NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK VÁSÁRLÁSA, TÁROLÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA
1) A kiskereskedelmi vásárlás szabályai: A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött. A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek forgalmazásához, vásárlásához és felhasználásához engedély szükséges. II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási-, vásárlási- és felhasználási engedélyre jogosult: • felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy • növényvédelmi tantárgyból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett személy, • növénytermesztő
és
növényvédelmi
technikus,
növénytermesztési,
kertészeti
és
növényvédelmi technikus, kertész és növényvédelmi technikus, növényvédelmi és talajerőgazdálkodási technikus, • növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkező személy, • legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltött és a miniszter által meghatározott növényvédelmi alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett személy. 2) A növényvédő szerek felhasználására vonatkozó általános előírások Növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. A felhasználás során a növényvédő szer engedélyokiratában és a címkéjén foglalt felhasználásra és növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításokat maradéktalanul be kell tartani.
2.1 A növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírások többek között megtalálhatók: •
A növényvédő szer engedélyokiratában: hatályos kiadása a hivatalos alapokirat (általában az interneten elérhető)
•
A növényvédő szer csomagolóanyagán
•
Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok I-II. című kiadványban, az ún. Szerjegyzék-ben 1
A Szerjegyzék-et minden évben aktualizálják, de így is csak tájékoztatásra alkalmas, mert az évközben bekövetkező
engedélyokirat-változásokat természetszerűleg nem tartalmazza.
2
2.2 Legfontosabb általános információk a növényvédő szerekről, azok felhasználásáról A korszerű növényvédő szerek szelektívek, ezért fontos tudatában lenni, hogy milyen kultúrában és milyen kártevők ellen kell védekeznünk. A szer nevével és hatóanyagával együtt, a csomagoláson feltüntetik hogy milyen kultúrában, mi ellen, és milyen dózisban használható. Már vásárlás előtt fontos tisztázni, hogy a szer adott területen történő felhasználása nem jelent-e veszélyt a méhekre ill. a vízi szervezetekre. A szállítás, a tárolás és a felhasználás miatt ismerni kell a szer méregjelzését, tűzveszélyességét, egyéb környezeti veszélyeit, ill. a balesetek megelőzéséhez, felszámolásához meghatározott teendőket. Ezek az alapinformációk a csomagoláson is szerepelnek, bővebb információkat a szerek biztonsági adatlapjai tartalmaznak. A biztonsági adatlapot vásárlói igény esetén a forgalmazó köteles ingyenesen, hatóanyagonként 1 példányban kiadni. A dózis meghatározza, hogy adott területre vagy felületre mekkora permetlé mennyiségben, mennyi hatóanyagot szükséges kijuttatni. A javasolt dózisnál alacsonyabb hatóanyag-kijuttatás nem biztosítja a megfelelő védelmet, a dózis feletti adagolás pedig módosíthatja a munka- és egészségügyi várakozási időt, feleslegesen terheli és a környezetet, és növeli a növényvédelmi költségeket. A túladagolás esetleg károsítja a permetezett növénnyel érintkező személyeket ill. a termést fogyasztókat. Munkaegészségügyi várakozási idő: időtartam, amelynek az állomány permetezése után el kell telni ahhoz, hogy, védőfelszerelés és egészségveszélyeztetés nélkül lehessen a permetezett növénnyel érintkezni. Jellemzően 0-8 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: kötelezően betartandó időtartam a permetezés és a betakarítás között. Jellemzően 0-60 nap. Figyelem! A 0 nap várakozási idő meghatározása is csak azt engedi, hogy a permetezést követő napon lehet munkálkodni és/vagy betakarítani a területen! 3) Hatásmechanizmus Bár a csomagoláson nem tüntetik fel a gyártók a szerek hatásmechanizmusát. Költséghatékonyság miatt érdemes tisztában lenni vele, hogy növényvédelmi szempontból rizikósabb időszakokban, pl. intenzív növekedésfejlődés, hosszabb időtartamú kockázatos meteorológia viszonyok, megbízhatóbb a drágább szerekkel történő permetezés. A szisztémikus vagy felszívódó szer hatóanyaga felszívódik a növényi szövetbe és bejutva a nedvkeringésbe, tartós hatását nem csak a felszívódás helyén, hanem annak szűkebb környezetében is kifejti. Így az új hajtások is kapnak átmeneti védelmet. A mélyhatású szer hatóanyaga is felszívódik a növényi szövetbe, de hatását tartósan csak a felszívódás 3
helyén fejti ki, ezért az új hajtások a következő permetezésig védelem nélkül fejlődnek. A kontakt szerek nem szívódnak fel, hatásukat csupán növények felszínén fejtik ki, ezért eső után a lemosódásuk mértékétől függően megszűnik vagy labilissá válik a növények védelmi potenciálja. 4) Gyakori kérdés, hogy mikor érdemes permetezni? A modern növényvédő szerek hatékonyságát a permetezést követő 2-4 óra múlva lehulló csapadék már nem befolyásolja. Ezentúl a naplemente utáni, vagy kora reggeli permetezés általában kedvezőbb. Vannak szerek, melyek 25 C0 fölött perzselnek, pl.. kéntartalmú szerek, tehát az erős napsütésben történő permetezést kerülni kell. Hasonló módon kerülni kell a szeles időben történő permetezést, mert nem csak nagyobb anyaghányaddal érhető el a megfelelő védelem, de sokkal nagyobb az elsodródás veszélye is. Gyomirtás esetén ez néhány napon belül látványosan is megmutatkozik, míg egyéb esetben, a kiskertekben csendes mérgezést okozhat, hiszen a szomszéd esetleg nem is tudja, hogy nem ehetné az érett gyümölcsét, mert az szennyeződött a szomszéd, pl. szőlőre szánt permetlevétől. 5) A permetlevek elő- és elkészítése A permetlevek általában növényvédő szerekből, egyéb, pl. tapadásfokozó, szerekből, lombtrágyából és vízből készülnek. Első fontos kérdés a víz megválasztása, kezelése. Általánosságban javasolt külső környezeti hőmérsékletű vizet felhasználni a permetlé készítésekor. Egyrészt hideg (15 C0-nál alacsonyabb hőmérsékletű) vízben nehezebben oldódnak a sók és az egyéb anyagok, másrészt a növény hőérzetének is kedvezőbb az állott víz használata. Fontos kérdés a víz keménysége is. Amennyiben nincs lehetőség gyűjtött esővíz felhasználásra, és kemény a víz, akkor javasolt azt 100 liternyi vízhez adagolt 4-6 dkg Trisóval lágyítani. Noha elméletileg 3 szernél többet 1 permetlé oldatba nem volna szabad bekeverni, általában, főleg intenzív növényfejlődési stádiumban ennél több szert tartalmaz a permetlé. Főleg költség- és időhatékonysági szempontok miatt, néha 5-6 szer is kerül időnként a permetlébe. Figyelembe kell venni, hogy amennyiben a permetlé koncentráció 5%-nál magasabb, akkor az oldott és csak részben oldott szerek kedvezőtlen egymásra hatása miatt csökken a permetezés hatékonysága. A jól összeállított permetlé csomómentes, leülepedésre kevésbé hajlamos. Ennek érdekében javasolt a bekeverést a por alakú szerekkel kezdeni, amit követ a folyékony halmazállapotú szerek hozzákeverése, s utoljára keverhető a permetlébe a lombtrágya. 4
Amennyiben 1 permetezőtartálynyi űrtartalomnál nagyobb mennyiségre van szükség. akkor javasolt a szükséges összes mennyiséget egy gyűjtőtartályban megkeverni. Természetesen minden szert külön-külön keverünk csomómentesre, és azután keverjük be a fent leírt sorrendben, a kezdetben csak vizet tartalmazó gyűjtőtartályba. A gyűjtőtartályból történő minden kivételezés előtt ajánlott felkeverni a permetlevet. Lemosószerek, pl. Agrokén, Tiosol, Bordóilé, stb., használatakor azonban szigorúan be kell tartani, hogy hozzájuk semmi más – sem növényvédő szer, sem egyéb adalékanyag) nem keverhető! 6) Óvó rendszabályok A növényvédelmi permetezés minden esetben veszélyes anyaggal történő speciális munkavégzés. Éppen ezért, főleg saját egészségének védelme érdekében, a hobbi kertész számára is kötelező védőfelszerelés optimális esetben a védőruha, a kesztyű, a kalap, a csizma, a légzésvédő és a szemüveg. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a permetezés előtt és után 8 órával tilos alkoholt fogyasztani! A permetező szerek méregtartalma és tűzveszélyessége miatt nem kell különösebben indokolni, hogy permetezés előkészítő fázisától a permetezést követő kötelező tisztálkodásig tilos étkezni és dohányozni. A növényvédő szereket az élelmiszerektől teljesen elkülönítve, kulccsal zárható helyen tároljuk. A permetszereket gyári csomagolásukban tároljuk, s különösen kerüljük bármilyen ital flakonjába történő áttöltését, későbbi tárolását. Számos végzetes baleset történt már ebből. A permetezést követő alapos mosás és öblítést követően, lehetőleg a szerekkel együtt kell tárolni minden a permetezés előkészítéséhez és végrehajtásához beavatott eszközt és gépet. 7)
Növényvédő szeres göngyöleg kezelése
Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. 8) Nyilatkozat Bár a jelen általános értelmű tájékoztatás jóhiszeműen, az aktuálisan rendelkezésünkre álló adatok és legjobb tudásunk szerint történt, az itt szereplő információkat azzal a feltétellel bocsátjuk
5
rendelkezésre, hogy semmilyen körülmények között nem vállalunk felelősséget olyan károkért, amelyek az itt szereplő információk használatából, vagy azokra való támaszkodásból keletkeztek.
6
