No title

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/xiinczeppasmOOfrak

WWW

\l. I.N(7K K8

MAi.V AlHHíS/Ai. A TOIÍOK

A

VAllKAM

I'UI.S/AIIADITASA 1

I.'AI.OM

I.K\i:i;rAi: IHI'l.nM a IIAI

F R A K N

<>

I

\

I

I.

\I,(H,.

IlioMANVAI AI.AIMAN

M

S.

BIJDAPKÖT. KIAlí.íA

A SZKNT-ISTVÁNTAbhULAT. 1886.

Bx

í?udapest, 1S86.

Az A

t li

cii n

a e

m

r.

L-írs.

küin

viiyniiul/ija.

KIJ)S/(). A

jelen óv szeptember másudik napján, hazíink

f-

árosa és vele az egész ország, Buda-vára, másfélszázadig

török rabságából történt, íölszabadításának kétszá-

irtó

idos

emlék-ünnepét üli. Kkkép a kegyelet

iójjale

azok emléke

iránt,

kik

és hála adóját

ama korszakot alkotó ese-

mény tényezi valának. De Buda-vára visszafoglalásának érdeme és dicssége nem egyedül azokat illeti, kik 1686. szeptember J-ikán falai alatt küzdöttek, verket ontották, életöket koczkára tették. Osztoznak abban mindannyian, kiknek a siker elkészítésében és biztosításában, tettel és tanácscsal, részök volt.

Ezek között XJ. Incze Méltó tehát, hogy

])áj)a

midn

kiváló helyet foglal

a diadalko.szorús hsök,

dicsségét hirdetik irók és szónokok: endékezzék •mzeti kegyelet ó róla :

is,

i'l

meg

a

kinek közremködése nélkül,

hosszú küzdelemben, a harczolók fegyvere eltompult és

karjuk kifáradott volna; kinek áldozatkészsége és buz-

galma

tette

lehetvé Mag}'arország

és

fvárosának

l'ol-

«zabadítását.

A gesz

szent-szék

Magyaroi*szág

tevékenységének

érdekében

megismertetését

kifejtett

könny

föl-

adattá teszik azon kimerít és pontos jelentések, melye-

ket a bécsi udvarnál

mköd pápai követ, Buonvisi bibor-

nok, rendesen hetenkint, néha

mába;

és

a(X///.Leo Pápa

kedésével, a

káni

srbben

is,

küldött Ró-

szentségének nagylelk intéz-

tudomány munkásai eltt megnyitott) megrzött.

vati-

titkos levéltár ritka teljességben

A

Magyarországi

Vatikáni Okirattár szerkeszt-

bizottsága, Buda- vára fölszabadításának kétszázados

lék-ünnepe alkalmából, közrebocsátja az

em-

1686-ik évi

nuntiusi jelentéseket és levelezéseket, melyek egy kötetet

töltenek meg.

Ezen jelentések kiváló érdeke, a pápa és a pápai diplomatia azokban í'öltáruló tevékenységének csodála-

kelt mozzanatai arra késztették e sorok Íróját, hogy kutatásaiban kiterjeszkedjék a megelz ós következ esztendkre. XI. Incze pápa uralkodásának tot

:

egész tartamára (167G

— 1689), a mely

a Magyarország

fölszabadítása érdekében viselt háborúk idszakával úgy-

szólván összeesik.

Ezen kutatások eredményét

foglalja össze a jelen

kötet. 1) XI.

Incze

pápa

Magyarország

fölszabadítására

irányzott tevékenységének ismertetése lévén föladatom,

be

azt

tébe

kellett illesztenem

kor történetének kere-

de a távolabb álló politikai és hadi események

;

részletes elbeszélésére

')

E

nem

volt szabad kiterjeszkednem.

helyen köszönetemet kell kifejeznem Károlyi Árpád urnák, az

Akadémia tagjának,

ki

Buda-vára

sával lévén megbízva, az ezen tött

a

visszafoglalása

munkájához Paris

anyagot rendelkezésemre bocsátani szíves

éa

volt.

történetének

megírá-

Bécs levéltáraiban gyüj"

;

Terniüszetes, hoiiy

vulaniiiit

a bécsi juínai miiitius

jolentései a ffoniíst képezik, uury az n miiköilése lielyet l'oíjlalja ol o iniinkában.

bvebben idézem

kelleténél

kozatait i

feledés

:

;i

IV)-

az o saját szavait, nyilat-

szolgáljon mentségemül az, hogy alakja, melyet

homályából napfényre hozni szerencsés lehet-

megragadott, úgy az olvasó érdekldését mellett az ö diplomatiai pályája

:dlítja

a

Ks ha netalán holyeiikiní

tem, nemes és rokonszenves vonásaival a mint

e

is

el

is le

engem

fogja kötni

legszembetnbben

azon áldásos és magasztos hivatást, melyet

pápaság, hazi'ink és egész világrészünk történetében.

i»etölt.

Budapest, ISSü. szent Péter és Pál napján.

Fraknói Vilmos.

r.

V

i;\'

i:/

i:'i'

i;.-

pápák texékeiivsóge a törGkOk részérl íVnyeget veszély

—

-\lveat«r és utWjai. li«'lv/«'t<'.

-

Magyarország hivatiUa

Buonvisi Feroucz Ui-i.t.

—

XIV. Lajos

—

Soliif-iki

!u.'.' v

—

nuntius.

elluiriuisúiu.

és harczai.

Lengy»»lili»s/ii»-

politikája.

I.

Azon

veszélylyel szenikíizt, mely az

Ihatalmasodó izlám kíízös .1

v»'*(l»'lení

Ázsiában és Afrikában

rrsztrol a keresztény í^urópát fenye<íette, a

szükségességét és megfelel módozatát legelsben

pápák ismerték

föl

;

széles látkiirüknél

fogva, mely a keresz-

ténység egyetemes érdekeit felkaroló hivatás magas állásjH»ntjáról tárult

A

f<3l

elttök.

második ezred-év hajnalától kezdve, a szent-szók hagyo-

mányos törekvése vala a keresztény uralkodókat és népeket iámndn hadjáratok indítására egyesíteni, oly czélból, hogy Ázsia téréin mérkzzenek meg a hatalmas ellenséggel a Megváltó szíi:

;

a pogány rabigából fölszabadítsák

löfoldjét

j)artvidékeiu létesítend

rányát századokra kitfizte

:

//.

St/liintrr páp.a

szent-szék nyugati politikájának

az európai egyensúly fölött való

rkö-

a kisebb államok függetlenségének megvédését jelölve

föladatául

;

másfell keletre

is

irányozta tekintetét, és

goztatta Jeruzsálem fölszabjidítiisának varázs-igéit. ') •

leg-

Európa oltalmára.

középkor egyik legnagyobb szelleme:

99—1003.) míg egyrészrl a dést,

Kis-Ázsia és Syria

államokban a legtermészetesebb és

Itiztosabb védbástyákat emeljék

A

;

Epistola 219.

"•"^^

'

Ex

«

>.

.v.y,

de Oerbert. (Paris, 1867.) Mft.

,. " '.ÍVAHOBI./.ÁU

k'íi.MZAIIAIWTÁMA.

els han-

^)

persf>na Hi^roBolyniae devaxtatae

OUrtri*. Oeuvrcji

-cleiriani.

ki

ad uuiverMalein lup. ]

:

BEVEZKTE.S.

jMiudkét iránvhan eszméit lelkesedéssel kaiolta

íöl és fej-

továhb VI 1. Orcjebj (1073-1085.). TTralkodásának els

lesztette

lényeihez tartozott az, hogy a

muhammedán seldscbukkok

által

szorongatott görög birodalom megmentésére keresztes hadjáratot

Lelkét

hirdetett.

— mint bizalmas

levélben írja

— egészen betölté

a hö vágy, hogy személyesen a keresztény seregek élére szembeszálljon a hitetlenekkel.*)

És

bár, mint

késbb

is

állva,

gyakorta,

a kereszténység körében támadott egyenetlenségek meghiúsították nemes tervét, az általa elvetett mag. utódMÍ nninkásság;mak

hatása

alatt,

A

dús termést hozott.

melyek egy-

szent-földre vezetett keresztes-hadjáratok,

aránt a vallásos lelkesedés sugallatai és az önvédelem tényei voltak, a

kitzött czélt

el

nem

érték

zatában kiváló helyet foglal

elnyomulását keresztül,

A

el

föltartóztatták.

de áldásos eredményeik soro-

;

az és

:

hogy a mohammedán népek támadásaiktól,

két

századon

Európát megóvták.

görög birodalom enyészete a bels felbomlás elrehala-

nem volt ugyan többé elháritható; mindazálidt nyert arra, hogy az Anjouk alatt, szilárd állami létét, a kereszténység oltalmazója dics

dott folyamatában, tal

Magyarorszáfj

alapokra fektetve

ert

hivatásának betöltésére

A

szerezzen.

mint a XIII. század végén, a keresztes-hadjáratok utolsó

vívmánya

is elveszett, és

Európa népei kimerülve a kétszázados

erfeszítésben, lemondottak az eszményrl, mely seiket lelkesíté

nem sznnek meg

állhatatosan ragaszkodni ahoz a páj)ák. kiket

a kötelesség érzete és az Istenben helyezett bizalom megóvott a

csüggedéstl, V.

Kelemen (1305— 1314.) pápa

és

utódai

j)olitikájának

hátterében mindig ott lebegett az a gondolat, hogy a leghatalma-

sabb fejedelmek közremködésével, újabb keleti expeditió lehetségét biztosítsák.

Annyira uralkodott az leikök

engedékenység azon tényeiben

is,

fölött,

hogy még az

melyek az egyház történelmé-

nek gyászlapjaira vannak följegyezve, (például

:

a pápaság szék-

helyének Avignonba áthelyezése, a templáriusok rendjének

')

lításii és

1074.

ináiczius

1-én a keresztény

Mathild ^^lófnélioz

irt levele.

—

uialkudóklKjz intézett

elti»r-

fiilszó-

JaHe. PapstreííeHten No. 3584, 3587.

hkvk/.k.ik

Itsrl

)flfnt«k«'iiy

fünik

M A XIV.

igy

koiuliuciiy

iiiyluti*

^y;lll;llll

tol.

dsö

sz/iz:i(l

az ozmánok

n:ik romjain,

Írok

b;it

tizodeibíMK a seltlsclmkkok biri)(l:ilm;i-

s/íi-

a görög birodalmat Ekkor az avig-

kí>zr s/oritottji

noni pápai udvar.

harcziasabb és erteljesebb tör/se

niéf»

melyet folytonosan torjes/tve. mind

alapitott.i moií uralmát,

kebb

rs

Ifiivtv.o

WlLJónos

(1316—1334.)

és utódainak ural-

kt>dása alatt, isnu'telve volt szinbelye a tVjedelmek ós

küldötteik

tanácskozásainak, melyeknek tirgyát egy újabb keresztes badjárat szervezése

Maga

k«''p<'zte.

Valois Fülöp lVanczi;i király

jelent ott, és fogadást tett hogy a sz»'nt vállalat élére

e czélra az egész keresztény világ egyházi javadalmait tatták, és saját kincstárukból

is

A

áll.

meg-

pápák

megadóz-

tetemes összegekkel járultak a ké-

is

rdetek költségeihez.

17 Kehm^^niöl (1342

1352.) kezdve a római levéltárak

nagy részben megrizték a szent-szék kincstárnokainak számadási könyveit melyek tanúságot

tesznek a pápák

bkez

készségérl és egyúttal azon buzgó gondosságról

figyelemreméltó minden tényezt

elles-

moz-

ozmán hatalom

zanat, mely az

nek

látszott,

vagy

tdtilmazására

nyújtsa.

E

tnt

fol oly

szolgálatokat

készen

mindig

A

áldozat-

melylyel a

világ bármely részében fordult elö oly

igy czél szempontjából

tek és felkaroltik.

is,

állott,

hogy

elleni

küzdelemben értékesíthet-

egyén, kitl a kereszténység meglehetett

várni

a pápai

:

anyagi

a szükséges

kincstár

eszközöket

-)

mellett a pápai diplumatia folytonosan tevékeny

V(jlt,

hogy a keleti egyház-szakadás megszüntetésével és az egymás közt harezban álló nyugati fejedelmek kibékítésével. a görög birodaloni

megmentése

lehet<'ivé

váljék.

Es míg

iiizancz

haláltusáját

keresztény világ tétlenül szemlélte. V.Miklós pápa (1447

')

ineiw V. •)

kb/">l

V.

-,.

liruinann. OetchichUs Bonifaz Vlll

und Heinrich

Az

XV.

J.'il.

—

Wenck. Cle-

VII. (Halle, 1882.) 51.

>Introituít et

a XIV. é«

1.

:

a

— 1455.)


!<7.;'í/:i(1Im'i1

Camvre ApOHtolice*

cziniü

inintejfy oLhzííz kötet

H/.!Íin;ulúxi

maradt

k<'>iiy-

fünri, részint

a

pápai vatik.^ni levélu'irban, réüzint a római királyi állami levéltárban. Ezen k<>tetiría
k<-<\í'tk<'/.«">

vonatkozó réMzeit a •Monuincnta

Vnliiaiiii

kt»ítéb«;n ^ziuKlékozuuk közzétenni.

1*

11KVEZETK>

a i'Mgusai érsek ])araiicsnoksága alá helyezett

h:ii«'thatl.il

kiiltlött

a Bosporiisba.

Konstantinápoly eleste után (1453.) ki

a pápák életczélul. ///. Calli.rivs (14:55

viss/alojiílalását

Magyarország hslelk kormányzóját Hunyadi Jánost, végs nagy gyzelmét, mely Belgrádot mentette meg, a páp:i

gatta

kinek

küldötte, Capistránói János és keresztesei segítették kivívni. //.

Phis (1458

Európa

nem

fejedelmeit.

sikerült

;

Mantuába tanácskozniányra hívta meg Es miután közremködés()ket sem ékesszó-

sem

megható

levelei

arra határozta

a vállalatot, és személyesen iratában

— az aggastyán

tásával a hadviselés

el

t^artalmával

megnyernie

magát, hogy egyedül indítja meg

áll élére.

»Bizonyára

így szól egyik

~

ertlenségével, az egyház fejének hiva-

nem

áll

összhangzásban.

nem

végveszély fenyegeti, semmiféle tekintet sza.

Utódja

— 1464.)

hatalmával,

lása

tzték

— 1458.) lelkesen támo-

De mikor

a hitet

tarthat minket visz-

Ott fogunk tehát a csata hevében állani a hajó födélzetén,

vagy egy halom ormán, a seregek Urának áldását esdve tus harczosaira ....

A

Es nem

nem fognak

találtató

hogy hozzá csatlakozzanak.*

fölszerelését lázas

mikor az már-már készen gadta t.

kísérve, a vallás ós az emberiség késni,

üres szólamokat hangoztatott.

a pápai hajóhad

Végs

állott

Anconába ment.

buzgalommal

az

indulásra,

halál

hol !)<

siettette.

a

')

elra-

óráiban akként rendelkezett, hogy a kincstárában

pénzösszeget a bibornokok

királynak küldjék,^) ki

hsi

Bosnyákországot ragadta

ki

Mátyás magyar

Jluut/ni/i

elszántsággal és fényes sikerrel küz-

dött a törökök ellen, és csak imént az általok

állani,

Krisz-

keresztények látva, hogy Krisztus hely-

tartója, bíboros tanácsa által

védelmére indul,

le

már meghódított

kezeikbl.

Ezóta a pápák akként igyekeztek a török hódítás útját hogy Magyarországot részesítették pénzsegítségben és di]i-

lomatiai támogatásban.

Maga

kétszázezer aranyat küldött III. Frigyes császárral

')

1463. október

IV. Sixttis pái)a

való ellenségesk'^dése vonta

'25-ikén

a velenczei

dogéhoz

IX. 24. *)

Campaiius. Vita

(1471— 14H1.J

Mátyás királynak. És mivel

Pii. TI. Afn. .t..ri. IIF. J. "o.

irt

el

ezt

a

a törökök

levelo.

Midiaii'l

;

HKVK/.KTKM.

17//.

elUuii hj\lH)rú tolytatásútól, tei és lovolt'i

iiHpy

oilah;itt)tt,

áltíil

íVjtrtt

tevt'kt'nysí'iíot

5

/«»•:•

(11 h4

|»i'ip;i

14'>»2.)

hogy amaz akadályt

ki.

a kt'rusztéiiy

b»>{íy

török csása'ir csahldjáb.aii támadott im-^íliasonlás ós

Dsem

testvén'MU'k

s/ult/iii

kíilése Altul uyújtittt zotoit

k»'dv«»zo

H»2

is (l

;

és

hatalmak

:i

Hajazet

II.

meuo-

szijíetórc

kizsákmányolják. I^'yeke-

alkalm.'it

pápa

17. S
folytattál

Khodosz

lu'ic/t'fíiK'k

kovo-

olliáritsa

15(íHj, kiufk siknült

Krauczia- és Spanyolorszá;»;íal, \'»'U'iu/évrl és a rhodoszi lovajírouddel szövetséget hozui

létre, oly fzélból.

^.iuak a török bin»dalom partvidékei
vesz.

hadereje

fogadást

-/.ár

De

hogy a hitetlenek ellmi háhorúhan

tett,

Lfi'i

151

(

;J

- 1521.) uialkodás.a kezdetén keresztes-liad-

magyar nép

resztésével tett kisérletet

szosan hiúsult meg.

Majd

-'•rán át t/irgyalásokat.

;

míg a

nagy hadi vállalat indítása

meg

volt

végett,

állapítv:i.

királyokkal

franezia. svájczi

Thraeián át

és olasz

mely-

Miks.-i esá-

kellett

hadak Hrindisi-

szállanak hajóra, hogy a görögországi partokon kössenek ki

>^panyol,

portugalliai

csapatok a carthagenai kikötö-

és angol

"d iudulnak a Hellespontlta !

lelkesedésének föléh-

az enrópai nralkodókkal folytatott évek

a magyar és lengyel

volna tjimadni i)en

;

v;illásos

de ez paraszt-lázadásra vezetve, gyá-

a legkisebb részletekig

lek terve

:i

részt

uraU»mért verseng hatalm.ak líülön érdekein.

jánit hirdetésével, a

/í'iroak.

iiidit-

míg egyidejleg Ma-

ezeu nagy terv szintén hajótörést szenvedett az Olaszor-

"Zí^; fölötti

X.

hogy hajéhadat

nyomulna. Felhívására. Miksa

kelet felé

is

ellen,

:

a

pfdig személyesen vezetné

pá|»:i

ijóhadát Anconálwil Hizanez k.ipui alá.

— 1523.)

néhány hónapra terjed nralk'jilását úgy szólván egészen betölti .azon munkásság, melvlvel Magyaroi-szíig megsegítésére az egyházi állam jövedelmeibl pénzt 17, Atlorjnn (1522

/erezni, és az európai hat'ilm.'ik közremükiidését biztosítani igyekezett.

A dtik

Mounm<.'nta

be a

17/.

övetek jelentései

\ alic.ina

K'h'iwn pápa

0524

—

152*}.),

»,'gész

kötetét

Magyarországba küldött melyek az ajjostoli szellem

izgalma és áldozjitkészsége megható emlékei

A nem

rgy

Iliingariaec által

sikerült elhárítani a csapást,

;

bár eröfeszítései-

mely az országot a Mohács

BEVEZETÉS.

mezejéü szenvedett vereséggel

hol a király, a iieiu/et

érte.

tújtaj)-

jaival és furaival, sírját találta (1526. augusztus 29.)

A következ

Kelemeu

évtizedekbeu YII.

és

utódai, a

ma-

gyarországi trón birtokáért folytatott versengés, valamint az \.

Károly császár

és I.

Ferencz frauczia király között dúló báborúk föl Magyarország megmentésének el-

megszüntetésében ismerték

erre irányult, áldozatkészségek for-

És míg törekvésök

feltételét.

Tetemes összegek küldettek idnkint llómából Magyarországba. És 154:2-ben Vitelli Sándor vezetése alatt rása

sem apadt

ki.

meg a magyarországi

álló pápai sereg jelent

3000 fegyveresbl barcztéren.

Mikor utóbb a törökök a

N'elcnez*'

birt

által

Cyprust, a

középtenger egyik legjelentékenyebl) szigetét, támadták meg,

Pius (1566

— 1572.) a spanyol

T.

királylyal és a velenczei köztársa-

sággal szövetséget kötött, közr»s tengeri hadjárat indítására (1571.).

E

szent

pápa vállalkozásának kiválóan kedvezett a Gondviselés három hatalom egyesült hajóhada a lepantói öbölben

kegye. A.

világtörténelmi fontosságii diadalt vívott

ki.

mely ismét

föléleszté

a keresztény népek lankadó bizalmát.

Egy

negyed-századdal utóbb Magyarországon mcgüjulván

a török háború, T///.

Kelemm

öcscse Aldobrandini János ezer gyalogból

álló

sikereiben, különösen

pápa, (1592

sereget bocsátott oda. melynek a hadjárat

Esztergom

Visegrád visszavételében nagy

és

táborban egybegylt rendek

része volt, a miért az esztergomi

meleg hangon

fejezték

irt feliratban

pápa ezen háború

összeget, melyet a

millió tallérra teszik a történetirók.

A

— 1605.) saját unoka-

vezérlete alatt, kétezer lovas- és uyolcz-

ki

a nemzet háláját.

^)

Az

czéljaira áldozott, másfél-

^)

XVII. század els felében a harmiuczéves vallási háború Európa figyelmét míg a török szultánokat, részint a

kötötte le

;

perzsák ellen viselt háborúk, részint

])elsö

mozgalmak,

visszatar-

tották birodalmuk határainak nyugat felé tovább terjesztésétl.

De

Az 1596-ik XXVII. 25 .

')

gáriáé.

'')

II.

a mint a. törökök, az erdélyi zavarokat kizsákmányolva,

307.

évi feliratot

Ranke. Die

rörnisclifíii

közli

Píipstc

Katona História im X VI.

inul

Critica

WTI.

Regni Hun-

.T.i}irlniii(lcrtc.

i

HRVR/.KrR(t.

iijr:i

kuumlólag

l(>ptfk

FelhivAsáiH

XI V.

t.uti»tt f«>im.

—

íiüjus

köz»'s kitvetkt'ztóln'n,

- l)ár a portáv:il

i>.

eg»''s/.

folytak,

tVlIiomlottak.

évi magyarorsz;if;i liadjfirathan

')

t'rainzia ha»lt«'xt

is

hadi

Kzfk

I

<)<>!.

nya-

azon sszt'üt-

iiiífí

fraiifzia

kihi'tsí'g

Mindazáltal az IfUU-ik pápai pénzsfgélyhíMi

liiopold

I.

:i

liivíitvu volt

ns/tveuni.

jU

»'*v»'n

viszonyt

l);ir:Usá<;i»s

nudy a pápai hadak <s a

k«>z<>tt tort«'Mit,

egy

lnn-

i

1657.) h/oiimhI ismó^ pápü A\vu Id'^tositondú szüvets^t? os/fnójót

tárfíyjilásoklí.in

rán megindultak és egy

liHiu

(

(l(>r>r)

küldött Kóiiiália kAvrtot. ki

viUlalatm vonackoz«'>

r»'szesült, és

fU'sirmk

N.'ifíyvárml

.Slm/í/i-

a török

napii-omlrt' lu>/ta

személyzete

éá

íol,

itóinálm oljutott, IV/.

(

a

k<>zn'njíik
szentgott-

hárdi diadal kikiizdéséhen. Kzt esakhamar követte a íir'op(dd által

kedveztlen

hnsz évre megkr)tött hékeség, meghiú-

feltételekkel

sítva a reményeket, melyeket a kivívott
keresztí'iiy

vilA^bau keltett.

A

következ«"»

Lengyelország vette

évtize«ll»en

igényhe

Kelenfu pápa (lü70— 1H7G.J gondoskodását.

A

fenliatóság ellen f
pártfogása

Hi72. tavaszán nagy

sereg

király szégyenteljes

ejU'tte.

békét

kötött:

nek, Ukraniát a kozákoknak engedte zettségét vállaltji magár.a.

az országra. tatásiira, és

A

legkiválóbb

Podoliát

hogy csalá
•)

Ezen

—

*)

és

Elükön Sohieaki

állott, ki

a kozákok ellen

népszerséget küzdött

ki. ^)

Lengyelországból érkez gyászhirek megren-

dít hatást gyakoroltak.

IX. 281

kötele-

csapást és megaláztatást hozott

tVdkérték.

gyzelmeivel dicsséget a

a t<)rök«>k-

és évi adótizetés

furak összeesküvést szttek megbuk-

Jánog, a lengyel hadsereg fparancsnoka

Kómában

tártr> •->-•

-1-

A

teendk megfontolásánál azon kérdést

l..lv:..,,:.i:.

v,.>i;.rl.-,./,', ..l,ll..Ln:.t.,t

k../..i

Mi. -lián.

29.'..

Uaiiiiiier.

U'-cliiclity

•iv^

'>«fiiaiii-<(i
H'-h-Ii'"

(

I

>•

ln-diki

kiadás). III. 663. *)

és

mire Korihiit Mihály

küldje Lengyelországba, a trón elfoglalására.

kivívott

alá,

melynek

reinlek korében gylöletessé tet-

ily«*n si'dyos

XIV. Lajost

.

^)

Ezen események a lengyel ték az uralkodót, ki

át.

szultán a lengyel

nyomult

Pi»doliába

élén

fvárosát Kamieniczet hatalmáha lengyel

vette

A'.

Kluczycki. Acta Joaniiii

B^jbieiikj. (C'racuviav,

IHOl.)

I.

131.

jm-ii

BEVEZETÉS. állították eltérbe,

hogy a török veszélylyel szemben

követel

luii

kereszténység javii ? Mincleuektolött szükségesuek látszott ki-

íi

hogy a lengyel országgylés a békekötést meg ne ermert elrelátták, hogy a törökök, mihelyt Lengyelország

vinni azt, sítse

;

fell biztosságban érzik magokat, egész hatalmnkat Magyarország ellen fogják zúdítani.

Ha

tehát

nem

sikerül a királyt a ren-

dekkel kiengesztelni, és a törökök ellen a

le,

háború folytatására

a szentszék azt óhajtotta, hogy a trónról önkényt mondjon

birni,

XIV. Lajos

és helyét

jelöltje foglalja

kötelezettséget

cziaország

török ellen segítséget nyújt.

vállalna

,

el,

a mely esetben Fran-

hogy Lengyelországnak a

')

IL

A szent-szék tapintatot, tott,

ki

ezen intentióinak keresztülvitele, mi épp annyi

mint határozottságot igényelt, azon diplomatára biza-

hivatva volt ettl fogva a kereszténység

különösen

és

Magyarország sorsára, másfél évtizeden keresztül, irányadó befolyást gyakorolni.

Ez Bnonvisi

Ferencz, kölni unntius.

Régi, nemes családból származott,

Ottó császár egyik tanácsosáig

III.

szerint,

meg.

az ezeredik esztend táján,

A

;i

század elején

XVI.

elkel

állásra tet-

család tagjai közöl többen az egyház szolgálatában

kitüntették magokat. élt,

János szent-ferenczrendi atyát,

ki

szerzete a boldogok cultusában részesíti.

a

is

X^^

JSo/íl'iso^

század végén, a Magyarországba küldíitt pápai csapatok-

nál mint fhadibiztos lett.

föl. p]z, hagyomány Lucca városában telepedett

Utódai csakhamar a patríciusok között

tek szert.

a

mely nemzedék rendjét

vitte

mködött, késbb

Jeromos a XVII. század els

szintén elnyerte a bíbort.

barii

felé))en.

érsek és l)ibornok

szülvárosának érseke,

^)

—

ki

Ezen példák vonzó-ereje vezérelhette Baonviai Fermczet 1626. május 11-ikén Luccában született — a papi pályára,

melyen szerencsés eljelek között indult meg. Alighogy tanulmá')

A

szent-szék álláspontja ki

van fejtve az alább idézend követi

utasításokban. =) Hii7»X)l''iii<'iitiiiii

és 489.

iH.Miin

I',,,i.nrri<-

()<.
íA m'j-Imul'.

I7l'9.)

47('<.

WKVKr.KTí>

Samlor papa s/ol^úlattcvo

..wvit beteji'Zti'. \ II.

ette

fúl.

más

uiujd

'

u«lvari

hivatalokra

k;uu;ira>.ii soiaWii

16t>2-biMi.

alk:ilin.azta.

mikor XIV. Lajos római követének szolgaszemt'ly/ete rs a

komoly

rendórsí'}; között k«'l«'tk«'/«'tt vrivs «»sszetltkö/,(''s

mákat vont ma^.i után.

ós Vll.

Sándor

bibtírnokot mint rendkívüli követét

p/ipai

lioityodal-

saját unokaöcscsót,

<'lii};i

Francziaorszátiha, a

küldött*-

kiséret tagjai között találjuk Buonvisit.

Látkörc

szélesbité<íére és

,obb iskola nvilt

meg

eltte.

A

esemény hátterében tu egyház

És

lapp.angott.

szálai

Annak,

;

Oda

vala.

onnan áradtak

késbb

ki

és

csekély

a leg-

jelentség

állam igényeinek heves küzdelme

a versaillesi udvar akkor a világtörténelenuu'k

mintegy központja

mak

kitejlfs/.ti'scrc.

ttdiotséjíti

magában véve

Jiz

futottik ö^^sze a politikai mozgal-

a mveltség és

szét

európai

izlés

sugarai.

események egyik tényezje lesz. fiatal korában a leg-

megbecsülhetetlen elnyöket nyújtott, hogy

erk mködését

lentékenyebb mozgató

•

közvetlenül szemlélhette.

Chigi bibornok szerencsésen járt •

Lefegy-

küldetésében.

el

rezte a király hanigját. kiegyezést hozott létre, kitüntetésekkel

halmozva

el,

De míg e szerint Buonels mesterétl, a transactiók mvészeté-

tiivozott Franczi.aországból.

visi.

a diploni.'itiai téren

nek

titkaiita l^eavat tátott; vallásos

tt

érzelmeinek

is

tjiplálékot nyúj-

példája. Chigi bibornok. az általa elért eredményeket az ég

áldásának tnl:»jdouítva. a lorettói kegyhelyre

Szz

dogságos

házának ékítésére ajánlja

kapott nagyérték gyémántos keresztet.

Ruouvisi

Kómába

visszaérkezvén,

lányzatában nyert alkalmazást. talokban.

A

-)

mint

Hét

167ÍI. t.ivaszán

A'.

sietett,

föl

;i

hogy a bol-

XIV.

Lajostól

')

.az

egyházi állani

koi-

évet töltött különféle hiva-

Kflciwn pápa szent Péter

székét elfoglalta, az új államtitkár. Altieri bibornok. fölismerve

liuonrisiben a mjigasabb ot,

kölni

f()l.adat4ik

megoldására való hivatottsá-

nuutiussá és egyszersmind thessalonikai érsekké kine-

^eztetésének eszközlje

lett.

Buonvisi életének negyvennegyedik esztendejét érte volt

•)

KífK-. Pur|.ur:i I»o. ta. Oluncli'ín, 1714.) VI. 4Vtj.

»)

ífuarniirci. ViUi

inm. (Bontae,

I7.'>1.; I.

•»-

Ni'.

i'-

i.'«*"'l.'»«'

lt<>rii.'»nonitii

I'on»iH<Miin

«?!

el.

Canlinu-

BKVEZETES.

10

De

meglep

az o szerénysége a Göudviselés

öamaga

magasztaltatásábau. Aggódva, eltelve, indult az új világba,

A

iránti bizalmatlansággal

mely eltte megnyilt.

idben

hogy a Rajna vidéke a

az által,

tiója által fölidézett

politikai fontosságot nyert

XIV.

Lajos világnralmi ambi-

harczok egyik sziuhelye vala. Csak hét hónai)-

pal azeltt, hogy Buonvisi (1670. október jött, hajtotta végre

XIY. Lajos

tíxrt.

els napjaiban) Kölnbe

Lotharingia elfoglalásának er-

hogy a berezeg nagyobb

szakos tényét, azon hiú ürügy alatt,

mint a szerzdések megállapítják és fenyeget maga-

tartást tannsít.

A

berezeg, miután sikertelenül fordult a császár-

a német birodalomhoz, a kölni

hoz és

közbenjárását kérte

nuutiiis útján, a szent-szék

Majíl 1672. elején a franczia király

ki. 2)

még

részérl intéztetik hozzá egy

XIV.

fontosabb megkeresés.

hármas

Lajos, miután Anglia, Hnllundia és Svédország

szövetsé-

angol és svéd uralkodók megnyerésével, fölijontania sike-

gét, az rült,

^)

kölni uuntiatura, melynek hatásköre rendszerint egyházi

ii"yek intézésére szorítkozott, ez

sereget

kcnlvezését látta tol-

hogy az

elszigetelt Hollandiár.a

Spanyolországgal

is

spanyol

hez fordult, hogy általa a hessen.

halálos csapást mérhessen,

kiváut lépni. Követe Buouvisi-

egyességre

iidvai-ral

érintkezésbe

léji-

^)

De mikor Kómából

a

mt-diatio megkísérlésére a fölhatal-

mazás megjött, már megszólalt

A

volt a harczi riadó. *)

francziák

elárasztották Hollandiát, melynek maroknyi népe az önfeláldozó

hazaszeretet bámuhitot kelt erfeszítésével, a túlnyomó

várta,

népek, melyek testvér-harczban emésztik

hogy a keresztény

föl erejöket,

egyesülve,

ozmán hatalmát megtörhetnék, a r;ibságában sinldö

gokat fölszabadíthatnák, Ez,

')

Altieri

föl

hogy közbenjárói tisztében eljárhasson.'^) Isniételve fölme-

rült lelkében ez alatt az a fájdalmas gondolat,

az

ert

Buonvisi a háború befejezését türelmetlenül

tudta tartóztatni.

például,

bibornokhoz 2)

irt

-('sak azon hadakkal

kifejezést

nyer

1H70.

Buonvisi 1670. deczeniber 21-ikJ jelentése. Buonvisi 1672. január 17-iki jelentése.

*)

Bnonvisi 1672. ápril 24-iki jelentése. Buonvisi 1672. jlius 3-iki jelentése.

—

irja

deczember 14-ikén

jelentésében.

•')

I

is,

orszá-

egyik

KOlnbíU

;:

HKVKXKT6.S leltMitési'lKMi

—

molvi'k

itt

:i

I

álluunk

tijain

Hjijují

N/ouiközt. Konstantinápolyig; nyoniulhatnánk*

A

mikor vivn sorokat

az új mk
irta,

Kurópa

ttMiysóg és az izlaiu liarczai lolytak.

Az

i;yelorsz;\j;l)a remleltetett.

nehéz és kényes

liMjív

terjedését akadályozni

Buonvisi

A

itt

eltte a fejetlenség,

z.-ivar.

vilájjos

t<>n.k liataU)m

el lelkét. Iklátja.

és

képe

fÖl

hogy Lengyelországot

E

visszaállítása.

magi>k között.*

tolti'irult

megmentésének egyetlen nélkül

az ország(jt a ton'ík hódítja meg, vagy

hatalmak osztják

ezélja.

meg mködését

kezdette

elején

romlottság gyászos

módja: a korona hatalmának

—

és

ei;yszerft

alkotmánya fenyegeti romlással,

mond

melyet kapott, elismeri.

utasít;is,

a politikai viszonyokkal mogismerkedett. és

mély elkeseredés töltötte -aját

nnnfiu!', Leii-

-)

1G73. tehruár

mint

rí^szt-ro

a keres/-

várakozik rá; de azt jelentékenyen

tV»l;nlat

mint a kath. vallást oltalmazni, a

ejryél).

Varsóban.

kijelölt<''k

rrs/aMi. líol

Mint nmlkirü/í

könnyíti a szent-szék politikájájiak

mely nem

i'^yiuássnl

')

!

HómAban már

ójszak-koloti

I

—

ngy

a szomszéd

^)

Elég jókor érkezett, hogy a polgárhálM)rú kit<»résének megiátlásában közremködjék.

XíV.

Ugyanis

L.'ijost.

ban találkozott, Lengyelorsziig irányában tartózkodó tásra

ntaltíi.

Az

váratlan

a

Hollandia meghódit;isár;i inditutt hadjáratá-

melylyel

llenállás,

összeesküvés

pénzsegélyt hiába várták; miért

fejei, is

magatar-

a franezia trónjclöltet és a

a pápai követ által fidajánhttt

közbenjárást tárt karokkal fogadták.

A

nnntius. a pártok lolött állva,

dozott a kiegyenlítí's létrehozásán.

buzgón és sikeresen fára-

De míg a

király állásának

megszilárdítása képezte czélját; ismerve az ö szerencsétlen tulajdonság.iit.

S
a

elnézönek kellett lennie ellenségei irányáb.'in tisztelet

és

rokonszenv érzelmeit

kelté fid

;

söt

benne

nagy ember-í-nek nevezi öt jelentéseiben.^) Viszont Sobieski min-

/.eiin'í

')

Buoiivíhí 1672. t»któb«?r 26-iki jelent^w;.

•)

Áz

államtitkárnak 1672. október 2ü.

tartalmaztak az *)

Az

*)

L'>

•>«

iioveinVxír J-ikán kelt jetry-

iitaxitáitokat.

1673. inájuM 17-iki jcleiitC'Nbeii. i»él«lMÚI. 1«7:í.

február Dí-iki jolentéHébeii.

1

KKVEZETÉS.

2

hálásau emlékezett

(lig

vi<'
Buouvisi jó szoliiálalait

a.

uu-lyt-k-

uok kibékülését uralkodójával köszöuheté. ^) Buonvisi meg tudta gyzui a királyt arról, hogy az ország és a trón érdeke a török

körében

háború folytatását követeli

a rcMidek

Az ö közbenjárása meg a bécsi udvarral, a török És mikor Rómából a pápa által

élesztette a harczias szellemet.

is

mellett tárgyalások indíttattak ellen szövetség létesítése végett.

fölajánlott segélypénz (százezer forint) megjött, a

dítása elhatároztatott.

A

;

háború megin-

'-)

király személyesen készült átvenni a sereg vezérletét.

De

mely azon napon, amikor Sobieski ^foldvábau, Choczym mellett fényes diadalt .-íratott, Cnovember 1(>.) súlyos betegségbe

esett,

véget vetett életének.

A

^)

váratlanul megüresedett lengyel trón betöltése egész Eu-

rópára kiterjed mozgalom ok<^zója lotharingiai berezeg érdekében

lett.

A

császári udvar.

Károly

készült iiefolyását érvényesíteni,

támaszkodva az özvegy királynéra, ) ki a lovagias herczeget hajlandó volt férjül elfogadni. Ellenben XIV. Lajos <*1 volt hatá"•

hogy l)efolyásával

rozva,

kodót

segít,

számíthat.

és pénzével

lengyel trónra olyan

:i

kinek támogatására a Habsburg-ház elleni actiójáb.ui

Az

orosz, svéd,

brandenburgi uralkodóházak k(>réböl a

trón-igényelök hosszú sorozata jelentkezett. Sobieski, ki eleinte visszautasítá uiíyan

késbb nagyravágyó

A pett, tett.

ur;il-

neje

"')

És ebez

(csatlakozott

barátai f<'lszólitMsait. de

unszolásainak engedett.

hatalmi törekvések és személyes érdekek küzdelmei köze-

a szent-szék épp oly önzetlen, mint eszélyes politikát köveUtógondidat nélkül, arra szorítkozott óhajtása: hogy katbo-

likus fejedelem foglalja el a trónt;

minélfogva követét

utasítoit.-i.

hogy a katholikus jelöltek irányában »az atyai semlegesség* (paterna indiíferenza) álláspontjára belyezkedjék.

Míg

;»-ki

XIV.

tehát a császár és

Lajf>s követei kútár

')

Buonvisi 1674. augusztus 8-jki jelentésében említi.

°)

Buonvisi

1671-!.

márczius

13., 22..

május

ol., július

r.».

is Mumis/.iiis

jelentései. ")

Buonvisi 1673. október

)

Eleonr.ra királyné Leopold

s,

november

nvére

] D'Avfjuien franczia marquis leánya

6, és

volt. volt.

l.'i-iki

alkudó

jelentései.

HKVK/KTKK.

Ruoiivisi

•)

U»st;

aluosoiivit^ttták

v;i'i!irt«'ivxr

,:ásii|c

s«'in

|>ill:iti:itr.i

eszményi hivutAs inint.

ós

tVlhaszuál, relet és

a

hoiiy

a

kniil}

Ji

-\;il;is/.(i>

képviselt.

rondokot

«tiH/.ii^nyü-

Miiuieii

alkaniiit

a

lia/;isz«'-

fnyet<'Tt«''sre.

követésére luizditsa.

su;^all:it.'UM:ik

l>ii/.!íós:i}í

.

azon manas czól

lifiteltMiiu'

l««tt

ni«»lyet

lonjxyel

vall:'iso><

1

Ks mindiizokat. kik a nie^válus/tandó király s/emélyéro nézve M'üért torilúlt;»k ho/zú,

-zszanak. ki a

ho^jy olyan uralkodót

kérti-.

i's:ik :irr:i

<'>.

h\\>-

k:itli. e;íyli:'t/

1/

országot a tönik ellen

niesjvédeni képes.

Ezen utóbhi 1;

'!

'

i

-

érkezett újabli

se;;ély»>sszt'p.

>desealthi hihornok hús/ezer torinttal járult.

'

A

mindazáltal az érdeklett felek gyanúsítá-

^)

;

nem

sait és neheztelését

-almat

fejt ki,

A

mintha a császár minisztere volna;*) a bécsi udsoká kétes

választíis kimenetele

izgalmas jelenetek lehetett félni.

21-ikéu

A

el.

tordúltak

királyává kiáltatott

')

III.

A

Május

létre.

ki.

franczia király

Acla quae

re^um *)

jött

kitörésétíU

pápai követ r>rommel üdvöz'ilte a választást, és remény-

uralkodása

elé,

kiküzdend gyözedelmek fényes sorát

:

polgárháború

János névvel, egyhangúlag Lengyelország

teljesen nézett Sobieski

:'Wtl!i

'^I

Az országgylésen

volt.

Végre a pártok között kiegyezés

Sobieski. III.

A

fraucziák

ügyében
pedig az osztrák ház ellenségének tartotüik.

v.-irnál

A

tudta magától elhárítani.

híresztelték felle, h«igy az osztrák ház

ízt

-')

nuntius az ö eljárásával a szeut-szék magasztaló elisme-

rését érdemelte ki

.ií

ketts súlyt kölcsönzött a melyhez a ]>ápa százhetven-

ri}íyelineztetesének

in

kitl a törökök

várta,

követének jelentéseit kiadta

uta.sitáj'ait óh

Archivo Miniaterii rerum exterarum

illuMtntnrlum spectant. (Cracoviae. 1><"9.)

Huonvisi K,74.

j.itiiKír

márcziiis

.31.,

fölött

"j

2S.,

I.

April

Gallici,

2

4.,

W'all-

Joan-

a
— 35. május

éj*

'_'.

li;.

•-lenlé-««ei. *)

A

iiájiai ;iU;iiiitiiK

II

i

H74. ápril

\Q*B lodi »i conf»;ri«cono álla sua

andoMÍ ne dl

,

l»io e

dii •{u.'ilunque

IMI

14-ikén Buonvisinek

prmlente condotta nella iinpc;^o, per

<;iff.iH<"

Priii' ii"-

<»

in.tistere

•iii.i''-

így

ir

:

di t.KV

Xl\. Liijmmühk

"

*)

Vars6)>61

Albriz/i béoi nuntiiM 1»»74. juliiu

*)

Buonviii

ir.74.

májiui

k

'.iJ-iki

••inifKirut. .'{.

W

i!

s.r\i/.i"di

aii-z'-w "ki.

ét l(»-iki jeJfiitéMei.

jelentene.

che

con efflcacia

della nazione.

*)

>Co-

indifl'ertínza

1.

..;•.

;

14

r.KVK/.Kl'Ks.

Megelégedésében uál.

A

pápa

és

reméuyében

«)sztozt;ik a róm.ai

királynak szerencsekivánatait kifejezni

sietett az új

a hadvezéri kalap megküldésével tüntette ki czéljaira. az egyházi

háború

kezésére.

udvar-

öt, és

a török elleni

jövedelmek tizedét bocsátotta rendel-

^)

Lengyelország a szent-szék szemeiben mindenkor nagy fontossággal

A

birt.

környez államok

:

Orosz- és Svédország, a

török birodalom és Brandenburg hatalmi vágyainak a mint czélja volt és

késbb

áldozata

lett.

és fékezjévé, ezzel

úgy korlátjává

pedig az európai egyensúly megóvásának tényezjévé válhatott.

E

mellett a katholicismusnak

valóságos határfalát képezte: a

protestantismus, a keleti szakadás és az izlam irányában. így

tehát a kereszténységnek a török járomtól fölszabadításában és hitegység helyreállításában

ményei valósításában

—

^

— a pápaság soha

föl

nem

;i

adott esz-

nélkülözhetetlen szövetséges vala.

Ezen tekintetben egy

franczia herczegtl vagy Lotharingiai

Károlytól a lengyel trónon nagy szolgálatokat várhatott a szentszék

;

de másfell

mindegyik a franozia

és

osztrák

dynastiák

ellenségeskedéseinek új táplálékot nyújthatott, és Lengyelország

hatalmát a két dynastia egyikének rendelkezésére bocsátva, az európai egyensúlyt veszélyeztette volna. Sobieski, anélkül hogy ilyen veszélyekkel fenyegetne, miud.azon

A

elnyöket

melyeket vetélytársai helyeztek kilátásba.

Ígérte,

köznapi czélok színvonalán magasan f(dülemelkedö szelleme

nagy eszmék felkarolására fogékony

volt.

Kiváló politikai és had-

vezéri képességei a dicsséges uralkodás biztosítékát képezhették.

Gondviselésszerüen kijelölve

látszott lenni

a kereszténység

fel-

szabadításának nagy müvére. Sobieski csakugyan azonnal trónralépte után, biztosította

hogy

a pápát, szentelve.

élete

következ évben seregek

és

És haladék is

ereje a török

hatalom megtörésére

lesz

nélkül megkezdette a háborút, melyet a

folytatott,

több izben diad:ilt aratva a török

fölött.

') A pápai iratok Theinernél Monuments liistonques relatifs aiix regnes fVAlexis Jliclialuwit.scli. Fendm- 111. .-t l'icrr.- U- fir.-UMl ÍKMine,

lö.'iti.)

9ü 91.

HKVKr.KTKS Dl'

LajoH, ki

ir.iiivavHl rs

<»/»»n

:u

i>t

ausztriai

kecaegtette, hogy heti a leiijiyol

vel»»

korona

magyar koronát

iuüki^é?u^v»«l

i«l»>j;Ul«>thMi

Xl\'.

volt

olleii

kivánt-ii (^rU^kesiteni, és a//.al

!Utövi>tko/.ve.

Poros/orszAgtól visszaszerez-

liá/.

»>;;ykori nn'lh'«kt:irtoni;'inyait.

kikil/dlifti a

<''s

is.

Ezen ajs'inlatok kisértt'seit nemcsak a Iranczia király bkezségének varázsereje. ') hanem még inkáhl) a Lotliaringiai Ká•^ly

mellzése

által megsértett és S(>l)ieskilien a tVanczia politika

udvar magatartása

-/.közét látó hécsi

súlyosl)itotta

;

mert

e/zel

f*mben a lengyel király Francziaország pártfogásáhan kényszerült olt^alinat keresni.

Ezért Sobieskit

dón

csatídni,

föltétele,

dics hivatásához

állan-

ha kiragadtatik a Iranczia ptditika hüvkoréhl, mely-

ben apró érdekek

ers

kötötték le

is.ik úizy leheti'tt

szálai

hálózták körül hatalmas szellemét és

Ezen emaniipációii;ik

karját.

jiediií

az volt el-

hogy a lengyel király a rsászárral kibéküljön, és mind-

kett, a kölcsíinös bizalmatlanságot leküzdve, közös érdekeik tosítására egyesüljön.

Hsára a szent-szék

A

Ezen kivihetetlennek

biz-

látszó feladat megol-

volt hivatva és egyedül képesítve.

római curia Sídiieski megválasztatása után, azonnal

merte a helyzetet,

és

megindította az azzal

megegyez

felis-

actiót.

egyik, következményeiben a legjelentékenyebb mozzanata:

Ennek

Buouvtst a lengyelországi rendkivüli nuntius kinevezése rendes nuntiussá a császári udvarhoz

:

míg ugyanakkor

/i'fȒucct

püspök

lengyelországi rendes nuntius. Francziaországba helyeztetett -

át.

Martelli érsek személyében új nuntius kiildftett Varsób.a.

Ezen három diplom.atának •tt,

teljes

összhangzásban folyta-

kezdetben nagy nehézségekkel küzd, de végre ritka sikerrel

megáldott tevékenysége

:

a szent-szék politikai történetének egyik

legérdekesebb és legtisztább fényben tündökl lapját

tölti be.

okt<jber els felében foglalta el állását Csak több hónapp.al késbb érkezhetett A'arsób.a az

Buonvisi 1675. liécsben. •)

')

.\

franczia

követ száiiiadá.Haibúl kitnik, ho^jy

1674.

folyamán

bieskioek 366,000, lengyel uraknak én nemeneknek 'J10.150 frankot fizet

ki.

WaÜDzewski. •)

Buonviüirií

)iez(^lt«k

I.

—

a lenjryel

4U.

mint

pnillt4?tt»'in

—

királyvalaMZtáNnHl

a bécwi iKlviirnál nagy mértékben követntt

nin^tartiináért

;

azzal

;

I;K\

1 r>

új niintius.

M

K/K

IKS.

íCl
;i

viitsni cs hócsi lulv.-i-

rok közeledésének elkészítésére czélzó tevékenyséjí.

Mivel Sobieski

;i

törökök elleni hadi munkálatok

folyta-

tását attól tette függvé, hogy az osztrák ház részérl segítség-

ben részesüljön

:

a

pápa utasította Buonvisit hogy a császárnak

ez irányban tegyen elterjesztést.

Sobieski kérésének teljesítését

úgy Lengyelország fenmaradása és a kath, vallás java, mint Leopold saját országainak biztonsága érdekében hathatósan ajánlotta.

A

császár azonl)an kijelentette, hogy bár élénk rokonszen-

vet táplál a lengyel nemzet iránt, és szívesen segítené királyát

nem engedi hadereje ha XIV. Lajossal l)ékét ki>t-

a fraucziák és svédek fenyeget magatartása

megosztását, minélfogva csak akkor,

képes a lengyel királylyal karöltve a török ellen

het, lesz

dulni.

for-

2)

Ezen

visszautasítással egyidejleg Francziaországból fényes

.ajánlatok érkeztek

Sobieskiiiez. T^gyanis az 167G-ik év elején

:i

török nagyvezér a harczias szellem és dicsvágyú Kara-lSIusz-

XIV.

tafa értesítette

Lajost, hogy azon esetre,

hogy a porta beleegyezése nélkül

a

császáiral

lia kíiteU'zi

nem

A

szultán hadjáratot indít Magyarország ellen.

kitt

magát,

békét, a

franczia király

tanácsában az ajánlat elfogadását egyedül Vomponne, a külügyminiszter ellenezte; ez

is

csak azon szemi)ontl)ól, hogy a török

háború esetén, nagyobb elnyöket

gyanusitották. imi-\ m. j^umi

\''

.i

biztosítiiat

it.iii(./.i;i

mágiának Franczia-

ml var által, titkon Sobieski erd-

kében mködött. Albrizzi bibornok, a bécsi nuntius, megcz.ifolta ezen feltevést. És most. mikor hivatva volt bejelenteni Buonvisi küldetését Bécsbe és éhez a császár jóváhagyását kieszközölni, fönnen hirdette, hogy Buonvisi

nem hive a franczia politikának. Az özvegy lengyel királyné is megnyugtatta erre nézve az udvart. Ekkor azután Leopold kijelentette, hogy

egyáltalán

Buonvisit szívesen fogadja udvaránál. június

16., 23. és ')

Az

(j

(Albrizzi,

1674. június

3.,

10.,

1675.

július 21-iki jelentései.)

elfogadására

nézve ugyanis nehézséget támasztott Sobieski,

azért mivel a pápai udvar elmulasztotta ellegesen kérdést tenni nála, váj-

jon a nuntius személye ellen nincs-e kifogása.

(Baluze franczia ügynök je-

lentése Varsóból. 1676. január 31. Waliszewski.

J.

-)

Buonvisi

UiTii. inájiis

24-ki jelentése.

246.)

MKVK/KIKs >i*szaj:

i*Si»szjir

:i

részérl,

h:i

1

\I\'. L.ijus

noki so«;itséget nyújt.

u\Ui :u HJánlritot és portai követ<'Mu»k mo^h:iKyt;i, hojíy a ..i..i

Ígéretet

lított:i,

él

Ugyaimkkor

szóval adja mog.*)

«

ki-

Sobií'skit t'olszó-

ho^J a csAszAr ellen támadjon, a magyarországi elógUlet-

leueket nyiltan vegye pártfogása alá, és az általok fölajánlott

magyar koronát Sobieski latáról.

A

pápához

habozott.

Bouss«'i

cl. ^)

Lemondott

a török háború gondo-

megkötötte a znrawnói békét, mely az elvesz-

továbbra

is

a tíirökök kezeiben hagyta. Eljárását,

intézett levelében, azzal

!i:italmak által

•)

számára fogadja

nem

portíival

ett területeket i

tia

magára

mentegeti, hogy a keresztény

hagy.atva. háborút viselni kéj)telen volt.*)

T..>u\.iis. II. Ji j. ().

Klopp.

\ús:\.

I)a.s KrieL"<-.l:ilii

i

Wi.-n.

1883.) 51. *)

XIV.

l,aj">iKih

li)76.

april 14-én

Lengyelors/;*;,'!';!

iiethune marquis részére adott ut:isitásai. Waliszewski. *)

1676. október iM-éii

XI. IHCZt:

Zurawnóbúl a pápához

I.

kiil'lott

kuvfi'-

267.

irt

(m MAÍTÁltA.

lt^ví*lt*.

Thein«r-

ELS XI. Incze piipává

vúlasztá.Ha.

—

FEJEZET.

—

Pi'ilyája.

Jellemzési'.

—

Politikája.

Igyekezetei XIV. Lajos és Leopold császár között a béke helyreállítiisára.

— —

Baon\'Í9Í tevékenyséjre, magatartása a császári udvar és Magyarorszáfj irá-

nyában.

—

Sobieski állása Leopold és XIV. Lajos irányában.

a nmeryarorszáfiri eléjfületlenckkel.

—

A

—

Tárjyyalások

nimw«sfei»i békekötés.

1676-1678. T.

Éppen i^-uv

idben, mikor

íizon

uralkodó támogatásával,

ozmán hatalom, két

.iz

súlyos

csapást

keresztény világra, els sorban Magyarországra

;

kereszténység védelmének intézésére új vezért

van arra, hogy a fenyeget veszélyt

nak a mástélszázados török járom Ipejplent^'kenyebb

.a

a Gondviselés a ki

állít,

hivatva

elhárítsa, és ^íagyarországalól

egyik

fölszab:i(lit:'i>áb;ui

tényez föladatát oldja meg.

Ezen missiót AV. Incze pápának, i'i-iK«'n

keresz-

mérni

készült

foglalta el

szent

Péter székét,

ki

már

l»i76.

szeptember

a családi

hagyomá-

iivnk és saját eléleti' is kijelölni látszottak.

Ofhscahhi

B'^uedfl:

vagyonos c«mói bankárcsaládból szár-

iizott, melynek eltte is már több tagja szolgált volt az egyházOihscnJrhi fiijuUi. a XVI. század második felében, V. i*ius ii.ik.

pápa udvaránál elkel

állást foglalt

zást nyerte tle, hogy

áldá,sát a lepantói

el,

és azon kitüntetni

szül hajóhadnak megvigye. Ugyanakkor

megbí-

öbölben ütközetre kéOrh-Hmfch! BerixínJ

a Jézus-tí'irsaság körél>en vallásos h-lkesedésével tnt ki; Xlll. Gergely pái)a által LíMigyelországba küldetvén, Báthori István király bizalmát kiváló mért^^kben megnyerte, majd Erdélyben a kath. vallás terjesztése kiiníl nagy tevékenységet

fejt^-tt ki.

2(»

INTZE KS MAGYARORSZÁG F(»I,S/.AKAI>1TASA.

XI.

Odescalchi Bervdeket lyára vezették.

A törökök

h;ijl;im:ii

it"júkoriíl):ui.

ellen

ment, és több ütközetben vett

;i

kiitoiKii

pá-

vágyva harczolui, LtMigyelországl)a részt. *)

Huszonöt éves korában Kómába

indult, azzal a szándékkal,

hogy fegyverét a szent-széknek ajánlja föl. De az örök városban módosult elhatározása. Pappá lett, és az egyházi állam kormányzatában különféle hivatalokat

viselt.

Erkölcsi feddhetlenségével

és vallásos buzgalmával kíiztiszteletet küzdött ki magának. Az eí^yházi pálya lépcsin gyorsan haladott fölfelé. Már 1645-beu elnyerte a bíbort. Ferrarába konnányzónak küldetvén, különösen

gondoskodása tárgyát képezte a szkölködk sorsának javítása.

A

^szegények atyja* dics czimét érdemelte

Néhány tól,

az

év

múlva Rómába

áhitat gyakorlatainak

ki.

visszatérvén, tdvouúlva a világ-

és

a

tudományoknak

Egy-

élt.

szersmind a bíbornoki coUegiumban, Lengyelország protectorá-

uak

állását foglalva

el.

alk.ahna nyilt azon országnak, mely felé

itjú kora lelkesedésével fonlúlt vala. újabb szolgálatokat tehetni.

Érdekldését ismételten az áldozatkészség

tényeivel

bizonyí-

totta be. 2)

Teljesen távol tartottji magát az európai hatalmak érdek-

melyeknek a római curia is színhelyéül szolgált. Nem lépett sem a franczia, sem a spanyol párt szolgálatába. Az egyház java lebegett mindig szeme eltt. Ezért kárhoztatta XIV. harczaitól,

Lajos eljárását, mely az egyház jogait

')

sértettig

és politikáját.

nem

bírjuk. (Iljú kuni

XI. Incze pápa kimörítü életrajzát, sajnos,

eseményeirl biztos adatok még nincsenek közrebocsátva. Több történetiró kétségbe vonja azt, hogy katona lett volna.) E. Mirhaud négy kötetes munkája

:

»Louis XIV. et Innocent XI. d'aprés

les

correspondences diplonui-

du Ministére des affaires étrangferes de Francé » (Paris, 1882.), a legterjedelmesebb könyv, mely ezen pápáról megjelent, az elfogult és tiques inédites

ellenségesen irányzatos történetírás terméke. Kizárólag a franczia követek és

ügynökök jelentéseibl meríti

gtít teszi ')

bíróvá

tudósításait.

Tehát az elkeseredett

ellensé-

!

így például Buonvisi lengyelországi nuntius 1674. január .31-iki hogy a lengyel rendek küldöttsége jelent meg elíittc.

jelentésében olvassuk, és

köszönetét tolmácsolta azon 20,000 forint adományért, melyet

ciilchi bibrtvnok a tör<">k elleni

háború költségeire küldíUt.

<)d»'s-

mely H

kei-eszU'ii}

són hekójót me^^uv^^rlll. Ks.

M'in csHtl.ikozott^ ') iu:uíár;i

Mikor IX.

Kflt'iiu'ii

pápa

(•bbsége.Oilescalchi eréiijvi és 't

Iiár tllriixégfilu'Z

vontn neheztflí^sét. h.alála ut/iii (UiOi*.). flifíg^'th'u jt'lh'iiie

oan lév raeghizottja által óvást eui»lt niejíválasztása

De csakhamar Itj72-beu. •'lyezett

itolsó

ritka

eléjítétel

Kelemen hanyatló k<»zel kilátíisba. Kkkor X.

bibornok

Estrées

>

iiH'^íhajolv.-i.

óhajtotta a pápai trónra emelni, a Iranczia király a conclavé-

következtében társai mellzni kényszerültek

I

l)ÜKnnok(>k

;i

eUUt

fölkereste

neki

jutott

egészséf^e új

Odescalchit,

osztályrészül.

megbizásából, mente<íetv»'

és

couclavéban tc>rténteket. biztosította a

dója, ki erényeit jól

minek

pápa-választást

XIV. Lajos

,

t'llen.

öt. -)

az

hojíy uralko-

felöl,

szintén kivánja az ö fölraagasztal-

ismeri,

tatását. ")

Csíik négy esztendvel utóbb következett be a pápa halála

XIV. L.ajos ekkor csakugyan megnyugvással fogadta Odes-

676.).

1

calchi jelöltségét.

dje >hn

És követe a couclavéban

kijelentett<',

hogy kül-

óhajtja egy szentéletü pápának megválasztását, ki a

jedelmek és népek tiszteletét

birja,

a visszaéléseket

kiirtsa, eré-

yeinek fényével az egész kereszt<''nységet besugározza.*

másnap

teljesült ezen óhajtása.

XI. Incze pápa

raegválasztatott.

bibornok

inczia

szembetn

is,

melyeket az új pápa l

>

melyben egyik

azt legtovább ellenezte, »Isten kezének

ff»lk<'lt('tt.

üdvözölték.

Es a reményeket,

már h'gds

iir;ilkodásának

szent-szék kincstára zavarteljes állap(»tbaii

szigon'i tt

trónraiépt^jt,

tényei-

igazoltji.

A '

Már

mükítdését látta«;'^) úgy társai, mint az örök-város

lelkes öröm-nyilatkozatokkal

lakói

•

ki

*)

Odescalchi bibornok egyhangúlag

Altalános csodálatot

alkalmazni.

')

tézett

A

király

francziii

eiiil<'kirat/iban

'if^yik

kiemeli

i'mm.ii

')

Mirhaud.

•)

U gyanút t.

I.

l^.

19.

Michaud. I. .SO. ) Michand i. h.

keltett,

ki>\.i.-

O'leMcalchin'il

'iire inditf»'renc« k lV-p,ird doc Espaj^indM.*

*)

szállott

rá.

takarékosságot honosított meg, melyet udvarában kez-

:

hogy a százados

it)7.;-l».,-ii

»I1

a

\IV.

toiijour.')

lúiy>ítin
ganlé

iiin;

22

XI.

IXCZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

gyakorlat által

jogosult

iiepotismussal

fejldött

iutézméiiynyé

szakítva, egyetlen unokaöcscsét távol tartotta udvarától,

a szoká-

s

megtagadta tle. így följogohogy mások érdekei irányában is

sos kedvezéseket és kitüntetéseket sítva tarthatta

magát

A

kíméletlen lehesse-\

Az

rölte.

arra,

fölösleges hivatalokat, siue-curákat

És már

elharapózott visszaéléseket kiirtotta.

múlva lehetvé

tette,

elti)-

rövid

id

hogy, mint látni fogjuk, milliókat áldozhas-

son a törökök elleni hadjáratokra.

Miként jövedelmeinek, úgy gondoskodása és munkássága javarészét a kereszténység fölszabadításának nagy müvére fordí-

A

totta.

keresztény hatalmak között dúló egyenetlenségeket meg-

szüntetni idején

,

át,

ket

a

törökök

ellen

egyesíteni

:

uralkodása egész

igyekezeteinek állandó czélját képezi, mely felé követ-

kezetes kitartással haladt,

nem engedve magát

eltérittetni,

a

leküzdhetetlennek látszó nehézségek sokasága, a szenvedett csaló-

dások kesersége, a pillanatnyi érdekek kísértései által. Ezen czél jelölte ki állását, melyet Francziaország iráuyá-

ban

elfoglalt.

Egy

velenczei diplomata helyes megjegyzése szerint,

XI. Incze »az európai egyensúly föutartásában, és a népek tiszteletében ismerte föl a pápaság alapköveit.* ') Ezeknek megszilárdítása mellzhetetlenül igényelte azt, hogy

XIV.

Jjajos

uralmi czélzataival, jogfipró eljárásával szembeszálljon

;

világ-

az egy-

ház függetlensége, a szeot-szék joghatósága ellen intézett támadásokat visszautasítsa;

és a

hatalmas

királyt a kereszténység

érdekeit veszélyeztet politikájától eltérítse.

Apostoli buzgalommal fáradozott a kath. vallás terjeszté-

úgy a távol pogány népek körében, mint a schismatikus oroszok- és a protestánsoknak az egyház kebelébe visszavezetése által.

sén,

Tevékenységét a bidcs mérséklet szelleme lengi üldözéstl, melylyel vette,

XIV. Lajos

megtagadta helyeslését.

lenül óvta a törvényekbe

')

Domenico

^)

II.

Jakab angol

ütköz intézkedésektl

Cotitarini,

Ranke

XXVIII.

167.

Az erszakos királyt szünte-

jól tudván,

16f*.í-ik

hogy

évi zár-

259.

idéz Velencze, franoziaországi követe, Venier, végjelentésé-

böl egy erre vonatkozó natryérflokü nyilatkozatot. IIT.

;

Velencze bécsi követének

jelentése. Österreichische Geschichtsqiiellen. *)

át.

a hugonották kiirtását czélba

Geschichte


Pápste.

IfiTfi

UMikkal

trónját

lu^nlju

— 167H.

luo);.

2:í

ho^v a

iu*lkül.

:i

kall).

A

résjiéreabi/.t4MisA|;és virúgzA"* fíSltétol»»it inopszorezm''. iiiafTritartáxát.

Marimlay. a napynovA protostáns halinoz/.a

j::isztal;isi»kk:il

"Lelkrt

o\.

r^>lm/

pApai'zen ina-

tr>rt/'nptirr»

úiiy inoiul

- kétsójíkivül

niepflrvemleztí'tte volna az angol ní^pvisstíitéróse a nyájhoz, nu'ly-

uvk pásztora

volt

;

do sokk.al

hojiy oly nierósz és

nyakas népet, a gyakorlata

alkotmányt>llen«'s

Mindfii

TJssaat^ritvni.

br»los(»M> fiTtiú volt, liogysoni azt higyi',

l«vrl.

általi

uH^y

küMetett, tiirelmot, mérséklet^'t méletet ajánlott.*

Erényei.

s

királyi hat^vloin í'rAszakos és

a római ogyházba

Iflu'ssen a

Vatikánból a Wliit^'hallba

az angol nép elit^lctoi iránt

kí-

M

áliitnt,a,

iuimegtagatUisa és jótékonysága.

;i

pápai

trón magaslati'iról fénypseji nvgyogtak. és halála után a szentek

Egy

van'izs-kcirével <)vo(lzték emlékét.

elhunytn

ut;in jött

Kómáb.a. így

franczia ntazó. ki k(»véssel

ir íelöle:

>

mindenki szívesen

Itt

beszél az elhunyt pápáról és magasztalja erényeit.

A

protestán-

sok és zsidók dicsitik: bebizonyítva ezzel, hogy az egyszerft, csendes életmóíl. igaz ájtat<»ssággal ]»árosulva. kierósz.akolja az emberek elismerését. oly

magas

A

fokr.a

melylyel iránta

tisztedet,

Kómában

hogy többen

emelkedett,

kegyelet

idk

múltával sem enyészett

-)

A

el.

XVIII.

folyamán megiudíttíittak a ü'irgyalások Xí. Tncze pápának

szj'utul

a szentek sorába iktatása végett.

Róma

újabbkori bittudósainak

egyik legki válóbbja, Lambertini Prosper. vel

lórdúlnak

imákk.al

hozzá, söt állítják, hogy sirjánál csodák történtek.*

És ezen

viseltetnek.

a pápai

szék

ki

XIV. Benedek

ban csak addig a stulinmig jutott

el. li<»gy

XI. Incze a

méltó* »venerabilis« melléknévvel ruháztatott lg)'

és bökezü

tehát XI. Incze

pápa a szent

^tiszteletre

fÖl.

politikai

élet.

név-

mely azon-

dísze vala. vette kezébe az ügyet,

ludcseség

áldoz.atkészség elnyeit személyében egyesítvén, mind-

azon kellékeket birta. melyek az ég áldásainak és a világi siker-

nek

föltételeit képezik.

A nagy

Szerencs** .azon kivételes kedvezésében

fölad.atok

')

Aiil'Iíh

•)

.I»':«ii

riiti.'«'lilá*>:'ir:i

rórt«rii»-U?

Ihiiiiont.

U.

ll<•||l(•>^ak

is

részesült, lu)gy

.lakiili tri>uiale|iU-U>l. I.47t'.

VcvHírfi

i-n

Francf! et TtHlip.

í

IHSM*.)

a

az alkalmas

nnL'talált.i

I.

'.'87.

24

xr.

kik

férfiakat,

TNCZE És MAflYARORSZÁa FÖLSZABADÍTÁSA.

bizalmára érdemesekuek

bizonyultak,

ezeket

dt;

tizennégy évre terjed uralkodásának egész lefolyása alatt megtarthatta fontos állásaikon

így

;

els miniszterét Cyho bibornok-

államtitkárt és Buonvisi Ftrenczet a bécsi nuntiust, kik lelkeseaz odaadó

déssel,

hség

bensöségével szolgáltak eszméinek, és

lankadatlan tevékenységében osztozva, dicsségének

is

részeseivé

lettek.

II.

A

pápa legels

XIV.

nál és

hangon

politikai ténye az volt.

hogy Lipót császár-

Lajosnál a béke létesítésére kísérletet

irt leveleket

Meleg

tett. ^)

hozzájok, a béke-ügy tárgyalására eongressus

Ezt mindkét

tartását javasolta és közbenjárását ajánlotta.

kodó készséggel karolta

Nimwegen

föl. 2)

ural-

hollandiai várost jelöl-

ték ki a eongressus szinhelyéül, hová a pápa.

1H7H. végén, Bevi-

laqua Alajos alexandriai patri.-uk.U

mint megh;italin:i-

küld(")tte.

zott követét. ^)

Mivel pedig elre volt

látható,

béketárgyalások

a

líogy

hosszú idt fognak igénybe venni, a pápa

.azt

kívánta, hogy a két

uralkodó azonnal fegyverszünetet kössön.

A

két udvarnál tartóz-

kodó nuntiusok utasítást kapt.ak, hogy

siettessék.

.azt

Buonvisi, Bécsben, v.alódi lelkesedéssel

tett

eleget

Azonban elterjesztését a császár hidegen

rancsnak.

.1

\m\-

fogadta, és

határozottan kijelentette, hogy bár állandó békét kötni, méltányos föltételek alatt kész, a fegyverszünet létesítését a saját és szövetségeseinek érdeke

tiltja.

Hasonló nyilatkozatokat kapott a császári kormány legbefolyásosabb tagjaitól

:

Hocher udvari kanczellár

a hadi tanács elnöke részérl.

XIV. Lajos megalázásában ')

Ezt

*)

pápához

XIV. Lajosnak irt

levelei

A

ir,76.

október

Michaud n.

deozember 17-ikén

Montecuculi hívei,

Habsburg-ház hatalmi c-líitt,

ötvíMn-zi-r

t;ill
mely :'illá-

kül'loft

II. 72.

Theiuernél. 105.

5-ikén küldött jegyzéke. ^)

lAtta a

mtg.'i<'ZM|..;^r^ riiétí koioiiiiZiiMii

a lengyel királynak. Michaiid.

és

Midketten azon irány

kf*lt

Leopoldiiak október

17-ikén a

franczia királynak ]fi76.

november

12. és

A

72.

meghizólevél uíívanott.

loít.

>aiiHk

viUasztó-fejoilelem

luirffi

elnyöket

tai t/isa

utolsó

Philippsburg') megvivásávul.

liiulikk

val

Ks mivel az

l>izU»>ilt"kat.

vivt.ik

:i

í»s

h;ul|ái;ill»;iii

szövet8<''}íesök,

nagy reményekkel néztek

ki.

:i

svédeknek Pomerauiából .i

(•sús/aii

:i

brjuuK'ii-

kiszorítiisúhi'ilntrú foly-

elé.

Ezek

értelemben szólottak, bogy

oly

békekött'src

:i

\:ilo

bajlandóságuk öszint<»ségét a pjipai követ méltán kétségbe von-

Egyedül

batta.

lanak a békére

szentségére való t«'kintettel ;

mert most, mikor

.a

- m«)ndák

—

baj-

svédek leveretése után a

lémet birodalom egész haderejét a francziák ellen fordítbatj.'ik. -

Pbilipi)sburg

iiegnyitotta, a

megvívása az utat

Franoziaország

belsejébe

háború folytatása állana énb'kökben.

Azonban Buonvisi nem mulasztotta

el

tolmntatni

.-iz

érem

másik oldalát. Figyebneztette a minisztereket, hogy éppen Pbilippsburg falai alatt tapasztalhatták, milyen hatjUmas ellenállásra

képesek a fraueziák ontjini és

idt

;

egy vár megostromolására njcnnyi vért

fordítani.

Nem

reisachi vár megvívása, a

kell

csekélyebb áldozatot igényelne a

melynek

birt«jka nélkül pedig további

lhabidásnál oldaltjímadások veszélye fenyegetné. Azután Bur-

gundban

és

Lotbaringiában ismét ers várak állanának útjokban.

Míg- ezt a két tartományt meghódítják, az alatt az egész keresz-

•nység tönkre mehet. Ivesztettet

Sokkal könnyebben nyerhetik vissza az

békealkudozásokban. Vagy pedig a véres küzdelmek

ifán szerezhetni csekély

terjedelm hódításokért dús

ilálhatnak keleten, Magyarország 1

német fejedelmek

felé.

Ha

kárpótlást,

a császári sereget és

által elbocsátandó csapatokat a török ellen

ndítják, országokat hódíthatnak meg.

Továbbá

utalt arra, hogy szövetségeseik közöl a spanyolok

háború folyamán súlyos veszteségeket szenvedtek; az orániai i'^rczegben

nem

lehet föltétlenül bízni; a hollandiai rendek pedig

minden áron békességet

kivánn.-ik,

fleg

azért,

hogy az orániai

herczeget, kil>en szabadságukra veszélyt látnak, h.adai elbocsátá-

•) -..

-

A

Fontos vár a báíleni nagyherczwgségben, hol :i Sal/biich a Uajii^ba harrnincz«^ve« hábon'iban töltb oHtromot iillott. ki; v<'íír«' :i fran-

kezeibe k'-Tlt, kik azt a weiitfaliai bék»;b«jn megtartották. Mont

lotbaringiai herrzeg által vezérelt cHáazári ha'ltest vivUi

unif^.

fi »;?«.)

2fi

XI.

ÍSCZK És MAGYARORSZÁG FÖLSZABAOITASA.

sara késztessék.

Kétes, vajjou az éjszak-uémetországi fejedelmek,

mintán a svédektl elfoglalt területen megosztoztak, hajlandók lesznek-e segíteni a császárt, kitl a valláskülönbség miatt idegenkednek, és a kinek hatalma gyarapítását nem kívánják. Az

XVI.

következhetik be. mi a történt; II.

Gyula pápa

század elején, a cambrayi ligával

és a spanyol király,

miután visszafoglal-

ták Velenczétl, a mit elvesztettek volt, elszakadttvk többi szövetsé-

geseiktl és a velenczei köztársasággal alkura léptek, hogy a császár és a franczia király hatalmát Olaszországban korlátozzák.

a franczia király az éjszaknéraetországi fejedelmeket, ha a meghódított területeket biztosítja nekik, könnyen elvonhatja :i császártól. A többi német fejedelmek pedig, kimerülve a háború-

Most

is

ban, béke-pártot alakíthatnak.

Tanácsos tehát, hogy a császár

békét kössön, mieltt a liga fölbomlik, vagy

a kebelében

azt

— Végre

a franczia-néraet támadó visszavonás ertlenné teszi, háború folytatása a lengyel királyt, megfosztván azon remény-

tl

.

hogy a törökök

ellen

a keresztény hat.almak segítségében

részesülhet, arra birhatja. hogy békét fog kötni. Ez esetben a törökök, ha nyílt háborút nem is indítanak Magyarország ellen, itt

az elégületlen rendeket támog.-itui

fogják,

minek következté-

ben az egész ország elvész, vagy pedig a császárnak serege egy részét

Magyarországba

mellékén gyengülni

kell

küldeni, mi által hadereje

Kérve-kéri tehát a minisztereket, niondjanak kony, hiú

;i

Rajna

a

csalé-

fog.

reményekrl

és fordúlj.anak

oda.

hol

:\

le

kereszténység

közös ellensége rovására biztos hódítások várakoznak rajok.

magyarországi török terület visszaszerzése már azért

is

hogy Bécs városát fölszabadítsák a veszélytl, melylyel a

titrii-

kök, néhány mérföldnyi távolságból folytonosan fenyegetik.

ként a keresztények vére, mely a keresztények ellen

rúban ontva, talán Isten haragját jesztésére és a császár

a pápa

is,

viselt

idézi föl, a kath.

Ezen magas színvonalon

Ek-

hábo-

vallás ter-

hatalmának gyarapítására szolgálna

h imáival, Isten áldását esdene

A

kívánatos,

;

míg

le.

álló politikai felfogásról

tanúskodó

melyeknek helyességét az események igazolták, a miniszterek nagy figyelemmel hallgatták, bevallva, hogy azok alafejtegetéseket,

1676

nem

|K)ssttg}ii

|H>utjuklu)z.

A

vimhjiljftk

-lfi7S.

két^ióglu'; »!»

27 ray.iszkoiltnk a/m.

hogy ffgyverszflnetet nem köthetnek.

nnntius minden

t'llen kil/iljön.

felhasznált, hi)gy

:ilk:ihn:it

.11 •-

•)

e/cn nrzet

EtívsztMsmiiul azon volt, ho^y a veszélyt, nu'lyct a

lengyel-to!..k Ii.'k.lr.t.s tiTmószetus

következménye gyanánt jósolt,

elhárítsa

Buonvisi

meg

volt

gyzdve nem

a lengyel királytól tartaniuk

a

felöl,

kfll.

hogy a törökök, a mint

Magyarorszájí ellen fog-

nak fordulni. Támadásra szüntelenül ürügyet sz(dgált.attak m-kik és buzdították

ket

a magyarországi elégületlenek, a

buJilnst'iL,

kik a Zrinyi-Fraugepán-féle összeesküvés ótu (1670.) fegyvcrlxn állottnak, és

kiknek számi, a nrigyar alkotmány felfüggesztése,

császári tjíbornokok

erszakos tényei

.-i

német hadak garázdál-

következtében, folytonosan szaporodott.

ki>dás;i

A

pápai nnntius felismerte, hogy ezek egyrészrl a török

tÁmadás

veszélyt-it

n()velik é> Leo])old

ll összeköttetésök a lengyel

XIV.

és a

erejét csíikkentik

királylyal és

segítség,

;i

;

másfe-

melyben

Lajostól, Lengyelországon át részesülnek, a császári udvar

kil)ékítését Sobieskivel tetemesen

nehezíti.

Ezen körülmények

a

magyarországi mozgalmakat a szent-szék szemeiheii európai jelen-

tség

esemény színvonalára emelték.

Buonvisi, a mint állását Bécsben «'ltöglalta. mindjárt

irányozta kitzött

igyekezeteit,

hogy a király

és

elégületlen

íh\:í

alattvalói

a kiengeszteldést lehetvé tegye. Éles szemeivel azonnal

felismerte a b.ajok eredetét és gyógyszereit

is.

Kómáb.a küldött jelentéseiben nem sznik meg királyt magaszUilásokkal halmozni

el,

v.allásos

L»iq„,lil

buzgalma és erköl-

cseinek példányszerü tisztasága-, kegyessége- és jóakaratáért.

egyszersmind folytr)uosan p.an.aszkodik .íz

erély,

st még

az önállóság

és gyóutatóit ok<)Zza,

ami.att,

Ezért nevelit

kik a szerénység és alázatosság szellemét

keltve föl és ápolva lelkében, a

kell h.atárokon túlmentek,

önm.aga iránti bizalmat rendítették meg benne: körnvezetének hatalmáb.a került.

')

hogy jelleméhen

teljesen hiányzik.

is

De

Baonviai 1676. október

1

1-iki jelentéit^.

úl'v. hoírv

és az

egészen

28

Xr. IN'CZE

És MACVARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

Miniszterei megválasztásában szerencsétlen vala. irányt

teljes

adtak a császári politikának

Azok

vész-

Magyarország elnyo-

:

másában, Lengyelország gyengítésében és XIV. Lajos megalázásábaii találták föl a Habsburg-ház hatalmi állásának biztosítéígy tehát legjobb szövetségeseit elidegenítve és legveszélyesebb ellenségét ingerelve, az osztrák politikát oly utakra terelték, melyek a megsemmisülés örvénye felé vezettek. E mellett az admikait,

sem mutathattak

nistrátió terén

föl

kedvez eredményeket. Külö-

nösen a pénzügyekben zavar, rendetlenség és könnyelmség honosöt Leopoldnak meg kellett érnie, hogy a császári súlt meg ;

kamara •ilá

egyik

elnöke

vád

sikkasztás miatt

(Ziiizendorf gróf)

helyeztetett.

Buonvisi tehát azon az öt

volt,

hogy Leopoldot, szemeit

környez befolyásoktól emancipálja, a

fölnyitva,

saját jóindulatú és

józan fölfogása sugallatainak követésére bírja. Nyíltan, határozottan szokott vele beszélni.

Majd a

classicus írókat hívta segítsé-

gül és Tiberíus példáját állítva eléje, Tacitus szavaival inté, hogy

tanácsosainak nézeteit követve, ne foszsza

mat tekintélyétl: »nc senatum referendo.«

meg

vim princijjatus újabb

Afajd

az uralkodói hatal-

resolveret,

spauyol

iró

cuucta ad

azon mondását

hogy »a gyenge fejedelem olyan, mint a holt oroszlán,

idézte,

melyet a nyúl

is

insultálhat.«

vett példákkal bizonyította, tet és kíméletet

nem ismer

Nem

egyszer a szent írás lapjairól

hogy Isten

;iz

erélyt követel.

uralkodóktól tekinte-

Es a

császári gyónta-

tok azon felfogásával szemben, hogy az uralkodó, saját belátása ellenére

is,

köteles a miniszterek tanácsát követni, a

pápa tekin-

Rómából azt a választ nyerte, hogy » mivel Isten az uralkodók és nem minisztereik részére biztosította különös támogatását; amazok kötelesek tanácsaikat télyéhez appellált. Elterjesztésére

meghallgatni és azok közremííködését venni igénybe, de hatArozniok úgy

bl

kell,

mint magok legjobbnak

Ítélik. « ^)

Ezt az emancipátiót a miniszterek járszalagának kötelékeiMagyarország érdekében is sürgeti. Tapasztalta, hogy a

miniszterek,

— Lobkovitz, Hocher, Zinzendorf, Königsegg

a magyar nemzet ellen gylöletet táplálnak;

')

Buonvisi 1679. június

4-iki, \f>HS.

november

st I

stb.

—

egyiket-másikát

H-iki jelentései sth.

1i'.7k.

ir.Tt".

ui:i<í;in t'r
mába

M:ii;v:nors/.a;í

k»'s/t«'tik

hony

megirJH,

'_".»

>lx»s/.út.

hasznot húzni a confiscntiókhól

:ik:irn:ik

to|U«|ics
<'llfiii

Kó-

.

a maf^yarokoii

.illaui

••s

>hogy >a/ általános amnestiát,

;€

a hst'gre visszat/TÖk jószágainak

azért ollen»'/ik.

viss/aailá>*át

mert a zavan»-
— úgymond

magokat* És

»

szeretetének megnyerése. Xeni mulasztotta

hogy a/ ural-

bocsánat és a nép

a

:

a miniszt**-

kétségbeesve, a

hangoztíitta,

ko
«''s

a jogosult igé-

nw'ltjinyos eljárásra,

nyek kielégítésére intse; nehogy t-örökök karjaiba vessék

hogy a királyt

í"«'lhasznált,

magyarok irányában

a királyt óvni mi-

t*l

nisztereitl, kik >az ö szent szándékait meíhiúsítják.* Figyelmeztette »;izou

nagy idegenkedésre

mely németek

is,

magyarok

és

között mindenkor fennállott, a miért ö felsége, mint pártokon tolul álló

fejedelem,

kednie, hogy

népei

önmaga vegye

fontolóra, mit kelljen csele-

szeretetét és a

bels békét

biztosítsa

ma-

gának, c 1)

Rómában

helyeselték magatartását;

st

1677. elején onnan

egyenes utasítást kapott, hogy az udvar és a felkelk között a kiegyezés létrehozása érdekében

Ez idben Hnrhkzi

mködjék.

Isfváii

2)

fkapitány,

ki

a felkelk tábo-

hségére tért vissza. Bécsbe jött és javaslatot terel azon engedmények iránt, melyekkel a íolkelésnek véget

rából a király jesztett

Az udvar nem

lehetne vetni.

idegenkedett azok teljesítéseitl;

nehézséget csak a protestáns rendek azon követelése okozott, hogy

a tölök elfoglalt templomokat adják vissza és vallásuk gyakorlá-

sának

teljes

szabadságát biztosítsák.

Buonvisi ezen két lalt el-

>Nem

vélt*'

feltétellel

illnek

pulsust vallásügyi engedményekre

használni

mert

attól

')

föl,

hogy >az

Buonvifri 1676.

február l»-iki *)

hogy a miniszterek

félt,

Kómába

;c

adjon im-

de óvakodott befolyását arra

visszftutíisít<j

eléglib-tlenek.

deczember

állást fog-

hogy

27-iki é«

választ adjanak,

ha utolsó békülési

kisér-

1677. szeptíjinlKT 9-iki, 1679.

jvl.rif^»<*j.

Buonvisi

tiMígkapta.

szemben tartózkodó

irja

it,77.

m.Hrrziuíi

7-»lik«in

i»-l«!iiti.

liMtry

••/»*n

rendnleti't

;

30

XI.

IXtZE És MAGVARORS/.ÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

letök meghiúsul, kétségbeesésökben, a török uralom alá adják

magokat. «

^)

Késbb,

nem

a mikor ki

kerülhette véleményének nyilvá-

érdekek megóvása mellett mködött, de ugyan-

nítását, a kath.

akkor a királyt és a minisztereket hathatós érvekkel buzdította a kibékülésre, és küzdött a jogvesztés elmélete ellen. Szavainak hatását látta azon tényben, hogy a királyi biztosok a tárgyalá-

De

sokban engedékenységre utasíttattak. mivel

— úgy mond — utolsó

az ország az tette,

sikert

nem

»azok, kik azt a tételt állították

mennyire veszedelmesek.

<5

hogy

következtében szabadságát elvesz-

felkelés

nem gondolják meg, hogy

ebez ragaszkodnak, és

remélt; fel,

a végletek

-)

És csakugyan a tárgyalások nem vezettek eredményre. Ekkor azután a magyarországi íVdkelök fokozott buzgalommal tettek készületeket újabb támadó fellépésre. Teleki Mihály, az erdélyi kanczellár ragadta kezeibe a mozgalom vezetését, melynek a franczia és lengyel uralkodók támogatását

nem habozva a magyar koronát majd

biztosította

Sobieski elsszülött fiának,

majd sógorának Bethune marquisnak. országi követének ajánlani

is

a

franczia király lengyel-

fid. ^)

III.

Sobieski tot terjesztette

már elbb, kevéssel trónralépte után, azt az ajánlaXIV. Lajos elé, hogy a portával ])ékét köt, had-

erejét a császár ellen irányozza, és a kel szövetkezik.

országi ját

a

:

•*)

A

magyarországi elégületleuek-

franczia király ezen alkalommal a magyar-

mozgalmak tekintetében világosan megjelölte álláspont-

Magyarországban

császárt

éleszteni kivánja az elégületlenséget,

nyugtalanságban tartsa

;

de

nem szándékozik

hogy nyilt

háborút támasztani, mert az nagy költséget igényel, és a fölkel

hadakban nincs nagy bizalma.

')

Az Az

*)

Bethune 1677. június

')

^)

1677. január 24-iki jelentés. 1677. márczius 7-iki jelentés. 1

miniszterhez. Waliszewskinél. *)

Emlékirata ugyanott.

')

Igy

1675.

míirczius

1-iki jelentése

I. I.

Pomponne

franczia külügy-

400. 69.

1.

'22-ikén

XIV.

I.ajos

.i

marsoillfi

piispi.kii.-k

K/«Mi

s/..imit<>

7

1'»

1

1;

inl.'<:

»>s

I

7 s

(',

'.1

puiHikaiui

kcsoldt s.-m trii

<•!.

Az

1676-ik év IS^zOü tize/er nnuiyüt küldött B»'thuiH' m:ir(iuisuHk, h luagyarorszAgi folkel/^k sogélyzésén', r»»lh:isználásánjil is lelkére

költséggel. <

i

hngy

kt»ti.

még

il»'

»;i

ezen csekély összeg

haszon

:\r:iuyli:in

álljon

•)

Bethuiie nuirquis

ineginditutta a tohorzást Lengyel-

«'kkoi-

országban, ln>gy hatezernyi segédhailat küldhessen a magyarorkikkel

fölk«'lr)knek.

>/Agi

királynak ez ellen

i«'ngyel

tíirt<^»zkod(')

tavaszán szerzdésre lépett.

lfi77.

nem

volt kifogása, de a franczia

A

mlvar

magaviselete miatt, került^- a nyilt összeütk<>zést Tjeo-

IKjlddal. 2)

A

lengyelországi

tnl)orz;»st

inunl.-t/altal

;i

udvarnál

hccsi

Sobieskinek tulajdonították. Ezen vád ellen Buonvisi védelmébe vette,*)

de egyúttal a varsói nuntiust felkérte, hogy a királyt tartsa

vissza a magyart)rszági elégületlenek segélyzésétöl,

megfékezése mindkét államnak közös érdeke.

Több

mert azoknak lengyel sena-

tornak, kikhez bizalmas viszonyban állott, leveleket irt

császár felszólítására kieszközölte, hogy

t

ban levelet intézett u lengyel királyhoz a varsói nuntiushoz.

maga a pápa

Majd

ez irány-

és utisításokat bocsátott

^)

Ugyanakkor másrészrl azon

hogy a császár

volt,

melyet Sobieski irányában táplált, csillapítsa.

lését,

is

*)

nehezt<'-

Egy

alk.a-

>Je vouK ay desja faict connaitre iiios sentinientj< sur les mecontents HongTÍe et vous avez veu que bien que je creusse tirer quelque utilité do iioorrir l'inquietmie que l'oii en imjiU avoir a Vienne, ce n'est pas jusque au rj»

:

ie

point de vouloir soustenir par une prande depense une ;;uerre

aoMÍ peu reglée que

le

sönt d'ordinnire

r«Tolt« des peupleR.< Waliazew.nzki, ')

Az

que

je

pourray

fiethune 1677. október 18-ikán

ke*z volna a magyarokkal szövetkezni

mt

cetté affaire dans ») *)

Az Az

xont

si

eloignée et

appuiées sur uno

197.

1676. novemberi utasításban megliagyja

;-enjent la depense

•)

I.

qui

cellefl

fairé

irja

>8'il

une autrc vue que

»prop<»rtionner avan-

a Tutilité que j'en pourray

XIV. Lajosnak, hogy

Sobi»iHki

croyait que Votre Majesté regar-

celle d'une simpk* diver!tion.<

1677. június 13-iki jelentés. IhTT. oktúlc-r

?,.

<••<

in-ik

ieIr;rif/-'*«-klio/,

vannak

inollék<-lve a

•Telek. »)

iitéMci.

Buon\i-i

!•.;;.

j'iiini-

J...

;iii-u'/t>i-

...

••>

.•ni<»»M'r

:{-
!<•-

XI.

:V2

INCZK És JIAGV AKOKSZ

XIY. Lajos

egészen

által

hogy elégedjék

ges segítségben

nem

lOI.SZABADÍTÁS A.

kikelt a lengyel király ellen, hogy az

lommal a császár hevesen jegyzé,

'\(!

A

vezetteti raagát.

meg

részesíti a

nnntius erre meg-

hogy Sobieski tényle-

felsége azzal,

magyarországi felkelket. Mikor

pedig a Bethune marquis által toborzott lengyel csapatok fels

Ma-

gyarországban megjelentek, és segítségükkel a felkelk több elnyt vívtak ki

:

a nuntius tanácsolta, hogy azt nagyobb bonyodalmak

elhárítása végett ignorálja.

És éppen

^)

a magyarországi háború

színhelyén a császári seregek által szenvedett veszteségek hatá-

hogy a bajok megszüntetésének legbizto-

sát arra használta föl,

sabb eszköze gyanánt

:

a békekötést Francziaországgal, valamint

a magyarországi elégületlenek megnyugtatása végett az alkot-

mány

helyreállítását, -) és a porta elleni

telve

kiemelte

')

azt

is,

hogy

Buonvisi 1G77. november

Nem

ha

'-í8-iki

háborút sürgesse. Ismé-

^Magyarországból a törököket

jelentése.

hogy Buonvisi a magyarországi fölkelk igényei ét) az alkotmányos jogok természete iránt nem mindig volt kellen tájékozva, és igya ballépéseket sem kerülhette ki. Például 1 677. szept. közepe táján eladta a császárnak, hogy a fölkelk nem sürgetik többé az elfoglalt prol. «)

hallgathatjuk

el,

templomok visszaadását és csak a törvénytelen adó megszüntetését kivánmibe ö felsége megegyezhetik, mert >a nemzet geniusának megfelel módon« könnyen kárpótolhatja kincstárát. A császár kétségbevonta eladásának alaposságát az önkényesen kivetett adóról úgy mond — szívesen lemondana, de ezzel a békét nem állíthatná helyre, jól ismeri a magyarok

ják, a

—

;

nyughatatlan szellemét, melyet a francziák folyton él«-sztenek. A nuntius arra utalt, hogy a csehek még inkább lázadók voltak,* mint a magyarok, ^^

és

felsége

ket

eldei visszafogadták

kegyelmökbe, visszaadták kiváltsá-

gaikat, a trónörökösödés és a királyi jogok épségbentartásával, úgy, hogj'

folytatá — most az összes hivatalokra csehek neveztetnek ki. így lehetne magyarok irányában is ezek, mint több magyar fúrtól értesült, megelégednének,ha úgy bánnának velk, mint Csehországgal és az örökös tar-

—

eljárni a

;

tományokkal

;

az adót, bár alig tesz kétszáz ezer forintot, súlyos tehernek

mert hozzájárulások nélkül vetették ki rajok ellenben ha felsége országgylést tart, mint Csehországban és a többi tartományokban, az itt

tekintik,

;

kivetett adó,

mely önkéntes ajánlat színét

viseli,

sokkal többet fog jöve-

delmezni, mint a mostani adó, melyet azért gylölnek, mert az elvesztett

szahadságra emlékezteti ket. Megadva a magyaroknak »a szabadság látszatát némi valósággal,* mint Csehországban, a mozgalmak megszüntetését remélhetné.

A

egyességet

(Az 1677. szeptember 19-iki jelentés.)

!

császár erre azt válaszolta,

hogy

ily

módon

szi

vesén kötne

sikerül,

kiAziii

i';z\HZ(>rHiuin*i

f/./t'l

Ugynuis azt

bizU)8Ítt'itni fog.

vagy kimt>rült«»k,

rerest^get szeuvodt^'k

és mihelyt

el.

tümiek

áll.iiitlnsá^a

ha

hujilósok,

;i

tí»rök ttTÜh'tn' vom'iUiak

van elfoglalva, ismét

ináslVl**'

uem számíthatnak, meg fognak

A

fel-

szfinui.

török háborúra, véleménye szerint, a legalkalmasabb idö-

mikor XIV. Lajossal a béke megköttetik. Ekkor a

puut az

lesz.

császiir

maga

is

nagyszámú

fog rendelkez-

h.arczedzett sereggel

német fejedelmek zsíddjában lev ezredek,

többi

és a

;

Ixki-

hogy

azt következteti*', liogy a fölkeh'-sek, ha a tíníikítk támo-

:

intására

hetni

király hudeívj*'

:i

Ih-Ish

:i

tJipuszU'ilváu.

nehogy a fegyveres szolgálattól meg kelljen válniok, örömmel fog-

nak zászlaja alá

meg

területen

seregleni.

fogja mindazt

várak mindenben

Az

nagy hader eltartá-

ily

gondolnia

kell

az ellenséges

;

mi ellátására szükséges.

találni,

visszaszerzésének reményével

Kízt^Ttfoin és fíuifa

sétfil

Azzal, hogy

elegend pénze, nem

nincs

siéra

bvelked, termékeny

amely

l)iztatja,

síkságot uralnak.

')

1678-ik év tavaszán a császár konstantinápolyi residen-

azon. csakhamar alapt.-ilannak bizonyult, jelentés érkezett,

hogy közelebb nagy török sen'g küldetik Magyarországba. ezen

uem kevéssé megrémült Ez ismételte korábbi javaslatait.

hírre

nuntiu.snak.

Lipót

aggodalmait feltárta

és

nyugtassa

.a

Kössön békét

meg Magyaror-

Francziaországgal,

bánnily áron

szágot

békét az oroszok és lengyelek között, hogy

;

létesítsen

*)

az utóbbiak

is

a törökök ellen fordíthassák fegy veri»ket

Dunán Tárát

biztosítsa, zárja körül üjvárt, és

')

Az

1678. január 2-iki jelentéit.

!.

nem :

m-

r,

,ra

-

tt,

.;<5m

luutáu

a k<">zlekedést

vegye ostrom

ab'i

a

Buda-

»)

i« most ellegesen íi

meg Esztergomot, hogy

érkezését; vívja

;

Magyarországba, megelzve a török had-

indítsa rögtön seregét

er

;

:

mert ha

ezzel koteiezetttéi/.ket vállal

eltt, magától

*)

»z:inja

»)

e

el

míg ha a

is

Az

mivel a

c«ászár.

saját érdekeit tartva

kiW/.i'>u>t

u]

fn-ja a

con gl'rngari. <|uel fu'>co.

i**-!

n^ti

imM-tu

•

1878. ápril 24. és májtu 5-iki jelentéwík.

IRAK<(«JI V.:

\l.

ISI Zl:

p^'l'ft

nagyon jelentékeny. '«

•

ho(?y

szentsége sürgeti a háború megindi-

l'>

;

I-

.j{

ineKJeg.vzi,

magát a hábíjrúra,

Mffélyét fogadni, még ha az nem

iitrarii

Ebben

képes meghatározni, milyen gogélylyel járulhat (a nuntius) a maga /-s nem a pápa nev('-bK?n buz-

tt MAKHZÁ«Í tiHAtXnXllh inA.

O

fi.-i

XI.

';^-\.

INHZE ÉS MAííVAKOKSZAG

IHll.SZ A 1!AI >n'AS A

.

Ezen szép programm keresztülvitele :i következ eszteiidökuek volt feutartva. Addig a nuutius sokszor meut keresztül a csalódás és kiáliráudulás keserségein. így mindjárt most a magyarországi tárgyalásoknál.

Leopold a hü frendeket Pozsonyba hívta össze, hogy jateendk iránt eladhassák. Többen közölök, tudva,

vaslataikat a

hogy Hocher kanczcllár van az értekezlet vezetésével megbízva, vonakodtak megjelenni. Mindazáltal Buonvisi, támogatva Szelepchényi György esztergomi érsek által, rábírta ket, hogy megjelentek.

indultak,

És május els napjaiban, mikor a tanácskozmányok megörömmel jelenti ]íómá])a. hogy bár úgy »a magyarok

uyakassága,« mint »a zavarosb.-ui halászni kivánkoz('> miniszterek

akadékoskodása* sok nehézséget támaszt, kilátás van a sikerre.

Azon reményét gítve

ország

az sét

fejezi ki, liogy

a lázadók

:

az

is.

elnyomástól

várhatván, a

is

mihelyt a

fölszai)aiiúlt,

király

lesznek elé-

ki

jószágaik

hségére fognak

után összehívliMtni mz országgylést, mely rendezi.

urak

liü

a titkos izgatás megszntével, és látván, hogy

:iz

térni

visszanyeré,

akkor

az-

ügyeket véglegesen

')

Csakugyan, a tárgyalások Pozsonyl)au kedvezen folytak.

A

magyar urak a törvénytelen adó behajtásának megszüntetéa német hadak eltávolítását, az alkotmány helyi-eállítását, a/ :

sét,

országgylés összehívását

A

ták. tott,

és ált.alános

királyi biztos mindezt

amnestia hirdetését kíván-

kilátásba helyezte. Megállapítta-

hogy a király nyilatkozatot fog közzétenni, melyben a nem-

zet sérelmeinek orvoslását és szabadságai helyreállítását igéri.

De míg

Buonvisi

hatni igyekezett, hogy a

;i

magyar urakra királyi

s

-)

általok a felkelökre

njilatkozat a várt gyümölcsö-

ket meghozza, annak közrebocsátását Hocher fidytonosan késleltette,

a mi a

h mágnásokban

az udvar szándékainak szintesége

iránt a bizalmrit megrendítette, és Teleki

Mihály fegyverre hivó

újabb proclamátiójának hatását a bujdosókra elsegítette.

') "J

')

Az

3)

St

1678. május -iki jelentés.

Buonvisi 1678. június 19-iki jelentése. Buonvisi 1678. július 10-iki jelentése. Elie/ mellékelve

nek július 4-iki isnieretes proclamátiója.

v:in

Teleki

HooImt

kiiiiflotlon

L-':i«;üktHÍó

A jeg}'2ti

fpapokat

nyii;itk<'/..ilai\:il

urakat

és

Rómába

nuntius. mikor errí^l

meg

:

uil\arl>n/

;»/.

|t«miikalil)

la-

is olkost'ritottr. •)

jelentést tesz, elkeseredve

>Irae tehát a kiegyezés érdekében tett tarado/Asaink

gyümölcseit olves/ti-ttük

;

az ügyek ross/.abl)ul állanak, mint bár-

mikor !<

A

ságos:ibb pillanatban történt állott

maradtuk. És ez a legvál-

tárgyalások en'dménytelenek

az elégületlenek

a

;

mikor

:iz

iljú

gróf Tököl!

Imv

és a belháború tüze újra pusztító

élére,

lángot vetett.

Ily

körülmények

mikor a szent-szék

között,

bécsi nuntiusá-

nak, a császári udvarnál ur.ilkt»
czélzó

sére

meghiúsultak

igyekezetééi

eredménynek lehetett tekinteni tései,

azt,

,

kétszeresen

jelentékeny

hogy a pápai curia erfeszí-

melyeket a varsói nuntius utján

czélhoz vezettek

tett,

és a lengyel udvar, a magyarországi telkelöktl a segítséget

az

:

országgylés a zurawnói békekötés megersítését megtagadta

;

*)

meg-

Tonva az ausztriai házh<»z közeledni kezdett.

Már

az 167H-ik év elején Sobieski, Buonvisi által biztosí-

totta Leopoldot, hogy kész vele jó viszonyt tartani fönn. ')

az

Bnonvifli július

1

7-iki chiffrirozott jelentésében

Hocher euy napon

ejtetef.

Tamás

Pálffi

')

Majd

tüzetesen beszéli

el

nyitrai püspökkel és királyi kan-

csellárral értekezve, Barkúczi Istvánt árulónak bélyegezte,

é.s

azzal vádolta,

hogy a zsoldosok fogadására küldött pénzt elsikkasztotta. Pálfti ingerülten váliuzolá, Iiogy Barkóczi mindig híve volt a királynak, nem úgy, mint a tirolc, kik Freiburgot a francziáknak árúba bocsátották. Uocber maga is tiroli és a freiburgi parancsnok rokona, mélyen .lértve ('-rezto magát, és fiMindalásától elragadva, azt a nyilatkozatot vetette a

közé

:

magyar fpap

rok mind egytöl-egyig azok.*

~

Ezen elbeszélés lényegesen

melyet az egykorú irók munkáiban találunk. (L. Horváth. VI.

megtudni

r

ii

;

nem

is

;

'2H.,

ber UO-dikén Sobieskihez és a Inngj'el rendekhez

szemptf^mber in

l^-vi-U-i.

'Jí.

és októ-

Th^-in^rnél

\^A. »)

Buonvisi

lrt7H.

január

attól,

Buonvisi

volt

hogy tadta. Mondanunk sem kell, mint következményei miatt megrója. •) A pápa 1677. január 2., 1»J7H. május 100

eltér

89.)

neki alkalma volt <•» ér
-n kellékét bírja

jelentése a hitebállott

szem**

>Lehetsége9, hogy a tiroliak soraiban van egy-két árúlú, de a magya-

:io-iki chiflfrirozutt jelentén**.

3*

-

ZR KS MAGVA 15" iltSZÁr. VÖI.SZA

XI. IX(

•,}(\

II

\I»ÍTÁSA.

szinteségét bebizouyítamló, intézkedéseket tett, iM-tlinnc újabb toborzásainak meggátlására kezdetben kéz alatt és titkon, hogy a franczia király ne vegye rossz néxen késbb (május köajáiilatíü

:

;

bocsá-

zepe táján) a nuntius sürgetéseinek engedve, rendeletet

hogy az

tott ki,

sák

föl. 1)

Ezen

tordulatltan

nagy része

királynénak

volt a lengyel

is.

szívóssága és az intriguákban való leleményessége által,

esze,

ki

útnak indított csripatokat a határon tartóztas-

mind nagyobb hatalmat ragadott magához. Öt XIV.

férje fölött

Lajos elidegenítette azzal, hogy pénzsovár hajlamait kielégíteni és atyját D'Arquien marquist berezegi rangra emelni vonako-

És azon remény

dott.

hogy

éltette,

heti egy föherczegnö kezét, biztosíthatj.i

XIV. Lajos ;iz

utasította

részére elnyer-

elsöszülí>tt fia ;i

tr6ni)rr>klést. ^)

ugyan követét, bogy

a szent-szék és

osztrák udvar befolyását ellensúlyozza; de most

már nem

he-

lyezett többé nagy súlyt a lengyel szövetségre éa a magyar elé-

gületlenek actiójára

st Bethune man|uisnak

;

niegh.agyta, hogy

az utóbbiaktól lassankint vonuljon vissza; es.ak azt kívánta, hogy

az elégületlenség tüze egészen kis szikra, melyet

ne aludjék, mar.adjon belle egy

el

szükség esetén,

föl

lehessen éleszteni.

*)

Ezalatt ugyanis a nimwogeni tárgyalások eredményre vezettek.

Ennek elkészítése bárom éven Bethune 1H7S. márczius

')

l-iki jelentései

22.,

15.,

i^énvbe vette

át

ápril

májuH

1..

szent-szék

;i

Itf.,

27., júniir-

kétségtelenné teüzik, hogy n forduliitbun tVitényez/i

a szent-

:

szék befolyása. Egj'enesen mondja, hogy a hadak fultartóztatására vouui

kozó rendeletet a nuntin.s eszközölte

»M.

Nonce Mnrtelli

le

dalle, agissant avec présenter.'í

Walisewski

egy helyen n*»

—

van

gyíllölettel

ellen

est aiitrichien.

-

elteh.-.

ius(|ir aii scan-

ronvient point h co

II. 47., ,j3., h7., 71., 72.

paiment de

pandre dans

.

.

les Diettes.*

pour

<|u'il

dóit p"-

és 78.

200.000 irancs pour la paix, une second.'

l'affaire

Waliszewski.

de Hongrie

comme

.

elle

que Vous vous en est possible,

quclques

une troisiéme ponr

irja

Hethunenek

m'a déjá cousté de grandes sommes

retiriez de

bonne heure.'

que ce party ne

i'tincelles

;

.soiet

ri

II. 61.

XIV. Lajos 1678. szeptember 2ö-ikén

')

grie

de

la pacification

líratification considérable

s'il

irja

pnrtialité qui

Ez

*) Bethune mindezt 1678. május í-iki jelentésében tüzetesen inouXIV. Lajosnak, egyebek között eladja a király és királyné kivánataii

irja

'le

—

une

ki.

íis

.

.

.

mon

:

»La Hon-

inteution

október 21 -ikén

:

pas tellement esteint, qu'il n'en

capables de se rallumer.' Waliszewski

II.

147.,

e-
»Fait..<. ro-i-'

Ifit..

I

iGí^.

ir>í(;

tliplomútiájúuHk luunkássiigAt

Mi^ Bécsben Mafíyarország

sziik-ulitását tüiítottv föl a császári

gvauáiit

:

X

IV. Lajos

lev

ráuál tíitta,

pdlitikáiirik

Ic^iiH'ltó])!) c/ólja

is kit'lófíitóst ijíórtek.

fraticzia kitvet D'pjstrées

A \>ái)a.

herc/eg eltt ismételve'haiigoz-

kiiltlonit'.

melyet kiWinyen hatalmába ejthetne, mire

császiirság trónjára emelkedhetnék, és csalátlja tagjai

alapithatna a keleten birodalmakat.

Xl^^ Lajos hajlandó leit

a/.

a/ iidva-

hogy uralkoilójának a tVanczia hajóhadat Konstantinápoly alá

kellene

is

\'o\-

oly t'szuu'-nyekt't állított, iiiclyck

e\v

6 határUlau ambitiójának

:i7

keleti

')

volt a békekütrsre.

Leopold soká habozott elfogadni.

:i

számára

-)

l>e snlyos teltétr-

Buonvisi

mindegyik

aii-

dieutiáján elállottá »cneteriimcenseo<-val. Régi érveit ismételve,

azokat

.a

napi eseményekbl vont bizonyítékokkal támogatta. Majíl

arra figyelmeztette a császárt,

hogy helyzetét a háború folytatá-

sával uem tenné kedvezbbé, mert szövetségesei közremükö(h^sére

többé

mint

nem számíthat; majd mikor Hollandiában elörelátt:i

—

uralomra

jutott, óvta.

békepárt

;i

-

hogy a béke megkötésé-

ben nv h.agyja magát szövetségi^sei által megelzni, mert ha utolsó maratl, a feltételek tére

még

síilyosabb.akká lesznek.'^)

A

császár vég-

meghajolt a kényszerség eltt. Leküzdve személyes és dinasz-

tikus büszkeségének ellenkezését, lek elfogadására

a felh.atalmazást.

megadta biztosainak a Ifi71>.

feltétet-

február 5-ikén létrejött

a nimwegeni békekötés. I

Elöftziir

D'Estrées

herczt;).'

Ifi77.

szeptember

'J-cliki

jegyzékében

lalalkozunk ezen eszmékkel, melyekre a következd óvekben >;yakran

tr

víhz-

MichaudTl. 75., 80., 91., 9'J. Lotharingiát is, *) XIV. Lajos azt követelte, hogy összes foglalásait, megtarthassa; ellenhon a német fejedelnu'k mindazt adjAk vissza, mit a -/a a pápa.

v«^<|pkt<'>l ellotrialtíik.

Buonvisi

lrt78.

június

IJ. és Jrt-iki jelentései.

MÁSODIK FEJEZKT. A

szent szék igyekezetei a török ellen

támadó hadjárat

visinak ez irányban kifejtett tevékenysége.

—

gatartásában.

A

A

—

magyarországi állapotok.

létesítésére.

Buon-

Fordulat Lengyelország ma-

—

Sopronyi országgylés.

szent-szék magatartása a magyarországi vallási kérdések irányában.

Buonvisi és KoUonieh.

—

-

—

Unonvi-;! bibornokká novcztetése.

1679 "1681. T.

A karolta

uimwegeni Ix'kekötés után a pápa föl

a török ellen iuditandó háború ügyét.

tékát látszott nyújtani azon tény, hogy teljesedésbe

ment egyik

hft

már

a

buz^'alommal

újult

A

siker biztosí-

megelz

év nyarán

óhajtása: S(»bioski és TII. Feodor

orosz czár között tizenhárom esztendre iVgyversziinet jött létre

minek következtében az utóbbi háborút indított és fölöttök a czerini gyzelmet vivta ki. ')

a törökök ellen,

A

pápa tehát a császár, a lengyel király és az orosz czár által egyidejleg az ozmán birodalom ellen intézend hadjárat érdekében mködött, a melyhez a franczia király közremködését is

igyekezett megnyerni.

Ez irányban

leveleket intézett az ural-

kodókhoz, és utasításokat küldött a nuntiusokhoz.

")

sem várva ezen felszólításokat, a mint a nimwegeni oklevelek aláírásának els hírét vette, azonnal megkezdé az actiót. Tapasztalván, hogy a császár azon engedmények

És

által,

bécsi

követe, be

melyekre magát

el

kellett szánnia, személyes önérzetében,

dynasztikus büszkeségében és császári méltóságában sértve érzi ')

Theiner UO. 145.

A pápának 1679. márczius 15-ikén XIV. Lajoshoz, márczius 18-ikán Leopoldhoz intézett levelei Theinernél 159, 160. A franczia követnek Rómá*)

ból 1679. márízius

8. és

májns 2M-ikán

irt

jelentései.

Miohaud

II. 76. 77.

FRANCISCVS

BONVISIVS

CRLArV3

1

DIE

=

S.R.E PRF.SBYTER L\XF.N.siS ZPTI.MBRIS M IKLXXXI.

CARI)I\ALIS

r/a*-Jfawrf«^

^ = /

H^Tí* -l(*.8l.

'V.)

úgy lu»HN búskiumtisg Ví»tt U'lki- lolótt oröU e/tu 1í;ihhu1jiügyesen tol tmltn h:isználiíi ozAljji eU'r/»sÍT«'. A ti»n»k oll«Mii

iiiHgHt,

tot is

hAl)ort úgy tUutoíU'

fí»l.

sijirsAg elhalványult

tlicsfény«''nek

h log.'ilk.HlniHSHbl) eszközt

uiiiit

hatjilmáuak új alapokon megszilAnlitás/lra. Kifojtett4'

elrttte,

azon súlyos veszt<»ségeket nu-lyeket a keresztény népek a

xM

szenveiltek. az okozta,

dását, melyet azok

a

:

cs/i-

un'gingutott

ftilelevenit^sí^re,

hogy

ti»r(>k<»k-

hogy mindig hevártiik a t<>rökok táma-

akkor

mikor a körülmények rajok

intézt<^k.

nézve kedvezk, a kereszt^ény népek szempontjáhól kedveztlenek valának.

Mindent jóvá lehet

táraadó tT)lJépésre határozzák

tenni,

viszonyok rajok nézve elnyösek és a nek.

Már

ha a keresztény

nralkod«'tk

magokat, olyan idöhen. mikor a

el

kedveztle-

t<»r<>k(ikr»' iié/.vr

pedig ezen idpont elérkezett.

A

tontkök hatalmas

A

pekkel, az oroszokkal és perzsákkal háborút folytatnak.

Jié-

császár

ellenben a béke elnyeit élvezi, és sohasem rendelkezett hatalma-

sabb seívggel. mint éppen jelenleg.

hogy

Elmondotta,

1H.0(K»

harozedzett német katona van Magyarországban. 4o.0(K»-et kiildhetni

odaa német birodalomból,

patok.

mat, melyet Isten nyújt. országi

mozgalmak

lavasolta.

De most

ezekhez járulnak a magyar csa-

hogy a m.agyaroknak korábban

kemény

hségre

föltételeket

el a

alk.al-

a magyarEgyebek k'wMi a/t :

engedmé-

tolajáidott

visszatérni

kivánók részére ne

nagylelkségével

;

kedvez

a legels teendül

is

lecsillapitását jehtlte ki.

nyeket ne vonja vissza, a NZiibjon

és

Kérve-kérte a császárt, ne szalaszsza

meg

ket

lógja

nyerni; mi^ ellenben, ha a békekötés utjin visszavenné azt. mit liáború

idején ajánlott, elidegeníti

ket.

'Omproraittálja. elárulván, hogy félelem

és

;i

egyszersmind magát

birta volt

az

engedé-

kenységre.

Leopold azt válasz
.a

nuntius nézeteiben osztozik

:

a/

nem szándékozik; és a jelen idponkézben lev területének visszahódítására

fng»*dmény»'ket visszavenni tot

Magyarország

tiirök

kiválóan alkalm.asnak

itéli.

Mind.azált.al a császári lálták,

hogy

XIV.

Laj
mini>zterí'k

nem

hatalmának azon gyarapodását.

szívesen raely<'t

.azt :iz

fogná

aggod.almat táplátni

M.agyarország nihszabadí-

tá«a erí'dményezne, és azt megakadályozni igyekeznék. liaiitroztatták.

Iioirv a tiirök

flIen

a császár

Irul járatot

indit-mi

Ezért azt fs.-ik

azon

«; ;

ha a frauczia király

esetre tanácsos,

is

részt vesz beiiue, és hajó-

hadával támogatja a császár szárazföldi hadi mimkálatait. Buonvisi Fraucziaország közremködését szintén

kívána-

nem mellzhetetlenül szükségesnek. » A jó dolgot monda — nem szabad addig halogatni, míg a jobbat elérjük. XIV. Lajos hozzájárulása nélkül is nagy síkereket remélt elértosnak

ítélte,

de

—

Montecuculí tábornagytól azt a biztosítást kapta, hogy ha

hetni.

a király a háború megindítására határozza

Esztergomot

alatt

lom

el

Budavárát hatalmába

és

magát, ö egy hónap ejti.

)Ha meggondo-

— Írja lelkesedve Rómába, — hogy Isten ulyau szent és buzgó

pápát

állított

egyházának

élére,

nem hihetem, hogy egyedül

az egy-

házi állam és a papi fegyelem föntartását jelölte ki frdadatául

bizonyára ö szentsége által kívánja a kereszténységet azon javak-

ban

részesíteni,

De lett

melyek után eldei

hn

sóvárogtak«

!

')

minél közelebb jött a tavasz, mikor a hadjáratot

meg

kel-

volna kezdeni, annál több nehézséget támasztottak a bécsi

udvarnál, és annál kevesbbé mutatkozott hajUiudóság a hadikészületek elrendelésére. kijelentette,

gyelekre

és

St

márczius végén a császár határozottan

hogy magára hagyatva, háborút nem indíthat oroszokra,

mivel

;

a len-

állh.atatlanságukat ismeri,

nf^n

támaszkodhatik.

A

nuntius erre kiemelte,

hogy halogatással

a vállalatot

hadert soká együtt tartani nem képes mire most kedvez körühnények között, sza-

meghiúsítja, mert a nagy

továbbá, hogy arra,

badon határozhatja

el

magát, egy esztend múlva, a törökök és a

magyarországi fölkelk kényszeríteni fogják. Végre fölhívta, hogy a biztosítékokat, melyeket kíván, szabatosan formulázza.

Mire Leopold egyszeren

meg

ügyet

.azt felelte,

hogy tanácsosaiv;il

a/,

fogja vitatni.

Buonvisi most már kételkedni kezdett, hogy a nagy vállalatnak megnyerheti a császárt, kit békés hajlamai tartanak viszsza, és

a minisztereket, kik ellen azt a vádat emeli, hogy a háború

által igényelt terheket akarják

ták békében a

ségeíre kellene fordítani. ') ')

magokról elhárítani, mert megszok-

magok javára használni

föl azt,

-)

Buonvisi 1679. február 19-iki jelentéHe. Buonvisi 1679. ápril 2-iki jelentése.

mit a háború

kíilt-

n

1670-ir.si.

De

:uut;ui

seiu

•ihitára, .:

..

,

ánulozó

kbt'ii

•

itnyújtotta,

sznt

ixz

luug

:\

bróvt't

—

montlA egyohek között

_'

föl.

meggyzni.

flt

a hál»orú

>Ezen háhornval

kiköszöriilhetnók a csorbát, melyet a

iranczia hókekötés hecsiUetükon

-.

|tii)i:i.

Hunnvisi. mikor a/t neki

iiitézt'tt

szüks/'gessóge folAl

A

liutiii.

kaiuv.fllárlioz hizolfíti

érvok hosszú sorozatával igyekezett

:iiegiiuliti\Si\iiak

hetnék

minis/tfrckn*

lumvWfolyAsú Hooljor

:i

ejtett

hogy a békére csak azért

;

eljárásukat figy tüntet-

mert a keresztény-

liajlottnk.

rilekében, a török elleni vállalatot akarták lehetivé tenni.

•

E

uulU'tt a magyarországi hóditások a császár tekintélyét a biroda-

lomban

gyarajiít^iuák

is

nem

és

:

kellene többé attól tartani, hogy

meg

Isószülött fiának róm.ii királylyá választását

Továbbá figyelmeztette '«ro>zok

is

háborút viselnek a

i.'lentékenyeu

meg

török

lesz könnyítve;

fogják t;vgadni.«

hogy most. mikor

minisztert,

a

ellenben,

;iz

a császár vállalata

ellen,

ha majd

;iz

oroszok

kötnek, az lesz a következménye, hogy a törökök Magyar-

l»ékét

M tíim.adól.ag

lépnek

így tehát halogatással a császái*

fíil.

az elnyöket, melyek a támadók osztályrészei, és be-

:.

várva a támadást, Magyarországot a barát és ellenség dúlásainak

Majd

t4>nné ki.

l*ihenést le iz

hogy a népeknek

:

—

úgy mond

idót

csak a teljes lefegyverzés nyújthatna

ha ez megtörtént, háborúra többé gondolni sem új h.adszerzés

selni

lehet,

a kincstárra olyan terheket róna. melyeket

uem képes. Ügy Hocher, mint Montecuculi

rtekezett

De

czáfolta azt az ellenvetést

engedni, mig a franrzia háború erfeszítéseit kipihenhetik.

kell

— a nuntius

—

kivel

szintén

:

mert el vi-

t<>bbször

okoskodását kifogástalannak mondották.

azért ismételték: hogy a lengyelek szinteségében, az oroszok

'tllhatAtosságáb.an

nem

bizhatni

:

st az a

veszély sincs kizárva.

míg a császári hadak a tör«»k ellen harczolnak, XIV. Laj Német- vagy Olaszország ellen támadást intéz; a miért is szük-

:iogy

''t:«'s.

írja,

hogy a pápa a franczia királyt .a hábí)rúban való részvétre jtrérí'f re. hogy a császárt nem foízja iucí:-

vagy let'alább azon

imadni.

Buouvisi

háború nem fog 1

Hiiiii.vi"'

U'b'itta,

hogy

létrejönni. !•.:••

-.1,1!:

mind

')

••-iki

ii'íi-iiii'-iM-,

ez csak

hriigy,

és

hogy a

42

XI.

INÍZE És

M.\r.Y AHiiKSZAO. FÖI-ÜZARAI)ÍT \s

\.

Május 20-ikán az udvarnál uagy tauácskozmáay zavarok

magyarországi

melynek tárgyát: a

tartatott,

lecsillapításának

— ki a pápai nuntius törek— azt hangsúlyozta, hogy Ma-

módja képezte. Az esztergomi érsek véseit mindig hiven támogatta

gyarországon a béke

^)

helyreállítását

és urak, kik jelen voltak,

úgy várhatni

csak

A

többi

A

tanácsosok a támadó hadjárat lehetetlenségét vitatták. az volt teit,

hogy be

:

kell

ha a

,

magyar fpapok csatlakoztak véleményéhez. De a német

király uyilt háborút indít a török ellen.

végzés

lev függvé a dönt határozatokat.

várni az orosz czárnak útban

és ajánlataiktól tenni

Buonvisi, a mint ezen

eredményrl

köve-

értesült, fölkereste ismét

a minisztereket. Eladta, hogy kiindulási pontjuk téves; mert úgy tanácskoznak a háború fell, mintha megindítása vagy mellzése függne;

tölök

pedig

az

elkerülhetetlen, és a kérdés csak az;

támadó vagy védelmez hadjáratot akíirnak-e

Az

viselni ?

iránt,

hogy a császár érdeke mit javasol, nem merülhet föl kétség mivel defensiv háborúban nem számíthat azok támogatására, kik ;

hadjáratban hozzá csatlakoznának.

offensiv

lenni az iránt, hogy laltságát, a

A hogy a

XIV. Lajos nem

pápa közbenjárását kérje

Es ha

akar

biztos

fogja kizsákmányolni elfogki.

miniszterek, a társalgás folyamán, i-mlitést tettek arról,

hadjár.-it költségeit

tetemes pénzsegítség nélkül

nem

födöz-

hetnék. Buonvisi erre szokott nyíltságával azt válaszolta, hogy ha

mások

segítségét akarják igénybe venni,

det pénzügyeikbe

áldozatokra teti

,

;

elbb hozzanak be

ren-

mert a külhatalinak alig lesznek hajlandók

ha a császár a fölösleges kiadásokat

meg, és sa kincstár

folytonos megkárosítását

nem szünnem akadá-

lyozza.*

Hogy

••

ürügy akart

kifakadás szinte jóakarat sugallata lenni,

mentse, arról tanúságot tesz

ben a pápát

fölkéri,

volt,

nem

és

mely a szent-széket a segélynyújtástól

Rómába

hogy ajánljon

föl

föl-

küldött jelentése, mely-

lehetleg nagy összeget,

eszközöljön ki segítséget a spanyol királytól, és tegyen lépéseket

a

f'rauczi.'i

'j

czember

kir.'ilynál

megnyugtató nyilatkozat kibocsátása iránt:

Tevf-kenyxégéri'il jelentést :^-ilíán

tesz

l«7í'.

Mpril

!».,

a y>ápához intézett leveleiben. Theinernél

október lft2,

IfiS,

l'.t.

és de-

'213.

Ifi79

ekkéut megfosztja urUjzvoiktöl

•

•

If.8l.

fxetett

minisztt'reket,

uuigan-éniokek által tóvútra

:i

talán tevékenységre ébresztheti a csá-

rs

álomba merült szellemét.*

(TfíMk

Azon

Jv

')

kitartó szívósság és erély,

melylyel czélja elérésén

természetszeren ráirányozta a császári miniszterek

a*a(iozott,

lleuséges érzl'iletét.

Ezek,

atU")!

hogy befolyásukat

tartvji,

ellen-

súlyozni fogja, minden eszközt folhasználtíik. és cselszovényektöl

sem

riatlt^'ik

vissza,

hzgy a

eltt súlyától megfoszszák, sze-

csáiízár

mélye iránt bizalmatlanságot keltsenek.

magyar fpapokon kivül, csak a bécsi püshun, komárt>mi mészáros tia. ki a ka])iuziiius

Szövetségese, u jM)k

volt

Sinelfí

:

szerzetbl, akarata ellen, emeltetett fpapi székre, és egyúttal az

llam-tanács tekintélyes tagja 'ért

lus

gyakran magasztulásokkal halmozta

hogy ha

•híijt. !

Önzetlen, becsületes, a köz-

volt.

lelkesed fértiúnak jellemzik a velenczei követek

lány fértiakbau,

Azon kormányférfiú, kiben nélkülözte, kire a pénzügyi

jelentékeüy helyet foglalt el: elnöke, vagyis

föl-

kor-

hangsúlyozó nyilatkozatá-

—

gróf Zinzendorf Lajos.

neveznk -

ma

mint

könnyen megnyerhet

és

;iz

a császári

léha tervkovácsoló

szélvolt.

oly soká állásában, hogy a többi koi-

Azzal Uirtotta fönn magát

tudta elégíteni.

nun-

tulajdonokat leginkább

niányférfiak érdekeinek kedvezett, és az udvar ki

A

Birvágyó és megvesztegetheti"), azonkivfil

pénzügyminiszter. által

ama

bajokat

iban

hámosok

is.

egyszer

egyszormind a Un-ök háborút ellenzk sora-

czélozott. és a ki

kamara

nem

a dolgot.')

—

ban

idvari

és

megvolnán;vk a többi

jeles tulajdonságai

másként folynának

el,

minden óhajtását

^)

Buonvisí ismerte a pénzügyi kezelés minden baját és azok

hogy költség hiányában lehetet-

nagyhorderej következményét

:

l«nné válik a török háború, és

.-iz

uralkodó kényszeríttetik, hogy

dattvalóira mind súlyosabb terheket rakjon.

I^opoldot és minisztereit a visszaélések, a

A

pazarlás megszüntetésére.

')

Az

•)

így 1«7». szeptember

,

K'

Ismételve intette

rendetlenség

c.-.

i.i.

).i.-

I

a

bécsi püsjKik hathatósan támogatta.

1679. május 21-iki chiffrirozott jelentési.

'.'•

és

2!j-iki

jelentedében.

i-L-ri-i, liv

Hl.

:.•.>•

O. Klopp.

7»i.

14

IXCZE És MACVAKORSZÁt; KÖI,S/AHAIiÍ

XI.

és egyeueseii zeteit, ')

Az

1'

\S A.

kamaia-eluök megbuktatásárii irányozta igyeki-

;i

1679-ik esztend végén betelt a mérték; Zinzendort'

hivatalától fölfüggesztetett. zolta, sikkasztás

bnében

Utódja báró Abeh-

És

mivel a vizsgálat a vádakat iga-

elmarasztaltatván, számzetett.

bnzgóu

ki

lett,

De nem

zott a rend helyreállításán.

és

^)

becsületesen fárado-

volt elég erélye,

hogy az

udvar pazar költekezéseit korlátozza. Ezek, fleg a költséges uta-

gyakran adtak okot panaszra Buouvisinek,

zások,

hangoztatta a takarékosság szükségét.

ki folytonosan

^)

TI.

A pái)a tblszólításai, melyeket a bécsi udvarnál hidegen fogadtak.

Lengyelországban viszhangra találtak. Ugyanis a tör<)kök

foly-

tonosan terjeszkedtek Podoliában. ós a tatárok betöréseitl sokat

Mindinkább ersödött azon

szenvedett az ország.

párt.

mely a

franczia i)olitikával szakítva, az osztrák házzal és az orosz fejede-

lemmel

való

szövetkezést

,

a

s

tiiríik

támadó liáborút

elleni

sürgette.

Az ségben

1679. elején tartott grodnói gylésen ezen párt töl)b-

volt,

és

a császárnak a múltban szenvedett sérelmekért

fényes elégtételt akart szolgáltatni

;

indítvány tétetett, hogy mind-

azok, kik a magyarországi fölkelket t/imogatták, vád alá helyeztessenek, mit a

követ csak nagy erfeszítéssel és jelenté-

franczi.'i

De nem

keny összeg fölhasználásával tudott meghiúsítani.

volt

képes megakadály<»zni azt a batározatot. mely a királyt frdhatalmazta. hogy a török ellen háborút indíthasson,

hatalmak részérl segítségben

Az

részesül.

lia

a keresztény

*)

országgylés eloszlása után a pá|)ához, a császárhoz és

')

Buonvisi IHbü. január 28-iki jelentene.

')

Krones

')

így ellenezi

és

Klopp

i.

ItiTíi.

)i.

nyarán a prágai utazáHt,

Kíso.

<"Ȓ
a linczi

tartózkodást. *)

Walisewski közli Bethune számadáHait, m.-lyek

érték tételekbl

állanak.

Az

Emellett külön Luhomirski I. m. 2'Jl. j.

.'>u

—

luOO durái

ösazeg I9bv ducátot és 12,000 livret tesz

ki.

számlát niutatott be.

—

l'J.Stto

livrerul hzóIó

királyho/ k«W«'t«»k

\'riii\CÁ\:i

'.

hangzott, ho;;y

.•i2»>ii

rseti-e,

kül«l«>tfrk,

lm

keresztény hritahnak tVtlkarolják.

:i

X

tömk

I

Lajos váliis/a

\

liáhon'i

ügyét

csatlakozni ós

kós/. lu»7./.;\jok

áldozni a franrzia k»'r«skrt|rl.>in«''nlfk«'it,mt>lyt>k a portával jó Tíszony megóvását ajánlják

;

ú^ív

összes

íiz

föl-

íoiiiiállt't

mindazáltal, mivol a pápának

a

hatalmak egycsitisórc rziMzó igyekezetei ekkorig eredménytelenek maradtak. esz«''lytelen eljárás volna az n rf'szOr^], ha keresztt-ny

mégis segélyt nyújtana.

A

•)

udvarnál szívesen kötelezték volna

Ih'Csí

le

Sobieskit,

hogy öt Francziaiországtól végkép elválaszszák kilátást nyújtotik arra. hogy elsöszidött tia toherczegasszonyt kap nül. és Arquien maniuis InriMlalmi herczeg rangjára emeltetik szö;

•

.

>

;

"tséget

hajlandók voltak Lengyelországgal kötni, de csak a

is

nem pedig támadó sem engedtók magokat

kölcsönös védelem rzéljáhól.

actio indítására.-')

F.zen állásponttól akkor

eltéríttetni,

mikor

1679.) nyarán orosz követek érkeztek Bécshe, szintén szövetségi

A

iánlatokkal.

miniszterek általánosságban tartott nyilatkoza-

tokra szorítkoztak, positiv kötelezettségek elvállalása elöl óvatosan

A

kitértek.

pápai nuntius volt az egyetlen,

•ntosságához mért figyelemben részesítette olt,

ki ;

ket

knldetésök

egyszersmind azon

hogy a császári ndvar habozó magatartását mentegetve,

ueheztelésöket lecsillapítsa, nralkotlójnk jóakaratát a katholikus

hatalmakkal való szövetség tervének jövendre Szintúgy a lengyelországi nuntius

is

biztosítsa. ^)

mindent megtett ezen

/.övetség létesítése érdekében. Sobieski az 168'»-ik év elején ')ba lit

hivta

m?g

a senátorokat. hogy

közölje, és a hadjárat

"•jelentette,

ajánl föl

;

*)

kétszerezni.

')

velr»k

ügyében határozzanak.

hogy a pápa a háború költségeire és kilátásba helyezte,

A nuntius

ekkor

félmillió forintot

hogy ezen összeget meg fogja

Azonban a tanácskozmány a

XIV. Lajo8

Var-

a hatalmak válaszira-

bécsi ndvar által torve-

levelp varsíSi követéhez 1079. dei"/.ember M-ikí'-n. Wali-

'••u-ki. 11, :i47. ») -\ '.,

franczia követ jelentésM-i Varsóból. Ifl79. nzeptemljer

november

.lulat

17.

I.

m. JWl, S04,

-Jh.,

*)

Buonvini jelentedéi 1679. jliua 2-tól anii^utztus

«)

A

20-ijf.

lenjjyelorszMíí^i niintiiiii 1«ko. janníir .'Hl-iki jolentésébítn

mikénti (of^^áUitkna

felCA.

október

3o5«.

Tlieiher 197.

n/M

e/oii

-ín

XI.

INT/E ÉS MA<;YAK(>US/A(; l'ÖLSZAliADirÁ.S.V.

zett defensiv-szövetséget

nem

tartotta elegeudöuek, és azt kívánta,

hogy a császár a támadó hadjáratban való tényleges részvétét

szerzdésszeren

Ezen

biztosítsa.

')

véd- és dacz-szövetség létrehozásáia irányúit most a

szent-szék díplomatiájának igyekezete, melynek útjában sokféle

akadályok tornyosultak

föl.

így

XIV. Lajos azon fáradozott, hogy bens viszony alaku-

a lengyel király és a császári udvar között lását meghiúsítsa.

Ez érdekében

állott azért,

békekötés után az úgynevezett reuniók czímén

mivel a nimwegeni 2)

Németországban

terjeszkedve, a császárral és a birodalommal való összeütközés

Hogy

újabb veszélye forgott fönn.

l)efulyását a lengyel királyi

udvarnál ismét uralomra emelje, visszahívta onnan Bethune marquist, ki sógornéjával,

a királynéval feszült viszonyba jutott, és

(1680. nyarán) új kítvetet küldíitt Forbin püs|)()k személyében, ki az 167-i-iki királyválasztó országgylésen képviselte uralkodóját, és kiváló

mértékben megnyerte volt Sobieski jóakaratát. Általa

jelentékeny pénzajáudékot ajánlotta királynak és királynénak

to-

;

vábbá kilátást nyújtott arra, hogy elsszülött fióknak a trónörökbiztosítja; végre ígéretet

tett, hogy a török elleni háború ha a keresztény hatalmak szövetsége létrejö, nagyobb áldozatokat fog hozni, mint bárki más. ^)

lést

czéljaira,

A franczia

udvar íntriguáiuál nem kevesbbé jelentékeny ne-

hézséget támasztott azcjn fordulat, beállott.

III.

mely a moszkvai udvarnál Feodor czár lemondott azon reményrl, hogy a csá-

szár- és a lengyel királylyal szövetkezve, a török ellen

kell ervel

Majd

fölléphet; és az 1681-ik év tavaszán húsz évre békét kötött.

néhány hét múlva bekövetkezett halála után, trónját egyidejleg két testvére foglalta

el

:

Iván és Péter. Ezeknek kiskorúsága és az

uralom megoszlása bels mozgalmakat helyezett kilátásba

mi a

;

lengyel udvarnál azt a gondolatot hozta napirendre, hogy a ked-

vez alkalmat inkább ')

május

A

17., ')

A

az orosz birodalom ellen intézend táma-

franczia követ jelentései Varsóból.

június

4.

Waliszewski.

II.

Ifi.,

ápril

békeköté.sben nyert területekhez egykor tartozott helyeket,

elavult jogczimek alapján, biróságok által '•')

1680. február

XIV. Lajos

•_'.,

350, 406, 427, 435.

magának

IfiHo. július 6-iki utasítása.

réfri

ítéltette és elfoglalta.

W'Hliszewski

111.

1

—

1'2,

dá&ra, és h c/ái»»k .Utal sére kellene

A

lonnyol tvrül»»t«'k víssz:is/,»mzó-

.'Iitíirl.ilt

tVtlh.'is/iiálni.

t'ninoziáklio/

hajló

«\s

orosz-ellenes irányzatok elleni

:iz

küzdelem

lett

föladata.

Paflnricini ephesusi éi-sek

ekkt»ut a szent-szék

Martelli korinthusi érsek helyét teljes

loyalitással

lengyel szövetség létrehozására. eltelni,

míg

ki

nem

M

ekkor

tájt

fofjlalti

el

osckélyehl) Ituziíaltininial

<'s

,

elAdt-nrk

t'olytatt:*

nuntinsának

lengyelorszAgi

tevékenyséfíét

!)••

:

az osztrák-

még

hosszú iilönek kellett

czélját elérte.

Ezalatt a mafiyarorsz;tf;i

hn

azent-szék által

áil.niotokliaii

sem következett he a

nem hogy a magyar

óhajtott fortlúlat. Mindazáltal Buonvisi

Meggyzdvén

fáradott ki törekvéseiben.

arról,

rendeket csak országgylésen lehetséges teljesen megnyugtjitni, az udvarnál oda hatott, hogy

magyarokat azzal pápa

azt

hogy 6

biztatta,

mielbb hívják egybe és a meg fog jelenni kíjrükben, a ;

is

hogy részökre a királynál minden megad-

leveleivel ellátva,

ható engedményt kieszközöljön.*) Végtére, hosszas halogatás után. miben a nuntius nagy szerencsétlenséget látott,

1681-ik év február utolsó napján

3)

csáttattak a királyi levelek, melyek az országgylést

áj>ril

kib«»-

23-ra,

^<>pronba hivták össze.

Elre

volt

látható,

hogy egyik legnagyobb nehézséget a

vallási kérdés fogja tíim;i.sztani.

) Ezt nem

titkolta a franczia követek

25-ikén írják XIV. Lajosnak

:

se

ne

vouloit pas fairé,

1682. ápril 17-ikén kelt

')

il

ne voyoit

nagy

la

qu'ou dúst refuser

iiicio-iétfet

hopy

csAflzári

ii

Iti-o

si

követ.Waliszewnki.

tevékeny ti-i^'t-t, molylyel kiváló

«/ciit<'iiilM-r :'*<-iki

on

secours de

A/

nuntius buz;rn1ibiin karolja

a világ eltt.

lii^iinisi

le

ronservation de ce Tloyaunie.«

kiemeli,

Egyszersmind buzdítja a prímást:

ira czélzú

•i

pa.
Ígéretet 1680. június 26-ikAn az esztergomi

.'inazza.

i<-

h'

jel'Mitó.i

udvar érdekeit, mint a

Ezen

fehruiir

dit qu'il travailloit uni-

mettre en etast d'une défense raisonnahle

l'Empereur, qui avoit tant d'interest k

a •'^j'uzári

nous

en ansimentent considérablement leur armée, mais que

le Ttirc

íiíl

eltt sem. Ezek 1H81.

»Il (Pallavicini)

qaement k porter re Royaume h eontre le

melynek megoldására a pápai nun-

ifl«Mil«--i-.

III. Iü7, 'JOfi.

érsekhez intézett

folytas.sa

ii

ben>ék<>

/Tileiiiet s/»ir«'Z ImIími,

48

XI. INC/.K

KS M A«;V\KO|{S/.Á(;

liil.S/.

\UA1»ÍT \s

\.

tius irányadó befolyást vala hivatva gyakoroliii. Állását a pro-

testáns felekezetekkel

szemben kiváló mérséklet

Mély

jellemzi.

lángoló buzgalom

vallásosság, az egyház javáért és dicsségéért

töltöttebe lelkét; de az erszakos eszközök alkalmazását a hitterjesztésben eredménytelen és veszélyes eljárásnak itélte fleg Magvarországban, melynek különleges viszcinyaira mindig kell tekintettel volt. Attól tartott, hogy a protestánsok üldözése két;

ségbeesett elhatározásokra, a török uralomnak való meghódolásra késztetheti ket.

testáusokat

>

úgy mond

Ekként

— a nélkül,

visszavezethetnk

hitre

az igaz

a

:

hogy a

i)ro-

katholikusokat

prédául vetjük a títröknek és a kereszténység védfalát rombol-

juk

le.« ^)

Mindazáltal, habár a tnsitott jogaik

seket és

nem

protestánsoknak törvény által

megtámadására

helyeselte

:

és korlátozására

biz-

czélzó törekvése-

azok kiterjesztését határozottan ellenezte,

féltékenyen rködött az egyház érdekei

fölött.

Az országgylés

megnyitása eltt bejárta a minisztereket, és felkérte ket, hogy a protestánsok javár.a új engedmények megadásához ne járuljanak.

Ezek megnyugtatták

öt. ^)

ígéretét teljesítve, június

els

napjaib.an

Sopronba ment,

hogy ott az országgylés folyamát tigyelemniel kisérje, és befolyá-

Magyarország bels békéjének helyreállítására érvényesítse. Ezen tevékenységében teljes elfogulatlanságot és kiváló tapintatot sát

tüntetett

A

ki.

magyar rendek mindenek eltt az egy

évtized óta ürese-

désben hagyott nádori méltóság betöltését sürgették.

gomi érsek ellenezte ezen kivánat

teljesíté'sét,

helytartói tiszthez, melyet elfoglalt. Reméllette,

követe támogatni fogja.

De

igényeinek jogosultsága fell mást, hogy önként hagyja

csalódott.

Az

eszter-

ragaszkodván a

hogy a szent-szék

Mert Buonvisi, a rendek

meggyzdvén,

arra intette a prí-

el állását.

Fölfogásában nem ingatta

meg

t egyik

magyar

föp.ip

azon

figyelmeztetése sem, hogy az érsek, helytartói tisztében, a katholi-

kus egyház ügyének nagyobb szolgálatokat tehet, mint a legbuz')

Buonvisi U)79. .szeptember

-)

Buonvisi

ItiHii.

'.i.'i-iki

inújus IH-iki

chirtriroznU jplenttse.

jfli'nt(!^sf.

Krív

i;obl» ii;uli»r.

;i/t

tis/thoz, az érsek,

^:is/koilva n ln'lytnrtói »'s

az

iiAjíy

ii'iuU't

i'gyh;i/.i

L'g«''s/

kárt okoz

lio^y ollnikozíilcj;,

\al:is/(i|;i,

•;yülöl«'U*s>6

iii;ik.*u-^ul

melletts hofíy

ji

teszi,

ni

iiia^'át

a vallás ügytMU'k

mert a katholikus nemességet arra kényszeríti,

;

hogy a nádori méltóság visszaállitúsa érdekében, a protestáns rendekkel szövetkezzék

mire azután az utóbbiak könnyebben

;

ki

fogják erszakolni vallási igényeik kielégítését. Utalt egyik hasonló esetre,

mely az 16-47-ik

évi

országgylésen történt; nukor

nádorrá választatását néhány t'öpap és

Vá\. kinek

nezte, a protestáns

k.'itb.

Pálíti

fúr

elle-

rendek támog.atását biztosítandó, kötelezettsé-

geket vállalt irányukban, és az általok kivánt engedmények meg-

adását keresztül tette.

hogy

Buonvisi

vitte.

ezekutáu határozottan kijrlen-

nem

a szent-szék tekintélyét

kídcsíniözhí'ti

oly.an

mert

\állalatnak, mely kivihetetlen és veszélyes; annál kevésbbé.

u nádori jelölt gróf Esterházy Pál. több kolostor bökezü alapi-

buzgóságának tényes tanujeleit

tója, vallásos

a»lta. és így

a szent-

szék támogatását megérdemli.

A

választatott meg.

A

nuntius az elsk között

váuataik tolmácsolása végett

t felkeresték

egyház érdekeinek felkarolására

A

nádor-választás

szerencsés

volt, kik szerencseki-

nem mulasztván

tartott.

a német fejedelmeket

szövetségre lépjenek. vele ment,

után,

elintézése

a

király

A nuntius ellenezte

;

attól,

mert ez a ^nyilt seb« hogy

És mikor a

vele.

távo-

király elhagyta

hogy tanácsával üimogassa.

A

tartja visz-

a török ellen, szorosabb Sopront,

is

*)

Ekkor az országgylésen megindultaik a

A

az

Ismételve kérte Leopoldot, hogy a magya-

rok megbékitését ne halaszsza

lá.sok.

el

^)

melyet az országgylés további tárgyalásainak menetére

hátrányosnak

sz:i

;

lelkesíteni.

Németújhelyre készült udvarát áttenni. zását,

Esterházy

nádor-választás június 13-ikán megejtetett.

vallás-ügyi tárgya-

rendek sorában a katholikusok nagy többséget képeztek.

frendi táblánál csak egy prot<'stáns mágnás jelent meg

Zay Endre. Az

nyolczvankét katholikus

foglalt

helyet. »>

')

Huonvi.ti l«Hl-iki jelentóse Sopronból.

')

Buonvisi

»)

Horváth M. Magy. Tört.

FRAK3IÚI r.

:

:

báró

alsó tiíblánál ötvenkét protestáns követ mellett

1»;í!11.

Xí. IMCZe

\h-

amazok

mögött

júniu.s 'J2-iki ielunUsm- Xéin«tújh«lyrrtJ.

I^S

VI. 101.

MAUYAKoHezio yuLSZÁhAUiliaÁ.

i

:*()

X'i.

Töküli és

:i

IN'C/E KS MAr,YAH<>U.S/..\r,

És

nvu'^almáuak helyreállítása

A

d sz

\ li \ 1.1

Imjdósok állottak, támoiíaiva a/

franczia király és a porta által. orszá'^

K.

r \.> \.

.>nlélyi

feicdolum,

:i

igényeik kielégítése nélkül az

nem

volt

remélhet.

protestáns rendek sérelmeiket és kivánataikat egyenesen

a király elé terjesztették. Mire a katliolikusok terjedelmes emlékiratban védelmezték magokat, és viszont a/, általok szenvedett sérel-

mek

hosszú lajstromát állították össze.

A

mindkét

király ekkor

félt

hogy körébl

íelszólította

válaszszon bizalmi férfiakat, kik együtt tanácskozva, a kiegyenlí-

Rendelkezését személyesen tudatta a

tésre kisérletet tegyenek.

nem

nuutiussal, kinek az ellen

volt kifogása, feltéve,

hogy az

ele-

gyes bizottság csak a véleményadás és nem a határozás jogával ruháztatik

föl.

M

Már elbb

kért

utasítást

Kómából az

iránt,

hogy milyen

magatartást kövessen, ha az udvar vallásügyi engedményekre haj-

landónak mutatkoznék. Utalt arra, hogy az erélyes ellenszegülés sikertelennek bizonyulhat; ellenben a szent-szék hagyományai és

némely egyházi jogtudósok, szükség esetén, nagyobb bajok elhái tása végett, engedékenységet javasolnak.

^)

i-

Mindazáltal a válasz,

melyet a legközelebbi posta meghozott, a vallás ügyében minden transactiót

kizárt.

Kövideu

és

határozottan

kijelenti

államtitkár, hogy --valahányszor az országgylésen a

a ])ápai

katli.

val-

lásra sérelmes újítás terveztetik, a nuntius kötelessége azt ellenezni,

luehogy

hallgatását

mezzék.*

^)

A

protestáns rendek e közben szintén

andóságot az egyezkedésre. hoz

beleegyezése

szent -szék

a

nem

járultak hozzá

;

Az

gyanánt

értel-

nem mutattak

elegyes biz(»ttság

haj-

megalakításá-

mit azzal indokoltak, hogy ilyen bizott-

sági tárgyalás máskor sem vezetett eredményre és »különben is csak a szerzdések és törvéegyezkedésnek nincs helye, mert nyek végrehajtását kivánják.« Majd kijelentették, bogy míg kérel-

k

meik nem

teljesíttetnek, az

országgylési tanácskozásoktól távol-

tartják magokat.

Buouvisi

— ki e közben, aug. közepén

')

Buonvisi 1681.

jíilius 27-iki jelentése.

*)

Buonvisi 1681.

ji'ilius

')

Cybo biboruok 1681. augusztiu

az udvarral visszatéit

20-iki chittVirozutt jelenté.se. »-iki cliittrirozutt jegyzéke.

1

St»|»ri>uha, rs

iiii»st

hónapot

ot

<->

I

-

U)Itott ott

telnierölt bajok t"orrAs:U abhaii

lAtta.

lio^y

az ors/á|»nyiU»'s»Mi

az udvar az országi

>/aha»lsá«;aiiiak liiztositásával ki'sik. Jól tudta, lioi»y a katli. itMiilek soraiból is

többen kitartásra izgatják a protí^stáns

r«'ii(li'k»'t.

e/ek pedig a felkelóket. hogy így az udvart a b/'ke létesíU'-sének

vágya kényszerítse

;i/

Az

ország szabadságainak helyreállítására.

érdekek ezen sajátszer bonyodahnálian a nuntius azt a tanácsol adtíu hogy egyidejleg kell a/ alkotmányos jogokat vissza;illitaiii

Az utóbbit úgy hitte elérhetnek, ha az udvar Tókölinek tisztességes ajánlatot tesz az »*lökeló tViurak közól

és a felkelket gyengíteni.

;

uégyet-ötöt ezredesekké nevez el

;

ki.

és katonák fogadására pénzzel lát

mert a biztos és állandó zsold kilátisa sokat fog a felkelk

táborából a királyi zászlók alá vezetni

>A

gyakorolhat.

míg a vezér

tolkelések

és katonái

—

úgy mond

mi Tökolire

,

jjressziót

— addig veszedelmesek.

szorosan összetartamik

;

mihelyt a bizal-

matlanság befészkeli magát közéjök, mindenki legels akar lenni a kibékülésben. uehíjgy legutolsó maradjon.

Tökölivel tíirgyalásokat

a

>onja

indít, és

közvitézeket: ezek

Ha

tehát

felsége

lépéseket tesz. hogy szolgálatába

.attól

fognak

félni,

hogy Tököli

árulja ket. Tököli pedig attól, hogy követi m.agár.i h.agyják

mindegyik azon

lesz,

hogy a kibékülésben megelzze a

Huonvisi át volt hatva a

meggyzdéstl,

el-

és

;

másik.at.'^

ht>gy az ált.ila

körvonalozott eljárás a felkelk és a jirotestáus rendek félelmes

hatalmát megingatná. Ezért Rómából pénzsegélyt kért, melyet a

magyar felkelk soraiban zsoldosok toborzására használna

fol.

Leopold helyeselte felfogását, magasztalásokkal halmozt;iel

De a tanácsosok — a bécsi — uem támogatták. Azt hangoztatták, hogy az

jjilspök kivéte-

eszélyes javaslataiért. lével

ideje elmúlt, és

spanyol követ

Az

is

mielbb

protestáns rendeket.

ki kell elégíteni a

így nyilatkozott.

új kísérletek

A

')

udvarnál mindinkább ersödött azon irány, mely

lásügyi kérdésekben engedékenységet

ajánlott. Kuonvisi

;i

nem

val-

vélte

tanácsosnak ellenállani. Attól kellett ugyanis Uirtani, hogy a prom;tr pedig ennek eredtestáns rendek elh.iirvják .iz •»rszággyülést ;

'f

e(^>iket

<

Huuiiví.mí |tl.H4. aiijíuj*/.lui .:4-ik«-ii k«M U-rjtiltíliin-i

hitirirozvu

kül(l<'*tt4'

irt;

jt-l'-iitcil

meg Hómúbu. 4*

itz

ty2

jsry.E Rs

\'i.

MAavAnoRs/A"'.

mert

;

nagy veszély jelciitségót

szemeiben

inényteleu föloszlása az birta

l"(tr,s/'.Ai;Ai>nA.s\.

az ország bellíélcéjéíiok hclyrcálh'tását és a török elleui

háborút meghiúsította vohia.

Nem nyek

habozott tehát

Rómába

jelentéseibeu az engedmé-

irt

Egyébkiut a tényleges

szükségessége mellett szót emelni.

viszonyok nehézségei közepett, a

jövend kilátásokban

talált és

nyújtott vigasztalást. Filöadta, hogy .Magyarországban, Tökölit

számítva, csak három protestáns mágnás

meke

és így

birtokai

;

Tökölire nézve

;

püspökre bízta,

gyermekei nevelését Kollonich fogja téríteni

nem

kettnek nincs figyera koronára szállanak, a harmadik pedig él

is

ki

azokat

meg

sokan azon reményt táplálták,

hogy tervezett házassága Zrinyi Ilonával a kath. egyházba fogja vezetni;

már

pedig a mágnások

magok ntán vonják

a kitziiemes-

séget; a városok i)olgáraival azntán

könnyön lehet boldogulni.

Mindezekbl

le,

azt a következtetést vonta

— úgy mond — többet nyerhetünk,

hogy ^engedékenységgel

mint kemény magatartással,

mely a protestánsokat a török karjaiba vinné,

és a porta tervét,

hogy Tököli részére önálló fejedelemséget alkosson, segítené.*

valósítiini

^)

Eszerint abban állapodott meg. liogy a vallásügyi engedmé-

nyek megadását

úgy maga a

nem

fogja ellenezni,

és

arra szorítkozik, hogy

teend óvásban az egyház állásmint pedig a magyar fpapokat hasonló

szent-szék nevében

pontját és jogait fentartja,

óvás formnlázására készteti.

^)

\\.

Mindazáltal magatartásában cs;ikhaniar fordulat állott ugyanis, az országgylési tárgyalásokkal

Tiíköli

wui

bf.

gondoiv,!.

megújította a háborút. Ezen ténybl és nyilatkozataiból kitnt,

hogy a vallás ügyében teend engedményektl a felkelés megszüntetését,

a béke helyreállítását várni

nem

lehet.

Ennek következ-

tében a nuntius, október elején, elterjesztette Leopoldnak, hogy

most már kötelessége az engedményeket megtagadnia, mivel elnyökre, melyeket azoktól várt, többé számítani nem ')

">

Buonvisi 1681. augusztus ai-iki

jelentést;.

Euouvisi 1861. szeptember 3ü-iki jelenlése.

lehet.

.-iz

A

m oiim'
ininisctorok rlisuuTtók ugyan. Iu»gy

kelókre hatást gyakorolni

ilo

;

t'i'lkt'lnkhoz Cí'atlakt'zzanak

könnyvé válnék

kökre nézve

;

hittvk,

i'jtottf.

hír,

a

volt^ak

magyar országgylés

M

valamint a csAszárné azon

hogy Magyarország királynéjává koronáztassék hirtH a minisztereket, hogy most már n;igy áldozatok árán

pzk

ti)rij-

hogy Strasz-

Uis;u

i

liivei.

egész Magyarország uu'gh6«litása.

XIV. Lajos hatalmáha

:'-jt>t

ú-l-

int*g fogyják

a mi ha nu'gturtfnni'k. a

a törökök fcnyogftö magatartiisa niollett azon

I's

hogy

kik akkorig a király

ln'uy a jirotestáns rt'uilek.

hl iazt.


Ingnak

nt«iu

ere
;

arra ké-

is

föloszlását

iueggátt»lni.

Ennek

következt«*l)fn

királyi leirat küldetett

október

ui
le,

az országgyléshez

8-ikáii

hivatva volt

vallás

a

t^stiins felekezetekhez tjirtozö

helyek

k.-itoiiái

jövre templomfoglalásoknak nem

azon templomok, melyek


v.-ilaniint

pro-

a vég-

részére a vallás szabad gyakorlata biztosíttatik.

Megállapittatik. hogy

helye;

karok és rendek,

ügyét sza-

Ebben a

bályozni, és a protestáns rendeket megnyugtatni.

lesz többé

1H70. óta a zavarok idején

a tényleges birt<»kosok kezei között maradnak;

t»ly

vánnegyékben, a melyeknek területén az ágostai vagy helvét

hit-

elfoglaltntt.-ik,

vallás •

követinek egyetlen templomuk

sincs,

megengedtetik, hogy

mágnások

gy-egy t<.'mplomot építhessenek; emellett a

sek,

neme-

és

váraikban, kápolnákat saját használatukra szabadon emel-

hetnek.

A

katholikusoknak biztosíttatott v.allásuk

szíib;wl

gya-

korlata.

A

nuntius sietett ezen okiratot Kóniáb

hogy azzal szemben mily megérkezéséig len

;

nem

vélte szükségesnek,

az engedményekben

házra, melynek az

i

nem

látott

\f}H). óta elfoglalt

mert >a protesti'in.soknak

biztosít^ttt

Vil

hogy nem

föl

helyesli

nagy veszélyt a kath. egytemplomokat feutartotti, és vallás-szabadságot és vallás-

A

miniszterekkel

az engedményeket, és csak azért

ellenök. mert ö szentsége rendeletét várja.

K'óinába

—

távol

Ennek

hogy mindjárt óvást emel-

gyakorlatot tlíik elvenni úgy sem lehetett* közölte,

küldeni és az iránt,

állást foglaljon el. utjisitást kérni.

t.'irNitt.'im

nem

»Ekként

—

matramat a hozzájárnlAstól. a

54

Xr.

INrZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

hogy a tárgyalások menetét megzavarnám. « Az eszteris fólhivta, hogy a kath. clerus, mint a bécsi és linbékekötések után, úgy most is tegyen óvást de oly módon,

nélkül,

gomi érseket czi

;

hogy »az országgylés tárgyalásainak folytatását ne veszélyeztesse,

nehogy az egész országot zavarba döntse. «

*)

Azonban, mikor a protestáns rendek az október

meg nem

tartalmával

8-iki leirat

elégedtek és további eiiíredniényeket sür-

úgy Leopolduál. mint a minisztereknél és Esterházy nádornál nagy erélylyel szólalt tol, és azt tanácsolta, nuntius

gettek, a

további fölterjesztéseket, és határo-

hogy a király ne fogadjon

el

zottan nyilatkoztassa

hogy elhatározásától

ki.

Egyszersmind ismételte eltte nyek ellen

azt

hogy az

.

nem

ti>bbé

tér

el.

eugetlmé-

eddigi

óvást fog tenni, a mire a király most hivatkozhatik

is

a további engedmények megtagadásánál, és a mi késbb, ha a viszonyok kedvezbben alakulnak, jugczimet adhat néki az engí'dniények visszavonására.

A

király

-)

mindazáltal rá engedte magát újabb engedmé-

nyekre birni, Ígérve, liogy több királyi városb.-in a protestánsok-

nak temploniépitésre helyet azon

|)(>ritja

építhetnek

;

kttzségek számát

templomot

hol a prot»'st;'insok

.

de mikor november ÍNÍkéii új.abb leiratát az ország-

átküldött*',

mely nyilatkozatához, a i»rotestáns sei

vármegyékben niegsza-

adni. és a

kinyilatkoztatta, hogy attól többé el nem annak a titrvénykonyvbe változatlan fölvételét kívánja; ;i

gylésnek tér, és

f(>g

ren
kérelmei és fenyegeté-

daczára, állhatatosan ragaszkodott.

November második szóló utasítás,

nyek

ellen

felében megjött líóniából a nuntiiisnak

mely meghagyta

óvást emeljen,

neki.

hogy a vallásügyi engedmé-

>de zajtalanul tegye

azt,

úgy,

hogy

azzal se a magyarokat, se az udvart el ne keserítse, és zavart

ne támaszszon.«

Buonvisi ezen rendeletnek oly ügyesen

felelt

meg, hogy a

szent-széktl egészen elhárította annak látszatát, mintha az elég határozottsággal szegült volna az ellen.

A

király eltt megjelenvén, közölte vele. hogy

')

Buonvisi I6bl. október

l'J-iki

•1

Bnonvi«i H381. október

11'.,

nem

engedmények megadása rendeletet

jelentéae.

2«.,

november

i'.

es !»-iki

|t,'l>rite.sti.

1679— lf>8l. óvást

ka|H)tt:

>D«'

«>mt'lni.

nf>

akaryáu 6 felsége érdeki*iie hátrányos dolgot tudomást

azon irménylien, liogv errl

és

lóssógt»re

— unn maga t»*le-

lolytatta rloadásál

ifiy

toiini,

a

s/tMitségr

Ti

uciii

fog

lelségétl kiváuja megtiulni. mikor tartja o/él-

iiyerui,

szerfmek az óvás közzétételét, neliogv azzal

lu'táii

megzavarja az

egyezkedést ?«

Ugyauig\ eltt

is,

a

n\il:itko/iiti

úgy tiintetM*

fi»l

Iktm

okozná HZ óvás kiízzétételének elhalasztását.

Es csakugyan

ts Estcrliá/y iiádur

iiu>iMtk

magát, miutha az ö

míg

bevárta,

:i

sajTtt

li.invaL's'iL'.-i

')

vallás-ügyi Uirgyalások

telj»'-

sen befejeztettek, oly módon, hogy a prijtestáns rendek ellenzése

daczára, a k.-itholikus rentlek a novembiM- y-iki leiratnak t
könyvbe

iktatiisát

állitottji

ki

határozták

Buonvisi

óvását

nimwegeni békek<"»téseknek

(\ak ekkor, deczember 27-ikén, mintául a

nielyht'z

.

tett tiltakozások

wcstl'aliai

és

sérelmes j)ontjai

«'gyhá/r:i

katli.

;i

a szent-szék nevében,

ellen,

el.

szolgáltak.

Es az

óvás egy-egy példányát a magyar királyi cancellárnak és a császári cancellárnak nyújtatta át.-)

A

nuntius, ki e s/eiint a vallás-ügyi

uagyobb mérsékletet

gylés

sikerét és a

és tapintatot

magyar nemzet

ezen czél elérése végett

nak

püspök ügyében.

Az

nem

a leg-

elsegítse,

habozott az egyháziak-

Így járt

országos sérelmek között,

rvoslását, az alkotmányellenes -/flntetését -.

megnyugtíitíisát

és legjobb barátainak érdekeit föláldozni.


is

hogy az ország-

oda hatott, hogy a remh'k egyéb kivána-

teljesedésbe menjenek, és ezért

tai

kéidésí-kbiii

tanusít(»tta,

el

Kol/o-

melyeknek

tények között, melyeknek meg-

az ország rendéi legerteljesebben sürgették, volt az

hogv a király Kollonich Zsigmcmd német-újhelyi püspököt a

iiagyar

kamara elnökének

löletessé tette l»écsi

volt

hivatalától,

magát, mozdítsa

melynek betöltésében gyel

;

hivatkoztak ugyanis a

békekötés egyik czikkére, mely világosan megállapítja, hogy

kamara-elnököt a király csak a

világi

rendek sorából nevezhet

ki.

Buonvisi, mikor az ügy állása fell a nádortól értesült, kezBuonvisi 1681. november 30-iki jelentése. •)

Baon^isi 1681.

z (j\iiB uiÁsolatst.

deí:zenril)er íi>í-iki JHhnitéx*;

melyhez mellékelve van

56

X'T.

INCZE ÉS MAGVARORSZAU FÖt,SZABADÍTÁSA.

detben közvetít jaTaslattal lépett lol. Azt ajáulotta, hogy miután a közjövedelmek egy része a királyi udvartartás czéljaira, má*

amazok

része az ország közszükségeire fordíttatik,

kezelését

meg

lehetne hagyni Kollouich kezei között, az utóbbiak kezelésére pi-

A

dig világi kamara-elnököt nevezni.

király, a

De

terek egy része helyeselte ezt a tervet.

személyének és rendszerének barátai

Hocher

cancellár, és

dolog volna.

A

ellenezték Kollouich

Schwarczenberg berezeg.

:

mások, kik azt

állították,

nézve

kivánatainak engedni a királyra

nádor és a minisz-

hogy a rendek

szégyenteljes

és

káros

nuutius erre azt válaszolá, hogy a törvény rendel-

kezéseit teljesíteni ueiu szégyen

;

hogy a közjövedelmek kezelé-

és

sének elválasztása nagy elnyt biztosít

;

mivel a királyi és orszá-

gos jövedelmek közös kezelése ekkorig azt a balhiedelmet tartotta

fönn a magyaroknál, hogy azok

a külön kezelés ellenben

;iz

ország védelmére elégségesek

meggyzne mindenkit azok

:

elégtelen

voltáról, és kitüntetné, mily jelentékeny összeget fordít az ország

felsége saját jövedelmeibl.

védelmére

')

Mindazáltal Kidlonich barátai minden ték.

hogy öt állásában föntartsák

;

»r<)iik('t niegfes/.ihi-

készebbek Vdltak a protes-

táns rendeket újabb vallásügyi engedményekkel elégíteni

sem

öt feláldozni.

És

sikerült a

királyt

ki,

mint-

m<'ggyözniök arról,

is

hogy a kath. egyházra nézve nagyobb hátrány

az,

ha a lángbuz-

galmú német-újhelyi püsp<»k befolyásos hivatalát elveszti, mintha a protestánsoknak néhány templom építésére eugedély adatik. A nuntius nem hallgatta el fölháborodását a fölött, hogy egy ember javának alárendelik a vallás érdekeit; és hathatósan

hogy elmozdításával eleget öt

magát

meg

is

figyelmeztette,

kell tenni a

sürgette,

rendek követelésének

;

és

hogy kötelessége volna (Miként hozni

az áldozatot, melyet a törvény és a vallás érdeke igényel.

-)

Nem kevesbbé hathatósan támogatta a rendek azon kivánatát. hogy a király az elkobzott jószágokat korábbi tulajdonosaiknak adja vissza. Ezt erélyesen ellenezte^ Kollonich, és a kincstár érde-

keinek támogatására a nuutiust Kolhtniehot igyekezett

is fölkérte.

.'illMSKonti.'iinik

•)

Buonvisi 16S1. október 26-iki jelentése.

-)

Buonvisi 1681. november

9.

Buonvisi ellenkezleg,

elli:i

<_'

v.'i

sara bírni

és 16-iki ielentése.

:

kirnu-

:

hogy

iiUi.

nak

íi

nem merülhet I

tfgyvi-rlu'u álló íVdkilük rlkt»h/.«>tt jós/áfiHi-

tt'uyU'j:

ha tulsíjdonosaik u király liüsópórc tárnok.

vissziuidíisa iniiit,

im

lol,

luivol

íi

osak :u elhányt lolkolök

ti-hát

királyt ígéret*' köt^^lezi tiröksé^'érr>l leh«'t

szó

e sze-

;

és

;

ha-

hár a kaiiiara-«»lnök Zriuyi és Nátlasdi tiníkségét egy millió forintra vsüli, ezen értéknek legaláhb felét az oly jósziigok képvi-^elik.

melyek a magyar

t«>r

vények értelmében nem esnek

coníisojitio

hanem a nójiguak és a mellékágaknak szolgáltatuulók ki miért is. ha már a jószágok egyik felének viss/aatlását az igazság alá,

vet*»li

inlja;

a

•

másik felének visszaadását a királyi

a

:

kegyelmesség

fontosabh lévén az ország nyugalmának helyreállitás.i.

belmozgalmak

álUil

okozott nagy költségek megtakarítása,

unt

húszezer forint évi jíivedelemnek a kincstár részére biztosi-

ba.

Egyszersmind figyelmeztette Kollonichot. hogy az ó egyéni

niekei az ország érdekeivel találko/n.ak. Ugyanis a rendek kívá-

maga

natéinak teljesitését eszközölve, azokat talán kiengesztelheti

ínyában. megtarthatja a kamara-elnökséget, és lehetvé

teszi.

gy idvel Magyaroi*szágon fpapi javadalmat nyerhet

a mi

nem

fog megtörténhetni, ha ^nyakasságával

melyet irányában

;i

magyarok

fokozza

:i

el,

gyiilíilet^M.

táplálnak.

nem elégedett meg azzal, hogy Kollonichra Az ügynek nagy fontosságot tnlajdouitott. mert

Buonvisi

gyakorolt szerint

nézete

annak helyes elintézésétl függött az országgyiilés szeren-

f^és kimenet*.*le. Ezért közvetlenül a királyhoz ki,

hatást

is

fordult.

Eladta

hogy ha csak két hónappal tovább tartanak a magyarországi

mozgalmak, a hátrány, mely ebbl származik, sokkal nagyobb, mint

az.

I/eopold ezt ladást,

merül

fol.

de fölhozta, hogy mivel a

visz-

mely a contiscált jószágok visszaadásából

nem

vont.a kétségbe

;

mint az igazság és nem a kegyelem tényét követelik, ha

enged, ezzel becsületére vet árnyékot, mert ítéletek és

zta

t azzal,

magát, a

logaílui el,

igazságtalanok

kivégezések

megnyugtatta

hogy ha

rendek

:i

<'lismerné.

voltak.

hogy az

Mire a nuntius

jószágok visszaadására elhatá-

bizonyára

készek

lesznek

oly

formát

mely rá nézve a legtisztességesebb, és kegyelmességét

helyezi eltérbe.

Egyúttal kilátásba helyezte, hogy engedékeuy-

je az orszííggyülés szerencsés l»efejezése mellett, talán a folk*-

58

XI.

INCZE ÉS MAGyARORS?;ÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

lökkel való kiegyenlítést

is

Ibgja eredményezni.

És

a király csak-

ugyan megtette az engedményt. ^) Midn ezen tevékenységérl Rómába jelentést

tesz,

kifejezi

azon reményét, hogy igyekezeteinek sikere az egész kereszténységre hasznos fog lenni.

^)

Mert igyekezeteiben mindig az a nagy hogy a magyar nemzet megnyugta-

eszme lebegett szeme eltt tása által a

török elleni

:

háborút tegye lehetvé és sikeressé.

Buzgó fáradozásaiért soproni tartózkodása alatt vette a kitn jelét. XI. Incze 1681. szeptember els

|)ápa elismerésének

napján a bíborral díszítette

fiil.

Régi szokás

szerint,

mely mai

napig föntartotta magát, a nuutiusnak u bíbornoki föveget azon kinek udvaránál mködik. Most is Lipót király pápa által az ünnepélyes szertartás végzésére, mi november líi-ikáu Sopronban történt, tehát azon ország területén,

uralkodó adja

át,

kéretett föl a

melynek békesége

és fítlszabaditása

érdekében

kifejtett tevékeny-

sége szolgált fidmagasztaltatására egyik jogczinil. ')

Az

ez

^j

ügyben alkotott törvény akként intézkedik, hujry niagya-

rokból alkotott bizottmány által fog a jószágok visszaállása eszközöltetni. *)

Baonvisi 1681. deczeraber 21-iki

^)

Buonvisi 16^1. november 16-iki jelentése.

jelentéíie.

—

A

bibornuki

teiniiloni,

mely Buonvisinek jutott, szintén mintegy kapcsul szolgált Magyarországhoz a Coelius-dombon, szent István elsü vértan tiszteletére emelt temj);

lom. volt az, mely magyarországi Pálosok gondozására volt bízva és mely-

nek elcsarnokában máig díszlenek a magyar királyok czímerei.

HAiniAhlK KFJKZKT. A

sxfni «2<'k iiianHÍ toví'kt'iivste^e ai

li.'ZAsáni. ,it.

—

-

-

A

—

vanK'»i tÁrgvalast'k.

—

Bécs fölszahaditásii.

—

Ivek.

A

A

soproni országgylés

tak.

szövetség fÖniiAllájiát

—A

torok h»Avonzé-

t«Miyep«»ttl

T««kulivel.

— 1683. uem

meg

víilósitottii

miiulazoii rc-

melyeket ahlioz a király, a rendek és a szent-szék csatol-

Mert bár a magyar alkotmány

mek egy

l^trcho-

«»*ztrHk-l«'iig,vt»l nz(U»'ts<^g

szövet.nt'jj iiu>gki>té<
AlkudozAüok

1682

lutnyt'ket,

A

része

eredményezte.

orvosoltatott.

Tököli

nem

helyreállíttatott, és a sérel-

Magyarország

tette le

a

nem

pacificatióját

fegyvert.

»

Egyrészrl a

franoziák folytonos izgatá>ai. másrészrl a békében prédájoktól

elesend néhány hadnagyainak rábeszélései segélyével

még nemcsak

egész Magyarországnak

mindinkább

A

eláltatták, s

is

hanem

birtokába juthat, a nagyravágyó

ifjút

hajlandóbbá tették folytatni a háb
szultán hatirozott.an fölk.arolta ügyét

W, és fels

a t<»rök

miszerint

.

az általa kivánt vármegyéknek,

Magyarország fejedelemségét

;

sz
biztosította részére.

Kllenben a császári udvar békeajánlatait visszautisitotta. Tököli az 1682-ik év nyarán megújítotti a háborút. lalta

Kassát,

nyitották

mába

meg eltte

ejtette,

A

mire az

éjszak-kelt-ti

a kapukat.

és hódításait a

Majd

Elfog-

országrész városai önként ;i

bányavárosokat

Vág-voualig

is

hatal-

terjesztett*- ki.

szent-szék Tököliben a protcstautismus bajnokát,

á*-

egy-

szersmind a törökök szövetségesét, és a törökök ellen intézend

nagy vállalat egyik akadályozóját

látva,

azon

volt,

hogy

t

azon

segítségtl megfoszsza. melyben Franczi.aország részesítette, v.arsói

nuntiusa által

kivitt*-,

hogy

.Sobi«-ski

>zágOD keresztül Magyarországba ; Horvát)) M. •ZHvai. VI. 117.

és

a segélynt-k Ij<-ngyel-

juttatsisát

megak;ulályozta.

:

60

XI.

A

INCZE És JfAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA,

lengyel király, a frauczia követ reclamatiójára. uyiltau kijelen-

hogy intézkedéseit a pápa

tette,

lásai következtében

tette

;

és

a császár követeinek fölszóla-

mivel különösen a pápa megütközését

hogy »támogatásában részesíti a magyarországi eretnekek lázadását, mely a hitetlenek támadását zúdítja Magyarfejezte ki a fölött,

országra, romlást hoz az egész kereszténységre*; és értésére adta,

hogy

körülmények között a szent-szék nem adhatja meg azon

ily

segítséget,

Majd

melyet Lengyelország föumaradása igényel.

hány héttel ntóbb ismételte a

király,

né-

hogy XIV. Lajos iránt

szinte ragaszkodással viseltetik ugyan, de

el kell

hárítania ma-

római és hécsi udvarok eltt, azt a gyanút, mintha a ma-

gától, a

támogatná

gyarországi elégületleneket

;

mivel ugyanis Len-

gyelország mindenben szkölködik, mire a küszöbön álló hábo-

rúban szüksége

figyelemmel kell

lesz,

lennie azon

fejedelmekre, kik segítséget nyújtani hajlandók.

A

lengyelországi

pápai

nuntius

buzgón részt vett Buonvisi bíbornok.

sikeres

A bécsi

\)

tevékenységében

udvarnál az osztrák-

lengyel szövetség eszméjének lelkes apostola gyanánt és

keresztény

mködött,

mikor 1682. szén biztos hirek érkeztek, hogy a szultán a kö-

vetkez évben nagy hadjáratot czélt ért jét.

:

indít

Magyarország

ellen

:

végtén.'

a császári udvar szintén fölkarolta a szövetség eszmé-

Buonvisi ugyanakkor a lengyelországi nuntiussal élénk leve-

lezést

folytatott,

tapasztalatainak

újoncz

és és

társának folytonosan

szellemének dús tárházából,

szolgáltatta,

a diplomatiai

hatás eszközeit. így, mikor

XIV. Lajos,

Sobieski eltt, az osztrák szövetséget

azzal akarta fölöslegesnek föltüntetni, hogy a portán kinyilatkoztatta,

hogy török támadás esetén Lengyelországot segíteni fogja

hadernek Lengyelországba pénzsegély-nyújtása pedig nem vezet czélra. mert Lengyelországban elegend sereget nem lehet kiállítani. Kiemelte, hogy a franczia király portai nyilatkozatának nem más a Buonvisi kimutatta, hogy nagy franczia küldetése kivihetetlen

;

mint a törököt Lengyelország helyett Magyarország ellen indítani de Magyarország meghódítása, Lengyelország elestét is czélja,

;

'»

205.. '212.

A

franczia követ

1682. ápril 17. és május

1-idiki jelentései

I.

m.

I

után

i;;;!

ttmn

voiiiiá

:

iiiík Iih

makkor

!iiiulá.s

iuig

loll^y('i

királv

H;e(ivi'tk('/.ii<''k.

iiulokolatltiu uruiuly len-

iiieiiiiyirt*

:v üZ

oros/.ors/ájii lu>linoz;{alinakHt IumIíIú-

tliii.

>l't;y:uii>.

-u orosz

l»<"i:í-»-"iv »i

:í

mint lU oroszokat

i-'jjnak

tonni

^^alIyarorszánl^an

tVgyverlu'n

áll.

niaj^l

;

A

az oro-

míg hatal-

is,

a mit tényleg

Lengyelország t*»rmészetes énlekt* azt kövt-

^•irunk, elveszítsük.

hogy Oroszországot i'ugedje akkor forduljon

ik

ellene,

In^lviszályok által gyengülni;

mikor a törökök hatalmát már meg-

Ilyen tanácsot ailott egykor Farnese Sándor tál»orn«)k

spanyol királynak

,'

:

idézi

t

elö; pedig érdeke azt kívánja,

hogy a helviszáEmlékezteti So-

azon tervre, melyet ö (Buonvi>i) mint lengyelországi nun-

bieskit 18

egymás között viaskodó pártok

au.iudósulása Franc/iaországot gyengítse.*

ly«»K

II.

hogy nv siessen Fraiicziaország ellen

laadást intézni, mert ezzel az ki

Ks

iM*m tanácsos merész vállalatokba

bocsátkozni. neho;ry új hinlitások után járva, azt

li,

küls(»

a ttirökök

h;'il>orúli:in ol I«»sz fofílalva.

szokkal s/övotkezvo. Leniru'lorszá;; cllrn t'onliilnak.

mas ellenségünk

1

táiii;i(i:i.Nsnl.

vfszélye feny«»}»eti. a párttik kilH'ktilnck fgynu'issul.

L

nagy

a

kitVjU'tU', 1

li

..'

csá^MÍr (^ a

:i

iiczlu>t(u*k s/('inlK>

•; «»

terjesztett eléje

íejedelmeket

a

:

hogy igyekezzék a moldvai

és

oláhországi

lengyel áll;imhoz csatlakozásra hirni

;

mert ez

nyitva állana eltte az nt a Dunán, és akár Konstanti-

''"-n

nyomulhatna. Ezt újólag íigyelméhe ajánlja, és azzal

yig

javaslattal egészíti •

ki.

hogy az erdélyi fejedelmet

is

tíirekedjék

'_'be vonni.

•telve kérte a varsói nuntiust, .yel és osztrák

rditásáu, a i'»nd

—

hogy egész ervel mükö»l-

uralkodóház között az egyetértés megszi-

bizalmatlanság eloszlatásán; mert >ett^l függ a kereszténység java és a pápa szent szándékainak

'á.sa.< *)

A

kölcsönös bizalom megersítésének

tényezje

gyanánt,

'immel üdvözölte és támogatüi a lengye) király azon .ajánlaUit. »gy

mint közbenjáró, kísérletet fog U'nni a M BuonvUiiM'k

i*Lt#x irt levvlei.

Itir*

.'l-ik4n

csiisziiri

»

u«lv;ir

és

lengyttlursacAffi nuii-

62

XI.

között

Tököli

IXrzE És MACTYAKORS/Ar, FÖLSZAKADÍ TÁSV. létrehozására.

ügyesség

A

leugyel

luediatiób.'iu

Magyarország bels békéjének helyreállítására az egyetlen módot látta, melyet ezért, bár sikere kétes, okvetetlenül meg kvW kisérleni. ^)

Tököli ugyanis, azon nagy elnyök után, melyeket az 1682dik év nyarán kivívott, reméllette. hogy

kedvez

békét köthet, és követeket küldött Bécsbe. lyek

megindultak

itt

,

A

tárgyalásoktól, me-

Buonvisi bíbornok távol tartotta magát,

mert Tököli olyan vallásügyi engedményeket a kath. egyházra nézve sérelmeseknek

szággylésen foglalt

el,

szintén

mert

helyzet

tartott,

kivánt, melyekel

a soproni or-

és

hogy az országgylés befejezése óta a

megváltozott

nagy részének urává

is

Mindazáltal tartózkodó állást

ellenezett.

belátta,

lényegesen

föltételek alatt

lett.

;

Tököli

azóta

És a bécsi miniszterek

is

Magyarország súlyos nyomást

gyakoroltak a nuntiusra. Azt állították, hogy minden bajnak rása éppen a Sopronban követett vallás-ügyi politika,

for-

mely

a

kibékülést megakadályozta, és így Tököli hódításait lehetvé tette

Azt ják

állították, el,

hogy ha most ismét ugyanazon merev állást

mából kért

utasítást,

és így hangzott:

foglal-

Ezen uehéz helyzetben Rómely 1683. márczius els felében jött meg,

egész Magyarország elvész.

»Ha

-)

felségét a szükség arra kényszeríti,

hogy

nem tehet egyebet, mint maga idején bejelenteni óvá-

Tökölivel egyességre lépjen, Eminentiád távol tartva sát,

magát az alkudozásoktól,

minden tüntetés nélkül

és oly

módon, a mint

ezt bölcsesége a

kath. vallás sérelmei orvoslására alkalmasnak ismeri föl.«

De zött a

erre

nem

került sor. Tököli egyéb igényeit

—

^)

többi kö('^

tizenhárom éjszak-keleti vármegyét fejedelmi czimmel

—

az udvar határozottan hatalommal kíWetelte tárgyalások tehát megszakadtak.

visszautasította.

Szerencsésebb volt az osztrák-lengyel szövetség iránt

A

foly-

tatott tárgyalások kimenetele. Sobieski ezen ügy elintézése végett 168.3,

január 27-re országgylést hivott egybe.

')

Buonviai 1683. deczember 20-iki jelentése.

-)

Buonvisi 1682. január

=*)

t'ybo lühornok 1682. februiir '>0-ikHii

:31-iki chifliirozott jelentene.

3-ikán megküldi az óvás szövegét.

ktíli.

utasítása.

Ugyanaz

ápr.

u\^-\.

f.-v.>

II.

\

1

\'.

Lajos

:i

iri

^ teseit

le

mlvar

ellensúlyozni

ln-folyási'it

Követét

:i

szt'iit-Kzék és

nem képes. E/ért

ti»l)l>6

létrej«>ttónek megíik:iüályo/.ás;i v/»gett

eszköziíket.

a/Xn lüv^-

lon^yoloi-száiíi k«'»vt*tok ieleiit«*soilKil

„'vózódést merítftte. hojíy u kinilyi esalúd ki»nMKMi

;í

rémiek

:\

k<»r«''l)en

:i

sz»»

ké-

kettzött buzgösággiil,

utiisitotUi. h«»gy

H titok leple alatt, pártot tohorzzon össze, melynek

közrem-

!'>»»vel az orszásgynléson a szovetségt^t megbuktatni,

vagy végs

«ü az országgylés n.

luég

ereilinénytelen íVdixtmlásj'it elidézni képes

Fölhatalmazta, hogy az urak és nemesek megnyerésére

nagyobb összegeket fordíthasson, mint a melyeket más

makkor

ilyen czélokra tVdhasznált.

De most már

alkal-

M

a császári udvar sem mulasztotta

el

érdekeit

ugyanazon fegyverekkel oltalmazni, melyekkel megtámadták, ügy a

cíkászári

állandó residens Ziert)\vsky Kristóf, mint a szítvetség

megkötésére teljhatalommal ftdruházott gróf W'aldstein Ferdiiáud rendkívüli kí>vet. jelentékeny pénzi>sszeggel voltak ellátva,

párthívek szerzésére.

^)

Sobieski az országgylés megnyitása alkalntáv.-il tartott be~/é
liogy

utalt

azon

nagymérv

melyeket

hadikés/.ületekre.

a

megindított; ezeknek rendeltetése bizonytalan, de valószín

azon esetre, ha a csá.szár békét köt a

í»zág ellen fog

szultj'innal.

Lengyelor-

a támadás irányulni. Ezért fölhívja a rendeket, hogv

Mire

hazAjok védelmérl

goud<»skodjanak.

elterjeszté, hogy a

pápa kész erkölcsi

és

Pallavicini

nuntíws

pénzbeli segíbíégben

részesíteni Lengyelországot, ha a török ellen hálMirút indít; gróf •'-

Waldsteiu pedig bejelentette a császárnak véd-

daczsziiv.

isi-.'

kötésére vonatkozó ajánlatát.

Vitry marquís, franczía követ, utasításai érUdnjében. nagy •)

XIV, Lajoítnak

nuu-quUhuz ')

1«K2. noveinb.

irt rendeletei. I. in. III.

Zierowsky xzánmdít.Hait titk«n

kdott uUlvHoyokat kiadta Klucsycki

rw

1'^.,

Jrt.

'.í«l., -lou.,

é* 1«H.S. Mtr.

kiud/euiiról én a

i:j.,

:ij

,

7i., 5*m., luo.

\Viil
ferencz. Actu K«kím

aiuio l«x:», inipriinii* in ex|i«Nliti<'ne Vii^nntMini

l«tí3.)

l.',-ik.'Mi

Vitiy

31H.

(ft-nUiii

r«!iz«''ru

Jouiuiís Ili.

illuülnUKiii.

lul

(Kmkó,

64

tXezE És MAOVAKOUSZAfi FÖLSZABADÍTANA.

X'I.

Itívékenységet fejtett

De

ki.

meg-

erfeszítéseit egy váratlan eset

Sobieski éppen ekkor kézre kerítette azon leveleket,

hiúsította.

melyeket Morsteiu, Lengyelország fkincstárnoka, Vitry útján, a franczia udvarral váltott, és azon gyanúra szolgáltattak ala-

hogy a lengyel királynak trónjától megfosztása terveztetik. Sobieski készséggel ragadta meg az alkalmat, hogy a franczia

pot,

udvarral szakítson.

Az

elfogott levelek tartalmát nyilvánosságra

Heves kifakadásokat hallatott a követ

hozta.

maga

audientiát kért,

ellen, és ezt,

elé bocsátani vonakodott.

mikor

^)

Ezen eset hatása alatt a franczia párt az országgyüléseu elnémult.

A szövetség

kötése tárgyában benyújtott indítvány egy-

hangúlag elfogadtatott,

a föltételeknek a császári követekkel

és

való megállapítására harmincznyolcz tagból álló országos bizott-

ság küldetett

A

ki. -)

bizottságnak (1683.) február 26-ikán volt els értekezlete

a császári követekkel. vetették föl

:

király köti-e

lengyelek mindenek eltt

;izt

a kérdést

vájjon Leopold, úgy mint császár, vagy mint magyai-

meg

Magyarország

A

A

és

a szövetséget? Mire azt a választ kapták: mint

Csehország királya, Ausztria föherczege,

lengyelek közöl többen azt az óhajtást fejezték

a német birodalom

is

belépjen a szövetségbe

;

mások

hogy a franczia kírálylyal fönforgó nehézségeket

kell

ki,

hogy

i)edig azt^

elbb

ki-

egyenlíteni. A császári követek elismerték, hogy mindkét óhajtás valósulása üdvös volna de a szövetség megkötésének halasztást ;

nem

türö sürgsségére utaltak. ]\Iajd

dezték

az érdemleges tárgyalás folyamán a lengyelek kér-

mily jutalmat igér a császár azon szolgálatokért,^ melye-

:

ket Lengyelországtól vár

?

mily biztosítékokat nyújt a liga fön-

maradása érdekében ? mily számú sereget

A

állít ki

a hadjáratba ?

császári követek válasza így hangzott: jutalomról

szó,

nem

lehet

mert a lengyelek elegendképen meg lesznek jutalmazva, ha ^)

Ezen ügyre vonatkozó diplomatiai iratokat

közli AVali.s/.ewski.

III.

3-28— 373.

Ezen tárgyalások folyamát röviden vázolni akarjuk. Története A bécsi emlékünnep alkalmából megjelent munkák szerzi a diplomatiai ircnnányokat nem ismerték. — Klopp elbeszélése tí'ibb 2)

még

nincs megírva.

tekintetben hibás.

•-•••l'Vtl

M><>^-iro;;l;illi:itják

az flvr.s/.N'H

bizt(>sit/«kuk»t nyújtja

;!ia/.tiu

•gunk ajánlani a

cssisju'irnak.

.'i

U-I uU't«'k»»l

hatvnne/ur

ki

,

ós a

Auiárc/ius

«»lsrjén tiirt«.»ttnKÍsinlik»Tt«'kt'/lt't»'n niegállapítta-

•tUhogy mindkét uralkodó iinállóan fogja hadi munkálatjut

abban aa

ie

a

i'Zy

::
ha a

est'tb»*u,

csi'is/.ár

erövol

A/

iránt

sem

int4'*/.ni;

Lengyelország

másiknak

segit-

Wu-

vtdt ué/eteltérés. h»»gy a sziivetség

érdekében a pápa é8 a bíbornoki testület

De

a császári

nem

k
hajlandók ráállani. lu»gy uralkiKlójuk személyesen

t.iak

tégy**

a/ esküt a szövetség megtirtisára.

Tgyanakkor

a lengyelek újabb kísérletet tettek, hogy külön

lnyöket eszközöljenek

•

t'gész

llásA és pártfogása f«»^ kikén-tni.

•

le

t*>r«tkok

iT^városiU t:'imadnák nieg. egyik a

>nsága és állaudósúga

•

scrr-

(Mn)MM-l>fil állú

fog sikra állítani.

:t*i

•

csi'l-

lon^'y(>loknok.nlnlyekot e/(*k

ki

:

kérték, hogy a esjiszár engedje

i'l

azt

két millió fi>riutot meghalailó összeget, melylyel a lengyelek

i

-

1

-/.árnak,

irtóznak.

A

követek ezt

csász:'iri

ívilatkoztatták, igy

hogy erre

nézví'

nem

helyezték kilátásba

utasítást

a szövetségi t'irgyalástik keretén kivül

tott "/iiri

a

a svédek ellen nyújtott hadi-segély költségei fejében,

nem

;

ki-

ka|ttak, és ezen

áll.

Ezen két i>ont elintézése a következ értekezletre halasztaEzt megelzleg, a pápai nuntius ismételve fidkereste a csáköveteket és azon

volt.

.elfogva ezek a márczius

hogy engedékenységre birja ket; mi

lu-iki

conferentián, egyenesen a pápai

nuntius közbenjárására hiv.atkozva. kijelentették, hogy a esászár igot el fogja engedni, és a h.idi

A

ké^^züh-tekre kétszázezer

kénlésében pedig úgy esetben a császár hasonló hogy nyilatkoztjik, hogy ha kimutathatí'i, vagy valamelyik elde esküt tett, ezt nem fogja megtagadni. A ;.)g

;

,

'.

elle^'ezni.

' '

'

'*

tk •

személyes

eskii

a személyes eskühöz, melyet a szövtitség

léiH'k

t«'kint«ttek

;

szemben

.Hzon

iggíKlalommal. melyet a franczia udvar hívei ápoltak, liáború folyamán a csá-^z-ár l>ékét

titkos

hogy a

köthet a p(»rtával, és m.agára

hagyhatja Len>íy<'lországot.

A

pápai nuntius attól tirtván, hogy ezen mellékes kérdé-

Hü >már-raár a kiköt kíizelébeo Uirést szenve
INrZK KS MAftVAROnS/Á6 f6i,.SZ.VBAI>1TÁSA.

XI.

r>(i

arra íigyelmeztette, hogy követelésökkel megsértik a császárt, és jobl) a ligát megkötni eskü nélkül, mint a török támadást bevárni

A

liga nélkül.

császári követeket pedig fölkérte, küldjenek rög-

tön futárt Bécsbe

,

és

fölhatalmazást

kérjenek

hogy

.

enged-

hessenek.

Majd abban

történt megállapodás,

hogy a lengyel bizottság

és a császári követek találkozni fognak, és a nuutius

benjáró

mint köz-

megjelenik körükben, hogy valamely közvetít javaslat

is

elfogadására kisérletet tegyen.

Ez sajátszer módon

történt meg.

Nagy terem két szögletében foglalt helyet a két fél, a nuntiiis pedig egyiktl a másikhoz járt-kelt, értekezett velk és üzeneteiket Hosszas alkudozás után abban egyeztek meg, hogy

közvetítette.

a két ui-alkodó személyében, államaiknak bíboruok-protectorai a pápa kezeibe teszik

A

le

az esküt.

')

mint az utolsó nehézség

összes föltételei radozott,

meg

elhúríttatott, és a szövetség

is

voltak állapítva, Pallavicini érsek azon

fá-

hogy az országgylés mielbb hagyja jóvá a bizottság A király- és királynéra, a püspökökre és furakra a

határozatait.

legkülönfélébb érvekkel hatott.

-)

És

Márczius utolsó

czélt ért.

napján az országgylés egyhangúlag megersítetti' a szövetséget,

melynek oklevele a következ napon

aláíratott.

Bevezetésében Legyeiország királya és rendéi a szövetség

megkötésének szükségességét a törökkel fennálló béke bizonytalanságával, és a békeszegés gyakori tényeivel igazolják

XI. Incze pápa atyai buzgóságára, melylyel

ket

;

utalnak

több év óta

hathatós intései és nagylelk segélyajánlatai által a török ellen

háború indítására serkentette. Ennek következtében a császár és a lengyel király, utódaik nevében ségre lépnek

;

az utóbbi örök

is,

idkig

offensiv és defensiv szövettart,

az elbbi addig, mig

mindkét uralkodó a közös ellenséggel állandó köthet.

A

pápát kérik tesznek

le.

A

és

dicsséges békét biztosítójává a

szövetség pártfogójává, föntartójává, fÖl,

A

kinek kezeibe a bíbornok-protectorok útján esküt

császár 60,000, Lengyelország 40,000 fegyverest

varsói mintius 1683. inárczins

^^.,

10.,

1

7-iki jelentése. Kliifzy<"ki,

47., 51., 55. ")

A

uuntius iiiárcziuH

'24.

és á^iiil 7-iki j>.'lLMilébei.

1.

iií.

tiü.,

7U,

allit

Miiuikcl

ki.

iiralkotlo

fgyrésznM M:ii:varorszájí

;i/

li.i»ls«rfiífVf| kiiloii lo^ u|n>i;iliii.

<•

tViIszah.iilit.ásár;i

inásré^zrt^l

,

torok

:i

Ha

által elfogbilt ItMigyelurszági t:irt4)mAuyok visszufoglalúsáríi.

a

Wn»k

Hi'fsi't

vagy Krakót ostrom alá venné. :u egyik uralkotió

egész ereié\el a

tuAsiknak segítségére

siet.

királynak elengetli a régi tarU>zásokat,

ha
200,000

pápa

kivetett

által

királynál kieszközli, hogy a

egyházi tizedet egészen az ö remlelkezésére

szövetségbe

a

és a spanyol

rsászár a lengyel

Végül kiniondatik, hogy az összes keresztt-ny

hocsássa.

mek

küM,

tallért

A

készUletekif azonnal

iolhivatuak

lépésre

;

különösen

t'ejedel-

azon

mindkét uralkotió, hogy az orosz czárokat csatlakozásra

A lengyel országgylés Ezek nem tólytak

zásokat.

hader

ezután a

ségleteire vonatkozó intézkedések le

lenz

birja.

•)

kiállítására és szük-

íVdíttt kez
egészen simán.

meg a

Azok. kik

tanáesko:i

szövet-

ség jóváhagyásához szavazataikkal, csak a helyzet kényszersége

A

alatt. iárúlt;ik. kísérletet tettek meghiusítíVsára.

ismét

n.-igy

sára,

egyszersmind

önkéntes

pápai nuntius

végs nehézségek «'lliárítáfpapokat ana késztette, hogy

t«'vékeuységet lejtett ki a a

.ajánlatokat

lengyel tegy«'nek

csapatok kiállítisára.

Mindkét

irányban siker koronázta igyekezeteit. Es mikor az országgylés, a végzések megalkot;tsa után, ápril 17-ikén szétoszlott, öröm- ós lelkesedéstl ánidozó levélben tett jelentést

ményrl, melyet mert ség

ered-

- úgy mond ^nem tekinthet emberi miinek, legnagyobb buzgalom, ékesszólás és ügyes-

létrehoz:'isára a

nem

nítja,

Kómába az elért

lett

volna elegend

;

Isten különös kegyelmének tulajdo-

melyet a pápa imái esdettek

Ez

le

a kereszténység javára. «

alatt Buonvisi Bécsben fár.adhatathinúl

udvar a varsói

a császári

*)

mködött, hogy

megáll.apodásokb.m nyugodjék nieg.

május másodikán megadta megersitését. Mire a két uralkodó utasította államainak római protectorait, Piu éh Barberini bíbornokok.at, hogy nevökben, :i szövetség föltételeinek lelkiisnuTetes megtartására, a pápa kezeibe ;iz esküt le-

És

Le<jp
XI.

tehessék. ';

liicze

Az oklevél

pápa az ünnejiélyes

szertíirtást (augusztus

megjelent. Lejfíijablmu

ijiinét«j|t«;u

Kluczycki iimnkájá-

Uu. «5— 70. •)

A

7S., 7»., 87.

varsói

IiUllliil-

"'^

•

"-r-l

7

14

.<

If-liki

Í.I.-hUís.m.

I

111.

XI.

f;g

16-ikáii)

:\rA('.

v\i«'»iis/.Avi F(>r.s/.\r.Ai>iTA.s.\.

kítvetkez nyilatkozattal /árta be:

az. mit a két felséges

mind tott,

.1

iNtzK És

»Hön

óhajtva,

liof;y

uralkodó a szövetségben megállapí-

a kereszténység javára, lelkiismeretesen végrehajtassék, Ígészent-szék nevében, hogy atyai buzgó-

retet teszünk, az apostoli

sággal, fáradozással és szorgossággal oda fogunk hatni, hogy a

szövetséget és megállapodásait mindegyik csorbíttatlanul végrehajtsa.* és

fél

lelkiismeretesen és

Mire áldását adta

a két uralkodóra

nagy hadi vállalatukra.

Az ménynyel

áldás foganatos volt. Sobieski felelt

Nagy

meg a

hségesen

és fényes ered-

szövetségben elvállalt k()telezettségeknek.

elhatározások, a mennyiben

nem

szenvedély vagy in-

dulat pillanatnyi fölhevülésének hatása alatt fogamzanak meg.

rendszerint számos okok és körülmények

közremködésének

ered-

ményei, így Sobieski elhatározása, és abból folyó actiója az érdelegmagaszkek és hatások legküh'mfélébb szálainak szíivedéke.

A

tosabb aspiratióktól a köznapi haszonlesésig váltakoznak a tettre

ösztönz rugók. Nyolcz esztend óta

ült a királyi trónon, a nélkül,

váltotta volna a hozzá <'satolt reményeket.

hse

A

dicstelen transactiók és cselszíivények i)ályájára

gen uralkodónak úgyszólván

Ha nem

is

jutott

kik líódolatuk törajénfüstjével tetlen

léi)ett,

ide-

fizetett ügyniikévé lett.

tudomására

míigé pillanthattak

kik a sziufalak

hogy be-

harczok félelmes

és tunya, felesége által

az,

és

;

mint Ítélnek róla azok. hogy a franczia

kábították

el,

k<»vetek.

jelentéseikben

t('h<'-

kormányzott és olcsó pénzen meg-

megvásárolható embernek jellemzik

:

^)

imérzete és lelkiismerete*

spontán fölébredésének, jelleme nemesebb elemei uralomrajutásá-

nak elbb-utó])b szükségkép be

kellett következni.

Érvényesülni kellett hazaszeretetének

is,

és az abból folyó

azon óhajtásnak, hogy Lengyelország részére visszaszerezze azon állást,

melyet

Nagy Lajos

és

Báthory István uralkodása

mint dönt hatalom, éjszaki Európában

elfoglalt.

Ezen fordulatnak annál biztosabban be mert dicsvágya

vaisi

és hazaszeretete

alatt,

kellett következni,

sugallatai v.al az

személyes és

') így Baluze, 167«. július 2'2. Hethune 1078. (leczeinhtir ).'.. u bcsiupüspök Ui81. január :'.l. tis márczius l-ik«n.\V:ilis/ewski Jl. ](i2., Iii8.

93., 120.

_'

1682—1683.

89

riWi|julu'nK'k»Mn»'k igónyoi Uilálkuztnk. Trónjai nnns/ilaniitani uw

úgy

Ciwik

fiára áts/.;\llit.»ui

nagy

ha

rriiK'lliette.

pyarapitja diossénét> ós az orsz:»{;nak

haílitruyikkol

jflentókfiiy szolgála-

t<'tt

tokkal hálára kötelezi nemzetét.

Már

pedig kétséjítelennek

látszott,

hogy

íit

a íiane/ia politika

esak a saját ellenségeinek lekiitésére és gyengítésére használja fol

;

de sohasem

a lengyel korona elvesztett tartományainak

fogyja

visszaszerzésére képesittiii. Elleul)»'n kétségtelennek látszott az

is,

hogy a szent-szék és osztrák ház részérl, szinte és áhlozatkész,

mert a czélok

és

hcns

érdekek

támogatásni, ezzel pedig a

és állandó solidaritásáu

tór<»k

háhorúkhan babérok

alapuló

és terüle-

tek kiküzdésére. biztosan számithat.

Mindaz;iltal abban, hogy Sobieski valódi érdekeit lolismerte és

nemesebb ösztöneit

követte, bizonyára jelentékeny

a szent-szék diplomatiája. intései és buzdításai anyagi tiimogatásának

tényez

által.

volt

erkiUcsi és

iji/.tositásával.

Csakhamar kitnt, hogy

:u uralkodók, kik szövetségre

lé])-

tek, és az államférfiak, kik a szövetség létesítésében ki>zremíikodt4>k,

ezzel

hazájoknak

és az rgé-^z kereszténységnek

valóban

ti.agy

szolgálatot tettek.

Ép|)en azon

na|)on.

niclyni

.-i

aláinatott harmadfélszázezer fegyveresbl álló török

meg

Drináp«)lyból Magyarország

Varsóban

szövetség okleveh'

felé.

A

hader

Kara-Muszt-iia nagyvezér a esászárok székvárosának. megvívását tzte

ki. niit

indult

végczéljául

h.idjárat

Bécsnek,

másfélszáz:ul eltt a szultánok egyik leg-

nagyobbika, Szulfjnián. sikt-rteh-nl kísérlett meg.

Lassan

hal.idva. csak június

7-ikén érkezett Kszékr*-.

megjelent Tok«»li Imre. hogy szolgálatait folajáidja. latot

terjesztette

el. hogy ötvenezernyi

hadoszti'ilylyal

ti»ri»k

Lengyelországba nyomul, és Sobieskit megakadályozza

hogy a császárnak ')

üzi

s«'gitséget

n;>:;. .iniiiii-

lói nontiuí j6niu.t 3«;-ik;iii

um ü lengyel

\igyen.

M Ha

161. 530,)

abban,

elfogadtatik. a

Subi<:.«tkiii«'k.

.\«?m»Hr

j'

királynét. (Klut/ycki.

trrvt-

/.ilítiól

-.'

Itt

Azt a javas-

i-li-jéu

.\

v.-ii-

oiiilékeztiHi

70

TNCZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABAOÍ T

XT.

VSA.

hadjárat szerencsés kimeuetele a törökökuek biztosítva

De

bal partján vonuljon Bécs

felé,

hová ö a Dunán

resztül vonult. Július közepén táborolüi kiuül

A

császári udvarnál

késn

lett

volna.

magyar sereggel a Duna

a nagyvezér azt kivánta. hogy Tököli

ismerték

túli

részeken ke-

Bécs városát.

fitl

a veszély nagysá-

Csak tavasz nyiltával láttak megfelel erélylyel a hadi készületekhez, melyekben Buonvisi bibornok lázas tevékenységgel ságát.

vett részt

:

buzdítva és tanácsokat adva, mindenfell segélyt sür-

ennek fölhasználása

getve, és

rködve.

Lengyelországban megfeszítette

lavicini

Ugyanakkor Pal-

^)

erejét,

hogy a lengyel

a szövetség értelmében. h:idai fölszerelésére és megindi-

királyt,

késztesse.

t-jisára

fölött

2)

XI. Incze pápa nagylelken váltotta be szék pénztárát kimerítette.

A

bécsi

zek összege négyszázezer forintot tesz segítette.

forinttal

A

Ígéreteit.

A

szent-

segélypén-

iulvarb<»z küldött ki.

A

lengy«'l királyt félmillió

bajor ffTjedelemnek hántmszáz ezer forintot

bocsátott rendelkezésére, oly czélból. hogy a császárnak küldencb'i

segédbadait fölszerelhess*'.

A

])ápa

bíbornoki

utánzására

az ö áldozatkészségéiu-k

collégium

tagjait.

Többen, nunt

riiigi,

l)uzditotta a

Ludovisi és

mások, ezüst asztali készletöket a pénzverdébe küldették, hogy

:i

segélyösszegekhez járulhassanak.

És emlékezzünk meg kegyeletteljesen Magyarország j>rini:isáról. Szelepchényi Györgyrl, ki egyházi alapítványokra szánt vagyonának nagy részét, négyszázezer fcuititut a háború czéljaira ')

A

rfiídelkezésenire álló tér és ezen inunkii

nem

engedi,

teit

tevékenységét részletesen

hogy az 1683-ik év

188.s-bau,

liéc^

ulajdoiiképeiii fölndatn

HuonvÍ8Ínek ez idben

iarnertessein.

Ez maga egy

igénybe. Fölment az a k"')rülmény sen adják az

f

e.seiiién.veit és

is,

hogy az

IrtK.í-ik

kifej-

kötetet venne

év történetét tüzete-

fölszabadításának kétuzázadus

i-nilékiinnei><.-

alkalmából közrebocsátott munkák. Ezek sorában legjelentékenyebb Klopp

Onnó-é 1882.

—

(Das

Jahr

580. lap),

1683.

und der folgende

grosse Türkenkrieg.

Graz,

nem hallgathatjuk el, hogy a magyarországi viszonem egyszer igazságtalanul itéli meg. — Buonvisi

bár

nyokat helytelenül,

1683-iki jelentéseinek és a hozzá intézett római jegyzékeknek egy részét

szintén az ünnep alkalmából, kiadták a római

Campo Santo

dei Tedeschi

tudós papjai. (Róma, 1883.) ») Pallavicini 1683-ik év jelentéseinek és a hozzá intézett római jegyzékeknek nagy részét kiadta Kluczycki idézett munkájában.

1682 lehetvé

sjentelve, ezzel lését, és

A

— 1G8:í.

71

rsége

totte Béc*.

jumUis

zsoliljáu;ik

tize-

a sikeres védelem tényezinek (iicsségóben osztozik.

M

pápa természetszeren nem feledkezett meg úrról sem.

küzd

hogy a szent harczhan sát esdje

le.

Kg áldáhátúmkor meg-

keresztény tVníyverekre az

Nyilvános imádságttkat

rend«'lt. Esti

kondultak a harangok, llszólitva a híveket, hogy a seregek urá-

Maga

hoz lrdúlj.anak.

a ])ápa. hosszú

idu

a nap nagy részét

át.

kápoluájáiian töltötte. Megindúlásáhan, lelke szorongatott

gyakran kiuiyzápoj- omlott szemeihöl.

tVtbau.

A

Mindenható meghallgatta

:i/

álla]»<»-

)

imádságokat, a pápa és u

szövetséges fejedelmek erfeszítéseit sikeressé tette.

Gróf Stahremliertr Uüdigier j>arancsnoksága alatt liécsnek rsége polgárság álUil is gyámolitva, hsi el-

tizenkétezernyi

:i

lenállást fejtett

ki.

A

megszállás hetedik hetében érkezett

meg

Sobieski lengyel király, huszctnhatezernyi sereg élén. és egyesült

Károly lotharingiai herczeggel hadakkal.

Az

és a

összes keresztény

német birodalomból küldött

hader

nyolczvanezer emberbl

Szeptember tizenkettedik napján, Bécs

.illett

utközet

vívatott.

A

török sereg

falai alatt,

szenvedett,

súlyos veszteséget

iiíanvdváuyai rendetlen futásban kerestek

eldönt

menekülést.

A

keresz-

téuység egyik legdicslib diad.alát ülte.

Kinek köszönhet ezen eredmény? Stahrembergnek, Lotharingiai

Károlynak vagy Sobieskinek

vagy minisztereiknek

lehetséges.

ban a '

A

pápának, a császárnak

?

Olyan kérdések, melyeket

nem

?

felvetni felesleges,

melyekre

felelni

Nagy események nem egyes emberek müvei. Azok-

közremködk

mindegyikének van

része.

Kié a nagyobb.

sak az ítélheti meg. kinek áldásával legnagyobb a része!

Ezt a diadal raáinorában.

•)

a lengve! királv

iieiii(-«

és

fmkolt

CoDtarini, Velencze bécHi követe í»JH Szelepchényiríil, hojry >aveva

iiuto nella dife.sa di Vieiina di

segélyrl egy német

quattrocento mila

i.>rt«'n»ítir<>

florini l'Im|>erat4>n».«

ekként nyilatkozik:

-

Er niachte die

nchtige 8oldzahlung müglich, das heiszt uachdrücklicber gcHagt, die Ver-

heidigung des Stadt Wien 'tailt

Wien gebührt dem *)

V.

o.

Klopp ÜHI.

.

.

.

Ein grosszer Antheil an der Rettung

Priinas von Ungarn.' ÍKlojip, yi2, 213.)

d*>r

::

72

XI.

szókkal

INCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

fejezte ki.

A

caesari gög által sugalmazott

hs

»Veiii. Vidi, Vici« a keresztény

»Venimus. Yidimus. Deus Yicit«

mondást

szerénysége így alakítja át

!

')

lY. Bécs fölszabadításának nagy tényét Lothariiigiai Károlyés Sobieskinek a

nak

7-ikén) kivívott vette. Mii'e

a

téli

bndai vezérbasa fölött Párkánynál (október

gyzelme idszak

és

Esztergom várának megvívása kömunkálatokban szü-

beálltával, a hadi

net állott be.

Ezen eredményekkel az osztrák-lengyel szövetség

feladatai-

nak megoldásához, a pápa szándékainak valósításához, csak az els lépés tétetett meg. Magyarorszság és melléktartományainak

ozmán hatalom megtörése még hátra vnjt. Ennek mindenekeltt a szövetkezett hatalmak szoros összetartása volt szükséges. Ezt pedig csakhamar a felbomlás fölszabadítíisa, az

keresztülvitelére

veszélye fenyegette,

A

szövetség

létrejötte »> M;iL:\-li(irdereja következmeiiNci

két uralkodó és a két udvar között

nem hoztak

létre

bens

.i

vi-

szonyt.

A

császár, miniszterei

s

tábornok.ai részéWd nyilatkozó irigy-

ség, féltékenység és a kicsinyes

tásokhoz egyrészrl

rl

:

;

ragaszkodás régi udvari szertar-

Sobieski hiúsága és érzékenysége másrész-

gyakori félreértésekre szolgáltattak okot, és a kölcsönös bizal-

matlanságot felújították.

2)

Buonvisi felismervén ezen apró incidensek fontossiigát, szüntelenül résen állott, és

minden alkalmat

felhasznált,

hogy Leopol-

dot és környezetét a lengyel király irányában elzékeny, figyelmes eljárásra intse; mivel pedig a büszke és indulatos császárnéra

Sobieskinek

')

lös:i.

szeptejuber

14-ikéii

;i

lápúliu/

írt \i:\n]e.

Klu-

rzyckinél. 386. -)

Sobieskinek a táborból nejéliez

irt

levelei

(inelyekH'tl

inelléktísen

megjegyezzük, hogy a bitvestársi gyengédség megható emlékei) panaszokkal telvék.

tom.

A

Ezeknek részletezésébe

és alaposságuk birálatába

levelek töbli izben láttak napvilágot,

idézett wuiiikájálian.

nem bocsátkozha-

lifgúj.ihban ÍIxh.h.) Klnczyr.ki

1682—1683. zretlenül

hathntott,

n»'iu

Lépéseinek

••uybe.

UónuUm.

il«Ihet4>tt

Azoul>an

mafiyar fölkelk

hAdimiinkálatait

Ezért üss/.eköttetéslx' rábírni,

vt-zén*.

nyarán, a nafiy vezér

kivánt't

magát

ki

:izon es«>tre

kinieiu'tele

k«'(lvezfítlen

Sohieskivel.

lé}>ett

arra

lesz.

igvekezett öt

hopy Béis ostromáhan a tiuököknek ne nyújtson segítséIttlhivására. ")

tÁ«i után, a helyett, hogy

t

T«»k«>li Ujíve képi'/,t4'.

ltí83.

luij;

t<»rök«»kr»'

get Es csakugyan, hajolt kány

vi»tt»>

jt'lrnlésí'ket

in'hé/sép'kin'k

lV»liii«riilt

K/t

is volt.

ti'imogatts'i. hi/tusitnini

ha a hadjáratnak a

is,

luc^nvu^t-jitt')

uralkoiló kü/ött

.'lUolyaWí politikai alapjok

A

kiizWnjárARAl

i»üs|»«ik

felöl

>l

két

:i

luVsi

:i

on'
7:í

felé sietne

kérte

A

ki,

követet

:

Majd Bécs

nagyvezér parancsát

:i

kii Idött

tVdszaliadi-

teljesítve.

Pár-

Sobieskihez, kinek közhenjárá-

Leopold királylyal kilx'külése ügyében.

lengve) király. Magyarország

bels békesége

helyreállí-

tásának érdeke által vezetve, kész volt a közbenjárásra vállalírja bizalmas levélben nejéhez -kozni; »Tököli irányában

—

különös rokonszenvet

magyar nemzet

nem

érezek; de élénk részvétet táplálok a

iránt, kegyetlen

megpróbáltatásai miatt. «

'')

Sobieski elreláttál a nehézségeket, melyeket elvállalt íelad.atának megoldása érdekében, a császári udvar bizalmatlansága

miatt

le kell

küzdenie.

És valóban azon

*)

hir.

hogy Sobieski

fo-

gadta Tököli küldötteit, nagy consternátiót és fölháborodást idézett

el leopold

ben,

hogy a magyar király alattvalója küls hatalom útján lép uralkodójával. Jól tudták, hogy ekképen nagyobb

körnvezetében. Megaláztíitist láttak azon tény-

érintkezésbe

')

Buonvisi -^^

Itíx.'i.

"iuek

"

november

1»5H.T.

kit liuik.

•llott volt Túk<>livel.

hofíy a

(Kliiczj'cki.

jttnaár 2-ikán irt jelenté.Hében

hofOf Tököli az ö felhivására f"

^

íi

-

/

ilatt. :i

'

.'lii-iki

jelentéu^i

l«Mijfy»'l .'irt'J.

8zól

király

Kobie^ki

utóbbi

atUM,

lu-

lev»«lfzé«l»eii

48«.) Contarini velem-zpí kövft lfiH4.

Sobieski luveléHH, mi.-lyben

tartotta nia^^át

tartotta n^sza

ik;iii iifj»*iif/.

folytíjiionan

iii<*)^emliti.

távol Béc« OHtruma és Esztur-

leveb-iben isi/iételtcn hivatkozik arra, hu^cy hrcn Ofttrotna alatt a naífj'v«zér-

csatlakozzék. *) *l

'

—

én

Ití.

szfíjiternber «-ikén é» októlK-r ju

lyet

I6H.S.

A

HzeptembfT

'2K.

Klurzycki

4'JH.

%-arMJi niintiu*) okt/»b«ír 'JO-iki jelent<*»«élH!ii

K-zt:n közííeiij.-'irA.f felrtl irt

i
hozzá. Klurzycki •60.

Ki»bi<«ski

Ii'v#«l«'l.

:

74

XI.

TKCZK ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

engedményeket

kell tenniök,

A

tárgyalásokat.

harag

mintha

és félelem

közvetlt'uttlfolytatn;\ii:ik vei*-

hatása alatt a legfurcsább com-

binátiók keletkeztek és találtak hitelre. Azt híresztelték, hogy a lengyel király titkos egyességre lépett Tökölivel. ettl nagy összeg

pénzt kapott, és Ígéretet, hogy trónra fogja segíteni.

fiát.

.lakab herr/.«'get. a magyar

^)

Buonvisi tanúja volt ezen mozgalmaknak, és fontosságukat félre

volt

nem ismerte. A lengyel király loyalítása felöl teljesen meg gyzdve. Ö az 1683-ik év hadjárat megnyílta eltt gyakran

sürgette a minisztereket, hogy Tökölit, méltányos föltételek alatt,

igyekezzenek

megnyerni.

Azonnal

Bécs fölszabadítása után a

magyarországi elégületlenek részéif általános amnestia hirdetéis aggodalsét javasolta. -) Mindazáltal Sobieski mediatiója

t

makkal

töltötte

el.

Attól tartott,

hogy

T(>köli javára olyan enged-

ményeket fog igényelni melyek a kath. vallás ügyére, a korona tekintélyére és a béke állandóságára veszélyesekké

válhatnak

:

különösen, hogy önálló fejedelmi területek nu-gadása a föltételek között ily

els helyen

fog állani.

Nem

kételkedhetett az iránt, hogy

kívánatnak már csak elterjesztése

is,

a császári udvar szemei-

ben, a lengyel királyt ellenség gyanánt fogná íVdtünt^tni, és a két

uralkodó között fennálló sziWetséget fölbomlással fenyegetné.

dult.

Ezen veszélyek elhárítjisa végett, a nuntius a páj)ához forfölkérte, hogy mielbb intézzen Sobieskihez levelet, mely-

Ezt

ben buzdítsa arra, hogy igyekezzék fegyver hatalmával megtörni Tökölit, ki Isten és uralkodója ellen lázadott tesse,

;

továbbá figyelmez-

hogy Tököli, ha fejedelmi területet kapna,

és az ö közbenjá-

rása az országnak kiváltságokat, a jirotestánsokiiak eljogokat szerezne meg:

ily

módon nagy

tekíntí'lyre

emelkednék

és folytono-

san hatalmas eszköz gyanánt szolgálhatna Magyarország tására; végül hívja

föl,

hogy ha jónak

látja.

föllází-

Tököli kielégítését

tisztességes föltételek alatt eszközölje ki. de csak úgy,

hogy

feje-

delmi területet ne kapjon.

Mindazáltal javaslatához a következ észrevételt csatolja

»Nem

tartanám czélirányosnak. hogy ö szentsége ersen ösztönöz')

Buonvisi 1683. november

16. és


lí;ntései. *j

Buonvisi 1083. szeptember 2»-iki jelentése.

r^O-iki

rhiffrirozott jp-

; )

ir»*ij

toii a/,

omiioki'k

t'llfui

ir,s:v

lVill«'|n'Mt

T.'s

luin

.

ii\

intMUiii

koniivni kn-

s^íbeesett lepésekn' imlittatiianíik u/ok, kik h töntk uralom alatt

nem szabad hatalomban

T«'k»>lit

mert ha a lengyel

ót támogatják.

••

sürget/'sére szorítkozzék, hogy

fejedelmi áll/ísban hagyni

í*s

kirjily határt>/.ottan k<)veteli

a

rés/y*re

t'ejedr-

udvarnál találko/ni fognak miniszterek, kik

lemségi»t. a császári

tük,

anuak

8zent«éííe leveU'ben

lek.

Véleményem

szerint,

iniutj'in

a lázadás fejét lever-

vagy oly állapotba ho/tuk. melyben ártani többé nem képes

'elidséggel

iiz

eretnekek

végtt^-len

nagy számát nyerhetjük meg.«

Forduló postával megkapta Buonvisi Kómából a

tudósít/ist.

hogy » javaslataival megegyezi" módon fogalmazott pápai Sobieskihez útnak indíttatott.

nem várta

Ezt Buonvisi

:

'

irat

-)

be tétlenül

irányában kötelezettségeket vállaljon.

nehogy Sobieski

;

Egy

T<>k(tli

ideig azzal a gondolat-

tal foglalkozott,

hogy személyesen a lengyel táborba megy. Errl

lemondott, mert

nem akart a

lálékot adni.

Hanem

császári udvar féltékenységének

levelet írt

a lengyel királyn.ak.

Meleg

tájt-

kifeje-

zésekkel kéri. hogy a császár érdekeire és óhajt/isair.a lehetleg

nehogy a kereszténység fölszabadítAsának müve

t^kiutí^ttel legyen,

éppen a siker

pillanatai

eltt hiúsuljon meg. T<»köli megbizhatnat-

laoságát. álnokságát és a jellemzi. ri.

iiogy

Óvja

attól,

irányában

<-sászár

követett

eljárását

ne hagyja magát általa rászedetni. Figyelmez-

hogy Leopold más engedményt nem tehet Tökölinek, esak

magán

jószágai

békés

fejedelemségnek czímét sem .adhatja

meg

jutalmának és örök emlékének volna

tt'kinthetö. ^)

Kevéesel ezen

levél

neki,

mert ez a lázadás

rnegirása után. október második felé-

Kívánta, hogy a

ben. Tököli közölte Sobieskivel békeloltétvleit.

tizenhárom

éjszakkeleti

megyét

a

fejedelmi czimmel

hassa: továbbá >valóban szabad országgvülés« ')

Buonvwi 1683. szeptember

*)

Buonviiri

1683.

—

azt.

Itirtokában meghagyja: ellenben a

2-iki

DenhotT ab>"

Pta.

b-

-.•>»*'n ér»«»»ifi iir;ilk

tíirt'issék.

melyen

2H-iki juleutéoe.

noviíiiiber

ni

megtart-

Jelenténébeii 1

király

írja

h<>ír.v

i-

|.ailir-\<

a br«-ve kt/'ú-lrtl.

Kluczyczki 499. •) '

Buonvm

levelének

iojj.j. ..Kt.

ni/i9'>latü.

.-iki )<-i.iii>-

;iii)i<./

m>'ll«->»i-i v.-

ht.bi»'nkih<*z

76 ftz

Xr.

INCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

elégületlen reudek

is

megjeleuhesseuek. sérelmeik orvosoltas-

sanak, az ország szabadságai biztosíttassanak, az elkobzott jószá-

gok birtokosaiknak visszaadassauak

mindezek lelkiismeretes

és

;

megtaiiiásáért a lengyel király vállaljon kezességet.

Leopold a maga részérl nem vonakodott tárgyalásba bocsátkozni,

s

ennek vezetésével Lotharingi.-ii Károlyt bízta meg.

ez Tököli biztosait, mikor nála meg^jeleutek, rosszul fogadta

azok elkeseredve tértek vissza a lengyel királyhoz és

;

De

mire

kinyilat-

itt

a török jirotectorátusról csak úgy >'ti magyarok ha Lengyelországgal egyesülhetnek.* Sobieski mind-

bogy

koztatták,

mondanak

le.

nem fektetett súlyt, és közbenjáró míiködését utógondofolytatta. M Ezért egyrészrl Lotharingiai Károlyt igye-

azáltal erre lat nélkül

Emlékí'zteté öt azon válságos iielyzetre, mely-

kezett megnyerni.

bl

Isten csak imént szabadította ki

cse,

mint a szerencsétlenség napjaiban mérsékletet

ket: miért

Másrészrl Tökidinek szemrehán\ ásókat

is

úgy a szeren-

kell tanúsítani.

hogy

azért,

tett

figyel-

meztetéseire és tanácsaira

nem

késón karolta föl; és így

okozta mindazon Tu'hézségeket. melye-

hallgatva, a kibékülés eszméjét

ket ajánlatai most támasztanak.

Novembei-

.5-ikéii

Már a

ipolvsági táborában

Loth;iringiai Kárul\

megjelentek Tököli biztosai. tében.

^)

:i

lengyel király küldötteinek kisére*-

legels értekezleten, a megbízó

levél

bevezet

része,

melyben Tököli magát fejedelemnek czímezi és a magyar rendek nevében

szól, éles fölszólalásokat ])rovocált

lentették,

és a császáriak kije-

;

hogy a föltételek megvitatásália nem ereszkednek; egy-

hogy ö

is

tartózkodjék érdemleges

tárgyalásoktól, és Tökí'di kivánataiuak

;i

császárral való közlésére

szersmind Sobieskit fölkérték,

szorítkozzék.

A

lengyel tanácsos«»k ezen felfogás ellen tiltakoz-

tak, és azt a megjegyzést vetett^-k

oda, ln>gy

uralkodójuk

nem a

császár miniszt<^re.

Maga ')

Sobieski

is

Sobieski ugyanis

sértve érezte magát, de

1H8:5.

október

'_'0-ikáii

nioi,dans ces qiiestions je m'offre en mediateur,

És november

yjarties.'.

accord 41-7..

qni

puissf

.'i-ikán

étre

:

»Nous

profitable

a

j>üiir

megrizte nyugal-

uejthnjk

irja

C^uaiit

toiite

la

f!lir<''tif;nté.

-

Sobieski ezt nejéhez irt imént idézett leveleiben

uinliti.

'a

deux

tachérün.s d'amener entre elles

r.'zyi.

-)

:

nu/ttre d'accord les

nn

Klii(/.y
;

Ks

lUat.

kat

IU.lsii:i|)

OjJMMK'Mli

IlK^IvuMMUr

l.ni|uil(lii.lk

;i/.iMl

|»uliU>-

luolyt'k al;ipj:ui;i/.ejíyesst'>;t>t Ictivho/lialiii vclU'. K/.rIc s/.orint

T»»köli kijelentené, 161 és

hogy híveivel e}»yUtts/int/*n

a királynak meghíVlol

liát en4i«HÍ.

koronázási hitlevele

Dak tontartiWit hi/tí>sitja fojga ersíteni tettel arra.

;

els/.jikml

n jKutá-

viszont a király általános amnes-

;

ors/ájí s/ahadsájiai-

«'>rtehn«''l»en a/,

a/okat a

«''S

országgylésen meg

j(>vö

az elkobzott jószágokat visszaadja; végül tekin-

hogy néhány hónap eltt Saponara császári táhornok

Tökölinek Magyarország tetemes részét, elöhh a Garam, késóbh egéíiz

a Vííg folyóig aiánh)tta

azt javasolá. hogy a király

:

alább élethossziglan, engedjen vahunit Tökölinek. <

még

le/ze le ót

inkább.

tette,

lengyel

késznek nyilatkozott a

nem

föltételek

kivánatait

nem

.íz

mert a miniszterek

;

szorítkozván a

kivánatok elterjesztésére, közbenjárói

T<>kr>li

elvállalja, azt

:i

határain

nem

szándékot f'ulozték

volt arra alkalmas,

lások folyt.atását kívánatosnak tüntesse

clamátiót szólítja,

l)ocsát«ttt k<»zre,

hogy a tárgya-

November 5-kén

tol.

t'«d.

rag:ulni.'*)

pro-

a m.agyarországi rendeket tél

hogy fegyveresen gyülekezzenek körüle, bevárandók az

ajánlataira ^•»'-'v ;iz

melyben

tíil lé-

Azon ajánlatában

hogv Magyarország ügyeinek intézését kezeibe akarja Tökídi magatartása

l'elfo-

személyét illet

tiszt<'Mjek

pett és Magy.-irország belügyeibe av.-itkozott.

hogy a kezességet

megáll.apodásait,

tartalmazzák:') azok a császári

udvarnál nagy íVdháborodást keltettek

gása szerint, Sobieski,

|)edig,

leg-

ntóbb Sobieski hatiirozottan kijelen-

n.appal

hogy az elterjesztett

hanem csak Tököli

király

»

kiUe-

M

^••/ességet elvállalni.

Habár néhány

A

igy

s

érkezend

melynek természete szerint

királyi választ,

alkudozásokat vagy a háborút fogja folytatni.*)

Leopold megállapodása az

volt,

hogy kész

T«»kídinek

és

bivfinek amnestiát engedni és elkobzott jószágaik.at vissz.-unlni

de Tele országos ügyeket illetleg tárgyalásaikba nem Imesátkoz-

')

levele.

Sobieskinek 188A. nov(>mb«r A-ikán a lotharing^iai

K »)

le.

h
.29.

iiek

t'gyanott

a

Lotliaritii'iai

Ji-n

Z'':.'!!"/.

int/'Zftt

.^40.

•)

KiIOIIVÍmÍ

*)

A

I»;.'V'..

Ii.iMMMIx-I

priM-luiiiátii* latin

."-IKI J>l>'lll'"«i-.

tMnlitÚMa Kloppnál.

•'•.'•)•.

ilAliiiii

ii^lkUli

78

XI. ISC'/.E.

ES MACYAKUKSZAG FOLS/ABADlTAí-A.

luitik. ^)

Leopold Buonvisi híboruokot kérte

rozatát

Sobieski tudomására bozza, és

meggyzze.

A hangon

liogy

föl,

ezen hatá-

annak helyességérl

-)

nuntius irt

t

a megbízásnak eleget tenni.

sietett

Erteljes

levélben óvta a lengyel királyt attól, hogy ne hagyja

maflát Tököli által tévútra vezettetni

;

figyelmeztette arra, hogy

mennyire szégyenletes volna, ha azok, kik az egész török hadert legyzték és megszalasztották, nem volnának képesek »egy lázadót« a köteles hségre

téríteni. ^}

Alig hogy ezen ö

is

kapott levelet Sobieskitl.

járó tisztét elvállalta.

nem

levelet a lengyel

táltorba útnak indította,

Ez eladja, hogy mikor a

közben-

Magyarország java lebegett szemei eltt, csak úgy kárhoztatja, mint maga

Tökölié, kinek eljárását

a császár. Arra kéri a bíbornokot, hasson oda, hogy Leopold mi-

elbb

hirdesse ki az amnestiát,

«''S

bizt<jsítsa

a magyar nemzetnek

szabadságai fentartását, hogy így Tökölitöl elálljanak párthívei.

Különösen figyelmébe is

ajánlotta gróf Czobor

elszakadt tle, és egyedül képes arra,

megtörje.

Ádámot,

már

ki

hogy Tököli hatalmát

*)

Ezen

levél jelzi a fordulatot,

mely Sobieski magatartásában

beállott. Tököli ugyanis elidegenítette

nem

tésére a választ be

pett a törökökkel rást követett

kényszerítse,

;

hogy elterjesz-

azzal,

várva, ismét szoros összeköttetésbe

egyszersmind Sobieski irányában htlen

mert azon

;

t

czélból,

hogy

fels Magyarország azon

lé-

eljá-

öt az ország elhagyásáia részeit,

melyek a lengye-

lek részére téli szállásul voltak kijelölve, elpusztította, és várpa-

rancsnokai által a lengyel csapatokat folytonosan háborgatta.

Buonvisi

—

kinek

ezalatt

•'')

sikerült Leopoldot a lengyel

király szándékainak loyalítása fell megnyugtatni

'^j

—

báríinelé-

')

A

")

Buonvisi november 30-iki chifrirozott jelentése.

')

Buonvisinek levele a november 30-iki jelentéshez juellékelve.

*)

A

hadi tanács 1683. november 23-iki határozata ugyanott

:i5«.

lengyel király november 25-iki levele, Buonvisi deczembtn-

Miki

jelentéséhez mellékelve. ')

Sobieski 1683. deozember fi-ikán elkeseredéssel

nek. Kluczycki 561 "J

— 6.

Buonvisi deczember Jl-iki jelentése.

panaszkodik nejé-

-uii.ioiii.itMti \..ln.i .Hri;i.

i;nil
ták

«'lAn*lát;»s;it.

káráii okulva gyöziVlliKik

meg;

Yetkezméuyeit. Attól

ho^jy

alkHlma!>

tt*li

Iiu'^y :i/ rs.'liiiMi\»'k

tV'it,

szállást

nem

fölismerte u :i

lengyel

A

:i

h.'ireztéreii.

mikor

;iz

xést kölcsönzött,

év

íirrri

ln*lyz«*t

i^í.i/kI

vAlsáfios kö-

serege szAmAra

király

U-ilálván. vissziitér

uehéz les/ u következ év t^ivas/MM jelenjék

l^liicf

ós Iu>;ív tHiu'usíiiiiak hi-lyt'ssó^órol Sohieski stiját

ÍA'ngyelországba.

hírni.

hn'Z\

újra

«'*s

iiie;^-

M utolsó je[etitésél»tn, ;igmKl;ilMiaiu;ik kitej*-

már bekövetkezett

az.

a mitl

félt

;

Sobieski Len-

gyelorszíígba vezette hadait, és soha többé M.*igyarországba vihZ-

ssa

uem ')

tért.

Buuuvi«i deczeUílHT

J^t-iki jeleiitéüt;.

NEGYEDIK FEJEZET. A

tevékenysége

3zent-.szék

ii

háború

gatartása. föllépése.

erdekében. — 'lárnTabisnk — A szent-liga. — Sobieski

lol\ tatása

Velenczével a ligához csathikozása iránt.

iiia-

— Magyarország pacificatiójának ügye. XIV. — A magyarországi hadjárat. — Buda ostroina. -

fölállít tátott

tábori kórház.

-

íiajos

tániadi.

A pápa

által

Velencze és a lengyel király haiiinuinkálatai.

it;s4.

fölmentésí'íiiek

Béi'S

vetség

tol:i(l;itíii

csak az

els»'»

nugy tényével

meiíol(lMsáli(»z,

;i

pápa

Ern*

lépés történt meg.

iiz

osztrúk-longyel

szánilélíHi

szt">-

valósításaiul/,

.yfiii/i/anusztitf föl szál )a(líí

fi-

sának kellett következni.

A

háliuin

sürgette

legeröteljeseblxn

a

folytatását

XI

Incze, kit a kezdet fényes sikere megersített azon hitben, hogy

az 5 tiralkotlása idejére tartotta fönn a Gondviselés azon czél elérését,

mely

törekedtek

felé

eldei, hét század folyamán, eredménytelenül

a nyugati kereszténység egyesült erfeszítésével, az

:

Hogy

hatahnának megtörését.

izláni

részérl minden áldozatra kész

lev

külf<'»l(li

utasította,

követek által

is

hogy intentióinak

volt.

ezt

lehetvé tegye, a maga

És míg az udvaránál

hatott az uralkodókra,

a

nnntiusail

kormányokat megnyerni

igye-

kezzenek.

De míg

az események fölvillanyozó hatása alatt, az egész

keresztény világ, emelkedett hangulatban, türelmetlen lelkesedéssel nézett

a további eredmények elé; a bécsi udvarnál egy befo-

lyásos körben elérkezettnek látták az alkalmas

hogy, a becsület tával,

és egész

meg

idpontot

arra,

lévén mentve, a császár békét kössön a por-

(erejét

XIV. Lajos

ellen irfinyozza,

ki

erszakos

h;k4.

fti

uyeit iiuéiit jjilih s/.»»r/dés-s/«»géssol

./>tt támadást.

hojíy Bolfíium

föl,

spanyol követek a

Mirt' a

Éppen Kérs

tet«'»zt^*.

napjait arr;i IuiszikUíji

't;itásáu:ik

szo-

«>11»mi

hatal-

l>aráts;i<»os

miknál segíts«'ií»t sürgettek.

Leopoldot, ki az

'

'iH'n

•

év tolyamán

H>SL'-ik

Idozattik árán. békére lépni

ji

'tt.

a

ízt/d

elterjeszté a pápának, hogy a IVan-

végs romlást elháríUmdó, Ezen

békét kötni.

tudomására Ugyanakkor a

*)

fenyeget veszélylyel szemben, az osztrák

király részérói

.ia

álUil,

alól elvonult.

alatt,

hogy az udvar békekittésre hajlandó. Pio bíbornok

..-,:.ir,

békesség

tijrök

Rées

h.-ulerö

nagyvezérnek, a legszorosabb titok fátyola '

kész volt. nagy

szabad keze legyen, most ki»niiyü volt a megnyerni. Alig hogy a török

u'k

is

szultánnal, hogy a iVanczia király

kíizlés

kényszerítve lesz a portával

nagy mértékben íolháb(MÍtotta a pápát.

nyiltan kim<mdotta. hogy ha a császár a l'ranezia király

ki

hálwríit indít, a segélypénzek fizetését be fogja szüntetni,

mint a kereszténység r«--/tény

közí'ts

uralkodó ellen

atyja,

viselt

nem

ellt'ii

mert

engedheti, hogy azok ke-

háború czéljaira fordíttassan.ak.

*)

^lagyarország és a Habsburg-ház szerencséjére, a nagyvezér, a

'g

és boszúvágy

sugallatainak

békekr»tésrl

engedve,

hallani

•m akart.

A

bécsi udvarnál lev»» spanyol követ, liorgoniaincro. ekkor

volt,

i/.on

hogy

XIV. Lajos

ha már egész erejét n«'m irányozhatja legalább seregének egy részét küldje a spanyol

császár,

:i

ellen,

királyn.ak segítségül.

Buonvisiezthatározott.an rlU-neztc. •

hogy azon

fizott, llen.

esetre,

apápa kénytelen

rMK.ii:mi;itrúl

h/.'ii

•)

in

v..|«

lesz

lfi«:5. ii<»/,

KIopp

Irnycge-

;iz/.:il

a franczia kiiály

fizeté'sét

megszüntetni;

azon vészteljes következményeket.

kiilh:if.ilm:ik kövi>íeinyk,H«".t inéfc

i-.l. Mi.-í,;i,i.l

íi

.H/<'i»l»Miilier

nag.vvf/.
iiiunk:'tj:'i1>uii. .')42,

») l>'K'<
M.v-.

szintén

Hiionvisinfk

tuilf.iiiúsuk. C.'Kik ejryelh'n iMiiIí-klwn találjuk nyoiiiát,

\l

ilttlfot

:i

O

sérteget küld

a segélypénzek

eesetelte

élénk színekkel

-

ha a császár

n.

-'4-ik<Mi

>íí7,

loliiiiir-^álio/.

("srik

V./.

iiin''iit

I:'it'itf

.'I-iki

j.l.nt.

•«.•

!i:;,

i

ZK

fa*

Kunirz

nMiillM.h

irt

n;i|i-

3U6.

!««:;. n<>venilH>r 2. Ah (iurztímlMir

'.•_.

lulvar

MAOVAMORHíio

KÖI-KZ A HAI»ITÁ.HA.

6

K.m.i-

82

TXrZK KS MAOYAROKSzAn

XI.

Ft')I,SZAr.Al>ÍTASA.

melyeket a Francziaország ellen indítandó háború maga után fogna vonni.

*)

Ugyanakkor másfelöl a pápa miudeut megtett, hogy XIV. Ranucci nuntius ez

békesség helyreállítására birja.

Lajost a

irányban nagy tevékenységet

és

fejtett ki,

Buonvisi

fordult hozzá, hogy általa a királyra hasson

;

több izben

is

figyelmébe ajánlva,

hogy a török elleni há])oriiban nagy dicsséget és sok elnyt vívmíg ellenben eddigi politikáját folytatva, a keresztény hat ki hatalmak egyetemes szövetségét idézheti föl maga ellen. -) ;

És XIV. Lajos nem idegenkedett a béke

A

helyreállításától.^)

török hadjárat váratlan kimenetele megdöbbentette.

Késznek

Luxemburgot

átengedi,

nyilatkozott a spanyol királylyal, ha ez

állandó békét, a császárral és a német birodalommal a tényleges

alapján

viszonyok

területi

A

szünetet kötni.

húsz,

egész huszonöt évre fegyver-

idn

tárgyalások megindultak, és hosszú

At

folytak.

Ez

alatt az osztrak-jfugycl szövetség jt'k'iitékriiy cn* gy;ir;i-

podást nyert

A

—

A'elencze csatlakozása által.

velenczei köztársaság sokat vesztett azon hatalmas állás-

melyet még a

ból,

XVI.

század elején

is,

királyok versengései közepett, elfoglalt. csíikkent,

a császárok és franczia

De

bár politikai súlya

gazdagsága és hajóhadának ereje a török()k

l)orúkban megbecsülhetetlenné tette közremuukálását. mátiai,

mint

keleti

])irtokaibaii.

a

tiirökíik

által

elleni há-

Ügy

d.il-

folytonosan

háborgatva, ismételve viselt velk háborúkat és szenvedett súlyos

Csak nem rég (1669.), huszonnégy esztendeig tartó el Creta szigetét. Most elérkezettnek láta köztársaságr.a nézve is az alk.almas idpont arra. hogy a

veszteségeket.

védelem után, vesztette szott

diadalmas uralkodókkal szövetkezve, támadó jiadjáratban visszaszerezze az elvesztettet, állandó biztosságot küzdjön ki birtokai-

nak

és kereskedelmének.

')

Buonvisi

1683,

október

10-iki,

C/ontarini

vftlenczfi küvtit 17-iki

jelentései. *)

hoz

-)

a

Buonvisinfk

ir.s:í, .,kfV«l>iT -jn. 1t'.s4.

jínmn- "'

•'•<

"'.t-ll.'-ii

l.'ininii

irt levelei.

\IV. LaioH

l(;s4. r.-lini;ir jO-iki'-ii .Ttf-iii a p:'!''*,

nnntins knzhen járására, haj1an
ln''k('rf.

Mirháiul

II.

1'":^.''

61.

i-Kmi"!

'-'l

A

koziU'iiuMiM'/t's

«'mber elején

.

a

a

CfUiszAri

lulvar

fs;\s/i'»ri

követ

:i

rószéröl

veleiic/ei

sifíiioria

elé

>asáí;ot.

•

Az

a rl-

1684-ik év jauuár 2S-ikán a köztj'irsasAg követe, Couta-

»A

megjelent a császár eltt

pápa t«*vékeny bnzgaluiában

- így szólt

sign»)ria

elénk emlékezetében tartja Creta elestét ben, a

föl

Heves viták utin a senatus szavazattöbbséggel

a szövetségbe való belépést.

'/.ta

iti,

l>i-

terjes/-

egy n;igy szövetség tervét, és csatlakozásra szólította

tte

;

még

-

do mégis, bizva Isten-

és a szent czélra létesítend

ja szilárdságában, kész ebbez bozzájárulni.*

Leopold sugárzó

válaszolva, azon reményét fejezt*' ki,

bogy a szövetség

arezez;il

/élját el

fogj.'i

érni

a kereszténységet a

:

tr»rr»k

/.közöljön ki v.ilásnkat.

a

szövetség prutec-tora. a

i)á])a.

követének

Contarini azután Buonvisi bíbornokboz

sietett,

és közidvén

senatus batározatát, kiemelte, bogy annak falapja

.1

buzgalma iránt való bizalom. elli .'re

A

nuntius megbatva,

;»

pápa

;i

:

kíWetet

(delte.

)röramel üdvözölte ezen eseményt a lengyel király

<

részvéte

baladék nélkül meg lebessen indítani.

i'llett,

le

zsarnok igája alól

Egyszersmind iVdbivta a köveU't, magán.ak kormányától tolb.atalmazást, bogy a tár-

togja szabadit.ini.

líkép fid

l-

tiirU-ui.

A

velenczei közt;irs;iság és Sobieski követei

,

is. ')

miután

ré-

szekre a megbizó-iratok Linczbo. bol a császári udvar tartózkodott,

márczius els naj)ján, a

c-^ászári biztosokkal

megérkeztek, a

ipai

nuntius lakásán, annak elnöklete alatt, megkezdették

a

rgyalásokat.

Ala|)nl az osztrák-lengyel szövetség okirata szcdgáU, mely•

k lényeges részét változatlanul elfogadtiik. Kimondották, bogy a

/'•vétség

csak a

törí'»k

illen ii;'inyid, és

semmi esetben uvm

dulhat keresztény bataloin ellen; a szövetség mindegyik önállóan

és

IcQlön

megtartja

azt,

indítja

meg

for-

tagja

badimunkálaUiit, és mindegyik

a mit maga njegbódított; egyik sem léphet a kö-

zös ellenséggel alkura a másik két hatalom hozzájárulása nélkül.

>Hogy n.ak

.

é«*

*)

i)edig a szent ;i

vállalatnak annál

^./.'iMÍsé-'if

Contarini

lc,>'^.

i-

jiiinin

nagyobb ert

biztosítsa-

kí'itrlékfk

ka|icsoliák

felni.

IIi.if,:iiI:ili

;••.

O-hniár 6-iki jelíMit^wM.

••.•<

6*

84

INÍZK És MAOVAROUSZÁC. FÍ>T,SZABAI>ÍTÁSA.

XI.

egybe, a szövetkezett hatalmak, a kereszténység közös atyját a

pápát

a szövetség védnökének,

és utódjait húdulatteljeseu

sének és ügyviselöjéuek fogadják

;

azon

]>iztos

egyik félnek sem lesz oka megbánni, hogy

hivásának

A

kczL--

reményben, hogv

szentsége atyai

föl-

engedelmességgel megfelelt*

fiúi

De

tárgyalások gyorsan folytak.

a császári miniszterek

egy része még az utolsó órában meghiúsítani igyekezett a szövetség létrejöttét. Buonvisinak nagy erélylyel kellett ellenök föllépni, és

Leopold

l)eleegyezését, úgyszólván, kier«"iszak(»ltíi.

')

Márczius 5-ikén a níeghatalmazottak aláirtak a szerzdést.

De minden

A

nehézség

még ekkor sem

volt elhárítva.

mint Velenczéböl niárrzius második felében a ratificatio :iz utasítiist kapta, hogy a megersített

megérkezett. Contarini azt

oklevél átadása eltt nyilatkozatot kívánjon a esás/ári

a fell, hogy a köztársaság

tól

azt,

A

területén elfoghil, mint jogos birtokát megtarthatja.

camellár vonakodott iiogy

dokt)lt.

ezt a nyilatkozatot

Dalmátia a

tius

kiállítani,

illeti

melyek tényleg

részei,

in-

meg.

velenczei követ Buonvisi közbenjárását kérti*

a kérdés tanulmányozása után kimutatta,

azon

császári

mit azzal

n>;igyar koronáli»»z tartozik, és így visz-

szahódítandó területe a magyar királyt

A

kormány-

a mit a töröktl Dalmátia

töri'ik

uralom

ki.

A

nuu-

hogy Dalmátia

alatt állanak,

mieltt

már Velencze békés birtokában voltak, mibl hogy azon részt'krr a magyar koroiiH jogniról lemon-

ez ahi jutottak,

következik, dott volt.

Mindazáltal a kiállítandó nyilatkozatban kimondatni

kívánta, hogy a

lyek egykor a

török uralom

al.att

álló

azokat elfoglalni sikerül. Magyarországhoz tatni.

Ezen propositio

Ekkor

egyéb területek,

magyar korona melléktartományai

azt'in

elfogadtitott.

i

v.aláiiMk.

li.i

fognak visszacsatol-

-)

a három szövetséges hatalom római bíbornok-

protectorai utasítást kaptak, hogy a szövetség megtartására az

esküt a pápa kezeibe letegyék.

A pápa a

örömmel adta áldását a bármas-szíivctségre,

kereszténység

oltilnnira

')

Buonvisi 1684. inárcziu.s

*)

IJuonviííi 1084.

márczius

létesülvén,

.'J-iki

a

>í~.fuf - liijn

chilTrirozntf íVlent^sf.

-'l-iki j«lunt
ni(l\

elnevez<'
H5>4 verte.

Egyszorsiiiiüd

*)

Muii

:i

ilunloszi

ráliiit.i,

u;»,i:ylu'nz('}í«'t

Kfí

iia^iyinosu-ivl és a

lov;ijíreinl

liojjy

a iiirjíimlitandó liadjárat-

^ályáikat a vcIciio/aí liajúhatlhoz csatDlják.")

Ez rszjíg

király tárgyalásokat íblytjitutt Orosz-

alatt a lénnyel

fárjaival, hogy ezeket

Es

üirja. ")

kisérl'.'t

is

tétetett

.i

a szövetséghez való csatlakozásra perzsii fejedelmot rávenni,

Knah

török elleni háborúi »an részt vegyen. !sek, e végett, a

Sebestyén,

hogy a naxosi

pájja 6s a szent-liga t:ig.iainak niegbizásából.

"iTzsiába ment, és hosszabb ideig tartózkodott Ispahauban.

nem

.:élját

érte

el.

!)<

••)

II.

Mindazon tejedelmek hál>ornban

a

-•/.eut-szék >

•

••tt

lent/i/e^ királijtúl

kik a török ellen folytatandó

sérelmeket,

tehettek,

a

várt méltán legtöbbet. Ezért a j)ápa

uem szntek meg

követei

azon

közíttt.

kereszténység ügyének szolgálatokat

:i

odahatni,

hogy elfeledtessék vele

melyeket a császári

ndvar részérl szenve-

volt.

A pápa

szentelt kardot és fvezéri kalapot küldött neki; ne-

jének pedig a szentelt rózsával kedveskedett, mire a nagyravágyó

már évek hogy a

óta sóvárgott.

leuiryel

Rómából

'")

királyt és nejét

n

jött a figyelmeztetés Linczbe,

idnkint ajándék(»k küldésével

kellene b-kütelezni. Leopidd elismerte a tanács

bár a kincstár szomorú állajiotáni

utalt,

helyességét,

és

hogy a királynak

Ígérte,

borral, a királynénak ékszerekkel fog kedveskedni

;

elsszülött

íioknak pedig megküldi az aranygyapjas rendet és évdijat utalványoz. A pápa és a liga tagjai között váltott leveleket

k'>zli

Theiner.

hogy a pápa 1684. május 27-ik«-*n Leopuhlhoz 266—271. intézett levelében kiemeli, hogy a velenczei köztársaságnak a ligához csatFigyeli-rare méltó,

laku/ása >«ipera pra»,TÍpae

wk

.

.

.

Francisci Canlinalis BuonvÍ8Íi« történt. 270.

»)

A

p:i|.:i

')

A

lenfoeíországi nuntiu'^nak erre

errl, imént

i
Icvel'-lKjn, értesiti

tárgyalási jegjzökönyvei Theinernél.

) A

vonatRnzó

Lcopoldot. jeh-ntési-i és a bizto-

271—278.

naxoMi érceknek 1684. ápril 6-ikán Mo.Hzkválwjl a

aantiiuhoz és 16s0. ápril 2')-ikén a pápni államtitkárhoz

irt

lengyelországi levelei.

nernél. 271. 301. i

\/

!,'.^l

i...ir./iiii -J-t-ik/'n kfli

)>,i).ai

bré\e. Tht-Mneruél. 262.

Tliei-

86

XT.

INCZE KS MAK.sz; Ad F(H,SZ ABAOÍrvsA.

A római ciiriáiiál megelégedéssel vottéktudoiuásul határozást;

mészete hat. arra,

nem

Az

e/,t

az

úgy találták, hogy a királynak szánt ajáudék

(le

el-

ter-

egészen megfelel, és szives fogadtatásra alig számi t-

államtitkár elég fontosnak tartotta ezt az apró ügyet

hogy

»0

tárgyává tegye.

chiffrirozott jegyzék

— úgy mond — eszébe

hogy a császári

jutott,

szentségének

a kincstár

felség,

megterhelése nélkül, megküldhetnó a lengyel királynak a legne-

mesebbeket és legszebbeket azon paripák közöl, melyeket a nápolyi alkirálytól és a toskánai nagyherczegtöl ajándékba kapott.«

A

császár készséggel fogadta ezt a tanácsot

bor helyett

és

is,

lovakkal kedveskedett Sobieskinek.

A

még jelentékenyebb tényekkel óhajtotta

nuntius e mellett

volna szorosabbá

fttzni

a két udvar között a viszonyt. Ismervén a

lengyel királyné családi ambitióját. és tudván, hogy a franczia király iránt való meghidegülésének <'gyik tól a berezegi

czimet megtagadta

maquist ruházzák

fid

:

volt, liogy atyjá-

D'Arquien

a német birodalom berezeg czimével, a len-

gyel király elsszülött fiának i)edig .

oka az

azt javasolta, hogy

lasztófejedelem nvérét.

nül

ajánlják

Majd megpendítette

a bajor vá-

föl

azt a tervet

is,

hogy

Sobieski nejének tegyék azt az ajánlatot, hogy ha férjét olyan actióra birja, mely Tököli teljes megsemmisítését

nül

után, fivérének megszerzik

vonja

maga

Tököli mostoha leányát, a Rá-

kóczi herczeg-kisasszonyt. a kire mintegy ötvenezer tallért jöve-

delmez örökség

várakozik.

uradalmak az elsszülött

De késbb értesülvén, hogy

fiút,

az összes

Ilákóczi Feicnczet illetik, elejtette

ezt a tervet.

A

római curia a lierczegi czim adományozására és a bajor

házasságra vonatkozó javaslatokat jóvábagyta; tást nyilvánította,

fejedelemséget

is

st

azt

hogy a királyné atyjának a berezegi adományozzanak.

Márczius közepe táján

;i,z

ób:ij-

czini nnllé

^)

Buonvisi

azt jelentette

Jlómáb.i.

hogy a császár és a lengyel király között a jó viszonyt állandóan

De nem

megszilárdultnak tekintbetui. gyel király igen

')

el

Buonvisi 1684. január

titkár január

1.^).,

22.,

ballgatta

el.

hogy a

van keseredve a császári miniszterek

lehruár

2.5.,

12.,

márcziu':

:^.

é.s

márczius 25-iki

7-iki jelentései. je^'.vzf^'kei.

Az

len-

figyel-

állivn

Hl

l•;^4.

K'tlt'U <>s kiiiH'lftlcu

^

>ízól;»l

1V»1. ')

liív a viirsói

..:-ilutt .'likaimat,

táhorban

-rük

fljánisu miutl, ós uzok cllcii o cívdiufiiytr-

udvüniál

iia-ry

üppivheiisióra szol-

hoiiy miki»r Sol)ÍL>ski. az általa elfoglalt bócsi-

kozl uéhánynak

talált áu'yúk

átenf^edósót

kérte,

"^trattmaim udvari c^iuozellár tagadó választ adott, 6s úgy uyilat•*. hogy a királynak úgyis elpg >zsákmány< (préda) jutott. I

rablókuak tartanak minkft.

it

:

lOiidák

a

kik /sálvimnivt

rit.-iirlv !<

Varsóban.

Buouvisi értesülvéu ezen incidensrl, komolyan vette a dol•t.

Fölszólította a császári minisztereket, nyugtassák

yel királyt >

;

meg

a len-

küldjenek Varsóba emlékiratot, m<>ly a szent Írásból

a római t<)rtéuetirókból vett példákkal igazolja, hogy a »preda«

Továbbá ajánlotta, hogy az ágyúk közól Sobieskinek mindazokat küldjék meg, me-

kifejezésnek nincsen gyalázó értelme. elfoglalt

lyek a régi lengyel királyok czimereit viselik itessenek

még néhány

új ágyút, Sobieski

és ezeken kivül

;

czimerével

és hadi-

dicsit fölirattal. -) Ez alatt Sobieski Tököli ügyében olyan magatartást követt, mely ellen a császári udvarnak nem lehetett kifogása. Amint Magyarországból Krakóba visszaérkezett, a pá])ához intézett jelentteit

tésében sajnálatát fejezi ki

hoznia

nem

udvar magatartása

;i

nem

sikerült, és fölött

;

tVdött.

hogy Tökidivel a békét

hallgatta

el

de egyszersmind

kijelenti,

Tököli ismét a török«"»khöz csatlakozott, az ö újból mediátióját kérte

ue következnék be

az,

ki. feleletre

a mit elrelát

:

hogy miután

leveleit,

sem méltatja.

támogatásában fognak részesülni, kik

létre-

neheztelését a császári

melyekben

Oh.ajtja, vajh.-i

hogy a törökök éppen azok ált:il

magyarországi ural-

kodásukra a legsúlyosabb csapást lehetett volna mérni. Ünnepékinyil.atkoztatja.

^•'•sen

hogy Magyarország bels békéjének

visz-

uiUítíisára czélzó kísérleteivel fölh.agy, és a felelsséget a bekö-

tkezhet bajokért magáról

elhárítja.^)

Majd mikor Leopold megbízásából ) BooDvisi 1684. márczius •)

Scharrt'emljerg tábornok

I4-iki jelentése.

Baonvini márczius -M-iki jelentése és mArczius

i'2-iki k'Vfi«-

;i

vm-

nniitiu«hoz. •lieskinek i.

Krak6ból 1684. január 15-ikén u impáboz

irt levele,

:

XI. IN'CZK

88

És MA(VYAKUKSZA«;

rol.S/. A15

VDIIAS A

megjelent Krakóbau, és segítséget kért Tököli ellen, conveuti<'»t kötött vele, melynek értelmében kötelezte magát, hogy litván lovasságot fog fels ]\Iagyarországba küldeni.

>)

Ung-

Sobieski csakhamar útnak indította a csapatot, mely

vár alá érkezett

koznia kellett

de mivel Rabattá tábornok, a kihez

;

volna,

a megállapított

király

Az

kényszerült.

csakhamar visszavonulni lengyel

idben nem

Buonvisi

neheztelését

itt

csatla-

jelent

meg:

fölháborodott

ezért

lecsillapítani

törekedett.

Biztosította, hogy a történtok félreértés következményei. Kérvi gonne kérte, hogy ezért ne vonja meg segítségét a császártól ;

doljon annyira a saját veszteségére és kárára, mint inkábi) azon

elnyre, mely, ha a császárt cserbenhagyja, Tökölire hárul; mert ez esetben Ungvár, más ersségekkel együtt, Tököli hatalmába kcriil.

azon furak, kik tle clállottak, ismét hozzá csatlakoznak, és

Tököli dicsekedhetnék, hogy két uralkodó seregei fölött diadalt aratott,

a törökökben pcílig újra fölébredne az önbizalom és bátorság.^) Idki)zbt'n

Lcopold miniszterei végre elszánták magokat

arra, mit Sobieski és

pápai

;i

nuntius

hónapok óta sürgettek

1684. jan, 12-ikén közzétették a királyi iratot, mely közbocsán.itol biztosít

mindazoknak, kik hat hét alatt a hségi esküt leteszik

az e czélra kiküldött bizottság eltt, melynek elnökévé Lotharingiai

Károly neveztetett

visi tanácsát kérte

ki.

Ez, mieltt Pozst)nyba utazott, Buon-

ki.

A

bibornok természetesen arra buzdította,

hogy eugesztelékeny szellem eljárással a magyarokat nyugtassa meg. És február közepén már örvendve jelentheti Rómába, hogy a közbocsánat

megtermetté gyümölcseit.

kihirdetése

'"')

Tizen-

négy fúr, valamint tizenkét megye és tizenkét város küldöttei jelentek

meg

a bizottság eltt, és letették a hódolati esküt.

Tököli fenyeget nyilatkozatokat bocsátott

ki,

tüzzel-vassal

dúlta a tle elpártoltak birtokait. Mindamellett Sobieski azon

leményben pedig, az

volt,

hogy

elzmények

t

is

könnyen hódolásra

után,

nem

lehetne birni.

-

\

Mivel

akart jó tanácsaival közvetlenül

a császári udvarhoz fordulni, a környezetében

lev pápai nuntius

által Íratott Buonvisi

hozza Tököli ügyét

bíbornoknak,

kit fölkért,

')

Az

*)

Buonvisi 1684. márczius 22-iki jelentene.

^)

Buonvini 1684. február

1684. január '24-iki conventio Thoinernél.

7.

és

l.'i-iki

jel'intései.

'260.

\ü>\. íjru szOiiyi'^iv. rs jjivasulja, I

rmm.

í

ii T's

ho-íy n múlt rvhrii telt .•íjiiululokliu/.

az olkoh/ott jós/á.uok visszaállása) csatolják

nirjí

a

ailományozását.

In ix/Uj^i czíni

A

H'.í

bíbornok azon vélemény ben

z:iSiinak jelentéktelen

ténye miatt

bo^y a

volt,

nem

cziiii

adoniáuyo-

kellene lemoiulani azon

jelentékeny elnyrl, melyet Tököli ini'iíbódolása biztositana. Ezért a pn»positiüt készséggel karolta

föl,

LeopoUlnak elterjesztette.

és

az ügy megfontolására

Ez mieltt határozottan nyilatkoznék,

i»löt

kért; de iizonnal metyegyezte. hogy a berezegi czíni ailományo-

zása Tökölit az országban rangra nézve els szoniélylyé tenné,

mi azon esetben, ha jövre ismét fölkelést kisérleno meg, tekintéeg}'szersmind megsértené azon magyar furakat. növelné

lyét

;

hséggel ragaszkodtak uralkodójukhoz.

kik állandó Ily is,

ki

értelemben nyilatkozott Strattmann császári canezoUár

eltt Buonvisi nem hallgatta

el

megütközését a

fölött,

hogy

mig nyolcz hónap eltt készek voltak Tökölinek Magyarország nagy részét a Vág folyamig átengedni most a berezegi czím ado;

mányozását

is

Néhány

lehetetlennek mondják. héttel utóbb Tök()li

*)

fegyverszünet kieszközlése vé-

Leopold ekkor a nuntius tanácsát kérte

gett tett lépéseket.

ki

;

de

mindjárt azon nézetét nyilvánitá.hogy atitrténtek után, a kívánat hozna rá. Buonvisi ellenbon kimondotta, hogy

teljesítése szégyent ()

a fegyverszünet megadását ajánlja; mert azzal

felsége kegyelmes-

ségének újabb tanújelét adná, és seregét sok szenvedéstl mentené meg. >Én így okoskodom: Tököli vagy szintén úgy mond

—

—

kívánja a békességet, és ez esetben a kiegyezés nagy mértékben

hasznos lesz ránk nézve; vagy pedig rá akar minket szedni, és lesz rászedve, mert a fegyverszünet alatt megtehetez esetben

jük az elkészületeket az ö várai megvívására.* Leop
Do

a fegyverszünet

még sem

jött

létre.

Ugyanekkor

(ápril elején) Apafti

követei érkeztek Bécsbe,

Mihály erdélyi fejedelem

kik által közbenjárását ajánlotta

föl

ügy a törököknél, mint Tíikolinél a békesség létrehozására. Kiindu')

Bnonvi.
-I

I{iioi>vi<4Í

j<'l
lrtw4. áiiril H-iki chillrir«»z<>tt JHlentó-Mj.

90

INfZE

XI.

É.S

MAGYARORSZAC. FÖLSZABADÍTÁSA.

punt gyauáut LcopuUl levele szolgált ueki, mely Bécs

lási

szabatlításu eltt Íratott és békülékeny liangulatot árult részvéttel szólt a

meleg

fejcdelcui

magyar nemzet

föl-

cl. *)

A

szeuvedéseiröl,

melyeknek megszntetésére az általános amnestiát és az alkotmányos szabadságok helyreállítását hozza javaslatb:i. ~)

A Ez arra

király utal,

kérésére, Buonvisi szerkesztette a válasz-iratot.

hogy a

bécsi, jjárkáuyi és esztergomi diadalok, vala-

mint Veleuczének a s-zövetséghez csatlakozása által, a helyzet megváltozott. >rost már l'öl vannak jogosítva azt követelni, hogy :i

tih-ökök adják

legalább

vissza,

egy részben,

mit

keresztény

.a

uralkodóktól elhódítottak. Kitüntetni óhajtván, hogy mily kegyesen fogadta a fejedelem jó tanácsait,

már

is

közbocsánatot hirde-

magyaroknak, kik engedelmességre térnek, ^finden szerencsétlenségnek okozója: Tököli, ki azon hamis szín alatt, hogy az tett a

ország szabadságát oltalmazza, azt saját nagynivágyásának

dozza föl; kész török tartománynyá alacsonyítani szágot, csakhogy egy részét

vigyázzon, nehogy öt

Ha

magát

maga is

tarthassa meg.

A

fejedelem

tartományától megfoszsza

valóban az ország javát és Iw'kéjét szivén

viseli

ál-

Magyaror-

le

Tíikitli.

a fejedelem,

ragadjon fegyvert, és a közös ellenség leküzdésére csatlakozzék a császári hadakhoz. Viszont igéri. hogy öt és utódait

;i

fejedelmi

széken lonn fogja tartani, és családja kihalta után az erdélyi ren-

dek szabad fejedelem-választási joga tiszteletben fog tartatni. Ks így érdekeit megóva. egyszersmind azon dicsséget küzdheti ki

hogy dics batja.

A kölit

nemzetétl

a

török adótizetés

gyalázatát

elh.nit-

••*)

császári udvarnál

meg

voltak

nrról

megnyerni teljesen lehetetlen, és így meg

iryzödve, hogy Ti>kell

t semmisíteni,

ha Magyarországban a bels békét állaiídóan helyre akarják tani.

A

szent-szék

is

helyeseltí;

ezen fölfogást.

állí-

Természetesnek

hogy Rómában Tökölit, úgy mint a török hat.ilom szövetségesét, támaszát és eszközét, úgy mint Magyarorszá;^ kell találnunk azt,

')

Ezen

les.",.

.szeptember 4-ikén kelt levél csak 1684. februAr

6-ikiiii

jött Apafii kezeihez. •)

Apafii levelének mánolata mellékelve van

BuonvÍHi ápiil

jelentéséhez. ')

Buonvisi javaslata ápril l-iki jelentéséhez mellékelve.

I.'i-iki

l«'i;tol»l»

l>:u*itii'atiój:'iii.ik

'lU'íU'p :u

j:iv;islat.

:i

hoz küliloU'tt 1

hujíy

:

Títkoli

tQutottek Biionvisi

l)ilK»riiiik a

lu»'ry

A

Mózes

Az

ti'ljcsoii

])éld:'ijára. ki

lásával, orgyilkos

<

lis-

IclictctU'ii

«'szki'>zt

;

i<í<''nylH'

hogy a viszonyok

nem

ellenkezik

és

;

egyetlen n.apon hnszonhétezer láz(»ngp

De

Leoi)old a díj kitzését

áll-

^)

mélyen vallásos kdkére doutö súlylyal

hogy oka lehet

ciii;!'-

fölléj»óstöl v;il6 ide-

fijryelmeztette,

vissza,

sújtott halálhüntetéssel.

liatatosan megtagailta.

Ti»köli

kéztl nyeri

;iz

a tekintet

kárhozatának, ha az ö hozzájáru-

í»ri»k

halálát.

Csakhamar maga Buonvisi dij

triitoiii

liüs;''j:n'

iiflkül

licopuld

javaslatot.

hibornok a/on hitben, hogy erélyes

i/.raelitiit

Uíit.

a

k«")/,(iltL'

parancsolt jogos szigor a kegyességgel

utalt

iiu-ly

jníifogaliu.ii tclji'scii jii^osúlt-

volt hajlandó az ajánlott

genkedése tartja csak :iltal

lilnt

udvar-

A

kitü/iii. ')

veti uT,i;ii:ik h;ilnizas

l'ökölit

nem

de mindaiiudlett venni.

koU

inni

ifíy

cs.'is/.'iri

fól.

ik'liiu'skodett. és a királylyal

morte ujryau.

f»s

h

i^lcirii

Ifjcrc dijt

iité/kodést ;uoii kor ixyakorl.'ita

M.ik

ápiil

oiitiaii

Ks

jíyiiltilU'k.

;ik:nlály;'it.

iin-ly

')

meggyzdött

is

arról,

hogy a

kitzése uém tanácsos; meii; Tökölit. kinek kezei közt számos

fogoly volt. megtorlásra késztethetné.

Mikor tehát Tököli,

király utján, fegyverszünet létesitése

iránt,

nem habozott

'ot tett,

:izt

támogatni.

^)

De

lengyid

egyszersmind a sop-

országgylés idején fölkarolt terve nyomán,

lonyi

.i

újabh
folytonosan

iizctte a császári minisztereket, hogy Tökölit igyekezzenek cl-

._' telni és híveit megnyerni; l)cnzl)l,

st

ezen czélra, a pápai

segély-

negyveukilenczezer forintot bocsátott rcndelkezésiikre.

^)

Tökídi ez alatt magához a pápához fordult. Levelet intézett i--/./.á.

latra,

melyben

közbenjárását kéri

melyet a kereszténységnek

ki.

tett

Hivatkozik azon szolgá-

azzal,

hogy Bécs ostroma

Alaptalanoknak nyilvá-

alatt

nem

nítja

azon vádakat, melyeket ellene a pápa eltt •)

Az

csatlakozott a nagyvezérhez.

is

emeltek.

államtitkár ápril 8-iki jegyzéke.

Bu'jnn.ti 1684. ápril 20. és

május

2-iki j«i»íui

Hzt késbb említi Huonvisi 1688. májuH üaonvisi 1684. [Iníiiii i,;

ii.).!

májiitt L'íi-iki jelenté«e. !^ln'll^ "-iki

íi-líMitése.

•••<••.

'_'-iki

jelontéMében.

»Mi

—

<

:

92 ligy

XI. IN'<'ZK K!S

muiid

-

íi

MA(;VAUOR.SZA«T FÓLS/ABAKÍTASA.

közös szabadság

noiii

oltului;\r:i.

kor sztéiiység hátrányára logtuuk legyvert.«

A

megtette.

séf'«»el

A

niába.

Tököli Sobieskit kérte

levél átküldésére

vallás, ncni

l'öl,

a lengyelországi

>

ki azt kés/.-

Május utolsó napjaiban érkezett a

pápa azonban nem válaszolt

titkár által

;i

>)

Hú-

levél

állam-

rá. Észrevételeit az

Ezek

nuntiusuak irattá meg.

igy

hangzanak i-Az ország

nem Tökölit

szabadságainak védelmezése, az ország rendéit,

Bécs ostroma idején Tököli a törökkel szövet-

illeti.

ségben állott; a kath. vallással semmi sem áll inkább ellentétben, mint a kereszténység közös ellenségének támogatása. A Bécs alatt

gyzelem

kivívott

után, Tökiili teljes biztosságban érezhette volna

magát, ha szintén fordul

íi

császári felség kegyelméhez, a mint

ezt tennie kötelessége leendett

helyzete,

;

mert akkor megsznt kényszer-

melyre hivatkozik. Mentsége tehát

nincs,

és

lázadó-

nak tekintend. Azon magyar furak, kik a törökhöz csatlakozva, bnében, saját vallomásuk és bizonyíté-

a lázadás és felségsértés

kok alapján, elmarasztaltattak, méltán bunbíultek. badságért való küzdelem ez, han»'m meghódolás az

Nem

a szabad-

ozmán zsarnok-

ságnak, mely a legnehezebb rabszolgaságot vonja mag.a után, mivel a törökök alattvalói mindannyian a szultán rabszolgái. Magyanjrszag öriíkös királyság; tévesen hirdeti tehát Toköli a szabad rály-választás jogát. lon)ok,

Az

i.'vangelikusok

templomai eretnek

melyeket néha szükségbl megtrtek

;

ti'inp-

Tököli jog alajiján

igényeli ezeket; ilyen jogtalan igény érvényesítéséhez

nem adhatja megegyezését,

ki-

a minthogy a szent-szék

szentsége

a magyar

or-

szággyléseken, valahányszor a viszonyok kényszersége enged-

ményeket erszakolt

ki

az ur.ilkodóktól, a kath. vallásra hátrá-

nyos végzések ellen óvást emelt.

A

nuntius

utasíttatott,

mint ezen pontozatokl»an fejtse

ki,

és

hívja

föl,

hogy a szent-szék fölfogását, a

ki volt tüntetve,

a lengyel király eltt

hogy Tökölit a katholikus vallás szinte

Az 16»4. ápril l'jl-iki levele ki vau adva Lüniynél. KpiHtolae Vrocerum Europae. ül. 58—62. Eredeti példányát a vatikáni levélUirbati <'r
mény

nélkül kerestem.

)

It;s4.

.1 karolására, u

tíirr»kökt<>l

való t'ls/akadiisi-i

kodójának való moghóilolásra

rgyanakkor

kt-sztesso.

lorvrnvi

t'üls/ólítUitott.

is

érvényesítse.

becsúszott volua,

az államtitkár

fölhívni

el

tévedésre,

tétel kiigazítását,

nak tudomására j, rossz hatást

i.'ii

;

de

nem

örökös

nui-

monarchia

király-választás jogát gyakorolja;

ukségesuek látta ezen

-'i

ligyelmét az emlékinitába

^fauvarorszá}?

niintiia

holott a szabad

lu».!
Buouvisi a szent-

•)

szék által fölállított elveket helyeseknek ismerte el lasztotta

ural-

<

tartja Tr»kt>li mojjhódolásáiiak kieszki*/,-

ez irányban befolyását

lését,

''^

'

liihornok

Biu>iivisi

meuuyiben lehetsétíesnek

9fi

t-zért

nehogy, ha a magyantk-

keltsen. *)

Ekkor Sobieski már elejtette Tököli ügyét; Buonvisi szinnem látta alkalmasnak a helyzetet arra. hogy újalib kísér-

letet tegyen.

Tököli ugyanis franczia segélyben bízva, a fídtétlen

meghódolásra nem

volt hajlandó,

czíméhcz és

íi-jcdclmi

hat:ihii:'i-

hoz állhatatosan ragaszkodott.*)

ITI.

A 'tt

tt,

;

udvar viszonya Francziaországlioz nem válto-

császári

bár Buonvisi bibornok f(»lytonosan nagy tevékenységet

hogy a XIV. Lajos

egy

által ajánlott

évi

fej-

fegyverszünet és a

líéke-cougressus elfogadását kivigye.

A spanyol itekezett, és

király követével, ki hábítrút sürgetett, ismételten

nem gombdt

azzal,

hogy öt

konszenvvel vádolták. Ugyanakkor, a Lajost figyelmeztette, Intgy

h;i

Uenségeihez csatlakozhatik.

De

inlftzett

jegjzéke

ifs

ahhoz

»)

Az államtitkárnak

*)

Buonvisi

«)

Tnkülinek

|t!«4.

lt;.s4.

francziák iránti

igényeit

nem

ro-

Xl\

mérsékeli. Angli.i

.

i-

''•)

hirtelen változott a helvzet.

Az államtitkárnak

')

;i

párisi nuntius útján.

június

April végén

3-ik;iii

:i

Xl\.

l«Mitryelors/.;i-i

L.ii-

iium

iusli../

mellékelt íiiulékirata. 16K4. jún. :í-ikán Hu<)nvÍHÍh(V/, int/'ZcU

.ieír.V7>k.>.

június 27-iki jelentene.

XIV.

Lajr.Hsal

folytatott

|.'v«ílezrs.»

a

|..ni-
kiiliiír\

-

n)ini.<4zl«rinm levéltárában. *)

Huunvisi

april I.'i-ikén

a

lt;K4.

január

párisi nnntiu-
4.. irt

niárczius levele.

i'M.,

ápril

4-iki

j.'I.Mit.-«<.'i

és

:

94

XI.

Luxemburg

INCZE És MACYAnoRS/.Ár. F(^T.SZAHADÍT.\SA.

várát

híre a császári udvarhoz

A

kezdette.

ostromolni

eljutott,

mint ezen esemény

a spanyol követ erélyesen sür-

hogy a török elleni hadjáratra fölszerelt sereg egy része Kajna vidékére küldessék. És kivitte, hogy a Németországhúl

gette^

;i

^Magyarországba rendelt császári ezredek parancsot kaptak, hogy ne folytassák útjokat

;

a bajor választó fejedelem pedig fölkéreteti.

hogy hadait ne indítsa útnak Magyarország Ezen válságos pillanatban, mikor a

föl.

háltniu

tr)rök

^n^^,•|

forgott,

Bnonvisi bibornok, nagy határozottsággal léprtt

Audientiát

kért a császárnál, és erteljes hangon így szó-

koczkán

lott

felé.

hozzá i>

ni.ijd

Felséged

—

úgy mond

bekövetkezik, részvétet

— végromlás

sem

fog keltiMii

szenvedett csapásokból vonható tanulságon

megy, és ha

elé

•/.

mert a múlt évben

;

nem

okúi.

Ugyanis had-

erejének megosztása a legnagyobb veszélybe ejtette volt; úgy, hogy

fvárosa majdnem

elesett, és

maga

egész családjával együtt

tat;'ir

fogságba került. Kz évben a tíirökök gyengesége és a liga támogatása kiWetkeztében

meg

súlyos

fontolja

hódításokra nyílik kilátás;

n;ig\

kedvez alkalmat

Felséged, liogy ha a

fol

nem

használja,

felelsség terheli azon számtalan keresztényért, a kik a

török rabságban sinldve, készek lerázni a jármot; és ha valósíthatják, kegyetlen sors várakozik r.ájok,

.azt

nem

mert szándékuk

m

zsarnok eltt ismeretes. í^mlékezzék Felséged arr.a a válaszra, a mit ^r.adridb.in.

Mellini

bibornok segélykérésére, adt.ak

mikor a saját házunk lángb.an n.ak oltására. íiak.

áll,

Egyébiránt Lnxembnrgot,

gyakorlatlan

ké])es

ers várakat

hogy

:

ég

li.'i/

Felséged most h.asonló vál.aszt adjon Spanyolország :i

.aránytalan egyenltlensége miatt,

kevésbbé

nem mebetiink más nagy távolság és a

nem képes

újoncz

h:uli

fölmenteni,

had.akk.al

a

erk .ann.'il

rajni-nielléki

ElIetdK'n, a francziákkal háborúb.a keve-

megvivni.

redve, ezek sziWetségeseiket Szilézia és Csehország ellen fogják zú-

Végre

dítani. «

fog,

ha

segt'ly

a

figyelmeztette,

bajor

választ*')

-

hogy a páp.a méltiin

idegen czélokr.a használt.atik fid;

mány.ai szintén rossz néven fogják venni, zásiikra .ajnnlotj

adók

geire fonlíttatn;i.k.

:i

francziák ellen

nch(>ztelni

engedélyezett egyházi

fejedelemnek

felsége örökös tarto-

ba a saját megolt.alma-

kiiMentl b.idak

kíiltsé-

c

;

Lei)iK)M

zavarbiiu

lútliHtó

nem

h;4t:U"o/ott iiyil;itko/,;itot

Buonvisi

ig»''nvl>o

kapucximis atya,

mánál

vi'tto

apostoli

:iz

hallgatta

Milott.

püspök

IhVsí

:i

Ugyanakkor

is. ')

M.ircu (rAviuiiit

rs

s/.ónok.

szolltMiiü

a seregi'kre líyakorolt hatásával,

támogatását

lojtogetósekrt

tv.t'ii

a párisi

iiafíy

Bocs ostro-

(ki

s/oljíálatokat

uuntiushoz

t«>tt.)

leví'lbcn

irt

más oldalról is megvilágította a helyzetet. Azt hangoztatta, hogy XIV. Lajos igénye Luxemburgra általános európai háborút fog támasztani

és kényszeríteni

;

t\)gja

császárt, a lengyel királyt

ii

A

hogy a törökkel békét kössenek.

és Velenczét.

német

mek sem engedhetik át azon fontos várat, mert azzal szolgáltjainak ki. »Az egyetemes monarchia (a franczia lom) eszméjétl mindenki idegenkedik

és

;

fejedel-

m.agokat világuni-

némelyeknek a

iiabár

franczia évdijak jól esuek.^) végtére mégis az ellen fognak fordulni,

a

ki

jól.

szolgaságba akarja

ket

ejteni.

A

franeziák fontolják

meg

vájjon azért, hogy a törököt megmentsék, mag()kra akarják

vonni az egész kereszténység gylöletét, és koezkára tenni azt, a

mit eddig a szerencse kedvezéseinek kösziuihettek

nem

talán csak

—

;

nu-rt

Isten

—

trni a kereszténység romlását.* »En erteljesen irok, mert magam eltt látom már a fogja

úgy mond hatalom enyészetét, és nem akarnám, hogy e helyett a ke-

ti'»rök

Méltóságod

reszténység romlása következzék be. Azért

fejtse ki

egész buzgóságát; szóljon, figyelmeztessen, intsen; Isten Önnel lesz.

Én

itt

minden lehetségest meg fogok

nyítsem a sikert.*

Erfeszítései sikertelenek maradtak.

Lu.xemburg ostromával,

gyott

fid

máha

ejtette.

tenni,

és azt

Xl\'. iiujos nem ha-

négy hét alatt

Ilyen k<»rülinények között Buonvisi

ellensúlyozni a spanyol ])ef()lyást; és a császári

a Híijnához kühletett.

a

csj'iszár

közbe

nem

A

')

Buonvisi

A

nem

volt

hadak egy

hat.al-

kéjjcs

része

miniszterek azt hangoztatták, hogy

lép,

koronát

a császári

Xémet- és Ola-szországot föláldozza

*)

hogy megk»">ny-

'')

veszti

(d.

jia

egész

a francziákiiak.

lfiS4. inújuH .'5ü-iki jeleiití'se.

bnin
váhiM/Jó-rejííduluiiir"

••"

••

.......i

>..j..ilclMii-kr<-

.//•l../. ')

irt levele.

i{iii>nvi<
KÍH4.

it|tril

'_'7-ik<^ii

:i

li:iiic/.i.iwtN/.új
niiiitiuslin/

96

XT.

IXrzR És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

Buonvisi hiába ismételte, hogy éppeu ellenkezleg, a segcl\

had küldésével szolgálatot tesznek XIV. Lajosnak, okot nyújt\,i a nyilt támadásra, és fölbátorítva üt arra. hogy önvédelem ürügy alatt a törököt a császár ellen zúdítsa.

izgalom, a fölháborodás oly mély hatást gyakorolt

Az

nuntiusra, hogy június második felében láz tört ki rajta.

Mert nem

ségbeesve látta reményeit füstbe menni. iránt,

hogy ha a

l):ij()r

.1

Két-

kételkedett az

választófejedek'm hadait Magyarországba

megvívták volna Budát

vezeti és a császári sereggel egyesül,

Eger

Pestet; mire Szolnok és

és

vonulva. Tökölit oly szorult

felé

helyzetbe hozták volna, hogy vagy megadja magát, vagy tönkre és az egész országrész, niely a

megy; el,

az

a király hatalmába eszéki

kt-riil

;

hidat elfoglalva, Kanizsa.

elestét idézte volna tdö.

És

és Tisza között terül

Sziget

Székesfehérv.'ir

és

így egész ]\[agyarország fidszabadúlt

—

»Azonban egyedül állván

volna.

Duna

ugyanakkor a lothariugiai berezeg

elkeseredve írja

Rómába

- itteni tartózkodásom teljesen haszontalanná válik. Kzért viszszahivatásomért esedezem.

Elre

lát(»m ugyanis,

ják vétkül fölróni, ha az általam fogja a várt

eredményt meghozni.' Egyébiránt

is,

melyet nagy fáradsággal építettünk, összeomlik.*

De néhány

héttel

hogy nékem

pápai

sürgetett

segély

fog-

nem

az egész épület, ^)

utóbb megnyugtatta öt a

lU'i/enshnri/l

békekötés, mely a császár és franczia király kíizött, a tényleges

birtokviszonyok alapján, húsz esztendre

létrej()tt

(1684. augusz-

Ezen esemény határtalan örömmel töltötte el. XIV. Lajoshoz levelet intézett, és meleg szókkal hálát mondott azon

tus 15.).

jelentékeny szolgálatért, melyet

ily

módon a kereszténység ügyének

Egyszersmind arra buzdította,

tett.-)

liogy

;i

tiir('»kr>k

ellen

;i1.i-

kúlt szövetséghez csatlakozzék, .•inibitiój.nnk kielégítésére fényi

perspectivyt nyitva

Abból indul

meg ki,

eltte.

hogy a keletnek,

tíh-iík

rabságban sinl

népei egyedül a francziáktól várják fidsz.abadításukat. jel

És minden

oda mutat, hogy Isten a szent-lídd niegbódítását, a mi ')

Ijxionvisi M'iM4. júiiiu.s 20, és '27-Jki jelentí^sfíi.

°)

r.nonvisinrk

zett levele.

U1M4.

<

nii<,ais'/ln.s

'J4-ik«'ii

:i

íViinc.zi.'i

királyit"/-

s::ciif

íhI'

L:»jo>u:ik

jíHut

sik<Miih. a

iifiii

Es

hatalmat.

A

fninczia

király

is kjijKvsolt

ktiiinven

;

czt'it

meg

össze hóilitani

togjji

l'y|)nist,

Ezen országokban íranczia a dauphin mfusoilszülött tía számára.

seoiinilo-geuiturát al;ipitb:it,

mellett

loiin

adott ueki oly

Syriát és Egyiptomot.

.4laestinát.

E

Uiitutta

Isten az ö neve dicsöségtTi' vAjíhe/vieiulö

uagy elnyöket

TálUlattjil világi

.

i.ajosnak

'"<
öt oly retulkivüli tulnjilouukkal, ozórt

riili;'ut:i föl

egész keleti kereskedést megszerezheti Fr.anczia-

:íz

kiragadhatja azt az angolok, hollandnsok kezeibl;

orsz:ign:ik.

mert természetes útja Alexandrián vezet keresztül, honnan rövid és

ütíín

köuuyeu hajózható tengeren lehet a

keleti árnczikkeket

míg az angolok ós hollandiiS()k, vibaros tengereken, nagy kerül út;it tesznek. Azzal végezi, hogy XIV. Lajos dicsségének tényével a mnlt idk itsszes nralkodóit elhomályosítaná. 'J De ez a meleg szózat<»t hidegen fogadta. ^) FniueziaországbaszjUlit.ani.

XIV.

Lajos,

erejét részben a királyt, íijból

tiirí»k

a liga egyik tagjának, a császárnak had-

háborútól elvonta: másik tagját, a lengyel

megnyerni igyekezett

Stbieski

ményíMVel

míg

nem

RZenveíb'tt volt,

-

mint láttnk

— az

volt niegelégtnlve.

most egy

|iolitikájának. "J lG8.'i-iki évi h;idjái:it

Ijé])éseket tett,

újal)b járfdt,

hogy els-

üzHlött tia .)ak:ib berezeg részére a bajor választó-íejedeb-m

rének kezét megnyerje. gatt:i jött,

kellen

;

A

minek következtéjien Münchenbl

tag.-uló válasz

helyreállítsa.

hogy a megszakított

Ern X

I

liajos

\

di]iloniatiai összeköttetést

késznek nyilatkozott, és a

királyné sí'igorát: liiihinn- niaríjnist kid«b)tte ismét

no-. leiiirv.-l

*)

lengyel ndvar ismét Francziaország leié keztlett tekin-

teni, és alig várta, újIhíI

nvé-

ügyben nem támo-

császári ndvar ezen

mely a lengy
A

ered-

Es a sérelmekhez, melyeket

')

Uuonvisinek 1884. aujíuszliw

»)

XIV. L:ijo«nak 1H84. s/upteniber

')

A

fniiic/ia levélu'iraknak

.<;,k:i/ I«M:i-ik

éviíí

\i-/..iiy«»k fejül hézajfiis

1

illet/i

kö/.rebíKJMÍtva,

imneretünk van.

Árpád

mellékelt

eiiiiékiiHlji.

1-ikén JluonvÍHÍIiez irt

Lenjfyelomzágot

vannak

t«netére vonatkuzúlafc Kárulyi

'J4-iki híveiéin!/,

k<"»vetiil.

rzive.HjtéKe

Az

v:il:is/.ii.

irumányai

KttV>!

H»M4

fo^va a -

IrtHÖ.

mij-

Iraiie/.ia-

évek

t«"»i-

rendel kezéxemre lielyezU; a

púrixi krilO|^yininÍM/.teríuni levéluirában eszküzült kutaUi»ai»ak eredniéii>HÍi. *)

Üunnvtxi 1«H*. jíininM

'_'7iki rliiffrirozott jelent/«.-.

98

XI. 1N« /.K

De

.M

'K.N/.M

\i;i

^

>/.

Sobieski a frauczia barátságot oly

a pápát ne idegenítse

gondolt

Ali

A

HMM

I

módou

óbajtotüi biz-

el

magától. Czélja elérésére elmés módot

ki.

Római ügynöke, terjesztette

Dennoft' apát, május végén, azt a kérést

XI. Incze pápa

elé,

hogy legyen

ván üt az

hogy azért a liga tagjaival

iránt,

fog meglazulni.

A

pápa nem

XIV.

közbeojáró

Lajosnál, a megzavart jó viszony helyreállítására

nem

A-

hogy ezzel a szerzdés-szeges vádját ue vonja magára,

tosítani,

és

KS

;

megnyugtat-

tíiunálló

látott okot,

kapcsolata

a miért a kivánt

szolgálatot megtagadja. Párisi nuntiusát oda utíisította, hogy

;i

lengyel udvar kiváuatának teljesítése érdekében befolyását érvé-

Buonvisi

jóhiszemségének

egyszersmind

de

nyesítse;

által,

bebizonyításai:!,.

a tett lépésekrl a császári udvart és Veleuczét

iu formálta. ^)

Bécsben a bíbornok jelentése nagy aggodalmat támasztott.

A

N(*m hittek a lengyel udvar t^^rvének ártatlanságában. (^ziiországhoz való közeledést úgy fogtjik

el,

mint a

tüvoludást; annál ÍTikább. mert a Lengyelországból

Fran-

ligától való

érkez

tudó-

sítások ismét arról szólott.ak, hogy Soi)ie8ki támogatásban részesíti

Tökölit, és euneJv j)ártja által, Leopold halála esetére, .lakab

herczeget magy.ar

.akarja megválasztatni.

királylyá

A

császári

udvarnál ezért rossz néven vették, hogy a pápa a közbenjárásra vállalkozott. czi.a

Es

ezt az incidenst fölhaszuálU'ik .azok, a kik

király elleni

hogy mivel

;i

háborút sürgették; arról

lengyel királyban bizni

békét kell kötni,

nem

kezdett<^k

lehet

tt"»bbé,

a

:i.

t»"»rítkkol

^)

pápa megütközéssel értesült ezekrl. A császári nak tudomására hozta, hogy az ö kötelessége a keresztén}

A

ni.ak

fraii-

beszélui|

közt a békességet ápolni

;

és

hogy az

meggyzdése

ndv.irliatal-

szerint,

lengyel-franczia viszonyok javulása, Lengyelországnak a bels nyugalom állandóságát és küls támadások esélyei ellen oltalmat biztosítva, a királyt annál inkább képessé teszi arr.i. hogy a titrök .1.

ellen indítsa egész haderejét;

ban

é])

a

frauczia követ jeleidéle \'arsó-

oly kevéssé szolgálhat a ligán.ak hátrányára,

')

Az

')

Bitiinvisi u;k4.

íUlaintilkúrnak ltis4. inúju.s

júniuM

l'o.

"JT-iki

és -JT-iki

;i

mint e/t

(.)iil1'rii-i>/
i)iitVririi/.<)tt j<^l»Miti'Hei.

i

)

:

som

Veleiuzél»eii

veszélye/U-t

i

h

;

kinilv

leiigy.-!

jámtbau olyun jelentékeuy szolgálatokat

:i

meg.

múlt evi

könnyelm

udvart.

gya-

')

Ezen határozott nyilatkozat némileg metínvutrtatta satári

h;ul-

a császárnak és a

joga vnn elvárni, hogy öt

k»'r»>sztéiiysé.i;iit'k, ho.i;y

nusit/isoktól kíméljék

tett

a csá-

-

De ngyanakkitr a lengyelországi nuntius utasíttatott, hogy Bethune marquis mükoilését kisérje ligyeh-mniel. '•) Ks mivel Waldstein gróf, a császári követ, uem bírt azon képességekkel. melyek a franczia

st

tapintatlan

Hnunvisi

Itelnlyris

ellensúlyozására szükségesek valának,

magaviseletével

nt;i>«ítt:itntt.

a

nehézségeket

hogy a követ visszahiv.atását

mi néhány hönapp.il utóhh megtiirtént.

s/.:ipnrit«»tta

eszközölj."

;

.i

•*)

W. X\\. Lajos fenyeget magatartása és ;i császári mlvar vájjon nem kell-e a Kajna mellett háhorút vis(*lni a/t

halMiz.'isa.

:

okozta, hogy a magyarorsz.'igi hadjárat megkezdésére n legalkalmas.ilih

id (

«d veszett.

's.ak

május végén lehetett az actiót megindítani.

tálNirnok tízezer emberrel a

hirtMlalom belsejébl és

tilMtrnok

Drávához

érkez segélyhadaknak

Barkóc/.i

Ferencz

ország éjszaki részén, 'rokojj

mely mintegy

|.i>.reg

Kárrdy vezérletére

ringiai

ki\ldet»'tt.

útját állja;

nyolc/ezernyi haddal

clleii

."ifOiyo

bízatott,

Schidtz

Magyar-

hivatva fidlépni.

voltak

embert

Leslie

hogy a török

Badeni Lajos és

kit

.\

Lotha-

számított

Neu-

burgi Lajos berezegek, (Japrara. Salni. Stahremberg és Soindies t/ilM»rnokok vett<'k

A

császári

Az *)

beható t.anácskozás tárgyat ke-

állumtitk-irnak 1684. július

Buouvíhí 1684. au^íUMZtus

*)

Huniivixi l»>84. Hiif^UMZtus ly-iki

Az államtitkárnak

1684.

cbitrrirozott je|fyz«íke

S.

<''s

I'i-iki

>-h

jelentMsai.

j«í;,'.vzéke.

Hze|il»iiiJb*ír

•.i;i-ikán

a

bécjii

nuutiufthoz

(melyben oxyel>ek közt kiemeli, hogy eKy

üun.-pély alkulinával WaUlMlfin i^iöf n.-m

királyuénak)

(•liin'rir../..>tt

1-ki jeiíyzt'ke.

«)

iiuírzc'tt

ii.lvari

k()riil.

haditiinácsb.-iii

ikartu karját nyájtani a

ItuMnNÍxi It;s4. n«>vem»>«;r -JC-iki j.-lentéíie.

7*

Ion

XT.

IvrzR KS MAOVARORSZAC.

F
pezte volt az a kérdés, hogy milyen föladatot kelljen ezen sereg-

A

nek legelbb megoldani.

többség aV)l)au a véleményben

volt.

hogy egyenesen Buda ellen nyomuljon a kisebbség, tekintettel arra, hogy a vár ers rséggel van ellátva, és alatta jelentékeny ;

hader

török

táboroz,

a vállalatot veszélyesnek

Újvár ostromát ajánlotta. Buonvisi bíbornok tet

pártolta,

gatta.

és

császárhoz

a

is

tartotta,

támo-

emlékiratban

benyújtott

és

ezen utóbbi néze-

^)

A

hadjárat keilvezü eljelek között nyilt meg. Lotharingiai

Károly a Duna jobb partján indult meg. .líinius 13-ikán Visegrádot szállta meg, és a fölmentésére érkezett török hadat nicgvivás után

szalasztva, öt napi

lyam bal partjára

hatalmába

eltt Váczot és Pestet foglalja

el.

bau parancsnokolt, húszezernyi sereget küldött

Azon

szenvedett.

fo-

Ihula megszállása

Föltartóztatására Musztafa aleppói basa.

séget

Ezután a

ejtette.

vezette át seregét, hogy

körülményben

,

hogy

a budai táboi-

ki ;

de súlyos vere-

Károly

lierczeg

június 27-ikén, szent László magyar király ünnepén, mely egyúttal

Leopold király koronázásának évforduló napja

diadalt, Buonvisi szerencsés elöjelt látott a

És csakugyan Vácz megadta magát kr>k.

a királyi

hader megérkezése

.lúlius 9-ikén

tette át táborát, és

;

volt,

aratta a

további sikerekre.

Pestrl pedig a

eltt, kivonultak.

Károly berezeg ismét a Duna Szent-Endrénél foglalt

állást.

jobl)

partjára

Musztafa basa

támadást kisérlett meg; de ismét visszaveretett,

újabb

Érdnél sánczolta

el

-)

titrii-

niiii'

magát.

Ekkor Lotharingiai Károly, kihez Esterházy nádor tizezer magyar harczossal csatlakozott, megkezdette Buda vívását. .Inliii^ l9-kén heves rohammal hatalmáJja ejtette a vizivái'ost. Hároni nappal utóbb Musztafa basát támadta meg, és több ójai véres harcz után futásra kényszerítette.

')

Buonvisi 1684. június

.j-ik

chiflrirozott

jelentésében

kiizli

a

püspökkel a hadi mveletek tárgyában folytatott hes/élwetését. Mirií

parere, che difill in si-ríUo^ die fusse stato uic^Wo applia Neuheusel, che era colpo .sicuro.* Az emlékiratot, iiuílyre ntal, rit-ni

j*^&y^-i >'pei-sisto nel car.si

Im'csí iiK-jr-

t.aláltam -)

meg. Kuonvisi

jriliiis .í-iki

jeleni ésc.

Igv

liálx)rilt;itl;iiiúl

iiiolyeket St;ilin'iiilHM}í,

ri'iuso koilvt'Zt'St'i

luegjíy/.tulrslu'ii

•khou

lesz.

Pedig a táborban iikséges

iuin»l«'n

inéruökók, utászok,

:

üduek uyoma sem

sxe-

az rs^fí ncia

lio{íy

volt.

A

!rs/.

iiap alatt keis

osztoztak.')

hiányzott, a mi rt-ndes ostroinho/

E

íiizi-rek.

mellett a fegyelemnek,

berezegek nagy

í'éuyiizést lejtettek

lakomákat rendeztek, mag.as üsszegeklx'n kártyáztak. Fel-

tlús

.

volt,

Úgy nyilatkozott, hogy a vár üt Wrines renuMiyoiben a többi tábornokok

elk'uállaiii.

•|)cs

De a

oltíiliiiHZÓj.a, vrzctrtt.

a ki>iiiiyiii kivívott t-nMliiióiiyi^k után, rlhi/a-

t's

abhaii a

k^H^v:^

tu ustroni-nimik;il:it
r«»lyt:ah;itta

Bécs hös

ellenrzés hiányáb.in. az élelmiszerek és takarmány be-

l't és

^e körül nagy visszaélések gyökeredzt«'k meg árt tizetett a kincstár a szállítóknak

•-szörös

:

;

négyszeres-

nyereségben az

a

..redesek osztoztak.

Buonvisi

bibornok

.

a

mint

ezen

rendetlensij^ek

-trom-munkálatuk szerencsétlen t'olyamáról

értesült, ^)

es

nyiltan toltíirni azokat Leopold eltt, a kinek erélyes

i-iZtott;i el

iterjesztéseket

sürgetve külöuöseu azt, hogy alkalmas ve-

tett,

zérekrl gondoskodjék. És nem habozott azt a kemény szót ki: I

hogy a

*)

alatt

nem sznt meg

siettetése végett,

meg az

.a

kell

sürgetni,

hogy Buda megvívásának

császár az ostromló sereg szaporít^lsára t»'gye

intézkedéseket

.ittérbe

ejteni

nap alatt megvivták volna

t'raucziák liizonyár.i tizenöt

>uda várát

Ez

az

nem mu-

;

szorulni

mert ez a legtontosabb érdek, a mely eltt minden más tekintetnek. Ajánlotta, hogy

—

- be nem várva a regensbnrgi béketárgyalások kimenetelét Kajna felé küldött császári ezredeket rendelje Budára, és adja

*)

O. Klupp. 392. •

:

;')nvini t-iki

hogy

irt,

.

'-•.

r4-

i
a

mert

.tzepUíiiibcr

ét

a

irímt

tjiiii.-n

újítá.i ellen

"JO.

éx

'.iT-iki jeltMi-

kenyiir iKJHZcrzéséuck

kéa/itt-sét javaiwlU. Xein tudja,

—

úgy mon.l

—

kifocáaak van. II

•

iíij\»;iiilM'r

'J*.,

iml a nuntioM júniua

'•

atya, a ki

Le<>|)"ili!

^^t B/.intén

•ílkc!»<.'-

töltötték el az u«tromnál é« a táborban történtek. Miután fíMxzóla•redrnénytelenek maradtak, .ílhajo'ta a tábort. L. Klupp. a»2. 1

-11

V

JO.,

-.a

tekintettel a száliitáitnak

k(
f

1'-

jel<;:

;

102

XI. 1N«

meg

ZE ÉS MAGYARuRSZAti FOr.S/A R \t)Í lAs A

a bajor választó-fejedeleimick

az

eiigtHlélyt,

hadait

liofiy

Magyarországba vezethesse. Leopuld azt válaszolá, hogy a tanács helyességét zésére adhat alkalmat, a francziúkat

bátoríthatja

:

haladék nélkül,

még

is

beh'itja

nagy zavarok keletke-

és bár, azt követve, a uéiuet birodaloml)an

nagyobb követelésekre

az nap. futárokat fog a bajoi-

fejedelemhez és a császári ezredekhez szóló rendeletekkel útnak indítani.

^)

A

bíboiiiok

meg

volt nyugodva.

De. mint utóbb értesült, a

rendeletek expediálásával nyolcz napig késtek.

nap

- jegyzi

meg

—

Csakugyan az

vesztünket okozhatja

itjú

ho/ta

meg

ez a nyolcz

Miksa Emánuel, bajor

választófeje(h'h'iu,

Buda vára

alá; megjelenése

hatezernyi hadával elkésve érkezett

nem

»Es

!« ^)

a remélt fordulatot.

Egyrésznil a vezérek egye-

netlensége, elbizakodása és a gyakori terv-változtatások, másrész-

rl

a közel tizenkétezernyi

az ostrom sikerét.

Míg

rség hsies

ellenállása, megiiiusitották

a táborb;in az eleség- és takarniányliiány

mind nagyobb mérveket

öltött:

az szi eszések nyomaiban járó

ragályos betegségek számos áldozatot

ragailt.-ik el.

Október végén, miután a hadsereg már mintegy iiúszez(!r embert vesztett el, a vezérek kényszerítve voltak arra szánni el

magokat, hogy az ostrommal fölhagyva.

téli

:i

megfogyott sereget

szállásokra vezetik.

Azonban a visszavonulás

is ii.-igy

végre, és tetemes veszteséggel járt.

a katonák,

Mindeiihni hiányt szenvedtek

még elegend szalma sem

a hol az éjszakát tölteniök értek, útközben kétezer

rendetlenséggel hajtatott

volt.

melyet az átázott

kellett, teríthessenek. .Míg

ember

fftldie,

Komáromba

halt meg. ^)

Buonvisi, fölháborodásában, kíméletlen szig«)rt sürgetett a b:ijok okozói

ellen.

Ne

hagyja magát Felséged

— így

szólt

Leo-

') Buonvisi 1684. augusztus 13-iki jelentése. 'Uappreseiitai — irja egyebek közt — che tutto cnnsisteva nella prestezza, e che aotto Budn baveva di decidere la sorté della guerra, onde bisognava trascurarc tiiii' i

'altre con.sideraziom,

impresa. ^) ')

ancorché importantissimo, per CDn'lurro k

í

Buonvisi szeptember

'24-iki jelentése.

Buonvi'íi 1684. n-ivember 2fi-iki jelentési;.

fine

i|iii'

"

1»»M - t4!»vútr;i

|HtIillio/.

IsUmi

iránt.

kell eljárniuk,

adja a

azt'rt

azzal alattvalóik

...«\

a kik a ki'^iyrssr^

álUil,

Az

éljennk.

De

'ditve.

•Inémítja a

A

a nu!»tius

»Az

idó.

:

bárányok szavát.*

mélyen meg volt

ált;il

és

t'öljog«)-

összeegyeztetését

szigor

Mert kiméletlen nyilatkozatait a

mi.

-

'J

kegyesség

.a

lesz

úgy mond

szent-szék képviselje inkáhh, mint hárki más,

magát

újíy

>Sz/>t-

hogy ezen hatás nem

tartott,

att/)l

oroszlánok és farkasok üvöltése

érezhette •

uralkoilókiiak

kira-íailtam közülök a pKnli'it.*

«'>s

Leopold e szavak és az eseniHiiyek -

kf/cÜM' a liatalniat,

tVi«MÍeIin«»k

éi\lok»''ln'M

"íva-

a jíono-

kim«''l«'tlon

»!«'

elmoiulhassák a szent-irás szavaival

lu>iíy

a gonosznak fogait,

.•úztíim

a/ok

vczottetiii

Legyoii kogyelmos a jók,

intik.

korhisiíni

lOM

részvét és humaniUis

rzelmei sugalmazták, melyeket tények igazoltak.

A

XV 11.

tábori egészségügy a

A

méií szomorú állapotban volt.

kormányok

végs

század

sebesültek és betegek ápolását a

hadvezérek nem tartották a saját toladatuk hatás-

és

körébe tartozónak.

A

szerzetes-rendekre biztVk

de ezek rendsze-

;

intézkedések és állandó intézmények hiányában,

••s

évtizedeiben

•k be kellen ezt a hivatást.

XI.

nem

tölthet-

pápa lelkében ébredett

Incz<;

ol az a gondolat, hogy a táborban és ahhoz közel

t'ekvö

helyeken

Ulandó. de egyszersmind könnyen szállítható kórházak, rendes

élvez

st

.ét

i

1

orvosokkal

legelször most,

alósította.

sebészekkel

és

"]

l684-ik évi magyarországi hadjáratban

;iz

Költségén a budai táborban

-lelynek áldásos

szerveztessenek.

,

tolállitt.atott ily

kórházat,

mködése általános elismeréssel találkozott, és nem várt és czélba nem vett eredménynyel

ildítzatkészségét egy

Ugyani^

i'it^ilmazta.

-

Mi

.n

,

bud-ii

kúrli.'i/.b.m

')

Baonrisi 1684. decz'íinber ó-iki

»)

Contarini, Vulencze héasi követe,

díM*: •

•

••

il

fi

feriti

-.

.

.

.

Canliruile ebe

Alemanni,

La

S. S.

i

il

Papa

qiuili privi

.

de

.

.

'

1683.

neceftsarii

andavii v-tvoi^iUindu

cuore

;

iie

piú as»arduHÍ cimenti.'

decíumlwr

'Jtí-ikáu

irju

antlava petiHando aiicu succorrere

i

perivann

riinedii

:

i

iniíHjru-

ine/.7Í di inaiitunur noll' oMercito

lalaríati,

con cho consolato il uoldato cidenti, che nelle fattioni occadano, sia

.'iczza di

prutesfáns

jcloiiié.t«í.

Hospitál volante de chirurghi e medici 'ívo gl'inftrmi

ápi)lt

cou

e nicaro ])«r

il

hoIh íi^getto

d'haver


.iuffragfíio

aMiurami con piú

frnii-

104

XI.

IN'<

ZK BS MAiiVAKnK.SZAU KOLSZ. VBADÍIASA.

katonák, úgyszólváu, inimluyájau a kath. vallásra tórtrk, mogliatva a pápa gondossága által melynek lolgyógynlásukat köszönhetik.

^)

Míg Leopold fserege eredménytelenül küzdött Bnda nak

vára

a másik két hadtestnek sikerült némi eredménye-

falai alatt,

ket kivivni. Schultz és Barkóczi, Eporjcs alatt. TökiUit meglepvén, futásra kéuyszerítették, és táborát hatalmiikl)a ejtették

Sztropkót és Makoviczát megadásra kényszerítették

;

;

Bártfát.

mire Tököli

serege egészen fijlbomlott, és ö hasztalanul igyekezett nyilt

nagyobb török segélyre

veleiben,

nyújtv.-i

kilátást,

le-

pártját ösz-

szetartani. Leslie tábornok Veröczét táborolta körül, és azt,

miután

a fölmentésére érkezett török sereget megverte, hatalmába ejtette. hármas-szövetséghez tartozó másik két hatalom sem ma-

A

radt, az 1684-ik év nyarán, tétlen.

A

velenczei senatusnalc

kezdetben az volt terve, hogy Dal-

mátia és Bosznia elfoglalásával kezdi meg a hadi munkálatokat. A köztársaságra, melyet els sorban kereskedelmi érdrkr'k vezettek politikájában, a boszniai

gazdag érczbányák gyakoroltak vonzó

ert, mert azok birtoka fölmentette volna a vas-szükségletnek, a krajnai

karinthiai bányákban, nagy költséggel járó beszer-

és

zésétl.

Azonban ezen

terv ellen a bécsi udvarnál erélyesen fölszó-

laltak, mivel ott szintén foglalkoztak Bosznia elfoglalásának gondol.atáv.al,

és azt a

lakóinak fölkelése

könnyvé

reményt táplálták, hogy Bosznia keresztény

—

melyet püspökük kilátásba helyezett

fogja tenni a tartomány megszerzését.

cancellár tigyelmeztette a velenczei követet,

')

Buonvisi 1684. október 8-iki jelentése.

•)

Buonvisi

1684.

'')

Strattniann

hogy a szerzdés

deczember 31-iki jelentéséhez

nicllékli

Vetenini

tábornok tudósítását Tököli vereségér<M, és kiemeli, ho«ry táborában lalták levelezését, a

való kulcsot

is.

—

nagy titokban tartják; némelyek azt tott levelek is ^)

16b4.

vannak

hiszik,

hogy a lengyel

királylyal vál-

kriztt)k.

Ezt, valamint a boszniai püspöknek Bécsben járását emlili Buonvisi

A püspök szeptemberben ismét Bécsbe jött, hogy a törökök megtudván az ö terveit, boszút állottak

május 30-iki jelentésében.

és elpanaszolta, i'ajta,

lefojí-

mely chitfrirozva van ugyan, de megtalálták a hozzá Buonvisi irja, hogy tzen iratokat Bécsbe hozták, és ott

minilenétöl megfosztván. (Buonvisi szeptumber

•^4-iki jelentése.)

m «ll

^

került,

i

'

iinilU,

'

':

már

alatt,

i

tényU*^

iznia

é-<

ji

hirtokáhuii

hiitokri

torület4>ii

k»''söl)|j

fúmiállott

püspöksóiífkn'

in;i}{y.»r

kirú-

«lt's/,|»óták

ural-

:i

ú^y a

a t<»ptk hótlitás után

KlIfiilK'ii

V(»lt.

0{íyk«»r

;

e/.ok lontrirtották jofjaikíit

mint

tonik lintilom

iiu-Iy, iiiiflott

sifínorÍH

volt VoUiio/.e

itinli Ikc

\ cli-iu/i'

K.l:ii l'tiii.iii^.iilMil

hucsátla.

l>;4liu;itiát

sohiiseiu

Bov^zni:i

m-ll'

i';;\k<>n

is,

a

iiiiiitliu;»y

a

kiuevrzós jo{^át

a

íolytonosan gyakorolják.

Mivel pt'dig a ko/társa>á<: •incellár

Coutarinit, és tüzetesen

-te

Albániát Epiroszt

követe

kérte

K/

monda

-

meg,

.a/tMiiial fíiike-

eltte

a signoria

Veleu-

foglalja el

Macedóniát; de a magy.ar korona egy-

és

kori melléktartományaira ne terjeszsze kijelenté,

iiein nyiigotlott

ki.

bebizonyította

Ám —

nyeinek alaptabmságát. v^c

Im-csí

Biiouvisi közlieiijárását

hogy a hallottak

Contarini

ki hóditás.ait.

meggyzték t.

teljesen

és

azokról

lósítani fogja küldit.

Éppen ekkor

Mnr<»sini, veleuczei proeurator.

ki

útban volt

iigyelország felé,

Bécsben idzött. Buouvisi vele

is

értekezett.

Fejtegetései nagy hatást tettek rá.

Elismerte, hogy

niaga

is

sznia elfoglalását sürgette; de belátja, hogy a viszonyok iránt

">

II

'

v«tlt

kellen tájékozva, ígérte, hogy

Velenczébe.

irni fog

')

Es csakngyau, a signoria módosította tervét. Hajóhada ilmatiából Albániába vitorlázott le. hol Santa Manra és !*i»'-a elfoglalásával nyitotta

A

leniiii^'l

királi/,

igatta elméjében

hódításai sorát.

lelkesedés.-

szokott kitzni. kényszerit\.-

l.'ittn

->

hadjárat terveit

n.agy

török birodalom b«dsejéb«'

Bnonvisi bíbornok. bár az

mulni. fi»kat

.\

meg dicsséges

tavasz nyiltával,

is

lu.iL'.'it.

nyo-

készült

magas ezélponIkil'v

niérsék-

rrp intse.

Terrei

— úgy

mond

—

méltók az ö nagy szelleméhez; du

K'i-«gt*s, vájjon szövetséi,'('S(i l»irnak-e «)ly

Ivenekre sznkségök volna, iiogy

A letne ')

szárny.akkal. a mi«

'*)

módon

oroszok és lengyelek között állandó békességet

létesí-

nnntius javaslat^jt dolgozott jiz

ers

niagas régiókba röpüljenek

arra nézve, mily

Buouvisi 1084.

Baonviíinek

ki

iiiájuM 30-ik:

) Hammer. Gewhi-hU')

«,ly

«ies O.^;

I';x4. júiiiui

.1

Ueiche". III. 7ö7.

J-ikán a varrói nantiuKboz irt leveln.

106

XI.

teui, és így :iz

ixrzK E8

kolszahaoítasa.

>rA«;v.\K«iK.-5ZÁ(i

oruszokat a török elleni actiólja bevon ni. Azt aján-

lotta,

hogy a lengyelek mondjanak

Kiew

városáról, melyet úgyis az oroszok semmiesetre

visszaadni

török

de viszont

elleni

Sobieski

Moldvát tik,

;

az

háborúban.

le

oroszok

Smoleuszk herczegségröl és

sem fognak

segítsék Lengyelországot a

Kifejtette,

hogy orosz

segítséggel,

könnyen meghódíthatja a tatár Krimiát, úgyszintén és Besszarábiát

;

azután akár a Dunán túl terjeszkedhe-

akár pedig a fekete tenger mellékeit szállhatja meg, a hon-

nan fenyeget

állást foglalhat el a törökök

irányában, és nagy

kereskedelmi elönyitket biztosíthat országának. Sobieski

nem

igazolta a várakozást.

Az

^)

1684-ik év nyarán

Podoliába nyomult, Choczymot ostrom alá vette

nem sikerült. AzuUin a Dnieszteren kisérlé meg Ebben is megakadályozta a török hader. ") ')

Melléklet

»)

llaminer. III. 7TJ.

Buiiuiivi.
;

de megvívnia

átvezetni hadait.

16»4, szuplciiiber 3-iki jeleiitéséhüz.

ííTolHK KK.IKZKT. i(->z»'k ij;vi'k'/'"t'i Soliit-skit «M"'t<-lj'»l'

^

ijvi

Kuouvi.si

tí'rvei.

vis.s/.ahi\:iU«M'it

ivk és H bécsi lulvar kzött. és

—

r<>ll»'[tétr'-

kéri,

—

Piipai sej;«^ly.

Újvár

— A

Hui>ii\im

luriii.

íNszíMitkíi/A"* x szdiii-

nyerges-ujlHlusi

iIíh
ineffvivásM.

1685. I.

A leugyel kirúlyliaii •kiusége H szégyen

jöv évben

i

Helyeket

:i

1684-ik

rs/í'ig

és

vúlbihit.-iiii.ik

iieilmtMiy-

érzetét keltette ÜA. Igéret<'t tett tehát, liogy

kiköszörüli a hirnevén esett csórhat.

')

De

tervei.

varsói nuiitiiis útján Buonvisi hiburnokkal kö/ölt, ezt

ellemetlenül lepték meg. •

('vi h;i
A

következ hadjárat Mire a ki.

Erdély elfogLalását tzte

ar.a figyelmeztetni

czéljául

:

Oláh-

nnntiiis sietett

t. hogy ama két tartomány minden idkhen

a magyar koronához tartozott, mely azokról nem mondhat

le.

De

kimélni óhajtván a lengyel király anihitióját,;izt a közvetit j.avaslatot pendítette

meg. hogy Erdélyt és Oláhországot Magyar- és TjenErre egy

rszág közös proteetorátusa alá lehetne helyezni.

./.menyes esetet talált följegyezve Istvánfi igyanis a

XVI.

magyar király ilá adt.'i iiiellett. 1

lak,

és

Zsigmond lengyel

magát, a mag3'ar

komna

Egyúttal azt a véleményét

foglalását,

t
mnnkájáhan

század elején István mohlvai v.ajda király

kitzös

II.

;

Ulászló

proteetorátusa

régi jog.ainak épségheiitartiisa fejezte ki,

mert juon tartomány már

hogy Moldvaország

régt/il

fogva kivontíi ma-

6-ikán V'.-lenczébGl jrja Leopold•) Marco d'Aviano 1684. deczeinber hogy Sobieskitl ígéretet kapott >UJK:ir in camiiafrna |>er tciiii>o e rinarquello ha trafwurato iielbi pa»«at;i ranipa(rna.« Leupold válaxzábaii Ive je^y/i

meg:

Le opere dimxütreranno

il

tutto,« Klopp. .S93,

108 gát

ZE És MXíiVARuR.-^ZAi; FÖLSZA B \nÍTÁSA.

XI. IXf

inagyíir

íi

koroua lonbatósága

gyarországtól. Leopold taláu

uem

és távulaljlj

alól,

fogja ellenez ui.

is

usik

Ugyszólváu, minden liéteu intézett egy levelet a varsói

újabb és újabb érveket bozva

tiusboz,

Egyebek között kiemelte

ellen.

azt

szerzdés

erdélyi fejedelem között

bogy Leopold fönn, és

áll

iiiiii-

a lengyel király terve

föl

is,

Ma-

')

és Apai'H

bogy ez utóbbit

Sobieski támadása arra kényszerítené, bogy a törökök karjaiba

Arra buzdította a lengyel

vesse magát.

Bolgárországot Drinápolyig,

foglalja

el

;

E

Konstantinápolyig.

söt

királyt,

bogy Moldvát

még tovább

terjeszkedjék

mellett

,

fölkérte,

és

egész

bogy

Ungvár és Munkács felé, módon megczáfolja azokat,

tavasz nyiltával küldjön egy hadosztályt

Tököli ellen

;

már

azért

is,

bogy

ily

kik azt hirdetik, bogy a magyarorsz;ÍLM fölkplós vezérével szövetség-

ben

áll. 2)

Ez ügyben vicini

kem

február 12-ikén a következ levelet irja Palla-

érsekhez Varsóba

belsejét.

A

:

»Föl akarom tárni Méltóságodnak

hogy Tököli táborában, a

tesítem,

lel-

legszorosabb titoktartás kötelezettsége mellett érlefoglalt

irományok között, meg-

találták a lengyel királylyal való levelezését. Valóban rültség volna,

ha a császár megengedné, hogy a lengyelek Erdélyben uralmukat )aegalapítsák.

Mertekkor azután pártfogásuk

és oly egyesség létrehozását eszközölnék,

alá vennék Tökölit,

mely a császárra végtele-

vonna maga után, úgy a Tököli által kivánt fejedelmi terület átengedésével, mint a példa által is, melyet nül káros következményeket

mindazoknak adna, a kik lázadás utján kivannak elnyöket kiküzdeni.

Ha

csak példás

megfenyítéssel ki

nem

irtják a lázadás

gyökerét, ez az ország sohasem fog biztos l)ékének örvendhetni.

És

erre,

végtére

úgy

most alkalmat

látszik, Isten

meggyzdtek a

fell,

és a protestáns vallásnak

nyújt.

Tököli hivei

hogy nem az ország szabadságának

megszilárdítása képezi az

bogy mindnyájokat kész török rabszolgákká

tenni,

czélját;

csakhogy

az

ország egyik részében, a barbár fönbatóság alatt, uralk()dhassék.«

Azért újból intette a lengyel királyt, óvakodjék

levelei,

;i

liga lön-

')

Buonvisi 1684. dcczember 8-ikáu a varsói nuntiushoz

-)

Buonvisiiiek 1685. január 15. és 22-ikén a varsói nuntiushoz

valamint január

24. és

február 11-ikén

Rómába

irt levele.

küldött jelentései.

irt

1

»«-^, «i_\

.^.«i

.

I

.

•

i

Terjeszketijt'k l<»m

szivébe.

mond i

:i

....

I.

l'«..i

Dunán

Kttól

túli

..

iiMiik

luiiidi^

máuyától.

;i

-

lengyel

kirily

•it

:ltiMljí«'désót

ui

iiilviir é|> :i

«l:ilmutÍHÍ

;i

lu)/.Ul

1V»1,

petlit:

keresztény

')

fofíUlúsüknrik és ílZun

lié/.et/'l

úgy úten'íedheti neki Knlélyl két eset között nagy íikül«>nl>-

fejedelnnt

f<»szt-;inri

lióditani, nu'j.

;í

t;írt«»-

^)

Majd azon gyanú

keletkezett a varsói

Erdélyre és Oláhországra vonatkozó .11..,.,;

t«ir<»k

mutYival elmondnt.

tv»r»»k

mert Velenczének a török területen kellett vulun

ifugyel király

MoUl

h mint e/t

t«in»k<»k.

;»

ma-.

,1

Szj'illjii iiu-n

nvoinuljon u

n''s/.«'keii,

r»'tt^'i;t«'k

ii'iiiitastiKi

U'.»

Istvátiti ki»iiyv»'l>»'n is olvasliatni. u/.un !>rsz«*Mll»en,

-

.,.

|-

krajiiát.

l

HuoDTÍsi figyelmeztette, hogy ;

1

történetíró a l>él>ekötést ;iiánló

Mikor pedi^

,'

'.

<

1

1

lu. b\»i;l:»lj;i vi<>/;i ',

.".

niert

maga szándékozik

iidvarnál. liogy az

terveket a

«sászár

azért

ezt a két t^irtoniányt.

elfoglalni

rnok megnyugtatta, határozottan kinyii;itkozt;itván, hogy

ama

meg

két tartomány mostani fejedelmeinek uralnia alatt

fog

hagyatni.')

Sobieski ekkor csakugyan tölhagyott a t«rvvel,

{•»

Apafii

erdélyi fejedelem követét, ki udvaránál megjelent, hogy pártfogá-

sát kikérje, szíves fog:uit;itásb:in

dötte tovább Bécsbe.

O maga

*)

részesítve,

ajánló levéllel kül-

pedig seregeit ^íagyar
készült vezetni, hogy a császár hadaival egy»'s(iljon. és valamely

nagy ütközetben döntse la

el

a ha
t4*rv

a császári udvarnál kedvez togadtatásríu ') Buoiivisi magára vállalta, hogy a két sereg együttes mükö-

tilált

dé««'uek kiviliet«tl«Misége és veszélyei fell a lengyel királyt •zi.

or^ziig

Elfiailta,

hogy az

teljesen

képt«'len

tönkre menne; «jqw»nto'<ítása

,

•(

eljjusztult és Ínséget

két

hadsereg

ellátására,

uralkodó

annál inkább, mert a két

U.i-.ni'.i...:r

1685. februAr 12-iktM.

BiKiiivixinek

1«8.'í.

ltn
és egészen

sí-regének

>fagyan»rszág területén, w/ükségkép ide vonná az

f»-bruár

17-iki'-ii

.

ii

vupm'm

niiiitiiiMlio/. irt li'\»«|... iiiiiitiiiMlM>/.

l>l|||tÍUHÍl<>/.

}

meg-

szenved Magyar-

Minu'ir M-iki

j>'\fíti'*>-.

in

I.«m.|i-.

110

XI.

TNCzE ÉS macívauorszAg fölszabadítása.

egész török hadert. K,endkivli szerencse volna ugyan, ha egy nagy ütközettel el lehetne dönteni a hadjárat sorsát

kök nem fogadják

el

a

dönt

csatát ?

Míg

de hátha a törö-

tehát a siker bizonyta-

Továbbá a lengyel

ország végpusztulása bizonyos.

lan, az

;

terve Lengyelországban, vagy az alsó

Duna

vár van, helyesen vitetnék keresztül, mert ott a területeket hoz a

gyznek

király

mellékén, hol kevés

gyzelem nagy

Ellenben Magyarország

hatalmába.

van ersségekkel, melyekbe a megvert hadsereg visszavonul-

tele

hat, és a

melyeket a meggyengült

gyznek

ostrommal kellene

megvívni. Mindazáltal a lengyel király ne gondolja, hogy azért, mivel

A

minden tervét

helyi viszonyok

el

nem

fogadják, öt kell becsben

különbözségére tekintettel kell

nem

tartják.

lenni.

Egyéb-

iránt (az 1683-ik évi hadjárat alkalmával fölmerült egyenetlensé-

még

gekre és félreértésekre czélozva),

azt

is

kiemeli,

hogy a két

uralkodó hadserege között az egyetértést sokkal könnyebb föntartani,

ha egymástól távol operálnak, mintha együttmködésre

vannak hivatva.

^)

Mivel pedig Sobieski ragaszkodott ahhoz, hogy egy nagy csatában semmisíti és

meg

az

ozmán hatalmát, Buonvisi ismételve

kiegészítve érveit, ezekhez egy

O

—

határozott nyilatkozatot

—

cs;i-

minden egyébtl is eltekintve nem úgy mond tanácsolhatná Leopoldnak, hogy egy ütközet koczkájára tegye tolt.

fül

országait.

,

Ugyanis, míg a lengyel király, ha a csatának sze-

i-oncsétlen a kimenetele, visszatér országába,

és egész vesztesége

azon halottakra szorítkozik, a kik elestek;

Loopoldra egészen

más következményeket vonua maga után a vereség megnyitná örökös tartományait a török hadak eltt, és talán megújulna :

Bécs ostroma. Itt tehát ugyanazon eset forog fönn, mint a milcor Prospero Colonna, a hírneves olasz hadvezér (a XVI. század (4
;

és ajánlatukat azon

nem egyenl, mert míg a francziák talán csak néhány társzekeret vesztenek, az nyilatkozattal utasítá vissza, hogy a koczkáztatás

egész milánói államot vesztheti talán

el.

csak társzekereit áldozza

')

Buonvisinek

IfiS."").

niárczius 4-iki jelentése.

f.-l.ni;'ir

Most

míg a lengyel

király

a császár összes államait

föl,

iC-ikáii

is,

:i

varsi'ii iiuiil iiisliuz irl, Itnelíf

(^is

in k'Ulk'

Nriií

l

jobhuii ismori h

is

király tehát

'

••

••

li;is;yjt»u •

•

tol

vezosso

kik

'.

.i>szahat<

. -..^

-,

Az

A

e bely«*tt

;

'

li.

>A

tftrv^Miyek megtiirUiHa

pupilláját ké|»ezi. uii'lynck

az

•'•rintéHj*

')

mig a lengyel királykái az

abitt,

Iioj^s

j«>i;:i;

:i

követett sén^lmt'k miatt n**ht'ztelnek.

-.

\

» másét.

ImiIcm

a vesiélyes t4^rvekkel

-rt';

•izomeint'k

mt'njegyzi.

..u»

mint a

háauit,

ni;ig?i

••>/,i'> «•>

kir,il_\

1

:

0(ív ol:iH/ ko/iii

Jt*

bolond

iiik.

lGHr)-ik évi b.'uljárat

rre iránt a tsirgyalások ereílményt^lenül folytak, márczius kö-

Ugyanakkor

..j.in.itiíval.

IV.

meg BécsU*.

egy örmény ügynök érkezett

i

."

jött

meg

Mihály, kinek szintén az vtdt

követe. Inczédi

a n.igyvrzér

Apaffi enlélyi fejíMb-lem tol:ulat:u

'ke létesítésére ajánlatot terje.«Z8zen elö; de titkon

nevében azt bátrau

hogy ne fogadják

tanáci>olta,

az

el

úgy a t^nikok, mint Toköli

folyt;iss;ik

melyre a viszonyok igen kedvezk.

li<'g\

st

ajánlatot,

elli-ii

a

tfjfdi'tni**

li 'il....

.

t.

*)

Inczédi, ismervén a nagy befolyj'ist, melyet a pápai nuntins

udvarnál gyakorol ....^._......,.it

látni,

sót

—

-'V

fogadja

.azon kén-lnn-t

int<''Zt«'

A hÜKjrnok hizt«).sitotta,

el.

a kalvinisUi íigyviselöt azonnal ehédn*

mint'

Kómáha

Lárgyalásain.ik

irja

és

titk:iilia.

HZakadt nemzet

lui-/.kf

—

ho/zá. hog\

h«»gy szivesrn fogja liivta

meg. hogy

mélyi-hh pillanUist vet.hess»'n az '

>a vallási

szi^lli-inénrk

\

'

in

részt el;i/.

els

lépést megtegye.

mint

.\ ii<>;:j,

Iviek 'i

iránt

nem

ellenkezleg

'

*

i

í'Mini

arr

'

vágygyal vannak

i

U't,

eltelve,

mint

k

ket

hiszik,

az igaz

w. ...

:je.s

hangon

vábiszolá. leptí-

hogy

.iitlti.iiti.'ijá-

meg.

hilM>rnok a trirsalgást azzal kez
I

*>

;i

hogy

k. .k,

nak elzékeny >é„'r valhan nem kevésné

A

fog:ult,H,

hilMirnokok az erdé-

'

flltMiné-

^

h

.'yi*éghez vis«

Inczéíli

azon nyilatkoz:ittal

Iuoz«Vli lM'lé|>ett hozzá,

ri'mélli, jelen*

>iiiek

BuoavUi

IrtH

I<:x4.

ii>

'»••»!

Irt IrvH*-.

112

ÉS MArTYARORSZÁf! FOI.SZABADÍTÁ.SA.

XT. INCZf".

Erdélyben fönnálló

töl az

vallási viszonyok

felöl

tájékozást kért.

Mire Inczédi eladta, hogy a törvény a katholiknsok, kálvinisták, lutheránusok és arianusok részére egyenl szabadságot

biztosít.

De Buonvisi azonnal más tárgyra ment át. Azért hivta niv^ -úgymond - ebédre, hogy jeles személyi tulajdonaiért megtisznem azon

telje,

terhére legyen

;

szándékkal, hogy vallási vitatkozásba bonyolítva,

de mégis futólag megjegyzi, hogy mind a négy

vallásfelekezet tanítása szerint csak egy apostoli egyház létezhe-

három szükségkép hamis, és az ily módon felekezetekre megoszlott állam nem boldogulhat; a minthogy Magyarország romlása is az si vallás megváltoztaígy tehát a négy vallás kíizl

tik,

tásából származott, a

maga

vonta

niely

a lázadásokat és a török

Ekkor azután abbahagyva a

után.

hódítást

vallás ügyét, a

küldetésének czéljai fell kérdezsködött.

kíivet

Inczédi eladt.-i, hogy fejedelme, a portáról vett i»Mraiicsiiak

engedehneskedve. tájékozást kivan szerezni az iránt, vájjon a szári udvarnál v.an-e hajlainlóság a ti'tlel

kedvez

.-i

Arra, hogy fejedelme és iránt tárgyalást indíts(»n,

meg

v.an

gyzdve

mert a t
ki

trhetetlen

,

míg

Tökidit

:i

de egyszersmind,

létesítése

nem hatalmazza ily

fid

;

de

sziivetségre hajlandó,

követeléseitl szabadulni kivan, és

ármánykodik. hogy

t

;i

iejedelemségt!

akarná semmisíteni.

))orta

miként lörténlied-tt

kért az iránt,

birtok.-iit

mást'ell

Miie azt a választ

a porta í'ngedélyével

pártolja kapt.a.

és

segítségben

hogy a szultán

nieg,

«'lko-

részt^síti

voltiképen

kényszerítv«' volt az engedélyt megadni, és a fejedelemtl

sem tagadhat

tekiii-

tanácsoljn,.

szövetség

k<")zr>tt

megbizó-levele

hogy a fejedelem Tököli

])0zta

császár

iiiintius fitlvilágosítást

.\

az,

;i

;

háború folytatását

a fell, hogy fejedelme

folytoní>san

megfosz'íza, nu'g

békére

kitrülniényekre, a

cs.'i-

semmit

nehogy az engedelmességet fidmondja, a mely

esetben jjéldáját az oláh fejedelem követné, és

k

ketten

a

mold-

vai vajdát is csatlakozásra kényszeríthetnek.

Buonvisi sajnálatát fejezte fí'dhatil mázassal

mindkét

félre

remélli,

hogy

sz.ab.nds'iM-át

ellátv.a,

ki

a

fídött,

és így az egyesség

hogy a követ nincs létrejöttíí,

a nudy

nagy elnyöket nyújtana, haladékot szenved fensége, mihelyt

veszély

nem

meggyzdik

fenvegefi. és

itt

;

de

arról, li(»gy Krdély

esak barát.ságuk.at,

sz«i-

\

i'tségökct koivsik:

Ivet Isten ilól.

ki's/srggfl löl

k.iiului

l'ogj:i

:iz ;ilk;ilni;it.

Inc/édi kijelenté, hogy ezen reménységben ö Minil:izáltal

nuutins

:i

bár

,

tönikök

és h

sziuulékairu

\|MifH

nem

iiuiZí'ist

•szí

merituli

Azt a

bizott egészen.

megindítására

hozott magával, úgy magyarázta, hogy a fejedelem

nyerni, és elhatározását a

függvé.

jöv

hadjárat kimenetelétl

*)

Egyébiránt a

melyet a császári kormány liuzédi

resohitio,

nagymérv

oly

kö-

lolhatjil-

lterjesztésére adott, szintén hatiirozatlanul hangzott: i'ge

;i/,

vonatkozó

helyzetére

szorult

hogy Inczédi a tárgyalások

idt akar

osztozik.

is

megnyugt-itAst

nem

közlésekbl, ezek szinteségében tllméuyt,

mr

Miigyarorszájí rölsztvbadítiisjlrii a török jjinun

nyújt

hadikészületeket

tett,

>(

)

fel-

hogy az európai bé-

keség idején, szövetségesei közremködésével, a török ellen indí-

tandó háborúban biztos sikert Ígérhet magának keresztény vér ont'isának meggátlása végett, •

mindazáltal a

;

töröki)k béki'folté-

.a

a mennyiben azok úgy t, mint szövetségeseit

leit,

kielégítik,

kész meí;hallg.atui.«

TT.

Buonvisi már az év (IGö.j els napjaiban sürgetni kezdette

Kómában újabb mása

volt arról,

segélyösszegek megajánlását.

hogy a

Buda

")

Mivel jiedig tudo-

ostroniánál elkövetett hibák és el-

rendetlenségek a ])ápát nagy mértí-kben lehangolták,

'»rdúlt

••tlenít<*tték.'*)

egyik jelentésében megjegyzé, hogy

igyekeznünk

kell,

hogy a hibákat jóvá tegyék, de nem szabad

a segély megvonása áltil boszút

üiiattok ')

Uuunvisi 1685. ápril

')

Baonviiti 1685. ápril 8-iki jelentéMu.

*)

lluoiivisi lfi85. januiir 7-iki jelent<'!se,

«)

Az

államtitkár

iHU'inak a-l kifej.-/<'it a

1-i

1«K4.

recar ammirazione

j;iiiiiár

hí

7-iki j.-l<;ntKséb4jn

el

fogják tillaiM

meUett,

írja,

kik azzal Ufiut»:'^»ilik nja^rokaf

a jövben

ei-

non

,

Nem

állani. «

h.allgatta

jelenU'se.

lö-iki jej^yzékélKJU

bmlai táborban tapaM/talt

lyuk egyéb következmények •leve

í'lked-

— úgy mond —

t

ís

Iítt«u barátiját

i.t

fiilki-ltik

iironeguxío nelle vittorie.*

botry li'.-.'v

:i

rtMulctl<Mi?<«'i;<'k

n

eir»t4;rJH!«ztéi«t

lett

k;irty!ij:U<''kr«'»|

a

ilmii

Jjápu luijnálölütt, nif-

»unde \um

— A uuntiuü

niini»zt«reknek, %<>!»

luMomáHuk.

114 el

XI.

INCZÉ És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

azon aggodalmát, hogy a segély megtagadása a törökökkel való

békekötést vonhatná

maga

után.

')

Idközben Pio bíbornok-prutector bemutatta a pápának levelét, melyben három kérést intéz hozzá; úgymint:

Leopold

szentsége azon 80,000 tallérnyi össze-

bocsássa rendelkezésére

melyet a szent-Ferencz-rend egy római banknál letéteményezett; térítse meg neki azt a 200.000 tallért, melyet az 1683-iki get,

hadjárat idején a lengyel királynak ellegezett

;

engedje

meg

az

egyházi javak egy harmad részének a hadjárat czéljaira elidegenítését.

A

pápa

mely magán

válasza,

viseli

a kedveztlen hangulat

nyomait, úgy szólott, hogy a szent-Ferencz-rend 80,000 tallérja

magában

foglaltatott azon

múlt évben segélypénzül

250,000 tallérban, mely Leopoldnak a

kifizettetett

az ellegezett összeg meg-

;

az egyházi javak elidegenítése

térítése a lengyel királyt

illeti

ügyének tanulmányozására

és javaslat elterjesztésére bizottságot

küldött

;

ki. 2)

Ugyanekkor a

császári udvar a hadi készületek költségei-

nek részben födözésére alkalmas forrást

vélt találni

az (1685.

január 14-ikén) elhunyt Szdepcsihiyi esztergomi érsek dús hagyatékában. Eltekintve azon közel félmillió forintnyi összegtl, melyet a prímás, Bécs ostroma idején, Leopoldnak kölcsön adott, végrendeletében pedig Esztergom székesegyháza és erdítményei helyreállí-

tására szentelt

;

hagyatékában 80,000

arany- és ezüst készletet, tetemes

frt

készpénzt

s

nagy érték

mennyiség gabonát

mihez általa szerzett több uradalom

járult.

találtak

azt óhajtotta,

a

^)

A

hogy úgy a készpénzt, mint az ingó

és

részben coUégiumok és templomok javára hagyományozta.

kormány

;

Mindezt legnagyo})b,

ingatlan hagyatékból befolyó összegeket hadi czélokra fordíthassa,

azon kötelezettséggel, hogy

intézmények javára

meg

Buonvisi hathatósan ment. »Bevallom

—

maga

idején a végrendeletijén kijelölt

fogja téríteni.

irja

támogatta a kérelmet. egy alkalommal

')

Buonvisi 168y. január 24-iki jelentése.

*)

Az államtitkárnak

•^^

Buonvisi 1BH5. iiiárczius 4-iki jelen1»Jse,

1685. január

;iz

St

toválib

áll;untitkárn;ilc

l.S-iki jefíy/.éke.

-

— 11

i»;8/i.

délsxerni'k tii:Uuúm. hogv ax iwkxoh aUpitvttiivukiiuk

Mert

lokrn fólhaii/.aáliuuk tMiKtMÍt«s«ék meg.

umok ..•.

11.111

kt'k'-t.

>.v.

lf>v'V

Ki HZ

'

'

.

.

tásiít, vi«^

-

a

niiiit

..

.

a

aUi

'

'

„:

..

.

>

•

.1

,.

»t^<«l

m

:iz

i

—

s

az

k már

a

császártól Ilalíy^z:lInü

uirt«»níányokban,

tet kellene,

v»'««íren«U'!'

mérhetí-th-n

is

"

fpapokat

inAgyaríirszági

'•en kincsek«*t; és

idkben ismét

ha az

*t.

inUini,

buzdíL'ini,

'

ál

ik.

a kik

in.

-.1

libán,

pii^inik

t'-M

érték<»k

> Hu-'iiMi

I

I'.-

i

li

i

Majd

•.

;

iiiiíritj.t"

.«|>rii

1

által

-^-^

n -/

i

.

ket

noUin pénzaz

óhaj-

ezentúl inkább .arra élet<»kl»en

iki

nagy részének

ejrenileltt;.

'<

h il"

hagya-

rz arra fogja

tegyenek

" úgy az esztergomi

'

a szerzeU-s rendek

-i.imán szerzett

és

*)

nem

kra forditisát megenge
;

tapasztalni

érsí'k

k<»zi'le
hogy jövetielmeikkel

iiíryan

ells

ra

I{«'«sz-

hogy ne halmozzanak össze

a szerz«"t4*sek

a mennyit lehet «

A pn

iiii

*

•

sz**rint rendelkezzenek vagy<»niikkal

raint a/

ii«'kik

önmagukat i'ls/,fgt'nyit<'lt«''k.

hogy azután a halál

re késztetik,

ket

birto-

u

k.

Magyarországom, és az ausztriai

/.•'•sér«'

ínyi jót,

a mit

/••n*zU'k,

ura
lioiiy

!'

'

.

' '

tehát tanusitanink a jelen szorult helyzetlnMi

'

-'uák

."-rviiutk

nelK*zt4'ln«'Miek. iia atti'il,

«'*rs«'k

lehetnek a fell, hogy jobb

ik

*.rük-t4'«t.

apátság és más jaradahnak birto-

(*szt«Tgomi

'•lói <,Iy

kaptíik

••

*

'

valószinleií

De

ik.

kát

'

'

'

t»'»r<'>k

A jozsuitik

.

;

.

iiu-

alapil>.i

püspöks(>g. káptalan

iniuH

..

k ru t-fftüo-

inkább firmjös volna, mert lehetdvé tenné a liá)N>rnnak

'

j

ajánlott

álUihiiu

rv

I,

•....^. i. .-

.

sziuulóka niegsértetuék, nézetem szerint az (isgzes e^y-

ipiu'ik

t/ra

.it

uiii......

tun^k luibttrút voiiUik nínk. Must luúr Uílih a

:i

mintha az egyh:'u az

voluíi,

'

ezok

ik liaK/.ii/iru

miut u vármei^yo, és több a u6Tt*ud/>k pap.

uni, k;it*»iiH.

.....lUk;

...«

-i.

htuli-

a naf;y~

ukkorii;

•

fi

érsek,

IkuIí czí'-

hogy I^ojMild örökös

az uI<>1hú hatvan e^z-

Icirmad része IxicsátUutsék fordíttiss/'k.

Kzen mü-

j'Kut'M'.

8*

llfi

INCZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZAIÍADÍ'I'ÁSA.

XI.

velet végreliajtására Buonvisi bíbornokot és

pököt pápai biztosokká rendelte.

Egyszersmind

fölszólítás

fejedelmeihez, hogy hadaikat

Az

kezésére.

összes

KoUonich gyri püs-

^)

meut a uémet birodalom egyházi

mielbb bocsássák a

császár rendel-

nuntiusok megbizattak, hogy a fpapokat

segélyösszegek megajánlására és gyjtésére szólítsák

föl.

A

pápa

búcsút engedélyezett mindazoknak, kik a hadjárat sikerének el-

mozdításához adományokkal és imádsággal hozzájárulnak.

Az eredmény nem maradt

Márczius végén az államtit-

el.

kár értesíti Buonvisit, hogy a salzburgi érsek, a würzburgi és

paderborni püsp<")kök hadakat fognak küldeni

a salzburgi érsek

;

75,000 forintot készpénzben és 25,000 forint érték puskaport, a

papságával együtt, 200,000 forintot, a brixeni püs-

trienti püspök,

pök

16,000 forintot ajánlott

föl. 2)

Európa minden részében

a

folytak

gyjtések. Buonvisi

bibornokhoz küldettek a péu/ek, részint hadiczélokra, részint

kórházak föntartására.

De

a pápa a

tius jelentéseibl

m.

^)

maga

hozzájárulását sem tagadta meg,

A nun-

Ijvár visszafoglalásának nagy fontossága fell

értesülvén, e czélra (ápril elején) százezer forintot,

majd néhány

hónappal utóbb, Buonvisi esdekléseit meghallgatva, ismét ötven ezer forintot

;

a horvátországi bánnak, hadai föntartására, tizenöt-

ezer forint fizettetett ki; a kórházak czéljaira pedig tízezer tot és tetemes balzsam-készletét küldött.

A ')

szent-szék, ezen

A

páijai

')

nem

bkezségével annál jelentékenyebb szoleredetileg ''gyík

bizlu.ssji

a bécsi püspök

vnli,

után helyébe a gurki püspök rendeltetett, de ez aggkor.'ira

kijelölve, halála

ntalva,el

hievtiljtjii

foriii

*)

fogadta a megbizást, és akkor azután került Kolloni(;hra

Az államtitkár

;i

sni-.

1685. márczius 24-iki jelentése.

hogy egy luccai contVaternitás 1!>(! fehérnemt ajánlott, elkel IkHgyek gyjtenek. Május 20-ikán jelenti, hogy a monstellai apáttól 40 spanycd dublon, az altaripai apáttól 42 magyar arany, a luzerni kanton papjaitól ^)

Buonvisi 1685. ápril 1-én

forintot küldött

;

467 .scudo érkezett 1-én említi, *)

;

az esztergomi kórház czéljaira

hogy az olmützi püspök 4000

Az államtitkár

20., ji'inins

irja,

a császárné a kórházakra

17., 'J4.

168.5.

és augusztus

ái)ríl .")-iki

7-iki

fogja

fordítani.

Ji'iliiis

forintot küldött. jegyz/'ke.

jidcntV'sei.

IJnonvixi

1

(",8.5.

inájiis

'

'••»k:it

tár

iiHMt

tett,

szomorú

E/en elévUlt

Két

1.

<

A

oj»yik

t\

másik az mlvarnál urjilkodó

.re, :i

kamnni

.-sászári

elnöki

a becsületes és buzgó Abele 1683-ban meghalá-

letek kielégítésére;

sem

Mellette

ezér-biztosa

sikkasztó Ziii/.ni-

:i

;

erélye,

el,

a

ki

hogy a takarékosság elvének érvényt

a legfontosabb állást a esászári

(Commissario Generálé) foglalta

el,

hadsereg

kinek hivatása

a hadsereg szükségleteirl gondoskodni. Ezen

olt

nem

ismét

sem képesség nem szaporodó szükség-

jövetlelmi forrásokat nyitni a folyton

-/erezzen.

hfitlenségo ós

|):uiirlás.

tiszt4''lxMi

nehéz helyzete igényeinek magaslatán ij

tof?líilko/.ik jflrnt^'-

k«'Zolós

gróf Rosenberg Farkas foglalta

•zván, helyét *^

:

1

noliózsó^et tjuuHsztott,

Buouvisi gyakortn

l):ijjjil

forrásra vozfti vissza

lorluak utóilja,

"

líJMlikós/.üU'tok lui'^indiliisáiiül. a CM>/.,u

:(

lu'lyzott» száiutul.iii

gróf

tisztet

lireuner Siegfrieil viselte, ki tehetetlenségét az 1683-iki hadjárat-

ban bebizonyította. Mikor -zóba

jött,

Buouvisi

1684:.

elején az udvarnál elbocsátisa

kapott, hogy eltjivolitjisának eléré-

utíisít;i8t

re mindent mozdítson meg. Azonban ezen .alkalommal .em

Buonvisi több izbeu lépett "i'szleteire

vonatkozólag

kincstiír üres volt,

.

6<*

-i

be,

lol

:i

,

javaslatokkal.

pénzügyi administratió

A kamara-elnök, a mikor

a hiány födözésére csak egy módot ismert fol,

nem

kamatra, a mi azon idben uzsora természetével

ííuonvisi ezen •»tt

is

gazdag furaktól kölcsönöket venni

'aukároktí'd és

kán

czélt

ért.. ')

:

rit-

birt.

bajon segítni óhajtva, a császárnak tervet nyuj-

melyben azt

hogy az Olaszországban üdvösnek

ajánlj.a,

gyakorlatinak bizonyult állami takarékpénztárak (Monti) intéz-

ményét honosítsa

m»'g,

minden

Elzen takarékpénztár.ak

kötvényeket bocsátanak

ország.a és

kisebb összegekrl ki,

kin. -itár .>l(-.ó

')

..nr

helyeznék

kamatra

Buoiivi«i

cl

^^-o^

állam-

azokban a kisebb tökepén-

is

njcgtakarított pénzöket. és az állam-

péiizkí'->zl»'tt«*l

ltí>í4. Illái .í/iuM r.;-iki

remh-lkeznék.

')

chitlririízutt jelunlé-if.

1684. május 27-iki chitfrirozott j^j^yzék"-. »)

>,zóló,

föváros.'tban.

4"

a melyeknek alapját és födözetét az

Ulami jövedelmek képezik, miért icpsek tömr*-_'t'seii

tartománya

Baonvini 1«84. februAr 7-iki jelenté*}.

\/.

.ilLimtit-

:

118

XI.

INCZE ÉS MAfiVAKiinsZAU

Lt'lt'jiiéuyes

szelleme

nem

KÖI.s/. AHA

DJTAS

\.

íujíyutt ki .iküzjövedelnu-k szapo-

rítására czélzó javaslatokból, bár az iutézö körökben viszhangra

uem

Egyik jelentésében

talált.

éles

szavakkal

fejezi ki

panaszát,

mert államkötvények kibocsátására vonatkozó taná(;sát meg nem hallgatták, st »a furak, kik jobbnak látják az uradalmakat zálogba venni, és

százalékos uzsorakamattal kölcsönöket kötni,

liat

kabbalistának nevezték »

el öt.«

—

Emlékeztettem a császárt acra,

igy lolytatja

-

bogy a

háborút lehetetlen folytatni a rendes jövedelmekkel, és rcndkiviUi

egyebek

eszköz<')khöz kell nyúlni;

szeszadó beboz;italát

dohány-

és a

de javaslatomat elvetették.*

egyenes ])arancsára szóltam a takarékosság-

»() szentsége ról,

;

kr»zi>ttajáidottaiii a

melyet a pápa oly nagy sikernd alkalmazott: de mivel az

sokaknak érdekét v

sérti,

nem

liallgattak

Elterjesztéseket tettem, iiogy.a

meg.« kr)zj(>ved(

Inuk fokozására,

csekély költséggel, hajózást rendczzcnt-k be, a mi által a gabonát és bort,

a vasat és rezet értékesíteni és az országot pénzzel

De nem

árasztani lehetne. igényelne, a mire

itt

»Megfoutolva hanyatlik,

id

Tui

karolták

fid,

el-

mert konu)ly. mnidvát

hiányzik a hajhim.« azt,

hogy

a fiddmíívtdésre

Ausztriában is

a marhatenyésztés

káros hatást gyakorol, és riWid

alatt Bécs városának hússal ellátása lehetetlenné

azt tanácsoltam, liogy legalább egy esztendre

fog válni

tiltsák el a bor-

juk vágását, minek az volna következménye, hogy az ország bvel-

kednék ökrökben, és Bécs városa húsban, azon esetre gyarországból

nem

lehetne szállítani.

De

is, ^la

Ma-

kinevettek!*

Végre elmondtam, hogy a római (•ami)agna még inkább néptelen, mint Ausztria, és mindamellett müvelésére elegend »

számban vaunak munkások, kik más vidékekrl jöunek. Ezért azt tanácsoltam, hogy a tidjbi örökíis tartományokból telepítsenek be földmveseket. Azt mondták, hogy az erszakos eljárás volna.

Mire én azt válaszr»ltam, hogy ha a múlt esztendkben a közi

erdítmények

é])ítésére,

minden has/on

kásokat távol vidékekrl hozni oly czélból

;

uélkül, tudtak

még inkább meg

csalló-

mun-

lehet ezt teuui,

hogy az országot termékenynyé tegyék.

De meg nem

Ml'gíiyü/rMlttMIl

IlllllíütlJlk.

t*'||.lt

:nrúl.

liuL'A

>:lk

>r.'it-

t^'kinU'U'lK'ii

mr-j^is

t..|llllk

I

árnak. iumu tanácsot.c M Min«l:izáltal

\u'\\z\\^\\

:\

t.'.kony oiv
tudott fídinutatni.

A

IüuUo-

rsász.'iri

iniutAn.'U ir)S4-ik évi hadjárat alkalmával tcln--

:-bizt«»s:».

.

julminintmtiú

'tlensófíét bebizonyitotta, fídmentetett hivatalától.

Ks

Ixoftatttt tá-

Hirnokhan olyan ut
irt'áit^il

ki.

it'ltt*

ást,

a nuntius,

bizalmát ^8 folytonos na.

háröhMnm«'l lojíadUieválto-

abban a visszaélések megszünt«'tésének és a bajok orvoslásának -itékát

nem

iK-.'-gesnek

«,

Biioiivisi tt'ljos

De

láthatta; ezen ezél elérése érdekélxMi

tartotta a hadi tanács és a császári

Hermann

k'iiit'k:

siirfí«*t^en

kamara dnü-

bádeni Ariírótnak és Kosenberg ^'rófnak A\h*-

<átását.

már

Buonvisi

az által, hogy Hreuner elbocsátását

tk barátait ellenségeivé tette.^)

mikor az

ra,

'•nyekkel

vezér-bizt
új

tanúsította,

Mirvor

bizalmát olyan

tiintet<">

kamara-elníik joggal

a

lát-

sért bizalmatlanság nyilatkozatát.

ugyanis ápril kit/epe táján a pápa által küldött százezer

•rintot

kézhez vette, ezen

loöknek szolgáltatná t,

iránt

melyekben

iránt a

saját személy*'

sürgette,

Ezeknok számát még szapo-

át,

ii.sszeget

a helyett, hogy a kamara-

egyenesen lííibatta tábornoknak engedt**

azon utasítással, hogy az T^jvárt körülzáró, nagy szükséget

v.envedö hadtest élelmezésére fordítsa.

Rosenberg gróf ezért heves szemrehányá.sokat iusuak. 1

>Vajjon

nem akarja úgy mond -

pénzt

—

-

inbernek tartja

;

tett

a nun-

kérdé U'de -

sikkasztónak tartja-e t, hogy

A

bíboniok higgadtan válaszolt.

rábízni ?<

teljesen megbízik benne, és lovagias

jellem

de mivel az ó kezei között lev pénzekre sok

•ll igényeket támasztanak. j()}»)»nak látta a pájjai segélyt egyeI

annak

Késbb

.adni

át.

a

ki

azt rendel t
van hí-

matra a cászár fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy

; Bw'nviHi

lh».j. ajirii

'•-iki

y\*;w

•

*)

Buonvisi

idéz»?tt ápril S-iki jelt-nt-

»)

Baonvin

ápril 22. és 29-iki jdenUü*-.

120

INCZE És MAGYAROKSZÁO FOLSZ AÜADÍ lÁSA.

XI.

50,000 loriutot udjou,. és pedig »a kamara-elnök moíívigasztíilása nuntins késznek nyilatkozott, de csak neki.

A

végett* egyenesen

azon

ha a kamara-elnök megígéri, hogy a pénzt azon-

föltétel alatt,

nal átszolgáltatja Rabattának.

Es úgy

történt.

*)

Egyébiránt véleménye Rosenberg gróf személyérl és administratiójáról

törekvéseivel

nem változott meg, a nem hagyott föl. *)

miért

is

megbuktatására czélzó

Gróf Erdödy Miklós horvátországi bán kezeihez nem habopápa

zott a

a horvát liadak fizetésérc kiddött tizenötezer

által

Azonban a nyár folyamán

forintot kifizetni.

nem akarnak

vátok

ezer lovast

sem

E

ki.

miatt éles hangon

irt levelet inté-

— úgymond — kénytelen

hogy a segélypénzt magán ;

hogy a hor-

eleget tenni kötelezettségeiknek, és összesen

állítottak

zett a bánhoz. >() szentsége

küldeni

értesidt,

lesz azt liinni,

nem

czéljaikr.a fordítják, és többet

h)g

mert utalhatnak ugyan a nagy csaj)ásokra, melyek Hor-

vátországot érték

de

;

;izokt<')l

más országok sem

voltak megkí-

mélve; és a horvátoknak hálát kell adniok Istennek, hogy két-három

esztend áldozatai árán, az állandó békeség áldásait ják niagítknak.

az udvar pazarlásainak megszüntetésére

líiiiinvisi

-in

J

.

lrt8.'>.

»Sn|)ra I'nngrnAtiro del horiiiai

júliu*

1.

situgliatu
Padrone

tutto

il

laniio

il

•>zen HÚlyoM

luro trat'Hco

sében

A

hollandi köztjirsasAp hérsi Qjfynnkéiiek

'auk

bpí einer Zeit

laiieni fíCMapt

:

i

suo {Kttrinionio cun loro

Knleke«, hogy Bitonviai aotiói felöl o tekintetben loiiiba.

>Dei- Canlinal hat

szuviik olvHxhatók Mini^ttri,

wenn

er

vanta}r}^ii> pr()|n'ii).<

löx.'i. jrilius '.;2-iki

von dom Kaisor Rcc-hiinnt;

wegen

í.\

Ibr^ra-

.jelenté-

iM'j^ohrt

derm

8olIt<' iliimi in

Hoinor MiniMtreM nicht bessfi* wiirdo

zuschauen, so würde er heaer vor den Türkén mehrers lautbjn vor zwei Jahren geschehen."

:

havciulolo

mily lárek jöttek

hero ans Italien ihm«* itbennarht'-n OeMer, und habén,

is töbl)-

és 2J-iki jelfiitvse.

Buonvisi jfinius 3-tki jelontti.téhen

*)

biztosíthat-

'')

inÜH»i;n, als

haágai állami hfvólU'irban.)

—

') Bnonvisint-k 168.5. júlinM 27-én a horvát bánhoz irt levelében. A bán igazoló iratot küldött Bnonvininek, és a Dráva melb'tt j»aranrHnoki)l<'> Leslie tábornok által ia állíttatott ki bizonyítványt arról, hogy a horvátok

kötelességeiket hiven

toljeai tették, érdemeseknek bizonyultak a pájMi támominthogy csakngyan nagy részök volt a Dráva mellett kivívott gyzelemben és Eszék vlxszatoglalásában. A nuntins sietett errl job-ntést tenni Rómába, megjegyezvén, hogy a vádak azoktól származnak, a kik

gatására.

il

i(/\

A

k<(li\fk

a pápa ke/yeire és segélyére, melyben a horvátok

részc.Hiilnrrk.

n".sr».

2Ör tott K'|K'sokt't. •

vHMul

i»sztfll

.irtA»tták

t

Már

H Kóinál»ól vett

-kóréhe/.

De

Most

—

írja az államtitkár az lOH-i-iki

küszöbén

A jelen

ih>

vísn/u-

A

ki az utolsó iiadjá-

nuntius tehát úgy a császárnak, mint a miniszterek-

tegyen megfelel elterjesztéseket.

')

Buonvisi sietett megfelelni a pápai ;lk.'ilmat iolluisznált arra.

lajlott is

els napján

van az ndv.art bikarékosságra

idején

állva,

6v

nagy áldozatokat hozott, és képtelen ilyeneket hozni a

-ithan oly

>>vöben.

ciiria állás-

szükség közepett, nagy

joga van en*o különítsen a pápának, a

iiteni;

iek.

;

haii^sulyn/ták.

.

kiiriilmények forognak tonn. ;ii

;

iitasit/isok, iiu'lyok a/.t

az 16S3-iki hadjárat után a római

"outja megváltozott.

<

s/átidrko/ntt a/ udvnniál kr-

rofonii iránt JHVJvsljitokat i'lótcries/U'ui

:u uilvar belügyoihc avatkozni nrin tarto/.ik a tliplomatia

"'V

•

hiS.t-liHii

iL>i

rendeletnek.

Leopcdd készséggel

Mindtii

igért mindent, és

egyes esetekben a nuntius szavár;i, melyet a gyóntató

imogatott. így például tavasz nyiltával egy vadászati kiránduisról. melyre az elkészületek meg voltak téve, lemondott, uiikor l'iuonvisi

figyelmeztette,

a költséget.

litani

Azonban a

hogy jobb volna a hadikészületekre

császár, valamint politikai

képes minisztereinek befolyása alól egészen nejének és

••:'iban

for-

^)

ügyekben nem

emancipálni magát: úgy

v
udv.a-

még inkább anyjának szava volt irányadó.

Eleonóra özvegy császárné, Károly ncvcrsi lierczegés m.antuai :ejedelem leánya, a franczia és olasz udvarok frivolitását és lénylizését -/.ári

honosította meg, mely a szigorú és viszonylag egyszer csá-

udvarnál kétszeresen kirívó vala. Népes és fényes udvart

oiiajtván fcirtaui. ifjú udvarhölgyeinek

nagy szabadságot engedett.

hogy a frangú íiatalságra víjnzert gyakoroljan.ak.

De míg ezen a

^)

szigorú erkölcs nuntius nagy mértékben megbotránkozott, - zene-

kedvel lévén ö maga •)

Az

»)

Bnonvisi

is,

szívesen kereste föl az özvegy császárné

államtitkár lti84. január 1*'.H4.

ápril

l-<''ii

irt

chitlVirozutt

k;ir iiiájoü 13-iki chitfrirozott jei^yzékélK-u elisim-r'*)

JLMitéHt*.

Az

25-iki cliillViro/oti

BuonvlHÍ 1684. május »-iki chirtrirozott

.,

j«!l»ínté«o.

•

ki

álliimtit-

a tWlött.

122

XI. iN(

ZE ÉS magyakukszm; fölszabadítása.

udviirút,

melyuek zenekara a legjobb zeuével gyönyöi-ködtettc a

frangú

köröket.

*)

ismételve fölbivatott, hasson oda, hogy a

Rómából Buonvisi

császár az udvar és a nemesség erkölcseinek javítására erélyes esz-

közöket alkalmazzon

;

példa-adás végett környezetébl eltávolítva,

hivatalaiktól megfosztva és

számzve néhányat azok

erkölcsi tekintetben leginkább kifogás alá esnek.

És habár Buonvisi

közöl, kik

2)

azt válaszolta, hogy Leopoldot erélyes

intézkedések foganatosítására, súlyosabb büntetések alkalmazására lehetetlen,

l)iiiii

pápa

mert természetét nem változtathatja meg

(xla utasította,

;**)

a

hogy a botrányok megszüntetése végett sem-

miféle eszközt se hagyjon fölhasználatlanúl, és a pápa nevében a

császárné gyóntatójával szóljon.

Mire a nuntius tatlan

tapintatlan

és

igénybe

*)

azt válaszolta,

ember

lévén,

hogy a gyóntató, megbízhaközbenjárását

nem

veheti

de ajánlotta, hogy a pápa beszéljen a Jézus-társaság

;

generálisával, és általa hasson a gyóntatóra.

^)

Buonvisi folytonosan kapott Romából utasításokat, hogy az

udvarnál a takarékosságot hirdesse. Erre a pénzügyi helyzet közvetlen szemlélete

is

késztette

t

;

tanúja volt

nem

nagy bajjal összegyjtött csapatokat fegyverrel

nem

ellátni

egyszer,

voltak képesek. Ezért, például, elterjesztést tett a

tábornokok számának túlságos szaporítása ellen

;

ílrra utalt,

helyesebb volna a katonák fizetésére fordítani a pénzt.

De vették,

hogy a

és élelmiszerekké)

figyelmeztetéseit a miniszterek

hanem

nem

hogy

*)

csak rossz néven

oly megjegyzésekkel utasították vissza, a

melyek

t

méltán fölháboríthatták volna. így egyszer, május hó folyamán, a császár által rendezett költséges mulatságok ellen fölszólalva, azt

megdöbbent szót vetették meg az ilyen tanácsokkal. De a

oda.

hogy a császár

életét rövidíti

a nuntius mindenkiben jóhiszem-

')

Baoiivisi 1684. márczius 14-iki jelentése.

=)

Az

^)

Buonvisi márczius 28-iki chiffrirozott jelentése.

*)

Az

•"•)

Buonvisi május 9-iki chiffrirozott jelentése.

•"')

Buonvisi 1685. márczius

államtitkár 1684. márczius 4-iki chiffrirozott jegyzéke.

államtitkár ápril

1.5-iki chiífrirozott

jegyzéke.

2.S-)ki jelentése.

tót»'l«v\r

.•«'i

|V»1.

i>lisiiifrt«>,

liujiv

:i

cwihjuirl a sok

kiinoriU»tto, iuiiit>lfo<^v:i fltoni k'liot élot^U

I

Mijul:i/;iltnl július i'U'jóti

'lliintllkúr

Ks

:n. ita

:i

uj.iMt iu;ii;;i

im«ly

i«'i;y/..'«krt.

f«»lii|vjii*Ui

li

tnknrrk«>sH:'ijí

:i

n's/. ról is k«''rU', liu}{y

ii li.

l<>i,'y»Mi

lulior-

k«'TilH<'«t

t<'kintrtt«'I

:i

atyai intelinóro és a saját válsil^os holyzi'UTe. •) T'

iil
í'ppt'ii

l'Mii

-uictvk a lovajíias leAnya.

1

I

tvHÚs/.úr rlAtt

:i

luimki

•)

ifjú

;

válas/t4'»

Mária-Anna tíShorczogn

Hzt óhajtotta.

Iioiíy

a

ho^y a vletíény

nirlviH'k

tt'I.

a rs

liiioii-

után

h«>fojozí'sr

(úls;'ii;osan

n<* joijiiii

kinc^lárl

a rsás/.'iri

is

»'ll.'it,'is.i

t
fVii'di'K-iii

p^ívbekolrsrif.

nieiiyegít a hadjárat

'»h a/t.

'

ekkor

iiii-rt

hnjor

helte volna. ')

Valahányszor Uahatta tábornok, •'••'irat

azt a választ kajíta. ikségeirol.

a hogy

\io
valóság volt

•

i/.

;

vezrr-hi/.tos

liatii

pónzt kórt.

ntindmki

rtt*"*!

gondosk
:i

rondniajía

tud: egy forintot sem adh.at, nirrt a nu:*)

Ks ezszó-

mert mikor a paderhorni püspök

által kül-

ünnejM'lyek a kincstárt teljesen kinierití'tték,

'

'•tl

mint

szíiksr-íoirf a kainar;i-i'lnt»ktl

g>alogos Bócsbe érkezett, a püspök által Pozsonyig

iiajókon. azt

;i

csekély <»sszeget, mit

INztergomig szállítsák a 'ti-

iih'lT

Az

:

i's

:i

mint iii^n.ilc

csíipatot. Killi-ft

.a

hajósok kivántak,

kaniara-elnok

a

kili-

K is/Ml'':'ilt:if ni.

nem

'"l

lH84-ik évi hadjár.it szégyenteljes kimenetele mélyen

niegrendítettí'

Bnonvisi

bibornok

lelkét.

.Majd azon tapaszUilái^.

a szent-szék nemes szándékai-

hogy a tehetetlenség és önzés

ált.al

nak valósítása elé

akadályok elhárításán sikertelenül

f/iradozik leg

;

gíirditett

hogy a császár

érdekldés

által

és az ö országainak java iránt

sugallt erfeszítései,

A

márcziaa

')

A

jliaa

')

loiént idézett jelent^»él>eii.

'i

Uuunviai jáliiu 22., 29. é» auffUüXtuii 12-iki

)

)

A jliuH

hál.a

és elismerés

'iO-iki jdeiité:'.

H-iki jelentés.

U9-iki jel«nté«.

érzett

joiwiilései.

124

TXCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

XI.

helyett, elleuséges indulatot

támasztanak elleae

;

:i

csüggedés gon-

dolatát ébresztették föl benne.

Ebhez egyéb nehézségek gaság miatt, jövedelmei illn ellássa házát

;

nem

járultak.

A

Bécsben uralkodó drá-

voltak elegendk, hogy rangjához

adósságokba kellett bonyolódnia.

És a

^)

bíbornoki méltóság, a nélkül, hogy tekintélyének súlyát növelné, állását

még még inkább nehézzé

Ugyanis a pápai udvar

tette.

fölfogása szerint a bíbornokok, mint a római egyház választó-feje-

delmei, rangban a koronás uralkodók és családjok tagjai után

következtek.

A

császári udvarnál ezt el

gyakorlat uralkodott. delem, és

még Károly

nem

Azt kivánták, hogy a bajor

bíbornok eltt foglaljon helyet.

St

—

választó-feje-

idközben a Buona császárné megtagadta

lotharingiai berezeg

császár leányát, az özvegy lengyel királynét visi

ismerték. Ott eltér

is

nül

ki

vette,

—

tle azon kitüntetéseket, melyek a fejedelmi családok

sarjait

megillették.

Az

etiquette,

fleg az úgynevezett praccedentia kérdései, a

korábbi századok udvari és állami életében nagy fontossággal bírtak, s

gyakran komoly bonyodalmaknak, nem egyszer végzetes súr-

lódásoknak forrásaivá

Ezen esetben

is,

lettek.

az 1684-ik év folyamán, hosszas tanácsko-

zás és jegyzék-váltás tárgyát képezte Buouvisi bíbornok fogadt:i-

tásának kérdése. Es miután azt kielégít sikerült,

ell

módon megoldani nem

a rangját illet jogokat azzal óvta meg, hogy a sérelmek

kitért, az

udvari ünnepélyektl távol tartotta magát.

Buouvisi elkeseredése tetpontját érte

el,

mikor arról gy-

zdött meg, hogy az egyházi rend körében is vannak Különösen a hatalmas Jézus-társaság töl)b tagjával szonyba jutott. Es most attól

félt,

^)

ellenségei. feszült vi-

hogy a szerzetes-rendekre

rótfe

súlyos terhek miatt rá fog zúdulni a neheztelés.

Impressionábilis, érzékeny szervezeténél fogva, képzelete a

')

Az

1685.

május 20-iki jelentésben

tüzeteí?en

elterjeszti

zilált

pénzügyi viszonyait az államtitkárnak. -)

Egyébkint, például, a bajor

válaHzt<'j

-

fejedelemnek

menyegzje

alkalmával tartott udvari ünnepélyén a trónörökös sem jelent meg, mivel

nvére, mint a választó-fejedelem neje, javára a praecedentiát állapították meg. Buonvisi 168.'). július 20-iki jelentése.

;

a

t neliózM'u'ril

tiintrito

insik

jKHiiaszokk.'il

•vilit

>0

- Jgy

szentsébe

követeli.

.'•

sitlyiis;il))i:iknHk, álliiHát

is

pápni álljiiiitilkárho/

vaiinnk

hopy raükiHlóse

'.

'

A

rs h»H4.

t«'lv»',

Iev»'l»i

iiit«''/.i'tt

l'dtíva

t<''íí(''t<'^l

t»rt-

niojí-

visszahivHtását sitrgetA kérelmei.

jiiltiak

*

Y:ilós;ii;iu'tl

fol.

:í

ir

egyik jelen UVsélieu

kozüj^yr.

ho
>

'

—

l««het.

kr|tvisí'lie

.

no

A

rem»''lje

szeiit-szék .'i

csás/ári

..lvaniál.<

>H:i 6 szentsége jó véleméiiyuyel vau

"

arr«M.

hoiiy

Ijes ek'd.-lfkkfl

t

.

.

!ii.<

Egy más alkalomm.il pedig megjegyzi

— hogy

louil

„,

-.-.y.

:-

-.

tem

buzgalmam

iránti

/.jó

.íhiuítm .lívmail,

lnii.'\

t<'iini

niin.l.n

Rómában nyuga-

Iták; megvolt'ik arról nyózódve, bogy éppen a kiizjó

*

ma 1

ú^'y

')

Panaszait, elkeseredésének nyilatkozatJiit '

>L/itt:iui

iniiub'iikinek kedví'skedni és jót

szerint

tekintetrl megfeledkezem.*

lás

:

>)

inkábl) félelmet, mint szeretetet sugaliiia/ok

itt •

nem

az ö orélyéröl,

vomornak hasznuHabl)

l

:i

is

személyes érzeteinek és érdekeinek kóvetelésrit

fogja némíbmi. Egyszersmind a kitüntet elismerés nyilatkomellett, közölték vek',

itíi

bogy kivánatának a szent-szék nem

bet eleget

»0 •

m _

.

irja

az államtitkár egyik jegyzékében

bogy Eminentiádat továbbra

arról,

le

meg lévén arról gyzdve, bogy meg nem szön buzgalommal és eredményuyel fog

<^ztébcn eljárni, a nélkül,

bogy ezzel magára kellene vonnia mások

' '

l'

iiriu

iiek.

-1

egyébiránt

:iit

1

cijiok

luf^ínit-nti

tigyelmcztesse

ket

az a tény, bogy <'sak

bájtja vé^ri'. H;i a jrzsuita .atyák, v.agy

följogosítva hiszik magokat, bogy

Eminentiádra nebezUd-

arra, iiogy ö szentségéhez

l>ana.HzaikkaI.< *)

') Ax M Az •)

Az

mint

közlésén- alkalmazza;

minentiád

r'->-/

is,

és képviseljét, atyai tanácsainak és érzeInM'inck ö

't

i;i

i'

—

szentsége

mondhat

168.%. tnárcziu li!«r>.

m

i-

«ll.ni.ii'.

:-Jki JHny/Z-ki-.

t<»rdljan:ik

126

XI.

INCZE És MAGYARORSZÁG FíÍLSZABADÍTÁSA.

Egy másik jegyzékben pedig

olvassuk

»A

:

keresztéuysi

felsége mostani válságos helyzetében ö szentsége

és

meg ö

hatja

nem

j^

íbs/t-

felségét egy oly miniszter támaszától, kinek évek hos^/.n

során át szerzett tapasztalása, erélylyel és bülcseséggel egyesit^ a

közügy

nyúlt.<

st

hasznosnak,

szolL'álatában

sziikséiíésnok

.

bi/.n-

^)

Buonvisi erre kijelenté, hogy a pápa akarata eltt meghajol,

nem

nem gondol személyével;

szól többé visszahivatásáról,

csak az az egy óhajtása van, bár lenne annyi tehetsége és szerencséje,

hogy a várakozásnak megfelelni képes legyen.

radt tehát tovább

—

is

ezentúl

még négy

esztendeig

^)

Megma-

— állomá-

melyen folytonos.au alkalmat nyújtott annak V)ebizonyítására,

sán,

hogy szolgálatai valóban

»

nyesebb ügyek elintézésében

Az abnormis gon

t»

hasznosak és szükségesek.* t^ipiutattiil és

helyzet, melyet

A

legké-

szerencsével járt

el.

a török hódítás Magyarorszá-

lemtett. egyebek között azt a kivételt

is

vonta niaga

ulíiu,

hogy az érsekségek és püspökségek egy része javatlalmat és táskört nélkülöz

kezménye

czimmé

minek szintén

változott; a

;iz

lia-

a követ-

hogy a fpapok, a mint egyszer els kiueveztetésök

lett,

alkalmával a pápai megersítést kieszközölték. átliMlyezésíik esetén

nem

fordultak többé itómába.

A

pápák

és nuutiusok rendszerint

gyakorlatot.

elltMies

járt azon volt, köt, a ki

De

ezt a cánon-

elnézt
Buonvisi, a mint állását elfoglalta, mind-

hogy megszüuttisse. 8zé»lienyi (jyörgy gyri

a kalocsai érsekség czimét

l(j6H.

piispij-

óta viselvén, erre a

uem eszközölte, fölszólítá, hogy azért li;ilafolyamodjék; amit az meg is tett. A mikor Széche-

pápai megersítést ki

dék nélkül nyi

most az eszt^-rgomi érsekségre helyeztetett

a pápai bullákért lépéseket tenni. teni,

hogy nem fogja

türui,

De

Buonvisi

át,

ismét késett

sietett

kijelen-

hogy az érsekséget a szent-szék

im-,'-

ersítése nélkül kormányozza,

KoUonich püspök bizalmasan közié a biboniokkal, nehézséget a dijak fizetésének érsek

ugyanis

nem

kérdése

képes a régi

okozza;

idkben

')

Az

Uiiuiivixi jCilJus 2y. K9 augnsKtaii 5-iki jflnnt^íse.

jí'iliii.s

7-iki jegy/trk*',

•'<

az tísztergomi

megállapított

)

:illfimtit,kár

\u*'A}

n:i

v

-okft

-

Irli/.ftlil,

Kuljo tizetett

•

A

lie

a mikor

H;i tehát

"Ini fogja

;iz

aliipos

hogy az érsek

'"nsíteséif

'í

leszj'il-

nem folyamodik, j.ivahatáridt tzzön ki, és a mcnyletelte

után a királyt

Egyébiránt nehogy úgy tnjék vagy a pápai kincstár érdekében sürgetné a föl.

Rómába

'tuonok szigorú megt;irtását, '•'udité,

liirny

curiáiiál h dijakut n«'in

maradna, .annak

topap kinevezésére szólítsa saját,

r.Mu.ii

ok forog tonn, kegyelembl

a pápának, hogy záros

mintha a

.1,

.a

érsek a megersítésért

ívibeu az eredménytelen iKis

ll/i'tui,

ezer forintot.

hibornok válaszolú, hogy u

.tAtjúk, ijiK.

:

rs os;ik aiilivil \m1u;i h;ijl:iiulu

kühlött jelentésében meg-

fizetend dijat az esztergomi vár

által

kellene fölajánlani.

meif-

')

Néhány nappal utóbb fölkereste t az esztergomi érsek, a Ez maga hozta szóba a pápai meg«'r-

éves Széchenyi György.

ités

ügyét; panaszkodott a dijak nagysága miatt; említette, hog\

ldje >jobb idkben* 500 scudót nehogy utódjaira nézve

is

fizetett,

többet

sem

fizethet,

sérelmes engedményt tegyen.*

Ezeu argumentatio ellen Buonvisi élesen kikelt. Ha úgy loüd jogot követel magának az eldje részére tett engedmény

—

1

lapján, ez a legbiztosabb

mód

arra,

hogy a díjak leszállításának

iiegt^igadására kényszerítse a pápát; 1

mert ez sem áld«tzhatja

jövend idkre; az érsekség ugyanis most

szent-szék jogait a

de Újvár visszavétele után gazdag

/.egény,

fid

lesz.

Fölszól ítotti.

logy ne késsék a megersítést kérni, és ne kényszerítse

szcnt-

.a

/.éket erélyes föllépésre.

Erre Széchenyi '

-.

.:

kijelenté,

hogy folyamodni fog a megcrsí-

és a díjak leszállításáért, kijelentvén,

hogy végrendelrtéJMMi

vagyonát a magyarországi várak meg«'rsítésér<' fogja

li.-i-

vományozni.

Erre azután Buonvisi ULobát. *) ')

király

ihb 111)11

A

mit

Buonvisi

taUn

annak

Rómában

16í(.'j.

hatható.san ajáulá a díjak leszál-

auiriisztus 12-iki jelentés.-,

'^)

ni<*lylx'h

.'Uiliii,

li..:.'\

;i

szívesen adoniiinyozná az ér.sí-kséget KoU»)nichnak,:i ki alkalni:4l)etölté«ére.

h di gran

Az érseknek na«y a

b«íf«»Iyi'uia,

fölc'K

mikor a

n:'«
te.sta.<

*)

Diionvisi ant^iiHZtus

»)

Bnonvi.NÍ októlwjr

udóüitá.it.

is

készséggel megtettek.

lí»-iki j«'l«Mit«''Híí. 7-»'mi

már

.H«*iiii,

li<>yy

m«'t'K:ii.i;i

UomtiH.i

;t

l28

INCZE És MAGYAROUSZÁO KÖLSZABAniTÁSA.

XI.

És Ugyanakkor, egy még nehezebb ügyben

is

kitnt, Logy

Buonvisi bíbornok az erély és határozottság tuhíjdonaival a bölcs mérsékletet kiváló mértékben egyesíti, mi által képessé vált arra,

hogy a szent-szék és a császári udvar között elhárítsa az összeütközés veszélyét, éppen akkor, mikor a két hatalom szoros összetartása, a kereszténység és

kiil(">n(>spii

linzáuk érdckélM-ii. legszük-

ségesebb vala.

A

mint a

mely a szerzetes-rendek hatvau év

páj)ai bréve,

óta szerzett ingatlan birtokainak harmadrészét a háború czéljaira fordíttatni rendelé, Bécsbi' megérkezett, a császári udvari cancel-

lária utasítása következtében, az alsó-ausztriai

kormányzóság (má-

jus második leiében) fölhívta a területén létez kolostorokat, hogy

az utolsó hatvan év alatt szerzett birtokaikról nyolcz nap alatt jelentést küldjenek a

kormányzósághoz, megjegyezve, hogy a

rossz-

hiszemüleg elhallgatott szerzemények teljem coníiscátiója fog bekíivetkezni. ^)

Ezen rendeletben a pápai nuntius az egyházi kiváltságok ellen intézett sérelmet látott

;

és azonnal rendeletet bocsátott az

melyeknek meghagyta,

alsó-ausztriai kolostorokhoz,

mányzóság parancsát ignorálják

és

a

liogy a kor-

i)ápai biztosok intézkedéseit

várják be.

Ugyanakkor megjelent mind

mind az udvari

császárnál,

.a

cauczelláruál, elö.adta panaszát és elégtétel gy.anánt a

zóság két tanácsosának tását követelte.

A

i)áj»a

densnek.

Az

—

.a

kik a lendeletet aláirtak

még nagyobb

fontosságot tul.ajdonított

inci-

:i/.

egyház joghatósága ellen intézett i-merényh-tiiek*;

elégtételt.

Ezért

ausztriai helytartó, a

utasított.a

kormányzóság

tagjai és

nem

hogy az

l>uonvisit,

kiknek a rendelet kibocsátásában részök sítést,

elbocsá-

^)

nevezte, a melyért eg}-két tanácsos elbocsátásáb.'in

megfelel

kormány-

^

láttitt

alsó-

mindazok eWvu, a

volt, az

egyházi kiközö-

a szokásos formaságok megtartásával, hirdesse ki.")

Azonban u nuntius ezen végs eszköz alkalmazását nem ')

Ezen 1685. máju.s

19-iJii rendi'l.l

iiiá><.I:it;il.

I?

i\i-
U'imIk r 9-ik»'n) inef^küUlötte Róiiiába. -) '•')

Üiioiivisi kíh:.. DiHJns 27. is jiiniiis .,-iki |.i.míi

Az

állami itkár június

9.

rn l«-iki

jtí>fy/.t-iit_'i.

i.

t.ar-

nii'ilih ís/<'|.-

Irt 8*..

..»iUi

helyesnek; attól

lélts

liofíy

12í»

;u

•SHSzAr sajnálatát fejezte let tolött.

jogait

ki

és késznek

eltte a

ro-

mint tehát

nélkül kihocsátott

tuiita

hogy azt visszavonva, az

nyilatkozott,

nyilatkozatot tesz közzé:

hiztt^)sitó

A

a

és

lulvar

esjiszjiri

:í

mai curia között veszélyes súrlódást támaszthatna.

ezzel szivesen

megelégedett volna, és hathatósan ajánlotta a pápának, hogy sziu-

meg, tekintetbe véve úgy a közérdeket, mint a csákit miniszterei akadályoznak nie^ ahhan.

a elégedjék

nyugalmát, a

szár lelki

hog)' >jó szándékait* valósítsa.

Mindazáltal míg egyfell, a pápa újabb rendeletét bevárandó, az exconmiunicatio kihirdetését elhalasztotta; "1

nem mulaszti

a császár eltt fölolvasni az utasítást, melyet e tekintetben az

t, mily helytelenül

l.imtitkártól kapott volt, figyelmeztetve

miniszterei, kik az

k el

t

jár-

áldozatkészséggel támogató szent

atya indignátióját vonták rá és azon veszélynek tették

hogy

ki,

a pápa mindazon kedvezményeket, melyekben részesíté. és a me-

nem

lyek nélkül a tr>rök ellen háborút viselni képes

lehet, vissza-

nja. V)

A

lemondott az egy-

a uunlius tanácsára,

li.-ijiott

i)ápa

fenyíték alkalmazásáról; és csak a tíuonvisi által kezd»'tben

liázi

.'lülott

elégtételt,

;i

mozdítását, követelte.

De

volt arról,

iártak

el,

Egyébiránt

is,

Rómába

nagyobb súlyt helyez az

tairtják öt,

Kómában

véletlen

küldött jelentésében kiemeli, hogy

elv megment<''sér»'. mint aszeniélyek

bár attól

bfintetésére;

A

a nuntius, miután idökíizben meggyö-

hogy a tanácsosok felsbb parancs értelmében nem taitott;i méltányosnak, hogy ket azért büntetés

/.uílött

je.

kibocsátásában részes tanácsosok

rendelet

tart,

meg-

hogy míg Bécsben túlszigorúnak

erélytelenségrl fogják vádolni.

*)

úgy hozta magával, hogy Koch, az udvari canmeg-

czellária államtitkáni, augusztus iJ-ikán rövid betegség után )'!tlt.

•

mini>zt<*rek

most

t

állították

oda

bnbak

a ciinczellári rendelet kibocsátásának okozója

ki

/t

A

hirdették,

kérte a

volna

hogy a reá várakozó büntetéstl való rettegés

halálát. Buonvisi készséggel

iia

gyanánt, mint lett

pápát hogy

')

Baunvini július

')

Az

IXiZK

fbüuös

t-s

'.'»-iki

jeli-m.

MAOVAMoK.SZiii

idézte

halála után. ne kivánja lobbé

H. én l.')-iki jelent4?!<>'i.

1685. augii.ty.tus

»KAk>ki>l V.: XI.

a

st

ezen állításnak, és

adí»tt

hitelt

;

t

i

-

.

\

i:

\ nt

t

*

\

'J

:

130

MAOY ARORSZÁG

TXrZK És

XI.

mások megbüntetését, élesedjék nyilatkozattal.

A

lueíz

Fftl-SZABADÍTÁSA

.i

császár által

kiállítandó

')

pápa erre az engedékeuység pályáján egy lépéssel tovább

Lemondott a büntetés követelésérl is. De a nyilatkozat még sem elégedett meg. Azt kívánta, hogy a császár

ment.

kiállításával

a kiközösítés büntetésétl, melyet miniszterei az egyházra sérel-

mes rendelet volt,

magokra vontak

kib«»csátásával tényleg (i])so t'acto)

kérjen fölmentést. Ezt Biionvisi közölte a császárral

azonban

kijelentette,

;

a

ki

hogy ha az excommnnicatiót valaki csak-

ngyan magára vonta, úgy az nem lehet más. mint az elhalt állam-

fr»l

mentést részökre

nem

nem

a felelsség

titkár, a többi minisztereket

t<'rheli,

így

hogy a pápa fogadja

l^uonvisi újólag ajánlotta,

el

mentséget; annál inkább, mert a miniszten*knek nyilvános dozása a kiközösítéstl

tehát

kérhet.

t;iláu kivih«*t«'tlt'n.

szony föntartását veszélytv.t«'tné.

vagy legalább

ezt

a

folol-

a jó vi-

*)

Idközben Strattmann gróf udvari canczellár kiállította a nyilatkozatot, a melybrn elmondja, hogy az aiisztriai kormányzósághoz intézett rendelet tatott ki

felsége távtdlt'tébeu, tévedésbl bocsát-

és azt ö felsége, mivel a nuntius elterjesztésébl mi-g-

;

gyözödött, hogy ö szentsége akaratával ellenkezik, visszavonja, a

hatóságokat oda utasítván,

ban az

szeiitst'-L'"-

gassák.

hogy a

kir.iidflf

.'Éltal

pá]»ai

A

pápa

ezzel

meg

volt elégedve, és az

Ellenkezleg a miniszterek

redve jegyzi

mm

f.'iiuo-

ügy el volt int<'zve. tudták méltányolni.

elhitt'tték Leopoldd.il,

el a bonyodalmat, oly

állam rttvására kiterjeszsze.«

czélból,

A

hogy

»ftz

hogy a nuntius

egyház hatalmát az

bíimrnok errl

értrjsülve.

elkese-

meg

•Szerencsétlen állam az,

nyoz

li.itli.iti'oan

*'*)

Buonvisi jó szolgálatait a bécsi udvarnál

idézte

foganatosításá-

bréve

bi/t.»uk.il

melynek

ieje

nem maga

k(»iiii;'i-

*)

!

')

Az

*)

Buonvisi

•')

maiuiak •)

1685. augusztUM

Ruonvisi iiiáx,

.^-iki

jelentéH.

au{^u^
szeptcniber

i»-iki

.iiíli*iiléMr)n'/.

mi.li.

jíinins 'J»-ikén kinllitMtt nyilatkozatát.

linonvisi juliuü S-iki jelent^Mf.

i

'i*

•

i

..i.i;

m.-.n-

IVdig

mi'ií

azzal

ilenieit

Ixmyoilalinak

:i

hogy az

t^ítézte,

kifgyt'nlitóse köriil s/.it/a'U

nem

eliutézését be

üf^y

a pápai »>U!íedmény elnyeinek a császári

vr-

várva,

kincstJir és a hadjárat

szoljainak javára értékesítését lehetvé tette.

Július második feléhen, mikor a hadjárat szükségei a leg-

>üriísebbek voltak

gyri püspök

vegyen

köK'si'mt lx"il

:

volt,') föl,

már

Buonvisi. Kullouich Leopolddal. ki ekkor

azon fáradozott, hog>

kétszázezer

forintnyi

melyet a szerzetes-rendektl befolyó ])énzek-

szándékozott visszafizetni.

-)

l'gyanakkor a kamara-elnök

százezer lurintnu

kölcsön

Uirgyábíin alkudozott.

Azonban a bankárok csak azon

fidtétcl

alatt voltak hajlandók

hitelt nyitni,

is

ha a nuntius

biztosítja

ket,

hogy a kölcsön a szerzetes-rendektl várható pénzekbl meg fog Buonvisi a biztosítást nem tagadta meg;

téríttetni.

hogy a pénz csakis hadi czélokra

dott arról,

És

fordittiissék.

mivel értesült, hogy más kereskedk

biztosítás mellett,

gondosko-

tle

hajlandók, ilyen

is

pénzt ellegezni, abban állapodott meg Rabattá

tábornokkal, hogy hónapoukint százezer forintot fog neki átszol-

Es mikor errl Kómába jelentést meg a pápát, hogy »a

gálU4tni.

És hogy

szentségének köszönheti.

egyedül

tart;isát

ezt a bécsi

l'jvár

udvarnál

blokádját

is

<

elismerték

hatályosan

megindítani a pápa segítsége uélkül

azon nyilatkt>-

tett,

császár serege fön-

zattal íirvendezteté

^)

kenísztülvinni

nem

bevallották.

nyíltan

;

lettek

ostromát

és

voln.-i

képesek.'*)

IV.

Az

l(;8.')-ik

mit Buonvisi " Ez, ri(»ylKín

már

iiiiiif

hadjárat

évi

a

megelz

fjvdr ostromával

")

eiulilt-ttük, Jluonv isivel

Buonvisi július Buonvisii

168.'>.

2'.i-iki

meg

;

a

évben, akkor oredniériyteleiinl. taná:i

pápai biztos

Buonvisi isinélelve magasztalja buztjaliiiát és

')

nyílt

tisztt-t

vi.si-lK';

e/

erél>i'*t.

jelentése.

július ^y-iki jelentése.

A

uuntius ez

iiiíiben

nyo-

iiiatto a szerzetes ren<Jekbez szóló rendeleteket, melyekben azokra, kik valami! .Ii.t.'u.lnak, MÚIy<.-< birs.r/ot szab. ellenlKjn «»/,, eknKedést ii^ér azoknak,

kik i/eiz.-inényeik liarniadrész.nek K^niéllette, bu>ry a kolostorok *)

Buonvisi július

1.

és

mind .'-.i-iki

értékét azonnal élni

készpénzben

lert/.etik.

fognak ezen kedvezmény nyel.

jelentései.

9*

13á

XI. INCZÍÍ

KS M \<,V.\U()R.SZÁO FELSZABADÍTÁSA.

csolt-De azon óhajtása, hogy tavasz nWltával vegyék kezdetöket a hadi munkálatok, most sem

A

teljesült.

birodalmi hadak késedelme és a pénzügyi zavarok miatt,

csak július elején vezethette Lutharlwjiai

mintegy negy-

K<ír<>lif

venezer fegyveresbl álló seregét Újvár alá,

melyet a törökök

húsz év eltt ejtettek hatalmokba, és most a háromezerbl

rség

álló

vitézül védelmezett

Az

ostrom elkészületei és folyama

gyzdött Buda ostrománál,

felöl,

Buonvisi a tábor-

Ezek fájdalommal

ból pontos tudósításokat kapott.

töltötték

meg, hogy ugyanazon hibákat követik

Arról

el.

végzeteseknek bizonyultak.

a múlt évben,

el.

melyek

Fleg

azt helytelenítette, hogy a lovasság lekötve Uirtatik az ostromnál, hol kevés

hasznát veszik és takarmányban hiányt szenved

ellenben az ellenség területén szerte kalandozva.

;

míg

;i

töröknek nagy

Már

károkat okozna és szükségletét könnyen beszerezhetné.

gusztus els napjaiban jelentette neki Kabatta. hogy ha rögtön

au-

nnu

küldenek tetemes mennyiség takaiinányt az újvári táborba, a lovak mind tönkre mennek. és hallatlan

A

nuntius

föl volt

ugyan háborodva,

dolognak mondotta, hogy a nyár derekán, a legna-

gyobb drágaság

idején, kell

takarmányt vásárolni

mindazáltal e

;

czélra a j)ápai segélypénzböl tizenötezer forintot adott át.

A

knttjiitti

kórházakról való gondoskodás, mint a

esztendkben, most sem kerülte

el

')

megel/

a szent-szék és követednek

ügyeimét.

Buouvi.M üyurutt, be

Knfli.'i/íik.it

')

A

Komáromban

ftliiL'Ví

Ictluh

Ugyanakkor Leupold

e.>

liivtii

fölkéri a nuntiuHt,

küldjön fels Magyarországba a magyar hadak óta zsoldot

nem

K.sziergoinb.an rendcz<.'tt (>>/fozott

vclc

Kolloiiicli

hogy husze/er lorintu) melyek t
részére,

kaptak, a miért vonakoilnak tovább .szolgálni, és attól lehet

hogy Tukölihez cHittlakoznak. Buonvisi kész volt ezt megtenni de mivel tudta, hogy ezen csekély ös.Mzeggel, ha a király fizeti, nem elégednének meg, a nuntius abban állapodott meg, bogy azt, mint a pápa ajándékát küldi, a mi által ket szolgálatukban megtartja és a pájta tekintélyit emeli. Es ezen *zélt csakugyan elérte. A llarkóczi Ferencz kezeihez küldeti pénzt nagy örömmel fogadták. >Az eretnekek is — irja Buonvisi Jióniiilia úgy nyilatkoznak, hogy ha a pápák mind ilyen szereteUit és a kíizjó iiáni ilyen buzgalmat tanúsítanának, a katholikwt egyhá/.bii kellr átt«''nii"k. tartani,

;

—

Buuii\isi

Kis.".,

iingiisztus

.^.,

lU. és szepl«*iiil>er ICi-iki ji-b-nli-sei.

\<»n

lüiitcsekot kapott.

A líft

nyár

valumml

kitol,

|ȟs|itik,

foly:im;iii

balzsamot

;i

Velonczéhfll

\y\\y.i

rend»'lt mejí és küldetett

s/erojicsós tM-e(lm«''nynyfl has/núlták. ^)

'lUanititkár t

tilioruuktol

K;il>:itt.;i

l.^,

{4);ikorj

')

még hatásosabb

jel«Mitókoiiy

iiiciinyi-

a kórh:i/akl»a. a hol uzt Nóh.iiiy nappal utóhh a/

l)alzsam flkószitrs'íri' szolgáló it'ozcp-

küldött, melyet egy olasz orvost-ól vásároltak

meg. Buonvisi

köszönettel vette, de a figyelmét mindenre kiterjeszt*") diplomata titkoltu el azt az

aggodalmát, hogy hátha az

szerról szóló reczeptet

nem

híven kíiziUte

;

nem

orvos a titkos

ilh>tö

minélfogva intézkedett.

hogy a balzsamot kezdetben nagy óvatossággal használják

föl.

'*)

Buonvisi örömmel jelenté Kómába, hogy a kórházak:it jól ^ezelik,

a betegeket szeretettel ápolják, szerencsés sikerrel gyó-

íyitják, és

hogy ismét több

])rotestáns beteg tért az egyházba. *)

tábornokok magok hirdették, hogy az ezen

\

meg

négyezer katona életét mentették

Az i

évi

a kórházak.

szszel, mikor a költség fogytán

volt,

hadjáratban

^)

körlevélben

kért(;

a nuntius a területén létez összes fpapokat segélypónzek

a minek meglett az eredménye. ") míg a császári sereg Újvár alatt táborozott, Ibrahim

ajáulására és gyjtésére Ezalatt,

;

budai basa mintegy negyvenezer emberrel Visegrád alávonúlt,és azt

hány napi vívás után hatalmába -trom alá.

De a

ejtette,

majd Esztergomot

vette

lothariugiai berezeg, az Újvár alatt táborozó

a vár fölmentésére

sietett.

><í'reg

felével,

gj'ott

az ostrommal és ütközetre

Nyerges-Ujfalii közelében folyt

Angusztus

készült.

Ui-dikán

a csata, mely a császári sereg

le

fényes gyözedelmével végzdött.

Közeledtére a basa fölha-

Három

nappal utóbb f'aprara

*ibornok a sereg másik felével Újvárt vívta meg.

Ezen ketts diadal mindenfelé örömet -')

)

iKi

Buonvisi juliux

1.

és augusztu«*

Az államtitkár augusztus

'.'H-iki

és lelkesedést keltett.

jelentései.

If-iki jejryzéke

és

Buonvisi

iiu;íu«ztu-:

jelentése. »)

Az államtitkár október

l.i-iki

jotfyzéke és Buonvisi

november

4-ki

•ntése. *)

Buonvisi szemptember «-iki jelentése.

*)

Buonvisi november

")

Buonviüi uktóber, Jl-iki jelentése, ka

L'9-iki jelentése.

zy A salzburgi érsek segélyt igen a kórhazukra.

ii'í\'.iiit.--i

_'y-ikén említi,

134

XI.

INCZK KS MACVARORSZAG FÖT.SZAB \niTASA

Abb.-ui Kiioíjvisi l>il)oiinik

grófot Rómába küldötte nyújtva, a kivívott

;

és

i> íi

A

osztozott.

pápát

y>

fölke-ite,

liíiikkrl

Miuv.iaiio

hogy a további segélyt

elnyök kizsákmányolását tegye lehetvé, a

lengyel királyt és az orosz czárokat a hadimuiikálatok megimlítá-

sára késztesse.

Azon reményét

fejezte ki.

hogy a császár

mei föl fogják kelteni a lengyelek harczvágyát, elérni hatásuk. »(_)hajtanám

—

irja a

st

bíbornok-államtitkárhoz

szentsége dicsségének gyarapítása és

még inkább

gálata érdekében, hogy a barbárok birodalmát,

kodása

alatt,

érje enyészet.

És

')

ti

« ')

Buouvisi 1685. augusztus ü6-iki jelentése.

Isten szol-

szentsége ural-

ez biztosan be fog

ha erteljesen folytatjuk a háborút

gyiizel-

IMoszkváig fog

következni,

iiA r(»i)ii\

ki:.ikzI':t.

Buda vár ostromát t**rvezjk. — Huonvisi elleuuzi. — Trök iM^ktt-ajaiil A szHUt-szék iiiajíJitartáKH. - Pio bibornok auiUeiitiája a pápánál. ha.sa levelére adaiuló

luidai

—A

válasznak Biionvisi által

—

kó.s/.it<»tt

i(.

—

A

fognliiiazala.

— A csánzári kamara — A szeiit-sz<'-k törekvései XIV. Lajos és a császár között bensbb viszony létesítésére. — A lotharingi.ti berezeg Erdéljiyel való kárpótlásának terve. — A pfalz-orleansi viszály és a pápa békebirósága. — Lengyelország állása. Toköli elleni hadjárat.

Tököli fllOfjatása.

•'•s

ji

hadi tanács elnökei irányában Buonvisi magatartása.

1680. I.

Az

úJTÁri és nyerges- íij falusi diadaluk iiiámoiábaii, a vozr-

i'k unszolására, a császári udvarnál aliban állapudtak

nie;í,

hojíy

izonnal Bin/n varáf kell ostrom alá vonni.

Buoütísí bíbornok ezen

ers

•lé

helyeselte.

Hizonyos

vár ostromához

tbíini.

annyit

tesz,

mint a sereget romlás

vinni.

Ezen csapás elhárítása

a mint a halsorsban csüggedni.

iiogy

koáui volna,

Már

végett,

nem

szabad.

ha sikerül

;

Buda

szóval és írásban

de a

íigy

kisérlet,

is.

lep-

Figyelmeztí'tte,

a szeren«'sében elbiza-

visszafoglalása nagy

pedig az utóbbi esettl

Az

él

elöterjeszté aggodalmait Leopoldnak.

'•'zetlenül

lik.

uem

az iránt, hogy az ösz küszöbén, megfelel elkészület nélkül,

\<)lt

iz

tervet

jelentség tény

ha meghiúsul, végzetessé válhat.

kell tartani.

ostromló seregnek az idjárás

Az

esí'js

évszak közele-

kellemetlenségeivel,

az

lelmi szerek és takarmány hiányáMl származó nélkülözésekkel

kellene küzdeni. •lleu intézett

Magyarország történetének lapjain a Buda vára

ostromok egégz sorozata van följegyezve, melyeknek

136

ES MA(;V.\K
XI. INr/.K

szerencsC'tlcu

K( IL^/,

\

K Al Hl

éppeii a/ ukozla, hojív krsüii kozilcttck

kiiiiciiutelét

meg. És ha most sikerülne

is

:i

rség

vállalat, az

állása miatt sok vérontással járua, a vár mint

a

gyzk

kés

AS A

kitartó ellen-

romhalmaz jutna

kezeibe; mivel pedig falait és épületeit jó karba helyezni

szszel

uem

töl)bé

lehetne,

kellene ott elhelyezni, mely a

tél

nagyszámú sereget

oltalmára

zordonságának és nélkülözései-

felsége birtonek áldozatul esnék. Továbbá, Buda megvételével kába egy elpusztult országrész jutna, mely az ellenség várai által

nem alkalmas arra, hogy a seregnek téli És ez a körülmény ürügyet szolgáltatna a

van körülvéve, és így szállásul szolgáljon.

német birodalom fejedelmeinek, hogy segély-hadaikat visszaliivják, mire azután t(>bbé nem bocsátanak vissza Magyarországba, hol azokra csak veszélyek

nélknlözé-;ek várakoznak, a nélkül,

é«{

hogy pihenést találnának.

E

szerint

—

így tolyiarja

K

veszélyes vállalatnak tekinti.

melyet Guicciardini

történetíró

lejicgetesrit

hogy sohasem

liuda ostroiinil

helyett azt az eljárást ajánlJM.

elbeszélése

Prospero. a hires hadvezér szokott követni. dicsekedett,

—

harczolt.

szerint,

C'ol<»nii,i

Ez ugyanis

azzal

mégis mindig gyzött.

és

Tartózktxlni kell a hazárd-játéktól, és ínkáitb a sakk-játékhoz kell

nyúlni,

melyben a szerencsének nincs

része,

és a siker

a/.

egyes tignrák helyes mozdulataitól függ. Ezért azt javasolja, hogy

a lotharingiai herczeg a kimerült és élelmi-készleteitl megfosz-

mely tönkre megy, a nélkül, hugy

tott török sereget háborgass.a,

ütkitzetet kellene

Egyí
vele vívni.

Magyarország fels részébe nyomuljon, hol a felkelk terüh'tét elfoglalva,

alkalmas

téli

társzélén állást foglalva,

szállásokat

is

talál.

ebbl azon elny

is

Ekkép Erdély

ha-

származnék, hogy az

erdélyi fejedelmet a török elleni szövetséghez csatlakozásra köny-

nyebben

rá lehet birni

;

ha pedig ez nem sikerül, a császári hadak

eröhíitalommal benyomulnának, és összek<>tt<'tésbe oláhországi

lépnének az

fejedelemmel, ki jó szándékait ismételten kifejezte.

Mivel pedig Szerbia, Bosnyákország és Bulgária elégületlen lakói

könnyen rábírhatók, hogy fegyvert ragadjanak tavaszán Belgrádot lehetne ostrom alá venni.

törökök egyik útja elzáratnék

Eszéknél elzárnák a másikat

;

;

k Míg

is

:

ily

jöv

év

módon

a

a

a Dráva mentén mtíködö hadak

minek az

lesz

következménye, hogy

:

i;;

ir.s:.,

MII.

lirLsrU'lMtl.

l>Íro(l;ilm;i

és

-;l);i.

itt

lásra kónyszeríttetnriit'k. ^'vúttil

sikert

l)iztos:il)l»

>

ú-;y

hati'tst.

A

ményéhez

járul,

"'itrvtmát.

Es a

Ihen

-^tronia

iiioiid

mint Buda várának

érvei

\\vu\

bár a miniszterek mindannvian

sürjí»'tik

néhány nappal utóhli méj^ a/on hogy általánosan elisniert<'>k. hogy

veszélyes kisérlet lett eljárását,

Vdlna

••1

Huda

eh'jíté-

Buda

Söt mindenki russ/.ulti

.i

mely szerint seregének a nuntiii>

javasolt megosztását melU'izve. azt együtt

idai bivsávul nyilt

csatában mérkzzék meg.

Rnonvisi elre látta, hogy

Imiív a

t.irlitff.i.

-)

török vezér ez ütközetet

;i

ki

kerülni, és így a lotharingiai herczeg serege haszon nélkid

jja

Es c>;:ikugyan, ;iz egész császári sereg, mely elnyök hatása alatt, fokozott lelkesedéssel folyt;itt:i

tölteni az idt.

u'ja

kivívott

az actiót, heteken át tétlenül vesztegelt az fjxdy partj.iinál.

'Ina

a

iiig

liir-

tévesztették

l)íbornok

tharingiai herczeg fal

iin-^'-

iiH}»ysz('rriliIi.

császár kijelentett*' Buonvisinek, hofíy az ö véle-

részesült,

is

.\|;i;:\.il

!« ')

És ezen elterjesztés nyomatékos várt

>«-;;il^- ;;it

vriáldo/at nólkiil,

u;ii;y

K/.

i,m''r válhiK-it,

ostroma

lon moginditíiniló

kültllul

IH'III

vúrak.

össz»»s

.iz

bud.'ii

basa, mozdulataival, azt a reményt kelté

ütkr»/etet elfogadja,

hngy ;u

lol,

de azután mégis visszavonult Budára.

—

irja a nuntius >Könnyebb Eminentiáduak elképzelni, melyit éreznem kell, lúMuába mint nékem leiriii a fájdalmat,

—

mint mennek veszendbe

'átva, •gy

a

teljes

diadal helyett

legkedvezid)b k<Mülmények. és

.a

meg

kell

elégednünk jelentéktelen

•nyökkel, és ezeket sem tudjuk értékesíteni.* Mire hozzá

Palán Isten akaratából történik L.'vtn

a törökökkel békére lépni.

.\zonbau a békekötés Ikíirolni látszott,

nem

volt

ez,

teszi

h<»uy a császár kényszerítve

•'*) -^

gondolata,

komolyan

meg elméjében, mint nyilvánulása

melyet elkeseredésében

véve. p]gy pillanatra villant

a/.on

elkeseredésnek, melylyel

az 16H4. és l»JB5-ik évi hadjáratok eredménytelensége eltöltötte.

És mivel

ezért

fleg azon zavarteljes viszonyokat

) Buotivúii 1685. auguiztu.s '23-iki mel lékeli.

oiiilékirnta,

melynek

luáitulHlat

i2U)«zta« '26-iki jelentéséhez ')

Buouviai 1686. aug^uaztus JG. és

'J

BuoDvisi szeptember

1

!izepleiiili»;r J-iki

6-iki jelentése.

kellett

ielentései.

InS

ISf/K ks

\l.

okuluia.

luclyL'lv

;i

\I

\(>VAKOKSZA
kincstúr és

;i

hadügy igazgatásában elhatalma-

sodtak, kímélet nélkül szokta megróni gróf Roseubeig kamaraelu()k

nek és Herrmann bádeni rgróf a hadi-tanács elnökének mulasztásait és helytelen intézkedéseit. Most is, mikor llosenberg gróffal

egy társaságban találkozott, és ez a pápai segélypéuzek ügyét

szóba hozta, Buonvisi ingerült hangon

háború a pápa valaha pápa,

bkez

nem a

és

» Vájjon

:

a

császár érdekében luly-e? Létezett-e

a segély és kedvezmények megadásában olyan

ki

mint

volt,

tle

kérdé

És

szentsége?

vájjon én vagyok-e a

kamara

elnöke, az én kötelességem-e mindenrl gondoskodni ?«

A

gróf mentt'getdzött. hogy ö a

megtett, mi hatalmában

»nem marad egyéb

tagadja,

De

áll

ezen fenyeget czélzás

hátr.i,

nem

élesebb nyilatkozatra késztette.

—

—

úgy mond,

maga

mindent

mint békét kötni a törökkel.«

némította

el

Bnonvisit,

st még

nem tapasztaltam

Egyáltalán

»

részénil

szentsége a segélyt meg-

ha tehát

;

mindent megtett, a mi hatalmában

h(így

áll.

Hisz sohasem gondolt a fölösleges kiadások megszüntetésére, új

Egyebet sem

jíivedelmi források megnyitására.

makat árúba ket venni

föl.

Ily

tésre kényszeríti

módon végs szegénységro

a budai

dozások megnyitására. intézett,

l)as;i

A

i-e>/.t'ii»l

császári

kiM-ilii lett-telt

ki

a múlt évi hadjáratban foglya

béke létesítése iránt

;

volt,

óhajtását fejezte

ha tehát a császár csakugyan hajlandó

békét kötni, ez iránt jelentést tenne a jjortára.

A

mint ezen

Bécsbe érkezett, tanácskozás indult meg a teendk

A h(»gy

jén,

hogy »békét

háborút

már

úgy fogja mentegetni, viselni. «

nem

mitit a

kellett kötnie,

És még azon

fogja

')Bnon\i<;

if.s.-,

attól

visszautasítani,

nimwegeni békekötés

léit,

és ide-

nem tudnak ha béke nem j létre,

mivel tábornokai esetre

is,

a tárgyalások megindításában veszélyt látott;

hogy azok a törökökre

levél

iránt.

megdöbbent; mert

nuntius, errl értesiilvén,

a császár a békeajánlatot

eljárását

békealku-

hadi-tanács eln()kéhez levelet

melyben utal arra. hogy a lotharingiai berezeg egy török

aga eltt, ki a

juttatja és békekö-

!< ')

idben

PjZ

mint uradal-

tnd.

bocsátani, közjövedelmeket zálogb.a vetni, kölcsiuiö-

jól

tudván,

bátorító, a császár szövetségeseire csüg-

HUí^uHztus 2H-iki

jíilfintéHtí.

ins.s.

sal

.

u:

hatAst fu^iirik

ilt

O

^'v.'iknroini.

HJáiibit vissZíiutasításH rs

i;{0

tdiát

cf^i'KZ luiUtni/ottsájíiíHl

ónlckrlieii

tolytatisi^

liálton'i

;i

s/.ú-

M

Cöl

szávaiunk

Az<'iil).in

súlyút

johMitókonvon

a

fíyi'n^'itcttók

IJóiiiúhl érkt'z tiulósítások.

A

császár ujíyíinis az újtalusi ós újvári ilimlalok uUui az íjrótot

lvo-;«^iil)or;i

ilju

Miint t'utárt

—

kainara-olnök

a

a szerencsés eseményeknM

i«'lyl>en

kiildotte volt,

liát

:u ••rök városba, hojív a pápának Irvok-t nyújtson át, «'»rtesíti.

Már

és segélyt kér.

le^íérkezése napján, aufíusztus 29-ikén. tbí^aiitu öt

Xí.

liuzr.

Pio bibörnok, ki a császári knblöttot bemutatta, ezen alkal-

bosszabb chUerjesztésre bas/uálta

i.it

—

jy szólt

vau

eltelve. Egyszersniiu
A

se

pénzsegély mellett, közbenjárására

u fog föllépni.

-

miért

meg

szüksége

jra

Ezt csak Anglia akadály(»zbatja

Továbbá igyekezzék

'U létre.-)

tja

pápa tigyelemmel

letbargiájálMil

is

árasztja el pápaságát, és elömoz-

a kath. vallás elterjedését Európában

A

b<»gy

állandó békét boz-

Lengyi.-lországot

módon dicsséggel

Ily

•Irázni.

kiizött

elleu-

meg, a

ö szentségének az angol királyra kellene batni,

is

•zremflködésével az európai batalmak

/.t

mint

is

jvvfM'ek szerencséje ált:il fölkeltett féltékenységbl,

•

évi,

vonja

M»^rt attól lebet félni, bogy a fniuczia király, a csjiszári

lU.

'

-

szentsófí*'

úgy a jelen

következ év tavaszán tolytatandó badjáratban imogatását.

l'elséjí

tulajdonítja, a miért bálás érzd-

iiádsá-íainak és sefritségének

i'kkel

császári

els sorban ö

kivívott gyözedelnieket

a

A

föl.

és Azsiáb.an

is.

mindenekeltt

ballgutt.i az eladást, és

jegyzé meg, bogy az .angol királyt az országában uralkodó ')

Baonvisi 1685. szeptember 23-iki jelentése.

*)

Ugyanezen gondolattal találkozunk Baonvúrinek 168&. niárcxiuH •

Ha

II.

az angol király

-

—

úgy mond

»««•

uni-'w

nd

xun

desidera requilibrio, e se usause uiia prudent*' m<Ml«rHtionf, •lie niaierie della 1

Idtro deli ta

prudeuza !••

-U) >

.

al

Religione,

Európa di

come

la

Nostro Signore

pia<evul<;/,/.a « wiará

:

promuovere

la Ueligi<
io

itl

teng

ni

8aa

|iotreMK< rundt'ixi

i>er

a praticare

perché

unilo

mente, et poco a poco gioverk col »uo

.vfdore ín

Et

l'esorti-rk

zelo iiidinneto dé írati

con

ragione lo ricbiede.

et mant^^nerla in pac*e.

Mai<j'4ih

).>!iem|>io pírt, ch'í ,

hí

popolu, clie l'aineit

»u
<• .t«-.i;.

certo, ohu rinti-

la niodoratioiK-

.

n«»n farebbe

con

140

INfZK És M \(.VAKUi:SZ.\<;

XI.

mozgaliiuik egészeu lekötik,

K(»I.S/,.\HA1)ÍI'A.SA.

küls

iiiinélt'oiíva

válhihitukra

nciii

gondolhat.

— elleüveté

De

Pio bíl)oruok

a Francziaország

épiieii

ellen iudítautló háború a leghatalmasabb eszköz volua a bels béke helyreállítására Angliában. II. Jakab, a mely napon kitün-

tetné szándékát, hogy Franeziaország ellen háborút indít,

XIV. Lajost

nyerné alattvalóit, egyszersmiiul

attól,

nicj;-

hogy a

csá-

szár ellen támadást intézzen, visszatartaná.

A

pápa erre késznek nyilatkozott, hogy

úgy ezentúl

a

mint eddig

tette,

jó tanácsokat fog adni az angol királynak, a lengyel

is

királyt pedig a liga megkötése alkalmával elvállalt kiítelezettségí'inek teljesítésére fogja serkenteni.

pénzügyeinek jelen

szék

nem

képes.

geit

—

A

De

állapotában

bíbornok nem nyngodott meg.

monda

kiízásai

—

A

áldozatokat

Ha

ez

lio/ni

szent háborúk költsé-

mindenkor az egyház birtokai

fr)d«izték.

idején: most

hozzátette, hogy a szentújalib

és a hivek ada-

hajdan történt, a szentföldi hadjáratok

az ozin.m hatalnm megtörésére irányuló háború

is,

ban, ugyanazon eszközöket kell fölhasználni.

Ne habozzon

tehát

*')

szentsége a dúsgazdag spanyolországi clerusra az egyházi tizedet kivetni, és ellenszegülésével ne gondoljon.

A

])áf)a

kodí'tjának

')

arra utalt, hogy a spanyolországi clerns

igéretét.

hogy újabb

l)eleegyezé3ét adni, és egy

megtnlielti-téséhez

része valóbim

ké])telen

birj.a

ural-

nem

lógja

új

terheket

viselni.

De

a bíbornok me^íjegyzé. hog} szentségét

Ígért,

nem

szágban az összes birtokok tehát

lehet

el

tle

várni,

És

kötelezi.

a/.

.1

imi u >.[>anyol király

kiemelte, hogy Spanyolor-

a papság kezei között van

fele

;

hogy áldozatokat hozzon az egyház

úgy ér-

dekében. ')

Buouvisi

Í3

lulytono.sau gondolt a spHiiyol cloru.stól

várhiitó segit-

Szeptember 6-ikán a madridi imntiushoz levelet irt. A nemzeti büszkeség motivumját isi t<'»l akarván használni, azt a gondolatot pendítette ine;;, hogy a Spanyolországból küldend segélypénzböl Esztergomban vagy Bu-

^égve.

dán ersséget kellene építeni, melynek falán emléktábla hirdetné a spanyol nemzet bkezségét, A mint Buonvisi deczember 29-iki jelentésébl látjuk, a madridi nuntius helyeselte a tervet és bízott a .likerben.

pápához lordul azon kéréssel, hogy o

is

Buonvisi ekkor a

hanson a spanyol clerusia.

168A.

\l.

ho^y a ^p.iiiyulors/ági vKtuu

liiczo elisnuTtt'.

>tuduá teremtoni

;i

141

h:\boru6sszeskoluenoit.

-kónlós tVjtogetV'sét,

más tárgyra

t*s

Do ejtz**!

tért át.

t'g}iu:ig:»

tílfcjtette

Csakhogy

nem hagyta magát eltérittetni. >Sz»Mitséges atyám hátran ezeu ügy nem tartozik hozzám; eUenbei) ^'k

•It

—

^^égem kérni Szentségedet, hogy segítségével a líáború

u

Pi«>

— igy kiHe-

tolytatj'i-

tegye lehetvé.*

t

Mire a pápa

azt

.'•^/r.v.'t^lt

.i/

hogy »ideje vohia

tette,

kekötésre gondolni.*

Ezeu nem várt fordulat sem iioztíi zavarba Pio bíbornokot. elnyös békét kitthessünk. igy válaszol a háborút

"

—

".

iiunk kell.

Es ha

Szeiitségfd valóban azt kivánja, hogy

kössünk, jelentse ki ezt nyiltin

t

hogy a

;

elhatározásaira Szentséged óhajtásai mindig koroltak, tudja

magát mihez

dönt

b«'-

kinek

csfuizári felség,

befolyást gya-

tartani.*

Mindazáltal a pápa a Itékekötésröl nem szólt többet, és a kihallgatásnak véget vetett.

A '

''bau, hála-istenitisztelet<'t liról és iv

Incze, a szent Pétor basiliká-

mely alatt az angyal-vár bás-

a Quirinál halmáról ágyúk d<»rgése üdvözöltí" a keresz-

arany lánczczal

A k

tartott,

Ugyanazon

fegyverek dicsségét.

'fot,

\)

következ vasárnapon \1.

pápa tartózkodó magaviselete, a

még

ibtak,

1

ifjú

Kosenberg

magatirtásának nem megszüntetését

utasítiis(»kban

az volt

kivánja.

'-)

hogy a szent-

csakugyan

batáit

a

is

tá-

udvar maga iránt bdkeltetl. grótVal jiz

is

éreztetett.

ért^'lme,

Igyrinis

a

Miml-

hogy a török

l>écsi

egyenesen meghagyja, hogy a

vis.szaut;isit;isára és

lulat

K«>seiiberg

azon elégületleiiségbeii és bizalmatlanságban

melyet a pápa az

"i'itt

mellett,

áldozatkészségének

ja m.agyarázat/it. melyet a császári

iéáliorú

iljú

földíszítve, visszabocsátotta Bécsbe.

pénzügyi viszonyai

iltal

nap»tn az

hálnírú folytatására

nuntiusnak t«tn)k

béki--

buzditsn

n

szári. ')

Pio bíbornuk

')

Ugyunsiy.oii jeleiitéslKMi.

I««r»,

*7.>-\il.

w-iki

j.-li«i»tjij«í

u

Ih'thí uiivairi l»iv«'lLi'»rliHii.

142

INCZE

XI.

St

MAGYAHOR.SZA(» FÖLSZABADÍTÁSA.

K.S

a pápa érdekldése annyira meut, hogy módokról

mélkedett, mikép lehetne a

évszak folyamán

téli

el-

mikor a hadi

is,

munkálatok szükségkép szünetelnek, elnyöket biztosítani. Azt a tervet pendítette meg, hogy kísérletet kellene tenni valamelyik török várparancsnok megvesztegetésére, oly czélból, hogy a gondjaira bízott várat a császári táboruokokkezeíre juttassa. Kiemelte,

hogy a velenczeiek egy ilyen kísérlete az utolsó moreaí hadjáratban sikerre hatvanezer,

késznek nyilatkozott

vezetett, és

st

százezer forintot

nem

Buonvisi ezt a tervet

ily

fölajánlani.

is

ötven-

czélra

*)

fogadta nagy lelkesedéssel. Két-

ségét fejezte ki az iránt, hogy valamelyik basát árulásra lehetne birni.

mert mindannyi ersen ragaszkodik a szultánhoz

moreaí basa, kire a

pápa

czélozott,

nem

mert bnténye miatt a szultán boszújától

másnem

ckhcz. Biztosabb sikert várt

a meglepetés merész tényeivel várat.

O

meg

félt,

az a

és

hanem

pártolt a velenczei-

kisérlettöl

;

azt hitte, hogy

lehetne szerezni egyik-másik

tehát (.'aprara marscliallt fölhatalmazta, hogy ötveneztT

forint jutalmat ígérjen annak,

mába

;

volt megvesztegetve,

a

Egert vagy Váradot hatal-

ki

Ugyanannyit igért egy magyar fúrnak, azon esetn\

ejti.

ha Kanizsát vagy Fehérvárt meglepetéssel

Kómában, bár nem

szívesen ejtették el a megvesztegetés

gondolatát

nuntius

tervét, *) a

elfoglalja. ^)

is

készséggel karolták

föl.

Azért

kinos meglepetést okozott, a mint a nuntius jidentésével egyide-

jleg, egy velenczei nyomtatott hírlap

is

hozta azt a tudósítást,

hogy a nuntius (Japrara tábornoknak a kérdéses fölhatalmazást adta.

Ezen

indiscretio után természetszeren a meglepetés által

való vá,rfoglalásról szó

A

sem

lehetett.

*)

pápa szándékainak ezen kétséget kizáró nyilatkozatai

daczára, amintaííatal Rosenberg gróf Bécsbe visszaérkezett, elbeszélése és Pio bibornok bivelei, leginkább pedig a/on tény. ')

")

kiivi-tufk ")

Az

ugyanazon uajon ^jfíy&nia

jeltíiilésévrl

paranfsiuik *)

állanititkárii
ugyanazon napon

Buonvisi november

irt

chirtVirozott jegyzéke.

chilVrirozotl jelentéHu.

ks a velenc/"i

kelt jelentéHe.

az államtitkár deczember

szemben,

meg

11-iki

t'öntartja

;i

i>;'i|m

.i/.mh

jegyzékében, a iiuni

l-iki

:'illit;'is/il

.

1i">!/\

ilfcZí-mlM-í

í-hví ninirit "/•!

i

j.-l- \

iiis

a moreai \ár-

Vdlt vcsztegetvi'.

Az államtitkár

a/,

iioiíy

/•ke.

pápától po>itÍV

Si-iíóly-ijíiM.

ntm

i.-i

•u iu»',i,'uyn/,(iil{>st órlt'ltók nu'ii,

•

nem

t

:i

i-^.is/.;iri

.-i

páp:i

:i

;i

mint c/t

uem

u Rosenberjí gróí

a/un

ós^rrvott*",

alaptalnnsájíát kimutüssn.

íolvUiUi-

volt,

hogy ezen

l'gy nyiiiitk<»/ott. ln»};y a

volt megilógeiivf

ji

annak tulajdonithatú, hogy a pápa

n résízesült,

ez

egrsz p«''nzügyi atlniinistratiója,

segélypéuzek

fölhasználásában

folfo-

mennyi-

fogad titással. rnrly-

\jára, kinek ipai

utl\;irii,il

li;ilu»rú

kivánja.

Riionvisi. i>

h.i/.mi

li(>i:\

követett

rs

ru'he/tel

különösen a

számos

eljárása

És megjogyzé, hogy u pápa sértve magát az udvar magaviselete által, de kidinyen ki lehet en-

nászra szolgáltatott okot.

I

'zi

-íztelui,

ha a sérelmeket megszüntetik.

Es mikor még maga Leopold is élesen nyilatkozott iról. st azt a sért észrevételt tette, hogy >ö szentsége

meg

tagíulja

}4zért

•'intius

a segélyt, mert a frunczi.a királytól

elmutatta

;i

Inliornok-államtitkárnak titkos

pá-

;i

talán

fél«

;

a

jegyekkíd

jegyzékét, melyben igéri. hogy ö újabii hadisegély nirgnján-

i

lása érdekében fog mttkíidni.

M

maga is f«dytonos;in osti(»ni(»lt:i kehogy mielbb küldjön segélyt, nehogy ennek

Buouvisi ugyanakkor lméivel a pápát,

iiM'gvonását a béke-párt kizsákmányolja. Biztosítja, hogy ha segé-

lehetvé

'•vel

teszi

a császár, és szövetségesei hadainak a

tél«Mi át

együtt maradását, a következ évi hadjárat sikere mindt-n vára-

meg

kozást

fog haladni, úgy. hogy június közepén liudavára a

ar királyt uralhatja.

mn-

^)

Buouvisi törekvéseit Bécsben hathatósan támogatta a veleu"i

köztársaság új követe: Coruaio

udvarnál ez idtájt foglalta

iszári

iut;irÍDÍ.

'

szinte

el.

és

állomását a

ép úgy, mint idde.

tiszteletet és r.agaszkodást tjinusitott

hálxtrú érdekében emelve szavát, ennek

a nuntius

még

lut.

És a

lyát

az a körülmény, hogy ugyanekkor a köztársriság hadai

•

ron alatt fényes

,

I

Frí/fifes lovag, ki

gyzelmet

..,-..

i;

növelte'

aratt;ik. *)

,.,i,Uiin]>*ir 2:i-iki.

i

..•.•.... ./....i..,.,!,.!

;.i

.'.,

,,hu;.

2-iki jelentí^Hei.

M

Huoliviüi

"t

<''iniitr<»

/'•n

ItíM.',.

illlL'll-/.l.ll>"

»/.«;|»i»MiilMri

•vjMíii

•_'
w-iki

leti((ílN/ik it

/•>*

K/.-jilcIllli'T J ;-ikl .|'jI<-IiI.h.-Í.

j«-l«;iil«"«i.*

trrik

i'lli'iii

A

v«!l«Mn'/HÍí«k

ki-/ili-llHk

liáltorút flaliiiátiálmn.

A

li>i

;

144

TNczE ÉS magyarorszáCt fölszabadítása.

XI.

Igyekezeteiket siker koronázta. visit az

iránt,

A

király biztosította

hogy békekötésre nem gondol, és

maga

nyugtatandó, fölkérte, hogy

^)

És a

bíbornok készséggel megfelelt ezen kívánatnak.

fogalmazat szerkesztésében szokott tapiutatával járt érdeket figyelembe

vett.

meg-

készítse el a választ, melyet a

haditanács elnöke a budai basa levelére adjon.

A

Buou*

t egészen

Azon gondolat

el

;

minden

lebegett szeme eltt, hogy

a béketárgyalások megiudítását ne tegye egészen lehetetlenné és mégis,

sem a törököknek ne adjon okot azon föltevésre, hogy :i fél, sem a szövetséges hatalmak-

császár a háború folytatásától

nál ne keltsen bizalmatlanságot.

Mivel a basa. a nélkiíl

maga

és lehetséges

irt.

2)

nevében, a szultán fölhatalmazása

volt,

hogy nem egyéb a

czélja,

mint az

udvar szándékait kipuhatolni: azt ajánlotta, hogy a hadi-tanács

úgy válaszoljon, mintha az egész dologról a császárnak tudomása nem volna. Ezért így fogalmazta a feleletet:

elnöke

is

»Az okosság

szabályai ])arancsolják.

liogy

a békekittésre

vonatkozó értesítést hatalmas császáríuunak értésére adni óva-

kodjam;

tudván, hogy méltó oknál fogva fül van háhonulva a

jól

mely az utolsó szerzdést nem tartotta meg

jiorta ellen,

lelkiis-

meretesen, folytonosan támogatta a magyarországi lázadókat,

:i,

fegyverszünetet, letelte eltt, megtörte, és a háborút olyan kegyet-

lenséggel és pusztítással viselte, a milyen a

sohasem

l)an

megelz

hadjáratok-

Mindazáltal ismervén a császárn.ik

tapasztíiltatott.

kegyelmességre hajló és a vérontástól ideg(Miked

lelkiíletét,

kés/,

vagyok néki jelentést tenni, ha a porta megbízásából olyan békcfidtételeket fog

elém

terjeszteni,

melyeket kegyelmes császárom

és a vele szövetkezett fejedelmek részérl

tekinteni;

:iz

utóbbi.-ikn.ik

Mzonnal

elfogadhatóknak lehet

tudomásukra fogjuk

hogy véleményüket meghallgathassuk, mert kiíl

a tárgyalások

mak

meg nem

indulhatnak.

sorsa viszontagságteljes.

küszönhetitek, hogy a (zeguvina ElU'iilieii

liatár.széléii

kedvez

nél-

Tudod, hogy a biiddal-

Ti birodahnatok nagyságái

anii;ilc

kíirülniényeket f(")lhasziiálva, egyen-

egy enísséget vettek

(jstroiii alá.

a inoieai harc/.téreii keilvezett nekik a s/ereiicse.

Du viss/a veret t<-k.

Hanunev

')

Binmvi.si s/epternber 23, és október 'Jl-iki jelentései.

•)

lízt

oktübtr

hozni,

hoz/,ájáiMilásuk

"Jl-iki jelentésé))!;!!

!naga

is kieriieli.

i.

li.

•nt tám:i«itátok i\\v\í

kcn'szUMiy

:\

t,

és

;i

^

h:italiuak

>

'o'l. Iston Imiim niK

-kílv»»l

'lr>.

hogy

riiljátiík

;i

s/.' '^

:i

kö/löil,

azokat

>íihelyt

porlAviil

:i

teli.'it

uralkuilúd

fu^om

ii

' i

l' ,

követeivel

rsak mintán

:

í'zek

vett. nynjtottn át a császári caucfllárnak.

i.ii>iii:i-i

Most már

a mnitius ellejíeseii közölte a lengyel

fufíalinazatot

V'eleiicze

ho^y

•

liozui, ki uzoiiiial ériiitkfZ»''slM' tofí

Kzeii

iu«»jífeiiyit««tt

rikirlok vissailiocHátuni,

s/ub.'ilyozui.

hat.irok.'it

«*1U'II-

ünu»'|>(''ly«vs

iV^íyvrn'it.

!i:it:ilin:ik

llamló liékeséget leliesstMi hiztnsitaiii. sziuulékait velem

:u

Kzért Isten

..... i»'k»'l

>•

..

Most

IIU'JÍ.

iiiivt'l

el. inilw

;ik:njútok

miiit

-

llf

'

*

szentosített iH'két iiiejíszeKtétek.

liléket^ és mos;í\ld<>tt:i

hú-

iiiás

Urlományriit. iu«*lyekn«'k

'

*

bu«'iU'k lépiu'k

ti

i

mikor

fcjcMÍ«'lnu«ki»t.

I^y hóditDtUtok mo\i M:h;> urorsxAK

•rúklian el volt-ik fitsilulvu.

lielyrslésérl ')

III

Ez

alatt a szerencse, mely

it'kkel szemlxMi

kis«''rte.

Ije(»iiol»l

tr-^yvercit a titrok w/.í'-

a Tokoli hINm \iselt

lia«liáratlt">

í-^

i"l-

kereste.

Scbultz tábornok állott a felsömagyarországi badtí'st élén. Miut;'in s

Ungvár

Harkóczi

.ilól

visszaveretett volt. Krasznalmrkát vivta

Ferenczczel

egyesülvén,

mely fontos város szeptember

1

Hpfrjí'st szállott,!

nit

nn-^'.

1-ikén megnyitotta nrkik

^'.

a

kapnit.

Kzt csakhamar Tokaj és Kalló eleste követé. Hnonvisi ismét<-lve ajánlotta volt a csiszárnak, hogy a naiíy .l(loz;itokat

igényl. lM)^s/ú

vebb módon oltsa ••n

-

ki

lia«ljár.at helyett,

egyszerbb

a m.'igyarországi fölkelés lángját:

közlMusánatot, ngy, hogy ennek kedv»'zés<'il>l M kiirkr^ztve. és _'yik

enm-k

tanácsát sem

irmzet iránti

fotía4ltíi

Tokiili

tzzön

ki.

azt,

melyet a tiu-ökök

gyübdeU* sng.allt

okti'>ber |.*.-én Ilnon^Hoi úluil fojjnlmiizott l«vAI

kU.lji-r ;.'l-iki j«'l«Mi»-

hird«'s-

el; sem azt, melyet a mtvgyar

rokonszenv és részvét, sem

-t.'i.

»'<íy»'diil

íVjére .5000 forintnyi dijat

ken'sztéuy szövetségese ellen táplált

A/

és kony-

iiiátMtlaíii,

146

KS MAr.YAUORSZAG FT.S/ A 15 A DÍTÁSA

XI. 1N( ZF,

Es

mivel abbau a

meggyzdésben

császári miuiszterek között

mukban

részesítik

megsznt

a

volt.

titkos

hogy Tököliuek a

barátai, kik öt oltal-

kitzését javasolni, és arra

díj

hogy ezt Tökölire

volt kifogása,

a kezei között

sem

*)

vannak

St

hogy az amnestia kihirdetését sürgesse.

szorítkozott,

sem

;

is

.

lev

is

az ellen

hogy

kiterjeszszék, föltéve,

összes ersségeket kiszolgáltatja.

De semmit

—

— azembe-

volt képes keresztülvinni. »Itt

irja elkeseredve

leknek nincsenek saját gondolatuk, és hiába fáradozunk, hogy

velk a magunkénak helyességét megértessük, vagy az született

tunyaságukat leküzdjük.«

Néhány

velk

<">

-)

héttel utóbb, a császári

udvar közremködése nél-

kül, váratlan fordulat állott be.

Tököli október elején. Nagyváradra ment, az ottan

székelyt

basához, hol a császári tábornoknak diadalmas elönyomulására utalva, török segély csapatokat kért. Itt, a budai vezér-basa ren-

deletére elfogatott, és bilincsbe verve a nagyvezér táborába

Ennek

detett.

hírére a fölkelés részesei nagyrészt

tek a királynak, és

Kassa

liagyott az elleutállással,

városa, melyet

Caprara ostromolt.

nuntius

—

ii>l

— megnyitotta kapuit. -

Bécsben nagy volt az öröm. »Tököli elfogatása p.'ipai

kül-

hséget esküd-

Újvár visszavételénél

kal jubb. hogy a trirökök fogták

el,

irja a

nagyobb elny. És sok-

is

mintha a császár kezeibe

került volna; mert ez esetben az ö fogságát

hatalmas

rokonság.-i

magyar nemzet sérelemnek tekintette volna; nng most a törökök htlen eljárásukkal elidegenítik magoktól azokat, kik beunök biztuk volt. ^) Es a velenczei köztársaság bécsi

és

az egész

megelégedését fejezvén

k(>vete

mvét

látja.

A

a

fölött,

)

is,

ki.

mert abban a török uralom enyészetének egyik

Buonvi.si 1685. augasztus 21. és szepteniher

'r.'.kí'.linek

hálób.i

bíínhödésében T^tcn

a mint ezen eseményrl értesült, mélyen

velenczei követ

is

többször említi

Hi-iki

jelcntésfilií-n,

Buonvisi

168.=».

•')

Buonvisi

KíH."}.

Hzeptenilter HJ. As 2.H-iki jí-lüHl /•-<••!.

noveinbtr 1-iki jelent^SH. Cornaro miv^niber l-iki jeh-nlésf*

JHlf ntt-sci.

liojry

befolyásos barátai vannak.

")

*)

hogy Tököli azon

•*)

pápa

volt indulva;

iiaru

ki

melyet a kereszténységnek vetett

f'Sf.'tt.

;i/.

meg olö-

(!or

in1v:ini!il

147

ir.s-.

A

08 biztosítékát szt'mlólt««

lét

szenuM

illgatL'i.

kimyekk«l

il:U IstíMUU'k, és "Ireiulelto. ho<;y

(DoirAnima) ünnepélyes

aiálKin

A

meg.

alkalmat,

t/*rdn'

másnap

tom|)-

pápa kedvezd hangumegjelent

uji>ól

elótt<\ KIA-

a jö?ó tavaszszal folyta

utj'in.

háború a legszebb reményekre jogosít; mivel azonban a a

jövedelmei,

r

hosszan

tartf*

háború miatt

hogy támogatása érdekében ö szentsége nílelkezésére

•

A

áll.

De

szílk-

eszközt,

inindfii

igénybe vegyen.

pápa jóakar.atúlag

tenni.

folytonosan

mellzhetetlenül

idnak. a szükségletek pedig növekednek,

Z

Imrúlv.a íidott

nemzt római

nt'iuot

háhi-istenitisztelet tartassók.')

hogy a szerencsés elzmények

'

.

:i

bilx^rnük-proteetitr. fölhasználva h

ti által nyújtott jó ita,

mint Pio líihoniok rluiláxát

tplt<>k

biztosítottéi,

hogy minden lehett meg vonatkozólag

a spanyol egyhiizi-tizedekre

ismét

on nagy nehézségeket jelezte, melyeket a spany(d elerns tá.

ISZts

Ha

szentsegéd

—

válaszolá a bíbornok

sem

:t*utmondását figyelembe veszi, semmit rig:

mert iirömest senki sem

"m

az érdcklettek

érhetett volna el ek-

Egynttal

kért^.'.

hogy a pápa

olyan bullát, a milyenben V. Pius pápa. a Icpantói

-''-«;on ki .

tizet.

-

után. Lúcsuk.at engedélyezett minclazoknak. kik

.a

török

uljárat czéljaira adakoznak.

—

>^íindent készséggel megteszünk.

monda a

|)á]).i

de

ikoílnunk kell attól, hogy a torzsét kivág^juk. mikor az ágaival l>eérhetjük.«

>Nem

A int

szali.'ul

kímélni a törzset sem

!

— ellenveté a bíbornok

török hatíilom niegseniuiísítésére. olyan

a mostani,

nem

fog t<>bbé ismétldni.*

Néhány nap múlva bíbíjruokkal lulóztatását.

')

(!ybo bíbornok-államtitkár közié Pio

hogy a pápa a

.

a

török

Pio b{h«»m«»k

kedvez alkalom,

háború

Ifi)*:),

spanyolországi czéljaira,

egyházak

elhatározta.-)

meg-

t
novonilter 18. én 24-iki jolentéwi n Itémi udviiri

l»*véltArban. •)

Ezeu

uiej^atlú/.tatíw olyké|>eii l
miadeiikurra egy évi jr»ved»*Irnök gHltatui.

h<j'/>'

iízímkIIihIoíI

:\

.JHva«ljihiifu«<»k

f^yner-

Urtoxtak

l>^*ol-

réxjtíf

148

XT. IXOZF.

mazváu a madridi

KS MAaVARORSZAr.

F( )T,S/,A1í.\DÍT.\S.\.

hogy azon papokat, kik

uimtiust,

géiiyek, a fizetéstl fölmenthesse

;

melyben takarékosságra

kezelésére inti

és

czélirányosabb

szentsége a háború folyta-

maga részérl

tásának elsegítésére, a

a császárhoz levelet fog

;

jövedelmei

végül kijelenté, hogy

;

is

kész mindent megtenni,

de kincstárának kimerült állapota miatt egyelre ajánlatokat tehet.

.

továbbá ki fogja hirdetni V.

Pius pápa bcsú-engedélyezö bnlláját intézni,

valói )au sze-

nem

1)

Ezalatt Buonvisi minden erejét megfeszítette, hogy a török

béke-alkudozások megindítását megakadályozza.

A

porta egyidejleg a liga mind a három tagjának béke-

ajánlatokat totta. 2)

tett.

A

velenczei köztársaság föltétlenül visszautasí-

Sobieski ilómáljól tanácsot kért.

^)

A budai vezér-basa, november elején, egy agát küldött Komáromba, honnan az levelet

által

támogatva,

azt

irt

t

lemmel, hogy bocsássák

a hadi tanács elnökének, azon kéreBécsbe. Buonvisi, a velenczei követ

ajánlotta,

hogy ne engedjék

t

Bécsbe

jönni. *)

Kezdetben kétes udvarnál azt

volt,

St

vájjon czélt fognak-e érni ?

hogy a budai

is l)eszélték,

])as.ít

.-i/

az

újabb kísérletre

éppen a kormány körébl bátorították.

Ürügyül használták segítséget

;

föl azt,

hogy a pápától nem várhatnak

utaltak a hadvezérek tehetetlenségére, a jövedelmi for-

rások kiapadtára, a szövetségesek megbízhatatlanságára

id

lyozák, hogy ez

békét kötni. «

A

;

hangsú-

szerint a legelnyösebb föltételek alatt lehetne

^)

miniszterek czélzataik érvényesítésére, demonstratív

lépést terveztek.

föl-

Nyilatkozatot készültek közzé tenni, oly érte-

lemben, hogy a császár, ha a segélyre nézve a pápától egészen l)iztos Ígéretet

nem

kap, a törökkel békét fog kötni.

Pio bíbornok 1685. november 18-iki jelentése, és az államtitkárnak

november 24-ikén a *)

^)

.

bécsi nuntiushoz intézett jegyzéke.

Velencze bécsi követének 1685. november 25-iki jelentése. Sobieskinek 1685. deczeniber 12-én a pápálioz irt levele

'IMniiirr-

'

nél. 298. *)

Buonvisi 1685. november

azon napon t-)

1

1-ikén és a velí^nczi-i

kövHtnt^k

if

».im

irt jelentései.

Bnoiivisi iioviMiiber

I

1

.

és

•_'5-iki

jelfnitései.

i

Stnittinaiiii u
rá nkarla

\nriv.

jflont^H* ki. IX*

»•/ li:i

is

••t

;

A torrot

s

'

•

m

*

i»á|ía ros-i/

rt

ik.

'""•

;

1111.. -a

tinoké, Telet irt

ismét

;i

fSi\szán

ért«"ln»éheii

szerkesztett

hogy

rószletezutt

tau'j.iit

kielé';íthe-

értesített,

liga összes

udvar

Majd u hadi -la-

tartalma és hangja a tárgyjilásokn.ak inkáhh nu'ghiíi-

mint megnyitására

Tok határozva

arra >;

.

A

volt alkalmas.

császár ekkor

már

arra, hogy a hálmrút folytatja. •)

''

Viry

yilt;

ne'lyek

A

..mlia. *)

Buonvisi jav.islaUii

hudai hasának, kit nivi«len

.1

V levél

reiL

'ni.

K'-m u

hozzá

küKK'U-'tt

fídtételeket várnak,

a

ki.

mint a

ileinonstratiiH,

:\

BéislK* jövetelét

•if'k

•au

Huiuivisi hílKjr-

lurijí.át

Biioiivisit igyekezeU'i folytjitii-

két diplomatának sikerUlt iiny

^ra,

íólhálKiriMláHá-

huzílitiiii. »)

i

1

hogy

,.

Jirru, hof^y

megtett, hojjy segélyt eszközöljöu

k arra vállalkozott,

A

'

ii.

iuinÍ!Uit4>rt

ezt tuláii

továhhá sértve érezné

peiüg luimlenl

ki

.t

a

|H^•^J •'

ós eniiok köví»tk«'/t/'l»»Mi. ha

ii«'*vtMi vi'iiiió.

vuliia is si'^t'lyt Jiyujtniii,

•in lufíftagaduá

hm

^

kiiuuihlottii, liu^ív

iiein helyesli. Fi^y«>liii(*ztette '

.^Aj»

tiyilHtk«»)t:itlí-./

t

is.

'\ri

1

és lelki

.-

pénzn

'

ni'u' !"

de csakhamar ismét eltnt. Kosenl>erg gróf a mindínkáhh imvt-kedö /.avarok koze|R'tt i«ím

.

sem az

lévén képes

követett ga/tlálkudást foly-

edilig

sem a szükséges reformok.at

iTúbau

Ix^'idtti

A

lemondását.

\-elencz«i

ianolta,

hofr>'

k
A

császár

nem

Bui>nvi)Qv«l »»

a demoimtratióiuik, hu

szepteniher

keresztlllvinui,

......

iiz

sietett a/t elfogailni.

udrar

,

....

,.

A

t«rvét.

Bécxlwn uVtónik, 1

biboniuk

nincii wiiiiui ..

.„rtóxkoíK.

k'Uel

•)

•r

A

nem

-i

.

november

.',

_

1

S-lki j«;lenl*«^'ben

bizik • minüizterekheo, kik ctak

_

_

^

_

i^; ax advsnukl

»«aját

il«r>x'*rnhAr 'iAki

1^

miii(l<-iiki sör^ett.-

út jú

jelnek


iiéxi,

hnaxiiak»t urtják mmid

^ RuonvUi

lAMit. jiutuAr

:

150

XI.

INCZE ES MAÍlVAHORíSZ.Ui rt)h.SZABA DÍTÁSA.

és megloiitolási

tanácsot kért

De

élére.

hogy

egyúttal Buouvisi kit állítson

a nuntius ezen, hatáskörén

hogy a

álláson

látni.

De

O

kiviil álló

ügyben nem akarta arra szorítko-

;

hátrányos tnlaj-

és

llosenberg

gróf barátai,

mindazok, a kiknek érdeke az ö föntartásával azonos volt

kivitték,

hogy a császár Rosenberget hivatala folytatására

totta

a miben a nuntins nagy szerencsétlenséget

föl,

A

ir>

püspököt óhajtotta a fontos

Kollonich

meghisították

ezt

bíboiMioktul

a pénzügyi igazgatás

mindegyikének elnyös

jelöltek

donságait kiemelte.

s

kiváiit;

iránt,

tanács által a felelsséget magára venni

l)OsitÍY

zott,

idt

:iü

látott.

és

;

szólí^)

császár épp úgy ragaszkodott egy másik miniszteréhez.

Hermann

badeni rgrófhoz. a hadi-tanács elnökéhez.

Habár azon

melyek éppen ekkor a tör()k()kkel való bnös összoköttetófell általános forgalomban voltak, 2) az alapot nélkülözték

hirek, sei

de mind a szervez, mindaz intéz tehetség hiányzott benne, és

adatának színvonalán egyáltalán nem

Mind , mind pedig Rosenberg gróf jól nuntius elmozdításukban föltételét jiál

;

ezért viszont ök

csökkentsék.

mint az

ifjú

Ezen

látja a helyzet is

visi

tudta,

hogy a pápai

jobbrafordulásának els

azon voltak, hogy befolyását a császár-

czél elérésére

most

hogy minden' nehézségnek

A

új taktikát követtek.

Rosenberg gróf Rómából visszaérkezett,

uralkodó kedveztlen hangulatról jelentést szárral,

l'öl-

állott.

tett

:

és az

ott

elhitették a csá-

és félreértésnek

szerzje Buon-

bíl)ornok,a ki folytonosan azon fáradozik, hogy a pápát a császár-

tól elidegenítvén, szakítást idézzen

el

:

és pedig csak azért,

alkalma legyen mielbb Bécsbl távozni és

')

Buonvisi szeptember

13.,

23.,

október

hogy

Rómába visszatérni. 21. ús

november

^)

2 1-iki J<-

lentései.

*)Azt, hogy ezen hirek velenczei követ =")

egy

A

mikép keletkeztek, 168. szeptember 23-iki jelentésében.

miniszterek

levelét, a

melyben

részletesen

elbeszéli

:i

fölhasználták állításaik igazolására Pio biborunk

irja,

hogy Buonvisi infoi'matiói okozták a pápa ked\>.mennyiben mind az, a mit Buonvisi

zötlen hangulatát. Teljesen igaza volt, a

a bécsi ndvar magatartásái-ól és eljái'ásáról hiven jelentett, okozta a páp:i

De a miniszterek Pio bíbornok levelét rosszhiszemüleg magyarázták oda, hogy Buonvisi szándékosan ingerli föl a pápát.

elkeseredését és neheztelését.

Azt hiszem, hogy Buonvisi jelentéseinek jóhiszemségét

nem

.szükséges ioazulnom.

és jó

szándékát

I

K^«'ii

hulio/ott

4rv nag^

:•:..-

kt»\rt. |«"ll \c\v

u'w.ikröl H viU'iu/t'i

iiili

(k. iioiu

hogy

kijelonttMii.

haj hároinolliutik

holyes tolfogjisjival. élos szé?**!.
a

m^uuk»'n*8t-

rgt-s/.

Hiioiivisi hiburiiok

iDtTt

;

h/

.H/.okl»ól

trt|):is/,talataivrtl

M

uz ó

jioiiu'h

{>s

'

il


•KTok,

A császár {HKÜg az

Mi.it;

•-/

\

»!«•

veví'Dvét végre tol neiu ismeri,

nem

a csjiszárj«*llein<''nek

császári gyóntató elleu

hir HZiihadúlni.

liiiil'tT.

i

e- t-/.*iniak.

fájilah>ni

gyenge«i»'»g{«rl

;

emelt

;

is

váilat

-

a csú-

ha cnak a inesterfogáMok

Buonvisi ugyanakkor a mAly zott

inoiul

nem gomlolnak

fik által elvakítva,

befolyi\suk alól,

fi

úgy

«»7.í»»l

;

sz<>-

•)

nyilatko-

ér/.et/«vel

és a niinis/t<«reken kiviij a

mert ez folytonosan azt

hogy miniszt**rpi tanáesát mellózve,

lelkii-s.

mi'rit<'\»l juiu.f (ísszeütkozt'she. ')

Ezen '

O

!

jelentésn^ a nuntius a következó választ kapta Kóniá-

szentsége a gyóntatok által a császári felségnek adott

t:inácsot,

íUüii

'^zerint

ra«'ly

véleményét fogadni

"'l.

volna inkáhh a minis/terek

kítteles

még ha

mint magát saját belátása szerint

hati'irozni

nem

nyokat, segítségét a fejedelmeknek Ígérte és

A

is,

mint téves és ve-

el,

Isten tí'iniogatni óhajtván a

szélyes tanítást kárhoztatja.

nek.

eltér

ez a tiszta igazságtól

kormá-

a miniszterek-

fejedelmek kötdések arra. hogy minisztereiket meghall-

gassák a Unácskozmányokhan és fölhasználják a tárgyalásokban

de Udjes szabadsíigukban zottji,

nek

a mit ök

magok

sót

áll.

-U

ki.*

leL'helyesebhn* k

.

.

-ljizto>abhnak ismer-

Mindezt ó szent«>ége rendeletébl, Eniinentiád

tVd.

sze a csá«>Ziíri -z'-'it-'ire

felség elé, a

parancsára tévútra volt

>/.i:itúgy

mint

vezí.-tve.

"'-s

;i

spanyol

ez ügyek

tíirjesz-

bibornok ó

ugyanazt Mellini

elót^-rjesztfítte

;

a/t ••melni hatjiro-

királynak, a ki

int«''/<'>ét

«"iészen a

tanácsra és a miniszterekre hagyta,<")

IV.

A

regensburgi békeköt»''s hivatva volt a szent liga legjelen-

tékenyebb tagját, a \ I.

/.eí

csúszíirt,

megnyugtatni az

követ okU)»M;r 14-iki

iránt,

j«l«nt*!ie.

'Tubijr ll-iki chiffrirozotl jeleuu-ne. •l'Krz<;iDb«r l'iki j«t<'yz«'ke.

hogy Kraii-

152 cziaurszág

man

INCZK H>

XT

ált.'ll

lut-'g

\i

\(.

iium

V \i;"i:^/.

li;iii^\n/,ii,tl);t

/.;i\.ii \;t.

hatalom megtörésére.

vni

löi,'-/. vi;

\(;

De XIV.

i

i'

\>

;;f^/,

\.

t'icjel

az u/-

Lajos ígéreteinek és fogadá-

sainak megbízhatóságában a hit annyira

meg volt rendítve, hogy

a

császár és a pápa szemei eltt folji^onosan ott lebegett a váratlan

támadás rémképe. Ezért ismételve merültek

föl tervek,

melyek a

császár és a franczia király között szorosabb összeköttetés létre-

hozására czéloztak.

Erre alkalmasnak látszott a helyzet.

XIV. Lajos

lelkében idnkint uralomra ciiielkudtek a ke-

resztény közérzület és a nagylelkség sugallatai, melyekkel egyéb-

érdekei öszhangzásban

iránt ez esetben politikai

hatalmi

állottak.

Az

ü

törekvéseinek szempontjából, kívánatosabbnak látszott,

hogy a császár háborút folytasson a

tíiriik

birodalom

még

ellen,

ha diadalokat arat és hódításokat tesz is mintsem, hogy a törökkel elnyös békét kössön, mely azután lehetvé tenné, hogy fegy:

verei

hatalmát Francziaország

ellen fordítsa.

Politikájának irányát nyíltan és szabatosan adja

el

azon

utasításában, melyet 1685. tavaszán a jmrtára küldött követének

adott.^Abból indrd

ki.

hogy Euró])a a legbiztosabb békének akkor

örvend, mikor a császár és szövetségesei a török ellen háborút

mi a kereszténységre nem jár

mert a

szö-

vetség hatalma biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a törökök

nem

viselnek; a

veszélylyel,

fogják legyzni, és ekkorig minden hadjárat a törökök veszteségével végzdött.

Ennélfogva kész

volt

a portával löntartani a jó

ha az a kath. egyház iránt keleten jóakaratot tanúsít; de kijelentette, hogy sem a portát támogatni, sem a császárnál a

viszonyt,

béke létrehozása érdekében kíizben járni nem hajlandó,

Es a

követnek oda kellett hatnia, hogy a háború ne sznjön meg. Lelkiismeretét azzal nyugtatta meg, hogy politikája Francziaországra hasznos, a nélkül, hogy a kereszténységre hátrányos volna; és hogy

részérl elég nagylelkség tartózkodik.

A

az,

ha a bonyoldalmak értékesítésétl

^)

pápa

jól tudta,

hogy XIV. Lajos a regensburgi békekö-

tésnek húsz évre terjed engedményei által nincs kielégítve, és

')

Az

1685. jánius

1-én Girardin részérn kiállított utasítása h iVan-

czia külügyminiszterinm levéltárában.

I«.-

Loth.'iriii^iát,

"

mint

I

ha a királyiink

Azórt.uoii

.

Knnicziruns/.á;?-

n'uniu-s/.«'rzi*in^'iiy»'k«'t

:í

'iíy

.

nMiu''iivnyi'l k»'«'.HOf»t«»tr

v/.vi\ óhüjt/ts.'i tflj««sult''H«''n'

kilútiwii iiyi-

kész les2 a török cHoni li<;Hho/ cHatbikoziii. l^y UAxdi At inu^áii-

lik,

vonzó erejóvfl

•k

Az

lH85-ik óv nyarán a pápn a

a kórdóst

:

ho'^y ezon

.

k«'reszt«Miy86n szolgalatja nak im'«íiiy«'r-

..llo.

..,.;..

axt

II

nem

t'sás/.ári

udvarnak folvütüttf

U*hetne-e liOthariimiát ví>gl»«gesen Httíngi'dni,

tarUmiány

hon/t'Hi', a franrzia király kozrfniiik'MlA-

rlfoítlalaiul terüU't«'kl)öl nn'^'lelt'lo kárpótlá-^t

1

XIV.

kapna

Lajosnál a közhcnjárást magára vállalni.

nem

Buonvisi bibornok

r<'m»''llett«%

? s

kész

*)

bogy ezen terv kedvez

bogy Lotharingiáért a KNaszt tekint aequiv.alens kárpót-

idtat/isra lüg találni, l'uy nyilatkozott,

a birodalom

-zár és :iak;

ci^ak

bár egyszersmind kétségét fejezte

ki

az iránt, vájjon

.a

Imuczia h.ajlandó lesz-e lemondani ezen tartományról, mely nyitva tartja

eltte az ntat Németorszátí belsejébe.

2)

A

római bíbornok-államtitkár sietett a nniitiusl tVdvilágobogy a Francziaországboz tónyleg tartozó terfiletek átengere gondolni nemiebet; ismételte, bogy arról van szó, bogy

sítatii. -

XIV.

Ti.iios

a ligába belép, és

lalandó területekbl irnnt

—

teszi

lehetne .1

dol-

I..

is

;i

.1

császári

az segitsé^íével

;i

trirökökt<''d elfog-

lotbaringiai berezeg kárpótlást. FX^éb-

— ha Els.asz átí^ngedésére a franczia a kereszténység

bírni, ezzel

'

Frriiit /!

A

bozzá

kapa

nem nyerne

királyt

sokait

törk

elleni

kormánynak

háborúba bevonassék. és

hadvezéreinek az 16K3. és 84-ik

éri hadjáratokban elkövetett liotlásai és mulasztásai, azt a

•t -

ki

.\/.

.UI.tinM'tvil

van

Az

kárpótlásul szoliráló terület megszerzése végett,

.-m-Iv.-.

!•

-

)i../v

JUUU- 1.-.^: a fuijm ezt a

..

'

•>.M.....

'^ '.-k.',

a

kftitftn

erOvol a töriVktni

^i chiflfWroJtott jelHn»«"-f

lUMlyboU

eO' korábbi

>

1

!;

meg-

1

nly iikmIou

iiietc)i<'MlíUndiS

.

154

XI.

IXCZK

f->

gyözödésl szilárdították

döutö csapást csak

M vuv

me,i;'

\);mi;s/, \(i

ini.sz

p;'ipál);ui,

;i

\

hogy

hadÍI'ASA.

:i

török

XIV. Lajos közremködésével

li;ii;i.ktiur;i

lehet mérni.

Buonvisi osztozott ezen fölfogásban, és bámulatát

Lajos nagy tulajdonai iránt ismételten ki

is fejezte. ^)

Az

;i

\)

XIV. elsaszi

csere gondolatára az a nézet vezette, hogy a császári udvart távol

fekv, bizonytalan hódítások kilátásával Lotharingia átengedésére

nem

lehet rábírni.

Ugyanezen szempontból indulva

leleményes szelleme egy másik tervet gondolt szerint, kilátása lehetett arra,

'ki,

ki,

az

(i

melynek, nézete

hogy elfogadják. Ez abban

állott, bogy

a lotharingiai berezeg sei birtokáért Ercl'h/f kapja kárpótlásul.

És

ezen

meglep

gondolatot

formába öltöztette,

oly

mely a magyar nemzet jellemének mély ismeretérl

és

a

szabadsága

iránt táplált tiszteletérl tesz tanúságot.

Szeptember második

a császárnál audientiáu levén,

feléljen

az erdélyi fejedelemre vezette a társalgást.

mond

--

»Itt az ideje

—

úgy

hogy az erdélyi fejedelem végre nyíltan részünkre

áll-

nem vehet, azon kell lennünk, hogy fejedelemségétl megfosztatván, más foglalja el helyét és mivel az

jon

;

lin

pedig erre rá

;

erdélyi

népet nehéz volna rábírni, hogy i)rszág:Jt tartományiiyá

engedje átalakíttatni, biztosítékot kellene néki nyújtani, hogy nincs

szándékunk

ket meghódítani. Erre

legalkalmasabb

mód

volna,

ha

a lotharingiai berezeg fejedelemmé választását ajánlauók, mert így,

ha Felséged saját nvére foglalná

kételkedhetnének az iránt, hogy föntartani,

el

a fejedelmi széket, nem

szándéka: az

szabadságukat

az országot megoltalmazni és hatalmát gyarH])ítaní.«

Leopolduak

tetszett ez

a

terv.

De

a miniszterek és a lotha-

ringiai berezeg ellenezték elfogadását.

Strattmann canczellár közié a nuntiussal, hogy a császár a frauczia király segítségét a törökök ellen

ahhoz azon

föltétel

mondjon országáról, pótlást.

el

nem

fogadhatná, ha

van csatolva, hogy a lotharingiai berezeg és a

le-

meghódítandó területekbl nyerjen kár-

Egyszersmind bemutatta Károly berezeg

iráslía

foglalt

nyilatkozatát, a melyben azt kívánja, hogy a frauczia király adja

néki vissza Lotharingiát, és ha majd ')

Az

-)

Vaugniou frauczia követ

')

Buoivisi szeptember

álUiiiititkár aiig.

25.

és

késbb

közös ervel oly hódítá-

október 12-iki chitlrirozott jegyzékei.

168t>.

január 21-iki jelentése Bécsbl.

2:í-iki chifirirozott jelentése.

to^'nak

Mikiit

l«'iiiii.

cjíyrm'Tti'kUfk, akktM"

iii«*lyrk

;i

a csórótól

l(*sx i(ie^t>u

dv olöbb

;

leuioii*lani

lu-iu

iii.ij»l

Ltitli.iriiigiiii'ól iiriii

iMJlMndó. Huoiitísí mt'gU*|K.>tYo liallutU h hHJthut'itlun t/«ii

lárt áll;'u«i|)ontjuk

a

Mii

iiyilatko/;»t:it.

fniiio/ia

lulyt-.

.

..

:

lUíiga

ós

utí'iii.

t'aiic/«'l-

jí

Kiffjtfttv.

hogy

háhorúhun

luigy

M:igyaroi-szág fólszíihjulitá.sát

egész,

fsftbon

H/.

elleui

ti'tn'ik

hat:in>/.«(ttsúg

hogy

tott.

tulvilágositsii.

il

király k<>/ri'mük«Hl»'s<' u

eredményeket igér; talán vi>nii'i

kist'rlrtot

'

ht-rr/i'g

lotharin;;i:ii

:i

Knlóly

Magyarország Tis/ántúli rt'szi't is nu'gkaj)hatiiá a mi egyenérték kárpótlást kép<*ziie s azzal az elönynyel járna, ült

11-

tt,

uu'g

:

iíogy a herczegui'k

j

országa békés birtokát a király támogatása

Itiztositaiiá.

Azonban a •M'délyi

canczellár, rsakhogy a tervet meghinsítsa, mint

fejedelem j«)gaiuak és érdekeinek védelmezje léprtt

>Igazságtalan eljárás volna

tV»l.

1'>tharingiai .l;usztott

erdélyi

l.'isztó-fejedelem

ngy mond

fleg azért

idején

meg

czeKségért, cseréb«*n

A

megbuktatni.

fejedelmet

maga

mert ez azt az ajáidatot

tól,

—

azért, h«»gy a

berezegnek kárpótlást szerezzünk, a tlirvéuyesen nn'g-

tette

volt

brandenburgi vá-

vált el a svéd

neki,

király-

ho^'v a jturosz her-

fogja részére hódit^mi

S/.iléziát

;

ezen

igazságtalan terv fölvilágosította a svédek gonoszságáról, és eugesz-

Éppen olyan gonoszságot taimsitana

t4?lhetleu ellenségök lett.

f^ászár,

ha a maga érdekében az

_'í"-«ztaná.<

íii'

Buoovisi

kimutatta, hogy az 6 javaslata és a svéd

erre

király elterjesztése közcttt nagy a különbség.

lem elüzetését azon •^zrtkad. és

ez esetben ellenségnek kellene le

az4)n mó«luzat

k' -. .t' tt

még a

Az

t

mint a

a lotha-

E

szerint

lotharingiai berezegnek jogairól lemondani csjik akkor kellene,

miután a franczia király líi'

k

nem

részletes tervet

framzi.-i király és

iiigiai berezeg között a transactióiuik történni kellene. L

el

tekintt'ui.

siker reményérl,

iránt, a

erdélyi fejede-

hogy a töröktl

ajáidotta,

foltevé-íben

Xem mondván 1

.a

erdélyi fejedelmet országától

-.

•

'

•

kába

If

'

'

><egit8égével '

nem

volna hatitr

tc-

rsmiud a török teljesen >

k M.ii.'}!'

lök birodalommal

Erdély és a szomszéd

"i

lien-zej; új urszáíía a

156

XI

És

uzt

KS M

IN('/.K

is

\
F< M.S/, A

\(;

i;

A ! T AS.\. I

bíiugsúiyuzta, liugy a lutliíiriugiui hurczcg

dásíi és kielégítése

után

XIV. Lajos

Iriiioii-

megszilánlultiiak

jiirnyira

tekinthetné Francziaország hatalmát, hogy a császárnak Magyar-

ország fülszabailításával meggyarapodott hatalma

megsznne

rá

nézve félelmes lenni. így tehát a kereszténységnek állandó békéje s

a török uralom megsemmisítése biztosítva lenne.

Ezt eladva, így

ir

a bíbornok-állanititkárnak

:

»Fölkén'ni

Eminentiádat, közölje velem, vájjon elöterjeszthetem-e javaslato-

mat? Ha

a t'ranczia király »dfogadná. talán el lehetne érni, hogy

—a

örök idkre megnyerné mindazt, a mit

— fegyverszünet értelmében területeket

got,

csre

maga számára Magyarorszá-

*)

pápa fítlfoghatatlannak tartotta ugyan a császári lan-

föladásának árán.

riiigia

megtarthatná azon

azon nyil.atkozatát, hogy a franczia király segítsége, Lotha-

czellái-

el

megelégedhetnék, ha

sógorának Erdélyt kiküzdi.*

A

regensburgi busz éves

és e mellett

melyeket hajóhadával a töröktl elhódítani fog;

is,

Uííg a császár

bir,

tervét, miutiiu azt

kell

ejteni.-)

el

nem fogadható

;

de belátta, hogy a

a lotharingiai berezeg visszautasította,

És csakugyan végkép

elejt 'tték

;

j)edig valósí-

tása nagy fordulatot adott volna az európai politikának és hazánk

sorsának!

Míg a

lotharingiai kérdésben, u császári udvar a ])ápa aján-

latait h.atározott.an visszautasította:

ben njaga ké/te F/y.

föl

XIV. Lajos egy más

XI. Inczét a békebirói

idben ugyanis az

ügy-

tiszt elvállalására.

orleánsi berezeg és

])fal/.i

választó-

fejedelem köz
:

Károly

pfalzi

választó-fejedelemnek

(168.5.) tiörökös

nélkül bekövetkezett haláUi után. az orleánsi herczeg neje, Charlotte pfalzi

herczegn

')

Buoiivíhí

*)

Az államtitkár november

Iriíí.'i.

Jluunvisi lrty6. január liti

által emelt örökösödési

ezt az

ukt«'»h
27-iki

3.

és 'J4-)ki

cliiirrirozott jcluntéíiei.

chitfrirozott jelentéHében

ügyet. Azt mondja,

hogy Eleonóra

föltétlenül a cserétl, bár kijelenti, jifin isnK-ri.

igények, melyeket

)io;ry

—

még egyszer fíilumnem Megenkedik

osászárn*'

a lotharingiai

liorczog HzándC'kaii

níss.

Xi\

.

iVilkiirolt

L;iji)><

ilc

;

Kiili>|t

ir,7

i»t":ilz-iu'uliur;íi

i'di'i.'.i

I.

ii-..

.

Tál.HSZtó-t'ojedeltMnsóji s/;illi»tt, kiph'fíitwii voii:iko(K>tt.

Mivol pétiig :u utóhhit a csjls/ár és a (;iinoi;:itt:i

Ezért

:

;iz csíycMit'tlt'iist'if

pápa. haUn/ás nrlkül

:i

háhorú

.»

l»irotl;ili»iu

inH<{:'ihHii.

rt'jtV*

a Itékehiróságut, ós íTrol

i-lvállalta

De

külön futár által rrtesíté a császári lulvart.

fogadták elözókeuyen ajáulatát.

ní^inet

vcs/t'ilyrt

itt

pz esetben

sem

')

Biuaivisi ezfii kényes hely/rthen.

És

szár válasza a pápát ne sértse meg.

dda

niköilritt.

c/.élt ért.

hogy a csá-

Leveléiu-u Leápold

magasztalja és köszöni a pápa jóakaratát és buzgóságát, mely arra készteti, hogy atyai

elrelátással,

a német birodalom

lgL>zhej()tt('

A

pápa mediátióját elfogadják-e

fogalmazat

fleg mert

el;

fejedelem szintén, mint

választ<'>

Ezen két uralkodóhoz tehát kérdést

örök(»sök, érdekelve vannak. kell intézni, vájjon a

De a fÖnforgó ügy

nem intézhet

nélkül

a svéd király és a brandenburgi

hatalmak

keresztény

:i

közt támadható r»sszeütk('izéseknek elejét vegye.

hódolatteljes szólamai és

alatt a visszautasítás lappangott.

A minek

? ^j

ügyes mentségei

a/ volt következménye,

hogy a pápa és a császár között a viszony még inkább meglazult. Mindazáltal

XIV. Lajos türelemmel irányában

Sobieski

megoldását; és

várta a l)onyodalmak

tartózkodó

is

maiíatartást

kitvetett.

Sobieski az 16b5-ik év nyarán Ígéreteit

nem

teljesítette; bár a

szege.ket küldíttt neki. el."*)

A ')

I., 8.,

Írja,

De mind

maradi.

tétlenül

lfiM."i.

2y-iki Jelentései.

hogy BuonvLsi nézete

nak tetszeni fog-e

októbíT

A

jo-iki jegyzéke.

velem-zei

szerint, a

Buonvisi november

követ Hécxbl november

pápa nem cselekedett

azon

Az utóbbi deczember

esetre,

i.'t-ikén

IielyeHen, b/M-Mi

mikor lulvur-

?

Buonvisi 1685. november 29. és a velenczei

jelentései.

r»sz-

újabb és újabb tervekkel áüott

a közbenjárói tisztet elfogaiita, mieltt tudta volna, vájjon az a

•)

Ismételt

folytono.san jelentékeny

mi Bufmvisi bíbornoknak azon észrevételt sugallta :* hogy

Az államtitkár

IS.,

^)

pápa

2.'J-ikán

ha a császári válasz a pápát

irja,

ki

követ daczemlier 2-iki

hogy Buonvisi oda

uom

eiégitei"-

-

hat, •

hogy

ui udvar

Iniralább színleg fogadja el a mediátiót.

juliux I7-ikéii

7.'>,0H»! fjillért.

'I

iiiy 1«8.'>.

')

így a nyár ke/.dt-tén. azon hitben, hogy a Tisza

munkálatitk szinbelyét kép<;/ni,

•">

m oda óhajtotta

vidi'ki? fogyja

v*>z<*tni

a hadi

seregét; fölkérte

158

IxrZE KS MAC;Y\RORS/Ár, fAlszaiíaoítasa.

Xí.

óhajtandó volna, hogy a lengyel és többet cselekedjék. c

De nem

is

szándéka

volt

kir:'tly

ki-veschl>

tervet készítsen

i)

Leopoldot

r.iiniig,iriii

még

söt

;

Lubomirski herczeget is elvonta a császár szolgálatából. A mi franczia befolyás gyümölcse vala. E mellett Sobieskit még azon

;».

aggodalom

is

visszatartotta,

hogy a császár az 5 hozzájánilása

nélkül a törökökkel békét köt. mire azután Lengyelország m.agárM

hagyatva, ki lesz téve befészkelte

magát

;i

rendek között

lengyel

Egyszersmind

támailásnak.

török

a lengyel udvarnál

kiknek

szerez,

])árthivi*ket

Ekkor

.-i

segítségével

trónüresedés esetén, a lotharingiai berezegnek szerezze gyel koronát.

újr;i

gyanú, hogy a császár

:i

meg a

len-

') ti'ijt

meg

Tököli követe jelent

a lengyel udvarnál.

Kijelentette, hogy ha Leopolddal meg nem békülhet, a végletekre

szánja

el

magát, és várait a töntknek adja

Ezt Sobieski tudatta a cze követeivel

;

Tököli kibékítését

mellett, hogy

latkozat

páp.-ii

nem

.izon

íijáulotta.

ha tanácsát nem

.avatkozik 'JVtköli dolgaiba, és

át.

nuutiussal. a császár és Veleii-

fenyeget

nyi-

nem unhck-

követik, ö többé

i)ánja,

li.i

./('l/itrut.

eddig útját állotta, valósítani fogja.")

íiek

A

nuutius és a császári követ, hogy a ír.anczia l)einlyást

(lli'usúlyuzzák. ismét házassági ajánlatokkal léptí'k

hogy Frauczi.aország

dették,

európ.ai

ellfn

;iz

r>.-f.Mi

w'i\;ir

föl,

és .azt hir

államok hatalmas

szövetsége készül.*)

lUiKiivisi l)ilH.i-|i.>Kiit.

t'li:ii

A

im^y

uuiilius ezt az ajánlatot lu-in

nák

:t

is Ifije.sztette

jov

;iii:i^'_v:i.>»;(i

i-.s/.

elöjjól luílvíiiijliogy

közölje

nem

Azt tanácsolta a királynak, ho^y inkább a tutárokat Urts.i 4000 lovasból álló segélyhatiat

el.

elöft és Matryarorszáifba k'j,'lolebb 3

jön, bf^r

ba arra szükség 1

lesz.

(BuonvÍ8Í

lrt85. július 22-iki

ki.

í'ojííkí-

sz<>in

kiibl-

jelnntAse és BZHpt.-in-

u-ikén a varsói nuntiushoz irt levele.) ')

Buouvi.si 16S.0. uktóbfíi- 2 1-iki jelentései.

»)

Bethune 1885.

')

Jiethune 1685. szeptember 16-iki jelenté.se, n)elyben azt

juniu.s

20. és auíru.sztus

10-diki jflontései Varsóból. is

kiemeli.

mindent megtesz Tököli érdekében, mert sajnálná, ba elvesztené a franczia király az alkalmas eszközt, melyet a császár fll<Mi bármi-

bo
kor iV.lbasználbat. *)

B<-1bini»' szf|>tem>ier

elsöszííb'ill

tiáiink eirv

'-'íi-iki

jelentése,

melyben

emliti, bof^y H<»bies|,i

bajor berczejruövel összeliázasításáról van szó.

;

Mi^/.mu iiolinkujai

S<»l)ipski újra

tnek igtTto.

majd

8

ill ')

lu'lív

a

vriti'

év Utvjis/.áii

ktivt'tkt'/.ö

Mi^

n».

i

t«»h>k

:i

másrés/rl

a pápától sesit.sép't kér;

;í

|i;i|);ii

kö-

»*ll«ii tYilu»rl»íi

h.'nlriinak a

szállásokra elhelyezésiMiól ú^'v iiitézkiMlctt. lio^y szükség ene-

i

várának

"Nfrinkáo^

hadak

flfoiílalását a császiiri

lilásat a tön»k<>k álta) lufiíakadályozliassu iuyi

Ilonának

LTy ékszt^reit

k t^rök

pediii. ki

ama

vafiy

Tiiköli lu^jóuok.

;

várlian ostromoltatott, ajánlatot t^tt,

lengyel tV>Mi»u Itiztonsá^ha helyezheti; és Tíikoli-

fogságha jutását sajnálattal vette tudomásul.

Sobieski

el volt

ugyan határozva arra. hogy a

'|

tr»rök ellen

hadjáratot indít; de csak azon fiUtétel abitt, ha a tVan-

iii.adó

a király jóváhagyását és segítségét kieszközli.

Két

canczellárját küldötte Versaillesha.

/.én

által,

\ IV. Lajos

elé

:

vagy Kaiuienitz várát vívja

tíirtja

168r)-ik év

vagy Moldva-

vissza,

Oláhországot hódítja meg. Tanácsát kérte leszténységre nézve melyik tervet

Az

tervet terjesztett

hogy a

ki a/ iránt,

hasznosahhnak

Bethune nem tartotta helyesnek, hogy

uralkotlój.a

?

a

tör<'>k

st ajánlotta neki. hogy némi segítséget 3 — 4000 emberbl álló hadtest eltartásátvállalva má-

leni actiót ellenezze;

újtson,

De

ra. .1

a leleményes dijjlomata utat

politika érdekeit

isodikuak

A

melyen a

t'ran-

két terv közöl, a

mert az >hosszú háborút«

fölkarolását javasolja;

hadak Egert megvívják: készen

szári

XIV. Lajos

lesz

a békekötés.")

a lengyel követet elzékenyen és kitünt««ten

pénzajándékkal

Sobieskinek és nejének

-'adta.

kedveske
hogy elsszülött tioknak egy portugall herczegnvel

•rte,

•-ház:isitását és

')

A

:i

ürömét

')

majdan

trón-örökösödését pártolni fogja.

lengyel nuntiu.snak

Sobieskihez

fejezi ki a király

királynak

/t.-r

jeli'dt ki.

lehetne óvni.

kilátásba; míg ellenben, ha a lengyelek Kamienitzet. a

lyez I

meg

is

168.'i


r_'-iki';n

Bethuue 1685. október

Tököli

elfojratíisárMl

r-^/tí-nytéírnek azt a i.'y

a

fí'.lött,

pápához

13., 2«., 28-iki

('•rtí'.MÜlvAn,

október lu-iki levele, Theinernél 2»7. ÍN h

irt levele

upyanott,

A

jelentései.

IHX.%, októltfr

rt.

•'•«

•29M.

t'ranczia nií-

:

elvakította az HlliíniM'gHi.'

jegyzék**.

) Belhum*

l)«'

Il«'thun<'-hö/ »A törökök a hogy Mgyik karjukat vágták !••...

i;ry ir

H7Av!<'"'-
látszik, a k'-n-tztí-nyséjr javára

'•ír -J-iki

irt 168r».

elhat-Hrozásii

iisz-

noveiuU'r

I

l-lki ji"l«'nté»»'i,

('rnÍH««y

160

IXrZE És MAOYAKOR.SZÁG FÖLSZABADÍTÁSA

XI

egyszersmind

hogy

kinyilatkoztatta,

nem

segélyt

liadi

adhat,

mert saját költségei egész péiizerejét kimerítik. Ugyanakkor Lubomirski herczeg Sobieski megbizásából, ^)

,

Bécsben

hogy a lengyel király Kamieuitzet szándé-

elöterjeszté,

kozik ostrom alá venni, és egy császári

Ezen

kivánság

hatást

rossz

hadtestet kért segítség iil.

Ügy

tett.

fogták

föl

azt,

hogy

Sobieski, a franczia udvar sugalmazására, ürügyet keres a ligából kiléphetni. Ezért udvariasan azt válaszolták neki,

hogy a császári

hader megosztása nagy veszélylyel járna, de ha a jöv hadjáratban Egert megvívni sikerült tosítva lesz,

a

Duna

Magyarország békés birtoka

és fels

akkor azután lehetvé fog

déli vidékein folytassa

mködését.

biz-

hogy a császári sereg

válni, -)

Egyébiránt úgy Bécsben, mint Rómában azt javallottak, hogy a lengyel király Kamienitz ostromát tzze ki föladatává:

mert

attól tartottak,

után Erdélyre

is

hogy Moldva- és Ol.ihország meghódítása

kiterjesztené vágyait.

Deczember els napjaiban

^)

állapítása

végett.

A

nuntius

udvarnál,

hMigyel

:i

elnöklete alatt, nagy tanácskozmány

egy

Sobieski

tartatott, a hadi terv

forintot

millió

meg-

ajánlott

a

pápa nevében, Kamienitz ostromának költségeire, egyszersmind közölte,

hogy a szent-szék úgy A[oldva-

és

Üláhországra, niiut

Erdélyre a magyar korona jogait elismeri. Sobieski erre megjegyzé ugyan, hogy a aiagyar korona azt a

régen vesztette

el,

három tartományt

hogy most bárki meghóditiiatja.

késznek nyilatkozott Kamienitz cUimi indulni, ha hoz szükséges tüzérségrl gondoskodik.

Azonban ugyanakkor a kép nyilatkozott. király

Magyarország

császárral

ura, vagy pedig

a

— ;

tél

így

mert

szólt

ez

más-

— hogy a franczia

most már egész fels

folyamán azzá lesz; azután

meg; mire a

föltételek alatt békét köthet, és erejét

hová akarja.

az ostrom-

"•)

Erdélyt-, Moldva- és Oláhországot hódítja

elnyös

mi'idazáltal

a pájia

franczia követ eltt egészen

»Itt az ideje

megmérkzzék a

;

i)ly

oda fordíthatja, a

Ekkor Lengyelország, mely minden

oldalról a csá-

';

Croissy 1685. november 8-iki jegyz'ke Jiuthuii.-iii>/.

')

A

")

Btithuiie

')

JÍHtlmiie ilHczf'iiiber 7-iki jfl«iílé.ie.

követ 1685. nuveinber 4-iki deczember 'J7-iki jult^iitV-so.

veleiiczei

töritkkel

JelnntéHft.

161

IfiSf,.

-i.4r torült't*^

által k»»iUl loaz fo^va, Fr:iiio/.i:i«>rszá)íUHk t(»hlH' uvin Kzí»rt u frauczi.'i

t«»het szol^jáliitot.

iszAr terveit

maiZH

i»'«;/<'t<'

kirj'ilv

Erdélyt,

ino>íhiusíts.%

hogy

segíts/'gót kéri,

iii>'_'>-/.»'re/hess»'. •)

Nehau\

li(

t

múlv;i

közvftleníll

Sv»bioski

intézett levelet és emlékinitot.

\1\.

liiijoshoz

Lengyelorszi\g és Kriiiicziaorszúg

énlekeinek solidnritását haugoztitva, költséget kér egy hadtest

szabadon

állítására. m«'lylyt'l tel jisí-ii

pedig a tVaiuzia uralkodó-jiá/hoz xét kéri.

:i

OlAh- és MoMvimrs/íigot

reiidelk»'zliessék

tai tozn

;

fia

ki-

számára

chartresi lu'rczegu ke-

»)

Mindruáltal ugyauazou napon. m»'lyen Sobieski levele útra kfli \'«'rs;iilles

ment. nulv

Ii

felé.

I

i>>-iiiuii>' u>i/>-iiii"-i

»)

HuMeskiuek

lueiiioruiiduiii. ') C'r">it-f\

Hcthune

innen

i<5niét«'li nzt.

l6»'o

Bttthuue

hou'y

XIV.

jegyzék

íijabb

)

ki jelentése.

-»-i

ilt'czfníber is

maniuishoz

L.ajos segélyt ihmu kiildliet.

27-ikéii

k.'li

levele

küld ugyanazun napon

IöS.'>. dt^'zeiiil»»ír _'".

í'n

nhhi)/. m«ll«^-

jr-leiilr'rít

Crtiiaüyiiak.

jegyzéke.

HntÁit I'UI1ABAUÍTÁ))4.

1

1

HETEDIK

FE.IEZET.

Buonvisi tevékenysége az 1686-ik évi hadjárat elííkészítése érdekéhen.

—

—

Esterházi nádornak a pápához intézett folyamodása, MaHadi tervei. ííyarorszá^ak a téli szállásolás terhétl föhnentése tárgyáhan, A pái)ai A spanyolországi egyliázi tizedek. keresztes-hulla kihocsátása. A pápa Sobieski magatartása Apaffi és 'rökr>li hökezüsége Sohieski irányáhan.

— —

—

—

irányában. ^

—

Az

orosz-lengyel szövetség.

—

A Moldva-

és

Oláhországra

—

Kuonvisi igyekezetei Magyarország megnyugtatásár;*. vonatkozó tervek. XIV. Lajos magaUirtása. Petneházi Dávid kitüntetése Huonvisi által.

— —

—

A

bécsi

—

dásra.

hajlandóság mutatkozik a Francziaország elleni táma-

udvarnál

fíuonvisi

»*zt

|)ápai

mtígakailályozza.

st'ií.'dy

—

Ihionvisi t'léirüh'thmséirf.

A

és a külföldön írvíijtött alamizsna.

1686. I.

A sítúsa

«'^8

iniót.'i ;i

;i

Im'csí lulvíinu'il

liálmrú

;i

török

l)<''ki'-;ij.'iiil.il(>k

tulytalása elhatároztatott,

viss/;iiil;i-

liimnvisi hihdniuk

megújult lelkesedéssel és fokozott tevékenységgel

igyekezett

n

liadikészületeket elsegíteni és siettetni.

Két fpontra tenni,

irányult ligyelme.

Elször lehetvé

kcllrtt

hogy a hadjárat május elején vegye kezdetét, tehát oly id-

mikor a török seregek még nem lesznek készen. Másodszor

hen,

a császárt és a táhornokokat arról akarta meggyzni, hogy a

hadimunkálatokat nem szabad Buda ostromával nyitni meg.

A

teendk nak

:

sorrendjét a következképen goud«dta megállai)itandnmindenekeltt Székesfehérvárt és Szigetvárát, Egert és

Szegedet kell elfoglalni, Kanizsát körülzárni, az megszállani, és a építeni.

Ka mind

Buda

eszéki

hidat

közelében fekv szigetek egyikén erdiit

ez megtíirtént,

telve fog állani, egy oldMlrúJ

sem

Buda

kítiül lesz zárva,

k.ipiiat segélyt.

:i

elszige-

minek követ-

it'.^n.

ütben -u, JKi

viTuiitas ni-lkul kerül

:i

hruljárat

ír,:?

király

:i

kf/i-ibc.

Hu«l;U ostrom

t»l»'jrn Vfs/.ik

Kllt'iikozr)

lüsségek rségei folytonosan nyugtnlruiithatjjik •

mely

l.it,

leg^johb esetben

irat

meiivivni, és ezt

•lya

hatahnába

rei;

nagy

rjteni.

részét.

olvan

E

niciíroniíált

védchnérc ott

1í:i-

kt-ll

állajMttban

ni;ii(l

f;ut.iiii

a

M elején,

még

részletesebi) tervet tlolgo-

szerint, a hadjárat ktvtletén.

Eger

intézni

ostromh')

iiz

veszteségek Jirán fogj.a a

najíy

»'l|»usztúlt,

lioirv

Késbb, deczember Z(»tt ki.

rs:»k

«'st't-

a körüllVkvo

.-ih'i,

egyidejleg támadást

kt-U

és Székestebérvár ellen, egy hadtestet a Tisza-vidékre

küldeni, a sereg zömével pedig a

Dunán

innen állást foglalva

Ikalmas idben nyilt ütközetet vívni a törökökkel, gyzelem ese'n

megszállani az eszéki innens hidft.

idat

között

van

Ekkor azután

tídib föl-

választás: Budát, Kanizsát, Szigetvárát

ost-

rom alá venni, vagy pedig a Dráván átkelve, a Dráva és Száva között fekv ersségeket. Eszékkel együtt, elfoglalni. A mennyiben az utóbbi terv fogadtatnék

el.

és sikeresen vitetnék keresztül,

ikkor ismét vagy Belgrádot lehet ostrom alá venni, vagy ]tedig a ^/.áván átkelve, Bosuiát meghódítani, mit •rületén iiMgy

a

megkönnyít

hogy

az,

nincs sok ersség, és ajánlatossá tesz az a körühnény,

töríik

onnan

látja el a

magyarországi ersségeket.

Mindazáltal a bíbornok hangsúlyozta, hogy a

kijelölt

haili

állal.atokat csak úgy lehet keresztülvinni, ha ellegesen nagyiiérvü

elkészületek történnek a fidyainokon, sajkák és tal]tak

/.éreztetnek össze fa talpak gerendái szükség esetén ])alisszádokra ;>

fölhasználhatók), az élelmiszerek és ágyúk szállítására intéz-

kedések történnek; mert az utolsó hadjáratnál

is

a szállítás ne-

hézségei okozták a terví'zeít hadimunkálatok sikertelenségét.

T'gyanakkor,

Kómába

irtjelentéséb(;n kienndvén.hogy a

m:ii:\

tervek keresztülvitele sok pénzt igényel, újabb.an segélyt sürg(í-

hogy a páp.a az összes keresztény uralkodókhoz intézzen segélytkér leveleket. Azon reményét fejezt(í ki, hogy az ctt, és ajánlotta,

ingíd király

is

hajlandó lesz áldozni

lak kereskedelmi itoklian

•)

összekötteti'-seire,

.adhatna segélyt,

;

és ha, tekintettel országá-

kímélni óhajtaná a ti»rököt^

fíasonlókép

filán

.i

fran«/.i.a

Baonvi.ii novemlx-T 4-iki jwIeiiíéiM'.

11*

király

1(54

is

XI.

INCZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

rábírható, hogy titokban uéiui péuzösszeget bocsássou a pápa

rendelkezésére.

Hves

^)

Ezen javaslatok XI. Inczét betegen találták. A hetvenhMt pápa fogyni érezte életerejét, és e mellett csüggedés szállott;i

meg. Elzárkózott, alig bocsátott valakit magához. Es bizalmns emberei ismételve hallották panaszolni, hogy Magyarország föl-

nem

szíibadulását a török járom alól

Balsejtelme

nem

valósult.

i'ogja

Az

többé megélni.

-)

év vége felé ismét fölépült.

Buonvisi, a mint errl értesült, sietett örömét kifejezni a fölött,

hogy egészsége helyreálltával, ismét folytathatja a kereszténység javára atyai gondoskodását, mely az Isten kegyelmétl várható sikernek foltétele. Egyszersmind megújította kérését, hogy séiíe

szent-

ne késsen a segélynyújtással, mert a rendelkezéseket idején és

kell öszhangzásbaii

megt**nni.

kfll

ha.sonlitjii, nielyluMi

kezethez

mködni. Utal

A

hadikészületeket óraszer-

niiiuK-n kfrékiH'k össz«^vágólag kell

az utolsó hadjáratra, a mikor a

gyzelmes

sereg-

nek tétlenül kellett vesztegelni, csak azért, mert az élelmi szerek és

ágyúk

nem gondoskodtak. Segély-sürgetéseivel sznik meg alkalmatlankodni mert a keresz-

szállításáról

—

n«*m úgy mond ténység java lebeg szemei

;

tdött.

és az az óhajtás vr/.érli.

szentségének dir-sösége mind fényesebben ragyog^jon.

Kz

alatt a seregek téli

szállásaikra vonultak.

évi hadjárat után a Magyarországon

császári

téli

hogy

''j

Az

16H4-ik

szállásra ellu-lyeztíit

hadak ellátása a lakosságra súlyos terheket

rótt,

melyeket

a katonaság fegyelmetleuségével, dúlásaival és egyéb erszakos tényeivel elviselhetetlenné

tett.

Esterházi ná Magyarország

—

—

irja

fölter-

egyebek között

vadtm erdvé, lakatlan sivataggá fog változni, a melyen csak Nem kívánom, hogy az egek ura meghallgassa

a fenevad kóborol.

az elnyomott nép sóhajait. Mintegy Isten büntetése s/fiivt(lésHÍérf

M/.

lioL'v

.1

csi'isz.'iri

sereg

nem

';

Buuu\i-si d'jczuuiber 7-iki jeltjutfse.

')

Géiiii. Kecherche-M hi.storiques. 358. L. Kl'tpii. :i»«.

')

Uuuiivímí

l»)«fi.

jiinniír rt-iki jeleiitéiíe.

:i

volt

magy:irné|i

képes Bud;i

:

rar.il li;il;ilm;il);t cilciii. cs hui;;

HjíIisImhií liáz órokiinót

;i

h:il;il

.a

olr;igJidt-!i!« *)

De

felszólalásának

hatása.

volt

iiein

ki)zbeniárásába

>^eiit-szék

Az

vetette.

megelz

>a

év nyarán

magyar nemzet

zsákmányul

hótlolata jeléül

reszténység, és különösen a

ejtettek.

alatt,

küldötte,

dona* vegye oltalma

Majd néhány

s

égés;: ke-

:iz

magyarok atyjának* ajánlotta

hogy »az apostoli országot, mely a szent-szék

••sedezvén.

a

tiivaszáii

Rómáha

a pápának, >mint

«

a

n'iiu'*ii\ót

év

magyar csapatok Buda

rörök vezérhasa zászlaját, melyet a a

Vr-^sö

IGSS-ik

föl

tulaj-

alá. ^)

—

IGH. nyarán

hóuapjial utóbb

.azon ké-

relemmel fordult a |)ápához, hogy közbenjárásával mentse meg

Magyarországot

hogy a következ télen

attól,

idnia a császári hadaknak. kat, utasította

kelljen

szállást

pápa méltányolva az eladott oko-

a nuutiust, hogy a nádor kivánata teljesülése érde-

kében mködjék.

A

A

is

^)

nuntius azonban belátta, hogy Magyarországnak a

oda

szállások terhétl teljes fÖlmentése kivihetetlen. Azért

téli

hatott,

Rabattá tábornokkal, a hadi

hogy a terhet lehetleg könnyítse.

vezér-biztossál értekezett ez ügyben, és oly megállapodásra jutott vele,

a melynek következtében Magyarországra a múlt éven át

viselt

tehernek csak

A igy

fele nehezedett.

magyar urak

és a tíjbbi

teljesen

is

voltak elégedve.*)

nuntius a Magyarországra háramló teher értékét

négy millió forintra

is

Ezen eredménynyel a nádor

meg

becsüli.

De

bár sokkal kisebb

a múlt évi. és most sokkal nagyobb t<'rületre oüzlik •'lismeri.

el;

még mint

mégis

hogy ^a szegény, elszaggatott országra* súlyosan fog

nehezedni ')

ez.

A

;

nádor

168.'>.

—

úgy mond

-

mindazáltal

január 20-iki

lehetetlen volt azt

fftlterjesztésí^inek

az

máHolata a

efrykorti

kismartoni családi levéltárban. »)

Esterházinak

16«r..

ni.-'tju-

a pHiiáho/

rt-ik;iii

irt Ifvel**

a vatikáni

lovéltárban. ») •jii

visi

Az

állanitiikár Idx',. xzupteinber 8-iki

a nuntiu" k<'>zbenjárá8át

nzeptember *)

•ento

il

i-

kik«^rte volt,

\

i*nry/.>''k<:

aliiinin'

:t

KHterházi egyoim-

lidvt

h.'m

in,

Tltion-

16. és .30-iki jelentései.

Buonnsi

168.'>.

szeptember

Palatino con tntta

3(i-iki

la aazione.-

j'.i-ntc-"-
sí

immmIi;, ,..u-

166

XI.

IN'ZK KS MACVAUOKSZ.U; KOLSZAB \1>Í ASA. 1'

Örökös tartományokra hárítani, mert ezek liadat fogják eltartani.

A

birodalmi segcly-

volt,

hogy a birodalmi

^)

kormány ugyanis azon

császári

a.

segélyhadak a télre ne térjenek vissza hazá)okl)a, mert csak igy lehetett arra számítani, 'hogy tavasz nyiltával rendelkezésre fog-

nak

Ezen

állani.

czélból a bécsi nuntius is közbenjárt az egyházi

fejedelmeknél.^) Igyekezetei sikeresek voltak.

A bambergi

A

bnrgi püspökök egész csapataikat ott bagyták.

és wiírz-

k<»lni választó-

fejedelem négyezer gyalog és kétezer lovasbi'd álló hadtestének

csak felerészét bivta vissza ezek útnak indítására híiszezer forint ;

a mely összeget, miután a kamara-elnök kijelentette, hogy

kellett,

»egy garasa sincs,< Buonvisi és Kollonidi ellegezték az egyházi pénztárból.

Ez

^)

alatt a szerzetes-rendekre kivetett egybázi

sát Buonvisi bíbornok és Knljnnicb püspök

bár sok

raegküzdeniök

nehézséggel kellett

ad<')

bebajtá-

És

buzgón vezették. mindazáltal

;*)

az

1685-ik év végéig sikerült 320,000 forintot beszolgáltatni a báboiú czéljaira.

Ettl fogva

])edig

bocsátottak

hetenkint

kincstár rendelkezésére összegeket, a melyek

fogadására és

lovak

vásárlására

Í8.«

Január

császári

els sorban újonczok mivel

fordítandók;

voltak

kamara-elnöknek, stereotyp kifejezése szerint, »egy garasa

a

e

ezélra

sem

'^)

elején a nuntius fölajáidotta a szükséges költséget,

hogy a huszonhét császári gyalog-ezred létszámát egyenkint emberrel lehessen szaporítani.

')

ben

a

volt

Booiivímí Rzepteniber 30, ós

Mivel pedig az örökíts november

1

1-iki jolcntéHei.

tai

Az

1.^0

tomá-

(?l<Wilii-

hogy :i nádor, ]>.'\pni pénzen, külön muíryar li:i"v r/ liiiJ/nus

említi,

vasolta,

.

i'-<

dicsteljes •)

dolog volna, de hiányzik a pénz. 26-iki jelentésében eladja,

Buonvisi augusztus

li";^'y

választó-lejedelmot legbiztosabban úgy lehetne

'Z ü;;yiHii a

hogy a

császár Köniirsegi; grófot küldötte hozzá, én elterjesztette,

k
megnyerni, ha a pápa

münsteri püspökségben mcgersitoaé, és a bíbort adományozná

iioki.

ta

A nun-

tius támogatja. ')

Buonvisi november

*)

Buonvisi 1686. január

1

8-iki jelentése. 6.,

n vr-linrzei

követnek

168.'>.

október

14. és

és 28-iki jelentéseik. •'•)

Buonvisi

16^.').

(Icczenil"

i

i>...

j:;.

és ItíSd.

január

ij-iki jelentési-i,

már

hIí-í

s/.ólitotta

lol

>y>Kl»;in alkalin:»> úioiu/i»k:it

lómotorszájíi

fpapokat

WOiotott

t;il.
az í'jszak-

hofjy r^íyháziaciíyóiklK'ii

,

t'ogadjauak zsoldosokat, és küldjt'k vaiív Doiiauwörthbe,

sehországi ket.

hatái"szólckro,

Azonban a költségek

lüuliiagyok

v.a«;y

h

átvi-szik

miiidinkál)!) szaporodtak,

az

Az

elirányzatot.

ron«lsz»'-

<''s

168.5-ik év

liabatta úgy nyilatkozott, hogy az íijonozok fogadásár.i 6s

végÍMi

elegend

lovak beszerzésére

utóbb már kétségét fejezte fog-e jönni.

ki

••tt

esászAri

»)

tetemesen raeghaladt.ik

•iut

al

hol

a

lesz fél millió forint, ki az iránt, vájjon

Buonvisi.

hogy a hadi készületek

ily

körülmények között,

attól

tiir-

hogy ha a hadjá-

látszott eltt»>,

rat megindítása ntán kifogy a pénz, azt

is,

a mit a készületekre for-

úgy tekinthetik, mintha az ablakon

dítottak,

hóna])pal

meríteni a jövedelmi forrá-

ki fogják

már pedig kétségtelennek

sokat;

K!,'y

hétszázezer forint-

dobti'ik

volna

ki.^)

megelzése végett több irányban fejtett ki tevéAzon volt. hogy a spanyolországi pajvság álilt)zatkész-

Ezen

baj

kenységet.

>égét föléleszsze.

Ekkorig u madridi nuntins igyekezetei

ered-

ménytelenek valának; afj)apok, kiket önkéntes segély ajánlására -zólított föl,

.sak

tagadó választ adtak, kettnek kivételével

néhány száz pesetát

vájjon a

])ái)ai

ajánlottak

föl.-'')

;

ez(»k is

És kétséges

volt,

bulla, mely a spanyolországi clerusra a tizedeket

nagyobb eredményt fog-e létrehozni ? Buonvisi nem sznt madridi nnntiust sürgetni, hogy legalább némi részletfize-

kivetette,

meg

.-i

téseket

eszközöljíin

ki;

ez

ügyben

'a

spanyol

iiiiiii->/frnkii
IS irt. *)

Buonvisi aggodalmakat táplált arra nézve

is,

v.ajjon az ú. n.

Ugyanis

keresztes-bulla kihirdetésének meglesz-e várt hatása?

melyeket a pápa mindazoknak, kik a török elleni háborúban fegyvert fognak ') vagy a háború költségeire ad.akoz-

.1

búcsuk.at,

')

Buon%-íín lt>H6, január 13-iki

•)

Buonvisi január 27-iki jelentóse.

»)

Buonvisi

«)

Az

168'..

államtitkár

szeptember lt.««.

jelenti'-^-.

19. és

okfi"

r

--ím i-i-m

i.

január 10-iki jepyz»'ke. Buonvisi január

i:<-iki

jegyzéke. •)

Ji.>gy

A

császári udvar 168:.. vé^^én azt az óhajtását

fejezte ki

Uómában,

a kiboosátündó bulla inkább i»énza«loniányok, mint iinkéntoBek

gyj-

168

XI.

TNCZE ES M\r;VARnR,SZA(i FÖLSZABADÍTÁSA.

nak, engedélyezett, régibli iiápui l)ullák értelmében más, könnychlt

módon

is

A

elnyerhették.

tassa ki a pápa, hogy egy

nuntius azért azt ajánlotta, nyilatkoz-

esztend

lefolyása alatt a hívek bármily

búcsúban csak úgy részesülhetnek, ha a gyóntató-atya által meghatározandó némi csekély pénzösszeget adakoznak a török háború javára; nehogy pedig a politikai féltékenység a pápai rendeletet

mindegyik

meghiúsítsa,

fejedelem

területén egybegylt összeget a

hatalmaztassék

fid,

tassa át, a ki iránt legnagyobb bizalommal viseltetik.

nem fogadta

Mindazáltal a pápa

hogy

.-i

szent-liga azon tagjának szolgál')

a javaslatot,

el

»

nehogy

—

—

a protestánsok azt higyék. hogy a búcsúkkal úgy mond az egyház kegyszereivel vásárt üziink.-

és

'-')

Ezen indokolással szemben

Nem

pontját.

—

hiszi,

dása botrányt idézne

ebi.

között nagy a különbség.

koczkán.

Ha

ugy;inis

.a

Buonvisi l'öntartotta állás-

is.

úgy mond

A

bogy javaslatainak elfoga-

fönforgó eset és

X.Leo

pá})a eljárása

Most az egész kereszténység java

hadjárat szerencsétlen véget

kereszténységre romlás következik,

A

keresztény népek a sz.abadulás vágyát

tr>rök

ér.

uralom

forog

az egész .alatt

él

kimutatva, magokra von-

ták a törökök boszúját, melynek áldozatul esnek, ha tartományai-

kat a keresztény fegyverek

meg nem

kigondolható egyházi és világi eszközt egyházi államot sem szaba
terjesztése; a világi

tekintélyét tosítja a

uralkodók,

eltt

is

föl

A

kell

használni, és az

pápaság

fejedelemség mellékes

föfeladatíi:

d()log,

;i

és ennek

környez

fény sugározza be, ez biz-

súlyt, melylyel a

leghatalmasabb keresztény

az egyház fejét

pápának azt a

Ezért minden

hódítják.

st. mint a

perzsák

példája

mutatja,

a

pogányok

bir.«

is

Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a törökök között nagy consternatio uralkodik, mely a háború megnyíltával

még

növe-

kedni fog; ha csak ^^úgy nem járunk, mint ;iz Alciatus Emblémáiban elállított nagytehetség szegény ifjú. ki jobb vállán

tésére helyezzen .súlyt. eltérni.

(Az államtitkár

De a pápa V. lfi86.

Piu.s bulláJHiuik

január 19-iki jegyzéke.)

')

Buonvisi 1686. január 25-iki jelentése.

=)

Az

államtitkár február 16-iki jegyzéke.

szövegétl nem akart

szárnvaivHl

ilkalnia/iitt

láiifzczíil

•tt

Ez ri'

N

(le

Hu»»nvisi

alatt

k(''s/.iilt

a szüksrü uajív

t's

váll.in alkulnia

lial

')

—

ál«l<»zatk«''sz-

ú^y iinmd Kh liahAr

sof^t'-lyk^Mvelsfí sctr'iaii

kiv./i'll'o<íiiató.

spanyol udvart illetné mou'. a

i

t|r

.

ismot*»lvo appt'Uált a pájia

N«Mn alkalmatlankoíliiók

is.

1,

icpiiliii

volt l)iliiu'solvo.«

("íílillui/

;i

érdekek

Cí.alAdi

k»>züs«íé<;éiiél

az a kötelesség, hogy a rsászArt támogassa; m-ni tartaná

"í;vji,

rotcs eljárásnak,

ha o

sr.entsége

a

spunyolok

péliláját. ko-

EUenkezöU'g. minél inkáhh mutatnak mások közitnyt, annál rigyobb lesz az 6 dicssége, mert ö a háború egyetlen

elny

a katholika vallásra kétszeres

i'.s

éleszt«">je.

ha a

íog háromolni.

t<>ro-

hatalmát megsemmisítve, a protestáns népeket meggyzi

K<»k

•irról.

A

mily hasznos a szent-székkel való kaprsolat.

kére nézve azon véleményét

segély nn'r-

hogy elegend volna három-

fejezi,

/ázezer forint.

Ellenben, tni

•

ia;

ha

- l'olytitja

('»

meg

szentsége

a segélyzést, ezt haladék nélkül nyiltan

mert ez

id

szerint a megrettent töröki»ktl

tételeket lehetne kieszközídni.

Xem

sz.ibad

elnyös

megtartják i/.

;

h;i

békét kötnek, a sziget

békct'ol-

Az

felét

a hálmrúban. a segélyigéretek be

;i

(Jesarini

hadjárat alatt

ibornok idején (várnai csata) és az utolsó krétai

lfordúlt szerencsétlenségek ismétldjenek.

^ziiii-

háború folytatására

;i

hiányában, nehogy

buzdítani, a szükséges eszk('»zok

\elenczeiek. kik,

.-ikarná

kellene níon«la-

ki

ut<')bbi (esetben

nem

váltás.i miatt.

egészet elvesztették, a minek következtében a fájdalom

Kelemen pápát a

sírba vitte.

Mindazáltal,

a

a fvárossal együtt

I

X

*)

habár a császári udvarnál a Icgbet'olyásosalíb

miniszterek a népeket a háború terheiiu'k viselésére képteleneknek londottAk, és a békét sürgett/'k /ia iot '.'k

háborútól

félve, szintén

megtartotta

;

a spanyol udvar pedig, fran-

támogatUi ket

:

«)

Buonvisi Leopol-

elh.atjirozásában. a spanyoh>r8zági

<

-'\li'i/i

t

i/r-

jövedelmeivt'l és a jiápai segély lyel biztatva öt.

'»

..arH'lt,

liuonvi.ii

jiílc-ntéuo.

iiuiár 27-íki

») V.

ii»firúiitJR *)

inárcziu« "J^-iki

A

ki-n

-/i<--*-l>iill;i

\.ili../.iil.iii

én a nairybíijt folyanuin hinlettfltott ki.

A

jelonláne.

Ko'<''>lil>

-

velenczei kövot 1686. márcxiuB 3-iki jelentés.

i!<,

iiiiii'I'Mi

Ii-

('ii,

170

XI.

A

INfZE KS

M.\(tV ARORSZ Aí;

KOI.S/AHADÍTÁSA.

pápai államtitkár inagasztalásokkal

li;iliiu)zta el

Yisit buzgó igyekezeteiért, és folytonosan biztosította,

kieszközlésére mindent me
Ugyanakkor elnyösebbuek

véli

kijelenté,

;

állajxtta miatt

tebet. ')

bogy »ö császári felségének szabad-

a törökökkel békét

áll

bogy a segély

a pápa ismételé azon nyi-

bogy a szent-szék kincstárának kimerült

egyelre semmit sem

ságában

De

')

Biiou-

de

meg

kíitni

vagy nem kötni, a mint

bogy a békekötés

kell gondolnia,

ese-

csakbamar meg fognak ismét ersödni, úgy bogy újra megkisértbetik Bécs ostromát.* ^)

tén a törökök

A

pápának ezen nyilatkozata, melyet Buouvisi niárczius els

napjaiban

kíizidt

a császárral, erre lesújtó

liatást gyakorolt. Elis-

bogy sóba még jjápa annyit nem áldozott a közjóra,

merte,

mint XI. Incze, a kinek köszönbetö, bogy ekkorig a keresztény világot

meg

Icbetett olt.ihnaziii.

De

kiemelte, bogy az általa fid-

ajánlott félmillió forintot, valamint a szerzetes rendek

tcnd

bl

összegek nagy részét, rég elköltötték

keveset várbatni, a keresztt»s

;

által lize-

a spanyolországi tized-

bulla kibirdetésétöl

még

keve-

sebbet; ellenben a báború kíiltségei, niérbetetlm összegeket nyel-

nek el; évenkint nyolcz-kilencz millió forintra van szükség; ezt a bál)orúk álüil kimerített, pestis által megtizedelt lakosság födözbeti

;

e mellett a

múlt esztend szúk termése miatt a sereg

élelmezésének kidtségei nihekedtek

;

maga, úgy szólván, egész

vagyonát elköltötte, uradnlmak.at adott és

nem

el.

adósságokat csinált;

bár udvartartásában mindazon költség-megszorítást, a melyet ö

szentsége javasolt,

nem

vitte

keresztül

;

de

meg

kell

bogy ezen takarékosság egyrészrl csekély basznot

fontolni,

bajtott,

más-

részrl sokakat megkárosított és (dkeserített volna. Ujolag kéri a pápát, hogy ne tagadja

kálatokban a kell erélyt

kök ismét

A

föl

fognak bátorodni.

nuntius résztvétét fejezte ki a császár belyzete fölött

eladottak valóságát ')

') -)

meg a segélyt, mely nélkiíl a badimunnem fejtbeti, amittapasztalva, a törö-

ki

Az

— úgy mond — saját szemeivel

államtitkár februíir

Az államtitkár február Az államtitkár febniár

2. "^s

10-iki jegyzékei.

Ifi-iki

jegyzéke.

]fi-iki rliiffrimzott

jegyzékfí.

;

az

látja, kezei-

UiMiitja;

vol

mert

a lu lU'tt

st»f;ól\

6 szentsége

neliezt^^lését

;

lu-iu

A

tartalma fölött

ma|ín

felsége

maga

')

részletes jelent/'st

küldve Hómália.

titkos utasításból

-

nt«)ls«'(

i..

ni

jegyzékt'k

— azt következteti,

így ír

ü szentségére nézve kíizönyös, akár Itékétköt a esászár. akár

li
folytatja a háborút.

Ezen

túl

tehát ó

nehogy a bajokért, mt'lyek a

log^ja,

>zjirmazhatnak.

majd

l)izonyos benne,

hogy a

is

buzgóságát mérsékelni

elmaradásából

itápai segély

ö rá hárítsák a

más háborúba

Mindazáltal

felelsséget.

tíirökök, kiket fölingereltek, a nélkül,

meggyengítették volna, támadást intéznek a császár ez

ism<''t.'liii.

a/t ajánlotta, hogy

talán

is

nyíltan kifejezni elégületlenségét az

halH>zott

ri

iii.

fúliíló/te

tegyen a i>ái)ánál elterjesztést.

Ezen társalgásról

kóróséit

már

alk;iliuatl;iiiktMlásával

l'iKIÍjíÍ

llen

.

iiiiiid

bonyolódik,

ellen, milu-lyt

mi könnyen megtörtéidietik,

a

mert a pfalzi kérdés komoly veszélyt Spanyolországból sem

hogy

jítttek

rejt

méhében.

2)

kedvez hírek; bár a szentnem fnkarko-

szék a rendeletekkel, int^ísekkel és buzdításokkal

A

lott. ^) ';isa,

A

lem várhatni, Terjesztette 'épni, és '

'i/;

Madridban lev

el. hogy a spanyol

császári követ azt a javaslatot

kereskedkkel alkura kellene

bizonyos összeg lefizetése árán átengedni nekik :u egy-

tizedekbl várható jövedelmet. Ezt a bécsi udvarnál helye-

ik

>mert

— jegyzi

meg

liuonvisi

L'ondolnak, soha a jövendre.c ridi

a király-

jár, és

alig képes saját udvartása kídtségeit födözni, segítséget

ki

ól,

madridi nuntius jelenté, hogy az egyházi tizedek behaj-

a clérus szegénysége miatt, nagy nehézséggel

uuntiusnak

ségre,

irt,

O

— mindig

;i

egészítette ki azt a javaslatot,

a következ két esztendre oszsza

) Bnonviri márczius •) ')

fid

;

hogy a

nuntiiis

tartw.ást

biztosítván az illet-

lO-iki jelentíto.

Ugyanazon napon irt thiffrirozott jelentén. Tanúskodnak íttííI az államtitkár február

I3-iki jegyzékei,

)

mad-

iránt. *)

egyelre kétszázezer pesetát hajtson be, a fönmaradó l)edig

jelenre

hogy inkább az egyes fjjapokkal lépjen egyes-

tartozásuknak részletenkint való törlesztése

Majd akkép

csak

ellenezte a káros alkut és a

Baonvisi február 10-iki

jelent^^^^e.

2.,

márczius

2. és ápril

172 ket.

XI. INf7.K

hogv

tésétl

föl

ÉS MAííYAKORSZAi; VOI, SZABADÍTÁSA.

idöközbea a törökkel béke kötK'tik, a hátralék

lia

leszuek mentve.

lefize-

^)

spanyolországi papság vonakodva és késve hódolt a

Mig a

a pápai rendeletnek.

;i

svájo/i

jelentékeny összegeket áldozott

:

klórns két kiváló tagja önként

a bázeli püspök

1

2,000, a szent-

galleni apát 6000 forintot küldött;*) a szent-benedek és cziszter-

czita-rendü kisebb apátságok,

már korábban 2200

forintot adtak

össze. ^)

Legjelentékenyebb

volt

az ausztriai

tartományok

örökös

szerzetes-rendéire kivetett adó jövedelme. Buonvisi február köze-

pén

Rómába

jelenti,

elí'degeket

tett

is

hogy .akkorig. a

beszámítva,

megelz

év nyarán

nyolczszázhuszonhatezer

kifizi;-

forintot

bocsátott a császári udvar rendelkezésére, és közelebb ismét ötvenezerét tog átszolgáltatni. *)

Egyébiránt a pápa. bár a bécsi udvarr.al s/euilien tolytonosan kincstárának szorúltságát hang8Úlyozt:i.

a császárt takaré-

kosságra buzditottji. és figyel meztett<% hogy ugyanazon terhektl, melyeket valóit;'')

'A

az egyházakra rótt. ne kiniéljr me<í világi alatt-

Ifiujjel kiiii/t/

irányában nem tuülalt

el

ilyen

merev

állást.

M.

XI. Incze 16K6. január közepén százezer forintot küldött Ijeiigyclországba

hogy

.a

;

de ugyan.ikkor követe által értesítette a királyt,

kilátásba helyezett egy

millió

forintnyi

hadisegélyt ren-

ilelkezésére állítani képtelen. Sobieski ezt a császári

dorlatainak tulajdonította: tatta el magát. ')

Buonviai

.\stnrga í« i'eii

De

udvar fon-

és fenyeget/i nyilatkozatokra ragad-

*)

rnárczins

04-Jld

jelenféüe,

niulyVwii

azt

i^ einliti,

liopy

los Balba»se.<« Hpanyol mfni«/terekt
kilátásba helye/ik a .spanyol király segituégét. *)

Buonvisi február 10-iki jelentése.

»)

Buonviíd 1685. november 4-iki jelentése.

*)

Buonvisi 1686. február 17-iki jelentése.

'

*)

Az államtitkár február 2.T. és márczins 2.'J-iki jej^yzékei. Hogy az európai udvaroknak tudomására fogja hozni »la

iiihuvhís-

ley et la partialité de la Cour de Rome.« Bethune január 17-iki jelentése.

Azoul»;in •k

érkeztek,

uiiy;iiu'kki>r \ n>:ulltsl)ól

méhek

alatt njabh fordulat áll be

Január végén a

uem

számíthat.

még

söt

azt

követ eltt kijelenti, Imgy Icniond

l'ranczia

sem

uuditíisaiuak útjába

szorul

uem

ru

;

kitrülmények

ily

rá,

tehet érdekébeu.

a császár

k()zött

állhat; úgy látszik, Franczi.aország most

Lengyelország jó szolgálataira

mikor szüksége lesz

nem

mivel a franc/.ia király

gátolja meg, hogy a brandenburgi választó-

jt'delem a császárral egyesiil

nem

Ezeknek hatása

*)

magatartásában.

rdély elfoglalásának szándékáról, lííti,

iiYil:itkt'/.:i-

kétségtelenné tették Sobieski dntt, hogv a

luczia királytól segítségre

I

li.-ilaro/.ntl

de akkor .azután

de jönni fog

;

kés

-)

Ugyanakkor külön futár által a ben bejelenti, hogy májusban táborba

pá})án:ik levelet száll,

tatja,

hogy ezen vállalatot csak úgy

tér vissza

egyszersmind

országába; de

sem

ini'l\

irt,

területre nyo-

tíirök

mul, és a hadjáratot oly kitartással fogja folytatni, hogy lásra

téli szál-

kinyilatkoz-

viheti keresztül,

ha a

\yÁ\>:\

meg-

által kilátásba helyezett egy millió forintnyi segélyt teljesen

kapja.

idö.

mert semmit

lesz,

3)

A

pápa. nehogy ürügyet szolgáltasson Sobieskini'k a had-

járat tervének elejtésére, az olaszországi egyházi tizedek jövrdfl-

meinek terhére bankoktól kölcsönöket vett

föl: és

csakhamar

— a császárnak

Íratja

szolgáhitot akart tenni, mert a lengyel

hadjárata a magyarországi hadinmnk.'i lat* ikra nagy

király \

is

ket

«*lü-

ígért. *)

Mindazáltal a pápa ezen

bkezségét a

bécsi udvarnál

látták szívesen. Rossz néven vették, hogy a lengyel királyt

pénzsegélyben, míg ezt a császártól megtagadja.

részesíti lett

fél

mint Bécsbe

millió forintot küldött Leugyelországb.a. Ezzel

nem

bíztak benne, hogy Sobieski ígéreteit be

nem

bven

E

mel-

fogj.a váltani.

A

zalmatlanság iránta nttön ntt. Ismerték ugyanis

H.

')

CroLssy

*)

Betbune

»)

A

melyek

dec/enil>er ÜT. és 168«>.

f«bru:ir

Pio bíborn«.k február

tiu«ii\i.HÍ

l\i'li'l\

I".:bru;ii

iii."-/ei/.ésére

jl iki

.|!j;;>/'-ki-i.

'2-iki jtílenté.se.

pápai .államtitkár 1686. február

vahiiiiint *>

168.'i.

terveit,

l
lü.,

23. és márcziiis Irt-iki

KAniába kiiMöll

ItiMO. It'bniár Ji'j-iki je^ryzékf.

j.íI*'!!-

linlóiiláMa,

174

INTZR KS M.\r,YAROIlS/Á0 FÜLS/All A DJ TÁSA.

XI.

Tudták, hogy Ap:if fival és Telekivel, Tökölivel

czéloztak.

Zrínyi Ilonával

összeköttetésben

folytonosan

Több

áll.

i'-s

levelet

sikertilt elfogniok. -)

Egyébkiut

közvetlenül

Sol)ieski

is

éreztette a császárral,

hogy jóakaratára nem számíthat. Az l<>.S6-ik év elején, a császári követ azon kérelemmel fordult hozzá, hogy a magyar elégületleneknek a lengyelországi határszóleken a gyülekezést ne engedje

—

meg. »Lengyelország szabad ország - így hangzott a válasz a humanitás, a nemzetközi jog és a jó szomszédság nem engedik,

hogy a magyaroktól azon kedvezéseket megtagadja, melyekben ók a svéd háború idején, a lengy»d«'ket részesítették.* Mikor pedig a

követ a ligából származó kötelezettségekre utalt, kiemelte a király, liga csak a törökök ellen jött létre és hatályát kiterjeszteni

hogy a

nem

hajkandó.

A

biz.almatlanságnak új táplálékot

dik leiében, aziMi

.-idoit,

111,1

n/ins

iiiás(»-

Bécsbe érkezett tudósítás, hogy a lengyel határ-

széleken állomásozó iiadak elszéledtek, és így a tatárok eltt az út

Magyarországba nyitva egyenesen

Sobieski

áll.

8öt találkoztak, kik föltették, hogy

lehetvé akarja tenni a tati'mtknak, hogy

Magyarország éjszaki részeibe

nyoinuljan.-ik és Tökíilinek segít-

séget vigyenek.

Huonvisi vállalkozott, hogy a veszély elhárítására kísérletet fog tenni.

A

varsói nuntius utján Sobieskit éles szavakkal figyel-

meztette, hogy ha a tatárok betiiréséuí'k okozója lesz. ezzela

neheztelését tagjain.'ik

is

magára

zúílítja;

elhanyagolásával

t

mert ö szentsége, a

fleg azért

lig.a

részesíti oly

j»á|»a

tt»bbi

b segít-

ségben, hogy Magyarországot a t.atárok támadásaitól megóvj.i

t

terhelné tehát a felelsség, ha a tatárok

.

betörése a csász.ii

úgy nmnd

hadimunkálatait megzavarná. Ks ilyenformán

líethune 1686. janaár .S-ikén irja, hojyy SohieHkinck szándi-ka mi Krdólybe nyomulni. Upyanaz jíinmir IW-ikiMi jelenti, hogy Soltio-ki

')

jiisban

Apal'fit tuilóaitotta, *)

'J4-iki és

A

hopy kész

('>t

|)rotectoratiis.i alá fogadni.

velenczo! követ lfi8«. január 27., február 17-iki

Buonvisi február 26-iki

jelenté.sei.

—

A

váHÚrhelyi levéltára Mobieski és Teleki levelezésének

Ennek

;

Bethune

gróf 'l'eleki-család

nagy

janii:ii

inar<>--

részét megrizi'

fölliasználása, és általán Sobieski erdélyi pcdilikájának füzi'tcs isni<

letése ezen ')

könyv föladatának határán ki\l

Bethuiif jaiuiár 24-iki jflentése.

esik.

.

r-

ut-ni

meg

miatt

ha a

iM)d;\lk<)/ni:i.

^/.:il».-ul

lensége vagy

szöYots»''iíos(i

fog^ják vetni,

t
:i

iiciii/ctri trul-

ltMi;íyt'l

iránt tunúsitott iin'gltizh.-itatlanság.a

visszaadását megtaga»lják és

lvanii«'nitz

kedveztlen feltételek alatt ajánlanak

A

lya jó hirnevöket teszik koczkára.

A

hékí't.

nemzet és kirá-

király a gyors segítséggel,

melyet Bécs városának nyújtott, a kereszténység niegszahadítója czímét vívta

ki

;

ha továbh halad a nagylelkség

halhatatlan dicsséget tok

bizt()sít.

nevének

útján,

úgy, hogy azt gyalázó

röpira-

— melyeknek közrebocsátása miatt pan.-vszkodik — nem ')

ho-

hogy ezen röpiratok szerzit, ha a császár alattvalói, megtelel büntetés fogja érni de mivel ezen mályosíthatják

Biztosítja,

e].«

;

röpiratoknak nyomára nem tudott jutni, azt gyanítja, hogy a lengyel király ürügyül gondolta ki azt. a szövetségtl való elszakadásra, vagy pedig nyugtalan lelkiismerete az árnyékot

gyanánt tünteti

Mivel a varsói nuntius azr delmet

meg

Buonvisi azt

lehetett volna feleli,

hogy nem

test

ha

hogy az erdélyi

bánnak

--jobban

t

teljes

eléje,

ben és gabonában némi segítséget igért

nem

ellátására

\'^

csatlakozásra bírják, a legelfüggetlenséget biz-

ellenben kétértelm válaszokat .adott

;

teje-

vele

tudja, hol követték el a hibát? Bécs-

nyösebb .ajánlatokat terjesztették tosítottak részére

irta volt,

nyerni,

ben mindent megtettek, hogy

küldend sereg

él

föl eltte.

lett

de ez

:

.az

volna elegend.

;

pénz-

Erdély

felé

Ks míg Bécs-

ben tárgyalásokat folytatott, a töröknek megfizette az adót; úgy a nagyvezérrel, mint Tökölivel alkudozott, st a »gono8z« Teleki a lengyel királylyal

is

összeköttetésben

állott.

udvarn.'ik kellett volna

hogy a lengyel

czéloz.

Avagy

talán arra

másként járni

el

a

fejedelem iránt? Valóban, ha Sobieski Telekit »az erdélyi fejedelem igazgat<'>ját« határozottan fölhívja, hogy a törökkel szakítsanak, a császárralegyességre léjjjenek

hogy különben ö

is

ellen<»k

volna hatása. És a t«irökök. fosztatnak, a Tiszán túl ) Hobieitki arról,

Az

liojá^y

tiust, ln»j/y

panaszárc'il,

a Wcsi udvar azok

;

:

ha azzal ennek

és

vnbi.a,

meg

lett

gyengül állásuk. Mindent összefoglalva jegyzékélvMi

hozzáteszi, ho<;y

-i

értfiHÍti litioii\i.KÍt

pápa uina vau gyíizdve

sem tud a nipiratokról jövn- akadályozza meg.

.seniiuit

nií'trj»-lené-<»'t

fenyegett*'

bizonyára

a mint Erdély támogatásától meg-

l»j86. febriuir 10-iki

államtitkár

ezen

is

ftudul

;

ile uüu«ir..JH

a >inn-

176

XI. iscze:

és Magyarország fölszabadítása.

hogy a törökök, ha veszélyes helyzetökböl kiszabaduluem annyira saját erejöknek, mint inkább a lengyelek

állíthatja,

nak, ezt

magaviseletének

erélytelen

fogják köszönni

tatárok Magyarországba nyomulnak gyelország lesz felels. «

T^tf^n

;

és azért

is,

ha a

emberek eltt Len-

<''s

')

Mindazáltal már néhány nappal ezen levél elküldése után. Buonvisi a varsói nuntiustól tudósítást vett a

felöl,

hogy a tatárok

betörésének megakadályozására megtette Sobieski a kellG intéz-

bíbornok meleg szavakkal fejezte ki e fölött örömét.

mind

fölhívta

ból a hadi liet

A

Moldvába nyomul.

kedéseket, és el van határozva arra, hogy

Egyszers-

lengyel király figyelmét arra. hogy ha Moldvíi-

:i

mveleteket a Duna

felé folytatja,

halálos csapást mér-

a törökökre, fleg ha az orosz czárokkal

szövetséget köt:

ezért ajánlja, hogy a tárgyalásoknál lehetleg engedékeny legyen

végül

jav.'isolja

a

Krímnek

közös ervel (4f»>glalását és

.azt,

;

hogy

a két czár egyike ott székeljen, mert miiulktittnek Moszkvában t;irt<'»zkodása veszélyes lehet. *)

Buonvisi uem ben mködni,^)

És mikor

tártiihin <»rrininíel

lelkében. h
sznt meg

töltötte

az orosz-lengyel szövetség érdeké-

ez végtére létrejött, ezen el,

*J

rúban való résztvétre

;

föl

a török elleni hábo-

mert azok távul nyugaton lev sziWetsége-

nem nagy bizalmat

A

löl

az oroszok fegyverkezése actióba fogja vonni a

jt'izmkat, kiket eddig sikertelenül hívt:ik

sekbe

esemény ha-

újra azon reményt kelté

és

helyeztek.

'')

nuntius tehát azt javasoltíi,

most a négy szövetsé-

li<'gy

')

Buonvisi 1686. inárczius 25-ikén a varsói nuntiusliu/.

-)

Buonvisinek a varsói nuntiuslio/ ápril 1-én

')

Nagy érdekkel birnak azon

fejtegetések,

irt

li-vdi-.

irt leveln.

melyeket

Ȓ7.

üiíyhHii

in.'t-

Jns '„'o-ikán a varsói nuntiushoz irt levele tartalma/. *)

Buonvisinek 1686. június 3-ikán a varsói

Solátiski június

ki vánatait; biztositja, ')

Egy

iiuiiti.shoz irt

le;

vele.

—

25-ikén Buonvisihez intézett levelében kszüni szerencse-

hogy

páratlan érdemeit* nagyrabecsüli.

1685. július 30-ikán Perzsiából a lengyel királyhoz irt levél

reményeket

keltett.

Ispabanból

irt

Egy karmelita missionáriusnak

(1686. február közepén

1685. augusztus 21-iké»

Bécsbe érkezett) levele eloszlatta

azokat. Jelenté, hogy a .sah a hadiké.születeket be.sziintette. (Buonvisi 1686, február 17-iki chifliiro/oit jelentése.)

s

huts'iloin

:

a

cSiiszAr,

hui;y

tirtottíi,

!j;ik

.V

(

Pi»rzsiúlí;u

:u

Mivel pedig attól n a iniuiszterek

hogy

tegye

uem meg

tartott,

m«'nt.

uirnjtMi

is

ha tle ered,

H«''cs-

a lengyel királyt krrtf

;

az elterjesztést.

tovAM)

h:ul)iiratr:i liivja (ö\.

tervet,

fogyják fólkandiii

nu'*};

királylmz

:iliysHÍniui

hogy a

Velen-

)ios/,(u-8Z!Íg és

S«'»t

mely azt Egyipttnu elK'u intt^zemlö

ki»vetség.

1,

király.

lori}?yel

:i

iiulitsim

köv»»ts»''síet

~

—

>Taláii

úgy mond

iTolfekvö ideális dolgoknak fog^ják javaslataimat tekinteni. liután az oroszok

makacsságát

vdágos;»n látjuk, hogy Isten irtani

végt^ire ki akarja

mindenhatósága

a harbár uralmat, melyet pestis és éhség, háború és tzvész

Ideális lelkesedése a bécsi '>ak

1)<-

legyznünk; miuUin

sikerült

üldöz: semmit sem szabad tobhé lehetetlennek tarUmunk

lt.al

'

is

a pápát melegítette

föl.

!< •)

kormány köröket hidegen hagyta. levelet intézett a

\I. Tncze pápa

•rzsa sah-hoz. *)

Azonban nemcsak lianem a lengyel király

új szövetségest is

folytonosan

nem

fiMiyegeU") állást foglalt

Míg Erdély megszerzésére vonatkozó viltan fontartottíi igényeit

—

m^'zteti

titkon

terveit

ájjoltri. ")

felében a varsói nuntiust figyel-

Lengyelországban mködött

hogy mikor

«•!.

Oláhország elfoglalására.

— május második

Buonvisi

sikerült megnyerni,

volt,

tV>l-

nem

tüut neki. hogy a lengyelek Moldva- és Oláhország köziUt

sznek különbséget, és a két tartományt egy elnevezés alatt fogilják össze.

A

Dacia nevet

.

rómaiak uralma idején csakugyan mind a kett

viselte,

de megkülönböztetésül az egyiket Oisalpina.

másikat Trausalpiua melléknévvel ruházták

.

|M*n •

elkülönítve fordul

k régebben

.11

után

.1

is

föl.

Minden

Moldvára

térké-

lengye-

;i

legmegbiziiatóbb magyar történetíró,*

Egyébiránt

remólli,

Ot'ili

ellenben

hogy uem fog

neln

mert Cantacuseno, az oláhországi vajda, úgy a ciíászár, fejelengyel király jó indulatát birja, és l/tirkl akarná

im:ulni ;i

a két tai-tomány.

tartottak igényt, a nnnt kitnik Istvántiból >ki Kon-

rországra soha.

mint

el

;

t

l.l.iit-.'L'étöl

megfosztani, hitszegést köv. tne .1.*)

•;

hiiODvisi 1686. június 3-iki levele a

»)

A

*)

Bethuiie 1686. rnáju-

*)

Hu'>[iv iiiiK-k

rkAKüói

júliuu 20-iki

V.

M.

leví^l Th<Mn
májú-

is< /»

t-

b-

.

-»

n.u..

i.

.-.'.

M)7. •*»•

.'

">

1-

;

178

JNfZK KS MAGYARORSZÁG fALS/ABADÍtASA.

XI

Az

év elején gróf Csáki Za.sr/o Oláliországha küldetett, hogy

a vajdát a török elleni vállalatban közremködésre birja.

A

len-

gyel király gyanakvó szemmel nézte ezt a küldetést, azon bitben, hogy a császári udvarnak szándéka fönhatóságot állapítani meg

Oláhország

fölött,

attól félvén,

lyeztetheti, jelentést tett visihez.

maga

a melyre

kivel összeütközésbe hozhatják

bíboruok

sietett

A

varsói nuntius

fönmaradását veszé-

liga

Rómába, a honnan

hogy a császárt tartsa vissza

A

vágyott.

is

hogy ezen féltékenység a

utasítás

oly lépésektl,

ment Buon-

melyek Sobies-

*)

úgy a római

mint a lengyel

ciiriát,

udvart megnyugtatni a császár szándékai iránt, kijelentvén, hogy

nem

czélja

Oláhország alávetése, mert habár ez egykor a ma-

gyar koronát uralta, elbb az ország területének közelebb fekv és fontosabb részeit kell visszaszerezni, a miért

is

az oláh vajdát

nem hbéres fejedelemnek kívánja tekinteni. De alkalommal nem hallgatta el azt a meggyzdést, hogy a csá-

szövetségesnek, ez

szárnak alaposabb oka volna a féltékenységre gyel király

mig elmulasztja

ugyanis a len-

;

visszaszerezni országa elvesztett tar-

tományait, Podoliát és Volhyniát: Oláhország birtokára vágyódik,

bár az soha sem volt Lengyelország kiegészít része, és meg-

hódítására a liga föltételei értelmében nincs jogosítva.

2)

Egyébiránt a lengyel királyt legjobban megnyngtatta maga. Csáki, a ki Oláhországból visszatérve,Varsón keresztül vette útját, és Sobieskinek jelentést tett küldetésének

volt

egészen

maga

elé,

ránál

idz

kielégít.

Az

oláh

fejedelem

a mit azzal indokolt, hogy török, tatár és erdélyi

és csak titkos

eredményérl. Ez nem

nem

nem

t

bocsátotta

akarja magát az udva-

ügynökök eltt gyanússá tenni

üzenetben biztosította jó índnlata fell.

*)

Mindazáltal Buonvisi reméllette, hogy úgy az oláh, mint moldvaországi fejedelem, ha látni fogják, hogy készen, le

mely védelmet nyújthat nekik a törökök

fogják rázni az

úgy mond

ozmán

igát.

De meg

')

Az

Buonvisi február 24-iki chifTrirozott

jelentése.

:\.

áll

és tatárok ellen,

ket gyzni

afell

— hogy szándékunk fölszabadítani ket és nem elnyomni.

*) ")

kell

ers hadsereg

államtitkár február 2-iki jegyzéke.

Ugyanezen jelentéH

jeltíntése,

utóirata, valainiut a márczius 17. és

ájjril 7-ilii

.

179

16SÍÍ.

Vzt

táborba

•

•n ki.

száll,

amelybon

iitváuia és

biztositsri

ho;;y s;ijút fejrdrlme alatt

;i/

min:

nlik állam

:..

belrpln-tni

t\»^

Lengyelország mellé, ezek szabadságaiban osztozva.

Követni kell i

i

közt^irsaságba.

len^íyel I

;i leiigyrl királyiüik, ho^y :i mikor ró rete szemieltt MoKlvúba nyomul, pnu'liimátiót bocsAs-

U'húl

j;iv;iM>lts'i

nt

—

—

írja

a rómaiak pébláját, a kik a

jogok

p(»lgári

loniányiízásával számos uépot rábírtak. lu»gy önkényt (•satlak«)Z-

mak

a batalmas államlmz.

A

')

pápa örömmel lolkarolta ezen

tervet. *)

De

valósitás.a

•sbbi itlknek volt fönUirtva. 111.

Az

a remény, melyet Tt>köli

lagyarországi tol

mozgalmak

vezérét

elfogatíisa >eléri

megóvta*

a fSJiszár vallásossága

:

hogy a

kelteti,

az a büntetés, mely-

nem

A

valósult.

vezér, fölismerve Tök
nyos következményeit, már ki,

lKH-s:itott

nagyhátrá-

november végén rendeletet

(lOS.').)

melynek értelmébr-n Tököli szabadságb.a

és

lej»'-

delmi méltós;igába visszahelyeztetett, mire Belgrádból Nagyvá-

radra

sietett,

hogy a háb<»rn folytatásáról

n

ti»r<>k

ba^^ákkal és

saját pártfeleivel értekezzék. Ily

körülmények

udvar a magyaroknak

ki'tzött

kétszercsm lonUis

elégtiletleuségr*'

minél szorosabban csattdja

inkább,

szék diplomatiája

irányb.an

<'Z

rikot

solt,

hogy

;i

bérsi

ne szolgáltasson,

ket magához.

A

st

szent-

f«dytouosan éber énleklöílést ta-

UUSÍt
.lannár végén Magyarországból panaszok érkeztek Rómába.

az iránt, hogy azon magyar nr;ikkal. kik rály

hségére térnek,

a

német kat(»nák

államtitkár kiemelvén, h<»gy

ily

;i

fölkelés táborából a ki-

és tisztek rosszul

bánnak.

Az

«djárás a közügyre igen ártalmas,

hogy »a magyar nemzet megelégedett legyen*; a uuutiust utasította, hogy a mennyiben ala))osak a pan.-uszok. azok rvoslására tegye meg az alkalmas léjMtseket. ^)

és kivánatos,

lioji

')

Bii

«)

Az

14. és •)

Az

'í-

-

au^nztur^

.in,ais7tun "-Ikt jVtfy/^kei

'.'.'•-iki j>

Hllaiiititkár

Mhuai

ím (.>

'••»•••

;

Hiionviiii

1

80

INCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

XI.

Buouvisi erre azt válaszolá, hogy a magyaroknak uiucs okuk pauaszt emelni a német katonák és tisztek ellen, kik jó indulatot érzületet tanúsítanak irántok.

és barátságos

De

^)

egyszersmind

hangsúlyozta, hogy a magyar és német katonák egyaránt nagy szükséget részesül, a

szenvednek; és ha a császár kell segitségben

katonák mezítelenül fognak táborba

azután nyomorúltan elveszni.

és ott

szállani,

— mennyire

- írja

tudom

».Tól

nem

magyarok megelégedettsége ettl függ a jövend vállalatok sikere.* O maga. ha ittveuezer furintja volna, rögtön szívesen fölajánlaná a magyar katonák hátralékos zsoliljának kizefontos a

tésére

;

;

ezzel

nagy szolgálatot tenne a kereszténység ügyének, és

^megmutatná annak a derék katonaságnak, hogy, habár protestánsokból áll. a íjápa bkezsége tartja fönn.« vAz ily tények, ha azokat kell idben viszszük véghez, nagy horderejek és könnyen

elérhet eredményeket hoznak létre; míg ellenben, ha egyszer az alkalmas pillanat eltnt, vérünk ontásával

nk

azt,

a mit

szavakkal az

is

szívesen megszerez-

elbb kevés pénzzel vihettünk volna keresztül.* »D<' éheznek gyomrát nt-m If^het kielégíteni, sem a mezí-

telent fölruházni

U

^)

Azon magyar hadnagyok között, kik Tököli eUbgatás;i hségére tértek, vitézsége és népszersége által a legkiválóbb PHiwházi Dávid volt, a ki csakhamar Kassa és több :i

után, a király

fels magyarországi vár megvételénél jelentékeny szolgálatokat tett.

Buonvisi értesülvén

.arról,

hogy Tököli, azonnal kiszabadu-

lása után, levelet intézett hozzá, a melyben zászlaja alá hívja visz-

sza;

szükségesnek

vüli eszközzel,

látta,

hogy öt a kísértéssel szemben, rendkí-

hségében megersítse. Hatodfélszáz

lánczot készíttetett, és azt

kurucz hadnagynak

— Leopold

küldötte; levelet

király szolgálatában véghez vitt

folytatására buzdítja. ')

Informatiói e tekintetben

jött,

is

irt

hozzá,

—

a volt

melyben

tetteit magasztalja, és

:i

azok

^)

ugyanekkor sötét színekkel Bécsbe

hsi

forinton arany

helyeslésével

nem

ecseteli

voltak alaposak.

A

velenczei

Ma;^yaror.í/ág állapotát.

hogy a sérelmek orvoslását

sürgesse.

É.s

követ

a nádor

(A velenczei követ

Ifixtj.

február 24. és márczius 10-iki jelentései.) *)

Buonvisi február 24-iki jelentése.

Buonvisi február 3-iki jelentése, és alilmz dikén Pftnebáziliuz irt levele. °)

)inil|('-k
január 24

:

hihG. EziMi tény iK'in tévfsztí'tU' el

Ulkrsnlr^S"! bfii

f<>_M'lt;'ik.

ki

tVj
luiU'isj'it.

IVtn»»li:i/.i. ki

újí)-

mint

k"-/.i«iu'tt't,

Isi

ujiimiMíot

mikor

.ililnii.Ui

a/.

poharat üritottok a páfia egészségérc.

ittók, számt^il.-iu

És Petneházi móltónak bizony itotUi inagjU a Krliruár huvábau ^ál>an

majd

;

iiaiív

volt Szent-Jol»l)

n''s/»«

rs elfogUa

cs('ll)o kerit«'tt«'

BuGuvisi, miuUiu a pápa

házinak küldött t,'inácsára

levt-l

Rómába

m<';ívivá-

helyeslését fejezte ki a Petne-

is

—

a császári

miiiiszt«'ri'k

hadnagy részére

volt kunu-/

- Írja

kitüiitt'tí'sri'.

várának

egri örsóg ogy részfH.

Jiz

és ajándék fölött,

— egy másik

lánczot »Illö

tett

—

veskedjünk ezen szegény embereknek,

készítte-

is

minden módon ked-

ho;íy

miót;i ö felségt-

kik,

gére visszatértek, oly jól viselik magokat, és mindenki

vannak hagyva. <

A >

hsé-

áltiil

el

')

kálviuistii hadtiak iránt tanúsított

táus rendeket

ii.-iny

irt lov/"*!-

kik

uirsrti,

Az

nn'li';; liatif^on

meg akarta

nyugtatni az

tigyeh'mmel a prolesiránt,

hogy Rómában

megtérésöket kívánják, és nem títrekednek kiírtásukr.a.*

Más alkalmakkor

is

hirdette a mérséklet elveit.

így az év elején a varsói nuntius jelentést tett Rómáb;i,

hogy Lubomirszki berezeg, az

szepességi birt<»kaín. a protestáns

Az

prédikátoroknak sok szabadságot enged. l>eu

áll.amtitkár ez

ügy-

Buonvísíhez fordult. Ez szintén kijelenté, hogy ez esetben a

közbeléi>ést

annak

--zár. í»,1mí-

helyesnek. >Most nincs úgy mond hogy vallásos buzgalmán.ak sugallatait kövesse a

nem tartaná

ideje,

Minfleiipkelött szükséges,

hogy

szilárd

állást

foglaljon

Magyarországban, és engedelmességre vezesse vissza a

lket,Tökölínek ne adjon arra

védelmezje lépjen

föl,

s

alk.'ilraat,

folk»'-

hogy mint a protestíinsok

eloszlassa az erdélyiek azon

félelmét,

li"'_'y

vallásunkat fogjuk reájok erszakolni, ha hozzánk csatlakoz-

!i;ik.

A

ség

mint értesültem, hogy az erdélyieket a

tartja vissza a csatlakozástól, elterjesztettem

ieleuleg egyetlen r.ani

vallá>
:

ha Isten

ezt

majd megtiiiíadni ) A :ziu9 17.

•

gondunk

:

sem.

nekik, hogy

a törököt Magyarországból kiszori-

a kegyelmet azt

féltékeny-

megadta, remélljük. n«'m fogja

hoiry az

.

elméjíiket mí'L'vilá^'osítja

éa .xyril O-iki jHjí^/í'k'ji

;

Uu'nivisi

iii:tr-

182

INfZE ÉS MAGVAKORSZAU FOL.SZAIíAHÍTAsA.

Xr.

de erszakos et;zküzöket ö felsége a pápa lieljeselte ezeu fölfogást.

alkaliiiaziii

soha sem

i"og.« *)

Es

^)

utóbb a premoutrei-reDtl generálisa a pápához

Kevéssel

folyamodott, eszközölje ki a császárnál, hogy Magyarországnak

a törököktl vissza foglalandó területén a rend egykori birtokai

A

visszaadassanak.

fnök

pápa utasította a bécsi nuntiust, hogy a rend-

terjeszsze a császár

kivánatát

támogassa hatha-

elé és

tósan. ^)

Buonvisi ezt készségesen megtette, és Ijeopoldtl kedvez választ nyert.

nem

meg

jött

De Kómába az

ily

irott jelentésében

get kell Magyarországban helyre állítani

egyházi intézmények fölujítására. eljárni.

zást

azután kerül a sor az

;

Ebben nagy

Szóba hozza, hogy szükséges

hogy még bels békessé-

kiemeli,

tárgyalásítknak ideje. p]lbb a

mérséklettel ki'U

a pápától fölhatalma-

lesz

kérni az egyházi javak egy részének saecularisátiójára, oly

czélból,

hogy azokat várak építéseié és a hadsereg

fizetésére le-

jöv

hessen fordítani. Mert bármily fériyes eredménye legyeti a

hadjáratnak, a török hatalom

még mindig

félelmes marad, és min-

den alkalmat, nndyet az <'urópai bonyodalmak nyújtanak. használni az elvesztettnek visszaszerzésére.

jövend

»A mi

veszélyek elhárítására gondolni.

szükségleteket

illeti,

- úgy mond

—

Idi'jén

;

pedig a

fi'»l

fog

tehát a v.allási

kielégítésére alkalma-

:izok

sabbnak vélem, hogy a s/rgény kapuczinusok részére emeltessenek zánlák

kell

és francziskánusuk

mint g.azdag monost
fényüzésökkel botránkoztatnak, a nélkül, hogy lakóik buzgalmok és erényeik példájával a híveket emelnék.

tesek megmar.adtak

Valóban, ha a szerze-

volna hajdani szegénységökben, talán

vert volna annyira gyökeret az eretnekség,

az egyházi javak megszerzésének vágya EnJélf/ irányában hasonlóképen Idft

1/

'j

')

11.

Ivarnak.

Miután a

Üuonviíi január 27-iki

is

elsegítette.*

melyek

^)

Az államtitkár február

*)

Buonvisi február 24-iki ielontéso. reflectAl.

A])aflival

meg-

jelentést-. c^'rte.HÍti

Uuonviíiit,

nuntius utasíttatott, hogy az ü utasítása szerint járjon

nem

*)

eszélyes magatartást ajáii-

tárgv'alások,

Az államtitkár február 16-ikáu

fejtegetésekre

nem

melynek elterjedését

hogy a varsói

el,

2-iki jegyzéke.

Az államtitkár

vála.szaiban ezen

:

ir.,s»;.

lulultak

.

ort'ilmónyrr

iiom

vi'/ott«'k

Knlóly iiM'gszállását határozták lyes

váll:ilati»t

;

1h:í

ol.

a

;

mert, ha lu-m sikerül,

ts-iki

J^a.>/lú

rendek u;igy részben, a szászok

^'yülölik, és

olasz

ciardini

rfiy-

hadaknak kí'dvez

tr.r-ik

hirdftto, hojíy a ina-

:izt

nnndannyian

lu-dijí

a császári hadakat tárt karokkal

nem mulasztotta

ountius

szi'unát

viszik. ')

És mikor Bécshou u'var

iniiiisztorck

olh'iísi'^ícik

,vol szaporítják, és a hál)orú -^ziuhelyAt a

rületre

császári

Huoiivisi clItMioztf ezoii vt«sz6-

el óvatossájír.a

történt^tiró

számzöttek a

lehetetlent

A])altit

fogadni

:

a

a császárt. Guit-

inteni

azon tanácsára is

fo^^^ják

fiiíyclnu'ztettí', ho;íy

könynyünek szokták

föltilutetni.

u

a

is nem szabad utánuk indulni. Az erdélyi expeditiót azért > kárhoztatta, mert tön"»k(">k elU-n niüktulö serejí erejét gyen-

miért

;i

:,'iteni fogyja. -)

Es csakugyan SchárHenbcrg hogy 13 000 emberbl

tábornok,

álló hadtestével

icndeletet kapott,

ki

Erdélybe nyomuljon, mind-

hogy

árt kezdetben olyan nehézségekkel találkozott,

a hídi tanács

Inöke visszahivatását hozta javaslatba.

A

császár

maga

is

elismerte,

hogy a számzöttek eladása

ilaptalannak bizonyult, és helyesebben járt volnji

el.

ha a nuntius

•inácsát követi.

Buonvisi kezdt.'tben aggodalmait lejezte <*reg

az iránt, hogy a

ki

visszahivása a császár tekintélyét meging.atni, a török<>k és

Tököli bátorságát éleszteni fogja; de \itóbb mag;i

bogy a visszahívásra »tisztességes


t'ormát«

Vlkura lépve Apaffival és az erdélyi rendekkel

;

(dy

is

azt tauá-

kell k(M*esni

módon, hogy

fejedelem a magyar királynak adót tizessen. a mennyit a szultjin-

i

ak szolgáltatott, és az aranybányákat, melyek küliVnben is mvei'tlenül állanak, adja át; viszont Leopohl Erdély rendéinek eddig Ivezett teljes

szabadságukat biztosítsa.")

Kevéssel utóbb a tárgyalások Apaffival megindultak. Kkkor t

lengyel király Buonvisihez fordult, tölkérve

•'•st

mozdítsa el.

'•m avatkozhatik

A ;

bíbornok

Jizt

válaszolta,

de egyszersmind

biztosította,

')

Boonvüi

»)

Buonvisi májuH 26. é» jniu.'j 9-iki jelentene.

')

BuonvÍ!
ápril 7-iki jelentése.

J. «•«

öt,

l«-iki jelentései.

hogy a kiegye-

hogy ö ezen ügybe

—

és ezzel a

;

saját

programmját

nem

sára

hogy

jelezte

L<'Oi)oUl P^rdri}

iiiigliótlilá-

gondol, ós csak azt akarja elérni, hogy a tön»kök Erdél.v-

bl támogatásban

A

is

ne részesüljenek.

^)

horvátok felytonosau kiváló kedvezésekben részesidtek a

Buonvisi

szent szent-szék részérl;

Rómából, hogy érdekeiket karolja terjesztette a

pápa

ismételve föl

ö

;

is

kapott

utasítást

többször pártolóI;ig

elé kérelmeiket. ^)

Gróf Erddi Miklós bán márczius közepi* táján Bécsbe érkezett, hogy a horvát hadak részére segítséget eszki>z(">ljön ki. A nuntius Leopold tigyelméi)i' ajánlotta a bán elterjesztéseit; mire azt az ígéretet vette tle, hogy a mennyiben a kincstár szorult állapota megengedi, mindent meg fog tenni, hogy a h(.rvámunkálatok erélyes f(dytatását lehetvé

t(»knak a hadi

És a bán

A

tegye."')

c.s:ikugyan kielégítve térhetett vissza Horvátországba. *)

szent-széknek nagy része

azon jelentségteljes tény-

volt,

ben, hogy a franczia király a császári sereg munkálat;iitmeg

nem

zavarta.

A visi

keleti császárság

ábrándképei, melyeket a pápa és Buon-

híbornok ismételve lelke elé varázscdt, nem voltak ugyan

sek a császár szövetségesévé tenni

t

')

Buoiivisiiiek júiiiuM '24-ikfMi a varsói imMtiiis)io/

»)

Az államtitkár

henján'uiát kérték ki,

mely rajok né/ve Buonvisi február

február 2-ikán

lO-ikrn

;

irt

Icvelo.

hogy a horvátok a

irja,

hogy a király ne VBgyen

iiaf^yon font<»a

el tíiiök

Rómába

irja,

kikötVit,

hojíV ha újabb .segóiyt küldunek a ;

igy az éhez'i katonaságnak

—

nagyobb szolgálatot te.tznek. Az államtitkár márczius '-'-ikán a horvát bán Bécsbe ké.
irja,

hogy

lerjeszszo

;

hogy támogassa.

utasítja, ")

Buonvisi márczius

.11-iki

jelent«'»e.

Az államtitkár

ápril '20-ikáii

hogy a pápa örömmel vette azt tudomásul. *) Buonvisi májas 12-iki jelentése. '•)

IfiSfi.

Buonvisi ezt a gyakori csalódások daczára folytonosan roméllel ir.

február elején fölkéri a pápát, lelkesitsp XIV. Lajost a szent föld visz-

Hzafuglaláaára küldje.

—

A

;

vagy birja legalább

arra,

hogy hajóhadát a Bosporusba

lengyel-orosz szövetség létrejötte után azon reményét fejezi

hogy az >a dicsség f

jiápa k<>z-

egy bizonyos

a nuntius fiíryf'lmébc ajánlja az ügyet.

horvátoknak, gabonában küldjék, up pénzben

irja,

ké|)e-

de a császár hadikészületei,

'')

és vetélkedés

ki,

rugója gyanánt fog hatni »XIV. Lajosra,

1686. február 3-iki jelentése és június .3-ikán a varsói nuntiushoz irt levele.)

U'rvrivcl

ós najíy

s/,t>inluMi

iiom ukiidáhozt'i

vhIA szoljíálatát, ós

;i

loiu>iiM'sokii»'k

lV»ltók»Miysójí

^[ik^^^ ••ltt

jöv

Budavárát, ós a

torülotórAl kizi.

tt'liát.

szövetségre lépjeM,

a »'sászár

iin*rt

óvbeti a törük«»t

(ápril

ki'/('|«-ii

')

lutfiy

visszaío;^-

Ma«íyanMszán cgósz

a ü;myvr/rr a

j

XIV. Lajos

iV'jozte ki, liojjy

sa

császá,r ellen

határozottau

követ

losz.

;

^)

azon óliajtását

részt: a

tüimsitntt

h csús/ári sítohImmi

árnyalata iiólkül hinlotte.

a hailjáratuak fónyos erodinóiiyc lalja

rnlrklöilrst

i<'»Hk:ir.ilú

ine-j iVanc/iii

a port/ival

intózeml hadjáratlian

tíigadó

kn\ri

Iram/.ia

választ adott, arra

nyill

v«'}íyen

utal\a,

hogy a liga tagjai a béke megszegésére okot nem szolgáltattak.

Mire a nagyvezér azon kérdést vetette

l'öl:

vájjon hajlandó volna-e

a király a porta ós Lengyelország között hókét hozni létre? a követ erre

I)r

csak azon esetben nyújtott kilátást, ha a porta

is

maga kér békét; a

mit természetesen várni

nem

A nagy-

lehetett.

vezér ingerültségében, szemrehányáskópen, tigyelmeztette a követet, iz

hogy mikor királyának ügyei rosszul

háborút Leopoldnak ós karolta

biztatíisára üzent a porta

Tökölit.

állottak, hár(mi óv eltt, tV»l

^)

XIV. Lajos

teljesen

Ks hatíírozottan tagadva

helyeselte portai követének eljárását.

Imgy a portát az ausztriai ház

azt.

ellen

izgatta volna, büszke önérzettel jegyzi meg. hogy ^a h.atalom

úgy mond

—

melyet nékünk Isten adott, mindenkor több, mint

hogy ellenségeinket megtörjük.**) Es egyHabár házam érdekeit az késbbi alkalommal így nyilatkozik fenyegeti; dicsségem ós gyarapodása Osztrák ház hatalmának '•legendö volt arra,

:

liirnevem

nem

engedi, hogy

nrszágon útját

')

Krpil tanii-K'"iiK inelybi-n

legyzéke, \áb)ira itiM

ál Íjam.*

íh

.S-ikén

meg

bécHÍ

cirili:!!!.!

»

áMani

követéhez

iiiiui-ztfrii'-K

imi-ís\

közt

irifí

a kei' inté/.

:

«)

XIV. Lajosnak

')

Girardin portai követnek

;

iK

M.il'v.-m-

itt^n. iiinic/.iii" .;i'-ik:in k-'h

»Min
iotharingiai berezeg terveirl; reményét fejezi

*>

I^'m

"*)

<.'iív<íl>ek

fogja

gyözt'liii''>

És XIV.

lielyoBlrtleg ki,

hogy ö

jfiniu'* JO-i'

XIV. Lajosinak júniu« »)-ikíin a |)ort«i követhez XIV. Lajo-nak KJ86. nov"í">.<>- i.; \...,v„:u»

IhIími t<>-

IíHJos

má-

nyilatkozik lesz a

i\

fvezér.

/ett irata. -••.

int^z«Mt

jegyzéke

;

186

\I.

De

i.Nt

ZK K> M VtlYAUOUSZAa KOL.SZ AHAltiTA.SA

cgyszersmiud

port;ii

követének

;izt

.

az utasítást

is atU;(.

hogy a portát a császáiTal való kibóküléstl tartsa vissza talmazván

üt,

hogy általáuosságbau

tartott

a mi

—

úgy mond

érdekében

is

—

»a keresztényséi: nyuiraliuának megóvása

kívánatos. «

})ortai franczia

kilátásba, és

magyarországi háború folytatására,

^)

Ugyanezen álláspontról fogta

A

íVilha-

nyilatkozatokkal,

jövre várható európai bonyodalmakat helyezhessen ezzel ösztönözze a nagyvezért a

;

föl

XiV. Lajos

Tököli ügyét.

követ június folyamán fidhivta uralkodójának

figyelmét arra. hogy Tököli pártja Magyarországon szaporodik és mivel l
országban a mozgalmak kovászát föntar-

hogy az Ausztriához hajló Apafii erdélyi

feje-

delem helyébe Tökölit kellene segíteni; aminek az a hasznos következménye is megvohia, hogy kdietetlenné válik a liékekotés

Leopold

és a

porta között,

szágra sohasem adná

mivel

Tí>k(tli

igényeit

XIV. Lajos nem

karolta

lol rz<*n

Kijelenté,

tcrvrí.

Tökidit, mivel szoros viszonyb.a lépett a portával, heti

Magyaror-

föl. *)

támogatásban; de követét fidhatalmazta, hogy

nem

hogy

részesít-

Tíikidit a porta

pártfogásába ajánlhassa.'*) És mikor Tökídi, Bethune manpiis utján, azon szándékát jelentette

országba,

maga

is

l)e.

hogy követet küld Franczi.a-

meghagyta a követnek, hogy

ezt akadályozza meg, és ö

tartózkodjék szorosabb összeköttetésbe lépni vele.

*)

IV. April

els

na])jaiban

kellett

Buonvisinek

.-izoti

rá nézve

annyira kínos nyilatkozatot közölni Leopolddal. hogy a pápa segélyt

képt's

nyújtani;

egyszersmind

török birodalomban nagy elkészületek

föliiívnia.

nem

hogy mivel a

történnek,

és

hír sze-

rint a nagyvezér személyesen a sereg élére állani készül, államai

';

A

portai küvet

iiiiijus

lii-iki

jclentOM-j ts .\l\.

l,:iji>s

juims

válasza. •)

Girardin 16»6. júniuü 25-iki jelentése.

")

XIV. Lajus 1685. június

*)

Croissy marquia 16í<6. augusztus »-iki jegyzéke iJethunehez.

19-iki jegyzéke.

J'j-iki

lUilniúról

j»ou«luskodji"'k.

»h:i

nyiduurultHii rlvosziii

cs;ik

iicin

kar.« Lt'OliuKl V;UasZ;'il)ól

iininár sHinálja.

'>\íy

;i

H

nuiitills x/A

Imizv

torok

;i

llH'^íiíVo/ötlrst liUTilrttr.

\u>h'

aJMtilíitokjit viss/uiitu-

tott.1.

Es BuoiíMvi iiu-miyirc

1.

ibe jutott,

t

it

ina^a

ti

Látván.

hojL^y

attól tart,

hogy

•két ellenezte.

líekért

ivoinai.a

sajnálja

jrirnti-M-ilK-ii

hojíy

mert

segély elnyerésére

-

nnn

a külsogólybeii

tilknij.-i

liizva.

:i

ueti'in

értesült,

kilátása

bekövetkez szerencsét h-nmost ismét visszahivatáhogy a császár szabad

nincs,

is,

mióta a

nyilatkozatait

rossz néven veszi, és így ö ezentúl hallgatásra lesz kárhoztatva.

Az

a

a koresztvnység ügye válságos hely-

lógják felelssé tenni. Ezért

kéri; annál iukáhl).

ipai

\n is,

')

állásával és a viszonyokkal való elégiiletlenségének okai

ipról-napra számosabl)ak és súlyosabbak

Igyekezetei a

lettek.

év szi hónapjai óta oda voltak irányozv.a, és az udvarnál

lúlt

it'gállapodás is jött létre az iránt,

hogy a hadjárat május elején

dittassék meg, mieltt a török seregek táborba szállanak. I)e

közepe táján már bizonyosnak lehetett tekinteni, hogy

i»ril

nlyeknek legyzhetetlen lustasága miatt,« a sereg június

nem

ott

K t

lesz-

mellett a haditervet

TÍnt —

eleje

indulásra készen. is

s/tTcncsi-tlemiek

négy haditestre akarták földarabolni,

fensivára •

s-né-

szorítkoznék,

i.irintr.i.

A

melyek kö/l

sereketU")

kett t'imadó föladatokat kapna. >E

— a törökök

úgy mond

.i

tetszésére bízzák, hogy egyesült

iderejökkel bármelyik hadtestet megsemmisítsék

!«

Bnonvisi a

tdi

müveletek mielbbi megkez
>gy

az egész sereg együtt maradjon, és képes legyen a legfonto-

iltb

helyeket ostromolni, esetleg a fölment seregeket nyilt csa-

ban

is

dett. ''.;y

megverni; csak a mikor majd az ellenség vereséget szen-

akkor oszoljon

iiiába beszél. •*s

A

fáradtságot

t<»bb hadtestre.

míg azt

nem

^..izárt fülvilágo«.;t\ ui,

')

hitte,

De

hogy valamit

elérhet, a kidt-

már csak

Isten segíthet,

kímélte, ^^ost ('-.

i

Buonvisin»»k april 7-ikén

fíiv.'ikök

irt

— úgy mond — belátja,

erejét L'vtuL'ítvén.

Klkt>r-

jel«?ntéw, m>)l>u«k '-ityik r«8/.«

cliiit-

188

XI.

INCZE KS

M.V(iV \\:<>Ksy.

redésébeii így faka*! ki: »Istt-u

\..

mug

i

i.i

x/

\

i-,

\i,j

i'

\sA.

akarj.i crttiui voleiu,

hogy ö

szentsége segítségének kieszközlése érd('kél)eu tett lépéseim indiscretek és vakmeroek voltak. Isten eltt ismeretes volt, hogy a segítség haszontalan lett volna,

mert az emberek rosszakarata

a közjó követeléseit meghiusítja, a mit talán azért enged meg,

hogy a császárt ))ékekötésre kényszerítse. « Azt állítja, hogy ha a készen álló hatalmas sereggel ez évben nem vívnak ki nagy eredményeket, jövre sem lehet ilyeneket remélleni. mert most a

végs

erfeszítéssel megtettek mindent, a

mi lehetséges

volt. ^)

Majd néhány nappal utóbb Capram tábornagytól^) kapott melyben panaszkodik, hogy Munkács ostromát nem folytathatja kell ervel, mert nem látták el elegend lszerrel, st Irvelet,

meggyengítették,

liaderejét

mert egy

liadosztályt

tle. Buonvisi nagy súlyt helyezett Muidcáes

sára

;

de tartózkodott ezen ügybe beavatkozni,

folyásának tétlen tanúja maradt.

ringiai herczeggel

el

és az

események

*)

Hasonlóan, mikor május els

ott fog a

rendeltek

mielbbi megvívá-

napj.aib.an a császár a lotiia-

Német-Ujhelyl)e ment, bár általán hitték, hogy

hadjárat terve véglegesen megállapíttatni, Buonvisi

iiatározta el magát,

hogy nem

kiséri

arr.a

az udvart. Eltekintve azon

nehézségektl, melyek a praecedentia tekintetében fölmerülnének,

távolmaradásával

meg akarta

czáfolni .azokat, a kik hirdették,

hogy

mindenben »az igazgató szerepét akarja játszani ;« külöidien is nem látta tariácsosn.ak beavatkozni, mert a magáii-érdek'-k nagy -1/ itité/ö l<ör<"iklicii, Ks iriiiid<'/,f rrsiiiiivi«li;'i
(>

('1'"'

')

Buon%i.si íipril Jl-iki jelentusu.

*)

Buonvisi a tábornugy részére pájmi

hrévét eszküzült

ki,

mely az

lH84-iki hadjáratban szerzett érdemeiért magasztalásokkal Iialniozza

el.

Ezt

hogy ezentál is bizonyítsa magát érdemesnek az elnyert kitüntetésre. Ugyanakkor oda hatott, hogy í5t pénzzel és élelmiszerekkel kellen lássák el. Magával LeopoMdal is szólott, a ki igérte, hogy személyesen fog az intézkedésekr*.- fölügyelni, mert látja, hogy )>némelyek« néki átküldve, buzdította,

a vezér-hadbiztos igyekezeteit

nem

támogatják. CBuonvisi

Ifise. jau. i;í-iki

jelentése.) ")

Buonvisi ápril 23. és május 5-iki jelentései.

7-ikén jelenti,

mindenben hiányt szenved. golyók

nem

A

velenczei követ ápril

hogy Caprara Munkács ostromában nem haladhat

felelnek

meg

A

mit kapott, azt

suin használhatja.

az ágyúk kaliberjének.

olöre,

mert

Például a

)

ismét

luálvji,

V

'

:irr;i

lu ortHlnu'uyrr juU

kártK;

vot

itut^il.'Ui.

tanácsosára

;ji

lu»jíy IovhIiIm

(aiulitor)

Brishcn

tan!ios«»t ú<;y s»'m

inivt'l

»''s

i>

a/

iál>i/.li;ifiii

iiüira-

adhat, a/ vt-

ii-jvfk

.'tését.

LüttichWl néhány száz utászt várt.a kikiu-k f;»lto«ía(lásál)aii mködött. Ez»'kuok íi/.etésére szándékozott fordítani a k»'Z«'i ki ./i. II lev pénzösszeget. Ez lesz utolsó ténye ú-íy mond k"/r.

—

nem sokára meg

••mélli,

hívják

mert külöubeu

;

tetben

is

tönkre megy.

;

fogják vigasztalni

itt

azzal,

hogy vissza-

föláldozza egészségét, és vagyoni tekin-

*

Azonban az államtitkár

azt vál.iszolá,

hogy okait, melyek-

kel visszahivatását sürgeti, ö szentsége elé terjeszteni

dszerünek;< egyszersmind

.i

»uem

páj)a részérl azt az utasít'ist

hogy annál inkább kell a császár és a közjó érdekében, talható

hiányokról

és

a

teendkrl

kevésbbé tetszik az illetknek. Buonvisi

erre

tának megfelelni

;

hogy a

jelenté,

sajnálattíil

egyébiránt

Istt'u

haszontalan;

pápa kivána-

miniszterek ugyanis elvonták

ti>U'

kormánygyeplt

tel-

felsége a

is

császárn.-ik

hogy alattvalóit engedelmességre kényszerítse.

És a

helyzet,

^)

bár talán túlságosan sötét szemüvegen

át

elkeseredésre valóban okot szolgáltatott.

Május közepén I

_

ii

hatalm.'is sereg állott készen.

Leopohl német

hadaihoz a bajor-választó fejedelem, a bádeni rgróf. izi

és világi fejedelem

denburgi választó fejedelem, •k

fáradozni,

tehet egyebet, csak injádkozhatik, hogy

a rosszakaratúak czélzatait hiúsítsa meg, és a

idjon ert,

itta,

nem

niinél

^zóhii.i.

jesen kibocsátotta kezeibl, úgy, hogy fölvilágosításán _'észen

a tajKisz-

^)

nem képes; a

a császár bizalmát

szabadon

látta

kii Idé.

kit

segélycsapatai,

ekkor

U'ijt

v.'il.iniint

a br.in-

nagy

áldoz.i-

sikerült

árán megnyerni, nyolczezer emberrel készültek csatlakozni. Mindazált.al a császári h.'uli-tanács a legkedv«'zl»b évszaki»t

i'tlenül engedte eltelni.

')

Buonvi<(i

•)

Az

iniíjtui

államtitkár

Ezt a vezérek

k<»zött

uralk
5-iki jelentése. :ii

'

m

I

l-iki

j'';,'.v/»'W'-i.

ISrZE KS MAfíVARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

190

XI.

nás okozta.

Már

az 1685-ik évi hadjárat kezdetén a bajor választó-

fejedelem és a lotliariugiai berezeg között versengés és egyenetlenség volt észlelhet,

^)

mely most a haditerv megállapításánál

nagy nehézségeket támasztott. Ugyanis a két vezér közöl egyik sem akarta magát a másiknak alárendelni. Az ifjú l)ajor választó fejedelmet, a tapasztalt és diadalkoszorús lotharingiai herczeggd

szemben tanács

elfoglalt

elu<>ke.

merev magatartásában megersítette a hadil)adeni rgróf, a ki Károly berezeg cllcii

Hermann

folytonosan iutriguált, és most unokar»csoséuek, az

ifjú

Badciii

Lajosnak a bajor fejedelem táborában önálló hadtest-parancsnokságot akart biztosítani. Ehhez járult a spanyol követ vészteljes

Ez ugyanis folytonosan sürgette a tíirök békét, hogy azután XIV. Lajos ellen forduljon a császár ntdiogy tehát a törökök fölött kivívandó nagy gyzelmek a háború folytatására késztessék a császári udvart: nem átallotta a vezérek egyenetbMi-

befolyása.

;

ségét ápolni.

A

*)

])ápai uuntius, a

mint ezen ármányoknak nyomára

fölhagyott tartózkodó magatartásáv.al

császárhoz, ne bízza hadseregét két tapasztalatlan

egy öregebb

legalább helyezzen

iljúia,

marschallt a bajor

oldala mellé; ha ugyanis az egyik sereg vereséget ni.'isik is

De

Bádeni Lajosra.

ígérte,

el,

hogy ezt nem fogja

Buonvisi azt az .aggodalmát fejezte

ki.

íiajos

szenved,

;i

fogják hadvezérül ajánlani, a

rgróf fogna Mire

:i

kinek

h.i vezérle-

tenni.

hogy

Lajos barátai eljárásuk masi[UÍrozása végett, a beteg sch.allt

vagy

fcjedcb'ni

okvetetlenül elvész.

Leopold elismerte, hogy nagy hibát követne tet bízna

jött,

azon kérelemmel fordult a

;

Badeni

Leslií;

mar-

neve alatt tényleg

))arancsnokolni.

császár biztosította, hogy Jjeslie telKitetlenségét

jól

ismeri.

Buonvisi

nem

bízott ezen nyilatkozatokban

a szenvedély és érdek sugallatai

')

Buonvisi 1685.

')

Ez

el

;

fogják nyonmi

attól félt, ;i/

hogy

ész szavát.

jáliu.t 29-iki jelentése.

volt leí»al;ihb Buonvisi fölfogása. (Május 29-iki jelentése.)

franczia linvet flütt

is

A

jninaszkoilott a bibornuk, a s|)anyol kíiv«t kicsinyes

áskálédásai miatt. (Vauyuiim május

}<-iki

jelentése.)

;

'• I

—

K» -Ir, ji it

'

mikor

i'sakuiív.in.

hogy

un'gálhipoilás,

miud a

lothariiijiiai

l^'ptek.

Iutoz*';;

i'l

két hadtest a

Ahban

Fejórvárl, a

viMini. Kúsíihli

kfUett ejteni; mire az hatúro/t:it«ttt.

Dunán

mködni;

túl fog

de ekkor a

fejedelem azt követelte, hogy hízzák rá Fehérvár ostromát,

:ijt»r I

:i

napirendro

ki'T«ltíse

•»lfttt'«rhc

Kgert fogják egyidoiülo«í ostrom alá

íjor fejeileleiii

Kger ostromának tervét li<>gy

h:ulvez«''rlet

;i

K'ijor v;iljiszt<'»-fej<'ti«'k'm i«;»'nyci

melynek bevétele után, késznek nyilatkozott a

lothariniíiai h
/eggel együtt Budavárát venni ostrom alá.

Ellenben a lotharingiai berezegnek

hogy

volt a nézete,

:iz

Fehérvár ostroma sok idt venne igénybe, és nagy áldozataikat követelne

;

nem

t'ltt

minélfogva a meggyengült hadsereg augusztus kezih'te indíthatná

meg munkálatait Buda

alatt,

közben a törökök lehetleg megersítenének; mire

;i

melyet idkét év eltt

kudarcz megújulna. Ezért ö azt ajánlotta, hogy hala-

/.euvedett

dék nélkül Bud.avárát

kell,

ervel, ostrom alá venni

egyesült

annál inkább, mert a brandenburgi és szász hadak a bajor

delem parancsnoksága

alatt

nem

lévén hajlandók szolgálni. Fehér-

Es ezen

ár ostroma alatt tétlenül vesztegelnének. lott

a nuutius

kára

rijf

nézet felé haj-

is.

Ezen hosszantartó buouytalanság a hadjárat sikerei ktuv.E mellett a pénzügyi zavar mind n.agyobb mérveket

tette.

A

Itött.

pápa

nuntius által hirdetett takaré-

által sürgetett, a

kosságról az udvarnál semmit sem

akartak

A

császár

magára

vállalt.a

tudni.

I

i'azar i

bkezséggel

hadjáratban

osztogatta az ajánd''

í

hadsereg szükséglete

I

itt

1

[

fejedelmek

résztvev

—

írja

'^

'

i.ik

•

költségét.

a legutolsó dolog, niiic

a nuntius

gondolnak. Ezt látva, annyira eliszouyodtíim ezen szentsége

liogy h;i

a nélkül, hogy hetnémlc

vissza

szentségének

a

elgon»lolh.itja

—

nem

hív,

legkisebb

orszá;,'tój.

életemet vííszteni szol<_'álat<^>t

is

el,

te-

>j

>Eminentiád iuilyen

hamar

i-A

hangulatb.au

hogy jó tanáísaimat

folytathatom

írja egy más alk.iloninial mködésemet, niikttr lát^mi.

vissz;iutisitják, és

')Bnnnvi'«i imm"!- ''

"•

"

••!•-

-

a bizalmatlanság' iráiiyom"-íl;

í..!..i.i. •...i

192

XI. IN'C'ZE

ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZARADÍTÁSA.

bau mindinkább növekedik; bár számos esetben bebizonyult, menynem hallgattak reám. ^)

nyire káros volt. hogy

az elkeseredés, az izgatottság hatása alatt, egészségi álla-

És

— jegyzi

pota mind rosszabbra fordult. »Niucs olyan orvos szer mely a szorongatott szívnek gyógyulást ád.« ^) ^eg

—

De zott,

is folytonosan úgy hangBécsben maradását szükségesnek

az államtitkár válasza most

hogy ö szentsége

az

t eddigi tevékenységének

tartja, eljárását helyesli, és

serkenti.

folytatására

^)

Buonvisi a pápa óhajtása eltt ismét meghajolt. tegeskedése

levert

,

nem

hangulata

Es ,

be-

hogy

egész hevével szentelje magát. Min-

állása kötelességeinek lelke

den jelentésében, melyet

•*)

abban

akadályozta

Rómába

küld, segélyt kér a háború foly-

tatására, föltüutetve a dicsséget,

mely a pápára háromolni

fog,

súlyt helyezett rá, hogy

ha a nagy vállalatban részt vesz. Különös Buila ostromának költségeihez járuljon; mert a segélyt megadva, ha az ostrom eredményre vezet, dicsségében része lesz; ha |i('dig sikertelen marad, a felelsséget elhárítja magától.

És a pápa meghallgatta

elterjesztéseit.

kell

dött arról, hogy a hadjárat

A

'')

meggyz-

mint

eréiylyel és a siker kilátásával

megindult, késznek nyilatkozott, hogy kiUtségeihez járulni fog; és

nnntiusának kezeihez százezer forintot utalványozott.")

A gyjtés ')

is

pápai keresztes-búcsú-})ulla alapján eszközölt alamizsna-

maradt

sf-m

sikertelen,

az (^-edraény a várakozásnak

b.'ir

Buonvisi júniu.H 9-iki jelentése.

--

Huonvisi n í'ranczia kíivet eltt,

panaszolta ismételve, hogy szavának az udvarnál nincs súlya

néki köszönhet, hogy a pápa ekkorig mintegy elleni liáborúra.

Vauguion május

Buonvisi június 9-iki jelentése.

»)

Az államtitkár június

tait folytatja

irja, ;

hogy a pápa

;

pedijí

l«"»li;i/

áklozotl a török

9-iki jelentése.

-)

jegyzékében

tiz milliót

27.

és július G-iki jegyzékei.

helyeseli,

hogy Buonvisi szabad

Július ^o-iki nyilatk(i/.:i-

a spanyol és lengyel nuntiusok utján tett lépéseit, valamint a

hadjáratról kifejtett nézeteit javalja. *)

Az államtitkár augusztus

SO-iki jegyzéke szerint ö szentsége ked-

vesen vette a imntius nyilatkozatát, liogy állomásán marad,

kenységét folytatni kész. °)

A

')

Az

rnájus

2»;.

és június

-.'-iki

jelentések.

államtitkár augusztus 24. és

:'.l-iki

jegyzékei.

és eddigi tevé-

r'in ft'lolt raejí.

n:»n jrinius

A

letjelsó ))/>nzkiUiloin^ny

kü/opón a

a

SvujeatlxS! Arkozett.

\um-

páprii nuntius iliHM) frtnt kül(l<'itt,niiiit a fn'i-

hurgi kantonban gyújtott alamizsnát Ugyanakkor a madridi nun.118

jelenté,

hogy

egyik érseki egyh!'izmegyí«jél>en

S|>anyoli>r8zal}»

tallórnál több lívült egybe.

"»

/...i.^.^zség

muUitkozott

;

A

NémetilfíSbleken nagy Aldo-

a kis benncgaui grófsá^lMM

3000

jött l)e Németorszj'ig lakúi s/i\kk*>bl közönyt tanúsítottak.

A

tallér ')

nem sznt meg oda hatni, hogy Spanyolormielbb megkezdessék, és iiiiin-i nagyobb eretlményt mut^isson fitl. De a nehézségeket lekfiztleni nem sikerült -) szent-szék

in

az egyházi tizedek behajt'isa

A

római curia igyekezeteiben Buouvisi bíbornok

is

részt

•tt;*) valamint a spanyol nuntins útján kisérletet t«tt, hogy a

panyol királytól

is

segítséget eszküzöljitn

minden más érdeknek háttérbe

gyzve, akkor a császár képes

le lesz

fÖntartását biztosítsíi,

_'yeusúly

>Most

ki.

;i

lesz arra

-

úgy moníl

Ha majd

kell szorulni.

a tör«»k

hogy az európai

is,

spanyol monarehiát minden

wimadás ellen megoltalmazza. Ellenkez esetben, haaton»k gyz, a császár ereje annyira meg kél»en többé. mit

sem

Legbvebben

lesz törve,

hogy Spanyolország

érd<*-

tehet. « *)

folyt az

a forrás, melyet a pápa, az ausztriai

örökös tartományok szerzetes rendéinek újabb szerzeményeibl a harmadrész fölajánlásával, nyitott meg. Mikor az erre alapított

pénzügyi mfivelet (a következ év folyamán) véglegesen be volt Buonvisi egy millió és hatszázezer

fejezve,

forintr.a

teszi

összeget melyet eredményezett. És jogí»sult önérzettel utal

azon .arra,

hogy a pápai ajánlat megérkezésekor a császári miniszt«Tek egy •sze :ut javasolta, hogy az abból várliat<> jövedelem behajtását

dlalkozókra kell ')

bizni.

kik

Buonvisi 1686. jániaii

.^/.•rpteinber 1-én puna-izolja,

üiry

mond

Ilikért

tí»

•

—

2'^.,

kész.k voltak annak fejében négy-

—*

júliiu 21., auguitzfun 4. én 11.

hogy

ri

l"

•'

'

"

'•'

nem

elGre látu, h'^ry a bulla

flmatatni. Kzért kedvuiicKiituL

j<'l«'nté.tei.

•'•íitekMi.

kiU:ijoj»i:U4ci

O fojf

ajánlja a

re. *)

A

)

Buoiiviiiii«k az«pt«niber fi-ikén a madridi nuutiuahoz irt levuli*.

*)

BnunvÍ!
pápai államtitkár au^uiiztua SO-iki jejo'/éko.

ltia*i.

júniiw JT-ikrii » madridi nuntiuflhoz

niAKxói V.: XI. ixcXK ím UMiYkHnmniiíi vftí^tAmAiiirknk.

irt levele.

1.3

194

XI

IXCZE KS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

százezer forintot szolgáltatui a császári kiucstárba állott rá,

a mi

által egy millió és kétszázezer

;

de ö ueiu

forintnyi haszon

mutatkozott a császár és a kereszténység javára. Hozzáteszi, hogy ezen nagy összeg behajtásánál teljes méltányossággal járt el,

minek tauújele

az,

hogy csak két reclamatio

történt, és az összes

költségek alig kétezerötszáz forintot vettek igénybe

')

Buonvisi

lt>87. július JW-iki jfli-iiti-se.

!

*)

1686- IK ÉVI KMI.ÉK

ÉREM ELLAPJA.

16»; IK ÉVI

KMLKK-llKKM HÁTLAPJA.

XYOLOZADIK

MiksH

ik.

rik.

^

inak meginditása.

—A

.mviai emlékirata.

—

római

riott

—A

lú.

KK.IK/lVr.

-

A

Károly lotha-

It.i

Huthi osiro-

h;i
-

tábori kórház.

A

nagyvezér megt'Tkezés4>.

Budavár felszabad itáiui.

cnnsi-»t
— A

—

szepU'inber 2-ikán

— A li.idiinuitkálatuk tárgyában Bu<»iivií
ytatiisa.

li

Ki-

'.•'•]

fi-iiv.'/i'ir.

A

\c>/»^lv.

I

i.'iriik

(..•kiMiTiiiliil.

tisr).

T.

Május második irat terve.

Belúttiik,

mködése nagy

iló

>ereg azonnal

:

felében áll.ipittJitott

veszélylyel járna. Hat;írozattji

Buda

vánit fogja niegszállani.

_'iagyobb titokban tartatott; •tt

meg Bécsben

a

h:ul-

hogy a sereg megosztása és két hadtestben

oly intézkedések tíirténtek,

st a

törökitk

lett,

hogy az

De ez egyelre

félrevezetése vé-

mintha Fehérvár ostroma tervez-

tnék.

A

uuntius, bár lelkesedését

—

mint maga mondja

-

iiz

vek lel«)hasztották, és az óvatosság sugallatainak meghallgatii-

-elte ...

ik,

magát: mégis minden kíirülményt megfontolva,

szoktatni

ira

uá

a tervet; azon

föltétel

az ostrom be legyen fejezve.

A

alatt,

mieltt Konstantinápolyból császári

'

hogy a vállalatot

fölni'"*

-.-n'g

si«'ttes-

megérkez-

*)

sereg fvezérei, mieltt a harcztí*rre megindul-

vház :

;i

fcjént'k

.'ildá^.'n'rt

folyaniodt'ik.

lem nenu's ^/.ivakbun nyilatkoztatja

Mlkud bajor ki, h«>gy

>meg-

-yözödése szerint, keresztény fejedelem méltóbb fíiladatot ')

Bqodvíbí niájuM 26.

éi«

ei^y kéM'bbi, autfuxztuji 18-iki julenténe.

13*

nem

19(5

XI.

tzhet

IXCZE És MAGVAKOKSZÁG

F«>r,.SZAHAI)ÍT.\SA.

magának, miut a szeut-egyház fölmagasztalása

ki

ségeinek kiirtása végett sikra szállani.*

És Lothaiiugiai Károly bens vakban ád

kifejezést:

dend, táborba

vallásos érzületének ily sza-

Mieltt az egyház ellenségeivel megküz-

szállanék, szokásom szerint, Szentségedhez járu-

egyház fejének atyai áldásáért esdve.

lok, az

som

»

is

és elleu-

')

meggyzött

seregek Urától függ.

Eddigi tapasztalá-

hogy a háborúk kimenetele egészen a

arról,

Ezévt nem ragadhatok fegyvert, a nélkül,

hogy Szentségedhez ne folyamodnám a vallás segítségeért, melyre legnagyobb szükségem van. Viszont biztosítom, hogy

mat

és véremet,

a kereszténység oltalmában. Szentséged szándé-

kainak valósításában

A Ég

nem fogom

kiuíélni.f -)

pápa lelkének mélyébl ered fohászokkal esdette

áldását a vezérekre és harczosokra.

EsztergDUimal szemben.

és a bajor fejedelmet, jeh's jai,

A

le

az

^)

.Június eh'jén hetvenezer fegyveres nál,

fi'iradtságo-

gylt

egylte

Párkány-

két fvezért, Lothariugiai Károlyt

tábornokok kaia.

f.'jedelmi

házak sal-

spanyol grandok, angol lordok, franczia berezegek és egyéb

elkeli")

önkénytesek fényes társasága

De

Buonvisi

nem ok

terv helyeslését azon föltételtl, tessék.

k<»rnyt'zte.

nélkül tette

függvé a megállapított

hogy a vállahit lehetleg

siettet-

Azon aggodalma, hogy az ostroni-iiiuiikálat(»k. mint két most is, késn forrnak nicL'krzilftiii. nem volt indo-

év eltt, úgy kolatlan.

A

sereg több napig tétlenül vesztegelt. Ezt a haditanács

elnökének hiányos intézkedései és a fvezérek egyenetlenségek okozták.

kíiziUt

támadott

"')

Leopold ekkor Strattmanu grófot, az udvari canczellárt, a táborlia küldíitte, és általa a vezérekkel azt a h.itározott parancsot közölte,

hogy haladék nélkül Buda ostromára induljanak.

vezérek és tábornokok egyértelmüleg helyeselték szó,

ezt.

Azon

A jel-

hogy az ország fvárosának fölszabadítása a hadjárat els 1686. május 23-ikán Starenber^hül Xí. Inczo pápiilioz

irt

lev<-l"'

ii

vatikáni levéltárban.

Bécsbl XI. Incze jiápához irt lev
*)

1686. május 30-ikán

")

A

*)

Buonvisi június 9-iki jelentése.

két fejedelem levelére a

ii<í\

Mimit.

H'.sc.

iVtl:i(l;ita: :il:itt

:i

]«I7

serejíbtMi áltiláiios lelkesedést keltett,

a lUJigánénlekek és hiúsj'igok versengése

/.ünt;

is

melynek

ii;ii:is:i

egyiiUlre

iiieg-

a lotharingiui herczegés a bajor fejedolem között azogyet-

órtés és jó viszony helyreállott^

Buonvisi ezt élénk

Ezen

iitnak. itó

>)

A

az

ves/ély.

csak úíy

ikerül. c

megelégedéssel

tudimiásui.

vette

hogy az ostrom al-Ut a

i'4gódva gondolt arra.

vÍ8Z}\ly«»k

megújul-

felfogása szerint, véglegesen elhárít-

ha >a mérges növénynek gyökerét

volt.

1).;

is

kitéjmi

haditanács elnökére czélozott, kinek személyében a

visszavonás kútforrását

a mennyiben

látta;

Badeni

Hermaun

igróf saját nuokaöcscse Lajos rgróf, és ennek barátja a váisztó- fejedelem

t. Mivel pedig

herizeg kiváló tulajtlonait, és

méltányolva,

belátta,

következetesen

támo-

hogy a fvezért és a haditanács ehiö-

—

(^könnyebb - úgy mond

Kct kibékíteni lehetetlen Nizet egyesíteni*),

loth.iringiai berezeg ellen árniány-

;i

Kándy

hálásan

szolgálatait

Idigi itta

érdekében.

Buonvisi tÖlismerte

'»dott.

az utóbbinak

elraozflítását

a tüzet és

szüntelenül

sür-

•tte.2)

A

sereg június 18-ikáii érkezett

is

vettek részt azokb.an

>ényi tábornokok vezérlete / :il^ó

.-ilatt.

várost, heves harcz után,

Június 24-ikén Károly berezeg

hatalmába

ejtette. ^)

Még

magasztalásukkal halmozták

')

Baonvisi június

')

Erre kedvez alkalmat

l.-'itott,

bizon3'últ)

t.ítte

ej,

volt.

is,

kik a

most a pápai

állhatatossájíáért, mely-

mikor Apafrt fejedelem vádat

ejfjik biztosa

emelto a hatlitanácx elnöke

magát. Buouvíhí, az elnök barátainak oUeu-

daczára, rábirta a császárt, hogy vizsgálatait rendeljen. Kz erednjény-

len volt, mit Tínonvisi az elnök barátainak tulajdonított. t.,

udvarnál emel-

ItJ-iki jelent<^se.

•k

»«

Az

azok a miniszterek

-rök béke-ajánlatok elfogadását ajáidották

•

melyet

Batthyányi és Ber-

Pálti,

:

Mindenfelé élénk reményeket tápláltak. 'dett hangulat uralkodott.

iiutiust

alá,

Jelentékeny számú magy.ar

latok haladék nélkül megiudittattak.

iiadosztályok

Jiuda vár.a

rséggel védelmezett. Az ostrom- munká-

Alxli basa tizenötezernyi

21.,

augusztus lint

a

.;iik

el.

4.,

11., 18.,

2-iki

(Huonvisi július

jelentései.)

megelz ha
.anka föladatának körén kívül esnek.

'sak rövik.

Azok

Q

198

INCZK ÉS MAGVAHORSZÁG FÖl.S/AltADÍT.ViSA.

XI.

háború folytatása érdekében mködött. Helyzete miutegy

lyel a

A király ismét

varázsütésre megváltozott. dult feléje

;

zölje vele nézeteit és tanácsait,

A messze távolból A

zatai.

a régi bizalommal for-

több izben fölszólította, hogy tartózkodás nélkül kö')

érkeztek hozzá az elismerés nyilatko-

is

pápa, államtitkára útján, különös megelégedését nyilvá-

nitá néki azért, »hogy bölcs tanácsai a császári felség elhatározá-

sára befolyással voltak. «

Buonvisi a

2)

Buda ostromában

A

magának.

czimet szerzett

kiizdö sereg hálájára

A

intézkedéseket tett a titbori kórház szervezésére.

Kollonich püspököt kérte június

közepe

jelentékeny

6000

táján

is

a kórház

kinek

föl,

ffelügyeletre szükségleteire,

forintot és Olaszországból érkezett

balzsam-készletét

adott

át.

A

korház igazgatását

Ruggiero János atyára, az oratorianus-ci>ngrogatio tagjára ki

(tnfeláUlozó

sebesültek

buzgalmával köztiszteletet vivott

ki

bizta,

is

A

magának.

száma folytonosan szaporodott. Majd a táborban

senteria-betegség (vérhas)

jog-

mint az ostrom megindult, azonnal

kezdett ])usztitani, mely ellen a

dis-

Rómá-

ból küldött utasítás szerint készített orvosság sikerrel használtatott.

A kórház föntartása jelentékeny költséget igényelt. A nuntius 45,000 forintot fordított

e czélra.

Ezen összeghoz Bécsbl, Né-

metországból és Flandriából jelentékeny adományokkal járult a magán-jótékonyság.

A

császárné és udvarhölgyei tépést és ruhá-

kat készítettek a sebesültek részére

;

a miért a pápa köszönetét

fejezte ki nékik.

A

kórház

szi'rvt'/.iijnck és p;'ii-tlog<'iiii;ik

áldozatkészségét, az

ápolók buzgalmát n.agy eitMlinény jutalmazta. beteg hagyta

el

fölgyógyulva a kórházat.

H;ite/.er sebesült és

Ez alkalommal

is,

többen

a i»rotestáns felekezetek hívei közöl, az önfel.'ildozó szeretet tényei által

29.,

meghatva, a kath. egyház körébe vétették

')

Buonvisi jnius

*)

Az

»)

Buonvisi

.30.

t<)l

magokat.

^)

és július 7-iki jelentései.

államtitkár július 27-iki jejíyzéke. I68fi.

június

23., július 30.,

1688. január 15-iki jelentései.

12-iki jetryzékei.

Az

szeptember

1., 22., ltJH7.

július

államtitkár 1686. július 20. és október

;

IG.sO.

199

11

Rudii mi»;ívivás!i lassan

százczorro fíilszapo-

köz«'l

tzaknák ásása

a viárkok. közoledósi vonalak 6s

ágyú

A

l»al;ult.

ostromló had minden oldalról körülfogta a várat.

rotlott

és

40 mozsár szórtn lövegoit a

folyt, (iO

Míg nagy

falakra.

Július l.í-ikán Károly luTCZcg nagy rohamot kisérlott meg,

de csapatainak halált mogvetö vitézsége ílaczára, visszaveretett niásfélozer halottat ha'^yott hátra,

tovább

Egy spanyol

folyt.

tii/ér

^[iro a n-ndos ostrom ismét

s.aját

találmányú tüzes golyója

július 22-ikén a vár egyik lóporraktárát léglie röpítette, és iszo-

nyú pusztítást

vitt

parancsnokot a választ kapott. intéztetett,

elbbi

de,

;

véghez.

vár ()t

A

lotharingiai berezeg ekkor a török

fíU.adására

ft»ls/ólitotta

nappal utóbb, három

;

felöl

mely még nagyobb áldoz:vtokat

habár

teljes sikorre

nem

vezetett,

de

visszautasító

általános rohamot követelt,

mint az

a külsó falak uraivá

tette az ostromlókat.

Ezen eredmény lelkesít hatását fokozta az éppen ekkor Velenczél)l érkezett örvendetes tudósítás, mely szerint Morosini,

a köztársaság admirálja, a pápai hajóhad által Simogatva. Navarinnál fényes

gyzelmet

aratott

:

tízezer törököt szalasztott meg.')

Buonvisi bíbornok azt tanácsolta, hogy a budai táborban n'ndez-

zenek

öröm-tinnepélyeket.

melyek az ostromló sereg harczias

szellemére éleszt, a tíiríikökre lever hatist fognak ;.ryakorolni.2)

A

pápa szorongó

kisérte

lélekkel

az

ostrom-nniukálatok

folyamát, azon pontos és kimerít tudósítilsok nyomán, melyeket bécsi

nuntiusa

Bécsbe jelenté sikeréért.*

útján

—

kapott

a vcízí'lvps

',)

.\

.az

áHaratitkár által

fejezt<» ki

egyenetlenség

a

fölritt,

hogy

és

hogy

hitt«''k,

növeli.

Buonvisi

hogy a császárnak elterjesztést tegyen, követk''zmóiivi'ket t'irja föl, és intse, hogy tekintélyéutasítí)tta.

\ ••l'.Ml<;/.<--l

'l"_5<*Ii:iK

JilUU-

1-t'll

Theiner. 307. *)

mint

nehézséggel jár, mint

a vezérek közt megújult

bíbomokot

—

imádkozott Istenhez az ostrom

Augusztus közepén sajnálatát

Buda megvívása nagyobb azt

és

;

>szinitelcniil

Bauuvúi

július 22-iki jeleutése.

\1.

Ili".-/-'

1>11MII'»/. nii'-/->-tt

i<-\i.-i«-.

200

XI.

IN't

ZK És MACiYAUOUSZÁfl FÜLSZAHAÜÍTÁSA.

nek egész súlyát a mérlegbe

erélyes rendelkezésekkel a

vetve,

bajoknak véget vessen. veszély valóban nagy ^)

A

volt.

A

nagyvezér jelentékeny

se-

Buda fölmentésére, és augusztus 12-ikén a vár közelében, Hamzsabég és Budaörs között, ütötte föl táborát. Ekkor azon kérdés foglalkoztatta a vezéreket és a császári udvart: vájjon nyilt ütközetben meg kell-e mérkzni a nagyreggel közeledett

vezéiTel ?

A pápai

nem

nuntius

helyeselte,

hogy az ostrom tartania

alatt a sereg egy része nyilt ütközetet vivjon,

s ezzel

az egész

hadjárat sorsát koczkára tegye. Emlékiratot nyújtott be Leopold-

meggyzni

nak, kit

igyekezett

az

óvati)s,

körültekint

eljárás

szükségességérl.

Abból indul

ki,

hogy az uralkodók legfbb kötelessége: né-

peik javát biztosítani. niok,

Nem

szabad a tömegek Ítéletével gondul-

ha az az okosság javaslataival ellentétben

áll.

Utal azon

nagyszámú bölcs fejedelmekre, kik fontos várak ostromával fölhagytak, st adófizetésre is szánták el magokat, nehogy országukat a szerencse esélyeinek tegyék

ki.

A

jelen esetben

is

világos,

hogy a császárnak, a népek javát véve tekintetbe, a hader egy részével dönt ütközetet korzkáztatru nem szabad még ha attól ;

kellene

is

tartania, hogy eljárásával hirnevére árnyékot vet. Schiirf-

fenberg hadtestének megérkezését be kell várnia lehetséges, az ostromot

ab])ahagyni,

k»'ll

vagy ha ez nem

;

hogy az egész sereget

csatába lehessen vinni.

úgy mond

^Azzal fognak talán vádtdni.

h()gy iwiw bizoni

Isteuben,a ki ekkorig igyekezeteinket megáldotta,és az ausztriai házat vallásosságáért a csodaszerü tíimogatás áldásaival jutalmazza.

De

a kik

nem

birják azon szilárd hitet, mely a hegyek áthelyezésére

képesít, helyesen cselekednek,

ilyen ereje természetfölötti

szerénységét, a

mely

jelt

ki,

ha Istent nem

kisértik.

Miután a

hit

adomány, tanácsos utánozni Achaz

mikor Istentl

az égen vagy földön kérjen

fölszólíttatott, ;

hogy tle bár-

azt válaszolta:

nem

kérek,

nem kisértem Uramat, Istenemet; mire jutalmul szemei eltt a ')

Az államtitkár augusztus

ismétlödufík az nu''U8ztu.s

'24.

és

17-iki

."il-iki

jegyzéke. I^pj'anezen utA.sít«3ok

j.itrvzékekben.

I

gváltás titka fiUtárult. Ajánljuk in;í^;imkat lelkünk Istí'U kef;yeliut'l)C

1

iljunk föl

'\

'

'^y/rlcní

sür^i-tik

osuUil,

vonna niaga

t<^)ukremegy.

Budavára

ln»;;y

hatalmokba

az ostrom

ut^in,

:

is.

az e^'ész liaJse-

u'vzelmet biztosítjuk, az lesz az eredmény, hogy vagy

hatalmunkba

hidat,

-/.éki

kerid.

jöv

Ugyanis a

nehogy ezen oldalról segítséget kaphassanak

get építhetünk a Csepel-szigeten, és így

Dunán

i''lmiszerekuek szállítását a

Egerrel megszakít nk

sét

;

ezen

6vre

gyöz<'-

Palotíit,

teljnk.

;i

mi

mind

ítös-

által a

tr»ii>k<">k

IV'cset

és

t>sszek<»tte-

másfell megvívhatjuk Kaposvárt

;

által Fehérvárt,

^íiut;'ln

;

megakadályozhatjuk az

megersíthetjük

megvívhatjuk Hatvant, a mi

\ iiczot,

Kanizsát és Szigetvárát

ez megtörtént, be lehet várni,

irának, élelmi- és löszerekben

elszi-

míg Huda

szkölköd, tetemesen megfogyott,

sége önkényt föladja a várat, melyet megvédeni képtelenné válik.

!

Buonvisi utal

még egy

veszélyre,

mely

.a

sereget azon

nyegetné, ha egyik része a nagyvezér elé indulna, a

í

(ísí'tre

nn'isik i)edig

Megtörténhetnék ugyanis, hogy a nagyzér .az ütközetet kerülné, és megersített táborából nem engedné ekkor azután a sereg egy rész<í le volna lagát kimozdíttatni

/.

•

még

után, fidhivsználva a törökök csüggedését. megszállhatjuk az

iu

^

a dia-

pedig jelentékeny fogla-

lókat teszünk a török területen, minek k(»vetkeztében ida vára vérontás nélkül

st

ha seregeinket egyesítve,

/.tendöben megvívjuk Bud.avárat, vagy

.

cw'i-

képzel/i-

melyeket ekktirig elvesztettek,

Elleid)en,

ejthetik.

a

8

a

inciívivása k-hetct lenné válik,

ilmas törökök azon várakat Iliét

hizonyúl

iTVflm'k,

ii^y

hirnevére homályt vetne. Azonhan, ha tiszt'm

>en alapuló toltevésök alaptalannak :,'

:i

olegeuii, és

h;iilor5

;ill<'>

intetéso najíy hátrányokat ir

hevé-

i'^ós/.

l»i/tt»sitA'<áni li;is/-

••s/kö/.t.<

tUn'liiu'tlriiül

iviulolkezósro

.1

:uut;'in u

mimlun enibori

>A/ok, kik ii

de

;

Ostromot folytatná.

:

•

míg az ostromot

>tve,

ik

tolytató

nem volna képes soká

másik rész az rség

kir»di:inásai-

ellentállani, és soraiban az

szi id-

/akban elhatalmasodó betegségek is nagy pusztítást vinnének ez alatt a töri)ki»k idt nyernének arra is. hogy a vár /.

;

kijavítsák és új védmüveket építhetnének. Mindent összefoglalva, azt a tételt állítja fí>l, hogy nyilt SchiirtTent közetet vívni csak ;iz egész hadervel tanácsos; tehát i

202

INCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

XI

berg tábornok badtestének megérkezése után, és egy idre ostromát

megszüntetve, bogy az

is

részt vebessenek. i'igy

mond,

—

»Buda vára

nélkül

Buda

badak a csatában

biztosságban lebetünk

is

de ba seregünk tönkre megy, elvesztjük mind

a mit eddig visszaszereztünk,

nünk. «

itt elfoglalt

és

szégyenteljes

—

azt,

békét kell köt-

^)

IMindazáltal ezen fejtegetések batástalanok maradtak. Leo-

pold elrendülte, bogy a lotbaringiai berezeg a nagyvezérrel nyilt

Atbatva ezen intézkedés válságos

csatában ütközzék meg.

tségétl, fölbivta a biveket, bogy

böjttel és

áldását a keresztény fegyverekre esdjék

ben példájával

Az

az ábitat tényei-

elöl járt, ^)

következett be, a

dönt

vonakodott

imádságokkal Isten

És

le.

jelen-

mitl a nuntius

tartott.

A

nagyvezér

ütközetet vivni, és azon mesterkedett, bogy míg

mozdulataival a császári tábornokok figyelmét leköti, segély-

badat juttatbasson Buda várába. tett batezer

Augusztus 14-ikén

embert számító badosztálylyal

járt; a császári

badak

útját állották, és

;

kísérletet

de ez szerencsétlenül

miután egy barmada

el-

esett, visszafordulni kényszerült.

Ezen esemény

A

nuntius

is

bire élénk

örömmel fogadtatott Bécsben.

nagy súlyt belyezett

által szenvedett veszteségért,

nem annyira

rá,

mint inkább

azért,

•')

az ellenség

bogy a császári

badak bátorságát és iuibizalmát fölélesztctte.Mindazáltal az ostrom kimenetelét kétesnek tartotta. Attól félt, bogy a nagy- vezér mégis képes lesz a várba segítséget juttatni vagy pedig megersített tábo;

rából ki

nem

mozdul, és a bajor választó-fejedelem badait ki

fogja fárasztani, úgy bogy a császári lovasság a takarmányt csak-

bamar

elfogyasztja, és új

készlet beszerzésére a szükséges pénz

biánya miatt romlásnak lesz kitéve. kötötte,

Végs

reménységét abboz

bogy az ország minden részébl a táborba rendelt maBuonvisi emlékirata, melynek czime

tutta la fortuna con parte delle forze.«

:

j>Che

non

.sl

tleve arrischiare

Melléklet augusztus 18-iki jelen-

téséhez. 18. és Vauguion augusztus 22-iki jelentései. Ezt az államtitkár augusztus ;u-iki jegyzékében tolmácsolja. Kiemeli, hogy a pápa türelmetlenül várja Buda megvívásának hirét, és buzgón imádkozik. 5)

Buonvisi auííusztus

^)

Es Rómában

is.

Hí.s«>.

gvar uek.

n.

«''s

k.

...

A-:

*)

a romielke/ósre

i

/.ott

LeopoUl

is,

jókor, u/

v\r<^

részt, kiváujitosnak Ah

•ihhai.

1'

-

egész h:uler5 vivja.

:ill«^

"

.

^.

.

-iiek t•lrtott4^

Foliugívsáhan oszlo-

kell nnulelet^kkel

és a canczellArt,

m

rlött.

Utk«\/.«'t

nu'lyot ellem'/-

.^vjinis,

szAmú sereg vesz

len

2U.'Í

ellátva, a

tji-

lK)rl>H küUlötto. «)

Ez

alatt az ostrom

általános

:ulik

Károly

Iioiry

Miksa

foi^ott,

kiszoritá

>1

ról

n,i-v

roham

litMo/.tLr

a/,

t'cjt'il'lt'ni

az

nem

i'u/ iki

u

|»
a

éríesíté

melynek az

tl.li

eredménye, állM-^t

uldaUm a kastély egy

rés/é-

a

bels

falon

hasa most helyzete

nagyvezért.

de

volt

ers

r'^/.-'n

Ahtli

ellenséget.

-fjyt vessen a várba;

>.

Augusztus 22-ikén har-

sziluetelt.

intéztetett,

Ez újabb

tetemes

tartha*

kísérletet

veszteséggel

tett,

vissza-

veretett.

Augusztus utolsó napjaiban megérkeztek a császári táborba

Kándy

a várt ersítések. Mii»^

berezeg nagy haditanácsot tartott,

mely szeptember második na]»jára

tfizte

ki

a

végs

általános

n»baniot.

A

szemmel

k«>/»u, ^.

tiirtott^-i

menne, csatát

'.'rp

it

m

megállapodás értelmében, a sereg egy

vívjon.

tett arr.a.

;

harczra scgit-

Azonban Szulejmán az rség

eridV-

a nagyvezért, lu»gy

tétlenül szemlélte'

része,

ha a vár

csüggedéstl

vele,

nu'gszjillva.

kísérletet

hogy Buda vára elestét megaka
>ak késleltesse.

í-)tt

Ellenben a megfogyott rség a kétségbeesés erélyével küzmiud végig. Délután négy órakor vette kezdetét a roham. A

személyesen állottak hadaik élén, melyekkel egyszerre minden oldalról iiiyekeztek a réseken át benyomulni. Egy órai x,'.^..^ viadalban az rség legnaííj'obb része, parancsnokával együtt, .'zérek

it.

Mikor a nap

leáldozott,

Magyarország királyainak szék-

árosa száznegyvenöt évig tartó rabságából

Ezen napon Rói,

szabadítva.

mely aggó
tt

fol volt

ünnep színhelye volt.

•;

Huonrijii »'!-

•)

BaonvMi

a

i,

.

i--;l,

,..i....t.'...,

'

l-«Hki jel«nU^»vl.

;

204:

XI.

ISrZE ÉS MAílYAUUKSZAa KÖLSZAIJAKITASA.

szeptember másodikára ünnepélyes consistoriumot hirdetett, mely föladatánál fogva az öröm-ünnep természetével

Öt

birt.

év óta

betöltetlenül hagyta a bíbornokok ki>rében megüresedett helye-

ket

;

úgy, hogy a testületnek

majdnem

fele kihalt.

Aggályos

lel-

kiismerete az egyház legmagasabb kitüntetésének adományozását

folytonosan halogatt;v. Végre az 168tí-ik év nyarán megállapodott az iránt.

lii>i:y

hnszonhét fpapot

sorába készséggel vette vállalat

a bíborral földisziteui. Ezek

foií

mimlazokat, kik a török ellen indított

tol

ügye körül érdemeket szereztek

KoUonics Leopohl gyri

:

mköd

püspököt, Fitllavicini érseket, a lengyel király ndvaránál nuiitinst és nit'lltizte

/)»'«'>^/"

apátot, Sobieski római ügyviseljét.

azokat, kik a franczia pi»litika szt)lgálatáb:iu

nem gomlolva

azzal,

hogy

ily

módon Xl\'.

Ellenben

mködtek

Ltijos haragját njból

fölidézi. ')

kiu
Huszonhét bilmniok talanokra az öpmu tett,

t-s s/,.iiii-

Ezért, úgy szólván, megütközést krl-

forrás.i.

hogy a pápa, Buda ostromának kimenetelét be nem várva,

kinevezés közzétételének

napjaiban

A

tíirtja

meg.

cimsistorium végeztével, a pápa a szokásos szerencseki-

vánatokat fogadva, azt jegyzé mog:

>Ne a

kinevezéseken, han«'in !«

Ezen

volt,

nem

a kereszténység dicsségének gyarajiodásán örvendezzetek

homályos nyilatkozat érUdmét. azok volt.-ik

Df

kép(st;k m«'gf«'jt«MU.

kikht^z

int/ízve

abban, a mint Buda raegvivásá-

nak híre raogjött a nagy esemény megjövendölését

És Buonvisi bíbornok. a tVll tudomást

nn-gjeiívzés

hogy szt'pt^'mbcr 2-ikára rázz.a,

nélkül,

hogy a pápa volna,

szerezlu'tett

tztí:* ki

látták, *) által

elejtett

már azon

tényt,

a consistoriumot, úgy magya-

hogy Budavárának azon napon történend fölszabadítását

•)

Ficr>»'Ieinit'méltó, h<>}ry XI.

Incz« HllhatatoM.in

vonakodott bihor-

iiokká kÍDevezni Furbiii ))«auvaiüi (eltíbb raanieíllei) pütipököt, kit

Lajos kétszer küldött volt S«>bienkihez,hoir>'

A

franczia kii

Krn,'

:i

válságos

kereszténység

a

ünnepélyét,

iiéz%t.'

a

M


XIV,

a csAazár ellen actióba vonja.

nlásai 'iai

eredménytelenek voltak, iiafnk

t'r|i<"<

r
tartalmaznak. -)

Guarnac'.i. Vila et re< gfslu-j ruuiilicuui

'.l

'.'anliiuiluiu.

1,

1

1'.'.

;

a pápri

látUi. rpprii úu'v,

i'lr»re

mint

\

.

I'iiis.-i

lipruitói dirulrill .Ion-

met»iósoltii. ')

Az

els. ki

pái>áii.ik a iiaiiy

:i

keztót jeleuttMii sietett,

azon n:ip el

esti

kiemelni,

nek

ri

ki luí'g

óráihan néhány sort intézett hozzá.és nem mulasztotta a kivívott eredmény na«íy részben

liojiy

A

köszönhet.

£»rófra bíztii. ki

levél

kézhesitését

szentseidé-

kam.arására.

SanlV«'

I )••

mint szemtanú a vár ostroma és me<;vívása

részletes jelentést tehetett.

A

osoinény hokíiv^t-

j<'l«'iit("»S('fíü

hajor választó feje
Iflöl

-)

következ napon Leopold

Rómába. ^) pápa öröme határtalan

Thún

király

LMlut

Zsi<ímiMid

indította útnak

A

volt.

Ünnepélyes hála-isteni

teletben sietett a Mai;;assá,iíbelinek leróni háláját

tisz-

fényes tíizi-játék

;

rendezésével ;idott alkalmat az általános vígság nyilvánulásaira az elismerés meleg hangján

vezéreknek kíiszönetét.

irt lovelekltcn

fejezt<' ki

a diadalmas

"*)

Egyszersmind a napot, melyen szent István országának

fvárosa az apostoli király jogara alá visszakerült, örökre emlékezetessé kívánta tenni, az által, hogy évenkint a diadal évfordu-

els magyar

lóján (szeptember 2-ikán) szent István ])ét

a kath. egyház területén megülni rendelte.

király iiiinc-

^')

Egész Európában örömteljes lelkesedést keltett Budavárának fölszabadítása. Mindenfelé ünnepélyeket rendeztek, dicsít l>eszédeket tartott;\k, üdvözl verseket bocsátottak közre.

')

Buonvisinek 1686. szeptember

*)

A

')

Leopoldnak szeptember

*)

A

szeptember

:j-ikáii

téljen

által

—

iliadal-

a pápához irt levele.

'J-ikán kelt levél eredetije

a vatikáni leví-ltárban.

kelt levele ugyanott.

Leopoldlioz, a bajor VHla.sztó-feje'ltílef"bez és a lothariii^rini Iht-

czeghez intézett levelei szeptember tezve.

l.'j-ikén

A

A

tüzi-játék, melyet

magas emelvényen haldokló koronázott sas

t«'pi szét.

22., 27. és

október 26-ikán vannak

Giacomo da Kossi

rendezett, egyik

t.'.rököt ábráz
Rajza egykorú

k«'l-

képle-

kinek szivét angyal

illusztrált Iciadványban

k<"»/.rtr

van bocsátva. •) A S. Rituum Congregatio erre vonatkozó határozaUit a pápa 16H6. deczember 14-ikén küldi át Leopoldnak. í^s mai napig szepUüuber 2-ikán üli meg az egyetemes egyház szent István ünnepét. Kivételt csak Magyar-

ország te^z. totta

m«*tr.

ni.-l\

ii/

"-i

L'vakorlathoz raguizkodva, aiignszí US 20-ikát tar-

206

XI.

IXtZE És MAOYAKORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

koszorús vezérek mellett, méltó m:ig:iszt;ilásokkal

pápát

li:ilmozt;'ik el

a

//. Jakul) aiigol király, például, így nyilatkozott u szent-

is.

>0 szentsége szabaditotta tol Bécs városát, meg Budavárát. Szent Péter székén századok óta nem pápa !« *) Uralkodók, fpapok és magánosok szerencse

szék követe eltt:

ostromolta ült ilyen

kivánó leveleket küldöttek Rómába.

')

Buonvisi bibornokról sem feledkezi^k meg. Mintegy héttel

Buda megvívása

rozásából, így

néki:

ír

vállalat létesítésében.

li.iroiu

rltt, a lengyel király, moldvaországi tábo-

>MívhI a Buda vára ellen indított hadi

Méltóságod

IkíIcs

tanácsával és máskép

is

nagy mértékben közremnkt)dött, már most, mieltt a vár megvívásának hírét vettük volna, szerencsekivánatainkat ellegezzük, és elismerésüket fejezzük ki érdemeiért, melyeket ezen a császári

felségre és az egész kereszténységre nézve kiváló fontosságú tény

körül szerzett,*

*)

És miutiín a vár eljutott. Im'csÍ

nak

nimtinsnak

:

>Bnda

résztjuttatott,

8

'

még :izon boldogságban

a I)nna ment«''n

ütközetben megsemmisítsék

Hogy a

ütjin,

is


•)

K-

*)

A

t,anácsai-

részesiteni fogja Eniincn-

kivívott

II

v.iló

kizésében

k«">zre-

míg a császári sereg fvezé-

:

hidt(')l

elvágják, és

azután nyiit

a pápai nuntius nagy tevékenységet

gyzelem

) Addn ndntiaü 1686. nzoptainbor Les

Iv1op]i. I

iztí)

értékesítését lehi-tvé tegye,

Cnnipanu du Ch-

13-iki julunté.HO.

406.

a vatikáni

lerufyel kiralyiuik iius^UMZttiii 14-ikéri

Ujfyanaz a varsói nuntiu.tboz augusztat

lovélt/ir,

Buonvinihez

19-ikén

irt

int^z«t.t. levélt*.

luvulélMn

HtKinviiit

>Jiuda ostroma iiie|^nditá.
)

Vottíi

a

nyomultak, azon szándékkal, hogy a

lefelé

visszavonuló szult'mt az eszéki

fejtett ki.

ír

Ks az Ég. mely ezen dicsségében Kmincntiáduak olyan osztály-

^triikökuek egész Európából

'

velli.

a Sobieski táborába

kr>s/önhet.

Bud.i-várának megvívjusa rei

liir

Eminentiád bidcs

elto<ílalá.sa

és hathatós ösztönzéseinek

esemény érdemében

ti'

fólszabadítiisáról a

Vatta jezsuit.i atya, a király bizalmas tjiiiácsosa, így

atyának 1686. október 15-ikén Buonvisihez

irt levele.

;

LeopoliKlal,

minisztercivol ós

;i

veteivol tári?y;ilások;it folytatott.

veleket

vclciu/..!

k../.i.irs;i>i^'

Kúináha rs

ku-

Ih-csi

Leni;v.l(.rs/..iL'l..i 1.-

ir.

Naiiy torv ki>rvoual:iit vá/olta a szent-Ii-íában sziivelkozett

hatalmak eltt. Mig a császári seregek Belgráil megvívását tznék ki toladatúl, a lengyel király ^[oldvaországon keresztül ürinápoly felé uyomulua, a veleuczei közUirsaság pedig Konstautiuápoly alá küldené hajóhadát. >) Reniélette, hogy szavának súlya

—

—

mert a császár és a lengyel köztársaság lesz úgy mond némi bizalmat tanúsítanak iránta; mihez szerényen hozzáteszi, hogy arra más érdeme nincs, mint szintesége, melylyol, utógon;

dolat nélkül, a közjó elmozdításán fáradozik.

De más részrl sem vakította el. Az érem másik

az önbizalom, sem a nagy siker

nem

Rómába

írja,

oldalát

is

tisztán látta.

hogy mig körüle mindenki határtalan vígságnak engedi át maa derült hangulatot csak színleli titkos bánat terhe nehegát, ;

zedik lelkére. Sötét színekkel ecseteli a nyomort és szegénységet,

melyet a háború, pestis és rossz termés vont

maga

kezeibe.

Mielbb védelmezhet

megteszik

:

állapotba kell helyezni.

Konstantinápoly kapuja

lesz

;

Buda

ut;'in.

megvívása csak úgy tekinthet nagy elnynek, ha azt meg juk tartani. Ez nehéz föladat. Mint romhalmaz került a

is

tud-

gyzk Ha

ha elmulasztják

:

ezt

a ke-

resztény hadak temetje. Mivel pedig a szerzetes-javak megadóztatása által megnyílt jövedelmi forrás kiapadt, a spanyolországi tized behajtása

nagy nehézséggel

eredményt mutatott

föl

;

járt, az

ségébe helyezte. Most utolszor vau ^szítésre szükség;

a

alamizsna-gyjtés kevés

egyetlen reménységét a pápa nagylelk-

—

jöv esztendben

ugy mond

— nagy erfe-

szóles kiterjedés hódítások

rárhatók, melyek a további segélyt nélkülözhet vé fogják tenni.

Éppen ekkor kapott Rómából ötvenezer forintról szóló »Csak

rányt. le

kis falat ez

—

írja

— a nagy éhség

2)

utíil-

lecsillapítására

épp oly örömmel fogadták, mint a gazdák hosszú szárazság

lutáu a rég várt esöt.« ')

^)

Baonvisi 1686. szeptember 2-ikán a varsói nuntiu.sIioz

Bptember

8-iki jelentése.

»)

Buouvisi szeptember ö-iki jelentése.

*)

Ugyanazon napon

irt

másik jelentése.

irt levele

(-a

20^

INCZE És MAGYARORSZAO FÖl-SZAKADÍTÁSA.

\I.

A megjött

pápa úgy ezen 5U,0 'U foriiitot, iiunt u kevéssel utúhb 50,000 forintot Butin megersítésére rendelte tor A k;im:ira-elui)k ugyan inkább ujonczok fogadására

iiiúsik

ilítt-ituí.

használta volna

fítl

;

de Buonvisi

nem

grófnak, a mikor a százezer forintot

magát

kellett líilt

Írásban köteleznie

hogy azon összeget az 6 szentsége

arra.

czélra f^gja

És Kosenberg

tágított.

átvett*',

ált-il

Buonvisi ugyanekkor a badimunkálatok irányo/ására

A

rómaiak jelszavát hangoztatta: »]nstan
A

ellen

emeltek

>hogy gjözni tml, de a gyzelemmel

:

Buda megvívása, a nem mutat

mos, a

li'_'yz
folytatásának

ellenség annyira

más

nem

újabb kor törté-

.az

Ks a diad.almas sereg még most

föl.

élni

fíilmentésére megjött sereggel szemben,

dicsséges tény, melyhez hasonlót a régi és nete

ér-

régi

tis.<

tud.c

is

Alaposan kidolgozott emlékiratokat nyúj-

vényesíté befidyását tott be.

kije-

fordítíini. *)

ak.adálya

nem

le

is

oly szá-

hogy a ha«ljárat

v.an verve,

lehet: rsak az elhaladott évszak

és a t.ikarmány hiány.a.

Azoid>an megfontol.'indó, hogy

;i

mily vállal.atnk biztatnak leginkább

hailjárat folyt.atása

Fké|)en

sik«rrel.

eset/'ii,

azt kell

szem eltt tartani, hogy a császári sereg számára alkalmas szállások biztositás.'i és

;i

Belgrádon innen fekv

t<'>rök

t«''li

í-rösségek

Hogy a keresztény világ várakozásának megfeleljünk, és a gyzelmet kellen értékesítsük, arr.a Szeged megostromlása magában véve nem elegend. .\ hadimunkálato-

köridzárása lehetvé váljék.

kat a

Duna mentén

mely az eszéki ból

hi
2000 gyalog

a Dráván a

kellene folytatni; a gyenge dárdai ersséget, védi, éü

|H'»t

;

az ut<>bbi város-

és .3000 lovas a szigeti ersséget féken tartaná,

szribatl

k«»zlekedést biztosítaná.

ffenberg tábornok, a horvát és az eszéki

törököket az

Pécset megvívni

Kgyidejüleg Schiir-

cs.i])atokkal «'gyesiilve. i'ozseg.át, V;il-

híd túlsó erödítményi'it h.atalmába ejthetné, a

;i]»ró

várakból, melyeket Szl.avóniában és a Száv.a

mentén megszállva tartanak, kizhetné.

Miután mindez végrehajtatott, hidat kellene helyen, hogy a sereg a ')

Duna

liuonvíii (i%«pl*>inber 20. é» 22-iki jelonténe,

ItiSti. okU'tlier

29-ikéii

ki>'illit
verni alkalmas

és Tis/^i között elterül, tak.armány-

nyuf^tájn h róiimi

hIIhiiií

—

llM(M!nl»«r(f

lf*vélU'irl>iiii.

ffr<'>{

bnu bvelked, orszjigrészbe :i

Szeremség, hol a törökök

Habár utí'in

kaszálni való szénát

megntt

A

f

:it,

és mefíiiyiljék eltte

lovusságukat pihentetni szokták.

nem

találnak

ott,

az ntolsó eszések

a lovaknak néhány napi élelmet nyújthat.

mi Belgrádot

Ha

várat toladja.

v»)nulh;iss(m is

talán rségét rá lehet venni, hogy a

illeti,

nem

ez

sikerül,

úgy a Duna

palisádokkal megerösitett váracsot kell emelni.

nálhatók

,1

és

E

Száva között

czélra fölhasz-

gerendák, melyeket élelem-szállító talpak elállítására

Stíriában vágattak.

Ha

bebizonyulna, hogy a török sereg annyira meggyengült

hogy ellentállástól tartani nem lehet

és megtbgyott,

kell nyomulni, hol

alkalmas

téli

:

Bosniába

szállások kinálkozuak, összeköt-

tetés nyílik a velenczei köztársasággal, és czélszerüen

elkészíthet

Belgrád ostroma. Ezen utóbbi vár birtoka mindazt, mit a magyar

korona egykor lakóikra

is

ellentállási

a

birt,

vissza fogja adui.

A

foglalások könnyítése

még török ily módon az

császári uyilatkozatokbau, a tartomáuyokuak.

végett,

kiterjed kiváltságokat kellene

ert

lakosok

t<'»rök

Ígérni, és

gyengíteni, a népesség kivándorlását meggátolni;

késbb bizonyára megtérnének.

Másik irányban Szeged és Lippa ostroma. Gyula és A'árad elszigetelése. Temesvár körülzárása kívánatos. Kisérletet kell ha i)edig ez nehetenni a dévai szoroson át Erdélybe nyomulni ;

zen vihet keresztül, az erdélyi fejedelmet

Az

getésekkel kell kényszeríteni. gett,

erdélyi

hogy városaikra mérsékelt adót fognak nemesség

lakozik el

fenye-

rendek megnyerése vé-

a székelyeket biztosítani kell a fell, hogy csak katonai szol-

gálatit fognak t/jlök igényelni, adóíizetést

gy.'ir

Déva átadására

:

is

engedni fog

;

nem; a szászokat

kivetni. így

pedig,

azután a ma-

az oláh fejedelem a ligához csat-

a moldvai vajda meghódol a lengyel királynak;

tatárok

.-i

lesznek zárva.

Hogy pedig mind ez lehetvé váljék, élelmiszereket és takarmányt, legnagyobb sietséggel, a Dráván és Dunán szállítsanak le. így azután a

jöv

évi

hadjárat alatt, a császári seregek mindazt,

mit a törökök kétszáz éven át szereztek, az árvíz hatíilmáv.al fogják árasztani. ')

tember

»Progetto

V)


Imperátori-

cziniií

emlékirat, Buonvisi

15-iki jelentéséhez mellékelve.

>KAKNÚI V.:

el-

XI. I.HCZK

fe-S

MAOVAKnUHZÁO VÖI.HZAHMAtÁHA.

1

\

szep-

M. iM/.K

-J\{)

fölszabadítása.

M\..í W...1.-/-A..

t.>

Néháuy nap múlva egy másik emlékiratában tárgyalta

már most

a sereget

XIV. Lajos

kitzött czélját

jöv

szállásokra küldeni, hogy a

téli

járatra teljes épségben fíuitartassék ? lándzsát.

azt a kérdést

az ellenséggel megütközni, vagy pedig

czélszerübb-e,

:

Az

példájára utalt,

kimenetele mindig kétes

had-

utóbbi nézet mellett tört

miután a hadjáratban

ki,

A

defeusivára szokott szorítkozni.

elérte,

évi

csaták

fleg a csatatér helyi körülményeitl

;

Csatát koczkázt;itni csak úgy szabad, ha biztosak vagyunk,

függ.

hogy a gyzelemnek elnyös követkozinényci

Ifsziit-k,

például fontos

várak megostroudását fogja megkönnyíteni. Krre a mostani év-

Do

szakban gondolni sem lhet

továbbá, a török sereg jeleidegi

Duna, Dráva 6s az eszéki liid védenek, nehezen támadható meg; és a gyzelemnek más következménye nem volna, mint az eszéki hídf megvívása, mi a jíivév t^ivaszán kiiiiytáborhelye, melyet a

ny ebben elérhet.

A

t/imadás a török sereg fölbondását i«lézné

eb")

bizto.sabb.m bekövetkezik, ha visszavomdiii engedik is

csak a félelem tartja

eszéki

még

i>ssze.

a hat;irozat<»knak változtitisát,

tával az eszélyesség kívánja. ;i

A

li.atározat

nagyvezér serege rendetlenül

hajtani és szétbouílik leheU'tt volna

Azt

is

;

körülmények

változ-

azon foltevésen alapúit,

f«)gja

visszavtmulását végre-

a mely e8etb«>n Szegedet ostroin

hatalmunkba

felhozták,

:í

iiéjkiil

ejt<'ni.

hogy h tirökök, ha

.a

Tisza útja szabadon ha-

Eger várának könnyen segítséget vihetnek. De

ezt Hatvan Kecskemét megersítésével meglehet akadályozni mertatfirö-

gyatik, és

de ez

mert eddig

Azok ellen, kikre nézve mérv.adó .iz, hogy Szeged és :iz hídf ostroma már el van határozv.a, azt az elvet h.angoz-

tatja, liogy

hogy

;

;

;

kök csak a nevezett két vár és Szolnok között

elh:ila
vihetnek

Egerbe szállítmányokat.

Végre

kiemeli, hogy a császári sen'g, téli szállásaira vo-

nulva, a dunamelléki és sárvízi palánkokat megvívhatja, Palotát

megszállhatja, Székesfi'hérvárt alá

is

al.att

veheti.

Erre 10,000

a nagyvezéi-

ni'n'

körülzárhatja,

gy.alog és :{ooo

:'it\(inii1f'

-17

lov.-is

tv/rl,i

st

talán ostroin

elegend. Mert ez

liíilon

í--.

nmi

t/'i-lict

A

\is>/:i.

-

isiurtli

IThIoIoí;

:i

h;i(lst'n'g

tonUirtásii

!i

jöv

évi

líruljúratni. ')

Es

ozL'u iV'lt'ogiisbau

Tolnára érkezve,

uííyauis

lzte; arra határozta

lolytattíi

jtette;

A

iiiiiil

hogy a nagy-vezér már nieg-

Badoni Lajos vezetése

hadtest.

elrehaladását, és a horvátországi

Simontornyát, Pécset,

gyesülvén.

vezért

értesült,

osztuzott.

is

magát, hogy a kifáradt sereg nagy részét

el

Csak egy

IVstre vezeti vissza. léteié

Károly berezeg

alatt,

csapatokkal

Dárdát hatalniáha

Siklóst,

míg Veterani hadteste a Zenta közelében táborozó nagycsatában megverte, és serege romjaival Belgrádba

t

iiyilt

vonulni kényszerítette

Buonvisi

;

mire Szegedet török rsége föladta.

hadimunkálatokat

ezen

nem

Attól

helyeselte.

irtott, hogy Pécs megvívása több ember életébe fog kerülni, és Szegedet, ha elesik is, nehéz lesz megmint Buda ostroma ;

De

tartani. -) k'tte

hogy számításában tévedett.

bt'ismeriii.

mond —

nem »Látom

a Veterani által kivívott sikerek után,

röstel-

hogy Isten maga vette át a császári felség hadainak

úgy ve-

így már most a szüntelenül csodákat mível Gondvisemagunkat, az óvatossággal fölhagyhatunk.* ^)

zérletét,

lésre bízva

IV. Buonvisi folytonosan a legnagyobb figyelemmel kisérte a lengyel király hadimunkálatait, a melyekre nézve tanácsokkal

mint a hogy a

szolgálni épp oly illetékesnek tartotta magát, szári sereg

csá-

hadi terveire befolyást gyakorolt.

Augusztus els

napjail):in

szállását ne késleltesse ról szóló hit

;

fölkérte a királyt,

hogy táborba

nehogy a lengyelek megbízhatatlanságá-

még mélyebb

gyökeret verjen.

A

viszonyok változ-

')

UaonvÍMÍ emlékirata, szeptember 24-iki jelentéséhez csutolva.

•)

Buonvisi 1686. október 20-iki jelentése.

')

líuonvisi

1686.

november

1-i

jelentése.

—

Huonvisi ugyunt-kkor

a svajczi nantius által engedélyt eszközölt ki ujonczok toborzására a svajozi

És Gábor barátnak, *a csodálatraméltó fnincziscánusanyagok gyártására, mflytíkk<íl az, a tél folyamán, Kanizsa, Eger és Várad ell.-n készült, pusztító kisérlet«k«!t tenni.

köztársasájy területén. iiak«

pénzt adott

Fehérvár és (

Hiiijn\ isi

éget«"»

ii
1.

és lo-iki ji;ltMitéseJ.)

14*

212

INCZK K>

XI.

\i

.M

AKI

1

.

'i;>/. \i

.

I

<•!.>/.

\ ii

\l>l

i

A>A

támadást vonhat magára ekkor majd olyan országgal, mely miután a saját veszedelmét elhárította, szövetségeseit elhagyja, senki sem lesz hajlandó szövetséget hatnak, Leugyelország újabb

Már

kötni.

gyek alatt tik

:

az

is,

;

hogy a király táborba szállását különféle ürü-

késlelteti, és a

törökök Lengyeh>rszágot

nem

fenyege-

vannak folyamatban.

azt a gyanút kelti, hogy tárgyalások

Elgondolhatni, mily kedveztlen Ítéletet fognak hozni róla, ki ez

eltt dicsséggel övedzte nevét.

')

Fölhívta, hogy eredeti tervét, mely szerint a birlográdi ta-

tárokat készült megtiimadni, a mi a nagy távolság miatt nagy

nehézséggel járna, ejtse

mentén haladva

fejedelemmel

és az oláh

országba nyi-múljun, és ott töltse a

telet,

nemességet, mely az ország határain túl tél

folyamán meggyzhetné

aiTÓl,

nem

hogy a

is

A

Irngyel

köteles szolgálni,

toriik

birodalom rllcn

indítandó hadjárat, nagy dicsséget és dús zsákmányt k«)zben VelHUczével

Moldva-

egyesülve,

hogy a tavasz nyiltával

seregét Drinápoly és Konstantinápoly felé vezethesse.

a

Duna

Czélszerííbbuek vélte, hogy a

el.

ígér.

id-

megállajjodásra lehetne jutni az iránt, hogy

hajóhadát a Dardanellákba bocsássa; ez alatt a császári seregek

Slavoniában hadakoznának és Belgrádot ostromolnák. Ilyen nagy tervek méltók a lengyei kir;'ily úgy mond hatalmas szelleméhez, képesek az elálmosodott lengyel nemzetet fölriasztani,

a biz.-ilmatl.ankodó oroszokat nyilt lollépésre ösztö-

Istenben bizik, hogy

nözni.

;i

keresztény népeket saját erejök és

a tiirítkök gyengesége fell fÖl

melyre

('ddig

szükség

vidt.

követéví'l. a signoria

kijelentette,

szólott

hajóhadának

hogy azon

esetre,

.a

már

elgyengített. ^)

velenczei k'iztárs.aság bécsi

actiób;i lépése

ha S(»bieski

követi, és vállalatát a császár is

óvatosság,

fölösleges, m'^rt olyan orosz-

lánt kell megtámadni, melyet lázas ÍMítegség

Ks Bnonvisi azonnal

Az

fogja világosítani.

most már

támogatja:

:i

iránt.

A

követ

bíbornok t;inácsát

a köztjirsaság bi/o-

nyosan örömteljes készséggel fogja gályáit K(»iistantinápoly

.il.'i

küldeni. *)

')

liuonvisinck augu.s7.tt1s

*)

JinoiivisinHk H;í««. s/«;pt*^ni)>«'r S-iki'tn a var-^úi iiuntiuslio?.

^)

.''••ikén

a varsói iiunliuHlinz

Huínivi.xi .szept'-nilx'r x-iki jnlent/'S*'.

írt 1«ív«Io. irt. 1<'\- !-•.

1

E r«

L'l:;

közluMi Sobieski csakufívan hiMiyomult Moldv;U»;i.

iiilolem,

a ki szövet s«''£rt't ajAulott volt neki,

szavát és

>/• lítc

'>>•'.

fíyaii.iut

foiíadtü.

ollciio

itt

;

a tatárokkal

söt

Sobieski ezeu súlyos helyzetében Buonvisi biboniokhoz tbrdúlt. kit fölkért, tette,

ezután

:i

luog-

hogy eWnyomulását nohozítse. az orszáR uaRy mauát a fvárost (.Tassit) is, földúlta.

szövetkezvón részét, luéjí

elltMisóij

De

liütrleiíill

is

hogy érdekeit a császári udvarnál, mint ekkorig

karolja

ján, értesiti azon

is

föl. ')

Egyszersmind, a varsói nuntius

ut-

nehézségekrl, melyekkel hadjáiatál)an találko-

Aggodalmát fejezi ki a fÖiött, hogy Buda eleste utiin, a császári hadak a magyarországi várak vívását fogják folytatni, a helyett, hogy a nagyvezért támadnák meg, mire ez, a hanyatló török biro
Lengyelország ellen fog fordulni. Ezért Buoiivisit

kéri.

hasson oda,

hogy a császári sereg Belgrád ellen nyomuljon. Kijelenti, hogy a bíbornok iránt teljes bizalmat táplál, és vele folytonosan össze-

hogy a törökök kizését Európáitól

köttetésben kivan maradni, eszközölhessék.

És

^)

a bíbornok jóakaratára újabb jogczímet akarván szerezni

magának, tudomására hozta, hogy Erdély meghódítására vonatkozó terveit és igényeit egészen

elejtette. ^)

Buonvisi. válasziratában, Sobieskit hódolata és szolgálat-

készsége felöl biztosította. szári

Örömét

fejezi ki

a

fölíitt.

hogy a csá-

udvarban megindított tárgyalásaival ö felsége kivánatait Ö nem feledkezett meg arról, hogy felsége mindií? .

megelzte.

nagy dolgokat forgat elméjében

:

a török birodalom szivéig készid

nyomulni. Ezt az eszmét a császár ekkorig

nem

karolhatta

föl

;

mert

mindenek eltt az utat a Dunán kellett megnyitni, a mi Buda megvívásával eszkítzöltetett. Most már a császári hadak diadal-

masan haladnak Eszék felé. Korábbi leveleibl meggyzdhetett felsége, hogy mily nagy véleménye van felle ezért oly vállafellatra hívta föl, mely minden képzeletet fölülmúl ugyan, de maga a meg. haladja sége karjának és szellemének erejét nem ;

4-ikén Buoiiviaihez irt levele.

•)

Sobieskinek aufrnsztus

«)

Buonvisi

'')

Buuuvi«i szeiUeiiiber 8-iki jelenlése.

1

szeiiteiiib»*r 8-iki jelentéHe.

214

M

\(

\

1

AK' >K>/, .\i

részérl niiudeut, a mi hatalmában kezzék vele

A utján

il.N/,

I

I

.

\ l; \

lU

A-

1

kész megteuni

áll,

rendel-

;

!

')

részletekre vouatkozó észrevételeit ö

terjesztette

Sajnálattal

elö.

is

a varsói

nuiitiiis

tudomásul a lengyel

veszi

király nehéz helyzetét, a termékeny, de földúlt országban, távol hazájától, melylyel nehezen közlekedhetik.

lem iránt bizalommal soha sem

volt

()

a moldvai fejede-

ismételten

;

nyilatkozott

hogy a moldvaiak keresztények ugyan, de a törököknél

akkép,

gonoszabbak, és meghódolni csak akkor fognak, ha fegyver hatal-

mával kényszeríttetnek király,

Tölib

rá.

adta azt a tanácsot, hogy

izbeii

ha Moldvába nyomul, raktárakat

várost ersítse meg.

;i

állítson íol, és valamelyik

Azonban most már az elkövetett mulasztások sem használ; a jövendrl kell gondos-

fölött sajnálkozni, mit

Azt

kodni.

ten beljebb

tanácsolja, hogy a király,

nyomul Bessariába

tleg sok élelmi égettesse gálni,

A

el

;

halmozzon

szert

mieltt az elpusztult

felé, .lassit lol,

ésazt a mi

d nem szállítható,

az «'lpusztult torüh't mintegy védbástyául fog szol-

mely a törököket és tatárokat a táma
hadsereg azon részét, mely Afoldvában

gessel

el

látnia

kell

kamienitzi török

A

;

rség

tathatja.

és

;i

király ne ringass.a

tatárok

visszatartja,

minden szüksé-

meg

fogják szakítani.

Nagy vállalatokra meg azzal, hogy Afiddmunkálatait a jöv tavaszszal foly-

magát

illuziókb.an.

Klégedjék

állást foglalhat, és

Az

telel,

mert összeköttetését Lengyelországgal a

ezen évszakban ne gondoljon.

vában ers

terüle-

ersítse meg, ott lehe-

éhség nagyobb pusztítást vihet véghez, mint a/

lenség fegyvere.

A

nagy terveket a lehetséghez

el-

kell alkalmazni,

nehogy az élelem és takarmány hiánya a gyzelmes sereget tönkre tegye.

Éppen

ezért a császári sereg

területen csak

lassan

nyomulhat

is,

elö.

a törökök által elpusztított Közli terveit, melyeket a

munkálataira nézve kidolgozott. Megjegyzi,

császári sereg hadi

hogy a lengyel királyra nagy mértékben elnyös

')

Buuuviiiintik

Ugyanakkor a pápát csatolt

met

ha egy

szeptember 9-ikén a

leii>,'y».'l

kinUylioz

buzditfia a

lenj^yel

királyt, liogy a

is

fölkéri,

reményeket valósitsa

keltette, lio
voln.i,

;

mert

inkább a béke

eddijfi

erélytelen

létrejöttét,

vánja. Biionvisi szept. 8-iki jelentése.

irt

levele.

njüködése azt a

hozzá fél«;l-

mint a háború folytatását

kí-

csíiszári luuloszti'ily

Erdólyhen

onnan h Jussiban

tololno, és

U'lelü

leugyelekkol üsszeköttetóshe lópne.

i

Nom

szabad rossz néven vonni,

tí)zkodó fiUást foglal ol

tau

íol

biréro,

mig

aziík,

az

oláli fo)0(lel<

m

uu-

kiktiW se};élyt várbat,

a törökök könnyen snlyos csapást mérlietnek

vol vannak, j*)indnlat;i

nuM't

;

lu>fíy

rá.

kétségtelen, és railielyt tiiinogatásra szániitbat,

fog lépni. Reraélli, iiogy az oroszok,

t/i-

De

nyil-

Buda megvételének

a Krini megszállására kisórletet fognak tenni. Ktt(M

.a

czárokat visszatartbatná azon aggodalom, bogy diversiójnkat a lengyelek Oroszország elleni támadásra b.asználbatnák

a bizalmatlanság gyökerét kitépje, ajánlkozzék

föl.

Hogy

király,

bogy az

orosz-lengyel békekötés számára a császár és a velenczei

köztár-

saság garantiáját Sobieski ez

magát

ki

fogja eszközölni.

.alatt

visszariasztatni

*)

fönnen birdette, bogy

nem

;i

;i

nebézségek által

engedi, és elöuyomulását a

Duna

felé

folytatni fogja. ^)

Ezen tudósítás nagy nyugtalanságot okozott Buonvisinek, ki

aggódva gondolt arra, bogy a lengyel király miképen fog

szatérni,

mikor az szi eszések az utakat járbatatlanokká

visz-

teszik,

az élelmiszerek kifogynak, és visszatér csapatait a tatárok bábor-

st

gatni fogják;

azt

sem

bogy maga a

tartótul lehetetlennek,

nagyvezér a birnevén esett csorbát kiköszörülend, támadást fog Ezért újólag azt tanácsolta, bogy Sobieski szorít-

ellene intézni.

kozzék

.Tassi

megersítésére és

ott r.aktárak fölállítására,

a további

badimunkálatokat a jöv tavaszra bagyja, mikor a császári badak tiimogatbatják

;

ekkor az oláb

fejedelem

is

nyíltan a ligáboz

míg most jogosult félelem tartózkodóvá teszi. Azon ba a közelebbi n.apokb.an a nagyvezér fölött a császári hadak nyílt csatában dönt gyzelmet vívnának ki, ajánlatosnak vélte, bogy a lengyel király sietve vcmuljon át a Dunán, csatlakozik

;

esetre mindazáltal,

a nagyvezérnek sítse

meg.

'>

*)

állja

útját

és

serege

manidványait

semmi-

^)

Buonvisinek szept^mbtír 9-ikón a vm-sói uuutiuHhuz En<"»l

Buonvisit a

varsói

uuutius

szeiiteiuljer

8

irt lovelw. -

iki

lüvelébeu

értesiti. -)

Buuuvisinek szejileuilxT

'J3-ikáii

a varsói iiuntiuthuz

irt levele.

•jm

ISfZK KS M\<;V.VRORSZA« FÖLSZAB VOirASA.

Xl.

Sobieski helyesli, és

:i

bécsi nuutiusiuik értésére

ln»y;y javiisliilait

:iclt:i.

folytatására el van határozva

a háború

;

')

Hamis, talán rosszakaratú informátiók

de a rész-

nem

letekben a bíbornok óvatos és eszélyes t^mácsait

követt<'.

Jus-

által tévedésbe ejtve,

a Pruth mentén, a visszavonuló lakosok és a hónapok óta

siból,

tartó szárazság által fölperzselt vidéken keresztül, a tati'irok terü-

nyomult

letéig

A

elö.

tatár hordák, valamint a Magyarországból

visszatér nagyvezér hadai folytonosan háborgatták. Negyvenhét

napon kül,

majdnem

át.

szüntelenül,

csatározások

hogy uagyoí)b ütközetre került volna a

a nél-

folytiik,

Végre kényte-

sor.

len volt Sobieski vissz.avonulni .lassiba, és innen, október végén.

Lengyelországba

sietett.

A

pápához intézett jelentésében kiemeli,

hogy nagy diadalokkal nem dicsekedhetik ugyan, de hatlserege a

nagyszámú

vitézség és kitartás

tényeit mutathatja

melyek

fíil.

>8zázadt»k t<»rténetének lapjait t
szolgálatokat

jelentékeny att<)l,

;i

tatárokat vissz:it:irtot(a ')

Ks éppen ezzel

is.

vigasztiUt/i

hl t<

mert

tett,

hogy Buda fölment<»sében részt vei^yenek.

''tt ._

;

oldatott njeg.

Ha

1.;..^

.

<'t

Ruonvisi

mag Lengyelország számára

ugy.anis

:i

fíd.idat

rodalomra halálos ri

cs.a|ȇst

lei»gyel urakat>,

selte

magát

A

.azt

Jizutin

fej«'zte ki

gyaláz;itf>t

lehetne mondani, hogy

hitszegvé

a

fölött,

gyonából »egy garast sera<

»

vonnának neni-

elbb gyáván

is

sújtó Ítéletet hozott

ki'dt

a háborúra, melynek kimenet«dé-

Buonvisi november 10-iki jelentene. Buonviíi okt/)her 20-iki jelenten*,

i'.n

>.mm.-.mii.r

.tkl4'»ber '.'7-ik^ii

Stry-Wíl a piipához intézftt kimerit^> levele. Theiiiernél. 'Mb.,

*)

Meg-

hogy a dúsgazdag király magán va-

')

Sobie-k

vi-

lett < *J

•)

'

év

lengyel országgylés a háború

Bizalmas levelében a királyról ütközését

jöv

íi'mtk bi-

varsói nuntina által figyelmeztette a

hogy bék«*Hséget kötve,

melyrl

zetokre.

el.

mködve, a

mérhet.") Kppen ezért oda hatott,

király által egybehívott

folytatását határozza

szin-

legnehezebb része

Sobieski, a télen át, seregét szaporítja, a

nyarán, a csiiszári hadakkal ÖHszh.angzásban

hogy

Kgyszersmiml

\^inh««r

ll-ikén

H.

Votta jezsuita at^rúboz

i>an volt) irt levele.

Buonviainek november I8-ikAn a vanói nuittiusboz

irt levele.

(ki

lM7

n'.s<;.

ti hazájánrik toiuniinidásíi ós .SHszár kt'l

;i

pápa

Ks

tiáiiak tróiuiröklóso íiigf?ál(lozíitkós/só}»jr,.l

iiaíiyl('lknsr'!j;«''t.

mí}í

viszouüzUi: Leugyolorszá-í, akár szerencsótlt'iiséfí*', akár

bás eljárása legyeu tm oka, eredinéuyt

iieui

félelem éppen az

16Hí(í-ik

lii-

tudott lohnutatiii. és

tolytoüosan okot ád azon félelemre, hogy a ligától elszakad.

Ezen

a

orodményok-

t«s

')

év végén új táplálékot ka-

pott az orosz czárokkal folytatott tárgyalásokban.

Ugyanis a meg-

kötött szövetség egyik pontja ellenkezett a szent ligába való belé-

'illapítja,

XIT. pont ugyanis

hogy Lengyelországnak a török

visszafoglalásával be kell érnie

jelentsége nem kerülte

És

A

kötelezettségekkel.

péssel elvállalt

;

Buouvisi éles szemét ezen pont

el.

hogy a szövetség

sürgette,

m(«g-

által elfoglalt területek

azt ki

ratiticatiójánál

kell

magyarázni, nehogy azzal Sobieski kötelezettséget vállaljon, hogy mihelyt az elvesztett területeket visszanyerte, a török elleni hábolúval fölhagy, a császártól és Velenczétöl elszakad,

s

a portával

l>ékét köt. 2)

Nem

meg

elégedett

azzal,

hogy a varsói nuntius

•

és

;i

Yotta jezsuita-atya utján

gyel király oldala mellett tartózkodó löterjesztést; a bécsi minisztereket

is

rábirta,

lentett

hogy gróf Zierowski

császári residetist Lengyelországba küldjék vissza, az oroszok igye-

kezeteinek ellensúlyozására. Egyszersmind az utóbbiakat fiUvilá•iosíttatni

kivánta a

helytelenül járnak

hogy a saját érdekök szempontjából

felöl,

mikor a lengyel királyt a

el,

helyesebben cselekszenek, ha abba

magok

is

ligától

is

elvonják

;

belépnek, és a krimi

félszigetet meghódítják. ^)

Azon nál •

föltevés,

nagy hatást

hogy Sobieski a ligából

tett.

Sokan

azt hitték,

Iszakadása a liga megsemmisülését vonja izou

miniszterek hangoztatták,

kik

kilép,

a bécsi udvar-

hogy a lengyel király maga után. Ezt fleg

most ismét a török bóke-

')

Buonvisinek deczember 23-ikáii a varsói nuiitiushoz

«)

Buoiu-isinek szeptember 9-ikén a varrni minliu«hnz

*)

Buonvisi nuvember

1-i jeleuté-^e.

irt levele. irt

Icvolf.

idszerségét

kötés

kezdették

és szükségét

hogy így a

lehetvé tegyék.

föllépést Francziaország elleu

támadó

vitiitui,

Erre elkészület gyauáut szolgált az, hogy a császár tül)b Augsburgbaii szorosabb szövet-

dél-németországi fejedelemmel

ségre lépett, melynek ratiticatiója végett Nürnbergbe értekezlet hivatott egybe.

Bumivisi

tol azt

így fogta

veszélyesnek tüntetve

felszólalni,

tiónak tekinthetné.

')

pápához ])anaszokkal

ellen nem mulasztotta el mert XIV. Lajos provocá-

és

is,

.-iz

föl,

És valóban úgy

volt.

A

fraiuzia király a

fordult, és azonnal rcpressaliákról

gondosko-

dott;

a regensbnrgi szerzdés tilalma daczára, a iíajna partján

egy

hídf-erdítményt

új

A pápa

sajnálatát

Huonvisi

sclvc

alább

építtetett.

eddigi

utasitotta

t,

nürnbergi ratiticátiót megakadályozni

.a

és minisztereket, gondolják

meg

kök területén a liódításokat egy n\y szövetség nyújt

a tinténtek

ki

fejezttí

lépéseit,

jól,

fíilhiva

leg-

a császárt

hogy mi elnyösebb: a törövagy pedig ezeket feláldozni

folytatni,

megkötéseért.

;

fölött, és lielyr-

igyekezzék

mely

semmitele

hasznot nem

? ^) I''zen utasítjist

nem

be

Biionvisi fidkérte a császárt,

várva,

hogy a hidf építésével, bár az szerzödés-szegóst képez, ne gondoljon, smL-

mert annak megakailályozásánál a magyarországi hóditá-

InKf

it:'i>,

h-isoidithatatlanul

rniit..<;-.bb.

'XT 27. é^ novfiuhur

J*"!

';

liu

»)

Az

»)

Buonvisi 1686. november 10-iki jelentése.

t<>l>tonoM.tn

u-

'

1-i j<'lciii.i'.soi.

j»'ífy/í'ke.

FrancziaorazágTH volt irAnyozva.

sHtól vezí'rolve,

lfl8«. rtszéii,

dítette azt a pondolatot,

állandó

novemlier 16-iki

békekötésre

A Wke

—A

nuntius flpyelmtí

biztoaitásának

óhajti'i-

a párÍMÍ imntiuiho/. intí/ett levelét»eu megpen-

hogy a 20 évre kötött regunMVmrRi fepry versz üiieiet Ezen jnopoMitio u veruaillesi

kellene átváltoztatni.

félreértéin-e adott okot, én komoly bonyodalmakat idézett elö úgy, hogy a békekutÚM helyett, majdnem a fegyverszünetnt-k íh fölbomlását vonta maga után, mi ItuonvÍMÍnek sok keserséget okozott; és nehi.-zen Hikeriill magát Kómában Ju'iizolnia. (Uiionvisintík ItíSB. október 17-ikón a párÍHÍ nuntinshoz irt levele. És 1687. ápril 2ü-ikán kelt jelentése.) — Buonvisi más részrl minden alkalmat fölhasznált, hogy a császárt mindattól, mi Frau-

udvarnál

;

cziaországot prov.'

sérelem gyanánt

j

visszatartsa; és mivel Loopold több izben súlyos

'.

.

h'>gy

XIV. Lajos uz uugsburgi szövetség

létre-

Ujiyauakkitr í'iulókinittU nyújtott

Wtv

\'o\yíiiti\s:\.

A\vn tolhozott érvoknt

h'iiirví'l 8Zöv«'ts(''iíiit'k i'kkorii; t\*<:ik :i/

rok

lu^toivst't

retteijni, iirni

töríík

«'rös

lia

képes többé olyan

li:iszii;i

:i

Azonban a

iiu'gjíátolt.-i.

lurlylyrl h török h:i-

In-.

czál'olj;i.

Kif«'jt4>tt(',

sere;ít»t t}lnio<;atnak

;

ImiíV

\(»lt..

tat/iroktól

:i

tatá-

;i

akkor

cs.-ik

kell

a jtorta

jx-ilijí

ni;'ir

lio^y

nirly a tliadal-kos/.orn-

liatb-röt kiállítani,

zott császári sercjígel szembcs/állbatna. Hani;snlyozza, lioj;y nuti-

t^m a Gondviselés az utolsó batljárat folyamán csoilás részesítette sáfí

a császári fegyvereket táuiogatásában.

bn

súlyos

volna.

emberi eszközöket

magok

gatja, kik

el is

betör

tatiirokkal

lehet hanyagolni

isten csak az<»kat támo-

;

más

(

áll.

)láhorszg fejedelnu-ivel

a netalán

így

daczolhat.

Figyelmezteti a császárt, óhajtják,

bizahnatlan-

mindent megtesznek, mi hatalmokban

magyar ezredeket szervezzen; is

nióiloii

Ezzel ncni azt akarja mondani, bofíy az

Ajánlja tehát, hogy a császár P]rdély- és szövetségre lépjen,

.i

hogy azok,

kik

a

vállalatokat terveznek, melyek elnyt

török békét

nem

ígérnek.

Mily nagy áldozatokat igényelt Hollandia f<>lszabaditása veszély elmúltíival elszakadt

Nem

!

vonj.a

és

;

;i

kétségbe, hogy Fran-

cziaország a császár szerencséjét irigykedve szemléli, és új hódí-

tásokra gondol. Azonban, a mint egy hirneves író mondja, könynyebb nagy szentnek, mint nagy gonosztevnek lenni; a franezia királyról

is

föltehet, hogy valamint Bécs fölszabadításánál és az

követ hadjáratok lefolyása alatt, a császár ellen nem lépett sikra, ezt most sem fogja tenni. Idézi Cicero tanácsát hogy óva-

ezt

:

jöttének jogosultságát megtagadva, ezzel a császár és a német birodiiloin souverainitását támadja íle

kérve-kérte,

•^-iki

jelentése.)

korábbi oka

:

hogy

—

meg

a bíbornok elismerte ugyan, hogy igaza van

:

Fönfbrgott

még

a két uralkodó között a visszavonásnak

az orleansi herozegnö igénye a pfalzi cip-.kség egy részére.

tekintetben Buonvisi a császár eltt a

mert a pápát békebirónak kérvén bebizonyította,

;

oltalmazza. (Uuonvisi deczeuíber

jogait mérséklettel

föl,

K

franezia királynak vódehnérn kell, ezzel kötelességének

eleget lett, és

hogy a császár török hadjáratának megzavarására az

alkal-

Mivel pedig a császárné az orleansi hen-zegnö kielégítését erélyesen ellenezte, egyenesen néki is tett szemrehányásokat. Az egész világ

mat nem

keresi.

megrovását fogja magára vonni,

—

monda

neki egy alkalommal

—

nainak csekély elnyeit Isten ügyének éa háza uagy érdekfinek áldozza. (Buonvisi deczember

i:»-iki

jelentése

)

ha rokoföl

neiu

.

220

\l. 1\<

ZK 1> MAt-iYAr >ns/ m; roí

tosak legyünk, ne gyan.-ikodók

>/

i.

\

\

i

.i

r

\

-s

\

az uvatossug a/ államukat mi-g-

;

a gyauíikodás tönkreteszi, mert az árnyékot

raeiiti,

is

test gyanánt tünteti tol. Ha csakugyan meg akarja gátolni, ezt legkönnyehben úgy

valóságos

a franczia király a császár hódítása ii

ri

császár, az

támadásától

éri el,

ha

puszta gyanúból, a török elleni

félve,

háborút nem folytatja, és Magyarországot mostani veszélyfd helyzetében hagyva, lehetvé teszi a törököknek, hogy mihelyt a íranczia

háború a császári seregeket

visszaszerezzék.

A

törökök nem haboznának ben,

nagy

;i

az elvesztettet könnyen

leköti,

háború

franczia

kitörése esetén ugyanis, a

ha a császár a háborút addig

Ellen-

békét megszegni.

léte>>itendö

míg

folytatja,

a

t*»rülebét

képezett t^'rmészetes h.atárokig kiterjeszti,

foly.-imok által

mérheU'tlen elnyöket

i)izt»>sít

m.agának.

iiogy

És ha Lengyeh»rszág a ligában elvállalt kötelezettségeket nem jogosítja föl, hogy Velencze irányá'az eljárást kövexsf. O meg van arról gyzdve, ^e azt sohasem fogja megtenni. Egyébiránt már

.izzal

is,

megszegi, ez a csáüzárt

ban

l;i>át

.

hogy a Uirök l»éke-ügy sznyegre kerül, a liga fölboin-

idézheti el. Velencze a békére rá

liódítás.ai

értékti'lenek.

m'

kéiiytelíMi

volna másféle

^/

nem

''lilásat

^!

mert eddigi

állhat;

li,

Itefejezi.

Ezért

melyek az ausztriai

házru nézve hátrányosok lehetnének. Tehát minden körülmény a liáború folytatását javallja.

Ezen

—

fejteget<'*sek

elismerést arattak *)

')

melyek

i'ijii

i

>

••>/..

— a császárra mély hatást

i..!

i-*

tettek.

magasztaló

Ez

a legha-

tározottabban biztosította a nnntiust a fell, hogy Fraiicziaország

tn»kökkel békét

ellen háborút viselni, a

Már szeptember tai

els

miniszter' '•-

^

,

I.

•)

A

I

nem

fog. »)

Mauroconlato por-

tolmácstól, a haditanács elnökéhez egy levél, mely a béke-

tárgyalások megindítására

'1'-'

kötni,

kiVzepe táján érkezett,

k<>/,ött

MHuroconlato

fejezett

hagyták

azt,

ki.*)

A

császári

az .ajánlat elfoga-

habozva. /. tiiollékelt •Miilt'kii-HtH. .

.

Hiii>ii\i.HÍ n<<\<'in))«i

*)Bin>ii\-

készséget

lasz nélkül

•

H>. és 27-iki jelent^'-'

iiiher

'J2-iki

j"

H-ikán Lui)^\

!

*

Hi v.

i.n i.iiiiiu i'»i-i>-*

Tlii'in»
313.

m

Most (uovomber

k()zeiu'ii)

háiU'iii

;i

t'lkr'szítftte

("u-fíróf

h

váhisz foiialmazatát, és a császár i):iraiusár:i, Huonvisi híhoniok-

nak

uiegküliltítte.

meg

rajta a netán szükségeseknek látszó változtatásokat.

azon

hojíy helátása szerint tegye

felszólítással,

boruok készséggel megfelelt a

felszólításnak

A

néhány

és

,

bí-

sor

kihagyását ajánlotta, melyekbl a törökök azt olvashatták volna ki.

hogy a császári udvarnál

is

érzik a békekötés szükségességét.

Ezen sorok csakugyan mellztettek.

*)

Néhány nappal utóbb magától a nagyvezértl mely fölhívást tartalmazott, hogy a császár jelölje a két

biztosai találkozhatnának.

fél

A

jött

levél,

ki a helyi 't, hol

a

császári canczellár, a mint

ezt a uuntiussal közölte, azt a megjegyzést ejtette

el,

hogy a há-

ború mindailtlig igazságos, míg az ellenség a tisztességes elégtételt íres

megtagadja

de

;

megsznik

igazságos lenni, ha a tisztessé-

tVdtételeket visszautasítják.

A

bíboruok ezen

felfogás

helyességét

nem

tagadta.

De

figyelmeztette a canczellárt arra, hogy a császár egyúttal Magyar-

ország királya, és mint ilyen kötelezve van arra, hogy mind ;izt, mi hajdan a magyar korona területéhez tartozott, visszafoglalja. Ha a szultán mind azt önkényt visszaszolgáltatja, és a liga részesei beleegyezésöket adják akkor a békekötés ellen néki sem lesz :

kifogása.

A

canczellár erre válaszolni

nem

tudott.

Tanácsot

kért,

hogy a nagyvezér levelére mit válaszoljon.

— úgy mond —

Buonvisi mentegetdzött. h.atalomnak,

nem

pedig a szövetség részeseinek

a közbenjáróminiszten'.

levelet a szövetségesekkel kell közölni, hogy így a tíirökök

mely szerint a hatalmak közt egyenetlenséget akarnak

A

i-.zélja.

szítani,

meghiúsuljon.

E

szerint tartózkodott

sító választ javasoljon.

att<')l,

Attól

félt,

hogy határozottan visszauta-

hogy ha

Francziaországgal

netán háború üimadna, és ez esetben a császár azon elnyöktl,

melyeket a békekötés nyújthat, elesnék: örök idkre az a megrovó Ítélet fogja sújtani,

melyet egykor Cesarini .lulián bíboruok vont

magára. Aggódott az iránt

is,

17

';

')

l!i|'iii\I-l

lim.-uili.-r

hogy a pénz 'l-iki

hiány.a, és a reinlkivüli

i"-leiit«'Í.

:

222

És

XI. IS'CZE

MAGYARORSZÁG fALSZABADÍTÁSA.

drágaság a reményeket, melyek a háború

Okosan

vák, meghiúsíthatja.

jesen cselekedni.

A

török a békét

mond

— ertel-

*)

velenczei követ azt ajánlotta,

mely ajánlatot

csatol-

lolytaU'iísálioz

— úgy

kell szólui,

nem nem

hogy a nagyvezér

levelét,

tartalmaz, és úgy van fogalmazva, mintha a

hanem csak megadni hajlandó

kérné,

volna,

válasz nélkül kell hagyni.

BuonWsi nem

értett vele egyet.

MiuU'in a portai tolmács

sem

h-het felelet nélkül hagyni.

l.vtlére válaszoltak, a nagyvezérét

E

mellett a megvetés ilyen ténye u t<»rököket kétségbeesett

tehát azt a javaslatot terjesztette

feszítésre sarkalhatná.

nyilatkozt;issa ki a császár,

n.'ik

eh'i

hogy 6 csak :u összes szövetségesek

igényeinek kielégítése ntáii köthet békét; megelégszik,

er-

és a

maga részérl

ha a sznltán Magy;ir(»rszág és nielléktartományaiNem vélte lelu'tí'tlennek, hogy erre

egész területét visszajulja.

az elcsüggedt török nép jiressiója

;i

sznitánt kényszeríteni

Mivel pedig a velenczei követ ezen formáv.al

nem

fogyja.

volt m«'g-

elégedve, Huonvisi azt javasolta, hogy a császári váhiszirat, ntjdva

a törököknek lG83-iían elkövetett békeszegósére, mely a liga jöttét

maga utáu

vonta,

császár szövetségeseih«'Z

idt

létre-

egyszeren csak azt mondaná, hogy a ily módon ugyanis kérdést fog int<''zni ;

lehetne nyerni.

Veleucze követe ehhez sem adta megegyezését. Buonvisi tá.sát,

tére arra,

nem

mely a két

nem

volt

t«'kintett«'l

Imgy Veleucze

el

fenyegetett császár veszélyes helyze-

;

-)

t<;iiát

fogalmazatát,

sovárgásuk.at világosan

nagy súlyt helyezett

mindazáltal

ne idegeníttessék, és a liga fölbomlása

megakadályoztassék. Mikor ták a vála.szirat

ugyan a signoria merev magatar-

helyeselte

old.ilról

ki

a császári miniszterek bemutatmelylMil

a

leln'tett olvasni,

békesség erélyesen

után

való

felszólalt

az ellen.

A

türelmébl kifogyva, azt az üzenet<'t szentsége ;i liga f mozgató í-reje küldötte Buonvisihez. hogy császár

végtén',

')

]{u<>tivÍHÍ noveiiilM-r 'J4-iki jel«'nt^.H«*.

•)

J{|i
(Ieczenit>«!r 8-«liki

jel«;iil«^s«*'.

Itvéu.

küv«»tót

kelletlenül

uiog a loiitos init

illeti

ugy:in,

ile

mejífelelt

tát föliugerelhette volua,

A

s/«'rlv«»s/.ti'St'.

t'iilhivásnak.

melyben kerülte miiulazt, mi a

u'aliuazatot,

rette.

a

bíl)oniuk,

Elkészítette a fo

naiívv«'zért és a por-

de egyszersmind egész világosan megér-

hogy a császár elszigetelten békealkudozásokba bocsátkozni ha békességt^t akar, a szövetség mind a

ueui fog, és a szultánnak,

három tagját

ki kell elégítenie.

így tehát kaput tárt a nagyvezér

további ajánlatai eltt; és megóvta a békekötés lehetségét, azon

ha

esetre,

A A

német birodalom helyzete szükségessé tenné.

azt a

fogalmazat lényeges részeiben elfogadtatott.

pápa a uuutius

l'oly tatását

sürgette

,

eljárását,

és

mely szerint a

egyszersmind

a

török

*)

-)

tcirök

háború

békeajánl.-itok

föltétlen visszautasítását ellenezte, helyeslésére méltatta. ^)

November vége és

felé

megjelent XI. Incze eltt Pio bíbornok,

a császárnak e három kérését terjesztette

intézzen levelet, melyben

t

el

:

a franczia királyhoz

a békesség megzavarásától óvja; a

lengyel királyt a ligához való ragaszkodásra és az

abban

elvállalt

kötelezettségek teljesítésére l)uzditsa; a háború folytatására segélyt nyújtson.

A

pápa készséggel megígérte, hogy XIV. Lajosra és Sobia segély megadására hajlandónak nyilatkozott, de

eskire hatni fog

;

kötelez ígéretet nem

A

tett.

bíboruok-államtitkár, attól tartván,

hogy ezen utóbbi körülmény Bécsben lever hatást fog gyakorolni,

jegyzékeiben ismételten kiemelte, hogy a pápa segítségét

nem tagadta meg, azt kilátásba helyezte, és annak kieszközlésére, ö maga részérl, mindent, mi hatalmában áll, meg fog tenni. *) )

Baonvi:)! dt;czember •J2-iki jelentése,

melyluv, a fogalmazat

is

im-l-

lékelve van. •)

Buonvisi 1687. január

1 9-ik.i

jelentése.

— Ápril

közepe táján érke-

melyben egyebek közt kilátásba lielyezi, hogy a béke megkötése után Tökölit Leopoldnak kiszulgáltatja. A uuntius ekkor a levél közzétételét javasolta; ám lássák a magyarok, mily kevéssé bizhatnak a törökben söt reméllette, hogy ennek következtébt^n

zett a

nagyvezérnek február 15-iki

levele,

;

lalán Tököli *) *)

Az Az

is

meghódol. (April

"JO-iki jelentése.)

államtitkár november 27., deczember 7-iki jegyzékei. államtitkár november 2". és di-czeinlxM- jH-iki jegyzékei.

KlLKXrZEDIK FEJEZET. A

—

—

A

pápai

Tanácskozások a hadjárat terve

iránt.

magyarországi

er59itése.

— A bailjárat. —

téli

szAllásolás iigye.

—

Erdély me|rszállása. tá.<»a.

—

A

segfély.

XIV. Lajos

—

hii'luvar iiieg-

Buonvisi emlékirata.

-

és Sobieski

nia)?atar-

pozsonyi orszájfgyíílés.

ir.87.

I.

Ero|)t)lil cl K'véii li:itáruzv:i :in:i,

szíui

gét

íi

n

lu'il)<)rút

liog}

.*iz

IfisT-ik

orAteljesen folytatja. Mlrittvalóinjik

í'\'

lognugyobli iiM'rtókben igénybe vette. Súlyos terhek

ze
Aíaiívarországra

is.

A

júpai

után a kimerült or.^zág az ott lesz képes.

miiitiiis .attól tartott,

zavarok.at log fiöidrziii. rs

ohv.4iiletleiis«''g

De

mköd

;i

hadjfiiat

A magyar

iielie

hogy az

uiegiiyilta

seregeket eltartani nmi

ezen bajokat ellhlrítani ncni tudta.

vényt bont..« jegyzi mt'g jelentésében.

tav:i

lildozatkí'szsó-

»8ziikség tör-

')

rendek most újból folyamodtak a jcipához. hogy

közbenjárásí'ival a téli szíillások terhétl föhnentesscnek. Hnonvisi rt'ndelt'tet kapott,

De

ez

mely eltt a nuntius

is

hogy elterjesztést tegyen a császárnak.

a végs szükség parancsszavára

utalt,

kénytelen volt elnémulni, nehogy a hiány födözésére a pápa líttassék föl

;

szó-

arra szorítkozott tehát, hogy a magyarokat az idegen

katonaság zsarolásaitól megsz.abaditsa.

Ezen kicsapongások ellen Esterházi nádor ismételten fölszólalt, és pedig olyan keményen hogy komoly bonyodalmaktól lehetett tartani.

Az

udv:irnál .azzal gyanúsították, hogy Tököli-

nek kedvez; minek támogatására fölhozták

')

Buonvi.si ItísT. január

.'i-iki

jelenté.Míf.

azt.

hogy a

töiiik és tatár

imiyi'k

i|);ititk.

>H

_'hf/,.

liires

t)S(). o>/»'ii

1

;i

l)inuiulúl is/ouyú pusztitíisl vittek

kisiuartmii vái;it«

nem

gy.'inusi-

Bnoiivisi

i'zte ki,

hogy a miilor eszélyesehb magaviseletet kövessen.

os/tozott

;

l»;ir

EUenluMi :uon minis/tereket, kik lakkal

Egyik jelentésében

illette.

meg ket, vagy

lom vesztegette-e

—

követik,

it

A ita.

is

hzou úluijtAsát •)

pénz- és lunlügy igaz-

:i

Isten tudja

irja:

»

Vájjon idegen hata-

tiszUiu gonosz szellem«>k sugalla-

!c -)

bajok orvoslását egyedül a lotharingiai herczeg erélyét/M

Mindjárt Buda megvivása után

azon

pontosuljon össze.

dolgozni,

kezdett

Kándy

a hadi-munkálatok leiíföbb vezetése

lH>gy '"^n

tuaga

a zavart ós reuiletleiiséget tulytonosan növelték, súlyos

•_':\t^is:il):i!i

*

Kzeu

iiu-};kituóltrk.

><)k)>:iii

herczeg kezei-

Es mivel nem volt reméli het**^, hogy a bajor magát néki alárendelni, kivánatosnak

lasztófejedelem kész lesz !

hogy az ezentúl a hadjárat színhelyén ne jelenjen meg.

totta.

Ezen

sajátszer

elérésére leleményes szelleme

i'zél

gondolatot

Elöterjeszté a pápának, hogy a tábori élet fáradabnai

l írult tol.

nélkülözései kímnyeu alááshatják a gyenge testalkatú

rezeg egészségét, és kora halálát idézhetik elö;

mektelen kimúlta nagy bajokat

támaszthatna,

!ta t«hát,

hogy a pápa a választó-fejedelmet hivja táborozásban ne vegyen

tét kofzkára, a lte

iiut

t

részt. *)

Azt ajáune tegye

tol.

A

gyer-

Bajoror-

mivel

szágra a t'rauczia trónörökös neje támasztana igényt.

•

Miksa

már pedig

pápa helye-

a propositiót. és levelet intézett úgy a választó-lejedeh-mhí-z, a császárhoz érvényesítse.

Az

is,

kit fölkért,

hogy befolyását u-^vaiiazon irány-

*)

év elején Buouvisi azt tanácsolta, hogy a lotharingiai

ii.rczeget azonnal

fvezérnek

kell

hívják Bécsbe, mert a hadi-készületeket

intézni.

F^zen

íVdfoiiás

a

is

a

császár helyeslésével

lálkozott.')

A nuntius i^et St azzal ')

fenyegetdzött, hogy ha

.1/


a segít-

:i/

udv.ir

BuonvÍHÍ 1687. február 9-iki jelentése.

•)

1687. január 19-ikén.

')

Buonvisi 1686. s/eptember

*)

Az államtitkár

*)

Komában

ez alatt szüntelenül sürgette

'22.

én 29-iki jelentedéi.

1686. október 19. é» novenilKsr

tf-iki

jeir>zékei.

Buonvi.MÍ 1687. február in-iki jelentene.

KKAKNÚI

V.

:

M.

IMrr.K ÍH

MAO VAK0K»7..\0

KIJír.AIIAKlTÁMA.

15

226

ISO/K KS MAr.VAKORSEAr. FÓUSZABAOÍTASA.

XI.

A

kétségbeesik, és békét köt.

—

vések meghiúsulás:!

nem

árnvékot

vethetett

—

ö szeutségének hirnev.'i.

uzou czél elérésén sikertt-

elfidei is

a liga létrejött, ha aimak fölbomlá-

nem

a segítség megvonásával, elidézi,

sát,

róla Ítélni ?

A még

!

Az els

forintról szóló utalvány,

újabban magára vonta a szentszék

szoIiímIneh«*/t<

azon összegeket melyeket Buda vára helyn-állításái '•

......

......;

hat kis ház vtdt

minek

.,1

.

fiWlél

más rzélokra

\olna fordítani,

i:;

rozott

ne a kamara-elnöknek

Bu<»nvisi

''tizt

•

K/

uiei-t

föl. ...._

késbb

melyet

követett )

utalvány megküldése alkalmával a pápa világosan

kikötötte, b'

lését

April közepén érkezett.

n«-ui >"iii.i 111.-^ •..líK^.u.i.

els százezer

kétszázezer forint

tassa át

mint fognak

tudja,

')

pápa

Bécsije az

és

mert

;

De miután

leuül tViruJoztíik.

liga létrehuzásjiia iiáiiyzott törek-

úgy moud

Az

>en elhanyagolta.

alatt

Az rség

egész várban

i

i

«-silv

téU«n át sátrak alatt táb<.-

számos katona

kövt*tk»*zt«'dKM»

használt

>-^

megl)ett*ge«lett

megh.'ilt •)

A

Kgyszer ntni

nuntius t«ibl»szr felszólalt a császár idött

habozott világosan kimondani, hogy a kam.ara-eluök »rá8zedte.« *) ''

akarüi

i

<

'

'

A

át t.irtományainak r

és

lubb

n-ndelkezni rendéi

izb«Mi fontirtották

szentsége

vábaazolá

-

t

\

mindenr< el

,.;«'iM«k

,_

kellett

uii.i>/irv

j-n/..

..uy,

is

;

utalt arr.a. b<>gy

f«'l-

az HJánlataikk.'il való icu-

magi»knak

í^eopold .az

- egészen helyesen jár

újabb segély

houy a

És mivel a

halaszt.ani.

pénzsí';^/'-

ajándék lévén, bovafordítása iránt ma^'a

saját tetszése szerint kivan

el,

i

•

lye teljesen önkénytes

i)

szentsé^/t

Mindazáltal a pápai utasítás végrehajtiHában niin .liimAlj,..

iiíiilsi-n-g

klildésével.

.Sok

tiborbaszállását

ha«limunkál.at4ik

távul

{{lula

várától fognak folyni, ezen fontos helyet okvet<'tlenlll oly.an álla-

)

As

1687. janaAr 19-iki jelentén.

)*Bu(>nviii{

kpri\

20.,

jAniua

1.,

29.

é* aukumzIus

jentései. *)

nounvici 1987. April 20. é«

V

Buunviirf

mkjuM

I

."i-iki

jCiiiiu* l.'>-íki JMlent^ii«
jslenté^.

10.

én .^liki

>•

H587. potl):i kell

hozni,

val tlaczolhasson.

hogy

;i

2*27

köriiUfkvo várak

(W-si-jreiuek

támaihisai-

Igeu sziveseu veszi tehát, hogv a nuntius a vár

Jókaiba helyezését magára

vállalJM.

Buouvisi erre azt kérte, hogy mivel Hiula vára megen'Ssítésére

mielbb határozza

két terv mutattatott be, ö felsége

kiváuja foganatosíttatni

melyiket

el,

hogy az építkezési anyagot idejekorán be lehessen szerezni, és a mint a sereg gyülekezik, a gyalogságot az ;

építkezésnél föl lehessen használni

segítségben részesül, és a

munka

trhet

járat megindul, a vár

;

módon a katonaság némi

ily

hogy mikor a had-

siettetik, úgy,

állapotban lehet.

Miután Leopold megígérte, hogy az intézkedéseket haladék nélkül meg fogja tenni, a bíbornok, a részletek iránt. Rabattá t

Ot

állomokkal értekezett.

szólította föl

a falak kijavításához

szükséges építkezési anyag beszerzésére, valamint néhány épület gyors helyreállítására, hogy az

rség oltalmat

találjon az

viszontagságai ellen, melyektl eddig sokat szenvedett.

idjárás

A

költsé-

gek födözésére május els napjaiban 28,U0U forintot adott át

Beck tábornoknak,

Az

építkezési

ki

a várparancsnok

tisztét viselte.

munkálatok most nagy

^)

erélylyel indíttattak

meg. Május közepe táján 600 munkásnál több dolgozott. Buonvisi

azonban az elfogadott építkezési

tervet,

mely nagy kiterjedés

nem

új

helyeselte. Azt óhajtotta, hogy erdítmények helyreállítására szorítkozzanak, és azok oltalmára küls fÖldbástyákat emeljenek. Továbbá, azt tanácsolta, hogy egyelre a régi házakat hozzák jó karba, és azokban szállásolják el a

építkezéseket követelt,

a régi

katonákat; késbb, ha majd a várfalak mellett állandó kaszár-

nyákat emelnek, a házakat a polgároknak jó áron

Xem

feledkezett

léfp^íttessék,

')

*)

meg

arról sem,

mely legalább 400 beteget fogadhasson

Buonvisi ápril 20. és május Buonvisi 1687. ápril

jelentései.

—

el lehet adni.

hogy a várban állandó kórház

A

20.,

mi a kórházat

be.^)

4 -iki jelentései.

május

illeti,

25.,

június 15. és november 22-iki

Buonvisi már 1686. végén alamizsna-

tryjtésre hivta föl a németorszáííi püspököket.

Több

fel<">l

érkeztek hozzá

adományok. Az 1687-ik év folyamán, a kórház czéljaira, 10,000 forintot fordított. De a kórház igazgatását most Kolionich nem Kuggiero atyára, hanem egy jezsuitára hizta, kinek míiküdé.sével Buonvisi (1686. deczember

8.,

nem

volt megelégedve.

1687. július 20- és október 2-iki jelentései.)

15*

028

^^- INf7.K

KS MAGYAROKS/.ÁG FÖLSZABADÍTÁ»A.

Buouvisi ftzon gondolattal foglalkozott, hogy a miiukálatok

megvizsgálása végett személyesen Budára megy. De visszatartotta azon aggodalom, hogy a szerte kalandozó török rség fogságába forogna, mivel

élete is veszélyben úgy mond a törökök és a magyar felkelk félelmes ellenség

t

gyanánt gylölik.

Késbb nag)' által

—

—

kerülhet, a mely esetben

^)

melyeket

azután a tudósítások,

A

mértékben fölháboritották.

Budáról

kapott,

haditanács elnöke a császár

jóváhagyott terveket önkényesen megváltoztta, és helytelen

Mikor tehát pénzt kértek tle, kijelentette, hogy csak akkor ad, ha más mérnököket alkalmaznak. Ez nem intézkedéseket

A

történt.

tett.

miért

is

azt irja Kómáb.i, hogy 2.aniiyit tenne a budai

erdítményekre pénzt

Ez

:ulni,

mint

május második

alatt,

az ablakon kidobni. «

.azt

felében,

.az

^)

udvari canczellár, a

kivánatát közié a nuntiussal, hogy 33,0(M) forintot

király azon

adjon a kamara-elnöknek, éltdnnszerek vásárlására. Válasza úgy hangzott, hogy a jiápa határozott rendeletei tiltják akár csak egy Biliért

is

adni a kamar.a-elnöknek

de nehogy a hadsereg meg-

;

t

indításának késedelmeért a felelsség

kívánt össze-

terhelje, a

get a fhadi-biztosnak, Ríibatta tábornoknak, szolgáltatja

át. ^)

M.ajd néhány napp.al utóbb ugyanannak ismét 50,000 forintot

adott

át. oly czélból,

sikra

.ak.-nt.-ik

hogy

Mllífnni.

.a

véghelyuk rségeit, melyeket szintén törles/tésével

/.soMiiik

bátr.-ilékos

kielé-

gítsék. •)

Ezen összegek sereget megindítani

bánva rr>ái.M ')

•)

b»ik

nem

IWl'ilíV

voln.a

lehet<'tt

k'>v.-tki/tébtn

IM jnlltli _M'-1KI

a

új

is

pana-szolja,

lia/.ik:it

.•m.'lt.-k

—

nélkül

s/.iikséi,'let

;

jelenti

mivel a

Rómáb.a

—

a

kani.ar.a-«diir»k

je
kell

.a

iii-

JtíK'llt'-si'.

BuonvÍ!»i 18H7. október 12., 26. én

közt azt

hirtelen

kitizeU'se

hoj^' .-^

:i

november

22-iki j«lenténei. EjfV'-

lanácjíát inMn követve, uz Li

ihmh

^/:'ii.iiit

tirs/'>f

iMiiili-ti-ktn-n

Mzáiniuii

lii'tt'L'-«''i.'<'k

keletkeztek. »)

Buonvir
M;ir

k«>r:itilian l»Tv<-/.t(í,

jókon szállitbatú süt/íkemenczéket, továbbá ponton<íkat ket fog beszerezni

;

mobilissé, az a sok

li;i-

mert ha a sereg nem válik ilyen intézkedések állai ii.Klirid ik, költség, — ügy mond — mely t<'i".i / - ir é

hu.sz(intalanná válik. (Ápril 20-iki jelentése.) *)

Iwigy

és szállító szekere-

Buonvisi júnias

1-ei jelentése.

nem

tózkedésck

—

Ezen

sár;i.<

tótottek

—

úgy moud

vilihit

a

redve

nem

rik,

de

nem

küzdi

és a helyzet

le,

si'gitséget kérni

latkoztassa

ki.

st

;

uu'gliiiisitú-

kiterjeszti

;

és

t

teszi

A

legíilk.al-

Elkese-

nem

Dicsé-

jutott neki osztályrészül.

Ha

tanácsát.

ktivetik

tehetetlonség

k«>zjó

elmul.-isztottí'ik fülliriszuiUiii.

hogy Cassandra sorsa

Írja,

is

ji

bniisereg megiudulásii késett.

ii

idt ismét

tjivaszi

rosszik.irfit és

lutigtVsziti

elnökén*

h:ulit:iii:iis

felelssé azért, hogy ni:4S;ibb

>A

iiu'i:.

miiulen oívjct

császár hat'iruzatlaiiságát

.a

változik

:

nem

fog többé a pápától

azt fogja neki tanácsolni, határozottan nyi-

hogy többé segélyt nem

ád.')

11.

A dönt sereg

haditerv

megállapit;isára

Azon

befolyás.a volt.

Dráván

.a

Buonvisinek

javaslatát,

ez

.alkalommal

hogy az egész császári

nyomuljon. Leopold helyesnek találta és

túl

el-

fogad t.a.

April közepén a haditanács az oper.atiók els föladatául

Eszék megvívását Buonvisí

nem

erdítményei lerombolását tzte

és

helyeselte.

A

ki.

Ezt

királyhoz benyújtott emlékiratban

hogy az eszéki erdítmények lerombolása esetén a tíirökök bármikor hidat verhetnek a Dráván. Azt tanácsolta, hogy Eszéket, mihelyt a császári seregnek hatalmába kerül, sietve meg kifejtette,

kell ersíteni .a

munkát;

nösen

;

a lovasság födözete alatt a gyalogság végezhetné

hatnék

anyagot ellegesen be

és ezért az

Stiriában

vágatni,

fát

külö-

föl. 2j

Egyébiránt ö a hadjár.at végc/éljául

Ez

megvívását sürgette.

ugyanis,

.az

egész országot megvédheti.

Buon>'isi június

Baonviaiuek ápril 24-iki emlékirata.

liü

MapvaiurszÚLT lakatlan

Már

ii

kaj-utt

:ij;iiil;tt<>t

ország belbékéjét hatják. Csehorj'zág

{<>](;::

]

mely ers rséggel

Annak birtokában már

és 8-iki jelentése.

')

*)

1.

folytonosan Belgrád

fölfogása szerint, a legalkal-

m.asabb hely olyan védbástya létesítésére, ellátva,

kell szerezni,

melv a palissád«tkra használtat-

részein

A

katholikus

nuntiiM i-kkur mogpeu-

németek

inegtelepitését.

100 család lievándorlására. Nézete szerint Magyara

hatalmas urak

'M/ikum

utal.

és

idegen telepitvényesek biztosit-

;

230

XI.

IN'CZE És

lehet békét kötni. »H:i

MAGYARORS/ÁG

fAi.S/.ABADÍTASa.

— úgymond

-

.-i

fáradságot és költséget,

mely ezen czél elérésére igényeltetik, megbírjuk, olyan állapotba

hozzuk az országot

nem

,

hogy török invásiótól soha többé

félni

kell.«

AzouVian. úgy látszott egy ideig, mintha Leopold megváltoztatta volna elhatározását. Oly intézkedéseket tett, utaltak,

melyek

arr;i

hogy a Dunáu-túli országrészben kívánja a török várakat

visszaszerezni. Névsz^rint F«'hérvár vívására tett elkészületeket.

Mindez hadicsel sék.

Csak

hogy

volt,

az

t/'v^désbe

ell«Miség

valódi szándékaiba beavatva. Július közepén kitnt, hogy deti

terv föntartatott.

böksesége

ejtes-

a lothariugiai herczeg és két miniszter voltak a király

fölíitt;

>iz er«

-

Buonvisi csodálattal volt eltelve Leojudd

mert míg úgy

visrltr

m:mát, mintha nn'gvftcttf

volna azt a torvet, melyet ö ajánlott vala neki. mrgvalósitására irányozta minden igyekezetét

Ekkor ugyanis a a Dráván túl V(dt, és a intelmei

nem

*)

lotharingiai berezeg

m

.

>/.

b.ajor válas/tófejí'dob'Ui

srregévíd kit a

is

már jtápa

voltak képesok a háború szinhi'lyétöl távol tartrini

— megkezdette átvonulását azon sereget létesített mely

Kszék

Egyesülésiik

folyón.

sietett

felé

Itt várta

5o,(i()()-nyi

njár

ökct

Szulejmán nagyvezér, HO.OOO emberrel, elsáuczolt táborban, a

melybl nem engedte magát

kicsalni.

Mikor

iiedig

a császári sen

gek támadást intéztek, e/t visszaverte, jeb-ntékeny veszt<'ségei okozva a támadók .soraiban.

L«»tharingiai Károly, nyilt csatában

vágyva megmérkzni, visszavonulást és

színlelt,

a

Dráván átkelt

Mohácsnál ütött tábort az<m reményben, hogy a

juigyvezéi-

követni fogja.

Elhatározása azokr.i, kik titkos czélját bír hatását gyakorolta.

nem

ismerték,

rém

Kt^lönösen a pápai nuntíus, a múlt évek

gyászos kimenetel hadjárataira visszagondolva, ismét katasztrófa

bekövetkezésétl nttegett. Ennek elhárításán elmélkedve, augusztus

els

n.apján enilékir.atot adott át a kamara-elnöknek.

Abból indul

ki,

hogy a badimunkálatok

történt késedelem, a me'jállapított

tíM'V

rak által környezett ersségek megvívását

M Buonvisi

jíiliu* '20-iki jelentése.

megíndításáb;iii

keresztülvitelét a mocsa-

immár

klietetlennétes/i

nehogy

pedi-;

reu
:i

kelljen hagyni,

:í

idt

rövi(i

terv luódositásAt :ijáulj;i:

fülb:is/iiúljitlíimil

sereg nagy része a

;i

mohácsi hid mellett úUitandó táhorhan helyeztessék

cl,

hogy az

tdienség mozdulatait szemmel tartsa, s ez alatt egy hadtest azonnal vegye ostrom alá

Eger

várát,

mely hosszahli idö óta körül van

/árva, és szorult helyzetében, gyenge rségével, tartós ellentállást kifejteni

nem

képes. Mivel csak az egy élelmiszer-szállítás ké-

pezhetett nehézséget, e czélra költséget ajánlott.

A

*)

kamara-elnök még az nap bemutatta ezen jav.aslatokat

Ij«'u]>oldnak.

hizonynyal

ki

köszönetét fejezte

el fogj.-t

és értesité,

ki,

rendelni p]gi^r vagy

Várad

hogy minden az utóbbi

vivását,

hely mellett azon körülmény szólván, hogy megvivása nagyobb

kiterjedés téliszállásokat biztosítana.

Egyszersmind kérte, hogy

a fölajánlott költséget azonnal egyenesen az Eger körülzárását

intéz Caraflfa tábornoknak küldje meg.

A

pápai nuntius mindazáltal Várad ostromának eshetsége

mert ez hasznosabb lehetne ugyan,

ellen határozottan felszólalt,

de a siker kétségesebb. Arra tigyelmeztetett. hogy Várad

árkokkal van körülvéve; e mellett az élelmi és lszereknek a

viz-

Duna

fdolog

—

nem szabad

en-

gednünk, hogy újabb kudarcza a török sereget fidbátorítsa.

A

mellékérl leszállítása nagy nehézséggel

úgy mond

— a hadsereg jó

hirét helyreállítani

császári sereg visszavonulása

megvivása nem

—A

jár.

már

sikerül, hire el

Ezen érvek nyomatékát

is

;

rossz hatást szült

ha Várad

;

van temetve. elismerte Leopold

;

dr mieltt ma-

gát elhatározná, a lotharingiai berezeg és a bajor fejedelem tanácsát kért€ ki.

2)

A

következ napokban az udvarnál szakadatlanul folytak a Szitanácskozások. Három vélemény állott egymással szemben :

get.

Temesvár vagy Várad ostroma. Egerrl

szó

sem

volt többé,

csak Buonvisi ragaszkodott hozzá. Audientiát kért a királytól. Es

a mint eltte megjelent, mindazon nehézségeket, melyekkel a há-

rom vár bármelyikének ostroma ')

jár, kifejtette.

BuonvÍ8Ínek an^sztus elsején a kamara-elnOkhöz intézett em-

lékirata. »)

Szigetvár, a nagy

Buonvwi

augu!jztuü 3-iki jelentéfje.

232

XI. IN«'ZK

És MAliYAROK.SZÁG FÖLS7. AH Ar>il-.\.S

\.

eszések következtébeu, úg)' szólván, megközelíthetetlen emlékeztetett Szulejmun szultánra, kinek roppant erfeszitésélje került bogy hatalmába ejthesse; és birtoka különben sem igér ;

Temesvár birtoka igen hasznos volna de csak akkor, ha elbb Eszék és Pétervárad hakilmunkba jut; mert különben Péterváradról az ellenség Temesvárnak élelmiszerekkel ellátását könnyen megaka
;

mát hathatósan

A

ajánlotta.

király kitériéi; nyil.atkn/.Mu

.i/,

.

h-mí meg

fon-

íog^ja

tolni, í)

Azonban néhány nappal utóbb a háború színhelyén ges fordulat kiivetkezett be.

A

A

nagyvezér ühlözbe vett^ t, és augusztus 12-ikéu

mezején

vivit csatában

lénye-

lotharingiai berezeg terve sikerült.

súlyos

vereséget

szenvedett.

Mtdiács

Marco

d'Aviano. a hirueves kapuczinus atya, Leopold király bizalmas

embere, a

ki

midn

a császári sereget kisérte,

hála-isteni-tiszteletot

h m(»hácsi táltorban

kezdheté

megtartó, joggal

beszéilét

a

>Te benned ))izom. Uram, ne szégyenüljek meg !« Ha a császári sereg most elnyomul, talán Belgrádot is megvívhatja. De a Vfzéri'k kí't/t. a te»'ndk iránt, támadott meghason"

zsoltár szavaival

:

lás a diadal teljes értékesítését

Huonvisi ezt elre látta. tiájáu,

megakadályozta.

Augusztus közepén, egyik audien-

a ketts fövezérlet veszélyes következményeire kí'»zt

a sas a császári czimerbeu két fvel

állítt.atik

él madárnak

utalt.

Meg-

tréfásan emlité. hogy

szüntetésére kérve a királyt, egyebek

ugyan el, de az

csak egy feje van. Azzal végezU* fejtegetéseit, hogy

ha a beteget két orvos ellentétes irányban akarja gyógyítani egyiket el kell kicsátani.

Az eseménNek tározástól, melyet a

:

az

*)

Leo|>oldot lolmentették .izon

bibornok tle kívánt.

ban annyira elmérgesedett, hogy a szavezette seregét országába.

b.ajor

A

viszály

')

Buonvisi aiigUMztUH 10-iki jelentése. Buonvisi augusztus I7-iki jelentése.

a tábor-

választófejedelem visz-

Lotharingiai Károly

')

nehéz elha-

magára

ba-

g\al\:i

IS.

kn ,'s/,i.'ii\

:i

/.:[•>/.[>>[

•J.y^/Aiw'svw

haiiosztály;i Eszéket, Pótervúnidot,

sz»szereztt\

O

nuifia iH-dig,

a

serofí

K^'vik

l(»bu^tnt.t-u

S/tTÓmsóf; területével, visz-

:i

másik részéiiok

éléti,

Enlélylu-

uvüinúlt.

Apafti

Bécsbe, a

tavas/

tejt'ik'lem

liailjáratban

nyiltúval

kitvt'i,.t

közromükíKlését

ajánlva,

sürgetve a királyi oklevél kiállítását, mely Erdélynek és a tejedelem

von

kul
i'^yszcrsmitnl önállós:ufí«»t

fiának az örökösödést biztosítsa.

Bnonvisibcz bizalmas levelet intézett, melyben érdekei fölkarolására kértf. bibornok, a követ eltt, nyíltan kijelentette, hogy levél

;i

is

A

királyi ok-

akkor ajánlhatná, mikor a fejedelem aján-

kiállítását csak

latainak meiíbizhatósága. a tényleges segítség nyújtásával, két-

ségtelenné válik.

—

Egy másik nehézséget sem

—

úgy mond

el

titkolt

el.

Ó

felsége

van határozva, hogy a fejedelmet mostani

állásiiban fcintartja, fia iráíit hasonlóan jó indulatot táplál

Erdély alkotmányának föntartását

bad fejedelem-választási jogát elismeri fejedelem

fiát,

dt;

arra uézve tehát, hogy a

mieltt a rendek megválasztják, utódjának fogja

tekinteni, ígéretet

nem

tehet

sértené és elidegenítené.

A

;

;

a rendek sza-

igéri, és ezzel

is

;

mert ezzel az erdélyi rendeket meg-

^)

követ azon válaszszal bocsáttatott vissza, hogy a lotha-

riugiai herczeg

Erdélybe bevonul,

és

ha a fejedelem

s

a rendek a

királynak meghódolnak, törvényeik és vallási szabadságuk föntarti'isa

iránt szerzdés által biztosíttatni fognak.

Károly herczeg nem találkozott

ellenállással.

Ünnepélyesen

bevonult Kolozsvárra, és Apaffival november elején megkötötte a szerzdést, mely öt és

fiát

a fejedelmi állásban meghagyta, de

Erdélyt tényleg Leopold uralma alá hozta, míg néhány hónappal

késbb

(1688. május

latkozattal a

Ez

!J.)

a fejedelem és a rendek ünnepélyes nyi-

magyar királynak meghódoltak.

alatt a keresztény fegyverek másfelé is súlyos csapásokat

mértek az ozmán hatalomr.a. Az 1687-ikév vezérei

nagy eredményeket mutathattak

ségeit.

Athént

is,

BuuDvisi

rjy.arán

Velencze had-

Morosini Morea er-

Cornaro pedig Dalmatián.ak török kézbon lev

városait vívta meg.

')

fol.

ájtril

20-iki jelentéMe.

.

\l.

2.'>-i

A íi

IStV.K És MA«iVAKuKS/Á
Fiíiucziaország részóröl

K«M^ZAB.MM

t"euyeí»etri

l'A.S

veszély

császári luivart soká kinos kétségben tartotta.

pápához lit'ke

vádat eindve

fordult,

XIV. Lajos

megszegése miatt. Mire XI. Jncze

a béke fóntartására

')

687. elején

LeopoUl

.a

a regensbur}íi

ellen,

sietett a tVanczia királyt

IVancziaországi coUegája útjáu, elébe

is,

mindazon érveket, melyek

béke megzavarását»')l

a

t^í

Egyeb^'k között utalt a török nagyvezér nyilat-

visszatarthatták.

kozatára, mely szerint a török

büntetésének

csapásokat Isten

—

úgy mond

mit

1

fijlhivni. «)

Buouvisi bíbornok ttTJeszté

A.

a béke

tekinti,

Franczi.aországban

XIV. Lajos éppen a

nehezedett

birtuialomra

is

megszegéseért;

jól t'ontídjanak meg.'')

két pápai nuntius útján tette

béke

súlyits

meg

a

érdekében.

császári

udvarnak

Kivánt.H.

hogy Lenpold szUntesse meg az erdítési munkálatokat,

melyeket

:í

tot, raelylKíu

meg

propositíóit,

a

Jlajna mentén elrendelt,

és állítson

Ruonvisi jelentést

módon

kozott lehetetlennek nyilatkozott, a tel

nyilatkoza-

háború befejezése után nem fog

<*llen fonlúlni.

tett

errl

;i

;

tette azt,

t

nehézségeket támasztott

hogy azok elhárítása nem mutat-

a nyilatkozat

mennyiben

megnyugtatja.

Ez az erdítési

császárnak.

munkálatok megszüutett'se tárgyában ugyan, de oly

ki

magát, hogy a rogensbnrgi fegyverszünetet

kötelezi

fogja tartani, és a török

Francziaország

biztosiUísa

pedig késznek

kiállítására

a frajiczia király

hasonló ígéret-

is

*)

Azonban ezen tárgyalások eredményre nem vezettek. vezbben alakultak a viszonyok Lengyelország irányában.

A

lengyel király tervei most t
azokkal, melyeket a páj)ai M Buonviíi 1687. febraár *)

a

Ked-

I

iraiiczi;.

nuntius fölkarolt.

A

Belgrád meg-

Ifl-iki jelentene.

k 1687. ft'bnmr 7-ik /

")

hoz,

intézett l»vfl«M, Tli

.'.•2:i.,

omick fobruár

26-iks'tii

.324.

*)

Baonviflinek 1687. február 13-ikán Banucci nuntiuiho/ irt levol*

*)

Ranurcinak 1688. íVhruár

:»-ikán

márcziu!* i-ikán költ válanza, én ugyann'/on I

Bnonviníhez

irl

levolo, pinn-k

nnpnn Rajnába küldött

Huonvifli l»íH7. jannár 12-ikén levelet

intéz

jelontéHi'.

Sobifxkihez, kit an.i

vivásáni czélzó luuiikAl.-ilokb.ui kivúut részt veuui. kivihetAsóiíét Buonvisi k('tsójíl)e vontri.

!iak

liogy liH Sobieski Bess:irál)i:il);i nvoinúl, és

!i

Do

Mórt

vállíilutA-

tartott,

iittól

csás/úri hailak ejíyo

nesen Belgrád felé veszik útjukat, mieltt egyesülhetnének,

kiiloii-

külöu tönkre íognak menni.

O

íi

siker legels tölteteiét

mezése biztosítva legyen

;

abban

lálii.

iiu-\

mirl annál inkább

a

doskodni, mivel Magyarország egészen

el

jó

lévén

;i

b.nlak ekj-

elre

gon-

kell

pusztítva, min-

dent Bécsbl kell szállítani. Utal a Siklós és Pécs alatt történ-

melyek megtaníthattak

tekre,

ség területére nyomulni,

hogy milyen veszélyes az

arra,

míg a sereg háta mögött MZ

beu lev ersségek állanak

;

ellen-

ellenség kerei-

valamint azon csapásokra, melyeket

Sobieski serege Moldvában, élelmiszertík hiánya miatt, szenvedett.')

Azt

javasolta tehát, hogy a tél folyamán, a lengyel király

állítson föl raktárakat,

hadimunkálatok sói

lehetleg azon területek közelében. Ind

folyni fognak.

És míg

;i

Pallaviciui bíbornok var-

nuntius buzgalmát, melyet élelmiszerek és szállítási eszkö/ök

beszerzése körül kifejtett, magasztalásokkal halmozta

el

:

a

f(»lött,

hogy Sobieski, a keresztény világ egyik leggazdagabb uralkodój.a,

magán vagyonából semmit sem

áldoz,

országnak adni, megütközését nem

meg

—

massá

ha

fia

kell

még

kölcsönt sem akar az

hallgatta

el.

Pedig

j<^^yzé

részére a trónörökösödést biztosítíini akarja, hatal-

tennie Lengyelországot, leküzdenie Bessarábiában a

tatárokat, meghódítania Moldvát.

2)

Pallaviciui bíbornok ekkor azt a gondolatot pendítette meg, hogy a liga tagjainak congressust kellene tartaniok, a török béke-

ajánlatokra adandó válasz, és a pítása végett. Buonvisi

az

nem

jöv

hadjárat tervének megálla-

értett vele egyet.

Azt

válaszolá,

hogy

els okért fölösleges, a másikért veszélyes volna congressust Minthogy mindegyik hatalom a maga czéljai érdeké-

hivni egybe.

ben kívánná a többit fölhasználni, viszályok keletkezhetnének legjobb tebát, ha mindegyik azt teszi, mit a maga érdekében leg-

;

basznosíib]»nak vél; és

ha

így a közös ellenség leverésén n)ind-

hogy a következ év tavaazAn hatályosabban mködjék, mint a/

huzdit,

f'lmúlt Hvben. 1

i

Buonvi.>*in»'k JUuonx'isin'-'k

január 20-ikán a varHÓi nuutiu«lio7. január jT-ikén a vaifói nuntiunhoz

inlí-zott luvek-. irt levele.

236

M.VtiVAKOKíiZAli FOU.SZAHAUÍTA.SA.

\1. l.SCZE kii

móduu közremükö

egyik a leg:ilk:iliuas:ihb czélja

is el

lesz érve.

lik.

\)

—

Mindazáltal márczius végén Sobieski

—

1U0,000 forintnyi segélyt kapott a pápától

ezzel a liga kuzus

ki ez idötájt

isiiu'-t

a przemislei püspö-

köt Bécsbe küldötte, oly czélból, hogy a hadjárat terve összhang/ó

módon

Buonvisi állási)ontjához, hogy a közös

állapittassék meg.

ekkor

veszélyes,

actio

is

Egyszersmind minden

ragaszkodott.

.alkalmat fölhasznált annak hangsúlyozására,

Oláhország megszerzésére a lengyel szabad; különben

más irányban:

is

Bulgária és Thráczia

.'irabia,

sem

királyn;ik gondolnia

Podólia.

Moldva

és

és

Bess-

egész Konstantinápolyig, hódí-

lengyel követ megbizásain.ik egyik ITipontja volt az, hogy

királyának elsszülött

fia,

Jakab

rész'?re

heri'Z«'g

választófejedelem családjából nöt szerezzen.

l)falzi

Erdély-

)

tásokra tágtér nyilik.

A

felé

hogy

mondotta, hogy a királyné, ha fog tenni,

hogy

férje

Nyiltaii

ki-

óhajtása tídj^sül. *nniid('nt nn-g

hadimfiveleUíkhez erélyesen hozzáfogjon."

.a

Buonvisi, kivel

ezfii

a bajor vagy

a

püspök ellegesen értekezett, a bajor

választó-fejedelem azon korábbi nyilatkozatiéra utalt, liogy

nvé-

rének kezét csak azon esetre ajánlhatj.a. ha .lakab berezeg trón-

örökösnek

el lesz

get szereznek

:

ismerve, és részére Németországban fejedelemsé-

azon aggodalmát fejezte

ki,

hogy a

fejedelem hasonló igényeket fog támasztani

;

i)falzi

választó-

annál inkább, mert

egyik leánya császárné, a másik Portugallia királynéja. >Tehát

Eminentiád nem

hiszi,

— kérdé a püspök —

hogy .Takab berezeg

atyját az uralkodásban követni fogja ?«

— válaszolá a nuntius — hogy a király

ti.ai-

nak egyike örökölni fogja a koronát; de kétséges, hogy melyik

lesz

>

az.

Biztosan hiszem,

Sándor berezegnek nagy

országban

;

jött világra.

meg, a fejedelmi hölgy,

született,

'

tehát az ifjabbik testvér vál.asztatnék

ki

az elsszülöttnek nyújtotta volt kezét,

Huonvisi február 10-ikén a

Buonvui

az.

oly

Ha

kellemetlen helyzetbe fog jutni.*

*)

elnyére szolgál

idben, mikor atyja már a míg Jakab berezeg elbb, és pedig Franczia-

hogy Lengyelországban koronát viselte

van. és

pártj.a

Egyszersmind azon véleményét

var!*<Si

ápril 3-iki jelentése.

nuniiiiHho/

iit levele.

1687. is

kifejezte,

hogy

i>37

.lakíih horc/eg részére

a

trúiicuiíkirst l)i/tt»sít;iMÍ

köunyebb volua házjissága eltt, mint utilna. *) Sobieski, :i mint Bu<»nvisi észn-vételeiröl luilomúst neki

:i

saját és a

kit

iltal.

nyert,

királyné nevében köszönetét fejeztf ki kövi'to

bogy az o tanácsa értelmében, a házassági

utíisitütt,

ügyre vonatkozó tárgyalásokat abbahagyva, igyekezeteiben a két lulvar között a jó

kozzék.

viszony l'öntart;'isára és biztositi'isára

szorít-

*)

Buouvi^i azon

meggyzdésben

h:'izassága valamelyik

hogy Jakab berezeg

élt,

uralkudóház sarjával, a király-vábisztás

idején zavarokat támasztana; mivel vagy a Habsburg-ház. vagy ;i

Bourbonok

vet hozta

ellenséges érzületét vonná magára. Azért azt a

t«'r-

sznyegre, hogy Jakab berezeg vegye nül liadziwill

herezegnt, Brandenburgi Laj(»s berezeg özvegyét, kinek dús va-

gyona hatalm.assá tenné t, a nélkül, hogy a két verseng dynaszSobieski hálásan fogadta ezen

tia féltékenységét idézné föl.

(•,)m-

biuatiót. melyet készséggel fölkarolt. ")

Ez

alatt,

márczius végén, orosz követek jelentek meg Bécs-

ben, oly czélból,

hogy a czároknak a szent ligához való csatlako-

zása ügj'ében, tárgyalásokat indítsanak.

megtenni

;

eluyösebbnek

várják.

A

poldot.

hogy a nagyvezér

ha

vélték,

k

De

késtek ajánlataikat

az udvar propositióit

Ix

-

kétes helyzetnek véget vetend, Buonvisi rábírta Leolevelét

alkalmul

h:iszn;»lva. a

követeket

megbízásuk elterjesztésére sürgeten fölhívja, mivel azt a nagyvezér részére

adandó válasz fogalmazásánál tekintetbe kell venni.*) azt az utasítást kapták kormányuktM.

Azonban váratlanul

hogy a ligába való belépés iránt tárgy.-ilásokat ne kezdjenek, és csak t

régi barátság megszilárdítására szorítkozzanak.

leveröleg hatott a pápai uuntiusra. ki attól

irügyül fogja fölhasználni

hadikészületeí

•Ueusúlyozni kívánván, rögtön tatta az iránt,

félt,

hogy azt Sobieski

fölfüggesztésére.

levelet intézett hozzá;

hogy a beállott fordulat daczára

zérl veszedelem nem fenyegeti, ')

Buonvisi ápril 13-iki

•)

Bnonvisi május 4-iki jelentése.

')

Buoiivíhí rnájus 4.

*)

Buunvisi inárcziuH

t-s

és

t

július 7-iki juleutósei. én ápril 20-iki j«lent«^«»'i.

Ezt

megnyug-

az oroszok ré-

bátran a tatárok ellen

jelenté.se.

.10.

Ezen fordulat

for-

238

INTZE És MAGYARORSZAO F(>L.SZAUAl>rrAS\.

XI.

A

dúlhat.

hadjárat tervére nézve

közié észrevételeit.

is

í.Vakmer(íség volua,

arábiai expeditiót ellenzé.

—

A

hess-

irja, hiúsáfíá-

ha a legvitézebb és legokosabb tejedcleiuuek, kit Leugyelország és a világ fölmutathat, tanácsot akarna adni.Mindazáltal figyelmezteti, hogy azon esetre, ha tervéhez ragasz--

nak hizelegve

nemcsak az ellenséges hadakkal, hanem a moldvaországi

kodik,

sivatagok terméketlenségével

is

könnyen legyzheti

vitézsége

;

Amazokat

szemlie kell szállania.

de

nehézségek,

a

élelmiszerek hiánya teremt, leküzdhetetlenek. legközelebbi hadjárattal a háborút

nem

melyeket az

hogy a

Kiemeli,

lehet befejezni

;

úgy kell

tehát a dolgokat intézni, hogy a jövA évi hadjáratban a t^>rökr)kre

végs

csapást lehessen mérni.') Sobieski belátta ezen észrevételek helyességét. Tervét meií-

Kamienitz ostromát

változtíittn.

—

sürgetett

kal

mit a szent-szék régtl fogva

Augnsztus folyamán táborb.a

föladatul.

ki

megtette az elkészületeket az ostromra, az orosz czárcík-

szállott,

és

tözte

t

hetmánjáv.al megállapodásra jutott, hoiív

a kozákok

De

támogatni fogják.

tervei nieghiúsnlt.ik.

Augusztus végén

p.i-

naszokkal fordul Kónu'iba a miatt, hogy G.aliczin lierczeg, az ori»sz

hadak vrzére.

id eltt elvonult

Mire elkedvtí'leuedvH,

és a

)

Kzen

keztetést vonta

miért

pzen

is

le,

sem birták erteljes

magat;irtiisálx'>l

hogy Sobieski

oda

h.atott.

és a csá-

föllépésre

Huonvisi bibornok azt a követ;i

ligát4')l v\ .ak.ar

veszélyre úgy a pápát,

Iigyelmeztett.e, és

elpártolt. ')

abba hagyta elnyomulását,

is

szári seregek fényes gyzeílelmei

ösztönö/ni.

ko/ákok hetmánja

szaka
mint a vaisói

A

nuntiiisl.

hogy ez elhárittassék.*)

I\

császári seregük diad;ilnía.s li.idjáratai .M.igyarország nagy

\ '

')

•)

''ilsz.aliadít'isa és

iSu'mviti

iiiáju!*

HulúuNkinek

Ki-dély viNSZacsatolásáiiak elkészítése

l-én Sobieskiin'/,

auKUfl/.tU!i

2t<-ikán

:i

intt'-zotf lfvȒle.

jiihIdvíc/í

fiibortiól

liurlturiiii

l'j-

Ixiriiokhoz intézett levele. Theinernél. S'28.

.

')

BuonvÍBÍ október

•)

A pápa

hez leveliiket

iiité/,

'rin-in»Tin'-l. :í:io.

1

2-iki jelent/'iie.

8-ikAn Ajfy Sobie»kib»'Z, mini a lenj^ynl

iiovemlier

ket

:i

tön">k<"»k

mIIi-hí

litibiiiú

lolytHüWtrH

rHnil<'k-

Merk'-iiii.

a

1087.

még egy más nagyjelentség pDlitikni ercdniényt is luuLehetvé tettek, hogy a Hiibshurg-unilkoilóház. több

mellett, tjittíik

2'V}

fól.

mint kótszúzíulos törekvései czéljat kösödés jogczímén

l)Í7,tosít.sa

a magyar trónt a/ örö-

elérje:

magának.

Ijeopold 1687. október 18-ára Pozsonyba országgylést hívott

egybe, azou szándékkal, hogy ott elsszülött get,

magyar

.József föherczo-

fiát,

királylyá megválasztatja; egyszersmind a Habsburg-

ház fiága tronöröklési jogának megállajiítását. és az arán} bulla

azon végzésének, mely a rendek tfirvveres tdlentállási jogát szentesíti,

eltörlését viszi keresztül.

Buonvisi biboruok az országgylés megtartását a háború

nem

befejezése eltt

helyeselte, és

Tudta, hogy nagy költséggel leteire kellene fordítani.

jobb idkív kivánta halasztatni. melyet inkább a háború készü-

jár,

Attól tartott, hogy a

szállások tár-

téli

gyában a király a rendeknek engedményeket lesz kénytelen tenni és

;

hogy a sérelmek tárgyalásánál rendszerint felmerül zajos

Aggodahnai még növe-

viták az elégületlenséget éleszteni fogják.

kedtek, a mint a királyi propositió tartalma fell értesült. Attól tnrtott,

hogy a rendek király-választási joguk njegtámadása miatt

háborogni fognak.

Pedig a királyi háznak

most

úgy niond

csak arra kellene gondolnia, hogy a hadi munkálatokat lehetleg n.agy erélylyel folytassa, és fényes vívmányokk.il a

tekintélyét gyarapítsa.

magyarok eltt

^)

El volt határozva arra, hogy az országgylésen

meg

fog

je-

lenni, és

oda fog hatni, hogy a rendek a sérelmek tárgyalását

iw:

kívánják

;

nehogy ez a következ hadjáratra hátrányos következ-

ményeket vonjon maga után. Ezért azt a

t;inát-süt

adta a király-

mennyiben a nehézségeket elhárítani nem képes, .azon ürügy alatt, hogy a pozsonyi leveg ártalmas egé.szségének, naptdja el az országgylést mert bár a föherczeg megkoronázása nak, hogy a

;

hasznos t^irök

volna, a tórnörökösödés

hatalom megsemmisítése.

')

Baonvi

*)

Buonvisi .szeptember

bizt(»sít;'isának

itrazi

mód ja:,

^)

autfusztas 24-iki jelenté»e.

bojry

•J4-iki

jelenté«e.

—

A/,

:ill;iiiiiii

pápii a konuüi/.úsríi az iibipontol

k:ir ..kt<
18-iki je>í>zékébt;n

irj:i,

Ítéli; meghatO'jii

mmliii-nak, ÍK-wy a knicuázáH keresztül vil«;b'T« a

:'

;í

alkuliii:i.'íii;4k

kir;il>t

240

XI.

INCZE És MAGYARORSZÁG FÓLSZABADÍTA.SA.

Egyébiráut Buouvisiuek a saját személyére vouatkozó nehézséget

is el

kellett háiítaui, az

országgylés megnyitása eltt. A prae-

eedentia kérclése, mi«íta bíboinokká

vont

Egyebek

rá.

között,

sokféle kellemetlenségeket

lett,

Eleonóra királyné megtagailta tle azon

hogy fogadtatások alkalmával leülhessen bár ezt a pfalz-ueuburgi berezegnek megengedte; ily módon a bíbornokok

kitüntetést,

;

nem

fejedelmi rangját el

ismerte.

Most tehát a nuntius

biztosít-

kivánt a fell, hogy a rangját megillet jogokat József f-

tatni

herczeg, mint ifjabb király,

nem

fogja csorbítani.

Az

ndvari

ciii-

cellárhoz intézett emlékiratban a spanyol és lengyel királyokra hivatkozott, kiknél a bíbornokok ülhelyet foglalnak

Beható tanácskozások ntán, a

A

c.aiic/.ellár

el. ')

tagadólag vála-

magyar királyok ndvaráiiál követett gyakorlatot helyezte eltérbe. Azonban Buonvisi hiteles adatokat kivánt annak kiderít4''sére, vájjon ;i bíbornokok, kik ;iz

szídt.

ülés

franezia tróuörökös és a régi

jogában nem részesidtek, a niagyai- királyok

pedig idegen

fpnpok

voltak-e

kik Villamely uralkodóhuz gest'ii

különlxV/.

;

v.agy

viszonyban állanak, lényc-

.nl.attvalói

^)

l''dterjesztésének elintézését

következtében

:ilattv;ilói,

mert az ntóbbi;ik helyzete, azokétól,

is

elh.alasztotta

.az

ndv;ir soká késlelte. Kiniek

ntját. ")

!)••

iiovinilxr közepén

mégis megjelent Pozsonyban, hol a szent Ferencz-rend zárdájában rendeztek be számára lakást, nudyet íizoid)an kényelmetlennek

talált, és

;i

magyiir kályh.a melegével sem tndolt megbarát-

kozni. *) Itt

E

azután köztdte v«de az udv.ari canc/ejjár a resolútiót.

szerint több példa van arra, hogy a bíborn»tkok saját uralkodó-

jok udvaránál ülhelyet kiWetett eljárás fell az

az

ndv.-ir

nem kaptak idegen bíbornok irányál)an emlékek nem szólnak ugyan, mind.r/által ;

kívánja, hogy a nuntius igényeirl niundjon le/*)

buzdítsa, a niapyar

rendkre pedig

Iia-sson,

hogy a sórelinek

kivánjAk. ')

Buonviai október 27-iki emlékirata.

november 2-iki jelentése. November 9-iki jelentése. ) November 15-iki jelentése Pozsonyból. ') A november 'J2-iki jelentós.

')

")

Buonvi.si

túrgyalÚMiit. lu;

'11

h'.sT.

HutiiíMvi .••rto. ')

A

:iim\ir.i

i»úpH orrol

rlk«'<
h«>;í_v

U'rmrs/.eti'srn

iijr;i. viss/.:iliiv;ii .i>,ii

IihUjíhí si'in ;ik;irt

hornoki méltósúfí tenyóiu'k iiu'iíúvása órdekéhen,

hony nzou

iiUlötto ni'ki. •szt'sítoni

nem

osetrc. lui

:ik:irják. :i/ ifj.'ibh

;i/.

Ji/t

;

th-

a

bi-

nz utiisitAat

iulv;uiuil ill foií.'ultatiisltan

magyar

királyival való találko-

ist kerüljt'. -)

Mieltt

ezíMi

rendeletet

megkapta

hangzó eljárás követésére határozta i'»gosnltságát az

udvar

mnepélyességektöl

el

volna, a/zal egészen összniagát.

igényeini'k

^^ivel

ismerte, kijelenté, htujy a nyilvános

tartja magát, a

t;ivol

nem

nem

el

koronázzon

s»>m ji'len

meg;

és csak azért

ugy

azon esetre, ha marad, az általa kivánt engedményeket meg-

utazik

el,

nehogy majd azt mondh.assák,

dtákvolna.3)

Késbb

azonban mégis, nehogy botrányt idézzen el,

rdeket veszélyeztessen

és

nagy

ö szánta el magá.t engedékenységre. Leo-

;

poldnak tudomására adta. hogy a k(»ionázási ünnepélyen meg fog jelenni, és az új királyt

követett

írnál

is

üdvitziUni

gyakorlatl)an

régi

iszteletteljes óvást tesz,

togja

;

de

midn

az ud-

megnyugszik, egyszersmind

nehogy eljárásából a bíbornoki

mélt<')ságra

érelmes következtetéseket lehessen levonni.*)

Ez

alatt ugyanis,

november els

felében, az

ország rendéi

készséggel teljesítették a királyi elterjesztésben foglalt kivána-

a Habsburg-ház íiágának oröki»södési jogát elismerték, és

•kat: ;

fegyveres elleutállás jogáról lemondottak. Mire a kilencz

Marco d'Aviano Mmenetele

A

atya, a

felöl értesült,

magyar nemzetet tartani. Teljesen

i)en

mint az országgylés szerencsés

a következ scjrokat intézte Tieítpcddhoz

szelíd és

Ugyanakkor,

alkalmazható rá a bitin közmondás:

.'.1

Magyarország

bels

békéjének

')

November 27-iki jelentéHc. Az államtitkiir (leczeinlx'r .í-iki

*)

Buonviai deczeinber

»;-iki jeleiitéiMJ.

*)

HuonvHi deczemlw«r

irt-iki jolentóso.

küld nóiii *)

állandósítíirtént.

jegyzékfi.

Ez az

utolwj, ni«Iyet PozHony-

iba.

1»;8H. jíinuár

Az

"*)

szempontjából, egy más, szintén jelentékeny esemény I

:

kegyelmes elbánással lehet hüség-

des szó barátokat szerez, és az ellenséget megbékíti.*

tsa

év«'<

fherczeg Magyarország királyává megkoronáztatott.

.lózsef

28-ikán kelt levele. Idézve Kloppnál. 4U.

rilAKNÓl V.: M. INí.ZK kn llA«ÍVAKf>|{rtZÁO K«"iIJ«ZAUAUÍTÁl»A,

lö

242

XI.

ISCZE És MAGVARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

Töküli, a török hatalom sülyedését látváu, és arról,

meggyzdvén

hogy a porta segítségére uem számíthat többé, az 1687-ik

év uyaráu levelet írt nejének, kit felszólított, hogy küldje udvari

papját Rómába, és terjeszsze

el

a pápának azon ajánlatot, hogy

kedvez

föltételeket eszközöl ki,

ha

szentsége a császártól

maga

a kath. vallásra áttér, és hitsorsosait

késztetni.

A

levél titkos

jegyekben volt

is

irva,

az áttérésre fogjn és megfejtését Zrí-

nyi Ilona, meghitt emberére Absiilon Dánirlrt' bízta.

és

Absalon, buzgó lutheránus, megdöbbenve olvasta a levelet, hogy ura száudékának valósulását meghiúsítsa, arra határt)zt:i

el

magát, hogy Munkács várát árulással az ostromlók kezeibejut-

tatja.

E

czélbúl Kadies várkripitánynyal

Oaratla

szövetkezett.

tálx>rnokkal összeköttetésbe léptek, és az 'eleséget pazarul kez-

dették az

rség közt

hogy így Zrínyi Ilonát a

szét oszt:iui.

adásra kényszerítsék. Erre CaratVa

is,

a jóakarat liangján

vélben tolszólította. Kövid tárgyalás után,

Munkács vára kapui megnyíltak a ')

Horváth MihiUy.

Zriiiyi

lUmn

föl-

irt le-

1688. január 17-ik»'n

császári h:id;ik eltt.

életruj/a. 82

— 90.

')

TIZKDIK évi hadjárat U-rve.

16siS-ik

X

—A

lökének eltávolítása. itása a

—

uuntiusnál.

—

.i.iinkálatai.

Buonvisi emlrkinitai.

pápai segítség.

—

A

király és a niatryar

—

—

—A —

Sobieski hadi-

Béketárg^'alások

Távozása.

—

haili-tanács

badeni rgróf búcsúláto-

Belgrád ostroma és megvívása.

XIV. Lajos békeszegése.

Bunnvisi visszalnvatását sürgeti.

A

—

V\:.]V/ÁVV\\

a törökkel.

XI. Incze pápa halála.

nemzet kegyelete emléke

-

iránt.

IfiSS— 1689. I.

Az 1688. tavaszán megnyitandó hadjárat tervének megállapítása már az év legels napjaiban foglalkoztatta az ndvart. A dönt szó Lotharingiai Károlyé volt. Ez Buonvisi bibornuk mély belátását és gazdag tapasztalatait kellen tudta méltányolni, és így

mindenekeltt az

véleményét kivánta a teendk iránt meg-

hallgatni.

A

nuntius kétfelé irányozta a kormányzók figyelmét

délyre és a

kon

Dráván

tub-a. Erdélyt,

elhelyezésével, a király iránt engedelmességben

ingatag

népességét*

lázadástól és idegen

-sza kell tartani.

Ugyanakkor a Dráva

t kt'U kifejteni,

hogy az eddig

r.-lgrád ellen a legalkalmasabb .t

mi ha

sikerül,

és

török kézben van.

biztosítsák, és

támadást intézhessenek,

Azon

esetre,

kök egész erejöket Belgrád oltalmára egyesítenék, koczkázt.itni

nem látszanék tanácsosnak;

tartani,

hadak behívásától

tett foglalásokat

módon

Erjion-

Száva között nagy

mindaz vérontás nélkül hatalmokba

Magyarországon még

:

ers rségeknek alkalmas

jut,

a mi

ha a

törö-

és ütközetet

az ostromot elhalasztva.

Bosniába lehet nyomulni. Ezen tartomány, mert ers várai ninoeuek, könnyen meghódítható elfoglalása azon elnyt is bizto;

16*

244

XI

INÍ

ZE És MAOYAKORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

élelmezéséuek egyik forrásától

sítaná, hoiív a törököket seregök

megfosztaná, és a császári

hadaknak. Dalmatiáii keresztül, az ösz-

szeköttetést Veleuczével megnyitná.

Várad megvívását ismét sürgették tius ellenlieu

a katonai körökbi'n.

korábbi nézetéhez ragaszkodott. Eddig

— Váradot Erdély kulcsának tekintették bebizonyította, hogy a nélkül

;

de éppen Károly berezeg

lehet Erdélyt foglalni. Továbl>á

is el

három

kimutatja, hogy azon föltevés, mintha Várailot

meg

A nun-

— úgy mond

lehetne vívni, tévedésen alapszik

hét alatt

az ostrom nagy áldozato-

;

pedig t-bben

kat igényelne, loleg a gyalogságban,

legnagyobb

a hiány.

Más Déva el,

és

felé

Erdélyimi az

tervet ajánl.

vonuljanak, a Maros-mentén

ott

nélkülözhet

JKubik

h.alailva, Tjippát foglalják

azutin Temesvár alá menjenek, ott a más fell küldend

hadakkal egyesülve, ostronu»t ke/djenek. Temesvár birtoka féle

st

elnyöki't igér. (íyulát, .lent,

Vár.ulot

is

s(»k-

megf»)sztja a

segélytl, melyljöl onnan részesülhet. .Mire pedig .íen és Szent-

Jobb várak ervel

elestek, Vára
A/.onb.'in

mindezen h.adimunkálatok végrehnjtására nagyobb

híulerre van szükség, síkra.

közzé szoríthatni, és tsi'kély

tftz

k<'»rülzárliatni.

Már

mint

.sem fog rendelkezni,

szerzését idejekorán

nehézségekkel jár.

haesak

nem

De

milyen a múlt évben állíttatott

.a

pedig attíM lehet

félni,

;iz

ujonezok fog.adását és a lovak be-

sürgeti.

két

hogy a berezeg még olyannal

A

módon

sereg kiegészítése biz<»nyára lehet segit<'ni.

hogy Németországban szervezett ezredeket

Az

fog.adn.ak

egyik

.az,

szolgálatba.

A másik, Magyarországban új ezredeket állítani fol, Kohári és más hü magyar urak vezérlete alatt. Magyar vit4''zt bárraennyit olcsó pénzen lehet fog.adui

;

és

habár

vívásánál, úgy mint a németek, '_'\aiiánt és

várak körülzárására

Továbbá n.agy

javasolja,

ervel folytassák,

hogy a

és

nem jól tél

nyilt

csatákb.m vagy vár.ik

váln.ak be,

badU'slek

nt|)iiir»

használhatók.

folyamán Fehérvár ostromát

miután az

Kanizsa

sikerült,

és Sziget

eltt kis erdöket építsenek, melyi'k ötszáz német katonával meg-

rakva és m.agy.ar lovasság által támogatva, a nevezett kék várat elzárnák; minek következtében épp úgy, mint tént.

r>;ikhamar bekiWetkeznék

elest«>k.

lia

P^gerváránál

miiide/,

t«ir-

sikeriil,

a/

;

IC,

h.^^-lk cvi l>iztosr;i

vehftm'k, hoiív

-j\',

k'hrtnt-

iiic-í

i'ii'^íulnutk.

Duuán

a

hogy az oláhországi

sürgette,

való küzlekedrs elnyeitl

majdan Temesvár birtoka Buonvisi

fejoíU'linot,

biztosíttatik.

befolyásával

luczellárt figyelmeztette,

hathatósan

Strattmann

udvari sze-

szánták el magokat,

hogy a török sereg IV. Mohammedet a tróntól meg-

llrre utal az.

börtönbe vetette, és öcscsét

S/ulejmáu nagyvezér és több

II.

Szulejmánt emelte trónra

miniszter kivégeztetett,

Fél

vagyonuk a kincstárt megtöltötte.

liscíílt

Károlyt

érkez tudósítások

er feszítésre

a törökök kétségbeesett

osztotta,

kelotröl

Ezzel a

^)

Lotharingiai

hogy a

m'-ki

meg, Erdély

fosztatik

imogatta a hadikészületek sürgetésében.

nt,

i's

l(iS»J-bt'u Bt'li;r:i(l is h;it;iliii()kb:i jut.

utódainak a íVjedelemséget biztosítva, nyerjí'k meg.

Tök ->

Itl.sM

fiediuruvrivol

li;iili,ii;it

Végre újból -

s^

és

eon-

— úgy mond

hogy a slavóniai ersségeket a mily könnyen megvívtuk, épp oly hamar el is fogjuk veszteni ne bízzunk a])ban. hogy kedvünkért ;

1

steu csodát fog

mvelni.

-)

Súlyos esapás gyanánt volt tekinthet, liabatta tábornoknak, Buonvisi bíbornok által kiválóan tisztelt és mindvégig híven támoitott,

fhadi biztosnak

"kot óhajtotta.

De

halála. Utódjául a nuntius (^iralVa tábor-

tudván, hogy a haditanáes elnöke ellensége,

irtózkodott attól, hogy egyenesen ajánlja

ivént nevezzék

A

csak általánosságban

ki. ^)

bádeni rgróf ugyanis

luöki tisztét.

;

hogy a fontos állásra a legalkalmasabb

kérte a canczellárt,

még mindig

viselte

a haditanács

Buonvisi bíbornok, sok éven át folytatott küzde-

lem után, végre az 1687-ik év szén kivitte Leopoldnál hogy a

német birodalomba császári biztosnak nevezze megbízás ürügye alatt a hadikormányzat élérl

ki, s

rgróf kijátszotta t. Halogatta elutazását, és az

uyleg tovább

A .

.alatt

tölti be.

Kómába

Lázas izgalommal

kiséri

az

küldött jelentéseit :iz

actiót,

»)

Buonvisi 1688. január 4-iki einlékiratu. Buonvisinek 1688. január 8-ikán a cauczellárhoz intczett

»)

Buonvisi 1688. január

)

JBuoüvisi 1687.

')

De

hivatalát

is vezette.'*)

nuntius ezért 1688. eh'jén

auaszokkal

ezen kitüntet<>

eltávolítsa.

I

l-iki jelentése.

november

JO-iki jelentéae.

mely az

levele.

«

246

IXCZE És MAOVARORSZÁG FíÍLSZAHADÍ TÁSA.

XI.

rgróf

iráuyul,

eltávolítására

*)

és

abbau

tényezként

ilöiitö

vesz részt.

Márczius elején vette a bíbornok-államtitkár jegyzékét,

mely

hogy a pápa ismét másfélszázezer forintnyi segélyt ^) A mint errl a császárnak

értesíti,

utalványozott a hadjárat ezéljaira. jelentést tett, hangsúlyozza,

szentsége bizonyít iránta, iránt

nem

hogy azon atyai

és

táplál szeretetet, azaz a rendszabályokat,

ismeri a rendetlenséget, melyet a bádeni

önmaga

felsége

—

vára szolgálhatnak, késik alkalmazni. »(^ felsége jól

melyet

szeretet,

nem elegend, ha

melyek

úgy mond

ja-

—

rgróf elidézett,

mégis megengedte neki, hogy a haditanács eln()kségét újból

A

átvegye.

het

volt,

folyamán tanúsított elnéz magaviselete még tr-

tél

mert a mulasztások pótlására iil maradt.

meg nem

márczius közepén állunk, és a mit rögtön

késbb rá nem érlink. Fontolja rgróf ;izzal, hogy Fejérvárnál szélyének tett

ki,

nek a városba

mily nagy bajt okozott az

lehetvé

tette az élelmi szerek-

Míg CaratVa tábornok buzgó gondosko-

hogy Eger és Munkács,

esett; valóságos gyalázat,

felsége szemei eltt.

most,

csapatokat a meglep»'tés ve-

kis

és mulasztá.saival

szállítását.

dásáv;il kivitte,

hatalmunkba

nieg,

De

teszünk, arra

;i

nagy távolság daczára,

hogy közelben, nnntegy

Fehérvárt megvívni nem sikerült; mi fleg

azért történt, mivel a vár elzárására rendelt csapatok vezér nélkül hagy.'ittak.

K

mellett Slavóniából panaszok érkeznek,

katonai parancsn»)kok részérl z.aklatásoknak van azt,

épp úgy. mint Bostna lakosságát

is,

jó

mertané|>a kit/'ve

bánással

;

pedig

meg

k(dl

nyerni.

Leupold teleiért

;

a nuntius jó.-ikaratú é>/ii\c-

k(')szönetét fejezte ki

Ígérte,

hogy az rgrófot útnak fogja indítani

burgba, és úgy a Slavoniában, mint a Fehérvár zett h.adak fvezérletét Carafla

Uibornokra fogja

Néhány nap múlva, Leopold

azt a

sürget

koriil

Kegenselbelye-

bízni.'')

ft-lhivást

iiit«zi«-

u nuntiushoz. ho'jy a fels magy;irorszái:i b;idak megindítására

')

Huoiiví.hí l^l^8.

•)

Márczius

lí>0,000 forinton feltil ')

február 15-iki jplentént'.

7-iki jelentí'se.

még

Május

5-iki jelentésiben eniliti, Iiol'V b

50,000 forintról szóló utalványt kapott.

BuonTÍsi 1688. márczius 21-iki jelentése.

It",

t\

SS

0|7

paprii sfLí.'ivosszo-íhöl óu.ittiu loniitt.l

mentt'i;ette

nem

magát, liogy

kapott.

De

sitósét ajánlva.

rögtön

utahaiiyozzoii.

pénz hovat'oriHtásji iránt

:i

irt

llómáha.

:i

liuuiivisi

utrisitiist

még

csás/ár kiváiifit/mak tolje-

')

Május els napjaiban kapta íiz

SM

li,

50,0UU forint kitizetcsére

in.-i;

a papai

tV»lhatalnia/,t^i.

(k>

rt'nd.'U'lct,

ezt azon

mely

föltétel-

hogy a pénz csakis a fels magyarországi hadak

hez csatolta,

íizetésérc fonlittassék, és

elbb a bádeni rgróf a

zat élérl tényleg eltávolittassék.

hadi kormány-

-)

nem késett ezt a császárnak nyíltan tudomására És Leopold habozás nélkül megigértv, hogy a bádeni rhárom uap múlva, útnak indul Regenslmrgba. De a pénz Buonvisi

hozni. gróf,

hovafordítisát illetleg kifogása

volt.

Kiemelte, hogy a felsma-

gyarországi hadak szükségletei annyira sürgetk valának, hogy a

római választ be nem várhatta, és kielégítésökrc más torrásokból kellett merítenie

renden

;

megelzni ha ez

;

most tehát egyéb szükségletek vannak napi-

a sereg tiiborbaszáUását és a

sikerül,

kell siettetni,

hogy a törököket

Szava partjain föltartóztatni lehessen gondolhatnak Belgrád megvívására

;

mert, csak

;

egyébiránt a

részletek megbeszélése végett az udvari canczellárt fogja hozzá

küldeni.

Buonvisi kijelentette, hogy kezei

meg vannak

udvari cauczellárral értekezni kész, de elre Ígéretet

kötve; az

nem

tehet.

II.

A

nuntius habozott.

lui

tev legyen? Egyfell

világos szövege állott, másfell azon

pápa dicssége homályosíttatík

el,

aggodalom

utasításának

kinozta, hogy a

mert a Belgrád ellen tervezett

vállalat elmaradásáért öt fogják felelssé tenni.

Ezen nehéz helyzetében, a zett, és

lotharingiaí herczeggel érteke-

figyelmeztette azon nehézségekre, melyek jelenleg nagyobb

vállalatok útjában állani látszanak. Különösen fölhívta figyelmét a gyalogság soraiban jelentkez

rása az élelmezésl)en van. ')

Bnonvisi ápril 4-iki

«)

Az államtitkár

A

nagy halandóságra.

katonák kenyérre és

A

baj for-

vízre,

jeleuté-'v.

16»b. ápiil 17-iki chiírrirozott jegyzéke.

mely

248

XI.

IXCZE KS MAÍÍYAKÖRSZ.UÍ FÖLSZABADÍTANA.

gyakran egészsógteleu, vannak utalva. Azt tanácbultu, hogy az újoüczokat eleinte a várak rségeibe oszszák be, jól élelmezzék, rendesen fizessék, hogy ott lassanként megeilzckljenek

másik esztendben használják

íVd

csak a

;

a mttküdö hadseregben.

A berezeg ezen fölfogást helyeselte; Ígérte, hogy ezentúl a szerint fog eljárni

;

de most

be vannak osztva

;

már kés, mivel az ujonczok az ezredekbe nem marad más hátra, mint nekik is

így tehát

a rendes zsoldot (havonként egy tallér) megadni

;

csakhogy a

jion-

tos fizetéshez a nuntius hozzájárnlása mellzhetetlen.

Bnonvisi ekkor késznek nyilatkozott, hogy ujoncz

részére

havi

öt

zsold

kifizetésének

Rómában

a bUOU

elvállalását

aján-

lani fogja.

A

nuutius, az udvari etiqnette körül támadott nehézségek

abban

által

is

akadályozva

len szinét viselte.

A

tek

;

liogy

értesiiivéii,

és az egész

a

vékt-

a nuntius a

elteremben várta be t,

minek azután a király

vendett.

;ilkalomm:il a találkozás

berezeg

rálynál audientiáu van, az

hogy a lotharingiai herczeget

volt,

lakásán fölkereshesse. Ezen

s ott

ki-

értekez-

udvar nem kevéssé

ör-

')

Néhány

héttel

utóbb a lotharingiai herczegot a hideglrlrs

ágyhoz szegezte. Baját súlyosbította az izgatottság, melybe öt hadsereg megindításának késedelme

ejtette.

Buonvisi ekkor,

.i

fél-

minden kicsinyes aggályt, látogatist tett nála, a nélkül, A gyengéd ügyelem ezen nyilatkozata

retéve

hogy azt elre bejelentené. által

meghatva, a berezeg kiváló szívességgel fogadta t.

A tu
nuntius rövid üdvözlés után, azonnal a tárgyra

—

úgy mond

.lói

hogy a sereg megindításának halogatása mert attól tart, hogy el van keseredve

fensége mélyen

miatt,

tért.

;

most már, mikorra a császári sereg a Száván átkelhet, a török

hader

is

ott lesz, és útját állhatja,

megvívása kétségessé válik.

A

'

már útban lev hadak elhaladását két hét eltelte után

Ekkor

vívja

egyenesen a Száva

')

Caprara

meg a tábornok felé.

Buonvisi május

minek kövelkttztében Belgrád

következ

eljárást ajánlotta.

siettetve, el lehet érni,

1.5,00() Ujl.-ik

A

hogy

emberrel fog rendelkezni. várát,

azután

nyomuljon

a folyón verjen hidat, a túlsó hítlft erö-

<J-iki jelenteste.

iik-l;

~il>(.-

^iTOjj;

t> oii

aiit^t,

1i'l;i,ii i'iii

iiii;^

it

U'iiM'i;t'

zömével odu óiki/hetik. Ekkrp iilt

IcljJVÓflVlváll,

;i

vcsz-tciick, ós

;i

iioui

föladat Cfíy r6sze luejíoUlatik.

A

herc/egnek tetszett a

megigórte, hogy a király elé

torv, ós

fogja terjes/teni.

A lárt, ki

tilvozó uuutiiis az

elszobában

találta az udvari (-iiiczel-

megköszönte ueki, hogy látogatásával a berczeget megvi-

A

gasztalta, helyeselte tanácsát ós pénzt kórt.

helyezte,

hogy a

fog fordítani.

Belifr'nl .llini

\ 'i

Halat

bibornok kilátásba

czéljair.i

.'iii.onu

f.iiint.it

^)

Június els napjaiban a bádeni rgróf búcsúlátogatását

meg a

>t7ól

tiája

és

tette

bíbornoknál. tudja

a föoka

;

—

így szólt

-

hogy eltávolításának n

de ezért ellene gylöletet

nem

mindnyájan belátják, hogy csak azokat

hogy müködésök a közügyre káros.

tá[)lál

üldözi,

;

ciiiiiii ii-

mert ö maga,

kikrl azt

Az személyét illetleg

akaratú emberek hazug informátiói

vezi^tték

tévútra.

hiszi,

rossz-

Most

föl

akarja öt errl világosítani.*

A

bibornok legkevésbbé sem jött zavarba. Nyíltan

bevallottii,

hogy az rgróf eltávolítását valóban elmozdította, és 8Ürgett<'. Krre a sokféle zavarok késztették, melyek a hadi ügyek igazgatásában meghouosúltak kül

ben

;

;

;

lehet, az

rgróf hibája és rosszakarat

nél-

de a baj azért megvan. Szent háború sikere forog kérdésnem ezért kíméletet mit különben megérdemelt volna ,

,

tanúsíthatott iránta.

A

bajokat részletesen fejtegette. Különös

hogy a lothariugiai herczeggel egyetórtleg mködni nem akart, st terveit többször meghiúsította. EzeuállaI)ot nem tarthat fönn a hadi tanács elnöke és a sereg fparancs-

súlyt helyezett arra,

;

noka között az egyenetlenség vészteljes következményeket von m.aga után az egyiknek fiU.adata lévén a rendelkezés, a másiké a ;

végreluajtás,

szükségkép összhangzóan

kell

mködniök. Egyébiránt

felsége nagyrabecsülését szergrófnak panaszra nincs oka mélye iránt nyilvánosan bebizonyította; mert a haditanács elnökségétl fölmentvén, a birodalom legfontosabb érdekeit gond-

az

;

jaira bízta.

I

Ha

BuonN-isi

ezen állásában, híven és «a titkokat megrizve,c május

30-iki jeleutése.

25U

/K ES

XI. 1N«

.M\<;Y.VK0U.SZ.V« FALSZABAniTÁS.V.

felségének szolgálni

ÍQfr

ha unokaöccse Lajos rgróf

;

nem

is

a

se-

ö, a nuntius, épp ref'ben ezentúl viszályokat támaszt;\ni oly készséggel fogja az rgróf és háza érdekeit elmozdítani, a

mködött

mily szívóssággal

fog

:

eddig ellensége gyanánt.

nyilatkozat az örgrófot mélyen megindított.i

Ezen

;

könnyek

gyltek szemeibe. Elismerte, hogy ha kezdettl fogva szivét a nuntius kezeibe tette volna le, és nem bízta volna magát azokra, iigy«'i és hírneve máskép kik elbb rászedték, azután elárulták ;

AzuUín :iz egyes vádakkal szemben mi több pontra nézve sikerült.

állanának.

zett eljárását

A

nem

nuntius

peit önteni

;

igazolni igyeke-

;

tartózkodott sebeire a vigasztalás olajcsep-

ámbátor ebben

is

inkább a bnöst feloldozó gyónta-

tónak, mint a sima diplomatíuak phraseologiáját vette igénybe.

Megérdemli

Mert habár

—

úgy mond

hil)ái

— hogy szentsége kegyeit visszanyerje.

súlyosak és vésztcljesek valának,

hogy azokat a lotharingiai berezeg idlen

tiiplált

gos önhittsége és tehetségeinek korlátozottsága, lensége idézte el. .Iidleme tehát

hogy a esászári

remélli. is,

felség

Regensburgban híven fog

Még san váltak

föl

lehet tenni,

gylölete, túlsá-

nem pedig

ht

minden szeunyfcdttól ment. Ks

kegyelmének

viss/:i^/.
szolgálni.

az n.ap a nuntius visszíUuUa a látogatánt. Barátságoel

'!. ')

.

És

így ért véget a sok éven át f(dyt

gyzelmével.

harcz, a pápai

Mert a bádeni rgróf most

es.akugyau elutazott Mire Buonvisi az 50,000 forintot azonnal kifizette.*)

Ugyaii.ikkor

kijmim

i.\.-i'i

ki arról értesíté,

nokt<31,

-i.'.f

rülzáráaát el kell halasztania, mert nincs.

pold

Ezen czélra a nuntius

— a mint

Ii:itthányi

15,000

katonák fogadására pénze forintf)t

>

csakhamar, az udvari cancztdlár utján \

.1

ir

i..ili,nu.iíiai

Leo-

— hide-

már gondos-

nem akart

fölkérte,

r

^Sfind-

hogy a

l\;i-

k<Í!tzönetét fejezte ki Buonvi.iiii«k úiry a bádeiii <>r(fr6Miil,

hcrczeggel folytatott társalgáaért. Buodvímí

jelentése. ')

De

ajátdott

szükséglet fedezésérl

kodtak, mert a nuntiusnak alkalmatlanko(lni

...lai

altábor-

a nuntius néki elhatározását bejelenté

gen azt válaszolta, hogy a

azáltal,

Ádám

hogy a rábizott föladatot: K;inizsa kö-

Buonvisi június 20. és 27-iki jelentései.

jíiiiíuh rt-iki

;

IfiSH— tr>s9.

2M

iiizsalilokúiljára szállt osszogot C:i|nar!i tálíüniokii.ik kilMjc

hogy

h:ul'iit inegiiuiítliassa,

>Az igazat

bevallva

—

—

ji

joloiiti

mit

ix

meg,

hiluiriiok kt's/sóggol incgtott.

liómáha,

-

-

nehéz hatalmas uralko-

dóknak apró összegekot. inintfgy alaniizsna gyanánt, .ajánlani. Nem csodálom, hogy u hizalm.at, melyet irántam táplálóik, elve8ztem.« a

\)

Kiemeli, hogy nemcsak a vádját

keméuyszivíiség

emelik

l)iz;ilom

ellene.

A

fsr)kkent iránta

pónzsególy

;

nyúj-

tásában fölmerült nehózségek és késedelem miatt öt okolták. Xein

akarták elhinni, hogy az

magas állásában lev miniszternek

meg volnának

Pedig ö maga is tajlalj.a, és a bizalmatlanság jelének magyarázza, hogy a pénz hovaforditása kezei teljesen

kötve.

még annyi szabadságot sem engednek néki, mint a varsói Budavára megersítésére szánt pénz rosszul használtatott föl de azért a felelsség nem t terheli

iránt

uuntiusnak. Elismeri, hogy a ;

KoUonics

bizott

biborn(»k])an. ki

tokra fölfog ügyelni;

rizni nem képes; ezt ki

megigérte, hogy a

munkál.-i-

maga a segélypénzek hovafordítását ellencsak Rómából küldend badibiztos tehetné,

állandóan a táborba tartózkodnék, és a lizetéseket mag.a esz-

Es míg

közölné.

zák

föl

:

ekkéj)

Rómából semmi h;italommal sem

a császári udvarnál az

ridiáz-

eljárását úgy magy.arázzák, hogy

hatalomvágy sugalmazza, és az els miniszter szerepét akarná játtehát Belgrád megvívása ez évben sem sikerül,

t fog-

ják felelssé tenni. Elkeseredésében újólag visszahivatását

kéri. ^)

szani.

Ha

Elégületlenségét a helyzettel növelték a panaszok, melyeket

a Dráván innen imént visszahódított terüh^t lakói emeltek

;

azt

hirdetvén, hogy a tíjrökök jobban bántak velk, mint a császári

katonák és kamarai

tisztek.

Magyarország más részeibl

is

hírek

érkeztek, hogy a lakosok, kik a török uralom alatt bántatlanul éltek, szétoszlanak

maradnak,

;

minek következtében a toldek mveletlenül

és élelmiszereket,

roppant költséggel, Bécsbl

kell szál-

lítani.

Mindezt ismételten nélkül.

A

elterjeszt<'tte a császárn.-ik.

Amazokat a

Ert'dmény

végs szükségre utaltak. bíbornok még némileg menthetknek tartja de az

katonák és kamarai

tisztek a

')

Buonvií»i júniuM 27-iki jt'lenté»e.

')

Biionvixi július 4-iki jelentése.

;

20'J

INCZK ES M

\l.

\(.iYA KOKSZ.\G

KULSZABADITAbA.

utóbbiak szeriute szigorú büntetést érdemeluéuek, auuál

mert a közjövedelineket magok hasznára

— úgy mond — derék, lovagias fúr

;

fordítják.

de titkára által hagyja magát

vezettetni, ez pedig barátait mozdítja elö.

farkasok módjára járnak

iiikábli,

A kamara-elmik

kik azután ragadozó

Felhozza példa gyanánt Budát, hová

el.

annyi tisztviselt küldöttek, hogy ellátásukra az elviselhetetlin vámokl)ól befolyó jövedelem sem elengendö is

olyan

St

gj'anítja,

a

mint

lakatlan,

hogy még az a pénz

nak a vár erdítési munkálataira tott;

mert ekkorig nem

;

fölszabadítását is,

amiért a város

követ napon

ma

volt.

a mit ö a vár parancsnoká-

adott,

más czélokni

volt ké|)es kivinni,

fordítta-

hogy a vár-parancsnok

meg a mi annak jele. hogy nem vádolható htlenséggel, hanom csak »az öt környez zsiványok* par.mszámadás.ait vizsgálják

;

Nem

csainak kellett engedelmeskednie. bíbornok, hogy a villám ]<Mi

rég értesítette Kollonics

hordó puskaport gyújtott

föl,

hordó hiányzik; tehát az alkalmat arra használták

a többit ellopják.

A kal,

l'J

föl,

pedig

hogy

*)

nuntius mindenrl pontosan értesült, mert a tjibornokok-

különösen gróf Batthyányi

Ádámmal

és C'aprarával, közvet-

len levelezést folytatott, kiket kitartásm buzdított, és az udvarnál

tiimogatott

*)

Az

utóbbit fóleg arra lelkesítette, liogy a líelgrád

Ezen vár ostromának megkönnyítése

elleni vállalatot siettesse. gett,

vé-

Buonvisi értékesítette a híres (iiihor l);irátnak, ki Budavár.a

ostrománál

is

szolgálatokat

jó

tett,

pyrotechnikus

ügyességét.

Pénzt adott neki, hogy gyújtó anyagot gyártson, és utasította,

Paprarához

iiügy készletével

siessen. *)

Augusztus els napjaiban az udvari canczellár zett

a bibornokhoz,

s

a király nevében

fölkért**,

levelet inté-

hogy tekintetbe

véve a sürget körülményeket, legalább százezer forintot szolgáltasson át; azon

sége utólag jóvá

A

•t fejezvén ki,

•

.

bíbornok

-|.

err«'

hogy eljárását ö szent-

-•»•*)

bemutatta eredetiljcn a pápai államtitkár

')

Baonvini július 4-iki

M

Jplentí'-íeibon (p«^lilául július 11. és 21-lkéu)

'

')

í

jelentéJK!.

gyakrau omllti a t<Mük

iki jelpntéiíe.

ütrattiuan grófnak augusztus 5-ikén BuoDvisihuz

irt levele.

iiUi.silásal,

iiu'l\

rl, a Uóiu:'il»ól

ki'lM'iílflriuir

kikiTt

ilelke/lR'tik, egyszersiniiul

hogy ü (a muitius) nem

UIU'.

latfíy

pápai

:i

segól)péii/,-

fiUliatalinazús nu'grrki'/i'St-ij;,

utasítás

tv/,

t'j^ak

s/övegéhl

nem okozza a

nem

ren-

l)(il)i/oiiyít(»tta,

iiehézségekft, a

iiiivfl

némelyek gyanúsították, de ellenkezleg kéréseivel a pápának tolyU)uosan alkalmatlankodik. Csakhogy úgymond - ö szentsége

—

túlságosan hizalmatlanná

lett,

mióta Buda megersítésénél meg-

mert ezeu czélra két év folyamán összeseu 180,000 forinLa Vigne mérnök nyilatkozat^ii szerint alig

esalt/ik;

tot szolgáltatott, pedig

25,000 forintot fordítottak arra. Ezóta a pápa, és a rendelkezést közvetlenül

megvonta hizahnát tartottji fönn.

császári sereg

;i

.a

Mind-

Száván

Belgrád ostromát tényleg megkezdette, ezen váUalat el-

mozdítására 7(1.000

fi>rintot.

ujouczok fizetésére és a kórház

tására 20,000 forintot, fog átszolgáltatiii vel

is

magának

amellett kijelenté, hogy azon esetre, ha átkel, és

tóle

;uon veszélynek

teszi ki

;

l>ár így

ellá-

engedetlenségé-

magát, hogy a pápa kegyét teljesen

elveszti. ^)

Néhány nappal utóbb bekövetkezett

az,

mit oly

tott, és

türelmetlenül várt: MíJxsa bajor fejedelem,

ringiai

Károly betegsége miatt, egyedül

viselte

ki

liTin

óhaj-

most Lotha-

a fvezéri

tiszt<.'t,

harminczötezeruyi sereggel augusztus 9-ikén körültáborolta H(dgrádot.

Négy

hétig tartó elkeseredett küzdelem után, szepteud)er

6-ikán a várost megvívta, mire a fellegvárba vonult lirség kegye-

lemre megadta magát.

Ezen eredményt a pápai nuntius biztos.an elre látta; st kétségtelennek tartotta azt is, hogy Belgrád eleste Magyarország egész területének fölszabadítását, Bosuia és részben Szerbország

meghódolását fogja maga után vonni. Ezért már az ostrom folyama .alatt azon kérdéssel foglalkozott: hogy Belgrád megvívása után a háborút folytatni

kell-e,

vagy pedig tanácsos békekr»téssel

biztosítani a hódításokat?

A

háború folytatását csak azon föltétel .alatt vélte kivánan.atosnak, ha komoly elh.atározáss.il, Konstantinápoly elfoglalását és a törököknek

Európából kizését, tzik

ki czélul.

Belgrád és Konstantinápoly között ers vár nem

')

P.uoiivisiii.-k mii^Misztiis .'.-ikéii

Mivel ugyanis

lét<'zik,

Strattmíinn irróllidz

a netán

irt l«fVüle.

24

INCZE És MAtiYAKOU.S/A« KÖLSZAHADÍTASA.

XI.

megbódítandó területeket csak uagyszámú Allaudó sereg elhelyemi uem gondolható. Tehát vagy

zésével lehetne megtartani, a

Belgrádnál menni.

vagy

megállapodni,

kell

A török fvárost,

Konstantinápolyig

Belgrád eleste után. fkép a nagy távol-

lszerek szállításának nehézsége fogja

ság, az élelmi- és

kell

oltal-

mazni. Lehetséges ugyan, hogy a közbens területek lakói, bár a

görög szakadás

a császári sereget segítenék; de

hívei,

hogy a törí»kök azon

níihb,

elnyomulását

tüzzel-vassal elpusztítanák, hogy így az ellenség

nehezítsék.

A

háború folytatása eltt a sereget

zásával kell szaporítani

gyanánt a táborban göncit »sk<xl ni,

;

i)ápai tekintélyt

— és

ugyan, liogy a törökökön

st

volt, és

nem le,

csá-

képes.

hogy mi-

a Konstantinápoly ellen intézend hadjászentsége szándékait ismernie

nehogy olyan súlyos felelsség

.lulián bíbornokot,

rád

költ-

)láhországból, contributió

azt a ki»vetkeztetést vonja

érdekében mérlegbe vetné,

kell;

(

biztosítékáról

háború nagy

a vállalat költségeit íThIözuí

Kzckbl a nuutius

rat

A

ugyan valamit hajtani; de kétségtelen, hogy a

szár, Hí.agára hagyatva,

a

hségének

az oláhok

séget igényel. Erdélybl, Bosniál>ól és

eltt

új ezredek tobor-

szükséges továbbá erdélyi urakat túszok

tartani,

a tatárokat szemmel tartani.

útján, be lehet

v.alószí-

mikor azokról elvonulnak,

teriileteket,

terhelje,

mint «'gykor

('es.arini

a várnai katasztrófa megújuljon. Igaz

nem uralkodik

olyan szultán, milyen

Mu-

olyan serege sincs, milyennel ez utóbbi rtMidelkezett.

a török seregben dúló lázadás a kereszténységnek n.agy el-

nyöket biztosít

;

de mind ez bizonytalan

hogy százharminc/ mérföldnyi roppant tól,

ennek elérésére nagymérv

és

tudja,

;

ellenben bizonyos az,

tíivolság választ el a czél-

elkészület

hogy a sokfelé kühlott segély <»sszeg«.'k a

kívántatik,

.lói

pájjai kincstárt, ki-

Ezért a keresztény fejedehneket és népeket kell «(ígélynyújt'isra buzdítani. Fölhívja korábbi tervére szentsége figyel-

merít«ítt«'k.

niét,

hogy búcsúkat engedélyezzen azokn.ak, kik alamizsnáikk.il

a kereszténység fííjszab.-iditásának

')

Buonviti

.m-iis/.tus

j2-iki

mvét

jelentése.

elmozdítják.

')

Ugyanakkor LoopoMni

ím

igyekezett hatni. Miután a .'ízenirehányások é« niegrová.sok éveken At hatást-ilanoknak bizonyúlUk

—

olyan

f.-njíég

;

hizelgt-.sHel telt kiítérlebit.

kilej«.;zé.H»:-t

>lHten

—

így «zólt liozz.i

adta an-zvDná.'íainak, hogy ezi-k a

niagaMabb tokát ébresztik fi, és nenkitieni

ineréfl/el

lióílolat ]eg-

neki ellentnunidani, ha

«

A

uiiiit

Ix'liíiail

örömhin* HiVslio

i'K'striH'k

Hiiouvisi szereucst'kivánutait láltji

ezeu alkalmat, hogy

iitsa.

És hogy

ti)linácsoIva u király

t

iiu'm'M-kezflt,

eltt, iVílhasz-

hálutrú gyors íVdytíitAsáni Imz-

:i

szavai súlyát növelje, a kezei között K'vö egész pruz-

készletet a császári kuruiáiiy reiulelkezéséri' bocsátotta.

LeopoKl uemes haiigou

válaszolt.

nak — úgy moiul — fképen azért l)au t;imogathatja

Ha

gálni.

máskép

J>Hat;iliua gyara|)Ollá^á-

örveiul,

mert

hathatósal)-

így

szentségét, kinek vére ontásával

kész szol-

is

tenne, Isten és helytartója iránt liálátlanságot

követne el; mert jól

hogy gyzelmeit

tnilja,

('^

IstiMiiifk

s/fiit-

>ége közbenjárásának köszönheti. » t^s

Bevallom

vallásos

— jegyzi meg Buouvisi — hogy ezen

érziilettt'íl

nagylelk

áthatott nyilatkozat meghatott és iiridnniel

lolti.tt el.í »)

III.

Kevésbbé kedvezett a szerencse Sobieskinek.

Az 1688-ik év elején Lengyelországban a királyi ndvar Uen nagy vihar keletkezett. Jelentéktelen eset idézte föl. A roduói országgylés megnyitása :rón mellett foglalt helyet.

Ezen

alkalmával Jakab berezeg a újítás,

melyben az ellenzék az

örökösödési jog érvényesítésére czélzó szándék nyilvánulását

látta,

nagy fölháborodást szült; annyira, hogy az országgylés eredménytelenül oszlott el. királyné a császári követet gyanusí-

A

tottii,

ízt

hogy az ellenzékkel

tart; vahimint a császári

udvar ellen

a vádat emelte, hogy Jakab herczeggel szemben a branden-

burgi választó-fejedelem egyik fiának igényeit támogatja

Jlad/.i

zeniélyesen osztja parancsait. Ezt önmajfán tapasztalta. Mert, habár iltal

fölbátorítva, heves

iitílyt

nyilatkozatokra ragadtathatta volna

arczvonásaira esett tekintete, félénk lett a szólásban.

nék ezt alattvalói, ha parancsolni akarna

n<-kik.<

Más

inkább érez-

M6;,'

alkuluuinuil pedi;^

arra intette, hogy minisztereit pontos engedtilnies-yégre szorítsa seket,

jósj'i^rii

el nuij^it, nii-

>kik csak zsebeik megtöltésére gondolnak,* bocsássa

el

;

;

az ezredea pénzügyi

igazgatásba jó rendet hozzon be; gondoskodjék arról, hogy a meghódított t«,'rQletek •'•rezzék. '1

jó igazgatást kapjanak, és a bekövetkezett változás

(Buonvisi augusztus 29. és Hiii>n\i>i

>/i-ril i'iulii'i-

.HZ(;i»t«Miib<;r .'i-íki

l(i-iki

jfli-nti-st?.

jelentései.)

kudv<;/.«''seit

256 will

^I.

INCZE És MAGYAR»»RSZÁrt FÍ)LSZABADÍTÁSA

herczegu kezének

bíbornük

útjáli

a két udvar

a császári udv;vr

terjesztette

;izok alaptalanságáról

Mimikét pauaszút Buouvisi

elnyerésére.

meg

volt

gyzdve, mindent

a jó viszony helyreálljon.

kiizütt

Ugyanakkor a lengyel

A

elé.

királyra

is

nuutius, bár

megtett, hogy

')

igyekezett hatni, hogy a

császári udvar elleu táplált, alap nélküli gyauakodással hagyjon fól,

és alattvalóit mérséklettel

nyugtassa meg.

Figyelmeztette,

Athéné a/ hoiíy a köztársaságok bizalmatlanok szoktak lenni (istracismust a hatahnas hadvezérek ellen hozta be. Kéri, hogy a ;

seuatorok szabad nyilatkozatait türelemmel hallgassa meg.

Utal

Báthoryra, a nagy uralko
egy alkalommal a seuatorok egyike ezen szavakat

is

midn magad

hozzá: »V'igyázz, fenséges király, nehogy,

nius gyanánt lépsz fi. minket Jirutusokká alakitsc

tün-lmévrl lefegyverezte ellenségeit.

A

Tar<|ui-

mire azután

;

-)

pápa ez alatt egy rendkívüli nuntiust

gy«-lurszágba,

intézti

kühlött Len-

is

Cautelmo caesareai érsek szomélyébeii

;

oly czélból.

hogy Sobieskit Ígéreteinek teljesítésére, táborba szállásra serkentse, íiuonvisi hathatósan támogatta igyekezeteit. De sikert

nem

irja

reméllt. lt;ii)eszéléseink

Uistíilanok, a

germániai

fidlázadt

légiók

a fidtt. hogy a pápa

mideseit.

És maró gúnyuyal

•'•íít

f'ríy

bkezsége nem

:i

Sajnálatát

termetté

meg

gyü-

jegyzi meg. hogy »a lengyelek ekko-

a)

Sobieski ekkor ismét .azon tervét

')

bu/ditotta.

csak o szentHégo erszény*; ellen intéztek tán>a-

s/.ólván,

dásokat.c

lia-

mikor Tibériust

volL-ik,

leküzdésére

fejezi ki

olyan

egyik levelében

mint a római senatuséi

Ituonvisi

k< :'l'

1688. márczius 28-iki jolentéxo.

—

"•

hogy

hirdetni,

itiulziwill licrczojrii"

kéüíibb a brainlenbur(n herczeijiiek nyújtotti kezét. Buoiivíhí ekkor, a vrirH<M luintiuM útján, n)u
nek luíjtí

tiili'm

birtok

lehet, 'J-^-iki

fiyei

li

len

1

hoji^y

nvére

kezét fogja

HobíeHkit.

leszii'^k

lesz

;

Kliuoiuljn,

Ltíntryelor.Mziiygiil

aj.'inlnni

az ebei-

liotfjr

im-rt a bmnilt!iil)iii(íi

lierczf/,

kit,'i,'y
Jakab herczej^nek.

;

niot;-

(HiionvÍHi au^'.

jelenlése és szeptember 6-ikán Cantelniohi>z irt levele.) *)

nílvarnál ')

Buonvi-sinek lev<">

1688.

April .'.-ikén Moiwit^nor í'antflmolioz, a lenjfyl

rendkiviili niintiuühoz irt levele.

IJuonvixi 1Ö88. június 27. és jöIiuM 19-iki

SO-ikán-Palluvicini varsái nuntiiinlioz irt levél.

i.'I.iiti'-Hei,

víiI.iimíiiI

:iiu'

ir.sM.

it'.ss

<

^l^il^ors/.:l^ot

iioditja m»'^í.

-í'.T

Iíuuhmm.

')

mini. e/t lur^íUitlU. lul-

;i

liivti a jKijiai küvoti'kot, lio«íy száiiilnkáról l»osz('ljók

U\

A

magyar És munkA-

korouíi jouaiiuik igazolására sz«»lgáló érveket újból PUhozta.

mivel ezek ellenéheu a lengyel lulvarnál (h'omer jára utaltak, a melyben

tört<''neti

bogy az olábok egy alkalommal

elbesz»''li.

a lengyel királynak megbúdoltak

Buonvisi kiemelte, bogy azon

:

törtéuetiró elbeszélése szerint a meghódolás >a Magyarországtól

való elszakadás következtében történt^; a mi éppen azt bizonyítja,

hogy Ulábország jogi)san a magyar koronához

Ugyanekkor Cantacuzeno, oláh

hogy a lengyel uralomtól jobban

nyiUitkozott,

t'önhatóságU'd. és ajánlkozott,

magát. Buonvisi,

elszakadásra birná ideig függben.

fél,

úgy mint a török

hogy Leopold védnöksége alá helyezi

jól tudván,

még inkább

gyel királyt

tart«>zik. *)

fejedelem, ismételten

hogy ezen ajánlat elfogadása a

len-

elidegeuítené, talán a ligától való nyilt

rábirta Leopoldot. hogy az ügyet tartsa egy

:

*)

Buonvisi régóta sürgette a lengyel királyt, hogy ha nagyobb

hadimuukálatokra nem vállalkozik zárolja körül.*)

év

szén

;izt

De

sem

ez

is,

legalább Kamienitz várát

Reményt

sikerült.

vesztve, az (1088.)

a tanácsot adja a Lengyelországban

mköd

páj)ai

követnek, neis tegyen többé kiserletet arra, hogy a királyt táborba szállásra birja

;

mivel a királyné

el

van tökéllve, hogy a király életé-

nek koczkáztatását megakadályozza a tábornokok hatalmaztassanak

föl

az oper.-itiók megkezdésére;

ellen

oda

;

a

kell tehát mükíidni,

jöv

Így

hogy

év tavaszán Kamienitz

csekélyebb lesz ugy.an a

hader, mely egybegyl, de legalább történik valami. ')

Cantacustjnu Coustaiitin oláh tejedeltíin

lti87.

ilöczernbtir

fí-ikén

Bukarestben kelt levelével Bu<}nvisi közbenjárását kérte ki, hogy a tatárok ellen h lenjíyel király He<íítséííét eszközölje ki. Buonvisi, mint 1688. jan. -l'Jikén jelenti, ez ügyben ')

irt

a varsói nuntiusnak.

Buonvisi auííusztus 22-iki jelentése,

é.s

ugyanazon napon

l'allavi-

iiiihez irt levele. »)

Buonvisi 1688. július 4-iki jelentése.

végén, mikor Kami'Miitz ..sfr.ima terveztetett, Buonvisi ozi mert Sobieskinek elégséges gyalogsága nincs, és az ostromló had élelmezése nagy neliézséggel jár e helyett a blokádot ajánlja, mely Újvárnál

)

ItJ86.

ellenezte,

;

oly

sikeresnek

levele.)

Most

KKAKNÚI

V.

bizonyült. (1686.

november 18-ikán a varsói nuntiusboz irt ugyanahhoz irt levele.)

újólag ajánlja. Í168S. augusztus 22-ikéii :

XI.

ISrZK

fcs

M A(i V AKOKS7.Án

K«'ll.SZ

A ItA

kItÁSA

I

I

.

^í.'^^

ÍNC/,K KS M.M V AU' lUSZAl'.

\1.

n-iüfuv

Jl.Zt'11

resztiil

;

unilta

E

:i

vli \I

.'.

>

I

T

A>

iiif;4

v.

ii/.

kf-

f\fii

tüiíiköt.

közbt'u Xl\'. Lajos, a császári fegyverekuek. váraktt/.ásút

megliíiladó,

és hüilit;'isMÍ áltíil uyuiít;il:untva, és a/ os/trAk

iliiiJrihii

uralkodóház túlsúlyra jutásától

félve,

újólag íi-nvegetö állást fog-

ÍJrügyet a kölni választófejeileleuiség ügye szolgáltatott.

lalt el.

A

tLsZ

Kaiiu'iiii

iiicij;iiiu>uil.

IS

F«

káptalan egy része Frtrsteuberg, strassburgi biboniok-

kíilni

püspükitt,

XIV. Lajos

kit

pártf»»g<>lt,

másik része a császár

József- Kelemen bajor herczeget

ajánlott

választi»tta

De XIV.

ügy elilóntése a pápára tartozott.

által

Az

meg.

Lajos fenyeget nyi-

latkozatokkal igyekezett védenczének igényeit érvényre juttatni, és azt hirdette,

érsekségbe.

h«»gy

ha

fegyver hatalmával

kell.

is

behelyezi az

Hadai szeptember G-ikán l)enyomultak Avignonba,

melynek területe még niiodig a pápát uralta; és uéhány nappal utóbb egy másik sorege átlépett a Rajnán, hogy Philippsburgni megvívja.

A

mint FrancziaországlMJl a legels aggasztó hirek Bécsbi

érkeztek, a pápai uuntius azonnal oda irányozta törekvését, hogy a

lev hadimunkálatok meg

török ellen folyamatban 1,

'

1'

i-v

-

•'

••

1

!

'

•

tV.-nifzia

>

>sen,

i

tt)l,

melyekre Isten utat nyit eltte, magát

ne zavartass.i-

király hiú fenyegt-

azok

álUil

.a

hóditiisok

eltérittetni ne engedje.

-

.\

frauczia királyt a szent hál>orú folyUitásának meL;aka«lályozásától vallásos

>••'•'

föl fosíja

'

vissza iui

.

fi>'.''

az

'^

'•tani; a politikai okosság pedig

ii

.

ha u császár a törökkel békét

kötve, egész erejét ellene zúdítja, n.agy veszély fogja fenyegetni.

De, hogy minden

berbl

álló új

találja,

haU

,

hadakkal Würtemlwrg

míg az alsó

li^ijna

...._.

felöl

t'iján

.

szervezzen 20,0íK> em-

gemlö arra, hogy a birodalmi

a frauczia túm.ad:isnak útját

állja

a brandenburgi választófejedelem

> <

Hollandia

A

-

iv

szilárd m.'igatartii.sa

alkalmas volt arra,

a császári udvar körében bizalmat keltsen.

meg nem

X

i.

ho^'\

Incze pápa ugyani

.

rettenve a nagy király hatalmától, védenczének igényeit

elutasitott.a,

sekséiíbcn.

és a bajor

herczeget

erósitetU;

me^'

ri

kídni

ér-

;

ic.ss

Mindazáltal

orszAg ellen

l'orditja. >)

útján, a pápai nuntius

ir.so

t.»l»l»

I.i'ui)t)lil.

engedve, arra határozta

-

o',
iiriu(.'i

k'jeilrlciu

magát, hog\

ol

Szeptember

suri^ulofjufk

ogósz erjét Frauczia-

kiJzopén. az udvari cauczellái'

tudomására hozta, hogy veszélyes holyzetó-

heu, és a szent-szék segítségének bizonytalanságával szembon,

marad egyéb

Ö

hátra, mint a törökkel békességet kötni.

nem

felség(\

bár remélli, hogy elnyös föltételeket fog nyerni, fájdalommal

mond

le

a szép reményekrl, melyekkel

magát kecsegteihoti

annál inkább, mert neki fogja a velenczei kr»ztársaság kilátásai

meghiúsulását tulajdonítani

XIV. Lajos hajtani,

;

azonban Velencze

fenyegetve vau

is

részérl, ki Olaszországot szintén igája alá akarja

hogy azután a pápa kényszerítve legyen Francziaország

miuden kiváuatát

Végre

teljesíteni.

közölte,

hogy a béke ügyének

') Ezen couflictus alkalmat szolgáltatott Buonvisinek egy kényes ügyben közbenjárni. XlV-clik Lajos több elkel német nrat, kik véletlenül Parisban tartózkodtak, elfogatott. Eziknek rokonai ekkor kéréseikkel ostromolták Leopoldot, hogy visszatorlásképen ö is fogassa el a területén azért is, hogj' így a német foglyok szabadonbocijátartózkodó francziákat tását kierszakolhassák. A szászár hosszas vonakodás után engedett. A fran;

czia foglyok között volt Louvois marquis franczia hadügyminiszter

császári zászlók alatt

fölkérvén öt, hogj' a

fia

ugyan magát de nem feszültség nöttön ntt. Lusignan vetette

fia,

ki a

Atyja a nuntiushoz fordult, szabadoubocsátását eszközölje ki. Abibornok közbe-

mint önkénytes

;

dik év végén elhagyta Bécset.

szolgált.

volt képes czélt érni.

A

két udvar közötti

gróf. Francziaország bécsi követe, az 1688-

De

azon ürügy

iitközben, Bregenzben,

alatt,

hogy más utat választott, mint a mely útlevelében elfl volt Írva, elfogatott. A franczia kormány, a diplomatiai összeköttetés meg lévén szakítva, a császári udvarlioz

nem

fordulhatott közvetlenül. Croissy marquis külügyminisz-

ter Buonvisi bíbornokhoz intézett jegyzéket,

melyben megütközését

fejezi

ki a nemzetközi jog lábbaltapodását jelent tény fölött, és reményf^égét nyilvánítja, >1*

hogy a követ azonnal szabad lábra fog helyeztetni. Buonvisi az udvari canczellár tüzetes választ adott. Utal azon számos

'.terjesztésére

e^et-kre.

kiemeli,

melyekben XIV. Lajos a n»ímzetközi jog szabályait megsértette hogy Lusignan a salvus conductussal visszaélve, a nemzetközi jog ;

által részére biztosított kedvezésekre igényeit elvesztette;

hogy a követ csak akkor

fogja szabadságát visszanyerni,

végre kijelenti,

ha a franczia

rály rendeletére elfogott németek liazájokba visszabocsáttatnak.

ki-

Buonvisi

ezek után arra szorítkozott, hogy ezt a liatározott nyilatkozatot Versaillesbe küldötte.

(Buonvisi

nek 1689. január 26-án

1688. október 24-iki jelentése. Croissy miniszter-

és a császári

canczellárnak

fe))iiiár

17-iki'n

visihez intézett jegyzékei.)

17*

Bu<>n-

2í)(>

XI.

INfZE

kAi.SZAUAHÍTAS

\
M

É.S

nem Ingják elhamurkutlni fiiggesztése már most melluzbetetlen.

elintézését

Ar

:

h

i

\

iiliiniinV.'il.itol,

IVl-

Buouvisi csak gyenge kísérletet tehetett, hogy a vészt elhá-

nem szabad, meg kell kérdezni, mily föltételek alatt hajlandó békét kötni. ') Nagyobb erély kifejtésétl visszatartotta öt az államtitkárnak ez idben érkezett jegyzéke, mely értesíté, hogy a

rítsa.

EgyetUil arra utalt, hogy V'eleiiczét elidegeiiiteiii

és minden»>kelött

és az egyházi állam területén

Nápoly

f<»ldrengések által

nag}' káruk a pápára nézve lehetetlenné

még csak olyan

segélyt

nyújtson, míut a foly évben adott.

is

Mikor legközelebbi áltiil

okozott

jöv évben

hogy a

teszik,

Rómába

jelentését

intézi,

*)

»a fájdalom

lesújtva* veszi kezébe n toHat. Kiélik színekkel ecseteli a ve-

szedelmet, mely keletkezni fog, ha a török béke után a kereszttMiy

hatalmak egymás között

irt4>

Azt meggátol-

hálwrút folytatnak.

szentsége, ha gyors és hathatós segélylyel a török háború

hatja

'

^anis

fdh CZi

...

és a franczia

A

.....

.

if'>n

c-^ászár és

:i

t'iiL'irik

a fran-

•lilité/tet

Ili

:

háború elmarad.

török háború folytíitásAnak eredménye gyanánt, a görög

szakadás megszül'

fgvházi elé.

.

És ha

—

állítja

r

úgymond

........

a

r.ibsz'ilga

pápa kivál-

tása végett, a szent atyák az egyházi edények eiárusitá.sát taná-

csolhatták '

M\'

;

'>

mennyivel inkább kell minden ábloz.atot meghozni, millió

rály elh:..

ív.i:

m

'

l .,

.x.

.

.

-j,

szó.

()t UfUl

:i

a luigy uralk<"-

dót kiválóan tiszteli; a béke föntartása és a vallás diadala le))eg eltte. Eliszonyodik, ha arra gondol, hogy a l)ékesség Franczia1

(II-

.

1

III ,

kath. egyházra azért

is

.:

>

^

;

.1

franczia háború

.-i

hátrányos, mert a császárt kényszeríti,

hogy protestáns szövetségesei részére sítson.

melyek a török birodalh'»gy

v.allási

elnyöket

bizto-

) A

kriliii»liHI{;i tíTi'-n

i<'l»'iitkf/

v.'iK.'iL'

szepteniber 19-iki jelen''

lHiiiVnd;ilui.lÍt UU'il ini-

ic.ss

az

.'Ito: •iót


Biionvisi

lioíiy

aii«í()l

UumIv clK'u

töri ki, ós

trón olfoiílalására késztet.

biboniok politikai actiója, ezon nehéz viszoiiyok

correct és bölcs volt.

is,

'j»;|

ioiT.Klrilom. iiu'Iy TT. .Takal)

Oraniai Vilmost az

között

Hitül

Oda

hatott, és sikerült kivinnie,

a császár és a spanyol király Oránini Vilmosnál II.

mlekében közbenjárjanak. Egyházának java

és az európai

Jakab béke ér-

deke lebegett szeme eltt. Ketts czélja volt: Angliában a kath. egyházhoz csatlakozott uralkodót fíintartani valamint lehetvé tenni, ;

hogy Jakab a franczia szövetségtl elvonassék. egyszersmind Oraniai Vilmos egész erejét a francziák ellen irányozhassa, ha XIV, Lajos Németország ellen háborút indítana. Egyébiránt reméllotte,

hogy Orániai Vilmos angolországi expeditiója XIV. Lajos figyelmét egészen

le

fogja kötni, és visszatartja attól, hogy németországi

háborúba bonyolódjék.

\)

IV.

Az

1688-ik év végén fényes török követség érkezett a csá-

szári udvarhoz,

békealkudozások végett.

Miután a lengyel király

2)

és a veleuczei

köztársaság megha-

talmazottai Bécsbe megjöttek, az 1689-ik évi februárban meg-

indultak a tárgyalások.

A kívánta, is.

LeopoM azt föl. még azon néhány ersségbl

szövetségesek nagy igényekkel léptek

hogy a törökök vonuljanak

ki

melyeket Magyarországban bírnak, mondjanak

vasalföldrl. Bosniáról és Szerbországról. \ára, Bessarábia,

le

Erdélynil. Ha-

A lengyelek

K.amienitz

Podolia és Ukrajna visszaadását, a tatároknak

Ázsiába költöztetését; Velencze a moreai

és dalmátiai

várak

át-

adását követelte,

Buouvísi egy ideig tartózkodó állást foglalt sokat várt Kómából,

Addig

')

Buoiivisi október 13. és

')

A

is

arra kérte

november

el,

mert utasítá-

LeopoMnt.

Ii.i.rv

-i

7-iki jelentései,

nagyvezér még Belgrád eleste eltt értesíti a bajor válaszló-

hogy követet szándékozik Bécsbe küldeni. Buonvisi azt tanáhogy ne eng<^dje a török kiivetet Bécsbe jönni, és a baj
ítíjedelmet,

csolta Leopoldnak,

L'Mmlolni. és

iM'L-atkozni

késbb is, nem lehet.

a szövetségesek

hozzájárulása nélkül, tárgyalásokba

(Buonvisi 1688, szeptember 5-iki

jelenté.se.)

békekötéssel ne siessen, járjon

és

liga többi tagjaival egyetértöleg

:i

el. >)

Az

melyet az 1689-ik év els napjaiban indítottak

utasítás,

útnak Rómából, így baugzott: »Mintbogy a császári udvar kényszerítve látja magát a béke megkötésére, Emiuentiád ne szegüljiin

keit

ellene

de a tárgyalásoknál igyekezzék a kath. egybáz érde-

;

a szent-fiddöu megóvni.*

^)

Huonvisi buzgón igyekezett ezen rendeletnek

Azon

megfelelni.

is

bogy a szultán a szent-belyeket a katbolikusoknnk

volt,

az elpusztult templomok fölépitúsét engedje meg,

;idja vissza,

a

é>;

zarándokok biztonságáról gondoskodjék.^)

De

a békealkudozások

nem

vezettek eredményre.

IdóközlK'n keletrl fenyeget liirek

érkf'zt<»k.

*)

bogy a

])ortán,

a franczia támadás reményében, és mivel úgy Francziaországból mint Tököli útján a császári bader5 gyengeségérl biztató tud-'isításokat kaptak, a háború megújítását határozták

ós

el,

nagy

késziUotrket tettek.

Huonvisi, a mint ezekrl értesült, figyrlmeztette a császárt. ht)gy a törökök valósziuflleg

Erdélybe fognak legelbb nyomulni,

melynek Lakói >a trhetetlen zsarolások miatt* cl vunnak ítér MriíTvarorszáirba. mely a súlyos redví' Titköli pcl' ;

miatt szintén raoiitésére,

el'

;

és i'gyidí'jillrg

ki

ail-

tontkök Temesvár

íi

valamint Bosuia visszahódítására

fognak kísérletet

is

tenni; már pedig ezen támadásoknak, a ^íagyarországban gy«)tt

{'V.

'•

'

Id

I

bizalomteljeseu válaszolá. boüv

német katona képes 60,000 töröknek

;

')

Buonvisí 1689. inárcziuii 27-iki jelentés. ".ihorú A Ih'k "

;u ulóMii

9-iki jelentéüti.

'

Rzisretvár, It.iilmii

'

h<

.>rtrr<'>í

lóriik 8«iegct

i

.Szer»íur»zagb.-i

rnegv'

N'-'

'

nyoiniiit,

hatalmába

nyoinlt, ezt több

A

itek

k'

vgy

Július

auu'UsztUM 'J0-ikén ojtettc,

A

niMii '/iin«Melt.

magtít.

inajd u

"giütt mcgvivta, ós i.

vége

egy

1

t;iv;i''/'

d

felé Lai'-í 40,000-ii.\

Dunához Viddin

:il

i

»

HavH.<miri>ldi'>u hel.vezh- '1

n háború.

'

I

;í<»,'>
ellenállani.

Buonvisí, Caprara és CaraíTa táborn«)kokkal

*)

lia-

" állani teljeserj képtelen lesz.

-

M

'I

K.

A

;

IGSS

már

ívkor

még

lert

tis/in

l'(ili:ulil»i/tos

:i

kiktl

•lyzetrl,

h;i

t

értesült,

liogy

I'.SÍO.

m-mhc ;i

;

--

lu'li.ituaii iTi«'kf/.fi'

számítása

cs:is/ár

az összes várörségeket

mberrel rontlelk<»ziiek

'>f,'\

;i

al:ipt-il;iii

sikni állítják, alig 24.0()»»

is

hogy az KgiT viilékén táborozó ez nnl német hiroilaloiuha vonuljon. A nuntius

és

iranc^ot kapott, hogy a

császárnál ezen rendelet visszavonását kérte, és javasolta, hogy az /.reil keljen át a Tiszán, és a Karansebes közelében lev hegyszoroikat megszállv.a.

a Temesvár fölmentésére küldend török hadak

- a visszatér Tököli eltt zárja

el

az utat; ha pedig a tatárok

l\rdélybe törnének, azok ellen forduljon.^ Figyelmeztett<í továbbá

Leopoldot, hogy Temesvár megvívását siettetni és Bosniát a tá-

meg

kell oltalmazni.

^Nfár pedig mindezt elérheti, ha 5000 emberrel szaporítja; a mivel nem gyengítené jelentékenyen a német birodalomban mükíid i.ulás ellen

magyarországi hadakat

-reget,

mely különben

is

a francziák által

várak ostromára, ágyúk hiányában,

M'iitos

kitnen megersített nem vállalki»zhatik.

Kzért czélszer volna ott az actio megindítását halogatni, míg

Magyarország fölszabadításának müve be in

lesz fejezve,

mire

azii-

a törökkel teljesen kielégít békét lehet kötni.

A

császár röviden válaszolá,

bogy az elöadott.akat meg

'gja fontolni.

Buonvisi

nem

igyekezetei

bizott

Ugyanis a lotharingiai berezeg,

.'illott.

háború sürgetésében ftámasza által vezetve,

i>át

nem

ki

Elszigetelten

ekkorig a

t^irök elleni

a esaládi politika érdekei

volt.

a francziák elleni háború érdekélxín mködött, és a

iiajna mellékén a

lindenkit

sikerében.

fparancsnokságot átvenni

készült.

magával ragadott. És a magyarországi sikerült kivinuie.

Az

áramlat

h.ad.ak szaporí-

')

Mindazáltal váratlanul szövetségesre talált a lengyel király l<'>vetében.

Ez ugj'anis

kijelentette,

hogy Sobieski, ha segítséget kap,

háborút folytatni fogja. Majd szabatosan formulázva elt(;rjesz-

a császár

tte föltételeit: '

'láhország elfoglalásában '00

német katonából

álwjl kiszorítsa

')

;

biztosítsa,

nem

hogy Bessarábia, ^foldva

és

fogja akadályozni; küldjön neki

álló hadosztályt,

hogy a

t-atárokat Bessará-

engedje meg, hogy serege számáni Erdélyben

Buonvi.si 1689. ápril 24-iki

i»ilent>'-.sH.

i

264

\i.

iM/i:

éleliui>zt'iekfL

F.s

wKí^.y \\:<>ri>/.\r. f«'ii,szabadítása.

>a>.;u>>ij(.ii

ki

ii/.t'».-

.

JtJ.uou tiillérra uieuo ifj

;i

összeget, melylvel Erdély Leugyelorsz;ign;ik udósa

fölszabadítása

alkalmával

a

lengyelek

végre a B( -^

;

ágyúk

elfoglalt

által

i

küldje meg.

elre

Buonvisi, bár

hogy ezen föltételek elfogadását

látta,

alig várhatni, elfogadásukat a lengyel követ kérésére, úgy a csá-

Eladta.

szárnál, mint a minisztereknél hathatósan ajáidotta.

a császári hadak g\' szilárdul el

hajtják pítani,

vannak

linj\

következtében, és mivel a törokuk

hogy Erdélyt újra fönhatóságuk alá

L.

nehéz volna a császár uralmát 01áhi)rszágban megálla-

:

mely a tatárok betöréseinek

van téve

ki

Az

udvari canrzellár válasza az

volt,

ezért czélszenl

;

meg

azt a lengyel királynak fngedni át, kit ezzel

lehetne nyerni.

hogy a császár

rejdi-

tatiója forog kérdésben, és

n«*m engedhet át olyan t^irtománv

mely már mcghóilolt és adót

lizet

désti

élrlmiszer»'k

lelu'tetlen.

h^'hézséggel jár.

dúlt,

utí'in

vásárlását Knlélyht-n

megengedni

is,

egy kapitjniy

által,

ki

Szigets m

volt hajlandó mivel

éln-

1'

tisztét vállalj.i

hogy Tököli igény

látta,

udvar teljesíthetetlenek nek fogja tartani, és így kísérletévé saját személyr- iránt növelné,

l>iz.'ilmatlanságot

bármit használna

O

nem

nélkill,

t^-tt,

ininflia az

I

i

h
csás/,;i;i

fígyrl tudo-

volna. ')

Eljárását \ii>'j\

a

t^hát a kapitányt fidhivta, hogy a

canczellárhoz forduljon, és m.aga úgy má.sa

i

áteiiu''

Héc>
hogy közte és az udvar között a közbenjáró

Ez erre nem ;iz

a kért hadosztály

;

')

Ugyanakkor Tököli megadás.'i

neki

r/iM iiL'\fI

l{óm;iliaii

lf|j«'s«-u

in\("iif i^ l.'ivnl

j.ivalhjl

t;irN.i

tik

,

«•?»

iiLaMtut

l.i

k,

"M

iii.i".'it

V.

Az zepett

elismeré.s

is,

számtalan uyilatkoz.atai és

Buonvisí

nem sznt meg

Helyzete az Uílvarnál mind kellemetlenebbé ')

Hiioiivímí \(\HM.

•)

Kuoiiví.mí 1689. niiíjuit '.í9-iki jelunU-Mf.

")

A/

iii.'tjiiM

I., •2'2.

é»

:i

sürgetni h-tt.

*Ji»-iki j<;leiil<

nagy sikenk

kö-

visszahivaUisát.

April végén

es-

I

iUlaiiititkár lAHV. júiííum 18-iki jegyzéke.

I

!

hiSH— dpkelve kéri. hogy

Az

1689.

» szentsége ezou

2G5 szabaditsíi ki.«

m;irtiriuinl)('>l

udvíiri etiquett*' szabályai által rárótt mogaláztjitjisok

A

nosan elkeserítették.

—

bíbornoki méltósájíot

')

folyto-

úgy mond

--

káplúnyok színvonalára akarnák

lealázni. És mivel a császár készünémet birodalomba v.aló ntazásra teljesen lehetetlennek látszott, hogy az udvart kisérj**. O egyébiránt az úti tervet

leteket tett a

nem

;

helyeselte

;

úgy a nagy költség miatt, melyet okozott, és a

hadi készületektl elvont, mint azért

is,

mert a magyarországi ügyek

helyes intézése a király közelben maradását kivánatossá revételeit

nem habozott

nyiltan kifejezni Leopold eltt.

mentegette magát, hogy reménye van választatni.

A

nuntius azon

kisérheti, így nyilatkozott.

tette.

Ez

Ész-

azzal

fiát

római királylyá meg-

kijelentésére,

hogy útjában nem

>Eminentiád

látja,

hogy nagy szüksé-

gem van az Ön tanácsaira, melyek mindig a legszintébbek. Tudom, azért akar elmaradni, nehogy a választófejedelmekkel együtt kelljen lennie.

Ön

méltóságára

nem

Igaza van, mert szükségem lévén rajok, az lehetek kell tekintettel

úgy, a mint állása érdekében jónak látja

nyára nagy káromra

;

;

cselekedjék tehát

de ha

;

mert

már nem

felségére

nem

vele az udvar csak a megállapo-

dásokat szokta közölni, a mikor tehát az elkövetett hibákat

kisér, bizo-

lesz.«

Buonvisi azt válaszolá, hogy távollétébl fog hátrány hárulni

nem

észrevételei a netán

tehetik jóvá, és csak

keserséget

okoznak. Jól tudja, hogy a miniszterek régóta igyekeznek elfordítani

tle

felsége bizalmát, és ezért túl-heves

embernek tünte-

tik föl. Hangsúlyozza, hogy hevességének soha sem az volt oka, mert a maga vagy barátai javát akarta volna elmozdítani min;

dig 5 felségének érdeke lebegett szemei közfii

nem

eltt.

A

miniszterek

többen rászorulnak arra, hogy ébresztgessék ket. Ezeknek De azzal, hogy akár , akár háznépe

tetszik az ö hevessége.

zavart támasztott, sikkasztott vagy gonosztevket pártolt volna,

nem

vádolhatják

A

császár érzékeny szavakkal fejezte ki elismerését a bíbor-

nok mködése

')

iránt.

Buon\Í8Í ápri]

Mire ez értésére adta, hogy mihelyt

'24-iki jelentése.

vissza-

266

XI.

INTZE És MAGVARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.

hivatása tárgyában a pápai rendeletet megkapta, Kegensburgba fog sietni, hogy búcsút vegyen.

Buonvisi

távozhat, hogy be

Bécsbl zást,

mely

t a visszatérésre

jelentette a

')

nézett az idpont elé, mikor sem akarta várni a pápai elhatáro-

türelmetlenül

oly

fölhatalmazza

bíbornok-államtitkáruak.

-)

hogy ezen nyilatkozat nélkül visszahívását

De csakhamar

belátta,

ki, s

ki

nem

is

félt,

eszkr»zölheti.

hogy ilyen eljárással méltó megrovást

vonna magára. Ezért az államtitkár kérte

ezen szándékát be

;

Yalószinüleg attól

által

a pápa

bocsánatát

azzal mentegette magát, hogy a közügyek és

bajok által okozott elkeseredésében irta volt közlését.

magán

^)

TV.

Míg dító igét

:<

a nuntius szorongó szívvel várta

Rómából »a szaba-

XT. Tncze pápa súlyosiin betegen feküdt. Az

titkár a bécsi nnntiatúra

állani

ügyének elintézését a pápa fídgyógyulá-

függben kívánta tartani Buonvisit azzal biztitta, hogy kérése mindenesetre meg fog hallgattatni egyszersmind hangsú-

sáig

;

;

lyozta, el

nem

hogy a bíbornok, bár igyekezeteivel a kitzött érte, hzoii tudatb.in találhat

hivatását bölcsességgel és odaadással töltötte be.<

A

pápa állapota mind súlyosabb

melyek angusztus

tások,

czélttoljesnii

megnyugtatást, hoíry ^apostoli

lett.

Tiécsbe

k<"»zepén

arra késztették, hogy a fölhatalmazást be

Az

érkeztek,*^) Buonvisit

nem

hogy Leopoldtól búcsút venne, sietve útra

*)

aggasztó tudósí-

várva, és a nélkül,

kelt

Rómába.

•)

De

ekkor már XI. Incze pápa nem volt az élk közt. Augusztus 12-ikén ragadta

el

a halál.

Tetemeit a szent Péter egyházában helyezték örök nyugalomra. Fényes síremléket állítottak

jnian

')

Buonviíri lf58P.

')

Baonviííi június 2«-iki jfAcnU-ne.

*)

Buonvisi 1689. júlitu

föl,

melynek mvészi alko-

3-iki jelentése.

.3-iki jelenté.se.

*)

Az államtitkár Az államtitkár

")

Buonvisi, XI. Incze utódja VIII. Sándor pápa által, 1890. szeptem-

«)

1689. júliuii jáliu.<< .^O-iki

ber 7-ik<^n luccai érsekké neveztetett

jének efjyházát. 1700. augusztus

2., 9., 2.'i-iki

jejryzékei.

jejfyzéke.

ki.

Tíz éven át kormányozta szülöfnld-

'J.'j-ikén liíinyt el.

(Guarnacci

I.

142.)

1688— 1(;8;>. tású symbolikus szobr:ii kiváló

207

tul;ij(l(»n;iit.

t'-s

története nevezetesebb moz/jiujitait tüntetve

(Ujinhormüvei ólet-

fiil,

egy6nisógének ós

uralkodásának dicsöséjíét hirdetik. Emlékezete iránt hálásnak bizonyult Tjeopold király, kit és a jogara alatt álló Magyarorszá;;ot apostoli buzRalnia és nagylelksége áldásában oly bven részesített. Eltekintve a diplomatái szolgálatoktól és a

pápa

által kieszkr)zr>lt segélytl, azon pénzösz-

szegek, melyek közvetlenül a szent-szék kincstárából

kül(k'tt4.'k

a

török elleni háború czéljaira a uuntius kezeihez, egymillió és ötszáz-

negyvenötezer forintot tesznek.

^)

A

a mint

király,

XI. Incze

haláláról értesült, Odescalchi Lt a «.s7, a pápa unokaöccsét, a római

szent birodalom herczegeinek

sorába

iktatta

utóbb a szerémi herczegséget adományozta

;

néhány évvel

és

Ma-

néki,^) egy részét

gyarország azon területébl, melynek másfélszázados török járom .alól

fölszabadítása

szcntélctü nagybátyjának volt nagy részben

köszönhet.

A

magyar nemzet

lefolyása után,

is

kegyelettel rizte emlékét. Sok évtized

a mikor a szerémi herczegséget mai napig

koló Odescalchi nemzetség egyik sarja, az

IT.'Sl-ik évi

országgyléshez az indigenátus adományozásáért

birt<í-

pozsonyi

folyamodott,

örömmel adták meg az ország rendéi, és az errl alkotott törvényczikkben hangsúlyozzák, hogy »azon rendkívüli érdemeket, melyeket szentsége XI. Incze pápa a kereszténység oltalmában,

ezt

esküdt ellenségének leküzdésében, szüntelen buzgó gondoskodásával és az általa a zett,

háború szükségleteire nyújtott segítséggel

szer-

hálás emlékezetben tartják.* ')

A

Len)2ryelor.szán;ba,

U5ryanc.<íak

a t<>rök elleni

haborii

(•zi-lj:tira

küldött összegek (36,000 forint hián) három millió forintot tesznek. (A pájtHi kincstár által megvizsgált számadások a róniai állami levéltárban.) »)

Az

1689. augu.sztus 29. és 1697. augusztus 27-ikén kelt

kir.

ado-

mánylevelek, valamint a szerémi herczegségre vonatkozó egyéb okiratok közzé vannak téve Guiseppe Avanci di F<;rmo ily czimíl munkájában >Geo:

grafia istorica del

Don

Ducato

e Provincia de Sirníio. oonferito

Livio Ode.scalchi.< (Roma. 1700.)

da Leopoldo

I.

a

AKTA LOM.

i

BEVEZETÉS A

pápák tevékenysége a törükük részérl fenyeget II. Sylvester és utódjai. — Magyarország

—

veszély elháritására.

—

hivatása és liarczai.

Ferencz nnntius.

—

—

Lengj-elország helyzete.

Sobieski megválasztatása.

—

Buonvisi

XIV. Lajos

politikája

1

ELS FEJEZET. zése.

XI. Incze pápává választása.

- Politikája.

—

—

Pályája.

—

Jellem-

Igyekezetei XIV. Lajos és Leopold császár

között a béke helyreállítására. tartása a császári udvar

—

Buonvisi tevékenysége, maga-

Mag3-arország irán3'ában.

é.s

—

Sobieski

XIV. Lajos irányában. — Tárgyalások a magyarországi elégületlenekkel. A nimwegeni békekötés. ... MÁSODIK FEJEZET. A szent szék igyekezetei a török ellen támadó állása Leopold és

—

hadjárat

létesitéséi'e.

—

kenysége.

—

Buonvisinak ez irányban

kifejtett tevé-

Fordulat Lengyelország magatartásában.

gyarországi állapotok.

—

Sopronyi országgj'ülés.

— A

— A

ma-

szent-szék

—

magatartása a magyarországi vallási kérdések irányában. Buonvisi

és Kollonich.

—

HARMADIK FEJEZET. A

Buonvisi bibornokká nevezteté.se.

— A szövetség uiegkötése. — A — A

.

.

— A

varsói tárgyalások.

török hadjárat.

—

Bécs fölsza-

szövetség fönuállá.sát fenyeget veszélyek.

—

Al-

kudozások Tukölivel

.">íi

NEGYEDIK FEJEZET. A

—

tása érdekében.

zása iránt.

—

A

38

szent-szék diplomatiai tevékenysége az

osztrák-lengyel szövetség létrehozásái-a.

badítása.

19

szent-szék tevékenysége a háború folyta-

Tái-gyalások Velenczével a ligához csatlako-

— Sobieski magatartása. — Magj'ar— XIV. Lajos támadó föllépése. — — Buda ostroma. — A pápa által föl-

szent-liga.

ország pacificatiójának ügye.

A

magyarországi hadjárat.

állittatott tábori kórház.

—

Velencze

és a lengyel király hadi-

yo

munkálatai

ÖTÖTviK TJ-uJíZET. A

szent-szék igyekezetei Sobieskit erteljesebb

— Buonvisi pénzügyi tervei. — Buonvisi vissza— Ösazeütkzéa a szent-szék és a bécsi udvar kö-

fMlép<J-fe hirni.

hivatását kéri. zfttt.

— Pápai segély. —

A

nyenres-iij falusi diadal és L^jvár

meg107

;-ivá6

HATOPIK FEJEZET ellenezi.

—

Budavár

ostromát tervezik.

Török béke-ajánlat.

—

J{uonvisi

— A szent-szék magatartása. — — A budai basa levelére

Pio bíbornok audientiája a páp.'mál

adandó válag/nak Buonvisi iöli elleni hadjárat.

—

által k^s^ított fogalmazata.

Tököli

•;\fv/&ti\á!\.

— A

C8á.szári

—

A

Tö-

karaara

és a

hadi tanács elnökei irányában Buonvisi magatartása.

XIV. Lajos

szent-szék törekvései

viszony létesítésére.

— A

kárpótlásának terve.

—A

és a

császár között

— A

bensbb

lotharingiai herczeg Erdélylj-el

val''^

pfalz-orleansi viszály és a pápa békc-

Lengyelország állása

birósága.

HETEDIK FEJEZET.

15.S

Buonvisi tevékenysége az 1686-ik évi hadjárat

elkészítése érdekében.

—

Hadi

tervei.

—

Esterházi nádornak a

pápához intézett folyamodása, Magyarországnak a

téli

szállásolás

—

A pápai keresztes-bulla kiboterhétl fölmentése tárgj-ában. A pápa bkezA spanyolországi egyházi tizedek. csátása.

—

—

Sobieski magatartása Apafii és Tököli

sége Sobieski irányában.

—

irányában.

Az

orosz-lengyel szövetség.

országra vonatkozó tervek.

—

— A Moldva-

és

Oláh-

Buonvisi igyekezetei Magyarország

— Petneházi Dávid kitüntetése Buonvisi által. — A bécsi udvarnál hajlandóság mutatkozik a Francziaország elleni támadásra. — Buonvisi ezt megakadályozza. — Buonvisi elégületlensége. — A pápai segély

megnyugtatására.

—

XIV. Lajos magartatása.

és a

külföldön gyjtött alamizsna

162

NYOLOZADIK FEJEZET.

Budavár megvívása elhatároztatik. Miksa bajor fejedelem és Károly lotharingiai herczeg a pápa

—A

dását kérik.

hadjárat kezdete.

—

— ál-

Buda ostromának megin-

kórház. — A nagyvezér megérkezése. — — Budavár fölszabadítása. — A szeptember 2-dikán tartott római consistorium. — A hadimunkálatok tárgyában Buonvisi javaslatai. — A hadjárat folytatása. — Sobieski moldvai hadjárata. — A Francziaország részérl fenj'egetö veszély. — A török békeajánlat

dítása

—

A

tábori

Buonvisi emlékirata.

KILENCZEDIK FEJEZET. A

—

Budavár megersítése.

iránt.

^

szállása.

magyarországi

—

Buonvisi emlékirata.

—

XIV. Lajos

téli

Tanácskozások a hadjárat terve Erdély megA hadjárat.

—

és Sobieski

—

magatartása.

—

A

pozsonyi

—

Buonvisi

224

országgylés

TIZEDIK FEJEZET. Az

1688-ik évi hadjárat terve.

— A pápai — segítség. Belgrád ostroma és megvívása. — Sobieski hadimunkálatai. — XIV. Lajos békeszegése. — Béketárgyalások a törökkel. — Buonvisi visszahivatását sürgeti. — Távozása. — XI. Incze pápa halála. — A király és a magyar nemzet kegyelete emléke iránt

emlékiratai.

—

195

szállásolás ügye.

— A hadi-tanács A

elnökének eltávolítása.

badeni rgróf búcsúlátogatása a nuntiusnál.

.

'?''''

telNDING SECT. JUL

BX l'^19

P73

'^U/

Fraknói, Vilmos, 1P43-1924 XI. Incze papa es Magyarors7,a^ fölszabadítása a A török uralom alól. levéltar vatikáni diplomatiai irományai alapján. Szent-IstvanTarsulat (1686)

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY