei 150 fő Kerékpáros ünnep szervezése az E- 50 e Ft/ 4 alkalom misszió Egyesülettel közösen. 1000 fő Kiállítás, szerviz, versenyek rendezése, anyagok biztosítása Rendszeres kerékpártúrák Szerevési költéség 12 alkalom / 20 e Ft A résztvevők részére ajándék póló 250 db / 1,5 e Ft 500 fő Kerékpáros-suli program beindítása, Tesztlapok, ügyességi pálya, 4 anyagok beszerzése, lebonyolítása db kerékpár beszerzése 520 e Ft. Az anyagok eszközök szállítása, résztvevők díjazása, 12 alkalom / 40 e Ft 250 fő Összesen:

Összeg (eFt) 500

200

630

1 000

2 330

A projektelem fenntarthatósága Hasonló programokat már több mint 10 éve szervez az alapítvány. A beruházáshoz kapcsolódóan egy intenzívebb figyelemfelkeltés, mozgósítás. Nagyobb, átfogóbb program, több civil és gazdálkodó szervezet bevonásával. Nagyobb sajtóvisszhang. Az ismertség növekedik, nagyobb kultúrája lesz a kerékpározásnak. Az iskolákkal későbbi folyamatos kapcsolattartás, közös programok szervezése, közös pályázatok segítségével.

A program folytatása, pályázatok, valamint a

gazdálkodó szervezetek bevonásával.

91



Az egyes projektelemek előkészítettségének bemutatása S.sz.

A projekt neve

Ügyfélszolgálati centrum 1. kialakítása

Református templom környezetének 2. rekonstrukciója Ortodox műemlék épület 3. külső felújítása

4. Sétáló utca rekonstrukciója I.

5. Sétáló utca rekonstrukciója II.

A projekt rövid leírása

engedélyes és kiviteli Ügyfélszolgálati centrum és az ezt kiszolgáló tervdokumentáció, objektumok kialakítása építési engedély tetőfelújítás és az ajtócsere engedélyes tervekkel és jogerős építési engedéllyel rendelkezik, a megvilágítás még Református templom kültéri megvilágítása, nem rendelkezik tetőszerkezet felújítása bejárati ajtó cseréje tervekkel engedélyes tervvel és építési engedéllyel Az Ortodox műemlék épület külső felújítása rendelkezik tervvel és tételes Zrínyi Ilona- Sétáló utca burkolatcseréje, költségvetéssel részleges lefedésekkel rendelkezik jogerős engedélyes terv kiviteli terv és Házasságkötő terem és Anyakönyvi Hivatal költségvetés, épületének felújítása, udvarfelújítás építési engedély

Zrínyi Ilona sétálóutca portáljainak 6. Sétáló utca rekonstrukciója III. megújítása előtetők építésével Egyház u. - Síp utca 7. szabályozása

Egyház utca négy-nyomosítása és Síp utca szabályozása, kerékpár forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel

Kálvin tér - Bercsényi utca 8. szabályozása

Kálvin tér és Bercsényi utca egyirányú utcapár szabályozása

Széchenyi út - Szarvas út – 9. Iskola u. csomópontépítés

Széchenyi út- Szarvas út –Iskola u. forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése, kerékpáros forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel

A Kiskörút - Bocskai u. – Szent István u. közötti új 11. szakaszának kiépítése

Luther utca- Szent István utca jelzőlámpás csomópont kiépítése, kerékpáros forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel A Kiskörút - Bocskai utca – Szent István utca közötti új 2x2 sávos nyomvonalának kiépítése, a Szent István úti szakasz új forgalmi rendjének kialakítása (kétirányú forgalom)

A Luther tér - Luther utcaIskola utca csomópont 12. átépítése

A Luther tér - Luther utca- Iskola utca forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése

Luther u.- Szent I u. 10. csomópontépítés

Előkészítettség állapota

92

tervvel és tételes költségvetéssel rendelkezik engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban


S.sz.

A projekt neve


13. Kerékpárút kialakítás

Az akcióterület és a város kerékpáros forgalmi kapcsolatának megteremtése

14. Hősök tere rekonstrukciója

Hősök tere járdáinak rekonstrukciója, szökőkútépítés, parkrendezés

15. Mártírok tere rekonstrukciója

Az Izraelita templom előtti köztér rendezése, rekonstrukciója

16. Luther tér rekonstrukciója

Luther tér burkolatának felújítása

17. Árok utcai fasor rendezése


18. Búza utca fasor rendezése


Szent István utca 19. fasorrendezés


20. Nyírvíz Palota

Homlokzat és tetőfelújítás

27. Iroda és üzletházépítés Skála Áruház homlokzat 28. felújítás Soft projektelem, tájékoztatás 21. és PR, Városmarketing 22. Területelőkészítés 23. Projekt-előkészítés 24. Projekt menedzsment


Előkészítettség állapota

engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban tanulmányterv engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban engedélyes terv engedély nélkül, engedélyeztetés folyamatban műszaki előkészítés, tervezés folyamatban műszaki előkészítés, tervezés folyamatban műszaki előkészítés, tervezés folyamatban jogerős engedélyes terv kiviteli terv és ktg vetés, építési engedély

Üzlet, iroda és társasházépítés (6630 m2) 30 lakás üzletek és mélygarázs kialakításával, a engedélyes terv, nem lakáscélú terület 4070 m2 építési engedély engedélyes terv, engedélyezés Az üzletház elavult homlokzatának cseréje folyamatban A helyi kötődést erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés, és információ-terítés Területvásárlás, terület előkészítés Tanulmányok, tervek, engedélyek elkészítésének ktg-i Projektmenedzselés személyi és dologi ktg-i

93

részletes projekttervek folyamatban folyamatban előkészítés alatt


5.3.3


A projekt indikátorainak bemutatása Mutató neve

Mutató

Mértékegység

Bázisérték

Célérték

típusa A ROP releváns

A

indikátorai

területen

támogatással

érintett

Hatás

Cél elérésének

%

0

15

2015

telephellyel

rendelkező

Mutató forrása

Számítás módszere

időpontja

és gyakorisága KSH,

önkormányzat

Nyilvántartás

nyilvántartása

elemzése, évente

Kérdőívek,

Kérdőívek

önkormányzati

feldolgozása, évente

vállalkozások

számának növekedése Lakossági elégedettség

Hatás

%

0

15

2012

nyilvántartás A

konstrukció

teremtett

új

hatására

Eredmény

Db

0

10

2011

munkahelyek

Munkaügyi

Központ

Nyilvántartás

nyilvántartása

elemzése, évente

Önkormányzati

Nyilvántartás

nyilvántartás

elemzése, évente

KSH,

Nyilvántartás

száma Helyi

foglalkoztatási

kezdeményezésekbe

Eredmény

Fő

0

5

2011

bevont

hátrányos helyzetű emberek száma Támogatással érintett lakosok száma

a

Output

Fő

0

3911

2010

rehabilitált

önkormányzati

nyilvántartás

településrészeken

Befejezést követően

Városrehabilitációs beavatkozások

által

elemzése,

Output

Ha

0

1,08

2010

érintett

Kedvezményezett

Építési

jelentése

dokumentumok

terület nagysága

áttekintése, Befejezést követően

A

támogatásból

Output

m

2

0

létrehozott/megújított zöldfelületek nagysága

94

2000

2010

Kedvezményezett

Helyszíni ellenőrzés,

jelentése

befejezést követően


Mutató neve

Mutató


Mértékegység

Bázisérték

Célérték

típusa Felújított

városrész,

Output

Cél elérésének

Db

0

1

2010

városközpont száma A

tervezési

útmutató

által

Az

Akcióterületi

fejlesztés

eredményeként

meghatározott

magánberuházás

indikátorok

illetve

az

E Ft

0

100 000

2015

indukált

Számítás módszere és gyakorisága

Kedvezményezett


jelentései


Kedvezményezett

Nyilvántartások

jelentései

elemzése, évente

volumene,

ingatlanok

adásának,

Hatás

Mutató forrása

időpontja

bérbe

értékesítésének

növekedése Az

új

városi

funkciók

Eredmény

Db

0

10

2012

betelepedése nyomán elérhető

Kedvezményezett

Nyilvántartás

jelentései

elemzése, évente

szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A

támogatott

projektek

Eredmény

GJ

0

200

2012

eredményeként elért energia

Kedvezményezett

Nyilvántartások

jelentései

elemzése, évente

Helyszíneken

Helyszíni

elhelyezett

adatainak

mérőállomások adatai

feldolgozása, évente

Önkormányzati

Nyilvántartás

nyilvántartás

adatainak értékelése,

megtakarítás A

fejlesztési

projekt indikátorai

átfogó

A forgalmi terhelésből eredő légszennyezés

Hatás

%

0

10

2013

mértékének

csökkenése A

megújított

köztereken

szervezett

közösségi

események

számának

Hatás

%

0

20

2015

mérések

félévente

emelkedése Az ügyfélszolgálaton eltöltött

Hatás

%

0

10

2013

átlagos idő csökkenése A

funkcióbővítő

beruházás

Hatás

%

0

nyomán elért iparűzési adó bevétel növekedés mértéke

95

5

2013

Ügyfélszolgálat

Nyilvántartás

nyilvántartása

elemzése, évente

Önkormányzati

Nyilvántartás

adóiroda nyilvántartása

vizsgálata, félévente


Mutató neve

Mutató


Mértékegység

Bázisérték

Célérték

típusa A belvároson csúcsidőszakban történő

áthaladás

Eredmény

Cél elérésének

Mutató forrása

Számítás módszere

időpontja %

0

15

2011

idejének

és gyakorisága Közlekedési

társaság

Nyilvántartás

nyilvántartása

elemzése, évente

csökkenése tömegközlekedéssel A belvároson csúcsidőszakban történő

áthaladás

Eredmény

%

0

15

2012

idejének

Kedvezményezett

Helyszíni

jelentései

évente

mérések,

Kedvezményezett


csökkenése kerékpárral Az egyes projekt-

Átalakított,

elemek indikátorai

forgalmi csomópontok száma A

akadálymentes

megújított

útszakaszok

Output

Db

0

4

2010

Output

m

0

1400

2010

hossza

jelentései


Kedvezményezett

Építési

jelentései

helyszíni ellenőrzés,

tervek,

befejezést követően A

rekonstrukcióval

önkormányzati

érintett

Output

Db

0

5

2010

tulajdonú

Kedvezményezett


jelentései


Kedvezményezett

Építési

jelentései

helyszíni ellenőrzés,

épületek száma Az Akcióterületen kialakított,

Output

Db

0

150

2010

parkolásra hozzáférhetővé tett férőhelyek száma

tervek,


A kialakított kerékpárút-hálózat

Output

m

0

800

2010

hossza

Kedvezményezett


jelentései,


építési

naplók A projekt során rehabilitált, közösség

Output

Db

0

számára

hozzáférhetővé tett terek, utak száma

96

8

2010

Kedvezményezett


jelentései

félévente


5.3.4


Az önkormányzat által ellátandó feladatok ismertetése

A funkcióbővítő beruházások kapcsán az önkormányzat feladata, hogy megteremtse a beruházások

hátteréül

szolgáló

tulajdonjogi,

infrastrukturális,

stb.

feltételeket.

Az

önkormányzat a tervek szerint az alábbi előkészítő tevékenységeket hajtja végre:

−

A beruházáshoz szükséges ingatlanok megszerzése. Az önkormányzat jelenleg is felméri azon ingatlanokat, melyek megvásárlására, kisajátítására a beruházás megvalósítása érdekében szükség van. Ezen ingatlanok részletes felsorolása a részletes Akcióterületi Terv keretében történik.

−

A beruházáshoz szükséges terület-előkészítési, és közműhálózat-fejlesztési feladatok végrehajtása.

A

beruházások

megvalósításához

a

megszerzett

ingatlanokon

területrendezési feladatok is szükségesek lesznek, ezek felmérése jelenleg is zajlik. A telekvásárlási, és területrendezési feladatok ellátásának költségvonzata mintegy 200 M Ft. −

A beruházáshoz szükséges tanulmányok, tervek elkészítése. Az építési beruházások előkészítésének

részeként

el

kell

készíteni

a

szükséges

műszaki

terveket,

megvalósíthatósági tanulmányokat, stb. Az ezen feladatok ellátásának költségigénye 120 M Ft.

5.4

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Az Önkormányzat tervei szerint az Akcióterületen a fejlesztésekhez kapcsolódóan az alábbi magánberuházások valósulnak meg: Iroda- és üzletházépítés A városfejlesztési program egyik eleme a városi funkció erősítése, fejlesztése. Ezért kiemelten cél olyan épületegyüttes kialakítása, mely egyszerre több funkció ellátására is képes. A Bocskai útra tervezett épület ilyen, közel 7000 m2-en üzlethelyiségeket, valamint társasházi lakásokat tartalmaz. Az épület alatt mélygarázs kialakítására kerülne sor, mely enyhíti a belváros parkolási gondjait. A projektelem tartalma: Iroda- és üzletház építés a Bocskai út 10. szám alatt üzlet, (6630 m2) 30 lakás üzletek és mélygarázs kialakításával, a fejlesztésből nem lakáscélú terület 4070 m2. A beruházás jól előkészített, tervei engedélyezés alatt állnak. A projekt megkezdése 2008. negyedik negyedévben, befejezése 2009. negyedik negyedében várható. A projekt az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan valósul meg.

97



Skála Áruház homlokzat felújítás A városfejlesztési program elemeként, a városi funkció erősítéséhez, fejlesztéséhez köthetően valósul meg. A közvetlenül a városközpontban, a sétáló utca első épületeként megtalálható a 60-as években épült volt „Nyírfa” áruház épülete, mely esztétikailag nem követi a városképet, ezért magántőke bevonásával szükséges annak teljes homlokzatának felújítása. A projektelem jól körülhatárolható, jelenleg az engedélyezési tervek elkésztésének szakaszában van. A projekt megvalósulásának helyszíne Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 4-6, a megvalósítás tervezett megkezdése 2009. második negyedév, befejezése 2009. negyedik negyedévre várható. A projekt az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan valósul meg.

5.5

A

A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az Akcióterületen funkcióbővítő

fejlesztés

keretében

végrehajtandó

tervezett

projektek

szorosan

kapcsolódnak a Bencs tervben feltüntetett, az Akcióterületet, illetve környékét érintő beruházásokhoz. Ezek között a közszféra funkciót erősítő beruházást, további zöldfelület rekonstrukciós projekteket, illetve a gyalogosok számára fenntartott övezetek bővítését találhatjuk. Valamennyi projekt az önkormányzat saját beruházásaként, támogatási források igénybevétele nélkül valósul meg. A projektek részletes tartalma az alábbi: A Városháza belső udvarának átalakítása A Városháza rekonstrukciója a közszféra szolgáltatási színvonalának emelését célzó projektekhez kapcsolódik, két fő tevékenységből tevődik össze: −

A városháza épületének udvarra néző homlokzatainak felújítása, a védettség alatt lévő épület eredeti értékének visszaállítása. A felújítás során a belső homlokzatok a külső homlokzatokkal azonos külsőt kapnak.

−

A belső udvar díszudvarrá történő átalakítása: a jelenleg leginkább parkolóként működő udvar a fejlesztés során esztétikailag megszépült külsővel díszudvar funkciót lát el. A területen kialakított zöld övezet pihenőhelyet biztosít a Polgármesteri Hivatal irodáit felkereső ügyfelek részére.

A projekt gazdája az Önkormányzat, helyszíne a Városháza. Előkészítettsége: jelenleg a tervek végleges változatának elkészítése zajlik. A projekt megvalósítása legkorábban 20082010-ben lehetséges.

98



A Római Katolikus Templom környezetének rekonstrukciója A Kossuth téren található Római Katolikus Templom a város egyik meghatározó jelképe, ugyanakkor a térnek a templomot körülvevő része elhanyagolt állapotban van. A projekt a templom jelentőségéhez méltó környezetet teremt a burkolat cseréjével, illetve az itt található zöldfelületek rekonstrukciójával. A projekt felelőse az Önkormányzat, helyszíne a Kossuth tér. A projekt részletes tartalma jelenleg kidolgozás alatt van, megvalósítása 2011-re tervezett. Az Ér utca megnyitása a Széchenyi utca irányába, az utca gyalogos és pihenő övezetté alakítása A projekt tartalma az Ér utca gyalogos és pihenő övezetté alakítása az utca teljes szélességében a Kiss Ernő utcáig. A projekttel egy második sétáló- bevásárló utca jöhet létre a történelmi belvárosban, növelve ezzel a városközpont vonzerejét. Ezzel párhuzamosan a zsákutca közvetlen összeköttetést kap a város egyik fő útvonalát jelentő Széchenyi utcához. A projekt megvalósítását az Önkormányzat végzi, helyszíne az Ér utca Széchenyi utca és Kiss Ernő utca közötti szakasza. A projekt jelenleg előkészítés alatt van, megvalósítása 2011-2012-ben várható. A belvárosi játszóterek EU szabványok szerinti átalakítása, illetve új játszóterek építése A város jelenleg számos elavult játszótérrel rendelkezik, ezek egy részét célszerű felszámolni, míg a megmaradókat az előírásoknak megfelelő eszközökkel felszerelve megújítani, indokolt esetben új tereket építeni. Az Önkormányzat tervei szerint a város egy, vagy több pontján nagyméretű, igényes játszóterek létesülnének. Ezek lehetséges színterei a Holló utcában és a Vay Ádám út tömbbelsőn találhatók, ahol szabvány szerinti játszótér és zöldfelület kerülne kialakításra. A projekt gazdája az Önkormányzat, helyszínei a Holló utca és a Vay Ádám utca. A projektek előkészítettsége megfelelő, megvalósításuk 2010-2011 során várható. Az Országzászló tér zöldfelületi rehabilitációt tartalmazó megújítása Az Országzászló tér a város történelmileg kialakult teresedése, korábban több átalakításon esett át, a rajta keresztül haladó közlekedési útvonalak gyakran változtak. A tér jelenleg meglehetősen jellegtelen, lepusztult külsővel rendelkezik, zöldfelületeinek rehabilitációja régóta indokolt lenne. A projekt önkormányzati beruházásként valósulna meg, helyszíne az Országzászló tér. Előkészítettsége megfelelő, a szükséges források biztosítását követően 2010-ben a beruházás megvalósulhat.

99


5.6


A projekt illeszkedése a célcsoport igényeihez

A projekthez kapcsolódóan a pályázó az alábbi célcsoportokat azonosította: A város, illetve a környező települések lakossága A projekt elsődleges célcsoportja szűkebb értelemben az Akcióterület, tágabb értelemben az egész város lakossága. A megkülönböztetés során figyelembe kellett venni, hogy a városközpont megújítása valamennyi, a városban, illetve annak környékén lakó számára hatással lehet, hiszen az itt elérhető szolgáltatásokat nagy valószínűséggel valamennyien igénybe veszik. Az Akcióterület lakosságának életkörülményeire ugyanakkor a projektek nagyobb mértékben gyakorolnak hatást, mivel ők mindennapi életüket ebben a környezetben élik. A célcsoport összetétele: helyben élő lakosság, a helyben lévő kulturális intézményeket, rendezvényeket, kikapcsolódási lehetőségeket időszakosan igénybe vevő városlakó. A város lakosságának kikapcsolódási lehetőségeit bővítik, identitásukat erősítik a közterületek rekonstrukciós projektjei. Ezek a Zrínyi Ilona sétálóutca és környékének rekonstrukciója, az Akcióterületen található templomok és műemlékek felújítása, a Hősök tere, a Mártírok tere és a Luther tér rekonstrukciója, illetve a fasorok rendezése. Ezek hozzájárulnak a helyi közösségi identitás erősítéséhez, a város élhetőségének javításához. A lakosság érdekét szolgálják a projekt részeként megvalósuló közlekedésfejlesztési beruházások is, mivel a forgalmi torlódások mérséklődése, az alacsonyabb környezeti terhelés pozitívan hat az itt élők életminőségére. A célcsoport bevonására a Kedvezményezett az Nyilvánossági útmutató meghatározásai szerint nyújt lehetőséget, melynek keretében több lakossági fórum megtartására is sor kerül. Az első fórumot már az EAT tervezésének időszakában megtartja az Önkormányzat, melyen lehetőség nyílik az Akcióterületen élők aktív bevonására a tervezésbe, véleményük meghallgatására. A városközpontban működő vállalkozások és gazdasági szervezetek (bankok, üzletek, szolgáltató szervezetek) alkalmazottai és ügyfélkörük A célcsoport az Akcióterületen működő vállalkozások vezetőiből, a befektetőkből; a vállalkozások alkalmazottaiból; illetve azok ügyfélköréből tevődik össze. A célcsoport lehatárolásának alapját az érintetteknek az Akcióterületen folytatott tevékenysége jelentette. A városban lakók így ügyfélként, gazdasági szereplőként az Akcióterületi fejlesztés más előnyeiből részesülnek, mint városlakóként. Ezen a célcsoporton belül találhatóak az Akcióterületen elhelyezkedő közintézménye alkalmazottai, illetve ezen intézmények ügyfelei is.

100



Az Akcióterületen működő vállalkozások számára elsősorban a Búza téri piaccsarnok rekonstrukciós projektje, illetve az alatta elhelyezkedő mélygarázs jelentenek fontos fejlesztést. A közintézmények munkatársai, illetve ügyfelei az ügyfélszolgálat átalakításának, illetve az Anyakönyvi Hivatal megújításának pozitív hatásait érzékelhetik a megvalósítást követően. A mélygarázs jelentősen enyhíti a belvárosban dolgozók (közöttük az itt elhelyezkedő

cégek,

hivatalok

munkatársai)

parkolási

lehetőségeit.

Szintén

kedvezményezettjei a vállalkozások a közlekedésfejlesztési beruházásoknak, melyek az ügyfelek, illetve az alkalmazottak számára is megkönnyítik a gyors célhoz érést. A Zrínyi Ilona utcában működő vállalkozások célcsoportjai az utca rekonstrukcióját tartalmazó városrehabilitációs projektnek. Az Akcióterületen működő vállalkozások bevonását a Kedvezményezett részben külön kérdőíves megkereséssel, részben a megrendezett fórumokon keresztül biztosítja. A vállalkozások részvétele az Akcióterületi Terv elkészítésének is része, ezért véleményüket az Önkormányzat már a tervezés időszakában beépíti a tervdokumentumokba. A városközpontba látogató hazai és külföldi turisták A turisták számára elsősorban a kikapcsolódást, illetve a művelődést elősegítő intézmények jelentenek célpontot, így számukra az Akcióterületen elhelyezkedő műemlékek, valamint a kikapcsolódást segítő közterületek rekonstrukciója, megújítása jelent előnyt. A turisták érdekeltek abban is, hogy a vonzó belvárosi környezetben minél nagyobb számú vendéglátó egység települjön meg, színesítve ezzel a kikapcsolódási lehetőségek skáláját. A gépjárművekkel érkezők számára a közlekedésfejlesztési projektek, illetve a mélygarázs építése is hasznosak. Az ortodox, zsidó, illetve a református egyházközösségek tagjai Az említett vallások követői (különösen az ortodox hívek) a beruházást követően megújult környezetben gyakorolhatják vallásos tevékenységüket. A reformátusok számára fontos pozitívum lehet a templom jelentőségéhez méltó díszkivilágítása. A zsidó vallásközösség számára pozitívumként jelentkezik a zsinagógának helyet adó Mártírok tere megújítása. A városban élő, fogyatékkal élő lakosok A fogyatékkal élők igényeit elsősorban az új, akadálymentes ügyfélszolgálati centrum szolgálja ki, a fejlesztést követően az itt nyújtott szolgáltatásokhoz ők is nehézségek nélkül hozzáférhetnek. Az akadálymentesítés fizikai és infó-kommunikációs jellegű, azaz a megközelíthetőségen túl az adattartalomhoz való hozzáférést is könnyebbé teszi az önkormányzat. A közterület rendezési projektek megvalósítása során szintén fontos szempont az akadálymentes közlekedés biztosítása, a kiépítendő közlekedési csomópontok

101



a fogyatékkal élők szempontjait is figyelembe véve (szintbeli különbségek kiegyenlítése, hangjelzést adó közlekedési lámpák felállítása) kerülnek kiépítésre.

5.7

5.7.1

A tervezett fejlesztések várható hatásai

Társadalmi-gazdasági hatások

A projekt által generált társadalmi-gazdasági hatások megfelelnek a támogató által elvártaknak. A projekt megvalósításával az önkormányzat elsősorban az alábbi hosszú távú gazdasági-társadalmi célokat tűzte ki maga elé: Az Akcióterület gazdasági életének élénkítése A projekt jelentős, gazdaságfejlesztést célzó beruházásokat valósít meg, ezek között első helyen említendő a Búza téri Piaccsarnok rekonstrukciója. A Piaccsarnok elsősorban kis- és középvállalkozások

számára

biztosít

korszerű,

jól

megközelíthető

környezetet

az

értékesítéshez. A fejlesztéssel az Önkormányzat a Búza-tér, mint a város gazdasági központja rehabilitálására törekszik, erre szolgálnak a környékbeli közlekedési fejlesztések, illetve a mélygarázs kiépítése is. A fejlesztéssel az önkormányzat a gazdasági élet fellendülésére számít, ami az itt működő vállalkozások számának növekedéséhez, a vállalkozók bevétele emelkedéséhez, azaz közvetve az iparűzési adó növekedéséhez vezet. Az eredmények maximalizálása érdekében a két legfontosabb gazdasági beruházást (a csarnok

rekonstrukciója és a mélygarázs

kiépítése)

az Önkormányzat

területileg

koncentráltan hajtja végre. A városközpont a gazdasági tevékenység mellett a kikapcsolódás, a szabadidő eltöltésének színtere is, ennek élénkülése ugyanakkor szintén visszahat a gazdasági élet fejlődésére is. Emiatt az Akcióterület városrehabilitációs projektjeinek kialakításakor az önkormányzat arra törekedett, hogy ezek a fejlesztések területileg koncentráltan valósuljanak meg és olyan közösségi terek jöjjenek létre, amelyek a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások megtelepedéséhez, jövedelmük emelkedéséhez vezetnek. A fejlesztések közül kiemelendő a város fő sétálóutcájának, a Zrínyi Ilona utcának a fejlesztése, a burkolat megújítása mellett az itt található üzletek portáljainak felújításával, illetve az Ér utca kapcsolódó fejlesztése annak sétálóutcává történő átalakításával. Emellett kiemelendő a Hősök tere teljes körű rekonstrukciója. A fejlesztések nyomán a tervek szerint a frekventált tereken új vállalkozások telepednek meg, a meglévők eredményessége emelkedik, ezáltal az innen befolyó helyi adók mértéke is nő.

102



Konkrétan a gazdaság élénkülését szolgálják a projekt részeként végrehajtásra kerülő magánberuházások is. A Bocskai úton épülő iroda- és üzletház több vállalkozás elhelyezését, piaci megjelenését biztosítja, ezáltal nemcsak az irodaház üzemeltetője, hanem az itt megtelepülő vállalkozások számára is gazdaságélénkítő hatással bír. A Skála Áruház homlokzatának megújítása növeli az áruház vonzerejét, ami pozitív hatással lesz az itt működő vállalkozások tevékenységére. Közvetetten a gazdasági élet élénkítése az egyik célja az Akcióterület több pontján végrehajtandó közlekedési fejlesztéseknek is. A városközpont közlekedését megkönnyítő beruházások a gazdasági célpontok megközelíthetőségét javítják, illetve a közlekedéssel eltöltött időt rövidítik le. Ezek az előnyök növelik a városközpont, mint befektetési célpont vonzerejét, ami új vállalkozások megtelepedéséhez vezethet. A fejlesztések gazdaságitársadalmi hasznosságának számszerű meghatározása a Költség-haszon Elemzés feladata. A város gazdaságfejlesztési beruházásai nemcsak az Akcióterület, hanem a város teljes lakosságát előnyösen érintik, mivel az itt megújítandó kereskedelmi központok (Piaccsarnok, Skála Áruház) valamennyi városi lakos számára bevásárlási célpontot jelentenek. Kisebb mértékben a város közvetlen vonzáskörzetében élők is élvezhetik ennek a fejlesztésnek az előnyeit. Külön ki kell emelni, hogy a szóban forgó centrumok (különösen a Piaccsarnok) a város körül működő (főleg élelmiszeripari) vállalkozások számára is megjelenési lehetőséget nyújtanak, így a projekt a város környéki vállalkozásokat is előnyösen érinti. Az Akcióterület élhetővé tétele, az itt zajló társadalmi, közösségi élet fellendítése A fejlesztés központi célkitűzése a város közösségi funkcióinak erősítése, ezen keresztül a városi identitástudat, illetve a városközpont, mint szabadidő eltöltésére, pihenésre is alkalmas városrész megteremtése. A projektek társadalmi szempontból két irányban fejtenek ki hatást. A fejlesztések egy része a szabadidő egyéni eltöltését szolgálja (ilyenek elsősorban a sétálóutca fejlesztése, zöldfelületi fejlesztések), ezek elsősorban az Akcióterületen, illetve közvetlen környezetében élők érdekeit szolgálják. E célból számos közterület-rendezési projekt, illetve zöldfelületet növelő beruházás (tér, parkrendezés, illetve fasortelepítés) valósul meg, illetve a város közösségi életének egyik ütőerét jelentő sétálóutca környezete is jelentősen megújul. Ide kapcsolódik a kerékpárút-hálózat fejlesztése is, amely ugyanakkor nemcsak a helyszínen élők, hanem szélesebb kör közlekedését, kikapcsolódását is segíti. Az egyes projekt-elemek (közlekedési csomópontok átalakítása, közterület rekonstrukciós projektek, kapcsolódó soft projektek lebonyolítása) úgy lettek meghatározva, hogy azok egymást erősítő hatása kihasználható legyen. A szabadidő egyéni eltöltésén túlmenően ugyanakkor a közterek, elsősorban a Hősök tere rekonstrukciója olyan tér kialakítását célozza, mely alkalmas nagyobb közösségi események, rendezvények

103



lebonyolítására is. A projektek meghatározásánál a városvezetés arra törekedett, hogy az egyes közterek világos, egymástól is eltérő funkciót kapjanak, ezáltal képesek legyenek adottságaik maximális kihasználására. A közösségteremtő funkció erősítése érdekében az önkormányzat külön projekt-alapon keresztül támogatja a helyi kötődést erősítő akciók szervezését, mellyel elősegíthető a terek minél teljesebb körű bekapcsolása a város életébe. Ezen projektek hatása továbbgyűrűzik az Akcióterület lakosságán, az egész város, kisebb mértékben a város vonzáskörzetének lakosságára is hatást gyakorolnak. A projektek eredménye összességében a lakosság életminőségének fejlődése, illetve az identitástudat erősödése lesznek. A projektek eredményessége közösségi hatás szempontjából a városlakók elégedettségének felmérésével, és a közösségi rendezvények számának növekedésével mérhető. A fenti fő célkitűzéseken túlmenően a projekt hozzájárul a fenntartható munkahelyek kialakításához, a lakosság jövedelmének növeléséhez, illetve a társadalmi kohézió erősítéséhez. A

projekttel

a

felújított

Piaccsarnokban,

a

kapcsolódó

mélygarázsban,

illetve

a

magánberuházásként megépülő Bocskai úti iroda- és üzletházban jönnek létre új munkahelyek. Az említett létesítmények üzemeltetéséhez, karbantartásához elsősorban szakképzetlen, vagy középfokú képzettséggel bíró munkaerőre van szükség. Mivel mindkét projekt gazdaságélénkítő hatású, ezért közvetetten számos munkahely megőrzéséhez, illetve (új vállalkozások megtelepedése esetén) megteremtéséhez járul hozzá. A közvetetten jelentkező

hatások

figyelembe

vételével

(elsősorban

az

irodaházban

megtelepülő

vállalkozások esetében) kvalifikáltabb, felsőfokú végzettséget megkövetelő munkahelyek létrejöttével

is

számolni

lehet.

A

projekt

foglalkoztatásra

gyakorolt

hatásának

eredményességét a létrejött közvetlen munkahelyek száma méri. A társadalmi kohézió erősítéséhez a projekt elsősorban a közösségi eseményeknek helyet biztosító terek rekonstrukciójával járul hozzá, mivel ez kisebbségi csoportok számára is lehetőséget teremt arra, hogy rendezvényeikkel felhívják a figyelmet szokásaikra, kultúrájukra. Különös fontossága van ebben a tekintetben a kapcsolódó soft projektnek, az önkormányzatnak itt lehetősége van a civil szervezetek által szervezett rendezvények támogatására is. A társadalmi kohézió szempontjából fontos továbbá a közintézmények akadálymentesítése, mivel ezek a fejlesztések segítik a fogyatékkal élőket hivatalos teendőik intézésében, ezáltal a közösségbe való beilleszkedésben.

104



A projekt a lakosság jövedelmének növelésére közvetett hatással bír. Az újonnan teremtett munkahelyeken foglalkoztatottak esetében a hatás közvetlenül is mérhető, az Akcióterület lakossága esetében ugyanakkor a gazdaság élénkülésének hatására, hosszú távon lesz érzékelhető a jövedelmek emelkedése.

5.7.2

Esélyegyenlőségi hatások

A projekt esélyegyenlőségi hatása egyértelműen pozitív. Megvalósítását követően jelentősen javulnak a fogyatékkal élők közlekedési lehetőségei, illetve a megújult ügyfélszolgálatnak köszönhetően

hivatalos

megvalósításánál csomópontokban

ügyeik

alapvető a

intézése

követelmény

könnyebbé

az

válik.

Az

akadálymentesség,

gyalogátkelőhelyeken

új

így

beruházások a

szintkülönbség-kiegyenlítő

közlekedési megoldások

alkalmazására kerül sor, illetve a jelzőlámpás csomópontoknál hangjelzést is adó berendezések kerülnek felszerelésre. Az ügyfélszolgálati központ, hangsúlyozottan

tekintettel

illetve

kell

lenni

a megújuló Anyakönyvi Hivatal kialakításánál az

esélyegyenlőségi

követelményeknek

való

megfelelésre. A hivatali helyiségek mindegyike akadálymentes lesz, az ügyfélszolgálati portálok az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével lesznek kialakítva. Az elhelyezett online terminálok a vakok és gyengénlátók számára is hozzáférhető internetes eléréssel rendelkeznek. A projekt előnyösen érinti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását. A megvalósuló építkezések jelentős munkaerőt kötnek le, így nagy számban jutnak munkához szakképzetlen munkások, illetve olyanok, akik nem rendelkeznek állandó munkahellyel. Az építkezések munkalehetőséget biztosítanak a környékbeli roma népesség számára is. A kialakításra kerülő Piaccsarnok egyértelműen pozitív hatással van a környékbeli vállalkozásokra, gazdasági társaságokra, mivel kulturált, jól felszerelt környezetet teremt termékeik értékesítéséhez. Mivel a csarnokban döntően mikro- és kisvállalkozások kapnak helyet, ezzel a projekt egyértelműen hozzájárul versenyképességük növeléséhez. Külön kiemelendő, hogy a környékbeli kistelepüléseken működő, élelmiszertermeléssel és kereskedelemmel

foglalkozó

vállalkozások

értékesítési

lehetőségei

is

javulnak

a

beruházással. A projekt a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedését a közösségi terek megteremtésén keresztül is segíti. A városban, illetve környékén élő vallási, etnikai

105



kisebbségek a megújuló tereken nagyobb figyelem mellett szervezhetnek kulturális eseményeket, rendezvényeket, mely társadalmi beilleszkedésükre is előnyös hatással lehet.

5.7.3

Környezeti hatások

A projekt környezeti hatásai egyértelműen pozitívak. A pozitív környezeti hatások elsősorban két területen jelentkeznek: a forgalmi terhelés mérséklődése és a városi zöldfelületek növekedése területén. A közúthálózat átalakítását, a forgalmi csomópontok átalakítását egy kapcsolódó közlekedési szimulációs vizsgálat alapján valósítjuk meg, ennek alapján a jelenlegi, és a jövőben prognosztizálható követelményeknek megfelelő közlekedési rendszer kialakítására kerül sor. A fejlesztések következtében a torlódások csökkennek, ami a kevesebb állásidő miatt mérsékli a levegőbe jutó káros anyag mennyiségét, ezzel csökkentve a környezeti terhelést. Nő a forgalomcsillapított övezetek száma, ami az Akcióterületen élők életminőségét javítja. A kapcsolódó számításokat a végleges Akcióterületi Tervhez kapcsolódó Költség-haszon Elemzés keretében végzi el a pályázó. A projekt megvalósulása következtében nő a zöldfelületek aránya az Akcióterületen, ami környezeti szempontból egyértelműen pozitívnak tekinthető. A zöldfelületek segítik a levegő szén-dioxid tartalmának megkötését, illetve javítják a lakosok életminőségét. A projekt keretében megvalósuló egyéb fejlesztések (pl. az ügyfélszolgálati központ esetében

a

digitális

ügyintézés

lehetőségeinek

jobb

kihasználása,

ezáltal

a

papírfelhasználás csökkenése, illetve a Piaccsarnok jelenleginél korszerűbb fűtési rendszere) kisebb mértékben szintén a környezeti terhelés csökkenése irányába hatnak. A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés ideiglenes növekedésével, az építkezés hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében a kivitelezők kiválasztási eljárása során előír kerül, hogy a környezetet védő intézkedéseket (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal, munkálatok idejének környezetet kímélő megválasztása) a beruházás során hajtsák végre. A beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel (termelő tevékenység, növekvő káros anyag kibocsátás) nem kell számolni. Hosszú távon, mivel a projekt megvalósulását követően a forgalmi körülmények jelentősen javulnak, ez a közúti forgalom növekedését eredményezheti, ennek hatása azonban elenyésző. A növekvő gazdasági aktivitás (elsősorban a Piaccsarnok környékén, ahol kereskedelmi vállalkozások települnek meg) szintén a forgalom növekedését eredményezheti (pontos információkkal ebben a tekintetben a projekthez készítendő Költség-haszon Elemzés fog szolgálni).

106


5.8


Kockázatok elemzése Kockázatok és azok hatásai a projektre A bekövetkezés valószínűsége Kicsi

Közepes

1. nehézségek a nagyszámú projekt egyidejűleg történő lebonyolítása miatt 2. hatósági megfelelés 3. kivitelezés környezetvédelmi szabályainak be nem tartása 4. a lakosság elégedetlensége 5. a vállalkozások beruházási kedvének csökkenése 6. projekt menedzsment felkészületlensége 7. saját erő meglétének kockázata 8. partnerség kockázata 9. kivitelező kiválasztása

10. a költségvetés jelentős növekedése a nem várt műszaki nehézségek miatt

Nagy

Hatása a projekt céljaira

Kicsi

Közepes

Nagy

11. a projekt 14. a kisajátítási megvalósításának eljárások ütemezése elhúzódnak elhúzódik 12. a belváros forgalmának tartós akadályozása 13. az építési beruházások engedélyezésének nehézségei

1. A projekt-menedzsment szervezet számára nehézségeket okozhat az újszerű intézményi struktúra, illetve a nagyszámú projekt egyidejűleg történő lebonyolítása Az önkormányzati fejlesztési társaság újszerű finanszírozási, szervezeti struktúrája kezdetben a munkatársak tapasztalatlanságából adódóan fennakadásokat okozhat a feladatok megtervezése és végrehajtása során. A Városfejlesztési Társaságot az önkormányzat egy több éve működő, kipróbált szakembereket alkalmazó vállalkozásból, az Ipari Park Kft-ből hozza létre. A Kft. korábban rendszeresen együttműködött magánberuházókkal az egyes projektek lebonyolítása kapcsán, így ezen a téren megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik. Szintén jelentősek a Kft.

107


munkatársainak,

szakértőinek

tapasztalatai a


támogatásból finanszírozott

projektek

lebonyolításában is. Ez a háttér megfelelően csökkenti a kezdeti nehézségekből származó kockázatot. 2. Hatósági megfelelés kockázata A tervezett fejlesztés kivitelezői elégtelenség miatt nem az engedélyeknek megfelelően valósul meg. Ezen kockázatot a műszaki ellenőr munkája révén védhetjük ki. 3. Kivitelezés környezetvédelmi szabályainak be nem tartása A fejlesztés megvalósítása során a kivitelezési (bontási és építési) hulladék kezelése nem megfelelő. A műszaki ellenőr és művezető feladata a kivitelezés során ennek betartatása. 4. A beruházás következtében jelentkező fennakadások a lakosság elégedetlenségét válthatják ki A

beruházás

során,

különösen

a

közlekedésfejlesztési

beruházások

esetében

elkerülhetetlenül torlódások, nehézségek jelentkeznek a város közlekedésében, életében, melyek elégedetlenséghez vezethetnek a lakosság körében. Az ilyen elégedetlenség a projekt célkitűzéseit is veszélyeztetik, amennyiben a beruházás egyik fő célja a lakosság életkörülményeinek javítása, illetve elégedettségük növelése. A beruházás gondos megtervezésével elkerülhetők a felesleges nehézségek, torlódások. A közlekedési beruházások ütemezését előre megtervezi az önkormányzat, hogy azok a lehető legkevesebb fennakadást okozzák. Ugyanakkor a fejlesztés megfelelő kommunikációja (célok, ütemezés) jelentősen enyhítheti a kritikák élét. 5. A nemzetgazdaság teljesítményének ingadozása csökkenti a vállalkozások beruházási kedvét és rontja eredményességüket, az esetlegesen várt fejlesztések elmaradnak A projekt hatásainak teljes megvalósulásához szükséges a magántőke (a projekt részeként feltüntetett beruházásokon túlmutató) hozzájárulása is. Az önkormányzat szabályozási hatáskörén kívül eső piaci körülmények alakulása ugyanakkor hatással van a befektetői döntésekre, és a nem megfelelően stabil piaci háttér elbizonytalaníthatja a befektetőket.

108



Az önkormányzat nagy hangsúlyt helyez a vonzó befektetői környezet kialakítására, mind a háttér infrastruktúra, mind a jogi szabályozás tekintetében. A versenyképes környezet kialakításával az esetleges negatív külső hatások ellensúlyozhatók. 6. Projekt menedzsment felkészültségének kockázata Emberi kockázatot jelenthet, ha a fejlesztés megkezdésekor a projekt irányítására kiválasztott projektmenedzsment nem képes megfelelően irányítani és összehangolni a megvalósítási elemeket, mely időbeni csúszásokat és módosításokat követelhet. A Városfejlesztő Társaság megalakításával ez a kockázat enyhül, ellenőrizhetőbb a megfelelő szakemberek menedzsmentbe történő bevonás a projektgazda szempontjából. 7. A saját erő meglétének kockázata Tekintettel a projekt integrált jellegére, több partnernek együttesen, egyidőben kell a saját erőt biztosítania. Ennek összehangolása és rendelkezésre állása kockázatos lehet. Ezen kockázat csökkentése érdekében valamennyi partnerrel előre kell egyeztetnie a projektgazdának a biztosítandó saját erő igényt. Nyilatkozatban kell rögzíteni, hogy a partnernek a saját erő – akár hitel formájában - rendelkezésére áll. 8. A pályázati feltételekhez szükséges partnerség kockázata A pályázati támogatás elnyeréséhez szükséges, hogy a pályázatban tervezett fejlesztés partneri együttműködésben valósuljon meg. A több résztvevő mindegyikének kötelezettségei lesznek, amelyek közül egyikük nem teljesítése, vagy elállása veszélyeztetheti az egész projekt megvalósulását. Ennek kivédése érdekében szükséges szándéknyilatkozatokban rögzíteni a partnerek által vállalt fejlesztési és finanszírozási feladatokat. 9. Kivitelező kiválasztásának kockázata A nem megfelelő kivitelező kiválasztása veszélyezteti a terv szerinti kivitelezés megvalósulását. Ez a kockázat átgondolt közbeszerzési kiírások révén, referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztásával csökkenthető.

109



10. Az egyes projektek részletes terveinek kidolgozása során a költségvetés nem várt műszaki nehézségek miatt jelentősen megnő A projektek tervezése során előfordulhat, hogy nem várt nehézségek merülnek fel, ami az elképzelttől eltérő, drágább műszaki megoldást tesz szükségessé az eredetileg tervezettnél. Ennek a kockázatnak elsősorban a projekt költségvetésére lehet hatása. Az önkormányzat által kidolgozott projekt-elemek egy részére tanulmányterv került kidolgozásra, az ilyen esetekben a kockázat kisebb. A többi, nem kidolgozott projekt-elem esetében a költségvetés jelentős „biztonsági tartalék” figyelembe vételével készült, melynek alkalmazásával csökkenthetők az ezzel kapcsolatos kockázatok. 11. A beruházások során keletkező nehézségek miatt a projektek megvalósításának ütemezése elhúzódik, illetve költségvetése megnő A tervezéshez hasonlóan a beruházás során is előfordulhatnak olyan nem várt nehézségek, melyek megnövelik a projekt megvalósítási idejét, illetve költségvetését akár a kivitelező elégtelensége, akár finanszírozási, vagy műszaki problémák miatt. A kockázat bekövetkezte alapos tervezéssel jelentősen csökkenthető. Ennek érdekében az önkormányzat

a

kiválasztott

projektek

esetében

már

korábban

megkezdte

a

tervdokumentációk kidolgozását. Ugyanakkor mind a költségvetés, mind az ütemezés tervezésénél a legrosszabb verzióval számolt az önkormányzat, melynek köszönhetően a jelentősebb csúszások elkerülhetők. A műszaki ellenőr, valamint a projekt menedzser folyamatos együttműködése is biztosíthatja ezen kockázat kivédését. Emellett a kivitelezésre kötendő szerződések kötbérvonzata csökkenti ezt a kockázatot. 12. A belváros forgalmának tartós akadályozása A

kivitelezési

munkálatok

miatt,

ennek

következtében

az

itt

élők,

vállalkozók,

üzlettulajdonosok elégedetlensége. Ezen kockázat hatásának csökkentésére a projekt időbeni ütemezését, a forgalmi viszonyokat is figyelembe véve kell kialakítani.

110



13. Az építési beruházások engedélyezése nehézségekbe ütközik, ami a projekt ütemezését veszélyezteti Az építési beruházások megvalósításához építési engedély megszerzésére van szükség, amelynek beszerzése jelentős időráfordítást igényel. Az engedélyeztetés elhúzódása jelentősen késleltetheti a nagyobb beruházások (így pl. a Piaccsarnok, illetve mélygarázs) megvalósítását. Az

önkormányzat

megkezdte

a

beruházás

előkészítését,

így

az

engedélyezési

tervdokumentációk összeállítását. Elkészült azon projekt-elemek listája, amelyek engedély kötelesek, az önkormányzat ezek műszaki előkészítését megkezdte. Valamennyi projekthez engedélyezési és megvalósítási ütemterv készült, melynek alapján a beruházás terv szerinti ütemezése biztosítottnak tekinthető. 14. A projekthez kapcsolódó kisajátítási eljárások elhúzódnak, emiatt a projekt késedelmet szenved, vagy költségei megnőnek A projekt előkészítése során a beruházás helyszínéül szolgáló telkek kisajátítása jelentős bizonytalanságot

hordoz

magában,

főleg

az

ütemezés

tekintetében.

A

kockázat

költségvetésre gyakorolt hatása nem jelentős, mivel a teljes költségvetéshez képest az ehhez szükséges összeg nem képez jelentős tételt. Az önkormányzat, számolva az ehhez kapcsolódó nehézségekkel, a terület-rehabilitációhoz kapcsolódó kisajátítási eljárások vonatkozásában már korábban ütemtervet dolgozott ki, és megkezdte

a

kisajátítási

eljárásokat.

Ennek

megfelelően

a

beruházással

érintett

magántelkek nagy része esetében a tárgyalások folyamatban vannak.

5.9

A Városrehabilitációs terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések

A pályázó három kézikönyv (Városrehabilitáció 2007- 2013-ban; Kézikönyv a városok számára, a Tervezési útmutató, valamint a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei c. dokumentumok) útmutatása alapján határozta meg a partnerségi egyeztetés PR és kommunikációs feladatainak módszertanát. A Kedvezményezett az előírásoknak megfelelően a tájékoztatási útmutatóban bemutatott I. számú kommunikációs csomagot valósítja meg. A partnerségi egyeztetés kommunikációs feladataiban két célcsoport került megfogalmazásra: 1, A közvetett, egy nagyobb, átfogóbb csoport. Ide tartozik az Észak- alföldi régió lakossága és az idegenforgalom és turizmus céljából a városba látogatók köre.

111



2, A közvetlen csoport szűkebb, konkrétabb, magába foglalja az Akcióterületen élő lakosságot, illetve az itt megjelenő üzleti, köz és civil szférát. Az Elő Akcióterületi Terv kommunikációs eszközei zömmel a közvetlen célcsoportra irányulnak, de az Akcióterületi terv készítése során alkalmazott tájékoztatási tevékenység kiterjed a tágabban értelmezett célcsoportra is. Kommunikációs eszközökből a város a lehető legtöbbet fel kívánja használni, mivel a hatékony kétirányú kommunikáció rendkívül fontos a tevékenységek tervezése szempontjából. A kommunikációs csatornák közül az írott és elektronikus médiát egyaránt fel kívánjuk használni, helyi, megyei és regionális szinten. Mindkét médium kihasználása fontos, mivel eltérő korosztályt, célcsoportot céloznak meg. Az elektronikus médián belül felhasználjuk a rádiókat, televíziókat, internetes oldalakat. A személyes találkozók is rendkívül fontosak, mivel a rendezvények előnye a közvetlen, személyes kapcsolat; a magas élményszint, mely hatékony információbefogadást eredményez. Fajlagosan drága, viszont szűk, fizikailag elérhető és mozdítható célcsoport esetén nagyon eredményes és hiteles. A tájékoztatóhoz sokszor egyéb – kísérő – kommunikáció is kapcsolódik, pl. kiegészítő hirdetés, reklámplakátok, sajtómunka. A minél hatékonyabb tájékoztatáshoz a személyes találkozókból felhasználhatók: −

a sajtótájékoztatók,

−

tematikus- civil- és lakossági fórumok (célcsoportonként),

−

igényfelmérések (közösségi, közszféra és célzott),

−

közmeghallgatások,

−

PR cikkek,

−

interjúk,

−

a televíziós, rádiós élő fórumok.

A média és a személyes kommunikáció mellett a honlap fejlesztés felhasználása is szükséges. Elsősorban a fiatal, 49 év alatti, városi lakosság érhető el online kommunikációval. Az egyik legfontosabb eszköz a város honlapja. Ez fontos tartalom- és arculathordozó eszköz, ezért törekszünk arra, hogy a projekt céljai hitelesen, egy helyen, könnyen

megtalálhatóan

kommunikálhatóak

legyenek,

biztosítva

egyszerű

kezelhetőségüket, illetve áttekinthetőségüket. Az egyéb személyes üzenetet hordozó kommunikációs eszközök közül a kiadványok, prospektusok,

óriásplakátok,

szórólapok

alkalmazását

112

tervezi

a

pályázó,

ezek



alkalmazásakor az együttműködésbe az iskolákat, óvodákat is be kívánjuk vonni- vetélkedő, rajzpályázat keretein belül. Alkalmazása hasznos, mert széles tömegeket vagy más eszközökkel nem elérhető célcsoportot lehetséges vele megszólítani. A kommunikáció megvalósításban résztvevő személyek: 1. a városvezetők, 2. köztisztviselők, 3. projektben résztvevő szakértők. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása közben megkezdődött a Partnerségi Egyeztetés és ennek keretein belül a város célzottan aktív párbeszédet kezdett az első prioritásként megjelölt akcióterület célcsoportjaival. A városvezetés részéről a belváros rehabilitációval kapcsolatos tájékoztatás azonban nem az Integrált Városfejlesztési Stratégia kapcsán kezdődött, hiszen az ezt megelőző városfejlesztési stratégiáknál (pl. Bencs terv) is jól nyomon követhető. Januárban, az elektronikus médiában hétszer valósult meg partnerségi kommunikáció, ebből két alkalommal regionális rádióállomásokon, ötször pedig a helyi televízióadókon volt szakmai beszélgetés, közéleti fórum. Január-február folyamán létrejön egy sajtótájékoztató is. Az Elő Akcióterületi Terv készítése során megkezdődtek a tematikus lakossági fórumok is, a városvezetők és a szakértői csoportok együttműködésével sajtótájékoztató valósult meg, illetve lakossági tájékozató és fórum jött létre a Piac és környékén lévő bérlők, üzlettulajdonosok közreműködésével. A következő négy hónapban az akcióterületi terv készítése során a pályázó további, kötelezően előírt, illetve ezen túlmutató információs tevékenységet tervez. Ez idő alatt több mint tíz alkalommal tervezünk a helyi és regionális médiában partnerségi kommunikációs

tevékenységet.

Ebből

az

írott

médiában

három

alkalommal,

az

elektronikusban nyolcszor tervezünk megjelenést. Személyes találkozók alkalmával négyszer valósul meg szakmai egyeztetés, lakossági tájékoztató és szintén a lakosságnak szóló közmeghallgatás.

113



5.10 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az egyes projektelemek végrehajtásának tervezett ütemezését a 4.sz. mellékletben található GANTT-diagram mutatja be részletesen.

114



6 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 6.1

6.1.1

Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei

Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság létrehozásával ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság létrehozása egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei Jogú Város középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósíthat meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet lesz. A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos

eljárásra

pedig

a

cégnyilvánosságról,

a

bírósági

cégeljárásról

és

a

végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi V. törvény által szabályozott társasági formák közül a városfejlesztő társaság létrehozásához a legindokoltabbnak a korlátolt felelősségű társasági forma látszik, mely gazdasági társaság önálló jogi személyiséggel bír. (A teljes körű jogforrást az 5. számú melléklet tartalmazza.)

6.1.2

Szervezetfejlesztési lehetőségek, szervezeti kompetenciák

Az irányadó szabályozás szerint6 ezen gazdasági társaság lehet új alapítású, illetőleg lehet már a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság is, amelyet társasági szerződésének, alapító okiratának módosításával és a módosításoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzésével szükséges

a

városfejlesztő

társasággal

szemben

támasztott,

az

kritériumoknak megfelelővé tenni.

6 Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára 73-81. o. Tervezési útmutató a Megye jogú városok Városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz 86-90. o.

115

alábbiakban

leírt



A városfejlesztő társaság mint gazdasági társaság csak és kizárólag egyszemélyes társasági formában jöhet létre7, tehát a fentieket figyelembe véve a városfejlesztő társaság létrehozására ajánlott korlátolt felelősségű társasági forma, mint egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság kerülhet számításba. Az, hogy egyszemélyes társaságként alapítható városfejlesztő társaság egyben azt is jelenti, hogy alapítója egy személyben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata lehet. Kritérium még ezen egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággal szemben az is, hogy fő tevékenységi köre a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztése végrehajtásának és fenntartásának megfelelő tevékenységi kör lehet. Az ezen kritériumnak megfelelő fő tevékenységi kör meghatározása a TEÁOR nomenklatúra 41.10’08 Épületépítési projekt szervezése tevékenységi kör alapító okiratban való szerepeltetésével megvalósul.

6.1.2.1 Városfejlesztő Társaság létrehozása Nyíregyházán A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város (MJV) Önkormányzata úgy is megfelelhet, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosítva felel meg a városfejlesztő társasággal szemben támasztott fenti kritériumokkal. Az egyik lehetséges – az Elő Akcióterületi Tervben is megfogalmazott - változat szerint Nyíregyháza MJV Önkormányzata a Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint egyszemélyes gazdasági társaság alapító okiratát kívánja akképpen módosítani, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9., egyszemélyi alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.10'08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele, törzstőkéje 28.000.000,-Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A társaság ügyvezetője Diczkó József, a társaságnál felügyelő bizottság működik - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően. A társaság könyvvizsgálatával kapcsolatos teendőket az INTER REAL AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Rt., Szendrői József könyvvizsgáló látja el. A fent részletesen megjelölt gazdasági társaság alapító okirata figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata - alapvetően alkalmas arra, hogy Nyíregyháza MJV Önkormányzata annak módosításával megfelelővé tegye a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumoknak. 7

Tervezési útmutató a Megye Jogú Városok Városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz 86. o.

116



A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében az egyszemélyes alapítású gazdasági társaságnál, így a tárgyban fentebb részletesen megjelölt korlátolt felelősségű társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok formájában. Az alapító okirat módosítása tárgyában tehát Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot szükséges hoznia, mely alapítói határozat módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft. 2008. február 4. napján egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, az alábbiak szerint:

−

Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön meghatározásra. Cél meghatározása keretében az alábbi szabályozást javasoljuk alkalmazni:

A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai céljainak - mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát – megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi életkörülményeknek. A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak: •

a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása,

•

fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához,

•

a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés,

•

a(z inter)regionális szerepkör erősítése,

•

a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele,

•

kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme,

•

a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése,

117


•


a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése,

−

•

a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása,

•

a szociális biztonság megteremtése.

Feltétlenül szükséges az alapító okirat 1./ pontjában meghatározottak szerint a társaság nevének módosítása, célszerű olyan cégnevet választani, amely tartalmazza a városfejlesztő társaság megjelölést. A társaság cégneve Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság.

−

Feltétlenül szükséges az alapító okirat 4./ pontjában foglalt tevékenységi körnek oly módon történő módosítása, kiegészítése, hogy a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének - TEÁOR- megfelelő kódok alkalmazásával magába foglalja a városfejlesztő társaság által kifejteni kívánt tevékenységet tartalmazó TEÁOR kódokat. A társaság fő tevékenységi köreként szerepeltetni indokolt a 41.10’08 Épületépítési projekt szervezése tevékenységi kört.

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: •

Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása:

•

Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata,

•

gazdaságfejlesztési elemek integrációja,

•

a gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása,

•

fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel),

•

fenntartás koordinációja,

•

további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása

•

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),

•

a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),

•

az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása,

118



megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), •

a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),

•

az

akció

mindenkori

pénzügyi

egyensúlyának

biztosítása

(a

szükséges

pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), •

adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel,

projekt

partnerekkel,

lakossággal,

vállalkozókkal

és

a

finanszírozásban résztvevő bankokkal), •

az

Akcióterületen

megvalósuló

projektekkel

kapcsolatos

teljes

körű

projektmenedzsment: •

a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása (elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete)

•

projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása

•

projekt költségek kontrollja

•

kockázatkezelések

•

változások menedzselése

•

projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása

•

projekt időütemezés menedzselése

•

kapcsolattartás

a

támogató

szervezettel,

megvalósítókkal,

Közreműködő

Szervezettel

−

•

projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése

•

projekt lezárása, értékelése

•

kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel

•

a projekt belső monitoringjának megszervezése

•

tájékoztatási feladatok biztosítása.

A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott kritériumnak - melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy

üzemeltetési

feladatokban

érintett

és

egyidejűleg

a

vezetőnek

azon

kritériumoknak is meg kell felelnie, miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra - melynek maximális időtartama 5 év - vagy

119



határozatlan időtartamra is megbízhatja, jelen esetben célszerű a meghatározott időtartamú ügyvezetői megbízatás alkalmazása. Szükséges, hogy az ügyvezetőre vonatkozó, jelen pontban szabályozásra kerüljön, hogy az ügyvezető milyen gyakorisággal és milyen módon köteles az alapítónak beszámolni. A beszámolók részletes kifejtése a 2.3 fejezetben az ügyvezető kötelezettségei között található.

−

Az alapító okirat felügyelő bizottságra vonatkozó 10./ pontjában meghatározott, cégjegyzékbe bejegyzett felügyelő bizottsági tagok - amennyiben nem felelnek meg a városfejlesztő társaság felügyelő bizottsága tagjaival szemben támasztott azon követelménynek, mely szerint a városfejlesztő társaság felügyelő bizottsága tagjai az alapító képviselő testületének tagjai közül kell, hogy kikerüljenek - visszahívása és új felügyelő bizottsági tagok - felügyelő bizottsági elnök - megbízatása válik szükségessé. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatását abban az esetben is célszerű és szükséges az ügyvezető megbízatásával összhangba hozni, ha és amennyiben a jelenleg cégjegyzékbe bejegyzett felügyelő bizottsági tagok a fenti kritériumnak megfelelnek.

−

A könyvvizsgálóra vonatkozó 11./ pontban mindenképpen szükséges a könyvvizsgálói megbízatás

időtartamát

az

ügyvezető

és

a

felügyelő

bizottság

tagjainak

megbízatásával szükséges összhangba hozni. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő Testületének fenti tartalommal meghozott Képviselő Testületi Határozatba foglalt alapítói döntése alapján szükséges a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratának módosítása, illetőleg az alapítói döntés alapján szükséges egyéb, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, illetőleg a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései szerint szükséges okiratok elkészítése, az alapító okirat változással történő egységes szerkezetbe foglalása és az így létrejött okiratoknak a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz elektronikus úton történő benyújtása, a változások cégjegyzékbe történő bejegyzése okából. Amennyiben a meglévő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratának fentiek szerinti módosítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, úgy a módosított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság

120



megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek.

6.1.2.2 Új városfejlesztő társaság létrehozása A Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek az előzőekben ismertetett,

már

meglévő

gazdasági

társaság

alapító

okirata

módosításával

való

megfeleltetésen túlmenően oly módon is lehetséges megfelelni, hogy Nyíregyháza MJV Önkormányzata kizárólag a korábban megjelölt, a Városfejlesztő Társaság által végezni kívánt tevékenység ellátására újonnan alapít korlátolt felelősségű társaságot. Ezen korlátolt felelősségű társaság is egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság lehet, annak alapító tulajdonosa csak és kizárólag Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata lehet, de ezen új alapítású gazdasági társaság ügyvezetőjét, a felügyelő bizottság elnökét és tagjait olyan módon választhatja ki, hogy nem kell az előző változtatás esetén megbízott tisztségviselőket felmenteni, újakat kinevezni, hanem a korábbiak szerint ismertetett szempontok egyszerűbb végrehajtásával már eleve a célnak megfelelő szakembereket lehet delegálni. Ez egyik fontos érv, amely az új alapítású gazdasági társaság mellett szól, hogy a közbeszerzési kompetenciák miatt a gazdasági társaság árbevétele 90%-ának a városfejlesztési feladatok ellátásából kell származnia. Összegezve, a meglévő gazdasági társaság alapító okirata módosítása helyett új alapítású, kizárólag erre a tevékenységre létrejött, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítását abban az esetben célszerű alkalmazni, ha a Nyíregyháza MJV nem rendelkezne olyan meglévő és már tapasztalatokkal rendelkező társasággal, amely ilyen formában képes ezt a célt ellátni.

6.1.2.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony A fentiek szerinti módosítással átalakított, vagy újonnan alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság szükséges, hogy - a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása okából - megbízási szerződést kössön az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Itt mindenképpen megjegyzendő, hogy a megkötendő szerződés megbízási szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát az így megkötendő szerződés nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi.

121


6.1.2.4


Kompetenciák, felelősségi körök

A létrehozni kívánt Városfejlesztési Társaság szervezeti struktúráját, és a működési rendszerben elfoglalt helyét, és kapcsolatait úgy célszerű kialakítani, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának

érdekeit,

és

mindezekkel

összhangban

a

megvalósítani

kívánt

városfejlesztési programok hatékony végrehajtását. A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források felhasználása

érdekében

a

kedvezményezett

Nyíregyháza

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az önkormányzat érdekeinek érvényesítése. In house megbízási szerződés keretében megbízza a Társaságot a programok menedzselésével, és a rehabilitációs vagyonkezelési feladatok ellátásával. Az egyszemélyes társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program keretében hozza létre, de nem tekinthet el attól, hogy a társaság feladata kell, hogy legyen a később induló egyéb városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselő testülete mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala a testület joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és Akcióterületi Tervek, a rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására. Az IH-val és más szervezetekkel történő kötelezettségvállalásokra, valamint a társasági és személyi ügyekkel kapcsolatos döntések meghozatalára. Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester – s rajta keresztül – a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen fontos szerep hárul e tekintetben a Városfejlesztési Irodára és a Főépítészre, akiknek alapvető feladata az IVS, és Akcióterületi Tervek kidolgozása, és folyamatos felülvizsgálata, a megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának megteremtése.

122



A Városfejlesztési Iroda háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. Az önkormányzat számára fontos napi szintű operatív ellenőrzést a Kft. Felügyelő Bizottságán, illetve annak elnökén keresztül képes ellenőrizni oly módon, hogy az alapszabályban meghatározott értékhatáron túl az ügyvezető csak a Felügyelő Bizottság elnökének ellenjegyzése mellett hozhat döntéseket. Ezzel a módszerrel rugalmasan és fennakadás nélkül valósíthatók meg a programelemek, de nem sérül a tulajdonosi kontroll sem. A napi operatív munka biztosíthatósága érdekében szükséges olyan bizottsági elnököt választani, aki megfelelő szakmai képességekkel, és gyakorlattal rendelkezik, és beosztásánál fogva napi szinten képes részt venni a város rehabilitációs programok megvalósításában. A Kft. formában működő társaság ügyvezetője egyetemleges felelősséggel, és beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg. A 4 főből álló társaság pénzügyi, és műszaki végzettségű, valamint menedzsment feladatokat ellátó szakemberekből áll. Ügyvezető igazgató: a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, üzleti stratégia

elkészítése,

megvalósítása,

új

üzleti

lehetőségek

felkutatása,

rendszeres

beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Kompetenciák: felsőfokú pénzügyi, közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki jártasság, 1 idegen nyelv (angol) középfokú aktív nyelvismeret.

123



Műszaki menedzser: a projekt előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálatára, esetleges átdolgozására a későbbiekben is szükség lehet. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen szerzett gyakorlat. Projekt menedzser: feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, a kifizetés-igénylési dokumentáció összeállítása. A támogatási tanácsadó felelős az RFÜ és az NFÜ felé történő kapcsolattartásért is. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének koordinálása összeállítása. Kompetenciák: felsőfokú (gazdasági) végzettség, minimum 1 idegen nyelv (angol) középfokú ismerete, 5 éves projektmenedzselési tapasztalat. Titkárságvezető: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében. Kompetenciák: felsőfokú végzettség, minimum 1 idegen nyelv (angol) középfokú ismerete, minimum 2 év titkársági és ügyviteli gyakorlat. A közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs feladatokat külső megbízások alapján látja el a szervezet. A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind a Polgármesteri Hivatal és Városfejlesztési Iroda, Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába. Az IH – val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok megvalósításnak lehetőségeiről. A Közgyűlés számára negyedéves rendszerességgel pénzügyi és szakmai beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő. A polgármester számára havi rendszerességű megvalósulási jelentést ad, illetve egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak.

124



A Városfejlesztési Irodával napi szintű kapcsolatot tart, és egyeztet a programok megvalósítása kapcsán. Az Iroda számár leadja a Közgyűlés számára előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH – val történő kapcsolatok állásáról. A Felügyelő Bizottság elnökével napi szintű operatív kapcsolatot tart, egyeztet a programok megvalósításáról, és engedélyezteti a hatáskörét meghaladó kifizetéseket. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a polgármestert és a Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, engedélyt kér azok megvalósítására. Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről.

125



Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája

Felügyelő Bizottság Elnök FB tag 1. FB tag 2.

Polgármester Városfejlesztésért felelős alpolgármester Képviselőtestület Bizottságok: • Városfejlesztési és környezetvédelmi • Városüzemeltetési • Gazdasági • Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Iroda irodavezető: Vagyongazdálkodási Iroda irodavezető Főépítész Operatív kapcsolattartás

Városfejlesztő Társaság Külső szakértők Könyvelő Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Projektmenedzsment szakértő (soft) Lebonyolító Tervező (Kiviteli és engedélyes tervek)

Projektpartnerek 2 magánerős beruházó FULLINVEST Beruházó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Renomé Invest Kft. Nyírvíz Palotában lévő Üzlethelyiségek

In house közbeszerzés/ Megbízási szerződés

Irányító Hatóság

Operatív kapcsolattartás

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Szerződéskötés

4 civil szervezet Zenélünk Egyesület Kalamáris Ifjúsági Egyesület E-Misszió Zöld Kerék Alapítvány 2 Egyház Orosz Ortodox Egyháza Magyar Egyházmegyéje Református Egyház

Nyíregyházi Civil Fórum Elnök

Igazgató Műszaki menedzser Projektmenedzser Titkárságvezető

126



A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság

felügyelő

bizottsága

vonatkozásában

megjegyzendő,

hogy

a

gazdasági

társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának kötelezettsége alól. Ez technikailag oly módon lehetséges, hogy az alapító okiratban meg kell határozni azon ügyvezetői döntések körét, amelyek vonatkozásában az ügyvezető köteles döntéseit a felügyelő bizottság által jóváhagyatni. A felügyelő bizottság ezen jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem? Ezen módszer alkalmazásával fenntartható az egyszemélyes társaság folyamatos működése, ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat képviselő testületét összehívni. A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes biztosítani

a

érvényesülését,

programok a

hatékony

város

végrehajtását,

hosszú

távú

az

érintett

városfejlesztési

szereplők

érdekeinek

elképzeléseinek

és

vagyongazdálkodásának megvalósítását.

6.1.2.5 A Városfejlesztő társaság és Nyíregyháza MJV Önkormányzata közötti jogviszony a Közbeszerzési törvény vonatkozásában A városfejlesztő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény rendelkezéseire is. E vonatkozásban a törvény 2/A.§-a szerinti eljárással a megkötendő megbízási

szerződés

összhangba

kerülhetne

a

közbeszerzésekről

szóló

törvény

rendelkezéseivel. A most hivatkozott rendelkezést áttekintve a Városfejlesztő Társaság és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között a Kbt szerinti megbízási szerződés megkötésével teljesíthető lenne a feladat. Ezen egy megbízási szerződésbe azonban valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a szerződés-szerű teljesítést ütemezni és a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, az egyes ütemek teljesítésigazolásával

127



egyidejűleg. Ezáltal megvalósítható azon kritérium, miszerint egy szerződés kötésére kerüljön a felek között sor, illetőleg azon korlát, hogy az ezen szakasznak megfelelő szerződés határozott időre, legfeljebb három évre hosszabbítható meg, úgy hidalható át álláspontunk szerint, hogy a 2/A§ (4) bekezdésében írtakat már a megbízási szerződés megkötésekor szerepeltetni kell oly módon, hogy a szerződés meghosszabbodik, ha a meghatározott idő leteltekor az (1) bekezdés a)-b.) pontjában írt feltételek fennállnak. A fentiekhez kapcsolódó fontos kritérium még, hogy a Városfejlesztő Társaság a fentieknek megfelelő megbízási szerződést abban az esetben kötheti meg, ha a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka a megbízási szerződés teljesítéséből származik. Ezen feltétel teljesülése kiemelt jelentőségű, tehát az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tevékenységi körének meghatározásakor a főtevékenységen kívül eső tevékenységi körökből eredő árbevétel nem haladhatja meg a 10 százalékot. Megfontolandó, hogy

a

Városfejlesztő

Társasággal

szemben

támasztott

kritériumoknak

megfelelő

egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság egyáltalán végezzen-e más tevékenységet, vagy sem. A Városfejlesztő Társaság és az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által megkötendő fentiek szerinti megbízási szerződében szabályozza az alábbiakat:

•

az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásának módját,

•

az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását,

•

a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását,

•

az akcióterületi fejlesztések szabályozását,

•

a Városfejlesztő Társaság jogosítványait és kötelezettségeit,

•

az Önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit,

•

a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrást,

•

és a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal való esetleges együttműködés módját.

A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is.

128


6.1.3


Intézményi együttműködés

A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködni az Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSz-el) később a támogatóval való operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is. Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző intézményeivel

is;

elsősorban

a

Városfejlesztési

Irodával,

a

Főépítésszel,

a

Vagyongazdálkodási Irodával, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a Társaság és Városfejlesztési Iroda között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési Iroda vezetője lesz a felelős. A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. Az együttműködés a város városüzemeltetési és vagyonkezelő társasága között szabályozott formában jön létre, melyet az egyes projektelemekre is kiterjedően a várossal kötött megbízási szerződés szabályoz. A projekt megvalósításába Nyíregyháza MJV Önkormányzata 4 civil szervezetet, 2 történelmi egyházmegyei szervezetet és két vállalkozást, illetve a Nyírvíz Palotában létesült üzletek tulajdonosait kívánja bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése viszont a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A kétirányú kommunikáció hatékony megvalósítására kommunikációs tervet készít a Városfejlesztő Társaság, melyet külső szakértő bevonásával valósít meg. A civil szervezet bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Nyíregyháza MJV Önkormányzata bevonja és rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési ügyekben Giba Tamás

129



alpolgármester a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati beszámolókon túl köteles a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást adni a projekt megvalósulásáról, illetve a következő Akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil Fórummal egyeztetni

a

tervezett

projektelemekről,

különös

tekintettel

az

ESZA

típusú

soft

projektelemekre. Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz.

130



Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Irányító Hatóság

Projektpartnerek 4 civil szervezet 2 magánerős beruházó Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala

Projekten kívüli partnerek Nyíregyházi Civil Fórum

Városfejlesztő Társaság

Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft.

Pénzügyi partnerek

6.1.4

Egyéb partnerek (befektetők, lakosság)

Alvállalkozók

A választás a lehetséges alternatívák között

A fentieket összegezve a Városfejlesztő Társasággal szembeni elvárások megvalósítása és a Társaság működése, működtetésével kapcsolatos kötelezettségek, elvárások teljesítése érdekében a két bemutatott lehetőség közül – 1. már meglévő Társaság alapító okiratának

131



módosítása, 2. új alapítású Társaság létrehozása – a már meglévő társaság alapító okiratának módosítása válik indokolttá, figyelemmel a korábbiakban kifejtett érvekre is. Az Ipari Park Kft. 1997 óta foglalkozik a Nyíregyházi Ipari Park ingatlanfejlesztéseivel, ezalatt számos projekt, fejlesztés lebonyolításában vett részt. Az önkormányzat pontosan azért döntött új Társaság létrehozása helyett a Kft Városfejlesztő Társasággá történő átalakítása mellett, mert az elmúlt tíz évben a cég nagy tapasztalatokat szerzett nagy költségvetésű, a magánszektorral partneri együttműködést igénylő projektek lebonyolítása terén. A Kft.-nek vannak tapasztalatai támogatott beruházások megvalósításában is, ugyanakkor eredeti misszióját – a Nyíregyházi Ipari Park sikeres működésének megalapozása - már teljesítette, az Ipari Parkban ellátandó feladatait a városfejlesztő feladatok mellet is el tudja látni.

132


6.2


Az Akcióterületi Terv megvalósításának nyomon követése

A beruházások előrehaladásáról a Városfejlesztési Társaság félévente jelentést készít, melyet az Önkormányzati Képviselőtestület elé kell terjeszteni. Ebben összefoglalják az elért eredményeket, a felmerült problémákat, a pénzügyi előrehaladást, valamint a projektet érintő kockázatok kezelésében elért eredményeket. Amennyiben szükséges, a Társaság szakemberei javaslatot tesznek a projekt megvalósításának átütemezésére, illetve a Támogatási Szerződés módosítására, a jogszabályok adta kereteken belül. A Közgyűlésnek a funkcióbővítő beruházással foglalkozó ülései nyilvánosak, azokra meghívásra kerülnek a fejlesztésekben érintett civil szervezetek is, számukra az önkormányzat a hozzászólási jogot biztosítja. Az együttműködés az érintett civil szervezettekkel a városfejlesztéssel kapcsolatban intézményesített formában működik a városban. A Nyíregyházi Civil Fórum már a tervezés és a projektek lehatárolásának szakaszában bevonásra került. A városfejlesztésért felelős alpolgármester rendszeresen tájékoztatta, tájékoztatja a Fórumot a tervezés fázisairól, illetve a megvalósuló projektelemekről. A Fórum az elkészült anyagokat véleményezi, a vélemények beépítésre kerülnek a végleges verzióba. A projekt megvalósítása folyamán a civilek aktív közreműködésre számít a város, bevonásuk a már hagyományosnak mondható Civil Fórum keretében, illetve a projekt során végrehajtott tájékoztatási projektelem segítségével valósul meg. 6.3 Az

Civil szereplők bevonása Elő

Akcióterületi

Terv

véglegesítése

és

a

projektelemek

pontosítása

során

beazonosításra kerültek azok a potenciális civil szervezetek, akik projektjeik végrehajtásával hozzájárulhatnak a beruházási elemek lakosság által történő elfogadtatásához, a helyi identitás erősödéséhez. E-misszió Egyesület Székhely: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. Alapítás éve: 1988 A szervezet hivatalos képviselője: Priksz Gábor Kontaktszemély a projektben: Tömöri László Elérhetőségek: tel.: 42/423-818; 30/515-0690; e-mail: [email protected], [email protected]; Webcím: www.e-misszio.hu

133



Az egyesület küldetése Az E-misszió Egyesület egy fenntartható természeti és épített környezetért dolgozik, melyben

a

helyi

természeti,

társadalmi,

gazdasági

erőforrásokra

támaszkodó

környezettudatos társadalom él.

Az egyesület tevékenységi köre Természetvédelem,

állatvédelem,

környezetvédelem,

nevelés,

oktatás,

sport,

képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kutatás, tudományos tevékenység, kulturális örökség megóvása, fogyasztóvédelem, lapkiadás, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységek. Kiemelt programok Természetvédelem, környezeti nevelés, klímavédelem és energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodási programok, lakossági szemléletformálás és érdekérvényesítés, környezeti tanácsadás, ökológiai fogyasztóvédelem, térinformatika, táj-rehabilitációs projektek. Az egyesület programjai, tevékenysége

Az

E-misszió

Természetvédelmi

Egyesület

1988-ban

alakult

a

Pro

Natura

Természetvédelmi diákcsoport utódjaként 30 fővel. Azóta az Egyesület tagsága közel 600 fő, és 20 főállású alkalmazottjuk van. Működési területük Magyarország mellet kiterjed a határokon túlra, a Tisza vízgyűjtőjére. Az egyesület célját kormányzattól, pártoktól, gazdasági szférától független, non-profit, erőszakmentes, demokratikus, emberközpontú, minden korosztály számára szerveződő társadalmi szervezeten keresztül valósítja meg. Társadalmi szervezet jellegéből adódóan minden tevékenységét a lehető legtöbb önkéntes, aktivista bevonásával végzi. Tevékenységük elsősorban a lakosság és a fiatalság szemléletformálása köré csoportosul, de nagy jelentőséget tulajdonítanak a kutatásnak, az érdekérvényesítésnek és az elmúlt években konkrét környezetvédelmi beruházások kivitelezésében is részt vettek.

134



Referenciák A

„Szelektív

hulladékgyűjtés

és

hasznosítás

bevezetése,

és

lakossági

hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása Hajdú-Bihar megyében” című ISPA (Kohéziós Alap) projekt (2000/HU/16/P/PE/002. sz.), PR és szemléletformálás munkarész. Hulladék kommandó 2004.

június

22-én

alakult

meg

Nyíregyházán

a

hulladék-kommandó

a

Városüzemeltetési Kht.-n belül működő Mezőőri Szolgálat, a Rendőrség, Közterület Felügyelet, Polgárőr szervezetek aktív részvételével. Az egyesület koordinálja a munkát. A cél a figyelemfelkeltés mellett az illegálisan szemetelők megbírságolása és az illegálisan lerakott szemét eltakaríttatása. A kommandó azóta folyamatosan, és egyre hatékonyabban működik. Rendszeres időközönként tart közös akciókat, ugyanakkor a résztvevő szervezetek folyamatosan ellenőrzik a kritikusabb területeket, illetve lakossági bejelentések esetén soron kívül intézkednek. Folyamatos a médiajelenlét, ugyanakkor a TV2 Frei-dossziéján keresztül az egész ország értesülhetett a kommandó munkájáról. Együttműködési nyilatkozatot írtak alá a hulladék-kommandóban jelenleg együtt tevékenykedő felek, hogy hivatalos formába öntsék közös szándékukat. Az országos ismertségnek és a civil szervezetek egymás közötti folyamatos tapasztalatcseréjének is köszönhető, hogy a nyíregyházi módszereket átvéve Miskolcon is megalakult a hulladék-kommandó és hamarosan Hajdúböszörményben is lesz ilyen csoport. Lakossági tanácsadás Az egyesület 1997 óta működtet lakossági tanácsadó irodát, melynek programjait több ezer ember keresi fel évente. A Tanácsadó iroda működtetését a Környezetvédelmi Minisztérium támogatja. Lakossági szemléletformálási tevékenységek Rendezvények, utcai akciók, előadások – 2000 óta: Ciánszennyezés - Tisza búcsúztató –Tiszta Tisza vízitúra – Génmanipuláció - Hegyalja Fesztivál - Jeles napok (Autómentes nap, Föld napja, Ózonréteg védelmének világnapja, Víz világnapja stb.) Médiamunkák (pl.: rádióműsor) Környezeti nevelés Környezeti nevelési program keretén belül az elmúlt 10 évben évente több száz gyermek vesz részt az egyesület programjain. Legsikeresebbnek tekinthető az erdei iskola és tábor, melynek keretében 10-12 héten keresztül 500-600 gyermek tud részt venni egy egyhetes programon.

135



ELI kampány Az energia-hatékony világítás népszerűsítésére az E-misszió Természet, és Környezetvédelmi Egyesület országos kommunikációs kampányt szervez 2002. október és 2003.

február

között.

A

kampány

célja a

lakosság

körében népszerűsíteni

az

energiatakarékos kompakt fénycsövek használatát, bemutatni a használatukkal elérhető megtakarítási lehetőségeket. A kampányra az ENSZ környezetvédelmi alapja által finanszírozott és az International Finance Corporation (IFC) által koordinált, jelenleg hét országban folyó ELI (Efficient Lighting Initiative - Hatékony Világítási Kezdeményezés) Program keretében kerül sor. A kampány 8 megyére terjed ki. Néhány adat a 2002-2003 évi kampányról: Az ELI keretében országosan 800 iskolai előadást tartottak partnerszervezeteik segítségével, megjelentettek hozzávetőleg 40 újsághirdetést helyi napilapokban, sugárzásra került 14 betelefonálós kvízjáték és 300 db 30 másodperces „reklámfilm”, valamint szintén sok alkalommal adásba került egy 8 perces információs film országszerte 84 helyi televízióban. Rádióreklámok és kvízjátékok kerültek sugárzásra 10 helyi kereskedelmi rádióban, hónapokig jelen voltak a bemutatóállványokkal és egyéb figyelemfelhívó anyagokkal országosan 50 nagyáruházban és a West-End bevásárlóközpontban 3 hetes karácsonyi akciót szerveztek. Biomonitoring Hálózat Kelet-Magyarország nagyvárosaiban A nagyvárosokban a lakosságot leginkább érintő környezetvédelmi probléma a levegő szennyezettsége. Ahhoz, hogy a szennyező forrásokat vissza tudják szorítani, fontos, hogy ismerjék a problémákat, a levegőszennyezés mértékét. Ennek érdekében európai uniós támogatásból a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség koordinálásával a keleti országrész legnagyobb városaira kiterjedő levegő biomonitoring hálózat jött létre. Az Emisszió Egyesület a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által koordinált LIFE programban az öt nagyvárosra (Szeged, Nyíregyháza, Debrecen, Miskolc, Békéscsaba) kiterjedő kommunikációs feladatokat szervezte. Kalamáris Ifjúsági Egyesület

Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Széna tér 2. 8/35. Alapítás éve: 1993 A szervezet hivatalos képviselője: Csatári Emese Kontaktszemély a projektben: Groska Éva Elérhetőségek: tel: 42/311-301 és 30/684-3501; e-mail: [email protected]

136



Honlap: www.kalamarisegyesulet.hu Az egyesület tevékenységi köre

•

segítse elő a megyében működő alkotók, újságírók, fiatal művészek munkáját, érdekeiknek érvényesülését,

•

segítse elő a megyében működő alkotó közösségek, diákszerkesztőségek munkáját és érdekeinek érvényesülését, kísérje figyelemmel azok munkáját,

•

járuljon

hozzá

érdekképviseleti,

kulturális, emberi-

környezetvédelmi, és

állampolgári

gyermek-

jogi,

és

ifjúságvédelmi,

munkaerőpiaci

információk

terjedéséhez, áramlásához, •

szervezzen fejlesztő tréningeket, tanfolyamokat és egyéb (ön)fejlesztő programokat, illetve segédkezzen ezek megvalósításában a fiatalok életkezdési, elhelyezkedési, továbbtanulási és egyéb életesélyeinek javítása érdekében,

•

segédkezzen a szabadidő kulturált és hasznos eltöltésében az ifjúsági korcsoportnak célzott

rendezvények

népszerűsítésében,

segítse

az

ezekbe

való

bekapcsolódásukat, illetve rést vesz a hiányt pótló (pl. kulturális és/vagy szociális) szolgáltatások megszervezésében és lebonyolításában. Tevékenységével az ifjúság szocializációját segíti céljaik elérése érdekében, •

az Egyesület célja továbbá, hogy jogi és intézményes kereteket biztosítson az e tevékenységbe végrehajtásához,

vágó

kezdeményezések,

valamint

ifjúsági

öntevékeny

közösségek,

társadalmi

önszerveződő

akciók csoportok

kialakulásához, •

az Egyesület feladata, hogy elsősorban a fiatalokkal való személyes foglalkozás során az eddigiekhez képest új és hatékonyabb eszközöket alkalmazzon, különböző rendezvényeket, programokat, eseményeket szervezzen,

•

az Egyesület segíti a fiatalok egészséges életmódjának kialakítását rendezvények szervezésével.

•

az egészséges életmód elősegítése érdekében drogmentes szórakozóhelyetTeaházat (egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhelyet) üzemeltessen.

Az egyesület programjai, tevékenysége Az egyesület 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy a megyében működő ifjúsági alkotókörök, művészeti körök érvényesülését segítse. 1998. májusában módosította a közgyűlés az alapszabályt, az egyesület közhasznú szervezetként való bejegyzését illetően. Alapvető cél, hogy a fiatalokat és a velük foglalkozó szakembereket, felnőtteket az őket érintő és érdeklő

137



információkkal ellássák, ifjúsági programokat szervezzenek, elősegítsék ifjúsági közösségek születését. Az elmúlt évekből néhány nagyobb egyesületük tevékenységére leginkább jellemző projektünk: A nyíregyházi Ifjúsági Centrum, majd Mustárház Ifjúsági Szolgáltató Központ működtetése 2002

májusától

2005

decemberéig,

amely

komplex

információs

és

tanácsadó

szolgáltatásokat és drogmentes szórakozási lehetőségeket nyújtott a fiataloknak. Az itt végzett tevékenységük eredményének tekinthető, hogy 2004-ben az iroda a HAYICO (Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) teljes jogú tagja lett, majd 2004-ben az Eurodesk helyi végpontja. Az Eurodesk az Európai Bizottság támogatásával működő információs szolgáltató hálózat, amely mind egyéni érdeklődőknek, mind ifjúsági szervezeteknek, mind diákcsoportoknak segítséget nyújt oktatási, képzési, európai uniós és hazai pályázati információk megszerzésében. 2004-ben Nyíregyházán létrejöhetett a Mustárház Ifjúsági Szolgáltató Központ, amelyet az egyesület működtetett és töltött meg szakmai tartalommal 2005. decemberéig. Az ifjúsági ház működtetése során sokoldalú kommunikációs feladatok voltak az arculattervezéstől a média megjelenésen át, a szóróanyagok megtervezéséig, kivitelezéséig. 2001-től működő programjuk a „Zsebi, a zsebbe való infólap” elnevezésű ifjúsági magazin megjelentetése, amelyet fiatalok szerkesztenek fiataloknak. 2005-ben bekapcsolódtak a nemzetközi ifjúsági mobilitást támogató programokba, nemzetközi ifjúsági cseréket és európai önkéntes szolgálat programokat szervezve 15-25 év közötti fiataloknak. Több cserét bonyolítottak, és önkénteseket küldtek hosszabb-rövidebb időre önkéntes szolgálatra. Folyamatosan törekszenek arra, hogy az egyesület tevékenységéhez és céljaikhoz kapcsolódó szakmai képzéseken, tanulmányutakon vegyenek részt, ahol a későbbiekben hasznosítható tapasztalatokkal gazdagodnának. Ennek jegyében sikerült 2005-ben két alkalommal is olyan külföldi tanulmányutakon részt venniük, ahol különböző módszereken és közösségi formákon keresztül az ifjúsági szakmai munka eltérő változatait, specifikumait láthatták. Így Csehországban az ifjúsági információ-szolgáltatás- , Franciaországban és Ausztriában pedig az ifjúsági és közösségi házak civil szervezeti keretek közötti működését figyelhették meg.

138



2005. novemberében indult el a Kalamáris Egyesület regionális koordinálásával a többek között az észak-alföldi régióban jelenleg is zajló ÖTLET önkéntes program, mely során munkanélküli fiatalokat (57 fő) helyeztek el fogadószervezetekhez, hogy önkéntes tevékenység

révén

szerezzenek

munkatapasztalatot.

A

program

során

önálló

kommunikációs tevékenységet végzett az egyesület a program népszerűsítésével és eredményeinek bemutatásával kapcsolatosan. Sajtótájékoztatókat, média megjelenéseket szerveztek, szóróanyagokat, plakátokat készítettek, sajtóközleményeket, kiadványt állítottak össze. Jelentős állomása volt ifjúsági szakmai tevékenységüknek a 2006-2007-ben a Nemzeti Civil Alap által támogatott fejlesztői projekt: Az észak-alföldi Regionális Ifjúsági Fórum stratégiai fejlesztése címmel. A program során érdekvédelmi szempontból ifjúsági közösségekkel, szervezetekkel találkoztak, akik a projekt során szervezett képzéseken vettek részt a régió három megyéjéből. 2006-ban az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács által kiírt „Az ifjúsági munka területén végzett mentor típusú szolgáltatások támogatására” kiírt pályázat keretében SzabolcsSzatmár-Bereg megyében segítették a programban résztvevő hat ifjúsági civil szervezetet. 2008. szeptemberétől az egyesület végzi el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ifjúsági Módszertani Központ feladatait és végez tanácsadó tevékenységet a megye településeinek ifjúsági feladataira vonatkozóan. Feladatuk továbbá Kalamarinfo címmel információs adatbázis kialakítása és működtetése papíralapú és elektronikus formában. 2007-2008-ban a Nemzeti Civil Alap Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának támogatásával Civili - A civilekről világosan címmel egy 7 részes, a civil szférát bemutató filmsorozatot készítettek. A filmet a fiatalokon belül is elsősorban a középiskolás korosztálynak szánták. Nemcsak bemutatni kívánták a harmadik szektort, de a film adta eszközökkel aktív részvételre is buzdítják őket közvetlen környezetükben. 2003-tól kezdődően több fesztivált szerveztek. Szerették volna fogyasztható, könnyebben emészthető köntösbe öltöztetni azokat a gondolatokat, fontosnak vélt értékeket, amiket közvetíteni szeretnének. Így született az alapgondolat, hogy sok kicsi, egy témára épülő program mellett egy-egy nagyobb lélegzetű, színes megmozdulásba fektessék az energiát. Maga a szervezés is alulról jövő kezdeményezés és javarészt önkéntesek, egyesületi tagok aktivitásán alapul. •

2003. október Tér Fesztivál – Ifjúsági Közéleti Légyitt

•

2003. december DIÓ-MÁK Tél Fesztivál

•

2004. március Winterkiller Fesztivál

139



•

2004. október NyüzsiMozsi Önkéntes Fesztivál

•

2005. május Civil Társkereső - Megyei Civil Találkozó

•

2005-2006-2007. Tokaj-Rakamaz Hegyalja Fesztivál – Pocoló sátor

•

2007. február „Az elektromosság összeráz” című elektronikus zenei fesztivál

•

2008. június Paradigma Fesztivál – V. Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Találkozó, Ibrány

•

2008-2009. Pocoló Nomád Minifesztiválok – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5 kistelepülésén

A fesztiválokhoz kapcsolódóan médiakampányokat szerveztek, fesztivál arculatot terveztek, szóróanyagokat, tárgyakat készítettek, sajtómegjelenést és kampányt szerveztek. Ekkor alkalmaztuk

először

a

buszreklám

adta

megjelenési

lehetőségeket.

Ezekben

a

tevékenységekben jelentős aktivitással vettek részt az egyesület médiával, kiadvány és arculattervezéssel foglalkozó önkéntesei. Az egyesület információs tevékenységéből adódóan több kiadvány készült: •

Zsebi újság – 7 évfolyam 49 szám, 70.000 példány, 4 különszám (Önkéntes Zsebi, Civil Zsebi, Fehér Zsebi, Kalamáris Zsebi)

•

Kis módszertár – Ifjúsági módszertani útmutató

•

Civilek a fiatalokért – Információs füzet a nyíregyházi ifjúsági civil szervezetekről

•

Együttműködők szakkörös füzete – A Regionális Ifjúsági Érdekvédelmi Fórum fejlesztése kapcsán megjelentetett kiadvány

Luther Passage a Kultúráért Egyesület Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 3. fszt. 3. Az Egyesület neve: Luther Passage a Kultúráért Egyesület A szervezet hivatalos képviselője: Bogár András (lakcím: 4400 Nyíregyháza, Toldi u. 42. I/3; tel.: 20/943-5332) Kontaktszemély a projektben: Dr. Nagy Emília (lakcím: 4400 Nyíregyháza, Honfoglalás u. 1/A.; tel.: 20/532-8100; e-mail: [email protected]) Az Egyesület rövid bemutatása Az Egyesületet olyan a kultúra, a művészet és a városfejlesztés iránt elhivatott magánszemélyek alapították, akik szívükön viselik Nyíregyháza város fejlődését, amiben

140



kiemelten fontosnak tartják, hogy egyre több helyet, teret és megmutatkozási fórumot biztosítsanak a város gazdag kulturális életében résztvevőknek. Az Egyesület célja •

kulturális programok szervezése, lebonyolítása,

•

Nyíregyháza Város kulturális életének fellendítése,

•

helyi szerveződésű zenei, irodalmi, képzőművészeti és tánc alkotócsoportoknak megmutatkozási lehetőséget kínálni,

•

a Luther passage-on olyan kuriózumszerű kulturális találkozóhely kialakítása, amely lüktető katlanja lehet a városnak,

•

a kulturális main stream és „alternatív” kultúrák találkozóhelyének elősegítése.

Az Egyesület feladatai a Luther Passage a városban olyan egyedi, nagyvárosi közösségi teret szeretne kínálni, ami intimitásával zenei csemegék, könyvbemutatók, képzőművészeti kiállítások, filmvetítések helyszíne lehet – ahol az előadó és a közönség közelsége előhívja a kulturális együttrezgést, fokozva a művészi élményt, feladatának tekinti a kulturális sokszínűség megteremtését a megyebeli művészeti csoportoknak megmutatkozási lehetőséget biztosítva A Luther Passage fejlesztési koncepciója A Luther Ház egykori telke és a 1928-ban megépült Luther Ház Nyíregyháza város életében mindig egyfajta nevezetességet, kuriózumot kínált: akár különleges csemegeüzlet Univerzál bodega -, akár kölcsönös segélyező egylet, akár Kovács Soma-fűszerüzlete, a tyúkpiac vagy Bacsik József cukrászboltja működött az épületben. A két épületrészt elválasztó passage jelenleg nem a legoptimálisabb arculatát mutatja és a közlekedés vonatkozásában sincs funkciója. A Luther passage fejlesztési koncepciója kettős célt szolgál: egyrészt megvalósulna a Luther Ház mint patinás épületegyüttes építészeti szempontú rekonstrukciója, másrészt a passage egy új funkciót kapna. A Városkép-fejlesztés részeként 3 lépcsőben képzelhető el a Luther passage fejlesztési koncepciója:

141



A Luther passage közlekedésének rendezése, az átmenő közúti forgalomtól történő elzárása A passage régi-új hangulatának kialakítása térburkolat adekvát megválasztásával – összekapcsolható az Evangélikus templom rekonstrukciójával, melynek keretében új burkolatot kap az Evangélikus templom körüli Luther tér, így az ott felszabaduló bazaltkövek alkalmasak lehetnek a passage megfelelő hangulatú kialakítására A passage-t határoló épületek homlokzatának speciális kialakítása, hogy külső kiállító „terem”- ként funkcionálhasson A kulturális térré való átalakulás részelemei: tér-rendezés, virágosítás mobil, falra felszerelhető színházi eszköz helyszínre alakítása kandeláberek, világítótestek felhelyezése mobil színpad építése, amelyre a passage északi területe a legalkalmasabb Luther passage, a kulturális kanyar Kuriózumszerű kulturális találkozóhelyként a Luther passage olyan lüktető katlanja lehet a városnak, mely a Kossuth tér nagytömegeket vonzó központi rendezvényei mellett „alternatív” kultúrák találkozóhelyét testesítheti meg. Helyi szerveződésű zenei, irodalmi, képzőművészeti alkotócsoportoknak megmutatkozási lehetőséget kínálva és kicsalogatva a városlakókat a kultúra, a jókedv „völgyébe”figyelembe véve a Luther házban lakók nyugalmi igényeit. A Luther passage a városban olyan egyedi, nagyvárosi közösségi teret kínál, ami intimitásával a kulturális main stream helyett kisebb tömegeket vonzó zenei csemegék, könyvbemutatók, képzőművészeti kiállítások, filmvetítések helyszíne lehet – ahol az előadó és a közönség közelsége előhívja a kulturális együtt-rezgést, fokozva a művészi élményt. A kulturális sokszínűség megteremtésében a jövőben is aktív szerepet vállal a ”Luther passage a Kultúráért Egyesület” azzal a hangsúlyváltással, hogy konzultációs fórumként működve, közreműködő szerepet betöltve a különféle kulturális programok megvalósítását és lebonyolítását a város kulturális projektjeiért felelős szakmai intézmény, mint városi kulturális szintetizáló szervezet végezheti.

Zöld Kerék Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kerékpáros Alapítvány

142



Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Arany János út 7. Alapítás éve: 1997 Alapító: Garainé Nagy Éva Közhasznú szervezet A szervezet hivatalos képviselője: Seszták Oszkár, a kuratórium elnöke Kontaktszemély a projektben: Kazai Béla, programvezető Elérhetőségei: tel.: 42/500-608 és 70/220-38-85; e-mail: [email protected] Az alapítvány tevékenységi köre: •

sport, ezen belül főképp a kerékpározás népszerűsítése, táboroztatás,

•

testi és szellemi fogyatékkal élő emberek segítése,

•

környezet- és természetvédelem,

•

nemzetközi kapcsolatok felvétele, külföldiek bevonása a programokba,

•

biztonságos közlekedés érdekében oktatások, programok végrehajtása,

•

egészségügyi rehabilitáció,

•

kulturális rendezvények szervezése.

Az alapítvány programjai, tevékenysége Az alapítvány 1999 óta, rendszeresen szervez kerékpáros programokat Nyíregyházán. Évente 6-800 főt vonnak be programjaikba, kb. 30-40 ezer kilométert kerékpároznak. Hatodik éve szervezik meg a városban a Robinson Kupa amatőr terepkerékpár versenyt és az Európai Autómentes Nap kerékpáros rendezvényeit. Ezek keretében több alkalommal szervezett az alapítvány kerékpáros felvonulást, teljesítménytúrákat, versenyeket, a rendőrség szakembereinek bevonásával KRESZ vetélkedőket, oktatásokat. Rendszeres kerékpártúrákat is szerveznek nyíregyházi indulással a környező településekre, valamint „elgurultak” Csengertől–Szegedig, a Balatonig, Ukrajnában a Tisza forrásához, Romániában Kolozsvárra, ez évben pedig, Lengyelországig. A fogyatékkal élők részére indítottak programot, SEGÍTÜNK! címmel, 2000-ben. Ennek keretében kerékpártúrákat, táborozást, foglalkozásokat szerveznek részükre. Az egészségkárosodott embereket bevonják az Alapítvány munkájába is. Részt vesznek a szervezői megbeszélésen, és a könnyű fizikai munkában is szívesen segítenek. Képességeikhez mérten feladatokat kapnak, (például kerékpárutak behajló ágainak levágása) ezeket nagy örömmel és lelkesedéssel végzik el. A programokról emléklapot, oklevelet, fényképeket kapnak, valamint az újságokban is szerepelnek. Nyíregyháza város önkormányzatával évek óta együttműködnek, közös programokat szerveznek (Európai Autómentes Nap), valamint kikérik véleményüket a kerékpáros

143



fejlesztésekkel kapcsolatban. A KERÉKPÁROS BARÁT VÁROS cím elérésében is közreműködtek. Közösen dolgoznak egy szebb, és élhetőbb városért.

144


6.4

6.4.1


Üzemeltetés, működtetés

Az egyes projekt-elemek működésének leírása

A funkcióbővítő beruházás során megvalósuló egyes projekt-elemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. A pontos üzemeltetési költségek a műszaki tervek ismeretében kalkulálhatók, azok a részletes Akcióterületi Tervben kerülnek ismertetésre. Ügyfélszolgálati centrum: Az ügyfélszolgálati cetrum üzemeltetése az eddigi költségekhez képest megtakarítást jelent, mivel az eddigi szétszórt, több helyiségben működő ügyfélszolgálat egy helyre költözik, csökkentve ezzel a fenntartási költségeket. Az ügyfélszolgálati centrum kialakításánál a beruházó az energiahatékonysági szempontokra is tekintettel lesz (korszerű fűtési és hőszigetelő berendezések, energiakímélő informatikai eszközök). Az üzemeltetés pontos költségvetésének kiszámítása a részletes építési tervek kidolgozását követően lehetséges. Református templom és környezetének rekonstrukciója: A rekonstrukció során a református templom műemlék épülete külső megvilágítást kap, ennek költségei a pontos tervek elkészülte után kalkulálható. Ortodox műemlék épület külső felújítása: Az ortodox templom fenntartása a rekonstrukciót követően nem igényel fenntartási költséget. A sétáló utca rekonstrukciója: A sétáló utca megújult külsejének fenntartása a burkolat megújítását követően útkarbantartást igényel. Az Anyakönyvi Hivatal és Házasságkötő terem megújulása során energiatakarékosságot célzó elemek is beépítésre kerülnek, így a fenntartási költségek a jelenlegihez képest csökkennek. A pontos fenntartási költségek a műszaki tervek elkészülte után ismerhetők meg. Az utcában található üzlethelyiségek megújult portáljainak fenntartása az önkormányzat részéről nem igényel karbantartási kiadásokat. A Búza téri piaccsarnok rekonstrukciója: A Búza téri piaccsarnok fenntartásánál a költségek

mellett

számolni

lehet

azokat

ellensúlyozó

bevételekkel,

melyek

az

üzlethelyiségek bérlői által fizetett bérleti díjakból származnak. Az üzemeltetési költségek a rekonstrukciót követően (az energiatakarékos megoldásoknak köszönhetően) bizonyosan

145



csökkennek, a bérleti díjak ennek ismeretében kerülnek kiszámításra. Így a fenntartás költségvetését a műszaki tervek ismeretében lehetséges meghatározni, ezek a részletes Akcióterületi Terv keretében kerülnek ismertetésre. A csarnokhoz kapcsolódóan megépülő mélygarázs üzemeltetési költségei hasonlóképpen számíthatók. A garázst igénybe vevő ügyfelektől parkolási díj szedhető, ennek mértéke azonban jelenleg még nem került meghatározásra. A garázs üzembentartási költségei csak a

részletes

műszaki

tervek

kidolgozását

követően

számíthatók.

A

mélygarázs

fenntartásának költségvetését a részletes Akcióterületi Terv tartalmazza. Nyírvíz palota homlokzat és tetőfelújítása: A Nyírvíz palota megújult homlokzata nem igényel fenntartási hozzájárulást. Egyház utca – Síp utca szabályozás; Bethlen Gábor utca csomópont átépítés; Kálvin tér – Bercsényi utca szabályozás; Széchenyi út – Szarvas út – Iskola utca csomópont építés; Luther utca – Zrínyi Ilona utca csomópont építés; Kiskörút – Bocskai utca – Szent István utca közötti új szakasz kiépítés. Luther tér – Luther utca – Iskola utca csomópont átépítés; Kerékpárút kialakítása: Az útrekonstrukciós projektek elemei, a megújult burkolatok, a közlekedési jelzőlámpák a megvalósítást követően karbantartást igényelnek. Ennek pontos mértéke a műszaki tervek birtokában számítható ki. Búza tér rekonstrukció; Hősök tere rekonstrukció; Mártírok tere rekonstrukció; Luther tér rekonstrukció; Árok utca fasorrendezés; Búza utca fasorrendezés; Szent István utca fasorrendezés: A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakítandó zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel. Ennek költségei a területrendezési tervek pontos kialakítása után számíthatók ki. Soft projektelemek: A soft projektelemek nem igényelnek fenntartási tevékenységet. A

funkcióbővítő

fejlesztéshez

kapcsolódó

magánberuházások:

A

kapcsolódó

magánberuházások üzemeltetését a befektető magántársaságok végzik, ezek költsége szintén a részletes műszaki tervek ismeretében határozható meg.

6.4.2 A

Szervezeti terv

projektek

megvalósítását

Önkormányzatnak,

követően

illetve más érintett

azokat

a

társaságoknak

Városfejlesztő adja át

Társaság

az

üzemeltetésre.

Az

önkormányzati tulajdonú ingatlanok, közterületek, illetve a díszkivilágítás üzemeltetője a

146



Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft., az önkormányzat vagyonkezelő társasága. A megújult közterületek, illetve a közutak, közlekedési csomópontok és a kerékpárút üzemeltetése ennek a társaságnak a kezébe kerül. A társaság rendszeres kapcsolatban áll a Városfejlesztő Társasággal, amelynek feladata marad a projektek értékelése, a monitoring indikátorok teljesülének ellenőrzése. Az

Önkormányzat

döntése

alapján

szintén

a

Nyíregyházi

Városüzemeltetési

és

Vagyonkezelő Kft. lesz a működtetője a megújult Piaccsarnoknak, illetve az alatta elhelyezkedő mélygarázsnak is. Az épületek üzemeltetéséhez (vagyonvédelem, biztonsági szolgálatok, illetve porta üzemeltetése, felügyelet) a közbeszerzési törvénynek megfelelő eljárás keretében magántársaságokat választ ki. Az Anyakönyvi Hivatal és az Ügyfélszolgálati Iroda működtetése, fenntartása az Polgármesteri Hivatal feladata. A Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. kezelésében van a Nyírvíz Palota, melynek emeleti szintjei a rekonstrukciót követően is önkormányzati tulajdonban maradnak. A funkcióbővítő beruházás keretében megvalósuló magánberuházások üzemeltetését a beruházó magánvállalkozások végzik. A sétálóutcában megújult portálok karbantartása a tulajdonos vállalkozók feladata. A nyíregyházi ortodox templom az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje tulajdonában van. A rekonstruált homlokzatú épület többlet fenntartási költségeket nem igényel, ugyanakkor annak rendeltetésszerű kezeléséért, állapotának megóvásáért az egyházmegyével együttműködve az Önkormányzat felelős.

147



7 PÉNZÜGYI TERV 7.1

A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése Nyíregyháza belvárosi tereinek funkcióbővítő beruházása – A benyújtandó pályázat előzetes költségvetési terve

Ssz.

A projekt neve


Költségvetés Támogatás megoszlása intenzitása (%) Támogatás Önerő

A projekt bruttó ktg-e (ezer Ft)

1


Ügyfélszolgálati centrum és az ezt kiszolgáló objektumok kialakítása

85,00%

430 048

75 891

505 939

2

Református templom környezetének rekonstrukciója

Református templom kültéri megvilágítása

49,66%

11 414

11 570

22 984

3

Az Ortodox műemlék épület külső Ortodox műemlék épület külső felújítása felújítása

85,00%

8 267

1 459

9 726

4

Sétáló utca rekonstrukciója I.

Zrínyi Ilona- Sétáló utca burkolatcseréje, részleges lefedésekkel

85,00%

104 241

18 396

122 637

5

Sétáló utca rekonstrukciója II.

Házasságkötő terem és Anyakönyvi Hivatal épületének felújítása, udvarfelújítás

85,00%

142 846

25 208

168 054

6

Sétáló utca rekonstrukciója III.

Zrínyi Ilona sétálóutca portáljainak megújítása előtetők építésével

50,00%

7 602

7 602

15 203

7/a

Egyház u. -Síp utca szabályozása

Egyház utca négynyomúsítása és Síp utca szabályozása, kerékpár forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel

85,00%

239 700

42 300

282 000

7/b

Kálvin tér - Bercsényi utca szabályozása

Kálvin tér és Bercsényi utca egyirányú utca-pár szabályozása

85,00%

30 600

5 400

36 000

8

Széchenyi u. Szarvas u. - Iskola u. csomópont építése

Széchenyi u. - Szarvas u. - Iskola u. forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése, kerékpáros forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel

85,00%

21 250

3 750

25 000

9/a

Luther u.- Szent István u. csomópont építés

Luther utca- Szent István utca jelzőlámpás csomópont kiépítése, kerékpáros forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel

85,00%

6 800

1 200

8 000

9/b

A Kiskörút - Bocskai u. – Szent István u. közötti új szakaszának kiépítése

A Kiskörút - Bocskai utca – Szent István utca közötti új 2x2 sávos nyomvonalának kiépítése, a Szent István úti szakasz új forgalmi rendjének kialakítása (kétirányú forgalom)

85,00%

228 650

40 350

269 000

9/c

A Luther tér -Luther utca- Iskola utca csomópont átépítése

A Luther tér -Luther utca- Iskola utca forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése

85,00%

0

0

0

148



Nyíregyháza belvárosi tereinek funkcióbővítő beruházása – A benyújtandó pályázat előzetes költségvetési terve A projekt bruttó ktg-e (ezer Ft)

Költségvetés megoszlása

A projekt neve

10

Kerékpárút kialakítás

Az akcióterület és a város kerékpáros forgalmi kapcsolatának megteremtése

85,00%

85 000

15 000

100 000

11

Hősök tere rekonstrukciója

Hősök tere járdáinak rekonstrukciója, szökőkútépítés, parkrendezés

85,00%

128 816

22 732

151 548

12


Az Izraelita templom előtti köztér rendezése, rekonstrukciója

85,00%

6 800

1 200

8 000

13


Luther tér burkolatának felújítása

85,00%

19 168

3 383

22 551

Árok utcai fasor


85,00%

2 550

450

3 000

Búza utca fasor


85,00%

2 550

450

3 000

Szent István utca


85,00%

2 550

450

3 000

15

Nyírvíz Palota

Homlokzat- és tetőfelújítás

41,50%

240 763

339 389

580 152

16

Skála Áruház homlokzatának felújítása

Az üzletház elavult homlokzatának cseréje

35,00%

27 051

50 237

77 288

17

Soft – projektelem, tájékoztatási elemek, városmarketing

A helyi kötődést erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés, és információ-terítés

85,00%

25 500

4 500

30 000

18

Területelőkészítés

Területvásárlás, terület előkészítés

85,00%

0

0

0

19

Projekt-előkészítés

Tanulmányok, tervek, engedélyek elkészítésének ktg-i

85,00%

11 889

2 098

13 987

20

Projekt menedzsment

Projekt-menedzselés személyi és dologi ktg-i

85,00%

59 500

10 500

70 000

21

Iroda- és üzletház építése

Üzlet, iroda és társasház építés (6630 m2) 30 lakás üzletek és mélygarázs kialakításával, a nem lakáscélú terület 4070 m2

0,00%

0

1 300 000

1 300 000

48,17%

1 843 555

1 983 514

3 827 069

14/a rendezése 14/b rendezése

14/c fasor rendezés


Támogatás intenzitása (%)

Ssz.

ROP pályázat I. ütemének költségvetése összesen

149


7.2


A teljes Akcióterület pénzügyi terve

Nyíregyháza belvárosi tereinek funkcióbővítő beruházása - A teljes Akcióterület pénzügyi terve Ssz. 1

2 3 4

5 6

7/a-b 7/c

8

9/a

9/b

9/c

A projekt neve

A projekt rövid leírása Ügyfélszolgálati centrum és Ügyfélszolgálati az ezt kiszolgáló centrum kialakítása objektumok kialakítása Református templom környezetének Református templom kültéri rekonstrukciója megvilágítása Ortodox műemlék épület külső Az Ortodox műemlék épület felújítása külső felújítása Zrínyi Ilona- Sétáló utca Sétáló utca burkolatcseréje, részleges rekonstrukciója I. lefedésekkel Házasságkötő terem és Anyakönyvi Hivatal Sétáló utca épületének felújítása, rekonstrukciója II. udvarfelújítás Zrínyi Ilona sétálóutca Sétáló utca portáljainak megújítása rekonstrukciója III. előtetők építésével Egyház utca négynyomosítása és Síp utca szabályozása, Egyház u. - Síp kerékpár forgalmat irányító utca szabályozása jelzőlámpás kiegészítéssel Kálvin tér Kálvin tér és Bercsényi utca Bercsényi utca egyirányú utca-pár szabályozása szabályozása Széchenyi út- Szarvas út – Iskola u. forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá Széchenyi út történő átépítése, Szarvas út –Iskola kerékpáros forgalmat u. csomópont irányító jelzőlámpás építés kiegészítéssel Luther utca- Zrínyi Ilona utca jelzőlámpás csomópont kiépítése, Luther u.- Szent kerékpáros forgalmat István u. irányító jelzőlámpás csomópont építés kiegészítéssel A Kiskörút - Bocskai utca – Szent István utca közötti új A Kiskörút 2x2 sávos nyomvonalának Bocskai u. – Szent kiépítése, a Szent István úti István u. közötti új szakasz új forgalmi szakaszának rendjének kialakítása kiépítése (kétirányú forgalom) A Luther tér - Luther utcaA Luther tér Iskola utca forgalmi Luther utca- Iskola csomópontjának utca csomópont jelzőlámpás csomóponttá átépítése történő átépítése

150

A projekt költségvetése

A finanszírozás forrása

505 939

ROP támogatás 22 984







ROP támogatás

25 000

ROP támogatás

8 000

ROP támogatás

269 000

ROP támogatás 0

ROP támogatás



Nyíregyháza belvárosi tereinek funkcióbővítő beruházása - A teljes Akcióterület pénzügyi terve Ssz.

A projekt neve

A projekt rövid leírása Az akcióterület és a város kerékpáros forgalmi Kerékpárút kapcsolatának 10 kialakítás megteremtése Hősök tere járdáinak 11/a- Hősök tere rekonstrukciója, szökőkút b rekonstrukciója építés, parkrendezés Az Izraelita templom előtti Mártírok tere köztér rendezése, 12 rekonstrukciója rekonstrukciója Luther tér Luther tér burkolatának 13 rekonstrukciója felújítása Árok utca érintett Árok utcai fasor szakaszának fasor 14/a rendezése rendezése Búza utca érintett Búza utca fasor szakaszának fasor 14/b rendezése rendezése Szent István utca érintett Szent István utca szakaszának fasor rendezése 14/c fasor rendezés Nyírvíz palota Nyírvíz palota homlokzat15 külső felújítása és tetőfelújítása A helyi kötődést erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés, és 16 Soft -projektelem információ-terítés Terület vásárlás, terület 18 Területelőkészítés előkészítés Tanulmányok, tervek, engedélyek elkészítésének 19 Projekt-előkészítés ktg-i Projekt Projekt-menedzselés 20 menedzsment személyi és dologi ktg-i Önkormányzati projektköltség összesen

Iroda és üzletház 21 építés Skála Áruház 22 homlokzat felújítás Kapcsolódó magánberuházás összesen

A Búza téri piaccsarnok 23/a rekonstrukciója Búza tér 23/b rekonstrukciója

Üzlet, iroda és társasház építés (6630 m2) 30 lakás üzletek és mélygarázs kialakításával, a nem lakáscélú terület 4070 m2 Az üzletház elavult homlokzatának cseréje



100 000




ROP támogatás

3 000



ROP támogatás ROP támogatás + 580 152 magántőke 30 000

ROP támogatás 0

ROP támogatás

13 987


ROP támogatás

2 449 781

1 310 121

Magántőke 77 288

Magántőke

1 387 409 Búza téri piaccsarnok épületének teljes felújítása, városképi megújítással, szabadtéri piac átépítése (nyitott illetve fedett részekkel), alatta 200 férőhelyes mélygarázsépítés) Közterület rendezés

1 500 000 Magántőke 100 000 ROP támogatás

151



Nyíregyháza belvárosi tereinek funkcióbővítő beruházása - A teljes Akcióterület pénzügyi terve Ssz.

A projekt neve

A Városháza belső udvarának 24 átalakítása Belvárosi játszóterek EU konform átalakítása, új 25 játszóterek építése A Római Katolikus Templom környezetének 26 rekonstrukciója Ér utca gyalogos és pihenő övezetté 27 alakítása Az Országzászló 28 tér rekonstrukciója II. ütem beruházásai összesen Teljes költségvetés

A projekt rövid leírása A Városháza belső udvarra néző homlokzatának rekonstrukciója, a belső udvar díszudvarrá alakítása Játszótér építése a Holló utcában, illetve a Vay Ádám körúton Térrendezés, a templomot körülvevő zöldövezetek rekonstrukciója Az Ér utca pihenő övezetté alakítása teljes szélességben a Kiss Ernő utcáig Az Országzászló téren található zöldövezet, közterület rendezése


Önkormányzati 90 000 saját forrás

Önkormányzati 28 000 saját forrás Önkormányzati 40 000 saját forrás Önkormányzati saját forrás, egyéb 100 000 támogatás Önkormányzati saját forrás, egyéb 300 000 támogatás 2 158 000 5 995 190

152




8 ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA

Elvégzett tevékenységek Az Akcióterületi Terv részét képező projektek kiválasztása A fejlesztéshez kapcsolódó magánberuházások azonosítása A projekt Előzetes Akcióterületi Tervének kidolgozása A projektek megvalósításához szükséges előkészítő tevékenységek azonosítása Regionális Operatív Program – első körös pályázati anyag kidolgozása és benyújtása A tervezési fázisban lévő projektek engedélyes tervdokumentációjának elkészítése A beruházás megkezdéséig elvégzendő előkészítő tevékenységek az alábbiak: Elvégzendő tevékenységek – műszaki előkészítés Tevékenység megnevezése A tanulmánytervvel rendelkező projektek

Határidő 2008. május

engedélyes tervdokumentációjának elkészítése A projektek megkezdéséhez szükséges

2009. március

terület-előkészítési munkálatok befejezése Elvégzendő tevékenységek – jogi, adminisztratív előkészítés A projektek lebonyolítását menedzselő

2009. február

Városfejlesztési Társaság létrehozása A jogerős építési engedély megszerzése a

2009. január

jelenleg tanulmánytervvel rendelkező projektek esetében Együttműködési megállapodás aláírása az

2009. február

Akcióterületi Tervben nevesített beruházásokat megvalósító magánbefektetőkkel és konzorciumi partnerekkel A projektek megkezdéséhez szükséges

2009. március

kisajátítási eljárások befejezése Együttműködési megállapodás aláírása a

2009. február

Városfejlesztő Társaság és az

153



Önkormányzat között A jogerős építési engedély megszerzése a

2009. január

jelenleg tervezési szakaszban lévő projektek esetében Szerződéskötés a projektek megvalósítására

2009. március

közbeszerzés útján kiválasztott kivitelezőkkel a jelenleg tervezési szakaszban lévő projektek esetében Szerződéskötés a projektek megvalósítására

2009. február

közbeszerzés útján kiválasztott kivitelezőkkel a jelenleg engedélyes tervekkel rendelkező projektek esetében Elvégzendő feladatok – stratégiai előkészítés Teljes Akcióterületi Terv és kapcsolódó

2009. február

dokumentumok elkészítése Elvégzendő feladatok – pénzügyi előkészítés Regionális Operatív Program – második

2009. március

körös pályázati anyag kidolgozása és benyújtása Önkormányzat döntés a fejlesztéshez

2009. január

szükséges sajáterő rendelkezésre bocsátásáról

154


9 MELLÉKLETEK

155




1.sz. melléklet Az Akcióterületen található utcák és közterületek megnevezése

Nyíregyháza belváros rehabilitáció akcióterület Utca Dob Kossuth- Vasvári- Dob utca közötti tér Vasvári Pál Árok Búza Rákóczi Bethlen Gábor Szabolcs Színház Malom Széchenyi Báthory

Házszám tól ig végig 1 3 2 4 2 14 1 5 2 8 1 13 végig 2 26 1 21 2 42 1 41 végig 2 16 1 11 2 16 1 27 2 22 1 19 1 13 2 18 2 26 1 17 2 24 1 21 1 15 2 16 2 30 1 27 2 30 1 29 végig 8 2 1 11 végig 2 20 1 19 végig 2 18 1 25 végig 2 16 1 25 2 34 1 37

Deák Ferenc Kiss Ernő Kölcsey Ér Szarvas Kereszt Eötvös Gimnázium köz Szent István Béla Bocskai Kálmán Bujtos Géza

156



Nyíregyháza belváros rehabilitáció akcióterület Házszám tól ig

Utca

2 16 1 19 10 16 5 11 tér 1 11 2 36 1 21 végig 2 24 1 19 végig 1 33 2 32 2 22 1 23 végig 2 12 1 27

Szegfű Ibolya Nefelejcs Hunyadi Tavasz Selyem Nyár Dózsa György Körte Keskeny köz Kossuth Vay Ádám Krt. Új Keskeny Nyírfa tér Búza tér Víz Mártírok tere Október 23. tér Jókai tér Nagy Imre tér Szabadság tér Síp Hősök tere Egyház Kossuth tér Szent Miklós tér Kálvin tér Bercsényi Zrínyi Ilona Luther Luther tér Országzászló tér Bessenyei tér Iskola Kürt Benczúr tér

157



2.sz. melléklet A beruházási projektelemek városon belüli elhelyezkedése

158



3.sz. melléklet Részletes projektelem adatlapok

159



4.sz. melléklet Az egyes projektelemek végrehajtásának tervezett ütemezése

160



5.sz. melléklet A Városfejlesztő Társaság létrehozásával kapcsolatos jogforrások és szakmai iránymutatások forrásai Irányadó jogszabályok és rendelkezések

•

2006. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról

•

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról,

•

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről,

•

1997. LXXVIII: törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

•

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról,

•

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

Területfejlesztési Dokumentumok •

A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán, Elő Akcióterületi Terv, 2008.

•

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008.

•

Tervezési Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz, 2008.

•

Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára, 2007.

161

6. sz. melléklet A tulajdonviszonyok térképvázlatos bemutatása

162

Nyíregyháza: az emberarcú város

Recommend Documents