NYILATKOZAT A BECSÜLT ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERTANÁRÓL, KÜLÖNÖSEN ÁRUBESZERZÉS ESETÉN A PIACKUTATÁS EREDMÉNYÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ ÉS DOKUMENTUMMINTA
1/9
TÁJÉKOZTATÓ A MINTA HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOSAN A jelen minta azzal a céllal készült, hogy segítséget nyújtson az európai uniós forrásból támogatott közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához. A minta elkészítésekor beépítésre kerültek a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály gyakorlatban felmerült észrevételei, valamint az Európai Unió Bizottsága által végzett auditok tapasztalatai alapján olyan javaslatokat tartalmaz a minta, amely konkrét közbeszerzési eljárások lefolytatásához javasolt. A jelen minta elkészítésekor nem vállalkozhattunk teljes körűségre, ezért minden egyedi ügyben mérlegelés tárgya, hogy pontosan milyen tartalmú dokumentumot készít az ajánlatkérő. Erre tekintettel felhívjuk a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy a végleges dokumentumukat minden alkalommal az egyedi ügy által megkívánt körülményeknek megfelelően készítsék elő. A jelen mintában konkrét szövegszerű megfogalmazásra is találnak javaslatot, valamint ezek alapján ellenőrizhetik saját dokumentumaikat. Az eljárások lefolytatása során kiemelten fontos a hatályos jogszabályok, valamint a joggyakorlat ismerete és betartása is. Erre tekintettel a jelen minta önmagában nem elégséges az eljárások megfelelő dokumentálásához. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) nem rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérőnek pontosan milyen módszerekkel szükséges meghatározni az adott közbeszerzési eljárás becsült értékét. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 28. §-a a jelenleg hatályos szabályozás ezen hiányosságát pótolja, tekintettel arra, hogy az új Kbt. a kialakult gyakorlatnak megfelelően már részletesen szabályozza, hogy pontosan milyen cselekmények elvégzése értendő a közbeszerzési eljárás előkészítése alatt, továbbá részletesen meghatározza azt is, hogy hogyan, milyen objektív alapú módszerekkel szükséges meghatározni a becsült értéket. Kérjük, hogy folyamatosan kövessék nyomon a jogértelmezési kérdések változását, ezzel lehetővé téve, hogy az eljárások előkészítése és ellenőrzése minden esetben megfeleljen a hatályos követelményeknek. Bízunk abban, hogy az elkészített minta elősegíti a gördülékeny ellenőrzést és az európai uniós szempontból is elfogadható eljárások előkészítését.
2/9
TARTALOMJEGYZÉK NYILATKOZAT A BECSÜLT ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERTANÁRÓL, KÜLÖNÖSEN ÁRUBESZERZÉS ESETÉN A PIACKUTATÁS EREDMÉNYÉRŐL – TÁJÉKOZTATÓ……………………………………….4 NYILATKOZAT A BECSÜLT ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERTANÁRÓL, KÜLÖNÖSEN ÁRUBESZERZÉS ESETÉN A PIACKUTATÁS EREDMÉNYÉRŐL – MINTA…………………………………………………….7
3/9
Nyilatkozat a becsült érték meghatározásának módszertanáról, különösen árubeszerzés esetén a piackutatás eredményéről Tájékoztató A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) nem rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérőnek pontosan milyen módszerekkel szükséges meghatározni az adott közbeszerzési eljárás becsült értékét. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 28. §-a a jelenleg hatályos szabályozás ezen hiányosságát pótolja, tekintettel arra, hogy az új Kbt. a kialakult gyakorlatnak megfelelően már részletesen szabályozza, hogy pontosan milyen cselekmények elvégzése értendő a közbeszerzési eljárás előkészítése alatt, továbbá részletesen meghatározza azt is, hogy hogyan, milyen objektív alapú módszerekkel szükséges meghatározni a becsült értéket. Ilyen módszerek különösen: 1. a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése, 2. a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás, 3. igazságügyi szakértő igénybe vétele, 4. szakmai kamarák által ajánlott díjszabások, 5. szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis, 6. a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika, 7. az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése. Az új Kbt. alapján a becsült érték meghatározása érdekében végzett vizsgálat eredményét dokumentálni kell. Az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárások esetében audit tapasztalatok alapján már jelenleg is különösen fontos, hogy ajánlatkérő megfelelő részletességű számításokkal és dokumentált piackutatással támassza alá a becsült értékék meghatározását. A piackutatás mellett ajánlatkérő a nyilvánosan (és elektronikusan) elérhető adatbázisok adataira is támaszkodhat. Amennyiben a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, a becsült érték meghatározása érdekében végzett piackutatás esetében az ajánlatkérői igényeknek, elvárásoknak megfelelő árukkal egyenértékű árukra is figyelemmel kell lenni, főként az indikatív ajánlatok bekérésénél. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által kötött keretmegállapodások esetében a becsült érték kiszámításának alapját a 4/9
keretmegállapodásban egységárak) adják.
meghatározott
egységárak
(legmagasabb
A támogatásból megvalósuló közbeszerzések folyamatba épített ellenőrzésével kapcsolatosan elsőként arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a becsült érték meghatározásának helyességét elsősorban a Közreműködő Szervezet vagy az Irányító Hatóság ellenőrzi. Amennyiben erre bármely okból mégsem kerül sor, akkor a KFF – a hatáskörébe tartozó ellenőrzések esetében – mindig megvizsgálja a becsült érték megállapításának körülményeit. E körben az ellenőrzési tapasztalatokat összegezve a következőket kell figyelembe venni: amennyiben ajánlatkérő piackutatásra hivatkozik, elvárt, hogy azt tudja dokumentumokkal alátámasztani. Ezek az esetek többségében elsősorban és jellemzően indikatív jellegű árajánlatok lehetnek, amelyekből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a beszerzés tárgyával kapcsolatosan érkeztek, valóban a piackutatás és az előzetes felmérés időszakában keletkeztek, és összegszerűségükben világosan alátámasztják az ajánlatkérő által megjelölt becsült értéket. E feltételek a gyakorlatban a következőket jelentik: az árajánlatok tárgyának a beszerzés tárgyával való összhangja természetesen nem jelenti azt, hogy a megkötendő szerződés minden elemével tisztában kell, hogy legyen a piackutatásban részt vevő, indikatív ajánlatot benyújtó szervezet. Erre akkor kerülhet sor, amennyiben a közbeszerzési eljárásban később a többletinformációkkal rendelkező szervezet nem vesz részt, vagy nem kerül ajánlattételre felkérésre. Az előzetes piacfelmérés körében beérkezett árajánlatok összegszerűségükben akkor megfelelők, ha azok alapján a becsült érték oly módon határozható meg, hogy az a közbeszerzésben később beérkező ajánlatokkal is összhangban áll. Vagyis nem kell, hogy sor kerüljön a becsült érték alapján meghatározott fedezet emelésére, vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. Ha több indikatív árajánlat is beérkezik – ahogy ez egyébként kívánatos is – akkor a közbeszerzési eljárásban is elvárt a valódi verseny, és a több ajánlat beérkezése. Ha ez utóbbi elmarad, akkor is megállapítható a becsült érték meghatározásának szabálytalan volta, ha a piackutatás időszakában előzetesen több árajánlatot is érkezett. Fontos kiemelni, hogy indikatív árajánlatokon kívül más módon is alá lehet támasztani a becsült érték nagyságát. Nyilvánosan elérhető adatok (pl. mérnöki díjak, rezsióradíj, hatósági árak, stb.) is képezhetik a meghatározás alapját. Építési beruházás esetében a tervezői költségbecslés is lehet irányadó, amely lényegében a tervezés időszakában egy árazott kivitelezési tervdokumentációban is megtestesülhet. Figyelmet kell azonban e körben fordítani arra, hogy a tervezői költségbecslés soha nem a kivitelezői piac „visszajelzése”, annak specialitásait nem minden esetben veszi figyelembe, így ajánlatkérő feladata, hogy az esetleges korrekciókat elvégezze a becsült érték minél pontosabb meghatározása érdekében. Célszerű például már ebben az időszakban speciális szaktudással 5/9
rendelkező műszaki ellenőr, ún. árellenőr bevonása a tervezési folyamatba, akinek segítségével pontosabb kép kapható az aktuális piaci viszonyokról. Árubeszerzés esetében figyelmet kell fordítani arra, hogy az áru meghatározása ne legyen versenykorlátozó. Nem csupán a konkrét gyártmány- és típusmegjelöléstől való tartózkodásra kell itt gondolni, hanem az olyan tulajdonságok, műszaki jellemzők összességére is, amelyek a beszerzés tárgya szempontjából mérsékelten relevánsak ugyan, ám a lehetséges ajánlattevők szűrésére annál inkább alkalmasak. Az egészségügyi beszerzések különösen „veszélyeztetett” területnek minősülnek ilyen szempontból, de ide sorolhatók az egyéb, különleges szakértelmet igénylő, bár első látásra egyszerűnek tűnő árubeszerzések – így pl. bútorbeszerzések – is. Hasonlóan érzékeny terület az informatika, a szoftver- és hardverbeszerzések is kiemelt figyelmet kapnak a versenykorlátozó előírások kiszűrése területén a közbeszerzések folyamatba épített ellenőrzésekor.
6/9
NYILATKOZAT A BECSÜLT ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERTANÁRÓL, KÜLÖNÖSEN ÁRUBESZERZÉS ESETÉN A PIACKUTATÁS EREDMÉNYÉRŐL (MINTA) […] a [… szervezet] képviseletében nyilatkozom, hogy a „…” projekt keretein belül megvalósítandó „...” tárgyú közbeszerzési eljárás1 [… részének] becsült értékének megállapítására az alábbi módszer(ek)2 alkalmazásával került sor: 1. a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérésével Az indikatív ajánlatkérés tartalma: Az indikatív ajánlatkérés időpontja: Indikatív ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők neve és címe (székhelye) Indikatív ajánlatok összege (nettó/bruttó HUF) gazdasági szereplőnként 2. a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatással Piackutatást végző szervezet neve és székhelye A piackutatás elvégzésének ideje/időtartama Piackutatás eredmény 3. igazságügyi szakértő igénybe vételével, Igazságügyi szakértő neve A piackutatás elvégzésének ideje/időtartama Piackutatás eredménye
Amennyiben ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé tette, a nyilatkozatot részenként szükséges megtenni. 2 Kizárólag azokról a módszerekről szükséges nyilatkozni, amelyeket az ajánlatkérő ténylegesen felhasznált, a többi lehetőség törlendő a nyilatkozatból. 1
7/9
4. szakmai kamarák által ajánlott díjszabások alkalmazásával, Kamara megnevezése Az ajánlott díjszabás mértéke A díjszabás elektronikus elérhetősége (link) 5. szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis adatai alapján, Kamara megnevezése megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis elektronikus elérhetősége (link) 6. a Közbeszerzési felhasználásával,
Hatóság
által
kiadott
árstatisztikájának
Az árstatisztika elektronikus elérhetősége (link) 7. az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzésével A korábbi szerződés tárgya A korábbi szerződés időtartama (szerződéskötés és lejárat dátuma) A szerződés értéke Amennyiben ajánlatkérő a korábbi szerződést is közbeszerzési eljárás eredményeként kötötte, a benyújtott ajánlati árak (vagy az azok alapján kalkulálható szerződéses érték) 8. tervezői költségbecsléssel A tervezői költségbecslés készítőjének neve és címe (székhelye) A tervezői költségbecslés készítésének ideje 8/9
A költségbecslés eredménye (összes becsült költség – nettó HUF)
Kelt, […] 201[…] [hónap] […]. nap
………………………………………………………… [név] [beosztás]
9/9
