Nyelv és Irodalomtudományok

A K A D É M I A I  T A G A J Á N L Á S O K  1982 Régi  hagyományt  újított  fel  az  Akadémia,  amikor  1981.  évi  közgyűlésén  határozatba  fog­ lalta,  hogy  a  testület  új  levelező  tagjainak  megválasztására  vonatkozó  ajánlásokat  —  a  tudo­ mányos  közvélemény  jobb  tájékoztatása  érdekében  —  még  a  jelölést  tárgyaló  osztályülések  előtt  a  Magyar  Tudományban  közzé  kell  tenni.  E  döntés  végrehajtására  most  kerül  sor:  jövőre,  1982­ben  ismét  új  levelező  tagokat  választ  az  Akadémia  közgyűlése.  Az  elnökség  által  megadott  határidőig  88  új  levelező  tag  megválasztására  érkezett  javaslat  az  Akadémia  tagjaitól  a  tudományos  osztályokra,  illetve  az  MTA  elnökéhez.  Most  közre­ adjuk  —  az  ajánlók  nevének  felsorolásával  —  az  osztályülések  elé  kerülő  tagajánlásokból  a  jelöltek  tevékenységére  vonatkozó  szöveget.  (Az  ajánlások  mellékletét  képező  publikációs  jegyzékeket  terjedelmi  okok  miatt  nincs  módunk  közölni.)  A  javaslatok  előtt  szereplő  leg­ fontosabb  életrajzi  adatokat  a  szerkesztőség  foglalta  össze.  Az  alapszabályok  értelmében  az  osztályülések  megvitatják  a  tagajánlásokat  és  titkos  sza­ vazással  döntenek  az  új  tagok  jelöléséről.  A  továbbiakban  a  szavazattöbbséget  elnyert  javasla­ tok  az  elnökség  indítványával  a  közgyűlés  elé  kerülnek  döntésre. 

Nyelv­  és  Irodalomtudományok 

Osztálya 

Borzsák  István  1914­ben,  M o n o r o n  született.  Szűkebb  szaktorülete:  klasszika­ filológia.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1966­ben  szerezte.  Az  E ö t v ö s  Loránd  T u d o m á n y e g y e t e m  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  B o r z s á k  I s t v á n t  a  nemzetközi  t u d o m á n y o s  világ  a  t ö b b  m i n t  n é g y  é v t i z e d e t  á t f o g ó  é r t é k e s  m u n k á s s á g a  a l a p j á n  k o r u n k  legkiválóbb  latin  i r o d a l o m t u d ó s a i n a k  é l v o n a l á b a  sorolja. Már doktori  értekezése  („Die  K e n n t n i s s e  des A l t e r t u m s  ü b e r  d a s  K a r p a t e n b e c k e n "  B p .  1936,  2.  kiad.  1966)  fémjelezte  n e v é t  nemzetközi  t u d ó s k ö r ö k b e n .  T u d o m á n y o s  érdeklődésének  g y ú j t ó p o n t j á b a n  k e z d e t t ő l  a  klasszikus  latin  i r o d a l o m  állott  („A  l a t i n  n y e l v  szelleme"  B p .  1942,  „A  római  i r o d a l o m  t ö r t é n e t e "  B p .  1944),  a m e l y n e k  kiemelkedő  a l a k j a i :  Cicero,  Vergilius,  Horatius,  L u c a n u s ,  T a c i t u s  köré  csoportosulnak  legjelentősebb  t a n u l m á n y a i .  Munkássága  nagy  n e m z e t k ö z i  megbecsülését  m u t a t j a ,  h o g y  olyan  f o n t o s  nemzetközi  vállalkozások  m u n k á l a t a i r a  k é r t é k  fel,  amelyeket  m i n d i g  a  k o r  legkiválóbb  t u d ó s a i r a  bíztak  ( P W — R E  „ T a c i t u s "  címszó,  önálló  m o n o g r á f i a k é n t  ,,P.  Cornelius  T a c i t u s "  S t u t t g a r t  1968,  2.  kiad.  1978,  H o r a t i u s  és  T a c i t u s  ú j  k r i t i k a i  k i a d á s a  a  Biblio­ t h e c a  T e u b n e r i a n a ­ b a n ) .  Mint  kiváló  latinirodalom­tudóst  a  r ó m a i  L a t i n  A k a d é m i a  1974­ben  t a g j á v á  v á l a s z t o t t a .  É l e t m ű v é n e k  m á s i k  k ö z p o n t j a  m a g j a  a  klasszikus  latin  irodalom  h a z a i  r e c e p c i ó j á n a k  és  a  magyarországi  l a t i n  irodalomnak  rendszeres  k u t a t á s a .  Vergilius,  H o r a t i u s  és  T a c i t u s 

1  Magyar Tudomány  1981/11—12

801

h a z a i  u t ó k o r á n a k  f e l t á r á s a ,  J a n u s  P a n n o n i u s r ó l ,  a  C o r v i n ­ K ö n y v t á r r ó l ,  Simon  G r y n a e u s ­ ról,  Vitéz  J á n o s ,  T e m e s v á r i  P e l b á r t ,  Csokonai,  K e m é n y  Z s i g m o n d ,  József  A t t i l a  klasz­ szikus  o l v a s m á n y a i r ó l  í r t  t a n u l m á n y a i ,  „ A z  a n t i k v i t á s  X V I .  s z á z a d i  k é p e "  (Bp.,  1960)  с .  jelentős  m o n o g r á f i á j a ,  „ B u d a i  É z s a i á s  és  klasszika­filológiánk  k e z d e t e i "  (Bp.,  1966)  с .  k ö n y v e  számos  é r t é k e s  ú j  e r e d m é n n y e l  g a z d a g í t o t t á k  a  m a g y a r  m ű v e l ő d é s  t ö r t é n e t i  k é p é t .  L a t i n  k u t a t á s a i n a k  szilárd  a l a p j a i t  n e m z e t k ö z i  v i s z o n y l a t b a n  is  kiemelkedő  szöveg­ k r i t i k a i  m u n k á s s á g a  b i z t o s í t j a .  N a g y é r t é k ű  m u n k á t  v é g z e t t  a  m a g y a r  k ö z m ű v e l ő d é s  s z á m á r a  a  latin  i r o d a l o m  f o r d í t á s á v a l  (teljes  T a c i t u s ,  részek  Cicero,  Sallustius,  Livius  s t b .  m ű v e i b ő l ,  S z a m o s k ö z y  I s t v á n ,  F o r g á c h  F e r e n c  t ö r t é n e t i  m ű v e i ,  Szenezi  Molnár  A l b e r t  p r a e f a t i o ­ i ) .  K i v á l ó  egyetemi  m u n k á j á n a k  e r e d m é n y e  k é t  ú j  t a n s z é k  és  t u d o m á n y o s  m ű h e l y  s  az  A c t a  Classica  f o l y ó i r a t  (13  k ö t e t )  megszervezése.  T a n k ö n y v í r ó i  m u n k á s s á g a  t u d o m á n y ­ s z a k u n k  t e r ü l e t é n  p á r a t l a n  (Lucretius,  H o r a t i u s ,  T a c i t u s  m ű v e i n e k  m a g y a r á z a t o s  k i a d á ­ sai  s t b . ) .  O k t a t á s i ,  t u d o m á n y o s  közéleti  és  t á r s a d a l m i  t e v é k e n y s é g é t  n a g y r a  becsülik,  m i n t  erről  számos  k i t ü n t e t é s e  és  f o n t o s  m e g b í z a t á s a i  t a n ú s k o d n a k .  B o r z s á k  I s t v á n  levelező  t a g g á  v á l a s z t á s á v a l  az  M T A  n a g y  n e m z e t k ö z i  t e k i n t é l y ű ,  t u d o ­ m á n y o s ,  o k t a t ó i  és  t u d o m á n y o s  közéleti  t e v é k e n y s é g b e n  f á r a d h a t a t l a n  t u d ó s t  v o n h a t  m a g a s a b b  szinten  m u n k á j á b a ,  akire  n a g y  f e l a d a t  v á r :  a  h a z a i  l a t i n k u t a t á s o k  ú j j á s z e r ­ vezése  és  f e l v i r á g o z t a t á s a ,  a  latin  n y e l v ű  k u l t ú r a  széles  k ö i ű  m e g i s m e r t e t é s e . 

Benkő  Loránd,,  Harmatta  János,  Imre  Samu,  Klaniczay  Tibor,  Köpeczi  Béla,  Tolnai  Oábor,  TJjfalussy  József 

Czeglédy  Károly  1914­ben,  P á p á n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  sémi  filológia,  a r a b i s z t i k a .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1976­ban  szerezte.  Az  E ö t v ö s  L o r á n d  T u d o m á n y e g y e t e m  t a n s z é k v e z e t ő  egyetemi  t a n á r a .  Czeglédy  K á r o l y  a  s é m i  filológusoknak  és  a r a b i s t á k n a k  a h h o z  a  szűk  köréhez  t a r t o z i k ,  a k i k  r e n d k í v ü l  a l a p o s  és  kivételesen  széles  k ö r ű  n y e l v i  és  filológiai  k é p z e t t s é g ü k k e l  o l y a n  p r o b l é m á k a t  is  m e g  t u d n a k  világítani,  a m e l y e k  k o r s z a k o k o n  á t  m e g k ö z e l í t h e t e t l e n n e k  l á t s z o t t a k  vagy  e g y e n e s e n  félrevezették  a  k u t a t á s t .  Óhéber,  a k k á d  és  u g a r i t i  összehason­ lító  nyelvészeti  k u t a t á s a i  t e t t é k  lehetővé  s z á m á r a  az  u g a r i t i  n y e l v  m e g f e j t é s e  egyik  z á r ó k ö v é n e k  m e g t a l á l á s á t  m á r  d o k t o r i  é r t e k e z é s é b e n ,  a m e l y  egyszerre  é r e t t  k u t a t ó v á  a v a t t a  a  sémi  f i l o l ó g i á b a n .  D e  figyelme  h a m a r o s a n  az  a r a b  f ö l d r a j z i  irodalom  felé  f o r d u l t .  A  honfoglalás  e l ő t t i  m a g y a r o k r a  és  a  velük  t ö r t é n e t i  k a p c s o l a t b a  k e r ü l t  közép­ázsiai  t ö r ö k  és  iráni  n é p e k r e  v o n a t k o z ó  a r a b  t u d ó s í t á s o k  interdiszciplináris  elemzése  t a n u l m á ­ n y a i b a n  ú j  k o r s z a k o t  n y i t o t t  az  idevágó  k u t a t á s o k  t ö r t é n e t é b e n .  E g y i k  f o n t o s  e r e d m é n y e  volt  a  I j a d d u  a l ­ a w w a l u  „ a z  első  h a t á r "  a r a b  kifejezés  helyes  m a g y a r á z a t a ,  a m e l y  egy­ szerre  m e g d ö n t ö t t e  a  k é t  m a g y a r  ő s h a z a  e l m é l e t é t .  I b n  F a d l á n r a  v o n a t k o z ó  k u t a t á s a i ,  a m e l y e k  e  f o n t o s  író  s z ö v e g é t  jelentős  m é r t é k b e n  h e l y e s b í t e t t é k ,  az  a r a b  n e m z e t i  g r a m ­ m a t i k a  k i t ű n ő  i s m e r ő j é n e k  m u t a t t á k  és  a z  a r a b  filológia  é l v o n a l á b a  e m e l t é k .  A r a b k u t a t á s a i t  h a m a r o s a n  a  K ö z é p ­ Á z s i á r a  v o n a t k o z ó  szír,  ö r m é n y ,  grúz,  közép­  és  ú j p e r z s a  f o r r á s o k  f e l d o l g o z á s á v a l  szélesítette  ki.  E n n e k  s o r á n  o l y a n  r a g y o g ó  t u d o m á n y o s  m u n k á k a t  t e t t  közzé,  m i n t  a  szír  N a g y  S á n d o r ­ l e g e n d a  elemzése,  M á r  Grigor  és  Már  A b a  szír  m a r t y r o l o g i u m a i  és  P s e u d o ­ Z a c h a r i a s  r h é t o r  k ö z é p p e r z s a  e r e d e t i j é n e k  k i m u t a t á s a 

802 

v a g y  a  R é z v á r o s ,  B a h r ä m  t ö b i n  és  a  k ö z é p p e r z s a  a p o k a l i p t i k u s  irodalom  összefüggései­ nek  felfedezése  és  m e g v i l á g í t á s a .  M i n d e n  t a n u l m á n y a  e g y  m o n o g r á f i a  e r e d m é n y e i t  r e j t i  m a g á b a n .  Sokoldalú  filológiai  m u n k á s s á g á b ó l  K ö z é p ­ Á z s i á n a k  sok  v o n a t k o z á s b a n  ú j  t ö r t é n e t i ­ f ö l d r a j z i  k é p e  b o n t a ­ k o z o t t  k i  s  a  n é p v á n d o r l á s  egész  f o l y a m a t a  s  ezen  belül  a  h u n o k t ó l  az  a v a r o k o n ,  kazáro­ k o n ,  k u n o k o n  stb.  k e r e s z t ü l  a  k a r a k h a n i d á k i g  egész  sor  n é p  t ö r t é n e t i  sorsa  ú j  megvilá­ g í t á s b a  k e r ü l t  e l ő t t ü n k .  Czeglédy  K á r o l y t  e  k u t a t á s a i  a  n e m z e t k ö z i  t u d o m á n y o s  világ­ b a n  n a g y  elődei:  M a r q u a r t ,  Barthold  és  M i n o r sky  s o r á b a  e m e l t é k .  N a g y  é r d e m e i  v a n n a k  az  e g y e t e m i  o k t a t á s  és  a  t u d o m á n y o s  k ö z é l e t  terén  is.  Az  a r a b i s t á k  kiváló  f i a t a l  nemze­ d é k é t  n e v e l t e  fel  s  szerkesztői  és  t u d o m á n y o s  szervezői  m u n k á s s á g a  értékesen  h o z z á j á r u l t  m á s  t u d o m á n y s z a k o k ,  elsősorban  a  m a g y a r ­  nyelvészet  ő s t ö r t é n e t i  k u t a t á s t e r ü l e t é n e k  f e j l ő d é s é h e z .  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  elismerését  t ü k r ö z i  m e g v á l a s z t á s a  előbb  a  K ö r ö s i  Csorna  T á r s a s á g  alelnökének,  m a j d  elnökének.  Tiszteleti  t a g j á v á  v á l a s z t o t t a  a  T ö r ö k  T ö r t é n e t i  T á r s a s á g  és  k i t ü n t e t t é k  a  Török  K ö z t á r s a s á g  „ D i p l ô m e  d ' h o n n e u r " ­ jével.  Czeglédy  K á r o l y  levelező  t a g g á  v á l a s z t á s á v a l  a  világhírű  m a g y a r  sémi  filológia  és  a r a b i s z t i k a  kiváló  k é p v i s e l ő j e  g a z d a g í t a n á  A k a d é m i á n k  m ű k ö d é s é t  s  n y e r n e  t á m o g a t á s t  „A  m a g y a r  őstörténet  írásos  f o r r á s a i "  á l t a l a  i r á n y í t o t t  m u n k á l a t a i n a k  sikeres  befeje­ zéséhez. 

Benkő  Loránd,  Harmatta  János,  Imre 

Samu 

Czine  Mihály  1929­ben,  N y í r m e g g y e s e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  X X .  századi  m a g y a r  irodalom.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1973­ban  szerezte.  Az  E ö t v ö s  L o r á n d  T u d o m á n y e g y e t e m  e g y e t e m i  t a n á r a .  C z i n e  Mihály  az  ö t v e n e s  évek  elején  i n d u l t  i r o d a l o m t ö r t é n é s z ­  és  k r i t i k u s n e m z e d é k  egyik  legeredetibb  és  legtehetségesebb  t a g j a .  G y e r m e k k o r á n a k  é l m é n y v i l á g a  és  szellemi  f e l t é t e l e i  m á r  i n d u l á s a k o r  ahhoz  az  i r o d a l o m h o z  v o n z o t t á k ,  a m e l y  a  k é t  v i l á g h á b o r ú  kö­ z ö t t  a  p a r a s z t i  s z e g é n y s é g  érdekét  f e l v á l l a l t a .  A  népi  irók  m u n k á i b a n  a  m a g a  e s z m é n y é t  t a l á l t a  m e g ,  s  ez  az  i r o d a l o m  egyben  m ű v e l t s é g i  f o r r á s a  is  v o l t .  T é m á i n a k  k i v á l a s z t á s a  a z o n b a n  t ú l m u t a t  a  s p o n t á n  élményi  ö s s z e h a n g z á s o n .  Mint  n e m z e d é k é n e k ,  Czine  Mihály­ n a k  is  a  m a r x i s t a  eszmekor­  n y i t o t t  t á v l a t o t .  E z é r t  m á r  p á l y a k e z d ő k é n t  is  szükségesnek  t u d t a  a z  összefüggések  f e l k u t a t á s é t ,  í g y  j u t o t t  el  Móricztól  p é l d á u l  B r é d y  Sándorig,  a k i n e k  első  ú j r a é r t é k e l ő !  közé  t a r t o z i k .  1966­ban  az  I r o d á k  m t ö r t é n e t i  I n t é z e t  m u n k a ­ t á r s a i  k ö z é  került,  s  m i n t  ilyen,  j e l e n t ő s e n  k i v e t t e  részét  az,  a k a d é m i a i  i r o d a l o m t ö r t é n e t  m u n k á l a t a i b ó l .  A  k é z i k ö n y v  6—6.  k ö t e t é n e k  б   az.  egyik  l e g j o b b  szerzője:  a  Móricz ­ p o r t r é  m e l l e t t  ő  í r t a  a  K r ú d y ­ f e j e z e t e t ,  a m e l y  a  K r ú d y ­ f r l o l ó g i a  ú t t ö r ő  m ű v e .  F ő  m ű v e  a z  1960­ban  m e g j e l e n t  Móriez.­monográfia  (Móricz  Zsigmond  ú t j a  a  f o r r a d a l m a k i g ) .  E  m u n k a  a  m a r x i s t a  i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s  legjobb  m o n o g r á f i k u s  t e l j e s í t m é n y e i  közé  t a r t o z i k .  Szerzője  jól  össze  t u d j a  h a n g o l n i  a  t ö r t é n e t i ,  a  szociológiai  és  az  e s z t é t i k a i  szem­ p o n t o t ,  a  m a g a s  r a n g ú  művészi  m e g f o r m á l á s t  és  a  t u d o m á n y o s  mélységet,  a l a p o s s á g o t .  A  M ó r i c z ­ m o n o g r á f i a  u t á n  k ö v e t k e z e t e s  lépés  volt  a  n a t u r a l i z m u s r ó l  szóló  t a n u l m á n y a  ( „ A  n a t u r a l i z m u s "  1968).  E m e  ú j a b b  k u t a t á s á v a l  p á r h u z a m o s a n  f o l y t a t t a  a  Móricz­ é l e t m ű  feldolgozását.  A  Gondolatnál  m e g j e l e n t  teljes  M ó r i c z ­ p o r t r é j a  (1968)  ismeretter­ j e s z t ő  jellegű  u g y a n ,  d e  p r o b l é m a g a z d a g s á g á v a l  n a g y m o n o g r á f i á j á n a k  készülő  f o l y t a t á ­ sát  is  jelzi. 

1* 

803 

Czine  a  h a t v a n a s  é v e k  elejétől  k e z d v e  á l l a n d ó a n  r é s z t  v e t t  az  ú j  m a g y a r  irodalom  reális  é r t é k r e n d j é n e k  k i m u n k á l á s á b a n ,  ill.  k r i t i k a i  rendszerezésében;  t a n u l m á n y o k a t  írt  J u h á s z  F e r e n c r ő l ,  N a g y  L a j o s r ó l ,  S i m o n  I s t v á n r ó l ,  D a r v a s  J ó z s e f r ő l ,  Á p r i l y  L a j o s r ó l ,  Vas  I s t v á n ­ ról,  Veres  Péterről,  N é m e t h  Lászlóról,  Váci  Mihályról,  Illyés  Gyuláról,  K a s s á k  Lajosról,  S a r k a d i  Imréről,  E r d e i  F e r e n c r ő l  és  másokról,  k i s m o n o g r á f i á t  Szabó  P á l r ó l  (1971).  H o g y  t a n u l m á n y a i  és  k r i t i k á i  m ö g ö t t  egy  h a t á r o z o t t  s  t á g  k o n c e p c i ó j ú ,  eszmeiségre  és  minő­ s é g r e  néző  rendszerező  m u n k a  is  m e g h ú z ó d i k ,  erről  n e m  utolsó  s o r b a n  s z e r b ­ h o r v á t  n y e l v e n  megjelent  n a g y  szintézise,  „ A  20.  századi  m a g y a r  i r o d a l o m  t ö r t é n e t e "  (Novi  Sad  1976)  t a n ú s k o d i k .  N a g y  szerepet  vállalt  a  szomszédos  országok  m a g y a r  i r o d a l m á n a k  k u t a t á s á b a n  ós  k r i t i k a i  rendszerezésében  is:  a  h a t v a n a s  é v e k  k ö z e p é n  — ú t t ö r ő  m ó d o n  —  m e g í r t a  a  r o m á n i a i  m a g y a r  i r o d a l o m  t ö r t é n e t é t .  E z t  a  m a j d n e m  m o n o g r a f i k u s  igényű  összefoglalást  egészítik  k i  k r i t i k á i  ós  t a n u l m á n y a i  K ó s  K á r o l y r ó l ,  B a l o g h  E d g á r r ó l ,  S ü t ő  A n d r á s r ó l ,  F á b r y  Z o l t á n r ó l ,  D u b a  Gyuláról,  D o b o s  Lászlóról  ós  m á s o k r ó l .  Negyedszáza­ d o s  kritikusi  és  i r o d a l o m t ö r t é n é s z i  p á l y á j á t  m u t a t j a  be  k é t k ö t e t e s  t a n u l m á n y g y ű j t e ­ m é n y e ,  „ N é p  ós  i r o d a l o m "  (1981)  e g y é r t e l m ű e n  k i r a j z o l ó d i k  e b b e n  m u n k á s s á g á n a k  ve­ z é r g o n d o l a t a :  m a g y a r s á g  és  h a l a d á s  e g g y é f o r r a s z t á s a  s z á m á r a  a  cél.  T ö b b  m i n t  egy  é v t i z e d e  az  E L T E  bölcsészkar  20.  s z á z a d i  m a g y a r  i r o d a l o m t ö r t é n e t i  t a n s z é k é n e k  m u n k a t á r s a .  Mint  o k t a t ó  is  n a g y  h a t á s ú ,  i s k o l a t e r e m t ő  egyéniség,  számos  é r t é k e s  ember  k ö t ő d i k  h o z z á  t a n í t v á n y k é n t .  I r o d a l o m t ö r t é n é s z i ,  k r i t i k u s i ,  t a n á r i  m u n ­ k á s s á g á n a k  é r t é k é t  j e l z ő n  —  í r á s a i k b a n  m é l t a t ó  s z a v a k k a l  — oly  írók  s o r o z t á k  őt  a  m a i  m a g y a r  szellemi  élet  l e g j e l e n t é k e n y e b b ,  l e g n a g y o b b  h a t á s ú  és  l e g n a g y o b b  súlyú  egyéni­ ségei  közé,  mint  B a l o g h  E d g á r ,  F á b r y  Zoltán,  Illyés  G y u l a ,  N a g y  László,  N é m e t h  László,  S ü t ő  A n d r á s .  Czine  Mihály  é l e t ú t j á n a k  l e g f o n t o s a b b  d á t u m a i :  1952 — 1955  k ö z ö t t  aspiráns,  1954­ b e n  József  Attila  d í j a t  k a p ,  1955 — 56­ban  az  Ú j  H a n g  r o v a t v e z e t ő j e ,  1960­ban  k a n d i d á ­ t u s  l e t t ,  1973­ban  m e g s z e r e z t e  az  i r o d a l o m t u d o m á n y o k  d o k t o r a  címet,  1974­ben  egyetemi  t a n á r  lett. 

Barta  János,  Keresztury  Dezső,  Király  István,  Sőtér  István 

й  Gunda  Béla  1911­ben,  T e m e s f ü v e s e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  nép­ r a j z ,  folklór.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1961­ben  szerezte.  A  K o s s u t h  L a j o s  T u d o m á n y e g y e t e m  e g y e t e m i  t a n á r a .  G u n d a  Béla  p a r a s z t i  családból  s z ü l e t e t t .  Az  e g y e t e m e t  B u d a p e s t e n  végezte  ós  1934­ben  rögtön  t a n á r s e g é d ,  m a j d  a  M a g y a r  N e m z e t i  M ú z e u m  tisztviselője  lett.  1943­tól  a  Kolozsvári  E g y e t e m ,  1949­től  a  K L T E  N é p r a j z i  T a n s z é k é n e k  vezető  pro­ f e s s z o r a .  T ö b b  é v t i z e d e n  á t  vezető  személyisége  a  m a g y a r  n é p r a j z i  k u t a t á s n a k  ós  o k t a t á s n a k .  D e b r e c e n b e n  valóságos  e t n o g r á f u s  iskolát  a l a p í t o t t ,  t a n í t v á n y a i  az  ország  k ü l ö n b ö z ő  m ú z e u m a i b a n ,  e g y e t e m e i n  ós  t u d o m á n y o s  i n t é z e t e i b e n  t a l á l h a t ó k .  N é p r a j z o s  s z a k e m b e r e i n k  közül  e g y i k e  n e m z e t k ö z i l e g  is  a  l e g i s m e r t e b b n e k .  S z a k m a i  t u d o m á n y o s  é r d e k l ő d é s e  igen szóles  k ö r ű  ós interdiszciplináris  jellegű.  K u t a t á s a i  k i t e r j e d n e k  a  m a g y a r ,  közép­kelet­európai  és  b a l k á n i  térség  n é p r a j z á r a ,  ezen  belül  elsősorban  a  g a z d á l k o d á s ,  a  n é p i  t e h e r h o r d á s ,  a  t á r s a d a l m i  szervezet,  a  n é p i  é p í t é s z e t  s t b .  kérdéseire.  K ü l ö n  kieme­ l e n d ő k  m é g  a  K á r p á t o k  n é p i  műveltségével,  a  m o r v a ,  szlovák,  r o m á n  p á s z t o r é l e t  kér­ déseivel  foglalkozó  m u n k á i .  S z á m o s  n é p r a j z i  k e z d e m é n y e z é s  f ű z ő d i k  az  ő  nevéhez  is.  í g y  p é l d á u l :  a  Magyar  N é p r a j z i  L e x i k o n é ,  a  M a g y a r  N é p r a j z i  Atlaszé,  a k ü l ö n b ö z ő  t á j a t l a s z o k ó 

804 

s t b .  T u d o m á n y o s  érdeklődése  az  e t n o g r á f i á n  t ú l  k i t e r j e d t  a  n é p r a j z  t u d o m á n y ­  és  műve­ lődéselméleti  kérdéseire,  a  k u t a t á s  m ó d s z e r t a n á r a  is.  A k k o r ,  amikor  A k a d é m i á n k  n y o m a t é k k a l  hangsúlyozza  a  kelet­európai  k u t a t á s o k a t ,  éppen  G u n d a  Béla  az,  a k i  évtizedek  ó t a  e b b e n  az  i r á n y b a n  dolgozik,  a m i t  legutóbb  az  A k a d é m i a i  Kiadónál  m e g j e l e n t  „ E t h n o g r a p h i e a  C a r p a t h o ­ B a l c a n i c a "  c.  k ö n y v e  is  t a n ú ­ sít.  Személyes  t e r e p k u t a t á s  révén  ismeri  a  B a l k á n ,  a  K á r p á t o k  n é p r a j z á t .  É p p e n  e b b e n  az  é v b e n  végzett  n é g y h e t e s  t e r e p m u n k á t  a  görög  szigeteken.  Az  A k a d é m i a i  K i a d ó n á l  s a j t ó  a l a t t  v a n  „The  F i s h i n g  Culture  of  t h e  W o r l d "  címmel  egy  általa  szerkesztett,  k b .  100  íves  k ö t e t ,  г  melyben  a  különböző  szerzők  a  világ  halászati  n é p r a j z á t  dolgozzék  fel.  M u n k á s s á g a  egyaránt  kitel jed  az  e t h n o g r a p h i e  és  a  folklór  t e r ü l e t é r e .  Külföldi  kapcso­ latai  révén  is  szolgálni  t u d n á  a  Magyar  T u d o m á n y o s  A k a d é m i á t .  G u n d a  Béla  t ö b b  n e m z e t k ö z i  t u d o m á n y o s  t á r s a s á g  t a g j a .  É v t i z e d e k  ó t a  részt  vesz  az  MTA  különböző  b i z o t t s á g a i n a k  m u n k á l a t a i b a n ,  s  mindig  hűséggel,  elvi  szinten  szolgálta  A k a d é m i á n k  célkitűzéseit,  eszményeit.  A z  MTA  t á m o g a t á s á v a l  k b .  25  m o n o g r á f i á t ,  t a n s z é k i  é v k ö n y v e t  j e l e n t e t e t t  meg.  S z á m t a l a n  —  éppen  az  osztály  m u n k á j á t  é r i n t ő  —  n é p r a j z i  kezdeményezés  és  m u n k a  f ű z ő d i k  nevéhez.  Vendégelőadó  volt  a  legkülönbözőbb  külföldi  egyetemeken.  Kutató­professzorként,  dolgozott  Berkeleyben  (Kalifornia,  USA).  Tiszteletére  a  K o p p e n h á g a i  Nemzeti  M ú z e u m  a d o t t  ki  egy  t ö b b  m i n t  500  oldalas  jubi­ leumi  k ö t e t e t ,  a m e l y b e n  huszonkét  s z a k e m b e r  (Írországtól  а   Szovjetunióig)  közölt  t a n u l m á n y t .  1978­ban  m e g k a p t a  a  H e r d e r ­ d í j a t .  Hazai  k i t ü n t e t é s e i :  F e l s ő o k t a t á s  K i v á l ó  Dolgozója,  Szocialista  M u n k á é r t  É r d e m é r e m ,  M u n k a  É r d e m r e n d  a r a n y  f o k o z a t a . 

Barta  János,  Bognár  Rezső,  Kálmán 

Béla 

Hazai  György  1932­ben,  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  o r i e n t a ­ lisztika  (turkológia).  Doktori  f o k o z a t á t  1966­ban  szerezte.  Az  MTA  Orientalisztikai  Munkaközösségének  ( N y e l v t u d o m á n y i  Intézet)  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  Turkológiai  t a n u l m á n y a i t  Németh  G y u l a  és  F e k e t e  L a j o s  vezetése  mellett  végezte.  K a n d i d á t u s i  értekezését  1958­ban,  d o k t o r i  disszertációját  1966­ban  védte  m e g .  H a z a i  a  m a i  ötvenes  generáció  t a g j a i  közt  m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t  helyet  foglal  el. T u d o m á n y o s  tevé­ kenysége  során  t ö b b  m i n t  k é t  évtizedet  t ö l t ö t t  külföldön. R é s z t  v e t t  két  szocialista  ország­ ban  az  o t t a n i  turkológia  megszervezésében:  előbb  Szófiában  t a n í t o t t  az  egyetemen,  m a j d  a  berlini  H u m b o l d t ­ e g y e t e m e n  o k t a t o t t ,  u g y a n a k k o r  az  aspiránsok  egész  s o r á t  v e z e t t e  be  t u d o m á n y u k  művelésébe.  R e n d b e  s z e d e t t e  a  nagyhírű  berlini  T u r f á n ­ g y ű j t e m é n y t ,  vezetése  mellett  m e g k e z d ő d ö t t  a  felbecsülhetetlen  értékű  a n y a g  feldolgozása.  E l ő a d o t t ,  k o n z u l t á l t  kongresszusokon,  egyetemeken,  akadémiai  k u t a t ó h e l y e k e n .  Nemzetközi  meg­ becsülést  szerzett  m a g á n a k  t u d o m á n y o s  eredményeivel,  általános  elismeréssel  a d ó z t a k  r e n d k í v ü l i  szervezőképességének.  H a z a i  t u d o m á n y o s  érdeklődése  a  t u r k o l ó g i a  széles  s p e k t r u m á t  foglalja  m a g á b a n .  Az  ú j j á é l e d t  berlini  T u r f á n ­ k u t a t á s  k i a d v á n y a i n a k  m e g i n d u l á s á t  jelezte  a  t a n í t v á n y á ­ val,  P .  Ziemevel  közösen  kiadott  k ö t e t e :  „ F r a g m e n t e  der  uigurischen  Version  des  ' J i n '  g a n j i n g ' " ;  Berliner  T u r f a n t e x t e  I,  1971.  Módszertanilag  ez  a  m ű  jelentős  h a l a d á s  a  k o r á b b i  hasonló  k i a d v á n y o k k a l  szemben.  T u d o m á n y o s  érdeklődésének  jelentős  részét  oszmán —török  problémák  ú j s z e i ű  megol­ d á s a  k ö t ö t t e  le.  P á l y a k e z d ő  dialektológiai  és  n y e l v t ö r t é n e t i  dolgozatai  u t á n  „ D a e 

805 

O a m a n i s c h — t ü r k i s c h e  i m  X V I I .  J a h r h u n d e r t "  с .  k ö n y v e  a  b u d a p e s t i  turkológiai  iskola  l e g j o b b  e r e d m é n y e i t  n y ú j t j a .  A  „ K u r z e  E i n f ü h r u n g  in  d a s  S t u d i u m  d e r  t ü r k i s c h e n  S p r a c h e "  az  o s z m a n i s z t i k a  k u t a t á s á n a k  ós  o k t a t á s á n a k  n é l k ü l ö z h e t e t l e n  k é z i k ö n y v e .  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  g a z d a g  b i b l i o g r á f i á j á b ó l  jól  l á t h a t j u k ,  m i l y e n  e r e d m é n y e ­ s e n  m u n k á l k o d o t t  a  m a g y a r — t ö r ö k  k a p c s o l a t o k  ( R á k ó c z i ,  T h ö k ö l y ,  K o s s u t h  stb.)  felde­ r í t é s e  terén,  m i l y e n  sikerrel  t e v é k e n y k e d e t t  a  t ö r ö k  i r o d a l o m  k l a s s z i k u s a i n a k  és  élő  n a g y j a i n a k  m a g y a r  n y e l v ű  m e g i s m e r t e t é s é n .  H a z a i  György  a  n e m z e t k ö z i  t u r k o l ó g i a  i s m e r t  ós  m e g b e c s ü l t  t a g j a .  Megfordult  E u r ó ­ p á b a n  és  a  t e n g e r e n t á l  m i n d e n ü t t ,  ahol  t u r k o l ó g i a i  k u t a t á s o k  f o l y n a k .  H a z a i  G y ö r g y  a z  Association  I n t e r n a t i o n a l e  d ' É t u d e s  d e  S u d ­ E s t  E u r o p é e n  ( A I E S E E )  m a g y a r  n e m ­ z e t i  b i z o t t s á g á n a k  e l n ö k e .  T i t k á r a  a  Conseil  I n t e r n a t i o n a l  de  la  Philosophie  e t  d e s  Sciences  H u m a i n e s  ( C I P S H )  mellett  m ű k ö d ő  n e m z e t k ö z i  o r i e n t a l i s z t i k a i  s z e r v e z e t n e k .  T a g j a  az  a n k a r a i  T ö r ö k  N y e l v t u d o m á n y i  T á r s a s á g n a k ,  v a l a m i n t  az  a n k a r a i  Török  T ö r ­ t é n e t i  T á r s a s á g n a k .  T a g j a i  s o r á b a  v á l a s z t o t t a  a  F i n n u g o r  T á r s a s á g  (Helsinki). 

Köpeczi  Béla,  Ligeti  Lajos,  Tőkei  Ferenc 

Herman  József  1924­ben,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  általá­ n o s  nyelvészet,  ú j l a t i n  n y e l v e k .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1969­ben  szerezte.  Az  M T A  N y e l v t u d o m á n y i  I n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a ,  e g y e t e m i  t a n á r .  T

  egkorábbi  m u n k á i b a n  érdeklődése  a  f r a n c i a  n y e l v t ö r t é n e t r e  ós  a  r o m a n i s z t i k a  á l t a ­ l á n o s a b b  p r o b l é m á i r a  i r á n y u l t  (pl.  az  ú j l a t i n  n y e l v e k  k i a l a k u l á s a ,  a  l a t i n  késő­császár­ k o r i  ós  k o r a k ö z é p k o r i  t ö r t é n e t e ) .  K é s ő b b  a z o n b a n  f o n t o s  jelentéselméleti  dolgozatokkal,  a  n y e l v t ö r t é n e t  e l m é l e t i  kérdéseinek  s z e n t e l t  í r á s o k k a l  (pl.  a  n y e l v i  v á l t o z á s o k  m e c h a ­ n i z m u s a )  g a z d a g o d o t t  m u n k á s s á g a .  K e z d e m é n y e z ő  szerepet  vállalt  az  á l t a l á n o s  nyelvé­ s z e t i  szempontból  is  f o n t o s  szocio­  és  n e u r o l i n g v i s z t i k a i  k u t a t á s b a n  is.  H e r m a n  t a n u l m á ­ n y a i n a k  jellemző  j e g y e i  a  b e n n ü k  m e g n y i l v á n u l ó  elméleti  biztonság,  a  világos,  á t t e k i n t ­ h e t ő  szerkezet,  a  t i s z t a  g o n d o l a t m e n e t  ós  a  m e g g y ő z ő  érvelés.  Az  utóbbi  két  é v t i z e d b e n  öt  k ö n y v e  r é v é n  vált  nemzetközileg  e l i s m e r t  t u d ó s s á .  1963­ b a n  az  N D K ­ b a n  j e l e n t  m e g  „ L a  f o r m a t i o n  d u  s y s t č m e  r o m a n  des  c o n j o n c t i o n s  de  sub­ o r d i n a t i o n "  o.  k ö n y v e ,  m e l y e t  rangos  f o l y ó i r a t o k  m é l t a t t a k .  K é t  e g y e t e m i  t a n k ö n y v é ­ b e n  („Précis  d ' h i s t o i r e  d e  la  langue  f r a n ç a i s e " ,  1967;  „ P r é c i s  de  p h o n é t i q u e  f r a n ç a i s e " ,  1966)  a  d i d a k t i k a i  ós  a  t u d o m á n y o s  s z e m p o n t  h a r m o n i k u s a n  egyesül.  E  m u n k á k  a  n e m ­ z e t k ö z i  mezőnyben  is  f e l t ű n n e k  figyelemre  m é l t ó  ú j  e r e d m é n y e i k k e l  és  m ó d s z e r ü k k e l .  S i k e r e s  könyve  „ A  f r a n e i a  n y e l v  t ö r t é n e t e "  o.  összegezés  (1906),  a m e l y  a  latintól  kíséri  v é g i g  az  újlatin  n y e l v e k ,  d e  főleg  a  f r a n c i a  t ö r t é n e t i  ú t j á t  a  m a i  n a p i g .  T u d o m á n y o s a n  i g é n y e s  m u n k a  ez,  m é g i s  m a r a d é k t a l a n u l  kielégíti  a  széles  közönség  k ö r é b e n  t ö r t é n ő  m a g a s f o k ú  i s m e r e t t e r j e s z t é s  f e l a d a t a i t  is.  N e m z e t k ö z i  f ó r u m o k o n  l e g i n k á b b  a  „ L e  l a t i n  v u l g a i r e "  с .  m u n k á j a  t e t t e  i s m e r t t é  n e v é t  ( h á r o m  p á r i z s i  k i a d á s a  —  1967,  1970,  1975  —  m e l l e t t  j a p á n r a  is  l e f o r d í t o t t á k :  1971).  S o k a t  v á r u n k  H e r m a n  Józseftől  a  n y e l v  t ö r t é n e t i  v á l t o z á s a i n a k  elméletére  v o n a t k o z ó  s  f o l y a m a t b a n  levő  ú j  k u t a t á s a i t ó l  és  t o v á b b i  r o m a n i s z t i k a i  t e r v e i t ő l  is  ( m i n d e n e k e l ő t t  k é s z ü l ő  könyvére  g o n d o l u n k ,  amely  —  a  p a n n ó n i a i  é s  „ d u n a m e n t i "  l a t i n s á g  kérdéseit  is  f e l ö l e l v e  —  a  l a t i n  d i a l e k t a l i z á c i ó j á n a k ,  az  ú j l a t i n  n y e l v e k  keletkezésének  kérdéseit  kí­ v á n j a  ú j  k u t a t á s i  e r e d m é n y e k k e l  m e g v i l á g í t a n i ) . 

806 

N y e l v e l m é l e t i  dolgozatai  főleg  m a g y a r u l  l á t t a k  n a p v i l á g o t ,  és  r o m a n i s z t i k a i  m u n k á i ­ n a k  egy  része  s z i n t é n  a  h a z a i  művelődóst  s z o l g á l j a .  R o m a n i s t a k é n t  —  a  késői  és  v u l g á r i s  latinság  s z a k é r t ő j e k é n t  —  a z o n b a n  e g y h a m a r  n e m z e t k ö z i  h í r ű  nyelvész  l e t t ,  a  h a z a i  nyelvészet  l e g t ö b b e t  idézett  képviselőinek  e g y i k e .  E r r ő l  n e m c s a k  k ö n y v e i n e k  n a g y ­ s z á m ú ,  p o z i t í v  külföldi  i s m e r t e t é s e  t a n ú s k o d i k ,  h a n e m  az  a  t é n y  is,  h o g y  sok  m u n k á j a  tekintélyes  k ü l f ö l d i  f ó r u m o k o n  jelent  meg,  e g y e s  m u n k á i  p e d i g  a  r o m a n i s z t i k a i  a j á n l ó  b i b l i o g r á f i á k b a n  és  k é z i k ö n y v e k b e n  r e n d s z e r e s e n  szerepelnek.  S z á m o s  k ü l f ö l d i  e g y e t e m  h í v t a  m e g  e l ő a d ó n a k ,  v e n d é g p r o f e s s z o r n a k .  H e r m a n  József  e g y e t e m i  t a n á r k é n t ,  vezető­ k é n t ,  a k a d é m i a i  bizottságok  t a g j a k é n t ,  s z e r k e s z t ő k ó n t  k i e m e l k e d ő e n  é r t é k e s  m u n k á t  végzett  és  végez.  E m e l l e t t  a  t u d o m á n y o s  d i p l o m á c i a  terén  is  bőséges  t a p a s z t a l a t o k a t  szerzett  m i n t  az  U N E S C O  f e l s ő o k t a t á s i  r é s z l e g é n e k  volt  i g a z g a t ó j a .  E r r ő l  t a n ú s k o d n a k  e g y e t e m p o l i t i k a i  k é r d é s e k n e k  szentelt  t a n u l m á n y a i ,  s  k ö n y v n y i  t e r j e d e l m ű  o k t a t á s s z o ­ ciológiai  m u n k á j a ,  amely  r ö v i d e s e n  t ö b b  n y e l v e n  l á t  n a p v i l á g o t  az  U N E S C O  k i a d á s á b a n  (,,A  f e l s ő o k t a t á s b a  való  b e j u t á s  ú t j a i  az  e u r ó p a i  o r s z á g o k b a n " ) .  T u d o m á n y o s  és  közéleti  p á l y a f u t á s á n a k  k o n k r é t  e r e d m é n y e i t  i s m e r v e  b i z o n y o s a k  v a g y u n k  a b b a n ,  h o g y  levelező  t a g g á  v á l a s z t á s á v a l  H e r m a n  József  l e n d ü l e t e s ,  k e z d e m é n y e z ő  egyénisége  o s z t á l y u n k n a k ,  de  az  A k a d é m i a  közösségének  is  jelentős  n y e r e s é g e  lesz. 

Benkő  Loránd,  Hajdú  Péter,  Imre  Samu,  Papp  Ferenc 

Kéry  László  1920­ban,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  anglisz­ t i k a .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1977­ben  szerezte.  A  N a g y v i l á g  főszer­ kesztője,  e g y e t e m i  t a n á r .  K é r y  L á s z l ó  D e b r e c e n b e n  végezte  k ö z é p i s k o l a i  t a n u l m á n y a i t ,  m a j d  a  b u d a p e s t i  egye­ t e m e n  és  a z  E ö t v ö s ­ k o l l é g i u m b a n  t a n u l t ,  m a g y a r  —angol  s z a k o n .  1944­ben  s z e r z e t t  b ö l c s é s z d o k t o r á t u s t .  E k k o r  jelent  meg  k ö n y v a l a k b a n  „ S t í l u s s a j á t o s s á g o k  D .  H .  L a w r e n c e  r e g é n y e i b e n "  c.  m u n k á j a .  1945 — 1950  k ö z ö t t  a  K u l t u s z m i n i s z t é r i u m  e l ő a d ó j a  v o l t ;  1945  és  1947  k ö z ö t t  a  M a g y a r o k  c.  f o l y ó i r a t  felelős  s z e r k e s z t ő j e k é n t  is  széles  k ö r ű  iroda­ lomszervező  t e v é k e n y s é g e t  f e j t e t t  ki.  T i z e n h a t  h ó n a p o t  ö s z t ö n d í j j a l  A n g l i á b a n  t ö l t ö t t ,  m a j d  D e b r e c e n b e n  volt  középiskolai  t a n á r .  I t t  r e n d e z t e  s a j t ó  a l á  J u l o w  V i k t o r r a l  közösen  F a z e k a s  M i h á l y  m ű v e i n e k  k r i t i k a i  k i a d á s á t .  1953­tól  az  E L T E  V i l á g i r o d a l m i  T a n s z ó k é n  dolgozott  m i n t  a d j u n k t u s ,  m a j d  docens.  1967­től  az  angol  t a n s z é k  v e z e t ő j e  v o l t ,  jelenleg  a  N a g y v i l á g  főszerkesztője,  a  m a g y a r  P E N  C l u b  f ő t i t k á r a ,  s  e g y e t e m i  t a n á r  az  a n g o l  t a n ­ széken.  Szellemi  t e v é k e n y s é g é n e k ,  t u d o m á n y o s  m u n k á j á n a k  h á r o m  n a g y  t e r ü l e t é t  k ö r v o n a l a z ­ h a t j u k .  K é r y t  évtizedek  ó t a  f o g l a l k o z t a t j a  a z  a n g o l  reneszánsz  d r á m a ,  e l s ő s o r b a n  S h a k e s ­ peare.  E b b ő l  a  k u t a t ó m u n k á b ó l  n ő t t  k i  „ S h a k e s p e a r e  t r a g é d i á i "  c.  k ö n y v e  (1959),  m a j d  „ S h a k e s p e a r e  v í g j á t é k a i "  c.  m o n o g r á f i á j a  (1964).  K é r y  László  s z e r k e s z t e t t e  S h a k e s p e a r e  m ű v e i n e k  h a t k ö t e t e s  (1955),  m a j d  h ó t k ö t e t e s  (1961)  m a g y a r  k i a d á s á t ,  köte­ t e n k é n t  m o n o g r a f i k u s é r t é k ű  t a n u l m á n y o k k a l  és j e g y z e t a p p a r á t u s s a l .  K é r y  L á s z l ó  S h a k e s ­ p e a r e ­ t a n u l m á n y a i  és  ­ m o n o g r á f i á i  a  m a g y a r o r s z á g i  anglisztika  k i e m e l k e d ő  teljesít­ m é n y e i ;  m u n k á j á t  h a t á r a i n k o n  t ú l  is  e l i s m e r é s  f o g a d t a .  A  h a g y o m á n y o s  filológiai  alap­ vetés  e r e d m é n y e i t  f e l h a s z n á l v a ,  azokat  ú j  s z e m p o n t o k k a l ,  a  m ű e l e m z é s  k o r s z e r ű  igényei­ vel  ö t v ö z v e  a l a k í t o t t a  k i  S h a k e s p e a r e ­ k é p é t .  É r d e k l ő d é s é n e k  másik  t e r ü l e t e  a  X I X .  é s  X X .  századi  angol  r e g é n y .  E  t é r e n  v é g z e t t  k u t a t á s a i n a k  e r e d m é n y e i t  f o g l a l t a  össze  „ S t í l u s s a j á t o s s á g o k  D .  H .  L a w r e n c e  regényei­

807 

b e n "  (1944)  v a l a m i n t  „ A  s ö t é t  l á n g  p r ó f é t á j a .  A  r e g é n y í r ó  D .  H .  L a w r e n c e "  с .  m o n o g r á ­ f i á j á b a n  (1978).  M u n k á s s á g á n a k  e h h e z  a  k ö r é h e z  is  c s a t l a k o z i k  „ A n g o l  í r ó k "  c.  t a n u l ­ m á n y k ö t e t e  (1976).  K é r y  László  k i v á l t k é p p e n  а   X X .  s z á z a d i  angol  r e g é n y  k i m a g a s l ó  képviselőinek  b e m u ­ t a t á s á v a l ,  m ű v e i k  esszóisztikus  f i n o m s á g ú ,  t u d o m á n y o s  a l a p o s s á g ú  elemzésével  j e l e n t ő ­ s e n  t á g í t o t t a  a  h a z a i  anglisztika  l á t ó k ö r é t ,  s  egyike  a z o k n a k ,  a k i k  kiemelték  a  h a g y o m á ­ n y o s  „egyetemi  a n g l i s z t i k á t "  a  j e l e n t é k t e l e n  k u t a t á s i  t é m á k r a  p a z a r o l t  é v t i z e d e k  kis­ s z e r ű  p o z i t i v i z m u s á b ó l .  Azon  az  ú t o n  h a l a d t  K é r y ,  a m e l y n e k  lehetőségét  Szerb  A n t a l  v i l l a n t o t t a  m e g  a  „ H é t k ö z n a p o k  és  c s o d á k "  esszéivel,  s  a m e l y e t  t u d o m á n y o s  i g é n n y e l  t o v á b b  t á g í t o t t  O r s z á g h  László  a  professzori m u n k á j á b a n  s  az  a m e r i k a i  irodalom  t ö r t é n e ­ t é v e l  foglalkozó  m ű v e i b e n .  K é r y  László  s z e l l e m i  érdeklődésének  h a r m a d i k  i r á n y a  a  színház,  a  d r á m a ,  a  d r a m a t u r ­ g i a  felé  m u t a t .  R e n d k í v ü l  lelkiismeretes  s z í n i k r i t i k u s k é n t  is  l e t e t t e  n é v j e g y é t  a  m a g y a r  k u l t ú r a  a s z t a l á r a .  S z í n i b í r á l a t a i t  n a g y f o k ú  m ű v é s z i  é r z é k e n y s é g ,  az  európai  és  a m e r i k a i  s z í n h á z  és  s z í n h á z i  i r o d a l o m  i s m e r e t e  s  m é l y  d r a m a t u r g i a i  t á j é k o z o t t s á g  jellemzi.  Szín­ h á z z a l  foglalkozó  í r á s a i t  t a r t a l m a z z a  „ S h a k e s p e a r e ,  B r e c h t  és  a  t ö b b i e k "  c.  k ö t e t e  (1968).  T u d o m á n y o s  a l a p o s s á g ,  a  h a g y o m á n y o s  m ó d s z e r e k  e r e d m é n y e i n e k  és  az  ú j  m ó d s z e r e k ­ n e k  m a r x i s t a  i g é n y ű  összekapcsolása,  p é l d á s a n  világos  esszéstílus  jellemzi  K é r y  L á s z l ó  k ö n y v e i t ,  t a n u l m á n y a i t ,  a  hazai  a n g l i s z t i k a  f u n d a m e n t á l i s  t e l j e s í t m é n y e i t .  E m e l l e t t  i g e n  j e l e n t ő s  szerkesztői,  k u l t ú r a s z e r v e z ő  m u n k á j a  m i n d  h a z a i ,  m i n d  n e m z e t k ö z i  v o n a t k o z á s ­ b a n .  Mindezek  a l a p j á n  j a v a s o l j u k  K é r y  L á s z l ó t  az  M T A  levelező  t a g j a i n a k  s o r á b a .  Meg­ győződésünk,  h o g y  t u d o m á n y o s  s t a b i l i t á s a ,  v i l á g i r o d a l m i  l á t ó k ö r e ,  a  k u l t u r á l i s  d i p l o m á ­ c i á b a n  szerzett  n a g y  t a p a s z t a l a t a i  ( P E N )  az  A k a d é m i a ,  s  ezen  belül  az  I .  osztály  m u n k á ­ j á n a k  színvonalát  e m e l n i  f o g j á k , e g y b e n  m e g e r ő s í t v e  o t t  a  m o d e r n  filológia  k é p v i s e l e t é t . 

Nagy  Péter,  Pándi  (Kardos) 

Pál 

Németh  G.  Béla  1925­ben,  S z o m b a t h e l y e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e  a  X I X .  s z á z a d i  irodalom  k u t a t á s a .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1973­ban  szerezte.  Az  E g y e t e m i  K ö n y v t á r  f ő i g a z g a t ó j a .  N é m e t h  G.  B é l a  m á r  eddigi  é l e t m ű v é v e l  is  l e g j e l e n t ő s e b b  i r o d a l o m t ö r t é n é s z e i n k  egyi­ k é v é  vált.  M ű k ö d é s é b e n  a  nyelvészeti  ós  p o é t i k a i  jellegű  k u t a t á s o k t ó l  egyenes  ú t  v e z e t  a  szintézisnek  t e k i n t e n d ő  a l k o t á s o k h o z ,  d e  oly  m ó d o n ,  h o g y  a  szintézis  elemei  —  v a g y i s  a z  i r o d a l m i  f o l y a m a t  l e g f o n t o s a b b  állomásairól,  a l k o t ó i r ó l  szóló  t a n u l m á n y o k  —  máj­ p á l y á j a  k e z d e t é n  f o n t o s  helyet  f o g l a l n a k  el.  1970­ben  m e g j e l e n t  t a n u l m á n y k ö t e t e ,  a  „ M ű  és  s z e m é l y i s é g "  é p p ú g y  t a r t a l m a z  n a g y i g é n y ű  p o r t r é t a n u l m á n y o k a t ,  m i n t  k o r s z a ­ k o k a t  b e m u t a t ó  ö s s z e f o g l a l á s o k a t ,  v a l a m i n t  v e r s e l e m z é s e k e t .  (A  verselemzés  legkor­ s z e r ű b b  m ó d s z e r e i n e k  a l k a l m a z á s a  és  t o v á b b f e j l e s z t é s e  s z a k m á n k b a n  n a g y m é r t é k b e n  f ű z ő d i k  N é m e t h  G .  B é l a  m u n k á s s á g á h o z . )  E n n e k  az  első  t a n u l m á n y k ö t e t n e k  p o r t r é i  k ö z ü l  kiemelkednek  az  A r a n y  Lászlóról  és  P é t e r f y  J e n ő r ő l  szóló  írások,  m e l y e k  e  t ö b b é ­ k e v é s b é  h o m á l y b a  b o r u l t  a l k o t ó k  é l e t m ű v é t  helyezik  ú j ,  f r i s s  m e g v i l á g í t á s b a .  Már  l e z á r t n a k  é s  é r d e k t e l e n n e k  t e k i n t e t t  é l e t p á l y á k r ó l  is  sok  ú j a t  m o n d a n a k  e  k ö t e t  olyan  írásai,  m i n t  p l .  a  Beöthy  Z s o l t r ó l  szóló.  N é m e t h  G.  B é l a  k o r a i  p o é t i k a i  t a n u l m á n y a i  közül  m i n d m á i g  m e g k a p  ú j s z e r ű s é g é v e l  az  „ ö n m e g s z ó l í t ó  v e r s t í p u s r ó l "  szóló,  v a l a m i n t  a  József  A t t i l a  „ e g y  kései  v e r s t í p u s á n a k "  szentelt  t a n u l m á n y . 

808 

N é m e t h  G.  Béla  m i n t  o k t a t ó  és  n e v e l ő  m á r i s  valóságos  f i a t a l  t u d ó s g á r d á t  a l a k í t o t t  k i ,  és  e n n e k  e r e d m é n y e i  a  m a g y a r  i r o d a l o m t ö i ­ t é n e t í r á s  egy  ú j  s z a k a s z á n a k  b e k ö s z ö n t é t  ígérik.  B i z o n y í t j a  ezt  l e g j o b b  t a n í t v á n y a i n a k  k ö t e t e ,  az  A r a n y ­ v e r s e l e m z é s e k e t  t a r t a l ­ m a z ó  „ A z  el  n e m  é r t  b i z o n y o s s á g "  (1972).  N é m e t h  G.  Béla  szintézisigénye  l e g v i l á g o s a b b a n  m e g m u t a t k o z i k  a  „ T ü r e l m e t l e n  és  k é s l e k e d ő  f é l s z á z a d "  (1971)  című  k ö t e t é b e n ,  m e l y  önálló  k o n c e p c i ó  a l a p j á n  dolgozza  fel  a  19.  s z á z a d  m á s o d i k  f e l é t ,  P e t ő f i  S á n d o r t ó l  k e z d v e .  E  k ö t e t  f e j e z e t e i  k ö z ü l  k ü l ö n ö s e n  e r e d e t i n e k  t e k i n t h e t j ü k  K e m é n y  Z s i g m o n d  és  V a j d a  J á n o s  m é l t a t á s á t ,  n e m k ü l ö n b e n  az  A r a n y  J á n o s ­ f e j e z e t e t ,  m e l y  a  szerző  k o r s z a k f e l f o g á s á t  a  l e g p r e g n á n s a b b a n  m u t a t j a  m e g .  ( I d e  k í v á n k o z i k  a n n a k  megemlítése  is,  h o g y  az  A r a n y  J á n o s  k r i t i k a i  k i a d á s b a n  A r a n y  c i k k e i n e k  és  t a n u l m á n y a i n a k  a p p a r á t u s á t  N é m e t h  G.  Béla  k é s z í t e t t e  el,  és  ez  a  m u n k á j a  A r a n y  k r i t i k u s i ,  i r o d a l o m t ö r t é n é s z i  g o n d o l k o d á s á n a k  m i n d m á i g  leghitelesebb  b e m u t a ­ t á s a  is.)  Meg  kell  e m l í t e n ü n k  N é m e t h  G.  B é l a  e g y  o l y a n  k u t a t á s i  m ó d s z e r é t ,  m e l y r e  e d d i g  k e v é s  p é l d á t  t a l á l u n k  i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s u n k b a n ;  n e m c s a k  A r a n y  k a p c s á n ,  h a n e m  a  k o r s z a k  f e l t á r á s a  k ö z b e n  is  n a g y  f i g y e l m e t  f o r d í t o t t  az  egyes  f o l y ó i r a t o k r a ,  a m i  m a g á n a k  az  i r o d a l m i  életnek  m e g é r t é s é t ,  m e g í t é l é s é t  t e t t e  lehetővé.  K é t  t a n u l m á n y k ö t e t e  k ö v e t t e  a  70­es  é v e k  elején  m e g j e l e n t e k e t :  a  „ L é t h a r c  és  n e m ­ z e t i s é g "  (1976),  l e g u t ó b b  p e d i g  a  „ K ü l l ő  és  k e r é k "  (1981).  E z e k b e n  a  k ö t e t e k b e n  h á r o m  ú j  t á j é k o z ó d á s á r a  f i g y e l h e t ü n k  föl:  a  m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i r e ,  m e l y  az  i r o d a l m a t  egy  kor­ s z a k  k u l t ú r á j á n a k  ö s s z k é p é b e  illesztve  k é p e s  felfogni,  —  a  k r i t i k a t ö r t é n e t i r e ,  m e l y  a  Philológiai  Közlönyről,  a  t r a g i k u m e l m é l e t r ő l  s t b .  szóló  í r á s o k b a n  m á r  m e g s z ü l e t e n d ő  k r i t i k a t ö r t é n e t i  szintézisét  készíti  elő,  v a l a m i n t  a  s z á z a d f o r d u l ó  i r á n t i  é r d e k l ő d é s t ,  mely­ n e k  t a n u l m á n y ­ d o k u m e n t u m a i  egy  ú j a b b  szintézis  l é t r e j ö t t é t  ígérik.  Mindezek  k ö z b e n  é r d e k l ő d é s e  n e m  c s ö k k e n t  a  p o r t r é ­ j e l l e g ű  t é m á k  i r á n t ,  s  k ü l ö n ö s e n  ki  kell  e m e l n ü n k  a  l e g ú j a b b  m a g y a r  i r o d a l o m m a l  foglalkozó  cikkeit,  m e l y e k b e n  k i v á l ó  k r i t i k u s i  képesség  n y i l a t k o z i k  m e g .  E d d i g i  p á l y á j á n a k  f ő  m ű v e  „A  m a g y a r  i r o d a l o m k r i t i k a i  g o n d o l k o d á s  a  p o z i t i v i z m u s  k o r á b a n "  című  szintézis  (1981)  az  M T A  I r o d a l o m t u d o m á n y i  I n t é z e t e  k r i t i k a t ö r t é n e t i  m o n o g r á f i a ­ s o r o z a t á b a n .  N é m e t h  G.  B é l á n a k  ez  a  k ö n y v e  n e m c s a k  h o g y  összefoglalja  eddigi  k u t a t á s a i t ,  s  egy  széles  e s z m e t ö r t é n e t i ­ m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i  s z ö v e v é n y b e  f o g j a  az  A r a n y  u t á n i  korszak  i r o d a l m á t ,  h a n e m  a z  egész  m a g y a r  s z á z a d v é g i ü l  m i n d e n  eddiginél  m é l y e b b  ós  elemzőbb  k é p e t  a d .  K ü l ö n ö s e n  f o n t o s  ebben  a  k ö t e t b e n  G y u l a i  és  P é t e r f y  s z e r e p é n e k  t i s z t á z á s a ,  d e  eddigi  e l j á r á s á h o z  h í v e n  ú j  m e g v i l á g í t á s b a n  t u d j a  b e m u t a t n i  B o d n á r  Zsigmondot,  R i e d l  F r i g y e s t  és  P a l á g y i  M e n y h é r t e t  is.  A  szintézisalkotás  i l y e n  t e l j e s í t m é n y e i  a z t  ígérik,  hogy  N é m e t  G.  B é l a  visszatér  m é g  a  rendszerezés  egyéb  s ú l y o s  kérdéseihez,  s  létrehozza  a  „ T ü r e l m e t l e n  és  késlekedő  félszá­ z a d "  m á s o d i k  részének  b ő v í t e t t  v á l t o z a t á t ,  m e l y  b i z o n y á r a  a  19.  század  k u t a t á s á n a k  egyik  legjelentősebb  t e l j e s í t m é n y é t  f o g j a  n y ú j t a n i . 

Király  István,  Klaniczay  Tibor,  Köpeczi  Béla,  Sőtér  István 

809 

Vargyas  Lajos  1914­ben,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  zene­ folklór,  m a g y a r  és  összehasonlító  n é p b a l l a d a ­ k u t a t á s .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1963­ban  szerezte.  Az  M T A  Z e n e t u d o m á n y i  I n t é z e t é ­ n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  V a r g y a s  Lajos t a n u l m á n y a i t  a  b u d a p e s t i  T u d o m á n y e g y e t e m e n  végezte.  Bölcsészdoktori  d i p l o m á t  1941­ben  n y e r t  m a g y a r  n é p r a j z  —  m a g y a r  n y e l v é s z e t  —  m a g y a r  irodalom  szak­ csoportosítással,  s u m m a  c u m  laude.  M á r  t a n u l m á n y a i  i d e j é n  g y ű j t ö t t  n é p z e n é t ,  részt  v e t t  K o d á l y  z e n e f o l k l ó r ­ g y a k o r l a t a i n ,  u t ó b b  zeneelméleti  t a n u l m á n y o k a t  végzett.  1942­t61  1952­ig  a  b u d a p e s t i  E g y e t e m i  K ö n y v t á r b a n  dolgozott,  e z u t á n  1961­ig  vezette  a  N é p ­ r a j z i  Múzeum  n é p z e n e i  o s z t á l y á t .  1961­től  a  M T A  N é p z e n e k u t a t ó  C s o p o r t j á n a k  t u d o ­ m á n y o s  f ő m u n k a t á r s a ,  1971 — 1974  k ö z ö t t  i g a z g a t ó j a  volt.  A z ó t a  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó ­ j a k é n t  m ű k ö d i k .  E l s ő  jelentős  m u n k á j a ,  „ A j  falu  zenei  é l e t e "  (1941)  —  J á r d á n y i  P á l  kidéi  g y ű j t é s é v e l  e g y ü t t  —  az  első  m ó d s z e r e s  zenei  szociográfiai  t a n u l m á n y  volt.  A  k a n d i d á t u s i  f o k o z a t o t  1952­ben  „A  m a g y a r  v e r s  r i t m u s a "  c í m ű  m u n k á j á v a l  n y e r t e  el.  A  m ű  figyelemre  m é l t ó  ú j  értelmezéseivel  é l é n k  v i t á k a t  v á l t o t t  ki,  s  ezzel  h o s s z a b b  s z ü n e t  u t á n  ismét  a  m a g y a r  v e r s t a n i  k u t a t á s o k r a  t e r e l t e  a  f i g y e l m e t .  H o z z á  a  v e r s t a n  k u t a t ó i  a z ó t a  is  ú j r a  m e g  ú j r a  v i s s z a t é r n e k .  1954­től  k e z d v e  ( „ R ö p ü l j  p á v a ,  r ö p ü l j " ,  C s a n á d i  I m r é v e l  e g y ü t t )  figyelme  m i n d i n k á b b  a  n é p b a l l a d a ­ k u t a t á s  felé f o r d u l t .  A  t u d o m á n y o k  d o k t o r a  f o k o z a t o t  1963­ban  „ K u t a t á s o k  a  n é p b a l l a d a  középkori  t ö r t é n e t é b e n "  c í m ű  é r t e k e z é s é v e l  n y e r t e  el.  E z  a n g o l  nyelven  is  m e g j e l e n t  és  n e m z e t k ö z i  elismerést  s z e r z e t t  V a r g y a s  L a j o s n a k .  A  nép­ b a l l a d a ­ k u t a t á s  az  a  t a r t o m á n y ,  ahol  k i e m e l k e d ő  e r e d m é n y e i t  a  n é p r a j z ,  a  folklór,  a  n é p z e n e ,  az  i r o d a l o m  é s  a  nyelvészet  k ö r é b e n  s z e r z e t t  sokoldalú,  a l a p o s  hozzáértésének  e g y ü t t e s  l a t b a v e t é s é v e l  é r t e  el.  A  d o k t o r i  f o k  elnyerése  ó t a  ú j a b b  b a l l a d a k ö n y v e k k e l  j e l e n t k e z e t t .  „ A  m a g y a r  n é p b a l l a d a  és  E u r ó p a "  c i m ű  k é t k ö t e t e s  m u n k á j a  (1976)  m i n t ­ e g y  betetőzése  b a l l a d a  k u t a t á s a i n a k .  B e n n e  k o m p l e x  összehasonlító  módszerekkel  illeszti  b e  a  m a g y a r  n é p b a l l a d a  szerteágazó  t í p u s a i t  a  n e m z e t k ö z i  összefüggésekbe.  K u t a t á s a i ­ ról  jeles  s z a k t e k i n t é l y e k  í r t a k  elismerő  k r i t i k á t ,  s z á m o s  k ü l f ö l d i  e g y e t e m  h í v t a  m e g  e l ő a d á s o k r a .  Szinte  a  n é p b a l l a d a ­ k u t a t á s  „ ú j  h u l l á m á t "  (görög,  r o m á n ,  bolgár,  szlovák  s t b .  k u t a t á s o k )  i n d í t o t t a  el.  A  s z ű k e b b  é r t e l e m b e n  v e t t  n é p z e n e ­ k u t a t á s  k ö r é b e n  s z i n t é n  a l a p v e t ő  m u n k á t  t e t t  közzé.  „ A  m a g y a r s á g  n é p z e n é j e "  (1981)  c í m ű  k ö t e t e  ú j a b b  n a g y s z a b á s ú  összefoglalása  m i n d ­ a z o k n a k  az  e r e d m é n y e k n e k ,  a m e l y e k e t  a  m a g y a r  n é p z e n e ­ k u t a t á s  m á i g  elért.  N é p z e n é n k  s a j á t o s s á g a i t  a  n a g y  n e m z e t k ö z i  f o l y a m a t o k b a  á g y a z v a  vizsgálja,  s  módszereiben  eleget  t e s z  a  B a r t ó k  és  K o d á l y  m u n k á i b a n  c s a k  f e l a d a t k é n t  jelzett  szociológiai  és  esztétikai  kö­ v e t e l m é n y e k n e k .  V a r g y a s  L a j o s  jelentős  t u d o m á n y s z e r v e z ő  m u n k á t  végzett  felsorolt  f u n k c i ó i b a n  és  végez  m a  is.  I g a z g a t ó i  t e v é k e n y s é g e  i d e j é n  a  N é p z e n e k u t a t ó  Csoport  m u n k á j á t  jelentős  ú j  k e z d e m é n y e z é s e k k e l  g a z d a g í t o t t a  ( e u r ó p a i  n é p d a l k a t a l ó g u s ,  Dal­ l a m t ö r t é n e t i  M u n k a c s o p o r t ,  N é p t á n c k u t a t ó  Csoport).  T a g j a  az  M T A  N é p r a j z i  és  Zene­ t u d o m á n y i  B i z o t t s á g a i n a k ,  elnöke  a  T u d o m á n y o s  Minősítő  B i z o t t s á g  Z e n e t u d o m á n y i ,  N é p r a j z i  és  F o l k l ó r  S z a k b i z o t t s á g á n a k .  F o n t o s  t e v é k e n y s é g e t  f e j t  k i  az  I n t e r n a t i o n a l  F o l k  Music  Council  t a g j a k é n t .  É r t é k e s  o k t a t ó  m u n k á j á t  d o c e n s k é n t  k e z d t e  az  E L T E  N é p r a j z i  T a n s z é k é n  (1952 —  1954),  s  azóta  is  r e n d s z e r e s e n  foglalkozik  i f j ú  m u n k a t á r s a i n a k  s z a k m a i  t o v á b b k é p z é s é v e l .  I m m á r  jelentős  k u t a t ó k  vallják  ő t  m e s t e r ü k n e k .  M u n k á s s á g a ,  t u d o m á n y o s  jelentősége  é r d e m e s s é  teszi  ő t  a r r a ,  h o g y  a  M a g y a r  T u d o m á n y o s  A k a d é m i a  levelező  t a g j á v á  válassza. 

Tálasi  István,  Ujfalussy  József 

810 

Filozófiai  és  Történettudományok 

Osztálya 

Almási  Miklós  1932­ben,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  eszté­ t i k a .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1972­ben  szerezte.  Az  E ö t v ö s  L o r á n < ]  T u d o m á n y e g y e t e m  t a n s z é k v e z e t ő  egyetemi  t a n á r a .  A l m á s i  Miklós  d o k t o r i  f o k o z a t á n a k  megszerzése  ó t a  r e n d k í v ü l  széles  k ö r ű  és  elmélyült  t u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g e t  f e j t  ki.  D o k t o r i  d i s s z e r t á c i ó j a ,  m e l y n e k  t á r g y a  a  l á t s z a t ,  n e m  c s u p á n  esztétikailag,  h a n e m  á l t a l á n o s  filozófiai  s z e m p o n t b ó l  is  egyike  volt  a  l e g f o n t o s a b b  m u n k á k n a k ,  s  h a t á s a  m i n d  a  hazai  filozófiai  é l e t b e n  igen  jelentős,  m i n d  p e d i g  n e m z e t ­ közileg  elismerésre  t e t t  s z e r t .  A  l á t s z a t  k a t e g ó r i á j a  segítségével  s i k e r ü l t  a  m o d e r n  m ű v é ­ szeti  t e n d e n c i á k a t  e l k ü l ö n í t e n i e ,  a  speciális  m e g r a g a d á s i  m ó d s z e r e k e t  s o k o l d a l ú a n  ele­ meznie  ós  e g y ú t t a l  g o n d o l a t i l a g  k i b o n t a n i a  a  szocialista  o r i e n t á c i ó j ú  i r o d a l o m  és  m ű v é ­ szet  elvi  lehetőségeit  és  a z  ebből  g y a k o r l a t b a n  m e g v a l ó s í t o t t a k a t .  T u d o m á n y o s  m u n k á j á ­ b a n  e g y r e  n a g y o b b  s z e r e p e t  játszik  n é h á n y  a l a p v e t ő  k a t e g o r i á l i s  p r o b l é m a  felvetése  é s  m e g o l d á s a .  Igaz,  ezeket  a  f i l o z ó f i a t ö r t é n e t  t á r g y a l á s á n a k  f o r m á j á b a n  r a g a d t a  m e g  az  u t ó b b i  időben,  m i n t  ezt  l e g u t ó b b i  m ű v e  „Az  é r t e l e m  k a l a n d j a i "  (1980)  világosan  m u t a t j a .  T a n u l m á n y a i  a z o n b a n ,  m e l y e k  személyes  élményei  a l a p j á n  is  n y e r t é k  el  végleges  f o r m á ­ j u k a t ,  m i n d e n k i  s z á m á r a  m u t a t j á k ,  h o g y  m e n n y i r e  m é l y e n  i z g a t j a  a  m o d e r n ,  ú g y n e v e ­ z e t t  ú j b a l o l d a l i  m o z g a l m a k b a n  rejlő  és  az  ú j b a l o l d a l i  m o z g a l m a k  tévedései  m ö g ö t t  m e g ­ h ú z ó d ó  t á r s a d a l m i ,  g a z d a s á g i  ós  g o n d o l a t i  szövedékek  r e n d s z e r e .  T a n u l m á n y a i  közül  ki­ e m e l e n d ő  a  „ R e z g é s s z á m o k "  című  k ö t e t  (1974),  a m e l y  A m e r i k a  szellemi  k ó p é t  igen  kriti­ k u s a n  s  u g y a n a k k o r  igen  m é l y  belső  átéléssel  m u t a t j a  be.  E m e l l e t t  Lucien  ( l o l d m a n n t  b e m u t a t ó  t a n u l m á n y á t  s z i n t é n  ú t t ö r ő n e k  lehet  t e k i n t e n i .  V i t a t h a t a t l a n ,  hogy  A l m á s i  Miklós  jelenleg  a  m a g y a r  k ö z é l e t b e n  az.  egyik  l e g i s m e r t e b b  és  legrokonszenvesebb  f i l o z ó f u s k é n t  jelenik  m e g  m i n d e n ü t t .  T á r s a d a l m i  m u n k á j a  s z i n t é n  á t f o g ó a n  jelentős,  és  o k t a t ó i  v a l a m i n t  t u d o m á n y s z e r v e z ő i  m u n k á s s á g a  is  a  legkiemelke­ d ő b b e k  k ö z ö t t  v a n .  Mivel  Almási  a  l e g k é n y e s e b b n e k  t ű n ő  t u d o m á n y o s  k é r d é s e k e t  és  a  legsúlyosabb  eszté­ t i k a i  k é r d é s e k e t  e g y a r á n t  s o k o l d a l ú a n  veti  fel,  s  o l y a n  p r o b l é m á k a t  képes  világosan  és  é r z é k e l h e t ő e n  leírni,  m i n t  p l .  Hegel  berlini  k o r s z a k á n a k  t a k t i k á z á s a  és  a  t a k t i k a  ered ­ m é n y t e l e n s é g e ,  s e n n e k  k ö v e t k e z t é b e n  Hegel  p e s s z i m i z m u s á n a k  és  kétségbeesésének  létre­ j ö t t e ,  és  mivel  az.  egész  e d d i g i  filozófiai  k u t a t á s b a n  ez  a  f a j t a  politikai  h é t t é r r a j z  tökéle­ t e s e n  h i á n y z o t t ,  azt  kell  m o n d a n u n k ,  h o g y  m i n d e n  egyes  t a n u l m á n y a  bizonyos  é r t e l e m ­ ben  a  t ö r t é n e t i  k u t a t á s n a k  is  k o m o l y  fogódzókat  n y ú j t .  E z  a b b ó l  k ö v e t k e z i k ,  b o g v  ez  e l ő b b i  esetben  sikerül  a  p o r o s z  liberalizmus  p o l i t i k á j á n a k  ( H a r d e n b e r g ,  Altenstein)  és  a  l i b e r a l i z m u s  k u l t u r á l i s  k o n c e p c i ó j á n a k  o l y a n  r a j z á t  n y ú j t a n i a ,  mellyel  az  eddigi  irodalom­ b a n  sehol  n e m  t a l á l k o z h a t u n k .  Úgy  v é l j ü k  a z o n b a n ,  h o g y  ez  c s u p á n  p é l d a ,  s  végered­ m é n y b e n  m i n d e n  k i e m e l k e d ő  Almási  írásnak  hasonló  m é l t a t á s a  is  lehetséges  volna.  Mindezek  a l a p j á n  igen  melegen  a j á n l j u k  A l m á s i  Miklóst  az  MTA  levelező  t a g j a i n a k  s o r á b a . 

Hermann  István,  Király  István,  Lukács  József,  Pándi  (Kardos)  Pál,  Tőkei  Ferenc 

811 

Bökönyi  Sándor  1926­ban,  V á l l a j b a n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  archeo­ zoológia,  r é g é s z e t .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1970­ben  szerezte.  Az  MTA  R é g é s z e t i  I n t é z e t é n e k  i g a z g a t ó j a .  B ö k ö n y i  S á n d o r  1950­ben  szerzett  á l l a t o r v o s i  d i p l o m á t .  1949  ó t a  foglalkozik  a  régészeti  á s a t á s o k  á l l a t e s o n t a n y a g á v a l .  1951­ben  m e g s z e r v e z t e  a  N e m z e t i  M ú z e u m  régészeti  állat­ t a n i  g y ű j t e m é n y é t ,  a m e l y e t  a  világ  e g y i k  elsó  és  legjelentősebb  ilyen  g y ű j t e m é n y é v é  fej­ l e s z t e t t .  1973­tól  a  M T A  Régészeti  I n t é z e t é n e k  m u n k a t á r s a ,  1981­től  i g a z g a t ó j a .  B ö k ö n y i  S á n d o r  az  areheozoológia  v i l á g v i s z o n y l a t b a n  is  vezető,  m e g h a t á r o z ó  egyéni­ sége,  akinek  n e v é h e z  f ű z ő d i k  a  k o r s z e r ű  m ó d s z e r e k  kidolgozása  s  e z á l t a l  a z  á l l a t t a r t á s  t ö r t é n e t é n e k  ú j  a l a p o k r a  fektetése.  M i n t  s z a k t e r ü l e t é n e k  első  t e k i n t é l y e  n e m z e t k ö z i  kon­ f e r e n c i á k  v i t a i n d í t ó j a  és  összegezője,  a  l e g f o n t o s a b b  á s a t á s i  c s o n t a n y a g o k  f e l d o l g o z á s á r a  A m e r i k á t ó l  a  K ö z e l ­ K e l e t i g  őt  kérik  fel.  M u n k á s s á g á t  a  m a g y a r  á s a t á s o k  f e l d o l g o z á s á b a n  v a l ó  részvétellel  k e z d t e ;  az  б   é r d e m e ,  h o g y  az  á l l a t c s o n t o k a t  m i n t  a  g a z d a s á g t ö r t é n e t  f o r r á s a n y a g á t  a  m a g y a r  régészet  k ü l ö n ö s  f i g y e l e m b e n  részesiti.  A  h a z a i  á l l a t t a r t á s  törté­ n e t é n e k  megértése  h a m a r o s a n  szükségessé  t e t t e  s z á m á r a  a  k ö r n y e z ő  t e r ü l e t e k  k u t a t á ­ s á t  is.  K e z d e m é n y e z ő j e  v o l t  lengyel,  j u g o s z l á v  és  görög  á s a t á s o k  areheozoológiai  értékelésé­ n e k .  E l s ő k  k ö z ö t t  i s m e r v e  fel  a  d é l n y u g a t ázsiai  régészeti  lelőhelyek  fon t o s s á g á t  a  t e i m e l ő ­ g a z d á l k o d á s  kezdetei,  az  ú n .  neolitikus  f o r r a d a l o m  s z e m p o n t j á b ó l ,  1966 —67­ben  feldol­ g o z t a  az  a m e r i k a i  és  angol  g y ű j t e m é n y e k b e n  t a l á l h a t ó  t e l j e s  közelkeleti  a n y a g o t ,  a m i  a l a p v e t ő  ú j  m e g á l l a p í t á s o k h o z  v e z e t t e  n e m c s a k  a  h á z i a s í t á s  kezdetei,  h a n e m  a  gazdaság­ é s  k ö r n y e z e t t ö r t é n e t  kérdéseiben  is  (1.  t ö b b e k  k ö z ö t t  „ A n i m a l  R e m a i n s  f r o m  t h e  Ker­ m a n s h a h  Valley",  O x f o r d  1977  és  összegezéseit  a  Science  1973.,  a  N a t u r e  1976.  évfolya­ m á b a n  stb.).  A z  á l t a l a  k i d o l g o z o t t  módszer  e g y r é s z t  s t a t i s z t i k u s  tömegvizsgálat  az  á l l o m á n y d i n a ­ m i k a  t i s z t á z á s á r a  (ezt  k a n d i d á t u s i  d i s s z e r t á c i ó j á b a n  összegezte,  1960),  m á s r é s z t  f a j t a ­ m o r f o l ó g i a i  értékelés  a  h á z i á l l a t f a j o k  r e g i o n á l i s  t ö r t é n e t é n e k  m e g i s m e r é s é h e z  (ezt  dok­ t o r i  d i s s z e r t á c i ó j á b a n  f o g l a l t a  össze,  1970).  „ H i s t o r y  of  D o m e s t i c a l  M a m m a l s  in  C e n t r a l  a n d  E a s t e r n  E u r o p e "  c.  n a g y  szintézise  ( B p . ,  1974)  m a  az  areheozoológia  n e m z e t k ö z i  k é z i k ö n y v e ,  a m e l y e t  1978­ban  A k a d é m i a i  D í j j a l  t ü n t e t t e k  ki.  Az  e m l í t e t t  kétféle  meg­ közelítésből  ö s s z e t e v ő d ő  módszerrel  a  t ö r t é n e t t u d o m á n y  s z á m á r a  elsőrendű  f o n t o s s á g ú  ú j  g a z d a s á g t ö r t é n e t i  f o r r á s t  n y i t o t t  m e g .  Módszerét  k o m p l e x  szemlélettel,  multidiszcip­ l i n á r i s  eszközökkel  is  g a z d a g í t o t t a  (1. t ö b b ,  angol  n y e l v t e r ü l e t e n  m e g j e l e n t  k ö n y v é n  kívül  k ü l ö n ö s e n :  V a d a k a t  t e r e l ő  juhász  .  .  .  [ B p . ,  1978]  с .  k ö z é r t h e t ő ,  n a g y  k i t e k i n t é s ű  összeg­ z é s é t ) .  —  K i e m e l e n d ő ,  h o g y  m u n k á s s á g á r a  a  szívós  és  f e g y e l m e z e t t  m u n k a k ö z ö s s é g i  f e l a d a t v á l l a l á s  jellemző.  H a r m i n c  éve  vesz  r é s z t  az  e g y e t e m i  régészképzésben,  t i t k á r a  a  MTA  R é g é s z e t i  I n t e r ­ d i s z c i p l i n á r i s  A l b i z o t t s á g á n a k ,  t a g j a  a  P a l é o r i e n t  (Párizs)  szerkesztőségének,  az  ICAZ  v á l a s z t m á n y á n a k  és  s z á m o s  m á s  n e m z e t k ö z i  t á r s u l a t n a k  és  b i z o t t s á g n a k ,  vendégpro­ f e s s z o r a  volt  a  k a l i f o r n i a i  e g y e t e m n e k .  M i n t  a  t ö r t é n e l e m k u t a t á s  korszerű  m ó d s z e r e i n e k  ú t t ö r ő j é t ,  az  interdiszciplináris  régé­ s z e t  n e m z e t k ö z i  t e k i n t é l y é t  és  g a z d a g  k u t a t á s s z e r v e z é s i  t a p a s z t a l a t o k k a l  rendelkező  t u d ó s t  javasoljuk  B ö k ö n y i  S á n d o r t  A k a d é m i á n k  levelező  t a g j á n a k . 

Gerevich  László,  Hahn  István,  Kaszab  Zoltán.  Mócsy  András 

812 

Gedő  András  1932­ben,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  ismeret­ elmélet,  új­  és  l e g ú j a b b k o r i  f i l o z ó f i a t ö r t é n e t .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1971­ben  szerezte.  Az  M S Z M P  Politikai  F ő i s k o l á j á n  e g y e t e m i  t a n á r .  Grodő  A n d r á s  m u n k á s s á g a  szervesen  és  s o k o l d a l ú a n  b o n t a k o z o t t  k i  d o k t o r i  disszertá­ c i ó j á n a k  (,,A  filozófiai  t u d á s  genezise",  1971)  megvédése  ó t a .  K ö n y v e i ,  t a n u l m á n y a i  n e m c s a k  h a z a i  v i s z o n y l a t b a n  jelentősek,  h a n e m  nemzetközileg  is.  E r r ő l  e g y a r á n t  t a n ú s ­ k o d i k  a  szocialista  v i l á g b a n  m e g j e l e n t  s z é p s z á m ú  — s z o v j e t ,  N D K ,  cseh,  lengyel,  k u b a i —  p u b l i k á c i ó j a  és  a  polgári  világban  —  N S Z K ,  U S A ,  J a p á n  —  m e g j e l e n t  í r á s a .  A  válság­ t u d a t  és  filozófia  ( B p . ,  1976)  az  1978­as  s z o v j e t  és  N D K  f o r d í t á s  m e l l e t t  F r a n k f u r t  a m  M a i n b a n  is,  t a n u l m á n y a  a  „ f r a n k f u r t i  iskoláról"  T o k i ó b a n  is  m e g j e l e n t .  Filozófiai  m u n k á i n a k  fó  t ö r e k v é s e  a  s z i s z t e m a t i k u s  és  t ö r t é n e t i  k u t a t á s  belső  egysé­ g é n e k  m a r x i s t a  m e g v a l ó s í t á s a .  Mindig  a  filozófiai  s p e c i f i k u m b ó l  k i i n d u l v a  gondolkodik,  á m  p r o b l e m a t i k á j á t  a  s z a k t u d o m á n y o s  megismerés  ós  a  realitás  k o n t e x t u s á b a n ,  g a z d a g  i s m e r e t a n y a g o t  felölelve  dolgozza  ki.  É r d e k l ő d é s é n e k  egyik  a l a p i r á n y a  az  ismeret­ elmélet  d i a l e k t i k a i  t é m a k ö r e .  A  t ö r t é n e t i s é g  k a t e g ó r i á j á t  taglaló  p u b l i k á c i ó i n a k  h a t á s á t  —  a  s t r u k t ú r a  d i a l e k t i k u s  f o g a l m á t  szembesíti  i t t  a  s t r u k t u r a l i z m u s s a l  —  a  m a r x i s t a  és  a  m a r x i z m u s h o z  közeledő  szerzők  mellett  o l y a n  i s m e r t  m a r x i z m u s  k r i t i k u s o k o n  is  érezni,  a k i k  az  eredetiségnek  k i j á r ó  f i g y e l e m m e l  í r n a k  felfogásáról.  —  K u t a t á s a i n a k  m á s o d i k  c s o m ó p o n t j a  a  filozófia­fogalom,  a m e l y  szerinte  n e m  lehet  egy  filozófiai­pótlék  szerepót  betöltő  pótlék­filozófia,  az  ú n .  m e t a f i l o z ó f i a  t á r g y a ,  h a n e m  a  filozófia  eddigi  t ö r t é n e t é n e k  ós  elméleti  t a r t a l m a  fejlődésének  legitim  k ö v e t k e z m é n y e .  K e z d e m é n y e z ő j e  a  genezis  kórdós  k o m p a r a t í v  v i z s g á l a t á n a k .  E z  é r t e l e m s z e r ű e n  v o n a t k o z i k  m i n d  a  m a r ­ x i s t a  filozófia, mind  a  hegeli  filozófia és  a n n a k  utóéletére  v o n a t k o z ó  v i z s g á l a t a i r a .  K o r u n k  kósőpolgári  f i l o z ó f i á j á r a  v o n a t k o z ó  vizsgálódásaiban  —  t e v é k e n y s é g é n e k  h a r m a d i k  c s o m ó p o n t j a  ez  —  é v t i z e d e s  m u n k a  u t á n  é r t e  el  eddigi  c s ú c s t e l j e s í t m é n y é t ,  mólyen  e r e d e t i  koncepciót  f e j t v e  ki  e n n e k  s t r u k t ú r á j á r ó l ,  f u n d a m e n t á l i s  i r á n y z a t a i n a k  válto­ zásáról,  filozófiai  ö n i s m e r e t é n e k ,  m i n t  v á l s á g t u d a t n a k  a l a k u l á s á r ó l .  D e  s z á m o t  ad  a  polgári  filozófiától  a  m a r x i z m u s  felé  m u t a t ó  t e n d e n c i á k r ó l  is.  Á b r á z o l á s á b a n  a  késő­ p o l g á r i  filozófia  n e m  e l u t a s í t a n d ó  tótelek  e l v o n t  h a l m a z a ,  h a n e m  e g y  belső  összefüggés­ r e n d s z e r ,  t ö r t é n e l m i  v á l t o z á s á b a n .  K ö n y v e  k o r á b b a n  m e g j e l e n t  f e j e z e t e i t  t ö b b s z ö r  is  ú j r a p u b l i k á l t á k  az  U S A ­ b a n ,  N S Z K ­ b a n  ós  K u b á b a n ,  számos  p o z i t í v  h i v a t k o z á s s a l .  G e d ő  A n d r á s  n e m c s a k  ismert  és  k e d v e l t  e l ő a d ó j a  nemzetközi  s z i m p ó z i u m o k n a k ,  h a n e m  a  m a g y a r  filozófiai élet  a k t í v  és  a  s a j á t  t u d o m á n y t e r ü l e t é n  t ú l t e r j e d ő  h a t á s ú  e r e d m é n y e s  m u n k á s a . 

Mérei  Gyula,  Szigeti  József 

Juhász  Gyula  1930­ban,  B i a t o r b á g y o n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  ú j ­ és  l e g ú j a b b k o r i  d i p l o m á c i a t ö r t é n e t .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1978­ban  szerezte.  Az  M T A  T ö r t é n e t t u d o m á n y i  I n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  f ő m u n k a t á r s a ,  e g y e t e m i  t a n á r .  J u h á s z  Gyula  t a n u l m á n y a i t  és  a s p i r a t ú r á j á t  az  ö t v e n e s  é v e k b e n  végezte.  K a n d i d á t u s i  d i s s z e r t á c i ó j á t  1963­ban  v é d t e  meg.  M i n t  az  MTA  T ö r t é n e t t u d o m á n y i  I n t é z e t é n e k  m u n k a ­ t á r s a  (1958­tól  ós  jelenleg  is)  k u t a t á s i  t e v é k e n y s é g é t  eleinte  a  k é t  v i l á g h á b o r ú  k ö z ö t t i 

813 

i d ő s z a k  és  a  m á s o d i k  v i l á g h á b o r ú  d i p l o m á c i á t ö r t é n e t e  k u t a t á s á n a k  szentelte.  H a t a l m a s  f o r r á s a n y a g o t  t á r t  fel  a  m a g y a r  d i p l o m á c i a t ö r t é n e t  köréből  a  h a z a i  és  t ö b b  n a g y  e u r ó p a i  l e v é l t á r  külügyi  a n y a g a i n a k  feldolgozása  r é v é n ,  ezeket  —  r é s z b e n  m á s o k k a l  e g y ü t t ­ m ű k ö d v e  —  kiváló  é r t é k ű  és  n e m z e t k ö z i  jelentőségű  f o r r á s k i a d v á n y o k  egész  s o r á b a n  t e t t e  közzé.  ( „ D i p l o m á c i a i  i r a t o k  M a g y a r o r s z á g  k ü l p o l i t i k á j á h o z  1936—  1945."  I V .  k ö t e t  ;  „ D i p l o m á c i a i  i r a t o k  M a g y a r o r s z á g  k ü l p o l i t i k á j á h o z  1936—1945."  V.  k ö t e t ;  „ A  Willielm­ S t r a s s e  és  M a g y a r o r s z á g .  N é m e t  d i p l o m á c i a i  i r a t o k  M a g y a r o r s z á g r ó l  1933  1944.")  F o n t o s n a k  és  p é l d á s n a k  t e k i n t h e t ő  az.  a  t u d o m á n y o s  a l á z a t ,  amellyel  Juhász.  G y u l a  a  f o r r á s a n y a g o k  f e l t á r á s á t  végezte  és  t a r t ó s a n  végzi.  A  f o r r á s o k  f e l t á r á s á r a  é p í t v e  t u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g é n e k  kezdeteitől  á t g o n d o l t  t ö r t é n e t i  feldolgozásokkal  k e z d t e  m e g  a  m a g v a i '  k ü l p o l i t i k a  összefoglaló  e l e m z é s é t .  A  Teleki  k o r m á n y  k ü l p o l i t i k á j á r ó l ,  a  m a g y a r  —angol  t i t k o s  t á r g y a l á s o k r ó l  í r o t t  m u n k á i  m e l l e t t  különösen  a  t ö b b  k i a d á s b a n  és  n y e l v e n  is  m e g j e l e n t  „ M a g y a r o r s z á g  k ü l p o l i t i k á j a  1 9 1 9 — 1 9 4 5 "  című  k ö n y v e  e m e l h e t ő  ki,  a m i  m i n d  a  h a z a i ,  m i n d  a  nemz,etközi  s z a k s a j t ó ­ b a n  — beleértve  a  T i m e s  Liter  a r y  S u p p l e m e n t  és  a  J o u r n a l  of  M o d e r n  H i s t o r y  kr i t i k á i t  —  e l s ő r e n d ű  értékelést  k a p o t t ,  s  a  Magyar  T u d o m á n y o s  A k a d é m i a  1977.  évi  d í j á t  nyer t e  el.  T u d o m á n y o s  k u t a t ó t e v é k e n y s é g é r e  é p í t v e  1963  ó t a  a  M a r x  K á r o l y  K ö z g a z d a s á g ­ t u d o m á n y i  E g y e t e m  o k t a t ó j a ,  jelenleg  e g y e t e m i  t a n á r i  m i n ő s é g b e n ,  s  a  N e m z e t k ö z i  K a p c s o l a t o k  s z a k á n  k i d o l g o z t a  a  M a g y a r o r s z á g  n e m z e t k ö z i  k a p c s o l a t a i n a k  t ö r t e n e t e  c í m ű  t á r g y a t .  J e l e n l e g  m á r  a  k a p c s o l a t o k  f e l s z a b a d u l á s  u t á n i  f o l y a m a t a i t  is  k u t a t j a  ós o k t a t j a .  T e v é k e n y s é g e  n e m z e t k ö z i l e g  i s m e r t .  Az. Oxfor di  E g y e t e m ,  a  mainz.i  I n s t i t u t  f ü r  E u r o p ä i s c h e  G e s c h i c h t e  ö s z t ö n d í j a i t  n y e r t e  el,  J u g o s z l á v i á b a n ,  L e n g y e l o r s z á g b a n ,  az.  N D K ­ b a n ,  az  N S Z K ­ b a n ,  Finnorsz.ágban,  az.  U S A ­ b a n  és  A n g l i á b a n  t a r t o t t  e l ő a d á s o k a t .  A z  1980­as  b u k a r e s t i  n e m z e t k ö z i  t ö r t é n é s z k o n g r  esszus m á s o d i k  világhábor ús  s z e k c i ó j á n a k  egyik  f ő e l ő a d ó j a  v o l t .  M i n d e z e n  f ó r u m o k o n  k i v á l ó a n  k é p v i s e l t e  a  m a g y a r  t u d o m á n y o s ­ s á g o t .  J u h á s z  G y u l a  k i v á l ó  szerkesztő  is  (a  „Magyar­  H i s t ó r i a "  s o r o z a t b a n  számos  f i a t a l  k u t a t ó t  i n d í t o t t  ú t j á r a ) ,  a  T ö r t é n e l m i  Szemle  r é v é n  periig  az.  egyik  vezető  h a z a i  szak­ f o l y ó i r a t  s z í n v o n a l a s  m u n k á j á n a k  f o r m á l ó j a .  J u h á s z  Gyula  é l e t ú t j a  a  falusi  m u n k á s c s a l á d b ó l  a  n e m z e t k ö z i l e g  elismeri  k u t a t ó i  t e l j e s í t m é n y e k i g ,  egy  ú j  t u d o m á n y t e r ü l e t  á t t ö r é s é i g ,  d i á k o k  t i s z t e l e t é t  és  szeretetét  k i v á l t ó  t a n á r i  t e v é k e n y s é g é i g ,  f i a t a l  k u t a t ó k a t  m u n k á j u k b a n  t á m o g a t ó ,  t u d o m á n y ­ szervező­szerkesztői  m u n k á i g ,  a  m a g y a r  t ö r t é n é s z t á r s a d a l o m  k ö z é p g e n e r á c i ó j á n a k  egyik  l e g k i e m e l k e d ő b b  t a g j á v á  válásig  v e z e t e t t .  Mindez  a l k a l m a s s á  teszi,  h o g y  A k a d é m i á n k  levelező  t a g j a i  s o r á b a  v á l a s s z a , 

Berend  T.  Iván,  Zsigmond  László 

Kosáry  Domokos  1913­ban,  S e l m e c b á n y á n  s z ü l e t e t t .  S z a k t e r ü l e t e :  ú j ­  és  l e g ú j a b b ­ k o r i  m a g y a r  t ö r t é n e l e m .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1977­ben  szerezte.  Az  M T A  T ö r t é n e t t u d o m á n y i  I n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s ­ a d ó j a .  K o s á r y  D o m o k o s  a  b u d a p e s t i  T u d o m á n y e g y e t e m  B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i  K a r á n  S z e k f ü  G y u l a  t a n í t v á n y a k é n t  s z e r z e t t  t a n á r i  oklevelet;  1938­tól  —  a n n a k  m e g s z ű n t é i g  —  a z  E ö t v ö s  K o l l é g i u m  t a n á r a  volt.  T u d o m á n y o s  érdeklődése  m i n d e n e k e l ő t t  az  1848­as  f o r r a d a l o m  és  s z a b a d s á g h a r c  kérdéseire  ö s s z p o n t o s u l t ,  és  m u n k á s s á g á n a k  első  s z a k a s z á t  a  m a g y a r  polgári  á t a l a k u l á s  i d ő s z a k á n a k  v i z s g á l a t á r a  k o n c e n t r á l t a ,  összekapcsolva  ezt  a  m a g y a r  fejlődés  e g y e t e m e s  t ö r t é n e t i  összefüggéseinek  v i z s g á l a t á v a l ,  a  magyar­  és  a  s z o m s z é d o s  n é p e k  t ö r t é n e t i  fejlődése  p á r h u z a m a i n a k  k i m u n k á l á s á v a l . 

814 

A  f e l s z a b a d u l á s  u t á n  m i n t  az  a k k o r i  K e l e t ­ E u r ó p a i  I n t é z e t  i g a z g a t ó j a  f e j t e t t  ki  t e v é ­ k e n y s é g e t ,  n a g y  szerepe  volt  az  első  d e m o k r a t i k u s  középiskolai  t a n k ö n y v e k  m e g í r á s á b a n  és  a  R e v u e  d ' H i s t o i r e  C o m p a r é e  с .  n e m z e t k ö z i  f o l y ó i r a t  s z e r k e s z t é s é b e n .  1949  u t á n  hosszú  é v e k i g  r e n d k í v ü l  z a k l a t o t t  p á l y a f u t á s a  volt,  d e  m á r  ebben  az  idő­ s z a k b a n  m e g k e z d t e  n a g y o n  jelentős,  ú j s z e r ű  v á l l a l k o z á s á t ,  mellyel  a  m a g y a r  t ö r t é n e l e m  f o r r á s a i n a k  és  i r o d a l m á n a k  k r i t i k a i  b i b l i o g r á f i á j á t  n y ú j t o t t a .  Ezzel  egyidőben  k e z d e t t  foglalkozni  a  18.  s z á z a d v é g  p r o b l é m á i v a l ,  különösen  az  1790­es  g a z d a s á g p o l i t i k a i  t ö r e k ­ vések  kérdésével.  „ B e v e z e t é s  a  m a g y a r  t ö r t é n e l e m  f o r r á s a i b a  és  i r o d a l m á b a "  c í m ű  h á r o m  k ö t e t e s  m u n ­ k á j a  az  60­es  évek  ó t a  m á i g  is  a l a p v e t ő  k é z i k ö n y v e  az  ország  t ö r t é n e t i  f o r r á s a i  és  i r o d a l m a  á t t e k i n t é s é n e k .  E z  a  m u n k á l a t  f o l y t a t ó d o t t  k é s ő b b ,  m i k o r  m e g f e l e l ő b b  k ö r ü l m é n y e k  k ö z ö t t ,  először  m i n t  a z  M T A  T ö r t é n e t t u d o m á n y i  I n t é z e t é n e k  k u t a t ó j a ,  k é s ő b b  m i n t  f ő m u n k a t á r s a ,  illetve  t a n á c s a d ó j a  t u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g é t  z a v a r t a l a n u l  k i f e j t h e t t e .  L é n y e g e s  szerepe  v o l t  a  M a g y a r  T u d o m á n y o s  A k a d é m i a  150  éves  é v f o r d u l ó j a  a l k a l m á b ó l  m e g j e l e n t  összefoglaló  t ö r t é n e t i  feldolgozás  elkészítésében;  a  s z a k m a i  k ö z v é l e m é n y  s  az  e d d i g  m e g j e l e n t  k r i t i k á k  szerint  i s k o l a t e r e m t ő ,  a l a p v e t ő  jelentőségű  a  18.  s z á z a d  m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é n e k  egészét  á t t e k i n t ő  és  rendszerező  m u n k á j a ,  a  „ M ű v e l ő d é s  a  X V I I I .  századi  M a g y a r o r s z á g o n " .  „ S z é c h e n y i  D ö b l i n g b e n "  című  k i s m o n o g r á f i á j a ,  „ M a g y a r o r s z á g  és  N a p ó l e o n "  című  n a g y o b b  i g é n y ű  t a n u l m á n y a  a  m a g y a r  t ö r t é n e t ­ t u d o m á n y  és  a  szélesebb  t ö r t é n e t i  t u d a t  s z á m á r a  e g y a r á n t  j e l e n t ő s  m u n k á k ,  a m e l y e k  ú j  a n y a g r a  é p í t v e  ú j  összefüggéseket  t á r n a k  fel.  K o s á r y  D o m o k o s  n a g y  f i g y e l m e t  szentel  a  t ö r t é n e t i  elmélet  és  m ó d s z e r t a n  kérdéseinek.  E z e k  közül  k i e m e l e n d ő k  M a r c  Bloch  m u n k á s s á g á r ó l  í r o t t  t a n u l m á n y a i  és  a  szerkesz­ t é s é b e n  m e g j e l e n t  v á l o g a t á s ,  v a l a m i n t  a  „ S t r u k t u r a l i z m u s  és  a  t ö r t é n e t t u d o m á n y " ,  „ A  m o d e l l a l k o t á s  és  a  t ö r t é n e t t u d o m á n y "  c.  m ó d s z e r t a n i l a g  r e n d k í v ü l  igényes,  a  n e m z e t ­ közi  á r a m l a t o k a t  és  a  m o d e r n  m a r x i s t a  felfogást  szembesítő,  m é l y r e h a t ó  elemzéseke t  t a r t a l m a z ó  cikkei.  K o s á r y  D o m o k o s  egyik  m e g a l a p o z ó j a  a  h a z a i  s a j t ó t ö r t é n e t i  k u t a t á s o k n a k ,  lényeges  k ö z r e m ű k ö d é s e  eddig  n y o m t a t á s b a n  a  M a g y a r  S a j t ó t ö r t é n e t  I .  k ö t e t é b e n  ö l t ö t t  t e s t e t ,  s z e r k e s z t ő j e  és  szerzője  a  készülő  I I .  k ö t e t n e k  is.  Kosái­y  D o m o k o s  t u d o m á n y o s  t e v é ­ k e n y s é g e  t e h á t  a  m a g y a r  t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k  r e n d k í v ü l  széles  t e r ü l e t e i t  öleli  á t  a  b i b l i o g r á f i á k o n ,  az  esszén  keresztül  a  t e r j e d e l m e s  m o n o g r á f i á k i g ,  a  politikai  t ö r t é n e t t ő l  a  m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t e n  keresztül  az  elméleti  és  m ó d s z e r t a n i  kérdések  t á r g y a l á s á i g .  E g y e d ü l á l l ó  a n y a g t u d á s ,  á t f o g ó  n e m z e t k ö z i  ismeretek,  k i m o n d o t t a n  éles  elméleti  érzék  teszik  ő t  h a z a i  t ö r t é n e t í r á s u n k  egyik  legkiemelkedőbb  a l a k j á v á .  T u d o m á n y o s  t e v é k e n y ­ sége  és  m u n k á s s á g a  a  n e m z e t k ö z i  i r o d a l o m b a n  és  a  n e m z e t k ö z i  t u d o m á n y o s  életben  is  e l i s m e r t ,  ezt  m u t a t j á k  ismételt  m e g h í v á s a i  angol,  a m e r i k a i ,  svéd  e g y e t e m e k r e  és  n a g y ­ s i k e r ű  e l ő a d ó k ö r ú t j a i  m á s  o r s z á g o k b a  is.  E g é s z e n  egyedülálló  m u n k a b í r á s a  k ö v e t k e z t é b e n  n e m  c s u p á n  egyéni  m u n k á k b a n  vesz  részt,  v á l t o z a t l a n u l  i r á n y í t j a  és  szerkeszti  a  „ B e v e ­ z e t é s  a  m a g y a r  t ö r t é n e l e m  f o r r á s a i b a "  t o v á b b i  k ö t e t e i t ,  n a g y m é r t é k b e n  r á é p ü l  a  10  k ö t e t e s  M a g y a r o r s z á g  t ö r t é n e t e  n e g y e d i k  k ö t e t e ,  és  az 6  tollából  készül  a  t i z e d i k ,  h i s t o r i o g r á f i a i  k ö t e t  jelentős  része  is.  E  m u n k á l a t o k b a n  is  egyedülálló  a n y a g i s m e r e t ,  p o n t o s s á g  és  igényesség  p á r o s u l  a  m a g a s f o k ú  elméleti  és  m ó d s z e r t a n i  t u d a t o s s á g g a l .  K o s á r y  D o m o k o s  a l k o t ó i  k o r á n a k  egyik  legszebb  s z a k a s z á b a n  v a n ,  és  n e m  c s u p á n  a  t ö r t é n e t t u d o m á n y t ,  d e  széles  k ö r ű  érdeklődése  f o l y t á n  s z á m o s  t á r s t u d o m á n y t  is  ú j a b b  és  ú j a b b  érdemleges  h o z z á j á r u l á s s a l  g a z d a g í t .  Mindezek  a l a p j á n  j a v a s o l j u k  a k a d é m i a i  levelező  t a g g á  való  m e g v á l a s z t á s á t . 

Berend  T.  Iván,  Mátrai  László,  Mócsy  András,  Nagy  Péter,  Bánki  György,  Sőtér  István,  Zsigmond  László 

815 

Makkai  László  1914­ben,  K o l o z s v á r o n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  gazdaság­ t ö r t é n e t .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1970­ben  szerezte.  Az  M T A  T ö r t é ­ n e t t u d o m á n y i  I n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  M a k k a i  László  a  M a g y a r  T u d o m á n y o s  A k a d é m i a  T ö r t é n e t t u d o m á n y i  I n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a ,  a  debreceni  r e f o r m á t u s  teológia  p r o f e s s z o r a ,  a  f e l s z a b a d u l á s  e l ó t t  k e z d t e  m e g  t ö r t é n e t í r ó i  t e v é k e n y s é g é t ,  m e l y  e b b e n  a  k o r b a n  e l s ő s o r b a n  E r d é l y  t ö r t é n e t é r e  k o n c e n t r á l ó d o t t .  E b b e n  a  t é m a k ö r b e n  számos  lényeges  f o r r á s k i a d v á n y t  p u b l i k á l t ,  és  e l k é s z í t e t t e  E r d é l y  összefoglaló  t ö r t é n e t é t .  A  f e l s z a b a d u l á s  u t á n ,  m i n t  az  intézet  m u n k a t á r s a  k e z d e t t ő l  f o g v a  igen  a k t í v a n  b e k a p ­ c s o l ó d o t t  az  intézet  t u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g é b e .  E l e i n t e  a  16 —17.  s z á z a d i  t é m a k ö r b e n ,  főleg  e s z m e t ö r t é n e t i  k é r d é s e k e n  dolgozott,  és  t u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g e  a  m a g y a r  p u r i ­ t a n i z m u s  angol  k a p c s o l a t a i r a  és  a  p u r i t á n  v a l l á s i  m o z g a l o m  m ö g ö t t i  t á r s a d a l m i ,  p o l i t i k a i  h á t t é r  k i m u t a t á s á r a  i r á n y u l t .  M u n k á i b a n  e l s ő s o r b a n  a  m e z ő v á r o s o k  a n t i f e u d á l i s  küzdel­ m e i n e k  vallási  ideológiája  állt  előtérben.  N a g y  szerepe  volt  a  k o r s z a k  angol  t ö r t é n e t é n e k  ú j s z e r ű  b e m u t a t á s á b a n  is.  A  k é s ő b b i e k b e n  m i n d i n k á b b  a  17.  s z á z a d i  g a z d a s á g t ö r t é n e t  és  a  p a r a s z t m o z g a l m a k  k e l t e t t é k  fel  é r d e k l ő d é s é t ;  é r t é k e s  f o r r á s k i a d v á n y o k a t  b o c s á t o t t  k ö z r e  ( „ R á k ó c z i  G y ö r g y  b i r t o k a i n a k  gazdasági  a d a t a i " ) ,  a  p a r a s z t i  ós  m a j o r s á g i  m e z ő g a z d a s á g i  t e r m e l é s  t e r ü l e t é n  ós  a  k o r s z a k  g a z d a s á g t ö r t é n e t i  v o n a t k o z á s á b a n  is  lényeges  elméleti  ós  feldolgozó  tevé­ k e n y s é g e t  f e j t e t t  ki.  E g y i k e  l e t t  az  e g y e t e m i  t a n k ö n y v  t á r s s z e r z ő i n e k ,  és  elkészítette  az  i d e g e n  n y e l v ű  m a g y a r  t ö r t é n e t  megfelelő  részeit  is.  M a k k a i  László  s o k o l d a l ú  érdeklődése  ú j a b b a n  k i t e r j e d  a  t e c h n i k a t ö r t é n e t  t e r ü l e t é r e  is,  a h o l  a z  a n y a g i  k u l t ú r a  t ö r t é n e t é n e k  ós  a  t e r m e l ő e r ő k  fejlődésének  k u t a t á s á b a n  n e m z e t ­ közileg  is  figyelemre  m é l t ó  e r e d m é n y e k e t  é r t  el.  T u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g e  az  u t ó b b i  i d ő b e n  a  k o r a  k ö z é p k o r r a  is  k i t e r j e d ,  s  ez  igen  é r d e k e s  s z e m p o n t o k  m e g f o g a l m a z á s á h o z  v e z e t e t t  a  f e u d a l i z m u s  e u r ó p a i  jellegzetességeinek  t é m á j á b a n .  S o k o l d a l ú  t e v é k e n y s é g e t  f e j t e t t  k i  az  e l m ú l t  é v e k b e n  B e t h l e n  G á b o r  m u n k á s s á g á n a k  és  k o r s z a k á n a k  t u d o m á n y o s  f e l t á r á s á b a n ,  a  B e t h l e n  G á b o r ­ é v f o r d u l ó  k ö r ü l i  t u d o m á n y o s  k i a d v á n y o k ,  s  a  k o r s z a k  ú j ,  m o d e r n  é r t é k e l é s é n e k  m e g t e r e m t é s é b e n .  E l k é s z í t e t t e  a  „ M a g y a r o r s z á g  t ö r t é n e t e "  o.  k i a d v á n y  ú j  16 — 17.  s z á z a d i  f e j e z e t e i n e k  m i n d e n e k e l ő t t  t á r s a d a l o m ­ ,  gazdaság­  és  m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i  részeit.  M a k k a i  László  t u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g e  t e h á t  r e n d k í v ü l  s o k o l d a l ú ,  g a z d a g .  Meg­ t a l á l h a t ó k  b e n n e  a  f o r r á s k i a d v á n y t ó l  a  feldolgozáson  á t  a  k i m o n d o t t a n  t e o r e t i k u s  jellegű  m e g k ö z e l í t é s e k  és  k u t a t á s o k  e r e d m é n y e i  is.  Óriási  a n y a g t u d á s ,  n a g y  n e m z e t k ö z i  i s m e r e t e k  és  k i m o n d o t t a n  éles  elméleti  é r z é k  jellemzi  m ű k ö d é s é t ,  a m e l y b e n  a  m a r x i s t a  e l m é l e t n e k  ós  m ó d s z e r n e k  n a g y  szerepe  v a n .  T u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g e  n e m z e t k ö z i l e g  is  i g e n  elismert.  A  n e m z e t k ö z i  i r o d a l o m b a n  m u n k á s s á g á t  a  m a g y a r  t ö r t é n e t í r á s  egyik  l e g é r t é k e s e b b  e r e d m é n y e k ó n t  t a r t j á k  n y i l v á n .  A  t ö r t é n e t t u d o m á n y  k o l l e k t í v  m u n k á l a ­ t a i b a n ,  r e n d e z v é n y e i b e n  való  a k t í v  r é s z v é t e l ,  s z ű n n i  n e m  a k a r ó ,  h a t a l m a s  m u n k a b í r á s ,  a z  e l m é l e t i  ós  ú j  k é r d é s e k ,  m ó d s z e r t a n i  p r o b l é m á k  i r á n t i  v á l t o z a t l a n  n y i t o t t s á g  jellemzi.  A l k o t ó  erejének  m é g  t e l j e s  b i r t o k á b a n  v a n ,  a  m a g y a r  t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k  i t t h o n  ós  k ü l f ö l d ö n  is  egyik  l e g r e p r e z e n t á n s a b b  a l a k j a .  Az  1982­ben  B u d a p e s t e n  r e n d e z e n d ő  N e m z e t k ö z i  G a z d a s á g t ö r t é n e t i  K o n g r e s s z u s  m a g y a r  f ő e l ő a d ó j a  lesz.  M i n d e z e k  a l a p j á n  j a v a s o l j u k  M a k k a i  L á s z l ó  a k a d é m i a i  levelező  t a g g á  v a l ó  m e g v á ­ l a s z t á s á t . 

Berend  T.  Iván,  Pach  Zsigmond  Pál,  Ránki  György 

816 

Niederhauser  Emil  1923­ban,  P o z s o n y b a n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  K e l e t ­ E u r ó p a  t ö r t é n e t e  a  X I X  — X X .  s z á z a d b a n .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1973­ban  s z e r e z t e .  Az  M T A  T ö r t é n e t t u d o m á n y i  I n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a ,  e g y e t e m i  t a n á r .  N i e d e r h a u s e r  E m i l  a  m a g y a r o r s z á g i  K e l e t ­ E u r ó p a k u t a t á s  e g y i k  n e m z e t k ö z i l e g  is  i s m e r t  é s  e l i s m e r t  s z a k é r t ő j e .  M u n k á s s á g á t  a l a p o s  f o r r á s i s m e r e t ,  m a r x i s t a  s z a k m a i  i g é n y e s s é g  és  széles  n e m z e t k ö z i  k i t e k i n t é s  j e l l e m z i .  L e g f o n t o s a b b  e r e d m é n y e i t  a z  ö s s z e h a s o n l í t ó  t ö r t é n e t í r á s  m ó d s z e r é n e k  e g y r e  f e j l e t t e b b  s z i n t ű  k i d o l g o z á s á v a l  és  a l k a l m a z á s á v a l  é r t e  el;  n a g y s z á m ú  r é s z l e t t a n u l m á n y  m e l l e t t  f ő k é n t  ,,A  j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s  K e l e t ­ E u r ó p á b a n "  és  „ A  n e m z e t i  m e g ú j u l á s i  moz­ g a l m a k  K e l e t ­ E u r ó p á b a n "  c.  m o n o g r á f i á i b a n .  A z  e l ő b b i b e n  a  j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s  előz­ m é n y e i t ,  l e f o l y á s á t  és  k ö v e t k e z m é n y e i t  v e t e t t e  e g y b e  az  e g y e s  k e l e t ­ e u r ó p a i  o r s z á g o k b a n ,  m e g h a t á r o z v a  a n n a k  k e l e t ­ e u r ó p a i  a l a p t í p u s á t  és  o r s z á g o n k é n t i  v á l t o z a t a i t .  A z  u t ó b b i b a n  a  r é g i ó  15  n e m z e t e  f e j l ő d é s é n e k  ö s s z e h a s o n l í t á s á v a l  b i z o n y í t o t t a ,  h o g y  a  n e m z e t i  m e g ­ ú j u l á s i  m o z g a l o m  a  f e u d a l i z m u s r ó l  a  k a p i t a l i z m u s r a  v a l ó  á t m e n e t  s a j á t o s  k ö z é p ­ k e l e t ­ e u r ó p a i  f o r m á j a  volt,  a m i k o r  is  a  k o r t á r s a k  t u d a t á n a k  e l ő t e r é b e n  a z  á t m e n e t  n e m z e t i ,  p o l i t i k a i  és  k u l t u r á l i s  f e l a d a t a i  á l l o t t a k ,  s  a  g a z d a s á g i ­ t á r s a d a l m i  k ö v e t e l m é n y e k  e z e k n e k  a l á r e n d e l t e n  j e l e n t k e z t e k .  T ö r t é n e t i r o d a l m u n k b a n  h é z a g p ó t l ó a k  a z o k  a  k ö n y v e i  is,  a m e l y e k b e n  e r e d m é n y e s e n  v á l l a l k o z o t t  a  H a b s b u r g o k  m i n t  „ e u r ó p a i  j e l e n s é g "  á b r á z o l á s á r a  (a  k e z d e t e k t ő l  1848­ig),  i l l e t v e  n a g y í v ű  á t t e k i n t é s é t  n y ú j t o t t a  a  B a l k á n ­ f é l s z i g e t  X I X  — X X .  s z á z a d i  t ö r t é n e t é n e k .  N i e d e r h a u s e r  E m i l  m u n k á s s á g á n a k  á l l a n d ó  és  s z e r v e s  része  h i s t o r i o g r á f i a i  és  bibliográ­ f i a i  t e v é k e n y s é g e .  A  s z o m s z é d  o r s z á g o k  t ö r t é n e t í r á s á n a k  ú j a b b  e r e d m é n y e i r ő l  m a g v a s a n  t á j é k o z t a t ó  recenzióival,  p o l g á r i  t ö r t é n e t í r ó k  és  i r á n y z a t o k  e l e m z é s é n e k  s z e n t e l t  t a n u l ­ m á n y a i v a l ,  a  h a z a i  t ö r t é n e t i  k u t a t á s o k  e g y ­ e g y  t é m a k ö r é n e k  a  k ü l f ö l d i  s z a k k ö z ö n s é g  s z á m á r a  szóló  b e m u t a t á s á v a l  e g y a r á n t ,  k ö z é r d e k ű  —  és  c s a k  k e v e s e k  á l t a l  v á l l a l t  —  t u d o m á n y o s  f e l a d a t o t  t e l j e s í t .  N i e d e r h a u s e r  E m i l  o k t a t á s i  és  t u d o m á n y o s  k ö z é l e t i  t e v é k e n y s é g e  u g y a n c s a k  r e n d k í v ü l  k i t e r j e d t .  E g y e t e m i  t a n á r  a  d e b r e c e n i  K o s s u t h  L a j o s  T u d o m á n y e g y e t e m e n ;  elnöke  a z  A k a d é m i a  K e l e t ­ e u r ó p a i  és  N e m z e t i s é g i  K o m p l e x  B i z o t t s á g á n a k ,  a  M a g y a r  — C s e h s z l o v á k  T ö r t é n é s z  V e g y e s b i z o t t s á g  m a g y a r  t a g o z a t á n a k ;  t a g j a  s z á m o s  t u d o m á n y o s  b i z o t t s á g n a k  és  s z e r k e s z t ő  b i z o t t s á g n a k . 

Berend  T.  Iván,  Ember  Győző,  Padi  Zsigmond  Pál 

Szabad  György  1924­ben,  A r a d o n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  M a g y a r o r ­ s z á g  t ö r t é n e t e  a  r e f o r m k o r t ó l  á  k i e g y e z é s  k o r á i g .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1 9 6 9 ­ b e n  szerezte.  Az  E ö t v ö s  L o r á n d  T u d o m á n y ­ e g y e t e m  t a n á r a .  .  >••  A  S z a b a d  ö y ö r g y  t u d o m á n y o s  m u n k á s s á g a  a  f e u d a l i z m u s  f e l s z á m o l á s á n a k  és  a  p o l g á r i  á t a l a k u l á s  m a g y a r o r s z á g i  m e n e t é n e k  f e l t á r á s á r a  és  é r t e l m e z é s é r e ,  ö s s z p o n t o s u l .  A  globa­ l i t á s  k ö v e t e l m é n y e i t  az  elsők  k ö z t  é r v é n y e s í t v e ,  m a p f i s t a  t ö r t é n e t í r á s u n k b a n  k i v é t e l e s  k ö v e t k e z e t e s s é g g e l  t ö r e k e d e t t  a r r a ,  h o g y  a z  á l t a l a  vizsgált  f o l y a m a t  ö s s z e t e v ő i t  m i n é l 

2  Magyar  Tudomány  1981/11­12 

817 

szélesebb  k ö r ű e n ,  a  k ö z t ü k  k i a l a k u l t  k ö l c s ö n h a t á s o k a t  p e d i g  m i n é l  t e l j e s e b b e n  t á r j a  fel.  V i z s g á l a t a i  így  az  e l s ő s o r b a n  m u n k á l t  t á r s a d a l o m ­  és  p o l i t i k a i  t ö r t é n e t i  s z f é r á k  m e l l e t t  k i t e r j e d n e k  a  g a z d a s á g ­  és  a  m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t r e  is.  A  gazdaság­  ós  a  t á r s a d a l o m t ö r t é n e t  t e r ü l e t é n  e l s ő k é n t  t á r t a  fel  t ö r t é n e t í r á s u n k b a n ,  szervesen  összefüggő  f o r r á s a n y a g r a  t á m a s z k o d v a ,  a  f ö l d e s ú r i  és  a  j o b b á g y g a z d a s á g  szét­ v á l a s z t á s á n a k ,  t o v á b b á  a z  úrbéres,  i l l e t v e  a  n e m  ú r b é r e s  p a r a s z t i  b i r t o k á l l o m á n y  meg­ k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k  k o n k r é t  f o l y a m a t á t  a  h a z a i  k a p i t a l i s t a  a g r á r f e j l ő d é s t  s o k b a n  meg­ h a t á r o z ó  k ö v e t k e z m é n y e i v e l  e g y ü t t .  U r a d a l o m t ö r t é n e t i  m u n k á j á t  a  s z a k k r i t i k a  ( J .  B a k ,  K o s á r y  D.,  W e l l m a n n  I .  stb.)  a  D o m a n o v s z k y ­ s o r o z a t o t  m e g ú j í t ó n a k  és  m e g h a l a d ó n a k  m i n ő s í t e t t e .  Az  a g r á r s t r u k t ú r a  ú j k o r i  á t a l a k u l á s á n a k  v i z s g á l a t á b a n  a  közép­  és  a  f i a t a l  n e m z e d é k  k u t a t ó i n a k  egész  sora  h a l a d  a z  á l t a l a  v á g o t t  ú t o n .  A  feudális  m u n k a s z e r v e z e t  b o m l á s á t ,  a  t e l e p ü l é s t ö r t é n e t  f o n t o s  ú j k o r i  v o n a t k o z á s a i t ,  a  h i t e l ü g y  á l l á s á t ,  a  p a r a s z t s á g  m e l l e t t  a  nemesség  és  a  p o l g á r s á g  egyes  k a t e g ó r i á i n a k  lét viszonyait  illető  h é z a g p ó t l ó  v i z s g á l a t a i  m i n d  azt  a  célt  s z o l g á l t á k ,  h o g y  a  formáció­ v á l t á s s a l  foglalkozó  s z i n t e t i k u s  m u n k á l a t a i b a n  biztosítani  t u d j a  a  h a z a i  polgári  á t a l a k u l á s  m e n e t é n e k  s z a k s z e r ű  é r t e l m e z é s é t .  A  polgári  á t a l a k u l á s  politikai  f e l t é t e l r e n d s z e r é t  v i z s g á l v a  n a g y  f i g y e l m e t  f o r d í t o t t  a z  a n t i f e u d á l i s ,  az  a n t i a b s z o l u t i s t a  és  a  n e m z e t i  törekvések  v i s z o n y á r a ,  a  k ö z t ü k  a  reform­ k o r b a n  és  1848­ban  k i a l a k u l t  viszonylagos  összhangra,  illetve  az  azt  felbomlasztó  ellent­ m o n d á s o k r a  és  m e g h a t á r o z ó i k r a .  E g y a r á n t  v o n a t k o z i k  ez  a  Széchenyi,  K o s s u t h ,  D e á k ,  E ö t v ö s ,  Teleki  L á s z l ó  és  m á s o k  p o l i t i k á j á v a l ,  sőt  a  P e t ő f i v e l ,  M a d á c h c s a l ,  V a j d a  J á n o s s a l  és  a  h a z a i  m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t  m á s  személyiségeivel  f o g l a l k o z ó  írásaira,  a  r e f o r m k o r ,  a  f o r r a d a l o m  és  k ü l ö n ö s k é p p e n  az  a b s z o l u t i z m u s  k o r a  a l a p p r o b l é m á i n a k  egész  s o r á t  t á r g y a l ó  t a n u l m á n y a i r a .  K i e m e l k e d i k  k ö z ü l ü k  az  ö n k é n y u r a l o m  válságáról  í r o t t  m o n o g r á ­ f i á j a ,  amely  egy  f o r r a d a l o m b a  á t  n e m  n ö v ő  politikai  krízis  a n a t ó m i á j a ,  t ú l n y o m ó  részt  á l t a l a  f e l t á r t  f o r r á s a n y a g r a  é p í t e t t ,  p r o b l e m a t i k á j á b a n  is  j ó r é s z t  t e l j e s e n  ú j  m o n o g r a f i k u s  v i z s g á l a t .  E z t  a  m u n k á j á t  a  hazai  és  a  k ü l f ö l d i  s z a k k r i t i k a  ( t ö b b e k  k ö z t  E .  H e r m a n n ,  K o v á c s  E . ,  N .  C.  M a s t e r m a n ,  R i g ó  L . ,  Sőtór  I.,  T.  Z s u p p a n )  igen  n a g y  elismerésben  részesítette.  —  K o s s u t h  politikai  p á l y á j á n a k  sok  ú j  e l e m e t  t a r t a l m a z ó  á t t e k i n t é s é t  a  recenzensek  t ú l n y o m ó  t ö b b s é g e  n a g y o n  i n s t r u k t í v n a k ,  a  h e r o i z á l á s t  és  a  d e h e r o i z á l á s t  e g y a r á n t  sikeresen  e l h á r í t ó  m u n k á n a k  m i n ő s í t e t t e .  —  1979­ben  jelent  m e g  a  M a g y a r o r s z á g  t ö r t é n e t e ­ s o r o z a t b a n  20  ívnyi  t e r j e d e l e m b e n  „Az  ö n k é n y u r a l o m  k o r a "  c.  feldolgozása.  S z a b a d  G y ö r g y  e d d i g  a  sorozat  e g y e t l e n  szerzője,  a k i  e g y  egész  t ö r t é n e l m i  korszak  k o m p l e x  feldolgozására  (a  gazdaság­  és  t á r s a d a l o m t ö r t é n e t t ő l  a  p o l i t i k a i  t ö r t é n e t e n  á t  a  m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i g )  e g y m a g a  sikeresen  v á l l a l k o z o t t .  M u n k á j á n a k  m á r  k o r á b b a n  angolul  m e g j e l e n t  v á l t o z a t a  k i v é t e l e s e n  széles  k ö r ű  és  pozitív  n e m z e t k ö z i  visszhangot  v á l t o t t  ki.  Az  á l t a l a  i r á n y í t o t t  n a g y s z á m ú  s z a k d o l g o z a t  író  és  d o k t o r j e l ö l t  jelentős  h á n y a d a  m á r  p u b l i k á l t  e r e d m é n y e k k e l  g y a r a p í t o t t a  a  t ö r t é n e t t u d o m á n y t .  E z t  n a g y m é r t é k b e n  mozdí­ t o t t a  elő  az  á l t a l a  v e z e t e t t  t u d o m á n y o s  d i á k k ö r .  Szabad  G y ö r g y  n a g y  figyelemmel  kíséri  é s  segíti  t a n í t v á n y a i n a k  t u d o m á n y o s  és  o k t a t ó i  p á l y á j á t  az  e g y e t e m  elvégzése  u t á n  is.  E g y e t e m i  e l ő a d á s a i b a n ,  s z e m i n á r i u m v e z e t ő i  m u n k á s s á g á b a n  és  E ö t v ö s ­ k o l l é g i u m i  foglal­ k o z á s a i b a n  nagy  s ú l y t  helyez  a  t ö r t é n e t i  k u t a t á s  m ó d s z e r t a n i  p r o b l é m á i r a  és  a  levéltári  f o r r á s o k  f e l t á r á s á n a k ,  m e g s z ó l a l t a t á s á n a k  m e t o d i k á j á r a .  S z a b a d  György  t u d o m á n y o s  é l e t ü n k  a k t í v  r é s z t v e v ő j e .  K i t e r j e d t  t á r s a d a l m i  t e v é k e n y ­ s é g e t  f o l y t a t  az  e g y e t e m e n  belül  és  k í v ü l .  Többek  k ö z ö t t  t a g j a  az  MTA  Filozófiai  és  T ö r t é n e t t u d o m á n y o k  O s z t á l y a  T ö r t é n e t t u d o m á n y i  B i z o t t s á g á n a k  és  az  A g r á r t u d o m á ­ n y o k  O s z t á l y a  A g r á r t ö r t é n e t i  B i z o t t s á g á n a k ,  1980  ősze  ó t a  e l n ö k e  a  M Ü M  T ö r t é n e l m i  és  levéltári  s z a k b i z o t t s á g á n a k .  A  m a g y a r  t ö r t é n e t t u d o m á n y  n e m z e t k ö z i  f ó r u m a i n  is  o t t h o n o s ,  részt  v e t t  a  X I I .  és  X I I I .  N e m z e t k ö z i  T ö r t é n é s z  K o n g r e s s z u s o n  Bécsben,  ill.  M o s z k v á b a n .  A  X I I I .  és 

818 

X I V .  n e m z e t k ö z i  k o n g r e s s z u s  a l k a l m á b ó l  n a g y  é r d e k l ő d é s t  k e l t e t t  m a g y a r  —angol,  ill.  m a g y a r  — a m e r i k a i  t á r g y ú  t a n u l m á n y a ,  a m e l y e k b e n  e g y e t e m e s  t ö r t é n e t i  felkészültsége  is  előnyösen  m u t a t k o z o t t  m e g .  1981  t a v a s z á n  e l ő a d á s t  t a r t o t t  t ö b b  k ü l f ö l d i  e g y e t e m e n . 

Andics  Erzsébet,  Mócsy  András,  Székely  György 

Zoltai  Dénes  1928­ban,  G y u l á n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  filozófia,  f i l o z ó f i a t ö r t é n e t ,  esztétika.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1979­ben  szerezte.  Az  MTA  Filozófiai  I n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  i g a z g a t ó h e l y e t t e s e .  Zoltai  D é n e s  t u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  c e n t r u m á b a n  —  t e m a t i k a i l a g  —  zene­ e s z t é t i k a i  p r o b l é m á k  á l l n a k .  V a l ó j á b a n  m ű v e i n e k  egyik  l e g n a g y o b b  t u d o m á n y o s  é r d e m e  é p p e n  az,  h o g y  —  m i n t  m i n d e n  n a g y f o r m á t u m ú  e s z t é t i k a  —  m é g  látszólagos  részkérdé­ s e k b e n  is  á l t a l á n o s  filozófiai  p r o b l é m á k a t  é r i n t ,  v a g y  m é g  i n k á b b  a  m a r x i z m u s  a l k o t ó  a l k a l m a z á s á v a l  ú j r a f o g a l m a z z a  az  a l a p k é r d é s e k e t ,  mert.  c s a k  így  t u d j a  m a g a s  színvonalon  m e g o l d a n i  s z ű k e b b  t é m á j á t .  E z é r t  l e t t  Zoltai  D é n e s  k o r u n k  egyik  jelentős  h a t á s s a l  bíró  filozófiai  i r á n y z a t á n a k ,  a  f r a n k f u r t i  iskolának  első  m a g y a r o r s z á g i  i n t e r p r e t á t o r a  és  a  m a i  n a p i g  l e g j o b b  ismerője,  l e g s z í n v o n a l a s a b b  v i t a p a r t n e r e .  Az  i n d í t t a t á s t  n y i l v á n v a ­ lóan  A d o r n o  zenefilozófiai  m ű v e i  j e l e n t e t t é k ,  d e  Z o l t a i  m é l y r e h a t ó  k r i t i k á j a  során  ú j  m e g f o g a l m a z á s á t  a d t a  az  elidegenedésnek,  a  m e s s i a n i z m u s  és  a  n é g a t i v i t é s  összefüggé­ s é n e k ,  a  zenei  szép  p r o b l é m á j á n a k  s t b .  —  így  m u n k á s s á g a  n e m  m a r a d t  a  b á r m e n n y i r e  is  s z í n v o n a l a s  p o l é m i a  keretei  k ö z t .  T u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g é n e k  jelentős  —  n e m z e t k ö z i l e g  is  elismert  —  p r o d u k t u m a  az  „ É t h o s z  és  a f f e k t u s .  A  filozófiai  zeneesztétika  t ö r t é n e t e "  című  m ű v e  s e m  m a r a d  m e g  az  e s z m e t ö r t é n e t i  k e r e t e k  k ö z t ,  h a n e m  a l a p j a  a  zene  s p e c i f i k u m á n a k  s z i s z t e m a t i k u s  és  e r e d e t i  é r t e l m e z é s e .  Túl  azon,  h o g y  ezzel  egy  k ö z i s m e r t e n  e l h a n y a g o l t  t e r ü l e t e n ,  az  á g a z a t i  e s z t é t i k á b a n  ú j a t  a l k o t o t t ,  azt  is  ki  kell  emelni,  h o g y  ezt  é p p e n  egy  o l y a n  m ű v é s z e t i  á g  elemzésében  végezte  el  — a  lezárás  igénye  nélkül  — , a m e l y  intellektuális  i n k o g n i t ó j a  r é v é n  az  i r r a c i o n a l i s t a  m ű v é s z e t f e l f o g á s o k  k e d v e l t  t e r r é n u m a .  K i m u t a t t a ,  m é g p e d i g  fölényes  zenei  t u d á s t  b i z o n y í t ó  elemzések  s o r á v a l ,  h o g y  a  zene  világ­  és  e m b e r k é p e t  h o r d o z ó  és  kifejező  m ű v é s z e t .  Zoltai  jelentősen  h o z z á j á r u l t  a z o k n a k  a  k ö z v e t í t é s e k n e k  a  f e l t á r á s á h o z ,  a m e l y e k  a  világszemlélet  és  a  m ű  k a p c s o l a t á n a k  m e g é r t é s é h e z  n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k .  í r á s a i  t a r t a l ­ m u k b a n ,  érvelési,  elemzési  m ó d s z e r ü k b e n  és  n e m  u t o l s ó s o r b a n  v e r e t e s  s t í l u s u k b a n  is  m i n t a p é l d á i  a  vulgarizálástól  m e n t e s  m a r x i s t a  filozófiai e s z t é t i k a  m a g a s a b b r e n d ü s é g é n e k ,  a  polgári  e s z t é t i k á h o z  viszonyítva.  Zoltai  D é n e s  m u n k á s s á g á b a n  k i  kell  m é g  emelni  a z t  az  igényes  filozófiai­esztétikai  p u b l i c i s z t i k á t  is,  a m i  különösen  B a r t ó k ­ t a n u l m á n y a i t ,  c i k k e i t ,  v i t a i r a t a i t  jellemzi.  T u d o ­ m á n y o s  s z í n v o n a l  t e k i n t e t é b e n  ezek  az  írásai,  m i k é n t  „ A z  e s z t é t i k a  r ö v i d  t ö r t é n e t e "  című  h i á n y p ó t l ó  m ü v e ,  e g y e n r a n g ú a k  szigorúbb  é r t e l e m b e n  t u d o m á n y o s  m o n o g r á f i á i v a l .  A  r o m a n t i k a  e s z t é t i k á j á n a k  k ö r é b e n  v é g z e t t  k u t a t á s a i n a k  jelentőségét  ebben  a  t á r g y ­ b a n  k ö z z é t e t t  p u b l i k á c i ó i  —  а   Schlegel  k ö t e t  v á l o g a t á s á t  és  előszavát  is  beleértve  —  előrejelzik.  Zoltai  D é n e s  t u d o m á n y o s  t e k i n t é l y e  a  m a g y a r  filozófiai  közéletben  a / o k  e l ő t t  s e m  v i t a t o t t ,  a k i k  bizonyos  k é r d é s e k b e n  n e m  é r t e n e k  egyet  vele.  A k a d é m i a i  levelező  t a g s á ­

1* 

819 

g á n a k  t u d o m á n y o s  f e d e z e t e  sziláid.  E g y i k e  a  m a g y a r  filozófiai és  e s z t é t i k a i  t u d o m á n y o k  k ü l f ö l d ö n  —  a  szocialista  és  a  n y u g a t i  o r s z á g o k b a n  e g y a r á n t  —  l e g i n k á b b  ismert  és  becsült  képviselőinek.  O k t a t á s i  és  t u d o m á n y s z e r v e z é s i ,  v a l a m i n t  közéleti  t e v é k e n y s é g e  k ö z i s m e r t e n  széles  k ö r ű  és  h a t é k o n y .  A k a d é m i á n k  n y e r n e  Zoltai  D é n e s  levelező  tag­ s á g á v a l . 

Lukács  József,  Tőkei  Ferenc,  Ujfalussy  József 

Matematikai  és  Fizikai  Tudományok 

Osztálya 

A r a t ó  Mátyás  1931­ben,  E l e k e n  s z ü l e t e t t .  Szűkebi)  s z a k t e r ü l e t e :  s z á m í t á s ­ t u d o m á n y ,  m a t e m a t i k a i  s t a t i s z t i k a  és  valószínűségelmélet.  Doktori  f o k o z a t á t  1971­ben  szerezte.  A  S z á m í t ó g é p a l k a l m a z á s i  K u t a t ó i n t é z e t  i g a z g a t ó j a ,  e g y e t e m i  t a n á r .  A r a t ó  M á t y á s  a  s z á m í t á s t u d o m á n y ,  a  m a t e m a t i k a i  s t a t i s z t i k a  és  valószínűségelmélet  n e m z e t k ö z i l e g  elismert  k u t a t ó j a ,  a  m a g y a r  s z á m í t á s t u d o m á n y  egyik  vezető  egyénisége,  a k i  m i n d  s z a k m a i  t é r e n ,  m i n d  a  s z a k e m b e r k é p z é s  és  a  m a g a s  s z i n t ű  t u d o m á n y s z e r v e z é s  t e r é n  n a g y o n  s o k a t  t e t t  a  h a z a i  s z á m í t á s t u d o m á n y  fejlesztéséért.  E l s ő s o r b a n  a  valószínűségszámítás  és  a  m a t e m a t i k a i  s t a t i s z t i k a ,  ezen  belül  a  sztochasz­ t i k u s  f o l y a m a t o k  elmélete  és  a l k a l m a z á s a i  érdeklik,  a z o n b a n  a  m a t e m a t i k a i  analízis  k ö r é b e n  is  é r t  el  e r e d m é n y e k e t .  M á r  első  d o l g o z a t a i b a n  m e g m u t a t k o z i k  a  m a t e m a t i k a i  s t a t i s z t i k a  g y a k o r l a t i  a l k a l m a z á s a i  i r á n t i  érdeklődése.  K a n d i d á t u s i  é r t e k e z é s é t  a  Gauss­ féle  M a r k o v  f o l y a m a t o k  s t a t i s z t i k a i  v i z s g á l a t a  köréből  í r t a  1962­ben.  V i z s g á l a t a i b a n  elsősorban  a  p a r a m é t e r b e c s l é s e k  eloszlásainak  p o n t o s  m e g h a t á r o z á s a i v a l  f o g l a l k o z o t t ;  e  t é m a k ö r  m e g i n d í t á s á b a n  n e m z e t k ö z i l e g  is  ú t t ö r ő  szerepe  volt.  Vizsgálatai  igen  élénk  n e m z e t k ö z i  v i s s z h a n g o t  k e l t e t t e k ,  e r e d m é n y e i r e  ismert  k ö n y v e k b e n  is  h i v a t k o z n a k .  ­ (Pl.  a  Lipeer — S h i r y a e v  k ö n y v  17.  f e j e z e t e  b e m u t a t j a  A r a t ó ,  t o v á b b á  A r a t ó ,  K o l m o g o r o v  ós  S z i n a j  közös  d o l g o z a t á n a k  e r e d m é n y e i t .  U g y a n c s a k  részletesen  foglalkozik  egy  o l y a n  becsléssel,  amelyet  A r a t ó  ós  N o v i k o v  v i z s g á l t a k .  E .  J .  H a n n a n ,  J .  V.  B a s a v a ­ P r a h a s a  R a o ,  v a l a m i n t  D .  R .  Brillinger  m o n o g r á f i á i  egy­egy,  J u .  A.  K u t o j a n e  h á r o m  A r a t ó ­ c i k k e t  idéz,  és  m é g  m á s  m o n o g r á f i á k  is  e m l í t i k  m u n k á s s á g á t . )  A  m a t e m a t i k a i  s t a t i s z t i k a  s z á m í t á s t u d o m á n y i  i n d í t á s ú  a l k a l m a z á s a i  a  l e g ú j a b b  nem­ z e t k ö z i  k u t a t á s o k  e l ő t e r é b e n  állnak,  ós  e z e k b ő l  A r a t ó  M á t y á s  és  m u n k a t á r s a i  is  jelentós  részt  v á l l a l t a k .  Ü t t ö r ő e k  a  l a p t á r o l á s i  e l j á r á s o k r a ,  elhelyezési  p r o b l é m á k r a  v o n a t k o z ó  vizsgálatai,  a  szekvenciális  döntési  e l j á r á s o k  a l k a l m a z á s a .  Az  ő  vezetésével  i n d u l t  m e g  n a g y  r e n d s z e r e k  információ­visszakeresési  és  információ­szolgáltatási  p r o b l é m á i n a k  vizs­ g á l a t a .  P u b l i k á c i ó i  m e l l e t t  ki  lehet  e m e l n i  a z o k a t  az  országos  jelentőségű  kísérleteket,  a m e l y e k  i r á n y í t á s á v a l  az  egészségügy,  v a l a m i n t  ipari  vállalatok  t e r m e l é s i r á n y í t á s á h o z  szükséges  a d a t b a n k o k  t e r ü l e t é n  v a l ó s u l t a k  m e g .  (A  D u n a i  V a s m ű ,  a  M a g y a r  Villamos  M ű v e k  Tröszt,  a  n é p e s s ó g n y i l v á n t a r t á s  p r o g r a m r e n d s z e r e i  k i a l a k í t á s á b a n  is  i r á n y í t ó  s z e r e p e t  t ö l t ö t t  be.)  ­ A  s z á m í t á s t u d o m á n y i  p u b l i k á c i ó i n a k  n e m z e t k ö z i  v i s s z h a n g j á t  n e m c s a k  a  h i v a t k o z á s o k ,  l i a n e m  f o l y ó i r a t s z e r k e s z t ő i  m e g b í z a t á s a i  is  m u t a t j á k .  J e l e n t ő s  f e l s ő o k t a t á s i  t e v é k e n y s é g e t  f e j t  k i  1963  ó t a  az  E ö t v ö s  L o r á n d  T u d o m á n y ­ e g y e t e m e n ­ f ő k o l l é g i u m o k  és  speciálkollégiumok  rendszeres  t a r t á s á v a l .  Az  E L T E  e g y e t e m i  t a n á r a .  i , , :  A r a t ó  M á t y á s  t u d o m á n y o s  p u b l i k á c i ó i n a k  s z á m a  79,  e b b ő l  45  idegen  n y e l v ű ,  öt : jegy­ z e t e t  írt,.kilenc  k o n f e r e n c i a ­ k i a d v á n y t  s z e r k e s z t e t t ,  n é p s z e r ű s í t ő  p u b l i k á c i ó i n a k  s z á m a  14. 

820 

N a g y  e n e r g i á t  f e j t  k i  t u d o m á n y s z e r v e z é s i  m u n k á v a l  a  m a t e m a t i k a  i p a r i  és  e g y é b  a l k a l m a z á s a i n a k ,  v a l a m i n t  a  h a z a i  s z á m í t á s t u d o m á n y n a k  a  fejlesztése  é r d e k é b e n .  A  M a t e m a t i k a i  és  F i z i k a i  T u d o m á n y o k  O s z t á l y a  M a t e m a t i k a i  B i z o t t s á g á n a k  1970­től  1973­ig  t i t k á r a  v o l t .  Az  o s z t á l y  S z á m í t á s t u d o m á n y i  B i z o t t s á g á n a k  m e g a l a k u l á s a ,  1973  ó t a  elnöke.  A  M a t e m a t i k a i  és  F i z i k a i  T u d o m á n y o k  O s z t á l y á n a k  t a n á c s k o z ó  t a g j a .  O M F B ­ A k a d é r n i a  közös  b i z o t t s á g  t a g j a .  T a g j a  volt  1976­ig  a  varsói  n e m z e t k ö z i  S t e f a n  B a n a c h  M a t e m a t i k a i  F e l s ő f o k ú  K á d e r t o v á b b k é p z ő  K ö z p o n t  t u d o m á n y o s  t a n á c s á n a k .  A  szo­ cialista  a k a d é m i á k  s z á m í t á s t u d o m á n y i  e g y ü t t m ű k ö d é s i  b i z o t t s á g á b a n  a  m a g y a r  szekció  v e z e t ő j e  volt.  T a g j a  a  N e m z e t k ö z i  S t a t i s z t i k a i  I n t é z e t n e k  (ISI),  a  Bernoulli  T á r s a s á g b a n  a  h a z a i  n e m z e t i  b i z o t t s á g  elnöke,  az  I F I P  7.3  m u n k a c s o p o r t  t a g j a .  A  k ö v e t k e z ő  f o l y ó i r a t o k  szerkesztő  b i z o t t s á g á n a k  t a g j a :  A l k a l m a z o t t  M a t e m a t i k a i  L a p o k ;  A n a l y s i s  M a t h e m a t i c a ;  C o m p u t e r s  and  M a t h e m a t i c s  w i t h  A p p l i c a t i o n  ( P e r g a ­ m o n ) ;  P e r f o r m a n c e  E v a l u a t i o n  ( N o r t h  H o l l a n d ) ;  F o u n d at ions  of  Control  E n g i n e e r i n g  ( P o l a n d ) ;  I n f o r m á c i ó  E l e k t r ó n i k a ;  A c t a  C y b e r n e t i c a .  S z á m o s  a l k a l o m m a l  vállalt  o p p o n e n s i  tisztséget  m i n ő s í t ő  e l j á r á s o k  a l k a l m á v a l .  E d d i g  ö t  a s p i r á n s a  v é d e t t  k a n d i d á t u s i  disszertációt,  és  t a n í t v á n y a i  közül  m i n t e g y  t í z e n  k a n d i ­ d á t u s i  f o k o z a t o t  n y e r t e k  el.  A  T M B  p l é n u m  t a g j a ,  k o r á b b a n  a  s z a k b i z o t t s á g b a n  t e v é ­ k e n y k e d e t t .  J e l e n l e g  k é t  a s p i r á n s a  v a n .  Mint  a  S z á m í t ó g é p a l k a l m a z á s i  K u t a t ó  intézet  i g a z g a t ó j a  részt  v e t t  a  S z á m í t á s t e c h n i k a i  K o r m á n y k ö z i  B i z o t t s á g  S z á m í t á s t e c h n i k a i  E s z k ö z ö k  A l k a l m a z á s i  T a n á c s a  m u n k á j á b a n ,  a  V I .  ötéves  t e r v  I n f o r m a t i k a  és  S z á m í t á s t e c h n i k a  A l k a l m a z á s a i  k o r m á n y p r o g r a m  k o n ­ cepció  előkészítésében,  az  O K K F T  S z á m í t á s t e c h n i k a  a l k a l m a z á s a i  f e j e z e t é n e k  elkészíté­ sében.  E l n ö k e  a  s z á m í t á s t e c h n i k a i  b á z i s i n t é z e t e k  i g a z g a t ó t a n á c s á n a k . 

Kátai  Imre,  A.  N.  Kolmogorov,  Leindler  László,  Tandori 

Károly 

Daróczy  Zoltán  1938­ban,  B i h a r b o r d á n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  f ü g g ­ v é n y e g y e n l e t e k  és  egyenlőtlenségek  elmélete  és  a l k a l m a z á s a i .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1975­ben  szerezte.  A  K o s s u t h  L a j o s  T u d o ­ m á n y e g y e t e m  Analízis  T a n s z é k é n e k  t a n s z é k v e z e t ő  e g y e t e m i  t a n á r a .  D a r ó c z y  Z o l t á n  a  m a t e m a t i k a i  analízis,  közelebbről  a  f ü g g v é n y e g y e n l e t e k  és  e g y e n l ő t ­ lenségek  elméletének  n e m z e t k ö z i l e g  is  elismert  s z a k e m b e r e ,  a  t u d o m á n y t e r ü l e t  h a z a i  v e z e t ő  egyénisége,  a k i  jelentős  f e l a d a t o k a t  l á t  el  a  t u d o m á n y p o l i t i k á b a n  és  a  köz­ életben  is.  E g y e t e m i  t a n u l m á n y a i t  a  K o s s u t h  L a j o s  T u d o m á n y e g y e t e m e n  végezte  a  m a t e m a t i k a ­ á b r á z o l ó  g e o m e t r i a  s z a k o n .  E z e k  befejezése,  1961  ó t a  a  K o s s u t h  L a j o s  T u d o m á n y ­ e g y e t e m  Analízis  T a n s z é k é n  dolgozik,  1968  ó t a  m i n t  a  t a n s z é k  vezetője.  E g y e t e m i  t a n á r r á  1976­ban  n e v e z t é k  ki.  T u d o m á n y o s  k u t a t ó  t e v é k e n y s é g é t  m á r  e g y e t e m i  h a l l g a t ó  k o r á b a n  elkezdte.  1962­ben  a  K o s s u t h  L a j o s  T u d o m á n y e g y e t e m e n  e g y e t e m i  d o k t o r i  címet  szerzett,  ós  a  B o l y a i  J á n o s  M a t e m a t i k a i  T á r s u l a t  G r ü n w a l d ­ d í j á b a n  részesült . Az  1963 —64­es  é v e k b e n  o s z t r á k  á l l a m i  ö s z t ö n d í j j a l  a  bécsi  e g y e t e m  M a t e m a t i k a i  I n t é z e t é b e n  dolgozott.  A  m a t e m a t i k a i  t u d o m á n y o k  k a n d i d á t u s a  f o k o z a t o t  1967­ben,  a  m a t e m a t i k a i  t u d o m á n y o k  d o k t o r a  f o k o z a t o t  p e d i g  1975­ben  szerezte  meg.  1979­ben  az  M T A  M a t e m a t i k a i  és  F i z i k a i  O s z t á l y a  n e k i  ítélte  a  M a t e m a t i k a i  D í j a t . 

821 

E d d i g i  t u d o m á n y o s  k u t a t ó i  t e v é k e n y s é g é n e k  e r e d m é n y e k é p p e n  t ö b b  m i n t  60  közle­ m é n y e  és  e g y  társszerzŐ3égben  í r o t t  m o n o g r á f i á j a  j e l e n t  meg.  A  k ü l ö n b ö z ő  f ü g g v é n y e g y e n l e t e k r e  és  f ü g g v é n y e g y e n l e t ­ t í p u s o k r a  v o n a t k o z ó  vizsgá­ l a t a i  j e l e n t ő s  n e m z e t k ö z i  v i s s z h a n g o t  v á l t o t t a k  ki.  Különös  jelentőségre  t e t t e k  s z e r t  azon  e r e d m é n y e i ,  a m e l y e k  f ü g g v é n y e g y é n l e t e k  l e g á l t a l á n o s a b b  m e g o l d á s a i r a  v o n a t ­ k o z n a k .  Loeonczi  Lászlóval  kidolgozott  tin.  b ő v í t é s e l m é l e t e  m a  m á r  az  egyik  leggyak­ r a b b a n  h a s z n á l t  a l a p v e t ő  m ó d s z e r  a  f ü g g v é n y e g y e n l e t e k  elméletében.  —  R ó n y i  A l f r é d  h a t á s á r a  k e z d e t t  foglalkozni  a  k ö z é p é r t é k e k  és  az  e n t r ó p i a f o g a l m a k  k a p c s o l a t á v a l .  E r e d m é n y e i  s z á m o s  k o r á b b i  n y i t o t t  k é r d é s t  t i s z t á z t a k .  F e l t á r t a  a  Rényi­féle  e n t r ó p i á k  ergodelmáleti  v o n a t k o z á s a i t .  Az  i n f o r m í c i ó f ü g g v é n y  f o g a l m á n a k  bevezetésével  s z á m o s  k é r d é s t  s i k e r ü l t  m e g o l d a n i a .  Az  e r e d m é n y e i b ő l  s z á r m a z t a t o t t  a ­ t í p u s ú  e n t r ó p i á k  a z ó t a  számos  h e l y e n  (pl.  a  k ö z g a z d a s á g t u d o m í n y b a n )  a l k a l m a z á s r a  t a l á l t a k .  I n f o r m á c i ó ­ elméleti  e r e d m é n y e i  k ö z p o n t i  helyet  f o g l a l n a k  el  az  Aczél  J á n o s s a l  közösen  í r t  „ O n  m e a s u r e s  of  i n f o r m a t i o n  a n d  t h e i r  c h a r a c t e r i z a t i o n s "  ( A c a d e m i c  Р г е з з ,  N e  Y o r k ,  1975)  m o n o g r á f i á b a n .  S z á m o s  d o l g o z a t b a n  f o g l a l k o z o t t  a  k ö z é p é r t é k r e  v o n a t k o z ó  k l a s s z i k u s  f o g a l m a k  ós  e g y e n l ő t l e n s é g e k  á l t a l á n o s í t á s á v a l .  Az  eltóré3­középórtékek  á l t a l a  b e v e z e t e t t  f o g a l m a  ós  a z  a z o k r a  v o n a t k o z ó  ú j a b b  e r e d m é n y e i  példázzák  l e g j o b b a n  m a t e m a t i k a i  a l k o t ó e r e j é t .  E r e d m é n y e i r ő l  s z á m o s  n e m z e t k ö z i  k o n f e r e n c i á n  s z á m o l t  be.  K i e m e l k e d ő  i s k o l a t e r e m t ő  egyénisége;  s z á m o s a n  v a n n a k  f i a t a l  s z a k e m b e r e k ,  a k i k  D a r ó c z y  Z o l t á n  i n s p i r á l á s á r a  k e z d t e k  m a t e m a t i k á v a l  foglalkozni.  Mint  e g y e t e m i  o k t a t ó  m a g a s  színvonaléi  o k t a t ó  m u n k á t  végez;  „ M é r t é k  és  i n t e g r á l "  címen  e g y e t e m i  j e g y z e t e  jelent  meg.  D a r ó c z y  Z o l t á n  széleskörű  közéleti  t e v é k e n y s é g e t  f e j t e t t  és  f e j t  ki.  1969­től  a  K o s s u t h  Lajo3  T u d o m á n y e g y e t e m  T e r m é s z e t t u d o m á n y i  K a r á n a k  d ó k á n h e l y e t t e s e ,  1975­től  1981­ig  p e d i g  a  K a r  d é k á n j a  volt.  1981­től  az  e g y e t e m  M a t e m a t i k a i  T a n s z é k c s o p o r t j á n a k  vezetője.  Az  M T A  M a t e m a t i k a i  B i z o t t s á g á n a k  t a g j a ,  az  М Г А   I I I .  O s z t á l y á n a k  p e d i g  állandó  m e g h í v o t t j a .  A  T u d o m á n y o s  Minősítő  B i z o t t s á g  M a t e m a t i k a i  S z a k b i z o t t s á g á n a k  h é t  éven  k e r e s z t ü l  t i t k á r a  volt,  jelenleg  is  t a g j a .  A  Művelődési  Minisztérium  M a t e m a t i k a i  B i z o t t s á g á n a k  elnöke.  A  B o l y a i  J á n o s  M a t e m a t i k a i  T á r s u l a t  v á l a s z t o t t  tisztségviselője,  a  Debreceni  t a g o z a t  t á r s e l n ö k e .  T ö b b  e s e t b o n  k ü l ö n  m e g b í z a t á s n a k  eleget  téve,  j e l e n t ő s  h a z a i  b i z o t t s á g  e l n ö k e k é n t  v a g y  t a g j a k ó n t  v é g z e t t  elismerésre  m é l t ó  m u n k á t .  1988­ban  m e g k a p t a  a  K I S Z  K B  A r a n y k o s z o r ú s  j e l v é n y é t ,  1970­ben  Az  O k t a t á s ü g y  K i v á l ó  Dolgozója,  197S­ban  pedig  a  M u n k a  É r d e m r e n d  a r a n y  f o k o z a t a  k i t ü n t e t é s e k e t  k a p t a . 

Kátai  Imre,  Lsindler  László,  Prékopa  András,  Rapcsák  András,  Szőkefalvi­Nagy  Béla,  TandoripCároly 

Gécseg  Ferenc  1939­ben,  Z a l a v á r o n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  a u t o ­ m a t a e l m é l e t  és  u n i v e r z á l i s  algebra.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1976­ban  szerezte.  A  József  A t t i l a  T u d o m á n y e g y e t e m  Bolyai  I n t é z e t é n e k  t a n s z é k v e z e t ő  e g y e t e m i  t a n á r a .  Grécseg  F e r e n c  a  m o d e r n  algebrai  iskola  o g y i k  vezető  t a g j a ,  a k i n e k  s z a k m a i  h a t á s a  h a z a i  03  n e m z e t k ö z i  t é r e n  e g y a r á n t  igen  j e l e n t ő s .  M u n k á s s á g á b a n  n a g y r a  é r t é k e l e n d ő ,  h o g y  f i g y e l m é t  a  m a t e m a t i k a  a l k a l m a z á s á b a n  is  jelentős  p r o b l é m á k  m e g o l d á s á r a  for­ d í t j a ,  s  így  a  h a z a i  s z á m í t á s t u  l o m á n y  t e r é n  s z i n t é n  vezető  egyéniségnek  s z á m í t . 

822 

Gécseg  F e r e n c  m á r  t ö b b  m i n t  k é t  évtizede  f o l y t a t  e r e d m é n y e s  t u d o m á n y o s  m u n k á t ,  hiszen  m á r  e g y e t e m i  h a l l g a t ó k é n t  k i t ű n t  t e h e t s é g é v e l .  E g y e t e m i  t a n u l m á n y a i t  1957 — 62  k ö z ö t t  Szegeden  végezte.  1965.  s z e p t e m b e r  1­től  k é t  éven  á t  b e l f ö l d i  ö s z t ö n d í j a s  a s p i r á n s ,  m a j d  1967­ben  k a n d i d á t u s i  f o k o z a t o t  szerzett.  K e z d e t b e n  univerzális  a l g e b r á k k a l  f o g l a l k o z o t t ,  d e  m á r  k a n d i d á t u s i  és  d o k t o r i  é r t e k e ­ zését  az  a u t o m a t á k  elméletéből  í r t a .  P e á k  I s t v á n n a l  közösen  í r t  k ö n y v é n e k  u g y a n c s a k  ez  a  t é m á j a .  E  m ű ,  a m e l y  „ A l g e b r a i c  T h e o r y  of  A u t o m a t a "  c í m e n  1972­ben  jelent  m e g ,  az  a u t o m a t á k  a l g e b r a i  elméleténok  g y a k r a n  i d é z e t t  és  n e m z e t k ö z i l e g  is  m a g a s r a  é r t é k e l t  m o n o g r á f i á j a .  Az  a u t o m a t á k  elméletéből  e l s ő s o r b a n  az  a u t o m a t á k  ö s s z e k a p c s o l á s á v a l  éa  f e l b o n t á s á v a l  foglalkozik.  T ö b b  d o l g o z a t á b a n  vizsgálta  az  a u t o m a t á k  kísérő  a l g e b r a i  s t r u k t ú r á i t  ós  az  a u t o m a t a ­ l e k é p e z é s e k  f é l c s o p o r t j á t  ós  c s o p o r t j á t .  E g y i k  d o l g o z a t á b a n  m e g m u t a t t a ,  h o g y  a  K a l m á r ­ f é l e  algebrai  számítógép­modell  e k v i v a l e n s  a  G i n s b u r g  á l t a l  b e v e z e t e t t  á l t a l á n o s í t o t t  szekvenciális  géppel.  Az  u t ó b b i  é v e k b e n  a  f a a u t o m a t á k  ós  a  f a t r a n s z f o r m á e i ó k  f o g l a l k o z t a t j á k .  Mivel  a  f a a u t o m a t á k k a l  f e l i s m e r h e t ő  h a l m a z o k  lényegében  m e g e g y e z n e k  a  k ö r n y e z e t f ü g g e t l e n  n y e l v t a n o k  d e r i v á c i ó s  f á i n a k  h a l m a z á v a l ,  a  f a t r a n s z f o r m á e i ó k  p e d i g  a  f o r d í t á s o k  a l g e b r a i  modelljei,  ezért  ezek  a  v i z s g á l a t o k  a  s z á m í t á s t u d o m á n y  s z e m p o n t j á b ó l  is  jelentőséggel  b í r n a k .  M.  S t e i n b y ­ v e l  közösen  í r t  d o l g o z a t a i k  a  f a a u t o m a t á k  elméletének  r é s z l e t e s  univerzális  a l g e b r a i  felépítését  a d j á k ;  ezek  a n y a g á t  átdolgozás  ós  kiegészítés  u t á n  m o n o g ­ r á f i a  a l a k j á b a n  angol  n y e l v e n  T r e e  A u t o m a t a  címen  f o g j á k  p u b l i k á l n i  a  k ö z e l j ö v ő b e n .  Az  egyik  l e k t o r i  v é l e m é n y  t ö b b e k  k ö z ö t t  az  a l á b b i a k a t  t a r t a l m a z z a :  ,,A  k ö n y v e t  igen  m a g a s  s z í n v o n a l ú  t u d o m á n y o s  t e l j e s í t m é n y n e k  t a r t o m ,  ós  a  k é z i r a t r ó l  is  csak  a  leg­ n a g y o b b  elismeréssel  t u d o k  n y i l a t k o z n i .  A  t á r g y a l á s  igen  t ö m ö r ,  elegáns  és  a n n a k  ellenére,  h o g y  ö s s z e t e t t ,  m é l y  a l g e b r a i  a p p a r á t u s t  h a s z n á l ,  élvezetes  o l v a s m á n y  a  s z a k e m b e r  s z á m á r a . " .  Az  a u t o m a t á k  ós  f o r m á l i s  n y e l v e k  elmélete  m e l l e t t  az  u n i v e r z á l i s  algebra  p r o b l é m á i  t o v á b b r a  is  f o g l a l k o z t a t j á k .  A u t o m a t a e l m ó l e t i  ós  univerzális  algebrai  m u n k á i r a  k ü l f ö l d ö n  is  rendszeresen  h i v a t ­ k o z n a k  k ö n y v e k b e n ,  c i k k e k b e n  ós  r e f e r á t u m o k b a n .  T ö b b  n e m z e t k ö z i  k o n f e r e n c i a  m e g ­ h í v o t t  e l ő a d ó j a  v o l t .  1968.  s z e p t e m b e r  l ­ t ő l  egy  é v e n  á t  a  M a n i t o b a  E g y e t e m  M a t e m a t i k a i  I n t é z e t é n e k  m e g h í v á s á r a  K a n a d á b a n  t a r t ó z k o d o t t ,  az  1974/75­ös  t a n é v b e n  p e d i g  a  T u r k u i  E g y e t e m  M a t e m a t i k a i  I n t é z e t é b e n  volt  v e n d é g p r o f e s s z o r .  Az  1978/79­es  t a n é v  első  félóvóben  a  T a m p e r e i  M ű s z a k i  E g y e t e m  M a t e m a t i k a i  I n t é z e t ó n o k  v o l t  v e n d é g p r o f e s s z o r a .  R e n d s z e r e s e n  részt  vesz  a  h a z a i  t u d o m á n y o s  minősítő  m u n k á b a n  b í r á l ó k é n t  v a g y  bíráló  b i z o t t s á g i  t a g k é n t .  T ö b b  a l k a l o m m a l  k é r t é k  fel  k ü l f ö l d r ő l  is  minősítési  e l j á r á s b a n  való  k ö z r e m ű k ö d é s r e .  K é t  cikluson  á t  t a g j a  volt  az  M T A  M a t e m a t i k a i  B i z o t t s á g á n a k .  1976­tól  t a g j a  az  M T A  S z á m í t á s t u d o m á n y i  B i z o t t s á g á n a k ,  a  T M B  M a t e m a t i k a i  S z a k b i z o t t s á g á n a k .  U g y a n c s a k  1976  ó t a  az  M T A  M a t e m a t i k a i  és  Fizikai  T u d o m á n y o k  O s z t á l y á n a k  t a n á c s k o z á s i  j o g ú  t a g j a .  K ö z r e m ű k ö d i k  az  A c t a  S c i e n t i a r u m  M a t h e m a t i c a r u m  szerkesztésében,  a  L e n g y e l ­ o r s z á g b a n  m e g j e l e n ő  F o u n d a t i o n s  of  Control  E n g i n e e r i n g  e l n e v e z é s ű  f o l y ó i r a t  s z e r k e s z t ő ­ b i z o t t s á g á n a k  t a g j a  ós  az  A c t a  C y b e r n e t i c a  főszerkesztője.  Gécseg  F e r e n c  k é t  k ö n y v e t  (társszerzőkkel)  ós  34  t u d o m á n y o s ,  k é t  t u d o m á n y o s  n é p ­ szerűsítő  c i k k e t  írt  és  e g y  k o n f e r e n c i a ­ k i a d v á n y t  s z e r k e s z t e t t .  Gécseg  p r o f e s s z o r  a  S z á m í t á s t u d o m á n y i  T a n s z é k e t  és  az  M T A  A u t o m a t a e l m é l e t i  T a n s z é k i  K u t a t ó c s o p o r t o t  1975  ó t a  vezeti;  s  m i n d e z e n  m u n k á k o n  felül  igen  i n t e n z í v  politikai  m u n k á t  is  végez. 

Kátai  Imre,  Leindler  László,  Lovász  László,  Prékopa  András,  Szőkefálvi­Nagy  Béla,  Tandori  Károly 

823 

Keszthelyi  Lajos  1927­ben,  K a p o s v á r o n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  m a g ­ f i z i k a  és  a  n u k l e á r i s  m ó d s z e r e k  a l k a l m a z á s a i .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1962­ben  szerezte.  Az  M T A  Szegedi  Biológiai  K ö z p o n t  Bio­ fizikai  I n t é z e t é n e k  i g a z g a t ó j a ,  e.  e g y e t e m i  t a n á r .  J a v a s o l j u k  K e s z t h e l y i  L a j o s  a k a d é m i a i  levelező  t a g g á  t ö r t é n ő  m e g v á l a s z t á s á t  az  1982.  évi  közgyűlésen  az  a t o m m a g f i z i k á b a n  és  a  n u k l e á r i s  módszerek  a l k a l m a z á s a i b a n  h a z á n k ­ b a n  és  k ü l f ö l d ö n  e g y a r á n t  e l i s m e r t ,  ú j  t u d o m á n y o s ,  i n s t r u m e n t á l i s  fejlesztési  e r e d m é n y e i ,  t o v á b b á  k i e m e l k e d ő  t u d o m á n y s z e r v e z ő i ,  t u d o m á n y o s ­ k ö z é l e t i  és  o k t a t á s i  t e v é k e n y s é g e  a l a p j á n .  K e s z t h e l y i  L a j o s  k i e m e l k e d ő  egyénisége  a n n a k  a  fizikus  g e n e r á c i ó n a k ,  amelyik  a  h a z á n k  f e l s z a b a d u l á s a  u t á n  r o h a m o s  fejlődésnek  indult  m a g f i z i k a i  k u t a t á s o k b a n  d ö n t ő  szerepet  j á t s z o t t .  Az  1950­ig  visszanyúló  k u t a t á s i  t e v é k e n y s é g é n e k  f ő b b  e r e d m é n y e i  a  k ö v e t k e z ő k :  az  első  szcintillációs  számláló  berendezések  liazai  m e g é p í t é s e ;  a  M ö s s b a u e r  s p e k t r o m e t r i a  m e g h o n o s í t á s a  és  k ö z r e m ű k ö d é s  i p a r i  jellegű  berendezések  l é t r e h o z á s á b a n ;  a  szögkorrelációs,  a  c s a t o r n a e f f e k t u s  és  a  P I X E  mérőberendezések  kifejlesztése.  N e v é h e z  f ű z ő d i k  a  gyorsító  m e l l e t t i  m a g f i z i k a i  k u t a t á s o k  megkezdése  h a z á n k b a n ,  ezek  közül  az  izobár  a n a l ó g  á l l a p o t o k  vizsgálatával  k a p c s o l a t o s  e r e d m é n y e i  különösen  kiemel­ k e d ő e k .  E g y  á l t a l a  k i d o l g o z o t t  ú j  m ó d s z e r r e l  s z á m o s  a t o m m a g  g e r j e s z t e t t  á l l a p o t á n a k  m á g n e s e s  n y o m a t é k á t  h a t á r o z t a  m e g .  Ü j  e r e d m é n y e k e t  é r t  el  a  M ö s s b a u e r  e f f e k t u s ,  a  p e r t u r b a i t  szögkorreláció,  a  c s a t o r n a ­ e f f e k t u s ,  a  p o z i t r o n  a n n i h i l á c i ó  és  a  P I X E  m ó d s z e r e k n e k  m á s  t u d o m á n y t e r ü l e t e k e n  t ö r t é n ő  a l k a l m a z á s á v a l .  N e m z e t k ö z i l e g  is  k i e m e l k e d ő e k  az  ö t v ö z e t e k  f á z i s á t a l a k u l á s a ,  a  ferritek  m á g n e s e s  viszonyai,  a  vassók  l e f a g y a s z t o t t  vizes  o l d a t a i n a k  viselkedése,  a  „ t h e r m a l  s p i k e "  a l a t t  b e k ö v e t k e z ő  f á z i s á t a l a k u l á s  észlelése,  a  s z i l í c i u m b a n  i o n b o m b á z á s r a  létrejövő  h i b a h e l y k o n c e n t r á c i ó  m e g h a t á r o z á s a  t e r é n  végzett  k u t a t á s a i .  Biofizikai  vizs­ g á l a t a i  s o r á n  kidolgozta  a  „ P I X E ­ r e l a t e d  t o  p r o t e i n "  m ó d s z e r t ,  t o v á b b á  az  á l t a l a  kifej­ l e s z t e t t  e l e k t r o m o s  o r i e n t á c i ó s  eljárással  s i k e r ü l t  t a n u l m á n y o z n i a  a  t ö l t ö t t  részecskék  m o z g á s á t  m e m b r á n o k h o z  k ö t ö t t  f e h é r j é k  b e l s e j é b e n .  Vezetése  a l a t t  k u t a t ó k  egész  s o r a  n ő t t  fel,  a k i k  közül  s o k a n  szereztek  t u d o m á n y o s  m i n ő s í t é s t .  T u d o m á n y o s  e r e d m é n y e i r ő l  125  k ö z l e m é n y  jelent  m e g ,  a m e l y b ő l  99  idegen­ n y e l v ű ;  ezekre  465  h i v a t k o z á s  t a l á l h a t ó .  (Legjelentősebb  e r e d m é n y e i t  a  k ö v e t k e z ő  f o l y ó i r a t o k b a n  p u b l i k á l t a :  P h y s .  L e t t e r s  8  [1964]  195.,  P h y s .  L e t t e r s  1 4  [1965]  14.,  P h y s .  L e t t e r s  18  [1965]  28.,  N u c l .  P h y s .  71  [1965]  662.,  Solid  S t a t e  C o m m .  4  [1966]  511.,  P h y s .  S t a t .  Sol.  22  [1967]  617.,  P h y s .  S t a t .  Sol.  27  [1968]  131.,  N u c l .  P h y s .  A152  [1970]  495.,  C h e m .  P h y s .  L e t t e r s  23  [1973]  549.,  N a t u r e  250  [1974]  332.,  Origins  of  Life  8  [1977]  299.,  B i o c h e m .  B i o p h y s .  A c t a  598  [1980]  429.,  F E B S  L e t t e r s  109  [1980]  189.)  T á r s a d a l m i ,  t u d o m á n y o s ­ k ö z é l e t i  és  o k t a t á s i  t e v é k e n y s é g e  is  igen  s o k r é t ű .  Az  MTA  számos  b i z o t t s á g á b a n  (így  pl.  Magfizikai  A l b i z o t t s á g ,  Fizikai  B i z o t t s á g ,  D u b n a  B i z o t t s á g ,  Biofizikai  B i z o t t s á g ,  Műszer  B i z o t t s á g ,  T M B  s z a k b i z o t t s á g  stb.)  é v t i z e d e k  ó t a  a k t í v a n  t e v é k e n y k e d i k ,  a  I I I .  O s z t á l y  t a n á c s k o z ó  t a g j a .  Az  E ö t v ö s  L o r á n d  F i z i k a i  T á r s u l a t b a n  t ö b b  f u n k c i ó t  l á t o t t  el,  jelenleg  a  t á r s u l a t  egyik  alelnöke.  1978  ó t a  az  E L T E  címzetes  e g y e t e m i  t a n á r a ,  m i n t  v e n d é g e l ő a d ó  r e n d s z e r e s e n  segítséget  n y ú j t  a  K L T E  o k t a t ó  m u n ­ k á j á h o z  is. 

Berényi  Dénes,  Bozóky  László,  Csikai  Gyula,  Kovács  István,  Marx  György,  Nagy  Elemér 

824 

Koltay  Ede  1930­ban,  T o k a j b a n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  f u n d a m e n ­ tális  és  a l k a l m a z o t t  a t o m m a g f i z i k a ,  gyorsítófizika.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1973­ban  szerezte.  Az  MTA  A t o m m a g k u t a t ó  I n t é z e t é ­ n e k  t u d o m á n y o s  o s z t á l y v e z e t ő j e ,  e.  e g y e t e m i  t a n á r .  J a v a s l a t o t  t e s z ü n k  a r r a ,  hogy  K o l t a y  E d é t  a  M a t e m a t i k a i  és  Fizikai  T u d o m á n y o k  O s z t á l y a  a k a d é m i a i  levelező  t a g g á  jelölje,  az  a t o m f i z i k á b a n  elért  t u d o m á n y o s ,  f e j l e s z t é s i  és  a l k a l m a z á s i  e r e d m é n y e i ,  t o v á b b á  k i e m e l k e d ő  t u d o m á n y s z e r v e z é s i ,  t u d o m á n y o s  közéleti  és  o k t a t á s i  t e v é k e n y s é g e  a l a p j á n .  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  f ő b b  e r e d m é n y e i  a  k ö v e t k e z ő k  :  1.  A  2 3 N a  nívószerkezetére  (d,  alfa)  r e a k c i ó b a n  n y e r t  e r e d m é n y e k  nagy  n e m z e t k ö z i  é r d e k l ő d é s t  k e l t e t t e k  részben  a  n y e r t  a d a t o k ,  r é s z b e n  a  f e l h a s z n á l t  módszer  t e l j e s í t ő ­ képességére  k a p o t t  i n f o r m á c i ó k  a l a p j á n .  T o v á b b i  m a g s z e r k e z e t i  vizsgálatok  egész  s o r á t  k e z d e m é n y e z t e ,  részt  v e t t  a  vizsgálatok  kísérleti  feltételeinek  és  m e t o d i k á j á n a k  k i a l a k í ­ t á s á b a n .  M i n t e g y  20  féle  a t o m m a g r a  v o n a t k o z ó l a g  v é g z e t t  sikeres  vizsgálatokat .  2.  E l e k t r o s z t a t i k u s  gyorsítók  e l e k t r ó d r e n d s z e r é n e k  o p t i m a l i z á l á s á b a n  elért  e r e d m é n y e i  líj  k u t a t á s o k a t  i n d í t o t t a k  el  a  világon  t ö b b  h e l y e n .  Tőle  s z á r m a z i k  pl .  a  ferdeterű  g y o r s í t ó ­ csövek  e l e k t r o n o p t i k a i  leírását  a d ó  első  k ö z l e m é n y  a  n e m z e t k ö z i  i r o d a l o m b a n .  S i k e r ü l t  t o v á b b á  elméleti  t á r g y a l á s t  a d n i a  egy  ú j  e l e k t r o n o p t i k a i  elemre,  az  a s z i m m e t r i z á l t  k v a d r u p ó l  lencserendszerre.  Gyorsító  fizikai  k u t a t á s a i ,  t o v á b b á  közvetlen  i r á n y í t á s i  és  szervezési  t e v é k e n y s é g e  a l a p j á n  épült  fel  az  A T O M K l ­ b a n  a  t í z  éve  rendszeres  ü z e m ­ ben,  s o k o l d a l ú  t e m a t i k á v a l  felhasznált  б   millió  voltos  V a n  de  G r a a f f  t í p u s ú  g y o r s í t ó  berendezés.  3.  A  g y o r s í t ó r a  a l a p o z o t t  interdiszciplináris  k u t a t á s o k b a n  r é s z t v e v ő k é n t  ( n u k l e á r i s  a t o m f i z i k a ) ,  illetve  i r á n y í t ó k é n t  (nukleáris  m i k r o a n a l i t i k a )  v á l l a l t  fontos  s z e r e p e t .  U t ó b b i  k u t a t á s o k  elsősorban  a  légkörfizikai  és  o r v o s i  a l k a l m a z á s o k  területén  f o l y n a k ,  d e  ipari  a n a l i t i k a i  jelentőségű  vizsgálatokat  is  v é g e z t e k .  4.  G y o r s í t ó f i z i k a i  fejlesztési  f e l a d a t o k a t  végez  egy  n a g y  á r a m ú  n e u t r o n g e n e r á t o r  é s  egy  g y a k o r l a t i  célú  (ipari  szerződés)  n a g y á r a m ú  e l e k t r o n g y o r s í t ó  építésével  k a p c s o l a t b a n .  E r e d m é n y e i t  az  á l t a l a  felfejlesztett  k u t a t ó o s z t á l y  k o l l e k t í v á j á v a l ,  k u t a t ó  c s o p o r t o k k a l  és  külföldi  e g y ü t t m ű k ö d ő  p a r t n e r e k k e l  közösen  é r t e  el.  T u d o m á n y o s  e r e d m é n y e i r ő l  122  k ö z l e m é n y e  j e l e n t  meg,  ezekre  230  h i v a t k o z á s t  i s m e r ü n k .  E z e n  k í v ü l  a V a n  d e  G r a a f f  g y o r s í t ó n  v é g z e t t  m u n k a  a l a p j á n  m é g  60  k ö z l e m é n y  készült,  a m e l y h e z  személyes  h o z z á ­ j á r u l á s a  f e l t é t l e n ü l  kiemelendő,  d e  ezekben  társszerzőségre  n e m  t a r t o t t  igényt.  T á r s a d a l m i ,  t u d o m á n y o s ­ k ö z é l e t i  és  o k t a t á s i  t e v é k e n y s é g e  igen  s o k r é t ű .  í g y  pl.  1964  ó t a  t a g j a ,  jelenleg  t i t k á r a  a  Magfizikai  A l b i z o t t s á g n a k ;  v e z e t ő j e  az  A t o m e n e r g i a  é s  M a g k u t a t á s  Ú j a b b  E r e d m é n y e i  c.  sorozat  szerkesztő  b i z o t t s á g á n a k ;  alkalmi  és  e g y é b  a k a d é m i a i  b i z o t t s á g o k b a n  t e v é k e n y k e d e t t  és  t e v é k e n y k e d i k ;  o p p o n e n s k é n t ,  vizsga­ b i z o t t s á g i  t a g k é n t ,  a s p i r á n s v e z e t ő k é n t  vesz  részt  a  T M B  m u n k á j á b a n ;  t ö b b  k o n f e r e n c i a  és  n y á r i  iskola  szervezésében  v e t t  részt;  az  E ö t v ö s  L o r á n d  F i z i k a i  T á r s u l a t  M a g f i z i k a i  S z a k c s o p o r t j á b a n  t i t k á r k é n t  dolgozott  é v e k e n  k e r e s z t ü l ;  c í m z e t e s  egyetemi  t a n á r ,  vezetése  a l a t t  t ö b b  m i n t  20  d i p l o m a m u n k a  és  m i n t e g y  20  d o k t o r i  disszertáció  k é s z ü l t ;  a  H a j d ú ­ B i h a r  m e g y e i  T I T  elnökség  t a g j a . 

Berényi  Dénes,  Bozóky  László,  Gsilcai  Gyula,  Gáspár  Rezső,  Szalay  Sándor 

825 

K r o ó  N o r b e r t  1934­ben,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  s z i l á r d ­ t e s t ­ f i z i k a ,  o p t i k a .  D o k t o r i  f o k o z a t á t 1 9 6 8 ­ b a n  s z e r e z t e .  A z  M T A  K ö z p o n t i  F i z i k a i  K u t a t ó i n t é z e t  S z i l á r d t e s t ­ f i z i k a i  K u t a t ó ­ i n t é z e t é n e k  i g a z g a t ó j a ,  c .  e g y e t e m i  t a n á r .  K r o ó  N o r b e r t  a  m a g y a r  és  n e m z e t k ö z i  t u d o m á n y o s  élet  k i e m e l k e d ő  a l a k j a ,  a k i  a  s z i l á r d t e s t ­ f i z i k a  és  o p t i k a  t e r ü l e t é n  v é g z e t t  e r e d m é n y e s  k í s é r l e t i  k u t a t ó m u n k á j á n  felül  k i t e r j e d t  h a z a i  és  n e m z e t k ö z i  t u d o m á n y o s  i r á n y í t ó  és  k ö z é l e t i  t e v é k e n y s é g e t  is  v é g e z .  S z a k t e r ü l e t é n  n e m z e t k ö z i l e g  e l i s m e r t  i s k o l á t  t e r e m t e t t ,  ill.  f e j l e s z t e t t  t o v á b b .  J e l e n t ő s  e r e d m é n y e k e t  é r t  el  az  a l k a l m a z o t t  k u t a t á s o k  t e r ü l e t é n  is.  E z é r t  j a v a s o l j u k  levelező  t a g g á  való  v á l a s z t á s á t .  E l s ő s o r b a n  p á l y á j a  első  felében,  d e  r é s z b e n  a z  u t ó b b i  é v e k b e n  is  lassú  n e u t r o n o k  szilárd  t e s t e k b e n  és  f o l y a d é k o k b a n  való  s z ó r ó d á s á v a l  f o g l a l k o z o t t .  E l ő s z ö r  m a t a t t a  m e g  f o n o n  t í p u s ú  g e r j e s z t é s e k  létezését  f o l y a d é k o k b a n ,  a  f l u k t u á c i ó k  és  d i f f ú z i ó  l e l a s s u l á s á t  f o l y a d é k ­ g á z  r e n d s z e r e k  k r i t i k u s  p o n t j a  k ö r ü l ,  u g y a n a k k o r  a  m i k r o s z k o p i k u s  h a n g ­ s e b e s s é g  l e c s ö k k e n t é s é t ,  s z e n n y e z e t t  m á g n e s e s  a n y a g o k b a n  v i r t u á l i s  s p i n h u l l á m  á l l a p o ­ t o k ,  ill.  egyes  m á g n e s e s  s z i g e t e l ő k b e n  s p i n h u l l á m  g e r j e s z t é s e k n e k  a  p a r a m á g n e s e s  f á z i s b a n  v a l ó  l é t e z é s é t .  E l ő s z ö r  m u t a t o t t  k i  f o n o n  á l l a p o t o k a t  f o l y a d é k k r i s t á l y o k b a n ,  h a t á r o z t a  m e g  d i s z p e r z i ó s  ö s s z e f ü g g é s ü k e t ,  é s  t a l á l t  ú g y n e v e z e t t  r e l a x á c i ó s  l á g y  m ó d o s u ­ s o k a t  a  f o l y a d é k k r i s t á l y o s  ­  izotóp  f o l y a d é k  f á z i s á t a l a k u l á s a  k ö r ü l .  S z á m o s  r é s z b e n  r e n d e z e t t  k r i s t á l y  f o n o n ,  illetve  s p i n h u l l á m  d i s z p e r z i ó s  g ö r b é i t  h a t á r o z t a  m e g ,  m e l y e k k e l  k o r á b b i  f é l r e é r t é s e k e t  t i s z t á z o t t ,  ill.  k ü l ö n b ö z ő  e l m é l e t e k e t  i g a z o l t .  A k t í v  s z e r e p e t  j á t s z o t t  a  n e u t r o n s p e k t r o s z k ó p i a  a p p a r a t i v  b á z i s á n a k  f e j l e s z t é s é b e n .  K e z d e m é n y e z é s é r e  é s  i r á n y í t á s á v a l  d o l g o z t á k  k i  a  világon  e l s ő k é n t  a z  igen  n a g y  f é n y ­ e r e j ű ,  ú g y n e v e z e t t  k o r r e l á c i ó s  repülési  idő  m ó d s z e r t ,  és  a l k a l m a z t á k  s t a c i o n e r  és  i m p u l z u s  r e a k t o r o k  m e l l e t t i  m é r é s e i k b e n .  P á l y á j a  m á s o d i k  f e l é b e n  a  s z i l á r d t e s t ­ f i z i k a i  t e v é k e n y s é g  o p t i k a i  k u t a t á s o k k a l  e g é s z ü l t  ki.  E l s ő k é n t  s i k e r ü l t  f o l y a d é k k r i s t á l y o s  a n y a g o k b a n  ú n .  g i g a n t i k u s  o p t i k a i  n e m l i n e a r i t á s t  m e g f i g y e l n i e  és  a  j e l e n s é g e t  m a g y a r á z n i a .  Ü j  t í p u s ú  f é m ­ f é m o x i d ­ f é m  f é n y e m i t t á l ó  d i ó d á k a t  d o l g o z o t t  ki,  m e l y e k b e n  e l s ő k ó n t  f i g y e l t  m e g  f e l ü l e t i  p l a z m o n o k  s e g í t s é g é v e l  m e g v a l ó s u l ó  e m i s s z i ó t  ós  o e z t o t t  v i s s z a c s a t o l á s t ,  a m i  a  l é z e r m ű k ö d é s  f e l t é t e l e  e z e n  eszkö­ z ö k b e n .  A  p i k o s z e k u n d u m o s  lézerfény  h a t á s á r a  f é m f e l ü l e t e n  m e g f i g y e l t  n a g y i n t e n z i t á s ,  r ö n t g e n  s u g á r z á s  r ö n t g e n  lézer  p o t e n c i á l i s  p u m p á l ó  f o r r á s a  l e h e t .  A z  a l k a l m a z o t t  l ó z e r k u t a t á s o k  t e r ü l e t é n  v e z e t é s e  a l a t t  ós  s z e m é l y e s  r é s z v é t e l é v e l  ú j  t í p u s ú  l é z e r e k e t  d o l g o z t a k  ki,  m e l y e k  k ö z ü l  a z  üreges  k a t ó d ú  lézer  v i l á g s z e r t e  e g y e d ü l ­ álló.  A  k i f e j l e s z t e t t  l é z e r e k e t  a  t u d o m á n y o s  f e l h a s z n á l á s o k o n  k í v ü l  m é r é s t e c h n i k a i  ( h o s s z ú s á g m é r é s )  és  t e c h n o l ó g i a i  ( a n y a g m e g m u n k á l á s )  c é l o k r a  is  a l k a l m a z t á k .  K r o ó  N o r b e r t  p u b l i k á c i ó i n a k  s z á m a  t ö b b  m i n t  110.  E b b ő l  t ö b b  m i n t  90  t u d o m á n y o s  és  k b .  80  i d e g e n  n y e l v ű .  E z e k r e  t ö b b  m i n t  300  h i v a t k o z á s  t a l á l h a t ó  a z  i r o d a l o m b a n .  Z ö m m e l  n e m z e t k ö z i  f ó r u m o k o n  t a r t o t t  t u d o m á n y o s  e l ő a d á s a i n a k  s z á m a  d o k t o r i  f o k o z a ­ t á n a k  m e g s z e r z é s e  ó t a  t ö b b  m i n t  120.  N é g y  k ö n y v ,  és  ö t  s z a b a d a l o m  t á r s s z e r z ő j e .  A z  u t ó b ­ b i a k  k ö z ü l  a  m a g y a r  i p a r  k e t t ő t  g y á r t á s  c é l j á b ó l  m e g v á s á r o l t .  H a t  O M F B  t a n u l m á n y  t á r s s z e r z ő j e ,  e z e k  k ö z ü l  h á r o m  i r á n y í t á s á v a l  k é s z ü l t .  K i e m e l k e d ő  t u d o m á n y o s  közéleti  t e v é k e n y s é g e t  f o l y t a t .  A z  M T A  D u b n a  B i z o t t s á g á n a k  e l n ö k e  és  az  M T A — S Z U T A  S z i l á r d t e s t ­ f i z i k a i  B i z o t t s á g  m a g y a r  t á r s e l n ö k e .  A z  E ö t v ö s  L o r á n d  F i z i k a i  T á r s u l a t  f ő t i t k á r a .  A  d u b n a i  E  AT T u d o m á n y o s  T a n á c s á n a k  t a g j a .  A z  E u r ó ­ p a i  F i z i k a i  T á r s u l a t  T a n á c s á n a k  ós  s z i l á r d t e s t ­ f i z i k a i  H e w l e t t  P a c k a r d ­ d í j  b i z o t t s á g á n a k  t a g j a .  T ö b b  a k a d é m i a i  b i z o t t s á g  m u n k á j á b a n  is  a k t í v a n  r é s z t  v e s z .  A  h a z a i  l ó z e r k u t a ­ t á s o k  k o o r d i n á l á s á b a n  m e g h a t á r o z ó  s z e r e p e t  j á t s z i k .  R é s z b e n  e  m u n k a  e r e d m é n y e k é p p e n 

826 

a  M a g y a r o r s z á g o n  folyó  l é z e r k u t a t á s o k b a n  e g y m á s t  kiegészítő  és  segítő  c s o p o r t o k  össze­ h a n g o l t  t e v é k e n y s é g e  f o l y i k .  Széleskörű  n e m z e t k ö z i  k a p c s o l a t a i t  jól  k a m a t o z t a t j a  m i n d  s a j á t ,  m i n d  a  vezetése  a l a t t  álló  k u t a t ó i n t é z e t  s z a k m a i  t e v é k e n y s é g e  é r d e k é b e n .  N e m z e t k ö z i  r a n g j á t  jelzi,  h o g y  t ö b b  a l k a l o m m a l  h í v t á k  m e g  k ü l f ö l d i  d i s s z e r t á c i ó k ,  ill.  e g y e t e m i  t a n á r i  p á l y á z a t o k  o p p o n e n s é n e k .  N e m z e t k ö z i  k o n f e r e n c i á k o n  t ö b b  m i n t  hússzor  volt  m a g h í v o t t  előadó,  k b .  tízszer  diszkusszió  vezető  és  közel  h ú s s z o r  szervező  v a g y  p r o g r a m b i z o t t s á g i  t a g .  K é t  a l k a l o m m a l  dolgozott  h o s s z a b b  ideig  k ü l f ö l d ö n .  1963 —  64­ben  S v é d o r s z á g b a n ,  1968 —71­ben  p e d i g  a  d u b n a i  E A L b a n  m i n t  a  N o b e l ­ d í j a s  F r a n k  a k a d é m i k u s  által  v e z e t e t t  N e u t r o n f i z i k a i  L a b o r a t ó r i u m  i g a z g a t ó h e l y e t t e s e .  O k t a t ó m u n k á t  az  E ö t v ö 3  L o r á n d  T u d o m á n y e g y e t e m e n  végez  h o s s z ú  ideje,  ahol  speciális  e l ő a d á s o k a t  t a r t  elsősorban  a  m a g f i z i k a i  és  o p t i k a i  m ó d s z e r e k  s z i l á r d t e s t ­ fizikai  a l k a l m a z á s a i  t é m a k ö r é b e n .  J e l e n l e g  az  E L T E  címzetes  e g y e t e m i  t a n á r a .  T ö b b  k i t ü n t e t é s  е з   d í j  b i r t o k o s a :  „ S u b  a u s p i c i i s "  a r a n y g y ű r ű s  d o k t o r i  c í m  (1966);  A k a d é m i a i  D í j  I .  f o k o z a t a  (1970);  G y u l a i  Z o l t á n  d í j  (1971);  M S Z B T  A r a n y k o s z o r ú s  J e l v é n y  (1974);  a  K u r c s a t o v  I n t é z e t  t ö r z s g á r d a  t a g j a  (1978);  M N K ­ S Z U  T u d o m á n y o s ­ Műszaki  E g y ü t t m ű k ö d é s  Díszoklevél  (1979);  M u n k a  É r d e m r e n d  a r a n y  f o k o z a t a  (1981). 

Oáspár  Rezső,  Kónya  Albert,  Kovács  István,  A.  M.  Prohorov 

Mezei  Ferenc  194'2­ben,  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  szilárd­ test­fizika.  K a n d i d á t u s i  f o k o z a t á t  1976­ban  szerezte,  a  d o k t o r i  cím  megszerzése  f o l y a m a t b a n  v a n .  Az  M T A  K ö z p o n t i  Fizikai  K u t a t ó i n t é z e t  Szilárdtest­fizikai  K u t a t ó i n t é z e t é n e k  t u d o m á ­ n y o s  f ő m u n k a t á r s a .  Mezei  F e r e n c  „ S z e n n y e z e t t  fém­szigetelő  f é m ­ a l a g ú t  d i ó d á k  v i z s g á l a t a "  c.  k a n d i d á t u s i  d i s s z e r t á c i ó j á t  1976­ban  v é d t e  meg.  A  „ N e u t r o n s p i n  echo  r u g a l m a t l a n  n e u t r o n s z ó r á s  vizsgálati  m ó d s z e r  k i f e j l e s z t é s e "  t é m a k ö r b e n  a  t u d o m á n y o k  d o k t o r a  c í m  megszerzése  f o l y a m a t b a n  v a n .  1965­től  1988­ig  az  E ö t v ö s  L o r á n d  T u d o m á n y e g y e t e m  K í s é r l e t i  F i z i k a i  T a n s z é k é n  v é g z e t t  o k t a t ó ­  és  k u t a t ó m u n k á t .  Mezei  F e r e n c  k u t a t ó i  m u n k á j a  m e l l e t t  m i n d i g  n a g y  i n t e n z i t á s s a l  foglalkozott  o k t a t á s s a l  és  a  f i a t a l a b b a k  nevelésével  ós  szervezésével.  É v e k i g  volt  az  E L T E  fizikus  d i á k k ö r  t i t k á r a ,  m a j d  t a n á r v e z e t ő j e ,  ő  szervezte  m e g  és  v e z e t t e  n é h á n y  é v i g  az  E ö t v ö s  L o r á n d  F i z i k a i  T á r s u l a t  I f j ú s á g i  F i z i k a i  K ö r é t .  R e n d s z e r e s e n  t a r t o t t  speciális  e l ő a d á s o k a t .  Az  a l a g ú t ­ d i ó d á v a l  k a p c s o l a t o s  m u n k á j á é r t  1973­ban  e l n y e r t e  az  E L F T  Selónyi  P á l ­ d í j á t .  1988­ban  k e r ü l t  á t  az  e g y e t e m r ő l  a  K ö z p o n t i  Fizikai  K u t a t ó i n t é z e t b e .  Az  ú j í t á s o k  i r á n t i  h a j l a m a  az  egyik  l e g b o n y o l u l t a b b  ós  legszínesebb  t e r ü l e t ,  a  p o l a r i z á l t  n e u t r o n o k  mágneses  a n y a g o k  v i z s g á l a t á r a  való  f e l h a s z n á l á s a  felé  v o n z o t t a .  1972­ben  é r t e  el  e d d i g i  l e g n a g y o b b  jelentőségű  t u d o m á n y o s  e r e d m é n y é t :  a  n e u t r o n  spin  echo  e l v  felfedezését.  Ez  az  elv  t e l j e s e n  ú j  oldalról  közelíti  m e g  a  n e u t r o n s z ó r á s  a l a p j a i t .  Míg  a  klasszikus  e l j á r á s o k  s o r á n  csak  a r r a  volt  lehetőség,  h o g y  egy  n e u t r o n  n y a l á b  á t l a g o s  sebességót,  illetve  a n n a k  a  m i n t á n  v a l ó  szórás  f o l y t á n  v a l ó  m e g v á l t o z á s á t  m é r j é k  m e g ,  a  Mezei  F e r e n c  által  b e v e z e t e t t  elv  l e h e t ő v é  teszi  m i n d e n  egye3  n e u t r o n  s e b e s s é g v á l t o z á s á n a k  a  t ö b b i t ő l  f ü g g e t l e n ü l  való  n y o m o n k ö v e t é s é t ,  és  az  e n e r g i á n a k  n a n o e l e k t r o n v o l t  (!)  p o n t o s s á g g a l  való  m é r é s é t .  Az  ú j  m ó d s z e r  a l a p v e t ő  e l e m e i t  és  t e c h n i k a i  m e g o l d á s a i t  1972  á p r i l i s á b a n  a  K F K I  r e a k t o r a  mellott  kidolgozta,  kísérletileg  felülvizsgálta,  és  ezzel  a  n a g y f e l b o n t á s ú  n e u t r o n s z ó r á s  vizsgálatok  egy  ú j  f e j e z e t é t  i n d í t o t t a  el. 

827 

Az, elv  g y a k o r l a t i  m e g v a l ó s í t á s á n ,  a  K F K [  és  a  g r e n o b l e i  L a u e ­ L a n g e v i n  I n t é z e t  k ö z ö t t  e z t  k ö v e t ő e n  l é t r e j ö t t  m e g á l l a p o d á s  k e r e t é b e n ,  F r a n c i a o r s z á g b a n ,  E u r ó p a  egyetlen  n a g y f l u x u s ú  n e u t r o n  f o r r á s a  m e l l e t t  dolgozott  t o v á b b .  G r e n o b l e b a n  m á r  eddig  is  j e l e n t ő s  t u d o m á n y o s  e r e d m é n y e k  s z ü l e t t e k  a  m ó d s z e r  segítségével.  E z e n  e r e d m é n y e k  s p e k t r u m a  felöleli  a  polimerek,  k o l l o i d o k ,  biopolimerek,  k ü l ö n b ö z ő  f á z i s á t a l a k u l á s o k ,  s p i n ü v e g e k ,  e g y d i m e n z i ó s  m á g n e s e s  a n y a g o k ,  s z u p r a f o l y é k o n y s á g ,  f o l y a d é k k r i s t á l y o k  s t b .  v i z s g á l a t á t .  K i e m e l k e d ő e n  n a g y  n e m z e t k ö z i  t e k i n t é l y n e k  ö r v e n d .  Az  u t ó b b i  é v e k b e n  rendszeresen  m e g h í v j á k  r a n g o s  n e m z e t k ö z i  k o n f e r e n c i á k r a  e l ő a d ó n a k .  A  n e m z e t k ö z i  t u d o m á n y o s  é l e t b e n  is  a k t í v  s z e r e p e t  j á t s z i k :  1979­ben  a  n e u t r o n  s p i n  echo­val  k a p c s o l a t o s  sikeres  k o n f e r e n c i á t  s z e r v e z e t t  G r e n o b l e ­ b a n ,  a m i n e k  a n y a g á t  a z ó t a  k ö n y v  a l a k b a n  is  megjelen­ t e t t e .  Az  E u r ó p a i  F i z i k a i  T á r s u l a t  p u b l i k á c i ó s  ü g y e k k e l  f o g l a l k o z ó  b i z o t t s á g á b a n  képviseli  n a g y  energiával  a  m a g y a r  f i z i k u s  közösséget.  E d d i g  45  p u b l i k á c i ó j a  (ebből  35  i d e g e n n y e l v ű ,  r a n g o s  f o l y ó i r a t o k b a n )  jelent  m e g .  A  r á  való  h i v a t k o z á s o k  s z á m a  200  k ö r ü l  m o z o g .  Mezei  F e r e n c  p á l y a f u t á s a  s o r á n  n é h á n y  é v e n  belül  e g y m á s  u t á n  t ö b b ,  teljesen  f ü g g e t l e n  t e r ü l e t e n  érte  el  a  v i l á g s z í n v o n a l a t ;  a  n e u t r o n  spin  e c h o  felfedezése  és  kidolgozása  p e d i g  a z  e l m ú l t  évtized  f i z i k á j á n a k  egyik  k i e m e l k e d ő  és  i s k o l á t  t e r e m t ő  a l k o t á s a .  Vérbeli  kísérleti  f i z i k u s ,  egyike  azon  k e v e s e k n e k ,  a k i k  a l k o t ó  m u n k á t  képesek  végezni  n e m c s a k  a  s z ű k e b b  é r t e l e m b e n  v e t t  kísérleti  f i z i k a ,  h a n e m  az  ehhez  szükséges  t e c h n i k a  t e r ü l e t é n  is  ( g o n d o l u n k  p é l d á u l  az  á l t a l a  l é t r e h o z o t t  m i n t e g y  100  v é k o n y  rétegből  álló,  b o n y o l u l t  i n t e r f e r e n c i a  elv  a l a p j á n  m ű k ö d ő  s z u p e r t ü k ö r r e ) ,  és  u g y a n a k k o r  j á r a t o s a k  a z  elméleti  f i z i k a  f o r m a l i z m u s á b a n .  A  fentiek  a l a p j á n  m e l e g e n  a j á n l j u k  Mezei  F e r e n c e t  az  M T A  levelező  t a g j a i n a k  s o r á b a . 

Kiss  Dezső,  Kónya  Albert,  Lovas  István,  Marx  György 

Révész  Pál  1934­ben,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  való­ színűségelmélet.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1969­ben  szerezte.  Az  M T A  M a t e m a t i k a i  K u t a t ó i n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a ,  c.  egyetemi  t a n á r .  R é v é s z  P á l  n e m z e t k ö z i l e g  elismert  m a t e m a t i k u s ,  j e l e n t ő s  e r e d m é n y e k k e l  g a z d a g í t o t t a  a  h a t á r e l o s z l á s t é t e l e k  és  a  s z t o c h a s z t i k u s  f o l y a m a t o k  e l m é l e t é t .  A  h a z a i  valószínűség­ e l m é l e t i  iskola  k i e m e l k e d ő  egyénisége,  k é t  angol  n y e l v ű  m o n o g r á f i a  és  m i n t e g y  n y o l c v a n  t u d o m á n y o s  d o l g o z a t  szerzője.  L e g f o n t o s a b b  t u d o m á n y o s  e r e d m é n y e i  a  s z t o c h a s z t i k u s  f o l y a m a t o k  ú n .  erős  a p p r o x i ­ m á c i ó j á v a l ,  a  v a l ó s z í n ű s é g ­ s ű r ű s é g f ü g g v é n y  becslésével  és  a  s z t o c h a s z t i k u s  a p p r o x i m á c i ó  m ó d s z e r é n e k  s t a t i s z t i k a i  a l k a l m a z á s a i v a l  k a p c s o l a t o s a k .  Csörgő  Miklóssal  közösen  jelen­ t ő s e n  m e g j a v í t o t t a  S t r a s s e n  egy  e r e d m é n y é t ,  m e l y  f ü g g e t l e n ,  azonos  eloszlású  valószí­ n ű s é g i  változók  rószletösszegeinek  n o r m á l i s  eloszlású  valószínűségi  v á l t o z ó k k a l  v a l ó  közelítésére  v o n a t k o z i k .  A  b i z o n y í t á s b a n  a l k a l m a z o t t  ú j  m ó d s z e r  k i i n d u l ó p o n t j a  lett  e  n a g y  jelentőségű  t é m a k ö r r e l  k a p c s o l a t o s  t o v á b b i  v i z s g á l a t o k n a k .  A z  elméleti  s ű r ű s é g f ü g g v é n y n e k  a  t a p a s z t a l a t i  s ű r ű s é g f ü g g v é n n y e l  való  becslése  v o n a t k o z á s á b a n  az  o p t i m á l i s  csoportosít ássál  és  a  becslés  h a t áreloszlástét eleivel  g y a k o r ­ l a t i  s z e m p o n t b ó l  is  i g e n  f o n t o s  e r e d m é n y e k e t  ért  el.  A z  ú n .  regressziós  f ü g g v é n y  becslésére  e l s ő k é n t  a d o t t  o l y a n  m ó d s z e r t ,  m e l y  a  f ü g g v é n y  v a l a m e n n y i  p o n t j á n a k  egyidejű  közelí­ t é s é t  jelenti.  E z t  a  s z t o c h a s z t i k u s  a p p r o x i m á c i ó s  t e c h n i k a  f ü g g v é n y t e r e k r e  t ö r t é n t 

828 

átvitele  r é v é n  é r t e  el.  T ö b b  d o l g o z a t á b a n  foglalkozik  a  B r o w n ­ m o z g á s  f o l y a m a t  m a t e ­ m a t i k a i  elméletével.  A  n ö v e k m é n y e k  n a g y s á g r e n d j é r e  v o n a t k o z ó  egyik  tétele  a  t é m a k ö r  klasszikus  e r e d m é n y e i  k ö z é  t a r t o z i k .  E r d ő s  P á l l a l  közösen  i g e n  j ó  becslést  a d o t t  a  véletlen  0,1  s o r o z a t o k b a n  előforduló,  azonos  s z á m o k b ó l  álló  blokkok  h o s s z ú s á g á r a .  Révész  P á l  t u d o m á n y o s  m u n k á s s á g a  o l y a n  elméleti  e r e d m é n y e k  elérésére  i r á n y u l ,  melyek  a  m a t e m a t i k a  g y a k o r l a t i  a l k a l m a z á s á t  n a g y  m é r t é k b e n  segítik.  1967­ben  jelent  m e g  a z  A k a d é m i a i  K i a d ó  és  az  A c a d e m i c  P r e s s  k i a d á s á b a n  „ L a w s  of  L a r g e  N u m b e r s "  c í m ű  n a g y s i k e r ű  k ö n y v e ,  melyet  egy  é v v e l  k é s ő b b  n é m e t  n y e l v r e  is  l e f o r d í t o t t a k .  E b b e n  az  é v b e n  jelent  m e g  a  Csörgő  Miklóssal  k ö z ö s e n  írt  „ S t r o n g  A p p r o x i ­ m a t i o n s  in  P r o b a b i l i t y  a n d  S t a t i s t i c s "  című  m á s i k  m o n o g r á f i á j a .  O k t a t ó  m u n k á t  1956  és  1970  között  az  E L T E ­ n  és  a  J A T E ­ n  v é g z e t t .  Az  u t ó b b i  egye­ t e m  címzetes  egyetemi  t a n á r a .  K é t  ízben  az.  A m e r i k a i  E g y e s ü l t  Á l l a m o k b a n ,  egy  ízben  K a n a d á b a n  volt  vendégprofesszo r  neves  e g y e t e m e k e n .  Tiszteletbeli  professzora  a  C a r l e t o n  E g y e t e m n e k  ( O t t a w a ) .  A z  e l m ú l t  évben  a  z ü r i c h i  Eidgenossische  T e c h n i s c h e  H o c h s c h u l e  v e n d é g p r o f e s s z o r a  volt.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á é r t  1978­ban  az  Á l l a m i  Díj  I I .  f o k o z a t á v a l  t ü n t e t t é k  ki.  U g y a n e b b e n  az  évben  m e g h í v o t t  előadója  volt  a  H e l s i n k i b e n  t a r t o t t  N e m z e t k ö z i  M a t e ­ m a t i k a i  K o n g r e s s z u s n a k .  Tíz  é v  ó t a  t a g j a  a  B o l y a i  J á n o s  M a t e m a t i k a i  Táraidat  e l n ö k s é g é n e k ,  t a g j a  m é g  k é t  a k a d é m i a i  és  m i n i s z t é r i u m i  b i z o t t s á g n a k .  Az  I n t e r n a t i o n a l  S t a t i s t i c a l  I n s t i t u t e  1969­ben  t a g j á v á  v á l a s z t o t t a .  E l n ö k e  az  I n s t i t u t e  k e r e t e i n  belül  m ű k ö d ő  B e r n o u l l i  T á r s a s á g n a k .  Az  I n s t i t u t e  of  M a t h e m a t i c a l  Statistics  1978­ban  tiszteleti  t a g g á  (fellow)  v á l a s z t o t t a .  A  f e n t i e k b ő l  k i t ű n i k ,  h o g y  R é v é s z  Pál  m i n d e n  t e k i n t e t b e n  m é l t ó  a r r a ,  hogy  e l n y e r j e  a  Magyar  T u d o m á n y o s  A k a d é m i a  levelező  t a g s á g á t . 

Császár  Ákos,  Erdős  Pál,  Fejes  Tóth  László,  Hajnal  András,  Lovász  László,  Prékopa  András 

Schmidt  E.  Tamás  1936­ban,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t o r ü l e t e  az  a l g e b r a ,  ezen  belül  a  hálóelmélet  és  az  univerzális  a l g e b r á k  elmélete.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1969­ben  szerezte.  Az  MTA  Mate­ m a t i k a i  K u t a t ó i n t é z e t é n e k  i g a z g a t ó h e l y e t t e s e ,  egyetemi  t a n á r .  M u n k á s s á g á v a l  jelentősen  h o z z á j á r u l t  az  univerzális  a l g e b r á k  elméletének  az  u t ó b b i  k é t  évtized  során  b e k ö v e t k e z e t t  intenzív  fejlődéséhez.  K o n g r u e n c i a  b á l ó k r a  v o n a t k o z ó  e r e d m é n y e i t  az  univerzális  a l g e b r á k  elméletének  legnevesebb  e r e d m é n y e i  közé  s o r o l j á k .  T u d o m á n y o s  m u n k á j a  m e l l e t t  s z á m o t t e v ő  o k t a t ó —nevelői  és  közéleti  t e v é k e n y s é g e t  f o l y t a t ,  S c h m i d t  E .  T a m á s  t u d o m á n y o s  m u n k á j á t  az  ö t v e n e s  évek  végén  k e z d t e ,  a m i k o r  b e k a p ­ csolódott  a  viszonylag  f i a t a l  hálóelméleti,  ill.  az  a k k o r i b a n  m e g i n d u l ó  univerzális  algebrai  k u t a t á s o k b a .  Első  e r e d m é n y e i  közül  k i e m e l k e d i k  az  a  tétele,  a m e l y e t  G r ä t z e r  Györggyel  közösen  é r t  el,  és  a m e l y  a z  algebrai  s t r u k t ú r á k a t  jellemzi.  E z e n  e r e d m é n y e  egyszeriben  m e g a l a p o z t a  hírnevét,  és  m a  az  i r o d a l o m b a n  á l t a l á n o s a n  G r ä t z e r — S c h m i d t  t é t e l k é n t  említik.  ( N é h á n y  v é l e m é n y :  J .  D .  Monk  [Coloradói  E g y e t e m ]  „ A z  á l t a l á n o s  a l g e b r á b a n  G y .  G r ä t z e r  és  E .  T.  S c h m i d t  nevéhez  f ű z ő d i k  a  négy  l e g m é l y e b b  tétel  e g y i k e . "  G .  B i r k h o f f  L a t t i c e  T h e o r y  c í m ű  k ö n y v é n e k  188.  oldalán  í r j a :  „ S o k k a l  s ú l y o s a b b  a  kö­

829 

v e t k e z ő  fontos  e r e d m é n y . "  B j a r n i  J ó n s s o n :  I n t r o d u c t i o n  t o  U n i v e r s a l  A l g e b r a  k ö n y v é ­ b e n :  „ E z t  a  f e j e z e t e t  a  k ö v e t k e z ő  a l a p v e t ő  e r e d m é n y n e k  s z e n t e l j ü k ,  G r ä t z e r — S c h m i d t  t é t e l e  .  .  . " )  S c h m i d t  E .  T a m á s  k é s ő b b i  k u t a t á s a i b a n  is  v i s s z a t é r t  a  k o n g i u e n c i a h á l ó k  vizsgálatához,  é p p e n  a z  u t ó b b i  é v e k b e n  ( A c t a  Sei.  M a t h .  Szeged,  1981)  s i k e i ü l t  jelentősen  közelebb  j u t n i  a  hálók  k o n g r u e n c i a h á l ó i n a k  jellemzéséhez.  K o n g r u e n c i a h á l ó k k a l  foglalkozott  a z  1968­ban  m e g j e l e n t  k ö n y v e ,  m e l y n e k  ú j ,  t e l j e s e n  á t d o l g o z o t t  k i a d á s a  1982­ben  f o g  m e g j e l e n n i .  Meglepő  e r e d m é n y e  volt  az  1976­ben  p u b l i k á l t  t é t e l ,  a m e l y  szerint  m i n d e n ,  v é g e s  d i s z t r i b u t í v  h á l ó  e g y  m o d u l á r i s  h á l ó  k o n g r u e n c i a b á l ó j a .  T ö b b  d o l g o z a t a  foglalkozik  a  p r o j e k t í v ,  ill.  ú n .  s p l i t t i n g  m o d u l á r i s  h á l ó k  jellemzésével.  P u b l i k á c i ó k .  K ö n y v :  „ K o n g r u e n z r e l a t i o n é n  algebraischer  S t i u k t u r e n " ,  V E B  V e r l a g  d e r  W i s s e n s c h a f t e n ,  1969.  4 8  i d e g e n n y e l v ű  és  ö t  m a g y a r  p u b l i k á c i ó .  H i v a t k o z á s o k  s z á m a  k b .  100.  ( J e l e n t ő s e b b  h i v a t k o z á s o k  k ö n y v e k b e n :  G.  B i r k h o f f ,  L a t t i c e  T h e o r y ,  1967;  R .  S.  P i e r c e ,  I n t r o d u c t i o n  of  U n i v e r s a l  Algebra;  P .  M.  Cohn,  U n i v e r s a l  A l g e b r a ;  G.  G r ä t z e r ,  U n i v e r s a l  Algebra,  1980;  G .  G r ä t z e r ,  General  L a t t i c e  T h e o r y ,  1978;  P .  Crawley  a n d  R .  P .  D i l w o r t h ,  Algebraic  T h e o r y  of  L a t t i c e s ;  B.  J ó n s s o n ,  I n t r o d u c t i o n  t o  U n i v e r s a l  Algebra;  B .  J ó n s s o n  kongresszusi  elő­ a d á s a  a z  I M U  V a n c o u v e r i  K o n g r e s s z u s á n . )  T á r s a d a l m i ,  t u d o m á n y o s ­ k ö z é l e t i  és  o k t a t ó i  t e v é k e n y s é g e :  M i n t  középiskolás,  egyik  m e g a l a p í t ó j a  volt  a  B o l y a i  T á r s u l a t  I f j ú s á g i T a g o z a t á n a k .  A  t á r s u l a t b a n  közel  húsz  é v e n  k e r e s z t ü l  különféle  f u n k c i ó k a t  t ö l t ö t t  be,  p l .  h a t  é v e n  k e r e s z t ü l  v o l t  p é n z t á r o s .  1971  ó t a  a  M a t e m a t i k a i  K u t a t ó i n t é z e t  i g a z g a t ó h e l y e t t e s e .  1970­től  t a g j a  a z  M T A  M a t e m a t i k a i  B i z o t t s á g á n a k .  K ö z r e m ű k ö d ö t t  t ö b b  a k a d é m i a i  a l k a l m i  b i z o t t s á g  m u n k á j á b a n .  1976  ó t a  t a g j a  a  v a r s ó i  B a n a c h  K ö z p o n t  T u d o m á n y o s  T a n á c s á n a k .  T ö b b  k o l l o k v i u m ­ n a k  v o l t  szervezője,  így  pl.  az  1978­as  v a r s ó i  univerzális  a l g e b r a  t á r g y ú  szemeszternek  é s  t ö b b  h a z a i  r e n d e z v é n y n e k .  1959­ben  G r ü n w a l d  G é z a ­ d í j a t ,  1974­ben  A k a d é m i a i  D í j a t  k a p o t t ,  m a j d  1980­ban  a  M u n k a é r d e m r e n d  e z ü s t  f o k o z a t é v a l  t ü n t e t t é k  ki.  O k t a t ó  m u n k á t  1960­tól  végez  az  E L T E ­ n ,  1974­ben  n e v e z t é k  ki  e g y e t e m i  t a n á r n a k .  1 9 6 5  és  1968  k ö z ö t t  v e n d é g p r o f e s s z o r  v o l t  a  hallei  ( N D K )  M a r t i n  L u t h e r  e g y e t e m e n .  A  h a l l e i  egyetemen  is  t ö b b  volt  t a n í t v á n y a  dolgozik,  akik  a z ó t a  hálóelmélet  t é m á b ó l  v é d t é k  m e g  k a n d i d á t u s i ,  illetve  d o k t o r i  é r t e k e z é s e i k e t .  1980 —81­ben  v e n d é g p r o f e s s z o r  v o l t  a  kasseli  ( N S Z K )  e g y e t e m e n .  V e n d é g k u t a t ó k é n t  h á r o m  h ó n a p o t  t ö l t ö t t  1970­ben  B o n n b a n .  T ö b b  n e m z e t k ö z i  k o l l o k v i u m o n  v o l t  m e g h í v o t t  előadó,  a m e l y e k  közül  leg­ j e l e n t ő s e b b  az  1978­as  m e g h í v á s  az A m e r i c a n  M a t h .  Society  k o l l o k v i u m á r a ,  Los  Angelesbe. 

Fejes  Tóth  László,  Szőkefalvi­Nayy  Béla 

830 

Szemerédi  Endre  1941­ben,  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  k o m ­ b i n a t o r i k a ,  s z á m e l m é l e t ,  algoritmuselmélet.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1974­ben  szerezte.  Az  M T A  M a t e m a t i k a i  K u t a t ó i n t é z e t é n e k  osztályvezetője  és  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  A  m a g y a r  k o m b i n a t o r i k a i  iskola  e g y i k  legkiemelkedőbb  képviselője.  J e l l e m z ő  r á  p á r a t l a n  e r e j e  nehéz  p r o b l é m á k  m e g o l d á s á b a n ,  bizonyítások  k i d o l g o z á s á b a n ,  m é l y  m ó d ­ szerek  a l k o t á s á b a n .  M u n k á s s á g á n a k  z ö m e  az  E r d ő s  P á l  á l t a l  k e z d e m é n y e z e t t  és  m ű v e l t  k u t a t á s i  t e r i i l e t e k r e ,  a  k o m b i n a t o r i k u s  számelméletre,  a  k o m b i n a t o r i k u s  g e o m e t r i á r a ,  az  e x t r é m  és  véletlen  g r á f o k  elméletére  esik.  L e g i s m e r t e b b  e r e d m é n y e i  a  k o m b i n a t o r i k u s  s z á m e l m é l e t b e n  s z ü l e t t e k .  E  t e r ü l e t e n  igen  nehéz,  m é l y  és  h a t é k o n y  m ó d s z e r e k e t  a l k o t o t t .  V i l á g h í r ű  a  p o z i t í v  s ű r ű s é g ű  s o r o z a t o k  s z á m t a n i  r é s z s o r o z a t a i r a  v o n a t k o z l  tétele,  m e l y  E r d ő s  P á l  és  T ú r á n  P á l  egy  t ö b b ,  m i n t  n e g y v e n  é v e  n y i t o t t  p r o b l é m á j á t  o l d o t t a  m e g .  A  t é t e l t  az  A m e r i c a n  M a t h e m a t i c a l  M o n t h l y ­ b a n  P .  R .  H a l m o s  m é l t a t t a  és  a  Science  m a g a z i n  r i p o r t o t  k é s z í t e t t  az  e r e d m é n y r ő l .  A  b i z o n y í t á s  egyik  a l a p v e t ő  l e m m á j a  a z ó t a  igen  sok  m á s  t e r ü l e t e n  is  a l k a l m a z á s r a  t a l á l t ,  így  a z  e x t r é m  gráfok  és  véletlen  g r á f o k  e l m é l e t é b e n .  A  t é t e l n e k  ú j a b b a n  é r d e k e s  ergodelméleti  v o n a t k o z á s a i t  t á r t á k  fel.  87  d o l g o z a t a  jelent  m e g ,  ill.  v a n  s a j t ó  a l a t t ;  ezek  szinte  m i n d e g y i k e  o l y a n  p r o b l é m á k  m e g o l d á s á t  t a r t a l m a z z a ,  m e l y e k  sok  é v e ,  n é h a  évtizede  f ö l v e t ő d t e k ,  d e  m e g o l d á s u k  r e m é n y t e l e n n e k  l á t s z o t t .  N é m i l e g  ö n k é n y e s e n  k i e m e l j ü k  Heilbi onn  egy  geomet riai  problé­ m á j á n a k  m e g o l d á s á t ,  m e l y e t  k o r á b b a n  o l y a n  m a t e m a t i k u s o k  v i z s g á l t a k ,  m i n t  K .  F .  R o t h  és  W .  S c h m i d t ,  és  m e l y n e k  m e g o l d á s i  m ó d s z e r e ,  a  „ m o h ó  a l g o r i t m u s "  egy  j a v í t á s a ,  m é g  k é t s é g k í v ü l  s z á m o s  f o n t o s  e r e d m é n y h e z  f o g  vezetni.  Az  u t ó b b i  k é t ­ h á r o m  é v b e n  k ü l ö n ö s e n  a k t í v  és  e r e d m é n y e s  k u t a t ó m u n k á t  f o l y t a t o t t ;  t ö b b e k  k ö z ö t t  b e k a p c s o l ó d o t t  a  k o m b i n a t o r i k u s  a l g o r i t m u s o k  sok  n e h é z  k é r d é s t  t a r t a l m a z ó  elméletének  v i z s g á l a t á b a ,  és  ( t ö b b  társszerzővel)  é r d e k e s  e r e d m é n y e k e t  ért  el  a  „ h a s h i n g "  és  „ s o r t i n g "  algoritmu­ s o k k a l  k a p c s o l a t b a n .  A  k o m b i n a t o r i k u s  a l g o r i t m u s o k n a k  a  g y a k o r l a t i  —  elsősorban  s z á m í t ó g é p e s  és  o p e r á c i ó k u t a t á s i  —  s z e m p o n t b ó l  igen  f o n t o s  t é m a k ö r b e n  ő  i r á n y í t j a  a  M a t e m a t i k a i  K u t a t ó i n t é z e t b e n  folyó  k u t a t á s o k a t ,  az  intézet  o s z t á l y v e z e t ő j e k é n t .  E r e d m é n y e i n e k  n e m z e t k ö z i  elismerését  k é t  kiemelkedő  t é n n y e l  lehet  l e g j o b b a n  jelle­ m e z n i :  m e g h í v o t t  e l ő a d ó  volt  1974­ben  a  V a n c o u v e r t  N e m z e t k ö z i  M a t e m a t i k a i  K o n g ­ r e s s z u s o n ,  és  1976­ban  a  Society  of  I n d u s t r i a l  and  Applied  M a t h e m a t i c s  P o l y a ­ d i j j a l  t ü n t e t t e  ki .  T ö b b  külföldi  e g y e t e m r e  h í v t á k  meg,  így  1974/75­ben  egy  é v e t  t ö l t ö t t  S t a n f o r d  E g y e t e m e n ,  1967­ben  h á r o m  h ó n a p o t  N o t t i n g h a m b a n  és  1979/80­ban  h á r o m  h ó n a p o t  M o n t r e a l b a n .  1974­ben  az  A k a d é m i a  elsőként  őt  t ü n t e t t e  ki  M a t e m a t i k a i  D í j j a l ,  1979­ben  A k a d é m i a i  D í j a t  k a p o t t .  S o k a t  és  szívesen  dolgozik  e g y ü t t  m á s o k k a l ,  f i a t a l o k k a l ,  és  m é l y  m a t e m a t i k a i  t u d á s a  m u n k á j a ,  módszerei  k i v á l ó  iskolát  j e l e n t e n e k .  T a g j a  az  MTA  M a t e m a t i k a i  B i z o t t s á g á n a k  és  a  M a t e m a t i k a i  K u t a t ó i n t é z e t  i g a z g a t ó  t a n á c s á n a k .  S z e m e r é d i  E n d r e  a  m a t e m a t i k a  egyik  legeredményesebb ,  l e g m é l y e b b  e r e d m é n y e k e t  f e l m u t a t ó  liazai  m ű v e l ő j e .  Levelező  t a g g á  v á l a s z t á s a  jelentős  nyeresége  l e n n e  A k a d é ­ m i á n k n a k . 

Császár  Ákos,  Erdős  Pál,  Fejes  Tóth  László,  Hajnal  András,  Lovász  László 

831 

Szépfalus/  Péter  1931­ben,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  statisz­ t i k u s  fizika.  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1975­ben  szerezte.  Az  M T A  K ö z p o n t i  Fizikai  K u t a t ó i n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a ,  e g y e t e m i  t a n á r .  Tíz  éven  á t  t a n í t o t t  és  k u t a t o t t  a  B M E  F i z i k a i  I n t é z e t é b e n .  A  Gombás­iskola  kere­ t é b e n  elért  l e g n e v e z e t e s e b b  e r e d m é n y e ,  b o g y  a  s t a t i s z t i k u s  a t o m e l m é l e t b e  G o m b á s  P á l  á l t a l  bevezetett  t a s z í t ó p o t e n c i á l n a k  megfelelő  k v a n t u m m e c h a n i k a i  o p e r á t o r t  s z á r m a z ­ t a t o t t  le.  E z  f o n t o s  l é p é s  volt  a b b a n  a  f e j l ő d é s i  i r á n y b a n ,  a m e l y  a  szilárdtestek  s á v ­ s z e r k e z e t é n e k  s z á m í t á s á n á l  világszerte  a  p s z e u d o p o t e n c i á l ­ m ó d s z e r  elterjedéséhez  veze­ t e t t .  Szépfalusy  1902­ben  k e r ü l t  az  E L T E  E l m é l e t i  F i z i k a i  T a n s z é k é r e .  A  Gombás­  és  N o v o b á t z k y ­ i s k o l a  e r e d m é n y e i t  ötvözve  e k k o r  k e z d e m é n y e z t e  h a z á n k b a n  a  s t a t i s z t i k u s  f i z i k a  m o d e r n  k v a n t u m t é r e l m é l e t i  m ó d s z e r e k r e  a l a p o z o t t  k u t a t á s á t .  E z  a  k u t a t á s i  i r á n y  az  elmúlt  k é t  é v t i z e d b e n  a  m a g y a r  elméleti  f i z i k a  e g y i k  l e g d i n a m i k u s a b b a n  kibon­ t a k o z o t t ,  legszebb  e r e d m é n y e k e t  a d ó  á g á v á  f e j l ő d ö t t  ki.  E b b e n  Szépfalusy  P é t e r  és  t a n í t v á n y a i  m u n k á j á n a k  oroszlánrésze  v o l t .  A z  ő  vezetésével  a l a k u l t  m e g  a  s t a t i s z t i k u s  f i z i k a i  szakcsoport  a z  E ö t v ö s  T á r s u l a t b a n ,  ő  lett  az  M T A  1980­ban  létesült  S t a t i s z t i k u s  F i z i k a i  A l b i z o t t s á g á n a k  első  elnöke.  N y á r i  iskolák,  regionális  e g y ü t t m ű k ö d é s b e n  rende­ z e t t  s z e m i n á r i u m o k  s o r á t  k e z d e m é n y e z t e .  S z é p f a l u s y  P é t e r  i r á n y í t o t t a  a  I U P A P  S t a t i s z t i k u s  Fizikai  K o n f e r e n c i á j á n a k  szervezését  B u d a p e s t e n  (1975).  Szépfalusy  P é t e r  a  h a t v a n a s  é v e k b e n  a z  elemi  g e r j e s z t é s e k  á l t a l á n o s  törvényszerűsé­ geivel  foglalkozott.  A  m i k r o s z k o p i k u s  elmélet  a l a p j á n  igazolta  a  szuperfolyékony  h é l i u m  L a n d a u ­ f é l e  e l m é l e t é n e k  egyik  a l a p f e l t e v é s é t ,  m a j d  az  elméletet  t o v á b b v í v e  leszármaz­ t a t t a  a  z é r u s i m p u l z u s ú  k o n d e n z á t u m  s ű r ű s é g é n e k  h ő r n é r s ó k l e t f ü g g é s é t .  (Ez  p á r h u z a m b a  á l l í t h a t ó  a  s z u p e r f o l y é k o n y  k o m p o n e n s  s ű r ű s é g é n e k  h ő m é r s é k l e t f ü g g é s é r e  L a n d a u  á l t a l  a d o t t  képlettel.)  S z é p f a l u s y  P é t e r  e r e d m é n y é n e k  h o r d e r e j é t  m u t a t j a ,  h o g y  azt  a  világ  leghíresebb  elméleti  f i z i k a i  t a n k ö n y v é n e k ,  a  L a n d a u ­ L i f s i c ­ s o r q z a t n a k  I I .  s t a t i s z t i k u s  f i z i k a  k ö t e t e  k ü l ö n  f e j e z e t b e n  m u t a t j a  be.  Szépfalusy  P é t e r  e g y i k e  a z o k n a k ,  a k i k e t  a  n e m z e t k ö z i  t u d o m á n y o s  élet  ú g y  t a r t  szá­ m á n ,  hogy  a  m á s o d r e n d ű  f á z i s á t a l a k u l á s o k  d i n a m i k á j á b a n  l e r a k t á k  a  m o d e r n  elmélet  a l a p j a i t .  A  t r a n s z p o r t o t  jellemző  m e n n y i s é g e k  a  f á z i s á t m e n e t  közelében  h a t v á n y f ü g g ­ v é n y s z e r ű  szinguláris  viselkedést  m u t a t n a k .  S z é p f a l u s y  és  m u n k a t á r s a i  felismerték,  h o g y  k r i t i k u s  kitevők  k ö z t  u n i v e r z á l i s  kapcsolat  áll  f e n n .  E  d i n a m i k a i  s k á l a t ö r v é n y  lendületes  f e j l ő d é s t  v á l t o t t  ki,  a z o k a t  a  kísérletek  k é s ő b b  a  l e g k ü l ö n b ö z ő b b  f á z i s á t a l a k u l á s o k n á l  i g a z o l t á k .  Szépfalusy  n e m z e t k ö z i  h í r ű  i s k o l á v á  vált  t a n í t v á n y a i v a l  t ö b b  m i k r o s z k o p i k u s  és  f é l m a k r o s z k ó p i k u s  m o d e l l t  dolgozott  ki,  a m e l y e k  a  s k á l a t ö r v é n y e k  szerint  viselked­ t e k ,  ós  a l a p v e t ő  k í s é r l e t e k  m a g y a r á z a t á h o z  v e z e t t e k .  E  s k á l a t ö r v é n y e k e t  a  L a n d a u ­ L i f s i c ­ t a n k ö n y v  f i z i k a i  k i n e t i k á v a l  foglalkozó  k ö t e t e  k ü l ö n  f e j e z e t b e n  t á r g y a l j a .  E z t  a  h i v a t k o z á s t  azért  e m e l j ü k  ki,  m e r t  é p p  L a n d a u  volt,  a k i  f e l i s m e r t e  a  m á s o d r e n d ű  fázisát­ a l a k u l á s o k a t ,  és k e z d e m é n y e z t e  azok  v i z s g á l a t á t .  S z é p f a l u s y  összes  d o l g o z a t a i n a k  s z á m a  60,  eredményeit  n y u g a t i  m o n o g r á f i á k  is  idézik,  ismert  h i v a t k o z á s a i n a k  száma  600  k ö r ü l  j á r .  Szépfalusy  P é t e r  1976  ó t a  a  K F K I  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  É r d e k l ő d é s e  az  u t ó b b i  i d ő b e n  a  t e r m o d i n a m i k a i  egyensúlytól  t á v o l i  jelenségek  (instabilitások,  s t r u k t ú r a k i a l a ­ k u l á s ,  határciklus,  k á o s z )  felé  f o r d u l t ,  itt  is  szép  e r e d m é n y e k e t  é r t  el.  Jelenleg  az  E u r ó p a i  F i z i k a i  Társaság  „ P h y s i ç a "  című  f o l y ó i r a t á b a n  és  a  Z e i t s c h r i f t  f ü r  P h y s i k  В   s z e k c i ó j á b a n  szerkesztőbizottsági  t a g .  T ö b b s z ö r  k é r t é k  fel  v e n d é g p r o f e s s z o r n a k ,  konferenciákon  össze­ f o g l a l ó  előadónak. 

832 

E g y e t e m i  e l ő a d á s a i  a  f i z i k u s o k  széles  k ö r e i t  i s m e r t e t i k  m e g  a  s t a t i s z t i k u s  f i z i k a  m o d e m  m ó d s z e r e i v e l .  A z  E L T E  e l m é l e t i  f i z i k a  p r o f e s s z o r a .  S z é p f a l u s y  P é t e r  e g y  n a g y o n  d i n a m i k u s a n  f e j l ő d ő  t e r ü l e t n e k ,  a  k v a n t u m t é r e l m é l e t e n  a l a p u l ó  s t a t i s z t i k u s  f i z i k á n a k  h a z a i  m e g h o n o s í t ó j a ,  t e r j e s z t ő j e  ós  k i e m e l k e d ő e n  e r e d m é ­ n y e s  n e m z e t k ö z i  s z í n v o n a l ú  k u t a t ó j a .  E z e k  m ó l t ó v á  t e s z i k  a r r a ,  h o g y  A k a d é m i á n k  leve­ lező  t a g j á v á  v á l a s s z a . 

Gáspár  Rezső,  Kiss  Dezső,  Kónya  Albert, Lovas  István,  Marx  György,  Nagy  Károly 

Zawadowski  Alfréd  1 9 3 6 ­ b a n ,  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e  a  s z i l á r d t e s t ­ f i z i k a .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1969­ben  s z e r e z t e .  A z  M T A  K ö z p o n t i  F i z i k a i  K u t a t ó i n t é z e t é n e k  t u d o m á n y o s  t a n á c s ­ a d ó j a .  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  első,  n a g y  n e m z e t k ö z i  é r d e k l ő d é s t  k i v á l t ó  e r e d m é n y e i t  a  m á g n e s e s  s z e n n y e z é s e k e t  t a r t a l m a z ó  a l a g ú t d i ó d á k  e l m é l e t é n e k  k i d o l g o z á s á v a l  és  a  h í g  m á g n e s e s  ö t v ö z e t e k  e l m é l e t é n e k  t o v á b b f e j l e s z t é s é v e l  é r t e  el.  M u n k a t á r s a i v a l  e g y ü t t  ú j  m ó d o n  é r t e l m e z t e  a  m á g n e s e s  s z e n n y e z é s e k  h a t á s á t  a  f ó m ­ s z i g e t e l ő ­ f ó m  a l a g ú t d i ó d á k  á r a m ­ f e s z ü l t s é g  k a r a k t e r i s z t i k á j á r a ,  és  ilyen  m ó d o n  s i k e r ü l t  a z  ó r i á s i  e l l e n á l l á s ­ a n o m á ­ l i á k a t  m e g m a g y a r á z n i a .  A  h í g  ö t v ö z e t e k  e l m é l e t é b e n  először  a l k a l m a z t a  a  r e n o r m á l á s i  c s o p o r t  m ó d s z e r t ,  s  ezzel  a  s z o k á s o s  k ö z e l í t é s e k e n  t ú l  s i k e r ü l t  j u t n i a .  E g y  f ó l ­ f e n o m e n o ­ l o g i k u s  m o d e l l  k i d o l g o z á s á v a l  a  h í g  m á g n e s e s  ö t v ö z e t e k  k v a l i t a t í v  e l m é l e t é t  d o l g o z t a  k i .  E z e n  e r e d m é n y e i r e  s o k  h e l y e n  h i v a t k o z n a k ,  t ö b b  k í s é r l e t i  v i z s g á l a t  k i i n d u l á s á u l  szolgál­ t a k .  T ö b b  a l k a l o m m a l  h í v t á k  m e g  e b b ő l  a  t é m á b ó l  e l ő a d á s o k  t a r t á s á r a  n e m z e t k ö z i  k o n ­ f e r e n c i á k r a ,  s  összefoglaló  c i k k  í r á s á r a  is  f e l k é r t é k  a  R e p o r t s  o n  P r o g r e s s  in  P h y s i c s  f o l y ó ­ i r a t  s z á m á r a .  E z e n  e r e d m é n y e i  e l i s m e r é s e k ó n t  h í v t á k  m e g  a  C h a r l o t t e s v i l l e ­ i  (Virginia,  U S A )  e g y e t e m r e ,  a h o l  é r d e k l ő d é s e  a  k r i s t á l y r e z g é s e k  ( f o n o n o k )  k ö z ö t t i  a n h a r m o n i k u s  k ö l c s ö n h a t á s  o k o z t a  e f f e k t u s o k ,  m a j d  a  s z u p e r f o l y é k o n y  h é l i u m b a n  a  r o t o n o k  k ö z ö t t i  k ö l c s ö n h a t á s  s z e r e p e  felé  f o r d u l t .  A  k r i s t á l y r á c s r e z g ó s e k  k ö z ö t t i  k ö l c s ö n h a t á s r ó l  í r t  c i k k e i  k ö z ü l  k ü l ö n ö s e n  k e t t ő n e k  v o l t  a  t o v á b b i  k u t a t á s o k  s z e m p o n t j á b ó l  lényeges  s z e r e p e ,  a m i n t  a z t  a  n a g y s z á m ú  i r o d a l m i  h i v a t k o z á s  is  m u t a t j a .  ( E z e k :  J .  R u v a l d s  a n d  A .  Z a w a d o w s k i ,  P h y s .  R e v .  В.   2  1172,  1970;  A .  Z a w a d o w s k i  a n d  J .  R u v a l d s ,  P h y s .  R e v .  L e t t .  24.  1111.  1970.)  E z e n  m u n k á k b a n  Z a w a d o w s k i  e g y  m u n k a t á r s á v a l  m e g m u t a t t a ,  h o g y  a  f o n o n o k  k ö z ö t t i  a n h a r m o n i k u s  k ö l c s ö n h a t á s  k ö v e t k e z t é b e n  k é t  f o n o n b ó l  r e z o n a n c i a ,  i l l e t v e  k ö t ö t t  á l l a p o t  j ö h e t  l é t r e ,  és  ez  a  r e z o n a n c i a ,  e g y  m á s i k  f o n o n á g g a l  k ö l c s ö n h a t v a ,  a  g e r j e s z t é s e k  h i b r i d i z á c i ó j á r a  v e z e t .  E z e k  a  v i z s g á l a t o k  s z o r o s a n  k a p c s o l ó d t a k  az  első­,  i l l e t v e  m á s o d r e n d ű  R a m a n  s z ó r á s s a l  n y e r t  o p t i k a i  s p e k t r u m o k r a  v o n a t k o z ó  k í s é r l e t i  v i z s g á l a t o k h o z ,  s  a  k i d o l g o z o t t  e l m é l e t t e l  t ö b b  k í s é r l e t i  e r e d m é n y t  s i k e r ü l t  é r t e l m e z n i .  U g y a n c s a k  a  R a m a n  s z ó r á s i  e r e d m é n y e k  é r t e l m e z é s é h e z  k a p c s o l ó d o t t  az  a  f e l i s m e r é s ,  h o g y  h a  k é t  f o n o n  k ö l c s ö n h a t  e g y m á s s a l  t ö b b ­ f o n o n o s  k ö z b e n s ő  á l l a p o t o k o n  k e r e s z t ü l ,  a k k o r  a n t i r e z o n a n e i a  l é p h e t  f e l .  A z  e l ő b b i  e l m é l e t i  e r e d m é n y e k e n  a l a p u l t a k  Z a w a d o w s k i  t o v á b b i ,  a  H e  g e r j e s z t é s i  s p e k t r u m á r a  i r á n y u l ó  k u t a t á s a i .  1969­ben  n y i l v á n v a l ó v á  v á l t ,  h o g y  a  s z u p e r f o l y é k o n y  h é l i u m n a k  m é r h e t ő  m á s o d r e n d ű  R a m a n  s p e k t r u m a  v a n ,  a m e l y  k ó t ­ r o t o r  g e r j e s z t é s é b ő l  s z á r m a z i k .  J .  R u v a l d s  ós  A .  Z a w a d o w s k i  ( P h y s .  R e v .  L e t t .  23.  333.  1970.)  m e g m u t a t t á k ,  h o g y  h a  a  r o t o n  g e r j e s z t é s e k  k ö z ö t t  v o n z ó  k ö l c s ö n h a t á s  v a n ,  a k k o r  a  k é t  r o t o n  k ö z ö t t  r e z o n a n c i a  á l l a p o t  a l a k u l h a t  ki,  a m e l y  elég  a l a c s o n y  h ő m é r s é k l e t e n  k ö t ö t t  á l l a p o t b a 

3  Magyar  Tudomány  1981/11—12 

833 

m e h e t  á t .  Z a w a d o w s k i é k  j a v a s l a t á r a  T .  J .  G r e y t a k  és  m u n k a t á r s a i  m e g i s m é t e l t é k  a  f é n y ­ s z ó r á s i  kísérletet,  és  m e g h a t á r o z t á k  a  k é t  r o t o n  k ö t ö t t  á l l a p o t  k ö t é s i  e n e r g i á j á t .  T o v á b b i  v i z s g á l a t a i k  s o r á n ,  a m e l y b e  Z a w a d o w s k i  n é h á n y  m á s  m u n k a t á r s a  is  b e k a p c s o l ó d o t t ,  m e g v i z s g á l t á k  a  k é t  r o t o n  állapot  és  a  s z u p e r f o l y é k o n y  H e  L a n d a u  á l t a l  j a v a s o l t  gerjesz­ t é s i  s p e k t r u m á n a k  k ö l c s ö n h a t á s á t  is.  R á m u t a t t a k ,  h o g y  az  egyrészecskés  ( L a n d a u )  ger­ j e s z t é s e k  és  a  k é t ­ r o t o n  közötti  k ö l c s ö n h a t á s  k ö v e t k e z t é b e n  a  g e r j e s z t é s i  s p e k t r u m b a n  k é t  á g  jelenik  m e g .  A z ó t a  R .  A.  Cowley  és  A .  D .  B .  W o o d s  n e u t r o n s z ó r á s s a l  t ö r t é n ő  vizs­ g á l a t a i  igazolták  a  k é t  á g  létezését,  és  a z o k  az  elmélet  által  jósolt  viselkedést  m u t a t j á k .  Z a w a d o w s k i  és  m u n k a t á r s a i n a k  a  h é l i u m r a  v o n a t k o z ó  v i z s g á l a t a i  egész  sor  kísérleti  é s  elméleti  v i z s g á l a t o t  ösztönöztek.  A  t é m a k ö r b e n  a z ó t a  is  r e n d s z e r e s e n  h i v a t k o z n a k  v i z s g á l a t a i k r a .  Z a w a d o w s k i  A l f r é d  nemzetközileg  e l i s m e r t  t u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g e  n a g y  h a t á s s a l  v a n  a  hazai  t u d o m á n y o s  életre  is.  A z  M T A  K ö z p o n t i  F i z i k a i  K u t a t ó i n t é z e t é b e n  t u d o ­ m á n y o s  iskolát  h o z o t t  létre,  n e m  egy  t a n í t v á n y a  m a  m á r  m a g a  is  n e m z e t k ö z i l e g  elismert  s z a k e m b e r r é  v á l t  i r á n y í t á s a  m e l l e t t .  K i e m e l k e d ő  t u d o m á n y o s  k u t a t ó m u n k á j a  m e l l e t t  igen  n a g y  szerepet  vállal  a  f i a t a l  f i z i k u s o k  nevelésében,  előadásokat  t a r t  a z  E ö t v ö s  L o r á n d  T u d o m á n y e g y e t e m e n .  Az  A k a ­ d é m i a  és  az  E ö t v ö s  L o r á n d  Fizikai  T á r s u l a t  t ö b b  b i z o t t s á g á b a n  a k t í v a n  vesz  r é s z t .  Dol­ g o z a t a i n a k  s z á m a  57,  az  ismert  h i v a t k o z á s o k  s z á m a  t ö b b  m i n t  600. 

Kiss  Dezső,  Kónya  Albert,  Kovács  István,  Lovas  István,  Nagy  Károly 

Agrártudományok 

Osztálya 

Balázs  Sándor  1925­ben,  S z e g v á r o t t  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e :  k e r t é s z e t i  t u d o m á n y o k .  D o k t o r i  f o k o z a t á t  1975­ben  szerezte.  A  Zöldség­ termesztési  K u t a t ó i n t é z e t  f ő i g a z g a t ó j a .  T u d o m á n y o s  k u t a t á s s a l  1953  ó t a  f o g l a l k o z i k .  K e z d e t b e n  a  z ö l d s é g t e r m e s z t ő  t á j a k  m o n o g r á f i á j á n a k  előkészítő  m u n k á i t  i r á n y í t o t t a ,  k é s ő b b  a  m e s t e r s é g e s  m e g v i l á g í t á s  hasz­ n á l a t á n a k  lehetőségeit  vizsgálta  a  z ö l d s é g h a j t a t á s b a n .  E  t é m a k ö r b ő l  k é s z í t e t t e  ,,A  f é n y  h a t á s a  a  p a p r i k a  f e j l ő d é s é r e "  c.  k a n d i d á t u s i  értekezését.  A  f é n y v i z s g á l a t o k k a l  k a p c s o l a ­ t o s  e r e d m é n y e i  n e m z e t k ö z i  v o n a t k o z á s b a n  is ú j a k  v o l t a k .  1957­től  foglalkozik  a  g a z d a s á ­ g o s a n ,  olcsón  e l ő á l l í t h a t ó  s z a p r o f i t o n  g o m b a f a j o k  t e r m e s z t é s b e  v o n á s á n a k  k u t a t á s á v a l ,  a  n ö v é n y h á z a k  őszi — t é l i  g o m b a t e r m e s z t é s s e l  t ö r t é n ő  h a s z n o s í t á s á v a l .  N e m z e t k ö z i  viszony­ l a t b a n  is  kiemelkedő,  ú t t ö r ő  m u n k á t  v é g z e t t  a  S t r o p h a r i a  sp.  törzsek  t e r m e s z t é s b e  v o n á ­ s á n a k  k u t a t á s á b a n .  K e z d e m é n y e z ő j e  v o l t  a  m a  világszerte  a l k a l m a z o t t  s z u b s z t r á t u m  t ö m e g p a s z t ö r i z á c i ó s  m ó d s z e r  h a z a i  a l k a l m a z á s á n a k .  D o k t o r i  é r t e k e z é s é t  ,,A  g o m b a t e r ­ m e s z t é s  fejlesztésének  lehetőségei  M a g y a r o r s z á g o n "  címmel  1975­ben  v é d t e  m e g .  E r e d ­ m é n y e i r ő l  külföldön  is  t ö b b  előadást  t a r t o t t .  E d d i g  55  t u d o m á n y o s  k ö z l e m é n y e  j e l e n t  m e g  (12  idegen  nyelven),  öt  a l k a l o m m a l  veze­ t ő j e  v o l t  olyan  b i z o t t s á g n a k ,  a m e l y n e k  f e l a d a t a  egyes  t u d o m á n y t e r ü l e t e k  felmérésére,  t u d o m á n y o s  p r o b l é m á k  v i z s g á l a t á r a  i r á n y u l t .  21  k ö n y v ,  illetve  e g y e t e m i  jegyzet  szerzője  és  t á r s s z e r z ő j e .  S z á m o s  népszerűsítő  k ö z l e m é n y t  is  irt.  T u d o m á n y o s  e r e d m é n y e i r e  a  n e m ­ z e t k ö z i  s z a k i r o d a l o m b a n  is  számos  h i v a t k o z á s  t a l á l h a t ó .  Széles  k ö r ű  t u d o m á n y s z e r v e z é s i  és  i r á n y í t ó  t e v é k e n y s é g e t  f e j t  ki.  Vezetésével  a  Zöld­ s é g t e r m e s z t é s i  K u t a t ó i n t é z e t  nemesítői  a z  V .  ötéves  t e r v b e n  t ö b b  m i n t  50  ú j ,  m i n ő s í t e t t 

834 

zöldségfajtát  állítottak  elő.  Eredményes  tudományos  vezetési  tevékenységét  fémjelzi,  hogy  az  intézet  az  V.  ötéves  terv  minden  esztendejében  „Kiváló  I n t é z e t "  kitüntetést,  illetve  dicséró  oklevelet  k a p o t t .  1971­tól  „A  gombatermesztés  és  feldolgozás"  című  MÉM  k u t a t á s i  feladatterv  vezetője.  1976­től  az  országos  zöldségtermesztési  k u t a t á s i  program  vezetője,  és  irányítja  a  Kecskeméten,  Kalocsán,  Szegeden,  Makón,  U j m a j o r b a n ,  Buda­ tétényben  ós Villányban  folyó  k u t a t á s o k a t .  Társadalmi  és  tudományos  közéleti  tevékenysége  sokrétű.  A  T u d o m á n y o s  Minősítő  Bizottság  tagja.  1972­től  tagja,  m a j d  1975­től  t i t k á r a ,  1981­től  alelnöke  a  MTA — MÉM  Kertészeti  Bizottságnak.  1975­től  az  MTA  Agrártudományok  Osztályának  tanácskozási  jogú  t a g j a .  1980­tól  az  MTA  Szegedi  Akadémiai  Bizottsága  Kertészeti  Bizottságának  t a g j a .  Részt  vesz  a  MÉM  Kertészeti  K u t a t á s o k  Tanácsában,  a  F a j t a m i n ő s í t ő  Bizottság  Kertészeti  Szakbizottságában.  Koordinátora  a  KGST  paprika­  és  zöldbabtermesztési  csoportjának.  Több  folyóirat  szerkesztő  bizottságának  tagja.  A  Bács­Kiskun  megyei  Agrártudományi  Egyesület  alelnöke.  Eredményes  m u n k á j á n a k  elismeréseképpen  több  miniszteri  és  társadalmi  kitüntetésben  részesült.  Mindezek  alapján  méltó  arra,  hogy  az  MTA  levelező  tagjává  válassza. 

Kozma  Pál,  Somos  András 

Dimény  Imre  1922­ben,  Komollón  született.  Szűkebb  szakterülete:  mezőgaz­ dasági gépesítés,  ökonómia.  Doktori  fokozatát  1972­ben  szerezte.  A  Kertészeti  Egyetem  tanszékvezető  egy.  t a n á r a  és  rektora.  A  felszabadulás  óta  jelentős  vezetői  beosztásokban  dolgozott.  Az  ellenforradalom  u t á n  az  Országos  Tervhivatal  főosztályvezetője,  majd  elnökhelyettese  lett.  1962­től  az  MSZMP  K B  Mezőgazdasági  Osztályának  vezetője  volt,  1967 — 1975  között  pedig  mezőgazdasági  és  élelmezésügyi  miniszter.  1962­től  a  K B  póttagja,  1966—1975  között  a  K B  t a g j a  volt.  1975  ó t a  egyetemi  t a n á r ,  harmadik  ciklusban  a  Kertészeti  Egyetem  r e k t o r a  és  ökonó­ miai  Intézetének  igazgatója.  Tudományos  kutatásait  1951­ben  kezdte,  s  azt  változatos  beosztásaiban  is  töretlenül  f o l y t a t t a .  Szűkebb  k u t a t á s i  területe  a  mezőgazdasági  gépesítés  fejlesztés,  illetve  а   mű­ szaki  fejlesztés  ökonómiája.  Ebből  a  témakörből  készítette  el  Erdei  Ferenc  vezetésével  ós  védte  meg  1960­ban  kandidátusi  értekezését,  m a j d  1972­ben  elnyerte  a  mezőgazdasági  t u d o m á n y o k  doktora  fokozatot.  E d d i g  8  könyve,  ill.  monográfiája  jelent  meg,  amelyek  közül  „Az  állattartás  gépesítésének  ökonómiája"­t  bolgár  nyelven  is  k i a d t á k .  48  tudomá­ nyos  közleményéből  12  jelent  meg  bét  idegen  nyelven.  Eredményeire  a  külföldi  agrár­ ökonómiai  irodalomban  is  gyakran  hivatkoznak.  Az  utóbbi  években  t ö b b  nemzetközi  konferencián  vett  részt  előadással.  Többek  között  az  I S H S  (Nemzetközi  Kertészeti  Tudo­ m á n y o s  Társaság),  a  CIOSTA  (Mezőgazdasági  Munkaszervezők  Nemzetközi  Bizottsága)  és  a  C I G R  (Mezőgazdasági  Mérnökök  Nemzetközi  Szövetsége)  nemzetközi  konferenciáin.  Tudományos  tevékenysége  az  agrárkérdés  szélesebb  területeit  is  felöleli.  A  szakmai  közvélemény  az  agrár­  ós  szövetkezetpolitika  kiváló  müvelőjeként  t a r t j a  számon,  aki  mind  az  agrár­,  mind  a  szövetkezet politika  tudományos  megalapozásában  — sőt  gyakor­ lati  megvalósításában  — is  igen  jelentős  részt  vállalt.  H a t á r o z o t t ,  jó  szervezőkészségű,  kezdeményező  vezető,  akinek  tevékenységében  az  elmélet  és  a  gyakorlat,  a  k u t a t á s  és  az  oktatás  szorosan  egybekapcsolódik.  Hosszú  ideje  jelentős  irányító  és  szervező  m u n k á t  végez  a  tudománypolitikában,  a  felsőfokú  oktatás­

3» 

835 

b a n  és  az  ismeretterjesztésben  is. Eddig  mintegy  150 t a n u l m á n y a  és  szakcikke  jelent  meg.  A  MAE  alelnöke,  az MTESZ  országos  elnökségének  és  a  CIGR  Magyar  Nemzeti  Bizottsá­ gának  évtizedek  ó t a  t a g j a .  Az  MTA  A g r á r t u d o m á n y o k  Osztálya  Agrár  Műszaki  Bizottságának  1976  ó t a  vezetője,  tagja  az  Akadémiai  K i a d ó  Nagylexikon  Szerkesztő  Bizottságának,  elnöke  a  T u d o m á n y  ós  Mezőgazdaság,  a  Kertészeti  Egyetem  Közleményei  Szerkesztő  Bizottságának,  a  Kertészeti  Egyetem  K u t a t á s i  Programbizottságának.  A  TMB  megbízásából  t ö b b  aspiráns  m u n k á j á t  irányította.  Egyetemi  oktatással  1964­től  foglalkozik,  1975­ig  a  Gödöllői  Agrártudományi  Egyete­ m e n  címzetes,  1975­től  a  Kertészeti  Egyetemen  egyetemi  t a n á r .  A  magyar  agrár­felső­ o k t a t á s  és  a  mezőgazdasági  k u t a t á s  fejlesztésében  jelentős  eredményeket  ért  el.  A  mező­ gazdaság  (kertészet)  gépesítésének  ökonómiai  k u t a t á s a  terén  iskolateremtő  m u n k á t  végez.  Két  ízben  t ü n t e t t é k  ki  a  Munka  Érdemrend  arany,  egy  ízben  ezüst  fokozatával.  Munkásságával  az  u t ó b b i  években  több  társadalmi  szervezet  díját  ós  kitüntetését  is  elnyerte.  Mindezek  alapján  Dimóny  Imre  méltó  arra,  hogy  az  MTA  levelező  tagnak  válassza. 

Cselőtei  László,  Csizmadia  Ernő,  Kozma  Pál 

Orvosi  Tudományok  Osztálya  Antalóczy  Zoltán  1923­ban,  Tolcsván  született.  Szűkebb  szakterülete:  belgyógyá­ szat,  kardiológia.  Doktori  fokozatát  1969­ben  szerezte.  Az  Orvostovábbképző  Intézet  I I .  Belgyógyászati  Klinikájának  igazgatója,  egyetemi  tanár.  Antalóczy  Zoltán  k l i n i k á j a  a  magasszintű  kardiológiai  ós  általános  belgyógyászati  be­ tegellátáson  túlmenően  a  kardiológiai  o k t a t á s n a k  ós  k u t a t á s n a k  is  egyik  hazai  központja.  Nevéhez  fűződik  a  h a z a i  számítógépes  E K G  mérési  eljárás  (kisszámítógépes  E K G  diag­ nosztikai  rendszer,  surface  mapping  technika,  triaxicardiometriás  eljárás)  adaptálása  ós  fejlesztése.  A  konvencionális  E K G  elvezetéseket  a  sagittalis  síkra  terjesztette  ki,  triaxio­ cardiometer  analóg  célkomputere  1968­ban  nyert  szabadalmi  oltalmat.  Munkatársaival  együtt  dolgozta  ki  a  szívközeli  elektromos  potenciál­térnek  a  modelljét,  azt  hologramok­ b a n  jelenítette  meg.  A  modell­holokardiogram  tartalmazza  mindazokat  az  elektromos  információkat,  melyeket  az  eddig  alkalmazott  vizsgáló  módszerek  együttesen  n y ú j t a n a k .  K ü l ö n  említendő,  bogy  a  klinika  t u d o m á n y o s  tevékenysége  eredményekónt  megvalósí­ t o t t á k  a  „ B u d a p e s t "  elnevezésű  kisszámítógépes  szisztémát  ós  a n n a k  mikroprocesszoros  változatát,  amely  az  elektrokardiológiai  paraméterek  értékelését  teszi  lehetővé.  Munkásságukat  fémjelzi  számos  külföldi  —  szovjet,  finn,  olasz,  NSZK  —  intézettel  fennálló  együttműködési  szerződés.  1973­ban  akadémiai  k u t a t á s i  jutalomban  részesült.  Tudományos  közleményeinek  száma:  163,  a m i t  h a t  jelentős  szakkönyv  egészít  ki.  Számos  nemzetközi  nagytekintélyű  t u d o m á n y o s  társaság  vezetőségi  t a g j a .  Többek  között  a  Nemzetközi  Elektrokardiológiai  Társaság  elnöke  ós  az  1981­ben  t a r t a n d ó  nem­ zetközi  szimpózium  elnök­rendezője.  Külföldi  tisztségein  kívül  a  Kardiológiai  Kollégium  és  a  Magyar  Kardiológusok  Társasága  elnökségének  a  t a g j a . 

Pálos  Á.  László,  Pásztor  Emil 

836 

Boda  Domokos  1921­ben,  Alistálon  (Csehszlovákia)  született.  Szűkebb  szak­ területe:  gyermekgyógyászat.  Doktori  fokozatát  1965­ben  szerezte.  A  Szegedi  Orvostudományi  Egyetem  Gyermek­ klinikájának  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  Egyetemi  évei alatt  Beznák  Aladár  intézetében  dolgozott.  Mint  a  László  Kórház,  orvosa  sokat  t e t t  az.  elektrolit  kezelés  elterjesztéséért,  elsőként  alkalmazta  a  gyermekbé­ nulás  következtében  fellépő  légzészavarok  kezelésében  a  pozitív  nyomású  respirátort,  ú j  respirátorokat  készített  és  szabadalmaztatott,  ú j  légzésfunkciós  módszereket  dolgo­ zott  ki.  E  munkásságával  lényegesen  hozzájárult  a  hazai  intenzív  terápiás  gyakorlat  ki­ fejlődéséhez.  Fontos  korábbi  kutatási  eredménye  az  akut  hipernatrémiák  ú j  tünetegyüt­ tesének  és  patológiájának  felismerése,  a  hiperurikémia  patológiai  jelentőségének  felderí­ tése.  Szegedi  működésének  fontos  és  ú j  eredményei  az  újszülöttek  respirációs  distress  szindrómájára  és  közvetlen  postnatális  időszakára  vonatkozó  vizsgálatok,  a  peritoneális  dialízis  hatásosságának  felismerése,  ú j  módszer  kidolgozása  a  vér  (L­transz.port  funkció­ jának  vizsgálatára,  a  hypoxias  anyagcseretermékek  hatásának  vizsgálata.  Megyei  szak­ irányító  tevékenységének  eredményeként  e  területen  az  eddig  legalacsonyabb  hazai  cseesemőbulálozási  arányt  sikerült  elérni.  Közleményeinek  száma  188,  ebből  két  monográfia,  egy  egyetemi  t a n k ö n y v .  Dolgozatai  klinikai  és experimentális  munkák,  főleg az  életveszély  állapotok,  az  infektológia,  a  neona­ tológia,  a  nefrológia  tárgyköréből.  Több  hazai  tudományos  társaság  elnökségének,  orszá­ gos  intézetek  kollégiumainak,  minisztériumi  bizottságnak  t a g j a .  Az  MTA  Orvosi  Tudo­ m á n y o k  Osztálya  I.  sz.  Klinikai  Bizottságának  t i t k á r a .  Kitüntetések:  Kiváló  Orvos,  Kiváló  IJjító,  MSZBT  aranykoszorús  jelvény,  J a n c s ó  Miklós­  és  Schöpf­Mérei­emlékérem.  Nemzetközi  kapcsolatok:  az  Európai  Gyermekgyó­ gyász  K u t a t ó  Társaság  elnökségének  tagja,  1975­ben  elnöke.  A  Finn,  a  Csehszlovák  Gyer­ mekgyógyász  Társaság,  az  N D K  Perinatális  Társaság  tiszteletbeli,  a  Svájci  és  N D K  gyermekgyógyász  társaságok  levelező  t a g j a .  A  Nemzetközi  és  Európai  Gyeimekgyógyász  Szövetség  (IPA  és  U N E P S A )  és  az  Európai  Perinatális  Társaság  elnökségi  tagja.  Tudo­ mányos  együttműködést  folytat  az  Orosz  és  Ukrán  Gyermekgyógyászati  Intézetekkel,  a  Szovjet  Orvostudományi  Akadémia  Poliomyelitis  Intézetével,  N D K  klinikákkal  (szerző­ déses),  a  milánói  Perinatális  Központtal,  a  turkui,  a  Los  Angeles­i  gyermekgyógyászati  klinikákkal.  1971­ben  Los  Angelesben  vendégprofesszor  (6  hónap).  Számos  külföldi  kong­ resszus  főreferense  (Barcelona,  Tokió,  Genf),  az  IFA  képviselője,  két  hazai  nemzetközi  kongresszus  rendezője.  18  éve  egyetemi  tanár,  önálló  egyetemi  tankönyvet  írt  (1981). 

Bálint  Péter,  Kerpel­Fronius  Ödön 

Gáti  István  1922­ben,  Bonyhádon  született.  Szűkebb  szakterülete:  szülé­ szeti  és  nőgyógyászati  endokrinológia,  perinatológia.  Doktori  fokozatát  1976­ban  szerezte.  Az  Orvostovábbképző  Intézet  Szülészeti  és  Nőgyógyászati  Klinikájának  igazgatója,  egyetemi  tanár,  rektorhelyettes.  Gáti  István  30  éve  foglalkozik  szülészeti  és  nőgyógyászati  endokrinológiával.  Koráb­ ban  a  szülés  utáni  hipofízis  elégtelenség  volt  fő  t u d o m á n y o s  területe.  E  tárgykörből  ké­ szítette  kandidátusi  értekezését  1965­ben. 

837 

Az  1970­es  évek  elejétől  végez  vizsgálatokat  a  H P L  ( H u m a n  Placentáris  Lactogen)  h o r m o n n a l  kapcsolatban.  Ezeket  a  vizsgálatokat  egy  éves  zürichi  t a n u l m á n y ú t j a  során  a l a p o z t a  meg.  R a d i o i m m u n  módszerek  h a z a i  bevezetésével  kidolgozta  a  különböző  szü­ lészeti  kórképek  HPL­lel  kapcsolatos  jellemzőit.  Vizsgálatait  doktori  értekezésben  fog­ lalta  össze  „ H u m a n  Placentáris  Lactogen  klinikai  jelentősége  normál  és  kóros  terhesség­ b e n "  címmel.  Ez  a  m u n k a  képezi  a l a p j á t  a  lepényi  elégtelenséggel  kapcsolatos  jelen  vizsgálatoknak  is.  Kidolgozta  a  lepényi  klinikai  vizsgálatok  és  az  ezek  mögött  levő  mor­ fológiai  eltérések  prenatalis  összekapcsolásának  koncepcióját.  Klinikája  a  terhességi  t o x a e m i á k ,  a  diabetes­szel  szövődött  terhességek  és  a  choriális  tumorok  vonatkozásában  országos  centrum.  A  vázolt  profilok  aláhúzzák  Gáti  I s t v á n  széles  körű  tudományszervező  és  irányító  te­ vékenységét.  180  dolgozata  jelent  meg.  Fejezeteket  írt  a  „Gyermeknőgyógyászat"  c.  k ö n y v b e n  a  szakterületét  érintő  kérdésekről;  amerikai  felkérésre  összefoglalót  készített  a  choriális  tumorokról.  A  közeljövőben  v á r h a t ó  a  „Szülészeti  endokrinologia"  c.  monográ­ f i a  befejezése.  Vezetésével  jött  létre  az  első  grúz  ­ m a g y a r ,  m a j d  angol —magyar  perina­ talis  szimpózium,  ezek  anyaga  a  „ R e c e n t  Progress  in  Perinatology"  с .  sorozatban  jele­ nik  meg.  Kongresszusok  rendszeres  előadója,  részese  endokrinológiai  jellegű  akadémiai  m u n k á k  bírálatának.  Irányításával  hét  kandidátusi  értekezést  dolgoztak  ki.  G á t i  I s t v á n  számos  tudományos  t á r s a s á g  tagja,  elsősorban  a  Magyar  Nőorvos  Társa­ ságnak,  az  Országos  Szülészeti  és  Nőgyógyászati  Intézet  vezetőségének,  az  MTA  —EüM  K l i n i k a i  Bizottságának  ós  a  Klinikai  Gyógyítási  Kollégiumnak.  A  Perinatológiai  Társa­ ság  elnöke.  Érdemes  Orvos  (1965),  1981.  április  4­én  a  Munka  Érdemrend  a r a n y  foko­ z a t a  kitüntetésben  részesült. 

Kerpel­Fronius  Ödön,  Pálos  Á.  László  Grastyán  Endre*  1924­ben,  Őriszentpéteren  született.  Szűkebb  szakterülete:  ideg­  és  pszichofiziológia.  Doktori  fokozatát  1975­ben  szerezte.  A  Pécsi  Orvostudományi  Egyetem  É l e t t a n i  Intézetének  igaz­ gatója,  egyetemi  tanár.  Az  ötvenes  években  ú t t ö r ő  szerepet  játszott  az  elektrofiziológiai  és  magatartási­kuta­ t á s i  módszerek  meghonosításában  ós  továbbfejlesztésében.  Az  archicortex  elektromos  hullámformáinak  funkcionális  értelmezésével  kapcsolatos  munkái  ( E E G  clin.  Neuro­ physiol.  11,  409,  1959)  jelentős  elismerést  vívtak  ki  a  nemzetközi  szakmai  irodalomban,  és  m i n d m á i g  megtermékenyítőén  h a t n a k  a  k u t a t á s r a .  A  limbikus  rendszer  szabályozási  f o l y a m a t a i n a k  a  motiváció  és  tanulás  mechanizmusaiban  játszott  szerepét  elemző  vizs­ gálatai  a  korszerű  pszichofiziológiai  koncepciók  részévé  váltak  (Science  149,  91,  1965;  Comm.  Behav.  Biol.  1,  235,  1969).  Az  orientációs  válasz  jelentőségét  feltáró  vizsgálatai  a  koudicionálási  folyamat  radikális  ós  ismeretelméleti  szempontból  is  értékes  újraelem­ zését  teszik  lehetővé  (Behav.  Biol.  10,  121,  1974;  Science  201,  168,  1978).  A  Szovjet  Élettani  Társaság  tiszteletbeli  tagja,  a  Nemzetközi  A g y k u t a t ó  Szervezet  ( I B R O )  központi  tanácsának  két  perióduson  át  tagja,  számos  hazai  ós  nemzetközi  tudo­ m á n y o s  társaság  t a g j a ,  négy  nemzetközi  szakmai  folyóirat  szerkesztőbizottsági  tagja.  A  k ö z p o n t i  idegrendszer  vizsgálatával  foglalkozó  tudományos  k u t a t á s i  tanács  (INTER­ MOZG)  motivációs  t é m á j á n a k  nemzetközi  koordinátora.  A  Párizsi  Nemzetközi  Élettani  *  A  jelölt  munkásságának  erősen  interdiszciplináris  jellege  miatt,  az  osztályülés  előtt  az  elnökség  által  kiküldött  osztályközi  bizottság  nyilvánít  véleményt  a  jelölésről. 

838 

Kongresszus  felkért  előadója,  a  Budapesti  Nemzetközi  Élettani  Kongresszus  Szenzoros  Szekciójának  elnöke  volt.  1963­ban  akadémiai  jutalommal,  1976­ben  Schaffer­,  1978­ban  Ranschburg­emlókéremmel  t ü n t e t t é k  ki,  1976­ban  Az  Oktatásügy  Kiváló  Dolgozója  lett.  K i t e r j e d t  ós  rendszeres  társadalmi  tevékenységet  is  folytat,  számos  helyi,  országos  és  nemzetközi  jellegű  bizottságban  dolgozik.  A  T I T  B a r a n y a  Megyei  Szervezetének  és  Pszichológiai  Szakosztályának  elnöke,  a  Pécsi  Akadémiai  Bizottság  Biológiai  Szakbizott­ ságának  elnöke.  Rendszeresen  t a r t  tudománynépszerűsítő,  továbbképző  előadásokat  ós  ír  összefoglaló  tanulmányokat  (Valóság  11,  1,  1968;  I m p a c t  of  Science  on  Society  1968;  Encyclopaedia  Britannica  I I I . ,  757,  1974). 

Ádám  György,  Flerkó  Béla,  Halász  Béla,  Lissák  Kálmán,  Lukács  József,  Mátrai  László 

Hársing  László  1920­ban,  B u d a p e s t e n  született.  Szűkebb  szakterülete  a  vese­ működés  é l e t t a n a  és  kórélettana,  só­  ós  vízháztartás.  Doktori  fokozatát  1969­ben  szerezte.  A  Semmelweis  Orvostudományi  Egyetem  Kórélettani  Intézetének  igazgatója.  1945 —1950: Az azotaemiák  tubuláris  komponensének  és а   tubuláris  eredetű  azotaemiák  mechanizmusának  tisztázása.  1950 — 1955:  A  vese véráramlás  és  a  glomeruláris  fiitráció,  valamint  a  distális  tubulus  folyadókterhelése  között  megállapított  f o r d í t o t t  összefüggés  alapján  leírta,  az  irodalomban  elsőként,  egy  lehetséges  tubulo­glomeruláris  visszacsatolási  mechanizmus  lényeges  vonásait.  E z  a  mechanizmus  10 évvel  később  a  nefrológiai  k u t a t á ­ sok  előterébe  került.  1955 — 1960:  K i m u t a t t a  a  hipothermia  preventív  h a t á s á t  a  posti­ schaemiás  experimentális  akut  veseelégtelenségre  ós  felvetette  másodlagos  intrarenális  haemodinamikai  változások  patogenetikai  szerepének  lehetőségét.  1960  —1975:  A  Sapir­ stein­féle indikátor  megoszlási elv  felhasználásával  az  irodalomban  elsők  között  meghatá­ rozta  a  vesekóreg  és  velő  véráramlását.  A  velőkeringós  szabályozása  és  a  testnedvek  tór­ fogatregulációja között  fontos összefüggéseket  állapított  meg. Elsőként  szolgáltatott  funk­ cionális  bizonyítékokat  a  vesekeringós  postglomeruláris  szakaszának  sajátságos,  morfoló­ giailag  m á r  verifikált,  párhuzamos­soros  elrendeződéséhez,  amely  felismerés  lehetőséget  n y ú j t  a  veseműködés  egyes  élettani  ós  kóros  alkalmazkodási  formáinak  m a g y a r á z a t á r a .  1975­től  a  veseszövet  pusztulását  (csökkenését)  követő  kompenzatorikus  hipertrófia  mechanizmusával  foglalkozik. A  hipertrófiában  és  a  normális  fejlődés során  fellépő  struk­ turális,  funkcionális  és  anyagcsereváltozások  mértékének  ós  időbeli  lefolyásának  össze­ hasonlításával  megállapította,  hogy  — az  általános  irodalmi  felfogással szemben  —  mind­ kettő  ugyanazon  növekedési  mechanizmusra  vezethető  vissza.  Tudományos  közéleti  tevékenysége:  A  Magyar  Élettani  Társaság  f ő t i t k á r a .  Kiemelkedő  szerepe  v a n  a  társaság  tudományos  színvonalának,  súlyának,  nemzetközi  kapcsolatainak  és  tekintélyének  megerősödésében.  Az  1980­ban  Budapesten  megrendezett  Nemzetközi  Élettani  Kongresszus  főtitkára  volt.  Szóleskörű  nemzetközi  szakmai  kapcsolatokkal  ren­ delkezik.  Kitüntetések:  Érdemes  Orvos  (1963),  Akadémiai  jutalom  (1965),  Oktatásügy  Kiváló  Dolgozója  (1970),  MOTESZ  p á l y a d í j  (1979).  Oktatási  tevékenység:  irányító  szere­ pet  tölt  be  a  hazai  korszerű  kórélettani  o k t a t á s  kialakításában.  Társszerzője  a  Hársing —  Kesztyűs:  Kórélettan  c.,  megjelenés  a l a t t  álló  egyetemi  tankönyvnek. 

Bálint  Péter,  Lissák  Kálmán,  Pálos  Á.  László,  Petrányi  Gyula 

839 

Ihász  Mihály  1931­ben,  Vaezaron  született.  Szűkebb  szakterülete:  sebészet,  eebészeti  gastroenterológia.  Doktori  fokozatát  1976­ban  szerezte.  A  Semmelweis  Orvostudományi  E g y e t e m  egyetemi  t a n á r a .  Tanulmányainak  befejezése  u t á n  a  Semmelweis  Orvostudományi  Egyetem  Sebészeti­ M ű t é t t a n i  Intézetében  lett  gyakornok.  1961­ben  —  s a j á t  kérésére  —  a  I I .  sz.  Sebészeti  Klinikára  osztották  be.  1966 — 69  között  ösztöndíjas  aepiráns.  Kandidátusi  értekezését  1969­ben  védte  meg.  1964­ben  a  bécsi orvosegyetemen,  1970­ben  a  müncheni  orvosegyete­ m e n  és  1973 —74­ben  W a s h i n g t o n  Állam  Orvostudományi  E g y e t e m é n  dolgozott.  Doktori  értekezését  1976­ban  v é d t e  meg.  Címe:  ,,A pepticus  fekélyek  sebészi kezelése  vagotomiával  és  annak  pathophysiologies  h a t á s a  az  emésztöszervekre".  Ezt  kővetően,  1977­ben  nevez­ t é k  ki  egyetemi  t a n á r n a k .  Gyógyító  és  t u d o m á n y o s  munkássága  elsősorban  a  gastroenterológia  területére  vonat­ kozik,  azaz  a  gyomor  és  a  béltraktus  sebészetére.  E d d i g  megjelent  tudományos  közlemé­ nyeinek  száma:  92.  68  t u d o m á n y o s  előadást  t a r t o t t  különböző  kongresszusokon.  „Vagoto­ m i a "  című  könyve  az  Akadémiai  Kiadó  gondozásában  jelent  meg  1980­ban.  Tudományos  m u n k á s s á g a  két  területen  nemzetközi  vonatkozásban  is  figyelemreméltó.  Elsők  között  vizsgálta  és  tisztázta,  hogy  a  különböző  sokk­hatások  milyen  reverzibilis  és  irreverzibilis  elváltozásokat  okoznak  a  vékonybél  t r a k t u s b a n ,  és  ezeknek  milyen  sebészeti  következményei  v a n n a k .  Jelentősek  a  különböző  bélelzáródásos  állapotokkal  kapcsolatos  m u n k á i  is.  Kórélettani  felkészültségét  a  sebészet  gyakorlati  területén  is  alkalmazza.  A  duodenalis  fekélyek  sebészi  kezelésére  bevezetett  m ű t é t i  megoldása  jelentős  mértékben  csökkenti  a  mortalitást  és  lerövidíti  az  ápolási  időt.  A  gyomor  funkcionális  sebészete  terén  kifejtett  eddigi  munkássága  h a z a i  viszonylatban  egyedülálló  és  nemzetközileg  is  elismert.  Tudományos  és klinikai  tapasztalatait  az  elmúlt  évben  megjelent  könyvében  közzétette.  Szorgalmas,  tevékeny  és  nagyon  korrekt  m a g a t a r t á s ú  egyén.  A  hallgatók  oktató­nevelő  m u n k á j á b a n ,  különösen  a  sebészeti  gyakorlatok  vezetésén  és előadások  tartásán  keresztül,  folyamatosan  részt vesz.  Jelentős  társadalmi  és  t u d o m á n y o s  közéleti  tevékenységet  f e j t  ki.  Vezetőségi  t a g j a  a  Magyar  Sebész  Társaságnak,  az  Acta  Chirurgica  Szerkesztőségének,  az  MTA­EüM  közös  klinikai  bizottságának,  és  az  MTA  Természettudományi  Főosztály  orvos  főelőadói  munka­ körét  is  ellátta. 

Babies  Antal,  Gegesi  Kiss  Pál,  Lapis  Károly 

Jobst  Kázmér  1924­ben,  Pécsett  született.  Szűkebb  szakterülete:  klinikai  kémia.  Doktori  fokozatát  1974­ben  szerezte.  A  Pécsi  Orvos­ tudományi  Egyetem  Központi  Klinikai  Laboratóriumának  vezető  egyetemi  tanára.  Vegyészmérnöki  t a n u l m á n y a i t  1946­ban  Budapesten  befejezve  1946 — 1952  közt  orvos­ tanhallgatóként  a  P O T E  Kémiai  Intézetében  Carotinoid  és lipidkémiai  vizsgálatokban  vett  részt.  1952­ben  kap  orvosdoktori  diplomát . 1952 — 1968 között  a  P O T E  Kórbonctani  Intézeté­ ben  dolgozik.  Önálló  t é m a k é n t  kezdi  el  a  magnukleinsavak  szubmikroszkópos  szerkezeté­ nek  in  situ  vizsgálatát . Elsőként  írja  le  a  D N S  savlebontásának  kinetikáját  és  bizonyít ja, 

840 

hogy  a  sejtmagok  Feulgen  pozitivitásáért  az  apurinsav  felelős  (Histochemie  1965,  4,  420).  K i m u t a t t a  az  eu­ és heterochromatin  eltérő sav­  és sóérzékenységét,  valamint  a  perinucleo­ Iáris  heterochromatin  szubmikroszkópos  felépítését  (Exp.  Cell  Res.  1970,  63,  204).  Szövet­ tenyészetben  bizonyítja  a  nyugalmi  és  mitozisos  magok,  kromoszómák  rendezett  szerke­ zeti  felépítését  (Acta  Morph.  1970,  18,  131).  1968­ban  megbízást  k a p  a  P O T E  Központi  Klinikai  Kémiai  Laboratórium  vezetésére.  Megszervezi  az  első  önálló,  korszerű  egyetemi  klinikai­kémiai  laboratóriumot.  Szűkebb  szakterületének  fejlesztése mellett  a humán  vérlemezkék  elektrokinetikus  sajátságát  (Brit.  J .  H a e m a t .  1980,  46,  247),  a  környezeti  és  ipari  ártalmaknál  előforduló  toxikus  és  esszen­ ciális  fémeknek  а   szervezet  fehérjéire kifejtett  h a t á s á t  vizsgálja  (Acta  Biochim.  Biophys.  1980,  15,  237).  1973 — 1979  közt  a  P O T E  tudományos,  m a j d  általános  rektorhelyettese  is.  Második  ciklusban  tanácskozó  t a g j a  az  MTA  Orvosi  Osztályának.  K i t ű n ő  előadó  és oktató.  Szorgal­ mazza  a  klinikai  kémiai,  pathobiokémiai  szemléletű  orvosképzést.  J o b s t  Kázmért  sokoldalú  tudományos  eredményei  jelentős  szerepre  predesztinálják  a  klinikai­kémia  fejlesztésében. Kiemeljük  ezt,  m e r t  a  széles  alapon  nyugvó  klinikai  k u t a t á s  egyik  előfeltétele  a  színvonalas  laboratóriumi  h á t t é r .  Ezért  feltétlenül  kívánatos,  hogy  az  Orvosi  Osztály  tagjaként  részt  vegyen  e  tudományfejlesztési  célkitűzések  irányításában. 

Donkoffer  Szilárd,  Flerlcó  Béla,  Hollán  Zsuzsa,  Lissák  Kálmán,  Polinszlcy  Károly,  Tigyi  József 

Kulin  László  1901­ben,  Zilahon  született.  Szűkebb  szakterülete:  csecsemő­ és  gyermekgyógyászat.  Doktori  f o k o z a t á t  1962­ben  szerezte.  A  Debreceni  Orvostudományi  E g y e t e m  Gyermekklinikájának  nyugalmazott  igazgatója.  Kulin  László  1949  februárjától  1972.  június  30­ig  volt  tanszékvezető  egyetemi  tanár,  a  Debreceni  Orvostudományi  Egyetem  Gyermekklinikájának  igazgatója.  Ekkori  nyuga­ lomba  vonulása  óta  u g y a n o t t  szaktanácsadó,  1956/57­ben  a  D O T E  dékánja,  m a j d  1957 —  59  között  rektora  volt.  Négy  tanítványa  lett  professzor  — ebből  kettő  tanszékvezető  ,  kettő  az  orvostudományok  doktora,  29 kórházi  főorvos. Fő  k u t a t á s i  témaköre  a  csecsemő­ kori  sorvadás,  melynek  m a g y a r á z a t á r a  ú j  szemléletet  fejlesztett  ki  és  ennek  alapján  fölfe­ dezte,  hogy  testhőmérsékletre  kondicionált  klíma­miliőben  a  sorvadt  csecsemőknek  a  rom­ lása  megáll,  megindul  a  gyarapodásuk,  egyéb  esetleges  szükséges  kezelések  eredményeseb­ bek,  és  a  továbbiakban  a  fejlődésük  normálissá  válik.  A  nagyon  jelentős,  a  sorvadt  csecse­ mők  számára  életmentő  módszer  hatásmechanizmusának  vizsgálatát  MTA  céltámogatás­ sal  sokoldalúan  irányította.  Kimagaslóan  jelentős  és  nemzetközileg  is  elismert  felfedezéséért  számos  kitüntetésben  részesült:  1953­ban  Kossuth­díj;  1958:  Bókay­emlékércm;  1966:  Schöpf—Mérei­emlék­ érem;  1969:  „Universitas  Budapestiensis  Scientiarum  Medicinae"  (200  éves  jubileumi  emlékérem);  1972:  Munka  Érdemrend  arany  fokozata.  Tudományos  kísérletei,  az  eredmények  logikájával  alaposan  alátámasztott  időtálló  fel­ fedezése,  kiemelkedő  személyi  minősítése  úgy  véljük  érdemessé  teszik  Kulin  Lászlót,  hogy  nála  a  korhatárt,  mint  negatív  tényezőt  ne  vegyük  figyelembe,  ajánlásunkkal  munkássá­ gát  utólag  érdemben  értékeljük  és  régebbi  debreceni  kapcsolataink  alapján  MTA  levelező  tagságra  ajánljuk. 

Lapis  Károly,  Petrányi  Gyula 

841 

László  Ferenc  1934­ben,  Szentesen  született.  Szűkebb  szakterülete:  belgyó­ gyászat,  endokrinológia.  Doktori  fokozatát  1974­ben  szerezte.  A  Szegedi  O r v o s t u d o m á n y i  Egyetem  Önálló  Endokrin  Osztá­ lyának  és  K u t a t ó l a b o r a t ó r i u m á n a k  vezetője.  László  Ferenc  1958  óta  dolgozik  a  Szegedi  Orvostudományi  E g y e t e m  I .  Belklinikáján.  1976­ban  professzori  kinevezést  n y e r t .  1971  ó t a  feladata  az  endokrinológiai  tantermi  elő­ a d á s o k  megtartása,  elnyerte  az  O k t a t á s ü g y  Kiváló  Dolgozója  címet.  Tudományos  k u t a t ó ­ m u n k á j a  során  t i s z t á z t a  a  h y p o t h a l a m u s  —hypophysis  közti  összeköttetés  megszakadása  u t á n  létrejövő  vízanyagcserezavar  mechanizmusát.  K i m u t a t t á k ,  hogy  hypophysis  nyél­ roncsolás  után  károsodik  az ACTH­mellékvesekéreg  rendszer  működése.  A  diabetes  insipi­ d u s  kezelési eljárásainak  vizsgálata  során  elsőként  közölték,  hogy  a  salureticumok  felhasz­ n á l h a t ó k  a  diabetes  insipidus  és  a  pszichés  polydipsia  elkülönítésére.  A  vasopressin  analo­ gok  közül  az  l­deamino­8­D­arginin­vasopressin  (dDAVP)  ós  az  l­deamino­4­valin­8­D­ arginin­vasopressin  (dVDAVP)  antidiuietikus  aktivitását  t a n u l m á n y o z t á k  és  elsőként  publikálták,  hogy  nazalis  alkalma/ás  esetén  az  utóbbi  vegyület  jelentősen  meghaladja  a  d D A V P  hatását.  —  Az  Utrecliti  Farmakológiai  Intézettel  e g y ü t t m ű k ö d v e  k i m u t a t t á k ,  h o g y  a  dDAVP,  ill.  az  antidiuietikus  ós  pressor  hatással  nem  rendelkező  9­desglycin­argi­ nin­vasopre8sin  (DGAVP)  jelentősen  j a v í t j a  a  memória  funkciót  és  megszünteti  a  diabetes  inspidusos  betegek  memória  defektusát.  A  világon  elsőként  írták  le  az  „ a p u d o m a "  t ü n e t ­ együttesét  (1969),  erre  az  adatra  a  t é m á v a l  foglalkozó  valamennyi  t a n k ö n y v  és  kézikönyv  hivatkozik.  A  Párizsi  A t o m k u t a t ó  I n t é z e t  Biokémiai  Tanszékével  e g y ü t t m ű k ö d v e  kidol­ g o z t á k  a  metabolizmus  vizsgálatokra  alkalmas  triciált  vasopressin  analógok  előállításának  módszerét.  Elsőként  sikerült  a  világon  a  3 H­dDAVP  fény  és  elektronmikroszkópos  lokali­ zálása  autoradiográfiás  eljárás  segítségével.  1968­ban  kandidátusi,  1974­ben  d o k t o r i  minősítést  szerzett.  A  fenti  témákból  158  dol­ g o z a t a  jelent  meg.  E g y  154  oldalas  m o n o g r á f i á j a  1968­ban  „Role  of  p i t u i t a i y  stalk  in  w a t e r  metabolism  a n d  regulation  of  ACTH­adrenocortical  system"  címmel  került  kiadás­ r a .  A  „Renal  Cortical  Necrosis:  E x p e r i m e n t a l  Induction  by  H o r m o n e s "  c.  műve  ez  évben  jelent  meg  a  K a r g e r  és  az  Akadémiai  K i a d ó  közös  gondozásában.  Az  MTA  Orvosi  Osztátyának  tanácskozási  jogú  t a g j a ,  a  MOTESZ  Endokrin  és  Anyag­ csere  Társaság  vezetőségi  tagja,  az  MTA­EüM  Endokrin  Bizottságának  alelnöke,  az  Egye­ t e m i  Tanács  tagja,  t ö b b  hazai  és  nemzetközi  társaság  tagja. 

Babies  Antal,  Gegesi  Kiss  Pál,  Stark  Ervin 

842 

Romhányi  György  1905­ben,  Száron  született.  Szűkebb  szakterülete:  kórbonctan,  molekuláris  biológia  (molekuláris  szerkezettan).  Doktori  foko­ zatát  1968­1 »in  szerezte.  A  Pécsi  Orvostudományi  Egyetem  tudományos  tanácsadója.  1951 —1976­ig  a  Pécsi  Orvostudományi  Egyetem  Kórbonctani  Intézetének  tanszék­ vezető  egyetemi  t a n á r a  volt.  Világviszonylatban  egyik  úttörője  a  polarizációs  optika  mo­ lekuláris  biológiai  szerkezet­kutatásra  való  alkalmazásának.  Kidolgozta  ós  elemezte  a  to­ po­optikai  reakciók  (magát  a  fogalmat  is  ő  vezette  be)  elméleti  és  gyakorlati  vonatkozá­ sait,  a  reakciók  kialakulásának  feltételeit,  s  azok  típusait  (Ann.  Histochem.  Suppl.  2,  207,  1962).  Több  évtizedes  munkássága  során  számos  topo­optikai  reakciót  dolgozott  ki  ós  al­ kalmazásával  kimagasló  eredményeket  ért  el.  így,  t ö b b  évtizeddel  az  elektronmikroszkó­ pos  vizsgálatok  előtt,  felismerte  az  amyloid  micelláris  s t r u k t ú r á j á t  (Zb.  alig.  P a t h .  path.  Anat.  80,  411,  1943),  az  órfali  rugalmas  rost  spirális­fibrilláris  szerkezetót  (Nature,  182,  929,  1958).  Igen  értékes  adatokat  szolgáltatott  a  kötőszöveti  alapállomány,  a  kollagén  rostok,  a  nukleinsavak,  a  szerkezetlipoidok  ós  a  biológiai  membránok  ultrastruktúrájáról.  Megállapította  többek  között, hogy a kötőszöveti  alapállomány  komponensei  szubmikrosz­ kóposan  rendezett  f o r m á b a n  vannak  jelen  a  kollagén  vázzal  azonos  orientációban  (Acta  histochem.  lő,  201,  1963).  Két  formáját  különböztette  meg  a  formaiinban  rögzített  kolla­ gén  rostoknak,  a  steno­  és  a  porokollagónt.  A  membránfelszíni  cukor  komponensek  térbeli  orientációjának  megítélésére  bevezette  az  aldehid­biszulfit­toluidinkék  reakciót,  amellyel  molekuláris  szinten  kaphatók  indirekt  adatok  a  membrán  cukor  komponenseinek  térbeli  helyzetéről  (Histochemistry  43,  333,  1975).  R o m h á n y i  professzor  iskolát  teremtett  nemcsak  itthon,  hanem  az  ország  h a t á r a i n  túl  is.  Számos  hazai  t u d o m á n y o s  társasági  tagság  mellett  t a g j a  az  Európai  Patológus  Társaság­ nak,  az  Európai  Hisztokémikus  Társaságnak,  tiszteleti  t a g j a a Német  Akadémia  Leopoldi­ na  Társaságának.  Szerkesztőbizottsági  t a g j a  a  Zentralblatt  f ü r  allgemeine  Pathologie  und  Pathologische  Anatomie,  valamint  az  E x e e r p t a  Mediea  Patológiai  Szekciójának.  Nemzetközi  viszonylatban  kiemelkedő  tudományos  munkássága  rendkívül  értékes  okta­ tási  tevékenységgel  párosul.  Több  mint  két  évtizeden  keresztül  a  Pécsi  Orvostudományi  Egyetem  legendás  hírű  oktatója,  előadója  volt.  Kitüntetései:  Állami  Díj,  Munka  Érdem­ rend  a r a n y  fokozata,  Az  Oktatásügy  Kiváló  Dolgozója,  Kiváló  Orvos,  Pécsi  Orvostudo­ mányi  Egyetem  Pro  Universität«  aranygyűrű. 

Halász  Béla,  Lapis  Károly,  Törő  Imre 

Schüler  Dezső  1927­ben,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  gyer­ mekgyógyászat,  humángenetika.  Doktori  f o k o z a t á t  1972­ben  szerezte.  A Semmelweis  Orvostudományi  E g y e t e m  I I .  Gyermek­ klinikája  és  az  Országos  Csecsemő­  és  Gyermekegészségügyi  Intézet  igazgatója.  Egyetemi  tanulmányait  1951­ben  „ S u m m a  cum  l a u d e "  fejezte be.  Klinikai  tudományos  k u t a t ó m u n k á j á n a k  elméleti  megalapozását  jelentette  a  Kórbonctani  Intézetben  Baló  pro­ fesszor  mellett  eltöltött  négy  év  (1949  ­1953).  K u t a t ó m u n k á j á n a k  előterében  a  humán­ genetika  és  a  gyeiniekkori  rosszindulatú  betegségek  tanulmányozása  áll.  Leírta  az  örök­ lött  és  szerzett  csökkent  kromoszóma  stabilitást.  E  fogalom  azóta  tankönyvi  tétellé  vált. 

843 

E l s ő k é n t  vezette  be  h a z á n k b a n  az  emberi  kromoszómák  vizsgálatát  (I960).  Elsők  között  vizsgálta  1963­ban  gyermekkori  leukaemiákban  a  sejtgenetikai  elváltozásokat  és  a  gyó­ g y u l t  esetekben  k i m u t a t h a t ó  m a r a d a n d ó  elváltozásokat.  Megállapította  a  volt  leukaemiá­ sok  limfooitáinak  ciklusidejében  bekövetkezett  eltéréseket,  és  k i m u t a t t a  az  izolált  leu­ k a e m i á s  sejtek  szénhidrát­anyagcseréjének  sajátosságait.  Első  hazai  leírója  a  Pneumocys­ t i s  cariniinek,  az  essentialis  pulmonalis  haemosiderosis  allergiás  eredetének,  a  veleszületett  szívizom­elhalásnak,  az  újszülöttkori  lipoid  pneumoniának  és  az  óriás­sejtes  pneumonia  előfordulásának  p a r o t i t i s  epidemicaban.  Tudományos  dolgozatainak  száma  116,  melyből  03 idegen  nyelvű.  K ö n y v  és  könyvrész­ letek  száma:  10.  1978 — 80  között  megjelent  munkáit  a  Science  Citation  I n d e x  szerint  42  alkalommal  idézik.  10  évvel  ezelőtt  megszervezte  a  Gyermekkori  Leukaemia  Munkacsoportot,  mely  a  terá­ piás  eredményeket  nemzetközi  szintre  emelte.  Kiemelt  feladatának  tekintette  a  hazai  per i­ natalis­  és csecsemő­halálozás  csökkentését.  Személyesen  vizsgálta  a  hazai  újszülött  osztá­ lyok  munkásságát  és  r á m u t a t o t t  a  t e n n i v a l ó k r a .  Munkásságának  hazai  elismeréseként  Markusovszky­díjat,  Bókay­emlékérmet,  akadé­ m i a i  pályadíjat  k a p o t t .  Első  főtitkára  volt  a  Humángenetikai  Társasúgnak,  f ő t i t k á r a  a  K o r á n y i  Társaságnak.  Az  Egészségügyi  T u d o m á n y o s  Tanács  t a g j a . Nemzetközi  szer eplése:  1960­barr  francia  állami  ösztöndíjat  k a p o t t ,  1964­ben  vendégkutató  Philadelphiában,  1974­ben  a  British  Council  vendége,  1976­ban  öt  előadás  az  USA­ban,  1977­ben  az  Egész­ ségügyi  Világszervezet  (WHO)  t a n á c s a d ó j a  Prágában  m a j d  Koppenhágában,  1979­ben  előadásokat  t a r t o t t  Líbiában,  1980­ban  K u b á b a n .  Tiszteletbeli  tagja  az  N D K  Gyermek­ gyógyász,  valamint  Haenratológiai  Társaságának  és a  K u b a i  Gyermekgyógyász  és  Haerna­ tológus  Társaságnak.  1980­ban  az  I n t e r n a t i o n a l  Society  of  Paediatrie  Orreology  vezetősé­ gének  tagja.  1979­ben  megalapította  az  European  Children's  Leukaemia  Workshop­ot.  1981­ben  az  I n t e r n a t i o n a l  College  of  Paediatrician  szenátusának  t a g j á v á  választotta.  Jelent ős  szer epet  tölt  be  a  tudományos  ut ánpótlás  nevelésében. 

Hollán  Zsuzsa,  Kerpel­Fronius  Ödön 

Somogyi  Endre  1922­ben,  K i s v á r d á n  született.  Szűkebb  szakterülete:  igazság­ ügyi  orvostan,  ultrastruktúra­kutatás.  Doktori  f o k o z a t á t  1972­ ben  szerezte.  A  Semmelweis  Orvostudományi  E g y e t e m  Igaz­ ságügyi  Orvostani  Intézetének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Kutatásairól  173 közleményben,  t o v á b b á  18 könyvben,  ill.  könyvfejezetben  számolt  be  E g y e t e m i  t a n k ö n y v e  4.  kiadásban  jelenik  meg.  Kiemelkedőek  az  elektromos  áramnak  a  szervezetre  gyakorolt  hatását  a világirodalomban  közölt  legnagyobb  anyagon  — több  mint  400  villámsújtott  egyénen  —  végzett,  a l a p k u t a t á s  jellegű  elemzó  vizsgálatai.  Elsőként  v e z e t e t t  be  kromoszómavizsgálatokat  a  származás  megállapításában.  Nemzetközileg  is  el­ ismert  összehasonlító  vizsgálatokkal  t i s z t á z t a  az érpótlásra  használt  anyagok  alkalmassági  követelményeit.  T ö b b  mint  ezer  szívsebészeti  boncolás  alapján  ú j  a d a t o k a t  szolgáltatott  a  „low  o u t p u t "  szindróma  és  a  multifokális  mikronekrózisok  kialakulásának  ismeretéhez.  Többszáz  hirtelen  szívhalál  vizsgálata  a l a p j á n  m u t a t t a  ki  a  szimpatikus  ganglionok  elvál­ tozásainak  fontosságát.  Ü j  elektronmikroszkópos  és  autoradiográfiás  eljárásával  leírta  a  k á l c i u m  anyagcsere  változását  a  különböző  típusú  szívizommegbetegedésekben  és  a  hirte­ len  halált  okozó  angina  pectorisban. 

844 

A  Nemzetközi  Igazságügyi  Orvosi  és  Szociális  Orvosi  Akadémia  tagja,  19(i7­t61  1970­ig  f ő t i t k á r a . Tagja a Francia,  az NSZK, az N D К   Igazságügyi Társaságnak,  a Royal  Microscop­ ical  Sooiety­nek.  Az  International  Association  for  Accident  and  Traffic Medicine  m a g y a r  nemzeti  képviselője,  a  J o u r n a l  of  Legal  Medicine  társszerkesztője,  az  E x c e r p t a  Medica  Abstract,  az  Inform  (USA),  az  American  J o u r n a l  of  Forensic  Modicine  and  Pathology  szer­ kesztőbizottsági  tagja. Az  Acta  Morphologica  főszerkesztője. A  Magyar  Igazságügyi  Orvo­ sok  Társaságának  elnöke.  Társadalmi  tevékenysége:  a  SOTE  Altalános  Orvostudományi  Karának  dékánhelyetteso  1966 ós  69  közt,  jelenleg  az  egyetem  t u d o m á n y o s  rektorhelyettese.  23 éve  tagja,  több  mint  másfél évtizede  alelnöke  az  Egészségügyi  Tudományos  Tanács  Igazságügyi  Bizottságának.  T a g j a  az  MTA  Patológiai  Bizottságának  a  T I T  Országos  Egészségügyi  Választmányának  és  a  Fővárosi Tanács  Egészségügyi  és  Szociális  Állandó  Bizottságának  elnöke. Több  kitün­ tetésben,  díjban  — többek  között  Akadémiai  Díjban  —  részesült.  A  fentiek  alapján  minden  tekintetben  méltónak  t a r t j u k  az  MTA  levelező  tagságára. 

Bálint  Péter,  Gegesi  Kiss  Pál,  Knoll  József,  Lapis  Károly 

Takács  Lajos  19 24­ben,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  a  veseműködés  ós  a  vérkeringés  élettana  és  kórtana.  Doktori  fokozatát  1964­ben  szerezte.  A  Semmelweis  Orvostudományi  Egyetem  IT.  Belklinikájának  tudományos  tanácsadója  ós  a  Kísérleti  Laboratórium  vezetője.  Takács  Lajos  orvosi  diplomáját  a  budapesti  orvoskaron  „Sub  Laurea  Alrnae  M a t r i s "  minősítéssel  1948­ban  szerezte.  Az  É l e t t a n i  Intézetben  dolgozott  1946 — 1952  között.  Azóta  munkahelye  a  III.,  ill.  II.  Belklinika,  ahol  MTA  státuszon  a  nephrológiai,  ill.  kerin­ gési  k u t a t ó m u n k á t  irányítja.  1969­ben  MOTESZ  Díjat,  1971­ben  Akadémiai  D í j a t  k a p o t t .  Eredményeinek  zömét  a  hypoxiás  állapotok  keringósregulációja,  perctérfogat  szabályo­ zása,  a  kisvérköri  keringés,  a  terhes  uterus  keringése,  tumorok  keringése,  a  reaktív  hype­ raemia,  ós  a  denervációs  diuresis  vizsgálatával  érte  el.  Munkái,  elsősorban  a  perctérfogat  eloszlására  ós  a  denervációs  diuresisre  vonatkozóak,  nemzetközi  visszhangot  váltottak  ki.  A  felsorolt  témák  közül  az  utóbbi  néggyel  a  doktori  disszertáció  utáni  időszakban  foglal­ kozott.  A  lényegesebb  eredmények:  a )  A  terhes  uterus  nem  vesz  részt  véreztetést  követő  keringési redistributioban.  b)  Kísérletes t u m o r o k  erei igen különböző  behatásokra  egyetlen  mintázattal,  rezisztencia  emelkedéssel  válaszolnak,  c)  A  denervációs  diuresis  és  natriuresis  elsődleges  oka  a  proximalis  tubuláris  reabszorpció  csökkenése.  Denerválást  követően  szá­ mos  anorganikus  és organikus  anyag  t r a n s z p o r t j a  is csökken.  Ügy  látszik,  az  idegi  kapcso­ latok  megszüntetése  a  proximális  tubuláris  transzport  folyamatok  általános  csökkenésére  vezet.  K é t  k ö n y v  szerkesztője,  10 könyvrészlet,  172  (ebből  52 magyar  nyelvű)  közlemény  szer­ zője vagy  társszerzője. Takács  Lajos  1946 — 52  között  az  É l e t t a n i  Intézet,  1972 ó t a  a  Kísér­ leti  K u t a t ó  intézet  (SOTE  I I .  Élettani  Intézet)  o k t a t ó m u n k á j á b a n  vesz  részt.  U t ó b b i  el­ ismeréseképpen  c. egyetemi  t a n á r i  címet  k a p o t t .  Kongresszusi  meghívásai  közül  kiemelen­ dő:  referens  volt  1960­ban  a  stockholmi  ,,Shock­Symposium"­on,  1970­ben  P a s a d e n á b a n  a  „Local  regulation  of  blood  flow"  szimpóziumon,  m a j d  1974­ben  a  Nemzetközi  Élettani,  1978­ban  a  Nomzetközi  Nephrologus  Kongresszuson.  A  27. Nemzetközi  É l e t t a n i  Kongresz­ szuson  Párizsban  kerekasztal  konferenciát  vezetett.  Tudományos  közéleti  és  társadalmi 

845 

tevékenysége:  t i t k á r a  az  MTA­EüM  Keringési  Bizottságának,  a  Magyar  É l e t t a n i  Társaság­ n a k ,  t a g j a  az  MTA  Bioregulációs  Koordinációs  Tanácsnak,  és  az  EüM  Országos  Laborató­ r i u m  Intézeti  Kollégiumának.  Elnöke  volt  a  28.  Nemzetközi  Élettani  Kongresszus  prog­ rambizottságának  és  vese­szekciójának.  Fentiek  alapján  T a k á c s  Lajos  megválasztását  javasoljuk  és  melegen  t á m o g a t j u k . 

Kerpel­Fronius  Ödön,  Lissák  Kálmán,  Petrányi  Gyula 

Tariska  István  1915­ben,  Kölesén  született.  Szűkebb  szakterülete:  klinikai  neuropatológia,  a  vírus,  különösen  a  lassúvírus­betegségek,  szenilis  bántalmak,  alkoholizmus.  Doktori  fokozatát  1980­ban  szerezte.  Az  Országos  Ideg­  és  Elmegyógyászati  Intézet  főigaz­ gató­főorvosa,  egyetemi  tanár.  Neuropatológiai  tevékenységét  1938­ban  kezdte  meg  mint  Sántha  K á l m á n  t a n í t v á n y a .  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  fóbb  irányai:  1.  Fertőzéses  idegbetegségek.  Fontos  ú j  meg­ állapításokat  t e t t  a  veszettség  vírusának  speciális  neurotropiáját  illetően,  a  subacut  prog­ resszív  panencephalitis  szövettani  jellemzésében,  valamint  a  kórokozó  jellegére,  illetve  a  vírusrészecskék  jellegére  és  elhelyezkedésére,  és  közvetve  a  vírus  megtelepedésére  és  sejt­ beli  fejlődésére  vonatkozólag.  Az  irodalmi  adatokkal  szemben  megállapította,  hogy  Ma­ gyarországon  csak  a  kanyaró­vírus  szerepe  volt  igazolható  e  betegség  keletkezésében.  Leg­ ú j a b b  érdeme  az  Enterovirus­71  által  okozott  agygerincvelői  elváltozások  jellemzése.  2.  Az  agy  atrophiás  folyamatai.  A  spongiosus  encephalopathiára  jellemző  elváltozások  eddig  legszabatosabb  fogalmi  elhatárolása;  a  klinikai­fiziológiai  és  a  neuropathologiai  lele­ tek  egybevetése  a  m u n k a t á r s a i v a l  végzett  vizsgálatok  alapján  lehetővé  teszi  e  megbetege­ dések  felismerését.  K ö r ü l h a t á r o l t a  az  Alzheimer­féle  betegség  gliosus  típusát.  Az  alkoho­ lizmus  neuropatliologiájáról írt  közleményei  gazdagították  a  kisagy­atrophia  és a  Marchia­ fava­Bignami­betegség  ismeretét,  valamint  a  különböző  alkoholos  elváltozások  kölcsönös  vonatkozásait.  Mint  az  Országos  Ideg­  és  Elmegyógyászati  Intézet  neuropatológiai  laboratóriumának  vezetője  szorosan  e g y ü t t m ű k ö d ö t t  a  klinikusokkal.  Személyes  m u n k á j a  a  klinikai  és  a  neuropatológiai  leletek  összefüggésének  tanulmányozása.  Sokoldalúan  együttműködik  az  Országos  Közegészségügyi  Intézet  vírus  elleni  oltóanyag  laboratóriumával  az  ún.  „lassú­ vírus"­fertózések  t e r ü l e t é n .  Különös  elismerést  érdemel  sokirányú  szervező  és  irányító  m u n k á j a  közben  is  f e n n t a r t o t t  személyes  k u t a t ó  tevékenysége,  amely  messze  túlterjed  a  neuropatológia  területén.  F ő t i t k á r a  volt  a  V I I .  Nemzetközi  Neuropathologiai  Kongresszusnak  (Budapest,  1974),  és  egyik  szerkesztője  az  erről  készült  kétkötetes  előadásgyűjteménynek.  Idegen  nyelvű  közleményeire  nemcsak  cikkek,  hanem  német  és  angol  tankönyvek  és  kézikönyvek  is  hi­ v a t k o z n a k .  Tariska  I s t v á n ,  mint  a  m a g y a r  neuropatológia  hagyományainak  őrzője,  mint  k u t a t ó  és  mint  tudományszervező,  t u d o m á n y á g á n a k  nagyrahivatott  kiváló  képviselője. 

Hollán  Zsuzsa,  Kerpel­Fronius  Ödön,  Környey  István 

846 

Varró  Vince  1921­ben,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  belgyó­ gyászat,  gastroenterológia.  Doktori  fokozatát  1965­ben  szerezte.  A Szegedi  Orvostudományi  Egyetem  I. Belklinikájának  tanszék­ vezető  egyetemi  tanára.  Tudományos  tevékenységét  a  belgyógyászaton  belül  elsősorban  a  klinikai  és  kísérletes  gastroenterológia  területén  folytatja. Munkatársaival  együtt  főleg a  gastro i nt estinalis  bio­ a k t i v  peptidek  hatásmechanizmusával,  metabolizmusával  és  a  bélfelszlvódásra  gyakorolt  hatásával  foglalkozik,  részint  az  MTA  támogatásával,  részint  nemzetközi  kooperációban  (SZUTA.,  I N S E R M  Paris­Saclay).  Értékesek  a  gyomor­vékonybél  specifikus  szervfunk­ ciójának  és keringésének  kapcsolatával  foglalkozó,  valamint  az idült  hasnyálmirigygyulla­ dás  kezelésének  ú j  lehetőségeit  feltáró vizsgálatai.  Több  mint  220 t u d o m á n y o s  közleménye  jelent  meg,  jórészük  idegen  nyelven  is.  A  Science  Citation  Index  1964—76  között  t ö b b  mint  200  idézetet  t a r t  nyilván  munkáiról,  azóta  ez  a  szám  jelentősen  növekedett.  H á r o m  önálló  monográfia  mellett  fejezetet  írt  öt  külföldi  és  öt  hazai  monográfiában,  ill.  kézi­ könyvben.  1956  óta  számos  nemzetközi  ós hazai  kongresszuson  t a r t o t t  felkérésre  referátu­ m o t . Tudományos  tevékenységéért  H e t é n y i  Emlékéremmel  (1961), és  Markusovszky­díjjal  (1963,  1967)  jutalmazták.  Nemzetközi  elismertségére  utalnak  tisztségei:  „honoris  causa"  elnöke  a  Gastroenteroló­ giai Világszervezetnek,  1976 ­  80 között  választott  elnöke  volt  az  Európai  Gastroenteroló­ giai Társaságok  Szövetségének. Tiszteletbeli  t a g j a  az N D K ,  Lengyel  és  CsehszlovákGastro­ enterológiai  Társaságnak,  választott  t a g j a  a  Francia  Gastroenterológiai  Társaságnak.  1976­ban  az  Európai  Gastroenterológiai  Társaságok  Szövetségének  négyévenként  rende­ zett  kongresszusának  elnöki  tisztét  t ö l t ö t t e  be  Budapesten.  Tagja  t ö b b  külföldi  és  hazai  t u d o m á n y o s  társaságnak,  szűkkörű  t u d o m á n y o s  klubnak  (European  Gastro  Club,  P r o u t  Club  (London),  Cercle  André  Lambling  (Párizs)  stb.)  és  t ö b b  külföldi  szaklap  szerkesztő­ bizottságának .  „A  Felsőoktatás  Kiváló  Dolgozója"  (1970),  Kiváló  Orvos  (1979). 

Pálos  Á.  László,  Petrányi  Gyula 

Vizi  E.  Szilveszter  1936­ban,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  gyógy­ szertan,  klinikai  farmakológia.  Doktori  fokozatát  1977­ben  szerezte.  Az  MTA  Kísérleti  Orvostudományi  Kutatóintézetének  tudományos  igazgatóhelyettese.  1961­ben  végzett  a  Budapesti  Orvostudományi  Egyetemen.  1959 — 1981  között  a  Semmelweis  Orvostudományi  E g y e t e m  Gyógyszertani  Intézetében  dolgozott  fő­,  illetve  másodállásban,  1978­tól  egyetemi  t a n á r k é n t .  1981­ben  nevezték  ki  jelenlegi  munkahe­ lyére.  T ö b b  m i n t  két  évtizede  foglalkozik  az  idegrendszer  kémiai  ingerületátvitelének  élettani  szabályozásával  és  gyógyszeres  befolyásolhatóságával.  Munkássága  ú t t ö r ő  jellegű.  K u t a ­ tási  eredményei  elsősorban  a  neurokémiai  ingerületátvitel  preszinaptikus  szabályozásá­ val  kapcsolatosak.  A  preszinaptikus  gátlás  első  neurokémiai  bizonyítékait  szolgáltatta  (Br.  J .  P h a r m a c .  36:  10,  1969)  és  Knoll  akadémikussal  közösen  igazolta  ennek  élettani 

847 

jelentőségét.  Elsőként  m u t a t t a  ki,  hogy  az  ingerületátvitel  preszinaptikus  modulációja  a  központi  idegrendszerben  is  fennáll  dopaminerg  (Neuroacience  2:  943,  1977),  szerotoni­ nerg  (Brain  Res.  212:  89,  1981),  valamint  noradrenerg  és  kolinerg  neuronok  között  (Neuroscience  5:  2139,  1980).  Megállapította,  hogy  a  gyomor­bél  hormonok  közül  a  gaszt­ rin  és  a  kolecisztokinin  az  eddigi  elképzelésekkel  szemben  n e m  közvetlenül  a  simaizom­ sejtekre  hat,  hanem  kolinerg  neuronokból  acetilkolint  szabadít  fel  (Gastroenterology  64:  268,  1973).  Knoll  akadémikussal  közösen  leírta  a  kolinerg  ingerületátvitel  adenozinnal  illetőleg  ATP­vel  t ö r t é n ő  preszinaptikus  modulálását  (Neuroscience  1:  391,  1976).  Észle­ leteit  több  laboratóriumban  megerősítették  ós  megfigyeléseinek  általános  jellege  beiga­ zolódott.  Közleményei  (56)  színvonalas  nemzetközi  folyóiratokban  jelentek  meg.  Számos  könyv­ részletet  írt,  több  k ö n y v e t  szerkesztett  önállóan  vagy  társszerzővel.  Elsőszerzős  munkáira  1980­ban  közel  150  külföldi  szerző  hivatkozott.  Ü t t ö r ő  jellegű  munkásságának  nemzet­ közi  elismerését  jelzi,  hogy  összefoglaló  t a n u l m á n y  megírására  (Progr.  in  Neurobiol.  12:  181,  1979)  kérték  fel  ós  1980­ban  a  Nobel­díjak  kiosztása  alkalmából  rendezett  Nobel  konferencián  előadás  t a r t á s á r a  hívták  meg.  T a g j a  az  angol  és  a  német  Farmakológiai  Társaságnak,  a  Nemzetközi  Agykutató  Szervezetnek,  szerkesztőbizottsági  t a g j a  a  „Neuroscience"  ós  a  „ J o u r n a l  of  Autonomic  P h a r m a c o l o g y "  nemzetközi  folyóiratoknak.  F ő t i t k á r a  a  Magyar  Farmakológiai  Társaságnak,  t a g j a  az  Egészségügyi  Tudományos  Tanács  elnökségének  és  plónumának,  az  MTA  Neurobiológiai  Bizottságának  és  tanácsko­ zási  jogú  tagja  az  MTA  Orvosi  Tudományok  Osztályának.  1973­ban  akadémiai  j u t a l o m b a n ,  1976­ban  miniszteri  dicséretben  részesült  és  elnyerte  a  Semmelweis  O r v o s t u d o m á n y i  Egyetem  Kiváló  O k t a t ó j a  kitüntetést.  1978­ban  Akadé­ miai  Díjat  kapott  és  1980­ban  a  Munka  É r d e m r e n d  ezüst  fokozatával  t ü n t e t t é k  ki. 

Halász  Béla,  Lissálc  Kálmán,  Pásztor  Emil,  Petrányi  Gyula 

Műszaki  Tudományok  Osztálya 

1936­ban,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete  az  elektronikus  áramkörök  ebnélete,  elektronikus  eszközök  és  berendezések  tervezési  módszerei.  Doktori  fokozatát  1973­ban  szerezte.  Az  MTA  Központi  Fizikai  Kutatóintézetének  tudomá­ nyos  tanácsadója.  Szakterületének  nemzetközileg  elismert  művelője,  aki  az  elektronikus  áramkörök  el­ méletében  lényegesen  ú j ,  az  automatizált  mérnöki  tervező  rendszerek  létrehozása  terüle­ t é n  pedig  a  hazai  fejlődés  szempontjából  meghatározó  jelentőségű  eredményeket  ért  el.  1959  ós  1970  között  a  Távközlési  Kutatóintézetben,  a  szólessávú  rádiórelórendszerek  ú j  mikrohullámú  á r a m k ö r e i n e k  eredményes  k u t a t á s á b ó l  ós fejlesztéséből kiindulva,  j u t o t t  el az elektronikai á r a m k ö r ö k  realizációs elméletének  lényeges továbbfejlesztéséig, a  témakör  nemzetközi  irodalmát  t e k i n t v e  lényeges  ú j  eredményekig.  Ezek  alapján  nyerte  el  1971­ ben  az  Akadémiai  D í j  I I .  fokozatát,  a  H T E  P u s k á s  T i v a d a r  Díját,  m a j d  —  1973­ban,  kandidátusság  k ö z b e i k t a t á s a  nélkül  — a  műszaki  t u d o m á n y o k  doktora  fokozatot,  vala­ m i n t  szabadalmi  a k t i v i t á s á é r t  1968­ban  a  Kiváló  Feltaláló  cím  a r a n y  fokozatát.  Minderre  építve,  1969  és  1975  k ö z ö t t  jelentőe  személyes  hozzájárulásokkal,  tudományos  iskola  létrehozásával  és  i r á n y í t á s á v a l  tervezési  és  elemzési  módszerek  és  eljárások  sorát  dolgozta 

848 

ki  egy  átfogó  automatizált  tervezőrendszer  hazai  létrehozása  céljából.  E  m u n k a  folytatá­ saként  az  1975— 1980  időszakban  — most  már  szélesebb  körű  csoportmunkához  n y ú j t o t t  ugyanilyen  jellegű  hozzájárulásokkal  —  jött  létre  ez  a  tervező  rendszer.  E z t  1980  végéig  —  különféle  kiépítésben  —  két  vezető  külföldi  és  négy  hazai  iparvállalatnál  és  kutató­ fejlesztő intézetbe  vezették  be a  mindennapos  gyakorlati  munkába.  E z  utóbbi  eredmények  a l a p j á n  nyerte  el  1980­ban  a  Munka  Érdemrend  ezüst  fokozatát.  Az  iskola  hatékonysá­ gára  jellemző,  hogy  résztvevői  közül  a  mai  napig  nyolcan  szereztek  k a n d i d á t u s i  fokozatot  és  egy  doktori  értekezést  n y ú j t o t t a k  be.  Mindezt  a  tevékenységet  Csurgay  Á r p á d  1959­tól  1980­ig  a  Távközlési  Kutatóintézet­ ben  végezte,  az  utóbbi  években  mint  tudományos  igazgató.  1980  ó t a  az  MTA  Központi  Fizikai  Kutatóintézetézetében  f o l y t a t t a  áramkörelméleti  k u t a t á s a i t  és  járult  hozzá  — mélyreható  elemző — feltáró — tervező  munkával  —  az  elektronikai  ipar  ú j  kutatási  programjainak  kialakításához.  Munkáit  rendszeresen  publikálta  a  hazai  és  a  nemzetközi  irodalomban.  T a g j a  a  Tudományos  Minősítő  Bizottság  plénumának,  elnökségi  és  végrehajtóbizott­ sági  t a g j a  a  Híradástechnikai  Tudományos  Egyesületnek,  megalapítása  ó t a  helyettes  főszerkesztője  a  „Circuit  Theory  and  Applications"  folyóiratnak. 

Gsibi  Sándor,  Vámos  Tibor 

Halász  Ottó  1927­ben,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete  a  mű­ szaki  mechanika,  az  acélszerkezetek  méretezése.  Doktori  fokoza­ t á t  1977­ben  szerezte.  A  Budapesti  Műszaki  E g y e t e m  tanszék­ vezető  egyetemi  tanára.  A  műszaki  mechanika  terén  végzett  céltudatos  k u t a t ó  m u n k á j a ,  és  a  körülötte  kialakult  kutatócsoport  tevékenysége  jelentősen  hozzájárult  az  acél­  és  fémszerkezetek  nemzetközi  élvonalnak  megfelelő  hazai  méretezési  rendszere  kiépítéséhez.  Kiemelkedően  jelentősek  a  vékonyfalú  rúdszerkezetek  stabilitásával  kapcsolatos  k u t a t á s a i ,  melyek  szakkönyvben  is  publikált  és  műszaki  előírásba  foglalt  eredményei  a  könnyűszerkezetes  kormányprogram  keretében  bevezetett  k ö n n y ű  acélszerkezetek  tömeges  gyártását  és  al­ kalmazásáWiészítették  elő.  A  posztkritikus  állapotra  vonatkozó  vizsgálatai  a  liídszabály­ zati  előírások  továbbfejlesztésének  alapjait  rakták  le,  és  a  nagyszilárdságú  acélfajták  ki­ t e r j e d t  alkalmazását  hivatottak  előkészíteni.  E  tevékenység  elismeréseként  a  szocialista  országok  tudományos  akadémiái  együttműködése  keretében  k u t a t o t t  „Vékonyfalú  és  térbeli  rúdszerkezetek"  téma  koordinálásával  bízták  meg.  A  nagy  hazai  hagyományokkal  rendelkező  képlékenységtani  k u t a t á s o k a t  elméleti  tételekkel  és  nemzetközileg  is  jelentősnek  ítélt  kísérletekkel  fejlesztette  t o v á b b .  Instabi­ litási  jelenségek  és  ismétlődő  terhek  hatásának  vizsgálatával  a  kóplékenységtan  széles­ körű  acélszerkezeti  alkalmazását  segítette  elő.  A  60­as  évektől  aktívan  vesz  részt  akadémiai  bizottságok  m u n k á j á b a n .  1964  óta  tagja,  1980  ó t a  elnöke  a  TMB  Építési,  építészeti  és  közlekedéstudományi  Szakbizottságnak.  T a g j a  az  Egyesült  Államokban  székelő  Stabilitási  K u t a t á s i  Tanácsnak.  Közreműködött  a  fémszerkezeti  stabilitási  k u t a t á s o k  összefoglalását  szolgáló  1976 — 77.  évi  nemzetközi  rendezvénysorozat  (tokiói,  ličge­i, washingtoni,  budapesti  kollokvium)  és ezek  eredményeit  b e m u t a t ó  nemzetközi  kiadvány  előkészítésében,  mint  a  kelet­európai  rendezvény  szer­ vezője  és  a  kiadvány  megfelelő  fejezetének  szerkesztője.  A  Nemzetközi  Híd­  és  Magas­ építési  Egyesület  és  a  Nemzetközi  Törésmechanikai  Kongresszus  m a g y a r  nemzeti  bizott­

4  Magyar  Tudomány  1981/11­12 

849 

ságának  elnöke.  A  hazai  törésmechanikai  kutatásokat  is  b e m u t a t ó  1980.  évi  budapesti  nemzetközi  konferencia  előkészítője  és  egyik  rendezője  volt.  1967  óta  a  Budapesti  Műszaki  Egyetem  Acélszerkezetek  Tanszékének  tanára;  1968  óta  annak  vezetője.  1967 — 73  között  és  1981  óta  az  Építőmérnöki  K a r  dékánja.  Dékánként  kezdeményezte  és  megvalósította  a  kar  ú j  tantervét,  a  kari  számítástechnikai  és  labora  tóriumi  oktatás  kiterjesztését.  A  BME  Építőipari  Laboratórium  létrehozásának  egyik  kezdeményezője  és  első  igazgatója  volt.  A  Hazafias Népfront  Országos Tanácsának  tagja. 

Gábor  László,  Szabó  János 

Ignácz  Pál*  1911­ben,  Bécsben  született.  Szűkebb  szakterülete:  transzfor­ mátorok,  nagyfeszültségű  és  szigeteléstechnika,  folyadékok  molekuláris  stuktúrája.  Doktori  fokozatát  1959­ben  szerezte.  A Villamosenergiaipari  Kutatóintézet  nyugalmazott  igazgatója.  Ignácz  Pál  Kossuth­díjas  villamosmérnök,  fizikus,  1935 —48­ig  a  Ganz  Villamossági  Gyár  mérnöke,  ill.  főmérnöke.  Alapító  igazgatója  és  felfejlesztője a  Villamos  Energetikai  Kutatóintézetnek  ( 1 9 4 9 ­ 1 9 7 9 ) .  Főbb  kutatási  eredményei:  —  Világviszonylatban  is  visszhangot  keltett  a  transzformátorok  zárlati  erőinek  meg­ határozására  kidolgozott  módszere.  —  Megvetette  a  magyar  feszültségszabályozók  gyártásának  alapjait,  a  4 MVA­es  GVM  transzformátor  megkonstruálásával.  —  Megalkotta  az  első  hazai  analóg  számológépet,  a  hálózati  modellt,  amely  15 éven  át  működött.  E u r ó p á b a n  az  elsők  között  volt.  —  Tudományos  színvonalúnak  kell értékelni  az  intézeti  Nagyfeszültségű  Laboratórium  terveinek  megformálását,  a  Nagyteljesítményű  Laboratórium  koncepciójának  ki­ alakítását.  Mindkettőt  külföldön  is  nagyra  értékelik.  —  Európai  elsőséggel  speciális  szilikonzsírt  fejleszt  ki  a  nagyfeszültségű  szigetelők  átívelés  elleni  védelmére.  22  év  óta  országosan  használják.  Az  átívelés  okozta  kár,  mely  1959­et  megelőzően  évi  15 millió  Ft  volt,  ezután  megszűnt.  —  Az  1955­ben  kikísérletezett  oltócsöves  túlfeszültség  levezetőkből  100  otío  db  üze­ mel;  a  transzformátorok  sérülési  százalékát  1 0 % ­ r ó l  4 % ­ r a  csökkentette.  —  Gyakorlati,  de  népgazdasági  jelentőségű  m u n k á j a  volt  az  intézeti  munkabizottság­ gal  közösen  kidolgozott  előfeszített  vasbeton  távvezeték­oszlop  rendszer.  Az  osz­ lopokból  kb.  egy  millió  db­ot  szereltek  fel  a  20 — 35 kV­os  hálózaton,  mintegy  három  milliárd  F t  értékben.  —  Legújabban  a  folyadékátütések  tekintetében  kísérleti  és  alaptudományi  bázison  kifejlesztett  egy  ú j  buborék  átütési  elméletet.  Vizsgálatait  szélesebb  körre  kiter­ jesztve  ezután  egy  ú j ,  a  folyadékok  molekuláris  struktúrájával  foglalkozó  elméletet  dolgozott  ki.  —  Tevékenységét  nemzetközi  szinten  figyelemmel  kísérik:  az  International  Who's  Who  Intellectuals  (Cambridge)  munkáinak  ismertetését  felvette  a  kiadványba.  Társadalmi  és  oktatási  tevékenysége  keretében  megemlítjük:  részt  vett  a  Magyar  Elektrotechnikai  Egyesület  felszabadulás  utáni  újjászervezésében.  Társelnök:  1959 — 67.  Az  MTA  Elektrotechnikai  Bizottságának  tagja.  Évekig  a  TMB  aspiráns  felvételi  bizott­ * A  javaslat  közvetlenül  az  Akadémia  elnökéhez  érkezett. 

850 

ságának  elnöke  volt,  m a  a  szakbizottság  tagja.  A  B M E  felszabadulás  u t á n i  első  t a n t e r v i  r e f o r m j á n a k  erősáramú  tagozati  részét  dolgozza  ki  (Gádor  Lászlóval).  E l ő a d ó j a  volt  több  éven  á t  a  „Transzformátorok  különleges  p r o b l é m á i "  c.  tárgynak.  Az  internacionális  C I G R É  és  I E C  szervezetek  több  szűkkörű  szakértőbizottságának  tagja. 

Lukács  József,  Miltner  Tivadar 

Michelberger  Pál  1930­ban,  Vecsésen  született.  Szűkebb  szakterülete  a  gépjármű­ vek  teherhordó  szerkezeteinek  méretezése.  Doktori  fokozatát  1960­ban  szerezte.  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  Szilárd  elméleti  t u d á s á r a  és közel  25 éves  ipari  gyakorlatára  támaszkodva  számos  nagy­ fontosságú  gyakorlati  feladat  megoldásában  v e t t  részt,  illetve  dolgozott  ki  részelmélete­ ket,  melyeket  —  elsősorban  gépjárművek  tervezésében  —  rendszeresen  használnak  és  melyekre  a  nemzetközi  szakkörök  is felfigyeltek.  M i n t a K G M —  K P M  Tárcaközi  Műszaki  Bizottság  vezetője, kezdeményezte  és irányította  az, autóbuszok  borulásbiztonságával  kap­ csolatos  elméleti  és  gyakorlati  vizsgálatokat.  E  tevékenysége  alapján  bízta  meg  az.  E N S Z  E G B  Szakértő  Bizottsága  hazánkat  a  borulás­biztonság  nemzetközi  előírásainak  kidol­ gozásával.  Eredményeit  a  közös  szovjet — m a g y a r  méretezési  előírások  is  t a r t a l m a z z á k .  Tudományos  tevékenységéből  kiemelkedik  a  szimmetria  elvnek  és  ezek  közül  különö­ sen  az,  ún.  kapcsolási  elvnek  használata  a  közúti  jáimfivek  legalapvetőbb  tulajdonságai­ nak  vizsgálatára.  Az. általa  kidolgozott  kapcsolási  elv  segítségével  a  bonyolult  járműszer­ kezetek  vizsgálatát  kisebb  méretű  részrendszerek  vizsgálatára  vezette  vissza.  Eljárásá­ val  az.  építőszekrény­elvet  a  szerkezetek  szilárdsági  számítására  is  kiterjesztette.  Kimu­ t a t t a ,  hogy  a  nagyobb  méretű  járműszerkezetek  összeépítésekor  jelentős  —  а   külső  ter­ heléssel  egyező  nagyságrendű  —  technológiai  igénybevétel  keletkezhet.  Számítási  mód­ szert  dolgozott  ki  a  válható  igénybevételek  és  azok  szórásúnak  meghatározásúra.  Tevé­ kenységének  túlnyomó  többsége  az.  autóbuszok  terhelésének  meghatározására,  illetve­ a  teherhordó  szerkezetek  méretezésére  irányult.  Az.  autóbuszok  szerkezeteinek  igénybe­ vételét  a  külső  terhelésből,  az. utasok  súlyából  és  mozgásából,  valamint  az. előbb  említett  technológiai  terhelésből  számítja,  és  ezeket  figyelembe  vevő  eljárásokat  dolgozott  ki.  Az.  elméleti  vizsgálatokat  felhasználó  konstruktőri  munkássága  nagy  szerepet  játszott  abban,  hogy  az.  IKARUS­ban  — az. általa  főkonstruktőrként  irányított  megelőző  fejlesz­ tési  tevékenységre  támaszkodva  — kidolgozásra  kerülhetett  a  200­as  típuscsalád,  mely­ ből  eddig  több,  mint  50 000  darabot  g y á r t o t t a k .  Szakírói  munkásságát  m u t a t j a  az. a  146 publikáció,  amit  részben  egyedül,  részben  társ­ szerzőkkel  hazai  és  színvonalas  külföldi  folyóiratokban  publikált,  és  az  a  75  előadás,  me­ lyeket  különböző  hazai  és  külföldi  szakmai  konferenciákon  t a r t o t t .  T u d o m á n y o s  tevékenységének  nemzetközi  elismerése  egyebek  között  az,  hogy  1975  ó t a  t a g j a  a  Párizsban  székelő  Federation  Internationale  des  Sociétés  d '  Ingenieurs  des  Techniques  de  Г  Autornobile­nek.  1978­ban,  m a j d  1980­ban  ismét,  e  szövetség  alelnökévé  választotta.  Tagja  a  Nemzetközi  Jármfirendszer  Dinamikai  Társaság  igazgatótanácsá­ nak  is.  1976  óta  a  Gépipar i Tudományos  Egyesület  társelnöke.  A  Tudományos  Minősítő  Bizottság  m u n k á j á b a n  aktívan  részt  vesz.  Eddigi  tevékenységét  t ö b b  hazai  kitüntetéssel  ismerte  el  а   К О М ,  а/ .  OM  és  a  GTE. 

Lévai  András,  Prohászka  János  4*

851 

Rácz  István  1922­ben,  Szentesen  született.  Szűkebb  szakterülete  a  váltó­ áramú  villamos  gépek  tranziens  jelenségeinek  és  a  tirisztoros  villamos  h a j t á s o k  vizsgálata.  Doktori  fokozatát  1977­ben  szerezte.  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  tanára.  Öt  évig  a  Ganz  Villamossági  Müvekben,  m a j d  1959 — 78  között  osztályvezetőként  az  MTA  Számítástechnikai  és  Automatizálási  K u t a t ó i n t é z e t b e n  dolgozott  félállásban.  Ku­ t a t ó  m u n k á j á n a k  a  gerince  a  váltakozó  á r a m ú  gépek  üzemének  és  szabályozásának  el­ méleti  és  gyakorlati  kérdéseivel  kapcsolatos.  E  szakterületéből  különösen  három  t é m a k ö r  emelhető  ki:  a  háromfázisú  gépek  tranziens  jelenségei,  a  szimmetrikusan  kapcsolt  szabá­ lyozási  rendszerek  és  a  háromfázisú  gépek  tirisztoros  szabályozása.  A  háromfázisú  gépek  és  hajtások  tranziens  jelenségeinek  elméletét  a  háromfázisú  vektorok  (Park­vektorok)  módszerével  újszerűen  alapozta  meg  — azóta  már  németül  és  oroszul  is megjelent  — társszerzővel  írt  könyvében,  melyet  a  hazai  és  külföldi  szakembe­ rek  ma  is szakmai  alapkönyvként  használnak.  Ezt  követően  a  félvezetős  váltakozó  á r a m ú  hajtások  P a r k ­ v e k t o r o s  és  mátrixos  vizsgálatának  általános  módszerét  dolgozta  ki,  és  ezzel  a  világon  elsőként  adott  átfogó  módszert  az  ilyen  berendezések  állandósult  és  tran­ ziens  üzemének  vizsgálatára.  E  területen,  vezetésével,  igen  termékeny,  elismert  nemzet­ közi  tudományos  iskola  alakult.  A  B u d a p e s t e n  rendezett  nemzetközi  Erősáramú  Elektro­ nika  Konferenciákon  1971  óta  ő  vezeti  a  Váltakozóáramú  Villamos  bajtások  szekciót.  Külföldi  konferenciákon  és  egyetemeken  t a r t o t t  elméleti  előadásainak  száma  24.  T ö b b  továbbképző  előadás­sorozatot  t a r t o t t  egyetemi  oktatók  és  akadémiai  tudományos  ku­ t a t ó k  számára.  Az  irányítása  alatt  készült  tanulmányok  a  BME  Villamosgépek  Tanszék  villamos  h a j t á s  c s o p o r t j á b a n  és  az  MTA  S Z T A K I  teljesítményelektronikai  osztályán  nemcsak  ú j  elméleti  eredményeket  hoztak,  hanem  lehetővé  t e t t é k  a  korszerű  tirisztoros  bajtások  hazai  g y á r t á s á n a k  bevezetését.  Publikációinak  száma  54.  Állami  Díjas.  Munkájának  jellemzője,  hogy  —  mélyreható  m a t e m a t i k a i  felkészültsége  alkalmazásá­ val  —  a  bonyolult  fizikai  jelenségek  lényegét  is  rendkívül  t ö m ö r  összefüggésekkel  t u d j a  leírni.  Társadalmi  tevékenységet  — többek  között  —  a  Magyar  Elektrotechnikai  Egyesület­ ben  folytat.  T a g j a  az  MTA  Elektrotechnikai  Bizottságának,  korábban  tagja  volt  a  T M B  Energetikai  Szakbizottságának.  Emellett  több  t u d o m á n y o s  bizottságnak  is  tagja,  közre­ működik  az  O M F B  bizottságainak  m u n k á j á b a n . 

Vajda  György,  Vámos  Tibor 

Reményi  Károly  1934­ben,  Pesterzsébeten  született.  Szűkebb  szakterülete  a  tüzeléstechnika  és  az  energetikai  berendezések.  Doktori  foko­ zatát  1967­ben  szerezte.  A  Villamosenergiaipari  Kutatóintézet  igazgatóhelyettese.  Szakmai  m u n k á s s á g á t  1957­ben  a  Csepeli  E r ő m ű b e n  kezdte,  m a j d  1958­tól  1970­ig  az  Erőmű  Tröszt,  illetve  a  Magyar  Villamos  Művek  Tröszt  keretében  működött.  1970  ó t a  a  Villamosenergiaipari  Kutatóintézet  igazgatóhelyettese.  Az  energetika  t e r ü l e t é n  kifejtett  széles  körű  tevékenységén  belül  különösen  a  gyenge­ minőségű  tüzelőanyagok  hasznosításával,  a  kazántűztéri  folyamatokkal,  a  tüzelőanyag 

852 

változás  hatásával,  tüzelőanyagelőkészítési,  gyulladási,  égési  és  salakosodási  kérdésekkel  foglalkozott.  A  kétkomponensű  keverékek  aprításának  ú j  alaptörvényét,  elméleti  és  kí­ sérleti  igazolását  k u t a t á s a i  eredményeként  ismerik  el.  Jelenleg  a  különböző  tüzelőanyagok  égésének  egységes  megalapozásán  dolgozik.  Hazai  viszonylatban  az  elsők  között  foglal­ kozott  a  szén  „fluidizált"  állapotban  történő  eltüzelésével.  K u t a t á s i  eredményei  a  gya­ korlatban  is hasznosultak,  így  az  Oroszlányi  Erőműben,  a  D u n a m e n t i  Erőműben,  a  Tisza­ palkonyai  Erőműben,  a  Mátravidéki  Erőműben  és  a  Gagarin  E r ő m ű b e n ,  t o v á b b á  a  Kő­ bányai  E r ő m ű b e n  m ű k ö d ö t t  közre  nagyfontosságú  kérdések  megoldásában.  Széles  körű  szakirodalmi  tevékenységét  tükrözi,  hogy  cikkeinek  és  tanulmányainak  száma  közel  80,  könyveinek  és  egyetemi  jegyzeteinek  száma  13,  h a t  szabadalma  van,  OMFB,  MTA  és  más  munkacsoportokban  kidolgozott  t a n u l m á n y o k b a n  12  esetben  társ­ szerző  vagy  vezető.  Nagy  számú  előadást  t a r t o t t  külföldi  konferenciákon.  Munkáiról  szá­ mos  külföldi  recenzió  jelent  meg,  értékelve  a  kétkomponensű  keverékek  aprítása  és  a  tü­ zelőanyagok  gyulladása  területén  elélt  eredményeit.  Oktatási  tevékenységet  a  BME  Továbbképző  Intézet  keretén  belül  hosszú  időn  á t  folyamatosan  és  a  BME  egyes  tanszékein  időszakosan  folytatott.  A  hazai  és  nemzetközi  tudományos  közéletben  aktívan  részt  vesz.  Tagja  az  MTA  Hő­ energetika  Akadémia  Bizottságának,  a  TMB  Energetika  Szakbizottságának,  a  „Combus­ tion  I n s t i t u t e "  Magyar  Nemzeti  Bizottságának,  a  K G S T  Villamosenergia  Állandó  Bizott­ ság  4.  Szekció  magyar  tagozatának  elnöke,  t a g j a  az  E T E  elnökségének  és  az  E T E  szak­ lapok  szerkesztőbizottságának,  az  E T E  Műszaki  Tudományos  Bizottságának  elnöke.  M u n k á j á é i t  több  miniszteri,  kormány  és  egyesületi  kitüntetésben  részesült. 

Lévai  András,  Vajda  György 

Szabó  Ferenc  1926­ban,  Gyomán  született.  Szűkebb  szakterülete  a  reaktor­ fizika.  Doktori  fokozatát  1976­ben  szerezte.  Az  MTA  Központi  Fizikai  Kutatóintézetének  főigazgatója.  K u t a t ó  és  tudományszervező  tevékenysége  szorosan  összefonódott.  Tudományterü­ lete  —  a  reaktor  k u t a t á s  — csak  nagyobb  kollektívák  keretei  között  művelhető  eredmé­ nyesen.  Az  60­es  évek  közepétől  személyesen  i r á n y í t o t t a  a  K F K I ­ b a n  épített  VVRSZ  kutatóreaktor  építése  és  üzemvitele  során  felmerülő  tudományos  feladatok  megoldását,  m a j d  1967­ben  a  reaktor  rekonstrukciójával  kapcsolatos  m u n k á k a t .  Mindezek  er edménye­ képp  a  rekonstruált  VVRSZ  reaktor'  vált  a  szocialista  tábor  leggazdaságosabb  neutron  forrásává  és  nemzetközileg  elismert  reaktor  centrummá.  Vezetésével  és  közreműködésével  a  K F K I ­ b a n  sokszorozó  rendszerek  sorozata  épült  fel,  melyek  a  reaktorfizika  területén  nemzetközileg  is  elismert  eredmények  megszületését  t e t t é k  lehetővé.  A  Szovjetunióban  kifejlesztés és  bevezetés  alatt  álló  1000  MW­os  energe­ tikai  reaktor  reaktorfizikai  vizsgálatára  a  K F K I ­ b a n  —  K G S T  együttműködésben  —  megépítették  а   ZR­6  kritikus  rendszert;  Szabó  Ferenc  tevékenységének  elismerését  jelzi,  hogy  a  létrehozott  nemzetközi  kollektíva  vezetését  reá  bízták  a  résztvevő  tagállamok.  F e n t i  m u n k á k b a n  a  kollektívák  vezetése  mellett,  Szabó  Ferenc  személyes  k u t a t ó  munká­ jával  is  közreműködött.  Jelentős  szerepe  volt  a  B M E  t a n r e a k t o r á n a k  létrehozásában  is.  Az  organikus  moderátorok  és  hűtőközegek  tanulmányozása  kapcsán  közvetlen  kutatói  teljesítménye  volt  a  vizsgált  közegek  által  elnyelt  dózisok  mérésére  szolgáló  „in­core" 

853 

dózismérő  és  a  mérési  metodika  kidolgozásában.  Eredményei  a l a p j á n  t a g j a  lett  a  NAÜ  „Working  Group  on  Reactor  R a d i a t i o n  Measurement"  c s o p o r t j á n a k .  Szabó  Ferenc  n a g y  érdeme,  hogy  vezetésével  Magyarországon  t u d a t o s  és  tudományos  megalapozottsággal  rendelkező  reaktorfejlesztési  m u n k a  folyik.  Kezdettől  fogva  irányítja  a  K F K I  r e a k t o r k u t a t á s i  p r o g r a m j á t ,  amely  nagy  mértékben  hozzájárult  egy  magas  színvonalú  reaktor­kultúra  megteremtéséhez,  és  ahhoz,  hogy  az  általa  teremtett  reaktor­ iskola  képviselői  egyenrangú  p a r t n e r e i  lehessenek  a  hasonló  területen  tevékenykedő  kül­ földi  kutatóknak.  Kiemelkedő  Szabó  Ferencnek  a  K F K I ­ b a n  b e t ö l t ö t t ,  különböző  vezető  pozíciókban  végzett  tudományszervező  tevékenysége  is,  amelynek  eredményeképpen  a  hazai  energiatermelés  felkészülten  nézhet  az  ú j  atomerőmű  üzembehelyezésóvel  kap­ csolatosan  felmerülő  elméleti  és  gyakorlati  kérdések  elé.  Számos  állami  és  t u d o m á n y o s  testület  m u n k á j á b a n  vesz  részt,  többek  között  t a g j a  az  Országos  Atomenergia  Bizottságnak,  az  Interkozmosz  Tanácsnak,  a  Vónusz­Halley  program  Nemzetközi  Tudományos  Technikai  Bizottságának,  az  Energia  Világkonferencia  Magyar  Nemzeti  Bizottságának,  a  KGST  Atomenergetikai  Állandó  Kormánybizottsá­ gának. 

Lévai  András,  Vajda  György 

Szép  Iván  1922­ben,  Kassán  született.  Szűkebb  szakterülete  a  félvezető  anyagok  és  eszközök  technológiája.  Doktori  fokozatát  1980­ban  szerezte.  Az  MTA  Műszaki  Fizikai  Kutatóintézetének  igazgató­ helyettese.  Szép  Iván  nevéhez  fűződik  a  félvezető  anyagok  ós  eszközök  technológiájának  mint  tu­ dományágazatnak  hazai  megteremtése,  k u t a t á s i  bázisának  létrehozása,  az  első  szakembe­ rek  kiképzése  és  m a g y a r  nyelvű  irodalmának  elindítása.  Tudományos  tevékenységét  1945­ben  kezdte  el  egyetemi  doktori  disszertációjával,  mely  alapján  „ S u m m a  cum  l a u d e "  doktori  oklevelet  szerzett.  Félvezetőkkel  1952­ben  kezdett  el  foglalkozni,  először  az  Egyesült  Izzó,  m a j d  a  Híradástechnikai  I p a r i  K u t a t ó  Intézet  laboratóriumában.  1953 —54­ben  Magyarországon  először  dolgozott  ki  eljárást  germánium  tisztítására  és  egykristályok  előállítására,  m a j d  1955 —62­ben  munkatársai­ val  a  germánium  alapú  diódák  és  tranzisztorok  fejlesztését  végezte.  Eredményeiért  1959­ b e n  a  Kossuth­díj  megosztott  I I .  fokozatával  t ü n t e t t é k  ki.  1963­tól  kezdve  mint  a  H I K I  Félvezető  Főosztályának  vezetője  a  szilícium  alapú  tranzisztorok,  m a j d  1965­től  az  in­ tegrált  áramkörök  technológiájának  fejlesztési  munkáit  vezette.  Ezek  a  H I K I ­ b e n  ki­ dolgozott  eljárások  az  E I V R T  kísérleti  gyártásában  kerültek  alkalmazásra.  1966­ban  meg­ indította  a  MOS­struktúrájú  eszközök  hazai  k u t a t á s á t .  Munkatársaival  kidolgozta  az  első  hazai  integrált  MOS  áramköröket,  magszervezte  kísérleti  g y á r t á s u k a t .  1971­ben  az  MTA  Műszaki  Fizikai  K u t a t ó  Intézetének  t u d o m á n y o s  igazgatóhelyettesévé  nevezték  ki.  E  minőségében  a  félvezető  k u t a t á s o k  szakmai  irányítását  is  végzi.  1980­ban  a  MOS  rend­ szerek  témaköréből  írt  értekezésének  téziseit  megvédve  a  „műszaki  t u d o m á n y o k  dok­ t o r a "  fokozatot  n y e r t e  el.  H a t  tankönyv,  o k t a t á s i  jegyzet,  ill.  monográfia,  28  fontosabbnak  minősülő  közlemény  és  kilenc  szabadalom  fűződik  nevéhez.  Munkáira  a  szakirodalomban  az  utóbbi  tíz  évben  nyolc  hivatkozás  t ö r t ó n t .  1963 —71­ig  mint  meghívott  előadó  a  „Félvezető  technológia"  t á r g y a t  a d t a  elő  a  BME  Villamosmérnöki  k a r á n .  Tudományos  közéleti  tevékenysége  során  a  TMB  Híradástech­

854 

iiikai  Szakbizottságának  1966 — 1980­ig,  a  Szilárdtestfizikai Komplex  Bizottságnak  1968 —  80­ig  t a g j a ,  1973 — 78 között  ügyvezető  elnökhelyettese  volt.  Tagja  az  MTA  Elektronikus  Eszközök  és  az  Anyagtudományi  Komplex  Bizottságnak,  elnöke  a  Mikroelektronikai  Bi­ zottságnak,  t a g j a  az  MTA—SZUTA  Szilárdtestfizikai Bizottságnak,  t i t k á r a  az  MTA  „Szi­ lárdtestek  k u t a t á s a "  országos  főirány  Koordináló  Tanácsának.  Munkásságáért  1966­ban  a  Munka  Érdemrend  ezüst,  1979­ben  arany  fokozatával  t ü n t e t t é k  ki. 

Lukács  József,  Nagy  Elemér 

Terplán  Zénó  1921­ben,  Hegyeshalmon  született.  Szűkebb  szakterülete  a  gépszerkezetek  alkatrészeinek,  különösen  a  mechanikus  hajtó­ műveknek  méretezése.  Doktori  fokozatát  1966­ban  szerezte.  A  Nehézipari  Műszaki  E g y e t e m  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Tudományos  eredményeit  a  nagy  teljesítménysűrűség  és  nagy  áttótelsürűség  megvaló­ sítására  alkalmas  bolygóművek  k u t a t á s a  terén  érte  el.  K u t a t á s a i  —  többek  között  —  a  bolygóművek  teherbírási  tartalékának  feltárására  irányultak.  A  kinematikai  és  dinamikai  analízis,  a  teljesítményfolyam,  a  hatásfok,  a  szerelhetőség  és  a  geometriai  összeférhetőség  vizsgálata  ú t j á n fogazatgeometriai kritériumokat  fogalmazott  meg,  m a j d  kidolgozta  a  ket­ tős  kapcsolódású  fogaskerekek  kiegyenlítési  feltételeit,  közvetlen  számítási  módot  a d v a  a  kiegyenlített  csúszás  elérésére.  Ezzel  lényegében  a  bolygóművek  bonyolult  feltótelei  között  is  feltárta  az  u t a t  azon  teherbírásnövelési  lehetőségek  kiaknázására,  melyek  eddig  csak  az  egyszerű  fogaskerékhajtásokra  voltak  megoldva.  Normál  bolygóművek  terén  elért  eredményeit  később  kiterjesztette  a  bolygóműveknek  mind  a  hat  alaptípusára.  Egységes  és  viszonylag  egyszerű  vizsgálati  módszert  talált  a  ha­ tásfok  gyors  meghatározására,  a  működési  határok  megállapítására.  Elemezte  t o v á b b á  a  kettős  bolygókerékkel  rendelkező  bolygómű­alaptípusokat,  ezekre  optimális  befogómó­ ret­számítást  dolgozott  ki  a  fogszámarányok  függvényében.  Kidolgozott  egy  olyan  mód­ szert  is,  amellyel  a  h a t  alaptípus  —  azonos  kinematikai  feltótelekre  —  egymással  össze­ hasonlítható.  Tudományos  és  oktatási  tevékenysége  elválaszthatatlan  egymástól.  Több  mint  30  éve  vezetője  a  tanszéknek,  ós  eközben  az  o k t a t o t t  anyaghoz  kapcsolódó  tudományterületen  nemcsak  a  hazai,  h a n e m  a  nemzetközi  szakemberek  általános  elismerését  is  kiérdemelte,  ö t  megjelent  könyve  (részben  társszerzőkkel)  szóleskörű  nemzetközi  visszhangot  keltett,  amit  számos  —  a  szakemberek  által  a  legfontosabbaknak  ítélt  folyóiratban  megjelent  recenzió  — bizonyít.  Hasonló  eredményeket  hoztak  a  nemzetközi  konferenciákon  t a r t o t t  előadásai  ós  a  szakirodalomban  megjelent  cikkei.  H a z a i  tudományos  —  társadalmi  tevékenységéből  kiemelkedik  az  a  munka,  amit  a  Miskolci  Akadémiai  Bizottság  titkáraként,  valamint  az  MTA  Gépszerkezettani  Bizottság  elnökeként  végez.  N a g y  részt  vállal  a  TMB  m u n k á j á b ó l  is.  A  GTE­ben  évtizedek  ó t a  fe­ lelősségteljes tisztségeket  tölt  be,  1981  ben  e szervezet  elnökének  választották  meg.  A  kor­ m á n y  ós  a  felsőoktatásért  felelős  t á r c a  több  kitüntetéssel  ismerte  el  m u n k á j á t .  Ezek  kö­ zül  kiemelkedik  a  Magyar  Népköztársasági  É r d e m é r e m  arany  fokozata  (I960),  a  M u n k a  Érdemrend  ezüst  fokozata  (1965)  és  a  Munka  É r d e m r e n d  arany  fokozata  (1977). 

Borbély  Samu,  Czibere  Tibor 

855 

Tuschák  Róbert  1927­ben,  Salgótarjánban  született.  Szűkebb  szakterülete  a  szabályozástechnika,  a  számítógépes  folyamatirányítás,  a  villamos  gépek.  Doktori  fokozatát  1963­ban  szerezte.  A  Buda­ pesti  Műszaki  E g y e t e m  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Szakterületének  nemzetközileg  elismert  k u t a t ó j a  és  o k t a t ó j a ,  aki  m u n k á j a  során  az  ipari  gyakorlatot,  tudományágának  művelését  és  egyetemi  tanítását  p é l d a m u t a t ó  módon  kapcsolta  össze.  Tuschák  R ó b e r t  az  elmúlt  három  évtizedben  a  villamos  gépek  és  hajtások,  a  szabályo­ zástechnika  és  a  számítógépes  irányítás  alapvető  vizsgálati  és  tervezési  módszereinek  sorát  hozta  létre,  meghatározó  szerepe  volt  népgazdasági  jelentőségű  műszaki  alkotások­ b a n ,  a  szabályozástechnika  hazai egyetemi  oktatásának  kialakításában,  a  villamosmérnök­ képzés  egészének  továbbfejlesztésében.  A  Ganz  Villamossági  Művek  g y á r t m á n y a i n a k  fejlesztése  során  hatékony  ú j  módszere­ ket  dolgozott  ki  t ö m ö r  forgórészű  turbógenerátorok  és szinkronmotorok  tranziens,  aszink­ ron,  aszimmetrikus  működésének  az  elemzésére,  szabályozási  jellemzőinek  a  meghatáro­ zására.  Elsősorban  személyes  hozzájárulásainak  az  eredménye  volt  az  első  m a g y a r  erős­ á r a m ú  feszültségszabályozó  sorozat  létrehozása.  Ezzel  rövid  idő  alatt  felszerelték  a  hazai  erőművek  összes  jelentős  egységét  és  t ö b b  külföldi  objektumot  is.  Öngerjesztő  generáto­ rok  fejlesztésében  és  elméletük  megalkotásában  elért  eredményeiért  az  Akadémiai  Díj  I .  fokozatát  nyerte  el.  Az  utóbbi  években  szabályozó  rendszerek  — mintavételezési  ha­ t á s o k a t  is  figyelembe  vevő  — elemzésére  és  tervezésére  dolgozott  ki  alapvető  módszere­ ket,  részben  a  K K I  és  az  N S F  egy  közös  k u t a t á s i  programja  keretében.  Ezenkívül  meg­ h a t á r o z ó  szere  volt  a  számítógépes  i r á n y í t á s  több  hazai  mintarendszerének  létrehozásá­ b a n .  Korábbi  és  ú j a b b  eredményeit  a  szakterület  nemzetközi  fórumain  módszeresen  pub­ likálta.  Mindezt  a  m u n k á t  a  Budapesti  Műszaki  Egyetemen  kezdte,  m a j d  1956­tól  a  Ganz  Vil­ lamossági  Művekben  folytatta.  A  Ganz  Villamossági  Műveken  belül  létrehozta  — és  egye­ t e m i  t a n á r i  kinevezése  után  is,  1970­ig  vezette  —  az  automatizálási  osztályt.  1966­ban  egyetemi  t a n á r n a k  nevezték  ki  a  szabályozástechnika  témakörében  a  BME  Folyamat­ szabályozási  Tanszékére,  majd  1978­ban  —  Csáki  professzor  utódaként  —  á t v e t t e  az  Automatizálási  Tanszék  vezetését.  Kiváló  t a n á r ,  jelentős  tudományos  közéleti  egyéniség.  1973 —79­ig  a  Villamosmérnöki  K a r  d é k á n j a .  Elsősorban  személyes  kezdeményezéseinek  és  irányító­előkészítő  m u n k á j á n a k  az  eredménye  az  elektrotechnikai  ipar  és  a  kar  közös  tevékenységének  a  megerősödése,  így  például  a  közös  nappali  posztgraduális  képzés  létre­ hozása.  Az  MTA  Műszaki  Tudományok  Osztályán  elnöke  az  Automatizálási  és  Számítás­ technikai  Bizottságnak,  tagja  a  TMB  Híradás­,  Számítás­,  Méréstechnikai  és  Automati­ zálási  Szakbizottságának,  a  nemzetközi  CIGRÉ­szervezetnek,  az  IFAC  Magyar  Nemzeti  Bizottságának,  részt  vesz  az  IFAC  Application  Committee  m u n k á j á b a n ,  az  M E E  elnök­ ségi  t a g j a . 

Gsibi  Sándor,  Vámos  Tibor 

856 

Kémiai  Tudományok  Osztálya  Földes  Péter  1930­ban,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  mű­ szaki  kémia,  vegyipari  műveletek.  Doktori  fokozatát  1968­ban  szerezte. A Budapesti  Műszaki  Egyetem  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  Földes  Péter  1952­ben  szerzett  vegyészmérnöki  oklevelet  a  Budapesti  Műszaki  Egye­ temen.  1952  55­ig  a  Leningrádi  Technológiai  Intézetben  aspiráns.  1956­tól  dolgozik  a  BME  Vegyipari  Müveletek  Tanszékén,  1969­től  egyetemi  tanár,  1977­től  tanszékvezető.  K u t a t á s i  területe:  vegyipari  műveletek  és  automatizálás,  ezen  belül  desztilláló  és  ab­ szorpciós  oszlopok  az  elvi,  elméleti  alapok  vizsgálatától  az  ipari  megvalósításig.  Első  ered­ ményei  a  szita­  és  rácstányéros  kolonnák  hidrodinamikájára  és  anyagátviteli  hatékony­ ságára  vonatkozó  általános  összefüggések.  A  rácstényéros  kolonnák  optimális  gőzsebes­ ségére  vonatkozó  képlet  (mely  Földes­féle  egyenlet  néven  ismert)  t o v á b b i  kutatások  ki­ indulásául  is  szolgált;  ezt  más  tányértípusok  terhelésének  számítására  is  kiterjesztették.  Ugyancsak  nemzetközileg  elismert  a  h a t á s f o k  számításának  általa  kidolgozott  módszere.  Később  a  desztilláeió  és  abszorpció  rendszertechnikájával,  matematikai  modellezésével,  dinamikájával  és  optimalizálásával  foglalkozott.  Ennek  eredményeként  munkatársai­ val  kísérletileg  is  ellenőrzött  elméleti  modellt  dolgozott  ki  különböző  típusú  tányéros  ko­ lonnák  leírására,  ennek  az  automatizálás  szempontjából  van  jelentősége.  Gazdaságossági  megfontolások  alapján  összefüggéseket  a d o t t  az  optimális  reflux  túllépése,  a  relatív  illé­ konyság,  valamint  a  többlet­összköltség  között.  Ú j a b b a n  vezetésével  a  desztilláló  beren­ dezések  világviszonylatban  is  fokozódó  jelentőségű  energetikai  vizsgálatával  foglalkoz­ nak  a  termodinamikai  elvi  megalapozás  igényével,  a  gazdasági  optimumot  keresve.  Földes  és  munkatársai  eredményei  nemzetközileg  elismertek,  azokat  t u d o m á n y o s  pub­ likációk,  világszerte  használt  (SZU,  USA,  Anglia,  NSZK,  N D K )  tan­  ós  szakkönyvek  em­ lítik,  m é l t a t j á k  és  ajánlják.  F e n t i  munkásság  alapján  dolgozta  ki  munkatársaival  a  több  országban  szabadalmaz­ t a t o t t  gyűrűszelepes  rácstányért  (1966).  A  találmányt  hazánkban  és  külföldön  is  alkal­ mazzák  a  vegy­,  a  kőolaj­  ós  szesziparban.  (Péti  Nitrogénmüvek,  K o m á r o m i  Kőolajipari  Vállalat,  Budafoki  Szeszgyár,  ill.  a  n y u g a t n é m e t  STAKCOXA  a  világ  t ö b b  országában.)  Munkásságáról  közel  50  hazai  és  külföldi  folyóiratban  megjelent  közleményben,  vala­ mint  mintegy  50  előadásban  számolt  be.  Társszerzője  két,  a  Műszaki  Könyvkiadó,  to­ v á b b á  a  V F B  Deutscher  Verlag  f ü r  Grundstoffindustrie  kiadásában  megjelent  Energe­ tische  Analyse  von  Stoffübertragungsprozessen  című  könyvnek.  Oktatási  m u n k á j á b a n  t ö b b  ú j  kollégium,  mint  automatizálás,  modellezés,  optimalizálás,  vegyipari  rendszer­ technika  bevezetését  kezdeményezte.  Rendszeresen  folytat  magas  színvonalú  tudomány­ szervező  tevékenységet:  tagja,  illetve  t a g j a  volt  több  akadémiai  bizottságnak,  a  Tudomá­ nyos  Minősítő  Bizottság  plénumának,  illetve  szakbizottságának.  H á r o m  évig  az  MTA  Természettudományi  I.  Főosztályának  vezetője  volt.  А   Т Г В   titkárság  külső  munkatársa.  1980­tól  az  MTA  Kémiai  Tudományok  Osztálya  tanácskozási  jogú  t a g j a .  M u n k á j á n a k  elismerései:  Munka  É r d e m r e n d  ezüst  fokozata  (1964),  „Kiváló  Feltaláló"  a r a n y  fokozata  (1970),  Leningrádi  (Lenszovjet)  Műszaki  Egyetem  tiszteletbeli  doktora  (1978).  Mindezek  alapján  javasoljuk,  hogy  a  Kémiai  Tudományok  Osztálya  terjessze  Földes  P é t e r  levelező  taggá  választásra  való  jelölését  az  Akadémia  1982.  évi  közgyűlése  elé. 

Hardy  Gyula,  Holló  János,  Vámos  Tibor,  Vas  Károly 

857 

Gyarmati  István*  1929­ben,  Debrecenben  született.  Szűkebb  szakterülete:  elmé­ leti  és  matematikai  fizika.  Doktori  fokozatát  1968­ban  szerezte.  Az  MTA  Központi  Kémiai  Kutatóintézetének  tudományos  tanácsadója.  Tudományos  m u n k á s s á g á n a k  fontosabb  eredményei  a  következők:  1.  A  disszipációs  f o l y a m a t o k  Gyarmati­féle  vezérelvének  felismerése  és  megfogalma­ zása.  Gyarmati  1965­ben  az  irreverzibilis  folyamatok  termodinamikájának  lineáris,  kvázilineáris  és  bizonyos  nemlineáris  elméleteire  vonatkozóan  variációs  elvet  állított  fel,  amellyel  a  disszipációs  t r a n s z p o r t  folyamatok  térbeli­időbeli  evolúciója  leírható.  Ennek  a  variációs  elvnek  az  alkalmazhatóságát  igazolta  az,  hogy  belőle  levezethetők  a  transz­ p o r t  folyamatok  lineáris  egyenletei  (a  hővezetésre  a  Fourier,  a  diffúzióra a  Fick,  az  áram­ lásra  a  Navier  Stokes  ós  Reynolds­egyenletek).  (On  t h e  phenomenological  basis  of  irre­ versible  thermodynamics  I  —II.  Periodica  Polytechnica  5  [1961]  219 — 243.,  ill.  321 —339.;  Ob  obsesem  variacionnom  principe  nyeravnovesznoj  termodinamiki,  Zsurnal  Fizicsesz­ k o j  Khimii  39  [1965].)  A  hővezetés  Fourier­fóle  egyenletét  Gyarmati  háromféle  képben  vezette  le  (Fourier  kép,  energia  kép  ós  entrópia  kép).  A  Gyarmati­féle  általánosított  variációs  elv  (1968,  1969)  m a g á b a n  foglalja  a  minimális  entrópiaprodukció  Prigogine­fóle  elvét  ós  a  minimális  energiadisszipáció  Onsager­féle  elvét.  (On  the  relation  between  Onsager's  and  Prigogine's  principles.  Zeitsclxr.  Physika­ lische  Chemie  234  [1967]  234.).  A  Gyarmati­féle  általánosított  variációs  elvet  az  irodalom  m i n t  a  disszipációs  f o l y a m a t o k  vezérelvét  t a r t j a  számon  (On  t h e  „Governing  Principles"  of  Dissipative  Processes  a n d  its  extension  to  non­linear  problems,  Annalen  der  Physik  7,  23  [1969]  353 — 378.).  E z t  az  elvet  a  makroszkopikus  k o n t i n u u m f i z i k á b a n  széles  körben  alkalmazták  Gyarmati,  t a n í t v á n y a i  ós mások  az  izoterm  és  n e m  izoterm  diffúzió, a  plasz­ t i k u s  folyás,  a  hidrotermodinamika,  a  turbulencia,  a  termoelektrodinamika  és  a  hőveze­ t é s  területén.  A  Gyarmati­féle  általános  variációs  elv  nem  korlátozódik  a  lineáris  fenome­ nológiai  egyenletek  esetére,  hanem  kiterjed  a  kvázi­lineái'is  esetekre,  amelyekben  az  Onsager­féle  vezetési  e g y ü t t h a t ó k  nem  állandók,  hanem  függvényei  a  rendszer  állapot­ határozóinak.  G y a r m a t i  bevezette  a  kiegészítő,  valamint  az  általánosított  reciprocitási  relációkat  és  ezekre  a l a p í t v a  k i m u t a t t a ,  hogy  kvázi  lineáris  jelenségek  esetében  is  léte­ zik  általánosított  disszipációs  potenciál.  (Generalization  of  t h e  Governing  Principle  of  Dissipative  Processes  t o  Complex  Scalar  Fields.  Q u a n t u m  Mechanics  as  „ a b s t r a c t "  trans­ p o r t  theory,  Annalen  der  Physik  7,  31  (1974)  1 8 ­ 3 2 . )  2.  Gyarmati  István  1977­ben  publikálta  a  termodinamikai  hullámok  általános  elméle­ t é t ,  amely  direkt  f o r m á b a n  alkalmazható  termikus,  diffúziós  ós  termodiffúziós  hullámok  leírására.  (On  the  wave  approach  of  thermodynamics  and  some  problems  of  non­linear  theories.  J .  Non­equilib.  Thermodynamics  2  [1977]  233 — 260.).  Az  elméletet  az  irodalom­ b a n  mint  a  termodinamikai  hullámok  Gyarmati­féle  elméletét,  illetve  mint  az  „extended  thermodynamics"  a l a p v e t ő  m u n k á j á t  idézik.  Az  elmélet  lényege  az,  hogy  olyan  lokális  egyensúlyi  állapoton  kívüli  rendszereket  tételez  fel,  amelyeknél  az  entrópiasűrűség  nem­ csak  az  egyensúlyi  állapothatározók  sűrűségfüggvényeitől,  h a n e m  a  transzportfolyama­ t o k  áramsűrűségeitől  is  f ü g g .  Tudományos  m u n k á s s á g á n a k  eredményeit  számos  közlemény,  valamint  „Nem­egyen­ súlyi  termodinamika"  című  magyarul  (Műszaki  K ö n y v k i a d ó ,  1967),  angolul  (1970)  és  oroszul  (1974)  megjelent  k ö n y v e  tartalmazza.  *  A  javaslatot  az  a j á n l ó k  közvetlenül  az  Akadémia  elnökéhez  n y ú j t o t t á k  be.  A  je­ lölt  munkásságának  erősen  interdiszciplináris  jellege  m i a t t ,  a t  osztályülés  előtt  az  elnök­ ség  által  kiküldött  osztályközi  bizottság  nyilvánít  véleményt  a  jelölésről.  A  Kémiai  Tu­ dományok  Osztályának  jelöltjei  között  csak  szerkesztéstechnikai  okokból  szerepel. 

858 

Tudományos  eredményei  rendkívül  élénk  visszhangot  és  elismerést  v á l t o t t a k  ki  a  szak­ irodalomban.  Ezeket  az  eredményeket  nemcsak  alapvetőknek  ítélik  ós  alkalmazzák,  ha­ nem  fontos  monográfiák  részletesen  tárgyalják  (A.  I.  Zotin:  Termodinamicsoszkij  Pothod  к   Problémám  Razvitija  Rosta  i  Sztarenyija,  N a u k a ,  Moszkva,  1974;  I.  Lamprecht  and  А .  I.  Zotin:  Thermodynamics  of  Biological  Processes,  De  Gruyter,  Berlin,  New  York,  1978).  J .  U.  Keller  „Thermodynamik  der  irreversiblen  Prozesse"  című,  1977­ben  megje­ lent  tankönyvében  pedig  az  irreverzibilis  folyamatok  t e r m o d i n a m i k á j á n a k  a  fejlődósét  szemléltető  időtáblázatban,  amelybon  felsorolja az  ezen  fejlődést kialakító  16  legfontosabb  felfedezést, ezek  között  említi  G y a r m a t i  alkotását,  az  irreverzibilis  f o l y a m a t o k  klasszikus  t e r m o d i n a m i k á j a  variációs  elvének  a  megfogalmazását. 

Kovács  István,  Schay  Géza 

Kisfaludy  Lajos  1924­ben,  Sajógömörben  született.  Szűkebb  szakterülete:  peptidkémia.  Doktori  fokozatát  1975­ben  szerezte.  A  Kőbányai  Gyógyszerárugyár  laboratóriumának  vezetője.  Egyetemi  tanulmányait  a  Budapesti  Műszaki  Egyetemen  végezte,  a  kémiai  tudomá­ nyok  doktora  fokozatot  1975­ben  szerezte  meg.  Nevezett  a  szintetikus  gyógyszerek  kutatásának  elismert,  eredményes  művelője  és  a  K ő b á n y a i  Gyógyszerárugyárban  kifejtett  kutatói  és  irányító­szervezői  munkásságával  n a g y  erőssége  a  magyar  gyógyszeriparnak.  A  szerves  kémiai  szintézisek  kutatásához  az  indítást  az  akkor  Zemplén  Géza  vezette  műegyetemi  szerves  kémiai  tanszéken  kapta.  U t j a  hamarosan  a  gyógyszeriparba,  a  Kő­ bányai  Gyógyszerárugyárba  vezette,  i t t  már  korán  (1950)  rátért  a r r a  a  k u t a t á s i  területre,  melyhez  — egyéb  kutatások  mellett  is  — hű  m a r a d t  mind  a  mai  napig,  ez  pedig  a  gyógy­ h a t á s ú  peptidek  szintézise  ós  vizsgálata.  Ennek  a  terjedelemben  ós  mélységben  egyaránt  nagy  m u n k á n a k  magja  az  emberi  kortikotropin  ( ACTH)  és a  módosított  szerkezetű  ACTH  szintézise  ós  vizsgálata  volt,  ami  ipari  szintézist  eredményezett.  E z é r t  a  m u n k á é r t  kapott  Kisfaludy  Lajos  két  társával  e g y ü t t  Állami  Díjat.  E n n e k  a  m u n k á n a k  logikus  folytatása  volt  a  kémiai  reakciómechanizmus  számos  prob­ l é m á j á n a k  megoldása,  ós  ezzel  a  peptidszintózisek  a d t a  lehetőségek  bővítése.  Ilyen  volt:  ú j  és  gyors  peptidszintézis  kidolgozása,  továbbá  a  peptidszintóziseknél  fellépő  mellék­ reakciók  felderítése  és  módszerek  kidolgozása  ezek  kiküszöbölésére.  E  kutatások  ré:szei  voltak  a n n a k  a  messzebbre  tekintő,  sokirányú  m u n k á n a k ,  melvnek  célja  egyrészt  az  ACTH  konformációja  ós  biológiai  h a t á s a  közötti  összefüggés  vizsgálata,  másrészt  А С Г Н   ós  más  polipeptid  ós  peptid  analogonok  előállítása  optimális  biológiai  h a t á s  elérése  céljából.  '  A  Kisfaludy  Lajos  által  végzett,  ill.  irányított  k u t a t á s o k  közül  kiemelkedőek  még  a  vinca  alkaloidok  területén  végzett  munkák,  ú j  benzodiazepin  származókok  előállítását  le­ hetővé  tevő  ú j  reakció  felismerése,  továbbá  oxadiazin  származékok  szintézise.  A  fentiekbon  vázolt  ós több  m á s  egyéb  — rövidebb  lejáratú  —  k u t a t á s  forgalomba  került  gyógyszereket,  köztük  eredeti  készítményeket  a d o t t  a  magyar  gyógyszeriparnak.  Ezen  a  termelési'értékben  kifejezhető  eredményességen  túlmenően,  K i s f a l u d y  Lajos  maradan­ dót  teremtett­  a  Kőbányai  Gyógyszerárugyár  szintetikus  kémiai  k u t a t ó g á r d á j á n a k  ki­ építésével  ós  a  mai  követelményeknek  megfelelő  színvonalú  k u t a t ó m u n k á t  végző  együt­ tes  létrejöttének  elősegítésével. 

859 

Munkássága  nemzetközileg  ismert,  amit  közlemények,  előadásainak  és  szabadalmainak  jelentős  nemzetközi  visszhangja  igazol.  Társszerzője  63  szabadalomnak,  szerzője,  ill.  társ­ szerzője  90,  többségében  rangos  rremzetközi  folyóiratokban  megjelent  közleménynek.  H a z a i  és  jelentős  külföldi  konferenciákon  15  előadást  t a r t o t t ,  t ö b b  ízben  plenáris  előadá­ sok  m e g t a r t á s á r a  kérték  fel.  Felkérésre  i t t h o n  és  külföldön  e g y a r á n t  fejezeteket  írt  a  tu­ dományterület  legjelentősebb  monográfiáiban.  Meghívott  előadó  a  BME  Vegyészmérnöki  K a r á n  ós  az  E L T E  Természettudományi  K a r á n .  Igen  tevékenyen  vesz  részt  különböző  akadémiai  bizottságok  ós  a  Magyar  Kémikusok  Egyesülete  m u n k á j á b a n .  Mindezek  alapján  javasoljuk,  hogy  a  Kémiai  Tudományok  Osztálya  terjessze  Kisfaludy  L a j o s  levelező  taggá  választásra  való  jelölését  a  Magyar  T u d o m á n y o s  Akadémia  1982.  évi  közgyűlése  elé. 

Bognár  Rezső,  Földi  Zoltán,  Gerecs Árpád,  Lemperl  Károly,  Szántay  Csaba  Medzihradszky  Kálmán  1928­ban,  Rákoscsabán  született.  Szűkebb  szakterülete:  szerves  kémia,  peptidkémia.  Doktori  f o k o z a t á t  1969­ben  szerezte.  Az  Eötvös  Loránd  Tudományegyetem  egyetemi  t a n á r a .  Medzihradszky  K á l m á n  az  E L T E  Természettudományi  K a r á n  szerzett  vegyészi  okle­ velet.  Azóta  az  E L T E  Szerves  Kémiai  Tanszékén  dolgozik,  1971­ben  nevezték  ki  egye­ temi  t a n á r r á .  Tudományos  k u t a t á s a i t  1950­ben,  Bruckner  Győző  m u n k a t á r s a k é n t  a  peptidkémia  területén  kezdte  meg,  s  azóta  enrrek  a  tudományterületnek  külföldi  szakkörök  által  is  el­ ismert  művelőjévé  vált.  Legelső  m u n k á j á h o z  fűződik  a  glutanrilpeptidek  intramolekulá­ ris,  reverzibilis  transzpeptidációjának  felfedezése.  E  peptidkémiai  ú j  reakció  felismerése  a d o t t  indítékot  glutamilpeptidek,  többek  közt  a  bakteriális  eredetű  poliglutaminsavak  kötéstípusának  ú j  elven  alapuló  meghatározására.  E  m u n k á k a t  foglalta  össze  1966­ban  megvédett  kandidátusi  disszertációjában.  E  vizsgálatokkal  párhuzamosan,  a  Gyógyszerkutató  Intézet  és  a  Kőbányai  Gyógyszer­ á r u g y á r  kutatóival  e g y ü t t m ű k ö d v e  1959­ben  megkezdte  az  adrenokortikotrop  hormon  teljes  biológiai  hatással  rendelkező,  28  aminosavból  álló  fragmensének  szintézisét,  melyet  h á r o m  esztendő  múlva  fejezett  be.  E  vegyület  abban  az  időben  a  legnagyobb  molekula­ súlyú,  szintézissel  felépített  természetes  szekvenciáját  polipeptid  volt.  E  m u n k á k a t  egé­ szítette  ki  a  fragmens iparilag  is megvalósítható  szintézise,  m a j d  1967­ben  a  h u m á n  ACTH  39  aminosavból  álló  szekvenciájának  elsőként  megvalósított  felépítése,  melyért  munka­ társaival  1970­ben  az  Állami  Díj  első  fokozatát  nyerte  el.  Az  ACTH­val  kapcsolatos  szin­ t e t i k u s  m u n k a  és  a  felismert  szerkezet­hatás  összefüggések  képezték  t á r g y á t  1969­ben  m e g v é d e t t  akadémiai  doktori  disszertációjának.  Szintetikus  peptidkémiai  m u n k á j a  folyamán  számos  módszertani  kérdést  oldott  meg.  Az  ő  nevéhez  fűződik  az  izolálás  nélküli  azidos  kapcsolási  t e c h n i k a  bevezetése,  a  benzil­ védőcsoportok  nátrium­amrnóniás  hasítása  korlátainak  megállapítása  és  a  katalitikus  hidrogénezés  megvalósítása  metioninpeptid  esetében.  A  Yale­egyetemen  töltött  t a n u l m á n y ú t j a  során  az  enzim  a k t í v  centrumok  többpontos  sznbsztrátkötő  képességét  igazolta  szintetikus  oligopeptidek  segítségével.  A  polipeptidhormonok  hatásmechanizmusának  és  metabolizmusának  tanulmányozá­ sát  célul  kitűzve  1970  ó t a  radioaktív  izotópokkal  jelzett  hormonszármazékok  egész,  sorát  szintetizálta  munkatár  saival,  valamint  m á s  hazai  és  külföldi  kutatócsoportokkal  együtt­ m ű k ö d v e .  A  kémiai  szerkezet  és  a  biológiai  hatás  közötti  összefüggések  felderítésében 

860 

legjelentősebb  eredménye  az  a­melanotropin  többszörös  aktív  c e n t r u m á n a k  felismerése,  mely  a  hormon­receptor  kölcsönhatás  elméletének  módosítását  t e t t e  szükségessé.  A  természetes  peptidek  metabolizmnsának  tanulmányozását  1978­ban  az  agyi  enzimek  alkalmazásával  kezdte  meg  s  a  neuropeptidek  (enkefalin,  melanotropin)  enzimes  lebom­ lásának  ú t j á t  h a t á r o z t a  meg.  Ezek  a  kísérletek  hatásos  inhibitorok  felfedezéséhez  vezettek,  melyek  a  bontó  enzimeket  gátolva,  a  neuropeptidek  terápiás  alkalmazását  tehetik  lehe­ tővé.  Munkásságát  legújabban  a  citosztatikus  hatású  peptidek  szintézisére  és  a  szerkezet­ h a t á s  összefüggések  k v a n t i t a t í v  jellemzéséle  is  kiterjesztette.  Tudományos  munkásságát  53  dolgozatban,  1  1  szabadalomban  foglalta  össze  s  ered­ ményeit  mintegy  70  külföldi  és  hazai  előadásban  ismertette.  T u d o m á n y o s  közéleti  tevé­ kenysége  igen  s o k r é t ű :  az  E L T E  T T K  Vegyész  Szakbizottságának  elnöke,  1980­tól  tudo­ mányos  rektorhelyettes;  az  MTA  Szerves  Kémiai  Bizottságának  t i t k á r a ,  a  Peptidkémiai  Munkabizottság  elnöke,  1976—80  között  az  osztály  tanácskozó  t a g j a .  Mindezek  alapján  javasoljuk,  hogy  a  Kémiai  Tudományok  Osztálya  terjessze  Medzih­ radszky  Kálmán  levelező  taggá  választásra  való  jelölését  a  Magyar  Tudományos  Akadé­ mia  1982.  évi  közgyűlése  elé. 

Bognár  Rezső,  Freund  Mihály,  Gerecs  Árpád,  Holló  János,  Lempert  Károly,  Szántay  Csaba 

Solymosi  Frigyes  1931­ben,  Kisteleken  született.  Szűkebb  szakterülete:  fizikai  kémia,  reakciókinetika.  Doktori  fokozatát  1967­ben  szerezte.  Az  MTA  Reakciókinetikai  Kutatócsoportjának  vezetője,  c.  egyetemi  t a n á r .  Solymosi  Frigyes  egyetemi  t a n u l m á n y a i t  Szegeden  végezte.  1960­ban  szerezte  meg  a  kandidátusi,  1967­ben  pedig  a  doktori  fokozatot.  Címzetes  egyetemi  t a n á r  a  József  Attila  Tudományegyetemen.  Figyelemreméltó  analitikai  kémiai  eredmények  után  szerencsésen  kapcsolódott  be  a b b a  a  folyamatba,  amely  a  szilárdtestek  kémiája  területén  mintegy  negyedszázada  megindult.  Alapvetően  ú j  és  nemzetközileg  is  nagyraértékelt  eredményeket  ért  el  a  szilárdfázisokban  vagy  azokon  lejátszódó  reakciók  katalízisének  és  u  balogén  oxisav  sók  szerkezete  és  ter­ mikus  stabilitása  közötti  összefüggések  vizsgálatában.  A  kinetika  ós  a  fizikai  tulajdonsá­ gok  analíziséből  plauzibilis  képet  állított  fel  az  egyes  elemi  f o l y a m a t o k r a  vonatkozóan,  és  ezek  többségét  sikerült  külön­külön  is  tanulmányoznia  és  bizonyítania.  Sok  modell  anyaga  közül  a  szilárd  hajtóanyagok  legfontosabb  oxidánsa,  az  ammónium­perklorát  emelhető  ki,  amely  az  utóbbi  két  évtizedben  — érthetően  —  az  érdeklődés  középpont­ jában  állt.  A  rendkívül  körültekintően  és  gondosan,  komplex  szemlélet  alapján  végre­ h a j t o t t  kísérletei  jelentősen  hozzájárultak  a  halogenátok  kémiájának  tisztázásához.  Ezek  a  kutatások  Solymosi  Frigyes  számára  világszerte  elismerést  szereztek.  K u t a t á s i  ered­ ményeit  több,  mint  130 közleményben  foglalta össze és ezek  nagy  része  a  legtekintélyesebb  nemzetközi  folyóiratokban  jelent  meg.  Az  Akadémiai  Kiadó  és  a  J o h n  Wiley  közös  kiadá­ sában  1977­ben  jelent  meg  a  „Structure  and  Stability  of  Salts  of  Halogen  Oxyacids  in  t h e  Solid  P h a s e " című monográfiája. A  szervetlen  vegyületek  közül  egyetlen  egy  anyagcsoport  termikus  stabilitására  sem  ismeretes  ennyire  kiterjedt  és  alapos,  és  ami  rendkívül  lénye­ ges.  legnagyobbrészt  ugyanabban  a  laboratóriumban  végzett  k u t a t ó m u n k a .  Ezek  a  vizs­

861 

gálatok  természetszerűen  n y i t o t t a k  előtte  egy  másik,  ugyancsak  világszerte  időszeiű  ku­ t a t á s i  területet,  az  N O  és  CO  levegőszennyezésben  játszott  szerepét,  amelyet  a  szokásos­ nál  mélyebb  a l a p k u t a t á s r a  felépítve  igyekeznek  tisztázni.  Solymosi  Frigyesnek  igen  széles,  k i t e r j e d t  nemzetközi  kapcsolatai  vannak.  Két  ízben  t ö l t ö t t  vendégkutatóként  összesen  m a j d  h á r o m  évet  különböző  egyetemeken  (Cambridge,  Bristol,  Berlin,  Novoszibirszk)  és  állandó  résztvevője  a  munkaterületéhez  kapcsolódó  nemzetközi  konferenciáknak.  Ezek  közül  csak  a  legjelentősebbekre  hivatkozunk  itt:  X I I .  Combustion  Symposium  (Berkeley,  Kalifornia),  X I I I .  Combustion  Symposium  (Salt  Lake  City,  Utah),  Space  Engineering  Conference  (Velence),  X V .  Combustion  Symposium  (Tokió).  Nemzetközi  elismerését  m u t a t j a  számos  meghívása  külföldi  rendezvényekre  (73),  felkérése  plenáris  előadás  t a r t á s á r a  és  az  eredményeire  történő  rendkívül  nagyszámú  hi­ vatkozás.  Társadalmi  tevékenysége:  t a g j a  több  akadémiai  bizottságnak  (a  Szilárdtestkémiai  Munkabizottság  elnöke),  t o v á b b á  a  szocialista  országok  t u d o m á n y o s  akadémiái  között  létrejött  többoldalú  együttműködési  munkabizottság  két  t é m á j á b a n  nemzetközi  koordi­ nátor.  Tagja  a  „ J o u r n a l  of  N o n m e t a l s "  és a  „Semiconductore  and  Insulatore"  Című  nem­ zetközi  folyóiratok  szerkesztő  bizottságának.  1972­ben  a  Magyar  Tudományos  A k a d é m i a  Elnöksége  t u d o m á n y o s  eredményeiért  Akadémiai  Díjban  részesítette,  1977­ben  pedig  a  Munka É r d e m r e n d  ezüst  fokozatát  nyerte  el.  A  Kémiai  Tudományok  Osztályának  1980  óta  tanácskozó  t a g j a .  Mindezek  alapján  javasoljuk,  hogy  a  Kémiai  Tudományok  Osztálya  terjessze  Solymosi  Frigyes  levelező  taggá  választásra  való  jelölését  a  Magyar  T u d o m á n y o s  Akadémia  1982.  évi  közgyűlése  elé. 

Marleó László,  Márta  Ferenc,  Nagy  Ferenc,  Pungor  Ernő,  Szabó  Zoltán 

Wolfram  Ervin  1923­ban,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  fizikai  kémia,  kolloidika.  Doktori  fokozatát  1966­ban  szerezte.  Az  Eötvös  Loránd  Tudományegyetem  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  W o l f r a m  Ervin  az  E ö t v ö s  Loránd  Tudományegyetemen  vegyészeti  (1947)  és  bölcsész­ doktori  oklevelet  (1949)  szerzett,  m i n d k e t t ő t  „ s u m m a  cum  l a u d e "  minősítéssel.  Az  E L T E  Kolloidkémiai és Kolloidtecbnológiai  Tanszékén  dolgozik.  1967­től  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r .  1959­ig  mestere,  Buzágh  Aladár  m u n k a t á r s a k é n t  dolgozott,  liofil gélek  peptizáció­ jának  sebességét,  t o v á b b á  liodiszperz  rendszerek  katalitikus  h a t á s á t  tanulmányozta,  el­ sősorban  a  liidrogénperoxid  bomlására.  1958­tól  1962­ig  vendégtanárként  a  drezdai  mű­ egyetem  1945 óta professzor  nélkül  m a r a d t  Kolloidkémiai  Intézetének  oktatási  m u n k á j á t  szervezte  ú j j á  és  vezette,  az.  ottani  k u t a t á s o k a t  irányította.  Az  1977—78.  tanévben  vendégprofesszora  volt  a  bristoli  egyetemnek  (Anglia).  Ugyancsak  még  Buzágh  A l a d á r j a i  együtt  dolgozta  ki  a  folyadékok  tapadóképességének  meghatározási  módszerét  a  leszakítási  szög  mérésével.  Ezek  a  vizsgálatok  képezték  kiin­ dulási  p o n t j á t  további  és  jelenleg  fó munkaterületének,  az  adhézió  és  nedvesedés  kérdései  rendszeres  k u t a t á s á n a k ,  elsősorban  ón.  kieenergiájó  felületeken  (műanyagok,  természetes  és mesterséges polimerek),  úgy  a szilárd  felület, mint  a kolloid  oldatok  szerkezete és  a  kettő  összefüggéseinek  szempontjából.  U j a b b a n  e  kérdéskör  egy  speciális  területével  foglalko­ zik,  az  ón.  folyadékhidakkal,  világviszonylatban  az  elsők  között.  Ezzel  komoly  nemzet­

862 

közi  elismerést  szerzett,  amit  számos  külföldi  előadói,  főelőadói,  ill.  szimpóziumi  elnök,  (pl.  Stockholm  1979,  a  3.  IUPAC  Kolloid  és  Felületi  Kémiai  Konferencia  keretében)  meg­ hívás,  t o v á b b á  az  a  tény  is  jelez,  hogy  1976­től  az  I U P A C  Kolloid  és  Felületi  Kémiai  B i z o t t s á g á n a k  rendes  tagjává  választották  és  az  1979­ben  alakult  International  Associa­ tion  for  Colloid  and  Surface  Science  elnökségének  t a g j a .  Tekintettel  a r r a ,  bogy  az  ipari  és  mindennapos  használati  mesterséges  vagy  átalakított  (papír,  cellulóz  stb.)  polimerek  nagyrészt  kis  felületi  energiájú  anyagok  és  különféle  ned­ ves  felületi  kezelésüknek  szinte  felmérhetetlen  a  gyakorlati  jelentősége,  az  ilyen  irányú  k u t a t á s o k  alap  és  alkalmazott  szinten  világszerte  a  kolloidkémiai  k u t a t á s  középpontjá­ b a n  állnak.  Arról,  hogy  Wolfram  ebbe  a  korszerű  k u t a t á s i  irányba  eredményesen  kapcso­ lódott  be,  nemcsak  nagyszámú  t u d o m á n y o s  közleménye  (62  idegen,  25  magyar  nyelvű)  tanúskodik,  h a n e m  az  a  nemzetközi  megbecsülés  is,  amely  a  fent  m á r  említetteken  kívül  a b b a n  is  m u t a t k o z i k ,  hogy  az  European  Colloid  and  Polymer  Science  (Darmstadt)  folyó­ irat  nemzetközi  szerkesztő  bizottságának  tagja,  a  Kolloid  Gesellschaft  (München)  elnök­ s é g i t a g j a ,  a  Surface  and  Colloid  Science  (New York)  könyvsorozat  nemzetközi  szerkesztő  bizottságának  t a g j a ,  a  Colloids  and  Surfaces  (New York)  szerkesztő  bizottságának  t a g j a .  Wolfram  kétségtelenül  a  nemzetközileg  is  elismert  m a g y a r  kolloidikai  k u t a t á s  vezető  egyénisége.  Tanszékvezetői  működése  alatt  az  E L T E ­ n  számos  egyetemi  doktori,  kandi­ dátusi,  akadémiai  doktori  értekezés  készült  el.  T ö b b  egyetemi  jegyzet  mellett  említésre  érdemes  „ E i n f ü h r u n g  in  die  Kolloidik"  (Verl.  Technik,  Berlin)  t a n k ö n y v e  és  az  Akadé­ miai  Kiadó  gondozásában  megjelent  „ K o n t a k t  nedvesedés"  c.  monográfiája.  Az  egyete­ men  nemcsak  s a j á t ,  de  munkatársainak  oktatási  m u n k á j a  is  igen  eredményes.  Számos  is­ meretterjesztő  közleménye  jelent  meg.  Tanácskozó  t a g j a  a  Kémiai  Tudományok  Osztá­ lyának,  elnöke  a  Kolloidkémiai  Munkabizottságnak  és  az  M K E  Kolloidkémiai  és  Reoló­ giai  Szakcsoportjának.  Ezen  két  minőségében  rendezte  1975­ben  az  IUPAC.  T.  Kolloid­ es  Felületi  Kémiai  Nemzetközi  Konferenciáját  Budapesten,  amelynek  nagy  sikere  volt,  és  további  ilyen  konferenciák  sorozatát  indította  el.  Számos  ipari  témával  foglalkozott  és  n y ú j t o t t  gyakorlati  segítséget  (nyomdaipar,  papíripar,  műbőripar  stb.),  részben  haszná­ l a t b a  vett  szabadalmak  f o r m á j á b a n  is.  Tanszékén  rendszeresen  folyik  a  vállalatok  által  beküldött  vegyészek  speciális  szakmai  képzése.  Véleményünk  szerint  a kolloidika  elméleti  és gyakor lati  fontossága m i a t t  mindenképpen  kívánatos,  hogy  ez  a  tudományág  a  Kémiai  Tudományok  Osztályán  megfelelő  képviselő­ höz  jusson,  ezért  javasoljuk  W o l f r a m  Ervin  levelező  taggá  választásra  való  jelölését. 

Benedek  Pál,  Freund  Mihály,  Holló  János,  Lengyel  Béla,  Nagy  Ferenc,  Schay  Géza 

Biológiai  Tudományok  Osztálya  Alföldi  Lajos  1927­ben,  Miskolcon  született.  Szűkebb  szakterülete:  inikro­ biális  genetika.  Doktori  fokozatát  1972­ben  szerezte.  Az  MTA  Szegedi  Biológiai  K ö z p o n t j á n a k  főigazgatója.  Alföldi  Lajos  orvosi  tanulmányait  Szegeden  végezte,  1951­ben  doktorált.  Hallgató  ko­ rában  m á r  t u d o m á n y o s  m u n k á t  végzett  néhai  Ivánovics  Györ gy  akadémikus  vezetésével.  Mint  a S Z O T E  Mikrobiológiai  Intézetének  o k t a t ó j a  m ű k ö d ö t t  1971­ig,  ekkor  lett  a  Szegedi  Biológiai  Központ  Genetikai  Intézetének  igazgatója.  Jelenleg  a  Központ  főigazgatója. 

863 

Ivánovics  György  m u n k a t á r s a k é n t  első  sikerét  a  B 1 2 ­vitamin  mikrobiológiai  értékmeg­ határozásával  érte  el.  E z u t á n  kezdett  el  fág­kutatásokkal  foglalkozni,  amelynek  egyik  eredménye  lett  a  megacin  felfedezése  (Ivánovios  Gy.,  Alföldi  L.:  A  new  antibacterial  principle:  megacin.  Nature,  174.  4(55,  1954).  E b b e  a  m u n k á b a  ú j  színt  hozott  és  öt  a  mole­ kuláris  genetika  felé orientálta  a  párizsi  P a s t e u r  Intézetben  töltött  ösztöndíjas  m u n k á j a ,  ahol  F .  J a c o b b a l  dolgozott  együtt  a  eolicinogenia  genetikai  elemzésén.  Ezeket  a  tapaszta­ latokat  értékesítette  a  megacinogénia  t o v á b b i  k u t a t á s á b a n .  U j a b b  t a n u l m á n y ú t j á n  be­ kapcsolódott  a  bakteriális  RNS­szintézis  szabályozásának  vizsgálatába  és  résztvett  a  rel­A  gén  létezésének  bizonyításában  és  genetikai  térképezésében  (Alföldi,  L.,  Stent,  G.  S.,  Clowes,  R.  С . :  The  chromosomal  site  of  t h e  R N A  control  (RC)  locus  in  E .  coli.  J.  Mol.  Biol.  5,  348,  1962).  Hazatérése  u t á n  önállóan  folytatta  ezt  az  irányt,  felismerte  a  baktériumok  down­shift  érzékenységét  és  k i m u t a t t a  ennek  összefüggéseit  a  különböző  relaxait  törzsek  viselkedésében.  Legújabb  m u n k á j a  különösen  nagy  nemzotközi  elismerést  v á l t o t t  ki.  Elsőnek  írta  le a  B. megaterium  protoplaszt  fúziójával azt  a  genetikai  módszert,  amely  az  ilyen  típusú  baktériumok  genetikai  elemzésére  alkalmas  (Fodor,  K.,  Alföldi,  L.:  Fusion  of  protoplasts  of  Bacillus  megaterium.  Proc.  Natl.  Acad.  Sei.  USA,  73,  2147,  1976)  és ezt  a  módszert  plazmid  DNS  transzformációra  is felhasználta  (Vorobjova,  I.  P.,  Khmel,  I.  A.,  Alföldi,  L.:  Tnducirovanja  polietilén­glikolem  transzformaoija  protoplasztov  mega­ terium  plazmidnoj  D N K .  Genetika,  251,  977,  1980).  Alföldi  Lajos  t u d o m á n y o s  m u n k á j á r a  jellemző,  hogy  az  orvosi  mikrobiológiai  kutatás­ ból  kiindulva  a  molekuláris  genetika  korszerű  irányába  fejlődött  és  több  területen  t e t t  eredeti  felfedezéseket .  Munkáinak  jegyzékében  nem  szerepel  számos  olyan  téma,  melye­ ket  az  utóbbi  tíz  évben  mint  a  Genetikai  I n t é z e t  igazgatója  kezdeményezett.  Befolyása  igen  n a g y  jelentőségű  volt  az  SZBK­ban  folyó  m u n k á k  irányára,  jórészt  neki  köszönhető,  hogy  a  protoplasztok  mikrobiológiai  genetikai  és  növónygenetikai  kutatásával  az  intézet  nemzetközi  hírre  tett  szert.  Tudományszervezési  m u n k á j a  túlmegy  az  intézmény  keretein,  az  osztály  tanácskozó  t a g j a k é n t ,  a  Genetikai  Bizottság  volt  elnökeként  és  más  funkciókban  is  lelkiismeretesen  résztvesz  a  t u d o m á n y o k  fejlesztésében,  a  hazai  genetikai  k u t a t á s o k  színvonalának  ál­ landó  emelésében. 

Straub  F.  Brúnó,  Szabó  Gábor 

Bérezik  Árpád  1929­ben,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  hidro­ biológia,  ökológia,  zoológia.  Doktori  fokozatát  1975­ben  sze­ rezte.  Az  MTA  Botanikai  Kutatóintézetének  igazgatója.  Még Dudich  Endre  aspiránsaként  nagykiterjedésű  sekély  tavainkon  vizsgálatsorozatok­ kal  elsőízben  t á r t a  fel  az  üledék  m e z o f a u n á j á n a k  populációdinamikáját,  produkcióját.  Elsőként  állapította  meg  a  Velencei­tó  víztereinek  mozaikszerű  eltéréseit  is  (Einige  Beo­ bachtungen  bezüglich  der  horizontalen  Verteilung  des  Makrobenthos  seichter  „panno­ nischer"  Seen  Acta  Zool.  Hung.,  7:  49 — 72,  1961).  Teamet  szervezve  komplexen  vizs­ gálta  a  H á m o r i  t a v a t ;  ez  ú t t ö r ő  volt  a  h a z a i  tározók  hidrobiológiái  vizsgálatában  (Bér­ ezik, A.  Kozma,  E.  Molnár,  M.: Hydrobiologische  Untersuchungen  um  ältesten  Stausee  Ungarns.  — Ann.  Univ.  Sei.  Bp.  Biol.  9/10;  37— 64,  1968).  Doktori  értekezésében  a  hazai  és  dél­európai  rizsföldek  kutatásával  e  víztípus  általános  jellemzőit  oly  szintézisbe  hozta,  amely  limnológiai  tekintetben,  a  klasszikus  rizstermesztő  területek  tekintetében  is  alap­ vetőnek  bizonyult.  Bevezette  a  holo­  és  hemihydrobion  szervezetek  fogalmát.  (Periodi­

864 

sehe  Aspektenveränderungen  der  Zoozönosen  auf  Reisfeldern  in  U n g a r n  —  Verh.  int.  Ver.  Limnol.,  18:  1742 — 1750.  1973).  Feltárta  a  teljes  magyar  Duna­szakasz  Chironomida  (árvaszúnyog)  f a u n á j á t ;  e  vízminőségjelző  csoportról  még  egyetlen  folyóra  sem  a d t a k  át­ fogó képet.  Több,  általános  potamoökológiai  megállapítást  is t e t t .  (Die  Chironomiden  und  ihre  Lebensstätten  auf  dem  ungarischen  Donauabschnitt  —  Limnologica  [Berlin]  8:  61 — 71,  1971;  — Einige  Probleme  der  limnologischen  Erforschung  unserer  Fliessgewässer  — Schriften  d.  Ver. Verbr.  n a t u r w .  Kenntn.,  Wien,  117/118:  2 9 ­ 4 0 ,  1978).  K u t a t á s i  ered­ ményei  egyértelműen  pozitív  nemzetközi  visszhangot  váltottak  ki.  (A  hidrobiológia  ki­ emelkedően  regionális  fontosságú  tudomány;  a  szerzők  Közép­Európában  főleg  németül  publikálnak.)  Az  MTA­t  számos  alkalommal  képviselte  külföldön.  Döntő  szerepe  volt  a  magyar—osztrák  F e r t ő ­ k u t a t á s  megszervezésében.  Hazai  W H O  és  FAO  projektek  meg­ oldásában  elismerten  jó  m u n k á t  végzett.  A  Limnologie  (Párizs)  szerkesztő  bizottságának  tagja,  a  szocialista  országok  képviseletében.  Az  MTA  Biológiai  T u d o m á n y o k  Osztályának  tanácskozó  t a g j a ,  az  MTA  Hidrobiológiái  Bizottságának  elnöke,  az  UNESCO/MAB  Magyar  Nemzeti  Bizottságának  t i t k á r a .  Tagja  az  MTA  Fertő­táj  Bizottságának,  az  MTA —OVH  Vízügyi  Bizottságának,  a  Magyar  UNESCO  Bizottság  Természettudományi  Albizottságának,  a  K G S T  Környezetvédelmi  Tanács  Magyar  Nemzeti  Tagozatában  az  MTA  képviselője.  A  Soc.  Internationale  Lim­ nologiae  (SIL)  és  a  Nemzetközi  D u n a k u t a t ó  Munkaközösség  m a g y a r  képviselője.  A  vezetése  alatt  álló  intézmény  k u t a t á s i  tevékenységét  eredményesen  integrálta  a  nemzetközi  ökológiai  k u t a t á s o k b a n .  21  éve  o k t a t  az  E L T E ­ n ,  10  éven  át  a  B M E ­ n  is.  Iskolateremtő  munkásságát  32  diplo­ m a m u n k a ,  hét  egyetemi  doktori  értekezés,  négy  kandidátusi  értekezés  jelzi.  Aktívan  ki­ veszi  részét  a  TMB  m u n k á j á b ó l .  Tárfttdalmi  m u n k á j a :  h a t  évig  a  Magyar  Hidrológiai  Társaság  főtitkára,  kilenc  évig  az  M H T  Limonológiai  Szakosztályának  t i t k á r a ,  a  MTESZ  Országos  Elnökségének  t a g j a ,  a  Magyar  Hidrológiai  Társaság  alelnöke,  a  Magyar  Biológiai  Társaság  elnökségi  t a g j a .  Tevékenységével  elnyerte  a  Munka  É r d e m r e n d  ezüst  fokozatát  (1981),  a  Vízgazdálko­ dás  Kiváló  Dolgozója  (1962),  MTESZ­díj  (1975),  Schafarzik­emlékérem  (1979),  Bog­ dánfy­emlékérem  (1971),  egyesületi  emléklapok  jelzik  elismerését.  A  hazai  vízgazdálkodás  társadalmunk  egyre  égetőbb  p r o b l é m á j á v á  válik,  ezért  a  hidro­ biológia  jelentősége  nálunk  is rohamosan  növekszik.  Feltétlenül  indokoltnak  t a r t j u k ,  hogy  e  nélkülözhetetlen  t u d o m á n y á g  mai  hazai  vezető  egyénisége  t a g j a  legyen  osztályunknak. 

Balogh  János,  Jermy  Tibor,  Straub  F.  Brúnó,  Zólyomi  Bálint 

Csillik  Bertalan  1927­ben,  Szegeden  született.  Szűkebb  szakterülete:  neuro­ biológia.  Doktori  fokozatát  1968­ban  szerezte.  A  Szegedi  Orvostudományi  Egyetem  Anatómiai­,  Szövet­  és  Fejlődéstani  Intézetének  igazgatója.  Csillik  Bertalan  Szegedon  végezte  t a n u l m á n y a i t  és  szerzett  kitüntetéses  eredménnyel  orvosi  diplomát,  m a j d  vezette  1965 —68­ig a  JATE—MTA  Elektronmikroszkópos  Labora­ t ó r i u m á t .  1968­ban  nevezték  ki  tanszókvezető  egyetemi  t a n á r r á .  1962­ben  szerezte  meg  a  kandidátusi,  1968­ban  a  doktori  minősítést.  1962 — 63­ban  vendégprofesszorként  mű­ k ö d ö t t  a  Pennsylvániai  Egyetemen,  1977 —78­ban  a  H a r w a r d  egyetemen,  ahol  előzőleg,  1973 —74­ben  fél  évig  dolgozott.  Számos  külföldi  kongresszuson  és  t a n u l m á n y ú t o n  szer­

5  Magyar  Tudomány  1981/11—12 

865 

z e t t  nagy  nemzetközi  elismerést.  A  hazai  tudományos  társaságokon  kívül  t a g j a  az  Anatomische  Gesellschaftnak,  a  Gesellschaft  f ü r  Histochemie­nek,  az  IBRO­nak.  Tisz­ t e l e t b e l i  tagja  a  Society  Royal  de  Medicine­Mental­nak,  s  alelnöke  az  I n t .  Soc.  for  Neuro­ v e g e t a t i v e  Research­nek.  Szerkesztője  a  Zeitschrift  f ü r  mikroskopisch­anatomische  For­ s c h u n g ­ n a k ,  szerkesztő  bizottsági  t a g j a  a  Neurobiology  Research  Communications  in  Chemical  Pathology  and  Pharmacology  c.  folyóiratoknak  és  a  J .  Neural­Transmission­ n a k .  Csillik  Bertalan  m u n k á s s á g a  Szegeden  egy  nemcsak  hazai,  h a n e m  világviszonylatban  is  megbecsült  neurohisztokémiai  iskolát  t e r e m t e t t  meg  az  idegrendszeri  működés  alap­ jelenségeinek  molekuláris  anatómiai  szintű  kutatására.  F ő b b  tudományos  művei:  I .  Functional  S t r u c t u r e  of  the  Post­Synaptic  Membrane.  A k a d .  Kiadó,  Bp.,  1965.,  I I .  kiadás  1967.  2.  Synaptochemistry  of  acetylcholine  metabolism  in  a  cholinergic  n e u r o n .  Internat . R e v .  of  Neurobiol.  18,  1975.  3.  Csillik,  В . — K n y i h á r ,  E.:  Biodynamic  p l a s t i c i t y  in  the  R o l a n d o  substance.  Progress  in  Neurobiol.  10  1978.  4.  K n y i h á r —  Csillik,  E.,  Csillik,  В . :  F R A P .  Histochemistry  of  the  P r i m a r y  Nociceptive  Neuron.  G .  Fischer  Verl.,  S t u t t g a r t ­ N e w  York,  1981.  A  t é m a  k ö z p o n t j á b a n  az  idegi  transzmisszió  mechanizmusa  áll,  melynek  átfogó  értel­ mezésével  kidolgozta  a  neuronális  citokémiai  egység  modelljét.  K i m u t a t t a  a  sejtmemb­ r á n b a n  az  enzimek  lokalizációját  és  — elsőként  — a  membrán  molekuláris  szerkezet  vál­ t o z á s á t  az  ingerület  á t t é t e l  során.  Számos  technikai  módszerrel  bizonyította  a  szinapti­ k u s  vezikulák  mozgását  és  a  kálcium  felszabadulást.  Elsőnek  írta  le  a  globuláris  „endo­ p l a z m a t i k u s  egységeket",  valamint  a  rekurrens  gátlás  szerkezeti  alapjait.  Bizonyította  az  archicerebellum  afferens  elemeinek  cholinerg  mechanizmusát,  a  Purkinje­sejtek  fej­ lődése  kapcsán  a  latens  enzimaktivitást,  s  k i m u t a t t a  a  katecholamin  t a r t a l m ú  idegsejtek  jelenlétét  és  ezek  szerepét  az  agykéregben  és  a  hypocampusban.  Lokalizálta  14C;,Regít­ ségével  az  acetilcholin  szintézist  és  a  GABA  anyagcserét  egyes  gátló  s t r u k t ú r á k b a n .  E g y  ú j  t í p u s ú  központi  idegrendszeri  helyreállító  folyamatot,  „regeneratív  proliferációt"  í r t  le.  K i  kell  emelni  Csillik  professzor  o k t a t ó  működését  is.  T a g j a  a  Hazafias  N é p f r o n t  Csongrádmegyei  Bizottságának.  1977  ó t a  elnöke  a  Magyar  A n a t ó m u s o k ,  Histológusok  és  Embriológusok  Társaságának.  T a g j a  a  MTA  Neurohioló­ giai  Bizottságának. 

Ábrahám  Ambrus,  Halász  Béla,  Környey  István,  Pásztor  Emil,  Törő  Imre 

Damjanovich  Sándor  1936­ban,  Mátészalkán  született.  Szűkebb  szakterülete:  bio­ fizika.  Doktori  fokozatát  1976­ban  szerezte.  A  Debreceni  Orvostudományi  E g y e t e m  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  D a m j a n o v i c h  Sándor  orvosdoktori  d i p l o m á j á t  1960­ban  nyerte  a  DOTE­n,  itt  kezdte  t u d o m á n y o s  p á l y a f u t á s á t  az  Élettani  I n t é z e t b e n  (1956 —60­as  években),  m a j d  1 9 6 0 ­ 6 8 ­ ig  a  D O T E  Kórélettani  Intézetében,  1968­tól  a  D O T E  Fizikai, m a j d  Biofizikai  Intézetében  dolgozik,  melynek  1968­ban  vezetője,  1972­ben  igazgató  egyetemi  t a n á r a  lett.  1968­ban  v é d t e  meg  „A  foszforiláz  , , b "  enzim  sugárbiológiai  vizsgálata"  c.  kandidátusi,  1976­ban  „ A z  enzimműködés  mechanizmusának  elméleti  és  kísérletes  vizsgálata"  c.  doktori  értekezését.  1974 —80­ban  a  D O T E  t u d o m á n y o s  rektorhelyettese  volt.  1963 — 81  kö­

866 

zött  négy  hónapig  a  Csehszlovák  Tudományos  Akadémia  Brnoi  Biofizikai  Kutatóintézeté­ ben,  egy  évig  a  norvégiai  Norsk  Hydro's  I n s t i t u t e  for  Cancer  Research  Biofizikai  Osztá­ lyán  dolgozott,  ö t  alkalommal  járt  a  Szovjetunió  különbözó  biofizikai  intézeteiben.  Ven­ dégprofesszorként  működött  három  hónapig  az  USA­ban,  egy  hónapig  J a p á b a n .  Kétszer  négy  hónapig  mint  vendégprofesszor  Manfr ed  Eigen  Nobel­díjas professzor ral  dolgozott  és  jelenleg  is  vele  dolgozik  egy  éves  k u t a t á s i  szabadsága  alatt.  K u t a t ó m u n k á j á b a n  először  az  enzimműködés  fizikai  mechanizmusának  kérdésével  fog­ lalkozott  sugárbiológiai,  illetve  spektroszkópiai  módszerekkel.  Munkatársaival  kidolgozott  elméleti  enzimkinetikai  modellje  („Molecular  E n z y m e  Model  Based  on  Oriented  Energy  T r a n s f e r " .  J .  theor.  Biol.  1973.  41,  667 — 569)  széleskörű  nemzetközi  visszhangot  váltott  ki.  E n n e k  következménye  volt,  hogy  1976­ban  meghívást  kapott  a  XVI.  nemzetközi  Solvay  konferenciára.  Az  általa  kidolgozott  modell  lényege  („Relationship  between  t h e  Lifetime  of  an  Enzyme­Substrate  Complex  and  t h e  Molecular  Environment".  J .  theor.  Biol.  1975.  48,  393  401),  bogy  az  enzimműködés  ener getikai  hátterét  a  mikrokörnyezet  és  a  makro­ molekulák  közötti  kolliziós  kinetikai  csatolásbari  keresi,  s  innen  kiindulva  molekuláris  információkat  adó  ú j működési  modellt  épít  fel. Az  1970­es évektől  figyelme  a  sejtbiológiai  p r o b l é m á k r a  irányult  (J.  theor.  Biol.  1977,  67,  176—ISO,  Symposia  Biologica  H u n g .  1978.  21.,  E u r .  J .  Bioehem.  1977,  72,  5 5 9 ­ 5 6 9 ) .  H a z á n k b a n  egyedülálló  műszerezettségű  és fel­ készültségű  intézetet  szer vezett  elsősorban  ezen  kérdések  tanulmányozására,  ú j  sejtanali­ záló  módszereket  dolgozott  ki.  Egy  k ö n y v  szerzője  és  kettőnek  társszerzője,  írt  több  könyvrészletet  és  70  közleményt.  Kitüntetései:  Felsőoktatási  Tanulmányi  Érdemérem  (1960), Az  Oktatásügy  Kiváló  Dol­ gozója  (1970),  Munka  Érdemrend  arany  fokozata  (1980). 

Jakucs  Pál,  Szabó  Gábor,  Törő  Imre 

Élődi  Pál  1927­ben,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  bio­ kémia  (enzimológia).  Doktori  fokozatát  1965­ben  szerezte,  a  Debreceni  Orvostudományi  Egyetem  Biokémiai  Intézetének  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  1951 — 1973  között  az  MTA  Biokénriai  (Enzimológiai)  Intézetében  dolgozott  néhai  Szö­ rényi  I m r e  akadémikus  tanítványaként,  ahol  összehasonlító  errzimológiával,  illetőleg  az  enzimek  szerkezete  és működése  közötti  kapcsolat  tanulmányozásával  foglalkozott.  Kísér­ leti  o b j e k t u m k é n t  az. anaerob  szénhidrát  lebontás  egyik  kulcsenzimjét,  a  gliceraldehid­3­ foszfát  dehidrogenázt  számos,  a  fejlődés különböző  szintjén  álló  szervezetből  kristályosan  izolálta.  Megállapította,  hogy  a  fajspecifitás a  fehérjék  esetében,  a  jellegzetes  tulajdonsá­ gok  kialakítását  tekintve  háttérbe  szorul  és  a  funkcionális  tulajdonságok  dominálnak  (Acta  Physiol.  Hung.  13,  1 9 0 ­  240,  1958).  Bizonyította  továbbá,  bogy  az  enzim­koenzim  kapcsolat  kialakulása  az  enzim  szerkezetének  (konformációjának)  megváltozását  eredmé­ nyezi  (Nature  184,  56,  1958;  „Struktur  elle  Grundlagen  der  biologischen  F u n k t i o n  der  Pro­ teine",  R e d .  P.  Élődi, Ak.  Kiadó,  Bp.,  1969, p p .  151 — 161). Kémiai  és fizikai­kémiai  eljárá­ sokat  dolgozott  ki,  melyekkel  a  fehérjék  szerkezetében,  többi  között  a  működéssel  össze­ függő, finomszerkezeti  változások  megfelelően  nyomon  követhetők  és  jellemezhetők  (Acta  Biochim.  Biophys  A S H  2,  4 5 5 ­ 4 5 8 ,  1967;  E u r .  J .  Bioehem.  5,  5 7 4 ­ 5 8 2 ,  1968).  E z t  követőleg  hidrolitikus  enzimek  vizsgálatára  tért  át,  és  meghatározta  a  pankreász  amiláz  a k t í v  centrumának  méreteit  (Molec.  Cell.  Bioehem.  4,  205 — 216,  1972).  A  közel­

4*

867 

m ú l t b a n  ú j  eljárást  dolgozott  ki  munkatársaival,  melynek  segítségével  számítógépes  ana­ lízis ú t j á n proteolitikus  enzimek  számára  „optimális"  tulajdonságú  szubsztrátok  tervezhe­ tők  (Eur.  J .  Biochem.  95,  1 1 6 ­ 1 1 9 ,  1979;  115,  4 9 1 ­ 5 0 2 ,  1981). Az  eljárás  a  diagnosztiká­ b a n  felhasználható  szubsztrátok  tervezésére  is  alkalmas.  Sokat  tevékenykedett  a  tudományszervezés  és  t u d o m á n y i r á n y í t á s  területén  is.  Akadé­ miai,  TMB  és  K G S T  munkabizottságok  t i t k á r a  volt,  m ű k ö d ö t t  a  Tudományos  ós  Felső­ oktatási  Tanácsban.  1972  óta  a  Biokémiai  Bizottság  elnöke.  101  közleménye  jelent  meg.  Az  ISI  a d a t a i  szerint  1970 — 80  között  ezekre  454  alkalom­ mal  hivatkoztak  (idózettségi  index  8,2).  Négy  monográfiát  írt.  „Biokémia"  e.  kézikönyvé­ nek  első  kiadása  1980­ban,  a  második  kiadás  1981­ben  jelent  meg.  1961­ben  az  Akadémiai  Díj  [.fokozatával,  1966­ban  a  Munka  Érdemrend  ezüst  fokozatával,  1977­ben Az  Oktatás­ ügy  Kiváló  Dolgozója  elismeréssel  t ü n t e t t é k  ki. 

Szabó  Gábor,  Szabolcsi  Gertrud 

Gárdos  György  1927­ben,  Budapesten  született.  Szűkei)!)  szakterülete:  memb­ rán­biofizika,  membrán­biokémia,  sejtbiológia.  Doktori  foko­ z a t á t  1969­ben  szerezte. Az Országos Haematológiai  és Vértransz­ fúziós  Intézet  főigazgató­helyettese.  Gárdos  György  vegyészi  diplomáját  1950­ben  Budapesten  szerezte  meg.  1949  ós  1964  közt  a  Budapesti  Orvostudományi  Egyetem  Orvosi Vegytani  Intézetében  Straub  F.  Brúnó  akadémikus  irányítása  mellett  dolgozott,  1964­től  az  Országos  Haematológiai  és Vértransz­ fúziós  Intézet  (OHVI)  vezető  m u n k a t á r s a .  Tudományos  m u n k á s s á g a  jelentős  a  vörösvérsejt  m e m b r á n  iontranszportjának  tanul­ mányozása,  a  m e m b r á n f u n k c i ó k  ós  a  sejtanyagcsere  kapcsolatának  vizsgálata  területén.  Tudományos  munkáiról  85  publikációja  jelent  meg.  Ezek  közül  két  cikke  immár  klasszi­ k u s n a k  számít:  az  egyikben  elsőkónt  szolgáltatta  direkt  bizonyítékát  annak,  hogy  a  sejt­ membránokon  keresztül  folyó  aktív  kálium  ós  n á t r i u m  iontranszport  energiaforrása  az  adenozintrifoszfát  (ATP),  (Acta  Physiol.  A S H 6,  191 —199,  1954);  másik  ilyen  műve  a  kal­ cium­függő  kálium  transzportnövekedés  első  leírása  (Biochim.  Biophys.  Acta  30,  653 —  654,  1958),  melyet  a z ó t a  a  szakirodalom  „Gárdos­effektus"  néven  ismer.  Kiemelendők  azok  a  m u n k á k ,  melyekben  m u n k a t á r s a i v a l  együtt  ú j  módszereket  vezet­ t e k  be  a  membrán­transzport  folyamatok  t a n u l m á n y o z á s á r a :  így  pl.  az  ionofor  vegyületek  alkalmazásával  (J.  M e m b r a n e  Biol.  26,  357 — 370,  1 976),  vagy  a  kifordított  membrán  vezi­ k u l á k  felhasználásával  ( F E B S  Letters  89,  7 8 ­ 8 2 ,  1978  ós  Biochim.  Biophys.  Acta  598,  326  ­338,  1980).  Gárdos  György  vezetésével  1970 ós  1980 közt  h a t a n  szerezték  meg  a  kandidátusi  fokoza­ t o t  (biológiai,  ill.  orvosi),  ezen  kívül  szamoä  egyetemi  doktori  értekezés  ós  szakdolgozat  k e r ü l t  ki  e  laboratóriumból.  Gárdos  György  i r á n y í t j a  az  intézet  Izotóp  Osztályát,  ahol  izotópdiagnosztikai  ós  izotóp­ t e r á p i á s  munkák  f o l y n a k .  Az  E L T E  Természettudományi  K a r á n  folyó  szakbiológus  kép­ zésben  speciálkollégiumok  tartásával  1967 ó t a  vesz  részt;  1972­ben  m e g k a p t a  a  e.  egyetemi  t a n á r i  címet.  Az  egyetemi  o k t a t á s t  segítik  azok  a  könyvek  is,  amelyekben  Gárdos  György  közreműködött.  A  „ T r a n s p o r t  Processes  in  Living  Organism"  (Akadémiai  Kiadó,  1972)  с .  m u n k á t  1975­ben  az  A k a d é m i a i  Kiadó  nívó­díjjal  j u t a l m a z t a .  Az  E r n s t  Jenő  szerkeszté­ sében  1974­ben  megjelent  „Biofizika"  e.  kézikönyv  „Mikrotranszport"  c.  fejezete  is  az  ő  m u n k á j a . 

868 

Elnökségi  t a g j a  a  Magyar  Biokémiai  Egyesületnek  és a Magyar  Haematológiai  Társaság­ nak.  Alapítója  és  t i t k á r a  a  Funkcionális  Biokémiai  Szakosztálynak.  Hosszú  ideig  t i t k á r a  volt,  jelenleg  t a g j a  az  akadémiai­minisztériumi  Biokémiai  Bizottságnak.  Titkár a  a  Nem­ zetközi  Biokémiai  Unio  (IUB)  Magyar  Nemzeti  Bizottságának,  t agja  a Tudományos  Mun­ kások  Világszövetsége  Magyar  Nemzeti  Bizottságának.  Az  Unesco  Nemzetközi  S e j t k u t a t ó  Szervezet  (ICRO)  és az  Európai  Sejtbiológiai  Szervezet  (ECBO)  t a g j a . Tagja  a  „ H a e m a t o ­ lógia"  c.  nemzetközi  lap  szerkesztő  bizottságának.  T u d o m á n y o s  munkáit  1966­ben  Akadémiai  jutalommal  honorálták. 

Hollán  Zsuzsa,  Keleti  Tamás,  Szabolcsi  Gertrud 

Gergely  János  1927­ben,  Karcagon  született.  Szűkebb  szakterülete:  immuno­ lógia.  Doktori  f o k o z a t á t  1969­ben  szerezte.  Az  Eötvös  Loránd  Tudományegyetem  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a  és  a  Gödi  Biológiai  Állomás  vezetője.  Gergely  J á n o s  1 950­ben  szerzett  or vosi d i p l o m á t  Budapesten  „ s u m m a  cum  laude"  ered­ ménnyel.  1949—51­ig  a  budapesti  Orvostudományi  Egyetem  Kórélettani  m a j d  É l e t t a n i  Intézetében  dolgozott.  1951 — 53­ban  az  E ü M  főelőadója;  1953 —63­ig  a  I I I .  Belklinikán  aspiráns,  m a j d  tudományos  főmunkatárs;  1 963  óta  az  Országos  Haematológiai  és  Vér­ transzfúziós  Intézet  Immunokémiai  Osztályának  vezetője;  1973  ó t a  az  E L T E ­ n  az  immu­ nológia  professzora.  K u t a t á s i  területe  az. ellenanyag  szer kezet  és  működés  és az  i m m u n f o l y a m a t o k b a n  részt­ vevő  legfontosabb  sejtek  (limfociták,  m a k r o f á g o k )  ellenanyagkötő  receptorainak  tanul­ mányozása.  Elsőként  írta  le  a  gamma­globulinok  egyik  osztályának  (IgG)  eltérő  lebontó­enzim  érzé­ kenységét  és  annak  szerkezeti  alapjait.  E n n e k  alapján  módszer­t  dolgozott  ki  az  emberi  myeloma­fehérjék  tipizálására.  ( Immunochemistry  [1967]  4,  101;  Immunochemistry  [1972]  9,  589).  Jól  bevált  eljárása  az  ellenanyagok  specificitását  meghatározó  szerkezeti  tényezők  tanulmányozására,  és  széleskörű  vizsgálatai  nagy  mértékben  hozzájárultak  az  ellenanyag  spécificités kor szer ű  értelmezéséhez  (Nature  [1973] 241,  92;  Immunochemistry  [1975]  12,  663).  Munkacsoportjával  elsőként  igazolta,  hogy  az  IgG  molekula  disztorziója  is  k i v á l t j a  a  komplement  rendszer'  a k t i v á l á s á t .  Összefüggést  m u t a t t a k  ki  az  immunkomp­ lex  összetétel  és a  komplement  rendszer­  akt iválása,  ill. a receptor­függő  funkciók  kiváltása  között  (Immunochemistry  [1978]  15,  887).  Különösen  kiemelkedőek  a  limfociták  ellenanyag­kötő  receptor aira  vonatkozó  vizsgála­ t a i .  Elsőként  számoltak  be  arról,  hogy  e  receptorok  egy  része  leválik  a  sejtekről,  míg  m á s  r észük,  azonos  feltételek  között,  nem.  Módszert  dolgoztak  ki  a  leváló  receptorok  izolálásá­ ra.  K i m u t a t t á k ,  hogy  a  leváló  és  „ h o r g o n y z o t t "  receptorok  az  ellenanyag  m á s  részéhez  kötődnek.  Alapvetően  fontos  megállapításuk,  hogy  а   leváló  receptorok  összekapcsolása  egy  ú j  aktív  kötőhely  megjelenéséhez  vezet.  E z  a  receptor  átalakulás  limfoeitákon  is  ki­ v á l t h a t ó  (Immunology  [1979]  38,  553;  I m m u n o l .  Letters  [1981]  2,  213;  Molecular  I m m u ­ nol.  [1981]  18,  633;  Cellular  Immunol.  [1980]  56,  452).  Gergely  J á n o s  160  tudományos  közlemény  szerzője,  öt  szakkönyve  jelent  nreg,  három  közülük  angol,  orosz  és német  nyelven  is.  1975­ben  Akadémiai  D í j a t  nyert,  1981­ben  pedig  m e g k a p t a  a  Magyar  Immunológiai  T á r s a s á g  Kesztyűs­emlékérmét. 

869 

Eredményei  és  t u d o m á n y o s  szervezői  tevékenysége  nemzetközileg  is  elismert.  1974  ó t a  t a g j a  az  Internat.  Union  of  Immunok  Soc.  Tanácsának,  alelnöke,  m a j d  elnöke  (1980)  az  European  Federation  of  Immunol.  Soc.­nak. T a g j a  a  W H O  Immunológiai  Szakértő  Bizott­ ságának  és  olyan  r a n g o s  nemzetközi  folyóiratok  szerkesztő  bizottságának,  mint  a  Mole­ cular  Immunology  és  az  Immunology  Letters. A  Magyar  Immunológiai  Társaság  f ő t i t k á r a  m a j d  elnöke.  Alelnöke  az  MTA  és  E ü M  közös  Immunológiai  Bizottságának.  1980  ó t a  t a ­ nácskozó  tagja  az  MTA  Biológiai  T u d o m á n y o k  Osztályának.  Fentiek  alapján  a j á n l j u k  az  MTA  levelező  t a g j á v á  való  megválasztását. 

Ádám  György,  Hollán  Zsuzsa,  Szabolcsi  Gertrud,  Törő  Imre 

Horváth  István  1920­ban,  Gálosfán  született.  Szűkebb  szakterülete:  ipari  mikrobiológia,  fermentációs  ipar,  mikrobiológiai  biokémia.  Doktori  fokozatát  1971­ben  szerezte.  A  Semmelweis  Orvos­ tudományi  E g y e t e m  I I .  Kémiai­Biokémiai  Intézetének  intézet­ vezető  egyetemi  t a n á r a .  H o r v á t h  István  kémia­fizika  szakos  d i p l o m á j á t  1944­ben  Budapesten  szerezte  meg.  Huszonkét  évig  dolgozott  a  Gyógyszerkutató  Intézetben  mint  osztályvezető,  illetve  tudo­ m á n y o s  igazgatóhelyettes.  1973  óta  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r .  Jelentős  eredményeket  ért  el  az  ipari  mikrobiológia  ós  ipari  fermentáoiókutatás  terén.  R é s z t  vett  a penicillin  és  sztreptomicin  g y á r t á s  kidolgozásában,  m a j d  vezetésével  törtónt  t ö b b e k  között  az  oxitetraciklin,  6­aminopenicillánsav,  neomicin  és  gentamicin  gyártásá­ n a k  kidolgozása  (Antibiotics  and  Chemother.  9, 512,  1961). A  vezetése  alatt  működő  osztá­ lyon  kezdték  meg  Magyarországon  a  szteroid  átalakítási  k u t a t á s o k a t .  Legjelentősebb  t u d o m á n y o s  eredményeit,  munkatársaival  együtt,  az  aminosavanyag­ csere  szabályozása  t e r ü l e t é n  érte  el  (J.  Gen.  Microbiol.  34,  241,  1964).  Ezek  közül  is  kieme­ lendő:  elsőként  írták  le,  hogy  a  mikrobiális  izoleucin  termelés  az  izoleucin  és  valin  közös  enzimekkel  működő  bioszintetikus  enzimrendszerei  fenotípusos  depressziójával  hatéko­ n y a n  szabályozható  (Acta  Bioehim.  Biophys.  H u n g .  2,  303,  371,  1967).  Az  utóbbi  években  h á r o m  ú j  témát  i n d í t o t t  be:  glukokortikoid  receptor  biokémia;  mikroszomális  gyógyszer­ lebontó  enzimrendszer  ós  mitokondrium  kölcsönhatása;  hemosztázis  kutatás.  Tíz  évig  volt  a T M B  Kísérleti  Biológiai  Szakbizottságának,  az  Acta  Microbiologica  Hun­ garica  szerkesztőbizottságának  és  a  Mikrobiológiai Társaság  vezetőségének  tagja.  Jelenleg  a  Magyar  Biokémiai  Egyesület  elnökségi  t a g j a . Több  évig  volt  képviselő  a  KGST  Fermen­ tációs  Munkabizottságában  és  vezetőségi  t a g  a  I U P A C  Fermentációs  Szekciójában,  vala­ m i n t  t a g j a  az  U N I D O  Fermentációs  I p a r i  Szakértői  Bizottságnak.  Szerkesztőbizottsági  t a g j a  a  Journal  of  Antibiotics­nak,  az  E u r o p e a n  Journal  of  Applied  Microbiology  and  Bioteclmology­nak  ós  az  Antibiotic  Review­п а к .  Tagja  az  American  Association  Advance  in  Sciences  és  az  American  Association  for  Microbiology­п а к ,  vala­ mint  t a g j a  a  New  York  A c a d e m y  of  Sciences­nek.  1960­ban  a  Nehézipar  Kiváló  Dolgozója,  1963­ban  a  Szocialista  Munkáért  Érdemrend  k i t ü n t e t é s t  kapta  meg.  Vezetésével  számos  egyetemi  doktori  és  k a n d i d á t u s i  értekezés  készült.  Eddig  99  dolgo­ z a t a ,  t ö b b  könyve  és  egyetemi  jegyzete  jelent  meg.  Rósztvett  42  szabadalom  kidolgozásá­ b a n  és  ezek  közül  15  megvalósításra  került. 

Keleti  Tamás,  Szabó  Gábor,  Törő  Imre 

870 

Simon  Tibor  19'26­ban,  Debrecenben  született.  Szűkebb  szakterülete:  vege­ tációtan,  briocönológia,  ökológia.  Doktori  fokozatát  1972­ben  szerezte.  Az  Eötvös  Loránd  Tudományegyetem  Növényrend­ szertani  és  Ökológiai  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  1960­ben  szerzett  diplomát,  majd  aspiráns  Soó  Rezső  mellett.  1955­től  az  E L T E  Nö­ vényrendszertani  ós  ökológiai  Tanszékén  dolgozott,  1966­tól  e  tanszék  vezetője  lett.  Az  E L T E  TTK­n  három  évig dékánhelyettes,  hat  évig  a  Biológiai Tanszékcsoport  vezetője  volt.  Felfedezte  és  feldolgozta  a  reliktumfajokban  gazdag  csarodai  tőzegmohalápokat  (Acta  Biol.  4.  1953; Acta  Bot.  6.  1960). Feltárta  az  Észak­Alföld  ós a  Zempléni­hegység  vegetáci­ ójának  egységeit,  szukeessziós  kapcsolatait,  t a l a j t a n i  és  produkciós  viszonyait  („Die  Wäl­ der  d. nördlichen  Alföld"; „Vegetationsstudien  im  Zempléner  Gebirge",  A k a d .  Kiadó  1957,  ill.  1977).  Ű j  módszert  dolgozott  ki  a fitoeönózisok  ploidia­szint  vizsgálatára,  ezzel  elsőnek  bizonyította  az  extrém  ökológiai  adottságú  (száraz­nedves)  társulások  poliploid  populá­ cióinak  dominanciáját.  Megszervezte  az  I B P  keretében  a  csóvharaszti  komplex  produkció­ biológiai  ós  anyagforgalmi  vizsgálatokat  (kb.  30  közlemény,  lásd:  Polish  Ecol.  Stud.,  2,  1976).  Ú j  módszert  dolgozott  ki  az  erdei  epifiton  m o h a t a k a r ó  produkcióbecslésére,  alap­ vető  összefüggéseket  t á r t  fel  a  különböző  ökológiai  fajcsoportokhoz  tartozó  fajok  ion­fel­ halmozása  és  pH­indikációja  között.  Ú j a b b a n  a  MAB­program  keretében  a  Nemzeti  P a r ­ kok  szupraindividuális  organizáció  ós más  komplex  ökológiai  témakörök  fő  szervezője  és  k u t a t ó j a .  Eredményei  két  szakkönyvében  és  70 szakcikkben  jelentek  meg.  T ö b b  külföldi  szinteti­ záló  mű  (pl.  Vegetation  Südost­europas,  Flora  Europaea,  Flora  R P R  stb.)  is  á t v e t t e  azo­ kat.  K u t a t á s i  eredményeit  nemzetközi  szimpóziumokon,  kongresszusokon  ismertette,  eze­ ken  elnöki teendőket  is ellátott. Tagjává  választotta  az  International  Association  for  P l a n t  Taxonomy  ós  az  I n t .  Ass.  f.  Bryology;  a  KGST  I I I / l  téma  m a g y a r  koordinátora.  Oktatói  tevékenysége  kimagasló.  T a n í t v á n y o k a t  nevelt,  t ö b b  egyetemi  tankönyvet  ós  jegyzetet  írt,  szerkesztett.  Tudománypolitikai­társadalmi  vonalon  szóleskörű  m u n k á t  vég­ zett  számos  bizottságban  (TMB,  Műv.  Min.,  MTA,  Magyar  Biológiai  Társaság  stb.).  T ö b b  éve  elnöke  a  Botanikai  Bizottságnak,  a  Bükki  Nemzeti  P a r k  Tanácsának  stb.  Ismeret­ terjesztő  m u n k á j a  is  igen  szóleskörű.  Az  Oktatásügy  Kiváló  Dolgozója  (1970),  E R T I ­ emlókérem  (1972),  Akadémiai  Díj  (1973),  Szóchenyi­emlékplakett  (1979)  ós  a  Munka  É r ­ demrend  (1979)  tulajdonosa.  A  környezet­  és  természetvédelem  szupraindividuális  biológiai  problémáinak  egyre  nö­ vekvő  megoldásaihoz  Simon  Tibor  akadémiai  tagsága  jelentős  előrelépést  hozna  az  MTA  Biológiai  Osztályában. 

Balogh  János,  Jakucs  Pál,  Jermy  Tibor,  Stefanovits  Pál,  Zólyomi  Bálint 

871 

Székel/  György  1926­ban,  P ü s p ö k l a d á n y b a n  született.  Szűkebb  szakterülete:  neurobiológia.  Doktori  fokozatát  1971­ben  szerezte.  A  Debre­ ceni  Orvostudományi  Egyetem  Anatómiai  I n t é z e t é n e k  igaz­ gatója.  Az  idegi  organizáció  problémáit  h á r o m  megközelítésből  tanulmányozza.  1.  Neuroembri­ ológiai  vizsgálatok.  K é t é l t ű  és  m a d á r  embriókon  végzett  szervátültetéses  kísérletei  alap­ j á n ,  a  számos elmélet  által  feltételezett  specifikus szinaptikus  kapcsolatok  merev  rendszere  h e l y e t t ,  az ingerület  fiziológiai paramétereinek  szerepére h í v t a  fel a figyelmet  az  idegi  orga­ nizáció  kialakulásában  (Adv.  Morphogen.  5,  181,  1966).  2.  Magatartási  és  neurokiberneti­ k a i  vizsgálatok  során  először  igazolta,  hogy  kétéltűek  járómozgását  egy  gerincvelői  „ritmi­ c i t á s  generátor"  i r á n y í t j a . A  feltételezett  szerkezet  modellálására  a  rekurrens  ciklikus  gát­ lás  elvét  vezette  be  (Kybernetik  5,  89,  1968),  amit  azóta  sok  m á s  modellben  alkalmaztak  és  realitását  mások  igazolták.  Eredményeiért  Akadémiai  I.  D í j a t  k a p o t t  1970­ben.  3.  Neu­ rohisztológiai  vizsgálatai  közül  kiemelkedő  a  középagyi  látóközpont  szerkezetének  és  szi­ n a p t o l ó g i á j á n a k  leírása.  Nevéhez  fűződik az  ú n .  szomato­dendrikus  szinapszis  első  felisme­ rése  és  működésének  interpretálása  (J.  Hirnforsch.  14,  189,  1973).  Munkatársaival  egy  ú j  f e s t é s i  eljárást  dolgozott  ki,  ami  eddig  n e m  ismert  részletességgel  m u t a t j a  ki  az  idegeleme­ k e t  (Acta  Biol. Acad.  Sei.  H u n g .  26,  176,  1976). A módszer  segítségével  korrelációt  keres  a  m o t o r o s  idegsejt  specifikus  működése  és d e n d r i t f á j á n a k  alakja között  (Trends  Neurosci.  2,  245,  1979).  Az  anatómiának,  szövet­  és fejlődéstannak  szakavatott  és tapasztalt  oktatója. Az  Egész­ ségügyi  Minisztérium  megbízásából  két  oktatófilmet  készített.  1975­től  a  Debreceni  Ana­ t ó m i a i  Intézet  igazgatója.  Számos  hazai  és  külföldi  tudományos  társaság  tisztségviselője,  illetve  tagja.  Több  folyóirat  szerkesztőségében  és  akadémiai  bizottságban  tevékenykedik.  A  Debreceni  Orvostudományi  E g y e t e m  t u d o m á n y o s  lektorhelyettese. 

Ádám  György,  Flerkó  Béla,  Halász  Béla,  Törő  Imre 

Venetianer  Pál  1935­ben,  Budapesten  született.  Szakterülete:  biokémia.  Dok­ tori  fokozatát  1975­ben  szerezte.  Az  MTA  Szegedi  Biológiai  Központ  Biokémiai  Intézetének  igazgatóhelyettese,  c.  egyetemi  t a n á r .  Venetianer  Pál az E L T E  Természettudományi  karán nyert  biológia—kémia  szakos  diplo­ m á t .  1 9 5 7 ­ 1 9 7 0  között  a  SOTE  Orvosi  Vegytani  Intézetében,  1970  ó t a  az  MTA  Szegedi  Biológiai  Központ  Biokémiai  Intézetében  dolgozik,  jelenleg  igazgatóhelyettes.  A  biológiai  t u d o m á n y o k  k a n d i d á t u s a  1965,  a  biológiai  tudományok  doktora  1975  óta.  A  szegedi  J ó z s e f  Attila  Tudományegyetem  címzetes  egyetemi  tanára,  ahol  állandóan  előad.  Első  tudományos  sikere  az  a  m u n k a  volt,  amely  k i m u t a t t a ,  hogy  a  ribonukleáz  diszul­ f i d  hídjainak  képződése  enzimatikusan  katalizált  folyamat,  amelynek  természetes  hidro­ g é n a k c e p t o r a  a  dehidroaszkorbinsav  (Venetianer,  P.,  Straub,  F .  В . :  „The  enzymic  reacti­ v a t i o n  of  reduced  ribonuclease".  Biochim.  Biophys.  Acta  67,  166,  1963). E  m u n k a  alapján  k a p o t t  meghívást  С .  В .  Anfinsen  intézetébe,  ahol  1965/66­ban  résztvett  a  bakteriális  en­ zimszabályozás  mechanizmusára  irányuló  vizsgálatokban.  A  h a t v a n a s  évek  végén  a  ribo­ szómális  gén  izolálását  kísérelte  meg,  ami  n a g y  technikai  nehézségeket  jelentett,  amíg  a 

872 

rekombináns  D N S  technika  ki nem  fejlődött. E b b e n  a  m u n k á b a n  több  jelentős  eredményt  ért  el.  í g y  k i m u t a t t á k ,  hogy  a  polimeráz  enzim  szorosan  kötődik  a  génhez  (Udvardy,  A.,  Sümegi,  J . ,  Venetianer,  P . :  „Tight  binding  of  R N A  polymerase  to r D N A  genes  in  E.  coli".  Nature,  249,  549,  1974),  k i m u t a t t á k ,  hogy  pontosan  hét  ilyen  gén  van  a  baktériumban  (Kiss,  A.,  Sain,  В . ,  Venetianer,  P.:  „The  n u m b e r  of  r R N A  genes  in E .  coli".  FEBS  Lelt.,  79,  77,  1977)  és  elsőként  írták  le  az  egyik  ilyen  gén  szabályozó  részének  szerkezetét  (Csor­ dás­Tóth  É „  Boros, I., Venetianer,  P.:  „Structure  of  t h e  promoter  region  for t h e  rrn  В   gene  in  E .  coli."  Nucleic  Acid  Res.  7,  2189,  1979).  E  m u n k á k  szükségszerűen  vezettek  el  oda,  hogy  a  génsebészet  technológiáját  bevezes­ sék,  egy  ú j restrikciós  enzim­párt  is felfedeztek  (Kiss, A.,  Sain,  В . , Csordás­Tóth,  Ę.,  Vene­ tianer,  P . :  „A  new  sequencespecific  endonuclease  (Bsp)  f r o m  Bacillus  sphacricus".  Gene  1,  323,  1977). Csoportjával  a  legutóbbi  időben  az  rrn  gének  és néhány  fehérje génjének  klóno­ zását  valósították  meg.  Venetianer  Pál  széles  biológiai  (és humán)  érdeklődésű  k u t a t ó ,  akinek  személyi  adottsá­ gai  tették  lehetővé,  hogy  egy  igen  jó  kollektív  szellemben  dolgozó  csoportot  alakítson  ki.  A  Szegedi  Biológiai  Központon  belül  és  egyetemi  k u t a t ó k k a l  is  számos  kollaborációban  vesz  részt.  Kiváló  népszerűsítő,  két  kis  könyve  és  számos  előadása  tanúskodik  erről.  Tudományszervezésben  az  intézeten  kívül,  mint  a  Biokémiai  Bizottság  t a g j a ,  az  MTA  Ta­ lálmányi  Bizottságának  tagja,  a  TMB  Kísérleti  Biológiai  Szakbizottságának  tagja  dol­ gozik.  E z  évben  ő  nyerte  el  az  Európai  Biokémiai  Társaságok  Szövetségének  ún.  Ferdinand  Springer  díját,  aminek  megfelelően  15 országba  kapott  meghívást  előadás  tartására.  1981­ ben  három  m u n k a t á r s á v a l  együtt  Akadémiai  D í j a t  k a p o t t .  Venetianer  Pál  t udományos  pályája egyenletesen  emelkedik,  szakmai  és ember i  adottsá­ gai  alapján  az  Akadémia  levelező  tagjai  közé  történő  választása  feltétlenül  megérdemelt. 

Keleti  Tamás,  Straub  F.  Brúnó 

Gazdaság­  és  Jogtudományok  Osztálya  Bokorné  Szegő  Hanna  1925­ben,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  nemzet­ közi  közjog.  Doktori  fokozatát  1973­ban  szerezte.  Az  MTA  Állam­  és  Jogtudományi  Intézetének  osztályvezetője,  egyetemi  tanár.  Tudományos  munkásságának  kiemelkedő  értékét  kandidátusi  fokozatának  megszerzése  ó t a  (1960)  hazai  és  külföldi  kiadóknál  publikált  hét  könyve,  számos  cikke,  t a n u l m á n y a  bizonyít ja.  A  nemzetközi  szerződések  joga  keretében  elsőként  határolta  körül  a  f e n n t a r t á s  sajátos funkcióit.  Számos  javaslatát  közvetlenül  is figyelembe  vették  a  nemzetközi  szerző­ dések  jogának  kodifikálása  során  (ENSZ  konferencián,  Bécs,  1968,  1969).Általános  elisme­ rést  váltottak  ki  a  nemzetközi  jogalkotás  fórumaival  foglalkozó m u n k á i .  „The  Role of  t h e  United  Nations  in  Internationa]  Legislation"  (Akadémiai  Kiadó  — North  Holland)  m ű v e  alapján  meghívást  k a p o t t  a  Hágai  Nemzetközi  Jogi  Akadémiára  előadások  t a r t á s á r a .  Az. ú j o n n a n függetlenné vált  államok  nemzetközi  helyzetével  összefüggő kutatásai  körében  igen  jelentős  ú j megállapításokra  j u t o t t  a  szuverenitás  és az  önrendelkezési  jog  egymáshoz  való  viszonyának  meghatározásában,  valamint  az  államterület  változásai,  az  államutódlás  és  az  államazonosság  közötti  összefüggések  feltárásában.  „New  States  and  International 

873 

L a w "  с . monográfiája a harmadik  világ számos  egyetemén  t a n a n y a g . Ennek  alapján  k a p o t t  meghívást  előadások  tartására  Ghanába,  Tuniszba,  Etiópiába.  Egyetemi  o k t a t ó m u n k á j á t  hazánkban  és  külföldön  egyaránt  nagyra  értékelik.  Előadá­ sokat  t a r t o t t  az  E m b e r i  Jogok  Intézetében  (Strasbourg),  a  Nemzetközi  Egyetemi  Köz­ p o n t b a n  (Dubrovnik),  a  párizsi,  a  bonni  és  a  düsseldorfi egyetemeken.  Számos  nemzetközi  konferencián  és tárgyaláson  elismerésre  m é l t ó a n  képviseli  országunkat.  í g y  a  t u d o m á n y o s  k u t a t ó k  státusát  vizsgáló  UNESCO  konferencián  a  szakértő  bizottság  elnöke;  az  E N S Z  államutódlási  konferenciákon  a  m a g y a r  delegáció  vezetője;  az  ENSZ  Nemzetközi  Gyer­ m e k é v  budapesti  fórumán főreferens;  12 évig  tagja,  majd  elnöke  volt  az  E N S Z  nők  helyze­ tével  foglalkozó  bizottságának.  A  Nemzetközi  Munkaügyi  Szervezet  20 tagú  állandó  szak­ értő­bizottságának  t a g j a  stb.  Tudományszervezési  munkássága  és  t á r s a d a l m i  tevékenysége  is  kiemelkedő.  Tagja  az  MTA  Állam­  és  J o g t u d o m á n y i  Bizottságának,  az  UNESCO  Nemzeti  Bizottsága  társada­ lomtudományi  albizottságának;  a Nemzetközi  Jogi Egyesület  m a g y a r  tagozatának  elnöke.  T a g j a  a  Magyar  Nők  Országos  Tanácsa  elnökségének.  A  Magyar  ENSZ  Társaság  elnöke,  az  U N I C E F  magyar  bizottságának  f ő t i t k á r a .  Felszabadulási  Jubileumi  Emlékéremmel,  kétízben  a  Munka  Érdemrend  arany  fokozatával  t ü n t e t t é k  ki.  Általánosan  elismert  tudományos  m u n k á s s á g a  és társadalmi  tevékenysége  alapján  java­ soljuk  a  Magyar  Tudományos  Akadémia  levelező  tagságára. 

Kovács  István,  Szabó  Imre 

Csikós­Nagy  Béla  1915­ben,  Szegeden  született.  Szűkebb  szakterülete:  árpolitika.  Doktori  fokozatát  1967­ben  szerezte.  Az  Országos  Anyag­  és  Árhivatal  elnöke,  államtitkár,  e.  egy.  tanár.  Csikós­Nagy  Béla  korunk  közgazdaságtudományának  nemcsak  hazai,  h a n e m  nemzet­ közi  vonatkozásban  is  nagyra  értékelt  és  sikeres  alkotó  egyénisége.  A  nemzetközi  közgaz­ d a s á g t u d o m á n y  történetének  és fejlődésének  is ú j fejezetét jelenti  az  a  gazdag  és  sokoldalú  problematika,  amely  a  szocialista  gazdaságok  kialakulásával  és  fejlődésével  függ  össze,  amelynek  k u t a t á s a  m a  m á r  nem  a  szocialista  közgazdászok  monopóliuma.  Tudományos  munkássága  során  e  gazdag  problémavilágból  eredő  jelenségeket  és  folyamatokat  k u t a t j a ;  előbb  egyes  összefoglaló  közgazdasági  kategóriák  (ár,  árjelenségek,  árpolitika,  az  árak  különböző  típusai,  az  á r  világpiaci  meghatározói,  árforradalom,  az  árak  funkciói),  m a j d  a  gazdaságpolitika  és  az  irányítás  szempontjából.  Egész  életpályája  során  azon  k u t a t ó k  közé  tartozott,  akik  a  közgazdaságtudományt  nemcsak  az  elemzések  és  helyzetfeltárások  (diagnózis)  diszciplínájának  t a r t j á k ,  hanem  abból  a  meggyőződésből  indulnak  ki,  bogy  t u d o m á n y á g u n k  — talán  több,  k u t a t ó i  nemze­ dék  erőfeszítése  árán  a  terápiára  is  alkalmassá  tehető.  Rendkívül  termékeny  kutató,  —  ami  természetesen  nem  egyetlen  és  általánosítható  ismérve  a  kutatói,  vagy  alkotói  tehetségnek,  de  a  közösség  (a  társadalom)  szempontjából  mégis  szükséges,  hogy  legyenek  olyan,  cselekvésre  koncentráló,  kutatói  személyiségek,  akik  a  változó politikai  és  gazdasági  helyzetek  minden  fordulópontján  képesek  kialakítani  egy­egy  területen  az  ésszerű  cselek­ vés  kritériumait  és rendszerét.  Eddigi  életműve  gazdaságpolitikai  és irányítási  kérdésekről  írott  műveiben  érte  el  a  legmagasabb  csúcsokat.  E  műveivel  ­  és  azoktól  elválaszthatat­ lan  gyakorlati  tevékenységével  — igen  nagy  lökést  adott  a  korábban  mellőzött  gazdaság­ politikai  diszciplína  kifejlődéséhez  és  a  hazai  közgazdasági  gondolkodásmód  haladásához. 

874 

Tudományos  és  közéleti  aktivitása  rendkívül  széles,  sokoldalú  és  eredményes.  Nemcsak  a  gazdaságpolitikát  kialakító  kormányzati  döntések  előkészítésében  és kidolgozásában  ját­ szik  igen  lényeges  szerepet,  hanem  a  közgazdasági  közéletben  is. A  Magyar  Közgazdasági  Társaság  elnöke  gyanánt  sokat  t e t t  ezen  egyesület  nemzetközi  és  hazai  elismeréséért,  vala­ mint  a n n a k  erőteljes és  hatékony  organizációvá  történő  fejlesztéséért. Érdemeiért  a  Nem­ zetközi  Közgazdasági  Társaság  választmánya  tiszteletbeli  elnökévé  választotta.  Ausztria  Tudományos  Akadémiája  1979­ben  levelező  t a g j á v á  választotta.  Mindig  azok  közé  tarto­ zott,  akik  t u d á s u k a t  másokkal  is megosztják,  amit  az  is  bizonyít,  hogy  címzetes  egyetemi  tanárként,  de  korábban  is,  kollégiumokat  t a r t o t t  és  t a r t  a  Marx  Károly  Közgazdasági  Egyetemen.  1970­ben  Állami  Díjat  k a p o t t .  Az  itt  k i f e j t e t t  szempontok  alapján  javasoljuk,  hogy  Csikós­Nagy  Bélát  válassza  a  köz­ gyűlés  az  MTA  levelező  tagjává. 

Bognár  József,  Simái  Mihály,  Sipos  Aladár 

Földvári  József  1926­ban,  Általában  született.  Szűkebb  szakterülete:  büntető­ jog,  kriminológia.  Doktori  fokozatát  1972­ben  szerezte.  A  Pécsi  Tudományegyetem  egyetemi  tanára  és  rektora.  Földvári  József  egyetemi  tanulmányait  a  Pécsi  Tudományegyetemen  végezte.  1950  szeptember  ó t a  oktatója  a  karnak.  1969­ben  kapott  egyetemi  tanári  kinevezést.  Kandi­ dátusi  disszertációját  1958­ban,  doktori  disszertációját  1972­ben  védte  meg.  Földvári  József  a  büntetőjog­tudomány  kiemelkedő,  határainkon  túl  is  ismert  műve­ lője.  Munkássága  átfogja  e  tudományág  alapvető  fontossági! kérdéseit  a  büntetőjog  tudo­ mányától  a  kriminológián  át  a  pönológiáig.  Kezdetben  a  büntetőjog  elméletével  foglal­ kozott.  E b b e n  az  időben  irta  ineg  a  bűncselekmény­egység  és  a  halmazat  elméleti  és  gyakorlati  szempontból  egyaránt  rendkívül  fontos  kérdéseit  tárgyaló  könyvét,  amely­ nek  elméleti  alapkoncepcióját  t e t t e  magáévá  az  1978­ban  alkotott  ú j  Btk.  is.  Földvári  József  érdeklődése  a  60­as  években  fordult  a  kriminológia  felé.  Társszerzőségben  megírt  tankönyve  nagy  szerepet  játszott  a  hazai  kriminológiai  kutatások  kibontakozásában.  A  70­es  években  fő  kutatási  területe  a  büntetés  tana.  Máig  legjelentősebb  könyvében  elsőnek  foglalja  össze  a  büntetéssel  összefüggő  büntetőjogi,  kriminológiai,  szociológiai,  pedagógiai  kutatások  eredményeit  és  fekteti  le  egy  fejlett,  h u m á n u s  büntetési  rendszer  alapjait.  J a v a s l a t a i  napjainkban  sorra  valósulnak  meg,  elsősorban  az  1978­as  Btk.­ban,  majd  az  1979­ben,  a  büntetések  végrehajtásáról  alkotott  törvényerejű  rendeletben.  Földvári  József  tudományos  munkásságának  alapvető  jellemzője  a  gyakorlat  irányí­ tása.  segítése.  Legutóbbi  munkái  kriminálpolitikai  jellegűek.  Az  elsők  között  publikált  ilyen  jellegű  tanulmányokat,  többet  idegen  nyelven  is,  és  küszöbön  áll  a  kriminálpolitika  alapjait  összefoglaló  monográfiájának  megjelentetése.  Széles  körű  publikációs  tevékeny­ ségét  jelzi  az  általa  írt  öt  monográfia,  bat  t a n k ö n y v ,  illetve  jegyzet  és  44  t a n u l m á n y ,  cikk,  recenzió.  Számos  külföldi  egyetemen  t a r t o t t  nagysikerű  előadást.  Mint  a  büntetőjogi  kódexet  előkészítő  főbizottság  tagja  jelentős  szerepet  vállalt  a  törvénykönyv  elkészíté­ sében.  Az  Országgyűlésen  a  törvénytervezet  előadója  volt.  A  Nemzetközi  Büntetőjogi  Egyesület  (AIDP)  nemzeti  csoportjának  vezetőségi  tagja.  Igen  széles  körű  felsőoktatási  szervezési­irányítási  tevékenysége.  Irányításával  történt  meg  a  pécsi  egyetem  szervezeti  átalakítása.  1980  óta  tagja  a  Tudományos  Minősítő  Bi­ zottság  plénumának. 

Bihari  Ottó,  Király  Tibor 

875 

Hoch  Róbert  1926­ban,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  élet­ színvonal,  jövedelem,  fogyasztás  gazdaságtana,  fogyasztói  árrendszer.  Doktori  fokozatát  1972­ben  szerezte.  Az  MTA  Közgazdaságtudományi  Intézetének  mb.  igazgatóhelyettese  és  osztályvezetője,  egyetemi  t a n á r .  A  Közgazdaságtudományi  Egyetem  általános  szakán  végzett.  A  kandidátusi  fokozatot  1961­ben,  a  t u d o m á n y o k  doktora  fokozatot  —  „Fogyasztás  és  á r "  c.  disszertációjával  —  1972­ben  nyerte  el.  1948­tól  1955­ig  a  Marx  K á r o l y  Közgazdaságtudományi  E g y e t e m  Politikai  Gazdaságtan  Tanszékén  oktató.  Az  MTA  Közgazdaságtudományi  Intézetében  1955  óta  dolgozik.  Az  MSZMP  K B  Politikai  Főiskola  Politikai  Gazdaságtan  Tanszékén  egyetemi  t a n á r .  Kutatási  t é m á j a  az  életszínvonal  elmélete  és  tervezése,  valamint  a  szocialista  árrend­ szer,  különös  t e k i n t e t t e l  a  fogyasztói  árakra.  H á r o m  könyve  jelent  meg  (a  h a r m a d i k  angol  nyelven  is),  a  negyedik  sajtó  alatt  van;  t ö b b  brosúrát,  egyetemi  jegyzeteket,  tan­ könyvfejezeteket  és  t ö b b  mint  száz  cikket  írt.  Részt  v e t t  az  1968.  évi  gazdaságirányítási  reform  előkészítésében;  a  párt  és  állami  szervek  s z á m á r a  készült  sok  előterjesztés  kidol­ gozásában;  1968  ó t a  működik  közre  az  életszínvonal  hosszú  t á v ú  tervezésében.  Számos  nemzetközi  konferencián  t a r t o t t  figyelmet  keltő  előadásokat.  Kiemelkedő  jelentőségűt,  alkotott  a  fogyasztási  s t r u k t ú r a  alakulását  befolyásoló  tényezők  k u t a t á s á b a n .  Különö­ sen  fontos  az  indifferencia­felületekkel  kapcsolatos  nézetek  bírálata.  E  munkássága  hoz­ zájárult  a  fogyasztás  és  jövedelem  tervezés  számos  kérdésének  tisztázáshoz.  Sokat  foglal­ kozik  az  árelmélet  ós  ártervezés  kérdéseivel;  hozzászólásai  mindig  figyelmet  keltettek  a  fel­fellobbanó  á r v i t á k b a n .  Legkiemelkedőbb  eredményei  a  „szocialista  fogyasztási  mo­ dell"  problémáira  vonatkoznak.  Az  ellentétes  végletekkel  vitába  szállva,  elsőként  fogal­ m a z t a  meg  e  modell  alapvető  jellemzőit;  ezek  m a  is  a  nemzetközi  érdeklődés  előterében  állnak.  Az  MSZMP  K B  Közgazdasági  Munkaközösségének  és  a  TMB  Közgazdasági  Szakbi­ zottságának  t a g j a ,  elnökhelyettese  az  MTA  Közgazdaságtudományi  Bizottságának. 

Erdős  Péter,  Falusné  Szikra  Katalin,  Sipos  Aladár 

Huszár  Tibor  1930­ban,  Veresegyházon  született.  Szűkebb  szakterülete:  szociológia.  Doktori  f o k o z a t á t  ! 975­ben  szerezte.  Az  E ö t v ö s  Loránd  Tudományegyetem  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Huszár  Tibor  érdeklődése  előterében  munkássága  első  időszakában  az  erkölcsi  t u d a t  kérdése,  illetőleg  a  f i a t a l k o r ú  bűnözés  problémái  állottak.  („Fiatalkorú  bűnözők.  Adalé­ kok  a  fiatalkorú  bűnözés  problematikájához").  E  m u n k á j á t  1960­ban  kandidátusi  érte­ kezésként  megvédte.  A  kérdés  elméleti­történeti  vonatkozásaival  foglalkozó  m u n k á j a ,  „Az  erkölcs  és  t á r s a d a l o m "  1965­ben  jelent  meg.  1969­ben  k a p o t t  megbízást  az  E L T E  В Т К   Szociológiai  Tanszékének  megszervezésére,  ahol  megszervezte  és  a z ó t a  is vezeti  a  szociológus­szakképzést.  Ezekben  az  években  került  k u t a t ó m u n k á j a  előterébe  az  értelmiség  kérdése.  ( „ K o r u n k  értelmisége.  Ertelmisógelmé­ letek,  értelmiségvizsgálatok",  1977). Vizsgálatait  „A  társadalmi  struktúra,  az  értelmiségi 

876 

funkciók  változásai"  с .  m u n k á b a n  összegezte,  amelyet  1975­ben  akadémiai  doktori  érte­ kezésként  megvédett.  A  mű  „Fejezetek  az  értelmiség  történetéből"  címmel  1977­ben  megjelent.  1968­tól  kezdődően  mind  a  mai  napig  olyan  empirikusan  megalapozott  szocio­ lógiai  vizsgálatokat  irányított,  amelyek  az  értelmiség  egyes  rétegei  (vidéki  értelmiség,  jogászság,  orvosok,  közgazdászok)  társadalmi  sajátosságait,  problémáit  t á r t á k  fel.  Az  utóbbi  években  azonban  érdeklődése  elsősorban  a  magyar  értelmiségi  mozgalmak  törté­ neti­szociológiai  vizsgálata  felé  fordult,  különös  tekintettel  Erdei  Feronc  munkásságára.  Ma  is  f o l y t a t j a  Erdei  Ferenc  szociológiai  munkásságának  monografikus  feldolgozását,  s  e  m u n k a  első  eredményeit  összegezte  az  1979­ben  megjelent,  ós  igen  jól  fogadott  „Törté­ nelem  ós  szociológia"  című  kötetében.  1975  ó t a  az  MTA  Szociológiai  Bizottságának  és  a  Művelődési  Minisztérium  mellett  működő  Szociológiai  Bizottságnak  az  elnöke,  1981  májusától  az  MSZMP  Művelődéspoli­ tikai  Bizottságának,  a  Művelődési  Minisztérium  Kollégiumának  tagja.  Részt  vesz  a  TMB  Szociológiai  Szakbizottsága  m u n k á j á b a n  ós  1963 óta  tagja  a Valóság  c. folyóirat  szerkesztő  bizottságának.  K u t a t ó m u n k á j a  eredményeivel  több  ízben  és  sikeresen  lépett  fel  kül­ földön  is.  H u s z á r  Tibor  a  magyar  tudományos  közélet  és  a  szociológiai  o k t a t á s ­ k u t a t á s  egyik  jól  ismert,  jelentős  alakja.  Oktató­  és  k u t a t ó m u n k á j á n  túl,  sokat  t e t t  a  t u d o m á n y á g  hazai  intézményesüléséért,  és  kiemelkedő  szerepe  van  a  szociológia  eredményeinek  terjesztésé­ ben  is.  Mindezek  alapján  javasoljuk  az  MTA  levelező  tagjául  való  megválasztását. 

Kulcsár  Kálmán,  Szalai  Sándor 

Mádl  Ferenc  1931­ben,  Bándon  született.  Szűkebb  szakterülete:  nemzetközi  magánjog,  gazdasági  jog.  Doktori  fokozatát  1974­ben  szerezte.  Az  E L T E  Civilisztikai  Tudományok  Intézetének  igazgató­ helyettese,  egyetemi  tanár.  ,,A  tehetség  mániákusan  szorgalmas"  —  ezt  igazolják  Mádl  Ferenc  t u d o m á n y o s  mun­ kásságának  mennyiségi  mutatói,  amelyek  t ö b b  mint  tíz  könyvről,  monográfiáról,  s  a  két­ százat  is  elérő  tanulmányról,  egyéb  közleményről  tanúskodnak.  A  t u d o m á n y o s  m u n k a  értékét  azonban  döntően  nem  mennyisége,  hanem  minősége  határozza  meg.  S  bármeny­ nyire  imponáló  is  Mádl  Ferenc  t u d o m á n y o s  műveinek  nagy  száma,  az  MTA  levelező  tag­ ságára  ajánlását  elsősorban  t u d o m á n y o s  teljesítményének  nemzetközi  mértékkel  mérve  is  magas  színvonala,  kutatásainak  megbízhatósága,  gondolatainak  mélysége,  s  a  tudo­ m á n y o s  eredmények  megformálásának  eleganciája  alapozza  meg.  Tudományos  kutatásainak  fő  területét  ós  irányát  a  polgári  jog,  a  nemzetközi  magán­ jog,  a  gazdasági  integráció  jogi  problémái,  valamint  az  összehasonlító  jog  a l k o t j á k .  E  té­ ren  a l k o t o t t  művei  közül  kiemelkedik  a  deliktuális  felelősségről  írt  műve,  amely  1968­ban  Akadémiai  Díjban  részesült,  valamint  „Az  európai  gazdasági  közösség  j o g a "  című  terje­ delmes  monográfiája,  amelyet  az  Akadémiai  Kiadó  nívódíjjal  j u t a l m a z o t t .  Külön  meg  kell  említeni  a  német  és  az  angol  nyelvterületen  megjelent  számos  jelentős  m u n k á j á t ,  amely  a  nemzetközi  magánjoggal,  a  külkereskedelmi  monopóliummal,  kiváltképpen  a  szocialista  országok  külkereskedelmének  és  a  külföldi  beruházásoknak  jogi  szabályozásá­ val  foglalkozik.  A  tudományos  művek  értékét  legjobban  gyakorlati  h a t á s u k  és  hasznos­ ságuk  igazolja.  Mádl  Ferenc  imént  említett  legfontosabb  tudományos  eredményei  kife­ jeződésre  találtak  a  magyar  és  a  nemzetközi  jogalkotásban  és  jogalkalmazói  gyakorlat­

877 

b a n  egyaránt.  Mindenképpen  kiemelkedik  ezek  sorából  a  Nemzetközi  Magánjogi  K ó d e x  megalkotásában  végzett  jelentős  tevékenysége,  amelyet  mint  a  Kodifikációs  Bizottság  elnöke  fejtett  ki.  E z e n  kívül  még  közreműködött  számos  m á s  integrációs,  a  nemzetközi  gazdasági  kapcsolatok  területére  tartozó  felsőbbszintű  jogi  állásfoglalás  és  tervezet  hazai  és  külföldi  előkészítésében.  Jogalkalmazói  tevékenységet  m i n t  a  Magyar  Kereskedelmi  K a m a r a  mellett  szervezett  Külkereskedelmi  Választott­bíróság  bírája  végez.  Elméleti  m u n k á j á n a k  közvetlen  gyakorlati  h a t á s á t  széles  körű  liazai  és  nemzetközi  egyetemi  oktatói  tevékenységén  m é r h e t j ü k  le.  Az  E L T E  Állam­  és  J o g t u d o m á n y i  K a r á n  egyetemi  t a n á r k é n t  végzett  említett  m u n k á j a  mellett  több  éven  át  volt  az  E L T E  Nemzetközi  Kapcsolatok  Osztályának  vezetője,  majd  az  E L T E  rektorhelyettese.  Továbbá  ki  kell  emelni  a  Strasbourgi  Nemzetközi  Összehasonlító  Jogi  Egyetemen,  a  kaliforniai  McGeorge  Jogi  K a r  összehasonlító  jogi  n y á r i  szemeszterén,  valamint  a  Kaliforniai  Egye­ t e m  beikeleyi  Jogi  K a r á n  több  szemeszteren  végzett  professzori  m u n k á j á t .  Mádl  Ferenc  érdemességét  az  akadémiai  levelező  tagságra  nemcsak  tudományos  és  o k t a t ó  tevékenysége,  h a n e m  jelentős  tudományszervező  m u n k á j a  is indokolja. E  kőiben  említésre  érdemes,  liogy  számos  jogtudományi  folyóirat  szerkesztő  bizottsági  t a g j a  és  szerkesztője,  elnöke  az  MTA  Állam­  ós  J o g t u d o m á n y i  Bizottságának,  éveken  keresztül  t ö l t ö t t e  be  a  Nemzetközi  Jogtudományi  Egyesület  Magyar  Nemzeti  Bizottságának  tit­ kári  tisztét,  társelnöke  a  Magyar  Jogász  Szövetség  Nemzetközi  Magánjogi  Szakosztályá­ n a k ,  témavezetője  a  Népgazdasági  Jogi  K u t a t á s i  Társulásnak  ós  vezetője  az  Állam­  és  J o g t u d o m á n y i  Kai'  Nemzetközi  Magánjogi  Szakcsoportjának.  E  tudományszervező  mun­ k a  mellett  még  t o v á b b i  társadalmi  m u n k á t  fejt  ki  különböző  szakszervezeti  és  más  funkciókban,  így  f ő t i t k á r a  a  Magyar  Pugwash  Bizottságnak. 

Kulcsár  Kálmán,  Peschka  Vilmos 

Sárközy  Tamás  1940­ben,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  népgaz­ dasági  jog.  Doktori  fokozatát  1978­ban  szerezte.  Az  MTA  Állam­  és  J o g t u d o m á n y i  Intézetének  osztályvezetője,  egyetemi  t a n á r .  Kandidátusi  disszertációja  (Akadémiai  Díj,  1974)  v á l t o t t a  ki  a  Közgazdasági  Szemlé­ ben  a  hetvenes  években  t ö b b  éven  át  folyt tulajdon­vitát.  A gazdasági társulások  ú j problé­ makörének  megoldására  nagymértékben  az  б   tevékenysége  n y o m t a  rá  a  bélyegét  ( K J K  nívódíj,  1973). Kiemelkedő  tevékenységet  f e j t  ki  ugyanebben  a  témakörben  a  KGST  Ál­ landó  Jogi  Bizottságában.  1975 —80­ban  a  Szocialista  vállalat  főirány  keretében  nagy  feltűnést  keltett  koncepciót  dolgozott  ki  a  vállalati  szervezeti  s t r u k t ú r a  fejlesztésére.  I d e v á g ó  kutatási  eredményeiből  védte  meg  a  doktori  disszertációját  (1978,  „A  szocialista  vállalatelmélet  j o g t u d o m á n y i  alapjaihoz"  K J K ,  1981.).  Ú j a b b a n  a  gazdaságirányítási  szervezet  és  módszertan,  a  gazdaságpolitika  jogi  kifejezési  lehetőségeinek  problémáit  k u t a t j a ,  és ú j szemléletben  foglalkozik  a  jogi  felelősség,  valamint  a  szervezeti  jogalanyiság  elméletével.  N a g y o n  hatékony  tudományszervező.  A  Szocialista  vállalat  főirány  jogi  kutatásainak  irányfelelőse  ( 1 9 7 5 ­ 8 0 ) .  Kidolgozta  az  MTA  Á J I — E L T E  — M K K E  népgazdasági  jogi  kutatóhálózat  tervezetét.  Részt  vesz,  illetve  vett  a  gazdaságirányítási  szervezet  és  válla­ lati  s t r u k t ú r a  szervezeti  reformjainak  előkészítésében,  a  Minisztertanács  elnöke  által  irányított,  az  iparirányítás  szervezeti  korszerűsítésére  létrehozott  munkacsoportban,  a 

878 

Magyar  Kereskedelmi  K a m a r a  átszervezésében,  az  építésügy,  v a l a m i n t  a  tudományirá­ nyitás  szervezési  korszerűsítésében  stb.  Sárközy  T a m á s  mindig  a  nagy,  átfogó  és  lényeges  p r o b l é m á k a t  ragadja  meg,  és  e  problémákra  soha  sem  ad  részleges  válaszokat,  hanem  vagy  létrehozza,  vagy  messze­ menően  átrendezi  azt  a  területet,  amellyel  foglalkozik:  nagy  rendszerekben  gondolkodik.  E z  jellemzi  a  népgazdasági  jog  kialakítását,  a  t u l a j d o n j o g  átrendezését,  a  társulások  ki­ dolgozását,  t o v á b b á  jelenlegi  m u n k á j á t ,  amely  egyensúlyt  törekszik  teremteni  az  egyé­ nekre  és  a  szervezetekre  irányadó  jogi  szabályozás  között.  T u d o m á n y á g a z a t á t  m a g a  hozta  létre.  A  másik  kiemelkedő  érdeme  a  multi­  és  interdiszciplinaritás  állandó  gyakor­ lata.  Úttörő  szerepe  van  a  merev  jogágazati  falak  meggyengítésében  és a jog­,  gazdaság­,  szervezés­  és  vezetéstudomány  összekapcsolásában.  Minden  ízében  kreatív,  korszerű,  dinamikus,  széleskörű  tudással  rendelkező  érett  ku­ t a t ó  és  tudományszervező,  nagy  közönséget  vonzó  előadó. 

Eörsi  Gyula,  Szabó  Kálmán 

Föld­  és  Bányászati  Tudományok  Osztálya  Ád ám  Antal  19'29­ben,  Szekszárdon  született.  Szűkebb  szakterülete:  geo­ fizika.  Doktori  fokozatát  1970­ben  szerezte.  Az  MTA  Geodéziai  és  Geofizikai  Kutatóintézetének  igazgatóhelyettese,  egy.  tanár.  A  gimnázium  elvégzése  u t á n  a  Soproni  Műszaki  E g y e t e m  bányakutató­mérnöki  szakát  végezte  el.  1962­ben  a  műszaki  doktorátust,  1965­ben  a  műszaki  t u d o m á n y o k  kandidátusa,  1970­ben  a  műszaki  tudományok  doktora  címet  n y e r t e  el.  A  diploma  meg­ szerzése  után  a  Geofizikai Munkaközösségben,  m a j d  ennek  j o g u t ó d j a i n á l / a  MTA  Geofizi­ kai  K u t a t ó  Laboratóriumában,  illetve  a  MTA  Geodéziai  és  Geofizikai  Kutatóintézeté­ ben  dolgozott.  1972  ó t a  igazgatóhelyettes.  Munkássága  kezdetén  elsősorban  geoelektromos  műszerek  szerkesztésével  foglalkozott,  tellurikus  regisztráló  műszerét  jelentős  mennyiségben  e x p o r t á l t a  a  magyar  ipar.  K é t  közreműködésével  készült  műszer  szabadalmi  oltalmat  n y e r t .  Később  a  mágneses  tér  mérésére  szolgáló  berendezések  szerkesztésével  foglalkozott,  variométerét  és  indukciós  szondáját  m a  is  kiterjedten  használják.  A  Nagycenk  melletti  obszervatórium  műszerezésében,  az  o t t  végzett  munkák  megszer­ vezésében  irányító  szerepe  volt.  Jelentősek  azok  az  eredmények,  amelyeket  az  1955­ben  Sopronban  és  Pekingben  egyidejűleg  végzett  mágneses  pulzáció  mérések  anyagának  fel­ dolgozásával  nyert.  Később  a  K A P G  (a  szocialista  országok  t u d o m á n y o s  akadémiáinak  geofizikai  együttműködése)  kereteit  felhasználva, közös méréseket  szervezett  több  szocia­ lista  ország  részvételével,  a  nyert  adatokat  pedig  felhasználta  a  pulzációk  forrásának  vizsgálatára.  Az  1960­as  évek  elejétől  kezdve  egyre  inkább  a  magyar  medencében  végzett  regioná­ lis  elektromágneses  mérések  felé  terelődött  a  figyelme.  E g y i k  kezdeményezője  volt  hazánkban  a  magnetotellurikus  mérések  bevezetésének.  Vezető  szerepe  volt  a  t ö b b  éven  keresztül  végzett  országos  jellegű  tellurikus  mérésekben.  1961­től  kezdődően  a  magne­ totellurikus  kutatások  feldolgozási  problémáival,  a  megfelelő  alapösszefüggések  leveze­ tésével,  a  forrástér  szerepével  foglalkozott. 

879 

Magnetotellurikus  k u t a t á s a i  során  felismerte  a  Dunántúli  Középhegység  alatti  ano­ máliát  és  a  K á r p á t  anomáliával  is  behatóan  foglalkozott.  K i m u t a t t a  a  magyar  medence  felső  köpenyének  rendkívüli  elektromos  vezetőképesség­eloszlását;  összefüggéseket  talált  a  vezetőképesség  és  m á s  földtani  paraméterek,  elsősorban  a  földi  h ő á r a m  között.  A  me­ dence  sajátos  magnetotellurikus  anizotrópiáját  tektonikai  okokkal  m a g y a r á z t a ,  és  rá­ m u t a t o t t  ennek  ós  a  modern  geodinamikai  elképzeléseknek  lehetséges  kapcsolatára.  Tanulmányozta  az  elektromágneses  indukció  anomáliáinak  európai  eloszlását,  ú j a b b  összefoglaló  m u n k á i  globális  kapcsolatot  keresnek  a  földkéreg  ós  a  felső  köpeny  elektro­ m o s  jólvezető  képződményei  és  az  o t t a n i  hőáram,  illetve  hőmérséklet­eloszlás  között,  r á m u t a t v a  ezeknek  a  kapcsolatoknak  fizikai  okára.  Ehhez  a  m u n k á h o z  az  alapot  a  szer­ kesztésében  megjelent,  és  külföldön  is  elismeréssel  fogadott,  K A P G  monográfia  a d t a  meg.  Ezekre  a  m u n k á i r a  az  IAGA  (nemzetközi  aeronómiai  és  földmágneses  asszociáció)  nemzetközi  k u t a t á s i  programot  kezdeményezett.  Több  nemzetközi  rendezvényt  szervezett;  ezek  közül  kiemelkedik  az  1976­os  I A G A  tanácskozás  Sopronban  az  elektromágneses  indukció  témakörében,  valamint  két  soproni  KAPG­közgyűlós.  A  K A P G  megalakulása,  1966  ó t a  a  magyar  m u n k a b i z o t t s á g  t i t k á r a ,  1970  óta  pedig  a  magnetotellurikus  m u n k a b i z o t t s á g  regionális  koordinátora.  1975­től  a  Nemzetközi  Geodéziai  és  Geofizikai  Unió  elektromágneses  indukciós  munkacsoportjá­ n a k  elnöke.  H a z a i  és  külföldi  szakfolyóiratokban  mintegy  130  szakmai  dolgozata  jelent  meg.  Az  Eötvös  Loránd  Tudományegyetem  geofizikus  hallgatóinak  rendszeresen  t a r t  elő­ a d á s t  a  magnetotellurikus­indukciós  kutatásokról,  ezek  alapján  1974­ben  egyetemi  t a n á r i  címet  kapott.  1974­ben  a Földtani  K u t a t á s  Kiváló  Dolgozója  lett,  1977­ben a M u n k a  Érdemrend  ezüst  fokozatát,  majd  1980­ban  a  Magyar  Geofizikusok  Egyesülete  Eötvös­emlékérmét  nyer­ t e  el.  1963 — 73 között  Sopron  város  t a n á c s á n a k  t a g j a  volt;  1972­ben  a  Győr­  Sopron  megyei  Nópfrontbizottság  alelnöke  lett,  1976­tól  pedig  a  Népfront  Országos  Tanácsának  t a g j a . 

Barta  György,  Béli  Béla 

Bíró  Péter  1930­ban,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  fizikai  geodézia.  Doktori  fokozatát  1974­ben  szerezte.  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Bíró  Péter  szakmai  tevékenységének  zömét  a  műszaki  egyetemi  o k t a t á s b a n  töltötte,  d e  közben  — az  egyetem  hozzájárulásával  — két  éven  át  részt  v e t t  gyakorlati  geodéziai  m u n k á l a t o k b a n ,  m a j d  az  O F T H  keretében  m ű k ö d ő  Földmérési  I n t é z e t  t u d .  igazgató­ helyettesekónt  megszervezte  ós  1969­től  1971­ig  irányította  az  intézet  kutatási  főosz­ t á l y á t .  Eredményes  t u d o m á n y o s  tevékenységet  fejt  ki  az  elméleti  felsőgeodézia  területén.  Nemzetközileg  elismert  k u t a t á s i  eredményei  v a n n a k  a  geodéziai  g r a v i m e t r i a  és  a  magas­ ságmeghatározás  elméletének  továbbfejlesztése  terén.  Erre  v o n a t k o z ó  angol  nyelvű  t u d o m á n y o s  könyve  „Time  Variations  of  Height  and  G r a v i t y "  címmel  kiadás  alatt  v a n  az  Akadémiai  K i a d ó  és  a  W i c h m a n n  cég  közös  gondozásában.  A  h a z a i  geodéziai  gya­ k o r l a t  számára  különösen  értékesek  a  felsőrendű  vízszintes  alaphálózat,  valamint  a  kéreg­

880 

mozgási  szintezési  hálózat  gravimetriai  feladatainak  megoldására  kidolgozott  javaslatai.  Érdeklődése  kiterjed  a  geodézia  szinte  minden  ágára,  amely  a  nehézségi  erőtér  k u t a t á ­ sával  kapcsolatos.  így  részt  vesz  a  szatellita­geodézia,  a  geodinamika,  a  kéregmozgások  vizsgálata,  sőt  a  gravitációs­állandó  ú j  meghatározása  terén  folyó  k u t a t á s o k b a n  is.  Széles  körű  szakirodalmi  tevékenységet  fejt  ki.  H a z a i  és  külföldi  (csehszlovák,  N D K ,  NSZK,  szovjet)  kiadványokban  megjelent  magyar  és  idegen  nyelvű  szakcikkeinek  száma  mintegy  60.  Számos  szakelőadást  t a r t o t t  itthon  ós  külföldi  tudományos  rendezvényeken.  Kiemelkedően  látja  el  a  felső  szintű  oktatási  feladatait,  kezdetben  a  Geodéziai  alapis­ meretek,  m a j d  a  Felsőgeodézia,  a  Geofizika  ós  a  Kozmikus  geodézia  e.  t a n t á r g y  okta­ tásában.  Jelentős  társadalmi­tudományos  tevékenységet  fejt  ki  nemzetközi  tudományos  szer­ vezetekben,  a  Magyar  Tudományos  Akadémia,  a  MÉM—  O F T H ,  a  Földmérési  Intézet  és  egyéb  szervek  tudományos  bizottságaiban,  valamint  szakegyesületünkben.  T u d o m á n y o s  eredményeinek  nemzetközi  értékelését  jelzi,  hogy  a  szocialista  akadémiák  multilaterális  együttműködése  keretében  alakított  „Plane­ táris  Geofizikai  K u t a t á s o k "  (KAPG)  6.6.  munkabizottságának  1980­ig  elnöke  volt,  s  mintegy  10  éven  át  koordinálta  a  gravitációs  állandó,  a  Föld  tömege  ós  közepes  sűrűsége  pontosabb  újrameghatározására  nemzetközi  összefogásban  folyó  k u t a t á s o k a t ;  —  a  Nemzetközi  Geodéziai  Szövetség  (IAG),  illetve  a  Nemzetközi  Földmérő  Szövet­ ség  (FIG)  egyes  munkacsoportjainak  tagja.  Tagja  a  MÉM­OFTH  Geodéziai  Bizottságának,  az  MTA  Geodéziai  és  Geofizikai  K u t a t ó ­ intézete  Tudományos  Tanácsának,  elnökhelyettese  az  MTA  Geodéziai  T u d o m á n y o s  Bizottságának  stb.  Kiemelkedő  szakmai­tudományos  és  társadalmi  tevékenységéért  a  Térképészet  Kiváló  Dolgozója  kitüntetésben  részesült  és  elnyerte  a  Geodéziai  és  Kartográfiai  Egyesület  Lázár­deák  emlékérmét. 

Hazay  István,  Homoródi  Lajos 

Enyedi  György  1930­ban,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  gazda­ sági  földrajz,  területi  tervezés.  Doktori  fokozatát  1975­ben  szerezte. Az MTA  Földrajztudományi Kutatóintézetének  osztály­ vezetője  és  tudományos  tanácsadója.  Tudományos  k u t a t ó m u n k á j á n a k  központi  témaköre  — immár  1953  óta,  d i p l o m á j á n a k  megszerzésétől  fogva  —  a  társadalom  térbeli  szerveződésének  alakulása,  az  ezt  a  folya­ matot  meghatározó,  ill.  befolyásoló  tényezők  szerepének,  a fejlődés  törvényszerűségeinek  feltárása.  Különös  részletességgel  vizsgálta  a  m a g y a r  mezőgazdaság  területi  szerkezetének  fejlődését,  m a j d  ezzel  összefüggésben  a  falusi  térségekben  végbemenő  t á r s a d a l m i  és  gazdasági  folyamatokat.  A  gazdaságföldrajzon  belül  ő  kezdeményezte  és  szervezte  a  területfejlesztést  meg­ alapozó  k u t a t á s o k a t  hazai  ós  nemzetközi  méretekben.  Számos  egyéni  t u d o m á n y o s  ered­ ménnyel  járult  hozzá  ennek  a  természet­,  ill.  társadalomtudományok  h a t á r t e r ü l e t é n  létrejött  k u t a t á s i  irányzatnak  koncepcionális  megalapozásához  ós  fejlődéséhez.  Korábbi  kutatásai  a  mezőgazdasági  termelés  optimális földrajzi elhelyezése,  a  természeti  erőforrásokon  belül  a  termőtáj­körzetek  ésszerű  hasznosítása,  és  a  változások  tendenciái­ nak  feltárása  terén  voltak  eredményesek.  A  mezőgazdasági  termelés  földrajzi  vizsgálata  során  f e l t á r t a  a  termőföldek,  a  mezőgazdasági  műszaki  bázis  nem  kielégítő  hasznosítá­

6  Magyar  Tudomány  1981/11­12 

881 

sának  fontos o k a i t ,  a területi  specializáció hiányosságait  és javaslatot  dolgozott  ki  a  külön­ böző  mezőgazdasági  körzetek  ésszerű  hasznosítására.  B e r n á t  Tivadarral  közösen  írt  könyve  mezőgazdaságunk  távlati  (terület)  fejlesztésének  gyakorlati  érvényesítéséhez  n y ú j t  t u d o m á n y o s  alapot  azzal,  hogy  f e l t á r j a  a  mezőgazdasági  típusokat,  a  gazdálkodás  teljes  kapcsolatrendszerét.  A  mezőgazdasági  üzemek  jellemzőinek  alapulvételével  javas­ latot  dolgozott  k i  a  m a g y a r  mezőgazdaság  optimális  területi  rendszerére  és  ezzel  ú j  szem­ pontokat  a d o t t  agrárpolitikánk  irányításához.  Területfejlesztést  megalapozó  gazdaságföldrajzi  k u t a t á s a i  a  társadalom  térfolyamatai  ok­okozati  összefüggéseinek  feltárására,  illetve  prognosztizálására  irányulnak.  Kimun­ kált  koncepciója  alapján  megvizsgálták  az  ország  kilenc  tizedét  kitevő  falusi  térség  átalakulását.  A  falufejlesztés  stratégiáját  szolgáló  módszerei  és  eredményei  —  a  korábbi  egyoldalú  városfejlesztési  szemlélettel  szemben  —  meghatározzák  az  ország  dinamikus  fejlődésre  a l k a l m a s  falusi  régióit  („Falvaink  sorsa",  Magvető  Kiadó,  1980).  Az  irányí­ tásával  végzett  k u t a t á s o k  feltárták  és  kiértékelték  a  falusi  térség  termelőerőinek  (mező­ gazdaság,  községi  ipar)  elmúlt  évtizedben  végbement  regionális  fejlődési  folyamatait.  „A  magyar  mezőgazdaság  fejlődésének  területi  problémái"­ról  írt  m u n k á j á b a n  össze­ foglaló  kép  rajzolódik  ki  népgazdaságunk  területi  jellegzetességeiről  s  az  intenzív  fejlesz­ tésre  több  v á l t o z a t o t  kínál.  K u t a t á s a i n a k  t u d o m á n y o s  jelentősége  főleg a b b a n  áll,  hogy  f e l t á r j a a  regionális  fejlődés  hatásmechanizmusát,  és  ezáltal  felvázolja  a  jövőbeni  területfejlesztési  stratégia  tudomá­ nyos  alapjait  és  a  megvalósítás  eszközrendszerét.  E n n e k  a  céltudatos  m u n k á n a k  követ­ kezménye,  hogy  vizsgálati  eredményeit,  fő megállapításait  az  О Т   figyelembe  vette  а   VI.  ötéves  t e r v t ö r v é n y  megalkotásakor,  t o v á b b á  az  EVM  az  Országos  Településfejlesztési  Koncepció  továbbfejlesztésénél.  Az  elvi­módszertani,  illetve  az  országos  vizsgálatok  mellett  k u t a t á s a i n a k  mintegy  p r ó b á j a ,  hogy  k o n k r é t  településfejlesztési  koncepció  (Tokaj,  Heves)  kidolgozására  is  vállalkozik,  ami  t u d o m á n y o s a n  alapozza  meg  a  területrendezési  t e r v  megalkotását  és  végrehajtását.  A  hazai  és  a  nemzetközi  szakkörökben  e g y a r á n t  elismert,  kiemelkedően  aktív  és  ered­ ményes  kutatói,  iii.  egyetemi  oktatói  tevékenysége  során  12  könyvet  (kettőt  társszerző­ vel),  110  t u d o m á n y o s  közleményt  (60  idegen  nyelven)  publikált.  Idegen  nyelvű  tanul­ m á n y a i  közül  külföldön  34  jelent  meg.  Magyarország  gazdaságföldrajzáról  írt  könyvét  angolul  az  U S A ­ b a n  is  kiadták.  Az  Akadémiai  Kiadónál  megjelent  több  könyvén  kívül  a  „Föld  m e z ő g a z d a s á g a "  c.  könyvét  a  Mezőgazdasági  Kiadó  1965­ben,  a  „Kelet­Közép­ E u r ó p a  g a z d a s á g f ö l d r a j z a " c. könyvét  a  Közgazdasági  és  Jogi  Kiadó  1978­ban  a d t a  ki.  Hazai  tudományszervező  m u n k á j a  sokrétű:  számos  akadémiai  és  tudományos  t á r s u l a t i  bizottságban  dolgozik  (az  MTA  Földrajzi­,  Geonómiai­,  Szociológiai­,  Telepüiéstudományi  és  Interdiszciplináris  Bizottságában,  a  TMB  Földrajz­Meteorológiai  Szakbizottságában,  az  О Т   Távlati  Tervezési  Bizottságában).  Társelnöke  a  Magyar  Földrajzi  Társaságnak.  A  hazai  egyetemeken  és  tudományos  társulat okban  k u t a t á s i  eredményeiről  rendszeresen  t a r t  előadásokat.  Az  igényes  tudománynépszerűsítésnek  országosan  ismert  művelője.  Szép  számmal  i r á n y í t o t t  aspiránsokat  és  gyakornokokat,  élenjáró  a  fiatalok  tovább­ képzésében.  A  60­as  évek  elejétől  igen  aktívan  vesz  részt  a  Nemzetközi  Földrajzi  Unió  (IGU)Föld­ hasznosítási,  illetve  Agrártipológiai  Bizottságaiban.  1976  óta  elnöke  az  IGU­n  belül  az  ő  javaslatára  és  koncepcionális  tervezetére  létrehozott  Nemzetközi  Falufejlesztési  Bizottságnak.  Nemzetközi  angol  nyelvű  könyvsorozat  kiadását  indította  el  az  Akadé­ m i a i  Kiadónál,  és  eddig  10  kötetet  szerkesztett  „Geography  of  World  Agriculture"  címmel.  Kitűnő,  szintetizáló  előadó,  a  hazai  egyetemeken  kívül  mintegy  25  ország  számos  egyetemén  és  különböző  tudományos  fórumokon  t a r t o t t  előadásaival  nagyon  sikeresen 

882 

képviseli  a  m a g y a r  geográfiát.  Több  külföldi  egyetem  h í v t a  meg  vendégprofesszornak.  Montpellier­ben  két  évig  a d o t t  elő  gazdaságföldrajzot.  E n y e d i  György  a  m a g y a r  gazdaságföldrajz vezető  egyénisége.  Tudományos  eredményei,  publikációi  alapján,  a k t í v  tudományszervező  és  t u d o m á n y o s  közéleti  tevékenységéért  a  Magyar  Tudományos  Akadémia  levelező  tagjának  a j á n l j u k . 

* 

Béli  Béla,  Martos  Ferenc,  Pécsi  Márton 

Kubovics  Imre  1926­ben,  Nagymácsédon  született.  Szűkebb  szakterülete:  kőzettan­geokémia.  Doktori  f o k o z a t á t  1975­ben  szerezte.  Az  Eötvös  Loránd  Tudományegyetem  tanszékvezető  egyetemi  tanára,  a  Természettudományi  K a r  d é k á n j a .  Oktatói  és  ezzel  szorosan  összefüggő  tudományos  tevékenységét  még  egyetemista  évei  alatt  kezdte  el.  Érdeklődése  kezdettől  fogva  a  m a g m á s  kőzettan  és  a  geokémia  felé  irányult.  1962­ben  doktorált  „ s u m m a  cum  l a u d e "  minősítéssel.  „A  vulkáni  hegységek  beszakadásos  szerkezete"  címfí  egyetemi  doktori  disszertációját  az  MTA  Akadémiai  jutalomban  részesítette.  A  geokémiai  k u t a t á s t  a  velencei­hegységi  t a l a j t a k a r ó  nyomelemvizsgálatával  kezdte,  s  a  magmás­utómagmás  képződmények  kőzettani­geokémiai  vizsgálatával  f o l y t a t t a .  E  k u t a t á s o k  során  a  velencei­hegységi  Meleg­hegyen  enargitos  ércesedést  és  figyelemre  méltó  Au­dűsulást,  a  Gécsi­hegyen  pedig  Magyarország  első  Se — N b ­ t a r t a l m ú  magma­ t i t j á t  sikerült  kimutatnia.  A  dunabogdányi  Csódi­hegy  lakkolitjának  földtani­kőzettani  feldolgozása  u t á n ,  1958­ban  kezdte  meg  a  mátrai  vulkánitok  ásványkőzettani­geokémiai  vizsgálatát.  E  témakörből  készítette  kandidátusi  disszertációját  1965­ben.  1967­től  részben  a  vulkáni­,  illetve  a  magmás  kőzetképződési  folyamatok  vizsgálatával,  modellezésével  szorosan  összefüggő  petrurgiai  kutatásokkal,  a  különböző  eredetű  és  összetételű  kőzetek,  melléktermékek,  hulladékok  (többek  között  wehrlit,  diabáz,  bazalt,  andezit,  karbonátok,  homok,  salak,  pernye  stb.)  olvadékának  változó  körülmények  közötti  kristályosodásával  és  egyéb  —  főleg  fizikai  és  kémiai  sajátosságainak  —  tanul­ mányozásával  foglalkozott.  K u t a t á s a i n a k  eredményeképpen,  az  elméleti  kérdések  tisz­ tázáséval  párhuzamosan  olyan  sav­  és  kopásálló,  különböző  célú  burkolásra  alkalmas  műkőlapokat  sikerült  kikísérletezni,  amelyek  iránt  t ö b b  nyugati  országban  is  nagy  az  érdeklődés.  Az  eljárást  több  hazai  és  nemzetközi  szabadalom  védi.  A  gyakorlati  eredmények  mellett,  a  különböző  összetételű  m a g m á k  kristályosodási  képességére­,  kris­ tályosodási  folyamatára  vonatkozó,  illetve  a  különböző  magmás  folyamatok  kölcsön­ hatásának  értelmezését  elősegítő  elméleti  megállapítás  és  eredmény  született.  Ezen  kutatások  egységes  rendszerbe  foglalásának  eredménye  az  1975­ben  megvédett  akadémiai  doktori  disszertáció.  Az  elmúlt  években,  a  korábbi  kutatási  témák  f o l y t a t á s a  mellett  — neves  szobrászaink  felkér ésére,  illetve  biztatásár  a  — szobrászati  célkitűzésű  petr urgiai  k u t a t á s o k b a  kezdett,  kutatásaival  két  év  a l a t t  teljesen  kidolgozta  a  szilikátos  kőzetek  szoboröntés­kristályosí­ t á s  technológiáját,  amelynek  eredményeképpen  márványszerű,  változatos  szemese­ méretű  szobrokat  és  egyéb  tárgyakat  sikerült  előállítani  (önteni).  Az  eredményekről  vezető  szobrászaink  nagy  elismeréssel  nyilatkoztak.  A  felsorolt  szakterületek  és  eredmények  jól  illusztrálják,  hogy  Kubovics  professzor  az  elméleti  kutatások  eredményeinek  gyakorlati  hasznosítására  megkülönböztetett 

4*

883 

figyelmet  fordít.  Ugyanakkor  a  k u t a t á s ,  illetve  kísérletezés  során  szerzett  t a p a s z t a l a t a i t  és  t u d o m á n y o s  eredményeit  az  egyetemi  oktatásban  hasznosítja.  D i á k j a i t  és  munka­ t á r s a i t  a  gyakorlati  kérdések  átfogó  t u d o m á n y o s  alapú  megoldására  neveli.  Számos  külföldi  ösztöndíjas  és  aspiráns  m u n k á j á t  irányította  eredményesen.  H a z a i  és  külföldi  szakmai  körökben  jól  ismert  és magasra  értékelt  kutatói  tevékenysége  és  egyetemi  oktatói  m u n k á s s á g a  során  közel  félszáz  t u d o m á n y o s  m u n k á t  (könyvet,  illetve  t u d o m á n y o s  cikket)  publikált.  Aktívan  m ű k ö d ö t t  közre  több  nagyjelentőségű  kéziratos  kutatási  jelentés  összeállításában.  Tudományszervező  munkássága  sokirányú;  számos  t u d o m á n y o s  bizottságban,  illetve  szervezetben  tevékenykedik,  többen  felelős  posztot  töltött,  illetve  tölt  be  (az  MTA  Geokémiai  Tudományos  Bizottsága,  F ö l d t a n i  Tudományos  Bizottsága,  az  Ásványi  Nyersanyagok  Hasznosítása  Tudományos  Bizottság,  a  TMB  Bányászati,  Földtani,  Geo­ déziai  és  Geofizikai  Szakbizottsága,  Geonómiai  Tudományos  Bizottság  stb.).  Az  „Acta  Geologica"  szerkesztő  bizottságának  főszerkesztő­helyettese.  A  Magyarhoni  Földtani  T á r s u l a t  Ásványtan—Geokémiai  Szakosztályának  1907 — 1973  között  a  t i t k á r a ,  ezt  követően  az  elnöke  volt.  A  nemzetközi  tudományos  életben  is  komoly  elismerést  vívott  ki.  Ennek  következtében  t ö b b  nemzetközi  szervezetben,  illetve  ezek  m a g y a r  nemzeti  bizottságában  fejt  ki  tevékeny­ séget  és  viselt  különböző  tisztséget  (Internacional  Mineialogical  Association,  K A P G ,  I n t e r n a t i o n a l  Associat ion  of Volcanology  a n d  Chemistry  of  the  E a r t h ' s  Interior).  Nemzet ­ közi  együttműködés  keretében  folyik  a  földtani  nagyszerkezeti  szempontból  kulcs­ fontosságú  mezozoós  bázisos  és  ultrabázisos  magmatitok  k u t a t á s a .  A  tudományos  munkásság  mellett  rendkívül  nagy  figyelmet  fordít  az  egyetemi  szak­ képzés  állami,  társadalmi  és  politikai  kérdéseire.  1966­tól  kezdődően  folyamatosan  különböző  kari,  illetve  egyetemi  funkciókat  lát  el.  Több  országos  jellegű  o k t a t á s i ,  illetve  tudománypolitikai  koncepció  kidolgozásában  vett  részt  (kutatáshálózat  i  fejlesztési  t e r v ,  a  tudományegyetemek  távlati  fejlesztési  terve  stb.).  Kubovics  Imre  a  földtani­geokémiai szakterület  kiváló egyénisége,  kutatási  eredményei,  valamint  a  t u d o m á n y o s  kutatások  szervezése­  és  felsőoktatási  rendszerünk  tovább­ fejlesztése  terén  k i f e j t e t t  aktív  közéleti  tevékenysége  alapján  javasoljuk  a  Magyar  T u d o m á n y o s  Akadémia  levelező  t a g j á n a k . 

Fülöp  József,  Grasselly  Gyula,  Nemecz  Ernő,  Szádeczky­Kardoss  Elemér 

Mészáros  Ernő  1935­üen,  Budapesten  született.  Szűkebb  szakterülete:  légkör­ fizika,  levegőkémia.  Doktori  fokozatát  1970­ben  szerezte.  Az  Országos  Meteorológiai  Szolgálat  Központi  Légkörfizikai  Intézetének  igazgatója,  c.  egyetemi  tanár.  Meteorológus  oklevelét  1957­ben,  egyetemi  doktori  diplomáját  („Az  esőcseppek  spekt­ rális  eloszlása"  c.  disszertációjával)  1961­ben,  kandidátusi  minősítését  („A  légköri  aero­ szol  fizikai,  kémiai  vizsgálata"  c.  értekezésével)  1966­ban,  a  földtudományok  doktora  t u d o m á n y o s  fokozatot  („A  légköri  vízgőz  kondenzációjának  t e r m o d i n a m i k á j a "  e.  disz­ szertációjának  megvédésével)  1970­ben  szerezte  meg.  A  felsorolt  témakörök  jelzik  azt  a  szűkebb  szakterületet,  amelyből  Mészáros  tudomá­ n y o s  munkássága  kiindult,  s  amely  később  a  levegőkémiában  alapvető  kén­  és  nitrogén­ vegyületek  légköri  körforgalmával,  m a j d  a  levegő  háttérszennyeződésének  gyakorlati 

884 

mérési  feladataival  bővült.  Az  utóbbi  témakörökben  a  kutatás,  ill.  a  rendszeres  mérés  megindítása  Magyarországon  Mészáros  nevéhez  fűződik,  egyúttal  jelzi  a  felsorolt  alap­ kutatások  gyakorlati  jelentőségét  és  társadalmi  (környezetvédelmi)  vonatkozásait  is.  K u t a t á s a i n a k  eredményét  száznál  több,  jórészt  m é r t é k a d ó  külföldi  folyóiratokban  publi­ kált  t a n u l m á n y a ,  három  könyve  (egyikük  az  Elsevier  tudományos  k i a d v á n y a i b a n  angolul  jelent  meg)  —  köztük  az  első  magyar  levegőkémiai  kézikönyv  —  tartalmazza,  s  ezeket  egyetemi  szemináriumokon  (Brest,  F r a n k f u r t ,  Lausanne,  Párizs,  Stockholm,  Zürich),  valamint  a  felhőfizika  és  a  levegőkémia  hazai  egyetemi  oktatásának  keretében  ( E L T E :  1979  ó t a  c.  egyetemi  tanár;  Veszprémi  Vegyipari  Egyetem:  mb.  előadó)  ismertette.  Több  nemzetközi  szervezet  (WMO,  IAMAP)  t u d o m á n y o s  bizottságaiban  mint  válasz­ t o t t  tisztségviselő,  ill.  tag  aktív  m u n k á t  végez,  WMO­megbízás  f o r m á j á b a n  vezeti  a  Budapesten  létesített  háttérszennyezettséget  m é r ő  oktatási  centrumot,  s ebben  a  t é m á b a n  az  afrikai  f r a n c i a  nyelvű  országok  konzultánsa.  Az  MTA  Meteorológiai  Tudományos  Bizottságának  elnöke,  t ö b b  tudományos  bizott­ ságnak,  a  Magyar  Meteorológiai  Társaság  Tudományos.  Tanácsának,  az  O K I  Tudományos  Kollégiumának  tagja,  az  I d ő j á r á s  szerkesztő  bizottságának  elnöke,  az  MTA  X .  Osztályá­ nak  Közleményei  és  a  Pollution  A1 mosphérique  (Párizs)  szerkesztő  bizottságának  t a g j a .  Kitüntetései:  a  Munka  Érdemrend  ezüst  fokozata  (1979),  Akadémiai  Díj  (1979).  Beosztásában  mutatkozó  munkahelyi  elismerések,  előléptetések:  többszöri  Kiváló  Dol­ gozó  kitüntetés,  1964:  a  Légkörfizikai  Osztály  vezetője,  1971:  a  Központi  Légkörfizikai  Tntézet  igazgatóhelyettese,  m a j d  1976­tól  igazgatója.  Összefoglalva  Mészáros  E r n ő  tudományos  p á l y á j á n a k  értékelését,  különösen  kieme­ lendő  a  légkörfizika  és  a  levegőkémia  bekapcsolása  a  magyar  meteorológiai  k u t a t á s o k b a ,  m u n k a t á r s a i n a k  sorában  kifejtett  vezető,  szervező,  iskolateremtő  m u n k á j a ,  k u t a t á s a i n a k  nemzetközi  szinten  méltányolt  elismerése,  eredményeinek  társadalmi  hasznosítása. 

Barta  György,  Béli  Béla,  Czelnai  Rudolf 

Somogyi  József  1931­ben,  Sopronban  született.  Szűkebb  szakterülete:  geodézia,  fotogrammetria,  geodinamika.  Doktori  fokozatát  1977­ben  szerezte.  Az  MTA  Geodéziai  és  Geofizikai  Kutatóintézetének  igazgatója.  Somogyi  József  igen  jelentős  szerepet  játszik  a  hazai  geodéziai  kutatásokban,  azok  irányításában  ós  tevékenysége  nemzetközileg  is  elismert . Fő  k u t a t á s i  területe  a  geodéziai  mérés­  és  számítástechnika  témaköréhez  kapcsolódik.  A  műszerek  vizsgálatához  fűződő  kutatásait  a  magyar  műszeripar  hasznosítja,  de  a  tedolitok  állótengelyingadozás  vizsgá­ latára  és  a  szintezőműszerek  teljesítményadatainak  meghatározására  kidolgozott  mód­ szerek  nemzetközi  vonatkozásban  is  ú j n a k  számítanak.  Számítástechnikai  k u t a t á s a i  főként  fotogrammetriai  vonatkozásúak.  Magyarországon  elsőként  javasolt  és  alkalmazott  analitikus  megoldásokat.  Az  asztali  számítógépre  kidolgozott  sorháromszögelési  módszer,  amely  a  hazai  gyakorlatban  alkalmazásra  került,  a  maga  idejében  mezetközi  vonatko­ zásban  is  korszerű  és  ú j  volt.  Kanadai  ösztöndíjas  t a n u l m á n y ú t j a  során  olyan  sor­ kiegyenlítési  eljárást  dolgozott  ki,  amely  a  nemzetközi  irodalomban  az  első  megoldás  volt  az X,  у ,  2  koordináták  együttes  meghatározására.  Ő  javasolta  és  kezdeményezte  a  korszerű  tömbkiegyenlítések  hazai  alkalmazását,  s  irányításával  készült  el  az  első  tömb­ kiegyenlítési  program.  Jelentős  eredményeket  ért.  el  a  tömbkiegyenlítéseknél  a  szabályos  hibák  hatásának  csökkentésére  végzett  kutatásaival  is. 

885 

u j a b b  k u t a t á s a i  geodinamikai  problémákhoz  kapcsolódnak.  A  függőleges  kéregmozgás  mérések  pontosságának  fokozására  kezdeményezője  és  részese  egy  korszerű  terepi  szin­ tezőléc­komparátor  kifejlesztésének.  Elméletet  állított  fel  a  kót­Iépcsős  k o m p a r á l á s  igényére  és  szükségességére.  Az  ennek  alapján  kidolgozott  m a t e m a t i k a i  módszer  nemzet­ közi  vonatkozásában  is  új,  ós  az  addigi  megoldásoknál  jobb  eredményt  ad.  B á n y a v á g a t o k  deformációjának  meghatározására  kezdeményezője  és  irányítója  volt  egy  speciális  foto­ grammetriai  műszer­  és  kiértékelési  eljárás  kialakításának.  Részese  egy  ú j elveken  alapuló  libellavizsgáló  berendezés  kifejlesztésének  is.  A  geodinamikai  jelenségek  értelmezéséhez  mindinkább  alkalmazza  a  határterülethez  kapcsolódó  geofizikai  kutatások  eredményeit.  Külön  kiemelendő  intézeti  igazgatóként  az  a  tudományszervező  tevékenysége,  amellyel  jó  feltételeket  biztosít  a  korszerű  k u t a t ó m u n k á h o z ,  valamint  erősíti  és  bővíti  az  intézet  hazai  és  külföldi  intézményekkel  való  t u d o m á n y o s  együttműködését.  Jelentős  nemzet­ közi  kapcsolatokkal  rendelkezik,  amit  gyümölcsözően  hasznosít  a  hazai  geotudományok  javára.  A  felsőoktatásban  régebben  mint  óraadó,  jelenleg  mint  ÁVB­tag  vesz  részt.  Társadalmi,  tudományos­közéleti  tevékenysége  kimagasló.  A  Geodéziai  és  K a r t o g r á f i a i  Egyesület  alelnöke,  a  Magyar  Geofizikusok  Egyesületében  elnökségi  tag.  Az  MTA  X .  osztályának  tanácskozási  jogú  tagja.  Tagja  az  Ásványi  Nyersanyagok  Komplex  Haszno­ sítása  Tudományos  Bizottságnak,  a  Geodéziai  Bizottságnak,  a  T M B  szakbizottságának,  a  KAPG  Magyar  Nemzeti  Bizottságának  és  a  M É M  Geodéziai  Bizottságának.  A  Veszprémi  Akadémiai  Bizottság  t a g j a  és  a  F ö l d t u d o m á n y i  Munkabizottság  elnöke.  Tisztségviselő  a  Nemzetközi  Geodéziai  е з   Geofizikai  Unióban  (1UGG)  és  elnöke  Magyar  Nemzeti  Bizott­ ságának.  Tagja  az  I C 8 U  Magyar  Nemzeti  Bizottságának  stb.  1972­ben  a  Térképészet  Kiváló  Dolgozója,  ós  1979­ben  a  Munka  Érdemrend  ezüst  foko­ z a t a  kitüntetésben  részesült.  Somogyi  Józsefet  hazai  és  nemzetközi  vonatkozásban  is  jelentős  tudományos  és  tudo­ mányszervező  tevékenysége  alapján  a j á n l j u k  levelező  t a g n a k .  Meggyőződésünk,  h o g y  megválasztása  esetén  a  geotudományok  hasznára  még  h a t é k o n y a b b á  válna  eddig  kifej­ t e t t  tudományos,  tudományszervező  és  t u d o m á n y i r á n y í t ó  m u n k á j a . 

Homoródi  Lajos,  Tárczy­Hornoch  Antal 

886