Költségvetési Tanács Titkársága Magyar Közgazdasági Társaság 2016. október 20.
NÖVEKEDÉSI KÉPESSÉGÜNK ÉS A REJTETT GAZDASÁG (2016)
Dr. Belyó Pál
1
Forrás: Schneider 2015
2
3
Változó részarány…. A 90-es évek közepére Magyarországon a rejtett gazdaság részaránya a bruttó hazai termék 25-30%-át tette ki. Bár 2007-2008 körül ez az arány már 18-20 %-ra csökkent, de a pénzügyi válság alatt és követően újra a GDP 25%-át tehetik ki az e körbe sorolható tevékenységek, és így nagyságrendjük jelenleg elértheti a 8-9000 milliárd Ft összeget. Ennek ugyan mintegy harmada szerepel a GDP hivatalos értékében, de ennek az összegnek sincs egyértelműen adóbevételt jelentő vonzata.
4
A 2010-es évek elején….
mintegy 1 millió ember dolgozott minimálbérért; de közülük 800 ezren többet kerestek mint amennyit bevallanak, a vállalatok csak a „becsült” TÁSA kétharmadát fizették be; a foglalkoztatottak – az önfoglalkoztató lehetőségek és a kényszerű alacsony bérezés miatt – még a jelentősen lecsökkent SzJA alapján elképzelhető adóösszegnek csupán háromnegyedét adózták. további becslések szerint 500 ezren feketén, bejelentés nélkül dolgoztak.
5
A rejtett gazdaságban keletkező jövedelmeknek két különösen nagy csoportja
a foglalkoztatás eltitkolása és
az adózási és vámrendszer kijátszása.
A becslések szerint ma már akár több ezermilliárd forintra tehetők az eltitkolt adó- és járulék összegek. Kialakulhatnak olyan tipikusabb formák, módszerek, technikai eljárások, amelyeket a gazdaság szereplői annak érdekében alkalmaznak, hogy vállalkozói és munkavállalói jövedelmeiket maximalizálni, ugyanakkor az ezeket terhelő adó-, társadalombiztosítási és egyéb kötelezettségeiket minimalizálni tudják.
10
Mi a nagyobb ?
a rejtett gazdaságban keletkező vállalkozói-egyéni haszon, vagy pedig az elmaradt állami-társadalmi bevételekből származó kár?
A rejtett gazdaság szereplői mérlegelik, hogy…. o mekkora a rejtett tevékenységük költsége és haszna egy legális gazdálkodáshoz képest, és azt is, hogy o a legális eszközökkel végrehajtott expanzió és hatékonyságjavulás hozadéka mekkora az adózás alóli kivonás hozadékához képest.
11
A rejtett gazdaság nagyságának meghatározása Sokféle módszert dolgoztak ki a rejtett gazdaság méretének megismerése. Legáltalánosabban közvetlen és (a rejtett gazdaság folyamatait próbálják mérni)
közvetett mérési eljárásokat különböztetnek meg. (a rejtett gazdaság működésének hatásait mérik, és ebből következtetnek a rejtett tevékenységek méreteire )
14
A becslési eljárások:
ADATBÁZISOKBÓL végzett becslések
Legális jövedelmi adatok és ténylegesen a fogyasztáshoz kapcsolható jövedelmi adatok összevetése Munkaügyi adatbázisokban a jogsértések aránya Tényleges adóbevételek és az elvárható adóbevételek számítása
A vállalati megkérdezésekből származó becslés A lakosság körében végzett megkérdezésekből származó becslés
15
A munkabér-, jövedelemeltitkolás becslése vegyes adatbázisok alapján
A módszer a NAV összevont adóalapja (az adóhatóság felé bevallott teljes éves jövedelem) és az állami transzferek (nyugdíj, GYED, GYES, családi pótlék, táppénz, segélyek) összege. Ez tekinthető legális jövedelemnek. A kistérségi fogyasztási adatokkal (az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás, személygépkocsi ellátottság, járművek életkora, kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya) pedig megbecsülhető a tényleges jövedelmi szint. Emellett az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó, munkanélküliségi ráta, egy főre jutó iparűzési adó alapján a helyi vállalkozások által megtermelt jövedelemmel való kapcsolat alapján is becsülhetők a lakossági jövedelmek. A kistérségekre a rejtett jövedelmeket a hivatalos és becsült tényleges jövedelem különbsége alapján lehetett meghatározni. (A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságés Vállalkozáskutató Intézete kistérségi szinten megbecsülte még 2010-re a lakossági jövedelemeltitkolás arányát megyei szinten is)
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai
Jól használhatók a munkaügyi adatbázisok. Így pl. a Nemzeti Munkaügyi Hivatal ellenőrzései során az összes illegálisvagy feketefoglalkoztatást jelentő jogsértés 2014 elején 13 százalék volt. Az összes feketén foglalkoztatott 34 százalékát építőipari tevékenységet végző cégnél találták, 5 százalék jutott a mezőgazdasági ágazatra, míg a feldolgozóipari ágazatokra összesen 9 százalék.
A rejtett gazdaság becslése adónemenként
Becslési lehetőség van az Áfa adatok alapján is. Magyarországon az Európai Bizottság szerint 2011-ben a GDP arányosan 3,7 százalék volt az Áfa-hiány. Feltételezve, hogy az arány 2015-ben is hasonló lehetett…… így a 2015 évi Áfa-hiány 1200 milliárd forint, ami igen magas szám a költségvetési hiányhoz viszonyítva. Természetesen az áfa-hiány becslésére a NAV által feltárt adóhiány is megfelelő. A feltárt adókülönbözet kb. 80 százaléka tekinthető Áfa-csalásnak, ezért egyszerűen kiszámítható az adóhiány és ez alapján megadható a GDP-ben kifejezett aránya is, ami 5-7 százalék lehet.
A rejtett gazdaság súlyának, kialakult konkrét formáinak egyértelmű meghatározója az állami pénzügyi politika, ezen belül is az adózási- és társadalom-politika.
A feketegazdaság jellemzőit meghatározó vizsgálatok eredményei alapján több tényezőcsoport mutat egyértelmű kapcsolatot a rejtett gazdaság alakulásával, nevezetesen:
a vállalkozások és a magánszemélyek közvetlen adóterhei, az adóterhek változásának tendenciái, a gazdaság állami szabályozásának (a beavatkozásnak) a mértéke, az adózási morál színvonala.
19
A lakosság részvétele a rejtett gazdaságban
20
A lakosság véleménye Negatív következmény nélküli részvétel aránya a rejtett gazdaságban 100% 90%
26%
RÉSZT venne
80% 70% 60% 50% 40%
66%
NEM venne részt
30% 20% 10% 0%
8%
Nem t udja/Nem válaszolt
21
A lakosság véleménye Az informális kapcsolatrendszer fontossága ma Magyarországon 1 0 0 %
NAGYON fontos
9 0 %
8 0 % 4 2 %
7 0 %
6 0 %
5 0 %
FONT OS
2 2 %
4 0 %
3 0 %
2 3 %
ÁT LAGOSAN ÉRDEKES
2 0 %
1 0 %
NEM fontos
3 %
3 %
0 %
Nem tudja
7 %
EGYÁLT ALÁN
nem fontos
22
A lakosság véleménye az adórendszerről nem válaszol 2% nem tudja 17%
megfelelő 11%
nem megfelelő 70%
23
A lakosság tudomása az un. fekete munkavégzésről Be nem jelentett alkalmi munkavégzés nem tudja 13%
igen 16%
A minimálbéren bejelentett foglalkoztatás nem tudja 5% igen 45%
nem 71%
nem 50%
24
A vállalkozások és a rejtett gazdaság
25
25%
Egyéb
csalás
3%
kapcsolatos
Jövedéki adóval
3%
Fantomcégek
visszaélések
4%
Közbeszerzési
kenőpénzek
4%
Korrupció,
5%
munka
7%
engedély nélküli
Képesítés,
visszaélések
10%
kapcsolatos
Bérezéssel
szolgáltatás
30%
Számlák nélküli
foglalkoztatás
40%
Fekete
A rejtett gazdaság egyes formáinak aránya (a vállalkozások véleménye szerint)
45%
39%
35%
28% 23%
20%
15%
3%
0%
26
15%
Egyéb
5%
Nincs rá állami szándék
7%
Jelenlegi adórendszer túl komplikált, nem elég életszerű
10%
A korrupció miatt
12%
A gazdasági morál, normák miatt; hiányzik az akarat,
12%
Szükséges rossz, nem lehet kiküszöbölni, így működik a világ
15%
Kicsi a büntetés, nem elég erősek a szankciók, gyenge a
A jelenlegi helyzet, törvények, gazdasági
25%
Az adók, járulékok, bérek miatt mindig újratermelődik
A rejtett gazdaság fennmaradásának fontosabb okai (a vállalkozások szerint)
30%
24%
20% 15%
10% 5% 2%
0%
27
A je le nlegi adóre ndszer minősítése az ország és a vállalatok érde ke i alapján Egyáltalán nem megfelelő 19%
Nem megfelelő 40%
Jobbára megfelelő 11%
Elfogadható 30%
28
A „versenyszabályozás” törvényi előírásainak érvényesülése
Nem t udja 10%
T eljes mértékben megfelelő 2%
T öbbnyire érvényesülnek 11%
Egyáltalán nem 8%
T öbbnyire nem 32%
Közepes mért ékben 37%
29
A bércsökkentéssel kapcsolatos „módszerek” aránya Munkaviszony helyett vállalkozói 21% Minimálbér 49% Próbaidő 13%
Részmunkaidő 17% 30
Ha nem lenne rejtett gazdaság az Önök nyeresége nőne vagy csökkenne? Nem tudja 10%
Csökkenne 8%
Nőne 36%
Nem változna 46%
31
A fekete gazdaság elleni küzdelemről ….
32
A SZŰRKEGAZDASÁG FEHÉRÍTÉSE ÉRDEKÉBEN TETT FŐBB INTÉZKEDÉSEK TERÜLETEI
Adóintézkedések Pénzügyi eljárások Munkaügyi szabályozás Gazdasági szabályozás Adminisztratív intézkedések
33
A rejtett gazdaság visszaszorítására tett javaslatok feltehetően az alábbiakban segíthetik a gazdaságpolitikát:
A készpénzállomány csökkentése Az adó- és járulékrendszer általános reformja Áfa csökkentés Szigorúbb ellenőrzés, új ellenőrzési, adminisztrációs módszerek Új szervezeti megoldások Transzparencia növelése Új és meglévő adatbázisok összehangolása, használata A szakmai szervezetek szerepének növelése Külföldi jó gyakorlatok átvétele, nemzetközi együttműködés Az adómorál erősítése, fogyasztói tudatformálás
Felhasznált források:
Schneider, F.: Size and Development of the Shadow Economy of 31 European and 5 other OECD Countries from 2003 to 2015: Different Developments. 2015 Murai, B. - Ritzlné Kazimir, I.: A nem megfigyelt gazdaság mérésének lehetőségei. Statisztikai Szemle, 2011., 89. évfolyam 5. szám, 502-521. o. Agrárgazdasági Kutatóintézet: Rejtett gazdaság a magyarországi élelmiszertermelésben, Budapest, 2014. 144 p. Belyó (2002.): „A lakosság és a rejtett gazdaság” ISBN 963 215 563 7 Ecostat, Időszaki Közleménye XVIII. sz., Budapest, 2002. december, 86 p Belyó (2007.): „A rejtett gazdaság a lakosság és a vállalkozások körében” ISBN 978-963-235-110-0 ISNN 1419-4309 Ecostat, Időszaki Közleménye XXVI. sz., Budapest, 2007. május 92 p Csomós Balázs - Kreiszné Hudák Emese: A rejtett gazdaság mértékének csökkentése Magyarországon, MNB (Portfolio.hu oldalon 2015. október 29-én)
36
Köszönöm a figyelmet…
