Növényi életformák és stratégiák - az ember rendszerez voltából adódik - lehet séget ad csoportok felállítására - a csoportok sajátságai alapján azok megjelenésére ill. tulajdonságaira becslést tehetünk
• A Raunkiaer-féle életformák - alap megfigyelés: hasonló környezeti feltételek mellett kinézetében igen hasonló növényzet alakul ki, habár a vegetációt alkotó fajok nem azonosak - Egyszer példa az eltér földrészek trópusi es erd i, vagy a mediterrán partokon kialakuló bozótos
- Raunkiaer (dán kutató) gondolkodott el a kérdésen – hogyan hasonlíthatók össze hasonló, de mégis nagyon különböz közösségek - Raunkiaer-féle „life forms” rendszerét alkotta meg, amelyben a növényi alkat ökológiai szignifikanciája alapján osztályozott
- alap meglátása: a növény legsérülékenyebb része a merisztéma - A rendszer felépítése: hogyan védik meg a különféle környezeti széls ségekt l a növények rügyeiket
A Raunkiaer-féle életformák: 1. Phanerophyta: fásszárúak, áttelel szerveik magasan a talaj felett vannak (fák és cserjék) 2. Chamaephyta: áttelel szerveik kevéssel a talaj felett (10-30cm), szár fásodott vagy nincs, áttelel hajtás kúszó vagy párnás 3. Hemikryptophyta: az áttelel szervek közvetlen a talaj felszínén vagy közvetlen alatta vannak (t rózsa, t sarj, földbeni hajtás), legtöbb lágyszárú ilyen
4. Kryptophyta: az áttelel szervek a talajban vannak (hydato ill. helophytak, geophytak) 5. Hemiterophyta: kétévesek, áttelelnek, de a második év végén elhalnak, csak magvuk marad 6. Therophyta: egyévesek, egy év alatt csíráznak majd magvat érlelnek és lepusztulnak 7. Epiphyta: fán él növények
• Alkalmazása (életforma spektrumok) • spektrumok
• Növények ökológiai igényeinek jellemzése - szubjektív, tapasztalati alapon kidolgozott rendszer - a növények tulajdonságait jellemzi - szubjektivitása ellenére az adott növényre vonatkozó értékek és a természetbeli értékek között sokszor korreláció áll fenn
- A számok a fajok realizált niche-t jellemzik, azaz ahol a faj a természetben el fordul - Az értékek nem univerzálisak csak ott érvényesek, ahol kidolgozásra kerültek - Európa virágos és kriptogám fajaira kidogozott rendszer az Ellenberg-rendszer - Magyarországon a Zólyomi Bálint-féle TWR rendszert alkalmazzuk - A skálák ordinálisak
• A Zólyomi-féle TWR rendszer és haszna - T értékek: a h klímát jellemzik 0 = nem jellemz , 1 = tundra, 2 = erd s tundra, 3 = tajga, 4 = t - és lomblevel elegyes erd k, 5 = lomberd , 6 = szubmediterrán lomberd , 7 = mediterrán örökzöld erd
- W: vízháztartás 0 = extrém száraz, 1 = igen száraz, 2 = száraz, 3 = mérsékelten száraz, 4 = mérsékelten üde, 5 = üde, 6 = mérsékelten nedves, 7 = nedves, 8 = mérsékelten vizes, 9 = vizes, 10 = igen vizes, 11 = vízi - R: talajreakció 1 = savanyú, 2 = gyengén savanyú, 3 = közel semleges, 4 = enyhén meszes, 5 = bázikus, 0 = nem jellemz
Példa a TWR értékek hasznosítására
- az eltér szimbólumokkal jelölt társulások a talajreakció (R) és vízháztartás értékek (W) alkotta térben jól elválnak egymástól
- a talaj tényleges pH-ja és a talajreakció értékek között igen szoros korreláció áll fenn
- egy társulásban ötven év alatt végbement változás ábrázolása a nitrogénháztartás (N) és fényigény (L) alkotta térben
• Természetvédelmi kategóriák - a fajok jelemezhet ek vele, természetesség szerint - Szintén szubjektív beosztás és megítélés
Természetvédelmi kategóriák (Simon 1988) I. -
Természetes állapotokra utaló fajok unikális (U) Fokozottan védett (KV) Védett (V) Társulásalkotó (E) Kísér (K) Pionír (TP)
II. Degradációra utaló fajok -
zavarást r (TZ) Adventív (A) Gazdasági növények (G) Gyomfajok (GY)
• C-S-R stratégia rendszer (Grime 1977) (az eredeti cikk pdf formátumban letölthet ) - A növények küls környezeti hatásra adott válasza alapján képzett csoportokat - A növényi biomassza termel dését gátló két tényez k két nagy kategóriába foghatók össze: stressz és diszturbancia
- stressz: a környezet olyan hatása, amely a növényi produkciót valami módon gátolja (fény, tápanyag, toxinok, nehézfém etc.) - diszturbancia: a környezet olyan hatása, amely a növényi produkciót gátolja annak teljes vagy részleges elpusztítása révén (szél, herbivórok, patogének, ember, t z, kiszáradás, talajerózió)
- A növényeknek ezen két küls limitáló tényez vel kell megküzdeniük így a növényi stratégiák az ezekre adott válaszokként evolválódtak, alakultak ki Stressz intenzitása alacsony Diszturbancia intenzitása
magas
alacsony kompetitor
stressz toleráns
magas
nincs életképes stratégia
ruderális
- A széls séges stratégiák jellemz i 1. Kompetitorok (C): - morfológiai jellemz k: magasra növ , hosszú élet s r levélzettel, er s laterális kiterjedés, gyorsnövés ek, levél ill. virágprodukció is periodikus, kis reproduktív befektetés (ével lágyszárúak, bokrok, fák) - morfogenetikai válasz: gyors (gyökér ill. levél felület) - azaz a megszerzett hely ill. energia megtartására törekednek
2. Stressz toleráns fajok (S): - morfológiai jellemz k: levél általába vékonyka, leveleik sokáig élnek, közel örökzöldek, virágzás nincs évszakhoz kötve, kevés magot hoznak (zuzmók, bokrok, fák) - Morfogenetikai válasz: lassú és alig észrevehet , lassú növekedés, - Adott él helyet ha elfoglalták azt nagyon sanyarú körülmények között is megtartják
3. Ruderálisok (R): - morfológiai jellemz k: viszonylag kisebb termet ek, változó levélalak, gyorsnövés ek, levelek rövid élet ek, leveleket a legnagyobb produktivitás esetén hozzák, hasonlóan a virágzás is a kedvez periódus végén következik be, sok magot hoznak - morfogenetikai válasz: gyors magprodukció - periodikusan kedvez él helyekhez alkalmazkodott fajok, magok formájában élnek túl (egyéves lágyszárúak)
A Grime-féle háromszög Diszturbancia intenzitása Kompetició intenzitása
Stressz intenzitása
- Tiszta stratégiák csak a legritkábban találhatók - Általában a növények többsége un. másodlagos stratégiákba sorolható, ezek a következ k: - C-S - C-R - S-R - C-S-R
• Az egyes taxonómiai csoportok illetve életformák helye a háromszögben egyéves lágyszárúak
fák és bokrok
kétéves lágyszárúak
zuzmók
ével lágyszárúak
mohák
• A CSR rendszer és a szukcesszió - az egyre magasabban található görbék egyre produktívabb él helyek szukcesszióját mutatják (S1,S2,S3) - a körök az adott szukcessziós stádiumban termelt növényi biomassza mennyiségével arányosak - a fajok stratégiáinak egymásra következése a szukcesszió során jósolható - magas produktivitás mellett a stratégiák sorrendje: ruderáliskompetitor, kompetitor ill CSR, majd stressztoleránsok - igen alacsony produktivitású él helyen: ruderális, stressztoleráns-ruderális, majd stressztoleráns
