Nyírbátori és Mátészalkai kistérség

Régió: Észak-Alföldi Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás 4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 4. sz. Tel: 42/510-443 Fax: 42/510-444 www.nyirbatorikisterseg.hu Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás 4700 Mátészalka, Rákóczi út 43. [email protected] 06/44-500-123 A nyírbátori és mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, dél-keleti részén, a Nyírség területén fekszik. A térség déli része Hajdú-Bihar megyével, dél-keleti része pedig Romániával határos. A Nyírségre régen oly jellemzı hatalmas nyírfaerdıket a földmővelés és állattartás mára már igencsak megritkította, de eltőntek a futóhomokos területek, szikes pusztai tájak is. A régi vegetációnak inkább csak emlékei vannak. A hajdani buckák közötti mélyedésekben kialakult kis tavakból azért napjainkban is számos fennmaradt, de az egykori hatalmas lápvilágból már csak töredékek. Ezért különösen védett területük a régen hatalmas Ecsedi láp mára már megmaradt kis területe. Ennek a mocsárvilágnak másik fennmaradt része a Bátorligeti ısláp, amit ma már csak mesterséges víz utánpótlással tudnak megtartani. Sajnos eltőnıben van a Nagymohos-tó ingólápja, amely ma már szinte teljesen kiszáradt. A Nyírség vidéke a középkortól viszonylag sőrőn lakott, de mindig elég szegény terület volt, mégis több mint 40 Árpád-kori templom maradt meg ezen a területen. A Nyírség urai közül a Báthoryak, Bocskaiak, késıbb a Károlyiak játszottak meghatározó szerepet. A 18. és 19. századi ármentés, láplecsapolás és erdıirtás jelentısen megváltoztatta a vidék arculatát és adottságait. A két térségi központ szerepét Nyírbátor és Mátészalka város tölti be. A földrajzi közelség és a korábban kialakult kapcsolatok következtében Debrecen és Nyíregyháza erıteljes kulturális és gazdasági vonzóhatást gyakorolnak.

Ajánlás: E sokféle értékben rendkívül gazdag területen egyaránt taníthatunk szépirodalmat, irodalomtörténetet, az árterek népének hagyományos és jelenlegi életmódját, gazdálkodási formáit, ökológiai ismereteket. Eredményesen folytathatunk tájföldrajzi, tájértékelési vizsgálatokat. A terület kiválóan alkalmas ısi magyar családok (Báthori, Bethlen, Rákóczi) családtörténeti vizsgálatára, mővészettörténeti és történelmi tanulmányok folytatására. Életszerően, vagy bemutató jelleggel mőködı ipari létesítményeinél, illetve mőemlékeinél akár fizikát is taníthatunk.

NYÍRBÁTORI- és MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG

Nyírbátori és Mátészalkai kistérség

Nyírbátor Közigazgatási rang: város (Népesség: 13401 fı)

Báthori István Múzeum: A katolikus templom melletti barokk kolostorépületben találhatjuk a Báthori István Múzeumot. Az állandó kiállítása a város történetét mutatja be a kezdetektıl a 19-20. század fordulójáig. Itt Egyaránt megtalálhatóak a várost birtokló családok, - különös tekintettel a Báthoriakra -, használati és dísztárgyai és a paraszti és polgári élet mindennapi eszközei is. Mőkincsei közül legjelesebbek: az 1511-bıl származó stallum, a Báthori család 1484-es keltezéső reneszánsz, sárkányos címerköve, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1622-ben készített díszkardja. A múzeum vasárnaponként díjmentesen látogatható! Nyitva tartás Ápr. 1-szept. 30. K-V 10-18 óráig. Hétfın zárva Okt. 1-márc. 31. H-P 8-16. szombat, vasárnap zárva További információ a múzeum honlapján: www.nyirbim.hu Elérhetıség: Nyírbátor, Károlyi út 15. Telefon: 42/281-760

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG

Megközelíthetı Nyíregyházáról vonaton és közúton (32 km), vagy Debrecenbıl vonattal és közúton (52 km). Nyírbátor, ez a több mint 700 éves település a térség központja. Az elsı írásos emlék 1279-bıl származik. Neve bátor, jó hıs jelentéső szóból ered. A Báthori család – kiknek már ısei is birtokolták ezt a területet – és a település sorsa közel 330 éven keresztül összekapcsolódott. A Báthoriak idejében virágzott a mezıváros, igazgatási, gazdasági, kereskedelmi, (átmeneti idıre politikai) központ volt. Ennek a dicsı múltnak az emlékeit láthatjuk a Báthori István Múzeumban. Ezt a virágzó idıszakot a török háborúk és rendi szabadságküzdelmek kora követte. Az 1872es közigazgatási átszervezés során a település elvesztette városi rangját, egészen 1973-ig. Nyírbátor egyik legszebb része a fıtere, ami sajátos történelmi hangulatot áraszt, a kereskedelmi és társadalmi élet nyüzsgése mellett is.

A múzeum melletti Minorita templom Az egykori rendház (ma Báthori Múzeum) a késı gótika korában épült, de a 18. században újjáépítették, barokk stílusban, de megmaradtak a gótikus falak, ablakok, támpillérek és a bejárat. Különös példáját látjuk a templomban a gótika és a barokk harmóniájának, mind a két korszak mővészeti stílusát lehet tanítani vagy átismételni a templom látogatása során. A templom oltárai a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai, melybıl az 1731-ben készített passió, vagy Krucsay-oltár a legjelentısebb, mely nevét Krucsay János kisvárdai földbirtokos nevérıl kapta, mert ı emeltette elhunyt hitvese emlékére, vezeklésként. A szájhagyomány szerint pallosjogával visszaélve a feleségét lefejeztette, mert megcsalta, míg ı Rákóczival a hadakban járt, de késıbb kiderült, hogy az asszony ártatlan volt, a történelmi tények ezt megkérdıjelezik. Elérhetıség: Nyírbátor, Károlyi út 19.

A mőemlék együttes elıtt, a Papok rétjén a régmúlt idık tájképét idézi az apró tavacska, melynek sok párja volt a lankás dombok között, de a vizek szabályzásával ezek eltőntek. A tó fölé egy sárkány magasodik, amely a Báthori családra utal, hiszen a családból többen tagjai voltak a Sárkányos Lovagrendnek. Júliusban itt nyitják meg és zárják sárkányos felvonulással az utcaszínházi fesztivált, a Szárnyas Sárkány Hetét. Bıvebben: http://www.szarnyas-sarkany.hu/

Református templom: Nyírbátor központjának közelében áll a 15. században Báthori István által fogadalomból építtetett templom, azt ígérte: ha visszatér a kenyérmezei csatából, akkor Szent György tiszteletére templomot emeltet. A mai állapot látványa szinte teljesen megfelel az építés korának. Lenyőgözı a hatalmas, gótikus háló(csillag)boltozattal fedett hajója. A fellelhetı reneszánsz díszítések nagyon hasonlítanak a visegrádi palota ásatásakor elıkerült reneszánsz kıtöredékekhez, ezért feltételezhetı, hogy azonosak voltak az építık. A Báthoriak családi temploma egyben temetkezési helyük is, a szentélyben található Báthori


A múzeum évenként több idıszaki kiállítással teremt lehetıséget elsısorban a kortárs képzımővészet bemutatkozására. A múzeum közelében megtekinthetjük Tinódi Lantos Sebestyén, Kodály Zoltán, Báthori István, Bethlen Gábor, és Liszt Ferenc szobrait.

István erdélyi vajda és országbíró síremléke, mellette pedig a zsoltáríró Báthori István szarkofágja, aki szintén országbíró volt, de a protestáns egyházi irodalom kiemelkedı személyiségeként is számon tartjuk, hiszen az ı támogatásával jelenhetett meg a vizsolyi biblia.

A Szent György református templom mellett találjuk Magyarország legnagyobb fából készült haranglábját, melyet 1640-ben a Bethlen család emeltetett. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem adományozta a harangláb egyik harangját a városnak, errıl tanúskodik a rajta látható felirat is.

Báthori Várkastély: Bátorban a Báthoriak birtokának központjában már a középkorban emeltek egy udvarházat, majd folyamatosan bıvítettek, a 16. században már várkastélyként, illetve várként említették az írások. Fráter György és Ferdinánd király megbízottai itt kötötték meg a nyírbátori egyezményt, mely szerint kimondták Erdély és a királyi Magyarország egyesülését 1549-ben. A középsı udvar körül több önálló palotaszárny és egyéb létesítmény épült, mindezt egy palánk és egy árok ölelte körül. Az északi palota maradványait használták fel a jelenleg is látható magtár építésekor 1730 után. A várból már csak néhány pincerészlet, az egyik téglaépület romjai és a magtárnak átalakított épület maradt meg, de tudni kell, hogy ez eredetileg a Báthori család fényőzı kastélyának ebédlıpalotája volt, melyet Báthori István országbíró 1500 körül építtetett a város központjában. Ekkor Nyírbátor volt a környék legjelentısebb mezıvárosa, a vidék szellemi központja. Hosszú évek kutatásai és ásatásai után elkezdıdött a helyreállítása és jelenleg komoly beruházások után európai színvonalú kulturális központtá alakult. Megtalálható benne a Báthoriak panoptikuma, kıtár, régészeti tanulmányi bemutató tér, reneszánsz étterem, konferenciaterem, stb. Bıvebb információ: www.bathorivarkastely.hu Cím: Nyírbátor, Vár utca 1. Tel.: 42/510-580 email: [email protected] Nyitva tartás: október 1. - március 31. Naponta 10-17 óráig április 1. - szeptember 30. Naponta 10-18 óráig 5. 7. 9. 11. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 5. 6. 7. 9. évf. természetismeret, 7. 9. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, mővészettörténet, társadalomismeret, gazdasági ismeretek)


Nyírbátor, Egyház u. 1.

hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Kulturális Központ: Cím: Nyírbátor, Szabadság tér 8. Tel.: 42/510-580 Fax: 42/510-588 emailcí[email protected]

4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel.: 42/504-740 http://www.tirpakturista.hu/tura/kiiras

Bethlen Gábor Középiskola, Szakképzı Iskola és Kollégium Címe: 4300 Nyírbátor, Kossuth u. 28. Telefon/fax: 42/281-290 Mobil: 20/960-8990 Szálláslehetıség: tanítási idıszakban péntek-szombat éjszaka, vagy a tanítási szünetekben. Étkezést nem tudnak biztosítani. Sárkány Kemping** Nyírbátor, Széna-rét Tel.: 70/338-5456 e-mail: [email protected] Nyitva tartás: egész évben Napsugár Panzió** Nyírbátor, Zrínyi út 15. Tel.: 42/283-878 Csoportokat is fogadnak, kedvezményes, ha az egész panziót lefoglalják – kb. 30 fı. Reggeli megoldható.

Reneszánsz étterem: A Báthori Várkastély dongaboltozatos pincehelyiségében reneszánsz ruhába öltözött személyzet szolgál fel. Nyírbátor, Vár u. 1. Tel.: 42/510-217 42/510-217 Nyitva tartás: minden nap 12.00 órától 22.00 óráig Elızetes egyeztetés alapján diákcsoportok étkeztetését is vállalják. Kakukk étterem Nyírbátor, Debreceni út. 66. tel.: 42/282-310 Rácz Gabriella üzletvezetıvel történt egyeztetés alapján. Hardi Csárda Debreceni út 66. Telefon: 42-282-310 Szívesen látnak csoportokat is.

http://nyirbator.lap.hu/


A megyében gyalogtúrával kapcsolatosan információt nyújt: a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Természetbarát Szövetség

Bátorliget Közigazgatási rang: község (Népesség: 725 fı)

İsláp, Bátorliget Az ıslápot szinte a 24. órában sikerült megmenteni az emberi gazdálkodás terjeszkedése elıl. A láp 1950-tıl védett, óvandó terület, mert a lápokat és az erdıket éltetı vízbıl ellenség lett és sorra épültek a lecsapoló csatornák. A láp mélyedésben fekszik, ahol annyira közel van a talajvíz, hogy a felszínre bukkan, ennek a párolgása hővös mikroklímát eredményez. A hővös levegı egyben tartását segíti, hogy erdıvel borított buckák ölelik körül. Ez az egyik legrégebbi és leghíresebb, fokozottan védett területe az országnak. Az itt található alig 53 hektáros területe ırizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különbözı állapotait. Ez a hideg mikroklíma tette lehetıvé, hogy az északi hővösebb tájakra, és a hegyvidékekre jellemzı növények is felbukkanjanak. A több mint 10ezer évvel ezelıtti jégkorszaki növények igencsak kuriózumok az Alföldön. Ugyanitt, a melegebb dombokon a melegkedvelı fajok találtak otthonra. A nyírlápokon megtalálható a molyhos nyír, a fehér zápsza, mellette a lápréteken kosborok nyílnak, de megtaláljuk a zergeboglárt és a szibériai nıszirmot is (1131 faj). Az állatvilág szintén nagyon gazdag ezen a területen, (5454 leírt állatfaj), különös említést érdemel a terület egyik nevezetessége, a hegyi, vagy elevenszülı gyík, mely tojásait nem a nap melegére bízza, nem a talajban költeti ki, hanem már a gyík anya testén belül gyakorlatilag kifejlıdnek a kis gyíkok. Ezért tojásrakás idején a hártyás burokban már önálló életre képes utódok jönnek a világra. A burok pedig a szülés ideje alatt reped fel.


Bátorliget a Nyírség délkeleti részén Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, a román határszéllel érintkezı területen található, Nyírbátortól 19 km-re. Ezen a kis területen a Nyírség összes jellegzetes tájrészeit megtaláljuk. A széles hátú füves buckákat, a laposokat, a zsombékosokat, a láperdıket, nyíreseket, tölgyeseket, és az ezer színő virágokkal pompázó réteket. Bátorligetet a nyírségi lápok egyik utolsó megmaradt foltja tette igazán híressé, mert a Nyírség területeinek nagy részébıl a folyószabályozás eltüntette a pici lápfoltokat és megváltoztatta a területre jellemzı növény-, és állatvilágot. Az 1900-as évek elején Tuzsony János (természettudós) figyelt fel erre a különös élıvilágú területre, ahol az északi hővösebb tájakra és a hegyvidékekre jellemzı növényeket egyaránt talált. Többségük joggal tekinthetı hővösebb éghajlatú földtörténeti korok maradványának. Sokan dolgoztak és dolgoznak az eredeti élıvilág maradványának megóvásán, ennek eredményeként a legértékesebb területrıl megmaradt néhány hektár, melyet természeti emlékké, fokozottan védett területté nyilvánítottak. Ilyennek, a Bátorligeti İsláp, a Fényi Erdı, a Bátorligeti Legelı.

Fényi erdı A területre jellemzı hajdani hatalmas kiterjedéső fás vadon legszebb fennmaradt képviselıje, amely az egyik legfontosabb hazai erdırezervátum. A 285 hektáros központi része 1953 óta természetvédelmi terület. A lápos ligeterdıket gyöngyvirágos tölgyesek, és homoki pusztai tölgyesek váltogatják, a Károlyi folyásnál nyírlápot, főzlápot és égerlápot egyaránt láthatunk. A bátorligeti láptól 2-3 km-re található a magyar-román országhatár mellett.

Bátorligeti legelı: A bátorligeti láptól nyugatra nagy kiterjedéső homoki gyepek, nagy részén legelıket találunk, „bátori nagy legelıt”. Itt találhatjuk az Alföld legpompásabb kökörcsin mezejét. Három kökörcsin faja, egyik tátogató kökörcsin, magyar kökörcsin, és leánykökörcsin, egyaránt természetvédelmi oltalom alatt áll. Az akácosok alatt nyílnak a fokozottan védett (a 20 forintos érme hátoldalán is szereplı) magyar nıszirmok.

İsláp Múzeum A múzeumban érdekes elıadást hallgathatunk meg képek és bemutató tablók szemléltetése mellett Máté Rudolf természetvédelmi ırtıl a vidék különleges élıvilágáról. Érdemes a múzeumlátogatásnál is az idıpontot elıre egyeztetni. Cím: 4343 Bátorliget, Bajcsy-Zsilinszky u. 12. Tel: (42) 269-708 Nyitva tartás szezonban: Május 1-tıl, szeptember 31-ig 10-tıl 16 óráig, hétfı kivételével látogatható.


Az ısláp szigorúan védett, ezért csak vezetıvel és meghatározott tanösvényen látogatható. A tanösvény a láp szélén indul, ahol az utolsó eljegesedéskor a Kárpát-medencébe levándorolt fajokkal találkozhatunk, mint például a májusban virágzó szibériai nıszirom. De megtaláljuk itt az alföldi láprétegekre, nyírségi kaszálókra jellemzı növényeket is. A tanösvény nagy része fapallón halad, ez azért épült, hogy ne tapossuk közvetlenül a láprétet, és ne zavarjuk a feltőnı csodálatos (orchideák, hús színő ujjas kosbor, mocsári kosbor, stb.) növények életterét. A mélyebb részeken jellemzıek a zsombékosok, melyek egyedei fıleg a zsombékos sás, és a rosttövő sás. Jelentıs területet borítanak a főzlápok, melyek között tızegpáfrányban gyönyörködhetünk. Az ide látogatók számára talán meglepı, hogy a terület nagy részét erdık borítják. A hajdani nyírlápok kis mérető maradványai mellett tölgy, kıris, szil, és keményfa ligetek dominálnak. Az ısláp tanösvénye csak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024, Debrecen, Sumen u. 2., vagy 4002 Pf. 216. (52) 529-920; [email protected]) küldött írásos bejelentkezés után, korlátozott idıben látogatható szakvezetéssel. A szakvezetés körülbelül két óra, melyet Máté Rudolf természetvédelmi ır tartja, nagyon érdekfeszítıen.

5. 7. 9. 11. évf. anyanyelv és irodalom (népköltészet, szépirodalom), 5. 6. 7. 9. évf. természetismeret, 7. 9. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Ligeti Szabadidı Tábor 4343 Bátorliget Rákóczi u 35. nyitva: egész évben telefon: 42/706-421 42/475-678 16 szoba, 1 apartman, férıhely: 55 fı (2-10 ágy/szoba 4 ágy/apartman) turistaszálló B; Szállást lehet igényelni kıházban, faházban és sátorban. Étkezés is igénybe vehetı. Minden nyáron kézmőves tábort tartanak. Öko-centrum 4343 Bátorliget, Rákóczi u. 6. Itt is találhatunk szállást.

Falunap Minden nyáron július hónapban megrendezésre kerül az Önkormányzat által szervezett falunap melynek egyik fı részét képezi a II-es fogathajtó verseny.


Fedics Mihály - mesemondó (1851–1938) A településen élt a néprajz-, és népmese szakirodalomban sok helyen jelölt nagy mesemondó Fedics Mihály. Történeteinek alapanyagát minden valószínőség szerint a szabolcsi pásztoroktól, fafaragóktól hallotta. Kiemelkedı elbeszélı tehetség volt, elıadását nagyfokú beleélés jellemezte. Azonosulása különösen a kalandmesék hıseivel volt nyilvánvaló: harmadik személyő elıadása gyakran átcsap elsı személyőbe. A meseszerkesztés törvényeit igen jól ismerte. Érdemes kihasználni a településhez való érzelmi kötıdését a népmese és a mese tanításához, miután megismerkedtek a diákok a környék népmővészetével, természeti adottságával, biztos, hogy szívesen hallgatnak meg néhány felolvasott Fedics Mihály mesét Ortutay Gyula győjtésébıl. (Irod. Ortutay Gyula: Fedics Mihály mesél (Bp., 1940; UMNGy, I.);

Nagyecsed Közigazgatási rang: város (Népesség: 7072 fı)

Az ecsedi láp Magyarország utolsó nagy összefüggı síklápjának lecsapolását, - melynek eredeti kiterjedése közel 40 ezer hektár volt -, több mint száz éve kezdték el azzal a céllal, hogy megnöveljék a gazdálkodásra alkalmas földterületet. Sokáig elpusztíthatatlannak tőnt a vizes terület, idırıl-idıre feltámadt a lápos világ, mert a csapadékos években a tızeg annyira megszívta magát vízzel, hogy a termelés ismét lehetetlenné vált. A hatalmas lecsapoló munka az 1888-as pusztító árvizek után kezdıdött. Ennek elsı lépéseként megépült a Kraszna-csatorna, illetve több árhullám-, és belvíz levezetı csatorna, de ezek sem teremtettek igazán tartós eredményt. A láp eltüntetésében az átütı sikert az 1915-ben átadott gızüzemő szivattyútelep mőködése hozta meg. A lápot most már sokan siratják. Az elmúlt években különbözı kezdeményezések indultak legalább a láp egy részének visszaállítására, de természetesen csak bemutató jelleggel, hogy ismét meg lehessen csodálni a fákkal borított úszó szigeteket és az ott kialakult gazdag növény-, és állatvilágot.

MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG

Megközelíthetı, Nyírbátortól 27 km-re. Honfoglalás idején Tas vezér földvárat készíttetett a jelenlegi Sárvári dombon. Erre a földvárra a 11. században kolostort építettek, melynek maradványai a mai napig megtalálhatóak. Elsı írásos megemlékezés 1217-bıl való, itt a települést Ecsednek említik, csak késıbb használják a Nagyecsed, Kisecsed elnevezést, de Sárvár létezésérıl Anonymus is írt. Az idı során szükségessé vált volna Sárvár bıvítése, ám a nagy kiterjedéső láp ennek gátat szabott. A megoldást a közeli négy sziget összekötése jelentette, s itt épül fel Károly Róbert idejében a hajdani ecsedi vízi vár, melynek bıvítésére a Báthori család a királytól engedélyt kapott. Ecsed jelentısége ekkor megnıtt és a 15. század végére a vármegye egyik legfontosabb erıssége lett. Ehhez a korhoz kötıdik Ecsed legjelentısebb dátuma: 1490, amikor Báthori András a község lakosságának szabadságlevelet adott. 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem foglalta el és az 1624es bécsi békével tulajdona lett. A vár jelentıségét tükrözi az is, hogy 1621-ben Ecsedre vitette és ott ıriztette a Magyar Királyi Koronát. A település ismét virágzásnak indult, ami késıbbi tulajdonosa II. Rákóczi György halálával ért véget. Báthori Zsófia idıszakában a város hitviták színterévé is vált. A 18. század közepén a falut és a hozzá tartozó uradalmat gróf Károlyi Ferenc szerezte meg. A település lakói közel 100 évig pereskedtek a családdal mezıvárosi jogaik használatáért, zsellérsorba süllyesztésük ellen, s a területek birtoklásáért. 1876-ban kötöttek egyezséget, visszakapták mezıvárosi minısítésüket, de az általános közigazgatási reform miatt ugyanebben az évben el is veszítették, és a települést nagyközségnek nyilvánították. A község újkori fejlıdését elsısorban az ecsedi láp 1898-ban végrehajtott lecsapolása indította meg, ami lehetıvé tette a földmővelési területek növelését. A község akkor indult ismét fejlıdésnek, amikor 1928-ban felépítették, - a ma is mőködı – villamos áram termelésére is alkalmas szivattyútelepét, mely ma a település egyik mőemléke. A városi rangot a település csak 1997-ben kapta vissza.

Felsı Tisza-vidéki Vízügyi Technika-történeti Győjtemény Péchy László Szivattyútelep 4355 Nagyecsed Sárvár u. telefon: +36 (42) 502200 fax:+36 (42) 502202 [email protected]

5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia, fizika), 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek), 5-10. évf. életvitel és gyakorlati ismeretek (technika) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Sárvár dombi monostor maradványai Északkelet-Alföld egyik legkorábban épített, Árpád kori monostora, maradványai nagyon romosak. A településtıl 3 km-re lévı dombon található.


Villanytelep ipari mőemlék Az 1915-ben átadott gızüzemő szivattyútelep segítségével sikerült eltávolítani a láphoz legtovább ragaszkodó belvizet. A gız-szivattyú 1986-ig mőködött, 1987-tıl ipari mőemlék, mely látogatható. A szivattyú nemcsak a belvíz átemelését oldotta meg, hanem 15 települést látott el villamos energiával. Ez a kettıs funkció teszi egyedülállóvá. Külön érdekesség, hogy az itt található gızgépek az elsı magyar gépgyár termékei, melyek Steinmüller szabadalom (vándorrostélyos szerkezet) alapján készültek. Az ikerrendszerő szivattyú másodpercenként fél köbméter vizet tudott átemelni. A telep értékes, ma is mőködı gépészeti berendezéseit magába foglaló épület a Kraszna gátja és a Nagyvájás szögletében helyezkedik el. Az épület falán található az 1994-ben avatott Péchi László emléktábla.

4355 Nagyecsed, Vásár tér Telefon: 44 / 345-251 Állandó kiállítás: Az ecsedi nép élete - történeti és régészeti kiállítás Nyitva tartás: Keddtõl - Péntekig: 10.00 - 13.00, Szombat - Vasárnap: 10.00-12.00

Református Nagytemplom A hajdani ecsedi láp menedéket adó világára, az itt bujdosó kurucokra, a templom kertjében álló Rákóczi emlékmő utal. 4355 Nagyecsed, Rákóczi utca 104. Telefon: +36 (44) 345687

A Nagy-gát mellett, közel a Villanytelep ipari mőemlékhez és múzeumhoz, szép fejfás temetıt találunk.

FŐVÉSZKERT és VADÁLLATMENHELY Ez egy magángyőjtemény, amely látogatható, de csak elızetes egyeztetés alapján, mert az itt dolgozóknak elsıdleges szempontja az állatok segítése, gondozása, védelme. A füvészkert és vadállatmenhely egyszerre maximum 30 fıt tud fogadni, hogy ezzel is elkerüljék az állatok zavarását. Mőködtetı szervezet: Füvészkert Társaság Természetvédelmi Egyesület Cím: 4355, Nagyecsed, Munkácsy utca 2/a Képviselı: Somlai Tibor elnök tel: 36-20-937-3651 36-20-937-3651 e-mail: [email protected], vagy [email protected]

Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium 4355 Nagyecsed, Szatmári u. 1. Telefon: +36 (44) 345-319; (44) 545-011 Fax: +36 (44) 545-010 [email protected] [email protected] Szállás étkezés megoldható, elızetes egyeztetés szükséges.


Berey József Helytörténeti Győjtemény A kúria jellegő épületben, mely korábban iskola volt, a település történeti, régészeti, illetve néprajzi emlékeit ismerhetjük meg, de képet kaphatunk a hajdani ecsedi lápi életmódról, ide kötıdı babonáiról és szokásairól is.

Lápi Kisvendéglı Rákóczi u. 7. [email protected]

Ecsedi-Láp Fesztivál 2008 óta rendezik meg június hónapban.


II. Rákóczi Ferenc Városi Mővelıdési Ház és Könyvtár A házban található helytörténeti győjtemény is. Veress Csaba igazgató – elızetes egyeztetés után – remek tárlatvezetést tart. 4355 Nagyecsed, Vasút u. 2. Tel.: /44/ 545-004 Tel./Fax: /44/ 545-005 e-mail: [email protected]

Nyírbátori és Mátészalkai kistérség

Recommend Documents