Nyelv, beszéd és demencia. A beszéd idõviszonyai és az utánmondás típusai afáziában és Alzheimer-kórban

Nyelv, beszéd és demencia A beszéd idõviszonyai és az utánmondás típusai afáziában és Alzheimer-kórban

1

Philosophiae Doctores A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található.

2

Hoffmann Ildikó Nyelv, beszéd és demencia A beszéd idõviszonyai és az utánmondás típusai afáziában és Alzheimer-kórban

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3

Ez a kiadvány az MTA Nyelvtudományi Intézet által, PhD-értekezések publikálására kiírt pályázaton elnyert támogatás segítségével jelent meg.

ISBN 978 963 05 8564 4 ISSN 1587-7930

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu

Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2007 © Hoffmann Ildikó, 2007

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary

4

TARTALOMJEGYZÉK

Elõszó ..................................................................................................

9

1. Bevezetés ........................................................................................ 1.1. Az értekezés témája ................................................................. 1.2. Hipotézisek .............................................................................. 1.3. A neurolingvisztikai kutatások történeti áttekintése ............... 1.3.1. Lokalizációs modellek ..................................................... 1.3.2. Holisztikus modellek (hierarchikus, globális folyamatmodellek) ..................................................................................... 1.3.3. Fonetika és afázia ............................................................. 1.4. Az agy, a nyelv és a beszéd kapcsolata ................................... 1.4.1. Vizsgálati eljárások és módszerek ................................... 1.4.1.1. Elektrofiziológiai eljárások ....................................... 1.4.1.2. Képalkotó eljárások .................................................. 1.4.1.2.1. Anatómiai képalkotó eljárások .......................... 1.4.1.2.2. Funkcionális képalkotó eljárások ...................... 1.5. Neurolingvisztikai irányelvek ma ........................................... 1.5.1. Nemzetközi és hazai kutatások ........................................ 1.5.2. Nyelv és emlékezet. Memóriarendszerek ........................ 1.5.2.1. Rövid távú memória .................................................. 1.5.2.2. Hosszú távú memória ................................................ 1.6. A spontán beszéd ..................................................................... 1.6.1. Evolúciós megjegyzések a nyelv és a beszéd eredetérõl ... 1.6.2. Akusztika: beszéd és fizika .............................................. 1.6.3. A beszédpercepció és a beszédprodukció folyamata ....... 1.6.3.1. A beszédpercepció (észlelés és megértés) folyamata 1.6.3.2. A beszédprodukció .................................................... 1.6.4. A beszéd idõviszonyai ...................................................... 1.7. Változások az idõskorban ........................................................ 1.7.1. Az idõskori kognitív folyamatok .....................................

11 11 13 13 13 16 19 21 21 21 22 22 24 25 25 27 27 29 29 29 30 32 32 34 37 38 38 5

1.7.2. Demencia és memória ...................................................... 1.7.2.1. Szubkortikális demencia ........................................... 1.7.2.2. Kortikális demencia .................................................. 1.7.3. Alzheimer-kór .................................................................. 1.7.4. Az afázia és a memória zavarai ........................................ 1.8. Kiinduló kérdések ....................................................................

39 40 42 43 45 46

2. Anyag és módszer ............................................................................ 2.1. Vizsgálati személyek ............................................................... 2.1.1. Az afáziás személyek ....................................................... 2.1.2. Az Alzheimer-kóros betegek ............................................ 2.1.3. Az ép idõs kontrollszemélyek .......................................... 2.2. Anyag és módszer .................................................................... 2.2.1. Irányított spontán beszéd ................................................. 2.2.2. Szó- és mondatutánmondás teszt ....................................

47 47 47 48 48 49 49 50

3. Eredmények ..................................................................................... 3.1. A vizsgálatban részt vevõ személyek eredményei ................... 3.1.1. Az afáziás személyek ....................................................... 3.1.1.1. Spontán beszéd .......................................................... 3.1.1.2. Szóutánmondás ......................................................... 3.1.1.3. Mondatutánmondás ................................................... 3.1.1.3.1. Közepes tempójú mondatok utánmondása ........ 3.1.1.3.2. Gyorsított tempójú mondatok utánmondása ...... 3.1.1.4. Részösszefoglalás ...................................................... 3.1.2. Az Alzheimer-kóros betegek adatai ................................. 3.1.2.1. Spontán beszéd .......................................................... 3.1.2.2. Szóutánmondás ......................................................... 3.1.2.3. Mondatutánmondás ................................................... 3.1.2.3.1. Közepes tempójú mondatok utánmondása ........ 3.1.2.3.2. Gyorsított tempójú mondatok utánmondása ...... 3.1.2.4. Részösszefoglalás ...................................................... 3.1.3. Az ép kontroll-idõskorúak adatai ..................................... 3.1.3.1. Spontán beszéd .......................................................... 3.1.3.2. Szóutánmondás ......................................................... 3.1.3.3. Mondatutánmondás ................................................... 3.1.3.3.1. Közepes tempójú mondatok utánmondása ........ 3.1.3.3.2. Gyorsított tempójú mondatok utánmondása ...... 3.1.3.4. Részösszefoglalás ...................................................... 3.2. Az eredmények összefoglalása ................................................

61 61 61 61 66 67 67 69 70 71 71 80 81 81 82 83 84 84 87 87 87 88 88 89

6

4. Következtetések .............................................................................. 95 5. Utószó .............................................................................................. 99 Irodalom .............................................................................................. 101 Melléklet .............................................................................................. 113

7

ELÕSZÓ

„Az alkalmazott nyelvészet folytonos ösztönzést kap a napi gyakorlattól” – írja Papp Ferenc az Alkalmazott Nyelvtudományban (Papp 1989). A témaválasztásban, majd késõbb az írás során ezt a gondolatot tartottam mindvégig szem elõtt. Az 1990-es évek „az agy évtizede” elnevezésben vonultak be a tudománytörténetbe. Az agy vizsgálatának, érdeklõdésének gyökerei azonban egészen az idõszámításunk elõtti idõszakra nyúlnak vissza. A tudományos megközelítések egy része a nyelv idegi alapjainak vizsgálatából indult ki, más része a nyelv modularitását vette célba (Fromkin 1997). A kiindulás alapját az adja, ki milyen tudományterületrõl vizsgálja az agynak, a nyelvnek és a beszédnek a kapcsolatát: az orvostudomány, a nyelvtudomány, a kognitív pszichológia vagy a filozófia oldaláról. Ez a könyv a nyelvtudomány, ezen belül is a neurolingvisztika mint alkalmazott nyelvészeti tudományág és a klinikai fonetika felõl tekint a témára. Afáziás, Alzheimer-kóros és ép kontroll idõskorú beszélõk spontán beszédét és beszédészlelését elemzi, azaz olyan személyekét, akiknek agya a beszédközpontot is érintõ organikus sérülést szenvedett, továbbá olyan személyekét, akiknek beszédzavarát nem organikus agysérülés okozta, illetõleg ép, életkorban illesztett idõs személyekét. A témakiválasztásban meghatározó volt az idõskor kitolódása mint társadalmi jelenség, a hiánypótlás szándéka az elsõsorban az idõskorra jellemzõ betegségek nyelvi és beszédjelenségeinek leírásában. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik gondolatébresztõ ötleteikkel, elõmozdító kritikáikkal és önzetlen segítségükkel a munkám mögött álltak: Bánréti Zoltánnak, Gósy Máriának, Kassai Ilonának, Kálmán Jánosnak, Kárpáti Eszternek, Németh Dezsõnek, Pákáski Magdolnának, Szépe Györgynek, Szépe Juditnak és Viszket Anitának. Köszönet a vizsgálatban részt vevõ személyeknek. Köszönet szüleimnek. S köszönet családomnak, Osvay Károlynak, Borcsi és Juli lányainknak a végeérhetetlen türelmükért. Szeged, 2006 nyarán

Hoffmann Ildikó 9

IRODALOM

Alberti Gábor, Medve Anna (2002) Generatív grammatikai gyakorlókönyv I–II. Janus/Books. Budapest. Altmann, G. T. M. (edit.) (1990) Cognitive Models of Speech Processing. Psycholinguistic and Computational Perspectives. MTI Press. Cambridge. Mass. American Psychiatric Association (2000) Diagnostic and statistical manual of mental disorders (4th ed., text. rev.) Washington, DC: Author. Ashcraft, M. H. (1989) Human Memory and Cognition. Glenview. IL Scott, Foresman and Company. Avons, S. E., Ward, G. D., Russo, R. (2001) The dangers of taking capacity limits too literally.  Commentary on Cowan, N.  The magical number four in shortterm memory: A reconsideration of mental storage capacity. Behavioral and Brain Sciences, 23, 114–115. Baddeley, A. D. (1986) Working memory. Oxford psychology series no. 11. Oxford University Press. Oxford. Baddeley, A. D. (1998) The central executive: A concept and some misconceptions. Journal of the International Neuropsychological Society. 1998 Sep, Vol 4 (5) 523–526. Baddeley, A. D. (2000) Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó. Budapest. Balázs Boglárka (1993) Hangképzési zavarok idõskorban. Beszédkutatás ’93. 156– 166. Bánréti Zoltán (1992) A mellérendelés. In: Strukturális magyar nyelvtan. 1. Mondattan. Szerk.: Kiefer, F. Akadémiai Kiadó, Budapest Bánréti, Zoltán (szerk.) (1999) Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok. Corvina Kiadó. Budapest. Bánréti, Zoltán (2000) Closed class lexical items in sentence processing. In: Papers on the Mental Lexicon, ed.: H. Bartos, Research Institute for Linguistics, Budapest 19–56. Bánréti Zoltán (2001) Multiple lexical selection and parallelism in Hungarian VP-ellipsis. Acta Linguistica Hungarica Vol 48. No 1–3, 2001. 25–58. Bánréti Zoltán (2002) Az ellipszis mondattana és a lexikai szelekció. Nyelvtudományi Közlemények 98. 7–70.

101

Bánréti, Z. (2003) On the syntax of coordinate constructions. Acta Linguistica Hungarica, 76, 265–340. Barba, G. D., Frasson, E., Mantovan, M. C., Gallo, A., Denes, G. (1996) Semantic and Episodic Memory in Aphasia. Neuropsychologia 34:361–367. Bastian, C. (1887) On different kinds of aphasia with special reference to their classification and ultimate pathology. British Medical Journal 2. 931–936. Bayles, K. A., Kaszniak, A. W. (1987) Communication and cognition in normal aging and dementia. Boston: Little. Brown. Becker, R., Giacobini, E. (1996) Alzheimer Disease: From Molecular Biology to Therapy. Boston. Birkhäuser Benson, D. F., Geschwind, N. (1971) Aphasia and related cortical disturbances. In: Baker, A. B., Baker, H. (Eds.) Clinical Neurology. Harper and Row. New York. Benton, A. L., Varney, N. R., Hamsler, K. (1978) Visuospatial judgement: A clinical test. Archives of Neurology 35:364–367. Blackwell, A., Bates, E. (1995) Inducing agrammatic profiles in normals: Evidence for the selective vulnerability of morphology under cognitive resource limitation. Journal of Cognitive Neuroscience, 7: 228–257. Blessed, G., Tomlinson, B. E., Roth, M. (1968) The association between quantitative measures of dementia and of senile change in the cerebral grey matter of elderly subjects. Br. J. Psychiatry, 114. 797–811. Blumstein, S. (1973) A phonological investigation of aphasic speech. The Hague. Mouton. Blumstein, S. E. (1990) Phonological deficits in aphasia. Theoretical perspectives. In: Caramazza, A. (ed.) Cognitive Neuropsychology and Neurolinguistics. Advances in Models of Cognitive Function and Impairment. Hillsdale: Erlbaum Broadbent, W. H. (1879) A case of peculiar affection of speech, with commentary. Brain 1. 484–503. Broca, P. (1861a) Sur le volume et la forme du cerveau suivant les individus et suivant les races. Bulletin de la Societé d’Anthropologie de Paris 2. Broca, P. (1861b) Nouvelle observation d’aphémie produite par une lesion de la moitié postérieure des deuxième et troisième circumvolutions frontales. Bulletin de la Société Anatomique de Paris. 398–407. Broca, P. (1865) Sur le siège de la faculté du language articulé. Bulletin d’ Anthropologie 6. 337–393. Brown, J. W. (1980) Visual discrimination after lesion of the posterior corpus callosum Neurology. 30: 1251–1252. Bondarko, L. V. et al (1970) A model of speech perception in humans. Working Papers in Linguistics 6. Computer and Information Science Research Center. Ohio State University Columbus. Ohio. Technical Report. 70–92. Caplan, D., Waters, G. S. (1999) Verbal working memory and sentence comprehension. Behavioral & Brain Science, 22 (1): 77–126.

102

Caramazza, A. (1997) How Many Levels of Processing Are There in Lexical Access? Cognitive Neuropsychology 14 (1): 177–208. Carpenter, P. A., Miyake, A., Just M. A. (1994) Working memory constraints in comprehension. In. Gernsbacherm, M. A. (ed.) Handbook of psycholinguistics. Academic Press. INC. San Diego, California, 1075–1122. Caspari, I., Parkinson, S. R., LaPointe, L. L., Katz, R. C. (1998) Working memory and aphasia. Brain and Cognition, 37, 205–223. Cherry, J. B., Buckwalter, G., Henderson, V. W. (2002) Better preservation of memory span relative to supraspan immediate recall in Alzheimer’s disease. Neuropsychologia, 40/7: 846–852. Chomsky, N. (1965) Aspects of a Theory of Syntax. Cambridge. MA. MIT Press. Chomsky, N. (1972) Language and mind. Harcourt Brace Jovanovich. New York. Clark, H., Clark, E. (1977) Psychology and Language: An Introduction to Psycholinguistics. Harcourt. New York. Collette, F., Van der Linden, M., Bechet, S., Salmon, E. (1999) Phonological loop and central executive functioning in Alzheimers disease. Neuropsychologia, 37/8: 905–918. Crosson, B (1999) Subcortical mechanisms in language: lexical-semantic mechanisms and the thalamus. Brain and Cognition, 40, 414. Crum, R. M., Anthony, J. C., Bassett, S. S., Folstein, M. F. (1993) Populationbased norms for the Mini-Mental State Examination by age and educational level. JAMA 269, 2386–91. Crystal, D. (1998) A nyelv enciklopédiája. Osiris. Budapest. Cummings, J. L. (1986) Subcortical dementia neuropsychology and pathophysiology. Brit J Psychiat 149: 687. Cummings, J. L., Mega, M. S. (2003) Neuropsychiatry & behavioral neuroscience. New York. Oxford University Press. Czigler István (1999) Megismerési folyamatok idõskorban. Magyar Pszichológiai Szemle 1. 35–45. Csépe Valéria (2003a) A nyelvi zavarok idegtudományi elemzése. In: Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. Osiris Kiadó. Budapest. 562–584. Csépe, Valéria (2003b) Trends in clinical neuroscience: aphasia and dysphasia. In: Dumitrascu, A. L. (ed) Psychosomatic Medicine. Recent Progress and Current Trends. Iuliu Hatieganu University Publishing House. Cluj, 148–153. Csépe Valéria (2003c) EN, a sokat ígérõ negativitás. Eseményhez kötött agyi potenciálok a beszédészlelés és a diszlexia vizsgálatában. Magyar Pszichológiai Szemle. 2: 243–265. Csépe Valéria (2005) A nyelv agyi reprezentációjának fejlõdési változásai és zavarai. Magyar Tudomány, 50 (11) 1336–1346. Daneman, M., Carpenter, P. A. (1980) Individual differences in working memory and reading. Journal of Verbal Learning Behavior 19: 450–466.

103

Donald, M. (2001) Az emberi gondolkodás eredete. Osiris. Budapest. Dressler, W. (1982) A Classification of Phonological Paraphasias. W. L. G. 14: 3–16. Engelkamp, J., Zimmer, H. (1994) Human Memory: A Multidimensional Model. Hogrefe, Huber. Seattle. Fábricz Károly (1988) A beszélt nyelvi szövegalkotás kérdéséhez. In. Kontra Miklós (szerk.) Beszélt nyelvi tanulmányok. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 76–90. Freud, S. (1891) On Aphasia. (Zur Auffassung der Aphasie. Leipzig. Deuricke.) Reprinted in translation. International University Press. New York. 1953. Friederici, A. D., Fiebach, C .J., Schlesewsky, M., Bornkessel, I., von Cramon, D. Y. (2006) Processing linguistic complexity and grammaticality in the left frontal cortex. Cerebral Cortex 16: 1709–1714. Friedrich, M., Friederici, A. D. (2006) Early N400 development and later language acquisition. Psychophysiology, 43: 1–12. Fromkin, V. A (1997) Some thoughts about the brain-mind-language interface. Lingua 100: 3–27. Gall, F. J. (1791) Philosophisch-medizinische Untersuchungen. Graffer. Wien. Gall, F. J. (1803) Gehirn und Schädellehre. Verlag von Veit, Leipzig. Gall, F. J., Spurzheim, J. C. (1810) Anatomie et physiologie du système nerveux. Schoell. Paris. Geschwind, N. (1965) Disconnection syndromes in animals and man. Brain 88: 237–294. Geschwind, N. (1979) Specializations of the human brain. In: The brain. W. H. Freeman. San Francisco. Gocsál Ákos (2000) A beszéd idõviszonyai különbözõ életkorú személyeknél. Beszédkutatás 2000: 39–51. Goldman-Eisler, F. (1968) Psycholinguistics: Experiments in Spontaneous Speech. Academic Press. London. Goldstein, K.(1948) Language and Language Disturbances. Grune and Stratton. New York. Goodglass, H., Kaplan, E., Weintraub, S. (1983) The Boston Naming Test. Lea – Fabiger. Philadelphia. Goodglass, H. (1993) Understanding aphasia. San Diego. Academic Press. 297. Gósy Mária (1988) Tempóészlelés és beszédmegértés. In: Tanulmányok a beszéd idõviszonyairól. In: Gósy Mária (szerk.) Mûhelymunkák. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 87–122. Gósy Mária (1998) A beszédtervezés és a beszédkivitelezés paradoxona. Magyar Nyelvõr 122/1: 3–15. Gósy Mária (1999) Pszicholingvisztika. Corvina Kiadó. Budapest. Gósy Mária (2000) Az életkor hatása a mentális lexikon mûködésére. Magyar Nyelvõr 124/4: 410–423.

104

Gósy Mária (2001) Szóasszociációs mûveletek az életkor függvényében. Alkalmazott Nyelvtudomány 1/1: 17–31. Gósy Mária (2004) Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest. Gósy Mária, Osmanné Sági Judit (1994) Az idõzítési minták torzítása egy afáziás beteg spontán beszédében. Nyelvtudományi Közlemények 94: 179–199. Greenfield, S. A. (1998) Utazás az agy körül. Kulturtrade Kiadó Kft. Budapest. Grodzinsky, Y., Friederici, A. D. (2006) Neuroimaging of syntax and syntactic processing. Current Opinion in Neurobiology 16: 240–246. Grossman, M., Lee, C., Morris, J., Stern, M. B., Hurtig, H. I. (2002) Assessing resource demands during sentence processing in Parkinson’s disease. Brain and Language, 80, 603–616. Grossman, M., Zurif, E., Prather, P., Lee, C., Kalmanson, J., Stern, M. B., Hurtig, H. I. (2002) Information processing speed and sentence comprehension in Parkinson’s disease. Neuropsychol. 16, 174–181. Gulyás Balázs (2003) Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományokban. In: Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. Budapest. Osiris Kiadó. 103–126. Haarmann, H. J., Kolk, H. (1994) On-line Sensitivity to Subject – Verb Agreement Violations in Broca’s Aphasics: The Role of Syntactic Complexity and Time. Brain and Language 46: 493–516. Haarman, H. J., Just, M., Carpenter, P. (1997) Aphasic sentence comprehension as a resource deficit: a computational approach. Brain and Language 59: 76–120. Hamilton, H. E. (1994) Conversations with an Alzheimer’s patient. Cambridge University Press. Cambridge. Head, H. (1926) Aphasia and Kindred Disorders of Speech (section 1). Cambridge University Press. Cambridge Hécaen, H. (1968) La dominance cérébrale. Main droite et main gauche, 1 vol. P. U. F. édit., Paris, 25–56. Hegedûs Lajos (1957) Beszédtempó-elemzések. Magyar Nyelvõr 81: 223–227. Herman József, Szentesi-Szépe Judit (1995) Az afáziakutatás nyelvészeti perspektívái. Általános Nyelvészeti Tanulmányok. Akadémiai Kiadó. Budapest. 77–90. Hochstadt, J., Nakano, H., Lieberman, P., Friedman, J. (2006) The role of sequencing and verbal working memory in sentence comprehension deficits in Parkinson’s disease. Brain and Language, 97 (3) 243–257. Hoffmann Ildikó (2000) Hadaró beszéd vagy gyors beszéd. In: Lengyel Zsolt, Navracsics Judit, Nádasi Edit (szerk.) Alkalmazott Nyelvészeti Tanulmányok. Közép-Európa. IV. kötet. Veszprém. 17–23. Hoffmann Ildikó (2001) Afáziás beszélõk szótalálási sajátosságai. Alkalmazott Nyelvtudomány. 92–101. Hoffmann Ildikó (2002) Afáziás személyek spontán beszédének tempója. In: Tóth Szergej (szerk.) Nyelvünk és kultúránk találkozása. JGYTF Kiadó, Szeged, 112–120.

105

Hoffmann I., Kálmán J. (2004) Szótalálási sajátosságok posterior fluens afáziában és Alzheimer-kórban. Beszédgyógyítás. 15/1: 65–73. Hoffmann, I., Németh, D., Pákáski, M., Kertesz, A., Kálmán, J. (2006) Temporal factors of spontaneous speech in Alzheimer’s disease. Kézirat Hoffmann, I., Szél, L., Németh, D., Pákáski, M., Kálmán, J. (2007) Language, speech and verbal working memory in Alzheimer’s Disease. 17th Conference of Alzheimer Europe. Estoril Holmes, G. (1918) Disturbances of vision by cerebral lesions. Br. J. Ophthalmol. 2, 353–384. Honbolygó F., Csépe V., Mészáros É., Bánréti Z. (2004) Amit az eseményhez kötött agyi potenciálok “tudnak” a morfológiai és szemantikai idõrõl. II. Nyelvpatológiai Fórum, Budapest. Elõadás. Horváth Szabolcs (szerk.) (2001) A kommunikáció fejlõdése és idegi eredetû zavarai. Animal-Med Kft. Budapest. Huntington, G. (1872) “On Chorea”. Medical and Surgical Reporter of Philadelphia, 26 (15) 317–321.  Indefrey, P., Levelt, W. J. (2000) The neuronal correlates of language production. In: Gazzaniga, M. S. (Hg.) The New Cognitive Neuroscience. Cambridge MA. 845–865. Jackson, J. H. (1874) On the nature of the duality of the brain. Citation from reprinted text. In: Taylor, J. (eds.) Selected Writings of John Hughlings Jackson. Vol. 2. Basic Books. New York. 1958. Jakobson, R. (1941) Kindersprache, Aphasie und allgemeine Lautgesetze. Almquist and Wilsells. Uppsala. Jakobson, R. (1956) Two Aspects of Language and Two Types of Aphasic Disturbances. In. Jakobson, R., Halle, M. (eds.) Fundamentals of language. Mouton. II. The Hague. 53–82. Janka Z., Somogyi A., Maglóczky E. (1988) Dementia szûrõvizsgálat cognitiv gyorsteszt segítségével. Orvosi Hetilap 129: 2797. Janka Z., Kálmán J., Maglóczky E. (1996) Enhanced cued recall memory testing in dementia. Ideggyógyászati Szemle/Clin Neurosci 49 (Suppl. 1): 18. Just, M. A., Carpenter, P. A. (1992) A capacity theory of comprehension: individual differences in working memory. Psychological Review, 99: 122–149. Kassai Ilona (1998) Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Kassai Ilona (2004) A fogyatékosság jelensége a nyelvtudományban. In: Zászkaliczky Péter, Verdes Tamás (szerk). Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. ELTE Kiadó. Budapest. Kálmán J., Maglóczky E., Janka Z. (1995) Óra Rajzolási Teszt: gyors és egyszerû dementia szûrõmódszer. Psychiatria Hungarica 10: 11. Kálmán János (2003) Memóriarendszerek Alzheimer-kórban. In: Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. Osiris Kiadó. Budapest.

106

Kempler, D. (1995) Language changes in dementia of the Alzheimer type. In: R. Lubinski (eds.) Dementia and communication. San Diego. Singular. 98–114. Kempler. D., Almor, A., Tyler, L. K., Andersen, E. S., MacDonald, M. C. (1998) Sentence comprehension deficits in Alzheimer’s disease: A comparison of offline vs. on-line sentence processing. Brain and Language, 64 (3): 297–316. Kempler, D., Van Lancker D., Marchman, V., Bates E. (1999) Idiom comprehension in children and adults with unilateral brain damage. Developmental Neuropsychology, 15(3): 327–350. Kempler, D. (2005) Neurocognitive disorders in aging. Sage Publications, Inc. 333. Kensinger, A. E., Anderson, A., Growdon, H. J., Corkin, S. (2004) Effects of Alzheimer disease on memory for verbal emotional information. Neuropsychologia, 42/6: 791–800. Kéri Szabolcs, Gulyás Balázs (2003) Lokalizáció és lézióanalízis a kognitív idegtudományokban. In: Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. Osiris Kiadó. Budapest. Kertész, A. (2004) Frontotemporális demencia. Psychiatria Hungarica. XIX/6. 460–478. Kertész, A. Davidson, D., Fox, H. (1997) Frontal Behavioral Inventory: Diagnostic criteria for Frontal Lobe Dementia. Can J Neurol Sci, 24, 29–36. Kiss, Katalin (2000) Effect of verb complexity on agrammatic aphasics’ sentence production. In. Bastiaanse, R., Grodzinsky, Y. (eds.) Grammatical disorders in aphasia. London. Whurr Publishers. 123–151. Kiss, Katalin (2001) Lexical retrieval of complex predicates in an agrammatic aphasic subject’s sentence production. Acta Linguistica Hungarica. Vol. 48 (1-3): 183–216. Kolk, H. J. (1995) A Time-based Approach to Agrammatic Production. Brain and Language 50: 282–303. Kolk, H. J., Chwilla, D. J., Van Herten, M., & Oor, P. J. W. (2003) Structure and limited capacity in verbal working memory: a study with event-related potentials. Brain and Language, 85 (1): 1–36. Kreiman G., Koch C., Fried I. (2000) Imagery neurons in the human brain. Nature 408: 357–361. Reviewed in Nature Reviews Neuroscience. Kun, M., Szegedi, M. (1983) Az intelligencia mérése. Akadémiai Kiadó, Budapest Kussmaul, A. (1877) Die Störungen der Sprache. Versuch einer Pathologie der Sprache. FCW Vogel. Leipzig. Lecours, A. R, Lhermitte, F. (1969) Phonemic paraphasias: linguistic structures and tentative hypotheses. Cortex 5: 193–228. Lee, C., Grossman, M., Zurif, E., Prather, P., Kalmanson, J., Stern, M., Hurtig, H. (2002) Sentence comprehension and information processing speed in Parkinson’s disease. J. Int. Neuropsych. 8, 203–204.

107

Lenneberg, E. (1967) Biological foundations of language. Wiley. New York. Levelt, W. J. M., Roelofs, A., Meyer, S. A. (1999) A theory of lexical access in speech production. Behavioral and Brain Sciences 22: 1–75. Liberman, A. M. (1957) Some results of research in speech perception. JASA 29: 117–123. Lichtheim, L. (1885) On aphasia. Brain 7: 433–484. Lukács Ágnes, Racsmány Mihály, Király Ildikó (2002): A téri megismerés és a nyelv. Gondolat. Budapest. Lukács Ágnes, Pléh Csaba (2003) A nyelv idegrendszeri reprezentációja. In: Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. Osiris Kiadó. Budapest. 528–560. Lurija, A. R. (1947) Traumatic Aphasia. Reprinted in translation. Mouton. The Hague. 1970. Lurija, A. R. (1975) Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest Markesbery, W. R. (1998) Neuropathology of Dementing Disorders. Arnold Publishers. London. Marshall , J, C., Newcombe, F. (1973) Patterns of paralexia: a psycholinguistic approach, Journal of Psycholinguistic Research, 2, 175–206. Maurer, K., Volk, S., Gerbaldo, H. (1997) Auguste D. and Alzheimer’s disease. Lancet 349. McKelvey, R., Bergman, H., Stern, J., Rush, C., Zahirney, G., Chertkow, H. (1999) Lack of prognostic significance of SPECT abnormalities in non-demented elderly subjects with memory loss. Canadian Journal of Neurological Sciences, 26(1): 23–28. Menyhárt Krisztina (2001) Életkori tényezõ a szövegértésben. In. Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2001. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. 73–90. Mészáros, Éva (1997) Performance on sentence repetition in a Broca’s aphasic patient. Acta Linguistica Hungarica 44: 1–2. 87–111. Mészáros Éva (2002) Személy- és számegyeztetés hibái az agrammatikus beszédben. Pszichológia 22/3: 327–339. Miyake, A., Carpenter, P. A., Just, M. A. (1994) A capacity approach to syntactic comprehension disorders: Making normal adults perform like aphasic patients. Cognitive Neuropsychology, 11: 671–717. Mueller, R-A. (1996) Innateness, autonomy, universality? Neurobiological approaches to language. Behavioral and Brain Sciences 19 (4): 611–675. Neath, I., Surprenant, A. (2003) Human Memory. Belmont, CA. Thomson and Wardworth. 21.42. Németh Dezsõ, Pléh Csaba, Racsmány Mihály, Kónya Anikó (2001) A munkamemória-kapacitás mérõeljárásai és jelentõségük a neuropszichológiai diagnosztikában. In: Racsmány Mihály, Pléh Csaba (szerk.) Az elme sérülései. Kognitív neuropszichológiai tanulmányok. Akadémiai Kiadó. Budapest. 403– 417.

108

Németh Dezsõ (2006) A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata. Akadémiai Kiadó. Budapest. 170. Németh D., Ivády R. E., Miháltz M., Krajcsi A., Pléh CS. (2006) A verbális munkamemória és morfológiai komplexitás. Magyar Pszichológiai Szemle, 2. Nicholas, M, Obler, L. K., Albert, M. L., Helm-Estabrooks, N. (1985) Empty speech in Alzheimer’s disease and fluent aphasia. Journal of Speech and Hearing Research, 28: 405–410. Nikléczi Péter, Olaszy Gábor (2002) Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. Interdiszciplináris, multimédiás szakkönyv. Nikol Kiadó, Budapest. Ober, B. A., Dronkers, N. F., Koss, E., Delis, D. C. (1986) Processes of verbal memory failure in Alzheimer-type dementia. Journal of Clinical and Experimental Neuropsychology, 8: 75–92. Obler, K., L., Gjerlow, K. (1999) Language and the brain. Cambridge Approaches to Linguistics. Cambridge University Press. Cambridge. Ojemann, G. A., Schoenfield-McNeill, J. (1998) Neurons in human temporal cortex active with verbal associative learning. Brain and Language 64: 317–327. Osmanné Sági Judit (1995) A belsõ lexikonhoz való hozzáférés módjai és zavarai afáziás betegeknél. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVIII. Akadémiai Kiadó. Budapest. 147–163. Pap János (2002) Hang – ember – hang. Rendhagyó hangantropológia. Vince Kiadó. Budapest. Papp Ferenc (1989) Alkalmazott nyelvtudomány. Akadémiai Kiadó. 35. Penfield, W. G., Rasmussen, T. (1957) The Cerebral Cortex of Man. MacMillan. Penfield, W. G., Roberts, L. (1959) Speech and Brain Mechanisms. Princeton University Press, Princeton. 268. Pilleri, G., Pietrini, V., Tagliavini, F. (1981) “Thalamic” dementia in herpes enchephalitis: clinicopathological report. Acta Neuropat suppl. 7: 156. Pinker, S. (1999) A nyelvi ösztön. Typotex Kiadó. Budapest. Pléh Csaba (1995) A mai megismeréstudomány alapkérdései. Jel-Kép. 77–79. Pléh Csaba (szerk.) (1997) A megismeréskutatás egy új útja: A párhuzamos feldolgozás. Typotex Kiadó. Budapest. Pléh Csaba (1998) A mondatmegértés a magyar nyelvben. Osiris Kiadó. Budapest. Pléh Csaba (2000) Hogyan vegyük komolyan az idegtudományt a pszicholingvisztikában. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 1: 19–48. Poppelreuter, W. (1917) Die psychisen Schädigunge durch Kopfschuss im Kriege 1914/16. Verlag von Leopold Voss. Leipzig. Racsmány Mihály (2003) Az emlékezet kognitív neuropszichológiája. In: Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. Osiris Kiadó. Budapest. 459–482. Racsmány, M., Lukács, Á., Németh, D., Pléh, Cs. (2005) A verbális munkamemória magyar nyelvû vizsgálóeljárásai. Magyar Pszichológiai Szemle, 4: 479– 505.

109

Rajna Péter, Tariska Péter (2000) Az idõs kor neuropszichiátriája. B+V. Budapest. Reichman, W. E., Cummings, J. L. (1999) Dementia. In. Duthie, E. H., Katz, P. R. (eds.) Practice of geriatrics W. B. Saunders. Philadelphia. 295–304. Ripich, D., Terrell, B. (1988) Patterns of discourse cohesion and coherence in Alzheimer’s Disease. Journal of Speech and Hearing Disorders, 53: 8–15. Schroder, J., Kratz, B. Pantel, J., Minnemann, E., Lehr, U., Sauer, H. (1998) Prevalence of mild cognitive impairment in an elderly community sample. Journal of Neural Transmission, 54: 51–59. Schwartz, T. H., Haglund, M. M., Lettich, E., Ojemann, G. A. (2000) Asymmetry of neuronal activity during extracellular microelectrode recording from left and right human temporal lobe neocortex during rhyming and line-matching. Journal of Cognitive Neurosciences 12: 803–812. Shallice, T., Saffran, E. (1986) Lexical Processing in the Absence of Explicit Word Identification: Evidence From a Letter-by-Letter Reader. Cognitive Neuropsychology 3 (4): 429–458. Shapiro, L. P., Nagel, H. N. (1995) Lexical Properties, Prosody and Syntax: Implications for Normal and Disordered Language. Brain and Language 50: 240–257. Simon, O., Hoffmann, I., Lengyel, Zs. (1997) A neurolingvisztika alapjai. Veszprémi Egyetemi kézirat belsõ használatra. 120 p. Skeel, R. L., Crosson, B., Nadeau, S. E., Algina, J. J., Bauer, R. M., Fennell, E. B. (2001) Basal Ganglia Dysfunction, Working Memory, and Sentence Comprehension in Patients with Parkinson’s Disease. Neuropsychologia, 39, 962–971.  Small, J. A., Kemper, S., Lyons, K. (1997) Sentence comprehension in Alzheimer’s Disease: Effects of grammatical complexity, speech rate, and repetition. Psychology and Aging, 12: 3–11. Stacho László, Dudás Róbert, Ivády Rozália, Kothencz Gabriella, Janka Zoltán (2003) Addenbrooke’s Kognitív Vizsgálat: a magyar változat kifejlesztése. Psychiatria Hungarica 18. (4): 226–240. Stevens, K. N., Halle, M. (1967) Remarks on analysis by synthesis and distinctive features. In. Wathen-Dunn, W. (edit.) Models for the Perception of Speech and Visual Form. Cambridge University Press. Cambridge. Stevens, K. N., House, A. S. (1972) Speech perception. In. Tobias, J (eds.) Foundations of Modern Auditory Theory. II. Academic Press. New York. 1–62. Szende Tamás (1976) A beszédfolyamat alaptényezõi. Akadémiai Kiadó. Budapest. Szendi István, Kis Gabriella, Racsmány Mihály, Pléh Csaba, Janka Zoltán (2002) A kognitív mûködések neuropszichológiai vizsgálata. In. Tariska Péter (szerk.) Kortünet vagy kórtünet. Mentális zavarok az idõskorban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 114–161.

110

Szépe Judit (1998) Fonológiai folyamatok magyar anyanyelvû afáziások szegmentális parafáziáiban. In: Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás ’98, 94– 104. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Szépe Judit (1999) Párhuzamos tendenciák afáziások közléseinek fonológiai szervezésében: harmóniafolyamatok és a tagolási határok kiemelése. Nyelvtudományi Közlemények 96/1998–99: 217–231. Szépe Judit (2000) Fonémikus parafáziák magyar anyanyelvû afáziások közlésfolyamataiban. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Piliscsaba. Szépe Judit (2001) Hangtévesztések szabályosságai afáziában (Szegmentumválasztó mûveletek magyar anyanyelvû afáziások parafáziáiban). Magyar Nyelv XCVII/3: 333–338. Szépe Judit (2002) Egyszerûsítési tendenciák az afáziás szekvenciaszervezõdés fonológiai szintjén. Pszichológia XXII/3: 317–326. Szépe Judit (2005) Beszédtévesztések közös elve afáziásoknál, idõskorúaknál és mindennapi nyelvbotlásainkban. Beszédgyógyítás 16/1: 32–74. Szirmai Imre (2002) A kognitív zavarok neurológiai alapjai. In. Tariska Péter (szerk.) Kortünet vagy kórtünet. Mentális zavarok az idõskorban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 87–114. Szûcs Dénes, Csépe Valéria (2002) Kognitív eseményhez kötött potenciálok az emlékezetkutatásban: áttekintés. Magyar Pszichológiai Szemle LVII. 2: 289– 326. Szûcs, D., Csépe, V. (2005) The effect of numerical distance and stimulus probability on ERP components elicited by numerical incongruencies in mental addition. Cognitive Brain Research. 22: 282–300. Tariska P., Kiss É., Mészáros Á., Knolmayer J. (1990) A módosított Mini Mental State vizsgálat. Ideggyógyászati Szemle 43: 443. Tariska Péter (2000) Alzheimer-kór: Okok, tünetek, diagnózis, differenciáldiagnózis, terápiás lehetõségek. Golden Book. Budapest. Tariska Péter (2002) Az idõsek neuropszichiátriai átvizsgálása. In. Tariska Péter (szerk.) Kortünet vagy kórtünet. Mentális zavarok az idõskorban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 57–86. Tariska Péter (szerk.) (2003) Kortünet vagy kórtünet. Mentális zavarok az idõskorban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Ullman, M. T. et al (1997) A Neural Dissociation within Language: Evidence that the Mental Dictionary is part if Declarative Memory, and that Grammatical Rules are Processed by the Procedural System. Journal of Cognitive Neuroscience, 9: 266–276. Warrington, E. K. Shallice, T. (1969) The selective impairment of auditory verbal short-term memory. Brain. 92: 885–896. Warrington, E. K. Logue, V. Pratt, R. T. C. (1972) The anatomical localization of selective impairment of auditory verbal short-term memory. Neuropsychologia 9: 377–387.

111

Weigl, E., Bierwisch, M. (1970) Neuropsychology and linguistics: Topics of common research. Foundations of Language, 6. 1–18. Wernicke, C. (1874) The aphasic symptom complex: a psychological study on a neurological basis. Breslau, Kohn, Weigert. Reprinted in: Cohen, R. S., Wartofsky, M. W. (Eds.) Boston Studies in the Philosophy of Science. Vol. 4. Reidel. Boston. Wingfield, A. (1975) The intonation-syntax interaction: prosodic features in perceptual processing of sentences. In: Cohen, A., Nooteboom, S. G. (eds.) Structure and Process in Speech Perception. Berlin. 146–160. Zurif, E. B., Caramazza, A., Myerson, R. (1972) Grammatical judgments of agrammatic aphasics. Neuropsychologia, 10. 405–417.

112

MELLÉKLET

113

1. melléklet: Anterior és posterior afázia

a) Anterior nonfluens afázia (forrás: http://www.med.harvard.edu/AANLIB/home.html)

b) Posterior fluens afázia (forrás: http://www.med.harvard.edu/AANLIB/home.html) 115

2. melléklet. Kísérlet a klinikai és a nyelvészeti tipológia összehangolására Szindróma A. Fluens Wernicke

Beszédprodukció típusa

Nyelvi deficitek típusa

Fluens beszéd, artikulációs nehézségek nélkül

Neologizmusok és/vagy anómiák, idõnként parafáziák, beszédmegértési és utánmondási problémák

Transkortikális szenzoros

Fluens beszéd, artikulációs nehézségek nélkül

Verbális parafáziák, anómiák, beszédmegértési problémák

Kondukciós

Fluens beszéd, idõnként elakadásokkal, de artikulációs nehézség nélkül

Fonemikus parafáziák, neologizmusok, fonemikus keresgélés, felismerési problémák

Anomikus

Fluens beszéd, artikulációs nehézségek nélkül

Anómia, elvétve parafáziák

B. Nonfluens Broca

Artikulációs zavarok

Fonemikus parafáziák, parafáziák, Fonemikus anómiák, agrammatizmus, anómiákl, agrammatizmus, diszprozódia diszprozódia

Transkortikális motoros

Erõsen redukált beszéd, de artikulációs nehézségek nélkül

Szerkesztetlen mondatok, anómia, jobb megnevezés, mint spontán beszéd

Globális

Nehézkes artikuláció

Némaság, sérül a kísérlet a hangok utánmondására, szegényes megértés

C. „tiszta” Alexia agráfia nélkül

Normál

Olvasási zavarok

Agráfia

Normál

Írászavarok

Szósüketség

Normál

Szegényes felismerés, gyenge utánmondás

a) Az afázia típusai a beszédprodukció és a nyelvi deficitek alapján (Kempler 2005 333:60)

116

Beszédfolyamatosság

Beszédmegértés

Utánmondás

+

anomikus

–

kondukciós

+

transkortikális szenzoros

–

Wernicke

+

transkortikális motoros

–

Broca

+

kevert transkortikális

–

globális

+

+

–

+

–

–

b) A fõbb afáziás szindrómák a beszédfolyamatosság, a beszédmegértés és az utánmondás tekintetében (Kempler 2005 333:59) (+ relatíve megtartott, – szignifikánsan sérült)

117

c) Wernicke, Broca- és globális típusú afáziák (Kempler 2005)

118

Philosophiae Doctores A sorozatban megjelent kötetek 1. A. O. FRANK: The Philosophy of Virginia Woolf  2. PETÕCZ ÉVA: A nyelvi hiány fogalmának szövegtani értelmezése 3. ANDREA IMREI: Oniromancia – Análisis de símbolos en los cuentos de Julio Cortázar 4. Á. I. FARKAS: Will’s Son and Jake’s Peer – Anthony Burgess’s Joycean Negotiations 5. DÓRA FAIX: Horatio Quiroga como autor implícito 6. FEKETÉNÉ SZAKOS ÉVA: A felnõttek tanulása és oktatása – új felfogásban 7. CZETTER IBOLYA: Márai Sándor naplóinak nyelvi világa a retorikai alakzatok tükrében 8. GABRIELLA MENCZEL: Incipit y subtexto en los cuentos de Julio Cortázar y Abelardo Castillo 9. LÁSZLÓ VASAS: Ahondar deleitando: lecturas del Lazarillo de Tormes 10. JUDIT NÉNYEI: Thought Outdanced – The Motif of Dancing in Yeats and Joyce 11. TÖRÖK TAMÁS: Zoboralja földrajzi nevei a történeti térképek tükrében 12. ÁGNES CSELIK: El secreto del prisma – La ciudad ausente de Ricardo Piglia 13. JENEY ÉVA: A metafora és az elbeszélés bölcselete – Paul Ricoeur irodalomelmélete 14. MARÍA GERSE: Niveles narrativos en Todo verdor perecerá de Eduardo Mallea 15. DÓRA JANZER CSIKÓS: “Four Mighty Ones Are in Every Man” – The Development of the Fourfold in Blake 16. ZSUZSANNA CSIKÓS: El problema del doble en Cambio del piel de Carlos Fuentes 17. DR. RICHARD J. LANE: Functions of the Derrida Archive: Philosophical Receptions 150

18. HANSÁGI ÁGNES: Klasszikus – korszak – kánon 19. ÉVA PÉTERI: Victorian Approaches to Religion as Reflected in the Art of the Pre-Raphaelites 20. JUHÁSZ LAJOS: A közgazdasági feltételek és az agrárvállalkozások beruházási lehetõségei 21. KATALIN G. KÁLLAY: Going Home Through Seven Paths to Nowhere: Reading Short Stories by Hawthorne, Poe, Melville and James 22. ZOLTÁN SIMON: The Double-Edged Sword: The Technological Sub lime in American Novels between 1900 and 1940 23. F. LASSÚ ZSUZSA: Barátok és barátnõk – együtt és egymás ellen 24. RACSMÁNY MIHÁLY: A munkamemória szerepe a megismerésben 25. NÓRA WENSZKY: Secondary Stress in English Words 26. BORS EDIT: Az idõ poétikája az önéletírásban 27. NÁBRÁDY MÁRIA: Az érzelmek a tranzakcióanalitikus szemszögébõl 28. JUDIT KISS-GULYÁS: The Acquisition of English Restrictive Relative Clauses by Hungarian Learners of English 29. PÁTROVICS PÉTER: Az aspektus története és tipológiája 30. NÉMETH MIKLÓS: Nyelvjárás, beszélt nyelv és spontánsztenderdizációs törekvések a XVIII. századi szegedi írnoki nyelvváltozatban 31. KATALIN MÓNOS: Learner Strategies of Hungarian Secondary Grammar School Students 32. KENESEI ZSÓFIA: A kapcsolati marketing jelentõsége a kereskedelmi banki tevékenységben 33. HARRO GRABOLLE: Verdun and the Somme 34. BORBÉLY JUDIT: The Reality of the Unreal –The city as metaphor in Henry James and his contemporaries 35. STEKLÁCS JÁNOS: Funkcionális analfabetizmus a hipotézisek, tények és számok tükrében 36. RITA HORVÁTH: “Never Asking Why Build–Only Asking Which Tools”: Confessional Poetry and the Construction of the Self 37. BENEDEK GÁBOR: Evolúciós gazdaságok szimulációja 38. JANKY BÉLA: Szolidaritás és jóléti preferenciák 39. BERETZKY ÁGNES: Scotus Viator és Macartney Elemér: Magyarországkép változó elõjelekkel (1905–1945) 40. MARJAINÉ SZERÉNYI ZSUZSANNA: A feltételes értékelés alkalmazhatósága Magyarországon 41. DEÁK ANDRÁS: Az orosz külpolitikai gondolkodás története (1992–1997) 42. CONSTANTINOVITSNÉ VLADÁR ZSUZSANNA: A latin nyelvû magyar nyelvészeti irodalom terminusai 151

43. UGLYAI GYÖRGY: Személyzeti marketing 44. GÉCSEG ZSUZSANNA: A francia nyelvû argumentum pozíciójú NP determinánsainak szintaxisa és szemantikája 45. GINTLI TIBOR: „Valaki van, aki nincs” – Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben 46. NÉMETH DEZSÕ: A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata 47. IMRE GÁBOR MAJOROSSY: «Amors es bona volontatz» – Chapitres de la mystique de la poésie des troubadours 48. SZAVAI DOROTTYA: Bûn és imádság – A Pilinszky líra camus-i és kafkai szöveghagyományáról 49. ANNAMÁRIA ORBÁN: Community Action for Collective Goods 50. ZSUZSA RAWLINSON: ”The Sphinx of Bloomsbury” – The Literary Essays and Biographies of Lytton Strachey 51. GYÖRGY SCHEIBL: Zwei Senatoren bestechen drei Vestalinnen – Nominalphrasen mit Numeralien und die referenziell-strukturelle Ambiguität im Deutschen 52. DÓRA GYÖRFFY: Democracy and Deficits – The New Political Economy of Fiscal Management Reforms in the European Union 53. KOPASZ MARIANNA: A vállalkozói potenciál területi különbségeinek magyarázata – A történeti-kulturális és társadalmi tényezõk szerepe 54. SZABÓ MÁRIA HELGA: A magyar jelnyelv szublexikális szintjének leírása 55. CZEGLÉDI PÁL: Piaci intézmények és gazdasági növekedés: a modern osztrák iskola nézõpontja 56. TÖRÕ CSABA: Humanitárius intervenció: dilemmák a nemzetközi jog és politika határvidékérõl 57. TÜNDE VARGA: The Reveries of Flight Popular Media and the Policy of Vision in English Romantic Culture 58. BORUS GYÖRGY: Az angol–holland forradalom háttere 1660–1690

152