NYILATKOZAT
Alulírott KUDOR-DANI ORSOLYA BEÁTA büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei.
A
szakdolgozatban
felhasznált
adatokat
a
szerzői
jogvédelem
figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Tudomásul
veszem,
hogy
a
szakdolgozatomat
az
intézmény
plágiumellenőrzésnek veti alá.
Budapest, 2017. év MÁJUS hónap 15 nap
. hallgató aláírása
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
Az egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos tervezési, szervezési feladatok, különösen a számviteli teendőkre vonatkozóan.
Belső konzulens: Németh Krisztina Külső konzulens: Bálovics Bernadett Kudor-Dani Orsolya Beáta Távoktatás Pénzügyi és számviteli szak Számviteli szakirány
2017
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ................................................................................................... 3 2. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON............................. 5 2.1 KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK OSZTÁLYOZÁSA................................................................................ 5 2.2 KI LEHET EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ......................................................................................................... 6 2.3. KI NEM LEHET EGYÉNI VÁLLALKOZÓ................................................................................................. 6 2.4 REGISZTRÁLT ÉS MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ELEMZÉSE 2012 ÉS 2016 KÖZÖTT ................................ 7 2.5 EGYÉNI VÁLLALKOZÁS VS. EGYÉNI CÉG ............................................................................................. 8
3. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDŐK ........................................................................................................... 9 3.1 ERŐFORRÁS IGÉNY ............................................................................................................................. 9 3.1.1. Induló költség ............................................................................................................................ 9 3.1.2 Működési költség ...................................................................................................................... 10 3.1.3 Biztonsági tartalék ................................................................................................................... 10 3.2 A VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSA ............................................................................................................ 10 3.2.1 Ügyfélkapu ............................................................................................................................... 11 3.3. VÁLLALKOZÁSINDÍTÁS MOTIVÁCIÓI ............................................................................................... 12 3.4 VÁLLALKOZÁS VESZÉLYEI ............................................................................................................... 13 3.5 ÉLETKÉPESSÉG VIZSGÁLATA ............................................................................................................ 14
4. ADÓZÁSI LEHETŐSÉGEK ....................................................................... 15 4.1 A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁNAK SZABÁLYAI ..................................................... 16 4.1.1 Ki tartozhat a KATA adózás hatálya alá .................................................................................. 16 4.1.2 Az adó mértéke és a megillető ellátások ................................................................................... 17 4.1.3 Számviteli teendők .................................................................................................................... 19 4.1.4 Adóalanyiság megszűntetése .................................................................................................... 20 4.2 AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ ......................................................................................... 20 4.2.1 EVA hatálya és választásának feltételei ................................................................................... 20 4.2.2. Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése .................................................................... 22 4.2.3. Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség .......................................................................... 24 4.2.4 Bizonylatolási, nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettség .................................................... 24 4.2.5 EVA alany által fizetendő járulékok ......................................................................................... 25 4.2.6 Az adóalanyiság megszűnése ................................................................................................... 27 4.3 ALANYI ADÓMENTESSÉG .................................................................................................................. 27
5. A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ...................................................................................... 28 5.1 KITEKINTÉS KELETRE - ROMÁNIA HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ............................................... 28 5.1.1. Vállalkozási formák Romániában ........................................................................................... 30 5.1.2 Magánvállalkozás (PFA) ......................................................................................................... 32 5.1.3 Egyéni vállalkozó (II) ............................................................................................................... 32 5.1.4 Családi vállalkozás (IF) ........................................................................................................... 33 5.1.5 Számviteli nyilvántartás ........................................................................................................... 34 5.2 KITEKINTÉS NYUGATRA, NÉMETORSZÁG ......................................................................................... 40 5.2.1. Vállalkozási formák Németországban ..................................................................................... 41 5.2.2 Kinek érdemes vállalkozni Németországban? .......................................................................... 43 5.2.3 Adózás és számviteli nyilvántartás ........................................................................................... 43 5.3. ÖSSZEHASONLÍTÁS .......................................................................................................................... 45
6. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................... 47 MELLÉKLETEK ............................................................................................. 50 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................... 61
2
1. BEVEZETÉS Az elmúlt években számos olyan ismeretségre tettem szert, ahol az emberek egy jó ötlet birtokában vállalkozni szerettek volna, de nagytöbbségnek elképzése sem volt arról, hogy hogyan is kezdje el. Sokan nem mertek belevágni, mert féltek a kudarctól, sokan pedig nem tudták, hogy milyen jogszabályoknak, rendeleteknek kell megfelelni, nem tudták felmérni az induláshoz szükséges tőke mennyiséget és az igények felmérésével is sokszor gondban voltak. Innen jött tehát az ötlet, hogy a szakdolgozatom során mélyre ásom magam a témában és a jogszabályi háttér feldolgozása mellett igyekszem olyan kutatásokat végezni, ami alapján tanácsod adhatok a baráti, ismeretségi körnek és talán a jövőben saját vállalkozás indítása során én magam is tudom alkalmazni, hogy az álmok egy sikeres vállalkozás keretében beteljesüljenek. Ha már Európai Unió tagja vagyunk, miért is ragadnánk meg itthon? Az elmúlt négy évben két nagy multinacionális cégnek könyveltem, mindkét esetben részben vagy egészben a könyvelést külföldre vitték, persze nekem, mint munkavállalónak nagyon nehéz volt ezt elfogadni, és érdeklődni kezdtem, hogy mi lehet ennek az oka. Olcsóbb vagy jobb munkaerő? Vagy esetleg jobban követhető jogszabályok? Pont emiatt szeretném az uniós egyéni vállalkozók szemét is felnyitni. Betekinteni másik két ország jogszabályaiba és lehetőségeibe. Egyik országnak Romániát választottam, mégpedig azért mert ott születtem, édesapám ott egyéni vállalkozó és rajta is azt látom nap, mint nap, hogy a szakmájában kiemelkedő, de az egyéb vállalkozással kapcsolatos dolgot könyvelőre bízza. A könyvelőével folytatott beszélgetés és interjú után értettem meg igazán, hogy miért is nem édesapám foglalkozik a könyveléssel. Számomra nagyon érdekes volt, hogy mennyire eltérő módon vannak az adózások, még országon belül és tevékenységi körönként is. Erről részletesebben későbbiekben írok. A másik ország pedig egy nyugati ország, Németország, hiszen folyton nyugathoz hasonlítjuk magunkat és bizonygatjuk, hogy hogy le vagyunk maradva. Tényleg így van ez? Keletről Nyugat felé haladva egyszerűbb az élet? Dolgozatomból ez is kiderül. Dolgozatom első felében a kis- és középvállalkozásokat (továbbiakban kkv) általános mutatom be, kitérve gazdasági jelentőségükre és az egyéni vállalkozások helyzetére Magyarországon. A következő két fejezetben bemutatásra kerül az egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos tervezési és kivitelezési feladatok, illetve milyen adózási lehetőségei vannak. 3
Az utolsó fejezetből kiderül a kkv szektor helyzete az Európai Unióban, azon belül pedig betekintést nyerünk Románia és Németország egyéni vállalkozóinak helyzetébe adófizetési kötelezettségeikbe, összehasonlítva a magyar szabályrendszerrel.
4
2. A kis- és középvállalkozások általános jellemzése és helyzete Magyarországon 2.1 Kis-és középvállalkozások osztályozása Üzleti vállalkozás olyan szükséglet kielégítésére irányuló szervezett tevékenység, melynek célja a profit szerzés. Méretei alapján csoportosítható:
mikro vállalkozásra
kisvállalkozásra
középvállalkozásra és
nagyvállalkozásra.
A mikro-, kis- és a középvállalkozásokat közismertebb nevükön kkv-knak nevezzük. Kkv-nak minősülnek azok a vállalkozások ahol a foglalkoztatott létszám nem haladja meg a 250 főt, éves nettó árbevétele az 50 millió eurónak megfelelő forint összeget vagy a mérlegfőösszeg nem több mint 43 milliónak megfelelő forint.1 Egy vállalkozás létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg alapján a következőek szerint osztható fel: 1. táblázat A vállalatok csoportosítása méret alapján
Létszám
Éves nettó
Mérlegfőösszeg
maximum
árbevétel
(Euro)
(fő)
(Euro)
Mikro vállalkozás
10
2 Millió
2 Millió
Kisvállalkozás
50
10 Millió
10 Millió
Középvállalkozás
250
50 Millió
43 Millió
A mikro vállalkozásokon belül találjuk meg az egyéni vállalkozásokat. Egyéni vállalkozásról akkor beszélünk, ha egy belföldi természetes személy üzletszerűen, saját nevében és kockázatára, rendszeres vagyonszerzés céljából folytat gazdasági tevékenységet.
1
2004. évi XXXIV. törvény, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
5
A kkv aránya Magyarországon, akár csak az uniós átlag 99.8%, ezen belül a bontást az alábbi ábrán jól láthatjuk, miszerint a döntő többségben a számukat illetően a mikrovállalkozások vannak.
A vállalatok számának aránya méret alapján 2016-ban hazánkban Közép 1%
Kis 5%
Nagyvállalat 0%
Mikro 94%
1. ábra – Saját szerkesztés Az SBA Fact Sheet alapján
2.2 Ki lehet egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó lehet minden olyan 18.-ik életévét betöltött magyar állampolgár és az európai uniós állampolgár, aki magyarországi állandó lakhellyel rendelkezik, továbbá cselekvőképes, büntetlen előéletű, illetve szükség esetén rendelkezik Ő vagy az alkalmazottja szakképesítéssel. Az elindítani kívánt tevékenységhez szükséges képesítési feltételeket előre ellenőrizzük le, mert a hatóság akár utólag is visszavonhatja az engedélyünket és még bírságot is kiszabhat.
2.3. Ki nem lehet egyéni vállalkozó Akit gazdasági, vagyon elleni, vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadság vesztésre ítélték vagy gazdasági társaságnak korlátolt felelősségű tagja, illetve akit az adott foglalkozás gyakorlásától a bíróság eltiltott továbbá, egyéb szándékos bűncselekmény miatt, egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.
6
Főszabályhoz képest kivételt jelent és nem válthat ki egyéni vállalkozói igazolványt •
mezőgazdasági őstermelői,
•
magán-állatorvosi,
•
ügyvédi,
•
egyéni szabadalmi ügyvivői,
•
közjegyzői,
•
önálló bírósági végrehajtói
tevékenységet folytató személy.2
2.4 Regisztrált és működő vállalkozások elemzése 2012 és 2016 között A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak, hiszen több mint 21 millió kkv működik az európai unión belül, ez a bejegyzett cégek 99.8%-at teszik ki, biztosítva a munkahelyet több mint 133 millió főnek. Akárcsak az unióban, hazánkban is nagy arányban vannak egyéni vállalkozások a gazdaságban. a KSH adatai alapján elemeztem a gazdasági szervezeteket forma szerinti bontásban 2011 és 2016 közötti időszakra. Ezen csoportosítás alapján láthatók a regisztrált és működő vállalkozások száma. 2. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma forma szerinti bontásban 2011 és 2016 között Egyéni Év Kft. Rt. Szövetkezet Kkt. Bt. Összesen vállalkozó 2011
368 437
5 414
3 020
5 584
185 824
386 240
954 520
2012
399 069
5 693
2 932
5 296
176 886
370 765
960 641
2013
409 987
5 851
3 396
4 930
167 214
373 965
965 343
2014
414 505
6 043
4 112
4 496
155 848
385 917
970 922
2015
404 844
6 198
4 465
4 071
145 006
396 328
960 912
2016
390 864
6 409
4 707
3 700
135 263
413 548
954 491
A fenti táblázat is igazolja, hogy az egyéni vállalkozás az egyik legkedveltebb vállalkozási forma ma hazánkban, köszönhetően a cégalapítás kedvező feltételeinek és az adózási szabályoknak. Magas arányban található még a korlátolt felelősségű
2
2009. évi CXV. törvény, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 7
táraságok is. Látható továbbá, hogy az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat a betéti társasági és a közkereseti társasági formák.
2.5 Egyéni vállalkozás vs. egyéni cég Sokszor tapasztalom, hogy sajnos a két fogalmat keverik, vagy nem tudnak különbséget tenni köztük,
ezért fontosnak tartom
a
definiálásukat
és
főbb jellemzőik
összehasonlítását. Az egyéni vállalkozós alapítás feltételeit az imént tárgyaltuk, ezzel szemben egyéni céget csak egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy alapíthat. Eltérés van továbbá a felelősség mértékében is. Az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel, míg az egyéni cég alapítója maga dönti el, hogy a cég vagyonán felül korlátolt vagy korlátlanul felel, ezt a döntését az alapító okiratban rögzíteni kell és a cég nevében is fel kell tüntetni.
8
3. Az egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos teendők 3.1 Erőforrás igény A vállalkozás indításához és működtetéséhez erőforrásra van szükség. Az erőforrások összességét termelési tényezőknek nevezzük, melynek négy fajtáját különböztetjük meg. Munka és munkaerő: az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, melyet a termelés során felhasznál. Természeti tényező: azok a természetben megtalálható tényezők – például víz, bányakincs – melyek eredeti formájukban alkalmasak termelési célokra. Tőkejavak: a termeléssel létrehozott eszközök és a hozzájuk kapcsolódó pénz és értékpapír Vállalkozó: az a személy, aki a másik három erőforrást felhasználva, azok működéséért, a termelés irányításáért felel. Egyéni vállalkozás létrehozása esetén a két legfontosabb erőforrás maga a vállalkozó és a tőke. A vállalkozónak szüksége lesz szakmai ismeretekre és rendelkeznie kell olyan tulajdonságokkal, mellyel gyorsan felismeri az új lehetőségeket és szembe tud nézni a kihívásokkal. A vállalkozási tevékenység a nyereség szerzés céljából költségekkel jár. Minden vállalkozónak lesz egy induló költsége, egy működési költsége és ha racionálisan gondolkodik akkor egy biztonsági tartalékot is félretesz a nem várt kiadásokra. 3.1.1. Induló költség Ezek olyan felmerülő költségek melyek a vállalkozás beindításhoz szükséges. Mértéke függ a tevékenységtől és a vállalkozás elképzeléseitől. Ilyen költségek:
Telephely kialakítása
Berendezések és termelő eszközök
Induló készlet
Különböző hatósági díjak és illetékek
Ügyvédi és könyvelői díjak
Hirdetés költsége
Az induló költségek igazából tartós befektetések, hiszen ezek olyan ráfordítások melyek egy időpontban és egy összegben merülnek fel, de lassan térülnek meg 9
3.1.2 Működési költség Ezen költségek az indítást követően rendszeresen felmerülő költségek, melynek egy része lehet fix költség, másik része pedig változó. Fix költségnek nevezzük azon költségeket, melyek a termeléstől vagy szolgáltatásnyújtástól függetlenül merülnek fel. Ilyen fix költség például a könyvelőnek a bére, ha nem saját ingatlant használ, akkor a bérleti díj. Ezen költségek könnyen tervezhetőek. A másik nagy csoport a változó költségek, melyek a termelés mértékétől függnek. Ilyen költség például a rezsi költség, az anyagköltség3.1.3 Biztonsági tartalék A biztonsági tartalék képzése nagyban befolyásolhatja a vállalkozás életét, hiszen a vállalkozók nagytöbbsége rosszul méri fel a várható bevételeket és a felmerülő költségeket. Jellemzően sokkal, nagyobb bevétellel számolnak és sokkal, kisebb költséggel, ennek köszönhetően a vállalkozások nagy része már az első években felfüggesztik tevékenységüket. Számos javaslat van a biztonsági tartalék mértékével kapcsolatban. Egyes szakértők szerint a költségek 10-20%-a is elegendő, míg mások jóval nagyobb tartalék felhalmozását javasolják, mely akár 3 és 6 hónap között is fedezné a biztonsági tartalékot. Én ez utóbbival értek egyet kezdő vállalkozás esetén, hiszen a megfelelő vevőkör kialakításához idő kell, melyet előre meghatározni nem lehet. Ha már megvan a megfelelő méretű vevőkör és az „rendszeres” vevője a terméknek szolgáltatónak akkor a biztonsági tartalék kisebb mértéke is elegendő a váratlan kiadásokra.
3.2 A vállalkozás alapítása Egyéni vállalkozás indítás szándékát a magánszemélynek elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell bejelenteni. Amennyiben még nem rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, úgy ezt bármely okmányirodában vagy kormányablakban igényelheti személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatása mellett. A vállalkozó ügyfélkapu regisztráció után a Webes Ügysegéden keresztül intézheti minden teendőjét a vállalkozással kapcsolatosan. Gondolok itt az adatváltozásra, a szüneteltetésre és a szüneteltetés utáni folytatásra. Ugyan itt megtekintheti saját adatait és lekérdezést is végrehajthat. Az indítás során nagyon körültekintően kell eljárni főleg az adózási kérdések kitöltésénél, itt érdemes szakértő bevonása, hiszen a rosszul 10
megválasztott lehetőség plusz költséget jelenthet a vállalkozásnak és váltásra csak egy év múlva lesz lehetőség. A vállalkozás indítása bejelentés és illetékmentes. Amennyiben a vállalkozó adataiban változás történik azt köteles 15 napon belül bejelentenie, kitöltve a „Változás bejelentés” űrlapot Webes Ügysegéden keresztül. A változás bejelentés is ingyenes. A vállalkozó kérheti vállalkozói igazolvány kiállítását is, melyet az okmányirodában tehet meg és elkészültével ott veheti át. Az igazolvány illetékköteles, jelenleg 10 000 ftba kerül. „Érdemes tudni, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány a vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, kiváltása nem kötelező. A tevékenység bejelentésekor
vagy
a
tevékenység
folytatása
során
bármikor
kérhető”.
(http://www.kormanyhivatal.hu/download/9/bf/d0000/egyeni-vallalkozo.pdf) 3.2.1 Ügyfélkapu Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus azonosító- és ügyfélbeléptető rendszere. Biztosítja, hogy a felhasználó személyi azonosságának igazolása után elektronikus úton kapcsolatba léphessen a közigazgatási szervekkel, meggyorsítva ezzel a tájékozódás lehetőségét és az ügyintézésre fordított időt. Számos szolgáltatás elérhető itt, vannak regisztráció nélkül is elérhető szolgáltatások, de a legtöbb igénybevételéhez azonosítás szükséges. Kiemelnék néhány nagyon hasznos, nem csak vállalkozók számára, szolgáltatást, ezek a következők: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eBevallása, melyben 2017-től minden magánszemély megtekintheti a személyi jövedelemadó tervezetét, és ha egyetért vele, akkor május 20.-ig nem kell Önmagának elkészítenie. Az itt található adatok a vállalkozásoktól bejövő adatok alapján készül, tehát ellenőrzésre is tökéletes. Nagyon hasznos továbbá az Országos Egészségpénztár
TAJ-szolgáltatása,
itt
megtekinthető
a
biztosítási
státusz,
magánszemélyként itt ellenőrizhető, hogy a vállalkozás teljesíti-e utánunk az egészségbiztosítási kötelezettségét. . A harmadik szolgáltatás amit szeretnék kiemelni az a Központi És Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által nyújtott Webes ügysegéd, melyről az előző részben már tettem említést. Az ügyfélkapu regisztráció pontos technikai leírása mindenki számára elérhető a www.magyarorszag.hu oldalon az etanagyagon belül.
11
3.3. Vállalkozásindítás motivációi Vállalkozó válni nem csak hatalmas lehetőség, de magába foglalja a kockázatot is. Mégis sokan vállalják a kockázatot, hogy egy álmaikat valóra váltság és függetlenek legyenek, nem beszélve arról a vagyoni háttérről, amit biztosítani szeretne magának és családjának. Általában ez a három tényező a fő motiváció egy vállalkozás indításához. Álmai megvalósítása: a leendő vállalkozókat folyton olyan külső ingerek érik, mely arra ösztönzi, hogy megvalósítsa álmait. Sokszor hallom: „Ha neki sikerült, nekem miért ne sikerülhetne?!” mondatot. Egyrészt valóban igaz, ha már rendelkezik megfelelő tapasztalattal, tudással és persze erőforrással, a piacon az adott termékre és szolgáltatásra van kereslet akkor érdemes elkezdeni felépíteni az álmait. Sokan esnek itt abba a hibába, hogy másik vállalkozóhoz és vállalkozáshoz hasonlítják magukat már a legelején, nagy hiba, hiszen nem összehasonlítható egy már évek óta működő vállalkozás bevétel és nyeresége a még csak most induló vállalkozáshoz. Fontos, hogy álmaink megvalósítása során racionálisan gondolkodjuk és belássuk azt a tényt, hogy minden vállalkozás az első időszakban ritkán termel nagy profitot. Pénz, mint motiváló erő: mint már fentebb írtam, a vállalkozók szeme előtt sokszor már a kezdeti időkben lebeg a magas profit a szemük előtt. Harry Lorayne fogalmazta meg ezt talán a legjobban: „Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni. Ilyen a vállalkozás és a hozzá kapcsolódó profit is. A harmadik fontos motiváló erő a függetlenség. Feldmár András véleményével maximálisan egyet értek, miszerint: „A pénz nem boldogít, de megengedi, hogy azt csináld, amit akarsz, és ne csináld azt, amit nem akarsz. Az ember akkor lesz boldogtalan, ha azt kell csinálnia, amit nem akar, és nem tudja azt csinálni, amit akar. Ez a hatalomnélküliség. Nekem nem kell hatalom más fölött, ahhoz kell hatalom, hogy senki ne mondja meg, mit csináljak és mit ne.” A mai világban az emberek nagytöbbsége elégedetlen a munkahelyén a vezetőséggel, úgy gondolja, hogy Ő sokkal jobban tudna irányítani, vezetni, és ha konfliktus alakul ki akkor mindig a másikra tereli. Sokan ébrednek rá a vállalkozás indítása során, hogy nem is olyan egyszerű irányítani, motiválni az embereket, nem véletlen hogy a nagy multinacionális cégek már sokat költenek a vezetők oktatására, fejlesztésére.
12
3.4 Vállalkozás veszélyei A vállalkozások nyitott rendszerként működve környezetükbe beépülnek és azzal valamilyen hatáskapcsolatban működnek. A vállalati környezet tehát a lehetőségen kívül veszélyforrás, kockázat forrás is. A vállalati környezetet két nagy csoportra szokták bontani. Az egyik nagy csoport a mikrokörnyezet, a másik pedig a makrokörnyezete a vállalatnak. Mikrokörnyezet alatt értjük azon környezeti tényezőket, melyek a vállalkozás tevékenységével összefüggésben vannak. Makrokörnyezet elemei pedig olyan tényezők melyre a vállalkozás nincs hatással, attól független, de a vállalkozás életét befolyásolja. A mikrokörnyezet elemei a beszállítók, a vásárlók, a versenytársak és a közvélemény, míg a makrokörnyezet a törvények és szabályok, etnikai elvárásokat és egyéb objektív lehetőségeket foglal magába. Az alábbi ábrán szemléltetem a vállalat környezetét. Zöld színnel látható a mikrokörnyezet, míg kék színnel jelöltem a makrokörnyezetet.
Objektiv lehetőség
Közvélemény Versenytársak
Vállalkozás
Beszállítók
Vásárlók
Etnikai elvárások
Törvény és szabályok
2. ábra A vállalati környezet - saját szerkesztés
A következőkben nézzük meg egyesével a mikrokörnyezet elemeit, hiszen azok a vállalkozás befolyásolja. A makrokörnyezetettel most nem foglalkozok, mert arra a vállalkozásnak nincs hatása, azt kénytelen elfogadni és alkalmazkodni hozzá Beszállítók: azon vállalkozások, akitől a javakat a termék vagy szolgáltatás előállításához beszerzi. Fontos a jó beszállító megtalálása, hiszen az befolyásolja a mi 13
termék/szolgáltatásunk minőségét, ami hatással van az eladható termékre/szolgáltatásra és a bevételekre. Vásárlók: a vállalkozás egyik fontos, ha nem a legfontosabb szereplői, nélküle a vállalkozás nem működik. Őket a legnehezebb az elején meggyőzni, majd megtartani Versenytársak: nagy veszélyforrást jelent, ha a vállalkozás nem figyeli megfelelően a konkurenciát. Ők is hasonló terméket/szolgáltatást kívánnak eladni ugyan annak a felhasználói körnek. Itt nagy szerepet tölt be a marketing tevékenység, hogy a vevőket érdeklődését a mi vállalkozásunk keltse fel. Közvélemény: kevés ország van monopolhelyzetben, ezért az összes többi vállalkozónak meg kel nyernie a vevőket és a vevőknek a vállalkozásról alkotott képe ebben sokat segít. Főleg egy kezdő vállalkozás esetén a szájról szájra terjedő pozitív vagy negatív véleménye meghatározza a vállalkozás jövőjét. A bizalom nem csak a piaci versenyben támogatja a vállalatot, de minden egyéb kapcsolat kialakítása során is hasznos.
3.5 Életképesség vizsgálata Egy vállalkozónak akkor van jó ötlete, ha az életképes. Életképesnek tekinthető az az ötlet amely piacképes, versenyképes, működőképes, üzletképes és kívánatos is a piac szereplőinek. Piacképesnek tekinthető a termék vagy szolgáltatás melyre van kereslet vagy a kereslet ez iránt felkelthetőek. Versenyképes a termék vagy szolgáltatás, amely a meglévő versenytárasak ellenére értékesíthető a piacon, mert minőségben, árban kedvezőbb. Működőképes lesz a vállalkozás, ha a vevő igényeit ki tudja elégíteni és a vevői igény változásához képes alkalmazkodni Üzletképes a vállalkozás, ha képes nyereséget termelni és a tevékenység működtetéséhez rendelkezésére álló vagy szükséges erőforrást elő tudja teremteni. Kívánatos: ez inkább hozzáállás kérdése, mert csak akkor érdemes elindítani a vállalkozást,
ha annak kivitelezéséhez
motivációjával és kitartással.
14
és
működtetéséhez
rendelkezik
kellő
4. Adózási lehetőségek Egyéni vállalkozóként több lehetőség is áll előttünk, vannak a vállalkozók körében ismertebb és kedveltebb formák és van néhány alig ismert adózási forma. De a legtöbb vállalkozónak, vagy vállalkozás előtt álló személynek fogalma sincs a lehetőségeiről, ezt bizonyítja az általam készített kérdőív is, melybe szándékosan raktam bele nem létező válaszokat is. A kérdőívet 58 fő töltötte ki, melynek több mint 70% 26 és 40 év közötti hölgy és úr volt. A megkérdezettek 43%-ának nem volt és nem is tervez egyéni vállalkozást a közeljövőben, míg 31%-uk tervezi és 22% már rendelkezik vállalkozással. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek több mint fele érdekelt a témában sajnos az tapasztaltam, hogy a nagytöbbség a jogszabályi háttérrel nincs tisztában. Ezzel a ténnyel maguk is tisztában vannak, hiszen 65%-a szakképzett segítséghez fordulna. Erre szükségük is lesz, hiszen arra a kérdésemre, hogy milyen adózási formák közül választhatnak, az egyéni vállalkozók az alábbi ábrán jól látszanak a válaszok. A kérdőív összes kérdése a mellékletben megtalálható.
Fő
Közvéleménykutatás - egyéni vállalkozók által választható adózási formák (több válasz megjelölés) 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Válaszadok száma
KATA
KIVA
EVA
TAO
BAR
EGYIK SEM
Adózási formák
3. ábra Közvélemény kutatás, Magyarországon – saját szerkesztés
15
adózási
formák
ma
4.1 A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 4.1.1 Ki tartozhat a KATA adózás hatálya alá Kisadózó lehet a tételes adót jogszerűen választó az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, betéti társaság és közkereseti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja. Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, melynek adószámát az igény bejelentés előtti két éven belül az adóhatóság törölte vagy felfüggesztette, illetve kizáró oknak számít a választás évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából származó bevételszerzés. A működő vállalkozások esetén az adóalanyiság a választás bejelentést követő hónaptól kezdődik, míg új vállalkozások esetén a nyilvántartásba vétel napja lesz az első nap. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok is eltérnek kezdő illetve már meglévő vállalatok esetén. Ezen nyomtatványokat az okmányirodáknál, kormányablakoknál lehet kitölteni. Kezdő vállalkozás esetén a T1013-es nyomtatványt, míg már meglévő vállalkozás esetén pedig a T101E4 jelű nyomtatvány kiöltése szükséges. Megkülönböztetünk főállású és nem főállású adózót. A különbség a fizetendő díjban van és a biztosítási jogviszony is eltérő. Főállású kisadózó lehet az a kisadózó, akire a tárgyhó bármely napján igazak a következőek.
foglalkoztatottként kevesebb, mint 36 órát dogozik egy héten, több munkaviszony esetén a munkaidőt össze kell adni
nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak az 1997. évi LXXX. törvény alapján.
nem minősülhet külföldön biztosított személynek és más államban sem minősül biztosítottnak
az a magánszemély aki rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül nem lehet főállású kisadózó
rokkantság esetén a hatósági minősítés 50 százalékot eléri vagy meghaladja
a kisadózó vállalkozáson kívül másik vállalkozásban nem lehet társas vállalkozó, és más kisadózó vállalkozásban főállású kisadózó, azaz csak egyetlen vállalkozásnál érvényesítheti a kedvezményes adózást
3 4
1. számú melléklet 2. számú melléklet
16
nem lehet főállású kisadózó a nevelőszülő sem, ha ezt foglalkoztatási jogviszonyban csinálja.
4.1.2 Az adó mértéke és a megillető ellátások Az adó mértéke attól függ, hogy főállású a kisadózó vagy nem minősül főállásúnak. A főállású kisadózó 50 ezer forint, míg a főállásúnak nem minősülő kisadózó 25 ezer forint adót fizet havonta. Főállású kisadózó dönthet úgy hogy magasabb összegű adót fizet, ennek mértéke 75 ezer forint havonta. A tételes adó megfizetése nem arányosítható, azaz mindegy hogy a hónap mely napján kezdte meg tevékenységét vagy fejezte be, arra a hónapra a teljes díjat meg kell fizetni. Érdemes tehát megfontolni, hogy mikor jelentkezünk be vagy ki a KATA hatálya alá vagy alól. A vállalkozónak a megállapított adó mértékét mindig a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell teljesítenie A főállású adózónak figyelnie kell az éves bevételt, hiszen ha meghaladja a 12 millió forintot, akkor a különbözeti összeg után további 40 százalékos adó terheli. Ezt a bevételi határt az idei évben emelte meg a kormány 6 millió forintról, kiszélesítve ez által a felhasználók körét. Abban az esetben ha nem köteles megfizetni a vállalkozó az év minden hónapjára a tételes adót, akkor a bevételi határ arányosításra kerül, oly módon, hogy azon hónapok száma, melyre fizetett tételes adót szorozni kell egymillió forinttal. Ezen bevételi határ után kerül kifizetésre a 40 százalékos extra adó. A 40 százalékos adót a következő év február 25. napjáig kell teljesíteni, ha a vállalkozás él a folytonosság elvével. Amennyiben év közben szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított 30 nap áll rendelkezésre a befizetéshez. A kisadózó bizonyos feltételek esetén mentesül a tételes adó megfizetése alól is, ha a következő esetek valamelyike a hónap egészében fennáll:
táppénzben
baleseti táppénzben
csecsemőgondozás díjban (CSED), vagy régi nevén terhességi-gyermekágyi segélyben (TGYÁS)
gyermekgondozási díjban (GYED) 17
gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) vagy régi nevén gyermekgondozási segélyben
gyermeknevelési támogatásban
ápolási díjban részesül
Nem kell továbbá megfizetni a tételes adót akkor sem ha katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona, fogvatartott vagy ha egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. A mentesség nem automatikusan jár, azt a tárgyhónapot követő hónap 12-ig be kell jelenteni, nem kell ismételni a bejelentést szüneteltetés esetén. Ha a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik és legalább 30 napig fennállt, akkor arra a hónapra sem kell megfizetni az adót, amelyben a mentesség megszűnik. A tételes adó megfizetésével a kisadózó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékalap után fizetendő adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Nem kell bevallania külön és megfizetnie a társasági adót, a személyi jövedelemadót és járulékokat, továbbá a egészségügyi hozzájárulás megállapítása és befizetése alól is mentesül. Mentesül még a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. A tételes adóért cserébe a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, jogosult ez alapján valamennyi ellátásra a Tbj.-ben meghatározottak szerint. A számítások alapja 90 000 Ft, de ha az emelt összegű adót fizeti akkor pedig 2017 január 1-től a megemelt 150 000 Ft képezi a számítások alapját. Amennyiben nem főállású nem lesz jogosult sem társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra és nem minősül biztosítottnak sem. A kisadózó jövedelme az éves nyilatkozatban szereplő megszerzett bevételeinek 60 százaléka, de minimum a kisadózó tételes adójával érintett hónapok száma és a minimálbér szorzata. A minimálbér 2017 január 1-től 127 500 Ft. Bevételnek minősül a tevékenységével összefüggésben megszerzett vagyoni érték, ide érte a támogatást és a külföldön megszerzett adóköteles bevételt, továbbá a már kiszámlázott de az adóalanyiság megszűnéséig még be nem érkezett összeg. Nem minősül bevételnek:
az áthárított általános forgalmi adó
kapott kölcsön, hitel összege
a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összege kivétel annak kamata 18
költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatás összege
nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás vagy a vagyontárgy károsodásáért, megsemmisüléséért kapott összeg.
Külföldi pénzértékben kapott bevételt, az MNB árfolyamán kell átszámolni a beszerzés időpontjában. 4.1.3 Számviteli teendők A vállalkozásnak nyilatkozattételi kötelezettsége van, melyet az adóévet követő év február 25-ig kell teljesíteni a 17KATA nyomtatványon.5 Amennyiben a tevékenység év közben szűnik meg, akkor 30 nap áll a rendelkezésre a nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra. A fent említett nyomtatványon kell továbbá adatot szolgáltatnia a kisadózónak minden olyan ügyfeléről, vevőéről, annak nevéről és címéről abban az esetben, ha tőle a naptári évben legalább 1 millió forint összegű bevételt szerzett, ide nem értve a magánszemélyektől érkező ezen összegű vagy azt meghaladó bevételt. Nyilatkozatot kell tenni a vevőnek is a kisadózótól befogadott számla esetén, annak nevéről, címéről, adószámáról, ha a tőle igénybe vett szolgáltatás vagy termék vásárlása a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. Ezen kötelezettség minden adóévet követő és március 31-ig kell teljesíteni. Mivel a hatóság mindkét irányból megkapja az információt könnyebb a tévedésből és a szándékosságból elkövetett hibák észlelése és a hiba javításának érdekében intézkedések megtétele. A befogadónak az adatszolgáltatást a ’K102 számú nyomtatványon 6kell teljesíteni A kisadózónak vagy az általa megbízott könyvelőnek az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség mellett bevételi nyilvántartást kell vezetnie, mégpedig időrendi sorrendben. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a sorszámot, a bizonylat sorszámát, a bevételi összeget és a megszerzés időpontját. Ezen kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a kiadott nyugták, számlák teljes körűen megőrzésre kerültek és e dokumentumokból a bevétel megszerzésének napja hitelesen megállapítható.
5 6
3. számú melléklet 4. számú melléklet
19
4.1.4 Adóalanyiság megszűntetése Az adóalanyiság megszűnhet a kisadózó kérésére és megszűntethető az adóhatóság által is az alábbi esetekben: Kisadó általi megszűntetés:
bejelentés, kérelem alapján, a bejelentés hónapjának utolsó napjával
egyéni vállalkozói jogállás megszűnése napjával
Adóhatóság általi megszűntetés:
mulasztási bírság jogerőre emelkedésének napjával, ha számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét elmulasztja, be nem jelentett munkavállalót foglalkoztat vagy igazolatlan eredetű árú forgalmazásáért mulasztási vagy jövedéki bírságot állapítanak meg
az adóhatóság az adószámát felfüggeszti vagy törli, akkor a határozat jogerőre emelés napjával
amennyiben a naptári év utolsó napján adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot
ingatlan bérbeadási tevékenységből származó bevétele keletkezik
4.2 Az egyszerűsített vállalkozói adó 4.2.1 EVA hatálya és választásának feltételei Akárcsak a KATA, ez az adó fajta is arra szolgál, hogy a vállalkozásoknak megkönnyítse a nyilvántartás vezetését és az adó mérséklésével ösztönözze őket. Azon vállalkozóknak érdemes ezt választani, akinek az éves bevétele általános forgalmi adóval nem haladja meg a 30 millió forintot. Egyszerűsített vállalkozói adót nem mindenki választhatja, csak az alább megjelöltek:
egyéni vállalkozó, ha az az egyéni vállalkozói törvény alapján o nyilvántartott egyéni vállalkozó o közjegyző o önálló bírósági végrehajtó o egyéni szabadalmi ügyvivő o ügyvéd
egyéni cég
jogi személyek közül
20
o korlátolt felelősségű társaság, o szövetkezet, lakásszövetkezet o végrehajtói iroda és ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, közjegyzői iroda o erdőbirtokossági társulat o betéti társaság és közkereseti társaság A törvényben több helyen eltérő rendelkezések vannak a gazdasági társaságokra és az egyéni vállalkozókra. Dolgozatomban csak az egyéni vállalkozókat érintő kérdéseket fogom bemutatni. EVA hatálya alá tartozó vállalkozónak nem kell külön megfizetni a vállalkozói személyi jövedelemadót és az osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót és az általános forgalmi adót. Ez utóbbinál vannak kivételek ezt később részletezem. Az adminisztráció könnyítése érdekében személyi jövedelemadóról sem kell bevallást készítenie, ha jövedelme csak egyéni vállalkozói tevékenységéből adódik Az adóalanyiság feltételeinek nem csak az üzleti évben kell érvényesülniük, hanem az azt megelőző időszakokban is, tehát 2017-ben az tartozhat az eva hatálya alá aki 2015 és 2016 között is megfelelt az alábbi feltételeknek:
egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte tevékenységét, ide nem értve azokat, akik tevékenységüket vagy szolgáltatásukat szüneteltetik, továbbá a GYED vagy GYES-ben részesülők.
nem kapott mulasztási bírságot nyugta vagy számlaadás hiánya miatt
egyéni vállalkozóként az Eva törvénynek megfelelően bevételt számolt el.
A személyi feltételek mellet a következő értékhatároknak is meg kell felelni, mégpedig az adóévet megelőző második évben (jelenleg akkor 2016-ban) az általános forgalmi adóval növelt bevétel nem több mint 30 millió forint, és az adóévet megelőző évben (értjük alatta most 2017-et) az éves szintre átszámított általános forgalmi adóval növelt bevétel várhatóan nem haladta meg a 30 millió forintot. Azért ezt a két évet kell figyelni, mert az eva hatálya alá csak 2018-től szeretnénk tartozni. Ennek oka, hogy 2017-re már jelentkezni kellett volna legkésőbb 2016 december 20-áig. Tehát új adózóként mindig a hatálybalépés előtti év december 20-áig kell nyilatkozatot tenni a T103-as és T203-as nyomtatványon. A vállalkozó döntését az adóévet megelőző évben megváltoztathatja és visszavonhatja kérelmét, de azt is szigorúan csakis december 20-
21
áig. Ha már az eva hatálya alá tartozik, akkor a bejelentést nem kell minden évben megismételni, azt automatikusan az adóhatóság folytatólagosnak tekinti. 4.2.2. Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése Az eva alapja a megszerzett éves bevétel, melyet módosítani kell korrekciós tételekkel. Mértéke a pozitív adóalap 37%-a már sokszor említett 30 milliós értékhatárig. Ezen összeg túllépése esetén a különbözet után már 50% az adó mértéke. Korrekciós tényezők:7 3. táblázat Korrekciós tényezők az Eva tv. alapján - saját szerkesztés Bevételt növelő tételek Olyan
bevétel
melyet
a
Bevételt csökkentő tételek kapcsolt jogszabály, bírósági határozat alapján a
vállalkozástól kap az eva alany
kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj, illetve felelősségbiztosítótól vagy harmadik féltől kapott káreseménnyel kapcsolatos térítés összeg
Számviteli törvény hatálya alá tartozó Kapott előleg teljesített értéke, vagy ha adóalany esetén a kapott előleg
visszafizetésre került
Egyéni vállalkozó esetén, ha a megszűnés Olyan bevétel, mely alapján személyi évében
az
előírásoknak
megfelelően jövedelemadót,
társasági
adót
vagy
megállapított készletérték kivétel, ha általános forgalmi adó megállapításra volt átalányadózó lesz
kötelezett
Szvt. hatálya alá nem tartozó adózónál az Szvt. hatálya alá nem tartozó adózónál az adóévet követő első adóévben, azon adóévet követő első adóévben, azon bevétel, amelyet az adóévet megelőző bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti
évben
a
passzív
időbeli üzleti
évben
az
aktív
időbeli
elhatárolások között vagy a kapott, elhatárolások között kimutatott és a vissza
nem
térítendő
támogatások vevőkkel szembeni követelés alapján
alapján a kötelezettségek között mutat ki.
elszámolt bevétel
Bevételnek minősül, minden olyan vagyoni érték, ide értve az általános forgalmi adót is, mely a vállalkozás tevékenységével összefüggésben van vagy arra tekintettel bármilyen jogcímen és bármely formában kapott, azaz nem csak a pénzértékben kifejezett összeg. 7
Itt bemutatom az összes növelő, csökkentő tényezőt, függetlenül hogy az egyéni vállalkozó tudja-e érvényesíteni vagy nem
22
Bevételi formák egyéni vállalkozók esetében:
pénz,
utalvány, bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre vagy szolgáltatásra cserélhető
értékpapír,
értékkel bíró jog,
a bevétel a megszerzés
adóalany javára elengedett kötelezettség,
időpontjában megállapított
átvállalt tartozás
szokásos piaci ár
Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek egymás között érvényesítenek. Külföldi fizetőeszköz esetén az átszámításhoz a bizonylat kibocsátásának napján érvényes eladási árát kell alkalmazni melyet Magyarországon jegyzett hitelintézet devizában jegyzett. Ha a pénznem nincs jegyezve, akkor a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett ellenértékét kell alapul venni, melyet a MNB a kibocsájtást megelőző negyedév végén közzé tett. Nem minősül bevételnek az egyéni vállalkozó esetén, mert nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá:
a kapott kölcsön, hitel
a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét
visszatérítendő adót
az a vagyoni érték, melynek a megszerzése alapján szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árat az adóalany köteles megfizetni.
Az evát adóévenként kell megállapítani és bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg, a ’43-as 8jelű bevallás benyújtásának határideje egyéni vállalkozók esetén a következő év február 25.-e. Évközi megszűnés esetén az adóalanyiság megszűnését követő 30.-ig napig. Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként, az azt követő hónap 12-éig adóelőleget fizet. ezen kívül feltöltési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy december 20-áig a várható éves adó összegére ki kell egészíteni az előleg összegét.
8
5. számú melléklet
23
Amennyiben az adóévben már befizetett előleg összege meghaladja az adóévre megállapított EVÁ-t, akkor a különbözetet a bevallás beérkezésének napjától visszaigényelheti a 17-es 9számú nyomtatványon. 4.2.3. Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség Az EVA alanyát áfa fizetési kötelezettség terheli:
termékimport után
vagyonkivonás esetén
Európai Közösségen belüli termékbeszerzés esetén, az Áfa törvény előírásai szerint fordított adózás esetén
A termékimportot terhelő áfát a vámhatóság határozattal állapítja meg. Minden egyéb esetben az adózónak önadózás útján kell az adófizetési kötelezettség teljesíteni. Attól függően, hogy milyen jellemzői vannak, azt vagy a 1786-os számú
10
áfa bevallásban
kell szerepeltetni vagy az eva bevallásban. 4.2.4 Bizonylatolási, nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettség A vállalkozónak a tevékenységéről bizonylatot kell kibocsátania, melyet az Áfa törvény X. fejezet szerint kell végrehajtani. Ennek megfelelően a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére köteles számlát kibocsájtani. Ahogyan a KATA hatálya alá tartozó kisadózó is jelentéstételi kötelezettséggel rendelkezik, úgy az itt is megtalálható, néhány eltéréssel, csak eladói minőségben kell ezt végrehajtani. Az EVA adóalanynak az általa kibocsájtott számlák tekintetében kell nyilatkoznia, amelyben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Ez az értékhatár 2017. július 1-től 100 ezer forintra csökken. A nyilatkozatot az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban kell megtenni, arra az időszakra melyben a számla kiállításra került.
9
6. számú melléklet 7. számú melléklet
10
24
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószámát, csoportos áfa alanyiság esetén az első nyolc számjegyét
a kibocsájtott számla sorszámát, annak általános forgalmi adó alapját és az áthárított általános forgalmi adó összegét
a számla időpontját, annak kibocsájtásának keltét.
Nem kell a nyilatkozatban feltüntetni:
a nem adóalanynak teljesített értékesítéseket
belföldön
vagy
határon
átnyúló,
fordított
adózás
alá
tartozó
értékesítéseket/beszerzéseket.
külföldi,
magyar
adószámmal
nem
rendelkező
adóalanynak
teljesített
értékesítést
ahol a számla nem tartalmazhat áthárított adót
4.2.5 EVA alany által fizetendő járulékok Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény nem tartalmaz előírásokat az egyéni vállalkozások járulék, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulásra vonatkozóan. Ezekről a Tbj11, a Szocho12 törvény és a Eho13 törvény rendelkezik. Az EVA adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége attól függ, hogy milyen tevékenységként végezi a feladatokat. Az EVA adózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet. Akárcsak a KATA esetén itt is megkülönböztetünk főfoglalkozású, heti legalább 36 órás munkaviszonyból álló, illetve nappali tagozatos tanulmányokat folytató és kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő vállalkozót. A biztosított által fizetendő járulékok:
nyugdíjjárulék 10 százalék
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 8,5 százalék, ezen belül az egészségbiztosítási járulék 4 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
11
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 12 2011. évi CLVI. törvény 13 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
25
szociális hozzájárulási adó 22 százalék
Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 110 forint. A járulékok és adók alapja a nyugdíjjárulék esetén a minimálbér, az egészségbiztosítás és munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka alapján kell számolni. A minimálbér 127 500 forint, a garantált bérminimum 161 000 forint. Az egyéni vállalkozó nem köteles nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkapiaci járulékot fizetni, ha:
táppénzben, baleseti táppénzben, CSED vagy GYED-ben részesül
katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona
fogvatartott
ügyvédi tevékenységét, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát vagy álla-egészségügyi szolgáltató tevékenységét szünetelteti
Amennyiben ezek csak tört hónapra állnak fent, akkor a járulékfizetés alsó határ számításánál a járulékalap harmincad részét kell venni minden napra. Ugyan ez a szabály érvényes akkor is ha a jogviszony hónap közepén kezdődik vagy szűnik meg. A járulékokat és adót a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Többes jogviszonyú eva adózó - ide érte a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti egyéni vállalkozót és a nappali rendszerű oktatásban résztvevő hallgatót – esetén nem kell megfizetni a 1,5 százalékos munkaerő piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot és a szociális hozzájárulási adót, azaz csak 4 százalék fizetési kötelezettség terheli. Ezt a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni. Kiegészítő tevékenységet folytat az a vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként vagy özvegyi nyugdíjban részesül, és aki reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ezen kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak havi 7 110 ft, napi 237 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulék és adóbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12-éig teljesíti az ’5814-as számú nyomtatványon. Ugyan ezt a nyomtatványt tölti ki a többes jogviszonyú vállalkozó, azzal a különbséggel, hogy ő csak negyedévente
14
8. számú melléklet
26
küldi meg a hatóságnak. A kiegészítő tevékenységet folytató pedig a ’4315-as számú nyomtatványt tölti ki évente, az üzleti évet követő év február 25-éig. Ha az egyéni vállalkozó foglalkoztatónak minősül akkor neki a ’0816-as nyomtatvány kitöltése kötelező. 4.2.6 Az adóalanyiság megszűnése Megszűnhet az adóalanyiság, ha a vállalkozó kijelentkezik az EVA hatálya alól, vagy a következő évre nem választhatja. Ebben az esetben a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint teljesít, vagy ha a feltételeknek megfelel, választhatja az átalányadózást vagy a kisadózó vállalkozás tételes adóját. Megszűnik az adó hatálya akkor is, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély elveszti vagy korlátozzák cselekvőképességében és azt a törvényes képviselője nem folytatja helyette Megmaradhat az adóalanyiság a z egyéni vállalkozó halála esetén, ha azt özvegye vagy örököse folytatja és arról 90 napon belül nyilatkozik. Az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja az adóévben az átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseket, ha az adóévben jogszerűen nem jelentkezett volna be az eva hatálya alá, és akkor, sem ha az adóévet követő négy évben, ha az adóalanyiság év közben szűnt meg.
4.3 Alanyi adómentesség Alanyi adómentesség esetén, maga az adó alany lesz mentes az általános forgalmi adó fizetése alól, függetlenül annak tevékenységétől. Ezt azoknak a kisvállalkozásoknak érdemes választania, akinek az éves árbevétele nem haladja meg a 8 millió
17
forintot,
már működő vállalkozások esetén az üzleti évet megelőző évben sem haladhatja meg a bevétel ezen értéket. Az alanyi adómentesség a tevékenység kezdetekor választható, vagy a tárgyév végén a következő évre vonatkozóan.
15
9. számú melléklet 10. számú melléklet 17 2017. január 1-étől, előtte 6 millió forint volt 16
27
5. A kis-és középvállalkozások helyzete az Európai Unióban „Tekintettel arra, hogy a kkv-k adják az összes európai vállalat 99%-át, rendkívül fontos, hogy valamennyi meglévő politikát és eszközt – mind európai, mind nemzeti szinten – mozgósítsák, és a kisvállalatokhoz igazítsák.” (Špidla, Vladimír) Ugyan ez a mondat 2007-ben hagyta el az akkori foglalkoztatásért felelős biztos száját, ez azóta sem sokat változott, bizonyítja ezt az alábbi ábra is mely a 2014-es adatokat tartalmazza az Európai Unió vállalkozásaira vonatkozóan.
A vállalatok aránya 2014-ben az Európai Unióban közép vállalat
nagyvállalat
kisvállalat
mikrovállalat
4. ábra: Az eurostat adatai alapján saját szerkesztés
5.1 Kitekintés keletre - Románia helyzete az Európai Unióban A romániai KKV-szektor szerkezete hasonló a Magyarországon találhatóhoz, viszont kevesebb a mikrovállalkozások aránya. Romániában nagyobb arányban vannak azok a vállalkozások, amelyek kevesebb tudást igényelnek. A legnépszerűbb vállalkozások tevékenységek az utazási irodák, bérleti és lízingszolgáltatások, szárazföldi szállítás és futárszolgálat. Ezen tevékenységekhez kapcsolódó adókra még a későbbiekben kitérek. A gazdasági válság, akár csak a többi országban, itt is megviselte a vállalkozásokat. A kkv szektort sokkal jobban, mint az Európa uniós átlag. Ezen vállalkozások sokkal lassabban kezdek el fejlődni a válság után, mint nagyobb társaik. Ennek egyik oka, hogy kevésbé innovatívak, gyengébb technológiával vannak felszerelve és kevésbé
28
versenyképesek, mint nagyobb társai. Az alábbi ábrán is látszik, hogy a romániai kkv szektor elmaradt az európai átlagtól. A legnagyobb eltéréseket
Arány
Románia KKV szektorának viszonyítása az EU átlaghoz
100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%
Közepes Kicsi Mikro
5. ábra A 2014 SBA Fact sheet Romania alapján saját szerkesztés
A fenti ábráról leolvasható, hogy a mikro vállalkozások vannak a legnagyobb arányban az országban, és ennek ellenére mégis le van maradva az európai uniós átlagtól, mint darabszámban, mint az általuk foglalkoztatottak létszámában és a hozzáadott érték is jóval kevesebb, mint az átlag. Ennek oka a válságból való nehéz kilábalás és az vállalkozáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek, beleértve az adóztatást és annak mértékét is.
29
5.1.1. Vállalkozási formák Romániában Korlátolt felelőségű társaság (SRL) Részvénytársaság (SA)
Jogi személyiséggel rendelkező társaságok
Betéti társaság (SCS) Betéti részvénytársaság (SCA) Közkereseti társaság (SNC)
Vállalati formák
Szabadfoglalkozású szakmák
Szövetkezet Engedélyezett természetes személy (PFA) Egyéni vállalkozás (II)
Jogi személyiség nélküli vállalatok
Családi vállalkozás (IF)
Vállalati társulás (AP)
6. ábra Vállalati formák Romániában – saját szerkesztés
Az első öt vállalati forma kereskedelmi társaság, ezt az 1990. évi 31. sz., a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény szabályozza, a szövetkezeti formákat általánosságban a 2005. évi 1. sz. törvény, valamint a szövetkezeti formákra külön vonatkozó jogszabályok szabályozzák. Meg kell még említeni más sajátos formákat is, amelyek tulajdonképpen egyik fenti kategóriába sem tartoznak, átmenetet képezve az egyéni vállalkozások és a kereskedelmi társaságok között, kölcsönözve bizonyos elemeket mindkét formából, ezek bizonyos speciális, szakmai vállalati formák, amelyekre az adott szakma szervezeti és működési jogszabályai az irányadóak. Ezek a vállalati formák saját külön szervezeti törvényeik szerint alakulnak és működnek, jogi 30
személyiségük nincsen illetve a jogi személyiség megszerzéséhez speciális feltételek teljesítése
szükséges.
Alapvető
működés
szempontjából
az
engedélyezett
magánszemélyhez állna a legközelebb. Az engedélyezett természetes személyt (persoană fizică autorizată), az egyéni vállalatot (intreprindere individuală) valamint a családi vállalkozásokat (intreprindere familială) a 2008. évi 44. számú kormányrendelet szabályozza. Az engedélyezett fizikai személy saját munkaerejét használva végez gazdasági tevékenységet előzetes, a területileg illetékességgel rendelkező Cégnyilvántartási Hivatal (Oficiul Registrului Comerţului) engedélye alapján. Az engedélyezett fizikai személy adószámmal rendelkezik és alkalmazhat harmadik személyt és a magyar szabályokhoz képest eltérően dolgozhat más jogi entitás alatt együttműködési szerződéssel. A PFA államilag biztosított személy. Az egyéni vállalkozásnak szintén nincsen jogi személyisége, tevékenységét a tulajdonos fizikai személy szervezi meg, aki viszont soha nem lehet egy időben engedélyezett fizikai személy is. Az engedélyezett fizikai személyhez hasonlóan munkaszerződéssel vagy együttműködési szerződéssel alkalmazhat vagy működhet együtt harmadik személlyel, illetve mint fizikai személy egyidejűleg munkaviszonyban állhat harmadik személlyel. Az egyéni vállalkozó mindig kereskedői minőséggel is bír. A családi vállalkozás gazdasági tevékenységét egy PFA szervezi meg a családjával együtt. Családtagnak minősül a férj, a feleség, a 16 évnél idősebb gyerekek valamint a IV. fokig terjedő rokon. A családi vállalkozás az előbbi két formával szemben nem alkalmazhat egyéni munkaszerződéssel harmadik személyt. A családi vállalkozásnak legalább két tagja van. A szabadfoglalkozású szakmák (ügyvéd, közjegyző, családorvos, építész) esetében, annak ellenére, hogy a működés és adózás szempontjából hasonló a helyzet, mint az egyéni vállalkozók esetében, e vállalkozói-szakmai formák létrehozását különleges, a szakmára vonatkozó szervezeti és működési szabályok szabályozzák. Általában a létrehozást az illetékes szakmai szerv engedélyezi, nem a Cégnyilvántartási Hivatal. A magánvállalkozást (PFA), egyéni vállalkozást és a családi vállalkozás bejegyzését és a működési engedély kérését ahhoz a cégnyilvántartó hivatalhoz kell benyújtani, amely annak a megyének a bírósága mellett működik, amely megyében a székhely található. A
31
bejegyzés a megyei bíróság mellett működő cégnyilvántartó hivatal igazgatója által aláírt határozattal történik. A cégnyilvántartó hivatal köteles kiállítani a vállalkozói bizonylatot, amelynek tartalmaznia kell az adószámot, a saját felelősségre tett nyilatkozat alapján kiállított megállapító bizonylatot (működési engedélyt), valamint egyéb, a törvény által előírt okiratot. 5.1.2 Magánvállalkozás (PFA) A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély az állami nyugdíjbiztosítónál biztosított, valamint jogosult egészségbiztosításra és munkanélküliségi biztosításra, a törvényes előírások értelmében. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély elsősorban saját munkaerejét és adottságait használja a tevékenysége végzésére. Nem lehet ugyanabban az időben vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély és egyéni vállalkozó is. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélynek megszűnik a tevékenysége és törlik a cégnyilvántartásból a következő esetekben:
elhalálozás
a magánszemély akaratából
a 26/1990-es Törvény (újra kiadott és kiegészített) 25. cikkelyének értelmében.
5.1.3 Egyéni vállalkozó (II) A vállalkozása megszervezése és működtetése érdekében az egyéni vállalkozó munkaadói minőségben alkalmazhat munkavállalókat egyéni munkaszerződéssel, ezeket a szerződéseket a törvény értelmében iktatni kell a Területi Munkaügyi Felügyelőségnél,
valamint
magánszemélyekkel,
vagy
együttműködhet egyéni
vállalkozói
vállalkozás
engedéllyel
képviselőivel
rendelkező
vagy
családi
vállalkozásokkal, valamely gazdasági tevékenység végzése érdekében, anélkül, hogy ez a jogi állapotát módosítaná. Az egyéni vállalkozásnak megszűnik a tevékenysége és törlik a cégnyilvántartásból a következő esetekben:
elhalálozás;
a vállalkozó akaratából
a 26/1990-es Törvény (újra kiadott és kiegészített) 25. cikkelyének értelmében. 32
A törlési kérelmet, amelyhez csatolni kell az igazoló okiratokat hiteles másolatban, a megyei bíróság mellett működő cégnyilvántartó hivatalba nyújthatja be bármely érdekelt személy. Fenti esetben az örökösök folytathatják a vállalkozás tevékenységét abban az esetben, ha a hagyatéki eljárás lefolytatásától számított 6 hónapon belül e szándékukat közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban kinyilvánítják. Ha több örökös van, ezek kineveznek egy képviselőt, annak érdekében, hogy a tevékenységet családi vállalkozás formájában folytassák. 5.1.4 Családi vállalkozás (IF) A családi vállalkozás nevének tartalmaznia kell annak a családtagnak a nevét, aki kezdeményezte a társulást, ezt követi a családi vállalkozás kifejezés. A családi vállalkozás tagja egyidejűleg lehet egyéni vállalkozás tulajdonosa vagy engedélyezett természetes személy is. Mint természetes személy lehet alkalmazottja harmadik félnek, attól függetlenül, hogy annak tevékenységi területe az illető családi vállalkozás tevékenységével azonos-e vagy sem. A családi vállalkozás megállapodási szerződés alapján jön létre, amelyet a családtagok írásos formában kötnek meg. A megállapodási szerződésnek tartalmaznia kell a tagok család- és keresztnevét, ki lesz a családi vállalkozás kijelölt képviselője, keltezést, a tagok részesedését a nettó jövedelemből, a családtagok rokoni viszonyát, visszalépési feltételeket. A családi vállalkozás felszámolódik, ha a tagoknak több mint fele elhalálozott, ha a tagoknak több mint a fele kéri a felszámolást vagy visszalép a családi vállalkozás tevékenységéből, károsított üzletfél kérésére, a törvényes előírásoknak megfelelően. A bejegyzés során a család számos költséggel számolhat, kb. 25 jogcímen kell valamilyen díjat, illetéket fizetni. Ilyenek a törzstőke-bejegyzés díja, engedélyezési illeték és a hirdetési díj a Hivatalos Közlönyben. Mindezek mellett az ügyintézés is nagyon lassú, akár 3-4 hónap is lehet, mire minden szükséges dokumentumot beadnak és elfogadásra kerül.
33
5.1.5 Számviteli nyilvántartás A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, az egyéni és családi vállalkozás egyszerűsített könyvelési nyilvántartást vezet, a magánszemélyekre, mint adófizetőkre vonatkozó szabályozások értelmében. A magánvállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély egyszerűsített számviteli nyilvántartást vezet, ez tényleg egyszerű, ki-ki maga elvégezheti, nincs szükség könyvelőre, de a tapasztalatok szerint mégis rájuk bízzák. Adózás: A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély előnyösebben adózik, mint a kereskedelmi társaság. A magánszemélyek adóztatása kétféleképpen történik. Egyrészt lehet meghatározott bevétel után, másrészt pedig reális bevétel szerint. Meghatározott bevétel szerint adózás esetén minden évben meghatározásra kerül megyénként azon tevékenységek, melyek így adóznak és hozzá megyénként és tevékenységenként határozzák meg a fix bevételt mely után az adó mértéke 16%, ezt negyedévente kell fizetni, függetlenül attól, hogy elérte e a vállalkozás azt a bevételt vagy nem. Ennek az adózási formának az előnye, hogy a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély nem köteles számviteli nyilvántartást vezetni. Kifizeti a meghatározott adót akkor is, ha van annyi bevétel, akkor is, ha nincs. Kedvezmények is alkalmazhatóak a következő esetekben:
amennyiben a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély munkakönyves alkalmazott is egyben, a meghatározott bevétel értéke 60%-kal csökken.
a nők esetében 60, férfiak esetében 65 év feletti adózók meghatározott bevétele 10%-kal csökkentett.
A fix bevételi összegeket az ANAF oldalán megtalálható mindenki számára megyénként lebontva és azon belül is tevékenységi körönként, sőt megyeszékhelyen és megyén belüli különböző nagyvárosokban is eltérő lehet. Ezekből szemezgetve kiemelek néhányat és összehasonlítom, hogy mekkora az átlagos adóalap lejben különböző megyékben tevékenységenként.
34
7. ábra Saját szerkesztés -ANAF.ro alapján Az egyik legfelkapottabb tevékenység a turizmus, ezért az utazási tevékenységgel kapcsolatos adók jelentősek. A fenti ábrán (7. ábra) jól láthatók Románia megyeszékhelyeinek adóalapja e tevékenységen belül. Jól látható, hogy a legkisebb és a legnagyobb adóalap között a különbség több mint kétszeres, azaz jelentős.
35
Látható a térképen is, hogy a turizmusit érintő nagyobb adók, azon megyéket érintik, amelyek kiemelt szerepet töltenek be Romániába. Vrancea és Valcea megyéken keresztül lehet átjutni a Kápátokon. Constanta megye pedig a román tengerpart miatt felkapott. Kolozs megye (Cluj) Erdély szíveként ismert és népszerű turisztikai célpont. Románia megyéi
8. ábra http://www.cegledinfo.hu/?t=24&id=1265&p_t=1&anch..
Nőként, kíváncsi voltam, hogy a mai világban már szinte mindenki által igénybe vett fodrászatot és szépségápolást hol terhelik a legnagyobb adóval. Ez látható a 9-es számú ábrán. A legtöbb adót, Constanta megyében és Kolozs megyében fizetik. Constantan 27 330 lej az adó alap, mely után 16% adót fizetnek, azaz 4372.8 lejt, amit az MNB április 28-ai árfolyamén 18átszámolva 300 ezer forint adót kell fizetni negyedévente. Az összeg nem sokkal marad el Kolozs megyében sem, ezzel ellentétben azokkal a megyékkel ahol mindössze 2400 lejt, azaz 164 880 forintot kell fizetni negyedévente. Itt is látszik, hogy milyen nagy különbségek vannak.
18
MNB árfolyam: 1 RON = 68,7 HUF
36
Adóalap mértéke fodrászati és szépségápolás (TEÁOR - 9602) szerint a megyeszékhelyeken Fodrászati és szépségápolás - CAEN: 9602 27330
CONSTANTA CLUJ OLT MURES COVASNA BRASOV GORJ BIHOR ALBA BISTRITA-NASAUD TIMIS VALCEA GALATI ARGES BUCURESTI CARAS-SEVERIN VASLUI ARAD SIBIU SALAJ BRAILA NEAMT HUNEDOARA PRAVOHA SUCEAVA MARAMURES GIURGIU IALOMITA ILFOV DAMBOVITA VRANCEA MEHEDINTI SATU MARE BUZAU DOLJ TELEORMAN IASI TULCEA HARGHITA CALARASI BOTOSANI BACAU
24240 20800 20500 20400 19100 18800 18600 18600 18100 17800 17300 17000 17000 17000 17000 16600 16500 16500 16400 16000 16000 16000 16000 15500 15300 15150 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000 15000
9. ábra
Saját szerkesztés -ANAF.ro alapján
Az áruszállítás területén jóval kisebb az eltérés a legdrágább és legolcsóbb megye közt, csupán körülbelül 83 ezer forinttal fizet többet negyedévente egy Constanta megyei vállalkozó egy Hargita megyeihez képest.
37
10. ábra
Saját szerkesztés -ANAF.ro alapján
Megdöbbentő eredmények születtek azonban személyszállítás terén. Itt fontos megemlíteni, hogy Románia nem rendelkezik állami busztársasággal és a vasúthálózat is a hegyeknek köszönhetően le van korlátozva. A taxisokat terhelő legnagyobb adót a
38
103 000 lakosú Szatmárnémetiben állapították meg. Ez két és fészere a legkisebb adóalapnak. Második helyen a Kolozs megyei Kolozsvár áll, lemaradva az első helytől mindegy 10 ezer lejjel.
11. ábra
Saját szerkesztés -ANAF.ro alapján
A fent bemutatott négy tevékenységből is jól látszik, hogy aki Romániában akar vállalkozást indítani ahhoz átgondolt székhely szükséges, hiszen az adók közötti különbségek hatalmasak lehetnek, ha él a fix összegű bevétel utáni adózással. Az
engedélyezett
természetes
személyek,
egyéni
vállalkozások
és
a családi
vállalkozások kötelesek a jövedelemadó befizetése mellett az egészségügy-biztosítási 39
járulék, valamint a
társadalombiztosítási járulék befizetésére. Az egészségügy-
biztosítási járulék mértéke 5,5%, amelyet a nettó jövedelemre (adózandó alap) számolnak. Az egészségügy-biztosítási járulékot negyedévenként kell fizetni az államkincstárba. A társadalombiztosítási járulék mértéke 31,30 %. Az adózandó alap nem lehet kisebb, mint 741 lej (a bruttó átlagkereset, 2117 lej, 35%-a), és nem lehet nagyobb, mint 10 585 lej (a bruttó átlagkereset ötszöröse). A társadalombiztosítási járulékot havonta kell befizetni az államkincstárba. Társadalombiztosítási járulékot viszont csak abban az esetben kell fizessenek ezen személyek, ha ez az egyetlen jövedelemforrásuk. Az ÁFA közvetett adó. Az ÁFA-kulcs általános mértéke 24%, amelyet az adózandó alapra számolnak. Bizonyos esetekben alkalmaznak csökkentett ÁFA-kulcsot is, a csökkentett ÁFA-kulcs lehet 9% (például könyvek árusítása, gyógyszerek árusítása, szállodai elszállásolás) vagy 5% (lakáseladás). A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások és a jogi személyiséggel nem rendelkező engedélyezett természetes személyek, egyéni vállalkozások és a családi vállalkozások egyaránt lehetnek ÁFAfizetők. Kötelező az ÁFA- fizetők sorába bejelentkezni, ha az évi forgalom meghaladja a 60 000 eurónak megfelelő lejt, azaz 220 000 lejt. A számoláskor figyelembe vett árfolyam a Románia Európai Unióhoz való csatlakozásakor érvényes lej/euró árfolyam. Ha a forgalom nem haladja meg a fent említett értéket, az illető kereskedelmi társaság, engedélyezett természetes személy, egyéni vállalkozás és családi vállalkozás szabadon választhat, hogy bejelentkezik, vagy nem jelentkezik be az ÁFAfizetők sorába, kivéve, ha a tevékenységi körök nem ÁFA- kötelesek.
5.2 Kitekintés nyugatra, Németország19 Hazánk 2004.-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A határok megnyitása után egyre több magyar indult az uniós országok valamelyikébe szerencsét próbálni a jobb megélhetés reményében. A három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. Becslések szerint a külföldön dolgozó magyarok száma 2014 végére eléri a 600 000 főt. A német statisztikai hivatal 135 614 magyar állampolgárságú embert tartott nyilván 2013 év végén. Ez közel 29 százalékkal több, mint az előző
19
2014 SBA Fact sheet Germany
40
évben. A többség alkalmazottként dolgozik, azonban van jó néhány bátor honfitársunk, aki saját vállalkozást indít. Németország helyzete nagyon különleges a kkv szektorban, hiszen talán ez volt az egyetlen olyan ország ahol a válság ideje alatt és után a számuk nem csökkent, hanem nőtt. 2009 és 2013 között közel 160 ezer új kis és középvállalkozást indítottak el. Hazánktól és Romániától eltérően a mikrovállalkozások jóval alulmaradnak az európai uniós átlagnak, de a kis és középvállalkozások száma kiemelkedően meghaladja az. A kisvállalkozások európai uniós átlaga 6,4 százalék, melyet a német vállalatok túlszárnyalva 15,2 százalékos aránnyal jelennek meg. A kisvállalatok, azaz a 10 és 49 főt foglalkoztató cégek az ország munkavállalóinak negyedét foglalkoztatják. 5.2.1. Vállalkozási formák Németországban20 Vállalati formák csoportosítása Németországban Közkereseti társaság (OHG)
Jogi személyiséggel rendelkező
Betéti társaság (KG) Korlátolt felelősségű társaság (GmbH.) Részvénytársaságot (AG)
Vállalati formák
Magánvállalkozás (Gewerbe)
Jogi személyiség nélküli
Egyéni vállalkozás (Einzelunternehmer) Szabad foglalkozású (freie Berufe) Polgári jogi társaság GbR, BGB 12. ábra Saját szerkesztés
20
http://quartz.hu
41
Polgári jogi társaság (GbR, BGB-társaság): Ez az egyéni vállalkozáshoz hasonló forma, megalapításához nincs szükség írásos társasági szerződésre, de ajánlatos a társulás leglényegesebb pontjait írásban rögzíteni. A társaságot az iparűzési hivatalnál kell bejelenteni a tagoknak közösen, akik a társaság tartozásaiért egész vagyonukkal felelnek. Egyéni vállalkozás (E.K) esetén egy természetes személy egyedül hoz létre vállalkozást. A vállalkozást fel kell vetetni a cégjegyzékbe. Az egyéni vállalkozó vállalkozásáért teljes vagyonával korlátlanul felelős. A vállalkozónak évente egyszer mérleget készítenie. Magánvállalkozás (Gewerbe): Ezek a vállalkozási formák többnyire egy munkára szólnak, évi 7500 eurós bevételig adómentesek, ha nincs családja a vállalkozónak. Ha már családos a vállalkozó, akkor ez a bevételi összeg évi 18ezer eurós bevételig emelkedik. Efelett már progresszív adózás van érvényben, a legkisebb személyi jövedelemadó mértéke 20 %. A magánvállalkozás létrehozása sokkal kevesebbe kerül, maximum 100-150 eurót igényel induláskor. Ezzel a vállalkozási formával mehetnek dolgozni az építőmunkások, a mezőgazdasági munkások, de akár az orvosok is. Szabad foglalkozásokat (freie Berufe) űzőknek, akik döntően szellemi, tudományos, művészeti, gyógyító, oktató tevékenységet végeznek, nem kell bejelentkezniük az iparűzési hivatalnál, de az adóhivatalnál regisztráltatniuk kell magukat. A szakipari tevékenység végzése legtöbb esetben német mestervizsgához kötött. Ezek megléte esetén veszik fel a vállalkozót a kamarai szakipari jegyzékbe. A német jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a külföldi szakiparosok kivételes engedélyezési eljárás keretében a szakmai kamaráknál elismertessék a szaktudásukat. Az
önálló
tevékenységet
végzőknek
nem
áll
fenn
jogszabályban
előírt
társadalombiztosítási rendszerben való részvételi kötelezettség, ezért csak magán úton biztosítathatják magukat, pl. magán baleset- és betegbiztosítást kötnek, mert az ellátás Németországban nagyon drága, 1 nap kórházi ellátás 500 EUR-tól kezdődik. Az ápolási szükségletüket és a nyugdíjukat is magunknak kell biztosítaniuk. Az egyéni és társas vállalkozók munkanélküli és nyugdíj ellátásban az államtól nem részesülnek. Nyereségük után ezért nem fizetnek be adót és járulékokat a teherviselő szervek költségvetésébe. A vállalkozó minden társadalombiztosítási megállapodást 42
maga köt a magánkézben lévő pénztárakkal és fizeti be nekik a járulékokat, év végén pedig eleget tesz egyéb adókötelezettségének az Adóhivatalnál. 5.2.2 Kinek érdemes vállalkozni Németországban? A németek szeretik a magyar szakmunkásokat. Jól, gyorsan, szépen dolgoznak, precízek és nem riadnak vissza a túlórától sem. Egy ügyes, precíz szakmunkás (kőműves, ács, burkoló, festő,asztalos,vízvezeték szerelő,) jó esélyekkel indul a német munkaerő piacon. Tehát ha adott egy jó szakma, akkor érdemes gondolkodni a továbbiakban. Fontos, hogy a leendő vállalkozó jól beszéljen németül, legyen indulótőkéje, rendelkezzen kapcsolatokkal, referenciákkal. Növelheti az esélyeit az a vállalkozó, aki teljes brigádot tud állítani, pl. építőipar területén komplett kivitelezői gárdával garantált a siker. Ha mindez együtt van, akkor érdemes belekezdeni. Ha a vállalkozó ügyesen, szépen, pontosan, határidőre dolgozik, a megelégedett megrendelő újabb munkákat, újabb megrendelőket fog generálni. 5.2.3 Adózás és számviteli nyilvántartás Az egyéni vállalkozónak jövedelemadót és helyi iparűzési adót kell fizetnie és magán biztosítást. Jövedelemadót negyedévente kell fizetni előre, melyet év végén, szükség esetén ki kell egészíteni. Az adó mértéke ugyan az, mint a személyi jövedelemnél. Adómentesség van, ha a vállalkozó egyedülálló 8.882 euróig, ha házastársa van, akkor ez az összeg 17644 Euro. Németországban sávos adórendszer működik, azaz ha többet keresel, akkor több adót is kell fizetni. Minden összeg, ami meghaladja, akár 1 euróval is a nullzonát (8882€/év/személy) 14%-os adókulccsal lesz megadóztatva egészen a következő adókulcs szintig, amit már 15%-os adó illet. A határadókulcs, a legnagyobb alkalmazott
adókulcs,
jelenleg
45%.
Érdekesség
a
sávos
rendszernek
a
leggazdagabbakat éritő része, mely 250 731 euró éves jövedelemmel rendelkezőket érint, nekik ezen összeg felett 45%-os adót kell fizetni, ez forintban több mint 78 millió forint évente. 21 Progresszív adórendszer volt Magyarországon is 2011-ig.
21
MNB, április 28-i árfolyam 311.55 eur/huf
43
Az alábbi ábrán átható az adóosztályok típusa Németországban.
13. ábra Forrás: steuerklassen.com
Az ábra nagyon érthetően vizualizálja a rendszer lényegét, illetve segít, hogy ki-ki könnyen leolvashassa róla, hogy melyik osztályba is tartozik.
44
Akárcsak hazánkban, Németországban is van lehetőség alanyi áfa mentességre, ha az alábbi két feltétel egyszerre teljesül:
az éves bevétel áfaval növelt értéke nem haladja meg a 17 500 eurót az előző évben
az éves bevétel áfával növelt értéke várhatóan nem haladja meg az 50 ezer eurót az adóévben.
Az egyéni vállalkozó nem fizet állami egészségügyi hozzájárulást, ezáltal nem is részesülhet benne. Nekik magán egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, melynek mértéke 300 és 600 euró között van havonta, függően a biztosítás típusától. Néhány kedvezmény itt is alkalmazható, de a minimális érték 160 euró havonta.
5.3. Összehasonlítás Akárcsak a hétköznapi emberek, úgy az országok is folyton egymáshoz hasonlítják magukat minden téren. Én is összehasonlítom most a dolgozatom 3 fő szereplőjét, Magyarországot, Romániát és Németországot egymással, és az Európai Uniós átlaggal. Összehasonlításom alapja az SBA által készített 2014-es riport, mely minden országra elvégezte a kkv szektor elemzését. Elemzésem célja, hogy választ adjak arra kérdésre, hogy a 3 ország közül hol könnyebb, olcsóbb elindítani és működtetni egy vállalkozást és
hol
van
lehetőség
nagyobb
profit
szerzésére.
Kutatásomat
megelőzően
meggyőződésem volt, hogy Romániában a legolcsóbb elindítani és működtetni egy céget, Magyarországon a legbonyolultabbak az adószabályok és Németországban lehet a legnagyobb profitot elérni. Ezen feltevéseimet a következőkben igazolom vagy cáfolom. Tehát az első megválaszolandó kérdés, hogy hol lehet leggyorsabban és a legolcsóbban vállalkozásunkat elindítani. Németországban egy vállalkozás beindításhoz átlagosan 6-7 nap szükséges, Romániában fele ennyi idő alatt lehet indítani vállalkozást, csupán 3 nap szükséges hozzá, Magyarországon meglepően még ennyi időre sincs szükség, itthon már 2 munkanap alatt vállalttulajdonosok lehetünk. A három ország közül csak a németeknek nem sikerül teljesíteni az európai átlagot, mely 4,2 nap. Költségeket tekintve Románia a legolcsóbb ott 112 eurónak megfelelő lejért már beindíthatjuk a vállalkozásunkat, legdrágább Németország ahol háromszor többet kell fizetni, körülbelül 380 eurót. Magyarország az uniós átlag alatt maradva csábítja ide a
45
vállalkozni vágyókat, itthon körülbelül 240 eurónak megfelelő forintért, azaz körülbelül 72 ezer forintért indíthatunk vállalkozást. Második fontos kérdés, hogy hol a legbonyolultabbak az adószabályok. Ezt az adatot jól tükrözi, hogy egy évben hányszor kell az adózással foglalkozni, elvéve az időt az eredeti tevékenységtől és a bevallások elkészítése mennyi időt vesz igénybe. Nyilván abban az országban ahol egyszerűbbek az adózási szabályok ott kevesebb időt és energiát fordítanak rá. 2014-es adatok alapján Magyarország végzett az élen mindegy évi 280 órával, amit 12 alkalommal tesz meg. Azaz alkalmanként közel 24 órát töltünk adófizetéssel, a németek 218 órát töltenek ilyen feladatokkal évente, de csupán 9 alkalommal foglalkoznak a témával és mivel ritkábban kell nekik ezt tenni, így az több ideig is tart. Romániában kiugróan sok alkalommal foglalkoznak adófizetéssel, évente 39 alkalommal és összesen 200 órát töltenek el vele, így átlagosan alkalmanként csupán 5 órát foglalkoznak az adózási kérdésekkel. Az uniós átlag pedig évente 192 óra, melyet 12,5 alkalommal gyűjtenek össze. Úgy gondolom, a magyar kormánynak van még mit egyszerűsítenie, és minden vállalkozó várva várja a beígért „söralátét” méretű bevallásokat, bár a román könyvelőknek sem lehet sok szabadidejük, hiszen folyton bevallást készítenek. A vállalkozóknak a bevallások és azok fizetése mellett jellemzően gondot okoz a jogszabályok folyamatos változása. Az uniós vállalkozók 70 százaléka ért egyet azzal a ténnyel, hogy a változásokat nehéz követni. A magyarok elégedetlenebbek az uniós átlagnál, itthon 82 százalékuknak okoz mindennapos problémát a változások követése és alkalmazása, Romániában még rosszabb a helyzet ott közel 90 százalékuk aggódik a folyamatos változások miatt. E két ország ezen a téren sokat tanulhatna a németektől, ott a vállalkozók több mint fele nem félti a vállalkozását a változások miatt. A kutatásban itt lehetne mélyebbre ásni, hogy mi okoz ekkora különbséget, keleten több változás van, vagy a szakképzetlenség miatt azt nehezebben tudják értelmezni és alkalmazni.
46
6. Összefoglalás Szakdolgozatom során két kérdésre kerestem a választat. Az egyik kérdésem, hogy miért bízzák szakembereke az egyéni vállalkozások a nyilvántartásukat, hiszen ők maguk is megcsinálhatnák, pénzt takarítva meg ezzel a vállalkozásuknak. Erre a kérdésre a jogszabályok áttekintése után kaptam meg a választ, hisz sokszor nekem is, mint leendő szakmabelinek nehézséget okozott a törvény értelmezése, és kellő tapasztalat hiányában sok utána olvasást igényelt. Primer kutatásom eredménye is azt bizonyítja, hogy a megkérdezettek, összesen 58 fő, 65 százaléka kérne szakmai segítséget a vállalkozás indításához és annak működtetéséhez, 15 százaléka saját magának könyvel, míg 20 százalék gondolja úgy, hogy internet segítségével Ő maga is meg tudja oldani.
Egyéni vállalkozáshoz kérnél segítséget ? igen 20% 15%
nem, magam csinálom
65%
nem, interneten utána nézek
14. ábra Primer kutatás eredménye - saját szerkesztés
A kitöltőktől azt is megtudtam, hogy mennyit szánnak havonta egy szakember munkájára. A kitöltök 51 százaléka fizet vagy fizetne havonta 8 ezer és 10 ezer forint közti összeget, hogy az adminisztratív dolgokkal ne neki kelljen foglalkozni. Véleményem szerint ez egy reális összeg, mely az egyéni vállalkozónak sem egy óriási teher, hisz ennek többszörösét megkeresheti az idő alatt míg elsajátítja azt a tudást ami ehhez szükséges. Tehát az ok a szakemberek foglalkoztatására, egyrészt a bonyolultnak tűnő adórendszer és a tevékenység megfizethetősége. A másik kérdés, ami felkeltette érdeklődésemet, és a dolgozat második felében kifejtettem, az két másik uniós ország szabályrendszere. Összehasonlítottam Románia, Magyarország és Németország egyéni vállalkozóira vonatkozó adórendszert és a kis és középvállalkozások szerepét a három országban. A vizsgálat során arra jutottam, hogy minden országnak megvan a maga specifikuma, de egy közös mindegyikben, a kkv 47
szektor szerepe az országban. Mindhárom országban, de ez igaz az egész európai Unióra, hogy a kkv szektor hatalmas szerepet tölt be. A vállalatok aránya országon belül és az Európai Uniós átlag
15. ábra FBA Fact Sheet alapján saját szerkesztés
Amint a diagramok is mutatják, a mikrovállalkozások vannak a legtöbben minden országban és a nagyvállalatok aránya a legkevesebb. De hogy pontos képet kapjunk, fontos tudni a vállalatok értékteremtő képességét is. Ezt a 2015-ös évre vizsgáltam és a következő adatokat kaptam. A 16. ábrán látszik, hogy a kkv szektor képez az egyes országok felének a GDP-jét. Tehát fontos tényezők az ország életében, és a kormányoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük beszélve
ezen ezen
vállalkozások vállalkozások
támogatásába,
munkahelyteremtő
képességét, melyet a 17-es ábrán szemléltetek.
16. ábra SBA Fact sheet alapján saját szerkesztés
48
nem
Foglalkoztatottak aránya 2015-ben 100%
30,20%
32,80%
37,30%
80% 60%
21,70%
40%
23,30%
20%
22,20%
16,30%
20,50%
18,80%
23,10% 34,60%
19,20%
33,10% 17,30% 20,40% 29,20%
0% Románia
Magyarország Németország
Micro
Kcsi
Közép
EU átlag
Nagyvállalat
17. ábra SBA Fact Shhet 2015 alapján saját szerkesztés Sokan úgy gondolják, hogy a nagyobb vállalatok sokkal több embert foglalkoztatnak és igazából azok a gazdasághajtó erejét képezik, pedig a fent bemutatott ábrák is igazolják, hogy a kis és középvállalatok sokkal nagyobb szerepet vállalnak, mint nagyobb társaik. Magyarországon a mikrovállalatoknál dolgoznak a legtöbben. A három ország vizsgálata során minden országban találtam valami érdekeset, hasznosíthatót a jövőmre vonatkozóan. Megtanultam, hogy Romániában nem mindegy hogy melyik tevékenységet melyik megyében és azon belül is melyik városban folytatom, hisz eltérő az adóalap melyre a 16 százalékos adót kell megfizetni. Megjegyeztem, hogy Németországban a családos vállalkozókat jobban támogatják és a családi állapottól függően más adóosztályhoz tartoznak a vállalkozók és a munkavállalók,
illetve
fontos
információ,
hogy
Németországban
progresszív
adórendszer van, míg a két másik országban egysávos adórendszer működik. Magyarországon pedig megtanultam, hogy a két legnépszerűbb adózási kedvezménynek a KATA-nak és EVA-nak milyen értékhatárai vannak és mikor érdemes azokat választani. Véleményem szerint egyik országban sem egyszerű egy jól működő vállalkozás megtervezése és működtetése, de bárhol is vagyunk a világban, ha szorgalmasan, kitartóan, becsületesen dolgozunk, az előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét, így a garancia mi magunk vagyunk.
49
Mellékletek 1. sz melléklet: T101 nyomtatvány
50
2. sz. melléklet
51
3. sz melléklet
52
4 sz. melléklet
53
5. sz. melléklet
54
6. sz melléklet
55
7. sz. melléklet
56
8. sz. melléklet
57
9 sz. melléklet
58
59
60
Irodalomjegyzék 1998. évi LXVI. törvény Az egészségügyi hozzájárulásról. (dátum nélk.). 1997. évi LXXX. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről . (dátum nélk.). 2004. évi XXXIV. törvény, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. (dátum nélk.). 2009. évi CXV. törvény, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről. (dátum nélk.). 2011. évi CLVI. törvény, egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról. (dátum nélk.). 2012. évi CXLVII törvény, . (dátum nélk.). a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. ANAF. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2017. 04 20-25, forrás: https://www.anaf.ro/anaf/internet/ANAF/asistenta_contribuabili/persoane_fizice/nor me_de_venit/!ut/p/a1/hY_LDoIwEEW_xQVb2lLFxl1FpSFGNxKxG1MSXgZbUir8vpWwM EZxdnNzTu4M4CABXIquKoSplBT1a-f-lSHmM494EcHxHNKAHJZod0JHhixwsQD8MRR-HS7HvyYBDYI8ehPAH_6z4BPVYQbPAITJ0aA Erzsébet, d. K.-d.-d. (2010). Jogi ismeretek. Penta Unió. Eurostat. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2017. 04 15, forrás: http://ec.europa.eu/eurostat http://quartz.hu. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2017. 05 10, forrás: http://quartz.hu http://www.existenzgruender.de/EN/Die-ersten-Schritte/Steuern/inhalt.html. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2017. 05 10, forrás: http://www.existenzgruender.de/EN/Die-erstenSchritte/Steuern/inhalt.html https://segitseg.magyarorszag.hu. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2017. április 17, forrás: https://segitseg.magyarorszag.hu/etananyag/megujult_ugyfelkapu_etananyag.html https://ugyintezes.magyarorszag.hu. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2017. április 15, forrás: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Ceg_alapitasa20091202.html?ugy =egyenvall.html Ildikó, F. (2008). Elméleti Gazdaságtan 11. osztály Mikroökonomia. Műszaki Kiadó. Imre, d. S. (2006). A számvitel alapjai. Perfekt. Kormanyhivatal. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2017. április 20, forrás: http://www.kormanyhivatal.hu/download/9/bf/d0000/egyeni-vallalkozo.pdf László, G. (2011). Kis- és középvállalkozások üzletfinanszírozása. Saldo. Péter, K. (2003). Tervezés a vállalkozások gyakorlatában. Perfekt.
61
SBA Fact Sheet Germany. (dátum nélk.). Forrás: ec.europa.eu SBA Fact Sheet Hungary. (dátum nélk.). Forrás: ec.europa.eu SBA Fact sheet Romania . (dátum nélk.). Forrás: ec.europa.eu Špidla, Vladimír. (dátum nélk.). „Kkv-szerkezetátalakítási fórum". 2007. november 26-i megnyitóján. steuerklassen.com. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2017. 05 11, forrás: www.steuerklassen.com Zoltán, V. Z.-S. (dátum nélk.). A marketing alapjai.
62
