Növekedés válságban
Halpern László
MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.
Válságok Gazdaságpolitika Növekedés
2
Válságok Adósság bank valuta 2008 Fejlett vs felzárkózók/KKE Termelés adósság hitel folyó fizetési mérleg
Kibocsátási rés
(tényleges és potenciális növekedés különbsége, %)
Forrás: Gourinchas, P-O, and M Obstfeld (2012): Stories of the Twentieth Century for the Twenty-First, American Economic Journal: Macroeconomics 4(1) 226-65.
4
Bruttó államadósság/GDP (százalék)
Forrás: Gourinchas, P-O, and M Obstfeld (2012): Stories of the Twentieth Century for the Twenty-First, American Economic Journal: Macroeconomics 4(1) 226-65.
5
Folyó fizetési mérleg (GDP százalékában)
Forrás: Gourinchas, P-O, and M Obstfeld (2012): Stories of the Twentieth Century for the Twenty-First, American Economic Journal: Macroeconomics 4(1) 226-65.
6
Belföldi hitel
Forrás: Gourinchas, P-O, and M Obstfeld (2012): Stories of the Twentieth Century for the Twenty-First, American Economic Journal: Macroeconomics 4(1) 226-65.
7
Közép-kelet Európa és a felzárkózó országok összehasonlítása Kibocsátási rés
Belföldi hitel
Folyó fizetési mérleg
Rövid távú adósság
Forrás: Gourinchas, P-O, and M Obstfeld (2012): Stories of the Twentieth Century for the Twenty-First, American Economic Journal: Macroeconomics 4(1) 226-65.
8
Gazdaságpolitika Költségvetési megszorítás Adósság Középtávú költségvetési konszolidáció
Költségvetési megszorítás • Mikor túlzott? – Görögország vs Írország és Spanyolország;
• Mindenki megszorít? • Érvek: – Közgazdaságtani; – Piaci/finanszírozási; – Politikai (gazdaságtani).
10
Közgazdaságtani érvek 1) a) b) c)
2) 3)
a) b) c)
A tényleges és a potenciális növekedés közötti különbség nagy
A válság csökkentette a potenciális növekedést (a rés mértéke nehezen számszerűsíthető); A monetáris politika nem igazán hatékony – nulla közeli kamat, mennyiségi lazítás ellenére; Az alacsony termelékenység a visszafogott kereslet és a negatív kínálati sokk következménye;
A költségvetési multiplikátor válság idején nagyobb – a költségvetési megszorítás hatása így nagyobb; Hiszterézis hatások léphetnek fel: Munkapiacon – megnő a hosszú távú munkanélküliek aránya, tudásuk értéktelenedik; Tőkeállomány veszít értékéből; Innovatív vállalkozások sem jutnak hitelhez.
11
Piaci/finanszírozási érvek 1) (Irracionális) piacok jelentős felárat követelnek meg – annak ellenére, hogy lazítani kell és a kormány hiteles → adósságválság; 2) A magas államadósság → költségvetési multiplikátor csökken (de attól még magas maradhat); 3) Többlet-megszorítás → alacsonyabb növekedés → kormány hitelességvesztés → a szándékolttal ellentétes hatás.
12
Politikai (gazdaságtani) érvek 1) Költségvetési megszorítás lazítása → hitelesség-vesztés: ha szigorúan betartja, amit eltervezett; ha népszerű intézkedéseket vezet be;
Könnyű a népszerűtlen intézkedéseket a következő kormányra hagyni;
2) Lazítani kell, ha a gazdasági adatok ezt teszik szükségessé; 3) Anticiklikus költségvetési politika kell! 13
Adósság • Fenntartható állam-/külső adósság – Államadósság vs magánadósság; – Eladósodottság és növekedés: • Nincs optimális szint; • Nincs küszöbérték;
• Implicit(/jövőbeni) adósság – Magánnyugdíj – állami nyugdíj;
• Adósságszabályok – Szabályalapú vs eseti értékelés 14
Középtávú költségvetési konszolidáció 1) 2) 3) 4) 5)
Jelentős költségvetési hiány és növekvő adósságráta szükségessé teszi; Konszenzus: kiadáscsökkentés hatékonyabb, mint az adóemelés – nincs elméleti/empirikus megalapozása; Keresletösztönzés hatékony (Keynes) vs. költségvetési ösztönzés soha nem hatékony (költségvetési neoliberalizmus); Milyen kiadásokat és hogyan csökkentenek; Két példa a növekedést előmozdító anticiklikus kiadásra: innováció és oktatás. 15
Növekedés
A GDP összetevőinek hozzájárulása növekedéséhez és a nettó export aránya (százalék) 12.5 10.0 7.5 5.0 2.5 0.0 -2.5 -5.0 -7.5 2005
2006
GDP növekedés
2007 fogyasztás
2008
2009
felhalmozás
2010 Nettó export
2011
2012
NX/GDP 17
2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2 2012Q3 2012Q4 2013Q1 2013Q2
Német export, import és magyar-német export (2005=1)
1.7
1.6
1.5
1.4
1.3
1.2
1.1
1
0.9
Német export Magyar-német export Német import 18
A DUIHK Befektetői Hangulat Indexe (BHI) és a magyar bruttó hazai termék alakulása
19
Exportvezérelt növekedés • Felzárkózási modell?
– Kína vs Németország;
• EU – makro egyensúlytalansági eljárás – Aszimmetrikus; – Konvergencia-modell;
• Fenntartható-e a pozitív (növekvő) nettó export/GDP arány? – Háztartás, vállalat, állam együttesen (növekvően) nettó megtakarító; – (Növekvő) hitelnyújtás külföldre;
• Exportálók versenyképessége
– folyamatosan megújuló termékválaszték; – versenyképes ár; – beruházás és innováció. 20
Mikor lesz itt növekedés? 1) A válság nem egyformán és nem egyszerre hat a vállalatokra; 2) A mekkora – kiadáscsökkentés, támogatás, stb. – helyett/mellett a mit és a hogyan! 3) Kedvező befektetői környezet → beruházás → növekedés; 4) Innováció (K+F) termelékenység-növekedés; 5) Versenyképesség kedvező és kiszámítható – makro-, szabályozási (jogi/intézményi, közgazdasági és politikai) – környezet. 21
