NYÁRY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11-1994./VI.08. MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az 1.) alapító okiratban foglaltak, 2.) a pedagógiai program, 3.) a kerettanterv, az ennek végrehajtására készült 4.) éves munkatervek, 5.) az általános iskolai nevelési és oktatási terv, 6.) minőségirányítási program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára.
2
II.
Az oktatási intézmény meghatározása
1. Az intézmény Elnevezése: Nyáry Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 20. Levelezési címe: 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 20.
[email protected] Az intézmény típusa: Általános iskola Az intézmény OM azonosítója:
200816 2. Az intézmény alapító és fenntartó szerve Az intézmény alapítója és fenntartója: Nyáregyháza Község Önkormányzata Címe: 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 37. Számlaszáma: 65100101-10100266 Adószáma: 15441946-2-13
3. Az alapító okirat száma, kelte A 87/2007/(07.24.) számú Kt. Határozat alapján 2007. július 24-én 2007. augusztus 1-i hatállyal elfogadott alapító okirat.
3
4.
Az SZMSZ személyi hatálya: Az SZMSZ szabályozza az 1-4, 5-8. évfolyamon tanuló gyermekek tanulási,
művészetoktatási, iskolában tartózkodási rendjét, az 1-4, 5-8. évfolyamon, illetve a napközi otthonban feladatokat ellátó pedagógusok és a technikai személyzet munkáját. Meghatározza az intézménnyel kapcsolatban álló személyek –szülők, külső partnerek- iskolában tartózkodási rendjét, a kapcsolattartás módját.
5.
Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Hosszú /fej/bélyegző:
Körbélyegző:
Az intézményvezető aláírása:
Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár alkalmi jelleggel külön megbízással az igazgató által megbízott személyek
Az intézmény önálló jogi személy, gazdálkodását tekintve részben önálló. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programban és a kerettantervben megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.
6.
Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok
Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított 8 évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés, oktatás és művészetoktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.
4
Az iskola alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály a nevelésioktatási intézményeknek előír. Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban, az alábbi tanszakokkal: -furulya, -fuvola, -zongora, -gitár, -szolfézs Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: à A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény à A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet à A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tornatermét, helyiségeit bérbe adhatja az iskola működésének biztosítása mellett. 80131-3 Alapfokú művészetoktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv alaptevékenysége körében, a közoktatási törvényben meghatározott művészeti ágakban alapfokú művészetoktatási intézményként működő iskola szakmai feladatellátásával, az iskola pedagógiai-szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az intézményi vagyon működtetésével és nem vállalkozási hasznosításával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Feladatmutató: a létesítmény szolgáltatásait igénybevevők létszáma (fő). A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel és követelményrendszer Az intézmény gazdálkodása a pénzeszközökben és minden más tulajdonában/használatában lévő vagyontárgy tervszerű felhasználását jelenti. A vagyontárgyak tervszerű felhasználása a folyamatos feladatellátást biztosítja. Az intézmény gazdálkodásának alapja a költségvetés (egy adott időszak pénzügyi terve), ami a kiadások és bevételek számbavételét, megfeleltetését jelenti. Az éves költségvetést tartalommal azok a kiadások töltik ki, amelyek az intézmény működtetéséhez, ellátásokhoz és fejlesztésekhez kapcsolódnak. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel és követelményrendszer Az intézmény gazdálkodása a pénzeszközökben és minden más tulajdonában/használatában lévő vagyontárgy tervszerű felhasználását jelenti. A vagyontárgyak tervszerű felhasználása a folyamatos feladatellátást biztosítja. Az intézmény gazdálkodásának alapja a költségvetés (egy adott időszak pénzügyi terve), ami a kiadások és bevételek számbavételét, megfeleltetését jelenti. Az éves költségvetést tartalommal azok a kiadások töltik ki, amelyek az intézmény működtetéséhez, ellátásokhoz és fejlesztésekhez kapcsolódnak.
5
A költségvetés tervezése a feladatok értékelését, számbavételét és végrehajtásuk szabályozását is tartalmazza, amelyeket a következő tényezők befolyásolnak: Költségvetés tervezésének módszerei o bázis alapú tervezés és a feladatfinanszírozás kombinációja A tervezés alapjául szolgáló mutatószámok o állami támogatásokat, hozzájárulásokat meghatározó feladatmutatók alakulása o normatív állami hozzájárulás mértéke A fenntartó és /ingatlan/tulajdonos önkormányzat pénzügyi lehetőségei Az intézmény saját bevételszerző képessége o intézmény ellátási díjbevételek (térítési díj, tandíj) Megalapozott létszámgazdálkodás keretében o az előírt létszám megléte, a képzettség, a szakképzettség, teljes- és részmunkaidősök összetétele o besorolás szerinti létszámösszetétel, o engedélyezett-tényleges létszám alakulása, munkaerő-forgalom, o illetmény besorolások, rendszeres- nem rendszeres juttatások, költségtérítések, o munkajogi- és megbízásos jogviszonyban lévők költségei Költségvetés tervezésének szakaszai, feladatai és végrehajtása A fenntartó önkormányzat költségvetési koncepciójának elkészítéséhez adatok szolgáltatása o a tárgyévi várható teljesítésről, o a következő év szerkezeti változásokkal, szintre hozással módosított várható összege kiemelt előirányzatonként. A részben önálló intézmény adatszolgáltatása alapján az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági vezetője készíti el a költségvetést a két intézmény közötti megállapodás alapján. Elemi költségvetés elkészítése E szakaszban szakfeladatonkénti bontásban, és kiadás-nemenkénti részletezettséggel készül el az elemi költségvetés. Az elemi költségvetésben javasolt előirányzat tartalmazza o a megszűnő feladattal összefüggő előirányzat-változást, o a feladat átadás-átvételéből, a intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzatváltozásokat, o a nem egyszeri jellegű előirányzatokat és az automatikus többleteket, o a bevételi előirányzatok változását, o a töredék évi előirányzat szintre hozását, de nem tartalmazhatja: o az egyszeri jellegű előirányzatokat, o előző évi pénzmaradványt. Feladatfinanszírozási táblák elkészítése o oktatási feladatok, óraszámok, létszámok, bérek o iskolai dolgozók létszáma, bére o órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások
6
o energiafelhasználás /gáz, olaj, szén/ o villamos energia o vízfogyasztás, o szemétszállítás, o működési költségek elnevezésű adatlapok kitöltése. Az adatok valamennyi sorát dokumentumokkal kell alátámasztani. Költségvetési tárgyalás A fenntartó önkormányzat képviselői és az intézmény igazgatója, gazdasági vezetője közötti tárgyalás során a fenti dokumentumok összevetéséből, intézmény működőképességéhez szükséges végleges költségvetési előirányzatok a kölcsönös kompromisszum alapján alakulnak ki.
7
III. Az intézmény szervezeti rendje 1. Az intézmény szervezeti egységei -
Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja Az 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja Az 1-8. évfolyamon napközi otthonnal kapcsolatos feladatokat ellátó pedagógusok csoportja Az 1-12. évfolyamon az alapfokú művészetoktatással kapcsolatos feladatokat ellátó zeneművészek, zenetanárok csoportja. Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök Fejlesztő pedagógus Igazgatói titkárság - Technikai személyzet Rendszergazda - Melegítőkonyhán dolgozók
2. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akinek kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt és kapcsolatot tart hivatalos személyekkel. Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesre, meghatározott körben az iskola más alkalmazottaira. Biztosítja az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit. Biztosítja a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Gondoskodik arról, hogy az intézményi munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen. Feladatkörébe tartozik különösen: * Iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, szakkörök, diákkörök munkájának összehangolása * A nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése * Jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások eszközlése, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása * A nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése * A tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése * A beiskolázás megszervezése és lebonyolítása * Jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés * A panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása * Óralátogatások végzése * A nevelőtestület tagjai továbbképzésének, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés
8
* Munkáltatói jogok: alkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása * Szabadság, rendkívüli szabadság ügyében döntés * Felelős a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért * Feladata a minisztérium és a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések elkészítése * Javaslattevés kitüntetések adományozására * Másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezése – amennyiben az iskolai munkarendet ez érinti * Továbbtanulás engedélyezése * Sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak Kizárólagos jogkörébe tartozik: à a pedagógusok feletti teljes munkáltatói à a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá à közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettest, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök és az iskolatitkár munkáját.
3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai és azok munkatársai 3.1. Igazgatóhelyettes Az igazgató feladatait közvetlen munkatársa, az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Feladatuk és hatáskörük kiterjed mindazon területekre, amelyet a munkaköri leírásuk és a jelen szabályzat tartalmaz. Az igazgatóhelyettesi megbízást a fenntartó egyetértésével az igazgató adja. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre, 5 évre szól. Az igazgató akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót. Jogai és kötelezettségei különösen: – Részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet – Figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat teljesíti – Szervezi és lebonyolítja a javító, osztályozó, év végi záró vizsgákat – Lebonyolítja a középiskolába való jelentkezéseket – A tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről – Szervezi, összesíti és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőnek az iskolákban jelentkező túlórákat és helyettesítéseket – Szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, valamint az ebédeltetés ügyeleti rendjét – Az igazgatóval együtt ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését – Ellenőrzi a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeket rendezvényeket
9
– Ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanórák látogatására, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösségek felszereléseinek szabályszerű használatára, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára – Figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat – Ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza 3.2. A szakmai munkaközösség-vezetők tevékenységével kapcsolatos feladatok – Összeállítják a munkaközösség éves programját – Összehangolják az azonos területen működő tanárok munkáját (megbeszélik velük a tankönyvválasztást, a szakkörök indításával kapcsolatos javaslataikat) – Óralátogatásokat végeznek – Szervezhetnek bemutató órákat, vizsgákat, hangversenyeket melynek tervét az éves munkatervben rögzíteni kell – Szervezik a pedagógusok továbbképzését – Figyelemmel kísérik a szakmai versenyek kiírását, gondoskodnak a nevezésről és a helyi versenyek lebonyolításáról – Törekednek az iskolán belüli egységes értékelés megvalósítására – Feltárják a tantárgyak közötti koncentráció, a tantárgy oktatása fejlesztésének lehetőségeit – Javaslatokat tesznek a szaktantermek fejlesztésére, a teremfelelősök személyére – A munkatervben előirányzott időben beszámolnak a munkaközösség munkájáról – Javaslatot tehetnek kitüntetésre, jutalmazásra Az osztályfőnökök tevékenységével kapcsolatos elvárások és feladatok A pedagógia elvei és gyakorlata szerint nevelik tanítványaikat. Célzatosan összehangolják osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesznek azért, hogy osztályuk jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló, otthon érzi magát. Tanítványaik családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, aminek érdekében ajánlatos a családlátogatás, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálják személyiségüket, segítik önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Megkülönböztetetten figyelnek azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderítik az okokat és segítenek kiküszöbölni őket. Keresik a szegényebb tanulókon való segítés módjait, gondoskodnak a hivalkodó öltözködés, viselkedés elkerüléséről. Igyekeznek folyamatos jelenlétükkel is kifejezni az osztályukkal való törődésüket. Figyelemmel kísérik tanítványaik tanulmányi eredményeit, ellenőrzik, hogy be van-e írva minden osztályzat ellenőrzőjükbe. Koordinálják és segítik az osztályukban tanító pedagógusok munkáját, látogatják óráikat. Gondot fordítanak arra, hogy a tanulók tanulmányi elfoglaltsága arányos legyen, hogy egy napon kettőnél több átfogó, számonkérő dolgozatot ne írjon az osztály. Szükség esetén tanácskozást hívnak össze az osztályukban tanító pedagógusok számára. Gondot fordítanak arra, hogy tanítványaik teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból. Minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesznek a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. A házirend, valamint a pedagógiai program szerinti fegyelmező intézkedéseket szükség esetén meghozzák. 10
Engedélyt adhatnak egy-egy tanuló egy-két tanórai távolmaradására. Rendszeresen tájékoztatják osztályukat az iskolai feladatokról. Tanítványaikkal tanulmányi kirándulást szerveznek, kulturális programokon tanulói kíséretet látnak el. Gondoskodnak osztályuk kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről. Évente 3 szülői értekezletet tartanak, szoros kapcsolatot tartanak fenn az osztály szülői munkaközösségével. Nevelő-oktató munkájukhoz tanmenetet készítenek. Elvégzik az osztályukkal kapcsolatos ügyviteli teendőket (anyakönyv, osztálynapló vezetése, a bizonyítvány kitöltése a továbbtanulással kapcsolatos teendők). A tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos feladatok Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Törekedjen a szeretetben való növekedésre. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, szüleivel, többi tanárával. Saját tanulóit pénz ellenében nem korrepetálhatja. A hivatali titok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tantervben rögzíti, s szeptember 15-ig az igazgatónak benyújtja, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Saját órájáról indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén ideiglenesen jogaiba lép. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb két átfogó dolgozatot írhat. A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő feladatokba bekapcsolódik. A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. A következő feladatokkal az igazgató megbízhatja: az órarend elkészítése, klub vezetése, nagyobb iskolai rendezvény /pl. színielőadás/ rendezése, tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet, a tanulók versenyekre való utaztatása, táboroztatás, a tanulmányi kirándulásokon kísérőtanárként való részvétel.
11
4. A vezetők közötti kapcsolattartás, feladatmegosztás Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a vezetőségi tanács. Tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a munkaközösség-vezetők Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján, kéthavonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a tantestület más tagja is.
5. A vezetők helyettesítésének a rendje
Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörbe tartozó eseteken kívül– teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőjére, akadályoztatása esetén az alsó tagozatos munkaközösségvezetőjére hárul. Az igazgatóhelyettes öt napot meg nem haladó akadályoztatása esetére a helyettesítés ellátására egyedi megbízást ad. Az igazgatóhelyettes öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik.
6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje -
Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken valósul meg. Az iskola pedagógiai, valamint a funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete Az iskolatitkár munkája során közvetlen kapcsolatot tart az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival.
12
7. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tartja a kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési jogot biztosít a jogszabály, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 7. 1. A szülői szervezet (közösség) részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok A közoktatási törvény 59.§(6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet (közösség) részére a következő jogokat biztosítja: Az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményezési jogkört gyakorol: - A szervezeti és működési szabályzatnak és házirendjének a szülőket is érintő rendelkezéseiben - A pedagógiai program és módosításának a véleményezésében - A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje 8.1. Az iskolai oktató-nevelő munka belső ellenőrzése Az ellenőrzés célja a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kellene a célokból és a tervekből kiindulva. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült hibák feltárása időben megtörténjen, a hozzájuk vezető okok feltárásra kerüljenek, másrészt fokozódjon a munka hatékonysága. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola igazgatója a felelős. Az igazgató ellenőrzési feladatokkal láthat el bármely iskolai alkalmazottat. A belső ellenőrzésekkor az igazgató közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető. Az iskola minden dolgozója felelős a saját területén végzett tevékenységéért. A belső ellenőrzési tevékenység feladata: - biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű információt az oktatási-nevelési intézmény vezetése számára az iskolában folyó munka tartalmi kérdéseiről és annak színvonaláról; - jelezze az igazgató számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságok, hiányosságok és mulasztások okait; - segítse a vezetőt a megalapozott irányítási, szervezési döntések meghozatalában; - biztosítsa az intézmény törvényes működését – a jogszabályokon kívül megfelelve az egyéb belső szabályzatokban foglalt előírásoknak, követelményeknek is. 8.2. Az ellenőrzési típusok
13
Tárgya szerint: - az adott tevékenység egészére irányuló, átfogó ellenőrzés; - az adott részfeladatokat, problémákat vizsgáló cél-ellenőrzés; - több helyszínt vagy személyt érintő, de azonos témára irányuló téma-ellenőrzés; - egy már korábban lefolytatott ellenőrzés intézkedéseinek végrehajtását, eredményességét vizsgáló utóellenőrzés.
azok
Tartalma szerint: - Pedagógiai ellenőrzés - Gazdálkodási ellenőrzés - Ügyviteli ellenőrzés - Törvényességi ellenőrzés - Munkajogi ellenőrzés - Tanügyigazgatási ellenőrzés Időpont szerint: - a végrehajtást megelőző előzetes ellenőrzés, - a munka végzésével párhuzamosan történő egyidejű ellenőrzés, - a munkát követő összegző vagy utólagos ellenőrzés. Megszervezése szerint: - munkafolyamatba épített ellenőrzés (ha egy vagy több hibás munkafázis miatt nem folytatható a tevékenység), - munkafolyamatot követő ellenőrzés. Gyakorisága szerint: - folyamatos, - időszaki, - eseti. Iránya, kiterjesztése szerint: - teljes körű, - szúrópróba-szerű. 8.3. A vezetők ellenőrző tevékenysége Igazgatói ellenőrzés Az intézmény vezetőjének, mint a belső ellenőrzés irányítójának az ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes működésre. Az iskola belső ellenőrzésekor az igazgatónak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: - hogyan teljesíti az iskola oktatási-nevelési feladatait; - a nevelőtestület követi-e a Pedagógiai programban rögzített elveket; - a tantervi követelményeknek megfelelően és hatékonyan folyik-e az oktatás; - Házirend, SZMSZ, Munkaköri leírásokban foglaltak és az egyéb belső szabályzatok betartásának ellenőrzése; - tulajdon védelme;
14
- észszerű gazdálkodás; - munkaidő pontos betartása; - pályakezdő és új kollégák munkájának figyelemmel kísérése. Az ellenőrzés típusai: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése; - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések; - tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. Az ellenőrzés formái: - óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése; - beszámoltatás; - eredményvizsgálatok, felmérések (koncertek, bemutatók); - helyszíni ellenőrzések. Az ellenőrzés színterei: - tanórához és pedagógiai tevékenységhez kapcsolódóan: o óralátogatás o dokumentumok ellenőrzése o taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása o rendezvények, ünnepségek o könyvtár o verseny - iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatok: o intézmények (középiskolák, általános iskolák, óvodák, művelődési ház, színház, múzeum, könyvtár) o iskolaszék o fogadó órák, szülői értekezletek o tanulmányi kirándulások - minőségfejlesztés o értékelés o mérések, vizsgálatok o partneri elégedettségmérés o belső szabályozók betartásának ellenőrzése o tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitűdvizsgálat - pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások o szociális érzékenység o empátia o bánásmód - egyéb o továbbtanulás o házirend o tanítás nélküli munkanapok felhasználása o továbbképzésen való részvétel ellenőrzése 8.4. A tanóra ellenőrzése
15
A hatékony, tantervi követelmények szerinti oktatás ellenőrzése az óralátogatásokon, növendék hangversenyeken és a vizsgákon szerzett tapasztalatokon keresztül történik. Az elvárt szint a Pedagógiai programban rögzített követelményrendszer. Óralátogatáson részt vehet az intézmény vezetése, a szaktanárok, valamint az, akinek ezt az igazgató engedélyezte. Az óralátogatás időpontját előzetesen közölni kell az érintett szaktanárral. Tájékoztatni kell az ellenőrzés céljáról és szempontjairól. Amennyiben az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti, lehet előre nem közölt ellenőrzést is végezni. A tanév folyamán tervezett óralátogatásokat a munkatervben kell rögzíteni. Az osztályzatok megállapítása kizárólag a tanár feladata és joga. Szempontok az óralátogatásokhoz: - észreveszik-e a tanárok a kiemelkedő tehetségű növendéket és teremtenek-e számukra a megfelelő tehetségfejlesztéshez lehetőséget; - hogyan foglalkoznak a lemaradókkal, gyenge képességűekkel. A tanórákon a tanár módot teremt-e a felzárkóztatásukra, van-e ezzel kapcsolatban koncepciója; - a tanár felismeri-e a tanulók képességeit, különböző adottságaikat, melyekre alapozva segíti őket a magasabb teljesítmény elérésében; - a pedagógus magatartásának, a tanulók tevékenységének figyelése; - az óra célja és tartalma, az órán alkalmazott módszerek, az óra felépítése és szervezése, a nevelő munkája, egyénisége, karaktere, a tanóra eredményei és az ebből adódó következtetések. Mindezek összefüggésében vizsgálni kell: - a tantervi követelmények teljesítésének szintje mit mutat; - a tananyag terjedelme és jellege összhangban volt-e a tanulók életkori sajátosságaival; - a tananyag alkalmas volt-e a jártasságok és készségek kialakítására és a képességek fejlesztésére; - a tanulók elsajátították-e a szükséges készségeket és ismereteket; - mi volt a jelentősége a tanórának a tantervi témakör feldolgozása szempontjából; - megfelelő volt-e az óra tartalma szakmai szempontból; - hogyan alkalmazta a tanár a korszerű pedagógiai technikákat; - helyesen határozta-e meg az óra oktató-nevelő célját, elérte-e a kitűzött célt; - milyen volt az óra céljának tudatosítása; - érvényesül-e a tanár vezető szerepe; - hogyan segítette a tanóra a tanuló személyiségének fejlesztését; - milyen volt a bemutatás és a szemléltetés; - hogyan tagolta a nevelő az új anyagot, hogyan szervezte meg a tanulók órai munkáját; - milyen a magatartása, hogyan reagál a tanórán előforduló jelenségekre; - csoportos oktatás esetén milyen a frontális, csoportos és az egyéni tanulás szerepe, aránya, - van-e kialakult munkarend, ez célszerű-e vagy csak formális; - milyen volt az óra technikai szervezése, a tanár időbeosztása; - ki tudták-e használni a tanóra minden percét munkára, nem végzett-e felesleges munkát a pedagógus, - milyenek az érzelmi megnyilvánulások az órán; - általában milyen volt a gyakorlás, érvényesült-e a fokozatosság, a változatosság, a tanulók egyéni képességeihez való igazodás elve; - hogyan történik az audióvizuális eszközök és rendszerek, ismerethordozók felhasználása, megfelelő volt-e didaktikai szerepük, célszerű volt-e felhasználásuk, mindez együttesen segítette-e a tanulókban a szilárd készségek kialakulását;
16
- a nevelő meggyőződött-e a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről; - milyen formája volt az ellenőrzésnek; - az ellenőrzésből kapott információkat hogyan hasznosította a tanár; - vannak-e kialakult normái az értékelésre, helyesek-e ezek; - bevonja-e a tanulókat az értékelésbe, gondol-e arra, hogy ennek során helyes szemléletet alakítson ki a követelményekről és ezeket elfogadtassa tanítványaival; - indokolja-e az érdemjegyet; - értékelése csak osztályzásból áll-e vagy ennél gazdagabb, bővebb; - ki tudta-e a tanórát használni a munkára; - megfelelő volt-e a tanuló motiválása; - hogyan korrigálja a tanulók hibáit. A tanórai értékelés esetén figyelembe veendő szempontok a tanulókkal kapcsolatban: - neveltség, - a gyerekek hozott tudása, - képességeik, - családi környezetük, - az iskola lehetőségei és felszereltsége. Eredmények, következtetések: - a tanóra pozitívumai, negatívumai, - továbbfejlesztés lehetőségei, - tapasztalt hibák (változtatás módja, lehetősége). Az ellenőrzés tapasztalatit a pedagógussal ismertetni kell, amellyel kapcsolatban a pedagógus észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatokat nevelési értekezleten összegezni és értékelni kell. 8.5. Tanügyigazgatási ellenőrzés Tanügyigazgatási ellenőrzés körébe tartozik: - órarend megléte és betartása;- elkészíti egyéni foglalkozásnál szaktanár, csoportos foglalkozásnál igazgatóhelyettes; ellenőrzi: igazgatóhelyettes, igazgató, - statisztika szakszerű elkészítése;- készíti: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - munkarend kialakítása;- készíti: igazgató, betartását ellenőrzi: igazgatóhelyettes, - beiratkozás;-végzi: iskolatitkár, igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - vizsgák és növendékhangversenyek megszervezése, -végzi: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok, -végzi: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - bizonyítványnyilvántartás,- végzi: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - munkaköri leírások megléte; -felelős: igazgató - házirend betartása; -ellenőrzi: igazgatóhelyettes, igazgató, - SZMSZ. Nyomtatványok ellenőrzése: 1. Beírási napló – vezeti: iskolatitkár, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 2. Tájékoztató füzet – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 3. Egyéni foglalkozási napló – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgató 4. Csoportos foglalkozási napló – vezetik: tanárok: ellenőrzi: igazgató 5. Tantárgyfelosztás – készíti: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató
17
6.
Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről – készíti: iskolatitkár ellenőrzi: igazgatóhelyettes, 7. Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 8. Eszköz- és hangszernyilvántartó lap – vezeti: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató 9. Javítóvizsga-jegyzőkönyv – vezeti: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató 10. Jegyzőkönyv a vizsgához – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 11. Osztályozóív a vizsgához– vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 12. Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv– vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 13. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről – vezeti: igazgató 14. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről – vezeti: igazgató 15. Bizonyítványkönyv (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai – zeneművészet – szerint) – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgató 16. Törzslap külív, belív (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai – zeneművészet – szerint) – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgató A tanügyigazgatási ellenőrzés naplók esetében havonta történik, statisztika elkészítése október 15-ig. Anyakönyvek és beírási naplók ellenőrzése tanév elején, félévkor és évvégén, órarend, ellenőrző és napló esetében pedig óralátogatáskor történik. A beiratkozásra a tanév utolsó hetében kerül sor, a pótbeiratkozás szeptember 15-ig tart. A beiratkozás során az adminisztráció vezetését az iskolatitkár, a munkaközösség-vezető vagy az igazgató és a helyettese végzi. A bizonyítványokat tanév elején kell beszedni, felelősek a szaktanárok, ellenőrzi az igazgatóhelyettes. Tanév végén a bizonyítványok helyes kitöltéséért felelősek a szaktanárok, ellenőrzi az igazgató és helyettese. Adatszolgáltatásért felelősek a szaktanárok, a nyilvántartás vezetése az iskolatitkár feladata, ellenőrzi az igazgató és helyettese. Munkaköri leírások elkészítése az igazgató feladata, folyamatosan ellenőrzi aktualitásukat és szükség szerint változtat ezeken. A házirend és az SZMSZ elkészítése az igazgató feladata, a nevelőtestület fogadja el, meglétéért és jogszerűségéért az igazgató felel. Az igazgató ill. a nevelőtestület szükség szerint kezdeményezheti a változtatásokat. 8.6. A munkáltató ellenőrzési feladatai Munkáltatói feladatok körébe tartozik: - a kinevezési okmányok jogszerűségének ellenőrzése, ezen belül a besorolások, átsorolások, kinevezésmódosítások, munkaviszony megszüntetése, jubileumi jutalmazásokkal kapcsolatos tevékenységek, - munkaidő pontos betartatása, - munkarend kialakítása és betartatása. A feladat az igazgató hatásköre. Az ellenőrzés folyamatos. A pályakezdők és új kollégák segítése az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető feladata. Ellenőrzi az igazgató. 8.7. Gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési feladatok Iskolánk részben önállóan gazdálkodó intézmény. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal gazdasági csoportja végzi. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok körébe tartozik:
18
- szakleltárak vezetése; - túlóra- és helyettesítéselszámolás készítése; - szabadság- és távolmaradás-jelentés készítése; - beszerzések. A feladatot az igazgatóhelyettes végzi. Az ellenőrzés az igazgató feladata, mely a leltár esetén évente, túlóra, helyettesítés, távolmaradás esetén havonta történik, a beszerzésekkel kapcsolatban folyamatos. A tandíjak és térítési díjak beszedését és a számlák kiállítását az igazgató, helyettese, a munkaközösség-vezető és az iskolatitkár végezheti, ellenőrzi az igazgató tanév elején, félévkor és a beíratkozási időszak végén. 8.8. Egyéb ellenőrzési feladatok Egyéb ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok: - munka-, tűz- és vagyonvédelem; - rendszeres üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása; - tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése; - tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar tisztasága; - továbbtanulás. Tűz-, munka- és vagyonvédelmi oktatáson a dolgozók tanév elején vesznek részt, ezt aláírásukkal igazolják. Felelős az igazgató. Az üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása az igazgató feladata. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a teljes alkalmazotti közösség felel. A szaktanároknak a tanév elején tájékoztatniuk kell a növendékeket a házirendben foglaltakról. Ezt a szaktanárok aláírásukkal igazolják. Ellenőrzi az igazgató, októberben. Az alkalmazottaknak a tanév folyamán figyelemmel kell kísérniük az iskola épületének és eszközeinek állapotát. Amennyiben olyan változást észlelnek, amely lehetőséget teremt balesetek előfordulására, azt azonnal kötelesek jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, akik ennek elhárításáról azonnal kötelesek intézkedni. Az alkalmazottak munkahelyen tartózkodásuk közben kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni az iskolában tartózkodó növendékek magatartását és tevékenységét, szükség esetén, a baleset elkerülése érdekében, kellő gondossággal és pedagógiai szakértelemmel eljárni. Az épület tisztán tartásáért a takarítónő felelős. Ellenőrzi az igazgató és helyettese folyamatosan. Az iskola épületének tisztaságára az alkalmazottaknak és a növendékeknek egyaránt ügyelniük és figyelniük kell.A nem megfelelő tisztaságot jelenteniük kell az igazgatónak. A továbbtanulási szándék felmerüléséről a tanárok értesítik az igazgatót, aki a szükséges szervezési feladatokat ellátja. A növendék kellő haladásáról az érintett szaktanároknak folyamatosan kell tájékoztatniuk az igazgatót és helyettesét. A szülői értekezleteket a csoportos oktatás esetén a tanév elején, félévkor és a tanév végén szükséges megtartani. Felelősek: szaktanárok, munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes. Ellenőrzi: igazgató. A nevelő- oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.
19
A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzésben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, a szülői szervezet. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a munkaközösség-vezetők - a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrizheti az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei: - A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - Írásos dokumentumok vizsgálata - Tanulói munkák vizsgálata Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületen végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetősénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni lehet.
9. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek pedagógusokat segítő munkája 9. 1. A nevelőtestület A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. §-a alapján: "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik."
20
A közoktatási törvény 57. §-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. 9. 2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró, félévi és év végi osztályozó, őszi és tavaszi nevelési értekezlet. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. 9. 3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre bizottságot, úgynevezett „ad hoc” bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségekre ruházza: A tantárgyfelosztás előtti és a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a közoktatási törvény 57§(2) bekezdésében említett véleményezési jogkörét. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság Állandó tagjai: - az iskola igazgatója - igazgatóhelyettese Változó tagjai: - a tanuló osztályfőnöke - az a három pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. - a diákönkormányzatot segítő tanár A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámolás során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleteken adnak tájékoztatást. 9.4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szabályai Abban az esetben, ha a pedagógus a munkaköri leírásán túlmenően · Többletfeladatot lát el, · Kimagasló eredményeket ér el tehetséggondozás vagy felzárkóztatás terén · Innovációs tevékenységet végez · Nagyobb értékű sikeres pályázatot nyer kereset kiegészítés illeti meg. Ennek mértékét az igazgató állapítja meg a vezetőség tagjainak a véleményezése, valamint a fenntartóval történt egyeztetés után.
21
9.5. A szakmai munkaközösségek A közoktatási törvény 58. §-a szerint: "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: Tanítói munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Napközi otthon munkaközössége Természettudományi munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség Zeneiskolai munkaközösség 9.6. A szakmai munkaközösségek együttműködési rendje és tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a pedagógiai program és az éves munkaterv irányozza elő. A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: * Javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. * Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. * Végzik a tantárgy-csoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. * Kialakítják a közel egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. * Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek. * Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. * Figyelemmel kísérik és támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. * Munkájuk során a nevelőtestületi értekezleteken összehangolják oktató – nevelő tevékenységüket.
10. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. Az igazgató rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával. A folyamatos nevelés érdekében nagyon fontos az iskolát előkészítő óvodával történő aktív, szoros együttműködés. A kapcsolatokat az iskolavezetés és az alsó tagozatos munkaközösség gondozza. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei közvetlen munkakapcsolatban állnak a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban csak az igazgató tudtával és beleegyezésével, kezdeményezhetnek. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokon az igazgató képviseli az iskolát. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a községi könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az igazgatóhelyettes. Az iskola külső sportkapcsolatait a testnevelő tanár szervezi. 22
IV. Működési szabályok
1. Az intézmény munkarendje
1. 1. Az alkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16-17. §, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. §-a rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. 1.2. A pedagógusok munkarendje A közoktatási törvény 16. §-a szerint a "nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll". A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 1/2 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus kérésére a 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó szabadnapok kiadását az igazgatóhelyettes biztosítja. A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt, az igazgatóhelyettes koordinálása alapján. 23
1. 3. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata. A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével.
2. A tanév helyi rendje A tanév ünnepélyes tanévnyitó ünnepséggel kezdődik és ünnepélyes tanévzáróval ér véget. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól / házirend, pedagógiai program stb. /, iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek, tantestületi értekezletek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. (A munkaterv rögzíti a nevelőtestületi megbízásokat, a hagyományápolás módjait.) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.
3. Az intézmény működésének a rendje, nyitva tartása, a vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 17 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet és a fogadóórák napjain a nyitva tartás ezek időpontjaihoz igazodik. 17 óra után csak a zeneiskolások, illetve 21 óráig a tornaterem bérlői tartózkodhatnak az iskolában az előre megbeszélt helyszíneken. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani, kivételt csak az iskola által szervezett, vagy az intézményvezető által engedélyezett programok képeznek. Hagyományos rendezvényeinken a nyitva tartás a nap programjához igazodik. A nap programja előtte egy héttel a hirdetőtáblán is olvasható. A reggeli ügyelet 7.15-kor kezdődik és 8 óráig tart. Indokolt esetben – írásos szülői kérésre – már 7 órától felügyeljük a gyerekeket. Az iskolába 7.30 - 7.45-ig érkeznek a tanulók, kivételt képeznek természetesen a busszal iskolába járó diákok. Az óraközi szünetek időtartamát a házirend szabályozza. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik és 13.25-kor fejeződik be. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.
24
A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy helyettesei tehetnek. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét a munkaközösség vezetők javaslata alapján a munkaterv rögzíti. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek meg. A szünetek idejét a házirend határozza meg. A délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkörök, zeneórák 19 óráig tartanak. A napközis foglalkozások 17 óráig tartanak. A nevelő – oktató munka a pedagógusok vezetésével a heti órarend alapján a kijelölt termekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. A tanulók tanítási idő alatt az osztályfőnökök vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A hivatali idő reggel 8 órától 16 óráig tart. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A tanítási szünetek hivatali ideje előre meghatározott és az iskola hirdetőtábláján kifüggesztett program szerint alakul. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik, és augusztus 31-ig tart. Ebben az időben kell megszervezni a javítóvizsgát. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7:00 óra és du.17:00 óra között az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetői ügyeletet külön rendelkezés tartalmazza, amely a helyben szokásos módon kerül kihirdetésre. A 17:00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus, illetve a felügyeletet ellátó technikai dolgozó tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény épületét a birtokbavételtől kezdődően címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületnek lobogóval való ellátása adott alkalmakkor az igazgatóhelyettes által kijelölt személy feladata. Az intézmény minden alkalmazottja és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáért. Az intézmény különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről a házirend intézkedik. Az intézmény alkalmazottainak joga az intézmény valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. Használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények.
25
A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. A berendezési tárgyakat, eszközöket csak a helyiségfelelős írásbeli engedélyével, az igazgató tudtával szabad az épületből kivinni. Az intézmény helyiségeit - ha ez az intézmény működését nem zavarja - az igazgatóval kötött bérleti szerződéssel, melynek megkötésénél a fenntartó egyetértési jogot gyakorol, bérbe lehet adni.
4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. Az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az iskola bejáratáig kísérhetik. Tanítás után ugyanitt várhatnak rájuk. Ez alól engedélyt indokolt esetben az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a titkárság 8 és 16 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a telefonon be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket.
5. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az október 23-a és március 15-e előtti munkanapon ünnepélyt kell szervezni az iskolában. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az iskolai munkaterv tartalmazza. Az iskola hagyományai közé tartozó rendezvények: Ã Ã Ã Ã Ã Ã Ã
Október 6-i megemlékezés a Hősök terén Iskolánk karácsonyi ünnepélye Nyáry Pál napok Farsangi mulatság kicsiknek és nagyoknak Zeneiskolai hangversenyek Környezetvédelmi nap Gyereknap
26
A felsorolt rendezvények időpontjait, megszervezésükért felelős pedagógusait az éves munkaterv tartalmazza.
6. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételről. Az iskolaorvos és a védőnő az általuk kidolgozott rend alapján az iskola vezetőségének jelzi az esedékes szűrések, oltások időpontját, amelyeken az adott évfolyam tanulóinak részt kell venni. Tanévenként egy alkalommal az iskola tanulói szervezett fogászati rendelésen vesznek részt. A részvétel megszervezéséről és a kísérő tanárról az igazgatóhelyettes gondoskodik. Az iskolaorvos az általánosítható tapasztalatokról tanévenként, de szükség esetén azonnal tájékoztatja az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek a rendszeres orvosi ellenőrzésükre.
7. Intézményi védő, óvó előírások A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az iskolai helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézmény vezető szervei rendszeresen napirendre tűzik. Minden pedagógusnak törvényből eredő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatást tart, amelyet a naplóban dokumentál. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartani az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatban. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglakozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele. A baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi felelős veszi fel. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetése. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket azonnal neki is kötelessége megtenni. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét fel kell hívni.
27
8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő alkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az igazgatónak. Bombariadó alkalmával az iskola épületének kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató, vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
9. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben gazdasági reklámtevékenység nem folytatható. Az iskola programjainak, illetve azoknak az intézményeknek a programjaival kapcsolatos reklámok, amelyek a gyerekeket és a szülőket érintik, az igazgatóval történt előzetes egyeztetés után elhelyezhetők az erre kijelölt helyen, illetve ellenőrző útján valamint szülői értekezleten is eljuttathatók a szülőkhöz. Az egészségneveléssel és a környezetvédelemmel, valamint az általános ismeretek bővítésével kapcsolatos reklámtevékenységet az iskola vezetősége támogatja, ilyen értelemben az iskola reklámtevékenységet folytat.
V. A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
a./ A tantárgyfelosztásban tervezett tevékenységek: napközi otthon - mely a szülők igénye alapján kötelező-; korrepetálás, fejlesztő foglalkozás; szakkörök; énekkar; iskolai sportkör; fakultatív nyelvórák. Napközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. Szervezése az 1-8 évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés.
28
Korrepetálás szervezése minden évfolyamon történik, matematikából, magyar és idegen nyelvből, rendszeresen, heti egy alkalommal. Szakkörök indításáról a szakmai munkaközösségek, a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményének meghallgatásával az iskola igazgatója dönt. A foglalkozások időtartama heti 45 illetve igény szerint heti 2 x 45 perc. A szakköri foglalkozások október első hetében kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. Énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban működik. A tanulók kiválasztásáról, felvételéről a karvezető dönt. Hangszeres oktatás: a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban működik. Az iskolai sportköröket a testnevelő tanár és az alsó tagozatos nevelők szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb létszámban vegyenek részt. Az iskolai sportkörben labdarúgó, kézilabda, atlétika, torna működik, de igény szerint más is indítható. Az iskola sportlétesítményeit előre meghatározott terv szerint használják. A szakkörök, az énekkar, a sportkör vezetőit az igazgató bízza meg. A jelentkezés ezekre a tevékenységi formákra egész tanévre szól. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a foglalkozások működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. b./Tanulmányi és kulturális versenyek: a meghirdetett országos, megyei, kistérségi, helyi szaktárgyi versenyek. c./ A diákmozgalom programjai Éves terv alapján tervezhetők. Lebonyolításukért a diákönkormányzat a felelős. Pedagógus felügyeletével szervezhetők és az éves munkatervben rögzítendők. A tanulmányi, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az iskolaigazgató mentesíti a tanulási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. e./ Szervezett eseti foglalkozások: tanulmányi kirándulás, erdei iskola, színház - mozi látogatás, vetélkedők, környezeti nevelést szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozások; kulturális, illetőleg sportrendezvény; házi bajnokság; bemutató jellegű programok, pedagógus felügyeletével szervezhetők és a munkatervben rögzítendők. f./ Esetlegesen önköltséges tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők külső intézmény bevonásával, más iskola tanulóival közösen is.
2. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkörök működésének a támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként legalább 2 órát. Az iskolai sportkörök szakmai programját a testnevelő tanár és az alsó tagozatos nevelők állítják össze minden év szeptember 15-ig, a tanmenetekkel együtt.
29
Az iskola igazgatója, a testnevelő tanár és az alsós tanítói munkaközösség vezető félévente értékelik a mindennapi testedzés megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben.
3. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat a közoktatási törvény 63.§-a szerint a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató az egyetértési joggal érintett, illetve a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat képviselőjét a nevelőtestületi értekezletekre meg kell hívni azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, vagy véleményének kikérése kötelező. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhelyetteshez fordulhat. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít. Az iskola más helyiségeinek a használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik. A rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásáról a diákönkormányzat vezetője elszámolással tartozik. A diákönkormányzat használhatja az iskolatitkári szobában lévő telefont, faxot és fénymásolót, valamint az iskola költségvetése terhére bonyolítja a levelezését.
4. A tankönyvrendelés szabályai Az iskolai tankönyvellátást az alábbi jogszabályok hatályos szövege alapján kell megszervezni: 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről 2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 2006. évi CXXVII. Törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott, alkalmazottak saját hatáskörükben intézkednek arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségeknek, illetőleg a pedagógusoknak.
30
Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülői munkaközösség is megismerje. A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani. A pedagógus az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösség vezetők véleményének a figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, majd egyeztet az osztályába tartozó tanulók szülői közösségével.(5. osztálytól az egyeztetés az osztályfőnök feladata.) Az igazgató a pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyvrendelési tervezetről véleményt kér a szakmai munkaközösség vezetőktől, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez pedig az egyetértésüket kéri. Véleményeltérés esetén szakmai egyeztetést folytatnak a pedagógussal. A tankönyvrendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőre kell végezni.
5. Tájékoztatás a pedagógiai programról, az SZMSZ-ről, házirendről, a dokumentumok elhelyezése
Az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint a házirendjét – az igazgató által hitelesített 2-2 másolati példányban – a tanári szobában, a titkárságon és a községi könyvtárban kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. A tanulók szülei az osztályfőnököktől és az igazgatóhelyettestől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról előzetes egyeztetés alapján megállapított időpontban. Szülői kérésre – időpont egyeztetése után – az igazgató is ad tájékoztatást.
VI. Záró rendelkezések A nevelőtestület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, és akkor lép hatályba A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni à az iskola azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint à azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az iskola valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése esetén az igazgató munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés hozható, illetve fegyelmi eljárás indítható. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat meg kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is.
31
A szervezeti és működési szabályzat minőségirányítási programja határozza meg.
felülvizsgálati
rendjét
az
intézmény
VII. Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5.
Házirend Munkaköri leírások Irattári terv Tűzvédelmi terv Pénzügyi szabályzatok
Nyáregyháza, 2008. szeptember 08. ................................................
igazgató
32
