Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 3
PLÉH CSABA–PALOTÁS GÁBOR–LÔRIK JÓZSEF
NYELVFEJLÔDÉSI SZÛRÔVIZSGÁLAT (PPL)
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 4
A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsôoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsôoktatási tankönyvtámogatási program keretében jelent meg.
ISBN 963 05 7869 7
Kiadja az Akadémiai Kiadó 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Elsô magyar nyelvû kiadás: 2002 Pléh Csaba, Palotás Gábor jogutódja, Lôrik József, 2002
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 5
TARTALOMJEGYZÉK
ELÔSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7
A NYELVFEJLÔDÉSI ELMARADÁS ELMÉLETEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermeknyelv fejlôdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermek mint kis nyelvész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alaktani rendszer elsajátítása: általánosítás vagy szabály . . . . . . . . . . . . A mondat központi szerepe. A mondattani fejlôdés modelljei . . . . . . . . . . . Önfejlôdés és környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermekhez szóló beszéd. Segítség a kód feltörésében . . . . . . . . . . . . . . Az utánzás aktív koncepciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Biológiai megfontolások. Az elsajátítás kritikus periódusa . . . . . . . . . . . . . . . Különbözô nyelvi szintek és az elsajátítás kritikus korszakai . . . . . . . . . . . . . . Agyi aszimmetriák és mondatmegértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pszichológiai tényezôk a kritikus periódusban: tanulás és elsajátítás . . . . . . Szociális gátlások és analitikus stílus. A kritikus periódus pszichológiai magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéni különbségek a nyelvelsajátításban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szókincs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pragmatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyarázat a különbségekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terminológiai és nozológiai megfontolások a nyelvi zavarokról . . . . . . . . . . . . Az esszenciális diszfázia doktrínája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyelvi zavarok okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A specifikus nyelvi zavar (SLI) moduláris értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . Alternatív felfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A diszfáziás gyermek nyelve: elméleti alapú tapasztalati kutatások . . . . . . . Szemantika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9 10 12 13 15 15 17 18 19 22 23 25
MÓDSZEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megkésett beszédfejlôdés diagnosztikus eszközei a szakirodalomban . . . . . . A beszédelemzés mint diagnosztikus eszköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pszichológiai motivációjú tesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyelvtani motivációjú tesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vegyes motivációjú próbák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
37 37 37 37 39 39
27 27 28 28 29 29 29 30 31 32 33 35 36
EGY MAGYAR SZÛRÔVIZSGÁLAT: A PPL. A MÓDSZER LEÍRÁSA . . . . 41 Általános racionálé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 6
Fônévi allomorfok használata (a fônévi végzôdés próba) . . . . . . . . . . . . . . . . . Fônévi helyragok és névutók használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A helyragok vizsgálati eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A névutóhasználat vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
43 44 45 46
GYERMEK TOKEN-PRÓBA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Specifikus utasítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bôvebb útmutatások a gyermeknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értékelési kritériumok az egyes részekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Token-teszt vizsgálati lapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
47 47 48 48 49 53
EREDMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fônevek toldalékolása a tôtípusok függvényében (többes szám és tárgy) . . . . . Helyragok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Névutók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átfogó mutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyenkénti elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Token-teszt eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
55 55 60 64 64 66 70
AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ragozási minták és a szabály reprezentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eredményeink a szabály-elem kettôs rendszer fényében . . . . . . . . . . . . . . . A téri nyelv fejlôdésének alapelvei a magyarban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Téri megismerés, nyelv és agy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar eredményeink a mi-hol kettôs rendszer tükrében . . . . . . . . . . . . . .
77 77 79 81 81 83
ALKALMAZÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Williams-szindrómások nyelvi profilja és a PPL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Williams-szindróma helye a kettôs disszociációs elméletekben . . . . . . . . Alaktani mintázatok és túláltalánosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Téri kifejezések és téri memória Williams-szindrómában . . . . . . . . . . . . . . Középsúlyos értelmi fogyatékosok teljesítménye a PPL-ben . . . . . . . . . . . . . . A vizsgálati csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fônévi allomorfok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyragok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Névutók használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
87 87 87 89 92 93 93 93 95 97
IRODALOMJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
6
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 7
ELÔSZÓ
Ennek a könyvnek valóban hosszú és sajátos elôtörténete van. A könyvben ismertetett vizsgálómódszert a nyolcvanas években dolgoztuk ki Palotás Gáborral és Lôrik Józseffel, hogy azután a logopédiai gyakorlatban már betûszóvá is váljon, mint PPL. Ezt a nem tôlünk származó, de megtisztelô elnevezést használjuk a könyvben is. Kutatási jelentéseket, kongresszusi elôadásokat készítettünk az eljárás adataiból, majd 1990-ben egy elôadássorozatot tartottam a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fôiskolán A nyelvfejlôdési elmaradások feltárása (szûrôvizsgálat) és elméletei címmel, mely a Fôiskola belsô kiadványában meg is jelent. Készültünk a tesztanyag szélesebb körû publikálására, vállalkozásunk motorjának, Palotás Gábornak korai halála azonban motivációs válságot okozott kis csoportunkban. Nehéz volt Gábor nélkül újra nekiülni a munkának. A módszer gyógypedagógiai használatához szükséges releváns segédanyagok hiánya miatt azonban fontosnak tartottuk a kötet megjelentetését. Végül 2001 nyarán és ôszén újra nekiláttam, hogy átdolgozzam a kéziratot. Ebben nagy segítségemre volt, hogy 2001 ôszén a Collegium Budapestben a Szathmáry Eörs és Jean-Pierre Changeux vezette Agy és evolúció munkacsoportban együtt dolgozhattam Kovács Ilonával és Lukács Ágnessel, akik gondolatokkal, beszélgetésekkel s türelmükkel segítettek. Jelen formájában a kézirat az eredeti, a módszert bemutató munkakézirataink logikáját követi. Elsôdleges célunk az, hogy a nyelvfejlôdési elmaradás néhány vonatkozásának vizsgálatára alkalmas módszert adjunk a gyakorló szakemberek kezébe. Olyan eljárás ez, amelynek elsôdleges célcsoportja a 3–8 éves korosztály. A használható eljárások mellett korcsoportokra vonatkoztatott referenciatáblázatokat is adunk. Emellett az elméleti kitekintés csak másodlagos értékû. Azért beszélünk általában is a nyelvfejlôdésrôl, annak meghatározóiról, zavarairól és vizsgálóeljárásairól, hogy a gyakorlati felhasználó kapjon valami elvi kapaszkodót a módszerekhez. Az alkalmazási példák megmutatják, hogyan lehet kutatási célokra használni az eljárást. Ezekbe a fejezetekbe és az elméleti részbe is számos újabb eredményünket beépítettük, felhasználva azóta megjelent tanulmányaink gondolatmenetét. Az új mozzanatok figyelembevétele fôleg eredményeink értelmezését frissíti. Maga az eljárás azonban semmit nem veszített értékébôl, kiválóan alkalmazható hazai fejlesztésû módszer bizonyos nyelvfejlôdési zavarok kimutatására. Éppen ezért merjük tíz év után rendezett formában megjelentetni. Köszönetnyilvánítás. A vizsgálatok vezetésért Krasznár Felíciát, Bodor Pétert és Bánfai Beát illeti köszönet. A Token vizsgálati anyagok átadásáért, az eljárásba való 7
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 8
bevezetéséért máig hálával tartozunk Juhász Ágnesnek, az alaktani teszt ábráiért pedig Kertész Andrásnak. Számos elméleti kérdés világos kontextusba helyezését köszönjük Radványi Katalinnak, Lukács Ágnesnek, Racsmány Mihálynak, adalékaikat a PPL használatához az alkalmazási fejezetek jól mutatják. A kézirat elkészültének elsô inspirátora Illyés Sándor volt, Ranschburg kollégiumi meghívással. A Collegium Budapest nyugodt légköre, s mûegyetemi munkatársam, Beke Mónika gondos munkája biztosította, hogy a kézirat valóban megszülessen. A bemutatott vizsgálatokat különbözô szakaszokban támogatta a Mûvelôdési Minisztérium, az OTKA (T 029514, T 034814), a MacDonnell Foundation és az NSF (USA). Mindnyájuk segítségét köszönjük. 2001. november Pléh Csaba BME Kognitív Tudományi Központ és a (2001–2002-ben) Collegium Budapest
8
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 9
A NYELVFEJLÔDÉSI ELMARADÁS ELMÉLETEI
Könyvünk elsôdleges célja egy vizsgálóeljárás bemutatása a nyelvfejlôdés feltételezett elmaradásainak jellemzésére. Az eljárás lényeges eleme, hogy a fejlôdési elmaradást, illetve zavarokat a normális fejlôdés menetéhez viszonyítja. E vizsgálati logikának megfelelôen ahhoz, hogy helyesen értelmezzük a megkésett beszédfejlôdés problémáját, meg kell ismernünk a beszédfejlôdés szokványos menetét is. A gyermeki patolingvisztika, a nyelvi szempontból kérdéses fejlôdés elemzése és a gyógyító nevelés olyan területté válik ezáltal, mely a nyelvészet, a pszichológia, a neurológia és a gyógypedagógia sajátos érintkezési területe. Az érintkezés a területek között nem közvetlen, a kapcsolatot közöttük elsôsorban a gyermeknyelv sok diszciplínát érintô kutatása teremti meg, amint az 1. ábra mutatja. Biológia (az emberi sajátosságok) Nyelvészet (a rendszer)
Filozófia A gondolkodás kategóriái Pszichológia (fejlôdési mechanizmusok és zavaraik)
Pszicholingvisztika (rendszer a fejben) Néprajz Szociológia Etnolingvisztika (nyelv és kultúra)
Szociolingvisztika (társadalom és nyelv) Gyermeknyelvi kutatás (rendszer alakulása a fejben)
Patolingvisztika Logopédia Klinikai nyelvészet (afázia stb.) Neurológia
Gyermekkori patolingvisztika (nyelvi zavarok)
(beszédzavarok) Gyógypedagógia
1. ábra. A különbözô kutatási területek kölcsönhatása a gyermekkori atipikus nyelvi fejlôdés megértésében
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 10
Bevezetô ismertetésünk nem tér ki mindegyik területre. Elsôsorban a gyermeknyelv kutatását mutatjuk be mint összefoglaló területet, melyben a pszichológia mellett megjelennek a nyelvészeti, biológiai, nyelvszociológiai hatások és szempontok is.
A gyermeknyelv fejlôdése A gyermek nyelvi fejlôdése iránti érdeklôdés az utóbbi fél évszázadban jellegzetes konvergens fejlôdésnek indult különbözô területeken. Az 1. táblázat azt mutatja, milyen célokkal jelentek meg az újítások az utóbbi 40 évben. 1. táblázat. A gyermeknyelvi kutatás megélénkülésének néhány jellemzô útja az 1960-as évek végétôl (Pléh, 2001b nyomán) Kutatási irány
Jellegzetes motivációk és célok
Nyelvészeti indítás: generatív nyelvtan
A grammatika mentalista és innátista felfogásának igazolása
Pszichológiai indítás
A kognitív pszichológia mentális modelláló felfogásának kiterjesztése a nyelvre
Klinikai indítás
A sajátosan grammatikai fejlôdési zavarok értelmezése
Pedagógiai indítás
A nyelv másodlagos, metanyelvi használatai, az olvasás- és írástanítás segítése, zavarok korrigálása
Mintegy negyven évvel ezelôtt a nyelvészeti és pszichológiai kiindulású gyermeknyelvi kutatás – céljai mellett szellemében is – igen határozott változásokon ment keresztül. Ez a felfogásbeli átalakulás érintette mindazt, hogyan képzeljük el a gyermek nyelvi fejlôdésének lényegi mozzanatait (mit tanul a gyermek, mikor elsajátítja anyanyelvét), mind azt, hogyan folyik az elsajátítás (egyszerû tanulás vagy szabályindukció), mind pedig azt, hogy milyen szerepe van ebben a környezetnek (utánoz-e a gyermek vagy új nyelvtant épít). Ha hosszabb történeti távlatot veszünk, azt jelentette ez a változás, hogy a 1960-as évektôl a pszichológusok és nyelvészek újfent elôtérbe helyezik a gyermek nyelvalkotó képességét mint a gyermeknyelvi kutatás alapvetô jellemzôjét. Mint a 2. ábra mutatja, a 19. század végétôl mostanáig ciklikusan változott a gyermek aktív szerepének feltételezése a nyelvelsajátításban s a nyelvtan újraalkotásának hite.
10
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 11
A gyermek aktívan megalkotja nyelvét
A gyermek szokásokat tanul passzívan 1900 1930-as évek 1960-as évek 2000 2. ábra. Változások a gyermek nyelvalkotó képességének feltételezésében
Ahhoz, hogy megértsük, milyen szellemi összefüggésrendszerbe illeszkedik be a patológiás fejlôdés mai kutatása, röviden meg kell ismerkednünk ennek a radikális változásnak a jellemzôivel. A változás tulajdonképpen egy egyértelmûen viselkedéselvû s a tanuláslélektan átfogó magyarázó értékében hívô felfogástól haladt egy mentalisztikus, belsô valóságokat feltételezô, kognitív felfogás irányába, mely a nyelv s a hasonló bonyolult emberi rendszerek kialakulását a gyermeknél nem összegzôdô tanulásként, hanem egy rendszer aktív felépítéseként fogja fel. A két felfogás merev szembeállítása természetesen túlzó leegyszerûsítés. A passzív tanulást hangsúlyozó behavioristák sem voltak sohasem annyira egyszerûek, mint ez a kép sugallná. Másrészt a nyelvtanból kiinduló mentalisztikus (vagyis a gondolat belsô világából kiinduló) táboron belül is számos részkérdésben megoszlanak a vélemények, mind az elsajátított rendszer tartalmát illetôen (formai alapú nyelvtan, megismerési alapú nyelvtan vagy társalgási szabályok), mind az elsajátítás mechanizmusairól (öröklés, önfejlôdés, tanulás a társalgásból stb.). Ezt szem elôtt tartva nézzük meg a 2. táblázatot, mely a két irányzat átfogó szembeállítását tartalmazza. 2. táblázat. A gyermeknyelv behaviorista és mentalisztikus felfogása Behaviorizmus (tanuláselmélet)
Vonás
Mentalista – generativista felfogás
Szokások Szó Lassú, összegzôdô
Mit tanul Egység Menet kondicionálás Elsajátítás Környezet Kutatás
Nyelvtan, szabályok Mondat Gyors, kritikus periódus
Utánzás Kontroll Kísérlet
Struktúrakiemelés Lényegtelen Korpuszból nyelvtanírás
11
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 99
IRODALOMJEGYZÉK
AIMARD, P. (1988) Les troubles du langage chez l’enfant. Párizs, Presses Universitaires de France AJURIAGUERRA, W. (1985) Les troubles de langage. Párizs, Presses Universitaires de France BADDELEY, A. D.–GATHERCOLE, S. E.–PAPAGNO, C. (1998): The phonological loop as a language learning device. Psychological Review, 105, 158–173. BALL, J.–CROSS, T. (1981) Formal and pragmatic factors in childhood autism and aphasia. Elôadás BATES, L.–THAL, D.–MARCHMAN, V. (1991) Symbols and syntax: A Darwinian approach to language development. In: Krasnegor, N.–Rumbaugh, D.–Schiefelbusch, E.–Studdert-Kenndey, M. (szerk.) Biological and behavioral determinants of development. Hillsdale, Erlbaum, 29–65. BELLUGI, U.–LICHTENBERGER, L.–MILLS, D.–GALABURDA, A.–KORENBERG, J. R. (1999) Bridging cognition, the brain and molecular genetics: Evidence from Williams syndrome. Trends in Neurosciences, 22, 197–207. BERKO, J. (1958) The childs learning of English morphology. Word, 14, 150–177. BEVER, T. G. (1971) The nature of the cerebral dominance in the speech behavior of the child and adult. In: Huxley, T.–Ingram, E. (szerk.) Language acquisition. Models and methods. London, Academic Press BLOOM, L.–LIGHTBOWN, L.–HOOD, L. (1975) Structure and variation in child language. Monographs of the Society for Research in Child Development, No. 160. BROWN, R. (1973) A first language: The early stages. Cambridge, Harvard University Press BROWN, R.–BELLUGI, U. (1964) Three processes in the child’s acquisition of syntax. In: Lenneberg, E. (szerk.) New directions in the study of language. Cambridge, MIT Press, 131–161. (magyarul: In: Pléh Csaba (szerk.) Szöveggyûjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Budapest, Tankönyvkiadó, 395–415.) BROWN, R., BELLUGI, U. (1970) Exploration in grammar evaluation. In: Brown, R. (szerk.) Psycholinguistics: Selected papers. New York, Free Press, 56–74. BYBEE, J.–SLOBIN, D. (1982) Rules and schemas in the development and use of English past tense. Language, 58, 265–289. CAZDEN, C. B. (1974) Two paradoxes in the acquisition of language structure and function. In: Connolly, K.–Bruner, J. (szerk.) The growth of competence. London, Academic Press, 197–221. CHÉVRIE-MULLER, C. (1996) Troubles spécifiques du dévelopment du langage “dysphasies de développement”. In: Chévrie-Muller, C.–Narbona, J. (szerk.) Le langage de l’enfant: Aspects normaux et pathologiques. Párizs, Masson, 255–281. CHOMSKY, N. (1965) Aspects of the theory of syntax. Cambridge, MIT Press CHOMSKY, N. (1980) Rules and representations. New York, Columbia University Press CHOMSKY, N. (1986) Knowledge of language. Its origins, knowledge, and use. New York, Praeger CHOMSKY, N. (1988) Language and problems of knowledge. Cambridge, MIT Press CHOMSKY, N. (1995) Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest, Osiris–Századvég CLAHSEN, H. (1999) Lexical Entries and Rules of Language: A Multidisciplinary Study of German Inflection. Behavior and Brain Sciences, 22, 991–1060. CLAHSEN, H.–ALMAZÁN, M. (1998) Syntax and morphology in children with Williams Syndrome. Cognition, 68(3), 167–198.
99
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 100
CLARK, E. V. (1973) Non-linguistic strategies and the acquisition of word meanings. Cognition, 2, 161–182. CROMER, R. F. (1974) The development of language and cognition. The cognition hypothesis. In: Foss, B. (szerk.) New perspectives in child development. Penguin, Harmondsworth, 184–252. CRYSTAL, D.–FLETCHER, P.–GARMAN, M. (1976) The grammatical analysis of language disability. London, Arnold CURTISS, S. (1977) Genie: A psycholinguistic study of a modern-day ”Wild child”. Academic Press, New York CSIBRA GERGELY–GERGELY GYÖRGY (1998) A mentális viselkedésmagyarázatok teleológiai gyökere: Egy fejlôdéslélektani hipotézis. In: Pléh Csaba (szerk.) Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 369–378. DENNETT, D. (1998) Az intencionalitás filozófiája. Budapest, Osiris EPSTEIN, S. D.–FLYNN, S.–MARTOPHARDJONO, G. (1996) Second language acquisition: Theoretical and experimental issues in contemporary research. Behavioral and Brain Sciences, 19, 677–758. ERVIN, S. (1964) Imitation and structural change in childrens language. In: Lenneberg, E. (ed.) New directions in the study of language. Cambridge, MIT Press FELDMAN, H.–GOLDIN-MEADOW, S.–GLEITMAN, L. (1978) Beyond Herodotus: The creation of language by linguistically deprived deaf children. In: Lock, A. (szerk.) Action, gesture and symbol: The emergence of language. London, Academic Press, 231–257. FERGUSON, C. A. (1964) Baby talk in six languages. Amer. Anthropologist, 6. 2. rész. 103–114. FERGUSON, C. A.–SNOW, C., szerk. (1976) Talking to children: Language input and acquisition. Cambridge, Cambridge University Press FEY, M.–LEONARD, L.–FEY, S.–O’CONNOR, K. (1978) The intent to communicate in languageimpaired children. Elôadás FILLMORE, C. (1968) The case for case. In: Bach, E.–Harms, E. J. (szerk.) Universals in linguistic theory. New York, Holt, 1–90. FLETCHER, P. (1992) Lexical verbs and language impairment: A case study. Clinical Linguistics and Phonetics, 6, 147–154. FLETCHER, P.–INGHAM, R. (1995) Grammatical impairment. In: Fletcher, P.–MacWhinney, B. (szerk.) The Handbook of Child Language. Oxford, Blackwell, 603–622. FODOR, J. (1983) The modularity of mind. Cambridge, MIT Press GOPNIK, M. (1990) Feature blindness: A case study. Language Acquisition, 1, 139–164. GOPNIK, M.–CRAGO, M. B. (1991) Familial aggregation of a developmental language disorder. Cognition, 39, 1–50. HISCOCK, M.–KINSBOURNE, M. (1995) Phylogeny and ontogeny of cerebral lateralization. In: Davidson, R. J.–Hughahl, H. (szerk.) Brain asymmetry. Cambridge, MIT Press, 535–578. JACKENDOFF, R. (1992) Languages of the mind: Essays on mental representation. Cambridge, MIT Press JACKENDOFF, R. (1994) Patterns in the mind. New York, Basic Books JAEGER, J. J.–LOCKWOOD, A. H.–KEMMERER, D. L.–VAN VALIN, R. D., JR.–MURPHY, B. W.–KHALAK, H. G. (1996) A positron emission tomographic study of regular and irregular verb morphology in English. Language, 72, 451–497. JOANISSE, M. F.–SEIDENBERG, M. S. (1998) Specific language impairement: A deficit in grammar or processing? Trends in Cognitive Sciences, 2, 240–247. JOHNSTON, J. R.–SLOBIN, D. (1978) The development of locative expressions in English, SerboCroatian, and Turkish. J. Child Language, 6, 529–545. JUHÁSZ ÁGNES (1989) A Token-teszt alkalmazása gyermekek beszéd-megértésének vizsgálatában. Gyógypedagógiai Szemle, 1–4. KARMILOFF-SMITH, A. (1992) Beyond Modularity: A Developmental perspective on Cognitive Science. Cambridge, MIT Press
100
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 101
KARMILOFF-SMITH, A. (1996) Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlôdéselméleti megközelítése. In: Pléh Csaba (szerk.) Kognitív tudomány. Budapest, Osiris KARMILOFF-SMITH, A.–TYLER, L. K.–VOICE, K.–SIMS, K.–UDWIN, O.–HOWLIN, P.–DAVIES, M. (1998) Linguistic dissociations in Williams syndrome: evaluating receptive syntax in on-line and off-line tasks. Neuropsychologia, 36, 343–351. KIMURA, D. (1967) Functional asymmetry of the brain in dichotic listening. Cartex, 3. 163–178. KINSBOURNE, M. (1975) The ontogeny of cerebral dominance. Annals. New York Academy of Sciences, 263. 244–250. KINSBOURNE, M.–HISCOCK, M. (1977) Does cerebral dominance develop? In: Segalowitz, S. J., Gruber, F. A. (szerk.) Language development and neurological theory. New York, Academic Press, 172–191. KOVÁCS ILONA (2002) Developmental patterns in the visual system. Elôadás a Collegium Budapest Evolution of the brain and Cognition c. konferenciáján. KRASHEN, S. (1975) The critical period for language acquisition and its possible bases. Annals. New York Academy of Sciences, 26, 211–224. LANDAU, B.–JACKENDOFF, R. (1993) “What” and “where” in spatial language and spatial cognition. Behavioral and Brain Sciences, 16, 217–265. LENNEBERG, E. (1967) Biological foundations of language. New York, Wiley LEONHARD, L. B. (1998) Children with specific language impairment. Cambridge, MIT Press LÔRIK JÓZSEF (1984) Adalékok a többváltozatú névszótövek gyermeki elsajátításához. Gyógypedagógiai Szemle, 95–101. LUKÁCS ÁGNES (1999) Szabályok és kivételek. Szakdolgozat. ELTE Általános Pszichológiai Tanszéke LUKÁCS ÁGNES (2001) Szabályok és kivételek: A kettôs modell érvényessége a magyarban. In: Pléh Csaba–Lukács Ágnes (szerk.) A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Budapest, Osiris, 119–152. LUKÁCS ÁGNES–PLÉH CSABA (1999) Ranking of rules and exceptions in an agglutinative language: Hungarian data regarding the dual process hypothesis. Behavior and Brain Sciences, 22, 960–962. LUKÁCS, Á.–RACSMÁNY M.–PLÉH, CS. (2001) Vocabulary and morphological patterns in Hungarian children with Williams syndrome: a preliminary report. Acta Linguistica Hungarica, 48, 243–269. MACWHINNEY, B. (1975) Rules, rote and analogy in morphological formations by Hungarian children. Journal of Child Language, 2, 65–77. MACWHINNEY, B. (1976) Hungarian research on the acquisition of morphology and syntax. J. Child Lang., 3, 397–410. MACWHINNEY, B. (1978) The acquisition of morphophonology. Monographs of the Society for Research in Child Development, 174. MACWHINNEY, B. (1995) The CHILDES Project: Computational Tools for Analyzing Talk. Hillsdale, Erlbaum MARCUS, G. (1998) Can connectionism save constructivism? Cognition, 66, 153–182. MARR, D. (1982) Vision. San Francisco, Freeman MARSLEN-WILSON, W. D.–TYLER, L. K. (1997) Dissociating types of mental computation. Nature, 387, 592–594. MAYNARD-SMITH, JOHN–SZATHMÁRY EÖRS (1997) Az evolúció nagy lépései. Budapest, Scientia MCCLELLAND, J. E.–RUMELHART, D. E. & THE PDP RESEARCH GROUP, EDS (1986) Parallel distributed processing: Explorations in the microstructure of cognition. Cambridge, MIT Press MEHLER, J.–CHRISTOPHE, A. (1995) Maturation and learning of language in the first year of life. In: Gazzaniga, M. S. (ed.) The cognitive neurosciences. Cambridge, MIT Press MILNER, A. D.–GOODALE, M. A. (1997) The visual brain in action. Oxford, Oxford University Press MÜLLER, R. A. (1996) Innateness, autonomy, universality: Neurological approaches to language. Behavior and Brain Sciences, 19, 611–675.
101
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 102
NELSON, K. (1974) Concept, word and sentence. Psychol. Rev. 81, 267–285. NÉMETH DEZSÔ (2001) A munkamemória szerepe a mondatmegértésben. In: Lukács Ági–Pléh Csaba (szerk.) A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Budapest, Akadémiai Kiadó NEWPORT, E.–GLEITMAN, G.–GLEITMAN, L. R. (1977) Mother, I’d rather do it myself: Some effects and non-effects of maternal speech style. In: Snow, C. E.–Ferguson, C. A. (szerk.) Talking to children: Language input and acquisition. Cambridge, Cambridge University Press, 109–149. PARISI, D.–ANTINUCCI, F. (1970) Lexical competence: In: Flores d’Arcais, G. B.–Levelt, W. J. M. (szerk.) Advances in psycholinguistics. Amsterdam, North Holland, 197–210. PIAGET, J. (1993) Az értelem pszichológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó PIAGET, J.–INHELDER, B. (1948) La représentation de l’espace chez l’enfant. Párizs, Presses Universitaires de France PINKER, S. (1984) Language learnability and language development. Cambridge, Harvard University Press PINKER, S. (1991) Rules of language. Science, 253, 530–535. PINKER, S. (1999) A nyelvi ösztön. Budapest, Typotex PINKER, S.–PRINCE, A. (1994) Regular and Irregular Morphology and the Psychological Status of Rules of Grammar. In: Susan D. Lima–Roberta L. Corrigan–Gregory K. Iverson (eds) The Reality of Linguistic Rules. Amsterdam, John Benjamins Publishing Company, 321–350. PLÉH CSABA (1981) Különbözô szórendû mondatok értelmezése és a dichotikus hallási aszimmetriák összefüggése óvodás gyermekeknél. Pszichológia, 1, 365–393. PLÉH CSABA (1986) A gyermeknyelv fejlôdésének és kutatásainak modelljeirôl. Pszichológiai tanulmányok XVI. Budapest, Akadémiai Kiadó, 105–188. PLÉH CSABA (1989) A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban. Nyelvtudományi Közlemények, 90, 1–45. PLÉH CSABA (1997) Hozzájárulhatnak-e az empirikus tudományok a nyelv-gondolkodás kérdés megoldáshoz? Magyar Filozófiai Szemle, 41, 439–540. PLÉH CSABA (2000a) Hogyan vegyük komolyan az idegtudományt a pszicholingvisztikában? Erdélyi Pszichológiai Szemle, 1, 19–48. PLÉH CSABA (2000b) A morfológia pszicholingvisztikája. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan. 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó PLÉH CSABA (2001a) Téri megismerés és a nyelv. Magyar Pszichológiai Szemle, 56, 263–286. PLÉH CSABA (2001b) A nyelvi fejlôdés elmaradásának elméletei és a magyar gyermeknyelv fejlôdése. Gyógypedagógiai Szemle, Különszám 1, 12–36. PLÉH CSABA–LUKÁCS ÁGNES (2001) A szabályok és a kettôs disszociációs elv a nyelv agyi reprezentációjában. Magyar Tudomány, 108, 1202–1206. PLÉH CSABA–LUKÁCS ÁGNES (2002) A szabályok és a kettôs disszociációs elv a nyelv agyi reprezentációjában. In: Pléh Cs.–Vizi E. Sz.–Nyíri J. K.–Altrichter, F. (szerk) Agy és tudat. Budapest, Osiris PLÉH CSABA–PALOTÁS GÁBOR–LÔRIK JÓZSEF (1994) Egy gyermeknyelvi szûrô-vizsgálati módszer. Kézirat PLÉH CSABA–VINKLER ZSUZSANNA–KÁLMÁN LÁSZLÓ (1996a) A téri kifejezések alaktana magyar gyermekeknél: Vizsgálat a CHILDES adatbázis alapján. Magyar Pszichológiai Szemle, 52, 235–246. PLÉH CSABA–VINKLER ZSUZSANNA–KÁLMÁN LÁSZLÓ (1996b) Early morphology of spatial expressions in Hungarian children: A CHILDES study, Acta Linguistica Hungarica, 40, 129–142. PULVERMÜLLER, F. (1999) Words in the brain’s language. Behavior and Brain Sciences, 22, 253–336. RACSMÁNY MIHÁLY (2002) A munkamemória neuropszichológiája. PhD értekezés. Budapest, ELTE RADVÁNYI KATALIN–PLÉH CSABA (2002) A beszéd fejlettsége középsúlyos értelmi fogyatékos, iskoláskorú gyermekeknél. Pszichológia
102
Pléh B/5
5/15/02
10:35 AM
Page 103
RÉGER ZITA (1975) Közös törvényszerûségek az anyanyelv-elsajátítás és a gyermekkori idegennyelvelsajátítás folyamatában. Magyar Nyelvôr, 103, 344–350. RÉGER ZITA (1986) A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia, 6, 93–134. RÉGER ZITA (1989) Utak a nyelvhez. Budapest, Akadémiai Kiadó RUMELHART, D.–MCCLELLAND, J. (1986) On Learning the past tenses of English verbs. Implicit rules or parallel disributed processing? In: McClelland, J. E.–Rumelhart, D. E. & the PDP Research Group (eds) Parallel distributed processing: Explorations in the microstructure of cognition. Vol. 2. Cambridge, MIT Press, 217–271. SEGALOWITZ, S. J.–BERGE, B. E. (1995) Functional asymmetries in infancy and early childhood: A review of electrophysiologic studies and their implications. In: Davidson, L. J.–Hugdahl, K. (eds) Brain asymmetry. Cambridge, MIT Press SINHA, CH.–THORSENG, L. A.–HAYASHI, M.–PLUNKETT, K. (1994) Comparative spatial semantics and language acquisition: Evidence from Danish, English, Japanese. J. of Semantics, 11, 253–287. SLOBIN, D. (1980) A nyelvtan elsajátításának kognitív elôfeltételei. In: Pléh Cs. (szerk.) Szöveggyûjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Budapest, Tankönyvkiadó SMOLENSKY, P. (1996) A konnekcionizmus helyes kezelésérôl. In: Pléh Cs. (szerk.) Kognitív tudomány. Budapest, Osiris, 87–135. STERN, C.–STERN, W. (1907) Die Kindersprache: Eine psychologische und sprachtheoretische Untersuchung. Barth, Lepizig. STROMSWOLD, K. (2000) The cognitive neuroscience of language acquisition. In: Gazzaniga, M. S. (ed.) The new cognitive neurosciences. Cambridge, MIT Press TALLAL, P.–PIERCY, M. (1973) Defects of non-verbal auditory perception in children with developmental dysphasia. Nature, 241, 468–469. TALLAL, P.–STARK, R.–MELLITS, D. (1985) Identification of language impaired children on the basis of rapid perception and production skills. Brain and Language, 25, 314–322. TALMY, L. (1985) Lexicalization patterns: Semantic structure in lexical forms. In: Shopen, T. (szerk.) Language typology and syntactic description. Vol. 3: Grammticla catagories and the lexicon. Cambridge, Cambridge University Press, 57–149. TEMPLE, C. M. (1997) Cognitive neuropsychology and its application to children. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 38, 27–52. ULLMAN, M. T. (1999) The functional neuroanatomy of inflectional morphology. Behavior and Brain Sciences, 22, 1041–1042. ULLMAN, MICHAEL T.–CORKIN, S.–COPPOLA, M.–HICKOK, G.–GROWDON, J. H.– KOROSHETZ, WALTER J.–PINKER S. (1997) A Neural Dissociation within Language: Evidence that the Mental Dictionary is Part of Declarative Memory, and that Grammatical Rules Are Processed by the Procedural System. Journal of Cognitive Neuroscience, 9, 266–276. UNGERLEIDER, L. G.–MISHKIN, M. (1982) Two cortical visual systems. In Ingle, D. J.–Goodale, M. A.–Mansfield, R. J. W. (eds) Analysis of Visual Behavior. Cambridge, MIT Press, 549–586. VASZILKÓNÉ RADVÁNYI KATALIN (1994) Értelmi fogyatékos gyermekek nyelvi fejlôdése. Szakdolgozat. ELTE pszichológia szak VINKLER ZS.–PLÉH, CS. (1995) A case of a specific language inmpaired child in Hungary. In: Kovacevic, M. (szerk.) Language and language communication barriers. Zagreb, Hrvatska Sveucilisna Naklada, 131–158. WILKINS, W. K.–WAKEFIELD, J. (1995) Brain evolution and neurolinguistic preconditions. Behavior and Brain Sciences, 18, 161–226.
103
