1
NYÍLT TERVPÁLYÁZAT
a A győri Széchenyi Egyetemen tervezett
INNO-RAAB NEMZETKÖZI TUDÁSPARK tervezésére
KIÍRÁSI DOKUMENTÁCIÓ
2
TARTALOMJEGYZÉK A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA:...................................................................................................3 A TERVPÁLYÁZAT TÁRSKIÍRÓJA: ..........................................................................................3 A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA:....................................................................................3 A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA: ..................................................................................................3 A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA: .....................................................................................................3 A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE, FORMÁJA: ..............................................................................3 A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI.............................................................4 A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS .................................................................................4 A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA ..................................................5 A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ÁRUSÍTÁSA...............................................................5 A HELYSZÍNI SZEMLE, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE...........................................5 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA..............................................................................................6 A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE......................................................................................6 A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJA .........................................................................................7 A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA ..................................................................................................7 A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE ............................8 A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK ..............................................................8 TERVEZÉSI FELADAT ...............................................................................................................9 HELYSZÍN ADOTTSÁGAI.......................................................................................................14 TERVEZÉSI PROGRAM .........................................................................................................17 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEI, FORMAI KÖVETELMÉNYEK ...............27 BÍRÁLATI SZEMPONTOK.......................................................................................................28 Mellékletek ..........................................................................................................................30
3
A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA: Széchenyi István Egyetem 9026 Győr, Egyetem tér 1. A TERVPÁLYÁZAT TÁRSKIÍRÓJA: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA: Győr MJV Polgármesteri Hivatala Városépítési Iroda 9021 Győr, Városház tér 1. A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA: A győri Széchenyi Egyetem, INNO-RAAB Nemzetközi Tudás Park tervezése A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA: a győri Széchenyi Egyetemen tervezett INNO-RAAB Nemzetközi Tudás Park két fő része; - az INNO-RAAB Tudományos és Technológiai Központ, valamint - a MOVE-SMART Technológiai transzfer Módszertani Központ - tervezési programjának véglegesítése, - építészeti koncepciójának meghatározása, - a megvalósításhoz szükséges tervek felelős tervezőjének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban meghívott díjazottak meghatározása. A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE, FORMÁJA: A tervpályázat jellege: NYÍLT A tervpályázati eljárás formája: ÁLTALÁNOS ELJÁRÁS A tervpályázat: TITKOS A tervpályázat lebonyolítása: - a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, - a 137/2004.(IV.29.) Korm. rendelet, - a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, valamint - a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik. (Jelen pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatának 3. számú 2004. VIII. hótól hatályos melléklete felhasználásával készült.)
4
A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI A tervpályázat résztvevője – pályázó – (azaz a pályamű szerzője) az a természetes személy lehet: -
aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik,
-
aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta,
-
akivel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13.§(3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn.
-
aki személyében vagy a tervpályázati adatlapon feljegyzett módon biztosítani tudja, hogy: – ha magyarországi letelepedésű a pályázó - a pályázat tervezési feladatának elvégzésére – a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint – jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetésekor É-1 tervezői névjegyzéki besorolással rendelkezik; – ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázóa tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, valamint, a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkezik.
A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137/2004.Korm. rendelet 13.§(3) szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek. A tervpályázat résztvevője – a pályázó – az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet, -
amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta,
-
amely a pályázat szerzőit – a pályázathoz csatolt lezárt borítékban – név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására jogosultak,
-
amely gazdálkodó szervezet a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a szerzőkkel a pályázati feladat továbbtervezésére érvényes szerződéses megállapodással, vagy munkaszerződéssel rendelkezik,
-
amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13.§(4), illetve a megnevezett szerzőre a Korm. rendelet 13.§(3) bekezdésében felsorolt kizáró okok egyike sem vonatkozik.
A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt. A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS A Bíráló Bizottság -
a tervpályázatból a tervcsomag felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt,
-
kizárja a titkosságot sértő pályázatot,
5
-
kizárja a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályamunkát,
-
kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket,
-
kizárja a „részvételi feltételek”-et nem teljesítő pályázókat.
Amennyiben a kizárás okai: a lezárt borítékok felbontásakor bizonyosodnak be, a Bíráló Bizottság a pályázatok megállapított sorrendjében nevezi meg a díjazott és megvett pályázatokat, amennyiben a Bíráló Bizottság utolsó plenáris ülését követő 2 hónapon belül bizonyosodik be a „részvételi feltételek” teljesítésének elmaradása, úgy a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a pályázati díj, illetve megvétel a kiírónak visszajár. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA Tervpályázat meghirdetése: Kiírás árusítása:
2006.06.19. a hirdetmény megjelenésének napjától.
Helyszíni szemle időpontja:
2006.07.11.
Kérdések beérkezési határideje:
2006.07.17.
Kérdésekre adott válaszok határideje:
2006.07. 24.
Pályaművek postára adásának határideje:
2006.09.25. 24.00 óra
A pályaművek beérkezésének határideje:
2006.10.05. 11.00 óra
Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása:
2006.10.20.
Tervpályázat nyilvános bemutatása:
2006. 10.20-26.
Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása:
2006. 11.27-ig
A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ÁRUSÍTÁSA A tervpályázati dokumentációt 50.000 Ft (bruttó) összegért, Győr MJV Polgármesteri Hivatala Városépítési Irodája munkaidőben munkanapokon 8-12-ig árusítja. [9021 Győr, Városház tér 1. tel.: +36(96)500214] A HELYSZÍNI SZEMLE, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE A kiíró 2006.07.11-én, kedden de. 10 órakor helyszíni szemlét tart. Találkozás: Győr, Egyetem tér 1. az E-épület főbejárata előtt. A szemlén, a kiíró képviselője a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást tart, majd az érdeklődők a helyszínt megtekinthetik. A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban kérdésekkel 2006.07.17-ig az alábbi címre feladott ajánlott levélben vagy e-mailen fordulhatnak a kiíróhoz: Győr MJV Polgármesteri Hivatala Városépítési Irodája 9021 Győr, Városház tér 1.
6
fax: +36(96)500 248 E-mail:
[email protected] A határidőben feladott kérdéseket a kiíró, ill. a nevében eljáró Bíráló Bizottság 07.24-ig megválaszolja, és az összes kérdést, valamint az azokra adott válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott címekre postán megküldi. A kérdésekre adott válaszokkal a kiírás módosulhat. A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig a dokumentációt módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a kiírás árát az azt megvásárolt pályázóknak a kiíró megtéríti. A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA A pályaművek a dokumentációhoz csatolt CÍMZÉSLAP (1. sz. melléklet) felhasználásával postai küldeményként nyújthatók be. Azt pályaművet, amelynek feladási időpontja egyértelműen nem állapítható meg a bíráló bizottság a pályázat elbírálásából kizárja. A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határideje: . 09.25.-én, 24.00 óra Pályamunkák beérkezési határideje: 2006. 10. 05. 11.00 óráig A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni. A késve benyújtott, illetve határidőben be nem érkezett pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE Név
Jelölő szervezet
Elnök
Dr. Fiala István építész
OM
Társelnökök
Dr. Szekeres Tamás rektor Jezsó György építész
SZE Győr MJV
Szakmai titkár
Révi Zsolt városi főépítész
Győr MJV
Tagok
Jankovics Tibor építész Karácsony Tamás építész Székely Győző irodavezető Dr. Németh Iván építész Szaksz Vince építész
MÉK MÉK Győr MJV SZE SZE
Póttag
Heckenast János építész
MÉK
Jogi szakértő
Dr. Szabóné dr. Pimpedli Tímea jogtanácsos Győr MJV
Szakértők
Dr. Kardos Károly rektor helyettes Dr. Scharle Péter egy.tanár Dr.Tóth Péter egy.docens Budavári László Helyes Péter
SZE MMK, SZE MMK, SZE SZE Győr MJV
7
Pótszakértők
Raffayné Molnár Ildikó Szilasi Péter Tamás Pintér Imre Mayer Gábor Vízi Norbert
SZE SZE SZE Győr MJV Győr MJV
Technikai személyzet
Molnár Ádám Pónácz Éva Reiderné Csöndes Ildikó
Győr MJV Győr MJV Győr MJV
A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró a vonatkozó jogszabályok (Kbt. 158.§(1)-(3), valamint a 137/2003. Korm. rendelet 10.§(1)-(5) előírásait betartva határozta meg. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJA A Bíráló Bizottság a vonatkozó jogszabályok, valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a jogi szakértő folyamatos jegyzőkönyvet vezet. A Bíráló Bizottság a hibás koncepciójú, vagy a gyenge építészeti minőségű pályázatokat zárójelentésében részletes bírálatban nem részesíti, csupán a koncepcionális hibákra utal. A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános. A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a megvett, illetve díjazott pályaműveket. A Bíráló Bizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet. A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 15 mFt áll rendelkezésre. A díj legnagyobb bruttó összege: 6.000.000 Ft. A megvétel legkisebb bruttó összege: 600.000 Ft A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatok egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét. A díjak és a megvételek 20 % ÁFA-t tartalmaznak, és adóköteles bevételek. A Bíráló Bizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget kiadja. A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra, vagy megvételre alkalmasnak, és csökkentheti a díjazásra, vagy (és) megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság, vagy az építészeti minőség szempontjából csökkent értékűnek minősíti. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával.
8
A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE A Bíráló Bizottság döntése alapján a kiíró: 2006.10.20-ig a pályázat eredményét kihirdeti, és a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (v. azok meghatalmazottjainak) legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 banki napon belül kifizeti. A díjazásban illetve megvételben részesült pályamunkák szerzőit – a pályázathoz csatolt zárt borítékban közölt címeken – a kiíró az eredményhirdetés idejéről és helyéről levélben értesíti. A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi. A pályázat zárójelentését a kiíró mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A kiíró, - a Magyar Építész Kamarával történt megállapodás alapján - a beérkezett pályamunkákat nyilvánosan – később meghatározott helyen és időpontban – az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül bemutatja. A tervpályázat nyilvános ismertetésének időpontjáról és helyéről az érdeklődőket és a pályázati kiírást kiváltókat a díjazott és megvett pályázat szerzőit, a Bíráló Bizottság tagjait a kiíró, vagy az általa felkért szervezet értesíti. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a pályázónak visszaadja. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. Ez esetben a pályázó az eredményhirdetést követően, ha ilyen nyilatkozatot nem tett, a pályázat nyilvános bemutatása után a kiíró címén veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A kiíró a díjazásban, illetve megvételben nem részesült és át nem vett pályaműveket a nyilvános bemutatást követő 30 nap eltelte után megsemmisíti. A Magyar Építész Kamara a kiíróval kötött megállapodás alapján a díjazott és megvett terveket az eredményhirdetés után honlapján bemutatja és a terveket elektronikus formában archiválja. A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK A tervpályázat tárgyának megvalósulása további támogatási és egyéb döntések függvénye, így a továbbtervezésre vonatkozó szerződés megkötésére is csak akkor kerül sor, ha a projekt megvalósul. A projekt megvalósulása esetén, amennyiben a jelenlegi jogszabályi környezet nem változik meg, akkor a kiíró kötelezettséget vállal arra, hogy a tervező kiválasztására hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, melyre a jelen pályázat díjazottja(i) kapnak meghívást a Kbt. vonatkozó előírásainak megfelelően. Kiíró jelzi, hogy a közbeszerzési eljárásban legalább az alábbi alkalmassági feltételeket fogja meghatározni (amennyiben azt az aktuális jogszabályok is lehetővé teszik):
9
-
A felelős építésztervező csak a jelen tervpályázaton díjazott pályamű szerzője lehet, amennyiben ő nem rendelkezik a megfelelő jogosultsággal, akkor a pályázati adatlapon feltüntetett jogosult tervező.
-
A felelős építésztervező, vagy a tervdokumentációt jegyző társtervezője legalább egy, a szerződéskötést megelőző három évben megvalósult, vagy épülő, legalább 500 MFt kivitelezési értékű épület felelős tervezője volt.
-
A felelős tervező megbízás esetén bármely a megvalósítás során szükséges tervfajta (pl.: kiviteli terv) készítését is elvállalja.
-
Az összes felelős tervező (építész és szakági) vezető tervező minősítésű, és rendelkezik tervezői felelősségbiztosítással, melyben a biztosított káresemény nagysága legalább az általa tervezett munkarész megvalósítási értékének 10 %-a.
-
A közbeszerzési eljárásban a kiíró meg fogja határozni a rendelkezésére álló, tervezésre fordítható költségkeretet, amely semmiképpen sem fogja meghaladni a Magyar Építész Kamara Építészeti Alkotások Díjszámítási Szabályzata alapján számított tervezési díjat, de annál alacsonyabb sem zárható ki a megvalósítás finanszírozási feltételeinek függvényében. A kiírás meg fogja határozni, hogy a díjszámítás alapján számított összeg 55 %-ánál alacsonyabb összegű ajánlatot irreálisnak tart; mely alapján nem tartja biztosítottnak az együttes terveinek megfelelő színvonalú elkészítését. A szerződésben kiíró legkorábban az alábbi tervezési határidők teljesítését várja:
Engedélyezési terv: 2007.04.15. (vagy a szerződés aláírásától számított négy hónap) A további tervfázisok (ajánlati terv, kiviteli terv, stb.) készítésének határideje a finanszírozás rendelkezésre állásától függően a tervezési szerződés aláírásától számított 6 hónapon belül legyen. A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem kerül beszámításra. A továbbtervezésre vonatkozó jelen feltételek elfogadásáról a pályázóknak nyilatkozatot kell tenni. A nyilatkozat a 2. sz. mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni. TERVEZÉSI FELADAT A tervezett fejlesztés; az INNO-RAAB Nemzetközi Tudás Park megvalósítása a GYŐR – AUTOPOLIS program része. Ez a program az országos területfejlesztési stratégia része; mely szerint az ország gazdasági versenyképessége növelésének egyik eszköze a meglévő fejlesztési pólusok – köztük Győr – erősítése. Az együttes funkcionális programját a tervpályázat eredményeinek figyelembevételével kívánják a kiírók véglegesíteni, ezért fontos, hogy a pályázók az AUTOPOLIS program egészéről is rendelkezzenek ismeretekkel, melyek révén saját invenciójukkal gazdagíthatják a tervezési programot. Az Országos Fejlesztési Koncepció nyilvánította Győrt fejlesztési pólussá. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a fejlesztési pólusok gazdaságitársadalmi térszervező erejének erősítése érdekében a térségi - innovációs,
10
gazdasági, kulturális - funkcióik fejlesztését tűzi ki már középtávú (2013-ig) célként. Az OTK szerint régiónk „az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország - gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló - zöld jövőrégiójává válik”. Győr a kiemelt fejlesztési irányt a gép- és járműipari-, a logisztikai ágazatokban, valamint a megújuló energiák fokozott hasznosításában jelölte meg. A győri pólusstratégia fejlesztési céljai: -
a tudás és intézményrendszerének továbbépítése,
-
a technikai bázist kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése,
-
a regionális együttműködések szélesítése,
-
a városi környezet elemeinek fejlesztése.
A stratégia szerint „a tudományos kutatások területén a szakmai színvonal emelése rendkívül hosszadalmas folyamat, ennek tükrében reálisan az alábbi ütemezés fogalmazható meg: -
Rövidtávon: Bekapcsolódás a nemzetközi tudományos életbe, a győri fejlesztési pólus fókuszterületeit jelentő szakmai és tudományterületeken;
-
Középtávon (kb. 2013-ig): A nemzetközi színvonal elérése, a világszínvonalú kutatások tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése;
-
Hosszútávon (kb. 2020-ig): Világszínvonalú kutatási eredmények a meghatározott szakmaterületeken.
A kitűzött célok, illetve a meghatározott szakmai fókuszterületek tükrében az egyes képzési, kutatási szolgáltatási területek célpiaca a következő: -
Határokon túlnyúló regionális jelentőségű szolgáltatások
-
Országos jelentőségű szolgáltatások
-
Hazai regionális jelentőségű szolgáltatások
-
Műszaki képzés presztízsének visszaállításával a műszaki felsőoktatás hallgatói.
Győr, mint regionális információs transzferközpont feladatai a győri pólusstratégia szerint: -
A régió egyetemei és kutatóközpontjai kapcsolati rendszerének kialakítása és fejlesztése.
-
Innovációs és technológiai központok, inkubátorházak hálózatos együttműködésének kialakítása a régióban.
-
Kompetencia központok létrehozása az oktatásban és a kutatásban felhalmozott tudás átadására elsősorban kis- és középvállalkozások részére a járműgyártás és a logisztika területén.
-
Regionális technológiai és tudományos létesítmények létrehozása a kutatás, fejlesztés és gyártás komplex működésére az innovációs transzfer közvetlen biztosításával.
11
-
Regionális hatású vállalati kutatóhelyek támogatása.
-
Az oktatási intézmények és a vállalati kutatóhelyek együttműködésének fejlesztése regionális szinten.
-
A vállalati kutatóhelyek letelepedésének, beilleszkedésének segítése, támogatása, információval való ellátása, szabadalmi szolgáltatások végzése elsősorban az információs transzferközpont regionális decentrum–hálózatán keresztül.
-
A pólus kapcsolatrendszerének kialakítása a K+F és az innováció más szereplőivel országosan és nemzetközileg.
-
K+F háttér az autóipari beszállítói hálózat részére.
-
Modern műszaki és üzleti (marketing, tanácsadó szolgáltatás, informatika) szolgáltatások és regionális elérhetőségük fejlesztése.
-
Határ-menti régiók pólusközpontjai közötti befektetői, kutatási, innovációs együttműködések megteremtése
-
Az érintett régiók gazdasági hálójának közös fejlesztése, további klaszterek kialakítása.
-
A már kialakult határon átnyúló kezdeményezések (West/Nyugat Pannónia EuRégió, CENTROPE, Hármas-Duna EuRégió) fejlesztése a pólus keretében végzett tevékenység támogatásával. (munkaerő-piaci-, oktatási-kutatási együttműködések, gazdaságfejlesztés stb.)
-
Határ-menti régiók pólusközpontjai közötti elérhetőség javítása.
-
A közösségi közlekedés (települési és távolsági) feltételeinek javítása (pl.: M81).
Mindezen funkciók egyik gyűjtőhelye a Széchenyi István Egyetem területére települő Tudásközpont és Tudáspark.
12
Projekt INNO RAAB Tud &
Projekt – INNO-Share
Tudáspark Projekt UNI INNO
UNI – Okt.
Tudásközpont
UNI -
UNI – C k UNI - Kollégi-
Projekt MOVE-SMART Techn. Transzfer Módszertani
N
Funkcióséma: a Széchenyi Egyetem Tudásközpont, és az INNO-RAAB Nemzetközi Tudáspark koncepciója
A Tudásközpont és Tudáspark meglévő és tervezett egységei (a tervpályázat közvetlen tárgyát képező épületek színezett kiemelésével): ÚJ-TUDÁS-TÉR Ez a már megtervezett épület ad helyet a Térinformatikai és Közlekedésirányítási- 1; a Média- 2; a Regionális Integrált Felnőtt- és Szakképző- 3, valamint a Nemzetközi Oktatásfejlesztési 4 Központoknak, doktori iskoláknak, a KKK-nak és a JRET-nek.
A városi és térségi fejlesztések információs központja, a tervezett digitális közlekedésirányítási fejlesztések irányítási helye. Mintaprojekt, mely alkalmas a vidéki nagyvárosok közlekedésszervezésének adoptációira.
1
A regionális digitális média oktatásának és gyakorlati tevékenységének komplex központja. Digitális információs hozzáférés biztosítása a régió és a szomszédos határon túli térség médiaszereplői számára. Regionális Média stúdióinak helye.
2
A munkaerő-piaci igények és a szak és felnőttképzés összehangolása, az életen át tartó tanulás támogatása intézményi fejlesztésekkel, regionális hálózat szervezésével. A projekt tartalmaz egy előrejelző informatikai modellt. A projekt célja: Nemzetközi tapasztalatokon nyugvó, e-learning alapú, integrált, a szakmunkásképzéstől az MSc szintig azonos alapokon nyugvó képzési, átképzési és továbbképzési rendszer meghonosítása és infrastrukturális igényének kialakítása.
3
Felsőoktatási képzések modernizálása az innovatív vállalati igényekhez igazítva és nemzetközi tudás átadása a régió számára intézményfejlesztéssel. Kutatók és hallgatók regionális és nemzetközi mobilitását koordináló központ felállítás, Hallgatók és oktatók cseréje, Regionális és határ menti oktatási együttműködések szervezése, a regionális képzési hálózat szervezése.
4
13
INNO-SHARE Egyetemi Tudásmenedzsment Központ Ez a már megtervezett épület digitális könyvtár és az arra épülő szolgáltatások 5 helye UNI-INNO Egyetemi Technológiai és Kutató Centrum: Az Egyetemen zajló kutatási tevékenységet folytató intézmények egy helyre költöztetése biztosíthat megfelelő környezetet ezek szükségszerű fejlesztéséhez, a növekedést lehetővé tevő infrastruktúra kialakításával. (Különös figyelem fordítandó a különböző szervezetek közötti kommunikáció kiépítésére, s ez által a szinergiahatások mind erőteljesebb kihasználására. (K+F intézetek, Doktori iskolák, Járműipari, Informatikai és Logisztikai Kooperációs és Kutató Központ (KKK) és a Járműipari Egyetemi Tudásközpontok (JRET), nemzetközi kooperációs innovációs projektekbe történő bekapcsolódás, – pl. a környezetgazdálkodás, a megújuló energiaforrások, informatika, stb. területén kísérleti labor- és gyártóeszközök kifejlesztésével – AUDI – UNI – Győr – Az Audi és a SZE által közösen létrehozandó kutatóközpont, Megújuló Energia Tudás- és Kutatóközpont, Környezetvédelmi Kompetenciaközpont. A projekt előzménye az Egyetem által megkezdett KKK és JRET projektek.) UNI - Okt. Épület Az egyetem meglévő oktatási épületei. UNI – Laborok Az egyetem meglévő elsősorban labor helyiségeit tartalmazó épülete. UNI - Csarnok + E épület A közelmúltban épített egyetemi csarnok, valamint az átalakítással kialakított előadótermek, és központi konyha-étterem épülete INNO-RAAB Tudományos és Technológiai Központ: Elsődleges célja, hogy európai színvonalú infrastruktúrát biztosítson az egyetemi kompetencia körhöz tartozó területeken működő tudásintenzív vállalkozások betelepítéséhez. A komplexum további célja az infrastrukturális és műszer háttér biztosítása a régió innovatív gazdasági szereplőinek, A komplexum ad helyet kutatóintézeteknek, tudásalapú spin-off és start-up vállalkozások befogadására alkalmas inkubátor helységeknek. A Parkban végzett tevékenység kifejezetten alacsony környezeti terhelésű és magas tudástartalmú, mind például termékfejlesztés, alkalmazástechnikai fejlesztések, illetve az ezekhez kapcsolódó tesztelések. A betelepülő vállalkozások jellegük szerint három csoportba sorolhatók: -
Nemzetközi vállalatok ide települő kutató, fejlesztő központjai;
-
Hazai tulajdonú tudásintenzív tevékenységet folytató KKV-k, „start-up” cégek;
5 A regionális és határon túli társintézmények hozzáféréséhez szükséges helyi infrastruktúra kiépítése. Az infrastruktúra kiépítés lényege, hogy minden nagyobb ipari és innovációs központja elérje azon szolgáltatásokat, amelyeket a hálózatosan megjelenő intézmények biztosítanak, illetve gyűjtse a lokális információkat. Az infrastruktúra nemcsak az Egyetemi Tudásközpont, hanem az innovációs központok, a logisztikai szolgáltatások hasonló jellegű kapacitásait is kiszolgálná.
14
-
Az egyetemi K+F tevékenységből kinövő, piacosítható terméket, szolgáltatást előállító „spin-off” cégek.
MOVE-SMART Technológia Transzfer Módszertani Központ: Az INNO-RAAB Nemzetközi Tudásparkban folyó tevékenységek által megteremtett tudás átadásának lehetőségét, illetve a nemzetközi tapasztalatok megszerzésének feltételeit biztosítja. A transzfer módszertani bemutatók, konferenciák, szakmai kiállítások és tréningek rendezésével valósul meg. Cél, hogy a létesítmény lehetőséget biztosítson a nyugat-dunántúli régió számára az elsősorban a pólus-profilba tartozó tudományos, technikai, üzleti teljesítmények bemutatására, illetve a nagyvilág ide irányuló innovációjának fogadására. Ennek megfelelően az üzleti alapon elérhető szolgáltatások célközönsége elsősorban szakemberek. Az épületben technológiai háttérrel kiszolgált módszertani tér, szekcionálható előadó és igény szerint változtatható bemutató- kiállítóterek helyezkednek el. (A mellékletek között szerepel az építmény egy lehetséges éves programterve a már ma is ismert programlehetőségek figyelembe vételével.)
A fentiek közül az INNO-RAAB Tudományos és Technológiai Központ és a MOVE-SMART Technológia Transzfer Módszertani Központ épületek és járulékos létesítményeik (parkoló- és zöldfelület) tervezése a szűkebben vett tervpályázati feladat. HELYSZÍN ADOTTSÁGAI A tervezési programot az egyetem – érvényes rendezési terv szerinti – övezetén belül, a kiadott alaptérkép.dwg-n jelölt tervezési területen belül kell elhelyezni. Az övezeten belül bonthatóként jelölt épületek bontásával lehet számolni. Az alaptérkép jelöli az összes megmaradó és tervezett épületet, melyeken kívül az egyetem még egy 70*40 és két 32*18 méteres sportterület kialakítását is itt tervezi, azonban a helyszín szűkössége miatt a sportterület céljára a szomszédos (MosoniDuna holtág, Püspökerdő) területekre való áttelepítés sincs kizárva. Az övezeten belül található, de a tervezési területen nem szereplő telkeket az egyetem a pályázati tervek megépítéséig biztonsággal nem tudja az oktatási területébe vonni, így azokkal, mint idegen telkekkel kell számolni. Ennek a körülménynek a figyelembevétele érdekében az önkormányzat megindít egy szabályozási terv módosítást, amelyben javasolt építési hely határt a kiadott alaptérkép már adottságként tartalmazza. (Az épületek a Hédervári utcai oldalon zártsorúan csatlakozhatnak a Hédervári út 33/a ingatlanhoz, a megmaradó telkek határától 10 méterre határol le a javaslat egy legfeljebb 20 méteres építménymagasságot megengedő építési helyet.)
15
Az egyetem jelenlegi beépítésének előzményei: Az egyetem Révfalu bontásokkal kialakított részén épült. Területére sok beépítési koncepció készült. (lásd Kiírás mellékletei cd-n) Hofer Miklós eredeti koncepciója szerint épült be a mai campus nagy része, de költségtakarékosság okán néhány elem; egy-egy tanulmányi és kollégium épület, valamint a sportcsarnok nem épült meg. Az 1971-77-ig épült együttes tervezett kapacitása 1734 nappali hallgató, 280 oktató, a kollégiumok kapacitása 1404 fh volt. A tervező adatai szerint az eredeti együttes 15.301 m2 beépített alapterületű volt, összes szintterülete 49.593 m2, összes hasznos területe 30.680 m2, bruttó térfogata 180.100 lm3 volt. (Hofer Miklós részletes tervismertetését lásd. Kiírás mellékletei cd-n) Az eredeti koncepció tervezési területe cca 10 ha volt. A következő, a campus nagyléptékű fejlesztését tartalmazó terv Virág Csaba terve volt 1991-ben (LAKÓTERV tsz: 90066; megtekinthető részben a cd-n, teljes terjedelmében a Polgármesteri Hivatal tervtárában). Ez a terv figyelembe vette az egyetem környezetének változását; a Kossuth híd hídfőjétől már a két világháború között megindult városias beépítés folytatódását, a Sziget-Révfalusi híd újjáépítésére vonatkozó elképzelést, és mindezek kapcsán a növekvő forgalom miatti útszélesítési javaslatokat. A terv legfontosabb koncepcionális eleme a mai Hédervári útról nyitott kétszintes, un. campus II. volt, mely felfűzte a tervezett nagyvonalú fejlesztési elképzeléseknek helyet adó épületeket. A tervből csak az un. MATÁV épület valósult meg, mely a mostani koncepció előképének is tekinthető azzal, hogy az egyetem területén olyan vállalati fejlesztő intézet építését engedélyezte, melyet az egyetemmel való kooperáció részeként oktatási célokra is használnak.
16
A Virág féle terv megvalósítását az egyetem nemsokára feladta; nem volt lehetősége a fejlesztési területek megvásárlására, az oktatási profil kiszélesítése és a hallgatói létszám növelése érdekében azonnali, megvalósítható megoldásként egy korábban bontásra ítélt épület (Hédervári út 25. sarokház) felújítása mellett döntöttek. Az egyetemi campus legutolsó megépült fejlesztése az egyetemi csarnok megépítése, illetve vele egyidőben a korábbi konyha-étterem épület átalakítása volt. Az egyetemi csarnok elsősorban sportrendezvények megtartására alkalmas, de használják hangverseny és kiállító teremként, bálteremként is. Az üzemeltető a még sokrétűbb használat gátjának a korlátozott teherbírású sportpadlót és a szűkös előcsarnokot tartja. A csarnok az alapelrendezésében 2000 ülőhelyet tartalmaz; legfeljebb 3000 ülőhellyel rendezhető be. A csarnok össze van kötve a volt étterem épülettel (E épület), melynek emeletén ma előadótermek vannak; a konyha modernizálása, kisebb helyigénye lehetővé tette, hogy az étterem is a földszinten helyezkedjen el. A pólusprogram részét képezik új funkciókkal a 2001-ben tervpályázaton kiválasztott terv alapján építeni szándékozott tanulmányi és könyvtár épületek (ÚJ-TUDÁSTÉR, INNO-SHARE), melyek helyét a kiadott helyszínrajz már tartalmazza. A jelenlegi rendezési terv szerinti szabályozás: 01140* Kok13/S/40/40-/K/-//300. Az övezet sorszámához rendelt részletes szabály: „A Hédervári út 33/a számú épület körül úszótelek, vagy legalább 500 m2 alapterületű telek is alakítható.” Az övezet területe 106.260 m2. A telekkihasználtsági mutató alapján a telken öszszesen 138.139 m2 hasznos szintterületű épület építhető; a jelenlegi beépítettség (figyelembe véve a már eldöntött bontásokat és építéseket) ebből mintegy 74.343 m2-t használ ki. Mivel az egyetem a pályázat programjának megvalósításáig előreláthatóan nem tudja a 10617, 10618, 10619 és 10620 hrsz ingatlanokat megvásárolni, szükséges, hogy ezt a helyzetet a szabályozási terv is leképezze; tisztázza az építési hely határát az idegen tulajdonban maradó telkek körül. Előbbieknek megfelelően az egyetemi telek figyelembe vehető területe 101.100 m2; a megengedett összes hasznos szintterület 131.430 m2. A helyi építési szabályzat (GYÉSZ) szerint a telek zöldfelületének számításakor a be nem épített felületek közül nem lehet figyelembe venni a parkolók és a parkolókhoz vezető utak felületét. Ennek megfelelően a kiadott alaptérkép szerint a tervezési terület figyelembe vehető zöldfelülete jelenleg 59.975 m2, az övezeti szabályozás szerint a megengedett legkisebb zöldfelület 40.440 m2; a tervezett létesítmények érdekében zöldtetők létesítése nélkül 19.535 m2 terület áll rendelkezésre. A GYÉSZ zöldtetők beszámíthatóságára vonatkozó szabálya szerint ez a terület növelhető. Fentiek szerint a mértékadó a beépített területek figyelembevételével meglévő fel nem használt beépíthetőség: 15.343 m2. A szabályozás – figyelemmel a korábbi koncepciók rövid életére – nem tükröz konkrét beépítési javaslatot. A maihoz képes szűkebb, tervezett telekhatárok az új szabályozási vonalak a Hédervári út – Szövetség utca – Rónay Jácint utca csomópontjában egy körforgalmi csomópont kialakítását teszik lehetővé és figyelembe veszik a Sziget és Révfalu között tervezett híd és a Szövetség utca összekötésének lehetőségét. (Az érvényes szabályozás olyan levezető rámpának biztosít helyet, mely a Kálóczy téri útnak még különszintű átvezetést tud biztosítani. Felme-
17
rült egy rövidebb rámpa kialakíthatósága, valamint a Mosoni-Duna alatti átvezetés is, de ezek részletes vizsgálata még nem történt meg.) A tervezési terület nyugati határa mentén jelölt „be nem építhető terület” egy a Vásárhelyi Pál utca felé nyitandó út helyét jelöli ki. Mint a Virág Csaba féle tervről látszik volt már szó arról is, hogy az egyetem területét a szabadstrand; az Aranypart felé lehetne bővíteni, de ezt a javaslatot eddig az önkormányzat nem támogatta, nem kizárt ugyanakkor, hogy az Aranypart Püspök erdő felé történő fejlesztésével párhuzamosan legalább az egyetem által tervezett sportpályákat – biztosítva a szezonban a közhasználatot is – az egykori árterületen is meg lehet építeni. TERVEZÉSI PROGRAM Az INNO-RAAB és a MOVE-SMART valamint a PARKOLÓK programja önálló csoportokban van felsorolva, de ez nem jelent három, feltétlenül elkülönülő épületet. Ugyanakkor nem kizárt az sem, hogy az egész program nem egy ütemben valósul meg. A megjelölt alapterületi értékek irányadó jellegűek; de a 15 %-nál nagyobb, nem triviális eltérést a műleírásban indokolni kell. Az épületek összes hasznos szintterülete azonban legfeljebb 15 százalékkal lehet nagyobb az irányadó értékek összegénél. Mivel az épületek hasznosítása üzleti alapon történik az épületek működtető, technikai kiszolgáló terei kivételével a többi terület legalább 60%-a, lehetőleg 70 %-a legyen bérbe adható. (A helyiségprogram.xls táblázatban kékkel színezett helyiségcsoportokat, helyiségeket tartják a kiírók bérbe adható főhelyiségeknek a fenti értékek ezekre vonatkoznak.) Az alaptérképen jelölt parkolókat meg kell tartani, vagy az övezet területén belül ki kell váltani. A funkcióséma jelzi a tervezett létesítmények és a meglévő létesítmények összekötését. A kiírók szerint lényeges az INNO-RAAB és a MOVE-SMART minél szorosabb együttdolgozása, ezért kedvezőnek tartanák, ha az INNO-RAAB és a MOVESMART, esetleg további épületek összekötése zárt térként valósulna meg; álláspontjuk szerint a közlekedő nemcsak kényelmi létesítmény, hanem az együttes szinergiáit támogató kommunikációs tér is. A meglévő egyetemi csarnok multifunkcionális használatát nehezíti, hogy az előcsarnoka kicsi; nagy rendezvények alkalmával nem tud megfelelően szünettérként működni. A kiírók kedvezőnek tartanák, ha az újonnan tervezett épületek és az egyetemi csarnok összekötése biztosítaná a csarnok jobb működését, ugyanakkor a MOVE-SMART-ban rendezett különlegesen nagy rendezvények (kiállítás, konferencia) esetében szükséges lehet az egyetemi csarnok használata is. A pályázat kiírása során felmerült, hogy az új, intenzívebb hasznosítás részeként a be nem épített területek kímélése okán nem lenne-e kedvező a laborépület területének felhasználása; átépítése. A kiíró jelenlegi álláspontja szerint a jelenlegi belső kialakítás, és belső funkció megtartása szükséges. Mivel a fejépület kivételével a labor tetőfödéme, függőleges tartószerkezetei emeletráépítést nem tesznek teljes átépítés nélkül lehetővé, ezért a labor területének intenzívebb használata a kiíró szerint a jövő tartaléka. (Az elvégzett vizsgálatok szerint a fejépületre egy szint szerkezeterősítés nélkül emelhető. Kisebb területű átépítéseket a labor egyéb területei felett sem zár ki a kiíró.)
18
Az egyetem szándéka, hogy a Rónay Jácint utca – Szövetség utcai csomópont felöli, fontosabbá váló bejáratot az új arculatát jelző épületek hangsúlyozzák. Hangsúlyozott építtetői igény, hogy az épületek gazdaságosan üzemeltethetőek legyenek. Ez vonatkozik az épület hőháztartásának gazdaságos szabályozhatóságára, valamint a bevilágító felületek megfelelő kialakítására, árnyékolására. Az alternatív energiahordozók hőtermelő képességét az építtető a lehetőségek határáig ki akarja használni. A létesítménynek teljesíteni kell az új épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet előírásait. A gazdaságos üzemelés másik alappillére a teljes körű épület-felügyelet. A tervezés során egyelőre ennek kezelő és ellenőrzőhelyiségét kell biztosítani. Az épületek teljes területén biztosítani kell a megváltozott munkaképességű épülethasználók szabad mozgásának lehetőségét. (Ajtóméterek, mozgássérült WC-k, kijelölt parkolóhelyek, felvonó, rámpa, esetleg étkezési hely) Az épületek közműcsatlakozásainál kiindulásként azt kell figyelembe venni, hogy a szükséges közműteljesítmények rendelkezésre állnak, és a rácsatlakozások az egyetem területéről biztosíthatóak. Az épületek fűtési energiahordozója távhő.
INNO-RAAB Tudományos és Technológiai Központ
11371 m2
Az épület létesítésének célja, hogy optimális teret biztosítson magas hozzáadott értékű tevékenységek folytatására (pl.: termékfejlesztés, alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó tesztek és kapcsolódó kereskedelmi tevékenységek), kihasználva az egyetemi központi épületek és laborok közvetlen elérhetőségét, valamint a létesülő MOVE-SMART épülettel kialakítható kapcsolatot. (Az előnyben részesített ágazat az autóipari gyártástechnológia, és jármű/hajtáslánc fejlesztés.) Az épület alapvetően egy olyan irodaépület, melyben – az alábbiakban részletezett korlátokon belül – a betelepülni szándékozó vállalkozások igényeinek megfelelően laboratóriumok is helyet kaphatnak a szokásos irodai funkciókon túl. Az egyetem egyéb létesítményei és kutatási tevékenysége további lehetőségeket jelentenek a bérlők számára. Fentieknek megfelelően a 400-450 kutatás-fejlesztési, irodai munkahelynek helyet adó épületegyüttes alapvető sajátossága a különböző használók, bérlők szeparált használatát lehetővé tévő elrendezés kb. 10.000 m2 (kiszolgáló helyiségekkel, de parkolók nélkül) hasznos területen. Az épületet kiszolgáló rakodási, tárolási, valamint gazdasági helyiségeket, valamint területeket egyértelműen az épület részeként kell kialakítani, kezelni. Az épület működéséhez szükséges terület egyértelműen érzékelhető, lehatárolható legyen. (Itt nem kell fizikai lehatárolásra gondolni, de az önálló, zavartalan működés elszeparálható, mérhető, szabályozható legyen.) Az épülettel együtt, illetve egyidőben meg kell építeni a működéshez szükséges parkolókat is. Az elkülöníthető működést az épületrészeknek egymástól, illetve az épületnek az egyetem többi területétől független megközelíthetőségével (jármű és gyalogos); a gépészeti és biztonsági rendszerek függetleníthető használatával is biztosítani kell, ugyanakkor az épület lehetőség szerint fedett ill. zárt közlekedési kapcsolatban álljon elsősorban az INNO-RAAB Nemzetközi Tudáspark, másodsorban az
19
Egyetemi Tudásközpont épületeivel. (Egyes esetekben a bérlők csak szerkezetkész kialakítást igényelnek. Egyéni igényeik szerint alakítják ki a belső tereket.) Az előnyben részesített használók, bérlők: - Nemzetközi vállalkozások regionális központjai - Regionális kutató és fejlesztő központok - Kereskedelmi képviselet referencia laborokkal - Fiatal technológia-intenzív vállalkozások - Induló vállalkozások, egyetemi spin-off cégek - Technológiai és üzleti tanácsadást folytató vállalkozások és - egyéb releváns szolgáltatók HELYISÉGPROGRAM: ALAPFUNKCIÓ
9020 m2
Irodai helyiségek; laborhelyiségek
6150 m2
Fentiekből kiolvashatóan az épület alapvető tulajdonsága a flexibilitás, így az alábbi programot, inkább mint egy lehetséges elrendezési javaslatot, mintsem kizárólagos programot kell érteni (a pályázatban tervezett épület több alaprajzi elrendezési változatát is be lehet mutatni). 2 db nagyvállalat bérlő 30 irodaegység alapterülettel (60)
1800 m2
4 db közepes bérlő
10 irodaegység alapterülettel (40)
1200 m2
20 db kis bérlő
4 irodaegység alapterülettel
(80)
2400 m2
20 db egy irodás bérlő 1 irodaegység alapterülettel
(20)
600 m2
20 db egy íróasztalos bérlő
(5)
150 m2
(A jellemző irodai alapegység kb. 30 m2-es, 2-4 fő elhelyezésére szolgál.) A bérelhető területek variálható kialakítását biztosítani kell a várhatóan időszakonként változó igényeknek megfelelően. A nagyvállalati és közepes bérlők részére külön biztonságtechnikai elhatárolás szükséges, és önálló független megközelítést is biztosítani kell, mivel a teljes területet (kiegészítő helyiségekkel együtt) veszik bérbe. Az egy irodaegységes és az egy íróasztalos bérlők kivételével a bérlemények kb. 25 %-a (kb. 1300 m2) labor helyiségként is kialakítható legyen. Az épületben kizárólag alacsony környezeti terhelésű (alacsony zaj és káros anyag kibocsátású) tevékenységekkel kell számolni. A labor funkciókra is alkalmas helyiségek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni az átlagos irodai helyiségtől eltérő gépészetre, belmagasságra (min. 3,00 m), ezért javasolja a kiíró ezek külön épületszinteken ill. külön épületszárnyban való elhelyezését.
20
-
Irodai és labor funkciót közvetlenül kiszolgáló funkciók
A nagy vállalatok bérleményeiben saját teakonyha, vizesblokk, tárgyalók kialakítási lehetőségét biztosítani kell. Az egyéb bérlőket kiszolgáló vizesblokkok, teakonyhák, tárgyalók, raktárak a közös közlekedőterületekről megközelíthetően legyenek alakítva. - Vizesblokkok takarítószer tárolókkal
180 m2
- Teakonyhák
150 m2
Vizesblokkok, és teakonyhák szintenként, ill. épületblokkonként legyenek kialakítva méretezve a várható dolgozói létszámra. - 7 db 6 fős tárgyaló
80 m2
- 7 db 20 fős tárgyaló
220 m2
Közösen használt tárgyalókat 20 irodaegységenként kell kialakítani és lehetőleg szintenként csoportosítva elhelyezni (20 irodánként 1 db 6 fős és 1 db 20 fős tárgyaló) - 25 irodaegységenként 5 db 10 m2-es raktárhelyiség
400 m2
A raktárhelyiségek elhelyezése szintenként csoportosítva történjen. - Közlekedők (folyosók lépcsőházak, liftek) KÖZÖS HASZNÁLATÚ KISZOLGÁLÓ TEREK
1804 m2 1235 m2
- Előcsarnok, portaszolgálattal, információpulttal
305 m2
- Előadóterem
370 m2
250 fős előadóterem (150+50+50 oszthatósággal), előadói öltöző, technikai és raktárhelyiséggel. - Bemutató és kiállítótér
320 m2
Mobil kiállítási terület, állófogadások lebonyolítására alkalmasan kialakítva, kapcsolódva az előadótermekhez és az előcsarnokhoz. - Központi büfé, kávézó, étkező
160 m2
60 fős fogyasztótérrel. - Vizesblokk, ruhatár
55 m2
- Központi fénymásoló
25 m2
MŰKÖDTETŐ TEREK
1116 m2
Az épület fenntartásának becsült létszáma: 5 fő irodai dolgozó, 4 fő biztonságtechnika kezelő, 3 fő portaszolgálat, 2 fő takarító, karbantartó. (Nagyobb takarítások szerződéses végrehajtással biztosíthatók.) - Épület igazgatási irodák Lehetőleg a bejárat közelében, vagy az első emeleten
144 m2
21
- intézmény vezetői iroda
30 m2
- gazdasági vezetői iroda
30 m2
- marketing iroda
30 m2
- titkárság
15 m2
- tárgyaló
15 m2
- közlekedő
24 m2
- Biztonsági szolgálat, épületfelügyeleti központ
50 m2
Relatív központi helyen, de nem feltétlenül a bejárat közelében. - Karbantartó műhely
60 m2
- Raktárak
200 m2
- Épületgépészeti helyiségek (fűtés, hűtés, szellőzés alap és vezérlőegységek)
300 m2
- Épületvillamossági helyiségek (transzformátor, erősáram, szünetmentes áramforrás, gyengeáram, telefonközpont) 100 m2 - Szerverszoba
50 m2
- Kétnemű öltöző, vizesblokk 5-5 fő-re
25 m2
- Kommunális és szelektív hulladéktároló
25 m2
- Közlekedő
162 m2
EGYÉB TERVEZÉSI SZEMPONTOK: - Az épületben zajló labortevékenységek, részben a napi tevékenységhez tartozó szállítási folyamatok (hulladék, büfé stb.), de hangsúlyozottan a várhatóan folyamatosan zajló kisebb-nagyobb belső átalakítások miatt az épületnek rendelkeznie kell egy könnyen megközelíthető hátsó gazdasági zónával, ahonnan az egész épület elérhető. - Személyfelvonó szükséges épület szintszámának és belső elrendezésének függvényében. - Teherfelvonó szükséges (min. 1 db), az épület belső elrendezésének függvényében. - Az épület könnyen karbantartható, üzemeltető legyen. (épületgépészeti terek, szerelvények, elektromos installáció, álmennyezeti terek, könnyű szerelhetőség, álpadló, stb.) - A különálló bérleményekben a fűtés, elektromos energia, telefon és hűtési energia mérhetőségét biztosítani kell. (Mérők elhelyezése közös területekről megközelíthetően.) - A bérleményekben álpadló kialakítása mindenütt nem igény, ha az átrendezhetőséget egyszerűbb eszközökkel is biztosítani lehet (pl. szerelőcsatornák), a válaszfalak viszont könnyen bonthatóak legyenek, ill. irodák összenyithatósága, lehatárolhatósága biztosított legyen.
22
- Az előadóterekben és a kiállítótéren a változó funkciókat kiszolgáló könnyű használhatóság, a variálhatóság, az elektromos csatlakozóhelyek és egyéb installációk miatt álpadló kialakítása javasolt. - Számítógépes munkahelyek ergonómia szempontjából is megfelelő kialakítása, valamint egyéb munkavédelmi előírások betartása szükséges.
MOVE-SMART Technológia Transzfer Módszertani Központ 8890 m2 A módszertani központ az innováció „adó-vevő berendezése”; a Tudáspark és a Tudásközpont, de tágabb értelemben a régió -
itt fogadja a nagyvilág fejlett országainak innovációit, új technológiai ismereteit;
-
itt adaptálja és fejleszti tovább az üzemekkel együttműködve a legkorszerűbb technológiákat; és
-
itt bemutatja és eladja a nagyvilágnak saját innovációit, fejlesztéseit.
A multifunkcionális épületegyüttes elsősorban tehát a fejlett technológiák, módszerek, berendezések, termékek bemutatásának, demonstrálásának, tanulásának, fejlesztésének helye. (A bemutatás, fejlesztés körébe félüzemi viszonyok között működő technológiák is lehetnek!) Az épület három fő funkcionális része: -
a módszertani fejlesztési és bemutató tér,
-
a módszertani oktató, előadó és konferencia blokk és
-
a többfunkciós módszertani kiállítótér.
Ezek a terek, tércsoportok különböző időpontokban hol önállóan, hol egymással együttműködve, egymást kiegészítve látják el feladataikat. Kedvező esetben az épület elhelyezése és kialakítása lehetővé teszi az Egyetemi Csarnokkal való összekapcsolódást, együttműködést is.
23
A MOVE-SMART javasolt funkciósémája.
HELYISÉGPROGRAM - Módszertani fejlesztési és bemutató tér
1000 m2
A terület kialakítása a mértékadó használat szempontjából hasonlít egy ipari csarnokhoz; melyben nagyberendezések, esetleg komplett technológiai sorok összeállítása és esetenként próba üzemeltetése folyik. A bemutatás az egy-két napos, látványos elemeket sem nélkülöző nyilvános kiállítástól a több hónapos, csak zártkörű közönség, vagy csak a megbízó által látogatható próbaüzemig sokféle lehet. Mindegyik esetben előfordulhat, hogy az egész tér egy összefüggő eseményt szolgál, de az is, hogy egymástól paravánokkal elválasztott térrészeket egymástól függetlenül, akár egymástól elzárva használnak. A csarnokban a legnagyobb, tovább már nem bontható tárgy 4*8*4 m befoglaló méretű (sz*h*m) is lehet. A komplett technológiai sorok legfeljebb 6 gépből állnak, egyszerre legfeljebb két párhuzamos technológiai soron folyhat a próbaüzem, a sorok legnagyobb szélessége legfeljebb 4 méter. A berendezések mozgatása és szerelése érdekében a csarnoknak – legalább egy a technológiai sorok közötti legalább 4 méteres úton – gépjárművel járhatónak és daruzottnak kell lenni. (A technológiai bejárat a csarnok rövidebb végfalának közepén legyen min.4,5*5,0 méteres kapuval.) A daruzott csarnok 8 m tiszta belmagasságú része legalább 12 méter széles legyen (optimális szélesség 20 méter). A padló nagyteherbírású legyen.
24
Próbaüzemi viszonyok között a belső térben 80 dB zajszint folyamatosan is előfordulhat, a külső-, belső környezettől való leválasztást ennek figyelembevételével kell tervezni. A csarnokban üzemszerű működés esetén sűrített levegő, és nagyteljesítményű villamos megtáplálás szükséges. Az épületrész segédüzemi, raktározási kiszolgálása; az itt dolgozók szociális ellátása a csarnok közelében, vagy az egész épület közös szervizblokkjában történik. (Alapterületeket lásd a szervizblokknál.) A csarnok, ha nem üzemszerű körülmények között működik kiegészítője lehet -
a módszertani oktató, előadó és konferencia blokknak, vagy
-
a többfunkciós módszertani kiállítótérnek is.
- Módszertani oktató, előadó és konferencia blokk
1210 m2
Ez a blokk legyen alkalmas konferenciák; bemutatókhoz, kiállításokhoz kapcsolódó előadások tartására, valamint hosszabb időtartamú (akár több hetes) továbbképzések lebonyolítására is. A blokk funkciói ellátása során alapvetően együttműködik a bemutató- és a kiállítótérrel, de olyan legyen az épület elrendezése, hogy a két másik blokk foglaltsága esetén (pl.: kísérleti üzem, kiállítás-építés) önállóan is működőképes legyen. A blokk mértékadó használata 1000 fős konferencia, mely előadásait, szekcióüléseit – az 1000 fős plenáris ülés kivételével – ki kell tudni szolgálni a teremegyüttesnek együttműködve a kiállítótérrel, mely a szünettér, előtér funkciót látja el. (A plenáris ülést ilyen esetben elsősorban a bemutató- vagy kiállítótér alkalmi berendezésével, esetleg az egyetemi csarnok bevonásával tartják meg. Előbbi kialakítást az alaprajzok berendezési variációjával is be kell mutatni.) Az előadótermekben minden, a nagyságrendjüknek megfelelő korszerű prezentációs, audiovizuális technika használható legyen, továbbá legyen lehetőség tolmácsberendezések használatára (önálló tolmácsfülkéket, csak a két nagyobb teremben kell elhelyezni). Belmagasságuk az alapterületüknek megfelelő legyen. A két nagyobb előadó padozata az előadóként történő használat elsődlegességét figyelembe véve lehetőleg a szükséges mértékig lépcsőzötten legyen kialakítva, de az ülések kivételével, átrendezésével ezek is használhatók legyenek kiállítási és más rendezvényi célokra is. Alkalmanként ez a blokk, vagy egy része is szolgálhat kiállítási területként a kiállítótérhez kapcsolódva, ezért a bútorok raktározásáról is gondoskodni kell. Tervezendő helyiségek: - 6 db, kettéosztható, 50 fős előadó
6*50= 300 m2
Az előadók bútorozása variálható legyen (széksoros, parlamenti, bankett, állófogadás, kiállítás) és rejtett huzalozással a különböző bútorozási sémák kiszolgálha-
25
tók legyenek. A természetes megvilágítás, de az elsötétíthetőség is biztosított legyen. - 1 db, 300 és 200 fősre kettéosztható, 500 fős előadó
400 m2
A terem alapterülete tartalmazza a tolmácsfülkék és a technikai előkészítőtér területét is. - 1 db, 200 és 100 fősre kettéosztható, 300 fős előadó
260 m2
A terem alapterülete tartalmazza a tolmácsfülkék és a technikai előkészítőtér területét is. - Vendégelőadók pihenőszobája
15 m2
- Stúdió
25 m2
Bonyolultabb multimédiás feladatok, közvetítések esetén a stúdió együttműködik az Új-Tudás-Tér épületben elhelyezkedő Médiaközponttal. - Technológiai eszközök raktárhelyisége és székraktár
100 m2
Az épület közös szervizblokkjában is elhelyezhető. - Közlekedők
110 m2
A blokk közlekedői alapvetően a kiállítási blokk terében vannak, illetve alkalmasint abból választhatók le. Az itt megjelölt terület a blokk tagoltsága miatt szükségessé váló további közlekedők kialakítását teszi lehetővé Az ezt a blokkot kiszolgáló vizesblokkok és egyéb helyiségek az épület közös szervizblokkjánál vannak felsorolva, de helyüket az épületen belül szabadon lehet megválasztani. - Többfunkciós módszertani kiállítótér
4000 m2
Az épületben rendezett legnagyobb kiállítás igénybe veheti az épület egész térrendszerét, de általában ebben a térben rendezik a kiállításokat, egyszerre akár egymástól függetlenül többet is, adott esetben kapcsolódva a többi területen 0zajló eseményekhez; előadásokhoz, konferenciákhoz, technológiai bemutatókhoz. Ennek a térnek a feladata – szükség esetén alkalmi átrendezésekkel – az épület többi része megközelítésének biztosítása, szervezése, illetve besegít az épület többi részében zajló használat, rendezvények kiszolgálásába. Az épületben tervezett legnagyobb; 1000 fős konferencia esetén ebben a térben is berendezhetőnek kell lenni egy 1000 fős alkalmi előadóteremnek. A térben alapvetően változó kiállításokat fognak rendezni, de tervezik egy virtuális 3D-s kabin állandó jelleggel történő telepítését is. (összeszerelt mérete cca. 7,6*11,1*6 méter; I-Space leírását lásd a cd-mellékletek között) A kialakítás, berendezés biztosítsa a kiállítások multimédiás támogatását; legyenek elsötétíthető térrészek is. A kiállítótér tiszta belmagassága legalább 3,5 méter, 8 méternél nagyobb belmagasságú részre a bemutatott technológiák, tárgyak mérete, működése miatt pedig nincsen szükség. Az alacsony belmagasságú rész ne haladja meg a teljes alapterület 30 %-át.
26
A kiállítás-rendezés alkalmával a térbe teherautók, kamionok is beállhatnak, a rakodás önrakodókkal vagy két, a csarnok berendezéséhez tartozó villástargoncával történik. Ha a kiállítótér többszintes elrendezésű, akkor a szintek között teherliftes kapcsolatot is kell biztosítani. A tér legalább egynegyedén legyen lehetőség nehéz berendezések kiállítására, a tartószerkezet kialakítása – legalább részben – tegye lehetővé installációk befüggesztését, a padló pedig a kiállítók elektromos energiával, vízzel, szennyvízelvezetéssel való kiszolgálását. A kiállítás-építéshez szükséges szokásos eszközök is az épület berendezéseihez tartoznak; jelen esetben, a szervizblokkban a már említett két villástargonca mellett legalább két hidraulikus, mozgatható szerelőállvány tárolásáról kell gondoskodni. - Kiszolgáló terek
1234 m2
- Recepció; főbejárat, portaszolgálat, ruhatár, információ, pénztár 140 m2 Az összetett funkciójú épülethez nem tartalmaz a program önálló előteret, az a kiállítási csarnokokhoz hasonlóan sokféle működési módban nélkülözhető, más esetben a kiállítótérből alakítható ki fix vagy mobil elválasztással, mely közötti alternatívákat kiíró a pályázattól várja. Nyilvánvalóan a tömeges látogatottságú rendezvények esetében több bejárat egyidejű használata lesz szükséges, de más esetben célszerű a főbejárat kijelölése. - Vendéglátás
400 m2
A 200 fh-es fogyasztótér és a hozzá kapcsolódó büfé az együttes zárvatartása esetén is működhet, ennek megfelelően rendelkezzen önálló vendég vizesblokkal. - Vizesblokkok 1500 fő részére
300 m2
- Adminisztráció
300 m2
Irodai háttér 25 munkatárs számára; 5 db egy fős iroda, 4 db 2 fős iroda, 2 db 6 fős iroda, 1 db 6 fős tárgyaló, 1 db 12 fős tárgyaló, vizesblokk, teakonyha. - Épületfelügyelet, biztonsági szolgálat, karbantartás, takarítás
100 m2
- Épületgépészet
600 m2
Hőközpont, szellőzőgépház, épületvillamosság, gyengeáramú berendezések, központi szerverszoba - Műhely
60 m2
- Öltözőcsoport, vizesblokk 20 főre
30 m2
Az épületüzemeltetés és a bemutató tér személyzete számára. Raktárak, előkészítő terület
600 m2
EGYÉB TERVEZÉSI SZEMPONTOK: Fontos szempont, hogy az épület önálló egységként tudjon működni (megközelítés, parkolók, biztonságvédelem, közműellátás, stb.), de ugyanakkor a jelenleg is már működő egyetemi sportcsarnokkal közös rendezvények lebonyolítására is legyen lehetőség. (Átmeneti fedett kiállítási terek létesítése, közlekedési kapcsolatok, stb.) A tervezendő épület és a jelenlegi sportcsarnok üzemeltetői igények ese-
27
tén egymás kiegészítő tereiként funkcionálhassanak. Amennyiben van rá lehetőség a jelenlegi sportcsarnok fogadó előterének, előcsarnokának szűkösségén az épülő épület javítson. A tervezett mobil, többfunkciós épület építészeti megjelenésével kapcsolatban pályázó elvárása egy olyan emblematikus épület készüljön, ami megjelenésével, kialakításával építészeti jelképévé válhat az INNO-RAAB Technológiai Parknak, az egyetemnek, a városrésznek. Személyfelvonó szükséges épület szintszámának és belső elrendezésének függvényében.) Teherfelvonó szükséges (min 1 db), de az épület belső elrendezésének függvényében. Az épületben az ismertetett funkciókat teljes mértékben kiszolgáló épületgépészeti berendezések elhelyezhetőségét, és azok működtethetőségét biztosítani kell. (fűtés, hűtés, szellőzés, világítás, sötétíthetőség stb.) Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az épület várhatóan egy működési egységként fog üzemelni. (Esetleges helyi mérési igények későbbiekben pontosodnak.) Az épület különböző funkcionális egységeiben egymással párhuzamosan másmás rendezvény folyhat, az alaprajzi kialakításnál és szerkezetválasztásnál ezt is figyelembe kell venni. (pl. akusztika, gépészet, berendezés)
PARKOLÓK A tervezési területen kell elhelyezni a tervezett épületekhez tartozó parkolókat az épületek parkolószintjein, és/vagy parkolóházban, esetleg a felszínen. A parkolókból az épületek könnyen elérhetők legyenek, de használatuk az épülettől függetlenül is lehetséges legyen, ellenőrizhető legyen. A személygépkocsi parkolók számát az OTÉK 4. számú melléklet 15. alapján kell meghatározni és a számított mennyiségnél 15 százalékkal kell többet elhelyezni: 711 férőhely
17.768 m2
A létesítendő buszparkolók száma az OTÉK 42. § (4) szerint:
5
A kerékpártárolókat kell létesíteni az OTÉK 42. § (5) bekezdésének megfelelően, az elhelyezendő kerékpárok száma: 100
A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEI, FORMAI KÖVETELMÉNYEK A pályázat nyelve magyar. TERVLAPOK A tervlapokat egy példányban legfeljebb 70*90 cm-es kartonra kasírozva, szükség szerint hajtogatva és további egy példányban A4 méretre hajtogatva kell beadni. A látványtervek tetszés szerinti technikával, a többi tervlapok fehér – szürke - fekete technikával készülhetnek. Beépítési helyszínrajz
1:500
28
Alaprajzok
minden eltérő szintről
1:200
Metszetek
a megértéshez szükséges számban
1:200
Homlokzatok
a megértéshez szükséges számban
1:200
Látványtervek
a körforgalom felől, a töltésről, a Hédervári út felől szemmagasságból tetszés szerinti helyről madárperspektívából
MAKETT
a meglévő fa modellbe kerül beillesztésre
MŰLEÍRÁS
1:500
a tervekről nem leolvasható tartalom ismertetésére. A műleírás részeként kitöltve kell benyújtani a helyiségprogram.xls fájlban lévő két űrlapot és tervezői költségbecslést. További tervtartalom a műleírás részeként szabadon készíthető. két példányban A4 méretben, fűzve.
Ha a beadott pályaterv a szerző szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről – a megoldás tartalmának megnevezése nélkül – a műleírás elején kell a szerzőnek nyilatkoznia. Ha a pályázó a díjazásban, vagy megvételben nem részesült tervének nyilvános bemutatását nem engedélyezi, úgy erről a műleírás végén, külön oldalon kell nyilatkozatot tennie. BORÍTÉK (A mellékletként kiadott borítékot kötelező alkalmazni) lezárva benne: kitöltött ADATLAP a pályamű szerző(i)jének adataival benne: MUNKATÁRSAK felsorolása a 3. sz. mellékletként kiadott adatlapon benne: kitöltött TERVEZŐI NYILATKOZAT a továbbtervezésre vonatkozóan benne: az (esetleges) szabadalmi oltalom megnevezése benne: jogosultság igazolása az É-1-es jogosultsággal nem rendelkező pályázók esetén. A pályaművek nem sérthetik a titkosságot. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat. A titkossági szabályt megszegő pályaművet a Bíráló Bizottság az értékelésből kizárja. BÍRÁLATI SZEMPONTOK Funkcionális megfelelőség: A tervezett épületegyüttes megfelelve a programnak, esetleg azt továbbfejlesztve milyen mértékben - segíti az egyetem és az új kutató, fejlesztő helyek közötti együttműködést, - kerüli a lakóterületi környezettel való használati konfliktusokat. Építészeti koncepció: A környezeti adottságok (megközelítés, heterogén beépítettség, természeti környezet) figyelembe vételével az együttes jelentőségéhez méltóan integrálja a ter-
29
vezett épületeket és környezetüket a meglévő környezetbe, illetve hoz létre új minőségű városi együttest. Gazdaságosság: A tervezett épületegyüttes területtakarékosan teszi lehetővé a tervezési program megvalósítását. A tartó- és épületszerkezeti kialakítása, tervezett berendezései elvárható felkészültséggel megépíthetők, kedvező költségekkel fenntarthatók és üzemeltethetők. Győr, 2006. június 15. A Kiíró és a Bíráló Bizottság nevében: Dr. Fiala István
30
MELLÉKLETEK 1. Címzéslap 2. Boríték 3. Adatlap 4. Tervezői nyilatkozat 5. cd melléklet KIÍRÁS kiírás.doc KIÍRÁS MELLÉKLETEI ALAPTÉRKÉP alaptérkép.dwg ÉPÜLETTERVEK FOTÓK KORÁBBI BEÉPÍTÉSI KONCEPCIÓK Hofer Miklós Virág Csaba Cserhalmy Győző.jpg Somfai Attila.jpg MODELL SZABÁLYOZÁS a MOVE-SMART éves programja helyiségprogram.xls I-Space leírása
31
A Széchenyi István Egyetem „INNO-RAAB NEMZETKÖZI TUDÁSPARK” tervpályázat címzéslapja 6 Feladó:
Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Győr, Városház tér 1. 9021
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városépítési Irodája
Győr Városház tér 1. 9021
6
A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV.29.) Korm. rendelet szerint.
32
Név
lakcím
tervezői jogosultság
munkahely
A Széchenyi István Egyetem „INNO-RAAB NEMZETKÖZI TUDÁSPARK” tervpályázat adatlapja a pályamű szerzőinek és munkatársainak felsorolásával:
33
TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott építésztervező vállalom, hogy a Széchenyi Egyetemen tervezett INNORAAB TUDÁSPARK generáltervezését (beleértve az összes övezeten belüli szakági és környezetkialakítási feladatot) megbízás esetén a létesítmény megvalósítására kiírt tervpályázat kiírásában szereplő feltételek szerint elvállalom. Kijelentem, hogy a tervezési feladat elvégzésére jogosultsággal rendelkezem.
Dátum: ……………………………………….
Tervező: ………………………………………
