FaM s#
M ih A y
n#tH^áp# P^ysnc# Féá##f S K a k a ^ á rsa k í
á y g l# r g yg yg y Q é la ^ b a s S a ^ r n
yimtér Őy^rgy 3 y a ^ @ té # í
a ^ g á iy i - , 3 ^ 4 r 3 # ía a y Fá^.
K A F Í. L S
aA p# yt é s
D a k ^ m # & t is ít lg
S tn d & é
K#4 yg$$r# 8 é##^ f#y#xls^a i^gga a mniiy
g á ő é & g g k y .áíe#e I# t v á a
&gé3t#Fy
'
Railó
Jénapet .kivánek* Taa itthon vaiaKi? N a l M § van
it t h o n .
T# SA # k
&8&V&3
l# & n ,
a to m
f& y & ts íiá *
h é l^ , e ia #
a v n ín c n . a n e t e a e fé e y n é p é á ^
&&á.é aaarev##
a & g j a v i t n í'Á Í$ e ^ ü -A ^ ^ f r g . ^ & i & d í r k é p $ ta á t# & é $ v ő it
t# t
k ^ M i
d a & ^ d e ^ e K & e t,
. ^ i - n á i A í v a ^ y t é n y le g
e ik á p z a ié ^ k ^
aaat
gMA.c g; e c e k r ő f ^
i t t
va
a a ^ it & a t *
n n e a a á ig á jk k i
a k á r R & s íl. $ y é i§
^ -0 # # ^ $
ő$g
X ^ n
a # rt
# 3 n .% -e t
a S .^ S ^ a ,; - .^ t
ééa
r A V A .. - ^ #
s a a lé # it *
V '.- r t ,
k e z ű d é i v -M t a z é #
^
Á A á P ^ & i^ ^ s *
a n ta ts m .
J& J
Zé ^ # *
4e te t
n & á jr a
i. iK $ n .
C $-^k8is,Aá*
h a ra g a é ja a .
^ e rS 4 k
e ^ - t n A l^ k
A
a
té ^ ^ á n
-í# & é n $
^ e k
e s & a a ia & t
4A k.w e k a g á n a k a a a a m * t n t a i egy
k is b a b a ,
de
a a é rt
A S é rt $ a t ify e n
a # $ i$ g
*?@ s# ék AMíifaaaA,# a i ^ 0 ^-3^#
#é?
Jé
^ ííy
# ,k R i H j# Í4 V a a
- :^ & a #
á ie ^ a é i ^ a a y k !
ir d kŐ 8ké 33é a ^
a#-^ a
Y #g4a 4k ie m d .
ő.'^ars. g y -^ a ^ .4a *
$ M ÍA í, fa ^
a lá b k
M
g& e t e k b # k*
i^ e a
jdggéa e^ak é# agy M w i t .
g ^ íY ss Aaatííb-#
r a p § l a e a d á r.
gye^ e
és Kezdaa a
^giáírtt 4
ag=& a e a é r i f
e s ia ő ia á a íR
a
ak&^#
#ayoka íaiíMj;Syt & fé rg e
S-^&d HdJLyaa
f^ á C H
fw ia i
m.í?.Jd a ^ a .t3yá .& 6+ ű-.-eye^iaa
H nt^pt't.^
a ő *fa % ?+
a
^
* í^ < *
k -e ^ t k e í í
te
a i va ía ^ :#
p a M w r^ #
#g,y p é r
F& a k& a & .
a ^ y e ? # 0^ $
n ia e a
á&3k*-<&& a ía ^ y a íia k '#
ő^,y
n#g-
J# g ^
A fásyg# 8A&
h ^ i.v é s # k ^
fa
n^ep
iM.^íS^-#3.w
^ea ek*
A gy gAi###
-?^a a
Q _!--.^ fJÁ '!Í k á p # k # t
3ét n á ^ ^ ,
de n^a a yea !
e p e ke t
v á r j ^ 3., A^aa ée^^ea. k i
ie g y # n
n -^ ^ ye n
Ayt^ek##. ő á i v # B M ^ l v é t e i . y
%&i3C. &
F & .é & ^ k v ^ ;.,/ tín k #
g 4 :-# tl# g ^ e # t í3 # iy ^ # $ k é p e t.
k iv á r n i*
?3i* k ő i
űA,;;. &4.#
^ ;;* ^
n ^ -.B -s n a & #
^-gy
^ a ia A lR i,
4^
e i, a a
n in a ia a t^
a k é í*§
^tgy
jé n & y e t
J ő á M ig ^
k é ^ - é l # s .M ^
n a .^ a & n a é p . ^ v é a a i ía m ^ á t , v n a # ^
ő $ ía á i& i#
@g,t ^8%$&
v n é t% ^ e l v i l
.pékért*
áA a.kt* Ant
a ^ ,# i- e k # k y é l a # $ p f é & v ^ p éa a ré id k , áa.*
&Aaa
ae^
a g y e re k e k #
tia tS M ^ a
ká
k # & z !A í.
,á^ A i , @
Na
fa g u a k M íp n i#
n ^ a
Ide t-#ssék szrv^. i ^ . i d á l i á i . Tőé t e e ^ k
r^ y . W#éj- m a ^ #1# J^ A A T*
***
Á.<3Í*
N é ^ í a r van it t #
^sA €#ÍÁ <.
M O Aee.
t# p ő f
*i#^íá
& . k ie a a á é r .
.y v é it s agy
a iéjzé.#^#
3 $ ^ a # é í.
d^gÉ##^, wa# & a # #a $
##;y
^ gáazéi
3ly€íá -íwa^'^-98?^ ié # .^&s* Cáaá i t t #A aagát. yeaaíyá^ #& a íé ? t
á^salygé# fia #
M've&Aíéi. #&y M ^ A i -agy M á í^ y e & a i'ia ^
a a j F a jt# M iy a s# & , a
Kgy ha ^&y M .#sá t .^ac#^ sé&&i*. A& & gy#y$SW
ka , &é^ isá.a -vidáAd4y i# a&!íd vMMna, $ fiá í& :vggy$& v M ^
a#É:
# v a lé *
^.'Á&hí^k d.&a'M a-^ ű&^#
...^ va,^, 4& ^'a&íáiíva # iő
gát F!í.^sh#s;.j J-, a , ^ A^c^r viíí<$#a6 íéa&#A
H#w#aA#x$#k
.mit
anáyt* í-.^yMyy #$y a&#rkat$ i# n # .U * - ,^ '^ a^^cm a Agy Í&-, MA-
^a^é& ^&^yam r a jt a , &&&* 9agy
&iéca ?aá s s
naj--,m, i t t a íá r-#, :8 & ii # éa A&& ^^apfíA #.i.-íR:^
# & t ő&##w.$'t#& a i, $ne a# s#ifé
M ja é , a#^% tio ^ a y z s ty í a r t , és aé3. i i ##% áaj^$ miaő e ^ a a t*. i"'i-3ada& i s -^ rA -a ^ té s. M p$ y a í^ 4 , ^ VAdn^A dOi^áadéé- ^é,^^' AS ÍMi a. ^ y€-r# ^ k v&i:^A-a# dí*Ak ügy .ü#gy^ íz , jé w#J:ae.* A&y#.c mg;. & -g&ját# éz #.ikéá.yátüA. a^gy@&6YáM, v^i^€í
^
.Mápvt# .A^a.&
ya&M a.& én a
u^y le g ye k
é& Ki&gg'&aaJai&a^, 4s:<*.i
^aa. : n táy,y
K .%axbk.JfS* g^iS.
^
F iy y t t a á
&a. f#3Lait.§##^
i jeié&
h á t,
a^gy
ag
^ * ik
ay.y ygy rí# n & y é t y M A -é a t M í d á i t A ' , . ,
^9t
z& y y ^ "** í.-M st s^lo a A l, dv
i& ,
í^ y t # &
m i., a á ^ c ##$.yt-:a**
M & wyA&a. &ARt^oF anarT .y^, * ygay##aA# f y lz g r & t í A ^anty a# ah&At t * yé^^d a*$ ggaagíjén, &o#y nA6y#sa^e w#gya&§ A# §#$.g. va.^$^ iK . r-e
$ @ # h ,^ á ía y ^sg
i^ g y ^ a k#p&n í-'^ ő F i# M #$## ,a ,
AM íM 'ti,
M.éá$-!Mm? aA.é t N#
y$^és&&ta.a .A&év&i
& a ikr ^ ná^,ik^c? yé^mn? WAMaé.^ $ yaIAséá.raa#
Sa já t?
&*,aé a & iiy& A v& lé& htgn, #naéí
#^yasaaM* T@naés#a^#a^$. íj.a ő it iáé&&aaL# Őaak
á t M ayt*.
ásak fáaéaiahhaa^ &kar #gy
giyaaa&h.-akn^néh iá é ^ s ^ í,. hegy í^ t
'
ye év#^ Vágyak va^„ M ^#&k h3&ei$-.^# Ba /^íy#^gsa& őa*F@6aá M tM m ^.át a#énwkőpaa%/X^#el ve # k ia sé hg^&a Ma# a&fgg; hej# s#§^lt,y^ég &y^, aQ&§a&3#$* a^-giehe^R * .%3^t jó ^ h á vá$A & á^ágm-ájáé# ;-x##8 s# á&énas&kaié.^. # e# ha a n Atya!. ^ fa j^ s t# 6=;gn€a# sk&^y # A h a v n g y fe g .e k
$#a#Áh a íiv $ -
ia a g , Xná*éjOt fé íé ^ a ncn, # í& ^
g in é m g #
^ h e g y ő Í& # p a * íÍő B # a a $ # # ín t *
M&nh M ty á íA jé n ^ tg y
# v á iM é ,
g e g ^ s#
aaefu. n h -^ # é n . y ^ g in t
^ s& ,
Na ae#t
a sa . f ő g , a a r í l . y , a & ^
&#a
:&& & h k ^
.a^gyaK
^ & já t
Jo g Fa
F# & á M & #
hegy ig # n , heet áénah - gy moaoAyt*.Na l^y^a. #a& €-^óg^a fá sk é n t né# M , tá B y x sa i kApaa v a ié , ^#&nyí aőéa w ít #xen a. &ép#&? 1^ . 1^ éves v # it? ig e n , ^káec h í $& .eihaM éai# épp a z# s a& %%?.& garaKta& &á AaggAA^el* gn^&#í ^&c t,* * A .i^ .i.'j,. ^ a# ah^#í^ hép§ aaihey aenyas&ansg v e iu a a # caak i#v#ááék ahahá&$ & é# e&'^k ^ .y a ^ ..taM hs *va.^.yak# M-y A -a t 3én, * é& R á é rt w t té it iá g konéyeé? Agá^t w é té h í@ , haazárné, a^rt ahantnA, Aáíg aaggesyképpea M ,.yac# cs&k n^,y s ia t M a y , a# -?At á^aya ^ s& í^ a n k je Iá t 1 AAgáé, j'^^-aaggan^fn .^, ate#^ nea iyelé a#i^ya síy a & & &g^aa^#o&..-4 y*.íhM^, ^ n t ^&né, ^éaAm#n,áA p#yaa&S 'y a ié , p&í.'-na#é y^Aáo^ aea ne..g náp#é Még ^#i$é n s vaA a a € ^ ? sn s& # n y t á ^ g x x a a M n x n ^ ^ y ^ s a ^ -g ^ g y x g y R R y ^ n x a a a g a K R k .
k&gaenM
$$
s # l,y e a ^
h.3n&á., é& éa. mna. ^-a.t'éít&$ he^* aá^k##
M M 't &#sig.nm #uM&# aéHt
a&aw pay'HSg&ynM.#a ^sn& M §3.í, ?##cé&, M v 3 s.^ ^ y#y#T^é, w , JéA&p#é M,Víáne&. Hagy v#A? !í$8g9n..:n sgép#..., an^y Mnmháé he^t& 3, #.& jég ím^é pénn í# gel% a$. g#h$ vg3,í^é, Sa másé n$^@.aci t.^ hr&g#§ a. kgvea^eaét # r? $ í a ké$ kég # $i #eeAl. & y^véash #gy 18s& 4*# s öggggha^bazáő* Ig#a* í#ág*$ ágy á.hegy vn'&, jé , n--iáháh#i e.ávH.&# 3.# ^tg anx ^ ilk é p g
y&&# saántéá!.
,k^&aaaeapká á ejöá , ig e n , d$ya& haj# héyéa# éA^őMíM-t &ávááa#á:§-
va , k is a a jna nt nép, a#&Ah.. van# Í# A €tg íg&&* íg íisw i#.&x kéan?
H á t ía a s t g a a g o s t v z n . ; A á M n n # st K á y e A
á ^ á yé & a n v o M #
Ha # n a n # g y i k , a n á s ii^
#<#
3 & a ^ .s .
L s s a e t i vggy aailtRb* ssiaAiJsk? P a r i i é * ^ á íá a á d Á ,
t$ y té # á a d .
^
0,„. r a
^
#V€b
J #
ág
ié a v ?
.- - +
m
A ^ t A Fő a á A w$.l...a
^
v a l w t *iásaittas& ^ J t á t m t
" ^ a s
a
^
S A d t Á á##a#Aépan & k é F d t á w a é .
n
a J é p # n '^-.A-
y^
#é.. s $
Áa;#a*
j é&* ^ d# g&yp^
e s^ § # ,
RggySS&t^y W & .F A a s s é ^
a#a é & ,
Micsoda aaep. Xí vga i&jt# aésd
jd * !'Áé^, ő#& i # .ha&y
##giss#raé?
í 4 . . yíf Vf,
/a?
irodalmi ferga 6 6 M a y v doáu^entuiafilíHáaz
Zolnay Pál vázl tából Irta! Vérte&sy HA^ior D ram aturg! &-gugéa I s t ^ B Operator! Ragályi Blesár ű^ártásveaető! & M i a r 3yőrgy Rendezői ^oimay Pál
T e e h a ik a *
ré g z b e n
s z in a a ,
rip o rta ^ ya g
r^ z M a
fe x e t e - fe h é r ly ir a x s ir ő z o t t
<* 3, .
Emberi csontkoponya.
Hea hogszu ideig saarad a képen, csak addig, asig elborzadnak egy kissé, amíg konstatáljuk a száj-üreget, a szemúregeket, az arc a homlok dudorait, az tán egy szakavatott kéz leemeli a ko ponya fedelét és bepillantok a tar tályba, ahol az a yvelöe őrizte az em ber.
Szobrász műterem
a szobrász veseje, kalapácsa dolgozik
ez anyagon, - alaktalan forma. Csiszoló, sisitó aunka: kibontakozik előttünk az arc-kifejezés. Másik szobor. Harmadik az borfej, bronzból.
Festő műterem A festő munkában. i'üköraenéz - szigorú tekintettel. ön
arcképet fest. A másik festő modellt fant. & modell - egy lány - leszáll a hokedliről és megnézi önmaga képét a festőállványon.
Múzeumban Olajfestmények különböző korokból, másmás festőtől, aaz-aás szemléletben.
ü
H* ^
A fényképész fényképezi az olaj festményeket* Két lágyával dol gozik^ keresi a megfelelő fény hatást.
Féz& &epészmüteremben Munkában a fényképész. Byermekkei, felnőttel egyaránt ne héz dolga van. Akadnak baaulói is: gyermekednél a mindig segíteni kész édesanya, nagy mama esküvői fotóiul a hű barátok, akik elkísértek énét a műterembe. Némelyik fényképész ideges, ha caná-
A katonák - frissanayírottam - fe j e l meze ttok. Aki r$nitensdedik, azt ránebaszedi a tizedes. Vannak, akiket festett háttér előtt fotóznak. Különösen kedvelik a pa takot - kis híddal - esetleg úszká ló hattyúkkal, nyirfaerdöt, repülő gépet, festett izoazatot, a modernebb gondolkozásnak az űrhajót, a ro mánt iausck vágtató paripát stb.
Mu^eumban A királyok is ágaskodó paripán ül nek* Pld. IV. Károly. De szívesen ülnek lóra hadvezérek ie.
Nagyon valószínű, hogy a fe^&nséges arca papát, főpapot, királynőt, es nemesembert jó rítamabaa össze kall vá^ni aajd az "egyszerű" köznéppel lehetőleg azonos &rckifejezése&et festményemet a fényképekkel, hogy feliaRághassak & különböző korok, különbö ző emberének aaoaos jalleaveaás&it: amennyibán aradén időben szereti megörökíteni aegát az eisber* /Nincs ebben a képsorban Ítélet, in kább kedély van és megértés./
Fel kell kérdezni a. "koronatanút", a fenti megállapítás i;aaalás&ra* Két jelölt látszik erre alkalmasnak, az egyik P#§t-körsyéki /Rákoscaa.ba/....A__ másik falusi fényképész /komároá m$^_ __ gye, Sajna/ Ez e két szakember szívesem átadja ne künk idevonatkozó tapasztalatot. Mind ketten - főleg szombat,vasárnap - jár ják a környékét és fényképeznek. Miután elmondtak.és ml megfelelő tö mörítésben filmre vettük az informá ciókat - hogy t.i. fontos ás jó ügy ben űzik hivatásukat - engedelsükkel szegődjünk a nyomukba. A gépkocsi, megáll - az emelkedő tetején és elébünk tarul egy falu látképé. Tál van.
falán a le^oehrzabbnak tűnik* Benyitni e^y portára - élőlényt keresni - ás előadni, hogy ad járatban vannak, /aeaőazerint párosával járnak, az egyik a tár gyaié - kiváló baasédkészőégO. fér fi. aki az üzletet felhajtja, a másik a szakember, aki fényképez ni is tud./ Akadnak sikertelen kiaér letek ia. Az eiutasitaa azonban nem goromba és nea kategórikHg. Ilyenek! Nincsenek itthon. Nemrégiben már csináltattunk képet, n&a vagyunk felkészülve st&+ Ez utóbbi elutaaitas az esete* tóbusegábsn ez üz let mert ilyenkor következik a msjáliapodas a java vasárnapra. A feikarésettek miaueaképpea érde kesek, akatr kőtelne* alma*, azár nem, atert magatartásukon valahogy egyformán jerentdezrk: Engem le akar na* faaygapezai. Meg akkor is je lentkezik, ha szigora arcot vgg.
Persze a
-yakoribc eset az, amikor
a fényképészt á^zről-hazra ajánl ják* Átveszi a már kész képet, és
egyben figyelmezteti a mestert, hogy itt ás itt szSkség van rá.
-
11*
5
-
FáZIB
Minták mutogatása - rábeszélés - va lamint az árajánlat. Az árajánlat, külön métereket ér meg. let láthatjuk, mi az "Olcsó" és mi a "drága**. Ezt követi a megállapodás.
III. FÁZIS A fényképezés. Erre természetesen felkészül a csaiaa. A férfiak, nők kiöltőzva - kifestve a fiatalaoaak - a gye rekek kiaoadatva. Különös gonddal történik az apró gyerekek éa csecsemők öltöztetése, fésülése. Az elegancia fényt vet a szülőre, főleg a fiatalasszonyra, nemritkán vita kerekedik egy-@gy ruhadarab komi. Idemellékelek egy eredeti csak nangot. A szituációt' kerem hozzakepzelni. Helyszín: középmaretü szo-;3 , szereplők fiatal aaam, papa, nagjfmma, na^-papa, süidőlaoy, a!anak a barátnő ja, később szomszéd néni as a fényképész, aki igy szerepel a bélyegzőn: KALLÓS Fü'iu RAJNA. HÍVJA
ÖN 1 3 . Főszerepben: lacika, másfél éves. Kukkk ! Kukk !... Lacika I Kukk! Nevessél. Nevessél! - Vita hogy igy nem fog nevetni. Kukk ! Ijeszd meg a bácsit !
** & —
Kukk ! Brrr! ... Hegy csinál a utyus? Miau! Ijeszd meg ! ! - Ez a mottó. A gyerek
nem nevet, újból fellángol a vita. - Masa, Mama kérem, a a ^ o n x.órem ! fi tudjatok. A mama veriguértve kim$.gy a szobából. Ajtócaapódáa* Eredj ucana Piroska ! Ezt a nagypapa mondta a süldóra^nak. Kukk ! Nevessél! Na? H^gy nevet a Incixu? ... A düldőlany visszajön, ar cáról leolvasni, hogy a ma mát behívni egyenlő a lehe
tet iens éggel. A KALLÓS FOTÓ közben fényké
pez. Gca. tucat képet csí nul, mikor visszajön a mama. Ujabb vita, hogy álljon a gép ele. Nam. Légyuzives. Majd máskor. A íiáal papa sz^gyenlí ma
Végre a gép 'ele állnak valam nnyren. is valamennyien megpróbálnak nevetni, de leg
gát.
alább ao 8 olyo,^ai.
Xalamivel zasócb:
Fiatnleaoer és fiatalasnzanv: Nem sajnos, nincsen esküvői képünk$ becsapott a fényképész
jött időre.
Szóval jött, de... be volt rúgva na !
-
7 -
Én meg hazaknldtem.
Sajnáltuk a dolgot Hagyna* hegy pont neküas. nincsen esküvői képünk. ía mi kor sóst, hogy a húgom férjhez ment kisbéren, elutaztunk, hogy ... utólag megcsináltatjuk a fényképét. & ruha megvolt agya. Szóval ^ # 1 la utaztmüc, elkértük a ruhát, de mindennap esett
az égő... Egy tanyaa laknak tulajdon képpen éa gyalog kellett volna bemenni éa exert nem mentünk be.
A fényképezést több helyszínre terveznénk. Mielőtt rácérmook a IV. Fázisr.-, - úgy tűnik itt jé helye
lenne a
szerkezetben - elkérj t ik a csalá doktól a& albumokat, fényképesdobozokat. Még nem akadtam olyan családra, aki vonakodott volna előadni a fényképeket. Az emberek szeretik mutogatni önmagukat éa.szerettei ket. Emlékezni jó. Szívesen és ér dekesen válaszolnak a feltett kér désre: ki-kicsoda. Síkor, hol tér tónt a fényképezés.
Már az g#m mindennapi, amikor cinkeresik a "dobozt*. Volt olyan eset, hegy egy paraaztaeai cca. tíz poréig ^ r esett nánány kép#t* íaikntatta a szekrényt, a ládafiát, s közben haj togatta: Hol is van* hova tettei... de kétszer soha 8 #m használt agy ki fejezést.
Az aggodalom, hogy lába két a kop nék - most - hogy valakinek meg mutat .&tná, nőstőn nőtt. Amikor meg találta a focegrafálható dimőa.lt, si kere láttunk. Filmezhető örömöt, hogy valami - ami ákíRK, nem veszett el. ^ fényképek nézése közbeh. drámai tömörséggel jelentek meg előttünk, eseaanyek, bontakoztak ki kapcso latok, elevenedtek meg élmények, tépődsak fel gébek... de szinte mindig a szemlélőnek es emlékezanek a tárgyilagosságával*
ív. Alapszituáció: mai fotográfus labo ratóriuma, vegyszerekkel teli bivőtála... lassan felderengő kontárok. Kirajzolódó - mogt mar ismerős arcok. Ecset* Fest, szépít, kihúzza a szrj a szemöldök vonalait ... kontúrossá teszi az argóiét. K o n tú ro ka t h r z . Kipirositja a sápadtságot. Szarkalábokat tüntet el. Csobog a< víz... laspak kigyulladnak, elalusznak. Á mágus, a fotós arcéle munkaközben, látszik rajta, hogy megdelgezik a pénzé ért ! ... Halomba gyűlnek a fotográfiák. Egy arc- egy történet, esküvő - tem etés.
A hívóból kirajzolódó arcok átkopirczódaak az igazi,a VAIéSA-3 0 S are oki a..
A kettő hangulat rínak külbnbgégs szsabstüné! ... ! Más a megrendelés, más a tök-
valóság ! Ki mit akar elhinni magáról ... mikor
mit mutat a VAhŰhAe hiteles, felvétele, - szóban, és kép megnyilatkozásában.
F o t o g r á f i a
Gyártó ország: Magyarország Riport és DokumentumGyártó cég: film Stúdió Gyártási év: 1971.
gyá r t .v e z :
Zolnay Pa 1 Ragályi Elemér Zsugán István Zsdánsz ky Ákos Pintér György Galanbo s Zsuzsa Székely Orsolya Breier György'
ügynök: fotós: retusőr:
Benedek Gyula Pethő Mihály Ferenc József
eng.sz:
M-53o8/71
rendező: operatőf: dramaturg: hang: m .társak:
A dokumentumfilm emberi hiúságát; kapcsolatban. Az fontos egy régi, 1.tek.
2 tek. 47o m B virazsirozo t t , nagy. hang
bemutatja egy egyszerű vidéki asszony természetes igényét a vándor-fotós által készített képpel emberi érzéseket vizsgálja; egyeseknek milyen töredezett, vagy eltépett fénykép restaurálása. r t a 1 o *m
^ki Fotós és az ügynök havas falusi utcát járják. Bekiabálnak a ha. zakba, hogy van-e otthon valaki. Ketté-tépett régi családi kép kopott, töredezett fényképek A fotós és az ügynök belépnek egy házba, ahol csak a 45 év körüli mama, három gyerek és nagymama vannak otthon. Az üryrök elmondja, hogy Pestről vannak itt, régi hibás képeket javítanak, családi képeket csinálnak. Közben képeket mutatnak az asszonynak. Az asszony enged a rábeszélésnek, s az ügynök 8o,-Ft előleget kér, többit ráér részletben fizetni. Az asszony fizet, bar kissé gyanakodva nézi a két férfit és megjegyzi, hogy biztos nagyon ki fog kapni a férjétől. A fotós megnyugtatja, hogy férje örülni fog a képeknek, de az asszony kijelenti, hogy ezcsak neki és a gye rekeknek öröm. A fotós vigasztalja, hogy szép képek lesznek. Nagymama masnit köt a kislány hajába, s a három gyerek odaáll a karácsonyfa elé. A fotós biztatja őket, hogy mosolyogjanak. Majd a nagymama és az anya is odaáll a gyerekek mellé. Villan a vaku. A már kész fotókat mutatja a fotós és az ügynök az asszonynak. A gyerekek képe tetszik neki, de saját magát kócosnak és komor nak találja. Az ügynök megkérdezi, hogy megismételjék-e a felvé telt az asszony kívánsága szerint? Az asszony először bizonytalan kodik, hogy nincsenek itthon a gyerekek, de végül belemegy, hogy egyedül róla készüljön fotó. Az asszony fésülködik, közben a fotós megkérdezi, hogy hogyan gon dolja a képet? Az asszony most mar magabiztosabban kijelenti, hogyha átöltözött, majd megmondja.
-
2 -
2. tek.
Az asszony a hajat fonja, miközben az ügynök tartja a kis kézi tükröt és érdeklődik, hogy nem akar-e színes képet? Milyennek a karja a szemét, haját? Az asszony elmondja, hogy fiatalabbnak akar a képen látszani, szeme és haja legyen eredeti szinü. Kerek, meghízott arca van az asszonynak, de hosszúkás arcot szeretne a képen, átöltözve, főkötővel a fején jön vissza a szobába, s odaáll a karácsonyfa elé. A fotós biztatja, hogy mosolyogjon. Megmutatja a fotósnak menyasszon kori képét - magyar ruhában vőlegényével, fátyla és koszorúja volt, de menyasszonyi ruhája nem volt, csak egyszerű paraszt-ruhája, igy inkább a magyar ru hát vette fel. A fotós fényképez. Az ügynök a retusőrrel megbeszéli, melyik képpel mit kell csi nálni. Eléje tesz egy régi katonafényképet, ugyanezt a képet kérik civilben, balra fésült hajjal. Majd az Ügynök kérdésére, hogy fiatalítást vállal-e, a retusőr kijelenti, hogy lo-15 évet tud fiatalítani. Az ügynök eléteszi az asszony fényképét. A retusőr dolgozik. Színes zsírkrétákkal retusálja az asszony képét egyre fiatalabbra. Az ügynök elviszi az asszonynak a' retusált képet. Az asszony ámuldozik és dicséri, hogy milyen szép. Az eredeti és a retusált fotó egymás mellett. A hazatérő férjétől /nem látni a férjet/ boldogan kérdezi az asszony, hogy megismeri-e, ki ez?
o Bp. 1971. okt. HG
o
.
o
'
7
.
Mii
F O TO G R A F t^ (Fotográfia) Kamera:
Elemer R A G Á L Y I Drehbuch und Regie: P Á L Z O L N A Y
Lange: 450 M eter, 14 M in , 35 mm, schwarz/weiss und Farbe Dokumentarfi lm Produktion:
M A FtLM Stúdiós,
Budapest
in z a rtlic h e r ironie eines Dokumentarfiimes - die A rbeit eines Fotografen und eines Retoucheurs verfolgend - gibt er darüber ein B iid ais was w ir uns sehen w o ile n , genauer: was steiien w ir uns über uns seibst vor.
P H O TO G R A P H Y Foitowing the work of a photographer and retoucher, the film demonstrateswith kind irony the way we would like to see ourseives, or more accurateiy, how we imagine ourseives to be.
P H O T O G R A P H iE Comment vouions-nous étre, ou pius précisement, ce que nous ímaginons de nousmémes, c 'e st ce que ces images - qui suivent les travaux d 'un photographe et d 'un retoucheur - évoquent avec une induigente iro n ie .
M it Dialógén - W ith dialogues - Avec dialogues
1
PÁ LZO LN A Y Es gibt Leute, d!e dank günstiger Umstande schnurgerade auf ih r Z ie l zugehen, andere müssert Umwege machen. Pál Zolnay dürfte dieser zweiten Gruppé angehören, Bevor er sieh dem Fi!m verschrieben hatte, studierte er V o iksw irtsc h a ft, war Marinekadett und Student dér Aussenpoiitischen Akademie. Spater, mit dem Diplom dér Akademie für Bühnen- und Fi Imkunst im Ranzen, startete er scheinbar schnurgerade in Richtung des S p ie lfi Ims, war A ssistent z a h lreicher Produktionen, drehte einen - damals hervorragenden - K u rz fiim (V e rlo bung) und musste danach kaum zw ei Jahre auf seinen ersten se Ibstandigen S p ie lfitm warten. Obwoh) dieser nicht so günstig aufgenommen wurde, wie dér K u rz fiim , wurde seine zweife I los vorhandene Begabung erneut anerkannt. N u r musste er vie ie Jahre warten, bis er seinen zweiten Auftrag e rh ie it. SeibstverstandIieh w olite er diese Jahre nicht untatig verbringen. Das Fernsehen war damais gerade über die Experimentierphase hinaus, die systematischen Sendungen iiefen an, und Zo ln a y , ein M i) lionar an F re iz e it, begann für das Fern sehen zu arbeiten. Er machte so a ite rle i, er war ja kein Regisseur mit grossem Renommée, dér unter den Aufgaben wahlen kann. A uf diese Weise wurde er u nter anderem mit dem Dokumentarfilm bekannt. Heute hat er bereits weitere v ie r Spie If i íme gedreht, drei davon fanden interna tionalen W id e rh a lI. Aber sein F la ir für den Dokumentarfilm blieb bestehen. Wenn er heute mit dér Kamera durch das Land s tre ift, zwischen zwei S p ie lfilm e n , so tűt er es nicht mehr infolge eines Zwanges, sondern eines Dranges. Hdufig und mit besonderer Vorliebe wendet er das "cinéma dire ct" an, diese dem Fernsehen so sehr konvenierende Methode, mit einer solchen A rbeit gewann er auch den Grossen P re is des nationalen K u rzfiIm fe stiv a ls in M isk o lc , Auch Fotografie ist das Produkt dieser Entdeckungsreisen: eine Schnappschuss-Dokumentation über einen Menschen und einen B e ru f, und darüber hinaus eine k l i nisch p ra zise , wenn auch groteske gehaltene " Krankheitsbeschreibung" einer Reihe von IH usione n. Die dabei gemachte Entdeekung interessierte ihn w e ite rh in , er nahm sich vo r, das Thema, seine inharenten M öglichkeiten entfaltend, zu einem ieicht irregularen S p ie lfi lm zu verarbeiten. Die Fotografen werden von Schauspielern dargestellt, die Kunden sind aber echt. Es ist sicher nicht haufig in dér F ilm produktion vorgekommen, dass nicht ein Drehbuch, sondern ein K u rz fiim als Uberzeugungsmaterial diente, daraus einen S p ie lfi lm zu d re h e n ... Seine Film é: 1955:
R E IF E N (Ka riká k)
- Diplomarbeit
2
1959:
1961:
1964:
1966:
1968:
1969:
1970:
1971:
V ER LO B U N G (Eljegyzés) Oberhausen, 1960 San Francisco, 1960
- ku rze r S p íe lfilm
A P R IL A L A R M (Á p rilis! riadd)
- S p ie lfiim
V IE R M A D C H EN IN E IN E M HO F (Négy lány egy udvarban)
- S p ie lfiim
DÉR SACK (Hogy szaladnak a f á k . . . ) M ontréal, 1967 DU W A R S T E IN P R O P H E T , M E IN (Próféta v o ltá l, szivem) Rio de Janeiro, 1969 STEH A UF U N D G E H ! (K e lj fel és j á r j!) G E S IC H T (Arc) Karlovy V a ry,
- S p ie lfiim
L IE B E R - S p ie lfiim
- K u rz fi lm
- S p ie lfilm 1970 - P re is dér Stadt Ka rlovy Vary
F O TO G R A F IE (Fotográfia) Oberhausen, 1972
- K u rz fi lm
PÁL ZO LN A Y There are people whose circumstances are so favourable that they can föllo w a straight path to the ir aims, w hile others have to make several detours. It seems that Pál Zolnay be iongs to the second category. Before he became a f i lm d irector, he read economics at u n iv e rsity , he was a marine officer cadet, and a student at the Academy of Foreign A ffa irs. Later, when he graduated from the Academy, he started towards feature fi lm production on a road that seemed to be stra ig ht, he acted as an assistant in se veral fiIm s and completed a short (Engagement - 1959) which was considered outstanding at that tim e, and after that, he oniy had to wait two years to make h is own fu 11- iength feature fi lm . ]f the reception was nőt so favourable, as in the case of his short, his undoubted talent was recognized. However, he had to wait several years u n tiI he received the next commission. N a tu ra lly , he did nőt want to be idle during that period, A fter the experimentái period, regular te levision
3
transmissions started irt Hungary at that t!me. Zoinay - making use of his free t!me - started to work fór the te le v isio n . He made major and minor thing s, he was nőt yet a weH known d!rector, so he had no opportunity to se)ect between the jobs. !n th is way, he made contact w!th documentar!es. Since then, he completed four features, the !ast three had considerabte in te rn a tional success, bút his attraction towards documentaries did nőt recede. He was no longer compeHed, bút interest drove him with his camera to tour the country, between two feature film s , and to make journeys of discovery among the people. He preferred and frequently applied the "d ire c t cinema" method, a convenient method fór te le v isio n , and with one such documentary he won the grand p rix of the National Short Film Fe stiv a l. Phatography is a product of one of these discovery tours, a flash document ary about a mán, about an occupation, and through th is , a string of illu s io n s , a c lin ic a lty accurate diagnosis - even Ín its grotesque way. ]n the case of this film , the "detour" changed back. The discovery continued to excite him , and he decided that he w itl expand the p o ssib ilitie s of the topic and would make a feature film in a slig h tly irre g ula r form. H is photographers would be actors, bút the ir clients would be genuine characters. A short b u ilt on a dramatic outline of improvisations - an unusual phenomenon in film production - served instead of a scenario , and proved to be a convincing basis fór the acceptance of his p lá n ... H is film s: 1955:
R E E LS (Ka riká k)
1959:
- diploma work
B ETR O TH A L (Eljegyzés)
- short feature film
Oberhausen, 1960 San Francisco, 1960 1961:
1964:
1966:
1968:
A P R IL A LA R M ( Á p rilis i riadd)
- feature film
F O U R G IR L S IN A C O U R TY A R D (Négy lány egy udvarban)
- feature fiim
TH E SAC K (Hogy szaladnak a f á k . . . ) Montreal, 1967 Y O U W ER E A P R O P H E T , M Y DEA R (Próféta v o ltá l, szivem) Rio de Janeiro, 1969
4
- feature film
- feature film
1969:
1970:
1971:
G ET U P AND W A LK ! (K e lj fel és já r j!) TH E FACE (Arc) Karlovy Vary 1970 P H O TO G R A P H Y (Fotográfia) Oberhausen 1972
- short f!!m
- feature fűm P riz e o fth e to w n
- short film
PÁ L Z O LN A Y Les uns, épaulés pár les circonstances, s'avancent tout droit vers leur bút, d 'a u tre s, pár contre, doivent franchir bien des détours avant d 'a rriv e r. Pál Zolnay appartient a ces derniers. Avant de c h o isir la carriére cinématographique, i l s 'é ta it in se rit a l'E c o le supérieure des Sciences économiques, a va ité té aspirant de la marine et éléve de l'Académie des A ffa ire s étrangéres. Aprés l'obtention de són diplőme, i l s'engagea en apparence directement dans la production des longs-métrages d 'a c tio n , i l fut assistant pour la ré a lisa tio nd e plusieurs film s , tourna són premier court-métrage "F ia n y a ille s " (Eljegyzés) qui eut són succés, et a peine deux ans aprés i l a la p o ssib ilité de ré a lise r són pre mier long-métrage d 'a c tio n . Bien que l'a c c e u il qui lui fut réservé a it étém ains favorable que celui du court-métrage, personne ne déniait són ta lent. Pourtant, les années passaient sans que Zo lnay se v ít confier un nouveau film . Comme i l ne voula it attendre dans l'in a c tio n et que la té lévision commenyait á cette époque, aprés une période d'experim entation, des émissions ré gu lié re s, le jeune c inéaste se mit á travai I ler pour le petit écran. II prenait un peu tout ce qui vé n á it, n'éta nt pás encore un réalisateur renommé pouvant se permettre de c h o isir. C 'e st a insi q u 'il f it entre autres du documentaire. ]t tourna depuis quatre longs-métrages d'action dönt tro is remporterent un remarquable succés inte rna tiona l, mais le documentaire a gardé pour lu i són a ttra it. Ce ne fut ptus la nécessité, mais P in té ré t qui le poussa, pour deux de ses longsmétrages á courir le pays, caméra au poing, portant á la découverte. Le "cinéma d ire c t", ce procédé conforme a la té lé v isio n , le passionnait et ce fut a insi q u 'il gagna l'u n e de ses oeuvres le grand p rix du festival national du court-métrage. Photographie est aussi un produit de ses voyages de découverte. Documentation - écla ir sur une profession et celui qui l'exe rce - i l donne pár són caractére grotesque et sa précision c lin iq u e , la deseription de toute une série d 'illu s io n s . Pár ce film , ce qui était détour est devenu une route toute d ro ite . Zolnay n 'a pás tout d it dans ce court-métrage, et i l s 'e s t décidé á fo u ille r encore ce sujet dans un film d 'a c tio n , sous une forme peut-étre inusitée . Ses photographes sont joués pár des acteurs tandis esquisse dramatique une suite d'im p rovisa tions et en
5
gu!se de scénario, d'une maniére in so lite dans !a production cinématographique, i) a présenté són court-métrage qui s^est révélé suffisamment fondé pour que són projet sóit accepté. S e s film s : 1955:
1959:
1961:
1964:
1966:
1968:
C O N TO U R S (Ka riká k)
- ouvrage de fin d'études
F IA N C A IL L E S (Eljegyzés) Oberhausen^ 1960 San Francisco, 1960
-
court métrage d'action
A LA R M É D 'A V R IL (Á p rilis i riadd)
-
long métrage
Q U A TR E J E U N E S F IL L E S D A N S U N E C O U R (Négy lány az udvarban)
-
long métrage
LE SAC (Hogy szaladnak a f á k . . . ) M ontréal, 1967
-
long métrage
T U É T A IS U N P R O P H É T E , M O N C H ER I (Próféta v o ltá l, szivén) Rio de Janeiro, 1969
-
long métrage
1969:
L E V E S -T O I ET M A R C H E S! (K e lj fel és já r j!)
1970:
LE V I SÁG E (Arc) Ka rlovy V a ry ,
- court métrage
1970 -
6
P r ix de la v ilié
long métrage
