Miskolci Egyetem – Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék
Nyebehaj Csilla Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszak, 3. évfolyam
Alternatív energiaforrásra épülő foglalkoztatási lehetőségek Csernely községben Employment in Csernely based on alternative energy sources
Konzulens:
Dr. Olajos István, PhD, egyetemi docens
Miskolc 2012
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 2 Helyzet meghatározás .............................................................................................................. 3 Csernely ..................................................................................................................................... 7 A település elhelyezkedése, jellemzői ................................................................................... 7 Csernely község elképzelései a projekt kapcsán ................................................................... 8 Foglalkoztatási alternatívák .................................................................................................... 9 Közfoglalkoztatási lehetőségek ............................................................................................. 9 A termelés beindítása........................................................................................................... 17 START- kártyák .................................................................................................................. 20 Összegzés ................................................................................................................................. 23 Jogszabályok jegyzéke ........................................................................................................... 25 Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 26
1
Bevezetés TDK dolgozatom szervesen kapcsolódik egy már futó, igen összetett projekthez. A cél, hogy egy biomassza1 fűtőmű megépítésével, és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel hosszú távú megoldást találjanak egy magyarországi kis település fenntartására és fejlesztésére. Ez a kezdeményezés jelenleg régiónkban2 egyedülálló, sikeressége esetén utat mutathat a hasonló helyzetben lévő településeknek és önkormányzatoknak is. A projektben Csernely önkormányzatát a Miskolci Egyetem segíti. A Bölcsészettudományi Kar szociológusai elvégezték az előzetes kérdőíves kutatást3, amelyre dolgozatomban én is támaszkodom. Ez adott alapot a helyzet meghatározásához, az igények és a lakosság hajlandóságának felméréséhez. A Műszaki Anyagtudományi Karon lefektették a műszaki alapokat, a Gazdaságtudományi Kar a pénzügyi résszel foglalkozik, az Állam - és Jogtudományi Kar a megfelelő jogi háttér biztosításában nyújt segítséget. Jelen dolgozat is ehhez kíván hozzájárulni. A projekt egyik célja, hogy javítsa a településen a foglalkoztatási helyzetet munkahelyek teremtésével, a jelenleg parlagon lévő földterületek használatba vételével. Munkámban a jelenlegi foglalkoztatáspolitikai helyzet felvázolása után alternatívákat dolgozok ki, melyek segíthetnek, hogy jogilag megfelelően, és könnyen munkába állíthassák a lakosság aktív korú tagjait, akik jelenleg nehéz helyzetben vannak, sőt, megélhetési zavarokkal küzdenek. A cél, hogy „tüneti kezelés” helyett hosszú távú megoldást sikerüljön találni, ami az egyének megélhetésének biztosításán kívül magát a települést is versenyképesebbé teszi. Orvosolva ezzel az elnéptelenedés és a kiöregedés problémáját is. A dolgozatot a bevezetés után helyzet meghatározással folytatom. Kitérek ebben a részben az Európában és Magyarországon is fellépő problémákra, tervekre, célkitűzésekre. Kiemelem azokat a fejlesztési irányokat, amelyek kimozdíthatják kontinensünket a jelenlegi, a gazdasági világválság által okozott kritikus állapotból. A következő részben röviden írok magáról, az 1
„Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg… A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai. A biomassza hasznosításának fő iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Az energetikai hasznosítás közül jelentős hasznosítási mód az eltüzelés, brikettálás, pirolizálás, gázosítás, és biogáz-előállítás.” (Monoki Ákos: Biomassza energia in: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html; 2012. május 27) 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Észak-Magyarország. 3 A Miskolci Egyetem oktatói és hallgatói végezték el 2011 júniusában Csernely község lakossága körében a helyi vezetőség együttműködésével a TÁMOP‐4.2.1.B‐10/2/KONV‐2010‐0001-es számú pályázat keretében.
2
érintett településről. Ezt követően a konkrét javaslatokra térek rá a már említett kérdőív vonatkozó pontjainak elemzésével egybekötve. Összegyűjtöm azokat az alternatívákat, amelyek adottak Csernely önkormányzata számára, és amelyekkel lehetőségük van a helyi lakosok foglalkoztatására. Kiemelem a vázolt opciók közül azokat, amelyek kedvezményeket biztosítanak, mivel ezek segítséget adnak a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek foglalkoztatására. Valamint, mivel pénzt takarítanak meg a munkáltatónak, elősegítik, hogy a lakosság több tagjának biztosíthassanak munkát. Végezetül pedig összegzem a lehetőségeket, azok megvalósíthatóságát. Így próbálok segítséget nyújtani a foglalkoztatás jogi kereteinek felvázolásával, amelyek során különös hangsúlyt fektetek Csernely sajátosságaira, a helyi viszonyokra.
Helyzet meghatározás
A foglalkoztatáspolitika 2012-ben nem csak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban olyan problémákat vet fel, amelyek megoldásához gyökeres gazdasági és társadalmi reformra van szükség. A 2000-2010 közötti időszakra kidolgozott úgynevezett Lisszaboni stratégiát4 az egész világot sújtó recesszió kivitelezhetetlenné tette. A munkanélküliség a II. világháború után volt ilyen magas az Európai Unió tagországaiban, mint napjainkban, ez átlagban 10% körüli szintet jelent. Számszerűsítve 23 millió álláskereső munkavállalóról beszélünk.5 Az említett, kiemelkedően magas arány az elhibázott, illetve a gazdasági változások okán nem teljesített stratégia örökségének is tekinthető. Tehát az intézkedések középpontjában a munkahelyteremtés és a munkanélküliség visszaszorítása áll. Itt mind a tagállami, mind pedig a közösségi szintet kell érteni. A kihívásokra válaszolván az Unió megalkotta az EU 2020 stratégiát. Három sarkalatos pontra épül a megvalósítandó közösségi elképzelés. Az aktív korú lakosság körében (20-64 évesek) a foglalkoztatottságot 75%-ra kívánják emelni. Emellett 10% alá kell csökkenteni az iskolából kimaradó fiatalok arányát, és 40%-ra emelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát. Ezeken kívül 20 millióval kívánjak csökkenteni a szegénységben, illetve társadalmi kirekesztettségben élők számát. Ez az utóbbi két fogalom 4
Célja: az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt. (Foglalkoztatáspolitika in: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=40; 2012. május 27) 5 Uo.
3
nehezen határolható körül az integrálódó államokban, hiszen hatalmas a különbség a Nyugatés a Kelet-Európai lakosság életszínvonala között. Tehát mást jelent szegénynek lenni Franciaországban, és megint mást jelent Erdélyben. A három pontot kiegészíti az a közösségi rendelkezés, hogy tagállamonként a GDP6 minimum 3%-át kutatás-fejlesztésre kell fordítani. A célok eléréséhez megtett intézkedések biztosítják a munkaerőpiaci flexibilitás elősegítését, az
új
munkahelyekhez
szükséges
ismeretek
megszerzését,
a
munkahelyek
és
munkakörülmények javításának eszközeit, valamint a munkahelyteremtéshez szükséges ösztönző körülményeket.7 Az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezései ebben a témakörben az Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni európai platform.8 A külső kihívásokra is reagálni kell, mint például a profithajhász mamut vállaltok keletre települése. Ezek a cégek nagy részben összeszerelő üzemeket működtetnek, főleg a „fiatal tagországokban”9. Mivel az általuk biztosított munkakörök nem kívánnak szakképzettséget, a továbbtelepülésük a társadalom alsóbb, képzetlenebb rétegeit érintik. Ezen a téren a legfőbb rivális a Kínai Népköztársaság, amellyel Európa nem veheti fel a versenyt, mivel szinte kifogyhatatlan olcsó munkaerőt és felvevő piacot kínál a befektetőknek. De véleményem szerint nem lehet az egyesült Európa célja az ilyen kizsákmányoló gyarmati munka lehetőségeinek megteremtése és megtartása sem. Nem épülhet egy úgynevezett civilizált európai nemzet gazdasága az állampolgárok kizsákmányolására. Olyan iparágak felé kell fordulni, amelyek magas hozzáadott értéket és innovációt követelnek meg. A minőség felé kell fordulni, hiszen nem adottak a feltétetlek a tömegtermeléshez. Gondolok itt a nyersanyag és az energiahordozó hiányra. A háttérben meghúzódnak a már régebben felszínre tört problémák, melyekre évtizedek óta nem sikerült kielégítő megoldást találni. A munkaerőpiacon a nők még mindig hátrányos helyzetben vannak a férfiakkal szemben. A munkáltatók inkább férfiakat alkalmaznak, mivel ők ritkábban vesznek ki szabadságot gyermek gondozása miatt, illetve kevesebb nálunk azon estek száma, amikor gyermek ápolása miatt kérik betegállományba történő felvételüket. Már nem is említve a gyermekvállalás esetén a szülési szabadságot és az azt követő anyasági
6
A GDP, vagyis a bruttó hazai termék, az egy területen adott idő alatt előállított javak, termékek és szolgáltatások összességnek értéke. (Mit értünk GDP alatt? in: http://www.prosperal.hu/fogalmak/kerdes/mitertunk-gdp-alatt; 2012. május 27) 7 Új készségek és munkahelyek menetrendje in: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=958&langId=hu; 2012. május 27 alapján. 8 Kiemelt kezdeményezések in: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/flagshipinitiatives/index_hu.htm; 2012. május 27 9 A 2004-es, 2010-es bővítéskor csatlakozott országok.
4
ellátásokat10, melyeket a foglalkoztatók inkább elkerülnek férfi munkaerő alkalmazásával. Valamint
jellemző
egész
Európában,
hogy
nem
érvényesül
a
magyar
Munka
Törvénykönyvében is rögzített alapelv, mely szerint egyenlő munkáért egyenlő bért köteles fizetni a foglalkoztató11. Ebben az esetben is a gyengébbik nem képviselői szenvedik el a negatív diszkriminációt. Nem csak hazánkra jellemző, hanem valamennyi tagországra, hogy a kissebségek, illetve a nemzetiségek nehezebben jutnak munkához a nemzet többségi részéhez képest. Azonban ez nem csak a „külföld” szerint Magyarországon elharapódzó rasszizmus hatása,
hanem
a
kissebségek
tagjainak
magas
arányú
képzetlenségének
és
aluliskolázottságának következménye. A legsürgetőbb probléma az „öreg kontinens” számára, hogy a lakossága elöregedőben van. Egyre kevesebb aktív korú fog eltartani egyre több nyugdíjast, és ez az egyensúly felborulásához, a nyugdíjrendszer csődjéhez vezet. A nyugdíjkorhatár egyre jobban kitolódik, ezért szorgalmazza az Európai Unió az úgynevezett aktív öregkort, vagyis a lehető legtovább kell az idősödő korosztályoknak a munkaerőpiac aktív részeseinek maradnia. Ha nem sikerül erre a kihívásra megfelelő választ adni, az a nyugdíjrendszerek összeomlását okozhatja. Az ok-okozati összefüggésből pedig kiderül, hogy ez nem jelent mást, mint az alsóbb néprétegek idős tagjainak ellátás nélkül maradását, ami a teljes elszegényedésükhöz és nyomorba süllyedésükhöz vezethet. A generációs probléma nem csak az időseket érinti, hanem az iskolából frissen kikerült fiatalokat is. A gondok abból is erednek, hogy az érettségi után továbbtanulni nem kívánó fiatalok körében jelentős probléma az első munkahely megszerzése. Ami ered az oktatási rendszer elégtelenségéből, illetve abból a jelenségből, hogy Európa megpróbál átállni a nagy szakértelmet igénylő iparágakra. Az oktatásnak igazodnia kellene a munkaerő kereslethez, illetve biztosítani kellene a fiataloknak a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségét. Nem csak a szakmai oktatást kell fejleszteni, hanem azokat a készségeket is, amelyek által, a fiatalok olyan tudáshoz jutnak, amellyel akár önfoglalkoztatóvá válhatnak. Ezen kívül fel kell készíteni őket a munkahelyszerzés akadályainak leküzdésére, hogy ne legyen jellemző az általános letargia az aktív korúvá váláskor. Magyarország nehéz gazdasági helyzetét a tanulmányok jelentős része a munkahelyek hiányára, és az ebből következő magas munkanélküliségre vezeti vissza. Furcsa ezt kimondani, de szüleink számára ismeretlen fogalom volt az 1989-es rendszerváltásig a 10 11
Gyermekágyi segély, Gyermekgondozási díj, Terhességi és gyermekágyi segély 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 142/A szakasz
5
munkanélküliség. Ezért is gondolnak sokan nosztalgiával a szocializmus évtizedeire. Számunkra ismeretlen a KMK, vagyis a közveszélyes munkakerülő fogalma. Ez a jelzés illette a Kádár-korszak munkanélkülijeit, munkakerülőit, akiket a rendszer ellenségének tituláltak, mivel nem segítették munkájukkal az 5 éves tervek teljesítését, illetve azok állandó túlteljesítését. Tehát nem járultak hozzá a szocializmus építéshez, és a kommunizmus utópisztikus álmainak megvalósításához. Magyarországon a munkanélküliség aránya jelenleg még az Európai átlagnál is magasabb. „2012. áprilisi zárónapon a nyilvántartott álláskeresők száma 554,5 ezer főt tett ki.”12 Ez ugyan enyhe javulást mutat az előző hónapokhoz képest, mégsem kielégítő a helyzet. Az álláskeresők tovább oszthatók aszerint, hogy álláskeresési ellátásra vagy szociális ellátásra jogosultak vagy pedig ellátatlanok. Az áprilisi adatok szerint 50%-uk ellátatlan, és csak a másik 50% részesül valamiféle támogatásban. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy az összes álláskeresőnek 9,8%-a pályakezdő álláskereső.13 „A pályakezdő álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint: a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya 38,3%, a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzetteké 17,5%, a szakközépiskolát vagy technikumot végezetteké 22,3%, a gimnáziumot végzetteké 14,8%, a diplomásoké pedig 7,2%.”14 Korábban sokan kihasználták a szociális ellátórendszer kiskapuit. Indokolatlanul mentek rokkantnyugdíjba, sokaknál vált fő céllá munkavégzés helyett a segélyekből való megélés. A 2012-es jogszabály módosítások15 próbálták kiszűrni a korábbi rendszer hibáit. Bevezették az egészségi állapot komplex minősítését, több feltételt írtak elő a szociális ellátásokra való jogosultságokhoz. Hazánkban további probléma a „feketemunka”16 és a „szürkebérezés”17 elharapózódása. Ez visszavezethető a magas foglalkoztatói terhekre. Jelenleg a jogszabályok a munkavállalót és a munkáltatót is büntetik az utóbbi két esetben. Ennek ellenére sokan kényszerülnek ilyen helyzetbe, mivel legális munkát nem találnak. A vállalkozások egy része pedig a fennmaradása érdekében kerül ilyen jogszabálysértő helyzetbe.
12
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2012; 2012. május 27 Uo. 14 Uo. 15 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 327/2011. (XII. 29.) Kormány rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról 16 „A feketemunka nem más, mint a munkajogi, adójogi, valamint további foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok megkerülésével történő foglalkoztatás.” (Adócsalás feketemunkával in: http://cegvezetes.hu/2006/08-09/adocsalas-feketemunkaval/; 2012. május 27) 17 Az adóhatóság felé történő adatszolgáltatásban foglalt bérezéstől való jogszabályellenes eltérés. 13
6
A magyar kormány igyekszik betartani az Európai Unió által lefektetett rendelkezéseket. Ennek keretében fejleszti a közmunka programokat, ezzel segítve a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévő rétegeit a lakosságnak. Adókedvezményekkel ösztönzi a helyi vállalkozókat ezen programokban való részvételre. Munkakeresést motiváló tényezőnek szánták a segélyek összegének csökkentését, mivel a korábbiakkal szemben ettől az évtől az aktív korúak ellátásának maximum összege 22800 Ft18, ami lényegesen kevesebb a munkával megkereshető minimum összegnél, mivel a közfoglalkoztatási bér teljes munkaidőre minimum 57000 Ft, de részmunkaidőben sem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél19. Csökkent a felsőoktatási létszámkeret is, aminek a célja, hogy a képzésre fordítható támogatások a hiányszakmák oktatását segítsék, ne pedig olyan diplomák megszerzését, melyekre jelenleg a munkaerőpiacon nincsen igény. A fiatalok szakképzését és a kis- és középvállalkozásokat viszont támogatja az állam.20 Ilyen gazdasági és szociális környezetben próbál Csernely község önkormányzata a Miskolci Egyetemmel, mint regionális tudásközponttal együttműködve hosszú távú megoldást találni a munkanélküliségre, a település elöregedésére és a lakosság elszegényedésére, vagyis a három legnagyobb problémára.
Csernely
A település elhelyezkedése, jellemzői Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, tehát az Észak-Magyarországi Régióban található kis település. Területe mindössze 2062 hektár. A település Ózd város 18
Szociális ellátások – aktív korúak ellátása – RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY in: http://kezenfogva.hu/Adatbazis/ellatasok/23.html; 2012. május 27 19 Adóbevallás in: http://adobevallas.info/penzugyi-hirek/kozfoglalkoztatasi-ber-2012-a-kozmunkaber-osszege2012-ben.html; 2012. május 27 20 „Új Széchenyi Terv (ÚSZT): Az Új Széchenyi Terv nemzetstratégiai dokumentum, Magyarország 2020-ig szóló átfogó fejlesztési terve, a nemzeti felzárkózás és felemelkedés programja. Fókuszában a dinamikus foglalkoztatás bővítés áll, a rendelkezésre álló forrást pedig hét fejlesztési területhez rendelt kitörési pontokba integrálja. Ezek az egészségipar, a tudomány, az innováció, a közlekedés, a zöldenergia-szektor, az otthonteremtés és a vállalkozásfejlesztés. A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esélyt kínálva arra, hogy a fejlesztés már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások és vállalatok megjelenéséhez vezessen. Az Új Széchenyi Terv olyan forma, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal. A 45 növekedéspárti politika megvalósítását a hazai kis- és közepes vállalkozások bevonásával, az állam és a vállalkozói szektor közötti szövetség létrehozásával képzeli. A terv ad keretet a továbbiakban az uniós operatív programok forrásainak is. Az Új Széchenyi Terv célkitűzéseiben összhangban van az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájával, nagy figyelmet fordít a közösségi támogatások hatékony, szabályszerű és eredményes felhasználására.” (A Környezet és Energia Operatív Program általános pályázati útmutatója, 44.oldal in: http://www.nfu.hu/doc/534; 2012, június 24)
7
vonzáskörzetébe tartozik, mivel 11 km-re található tőle. A megyeszékhelytől (Miskolctól) 60 km-re fekszik. A környéken a foglalkoztatási helyzet az országos átlagnál is rosszabb, mivel Borsod-AbaújZemplén megyében jelenleg 22,8%21 a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív lakossághoz képest, ami több mint kétszerese az Európai Uniós átlagnak. Tehát az érintett terület úgy Európában, mint Magyarországon a hátrányos helyzetű régiók közé tartozik. Csernely hegységek között, a Csernely-patak völgyében fekszik, ami a mezőgazdasági termelést nehezíti, mivel a földterületek egy része az elhelyezkedés miatt nem vonható hagyományosan művelés alá, azonban a mi szempontunkból érdekes energiafű termesztésére alkalmas lehet. Az állandó lakosok száma 819 fő, ami 459 lakásra oszlik el. Ha ebből átlagot számolunk, akkor azt kapjuk eredményül, hogy átlagban egy lakásra nem jut két fő, ami azt mutatja, hogy sok az idős, egyedül élő, valamint kevés gyermek születik, a fiatalok pedig nagy számban hagyják el a települést. A nemzetiségek megoszlása tekintetében a lakosság 90%-a vallja magát magyarnak, a fennmaradó 10% pedig roma kisebbséghez tartozónak. A településen három közintézmény működik, nevezetten Csernely Község Önkormányzata, Herman Ottó Általános Művelődési Központ és az orvosi rendelő. A művelődési központon belül működik az óvoda és az általános iskola. Ez abból a szempontból fontos, hogy a projekt keretében elsődlegesen a közintézmények fűtését szeretnék biztosítani, így először ehhez van szükség munkaerőre is.22
Csernely község elképzelései a projekt kapcsán Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjának keretén belül kíván Csernely község önkormányzata a Miskolci Egyetemmel karöltve egy biomassza fűtőművet létrehozni, melynek első lépése egy kazán beszerelése, ami a közintézmények fűtését látná el. A kazán energiafűvel üzemeltethető, amit a helyi lakosság tulajdonában lévő földterületeken, a helyi munkaerő kiaknázásával termesztenének. Kezdetben csak a helyi igények kielégítése a cél. A közintézmények után kiépíthető a lakások fűtése is ugyanebből a forrásból, később viszont a felesleget eladásra is kínálnák. Így hosszabb távon saját távhő rendszere lenne a községnek, saját maguk termelnék a hő ellátáshoz szükséges energiafüvet, saját feldolgozó 21 22
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2012; 2012. május 28 A Csernely fejezetben szereplő adatok a település hivatalos honlapjáról, a csernely.hu-ról származnak.
8
üzemet építenének ki, valamint a feleslegből profithoz is juthatnának. Mindennek következtében jelentősen javulna a foglalkoztatottsági szint, a település lakosságának életszínvonala, az önkormányzatuk anyagi helyzete. Ez által lehetőség nyílik a falu elnéptelenedésének a megakadályozására.
Foglalkoztatási alternatívák
Közfoglalkoztatási lehetőségek A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat folyamatosan megjelenteti honlapján23 a közfoglalkoztatással kapcsolatos pályázatokat, így Csernely önkormányzata bármikor kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbeket. (Az elméleti megalapozást követően a dolgozatomban kitérek egy konkrét pályázatra elemzésére is.) Ezt követően már csak a vonatkozó jogszabályok betartására kell odafigyelni, és beindíthatóak a közfoglalkoztatási programok. A 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról azzal a céllal született, hogy megfelelő jogi keretet biztosítson a közfoglalkoztatás számára. A dolgozatom szempontjából ez egy kulcsfontosságú törvény, mivel Csernelyben jelenleg sok olyan munkanélküli él, aki alacsonyan képzett, ezért más módon nem találnak állást, így a közfoglalkoztatás megoldást jelenthet számukra. Az említett kérdőíves kutatás eredményei az iskolai végzettséggel kapcsolatban az alábbiak: Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége 1 Frequency Valid
Valid Percent
Cumulative Percent
8 osztály alatt
28
12,6
12,6
12,6
befejezett 8 osztály
82
36,9
36,9
49,5
szakmunkásképző, szakiskola
54
24,3
24,3
73,9
szakközépiskolai érettségi
19
8,6
8,6
82,4
6
2,7
2,7
85,1
15
6,8
6,8
91,9
főiskola
9
4,1
4,1
95,9
egyetem
8
3,6
3,6
99,5
egyéb
1
,5
,5
100,0
222
100,0
100,0
gimnáziumi érettségi technikum
Total 23
Percent
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_palyazatok; 2012. május 28
9
Tehát ebből is jól látszik, hogy a 222 megkérdezett potenciális projekt résztvevő lakosnak (háztartásonként egy ember) több mint 12%-a nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, és további 37% is csupán csak nyolc osztállyal. A diplomás mindössze 17 fő, ami nem éri el a 10%-ot sem.
Miből él jelenleg? 1 Frequency Valid
nem válaszolt
Percent
Valid Percent
Cumulative Percent
1
,5
,5
,5
kizárólag főállása van
36
16,2
16,4
16,8
kizárólag alkalmi munkája van
10
4,5
4,5
21,4
2
,9
,9
22,3
123
55,4
55,9
78,2
nyugdíja mellett dolgozik
6
2,7
2,7
80,9
eltartja párja, szülei
1
,5
,5
81,4
kizárólag gyermekneveléshez
5
2,3
2,3
83,6
27
12,2
12,3
95,9
2
,9
,9
96,8
7
3,2
3,2
100,0
220
99,1
100,0
2
,9
222
100,0
a főállásán kívül egyéb munkája is van kizárólag nyugdíjas
kapcsolódó juttatást kap munkanélküli ellátást kap kizárólag alkalmi üzletekből (pl. lakáskiadás, vagyonából) egyéb Total Missing
System
Total
Szintén kiderül a kutatásból, hogy a megkérdezettek közül több mint 50% nyugdíjas, ami jól mutatja, hogy a községben az egyik legnagyobb probléma az elöregedés. Több mint 10%-a a megkérdezetteknek csak munkanélküli ellátásból él, további 10% pedig eltartott, gyermeknevelésből tartja fenn magát vagy csak alkalmi munkája van. Ami azt mutatja, hogy a 222 válaszoló (ami az összlakosságnak csak az ¼ része) közül is több mint 40 Csernelyben élőnek lenne szüksége valamiféle munkára. A közfoglalkoztatási törvény kiterjed mind a közfoglalkoztatóra (jelen esetben Csernely község önkormányzatára), mind a közfoglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott természetes személyre (esetünkben potenciálisan az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező 10
lakosok, valamint azok, akiknek nincsen főállásuk vagy azzal valamilyen okból nem elégedettek). A törvényi24 rendelkezések alapján a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatás. Ebbe a feladatkörbe tartozik a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködés, így a tervezett projekthez tartozó munkák is elláthatóak közfoglalkoztatási program keretében. A közfoglalkoztatási
jogviszonyra
főszabály
szerint
a
Munka Törvénykönyvének
munkaviszonyra vonatkozó szabályai az érvényesek. Az eltéréseket a közfoglalkoztatásról szóló törvény konkrétan nevesíti: Közfoglalkoztatási jogviszony nem köthető határozatlan időre. A határozott idős szerződés korlátja a következő: nem haladhatja meg a hatósági szerződésben25 előírt időtartamot. A rendes munkaidő is ebben a szerződésben meghatározott keretben kell, hogy maradjon. A munkabér egyenlő a közfoglalkoztatási bérrel, ami jelenleg 57.000 Ft/hó26. Kivételt képez ez alól a teljesítményhez kötött tevékenység. Olyan munkakörben alkalmazott esetén, ahová minimum középfokú iskolai végzettség vagy szakképesítés szükséges, a közfoglalkozási garantált bér az irányadó. Ennek összege 2012-ben 78.000 Ft/hó27. Mindkét összeg bruttó bérként értendő. Amennyiben nem teljes munkaidőben foglalkoztatják a közmunkát végzőt, a bérének akkor is el kell érnie azon álláskeresési járadék és foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét28, amit közvetlenül a munkába állása előtt folyósítottak számára. A közfoglalkoztatási bér és garantált bér abban az esetben haladhatja meg a jogszabályban29 meghatározott összeget, ha többletteljesítés történt. A munkaügyi kapcsolatok tekintetében a közfoglalkoztatottakat a munkavállalókkal megegyező jogok illetik meg. Közfoglalkoztatás keretében 16 éven aluli fiatalkorú nem alkalmazható. Magyarország területén kívüli közfoglalkoztatásra a törvény nem ad lehetőséget. Pályáztatás nem lehetséges a közfoglalkoztatásban betöltendő munkakörök tekintetében. A közfoglalkoztatás keretei között próbaidő kikötésére nincsen lehetőség.
24
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 8. szakasz 375/2010. (XII. 31.) Kormányrendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról, és az ehhez kapcsolódó 171/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról alapján kötött hatósági szerződés. 26 Megjelent a közfoglalkoztatási bér és garantált bér mértékét szabályozó kormányrendelet in: http://www.tir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=656:szeptember-1-tl-valtozik-akoezfoglalkoztatasi-ber-merteke&catid=43:jogszabalyvaltozasok&Itemid=132; 2012. május 28 27 Uo. 28 Mindkettő az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról pénzbeli ellátásai közé tartozik. 29 170/2011. (VIII.24.) Kormányrendelet. 25
11
Amennyiben a munkáltató jogállása megváltozik, az nincsen kihatással a már megkötött közfoglalkoztatási jogviszonyt eredeztető szerződésekre. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozóknak nincsen lehetősége működési bizonyítvány kikérésére a foglalkoztatótól. Amennyiben jogellenesen szüntette meg a munkaadó a munkavégzésre irányuló szerződést, akkor sem kérheti a munkavállaló a szerződés szerinti jogviszonyba való visszahelyezését. Nem Magyarország területén bejegyzett munkáltató nem indíthat közfoglalkoztatási programot. Közfoglalkoztatási programban résztvevő személlyel a közfoglalkoztató nem köthet tanulmányi szerződést. Lakásépítésre nem biztosítható fizetés nélküli szabadság a közmunkaprogramban dolgozók számára. A közmunkaszerződésben nem érvényesül az a szabály, hogy a személyi alapbérnek el kell érnie a legkisebb munkabér, tehát a minimálbér összegét (jelenleg 93.000 Ft/hó bruttó bér)30. Amennyiben a foglalkoztató a közmunkás számára biztosítja az ingyenes szállítást, akkor az utazási költségtérítésre nem lesz jogosult. Nem kérheti kéthavi személyi alapbére előre történő folyósítását a közfoglalkoztatott akkor sem, ha sorkatonai vagy polgári szolgálata leteltét követő harminc napon belül létesíti a munkaviszonyt. A Munka Törvénykönyvének munkaerő kölcsönzésre vonatkozó 193/H31 és 193/J32 szakasza nem alkalmazható, valamint a 193/K33 szakasz is csak azzal a megszorítással, hogy a
30
MINIMÁLBÉR 2012 in: http://www.munkaugyiforum.hu/munkaugyi-segedanyagok/minimalber-2012; 2012. május 28 31 Munkaerő kölcsönzés esetén a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szakasz. 32 A határozatlan idejű munkaviszony felmondásáról szóló szakasz. 33 193/K. § (1) A határozott és a határozatlan időtartamú munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönzött munkavállaló megszüntetheti. (2) A kölcsönzött munkavállaló akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő súlyosan megszegte a munkaviszonyra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, illetve megállapodást. (3) A kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönzött munkavállaló a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegi. (4) A kölcsönbeadó a nyilvántartásból való törlése esetén, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően, e tényre történő hivatkozással, azonnali hatályú felmondással – a határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül – köteles a kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Ha a kölcsönbeadó a munkaviszonyt határidőn belül nem szünteti meg, a munkaviszony a hatvanadik napon megszűnik. (5) Az azonnali hatályú felmondásra a 193/J. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (6) Az azonnali hatályú felmondás jogát – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet gyakorolni. A kölcsönvevő által közölt ok alapján az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a kölcsönvevő a kölcsönzött munkavállaló vétkes magatartásáról a tudomásszerzéstől számított
12
közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetéséhez a munkáltatónak be kell szereznie a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ engedélyét. (Csernely esetében ez az ÉszakMagyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ózdi Kirendeltsége.) A Munka Törvénykönyvének előírásain kívül közfoglalkoztatás esetén többletkötelezettségek terhelik a foglalkoztatót. Amennyiben a foglalkoztatottnak a lakóhelyétől több mint háromórányira (tömegközlekedéssel) kell munkát végeznie, a munkáltatónak ingyenesen szálláshelyet, étkezésre és tisztálkodásra alkalmas helységet kell biztosítania a közmunka helyének 20 km-es körzetében, vagy pedig ha a napi utazás meghaladja a három órát, az ingyenes szállítást kell megoldania a foglalkoztatónak. A térítésmentes utazás azon munkavállalókat is megilleti, akik naponta csak két óránál többet utaznak, de tíz éven aluli gyermeket nevelő nők vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfiak. Valamint, ha ezekben az esetekben a munkavállaló munkaideje több mint négy óra naponta, akkor a munkáltatónak kötelessége a dolgozó számára a munkanapokon egy alkalommal ingyenes étkezést nyújtania. A közfoglalkoztatásra
ugyanúgy
vonatkoznak
a
társadalombiztosítási,
adózási
és
munkavédelmi szabályok, amelyek a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyra érvényesek. A Csernelyi önkormányzat számára azért is előnyös ez a foglakoztatási forma, mert az állam több módon is támogatja, így nem csak az egyébként szűkös kereteikből gazdálkodhatnak. A 171/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról egyaránt lehetőséget ad a hosszú távú és a rövid távú programok állami támogatással történő beindítására. Rövid időtartamra, egy és négy hónap közötti időszakra, négy órás munkaidővel annak a személynek a közfoglalkoztatása támogatható, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. A pályázattal elnyerhető támogatás összege maximum a fizetendő bér és járulékok 95%-a. Valamint a foglalkoztatással összefüggő közvetlen költségek34 elszámolhatóak. Hosszú távra, tehát kettő és tizenkét hónap
öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót. Ebben az esetben az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló tizenöt napos határidő az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számít. (7) Ha a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással a kölcsönbeadó a (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, vagy az azonnali hatályú felmondás jogát a kölcsönzött munkavállaló gyakorolja, a kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállaló számára megfizetni a 193/J. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamra járó átlagkeresetét. (8) Azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás szabályai nem alkalmazhatók. 34 „A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja, a munkaés védőruházat és egyéni védőeszköz költsége, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, a munkásszállítás költsége, a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szervének kirendeltségével (a továbbiakban: kirendeltség) történő előzetes egyeztetés szerint a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége számolható el.” (in:
13
közötti időszakra napi hat vagy nyolc órában támogatható annak a személynek a közfoglalkoztatása, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, vagy akit álláskeresőként kiközvetítettek. Ebben az esetben a támogatás összege a járulékok (a járulékkedvezmények levonása után kapott összeg) 50%-ától 80%-áig terjedhet, ami a közfoglalkoztatás ideje alatt adható, de mindösszesen csak egy éven keresztül. Az elméleti megalapozás, és a feltételek felvázolása után egy adott közfoglalkoztatási pályázatot35 is végigvezetek, mintát adva ezzel a csernelyi önkormányzat számára a későbbi pályázási lehetőségekhez. Azért esett erre a pályázati kiírásra a választásom, mert az önkormányzat számára ezt a legegyszerűbb megvalósítani. Hosszú távra szól, ezért tartós megoldást kínál a munkanélküliség csökkentésére. Ugyanakkor jelentős kedvezményt nyújt a foglalkoztató számára, és lehetővé teszi azok munkába állítását is, akik egyébként hátrányos helyzetben vannak a munkaerő-piacon. A közfoglalkoztatási pályázati felhívásokat
minden esetben a megyei
(fővárosi)
kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szervei hirdetik meg. Az általam választott pályázat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására irányul. Közelebbről a helyi önkormányzatok közfeladatainak ellátását kívánja segíteni. A támogatás célja az, hogy azon hátrányos helyzetű személyek, akik bérpótló támogatásra jogosultak, az önkormányzat közfeladatainak ellátásán keresztül munkalehetőséghez jussanak. A támogatás forrását a Munkaerőpiaci Alap36, azon belül a Közfoglalkoztatás kiadásai előirányzat biztosítja, ahol a keret 12Milliárd forint.
171/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról) 35 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_palyazatok&switchcontent=afsz_palyazatok_rovid_hosszu&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full; 2012. június 24 36 „A Munkaerőpiaci Alap az 1995. évi CXXIV. törvény alapján jött létre 1996. január1-jétől. A korábban önálló alapként működő Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap és a Bérgarancia Alap a Munkaerőpiaci Alap részalapjaivá váltak. A Munkaerőpiaci Alap egyesíti ezeknek a korábban önálló alapoknak a céljait és feladatait. A Munkaerőpiaci Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik.” (Munkavállalói járulék in: http://www.complex.hu/download/meritum/munkav_jar.pdf; 2012. június 24) „Az MPA célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével - az álláskeresők támogatásának biztosítása, - a munkaerő alkalmazkodásának, az álláskeresők munkához jutásának támogatása, - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése, - a képzési rendszer fejlesztésének támogatása, - hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához, - az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások és támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, - hozzájárulás az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához.”(LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás in: http://www.mkogy.hu/irom39/01498/adatok/fejezetek/63.pdf; 2012. június 24)
14
A pályázók köre tartalmazza a helyi önkormányzatokat, tehát lehetősége nyílik Csernely önkormányzatának is ilyen jellegű pályázatok benyújtására. A foglalkoztatottakat az illetékes munkaügyi központ közvetíti ki az önkormányzat által benyújtott pályázatban meghatározott munkakörökre. A foglalkoztatónak vállalnia kell, hogy a kiközvetített álláskeresőket határozott idejű munkaviszony keretében kettő-tizenkettő hónap közötti időtartamban minimum napi hat munkaórában foglalkoztatja. Ezen munkavállalók munkaviszonyát működési okból eredő rendes felmondással nem szüntethetik meg. A munkáltatónak bizonyos feltételeknek meg kell felelnie. Például be kell tartania az Államháztartási Törvény 15. szakaszában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumában foglaltakat, nem lehet esedékessé vált, de meg nem fizetett köztartozása. A támogatás időtartama megegyezik a foglalkoztatás időtartamával. A támogatás mértéke a munkáltatót terhelő járulékok, a munkavállalónak fizetett bér 70100%-ára terjed ki. Ezen felül a bér és járuléktámogatás maximum 20%-ának erejéig a foglalkoztatással összefüggő közvetlen költségek is támogathatóak. Ez
a
támogatás
Start
kártyához
kapcsolódó
járulékkedvezménnyel,
egyszerűsített
foglalkoztatáshoz járó támogatással együttesen nem vehető igénybe. A benyújtásra vonatkozó szabályok: Minden esetben a foglalkoztató nyújtja be a pályázatot, és annak tartalmáért felelősséget vállal. A benyújtott anyagnak részét kell képeznie, hogy milyen feladatot, milyen mértékű költségekkel terveznek véghezvinni. A pályázat kötelező tartalmi eleme a munkaterv és a kidolgozott költségvetés. A pályázatnak tartalmaznia kell az ellátandó feladatokat, a feladatokhoz kapcsolódó munkaköröket, a feladat elvégzésének várható eredményét és hasznát, a munkakörönkénti létszámot, a létszámhoz kapcsolódó bérköltséget, közvetlen költséget, a foglalkoztatás tervezett időpontját a kezdő és befejező időpont megjelölésével, az igényelt támogatás összegét. Egy pályázó csak egyetlen alkalommal nyújthat be pályázatot ugyanarra a felhívásra. Postai út igénybevétele esetén a pályázatot tértivevénnyel kell feladni. A pályázat kiírója rendelkezik azzal a joggal, hogy forráshiány esetén felfüggesztheti a pályázatok befogadását. Amennyiben a benyújtott pályázat hibás vagy hiányos, az illetékes kirendeltség, tehát a munkaügyi központ a beérkezéstől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel a pályázót. A hiánypótlásra minden esetben határidőt szab meg. A határidő igazodik a hiba vagy a hiányosság súlyosságához, mibenlétéhez. Ezen határidő letelte után, ha nem került orvoslásra a probléma, akkor a pályázatot érdemi elbírálás nélkül el kell, hogy utasítsák. 15
A beérkezett pályázatokat az illetékes munkaügyi központ a benyújtástól számított harminc napon belül köteles elbírálni. A bírálás során figyelembe kell venni a következő szempontokat: a munkaerő kereslet és kínálat lokális jellemzői, az érintett terület foglalkoztatási helyzete és munkanélküliségi rátája, a munkaügyi központ, és a munkaadók közötti együttműködésből származó tapasztalatok, a munkáltató által kitűzött foglalkoztatási időtartam, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévő álláskeresők elhelyezkedési lehetőségei, a foglalkoztatni kívánt személyek munkatapasztalata, álláskeresőként eltöltött idejük. A pályázat vizsgálatára pozitívan hat, ha a közfoglalkoztatással valamilyen közfeladaton belül bővített szolgáltatást biztosítanak. Amennyiben a pályázat pozitív elbírálásban részesül, az illetékes munkaügyi központ a döntéstől számított öt napon belül írásban értesíti a pályázót a támogatás elnyeréséről. Elutasítás esetén a közléstől számított tizenöt napon belül az elbíráló szervhez két példányban, illetékmentesen fellebbezést lehet benyújtani. Ez alól kivételt képez, ha a pályázat a jogszabályi követelményeknek megfelel, és az elutasítás csak a mérlegelési szempontok alapján történt. A nyertes pályázóval az illetékes szerv hatósági szerződést köt, melyben meghatározásra kerülnek a kedvezményezettet terhelő kötelezettségek, illetve az őt megillető jogok, valamint a támogatás elszámolására vonatkozó kritériumok. A pályázat keretében létrejövő közfoglalkoztatás csak a hatósági szerződés megkötését követően kezdődhet meg. A kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot a foglalkoztató kezdeményezi, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a munkaügyi központ megtéríti. A szükséges munkaerő igény bejelentésének lehetőség szerint a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell történnie, de minimum tizenöt nappal a foglalkoztatás megkezdése előtt. Az illetékes szerv a hatósági szerződés jogerőre emelkedését követően azonnal megkezdi a munkaerő közvetítést. Minden esetben köteles a foglalkoztató a hatósági szerződés megkötését követően tíz napon belül, de legkésőbb az elszámolással egyidejűleg benyújtani a munkaügyi központ számára a megkötött munkaszerződéseket. A közvetlen költségek elszámolása a hatósági szerződés által meghatározott bizonylatokon keresztül történik, legkésőbb a bérköltség utolsó elszámolásával azonos dátummal. A bizonylat kelte nem lehet korábbi, mint a hatósági szerződés megkötésének napja.
16
A szerződés megszegése vagy részleges teljesítése esetén a visszakövetelés összege a folyósított támogatás összege a Közigazgatási eljárásokról szóló törvényben37 meghatározott késedelmi pótlékokkal megnövelve. Előleget igényelni egy alkalommal lehet. Az illetékes szerv a folyósításáról mérlegelési jogkörében dönt. Az előleg összege nem haladhatja meg a megítélt bér és járulék támogatás egy hónapra előirányzott összegét. Az előleg folyósítására legkorábban a hatósági szerződés megkötését követő tizenötödik napot követően van lehetőség. A termelés beindítása Az egész projekt alapját az adja, hogy a földrajzi viszonyok miatt, valamint a lakosok forráshiánya, esetleg idős kora miatt a környező földterületek nagy része jelenleg nem áll művelés alatt, vagy a folyó művelés nem hoz kielégítő eredményt. A kutatás során azt is felmérték, hogy hány lakosnak van a tulajdonában olyan földterület, ami bevonható a projektbe, valamint ezek a területek mekkora méretűek.
Van-e olyan földterülete, amin energianövényt tudna termelni? Frequency Valid
Missing Total
van
Percent
Valid Percent
Cumulative Percent
99
44,6
45,2
45,2
nincs
120
54,1
54,8
100,0
Total
219
98,6
100,0
3
1,4
222
100,0
System
Jól látható, hogy a megkérdezettek közel 50%-a rendelkezik olyan földterülettel, amin energianövény termelése folytatható. A kérdőív további részéből kiderül az is, hogy 13 négyzetmétertől indulva egészen 200.000 négyzetméterig terjed ezeknek a földeknek a nagysága, ami azt jelenti, hogy egészében véve akkora területről van szó, amin már megfelelő mennyiségű energiafű termeszthető a közintézmények fűtéséhez, sőt, akár eladásra is jut belőle. A következő táblázat azt mutatja, hogy nem csak alkalmas földterülettel rendelkezik a lakosság nagy része, hanem szívesen részt is vesznek az energianövények termesztésében.
37
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
17
Részt venne-e a biomassza alapú energetikai rendszer alapját adó energianövények termesztésében? Frequency Valid
Percent
Valid Percent
Cumulative Percent
igen
105
47,3
47,3
47,3
nem
114
51,4
51,4
98,6
3
1,4
1,4
100,0
222
100,0
100,0
nem tudja Total
Szintén közel 50%-ban válaszolták azt a lakosok, hogy hozzájárulnának a termesztéshez. Valószínűsíthető, hogy azok adtak erre a kérdésre nemleges választ, akiknek nincs is alkalmas földterület a tulajdonukban. Ez azt mutatja, hogy jó a fogadtatása a projektnek, a lakosság úgy érzi, hogy szükség van egy ilyen jellegű fejlesztésre. Az energianövények termesztésének egyik lehetséges módja (sőt, a legegyszerűbb és legkevesebb anyagi forrásból megvalósítható módja) őstermelőként folytatható. Ez hozzájárul a kormány és az Európai Unió azon célkitűzéséhez, hogy a munkanélküliségből vezető kiutat sokak esetében az önfoglalkoztatóvá válás jelentse. Az őstermelőkre vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény38 határozza meg. Magát a fogalmat, hogy mi minősül mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek39 is ezen törvény adja meg a hatodik számú mellékletében. A Csernelyi földtulajdonosok számára adott a lehetőség, hogy kiváltsák őstermelői igazolványukat, mivel az energianövények termesztése is beletartozik a mezőgazdasági őstermelői tevékenységekbe. A következőkben a rájuk vonatkozó legfontosabb szabályokat emelem ki: Őstermelő kritériumai: tizenhatodik életévét betöltött természetes személy, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, nem minősül egyéni vállalkozónak, és saját gazdaságában mezőgazdasági termékek előállítását végzi. A mezőgazdasági őstermelő mezőgazdasági kistermelőnek minősül abban az esetben, ha az éves bevétele (a támogatások összegével csökkentve) nem haladja meg a nyolcmillió Ft-ot. Az őstermelői tevékenység csak őstermelői igazolvány40 birtokában végezhető. Az őstermelői igazolvány egy igazoló dokumentum, aminek a célja, hogy a tulajdonosáról bizonyítsa, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végez, és emiatt különleges adózásra van feljogosítva. Az igazolvány csak 38
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. „Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alap-anyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik.” 40 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról. 39
18
abban az esetben érvényes, ha tartalmazza az értékesítési betétlapot41 is, amely sorszámmal van ellátva, és szerepel rajta az igazolvány száma. A mezőgazdasági őstermelő adatai az adatnyilvántartó lapon szerepelnek. Az igazolványokat a területileg illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adja ki (Csernely a miskolci ügyfélszolgálatukhoz tartozik). Az igazolvány kérvényezésekor nyilatkozatot kell tenni a termelésről és az értékesítésről. 15 napon belül kell a kérvényezést követően a hivatalnak az igazolványt kiállítani. Egy őstermelőnek egyszerre csak egy igazolvány lehet a birtokában. A tevékenység megszüntetésekor, formájának megváltoztatásakor vissza kell szolgáltatnia azt a kiadó szervnek.42 Az energiafű megtermesztése után a következő lépés a feldolgozás. Csernely község pelletek, brikettek43 gyártásához építi ki a megfelelő intézményi és személyzeti struktúrát. Először a feldolgozó üzem kiépítéséhez, annak előkészítéséhez van szükség munkavállalókra, majd pedig a konkrét, folyamatos munkához üzemvezetőre, alkalmazottakra. Az üzem kiépítése helyi munkaerővel három módon lehetséges. Az egyik a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, a másik kettő a Polgári Törvénykönyv44 szerinti vállalkozási szerződés, és megbízási jogviszony. Szükséges a három forma elhatárolása egymástól. A munkajogviszony kétpólusú jogviszony. Az egyik pólus a munkáltató, a másik a munkavállaló. Ennek keretében a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatokat a munkáltató utasítása alapján végzi el. Cserébe a munkáltató biztosítja a megfelelő munkakörülményeket, és a munkaszerződésben meghatározott munkabért. Az különbözteti meg elsődlegesen a megbízástól és a vállalkozástól, hogy rendszeres és folyamatos munkavégzésről beszélünk, melynek ellenértéke a munkabér, a munkáltatót utasítási jog illeti meg, így a munkáltató és a munkavállaló alá-fölé rendeltségi helyzetbe kerül. Másrészt a munkaviszony ismérve, hogy a munkavégzés a munkáltató birtokában lévő eszközökkel történik, ebből eredően a munkáltató határozza meg a munkavégzés helyét és idejét. A munkavállaló köteles személyesen végezni a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkaviszony két fajtára osztható: atipikus és tipikus forma.45 A vállalkozási jogviszony keretében a vállalkozó valamilyen eredmény létrehozására kötelezi magát, a megrendelő pedig ellenszolgáltatásként vállalkozási díjat fizet. Vállalkozás keretében folytatható bármilyen tevékenység, amely munka végzésén keresztül előre
41
A termékek adás-vételének pontos nyilvántartására szolgál. Az őstermelői igazolványra vonatkozó adatok a fenti kormányrendelet alapján kerültek összefoglalásra. 43 Az energiafű feldolgozásának két leggyakoribb formája. 44 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről. 45 A munkaviszony és polgári jogi jogviszony elhatárolása in: http://www.munkajog.hu/cikkek.php#; 2012. május 28 42
19
meghatározott eredményt produkál. Az eredmény elérése során felmerülő költségeket a vállalkozó maga viseli. A vállalkozónak nem szükséges személyesen munkát végeznie, valamint a megrendelő nem rendelkezik korlátlan utasítási jogkörrel a vállalkozó felett. A munkavégzés helye és ideje megállapodás kérdése.46 Ezekkel szemben a megbízási jogviszony enyhébb szabályokat tartalmaz a tevékenység végzésével kapcsolatban. Megbízási szerződés valamilyen ügy ellátására köthető. A szerződő felek mellérendelt viszonyban állnak egymással. A két fél a megbízó és a megbízott. Nincsen eredményorientáltság, a megbízott feladata, hogy a megbízója érdekében kellő gondossággal járjon el. A megbízónak utasítási joga van a megbízott felett. A megbízott nem csak természetes személy lehet, hanem jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is. A díjazás a felek szabad megállapodásán múlik, még minimum összeg sincsen meghatározva. A megbízó nem biztosítja az ügyvitelhez szükséges tárgyi feltételeket.47 A munkálatok vezetéséhez szükség van szakképzett, magasabb iskolai végzettségű munkaerőre, míg a kisegítő munkák alacsonyabb iskolai végzettséggel is elláthatóak. Így szintén foglalkoztatható ideiglenesen a lakosság nagy része. Később tartós munkahelyeket biztosít az üzem működése. Ott is szükség van képzett munkaerőre (vezető állású munkavállalók48)
és
alacsonyabban
képzett
alkalmazottakra.
Rájuk
szintén
a
munkajogviszony szabályai az irányadóak vagy a már említett közfoglalkoztatási lehetőségek. Hosszú távon a Munkaügyi Központ segítségével megfelelő képzésben, átképzésben részesíthetik a lakosságot, hogy minden munkakör betöltésére helyből legyen munkaerő. Ez igazodik az Európai Unió által lefektetett elvekhez, melyeknek célja az élethosszig tartó tanulás, és a munkaerő-piaci igényekhez való minél jobb alkalmazkodás. A diplomás munkakörökbe a Miskolci Egyetem folyamatosan biztosít utánpótlást, segítve ezzel a projekt megvalósítását és fenntartását.
START- kártyák A START-kártyáknak négy fajtája létezik: Start, Start Plusz, Start Extra, és Start Bónusz. Ha ilyen kártya valamelyikével rendelkező munkavállalót foglalkoztat a munkaadó, akkor kedvezményekben részesül, mivel az állam ezekben az esetekben enyhíti a 46
A vállalkozási jogviszony in: http://www.eutax.hu/informacios-adatbazis/a-vallalkozasi-jogviszony; 2012. május 28 47 Munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyok in: http://vallalkozas.munka.hu/egyeb-jogviszonyok//asset_publisher/h2Ms/content/a-megbizasi-szerzodes?redirect=%2Fweb%2Fvallalkozasok%2F7; 2012. május 28 48 A munkajogviszony keretén belül külön szabályok érvényesek rájuk, melyeket a Munka Törvénykönyve X. fejezete tartalmazza.
20
foglalkoztatói terheket. Csernely esetében is lehet élni ezekkel a lehetőségekkel. Helyzetéből adódóan a lakosság több tagja is jogosult valamelyik kártya igénylésére. Éppen ezért a következőkben részletezem ezeket a kártya típusokat a rájuk vonatkozó, sajátos szabályokkal együtt. Start: A pályakezdő fiatalok számára alakították ki ezt a kártyaformát. Azok a 25 évnél fiatalabb (felsőfokú végzettség szerzése esetén 30 évnél fiatalabb) személyek jogosultak rá, akik a tanulmányaik végeztével (a befejezés és megszakítás is ide értendő) bármilyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt először létesítenek. A foglalkoztatók a Start kártyák után
a
szociális
hozzájárulási
adóból
vehetnek
igénybe
részkedvezményeket.
A
kedvezmények tekintetében külön kell kezelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, és nem rendelkezőket. Az utóbbi esetben a részkedvezmény összege megegyezik a Start kártyás munkavállalót megillető, az adóalap számításnál figyelembe vett bruttó munkabér49, de maximum a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával, egy év foglalkoztatáson túl pedig annak hét százalékával. A felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalok esetében az előbbiek szerinti munkabér, de maximum a minimálbér kétszeresének tizenhét százaléka, kilenc hónap foglalkoztatáson túl annak hét százaléka teszi ki a foglalkoztatót megillető kedvezményt. A Start kártya felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében egy évig, de maximum a munkavállaló 30 éves koráig érvényes, alacsonyabb végzettségűeknél pedig két évig, de maximum az igénylő 25 éves koráig. Mindkét esetben a kiállítás dátumától számít az időtartam. A kártya kiváltására egy személynek mindösszesen egy alkalommal van lehetősége. Ez a kártyaforma Csernely esetében nagyon előnyös, mivel megoldást jelenthet az egyik nagy problémájukra, a fiatalok elvándorlására. A projekt során a kedvezmények miatt több pályakezdő foglalkoztatására van lehetőség, és mint a kérdőívezés során is kiderült, sok fiatal szívesen marad a településen, ha találnak helyben munkalehetőséget. Start Plusz: 2011. december 31-ig volt lehetőség ilyen kártya kiváltására. Azok a személyek voltak jogosultak rá, akik a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetűek. Ide értve a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülőket. Igényüket benyújthatták, ha a fenti támogatások folyósításának lejártát követő 365 napon belül munkaviszonyra irányuló jogviszonyt kívántak létesíteni, illetve, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek egy éves korát
49
Az a munkabér, amelyből még nem történtek meg a közterhek és egyéb terhek levonásai.
21
követően, de még a segély folyósításának ideje alatt kívánt munkát vállalni. A másik személyi körbe azon tartósan álláskeresők tartoznak, akik az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában az igénylést megelőző 16 hónapon belül minimum 12 hónapig szerepelnek (pályakezdők 8 hónapon belül 6 hónapig). A foglalkoztatókat ezen kártyák esetében az érvényességi idő lejártáig, de maximum 2013. december 31-ig illeti meg kedvezmény. A részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával, egy év foglalkoztatáson túl pedig annak hét százalékával. Plusz feltétel, hogy a kedvezmények igénybevételéhez a munkavállalót 30 napon túl, és minimum napi négy órában kell foglalkoztatni. Valamint a kártyával vagy arról szóló igazolással már a munkába állást megelőző napon rendelkeznie kell a munkavállalónak. A Start Plusz kártya a kiállítás dátumától maximum két évig érvényes, tekintettel arra, hogy ha az igénylő eléri azt a kort, amikor öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, akkor a kártya érvényességét veszti. Ez a kártyaforma is jó opciót kínál Csernely község számára, mivel esélyt ad a gyermeket vállalók könnyebb munkaerő-piaci visszailleszkedésére, ami motiválhatja a nehezebb helyzetben lévőket is a gyermekvállalásra. Javítva ezzel a népesség életkori arányait, ezen belül a település életkori arányait. Előnyös azért is, mert a hosszabb ideje munka nélkül lévők problémájának megoldását is segíti, mely kiutat jelenthet a rossz anyagi helyzetből. Start Extra: Szintén a tavalyi év végéig volt az igénylésére lehetőség, de a nyugdíjazás előtt állók számára. Ezzel a kártyaformával az 50 év felettiek elhelyezkedését kívánják segíteni, mivel ők koruknál fogva nehezebben találnak munkát. A foglalkoztatót megillető részkedvezmények összege a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér kétszeresének huszonhét százaléka, a foglalkoztatás második évében pedig annak tizenhét százaléka. Erre a foglalkoztató a kártya érvényességi ideje alatt, de maximum 2013. december 31-ig jogosult. Itt is feltétel, hogy a foglalkoztatásnak harminc napot túlhaladónak kell lennie és minimum napi négy órában kell történnie. Valamint, hogy a kártyával vagy igazolással a munkába állást megelőző napon már rendelkeznie kell a munkavállalónak. A kártya a kiállítás napjától számított két évig érvényes, de azzal a feltétellel, hogy ha a tulajdonosa eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor nem lesz tovább jogosult ilyen kedvezményes foglalkoztatásra. Csernely esetében ennek a kártyának is nagy a jelentősége, mivel a lakosok jelentős része idősebb, és a kérdőívezés során beszámoltak arról, hogy nehezebben találnak munkát, mint fiatalabb társaik. Számukra megoldást jelenthet a Start Extra kártya.
22
Start Bónusz: A kiváltásra jogosultak köre megegyezik a Start Plusz kártyánál megjelölteknél. Azonban ez a kártya nem csak azok számára nyújt lehetőséget, akik korábban kiváltották azt, hanem azok számára is, akik most váltak jogosulttá. A foglalkoztatót megillető részkedvezmény a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér másfélszeresének huszonhét százaléka. A kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással itt is rendelkezni kell a munkába állást megelőző napon. A kártya érvényessége egy évig áll fenn a kiállítástól számítva, de maximum csak addig, míg a tulajdonosa be nem tölti a nyugdíjkorhatárt.50 Ezen kártya jelentőségét nem ecsetelem, mivel megegyezik a Start Pluszéval, annyi kiegészítéssel, hogy mivel ez jelenleg is igényelhető, szélesebb körben nyújt segítséget a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyeknek az elhelyezkedéshez.
Összegzés Dolgozatom elején felvázoltam a jelenlegi foglalkoztatáspolitikai helyzet főbb körvonalait. Sajnos a bemutatott körülmények és adatok azt mutatják, hogy sem Európában, sem Magyarországon nem kielégítő a foglalkoztatottság aránya. Sőt, az általam vizsgálat alá vett régióban és településen még az átlagosnál is rosszabb a helyzet. Nagy gondot jelent az alacsony képzettség, a munkanélküliség, az elöregedés és az elvándorlás. Ebből kifolyólag kiemelten kell kezelni ezeket a problémákat, és igyekezni kell megoldást találni rájuk, vagy legalább enyhíteni azokat. Nem elég csupán „tüneti kezelésként” segélyezéssel biztosítani a lakosság megélhetését, hanem hosszú távú megoldásokra van szükség. Olyan projekteket kell beindítani, amelyek igazodnak az Európai Unió célkitűzéseihez, és amelyek nem csupán egykét évre, hanem évtizedekre biztosítanak munkalehetőséget. Az a kezdeményezés, amelyet elindított Csernely község önkormányzata a Miskolci Egyetemmel karöltve, kiemelkedő figyelmet érdemel, mivel megoldást kíván adni a település legnagyobb problémáira, és ezeket a megoldásokat nem csupán ideiglenesen lehet alkalmazni, hanem hosszú időre biztosíthatják a lakosok számára a megélhetést, a munkahelyeket. Sőt, a 50
A Start-kártyákra vonatkozó adatok az alábbi hat helyről származnak: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=ma_tamogatas&switch-content=ma_tamogatas_start_kartya_taj&switchzone=Zone1&switch-render-mode=full; 2012. június 24 START kártya pályakezdőknek in: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21110; 2012. június 24 A START - PLUSZ program in: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21112; 2012. június 24 A START - Extra program in: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21111; 2012. június 24 A Start Bónusz kártya in: http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ugyfelszolg/regiok/kozepdunantul/helyihirek/startbonusz.html; 2012. június 24
23
beindítást követően tovább bővíthető a projekt. Számtalan lehetőség kapcsolódhat hozzá, amivel fellendíthető a község gazdasága. Csernely törekvései illeszkednek az Európai Unió célkitűzéseibe. Éppen ezért anyagi támogatást is nyújt az Unió a megvalósításhoz, ami lehetővé teszi, hogy ténylegesen kivitelezésre kerüljön az eltervezett projekt. A kivitelezés segítésére szolgál az én dolgozatom is. A jogi háttér felvázolására, a foglalkoztatási alternatívák összegyűjtésére tettem kísérletet az elmúlt néhány oldalon. Három nagyobb pont köré gyűjtöttem össze a vonatkozó lehetőségeket. Az első ilyen pont a közfoglalkoztatás. Kiemelten foglalkoztam ezzel a témával, mivel ez igen egyszerűen megvalósítható, több pályázat is rendelkezésre áll, valamint valószínűleg már valamilyen formában kapcsolatba került ezzel a fogalomkörrel az önkormányzat. Úgy látom, hogy a legnagyobb számban ilyen módon foglalkoztatható a lakosság. Ezért is vittem végig egy konkrét pályázatot, hogy adott esetben az illetékesek segítségül hívhassák a saját pályázatuk elkészítéséhez. A második pont az eddig kihasználatlan földterületek művelés alá vonására, valamint a megtermelt energianövények felhasználására irányul. Itt foglalkoztam az őstermelői igazolvánnyal, mint a legkézenfekvőbb lehetőséggel az energiafű termesztésére. Részleteztem az ide vonatkozó jogi követelményeket, melyek segítségével bárki könnyen kiválthatja a maga igazolványát. A felhasználást munkajogviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében képzelem el. Ezeket elkülönítettem egymástól, hogy kiválasztható legyen a feladatokra a legalkalmasabb. A harmadik nagy kör a Start-kártyákhoz kapcsolódik. Itt ugyan korlátozottak a lehetőségek, mert csak szigorú feltételek teljesülése esetén van mód valamelyik kártya kiváltására, ám kiemelten magas összegű kedvezmények kapcsolódnak hozzájuk. Ez nagy előnyt jelent az önkormányzat, mint foglalkoztató számára, mert általában az anyagi források szűkössége okozza a legnagyobb problémát. A Start-kártyák éppen erre jelentenek megoldást. Összegezve a dolgozatomban vázolt feltételeket és lehetőségeket, úgy vélem, hogy Csernely előtt nyitottak a lehetőségek. A projektet elindították, adottak a feltételek a kivitelezéshez, és a későbbi bővítéshez. Ezzel alkalmuk nyílik jelentős javulást elérni a kritikus kérdésekben. Hosszú távon megváltozhat a lakosság összetétele, és jelentős gazdasági fejlődés érhető el.
24
Felhasznált jogszabályok jegyzéke:
A Bizottság közleménye Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról 375/2010. (XII. 31.) Kormányrendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 170/2011. (VIII.24.) Kormányrendelet a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról 327/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
25
Felhasznált irodalom:
Adóbevallás in: http://adobevallas.info/penzugyi-hirek/kozfoglalkoztatasi-ber-2012-akozmunkaber-osszege-2012-ben.html; 2012. május 27 Adócsalás feketemunkával in: http://cegvezetes.hu/2006/08-09/adocsalas-feketemunkaval/; 2012. május 27 A Környezet és Energia Operatív Program általános pályázati útmutatója in: http://www.nfu.hu/doc/534; 2012. június 24 A munkaviszony és polgári jogi jogviszony elhatárolása in: http://www.munkajog.hu/cikkek.php#; 2012. május 28 A Start Bónusz kártya in: http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ugyfelszolg/regiok/kozepdunantul/helyihirek/startbo nusz.html; 2012. június 24 A START - Extra program in: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21111; 2012. június 24 A START - PLUSZ program in: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21112; 2012. június 24 A vállalkozási jogviszony in: http://www.eutax.hu/informacios-adatbazis/a-vallalkozasijogviszony; 2012. május 28 csernely.hu Foglalkoztatáspolitika in: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=40; 2012. május 27) http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2012; 2012. május 27 Kiemelt kezdeményezések in: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-anutshell/flagship-initiatives/index_hu.htm; 2012. május 27 LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás in: http://www.mkogy.hu/irom39/01498/adatok/fejezetek/63.pdf; 2012. június 24) Megjelent a közfoglalkoztatási bér és garantált bér mértékét szabályozó kormányrendelet in: http://www.tir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=656:szeptember-1-tl26
valtozik-a-koezfoglalkoztatasi-ber-merteke&catid=43:jogszabalyvaltozasok&Itemid=132; 2012. május 28 MINIMÁLBÉR 2012 in: http://www.munkaugyiforum.hu/munkaugyisegedanyagok/minimalber-2012; 2012. május 28 Mit értünk GDP alatt? in: http://www.prosperal.hu/fogalmak/kerdes/mit-ertunk-gdp-alatt; 2012. május 27 Monoki Ákos: Biomassza energia in: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html; 2012. május 27 Munkavállalói járulék in: http://www.complex.hu/download/meritum/munkav_jar.pdf; 2012. június 24 Munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyok in: http://vallalkozas.munka.hu/egyebjogviszonyok/-/asset_publisher/h2Ms/content/a-megbizasiszerzodes?redirect=%2Fweb%2Fvallalkozasok%2F7; 2012. május 28 START kártya pályakezdőknek in: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21110; 2012. június 24 Szociális ellátások – aktív korúak ellátása – RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY in: http://kezenfogva.hu/Adatbazis/ellatasok/23.html; 2012. május 27 Új készségek és munkahelyek menetrendje in: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=958&langId=hu; 2012. május 27
Egyéb, ismereteket bővítő irodalom a témában:
Csoba Judit: Foglalkoztatáspolitika in: http://szoctanszek.unideb.hu/tart/downloads/konyv/foglalkoztataspolitika.pdf; 2012. június 24 Dr. Gecse Istvánné, Dr. Tománé dr. Szabó Rita, Dr. Kenderes György: Jogis ismeretek II., Novotni Kiadó, Miskolc, 2009. Ferge Zsuzsa: A generációk közti és a társadalmi szolidaritásról = Esély 8. 1996. 4. (53-61.) Kettős játékot játszik a kormány a minimálbérrel in: http://hvg.hu/gazdasag/20120603_minimalber_emeles_csokkentes; 2012. június 24 27
Prugberger Tamás, Rácz Zoltán, Sztojkóné Hajdú Edit: Szociális jog I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009. Szalai Júlia: Társadalmi válság és reform – alternatívák = Századvég 1987. 3. (121-139.)
28
