Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
Nyilvántartási és okmányigazgatás
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. október
Nyilvántartási és okmányigazgatás
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartására vonatkozó szabályokat az 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) határozza meg, végrehajtásáról pedig a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezik. A személyazonosító igazolvány kiadását és nyilvántartását a 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzigR.) szabályozza. A nyilvántartás azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek. A nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az Nytv.-ben meghatározott személyi és lakcímadatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. A nyilvántartás feladata az Nytv.-ben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása, és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása. A nyilvántartást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal ) vezeti. A nyilvántartás tartalmazza a polgár a) nevét; b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét; c) nemét; d) születési helyét és idejét; e) anyja nevét; f) személyi azonosítóját; g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását); h) lakcímét; i) az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat; j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést; k) családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét; l) arcképmását, valamint – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását; m) személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját. A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az a)-j) pont szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.
2
A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik: a) a polgár lakcímbejelentése; b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása; c) az anyakönyv; d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése; e) a külképviseleti szerv értesítése; f) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály; g) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési, közterület-elnevezési és házszámváltozási döntésekről); h) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság honosítással történt megszerzéséről és a hatáskörében engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről; i) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme; j) a jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a Hivatal, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai; k) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme. A nyilvántartás szervei az Nytv.-ben meghatározott feltételekkel és korlátok között – a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén – adatot szolgáltatnak. Az adatszolgáltatásért a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM együttes rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak mértéke 2009. október 1-jei hatállyal emelkedett. Szintén október 1-jétől az adatszolgáltatási ügyben hozott első fokú döntés elleni fellebbezés díja 5000 forint. 2009. június 28-án, illetve 2009. július 1-jén törvényi és kormányrendeleti szintű jogszabályváltozások léptek hatályba, amelyek a személyazonosító és a lakcímigazolványkiadási eljárást, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, továbbá az útlevél- és anyakönyvi igazgatási eljárást, valamint az illetékekről szóló szabályokat érintették. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy a 14 éven aluliak is személyazonosító igazolványt kaphassanak, ezzel segítve – magyar állampolgár gyermek esetén – az Európai Közösséget létrehozó szerződésben biztosított szabad mozgás jogának gyakorlását, valamint lehetővé téve a kiskorúak biztonságos személyazonosítását. Ehhez kapcsolódva a törvény lehetővé tette, hogy a 14 éven aluli gyermekek biztonsága érdekében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványuk (lakcímkártyájuk) tartalmazza szüleik nevét és telefonszámát, valamint több tekintetben csökkentette a gyermek születésével a szülőre háramló adminisztratív terheket (pl. a TAJ-kártya hivatalból történő kiállításáról rendelkezett). Az újszülöttek személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására is sor került, ezt a szülő polgárbarát módon kérelmezheti, kérelmét az élveszületés bejelentésének rendje szerint tipikus esetben a kórház továbbítja az anyakönyvvezetőnek. A kiállított igazolványt a szülő postai úton kapja kézhez. A kiskorúak részére a személyazonosító igazolvány és lakcímkártya kiadására vonatkozó főbb szabályok a következők.
3
A 2009. június 28-tól hatályba lépett szabályok továbbra is fenntartják azt a rendelkezést, miszerint életkortól függetlenül a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, köteles személyi igazolvány kiadását kérni. A törvényes képviselő dönt arról, hogy kiskorú gyermeke számára mely személyazonosság igazolására alkalmas okmány kiadását kezdeményezi. A törvényes képviselők gyermekük részére első ízben már újszülött korban, a szülészeti intézetben, kórházban kérhetik a személyazonosító igazolvány kiállítását. Tipikus esetben a kérelmet az intézet vagy a kórház továbbítja az anyakönyvvezetőnek, aki a gyermek születésének anyakönyvezését követően gondoskodik a személyiadatés lakcímnyilvántartásba történő felvételéről is, majd a kérelmet megküldi a székhelye szerint illetékes okmányirodába. Az újszülött személyazonosító igazolvány iránti kérelméhez is mellékelni kell arcfényképet. Ha a szülők az előzőek szerint újszülött gyermeküknek az igazolványt nem kérelmezték, ezt követően a 12 év feletti kiskorú esetében a személyazonosító igazolvány iránti kérelem az ország bármely okmányirodájában előterjeszthető, és ott mind az érintettnek, mind a törvényes képviselőnek személyesen kell megjelennie. A 12 év alatti kiskorú esetében a kérelem előterjeszthető a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél is, és mindkét esetben a törvényes képviselő írja alá a kérelmet. Amennyiben a kérelmet csak az egyik törvényes képviselő terjeszti elő, az adatlap aláírásakor nyilatkozik arról, hogy a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet a másik törvényes képviselő hozzájárulásával terjeszti elő, illetőleg arról nyilatkozik, hogy a törvényes képviseletet egyedül látja el. A törvényes képviselő helyett eljárhat meghatalmazott is, ebben az esetben azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek a képviseletre vonatkozó szabályai alapján a képviseleti jogosultságot vizsgálni kell. A 14 éven aluliak lakcímkártyájának adattartalmát érintő bejegyzések részletszabályai a Vhr. módosításával kerültek bevezetésre. A szülők, törvényes képviselők első ízben ugyancsak a gyermek újszülött korában a szülészeti intézetben vagy a kórházban kérelmezhetik, hogy a lakcímkártyán a nevük és telefonszámuk bejegyzésre kerüljön. Ebben az esetben a lakcímkártya iránti kérelem továbbítására – hasonlóan a személyazonosító igazolvány iránti kérelemhez – az anyakönyvezető útján kerül sor. Ha a szülők, törvényes képviselők a szülészeti intézetben nem kezdeményezték, hogy gyermekük lakcímkártyáján nevük és telefonszámuk feltüntetésre kerüljön, erre irányuló kérelmüket a gyermek 14. életévének betöltéséig terjeszthetik elő a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. A szülőknek, törvényes képviselőknek a továbbiakban lehetőségük van arra is, hogy kérelmezzék a gyermek lakcímkártyáján feltüntetett név- és telefonszám adatok módosítását vagy törlését. Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa, kivéve, ha az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott. Illetékmentes továbbá a személyazonosító igazolvány és a lakcímkártya cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul, vagy az okmány gyártáshibás. Illetékmentes a lakcímigazolvány kiadása, ha az a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás (lakcímbejelentés), illetve – 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a szülő, törvényes képviselő kérelemre feltüntethető adatainak változása miatt szükséges. Illetékmentes a lakcímigazolvány kiadása, ha arra a személyi azonosító képzése – ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is – miatt kerül sor, továbbá a
4
lakcímigazolvány cseréjére irányuló eljárás, ha arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor. Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült, megrongálódott személyazonosító igazolvány pótlása esetén fizetendő illeték 1500 Ft, illetve 3000 Ft, ha ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges. Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült, megrongálódott lakcímigazolvány pótlása esetén fizetendő illeték 1000 Ft. A személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése történhet készpénz-átutalási megbízással (csekkel) vagy ha az eljáró okmányirodában a feltételek biztosítottak, a házi pénztárban készpénzzel, illetve bankkártyával. Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama is változott a következők szerint: Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama: a) a kiadás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be, b) a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be, c) a kiadás napjától számított 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be, d) a kiadás napjától számított 10 év, ha a jogosult a 20. életévét betöltötte; e) határidő nélküli, ha a jogosult a 70. életévét betöltötte.
Az útiokmány-igazgatás A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvény 2008. december 29. napján történő kihirdetése által történt meg. A módosítás 2009. június 28. napján lépett hatályba. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítását tartalmazó, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 117/2009. (VI. 4.) Korm. rendelet 2009. június 4. napján került kihirdetésre. A módosítás ugyancsak 2009. június 28. napján lépett hatályba. A második generációs biometrikus útlevél bevezetését előíró európai uniós jogszabályok megalkotásának következményeként 2009. június 28-ától a magyar állampolgárok is második generációs – ujjnyomatot is tartalmazó – biometrikus útlevelet igényelhetnek. 2006. augusztus 29-étől a biometrikus útlevél hátsó borítójába chip került elhelyezésre, amely alkalmas arra, hogy az okmány birtokosának biometrikus jellemzőit (az útlevél adatlapján megtalálható adatokat beleértve a birtokos digitális arcképmását) tárolja. A vonatkozó uniós előírásoknak eleget téve Magyarország 2009. június 28. napjától rögzíti a tároló elemen az okmány jogszerű birtokosának ujjnyomatát is (kivétel a 12 év alatti kiskorúak). Útlevél kiállítását – ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a magyar állampolgárok kérhetik. A magánútlevél, mint a Magyar Köztársaság tulajdonát képező hatósági igazolvány hitelesen igazolja birtokosának személyazonosságát és 5
állampolgárságát, valamint a világ összes országába beutazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát. A magánútlevél iránti igény belföldön bármelyik okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodájában, külföldön a konzuli tisztviselőnél nyújtható be. Belföldön: ha az ügyfél az egészségi állapota miatt személyesen nem tud megjelenni, kérelmét – az egészségi állapotára vonatkozó, kezelőorvos által kiállított igazolással együtt – meghatalmazott útján is előterjesztheti. Külföldön: ha a konzuli tisztviselőnél történő személyes megjelenés aránytalan nehézséget okoz, az ügyfél a kérelmét a konzuli tisztviselőhöz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben személyazonosságát és aláírását az erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy (közjegyző) hitelesíti. Nagykorú kérelmező esetében a kérelem benyújtásakor mellékelni kell, illetve be kell mutatni, állami szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában található adat esetén be kell szerezni: • a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, kártyaformátumú vezetői engedély vagy útlevél). Ha ezekkel nem rendelkezik, születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot; • lakcímigazolványt, ha azzal rendelkezik; • gondnokság alatt álló személy kérelméhez (melyet a törvényes képviselő nyújthat be) csatolni kell a gondnok-, illetve a gyámkirendelő határozatot, továbbá az útlevél kiadásához közjegyző, gyámhatóság, konzuli tisztviselő, útlevélhatóság vagy a körzetközponti jegyző előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát, valamint be kell mutatni a törvényes képviselő személyazonosításra alkalmas okmányát; • előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, ha rendelkezik azzal; • külföldön élő kérelmező esetében érvényes, magyar állampolgárságot igazoló okiratot; • az illeték megfizetésének igazolását. Kiskorú kérelmező esetében a kérelem benyújtásakor mellékelni, illetve be kell mutatni: • a szülőknek (törvényes képviselő) a közjegyző, a gyámhatóság, konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a körzetközponti jegyző előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot, a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról; • személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmányát és lakcímigazolványt, ha azzal rendelkezik. Ha személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmánnyal nem rendelkezik, születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványát; • előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, ha rendelkezik azzal; • illeték megfizetésének igazolását. A konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelemhez 2 db igazolványképet szükséges mellékelni. Az illeték mértéke nagykorú útlevéligénylése esetén: • 5 évre érvényes útlevél – 7500 Ft • 10 évre érvényes útlevél – 14 000 Ft • 70. életévét betöltött személy útlevele 10 évre 2500 Ft.
6
6 éves kor betöltéséig • 3 évre érvényes útlevél – 2500 Ft 6-18. életkor között • 5 évre érvényes útlevél – 2500 Ft. Az útlevél cseréjekor fizetendő illeték összege – az érvényességi idő lejárta vagy adatváltozás miatt – mind nagykorú, mind kiskorú kérelmező esetében azonos az előbbiekben felsoroltakkal. Az elveszett, megsemmisült, továbbá a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált (kivéve, ha a sérülés új útlevelek esetében a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemben következett be) úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke az igénylésre meghatározott illetékek kétszerese. A magánútlevéllel kapcsolatos államigazgatási eljárási illeték megfizetése történhet • készpénz-átutalási megbízással (csekkel) vagy • amennyiben az eljáró okmányirodában a feltételek biztosítottak, házi pénztárban készpénzzel, illetve bankkártyával. Az okmányirodákban az arcképkészítéskor digitális ujjnyomatot is rögzítenek. Főszabály szerint két ujjról kell ujjnyomatot felvételezni ujjnyomatolvasó berendezés segítségével különböző kézről. Elsősorban a mutatóujjakról, ha ez nem lehetséges, akkor a középső ujjakról, ha ez sem lehetséges, akkor a gyűrűsujjakról, ha ez sem lehetséges, akkor a hüvelykujjakról. A kisujjról készített ujjnyomat nem megfelelő. Ha nincs mód a két kéz ugyanazon ujjairól felvételezni az ujjnyomatokat, akkor különböző ujjakról is lehet (csak különböző kézen legyenek) az előbbi sorrendet megtartva (tehát mutatóujj, középső ujj, gyűrűsujj, hüvelykujj). Ha valamelyik kézen nincs felvételezhető ujj (egyik ujjról sem felvételezhető megfelelő ujjnyomat a kisujjtól eltekintve), akkor azonos kézről is készülhet a 2 ujjnyomat az előbbi sorrendet megtartva (tehát mutatóujj, középső ujj, gyűrűsujj, hüvelykujj). Nem kerül sor ujjnyomat felvételezésére • 12 év alatti kiskorúak esetében, vagy ha • a kérelmező ujjnyomat adására állandó jelleggel fizikailag képtelen, • a kérelmező az útlevél iránti kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen, • azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, • külföldön tartózkodó személy esetén, ha az útlevele, illetve a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, amennyiben a további tartózkodás, tovább-, illetve hazautazása céljából az ideiglenes magánútlevél nem használható fel. A magánútlevél elkészítésének határideje 30 nap. A soron kívüli eljárásban kért útlevél öt munkanapon belül készül el. Közlekedési igazgatás A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) rendelkezése értelmében a közúti közlekedési nyilvántartás része az engedélynyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származásellenőrzési nyilvántartás, az Okmánytár, a
7
parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás. A közúti közlekedési nyilvántartás országos nyilvántartás, a nyilvántartás vezetése a Hivatal feladata. A nyilvántartás alapvető célja: a tulajdon és a közlekedés biztonságának védelme. E célok megvalósítása megkívánja, hogy a közlekedési igazgatási hatóságok kellően megalapozott és hitelt érdemlő adatokkal rendelkezzenek a jármű tulajdonosa/üzembentartója személyes adatairól. Az engedély-nyilvántartás tartalmazza: a járművezető a) természetes személyazonosító adatát, b) lakcímét, c) arcfényképét (arcképmását), d) saját kezű aláírását, e) egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait, f) elhalálozásának idejét, g) állampolgárságát, h) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait; továbbá az engedély i) típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatokat, j) elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat, k) hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat, l) a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó adatokat. A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzembentartó): a) természetes személyazonosító adatát, b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét, c) külföldi esetén állampolgárságát, továbbá a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet d) megnevezését, e) székhelyének (telephelyének) címét, f) cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát. A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű a) azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját, b) forgalomban tarthatóságának feltételeit, c) forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is, d) a járműokmányok és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, e) vonatkozásában a járműokmányoknak és a jármű hatósági jelzésének az elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a forgalmi engedély okmány, illetve a jármű hatósági jelzése tekintetében a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat.
8
A járműnyilvántartás tartalmazza a külön jogszabályban meghatározottak szerint a régi tulajdonos (átruházó) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját. A származás-ellenőrzési nyilvántartás tartalmazza: a) a járműtulajdonos (üzemben tartó) természetes személyazonosító adatát (megnevezését), b) a járműtulajdonos (üzemben tartó) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét (telephelyét), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén székhelyét (telephelyét), c) a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját, d) a járműokmány okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására vonatkozó adatokat, e) a járműokmány eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat, f) a jármű származását igazoló okmányok adatait, g) a származás ellenőrzésének eredményét. A parkolási igazolvány nyilvántartás tartalmazza: a) a jogosult természetes személyazonosító és lakcím adatát; b) a jogosult fényképét (arcképmását); c) a jogosult aláírását; d) a jogosult törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcím adatát; e) a jogosult írásképtelensége esetén törvényes képviselője aláírását; f) a kiállító hatóság megnevezését; g) a parkolási igazolvány sorszámát; h) az érvényesség időtartamát; i) a kiállítás dátumát; j) egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat; k) a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat. Az Okmánytár olyan önálló nyilvántartás, amely része a közúti közlekedési nyilvántartásnak, és az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás alapiratait, valamint a közlekedési nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, a cserélt, leadott és a visszavont okmányokat, valamint a velük kapcsolatos események adatait tartalmazza. Az okmánytár adattartalmát a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet határozza meg. Az okmánytár tartalmazza
az 1964 után kiadott gépjárművezetői engedélyek megszerzésének, valamint a járművek első forgalomba helyezésének, a bejegyzett adatok változásainak adatait, alapiratait; a nyilvántartási eljárásban keletkezett, a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, az adatszolgáltatási korlátozással és az adathelyesbítéssel (adatkarbantartással) kapcsolatos alapiratokat.
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény az engedélynyilvántartás résznyilvántartásaként, önálló adattartalommal definiálja a pontrendszer nyilvántartást. 9
A Hivatal a Kknyt. szerinti vezetőiengedély-nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait: a) az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő), b) vezetői engedélyének okmányazonosító jelét, c) az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozást, d) járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát, e) a határozat jogerőre emelkedésének idejét, helyszíni bírság kiszabásának idejét, f) a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát, g) az eljáró bíróság, hatóság megnevezését, h) a szabályszegéshez rendelt pontszámot, i) a vezetői engedély visszavonásának időpontját, j) a vezetői engedély leadásának időpontját, k) a vezetői engedély visszaadásának időpontját, l) az utánképzés igazolásának időpontját. A Hivatal az engedély-nyilvántartás adatait – a pontrendszer adatai kivételével – az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, illetve a járművezető elhalálozásától számított tíz évig kezeli. Az okmánytár iratait a Hivatal az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, a járművezető elhalálozásától számított 15 évig kezeli. A pontrendszer nyilvántartás – kivéve, ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor - a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli. A járművezető haláláig kell kezelni annak a polgárnak a pontrendszerbeli adatait, akinek esetében a vezetői engedély visszaadására nem került sor. A Hivatal a pontrendszer alapján visszavont vezetői engedély adatait a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja. Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza: a) a kérelmező nevét és lakcímét, b) a jármű okmányazonosítóját, illetve az okmány fajtájának megjelölését, c) a vizsgálónak a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját, d) az előírások szerint mért és azonosított műszaki és rögzített képi adatokat, e) az okmányok adattartalmának egyezőségére és eltérésére vonatkozó megállapításokat, f) az előzetes eredetiség-ellenőrzés során megállapított minősítést, és az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát, g) a külön jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját, h) a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját. A közúti közlekedési nyilvántartásból a Kknyt.-ben tételesen felsorolt szervek és személyek az ott meghatározott körben jogosultak az adatigénylésre. A kérelmet személyesen, illetve meghatalmazott képviselő útján vagy postai úton írásban lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat.
10
Az adatszolgáltatás egy speciális fajtája a közvetlen hozzáféréssel megvalósuló adatigénylés, amelyre a Hivatal az adatigénylővel szerződést (megállapodást) köthet, amely kiterjed az adatszolgáltatás adatvédelmi és adatbiztonsági feltételeire is. Az adatszolgáltató vizsgálja az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megfelelőségét, a kérelem tárgyának azonosításához elégséges adatok meglétét, a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII.25.) BM rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) befizetésének igazolását. A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta. Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendő díjak megállapítása szempontjából egy tétel egy szolgáltatott adatnak felel meg. I. Egyedi azonosító alapján a) egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: b) kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresés, értesítés díja személyenként:
550 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft, 700 Ft, de legalább 1400 Ft.
II. Csoportképző ismérvek alapján egy eljárásban történő adatszolgáltatás esetén [5. § (3) bekezdés] az előzetes tájékoztatás díja: 6750 Ft. a) A tudományos, közvélemény- és piackutatás, valamint közvetlen üzletszerzés céljára történő adatszolgáltatás díja: Szolgáltatott tétel Ft/tétel 1-10 000 55 10 001-50 000 40 50 001-től 34 A fizetendő díj legkisebb mértéke: 10 000 Ft. b) A csoportképző ismérvek alapján meghatározott személy vagy személyi kör kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresésének díja: Szolgáltatott tétel Ft/tétel 1-10 000 190 10 001-50 000 175 50 001-től 162 A fizetendő díj legkisebb mértéke: 15 000 Ft. III. Az okmánytárból szolgáltatott másolat kiadásának díja oldalanként 130 Ft, de legalább 260 Ft. A másolat hitelesítésének díja oldalanként 29 Ft.
11
