Nyelv és gondolkodás
Egyetemes és egyéni • Mennyiben befolyásolja a nyelv a gondolkodásunkat, • és fordítva, mennyiben határozza meg az emberi gondolkodás a nyelvünket? • Hasonlóságok és különbségek minden szinten megtalálhatók: – Szavak – Szófajok – Szerkezetek
Két megközelítés • Kiragadott nyelvi jelenségek vizsgálata nyelvi különbségek gondolkodásbeli, kulturális különbségek • A nyelv mélyebb formai összefüggéseinek vizsgálata az emberi nyelv egysége az emberi kognició egysége
Sapir-Whorf hipotézis • Nyelvi determinizmus: a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot • Nyelvi relativizmus: egy-egy nyelv megkülönböztetései nem fordíthatók le más nyelvekre
A nyelvi különbségek mögött jelentıs gondolkodásbeli különbségek rejtıznek Wilhelm von Humboldt 1767 – 1835
Franz Boas 1858 – 1942
Edward Sapir
Benjamin Whorf
1884 – 1939
1897 – 1941
A nyelv mint politikai eszköz • George Orwell „1984” – Az államhatalom a nyelven keresztül kontrolálhatja az állampolgárokat (a „gondolatrendırség”) – Amire nincs szó, azt nem tudjuk gondolni!
• Politikai korrektség mozgalom – A sértı szavak tiltásával felhívhatjuk a figyelmet társadalmi problémákra
Univerzalizmus • A nyelv lényegében kognitív jelenség – Minden ember lényegében azonosan reprezentálja a világot – A nyelv alapja talán genetikai örökségünk
• A nyelvi különbségek csak felszíni eltérések, nincs meghatározó szerepük
Az emberi nyelv az egyetemes emberi kognició ill. nyelvspecifikus genetikai adottságok eredménye
Eleanor Rosch
Joseph Greenberg 1915-2001 Noam Chomsky
Világlátás-béli eltérések? • minden elıforduló kódolás az emberi kognició keretein belül kell hogy legyen. – – – – – – –
Potawatomi (É amerikai indián) névmások Koreai téri kifejezések Tseltal (Mexikó) téri viszonyítás Magyar 3 x 3 helyrag Fox (É amerikai indián) igemódok Hopi (É amerikai indián) igeidık Magyar tárgyegyeztetés
Potawatomi inkluzív és exkluzív névmás: mi (www.potawatomilang.org)
Koreai téri megkülönböztetés (Bowerman & Choi 1994, 2001)
Téri viszonyítás (Brown 2001) • Nyelvhasználó centrikus (bal, jobb, elıttem, mögöttem) – relatív • Geocentrikus (a hegy felé, a tenger felé, stb) – állandó Tseltal (Mexikó) irányok: ajk’ol „hegynek fel” alan „hegyrıl le”
Magyar helyragrendszer Hely
Cél
Forrás
Belsı BAN (3 dimenzió)
BA
BÓL
Külsı tetı N (2 dimenzió)
RA
RÓL
Közelítı (dimenziósemleges)
HOZ
TÓL
NÁL
Hopi igemódok (Boas 1911) • Nem különböztet meg múltat, jelent, jövıt • Két igemód: – A beszélı tapasztalatából ismert tények – Hallomásból, képzeletbıl, találgatásból adódó ismeretek/gondolatok
Fox igemódok (Dahlstrom 1997) pi’w pi’wen piasah piapah
„ı jön/jött” „azt mondják róla, hogy jön/jött” „mégis jön végre” „mégsem jön”
Magyar tárgyak • A tárgyas ige ragozása jelöli a tárgy egyediségét – Megevett egy almát. – Megette az almát.
Színek és nyelvek (Berlin & Kay 1969) • A színt jelentı alapszavak száma nyelvenként változik: 2 (dani, Új-Guinea) – 11 (angol)
• Az elıforduló színeknek van egy hierarchiája.
fekete
fehér
piros zöld
sárga kék barna
lila
rózsaszín
narancssárga
szürke
• A színskála percepciója egyetemes (fiziológiai és fizikai törvények függvénye, amik nem változnak kultúránként) • A kétszínes dani nyelv beszélıi is meg tudnak tanulni új színneveket. • A színek kategorizálása nem múlik a nyelven (Rosch 1972)
A Sapir-Whorf hipotézis kritikája • Az „exotikus” nyelvekrıl gyakran kiderül, hogy nem is annyira exotikusak. (inuit „hó”) • Kísérleti eredmények mutatják, hogy meg tudunk tanulni olyan megkülönböztetéseket is, amik a nyelvünkben nem szerepelnek. • A hipotézisnek csak egy gyenge változata tartható.
Egyetemes fogalmak (Wierzbicka 1996) • Tárgyak: én, te, valaki, valami • Mentális igék: gondol, tud, akar, érez, lát, hall • Téri kifejezések: itt, felett—alatt, messze—közel, kívül—belül
Szubsztantív univerzálék és különbségek • Szófajok: – Egyetemes: ige és fınév (reláció és argumentumok) – Nyelvfüggı: melléknév, határozó, névutó, névelı stb.
• Hogyan határozzuk meg egy szó szófaját? – Morfológia – Disztribúció – Jelentés
• Magyar fınév és melléknév?
akar -- ige
jó -- melléknév
szabad -- ?
Akarok valamit.
Jó vagyok.
Szabad vagyok.
Olvasni akartam.
Jó volt olvasni.
Szabad volt olvasni. Szabadott olvasni.
Mit jó csinálni?
Mit szabad? Mit szabad csinálni?
Jó lenne.
Szabadna. Szabad lenne.
Jó lenne nekik.
*Szabadnának. Szabadna nekik. Szabad lenne nekik.
Mit akarsz? Akarna.
Akarnának.
Greenberg 1963, Tipológia http://angli02.kgw.tu-berlin.de/Korean/Artikel02/
• 30 egymástól távoli nyelv • Szintaxis • 45 univerzálé ill. implikációs univerzálé (ha x igaz egy nyelvre, akkor y is igaz rá) • Tentativ logikai magyarázatokat javasol
Univerzálék • A nyelvek többségében a szórend: Alany > Ige > Tárgy (pl. angol: Mary ate some apples.) Alany > Tárgy > Ige (pl. magyar: Mari almát evett.) Ige > Alany > Tárgy (ritkább) • Vagyis az alany megelızi a tárgyat
Implikációs (feltételes) univerzálék • Ha az alap szórend ige-alany-tárgy, a melléknév a fınév után áll (baszk). • Ha a fınéven jelölve van a nyelvtani nem, akkor a névmáson is (francia). • Ha egy esetjelölı nyelvben van egy jelöletlen eset, az mindig az alany esete. (magyar)
Kísérlet • Mondat interpretációs kísérletek: Melyik az alany? A tigrisem kergeti az oroszlánom. – Inkább az elsı fınév értelmezıdik alanyként (Pléh 1990)
Részletesebben… Kenesei (szerk), A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, MTA Nyelvtudományi Intézet 2004 www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek 10. fejezet: A nyelvek sokfélesége 15. fejezet: Beszéd és gondolkodás 16. fejezet: Nyelv és megismerés
