Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Természetvédelmi mérnöki szak 2012
Cavalier-Smith 8 országos rendszere I. Prokaryota - elősejtmagvasok birodalma 1. Eubacteria - eubaktériumok országa 2. Archebacteria - ősbaktériumok országa II. Eukaryota - valódi sejtmagvasok birodalma Archekaryota - őseukarióták világa 3. Archezoa - őseukarióták országa Metakaryota - valódi sejtmagvasok világa 4. Protozoa - egysejtűek országa 5. Plantae - növények országa 6. Chromista - növényszerűek országa 7. Fungi - gombák országa 8. Animalia - állatok országa
Nyálkagombák – Myxomycota (Mucilago) Protozoa Petespórás gombák – Omycota (Saprolegia, Plasmopara) Chromista
A valódi gombák (Fungi) törzsei Rajzóspórás gombák – Chytridiomycota Járomspórás moszatgombák – Zygomycota (Mucor, Empusa) Tömlősgombák - Ascomycota Bazídiumos gombák - Basidiomycota Fungi imperfecti - Deuteromycota
A tömlősgombák törzse - Ascomycota
• Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik • Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták lehetnek • A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák) • Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek tömlőszerű sporangiumokban (aszkuszokban), általában 8-asával keletkeznek
• Hifa: gombafonal • micélium: gombafonalak szövedéke •Jól fejlett, valódi micéliumuk van, a hifákat harántfalak osztják • A harántfalakon egyszerű pórusok vannak, a szomszédos sejtek citoplazmája érintkezik egymással • A póruson keresztül sejtszervek is helyet cserélhetnek
• A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése 1. Sarjadzással 2. Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok összeolvadása, sem meiózis.
1.
2.
A tömlősgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása (lásd a következő ábrát)
• • • • • • •
•
Egyedfejlődés: haploid spórából indul ki, melyből haploid micélium fejlődik (=vegetatív micélium). Ezeken ivaros folyamatok során ivarszervek képződnek: aszkogónium (oogónium)♀ és antherídium ♂ Az aszkogóniumok párzófonalat (trichogin) növesztenek az antheridiumok felé A hím jellegű sejtmagvak átjutnak az aszkogóniumba Általában nem történik meg rögtön a sejtmagok összeolvadása, hanem a magok párokba állnak és magpáros hifát hajtanak. A magpáros hifákból alakulnak ki a termőtestek. A termőtest felszínén vagy belsejében található a termőréteg (himénium), amely aszkuszokból és steril hifavégekből (parafízis) áll. Az aszkuszban összeolvad a sejtmagpár, ezt egy meiózis, majd egy mitózis követi, így alakul ki a 8 aszkospóra 8 sejtmagja.
aszkospóra haploid micélium trichogin
tömlő v. aszkusz
aszkogónium anteridium
meiózis mitózis kariogámia
magpáros hifa
himénium
A tömlősgombák egyedfejlődése
A horogképződés és az aszkusz kialakulása
A termőtest kialakulása
A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)
A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)
A tömlősgombák t. – Ascomycota rendszerezése A termőtestformák alapján -nincs termőtest: Őstömlősök o. - Hemyascomycetes -zárt termőtest: - kleisztotécium (1) Tömlőspenészek o. - Plectomycetes -nyitott: - apotécium: Csészegombák o. – Discomycetes tál v. csésze (2) Pezizales (Peziza) összetett apotécium (3) Helvellales (Gyromitra, Morchella) módosult apotécium (4) Tuberales (Tuber) - peritécium: palack alakú (5) Maggombák o. - Pyrenomycetes termőtestpárna (6) Sztómaüreges t.g. o. - Loculoascomycetes 1 2
5
6
3 4
A tömlősgombák termőtest típusai •A nagyméretű tömlősgombák termőtest típusa az ún. apotécium, amelynek nyitott, csészeszerű, belsejét aszkuszokból és parafízisekből álló termőréteg (himénium) béleli. •Legegyszerűbb típusa a csészegombáké (A) •A szarvasgombák termőteste módosult apotécium, a csészeforma begyűrődésével a termőréteg a termőtest belsejébe került (B) •Összetett apotéciuma van a kucsma- és papsapkagombáknak (C) •Az agancsgombánál a termőtest mikroszkopikus, de meddő hifákból álló nagyméretű termőtestpárna alakul ki. (D)
A tömlősgombák – Ascomycota rendszerezése Őstömlősök o.– Hemyascomycetes Őstömlősgombák r.– Endomycetales Dérgombák r. - Taphrinales (Taphrina) Tömlőspenészek o. – Plectomycetes Tömlőspenészek r. - Plectascales (Penicillium) Lisztharmatgombák r. - Erysiphales (Microspaera) Maggombák o. – Pyrenomycetes Maggombák r. - Pyrenomycetales (Nectria) Csészegombák o. – Discomycetes Rhytismatales r. (Rhytisma) Phacidiales r. (Lophodermium) Pezizales r. (Peziza) Helvellales r. (Gyromitra, Morchella) Tuberales r. (Tuber) Sztómaüreges tömlősgombák o. - Loculoascomycetes
2. o. Plectomycetes – Tömlőspenészek r. Plectascales – Tömlőspenészek r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
r. Plectascales – Tömlőspenészek Zöld nemespenész (sajtpenész) – Penicillium roqueforti
• Szaprobionta. • A rokfort sajt ízét, zamatát hozza létre.
• Ivaros szaporodása háttérbe szorul, konídiumokkal szaporodik.
• Konídiumtartója elágazik („ecsetpenészek”).
• A hifák soksejtűek. • Gyakori a termőtest: zárt
kleisztotéciumok rendezetlenül elhelyezkedő aszkuszokkal.
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
• Főleg fiatal fát, sarjhajtásokat támad • Lisztes bevonatot képez a levélen:
ez micéliumból és konídiumokból áll.
• A micélium a gazdanövény felületén
található, innen bocsát hausztóriumokat az epidermisz sejtjeibe.
• A megtámadott levél sárgul, nyurgul. • A termőtest zárt kleisztotécium, az
aszkuszok csokrosan helyezkednek el.
• A kleisztotéciumok a levél színén csoportosan
fordulnak elő, a függelékek villásan elágaznak.
• Tölgy, ritkábban szelídgesztenye és bükk fajokon • Elszaporodásának a meleg és nedves idő kedvez.
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
konídiumok
kleisztotécium csokrosan elhelyezkedő aszkuszokkal
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
A kleisztotéciumok függelékei villásan elágaznak
Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
4. o. Discomycetes - Csészegombák r. Pezizales r. Helvellales r. Tuberales
r. Pezizales - Csészegombák •Kis- vagy közepes termetűek •Termőtestük apotécium • Fedővel nyíló aszkuszok • Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak (piros, sárga, lila) • A spóraszórás aktív folyamat, amelyet a fény is segíthet, a termőtest akár susogó hangot is hallathat. • Szaprotrófok •Mérgezőek, ehetőek vagy fogyasztásra alkalmatlanok •Aleuria aurantia (=Peziza aurantia) – narancsvörös csészegomba
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia • • • • • • • •
2-6 cm átmérőjű termőtest Csésze formájú, legtöbbször szabálytalan alakú Széle hullámos, karéjos A külső felületén világos narancs, lisztes bevonatú Belső oldalon élénk narancs, sima Húsa törékeny Júniustól októberig Erdei utakon, farakások mentén, parkok talaján • Csoportos • Ehető
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia
r. Helvellales – Papsapkagomba-félék Morchella – Kucsmagomba nemzetség •Közepes vagy nagy termetűek •A süveg együregű, gömbölyű, kúpos vagy hengeres, felülete tekervényes, ráncolt vagy méhsejtszerű •A tönk hengeres, együregű •Húsuk kellemes ízű, illatú •Lomb- és fenyőerdőben, tavasszal megjelenő fajok • Szaprotrófok •Ehetőek, de nyersen allergiát okozhatnak Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta • A süveg 6-12 cm magas, együregű, gömbölyű, vagy ovális, többé-kevésbé tompán kúpos, sárgásbarna, később sötétedő • Felületén kiemelkedő bordák által határolt sokszögletű, méhsejtszerű bemélyedések vannak • A tönk 3-10 cm hosszú, lefelé kissé szélesedő, fehéres, piszkosfehér, együregű • Törékeny húsú • Márciustól májusig • Ligeterdőkben, lomberdőkben, jó vízellátottságú helyeken • Ehető, árusítható
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Gyromitra – Papsapkagomba nemzetség •Nagy termetűek •A süveg többüregű, ált. szabálytalan, egy vagy több csúcsú, agyvelőszerűen ráncolt, barázdált vagy redős •A tönk többüregű, zömök, hosszirányban barázdált •A hús törékeny, viaszszerű, merev •Lomb- és fenyőerdőben, egy faj kivételével, tavasszal megjelenő fajok • Szaprotrófok •Mérgezőek Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba – Gyromitra (Helvella) esculenta • • • • • • • • •
A süveg 3-10 cm magas, 2-5 cm átmérőjű, gyakran lebenyes Agyvelőszerűen ráncolt, széle szabálytalanul hullámos Közép barna, vörösesbarna A tönk 2-10 cm hosszú Belül szabálytalanul üreges, többüregű Fehéres, piszkosfehér színű A hús törékeny, viaszszerű Március végétől májusig Savanyú talajú fenyvesekben, talajon, fakorhadék közelében • Súlyosan mérgező, nyersen akár halálosan mérgező is lehet
Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba Gyromitra esculenta
A Morchella és a Gyromitra nemzetség termőtestének összehasonlítása - hosszmetszet
Morchella esculenta
Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba okozta mérgezés (Gyromitra-szindróma, monometil-hidrazin mérgezés) •Súlyos vesekárosodással és idegrendszeri tünetekkel jár. •A különböző toxintartalom miatt nem mindig okoz mérgezést. •Tünetei a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonlóan két fázisú lefolyást mutatnak. • A hosszú lappangási idő (6-12 óra, néha 2-26 óra) után először •gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás, hányás, hasmenés, fejfájás), •majd súlyosabb esetekben ezt követik a májkárosodások (kemény, nyomásérzékeny, megnagyobbodott máj, sárgaság), • melyekhez idegrendszeri tünetek (nyugtalanság, izgatottság, delírium stb.) is társulnak. • Két-három nap múlva a mérgezett a keringési rendszer összeomlása és a légzés leállása miatt elhalálozik.
• Hatóanyaga: giromitrin •Enzim inhibitor, mutagén, karcinogén •A toxintartalom függ a gomba korától, a termőhelytől és a szárítástól is •Szárítással vagy forrázással nem lehet a mérget eliminálni •A méreg akkumulálódik •Letális dózis 1-2 g egy felnőtt ember számára •Régen fogyasztották, néhány európai országban ma is árulják szárítva, csemegeként •Alkalmazott terápia a galócamérgezéshez hasonló, a máj regenerációjához B vitamint is adnak: •Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés •Előidéző fajok: redős papsapkagomba, vörösbarna papsapkagomba, egyéb papsapkagomba fajok
r. Tuberales – Szarvasgomba-félék ● Különleges, föld alatti termőtest ● Módosult apotéciumnak tekinthető ● Spórák száma redukálódik egyes esetekben ● Obligát mikorrhizás fajok ● Erdőkben, a föld felszíne alatt nőnek ● Ehetőek vagy étkezésre alkalmatlanok Tuber aestivum – nyári szarvasgomba
r. Tuberales – Szarvasgomba-félék
A Szarvasgomba-félék (Tuberales ) termőtest-típusai és kialakulásuk (C: Tuber aestivum)
Nyári szarvasgomba – Tuber aestivum • A termőtest föld alatt fejlődik. • 3-7 cm átmérőjű, szabálytalan, gumó. • Feketés, sötétbarna, kívül rücskös, kiemelkedő szemölcsökkel borított. • A termőréteg a termőtest belsejében van, az agyvelőszerű tekervényekben, a barna részén található. • Szaga jellegzetes, főtt kukoricára emlékeztető, édeskés. • Július-decemberben, meszes lomberdőkben. • Ehető, árusítható.
Nyári szarvasgomba– Tuber aestivum
Téli szarvasgomba – Tuber brumale
A bazídiumosgombák törzse– Basidiomycota
Bazídiumosgombák • A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumról kapták, ezekből alakulnak ki a spórák • Sejtfaluk fő anyaga a kitin • Gyakori a dikarionos állapot, álszövetes szerveződés • Szaprotrófok, paraziták vagy szimbionták • •
A hifák válaszfalakkal (szeptumokkal) tagoltak
pórussapka szeptum
A szeptumon található pórus csőszerűen megvastagodik, ezt egy sapkaszerű membránképlet (parenteszóma) zárja le: parentoszómás dolipórus alakul ki
dolium pórus
A bazídiumos gombák egyedfejlődése • A bazídiumok (speciális sporangium) a termőtest meghatározott részén a termőrétegben (himénium) alakulnak ki • Exogén lefűződéssel keletkező bazidiospórák
bazidiospóra
nyél (sterigma)
Basidiomycota: a csatképződés és a bazídium kialakulása
Ascomycota: a horogképződés és az aszkusz kialakulása
A bazídiumosgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása (lásd a következő ábrát) • A bazidiospórákból hifák alakulnak ki • A hifák végsejtjei összeolvadnak, de csak a sejtplazma olvad össze a sejtmagok nem egyesülnek (szomatogámia) • Így kialakul a két sejtmagot tartalmazó (magpáros, dikarionos) hifa • A hifa osztódásakor mindkét sejtmag egyszerre osztódik, a válaszfalak fölött egy dudor, ún. „csat” alakul ki • Környezeti és hormonális hatásokra megkezdődik a termőtestek fejlődése: a hifák párhuzamosan, sűrűn egymás mellé rendeződnek, álszövetet alkotnak. • A termőtesten kialakul a termőréteg (himénium), amely bazídiumokból és steril sejtekből (cisztidiumokból) áll. • A bazídiumban megtörténik a sejtmagok egyesülése (kariogámia) • Kialakul a zigóta, melynek sejtmagja meiózissal 4 sejtmagot hoz létre, ezek lesznek a bazidiospórák sejtmagjai. • A sejtmagok a 4 kesztyűujjszerű nyúlványba vándorolnak, kialakul a spórafal, majd lefűződnek a nyelükről (sterigmájukról).
bazidiospóra
bazídium szomatogámia meiózis zigóta
magpáros hifa kariogámia
csatképződés termőtest
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
1. Bazidiospóra 2. Haploid hifa 3. Magpáros hifa 4.-7. Csatképződés a magpáros hifákon 8. Bazídiumképzés Csatképződés
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
A bazídiumos gombák termőtestének felépítése A termőtestet felépítő hifák
A: generatív hifák, B: kötőhifák, C: vázhifák, D: tejhifák
A tráma típusa • A bazídiumokat viselő egysoros termőréteget, a himéniumot viselő váz a tráma. • Többnyire védetten helyezkedik el és nagy felületű • Zárt termőtest esetén annak belsejében helyezkedik el (pl.: pöfeteg) • Típusai: lemezes,
ráncos,
tüskés,
csöves,
sima.
A spórák morfológiája
• • • •
Szín Alak Spórafal mintázata KJ-os jódoldat reakciója (Melzer-reagens) (glikogén)
A spórák mintázata a: sima, b: pontozott, érdes, c: szemölcsös, d: tüskés, e: púpos, f: sima, izodiametrikus, g: hálózatos, h: szárnyas
A termőtest típusai a spórakeletkezés szerint 1. Himeniális termőtest – a spórák felszíni termőrétegben keletkeznek a. gimnokarp (nyitott): nincs burok, a termőréteg szabadon fejlődik b. hemiangiokarp (félig nyitott): van teljes burok (velum universale), a termőréteg ennek felszakadása után válik szabaddá
a.
b.
2. Gaszterális (zárt) termőtest – a bazídiumok a gömbszerű termőréteg közepét töltik ki a: angiokarp: a spórák egy szabályos nyíláson jutnak a szabadba b: kleisztokarp: a spórák a termőtest szétszakadása után szóródnak ki.
a.
b.
A termőtestek morfológiai típusai •Reszupinátus: aljzatra tapadó réteget, redőzetet képez (rezgőgomba). •Krusztotécium: kemény, fás, többnyire tönk nélküli, több évig él, évgyűrűszerűen gyarapodik (taplógombák). •Holotécium: felemelkedő, de nem kalapos; lehet bunkó (mozsárütőgomba), elágazó (korallgombák) vagy tölcsér alakú (rókagombák). A termőréteg a külső felszínt és az ágvégeket borítja. •Pilotécium: kalapra és tönkre különül, a termőréteg a kalap alján található, különböző szerkezetű trámán. Burokmaradványok boríthatják: • teljes burok (velum universale): bocskor és a kalap tetején pettyek • részleges burok (velum partiale): gallér és a kalapról lelógó fátyol vagy pókhálószerű függelék. •Gaszterotécium: a gömbszerű termőtestet kétrétegű burok (perídium) borítja, belsejét spóraképző (gleba)szövet tölti ki. Felnyílása változatos.
A termőtestek morfológiai típusai krusztotécium
holotécium
nyeles gaszterotécium reszupinátus
holotécium
pilotécium
gaszterotécium
A gombák termőtestének fő határozóbélyegei •A termőtest morfológiai bélyegei, színe, szaga (pl.: ánizsgomba), íze (galambgombák) •A termőtest alakja (pl.: korallgombák) •A burokmaradványok (általános és részleges) •Spóraszín •A kalap mérete: •Kistermetű: átmérője 5 cm-nél kisebb •Közepes: átmérője 6-12 cm •Nagy: átmérője 12 cm-nél nagyobb •Kalapbőr: nyálkás, nemezes, selymes, pikkelyes, szőrös, benőtten szálas, sima, ráncos, behasadozott, cafrangos •Kalapbőr színe: függhet a nedvességtől (higrofán), fénytől, sérüléstől
A gombák termőtestének fő határozóbélyegei •A kalaphús vastagságának aránya a lemezekhez képest •A hús jellegzetességei: rugalmas, merev, törékeny •A tejnedv színe •A tráma szerkezete: lemezes, csöves, tüskés, ráncos, sima •A lemezek érintkezése a tönkhöz, sűrűsége, színe, éle, leválaszthatósága Lemezállások
felkanyarodó
tönkhöz nőtt
ritkán álló
sűrűn álló
foggal lefutó
lefutó
elágazó váltakozó hosszúságú
A gombák kalapformái
A: gömbszerű, B: tojás alakú, C: félgömbös, D: domború, E: púpos, F: kiterülő, G: benyomott, H: felhajló, I: tölcséres, J: tölcséres púppal, K: begöngyölt szélű
A kalap felszíne
a: szálas-rostos, b: pikkelyes, c: pettyes, d: bordás szélű, e: behasadozó, f: fátyolos, cafrangos szélű, g: hullámosan karéjos szélű, h: aláhajló, begöngyölt szélű
A tönk határozóbélyegei •A tönk színe, alakja •Elszíneződése sérülésre •Mintázata: hálózatos, korpázott, stb. •Tömör vagy üreges •Rostos, merev vagy rugalmas • Burokmaradványok: gallér, bocskor, stb. •Gyökérszerű rhizomorfa a tönk alján
A tönk határozóbélyegei
a: hengeres-karcsú, b: felfelé vékonyodó, c: lefelé vékonyodó, d: hasas, e: gumós, peremes gumóval, f: oszlopszerű, zömök
A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota rendszerezése Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia) Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago) Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes
Teliomycetes – Rozsdagombák o.
Gabonarozsda – Puccinia graminis
• A micélium a gazdanövény belsejében • • • • •
él. Életciklusa több spóraalak szabályszerű egymásutánjából áll. Tavasszal-nyáron az uredospórák telepei rozsdafoltok formájában a levélen és a száron A tenyészidőszak vége felé bunkós, orsó alakú teleutospórák, következő évben bazídiumot hajtanak. A bazidiospórák a borbolya és mahónia (köztesgazdák) levelein spermogoniumokat és ecídiumokat hoznak létre. Az ecídiumokban fejlődő ecidiospórák pázsitfűféléket fertőznek. Gazdaváltó faj: búza, rozs, árpa és zab, pázsitfűfajok (főgazdák).
Gabonarozsda – Puccinia graminis
Teliomycetes – Rozsdagombák o.
ecidiospórák
uredospórák
teliospórák
Gabonarozsda – Puccinia graminis
Ustomycetes – Üszöggombák o.
Kukoricaüszög – Ustilago maydis
Kukoricaüszög – Ustilago maydis
• A kukoricán fordul elő,
legelterjedtebb betegsége.
• Szárán, levelén, virágzatában lévő duzzanatokat, ezüstszürke, majd megbarnuló hártya fedi.
• Ez szétfoszlik, és utat enged a sötétbarna spóratömegnek (üszögspóra, teliospóra).
• A spórák gömbösek, tojásdadok, halvány olajbarnák, finoman, de sűrűn tüskések.
• A fiatal telepek olajban kisütve jó
ízűek. A gomba micéliumából az illatszeripar számára mósusz-(illat-) alapanyagot állítanak elő .
A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota rendszerezése Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia) Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago) Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes Tagolt bazídiumú gombák alo. - Phragmobasidiomycetidae Kocsonyagomba-alkatúak r. – Tremellales (Tremella) . Fülgomba-alkatúak r. – Auriculariales (Auricularia) Tagolatlan bazídiumú gombák alo. - Holobazidiomycetidae
Phragmobazidiomycetidae
Holobazidiomycetidae
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r. - Hosszirányban osztott bazídium - Horogszerű konídium képződik - Reszupinátus, kocsonyás termőtest jellemző, fehér vagy élénk - Szaprotrófok, faanyagon nőnek
Tremella mesenterica – Aranyos rezgőgomba
Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica • A termőtest fiatalon agyvelőszerű, öregedve szabálytalanul lebenyessé válik, 2-9 cm x 1-3 cm vastag; a ráncok felszíne sima; színe sápadt aranysárga, ritkábban áttetszően fehér, kocsonyás, szabálytalan alakú, redős, varrszerű, változatos • A himénium a felső felületen található, a bazídium osztott. • Húsa puha, zselészerű, íze és szaga nem jellegzetes • Lombos fák tuskóján, lehullott ágain viszonylag gyakran, egész évben találkozhatunk vele, de különösen a nedves időjárás esetén gyakori • Nem ehető.
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. Auriculariales – Fülgomba-alkatúak r. • • •
o
Szaprotrófok vagy paraziták A szaprotrófok termőteste porcos, fülszerű Osztott bazídiumuk van (haránt)
Auricularia auricula-judae – Júdásfüle-gomba
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae • A termőtest 2-6 cm átmérőjű, fül vagy kagyló formájú. • Külső oldala vörösesbarnás, szőrös, nemezes, ráncos, belső oldala csillogó, ráncos, redős. • Húsa vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú. • A termőréteg a termőtest belső oldalán található. • Szagtalan, nincs különösebb íze. • Áprilistól-októberig, lombos fák elhalt ágain. • Ehető, gyógyhatású (véralvadást gátló).
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Auriculariales – Fülgomba-alkatúak
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Auriculariales – Fülgomba-alkatúak
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r. Ramariaceae – Korallgombafélék cs.
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga korallgomba – Ramaria flava • Termőteste korallszerűen elágazó, 12-16 cm magas, 5-20 cm átmérőjű. • Az ágak töve világossárga csúcsa citromsárga színű, rövid tönkszerű alapja fehér. • Ágai hengeresek, többnyire felállók, 2-3 tompa csúcsban végződnek, idősebb korban okkerszínűek lehetnek. • Húsa merev, törékeny, szagtalan, fiatalon kellemes, később kesernyés ízű lehet. • Júniustól októberig. • Savanyú talajú lombés fenyőerdők talaján. • Fiatalon ehető, az idősebb példányokat ajánlott leforrázni és az ágvégeket levágni, mert hasmenést okozhatnak.
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r. Hydnaceae – Gerebengombafélék cs.
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum • A kalap 5-15 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó, széle eleinte kissé begöngyölt, majd szabálytalanul hullámos, felülete sima, okkersárgás. • A termőréteg a tönkre kissé lefut, törékeny, sárgásfehér tüskékből áll. • A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, tömör, gyakran oldalt álló, felülete sima, színe sárgásfehér. • Húsa vastag, merev, törékeny, fehéres sárga, fiatalon jóízű, később kesernyés. • Júliustól novemberig. • Savanyú talajú lombés fenyőerdőkben nő. • Ehető, árusítható.
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Az ún. xilofág gombák képesek a faanyagot elbontani, az erdők anyagkörforgalmában fontos szerepük van Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és cellulóza egyszerre bomlik el, főleg keményfák jellemzője, a megmaradó korhadék fehér színű (pl.: lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló) Barna(vörös)korhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a barnásvörös lignin megmarad, mert a gombának nincs lignináz enzime. Főleg a puhafák jellemzője, a faanyag kockaszerű darabokra repedezik (pl.: sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba)
lepketapló
sárga gévagomba
pisztricgomba
Poriales – Tapló-alkatúak r. Fistulinaceae – Májgombafélék cs.
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica • A termőtest egyéves, legtöbbször egyedüli, oldalt álló. • A kalap puha, rostos, nedvdús, sérüléskor vöröses nedvet ereszt, később gumiszerű. • Átmérője 30 cm-ig, változó alakú. • Színe kezdetben rózsaszínes, majd sötétedő, barnás. • A pórusok halvány sárgásak. • Fakultatív sebparazita, vöröskorhasztó. • Júniustól októberig. • Tölgyeken, gesztenyén és bükkön. • A fiatal termőtest ehető.
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor • A termőtest egyéves, oldalasan álló, legtöbbször sok kalapból, zsindelyesen összetett. • Szívós, merevedő állagú. • A kalap 5-8 cm, felül bársonyos tapintású. Körkörösen sávozott, sötétebb és világosabb csíkok váltják egymást. • Színe nagyon változatos. • A termőréteg nagyon szűk pórusú, fehér, majd sárgás. • Kozmopolita, szaprotróf. • Általános, főleg lombos fákon, egész évben. Baktericid vegyületet termel.
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák
Nyírtapló – Piptoporus betulinus
•
Nyírtapló – Piptoporus betulinus Termőteste egyéves, párnaszerű, domború, hullámos szélű, félkör vagy vese alakú, vastag, rövid nyéllel.
• Felül sima, fehéres, majd zsemlebarna középbarna, szélein fehéres.
• A csövek a vastag kalaphúshoz képest
rövidek, a pórusok finomak, fehérek, az éretten könnyen elválaszthatók a húsról.
• Húsa húsos-szívós, lédús, nehéz,
megszáradva parafaszerűen könnyű és porhanyós-morzsalékos.
• Mindenütt gyakori, monofág. • Sebparazita, vöröskorhadást okoz. • Magas lég- és fanedvességet igényel. • Fiatalon ehető (?), idősen keserű.
r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum • A termőtest egyéves, tönkre és kalapra különülő. • A kalap kb. 10 cm átmérőjű, a tönk általában oldalt álló. • A kalap kerekded, legyező alakú, felületén lakkszerű réteggel, körkörösen barázdált. • Általában vörösesbarna, a fiatal részeken narancsos, fehéres színű. • A tönk a kalaphoz hasonló színű. • A pórusok aprók, halvány krém színűek. • Kozmopolita, szaprotróf, fakultatív sebparazita. Fehérkorhasztó. • Leginkább tölgyeken, júniustól októberig.
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
r. Poriales – Tapló alkatúak
A pecsétviaszgomba koleszterinszint-csökkentő, gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő és májvédő. Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák
Bükkfatapló Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius • A termőtest évelő, általában egyedülálló. • A kalap akár 50 cm átmérőjű, jellegzetes pata alakú, körkörösen barázdált, sávos. • Kemény kéreg borítja, fehéres szürkétől a mogyoróbarnáig, szélén okkeres. • A pórusok aprók, a csövek fehéresek. • Sebparazita, de később az elpusztult fán tovább él. Fehérkorhasztó. • Csak az akácosokból hiányzik, kivételesen fenyőn is előfordul. • A „tapló”: vérzéscsillapító, antibiotikum termelő, tömítés, kalap készíthető belőle.
r. Poriales – Tapló alkatúak
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
r. Poriales – Tapló alkatúak
Bükkfatapló Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici • Ivaros és ivartalan termőtest is van. • Az ivartalan többéves, általában odú körül helyezkedik el, gumókból álló. • Fiatalon sárga, később sötétbarna, fakeménységű. • Az ivaros termőtest az odú felső részén található, egyéves. • Az odú körül megduzzad a törzs, és gyakran nyálkafolyás tapasztalható. • Fehérkorhasztó, kiodvasítja a fát. • Elsősorban csertölgyön. Fagyrepedéseken és ágcsonkokon keresztül fertőz.
Poriales – Tapló alkatúak r.
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
Poriales – Tapló-alkatúak r. Poriaceae – Taplógombák cs.
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum • A termőtest évelő, nagyon változatos alakú, egyedüli vagy több kalapból álló. • A kalap 30 cm átmérőjű, félkörös, egyenetlen, körkörösen árkolt. Kemény, sárgásbarna, sötétebb barna, a növekedő részek fehéresek. • A pórusok fehéresek, majd barnásak lesznek. • Sebparazita, fehérkorhadást okoz, a meggyengült fa könnyen kidől. • Rendszerint gyökereken, tuskókon jelenik meg, a fa kivágása, ill. pusztulása után, főleg tűlevelű ültetvényekben.
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
r. Poriales – Tapló alkatúak
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
r. Poriales – Tapló alkatúak
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
r. Poriales – Tapló alkatúak cs. Polyporaceae – Taplófélék családja
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus • A termőtest akár 50 cm átmérőjű. • A tönk oldalt ered, 10 cm körüli, a bázisánál fekete. • A kalap kiterülő, tölcséresedő, a széle hullámos. • Az alapszíne sárgás, okkeres, barna pikkelyes. A pikkelyek koncentrikus körökben helyezkednek el. • A termőréteg pórusos, a pórusok gyakran megnyúltak. • Májustól októberig. • Lombos fák törzsén (dió, eperfa), tuskókon. • Csak a fiatal gomba ehető.
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Cantharellales – Rókagomba-alkatúak cs. Cantharellaceae – Rókagombafélék
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius • A kalap 3-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodó, széle eleinte begöngyölt, majd hullámossá válik, élénksárga, világossárga, később kifakulhat. • A termőréteg a tönkre mélyen lefutó, ráncos vagy lemezszerűen erezett, sokszor villásan elágazó, világossárga. • A tönk 3-8 cm hosszú, tömör, lefelé keskenyedő, a kalapnál kissé világosabb színű. • Húsa vastag, tömör, fehéres, a kalapbőr alatt világossárga, gyümölcsillatú, jóízű. • Júniustól novemberig. • Savanyú talajú lombés fenyőerdőkben nő. • Ehető, árusítható.
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba Cantharellus cibarius