Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. „A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és a költségvetésre” c. tanulmány eredményeinek ismertetése Szakmai konferencia a Költségvetési Tanács számára készített háttértanulmányok bemutatására Budapest, 2014. szeptember 30.
Főbb kutatási szempontok • Növekedési pólusok beazonosítása, kapcsolatrendszerük feltárása. • Regionális gazdasági erőviszonyok átrendeződése: – piaci pozíciók változása. – Működőtőke áramlások változása. – Nemzetközi fizetési pozíciók változása.
• Nemzetközi folyamatok hatása a magyar export regionális és áruszerkezetére. • Külkereskedelmi teljesítmény hatása a magyar gazdaság növekedésére és a költségvetés helyzetére.
Növekedési pólusok feltárása • Növekedési pólusnak azt a gazdaságot tekintjük, amely – Rendelkezik önálló növekedési potenciállal és – képes növekedési impulzust generálni más, földrajzilag távol eső helyeken. • A globalizált, a transznacionális vállalatok által átszőtt világgazdaságban mély interdependenciák uralkodnak, nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett, monopolhelyzetben lévő növekedési pólusról. • Az egy termelési láncba tartozó, ám földrajzilag egymástól jelentős távolságra elhelyezkedő vállalatok egymás közötti transznacionális kereskedelme megosztja a növekedési potenciált a résztvevő nemzetek között. • Így nem tud kialakulni egy olyan regionális növekedési pólus, amely egyedülálló lenne a világgazdaságban.
Globalizált növekedési pólus
Növekedési pólusok feltárása eredmények • A világgazdaság alapvetően három növekedési pólusra tagolódik: Kína, Japán-Korea, EU15-USA. • Kína és az USA jelentik azt az erőt, amely leginkább képes a globális folyamatok befolyásolására. • Az EU15 belső problémái miatt csak korlátozott mértékben képes hatást gyakorolni más, EU-n kívüli országok növekedésére. • Az EU15 és az USA mellett Kína az egyetlen olyan ország, amelynek hozzájárulása a globális növekedéshez folyamatosan emelkedik, megtörve ezzel az előbbi kettő korábbi vezető pozícióját. • A Távol-Keleten Japán és Korea is képes a globális erőviszonyok alakítására, ám ez – méretük miatt – csak korlátozottan lehetséges.
Regionális gazdasági erőviszonyok átrendeződése • A növekedési pólusok vizsgálatának egy másik vetülete a nemzetközi versenyképesség, az egyes régiók vagy országok világpiaci export pozícióinak alakulása. • 2001-2012 közötti időszak: világexport több, mint 3szorosára nő. • Világpiaci exportból való részesedés alapján mért piaci pozíciók átalakultak. • Kína előretörése a legmarkánsabb változás: 6. helyről az elsőre került. • Három korábbi exportnagyhatalom együttes piaci részesedése csökkent. • A feltörekvő országok együttes piaci pozíciója a fejlett országok rovására nő.
2012-ben Kína exportpiaci részesedése alig volt kisebb, mint az USA-é 2001-ben Fontosabb exportőrök világpiaci részesedésének alakulása Forrás: UN Comtrade 12,0 10,0 8,0
2001
6,0
2005
4,0
2009
2,0
2012
Egyesült Királyság
Oroszország
Olaszország
Dél-Korea
Hollandia
Franciaország
Japán
Németország
USA
0,0
Kína
világpiaci export %-ában
14,0
A piaci átrendeződés legnagyobb nyertese Kína, egyik legnagyobb vesztese az USA Exportpiaci részarányok változása 2001-2012 között
8
Forrás: UN COMTRADE, http://comtrade.un.org/pb/WorldTables.aspx?y=2012
4 2 0 -2
Egyesült Királyság
Olaszország
Oroszország
Dél-Korea
Hollandia
Franciaország
Japán
Németország
USA
-4 Kína
%pontban
6
0,00 Dél-afrikai…
Banglades
Magyarország
Irán
Indonézia
Kolumbia
Románia
Pakisztán
Szlovákia
Csehország
Törökország
Kazahsztán
Lengyelország
6,00
Vietnam
Nigéria
Dél-Korea
7,00
Oroszország
Kína
%pont
Kína piaci pozíciója 7 százalékponttal emelkedett 2001-2012 között Piaci pozíciók változása 2001-2012 között Forrás: UN Comtrade
5,00
4,00
3,00
2,00
1,00
Csökkenő regionális koncentráció a világexportban
A válság hatására megtorpant a működőtőke export bővülése A működő-tőke kiáramlás alakulása 2001-2012 között 1800000
1400000
1200000
Fejlődő országok
1200000
Fejlett országok
Fejlett országok EU-n kívüli volt szocialista országok
1000000
800000 600000 400000 200000
1000000
EU-n kívüli volt szocialista országok
800000
600000 400000 200000
0
Forrás: UNCTAD
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
0 2002
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: UNCTAD
2001
folyó millió USD
1600000
1400000
Fejlődő országok
millió USD, folyó áron
2000000
Működő-tőke beáramlás alakulása 2001-2012 között
A 10 legnagyobb működőtőke exportőrre jut a teljes működőtőke export több mint fele Legnagyobb működő-tőke importőrök (2012)
A világ legnagyobb működő-tőke exportőrei (2012) 300000
folyó millió USD
folyóáron, millió USD
350000 250000
200000 150000 100000 50000 0
Forrás: UNCTAD
180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0
Forrás: UNCTAD
Nemzetközi folyamatok hatása a magyar export regionális és áruszerkezetére 2007-2013 Forrás: az alapadatok az http://www.intracen.org adatbázisból származnak
A magyar export változatlanul Európacentrikus, változás Ázsia javára, Európa rovására A magyar export és a világimport értékének szerkezete földrészek szerint Összes magyar export és világimport USD-ben=100% 100 89,8
89,2
86,8
90 80 70 60 50
Európa (% is) Ázsia (% is) Afrika Amerika (% is) Ausztrália és Óceánia 43,2
42,0
37,6 35,5
40 26,2
30
28,7
30,4 22,4
21,7
20 10
4,0 5,7
6,3
2001
2007
3,0
7,4 3,8
0 2013
Magyar export
2001
2007 Világimport
2012
A magyar exportban az EU28 súlya csökkent, de 2013-ban is 78% A magyar export USD-értékének megoszlása az EU tagországai, valamint a nem tagországok között (összes export=100%) 100%
A export USD-értékének változása a 2007 évi export bázisán (folyó ár, 2007. évi export=100%)
140 14,9
19,3
20,1
19,6
21,4
22,4
22,5
22,4
135 130
80%
125 120
60%
115 40%
85,1
80,7
110 79,9
80,4
78,6
77,6
77,5
77,6
105 100
20%
0% 2003
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 EU tagországok
Nem EU tagországok
95
EU tagországok
90
Nem EU tagországok
85
Export összesen
80 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Az EU28-ba irányuló export 70%-a régi, 30%-a új tagországokba került 2013-ban (2003-ban 87:13) A 10 legfontosabb EU tagország a magyar kiszállítás (intra-export) számára Országok a részesedés csökkenő sorrendjében; részesedés a magyar intra-exportból, %-ban 2003 1
Németország
2
%
2007
%
2011
%*
33,4
25,9
9,5
Olaszország
6,9
Románia
7,8
Románia
7,8
Románia
7,3
5,7
3
Olaszország
6,8
Franciaország
5,9
Szlovákia
7,5
Szlovákia
7,6
Ausztria
7,2
5,6
4
Franciaország
6,8
Ausztria
5,6
Ausztria
7,3
Ausztria
7,5
Szlovákia
6,8
5,3
5
Egyesült Királyság
5,4
Egyesült Királyság
5,6
Olaszország
6,4
Olaszország
6,0
Olaszország
6,2
4,8
6
Hollandia
4,8
Románia
5,5
Franciaország
6,0
Franciaország
6,0
Franciaország
5,8
4,5
7
Svédország
3,8
Szlovákia
5,2
Egyesült Királyság
5,9
Egyesült Királyság
5,4
Egyesült Királyság
5,1
4,0
8
Spanyolország
3,2
Lengyelország
5,2
Lengyelország
5,0
Csehország
5,0
Lengyelország
5,0
3,9
9
Románia
3,0
Csehország
4,7
Csehország
4,8
Lengyelország
4,9
Csehország
4,9
3,8
10
Belgium
2,7
Spanyolország
3,9
Spanyolország
3,4
Hollandia
3,5
Hollandia
3,7
2,8
85,3
66,3
85,8
Németország
%
Ausztria
86,0
32,2
2013
35,2
83,6
Németország
%
Németország
85,9
31,9
2012
39,9
TOP10 összesen
Németország
%
•Részesedés az összes magyar exportból Megjegyzés: színes alapon azok az országok szerepelnek, amelyek a táblázatban szereplő 5 év mindegyikében a TOP10-ben voltak.
Az EU-n kívüli exportban csaknem 190 partnerország, de az export 70%-a 10-be irányul A 10 legfontosabb partnerország az EU-n kívülre irányuló magyar export számára Országok a részesedés csökkenő sorrendjében; részesedés a magyar extra-exportból %-ban 2003
%
2007
%
2011
%
2012
%
2013
%
%*
Oroszország
14,2
Oroszország
14,0
3,1
9,1
USA
10,6
USA
11,7
2,6
Ukrajna
9,1
Ukrajna
9,9
Ukrajna
11,1
2,4
7,5
EA Emirátusok
7,8
Kína
7,8
Kína
7,9
1,7
Szerbia
6,4
Törökország
7,5
Szerbia
6,9
Törökország
7,6
1,7
4,7
Svájc
5,8
Kína
6,8
Törökország
6,7
Szerbia
7,0
1,5
Törökország
4,5
Kína
5,5
Szerbia
6,2
EA Emirátusok
5,1
EA Emirátusok
4,3
0,9
8
Bosznia-Hercegovina
4,5
EA Emirátusok
2,9
Svájc
4,0
Svájc
4,2
Svájc
4,2
0,9
9
Kína
2,8
Japán
2,2
Dél-Afrika
3,4
Dél-Afrika
3,4
Mexikó
2,2
0,5
Norvégia
1,7
Dél-Afrika
2,2
Szingapúr
3,4
Japán
2,5
Japán
2,1
0,5
72,0
15,8
1
USA
21,1
Oroszország
16,2
Oroszország
2
Oroszország
10,2
USA
12,1
USA
3
Svájc
8,7
Ukrajna
10,0
4
EA Emirátusok
7,2
Törökország
5
Ukrajna
6,9
6
Japán
7
10
TOP10
72,4
70,8
14,3
71,6
71,3
*: részesedés a teljes magyar exportból 2013-ban Megjegyzés: színes alapon azok az országok szerepelnek, amelyek a táblázatban szereplő 5 év mindegyikében a TOP10-ben voltak.
A szomszédos országok fontos, növekvő súlyú, kiemelt figyelmet érdemlő piacok A magyar export a szomszédos országokba és összesen, valamint a szomszédok összes importja, 2007=100% Szomszédok összes importja Magyar export szomszédoknak Magyar export összesen
160 150 140 130
A magyar export részesedése a szomszédos országok USD importjából, %
9
8,4
139,3
8,0
2007
7,6
8
7,0
2013
6,7
7 6,0 6
6,4
5,4
5,1
5
120
114,3 4
110
3,6
3,3
3,8
4,2 3,4 3,0
3 2,6
100
103,9
90
2 1
80
2010
2011
2012
2013
Ukrajna
Szerbia
Összes szomszéd
2009
Szlovénia
2008
Szlovákia
2007
Románia
Ausztria
60
Horvátország
0
70
A magyar export árustruktúrája fő vonásait tekintve korszerű és viszonylag stabil Az EU csatlakozás előtt - és azóta is - ugyanaz a három gépipari árucsoport rendelkezik kiemelkedő, 50-60% közötti részesedéssel: o Elektromos gépek, berendezések, elektronikus készülékek
és alkatrészeik (HS85) o Gépek és mechanikus berendezések és részeik, kazánok, nukleáris reaktorok (HS84) o Járművek és alkatrészeik, sínhez kötött kivételével (HS87)
Az exportált termékek TEÁOR besorolása szerint 12 ágazat részesedése volt az export USD értékéből 2%-nál magasabb 2013-ban A legnagyobb exporttal rendelkező ágazatok részesedése az összes exportból (ágazatok exportja a termékek TEÁOR besorolása alapján) 29 Közúti jármű gyártása
19,9
19,0
18,2
26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
26,9
27 Villamos berendezés gyártása
10,0
8,9
28 Gép, gépi berendezés gyártása
8,2
8,1
20 Vegyi anyag, termék gyártása
6,0
4,8
10 Élelmiszergyártás
5,8
4,2
22 Gumi-, műanyag termék gyártása
3,1
21 Gyógyszergyártás
3,2
01 Növényt., állatt., vadg.
3,1
25 Fémfeldolgozási termék gyártása
2,4
24 Fémalapanyag gyártása
3,0
19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
2,4
0
4,6 4,5
2013
2008
3,2 2,4 2,4
2,4
5
10
15
20
25
részesedés sz exportból, összes export=100%
30
A legfontosabb ágazatok USD exportja 33%os csökkenés és 48%-os növekedés között változott 2008-2013-ban (az összes USD export 0,2%-kal csökkent)
A legnagyobb exporttal rendelkező ágazatok USD exportjának emelkedése 2008 és 2013 között (ágazatok sorrendje az export értéke szerint csökkenő) 29 Közúti jármű gyártása
104,7
26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
67,5
27 Villamos berendezés gyártása
111,5
28 Gép, gépi berendezés gyártása
101,5
20 Vegyi anyag, termék gyártása
124,5
10 Élelmiszergyártás
137,7
22 Gumi-, műanyag termék gyártása
148,0
21 Gyógyszergyártás
141,7
01 Növény, állat, vad
100,3
25 Fémfeldolgozási termék gyártása
100,0
24 Fémalapanyag gyártása
80,6
19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
101,0
0
50
100
150
USD-export értékindexe 2013-ban, 2008=100%
200
Az exportot a magas exportértékkel rendelkező, átlagnál dinamikusabb ágazatok húzhatják Rövid és középtávon ilyen ágazatok lehetnek: o közúti járműgyártás (TEÁOR29), o villamos berendezés gyártása (TEÁOR 27), o élelmiszergyártás (TEÁOR10), o vegyi anyagok és termékek gyártása (TEÁOR 20), o gumi-, műanyag termék gyártása (TEÁOR 22) és a o gyógyszergyártás (TEÁOR 21).
A külkereskedelmi teljesítmény hatása a magyar gazdaság növekedésére • Az elmúlt években Magyarországon az áru- és szolgáltatáskülkereskedelem nemzetgazdasági súlya és a külkereskedelmi egyenlegnek a gazdaság összteljesítményéhez való hozzájárulása egyaránt számottevően emelkedett. • 2012-ben és 2013-ban Magyarország érte el az EUtagországok közül a harmadik legnagyobb külkereskedelmi többletet a GDP arányában (7,4, illetve 8%). • Az elmúlt években a pozitív külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság ne zsugorodjon még nagyobb mértékben. • A GDP-arányos nettó külföldi kötelezettség-állomány csökkenése is jórészt a külkereskedelem növekvő aktívumához kötődik.
A külkereskedelmi teljesítmény hatása a magyar gazdaság növekedésére • Az export az elmúlt több mint egy évtizedben töretlenül növekvő szerepet játszott a feldolgozó ipar értékesítésében. • Az export súlyának növekedése részben a belföldi felhasználás gyengeségével volt magyarázható. • Az export részaránya a külföldi tulajdonú vállalatok értékesítésében különösen magas. • Kedvező tendencia,hogy az elmúlt 12 évben a hazai tulajdonú feldolgozó ipari vállalatok értékesítésében is határozottan emelkedett a kivitel részaránya.
A külkereskedelmi teljesítmény hatása a magyar gazdaság növekedésére • Probléma, hogy az export gyors növekedése nem tükröződik sem a versenyszféra, sem ezen belül a feldolgozó ipar foglalkoztatási adataiban. • Ez arra mutat rá, hogy noha az export fontos, a magyar gazdaság húzóerejét jelentő szegmenst képez, a válság ideje alatt nem tudta kompenzálni a belföldi felhasználás növekedésének hiányát.
Köszönöm a figyelmet!
www.kopint-tarki.hu
