Digitized by the Internet Archive in
2010 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/xiinczeppasmOOfrak
WWW
\l. I.N(7K K8
MAi.V AlHHíS/Ai. A TOIÍOK
A
VAllKAM
I'UI.S/AIIADITASA 1
I.'AI.OM
I.K\i:i;rAi: IHI'l.nM a IIAI
F R A K N
<>
I
\
I
I.
\I,(H,.
IlioMANVAI AI.AIMAN
M
S.
BIJDAPKÖT. KIAlí.íA
A SZKNT-ISTVÁNTAbhULAT. 1886.
Bx
í?udapest, 1S86.
Az A
t li
cii n
a e
m
r.
L-írs.
küin
viiyniiul/ija.
KIJ)S/(). A
jelen óv szeptember másudik napján, hazíink
f-
árosa és vele az egész ország, Buda-vára, másfélszázadig
török rabságából történt, íölszabadításának kétszá-
irtó
idos
emlék-ünnepét üli. Kkkép a kegyelet
iójjale
azok emléke
iránt,
kik
és hála adóját
ama korszakot alkotó ese-
mény tényezi valának. De Buda-vára visszafoglalásának érdeme és dicssége nem egyedül azokat illeti, kik 1686. szeptember J-ikán falai alatt küzdöttek, verket ontották, életöket koczkára tették. Osztoznak abban mindannyian, kiknek a siker elkészítésében és biztosításában, tettel és tanácscsal, részök volt.
Ezek között XJ. Incze Méltó tehát, hogy
])áj)a
midn
kiváló helyet foglal
a diadalko.szorús hsök,
dicsségét hirdetik irók és szónokok: endékezzék •mzeti kegyelet ó róla :
is,
i'l
meg
a
kinek közremködése nélkül,
hosszú küzdelemben, a harczolók fegyvere eltompult és
karjuk kifáradott volna; kinek áldozatkészsége és buz-
galma
tette
lehetvé Mag}'arország
és
fvárosának
l'ol-
«zabadítását.
A gesz
szent-szék
Magyaroi*szág
tevékenységének
érdekében
megismertetését
kifejtett
könny
föl-
adattá teszik azon kimerít és pontos jelentések, melye-
ket a bécsi udvarnál
mköd pápai követ, Buonvisi bibor-
nok, rendesen hetenkint, néha
mába;
és
a(X///.Leo Pápa
kedésével, a
káni
srbben
is,
küldött Ró-
szentségének nagylelk intéz-
tudomány munkásai eltt megnyitott) megrzött.
vati-
titkos levéltár ritka teljességben
A
Magyarországi
Vatikáni Okirattár szerkeszt-
bizottsága, Buda- vára fölszabadításának kétszázados
lék-ünnepe alkalmából, közrebocsátja az
em-
1686-ik évi
nuntiusi jelentéseket és levelezéseket, melyek egy kötetet
töltenek meg.
Ezen jelentések kiváló érdeke, a pápa és a pápai diplomatia azokban í'öltáruló tevékenységének csodála-
kelt mozzanatai arra késztették e sorok Íróját, hogy kutatásaiban kiterjeszkedjék a megelz ós következ esztendkre. XI. Incze pápa uralkodásának tot
:
egész tartamára (167G
— 1689), a mely
a Magyarország
fölszabadítása érdekében viselt háborúk idszakával úgy-
szólván összeesik.
Ezen kutatások eredményét
foglalja össze a jelen
kötet. 1) XI.
Incze
pápa
Magyarország
fölszabadítására
irányzott tevékenységének ismertetése lévén föladatom,
be
azt
tébe
kellett illesztenem
kor történetének kere-
de a távolabb álló politikai és hadi események
;
részletes elbeszélésére
')
E
nem
volt szabad kiterjeszkednem.
helyen köszönetemet kell kifejeznem Károlyi Árpád urnák, az
Akadémia tagjának,
ki
Buda-vára
sával lévén megbízva, az ezen tött
a
visszafoglalása
munkájához Paris
anyagot rendelkezésemre bocsátani szíves
éa
volt.
történetének
megírá-
Bécs levéltáraiban gyüj"
;
Terniüszetes, hoiiy
vulaniiiit
a bécsi juínai miiitius
jolentései a ffoniíst képezik, uury az n miiköilése lielyet l'oíjlalja ol o iniinkában.
bvebben idézem
kelleténél
kozatait i
feledés
:
;i
IV)-
az o saját szavait, nyilat-
szolgáljon mentségemül az, hogy alakja, melyet
homályából napfényre hozni szerencsés lehet-
megragadott, úgy az olvasó érdekldését mellett az ö diplomatiai pályája
:dlítja
a
Ks ha netalán holyeiikiní
tem, nemes és rokonszenves vonásaival a mint
e
is
el
is le
engem
fogja kötni
legszembetnbben
azon áldásos és magasztos hivatást, melyet
pápaság, hazi'ink és egész világrészünk történetében.
i»etölt.
Budapest, ISSü. szent Péter és Pál napján.
Fraknói Vilmos.
r.
V
i;\'
i:/
i:'i'
i;.-
pápák texékeiivsóge a törGkOk részérl íVnyeget veszély
—
-\lveat«r és utWjai. li«'lv/«'t<'.
-
Magyarország hivatiUa
Buonvisi Feroucz Ui-i.t.
—
XIV. Lajos
—
Soliif-iki
!u.'.' v
—
nuntius.
elluiriuisúiu.
és harczai.
Lengy»»lili»s/ii»-
politikája.
I.
Azon
veszélylyel szenikíizt, mely az
Ihatalmasodó izlám kíízös .1
v»'*(l»'lení
Ázsiában és Afrikában
rrsztrol a keresztény í^urópát fenye<íette, a
szükségességét és megfelel módozatát legelsben
pápák ismerték
föl
;
széles látkiirüknél
fogva, mely a keresz-
ténység egyetemes érdekeit felkaroló hivatás magas állásjH»ntjáról tárult
A
f<3l
elttök.
második ezred-év hajnalától kezdve, a szent-szók hagyo-
mányos törekvése vala a keresztény uralkodókat és népeket iámndn hadjáratok indítására egyesíteni, oly czélból, hogy Ázsia téréin mérkzzenek meg a hatalmas ellenséggel a Megváltó szíi:
;
a pogány rabigából fölszabadítsák
löfoldjét
j)artvidékeiu létesítend
rányát századokra kitfizte
:
//.
St/liintrr páp.a
szent-szék nyugati politikájának
az európai egyensúly fölött való
rkö-
a kisebb államok függetlenségének megvédését jelölve
föladatául
;
másfell keletre
is
irányozta tekintetét, és
goztatta Jeruzsálem fölszabjidítiisának varázs-igéit. ') •
leg-
Európa oltalmára.
középkor egyik legnagyobb szelleme:
99—1003.) míg egyrészrl a dést,
Kis-Ázsia és Syria
államokban a legtermészetesebb és
Itiztosabb védbástyákat emeljék
A
;
Epistola 219.
"•"^^
'
Ex
«
>.
.v.y,
de Oerbert. (Paris, 1867.) Mft.
,. " '.ÍVAHOBI./.ÁU
k'íi.MZAIIAIWTÁMA.
els han-
^)
persf>na Hi^roBolyniae devaxtatae
OUrtri*. Oeuvrcji
-cleiriani.
ki
ad uuiverMalein lup. ]
:
BEVEZKTE.S.
jMiudkét iránvhan eszméit lelkesedéssel kaiolta
íöl és fej-
továhb VI 1. Orcjebj (1073-1085.). TTralkodásának els
lesztette
lényeihez tartozott az, hogy a
muhammedán seldscbukkok
által
szorongatott görög birodalom megmentésére keresztes hadjáratot
Lelkét
hirdetett.
— mint bizalmas
levélben írja
— egészen betölté
a hö vágy, hogy személyesen a keresztény seregek élére szembeszálljon a hitetlenekkel.*)
És
bár, mint
késbb
is
állva,
gyakorta,
a kereszténység körében támadott egyenetlenségek meghiúsították nemes tervét, az általa elvetett mag. utódMÍ nninkásság;mak
hatása
alatt,
A
dús termést hozott.
melyek egy-
szent-földre vezetett keresztes-hadjáratok,
aránt a vallásos lelkesedés sugallatai és az önvédelem tényei voltak, a
kitzött czélt
el
nem
érték
zatában kiváló helyet foglal
elnyomulását keresztül,
A
el
föltartóztatták.
de áldásos eredményeik soro-
;
az és
:
hogy a mohammedán népek támadásaiktól,
két
századon
Európát megóvták.
görög birodalom enyészete a bels felbomlás elrehala-
nem volt ugyan többé elháritható; mindazálidt nyert arra, hogy az Anjouk alatt, szilárd állami létét, a kereszténység oltalmazója dics
dott folyamatában, tal
Magyarorszáfj
alapokra fektetve
ert
hivatásának betöltésére
A
szerezzen.
mint a XIII. század végén, a keresztes-hadjáratok utolsó
vívmánya
is elveszett, és
Európa népei kimerülve a kétszázados
erfeszítésben, lemondottak az eszményrl, mely seiket lelkesíté
nem sznnek meg
állhatatosan ragaszkodni ahoz a páj)ák. kiket
a kötelesség érzete és az Istenben helyezett bizalom megóvott a
csüggedéstl, V.
Kelemen (1305— 1314.) pápa
és
utódai
j)olitikájának
hátterében mindig ott lebegett az a gondolat, hogy a leghatalma-
sabb fejedelmek közremködésével, újabb keleti expeditió lehetségét biztosítsák.
Annyira uralkodott az leikök
engedékenység azon tényeiben
is,
fölött,
hogy még az
melyek az egyház történelmé-
nek gyászlapjaira vannak följegyezve, (például
:
a pápaság szék-
helyének Avignonba áthelyezése, a templáriusok rendjének
')
lításii és
1074.
ináiczius
1-én a keresztény
Mathild ^^lófnélioz
irt levele.
—
uialkudóklKjz intézett
elti»r-
fiilszó-
JaHe. PapstreííeHten No. 3584, 3587.
hkvk/.k.ik
Itsrl
)flfnt«k«'iiy
fünik
M A XIV.
igy
koiuliuciiy
iiiyluti*
^y;lll;llll
tol.
dsö
sz/iz:i(l
az ozmánok
n:ik romjain,
Írok
b;it
tizodeibíMK a seltlsclmkkok biri)(l:ilm;i-
s/íi-
a görög birodalmat Ekkor az avig-
kí>zr s/oritottji
noni pápai udvar.
harcziasabb és erteljesebb tör/se
niéf»
melyet folytonosan torjes/tve. mind
alapitott.i moií uralmát,
kebb
rs
Ifiivtv.o
WlLJónos
(1316—1334.)
és utódainak ural-
kt>dása alatt, isnu'telve volt szinbelye a tVjedelmek ós
küldötteik
tanácskozásainak, melyeknek tirgyát egy újabb keresztes badjárat szervezése
Maga
k«''p<'zte.
Valois Fülöp lVanczi;i király
jelent ott, és fogadást tett hogy a sz»'nt vállalat élére
e czélra az egész keresztény világ egyházi javadalmait tatták, és saját kincstárukból
is
A
áll.
meg-
pápák
megadóz-
tetemes összegekkel járultak a ké-
is
rdetek költségeihez.
17 Kehm^^niöl (1342
1352.) kezdve a római levéltárak
nagy részben megrizték a szent-szék kincstárnokainak számadási könyveit melyek tanúságot
tesznek a pápák
bkez
készségérl és egyúttal azon buzgó gondosságról
figyelemreméltó minden tényezt
elles-
moz-
ozmán hatalom
zanat, mely az
nek
látszott,
vagy
tdtilmazására
nyújtsa.
E
tnt
fol oly
szolgálatokat
készen
mindig
A
áldozat-
melylyel a
világ bármely részében fordult elö oly
igy czél szempontjából
tek és felkaroltik.
is,
állott,
hogy
elleni
küzdelemben értékesíthet-
egyén, kitl a kereszténység meglehetett
várni
a pápai
:
anyagi
a szükséges
kincstár
eszközöket
-)
mellett a pápai diplumatia folytonosan tevékeny
V(jlt,
hogy a keleti egyház-szakadás megszüntetésével és az egymás közt harezban álló nyugati fejedelmek kibékítésével. a görög birodaloni
megmentése
lehet<'ivé
váljék.
Es míg
iiizancz
haláltusáját
keresztény világ tétlenül szemlélte. V.Miklós pápa (1447
')
ineiw V. •)
kb/">l
V.
-,.
liruinann. OetchichUs Bonifaz Vlll
und Heinrich
Az
XV.
J.'il.
—
Wenck. Cle-
VII. (Halle, 1882.) 51.
>Introituít et
a XIV. é«
1.
:
a
— 1455.)
!<7.;'í/:i(1Im'i1
Camvre ApOHtolice*
cziniü
inintejfy oLhzííz kötet
H/.!Íin;ulúxi
maradt
k<'>iiy-
fünri, részint
a
pápai vatik.^ni levélu'irban, réüzint a római királyi állami levéltárban. Ezen k<>tetiría
k<-<\í'tk<'/.«">
vonatkozó réMzeit a •Monuincnta
Vnliiaiiii
kt»ítéb«;n ^ziuKlékozuuk közzétenni.
1*
11KVEZETK>
a i'Mgusai érsek ])araiicsnoksága alá helyezett
h:ii«'thatl.il
kiiltlött
a Bosporiisba.
Konstantinápoly eleste után (1453.) ki
a pápák életczélul. ///. Calli.rivs (14:55
viss/alojiílalását
Magyarország hslelk kormányzóját Hunyadi Jánost, végs nagy gyzelmét, mely Belgrádot mentette meg, a páp:i
gatta
kinek
küldötte, Capistránói János és keresztesei segítették kivívni. //.
Phis (1458
Európa
nem
fejedelmeit.
sikerült
;
Mantuába tanácskozniányra hívta meg Es miután közremködés()ket sem ékesszó-
sem
megható
levelei
arra határozta
a vállalatot, és személyesen iratában
— az aggastyán
tásával a hadviselés
el
t^artalmával
megnyernie
magát, hogy egyedül indítja meg
áll élére.
»Bizonyára
így szól egyik
~
ertlenségével, az egyház fejének hiva-
nem
áll
összhangzásban.
nem
végveszély fenyegeti, semmiféle tekintet sza.
Utódja
— 1464.)
hatalmával,
lása
tzték
— 1458.) lelkesen támo-
De mikor
a hitet
tarthat minket visz-
Ott fogunk tehát a csata hevében állani a hajó födélzetén,
vagy egy halom ormán, a seregek Urának áldását esdve tus harczosaira ....
A
Es nem
nem fognak
találtató
hogy hozzá csatlakozzanak.*
fölszerelését lázas
mikor az már-már készen gadta t.
kísérve, a vallás ós az emberiség késni,
üres szólamokat hangoztatott.
a pápai hajóhad
Végs
állott
Anconába ment.
buzgalommal
az
indulásra,
halál
hol !)<
siettette.
a
')
elra-
óráiban akként rendelkezett, hogy a kincstárában
pénzösszeget a bibornokok
királynak küldjék,^) ki
hsi
Bosnyákországot ragadta
ki
Mátyás magyar
Jluut/ni/i
elszántsággal és fényes sikerrel küz-
dött a törökök ellen, és csak imént az általok
állani,
Krisz-
keresztények látva, hogy Krisztus hely-
tartója, bíboros tanácsa által
védelmére indul,
le
már meghódított
kezeikbl.
Ezóta a pápák akként igyekeztek a török hódítás útját hogy Magyarországot részesítették pénzsegítségben és di]i-
lomatiai támogatásban.
Maga
kétszázezer aranyat küldött III. Frigyes császárral
')
1463. október
IV. Sixttis pái)a
való ellenségesk'^dése vonta
'25-ikén
a velenczei
dogéhoz
IX. 24. *)
Campaiius. Vita
(1471— 14H1.J
Mátyás királynak. És mivel
Pii. TI. Afn. .t..ri. IIF. J. "o.
irt
el
ezt
a
a törökök
levelo.
Midiaii'l
;
HKVK/.KTKM.
17//.
elUuii hj\lH)rú tolytatásútól, tei és lovolt'i
iiHpy
oilah;itt)tt,
áltíil
íVjtrtt
tevt'kt'nysí'iíot
5
/«»•:•
(11 h4
|»i'ip;i
14'>»2.)
hogy amaz akadályt
ki.
a kt'rusztéiiy
b»>{íy
török csása'ir csahldjáb.aii támadott im-^íliasonlás ós
Dsem
testvén'MU'k
s/ult/iii
kíilése Altul uyújtittt zotoit
k»'dv«»zo
H»2
is (l
;
és
hatalmak
:i
Hajazet
II.
meuo-
szijíetórc
kizsákmányolják. I^'yeke-
alkalm.'it
pápa
17. S
folytattál
Khodosz
lu'ic/t'fíiK'k
kovo-
olliáritsa
15(íHj, kiufk siknült
Krauczia- és Spanyolorszá;»;íal, \'»'U'iu/évrl és a rhodoszi lovajírouddel szövetséget hozui
létre, oly fzélból.
^.iuak a török bin»dalom partvidékei
vesz.
hadereje
fogadást
-/.ár
De
hogy a hitetlenek ellmi háhorúhan
tett,
Lfi'i
151
(
;J
- 1521.) uialkodás.a kezdetén keresztes-liad-
magyar nép
resztésével tett kisérletet
szosan hiúsult meg.
Majd
-'•rán át t/irgyalásokat.
;
míg a
nagy hadi vállalat indítása
meg
volt
végett,
állapítv:i.
királyokkal
franezia. svájczi
Thraeián át
és olasz
mely-
Miks.-i esá-
kellett
hadak Hrindisi-
szállanak hajóra, hogy a görögországi partokon kössenek ki
>^panyol,
portugalliai
csapatok a carthagenai kikötö-
és angol
"d iudulnak a Hellespontlta !
lelkesedésének föléh-
az enrópai nralkodókkal folytatott évek
a magyar és lengyel
volna tjimadni i)en
;
v;illásos
de ez paraszt-lázadásra vezetve, gyá-
a legkisebb részletekig
lek terve
:i
részt
uraU»mért verseng hatalm.ak líülön érdekein.
jánit hirdetésével, a
/í'iroak.
iiidit-
míg egyidejleg Ma-
ezeu nagy terv szintén hajótörést szenvedett az Olaszor-
"Zí^; fölötti
X.
hogy hajéhadat
nyomulna. Felhívására. Miksa
kelet felé
is
ellen,
:
a
pfdig személyesen vezetné
pá|»:i
ijóhadát Anconálwil Hizanez k.ipui alá.
— 1523.)
néhány hónapra terjed nralk'jilását úgy szólván egészen betölti .azon munkásság, melvlvel Magyaroi-szíig megsegítésére az egyházi állam jövedelmeibl pénzt 17, Atlorjnn (1522
/erezni, és az európai hat'ilm.'ik közremükiidését biztosítani igyekezett.
A dtik
Mounm<.'nta
be a
17/.
övetek jelentései
\ alic.ina
K'h'iwn pápa
0524
—
152*}.),
»,'gész
kötetét
Magyarországba küldött melyek az ajjostoli szellem
izgalma és áldozjitkészsége megható emlékei
A nem
rgy
Iliingariaec által
sikerült elhárítani a csapást,
;
bár eröfeszítései-
mely az országot a Mohács
BEVEZETÉS.
mezejéü szenvedett vereséggel
hol a király, a iieiu/et
érte.
tújtaj)-
jaival és furaival, sírját találta (1526. augusztus 29.)
A következ
Kelemeu
évtizedekbeu YII.
és
utódai, a
ma-
gyarországi trón birtokáért folytatott versengés, valamint az \.
Károly császár
és I.
Ferencz frauczia király között dúló báborúk föl Magyarország megmentésének el-
megszüntetésében ismerték
erre irányult, áldozatkészségek for-
És míg törekvésök
feltételét.
Tetemes összegek küldettek idnkint llómából Magyarországba. És 154:2-ben Vitelli Sándor vezetése alatt rása
sem apadt
ki.
meg a magyarországi
álló pápai sereg jelent
3000 fegyveresbl barcztéren.
Mikor utóbb a törökök a
N'elcnez*'
birt
által
Cyprust, a
középtenger egyik legjelentékenyebl) szigetét, támadták meg,
Pius (1566
— 1572.) a spanyol
T.
királylyal és a velenczei köztársa-
sággal szövetséget kötött, közr»s tengeri hadjárat indítására (1571.).
E
szent
pápa vállalkozásának kiválóan kedvezett a Gondviselés három hatalom egyesült hajóhada a lepantói öbölben
kegye. A.
világtörténelmi fontosságii diadalt vívott
ki.
mely ismét
föléleszté
a keresztény népek lankadó bizalmát.
Egy
negyed-századdal utóbb Magyarországon mcgüjulván
a török háború, T///.
Kelemm
öcscse Aldobrandini János ezer gyalogból
álló
sikereiben, különösen
pápa, (1592
sereget bocsátott oda. melynek a hadjárat
Esztergom
Visegrád visszavételében nagy
és
táborban egybegylt rendek
része volt, a miért az esztergomi
meleg hangon
fejezték
irt feliratban
pápa ezen háború
összeget, melyet a
millió tallérra teszik a történetirók.
A
— 1605.) saját unoka-
vezérlete alatt, kétezer lovas- és uyolcz-
ki
a nemzet háláját.
^)
Az
czéljaira áldozott, másfél-
^)
XVII. század els felében a harmiuczéves vallási háború Európa figyelmét míg a török szultánokat, részint a
kötötte le
;
perzsák ellen viselt háborúk, részint
])elsö
mozgalmak,
visszatar-
tották birodalmuk határainak nyugat felé tovább terjesztésétl.
De
Az 1596-ik XXVII. 25 .
')
gáriáé.
'')
II.
a mint a. törökök, az erdélyi zavarokat kizsákmányolva,
307.
évi feliratot
Ranke. Die
rörnisclifíii
közli
Píipstc
Katona História im X VI.
inul
Critica
WTI.
Regni Hun-
.T.i}irlniii(lcrtc.
i
HRVR/.KrR(t.
iijr:i
kuumlólag
l(>ptfk
FelhivAsáiH
XI V.
t.uti»tt f«>im.
—
íiüjus
köz»'s kitvetkt'ztóln'n,
- l)ár a portáv:il
i>.
eg»''s/.
folytak,
tVlIiomlottak.
évi magyarorsz;if;i liadjfirathan
')
t'rainzia ha»lt«'xt
is
hadi
Kzfk
I
<)<>!.
nya-
azon sszt'üt-
iiiífí
fraiifzia
kihi'tsí'g
Mindazáltal az IfUU-ik pápai pénzsfgélyhíMi
liiopold
I.
:i
liivíitvu volt
ns/tveuni.
jU
»'*v»'n
viszonyt
l);ir:Usá<;i»s
nudy a pápai hadak <s a
k«>z<>tt tort«'Mit,
egy
lnn-
i
1657.) h/oiimhI ismó^ pápü A\vu Id'^tositondú szüvets^t? os/fnójót
tárfíyjilásoklí.in
rán megindultak és egy
liHiu
(
(l(>r>r)
küldött Kóiiiália kAvrtot. ki
viUlalatm vonackoz«'>
r»'szesült, és
fU'sirmk
N.'ifíyvárml
.Slm/í/i-
a török
napii-omlrt' lu>/ta
személyzete
éá
íol,
itóinálm oljutott, IV/.
(
a
k<>zn'njíik
szentgott-
hárdi diadal kikiizdéséhen. Kzt esakhamar követte a íir'op(dd által
kedveztlen
hnsz évre megkr)tött hékeség, meghiú-
feltételekkel
sítva a reményeket, melyeket a kivívott
keresztí'iiy
vilA^bau keltett.
A
következ«"»
Lengyelország vette
évtize«ll»en
igényhe
Kelenfu pápa (lü70— 1H7G.J gondoskodását.
A
fenliatóság ellen f
pártfogása
Hi72. tavaszán nagy
sereg
király szégyenteljes
ejU'tte.
békét
kötött:
nek, Ukraniát a kozákoknak engedte zettségét vállaltji magár.a.
az országra. tatásiira, és
A
legkiválóbb
Podoliát
hogy csalá
•)
Ezen
—
*)
és
Elükön Sohieaki
állott, ki
a kozákok ellen
népszerséget küzdött
ki. ^)
Lengyelországból érkez gyászhirek megren-
dít hatást gyakoroltak.
IX. 281
kötele-
csapást és megaláztatást hozott
tVdkérték.
gyzelmeivel dicsséget a
a t<)rök«>k-
és évi adótizetés
furak összeesküvést szttek megbuk-
Jánog, a lengyel hadsereg fparancsnoka
Kómában
tártr> •->-•
-1-
A
teendk megfontolásánál azon kérdést
l..lv:..,,:.i:.
v,.>i;.rl.-,./,', ..l,ll..Ln:.t.,t
k../..i
Mi. -lián.
29.'..
Uaiiiiiier.
U'-cliiclity
•iv^
'>«fiiaiii-<(i
H'-h-Ii'"
(
I
>•
ln-diki
kiadás). III. 663. *)
és
mire Korihiit Mihály
küldje Lengyelországba, a trón elfoglalására.
kivívott
alá,
melynek
reinlek korében gylöletessé tet-
ily«*n si'dyos
XIV. Lajost
.
^)
Ezen események a lengyel ték az uralkodót, ki
át.
szultán a lengyel
nyomult
Pi»doliába
élén
fvárosát Kamieniczet hatalmáha lengyel
vette
A'.
Kluczycki. Acta Joaniiii
B^jbieiikj. (C'racuviav,
IHOl.)
I.
131.
jm-ii
BEVEZETÉS. állították eltérbe,
hogy a török veszélylyel szemben
követel
luii
kereszténység javii ? Mincleuektolött szükségesuek látszott ki-
íi
hogy a lengyel országgylés a békekötést meg ne ermert elrelátták, hogy a törökök, mihelyt Lengyelország
vinni azt, sítse
;
fell biztosságban érzik magokat, egész hatalmnkat Magyarország ellen fogják zúdítani.
Ha
tehát
nem
sikerül a királyt a ren-
dekkel kiengesztelni, és a törökök ellen a
le,
háború folytatására
a szentszék azt óhajtotta, hogy a trónról önkényt mondjon
birni,
XIV. Lajos
és helyét
jelöltje foglalja
kötelezettséget
cziaország
török ellen segítséget nyújt.
vállalna
,
el,
a mely esetben Fran-
hogy Lengyelországnak a
')
IL
A szent-szék tapintatot, tott,
ki
ezen intentióinak keresztülvitele, mi épp annyi
mint határozottságot igényelt, azon diplomatára biza-
hivatva volt ettl fogva a kereszténység
különösen
és
Magyarország sorsára, másfél évtizeden keresztül, irányadó befolyást gyakorolni.
Ez Bnonvisi
Ferencz, kölni unntius.
Régi, nemes családból származott,
Ottó császár egyik tanácsosáig
III.
szerint,
meg.
az ezeredik esztend táján,
A
;i
század elején
XVI.
elkel
állásra tet-
család tagjai közöl többen az egyház szolgálatában
kitüntették magokat. élt,
János szent-ferenczrendi atyát,
ki
szerzete a boldogok cultusában részesíti.
a
is
X^^
JSo/íl'iso^
század végén, a Magyarországba küldíitt pápai csapatok-
nál mint fhadibiztos lett.
föl. p]z, hagyomány Lucca városában telepedett
Utódai csakhamar a patríciusok között
tek szert.
a
mely nemzedék rendjét
vitte
mködött, késbb
Jeromos a XVII. század els
szintén elnyerte a bíbort.
barii
felé))en.
érsek és l)ibornok
szülvárosának érseke,
^)
—
ki
Ezen példák vonzó-ereje vezérelhette Baonviai Fermczet 1626. május 11-ikén Luccában született — a papi pályára,
melyen szerencsés eljelek között indult meg. Alighogy tanulmá')
A
szent-szék álláspontja ki
van fejtve az alább idézend követi
utasításokban. =) Hii7»X)l''iii<'iitiiiii
és 489.
iH.Miin
I',,,i.nrri<-
()<.
íA m'j-Imul'.
I7l'9.)
47('<.
WKVKr.KTí>
Samlor papa s/ol^úlattcvo
..wvit beteji'Zti'. \ II.
ette
fúl.
más
uiujd
'
u«lvari
hivatalokra
k;uu;ira>.ii soiaWii
16t>2-biMi.
alk:ilin.azta.
mikor XIV. Lajos római követének szolgaszemt'ly/ete rs a
komoly
rendórsí'}; között k«'l«'tk«'/«'tt vrivs «»sszetltkö/,(''s
mákat vont ma^.i után.
ós Vll.
Sándor
bibtírnokot mint rendkívüli követét
p/ipai
lioityodal-
saját unokaöcscsót,
<'lii};i
Francziaorszátiha, a
küldött*-
kiséret tagjai között találjuk Buonvisit.
Látkörc
szélesbité<íére és
,obb iskola nvilt
meg
eltte.
A
esemény hátterében tu egyház
És
lapp.angott.
szálai
Annak,
;
Oda
vala.
onnan áradtak
késbb
ki
és
csekély
a leg-
jelentség
állam igényeinek heves küzdelme
a versaillesi udvar akkor a világtörténelenuu'k
mintegy központja
mak
kitejlfs/.ti'scrc.
ttdiotséjíti
magában véve
Jiz
futottik ö^^sze a politikai mozgal-
a mveltség és
szét
európai
izlés
sugarai.
események egyik tényezje lesz. fiatal korában a leg-
megbecsülhetetlen elnyöket nyújtott, hogy
erk mködését
lentékenyebb mozgató
•
közvetlenül szemlélhette.
Chigi bibornok szerencsésen járt •
Lefegy-
küldetésében.
el
rezte a király hanigját. kiegyezést hozott létre, kitüntetésekkel
halmozva
el,
De míg e szerint Buonels mesterétl, a transactiók mvészeté-
tiivozott Franczi.aországból.
visi.
a diploni.'itiai téren
nek
titkaiita l^eavat tátott; vallásos
tt
érzelmeinek
is
tjiplálékot nyúj-
példája. Chigi bibornok. az általa elért eredményeket az ég
áldásának tnl:»jdouítva. a lorettói kegyhelyre
Szz
dogságos
házának ékítésére ajánlja
kapott nagyérték gyémántos keresztet.
Ruouvisi
Kómába
visszaérkezvén,
lányzatában nyert alkalmazást. talokban.
A
-)
mint
Hét
167ÍI. t.ivaszán
A'.
sietett,
föl
;i
hogy a bol-
XIV.
Lajostól
')
.az
egyházi állani
koi-
évet töltött különféle hiva-
Kflciwn pápa szent Péter
székét elfoglalta, az új államtitkár. Altieri bibornok. fölismerve
liuonrisiben a mjigasabb ot,
kölni
f()l.adat4ik
megoldására való hivatottsá-
nuutiussá és egyszersmind thessalonikai érsekké kine-
^eztetésének eszközlje
lett.
Buonvisi életének negyvennegyedik esztendejét érte volt
•)
KífK-. Pur|.ur:i I»o. ta. Oluncli'ín, 1714.) VI. 4Vtj.
»)
ífuarniirci. ViUi
inm. (Bontae,
I7.'>1.; I.
•»-
Ni'.
i'-
i.'«*"'l.'»«'
lt<>rii.'»nonitii
I'on»iH<Miin
«?!
el.
Canlinu-
BKVEZETES.
10
De
meglep
az o szerénysége a Göudviselés
öamaga
magasztaltatásábau. Aggódva, eltelve, indult az új világba,
A
iránti bizalmatlansággal
mely eltte megnyilt.
idben
hogy a Rajna vidéke a
az által,
tiója által fölidézett
politikai fontosságot nyert
XIV.
Lajos világnralmi ambi-
harczok egyik sziuhelye vala. Csak hét hónai)-
pal azeltt, hogy Buonvisi (1670. október jött, hajtotta végre
XIY. Lajos
tíxrt.
els napjaiban) Kölnbe
Lotharingia elfoglalásának er-
hogy a berezeg nagyobb
szakos tényét, azon hiú ürügy alatt,
mint a szerzdések megállapítják és fenyeget maga-
tartást tannsít.
A
berezeg, miután sikertelenül fordult a császár-
a német birodalomhoz, a kölni
hoz és
közbenjárását kérte
nuutiiis útján, a szent-szék
Majíl 1672. elején a franczia király
ki. 2)
még
részérl intéztetik hozzá egy
XIV.
fontosabb megkeresés.
hármas
Lajos, miután Anglia, Hnllundia és Svédország
szövetsé-
angol és svéd uralkodók megnyerésével, fölijontania sike-
gét, az rült,
^)
kölni uuntiatura, melynek hatásköre rendszerint egyházi
ii"yek intézésére szorítkozott, ez
sereget
kcnlvezését látta tol-
hogy az
elszigetelt Hollandiár.a
Spanyolországgal
is
spanyol
hez fordult, hogy általa a hessen.
halálos csapást mérhessen,
kiváut lépni. Követe Buouvisi-
egyességre
iidvai-ral
érintkezésbe
léji-
^)
De mikor Kómából
a
mt-diatio megkísérlésére a fölhatal-
mazás megjött, már megszólalt
A
volt a harczi riadó. *)
francziák
elárasztották Hollandiát, melynek maroknyi népe az önfeláldozó
hazaszeretet bámuhitot kelt erfeszítésével, a túlnyomó
várta,
népek, melyek testvér-harczban emésztik
hogy a keresztény
föl erejöket,
egyesülve,
ozmán hatalmát megtörhetnék, a r;ibságában sinldö
gokat fölszabadíthatnák, Ez,
')
Altieri
föl
hogy közbenjárói tisztében eljárhasson.'^) Isniételve fölme-
rült lelkében ez alatt az a fájdalmas gondolat,
az
ert
Buonvisi a háború befejezését türelmetlenül
tudta tartóztatni.
például,
bibornokhoz 2)
irt
-('sak azon hadakkal
kifejezést
nyer
1H70.
Buonvisi 1670. deczeniber 21-ikJ jelentése. Buonvisi 1672. január 17-iki jelentése.
*)
Bnonvisi 1672. ápril 24-iki jelentése. Buonvisi 1672. jlius 3-iki jelentése.
—
irja
deczember 14-ikén
jelentésében.
•')
I
is,
orszá-
egyik
KOlnbíU
;:
HKVKXKT6.S leltMitési'lKMi
—
molvi'k
itt
:i
I
álluunk
tijain
Hjijují
N/ouiközt. Konstantinápolyig; nyoniulhatnánk*
A
mikor vivn sorokat
az új mk
irta,
Kurópa
ttMiysóg és az izlaiu liarczai lolytak.
Az
i;yelorsz;\j;l)a remleltetett.
nehéz és kényes
liMjív
terjedését akadályozni
Buonvisi
A
itt
eltte a fejetlenség,
z.-ivar.
vilájjos
t<>n.k liataU)m
el lelkét. Iklátja.
és
képe
fÖl
hogy Lengyelországot
E
visszaállítása.
magi>k között.*
tolti'irult
megmentésének egyetlen nélkül
az ország(jt a ton'ík hódítja meg, vagy
hatalmak osztják
ezélja.
meg mködését
kezdette
elején
romlottság gyászos
módja: a korona hatalmának
—
és
ei;yszerft
alkotmánya fenyegeti romlással,
mond
melyet kapott, elismeri.
utasít;is,
a politikai viszonyokkal mogismerkedett. és
mély elkeseredés töltötte -aját
nnnfiu!', Leii-
-)
1G73. tehruár
mint
rí^szt-ro
a keres/-
várakozik rá; de azt jelentékenyen
tV»l;nlat
mint a kath. vallást oltalmazni, a
ejryél).
Varsóban.
kijelölt<''k
rrs/aMi. líol
Mint nmlkirü/í
könnyíti a szent-szék politikájájiak
mely nem
i'^yiuássnl
')
!
HómAban már
ójszak-koloti
I
—
ngy
a szomszéd
^)
Elég jókor érkezett, hogy a polgárhálM)rú kit<»résének megiátlásában közremködjék.
XíV.
Ugyanis
L.'ijost.
ban találkozott, Lengyelorsziig irányában tartózkodó tásra
ntaltíi.
Az
váratlan
a
Hollandia meghódit;isár;i inditutt hadjáratá-
melylyel
llenállás,
összeesküvés
pénzsegélyt hiába várták; miért
fejei, is
magatar-
a franezia trónjclöltet és a
a pápai követ által fidajánhttt
közbenjárást tárt karokkal fogadták.
A
nnntius. a pártok lolött állva,
dozott a kiegyenlítí's létrehozásán.
buzgón és sikeresen fára-
De míg a
király állásának
megszilárdítása képezte czélját; ismerve az ö szerencsétlen tulajdonság.iit.
S
a
elnézönek kellett lennie ellenségei irányáb.'in tisztelet
és
rokonszenv érzelmeit
kelté fid
;
söt
benne
nagy ember-í-nek nevezi öt jelentéseiben.^) Viszont Sobieski min-
/.eiin'í
')
Buoiivíhí 1672. t»któb«?r 26-iki jelent^w;.
•)
Áz
államtitkárnak 1672. október 2ü.
tartalmaztak az *)
Az
*)
L'>
•>«
iioveinVxír J-ikán kelt jetry-
iitaxitáitokat.
1673. inájuM 17-iki jcleiitC'Nbeii. i»él«lMÚI. 1«7:í.
február Dí-iki jolentéHébeii.
1
KKVEZETÉS.
2
hálásau emlékezett
(lig
vi<'
Buouvisi jó szoliiálalait
a.
uu-lyt-k-
uok kibékülését uralkodójával köszöuheté. ^) Buonvisi meg tudta gyzui a királyt arról, hogy az ország és a trón érdeke a török
körében
háború folytatását követeli
a rcMidek
Az ö közbenjárása meg a bécsi udvarral, a török És mikor Rómából a pápa által
élesztette a harczias szellemet.
is
mellett tárgyalások indíttattak ellen szövetség létesítése végett.
fölajánlott segélypénz (százezer forint) megjött, a
dítása elhatároztatott.
A
;
háború megin-
'-)
király személyesen készült átvenni a sereg vezérletét.
De
mely azon napon, amikor Sobieski ^foldvábau, Choczym mellett fényes diadalt .-íratott, Cnovember 1(>.) súlyos betegségbe
esett,
véget vetett életének.
A
^)
váratlanul megüresedett lengyel trón betöltése egész Eu-
rópára kiterjed mozgalom ok<^zója lotharingiai berezeg érdekében
lett.
A
császári udvar.
Károly
készült iiefolyását érvényesíteni,
támaszkodva az özvegy királynéra, ) ki a lovagias herczeget hajlandó volt férjül elfogadni. Ellenben XIV. Lajos <*1 volt hatá"•
hogy l)efolyásával
rozva,
kodót
segít,
számíthat.
és pénzével
lengyel trónra olyan
:i
kinek támogatására a Habsburg-ház elleni actiójáb.ui
Az
orosz, svéd,
brandenburgi uralkodóházak k(>réböl a
trón-igényelök hosszú sorozata jelentkezett. Sobieski, ki eleinte visszautasítá uiíyan
késbb nagyravágyó
A pett, tett.
ur;il-
neje
"')
És ebez
(csatlakozott
barátai f<'lszólitMsait. de
unszolásainak engedett.
hatalmi törekvések és személyes érdekek küzdelmei köze-
a szent-szék épp oly önzetlen, mint eszélyes politikát köveUtógondidat nélkül, arra szorítkozott óhajtása: hogy katbo-
likus fejedelem foglalja el a trónt;
minélfogva követét
utasítoit.-i.
hogy a katholikus jelöltek irányában »az atyai semlegesség* (paterna indiíferenza) álláspontjára belyezkedjék.
Míg
;»-ki
XIV.
tehát a császár és
Lajf>s követei kútár
')
Buonvisi 1674. augusztus 8-jki jelentésében említi.
°)
Buonvisi
1671-!.
márczius
13., 22..
május
ol., július
r.».
is Mumis/.iiis
jelentései. ")
Buonvisi 1673. október
)
Eleonr.ra királyné Leopold
s,
november
nvére
] D'Avfjuien franczia marquis leánya
6, és
volt. volt.
l.'i-iki
alkudó
jelentései.
HKVK/KTKK.
Ruoiivisi
•)
U»st;
aluosoiivit^ttták
v;i'i!irt«'ivxr
,:ásii|c
s«'in
|>ill:iti:itr.i
eszményi hivutAs inint.
ós
tVlhaszuál, relet és
a
hoiiy
a
kniil}
Ji
-\;il;is/.(i>
képviselt.
rondokot
«tiH/.ii^nyü-
Miiuieii
alkaniiit
a
lia/;isz«'-
fnyet<'Tt«''sre.
követésére luizditsa.
su;^all:it.'UM:ik
l>ii/.!íós:i}í
.
azon manas czól
lifiteltMiiu'
l««tt
ni«»lyet
lonjxyel
vall:'iso><
1
Ks mindiizokat. kik a nie^válus/tandó király s/emélyéro nézve M'üért torilúlt;»k ho/zú,
-zszanak. ki a
ho^jy olyan uralkodót
kérti-.
i's:ik :irr:i
<'>.
h\\>-
k:itli. e;íyli:'t/
1/
országot a tönik ellen
niesjvédeni képes.
Ezen utóbhi 1;
'!
'
i
-
érkezett újabli
se;;ély»>sszt'p.
>desealthi hihornok hús/ezer torinttal járult.
'
A
mindazáltal az érdeklett felek gyanúsítá-
^)
;
nem
sait és neheztelését
-almat
fejt ki,
A
mintha a császár minisztere volna;*) a bécsi udsoká kétes
választíis kimenetele
izgalmas jelenetek lehetett félni.
21-ikéu
A
el.
tordúltak
királyává kiáltatott
')
III.
A
Május
létre.
ki.
franczia király
Acla quae
re^um *)
jött
kitörésétíU
pápai követ r>rommel üdvöz'ilte a választást, és remény-
uralkodása
elé,
kiküzdend gyözedelmek fényes sorát
:
polgárháború
János névvel, egyhangúlag Lengyelország
teljesen nézett Sobieski
:'Wtl!i
'^I
Az országgylésen
volt.
Végre a pártok között kiegyezés
Sobieski. III.
A
fraucziák
ügyében
pedig az osztrák ház ellenségének tartotüik.
v.-irnál
A
tudta magától elhárítani.
híresztelték felle, h«igy az osztrák ház
ízt
-')
nuntius az ö eljárásával a szeut-szék magasztaló elisme-
rését érdemelte ki
.ií
ketts súlyt kölcsönzött a melyhez a ]>ápa százhetven-
ri}íyelineztetesének
in
kitl a törökök
várta,
követének jelentéseit kiadta
uta.sitáj'ait óh
Archivo Miniaterii rerum exterarum
illuMtntnrlum spectant. (Cracoviae. 1><"9.)
Huonvisi K,74.
j.itiiKír
márcziiis
.31.,
fölött
"j
2S.,
I.
April
Gallici,
2
4.,
W'all-
Joan-
a
— 35. május
éj*
'_'.
li;.
•-lenlé-««ei. *)
A
iiájiai ;iU;iiiitiiK
II
i
H74. ápril
\Q*B lodi »i conf»;ri«cono álla sua
andoMÍ ne dl
,
l»io e
dii •{u.'ilunque
IMI
14-ikén Buonvisinek
prmlente condotta nella iinpc;^o, per
<;iff.iH<"
Priii' ii"-
<»
in.tistere
•iii.i''-
így
ir
:
di t.KV
Xl\. Liijmmühk
"
*)
Vars6)>61
Albriz/i béoi nuntiiM 1»»74. juliiu
*)
Buonviii
ir.74.
májiui
k
'.iJ-iki
••inifKirut. .'{.
W
i!
s.r\i/.i"di
aii-z'-w "ki.
ét l(»-iki jeJfiitéMei.
jelentene.
che
con efflcacia
della nazione.
*)
>Co-
indifl'ertínza
1.
..;•.
;
14
r.KVK/.Kl'Ks.
Megelégedésében uál.
A
pápa
és
reméuyében
«)sztozt;ik a róm.ai
királynak szerencsekivánatait kifejezni
sietett az új
a hadvezéri kalap megküldésével tüntette ki czéljaira. az egyházi
háború
kezésére.
udvar-
öt, és
a török elleni
jövedelmek tizedét bocsátotta rendel-
^)
Lengyelország a szent-szék szemeiben mindenkor nagy fontossággal
A
birt.
környez államok
:
Orosz- és Svédország, a
török birodalom és Brandenburg hatalmi vágyainak a mint czélja volt és
késbb
áldozata
lett.
és fékezjévé, ezzel
úgy korlátjává
pedig az európai egyensúly megóvásának tényezjévé válhatott.
E
mellett a katholicismusnak
valóságos határfalát képezte: a
protestantismus, a keleti szakadás és az izlam irányában. így
tehát a kereszténységnek a török járomtól fölszabadításában és hitegység helyreállításában
ményei valósításában
—
^
— a pápaság soha
föl
nem
;i
adott esz-
nélkülözhetetlen szövetséges vala.
Ezen tekintetben egy
franczia herczegtl vagy Lotharingiai
Károlytól a lengyel trónon nagy szolgálatokat várhatott a szentszék
;
de másfell
mindegyik a franozia
és
osztrák
dynastiák
ellenségeskedéseinek új táplálékot nyújthatott, és Lengyelország
hatalmát a két dynastia egyikének rendelkezésére bocsátva, az európai egyensúlyt veszélyeztette volna. Sobieski, anélkül hogy ilyen veszélyekkel fenyegetne, miud.azon
A
elnyöket
melyeket vetélytársai helyeztek kilátásba.
Ígérte,
köznapi czélok színvonalán magasan f(dülemelkedö szelleme
nagy eszmék felkarolására fogékony
volt.
Kiváló politikai és had-
vezéri képességei a dicsséges uralkodás biztosítékát képezhették.
Gondviselésszerüen kijelölve
látszott lenni
a kereszténység
fel-
szabadításának nagy müvére. Sobieski csakugyan azonnal trónralépte után, biztosította
hogy
a pápát, szentelve.
élete
következ évben seregek
és
És haladék is
ereje a török
hatalom megtörésére
lesz
nélkül megkezdette a háborút, melyet a
folytatott,
több izben diad:ilt aratva a török
fölött.
') A pápai iratok Theinernél Monuments liistonques relatifs aiix regnes fVAlexis Jliclialuwit.scli. Fendm- 111. .-t l'icrr.- U- fir.-UMl ÍKMine,
lö.'iti.)
9ü 91.
HKVKr.KTKS Dl'
LajoH, ki
ir.iiivavHl rs
<»/»»n
:u
i>t
ausztriai
kecaegtette, hogy heti a leiijiyol
vel»»
korona
magyar koronát
iuüki^é?u^v»«l
i«l»>j;Ul«>thMi
Xl\'.
volt
olleii
kivánt-ii (^rU^kesiteni, és a//.al
!Utövi>tko/.ve.
Poros/orszAgtól visszaszerez-
liá/.
»>;;ykori nn'lh'«kt:irtoni;'inyait.
kikil/dlifti a
<''s
is.
Ezen ajs'inlatok kisértt'seit nemcsak a Iranczia király bkezségének varázsereje. ') hanem még inkáhl) a Lotliaringiai Ká•^ly
mellzése
által megsértett és S(>l)ieskilien a tVanczia politika
udvar magatartása
-/.közét látó hécsi
súlyosl)itotta
;
mert
e/zel
f*mben a lengyel király Francziaország pártfogásáhan kényszerült olt^alinat keresni.
Ezért Sobieskit
dón
csatídni,
föltétele,
dics hivatásához
állan-
ha kiragadtatik a Iranczia ptditika hüvkoréhl, mely-
ben apró érdekek
ers
kötötték le
is.ik úizy leheti'tt
szálai
hálózták körül hatalmas szellemét és
Ezen emaniipációii;ik
karját.
jiediií
az volt el-
hogy a lengyel király a rsászárral kibéküljön, és mind-
kett, a kölcsíinös bizalmatlanságot leküzdve, közös érdekeik tosítására egyesüljön.
Hsára a szent-szék
A
Ezen kivihetetlennek
biz-
látszó feladat megol-
volt hivatva és egyedül képesítve.
római curia Sídiieski megválasztatása után, azonnal
merte a helyzetet,
és
megindította az azzal
megegyez
felis-
actiót.
egyik, következményeiben a legjelentékenyebb mozzanata:
Ennek
Buouvtst a lengyelországi rendkivüli nuntius kinevezése rendes nuntiussá a császári udvarhoz
:
míg ugyanakkor
/i'fȒucct
püspök
lengyelországi rendes nuntius. Francziaországba helyeztetett -
át.
Martelli érsek személyében új nuntius kiildftett Varsób.a.
Ezen három diplom.atának •tt,
teljes
összhangzásban folyta-
kezdetben nagy nehézségekkel küzd, de végre ritka sikerrel
megáldott tevékenysége
:
a szent-szék politikai történetének egyik
legérdekesebb és legtisztább fényben tündökl lapját
tölti be.
okt<jber els felében foglalta el állását Csak több hónapp.al késbb érkezhetett A'arsób.a az
Buonvisi 1675. liécsben. •)
')
.\
franczia
követ száiiiadá.Haibúl kitnik, ho^jy
1674.
folyamán
bieskioek 366,000, lengyel uraknak én nemeneknek 'J10.150 frankot fizet
ki.
WaÜDzewski. •)
Buonviüirií
)iez(^lt«k
I.
—
a lenjryel
4U.
mint
pnillt4?tt»'in
—
királyvalaMZtáNnHl
a bécwi iKlviirnál nagy mértékben követntt
nin^tartiináért
;
azzal
;
I;K\
1 r>
új niintius.
M
K/K
IKS.
íCl
;i
viitsni cs hócsi lulv.-i-
rok közeledésének elkészítésére czélzó tevékenyséjí.
Mivel Sobieski
;i
törökök elleni hadi munkálatok
folyta-
tását attól tette függvé, hogy az osztrák ház részérl segítség-
ben részesüljön
:
a
pápa utasította Buonvisit hogy a császárnak
ez irányban tegyen elterjesztést.
Sobieski kérésének teljesítését
úgy Lengyelország fenmaradása és a kath, vallás java, mint Leopold saját országainak biztonsága érdekében hathatósan ajánlotta.
A
császár azonl)an kijelentette, hogy bár élénk rokonszen-
vet táplál a lengyel nemzet iránt, és szívesen segítené királyát
nem engedi hadereje ha XIV. Lajossal l)ékét ki>t-
a fraucziák és svédek fenyeget magatartása
megosztását, minélfogva csak akkor,
képes a lengyel királylyal karöltve a török ellen
het, lesz
dulni.
for-
2)
Ezen
visszautasítással egyidejleg Francziaországból fényes
.ajánlatok érkeztek
Sobieskiiiez. T^gyanis az 167G-ik év elején
:i
török nagyvezér a harczias szellem és dicsvágyú Kara-lSIusz-
XIV.
tafa értesítette
Lajost, hogy azon esetre,
hogy a porta beleegyezése nélkül
a
császáiral
lia kíiteU'zi
nem
A
szultán hadjáratot indít Magyarország ellen.
kitt
magát,
békét, a
franczia király
tanácsában az ajánlat elfogadását egyedül Vomponne, a külügyminiszter ellenezte; ez
is
csak azon szemi)ontl)ól, hogy a török
háború esetén, nagyobb elnyöket
gyanusitották. imi-\ m. j^umi
\''
.i
biztosítiiat
it.iii(./.i;i
mágiának Franczia-
ml var által, titkon Sobieski erd-
kében mködött. Albrizzi bibornok, a bécsi nuntius, megcz.ifolta ezen feltevést. És most. mikor hivatva volt bejelenteni Buonvisi küldetését Bécsbe és éhez a császár jóváhagyását kieszközölni, fönnen hirdette, hogy Buonvisi
nem hive a franczia politikának. Az özvegy lengyel királyné is megnyugtatta erre nézve az udvart. Ekkor azután Leopold kijelentette, hogy
egyáltalán
Buonvisit szívesen fogadja udvaránál. június
16., 23. és ')
Az
(j
(Albrizzi,
1674. június
3.,
10.,
1675.
július 21-iki jelentései.)
elfogadására
nézve ugyanis nehézséget támasztott Sobieski,
azért mivel a pápai udvar elmulasztotta ellegesen kérdést tenni nála, váj-
jon a nuntius személye ellen nincs-e kifogása.
(Baluze franczia ügynök je-
lentése Varsóból. 1676. január 31. Waliszewski.
J.
-)
Buonvisi
UiTii. inájiis
24-ki jelentése.
246.)
MKVK/KIKs >i*szaj:
i*Si»szjir
:i
részérl,
h:i
1
\I\'. L.ijus
noki so«;itséget nyújt.
u\Ui :u HJánlritot és portai követ<'Mu»k mo^h:iKyt;i, hojíy a ..i..i
Ígéretet
lított:i,
él
Ugyaimkkor
szóval adja mog.*)
«
ki-
Sobií'skit t'olszó-
ho^J a csAszAr ellen támadjon, a magyarországi elógUlet-
leueket nyiltan vegye pártfogása alá, és az általok fölajánlott
magyar koronát Sobieski latáról.
A
pápához
habozott.
Bouss«'i
cl. ^)
Lemondott
a török háború gondo-
megkötötte a znrawnói békét, mely az elvesz-
továbbra
is
a tíirökök kezeiben hagyta. Eljárását,
intézett levelében, azzal
!i:italmak által
•)
számára fogadja
nem
portíival
ett területeket i
tia
magára
mentegeti, hogy a keresztény
hagy.atva. háborút viselni kéj)telen volt.*)
T..>u\.iis. II. Ji j. ().
Klopp.
\ús:\.
I)a.s KrieL"<-.l:ilii
i
Wi.-n.
1883.) 51. *)
XIV.
l,aj">iKih
li)76.
april 14-én
Lengyelors/;*;,'!';!
iiethune marquis részére adott ut:isitásai. Waliszewski. *)
1676. október iM-éii
XI. IHCZt:
Zurawnóbúl a pápához
I.
kiil'lott
kuvfi'-
267.
irt
(m MA
ÍTÁltA.
lt^ví*lt*.
Thein«r-
ELS XI. Incze piipává
vúlasztá.Ha.
—
FEJEZET.
—
Pi'ilyája.
Jellemzési'.
—
Politikája.
Igyekezetei XIV. Lajos és Leopold császár között a béke helyreállítiisára.
— —
Baon\'Í9Í tevékenyséjre, magatartása a császári udvar és Magyarorszáfj irá-
nyában.
—
Sobieski állása Leopold és XIV. Lajos irányában.
a nmeryarorszáfiri eléjfületlenckkel.
—
A
—
Tárjyyalások
nimw«sfei»i békekötés.
1676-1678. T.
Éppen i^-uv
idben, mikor
íizon
uralkodó támogatásával,
ozmán hatalom, két
.iz
súlyos
csapást
keresztény világra, els sorban Magyarországra
;
kereszténység védelmének intézésére új vezért
van arra, hogy a fenyeget veszélyt
nak a mástélszázados török járom Ipejplent^'kenyebb
.a
a Gondviselés a ki
állít,
hivatva
elhárítsa, és ^íagyarországalól
egyik
fölszab:i(lit:'i>áb;ui
tényez föladatát oldja meg.
Ezen missiót AV. Incze pápának, i'i-iK«'n
keresz-
mérni
készült
foglalta el
szent
Péter székét,
ki
már
l»i76.
szeptember
a családi
hagyomá-
iivnk és saját eléleti' is kijelölni látszottak.
Ofhscahhi
B'^uedfl:
vagyonos c«mói bankárcsaládból szár-
iizott, melynek eltte is már több tagja szolgált volt az egyházOihscnJrhi fiijuUi. a XVI. század második felében, V. i*ius ii.ik.
pápa udvaránál elkel
állást foglalt
zást nyerte tle, hogy
áldá,sát a lepantói
el,
és azon kitüntetni
szül hajóhadnak megvigye. Ugyanakkor
megbí-
öbölben ütközetre kéOrh-Hmfch! BerixínJ
a Jézus-tí'irsaság körél>en vallásos h-lkesedésével tnt ki; Xlll. Gergely pái)a által LíMigyelországba küldetvén, Báthori István király bizalmát kiváló mért^^kben megnyerte, majd Erdélyben a kath. vallás terjesztése kiiníl nagy tevékenységet
fejt^-tt ki.
2(»
INTZE KS MAGYARORSZÁG F(»I,S/.AKAI>1TASA.
XI.
Odescalchi Bervdeket lyára vezették.
A törökök
h;ijl;im:ii
it"júkoriíl):ui.
ellen
ment, és több ütközetben vett
;i
kiitoiKii
pá-
vágyva harczolui, LtMigyelországl)a részt. *)
Huszonöt éves korában Kómába
indult, azzal a szándékkal,
hogy fegyverét a szent-széknek ajánlja föl. De az örök városban módosult elhatározása. Pappá lett, és az egyházi állam kormányzatában különféle hivatalokat
viselt.
Erkölcsi feddhetlenségével
és vallásos buzgalmával kíiztiszteletet küzdött ki magának. Az eí^yházi pálya lépcsin gyorsan haladott fölfelé. Már 1645-beu elnyerte a bíbort. Ferrarába konnányzónak küldetvén, különösen
gondoskodása tárgyát képezte a szkölködk sorsának javítása.
A
^szegények atyja* dics czimét érdemelte
Néhány tól,
az
év
múlva Rómába
áhitat gyakorlatainak
ki.
visszatérvén, tdvouúlva a világ-
és
a
tudományoknak
Egy-
élt.
szersmind a bíbornoki coUegiumban, Lengyelország protectorá-
uak
állását foglalva
el.
alk.ahna nyilt azon országnak, mely felé
itjú kora lelkesedésével fonlúlt vala. újabb szolgálatokat tehetni.
Érdekldését ismételten az áldozatkészség
tényeivel
bizonyí-
totta be. 2)
Teljesen távol tartottji magát az európai hatalmak érdek-
melyeknek a római curia is színhelyéül szolgált. Nem lépett sem a franczia, sem a spanyol párt szolgálatába. Az egyház java lebegett mindig szeme eltt. Ezért kárhoztatta XIV. harczaitól,
Lajos eljárását, mely az egyház jogait
')
sértettig
és politikáját.
nem
bírjuk. (Iljú kuni
XI. Incze pápa kimörítü életrajzát, sajnos,
eseményeirl biztos adatok még nincsenek közrebocsátva. Több történetiró kétségbe vonja azt, hogy katona lett volna.) E. Mirhaud négy kötetes munkája
:
»Louis XIV. et Innocent XI. d'aprés
les
correspondences diplonui-
du Ministére des affaires étrangferes de Francé » (Paris, 1882.), a legterjedelmesebb könyv, mely ezen pápáról megjelent, az elfogult és tiques inédites
ellenségesen irányzatos történetírás terméke. Kizárólag a franczia követek és
ügynökök jelentéseibl meríti
gtít teszi ')
bíróvá
tudósításait.
Tehát az elkeseredett
ellensé-
!
így például Buonvisi lengyelországi nuntius 1674. január .31-iki hogy a lengyel rendek küldöttsége jelent meg elíittc.
jelentésében olvassuk, és
köszönetét tolmácsolta azon 20,000 forint adományért, melyet
ciilchi bibrtvnok a tör<">k elleni
háború költségeire küldíUt.
<)d»'s-
mely H
kei-eszU'ii}
són hekójót me^^uv^^rlll. Ks.
M'in csHtl.ikozott^ ') iu:uíár;i
Mikor IX.
Kflt'iiu'ii
pápa
(•bbsége.Oilescalchi eréiijvi és 't
Iiár tllriixégfilu'Z
vontn neheztflí^sét. h.alála ut/iii (UiOi*.). flifíg^'th'u jt'lh'iiie
oan lév raeghizottja által óvást eui»lt niejíválasztása
De csakhamar Itj72-beu. •'lyezett
itolsó
ritka
eléjítétel
Kelemen hanyatló k<»zel kilátíisba. Kkkor X.
bibornok
Estrées
>
iiH'^íhajolv.-i.
óhajtotta a pápai trónra emelni, a Iranczia király a conclavé-
következtében társai mellzni kényszerültek
I
l)ÜKnnok(>k
;i
eUUt
fölkereste
neki
jutott
egészséf^e új
Odescalchit,
osztályrészül.
megbizásából, mente<íetv»'
és
couclavéban tc>rténteket. biztosította a
dója, ki erényeit jól
minek
pápa-választást
XIV. Lajos
,
t'llen.
öt. -)
az
hojíy uralko-
felöl,
szintén kivánja az ö fölraagasztal-
ismeri,
tatását. ")
Csíik négy esztendvel utóbb következett be a pápa halála
XIV. L.ajos ekkor csakugyan megnyugvással fogadta Odes-
676.).
1
calchi jelöltségét.
dje >hn
És követe a couclavéban
kijelentett<',
hogy kül-
óhajtja egy szentéletü pápának megválasztását, ki a
jedelmek és népek tiszteletét
birja,
a visszaéléseket
kiirtsa, eré-
yeinek fényével az egész kereszt<''nységet besugározza.*
másnap
teljesült ezen óhajtása.
XI. Incze pápa
raegválasztatott.
bibornok
inczia
szembetn
is,
melyeket az új pápa l
>
melyben egyik
azt legtovább ellenezte, »Isten kezének
ff»lk<'lt('tt.
üdvözölték.
Es a reményeket,
már h'gds
iir;ilkodásának
szent-szék kincstára zavarteljes állap(»tbaii
szigon'i tt
trónraiépt^jt,
tényei-
igazoltji.
A '
Már
mükítdését látta«;'^) úgy társai, mint az örök-város
lelkes öröm-nyilatkozatokkal
lakói
•
ki
*)
Odescalchi bibornok egyhangúlag
Altalános csodálatot
alkalmazni.
')
tézett
A
király
francziii
eiiil<'kirat/iban
'if^yik
kiemeli
i'mm.ii
')
Mirhaud.
•)
U gyanút t.
I.
l^.
19.
Michaud. I. .SO. ) Michand i. h.
keltett,
ki>\.i.-
O'leMcalchin'il
'iire inditf»'renc« k lV-p,ird doc Espaj^indM.*
*)
szállott
rá.
takarékosságot honosított meg, melyet udvarában kez-
:
hogy a százados
it)7.;-l».,-ii
»I1
a
\IV.
toiijour.')
lúiy>ítin
ganlé
iiin;
22
XI.
IXCZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
gyakorlat által
jogosult
iiepotismussal
fejldött
iutézméiiynyé
szakítva, egyetlen unokaöcscsét távol tartotta udvarától,
a szoká-
s
megtagadta tle. így följogohogy mások érdekei irányában is
sos kedvezéseket és kitüntetéseket sítva tarthatta
magát
A
kíméletlen lehesse-\
Az
rölte.
arra,
fölösleges hivatalokat, siue-curákat
És már
elharapózott visszaéléseket kiirtotta.
múlva lehetvé
tette,
elti)-
rövid
id
hogy, mint látni fogjuk, milliókat áldozhas-
son a törökök elleni hadjáratokra.
Miként jövedelmeinek, úgy gondoskodása és munkássága javarészét a kereszténység fölszabadításának nagy müvére fordí-
A
totta.
keresztény hatalmak között dúló egyenetlenségeket meg-
szüntetni idején
,
át,
ket
a
törökök
ellen
egyesíteni
:
uralkodása egész
igyekezeteinek állandó czélját képezi, mely felé követ-
kezetes kitartással haladt,
nem engedve magát
eltérittetni,
a
leküzdhetetlennek látszó nehézségek sokasága, a szenvedett csaló-
dások kesersége, a pillanatnyi érdekek kísértései által. Ezen czél jelölte ki állását, melyet Francziaország iráuyá-
ban
elfoglalt.
Egy
velenczei diplomata helyes megjegyzése szerint,
XI. Incze »az európai egyensúly föutartásában, és a népek tiszteletében ismerte föl a pápaság alapköveit.* ') Ezeknek megszilárdítása mellzhetetlenül igényelte azt, hogy
XIV.
Jjajos
uralmi czélzataival, jogfipró eljárásával szembeszálljon
;
világ-
az egy-
ház függetlensége, a szeot-szék joghatósága ellen intézett támadásokat visszautasítsa;
és a
hatalmas
királyt a kereszténység
érdekeit veszélyeztet politikájától eltérítse.
Apostoli buzgalommal fáradozott a kath. vallás terjeszté-
úgy a távol pogány népek körében, mint a schismatikus oroszok- és a protestánsoknak az egyház kebelébe visszavezetése által.
sén,
Tevékenységét a bidcs mérséklet szelleme lengi üldözéstl, melylyel vette,
XIV. Lajos
megtagadta helyeslését.
lenül óvta a törvényekbe
')
Domenico
^)
II.
Jakab angol
ütköz intézkedésektl
Cotitarini,
Ranke
XXVIII.
167.
Az erszakos királyt szünte-
jól tudván,
16f*.í-ik
hogy
évi zár-
259.
idéz Velencze, franoziaországi követe, Venier, végjelentésé-
böl egy erre vonatkozó natryérflokü nyilatkozatot. IIT.
;
Velencze bécsi követének
jelentése. Österreichische Geschichtsqiiellen. *)
át.
a hugonották kiirtását czélba
Geschichte
Pápste.
IfiTfi
UMikkal
trónját
lu^nlju
— 167H.
luo);.
2:í
ho^v a
iu*lkül.
:i
kall).
A
résjiéreabi/.t4MisA|;és virúgzA"* fíSltétol»»it inopszorezm''. iiiafTritartáxát.
Marimlay. a napynovA protostáns halinoz/.a
j::isztal;isi»kk:il
"Lelkrt
o\.
r^>lm/
pApai'zen ina-
tr>rt/'nptirr»
úiiy inoiul
- kétsójíkivül
niepflrvemleztí'tte volna az angol ní^pvisstíitéróse a nyájhoz, nu'ly-
uvk pásztora
volt
;
do sokk.al
hojiy oly nierósz és
nyakas népet, a gyakorlata
alkotmányt>llen«'s
Mindfii
TJssaat^ritvni.
br»los(»M> fiTtiú volt, liogysoni azt higyi',
l«vrl.
általi
uH^y
küMetett, tiirelmot, mérséklet^'t méletet ajánlott.*
Erényei.
s
királyi hat^vloin í'rAszakos és
a római ogyházba
Iflu'ssen a
Vatikánból a Wliit^'hallba
az angol nép elit^lctoi iránt
kí-
M
áliitnt,a,
iuimegtagatUisa és jótékonysága.
;i
pápai
trón magaslati'iról fénypseji nvgyogtak. és halála után a szentek
Egy
van'izs-kcirével <)vo(lzték emlékét.
elhunytn
ut;in jött
Kómáb.a. így
franczia ntazó. ki k(»véssel
ir íelöle:
>
mindenki szívesen
Itt
beszél az elhunyt pápáról és magasztalja erényeit.
A
protestán-
sok és zsidók dicsitik: bebizonyítva ezzel, hogy az egyszerft, csendes életmóíl. igaz ájtat<»ssággal ]»árosulva. kierósz.akolja az emberek elismerését. oly
magas
A
fokr.a
melylyel iránta
tisztedet,
Kómában
hogy többen
emelkedett,
kegyelet
idk
múltával sem enyészett
-)
A
el.
XVIII.
folyamán megiudíttíittak a ü'irgyalások Xí. Tncze pápának
szj'utul
a szentek sorába iktatása végett.
Róma
újabbkori bittudósainak
egyik legki válóbbja, Lambertini Prosper. vel
lórdúlnak
imákk.al
hozzá, söt állítják, hogy sirjánál csodák történtek.*
És ezen
viseltetnek.
a pápai
szék
ki
XIV. Benedek
ban csak addig a stulinmig jutott
el. li<»gy
XI. Incze a
méltó* »venerabilis« melléknévvel ruháztatott lg)'
és bökezü
tehát XI. Incze
pápa a szent
^tiszteletre
fÖl.
politikai
élet.
név-
mely azon-
dísze vala. vette kezébe az ügyet,
ludcseség
áldoz.atkészség elnyeit személyében egyesítvén, mind-
azon kellékeket birta. melyek az ég áldásainak és a világi siker-
nek
föltételeit képezik.
A nagy
Szerencs** .azon kivételes kedvezésében
fölad.atok
')
Aiil'Iíh
•)
.I»':«ii
riiti.'«'lilá*>:'ir:i
rórt«rii»-U?
Ihiiiiont.
U.
ll<•||l(•>^ak
is
részesült, lu)gy
.lakiili tri>uiale|iU-U>l. I.47t'.
VcvHírfi
i-n
Francf! et TtHlip.
í
IHSM*.)
a
az alkalmas
nnL'talált.i
I.
'.'87.
24
xr.
kik
férfiakat,
TNCZE És MAflYARORSZÁa FÖLSZABADÍTÁSA.
bizalmára érdemesekuek
bizonyultak,
ezeket
dt;
tizennégy évre terjed uralkodásának egész lefolyása alatt megtarthatta fontos állásaikon
így
;
els miniszterét Cyho bibornok-
államtitkárt és Buonvisi Ftrenczet a bécsi nuntiust, kik lelkeseaz odaadó
déssel,
hség
bensöségével szolgáltak eszméinek, és
lankadatlan tevékenységében osztozva, dicsségének
is
részeseivé
lettek.
II.
A
pápa legels
XIV.
nál és
hangon
politikai ténye az volt.
hogy Lipót császár-
Lajosnál a béke létesítésére kísérletet
irt leveleket
Meleg
tett. ^)
hozzájok, a béke-ügy tárgyalására eongressus
Ezt mindkét
tartását javasolta és közbenjárását ajánlotta.
kodó készséggel karolta
Nimwegen
föl. 2)
ural-
hollandiai várost jelöl-
ték ki a eongressus szinhelyéül, hová a pápa.
1H7H. végén, Bevi-
laqua Alajos alexandriai patri.-uk.U
mint megh;italin:i-
küld(")tte.
zott követét. ^)
Mivel pedig elre volt
látható,
béketárgyalások
a
líogy
hosszú idt fognak igénybe venni, a pápa
.azt
kívánta, hogy a két
uralkodó azonnal fegyverszünetet kössön.
A
két udvarnál tartóz-
kodó nuntiusok utasítást kapt.ak, hogy
siettessék.
.azt
Buonvisi, Bécsben, v.alódi lelkesedéssel
tett
eleget
Azonban elterjesztését a császár hidegen
rancsnak.
.1
\m\-
fogadta, és
határozottan kijelentette, hogy bár állandó békét kötni, méltányos föltételek alatt kész, a fegyverszünet létesítését a saját és szövetségeseinek érdeke
tiltja.
Hasonló nyilatkozatokat kapott a császári kormány legbefolyásosabb tagjaitól
:
Hocher udvari kanczellár
a hadi tanács elnöke részérl.
XIV. Lajos megalázásában ')
Ezt
*)
pápához
XIV. Lajosnak irt
levelei
A
ir,76.
október
Michaud n.
deozember 17-ikén
Montecuculi hívei,
Habsburg-ház hatalmi c-líitt,
ötvíMn-zi-r
t;ill
mely :'illá-
kül'loft
II. 72.
Theiuernél. 105.
5-ikén küldött jegyzéke. ^)
lAtta a
mtg.'i<'ZM|..;^r^ riiétí koioiiiiZiiMii
a lengyel királynak. Michaiid.
és
Midketten azon irány
kf*lt
Leopoldiiak október
17-ikén a
franczia királynak ]fi76.
november
12. és
A
72.
meghizólevél uíívanott.
loít.
>aiiHk
viUasztó-fejoilelem
luirffi
elnyöket
tai t/isa
utolsó
Philippsburg') megvivásávul.
liiulikk
val
Ks mivel az
l>izU»>ilt"kat.
vivt.ik
:i
í»s
h;ul|ái;ill»;iii
szövet8<''}íesök,
nagy reményekkel néztek
ki.
:i
svédeknek Pomerauiából .i
(•sús/aii
:i
brjuuK'ii-
kiszorítiisúhi'ilntrú foly-
elé.
Ezek
értelemben szólottak, bogy
oly
békekött'src
:i
\:ilo
bajlandóságuk öszint<»ségét a pjipai követ méltán kétségbe von-
Egyedül
batta.
lanak a békére
szentségére való t«'kintettel ;
mert most, mikor
.a
- m«)ndák
—
baj-
svédek leveretése után a
lémet birodalom egész haderejét a francziák ellen fordítbatj.'ik. -
Pbilipi)sburg
iiegnyitotta, a
megvívása az utat
Franoziaország
belsejébe
háború folytatása állana énb'kökben.
Azonban Buonvisi nem mulasztotta
el
tolmntatni
.-iz
érem
másik oldalát. Figyebneztette a minisztereket, hogy éppen Pbilippsburg falai alatt tapasztalhatták, milyen hatjUmas ellenállásra
képesek a fraueziák ontjini és
idt
;
egy vár megostromolására njcnnyi vért
fordítani.
Nem
reisachi vár megvívása, a
kell
csekélyebb áldozatot igényelne a
melynek
birt«jka nélkül pedig további
lhabidásnál oldaltjímadások veszélye fenyegetné. Azután Bur-
gundban
és
Lotbaringiában ismét ers várak állanának útjokban.
Míg- ezt a két tartományt meghódítják, az alatt az egész keresz-
•nység tönkre mehet. Ivesztettet
Sokkal könnyebben nyerhetik vissza az
békealkudozásokban. Vagy pedig a véres küzdelmek
ifán szerezhetni csekély
terjedelm hódításokért dús
ilálhatnak keleten, Magyarország 1
német fejedelmek
felé.
Ha
kárpótlást,
a császári sereget és
által elbocsátandó csapatokat a török ellen
ndítják, országokat hódíthatnak meg.
Továbbá
utalt arra, hogy szövetségeseik közöl a spanyolok
háború folyamán súlyos veszteségeket szenvedtek; az orániai i'^rczegben
nem
lehet föltétlenül bízni; a hollandiai rendek pedig
minden áron békességet
kivánn.-ik,
fleg
azért,
hogy az orániai
herczeget, kil>en szabadságukra veszélyt látnak, h.adai elbocsátá-
•) -..
-
A
Fontos vár a báíleni nagyherczwgségben, hol :i Sal/biich a Uajii^ba harrnincz«^ve« hábon'iban töltb oHtromot iillott. ki; v<'íír«' :i fran-
kezeibe k'-Tlt, kik azt a weiitfaliai bék»;b«jn megtartották. Mont
lotbaringiai herrzeg által vezérelt cHáazári ha'ltest vivUi
unif^.
fi »;?«.)
2fi
XI.
ÍSCZK És MAGYARORSZÁG FÖLSZABAOITASA.
sara késztessék.
Kétes, vajjou az éjszak-uémetországi fejedelmek,
mintán a svédektl elfoglalt területen megosztoztak, hajlandók lesznek-e segíteni a császárt, kitl a valláskülönbség miatt idegenkednek, és a kinek hatalma gyarapítását nem kívánják. Az
XVI.
következhetik be. mi a történt; II.
Gyula pápa
század elején, a cambrayi ligával
és a spanyol király,
miután visszafoglal-
ták Velenczétl, a mit elvesztettek volt, elszakadttvk többi szövetsé-
geseiktl és a velenczei köztársasággal alkura léptek, hogy a császár és a franczia király hatalmát Olaszországban korlátozzák.
a franczia király az éjszaknéraetországi fejedelmeket, ha a meghódított területeket biztosítja nekik, könnyen elvonhatja :i császártól. A többi német fejedelmek pedig, kimerülve a háború-
Most
is
ban, béke-pártot alakíthatnak.
Tanácsos tehát, hogy a császár
békét kössön, mieltt a liga fölbomlik, vagy
a kebelében
azt
— Végre
a franczia-néraet támadó visszavonás ertlenné teszi, háború folytatása a lengyel királyt, megfosztván azon remény-
tl
.
hogy a törökök
ellen
a keresztény hat.almak segítségében
részesülhet, arra birhatja. hogy békét fog kötni. Ez esetben a törökök, ha nyílt háborút nem is indítanak Magyarország ellen, itt
az elégületlen rendeket támog.-itui
fogják,
minek következté-
ben az egész ország elvész, vagy pedig a császárnak serege egy részét
Magyarországba
mellékén gyengülni
kell
küldeni, mi által hadereje
Kérve-kéri tehát a minisztereket, niondjanak kony, hiú
;i
Rajna
a
csalé-
fog.
reményekrl
és fordúlj.anak
oda.
hol
:\
le
kereszténység
közös ellensége rovására biztos hódítások várakoznak rajok.
magyarországi török terület visszaszerzése már azért
is
hogy Bécs városát fölszabadítsák a veszélytl, melylyel a
titrii-
kök, néhány mérföldnyi távolságból folytonosan fenyegetik.
ként a keresztények vére, mely a keresztények ellen
rúban ontva, talán Isten haragját jesztésére és a császár
a pápa
is,
viselt
idézi föl, a kath.
Ezen magas színvonalon
Ek-
hábo-
vallás ter-
hatalmának gyarapítására szolgálna
h imáival, Isten áldását esdene
A
kívánatos,
;
míg
le.
álló politikai felfogásról
tanúskodó
melyeknek helyességét az események igazolták, a miniszterek nagy figyelemmel hallgatták, bevallva, hogy azok alafejtegetéseket,
1676
nem
|K)ssttg}ii
|H>utjuklu)z.
A
vimhjiljftk
-lfi7S.
két^ióglu'; »!»
27 ray.iszkoiltnk a/m.
hogy ffgyverszflnetet nem köthetnek.
nnntius minden
t'llen kil/iljön.
felhasznált, hi)gy
:ilk:ihn:it
.11 •-
•)
e/cn nrzet
EtívsztMsmiiul azon volt, ho^y a veszélyt, nu'lyct a
lengyel-to!..k Ii.'k.lr.t.s tiTmószetus
következménye gyanánt jósolt,
elhárítsa
Buonvisi
meg
volt
gyzdve nem
a lengyel királytól tartaniuk
a
felöl,
kfll.
hogy a törökök, a mint
Magyarorszájí ellen fog-
nak fordulni. Támadásra szüntelenül ürügyet sz(dgált.attak m-kik és buzdították
ket
a magyarországi elégületlenek, a
buJilnst'iL,
kik a Zrinyi-Fraugepán-féle összeesküvés ótu (1670.) fegyvcrlxn állottnak, és
kiknek számi, a nrigyar alkotmány felfüggesztése,
császári tjíbornokok
erszakos tényei
.-i
német hadak garázdál-
következtében, folytonosan szaporodott.
ki>dás;i
A
pápai nnntius felismerte, hogy ezek egyrészrl a török
tÁmadás
veszélyt-it
n()velik é> Leo])old
ll összeköttetésök a lengyel
XIV.
és a
erejét csíikkentik
királylyal és
segítség,
;i
;
másfe-
melyben
Lajostól, Lengyelországon át részesülnek, a császári udvar
kil)ékítését Sobieskivel tetemesen
nehezíti.
Ezen körülmények
a
magyarországi mozgalmakat a szent-szék szemeiheii európai jelen-
tség
esemény színvonalára emelték.
Buonvisi, a mint állását Bécsben «'ltöglalta. mindjárt
irányozta kitzött
igyekezeteit,
hogy a király
és
elégületlen
íh\:í
alattvalói
a kiengeszteldést lehetvé tegye. Éles szemeivel azonnal
felismerte a b.ajok eredetét és gyógyszereit
is.
Kómáb.a küldött jelentéseiben nem sznik meg királyt magaszUilásokkal halmozni
el,
v.allásos
L»iq„,lil
buzgalma és erköl-
cseinek példányszerü tisztasága-, kegyessége- és jóakaratáért.
egyszersmind folytr)uosan p.an.aszkodik .íz
erély,
st még
az önállóság
és gyóutatóit ok<)Zza,
ami.att,
Ezért nevelit
kik a szerénység és alázatosság szellemét
keltve föl és ápolva lelkében, a
kell h.atárokon túlmentek,
önm.aga iránti bizalmat rendítették meg benne: körnvezetének hatalmáb.a került.
')
hogy jelleméhen
teljesen hiányzik.
is
De
Baonviai 1676. október
1
1-iki jelentéit^.
úl'v. hoírv
és az
egészen
28
Xr. IN'CZE
És MACVARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
Miniszterei megválasztásában szerencsétlen vala. irányt
teljes
adtak a császári politikának
Azok
vész-
Magyarország elnyo-
:
másában, Lengyelország gyengítésében és XIV. Lajos megalázásábaii találták föl a Habsburg-ház hatalmi állásának biztosítéígy tehát legjobb szövetségeseit elidegenítve és legveszélyesebb ellenségét ingerelve, az osztrák politikát oly utakra terelték, melyek a megsemmisülés örvénye felé vezettek. E mellett az admikait,
sem mutathattak
nistrátió terén
föl
kedvez eredményeket. Külö-
nösen a pénzügyekben zavar, rendetlenség és könnyelmség honosöt Leopoldnak meg kellett érnie, hogy a császári súlt meg ;
kamara •ilá
egyik
elnöke
vád
sikkasztás miatt
(Ziiizendorf gróf)
helyeztetett.
Buonvisi tehát azon az öt
volt,
hogy Leopoldot, szemeit
környez befolyásoktól emancipálja, a
fölnyitva,
saját jóindulatú és
józan fölfogása sugallatainak követésére bírja. Nyíltan, határozottan szokott vele beszélni.
Majd a
classicus írókat hívta segítsé-
gül és Tiberíus példáját állítva eléje, Tacitus szavaival inté, hogy
tanácsosainak nézeteit követve, ne foszsza
mat tekintélyétl: »nc senatum referendo.«
meg
vim princijjatus újabb
Afajd
az uralkodói hatal-
resolveret,
spauyol
iró
cuucta ad
azon mondását
hogy »a gyenge fejedelem olyan, mint a holt oroszlán,
idézte,
melyet a nyúl
is
insultálhat.«
vett példákkal bizonyította, tet és kíméletet
nem ismer
Nem
egyszer a szent írás lapjairól
hogy Isten
;iz
erélyt követel.
uralkodóktól tekinte-
Es a
császári gyónta-
tok azon felfogásával szemben, hogy az uralkodó, saját belátása ellenére
is,
köteles a miniszterek tanácsát követni, a
pápa tekin-
Rómából azt a választ nyerte, hogy » mivel Isten az uralkodók és nem minisztereik részére biztosította különös támogatását; amazok kötelesek tanácsaikat télyéhez appellált. Elterjesztésére
meghallgatni és azok közremííködését venni igénybe, de hatArozniok úgy
bl
kell,
mint magok legjobbnak
Ítélik. « ^)
Ezt az emancipátiót a miniszterek járszalagának kötelékeiMagyarország érdekében is sürgeti. Tapasztalta, hogy a
miniszterek,
— Lobkovitz, Hocher, Zinzendorf, Königsegg
a magyar nemzet ellen gylöletet táplálnak;
')
Buonvisi 1679. június
4-iki, \f>HS.
november
st I
stb.
—
egyiket-másikát
H-iki jelentései sth.
1i'.7k.
ir.Tt".
ui:i<í;in t'r
mába
M:ii;v:nors/.a;í
k»'s/t«'tik
hony
megirJH,
'_".»
>lx»s/.út.
hasznot húzni a confiscntiókhól
:ik:irn:ik
to|U«|ics
<'llfiii
Kó-
.
a maf^yarokoii
.illaui
••s
>hogy >a/ általános amnestiát,
;€
a hst'gre visszat/TÖk jószágainak
azért ollen»'/ik.
viss/aailá>*át
mert a zavan»-
— úgymond
magokat* És
»
szeretetének megnyerése. Xeni mulasztotta
hogy a/ ural-
bocsánat és a nép
a
:
a miniszt**-
kétségbeesve, a
hangoztíitta,
ko
«''s
a jogosult igé-
nw'ltjinyos eljárásra,
nyek kielégítésére intse; nehogy t-örökök karjaiba vessék
hogy a királyt
í"«'lhasznált,
magyarok irányában
a királyt óvni mi-
t*l
nisztereitl, kik >az ö szent szándékait meíhiúsítják.* Figyelmeztette »;izou
nagy idegenkedésre
mely németek
is,
magyarok
és
között mindenkor fennállott, a miért ö felsége, mint pártokon tolul álló
fejedelem,
kednie, hogy
népei
önmaga vegye
fontolóra, mit kelljen csele-
szeretetét és a
bels békét
biztosítsa
ma-
gának, c 1)
Rómában
helyeselték magatartását;
st
1677. elején onnan
egyenes utasítást kapott, hogy az udvar és a felkelk között a kiegyezés létrehozása érdekében
Ez idben Hnrhkzi
mködjék.
Isfváii
2)
fkapitány,
ki
a felkelk tábo-
hségére tért vissza. Bécsbe jött és javaslatot terel azon engedmények iránt, melyekkel a íolkelésnek véget
rából a király jesztett
Az udvar nem
lehetne vetni.
idegenkedett azok teljesítéseitl;
nehézséget csak a protestáns rendek azon követelése okozott, hogy
a tölök elfoglalt templomokat adják vissza és vallásuk gyakorlá-
sának
teljes
szabadságát biztosítsák.
Buonvisi ezen két lalt el-
>Nem
vélt*'
feltétellel
illnek
pulsust vallásügyi engedményekre
használni
mert
attól
')
föl,
hogy >az
Buonvifri 1676.
február l»-iki *)
hogy a miniszterek
félt,
Kómába
;c
adjon im-
de óvakodott befolyását arra
visszftutíisít<j
eléglib-tlenek.
deczember
állást fog-
hogy
27-iki é«
választ adjanak,
ha utolsó békülési
kisér-
1677. szeptíjinlKT 9-iki, 1679.
jvl.rif^»<*j.
Buonvisi
tiMígkapta.
szemben tartózkodó
irja
it,77.
m.Hrrziuíi
7-»lik«in
i»-l«!iiti.
liMtry
••/»*n
rendnleti't
;
30
XI.
IXtZE És MAGVARORS/.ÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
letök meghiúsul, kétségbeesésökben, a török uralom alá adják
magokat. «
^)
Késbb,
nem
a mikor ki
kerülhette véleményének nyilvá-
érdekek megóvása mellett mködött, de ugyan-
nítását, a kath.
akkor a királyt és a minisztereket hathatós érvekkel buzdította a kibékülésre, és küzdött a jogvesztés elmélete ellen. Szavainak hatását látta azon tényben, hogy a királyi biztosok a tárgyalá-
De
sokban engedékenységre utasíttattak. mivel
— úgy mond — utolsó
az ország az tette,
sikert
nem
»azok, kik azt a tételt állították
mennyire veszedelmesek.
<5
hogy
következtében szabadságát elvesz-
felkelés
nem gondolják meg, hogy
ebez ragaszkodnak, és
remélt; fel,
a végletek
-)
És csakugyan a tárgyalások nem vezettek eredményre. Ekkor azután a magyarországi íVdkelök fokozott buzgalommal tettek készületeket újabb támadó fellépésre. Teleki Mihály, az erdélyi kanczellár ragadta kezeibe a mozgalom vezetését, melynek a franczia és lengyel uralkodók támogatását
nem habozva a magyar koronát majd
biztosította
Sobieski elsszülött fiának,
majd sógorának Bethune marquisnak. országi követének ajánlani
is
a
franczia király lengyel-
fid. ^)
III.
Sobieski tot terjesztette
már elbb, kevéssel trónralépte után, azt az ajánlaXIV. Lajos elé, hogy a portával ])ékét köt, had-
erejét a császár ellen irányozza, és a kel szövetkezik.
országi ját
a
:
•*)
A
magyarországi elégületleuek-
franczia király ezen alkalommal a magyar-
mozgalmak tekintetében világosan megjelölte álláspont-
Magyarországban
császárt
éleszteni kivánja az elégületlenséget,
nyugtalanságban tartsa
;
de
nem szándékozik
hogy nyilt
háborút támasztani, mert az nagy költséget igényel, és a fölkel
hadakban nincs nagy bizalma.
')
Az Az
*)
Bethune 1677. június
')
^)
1677. január 24-iki jelentés. 1677. márczius 7-iki jelentés. 1
miniszterhez. Waliszewskinél. *)
Emlékirata ugyanott.
')
Igy
1675.
míirczius
1-iki jelentése
I. I.
Pomponne
franczia külügy-
400. 69.
1.
'22-ikén
XIV.
I.ajos
.i
marsoillfi
piispi.kii.-k
K/«Mi
s/..imit<>
7
1'»
1
1;
inl.'<:
»>s
I
7 s
(',
'.1
puiHikaiui
kcsoldt s.-m trii
<•!.
Az
1676-ik év IS^zOü tize/er nnuiyüt küldött B»'thuiH' m:ir(iuisuHk, h luagyarorszAgi folkel/^k sogélyzésén', r»»lh:isználásánjil is lelkére
költséggel. <
i
hngy
kt»ti.
még
il»'
»;i
ezen csekély összeg
haszon
:\r:iuyli:in
álljon
•)
Bethuiie nuirquis
ineginditutta a tohorzást Lengyel-
«'kkoi-
országban, ln>gy hatezernyi segédhailat küldhessen a magyarorkikkel
fölk«'lr)knek.
>/Agi
királynak ez ellen
i«'ngyel
tíirt<^»zkod(')
tavaszán szerzdésre lépett.
lfi77.
nem
volt kifogása, de a franczia
A
mlvar
magaviselete miatt, került^- a nyilt összeütk<>zést Tjeo-
IKjlddal. 2)
A
lengyelországi
tnl)orz;»st
inunl.-t/altal
;i
udvarnál
hccsi
Sobieskinek tulajdonították. Ezen vád ellen Buonvisi védelmébe vette,*)
de egyúttal a varsói nuntiust felkérte, hogy a királyt tartsa
vissza a magyart)rszági elégületlenek segélyzésétöl,
megfékezése mindkét államnak közös érdeke.
Több
mert azoknak lengyel sena-
tornak, kikhez bizalmas viszonyban állott, leveleket irt
császár felszólítására kieszközölte, hogy
t
ban levelet intézett u lengyel királyhoz a varsói nuntiushoz.
maga a pápa
Majd
ez irány-
és utisításokat bocsátott
^)
Ugyanakkor másrészrl azon
hogy a császár
volt,
melyet Sobieski irányában táplált, csillapítsa.
lését,
is
*)
nehezt<'-
Egy
alk.a-
>Je vouK ay desja faict connaitre iiios sentinientj< sur les mecontents HongTÍe et vous avez veu que bien que je creusse tirer quelque utilité do iioorrir l'inquietmie que l'oii en imjiU avoir a Vienne, ce n'est pas jusque au rj»
:
ie
point de vouloir soustenir par une prande depense une ;;uerre
aoMÍ peu reglée que
le
sönt d'ordinnire
r«Tolt« des peupleR.< Waliazew.nzki, ')
Az
que
je
pourray
fiethune 1677. október 18-ikán
ke*z volna a magyarokkal szövetkezni
mt
cetté affaire dans ») *)
Az Az
xont
si
eloignée et
appuiées sur uno
197.
1676. novemberi utasításban megliagyja
;-enjent la depense
•)
I.
qui
cellefl
fairé
irja
>8'il
une autrc vue que
»prop<»rtionner avan-
a Tutilité que j'en pourray
XIV. Lajosnak, hogy
Sobi»iHki
croyait que Votre Majesté regar-
celle d'une simpk* diver!tion.<
1677. június 13-iki jelentés. IhTT. oktúlc-r
?,.
<••<
in-ik
ieIr;rif/-'*«-klio/,
vannak
inollék<-lve a
•Telek. »)
iitéMci.
Buon\i-i
!•.;;.
j'iiini-
J...
;iii-u'/t>i-
...
••>
.•ni<»»M'r
:{-
!<•-
XI.
:V2
INCZK És JIAGV AKOKSZ
XIY. Lajos
egészen
által
hogy elégedjék
ges segítségben
nem
lOI.SZABADÍTÁS A.
kikelt a lengyel király ellen, hogy az
lommal a császár hevesen jegyzé,
'\(!
A
vezetteti raagát.
meg
részesíti a
nnntius erre meg-
hogy Sobieski tényle-
felsége azzal,
magyarországi felkelket. Mikor
pedig a Bethune marquis által toborzott lengyel csapatok fels
Ma-
gyarországban megjelentek, és segítségükkel a felkelk több elnyt vívtak ki
:
a nuntius tanácsolta, hogy azt nagyobb bonyodalmak
elhárítása végett ignorálja.
És éppen
^)
a magyarországi háború
színhelyén a császári seregek által szenvedett veszteségek hatá-
hogy a bajok megszüntetésének legbizto-
sát arra használta föl,
sabb eszköze gyanánt
:
a békekötést Francziaországgal, valamint
a magyarországi elégületlenek megnyugtatása végett az alkot-
mány
helyreállítását, -) és a porta elleni
telve
kiemelte
')
azt
is,
hogy
Buonvisi 1G77. november
Nem
ha
'-í8-iki
háborút sürgesse. Ismé-
^Magyarországból a törököket
jelentése.
hogy Buonvisi a magyarországi fölkelk igényei ét) az alkotmányos jogok természete iránt nem mindig volt kellen tájékozva, és igya ballépéseket sem kerülhette ki. Például 1 677. szept. közepe táján eladta a császárnak, hogy a fölkelk nem sürgetik többé az elfoglalt prol. «)
hallgathatjuk
el,
templomok visszaadását és csak a törvénytelen adó megszüntetését kivánmibe ö felsége megegyezhetik, mert >a nemzet geniusának megfelel módon« könnyen kárpótolhatja kincstárát. A császár kétségbevonta eladásának alaposságát az önkényesen kivetett adóról úgy mond — szívesen lemondana, de ezzel a békét nem állíthatná helyre, jól ismeri a magyarok
ják, a
—
;
nyughatatlan szellemét, melyet a francziák folyton él«-sztenek. A nuntius arra utalt, hogy a csehek még inkább lázadók voltak,* mint a magyarok, ^^
és
felsége
ket
eldei visszafogadták
kegyelmökbe, visszaadták kiváltsá-
gaikat, a trónörökösödés és a királyi jogok épségbentartásával, úgy, hogj'
folytatá — most az összes hivatalokra csehek neveztetnek ki. így lehetne magyarok irányában is ezek, mint több magyar fúrtól értesült, megelégednének,ha úgy bánnának velk, mint Csehországgal és az örökös tar-
—
eljárni a
;
tományokkal
;
az adót, bár alig tesz kétszáz ezer forintot, súlyos tehernek
mert hozzájárulások nélkül vetették ki rajok ellenben ha felsége országgylést tart, mint Csehországban és a többi tartományokban, az itt
tekintik,
;
kivetett adó,
mely önkéntes ajánlat színét
viseli,
sokkal többet fog jöve-
delmezni, mint a mostani adó, melyet azért gylölnek, mert az elvesztett
szahadságra emlékezteti ket. Megadva a magyaroknak »a szabadság látszatát némi valósággal,* mint Csehországban, a mozgalmak megszüntetését remélhetné.
A
egyességet
(Az 1677. szeptember 19-iki jelentés.)
!
császár erre azt válaszolta,
hogy
ily
módon
szi
vesén kötne
sikerül,
kiAziii
i';z\HZ(>rHiuin*i
f/./t'l
Ugynuis azt
bizU)8Ítt'itni fog.
vagy kimt>rült«»k,
rerest^get szeuvodt^'k
és mihelyt
el.
tümiek
áll.iiitlnsá^a
ha
hujilósok,
;i
tí»rök ttTÜh'tn' vom'iUiak
van elfoglalva, ismét
ináslVl**'
uem számíthatnak, meg fognak
A
fel-
szfinui.
török háborúra, véleménye szerint, a legalkalmasabb idö-
mikor XIV. Lajossal a béke megköttetik. Ekkor a
puut az
lesz.
császiir
maga
is
nagyszámú
fog rendelkez-
h.arczedzett sereggel
német fejedelmek zsíddjában lev ezredek,
többi
és a
;
Ixki-
hogy
azt következteti*', liogy a fölkeh'-sek, ha a tíníikítk támo-
:
intására
hetni
király hudeívj*'
:i
Ih-Ish
:i
tJipuszU'ilváu.
nehogy a fegyveres szolgálattól meg kelljen válniok, örömmel fog-
nak zászlaja alá
meg
területen
seregleni.
fogja mindazt
várak mindenben
Az
nagy hader eltartá-
ily
gondolnia
kell
az ellenséges
;
mi ellátására szükséges.
találni,
visszaszerzésének reményével
Kízt^Ttfoin és fíuifa
sétfil
Azzal, hogy
elegend pénze, nem
nincs
siéra
bvelked, termékeny
amely
l)iztatja,
síkságot uralnak.
')
1678-ik év tavaszán a császár konstantinápolyi residen-
azon. csakhamar alapt.-ilannak bizonyult, jelentés érkezett,
hogy közelebb nagy török sen'g küldetik Magyarországba. ezen
uem kevéssé megrémült Ez ismételte korábbi javaslatait.
hírre
nuntiu.snak.
Lipót
aggodalmait feltárta
és
nyugtassa
.a
Kössön békét
meg Magyaror-
Francziaországgal,
bánnily áron
szágot
békét az oroszok és lengyelek között, hogy
;
létesítsen
*)
az utóbbiak
is
a törökök ellen fordíthassák fegy veri»ket
Dunán Tárát
biztosítsa, zárja körül üjvárt, és
')
Az
1678. január 2-iki jelentéit.
!.
nem :
m-
r,
,ra
-
tt,
.;<5m
luutáu
a k<">zlekedést
vegye ostrom
ab'i
a
Buda-
»)
i« most ellegesen íi
meg Esztergomot, hogy
érkezését; vívja
;
Magyarországba, megelzve a török had-
indítsa rögtön seregét
er
;
:
mert ha
ezzel koteiezetttéi/.ket vállal
eltt, magától
*)
»z:inja
»)
e
el
míg ha a
is
Az
mivel a
c«ászár.
saját érdekeit tartva
kiW/.i'>u>t
u]
fn-ja a
con gl'rngari. <|uel fu'>co.
i**-!
n^ti
imM-tu
•
1878. ápril 24. és májtu 5-iki jelentéwík.
IRAK<(«JI V.:
\l.
ISI Zl:
p^'l'ft
nagyon jelentékeny. '«
•
ho(?y
szentsége sürgeti a háború megindi-
l'>
;
I-
.j{
ineKJeg.vzi,
magát a hábíjrúra,
Mffélyét fogadni, még ha az nem
iitrarii
Ebben
képes meghatározni, milyen gogélylyel járulhat (a nuntius) a maga /-s nem a pápa nev('-bK?n buz-
tt MAKHZÁ«Í tiHAtXnXllh inA.
O
fi.-i
XI.
';^-\.
INHZE ÉS MAííVAKOKSZAG
IHll.SZ A 1!AI >n'AS A
.
Ezen szép programm keresztülvitele :i következ eszteiidökuek volt feutartva. Addig a nuutius sokszor meut keresztül a csalódás és kiáliráudulás keserségein. így mindjárt most a magyarországi tárgyalásoknál.
Leopold a hü frendeket Pozsonyba hívta össze, hogy jateendk iránt eladhassák. Többen közölök, tudva,
vaslataikat a
hogy Hocher kanczcllár van az értekezlet vezetésével megbízva, vonakodtak megjelenni. Mindazáltal Buonvisi, támogatva Szelepchényi György esztergomi érsek által, rábírta ket, hogy megjelentek.
indultak,
És május els napjaiban, mikor a tanácskozmányok megörömmel jelenti ]íómá])a. hogy bár úgy »a magyarok
uyakassága,« mint »a zavarosb.-ui halászni kivánkoz('> miniszterek
akadékoskodása* sok nehézséget támaszt, kilátás van a sikerre.
Azon reményét gítve
ország
az sét
fejezi ki, liogy
a lázadók
:
az
is.
elnyomástól
várhatván, a
is
mihelyt a
fölszai)aiiúlt,
király
lesznek elé-
ki
jószágaik
hségére fognak
után összehívliMtni mz országgylést, mely rendezi.
urak
liü
a titkos izgatás megszntével, és látván, hogy
:iz
térni
visszanyeré,
akkor
az-
ügyeket véglegesen
')
Csakugyan, a tárgyalások Pozsonyl)au kedvezen folytak.
A
magyar urak a törvénytelen adó behajtásának megszüntetéa német hadak eltávolítását, az alkotmány helyi-eállítását, a/ :
sét,
országgylés összehívását
A
ták. tott,
és ált.alános
királyi biztos mindezt
amnestia hirdetését kíván-
kilátásba helyezte. Megállapítta-
hogy a király nyilatkozatot fog közzétenni, melyben a nem-
zet sérelmeinek orvoslását és szabadságai helyreállítását igéri.
De míg
Buonvisi
hatni igyekezett, hogy a
;i
magyar urakra királyi
s
-)
általok a felkelökre
njilatkozat a várt gyümölcsö-
ket meghozza, annak közrebocsátását Hocher fidytonosan késleltette,
a mi a
h mágnásokban
az udvar szándékainak szintesége
iránt a bizalmrit megrendítette, és Teleki
Mihály fegyverre hivó
újabb proclamátiójának hatását a bujdosókra elsegítette.
') "J
')
Az
3)
St
1678. május -iki jelentés.
Buonvisi 1678. június 19-iki jelentése. Buonvisi 1678. július 10-iki jelentése. Elie/ mellékelve
nek július 4-iki isnieretes proclamátiója.
v:in
Teleki
HooImt
kiiiiflotlon
L-':i«;üktHÍó
A jeg}'2ti
fpapokat
nyii;itk<'/..ilai\:il
urakat
és
Rómába
nuntius. mikor errí^l
meg
:
uil\arl>n/
;»/.
|t«miikalil)
la-
is olkost'ritottr. •)
jelentést tesz, elkeseredve
>Irae tehát a kiegyezés érdekében tett tarado/Asaink
gyümölcseit olves/ti-ttük
;
az ügyek ross/.abl)ul állanak, mint bár-
mikor !<
A
ságos:ibb pillanatban történt állott
maradtuk. És ez a legvál-
tárgyalások en'dménytelenek
az elégületlenek
a
;
mikor
:iz
iljú
gróf Tököl!
Imv
és a belháború tüze újra pusztító
élére,
lángot vetett.
Ily
körülmények
mikor a szent-szék
között,
bécsi nuntiusá-
nak, a császári udvarnál ur.ilkt»
czélzó
sére
meghiúsultak
igyekezetééi
eredménynek lehetett tekinteni tései,
azt,
,
kétszeresen
jelentékeny
hogy a pápai curia erfeszí-
melyeket a varsói nuntius utján
czélhoz vezettek
tett,
és a lengyel udvar, a magyarországi telkelöktl a segítséget
az
:
országgylés a zurawnói békekötés megersítését megtagadta
;
*)
meg-
Tonva az ausztriai házh<»z közeledni kezdett.
Már
az 167H-ik év elején Sobieski, Buonvisi által biztosí-
totta Leopoldot, hogy kész vele jó viszonyt tartani fönn. ')
az
Bnonvifli július
1
7-iki chiffrirozott jelentésében
Hocher euy napon
ejtetef.
Tamás
Pálffi
')
Majd
tüzetesen beszéli
el
nyitrai püspökkel és királyi kan-
csellárral értekezve, Barkúczi Istvánt árulónak bélyegezte,
é.s
azzal vádolta,
hogy a zsoldosok fogadására küldött pénzt elsikkasztotta. Pálfti ingerülten váliuzolá, Iiogy Barkóczi mindig híve volt a királynak, nem úgy, mint a tirolc, kik Freiburgot a francziáknak árúba bocsátották. Uocber maga is tiroli és a freiburgi parancsnok rokona, mélyen .lértve ('-rezto magát, és fiMindalásától elragadva, azt a nyilatkozatot vetette a
közé
:
magyar fpap
rok mind egytöl-egyig azok.*
~
Ezen elbeszélés lényegesen
melyet az egykorú irók munkáiban találunk. (L. Horváth. VI.
megtudni
r
ii
;
nem
is
;
'2H.,
ber UO-dikén Sobieskihez és a Inngj'el rendekhez
szemptf^mber in
l^-vi-U-i.
'Jí.
és októ-
Th^-in^rnél
\^A. »)
Buonvisi
lrt7H.
január
attól,
Buonvisi
volt
hogy tadta. Mondanunk sem kell, mint következményei miatt megrója. •) A pápa 1677. január 2., 1»J7H. május 100
eltér
89.)
neki alkalma volt <•» ér
-n kellékét bírja
jelentése a hitebállott
szem**
>Lehetsége9, hogy a tiroliak soraiban van egy-két árúlú, de a magya-
:io-iki chiflfrirozutt jelentén**.
3*
-
ZR KS MAGVA 15" iltSZÁr. VÖI.SZA
XI. IX(
•,}(\
II
\I»ÍTÁSA.
szinteségét bebizouyítamló, intézkedéseket tett, iM-tlinnc újabb toborzásainak meggátlására kezdetben kéz alatt és titkon, hogy a franczia király ne vegye rossz néxen késbb (május köajáiilatíü
:
;
bocsá-
zepe táján) a nuntius sürgetéseinek engedve, rendeletet
hogy az
tott ki,
sák
föl. 1)
Ezen
tordulatltan
nagy része
királynénak
volt a lengyel
is.
szívóssága és az intriguákban való leleményessége által,
esze,
ki
útnak indított csripatokat a határon tartóztas-
mind nagyobb hatalmat ragadott magához. Öt XIV.
férje fölött
Lajos elidegenítette azzal, hogy pénzsovár hajlamait kielégíteni és atyját D'Arquien marquist berezegi rangra emelni vonako-
És azon remény
dott.
hogy
éltette,
heti egy föherczegnö kezét, biztosíthatj.i
XIV. Lajos ;iz
utasította
részére elnyer-
elsöszülí>tt fia ;i
tr6ni)rr>klést. ^)
ugyan követét, bogy
a szent-szék és
osztrák udvar befolyását ellensúlyozza; de most
már nem
he-
lyezett többé nagy súlyt a lengyel szövetségre éa a magyar elé-
gületlenek actiójára
st Bethune man|uisnak
;
niegh.agyta, hogy
az utóbbiaktól lassankint vonuljon vissza; es.ak azt kívánta, hogy
az elégületlenség tüze egészen kis szikra, melyet
ne aludjék, mar.adjon belle egy
el
szükség esetén,
föl
lehessen éleszteni.
*)
Ezalatt ugyanis a nimwogeni tárgyalások eredményre vezettek.
Ennek elkészítése bárom éven Bethune 1H7S. márczius
')
l-iki jelentései
22.,
15.,
i^énvbe vette
át
ápril
májuH
1..
szent-szék
;i
Itf.,
27., júniir-
kétségtelenné teüzik, hogy n forduliitbun tVitényez/i
a szent-
:
szék befolyása. Egj'enesen mondja, hogy a hadak fultartóztatására vouui
kozó rendeletet a nuntin.s eszközölte
»M.
Nonce Mnrtelli
le
dalle, agissant avec présenter.'í
Walisewski
egy helyen n*»
—
van
gyíllölettel
ellen
est aiitrichien.
-
elteh.-.
ius(|ir aii scan-
ronvient point h co
II. 47., ,j3., h7., 71., 72.
paiment de
pandre dans
.
.
les Diettes.*
pour
<|u'il
dóit p"-
és 78.
200.000 irancs pour la paix, une second.'
l'affaire
Waliszewski.
de Hongrie
comme
.
elle
que Vous vous en est possible,
quclques
une troisiéme ponr
irja
Hethunenek
m'a déjá cousté de grandes sommes
retiriez de
bonne heure.'
que ce party ne
i'tincelles
;
.soiet
ri
II. 61.
XIV. Lajos 1678. szeptember 2ö-ikén
')
grie
de
la pacification
líratification considérable
s'il
irja
pnrtialité qui
Ez
*) Bethune mindezt 1678. május í-iki jelentésében tüzetesen inouXIV. Lajosnak, egyebek között eladja a király és királyné kivánataii
irja
'le
—
une
ki.
íis
.
.
.
mon
:
»La Hon-
inteution
október 21 -ikén
:
pas tellement esteint, qu'il n'en
capables de se rallumer.' Waliszewski
II.
147.,
e-
»Fait..<. ro-i-'
Ifit..
I
iGí^.
ir>í(;
tliplomútiájúuHk luunkássiigAt
Mi^ Bécsben Mafíyarország
sziik-ulitását tüiítottv föl a császári
gvauáiit
:
X
IV. Lajos
lev
ráuál tíitta,
pdlitikáiirik
Ic^iiH'ltó])!) c/ólja
is kit'lófíitóst ijíórtek.
fraticzia kitvet D'pjstrées
A \>ái)a.
herc/eg eltt ismételve'haiigoz-
kiiltlonit'.
melyet kiWinyen hatalmába ejthetne, mire
császiirság trónjára emelkedhetnék, és csalátlja tagjai
alapithatna a keleten birodalmakat.
Xl^^ Lajos hajlandó leit
a/.
a/ iidva-
hogy uralkoilójának a tVanczia hajóhadat Konstantinápoly alá
kellene
is
\'o\-
oly t'szuu'-nyekt't állított, iiiclyck
e\v
6 határUlau ambitiójának
:i7
keleti
')
volt a békekütrsre.
Leopold soká habozott elfogadni.
:i
számára
-)
l>e snlyos teltétr-
Buonvisi
mindegyik
aii-
dieutiáján elállottá »cneteriimcenseo<-val. Régi érveit ismételve,
azokat
.a
napi eseményekbl vont bizonyítékokkal támogatta. Majíl
arra figyelmeztette a császárt,
hogy helyzetét a háború folytatá-
sával uem tenné kedvezbbé, mert szövetségesei közremükö(h^sére
többé
mint
nem számíthat; majd mikor Hollandiában elörelátt:i
—
uralomra
jutott, óvta.
békepárt
;i
-
hogy a béke megkötésé-
ben nv h.agyja magát szövetségi^sei által megelzni, mert ha utolsó maratl, a feltételek tére
még
síilyosabb.akká lesznek.'^)
A
császár vég-
meghajolt a kényszerség eltt. Leküzdve személyes és dinasz-
tikus büszkeségének ellenkezését, lek elfogadására
a felh.atalmazást.
megadta biztosainak a Ifi71>.
feltétet-
február 5-ikén létrejött
a nimwegeni békekötés. I
Elöftziir
D'Estrées
herczt;).'
Ifi77.
szeptember
'J-cliki
jegyzékében
lalalkozunk ezen eszmékkel, melyekre a következd óvekben >;yakran
tr
víhz-
MichaudTl. 75., 80., 91., 9'J. Lotharingiát is, *) XIV. Lajos azt követelte, hogy összes foglalásait, megtarthassa; ellenhon a német fejedelnu'k mindazt adjAk vissza, mit a -/a a pápa.
v«^<|pkt<'>l ellotrialtíik.
Buonvisi
lrt78.
június
IJ. és Jrt-iki jelentései.
MÁSODIK FEJEZKT. A
szent szék igyekezetei a török ellen
támadó hadjárat
visinak ez irányban kifejtett tevékenysége.
—
gatartásában.
A
A
—
magyarországi állapotok.
létesítésére.
Buon-
Fordulat Lengyelország ma-
—
Sopronyi országgylés.
szent-szék magatartása a magyarországi vallási kérdések irányában.
Buonvisi és KoUonieh.
—
-
—
Unonvi-;! bibornokká novcztetése.
1679 "1681. T.
A karolta
uimwegeni Ix'kekötés után a pápa föl
a török ellen iuditandó háború ügyét.
tékát látszott nyújtani azon tény, hogy teljesedésbe
ment egyik
hft
már
a
buz^'alommal
újult
A
siker biztosí-
megelz
év nyarán
óhajtása: S(»bioski és TII. Feodor
orosz czár között tizenhárom esztendre iVgyversziinet jött létre
minek következtében az utóbbi háborút indított és fölöttök a czerini gyzelmet vivta ki. ')
a törökök ellen,
A
pápa tehát a császár, a lengyel király és az orosz czár által egyidejleg az ozmán birodalom ellen intézend hadjárat érdekében mködött, a melyhez a franczia király közremködését is
igyekezett megnyerni.
Ez irányban
leveleket intézett az ural-
kodókhoz, és utasításokat küldött a nuntiusokhoz.
")
sem várva ezen felszólításokat, a mint a nimwegeni oklevelek aláírásának els hírét vette, azonnal megkezdé az actiót. Tapasztalván, hogy a császár azon engedmények
És
által,
bécsi
követe, be
melyekre magát
el
kellett szánnia, személyes önérzetében,
dynasztikus büszkeségében és császári méltóságában sértve érzi ')
Theiner UO. 145.
A pápának 1679. márczius 15-ikén XIV. Lajoshoz, márczius 18-ikán Leopoldhoz intézett levelei Theinernél 159, 160. A franczia követnek Rómá*)
ból 1679. márízius
8. és
májns 2M-ikán
irt
jelentései.
Miohaud
II. 76. 77.
FRANCISCVS
BONVISIVS
CRLArV3
1
DIE
=
S.R.E PRF.SBYTER L\XF.N.siS ZPTI.MBRIS M IKLXXXI.
CARI)I\ALIS
r/a*-Jfawrf«^
^ = /
H^Tí* -l(*.8l.
'V.)
úgy lu»HN búskiumtisg Ví»tt U'lki- lolótt oröU e/tu 1í;ihhu1jiügyesen tol tmltn h:isználiíi ozAljji eU'r/»sÍT«'. A ti»n»k oll«Mii
iiiHgHt,
tot is
hAl)ort úgy tUutoíU'
fí»l.
sijirsAg elhalványult
tlicsfény«''nek
h log.'ilk.HlniHSHbl) eszközt
uiiiit
hatjilmáuak új alapokon megszilAnlitás/lra. Kifojtett4'
elrttte,
azon súlyos veszt<»ségeket nu-lyeket a keresztény népek a
xM
szenveiltek. az okozta,
dását, melyet azok
a
:
cs/i-
un'gingutott
ftilelevenit^sí^re,
hogy
ti»r(>k<»k-
hogy mindig hevártiik a t<>rökok táma-
akkor
mikor a körülmények rajok
intézt<^k.
nézve kedvezk, a kereszt^ény népek szempontjáhól kedveztlenek valának.
Mindent jóvá lehet
táraadó tT)lJépésre határozzák
tenni,
viszonyok rajok nézve elnyösek és a nek.
Már
ha a keresztény
nralkod«'tk
magokat, olyan idöhen. mikor a
el
kedveztle-
t<»r<>k(ikr»' iié/.vr
pedig ezen idpont elérkezett.
A
tontkök hatalmas
A
pekkel, az oroszokkal és perzsákkal háborút folytatnak.
Jié-
császár
ellenben a béke elnyeit élvezi, és sohasem rendelkezett hatalma-
sabb seívggel. mint éppen jelenleg.
hogy
Elmondotta,
1H.0(K»
harozedzett német katona van Magyarországban. 4o.0(K»-et kiildhetni
odaa német birodalomból,
patok.
mat, melyet Isten nyújt. országi
mozgalmak
lavasolta.
De most
ezekhez járulnak a magyar csa-
hogy a m.agyaroknak korábban
kemény
hségre
föltételeket
el a
alk.al-
a magyarEgyebek k'wMi a/t :
engedmé-
tolajáidott
visszatérni
kivánók részére ne
nagylelkségével
;
kedvez
a legels teendül
is
lecsillapitását jehtlte ki.
nyeket ne vonja vissza, a NZiibjon
és
Kérve-kérte a császárt, ne szalaszsza
meg
ket
lógja
nyerni; mi^ ellenben, ha a békekötés utjin visszavenné azt. mit liáború
idején ajánlott, elidegeníti
ket.
'Omproraittálja. elárulván, hogy félelem
és
;i
egyszersmind magát
birta volt
az
engedé-
kenységre.
Leopold azt válasz
.a
nuntius nézeteiben osztozik
:
a/
nem szándékozik; és a jelen idponkézben lev területének visszahódítására
fng»*dmény»'ket visszavenni tot
Magyarország
tiirök
kiválóan alkalm.asnak
itéli.
Mind.azált.al a császári lálták,
hogy
XIV.
Laj
mini>zterí'k
nem
hatalmának azon gyarapodását.
szívesen raely<'t
.azt :iz
fogná
aggod.almat táplátni
M.agyarország nihszabadí-
tá«a erí'dményezne, és azt megakadályozni igyekeznék. liaiitroztatták.
Iioirv a tiirök
flIen
a császár
Irul járatot
indit-mi
Ezért azt fs.-ik
azon
«; ;
ha a frauczia király
esetre tanácsos,
is
részt vesz beiiue, és hajó-
hadával támogatja a császár szárazföldi hadi mimkálatait. Buonvisi Fraucziaország közremködését szintén
kívána-
nem mellzhetetlenül szükségesnek. » A jó dolgot monda — nem szabad addig halogatni, míg a jobbat elérjük. XIV. Lajos hozzájárulása nélkül is nagy síkereket remélt elértosnak
ítélte,
de
—
Montecuculí tábornagytól azt a biztosítást kapta, hogy ha
hetni.
a király a háború megindítására határozza
Esztergomot
alatt
lom
el
Budavárát hatalmába
és
magát, ö egy hónap ejti.
)Ha meggondo-
— Írja lelkesedve Rómába, — hogy Isten ulyau szent és buzgó
pápát
állított
egyházának
élére,
nem hihetem, hogy egyedül
az egy-
házi állam és a papi fegyelem föntartását jelölte ki frdadatául
bizonyára ö szentsége által kívánja a kereszténységet azon javak-
ban
részesíteni,
De lett
melyek után eldei
hn
sóvárogtak«
!
')
minél közelebb jött a tavasz, mikor a hadjáratot
meg
kel-
volna kezdeni, annál több nehézséget támasztottak a bécsi
udvarnál, és annál kevesbbé mutatkozott hajUiudóság a hadikészületek elrendelésére. kijelentette,
gyelekre
és
St
márczius végén a császár határozottan
hogy magára hagyatva, háborút nem indíthat oroszokra,
mivel
;
a len-
állh.atatlanságukat ismeri,
nf^n
támaszkodhatik.
A
nuntius erre kiemelte,
hogy halogatással
a vállalatot
hadert soká együtt tartani nem képes mire most kedvez körühnények között, sza-
meghiúsítja, mert a nagy
továbbá, hogy arra,
badon határozhatja
el
magát, egy esztend múlva, a törökök és a
magyarországi fölkelk kényszeríteni fogják. Végre fölhívta, hogy a biztosítékokat, melyeket kíván, szabatosan formulázza.
Mire Leopold egyszeren
meg
ügyet
.azt felelte,
hogy tanácsosaiv;il
a/,
fogja vitatni.
Buonvisi most már kételkedni kezdett, hogy a nagy vállalatnak megnyerheti a császárt, kit békés hajlamai tartanak viszsza, és
a minisztereket, kik ellen azt a vádat emeli, hogy a háború
által igényelt terheket akarják
ták békében a
ségeíre kellene fordítani. ') ')
magokról elhárítani, mert megszok-
magok javára használni
föl azt,
-)
Buonvisi 1679. február 19-iki jelentéHe. Buonvisi 1679. ápril 2-iki jelentése.
mit a háború
kíilt-
n
1670-ir.si.
De
:uut;ui
seiu
•ihitára, .:
..
,
ánulozó
kbt'ii
•
itnyújtotta,
sznt
ixz
luug
:\
bróvt't
—
montlA egyohek között
_'
föl.
meggyzni.
flt
a hál»orú
>Ezen háhornval
kiköszöriilhetnók a csorbát, melyet a
iranczia hókekötés hecsiUetükon
-.
|tii)i:i.
Hunnvisi. mikor a/t neki
iiitézt'tt
szüks/'gessóge folAl
A
liutiii.
kaiuv.fllárlioz hizolfíti
érvok hosszú sorozatával igyekezett
:iiegiiuliti\Si\iiak
hetnék
minis/tfrckn*
lumvWfolyAsú Hooljor
:i
ejtett
hogy a békére csak azért
;
eljárásukat figy tüntet-
mert a keresztény-
liajlottnk.
rilekében, a török elleni vállalatot akarták lehetivé tenni.
•
E
uulU'tt a magyarországi hóditások a császár tekintélyét a biroda-
lomban
gyarajiít^iuák
is
nem
és
:
kellene többé attól tartani, hogy
meg
Isószülött fiának róm.ii királylyá választását
Továbbá figyelmeztette '«ro>zok
is
háborút viselnek a
i.'lentékenyeu
meg
török
lesz könnyítve;
fogják t;vgadni.«
hogy most. mikor
minisztert,
a
ellenben,
;iz
a császár vállalata
ellen,
ha majd
;iz
oroszok
kötnek, az lesz a következménye, hogy a törökök Magyar-
l»ékét
M tíim.adól.ag
lépnek
így tehát halogatással a császái*
fíil.
az elnyöket, melyek a támadók osztályrészei, és be-
:.
várva a támadást, Magyarországot a barát és ellenség dúlásainak
Majd
t4>nné ki.
l*ihenést le iz
hogy a népeknek
:
—
úgy mond
idót
csak a teljes lefegyverzés nyújthatna
ha ez megtörtént, háborúra többé gondolni sem új h.adszerzés
selni
lehet,
a kincstárra olyan terheket róna. melyeket
uem képes. Ügy Hocher, mint Montecuculi
rtekezett
De
czáfolta azt az ellenvetést
engedni, mig a franrzia háború erfeszítéseit kipihenhetik.
kell
— a nuntius
—
kivel
szintén
:
mert el vi-
t<>bbször
okoskodását kifogástalannak mondották.
azért ismételték: hogy a lengyelek szinteségében, az oroszok
'tllhatAtosságáb.an
nem
bizhatni
:
st az a
veszély sincs kizárva.
míg a császári hadak a tör«»k ellen harczolnak, XIV. Laj Német- vagy Olaszország ellen támadást intéz; a miért is szük-
:iogy
''t:«'s.
írja,
hogy a pápa a franczia királyt .a hábí)rúban való részvétre jtrérí'f re. hogy a császárt nem foízja iucí:-
vagy let'alább azon
imadni.
Buouvisi
háború nem fog 1
Hiiiii.vi"'
U'b'itta,
hogy
létrejönni. !•.:••
-.1,1!:
mind
')
••-iki
ii'íi-iiii'-iM-,
ez csak
hriigy,
és
hogy a
42
XI.
INÍZE És
M.\r.Y AHiiKSZAO. FÖI-ÜZARAI)ÍT \s
\.
Május 20-ikán az udvarnál uagy tauácskozmáay zavarok
magyarországi
melynek tárgyát: a
tartatott,
lecsillapításának
— ki a pápai nuntius törek— azt hangsúlyozta, hogy Ma-
módja képezte. Az esztergomi érsek véseit mindig hiven támogatta
gyarországon a béke
^)
helyreállítását
és urak, kik jelen voltak,
úgy várhatni
csak
A
többi
A
tanácsosok a támadó hadjárat lehetetlenségét vitatták. az volt teit,
hogy be
:
kell
ha a
,
magyar fpapok csatlakoztak véleményéhez. De a német
király uyilt háborút indít a török ellen.
végzés
lev függvé a dönt határozatokat.
várni az orosz czárnak útban
és ajánlataiktól tenni
Buonvisi, a mint ezen
eredményrl
köve-
értesült, fölkereste ismét
a minisztereket. Eladta, hogy kiindulási pontjuk téves; mert úgy tanácskoznak a háború fell, mintha megindítása vagy mellzése függne;
tölök
pedig
az
elkerülhetetlen, és a kérdés csak az;
támadó vagy védelmez hadjáratot akíirnak-e
Az
viselni ?
iránt,
hogy a császár érdeke mit javasol, nem merülhet föl kétség mivel defensiv háborúban nem számíthat azok támogatására, kik ;
hadjáratban hozzá csatlakoznának.
offensiv
lenni az iránt, hogy laltságát, a
A hogy a
XIV. Lajos nem
pápa közbenjárását kérje
Es ha
akar
biztos
fogja kizsákmányolni elfogki.
miniszterek, a társalgás folyamán, i-mlitést tettek arról,
hadjár.-it költségeit
tetemes pénzsegítség nélkül
nem
födöz-
hetnék. Buonvisi erre szokott nyíltságával azt válaszolta, hogy ha
mások
segítségét akarják igénybe venni,
det pénzügyeikbe
áldozatokra teti
,
;
elbb hozzanak be
ren-
mert a külhatalinak alig lesznek hajlandók
ha a császár a fölösleges kiadásokat
meg, és sa kincstár
folytonos megkárosítását
nem szünnem akadá-
lyozza.*
Hogy
••
ürügy akart
kifakadás szinte jóakarat sugallata lenni,
mentse, arról tanúságot tesz
ben a pápát
fölkéri,
volt,
nem
és
mely a szent-széket a segélynyújtástól
Rómába
hogy ajánljon
föl
föl-
küldött jelentése, mely-
lehetleg nagy összeget,
eszközöljön ki segítséget a spanyol királytól, és tegyen lépéseket
a
f'rauczi.'i
'j
czember
kir.'ilynál
megnyugtató nyilatkozat kibocsátása iránt:
Tevf-kenyxégéri'il jelentést :^-ilíán
tesz
l«7í'.
Mpril
!».,
a y>ápához intézett leveleiben. Theinernél
október lft2,
IfiS,
l'.t.
és de-
'213.
Ifi79
ekkéut megfosztja urUjzvoiktöl
•
•
If.8l.
fxetett
minisztt'reket,
uuigan-éniokek által tóvútra
:i
talán tevékenységre ébresztheti a csá-
rs
álomba merült szellemét.*
(TfíMk
Azon
Jv
')
kitartó szívósság és erély,
melylyel czélja elérésén
természetszeren ráirányozta a császári miniszterek
a*a(iozott,
lleuséges érzl'iletét.
Ezek,
atU")!
hogy befolyásukat
tartvji,
ellen-
súlyozni fogja, minden eszközt folhasználtíik. és cselszovényektöl
sem
riatlt^'ik
vissza,
hzgy a
eltt súlyától megfoszszák, sze-
csáiízár
mélye iránt bizalmatlanságot keltsenek.
magyar fpapokon kivül, csak a bécsi püshun, komárt>mi mészáros tia. ki a ka])iuziiius
Szövetségese, u jM)k
volt
Sinelfí
:
szerzetbl, akarata ellen, emeltetett fpapi székre, és egyúttal az
llam-tanács tekintélyes tagja 'ért
lus
gyakran magasztulásokkal halmozta
hogy ha
•híijt. !
Önzetlen, becsületes, a köz-
volt.
lelkesed fértiúnak jellemzik a velenczei követek
lány fértiakbau,
Azon kormányférfiú, kiben nélkülözte, kire a pénzügyi
jelentékeüy helyet foglalt el: elnöke, vagyis
föl-
kor-
hangsúlyozó nyilatkozatá-
—
gróf Zinzendorf Lajos.
neveznk -
ma
mint
könnyen megnyerhet
és
;iz
a császári
léha tervkovácsoló
szélvolt.
oly soká állásában, hogy a többi koi-
Azzal Uirtotta fönn magát
tudta elégíteni.
nun-
tulajdonokat leginkább
niányférfiak érdekeinek kedvezett, és az udvar ki
A
Birvágyó és megvesztegetheti"), azonkivfil
pénzügyminiszter. által
ama
bajokat
iban
hámosok
is.
egyszer
egyszormind a Un-ök háborút ellenzk sora-
czélozott. és a ki
kamara
nem
a dolgot.')
—
ban
idvari
és
megvolnán;vk a többi
jeles tulajdonságai
másként folynának
el,
minden óhajtását
^)
Buonvisí ismerte a pénzügyi kezelés minden baját és azok
hogy költség hiányában lehetet-
nagyhorderej következményét
:
l«nné válik a török háború, és
.-iz
uralkodó kényszeríttetik, hogy
dattvalóira mind súlyosabb terheket rakjon.
I^opoldot és minisztereit a visszaélések, a
A
pazarlás megszüntetésére.
')
Az
•)
így 1«7». szeptember
,
K'
Ismételve intette
rendetlenség
c.-.
i.i.
).i.-
I
a
bécsi püsjKik hathatósan támogatta.
1679. május 21-iki chiffrirozott jelentési.
'.'•
és
2!j-iki
jelentedében.
i-L-ri-i, liv
Hl.
:.•.>•
O. Klopp.
7»i.
14
IXCZE És MACVAKORSZÁt; KÖI,S/AHAIiÍ
XI.
és egyeueseii zeteit, ')
Az
1'
\S A.
kamaia-eluök megbuktatásárii irányozta igyeki-
;i
1679-ik esztend végén betelt a mérték; Zinzendort'
hivatalától fölfüggesztetett. zolta, sikkasztás
bnében
Utódja báró Abeh-
És
mivel a vizsgálat a vádakat iga-
elmarasztaltatván, számzetett.
bnzgóu
ki
lett,
De nem
zott a rend helyreállításán.
és
^)
becsületesen fárado-
volt elég erélye,
hogy az
udvar pazar költekezéseit korlátozza. Ezek, fleg a költséges uta-
gyakran adtak okot panaszra Buouvisinek,
zások,
hangoztatta a takarékosság szükségét.
ki folytonosan
^)
TI.
A pái)a tblszólításai, melyeket a bécsi udvarnál hidegen fogadtak.
Lengyelországban viszhangra találtak. Ugyanis a tör<)kök
foly-
tonosan terjeszkedtek Podoliában. ós a tatárok betöréseitl sokat
Mindinkább ersödött azon
szenvedett az ország.
párt.
mely a
franczia i)olitikával szakítva, az osztrák házzal és az orosz fejede-
lemmel
való
szövetkezést
,
a
s
tiiríik
támadó liáborút
elleni
sürgette.
Az ségben
1679. elején tartott grodnói gylésen ezen párt töl)b-
volt,
és
a császárnak a múltban szenvedett sérelmekért
fényes elégtételt akart szolgáltatni
;
indítvány tétetett, hogy mind-
azok, kik a magyarországi fölkelket t/imogatták, vád alá helyeztessenek, mit a
követ csak nagy erfeszítéssel és jelenté-
franczi.'i
De nem
keny összeg fölhasználásával tudott meghiúsítani.
volt
képes megakadály<»zni azt a batározatot. mely a királyt frdhatalmazta. hogy a török ellen háborút indíthasson,
hatalmak részérl segítségben
Az
részesül.
lia
a keresztény
*)
országgylés eloszlása után a pá|)ához, a császárhoz és
')
Buonvisi IHbü. január 28-iki jelentene.
')
Krones
')
így ellenezi
és
Klopp
i.
ItiTíi.
)i.
nyarán a prágai utazáHt,
Kíso.
<"»í,én
a linczi
tartózkodást. *)
Walisewski közli Bethune számadáHait, m.-lyek
érték tételekbl
állanak.
Az
Emellett külön Luhomirski I. m. 2'Jl. j.
.'>u
—
luOO durái
ösazeg I9bv ducátot és 12,000 livret tesz
ki.
számlát niutatott be.
—
l'J.Stto
livrerul hzóIó
királyho/ k«W«'t«»k
\'riii\CÁ\:i
'.
hangzott, ho;;y
.•i2»>ii
rseti-e,
kül«l«>tfrk,
lm
keresztény hritahnak tVtlkarolják.
:i
X
tömk
I
Lajos váliis/a
\
liáhon'i
ügyét
csatlakozni ós
kós/. lu»7./.;\jok
áldozni a franrzia k»'r«skrt|rl.>in«''nlfk«'it,mt>lyt>k a portával jó Tíszony megóvását ajánlják
;
ú^ív
összes
íiz
föl-
íoiiiiállt't
mindazáltal, mivol a pápának
a
hatalmak egycsitisórc rziMzó igyekezetei ekkorig eredménytelenek maradtak. esz«''lytelen eljárás volna az n rf'szOr^], ha keresztt-ny
mégis segélyt nyújtana.
A
•)
udvarnál szívesen kötelezték volna
Ih'Csí
le
Sobieskit,
hogy öt Francziaiországtól végkép elválaszszák kilátást nyújtotik arra. hogy elsöszidött tia toherczegasszonyt kap nül. és Arquien maniuis InriMlalmi herczeg rangjára emeltetik szö;
•
.
>
;
"tséget
hajlandók voltak Lengyelországgal kötni, de csak a
is
nem pedig támadó sem engedtók magokat
kölcsönös védelem rzéljáhól.
actio indítására.-')
F.zen állásponttól akkor
eltéríttetni,
mikor
1679.) nyarán orosz követek érkeztek Bécshe, szintén szövetségi
A
iánlatokkal.
miniszterek általánosságban tartott nyilatkoza-
tokra szorítkoztak, positiv kötelezettségek elvállalása elöl óvatosan
A
kitértek.
pápai nuntius volt az egyetlen,
•ntosságához mért figyelemben részesítette olt,
ki ;
ket
knldetésök
egyszersmind azon
hogy a császári ndvar habozó magatartását mentegetve,
ueheztelésöket lecsillapítsa, nralkotlójnk jóakaratát a katholikus
hatalmakkal való szövetség tervének jövendre Szintúgy a lengyelországi nuntius
is
biztosítsa. ^)
mindent megtett ezen
/.övetség létesítése érdekében. Sobieski az 168'»-ik év elején ')ba lit
hivta
m?g
a senátorokat. hogy
közölje, és a hadjárat
"•jelentette,
ajánl föl
;
*)
kétszerezni.
')
velr»k
ügyében határozzanak.
hogy a pápa a háború költségeire és kilátásba helyezte,
A nuntius
ekkor
félmillió forintot
hogy ezen összeget meg fogja
Azonban a tanácskozmány a
XIV. Lajo8
Var-
a hatalmak válaszira-
bécsi ndvar által torve-
levelp varsíSi követéhez 1079. dei"/.ember M-ikí'-n. Wali-
'••u-ki. 11, :i47. ») -\ '.,
franczia követ jelentésM-i Varsóból. Ifl79. nzeptemljer
november
.lulat
17.
I.
m. JWl, S04,
-Jh.,
*)
Buonvini jelentedéi 1679. jliua 2-tól anii^utztus
«)
A
20-ijf.
lenjjyelorszMíí^i niintiiiii 1«ko. janníir .'Hl-iki jolentésébítn
mikénti (of^^áUitkna
felCA.
október
3o5«.
Tlieiher 197.
n/M
e/oii
-ín
XI.
INT/E ÉS MA<;YAK(>US/A(; l'ÖLSZAliADirÁ.S.V.
zett defensiv-szövetséget
nem
tartotta elegeudöuek, és azt kívánta,
hogy a császár a támadó hadjáratban való tényleges részvétét
szerzdésszeren
Ezen
biztosítsa.
')
véd- és dacz-szövetség létrehozásáia irányúit most a
szent-szék díplomatiájának igyekezete, melynek útjában sokféle
akadályok tornyosultak
föl.
így
XIV. Lajos azon fáradozott, hogy bens viszony alaku-
a lengyel király és a császári udvar között lását meghiúsítsa.
Ez érdekében
állott azért,
békekötés után az úgynevezett reuniók czímén
mivel a nimwegeni 2)
Németországban
terjeszkedve, a császárral és a birodalommal való összeütközés
Hogy
újabb veszélye forgott fönn.
l)efulyását a lengyel királyi
udvarnál ismét uralomra emelje, visszahívta onnan Bethune marquist, ki sógornéjával,
a királynéval feszült viszonyba jutott, és
(1680. nyarán) új kítvetet küldíitt Forbin püs|)()k személyében, ki az 167-i-iki királyválasztó országgylésen képviselte uralkodóját, és kiváló
mértékben megnyerte volt Sobieski jóakaratát. Általa
jelentékeny pénzajáudékot ajánlotta királynak és királynénak
to-
;
vábbá kilátást nyújtott arra, hogy elsszülött fióknak a trónörökbiztosítja; végre ígéretet
tett, hogy a török elleni háború ha a keresztény hatalmak szövetsége létrejö, nagyobb áldozatokat fog hozni, mint bárki más. ^)
lést
czéljaira,
A franczia
udvar íntriguáiuál nem kevesbbé jelentékeny ne-
hézséget támasztott azcjn fordulat, beállott.
III.
mely a moszkvai udvarnál Feodor czár lemondott azon reményrl, hogy a csá-
szár- és a lengyel királylyal szövetkezve, a török ellen
kell ervel
Majd
fölléphet; és az 1681-ik év tavaszán húsz évre békét kötött.
néhány hét múlva bekövetkezett halála után, trónját egyidejleg két testvére foglalta
el
:
Iván és Péter. Ezeknek kiskorúsága és az
uralom megoszlása bels mozgalmakat helyezett kilátásba
mi a
;
lengyel udvarnál azt a gondolatot hozta napirendre, hogy a ked-
vez alkalmat inkább ')
május
A
17., ')
A
az orosz birodalom ellen intézend táma-
franczia követ jelentései Varsóból.
június
4.
Waliszewski.
II.
Ifi.,
ápril
békeköté.sben nyert területekhez egykor tartozott helyeket,
elavult jogczimek alapján, biróságok által '•')
1680. február
XIV. Lajos
•_'.,
350, 406, 427, 435.
magának
IfiHo. július 6-iki utasítása.
réfri
ítéltette és elfoglalta.
W'Hliszewski
111.
1
—
1'2,
dá&ra, és h c/ái»»k .Utal sére kellene
A
lonnyol tvrül»»t«'k víssz:is/,»mzó-
.'Iitíirl.ilt
tVtlh.'is/iiálni.
t'ninoziáklio/
hajló
«\s
orosz-ellenes irányzatok elleni
:iz
küzdelem
lett
föladata.
Paflnricini ephesusi éi-sek
ekkt»ut a szent-szék
Martelli korinthusi érsek helyét teljes
loyalitással
lengyel szövetség létrehozására. eltelni,
míg
ki
nem
M
ekkor
tájt
fofjlalti
el
osckélyehl) Ituziíaltininial
<'s
,
elAdt-nrk
t'olytatt:*
nuntinsának
lengyelorszAgi
tevékenyséfíét
!)••
:
az osztrák-
még
hosszú iilönek kellett
czélját elérte.
Ezalatt a mafiyarorsz;tf;i
hn
azent-szék által
áil.niotokliaii
sem következett he a
nem hogy a magyar
óhajtott fortlúlat. Mindazáltal Buonvisi
Meggyzdvén
fáradott ki törekvéseiben.
arról,
rendeket csak országgylésen lehetséges teljesen megnyugtjitni, az udvarnál oda hatott, hogy
magyarokat azzal pápa
azt
hogy 6
biztatta,
mielbb hívják egybe és a meg fog jelenni kíjrükben, a ;
is
hogy részökre a királynál minden megad-
leveleivel ellátva,
ható engedményt kieszközöljön.*) Végtére, hosszas halogatás után. miben a nuntius nagy szerencsétlenséget látott,
1681-ik év február utolsó napján
3)
csáttattak a királyi levelek, melyek az országgylést
áj>ril
kib«»-
23-ra,
^<>pronba hivták össze.
Elre
volt
látható,
hogy egyik legnagyobb nehézséget a
vallási kérdés fogja tíim;i.sztani.
) Ezt nem
titkolta a franczia követek
25-ikén írják XIV. Lajosnak
:
se
ne
vouloit pas fairé,
1682. ápril 17-ikén kelt
')
il
ne voyoit
nagy
la
qu'ou dúst refuser
iiicio-iétfet
hopy
csAflzári
ii
Iti-o
si
követ.Waliszewnki.
tevékeny ti-i^'t-t, molylyel kiváló
«/ciit<'iiilM-r :'*<-iki
on
secours de
A/
nuntius buz;rn1ibiin karolja
a világ eltt.
lii^iinisi
le
ronservation de ce Tloyaunie.«
kiemeli,
Egyszersmind buzdítja a prímást:
ira czélzú
•i
pa.
Ígéretet 1680. június 26-ikAn az esztergomi
.'inazza.
i<-
h'
jel'Mitó.i
udvar érdekeit, mint a
Ezen
fehruiir
dit qu'il travailloit uni-
mettre en etast d'une défense raisonnahle
l'Empereur, qui avoit tant d'interest k
a •'^j'uzári
nous
en ansimentent considérablement leur armée, mais que
le Ttirc
íiíl
eltt sem. Ezek 1H81.
»Il (Pallavicini)
qaement k porter re Royaume h eontre le
melynek megoldására a pápai nun-
ifl«Mil«--i-.
III. Iü7, 'JOfi.
érsekhez intézett
folytas.sa
ii
ben>ék<>
/Tileiiiet s/»ir«'Z ImIími,
48
XI. INC/.K
KS M A«;V\KO|{S/.Á(;
liil.S/.
\UA1»ÍT \s
\.
tius irányadó befolyást vala hivatva gyakoroliii. Állását a pro-
testáns felekezetekkel
szemben kiváló mérséklet
Mély
jellemzi.
lángoló buzgalom
vallásosság, az egyház javáért és dicsségéért
töltöttebe lelkét; de az erszakos eszközök alkalmazását a hitterjesztésben eredménytelen és veszélyes eljárásnak itélte fleg Magvarországban, melynek különleges viszcinyaira mindig kell tekintettel volt. Attól tartott, hogy a protestánsok üldözése két;
ségbeesett elhatározásokra, a török uralomnak való meghódolásra késztetheti ket.
testáusokat
>
úgy mond
Ekként
— a nélkül,
visszavezethetnk
hitre
az igaz
a
:
hogy a
i)ro-
katholikusokat
prédául vetjük a títröknek és a kereszténység védfalát rombol-
juk
le.« ^)
Mindazáltal, habár a tnsitott jogaik
seket és
nem
protestánsoknak törvény által
megtámadására
helyeselte
:
és korlátozására
biz-
czélzó törekvése-
azok kiterjesztését határozottan ellenezte,
féltékenyen rködött az egyház érdekei
fölött.
Az országgylés
megnyitása eltt bejárta a minisztereket, és felkérte ket, hogy a protestánsok javár.a új engedmények megadásához ne járuljanak.
Ezek megnyugtatták
öt. ^)
ígéretét teljesítve, június
els
napjaib.an
Sopronba ment,
hogy ott az országgylés folyamát tigyelemniel kisérje, és befolyá-
Magyarország bels békéjének helyreállítására érvényesítse. Ezen tevékenységében teljes elfogulatlanságot és kiváló tapintatot sát
tüntetett
A
ki.
magyar rendek mindenek eltt az egy
évtized óta ürese-
désben hagyott nádori méltóság betöltését sürgették.
gomi érsek ellenezte ezen kivánat
teljesíté'sét,
helytartói tiszthez, melyet elfoglalt. Reméllette,
követe támogatni fogja.
De
igényeinek jogosultsága fell mást, hogy önként hagyja
csalódott.
Az
eszter-
ragaszkodván a
hogy a szent-szék
Mert Buonvisi, a rendek
meggyzdvén,
arra intette a prí-
el állását.
Fölfogásában nem ingatta
meg
t egyik
magyar
föp.ip
azon
figyelmeztetése sem, hogy az érsek, helytartói tisztében, a katholi-
kus egyház ügyének nagyobb szolgálatokat tehet, mint a legbuz')
Buonvisi U)79. .szeptember
-)
Buonvisi
ItiHii.
'.i.'i-iki
inújus IH-iki
chirtriroznU jplenttse.
jfli'nt(!^sf.
Krív
i;obl» ii;uli»r.
;i/t
tis/thoz, az érsek,
^:is/koilva n ln'lytnrtói »'s
az
iiAjíy
ii'iuU't
i'gyh;i/.i
L'g«''s/
kárt okoz
lio^y ollnikozíilcj;,
\al:is/(i|;i,
•;yülöl«'U*s>6
iii;ik.*u-^ul
melletts hofíy
ji
teszi,
ni
iiia^'át
a vallás ügytMU'k
mert a katholikus nemességet arra kényszeríti,
;
hogy a nádori méltóság visszaállitúsa érdekében, a protestáns rendekkel szövetkezzék
mire azután az utóbbiak könnyebben
;
ki
fogják erszakolni vallási igényeik kielégítését. Utalt egyik hasonló esetre,
mely az 16-47-ik
évi
országgylésen történt; nukor
nádorrá választatását néhány t'öpap és
Vá\. kinek
nezte, a protestáns
k.'itb.
Pálíti
fúr
elle-
rendek támog.atását biztosítandó, kötelezettsé-
geket vállalt irányukban, és az általok kivánt engedmények meg-
adását keresztül tette.
hogy
Buonvisi
vitte.
ezekutáu határozottan kijrlen-
nem
a szent-szék tekintélyét
kídcsíniözhí'ti
oly.an
mert
\állalatnak, mely kivihetetlen és veszélyes; annál kevésbbé.
u nádori jelölt gróf Esterházy Pál. több kolostor bökezü alapi-
buzgóságának tényes tanujeleit
tója, vallásos
a»lta. és így
a szent-
szék támogatását megérdemli.
A
választatott meg.
A
nuntius az elsk között
váuataik tolmácsolása végett
t felkeresték
egyház érdekeinek felkarolására
A
nádor-választás
szerencsés
volt, kik szerencseki-
nem mulasztván
tartott.
a német fejedelmeket
szövetségre lépjenek. vele ment,
után,
elintézése
a
király
A nuntius ellenezte
;
attól,
mert ez a ^nyilt seb« hogy
És mikor a
vele.
távo-
király elhagyta
hogy tanácsával üimogassa.
A
tartja visz-
a török ellen, szorosabb Sopront,
is
*)
Ekkor az országgylésen megindultaik a
A
az
Ismételve kérte Leopoldot, hogy a magya-
rok megbékitését ne halaszsza
lá.sok.
el
^)
melyet az országgylés további tárgyalásainak menetére
hátrányosnak
sz:i
;
lelkesíteni.
Németújhelyre készült udvarát áttenni. zását,
Esterházy
nádor-választás június 13-ikán megejtetett.
vallás-ügyi tárgya-
rendek sorában a katholikusok nagy többséget képeztek.
frendi táblánál csak egy prot<'stáns mágnás jelent meg
Zay Endre. Az
nyolczvankét katholikus
foglalt
helyet. »>
')
Huonvi.ti l«Hl-iki jelentóse Sopronból.
')
Buonvisi
»)
Horváth M. Magy. Tört.
FRAK3IÚI r.
:
:
báró
alsó tiíblánál ötvenkét protestáns követ mellett
1»;í!11.
Xí. IMCZe
\h-
amazok
mögött
júniu.s 'J2-iki ielunUsm- Xéin«tújh«lyrrtJ.
I^S
VI. 101.
MAUYAKoHezio yuLSZÁhAUiliaÁ.
i
:*()
X'i.
Töküli és
:i
IN'C/E KS MAr,YAH<>U.S/..\r,
És
nvu'^almáuak helyreállítása
A
d sz
\ li \ 1.1
Imjdósok állottak, támoiíaiva a/
franczia király és a porta által. orszá'^
K.
r \.> \.
.>nlélyi
feicdolum,
:i
igényeik kielégítése nélkül az
nem
volt
remélhet.
protestáns rendek sérelmeiket és kivánataikat egyenesen
a király elé terjesztették. Mire a katliolikusok terjedelmes emlékiratban védelmezték magokat, és viszont a/, általok szenvedett sérel-
mek
hosszú lajstromát állították össze.
A
mindkét
király ekkor
félt
hogy körébl
íelszólította
válaszszon bizalmi férfiakat, kik együtt tanácskozva, a kiegyenlí-
Rendelkezését személyesen tudatta a
tésre kisérletet tegyenek.
nem
nuutiussal, kinek az ellen
volt kifogása, feltéve,
hogy az
ele-
gyes bizottság csak a véleményadás és nem a határozás jogával ruháztatik
föl.
M
Már elbb
kért
utasítást
Kómából az
iránt,
hogy milyen
magatartást kövessen, ha az udvar vallásügyi engedményekre haj-
landónak mutatkoznék. Utalt arra, hogy az erélyes ellenszegülés sikertelennek bizonyulhat; ellenben a szent-szék hagyományai és
némely egyházi jogtudósok, szükség esetén, nagyobb bajok elhái tása végett, engedékenységet javasolnak.
^)
i-
Mindazáltal a válasz,
melyet a legközelebbi posta meghozott, a vallás ügyében minden transactiót
kizárt.
Kövideu
és
határozottan
kijelenti
államtitkár, hogy --valahányszor az országgylésen a
a ])ápai
katli.
val-
lásra sérelmes újítás terveztetik, a nuntius kötelessége azt ellenezni,
luehogy
hallgatását
mezzék.*
^)
A
protestáns rendek e közben szintén
andóságot az egyezkedésre. hoz
beleegyezése
szent -szék
a
nem
járultak hozzá
;
Az
gyanánt
értel-
nem mutattak
elegyes biz(»ttság
haj-
megalakításá-
mit azzal indokoltak, hogy ilyen bizott-
sági tárgyalás máskor sem vezetett eredményre és »különben is csak a szerzdések és törvéegyezkedésnek nincs helye, mert nyek végrehajtását kivánják.« Majd kijelentették, bogy míg kérel-
k
meik nem
teljesíttetnek, az
országgylési tanácskozásoktól távol-
tartják magokat.
Buouvisi
— ki e közben, aug. közepén
')
Buonvisi 1681.
jíilius 27-iki jelentése.
*)
Buonvisi 1681.
ji'ilius
')
Cybo biboruok 1681. augusztiu
az udvarral visszatéit
20-iki chittVirozutt jelenté.se. »-iki cliittrirozutt jegyzéke.
1
St»|»ri>uha, rs
iiii»st
hónapot
ot
<->
I
-
U)Itott ott
telnierölt bajok t"orrAs:U abhaii
lAtta.
lio^y
az ors/á|»nyiU»'s»Mi
az udvar az országi
>/aha»lsá«;aiiiak liiztositásával ki'sik. Jól tudta, lioi»y a katli. itMiilek soraiból is
többen kitartásra izgatják a protí^stáns
r«'ii(li'k»'t.
e/ek pedig a felkelóket. hogy így az udvart a b/'ke létesíU'-sének
vágya kényszerítse
;i/
Az
ország szabadságainak helyreállítására.
érdekek ezen sajátszer bonyodahnálian a nuntius azt a tanácsol adtíu hogy egyidejleg kell a/ alkotmányos jogokat vissza;illitaiii
Az utóbbit úgy hitte elérhetnek, ha az udvar Tókölinek tisztességes ajánlatot tesz az »*lökeló tViurak közól
és a felkelket gyengíteni.
;
uégyet-ötöt ezredesekké nevez el
;
ki.
és katonák fogadására pénzzel lát
mert a biztos és állandó zsold kilátisa sokat fog a felkelk
táborából a királyi zászlók alá vezetni
>A
gyakorolhat.
míg a vezér
tolkelések
és katonái
—
úgy mond
mi Tökolire
,
jjressziót
— addig veszedelmesek.
szorosan összetartamik
;
mihelyt a bizal-
matlanság befészkeli magát közéjök, mindenki legels akar lenni a kibékülésben. uehíjgy legutolsó maradjon.
Tökölivel tíirgyalásokat
a
>onja
indít, és
közvitézeket: ezek
Ha
tehát
felsége
lépéseket tesz. hogy szolgálatába
.attól
fognak
félni,
hogy Tököli
árulja ket. Tököli pedig attól, hogy követi m.agár.i h.agyják
mindegyik azon
lesz,
hogy a kibékülésben megelzze a
Huonvisi át volt hatva a
meggyzdéstl,
el-
és
;
másik.at.'^
ht>gy az ált.ila
körvonalozott eljárás a felkelk és a jirotestáus rendek félelmes
hatalmát megingatná. Ezért Rómából pénzsegélyt kért, melyet a
magyar felkelk soraiban zsoldosok toborzására használna
fol.
Leopold helyeselte felfogását, magasztalásokkal halmozt;iel
De a tanácsosok — a bécsi — uem támogatták. Azt hangoztatták, hogy az
jjilspök kivéte-
eszélyes javaslataiért. lével
ideje elmúlt, és
spanyol követ
Az
is
mielbb
protestáns rendeket.
ki kell elégíteni a
így nyilatkozott.
új kísérletek
A
')
udvarnál mindinkább ersödött azon irány, mely
lásügyi kérdésekben engedékenységet
ajánlott. Kuonvisi
;i
nem
val-
vélte
tanácsosnak ellenállani. Attól kellett ugyanis Uirtani, hogy a prom;tr pedig ennek eredtestáns rendek elh.iirvják .iz •»rszággyülést ;
'f
e(^>iket
<
Huuiiví.mí |tl.H4. aiijíuj*/.lui .:4-ik«-ii k«M U-rjtiltíliin-i
hitirirozvu
kül(l<'*tt4'
irt;
jt-l'-iitcil
meg Hómúbu. 4*
itz
ty2
jsry.E Rs
\'i.
MAavAnoRs/A"'.
mert
;
nagy veszély jelciitségót
szemeiben
inényteleu föloszlása az birta
l"(tr,s/'.Ai;Ai>nA.s\.
az ország bellíélcéjéíiok hclyrcálh'tását és a török elleui
háborút meghiúsította vohia.
Nem nyek
habozott tehát
Rómába
jelentéseibeu az engedmé-
irt
Egyébkiut a tényleges
szükségessége mellett szót emelni.
viszonyok nehézségei közepett, a
jövend kilátásokban
talált és
nyújtott vigasztalást. Filöadta, hogy .Magyarországban, Tökölit
számítva, csak három protestáns mágnás
meke
és így
birtokai
;
Tökölire nézve
;
püspökre bízta,
gyermekei nevelését Kollonich fogja téríteni
nem
kettnek nincs figyera koronára szállanak, a harmadik pedig él
is
ki
azokat
meg
sokan azon reményt táplálták,
hogy tervezett házassága Zrinyi Ilonával a kath. egyházba fogja vezetni;
már
pedig a mágnások
magok ntán vonják
a kitziiemes-
séget; a városok i)olgáraival azntán
könnyön lehet boldogulni.
Mindezekbl
le,
azt a következtetést vonta
— úgy mond — többet nyerhetünk,
hogy ^engedékenységgel
mint kemény magatartással,
mely a protestánsokat a török karjaiba vinné,
és a porta tervét,
hogy Tököli részére önálló fejedelemséget alkosson, segítené.*
valósítiini
^)
Eszerint abban állapodott meg. liogy a vallásügyi engedmé-
nyek megadását
úgy maga a
nem
fogja ellenezni,
és
arra szorítkozik, hogy
teend óvásban az egyház állásmint pedig a magyar fpapokat hasonló
szent-szék nevében
pontját és jogait fentartja,
óvás formnlázására készteti.
^)
\\.
Mindazáltal magatartásában cs;ikhaniar fordulat állott ugyanis, az országgylési tárgyalásokkal
Tiíköli
wui
bf.
gondoiv,!.
megújította a háborút. Ezen ténybl és nyilatkozataiból kitnt,
hogy a vallás ügyében teend engedményektl a felkelés megszüntetését,
a béke helyreállítását várni
nem
lehet.
Ennek következ-
tében a nuntius, október elején, elterjesztette Leopoldnak, hogy
most már kötelessége az engedményeket megtagadnia, mivel elnyökre, melyeket azoktól várt, többé számítani nem ')
">
Buonvisi 1681. augusztus ai-iki
jelentést;.
Euouvisi 1861. szeptember 3ü-iki jelenlése.
lehet.
.-iz
A
m oiim'
ininisctorok rlisuuTtók ugyan. Iu»gy
kelókre hatást gyakorolni
ilo
;
t'i'lkt'lnkhoz Cí'atlakt'zzanak
könnyvé válnék
kökre nézve
;
hittvk,
i'jtottf.
hír,
a
volt^ak
magyar országgylés
M
valamint a csAszárné azon
hogy Magyarország királynéjává koronáztassék hirtH a minisztereket, hogy most már n;igy áldozatok árán
pzk
ti)rij-
hogy Strasz-
Uis;u
i
liivei.
egész Magyarország uu'gh6«litása.
XIV. Lajos hatalmáha
:'-jt>t
ú-l-
int*g fogyják
a mi ha nu'gturtfnni'k. a
a törökök fcnyogftö magatartiisa niollett azon
I's
hogy
kik akkorig a király
ln'uy a jirotestáns rt'uilek.
hl iazt.
Ingnak
nt«iu
ere
;
arra ké-
is
föloszlását
iueggátt»lni.
Ennek
következt«*l)fn
királyi leirat küldetett
október
ui
le,
az országgyléshez
8-ikáii
hivatva volt
vallás
a
t^stiins felekezetekhez tjirtozö
helyek
k.-itoiiái
jövre templomfoglalásoknak nem
azon templomok, melyek
v.-ilaniint
pro-
a vég-
részére a vallás szabad gyakorlata biztosíttatik.
Megállapittatik. hogy
helye;
karok és rendek,
ügyét sza-
Ebben a
bályozni, és a protestáns rendeket megnyugtatni.
lesz többé
1H70. óta a zavarok idején
a tényleges birt<»kosok kezei között maradnak;
t»ly
vánnegyékben, a melyeknek területén az ágostai vagy helvét
hit-
elfoglaltntt.-ik,
vallás •
követinek egyetlen templomuk
sincs,
megengedtetik, hogy
mágnások
gy-egy t<.'mplomot építhessenek; emellett a
sek,
neme-
és
váraikban, kápolnákat saját használatukra szabadon emel-
hetnek.
A
katholikusoknak biztosíttatott v.allásuk
szíib;wl
gya-
korlata.
A
nuntius sietett ezen okiratot Kóniáb
hogy azzal szemben mily megérkezéséig len
;
nem
vélte szükségesnek,
az engedményekben
házra, melynek az
i
nem
látott
\f}H). óta elfoglalt
mert >a protesti'in.soknak
biztosít^ttt
Vil
hogy nem
föl
helyesli
nagy veszélyt a kath. egytemplomokat feutartotti, és vallás-szabadságot és vallás-
A
miniszterekkel
az engedményeket, és csak azért
ellenök. mert ö szentsége rendeletét várja.
K'óinába
—
távol
Ennek
hogy mindjárt óvást emel-
gyakorlatot tlíik elvenni úgy sem lehetett* közölte,
küldeni és az iránt,
állást foglaljon el. utjisitást kérni.
t.'irNitt.'im
nem
»Ekként
—
matramat a hozzájárnlAstól. a
54
Xr.
INrZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
hogy a tárgyalások menetét megzavarnám. « Az eszteris fólhivta, hogy a kath. clerus, mint a bécsi és linbékekötések után, úgy most is tegyen óvást de oly módon,
nélkül,
gomi érseket czi
;
hogy »az országgylés tárgyalásainak folytatását ne veszélyeztesse,
nehogy az egész országot zavarba döntse. «
*)
Azonban, mikor a protestáns rendek az október
meg nem
tartalmával
8-iki leirat
elégedtek és további eiiíredniényeket sür-
úgy Leopolduál. mint a minisztereknél és Esterházy nádornál nagy erélylyel szólalt tol, és azt tanácsolta, nuntius
gettek, a
további fölterjesztéseket, és határo-
hogy a király ne fogadjon
el
zottan nyilatkoztassa
hogy elhatározásától
ki.
Egyszersmind ismételte eltte nyek ellen
azt
hogy az
.
nem
ti>bbé
tér
el.
eugetlmé-
eddigi
óvást fog tenni, a mire a király most hivatkozhatik
is
a további engedmények megtagadásánál, és a mi késbb, ha a viszonyok kedvezbben alakulnak, jugczimet adhat néki az engí'dniények visszavonására.
A
király
-)
mindazáltal rá engedte magát újabb engedmé-
nyekre birni, Ígérve, liogy több királyi városb.-in a protestánsok-
nak temploniépitésre helyet azon
|)(>ritja
építhetnek
;
kttzségek számát
templomot
hol a prot»'st;'insok
.
de mikor november ÍNÍkéii új.abb leiratát az ország-
átküldött*',
mely nyilatkozatához, a i»rotestáns sei
vármegyékben niegsza-
adni. és a
kinyilatkoztatta, hogy attól többé el nem annak a titrvénykonyvbe változatlan fölvételét kívánja; ;i
gylésnek tér, és
f(>g
ren
kérelmei és fenyegeté-
daczára, állhatatosan ragaszkodott.
November második szóló utasítás,
nyek
ellen
felében megjött líóniából a nuntiiisnak
mely meghagyta
óvást emeljen,
neki.
hogy a vallásügyi engedmé-
>de zajtalanul tegye
azt,
úgy,
hogy
azzal se a magyarokat, se az udvart el ne keserítse, és zavart
ne támaszszon.«
Buonvisi ezen rendeletnek oly ügyesen
felelt
meg, hogy a
szent-széktl egészen elhárította annak látszatát, mintha az elég határozottsággal szegült volna az ellen.
A
király eltt megjelenvén, közölte vele. hogy
')
Buonvisi I6bl. október
l'J-iki
•1
Bnonvi«i H381. október
11'.,
nem
engedmények megadása rendeletet
jelentéae.
2«.,
november
i'.
es !»-iki
|t,'l>rite.sti.
1679— lf>8l. óvást
ka|H)tt:
>D«'
«>mt'lni.
nf>
akaryáu 6 felsége érdeki*iie hátrányos dolgot tudomást
azon irménylien, liogv errl
és
lóssógt»re
— unn maga t»*le-
lolytatta rloadásál
ifiy
toiini,
a
s/tMitségr
Ti
uciii
fog
lelségétl kiváuja megtiulni. mikor tartja o/él-
iiyerui,
szerfmek az óvás közzétételét, neliogv azzal
lu'táii
megzavarja az
egyezkedést ?«
Ugyauig\ eltt
is,
a
n\il:itko/iiti
úgy tiintetM*
fi»l
Iktm
okozná HZ óvás kiízzétételének elhalasztását.
Es csakugyan
ts Estcrliá/y iiádur
iiu>iMtk
magát, miutha az ö
míg
bevárta,
:i
sajTtt
li.invaL's'iL'.-i
')
vallás-ügyi Uirgyalások
telj»'-
sen befejeztettek, oly módon, hogy a prijtestáns rendek ellenzése
daczára, a k.-itholikus rentlek a novembiM- y-iki leiratnak t
könyvbe
iktatiisát
állitottji
ki
határozták
Buonvisi
óvását
nimwegeni békek<"»téseknek
(\ak ekkor, deczember 27-ikén, mintául a
nielyht'z
.
tett tiltakozások
wcstl'aliai
és
sérelmes j)ontjai
«'gyhá/r:i
katli.
;i
a szent-szék nevében,
ellen,
el.
szolgáltak.
Es az
óvás egy-egy példányát a magyar királyi cancellárnak és a császári cancellárnak nyújtatta át.-)
A
nuntius, ki e s/eiint a vallás-ügyi
uagyobb mérsékletet
gylés
sikerét és a
és tapintatot
magyar nemzet
ezen czél elérése végett
nak
püspök ügyében.
Az
nem
a leg-
elsegítse,
habozott az egyháziak-
Így járt
országos sérelmek között,
rvoslását, az alkotmányellenes -/flntetését -.
megnyugtíitíisát
és legjobb barátainak érdekeit föláldozni.
is
hogy az ország-
oda hatott, hogy a remh'k egyéb kivána-
teljesedésbe menjenek, és ezért
tai
kéidésí-kbiii
tanusít(»tta,
el
Kol/o-
melyeknek
tények között, melyeknek meg-
az ország rendéi legerteljesebben sürgették, volt az
hogv a király Kollonich Zsigmcmd német-újhelyi püspököt a
iiagyar
kamara elnökének
löletessé tette l»écsi
volt
hivatalától,
magát, mozdítsa
melynek betöltésében gyel
;
hivatkoztak ugyanis a
békekötés egyik czikkére, mely világosan megállapítja, hogy
kamara-elnököt a király csak a
világi
rendek sorából nevezhet
ki.
Buonvisi, mikor az ügy állása fell a nádortól értesült, kezBuonvisi 1681. november 30-iki jelentése. •)
Baon^isi 1681.
z (j\iiB uiÁsolatst.
deí:zenril)er íi>í-iki JHhnitéx*;
melyhez mellékelve van
56
X'T.
INCZE ÉS MAGVARORSZAU FÖt,SZABADÍTÁSA.
detben közvetít jaTaslattal lépett lol. Azt ajáulotta, hogy miután a közjövedelmek egy része a királyi udvartartás czéljaira, má*
amazok
része az ország közszükségeire fordíttatik,
kezelését
meg
lehetne hagyni Kollouich kezei között, az utóbbiak kezelésére pi-
A
dig világi kamara-elnököt nevezni.
király, a
De
terek egy része helyeselte ezt a tervet.
személyének és rendszerének barátai
Hocher
cancellár, és
dolog volna.
A
ellenezték Kollouich
Schwarczenberg berezeg.
:
mások, kik azt
állították,
nézve
kivánatainak engedni a királyra
nádor és a minisz-
hogy a rendek
szégyenteljes
és
káros
nuutius erre azt válaszolá, hogy a törvény rendel-
kezéseit teljesíteni ueiu szégyen
;
hogy a közjövedelmek kezelé-
és
sének elválasztása nagy elnyt biztosít
;
mivel a királyi és orszá-
gos jövedelmek közös kezelése ekkorig azt a balhiedelmet tartotta
fönn a magyaroknál, hogy azok
a külön kezelés ellenben
;iz
ország védelmére elégségesek
meggyzne mindenkit azok
:
elégtelen
voltáról, és kitüntetné, mily jelentékeny összeget fordít az ország
felsége saját jövedelmeibl.
védelmére
')
Mindazáltal Kidlonich barátai minden ték.
hogy öt állásában föntartsák
;
»r<)iik('t niegfes/.ihi-
készebbek Vdltak a protes-
táns rendeket újabb vallásügyi engedményekkel elégíteni
sem
öt feláldozni.
És
sikerült a
királyt
ki,
mint-
m<'ggyözniök arról,
is
hogy a kath. egyházra nézve nagyobb hátrány
az,
ha a lángbuz-
galmú német-újhelyi püsp<»k befolyásos hivatalát elveszti, mintha a protestánsoknak néhány templom építésére eugedély adatik. A nuntius nem hallgatta el fölháborodását a fölött, hogy egy ember javának alárendelik a vallás érdekeit; és hathatósan
hogy elmozdításával eleget öt
magát
meg
is
figyelmeztette,
kell tenni a
sürgette,
rendek követelésének
;
és
hogy kötelessége volna (Miként hozni
az áldozatot, melyet a törvény és a vallás érdeke igényel.
-)
Nem kevesbbé hathatósan támogatta a rendek azon kivánatát. hogy a király az elkobzott jószágokat korábbi tulajdonosaiknak adja vissza. Ezt erélyesen ellenezte^ Kollonich, és a kincstár érde-
keinek támogatására a nuutiust Kolhtniehot igyekezett
is fölkérte.
.'illMSKonti.'iinik
•)
Buonvisi 16S1. október 26-iki jelentése.
-)
Buonvisi 1681. november
9.
Buonvisi ellenkezleg,
elli:i
<_'
v.'i
sara bírni
és 16-iki ielentése.
:
kirnu-
:
hogy
iiUi.
nak
íi
nem merülhet I
tfgyvi-rlu'u álló íVdkilük rlkt»h/.«>tt jós/áfiHi-
tt'uyU'j:
ha tulsíjdonosaik u király liüsópórc tárnok.
vissziuidíisa iniiit,
im
lol,
luivol
íi
osak :u elhányt lolkolök
ti-hát
királyt ígéret*' köt^^lezi tiröksé^'érr>l leh«'t
szó
e sze-
;
és
;
ha-
hár a kaiiiara-«»lnök Zriuyi és Nátlasdi tiníkségét egy millió forintra vsüli, ezen értéknek legaláhb felét az oly jósziigok képvi-^elik.
melyek a magyar
t«>r
vények értelmében nem esnek
coníisojitio
hanem a nójiguak és a mellékágaknak szolgáltatuulók ki miért is. ha már a jószágok egyik felének viss/aatlását az igazság alá,
vet*»li
inlja;
a
•
másik felének visszaadását a királyi
a
:
kegyelmesség
fontosabh lévén az ország nyugalmának helyreállitás.i.
belmozgalmak
álUil
okozott nagy költségek megtakarítása,
unt
húszezer forint évi jíivedelemnek a kincstár részére biztosi-
ba.
Egyszersmind figyelmeztette Kollonichot. hogy az ó egyéni
niekei az ország érdekeivel találko/n.ak. Ugyanis a rendek kívá-
maga
natéinak teljesitését eszközölve, azokat talán kiengesztelheti
ínyában. megtarthatja a kamara-elnökséget, és lehetvé
teszi.
gy idvel Magyaroi*szágon fpapi javadalmat nyerhet
a mi
nem
fog megtörténhetni, ha ^nyakasságával
melyet irányában
;i
magyarok
fokozza
:i
el,
gyiilíilet^M.
táplálnak.
nem elégedett meg azzal, hogy Kollonichra Az ügynek nagy fontosságot tnlajdouitott. mert
Buonvisi
gyakorolt szerint
nézete
annak helyes elintézésétl függött az országgyiilés szeren-
f^és kimenet*.*le. Ezért közvetlenül a királyhoz ki,
hatást
is
fordult.
Eladta
hogy ha csak két hónappal tovább tartanak a magyarországi
mozgalmak, a hátrány, mely ebbl származik, sokkal nagyobb, mint
az.
I/eopold ezt ladást,
merül
fol.
de fölhozta, hogy mivel a
visz-
mely a contiscált jószágok visszaadásából
nem
vont.a kétségbe
;
mint az igazság és nem a kegyelem tényét követelik, ha
enged, ezzel becsületére vet árnyékot, mert ítéletek és
zta
t azzal,
magát, a
logaílui el,
igazságtalanok
kivégezések
megnyugtatta
hogy ha
rendek
:i
<'lismerné.
voltak.
hogy az
Mire a nuntius
jószágok visszaadására elhatá-
bizonyára
készek
lesznek
oly
formát
mely rá nézve a legtisztességesebb, és kegyelmességét
helyezi eltérbe.
Egyúttal kilátásba helyezte, hogy engedékeuy-
je az orszííggyülés szerencsés l»efejezése mellett, talán a folk*-
58
XI.
INCZE ÉS MAGyARORS?;ÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
lökkel való kiegyenlítést
is
Ibgja eredményezni.
És
a király csak-
ugyan megtette az engedményt. ^) Midn ezen tevékenységérl Rómába jelentést
tesz,
kifejezi
azon reményét, hogy igyekezeteinek sikere az egész kereszténységre hasznos fog lenni.
^)
Mert igyekezeteiben mindig az a nagy hogy a magyar nemzet megnyugta-
eszme lebegett szeme eltt tása által a
török elleni
:
háborút tegye lehetvé és sikeressé.
Buzgó fáradozásaiért soproni tartózkodása alatt vette a kitn jelét. XI. Incze 1681. szeptember els
|)ápa elismerésének
napján a bíborral díszítette
fiil.
Régi szokás
szerint,
mely mai
napig föntartotta magát, a nuutiusnak u bíbornoki föveget azon kinek udvaránál mködik. Most is Lipót király pápa által az ünnepélyes szertartás végzésére, mi november líi-ikáu Sopronban történt, tehát azon ország területén,
uralkodó adja
át,
kéretett föl a
melynek békesége
és fítlszabaditása
érdekében
kifejtett tevékeny-
sége szolgált fidmagasztaltatására egyik jogczinil. ')
Az
ez
^j
ügyben alkotott törvény akként intézkedik, hujry niagya-
rokból alkotott bizottmány által fog a jószágok visszaállása eszközöltetni. *)
Baonvisi 1681. deczeraber 21-iki
^)
Buonvisi 16^1. november 16-iki jelentése.
jelentéíie.
—
A
bibornuki
teiniiloni,
mely Buonvisinek jutott, szintén mintegy kapcsul szolgált Magyarországhoz a Coelius-dombon, szent István elsü vértan tiszteletére emelt temj);
lom. volt az, mely magyarországi Pálosok gondozására volt bízva és mely-
nek elcsarnokában máig díszlenek a magyar királyok czímerei.
HAiniAhlK KFJKZKT. A
sxfni «2<'k iiianHÍ toví'kt'iivste^e ai
li.'ZAsáni. ,it.
—
-
-
A
—
vanK'»i tÁrgvalast'k.
—
Bécs fölszahaditásii.
—
Ivek.
A
A
soproni országgylés
tak.
szövetség fÖniiAllájiát
—A
torok h»Avonzé-
t«Miyep«»ttl
T««kulivel.
— 1683. uem
meg
víilósitottii
miiulazoii rc-
melyeket ahlioz a király, a rendek és a szent-szék csatol-
Mert bár a magyar alkotmány
mek egy
l^trcho-
«»*ztrHk-l«'iig,vt»l nz(U»'ts<^g
szövet.nt'jj iiu>gki>té<
AlkudozAüok
1682
lutnyt'ket,
A
része
eredményezte.
orvosoltatott.
Tököli
nem
helyreállíttatott, és a sérel-
Magyarország
tette le
a
nem
pacificatióját
fegyvert.
»
Egyrészrl a
franoziák folytonos izgatá>ai. másrészrl a békében prédájoktól
elesend néhány hadnagyainak rábeszélései segélyével
még nemcsak
egész Magyarországnak
mindinkább
A
eláltatták, s
is
hanem
birtokába juthat, a nagyravágyó
ifjút
hajlandóbbá tették folytatni a háb
szultán hatirozott.an fölk.arolta ügyét
W, és fels
a t<»rök
miszerint
.
az általa kivánt vármegyéknek,
Magyarország fejedelemségét
;
sz
biztosította részére.
Kllenben a császári udvar békeajánlatait visszautisitotta. Tököli az 1682-ik év nyarán megújítotti a háborút. lalta
Kassát,
nyitották
mába
meg eltte
ejtette,
A
mire az
éjszak-kelt-ti
a kapukat.
és hódításait a
Majd
Elfog-
országrész városai önként ;i
bányavárosokat
Vág-voualig
is
hatal-
terjesztett*- ki.
szent-szék Tököliben a protcstautismus bajnokát,
á*-
egy-
szersmind a törökök szövetségesét, és a törökök ellen intézend
nagy vállalat egyik akadályozóját
látva,
azon
volt,
hogy
t
azon
segítségtl megfoszsza. melyben Franczi.aország részesítette, v.arsói
nuntiusa által
kivitt*-,
hogy
.Sobi«-ski
>zágOD keresztül Magyarországba ; Horvát)) M. •ZHvai. VI. 117.
és
a segélynt-k Ij<-ngyel-
juttatsisát
megak;ulályozta.
:
60
XI.
A
INCZE És JfAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA,
lengyel király, a frauczia követ reclamatiójára. uyiltau kijelen-
hogy intézkedéseit a pápa
tette,
lásai következtében
tette
;
és
a császár követeinek fölszóla-
mivel különösen a pápa megütközését
hogy »támogatásában részesíti a magyarországi eretnekek lázadását, mely a hitetlenek támadását zúdítja Magyarfejezte ki a fölött,
országra, romlást hoz az egész kereszténységre*; és értésére adta,
hogy
körülmények között a szent-szék nem adhatja meg azon
ily
segítséget,
Majd
melyet Lengyelország föumaradása igényel.
hány héttel ntóbb ismételte a
király,
né-
hogy XIV. Lajos iránt
szinte ragaszkodással viseltetik ugyan, de
el kell
hárítania ma-
római és hécsi udvarok eltt, azt a gyanút, mintha a ma-
gától, a
támogatná
gyarországi elégületleneket
;
mivel ugyanis Len-
gyelország mindenben szkölködik, mire a küszöbön álló hábo-
rúban szüksége
figyelemmel kell
lesz,
lennie azon
fejedelmekre, kik segítséget nyújtani hajlandók.
A
lengyelországi
pápai
nuntius
buzgón részt vett Buonvisi bíbornok.
sikeres
A bécsi
\)
tevékenységében
udvarnál az osztrák-
lengyel szövetség eszméjének lelkes apostola gyanánt és
keresztény
mködött,
mikor 1682. szén biztos hirek érkeztek, hogy a szultán a kö-
vetkez évben nagy hadjáratot czélt ért jét.
:
indít
Magyarország
ellen
:
végtén.'
a császári udvar szintén fölkarolta a szövetség eszmé-
Buonvisi ugyanakkor a lengyelországi nuntiussal élénk leve-
lezést
folytatott,
tapasztalatainak
újoncz
és és
társának folytonosan
szellemének dús tárházából,
szolgáltatta,
a diplomatiai
hatás eszközeit. így, mikor
XIV. Lajos,
Sobieski eltt, az osztrák szövetséget
azzal akarta fölöslegesnek föltüntetni, hogy a portán kinyilatkoztatta,
hogy török támadás esetén Lengyelországot segíteni fogja
hadernek Lengyelországba pénzsegély-nyújtása pedig nem vezet czélra. mert Lengyelországban elegend sereget nem lehet kiállítani. Kiemelte, hogy a franczia király portai nyilatkozatának nem más a Buonvisi kimutatta, hogy nagy franczia küldetése kivihetetlen
;
mint a törököt Lengyelország helyett Magyarország ellen indítani de Magyarország meghódítása, Lengyelország elestét is czélja,
;
'»
205.. '212.
A
franczia követ
1682. ápril 17. és május
1-idiki jelentései
I.
m.
I
után
i;;;!
ttmn
voiiiiá
:
iiiík Iih
makkor
!iiiulá.s
iuig
loll^y('i
királv
H;e(ivi'tk('/.ii<''k.
iiulokolatltiu uruiuly len-
iiieiiiiyirt*
:v üZ
oros/.ors/ájii lu>linoz;{alinakHt IumIíIú-
tliii.
>l't;y:uii>.
-u orosz
l»<"i:í-»-"iv »i
:í
mint lU oroszokat
i-'jjnak
tonni
^^alIyarorszánl^an
tVgyverlu'n
áll.
niaj^l
;
A
az oro-
míg hatal-
is,
a mit tényleg
Lengyelország t*»rmészetes énlekt* azt kövt-
^•irunk, elveszítsük.
hogy Oroszországot i'ugedje akkor forduljon
ik
ellene,
In^lviszályok által gyengülni;
mikor a törökök hatalmát már meg-
Ilyen tanácsot ailott egykor Farnese Sándor tál»orn«)k
spanyol királynak
,'
:
idézi
t
elö; pedig érdeke azt kívánja,
hogy a helviszáEmlékezteti So-
azon tervre, melyet ö (Buonvi>i) mint lengyelországi nun-
bieskit 18
egymás között viaskodó pártok
au.iudósulása Franc/iaországot gyengítse.*
ly«»K
II.
hogy nv siessen Fraiicziaország ellen
laadást intézni, mert ezzel az ki
Ks
iM*m tanácsos merész vállalatokba
bocsátkozni. neho;ry új hinlitások után járva, azt
li,
küls(»
a ttirökök
h;'il>orúli:in ol I«»sz fofílalva.
szokkal s/övotkezvo. Leniru'lorszá;; cllrn t'onliilnak.
mas ellenségünk
1
táiii;i(i:i.Nsnl.
vfszélye feny«»}»eti. a párttik kilH'ktilnck fgynu'issul.
L
nagy
a
kitVjU'tU', 1
li
..'
csá^MÍr (^ a
:i
iiczlu>t(u*k s/('inlK>
•; «»
terjesztett eléje
íejedelmeket
a
:
hogy igyekezzék a moldvai
és
oláhországi
lengyel áll;imhoz csatlakozásra hirni
;
mert ez
nyitva állana eltte az nt a Dunán, és akár Konstanti-
''"-n
nyomulhatna. Ezt újólag íigyelméhe ajánlja, és azzal
yig
javaslattal egészíti •
ki.
hogy az erdélyi fejedelmet
is
tíirekedjék
'_'be vonni.
•telve kérte a varsói nuntiust, .yel és osztrák
rditásáu, a i'»nd
—
hogy egész ervel mükö»l-
uralkodóház között az egyetértés megszi-
bizalmatlanság eloszlatásán; mert >ett^l függ a kereszténység java és a pápa szent szándékainak
'á.sa.< *)
A
kölcsönös bizalom megersítésének
tényezje
gyanánt,
'immel üdvözölte és támogatüi a lengye) király azon .ajánlaUit. »gy
mint közbenjáró, kísérletet fog U'nni a M BuonvUiiM'k
i*Lt#x irt levvlei.
Itir*
.'l-ik4n
csiisziiri
»
u«lv;ir
és
lengyttlursacAffi nuii-
62
XI.
között
Tököli
IXrzE És MACTYAKORS/Ar, FÖLSZAKADÍ TÁSV. létrehozására.
ügyesség
A
leugyel
luediatiób.'iu
Magyarország bels békéjének helyreállítására az egyetlen módot látta, melyet ezért, bár sikere kétes, okvetetlenül meg kvW kisérleni. ^)
Tököli ugyanis, azon nagy elnyök után, melyeket az 1682dik év nyarán kivívott, reméllette. hogy
kedvez
békét köthet, és követeket küldött Bécsbe. lyek
megindultak
itt
,
A
tárgyalásoktól, me-
Buonvisi bíbornok távol tartotta magát,
mert Tököli olyan vallásügyi engedményeket a kath. egyházra nézve sérelmeseknek
szággylésen foglalt
el,
szintén
mert
helyzet
tartott,
kivánt, melyekel
a soproni or-
és
hogy az országgylés befejezése óta a
megváltozott
nagy részének urává
is
Mindazáltal tartózkodó állást
ellenezett.
belátta,
lényegesen
föltételek alatt
lett.
;
Tököli
azóta
És a bécsi miniszterek
is
Magyarország súlyos nyomást
gyakoroltak a nuntiusra. Azt állították, hogy minden bajnak rása éppen a Sopronban követett vallás-ügyi politika,
for-
mely
a
kibékülést megakadályozta, és így Tököli hódításait lehetvé tette
Azt ják
állították, el,
hogy ha most ismét ugyanazon merev állást
mából kért
utasítást,
és így hangzott:
foglal-
Ezen uehéz helyzetben Rómely 1683. márczius els felében jött meg,
egész Magyarország elvész.
»Ha
-)
felségét a szükség arra kényszeríti,
hogy
nem tehet egyebet, mint maga idején bejelenteni óvá-
Tökölivel egyességre lépjen, Eminentiád távol tartva sát,
magát az alkudozásoktól,
minden tüntetés nélkül
és oly
módon, a mint
ezt bölcsesége a
kath. vallás sérelmei orvoslására alkalmasnak ismeri föl.«
De zött a
erre
nem
került sor. Tököli egyéb igényeit
—
^)
többi kö('^
tizenhárom éjszak-keleti vármegyét fejedelmi czimmel
—
az udvar határozottan hatalommal kíWetelte tárgyalások tehát megszakadtak.
visszautasította.
Szerencsésebb volt az osztrák-lengyel szövetség iránt
A
foly-
tatott tárgyalások kimenetele. Sobieski ezen ügy elintézése végett 168.3,
január 27-re országgylést hivott egybe.
')
Buonviai 1683. deczember 20-iki jelentése.
-)
Buonvisi 1682. január
=*)
t'ybo lühornok 1682. februiir '>0-ikHii
:31-iki chifliirozott jelentene.
3-ikán megküldi az óvás szövegét.
ktíli.
utasítása.
Ugyanaz
ápr.
u\^-\.
f.-v.>
II.
\
1
\'.
Lajos
:i
iri
^ teseit
le
mlvar
ellensúlyozni
ln-folyási'it
Követét
:i
szt'iit-Kzék és
nem képes. E/ért
ti»l)l>6
létrej«>ttónek megíik:iüályo/.ás;i v/»gett
eszköziíket.
a/Xn lüv^-
lon^yoloi-száiíi k«'»vt*tok ieleiit«*soilKil
„'vózódést merítftte. hojíy u kinilyi esalúd ki»nMKMi
;í
rémiek
:\
k<»r«''l)en
:i
sz»»
ké-
kettzött buzgösággiil,
utiisitotUi. h«»gy
H titok leple alatt, pártot tohorzzon össze, melynek
közrem-
!'>»»vel az orszásgynléson a szovetségt^t megbuktatni,
vagy végs
«ü az országgylés n.
luég
ereilinénytelen íVdixtmlásj'it elidézni képes
Fölhatalmazta, hogy az urak és nemesek megnyerésére
nagyobb összegeket fordíthasson, mint a melyeket más
makkor
ilyen czélokra tVdhasznált.
De most már
alkal-
M
a császári udvar sem mulasztotta
el
érdekeit
ugyanazon fegyverekkel oltalmazni, melyekkel megtámadták, ügy a
cíkászári
állandó residens Ziert)\vsky Kristóf, mint a szítvetség
megkötésére teljhatalommal ftdruházott gróf W'aldstein Ferdiiáud rendkívüli kí>vet. jelentékeny pénzi>sszeggel voltak ellátva,
párthívek szerzésére.
^)
Sobieski az országgylés megnyitása alkalntáv.-il tartott be~/é
liogy
utalt
azon
nagymérv
melyeket
hadikés/.ületekre.
a
megindított; ezeknek rendeltetése bizonytalan, de valószín
azon esetre, ha a csá.szár békét köt a
í»zág ellen fog
szultj'innal.
Lengyelor-
a támadás irányulni. Ezért fölhívja a rendeket, hogv
Mire
hazAjok védelmérl
goud<»skodjanak.
elterjeszté, hogy a
pápa kész erkölcsi
és
Pallavicini
nuntíws
pénzbeli segíbíégben
részesíteni Lengyelországot, ha a török ellen hálMirút indít; gróf •'-
Waldsteiu pedig bejelentette a császárnak véd-
daczsziiv.
isi-.'
kötésére vonatkozó ajánlatát.
Vitry marquís, franczía követ, utasításai érUdnjében. nagy •)
XIV, Lajoítnak
nuu-quUhuz ')
1«K2. noveinb.
irt rendeletei. I. in. III.
Zierowsky xzánmdít.Hait titk«n
kdott uUlvHoyokat kiadta Klucsycki
rw
1'^.,
Jrt.
'.í«l., -lou.,
é* 1«H.S. Mtr.
kiud/euiiról én a
i:j.,
:ij
,
7i., 5*m., luo.
\Viil
ferencz. Actu K«kím
aiuio l«x:», inipriinii* in ex|i«Nliti<'ne Vii^nntMini
l«tí3.)
l.',-ik.'Mi
Vitiy
31H.
(ft-nUiii
r«!iz«''ru
Jouiuiís Ili.
illuülnUKiii.
lul
(Kmkó,
64
tXezE És MAOVAKOUSZAfi FÖLSZABADÍTANA.
X'I.
Itívékenységet fejtett
De
ki.
meg-
erfeszítéseit egy váratlan eset
Sobieski éppen ekkor kézre kerítette azon leveleket,
hiúsította.
melyeket Morsteiu, Lengyelország fkincstárnoka, Vitry útján, a franczia udvarral váltott, és azon gyanúra szolgáltattak ala-
hogy a lengyel királynak trónjától megfosztása terveztetik. Sobieski készséggel ragadta meg az alkalmat, hogy a franczia
pot,
udvarral szakítson.
Az
elfogott levelek tartalmát nyilvánosságra
Heves kifakadásokat hallatott a követ
hozta.
maga
audientiát kért,
ellen, és ezt,
elé bocsátani vonakodott.
mikor
^)
Ezen eset hatása alatt a franczia párt az országgyüléseu elnémult.
A szövetség
kötése tárgyában benyújtott indítvány egy-
hangúlag elfogadtatott,
a föltételeknek a császári követekkel
és
való megállapítására harmincznyolcz tagból álló országos bizott-
ság küldetett
A
ki. -)
bizottságnak (1683.) február 26-ikán volt els értekezlete
a császári követekkel. vetették föl
:
király köti-e
lengyelek mindenek eltt
;izt
a kérdést
vájjon Leopold, úgy mint császár, vagy mint magyai-
meg
Magyarország
A
A
és
a szövetséget? Mire azt a választ kapták: mint
Csehország királya, Ausztria föherczege,
lengyelek közöl többen azt az óhajtást fejezték
a német birodalom
is
belépjen a szövetségbe
;
mások
hogy a franczia kírálylyal fönforgó nehézségeket
kell
ki,
hogy
i)edig azt^
elbb
ki-
egyenlíteni. A császári követek elismerték, hogy mindkét óhajtás valósulása üdvös volna de a szövetség megkötésének halasztást ;
nem
türö sürgsségére utaltak. ]\Iajd
dezték
az érdemleges tárgyalás folyamán a lengyelek kér-
mily jutalmat igér a császár azon szolgálatokért,^ melye-
:
ket Lengyelországtól vár
?
mily biztosítékokat nyújt a liga fön-
maradása érdekében ? mily számú sereget
A
állít ki
a hadjáratba ?
császári követek válasza így hangzott: jutalomról
szó,
nem
lehet
mert a lengyelek elegendképen meg lesznek jutalmazva, ha ^)
Ezen ügyre vonatkozó diplomatiai iratokat
közli AVali.s/.ewski.
III.
3-28— 373.
Ezen tárgyalások folyamát röviden vázolni akarjuk. Története A bécsi emlékünnep alkalmából megjelent munkák szerzi a diplomatiai ircnnányokat nem ismerték. — Klopp elbeszélése tí'ibb 2)
még
nincs megírva.
tekintetben hibás.
•-•••l'Vtl
M><>^-iro;;l;illi:itják
az flvr.s/.N'H
bizt(>sit/«kuk»t nyújtja
;!ia/.tiu
•gunk ajánlani a
cssisju'irnak.
.'i
U-I uU't«'k»»l
hatvnne/ur
ki
,
ós a
Auiárc/ius
«»lsrjén tiirt«.»ttnKÍsinlik»Tt«'kt'/lt't»'n niegállapítta-
•tUhogy mindkét uralkodó iinállóan fogja hadi munkálatjut
abban aa
ie
a
i'Zy
::
ha a
est'tb»*u,
csi'is/.ár
erövol
A/
iránt
sem
int4'*/.ni;
Lengyelország
másiknak
segit-
Wu-
vtdt ué/eteltérés. h»»gy a sziivetség
érdekében a pápa é8 a bíbornoki testület
De
a császári
nem
k
hajlandók ráállani. lu»gy uralkiKlójuk személyesen
t.iak
tégy**
a/ esküt a szövetség megtirtisára.
Tgyanakkor
a lengyelek újabb kísérletet tettek, hogy külön
lnyöket eszközöljenek
•
t'gész
llásA és pártfogása f«»^ kikén-tni.
•
le
t*>r«tkok
iT^városiU t:'imadnák nieg. egyik a
>nsága és állaudósúga
•
scrr-
(Mn)MM-l>fil állú
fog sikra állítani.
:t*i
•
csi'l-
lon^'y(>loknok.nlnlyekot e/(*k
ki
:
kérték, hogy a esjiszár engedje
i'l
azt
két millió fi>riutot meghalailó összeget, melylyel a lengyelek
i
-
1
-/.árnak,
irtóznak.
A
követek ezt
csász:'iri
ívilatkoztatták, igy
hogy erre
nézví'
nem
helyezték kilátásba
utasítást
a szövetségi t'irgyalástik keretén kivül
tott "/iiri
a
a svédek ellen nyújtott hadi-segély költségei fejében,
nem
;
ki-
ka|ttak, és ezen
áll.
Ezen két i>ont elintézése a következ értekezletre halasztaEzt megelzleg, a pápai nuntius ismételve fidkereste a csáköveteket és azon
volt.
.elfogva ezek a márczius
hogy engedékenységre birja ket; mi
lu-iki
conferentián, egyenesen a pápai
nuntius közbenjárására hiv.atkozva. kijelentették, hogy a esászár igot el fogja engedni, és a h.idi
A
ké^^züh-tekre kétszázezer
kénlésében pedig úgy esetben a császár hasonló hogy nyilatkoztjik, hogy ha kimutathatí'i, vagy valamelyik elde esküt tett, ezt nem fogja megtagadni. A ;.)g
;
,
'.
elle^'ezni.
' '
'
'*
tk •
személyes
eskii
a személyes eskühöz, melyet a szövtitség
léiH'k
t«'kint«ttek
;
szemben
.Hzon
iggíKlalommal. melyet a franczia udvar hívei ápoltak, liáború folyamán a csá-^z-ár l>ékét
titkos
hogy a
köthet a p(»rtával, és m.agára
hagyhatja Len>íy<'lországot.
A
pápai nuntius attól tirtván, hogy ezen mellékes kérdé-
Hü >már-raár a kiköt kíizelébeo Uirést szenve
INrZK KS MAftVAROnS/Á6 f6i,.SZ.VBAI>1TÁSA.
XI.
r>(i
arra íigyelmeztette, hogy követelésökkel megsértik a császárt, és jobl) a ligát megkötni eskü nélkül, mint a török támadást bevárni
A
liga nélkül.
császári követeket pedig fölkérte, küldjenek rög-
tön futárt Bécsbe
,
és
fölhatalmazást
kérjenek
hogy
.
enged-
hessenek.
Majd abban
történt megállapodás,
hogy a lengyel bizottság
és a császári követek találkozni fognak, és a nuutius
benjáró
mint köz-
megjelenik körükben, hogy valamely közvetít javaslat
is
elfogadására kisérletet tegyen.
Ez sajátszer módon
történt meg.
Nagy terem két szögletében foglalt helyet a két fél, a nuntiiis pedig egyiktl a másikhoz járt-kelt, értekezett velk és üzeneteiket Hosszas alkudozás után abban egyeztek meg, hogy
közvetítette.
a két ui-alkodó személyében, államaiknak bíboruok-protectorai a pápa kezeibe teszik
A
le
az esküt.
')
mint az utolsó nehézség
összes föltételei radozott,
meg
elhúríttatott, és a szövetség
is
voltak állapítva, Pallavicini érsek azon
fá-
hogy az országgylés mielbb hagyja jóvá a bizottság A király- és királynéra, a püspökökre és furakra a
határozatait.
legkülönfélébb érvekkel hatott.
-)
És
Márczius utolsó
czélt ért.
napján az országgylés egyhangúlag megersítetti' a szövetséget,
melynek oklevele a következ napon
aláíratott.
Bevezetésében Legyeiország királya és rendéi a szövetség
megkötésének szükségességét a törökkel fennálló béke bizonytalanságával, és a békeszegés gyakori tényeivel igazolják
XI. Incze pápa atyai buzgóságára, melylyel
ket
;
utalnak
több év óta
hathatós intései és nagylelk segélyajánlatai által a török ellen
háború indítására serkentette. Ennek következtében a császár és a lengyel király, utódaik nevében ségre lépnek
;
az utóbbi örök
is,
idkig
offensiv és defensiv szövettart,
az elbbi addig, mig
mindkét uralkodó a közös ellenséggel állandó köthet.
A
pápát kérik tesznek
le.
A
és
dicsséges békét biztosítójává a
szövetség pártfogójává, föntartójává, fÖl,
A
kinek kezeibe a bíbornok-protectorok útján esküt
császár 60,000, Lengyelország 40,000 fegyverest
varsói mintius 1683. inárczins
^^.,
10.,
1
7-iki jelentése. Kliifzy<"ki,
47., 51., 55. ")
A
uuntius iiiárcziuH
'24.
és á^iiil 7-iki j>.'lLMilébei.
1.
iií.
tiü.,
7U,
allit
Miiuikcl
ki.
iiralkotlo
fgyrésznM M:ii:varorszájí
;i/
li.i»ls«rfiífVf| kiiloii lo^ u|n>i;iliii.
<•
tViIszah.iilit.ásár;i
inásré^zrt^l
,
torok
:i
Ha
által elfogbilt ItMigyelurszági t:irt4)mAuyok visszufoglalúsáríi.
a
Wn»k
Hi'fsi't
vagy Krakót ostrom alá venné. :u egyik uralkotió
egész ereié\el a
tuAsiknak segítségére
siet.
királynak elengetli a régi tarU>zásokat,
ha
200,000
pápa
kivetett
által
királynál kieszközli, hogy a
egyházi tizedet egészen az ö remlelkezésére
szövetségbe
a
és a spanyol
rsászár a lengyel
Végül kiniondatik, hogy az összes keresztt-ny
hocsássa.
mek
küM,
tallért
A
készUletekif azonnal
iolhivatuak
lépésre
;
különösen
t'ejedel-
azon
mindkét uralkotió, hogy az orosz czárokat csatlakozásra
A lengyel országgylés Ezek nem tólytak
zásokat.
hader
ezután a
ségleteire vonatkozó intézkedések le
lenz
birja.
•)
kiállítására és szük-
íVdíttt kez
egészen simán.
meg a
Azok. kik
tanáesko:i
szövet-
ség jóváhagyásához szavazataikkal, csak a helyzet kényszersége
A
alatt. iárúlt;ik. kísérletet tettek meghiusítíVsára.
ismét
n.-igy
sára,
egyszersmind
önkéntes
pápai nuntius
végs nehézségek «'lliárítáfpapokat ana késztette, hogy
t«'vékeuységet lejtett ki a a
.ajánlatokat
lengyel tegy«'nek
csapatok kiállítisára.
Mindkét
irányban siker koronázta igyekezeteit. Es mikor az országgylés, a végzések megalkot;tsa után, ápril 17-ikén szétoszlott, öröm- ós lelkesedéstl ánidozó levélben tett jelentést
ményrl, melyet mert ség
ered-
- úgy mond ^nem tekinthet emberi miinek, legnagyobb buzgalom, ékesszólás és ügyes-
létrehoz:'isára a
nem
nítja,
Kómába az elért
lett
volna elegend
;
Isten különös kegyelmének tulajdo-
melyet a pápa imái esdettek
Ez
le
a kereszténység javára. «
alatt Buonvisi Bécsben fár.adhatathinúl
udvar a varsói
a császári
*)
mködött, hogy
megáll.apodásokb.m nyugodjék nieg.
május másodikán megadta megersitését. Mire a két uralkodó utasította államainak római protectorait, Piu éh Barberini bíbornokok.at, hogy nevökben, :i szövetség föltételeinek lelkiisnuTetes megtartására, a pápa kezeibe ;iz esküt le-
És
Le<jp
XI.
tehessék. ';
liicze
Az oklevél
pápa az ünnejiélyes
szertíirtást (augusztus
megjelent. Lejfíijablmu
ijiinét«j|t«;u
Kluczycki iimnkájá-
Uu. «5— 70. •)
A
7S., 7»., 87.
varsói
IiUllliil-
"'^
•
"-r-l
7
14
.<
If-liki
Í.I.-hUís.m.
I
111.
XI.
f;g
16-ikáii)
:\rA('.
v\i«'»iis/.Avi F(>r.s/.\r.Ai>iTA.s.\.
kítvetkez nyilatkozattal /árta be:
az. mit a két felséges
mind tott,
.1
iNtzK És
»Hön
óhajtva,
liof;y
uralkodó a szövetségben megállapí-
a kereszténység javára, lelkiismeretesen végrehajtassék, Ígészent-szék nevében, hogy atyai buzgó-
retet teszünk, az apostoli
sággal, fáradozással és szorgossággal oda fogunk hatni, hogy a
szövetséget és megállapodásait mindegyik csorbíttatlanul végrehajtsa.* és
fél
lelkiismeretesen és
Mire áldását adta
a két uralkodóra
nagy hadi vállalatukra.
Az ménynyel
áldás foganatos volt. Sobieski felelt
Nagy
meg a
hségesen
és fényes ered-
szövetségben elvállalt k()telezettségeknek.
elhatározások, a mennyiben
nem
szenvedély vagy in-
dulat pillanatnyi fölhevülésének hatása alatt fogamzanak meg.
rendszerint számos okok és körülmények
közremködésének
ered-
ményei, így Sobieski elhatározása, és abból folyó actiója az érdelegmagaszkek és hatások legküh'mfélébb szálainak szíivedéke.
A
tosabb aspiratióktól a köznapi haszonlesésig váltakoznak a tettre
ösztönz rugók. Nyolcz esztend óta
ült a királyi trónon, a nélkül,
váltotta volna a hozzá <'satolt reményeket.
hse
A
dicstelen transactiók és cselszíivények i)ályájára
gen uralkodónak úgyszólván
Ha nem
is
jutott
kik líódolatuk törajénfüstjével tetlen
léi)ett,
ide-
fizetett ügyniikévé lett.
tudomására
míigé pillanthattak
kik a sziufalak
hogy be-
harczok félelmes
és tunya, felesége által
az,
és
;
mint Ítélnek róla azok. hogy a franczia
kábították
el,
k<»vetek.
jelentéseikben
t('h<'-
kormányzott és olcsó pénzen meg-
megvásárolható embernek jellemzik
:
^)
imérzete és lelkiismerete*
spontán fölébredésének, jelleme nemesebb elemei uralomrajutásá-
nak elbb-utó])b szükségkép be
kellett következni.
Érvényesülni kellett hazaszeretetének
is,
és az abból folyó
azon óhajtásnak, hogy Lengyelország részére visszaszerezze azon állást,
melyet
Nagy Lajos
és
Báthory István uralkodása
mint dönt hatalom, éjszaki Európában
elfoglalt.
Ezen fordulatnak annál biztosabban be mert dicsvágya
vaisi
és hazaszeretete
alatt,
kellett következni,
sugallatai v.al az
személyes és
') így Baluze, 167«. július 2'2. Hethune 1078. (leczeinhtir ).'.. u bcsiupüspök Ui81. január :'.l. tis márczius l-ik«n.\V:ilis/ewski Jl. ](i2., Iii8.
93., 120.
_'
1682—1683.
89
riWi|julu'nK'k»Mn»'k igónyoi Uilálkuztnk. Trónjai nnns/ilaniitani uw
úgy
Ciwik
fiára áts/.;\llit.»ui
nagy
ha
rriiK'lliette.
pyarapitja diossénét> ós az orsz:»{;nak
haílitruyikkol
jflentókfiiy szolgála-
t<'tt
tokkal hálára kötelezi nemzetét.
Már
pedig kétséjítelennek
látszott,
hogy
íit
a íiane/ia politika
esak a saját ellenségeinek lekiitésére és gyengítésére használja fol
;
de sohasem
a lengyel korona elvesztett tartományainak
fogyja
visszaszerzésére képesittiii. Elleul)»'n kétségtelennek látszott az
is,
hogy a szent-szék és osztrák ház részérl, szinte és áhlozatkész,
mert a czélok
és
hcns
érdekek
támogatásni, ezzel pedig a
és állandó solidaritásáu
tór<»k
háhorúkhan babérok
alapuló
és terüle-
tek kiküzdésére. biztosan számithat.
Mindaz;iltal abban, hogy Sobieski valódi érdekeit lolismerte és
nemesebb ösztöneit
követte, bizonyára jelentékeny
a szent-szék diplomatiája. intései és buzdításai anyagi tiimogatásának
tényez
által.
volt
erkiUcsi és
iji/.tositásával.
Csakhamar kitnt, hogy
:u uralkodók, kik szövetségre
lé])-
tek, és az államférfiak, kik a szövetség létesítésében ki>zremíikodt4>k,
ezzel
hazájoknak
és az rgé-^z kereszténységnek
valóban
ti.agy
szolgálatot tettek.
Ép|)en azon
na|)on.
niclyni
.-i
aláinatott harmadfélszázezer fegyveresbl álló török
meg
Drináp«)lyból Magyarország
Varsóban
szövetség okleveh'
felé.
A
hader
Kara-Muszt-iia nagyvezér a esászárok székvárosának. megvívását tzte
ki. niit
indult
végczéljául
h.idjárat
Bécsnek,
másfélszáz:ul eltt a szultánok egyik leg-
nagyobbika, Szulfjnián. sikt-rteh-nl kísérlett meg.
Lassan
hal.idva. csak június
7-ikén érkezett Kszékr*-.
megjelent Tok«»li Imre. hogy szolgálatait folajáidja. latot
terjesztette
el. hogy ötvenezernyi
hadoszti'ilylyal
ti»ri»k
Lengyelországba nyomul, és Sobieskit megakadályozza
hogy a császárnak ')
üzi
s«'gitséget
n;>:;. .iniiiii-
lói nontiuí j6niu.t 3«;-ik;iii
um ü lengyel
\igyen.
M Ha
161. 530,)
abban,
elfogadtatik. a
Subi<:.«tkiii«'k.
.\«?m»Hr
j'
királynét. (Klut/ycki.
trrvt-
/.ilítiól
-.'
Itt
Azt a javas-
i-li-jéu
.\
v.-ii-
oiiilékeztiHi
70
TNCZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABAOÍ T
XT.
VSA.
hadjárat szerencsés kimeuetele a törökökuek biztosítva
De
bal partján vonuljon Bécs
felé,
hová ö a Dunán
resztül vonult. Július közepén táborolüi kiuül
A
császári udvarnál
késn
lett
volna.
magyar sereggel a Duna
a nagyvezér azt kivánta. hogy Tököli
ismerték
túli
részeken ke-
Bécs városát.
fitl
a veszély nagysá-
Csak tavasz nyiltával láttak megfelel erélylyel a hadi készületekhez, melyekben Buonvisi bibornok lázas tevékenységgel ságát.
vett részt
:
buzdítva és tanácsokat adva, mindenfell segélyt sür-
ennek fölhasználása
getve, és
rködve.
Lengyelországban megfeszítette
lavicini
Ugyanakkor Pal-
^)
erejét,
hogy a lengyel
a szövetség értelmében. h:idai fölszerelésére és megindi-
királyt,
késztesse.
t-jisára
fölött
2)
XI. Incze pápa nagylelken váltotta be szék pénztárát kimerítette.
A
bécsi
zek összege négyszázezer forintot tesz segítette.
forinttal
A
Ígéreteit.
A
szent-
segélypén-
iulvarb<»z küldött ki.
A
lengy«'l királyt félmillió
bajor ffTjedelemnek hántmszáz ezer forintot
bocsátott rendelkezésére, oly czélból. hogy a császárnak küldencb'i
segédbadait fölszerelhess*'.
A
])ápa
bíbornoki
utánzására
az ö áldozatkészségéiu-k
collégium
tagjait.
Többen, nunt
riiigi,
l)uzditotta a
Ludovisi és
mások, ezüst asztali készletöket a pénzverdébe küldették, hogy
:i
segélyösszegekhez járulhassanak.
És emlékezzünk meg kegyeletteljesen Magyarország j>rini:isáról. Szelepchényi Györgyrl, ki egyházi alapítványokra szánt vagyonának nagy részét, négyszázezer fcuititut a háború czéljaira ')
A
rfiídelkezésenire álló tér és ezen inunkii
nem
engedi,
teit
tevékenységét részletesen
hogy az 1683-ik év
188.s-bau,
liéc^
ulajdoiiképeiii fölndatn
HuonvÍ8Ínek ez idben
iarnertessein.
Ez maga egy
igénybe. Fölment az a k"')rülmény sen adják az
f
e.seiiién.veit és
is,
hogy az
IrtK.í-ik
kifej-
kötetet venne
év történetét tüzete-
fölszabadításának kétuzázadus
i-nilékiinnei><.-
alkalmából közrebocsátott munkák. Ezek sorában legjelentékenyebb Klopp
Onnó-é 1882.
—
(Das
Jahr
580. lap),
1683.
und der folgende
grosse Türkenkrieg.
Graz,
nem hallgathatjuk el, hogy a magyarországi viszonem egyszer igazságtalanul itéli meg. — Buonvisi
bár
nyokat helytelenül,
1683-iki jelentéseinek és a hozzá intézett római jegyzékeknek egy részét
szintén az ünnep alkalmából, kiadták a római
Campo Santo
dei Tedeschi
tudós papjai. (Róma, 1883.) ») Pallavicini 1683-ik év jelentéseinek és a hozzá intézett római jegyzékeknek nagy részét kiadta Kluczycki idézett munkájában.
1682 lehetvé
sjentelve, ezzel lését, és
A
— 1G8:í.
71
rsége
totte Béc*.
jumUis
zsoliljáu;ik
tize-
a sikeres védelem tényezinek (iicsségóben osztozik.
M
pápa természetszeren nem feledkezett meg úrról sem.
küzd
hogy a szent harczhan sát esdje
le.
Kg áldáhátúmkor meg-
keresztény tVníyverekre az
Nyilvános imádságttkat
rend«'lt. Esti
kondultak a harangok, llszólitva a híveket, hogy a seregek urá-
Maga
hoz lrdúlj.anak.
a ])ápa. hosszú
idu
a nap nagy részét
át.
kápoluájáiian töltötte. Megindúlásáhan, lelke szorongatott
gyakran kiuiyzápoj- omlott szemeihöl.
tVtbau.
A
Mindenható meghallgatta
:i/
álla]»<»-
)
imádságokat, a pápa és u
szövetséges fejedelmek erfeszítéseit sikeressé tette.
Gróf Stahremliertr Uüdigier j>arancsnoksága alatt liécsnek rsége polgárság álUil is gyámolitva, hsi el-
tizenkétezernyi
:i
lenállást fejtett
ki.
A
megszállás hetedik hetében érkezett
meg
Sobieski lengyel király, huszctnhatezernyi sereg élén. és egyesült
Károly lotharingiai herczeggel hadakkal.
Az
és a
összes keresztény
német birodalomból küldött
hader
nyolczvanezer emberbl
Szeptember tizenkettedik napján, Bécs
.illett
utközet
vívatott.
A
török sereg
falai alatt,
szenvedett,
súlyos veszteséget
iiíanvdváuyai rendetlen futásban kerestek
eldönt
menekülést.
A
keresz-
téuység egyik legdicslib diad.alát ülte.
Kinek köszönhet ezen eredmény? Stahrembergnek, Lotharingiai
Károlynak vagy Sobieskinek
vagy minisztereiknek
lehetséges.
ban a '
A
pápának, a császárnak
?
Olyan kérdések, melyeket
nem
?
felvetni felesleges,
melyekre
felelni
Nagy események nem egyes emberek müvei. Azok-
közremködk
mindegyikének van
része.
Kié a nagyobb.
sak az ítélheti meg. kinek áldásával legnagyobb a része!
Ezt a diadal raáinorában.
•)
a lengve! királv
iieiii(-«
és
fmkolt
CoDtarini, Velencze bécHi követe í»JH Szelepchényiríil, hojry >aveva
iiuto nella dife.sa di Vieiina di
segélyrl egy német
quattrocento mila
i.>rt«'n»ítir<>
florini l'Im|>erat4>n».«
ekként nyilatkozik:
-
Er niachte die
nchtige 8oldzahlung müglich, das heiszt uachdrücklicber gcHagt, die Ver-
heidigung des Stadt Wien 'tailt
Wien gebührt dem *)
V.
o.
Klopp ÜHI.
.
.
.
Ein grosszer Antheil an der Rettung
Priinas von Ungarn.' ÍKlojip, yi2, 213.)
d*>r
::
72
XI.
szókkal
INCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
fejezte ki.
A
caesari gög által sugalmazott
hs
»Veiii. Vidi, Vici« a keresztény
»Venimus. Yidimus. Deus Yicit«
mondást
szerénysége így alakítja át
!
')
lY. Bécs fölszabadításának nagy tényét Lothariiigiai Károlyés Sobieskinek a
nak
7-ikén) kivívott vette. Mii'e
a
téli
bndai vezérbasa fölött Párkánynál (október
gyzelme idszak
és
Esztergom várának megvívása kömunkálatokban szü-
beálltával, a hadi
net állott be.
Ezen eredményekkel az osztrák-lengyel szövetség
feladatai-
nak megoldásához, a pápa szándékainak valósításához, csak az els lépés tétetett meg. Magyarorszság és melléktartományainak
ozmán hatalom megtörése még hátra vnjt. Ennek mindenekeltt a szövetkezett hatalmak szoros összetartása volt szükséges. Ezt pedig csakhamar a felbomlás fölszabadítíisa, az
keresztülvitelére
veszélye fenyegette,
A
szövetség
létrejötte »> M;iL:\-li(irdereja következmeiiNci
két uralkodó és a két udvar között
nem hoztak
létre
bens
.i
vi-
szonyt.
A
császár, miniszterei
s
tábornok.ai részéWd nyilatkozó irigy-
ség, féltékenység és a kicsinyes
tásokhoz egyrészrl
rl
:
;
ragaszkodás régi udvari szertar-
Sobieski hiúsága és érzékenysége másrész-
gyakori félreértésekre szolgáltattak okot, és a kölcsönös bizal-
matlanságot felújították.
2)
Buonvisi felismervén ezen apró incidensek fontossiigát, szüntelenül résen állott, és
minden alkalmat
felhasznált,
hogy Leopol-
dot és környezetét a lengyel király irányában elzékeny, figyelmes eljárásra intse; mivel pedig a büszke és indulatos császárnéra
Sobieskinek
')
lös:i.
szeptejuber
14-ikéii
;i
lápúliu/
írt \i:\n]e.
Klu-
rzyckinél. 386. -)
Sobieskinek a táborból nejéliez
irt
levelei
(inelyekH'tl
inelléktísen
megjegyezzük, hogy a bitvestársi gyengédség megható emlékei) panaszokkal telvék.
tom.
A
Ezeknek részletezésébe
és alaposságuk birálatába
levelek töbli izben láttak napvilágot,
idézett wuiiikájálian.
nem bocsátkozha-
lifgúj.ihban ÍIxh.h.) Klnczyr.ki
1682—1683. zretlenül
hathntott,
n»'iu
Lépéseinek
••uybe.
UónuUm.
il«Ihet4>tt
Azoul>an
mafiyar fölkelk
hAdimiinkálatait
Ezért üss/.eköttetéslx' rábírni,
vt-zén*.
nyarán, a nafiy vezér
kivánt't
magát
ki
:izon es«>tre
kinieiu'tele
k«'(lvezfítlen
Sohieskivel.
lé}>ett
arra
lesz.
igvekezett öt
hopy Béis ostromáhan a tiuököknek ne nyújtson segítséIttlhivására. ")
tÁ«i után, a helyett, hogy
t
T«»k«>li Ujíve képi'/,t4'.
ltí83.
luij;
t<»rök«»kr»'
get Es csakugyan, hajolt kány
vi»tt»>
jt'lrnlésí'ket
in'hé/sép'kin'k
lV»liii«riilt
K/t
is volt.
ti'imogatts'i. hi/tusitnini
ha a hadjáratnak a
is,
luc^nvu^t-jitt')
uralkoiló kü/ött
.'lUolyaWí politikai alapjok
A
kiizWnjárARAl
i»üs|»«ik
felöl
>l
két
:i
luVsi
:i
on'
7:í
felé sietne
kérte
A
ki,
követet
:
Majd Bécs
nagyvezér parancsát
:i
kii Idött
tVdszaliadi-
teljesítve.
Pár-
Sobieskihez, kinek közhenjárá-
Leopold királylyal kilx'külése ügyében.
lengve) király. Magyarország
bels békesége
helyreállí-
tásának érdeke által vezetve, kész volt a közbenjárásra vállalírja bizalmas levélben nejéhez -kozni; »Tököli irányában
—
különös rokonszenvet
magyar nemzet
nem
érezek; de élénk részvétet táplálok a
iránt, kegyetlen
megpróbáltatásai miatt. «
'')
Sobieski elreláttál a nehézségeket, melyeket elvállalt íelad.atának megoldása érdekében, a császári udvar bizalmatlansága
miatt
le kell
küzdenie.
És valóban azon
*)
hir.
hogy Sobieski
fo-
gadta Tököli küldötteit, nagy consternátiót és fölháborodást idézett
el leopold
ben,
hogy a magyar király alattvalója küls hatalom útján lép uralkodójával. Jól tudták, hogy ekképen nagyobb
körnvezetében. Megaláztíitist láttak azon tény-
érintkezésbe
')
Buonvisi -^^
Itíx.'i.
"iuek
"
november
1»5H.T.
kit liuik.
•llott volt Túk<>livel.
hofíy a
(Kliiczj'cki.
jttnaár 2-ikán irt jelenté.Hében
hofOf Tököli az ö felhivására f"
^
íi
-
/
ilatt. :i
'
.'lii-iki
jelentéu^i
l«Mijfy»'l .'irt'J.
8zól
király
Kobie^ki
utóbbi
atUM,
lu-
lev»«lfzé«l»eii
48«.) Contarini velem-zpí kövft lfiH4.
Sobieski luveléHH, mi.-lyben
tartotta nia^^át
tartotta n^sza
ik;iii iifj»*iif/.
folytíjiionan
iii<*)^emliti.
távol Béc« OHtruma és Esztur-
leveb-iben isi/iételtcn hivatkozik arra, hu^cy hrcn Ofttrotna alatt a naífj'v«zér-
csatlakozzék. *) *l
'
—
én
Ití.
szfíjiternber «-ikén é» októlK-r ju
lyet
I6H.S.
A
HzeptembfT
'2K.
Klurzycki
4'JH.
%-arMJi niintiu*) okt/»b«ír 'JO-iki jelent<*»«élH!ii
K-zt:n közííeiij.-'irA.f felrtl irt
i
hozzá. Klurzycki •60.
Ki»bi<«ski
Ii'v#«l«'l.
:
74
XI.
TKCZK ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
engedményeket
kell tenniök,
A
tárgyalásokat.
harag
mintha
és félelem
közvetlt'uttlfolytatn;\ii:ik vei*-
hatása alatt a legfurcsább com-
binátiók keletkeztek és találtak hitelre. Azt híresztelték, hogy a lengyel király titkos egyességre lépett Tökölivel. ettl nagy összeg
pénzt kapott, és Ígéretet, hogy trónra fogja segíteni.
fiát.
.lakab herr/.«'get. a magyar
^)
Buonvisi tanúja volt ezen mozgalmaknak, és fontosságukat félre
volt
nem ismerte. A lengyel király loyalítása felöl teljesen meg gyzdve. Ö az 1683-ik év hadjárat megnyílta eltt gyakran
sürgette a minisztereket, hogy Tökölit, méltányos föltételek alatt,
igyekezzenek
megnyerni.
Azonnal
Bécs fölszabadítása után a
magyarországi elégületlenek részéif általános amnestia hirdetéis aggodalsét javasolta. -) Mindazáltal Sobieski mediatiója
t
makkal
töltötte
el.
Attól tartott,
hogy
T(>köli javára olyan enged-
ményeket fog igényelni melyek a kath. vallás ügyére, a korona tekintélyére és a béke állandóságára veszélyesekké
válhatnak
:
különösen, hogy önálló fejedelmi területek nu-gadása a föltételek között ily
els helyen
fog állani.
Nem
kételkedhetett az iránt, hogy
kívánatnak már csak elterjesztése
is,
a császári udvar szemei-
ben, a lengyel királyt ellenség gyanánt fogná íVdtünt^tni, és a két
uralkodó között fennálló sziWetséget fölbomlással fenyegetné.
dult.
Ezen veszélyek elhárítjisa végett, a nuntius a páj)ához forfölkérte, hogy mielbb intézzen Sobieskihez levelet, mely-
Ezt
ben buzdítsa arra, hogy igyekezzék fegyver hatalmával megtörni Tökölit, ki Isten és uralkodója ellen lázadott tesse,
;
továbbá figyelmez-
hogy Tököli, ha fejedelmi területet kapna,
és az ö közbenjá-
rása az országnak kiváltságokat, a jirotestánsokiiak eljogokat szerezne meg:
ily
módon nagy
tekíntí'lyre
emelkednék
és folytono-
san hatalmas eszköz gyanánt szolgálhatna Magyarország tására; végül hívja
föl,
hogy ha jónak
látja.
föllází-
Tököli kielégítését
tisztességes föltételek alatt eszközölje ki. de csak úgy,
hogy
feje-
delmi területet ne kapjon.
Mindazáltal javaslatához a következ észrevételt csatolja
»Nem
tartanám czélirányosnak. hogy ö szentsége ersen ösztönöz')
Buonvisi 1683. november
16. és
lí;ntései. *j
Buonvisi 1083. szeptember 2»-iki jelentése.
r^O-iki
rhiffrirozott jp-
; )
ir»*ij
toii a/,
omiioki'k
t'llfui
ir,s:v
lVill«'|n'Mt
T.'s
luin
.
ii\
intMUiii
koniivni kn-
s^íbeesett lepésekn' imlittatiianíik u/ok, kik h töntk uralom alatt
nem szabad hatalomban
T«'k»>lit
mert ha a lengyel
ót támogatják.
••
sürget/'sére szorítkozzék, hogy
fejedelmi áll/ísban hagyni
í*s
kirjily határt>/.ottan k<)veteli
a
rés/y*re
t'ejedr-
udvarnál találko/ni fognak miniszterek, kik
lemségi»t. a császári
tük,
anuak
8zent«éííe leveU'ben
lek.
Véleményem
szerint,
iniutj'in
a lázadás fejét lever-
vagy oly állapotba ho/tuk. melyben ártani többé nem képes
'elidséggel
iiz
eretnekek
végtt^-len
nagy számát nyerhetjük meg.«
Forduló postával megkapta Buonvisi Kómából a
tudósít/ist.
hogy » javaslataival megegyezi" módon fogalmazott pápai Sobieskihez útnak indíttatott.
nem várta
Ezt Buonvisi
:
'
irat
-)
be tétlenül
irányában kötelezettségeket vállaljon.
nehogy Sobieski
;
Egy
T<>k(tli
ideig azzal a gondolat-
tal foglalkozott,
hogy személyesen a lengyel táborba megy. Errl
lemondott, mert
nem akart a
lálékot adni.
Hanem
császári udvar féltékenységének
levelet írt
a lengyel királyn.ak.
Meleg
tájt-
kifeje-
zésekkel kéri. hogy a császár érdekeire és óhajt/isair.a lehetleg
nehogy a kereszténység fölszabadítAsának müve
t^kiutí^ttel legyen,
éppen a siker
pillanatai
eltt hiúsuljon meg. T<»köli megbizhatnat-
laoságát. álnokságát és a jellemzi. ri.
iiogy
Óvja
attól,
irányában
<-sászár
követett
eljárását
ne hagyja magát általa rászedetni. Figyelmez-
hogy Leopold más engedményt nem tehet Tökölinek, esak
magán
jószágai
békés
fejedelemségnek czímét sem .adhatja
meg
jutalmának és örök emlékének volna
tt'kinthetö. ^)
Kevéesel ezen
levél
neki,
mert ez a lázadás
rnegirása után. október második felé-
Kívánta, hogy a
ben. Tököli közölte Sobieskivel békeloltétvleit.
tizenhárom
éjszakkeleti
megyét
a
fejedelmi czimmel
hassa: továbbá >valóban szabad országgvülés« ')
Buonvwi 1683. szeptember
*)
Buonviiri
1683.
—
azt.
Itirtokában meghagyja: ellenben a
2-iki
DenhotT ab>"
Pta.
b-
-.•>»*'n ér»«»»ifi iir;ilk
tíirt'issék.
melyen
2H-iki juleutéoe.
noviíiiiber
ni
megtart-
Jelenténébeii 1
király
írja
h<>ír.v
i-
|.ailir-\<
a br«-ve kt/'ú-lrtl.
Kluczyczki 499. •) '
Buonvm
levelének
iojj.j. ..Kt.
ni/i9'>latü.
.-iki )<-i.iii>-
;iii)i<./
m>'ll«->»i-i v.-
ht.bi»'nkih<*z
76 ftz
Xr.
INCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
elégületlen reudek
is
megjeleuhesseuek. sérelmeik orvosoltas-
sanak, az ország szabadságai biztosíttassanak, az elkobzott jószá-
gok birtokosaiknak visszaadassauak
mindezek lelkiismeretes
és
;
megtaiiiásáért a lengyel király vállaljon kezességet.
Leopold a maga részérl nem vonakodott tárgyalásba bocsátkozni,
s
ennek vezetésével Lotharingi.-ii Károlyt bízta meg.
ez Tököli biztosait, mikor nála meg^jeleutek, rosszul fogadta
azok elkeseredve tértek vissza a lengyel királyhoz és
;
De
mire
kinyilat-
itt
a török jirotectorátusról csak úgy >'ti magyarok ha Lengyelországgal egyesülhetnek.* Sobieski mind-
bogy
koztatták,
mondanak
le.
nem fektetett súlyt, és közbenjáró míiködését utógondofolytatta. M Ezért egyrészrl Lotharingiai Károlyt igye-
azáltal erre lat nélkül
Emlékí'zteté öt azon válságos iielyzetre, mely-
kezett megnyerni.
bl
Isten csak imént szabadította ki
cse,
mint a szerencsétlenség napjaiban mérsékletet
ket: miért
Másrészrl Tökidinek szemrehán\ ásókat
is
úgy a szeren-
kell tanúsítani.
hogy
azért,
tett
figyel-
meztetéseire és tanácsaira
nem
késón karolta föl; és így
okozta mindazon Tu'hézségeket. melye-
hallgatva, a kibékülés eszméjét
ket ajánlatai most támasztanak.
Novembei-
.5-ikéii
Már a
ipolvsági táborában
Loth;iringiai Kárul\
megjelentek Tököli biztosai. tében.
^)
:i
lengyel király küldötteinek kisére*-
legels értekezleten, a megbízó
levél
bevezet
része,
melyben Tököli magát fejedelemnek czímezi és a magyar rendek nevében
szól, éles fölszólalásokat ])rovocált
lentették,
és a császáriak kije-
;
hogy a föltételek megvitatásália nem ereszkednek; egy-
hogy ö
is
tartózkodjék érdemleges
tárgyalásoktól, és Tökí'di kivánataiuak
;i
császárral való közlésére
szersmind Sobieskit fölkérték,
szorítkozzék.
A
lengyel tanácsos«»k ezen felfogás ellen tiltakoz-
tak, és azt a megjegyzést vetett^-k
oda, ln>gy
uralkodójuk
nem a
császár miniszt<^re.
Maga ')
Sobieski
is
Sobieski ugyanis
sértve érezte magát, de
1H8:5.
október
'_'0-ikáii
nioi,dans ces qiiestions je m'offre en mediateur,
És november
yjarties.'.
accord 41-7..
qni
puissf
.'i-ikán
étre
:
»Nous
profitable
a
j>üiir
megrizte nyugal-
uejthnjk
irja
C^uaiit
toiite
la
f!lir<''tif;nté.
-
Sobieski ezt nejéhez irt imént idézett leveleiben
uinliti.
'a
deux
tachérün.s d'amener entre elles
r.'zyi.
-)
:
nu/ttre d'accord les
nn
Klii(/.y
;
Ks
lUat.
kat
IU.lsii:i|)
OjJMMK'Mli
IlK^IvuMMUr
l.ni|uil(lii.lk
;i/.iMl
|»uliU>-
luolyt'k al;ipj:ui;i/.ejíyesst'>;t>t Ictivho/lialiii vclU'. K/.rIc s/.orint
T»»köli kijelentené, 161 és
hogy híveivel e}»yUtts/int/*n
a királynak meghíVlol
liát en4i«HÍ.
koronázási hitlevele
Dak tontartiWit hi/tí>sitja fojga ersíteni tettel arra.
;
els/.jikml
n jKutá-
viszont a király általános amnes-
;
ors/ájí s/ahadsájiai-
«'>rtehn«''l»en a/,
a/okat a
«''S
országgylésen meg
j(>vö
az elkobzott jószágokat visszaadja; végül tekin-
hogy néhány hónap eltt Saponara császári táhornok
Tökölinek Magyarország tetemes részét, elöhh a Garam, késóbh egéíiz
a Vííg folyóig aiánh)tta
azt javasolá. hogy a király
:
alább élethossziglan, engedjen vahunit Tökölinek. <
még
le/ze le ót
inkább.
tette,
lengyel
késznek nyilatkozott a
nem
föltételek
kivánatait
nem
.íz
mert a miniszterek
;
szorítkozván a
kivánatok elterjesztésére, közbenjárói
T<>kr>li
elvállalja, azt
:i
határain
nem
szándékot f'ulozték
volt arra alkalmas,
lások folyt.atását kívánatosnak tüntesse
clamátiót szólítja,
l)ocsát«ttt k<»zre,
hogy a tárgya-
November 5-kén
tol.
t'«d.
rag:ulni.'*)
pro-
a m.agyarországi rendeket tél
hogy fegyveresen gyülekezzenek körüle, bevárandók az
ajánlataira ^•»'-'v ;iz
melyben
tíil lé-
Azon ajánlatában
hogv Magyarország ügyeinek intézését kezeibe akarja Tökídi magatartása
l'elfo-
személyét illet
tiszt<'Mjek
pett és Magy.-irország belügyeibe av.-itkozott.
hogy a kezességet
megáll.apodásait,
tartalmazzák:') azok a császári
udvarnál nagy íVdháborodást keltettek
gása szerint, Sobieski,
|)edig,
leg-
ntóbb Sobieski hatiirozottan kijelen-
n.appal
hogy az elterjesztett
hanem csak Tököli
király
»
kiUe-
M
^••/ességet elvállalni.
Habár néhány
A
igy
s
érkezend
melynek természete szerint
királyi választ,
alkudozásokat vagy a háborút fogja folytatni.*)
Leopold megállapodása az
volt,
hogy kész
T«»kídinek
és
bivfinek amnestiát engedni és elkobzott jószágaik.at vissz.-unlni
de Tele országos ügyeket illetleg tárgyalásaikba nem Imesátkoz-
')
levele.
Sobieskinek 188A. nov(>mb«r A-ikán a lotharing^iai
K »)
le.
h
.29.
iiek
t'gyanott
a
Lotliaritii'iai
Ji-n
Z'':.'!!"/.
int/'Zftt
.^40.
•)
KiIOIIVÍmÍ
*)
A
I»;.'V'..
Ii.iMMMIx-I
priM-luiiiátii* latin
."-IKI J>l>'lll'"«i-.
tMnlitÚMa Kloppnál.
•'•.'•)•.
ilAliiiii
ii^lkUli
78
XI. ISC'/.E.
ES MACYAKUKSZAG FOLS/ABADlTAí-A.
luitik. ^)
Leopold Buonvisi híboruokot kérte
rozatát
Sobieski tudomására bozza, és
meggyzze.
A hangon
liogy
föl,
ezen hatá-
annak helyességérl
-)
nuntius irt
t
a megbízásnak eleget tenni.
sietett
Erteljes
levélben óvta a lengyel királyt attól, hogy ne hagyja
maflát Tököli által tévútra vezettetni
;
figyelmeztette arra, hogy
mennyire szégyenletes volna, ha azok, kik az egész török hadert legyzték és megszalasztották, nem volnának képesek »egy lázadót« a köteles hségre
téríteni. ^}
Alig hogy ezen ö
is
kapott levelet Sobieskitl.
járó tisztét elvállalta.
nem
levelet a lengyel
táltorba útnak indította,
Ez eladja, hogy mikor a
közben-
Magyarország java lebegett szemei eltt, csak úgy kárhoztatja, mint maga
Tökölié, kinek eljárását
a császár. Arra kéri a bíbornokot, hasson oda, hogy Leopold mi-
elbb
hirdesse ki az amnestiát,
«''S
bizt<jsítsa
a magyar nemzetnek
szabadságai fentartását, hogy így Tökölitöl elálljanak párthívei.
Különösen figyelmébe is
ajánlotta gróf Czobor
elszakadt tle, és egyedül képes arra,
megtörje.
Ádámot,
már
ki
hogy Tököli hatalmát
*)
Ezen
levél jelzi a fordulatot,
mely Sobieski magatartásában
beállott. Tököli ugyanis elidegenítette
nem
tésére a választ be
pett a törökökkel rást követett
kényszerítse,
;
hogy elterjesz-
azzal,
várva, ismét szoros összeköttetésbe
egyszersmind Sobieski irányában htlen
mert azon
;
t
czélból,
hogy
fels Magyarország azon
lé-
eljá-
öt az ország elhagyásáia részeit,
melyek a lengye-
lek részére téli szállásul voltak kijelölve, elpusztította, és várpa-
rancsnokai által a lengyel csapatokat folytonosan háborgatta.
Buonvisi
—
kinek
ezalatt
•'')
sikerült Leopoldot a lengyel
király szándékainak loyalítása fell megnyugtatni
'^j
—
báríinelé-
')
A
")
Buonvisi november 30-iki chifrirozott jelentése.
')
Buonvisinek levele a november 30-iki jelentéshez juellékelve.
*)
A
hadi tanács 1683. november 23-iki határozata ugyanott
:i5«.
lengyel király november 25-iki levele, Buonvisi deczembtn-
Miki
jelentéséhez mellékelve. ')
Sobieski 1683. deozember fi-ikán elkeseredéssel
nek. Kluczycki 561 "J
— 6.
Buonvisi deczember Jl-iki jelentése.
panaszkodik nejé-
-uii.ioiii.itMti \..ln.i .Hri;i.
i;nil
ták
«'lAn*lát;»s;it.
káráii okulva gyöziVlliKik
meg;
Yetkezméuyeit. Attól
ho^jy
alkHlma!>
tt*li
Iiu'^y :i/ rs.'liiiMi\»'k
tV'it,
szállást
nem
fölismerte u :i
lengyel
A
:i
h.'ireztéreii.
mikor
;iz
xést kölcsönzött,
év
íirrri
ln*lyz«*t
i^í.i/kI
vAlsáfios kö-
serege szAmAra
király
U-ilálván. vissziitér
uehéz les/ u következ év t^ivas/MM jelenjék
l^liicf
ós Iu>;ív tHiu'usíiiiiak hi-lyt'ssó^órol Sohieski stiját
ÍA'ngyelországba.
hírni.
hn'Z\
újra
«'*s
iiie;^-
M utolsó je[etitésél»tn, ;igmKl;ilMiaiu;ik kitej*-
már bekövetkezett
az.
a mitl
félt
;
Sobieski Len-
gyelorszíígba vezette hadait, és soha többé M.*igyarországba vihZ-
ssa
uem ')
tért.
Buuuvi«i deczeUílHT
J^t-iki jeleiitéüt;.
NEGYEDIK FEJEZET. A
tevékenysége
3zent-.szék
ii
háború
gatartása. föllépése.
erdekében. — 'lárnTabisnk — A szent-liga. — Sobieski
lol\ tatása
Velenczével a ligához csathikozása iránt.
iiia-
— Magyarország pacificatiójának ügye. XIV. — A magyarországi hadjárat. — Buda ostroina. -
fölállít tátott
tábori kórház.
-
íiajos
tániadi.
A pápa
által
Velencze és a lengyel király haiiinuinkálatai.
it;s4.
fölmentésí'íiiek
Béi'S
vetség
tol:i(l;itíii
csak az
els»'»
nugy tényével
meiíol(lMsáli(»z,
;i
pápa
Ern*
lépés történt meg.
iiz
osztrúk-longyel
szánilélíHi
szt">-
valósításaiul/,
.yfiii/i/anusztitf föl szál )a(líí
fi-
sának kellett következni.
A
háliuin
sürgette
legeröteljeseblxn
a
folytatását
XI
Incze, kit a kezdet fényes sikere megersített azon hitben, hogy
az 5 tiralkotlása idejére tartotta fönn a Gondviselés azon czél elérését,
mely
törekedtek
felé
eldei, hét század folyamán, eredménytelenül
a nyugati kereszténység egyesült erfeszítésével, az
:
Hogy
hatahnának megtörését.
izláni
részérl minden áldozatra kész
lev
külf<'»l(li
utasította,
követek által
is
hogy intentióinak
volt.
ezt
lehetvé tegye, a maga
És míg az udvaránál
hatott az uralkodókra,
a
nnntiusail
kormányokat megnyerni
igye-
kezzenek.
De míg
az események fölvillanyozó hatása alatt, az egész
keresztény világ, emelkedett hangulatban, türelmetlen lelkesedéssel nézett
a további eredmények elé; a bécsi udvarnál egy befo-
lyásos körben elérkezettnek látták az alkalmas
hogy, a becsület tával,
és egész
meg
idpontot
arra,
lévén mentve, a császár békét kössön a por-
(erejét
XIV. Lajos
ellen irfinyozza,
ki
erszakos
h;k4.
fti
uyeit iiuéiit jjilih s/.»»r/dés-s/«»géssol
./>tt támadást.
hojíy Bolfíium
föl,
spanyol követek a
Mirt' a
Éppen Kérs
tet«'»zt^*.
napjait arr;i IuiszikUíji
't;itásáu:ik
szo-
«>11»mi
hatal-
l>aráts;i<»os
miknál segíts«'ií»t sürgettek.
Leopoldot, ki az
'
'iH'n
•
év tolyamán
H>SL'-ik
Idozattik árán. békére lépni
ji
'tt.
a
ízt/d
elterjeszté a pápának, hogy a IVan-
végs romlást elháríUmdó, Ezen
békét kötni.
tudomására Ugyanakkor a
*)
fenyeget veszélylyel szemben, az osztrák
király részérói
.ia
álUil,
alól elvonult.
alatt,
hogy az udvar békekittésre hajlandó. Pio bíbornok
..-,:.ir,
békesség
tijrök
Rées
h.-ulerö
nagyvezérnek, a legszorosabb titok fátyola '
kész volt. nagy
szabad keze legyen, most ki»niiyü volt a megnyerni. Alig hogy a török
u'k
is
szultánnal, hogy a iVanczia király
kíizlés
kényszerítve lesz a portával
nagy mértékben íolháb(MÍtotta a pápát.
nyiltan kim<mdotta. hogy ha a császár a l'ranezia király
ki
hálwríit indít, a segélypénzek fizetését be fogja szüntetni,
mint a kereszténység r«--/tény
közí'ts
uralkodó ellen
atyja,
viselt
nem
ellt'ii
mert
engedheti, hogy azok ke-
háború czéljaira fordíttassan.ak.
*)
^lagyarország és a Habsburg-ház szerencséjére, a nagyvezér, a
'g
és boszúvágy
sugallatainak
békekr»tésrl
engedve,
hallani
•m akart.
A
bécsi udvarnál lev»» spanyol követ, liorgoniaincro. ekkor
volt,
i/.on
hogy
XIV. Lajos
ha már egész erejét n«'m irányozhatja legalább seregének egy részét küldje a spanyol
császár,
:i
ellen,
királyn.ak segítségül.
Buonvisiezthatározott.an rlU-neztc. •
hogy azon
fizott, llen.
esetre,
apápa kénytelen
rMK.ii:mi;itrúl
h/.'ii
•)
in
v..|«
lesz
lfi«:5. ii<»/,
KIopp
Irnycge-
;iz/.:il
a franczia kiiály
fizeté'sét
megszüntetni;
azon vészteljes következményeket.
kiilh:if.ilm:ik kövi>íeinyk,H«".t inéfc
i-.l. Mi.-í,;i,i.l
íi
.H/<'i»l»Miilier
nag.vvf/.
iiiunk:'tj:'i1>uii. .')42,
») l>'K'<
M.v-.
szintén
Hiionvisinfk
tuilf.iiiúsuk. C.'Kik ejryelh'n iMiiIí-klwn találjuk nyoiiiát,
\l
ilttlfot
:i
O
sérteget küld
a segélypénzek
eesetelte
élénk színekkel
-
ha a császár
n.
-'4-ik<Mi
>íí7,
loliiiiir-^álio/.
("srik
V./.
iiin''iit
I:'it'itf
.'I-iki
j.l.nt.
•«.•
!i:;,
i
ZK
fa*
Kunirz
nMiillM.h
irt
n;i|i-
3U6.
!««:;. n<>venilH>r 2. Ah (iurztímlMir
'.•_.
lulvar
MAOVAMORHíio
KÖI-KZ A HAI»ITÁ.HA.
6
K.m.i-
82
TXrZK KS MAOYAROKSzAn
XI.
Ft')I,SZAr.Al>ÍTASA.
melyeket a Francziaország ellen indítandó háború maga után fogna vonni.
*)
Ugyanakkor másfelöl a pápa miudeut megtett, hogy XIV. Ranucci nuntius ez
békesség helyreállítására birja.
Lajost a
irányban nagy tevékenységet
és
fejtett ki,
Buonvisi
fordult hozzá, hogy általa a királyra hasson
;
több izben
is
figyelmébe ajánlva,
hogy a török elleni há])oriiban nagy dicsséget és sok elnyt vívmíg ellenben eddigi politikáját folytatva, a keresztény hat ki hatalmak egyetemes szövetségét idézheti föl maga ellen. -) ;
És XIV. Lajos nem idegenkedett a béke
A
helyreállításától.^)
török hadjárat váratlan kimenetele megdöbbentette.
Késznek
Luxemburgot
átengedi,
nyilatkozott a spanyol királylyal, ha ez
állandó békét, a császárral és a német birodalommal a tényleges
alapján
viszonyok
területi
A
szünetet kötni.
húsz,
egész huszonöt évre fegyver-
idn
tárgyalások megindultak, és hosszú
At
folytak.
Ez
alatt az osztrak-jfugycl szövetség jt'k'iitékriiy cn* gy;ir;i-
podást nyert
A
—
A'elencze csatlakozása által.
velenczei köztársaság sokat vesztett azon hatalmas állás-
melyet még a
ból,
XVI.
század elején
is,
királyok versengései közepett, elfoglalt. csíikkent,
a császárok és franczia
De
bár politikai súlya
gazdagsága és hajóhadának ereje a török()k
l)orúkban megbecsülhetetlenné tette közremuukálását. mátiai,
mint
keleti
])irtokaibaii.
a
tiirökíik
által
elleni há-
Ügy
d.il-
folytonosan
háborgatva, ismételve viselt velk háborúkat és szenvedett súlyos
Csak nem rég (1669.), huszonnégy esztendeig tartó el Creta szigetét. Most elérkezettnek láta köztársaságr.a nézve is az alk.almas idpont arra. hogy a
veszteségeket.
védelem után, vesztette szott
diadalmas uralkodókkal szövetkezve, támadó jiadjáratban visszaszerezze az elvesztettet, állandó biztosságot küzdjön ki birtokai-
nak
és kereskedelmének.
')
Buonvisi
1683,
október
10-iki,
C/ontarini
vftlenczfi küvtit 17-iki
jelentései. *)
hoz
-)
a
Buonvisinfk
ir.s:í, .,kfV«l>iT -jn. 1t'.s4.
jínmn- "'
•'•<
"'.t-ll.'-ii
l.'ininii
irt levelei.
\IV. LaioH
l(;s4. r.-lini;ir jO-iki'-ii .Ttf-iii a p:'!''*,
nnntins knzhen járására, haj1an
ln''k('rf.
Mirháiul
II.
1'":^.''
61.
i-Kmi"!
'-'l
A
koziU'iiuMiM'/t's
«'mber elején
.
a
a
CfUiszAri
lulvar
fs;\s/i'»ri
követ
:i
rószéröl
veleiic/ei
sifíiioria
elé
>asáí;ot.
•
Az
a rl-
1684-ik év jauuár 2S-ikán a köztj'irsasAg követe, Couta-
»A
megjelent a császár eltt
pápa t«*vékeny bnzgaluiában
- így szólt
sign»)ria
elénk emlékezetében tartja Creta elestét ben, a
föl
Heves viták utin a senatus szavazattöbbséggel
a szövetségbe való belépést.
'/.ta
iti,
l>i-
terjes/-
egy n;igy szövetség tervét, és csatlakozásra szólította
tte
;
még
-
do mégis, bizva Isten-
és a szent czélra létesítend
ja szilárdságában, kész ebbez bozzájárulni.*
Leopold sugárzó
válaszolva, azon reményét fejezt*' ki,
bogy a szövetség
arezez;il
/élját el
fogj.'i
érni
a kereszténységet a
:
tr»rr»k
/.közöljön ki v.ilásnkat.
a
szövetség prutec-tora. a
i)á])a.
követének
Contarini azután Buonvisi bíbornokboz
sietett,
és közidvén
senatus batározatát, kiemelte, bogy annak falapja
.1
buzgalma iránt való bizalom. elli .'re
A
nuntius megbatva,
;»
pápa
;i
:
kíWetet
(delte.
)röramel üdvözölte ezen eseményt a lengyel király
<
részvéte
baladék nélkül meg lebessen indítani.
i'llett,
le
zsarnok igája alól
Egyszersmind iVdbivta a köveU't, magán.ak kormányától tolb.atalmazást, bogy a tár-
togja szabadit.ini.
líkép fid
l-
tiirU-ui.
A
velenczei közt;irs;iság és Sobieski követei
,
is. ')
miután
ré-
szekre a megbizó-iratok Linczbo. bol a császári udvar tartózkodott,
márczius els naj)ján, a
c-^ászári biztosokkal
megérkeztek, a
ipai
nuntius lakásán, annak elnöklete alatt, megkezdették
a
rgyalásokat.
Ala|)nl az osztrák-lengyel szövetség okirata szcdgáU, mely•
k lényeges részét változatlanul elfogadtiik. Kimondották, bogy a
/'•vétség
csak a
törí'»k
illen ii;'inyid, és
semmi esetben uvm
dulhat keresztény bataloin ellen; a szövetség mindegyik önállóan
és
IcQlön
megtartja
azt,
indítja
meg
for-
tagja
badimunkálaUiit, és mindegyik
a mit maga njegbódított; egyik sem léphet a kö-
zös ellenséggel alkura a másik két hatalom hozzájárulása nélkül.
>Hogy n.ak
.
é«*
*)
i)edig a szent ;i
vállalatnak annál
^./.'iMÍsé-'if
Contarini
lc,>'^.
i-
jiiinin
nagyobb ert
biztosítsa-
kí'itrlékfk
ka|icsoliák
felni.
IIi.if,:iiI:ili
;••.
O-hniár 6-iki jelíMit^wM.
••.•<
6*
84
INÍZK És MAOVAROUSZÁC. FÍ>T,SZABAI>ÍTÁSA.
XI.
egybe, a szövetkezett hatalmak, a kereszténység közös atyját a
pápát
a szövetség védnökének,
és utódjait húdulatteljeseu
sének és ügyviselöjéuek fogadják
;
azon
]>iztos
egyik félnek sem lesz oka megbánni, hogy
hivásának
A
kczL--
reményben, hogv
szentsége atyai
föl-
engedelmességgel megfelelt*
fiúi
De
tárgyalások gyorsan folytak.
a császári miniszterek
egy része még az utolsó órában meghiúsítani igyekezett a szövetség létrejöttét. Buonvisinak nagy erélylyel kellett ellenök föllépni, és
Leopold
l)eleegyezését, úgyszólván, kier«"iszak(»ltíi.
')
Márczius 5-ikén a níeghatalmazottak aláirtak a szerzdést.
De minden
A
nehézség
még ekkor sem
volt elhárítva.
mint Velenczéböl niárrzius második felében a ratificatio :iz utasítiist kapta, hogy a megersített
megérkezett. Contarini azt
oklevél átadása eltt nyilatkozatot kívánjon a esás/ári
a fell, hogy a köztársaság
tól
azt,
A
területén elfoghil, mint jogos birtokát megtarthatja.
camellár vonakodott iiogy
dokt)lt.
ezt a nyilatkozatot
Dalmátia a
tius
kiállítani,
illeti
melyek tényleg
részei,
in-
meg.
velenczei követ Buonvisi közbenjárását kérti*
a kérdés tanulmányozása után kimutatta,
azon
császári
mit azzal
n>;igyar koronáli»»z tartozik, és így visz-
szahódítandó területe a magyar királyt
A
kormány-
a mit a töröktl Dalmátia
töri'ik
uralom
ki.
A
nuu-
hogy Dalmátia
alatt állanak,
mieltt
már Velencze békés birtokában voltak, mibl hogy azon részt'krr a magyar koroiiH jogniról lemon-
ez ahi jutottak,
következik, dott volt.
Mindazáltal a kiállítandó nyilatkozatban kimondatni
kívánta, hogy a
lyek egykor a
török uralom
al.att
álló
azokat elfoglalni sikerül. Magyarországhoz tatni.
Ezen propositio
Ekkor
egyéb területek,
magyar korona melléktartományai
azt'in
elfogadtitott.
i
v.aláiiMk.
li.i
fognak visszacsatol-
-)
a három szövetséges hatalom római bíbornok-
protectorai utasítást kaptak, hogy a szövetség megtartására az
esküt a pápa kezeibe letegyék.
A pápa a
örömmel adta áldását a bármas-szíivctségre,
kereszténység
oltilnnira
')
Buonvisi 1684. inárcziu.s
*)
IJuonviííi 1084.
márczius
létesülvén,
.'J-iki
a
>í~.fuf - liijn
chilTrirozntf íVlent^sf.
-'l-iki j«lunt
ni(l\
elnevez<'
H5>4 verte.
Egyszorsiiiiüd
*)
Muii
:i
ilunloszi
ráliiit.i,
u;»,i:ylu'nz('}í«'t
Kfí
iia^iyinosu-ivl és a
lov;ijíreinl
liojjy
a iiirjíimlitandó liadjárat-
^ályáikat a vcIciio/aí liajúhatlhoz csatDlják.")
Ez rszjíg
király tárgyalásokat íblytjitutt Orosz-
alatt a lénnyel
fárjaival, hogy ezeket
Es
üirja. ")
kisérl'.'t
is
tétetett
.i
a szövetséghez való csatlakozásra perzsii fejedelmot rávenni,
Knah
török elleni háborúi »an részt vegyen. !sek, e végett, a
Sebestyén,
hogy a naxosi
pájja 6s a szent-liga t:ig.iainak niegbizásából.
"iTzsiába ment, és hosszabb ideig tartózkodott Ispahauban.
nem
.:élját
érte
el.
!)<
••)
II.
Mindazon tejedelmek hál>ornban
a
-•/.eut-szék >
•
••tt
lent/i/e^ királijtúl
kik a török ellen folytatandó
sérelmeket,
tehettek,
a
várt méltán legtöbbet. Ezért a j)ápa
uem szntek meg
követei
azon
közíttt.
kereszténység ügyének szolgálatokat
:i
odahatni,
hogy elfeledtessék vele
melyeket a császári
ndvar részérl szenve-
volt.
A pápa
szentelt kardot és fvezéri kalapot küldött neki; ne-
jének pedig a szentelt rózsával kedveskedett, mire a nagyravágyó
már évek hogy a
óta sóvárgott.
leuiryel
Rómából
'")
királyt és nejét
n
jött a figyelmeztetés Linczbe,
idnkint ajándék(»k küldésével
kellene b-kütelezni. Leopidd elismerte a tanács
bár a kincstár szomorú állajiotáni
utalt,
helyességét,
és
hogy a királynak
Ígérte,
borral, a királynénak ékszerekkel fog kedveskedni
;
elsszülött
íioknak pedig megküldi az aranygyapjas rendet és évdijat utalványoz. A pápa és a liga tagjai között váltott leveleket
k'>zli
Theiner.
hogy a pápa 1684. május 27-ik«-*n Leopuhlhoz 266—271. intézett levelében kiemeli, hogy a velenczei köztársaságnak a ligához csatFigyeli-rare méltó,
laku/ása >«ipera pra»,TÍpae
wk
.
.
.
Francisci Canlinalis BuonvÍ8Íi« történt. 270.
»)
A
p:i|.:i
')
A
lenfoeíországi nuntiu'^nak erre
errl, imént
i
Icvel'-lKjn, értesiti
tárgyalási jegjzökönyvei Theinernél.
) A
vonatRnzó
Lcopoldot. jeh-ntési-i és a bizto-
271—278.
naxoMi érceknek 1684. ápril 6-ikán Mo.Hzkválwjl a
aantiiuhoz és 16s0. ápril 2')-ikén a pápni államtitkárhoz
irt
lengyelországi levelei.
nernél. 271. 301. i
\/
!,'.^l
i...ir./iiii -J-t-ik/'n kfli
)>,i).ai
bré\e. Tht-Mneruél. 262.
Tliei-
86
XT.
INCZE KS MAK.sz; Ad F(H,SZ ABAOÍrvsA.
A római ciiriáiiál megelégedéssel vottéktudoiuásul határozást;
mészete hat. arra,
nem
Az
e/,t
az
úgy találták, hogy a királynak szánt ajáudék
(le
el-
ter-
egészen megfelel, és szives fogadtatásra alig számi t-
államtitkár elég fontosnak tartotta ezt az apró ügyet
hogy
»0
tárgyává tegye.
chiffrirozott jegyzék
— úgy mond — eszébe
hogy a császári
jutott,
szentségének
a kincstár
felség,
megterhelése nélkül, megküldhetnó a lengyel királynak a legne-
mesebbeket és legszebbeket azon paripák közöl, melyeket a nápolyi alkirálytól és a toskánai nagyherczegtöl ajándékba kapott.«
A
császár készséggel fogadta ezt a tanácsot
bor helyett
és
is,
lovakkal kedveskedett Sobieskinek.
A
még jelentékenyebb tényekkel óhajtotta
nuntius e mellett
volna szorosabbá
fttzni
a két udvar között a viszonyt. Ismervén a
lengyel királyné családi ambitióját. és tudván, hogy a franczia király iránt való meghidegülésének <'gyik tól a berezegi
czimet megtagadta
maquist ruházzák
fid
:
volt, liogy atyjá-
D'Arquien
a német birodalom berezeg czimével, a len-
gyel király elsszülött fiának i)edig .
oka az
azt javasolta, hogy
lasztófejedelem nvérét.
nül
ajánlják
Majd megpendítette
a bajor vá-
föl
azt a tervet
is,
hogy
Sobieski nejének tegyék azt az ajánlatot, hogy ha férjét olyan actióra birja, mely Tököli teljes megsemmisítését
nül
után, fivérének megszerzik
vonja
maga
Tököli mostoha leányát, a Rá-
kóczi herczeg-kisasszonyt. a kire mintegy ötvenezer tallért jöve-
delmez örökség
várakozik.
uradalmak az elsszülött
De késbb értesülvén, hogy
fiút,
az összes
Ilákóczi Feicnczet illetik, elejtette
ezt a tervet.
A
római curia a lierczegi czim adományozására és a bajor
házasságra vonatkozó javaslatokat jóvábagyta; tást nyilvánította,
fejedelemséget
is
st
azt
hogy a királyné atyjának a berezegi adományozzanak.
Márczius közepe táján
;i,z
ób:ij-
czini nnllé
^)
Buonvisi
azt jelentette
Jlómáb.i.
hogy a császár és a lengyel király között a jó viszonyt állandóan
De nem
megszilárdultnak tekintbetui. gyel király igen
')
el
Buonvisi 1684. január
titkár január
1.^).,
22.,
ballgatta
el.
hogy a
van keseredve a császári miniszterek
lehruár
2.5.,
12.,
márcziu':
:^.
é.s
márczius 25-iki
7-iki jelentései. je^'.vzf^'kei.
Az
len-
figyel-
állivn
Hl
l•;^4.
K'tlt'U <>s kiiiH'lftlcu
^
>ízól;»l
1V»1. ')
liív a viirsói
..:-ilutt .'likaimat,
táhorban
-rük
fljánisu miutl, ós uzok cllcii o cívdiufiiytr-
udvüniál
iia-ry
üppivheiisióra szol-
hoiiy miki»r Sol)ÍL>ski. az általa elfoglalt bócsi-
kozl uéhánynak
talált áu'yúk
átenf^edósót
kérte,
"^trattmaim udvari c^iuozellár tagadó választ adott, 6s úgy uyilat•*. hogy a királynak úgyis elpg >zsákmány< (préda) jutott. I
rablókuak tartanak minkft.
it
:
lOiidák
a
kik /sálvimnivt
rit.-iirlv !<
Varsóban.
Buouvisi értesülvéu ezen incidensrl, komolyan vette a dol•t.
Fölszólította a császári minisztereket, nyugtassák
yel királyt >
;
meg
a len-
küldjenek Varsóba emlékiratot, m<>ly a szent Írásból
a római t<)rtéuetirókból vett példákkal igazolja, hogy a »preda«
Továbbá ajánlotta, hogy az ágyúk közól Sobieskinek mindazokat küldjék meg, me-
kifejezésnek nincsen gyalázó értelme. elfoglalt
lyek a régi lengyel királyok czimereit viselik itessenek
még néhány
új ágyút, Sobieski
és ezeken kivül
;
czimerével
és hadi-
dicsit fölirattal. -) Ez alatt Sobieski Tököli ügyében olyan magatartást követt, mely ellen a császári udvarnak nem lehetett kifogása. Amint Magyarországból Krakóba visszaérkezett, a pá])ához intézett jelentteit
tésében sajnálatát fejezi ki
hoznia
nem
udvar magatartása
;i
nem
sikerült, és fölött
;
tVdött.
hogy Tökidivel a békét
hallgatta
el
de egyszersmind
kijelenti,
Tököli ismét a török«"»khöz csatlakozott, az ö újból mediátióját kérte
ue következnék be
az,
ki. feleletre
a mit elrelát
:
hogy miután
leveleit,
sem méltatja.
támogatásában fognak részesülni, kik
létre-
neheztelését a császári
melyekben
Oh.ajtja, vajh.-i
hogy a törökök éppen azok ált:il
magyarországi ural-
kodásukra a legsúlyosabb csapást lehetett volna mérni. Ünnepékinyil.atkoztatja.
^•'•sen
hogy Magyarország bels békéjének
visz-
uiUítíisára czélzó kísérleteivel fölh.agy, és a felelsséget a bekö-
tkezhet bajokért magáról
elhárítja.^)
Majd mikor Leopold megbízásából ) BooDvisi 1684. márczius •)
Scharrt'emljerg tábornok
I4-iki jelentése.
Baonvini márczius -M-iki jelentése és mArczius
i'2-iki k'Vfi«-
;i
vm-
nniitiu«hoz. •lieskinek i.
Krak6ból 1684. január 15-ikén u impáboz
irt levele,
:
XI. IN'CZK
88
És MA(VYAKUKSZA«;
rol.S/. A15
VDIIAS A
megjelent Krakóbau, és segítséget kért Tököli ellen, conveuti<'»t kötött vele, melynek értelmében kötelezte magát, hogy litván lovasságot fog fels ]\Iagyarországba küldeni.
>)
Ung-
Sobieski csakhamar útnak indította a csapatot, mely
vár alá érkezett
koznia kellett
de mivel Rabattá tábornok, a kihez
;
volna,
a megállapított
király
Az
kényszerült.
csakhamar visszavonulni lengyel
idben nem
Buonvisi
neheztelését
itt
csatla-
jelent
meg:
fölháborodott
ezért
lecsillapítani
törekedett.
Biztosította, hogy a történtok félreértés következményei. Kérvi gonne kérte, hogy ezért ne vonja meg segítségét a császártól ;
doljon annyira a saját veszteségére és kárára, mint inkábi) azon
elnyre, mely, ha a császárt cserbenhagyja, Tökölire hárul; mert ez esetben Ungvár, más ersségekkel együtt, Tököli hatalmába kcriil.
azon furak, kik tle clállottak, ismét hozzá csatlakoznak, és
Tököli dicsekedhetnék, hogy két uralkodó seregei fölött diadalt aratott,
a törökökben pcílig újra fölébredne az önbizalom és bátorság.^) Idki)zbt'n
Lcopold miniszterei végre elszánták magokat
arra, mit Sobieski és
pápai
;i
nuntius
hónapok óta sürgettek
1684. jan, 12-ikén közzétették a királyi iratot, mely közbocsán.itol biztosít
mindazoknak, kik hat hét alatt a hségi esküt leteszik
az e czélra kiküldött bizottság eltt, melynek elnökévé Lotharingiai
Károly neveztetett
visi tanácsát kérte
ki.
Ez, mieltt Pozst)nyba utazott, Buon-
ki.
A
bibornok természetesen arra buzdította,
hogy eugesztelékeny szellem eljárással a magyarokat nyugtassa meg. És február közepén már örvendve jelentheti Rómába, hogy a közbocsánat
megtermetté gyümölcseit.
kihirdetése
'"')
Tizen-
négy fúr, valamint tizenkét megye és tizenkét város küldöttei jelentek
meg
a bizottság eltt, és letették a hódolati esküt.
Tököli fenyeget nyilatkozatokat bocsátott
ki,
tüzzel-vassal
dúlta a tle elpártoltak birtokait. Mindamellett Sobieski azon
leményben pedig, az
volt,
hogy
elzmények
t
is
könnyen hódolásra
után,
nem
lehetne birni.
-
\
Mivel
akart jó tanácsaival közvetlenül
a császári udvarhoz fordulni, a környezetében
lev pápai nuntius
által Íratott Buonvisi
hozza Tököli ügyét
bíbornoknak,
kit fölkért,
')
Az
*)
Buonvisi 1684. márczius 22-iki jelentene.
^)
Buonvini 1684. február
1684. január '24-iki conventio Thoinernél.
7.
és
l.'i-iki
jel'intései.
'260.
\ü>\. íjru szOiiyi'^iv. rs jjivasulja, I
rmm.
í
ii T's
ho-íy n múlt rvhrii telt .•íjiiululokliu/.
az olkoh/ott jós/á.uok visszaállása) csatolják
nirjí
a
ailományozását.
In ix/Uj^i czíni
A
H'.í
bíbornok azon vélemény ben
z:iSiinak jelentéktelen
ténye miatt
bo^y a
volt,
nem
cziiii
adoniáuyo-
kellene lemoiulani azon
jelentékeny elnyrl, melyet Tököli ini'iíbódolása biztositana. Ezért a pn»positiüt készséggel karolta
föl,
LeopoUlnak elterjesztette.
és
az ügy megfontolására
Ez mieltt határozottan nyilatkoznék,
i»löt
kért; de iizonnal metyegyezte. hogy a berezegi czíni ailományo-
zása Tökölit az országban rangra nézve els szoniélylyé tenné,
mi azon esetben, ha jövre ismét fölkelést kisérleno meg, tekintéeg}'szersmind megsértené azon magyar furakat. növelné
lyét
;
hséggel ragaszkodtak uralkodójukhoz.
kik állandó Ily is,
ki
értelemben nyilatkozott Strattmann császári canezoUár
eltt Buonvisi nem hallgatta
el
megütközését a
fölött,
hogy
mig nyolcz hónap eltt készek voltak Tökölinek Magyarország nagy részét a Vág folyamig átengedni most a berezegi czím ado;
mányozását
is
Néhány
lehetetlennek mondják. héttel utóbb Tök()li
*)
fegyverszünet kieszközlése vé-
Leopold ekkor a nuntius tanácsát kérte
gett tett lépéseket.
ki
;
de
mindjárt azon nézetét nyilvánitá.hogy atitrténtek után, a kívánat hozna rá. Buonvisi ellenbon kimondotta, hogy
teljesítése szégyent ()
a fegyverszünet megadását ajánlja; mert azzal
felsége kegyelmes-
ségének újabb tanújelét adná, és seregét sok szenvedéstl mentené meg. >Én így okoskodom: Tököli vagy szintén úgy mond
—
—
kívánja a békességet, és ez esetben a kiegyezés nagy mértékben
hasznos lesz ránk nézve; vagy pedig rá akar minket szedni, és lesz rászedve, mert a fegyverszünet alatt megtehetez esetben
jük az elkészületeket az ö várai megvívására.* Leop
Do
a fegyverszünet
még sem
jött
létre.
Ugyanekkor
(ápril elején) Apafti
követei érkeztek Bécsbe,
Mihály erdélyi fejedelem
kik által közbenjárását ajánlotta
föl
ügy a törököknél, mint Tíikolinél a békesség létrehozására. Kiindu')
Bnonvi.
-I
I{iioi>vi<4Í
j<'l
lrtw4. áiiril H-iki chillrir«»z<>tt JHlentó-Mj.
90
INfZE
XI.
É.S
MAGYARORSZAC. FÖLSZABADÍTÁSA.
punt gyauáut LcopuUl levele szolgált ueki, mely Bécs
lási
szabatlításu eltt Íratott és békülékeny liangulatot árult részvéttel szólt a
meleg
fejcdelcui
magyar nemzet
föl-
cl. *)
A
szeuvedéseiröl,
melyeknek megszntetésére az általános amnestiát és az alkotmányos szabadságok helyreállítását hozza javaslatb:i. ~)
A Ez arra
király utal,
kérésére, Buonvisi szerkesztette a válasz-iratot.
hogy a
bécsi, jjárkáuyi és esztergomi diadalok, vala-
mint Veleuczének a s-zövetséghez csatlakozása által, a helyzet megváltozott. >rost már l'öl vannak jogosítva azt követelni, hogy :i
tih-ökök adják
legalább
vissza,
egy részben,
mit
keresztény
.a
uralkodóktól elhódítottak. Kitüntetni óhajtván, hogy mily kegyesen fogadta a fejedelem jó tanácsait,
már
is
közbocsánatot hirde-
magyaroknak, kik engedelmességre térnek, ^finden szerencsétlenségnek okozója: Tököli, ki azon hamis szín alatt, hogy az tett a
ország szabadságát oltalmazza, azt saját nagynivágyásának
dozza föl; kész török tartománynyá alacsonyítani szágot, csakhogy egy részét
vigyázzon, nehogy öt
Ha
magát
maga is
tarthassa meg.
A
fejedelem
tartományától megfoszsza
valóban az ország javát és Iw'kéjét szivén
viseli
ál-
Magyaror-
le
Tíikitli.
a fejedelem,
ragadjon fegyvert, és a közös ellenség leküzdésére csatlakozzék a császári hadakhoz. Viszont igéri. hogy öt és utódait
;i
fejedelmi
széken lonn fogja tartani, és családja kihalta után az erdélyi ren-
dek szabad fejedelem-választási joga tiszteletben fog tartatni. Ks így érdekeit megóva. egyszersmind azon dicsséget küzdheti ki
hogy dics batja.
A kölit
nemzetétl
a
török adótizetés
gyalázatát
elh.nit-
••*)
császári udvarnál
meg
voltak
nrról
megnyerni teljesen lehetetlen, és így meg
iryzödve, hogy Ti>kell
t semmisíteni,
ha Magyarországban a bels békét állaiídóan helyre akarják tani.
A
szent-szék
is
helyeseltí;
ezen fölfogást.
állí-
Természetesnek
hogy Rómában Tökölit, úgy mint a török hat.ilom szövetségesét, támaszát és eszközét, úgy mint Magyarorszá;^ kell találnunk azt,
')
Ezen
les.",.
.szeptember 4-ikén kelt levél csak 1684. februAr
6-ikiiii
jött Apafii kezeihez. •)
Apafii levelének mánolata mellékelve van
BuonvÍHi ápiil
jelentéséhez. ')
Buonvisi javaslata ápril l-iki jelentéséhez mellékelve.
I.'i-iki
l«'i;tol»l»
l>:u*itii'atiój:'iii.ik
'lU'íU'p :u
j:iv;islat.
:i
hoz küliloU'tt 1
hujíy
:
Títkoli
tQutottek Biionvisi
l)ilK»riiiik a
lu»'ry
A
Mózes
Az
ti'ljcsoii
])éld:'ijára. ki
lásával, orgyilkos
<
lis-
IclictctU'ii
«'szki'>zt
;
i<í<''nylH'
hogy a viszonyok
nem
ellenkezik
és
;
egyetlen n.apon hnszonhétezer láz(»ngp
De
Leoi)old a díj kitzését
áll-
^)
mélyen vallásos kdkére doutö súlylyal
hogy oka lehet
ciii;!'-
fölléj»óstöl v;il6 ide-
fijryelmeztette,
vissza,
sújtott halálhüntetéssel.
liatatosan megtagailta.
Ti»köli
kéztl nyeri
;iz
a tekintet
kárhozatának, ha az ö hozzájáru-
í»ri»k
halálát.
Csakhamar maga Buonvisi dij
triitoiii
liüs;''j:n'
iiflkül
licopuld
javaslatot.
hibornok a/on hitben, hogy erélyes
i/.raelitiit
Uíit.
a
k«")/,(iltL'
parancsolt jogos szigor a kegyességgel
utalt
iiu-ly
jníifogaliu.ii tclji'scii jii^osúlt-
volt hajlandó az ajánlott
genkedése tartja csak :iltal
lilnt
udvar-
A
kitü/iii. ')
veti uT,i;ii:ik h;ilnizas
l'ökölit
nem
de mindaiiudlett venni.
koU
inni
ifíy
cs.'is/.'iri
fól.
ik'liiu'skodett. és a királylyal
morte ujryau.
f»s
h
i^lcirii
Ifjcrc dijt
iité/kodést ;uoii kor ixyakorl.'ita
M.ik
ápiil
oiitiaii
Ks
jíyiiltilU'k.
;ik:nlály;'it.
iin-ly
')
meggyzdött
is
arról,
hogy a
kitzése uém tanácsos; meii; Tökölit. kinek kezei közt számos
fogoly volt. megtorlásra késztethetné.
Mikor tehát Tököli,
király utján, fegyverszünet létesitése
iránt,
nem habozott
'ot tett,
:izt
támogatni.
^)
De
lengyid
egyszersmind a sop-
országgylés idején fölkarolt terve nyomán,
lonyi
.i
újabh
folytonosan
iizctte a császári minisztereket, hogy Tökölit igyekezzenek cl-
._' telni és híveit megnyerni; l)cnzl)l,
st
ezen czélra, a pápai
segély-
negyveukilenczezer forintot bocsátott rcndelkezésiikre.
^)
Tökídi ez alatt magához a pápához fordult. Levelet intézett i--/./.á.
latra,
melyben
közbenjárását kéri
melyet a kereszténységnek
ki.
tett
Hivatkozik azon szolgá-
azzal,
hogy Bécs ostroma
Alaptalanoknak nyilvá-
alatt
nem
nítja
azon vádakat, melyeket ellene a pápa eltt •)
Az
csatlakozott a nagyvezérhez.
is
emeltek.
államtitkár ápril 8-iki jegyzéke.
Bu'jnn.ti 1684. ápril 20. és
május
2-iki j«i»íui
Hzt késbb említi Huonvisi 1688. májuH üaonvisi 1684. [Iníiiii i,;
ii.).!
májiitt L'íi-iki jelenté«e. !^ln'll^ "-iki
íi-líMitése.
•••<••.
'_'-iki
jelontéMében.
»Mi
—
<
:
92 ligy
XI. IN'<'ZK K!S
muiid
-
íi
MA(;VAUOR.SZA«T FÓLS/ABAKÍTASA.
közös szabadság
noiii
oltului;\r:i.
kor sztéiiység hátrányára logtuuk legyvert.«
A
megtette.
séf'«»el
A
niába.
Tököli Sobieskit kérte
levél átküldésére
vallás, ncni
l'öl,
a lengyelországi
>
ki azt kés/.-
Május utolsó napjaiban érkezett a
pápa azonban nem válaszolt
titkár által
;i
>)
Hú-
levél
állam-
rá. Észrevételeit az
Ezek
nuntiusuak irattá meg.
igy
hangzanak i-Az ország
nem Tökölit
szabadságainak védelmezése, az ország rendéit,
Bécs ostroma idején Tököli a törökkel szövet-
illeti.
ségben állott; a kath. vallással semmi sem áll inkább ellentétben, mint a kereszténység közös ellenségének támogatása. A Bécs alatt
gyzelem
kivívott
után, Tökiili teljes biztosságban érezhette volna
magát, ha szintén fordul
íi
császári felség kegyelméhez, a mint
ezt tennie kötelessége leendett
helyzete,
;
mert akkor megsznt kényszer-
melyre hivatkozik. Mentsége tehát
nincs,
és
lázadó-
nak tekintend. Azon magyar furak, kik a törökhöz csatlakozva, bnében, saját vallomásuk és bizonyíté-
a lázadás és felségsértés
kok alapján, elmarasztaltattak, méltán bunbíultek. badságért való küzdelem ez, han»'m meghódolás az
Nem
a szabad-
ozmán zsarnok-
ságnak, mely a legnehezebb rabszolgaságot vonja mag.a után, mivel a törökök alattvalói mindannyian a szultán rabszolgái. Magyanjrszag öriíkös királyság; tévesen hirdeti tehát Toköli a szabad rály-választás jogát. lon)ok,
Az
i.'vangelikusok
templomai eretnek
melyeket néha szükségbl megtrtek
;
ti'inp-
Tököli jog alajiján
igényeli ezeket; ilyen jogtalan igény érvényesítéséhez
nem adhatja megegyezését,
ki-
a minthogy a szent-szék
szentsége
a magyar
or-
szággyléseken, valahányszor a viszonyok kényszersége enged-
ményeket erszakolt
ki
az ur.ilkodóktól, a kath. vallásra hátrá-
nyos végzések ellen óvást emelt.
A
nuntius
utasíttatott,
mint ezen pontozatokl»an fejtse
ki,
és
hívja
föl,
hogy a szent-szék fölfogását, a
ki volt tüntetve,
a lengyel király eltt
hogy Tökölit a katholikus vallás szinte
Az 16»4. ápril l'jl-iki levele ki vau adva Lüniynél. KpiHtolae Vrocerum Europae. ül. 58—62. Eredeti példányát a vatikáni levélUirbati <'r
mény
nélkül kerestem.
)
It;s4.
.1 karolására, u
tíirr»kökt<>l
való t'ls/akadiisi-i
kodójának való moghóilolásra
rgyanakkor
kt-sztesso.
lorvrnvi
t'üls/ólítUitott.
is
érvényesítse.
becsúszott volua,
az államtitkár
fölhívni
el
tévedésre,
tétel kiigazítását,
nak tudomására j, rossz hatást
i.'ii
;
de
nem
örökös
nui-
monarchia
király-választás jogát gyakorolja;
ukségesuek látta ezen
-'i
ligyelmét az emlékinitába
^fauvarorszá}?
niintiia
holott a szabad
lu».!
Buouvisi a szent-
•)
szék által fölállított elveket helyeseknek ismerte el lasztotta
ural-
<
tartja Tr»kt>li mojjhódolásáiiak kieszki*/,-
ez irányban befolyását
lését,
''^
'
liihornok
Biu>iivisi
meuuyiben lehetsétíesnek
9fi
t-zért
nehogy, ha a magyantk-
keltsen. *)
Ekkor Sobieski már elejtette Tököli ügyét; Buonvisi szinnem látta alkalmasnak a helyzetet arra. hogy újalib kísér-
letet tegyen.
Tököli ugyanis franczia segélyben bízva, a fídtétlen
meghódolásra nem
volt hajlandó,
czíméhcz és
íi-jcdclmi
hat:ihii:'i-
hoz állhatatosan ragaszkodott.*)
ITI.
A 'tt
tt,
;
udvar viszonya Francziaországlioz nem válto-
császári
bár Buonvisi bibornok f(»lytonosan nagy tevékenységet
hogy a XIV. Lajos
egy
által ajánlott
évi
fej-
fegyverszünet és a
líéke-cougressus elfogadását kivigye.
A spanyol itekezett, és
király követével, ki hábítrút sürgetett, ismételten
nem gombdt
azzal,
hogy öt
konszenvvel vádolták. Ugyanakkor, a Lajost figyelmeztette, Intgy
h;i
Uenségeihez csatlakozhatik.
De
inlftzett
jegjzéke
ifs
ahhoz
»)
Az államtitkárnak
*)
Buonvisi
«)
Tnkülinek
|t!«4.
lt;.s4.
francziák iránti
igényeit
nem
ro-
Xl\
mérsékeli. Angli.i
.
i-
''•)
hirtelen változott a helvzet.
Az államtitkárnak
')
;i
párisi nuntius útján.
június
April végén
3-ik;iii
:i
Xl\.
l«Mitryelors/.;i-i
L.ii-
iium
iusli../
mellékelt íiiulékirata. 16K4. jún. :í-ikán Hu<)nvÍHÍh(V/, int/'ZcU
.ieír.V7>k.>.
június 27-iki jelentene.
XIV.
Lajr.Hsal
folytatott
|.'v«ílezrs.»
a
|..ni-
kiiliiír\
-
n)ini.<4zl«rinm levéltárában. *)
Huunvisi
april I.'i-ikén
a
lt;K4.
január
párisi nnntiu-
4.. irt
niárczius levele.
i'M.,
ápril
4-iki
j.'I.Mit.-«<.'i
és
:
94
XI.
Luxemburg
INCZE És MACYAnoRS/.Ár. F(^T.SZAHADÍT.\SA.
várát
híre a császári udvarhoz
A
kezdette.
ostromolni
eljutott,
mint ezen esemény
a spanyol követ erélyesen sür-
hogy a török elleni hadjáratra fölszerelt sereg egy része Kajna vidékére küldessék. És kivitte, hogy a Németországhúl
gette^
;i
^Magyarországba rendelt császári ezredek parancsot kaptak, hogy ne folytassák útjokat
;
a bajor választó fejedelem pedig fölkéreteti.
hogy hadait ne indítsa útnak Magyarország Ezen válságos pillanatban, mikor a
föl.
háltniu
tr)rök
^n^^,•|
forgott,
Bnonvisi bibornok, nagy határozottsággal léprtt
Audientiát
kért a császárnál, és erteljes hangon így szó-
koczkán
lott
felé.
hozzá i>
ni.ijd
Felséged
—
úgy mond
bekövetkezik, részvétet
— végromlás
sem
fog keltiMii
szenvedett csapásokból vonható tanulságon
megy, és ha
elé
•/.
mert a múlt évben
;
nem
okúi.
Ugyanis had-
erejének megosztása a legnagyobb veszélybe ejtette volt; úgy, hogy
fvárosa majdnem
elesett, és
maga
egész családjával együtt
tat;'ir
fogságba került. Kz évben a tíirökök gyengesége és a liga támogatása kiWetkeztében
meg
súlyos
fontolja
hódításokra nyílik kilátás;
n;ig\
kedvez alkalmat
Felséged, liogy ha a
fol
nem
használja,
felelsség terheli azon számtalan keresztényért, a kik a
török rabságban sinldve, készek lerázni a jármot; és ha valósíthatják, kegyetlen sors várakozik r.ájok,
.azt
nem
mert szándékuk
m
zsarnok eltt ismeretes. í^mlékezzék Felséged arr.a a válaszra, a mit ^r.adridb.in.
Mellini
bibornok segélykérésére, adt.ak
mikor a saját házunk lángb.an n.ak oltására. íiak.
áll,
Egyébiránt Lnxembnrgot,
gyakorlatlan
ké])es
ers várakat
hogy
:
ég
li.'i/
Felséged most h.asonló vál.aszt adjon Spanyolország :i
.aránytalan egyenltlensége miatt,
kevésbbé
nem mebetiink más nagy távolság és a
nem képes
újoncz
h:uli
fölmenteni,
had.akk.al
a
erk .ann.'il
rajni-nielléki
ElIetdK'n, a francziákkal háborúb.a keve-
megvivni.
redve, ezek sziWetségeseiket Szilézia és Csehország ellen fogják zú-
Végre
dítani. «
fog,
ha
segt'ly
a
figyelmeztette,
bajor
választ*')
-
hogy a páp.a méltiin
idegen czélokr.a használt.atik fid;
mány.ai szintén rossz néven fogják venni, zásiikra .ajnnlotj
adók
geire fonlíttatn;i.k.
:i
francziák ellen
nch(>ztelni
engedélyezett egyházi
fejedelemnek
felsége örökös tarto-
ba a saját megolt.alma-
kiiMentl b.idak
kíiltsé-
c
;
Lei)iK)M
zavarbiiu
lútliHtó
nem
h;4t:U"o/ott iiyil;itko/,;itot
Buonvisi
ig»''nvl>o
kapucximis atya,
mánál
vi'tto
apostoli
:iz
hallgatta
Milott.
püspök
IhVsí
:i
Ugyanakkor
is. ')
M.ircu (rAviuiiit
rs
s/.ónok.
szolltMiiü
a seregi'kre líyakorolt hatásával,
támogatását
lojtogetósekrt
tv.t'ii
a párisi
iiafíy
Bocs ostro-
(ki
s/oljíálatokat
uuntiushoz
t«>tt.)
leví'lbcn
irt
más oldalról is megvilágította a helyzetet. Azt hangoztatta, hogy XIV. Lajos igénye Luxemburgra általános európai háborút fog támasztani
és kényszeríteni
;
t\)gja
császárt, a lengyel királyt
ii
A
hogy a törökkel békét kössenek.
és Velenczét.
német
mek sem engedhetik át azon fontos várat, mert azzal szolgáltjainak ki. »Az egyetemes monarchia (a franczia lom) eszméjétl mindenki idegenkedik
és
;
fejedel-
m.agokat világuni-
némelyeknek a
iiabár
franczia évdijak jól esuek.^) végtére mégis az ellen fognak fordulni,
a
ki
jól.
szolgaságba akarja
ket
ejteni.
A
franeziák fontolják
meg
vájjon azért, hogy a törököt megmentsék, mag()kra akarják
vonni az egész kereszténység gylöletét, és koezkára tenni azt, a
mit eddig a szerencse kedvezéseinek kösziuihettek
nem
talán csak
—
;
nu-rt
Isten
—
trni a kereszténység romlását.* »En erteljesen irok, mert magam eltt látom már a fogja
úgy mond hatalom enyészetét, és nem akarnám, hogy e helyett a ke-
ti'»rök
Méltóságod
reszténység romlása következzék be. Azért
fejtse ki
egész buzgóságát; szóljon, figyelmeztessen, intsen; Isten Önnel lesz.
Én
itt
minden lehetségest meg fogok
nyítsem a sikert.*
Erfeszítései sikertelenek maradtak.
Lu.xemburg ostromával,
gyott
fid
máha
ejtette.
tenni,
és azt
Xl\'. iiujos nem ha-
négy hét alatt
Ilyen k<»rülinények között Buonvisi
ellensúlyozni a spanyol ])ef()lyást; és a császári
a Híijnához kühletett.
a
csj'iszár
közbe
nem
A
')
Buonvisi
A
nem
volt
hadak egy
hat.al-
kéjjcs
része
miniszterek azt hangoztatták, hogy
lép,
koronát
a császári
Xémet- és Ola-szországot föláldozza
*)
hogy megk»">ny-
'')
veszti
(d.
jia
egész
a francziákiiak.
lfiS4. inújuH .'5ü-iki jeleiití'se.
bnin
váhiM/Jó-rejííduluiiir"
••"
••
.......i
>..j..ilclMii-kr<-
.//•l../. ')
irt levele.
i{iii>nvi<
KÍH4.
it|tril
'_'7-ik<^ii
:i
li:iiic/.i.iwtN/.új
niiiitiuslin/
96
XT.
IXrzR És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
Buonvisi hiába ismételte, hogy éppeu ellenkezleg, a segcl\
had küldésével szolgálatot tesznek XIV. Lajosnak, okot nyújt\,i a nyilt támadásra, és fölbátorítva üt arra. hogy önvédelem ürügy alatt a törököt a császár ellen zúdítsa.
izgalom, a fölháborodás oly mély hatást gyakorolt
Az
nuntiusra, hogy június második felében láz tört ki rajta.
Mert nem
ségbeesve látta reményeit füstbe menni. iránt,
hogy ha a
l):ij()r
.1
Két-
kételkedett az
választófejedek'm hadait Magyarországba
megvívták volna Budát
vezeti és a császári sereggel egyesül,
Eger
Pestet; mire Szolnok és
és
vonulva. Tökölit oly szorult
felé
helyzetbe hozták volna, hogy vagy megadja magát, vagy tönkre és az egész országrész, niely a
megy; el,
az
a király hatalmába eszéki
kt-riil
;
hidat elfoglalva, Kanizsa.
elestét idézte volna tdö.
És
és Tisza között terül
Sziget
Székesfehérv.'ir
és
így egész ]\[agyarország fidszabadúlt
—
»Azonban egyedül állván
volna.
Duna
ugyanakkor a lothariugiai berezeg
elkeseredve írja
Rómába
- itteni tartózkodásom teljesen haszontalanná válik. Kzért viszszahivatásomért esedezem.
Elre
lát(»m ugyanis,
ják vétkül fölróni, ha az általam fogja a várt
eredményt meghozni.' Egyébiránt
is,
melyet nagy fáradsággal építettünk, összeomlik.*
De néhány
héttel
hogy nékem
pápai
sürgetett
segély
fog-
nem
az egész épület, ^)
utóbb megnyugtatta öt a
lU'i/enshnri/l
békekötés, mely a császár és franczia király kíizött, a tényleges
birtokviszonyok alapján, húsz esztendre
létrej()tt
(1684. augusz-
Ezen esemény határtalan örömmel töltötte el. XIV. Lajoshoz levelet intézett, és meleg szókkal hálát mondott azon
tus 15.).
jelentékeny szolgálatért, melyet
ily
módon a kereszténység ügyének
Egyszersmind arra buzdította,
tett.-)
liogy
;i
tiir('»kr>k
ellen
;i1.i-
kúlt szövetséghez csatlakozzék, .•inibitiój.nnk kielégítésére fényi
perspectivyt nyitva
Abból indul
meg ki,
eltte.
hogy a keletnek,
tíh-iík
rabságban sinl
népei egyedül a francziáktól várják fidsz.abadításukat. jel
És minden
oda mutat, hogy Isten a szent-lídd niegbódítását, a mi ')
Ijxionvisi M'iM4. júiiiu.s 20, és '27-Jki jelentí^sfíi.
°)
r.nonvisinrk
zett levele.
U1M4.
<
nii<,ais'/ln.s
'J4-ik«'ii
:i
íViinc.zi.'i
királyit"/-
s::ciif
íhI'
L:»jo>u:ik
jíHut
sik<Miih. a
iifiii
Es
hatalmat.
A
fninczia
király
is kjijKvsolt
ktiiinven
;
czt'it
meg
össze hóilitani
togjji
l'y|)nist,
Ezen országokban íranczia a dauphin mfusoilszülött tía számára.
seoiinilo-geuiturát al;ipitb:it,
mellett
loiin
adott ueki oly
Syriát és Egyiptomot.
.4laestinát.
E
Uiitutta
Isten az ö neve dicsöségtTi' vAjíhe/vieiulö
uagy elnyöket
TálUlattjil világi
.
i.ajosnak
'"<//
öt oly retulkivüli tulnjilouukkal, ozórt
riili;'ut:i föl
egész keleti kereskedést megszerezheti Fr.anczia-
:íz
kiragadhatja azt az angolok, hollandnsok kezeibl;
orsz:ign:ik.
mert természetes útja Alexandrián vezet keresztül, honnan rövid és
ütíín
köuuyeu hajózható tengeren lehet a
keleti árnczikkeket
míg az angolok ós hollandiiS()k, vibaros tengereken, nagy kerül út;it tesznek. Azzal végezi, hogy XIV. Lajos dicsségének tényével a mnlt idk itsszes nralkodóit elhomályosítaná. 'J De ez a meleg szózat<»t hidegen fogadta. ^) FniueziaországbaszjUlit.ani.
XIV.
Lajos,
erejét részben a királyt, íijból
tiirí»k
a liga egyik tagjának, a császárnak had-
háborútól elvonta: másik tagját, a lengyel
megnyerni igyekezett
Stbieski
ményíMVel
míg
nem
RZenveíb'tt volt,
-
mint láttnk
— az
volt niegelégtnlve.
most egy
|iolitikájának. "J lG8.'i-iki évi h;idjái:it
Ijé])éseket tett,
újal)b járfdt,
hogy els-
üzHlött tia .)ak:ib berezeg részére a bajor választó-íejedeb-m
rének kezét megnyerje. gatt:i jött,
kellen
;
A
minek következtéjien Münchenbl
tag.-uló válasz
helyreállítsa.
hogy a megszakított
Ern X
I
liajos
\
di]iloniatiai összeköttetést
késznek nyilatkozott, és a
királyné sí'igorát: liiihinn- niaríjnist kid«b)tte ismét
no-. leiiirv.-l
*)
lengyel ndvar ismét Francziaország leié keztlett tekin-
teni, és alig várta, újIhíI
nvé-
ügyben nem támo-
császári ndvar ezen
mely a lengy
A
ered-
Es a sérelmekhez, melyeket
')
Uuonvisinek 1884. aujíuszliw
»)
XIV. L:ijo«nak 1H84. s/upteniber
')
A
fniiic/ia levélu'iraknak
.<;,k:i/ I«M:i-ik
éviíí
\i-/..iiy«»k fejül hézajfiis
1
illet/i
kö/.rebíKJMÍtva,
imneretünk van.
Árpád
mellékelt
eiiiiékiiHlji.
1-ikén JluonvÍHÍIiez irt
Lenjfyelomzágot
vannak
t«netére vonatkuzúlafc Kárulyi
'J4-iki híveiéin!/,
k<"»vetiil.
rzive.HjtéKe
Az
v:il:is/.ii.
irumányai
KttV>!
H»M4
fo^va a -
IrtHÖ.
mij-
Iraiie/.ia-
évek
t«"»i-
rendel kezéxemre lielyezU; a
púrixi krilO|^yininÍM/.teríuni levéluirában eszküzült kutaUi»ai»ak eredniéii>HÍi. *)
Üunnvtxi 1«H*. jíininM
'_'7iki rliiffrirozott jelent/«.-.
98
XI. 1N« /.K
De
.M
'K.N/.M
\i;i
^
>/.
Sobieski a frauczia barátságot oly
a pápát ne idegenítse
gondolt
Ali
A
HMM
I
módou
óbajtotüi biz-
el
magától. Czélja elérésére elmés módot
ki.
Római ügynöke, terjesztette
Dennoft' apát, május végén, azt a kérést
XI. Incze pápa
elé,
hogy legyen
ván üt az
hogy azért a liga tagjaival
iránt,
fog meglazulni.
A
pápa nem
XIV.
közbeojáró
Lajosnál, a megzavart jó viszony helyreállítására
nem
A-
hogy ezzel a szerzdés-szeges vádját ue vonja magára,
tosítani,
és
KS
;
megnyugtat-
tíiunálló
látott okot,
kapcsolata
a miért a kivánt
szolgálatot megtagadja. Párisi nuntiusát oda utíisította, hogy
;i
lengyel udvar kiváuatának teljesítése érdekében befolyását érvé-
Buonvisi
jóhiszemségének
egyszersmind
de
nyesítse;
által,
bebizonyításai:!,.
a tett lépésekrl a császári udvart és Veleuczét
iu formálta. ^)
Bécsben a bíbornok jelentése nagy aggodalmat támasztott.
A
N(*m hittek a lengyel udvar t^^rvének ártatlanságában. (^ziiországhoz való közeledést úgy fogtjik
el,
mint a
tüvoludást; annál ÍTikább. mert a Lengyelországból
Fran-
ligától való
érkez
tudó-
sítások ismét arról szólott.ak, hogy Soi)ie8ki támogatásban részesíti
Tökölit, és euneJv j)ártja által, Leopold halála esetére, .lakab
herczeget magy.ar
.akarja megválasztatni.
királylyá
A
császári
udvarnál ezért rossz néven vették, hogy a pápa a közbenjárásra vállalkozott. czi.a
Es
ezt az incidenst fölhaszuálU'ik .azok, a kik
király elleni
hogy mivel
;i
háborút sürgették; arról
lengyel királyban bizni
békét kell kötni,
nem
kezdett<^k
lehet
tt"»bbé,
a
:i.
t»"»rítkkol
^)
pápa megütközéssel értesült ezekrl. A császári nak tudomására hozta, hogy az ö kötelessége a keresztén}
A
ni.ak
fraii-
beszélui|
közt a békességet ápolni
;
és
hogy az
meggyzdése
ndv.irliatal-
szerint,
lengyel-franczia viszonyok javulása, Lengyelországnak a bels nyugalom állandóságát és küls támadások esélyei ellen oltalmat biztosítva, a királyt annál inkább képessé teszi arr.i. hogy a titrök .1.
ellen indítsa egész haderejét;
ban
é])
a
frauczia követ jeleidéle \'arsó-
oly kevéssé szolgálhat a ligán.ak hátrányára,
')
Az
')
Bitiinvisi u;k4.
íUlaintilkúrnak ltis4. inúju.s
júniuM
l'o.
"JT-iki
és -JT-iki
;i
mint e/t
(.)iil1'rii-i>/
i)iitVririi/.<)tt j<^l»Miti'Hei.
i
)
:
som
Veleiuzél»eii
veszélye/U-t
i
h
;
kinilv
leiigy.-!
jámtbau olyun jelentékeuy szolgálatokat
:i
meg.
múlt evi
könnyelm
udvart.
gya-
')
Ezen határozott nyilatkozat némileg metínvutrtatta satári
h;ul-
a császárnak és a
joga vnn elvárni, hogy öt
k»'r»>sztéiiysé.i;iit'k, ho.i;y
nusit/isoktól kíméljék
tett
a csá-
-
De ngyanakkitr a lengyelországi nuntius utasíttatott, hogy Bethune marquis mükoilését kisérje ligyeh-mniel. '•) Ks mivel Waldstein gróf, a császári követ, uem bírt azon képességekkel. melyek a franczia
st
tapintatlan
Hnunvisi
Itelnlyris
ellensúlyozására szükségesek valának,
magaviseletével
nt;i>«ítt:itntt.
a
nehézségeket
hogy a követ visszahiv.atását
mi néhány hönapp.il utóhh megtiirtént.
s/.:ipnrit«»tta
eszközölj."
;
.i
•*)
W. X\\. Lajos fenyeget magatartása és ;i császári mlvar vájjon nem kell-e a Kajna mellett háhorút vis(*lni a/t
halMiz.'isa.
:
okozta, hogy a magyarorsz.'igi hadjárat megkezdésére n legalkalmas.ilih
id (
«d veszett.
's.ak
május végén lehetett az actiót megindítani.
tálNirnok tízezer emberrel a
hirtMlalom belsejébl és
tilMtrnok
Drávához
érkez segélyhadaknak
Barkóc/.i
Ferencz
ország éjszaki részén, 'rokojj
mely mintegy
|.i>.reg
Kárrdy vezérletére
ringiai
ki\ldet»'tt.
útját állja;
nyolc/ezernyi haddal
clleii
."ifOiyo
bízatott,
Schidtz
Magyar-
hivatva fidlépni.
voltak
embert
Leslie
hogy a török
Badeni Lajos és
kit
.\
Lotha-
számított
Neu-
burgi Lajos berezegek, (Japrara. Salni. Stahremberg és Soindies t/ilM»rnokok vett<'k
A
császári
Az *)
beható t.anácskozás tárgyat ke-
állumtitk-irnak 1684. július
Buouvíhí 1684. au^íUMZtus
*)
Huniivixi l»>84. Hiif^UMZtus ly-iki
Az államtitkárnak
1684.
cbitrrirozott je|fyz«íke
S.
<''s
I'i-iki
>-h
jelentMsai.
j«í;,'.vzéke.
Hze|il»iiiJb*ír
•.i;i-ikán
a
bécjii
nuutiufthoz
(melyben oxyel>ek közt kiemeli, hogy eKy
üun.-pély alkulinával WaUlMlfin i^iöf n.-m
királyuénak)
(•liin'rir../..>tt
1-ki jeiíyzt'ke.
«)
iiuírzc'tt
ii.lvari
k()riil.
haditiinácsb.-iii
ikartu karját nyájtani a
ItuMnNÍxi It;s4. n«>vem»>«;r -JC-iki j.-lentéíie.
7*
Ion
XT.
IvrzR KS MAOVARORSZAC.
F
pezte volt az a kérdés, hogy milyen föladatot kelljen ezen sereg-
A
nek legelbb megoldani.
többség aV)l)au a véleményben
volt.
hogy egyenesen Buda ellen nyomuljon a kisebbség, tekintettel arra, hogy a vár ers rséggel van ellátva, és alatta jelentékeny ;
hader
török
táboroz,
a vállalatot veszélyesnek
Újvár ostromát ajánlotta. Buonvisi bíbornok tet
pártolta,
gatta.
és
császárhoz
a
is
tartotta,
támo-
emlékiratban
benyújtott
és
ezen utóbbi néze-
^)
A
hadjárat keilvezü eljelek között nyilt meg. Lotharingiai
Károly a Duna jobb partján indult meg. .líinius 13-ikán Visegrádot szállta meg, és a fölmentésére érkezett török hadat nicgvivás után
szalasztva, öt napi
lyam bal partjára
hatalmába
eltt Váczot és Pestet foglalja
el.
bau parancsnokolt, húszezernyi sereget küldött
Azon
szenvedett.
fo-
Ihula megszállása
Föltartóztatására Musztafa aleppói basa.
séget
Ezután a
ejtette.
vezette át seregét, hogy
körülményben
,
hogy
a budai táboi-
ki ;
de súlyos vere-
Károly
lierczeg
június 27-ikén, szent László magyar király ünnepén, mely egyúttal
Leopold király koronázásának évforduló napja
diadalt, Buonvisi szerencsés elöjelt látott a
És csakugyan Vácz megadta magát kr>k.
a királyi
hader megérkezése
.lúlius 9-ikén
tette át táborát, és
;
volt,
aratta a
további sikerekre.
Pestrl pedig a
eltt, kivonultak.
Károly berezeg ismét a Duna Szent-Endrénél foglalt
állást.
jobl)
partjára
Musztafa basa
támadást kisérlett meg; de ismét visszaveretett,
újabb
Érdnél sánczolta
el
-)
titrii-
niiii'
magát.
Ekkor Lotharingiai Károly, kihez Esterházy nádor tizezer magyar harczossal csatlakozott, megkezdette Buda vívását. .Inliii^ l9-kén heves rohammal hatalmáJja ejtette a vizivái'ost. Hároni nappal utóbb Musztafa basát támadta meg, és több ójai véres harcz után futásra kényszerítette.
')
Buonvisi 1684. június
.j-ik
chiflrirozott
jelentésében
kiizli
a
püspökkel a hadi mveletek tárgyában folytatott hes/élwetését. Mirií
parere, che difill in si-ríUo^ die fusse stato uic^Wo applia Neuheusel, che era colpo .sicuro.* Az emlékiratot, iiuílyre ntal, rit-ni
j*^&y^-i >'pei-sisto nel car.si
Im'csí iiK-jr-
t.aláltam -)
meg. Kuonvisi
jriliiis .í-iki
jeleni ésc.
Igv
liálx)rilt;itl;iiiúl
iiiolyeket St;ilin'iiilHM}í,
ri'iuso koilvt'Zt'St'i
luegjíy/.tulrslu'ii
•khou
lesz.
Pedig a táborban iikséges
iuin»l«'n
inéruökók, utászok,
:
üduek uyoma sem
sxe-
az rs^fí ncia
lio{íy
volt.
A
!rs/.
iiap alatt keis
osztoztak.')
hiányzott, a mi rt-ndes ostroinho/
E
íiizi-rek.
mellett a fegyelemnek,
berezegek nagy
í'éuyiizést lejtettek
lakomákat rendeztek, mag.as üsszegeklx'n kártyáztak. Fel-
tlús
.
volt,
Úgy nyilatkozott, hogy a vár üt Wrines renuMiyoiben a többi tábornokok
elk'uállaiii.
•|)cs
De a
oltíiliiiHZÓj.a, vrzctrtt.
a ki>iiiiyiii kivívott t-nMliiióiiyi^k után, rlhi/a-
t's
abhaii a
k^H^v:^
tu ustroni-nimik;il:it
r«»lyt:ah;itta
Bécs hös
ellenrzés hiányáb.in. az élelmiszerek és takarmány be-
l't és
^e körül nagy visszaélések gyökeredzt«'k meg árt tizetett a kincstár a szállítóknak
•-szörös
:
;
négyszeres-
nyereségben az
a
..redesek osztoztak.
Buonvisi
bibornok
.
a
mint
ezen
rendetlensij^ek
-trom-munkálatuk szerencsétlen t'olyamáról
értesült, ^)
es
nyiltan toltíirni azokat Leopold eltt, a kinek erélyes
i-iZtott;i el
iterjesztéseket
sürgetve külöuöseu azt, hogy alkalmas ve-
tett,
zérekrl gondoskodjék. És nem habozott azt a kemény szót ki: I
hogy a
*)
alatt
nem sznt meg
siettetése végett,
meg az
.a
kell
sürgetni,
hogy Buda megvívásának
császár az ostromló sereg szaporít^lsára t»'gye
intézkedéseket
.ittérbe
ejteni
nap alatt megvivták volna
t'raucziák liizonyár.i tizenöt
>uda várát
Ez
az
nem mu-
;
szorulni
mert ez a legtontosabb érdek, a mely eltt minden más tekintetnek. Ajánlotta, hogy
—
- be nem várva a regensbnrgi béketárgyalások kimenetelét Kajna felé küldött császári ezredeket rendelje Budára, és adja
*)
O. Klupp. 392. •
:
;')nvini t-iki
hogy
irt,
.
'-•.
r4-
i
a
mert
.tzepUíiiibcr
ét
a
irímt
tjiiii.-n
újítá.i ellen
"JO.
éx
'.iT-iki jeltMi-
kenyiir iKJHZcrzéséuck
kéa/itt-sét javaiwlU. Xein tudja,
—
úgy mon.l
—
kifocáaak van. II
•
iíij\»;iiilM'r
'J*.,
iml a nuntioM júniua
'•
atya, a ki
Le<>|)"ili!
^^t B/.intén
•ílkc!»<.'-
töltötték el az u«tromnál é« a táborban történtek. Miután fíMxzóla•redrnénytelenek maradtak, .ílhajo'ta a tábort. L. Klupp. a»2. 1
-11
V
JO.,
-.a
tekintettel a száliitáitnak
k(
f
1'-
jel<;:
;
102
XI. 1N«
meg
ZE ÉS MAGYARuRSZAti FOr.S/A R \t)Í lAs A
a bajor választó-fejedeleimick
az
eiigtHlélyt,
hadait
liofiy
Magyarországba vezethesse. Leopuld azt válaszolá, hogy a tanács helyességét zésére adhat alkalmat, a francziúkat
bátoríthatja
:
haladék nélkül,
még
is
beh'itja
nagy zavarok keletke-
és bár, azt követve, a uéiuet birodaloml)an
nagyobb követelésekre
az nap. futárokat fog a bajoi-
fejedelemhez és a császári ezredekhez szóló rendeletekkel útnak indítani.
^)
A
bíboiiiok
meg
volt nyugodva.
De. mint utóbb értesült, a
rendeletek expediálásával nyolcz napig késtek.
nap
- jegyzi
meg
—
Csakugyan az
vesztünket okozhatja
itjú
ho/ta
meg
ez a nyolcz
Miksa Emánuel, bajor
választófeje(h'h'iu,
Buda vára
alá; megjelenése
hatezernyi hadával elkésve érkezett
nem
»Es
!« ^)
a remélt fordulatot.
Egyrésznil a vezérek egye-
netlensége, elbizakodása és a gyakori terv-változtatások, másrész-
rl
a közel tizenkétezernyi
az ostrom sikerét.
Míg
rség hsies
ellenállása, megiiiusitották
a táborb;in az eleség- és takarniányliiány
mind nagyobb mérveket
öltött:
az szi eszések nyomaiban járó
ragályos betegségek számos áldozatot
ragailt.-ik el.
Október végén, miután a hadsereg már mintegy iiúszez(!r embert vesztett el, a vezérek kényszerítve voltak arra szánni el
magokat, hogy az ostrommal fölhagyva.
téli
:i
megfogyott sereget
szállásokra vezetik.
Azonban a visszavonulás
is ii.-igy
végre, és tetemes veszteséggel járt.
a katonák,
Mindeiihni hiányt szenvedtek
még elegend szalma sem
a hol az éjszakát tölteniök értek, útközben kétezer
rendetlenséggel hajtatott
volt.
melyet az átázott
kellett, teríthessenek. .Míg
ember
fftldie,
Komáromba
halt meg. ^)
Buonvisi, fölháborodásában, kíméletlen szig«)rt sürgetett a b:ijok okozói
ellen.
Ne
hagyja magát Felséged
— így
szólt
Leo-
') Buonvisi 1684. augusztus 13-iki jelentése. 'Uappreseiitai — irja egyebek közt — che tutto cnnsisteva nella prestezza, e che aotto Budn baveva di decidere la sorté della guerra, onde bisognava trascurarc tiiii' i
'altre con.sideraziom,
impresa. ^) ')
ancorché importantissimo, per CDn'lurro k
í
Buonvisi szeptember
'24-iki jelentése.
Buonvi'íi 1684. n-ivember 2fi-iki jelentési;.
fine
i|iii'
"
1»»M - t4!»vútr;i
|HtIillio/.
IsUmi
iránt.
kell eljárniuk,
adja a
azt'rt
azzal alattvalóik
...«\
a kik a ki'^iyrssr^
álUil,
Az
éljennk.
De
'ditve.
•Inémítja a
A
a nu!»tius
»Az
idó.
:
bárányok szavát.*
mélyen meg volt
ált;il
és
t'öljog«)-
összeegyeztetését
szigor
Mert kiméletlen nyilatkozatait a
mi.
-
'J
kegyesség
.a
lesz
úgy mond
szent-szék képviselje inkáhh, mint hárki más,
magát
újíy
>Sz/>t-
hogy ezen hatás nem
tartott,
att/)l
oroszlánok és farkasok üvöltése
érezhette •
uralkoilókiiak
kira-íailtam közülök a pKnli'it.*
«'>s
Leopold e szavak és az eseniHiiyek -
kf/cÜM' a liatalniat,
tVi«MÍeIin«»k
éi\lok»''ln'M
"íva-
a jíono-
kim«''l«'tlon
»!«'
elmoiulhassák a szent-irás szavaival
lu>iíy
a gonosznak fogait,
.•úztíim
a/ok
vczottetiii
Legyoii kogyelmos a jók,
intik.
korhisiíni
lOM
részvét és humaniUis
rzelmei sugalmazták, melyeket tények igazoltak.
A
XV 11.
tábori egészségügy a
A
méií szomorú állapotban volt.
kormányok
végs
század
sebesültek és betegek ápolását a
hadvezérek nem tartották a saját toladatuk hatás-
és
körébe tartozónak.
A
szerzetes-rendekre biztVk
de ezek rendsze-
;
intézkedések és állandó intézmények hiányában,
••s
évtizedeiben
•k be kellen ezt a hivatást.
XI.
nem
tölthet-
pápa lelkében ébredett
Incz<;
ol az a gondolat, hogy a táborban és ahhoz közel
t'ekvö
helyeken
Ulandó. de egyszersmind könnyen szállítható kórházak, rendes
élvez
st
.ét
i
1
orvosokkal
legelször most,
alósította.
sebészekkel
és
"]
l684-ik évi magyarországi hadjáratban
;iz
Költségén a budai táborban
-lelynek áldásos
szerveztessenek.
,
tolállitt.atott ily
kórházat,
mködése általános elismeréssel találkozott, és nem várt és czélba nem vett eredménynyel
ildítzatkészségét egy
Ugyani^
i'it^ilmazta.
-
Mi
.n
,
bud-ii
kúrli.'i/.b.m
')
Baonrisi 1684. decz'íinber ó-iki
»)
Contarini, Vulencze héasi követe,
díM*: •
•
••
il
fi
feriti
-.
.
.
.
Canliruile ebe
Alemanni,
La
S. S.
i
il
Papa
qiuili privi
.
de
.
.
'
1683.
neceftsarii
andavii v-tvoi^iUindu
cuore
;
iie
piú as»arduHÍ cimenti.'
decíumlwr
'Jtí-ikáu
irju
antlava petiHando aiicu succorrere
i
perivann
riinedii
:
i
iniíHjru-
ine/.7Í di inaiitunur noll' oMercito
lalaríati,
con cho consolato il uoldato cidenti, che nelle fattioni occadano, sia
.'iczza di
prutesfáns
jcloiiié.t«í.
Hospitál volante de chirurghi e medici 'ívo gl'inftrmi
ápi)lt
cou
e nicaro ])«r
il
hoIh íi^getto
d'haver
.iuffragfíio
aMiurami con piú
frnii-
104
XI.
IN'<
ZK BS MAiiVAKnK.SZAU KOLSZ. VBADÍIASA.
katonák, úgyszólváu, inimluyájau a kath. vallásra tórtrk, mogliatva a pápa gondossága által melynek lolgyógynlásukat köszönhetik.
^)
Míg Leopold fserege eredménytelenül küzdött Bnda nak
vára
a másik két hadtestnek sikerült némi eredménye-
falai alatt,
ket kivivni. Schultz és Barkóczi, Eporjcs alatt. TökiUit meglepvén, futásra kéuyszerítették, és táborát hatalmiikl)a ejtették
Sztropkót és Makoviczát megadásra kényszerítették
;
;
Bártfát.
mire Tököli
serege egészen fijlbomlott, és ö hasztalanul igyekezett nyilt
nagyobb török segélyre
veleiben,
nyújtv.-i
kilátást,
le-
pártját ösz-
szetartani. Leslie tábornok Veröczét táborolta körül, és azt,
miután
a fölmentésére érkezett török sereget megverte, hatalmába ejtette. hármas-szövetséghez tartozó másik két hatalom sem ma-
A
radt, az 1684-ik év nyarán, tétlen.
A
velenczei senatusnalc
kezdetben az volt terve, hogy Dal-
mátia és Bosznia elfoglalásával kezdi meg a hadi munkálatokat. A köztársaságra, melyet els sorban kereskedelmi érdrkr'k vezettek politikájában, a boszniai
gazdag érczbányák gyakoroltak vonzó
ert, mert azok birtoka fölmentette volna a vas-szükségletnek, a krajnai
karinthiai bányákban, nagy költséggel járó beszer-
és
zésétl.
Azonban ezen
terv ellen a bécsi udvarnál erélyesen fölszó-
laltak, mivel ott szintén foglalkoztak Bosznia elfoglalásának gondol.atáv.al,
és azt a
lakóinak fölkelése
könnyvé
reményt táplálták, hogy Bosznia keresztény
—
melyet püspökük kilátásba helyezett
fogja tenni a tartomány megszerzését.
cancellár tigyelmeztette a velenczei követet,
')
Buonvisi 1684. október 8-iki jelentése.
•)
Buonvisi
1684.
'')
Strattniann
hogy a szerzdés
deczember 31-iki jelentéséhez
nicllékli
Vetenini
tábornok tudósítását Tököli vereségér<M, és kiemeli, ho«ry táborában lalták levelezését, a
való kulcsot
is.
—
nagy titokban tartják; némelyek azt tott levelek is ^)
16b4.
vannak
hiszik,
hogy a lengyel
királylyal vál-
kriztt)k.
Ezt, valamint a boszniai püspöknek Bécsben járását emlili Buonvisi
A püspök szeptemberben ismét Bécsbe jött, hogy a törökök megtudván az ö terveit, boszút állottak
május 30-iki jelentésében.
és elpanaszolta, i'ajta,
lefojí-
mely chitfrirozva van ugyan, de megtalálták a hozzá Buonvisi irja, hogy tzen iratokat Bécsbe hozták, és ott
minilenétöl megfosztván. (Buonvisi szeptumber
•^4-iki jelentése.)
m «ll
^
került,
i
'
iinilU,
'
':
már
alatt,
i
tényU*^
iznia
é-<
ji
hirtokáhuii
hiitokri
torület4>ii
k»''söl)|j
fúmiállott
püspöksóiífkn'
in;i}{y.»r
kirú-
«lt's/,|»óták
ural-
:i
ú^y a
a t<»ptk hótlitás után
KlIfiilK'ii
V(»lt.
0{íyk«»r
;
e/.ok lontrirtották jofjaikíit
mint
tonik lintilom
iiu-Iy, iiiiflott
sifínorÍH
volt VoUiio/.e
itinli Ikc
\ cli-iu/i'
K.l:ii l'tiii.iii^.iilMil
hucsátla.
l>;4liu;itiát
sohiiseiu
Bov^zni:i
m-ll'
i';;\k<>n
is,
a
iiiiiitliu;»y
a
kiuevrzós jo{^át
a
íolytonosan gyakorolják.
Mivel pt'dig a ko/társa>á<: •incellár
Coutarinit, és tüzetesen
-te
Albániát Epiroszt
követe
kérte
K/
monda
-
meg,
.a/tMiiial fíiike-
eltte
a signoria
Veleu-
foglalja el
Macedóniát; de a magy.ar korona egy-
és
kori melléktartományaira ne terjeszsze kijelenté,
iiein nyiigotlott
ki.
bebizonyította
Ám —
nyeinek alaptabmságát. v^c
Im-csí
Biiouvisi közlieiijárását
hogy a hallottak
Contarini
ki hóditás.ait.
meggyzték t.
teljesen
és
azokról
lósítani fogja küldit.
Éppen ekkor
Mnr<»sini, veleuczei proeurator.
ki
útban volt
iigyelország felé,
Bécsben idzött. Buouvisi vele
is
értekezett.
Fejtegetései nagy hatást tettek rá.
Elismerte, hogy
niaga
is
sznia elfoglalását sürgette; de belátja, hogy a viszonyok iránt
">
II
'
v«tlt
kellen tájékozva, ígérte, hogy
Velenczébe.
irni fog
')
Es csakngyau, a signoria módosította tervét. Hajóhada ilmatiából Albániába vitorlázott le. hol Santa Manra és !*i»'-a elfoglalásával nyitotta
A
leniiii^'l
királi/,
igatta elméjében
hódításai sorát.
lelkesedés.-
szokott kitzni. kényszerit\.-
l.'ittn
->
hadjárat terveit
n.agy
török birodalom b«dsejéb«'
Bnonvisi bíbornok. bár az
mulni. fi»kat
.\
meg dicsséges
tavasz nyiltával,
is
lu.iL'.'it.
nyo-
készült
magas ezélponIkil'v
niérsék-
rrp intse.
Terrei
— úgy
mond
—
méltók az ö nagy szelleméhez; du
K'i-«gt*s, vájjon szövetséi,'('S(i l»irnak-e «)ly
Ivenekre sznkségök volna, iiogy
A letne ')
szárny.akkal. a mi«
'*)
módon
oroszok és lengyelek között állandó békességet
létesí-
nnntius javaslat^jt dolgozott jiz
ers
niagas régiókba röpüljenek
arra nézve, mily
Buouvisi 1084.
Baonviíinek
ki
iiiájuM 30-ik:
) Hammer. Gewhi-hU')
«,ly
«ies O.^;
I';x4. júiiiui
.1
Ueiche". III. 7ö7.
J-ikán a varrói nantiuKboz irt leveln.
106
XI.
teui, és így :iz
ixrzK E8
kolszahaoítasa.
>rA«;v.\K«iK.-5ZÁ(i
oruszokat a török elleni actiólja bevon ni. Azt aján-
lotta,
hogy a lengyelek mondjanak
Kiew
városáról, melyet úgyis az oroszok semmiesetre
visszaadni
török
de viszont
elleni
Sobieski
Moldvát tik,
;
az
háborúban.
le
oroszok
Smoleuszk herczegségröl és
sem fognak
segítsék Lengyelországot a
Kifejtette,
hogy orosz
segítséggel,
könnyen meghódíthatja a tatár Krimiát, úgyszintén és Besszarábiát
;
azután akár a Dunán túl terjeszkedhe-
akár pedig a fekete tenger mellékeit szállhatja meg, a hon-
nan fenyeget
állást foglalhat el a törökök
irányában, és nagy
kereskedelmi elönyitket biztosíthat országának. Sobieski
nem
igazolta a várakozást.
Az
^)
1684-ik év nyarán
Podoliába nyomult, Choczymot ostrom alá vette
nem sikerült. AzuUin a Dnieszteren kisérlé meg Ebben is megakadályozta a török hader. ") ')
Melléklet
»)
llaminer. III. 7TJ.
Buiiuiivi.
;
de megvívnia
átvezetni hadait.
16»4, szuplciiiber 3-iki jeleiitéséhüz.
ííTolHK KK.IKZKT. i(->z»'k ij;vi'k'/'"t'i Soliit-skit «M"'t<-lj'»l'
^
ijvi
Kuouvi.si
tí'rvei.
vis.s/.ahi\:iU«M'it
ivk és H bécsi lulvar kzött. és
—
r<>ll»'[tétr'-
kéri,
—
Piipai sej;«^ly.
Újvár
— A
Hui>ii\im
luriii.
íNszíMitkíi/A"* x szdiii-
nyerges-ujlHlusi
iIíh
ineffvivásM.
1685. I.
A leugyel kirúlyliaii •kiusége H szégyen
jöv évben
i
Helyeket
:i
1684-ik
rs/í'ig
és
vúlbihit.-iiii.ik
iieilmtMiy-
érzetét keltette ÜA. Igéret<'t tett tehát, liogy
kiköszörüli a hirnevén esett csórhat.
')
De
tervei.
varsói nuiitiiis útján Buonvisi hiburnokkal kö/ölt, ezt
ellemetlenül lepték meg. •
('vi h;i
A
következ hadjárat Mire a ki.
Erdély elfogLalását tzte
ar.a figyelmeztetni
czéljául
:
Oláh-
nnntiiis sietett
t. hogy ama két tartomány minden idkhen
a magyar koronához tartozott, mely azokról nem mondhat
le.
De
kimélni óhajtván a lengyel király anihitióját,;izt a közvetit j.avaslatot pendítette
meg. hogy Erdélyt és Oláhországot Magyar- és TjenErre egy
rszág közös proteetorátusa alá lehetne helyezni.
./.menyes esetet talált följegyezve Istvánfi igyanis a
XVI.
magyar király ilá adt.'i iiiellett. 1
lak,
és
Zsigmond lengyel
magát, a mag3'ar
komna
Egyúttal azt a véleményét
foglalását,
t
mnnkájáhan
század elején István mohlvai v.ajda király
kitzös
II.
;
Ulászló
proteetorátusa
régi jog.ainak épségheiitartiisa fejezte ki,
mert juon tartomány már
hogy Moldvaország
régt/il
fogva kivontíi ma-
6-ikán V'.-lenczébGl jrja Leopold•) Marco d'Aviano 1684. deczeinber hogy Sobieskitl ígéretet kapott >UJK:ir in camiiafrna |>er tciiii>o e rinarquello ha trafwurato iielbi pa»«at;i ranipa(rna.« Leupold válaxzábaii Ive je^y/i
meg:
Le opere dimxütreranno
il
tutto,« Klopp. .S93,
108 gát
ZE És MXíiVARuR.-^ZAi; FÖLSZA B \nÍTÁSA.
XI. IXf
inagyíir
íi
koroua lonbatósága
gyarországtól. Leopold taláu
uem
és távulaljlj
alól,
fogja ellenez ui.
is
usik
Ugyszólváu, minden liéteu intézett egy levelet a varsói
újabb és újabb érveket bozva
tiusboz,
Egyebek között kiemelte
ellen.
azt
szerzdés
erdélyi fejedelem között
bogy Leopold fönn, és
áll
iiiiii-
a lengyel király terve
föl
is,
Ma-
')
és Apai'H
bogy ez utóbbit
Sobieski támadása arra kényszerítené, bogy a törökök karjaiba
Arra buzdította a lengyel
vesse magát.
Bolgárországot Drinápolyig,
foglalja
el
;
E
Konstantinápolyig.
söt
királyt,
bogy Moldvát
még tovább
terjeszkedjék
mellett
,
fölkérte,
és
egész
bogy
Ungvár és Munkács felé, módon megczáfolja azokat,
tavasz nyiltával küldjön egy hadosztályt
Tököli ellen
;
már
azért
is,
bogy
ily
kik azt hirdetik, bogy a magyarorsz;ÍLM fölkplós vezérével szövetség-
ben
áll. 2)
Ez ügyben vicini
kem
február 12-ikén a következ levelet irja Palla-
érsekhez Varsóba
belsejét.
A
:
»Föl akarom tárni Méltóságodnak
hogy Tököli táborában, a
tesítem,
lel-
legszorosabb titoktartás kötelezettsége mellett érlefoglalt
irományok között, meg-
találták a lengyel királylyal való levelezését. Valóban rültség volna,
ha a császár megengedné, hogy a lengyelek Erdélyben uralmukat )aegalapítsák.
Mertekkor azután pártfogásuk
és oly egyesség létrehozását eszközölnék,
alá vennék Tökölit,
mely a császárra végtele-
vonna maga után, úgy a Tököli által kivánt fejedelmi terület átengedésével, mint a példa által is, melyet nül káros következményeket
mindazoknak adna, a kik lázadás utján kivannak elnyöket kiküzdeni.
Ha
csak példás
megfenyítéssel ki
nem
irtják a lázadás
gyökerét, ez az ország sohasem fog biztos l)ékének örvendhetni.
És
erre,
végtére
úgy
most alkalmat
látszik, Isten
meggyzdtek a
fell,
és a protestáns vallásnak
nyújt.
Tököli hivei
hogy nem az ország szabadságának
megszilárdítása képezi az
bogy mindnyájokat kész török rabszolgákká
tenni,
czélját;
csakhogy
az
ország egyik részében, a barbár fönbatóság alatt, uralk()dhassék.«
Azért újból intette a lengyel királyt, óvakodjék
levelei,
;i
liga lön-
')
Buonvisi 1684. dcczember 8-ikáu a varsói nuntiushoz
-)
Buonvisiiiek 1685. január 15. és 22-ikén a varsói nuntiushoz
valamint január
24. és
február 11-ikén
Rómába
irt levele.
küldött jelentései.
irt
1
»«-^, «i_\
.^.«i
.
I
.
•
i
Terjeszketijt'k l<»m
szivébe.
mond i
:i
....
I.
l'«..i
Dunán
Kttól
túli
..
iiMiik
luiiidi^
máuyától.
;i
-
lengyel
kirily
•it
:ltiMljí«'désót
ui
iiilviir é|> :i
«l:ilmutÍHÍ
;i
lu)/.Ul
1V»1,
petlit:
keresztény
')
fofíUlúsüknrik és ílZun
lié/.et/'l
úgy úten'íedheti neki Knlélyl két eset között nagy íikül«>nl>-
fejedelnnt
f<»szt-;inri
lióditani, nu'j.
;í
t;írt«»-
^)
Majd azon gyanú
keletkezett a varsói
Erdélyre és Oláhországra vonatkozó .11..,.,;
t«ir<»k
mutYival elmondnt.
tv»r»»k
mert Velenczének a török területen kellett vulun
ifugyel király
MoUl
h mint e/t
t«in»k<»k.
;»
ma-.
,1
Szj'illjii iiu-n
nvoinuljon u
n''s/.«'keii,
r»'tt^'i;t«'k
ii'iiiitastiKi
U'.»
Istvátiti ki»iiyv»'l>»'n is olvasliatni. u/.un !>rsz«*Mll»en,
-
.,.
|-
krajiiát.
l
HuoDTÍsi figyelmeztette, hogy ;
1
történetíró a l>él>ekötést ;iiánló
Mikor pedi^
,'
'.
<
1
1
lu. b\»i;l:»lj;i vi<>/;i ',
.".
niert
maga szándékozik
iidvarnál. liogy az
terveket a
«sászár
azért
ezt a két t^irtoniányt.
elfoglalni
rnok megnyugtatta, határozottan kinyii;itkozt;itván, hogy
ama
meg
két tartomány mostani fejedelmeinek uralnia alatt
fog
hagyatni.')
Sobieski ekkor csakugyan tölhagyott a t«rvvel,
{•»
Apafii
erdélyi fejedelem követét, ki udvaránál megjelent, hogy pártfogá-
sát kikérje, szíves fog:uit;itásb:in
dötte tovább Bécsbe.
O maga
*)
részesítve,
ajánló levéllel kül-
pedig seregeit ^íagyar
készült vezetni, hogy a császár hadaival egy»'s(iljon. és valamely
nagy ütközetben döntse la
el
a ha
t4*rv
a császári udvarnál kedvez togadtatásríu ') Buoiivisi magára vállalta, hogy a két sereg együttes mükö-
tilált
dé««'uek kiviliet«tl«Misége és veszélyei fell a lengyel királyt •zi.
or^ziig
Elfiailta,
hogy az
teljesen
képt«'len
tönkre menne; «jqw»nto'<ítása
,
•(
eljjusztult és Ínséget
két
hadsereg
ellátására,
uralkodó
annál inkább, mert a két
U.i-.ni'.i...:r
1685. februAr 12-iktM.
BiKiiivixinek
1«8.'í.
ltn
és egészen
sí-regének
>fagyan»rszág területén, w/ükségkép ide vonná az
f»-bruár
17-iki'-ii
.
ii
vupm'm
niiiitiiiMlio/. irt li'\»«|... iiiiiitiiiMlM>/.
l>l|||tÍUHÍl<>/.
}
meg-
szenved Magyar-
Minu'ir M-iki
j>'\fíti'*>-.
in
I.«m.|i-.
110
XI.
TNCzE ÉS macívauorszAg fölszabadítása.
egész török hadert. K,endkivli szerencse volna ugyan, ha egy nagy ütközettel el lehetne dönteni a hadjárat sorsát
kök nem fogadják
el
a
dönt
csatát ?
Míg
de hátha a törö-
tehát a siker bizonyta-
Továbbá a lengyel
ország végpusztulása bizonyos.
lan, az
;
terve Lengyelországban, vagy az alsó
Duna
vár van, helyesen vitetnék keresztül, mert ott a területeket hoz a
gyznek
király
mellékén, hol kevés
gyzelem nagy
Ellenben Magyarország
hatalmába.
van ersségekkel, melyekbe a megvert hadsereg visszavonul-
tele
hat, és a
melyeket a meggyengült
gyznek
ostrommal kellene
megvívni. Mindazáltal a lengyel király ne gondolja, hogy azért, mivel
A
minden tervét
helyi viszonyok
el
nem
fogadják, öt kell becsben
különbözségére tekintettel kell
nem
tartják.
lenni.
Egyéb-
iránt (az 1683-ik évi hadjárat alkalmával fölmerült egyenetlensé-
még
gekre és félreértésekre czélozva),
azt
is
kiemeli,
hogy a két
uralkodó hadserege között az egyetértést sokkal könnyebb föntartani,
ha egymástól távol operálnak, mintha együttmködésre
vannak hivatva.
^)
Mivel pedig Sobieski ragaszkodott ahhoz, hogy egy nagy csatában semmisíti és
meg
az
ozmán hatalmát, Buonvisi ismételve
kiegészítve érveit, ezekhez egy
O
—
határozott nyilatkozatot
—
cs;i-
minden egyébtl is eltekintve nem úgy mond tanácsolhatná Leopoldnak, hogy egy ütközet koczkájára tegye tolt.
fül
országait.
,
Ugyanis, míg a lengyel király, ha a csatának sze-
i-oncsétlen a kimenetele, visszatér országába,
és egész vesztesége
azon halottakra szorítkozik, a kik elestek;
Loopoldra egészen
más következményeket vonua maga után a vereség megnyitná örökös tartományait a török hadak eltt, és talán megújulna :
Bécs ostroma. Itt tehát ugyanazon eset forog fönn, mint a milcor Prospero Colonna, a hírneves olasz hadvezér (a XVI. század (4
;
és ajánlatukat azon
nem egyenl, mert míg a francziák talán csak néhány társzekeret vesztenek, az nyilatkozattal utasítá vissza, hogy a koczkáztatás
egész milánói államot vesztheti talán
el.
csak társzekereit áldozza
')
Buonvisinek
IfiS."").
niárczius 4-iki jelentése.
f.-l.ni;'ir
Most
míg a lengyel
király
a császár összes államait
föl,
iC-ikáii
is,
:i
varsi'ii iiuiil iiisliuz irl, Itnelíf
(^is
in k'Ulk'
Nriií
l
jobhuii ismori h
is
király tehát
'
••
••
li;is;yjt»u •
•
tol
vezosso
kik
'.
.i>szahat<
. -..^
-,
Az
A
e bely«*tt
;
'
li.
>A
tftrv^Miyek megtiirUiHa
pupilláját ké|»ezi. uii'lynck
az
•'•rintéHj*
')
mig a lengyel királykái az
abitt,
Iioj^s
j«>i;:i;
:i
követett sén^lmt'k miatt n**ht'ztelnek.
-.
\
» másét.
ImiIcm
a vesiélyes t4^rvekkel
-rt';
•izomeint'k
mt'njegyzi.
..u»
mint a
háauit,
ni;ig?i
••>/,i'> «•>
kir,il_\
1
:
0(ív ol:iH/ ko/iii
Jt*
bolond
iiik.
lGHr)-ik évi b.'uljárat
rre iránt a tsirgyalások ereílményt^lenül folytak, márczius kö-
Ugyanakkor
..j.in.itiíval.
IV.
meg BécsU*.
egy örmény ügynök érkezett
i
."
jött
meg
Mihály, kinek szintén az vtdt
követe. Inczédi
a n.igyvrzér
Apaffi enlélyi fejíMb-lem tol:ulat:u
'ke létesítésére ajánlatot terje.«Z8zen elö; de titkon
nevében azt bátrau
hogy ne fogadják
tanáci>olta,
az
el
úgy a t^nikok, mint Toköli
folyt;iss;ik
melyre a viszonyok igen kedvezk.
li<'g\
st
ajánlatot,
elli-ii
a
tfjfdi'tni**
li 'il....
.
t.
*)
Inczédi, ismervén a nagy befolyj'ist, melyet a pápai nuntins
udvarnál gyakorol ....^._......,.it
látni,
sót
—
-'V
fogadja
.azon kén-lnn-t
int<''Zt«'
A hÜKjrnok hizt«).sitotta,
el.
a kalvinisUi íigyviselöt azonnal ehédn*
mint'
Kómáha
Lárgyalásain.ik
irja
és
titk:iilia.
HZakadt nemzet
lui-/.kf
—
ho/zá. hog\
h«»gy szivesrn fogja liivta
meg. hogy
mélyi-hh pillanUist vet.hess»'n az '
>a vallási
szi^lli-inénrk
\
'
in
részt el;i/.
els
lépést megtegye.
mint
.\ ii<>;:j,
Iviek 'i
iránt
nem
ellenkezleg
'
*
i
í'Mini
arr
'
vágygyal vannak
i
U't,
eltelve,
mint
k
ket
hiszik,
az igaz
w. ...
:je.s
hangon
vábiszolá. leptí-
hogy
.iitlti.iiti.'ijá-
meg.
hilM>rnok a trirsalgást azzal kez
I
*>
;i
hogy
k. .k,
nak elzékeny >é„'r valhan nem kevésné
A
fog:ult,H,
hilMirnokok az erdé-
'
flltMiné-
^
h
.'yi*éghez vis«
Inczéíli
azon nyilatkoz:ittal
Iuoz«Vli lM'lé|>ett hozzá,
ri'mélli, jelen*
>iiiek
BuoavUi
IrtH
I<:x4.
ii>
'»••»!
Irt IrvH*-.
112
ÉS MArTYARORSZÁf! FOI.SZABADÍTÁ.SA.
XT. INCZf".
Erdélyben fönnálló
töl az
vallási viszonyok
felöl
tájékozást kért.
Mire Inczédi eladta, hogy a törvény a katholiknsok, kálvinisták, lutheránusok és arianusok részére egyenl szabadságot
biztosít.
De Buonvisi azonnal más tárgyra ment át. Azért hivta niv^ -úgymond - ebédre, hogy jeles személyi tulajdonaiért megtisznem azon
telje,
terhére legyen
;
szándékkal, hogy vallási vitatkozásba bonyolítva,
de mégis futólag megjegyzi, hogy mind a négy
vallásfelekezet tanítása szerint csak egy apostoli egyház létezhe-
három szükségkép hamis, és az ily módon felekezetekre megoszlott állam nem boldogulhat; a minthogy Magyarország romlása is az si vallás megváltoztaígy tehát a négy vallás kíizl
tik,
tásából származott, a
maga
vonta
niely
a lázadásokat és a török
Ekkor azután abbahagyva a
után.
hódítást
vallás ügyét, a
küldetésének czéljai fell kérdezsködött.
kíivet
Inczédi eladt.-i, hogy fejedelme, a portáról vett i»Mraiicsiiak
engedehneskedve. tájékozást kivan szerezni az iránt, vájjon a szári udvarnál v.an-e hajlainlóság a ti'tlel
kedvez
.-i
Arra, hogy fejedelme és iránt tárgyalást indíts(»n,
meg
v.an
gyzdve
mert a t
ki
trhetetlen
,
míg
Tökidit
:i
de egyszersmind,
létesítése
nem hatalmazza ily
fid
;
de
sziivetségre hajlandó,
követeléseitl szabadulni kivan, és
ármánykodik. hogy
t
;i
iejedelemségt!
akarná semmisíteni.
))orta
miként lörténlied-tt
kért az iránt,
birtok.-iit
mást'ell
Miie azt a választ
a porta í'ngedélyével
pártolja kapt.a.
és
segítségben
hogy a szultán
nieg,
«'lko-
részt^síti
voltiképen
kényszerítv«' volt az engedélyt megadni, és a fejedelemtl
sem tagadhat
tekiii-
tanácsoljn,.
szövetség
k<")zr>tt
megbizó-levele
hogy a fejedelem Tököli
])0zta
császár
iiiintius fitlvilágosítást
.\
az,
;i
;
háború folytatását
a fell, hogy fejedelme
folytoní>san
megfosz'íza, nu'g
békére
kitrülniényekre, a
cs.'i-
semmit
nehogy az engedelmességet fidmondja, a mely
esetben jjéldáját az oláh fejedelem követné, és
k
ketten
a
mold-
vai vajdát is csatlakozásra kényszeríthetnek.
Buonvisi sajnálatát fejezte fí'dhatil mázassal
mindkét
félre
remélli,
hogy
sz.ab.nds'iM-át
ellátv.a,
ki
a
fídött,
és így az egyesség
hogy a követ nincs létrejöttíí,
a nudy
nagy elnyöket nyújtana, haladékot szenved fensége, mihelyt
veszély
nem
meggyzdik
fenvegefi. és
itt
;
de
arról, li(»gy Krdély
esak barát.ságuk.at,
sz«i-
\
i'tségökct koivsik:
Ivet Isten ilól.
ki's/srggfl löl
k.iiului
l'ogj:i
:iz ;ilk;ilni;it.
Inc/édi kijelenté, hogy ezen reménységben ö Minil:izáltal
nuutins
:i
bár
,
tönikök
és h
sziuulékairu
\|MifH
nem
iiuiZí'ist
•szí
merituli
Azt a
bizott egészen.
megindítására
hozott magával, úgy magyarázta, hogy a fejedelem
nyerni, és elhatározását a
függvé.
jöv
hadjárat kimenetelétl
*)
Egyébiránt a
melyet a császári kormány liuzédi
resohitio,
nagymérv
oly
kö-
lolhatjil-
lterjesztésére adott, szintén hatiirozatlanul hangzott: i'ge
;i/,
vonatkozó
helyzetére
szorult
hogy Inczédi a tárgyalások
idt akar
osztozik.
is
megnyugt-itAst
nem
közlésekbl, ezek szinteségében tllméuyt,
mr
Miigyarorszájí rölsztvbadítiisjlrii a török jjinun
nyújt
hadikészületeket
tett,
>(
)
fel-
hogy az európai bé-
keség idején, szövetségesei közremködésével, a török ellen indí-
tandó háborúban biztos sikert Ígérhet magának keresztény vér ont'isának meggátlása végett, •
mindazáltal a
;
töröki)k béki'folté-
.a
a mennyiben azok úgy t, mint szövetségeseit
leit,
kielégítik,
kész meí;hallg.atui.«
TT.
Buonvisi már az év (IGö.j els napjaiban sürgetni kezdette
Kómában újabb mása
volt arról,
segélyösszegek megajánlását.
hogy a
Buda
")
Mivel jiedig tudo-
ostroniánál elkövetett hibák és el-
rendetlenségek a ])ápát nagy mértí-kben lehangolták,
'»rdúlt
••tlenít<*tték.'*)
egyik jelentésében megjegyzé, hogy
igyekeznünk
kell,
hogy a hibákat jóvá tegyék, de nem szabad
a segély megvonása áltil boszút
üiiattok ')
Uuunvisi 1685. ápril
')
Baonviiti 1685. ápril 8-iki jelentéMu.
*)
lluoiivisi lfi85. januiir 7-iki jelent<'!se,
«)
Az
államtitkár
iHU'inak a-l kifej.-/<'it a
1-i
1«K4.
recar ammirazione
j;iiiiiár
hí
7-iki j.-l<;ntKséb4jn
el
fogják tillaiM
meUett,
írja,
kik azzal Ufiut»:'^»ilik nja^rokaf
a jövben
ei-
non
,
Nem
állani. «
h.allgatta
jelenU'se.
lö-iki jej^yzékélKJU
bmlai táborban tapaM/talt
lyuk egyéb következmények •leve
í'lked-
— úgy mond —
t
ís
Iítt«u barátiját
i.t
fiilki-ltik
iironeguxío nelle vittorie.*
botry li'.-.'v
:i
rtMulctl<Mi?<«'i;<'k
n
eir»t4;rJH!«ztéi«t
lett
k;irty!ij:U<''kr«'»|
a
ilmii
Jjápu luijnálölütt, nif-
»unde \um
— A uuntiuü
niini»zt«reknek, %<>!»
luMomáHuk.
114 el
XI.
INCZÉ És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
azon aggodalmát, hogy a segély megtagadása a törökökkel való
békekötést vonhatná
maga
után.
')
Idközben Pio bíbornok-prutector bemutatta a pápának levelét, melyben három kérést intéz hozzá; úgymint:
Leopold
szentsége azon 80,000 tallérnyi össze-
bocsássa rendelkezésére
melyet a szent-Ferencz-rend egy római banknál letéteményezett; térítse meg neki azt a 200.000 tallért, melyet az 1683-iki get,
hadjárat idején a lengyel királynak ellegezett
;
engedje
meg
az
egyházi javak egy harmad részének a hadjárat czéljaira elidegenítését.
A
pápa
mely magán
válasza,
viseli
a kedveztlen hangulat
nyomait, úgy szólott, hogy a szent-Ferencz-rend 80,000 tallérja
magában
foglaltatott azon
múlt évben segélypénzül
250,000 tallérban, mely Leopoldnak a
kifizettetett
az ellegezett összeg meg-
;
az egyházi javak elidegenítése
térítése a lengyel királyt
illeti
ügyének tanulmányozására
és javaslat elterjesztésére bizottságot
küldött
;
ki. 2)
Ugyanekkor a
császári udvar a hadi készületek költségei-
nek részben födözésére alkalmas forrást
vélt találni
az (1685.
január 14-ikén) elhunyt Szdepcsihiyi esztergomi érsek dús hagyatékában. Eltekintve azon közel félmillió forintnyi összegtl, melyet a prímás, Bécs ostroma idején, Leopoldnak kölcsön adott, végrendeletében pedig Esztergom székesegyháza és erdítményei helyreállí-
tására szentelt
;
hagyatékában 80,000
arany- és ezüst készletet, tetemes
frt
készpénzt
s
nagy érték
mennyiség gabonát
mihez általa szerzett több uradalom
járult.
találtak
azt óhajtotta,
a
^)
A
hogy úgy a készpénzt, mint az ingó
és
részben coUégiumok és templomok javára hagyományozta.
kormány
;
Mindezt legnagyo})b,
ingatlan hagyatékból befolyó összegeket hadi czélokra fordíthassa,
azon kötelezettséggel, hogy
intézmények javára
meg
Buonvisi hathatósan ment. »Bevallom
—
maga
idején a végrendeletijén kijelölt
fogja téríteni.
irja
támogatta a kérelmet. egy alkalommal
')
Buonvisi 168y. január 24-iki jelentése.
*)
Az államtitkárnak
•^^
Buonvisi 1BH5. iiiárczius 4-iki jelen1»Jse,
1685. január
;iz
St
toválib
áll;untitkárn;ilc
l.S-iki jefíy/.éke.
-
— 11
i»;8/i.
délsxerni'k tii:Uuúm. hogv ax iwkxoh aUpitvttiivukiiuk
Mert
lokrn fólhaii/.aáliuuk tMiKtMÍt«s«ék meg.
umok ..•.
11.111
kt'k'-t.
>.v.
lf>v'V
Ki HZ
'
'
.
.
tásiít, vi«^
-
a
niiiit
..
.
a
aUi
'
'
„:
..
.
>
•
.1
,.
»t^<«l
m
:iz
i
—
s
az
k már
a
császártól Ilalíy^z:lInü
uirt«»níányokban,
tet kellene,
v»'««íren«U'!'
mérhetí-th-n
is
"
fpapokat
inAgyaríirszági
'•en kincsek«*t; és
idkben ismét
ha az
*t.
inUini,
buzdíL'ini,
'
ál
ik.
a kik
in.
-.1
libán,
pii^inik
t'-M
érték<»k
> Hu-'iiMi
I
I'.-
i
li
i
Majd
•.
;
iiiiíritj.t"
.«|>rii
1
által
-^-^
n -/
i
.
ket
noUin pénzaz
óhaj-
ezentúl inkább .arra élet<»kl»en
iki
nagy részének
ejrenileltt;.
'<
h il"
hagya-
rz arra fogja
tegyenek
" úgy az esztergomi
'
a szerzeU-s rendek
-i.imán szerzett
és
*)
nem
kra forditisát megenge
;
tapasztalni
érsí'k
k<»zi'le
hogy jövetielmeikkel
iiíryan
ells
ra
I{«'«sz-
hogy ne halmozzanak össze
a szerz«"t4*sek
a mennyit lehet «
A pn
iiii
*
•
sz**rint rendelkezzenek vagy<»niikkal
raint a/
ii«'kik
önmagukat i'ls/,fgt'nyit<'lt«''k.
hogy azután a halál
re késztetik,
ket
birto-
u
k.
Magyarországom, és az ausztriai
/.•'•sér«'
ínyi jót,
a mit
/••n*zU'k,
ura
lioiiy
!'
'
.
' '
tehát tanusitanink a jelen szorult helyzetlnMi
'
-'uák
."-rviiutk
nelK*zt4'ln«'Miek. iia atti'il,
«'*rs«'k
lehetnek a fell, hogy jobb
ik
*.rük-t4'«t.
apátság és más jaradahnak birto-
(*szt«Tgomi
'•lói <,Iy
kaptíik
••
*
'
valószinleií
De
ik.
kát
'
'
'
t»'»r<'>k
A jozsuitik
.
;
.
iiu-
alapil>.i
püspöks(>g. káptalan
iniuH
..
k ru t-fftüo-
inkább firmjös volna, mert lehetdvé tenné a liá)N>rnnak
'
j
ajánlott
álUihiiu
rv
I,
•....^. i. .-
.
sziuulóka niegsértetuék, nézetem szerint az (isgzes e^y-
ipiu'ik
t/ra
.it
uiii......
tun^k luibttrút voiiUik nínk. Must luúr Uílih a
:i
mintha az egyh:'u az
voluíi,
'
ezok
ik liaK/.ii/iru
miut u vármei^yo, és több a u6Tt*ud/>k pap.
uni, k;it*»iiH.
.....lUk;
...«
-i.
htuli-
a naf;y~
ukkorii;
•
fi
érsek,
IkuIí czí'-
hogy I^ojMild örökös
az uI<>1hú hatvan e^z-
Icirmad része IxicsátUutsék fordíttiss/'k.
Kzen mü-
j'Kut'M'.
8*
llfi
INCZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZAIÍADÍ'I'ÁSA.
XI.
velet végreliajtására Buonvisi bíbornokot és
pököt pápai biztosokká rendelte.
Egyszersmind
fölszólítás
fejedelmeihez, hogy hadaikat
Az
kezésére.
összes
KoUonich gyri püs-
^)
meut a uémet birodalom egyházi
mielbb bocsássák a
császár rendel-
nuntiusok megbizattak, hogy a fpapokat
segélyösszegek megajánlására és gyjtésére szólítsák
föl.
A
pápa
búcsút engedélyezett mindazoknak, kik a hadjárat sikerének el-
mozdításához adományokkal és imádsággal hozzájárulnak.
Az eredmény nem maradt
Márczius végén az államtit-
el.
kár értesíti Buonvisit, hogy a salzburgi érsek, a würzburgi és
paderborni püsp<")kök hadakat fognak küldeni
a salzburgi érsek
;
75,000 forintot készpénzben és 25,000 forint érték puskaport, a
papságával együtt, 200,000 forintot, a brixeni püs-
trienti püspök,
pök
16,000 forintot ajánlott
föl. 2)
Európa minden részében
a
folytak
gyjtések. Buonvisi
bibornokhoz küldettek a péu/ek, részint hadiczélokra, részint
kórházak föntartására.
De
a pápa a
tius jelentéseibl
m.
^)
maga
hozzájárulását sem tagadta meg,
A nun-
Ijvár visszafoglalásának nagy fontossága fell
értesülvén, e czélra (ápril elején) százezer forintot,
majd néhány
hónappal utóbb, Buonvisi esdekléseit meghallgatva, ismét ötven ezer forintot
;
a horvátországi bánnak, hadai föntartására, tizenöt-
ezer forint fizettetett ki; a kórházak czéljaira pedig tízezer tot és tetemes balzsam-készletét küldött.
A ')
szent-szék, ezen
A
páijai
')
nem
bkezségével annál jelentékenyebb szoleredetileg ''gyík
bizlu.ssji
a bécsi püspök
vnli,
után helyébe a gurki püspök rendeltetett, de ez aggkor.'ira
kijelölve, halála
ntalva,el
hievtiljtjii
foriii
*)
fogadta a megbizást, és akkor azután került Kolloni(;hra
Az államtitkár
;i
sni-.
1685. márczius 24-iki jelentése.
hogy egy luccai contVaternitás 1!>(! fehérnemt ajánlott, elkel IkHgyek gyjtenek. Május 20-ikán jelenti, hogy a monstellai apáttól 40 spanycd dublon, az altaripai apáttól 42 magyar arany, a luzerni kanton papjaitól ^)
Buonvisi 1685. ápril 1-én
forintot küldött
;
467 .scudo érkezett 1-én említi, *)
;
az esztergomi kórház czéljaira
hogy az olmützi püspök 4000
Az államtitkár
20., ji'inins
irja,
a császárné a kórházakra
17., 'J4.
168.5.
és augusztus
ái)ríl .")-iki
7-iki
fogja
fordítani.
Ji'iliiis
forintot küldött. jegyz/'ke.
jidcntV'sei.
IJnonvixi
1
(",8.5.
inájiis
'
'••»k:it
tár
iiHMt
tett,
szomorú
E/en elévUlt
Két
1.
<
A
oj»yik
t\
másik az mlvarnál urjilkodó
.re, :i
kamnni
.-sászári
elnöki
a becsületes és buzgó Abele 1683-ban meghalá-
letek kielégítésére;
sem
Mellette
ezér-biztosa
sikkasztó Ziii/.ni-
:i
;
erélye,
el,
a
ki
hogy a takarékosság elvének érvényt
a legfontosabb állást a esászári
(Commissario Generálé) foglalta
el,
hadsereg
kinek hivatása
a hadsereg szükségleteirl gondoskodni. Ezen
olt
nem
ismét
sem képesség nem szaporodó szükség-
jövetlelmi forrásokat nyitni a folyton
-/erezzen.
hfitlenségo ós
|):uiirlás.
tiszt4''lxMi
nehéz helyzete igényeinek magaslatán ij
tof?líilko/.ik jflrnt^'-
k«'Zolós
gróf Rosenberg Farkas foglalta
•zván, helyét *^
:
1
noliózsó^et tjuuHsztott,
Buouvisi gyakortn
l):ijjjil
forrásra vozfti vissza
lorluak utóilja,
"
líJMlikós/.üU'tok lui'^indiliisáiiül. a CM>/.,u
:(
lu'lyzott» száiutul.iii
gróf
tisztet
lireuner Siegfrieil viselte, ki tehetetlenségét az 1683-iki hadjárat-
ban bebizonyította. Mikor -zóba
jött,
Buouvisi
1684:.
elején az udvarnál elbocsátisa
kapott, hogy eltjivolitjisának eléré-
utíisít;i8t
re mindent mozdítson meg. Azonban ezen .alkalommal .em
Buonvisi több izbeu lépett "i'szleteire
vonatkozólag
kincstiír üres volt,
.
6<*
-i
be,
lol
:i
,
javaslatokkal.
pénzügyi administratió
A kamara-elnök, a mikor
a hiány födözésére csak egy módot ismert fol,
nem
kamatra, a mi azon idben uzsora természetével
ííuonvisi ezen •»tt
is
gazdag furaktól kölcsönöket venni
'aukároktí'd és
kán
czélt
ért.. ')
:
rit-
birt.
bajon segítni óhajtva, a császárnak tervet nyuj-
melyben azt
hogy az Olaszországban üdvösnek
ajánlj.a,
gyakorlatinak bizonyult állami takarékpénztárak (Monti) intéz-
ményét honosítsa
m»'g,
minden
Elzen takarékpénztár.ak
kötvényeket bocsátanak
ország.a és
kisebb összegekrl ki,
kin. -itár .>l(-.ó
')
..nr
helyeznék
kamatra
Buoiivi«i
cl
^^-o^
állam-
azokban a kisebb tökepén-
is
njcgtakarított pénzöket. és az állam-
péiizkí'->zl»'tt«*l
ltí>í4. Illái .í/iuM r.;-iki
remh-lkeznék.
')
chitlririízutt jelunlé-if.
1684. május 27-iki chitfrirozott j^j^yzék"-. »)
>,zóló,
föváros.'tban.
4"
a melyeknek alapját és födözetét az
Ulami jövedelmek képezik, miért icpsek tömr*-_'t'seii
tartománya
Baonvini 1«84. februAr 7-iki jelenté*}.
\/.
.ilLimtit-
:
118
XI.
INCZE ÉS MAfiVAKiinsZAU
Lt'lt'jiiéuyes
szelleme
nem
KÖI.s/. AHA
DJTAS
\.
íujíyutt ki .iküzjövedelnu-k szapo-
rítására czélzó javaslatokból, bár az iutézö körökben viszhangra
uem
Egyik jelentésében
talált.
éles
szavakkal
fejezi ki
panaszát,
mert államkötvények kibocsátására vonatkozó taná(;sát meg nem hallgatták, st »a furak, kik jobbnak látják az uradalmakat zálogba venni, és
százalékos uzsorakamattal kölcsönöket kötni,
liat
kabbalistának nevezték »
el öt.«
—
Emlékeztettem a császárt acra,
igy lolytatja
-
bogy a
háborút lehetetlen folytatni a rendes jövedelmekkel, és rcndkiviUi
egyebek
eszköz<')khöz kell nyúlni;
szeszadó beboz;italát
dohány-
és a
de javaslatomat elvetették.*
egyenes ])arancsára szóltam a takarékosság-
»() szentsége ról,
;
kr»zi>ttajáidottaiii a
melyet a pápa oly nagy sikernd alkalmazott: de mivel az
sokaknak érdekét v
sérti,
nem
liallgattak
Elterjesztéseket tettem, iiogy.a
meg.« kr)zj(>ved(
Inuk fokozására,
csekély költséggel, hajózást rendczzcnt-k be, a mi által a gabonát és bort,
a vasat és rezet értékesíteni és az országot pénzzel
De nem
árasztani lehetne. igényelne, a mire
itt
»Megfoutolva hanyatlik,
id
Tui
karolták
fid,
el-
mert konu)ly. mnidvát
hiányzik a hajhim.« azt,
hogy
a fiddmíívtdésre
Ausztriában is
a marhatenyésztés
káros hatást gyakorol, és riWid
alatt Bécs városának hússal ellátása lehetetlenné
azt tanácsoltam, liogy legalább egy esztendre
fog válni
tiltsák el a bor-
juk vágását, minek az volna következménye, hogy az ország bvel-
kednék ökrökben, és Bécs városa húsban, azon esetre gyarországból
nem
lehetne szállítani.
De
is, ^la
Ma-
kinevettek!*
Végre elmondtam, hogy a római (•ami)agna még inkább néptelen, mint Ausztria, és mindamellett müvelésére elegend »
számban vaunak munkások, kik más vidékekrl jöunek. Ezért azt tanácsoltam, hogy a tidjbi örökíis tartományokból telepítsenek be földmveseket. Azt mondták, hogy az erszakos eljárás volna.
Mire én azt válaszr»ltam, hogy ha a múlt esztendkben a közi
erdítmények
é])ítésére,
minden has/on
kásokat távol vidékekrl hozni oly czélból
;
uélkül, tudtak
még inkább meg
csalló-
mun-
lehet ezt teuui,
hogy az országot termékenynyé tegyék.
De meg nem
Ml'gíiyü/rMlttMIl
IlllllíütlJlk.
t*'||.lt
:nrúl.
liuL'A
>:lk
>r.'it-
t^'kinU'U'lK'ii
mr-j^is
t..|llllk
I
árnak. iumu tanácsot.c M Min«l:izáltal
\u'\\z\\^\\
:\
t.'.kony oiv
tudott fídinutatni.
A
IüuUo-
rsász.'iri
iniutAn.'U ir)S4-ik évi hadjárat alkalmával tcln--
:-bizt«»s:».
.
julminintmtiú
'tlensófíét bebizonyitotta, fídmentetett hivatalától.
Ks
Ixoftatttt tá-
Hirnokhan olyan ut
irt'áit^il
ki.
it'ltt*
ást,
a nuntius,
bizalmát ^8 folytonos na.
háröhMnm«'l lojíadUieválto-
abban a visszaélések megszünt«'tésének és a bajok orvoslásának -itékát
nem
iK-.'-gesnek
«,
Biioiivisi tt'ljos
De
láthatta; ezen ezél elérése érdekélxMi
tartotta a hadi tanács és a császári
Hermann
k'iiit'k:
siirfí«*t^en
kamara dnü-
bádeni Ariírótnak és Kosenberg ^'rófnak A\h*-
<átását.
már
Buonvisi
az által, hogy Hreuner elbocsátását
tk barátait ellenségeivé tette.^)
mikor az
ra,
'•nyekkel
vezér-bizt
új
tanúsította,
Mirvor
bizalmát olyan
tiintet<">
kamara-elníik joggal
a
lát-
sért bizalmatlanság nyilatkozatát.
ugyanis ápril kit/epe táján a pápa által küldött százezer
•rintot
kézhez vette, ezen
loöknek szolgáltatná t,
iránt
melyekben
iránt a
saját személy*'
sürgette,
Ezeknok számát még szapo-
át,
ii.sszeget
a helyett, hogy a kamara-
egyenesen lííibatta tábornoknak engedt**
azon utasítással, hogy az T^jvárt körülzáró, nagy szükséget
v.envedö hadtest élelmezésére fordítsa.
Rosenberg gróf ezért heves szemrehányá.sokat iusuak. 1
>Vajjon
nem akarja úgy mond -
pénzt
—
-
inbernek tartja
;
tett
a nun-
kérdé U'de -
sikkasztónak tartja-e t, hogy
A
bíboniok higgadtan válaszolt.
rábízni ?<
teljesen megbízik benne, és lovagias
jellem
de mivel az ó kezei között lev pénzekre sok
•ll igényeket támasztanak. j()}»)»nak látta a pájjai segélyt egyeI
annak
Késbb
.adni
át.
a
ki
azt rendel t
van hí-
matra a cászár fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy
; Bw'nviHi
lh».j. ajirii
'•-iki
y\*;w
•
*)
Buonvisi
idéz»?tt ápril S-iki jelt-nt-
»)
Baonvin
ápril 22. és 29-iki jdenUü*-.
120
INCZE És MAGYAROKSZÁO FOLSZ AÜADÍ lÁSA.
XI.
50,000 loriutot udjou,. és pedig »a kamara-elnök moíívigasztíilása nuntins késznek nyilatkozott, de csak neki.
A
végett* egyenesen
azon
ha a kamara-elnök megígéri, hogy a pénzt azon-
föltétel alatt,
nal átszolgáltatja Rabattának.
Es úgy
történt.
*)
Egyébiránt véleménye Rosenberg gróf személyérl és administratiójáról
törekvéseivel
nem változott meg, a nem hagyott föl. *)
miért
is
megbuktatására czélzó
Gróf Erdödy Miklós horvátországi bán kezeihez nem habopápa
zott a
a horvát liadak fizetésérc kiddött tizenötezer
által
Azonban a nyár folyamán
forintot kifizetni.
nem akarnak
vátok
ezer lovast
sem
E
ki.
miatt éles hangon
irt levelet inté-
— úgymond — kénytelen
hogy a segélypénzt magán ;
hogy a hor-
eleget tenni kötelezettségeiknek, és összesen
állítottak
zett a bánhoz. >() szentsége
küldeni
értesidt,
lesz azt liinni,
nem
czéljaikr.a fordítják, és többet
h)g
mert utalhatnak ugyan a nagy csaj)ásokra, melyek Hor-
vátországot érték
de
;
;izokt<')l
más országok sem
voltak megkí-
mélve; és a horvátoknak hálát kell adniok Istennek, hogy két-három
esztend áldozatai árán, az állandó békeség áldásait ják niagítknak.
az udvar pazarlásainak megszüntetésére
líiiiinvisi
-in
J
.
lrt8.'>.
»Sn|)ra I'nngrnAtiro del horiiiai
júliu*
1.
situgliatu
Padrone
tutto
il
laniio
il
•>zen HÚlyoM
luro trat'Hco
sében
A
hollandi köztjirsasAp hérsi Qjfynnkéiiek
'auk
bpí einer Zeit
laiieni fíCMapt
:
i
suo {Kttrinionio cun loro
Knleke«, hogy Bitonviai aotiói felöl o tekintetben loiiiba.
>Dei- Canlinal hat
szuviik olvHxhatók Mini^ttri,
wenn
er
vanta}r}^ii> pr()|n'ii).<
löx.'i. jrilius '.;2-iki
von dom Kaisor Rcc-hiinnt;
wegen
í.\
Ibr^ra-
.jelenté-
iM'j^ohrt
derm
8olIt<' iliimi in
Hoinor MiniMtreM nicht bessfi* wiirdo
zuschauen, so würde er heaer vor den Türkén mehrers lautbjn vor zwei Jahren geschehen."
:
havciulolo
mily lárek jöttek
hero ans Italien ihm«* itbennarht'-n OeMer, und habén,
is töbl)-
és 2J-iki jelfiitvse.
Buonvisi jfinius 3-tki jelontti.téhen
*)
biztosíthat-
'')
inÜH»i;n, als
haágai állami hfvólU'irban.)
—
') Bnonvisint-k 168.5. júlinM 27-én a horvát bánhoz irt levelében. A bán igazoló iratot küldött Bnonvininek, és a Dráva melb'tt j»aranrHnoki)l<'> Leslie tábornok által ia állíttatott ki bizonyítványt arról, hogy a horvátok
kötelességeiket hiven
toljeai tették, érdemeseknek bizonyultak a pájMi támominthogy csakngyan nagy részök volt a Dráva mellett kivívott gyzelemben és Eszék vlxszatoglalásában. A nuntins sietett errl job-ntést tenni Rómába, megjegyezvén, hogy a vádak azoktól származnak, a kik
gatására.
il
i(/\
A
k<(li\fk
a pápa ke/yeire és segélyére, melyben a horvátok
részc.Hiilnrrk.
n".sr».
2Ör tott K'|K'sokt't. •
vHMul
i»sztfll
.irtA»tták
t
Már
H Kóinál»ól vett
-kóréhe/.
De
Most
—
írja az államtitkár az lOH-i-iki
küszöbén
A jelen
ih>
vísn/u-
A
ki az utolsó iiadjá-
nuntius tehát úgy a császárnak, mint a miniszterek-
tegyen megfelel elterjesztéseket.
')
Buonvisi sietett megfelelni a pápai ;lk.'ilmat iolluisznált arra.
lajlott is
els napján
van az ndv.art bikarékosságra
idején
állva,
6v
nagy áldozatokat hozott, és képtelen ilyeneket hozni a
-ithan oly
>>vöben.
ciiria állás-
szükség közepett, nagy
joga van en*o különítsen a pápának, a
iiteni;
iek.
;
haii^sulyn/ták.
.
kiiriilmények forognak tonn. ;ii
;
iitasit/isok, iiu'lyok a/.t
az 16S3-iki hadjárat után a római
"outja megváltozott.
<
s/átidrko/ntt a/ udvnniál kr-
rofonii iránt JHVJvsljitokat i'lótcries/U'ui
:u uilvar belügyoihc avatkozni nrin tarto/.ik a tliplomatia
"'V
•
hiS.t-liHii
iL>i
rendeletnek.
Leopcdd készséggel
Mindtii
igért mindent, és
egyes esetekben a nuntius szavár;i, melyet a gyóntató
imogatott. így például tavasz nyiltával egy vadászati kiránduisról. melyre az elkészületek meg voltak téve, lemondott, uiikor l'iuonvisi
figyelmeztette,
a költséget.
litani
Azonban a
hogy jobb volna a hadikészületekre
császár, valamint politikai
képes minisztereinek befolyása alól egészen nejének és
••:'iban
for-
^)
ügyekben nem
emancipálni magát: úgy
v
udv.a-
még inkább anyjának szava volt irányadó.
Eleonóra özvegy császárné, Károly ncvcrsi lierczegés m.antuai :ejedelem leánya, a franczia és olasz udvarok frivolitását és lénylizését -/.ári
honosította meg, mely a szigorú és viszonylag egyszer csá-
udvarnál kétszeresen kirívó vala. Népes és fényes udvart
oiiajtván fcirtaui. ifjú udvarhölgyeinek
nagy szabadságot engedett.
hogy a frangú íiatalságra víjnzert gyakoroljan.ak.
De míg ezen a
^)
szigorú erkölcs nuntius nagy mértékben megbotránkozott, - zene-
kedvel lévén ö maga •)
Az
»)
Bnonvisi
is,
szívesen kereste föl az özvegy császárné
államtitkár lti84. január 1*'.H4.
ápril
l-<''ii
irt
chitlVirozutt
k;ir iiiájoü 13-iki chitfrirozott jei^yzékélK-u elisim-r'*)
JLMitéHt*.
Az
25-iki cliillViro/oti
BuonvlHÍ 1684. május »-iki chirtrirozott
.,
j«!l»ínté«o.
•
ki
álliimtit-
a tWlött.
122
XI. iN(
ZE ÉS magyakukszm; fölszabadítása.
udviirút,
melyuek zenekara a legjobb zeuével gyönyöi-ködtettc a
frangú
köröket.
*)
ismételve fölbivatott, hasson oda, hogy a
Rómából Buonvisi
császár az udvar és a nemesség erkölcseinek javítására erélyes esz-
közöket alkalmazzon
;
példa-adás végett környezetébl eltávolítva,
hivatalaiktól megfosztva és
számzve néhányat azok
erkölcsi tekintetben leginkább kifogás alá esnek.
És habár Buonvisi
közöl, kik
2)
azt válaszolta, hogy Leopoldot erélyes
intézkedések foganatosítására, súlyosabb büntetések alkalmazására lehetetlen,
l)iiiii
pápa
mert természetét nem változtathatja meg
(xla utasította,
;**)
a
hogy a botrányok megszüntetése végett sem-
miféle eszközt se hagyjon fölhasználatlanúl, és a pápa nevében a
császárné gyóntatójával szóljon.
Mire a nuntius tatlan
tapintatlan
és
igénybe
*)
azt válaszolta,
ember
lévén,
hogy a gyóntató, megbízhaközbenjárását
nem
veheti
de ajánlotta, hogy a pápa beszéljen a Jézus-társaság
;
generálisával, és általa hasson a gyóntatóra.
^)
Buonvisi folytonosan kapott Romából utasításokat, hogy az
udvarnál a takarékosságot hirdesse. Erre a pénzügyi helyzet közvetlen szemlélete
is
késztette
t
;
tanúja volt
nem
nagy bajjal összegyjtött csapatokat fegyverrel
nem
ellátni
egyszer,
voltak képesek. Ezért, például, elterjesztést tett a
tábornokok számának túlságos szaporítása ellen
;
ílrra utalt,
helyesebb volna a katonák fizetésére fordítani a pénzt.
De vették,
hogy a
és élelmiszerekké)
figyelmeztetéseit a miniszterek
hanem
nem
hogy
*)
csak rossz néven
oly megjegyzésekkel utasították vissza, a
melyek
t
méltán fölháboríthatták volna. így egyszer, május hó folyamán, a császár által rendezett költséges mulatságok ellen fölszólalva, azt
megdöbbent szót vetették meg az ilyen tanácsokkal. De a
oda.
hogy a császár
életét rövidíti
a nuntius mindenkiben jóhiszem-
')
Baoiivisi 1684. márczius 14-iki jelentése.
=)
Az
^)
Buonvisi márczius 28-iki chiffrirozott jelentése.
*)
Az
•"•)
Buonvisi május 9-iki chiffrirozott jelentése.
•"')
Buonvisi 1685. márczius
államtitkár 1684. márczius 4-iki chiffrirozott jegyzéke.
államtitkár ápril
1.5-iki chiífrirozott
jegyzéke.
2.S-)ki jelentése.
tót»'l«v\r
.•«'i
|V»1.
i>lisiiifrt«>,
liujiv
:i
cwihjuirl a sok
kiinoriU»tto, iuiiit>lfo<^v:i fltoni k'liot élot^U
I
Mijul:i/;iltnl július i'U'jóti
'lliintllkúr
Ks
:n. ita
:i
uj.iMt iu;ii;;i
im«ly
i«'i;y/..'«krt.
f«»lii|vjii*Ui
li
tnknrrk«>sH:'ijí
:i
n's/. ról is k«''rU', liu}{y
ii li.
l<>i,'y»Mi
lulior-
k«'TilH<'«t
t<'kintrtt«'I
:i
atyai intelinóro és a saját válsil^os holyzi'UTe. •) T'
iil
í'ppt'ii
l'Mii
-uictvk a lovajíias leAnya.
1
I
tvHÚs/.úr rlAtt
:i
luimki
•)
ifjú
;
válas/t4'»
Mária-Anna tíShorczogn
Hzt óhajtotta.
Iioiíy
a
ho^y a vletíény
nirlviH'k
tt'I.
a rs
liiioii-
után
h«>fojozí'sr
(úls;'ii;osan
n<* joijiiii
kinc^lárl
a rsás/.'iri
is
»'ll.'it,'is.i
t
fVii'di'K-iii
p^ívbekolrsrif.
nieiiyegít a hadjárat
'»h a/t.
'
ekkor
iiii-rt
hnjor
helte volna. ')
Valahányszor Uahatta tábornok, •'••'irat
azt a választ kajíta. ikségeirol.
a hogy
\io
valóság volt
•
i/.
;
vezrr-hi/.tos
liatii
pónzt kórt.
ntindmki
rtt*"*!
gondosk
:i
rondniajía
tud: egy forintot sem adh.at, nirrt a nu:*)
Ks ezszó-
mert mikor a paderhorni püspök
által kül-
ünnejM'lyek a kincstárt teljesen kinierití'tték,
'
'•tl
mint
szíiksr-íoirf a kainar;i-i'lnt»ktl
g>alogos Bócsbe érkezett, a püspök által Pozsonyig
iiajókon. azt
;i
csekély <»sszeget, mit
INztergomig szállítsák a 'ti-
iih'lT
Az
:
i's
:i
mint iii^n.ilc
csíipatot. Killi-ft
.a
hajósok kivántak,
kaniara-elnok
a
kili-
K is/Ml'':'ilt:if ni.
nem
'"l
lH84-ik évi hadjár.it szégyenteljes kimenetele mélyen
niegrendítettí'
Bnonvisi
bibornok
lelkét.
.Majd azon tapaszUilái^.
a szent-szék nemes szándékai-
hogy a tehetetlenség és önzés
ált.al
nak valósítása elé
akadályok elhárításán sikertelenül
f/iradozik leg
;
gíirditett
hogy a császár
érdekldés
által
és az ö országainak java iránt
sugallt erfeszítései,
A
márcziaa
')
A
jliaa
')
loiént idézett jelent^»él>eii.
'i
Uuunviai jáliiu 22., 29. é» auffUüXtuii 12-iki
)
)
A jliuH
hál.a
és elismerés
'iO-iki jdeiité:'.
H-iki jelentés.
U9-iki jel«nté«.
érzett
joiwiilései.
124
TXCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
XI.
helyett, elleuséges indulatot
támasztanak elleae
;
:i
csüggedés gon-
dolatát ébresztették föl benne.
Ebhez egyéb nehézségek gaság miatt, jövedelmei illn ellássa házát
;
nem
járultak.
A
Bécsben uralkodó drá-
voltak elegendk, hogy rangjához
adósságokba kellett bonyolódnia.
És a
^)
bíbornoki méltóság, a nélkül, hogy tekintélyének súlyát növelné, állását
még még inkább nehézzé
Ugyanis a pápai udvar
tette.
fölfogása szerint a bíbornokok, mint a római egyház választó-feje-
delmei, rangban a koronás uralkodók és családjok tagjai után
következtek.
A
császári udvarnál ezt el
gyakorlat uralkodott. delem, és
még Károly
nem
Azt kivánták, hogy a bajor
bíbornok eltt foglaljon helyet.
St
—
választó-feje-
idközben a Buona császárné megtagadta
lotharingiai berezeg
császár leányát, az özvegy lengyel királynét visi
ismerték. Ott eltér
is
nül
ki
vette,
—
tle azon kitüntetéseket, melyek a fejedelmi családok
sarjait
megillették.
Az
etiquette,
fleg az úgynevezett praccedentia kérdései, a
korábbi századok udvari és állami életében nagy fontossággal bírtak, s
gyakran komoly bonyodalmaknak, nem egyszer végzetes súr-
lódásoknak forrásaivá
Ezen esetben
is,
lettek.
az 1684-ik év folyamán, hosszas tanácsko-
zás és jegyzék-váltás tárgyát képezte Buouvisi bíbornok fogadt:i-
tásának kérdése. Es miután azt kielégít sikerült,
ell
módon megoldani nem
a rangját illet jogokat azzal óvta meg, hogy a sérelmek
kitért, az
udvari ünnepélyektl távol tartotta magát.
Buouvisi elkeseredése tetpontját érte
el,
mikor arról gy-
zdött meg, hogy az egyházi rend körében is vannak Különösen a hatalmas Jézus-társaság töl)b tagjával szonyba jutott. Es most attól
félt,
^)
ellenségei. feszült vi-
hogy a szerzetes-rendekre
rótfe
súlyos terhek miatt rá fog zúdulni a neheztelés.
Impressionábilis, érzékeny szervezeténél fogva, képzelete a
')
Az
1685.
május 20-iki jelentésben
tüzeteí?en
elterjeszti
zilált
pénzügyi viszonyait az államtitkárnak. -)
Egyébkint, például, a bajor
válaHzt<'j
-
fejedelemnek
menyegzje
alkalmával tartott udvari ünnepélyén a trónörökös sem jelent meg, mivel
nvére, mint a választó-fejedelem neje, javára a praecedentiát állapították meg. Buonvisi 168.'). július 20-iki jelentése.
;
a
t neliózM'u'ril
tiintrito
insik
jKHiiaszokk.'il
•vilit
>0
- Jgy
szentsébe
követeli.
.'•
sitlyiis;il))i:iknHk, álliiHát
is
pápni álljiiiitilkárho/
vaiinnk
hopy raükiHlóse
'.
'
A
rs h»H4.
t«'lv»',
Iev»'l»i
iiit«''/.i'tt
l'dtíva
t<''íí(''t<'^l
t»rt-
niojí-
visszahivHtását sitrgetA kérelmei.
jiiltiak
*
Y:ilós;ii;iu'tl
fol.
:í
ir
egyik jelen UVsélieu
kozüj^yr.
ho
>
'
—
l««het.
kr|tvisí'lie
.
no
A
rem»''lje
szeiit-szék .'i
csás/ári
..lvaniál.<
>H:i 6 szentsége jó véleméiiyuyel vau
"
arr«M.
hoiiy
Ijes ek'd.-lfkkfl
t
.
.
!ii.<
Egy más alkalomm.il pedig megjegyzi
— hogy
louil
„,
-.-.y.
:-
-.
tem
buzgalmam
iránti
/.jó
.íhiuítm .lívmail,
lnii.'\
t<'iini
niin.l.n
Rómában nyuga-
Iták; megvolt'ik arról nyózódve, bogy éppen a kiizjó
*
ma 1
ú^'y
')
Panaszait, elkeseredésének nyilatkozatJiit '
>L/itt:iui
iniiub'iikinek kedví'skedni és jót
szerint
tekintetrl megfeledkezem.*
lás
:
>)
inkábl) félelmet, mint szeretetet sugaliiia/ok
itt •
nem
az ö orélyéröl,
vomornak hasznuHabl)
l
:i
is
személyes érzeteinek és érdekeinek kóvetelésrit
fogja némíbmi. Egyszersmind a kitüntet elismerés nyilatkomellett, közölték vek',
itíi
bogy kivánatának a szent-szék nem
bet eleget
»0 •
m _
.
irja
az államtitkár egyik jegyzékében
bogy Eminentiádat továbbra
arról,
le
meg lévén arról gyzdve, bogy meg nem szön buzgalommal és eredményuyel fog
<^ztébcn eljárni, a nélkül,
bogy ezzel magára kellene vonnia mások
' '
l'
iiriu
iiek.
-1
egyébiránt
:iit
1
cijiok
luf^ínit-nti
tigyelmcztesse
ket
az a tény, bogy <'sak
bájtja vé^ri'. H;i a jrzsuita .atyák, v.agy
följogosítva hiszik magokat, bogy
Eminentiádra nebezUd-
arra, iiogy ö szentségéhez
l>ana.HzaikkaI.< *)
') Ax M Az •)
Az
mint
közlésén- alkalmazza;
minentiád
r'->-/
is,
és képviseljét, atyai tanácsainak és érzeInM'inck ö
't
i;i
i'
—
szentsége
mondhat
168.%. tnárcziu li!«r>.
m
i-
«ll.ni.ii'.
:-Jki JHny/Z-ki-.
t<»rdljan:ik
126
XI.
INCZE És MAGYARORSZÁG FíÍLSZABADÍTÁSA.
Egy másik jegyzékben pedig
olvassuk
»A
:
keresztéuysi
felsége mostani válságos helyzetében ö szentsége
és
meg ö
hatja
nem
j^
íbs/t-
felségét egy oly miniszter támaszától, kinek évek hos^/.n
során át szerzett tapasztalása, erélylyel és bülcseséggel egyesit^ a
közügy
nyúlt.<
st
hasznosnak,
szolL'álatában
sziikséiíésnok
.
bi/.n-
^)
Buonvisi erre kijelenté, hogy a pápa akarata eltt meghajol,
nem
nem gondol személyével;
szól többé visszahivatásáról,
csak az az egy óhajtása van, bár lenne annyi tehetsége és szerencséje,
hogy a várakozásnak megfelelni képes legyen.
radt tehát tovább
—
is
ezentúl
még négy
esztendeig
^)
Megma-
— állomá-
melyen folytonos.au alkalmat nyújtott annak V)ebizonyítására,
sán,
hogy szolgálatai valóban
»
nyesebb ügyek elintézésében
Az abnormis gon
t»
hasznosak és szükségesek.* t^ipiutattiil és
helyzet, melyet
A
legké-
szerencsével járt
el.
a török hódítás Magyarorszá-
lemtett. egyebek között azt a kivételt
is
vonta niaga
ulíiu,
hogy az érsekségek és püspökségek egy része javatlalmat és táskört nélkülöz
kezménye
czimmé
minek szintén
változott; a
;iz
lia-
a követ-
hogy a fpapok, a mint egyszer els kiueveztetésök
lett,
alkalmával a pápai megersítést kieszközölték. átliMlyezésíik esetén
nem
fordultak többé itómába.
A
pápák
és nuutiusok rendszerint
gyakorlatot.
elltMies
járt azon volt, köt, a ki
De
ezt a cánon-
elnézt
Buonvisi, a mint állását elfoglalta, mind-
hogy megszüuttisse. 8zé»lienyi (jyörgy gyri
a kalocsai érsekség czimét
l(j6H.
piispij-
óta viselvén, erre a
uem eszközölte, fölszólítá, hogy azért li;ilafolyamodjék; amit az meg is tett. A mikor Széche-
pápai megersítést ki
dék nélkül nyi
most az eszt^-rgomi érsekségre helyeztetett
a pápai bullákért lépéseket tenni. teni,
hogy nem fogja
türui,
De
Buonvisi
át,
ismét késett
sietett
kijelen-
hogy az érsekséget a szent-szék
im-,'-
ersítése nélkül kormányozza,
KoUonich püspök bizalmasan közié a biboniokkal, nehézséget a dijak fizetésének érsek
ugyanis
nem
kérdése
képes a régi
okozza;
idkben
')
Az
Uiiuiivixi jCilJus 2y. K9 augnsKtaii 5-iki jflnnt^íse.
jí'iliii.s
7-iki jegy/trk*',
•'<
az tísztergomi
megállapított
)
:illfimtit,kár
\u*'A}
n:i
v
-okft
-
Irli/.ftlil,
Kuljo tizetett
•
A
lie
a mikor
H;i tehát
"Ini fogja
;iz
aliipos
hogy az érsek
'"nsíteséif
'í
leszj'il-
nem folyamodik, j.ivahatáridt tzzön ki, és a mcnyletelte
után a királyt
Egyébiránt nehogy úgy tnjék vagy a pápai kincstár érdekében sürgetné a föl.
Rómába
'tuonok szigorú megt;irtását, '•'udité,
liirny
curiáiiál h dijakut n«'in
maradna, .annak
topap kinevezésére szólítsa saját,
r.Mu.ii
ok forog tonn, kegyelembl
a pápának, hogy záros
mintha a
.1,
.a
érsek a megersítésért
ívibeu az eredménytelen iKis
ll/i'tui,
ezer forintot.
hibornok válaszolú, hogy u
.tAtjúk, ijiK.
:
rs os;ik aiilivil \m1u;i h;ijl:iiulu
kühlött jelentésében meg-
fizetend dijat az esztergomi vár
által
kellene fölajánlani.
meif-
')
Néhány nappal utóbb fölkereste t az esztergomi érsek, a Ez maga hozta szóba a pápai meg«'r-
éves Széchenyi György.
ités
ügyét; panaszkodott a dijak nagysága miatt; említette, hog\
ldje >jobb idkben* 500 scudót nehogy utódjaira nézve
is
fizetett,
többet
sem
fizethet,
sérelmes engedményt tegyen.*
Ezeu argumentatio ellen Buonvisi élesen kikelt. Ha úgy loüd jogot követel magának az eldje részére tett engedmény
—
1
lapján, ez a legbiztosabb
mód
arra,
hogy a díjak leszállításának
iiegt^igadására kényszerítse a pápát; 1
mert ez sem áld«tzhatja
jövend idkre; az érsekség ugyanis most
szent-szék jogait a
de Újvár visszavétele után gazdag
/.egény,
fid
lesz.
Fölszól ítotti.
logy ne késsék a megersítést kérni, és ne kényszerítse
szcnt-
.a
/.éket erélyes föllépésre.
Erre Széchenyi '
-.
.:
kijelenté,
hogy folyamodni fog a megcrsí-
és a díjak leszállításáért, kijelentvén,
hogy végrendelrtéJMMi
vagyonát a magyarországi várak meg«'rsítésér<' fogja
li.-i-
vományozni.
Erre azután Buonvisi ULobát. *) ')
király
ihb 111)11
A
mit
Buonvisi
taUn
annak
Rómában
16í(.'j.
hatható.san ajáulá a díjak leszál-
auiriisztus 12-iki jelentés.-,
'^)
ni<*lylx'h
.'Uiliii,
li..:.'\
;i
szívesen adoniiinyozná az ér.sí-kséget KoU»)nichnak,:i ki alkalni:4l)etölté«ére.
h di gran
Az érseknek na«y a
b«íf«»Iyi'uia,
fölc'K
mikor a
n:'«
te.sta.<
*)
Diionvisi ant^iiHZtus
»)
Bnonvi.NÍ októlwjr
udóüitá.it.
is
készséggel megtettek.
lí»-iki j«'l«Mit«''Híí. 7-»'mi
már
.H«*iiii,
li<>yy
m«'t'K:ii.i;i
UomtiH.i
;t
l28
INCZE És MAGYAROUSZÁO KÖLSZABAniTÁSA.
XI.
És Ugyanakkor, egy még nehezebb ügyben
is
kitnt, Logy
Buonvisi bíbornok az erély és határozottság tuhíjdonaival a bölcs mérsékletet kiváló mértékben egyesíti, mi által képessé vált arra,
hogy a szent-szék és a császári udvar között elhárítsa az összeütközés veszélyét, éppen akkor, mikor a két hatalom szoros összetartása, a kereszténység és
kiil(">n(>spii
linzáuk érdckélM-ii. legszük-
ségesebb vala.
A
mint a
mely a szerzetes-rendek hatvau év
páj)ai bréve,
óta szerzett ingatlan birtokainak harmadrészét a háború czéljaira fordíttatni rendelé, Bécsbi' megérkezett, a császári udvari cancel-
lária utasítása következtében, az alsó-ausztriai
kormányzóság (má-
jus második leiében) fölhívta a területén létez kolostorokat, hogy
az utolsó hatvan év alatt szerzett birtokaikról nyolcz nap alatt jelentést küldjenek a
kormányzósághoz, megjegyezve, hogy a
rossz-
hiszemüleg elhallgatott szerzemények teljem coníiscátiója fog bekíivetkezni. ^)
Ezen rendeletben a pápai nuntius az egyházi kiváltságok ellen intézett sérelmet látott
;
és azonnal rendeletet bocsátott az
melyeknek meghagyta,
alsó-ausztriai kolostorokhoz,
mányzóság parancsát ignorálják
és
a
liogy a kor-
i)ápai biztosok intézkedéseit
várják be.
Ugyanakkor megjelent mind
mind az udvari
császárnál,
.a
cauczelláruál, elö.adta panaszát és elégtétel gy.anánt a
zóság két tanácsosának tását követelte.
A
i)áj»a
densnek.
Az
—
.a
kik a lendeletet aláirtak
még nagyobb
fontosságot tul.ajdonított
inci-
:i/.
egyház joghatósága ellen intézett i-merényh-tiiek*;
elégtételt.
Ezért
ausztriai helytartó, a
utasított.a
kormányzóság
tagjai és
nem
hogy az
l>uonvisit,
kiknek a rendelet kibocsátásában részök sítést,
elbocsá-
^)
nevezte, a melyért eg}-két tanácsos elbocsátásáb.'in
megfelel
kormány-
^
láttitt
alsó-
mindazok eWvu, a
volt, az
egyházi kiközö-
a szokásos formaságok megtartásával, hirdesse ki.")
Azonban u nuntius ezen végs eszköz alkalmazását nem ')
Ezen 1685. máju.s
19-iJii rendi'l.l
iiiá><.I:it;il.
I?
i\i-
U'imIk r 9-ik»'n) inef^küUlötte Róiiiába. -) '•')
Üiioiivisi kíh:.. DiHJns 27. is jiiniiis .,-iki |.i.míi
Az
állami itkár június
9.
rn l«-iki
jtí>fy/.t-iit_'i.
i.
t.ar-
nii'ilih ís/<'|.-
Irt 8*..
..»iUi
helyesnek; attól
lélts
liofíy
12í»
;u
•SHSzAr sajnálatát fejezte let tolött.
jogait
ki
és késznek
eltte a
ro-
mint tehát
nélkül kihocsátott
tuiita
hogy azt visszavonva, az
nyilatkozott,
nyilatkozatot tesz közzé:
hiztt^)sitó
A
a
és
lulvar
esjiszjiri
:í
mai curia között veszélyes súrlódást támaszthatna.
ezzel szivesen
megelégedett volna, és hathatósan ajánlotta a pápának, hogy sziu-
meg, tekintetbe véve úgy a közérdeket, mint a csákit miniszterei akadályoznak nie^ ahhan.
a elégedjék
nyugalmát, a
szár lelki
hog)' >jó szándékait* valósítsa.
Mindazáltal míg egyfell, a pápa újabb rendeletét bevárandó, az exconmiunicatio kihirdetését elhalasztotta; "1
nem mulaszti
a császár eltt fölolvasni az utasítást, melyet e tekintetben az
t, mily helytelenül
l.imtitkártól kapott volt, figyelmeztetve
miniszterei, kik az
k el
t
jár-
áldozatkészséggel támogató szent
atya indignátióját vonták rá és azon veszélynek tették
hogy
ki,
a pápa mindazon kedvezményeket, melyekben részesíté. és a me-
nem
lyek nélkül a tr>rök ellen háborút viselni képes
lehet, vissza-
nja. V)
A
lemondott az egy-
a uunlius tanácsára,
li.-ijiott
i)ápa
fenyíték alkalmazásáról; és csak a tíuonvisi által kezd»'tben
liázi
.'lülott
elégtételt,
;i
mozdítását, követelte.
De
volt arról,
iártak
el,
Egyébiránt
is,
Rómába
nagyobb súlyt helyez az
tairtják öt,
Kómában
véletlen
küldött jelentésében kiemeli, hogy
elv megment<''sér»'. mint aszeniélyek
bár attól
bfintetésére;
A
a nuntius, miután idökíizben meggyö-
hogy a tanácsosok felsbb parancs értelmében nem taitott;i méltányosnak, hogy ket azért büntetés
/.uílött
je.
kibocsátásában részes tanácsosok
rendelet
tart,
meg-
hogy míg Bécsben túlszigorúnak
erélytelenségrl fogják vádolni.
*)
úgy hozta magával, hogy Koch, az udvari canmeg-
czellária államtitkáni, augusztus iJ-ikán rövid betegség után )'!tlt.
•
mini>zt<*rek
most
t
állították
oda
bnbak
a ciinczellári rendelet kibocsátásának okozója
ki
/t
A
hirdették,
kérte a
volna
hogy a reá várakozó büntetéstl való rettegés
halálát. Buonvisi készséggel
iia
gyanánt, mint lett
pápát hogy
')
Baunvini július
')
Az
IXiZK
fbüuös
t-s
'.'»-iki
jeli-m.
MAOVAMoK.SZiii
idézte
halála után. ne kivánja lobbé
H. én l.')-iki jelent4?!<>'i.
1685. augii.ty.tus
»KAk>ki>l V.: XI.
a
st
ezen állításnak, és
adí»tt
hitelt
;
t
i
-
.
\
i:
\ nt
t
*
\
'J
:
130
MAOY ARORSZÁG
TXrZK És
XI.
mások megbüntetését, élesedjék nyilatkozattal.
A
lueíz
Fftl-SZABADÍTÁSA
.i
császár által
kiállítandó
')
pápa erre az engedékeuység pályáján egy lépéssel tovább
Lemondott a büntetés követelésérl is. De a nyilatkozat még sem elégedett meg. Azt kívánta, hogy a császár
ment.
kiállításával
a kiközösítés büntetésétl, melyet miniszterei az egyházra sérel-
mes rendelet volt,
magokra vontak
kib«»csátásával tényleg (i])so t'acto)
kérjen fölmentést. Ezt Biionvisi közölte a császárral
azonban
kijelentette,
;
a
ki
hogy ha az excommnnicatiót valaki csak-
ngyan magára vonta, úgy az nem lehet más. mint az elhalt állam-
fr»l
mentést részökre
nem
nem
a felelsség
titkár, a többi minisztereket
t<'rheli,
így
hogy a pápa fogadja
l^uonvisi újólag ajánlotta,
el
mentséget; annál inkább, mert a miniszten*knek nyilvános dozása a kiközösítéstl
tehát
kérhet.
t;iláu kivih«*t«'tlt'n.
szony föntartását veszélytv.t«'tné.
vagy legalább
ezt
a
folol-
a jó vi-
*)
Idközben Strattmann gróf udvari canczellár kiállította a nyilatkozatot, a melybrn elmondja, hogy az aiisztriai kormányzósághoz intézett rendelet tatott ki
felsége távtdlt'tébeu, tévedésbl bocsát-
és azt ö felsége, mivel a nuntius elterjesztésébl mi-g-
;
gyözödött, hogy ö szentsége akaratával ellenkezik, visszavonja, a
hatóságokat oda utasítván,
ban az
szeiitst'-L'"-
gassák.
hogy a
kir.iidflf
.'Éltal
pá]»ai
A
pápa
ezzel
meg
volt elégedve, és az
Ellenkezleg a miniszterek
redve jegyzi
mm
f.'iiuo-
ügy el volt int<'zve. tudták méltányolni.
elhitt'tték Leopoldd.il,
el a bonyodalmat, oly
állam rttvására kiterjeszsze.«
czélból,
A
hogy
»ftz
hogy a nuntius
egyház hatalmát az
bíimrnok errl
értrjsülve.
elkese-
meg
•Szerencsétlen állam az,
nyoz
li.itli.iti'oan
*'*)
Buonvisi jó szolgálatait a bécsi udvarnál
idézte
foganatosításá-
bréve
bi/t.»uk.il
melynek
ieje
nem maga
k(»iiii;'i-
*)
!
')
Az
*)
Buonvisi
•')
maiuiak •)
1685. augusztUM
Ruonvisi iiiáx,
.^-iki
jelentéH.
au{^u^
szeptcniber
i»-iki
.iiíli*iiléMr)n'/.
mi.li.
jíinins 'J»-ikén kinllitMtt nyilatkozatát.
linonvisi juliuü S-iki jelent^Mf.
i
'i*
•
i
..i.i;
m.-.n-
IVdig
mi'ií
azzal
ilenieit
Ixmyoilalinak
:i
hogy az
t^ítézte,
kifgyt'nlitóse köriil s/.it/a'U
nem
eliutézését be
üf^y
a pápai »>U!íedmény elnyeinek a császári
vr-
várva,
kincstJir és a hadjárat
szoljainak javára értékesítését lehetvé tette.
Július második feléhen, mikor a hadjárat szükségei a leg-
>üriísebbek voltak
gyri püspök
vegyen
köK'si'mt lx"il
:
volt,') föl,
már
Buonvisi. Kullouich Leopolddal. ki ekkor
azon fáradozott, hog>
kétszázezer
forintnyi
melyet a szerzetes-rendektl befolyó ])énzek-
szándékozott visszafizetni.
-)
l'gyanakkor a kamara-elnök
százezer lurintnu
kölcsön
Uirgyábíin alkudozott.
Azonban a bankárok csak azon
fidtétcl
alatt voltak hajlandók
hitelt nyitni,
is
ha a nuntius
biztosítja
ket,
hogy a kölcsön a szerzetes-rendektl várható pénzekbl meg fog Buonvisi a biztosítást nem tagadta meg;
téríttetni.
hogy a pénz csakis hadi czélokra
dott arról,
És
fordittiissék.
mivel értesült, hogy más kereskedk
biztosítás mellett,
gondosko-
tle
hajlandók, ilyen
is
pénzt ellegezni, abban állapodott meg Rabattá
tábornokkal, hogy hónapoukint százezer forintot fog neki átszol-
Es mikor errl Kómába jelentést meg a pápát, hogy »a
gálU4tni.
És hogy
szentségének köszönheti.
egyedül
tart;isát
ezt a bécsi
l'jvár
udvarnál
blokádját
is
<
elismerték
hatályosan
megindítani a pápa segítsége uélkül
azon nyilatkt>-
tett,
császár serege fön-
zattal íirvendezteté
^)
kenísztülvinni
nem
bevallották.
nyíltan
;
lettek
ostromát
és
voln.-i
képesek.'*)
IV.
Az
l(;8.')-ik
mit Buonvisi " Ez, ri(»ylKín
már
iiiiiif
hadjárat
évi
a
megelz
fjvdr ostromával
")
eiulilt-ttük, Jluonv isivel
Buonvisi július Buonvisii
168.'>.
2'.i-iki
meg
;
a
évben, akkor oredniériyteleiinl. taná:i
pápai biztos
Buonvisi isinélelve magasztalja buztjaliiiát és
')
nyílt
tisztt-t
vi.si-lK';
e/
erél>i'*t.
jelentése.
július ^y-iki jelentése.
A
uuntius ez
iiiíiben
nyo-
iiiatto a szerzetes ren<Jekbez szóló rendeleteket, melyekben azokra, kik valami! .Ii.t.'u.lnak, MÚIy<.-< birs.r/ot szab. ellenlKjn «»/,, eknKedést ii^ér azoknak,
kik i/eiz.-inényeik liarniadrész.nek K^niéllette, bu>ry a kolostorok *)
Buonvisi július
1.
és
mind .'-.i-iki
értékét azonnal élni
készpénzben
lert/.etik.
fognak ezen kedvezmény nyel.
jelentései.
9*
13á
XI. INCZÍÍ
KS M \<,V.\U()R.SZÁO FELSZABADÍTÁSA.
csolt-De azon óhajtása, hogy tavasz nWltával vegyék kezdetöket a hadi munkálatok, most sem
A
teljesült.
birodalmi hadak késedelme és a pénzügyi zavarok miatt,
csak július elején vezethette Lutharlwjiai
mintegy negy-
K<ír<>lif
venezer fegyveresbl álló seregét Újvár alá,
melyet a törökök
húsz év eltt ejtettek hatalmokba, és most a háromezerbl
rség
álló
vitézül védelmezett
Az
ostrom elkészületei és folyama
gyzdött Buda ostrománál,
felöl,
Buonvisi a tábor-
Ezek fájdalommal
ból pontos tudósításokat kapott.
töltötték
meg, hogy ugyanazon hibákat követik
Arról
el.
végzeteseknek bizonyultak.
a múlt évben,
el.
melyek
Fleg
azt helytelenítette, hogy a lovasság lekötve Uirtatik az ostromnál, hol kevés
hasznát veszik és takarmányban hiányt szenved
ellenben az ellenség területén szerte kalandozva.
;
míg
;i
töröknek nagy
Már
károkat okozna és szükségletét könnyen beszerezhetné.
gusztus els napjaiban jelentette neki Kabatta. hogy ha rögtön
au-
nnu
küldenek tetemes mennyiség takaiinányt az újvári táborba, a lovak mind tönkre mennek. és hallatlan
A
nuntius
föl volt
ugyan háborodva,
dolognak mondotta, hogy a nyár derekán, a legna-
gyobb drágaság
idején, kell
takarmányt vásárolni
mindazáltal e
;
czélra a j)ápai segélypénzböl tizenötezer forintot adott át.
A
knttjiitti
kórházakról való gondoskodás, mint a
esztendkben, most sem kerülte
el
')
megel/
a szent-szék és követednek
ügyeimét.
Buouvi.M üyurutt, be
Knfli.'i/íik.it
')
A
Komáromban
ftliiL'Ví
Ictluh
Ugyanakkor Leupold
e.>
liivtii
fölkéri a nuntiuHt,
küldjön fels Magyarországba a magyar hadak óta zsoldot
nem
K.sziergoinb.an rendcz<.'tt (>>/fozott
vclc
Kolloiiicli
hogy husze/er lorintu) melyek t
részére,
kaptak, a miért vonakoilnak tovább .szolgálni, és attól lehet
hogy Tukölihez cHittlakoznak. Buonvisi kész volt ezt megtenni de mivel tudta, hogy ezen csekély ös.Mzeggel, ha a király fizeti, nem elégednének meg, a nuntius abban állapodott meg, bogy azt, mint a pápa ajándékát küldi, a mi által ket szolgálatukban megtartja és a pájta tekintélyit emeli. Es ezen *zélt csakugyan elérte. A llarkóczi Ferencz kezeihez küldeti pénzt nagy örömmel fogadták. >Az eretnekek is — irja Buonvisi Jióniiilia úgy nyilatkoznak, hogy ha a pápák mind ilyen szereteUit és a kíizjó iiáni ilyen buzgalmat tanúsítanának, a katholikwt egyhá/.bii kellr átt«''nii"k. tartani,
;
—
Buuii\isi
Kis.".,
iingiisztus
.^.,
lU. és szepl«*iiil>er ICi-iki ji-b-nli-sei.
\<»n
lüiitcsekot kapott.
A líft
nyár
valumml
kitol,
|ȟs|itik,
foly:im;iii
balzsamot
;i
Velonczéhfll
\y\\y.i
rend»'lt mejí és küldetett
s/erojicsós tM-e(lm«''nynyfl has/núlták. ^)
'lUanititkár t
tilioruuktol
K;il>:itt.;i
l.^,
{4);ikorj
')
még hatásosabb
jel«Mitókoiiy
iiiciinyi-
a kórh:i/akl»a. a hol uzt Nóh.iiiy nappal utóhh a/
l)alzsam flkószitrs'íri' szolgáló it'ozcp-
küldött, melyet egy olasz orvost-ól vásároltak
meg. Buonvisi
köszönettel vette, de a figyelmét mindenre kiterjeszt*") diplomata titkoltu el azt az
aggodalmát, hogy hátha az
szerról szóló reczeptet
nem
híven kíiziUte
;
nem
orvos a titkos
ilh>tö
minélfogva intézkedett.
hogy a balzsamot kezdetben nagy óvatossággal használják
föl.
'*)
Buonvisi örömmel jelenté Kómába, hogy a kórházak:it jól ^ezelik,
a betegeket szeretettel ápolják, szerencsés sikerrel gyó-
íyitják, és
hogy ismét több
])rotestáns beteg tért az egyházba. *)
tábornokok magok hirdették, hogy az ezen
\
meg
négyezer katona életét mentették
Az i
évi
a kórházak.
szszel, mikor a költség fogytán
volt,
hadjáratban
^)
körlevélben
kért(;
a nuntius a területén létez összes fpapokat segélypónzek
a minek meglett az eredménye. ") míg a császári sereg Újvár alatt táborozott, Ibrahim
ajáulására és gyjtésére Ezalatt,
;
budai basa mintegy negyvenezer emberrel Visegrád alávonúlt,és azt
hány napi vívás után hatalmába -trom alá.
De a
ejtette,
majd Esztergomot
vette
lothariugiai berezeg, az Újvár alatt táborozó
a vár fölmentésére
sietett.
><í'reg
felével,
gj'ott
az ostrommal és ütközetre
Nyerges-Ujfalii közelében folyt
Angusztus
készült.
Ui-dikán
a csata, mely a császári sereg
le
fényes gyözedelmével végzdött.
Közeledtére a basa fölha-
Három
nappal utóbb f'aprara
*ibornok a sereg másik felével Újvárt vívta meg.
Ezen ketts diadal mindenfelé örömet -')
)
iKi
Buonvisi juliux
1.
és augusztu«*
Az államtitkár augusztus
'.'H-iki
és lelkesedést keltett.
jelentései.
If-iki jejryzéke
és
Buonvisi
iiu;íu«ztu-:
jelentése. »)
Az államtitkár október
l.i-iki
jotfyzéke és Buonvisi
november
4-ki
•ntése. *)
Buonvisi szemptember «-iki jelentése.
*)
Buonvisi november
")
Buonviüi uktóber, Jl-iki jelentése, ka
L'9-iki jelentése.
zy A salzburgi érsek segélyt igen a kórhazukra.
ii'í\'.iiit.--i
_'y-ikén említi,
134
XI.
INCZK KS MACVARORSZAG FÖT.SZAB \niTASA
Abb.-ui Kiioíjvisi l>il)oiinik
grófot Rómába küldötte nyújtva, a kivívott
;
és
i> íi
A
osztozott.
pápát
y>
fölke-ite,
liíiikkrl
Miuv.iaiio
hogy a további segélyt
elnyök kizsákmányolását tegye lehetvé, a
lengyel királyt és az orosz czárokat a hadimuiikálatok megimlítá-
sára késztesse.
Azon reményét
fejezte ki.
hogy a császár
mei föl fogják kelteni a lengyelek harczvágyát, elérni hatásuk. »(_)hajtanám
—
irja a
st
bíbornok-államtitkárhoz
szentsége dicsségének gyarapítása és
még inkább
gálata érdekében, hogy a barbárok birodalmát,
kodása
alatt,
érje enyészet.
És
')
ti
« ')
Buouvisi 1685. augusztus ü6-iki jelentése.
Isten szol-
szentsége ural-
ez biztosan be fog
ha erteljesen folytatjuk a háborút
gyiizel-
IMoszkváig fog
következni,
iiA r(»i)ii\
ki:.ikzI':t.
Buda vár ostromát t**rvezjk. — Huonvisi elleuuzi. — Trök iM^ktt-ajaiil A szHUt-szék iiiajíJitartáKH. - Pio bibornok auiUeiitiája a pápánál. ha.sa levelére adaiuló
luidai
—A
válasznak Biionvisi által
—
kó.s/.it<»tt
i(.
—
A
fognliiiazala.
— A csánzári kamara — A szeiit-sz<'-k törekvései XIV. Lajos és a császár között bensbb viszony létesítésére. — A lotharingi.ti berezeg Erdéljiyel való kárpótlásának terve. — A pfalz-orleansi viszály és a pápa békebirósága. — Lengyelország állása. Toköli elleni hadjárat.
Tököli fllOfjatása.
•'•s
ji
hadi tanács elnökei irányában Buonvisi magatartása.
1680. I.
Az
úJTÁri és nyerges- íij falusi diadaluk iiiámoiábaii, a vozr-
i'k unszolására, a császári udvarnál aliban állapudtak
nie;í,
hojíy
izonnal Bin/n varáf kell ostrom alá vonni.
Buoütísí bíbornok ezen
ers
•lé
helyeselte.
Hizonyos
vár ostromához
tbíini.
annyit
tesz,
mint a sereget romlás
vinni.
Ezen csapás elhárítása
a mint a halsorsban csüggedni.
iiogy
koáui volna,
Már
végett,
nem
szabad.
ha sikerül
;
Buda
szóval és írásban
de a
íigy
kisérlet,
is.
lep-
Figyelmeztí'tte,
a szeren«'sében elbiza-
visszafoglalása nagy
pedig az utóbbi esettl
Az
él
elöterjeszté aggodalmait Leopoldnak.
'•'zetlenül
lik.
uem
az iránt, hogy az ösz küszöbén, megfelel elkészület nélkül,
\<)lt
iz
tervet
jelentség tény
ha meghiúsul, végzetessé válhat.
kell tartani.
ostromló seregnek az idjárás
Az
esí'js
évszak közele-
kellemetlenségeivel,
az
lelmi szerek és takarmány hiányáMl származó nélkülözésekkel
kellene küzdeni. •lleu intézett
Magyarország történetének lapjain a Buda vára
ostromok egégz sorozata van följegyezve, melyeknek
136
ES MA(;V.\K
XI. INr/.K
szerencsC'tlcu
K( IL^/,
\
K Al Hl
éppeii a/ ukozla, hojív krsüii kozilcttck
kiiiiciiutelét
meg. És ha most sikerülne
is
:i
rség
vállalat, az
állása miatt sok vérontással járua, a vár mint
a
gyzk
kés
AS A
kitartó ellen-
romhalmaz jutna
kezeibe; mivel pedig falait és épületeit jó karba helyezni
szszel
uem
töl)bé
lehetne,
kellene ott elhelyezni, mely a
tél
nagyszámú sereget
oltalmára
zordonságának és nélkülözései-
felsége birtonek áldozatul esnék. Továbbá, Buda megvételével kába egy elpusztult országrész jutna, mely az ellenség várai által
nem alkalmas arra, hogy a seregnek téli És ez a körülmény ürügyet szolgáltatna a
van körülvéve, és így szállásul szolgáljon.
német birodalom fejedelmeinek, hogy segély-hadaikat visszaliivják, mire azután t(>bbé nem bocsátanak vissza Magyarországba, hol azokra csak veszélyek
nélknlözé-;ek várakoznak, a nélkül,
é«{
hogy pihenést találnának.
E
szerint
—
így tolyiarja
K
veszélyes vállalatnak tekinti.
melyet Guicciardini
történetíró
lejicgetesrit
hogy sohasem
liuda ostroiinil
helyett azt az eljárást ajánlJM.
elbeszélése
Prospero. a hires hadvezér szokott követni. dicsekedett,
—
harczolt.
szerint,
C'ol<»nii,i
Ez ugyanis
azzal
mégis mindig gyzött.
és
Tartózktxlni kell a hazárd-játéktól, és ínkáitb a sakk-játékhoz kell
nyúlni,
melyben a szerencsének nincs
része,
és a siker
a/.
egyes tignrák helyes mozdulataitól függ. Ezért azt javasolja, hogy
a lotharingiai herczeg a kimerült és élelmi-készleteitl megfosz-
mely tönkre megy, a nélkül, hugy
tott török sereget háborgass.a,
ütkitzetet kellene
Egyí
vele vívni.
Magyarország fels részébe nyomuljon, hol a felkelk terüh'tét elfoglalva,
alkalmas
téli
társzélén állást foglalva,
szállásokat
is
talál.
ebbl azon elny
is
Ekkép Erdély
ha-
származnék, hogy az
erdélyi fejedelmet a török elleni szövetséghez csatlakozásra köny-
nyebben
rá lehet birni
;
ha pedig ez nem sikerül, a császári hadak
eröhíitalommal benyomulnának, és összek<>tt<'tésbe oláhországi
lépnének az
fejedelemmel, ki jó szándékait ismételten kifejezte.
Mivel pedig Szerbia, Bosnyákország és Bulgária elégületlen lakói
könnyen rábírhatók, hogy fegyvert ragadjanak tavaszán Belgrádot lehetne ostrom alá venni.
törökök egyik útja elzáratnék
Eszéknél elzárnák a másikat
;
;
k Míg
is
:
ily
jöv
év
módon
a
a
a Dráva mentén mtíködö hadak
minek az
lesz
következménye, hogy
:
i;;
ir.s:.,
MII.
lirLsrU'lMtl.
l>Íro(l;ilm;i
és
-;l);i.
itt
lásra kónyszeríttetnriit'k. ^'vúttil
sikert
l)iztos:il)l»
>
ú-;y
hati'tst.
A
ményéhez
járul,
"'itrvtmát.
Es a
Ihen
-^tronia
iiioiid
mint Buda várának
érvei
\\vu\
bár a miniszterek mindannvian
sürjí»'tik
néhány nappal utóhli méj^ a/on hogy általánosan elisniert<'>k. hogy
veszélyes kisérlet lett eljárását,
Vdlna
••1
Huda
eh'jíté-
Buda
Söt mindenki russ/.ulti
.i
mely szerint seregének a nuntiii>
javasolt megosztását melU'izve. azt együtt
idai bivsávul nyilt
csatában mérkzzék meg.
Rnonvisi elre látta, hogy
Imiív a
t.irlitff.i.
-)
török vezér ez ütközetet
;i
ki
kerülni, és így a lotharingiai herczeg serege haszon nélkid
jja
Es c>;:ikugyan, ;iz egész császári sereg, mely elnyök hatása alatt, fokozott lelkesedéssel folyt;itt:i
tölteni az idt.
u'ja
kivívott
az actiót, heteken át tétlenül vesztegelt az fjxdy partj.iinál.
'Ina
a
iiig
liir-
tévesztették
l)íbornok
tharingiai herczeg fal
iin-^'-
iiH}»ysz('rriliIi.
császár kijelentett*' Buonvisinek, hofíy az ö véle-
részesült,
is
.\|;i;:\.il
!« ')
És ezen elterjesztés nyomatékos várt
>«-;;il^- ;;it
vriáldo/at nólkiil,
u;ii;y
K/.
i,m''r válhiK-it,
ostroma
lon moginditíiniló
kültllul
IH'III
vúrak.
össz»»s
.iz
bud.'ii
basa, mozdulataival, azt a reményt kelté
ütkr»/etet elfogadja,
hngy ;u
lol,
de azután mégis visszavonult Budára.
—
irja a nuntius >Könnyebb Eminentiáduak elképzelni, melyit éreznem kell, lúMuába mint nékem leiriii a fájdalmat,
—
mint mennek veszendbe
'átva, •gy
a
teljes
diadal helyett
legkedvezid)b k<Mülmények. és
.a
meg
kell
elégednünk jelentéktelen
•nyökkel, és ezeket sem tudjuk értékesíteni.* Mire hozzá
Palán Isten akaratából történik L.'vtn
a törökökkel békére lépni.
.\zonbau a békekötés Ikíirolni látszott,
nem
volt
ez,
teszi
h<»uy a császár kényszerítve
•'*) -^
gondolata,
komolyan
meg elméjében, mint nyilvánulása
melyet elkeseredésében
véve. p]gy pillanatra villant
a/.on
elkeseredésnek, melylyel
az 16H4. és l»JB5-ik évi hadjáratok eredménytelensége eltöltötte.
És mivel
ezért
fleg azon zavarteljes viszonyokat
) Buotivúii 1685. auguiztu.s '23-iki mel lékeli.
oiiilékirnta,
melynek
luáitulHlat
i2U)«zta« '26-iki jelentéséhez ')
Buouviai 1686. aug^uaztus JG. és
'J
BuoDvisi szeptember
1
!izepleiiili»;r J-iki
6-iki jelentése.
kellett
ielentései.
InS
ISf/K ks
\l.
okuluia.
luclyL'lv
;i
\I
\(>VAKOKSZA
kincstúr és
;i
hadügy igazgatásában elhatalma-
sodtak, kímélet nélkül szokta megróni gróf Roseubeig kamaraelu()k
nek és Herrmann bádeni rgróf a hadi-tanács elnökének mulasztásait és helytelen intézkedéseit. Most is, mikor llosenberg gróffal
egy társaságban találkozott, és ez a pápai segélypéuzek ügyét
szóba hozta, Buonvisi ingerült hangon
háború a pápa valaha pápa,
bkez
nem a
és
» Vájjon
:
a
császár érdekében luly-e? Létezett-e
a segély és kedvezmények megadásában olyan
ki
mint
volt,
tle
kérdé
És
szentsége?
vájjon én vagyok-e a
kamara
elnöke, az én kötelességem-e mindenrl gondoskodni ?«
A
gróf mentt'getdzött. hogy ö a
megtett, mi hatalmában
»nem marad egyéb
tagadja,
De
áll
ezen fenyeget czélzás
hátr.i,
nem
élesebb nyilatkozatra késztette.
—
—
úgy mond,
maga
mindent
mint békét kötni a törökkel.«
némította
el
Bnonvisit,
st még
nem tapasztaltam
Egyáltalán
»
részénil
szentsége a segélyt meg-
ha tehát
;
mindent megtett, a mi hatalmában
h(így
áll.
Hisz sohasem gondolt a fölösleges kiadások megszüntetésére, új
Egyebet sem
jíivedelmi források megnyitására.
makat árúba ket venni
föl.
Ily
tésre kényszeríti
módon végs szegénységro
a budai
dozások megnyitására. intézett,
l)as;i
A
i-e>/.t'ii»l
császári
kiM-ilii lett-telt
ki
a múlt évi hadjáratban foglya
béke létesítése iránt
;
volt,
óhajtását fejezte
ha tehát a császár csakugyan hajlandó
békét kötni, ez iránt jelentést tenne a jjortára.
A
mint ezen
Bécsbe érkezett, tanácskozás indult meg a teendk
A h(»gy
jén,
hogy »békét
háborút
már
úgy fogja mentegetni, viselni. «
nem
mitit a
kellett kötnie,
És még azon
fogja
')Bnon\i<;
if.s.-,
attól
visszautasítani,
nimwegeni békekötés
léit,
és ide-
nem tudnak ha béke nem j létre,
mivel tábornokai esetre
is,
a tárgyalások megindításában veszélyt látott;
hogy azok a törökökre
levél
iránt.
megdöbbent; mert
nuntius, errl értesiilvén,
a császár a békeajánlatot
eljárását
békealku-
hadi-tanács eln()kéhez levelet
melyben utal arra. hogy a lotharingiai berezeg egy török
aga eltt, ki a
juttatja és békekö-
!< ')
idben
PjZ
mint uradal-
tnd.
bocsátani, közjövedelmeket zálogb.a vetni, kölcsiuiö-
jól
tudván,
bátorító, a császár szövetségeseire csüg-
HUí^uHztus 2H-iki
jíilfintéHtí.
ins.s.
sal
.
u:
hatAst fu^iirik
ilt
O
^'v.'iknroini.
HJáiibit vissZíiutasításH rs
i;{0
tdiát
cf^i'KZ luiUtni/ottsájíiíHl
ónlckrlieii
tolytatisi^
liálton'i
;i
s/.ú-
M
Cöl
szávaiunk
Az<'iil).in
súlyút
johMitókonvon
a
fíyi'n^'itcttók
IJóiiiúhl érkt'z tiulósítások.
A
császár ujíyíinis az újtalusi ós újvári ilimlalok uUui az íjrótot
lvo-;«^iil)or;i
ilju
Miint t'utárt
—
kainara-olnök
a
a szerencsés eseményeknM
i«'lyl>en
kiildotte volt,
liát
:u ••rök városba, hojív a pápának Irvok-t nyújtson át, «'»rtesíti.
Már
és segélyt kér.
le^íérkezése napján, aufíusztus 29-ikén. tbí^aiitu öt
Xí.
liuzr.
Pio bibörnok, ki a császári knblöttot bemutatta, ezen alkal-
bosszabb chUerjesztésre bas/uálta
i.it
—
jy szólt
vau
eltelve. Egyszersniiu
A
se
pénzsegély mellett, közbenjárására
u fog föllépni.
-
miért
meg
szüksége
jra
Ezt csak Anglia akadály(»zbatja
Továbbá igyekezzék
'U létre.-)
tja
pápa tigyelemmel
letbargiájálMil
is
árasztja el pápaságát, és elömoz-
a kath. vallás elterjedését Európában
A
b<»gy
állandó békét boz-
Lengyi.-lországot
módon dicsséggel
Ily
•Irázni.
kiizött
elleu-
meg, a
ö szentségének az angol királyra kellene batni,
is
•zremflködésével az európai batalmak
/.t
mint
is
jvvfM'ek szerencséje ált:il fölkeltett féltékenységbl,
•
évi,
vonja
M»^rt attól lebet félni, bogy a fniuczia király, a csjiszári
lU.
'
-
szentsófí*'
úgy a jelen
következ év tavaszán tolytatandó badjáratban imogatását.
l'elséjí
tulajdonítja, a miért bálás érzd-
iiádsá-íainak és sefritségének
i'kkel
császári
els sorban ö
kivívott gyözedelnieket
a
A
föl.
és Azsiáb.an
is.
mindenekeltt
ballgutt.i az eladást, és
jegyzé meg, bogy az .angol királyt az országában uralkodó ')
Baonvisi 1685. szeptember 23-iki jelentése.
*)
Ugyanezen gondolattal találkozunk Baonvúrinek 168&. niárcxiuH •
Ha
II.
az angol király
-
—
úgy mond
»««•
uni-'w
nd
xun
desidera requilibrio, e se usause uiia prudent*' m<Ml«rHtionf, •lie niaierie della 1
Idtro deli ta
prudeuza !••
-U) >
.
al
Religione,
Európa di
come
la
Nostro Signore
pia<evul<;/,/.a « wiará
:
promuovere
la Ueligi<
io
itl
teng
ni
8aa
|iotreMK< rundt'ixi
i>er
a praticare
perché
unilo
mente, et poco a poco gioverk col »uo
.vfdore ín
Et
l'esorti-rk
zelo iiidinneto dé írati
con
ragione lo ricbiede.
et mant^^nerla in pac*e.
Mai<j'4ih
).>!iem|>io pírt, ch'í ,
hí
popolu, clie l'aineit
»u
<• .t«-.i;.
certo, ohu rinti-
la niodoratioiK-
.
n«»n farebbe
con
140
INfZK És M \(.VAKUi:SZ.\<;
XI.
mozgaliiuik egészeu lekötik,
K(»I.S/,.\HA1)ÍI'A.SA.
küls
iiiinélt'oiíva
válhihitukra
nciii
gondolhat.
— elleüveté
De
Pio bíl)oruok
a Francziaország
épiieii
ellen iudítautló háború a leghatalmasabb eszköz volua a bels béke helyreállítására Angliában. II. Jakab, a mely napon kitün-
tetné szándékát, hogy Franeziaország ellen háborút indít,
XIV. Lajost
nyerné alattvalóit, egyszersmiiul
attól,
nicj;-
hogy a
csá-
szár ellen támadást intézzen, visszatartaná.
A
pápa erre késznek nyilatkozott, hogy
úgy ezentúl
a
mint eddig
tette,
jó tanácsokat fog adni az angol királynak, a lengyel
is
királyt pedig a liga megkötése alkalmával elvállalt kiítelezettségí'inek teljesítésére fogja serkenteni.
pénzügyeinek jelen
szék
nem
képes.
geit
—
A
De
állapotában
bíbornok nem nyngodott meg.
monda
kiízásai
—
A
áldozatokat
Ha
ez
lio/ni
szent háborúk költsé-
mindenkor az egyház birtokai
fr)d«izték.
idején: most
hozzátette, hogy a szentújalib
és a hivek ada-
hajdan történt, a szentföldi hadjáratok
az ozin.m hatalnm megtörésére irányuló háború
is,
ban, ugyanazon eszközöket kell fölhasználni.
Ne habozzon
tehát
*')
szentsége a dúsgazdag spanyolországi clerusra az egyházi tizedet kivetni, és ellenszegülésével ne gondoljon.
A
])áf)a
kodí'tjának
')
arra utalt, hogy a spanyolországi clerns
igéretét.
hogy újabb
l)eleegyezé3ét adni, és egy
megtnlielti-téséhez
része valóbim
ké])telen
birj.a
ural-
nem
lógja
új
terheket
viselni.
De
a bíbornok me^íjegyzé. hog} szentségét
Ígért,
nem
szágban az összes birtokok tehát
lehet
el
tle
várni,
És
kötelezi.
a/.
.1
imi u >.[>anyol király
kiemelte, hogy Spanyolor-
a papság kezei között van
fele
;
hogy áldozatokat hozzon az egyház
úgy ér-
dekében. ')
Buouvisi
Í3
lulytono.sau gondolt a spHiiyol cloru.stól
várhiitó segit-
Szeptember 6-ikán a madridi imntiushoz levelet irt. A nemzeti büszkeség motivumját isi t<'»l akarván használni, azt a gondolatot pendítette ine;;, hogy a Spanyolországból küldend segélypénzböl Esztergomban vagy Bu-
^égve.
dán ersséget kellene építeni, melynek falán emléktábla hirdetné a spanyol nemzet bkezségét, A mint Buonvisi deczember 29-iki jelentésébl látjuk, a madridi nuntius helyeselte a tervet és bízott a .likerben.
pápához lordul azon kéréssel, hogy o
is
Buonvisi ekkor a
hanson a spanyol clerusia.
168A.
\l.
ho^y a ^p.iiiyulors/ági vKtuu
liiczo elisnuTtt'.
>tuduá teremtoni
;i
141
h:\boru6sszeskoluenoit.
-kónlós tVjtogetV'sét,
más tárgyra
t*s
Do ejtz**!
tért át.
t'g}iu:ig:»
tílfcjtette
Csakhogy
nem hagyta magát eltérittetni. >Sz»Mitséges atyám hátran ezeu ügy nem tartozik hozzám; eUenbei) ^'k
•It
—
^^égem kérni Szentségedet, hogy segítségével a líáború
u
Pi«>
— igy kiHe-
tolytatj'i-
tegye lehetvé.*
t
Mire a pápa
azt
.'•^/r.v.'t^lt
.i/
hogy »ideje vohia
tette,
kekötésre gondolni.*
Ezeu nem várt fordulat sem iioztíi zavarba Pio bíbornokot. elnyös békét kitthessünk. igy válaszol a háborút
"
—
".
iiunk kell.
Es ha
Szeiitségfd valóban azt kivánja, hogy
kössünk, jelentse ki ezt nyiltin
t
hogy a
;
elhatározásaira Szentséged óhajtásai mindig koroltak, tudja
magát mihez
dönt
b«'-
kinek
csfuizári felség,
befolyást gya-
tartani.*
Mindazáltal a pápa a Itékekötésröl nem szólt többet, és a kihallgatásnak véget vetett.
A '
''bau, hála-istenitisztelet<'t liról és iv
Incze, a szent Pétor basiliká-
mely alatt az angyal-vár bás-
a Quirinál halmáról ágyúk d<»rgése üdvözöltí" a keresz-
arany lánczczal
A k
tartott,
Ugyanazon
fegyverek dicsségét.
'fot,
\)
következ vasárnapon \1.
pápa tartózkodó magaviselete, a
még
ibtak,
1
ifjú
Kosenberg
magatirtásának nem megszüntetését
utasítiis(»kban
az volt
kivánja.
'-)
hogy a szent-
csakugyan
batáit
a
is
tá-
udvar maga iránt bdkeltetl. grótVal jiz
is
éreztetett.
ért^'lme,
Igyrinis
a
Miml-
hogy a török
l>écsi
egyenesen meghagyja, hogy a
vis.szaut;isit;isára és
lulat
K«>seiiberg
azon elégületleiiségbeii és bizalmatlanságban
melyet a pápa az
"i'itt
mellett,
áldozatkészségének
ja m.agyarázat/it. melyet a császári
iéáliorú
iljú
földíszítve, visszabocsátotta Bécsbe.
pénzügyi viszonyai
iltal
nap»tn az
hálnírú folytatására
nuntiusnak t«tn)k
béki--
buzditsn
n
szári. ')
Pio bíbornuk
')
Ugyunsiy.oii jeleiitéslKMi.
I««r»,
*7.>-\il.
w-iki
j.-li«i»tjij«í
u
Ih'thí uiivairi l»iv«'lLi'»rliHii.
142
INCZE
XI.
St
MAGYAHOR.SZA(» FÖLSZABADÍTÁSA.
K.S
a pápa érdekldése annyira meut, hogy módokról
mélkedett, mikép lehetne a
évszak folyamán
téli
el-
mikor a hadi
is,
munkálatok szükségkép szünetelnek, elnyöket biztosítani. Azt a tervet pendítette meg, hogy kísérletet kellene tenni valamelyik török várparancsnok megvesztegetésére, oly czélból, hogy a gondjaira bízott várat a császári táboruokokkezeíre juttassa. Kiemelte,
hogy a velenczeiek egy ilyen kísérlete az utolsó moreaí hadjáratban sikerre hatvanezer,
késznek nyilatkozott
vezetett, és
st
százezer forintot
nem
Buonvisi ezt a tervet
ily
fölajánlani.
is
ötven-
czélra
*)
fogadta nagy lelkesedéssel. Két-
ségét fejezte ki az iránt, hogy valamelyik basát árulásra lehetne birni.
mert mindannyi ersen ragaszkodik a szultánhoz
moreaí basa, kire a
pápa
czélozott,
nem
mert bnténye miatt a szultán boszújától
másnem
ckhcz. Biztosabb sikert várt
a meglepetés merész tényeivel várat.
O
meg
félt,
az a
és
hanem
pártolt a velenczei-
kisérlettöl
;
azt hitte, hogy
lehetne szerezni egyik-másik
tehát (.'aprara marscliallt fölhatalmazta, hogy ötveneztT
forint jutalmat ígérjen annak,
mába
;
volt megvesztegetve,
a
Egert vagy Váradot hatal-
ki
Ugyanannyit igért egy magyar fúrnak, azon esetn\
ejti.
ha Kanizsát vagy Fehérvárt meglepetéssel
Kómában, bár nem
szívesen ejtették el a megvesztegetés
gondolatát
nuntius
tervét, *) a
elfoglalja. ^)
is
készséggel karolták
föl.
Azért
kinos meglepetést okozott, a mint a nuntius jidentésével egyide-
jleg, egy velenczei nyomtatott hírlap
is
hozta azt a tudósítást,
hogy a nuntius (Japrara tábornoknak a kérdéses fölhatalmazást adta.
Ezen
indiscretio után természetszeren a meglepetés által
való vá,rfoglalásról szó
A
sem
lehetett.
*)
pápa szándékainak ezen kétséget kizáró nyilatkozatai
daczára, amintaííatal Rosenberg gróf Bécsbe visszaérkezett, elbeszélése és Pio bibornok bivelei, leginkább pedig a/on tény. ')
")
kiivi-tufk ")
Az
ugyanazon uajon ^jfíy&nia
jeltíiilésévrl
paranfsiuik *)
állanititkárii
ugyanazon napon
Buonvisi november
irt
chirtVirozott jegyzéke.
chilVrirozotl jelentéHu.
ks a velenc/"i
kelt jelentéHe.
az államtitkár deczember
szemben,
meg
11-iki
t'öntartja
;i
i>;'i|m
.i/.mh
jegyzékében, a iiuni
l-iki
:'illit;'is/il
.
1i">!/\
ilfcZí-mlM-í
í-hví ninirit "/•!
i
j.-l- \
iiis
a moreai \ár-
Vdlt vcsztegetvi'.
Az államtitkár
a/,
iioiíy
/•ke.
pápától po>itÍV
Si-iíóly-ijíiM.
ntm
i.-i
•u iu»',i,'uyn/,(iil{>st órlt'ltók nu'ii,
•
nem
t
:i
i-^.is/.;iri
.-i
páp:i
:i
;i
mint c/t
uem
u Rosenberjí gróí
a/un
ós^rrvott*",
alaptalnnsájíát kimutüssn.
íolvUiUi-
volt,
hogy ezen
l'gy nyiiiitk<»/ott. ln»};y a
volt megilógeiivf
ji
annak tulajdonithatú, hogy a pápa
n résízesült,
ez
egrsz p«''nzügyi atlniinistratiója,
segélypéuzek
fölhasználásában
folfo-
mennyi-
fogad titással. rnrly-
\jára, kinek ipai
utl\;irii,il
li;ilu»rú
kivánja.
Riionvisi. i>
h.i/.mi
li(>i:\
követett
rs
ru'he/tel
különösen a
számos
eljárása
És megjogyzé, hogy u pápa sértve magát az udvar magaviselete által, de kidinyen ki lehet en-
nászra szolgáltatott okot.
I
'zi
-íztelui,
ha a sérelmeket megszüntetik.
Es mikor még maga Leopold is élesen nyilatkozott iról. st azt a sért észrevételt tette, hogy >ö szentsége
meg
tagíulja
}4zért
•'intius
a segélyt, mert a frunczi.a királytól
elmutatta
;i
Inliornok-államtitkárnak titkos
pá-
;i
talán
fél«
;
a
jegyekkíd
jegyzékét, melyben igéri. hogy ö újabii hadisegély nirgnján-
i
lása érdekében fog mttkíidni.
M
maga is f«dytonos;in osti(»ni(»lt:i kehogy mielbb küldjön segélyt, nehogy ennek
Buouvisi ugyanakkor lméivel a pápát,
iiM'gvonását a béke-párt kizsákmányolja. Biztosítja, hogy ha segé-
lehetvé
'•vel
teszi
a császár, és szövetségesei hadainak a
tél«Mi át
együtt maradását, a következ évi hadjárat sikere mindt-n vára-
meg
kozást
fog haladni, úgy. hogy június közepén liudavára a
ar királyt uralhatja.
mn-
^)
Buouvisi törekvéseit Bécsben hathatósan támogatta a veleu"i
köztársaság új követe: Coruaio
udvarnál ez idtájt foglalta
iszári
iut;irÍDÍ.
'
szinte
el.
és
állomását a
ép úgy, mint idde.
tiszteletet és r.agaszkodást tjinusitott
hálxtrú érdekében emelve szavát, ennek
a nuntius
még
lut.
És a
lyát
az a körülmény, hogy ugyanekkor a köztársriság hadai
•
ron alatt fényes
,
I
Frí/fifes lovag, ki
gyzelmet
..,-..
i;
növelte'
aratt;ik. *)
,.,i,Uiin]>*ir 2:i-iki.
i
..•.•.... ./....i..,.,!,.!
;.i
.'.,
,,hu;.
2-iki jelentí^Hei.
M
Huoliviüi
"t
<''iniitr<»
/'•n
ItíM.',.
illlL'll-/.l.ll>"
»/.«;|»i»MiilMri
•vjMíii
•_'
w-iki
leti((ílN/ik it
/•>*
K/.-jilcIllli'T J ;-ikl .|'jI<-IiI.h.-Í.
j«-l«;iil«"«i.*
trrik
i'lli'iii
A
v«!l«Mn'/HÍí«k
ki-/ili-llHk
liáltorút flaliiiátiálmn.
A
li>i
;
144
TNczE ÉS magyarorszáCt fölszabadítása.
XI.
Igyekezeteiket siker koronázta. visit az
iránt,
A
király biztosította
hogy békekötésre nem gondol, és
maga
nyugtatandó, fölkérte, hogy
^)
És a
bíbornok készséggel megfelelt ezen kívánatnak.
fogalmazat szerkesztésében szokott tapiutatával járt érdeket figyelembe
vett.
meg-
készítse el a választ, melyet a
haditanács elnöke a budai basa levelére adjon.
A
Buou*
t egészen
Azon gondolat
el
;
minden
lebegett szeme eltt, hogy
a béketárgyalások megiudítását ne tegye egészen lehetetlenné és mégis,
sem a törököknek ne adjon okot azon föltevésre, hogy :i fél, sem a szövetséges hatalmak-
császár a háború folytatásától
nál ne keltsen bizalmatlanságot.
Mivel a basa. a nélkiíl
maga
és lehetséges
irt.
2)
nevében, a szultán fölhatalmazása
volt,
hogy nem egyéb a
czélja,
mint az
udvar szándékait kipuhatolni: azt ajánlotta, hogy a hadi-tanács
úgy válaszoljon, mintha az egész dologról a császárnak tudomása nem volna. Ezért így fogalmazta a feleletet:
elnöke
is
»Az okosság
szabályai ])arancsolják.
liogy
a békekittésre
vonatkozó értesítést hatalmas császáríuunak értésére adni óva-
kodjam;
tudván, hogy méltó oknál fogva fül van háhonulva a
jól
mely az utolsó szerzdést nem tartotta meg
jiorta ellen,
lelkiis-
meretesen, folytonosan támogatta a magyarországi lázadókat,
:i,
fegyverszünetet, letelte eltt, megtörte, és a háborút olyan kegyet-
lenséggel és pusztítással viselte, a milyen a
sohasem
l)an
megelz
hadjáratok-
Mindazáltal ismervén a császárn.ik
tapasztíiltatott.
kegyelmességre hajló és a vérontástól ideg(Miked
lelkiíletét,
kés/,
vagyok néki jelentést tenni, ha a porta megbízásából olyan békcfidtételeket fog
elém
terjeszteni,
melyeket kegyelmes császárom
és a vele szövetkezett fejedelmek részérl
tekinteni;
:iz
utóbbi.-ikn.ik
Mzonnal
elfogadhatóknak lehet
tudomásukra fogjuk
hogy véleményüket meghallgathassuk, mert kiíl
a tárgyalások
mak
meg nem
indulhatnak.
sorsa viszontagságteljes.
küszönhetitek, hogy a (zeguvina ElU'iilieii
liatár.széléii
kedvez
nél-
Tudod, hogy a biiddal-
Ti birodahnatok nagyságái
anii;ilc
kíirülniényeket f(")lhasziiálva, egyen-
egy enísséget vettek
(jstroiii alá.
a inoieai harc/.téreii keilvezett nekik a s/ereiicse.
Du viss/a veret t<-k.
Hanunev
')
Binmvi.si s/epternber 23, és október 'Jl-iki jelentései.
•)
lízt
oktübtr
hozni,
hoz/,ájáiMilásuk
"Jl-iki jelentésé))!;!!
!naga
is kieriieli.
i.
li.
•nt tám:i«itátok i\\v\í
kcn'szUMiy
:\
t,
és
;i
^
h:italiuak
>
'o'l. Iston Imiim niK
-kílv»»l
'lr>.
hogy
riiljátiík
;i
s/.' '^
:i
kö/löil,
azokat
>íihelyt
porlAviil
:i
teli.'it
uralkuilúd
fu^om
ii
' i
l' ,
követeivel
rsak mintán
:
í'zek
vett. nynjtottn át a császári caucfllárnak.
i.ii>iii:i-i
Most már
a mnitius ellejíeseii közölte a lengyel
fufíalinazatot
V'eleiicze
ho^y
•
liozui, ki uzoiiiial ériiitkfZ»''slM' tofí
Kzeii
iu«»jífeiiyit««tt
rikirlok vissailiocHátuni,
s/ub.'ilyozui.
hat.irok.'it
«*1U'II-
ünu»'|>(''ly«vs
iV^íyvrn'it.
!i:it:ilin:ik
llamló liékeséget leliesstMi hiztnsitaiii. sziuulékait velem
:u
Kzért Isten
..... i»'k»'l
>•
..
Most
IIU'JÍ.
iiiivt'l
el. inilw
;ik:njútok
miiit
-
llf
'
*
szentosített iH'két iiiejíszeKtétek.
liléket^ és mos;í\ld<>tt:i
hú-
iiiás
Urlományriit. iu«*lyekn«'k
'
*
bu«'iU'k lépiu'k
ti
i
mikor
fcjcMÍ«'lnu«ki»t.
I^y hóditDtUtok mo\i M:h;> urorsxAK
•rúklian el volt-ik fitsilulvu.
lielyrslésérl ')
III
Ez
alatt a szerencse, mely
it'kkel szemlxMi
kis«''rte.
Ije(»iiol»l
tr-^yvercit a titrok w/.í'-
a Tokoli hINm \iselt
lia«liáratlt">
í-^
i"l-
kereste.
Scbultz tábornok állott a felsömagyarországi badtí'st élén. Miut;'in s
Ungvár
Harkóczi
.ilól
visszaveretett volt. Krasznalmrkát vivta
Ferenczczel
egyesülvén,
mely fontos város szeptember
1
Hpfrjí'st szállott,!
nit
nn-^'.
1-ikén megnyitotta nrkik
^'.
a
kapnit.
Kzt csakhamar Tokaj és Kalló eleste követé. Hnonvisi ismét<-lve ajánlotta volt a csiszárnak, hogy a naiíy .l(loz;itokat
igényl. lM)^s/ú
vebb módon oltsa ••n
-
ki
lia«ljár.at helyett,
egyszerbb
a m.'igyarországi fölkelés lángját:
közlMusánatot, ngy, hogy ennek kedv»'zés<'il>l M kiirkr^ztve. és _'yik
enm-k
tanácsát sem
irmzet iránti
fotía4ltíi
Tokiili
tzzön
ki.
azt,
melyet a tiu-ökök
gyübdeU* sng.allt
okti'>ber |.*.-én Ilnon^Hoi úluil fojjnlmiizott l«vAI
kU.lji-r ;.'l-iki j«'l«Mi»-
hird«'s-
el; sem azt, melyet a mtvgyar
rokonszenv és részvét, sem
-t.'i.
»'<íy»'diil
íVjére .5000 forintnyi dijat
ken'sztéuy szövetségese ellen táplált
A/
és kony-
iiiátMtlaíii,
146
KS MAr.YAUORSZAG FT.S/ A 15 A DÍTÁSA
XI. 1N( ZF,
Es
mivel abbau a
meggyzdésben
császári miuiszterek között
mukban
részesítik
megsznt
a
volt.
titkos
hogy Tököliuek a
barátai, kik öt oltal-
kitzését javasolni, és arra
díj
hogy ezt Tökölire
volt kifogása,
a kezei között
sem
*)
vannak
St
hogy az amnestia kihirdetését sürgesse.
szorítkozott,
sem
;
is
.
lev
is
az ellen
hogy
kiterjeszszék, föltéve,
összes ersségeket kiszolgáltatja.
De semmit
—
— azembe-
volt képes keresztülvinni. »Itt
irja elkeseredve
leknek nincsenek saját gondolatuk, és hiába fáradozunk, hogy
velk a magunkénak helyességét megértessük, vagy az született
tunyaságukat leküzdjük.«
Néhány
velk
<">
-)
héttel utóbb, a császári
udvar közremködése nél-
kül, váratlan fordulat állott be.
Tököli október elején. Nagyváradra ment, az ottan
székelyt
basához, hol a császári tábornoknak diadalmas elönyomulására utalva, török segély csapatokat kért. Itt, a budai vezér-basa ren-
deletére elfogatott, és bilincsbe verve a nagyvezér táborába
Ennek
detett.
hírére a fölkelés részesei nagyrészt
tek a királynak, és
Kassa
liagyott az elleutállással,
városa, melyet
Caprara ostromolt.
nuntius
—
ii>l
— megnyitotta kapuit. -
Bécsben nagy volt az öröm. »Tököli elfogatása p.'ipai
kül-
hséget esküd-
Újvár visszavételénél
kal jubb. hogy a trirökök fogták
el,
irja a
nagyobb elny. És sok-
is
mintha a császár kezeibe
került volna; mert ez esetben az ö fogságát
hatalmas
rokonság.-i
magyar nemzet sérelemnek tekintette volna; nng most a törökök htlen eljárásukkal elidegenítik magoktól azokat, kik beunök biztuk volt. ^) Es a velenczei köztársaság bécsi
és
az egész
megelégedését fejezvén
k(>vete
mvét
látja.
A
a
fölött,
)
is,
ki.
mert abban a török uralom enyészetének egyik
Buonvi.si 1685. augasztus 21. és szepteniher
'r.'.kí'.linek
hálób.i
bíínhödésében T^tcn
a mint ezen eseményrl értesült, mélyen
velenczei követ
is
többször említi
Hi-iki
jelcntésfilií-n,
Buonvisi
168.=».
•')
Buonvisi
KíH."}.
Hzeptenilter HJ. As 2.H-iki jí-lüHl /•-<••!.
noveinbtr 1-iki jelent^SH. Cornaro miv^niber l-iki jeh-nlésf*
JHlf ntt-sci.
liojry
befolyásos barátai vannak.
")
*)
hogy Tököli azon
•*)
pápa
volt indulva;
iiaru
ki
melyet a kereszténységnek vetett
f'Sf.'tt.
;i/.
meg olö-
(!or
in1v:ini!il
147
ir.s-.
A
08 biztosítékát szt'mlólt««
lét
szenuM
illgatL'i.
kimyekk«l
il:U IstíMUU'k, és "Ireiulelto. ho<;y
(DoirAnima) ünnepélyes
aiálKin
A
meg.
alkalmat,
t/*rdn'
másnap
tom|)-
pápa kedvezd hangumegjelent
uji>ól
elótt<\ KIA-
a jö?ó tavaszszal folyta
utj'in.
háború a legszebb reményekre jogosít; mivel azonban a a
jövedelmei,
r
hosszan
tartf*
háború miatt
hogy támogatása érdekében ö szentsége nílelkezésére
•
A
áll.
De
szílk-
eszközt,
inindfii
igénybe vegyen.
pápa jóakar.atúlag
tenni.
folytonosan
mellzhetetlenül
idnak. a szükségletek pedig növekednek,
Z
Imrúlv.a íidott
nemzt római
nt'iuot
háhi-istenitisztelet tartassók.')
hogy a szerencsés elzmények
'
.
:i
bilx^rnük-proteetitr. fölhasználva h
ti által nyújtott jó ita,
mint Pio líihoniok rluiláxát
tplt<>k
biztosítottéi,
hogy minden lehett meg vonatkozólag
a spanyol egyhiizi-tizedekre
ismét
on nagy nehézségeket jelezte, melyeket a spany(d elerns tá.
ISZts
Ha
szentsegéd
—
válaszolá a bíbornok
sem
:t*utmondását figyelembe veszi, semmit rig:
mert iirömest senki sem
"m
az érdcklettek
érhetett volna el ek-
Egynttal
kért^.'.
hogy a pápa
olyan bullát, a milyenben V. Pius pápa. a Icpantói
-''-«;on ki .
tizet.
-
után. Lúcsuk.at engedélyezett minclazoknak. kik
.a
török
uljárat czéljaira adakoznak.
—
>^íindent készséggel megteszünk.
monda a
|)á]).i
de
ikoílnunk kell attól, hogy a torzsét kivág^juk. mikor az ágaival l>eérhetjük.«
>Nem
A int
szali.'ul
kímélni a törzset sem
!
— ellenveté a bíbornok
török hatíilom niegseniuiísítésére. olyan
a mostani,
nem
fog t<>bbé ismétldni.*
Néhány nap múlva bíbíjruokkal lulóztatását.
')
(!ybo bíbornok-államtitkár közié Pio
hogy a pápa a
.
a
török
Pio b{h«»m«»k
kedvez alkalom,
háború
Ifi)*:),
spanyolországi czéljaira,
egyházak
elhatározta.-)
meg-
t
novonilter 18. én 24-iki jolentéwi n Itémi udviiri
l»*véltArban. •)
Ezeu
uiej^atlú/.tatíw olyké|>eii l
miadeiikurra egy évi jr»ved»*Irnök gHltatui.
h<j'/>'
iízímkIIihIoíI
:\
.JHva«ljihiifu«<»k
f^yner-
Urtoxtak
l>^*ol-
réxjtíf
148
XT. IXOZF.
mazváu a madridi
KS MAaVARORSZAr.
F( )T,S/,A1í.\DÍT.\S.\.
hogy azon papokat, kik
uimtiust,
géiiyek, a fizetéstl fölmenthesse
;
melyben takarékosságra
kezelésére inti
és
czélirányosabb
szentsége a háború folyta-
maga részérl
tásának elsegítésére, a
a császárhoz levelet fog
;
jövedelmei
végül kijelenté, hogy
;
is
kész mindent megtenni,
de kincstárának kimerült állapota miatt egyelre ajánlatokat tehet.
.
továbbá ki fogja hirdetni V.
Pius pápa bcsú-engedélyezö bnlláját intézni,
valói )au sze-
nem
1)
Ezalatt Buonvisi minden erejét megfeszítette, hogy a török
béke-alkudozások megindítását megakadályozza.
A
porta egyidejleg a liga mind a három tagjának béke-
ajánlatokat totta. 2)
tett.
A
velenczei köztársaság föltétlenül visszautasí-
Sobieski ilómáljól tanácsot kért.
^)
A budai vezér-basa, november elején, egy agát küldött Komáromba, honnan az levelet
által
támogatva,
azt
irt
t
lemmel, hogy bocsássák
a hadi tanács elnökének, azon kéreBécsbe. Buonvisi, a velenczei követ
ajánlotta,
hogy ne engedjék
t
Bécsbe
jönni. *)
Kezdetben kétes udvarnál azt
volt,
St
vájjon czélt fognak-e érni ?
hogy a budai
is l)eszélték,
])as.ít
.-i/
az
újabb kísérletre
éppen a kormány körébl bátorították.
Ürügyül használták segítséget
;
föl azt,
hogy a pápától nem várhatnak
utaltak a hadvezérek tehetetlenségére, a jövedelmi for-
rások kiapadtára, a szövetségesek megbízhatatlanságára
id
lyozák, hogy ez
békét kötni. «
A
;
hangsú-
szerint a legelnyösebb föltételek alatt lehetne
^)
miniszterek czélzataik érvényesítésére, demonstratív
lépést terveztek.
föl-
Nyilatkozatot készültek közzé tenni, oly érte-
lemben, hogy a császár, ha a segélyre nézve a pápától egészen l)iztos Ígéretet
nem
kap, a törökkel békét fog kötni.
Pio bíbornok 1685. november 18-iki jelentése, és az államtitkárnak
november 24-ikén a *)
^)
.
bécsi nuntiushoz intézett jegyzéke.
Velencze bécsi követének 1685. november 25-iki jelentése. Sobieskinek 1685. deczeniber 12-én a pápálioz irt levele
'IMniiirr-
'
nél. 298. *)
Buonvisi 1685. november
azon napon t-)
1
1-ikén és a velí^nczi-i
kövHtnt^k
if
».im
irt jelentései.
Bnoiivisi iioviMiiber
I
1
.
és
•_'5-iki
jelfnitései.
i
Stnittinaiiii u
rá nkarla
\nriv.
jflont^H* ki. IX*
»•/ li:i
is
••t
;
A torrot
s
'
•
m
*
i»á|ía ros-i/
rt
ik.
'""•
;
1111.. -a
tinoké, Telet irt
ismét
;i
fSi\szán
ért«"ln»éheii
szerkesztett
hogy
rószletezutt
tau'j.iit
kielé';íthe-
értesített,
liga összes
udvar
Majd u hadi -la-
tartalma és hangja a tárgyjilásokn.ak inkáhh nu'ghiíi-
mint megnyitására
Tok határozva
arra >;
.
A
volt alkalmas.
császár ekkor
már
arra, hogy a hálmrút folytatja. •)
''
Viry
yilt;
ne'lyek
A
..mlia. *)
Buonvisi jav.islaUii
hudai hasának, kit nivi«len
.1
V levél
reiL
'ni.
K'-m u
hozzá
küKK'U-'tt
fídtételeket várnak,
a
ki.
mint a
ileinonstratiiH,
:\
BéislK* jövetelét
•if'k
•au
Huiuivisi hílKjr-
lurijí.át
Biioiivisit igyekezeU'i folytjitii-
két diplomatának sikerUlt iiny
^ra,
íólhálKiriMláHá-
huzílitiiii. »)
i
1
hogy
,.
Jirru, hof^y
megtett, hojjy segélyt eszközöljöu
k arra vállalkozott,
A
'
ii.
iuinÍ!Uit4>rt
ezt tuláii
továhhá sértve érezné
peiüg luimlenl
ki
.t
a
|H^•^J •'
ós eniiok köví»tk«'/t/'l»»Mi. ha
ii«'*vtMi vi'iiiió.
vuliia is si'^t'lyt Jiyujtniii,
•in lufíftagaduá
hm
^
kiiuuihlottii, liu^ív
iiein helyesli. Fi^y«>liii(*ztette '
.^Aj»
tiyilHtk«»)t:itlí-./
t
is.
'\ri
1
és lelki
.-
pénzn
'
ni'u' !"
de csakhamar ismét eltnt. Kosenl>erg gróf a mindínkáhh imvt-kedö /.avarok koze|R'tt i«ím
.
sem az
lévén képes
követett ga/tlálkudást foly-
edilig
sem a szükséges reformok.at
iTúbau
Ix^'idtti
A
lemondását.
\-elencz«i
ianolta,
hofr>'
k
A
császár
nem
Bui>nvi)Qv«l »»
a demoimtratióiuik, hu
szepteniher
keresztlllvinui,
......
iiz
sietett a/t elfogailni.
udrar
,
....
,.
A
t«rvét.
Bécxlwn uVtónik, 1
biboniuk
nincii wiiiiui ..
.„rtóxkoíK.
k'Uel
•)
•r
A
nem
-i
.
november
.',
_
1
S-lki j«;lenl*«^'ben
bizik • minüizterekheo, kik ctak
_
_
^
_
i^; ax advsnukl
»«aját
il«r>x'*rnhAr 'iAki
1^
miii(l<-iiki sör^ett.-
út jú
jelnek
iiéxi,
hnaxiiak»t urtják mmid
^ RuonvUi
lAMit. jiutuAr
:
150
XI.
INCZE ES MAÍlVAHORíSZ.Ui rt)h.SZABA DÍTÁSA.
és megloiitolási
tanácsot kért
De
élére.
hogy
egyúttal Buouvisi kit állítson
a nuntius ezen, hatáskörén
hogy a
álláson
látni.
De
O
kiviil álló
ügyben nem akarta arra szorítko-
;
hátrányos tnlaj-
és
llosenberg
gróf barátai,
mindazok, a kiknek érdeke az ö föntartásával azonos volt
kivitték,
hogy a császár Rosenberget hivatala folytatására
totta
a miben a nuntins nagy szerencsétlenséget
föl,
A
ir>
püspököt óhajtotta a fontos
Kollonich
meghisították
ezt
bíboiMioktul
a pénzügyi igazgatás
mindegyikének elnyös
jelöltek
donságait kiemelte.
s
kiváiit;
iránt,
tanács által a felelsséget magára venni
l)OsitÍY
zott,
idt
:iü
látott.
és
;
szólí^)
császár épp úgy ragaszkodott egy másik miniszteréhez.
Hermann
badeni rgrófhoz. a hadi-tanács elnökéhez.
Habár azon
melyek éppen ekkor a tör()k()kkel való bnös összoköttetófell általános forgalomban voltak, 2) az alapot nélkülözték
hirek, sei
de mind a szervez, mindaz intéz tehetség hiányzott benne, és
adatának színvonalán egyáltalán nem
Mind , mind pedig Rosenberg gróf jól nuntius elmozdításukban föltételét jiál
;
ezért viszont ök
csökkentsék.
mint az
ifjú
Ezen
látja a helyzet is
visi
tudta,
hogy a pápai
jobbrafordulásának els
azon voltak, hogy befolyását a császár-
czél elérésére
most
hogy minden' nehézségnek
A
új taktikát követtek.
Rosenberg gróf Rómából visszaérkezett,
uralkodó kedveztlen hangulatról jelentést szárral,
l'öl-
állott.
tett
:
és az
ott
elhitették a csá-
és félreértésnek
szerzje Buon-
bíl)ornok,a ki folytonosan azon fáradozik, hogy a pápát a császár-
tól elidegenítvén, szakítást idézzen
el
:
és pedig csak azért,
alkalma legyen mielbb Bécsbl távozni és
')
Buonvisi szeptember
13.,
23.,
október
hogy
Rómába visszatérni. 21. ús
november
^)
2 1-iki J<-
lentései.
*)Azt, hogy ezen hirek velenczei követ =")
egy
A
mikép keletkeztek, 168. szeptember 23-iki jelentésében.
miniszterek
levelét, a
melyben
részletesen
elbeszéli
:i
fölhasználták állításaik igazolására Pio biborunk
irja,
hogy Buonvisi infoi'matiói okozták a pápa ked\>.mennyiben mind az, a mit Buonvisi
zötlen hangulatát. Teljesen igaza volt, a
a bécsi ndvar magatartásái-ól és eljái'ásáról hiven jelentett, okozta a páp:i
De a miniszterek Pio bíbornok levelét rosszhiszemüleg magyarázták oda, hogy Buonvisi szándékosan ingerli föl a pápát.
elkeseredését és neheztelését.
Azt hiszem, hogy Buonvisi jelentéseinek jóhiszemségét
nem
.szükséges ioazulnom.
és jó
szándékát
I
K^«'ii
hulio/ott
4rv nag^
:•:..-
kt»\rt. |«"ll \c\v
u'w.ikröl H viU'iu/t'i
iiili
(k. iioiu
hogy
kijelonttMii.
haj hároinolliutik
holyes tolfogjisjival. élos szé?**!.
a
m^uuk»'n*8t-
rgt-s/.
Hiioiivisi hiburiiok
iDtTt
;
h/
.H/.okl»ól
trt|):is/,talataivrtl
M
uz ó
jioiiu'h
{>s
'
il
•KTok,
A császár {HKÜg az
Mi.it;
•-/
\
»!«•
veví'Dvét végre tol neiu ismeri,
nem
a csjiszárj«*llein<''nek
császári gyóntató elleu
hir HZiihadúlni.
liiiil'tT.
i
e- t-/.*iniak.
fájilah>ni
gyenge«i»'»g{«rl
;
emelt
;
is
váilat
-
a csú-
ha cnak a inesterfogáMok
Buonvisi ugyanakkor a mAly zott
inoiul
nem gomlolnak
fik által elvakítva,
befolyi\suk alól,
fi
úgy
«»7.í»»l
;
sz<>-
•)
nyilatko-
ér/.et/«vel
és a niinis/t<«reken kiviij a
mert ez folytonosan azt
hogy miniszt**rpi tanáesát mellózve,
lelkii-s.
mi'rit<'\»l juiu.f (ísszeütkozt'she. ')
Ezen '
O
!
jelentésn^ a nuntius a következó választ kapta Kóniá-
szentsége a gyóntatok által a császári felségnek adott
t:inácsot,
íUüii
'^zerint
ra«'ly
véleményét fogadni
"'l.
volna inkáhh a minis/terek
kítteles
még ha
mint magát saját belátása szerint
hati'irozni
nem
nyokat, segítségét a fejedelmeknek Ígérte és
A
is,
mint téves és ve-
el,
Isten tí'iniogatni óhajtván a
szélyes tanítást kárhoztatja.
nek.
eltér
ez a tiszta igazságtól
kormá-
a miniszterek-
fejedelmek kötdések arra. hogy minisztereiket meghall-
gassák a Unácskozmányokhan és fölhasználják a tárgyalásokban
de Udjes szabadsíigukban zottji,
nek
a mit ök
magok
sót
áll.
-U
ki.*
leL'helyesebhn* k
.
.
-ljizto>abhnak ismer-
Mindezt ó szent«>ége rendeletébl, Eniinentiád
tVd.
sze a csá«>Ziíri -z'-'it-'ire
felség elé, a
parancsára tévútra volt
>/.i:itúgy
mint
vezí.-tve.
"'-s
;i
spanyol
ez ügyek
tíirjesz-
bibornok ó
ugyanazt Mellini
elót^-rjesztfítte
;
a/t ••melni hatjiro-
királynak, a ki
int«''/<'>ét
«"iészen a
tanácsra és a miniszterekre hagyta,<")
IV.
A
regensburgi békeköt»''s hivatva volt a szent liga legjelen-
tékenyebb tagját, a \ I.
/.eí
csúszíirt,
megnyugtatni az
követ okU)»M;r 14-iki
iránt,
j«l«nt*!ie.
'Tubijr ll-iki chiffrirozotl jeleuu-ne. •l'Krz<;iDb«r l'iki j«t<'yz«'ke.
hogy Kraii-
152 cziaurszág
man
INCZK H>
XT
ált.'ll
lut-'g
\i
\(.
iium
V \i;"i:^/.
li;iii^\n/,ii,tl);t
/.;i\.ii \;t.
hatalom megtörésére.
vni
löi,'-/. vi;
\(;
De XIV.
i
i'
\>
;;f^/,
\.
t'icjel
az u/-
Lajos ígéreteinek és fogadá-
sainak megbízhatóságában a hit annyira
meg volt rendítve, hogy
a
császár és a pápa szemei eltt folji^onosan ott lebegett a váratlan
támadás rémképe. Ezért ismételve merültek
föl tervek,
melyek a
császár és a franczia király között szorosabb összeköttetés létre-
hozására czéloztak.
Erre alkalmasnak látszott a helyzet.
XIV. Lajos
lelkében idnkint uralomra ciiielkudtek a ke-
resztény közérzület és a nagylelkség sugallatai, melyekkel egyéb-
érdekei öszhangzásban
iránt ez esetben politikai
hatalmi
állottak.
Az
ü
törekvéseinek szempontjából, kívánatosabbnak látszott,
hogy a császár háborút folytasson a
tíiriik
birodalom
még
ellen,
ha diadalokat arat és hódításokat tesz is mintsem, hogy a törökkel elnyös békét kössön, mely azután lehetvé tenné, hogy fegy:
verei
hatalmát Francziaország
ellen fordítsa.
Politikájának irányát nyíltan és szabatosan adja
el
azon
utasításában, melyet 1685. tavaszán a jmrtára küldött követének
adott.^Abból indrd
ki.
hogy Euró])a a legbiztosabb békének akkor
örvend, mikor a császár és szövetségesei a török ellen háborút
mi a kereszténységre nem jár
mert a
szö-
vetség hatalma biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a törökök
nem
viselnek; a
veszélylyel,
fogják legyzni, és ekkorig minden hadjárat a törökök veszteségével végzdött.
Ennélfogva kész
volt
a portával löntartani a jó
ha az a kath. egyház iránt keleten jóakaratot tanúsít; de kijelentette, hogy sem a portát támogatni, sem a császárnál a
viszonyt,
béke létrehozása érdekében kíizben járni nem hajlandó,
Es a
követnek oda kellett hatnia, hogy a háború ne sznjön meg. Lelkiismeretét azzal nyugtatta meg, hogy politikája Francziaországra hasznos, a nélkül, hogy a kereszténységre hátrányos volna; és hogy
részérl elég nagylelkség tartózkodik.
A
az,
ha a bonyoldalmak értékesítésétl
^)
pápa
jól tudta,
hogy XIV. Lajos a regensburgi békekö-
tésnek húsz évre terjed engedményei által nincs kielégítve, és
')
Az
1685. jánius
1-én Girardin részérn kiállított utasítása h iVan-
czia külügyminiszterinm levéltárában.
I«.-
Loth.'iriii^iát,
"
mint
I
ha a királyiink
Azórt.uoii
.
Knnicziruns/.á;?-
n'uniu-s/.«'rzi*in^'iiy»'k«'t
:í
'iíy
.
nMiu''iivnyi'l k»'«'.HOf»t«»tr
v/.vi\ óhüjt/ts.'i tflj««sult''H«''n'
kilútiwii iiyi-
kész les2 a török cHoni li<;Hho/ cHatbikoziii. l^y UAxdi At inu^áii-
lik,
vonzó erejóvfl
•k
Az
lH85-ik óv nyarán a pápn a
a kórdóst
:
ho'^y ezon
.
k«'reszt«Miy86n szolgalatja nak im'«íiiy«'r-
..llo.
..,.;..
axt
II
nem
t'sás/.ári
udvarnak folvütüttf
U*hetne-e liOthariimiát ví>gl»«gesen Httíngi'dni,
tarUmiány
hon/t'Hi', a franrzia király kozrfniiik'MlA-
rlfoítlalaiul terüU't«'kl)öl nn'^'lelt'lo kárpótlá-^t
1
XIV.
kapna
Lajosnál a közhcnjárást magára vállalni.
nem
Buonvisi bibornok
r<'m»''llett«%
? s
kész
*)
bogy ezen terv kedvez
bogy Lotharingiáért a KNaszt tekint aequiv.alens kárpót-
idtat/isra lüg találni, l'uy nyilatkozott,
a birodalom
-zár és :iak;
ci^ak
bár egyszersmind kétségét fejezte
ki
az iránt, vájjon
.a
Imuczia h.ajlandó lesz-e lemondani ezen tartományról, mely nyitva tartja
eltte az ntat Németorszátí belsejébe.
2)
A
római bíbornok-államtitkár sietett a nniitiusl tVdvilágobogy a Francziaországboz tónyleg tartozó terfiletek átengere gondolni nemiebet; ismételte, bogy arról van szó, bogy
sítatii. -
XIV.
Ti.iios
a ligába belép, és
lalandó területekbl irnnt
—
teszi
lehetne .1
dol-
I..
is
;i
.1
császári
az segitsé^íével
;i
trirökökt<''d elfog-
lotbaringiai berezeg kárpótlást. FX^éb-
— ha Els.asz átí^ngedésére a franczia a kereszténység
bírni, ezzel
'
Frriiit /!
A
bozzá
kapa
nem nyerne
királyt
sokait
törk
elleni
kormánynak
háborúba bevonassék. és
hadvezéreinek az 16K3. és 84-ik
éri hadjáratokban elkövetett liotlásai és mulasztásai, azt a
•t -
ki
.\/.
.UI.tinM'tvil
van
Az
kárpótlásul szoliráló terület megszerzése végett,
.-m-Iv.-.
!•
-
)i../v
JUUU- 1.-.^: a fuijm ezt a
..
'
•>.M.....
'^ '.-k.',
a
kftitftn
erOvol a töriVktni
^i chiflfWroJtott jelHn»«"-f
lUMlyboU
eO' korábbi
>
1
!;
meg-
1
nly iikmIou
iiietc)i<'MlíUndiS
.
154
XI.
IXCZK
f->
gyözödésl szilárdították
döutö csapást csak
M vuv
me,i;'
\);mi;s/, \(i
ini.sz
p;'ipál);ui,
;i
\
hogy
hadÍI'ASA.
:i
török
XIV. Lajos közremködésével
li;ii;i.ktiur;i
lehet mérni.
Buonvisi osztozott ezen fölfogásban, és bámulatát
Lajos nagy tulajdonai iránt ismételten ki
is fejezte. ^)
Az
;i
\)
XIV. elsaszi
csere gondolatára az a nézet vezette, hogy a császári udvart távol
fekv, bizonytalan hódítások kilátásával Lotharingia átengedésére
nem
lehet rábírni.
Ugyanezen szempontból indulva
leleményes szelleme egy másik tervet gondolt szerint, kilátása lehetett arra,
'ki,
ki,
az
(i
melynek, nézete
hogy elfogadják. Ez abban
állott, bogy
a lotharingiai berezeg sei birtokáért Ercl'h/f kapja kárpótlásul.
És
ezen
meglep
gondolatot
formába öltöztette,
oly
mely a magyar nemzet jellemének mély ismeretérl
és
a
szabadsága
iránt táplált tiszteletérl tesz tanúságot.
Szeptember második
a császárnál audientiáu levén,
feléljen
az erdélyi fejedelemre vezette a társalgást.
mond
--
»Itt az ideje
—
úgy
hogy az erdélyi fejedelem végre nyíltan részünkre
áll-
nem vehet, azon kell lennünk, hogy fejedelemségétl megfosztatván, más foglalja el helyét és mivel az
jon
;
lin
pedig erre rá
;
erdélyi
népet nehéz volna rábírni, hogy i)rszág:Jt tartományiiyá
engedje átalakíttatni, biztosítékot kellene néki nyújtani, hogy nincs
szándékunk
ket meghódítani. Erre
legalkalmasabb
mód
volna,
ha
a lotharingiai berezeg fejedelemmé választását ajánlauók, mert így,
ha Felséged saját nvére foglalná
kételkedhetnének az iránt, hogy föntartani,
el
a fejedelmi széket, nem
szándéka: az
szabadságukat
az országot megoltalmazni és hatalmát gyarH])ítaní.«
Leopolduak
tetszett ez
a
terv.
De
a miniszterek és a lotha-
ringiai berezeg ellenezték elfogadását.
Strattmann canczellár közié a nuntiussal, hogy a császár a frauczia király segítségét a törökök ellen
ahhoz azon
föltétel
mondjon országáról, pótlást.
el
nem
fogadhatná, ha
van csatolva, hogy a lotharingiai berezeg és a
le-
meghódítandó területekbl nyerjen kár-
Egyszersmind bemutatta Károly berezeg
iráslía
foglalt
nyilatkozatát, a melyben azt kívánja, hogy a frauczia király adja
néki vissza Lotharingiát, és ha majd ')
Az
-)
Vaugniou frauczia követ
')
Buoivisi szeptember
álUiiiititkár aiig.
25.
és
késbb
közös ervel oly hódítá-
október 12-iki chitlrirozott jegyzékei.
168t>.
január 21-iki jelentése Bécsbl.
2:í-iki chifirirozott jelentése.
to^'nak
Mikiit
l«'iiiii.
cjíyrm'Tti'kUfk, akktM"
iii«*lyrk
;i
a csórótól
l(*sx i(ie^t>u
dv olöbb
;
leuioii*lani
lu-iu
iii.ij»l
Ltitli.iriiigiiii'ól iiriii
iMJlMndó. Huoiitísí mt'gU*|K.>tYo liallutU h hHJthut'itlun t/«ii
lárt áll;'u«i|)ontjuk
a
Mii
iiyilatko/;»t:it.
fniiio/ia
lulyt-.
.
..
:
lUíiga
ós
utí'iii.
t'aiic/«'l-
jí
Kiffjtfttv.
hogy
háhorúhun
luigy
M:igyaroi-szág fólszíihjulitá.sát
egész,
fsftbon
H/.
elleui
ti'tn'ik
hat:in>/.«(ttsúg
hogy
tott.
tulvilágositsii.
il
király k<>/ri'mük«Hl»'s<' u
eredményeket igér; talán vi>nii'i
kist'rlrtot
'
ht-rr/i'g
lotharin;;i:ii
:i
Knlóly
Magyarország Tis/ántúli rt'szi't is nu'gkaj)hatiiá a mi egyenérték kárpótlást kép<*ziie s azzal az elönynyel járna, ült
11-
tt,
uu'g
:
iíogy a herczegui'k
j
országa békés birtokát a király támogatása
Itiztositaiiá.
Azonban a •M'délyi
canczellár, rsakhogy a tervet meghinsítsa, mint
fejedelem j«)gaiuak és érdekeinek védelmezje léprtt
>Igazságtalan eljárás volna
tV»l.
1'>tharingiai .l;usztott
erdélyi
l.'isztó-fejedelem
ngy mond
fleg azért
idején
meg
czeKségért, cseréb«*n
A
megbuktatni.
fejedelmet
maga
mert ez azt az ajáidatot
tól,
—
azért, h«»gy a
berezegnek kárpótlást szerezzünk, a tlirvéuyesen nn'g-
tette
volt
brandenburgi vá-
vált el a svéd
neki,
király-
ho^'v a jturosz her-
fogja részére hódit^mi
S/.iléziát
;
ezen
igazságtalan terv fölvilágosította a svédek gonoszságáról, és eugesz-
Éppen olyan gonoszságot taimsitana
t4?lhetleu ellenségök lett.
f^ászár,
ha a maga érdekében az
_'í"-«ztaná.<
íii'
Buoovisi
kimutatta, hogy az 6 javaslata és a svéd
erre
király elterjesztése közcttt nagy a különbség.
lem elüzetését azon •^zrtkad. és
ez esetben ellenségnek kellene le
az4)n mó«luzat
k' -. .t' tt
még a
Az
t
mint a
a lotha-
E
szerint
lotharingiai berezegnek jogairól lemondani csjik akkor kellene,
miután a franczia király líi'
k
nem
részletes tervet
framzi.-i király és
iiigiai berezeg között a transactióiuik történni kellene. L
el
tekintt'ui.
siker reményérl,
iránt, a
erdélyi fejede-
hogy a töröktl
ajáidotta,
foltevé-íben
Xem mondván 1
.a
erdélyi fejedelmet országától
-.
•
'
•
kába
If
'
'
><egit8égével '
nem
volna hatitr
tc-
rsmiud a török teljesen >
k M.ii.'}!'
lök birodalommal
Erdély és a szomszéd
"i
lien-zej; új urszáíía a
156
XI
És
uzt
KS M
IN('/.K
is
\
F< M.S/, A
\(;
i;
A ! T AS.\. I
bíiugsúiyuzta, liugy a lutliíiriugiui hurczcg
dásíi és kielégítése
után
XIV. Lajos
Iriiioii-
megszilánlultiiak
jiirnyira
tekinthetné Francziaország hatalmát, hogy a császárnak Magyar-
ország fülszabailításával meggyarapodott hatalma
megsznne
rá
nézve félelmes lenni. így tehát a kereszténységnek állandó békéje s
a török uralom megsemmisítése biztosítva lenne.
Ezt eladva, így
ir
a bíbornok-állanititkárnak
:
»Fölkén'ni
Eminentiádat, közölje velem, vájjon elöterjeszthetem-e javaslato-
mat? Ha
a t'ranczia király »dfogadná. talán el lehetne érni, hogy
—a
örök idkre megnyerné mindazt, a mit
— fegyverszünet értelmében területeket
got,
csre
maga számára Magyarorszá-
*)
pápa fítlfoghatatlannak tartotta ugyan a császári lan-
föladásának árán.
riiigia
megtarthatná azon
azon nyil.atkozatát, hogy a franczia király segítsége, Lotha-
czellái-
el
megelégedhetnék, ha
sógorának Erdélyt kiküzdi.*
A
regensburgi busz éves
és e mellett
melyeket hajóhadával a töröktl elhódítani fog;
is,
Uííg a császár
bir,
tervét, miutiiu azt
kell
ejteni.-)
el
nem fogadható
;
de belátta, hogy a
a lotharingiai berezeg visszautasította,
És csakugyan végkép
elejt 'tték
;
j)edig valósí-
tása nagy fordulatot adott volna az európai politikának és hazánk
sorsának!
Míg a
lotharingiai kérdésben, u császári udvar a ])ápa aján-
latait h.atározott.an visszautasította:
ben njaga ké/te F/y.
föl
XIV. Lajos egy más
XI. Inczét a békebirói
idben ugyanis az
ügy-
tiszt elvállalására.
orleánsi berezeg és
])fal/.i
választó-
fejedelem köz
:
Károly
pfalzi
választó-fejedelemnek
(168.5.) tiörökös
nélkül bekövetkezett haláUi után. az orleánsi herczeg neje, Charlotte pfalzi
herczegn
')
Buoiivíhí
*)
Az államtitkár november
Iriíí.'i.
Jluunvisi lrty6. január liti
által emelt örökösödési
ezt az
ukt«'»h
27-iki
3.
és 'J4-)ki
cliiirrirozott jcluntéíiei.
chitfrirozott jelentéHében
ügyet. Azt mondja,
hogy Eleonóra
föltétlenül a cserétl, bár kijelenti, jifin isnK-ri.
igények, melyeket
)io;ry
—
még egyszer fíilumnem Megenkedik
osászárn*'
a lotharingiai
liorczog HzándC'kaii
níss.
Xi\
.
iVilkiirolt
L;iji)><
ilc
;
Kiili>|t
ir,7
i»t":ilz-iu'uliur;íi
i'di'i.'.i
I.
ii-..
.
Tál.HSZtó-t'ojedeltMnsóji s/;illi»tt, kiph'fíitwii voii:iko(K>tt.
Mivol pétiig :u utóhhit a csjls/ár és a (;iinoi;:itt:i
Ezért
:
;iz csíycMit'tlt'iist'if
pápa. haUn/ás nrlkül
:i
háhorú
.»
l»irotl;ili»iu
inH<{:'ihHii.
rt'jtV*
a Itékehiróságut, ós íTrol
i-lvállalta
De
külön futár által rrtesíté a császári lulvart.
fogadták elözókeuyen ajáulatát.
ní^inet
vcs/t'ilyrt
itt
pz esetben
sem
')
Biuaivisi ezfii kényes hely/rthen.
És
szár válasza a pápát ne sértse meg.
dda
niköilritt.
c/.élt ért.
hogy a csá-
Leveléiu-u Leápold
magasztalja és köszöni a pápa jóakaratát és buzgóságát, mely arra készteti, hogy atyai
elrelátással,
a német birodalom
lgL>zhej()tt('
A
pápa mediátióját elfogadják-e
fogalmazat
fleg mert
el;
fejedelem szintén, mint
választ<'>
Ezen két uralkodóhoz tehát kérdést
örök(»sök, érdekelve vannak. kell intézni, vájjon a
De a fÖnforgó ügy
nem intézhet
nélkül
a svéd király és a brandenburgi
hatalmak
keresztény
:i
közt támadható r»sszeütk('izéseknek elejét vegye.
hódolatteljes szólamai és
alatt a visszautasítás lappangott.
A minek
? ^j
ügyes mentségei
a/ volt következménye,
hogy a pápa és a császár között a viszony még inkább meglazult. Mindazáltal
XIV. Lajos türelemmel irányában
Sobieski
megoldását; és
várta a l)onyodalmak
tartózkodó
is
maiíatartást
kitvetett.
Sobieski az 16b5-ik év nyarán Ígéreteit
nem
teljesítette; bár a
szege.ket küldíttt neki. el."*)
A ')
I., 8.,
Írja,
De mind
maradi.
tétlenül
lfiM."i.
2y-iki Jelentései.
hogy BuonvLsi nézete
nak tetszeni fog-e
októbíT
A
jo-iki jegyzéke.
velem-zei
szerint, a
Buonvisi november
követ Hécxbl november
pápa nem cselekedett
azon
Az utóbbi deczember
esetre,
i.'t-ikén
IielyeHen, b/M-Mi
mikor lulvur-
?
Buonvisi 1685. november 29. és a velenczei
jelentései.
r»sz-
újabb és újabb tervekkel áüott
a közbenjárói tisztet elfogaiita, mieltt tudta volna, vájjon az a
•)
Ismételt
folytono.san jelentékeny
mi Bufmvisi bíbornoknak azon észrevételt sugallta :* hogy
Az államtitkár
IS.,
^)
pápa
2.'J-ikán
ha a császári válasz a pápát
irja,
ki
követ daczemlier 2-iki
hogy Buonvisi oda
uom
eiégitei"-
-
hat, •
hogy
ui udvar
Iniralább színleg fogadja el a mediátiót.
juliux I7-ikéii
7.'>,0H»! fjillért.
'I
iiiy 1«8.'>.
')
így a nyár ke/.dt-tén. azon hitben, hogy a Tisza
munkálatitk szinbelyét kép<;/ni,
•">
m oda óhajtotta
vidi'ki? fogyja
v*>z<*tni
a hadi
seregét; fölkérte
158
IxrZE KS MAC;Y\RORS/Ár, fAlszaiíaoítasa.
Xí.
óhajtandó volna, hogy a lengyel és többet cselekedjék. c
De nem
is
szándéka
volt
kir:'tly
ki-veschl>
tervet készítsen
i)
Leopoldot
r.iiniig,iriii
még
söt
;
Lubomirski herczeget is elvonta a császár szolgálatából. A mi franczia befolyás gyümölcse vala. E mellett Sobieskit még azon
;».
aggodalom
is
visszatartotta,
hogy a császár az 5 hozzájánilása
nélkül a törökökkel békét köt. mire azután Lengyelország m.agárM
hagyatva, ki lesz téve befészkelte
magát
;i
rendek között
lengyel
Egyszersmind
támailásnak.
török
a lengyel udvarnál
kiknek
szerez,
])árthivi*ket
Ekkor
.-i
segítségével
trónüresedés esetén, a lotharingiai berezegnek szerezze gyel koronát.
újr;i
gyanú, hogy a császár
:i
meg a
len-
') ti'ijt
meg
Tököli követe jelent
a lengyel udvarnál.
Kijelentette, hogy ha Leopolddal meg nem békülhet, a végletekre
szánja
el
magát, és várait a töntknek adja
Ezt Sobieski tudatta a cze követeivel
;
Tököli kibékítését
mellett, hogy
latkozat
páp.-ii
nem
.izon
íijáulotta.
ha tanácsát nem
.avatkozik 'JVtköli dolgaiba, és
át.
nuutiussal. a császár és Veleii-
fenyeget
nyi-
nem unhck-
követik, ö többé
i)ánja,
li.i
./('l/itrut.
eddig útját állotta, valósítani fogja.")
íiek
A
nuutius és a császári követ, hogy a ír.anczia l)einlyást
(lli'usúlyuzzák. ismét házassági ajánlatokkal léptí'k
hogy Frauczi.aország
dették,
európ.ai
ellfn
;iz
r>.-f.Mi
w'i\;ir
föl,
és .azt hir
államok hatalmas
szövetsége készül.*)
lUiKiivisi l)ilH.i-|i.>Kiit.
t'li:ii
A
im^y
uuiilius ezt az ajánlatot lu-in
nák
:t
is Ifije.sztette
jov
;iii:i^'_v:i.>»;(i
i-.s/.
elöjjól luílvíiiijliogy
közölje
nem
Azt tanácsolta a királynak, ho^y inkább a tutárokat Urts.i 4000 lovasból álló segélyhatiat
el.
elöft és Matryarorszáifba k'j,'lolebb 3
jön, bf^r
ba arra szükség 1
lesz.
(BuonvÍ8Í
lrt85. július 22-iki
ki.
í'ojííkí-
sz<>in
kiibl-
jelnntAse és BZHpt.-in-
u-ikén a varsói nuntiushoz irt levele.) ')
Buouvi.si 16S.0. uktóbfíi- 2 1-iki jelentései.
»)
Bethune 1885.
')
Jiethune 1685. szeptember 16-iki jelenté.se, n)elyben azt
juniu.s
20. és auíru.sztus
10-diki jflontései Varsóból. is
kiemeli.
mindent megtesz Tököli érdekében, mert sajnálná, ba elvesztené a franczia király az alkalmas eszközt, melyet a császár fll<Mi bármi-
bo
kor iV.lbasználbat. *)
B<-1bini»' szf|>tem>ier
elsöszííb'ill
tiáiink eirv
'-'íi-iki
jelentése,
melyben
emliti, bof^y H<»bies|,i
bajor berczejruövel összeliázasításáról van szó.
;
Mi^/.mu iiolinkujai
S<»l)ipski újra
tnek igtTto.
majd
8
ill ')
lu'lív
a
vriti'
év Utvjis/.áii
ktivt'tkt'/.ö
Mi^
n».
i
t«»h>k
:i
másrés/rl
a pápától sesit.sép't kér;
;í
|i;i|);ii
kö-
»*ll«ii tYilu»rl»íi
h.'nlriinak a
szállásokra elhelyezésiMiól ú^'v iiitézkiMlctt. lio^y szükség ene-
i
várának
"Nfrinkáo^
hadak
flfoiílalását a császiiri
lilásat a tön»k<>k álta) lufiíakadályozliassu iuyi
Ilonának
LTy ékszt^reit
k t^rök
pediii. ki
ama
vafiy
Tiiköli lu^jóuok.
;
várlian ostromoltatott, ajánlatot t^tt,
lengyel tV>Mi»u Itiztonsá^ha helyezheti; és Tíikoli-
fogságha jutását sajnálattal vette tudomásul.
Sobieski
el volt
ugyan határozva arra. hogy a
'|
tr»rök ellen
hadjáratot indít; de csak azon fiUtétel abitt, ha a tVan-
iii.adó
a király jóváhagyását és segítségét kieszközli.
Két
canczellárját küldötte Versaillesha.
/.én
által,
\ IV. Lajos
elé
:
vagy Kaiuienitz várát vívja
tíirtja
168r)-ik év
vagy Moldva-
vissza,
Oláhországot hódítja meg. Tanácsát kérte leszténységre nézve melyik tervet
Az
tervet terjesztett
hogy a
ki a/ iránt,
hasznosahhnak
Bethune nem tartotta helyesnek, hogy
uralkotlój.a
?
a
tör<'>k
st ajánlotta neki. hogy némi segítséget 3 — 4000 emberbl álló hadtest eltartásátvállalva má-
leni actiót ellenezze;
újtson,
De
ra. .1
a leleményes dijjlomata utat
politika érdekeit
isodikuak
A
melyen a
t'ran-
két terv közöl, a
mert az >hosszú háborút«
fölkarolását javasolja;
hadak Egert megvívják: készen
szári
XIV. Lajos
lesz
a békekötés.")
a lengyel követet elzékenyen és kitünt««ten
pénzajándékkal
Sobieskinek és nejének
-'adta.
kedveske
hogy elsszülött tioknak egy portugall herczegnvel
•rte,
•-ház:isitását és
')
A
:i
ürömét
')
majdan
trón-örökösödését pártolni fogja.
lengyel nuntiu.snak
Sobieskihez
fejezi ki a király
királynak
/t.-r
jeli'dt ki.
lehetne óvni.
kilátásba; míg ellenben, ha a lengyelek Kamienitzet. a
lyez I
meg
is
168.'i
r_'-iki';n
Bethuue 1685. október
Tököli
elfojratíisárMl
r-^/tí-nytéírnek azt a i.'y
a
fí'.lött,
pápához
13., 2«., 28-iki
('•rtí'.MÜlvAn,
október lu-iki levele, Theinernél 2»7. ÍN h
irt levele
upyanott,
A
jelentései.
IHX.%, októltfr
rt.
•'•«
•29M.
t'ranczia nií-
:
elvakította az HlliíniM'gHi.'
jegyzék**.
) Belhum*
l)«'
Il«'thun<'-hö/ »A törökök a hogy Mgyik karjukat vágták !••...
i;ry ir
H7Av!<'"'-
látszik, a k'-n-tztí-nyséjr javára
'•ír -J-iki
irt 168r».
elhat-Hrozásii
iisz-
noveiuU'r
I
l-lki ji"l«'nté»»'i,
('rnÍH««y
160
IXrZE És MAOYAKOR.SZÁG FÖLSZABADÍTÁSA
XI
egyszersmind
hogy
kinyilatkoztatta,
nem
segélyt
liadi
adhat,
mert saját költségei egész péiizerejét kimerítik. Ugyanakkor Lubomirski herczeg Sobieski megbizásából, ^)
,
Bécsben
hogy a lengyel király Kamieuitzet szándé-
elöterjeszté,
kozik ostrom alá venni, és egy császári
Ezen
kivánság
hatást
rossz
hadtestet kért segítség iil.
Ügy
tett.
fogták
föl
azt,
hogy
Sobieski, a franczia udvar sugalmazására, ürügyet keres a ligából kiléphetni. Ezért udvariasan azt válaszolták neki,
hogy a császári
hader megosztása nagy veszélylyel járna, de ha a jöv hadjáratban Egert megvívni sikerült tosítva lesz,
a
Duna
Magyarország békés birtoka
és fels
akkor azután lehetvé fog
déli vidékein folytassa
mködését.
biz-
hogy a császári sereg
válni, -)
Egyébiránt úgy Bécsben, mint Rómában azt javallottak, hogy a lengyel király Kamienitz ostromát tzze ki föladatává:
mert
attól tartottak,
után Erdélyre
is
hogy Moldva- és Ol.ihország meghódítása
kiterjesztené vágyait.
Deczember els napjaiban
^)
állapítása
végett.
A
nuntius
udvarnál,
hMigyel
:i
elnöklete alatt, nagy tanácskozmány
egy
Sobieski
tartatott, a hadi terv
forintot
millió
meg-
ajánlott
a
pápa nevében, Kamienitz ostromának költségeire, egyszersmind közölte,
hogy a szent-szék úgy A[oldva-
és
Üláhországra, niiut
Erdélyre a magyar korona jogait elismeri. Sobieski erre megjegyzé ugyan, hogy a aiagyar korona azt a
régen vesztette
el,
három tartományt
hogy most bárki meghóditiiatja.
késznek nyilatkozott Kamienitz cUimi indulni, ha hoz szükséges tüzérségrl gondoskodik.
Azonban ugyanakkor a kép nyilatkozott. király
Magyarország
császárral
ura, vagy pedig
a
— ;
tél
így
mert
szólt
ez
más-
— hogy a franczia
most már egész fels
folyamán azzá lesz; azután
meg; mire a
föltételek alatt békét köthet, és erejét
hová akarja.
az ostrom-
"•)
Erdélyt-, Moldva- és Oláhországot hódítja
elnyös
mi'idazáltal
a pájia
franczia követ eltt egészen
»Itt az ideje
megmérkzzék a
;
i)ly
oda fordíthatja, a
Ekkor Lengyelország, mely minden
oldalról a csá-
';
Croissy 1685. november 8-iki jegyz'ke Jiuthuii.-iii>/.
')
A
")
Btithuiie
')
JÍHtlmiie ilHczf'iiiber 7-iki jfl«iílé.ie.
követ 1685. nuveinber 4-iki deczember 'J7-iki jult^iitV-so.
veleiiczei
töritkkel
JelnntéHft.
161
IfiSf,.
-i.4r torült't*^
által k»»iUl loaz fo^va, Fr:iiio/.i:i«>rszá)íUHk t(»hlH' uvin Kzí»rt u frauczi.'i
t«»het szol^jáliitot.
iszAr terveit
maiZH
i»'«;/<'t<'
kirj'ilv
Erdélyt,
ino>íhiusíts.%
hogy
segíts/'gót kéri,
iii>'_'>-/.»'re/hess»'. •)
Nehau\
li(
t
múlv;i
közvftleníll
Sv»bioski
intézett levelet és emlékinitot.
\1\.
liiijoshoz
Lengyelorszi\g és Kriiiicziaorszúg
énlekeinek solidnritását haugoztitva, költséget kér egy hadtest
szabadon
állítására. m«'lylyt'l tel jisí-ii
pedig a tVaiuzia uralkodó-jiá/hoz xét kéri.
:i
OlAh- és MoMvimrs/íigot
reiidelk»'zliessék
tai tozn
;
fia
ki-
számára
chartresi lu'rczegu ke-
»)
Mindruáltal ugyauazou napon. m»'lyen Sobieski levele útra kfli \'«'rs;iilles
ment. nulv
Ii
felé.
I
i>>-iiiuii>' u>i/>-iiii"-i
»)
HuMeskiuek
lueiiioruiiduiii. ') C'r">it-f\
Hcthune
innen
i<5niét«'li nzt.
l6»'o
Bttthuue
hou'y
XIV.
jegyzék
íijabb
)
ki jelentése.
-»-i
ilt'czfníber is
maniuishoz
L.ajos segélyt ihmu kiildliet.
27-ikéii
k.'li
levele
küld ugyanazun napon
IöS.'>. dt^'zeiiil»»ír _'".
í'n
nhhi)/. m«ll«^-
jr-leiilr'rít
Crtiiaüyiiak.
jegyzéke.
HntÁit I'UI1ABAUÍTÁ))4.
1
1
HETEDIK
FE.IEZET.
Buonvisi tevékenysége az 1686-ik évi hadjárat elííkészítése érdekéhen.
—
—
Esterházi nádornak a pápához intézett folyamodása, MaHadi tervei. ííyarorszá^ak a téli szállásolás terhétl föhnentése tárgyáhan, A pái)ai A spanyolországi egyliázi tizedek. keresztes-hulla kihocsátása. A pápa Sobieski magatartása Apaffi és 'rökr>li hökezüsége Sohieski irányáhan.
— —
—
—
irányában. ^
—
Az
orosz-lengyel szövetség.
—
A Moldva-
és
Oláhországra
—
Kuonvisi igyekezetei Magyarország megnyugtatásár;*. vonatkozó tervek. XIV. Lajos magaUirtása. Petneházi Dávid kitüntetése Huonvisi által.
— —
—
A
bécsi
—
dásra.
hajlandóság mutatkozik a Francziaország elleni táma-
udvarnál
fíuonvisi
»*zt
|)ápai
mtígakailályozza.
st'ií.'dy
—
Ihionvisi t'léirüh'thmséirf.
A
és a külföldön írvíijtött alamizsna.
1686. I.
A sítúsa
«'^8
iniót.'i ;i
;i
Im'csí lulvíinu'il
liálmrú
;i
török
l)<''ki'-;ij.'iiil.il(>k
tulytalása elhatároztatott,
viss/;iiil;i-
liimnvisi hihdniuk
megújult lelkesedéssel és fokozott tevékenységgel
igyekezett
n
liadikészületeket elsegíteni és siettetni.
Két fpontra tenni,
irányult ligyelme.
Elször lehetvé
kcllrtt
hogy a hadjárat május elején vegye kezdetét, tehát oly id-
mikor a török seregek még nem lesznek készen. Másodszor
hen,
a császárt és a táhornokokat arról akarta meggyzni, hogy a
hadimunkálatokat nem szabad Buda ostromával nyitni meg.
A
teendk nak
:
sorrendjét a következképen goud«dta megállai)itandnmindenekeltt Székesfehérvárt és Szigetvárát, Egert és
Szegedet kell elfoglalni, Kanizsát körülzárni, az megszállani, és a építeni.
Ka mind
Buda
eszéki
hidat
közelében fekv szigetek egyikén erdiit
ez megtíirtént,
telve fog állani, egy oldMlrúJ
sem
Buda
kítiül lesz zárva,
k.ipiiat segélyt.
:i
elszige-
minek követ-
it'.^n.
ütben -u, JKi
viTuiitas ni-lkul kerül
:i
hruljárat
ír,:?
király
:i
kf/i-ibc.
Hu«l;U ostrom
t»l»'jrn Vfs/.ik
Kllt'iikozr)
lüsségek rségei folytonosan nyugtnlruiithatjjik •
mely
l.it,
leg^johb esetben
irat
meiivivni, és ezt
•lya
hatahnába
rei;
nagy
rjteni.
részét.
olvan
E
niciíroniíált
védchnérc ott
1í:i-
kt-ll
állajMttban
ni;ii(l
f;ut.iiii
a
M elején,
még
részletesebi) tervet tlolgo-
szerint, a hadjárat ktvtletén.
Eger
intézni
ostromh')
iiz
veszteségek Jirán fogj.a a
najíy
»'l|»usztúlt,
lioirv
Késbb, deczember Z(»tt ki.
rs:»k
«'st't-
a körüllVkvo
.-ih'i,
egyidejleg támadást
kt-U
és Székestebérvár ellen, egy hadtestet a Tisza-vidékre
küldeni, a sereg zömével pedig a
Dunán
innen állást foglalva
Ikalmas idben nyilt ütközetet vívni a törökökkel, gyzelem ese'n
megszállani az eszéki innens hidft.
idat
között
van
Ekkor azután
tídib föl-
választás: Budát, Kanizsát, Szigetvárát
ost-
rom alá venni, vagy pedig a Dráván átkelve, a Dráva és Száva között fekv ersségeket. Eszékkel együtt, elfoglalni. A mennyiben az utóbbi terv fogadtatnék
el.
és sikeresen vitetnék keresztül,
ikkor ismét vagy Belgrádot lehet ostrom alá venni, vagy ]tedig a ^/.áván átkelve, Bosuiát meghódítani, mit •rületén iiMgy
a
megkönnyít
hogy
az,
nincs sok ersség, és ajánlatossá tesz az a körühnény,
töríik
onnan
látja el a
magyarországi ersségeket.
Mindazáltal a bíbornok hangsúlyozta, hogy a
kijelölt
haili
állal.atokat csak úgy lehet keresztülvinni, ha ellegesen nagyiiérvü
elkészületek történnek a fidyainokon, sajkák és tal]tak
/.éreztetnek össze fa talpak gerendái szükség esetén ])alisszádokra ;>
fölhasználhatók), az élelmiszerek és ágyúk szállítására intéz-
kedések történnek; mert az utolsó hadjáratnál
is
a szállítás ne-
hézségei okozták a terví'zeít hadimunkálatok sikertelenségét.
T'gyanakkor,
Kómába
irtjelentéséb(;n kienndvén.hogy a
m:ii:\
tervek keresztülvitele sok pénzt igényel, újabb.an segélyt sürg(í-
hogy a páp.a az összes keresztény uralkodókhoz intézzen segélytkér leveleket. Azon reményét fejezt(í ki, hogy az ctt, és ajánlotta,
ingíd király
is
hajlandó lesz áldozni
lak kereskedelmi itoklian
•)
összekötteti'-seire,
.adhatna segélyt,
;
és ha, tekintettel országá-
kímélni óhajtaná a ti»rököt^
fíasonlókép
filán
.i
fran«/.i.a
Baonvi.ii novemlx-T 4-iki jwIeiiíéiM'.
11*
király
1(54
is
XI.
INCZE ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
rábírható, hogy titokban uéiui péuzösszeget bocsássou a pápa
rendelkezésére.
Hves
^)
Ezen javaslatok XI. Inczét betegen találták. A hetvenhMt pápa fogyni érezte életerejét, és e mellett csüggedés szállott;i
meg. Elzárkózott, alig bocsátott valakit magához. Es bizalmns emberei ismételve hallották panaszolni, hogy Magyarország föl-
nem
szíibadulását a török járom alól
Balsejtelme
nem
valósult.
i'ogja
Az
többé megélni.
-)
év vége felé ismét fölépült.
Buonvisi, a mint errl értesült, sietett örömét kifejezni a fölött,
hogy egészsége helyreálltával, ismét folytathatja a kereszténység javára atyai gondoskodását, mely az Isten kegyelmétl várható sikernek foltétele. Egyszersmind megújította kérését, hogy séiíe
szent-
ne késsen a segélynyújtással, mert a rendelkezéseket idején és
kell öszhangzásbaii
megt**nni.
kfll
ha.sonlitjii, nielyluMi
kezethez
mködni. Utal
A
hadikészületeket óraszer-
niiiuK-n kfrékiH'k össz«^vágólag kell
az utolsó hadjáratra, a mikor a
gyzelmes
sereg-
nek tétlenül kellett vesztegelni, csak azért, mert az élelmi szerek és
ágyúk
nem gondoskodtak. Segély-sürgetéseivel sznik meg alkalmatlankodni mert a keresz-
szállításáról
—
n«*m úgy mond ténység java lebeg szemei
;
tdött.
és az az óhajtás vr/.érli.
szentségének dir-sösége mind fényesebben ragyog^jon.
Kz
alatt a seregek téli
szállásaikra vonultak.
évi hadjárat után a Magyarországon
császári
téli
hogy
''j
Az
16H4-ik
szállásra ellu-lyeztíit
hadak ellátása a lakosságra súlyos terheket
rótt,
melyeket
a katonaság fegyelmetleuségével, dúlásaival és egyéb erszakos tényeivel elviselhetetlenné
tett.
Esterházi ná Magyarország
—
—
irja
fölter-
egyebek között
vadtm erdvé, lakatlan sivataggá fog változni, a melyen csak Nem kívánom, hogy az egek ura meghallgassa
a fenevad kóborol.
az elnyomott nép sóhajait. Mintegy Isten büntetése s/fiivt(lésHÍérf
M/.
lioL'v
.1
csi'isz.'iri
sereg
nem
';
Buuu\i-si d'jczuuiber 7-iki jeltjutfse.
')
Géiiii. Kecherche-M hi.storiques. 358. L. Kl'tpii. :i»«.
')
Uuuiivímí
l»)«fi.
jiinniír rt-iki jeleiitéiíe.
:i
volt
magy:irné|i
képes Bud;i
:
rar.il li;il;ilm;il);t cilciii. cs hui;;
HjíIisImhií liáz órokiinót
;i
h:il;il
.a
olr;igJidt-!i!« *)
De
felszólalásának
hatása.
volt
iiein
ki)zbeniárásába
>^eiit-szék
Az
vetette.
megelz
>a
év nyarán
magyar nemzet
zsákmányul
hótlolata jeléül
reszténység, és különösen a
ejtettek.
alatt,
küldötte,
dona* vegye oltalma
Majd néhány
s
égés;: ke-
:iz
magyarok atyjának* ajánlotta
hogy »az apostoli országot, mely a szent-szék
••sedezvén.
a
tiivaszáii
Rómáha
a pápának, >mint
«
a
n'iiu'*ii\ót
év
magyar csapatok Buda
rörök vezérhasa zászlaját, melyet a a
Vr-^sö
IGSS-ik
föl
tulaj-
alá. ^)
—
IGH. nyarán
hóuapjial utóbb
.azon ké-
relemmel fordult a |)ápához, hogy közbenjárásával mentse meg
Magyarországot
hogy a következ télen
attól,
idnia a császári hadaknak. kat, utasította
kelljen
szállást
pápa méltányolva az eladott oko-
a nuutiust, hogy a nádor kivánata teljesülése érde-
kében mködjék.
A
A
is
^)
nuntius azonban belátta, hogy Magyarországnak a
oda
szállások terhétl teljes fÖlmentése kivihetetlen. Azért
téli
hatott,
Rabattá tábornokkal, a hadi
hogy a terhet lehetleg könnyítse.
vezér-biztossál értekezett ez ügyben, és oly megállapodásra jutott vele,
a melynek következtében Magyarországra a múlt éven át
viselt
tehernek csak
A igy
fele nehezedett.
magyar urak
és a tíjbbi
teljesen
is
voltak elégedve.*)
nuntius a Magyarországra háramló teher értékét
négy millió forintra
is
Ezen eredménynyel a nádor
meg
becsüli.
De
bár sokkal kisebb
a múlt évi. és most sokkal nagyobb t<'rületre oüzlik •'lismeri.
el;
még mint
mégis
hogy ^a szegény, elszaggatott országra* súlyosan fog
nehezedni ')
ez.
A
;
nádor
168.'>.
—
úgy mond
-
mindazáltal
január 20-iki
lehetetlen volt azt
fftlterjesztésí^inek
az
máHolata a
efrykorti
kismartoni családi levéltárban. »)
Esterházinak
16«r..
ni.-'tju-
a pHiiáho/
rt-ik;iii
irt Ifvel**
a vatikáni
lovéltárban. ») •jii
visi
Az
állanitiikár Idx',. xzupteinber 8-iki
a nuntiu" k<'>zbenjárá8át
nzeptember *)
•ento
il
i-
kik«^rte volt,
\
i*nry/.>''k<:
aliiinin'
:t
KHterházi egyoim-
lidvt
h.'m
in,
Tltion-
16. és .30-iki jelentései.
Buonnsi
168.'>.
szeptember
Palatino con tntta
3(i-iki
la aazione.-
j'.i-ntc-"-
sí
immmIi;, ,..u-
166
XI.
IN'ZK KS MACVAUOKSZ.U; KOLSZAB \1>Í ASA. 1'
Örökös tartományokra hárítani, mert ezek liadat fogják eltartani.
A
birodalmi segcly-
volt,
hogy a birodalmi
^)
kormány ugyanis azon
császári
a.
segélyhadak a télre ne térjenek vissza hazá)okl)a, mert csak igy lehetett arra számítani, 'hogy tavasz nyiltával rendelkezésre fog-
nak
Ezen
állani.
czélból a bécsi nuntius is közbenjárt az egyházi
fejedelmeknél.^) Igyekezetei sikeresek voltak.
A bambergi
A
bnrgi püspökök egész csapataikat ott bagyták.
és wiírz-
k<»lni választó-
fejedelem négyezer gyalog és kétezer lovasbi'd álló hadtestének
csak felerészét bivta vissza ezek útnak indítására híiszezer forint ;
a mely összeget, miután a kamara-elnök kijelentette, hogy
kellett,
»egy garasa sincs,< Buonvisi és Kollonidi ellegezték az egyházi pénztárból.
Ez
^)
alatt a szerzetes-rendekre kivetett egybázi
sát Buonvisi bíbornok és Knljnnicb püspök
bár sok
raegküzdeniök
nehézséggel kellett
ad<')
bebajtá-
És
buzgón vezették. mindazáltal
;*)
az
1685-ik év végéig sikerült 320,000 forintot beszolgáltatni a báboiú czéljaira.
Ettl fogva
])edig
bocsátottak
hetenkint
kincstár rendelkezésére összegeket, a melyek
fogadására és
lovak
vásárlására
Í8.«
Január
császári
els sorban újonczok mivel
fordítandók;
voltak
kamara-elnöknek, stereotyp kifejezése szerint, »egy garasa
a
e
ezélra
sem
'^)
elején a nuntius fölajáidotta a szükséges költséget,
hogy a huszonhét császári gyalog-ezred létszámát egyenkint emberrel lehessen szaporítani.
')
ben
a
volt
Booiivímí Rzepteniber 30, ós
Mivel pedig az örökíts november
1
1-iki jolcntéHei.
tai
Az
1.^0
tomá-
(?l<Wilii-
hogy :i nádor, ]>.'\pni pénzen, külön muíryar li:i"v r/ liiiJ/nus
említi,
vasolta,
.
i'-<
dicsteljes •)
dolog volna, de hiányzik a pénz. 26-iki jelentésében eladja,
Buonvisi augusztus
li";^'y
választó-lejedelmot legbiztosabban úgy lehetne
'Z ü;;yiHii a
hogy a
császár Köniirsegi; grófot küldötte hozzá, én elterjesztette,
k
megnyerni, ha a pápa
münsteri püspökségben mcgersitoaé, és a bíbort adományozná
iioki.
ta
A nun-
tius támogatja. ')
Buonvisi november
*)
Buonvisi 1686. január
1
8-iki jelentése. 6.,
n vr-linrzei
követnek
168.'>.
október
14. és
és 28-iki jelentéseik. •'•)
Buonvisi
16^.').
(Icczenil"
i
i>...
j:;.
és ItíSd.
január
ij-iki jelentési-i,
már
hIí-í
s/.ólitotta
lol
>y>Kl»;in alkalin:»> úioiu/i»k:it
lómotorszájíi
fpapokat
WOiotott
t;il.
az í'jszak-
hofjy r^íyháziaciíyóiklK'ii
,
t'ogadjauak zsoldosokat, és küldjt'k vaiív Doiiauwörthbe,
sehországi ket.
hatái"szólckro,
Azonban a költségek
lüuliiagyok
v.a«;y
h
átvi-szik
miiidinkál)!) szaporodtak,
az
Az
elirányzatot.
ron«lsz»'-
<''s
168.5-ik év
liabatta úgy nyilatkozott, hogy az íijonozok fogadásár.i 6s
végÍMi
elegend
lovak beszerzésére
utóbb már kétségét fejezte fog-e jönni.
ki
••tt
esászAri
»)
tetemesen raeghaladt.ik
•iut
al
hol
a
lesz fél millió forint, ki az iránt, vájjon
Buonvisi.
hogy a hadi készületek
ily
körülmények között,
attól
tiir-
hogy ha a hadjá-
látszott eltt»>,
rat megindítása ntán kifogy a pénz, azt
is,
a mit a készületekre for-
úgy tekinthetik, mintha az ablakon
dítottak,
hóna])pal
meríteni a jövedelmi forrá-
ki fogják
már pedig kétségtelennek
sokat;
K!,'y
hétszázezer forint-
dobti'ik
volna
ki.^)
megelzése végett több irányban fejtett ki tevéAzon volt. hogy a spanyolországi pajvság álilt)zatkész-
Ezen
baj
kenységet.
>égét föléleszsze.
Ekkorig u madridi nuntins igyekezetei
ered-
ménytelenek valának; afj)apok, kiket önkéntes segély ajánlására -zólított föl,
.sak
tagadó választ adtak, kettnek kivételével
néhány száz pesetát
vájjon a
])ái)ai
ajánlottak
föl.-'')
;
ez(»k is
És kétséges
volt,
bulla, mely a spanyolországi clerusra a tizedeket
nagyobb eredményt fog-e létrehozni ? Buonvisi nem sznt madridi nnntiust sürgetni, hogy legalább némi részletfize-
kivetette,
meg
.-i
téseket
eszközöljíin
ki;
ez
ügyben
'a
spanyol
iiiiiii->/frnkii
IS irt. *)
Buonvisi aggodalmakat táplált arra nézve
is,
v.ajjon az ú. n.
Ugyanis
keresztes-bulla kihirdetésének meglesz-e várt hatása?
melyeket a pápa mindazoknak, kik a török elleni háborúban fegyvert fognak ') vagy a háború költségeire ad.akoz-
.1
búcsuk.at,
')
Buon%-íín lt>H6, január 13-iki
•)
Buonvisi január 27-iki jelentóse.
»)
Buonvisi
«)
Az
168'..
államtitkár
szeptember lt.««.
jelenti'-^-.
19. és
okfi"
r
--ím i-i-m
i.
január 10-iki jepyz»'ke. Buonvisi január
i:<-iki
jegyzéke. •)
Ji.>gy
A
császári udvar 168:.. vé^^én azt az óhajtását
fejezte ki
Uómában,
a kiboosátündó bulla inkább i»énza«loniányok, mint iinkéntoBek
gyj-
168
XI.
TNCZE ES M\r;VARnR,SZA(i FÖLSZABADÍTÁSA.
nak, engedélyezett, régibli iiápui l)ullák értelmében más, könnychlt
módon
is
A
elnyerhették.
tassa ki a pápa, hogy egy
nuntius azért azt ajánlotta, nyilatkoz-
esztend
lefolyása alatt a hívek bármily
búcsúban csak úgy részesülhetnek, ha a gyóntató-atya által meghatározandó némi csekély pénzösszeget adakoznak a török háború javára; nehogy pedig a politikai féltékenység a pápai rendeletet
mindegyik
meghiúsítsa,
fejedelem
területén egybegylt összeget a
hatalmaztassék
fid,
tassa át, a ki iránt legnagyobb bizalommal viseltetik.
nem fogadta
Mindazáltal a pápa
hogy
.-i
szent-liga azon tagjának szolgál')
a javaslatot,
el
»
nehogy
—
—
a protestánsok azt higyék. hogy a búcsúkkal úgy mond az egyház kegyszereivel vásárt üziink.-
és
'-')
Ezen indokolással szemben
Nem
pontját.
—
hiszi,
dása botrányt idézne
ebi.
között nagy a különbség.
koczkán.
Ha
ugy;inis
.a
Buonvisi l'öntartotta állás-
is.
úgy mond
A
bogy javaslatainak elfoga-
fönforgó eset és
X.Leo
pá})a eljárása
Most az egész kereszténység java
hadjárat szerencsétlen véget
kereszténységre romlás következik,
A
keresztény népek a sz.abadulás vágyát
tr>rök
ér.
uralom
forog
az egész .alatt
él
kimutatva, magokra von-
ták a törökök boszúját, melynek áldozatul esnek, ha tartományai-
kat a keresztény fegyverek
meg nem
kigondolható egyházi és világi eszközt egyházi államot sem szaba
terjesztése; a világi
tekintélyét tosítja a
uralkodók,
eltt
is
föl
A
kell
használni, és az
pápaság
fejedelemség mellékes
föfeladatíi:
d()log,
;i
és ennek
környez
fény sugározza be, ez biz-
súlyt, melylyel a
leghatalmasabb keresztény
az egyház fejét
pápának azt a
Ezért minden
hódítják.
st. mint a
perzsák
példája
mutatja,
a
pogányok
bir.«
is
Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a törökök között nagy consternatio uralkodik, mely a háború megnyíltával
még
növe-
kedni fog; ha csak ^^úgy nem járunk, mint ;iz Alciatus Emblémáiban elállított nagytehetség szegény ifjú. ki jobb vállán
tésére helyezzen .súlyt. eltérni.
(Az államtitkár
De a pápa V. lfi86.
Piu.s bulláJHiuik
január 19-iki jegyzéke.)
')
Buonvisi 1686. január 25-iki jelentése.
=)
Az
államtitkár február 16-iki jegyzéke.
szövegétl nem akart
szárnvaivHl
ilkalnia/iitt
láiifzczíil
•tt
Ez ri'
N
(le
Hu»»nvisi
alatt
k(''s/.iilt
a szüksrü uajív
t's
váll.in alkulnia
lial
')
—
ál«l<»zatk«''sz-
ú^y iinmd Kh liahAr
sof^t'-lyk^Mvelsfí sctr'iaii
kiv./i'll'o<íiiató.
spanyol udvart illetné mou'. a
i
t|r
.
ismot*»lvo appt'Uált a pájia
N«Mn alkalmatlankoíliiók
is.
1,
icpiiliii
volt l)iliiu'solvo.«
("íílillui/
;i
érdekek
Cí.alAdi
k»>züs«íé<;éiiél
az a kötelesség, hogy a rsászArt támogassa; m-ni tartaná
"í;vji,
rotcs eljárásnak,
ha o
sr.entsége
a
spunyolok
péliláját. ko-
EUenkezöU'g. minél inkáhh mutatnak mások közitnyt, annál rigyobb lesz az 6 dicssége, mert ö a háború egyetlen
elny
a katholika vallásra kétszeres
i'.s
éleszt«">je.
ha a
íog háromolni.
t<>ro-
hatalmát megsemmisítve, a protestáns népeket meggyzi
K<»k
•irról.
A
mily hasznos a szent-székkel való kaprsolat.
kére nézve azon véleményét
segély nn'r-
hogy elegend volna három-
fejezi,
/ázezer forint.
Ellenben, tni
•
ia;
ha
- l'olytitja
('»
meg
szentsége
a segélyzést, ezt haladék nélkül nyiltan
mert ez
id
szerint a megrettent töröki»ktl
tételeket lehetne kieszközídni.
Xem
sz.ibad
elnyös
megtartják i/.
;
h;i
békét kötnek, a sziget
békct'ol-
Az
felét
a hálmrúban. a segélyigéretek be
;i
(Jesarini
hadjárat alatt
ibornok idején (várnai csata) és az utolsó krétai
lfordúlt szerencsétlenségek ismétldjenek.
^ziiii-
háború folytatására
;i
hiányában, nehogy
buzdítani, a szükséges eszk('»zok
\elenczeiek. kik,
.-ikarná
kellene níon«la-
ki
ut<')bbi (esetben
nem
váltás.i miatt.
egészet elvesztették, a minek következtében a fájdalom
Kelemen pápát a
sírba vitte.
Mindazáltal,
a
a fvárossal együtt
I
X
*)
habár a császári udvarnál a Icgbet'olyásosalíb
miniszterek a népeket a háború terheiiu'k viselésére képteleneknek londottAk, és a békét sürgett/'k /ia iot '.'k
háborútól
félve, szintén
megtartotta
;
a spanyol udvar pedig, fran-
támogatUi ket
:
«)
Buonvisi Leopol-
elh.atjirozásában. a spanyoh>r8zági
<
-'\li'i/i
t
i/r-
jövedelmeivt'l és a jiápai segély lyel biztatva öt.
'»
..arH'lt,
liuonvi.ii
jiílc-ntéuo.
iiuiár 27-íki
») V.
ii»firúiitJR *)
inárcziu« "J^-iki
A
ki-n
-/i<--*-l>iill;i
\.ili../.iil.iii
én a nairybíijt folyanuin hinlettfltott ki.
A
jelonláne.
Ko'<''>lil>
-
velenczei kövot 1686. márcxiuB 3-iki jelentés.
i!<,
iiiiii'I'Mi
Ii-
('ii,
170
XI.
A
INfZE KS
M.\(tV ARORSZ Aí;
KOI.S/AHADÍTÁSA.
pápai államtitkár inagasztalásokkal
li;iliiu)zta el
Yisit buzgó igyekezeteiért, és folytonosan biztosította,
kieszközlésére mindent me
Ugyanakkor elnyösebbuek
véli
kijelenté,
;
állajxtta miatt
tebet. ')
bogy »ö császári felségének szabad-
a törökökkel békét
áll
bogy a segély
a pápa ismételé azon nyi-
bogy a szent-szék kincstárának kimerült
egyelre semmit sem
ságában
De
')
Biiou-
de
meg
kíitni
vagy nem kötni, a mint
bogy a békekötés
kell gondolnia,
ese-
csakbamar meg fognak ismét ersödni, úgy bogy újra megkisértbetik Bécs ostromát.* ^)
tén a törökök
A
pápának ezen nyilatkozata, melyet Buouvisi niárczius els
napjaiban
kíizidt
a császárral, erre lesújtó
liatást gyakorolt. Elis-
bogy sóba még jjápa annyit nem áldozott a közjóra,
merte,
mint XI. Incze, a kinek köszönbetö, bogy ekkorig a keresztény világot
meg
Icbetett olt.ihnaziii.
De
kiemelte, bogy az általa fid-
ajánlott félmillió forintot, valamint a szerzetes rendek
tcnd
bl
összegek nagy részét, rég elköltötték
keveset várbatni, a keresztt»s
;
által lize-
a spanyolországi tized-
bulla kibirdetésétöl
még
keve-
sebbet; ellenben a báború kíiltségei, niérbetetlm összegeket nyel-
nek el; évenkint nyolcz-kilencz millió forintra van szükség; ezt a bál)orúk álüil kimerített, pestis által megtizedelt lakosság födözbeti
;
e mellett a
múlt esztend szúk termése miatt a sereg
élelmezésének kidtségei nihekedtek
;
maga, úgy szólván, egész
vagyonát elköltötte, uradnlmak.at adott és
nem
el.
adósságokat csinált;
bár udvartartásában mindazon költség-megszorítást, a melyet ö
szentsége javasolt,
nem
vitte
keresztül
;
de
meg
kell
bogy ezen takarékosság egyrészrl csekély basznot
fontolni,
bajtott,
más-
részrl sokakat megkárosított és (dkeserített volna. Ujolag kéri a pápát, hogy ne tagadja
kálatokban a kell erélyt
kök ismét
A
föl
fognak bátorodni.
nuntius résztvétét fejezte ki a császár belyzete fölött
eladottak valóságát ')
') -)
meg a segélyt, mely nélkiíl a badimunnem fejtbeti, amittapasztalva, a törö-
ki
Az
— úgy mond — saját szemeivel
államtitkár februíir
Az államtitkár február Az államtitkár febniár
2. "^s
10-iki jegyzékei.
Ifi-iki
jegyzéke.
]fi-iki rliiffrimzott
jegyzékfí.
;
az
látja, kezei-
UiMiitja;
vol
mert
a lu lU'tt
st»f;ól\
6 szentsége
neliezt^^lését
;
lu-iu
A
tartalma fölött
ma|ín
felsége
maga
')
részletes jelent/'st
küldve Hómália.
titkos utasításból
-
nt«)ls«'(
i..
ni
jegyzékt'k
— azt következteti,
így ír
ü szentségére nézve kíizönyös, akár Itékétköt a esászár. akár
li
folytatja a háborút.
Ezen
túl
tehát ó
nehogy a bajokért, mt'lyek a
log^ja,
>zjirmazhatnak.
majd
l)izonyos benne,
hogy a
is
buzgóságát mérsékelni
elmaradásából
itápai segély
ö rá hárítsák a
más háborúba
Mindazáltal
felelsséget.
tíirökök, kiket fölingereltek, a nélkül,
meggyengítették volna, támadást intéznek a császár ez
ism<''t.'liii.
a/t ajánlotta, hogy
talán
is
nyíltan kifejezni elégületlenségét az
halH>zott
ri
iii.
fúliíló/te
tegyen a i>ái)ánál elterjesztést.
Ezen társalgásról
kóróséit
már
alk;iliuatl;iiiktMlásával
l'iKIÍjíÍ
llen
.
iiiiiid
bonyolódik,
ellen, milu-lyt
mi könnyen megtörtéidietik,
a
mert a pfalzi kérdés komoly veszélyt Spanyolországból sem
hogy
jítttek
rejt
méhében.
2)
kedvez hírek; bár a szentnem fnkarko-
szék a rendeletekkel, int^ísekkel és buzdításokkal
A
lott. ^) ';isa,
A
lem várhatni, Terjesztette 'épni, és '
'i/;
Madridban lev
el. hogy a spanyol
császári követ azt a javaslatot
kereskedkkel alkura kellene
bizonyos összeg lefizetése árán átengedni nekik :u egy-
tizedekbl várható jövedelmet. Ezt a bécsi udvarnál helye-
ik
>mert
— jegyzi
meg
liuonvisi
L'ondolnak, soha a jövendre.c ridi
a király-
jár, és
alig képes saját udvartása kídtségeit födözni, segítséget
ki
ól,
madridi nuntius jelenté, hogy az egyházi tizedek behaj-
a clérus szegénysége miatt, nagy nehézséggel
uuntiusnak
ségre,
irt,
O
— mindig
;i
egészítette ki azt a javaslatot,
a következ két esztendre oszsza
) Bnonviri márczius •) ')
fid
;
hogy a
nuntiiis
tartw.ást
biztosítván az illet-
lO-iki jelentíto.
Ugyanazon napon irt thiffrirozott jelentén. Tanúskodnak íttííI az államtitkár február
I3-iki jegyzékei,
)
mad-
iránt. *)
egyelre kétszázezer pesetát hajtson be, a fönmaradó l)edig
jelenre
hogy inkább az egyes fjjapokkal lépjen egyes-
tartozásuknak részletenkint való törlesztése
Majd akkép
csak
ellenezte a káros alkut és a
Baonvisi február 10-iki
jelent^^^^e.
2.,
márczius
2. és ápril
172 ket.
XI. INf7.K
hogv
tésétl
föl
ÉS MAííYAKORSZAi; VOI, SZABADÍTÁSA.
idöközbea a törökkel béke kötK'tik, a hátralék
lia
leszuek mentve.
lefize-
^)
spanyolországi papság vonakodva és késve hódolt a
Mig a
a pápai rendeletnek.
;i
svájo/i
jelentékeny összegeket áldozott
:
klórns két kiváló tagja önként
a bázeli püspök
1
2,000, a szent-
galleni apát 6000 forintot küldött;*) a szent-benedek és cziszter-
czita-rendü kisebb apátságok,
már korábban 2200
forintot adtak
össze. ^)
Legjelentékenyebb
volt
az ausztriai
tartományok
örökös
szerzetes-rendéire kivetett adó jövedelme. Buonvisi február köze-
pén
Rómába
jelenti,
elí'degeket
tett
is
hogy .akkorig. a
beszámítva,
megelz
év nyarán
nyolczszázhuszonhatezer
kifizi;-
forintot
bocsátott a császári udvar rendelkezésére, és közelebb ismét ötvenezerét tog átszolgáltatni. *)
Egyébiránt a pápa. bár a bécsi udvarr.al s/euilien tolytonosan kincstárának szorúltságát hang8Úlyozt:i.
a császárt takaré-
kosságra buzditottji. és figyel meztett<% hogy ugyanazon terhektl, melyeket valóit;'')
'A
az egyházakra rótt. ne kiniéljr me<í világi alatt-
Ifiujjel kiiii/t/
irányában nem tuülalt
el
ilyen
merev
állást.
M.
XI. Incze 16K6. január közepén százezer forintot küldött Ijeiigyclországba
hogy
.a
;
de ugyan.ikkor követe által értesítette a királyt,
kilátásba helyezett egy
millió
forintnyi
hadisegélyt ren-
ilelkezésére állítani képtelen. Sobieski ezt a császári
dorlatainak tulajdonította: tatta el magát. ')
Buonviai
.\stnrga í« i'eii
De
udvar fon-
és fenyeget/i nyilatkozatokra ragad-
*)
rnárczins
04-Jld
jelenféüe,
niulyVwii
azt
i^ einliti,
liopy
los Balba»se.<« Hpanyol mfni«/terekt
kilátásba helye/ik a .spanyol király segituégét. *)
Buonvisi február 10-iki jelentése.
»)
Buonviíd 1685. november 4-iki jelentése.
*)
Buonvisi 1686. február 17-iki jelentése.
'
*)
Az államtitkár február 2.T. és márczins 2.'J-iki jej^yzékei. Hogy az európai udvaroknak tudomására fogja hozni »la
iiihuvhís-
ley et la partialité de la Cour de Rome.« Bethune január 17-iki jelentése.
Azoul»;in •k
érkeztek,
uiiy;iiu'kki>r \ n>:ulltsl)ól
méhek
alatt njabh fordulat áll be
Január végén a
uem
számíthat.
még
söt
azt
követ eltt kijelenti, Imgy Icniond
l'ranczia
sem
uuditíisaiuak útjába
szorul
uem
ru
;
kitrülmények
ily
rá,
tehet érdekébeu.
a császár
k()zött
állhat; úgy látszik, Franczi.aország most
Lengyelország jó szolgálataira
mikor szüksége lesz
nem
mivel a franc/.ia király
gátolja meg, hogy a brandenburgi választó-
jt'delem a császárral egyesiil
nem
Ezeknek hatása
*)
magatartásában.
rdély elfoglalásának szándékáról, lííti,
iiYil:itkt'/.:i-
kétségtelenné tették Sobieski dntt, hogv a
luczia királytól segítségre
I
li.-ilaro/.ntl
de akkor .azután
de jönni fog
;
kés
-)
Ugyanakkor külön futár által a ben bejelenti, hogy májusban táborba
pá})án:ik levelet száll,
tatja,
hogy ezen vállalatot csak úgy
tér vissza
egyszersmind
országába; de
sem
ini'l\
irt,
területre nyo-
tíirök
mul, és a hadjáratot oly kitartással fogja folytatni, hogy lásra
téli szál-
kinyilatkoz-
viheti keresztül,
ha a
\yÁ\>:\
meg-
által kilátásba helyezett egy millió forintnyi segélyt teljesen
kapja.
idö.
mert semmit
lesz,
3)
A
pápa. nehogy ürügyet szolgáltasson Sobieskini'k a had-
járat tervének elejtésére, az olaszországi egyházi tizedek jövrdfl-
meinek terhére bankoktól kölcsönöket vett
föl: és
csakhamar
— a császárnak
Íratja
szolgáhitot akart tenni, mert a lengyel
hadjárata a magyarországi hadinmnk.'i lat* ikra nagy
király \
is
ket
«*lü-
ígért. *)
Mindazáltal a pápa ezen
bkezségét a
bécsi udvarnál
látták szívesen. Rossz néven vették, hogy a lengyel királyt
pénzsegélyben, míg ezt a császártól megtagadja.
részesíti lett
fél
mint Bécsbe
millió forintot küldött Leugyelországb.a. Ezzel
nem
bíztak benne, hogy Sobieski ígéreteit be
nem
bven
E
mel-
fogj.a váltani.
A
zalmatlanság iránta nttön ntt. Ismerték ugyanis
H.
')
CroLssy
*)
Betbune
»)
A
melyek
dec/enil>er ÜT. és 168«>.
f«bru:ir
Pio bíborn«.k február
tiu«ii\i.HÍ
l\i'li'l\
I".:bru;ii
iii."-/ei/.ésére
jl iki
.|!j;;>/'-ki-i.
'2-iki jtílenté.se.
pápai .államtitkár 1686. február
vahiiiiint *>
168.'i.
terveit,
l
lü.,
23. és márcziiis Irt-iki
KAniába kiiMöll
ItiMO. It'bniár Ji'j-iki je^ryzékf.
j.íI*'!!-
linlóiiláMa,
174
INTZR KS M.\r,YAROIlS/Á0 FÜLS/All A DJ TÁSA.
XI.
Tudták, hogy Ap:if fival és Telekivel, Tökölivel
czéloztak.
Zrínyi Ilonával
összeköttetésben
folytonosan
Több
áll.
i'-s
levelet
sikertilt elfogniok. -)
Egyébkiut
közvetlenül
Sol)ieski
is
éreztette a császárral,
hogy jóakaratára nem számíthat. Az l<>.S6-ik év elején, a császári követ azon kérelemmel fordult hozzá, hogy a magyar elégületleneknek a lengyelországi határszóleken a gyülekezést ne engedje
—
meg. »Lengyelország szabad ország - így hangzott a válasz a humanitás, a nemzetközi jog és a jó szomszédság nem engedik,
hogy a magyaroktól azon kedvezéseket megtagadja, melyekben ók a svéd háború idején, a lengy»d«'ket részesítették.* Mikor pedig a
követ a ligából származó kötelezettségekre utalt, kiemelte a király, liga csak a törökök ellen jött létre és hatályát kiterjeszteni
hogy a
nem
hajkandó.
A
biz.almatlanságnak új táplálékot
dik leiében, aziMi
.-idoit,
111,1
n/ins
iiiás(»-
Bécsbe érkezett tudósítás, hogy a lengyel határ-
széleken állomásozó iiadak elszéledtek, és így a tatárok eltt az út
Magyarországba nyitva egyenesen
Sobieski
áll.
8öt találkoztak, kik föltették, hogy
lehetvé akarja tenni a tati'mtknak, hogy
Magyarország éjszaki részeibe
nyoinuljan.-ik és Tökíilinek segít-
séget vigyenek.
Huonvisi vállalkozott, hogy a veszély elhárítására kísérletet fog tenni.
A
varsói nuntius utján Sobieskit éles szavakkal figyel-
meztette, hogy ha a tatárok betiiréséuí'k okozója lesz. ezzela
neheztelését tagjain.'ik
is
magára
zúílítja;
elhanyagolásával
t
mert ö szentsége, a
fleg azért
lig.a
részesíti oly
j»á|»a
tt»bbi
b segít-
ségben, hogy Magyarországot a t.atárok támadásaitól megóvj.i
t
terhelné tehát a felelsség, ha a tatárok
.
betörése a csász.ii
úgy nmnd
hadimunkálatait megzavarná. Ks ilyenformán
líethune 1686. janaár .S-ikén irja, hojyy SohieHkinck szándi-ka mi Krdólybe nyomulni. Upyanaz jíinmir IW-ikiMi jelenti, hogy Soltio-ki
')
jiisban
Apal'fit tuilóaitotta, *)
'J4-iki és
A
hopy kész
('>t
|)rotectoratiis.i alá fogadni.
velenczo! követ lfi8«. január 27., február 17-iki
Buonvisi február 26-iki
jelenté.sei.
—
A
váHÚrhelyi levéltára Mobieski és Teleki levelezésének
Ennek
;
Bethune
gróf 'l'eleki-család
nagy
janii:ii
inar<>--
részét megrizi'
fölliasználása, és általán Sobieski erdélyi pcdilikájának füzi'tcs isni<
letése ezen ')
könyv föladatának határán ki\l
Bethuiif jaiuiár 24-iki jflentése.
esik.
.
r-
ut-ni
meg
miatt
ha a
iM)d;\lk<)/ni:i.
^/.:il».-ul
lensége vagy
szöYots»''iíos(i
fog^ják vetni,
t
:i
iiciii/ctri trul-
ltMi;íyt'l
iránt tunúsitott iin'gltizh.-itatlanság.a
visszaadását megtaga»lják és
lvanii«'nitz
kedveztlen feltételek alatt ajánlanak
A
lya jó hirnevöket teszik koczkára.
A
hékí't.
nemzet és kirá-
király a gyors segítséggel,
melyet Bécs városának nyújtott, a kereszténység niegszahadítója czímét vívta
ki
;
ha továbh halad a nagylelkség
halhatatlan dicsséget tok
bizt()sít.
nevének
útján,
úgy, hogy azt gyalázó
röpira-
— melyeknek közrebocsátása miatt pan.-vszkodik — nem ')
ho-
hogy ezen röpiratok szerzit, ha a császár alattvalói, megtelel büntetés fogja érni de mivel ezen mályosíthatják
Biztosítja,
e].«
;
röpiratoknak nyomára nem tudott jutni, azt gyanítja, hogy a lengyel király ürügyül gondolta ki azt. a szövetségtl való elszakadásra, vagy pedig nyugtalan lelkiismerete az árnyékot
gyanánt tünteti
Mivel a varsói nuntius azr delmet
meg
Buonvisi azt
lehetett volna feleli,
hogy nem
test
ha
hogy az erdélyi
bánnak
--jobban
t
teljes
eléje,
ben és gabonában némi segítséget igért
nem
ellátására
\'^
csatlakozásra bírják, a legelfüggetlenséget biz-
ellenben kétértelm válaszokat .adott
;
teje-
vele
tudja, hol követték el a hibát? Bécs-
nyösebb .ajánlatokat terjesztették tosítottak részére
irta volt,
nyerni,
ben mindent megtettek, hogy
küldend sereg
él
föl eltte.
lett
de ez
:
.az
volna elegend.
;
pénz-
Erdély
felé
Ks míg Bécs-
ben tárgyalásokat folytatott, a töröknek megfizette az adót; úgy a nagyvezérrel, mint Tökölivel alkudozott, st a »gono8z« Teleki a lengyel királylyal
is
összeköttetésben
állott.
udvarn.'ik kellett volna
hogy a lengyel
czéloz.
Avagy
talán arra
másként járni
el
a
fejedelem iránt? Valóban, ha Sobieski Telekit »az erdélyi fejedelem igazgat<'>ját« határozottan fölhívja, hogy a törökkel szakítsanak, a császárralegyességre léjjjenek
hogy különben ö
is
ellen<»k
volna hatása. És a t«irökök. fosztatnak, a Tiszán túl ) Hobieitki arról,
Az
liojá^y
tiust, ln»j/y
panaszárc'il,
a Wcsi udvar azok
;
:
ha azzal ennek
és
vnbi.a,
meg
lett
gyengül állásuk. Mindent összefoglalva jegyzékélvMi
hozzáteszi, ho<;y
-i
értfiHÍti litioii\i.KÍt
pápa uina vau gyíizdve
sem tud a nipiratokról jövn- akadályozza meg.
.seniiuit
nií'trj»-lené-<»'t
fenyegett*'
bizonyára
a mint Erdély támogatásától meg-
l»j86. febriuir 10-iki
államtitkár
ezen
is
ftudul
;
ile uüu«ir..JH
a >inn-
176
XI. iscze:
és Magyarország fölszabadítása.
hogy a törökök, ha veszélyes helyzetökböl kiszabaduluem annyira saját erejöknek, mint inkább a lengyelek
állíthatja,
nak, ezt
magaviseletének
erélytelen
fogják köszönni
tatárok Magyarországba nyomulnak gyelország lesz felels. «
T^tf^n
;
és azért
is,
ha a
emberek eltt Len-
<''s
')
Mindazáltal már néhány nappal ezen levél elküldése után. Buonvisi a varsói nuntiustól tudósítást vett a
felöl,
hogy a tatárok
betörésének megakadályozására megtette Sobieski a kellG intéz-
bíbornok meleg szavakkal fejezte ki e fölött örömét.
mind
fölhívta
ból a hadi liet
A
Moldvába nyomul.
kedéseket, és el van határozva arra, hogy
Egyszers-
lengyel király figyelmét arra. hogy ha Moldvíi-
:i
mveleteket a Duna
felé folytatja,
halálos csapást mér-
a törökökre, fleg ha az orosz czárokkal
szövetséget köt:
ezért ajánlja, hogy a tárgyalásoknál lehetleg engedékeny legyen
végül
jav.'isolja
a
Krímnek
közös ervel (4f»>glalását és
.azt,
;
hogy
a két czár egyike ott székeljen, mert miiulktittnek Moszkvában t;irt<'»zkodása veszélyes lehet. *)
Buonvisi uem ben mködni,^)
És mikor
tártiihin <»rrininíel
lelkében. h
sznt meg
töltötte
az orosz-lengyel szövetség érdeké-
ez végtére létrejött, ezen el,
*J
rúban való résztvétre
;
föl
a török elleni hábo-
mert azok távul nyugaton lev sziWetsége-
nem nagy bizalmat
A
löl
az oroszok fegyverkezése actióba fogja vonni a
jt'izmkat, kiket eddig sikertelenül hívt:ik
sekbe
esemény ha-
újra azon reményt kelté
és
helyeztek.
'')
nuntius tehát azt javasoltíi,
most a négy szövetsé-
li<'gy
')
Buonvisi 1686. inárczius 25-ikén a varsói nuntiusliu/.
-)
Buonvisinek a varsói nuntiuslio/ ápril 1-én
')
Nagy érdekkel birnak azon
fejtegetések,
irt
li-vdi-.
irt leveln.
melyeket
Ȓ7.
üiíyhHii
in.'t-
Jns '„'o-ikán a varsói nuntiushoz irt levele tartalma/. *)
Buonvisinek 1686. június 3-ikán a varsói
Solátiski június
ki vánatait; biztositja, ')
Egy
iiuiiti.shoz irt
le;
vele.
—
25-ikén Buonvisihez intézett levelében kszüni szerencse-
hogy
páratlan érdemeit* nagyrabecsüli.
1685. július 30-ikán Perzsiából a lengyel királyhoz irt levél
reményeket
keltett.
Ispabanból
irt
Egy karmelita missionáriusnak
(1686. február közepén
1685. augusztus 21-iké»
Bécsbe érkezett) levele eloszlatta
azokat. Jelenté, hogy a .sah a hadiké.születeket be.sziintette. (Buonvisi 1686, február 17-iki chifliiro/oit jelentése.)
s
huts'iloin
:
a
cSiiszAr,
hui;y
tirtottíi,
!j;ik
.V
(
Pi»rzsiúlí;u
:u
Mivel pedig attól n a iniuiszterek
hogy
tegye
uem meg
tartott,
m«'nt.
uirnjtMi
is
ha tle ered,
H«''cs-
a lengyel királyt krrtf
;
az elterjesztést.
tovAM)
h:ul)iiratr:i liivja (ö\.
tervet,
fogyják fólkandiii
nu'*};
királylmz
:iliysHÍniui
hogy a
Velen-
)ios/,(u-8Z!Íg és
S«'»t
mely azt Egyipttnu elK'u intt^zemlö
ki»vetség.
1,
király.
lori}?yel
:i
iiulitsim
köv»»ts»''síet
~
—
>Taláii
úgy mond
iTolfekvö ideális dolgoknak fog^ják javaslataimat tekinteni. liután az oroszok
makacsságát
vdágos;»n látjuk, hogy Isten irtani
végt^ire ki akarja
mindenhatósága
a harbár uralmat, melyet pestis és éhség, háború és tzvész
Ideális lelkesedése a bécsi '>ak
1)<-
legyznünk; miuUin
sikerült
üldöz: semmit sem szabad tobhé lehetetlennek tarUmunk
lt.al
'
is
a pápát melegítette
föl.
!< •)
kormány köröket hidegen hagyta. levelet intézett a
\I. Tncze pápa
•rzsa sah-hoz. *)
Azonban nemcsak lianem a lengyel király
új szövetségest is
folytonosan
nem
fiMiyegeU") állást foglalt
Míg Erdély megszerzésére vonatkozó viltan fontartottíi igényeit
—
m^'zteti
titkon
terveit
ájjoltri. ")
felében a varsói nuntiust figyel-
Lengyelországban mködött
hogy mikor
«•!.
Oláhország elfoglalására.
— május második
Buonvisi
sikerült megnyerni,
volt,
tV>l-
nem
tüut neki. hogy a lengyelek Moldva- és Oláhország köziUt
sznek különbséget, és a két tartományt egy elnevezés alatt fogilják össze.
A
Dacia nevet
.
rómaiak uralma idején csakugyan mind a kett
viselte,
de megkülönböztetésül az egyiket Oisalpina.
másikat Trausalpiua melléknévvel ruházták
.
|M*n •
elkülönítve fordul
k régebben
.11
után
.1
is
föl.
Minden
Moldvára
térké-
lengye-
;i
legmegbiziiatóbb magyar történetíró,*
Egyébiránt
remólli,
Ot'ili
ellenben
hogy uem fog
neln
mert Cantacuseno, az oláhországi vajda, úgy a ciíászár, fejelengyel király jó indulatát birja, és l/tirkl akarná
im:ulni ;i
a két tai-tomány.
tartottak igényt, a nnnt kitnik Istvántiból >ki Kon-
rországra soha.
mint
el
;
t
l.l.iit-.'L'étöl
megfosztani, hitszegést köv. tne .1.*)
•;
hiiODvisi 1686. június 3-iki levele a
»)
A
*)
Bethuiie 1686. rnáju-
*)
Hu'>[iv iiiiK-k
rkAKüói
júliuu 20-iki
V.
M.
leví^l Th<Mn
májú-
is< /»
t-
b-
.
-»
n.u..
i.
.-.'.
M)7. •*»•
.'
">
1-
;
178
JNfZK KS MAGYARORSZÁG fALS/ABADÍtASA.
XI
Az
év elején gróf Csáki Za.sr/o Oláliországha küldetett, hogy
a vajdát a török elleni vállalatban közremködésre birja.
A
len-
gyel király gyanakvó szemmel nézte ezt a küldetést, azon bitben, hogy a császári udvarnak szándéka fönhatóságot állapítani meg
Oláhország
fölött,
attól félvén,
lyeztetheti, jelentést tett visihez.
maga
a melyre
kivel összeütközésbe hozhatják
bíboruok
sietett
A
varsói nuntius
fönmaradását veszé-
liga
Rómába, a honnan
hogy a császárt tartsa vissza
A
vágyott.
is
hogy ezen féltékenység a
utasítás
oly lépésektl,
ment Buon-
melyek Sobies-
*)
úgy a római
mint a lengyel
ciiriát,
udvart megnyugtatni a császár szándékai iránt, kijelentvén, hogy
nem
czélja
Oláhország alávetése, mert habár ez egykor a ma-
gyar koronát uralta, elbb az ország területének közelebb fekv és fontosabb részeit kell visszaszerezni, a miért
is
az oláh vajdát
nem hbéres fejedelemnek kívánja tekinteni. De alkalommal nem hallgatta el azt a meggyzdést, hogy a csá-
szövetségesnek, ez
szárnak alaposabb oka volna a féltékenységre gyel király
mig elmulasztja
ugyanis a len-
;
visszaszerezni országa elvesztett tar-
tományait, Podoliát és Volhyniát: Oláhország birtokára vágyódik,
bár az soha sem volt Lengyelország kiegészít része, és meg-
hódítására a liga föltételei értelmében nincs jogosítva.
2)
Egyébiránt a lengyel királyt legjobban megnyngtatta maga. Csáki, a ki Oláhországból visszatérve,Varsón keresztül vette útját, és Sobieskinek jelentést tett küldetésének
volt
egészen
maga
elé,
ránál
idz
kielégít.
Az
oláh
fejedelem
a mit azzal indokolt, hogy török, tatár és erdélyi
és csak titkos
eredményérl. Ez nem
nem
nem
t
bocsátotta
akarja magát az udva-
ügynökök eltt gyanússá tenni
üzenetben biztosította jó índnlata fell.
*)
Mindazáltal Buonvisi reméllette, hogy úgy az oláh, mint moldvaországi fejedelem, ha látni fogják, hogy készen, le
mely védelmet nyújthat nekik a törökök
fogják rázni az
úgy mond
ozmán
igát.
De meg
')
Az
Buonvisi február 24-iki chifTrirozott
jelentése.
:\.
áll
és tatárok ellen,
ket gyzni
afell
— hogy szándékunk fölszabadítani ket és nem elnyomni.
*) ")
kell
ers hadsereg
államtitkár február 2-iki jegyzéke.
Ugyanezen jelentéH
jeltíntése,
utóirata, valainiut a márczius 17. és
ájjril 7-ilii
.
179
16SÍÍ.
Vzt
táborba
•
•n ki.
száll,
amelybon
iitváuia és
biztositsri
ho;;y s;ijút fejrdrlme alatt
;i/
min:
nlik állam
:..
belrpln-tni
t\»^
Lengyelország mellé, ezek szabadságaiban osztozva.
Követni kell i
i
közt^irsaságba.
len^íyel I
;i leiigyrl királyiüik, ho^y :i mikor ró rete szemieltt MoKlvúba nyomul, pnu'liimátiót bocsAs-
U'húl
j;iv;iM>lts'i
nt
—
—
írja
a rómaiak pébláját, a kik a
jogok
p(»lgári
loniányiízásával számos uépot rábírtak. lu»gy önkényt (•satlak«)Z-
mak
a batalmas államlmz.
A
')
pápa örömmel lolkarolta ezen
tervet. *)
De
valósitás.a
•sbbi itlknek volt fönUirtva. 111.
Az
a remény, melyet Tt>köli
lagyarországi tol
mozgalmak
vezérét
elfogatíisa >eléri
megóvta*
a fSJiszár vallásossága
:
hogy a
kelteti,
az a büntetés, mely-
nem
A
valósult.
vezér, fölismerve Tök
nyos következményeit, már ki,
lKH-s:itott
nagyhátrá-
november végén rendeletet
(lOS.').)
melynek értelmébr-n Tököli szabadságb.a
és
lej»'-
delmi méltós;igába visszahelyeztetett, mire Belgrádból Nagyvá-
radra
sietett,
hogy a háb<»rn folytatásáról
n
ti»r<>k
ba^^ákkal és
saját pártfeleivel értekezzék. Ily
körülmények
udvar a magyaroknak
ki'tzött
kétszercsm lonUis
elégtiletleuségr*'
minél szorosabban csattdja
inkább,
szék diplomatiája
irányb.an
<'Z
rikot
solt,
hogy
;i
bérsi
ne szolgáltasson,
ket magához.
A
st
szent-
f«dytouosan éber énleklöílést ta-
UUSÍt
.lannár végén Magyarországból panaszok érkeztek Rómába.
az iránt, hogy azon magyar nr;ikkal. kik rály
hségére térnek,
a
német kat(»nák
államtitkár kiemelvén, h<»gy
ily
;i
fölkelés táborából a ki-
és tisztek rosszul
bánnak.
Az
«djárás a közügyre igen ártalmas,
hogy »a magyar nemzet megelégedett legyen*; a uuutiust utasította, hogy a mennyiben ala))osak a pan.-uszok. azok rvoslására tegye meg az alkalmas léjMtseket. ^)
és kivánatos,
lioji
')
Bii
«)
Az
14. és •)
Az
'í-
-
au^nztur^
.in,ais7tun "-Ikt jVtfy/^kei
'.'.'•-iki j>
Hllaiiititkár
Mhuai
ím (.>
'••»•••
;
Hiionviiii
1
80
INCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
XI.
Buouvisi erre azt válaszolá, hogy a magyaroknak uiucs okuk pauaszt emelni a német katonák és tisztek ellen, kik jó indulatot érzületet tanúsítanak irántok.
és barátságos
De
^)
egyszersmind
hangsúlyozta, hogy a magyar és német katonák egyaránt nagy szükséget részesül, a
szenvednek; és ha a császár kell segitségben
katonák mezítelenül fognak táborba
azután nyomorúltan elveszni.
és ott
szállani,
— mennyire
- írja
tudom
».Tól
nem
magyarok megelégedettsége ettl függ a jövend vállalatok sikere.* O maga. ha ittveuezer furintja volna, rögtön szívesen fölajánlaná a magyar katonák hátralékos zsoliljának kizefontos a
tésére
;
;
ezzel
nagy szolgálatot tenne a kereszténység ügyének, és
^megmutatná annak a derék katonaságnak, hogy, habár protestánsokból áll. a íjápa bkezsége tartja fönn.« vAz ily tények, ha azokat kell idben viszszük véghez, nagy horderejek és könnyen
elérhet eredményeket hoznak létre; míg ellenben, ha egyszer az alkalmas pillanat eltnt, vérünk ontásával
nk
azt,
a mit
szavakkal az
is
szívesen megszerez-
elbb kevés pénzzel vihettünk volna keresztül.* »D<' éheznek gyomrát nt-m If^het kielégíteni, sem a mezí-
telent fölruházni
U
^)
Azon magyar hadnagyok között, kik Tököli eUbgatás;i hségére tértek, vitézsége és népszersége által a legkiválóbb PHiwházi Dávid volt, a ki csakhamar Kassa és több :i
után, a király
fels magyarországi vár megvételénél jelentékeny szolgálatokat tett.
Buonvisi értesülvén
.arról,
hogy Tököli, azonnal kiszabadu-
lása után, levelet intézett hozzá, a melyben zászlaja alá hívja visz-
sza;
szükségesnek
vüli eszközzel,
látta,
hogy öt a kísértéssel szemben, rendkí-
hségében megersítse. Hatodfélszáz
lánczot készíttetett, és azt
kurucz hadnagynak
— Leopold
küldötte; levelet
király szolgálatában véghez vitt
folytatására buzdítja. ')
Informatiói e tekintetben
jött,
is
irt
hozzá,
—
a volt
melyben
tetteit magasztalja, és
:i
azok
^)
ugyanekkor sötét színekkel Bécsbe
hsi
forinton arany
helyeslésével
nem
ecseteli
voltak alaposak.
A
velenczei
Ma;^yaror.í/ág állapotát.
hogy a sérelmek orvoslását
sürgesse.
É.s
követ
a nádor
(A velenczei követ
Ifixtj.
február 24. és márczius 10-iki jelentései.) *)
Buonvisi február 24-iki jelentése.
Buonvisi február 3-iki jelentése, és alilmz dikén Pftnebáziliuz irt levele. °)
)inil|('-k
január 24
:
hihG. EziMi tény iK'in tévfsztí'tU' el
Ulkrsnlr^S"! bfii
f<>_M'lt;'ik.
ki
tVj
luiU'isj'it.
IVtn»»li:i/.i. ki
újí)-
mint
k"-/.i«iu'tt't,
Isi
ujiimiMíot
mikor
.ililnii.Ui
a/.
poharat üritottok a páfia egészségérc.
ittók, számt^il.-iu
És Petneházi móltónak bizony itotUi inagjU a Krliruár huvábau ^ál>an
majd
;
iiaiív
volt Szent-Jol»l)
n''s/»«
rs elfogUa
cs('ll)o kerit«'tt«'
BuGuvisi, miuUiu a pápa
házinak küldött t,'inácsára
levt-l
Rómába
m<';ívivá-
helyeslését fejezte ki a Petne-
is
—
a császári
miiiiszt«'ri'k
hadnagy részére
volt kunu-/
- Írja
kitüiitt'tí'sri'.
várának
egri örsóg ogy részfH.
Jiz
és ajándék fölött,
— egy másik
lánczot »Illö
tett
—
veskedjünk ezen szegény embereknek,
készítte-
is
minden módon ked-
ho;íy
miót;i ö felségt-
kik,
gére visszatértek, oly jól viselik magokat, és mindenki
vannak hagyva. <
A >
hsé-
áltiil
el
')
kálviuistii hadtiak iránt tanúsított
táus rendeket
ii.-iny
irt lov/"*!-
kik
uirsrti,
Az
nn'li';; liatif^on
meg akarta
nyugtatni az
tigyeh'mmel a prolesiránt,
hogy Rómában
megtérésöket kívánják, és nem títrekednek kiírtásukr.a.*
Más alkalmakkor
is
hirdette a mérséklet elveit.
így az év elején a varsói nuntius jelentést tett Rómáb;i,
hogy Lubomirszki berezeg, az
szepességi birt<»kaín. a protestáns
Az
prédikátoroknak sok szabadságot enged. l>eu
áll.amtitkár ez
ügy-
Buonvísíhez fordult. Ez szintén kijelenté, hogy ez esetben a
közbeléi>ést
annak
--zár. í»,1mí-
helyesnek. >Most nincs úgy mond hogy vallásos buzgalmán.ak sugallatait kövesse a
nem tartaná
ideje,
Minfleiipkelött szükséges,
hogy
szilárd
állást
foglaljon
Magyarországban, és engedelmességre vezesse vissza a
lket,Tökölínek ne adjon arra
védelmezje lépjen
föl,
s
alk.'ilraat,
folk»'-
hogy mint a protestíinsok
eloszlassa az erdélyiek azon
félelmét,
li"'_'y
vallásunkat fogjuk reájok erszakolni, ha hozzánk csatlakoz-
!i;ik.
A
ség
mint értesültem, hogy az erdélyieket a
tartja vissza a csatlakozástól, elterjesztettem
ieleuleg egyetlen r.ani
vallá>
:
ha Isten
ezt
majd megtiiiíadni ) A :ziu9 17.
•
gondunk
:
sem.
nekik, hogy
a törököt Magyarországból kiszori-
a kegyelmet azt
féltékeny-
megadta, remélljük. n«'m fogja
hoiry az
.
elméjíiket mí'L'vilá^'osítja
éa .xyril O-iki jHjí^/í'k'ji
;
Uu'nivisi
iii:tr-
182
INfZE ÉS MAGVAKORSZAU FOL.SZAIíAHÍTAsA.
Xr.
de erszakos et;zküzöket ö felsége a pápa lieljeselte ezeu fölfogást.
alkaliiiaziii
soha sem
i"og.« *)
Es
^)
utóbb a premoutrei-reDtl generálisa a pápához
Kevéssel
folyamodott, eszközölje ki a császárnál, hogy Magyarországnak
a törököktl vissza foglalandó területén a rend egykori birtokai
A
visszaadassanak.
fnök
pápa utasította a bécsi nuntiust, hogy a rend-
terjeszsze a császár
kivánatát
támogassa hatha-
elé és
tósan. ^)
Buonvisi ezt készségesen megtette, és Ijeopoldtl kedvez választ nyert.
nem
meg
jött
De Kómába az
ily
irott jelentésében
get kell Magyarországban helyre állítani
egyházi intézmények fölujítására. eljárni.
zást
azután kerül a sor az
;
Ebben nagy
Szóba hozza, hogy szükséges
hogy még bels békessé-
kiemeli,
tárgyalásítknak ideje. p]lbb a
mérséklettel ki'U
a pápától fölhatalma-
lesz
kérni az egyházi javak egy részének saecularisátiójára, oly
czélból,
hogy azokat várak építéseié és a hadsereg
fizetésére le-
jöv
hessen fordítani. Mert bármily fériyes eredménye legyeti a
hadjáratnak, a török hatalom
még mindig
félelmes marad, és min-
den alkalmat, nndyet az <'urópai bonyodalmak nyújtanak. használni az elvesztettnek visszaszerzésére.
jövend
»A mi
veszélyek elhárítására gondolni.
szükségleteket
illeti,
- úgy mond
—
Idi'jén
;
pedig a
fi'»l
fog
tehát a v.allási
kielégítésére alkalma-
:izok
sabbnak vélem, hogy a s/rgény kapuczinusok részére emeltessenek zánlák
kell
és francziskánusuk
mint g.azdag monost
fényüzésökkel botránkoztatnak, a nélkül, hogy lakóik buzgalmok és erényeik példájával a híveket emelnék.
tesek megmar.adtak
Valóban, ha a szerze-
volna hajdani szegénységökben, talán
vert volna annyira gyökeret az eretnekség,
az egyházi javak megszerzésének vágya EnJélf/ irányában hasonlóképen Idft
1/
'j
')
11.
Ivarnak.
Miután a
Üuonviíi január 27-iki
is
elsegítette.*
melyek
^)
Az államtitkár február
*)
Buonvisi február 24-iki ielontéso. reflectAl.
A])aflival
meg-
jelentést-. c^'rte.HÍti
Uuonviíiit,
nuntius utasíttatott, hogy az ü utasítása szerint járjon
nem
*)
eszélyes magatartást ajáii-
tárgv'alások,
Az államtitkár február 16-ikáu
fejtegetésekre
nem
melynek elterjedését
hogy a varsói
el,
2-iki jegyzéke.
Az államtitkár
vála.szaiban ezen
:
ir.,s»;.
lulultak
.
ort'ilmónyrr
iiom
vi'/ott«'k
Knlóly iiM'gszállását határozták lyes
váll:ilati»t
;
1h:í
ol.
a
;
mert, ha lu-m sikerül,
ts-iki
J^a.>/lú
rendek u;igy részben, a szászok
^'yülölik, és
olasz
ciardini
rfiy-
hadaknak kí'dvez
tr.r-ik
hirdftto, hojíy a ina-
:izt
nnndannyian
lu-dijí
a császári hadakat tárt karokkal
nem mulasztotta
ountius
szi'unát
viszik. ')
És mikor Bécshou u'var
iniiiisztorck
olh'iísi'^ícik
,vol szaporítják, és a hál)orú -^ziuhelyAt a
rületre
császári
Huoiivisi clItMioztf ezoii vt«sz6-
el óvatossájír.a
történt^tiró
számzöttek a
lehetetlent
A])altit
fogadni
:
a
a császárt. Guit-
inteni
azon tanácsára is
fo^^^ják
fiiíyclnu'ztettí', ho;íy
könynyünek szokták
föltilutetni.
u
a
is nem szabad utánuk indulni. Az erdélyi expeditiót azért > kárhoztatta, mert tön"»k(">k elU-n niüktulö serejí erejét gyen-
miért
;i
:,'iteni fogyja. -)
Es csakugyan SchárHenbcrg hogy 13 000 emberbl
tábornok,
álló hadtestével
icndeletet kapott,
ki
Erdélybe nyomuljon, mind-
hogy
árt kezdetben olyan nehézségekkel találkozott,
a hídi tanács
Inöke visszahivatását hozta javaslatba.
A
császár
maga
is
elismerte,
hogy a számzöttek eladása
ilaptalannak bizonyult, és helyesebben járt volnji
el.
ha a nuntius
•inácsát követi.
Buonvisi kezdt.'tben aggodalmait lejezte <*reg
az iránt, hogy a
ki
visszahivása a császár tekintélyét meging.atni, a török<>k és
Tököli bátorságát éleszteni fogja; de \itóbb mag;i
bogy a visszahívásra »tisztességes
t'ormát«
Vlkura lépve Apaffival és az erdélyi rendekkel
;
(dy
is
azt tauá-
kell k(M*esni
módon, hogy
fejedelem a magyar királynak adót tizessen. a mennyit a szultjin-
i
ak szolgáltatott, és az aranybányákat, melyek küliVnben is mvei'tlenül állanak, adja át; viszont Leopohl Erdély rendéinek eddig Ivezett teljes
szabadságukat biztosítsa.")
Kevéssel utóbb a tárgyalások Apaffival megindultak. Kkkor t
lengyel király Buonvisihez fordult, tölkérve
•'•st
mozdítsa el.
'•m avatkozhatik
A ;
bíbornok
Jizt
válaszolta,
de egyszersmind
biztosította,
')
Boonvüi
»)
Buonvisi májuH 26. é» jniu.'j 9-iki jelentene.
')
BuonvÍ!
ápril 7-iki jelentése.
J. «•«
öt,
l«-iki jelentései.
hogy a kiegye-
hogy ö ezen ügybe
—
és ezzel a
;
saját
programmját
nem
sára
hogy
jelezte
L<'Oi)oUl P^rdri}
iiiigliótlilá-
gondol, ós csak azt akarja elérni, hogy a tön»kök Erdél.v-
bl támogatásban
A
is
ne részesüljenek.
^)
horvátok felytonosau kiváló kedvezésekben részesidtek a
Buonvisi
szent szent-szék részérl;
Rómából, hogy érdekeiket karolja terjesztette a
pápa
ismételve föl
ö
;
is
kapott
utasítást
többször pártolóI;ig
elé kérelmeiket. ^)
Gróf Erddi Miklós bán márczius közepi* táján Bécsbe érkezett, hogy a horvát hadak részére segítséget eszki>z(">ljön ki. A nuntius Leopold tigyelméi)i' ajánlotta a bán elterjesztéseit; mire azt az ígéretet vette tle, hogy a mennyiben a kincstár szorult állapota megengedi, mindent meg fog tenni, hogy a h(.rvámunkálatok erélyes f(dytatását lehetvé
t(»knak a hadi
És a bán
A
tegye."')
c.s:ikugyan kielégítve térhetett vissza Horvátországba. *)
szent-széknek nagy része
azon jelentségteljes tény-
volt,
ben, hogy a franczia király a császári sereg munkálat;iitmeg
nem
zavarta.
A visi
keleti császárság
ábrándképei, melyeket a pápa és Buon-
híbornok ismételve lelke elé varázscdt, nem voltak ugyan
sek a császár szövetségesévé tenni
t
')
Buoiivisiiiek júiiiuM '24-ikfMi a varsói imMtiiis)io/
»)
Az államtitkár
henján'uiát kérték ki,
mely rajok né/ve Buonvisi február
február 2-ikán
lO-ikrn
;
irt
Icvelo.
hogy a horvátok a
irja,
hogy a király ne VBgyen
iiaf^yon font<»a
el tíiiök
Rómába
irja,
kikötVit,
hojíV ha újabb .segóiyt küldunek a ;
igy az éhez'i katonaságnak
—
nagyobb szolgálatot te.tznek. Az államtitkár márczius '-'-ikán a horvát bán Bécsbe ké.
irja,
hogy
lerjeszszo
;
hogy támogassa.
utasítja, ")
Buonvisi márczius
.11-iki
jelent«'»e.
Az államtitkár
ápril '20-ikáii
hogy a pápa örömmel vette azt tudomásul. *) Buonvisi májas 12-iki jelentése. '•)
IfiSfi.
Buonvisi ezt a gyakori csalódások daczára folytonosan roméllel ir.
február elején fölkéri a pápát, lelkesitsp XIV. Lajost a szent föld visz-
Hzafuglaláaára küldje.
—
A
;
vagy birja legalább
arra,
hogy hajóhadát a Bosporusba
lengyel-orosz szövetség létrejötte után azon reményét fejezi
hogy az >a dicsség f
jiápa k<>z-
egy bizonyos
a nuntius fiíryf'lmébc ajánlja az ügyet.
horvátoknak, gabonában küldjék, up pénzben
irja,
ké|)e-
de a császár hadikészületei,
'')
és vetélkedés
ki,
rugója gyanánt fog hatni »XIV. Lajosra,
1686. február 3-iki jelentése és június .3-ikán a varsói nuntiushoz irt levele.)
U'rvrivcl
ós najíy
s/,t>inluMi
iiom ukiidáhozt'i
vhIA szoljíálatát, ós
;i
loiu>iiM'sokii»'k
lV»ltók»Miysójí
^[ik^^^ ••ltt
jöv
Budavárát, ós a
torülotórAl kizi.
tt'liát.
szövetségre lépjeM,
a »'sászár
iin*rt
óvbeti a törük«»t
(ápril
ki'/('|«-ii
')
lutfiy
visszaío;^-
Ma«íyanMszán cgósz
a ü;myvr/rr a
j
XIV. Lajos
iV'jozte ki, liojjy
sa
császá,r ellen
határozottau
követ
losz.
;
^)
azon óliajtását
részt: a
tüimsitntt
h csús/ári sítohImmi
árnyalata iiólkül hinlotte.
a hailjáratuak fónyos erodinóiiyc lalja
rnlrklöilrst
i<'»Hk:ir.ilú
ine-j iVanc/iii
a port/ival
intózeml hadjáratlian
tíigadó
kn\ri
Iram/.ia
választ adott, arra
nyill
v«'}íyen
utal\a,
hogy a liga tagjai a béke megszegésére okot nem szolgáltattak.
Mire a nagyvezér azon kérdést vetette
l'öl:
vájjon hajlandó volna-e
a király a porta ós Lengyelország között hókét hozni létre? a követ erre
I)r
csak azon esetben nyújtott kilátást, ha a porta
is
maga kér békét; a
mit természetesen várni
nem
A nagy-
lehetett.
vezér ingerültségében, szemrehányáskópen, tigyelmeztette a követet, iz
hogy mikor királyának ügyei rosszul
háborút Leopoldnak ós karolta
biztatíisára üzent a porta
Tökölit.
állottak, hár(mi óv eltt, tV»l
^)
XIV. Lajos
teljesen
Ks hatíírozottan tagadva
helyeselte portai követének eljárását.
Imgy a portát az ausztriai ház
azt.
ellen
izgatta volna, büszke önérzettel jegyzi meg. hogy ^a h.atalom
úgy mond
—
melyet nékünk Isten adott, mindenkor több, mint
hogy ellenségeinket megtörjük.**) Es egyHabár házam érdekeit az késbbi alkalommal így nyilatkozik fenyegeti; dicsségem ós gyarapodása Osztrák ház hatalmának '•legendö volt arra,
:
liirnevem
nem
engedi, hogy
nrszágon útját
')
Krpil tanii-K'"iiK inelybi-n
legyzéke, \áb)ira itiM
ál Íjam.*
íh
.S-ikén
meg
bécHÍ
cirili:!!!.!
»
áMani
követéhez
iiiiui-ztfrii'-K
imi-ís\
közt
irifí
a kei' inté/.
:
«)
XIV. Lajosnak
')
Girardin portai követnek
;
iK
M.il'v.-m-
itt^n. iiinic/.iii" .;i'-ik:in k-'h
»Min
iotharingiai berezeg terveirl; reményét fejezi
*>
I^'m
"*)
<.'iív<íl>ek
fogja
gyözt'liii''>
És XIV.
lielyoBlrtleg ki,
hogy ö
jfiniu'* JO-i'
XIV. Lajosinak júniu« »)-ikíin a |)ort«i követhez XIV. Lajo-nak KJ86. nov"í">.<>- i.; \...,v„:u»
IhIími t<>-
IíHJos
má-
nyilatkozik lesz a
i\
fvezér.
/ett irata. -••.
int^z«Mt
jegyzéke
;
186
\I.
De
i.Nt
ZK K> M VtlYAUOUSZAa KOL.SZ AHAltiTA.SA
cgyszersmiud
port;ii
követének
;izt
.
az utasítást
is atU;(.
hogy a portát a császáiTal való kibóküléstl tartsa vissza talmazván
üt,
hogy általáuosságbau
tartott
a mi
—
úgy mond
érdekében
is
—
»a keresztényséi: nyuiraliuának megóvása
kívánatos. «
})ortai franczia
kilátásba, és
magyarországi háború folytatására,
^)
Ugyanezen álláspontról fogta
A
íVilha-
nyilatkozatokkal,
jövre várható európai bonyodalmakat helyezhessen ezzel ösztönözze a nagyvezért a
;
föl
XiV. Lajos
Tököli ügyét.
követ június folyamán fidhivta uralkodójának
figyelmét arra. hogy Tököli pártja Magyarországon szaporodik és mivel l
országban a mozgalmak kovászát föntar-
hogy az Ausztriához hajló Apafii erdélyi
feje-
delem helyébe Tökölit kellene segíteni; aminek az a hasznos következménye is megvohia, hogy kdietetlenné válik a liékekotés
Leopold
és a
porta között,
szágra sohasem adná
mivel
Tí>k(tli
igényeit
XIV. Lajos nem
karolta
lol rz<*n
Kijelenté,
tcrvrí.
Tökidit, mivel szoros viszonyb.a lépett a portával, heti
Magyaror-
föl. *)
támogatásban; de követét fidhatalmazta, hogy
nem
hogy
részesít-
Tíikidit a porta
pártfogásába ajánlhassa.'*) És mikor Tökídi, Bethune manpiis utján, azon szándékát jelentette
országba,
maga
is
l)e.
hogy követet küld Franczi.a-
meghagyta a követnek, hogy
ezt akadályozza meg, és ö
tartózkodjék szorosabb összeköttetésbe lépni vele.
*)
IV. April
els
na])jaiban
kellett
Buonvisinek
.-izoti
rá nézve
annyira kínos nyilatkozatot közölni Leopolddal. hogy a pápa segélyt
képt's
nyújtani;
egyszersmind
török birodalomban nagy elkészületek
föliiívnia.
nem
hogy mivel a
történnek,
és
hír sze-
rint a nagyvezér személyesen a sereg élére állani készül, államai
';
A
portai küvet
iiiiijus
lii-iki
jclentOM-j ts .\l\.
l,:iji>s
juims
válasza. •)
Girardin 16»6. júniuü 25-iki jelentése.
")
XIV. Lajus 1685. június
*)
Croissy marquia 16í<6. augusztus »-iki jegyzéke iJethunehez.
19-iki jegyzéke.
J'j-iki
lUilniúról
j»ou«luskodji"'k.
»h:i
nyiduurultHii rlvosziii
cs;ik
iicin
kar.« Lt'OliuKl V;UasZ;'il)ól
iininár sHinálja.
'>\íy
;i
H
nuiitills x/A
Imizv
torok
;i
llH'^íiíVo/ötlrst liUTilrttr.
\u>h'
aJMtilíitokjit viss/uiitu-
tott.1.
Es BuoiíMvi iiu-miyirc
1.
ibe jutott,
t
it
ina^a
ti
Látván.
hojL^y
attól tart,
hogy
•két ellenezte.
líekért
ivoinai.a
sajnálja
jrirnti-M-ilK-ii
hojíy
mert
segély elnyerésére
-
nnn
a külsogólybeii
tilknij.-i
liizva.
:i
ueti'in
értesült,
kilátása
bekövetkez szerencsét h-nmost ismét visszahivatáhogy a császár szabad
nincs,
is,
mióta a
nyilatkozatait
rossz néven veszi, és így ö ezentúl hallgatásra lesz kárhoztatva.
Az
a
a koresztvnység ügye válságos hely-
lógják felelssé tenni. Ezért
kéri; annál iukáhl).
ipai
\n is,
')
állásával és a viszonyokkal való elégiiletlenségének okai
ipról-napra számosabl)ak és súlyosabbak
Igyekezetei a
lettek.
év szi hónapjai óta oda voltak irányozv.a, és az udvarnál
lúlt
it'gállapodás is jött létre az iránt,
hogy a hadjárat május elején
dittassék meg, mieltt a török seregek táborba szállanak. I)e
közepe táján már bizonyosnak lehetett tekinteni, hogy
i»ril
nlyeknek legyzhetetlen lustasága miatt,« a sereg június
nem
ott
K t
lesz-
mellett a haditervet
TÍnt —
eleje
indulásra készen. is
s/tTcncsi-tlemiek
négy haditestre akarták földarabolni,
fensivára •
s-né-
szorítkoznék,
i.irintr.i.
A
melyek kö/l
sereketU")
kett t'imadó föladatokat kapna. >E
— a törökök
úgy mond
.i
tetszésére bízzák, hogy egyesült
iderejökkel bármelyik hadtestet megsemmisítsék
!«
Bnonvisi a
tdi
müveletek mielbbi megkez
>gy
az egész sereg együtt maradjon, és képes legyen a legfonto-
iltb
helyeket ostromolni, esetleg a fölment seregeket nyilt csa-
ban
is
dett. ''.;y
megverni; csak a mikor majd az ellenség vereséget szen-
akkor oszoljon
iiiába beszél. •*s
A
fáradtságot
t<»bb hadtestre.
míg azt
nem
^..izárt fülvilágo«.;t\ ui,
')
hitte,
De
hogy valamit
elérhet, a kidt-
már csak
Isten segíthet,
kímélte, ^^ost ('-.
i
Buonvisin»»k april 7-ikén
fíiv.'ikök
irt
— úgy mond — belátja,
erejét L'vtuL'ítvén.
Klkt>r-
jel«?ntéw, m>)l>u«k '-ityik r«8/.«
cliiit-
188
XI.
INCZE KS
M.V(iV \\:<>Ksy.
redésébeii így faka*! ki: »Istt-u
\..
mug
i
i.i
x/
\
i-,
\i,j
i'
\sA.
akarj.i crttiui voleiu,
hogy ö
szentsége segítségének kieszközlése érd('kél)eu tett lépéseim indiscretek és vakmeroek voltak. Isten eltt ismeretes volt, hogy a segítség haszontalan lett volna,
mert az emberek rosszakarata
a közjó követeléseit meghiusítja, a mit talán azért enged meg,
hogy a császárt ))ékekötésre kényszerítse. « Azt állítja, hogy ha a készen álló hatalmas sereggel ez évben nem vívnak ki nagy eredményeket, jövre sem lehet ilyeneket remélleni. mert most a
végs
erfeszítéssel megtettek mindent, a
mi lehetséges
volt. ^)
Majd néhány nappal utóbb Capram tábornagytól^) kapott melyben panaszkodik, hogy Munkács ostromát nem folytathatja kell ervel, mert nem látták el elegend lszerrel, st Irvelet,
meggyengítették,
liaderejét
mert egy
liadosztályt
tle. Buonvisi nagy súlyt helyezett Muidcáes
sára
;
de tartózkodott ezen ügybe beavatkozni,
folyásának tétlen tanúja maradt.
ringiai herczeggel
el
és az
események
*)
Hasonlóan, mikor május els
ott fog a
rendeltek
mielbbi megvívá-
napj.aib.an a császár a lotiia-
Német-Ujhelyl)e ment, bár általán hitték, hogy
hadjárat terve véglegesen megállapíttatni, Buonvisi
iiatározta el magát,
hogy nem
kiséri
arr.a
az udvart. Eltekintve azon
nehézségektl, melyek a praecedentia tekintetében fölmerülnének,
távolmaradásával
meg akarta
czáfolni .azokat, a kik hirdették,
hogy
mindenben »az igazgató szerepét akarja játszani ;« külöidien is nem látta tariácsosn.ak beavatkozni, mert a magáii-érdek'-k nagy -1/ itité/ö l<ör<"iklicii, Ks iriiiid<'/,f rrsiiiiivi«li;'i
(>
('1'"'
')
Buon%i.si íipril Jl-iki jelentusu.
*)
Buonvisi a tábornugy részére pájmi
hrévét eszküzült
ki,
mely az
lH84-iki hadjáratban szerzett érdemeiért magasztalásokkal Iialniozza
el.
Ezt
hogy ezentál is bizonyítsa magát érdemesnek az elnyert kitüntetésre. Ugyanakkor oda hatott, hogy í5t pénzzel és élelmiszerekkel kellen lássák el. Magával LeopoMdal is szólott, a ki igérte, hogy személyesen fog az intézkedésekr*.- fölügyelni, mert látja, hogy )>némelyek« néki átküldve, buzdította,
a vezér-hadbiztos igyekezeteit
nem
támogatják. CBuonvisi
Ifise. jau. i;í-iki
jelentése.) ")
Buonvisi ápril 23. és május 5-iki jelentései.
7-ikén jelenti,
mindenben hiányt szenved. golyók
nem
A
velenczei követ ápril
hogy Caprara Munkács ostromában nem haladhat
felelnek
meg
A
mit kapott, azt
suin használhatja.
az ágyúk kaliberjének.
olöre,
mert
Például a
)
ismét
luálvji,
V
'
:irr;i
lu ortHlnu'uyrr juU
kártK;
vot
itut^il.'Ui.
tanácsosára
;ji
lu»jíy IovhIiIm
(aiulitor)
Brishcn
tan!ios«»t ú<;y s»'m
inivt'l
»''s
i>
a/
iál>i/.li;ifiii
iiüira-
adhat, a/ vt-
ii-jvfk
.'tését.
LüttichWl néhány száz utászt várt.a kikiu-k f;»lto«ía(lásál)aii mködött. Ez»'kuok íi/.etésére szándékozott fordítani a k»'Z«'i ki ./i. II lev pénzösszeget. Ez lesz utolsó ténye ú-íy mond k"/r.
—
nem sokára meg
••mélli,
hívják
mert külöubeu
;
tetben
is
tönkre megy.
;
fogják vigasztalni
itt
azzal,
hogy vissza-
föláldozza egészségét, és vagyoni tekin-
*
Azonban az államtitkár
azt vál.iszolá,
hogy okait, melyek-
kel visszahivatását sürgeti, ö szentsége elé terjeszteni
dszerünek;< egyszersmind
.i
»uem
páj)a részérl azt az utasít'ist
hogy annál inkább kell a császár és a közjó érdekében, talható
hiányokról
és
a
teendkrl
kevésbbé tetszik az illetknek. Buonvisi
erre
tának megfelelni
;
hogy a
jelenté,
sajnálattíil
egyébiránt
Istt'u
haszontalan;
pápa kivána-
miniszterek ugyanis elvonták
ti>U'
kormánygyeplt
tel-
felsége a
is
császárn.-ik
hogy alattvalóit engedelmességre kényszerítse.
És a
helyzet,
^)
bár talán túlságosan sötét szemüvegen
át
elkeseredésre valóban okot szolgáltatott.
Május közepén I
_
ii
hatalm.'is sereg állott készen.
Leopohl német
hadaihoz a bajor-választó fejedelem, a bádeni rgróf. izi
és világi fejedelem
denburgi választó fejedelem, •k
fáradozni,
tehet egyebet, csak injádkozhatik, hogy
a rosszakaratúak czélzatait hiúsítsa meg, és a
idjon ert,
itta,
nem
niinél
^zóhii.i.
jesen kibocsátotta kezeibl, úgy, hogy fölvilágosításán _'észen
a tajKisz-
^)
nem képes; a
a császár bizalmát
szabadon
látta
kii Idé.
kit
segélycsapatai,
ekkor
U'ijt
v.'il.iniint
a br.in-
nagy
áldoz.i-
sikerült
árán megnyerni, nyolczezer emberrel készültek csatlakozni. Mindazált.al a császári h.'uli-tanács a legkedv«'zl»b évszaki»t
i'tlenül engedte eltelni.
')
Buonvi<(i
•)
Az
iniíjtui
államtitkár
Ezt a vezérek
k<»zött
uralk |
5-iki jelentése. :ii
'
m
I
l-iki
j'';,'.v/»'W'-i.
ISrZE KS MAfíVARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
190
XI.
nás okozta.
Már
az 1685-ik évi hadjárat kezdetén a bajor választó-
fejedelem és a lotliariugiai berezeg között versengés és egyenetlenség volt észlelhet,
^)
mely most a haditerv megállapításánál
nagy nehézségeket támasztott. Ugyanis a két vezér közöl egyik sem akarta magát a másiknak alárendelni. Az ifjú l)ajor választó fejedelmet, a tapasztalt és diadalkoszorús lotharingiai herczeggd
szemben tanács
elfoglalt
elu<>ke.
merev magatartásában megersítette a hadil)adeni rgróf, a ki Károly berezeg cllcii
Hermann
folytonosan iutriguált, és most unokar»csoséuek, az
ifjú
Badciii
Lajosnak a bajor fejedelem táborában önálló hadtest-parancsnokságot akart biztosítani. Ehhez járult a spanyol követ vészteljes
Ez ugyanis folytonosan sürgette a tíirök békét, hogy azután XIV. Lajos ellen forduljon a császár ntdiogy tehát a törökök fölött kivívandó nagy gyzelmek a háború folytatására késztessék a császári udvart: nem átallotta a vezérek egyenetbMi-
befolyása.
;
ségét ápolni.
A
*)
])ápai uuntius, a
mint ezen ármányoknak nyomára
fölhagyott tartózkodó magatartásáv.al
császárhoz, ne bízza hadseregét két tapasztalatlan
egy öregebb
legalább helyezzen
iljúia,
marschallt a bajor
oldala mellé; ha ugyanis az egyik sereg vereséget ni.'isik is
De
Bádeni Lajosra.
ígérte,
el,
hogy ezt nem fogja
Buonvisi azt az .aggodalmát fejezte
ki.
íiajos
szenved,
;i
fogják hadvezérül ajánlani, a
rgróf fogna Mire
:i
kinek
h.i vezérle-
tenni.
hogy
Lajos barátai eljárásuk masi[UÍrozása végett, a beteg sch.allt
vagy
fcjedcb'ni
okvetetlenül elvész.
Leopold elismerte, hogy nagy hibát követne tet bízna
jött,
azon kérelemmel fordult a
;
Badeni
Leslií;
mar-
neve alatt tényleg
))arancsnokolni.
császár biztosította, hogy Jjeslie telKitetlenségét
jól
ismeri.
Buonvisi
nem
bízott ezen nyilatkozatokban
a szenvedély és érdek sugallatai
')
Buonvisi 1685.
')
Ez
el
;
fogják nyonmi
attól félt, ;i/
hogy
ész szavát.
jáliu.t 29-iki jelentése.
volt leí»al;ihb Buonvisi fölfogása. (Május 29-iki jelentése.)
franczia linvet flütt
is
A
jninaszkoilott a bibornuk, a s|)anyol kíiv«t kicsinyes
áskálédásai miatt. (Vauyuiim május
}<-iki
jelentése.)
;
'• I
—
K» -Ir, ji it
'
mikor
i'sakuiív.in.
hogy
un'gálhipoilás,
miud a
lothariiijiiai
l^'ptek.
Iutoz*';;
i'l
két hadtest a
Ahban
Fejórvárl, a
viMini. Kúsíihli
kfUett ejteni; mire az hatúro/t:it«ttt.
Dunán
mködni;
túl fog
de ekkor a
fejedelem azt követelte, hogy hízzák rá Fehérvár ostromát,
:ijt»r I
:i
napirendro
ki'T«ltíse
•»lfttt'«rhc
Kgert fogják egyidoiülo«í ostrom alá
íjor fejeileleiii
Kger ostromának tervét li<>gy
h:ulvez«''rlet
;i
K'ijor v;iljiszt<'»-fej<'ti«'k'm i«;»'nyci
melynek bevétele után, késznek nyilatkozott a
lothariniíiai h
/eggel együtt Budavárát venni ostrom alá.
Ellenben a lotharingiai berezegnek
hogy
volt a nézete,
:iz
Fehérvár ostroma sok idt venne igénybe, és nagy áldozataikat követelne
;
nem
t'ltt
minélfogva a meggyengült hadsereg augusztus kezih'te indíthatná
meg munkálatait Buda
alatt,
közben a törökök lehetleg megersítenének; mire
;i
melyet idkét év eltt
kudarcz megújulna. Ezért ö azt ajánlotta, hogy hala-
/.euvedett
dék nélkül Bud.avárát
kell,
ervel, ostrom alá venni
egyesült
annál inkább, mert a brandenburgi és szász hadak a bajor
delem parancsnoksága
alatt
nem
lévén hajlandók szolgálni. Fehér-
Es ezen
ár ostroma alatt tétlenül vesztegelnének. lott
a nuutius
kára
rijf
nézet felé haj-
is.
Ezen hosszantartó buouytalanság a hadjárat sikerei ktuv.E mellett a pénzügyi zavar mind n.agyobb mérveket
tette.
A
Itött.
pápa
nuntius által hirdetett takaré-
által sürgetett, a
kosságról az udvarnál semmit sem
akartak
A
császár
magára
vállalt.a
tudni.
I
i'azar i
bkezséggel
hadjáratban
osztogatta az ajánd''
í
hadsereg szükséglete
I
itt
1
[
fejedelmek
résztvev
—
írja
'^
'
i.ik
•
költségét.
a legutolsó dolog, niiic
a nuntius
gondolnak. Ezt látva, annyira eliszouyodtíim ezen szentsége
liogy h;i
a nélkül, hogy hetnémlc
vissza
szentségének
a
elgon»lolh.itja
—
nem
hív,
legkisebb
orszá;,'tój.
életemet vííszteni szol<_'álat<^>t
is
el,
te-
>j
>Eminentiád iuilyen
hamar
i-A
hangulatb.au
hogy jó tanáísaimat
folytathatom
írja egy más alk.iloninial mködésemet, niikttr lát^mi.
vissz;iutisitják, és
')Bnnnvi'«i imm"!- ''
"•
"
••!•-
-
a bizalmatlanság' iráiiyom"-íl;
í..!..i.i. •...i
192
XI. IN'C'ZE
ÉS MAGYARORSZÁG FÖLSZARADÍTÁSA.
bau mindinkább növekedik; bár számos esetben bebizonyult, menynem hallgattak reám. ^)
nyire káros volt. hogy
az elkeseredés, az izgatottság hatása alatt, egészségi álla-
És
— jegyzi
pota mind rosszabbra fordult. »Niucs olyan orvos szer mely a szorongatott szívnek gyógyulást ád.« ^) ^eg
—
De zott,
is folytonosan úgy hangBécsben maradását szükségesnek
az államtitkár válasza most
hogy ö szentsége
az
t eddigi tevékenységének
tartja, eljárását helyesli, és
serkenti.
folytatására
^)
Buonvisi a pápa óhajtása eltt ismét meghajolt. tegeskedése
levert
,
nem
hangulata
Es ,
be-
hogy
egész hevével szentelje magát. Min-
állása kötelességeinek lelke
den jelentésében, melyet
•*)
abban
akadályozta
Rómába
küld, segélyt kér a háború foly-
tatására, föltüutetve a dicsséget,
mely a pápára háromolni
fog,
súlyt helyezett rá, hogy
ha a nagy vállalatban részt vesz. Különös Buila ostromának költségeihez járuljon; mert a segélyt megadva, ha az ostrom eredményre vezet, dicsségében része lesz; ha |i('dig sikertelen marad, a felelsséget elhárítja magától.
És a pápa meghallgatta
elterjesztéseit.
kell
dött arról, hogy a hadjárat
A
'')
meggyz-
mint
eréiylyel és a siker kilátásával
megindult, késznek nyilatkozott, hogy kiUtségeihez járulni fog; és
nnntiusának kezeihez százezer forintot utalványozott.")
A gyjtés ')
is
pápai keresztes-búcsú-})ulla alapján eszközölt alamizsna-
maradt
sf-m
sikertelen,
az (^-edraény a várakozásnak
b.'ir
Buonvisi júniu.H 9-iki jelentése.
--
Huonvisi n í'ranczia kíivet eltt,
panaszolta ismételve, hogy szavának az udvarnál nincs súlya
néki köszönhet, hogy a pápa ekkorig mintegy elleni liáborúra.
Vauguion május
Buonvisi június 9-iki jelentése.
»)
Az államtitkár június
tait folytatja
irja, ;
hogy a pápa
;
pedijí
l«"»li;i/
áklozotl a török
9-iki jelentése.
-)
jegyzékében
tiz milliót
27.
és július G-iki jegyzékei.
helyeseli,
hogy Buonvisi szabad
Július ^o-iki nyilatk(i/.:i-
a spanyol és lengyel nuntiusok utján tett lépéseit, valamint a
hadjáratról kifejtett nézeteit javalja. *)
Az államtitkár augusztus
SO-iki jegyzéke szerint ö szentsége ked-
vesen vette a imntius nyilatkozatát, liogy állomásán marad,
kenységét folytatni kész. °)
A
')
Az
rnájus
2»;.
és június
-.'-iki
jelentések.
államtitkár augusztus 24. és
:'.l-iki
jegyzékei.
és eddigi tevé-
r'in ft'lolt raejí.
n:»n jrinius
A
letjelsó ))/>nzkiUiloin^ny
kü/opón a
a
SvujeatlxS! Arkozett.
\um-
páprii nuntius iliHM) frtnt kül(l<'itt,niiiit a fn'i-
hurgi kantonban gyújtott alamizsnát Ugyanakkor a madridi nun.118
jelenté,
hogy
egyik érseki egyh!'izmegyí«jél>en
S|>anyoli>r8zal}»
tallórnál több lívült egybe.
"»
/...i.^.^zség
muUitkozott
;
A
NémetilfíSbleken nagy Aldo-
a kis benncgaui grófsá^lMM
3000
jött l)e Németorszj'ig lakúi s/i\kk*>bl közönyt tanúsítottak.
A
tallér ')
nem sznt meg oda hatni, hogy Spanyolormielbb megkezdessék, és iiiiin-i nagyobb eretlményt mut^isson fitl. De a nehézségeket lekfiztleni nem sikerült -) szent-szék
in
az egyházi tizedek behajt'isa
A
római curia igyekezeteiben Buouvisi bíbornok
is
részt
•tt;*) valamint a spanyol nuntins útján kisérletet t«tt, hogy a
panyol királytól
is
segítséget eszküzöljitn
minden más érdeknek háttérbe
gyzve, akkor a császár képes
le lesz
fÖntartását biztosítsíi,
_'yeusúly
>Most
ki.
;i
lesz arra
-
úgy moníl
Ha majd
kell szorulni.
a tör«»k
hogy az európai
is,
spanyol monarehiát minden
wimadás ellen megoltalmazza. Ellenkez esetben, haaton»k gyz, a császár ereje annyira meg kél»en többé. mit
sem
Legbvebben
lesz törve,
hogy Spanyolország
érd<*-
tehet. « *)
folyt az
a forrás, melyet a pápa, az ausztriai
örökös tartományok szerzetes rendéinek újabb szerzeményeibl a harmadrész fölajánlásával, nyitott meg. Mikor az erre alapított
pénzügyi mfivelet (a következ év folyamán) véglegesen be volt Buonvisi egy millió és hatszázezer
fejezve,
forintr.a
teszi
összeget melyet eredményezett. És jogí»sult önérzettel utal
azon .arra,
hogy a pápai ajánlat megérkezésekor a császári miniszt«Tek egy •sze :ut javasolta, hogy az abból várliat<> jövedelem behajtását
dlalkozókra kell ')
bizni.
kik
Buonvisi 1686. jániaii
.^/.•rpteinber 1-én puna-izolja,
üiry
mond
Ilikért
tí»
•
—
2'^.,
kész.k voltak annak fejében négy-
—*
júliiu 21., auguitzfun 4. én 11.
hogy
ri
l"
•'
'
"
'•'
nem
elGre látu, h'^ry a bulla
flmatatni. Kzért kedvuiicKiituL
j<'l«'nté.tei.
•'•íitekMi.
kiU:ijoj»i:U4ci
O fojf
ajánlja a
re. *)
A
)
Buoiiviiiii«k az«pt«niber fi-ikén a madridi nuutiuahoz irt levuli*.
*)
BnunvÍ!
pápai államtitkár au^uiiztua SO-iki jejo'/éko.
ltia*i.
júniiw JT-ikrii » madridi nuntiuflhoz
niAKxói V.: XI. ixcXK ím UMiYkHnmniiíi vftí^tAmAiiirknk.
irt levele.
1.3
194
XI
IXCZE KS MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
százezer forintot szolgáltatui a császári kiucstárba állott rá,
a mi
által egy millió és kétszázezer
;
de ö ueiu
forintnyi haszon
mutatkozott a császár és a kereszténység javára. Hozzáteszi, hogy ezen nagy összeg behajtásánál teljes méltányossággal járt el,
minek tauújele
az,
hogy csak két reclamatio
történt, és az összes
költségek alig kétezerötszáz forintot vettek igénybe
')
Buonvisi
lt>87. július JW-iki jfli-iiti-se.
!
*)
1686- IK ÉVI KMI.ÉK
ÉREM ELLAPJA.
16»; IK ÉVI
KMLKK-llKKM HÁTLAPJA.
XYOLOZADIK
MiksH
ik.
rik.
^
inak meginditása.
—A
.mviai emlékirata.
—
római
riott
—A
lú.
KK.IK/lVr.
-
A
Károly lotha-
It.i
Huthi osiro-
h;i
-
tábori kórház.
A
nagyvezér megt'Tkezés4>.
Budavár felszabad itáiui.
cnnsi-»t
— A
—
szepU'inber 2-ikán
— A li.idiinuitkálatuk tárgyában Bu<»iivií
ytatiisa.
li
Ki-
'.•'•]
fi-iiv.'/i'ir.
A
\c>/»^lv.
I
i.'iriik
(..•kiMiTiiiliil.
tisr).
T.
Május második irat terve.
Belúttiik,
mködése nagy
iló
>ereg azonnal
:
felében áll.ipittJitott
veszélylyel járna. Hat;írozattji
Buda
vánit fogja niegszállani.
_'iagyobb titokban tartatott; •tt
meg Bécsben
a
h:ul-
hogy a sereg megosztása és két hadtestben
oly intézkedések tíirténtek,
st a
törökitk
lett,
hogy az
De ez egyelre
félrevezetése vé-
mintha Fehérvár ostroma tervez-
tnék.
A
uuntius, bár lelkesedését
—
mint maga mondja
-
iiz
vek lel«)hasztották, és az óvatosság sugallatainak meghallgatii-
-elte ...
ik,
magát: mégis minden kíirülményt megfontolva,
szoktatni
ira
uá
a tervet; azon
föltétel
az ostrom be legyen fejezve.
A
alatt,
mieltt Konstantinápolyból császári
'
hogy a vállalatot
fölni'"*
-.-n'g
si«'ttes-
megérkez-
*)
sereg fvezérei, mieltt a harcztí*rre megindul-
vház :
;i
fcjént'k
.'ildá^.'n'rt
folyaniodt'ik.
lem nenu's ^/.ivakbun nyilatkoztatja
Mlkud bajor ki, h«>gy
>meg-
-yözödése szerint, keresztény fejedelem méltóbb fíiladatot ')
Bqodvíbí niájuM 26.
éi«
ei^y kéM'bbi, autfuxztuji 18-iki julenténe.
13*
nem
19(5
XI.
tzhet
IXCZE És MAGVAKOKSZÁG
F«>r,.SZAHAI)ÍT.\SA.
magának, miut a szeut-egyház fölmagasztalása
ki
ségeinek kiirtása végett sikra szállani.*
És Lothaiiugiai Károly bens vakban ád
kifejezést:
dend, táborba
vallásos érzületének ily sza-
Mieltt az egyház ellenségeivel megküz-
szállanék, szokásom szerint, Szentségedhez járu-
egyház fejének atyai áldásáért esdve.
lok, az
som
»
is
és elleu-
')
meggyzött
seregek Urától függ.
Eddigi tapasztalá-
hogy a háborúk kimenetele egészen a
arról,
Ezévt nem ragadhatok fegyvert, a nélkül,
hogy Szentségedhez ne folyamodnám a vallás segítségeért, melyre legnagyobb szükségem van. Viszont biztosítom, hogy
mat
és véremet,
a kereszténység oltalmában. Szentséged szándé-
kainak valósításában
A Ég
nem fogom
kiuíélni.f -)
pápa lelkének mélyébl ered fohászokkal esdette
áldását a vezérekre és harczosokra.
EsztergDUimal szemben.
és a bajor fejedelmet, jeh's jai,
A
le
az
^)
.Június eh'jén hetvenezer fegyveres nál,
fi'iradtságo-
gylt
egylte
Párkány-
két fvezért, Lothariugiai Károlyt
tábornokok kaia.
f.'jedelmi
házak sal-
spanyol grandok, angol lordok, franczia berezegek és egyéb
elkeli")
önkénytesek fényes társasága
De
Buonvisi
nem ok
terv helyeslését azon föltételtl, tessék.
k<»rnyt'zte.
nélkül tette
függvé a megállapított
hogy a vállahit lehetleg
siettet-
Azon aggodalma, hogy az ostroni-iiiuiikálat(»k. mint két most is, késn forrnak nicL'krzilftiii. nem volt indo-
év eltt, úgy kolatlan.
A
sereg több napig tétlenül vesztegelt. Ezt a haditanács
elnökének hiányos intézkedései és a fvezérek egyenetlenségek okozták.
kíiziUt
támadott
"')
Leopold ekkor Strattmanu grófot, az udvari canczellárt, a táborlia küldíitte, és általa a vezérekkel azt a h.itározott parancsot közölte,
hogy haladék nélkül Buda ostromára induljanak.
vezérek és tábornokok egyértelmüleg helyeselték szó,
ezt.
Azon
A jel-
hogy az ország fvárosának fölszabadítása a hadjárat els 1686. május 23-ikán Starenber^hül Xí. Inczo pápiilioz
irt
lev<-l"'
ii
vatikáni levéltárban.
Bécsbl XI. Incze jiápához irt lev
*)
1686. május 30-ikán
")
A
*)
Buonvisi június 9-iki jelentése.
két fejedelem levelére a
ii<í\
Mimit.
H'.sc.
iVtl:i(l;ita: :il:itt
:i
]«I7
serejíbtMi áltiláiios lelkesedést keltett,
a lUJigánénlekek és hiúsj'igok versengése
/.ünt;
is
melynek
ii;ii:is:i
egyiiUlre
iiieg-
a lotharingiui herczegés a bajor fejedolem között azogyet-
órtés és jó viszony helyreállott^
Buonvisi ezt élénk
Ezen
iitnak. itó
>)
A
az
ves/ély.
csak úíy
ikerül. c
megelégedéssel
tudimiásui.
vette
hogy az ostrom al-Ut a
i'4gódva gondolt arra.
vÍ8Z}\ly«»k
megújul-
felfogása szerint, véglegesen elhárít-
ha >a mérges növénynek gyökerét
volt.
1).;
is
kitéjmi
haditanács elnökére czélozott, kinek személyében a
visszavonás kútforrását
a mennyiben
látta;
Badeni
Hermaun
igróf saját nuokaöcscse Lajos rgróf, és ennek barátja a váisztó- fejedelem
t. Mivel pedig
herizeg kiváló tulajtlonait, és
méltányolva,
belátta,
következetesen
támo-
hogy a fvezért és a haditanács ehiö-
—
(^könnyebb - úgy mond
Kct kibékíteni lehetetlen Nizet egyesíteni*),
loth.iringiai berezeg ellen árniány-
;i
Kándy
hálásan
szolgálatait
Idigi itta
érdekében.
Buonvisi tÖlismerte
'»dott.
az utóbbinak
elraozflítását
a tüzet és
szüntelenül
sür-
•tte.2)
A
sereg június 18-ikáii érkezett
is
vettek részt azokb.an
>ényi tábornokok vezérlete / :il^ó
.-ilatt.
várost, heves harcz után,
Június 24-ikén Károly berezeg
hatalmába
ejtette. ^)
Még
magasztalásukkal halmozták
')
Baonvisi június
')
Erre kedvez alkalmat
l.-'itott,
bizon3'últ)
t.ítte
ej,
volt.
is,
kik a
most a pápai
állhatatossájíáért, mely-
mikor Apafrt fejedelem vádat
ejfjik biztosa
emelto a hatlitanácx elnöke
magát. Buouvíhí, az elnök barátainak oUeu-
daczára, rábirta a császárt, hogy vizsgálatait rendeljen. Kz erednjény-
len volt, mit Tínonvisi az elnök barátainak tulajdonított. t.,
udvarnál emel-
ItJ-iki jelent<^se.
•k
»«
Az
azok a miniszterek
-rök béke-ajánlatok elfogadását ajáidották
•
melyet
Batthyányi és Ber-
Pálti,
:
Mindenfelé élénk reményeket tápláltak. 'dett hangulat uralkodott.
iiutiust
alá,
Jelentékeny számú magy.ar
latok haladék nélkül megiudittattak.
iiadosztályok
Jiuda vár.a
rséggel védelmezett. Az ostrom- munká-
Alxli basa tizenötezernyi
21.,
augusztus lint
a
.;iik
el.
4.,
11., 18.,
2-iki
(Huonvisi július
jelentései.)
megelz ha
.anka föladatának körén kívül esnek.
'sak rövik.
Azok
Q
198
INCZK ÉS MAGVAHORSZÁG FÖl.S/AltADÍT.ViSA.
XI.
háború folytatása érdekében mködött. Helyzete miutegy
lyel a
A király ismét
varázsütésre megváltozott. dult feléje
;
zölje vele nézeteit és tanácsait,
A messze távolból A
zatai.
a régi bizalommal for-
több izben fölszólította, hogy tartózkodás nélkül kö')
érkeztek hozzá az elismerés nyilatko-
is
pápa, államtitkára útján, különös megelégedését nyilvá-
nitá néki azért, »hogy bölcs tanácsai a császári felség elhatározá-
sára befolyással voltak. «
Buonvisi a
2)
Buda ostromában
A
magának.
czimet szerzett
kiizdö sereg hálájára
A
intézkedéseket tett a titbori kórház szervezésére.
Kollonich püspököt kérte június
közepe
jelentékeny
6000
táján
is
a kórház
kinek
föl,
ffelügyeletre szükségleteire,
forintot és Olaszországból érkezett
balzsam-készletét
adott
át.
A
korház igazgatását
Ruggiero János atyára, az oratorianus-ci>ngrogatio tagjára ki
(tnfeláUlozó
sebesültek
buzgalmával köztiszteletet vivott
ki
bizta,
is
A
magának.
száma folytonosan szaporodott. Majd a táborban
senteria-betegség (vérhas)
jog-
mint az ostrom megindult, azonnal
kezdett ])usztitani, mely ellen a
dis-
Rómá-
ból küldött utasítás szerint készített orvosság sikerrel használtatott.
A kórház föntartása jelentékeny költséget igényelt. A nuntius 45,000 forintot fordított
e czélra.
Ezen összeghoz Bécsbl, Né-
metországból és Flandriából jelentékeny adományokkal járult a magán-jótékonyság.
A
császárné és udvarhölgyei tépést és ruhá-
kat készítettek a sebesültek részére
;
a miért a pápa köszönetét
fejezte ki nékik.
A
kórház
szi'rvt'/.iijnck és p;'ii-tlog<'iiii;ik
áldozatkészségét, az
ápolók buzgalmát n.agy eitMlinény jutalmazta. beteg hagyta
el
fölgyógyulva a kórházat.
H;ite/.er sebesült és
Ez alkalommal
is,
többen
a i»rotestáns felekezetek hívei közöl, az önfel.'ildozó szeretet tényei által
29.,
meghatva, a kath. egyház körébe vétették
')
Buonvisi jnius
*)
Az
»)
Buonvisi
.30.
t<)l
magokat.
^)
és július 7-iki jelentései.
államtitkár július 27-iki jejíyzéke. I68fi.
június
23., július 30.,
1688. január 15-iki jelentései.
12-iki jetryzékei.
Az
szeptember
1., 22., ltJH7.
július
államtitkár 1686. július 20. és október
;
IG.sO.
199
11
Rudii mi»;ívivás!i lassan
százczorro fíilszapo-
köz«'l
tzaknák ásása
a viárkok. közoledósi vonalak 6s
ágyú
A
l»al;ult.
ostromló had minden oldalról körülfogta a várat.
rotlott
és
40 mozsár szórtn lövegoit a
folyt, (iO
Míg nagy
falakra.
Július l.í-ikán Károly luTCZcg nagy rohamot kisérlott meg,
de csapatainak halált mogvetö vitézsége ílaczára, visszaveretett niásfélozer halottat ha'^yott hátra,
tovább
Egy spanyol
folyt.
tii/ér
^[iro a n-ndos ostrom ismét
s.aját
találmányú tüzes golyója
július 22-ikén a vár egyik lóporraktárát léglie röpítette, és iszo-
nyú pusztítást
vitt
parancsnokot a választ kapott. intéztetett,
elbbi
de,
;
véghez.
vár ()t
A
lotharingiai berezeg ekkor a török
fíU.adására
ft»ls/ólitotta
nappal utóbb, három
;
felöl
mely még nagyobb áldoz:vtokat
habár
teljes sikorre
nem
vezetett,
de
visszautasító
általános rohamot követelt,
mint az
a külsó falak uraivá
tette az ostromlókat.
Ezen eredmény lelkesít hatását fokozta az éppen ekkor Velenczél)l érkezett örvendetes tudósítás, mely szerint Morosini,
a köztársaság admirálja, a pápai hajóhad által Simogatva. Navarinnál fényes
gyzelmet
aratott
:
tízezer törököt szalasztott meg.')
Buonvisi bíbornok azt tanácsolta, hogy a budai táborban n'ndez-
zenek
öröm-tinnepélyeket.
melyek az ostromló sereg harczias
szellemére éleszt, a tíiríikökre lever hatist fognak ;.ryakorolni.2)
A
pápa szorongó
kisérte
lélekkel
az
ostrom-nniukálatok
folyamát, azon pontos és kimerít tudósítilsok nyomán, melyeket bécsi
nuntiusa
Bécsbe jelenté sikeréért.*
útján
—
kapott
a vcízí'lvps
',)
.\
.az
áHaratitkár által
fejezt<» ki
egyenetlenség
a
fölritt,
hogy
és
hogy
hitt«''k,
növeli.
Buonvisi
hogy a császárnak elterjesztést tegyen, követk''zmóiivi'ket t'irja föl, és intse, hogy tekintélyéutasítí)tta.
\ ••l'.Ml<;/.<--l
'l"_5<*Ii:iK
JilUU-
1-t'll
Theiner. 307. *)
mint
nehézséggel jár, mint
a vezérek közt megújult
bíbomokot
—
imádkozott Istenhez az ostrom
Augusztus közepén sajnálatát
Buda megvívása nagyobb azt
és
;
>szinitelcniil
Bauuvúi
július 22-iki jeleutése.
\1.
Ili".-/-'
1>11MII'»/. nii'-/->-tt
i<-\i.-i«-.
200
XI.
IN't
ZK És MACiYAUOUSZÁfl FÜLSZAHAÜÍTÁSA.
nek egész súlyát a mérlegbe
erélyes rendelkezésekkel a
vetve,
bajoknak véget vessen. veszély valóban nagy ^)
A
volt.
A
nagyvezér jelentékeny
se-
Buda fölmentésére, és augusztus 12-ikén a vár közelében, Hamzsabég és Budaörs között, ütötte föl táborát. Ekkor azon kérdés foglalkoztatta a vezéreket és a császári udvart: vájjon nyilt ütközetben meg kell-e mérkzni a nagyreggel közeledett
vezéiTel ?
A pápai
nem
nuntius
helyeselte,
hogy az ostrom tartania
alatt a sereg egy része nyilt ütközetet vivjon,
s ezzel
az egész
hadjárat sorsát koczkára tegye. Emlékiratot nyújtott be Leopold-
meggyzni
nak, kit
igyekezett
az
óvati)s,
körültekint
eljárás
szükségességérl.
Abból indul
ki,
hogy az uralkodók legfbb kötelessége: né-
peik javát biztosítani. niok,
Nem
szabad a tömegek Ítéletével gondul-
ha az az okosság javaslataival ellentétben
áll.
Utal azon
nagyszámú bölcs fejedelmekre, kik fontos várak ostromával fölhagytak, st adófizetésre is szánták el magokat, nehogy országukat a szerencse esélyeinek tegyék
ki.
A
jelen esetben
is
világos,
hogy a császárnak, a népek javát véve tekintetbe, a hader egy részével dönt ütközetet korzkáztatru nem szabad még ha attól ;
kellene
is
tartania, hogy eljárásával hirnevére árnyékot vet. Schiirf-
fenberg hadtestének megérkezését be kell várnia lehetséges, az ostromot
ab])ahagyni,
k»'ll
vagy ha ez nem
;
hogy az egész sereget
csatába lehessen vinni.
úgy mond
^Azzal fognak talán vádtdni.
h()gy iwiw bizoni
Isteuben,a ki ekkorig igyekezeteinket megáldotta,és az ausztriai házat vallásosságáért a csodaszerü tíimogatás áldásaival jutalmazza.
De
a kik
nem
birják azon szilárd hitet, mely a hegyek áthelyezésére
képesít, helyesen cselekednek,
ilyen ereje természetfölötti
szerénységét, a
mely
jelt
ki,
ha Istent nem
kisértik.
Miután a
hit
adomány, tanácsos utánozni Achaz
mikor Istentl
az égen vagy földön kérjen
fölszólíttatott, ;
hogy tle bár-
azt válaszolta:
nem
kérek,
nem kisértem Uramat, Istenemet; mire jutalmul szemei eltt a ')
Az államtitkár augusztus
ismétlödufík az nu''U8ztu.s
'24.
és
17-iki
."il-iki
jegyzéke. I^pj'anezen utA.sít«3ok
j.itrvzékekben.
I
gváltás titka fiUtárult. Ajánljuk in;í^;imkat lelkünk Istí'U kef;yeliut'l)C
1
iljunk föl
'\
'
'^y/rlcní
sür^i-tik
osuUil,
vonna niaga
t<^)ukremegy.
Budavára
ln»;;y
hatalmokba
az ostrom
ut^in,
:
is.
az e^'ész liaJse-
u'vzelmet biztosítjuk, az lesz az eredmény, hogy vagy
hatalmunkba
hidat,
-/.éki
kerid.
jöv
Ugyanis a
nehogy ezen oldalról segítséget kaphassanak
get építhetünk a Csepel-szigeten, és így
Dunán
i''lmiszerekuek szállítását a
Egerrel megszakít nk
sét
;
ezen
6vre
gyöz<'-
Palotíit,
teljnk.
;i
mi
mind
ítös-
által a
tr»ii>k<">k
IV'cset
és
t>sszek<»tte-
másfell megvívhatjuk Kaposvárt
;
által Fehérvárt,
^íiut;'ln
;
megakadályozhatjuk az
megersíthetjük
megvívhatjuk Hatvant, a mi
\ iiczot,
Kanizsát és Szigetvárát
ez megtörtént, be lehet várni,
irának, élelmi- és löszerekben
elszi-
míg Huda
szkölköd, tetemesen megfogyott,
sége önkényt föladja a várat, melyet megvédeni képtelenné válik.
!
Buonvisi utal
még egy
veszélyre,
mely
.a
sereget azon
nyegetné, ha egyik része a nagyvezér elé indulna, a
í
(ísí'tre
nn'isik i)edig
Megtörténhetnék ugyanis, hogy a nagyzér .az ütközetet kerülné, és megersített táborából nem engedné ekkor azután a sereg egy rész<í le volna lagát kimozdíttatni
/.
•
még
után, fidhivsználva a törökök csüggedését. megszállhatjuk az
iu
^
a dia-
pedig jelentékeny fogla-
lókat teszünk a török területen, minek k(»vetkeztében ida vára vérontás nélkül
st
ha seregeinket egyesítve,
/.tendöben megvívjuk Bud.avárat, vagy
.
cw'i-
képzel/i-
melyeket ekktirig elvesztettek,
Elleid)en,
ejthetik.
a
8
a
inciívivása k-hetct lenné válik,
ilmas törökök azon várakat Iliét
hizonyúl
iTVflm'k,
ii^y
hirnevére homályt vetne. Azonhan, ha tiszt'm
>en alapuló toltevésök alaptalannak :,'
:i
olegeuii, és
h;iilor5
;ill<'>
intetéso najíy hátrányokat ir
hevé-
i'^ós/.
l»i/tt»sitA'<áni li;is/-
••s/kö/.t.<
tUn'liiu'tlriiül
iviulolkezósro
.1
:uut;'in u
mimlun enibori
>A/ok, kik ii
de
;
Ostromot folytatná.
:
•
míg az ostromot
>tve,
ik
tolytató
nem volna képes soká
másik rész az rség
kir»di:inásai-
ellentállani, és soraiban az
szi id-
/akban elhatalmasodó betegségek is nagy pusztítást vinnének ez alatt a töri)ki»k idt nyernének arra is. hogy a vár /.
;
kijavítsák és új védmüveket építhetnének. Mindent összefoglalva, azt a tételt állítja fí>l, hogy nyilt SchiirtTent közetet vívni csak ;iz egész hadervel tanácsos; tehát i
202
INCZE És MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
XI
berg tábornok badtestének megérkezése után, és egy idre ostromát
megszüntetve, bogy az
is
részt vebessenek. i'igy
mond,
—
»Buda vára
nélkül
Buda
badak a csatában
biztosságban lebetünk
is
de ba seregünk tönkre megy, elvesztjük mind
a mit eddig visszaszereztünk,
nünk. «
itt elfoglalt
és
szégyenteljes
—
azt,
békét kell köt-
^)
IMindazáltal ezen fejtegetések batástalanok maradtak. Leo-
pold elrendülte, bogy a lotbaringiai berezeg a nagyvezérrel nyilt
Atbatva ezen intézkedés válságos
csatában ütközzék meg.
tségétl, fölbivta a biveket, bogy
böjttel és
áldását a keresztény fegyverekre esdjék
ben példájával
Az
az ábitat tényei-
elöl járt, ^)
következett be, a
dönt
vonakodott
imádságokkal Isten
És
le.
jelen-
mitl a nuntius
tartott.
A
nagyvezér
ütközetet vivni, és azon mesterkedett, bogy míg
mozdulataival a császári tábornokok figyelmét leköti, segély-
badat juttatbasson Buda várába. tett batezer
Augusztus 14-ikén
embert számító badosztálylyal
járt; a császári
badak
útját állották, és
;
kísérletet
de ez szerencsétlenül
miután egy barmada
el-
esett, visszafordulni kényszerült.
Ezen esemény
A
nuntius
is
bire élénk
örömmel fogadtatott Bécsben.
nagy súlyt belyezett
által szenvedett veszteségért,
nem annyira
rá,
mint inkább
azért,
•')
az ellenség
bogy a császári
badak bátorságát és iuibizalmát fölélesztctte.Mindazáltal az ostrom kimenetelét kétesnek tartotta. Attól félt, bogy a nagy- vezér mégis képes lesz a várba segítséget juttatni vagy pedig megersített tábo;
rából ki
nem
mozdul, és a bajor választó-fejedelem badait ki
fogja fárasztani, úgy bogy a császári lovasság a takarmányt csak-
bamar
elfogyasztja, és új
készlet beszerzésére a szükséges pénz
biánya miatt romlásnak lesz kitéve. kötötte,
Végs
reménységét abboz
bogy az ország minden részébl a táborba rendelt maBuonvisi emlékirata, melynek czime
tutta la fortuna con parte delle forze.«
:
j>Che
non
.sl
tleve arrischiare
Melléklet augusztus 18-iki jelen-
téséhez. 18. és Vauguion augusztus 22-iki jelentései. Ezt az államtitkár augusztus ;u-iki jegyzékében tolmácsolja. Kiemeli, hogy a pápa türelmetlenül várja Buda megvívásának hirét, és buzgón imádkozik. 5)
Buonvisi auííusztus
^)
Es Rómában
is.
Hí.s«>.
gvar uek.
n.
«''s
k.
...
A-:
*)
a romielke/ósre
i
/.ott
LeopoUl
is,
jókor, u/
v\r<^
részt, kiváujitosnak Ah
•ihhai.
1'
-
egész h:uler5 vivja.
:ill«^
"
.
^.
.
-iiek t•lrtott4^
Foliugívsáhan oszlo-
kell nnulelet^kkel
és a canczellArt,
m
rlött.
Utk«\/.«'t
nu'lyot ellem'/-
.^vjinis,
szAmú sereg vesz
len
2U.'Í
ellátva, a
tji-
lK)rl>H küUlötto. «)
Ez
alatt az ostrom
általános
:ulik
Károly
Iioiry
Miksa
foi^ott,
kiszoritá
>1
ról
n,i-v
roham
litMo/.tLr
a/,
t'cjt'il'lt'ni
az
nem
i'u/ iki
u
|»
a
éríesíté
melynek az
tl.li
eredménye, állM-^t
uldaUm a kastély egy
rés/é-
a
bels
falon
hasa most helyzete
nagyvezért.
de
volt
ers
r'^/.-'n
Ahtli
ellenséget.
-fjyt vessen a várba;
>.
Augusztus 22-ikén har-
sziluetelt.
intéztetett,
Ez újabb
tetemes
tartha*
kísérletet
veszteséggel
tett,
vissza-
veretett.
Augusztus utolsó napjaiban megérkeztek a császári táborba
Kándy
a várt ersítések. Mii»^
berezeg nagy haditanácsot tartott,
mely szeptember második na]»jára
tfizte
ki
a
végs
általános
n»baniot.
A
szemmel
k«>/»u, ^.
tiirtott^-i
menne, csatát
'.'rp
it
m
megállapodás értelmében, a sereg egy
vívjon.
tett arr.a.
;
harczra scgit-
Azonban Szulejmán az rség
eridV-
a nagyvezért, lu»gy
tétlenül szemlélte'
része,
ha a vár
csüggedéstl
vele,
nu'gszjillva.
kísérletet
hogy Buda vára elestét megaka
>ak késleltesse.
í-)tt
Ellenben a megfogyott rség a kétségbeesés erélyével küzmiud végig. Délután négy órakor vette kezdetét a roham. A
személyesen állottak hadaik élén, melyekkel egyszerre minden oldalról iiiyekeztek a réseken át benyomulni. Egy órai x,'.^..^ viadalban az rség legnaííj'obb része, parancsnokával együtt, .'zérek
it.
Mikor a nap
leáldozott,
Magyarország királyainak szék-
árosa száznegyvenöt évig tartó rabságából
Ezen napon Rói,
szabadítva.
mely aggó
tt
fol volt
ünnep színhelye volt.
•;
Huonrijii »'!-
•)
BaonvMi
a
i,
.
i--;l,
,..i....t.'...,
'
l-«Hki jel«nU^»vl.
;
204:
XI.
ISrZE ÉS MAílYAUUKSZAa KÖLSZAIJAKITASA.
szeptember másodikára ünnepélyes consistoriumot hirdetett, mely föladatánál fogva az öröm-ünnep természetével
Öt
birt.
év óta
betöltetlenül hagyta a bíbornokok ki>rében megüresedett helye-
ket
;
úgy, hogy a testületnek
majdnem
fele kihalt.
Aggályos
lel-
kiismerete az egyház legmagasabb kitüntetésének adományozását
folytonosan halogatt;v. Végre az 168tí-ik év nyarán megállapodott az iránt.
lii>i:y
hnszonhét fpapot
sorába készséggel vette vállalat
a bíborral földisziteui. Ezek
foií
mimlazokat, kik a török ellen indított
tol
ügye körül érdemeket szereztek
KoUonics Leopohl gyri
:
mköd
püspököt, Fitllavicini érseket, a lengyel király ndvaránál nuiitinst és nit'lltizte
/)»'«'>^/"
apátot, Sobieski római ügyviseljét.
azokat, kik a franczia pi»litika szt)lgálatáb:iu
nem gomlolva
azzal,
hogy
ily
módon Xl\'.
Ellenben
mködtek
Ltijos haragját njból
fölidézi. ')
kiu
Huszonhét bilmniok talanokra az öpmu tett,
t-s s/,.iiii-
Ezért, úgy szólván, megütközést krl-
forrás.i.
hogy a pápa, Buda ostromának kimenetelét be nem várva,
kinevezés közzétételének
napjaiban
A
tíirtja
meg.
cimsistorium végeztével, a pápa a szokásos szerencseki-
vánatokat fogadva, azt jegyzé mog:
>Ne a
kinevezéseken, han«'in !«
Ezen
volt,
nem
a kereszténység dicsségének gyarajiodásán örvendezzetek
homályos nyilatkozat érUdmét. azok volt.-ik
Df
kép(st;k m«'gf«'jt«MU.
kikht^z
int/ízve
abban, a mint Buda raegvivásá-
nak híre raogjött a nagy esemény megjövendölését
És Buonvisi bíbornok. a tVll tudomást
nn-gjeiívzés
hogy szt'pt^'mbcr 2-ikára rázz.a,
nélkül,
hogy a pápa volna,
szerezlu'tett
tztí:* ki
látták, *) által
elejtett
már azon
tényt,
a consistoriumot, úgy magya-
hogy Budavárának azon napon történend fölszabadítását
•)
Ficr>»'Ieinit'méltó, h<>}ry XI.
Incz« HllhatatoM.in
vonakodott bihor-
iiokká kÍDevezni Furbiii ))«auvaiüi (eltíbb raanieíllei) pütipököt, kit
Lajos kétszer küldött volt S«>bienkihez,hoir>'
A
franczia kii
Krn,'
:i
válságos
kereszténység
a
ünnepélyét,
iiéz%t.'
a
M
XIV,
a csAazár ellen actióba vonja.
nlásai 'iai
eredménytelenek voltak, iiafnk
t'r|i<"<
r
tartalmaznak. -)
Guarnac'.i. Vila et re< gfslu-j ruuiilicuui
'.l
'.'anliiuiluiu.
1,
1
1'.'.
;
a pápri
látUi. rpprii úu'v,
i'lr»re
mint
\
.
I'iiis.-i
lipruitói dirulrill .Ion-
met»iósoltii. ')
Az
els. ki
pái>áii.ik a iiaiiy
:i
keztót jeleuttMii sietett,
azon n:ip el
esti
kiemelni,
nek
ri
ki luí'g
óráihan néhány sort intézett hozzá.és nem mulasztotta a kivívott eredmény na«íy részben
liojiy
A
köszönhet.
£»rófra bíztii. ki
levél
kézhesitését
szentseidé-
kam.arására.
SanlV«'
I )••
mint szemtanú a vár ostroma és me<;vívása
részletes jelentést tehetett.
A
osoinény hokíiv^t-
j<'l«'iit("»S('fíü
hajor választó feje
Iflöl
-)
következ napon Leopold
Rómába. ^) pápa öröme határtalan
Thún
király
LMlut
Zsi<ímiMid
indította útnak
A
volt.
Ünnepélyes hála-isteni
teletben sietett a Mai;;assá,iíbelinek leróni háláját
tisz-
fényes tíizi-játék
;
rendezésével ;idott alkalmat az általános vígság nyilvánulásaira az elismerés meleg hangján
vezéreknek kíiszönetét.
irt lovelekltcn
fejezt<' ki
a diadalmas
"*)
Egyszersmind a napot, melyen szent István országának
fvárosa az apostoli király jogara alá visszakerült, örökre emlékezetessé kívánta tenni, az által, hogy évenkint a diadal évfordu-
els magyar
lóján (szeptember 2-ikán) szent István ])ét
a kath. egyház területén megülni rendelte.
király iiiinc-
^')
Egész Európában örömteljes lelkesedést keltett Budavárának fölszabadítása. Mindenfelé ünnepélyeket rendeztek, dicsít l>eszédeket tartott;\k, üdvözl verseket bocsátottak közre.
')
Buonvisinek 1686. szeptember
*)
A
')
Leopoldnak szeptember
*)
A
szeptember
:j-ikáii
téljen
által
—
iliadal-
a pápához irt levele.
'J-ikán kelt levél eredetije
a vatikáni leví-ltárban.
kelt levele ugyanott.
Leopoldlioz, a bajor VHla.sztó-feje'ltílef"bez és a lothariii^rini Iht-
czeghez intézett levelei szeptember tezve.
l.'j-ikén
A
A
tüzi-játék, melyet
magas emelvényen haldokló koronázott sas
t«'pi szét.
22., 27. és
október 26-ikán vannak
Giacomo da Kossi
rendezett, egyik
t.'.rököt ábráz
Rajza egykorú
k«'l-
képle-
kinek szivét angyal
illusztrált Iciadványban
k<"»/.rtr
van bocsátva. •) A S. Rituum Congregatio erre vonatkozó határozaUit a pápa 16H6. deczember 14-ikén küldi át Leopoldnak. í^s mai napig szepUüuber 2-ikán üli meg az egyetemes egyház szent István ünnepét. Kivételt csak Magyar-
ország te^z. totta
m«*tr.
ni.-l\
ii/
"-i
L'vakorlathoz raguizkodva, aiignszí US 20-ikát tar-
206
XI.
IXtZE És MAOYAKORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
koszorús vezérek mellett, méltó m:ig:iszt;ilásokkal
pápát
li:ilmozt;'ik el
a
//. Jakul) aiigol király, például, így nyilatkozott u szent-
is.
>0 szentsége szabaditotta tol Bécs városát, meg Budavárát. Szent Péter székén századok óta nem pápa !« *) Uralkodók, fpapok és magánosok szerencse
szék követe eltt:
ostromolta ült ilyen
kivánó leveleket küldöttek Rómába.
')
Buonvisi bibornokról sem feledkezi^k meg. Mintegy héttel
Buda megvívása
rozásából, így
néki:
ír
vállalat létesítésében.
li.iroiu
rltt, a lengyel király, moldvaországi tábo-
>MívhI a Buda vára ellen indított hadi
Méltóságod
IkíIcs
tanácsával és máskép
is
nagy mértékben közremnkt)dött, már most, mieltt a vár megvívásának hírét vettük volna, szerencsekivánatainkat ellegezzük, és elismerésüket fejezzük ki érdemeiért, melyeket ezen a császári
felségre és az egész kereszténységre nézve kiváló fontosságú tény
körül szerzett,*
*)
És miutiín a vár eljutott. Im'csÍ
nak
nimtinsnak
:
>Bnda
résztjuttatott,
8
'
még :izon boldogságban
a I)nna ment«''n
ütközetben megsemmisítsék
Hogy a
ütjin,
is
•)
K-
*)
A
t,anácsai-
részesiteni fogja Eniincn-
kivívott
II
v.iló
kizésében
k«">zre-
míg a császári sereg fvezé-
:
hidt(')l
elvágják, és
azután nyiit
a pápai nuntius nagy tevékenységet
gyzelem
) Addn ndntiaü 1686. nzoptainbor Les
Iv1op]i. I
iztí)
értékesítését lehi-tvé tegye,
Cnnipanu du Ch-
13-iki julunté.HO.
406.
a vatikáni
lerufyel kiralyiuik iius^UMZttiii 14-ikéri
Ujfyanaz a varsói nuntiu.tboz augusztat
lovélt/ir,
Buonvinihez
19-ikén
irt
int^z«t.t. levélt*.
luvulélMn
HtKinviiit
>Jiuda ostroma iiie|^nditá.
)
Vottíi
a
nyomultak, azon szándékkal, hogy a
lefelé
visszavonuló szult'mt az eszéki
fejtett ki.
ír
Ks az Ég. mely ezen dicsségében Kmincntiáduak olyan osztály-
^triikökuek egész Európából
'
velli.
a Sobieski táborába
kr>s/önhet.
Bud.i-várának megvívjusa rei
liir
Eminentiád bidcs
elto<ílalá.sa
és hathatós ösztönzéseinek
esemény érdemében
ti'
fólszabadítiisáról a
Vatta jezsuit.i atya, a király bizalmas tjiiiácsosa, így
atyának 1686. október 15-ikén Buonvisihez
irt levele.
;
LeopoliKlal,
minisztercivol ós
;i
veteivol tári?y;ilások;it folytatott.
veleket
vclciu/..!
k../.i.irs;i>i^'
Kúináha rs
ku-
Ih-csi
Leni;v.l(.rs/..iL'l..i 1.-
ir.
Naiiy torv ki>rvoual:iit vá/olta a szent-Ii-íában sziivelkozett
hatalmak eltt. Mig a császári seregek Belgráil megvívását tznék ki toladatúl, a lengyel király ^[oldvaországon keresztül ürinápoly felé uyomulua, a veleuczei közUirsaság pedig Konstautiuápoly alá küldené hajóhadát. >) Reniélette, hogy szavának súlya
—
—
mert a császár és a lengyel köztársaság lesz úgy mond némi bizalmat tanúsítanak iránta; mihez szerényen hozzáteszi, hogy arra más érdeme nincs, mint szintesége, melylyol, utógon;
dolat nélkül, a közjó elmozdításán fáradozik.
De más részrl sem vakította el. Az érem másik
az önbizalom, sem a nagy siker
nem
Rómába
írja,
oldalát
is
tisztán látta.
hogy mig körüle mindenki határtalan vígságnak engedi át maa derült hangulatot csak színleli titkos bánat terhe nehegát, ;
zedik lelkére. Sötét színekkel ecseteli a nyomort és szegénységet,
melyet a háború, pestis és rossz termés vont
maga
kezeibe.
Mielbb védelmezhet
megteszik
:
állapotba kell helyezni.
Konstantinápoly kapuja
lesz
;
Buda
ut;'in.
megvívása csak úgy tekinthet nagy elnynek, ha azt meg juk tartani. Ez nehéz föladat. Mint romhalmaz került a
is
tud-
gyzk Ha
ha elmulasztják
:
ezt
a ke-
resztény hadak temetje. Mivel pedig a szerzetes-javak megadóztatása által megnyílt jövedelmi forrás kiapadt, a spanyolországi tized behajtása
nagy nehézséggel
eredményt mutatott
föl
;
járt, az
ségébe helyezte. Most utolszor vau ^szítésre szükség;
a
alamizsna-gyjtés kevés
egyetlen reménységét a pápa nagylelk-
—
jöv esztendben
ugy mond
— nagy erfe-
szóles kiterjedés hódítások
rárhatók, melyek a további segélyt nélkülözhet vé fogják tenni.
Éppen ekkor kapott Rómából ötvenezer forintról szóló »Csak
rányt. le
kis falat ez
—
írja
— a nagy éhség
2)
utíil-
lecsillapítására
épp oly örömmel fogadták, mint a gazdák hosszú szárazság
lutáu a rég várt esöt.« ')
^)
Baonvisi 1686. szeptember 2-ikán a varsói nuntiu.sIioz
Bptember
8-iki jelentése.
»)
Buouvisi szeptember ö-iki jelentése.
*)
Ugyanazon napon
irt
másik jelentése.
irt levele
(-a
20^
INCZE És MAGYARORSZAO FÖl-SZAKADÍTÁSA.
\I.
A megjött
pápa úgy ezen 5U,0 'U foriiitot, iiunt u kevéssel utúhb 50,000 forintot Butin megersítésére rendelte tor A k;im:ira-elui)k ugyan inkább ujonczok fogadására
iiiúsik
ilítt-ituí.
használta volna
fítl
;
de Buonvisi
nem
grófnak, a mikor a százezer forintot
magát
kellett líilt
Írásban köteleznie
hogy azon összeget az 6 szentsége
arra.
czélra f^gja
És Kosenberg
tágított.
átvett*',
ált-il
Buonvisi ugyanekkor a badimunkálatok irányo/ására
A
rómaiak jelszavát hangoztatta: »]nstan
A
ellen
emeltek
>hogy gjözni tml, de a gyzelemmel
:
Buda megvívása, a nem mutat
mos, a
li'_'yz
folytatásának
ellenség annyira
más
nem
újabb kor törté-
.az
Ks a diad.almas sereg még most
föl.
élni
fíilmentésére megjött sereggel szemben,
dicsséges tény, melyhez hasonlót a régi és nete
ér-
régi
tis.<
tud.c
is
Alaposan kidolgozott emlékiratokat nyúj-
vényesíté befidyását tott be.
kije-
fordítíini. *)
ak.adálya
nem
le
is
oly szá-
hogy a ha«ljárat
v.an verve,
lehet: rsak az elhaladott évszak
és a t.ikarmány hiány.a.
Azoid>an megfontol.'indó, hogy
;i
mily vállal.atnk biztatnak leginkább
hailjárat folyt.atása
Fké|)en
sik«rrel.
eset/'ii,
azt kell
szem eltt tartani, hogy a császári sereg számára alkalmas szállások biztositás.'i és
;i
Belgrádon innen fekv
t<'>rök
t«''li
í-rösségek
Hogy a keresztény világ várakozásának megfeleljünk, és a gyzelmet kellen értékesítsük, arr.a Szeged megostromlása magában véve nem elegend. .\ hadimunkálato-
köridzárása lehetvé váljék.
kat a
Duna mentén
mely az eszéki ból
hi
2000 gyalog
a Dráván a
kellene folytatni; a gyenge dárdai ersséget, védi, éü
|H'»t
;
az ut<>bbi város-
és .3000 lovas a szigeti ersséget féken tartaná,
szribatl
k«»zlekedést biztosítaná.
ffenberg tábornok, a horvát és az eszéki
törököket az
Pécset megvívni
Kgyidejüleg Schiir-
cs.i])atokkal «'gyesiilve. i'ozseg.át, V;il-
híd túlsó erödítményi'it h.atalmába ejthetné, a
;i]»ró
várakból, melyeket Szl.avóniában és a Száv.a
mentén megszállva tartanak, kizhetné.
Miután mindez végrehajtatott, hidat kellene helyen, hogy a sereg a ')
Duna
liuonvíii (i%«pl*>inber 20. é» 22-iki jelonténe,
ItiSti. okU'tlier
29-ikéii
ki>'illit
verni alkalmas
és Tis/^i között elterül, tak.armány-
nyuf^tájn h róiimi
hIIhiiií
—
llM(M!nl»«r(f
lf*vélU'irl>iiii.
ffr<'>{
bnu bvelked, orszjigrészbe :i
Szeremség, hol a törökök
Habár utí'in
kaszálni való szénát
megntt
A
f
:it,
és mefíiiyiljék eltte
lovusságukat pihentetni szokták.
nem
találnak
ott,
az ntolsó eszések
a lovaknak néhány napi élelmet nyújthat.
mi Belgrádot
Ha
várat toladja.
v»)nulh;iss(m is
talán rségét rá lehet venni, hogy a
illeti,
nem
ez
sikerül,
úgy a Duna
palisádokkal megerösitett váracsot kell emelni.
nálhatók
,1
és
E
Száva között
czélra fölhasz-
gerendák, melyeket élelem-szállító talpak elállítására
Stíriában vágattak.
Ha
bebizonyulna, hogy a török sereg annyira meggyengült
hogy ellentállástól tartani nem lehet
és megtbgyott,
kell nyomulni, hol
alkalmas
téli
:
Bosniába
szállások kinálkozuak, összeköt-
tetés nyílik a velenczei köztársasággal, és czélszerüen
elkészíthet
Belgrád ostroma. Ezen utóbbi vár birtoka mindazt, mit a magyar
korona egykor lakóikra
is
ellentállási
a
birt,
vissza fogja adui.
A
foglalások könnyítése
még török ily módon az
császári uyilatkozatokbau, a tartomáuyokuak.
végett,
kiterjed kiváltságokat kellene
ert
lakosok
t<'»rök
Ígérni, és
gyengíteni, a népesség kivándorlását meggátolni;
késbb bizonyára megtérnének.
Másik irányban Szeged és Lippa ostroma. Gyula és A'árad elszigetelése. Temesvár körülzárása kívánatos. Kisérletet kell ha i)edig ez nehetenni a dévai szoroson át Erdélybe nyomulni ;
zen vihet keresztül, az erdélyi fejedelmet
Az
getésekkel kell kényszeríteni. gett,
erdélyi
hogy városaikra mérsékelt adót fognak nemesség
lakozik el
fenye-
rendek megnyerése vé-
a székelyeket biztosítani kell a fell, hogy csak katonai szol-
gálatit fognak t/jlök igényelni, adóíizetést
gy.'ir
Déva átadására
:
is
engedni fog
;
nem; a szászokat
kivetni. így
pedig,
azután a ma-
az oláh fejedelem a ligához csat-
a moldvai vajda meghódol a lengyel királynak;
tatárok
.-i
lesznek zárva.
Hogy pedig mind ez lehetvé váljék, élelmiszereket és takarmányt, legnagyobb sietséggel, a Dráván és Dunán szállítsanak le. így azután a
jöv
évi
hadjárat alatt, a császári seregek mindazt,
mit a törökök kétszáz éven át szereztek, az árvíz hatíilmáv.al fogják árasztani. ')
tember
»Progetto
V)
Imperátori-
cziniií
emlékirat, Buonvisi
15-iki jelentéséhez mellékelve.
>KAKNÚI V.:
el-
XI. I.HCZK
fe-S
MAOVAKnUHZÁO VÖI.HZAHMAtÁHA.
1
\
szep-
M. iM/.K
-J\{)
fölszabadítása.
M\..í W...1.-/-A..
t.>
Néháuy nap múlva egy másik emlékiratában tárgyalta
már most
a sereget
XIV. Lajos
kitzött czélját
jöv
szállásokra küldeni, hogy a
téli
járatra teljes épségben fíuitartassék ? lándzsát.
azt a kérdést
az ellenséggel megütközni, vagy pedig
czélszerübb-e,
:
Az
példájára utalt,
kimenetele mindig kétes
had-
utóbbi nézet mellett tört
miután a hadjáratban
ki,
A
defeusivára szokott szorítkozni.
elérte,
évi
csaták
fleg a csatatér helyi körülményeitl
;
Csatát koczkázt;itni csak úgy szabad, ha biztosak vagyunk,
függ.
hogy a gyzelemnek elnyös követkozinényci
Ifsziit-k,
például fontos
várak megostroudását fogja megkönnyíteni. Krre a mostani év-
Do
szakban gondolni sem lhet
továbbá, a török sereg jeleidegi
Duna, Dráva 6s az eszéki liid védenek, nehezen támadható meg; és a gyzelemnek más következménye nem volna, mint az eszéki hídf megvívása, mi a jíivév t^ivaszán kiiiiytáborhelye, melyet a
ny ebben elérhet.
A
t/imadás a török sereg fölbondását i«lézné
eb")
bizto.sabb.m bekövetkezik, ha visszavomdiii engedik is
csak a félelem tartja
eszéki
még
i>ssze.
a hat;irozat<»knak változtitisát,
tával az eszélyesség kívánja. ;i
A
li.atározat
nagyvezér serege rendetlenül
hajtani és szétbouílik leheU'tt volna
Azt
is
;
körülmények
változ-
azon foltevésen alapúit,
f«)gja
visszavtmulását végre-
a mely e8etb«>n Szegedet ostroin
hatalmunkba
felhozták,
:í
iiéjkiil
ejt<'ni.
hogy h tirökök, ha
.a
Tisza útja szabadon ha-
Eger várának könnyen segítséget vihetnek. De
ezt Hatvan Kecskemét megersítésével meglehet akadályozni mertatfirö-
gyatik, és
de ez
mert eddig
Azok ellen, kikre nézve mérv.adó .iz, hogy Szeged és :iz hídf ostroma már el van határozv.a, azt az elvet h.angoz-
tatja, liogy
hogy
;
;
;
kök csak a nevezett két vár és Szolnok között
elh:ila
vihetnek
Egerbe szállítmányokat.
Végre
kiemeli, hogy a császári sen'g, téli szállásaira vo-
nulva, a dunamelléki és sárvízi palánkokat megvívhatja, Palotát
megszállhatja, Székesfi'hérvárt alá
is
al.att
veheti.
Erre 10,000
a nagyvezéi-
ni'n'
körülzárhatja,
gy.alog és :{ooo
:'it\(inii1f'
-17
lov.-is
tv/rl,i
st
talán ostroin
elegend. Mert ez
liíilon
í--.
nmi
t/'i-lict
A
\is>/:i.
-
isiurtli
IThIoIoí;
:i
h;i(lst'n'g
tonUirtásii
!i
jöv
évi
líruljúratni. ')
Es
ozL'u iV'lt'ogiisbau
Tolnára érkezve,
uííyauis
lzte; arra határozta
lolytattíi
jtette;
A
iiiiiil
hogy a nagy-vezér már nieg-
Badoni Lajos vezetése
hadtest.
elrehaladását, és a horvátországi
Simontornyát, Pécset,
gyesülvén.
vezért
értesült,
osztuzott.
is
magát, hogy a kifáradt sereg nagy részét
el
Csak egy
IVstre vezeti vissza. léteié
Károly berezeg
alatt,
csapatokkal
Dárdát hatalniáha
Siklóst,
míg Veterani hadteste a Zenta közelében táborozó nagycsatában megverte, és serege romjaival Belgrádba
t
iiyilt
vonulni kényszerítette
Buonvisi
;
mire Szegedet török rsége föladta.
hadimunkálatokat
ezen
nem
Attól
helyeselte.
irtott, hogy Pécs megvívása több ember életébe fog kerülni, és Szegedet, ha elesik is, nehéz lesz megmint Buda ostroma ;
De
tartani. -) k'tte
hogy számításában tévedett.
bt'ismeriii.
mond —
nem »Látom
a Veterani által kivívott sikerek után,
röstel-
hogy Isten maga vette át a császári felség hadainak
úgy ve-
így már most a szüntelenül csodákat mível Gondvisemagunkat, az óvatossággal fölhagyhatunk.* ^)
zérletét,
lésre bízva
IV. Buonvisi folytonosan a legnagyobb figyelemmel kisérte a lengyel király hadimunkálatait, a melyekre nézve tanácsokkal
mint a hogy a
szolgálni épp oly illetékesnek tartotta magát, szári sereg
csá-
hadi terveire befolyást gyakorolt.
Augusztus els
napjail):in
szállását ne késleltesse ról szóló hit
;
fölkérte a királyt,
hogy táborba
nehogy a lengyelek megbízhatatlanságá-
még mélyebb
gyökeret verjen.
A
viszonyok változ-
')
UaonvÍMÍ emlékirata, szeptember 24-iki jelentéséhez csutolva.
•)
Buonvisi 1686. október 20-iki jelentése.
')
líuonvisi
1686.
november
1-i
jelentése.
—
Huonvisi ugyunt-kkor
a svajczi nantius által engedélyt eszközölt ki ujonczok toborzására a svajozi
És Gábor barátnak, *a csodálatraméltó fnincziscánusanyagok gyártására, mflytíkk<íl az, a tél folyamán, Kanizsa, Eger és Várad ell.-n készült, pusztító kisérlet«k«!t tenni.
köztársasájy területén. iiak«
pénzt adott
Fehérvár és (
Hiiijn\ isi
éget«"»
ii
1.
és lo-iki ji;ltMitéseJ.)
14*
212
INCZK K>
XI.
\i
.M
AKI
1
.
'i;>/. \i
.
I
<•!.>/.
\ ii
\l>l
i
A>A
támadást vonhat magára ekkor majd olyan országgal, mely miután a saját veszedelmét elhárította, szövetségeseit elhagyja, senki sem lesz hajlandó szövetséget hatnak, Leugyelország újabb
Már
kötni.
gyek alatt tik
:
az
is,
;
hogy a király táborba szállását különféle ürü-
késlelteti, és a
törökök Lengyeh>rszágot
nem
fenyege-
vannak folyamatban.
azt a gyanút kelti, hogy tárgyalások
Elgondolhatni, mily kedveztlen Ítéletet fognak hozni róla, ki ez
eltt dicsséggel övedzte nevét.
')
Fölhívta, hogy eredeti tervét, mely szerint a birlográdi ta-
tárokat készült megtiimadni, a mi a nagy távolság miatt nagy
nehézséggel járna, ejtse
mentén haladva
fejedelemmel
és az oláh
országba nyi-múljun, és ott töltse a
telet,
nemességet, mely az ország határain túl tél
folyamán meggyzhetné
aiTÓl,
nem
hogy a
is
A
Irngyel
köteles szolgálni,
toriik
birodalom rllcn
indítandó hadjárat, nagy dicsséget és dús zsákmányt k«)zben VelHUczével
Moldva-
egyesülve,
hogy a tavasz nyiltával
seregét Drinápoly és Konstantinápoly felé vezethesse.
a
Duna
Czélszerííbbuek vélte, hogy a
el.
ígér.
id-
megállajjodásra lehetne jutni az iránt, hogy
hajóhadát a Dardanellákba bocsássa; ez alatt a császári seregek
Slavoniában hadakoznának és Belgrádot ostromolnák. Ilyen nagy tervek méltók a lengyei kir;'ily úgy mond hatalmas szelleméhez, képesek az elálmosodott lengyel nemzetet fölriasztani,
a biz.-ilmatl.ankodó oroszokat nyilt lollépésre ösztö-
Istenben bizik, hogy
nözni.
;i
keresztény népeket saját erejök és
a tiirítkök gyengesége fell fÖl
melyre
('ddig
szükség
vidt.
követéví'l. a signoria
kijelentette,
szólott
hajóhadának
hogy azon
esetre,
.a
már
elgyengített. ^)
velenczei k'iztárs.aság bécsi
actiób;i lépése
ha S(»bieski
követi, és vállalatát a császár is
óvatosság,
fölösleges, m'^rt olyan orosz-
lánt kell megtámadni, melyet lázas ÍMítegség
Ks Bnonvisi azonnal
Az
fogja világosítani.
most már
támogatja:
:i
iránt.
A
követ
bíbornok t;inácsát
a köztjirsaság bi/o-
nyosan örömteljes készséggel fogja gályáit K(»iistantinápoly
.il.'i
küldeni. *)
')
liuonvisinck augu.s7.tt1s
*)
JinoiivisinHk H;í««. s/«;pt*^ni)>«'r S-iki'tn a var-^úi iiuntiuslio?.
^)
.''••ikén
a varsói iiunliuHlinz
Huínivi.xi .szept'-nilx'r x-iki jnlent/'S*'.
írt 1«ív«Io. irt. 1<'\- !-•.
1
E r«
L'l:;
közluMi Sobieski csakufívan hiMiyomult Moldv;U»;i.
iiilolem,
a ki szövet s«''£rt't ajAulott volt neki,
szavát és
>/• lítc
'>>•'.
fíyaii.iut
foiíadtü.
ollciio
itt
;
a tatárokkal
söt
Sobieski ezeu súlyos helyzetében Buonvisi biboniokhoz tbrdúlt. kit fölkért, tette,
ezután
:i
luog-
hogy eWnyomulását nohozítse. az orszáR uaRy mauát a fvárost (.Tassit) is, földúlta.
szövetkezvón részét, luéjí
elltMisóij
De
liütrleiíill
is
hogy érdekeit a császári udvarnál, mint ekkorig
karolja
ján, értesiti azon
is
föl. ')
Egyszersmind, a varsói nuntius
ut-
nehézségekrl, melyekkel hadjáiatál)an találko-
Aggodalmát fejezi ki a fÖiött, hogy Buda eleste utiin, a császári hadak a magyarországi várak vívását fogják folytatni, a helyett, hogy a nagyvezért támadnák meg, mire ez, a hanyatló török biro
Lengyelország ellen fog fordulni. Ezért Buoiivisit
kéri.
hasson oda,
hogy a császári sereg Belgrád ellen nyomuljon. Kijelenti, hogy a bíbornok iránt teljes bizalmat táplál, és vele folytonosan össze-
hogy a törökök kizését Európáitól
köttetésben kivan maradni, eszközölhessék.
És
^)
a bíbornok jóakaratára újabb jogczímet akarván szerezni
magának, tudomására hozta, hogy Erdély meghódítására vonatkozó terveit és igényeit egészen
elejtette. ^)
Buonvisi. válasziratában, Sobieskit hódolata és szolgálat-
készsége felöl biztosította. szári
Örömét
fejezi ki
a
fölíitt.
hogy a csá-
udvarban megindított tárgyalásaival ö felsége kivánatait Ö nem feledkezett meg arról, hogy felsége mindií? .
megelzte.
nagy dolgokat forgat elméjében
:
a török birodalom szivéig készid
nyomulni. Ezt az eszmét a császár ekkorig
nem
karolhatta
föl
;
mert
mindenek eltt az utat a Dunán kellett megnyitni, a mi Buda megvívásával eszkítzöltetett. Most már a császári hadak diadal-
masan haladnak Eszék felé. Korábbi leveleibl meggyzdhetett felsége, hogy mily nagy véleménye van felle ezért oly vállafellatra hívta föl, mely minden képzeletet fölülmúl ugyan, de maga a meg. haladja sége karjának és szellemének erejét nem ;
4-ikén Buoiiviaihez irt levele.
•)
Sobieskinek aufrnsztus
«)
Buonvisi
'')
Buuuvi«i szeiUeiiiber 8-iki jelenlése.
1
szeiiteiiib»*r 8-iki jelentéHe.
214
M
\(
\
1
AK' >K>/, .\i
részérl niiudeut, a mi hatalmában kezzék vele
A utján
il.N/,
I
I
.
\ l; \
lU
A-
1
kész megteuni
áll,
rendel-
;
!
')
részletekre vouatkozó észrevételeit ö
terjesztette
Sajnálattal
elö.
is
a varsói
nuiitiiis
tudomásul a lengyel
veszi
király nehéz helyzetét, a termékeny, de földúlt országban, távol hazájától, melylyel nehezen közlekedhetik.
lem iránt bizalommal soha sem
volt
()
a moldvai fejede-
ismételten
;
nyilatkozott
hogy a moldvaiak keresztények ugyan, de a törököknél
akkép,
gonoszabbak, és meghódolni csak akkor fognak, ha fegyver hatal-
mával kényszeríttetnek király,
Tölib
rá.
adta azt a tanácsot, hogy
izbeii
ha Moldvába nyomul, raktárakat
várost ersítse meg.
;i
állítson íol, és valamelyik
Azonban most már az elkövetett mulasztások sem használ; a jövendrl kell gondos-
fölött sajnálkozni, mit
Azt
kodni.
ten beljebb
tanácsolja, hogy a király,
nyomul Bessariába
tleg sok élelmi égettesse gálni,
A
el
;
halmozzon
szert
mieltt az elpusztult
felé, .lassit lol,
ésazt a mi
d nem szállítható,
az «'lpusztult torüh't mintegy védbástyául fog szol-
mely a törököket és tatárokat a táma
hadsereg azon részét, mely Afoldvában
gessel
el
látnia
kell
kamienitzi török
A
;
rség
tathatja.
és
;i
király ne ringass.a
tatárok
visszatartja,
minden szüksé-
meg
fogják szakítani.
Nagy vállalatokra meg azzal, hogy Afiddmunkálatait a jöv tavaszszal foly-
magát
illuziókb.an.
Klégedjék
állást foglalhat, és
Az
telel,
mert összeköttetését Lengyelországgal a
ezen évszakban ne gondoljon.
vában ers
terüle-
ersítse meg, ott lehe-
éhség nagyobb pusztítást vihet véghez, mint a/
lenség fegyvere.
A
nagy terveket a lehetséghez
el-
kell alkalmazni,
nehogy az élelem és takarmány hiánya a gyzelmes sereget tönkre tegye.
Éppen
ezért a császári sereg
területen csak
lassan
nyomulhat
is,
elö.
a törökök által elpusztított Közli terveit, melyeket a
munkálataira nézve kidolgozott. Megjegyzi,
császári sereg hadi
hogy a lengyel királyra nagy mértékben elnyös
')
Buuuviiiintik
Ugyanakkor a pápát csatolt
met
ha egy
szeptember 9-ikén a
leii>,'y».'l
kinUylioz
buzditfia a
lenj^yel
királyt, liogy a
is
fölkéri,
reményeket valósitsa
keltette, lio
voln.i,
;
mert
inkább a béke
eddijfi
erélytelen
létrejöttét,
vánja. Biionvisi szept. 8-iki jelentése.
irt
levele.
njüködése azt a
hozzá fél«;l-
mint a háború folytatását
kí-
csíiszári luuloszti'ily
Erdólyhen
onnan h Jussiban
tololno, és
U'lelü
leugyelekkol üsszeköttetóshe lópne.
i
Nom
szabad rossz néven vonni,
tí)zkodó fiUást foglal ol
tau
íol
biréro,
mig
aziík,
az
oláli fo)0(lel<
m
uu-
kiktiW se};élyt várbat,
a törökök könnyen snlyos csapást mérlietnek
vol vannak, j*)indnlat;i
nuM't
;
lu>fíy
rá.
kétségtelen, és railielyt tiiinogatásra szániitbat,
fog lépni. Reraélli, iiogy az oroszok,
t/i-
De
nyil-
Buda megvételének
a Krini megszállására kisórletet fognak tenni. Ktt(M
.a
czárokat visszatartbatná azon aggodalom, bogy diversiójnkat a lengyelek Oroszország elleni támadásra b.asználbatnák
a bizalmatlanság gyökerét kitépje, ajánlkozzék
föl.
Hogy
király,
bogy az
orosz-lengyel békekötés számára a császár és a velenczei
köztár-
saság garantiáját Sobieski ez
magát
ki
fogja eszközölni.
.alatt
visszariasztatni
*)
fönnen birdette, bogy
nem
;i
;i
nebézségek által
engedi, és elöuyomulását a
Duna
felé
folytatni fogja. ^)
Ezen tudósítás nagy nyugtalanságot okozott Buonvisinek, ki
aggódva gondolt arra, bogy a lengyel király miképen fog
szatérni,
mikor az szi eszések az utakat járbatatlanokká
visz-
teszik,
az élelmiszerek kifogynak, és visszatér csapatait a tatárok bábor-
st
gatni fogják;
azt
sem
bogy maga a
tartótul lehetetlennek,
nagyvezér a birnevén esett csorbát kiköszörülend, támadást fog Ezért újólag azt tanácsolta, bogy Sobieski szorít-
ellene intézni.
kozzék
.Tassi
megersítésére és
ott r.aktárak fölállítására,
a további
badimunkálatokat a jöv tavaszra bagyja, mikor a császári badak tiimogatbatják
;
ekkor az oláb
fejedelem
is
nyíltan a ligáboz
míg most jogosult félelem tartózkodóvá teszi. Azon ba a közelebbi n.apokb.an a nagyvezér fölött a császári hadak nyílt csatában dönt gyzelmet vívnának ki, ajánlatosnak vélte, bogy a lengyel király sietve vcmuljon át a Dunán, csatlakozik
;
esetre mindazáltal,
a nagyvezérnek sítse
meg.
'>
*)
állja
útját
és
serege
manidványait
semmi-
^)
Buonvisinek szept^mbtír 9-ikón a vm-sói uuutiuHhuz En<"»l
Buonvisit a
varsói
uuutius
szeiiteiuljer
8
irt lovelw. -
iki
lüvelébeu
értesiti. -)
Buuuvisinek szejileuilxT
'J3-ikáii
a varsói iiuntiuthuz
irt levele.
•jm
ISfZK KS M\<;V.VRORSZA« FÖLSZAB VOirASA.
Xl.
Sobieski helyesli, és
:i
bécsi nuutiusiuik értésére
ln»y;y javiisliilait
:iclt:i.
folytatására el van határozva
a háború
;
')
Hamis, talán rosszakaratú informátiók
de a rész-
nem
letekben a bíbornok óvatos és eszélyes t^mácsait
követt<'.
Jus-
által tévedésbe ejtve,
a Pruth mentén, a visszavonuló lakosok és a hónapok óta
siból,
tartó szárazság által fölperzselt vidéken keresztül, a tati'irok terü-
nyomult
letéig
A
elö.
tatár hordák, valamint a Magyarországból
visszatér nagyvezér hadai folytonosan háborgatták. Negyvenhét
napon kül,
majdnem
át.
szüntelenül,
csatározások
hogy uagyoí)b ütközetre került volna a
a nél-
folytiik,
Végre kényte-
sor.
len volt Sobieski vissz.avonulni .lassiba, és innen, október végén.
Lengyelországba
sietett.
A
pápához intézett jelentésében kiemeli,
hogy nagy diadalokkal nem dicsekedhetik ugyan, de hatlserege a
nagyszámú
vitézség és kitartás
tényeit mutathatja
melyek
fíil.
>8zázadt»k t<»rténetének lapjait t
szolgálatokat
jelentékeny att<)l,
;i
tatárokat vissz:it:irtot(a ')
Ks éppen ezzel
is.
vigasztiUt/i
hl t<
mert
tett,
hogy Buda fölment<»sében részt vei^yenek.
''tt ._
;
oldatott njeg.
Ha
1.;..^
.
<'t
Ruonvisi
mag Lengyelország számára
ugy.anis
:i
fíd.idat
rodalomra halálos ri
cs.a|ȇst
lei»gyel urakat>,
selte
magát
A
.azt
Jizutin
fej«'zte ki
gyaláz;itf>t
lehetne mondani, hogy
hitszegvé
a
fölött,
gyonából »egy garast sera<
»
vonnának neni-
elbb gyáván
is
sújtó Ítéletet hozott
ki'dt
a háborúra, melynek kimenet«dé-
Buonvisi november 10-iki jelentene. Buonviíi okt/)her 20-iki jelenten*,
i'.n
>.mm.-.mii.r
.tkl4'»ber '.'7-ik^ii
Stry-Wíl a piipához intézftt kimerit^> levele. Theiiiernél. 'Mb.,
*)
Meg-
hogy a dúsgazdag király magán va-
')
Sobie-k
vi-
lett < *J
•)
'
év
lengyel országgylés a háború
Bizalmas levelében a királyról ütközését
jöv
íi'mtk bi-
varsói nuntina által figyelmeztette a
hogy bék«*Hséget kötve,
melyrl
zetokre.
el.
mködve, a
mérhet.") Kppen ezért oda hatott,
király által egybehívott
folytatását határozza
szin-
legnehezebb része
Sobieski, a télen át, seregét szaporítja, a
nyarán, a csiiszári hadakkal ÖHszh.angzásban
hogy
Kgyszersmiml
\^inh««r
ll-ikén
H.
Votta jezsuita at^rúboz
i>an volt) irt levele.
Buonviainek november I8-ikAn a vanói nuittiusboz
irt levele.
(ki
lM7
n'.s<;.
ti hazájánrik toiuniinidásíi ós .SHszár kt'l
;i
pápa
Ks
tiáiiak tróiuiröklóso íiigf?ál(lozíitkós/só}»jr,.l
iiaíiyl('lknsr'!j;«''t.
mí}í
viszouüzUi: Leugyolorszá-í, akár szerencsótlt'iiséfí*', akár
bás eljárása legyeu tm oka, eredinéuyt
iieui
félelem éppen az
16Hí(í-ik
lii-
tudott lohnutatiii. és
tolytoüosan okot ád azon félelemre, hogy a ligától elszakad.
Ezen
a
orodményok-
t«s
')
év végén új táplálékot ka-
pott az orosz czárokkal folytatott tárgyalásokban.
Ugyanis a meg-
kötött szövetség egyik pontja ellenkezett a szent ligába való belé-
'illapítja,
XIT. pont ugyanis
hogy Lengyelországnak a török
visszafoglalásával be kell érnie
jelentsége nem kerülte
És
A
kötelezettségekkel.
péssel elvállalt
;
Buouvisi éles szemét ezen pont
el.
hogy a szövetség
sürgette,
m(«g-
által elfoglalt területek
azt ki
ratiticatiójánál
kell
magyarázni, nehogy azzal Sobieski kötelezettséget vállaljon, hogy mihelyt az elvesztett területeket visszanyerte, a török elleni hábolúval fölhagy, a császártól és Velenczétöl elszakad,
s
a portával
l>ékét köt. 2)
Nem
meg
elégedett
azzal,
hogy a varsói nuntius
•
és
;i
Yotta jezsuita-atya utján
gyel király oldala mellett tartózkodó löterjesztést; a bécsi minisztereket
is
rábirta,
lentett
hogy gróf Zierowski
császári residetist Lengyelországba küldjék vissza, az oroszok igye-
kezeteinek ellensúlyozására. Egyszersmind az utóbbiakat fiUvilá•iosíttatni
kivánta a
helytelenül járnak
hogy a saját érdekök szempontjából
felöl,
mikor a lengyel királyt a
el,
helyesebben cselekszenek, ha abba
magok
is
ligától
is
elvonják
;
belépnek, és a krimi
félszigetet meghódítják. ^)
Azon nál •
föltevés,
nagy hatást
hogy Sobieski a ligából
tett.
Sokan
azt hitték,
Iszakadása a liga megsemmisülését vonja izou
miniszterek hangoztatták,
kik
kilép,
a bécsi udvar-
hogy a lengyel király maga után. Ezt fleg
most ismét a török bóke-
')
Buonvisinek deczember 23-ikáii a varsói nuiitiushoz
«)
Buoiu-isinek szeptember 9-ikén a varrni minliu«hnz
*)
Buonvisi nuvember
1-i jeleuté-^e.
irt levele. irt
Icvolf.
idszerségét
kötés
kezdették
és szükségét
hogy így a
lehetvé tegyék.
föllépést Francziaország elleu
támadó
vitiitui,
Erre elkészület gyauáut szolgált az, hogy a császár tül)b Augsburgbaii szorosabb szövet-
dél-németországi fejedelemmel
ségre lépett, melynek ratiticatiója végett Nürnbergbe értekezlet hivatott egybe.
Bumivisi
tol azt
így fogta
veszélyesnek tüntetve
felszólalni,
tiónak tekinthetné.
')
pápához ])anaszokkal
ellen nem mulasztotta el mert XIV. Lajos provocá-
és
is,
.-iz
föl,
És valóban úgy
volt.
A
fraiuzia király a
fordult, és azonnal rcpressaliákról
gondosko-
dott;
a regensbnrgi szerzdés tilalma daczára, a iíajna partján
egy
hídf-erdítményt
új
A pápa
sajnálatát
Huonvisi
sclvc
alább
építtetett.
eddigi
utasitotta
t,
nürnbergi ratiticátiót megakadályozni
.a
és minisztereket, gondolják
meg
kök területén a liódításokat egy n\y szövetség nyújt
a tinténtek
ki
fejezttí
lépéseit,
jól,
fíilhiva
leg-
a császárt
hogy mi elnyösebb: a törövagy pedig ezeket feláldozni
folytatni,
megkötéseért.
;
fölött, és lielyr-
igyekezzék
mely
semmitele
hasznot nem
? ^) I''zen utasítjist
nem
be
Biionvisi fidkérte a császárt,
várva,
hogy a hidf építésével, bár az szerzödés-szegóst képez, ne gondoljon, smL-
mert annak megakailályozásánál a magyarországi hóditá-
InKf
it:'i>,
h-isoidithatatlanul
rniit..<;-.bb.
'XT 27. é^ novfiuhur
J*"!
';
liu
»)
Az
»)
Buonvisi 1686. november 10-iki jelentése.
t<>l>tonoM.tn
u-
'
1-i j<'lciii.i'.soi.
j»'ífy/í'ke.
FrancziaorazágTH volt irAnyozva.
sHtól vezí'rolve,
lfl8«. rtszéii,
dítette azt a pondolatot,
állandó
novemlier 16-iki
békekötésre
A Wke
—A
nuntius flpyelmtí
biztoaitásának
óhajti'i-
a párÍMÍ imntiuiho/. intí/ett levelét»eu megpen-
hogy a 20 évre kötött regunMVmrRi fepry versz üiieiet Ezen jnopoMitio u veruaillesi
kellene átváltoztatni.
félreértéin-e adott okot, én komoly bonyodalmakat idézett elö úgy, hogy a békekutÚM helyett, majdnem a fegyverszünetnt-k íh fölbomlását vonta maga után, mi ItuonvÍMÍnek sok keserséget okozott; és nehi.-zen Hikeriill magát Kómában Ju'iizolnia. (Uiionvisintík ItíSB. október 17-ikón a párÍHÍ nuntinshoz irt levele. És 1687. ápril 2ü-ikán kelt jelentése.) — Buonvisi más részrl minden alkalmat fölhasznált, hogy a császárt mindattól, mi Frau-
udvarnál
;
cziaországot prov.'
sérelem gyanánt
j
visszatartsa; és mivel Loopold több izben súlyos
'.
.
h'>gy
XIV. Lajos uz uugsburgi szövetség
létre-
Ujiyauakkitr í'iulókinittU nyújtott
Wtv
\'o\yíiiti\s:\.
A\vn tolhozott érvoknt
h'iiirví'l 8Zöv«'ts(''iíiit'k i'kkorii; t\*<:ik :i/
rok
lu^toivst't
retteijni, iirni
töríík
«'rös
lia
képes többé olyan
li:iszii;i
:i
Azonban a
iiu'gjíátolt.-i.
lurlylyrl h török h:i-
In-.
czál'olj;i.
Kif«'jt4>tt(',
sere;ít»t t}lnio<;atnak
;
ImiíV
\(»lt..
tat/iroktól
:i
tatá-
;i
akkor
cs.-ik
kell
a jtorta
jx-ilijí
ni;'ir
lio^y
nirly a tliadal-kos/.orn-
liatb-röt kiállítani,
zott császári sercjígel szembcs/állbatna. Hani;snlyozza, lioj;y nuti-
t^m a Gondviselés az utolsó batljárat folyamán csoilás részesítette sáfí
a császári fegyvereket táuiogatásában.
bn
súlyos
volna.
emberi eszközöket
magok
gatja, kik
el is
betör
tatiirokkal
lehet hanyagolni
isten csak az<»kat támo-
;
más
(
áll.
)láhorszg fejedelnu-ivel
a netalán
így
daczolhat.
Figyelmezteti a császárt, óhajtják,
bizahnatlan-
mindent megtesznek, mi hatalmokban
magyar ezredeket szervezzen; is
nióiloii
Ezzel ncni azt akarja mondani, bofíy az
Ajánlja tehát, hogy a császár P]rdély- és szövetségre lépjen,
.i
hogy azok,
kik
a
vállalatokat terveznek, melyek elnyt
török békét
nem
ígérnek.
Mily nagy áldozatokat igényelt Hollandia f<>lszabaditása veszély elmúltíival elszakadt
Nem
!
vonj.a
és
;
;i
kétségbe, hogy Fran-
cziaország a császár szerencséjét irigykedve szemléli, és új hódí-
tásokra gondol. Azonban, a mint egy hirneves író mondja, könynyebb nagy szentnek, mint nagy gonosztevnek lenni; a franezia királyról
is
föltehet, hogy valamint Bécs fölszabadításánál és az
követ hadjáratok lefolyása alatt, a császár ellen nem lépett sikra, ezt most sem fogja tenni. Idézi Cicero tanácsát hogy óva-
ezt
:
jöttének jogosultságát megtagadva, ezzel a császár és a német birodiiloin souverainitását támadja íle
kérve-kérte,
•^-iki
jelentése.)
korábbi oka
:
hogy
—
meg
a bíbornok elismerte ugyan, hogy igaza van
:
Fönfbrgott
még
a két uralkodó között a visszavonásnak
az orleansi herozegnö igénye a pfalzi cip-.kség egy részére.
tekintetben Buonvisi a császár eltt a
mert a pápát békebirónak kérvén bebizonyította,
;
oltalmazza. (Uuonvisi deczeuíber
jogait mérséklettel
föl,
K
franezia királynak vódehnérn kell, ezzel kötelességének
eleget lett, és
hogy a császár török hadjáratának megzavarására az
alkal-
Mivel pedig a császárné az orleansi hen-zegnö kielégítését erélyesen ellenezte, egyenesen néki is tett szemrehányásokat. Az egész világ
mat nem
keresi.
megrovását fogja magára vonni,
—
monda
neki egy alkalommal
—
nainak csekély elnyeit Isten ügyének éa háza uagy érdekfinek áldozza. (Buonvisi deczember
i:»-iki
jelentése
)
ha rokoföl
neiu
.
220
\l. 1\<
ZK 1> MAt-iYAr >ns/ m; roí
tosak legyünk, ne gyan.-ikodók
>/
i.
\
\
i
.i
r
\
-s
\
az uvatossug a/ államukat mi-g-
;
a gyauíikodás tönkreteszi, mert az árnyékot
raeiiti,
is
test gyanánt tünteti tol. Ha csakugyan meg akarja gátolni, ezt legkönnyehben úgy
valóságos
a franczia király a császár hódítása ii
ri
császár, az
támadásától
éri el,
ha
puszta gyanúból, a török elleni
félve,
háborút nem folytatja, és Magyarországot mostani veszélyfd helyzetében hagyva, lehetvé teszi a törököknek, hogy mihelyt a íranczia
háború a császári seregeket
visszaszerezzék.
A
törökök nem haboznának ben,
nagy
;i
az elvesztettet könnyen
leköti,
háború
franczia
kitörése esetén ugyanis, a
ha a császár a háborút addig
Ellen-
békét megszegni.
léte>>itendö
míg
folytatja,
a
t*»rülebét
képezett t^'rmészetes h.atárokig kiterjeszti,
foly.-imok által
mérheU'tlen elnyöket
i)izt»>sít
m.agának.
iiogy
És ha Lengyeh»rszág a ligában elvállalt kötelezettségeket nem jogosítja föl, hogy Velencze irányá'az eljárást kövexsf. O meg van arról gyzdve, ^e azt sohasem fogja megtenni. Egyébiránt már
.izzal
is,
megszegi, ez a csáüzárt
ban
l;i>át
.
hogy a Uirök l»éke-ügy sznyegre kerül, a liga fölboin-
idézheti el. Velencze a békére rá
liódítás.ai
értékti'lenek.
m'
kéiiytelíMi
volna másféle
^/
nem
''lilásat
^!
mert eddigi
állhat;
li,
Itefejezi.
Ezért
melyek az ausztriai
házru nézve hátrányosok lehetnének. Tehát minden körülmény a liáború folytatását javallja.
Ezen
—
fejteget<'*sek
elismerést arattak *)
')
melyek
i'ijii
i
>
••>/..
— a császárra mély hatást
i..!
i-*
tettek.
magasztaló
Ez
a legha-
tározottabban biztosította a nnntiust a fell, hogy Fraiicziaország
tn»kökkel békét
ellen háborút viselni, a
Már szeptember tai
els
miniszter' '•-
^
,
I.
•)
A
I
nem
fog. »)
Mauroconlato por-
tolmácstól, a haditanács elnökéhez egy levél, mely a béke-
tárgyalások megindítására
'1'-'
kötni,
kiVzepe táján érkezett,
k<>/,ött
MHuroconlato
fejezett
hagyták
azt,
ki.*)
A
császári
az .ajánlat elfoga-
habozva. /. tiiollékelt •Miilt'kii-HtH. .
.
Hiii>ii\i.HÍ n<<\<'in))«i
*)Bin>ii\-
készséget
lasz nélkül
•
H>. és 27-iki jelent^'-'
iiiher
'J2-iki
j"
H-ikán Lui)^\
!
*
Hi v.
i.n i.iiiiiu i'»i-i>-*
Tlii'in»
313.
m
Most (uovomber
k()zeiu'ii)
háiU'iii
;i
t'lkr'szítftte
("u-fíróf
h
váhisz foiialmazatát, és a császár i):iraiusár:i, Huonvisi híhoniok-
nak
uiegküliltítte.
meg
rajta a netán szükségeseknek látszó változtatásokat.
azon
hojíy helátása szerint tegye
felszólítással,
boruok készséggel megfelelt a
felszólításnak
A
néhány
és
,
bí-
sor
kihagyását ajánlotta, melyekbl a törökök azt olvashatták volna ki.
hogy a császári udvarnál
is
érzik a békekötés szükségességét.
Ezen sorok csakugyan mellztettek.
*)
Néhány nappal utóbb magától a nagyvezértl mely fölhívást tartalmazott, hogy a császár jelölje a két
biztosai találkozhatnának.
fél
A
jött
levél,
ki a helyi 't, hol
a
császári canczellár, a mint
ezt a uuntiussal közölte, azt a megjegyzést ejtette
el,
hogy a há-
ború mindailtlig igazságos, míg az ellenség a tisztességes elégtételt íres
megtagadja
de
;
megsznik
igazságos lenni, ha a tisztessé-
tVdtételeket visszautasítják.
A
bíboruok ezen
felfogás
helyességét
nem
tagadta.
De
figyelmeztette a canczellárt arra, hogy a császár egyúttal Magyar-
ország királya, és mint ilyen kötelezve van arra, hogy mind ;izt, mi hajdan a magyar korona területéhez tartozott, visszafoglalja. Ha a szultán mind azt önkényt visszaszolgáltatja, és a liga részesei beleegyezésöket adják akkor a békekötés ellen néki sem lesz :
kifogása.
A
canczellár erre válaszolni
nem
tudott.
Tanácsot
kért,
hogy a nagyvezér levelére mit válaszoljon.
— úgy mond —
Buonvisi mentegetdzött. h.atalomnak,
nem
pedig a szövetség részeseinek
a közbenjáróminiszten'.
levelet a szövetségesekkel kell közölni, hogy így a tíirökök
mely szerint a hatalmak közt egyenetlenséget akarnak
A
i-.zélja.
szítani,
meghiúsuljon.
E
szerint tartózkodott
sító választ javasoljon.
att<')l,
Attól
félt,
hogy határozottan visszauta-
hogy ha
Francziaországgal
netán háború üimadna, és ez esetben a császár azon elnyöktl,
melyeket a békekötés nyújthat, elesnék: örök idkre az a megrovó Ítélet fogja sújtani,
melyet egykor Cesarini .lulián bíboruok vont
magára. Aggódott az iránt
is,
17
';
')
l!i|'iii\I-l
lim.-uili.-r
hogy a pénz 'l-iki
hiány.a, és a reinlkivüli
i"-leiit«'Í.
:
222
És
XI. IS'CZE
MAGYARORSZÁG fALSZABADÍTÁSA.
drágaság a reményeket, melyek a háború
Okosan
vák, meghiúsíthatja.
jesen cselekedni.
A
török a békét
mond
— ertel-
*)
velenczei követ azt ajánlotta,
mely ajánlatot
csatol-
lolytaU'iísálioz
— úgy
kell szólui,
nem nem
hogy a nagyvezér
levelét,
tartalmaz, és úgy van fogalmazva, mintha a
hanem csak megadni hajlandó
kérné,
volna,
válasz nélkül kell hagyni.
BuonWsi nem
értett vele egyet.
MiuU'in a portai tolmács
sem
h-het felelet nélkül hagyni.
l.vtlére válaszoltak, a nagyvezérét
E
mellett a megvetés ilyen ténye u t<»rököket kétségbeesett
tehát azt a javaslatot terjesztette
feszítésre sarkalhatná.
nyilatkozt;issa ki a császár,
n.'ik
eh'i
hogy 6 csak :u összes szövetségesek
igényeinek kielégítése ntáii köthet békét; megelégszik,
er-
és a
maga részérl
ha a sznltán Magy;ir(»rszág és nielléktartományaiNem vélte lelu'tí'tlennek, hogy erre
egész területét visszajulja.
az elcsüggedt török nép jiressiója
;i
sznitánt kényszeríteni
Mivel pedig a velenczei követ ezen formáv.al
nem
fogyja.
volt m«'g-
elégedve, Huonvisi azt javasolta, hogy a császári váhiszirat, ntjdva
a törököknek lG83-iían elkövetett békeszegósére, mely a liga jöttét
maga utáu
vonta,
császár szövetségeseih«'Z
idt
létre-
egyszeren csak azt mondaná, hogy a ily módon ugyanis kérdést fog int<''zni ;
lehetne nyerni.
Veleucze követe ehhez sem adta megegyezését. Buonvisi tá.sát,
tére arra,
nem
mely a két
nem
volt
t«'kintett«'l
Imgy Veleucze
el
fenyegetett császár veszélyes helyze-
;
-)
t<;iiát
fogalmazatát,
sovárgásuk.at világosan
nagy súlyt helyezett
mindazáltal
ne idegeníttessék, és a liga fölbomlása
megakadályoztassék. Mikor ták a vála.szirat
ugyan a signoria merev magatar-
helyeselte
old.ilról
ki
a császári miniszterek bemutatmelylMil
a
leln'tett olvasni,
békesség erélyesen
után
való
felszólalt
az ellen.
A
türelmébl kifogyva, azt az üzenet<'t szentsége ;i liga f mozgató í-reje küldötte Buonvisihez. hogy császár
végtén',
')
]{u<>tivÍHÍ noveiiilM-r 'J4-iki jel«'nt^.H«*.
•)
J{|i
(Ieczenit>«!r 8-«liki
jel«;iil«^s«*'.
Itvéu.
küv«»tót
kelletlenül
uiog a loiitos init
illeti
ugy:in,
ile
mejífelelt
tát föliugerelhette volua,
A
s/«'rlv«»s/.ti'St'.
t'iilhivásnak.
melyben kerülte miiulazt, mi a
u'aliuazatot,
rette.
a
bíl)oniuk,
Elkészítette a fo
naiívv«'zért és a por-
de egyszersmind egész világosan megér-
hogy a császár elszigetelten békealkudozásokba bocsátkozni ha békességt^t akar, a szövetség mind a
ueui fog, és a szultánnak,
három tagját
ki kell elégítenie.
így tehát kaput tárt a nagyvezér
további ajánlatai eltt; és megóvta a békekötés lehetségét, azon
ha
esetre,
A A
német birodalom helyzete szükségessé tenné.
azt a
fogalmazat lényeges részeiben elfogadtatott.
pápa a uuutius
l'oly tatását
sürgette
,
eljárását,
és
mely szerint a
egyszersmind
a
török
*)
-)
tcirök
háború
békeajánl.-itok
föltétlen visszautasítását ellenezte, helyeslésére méltatta. ^)
November vége és
felé
megjelent XI. Incze eltt Pio bíbornok,
a császárnak e három kérését terjesztette
intézzen levelet, melyben
t
el
:
a franczia királyhoz
a békesség megzavarásától óvja; a
lengyel királyt a ligához való ragaszkodásra és az
abban
elvállalt
kötelezettségek teljesítésére l)uzditsa; a háború folytatására segélyt nyújtson.
A
pápa készséggel megígérte, hogy XIV. Lajosra és Sobia segély megadására hajlandónak nyilatkozott, de
eskire hatni fog
;
kötelez ígéretet nem
A
tett.
bíboruok-államtitkár, attól tartván,
hogy ezen utóbbi körülmény Bécsben lever hatást fog gyakorolni,
jegyzékeiben ismételten kiemelte, hogy a pápa segítségét
nem tagadta meg, azt kilátásba helyezte, és annak kieszközlésére, ö maga részérl, mindent, mi hatalmában áll, meg fog tenni. *) )
Baonvi:)! dt;czember •J2-iki jelentése,
melyluv, a fogalmazat
is
im-l-
lékelve van. •)
Buonvisi 1687. január
1 9-ik.i
jelentése.
— Ápril
közepe táján érke-
melyben egyebek közt kilátásba lielyezi, hogy a béke megkötése után Tökölit Leopoldnak kiszulgáltatja. A uuntius ekkor a levél közzétételét javasolta; ám lássák a magyarok, mily kevéssé bizhatnak a törökben söt reméllette, hogy ennek következtébt^n
zett a
nagyvezérnek február 15-iki
levele,
;
lalán Tököli *) *)
Az Az
is
meghódol. (April
"JO-iki jelentése.)
államtitkár november 27., deczember 7-iki jegyzékei. államtitkár november 2". és di-czeinlxM- jH-iki jegyzékei.
KlLKXrZEDIK FEJEZET. A
—
—
A
pápai
Tanácskozások a hadjárat terve
iránt.
magyarországi
er59itése.
— A bailjárat. —
téli
szAllásolás iigye.
—
Erdély me|rszállása. tá.<»a.
—
A
segfély.
XIV. Lajos
—
hii'luvar iiieg-
Buonvisi emlékirata.
-
és Sobieski
nia)?atar-
pozsonyi orszájfgyíílés.
ir.87.
I.
Ero|)t)lil cl K'véii li:itáruzv:i :in:i,
szíui
gét
íi
n
lu'il)<)rút
liog}
.*iz
IfisT-ik
orAteljesen folytatja. Mlrittvalóinjik
í'\'
lognugyobli iiM'rtókben igénybe vette. Súlyos terhek
ze
Aíaiívarországra
is.
A
júpai
után a kimerült or.^zág az ott lesz képes.
miiitiiis .attól tartott,
zavarok.at log fiöidrziii. rs
ohv.4iiletleiis«''g
De
mköd
;i
hadjfiiat
A magyar
iielie
hogy az
uiegiiyilta
seregeket eltartani nmi
ezen bajokat ellhlrítani ncni tudta.
vényt bont..« jegyzi mt'g jelentésében.
tav:i
lildozatkí'szsó-
»8ziikség tör-
')
rendek most újból folyamodtak a jcipához. hogy
közbenjárásí'ival a téli szíillások terhétl föhnentesscnek. Hnonvisi rt'ndelt'tet kapott,
De
ez
mely eltt a nuntius
is
hogy elterjesztést tegyen a császárnak.
a végs szükség parancsszavára
utalt,
kénytelen volt elnémulni, nehogy a hiány födözésére a pápa líttassék föl
;
szó-
arra szorítkozott tehát, hogy a magyarokat az idegen
katonaság zsarolásaitól megsz.abaditsa.
Ezen kicsapongások ellen Esterházi nádor ismételten fölszólalt, és pedig olyan keményen hogy komoly bonyodalmaktól lehetett tartani.
Az
udv:irnál .azzal gyanúsították, hogy Tököli-
nek kedvez; minek támogatására fölhozták
')
Buonvi.si ItísT. január
.'i-iki
jelenté.Míf.
azt.
hogy a
töiiik és tatár
imiyi'k
i|);ititk.
>H
_'hf/,.
liires
t)S(). o>/»'ii
1
;i
l)inuiulúl is/ouyú pusztitíisl vittek
kisiuartmii vái;it«
nem
gy.'inusi-
Bnoiivisi
i'zte ki,
hogy a miilor eszélyesehb magaviseletet kövessen.
os/tozott
;
l»;ir
EUenluMi :uon minis/tereket, kik lakkal
Egyik jelentésében
illette.
meg ket, vagy
lom vesztegette-e
—
követik,
it
A ita.
is
hzou úluijtAsát •)
pénz- és lunlügy igaz-
:i
Isten tudja
irja:
»
Vájjon idegen hata-
tiszUiu gonosz szellem«>k sugalla-
!c -)
bajok orvoslását egyedül a lotharingiai herczeg erélyét/M
Mindjárt Buda megvivása után
azon
pontosuljon össze.
dolgozni,
kezdett
Kándy
a hadi-munkálatok leiíföbb vezetése
lH>gy '"^n
tuaga
a zavart ós reuiletleiiséget tulytonosan növelték, súlyos
•_':\t^is:il):i!i
*
Kzeu
iiu-};kituóltrk.
><)k)>:iii
herczeg kezei-
Es mivel nem volt reméli het**^, hogy a bajor magát néki alárendelni, kivánatosnak
lasztófejedelem kész lesz !
hogy az ezentúl a hadjárat színhelyén ne jelenjen meg.
totta.
Ezen
sajátszer
elérésére leleményes szelleme
i'zél
gondolatot
Elöterjeszté a pápának, hogy a tábori élet fáradabnai
l írult tol.
nélkülözései kímnyeu alááshatják a gyenge testalkatú
rezeg egészségét, és kora halálát idézhetik elö;
mektelen kimúlta nagy bajokat
támaszthatna,
!ta t«hát,
hogy a pápa a választó-fejedelmet hivja táborozásban ne vegyen
tét kofzkára, a lte
iiut
t
részt. *)
Azt ajáune tegye
tol.
A
gyer-
Bajoror-
mivel
szágra a t'rauczia trónörökös neje támasztana igényt.
•
Miksa
már pedig
pápa helye-
a propositiót. és levelet intézett úgy a választó-lejedeh-mhí-z, a császárhoz érvényesítse.
Az
is,
kit fölkért,
hogy befolyását u-^vaiiazon irány-
*)
év elején Buouvisi azt tanácsolta, hogy a lotharingiai
ii.rczeget azonnal
fvezérnek
kell
hívják Bécsbe, mert a hadi-készületeket
intézni.
F^zen
íVdfoiiás
a
is
a
császár helyeslésével
lálkozott.')
A nuntius i^et St azzal ')
fenyegetdzött, hogy ha
.1/
a segít-
:i/
udv.ir
BuonvÍHÍ 1687. február 9-iki jelentése.
•)
1687. január 19-ikén.
')
Buonvisi 1686. s/eptember
*)
Az államtitkár
*)
Komában
ez alatt szüntelenül sürgette
'22.
én 29-iki jelentedéi.
1686. október 19. é» novenilKsr
tf-iki
jeir>zékei.
Buonvi.MÍ 1687. február in-iki jelentene.
KKAKNÚI
V.
:
M.
IMrr.K ÍH
MAO VAK0K»7..\0
KIJír.AIIAKlTÁMA.
15
226
ISO/K KS MAr.VAKORSEAr. FÓUSZABAOÍTASA.
XI.
A
kétségbeesik, és békét köt.
—
vések meghiúsulás:!
nem
árnvékot
vethetett
—
ö szeutségének hirnev.'i.
uzou czél elérésén sikertt-
elfidei is
a liga létrejött, ha aimak fölbomlá-
nem
a segítség megvonásával, elidézi,
sát,
róla Ítélni ?
A még
!
Az els
forintról szóló utalvány,
újabban magára vonta a szentszék
szoIiímIneh«*/t<
azon összegeket melyeket Buda vára helyn-állításái '•
......
......;
hat kis ház vtdt
minek
.,1
.
fiWlél
más rzélokra
\olna fordítani,
i:;
rozott
ne a kamara-elnöknek
Bu<»nvisi
''tizt
•
K/
uiei-t
föl. ...._
késbb
melyet
követett )
utalvány megküldése alkalmával a pápa világosan
kikötötte, b'
lését
April közepén érkezett.
n«-ui >"iii.i 111.-^ •..líK^.u.i.
els százezer
kétszázezer forint
tassa át
mint fognak
tudja,
')
pápa
Bécsije az
és
mert
;
De miután
leuül tViruJoztíik.
liga létrehuzásjiia iiáiiyzott törek-
úgy moud
Az
>en elhanyagolta.
alatt
Az rség
egész várban
i
i
«-silv
téU«n át sátrak alatt táb<.-
számos katona
kövt*tk»*zt«'dKM»
használt
>-^
megl)ett*ge«lett
megh.'ilt •)
A
Kgyszer ntni
nuntius t«ibl»szr felszólalt a császár idött
habozott világosan kimondani, hogy a kam.ara-eluök »rá8zedte.« *) ''
akarüi
i
<
'
'
A
át t.irtományainak r
és
lubb
n-ndelkezni rendéi
izb«Mi fontirtották
szentsége
vábaazolá
-
t
\
mindenr< el
,.;«'iM«k
,_
kellett
uii.i>/irv
j-n/..
..uy,
is
;
utalt arr.a. b<>gy
f«'l-
az HJánlataikk.'il való icu-
magi»knak
í^eopold .az
- egészen helyesen jár
újabb segély
houy a
És mivel a
halaszt.ani.
pénzsí';^/'-
ajándék lévén, bovafordítása iránt ma^'a
saját tetszése szerint kivan
el,
i
•
lye teljesen önkénytes
i)
szentsé^/t
Mindazáltal a pápai utasítás végrehajtiHában niin .liimAlj,..
iiíiilsi-n-g
klildésével.
.Sok
tiborbaszállását
ha«limunkál.at4ik
távul
{{lula
várától fognak folyni, ezen fontos helyet okvet<'tlenlll oly.an álla-
)
As
1687. janaAr 19-iki jelentén.
)*Bu(>nviii{
kpri\
20.,
jAniua
1.,
29.
é* aukumzIus
jentései. *)
nounvici 1987. April 20. é«
V
Buunviirf
mkjuM
I
."i-iki
jCiiiiu* l.'>-íki JMlent^ii«
jslenté^.
10.
én .^liki
>•
H587. potl):i kell
hozni,
val tlaczolhasson.
hogy
;i
2*27
köriiUfkvo várak
(W-si-jreiuek
támaihisai-
Igeu sziveseu veszi tehát, hogv a nuntius a vár
Jókaiba helyezését magára
vállalJM.
Buouvisi erre azt kérte, hogy mivel Hiula vára megen'Ssítésére
mielbb határozza
két terv mutattatott be, ö felsége
kiváuja foganatosíttatni
melyiket
el,
hogy az építkezési anyagot idejekorán be lehessen szerezni, és a mint a sereg gyülekezik, a gyalogságot az ;
építkezésnél föl lehessen használni
segítségben részesül, és a
munka
trhet
járat megindul, a vár
;
módon a katonaság némi
ily
hogy mikor a had-
siettetik, úgy,
állapotban lehet.
Miután Leopold megígérte, hogy az intézkedéseket haladék nélkül meg fogja tenni, a bíbornok, a részletek iránt. Rabattá t
Ot
állomokkal értekezett.
szólította föl
a falak kijavításához
szükséges építkezési anyag beszerzésére, valamint néhány épület gyors helyreállítására, hogy az
rség oltalmat
találjon az
viszontagságai ellen, melyektl eddig sokat szenvedett.
idjárás
A
költsé-
gek födözésére május els napjaiban 28,U0U forintot adott át
Beck tábornoknak,
Az
építkezési
ki
a várparancsnok
tisztét viselte.
munkálatok most nagy
^)
erélylyel indíttattak
meg. Május közepe táján 600 munkásnál több dolgozott. Buonvisi
azonban az elfogadott építkezési
tervet,
mely nagy kiterjedés
nem
új
helyeselte. Azt óhajtotta, hogy erdítmények helyreállítására szorítkozzanak, és azok oltalmára küls fÖldbástyákat emeljenek. Továbbá, azt tanácsolta, hogy egyelre a régi házakat hozzák jó karba, és azokban szállásolják el a
építkezéseket követelt,
a régi
katonákat; késbb, ha majd a várfalak mellett állandó kaszár-
nyákat emelnek, a házakat a polgároknak jó áron
Xem
feledkezett
léfp^íttessék,
')
*)
meg
arról sem,
mely legalább 400 beteget fogadhasson
Buonvisi ápril 20. és május Buonvisi 1687. ápril
jelentései.
—
el lehet adni.
hogy a várban állandó kórház
A
20.,
mi a kórházat
be.^)
4 -iki jelentései.
május
illeti,
25.,
június 15. és november 22-iki
Buonvisi már 1686. végén alamizsna-
tryjtésre hivta föl a németorszáííi püspököket.
Több
fel<">l
érkeztek hozzá
adományok. Az 1687-ik év folyamán, a kórház czéljaira, 10,000 forintot fordított. De a kórház igazgatását most Kolionich nem Kuggiero atyára, hanem egy jezsuitára hizta, kinek míiküdé.sével Buonvisi (1686. deczember
8.,
nem
volt megelégedve.
1687. július 20- és október 2-iki jelentései.)
15*
028
^^- INf7.K
KS MAGYAROKS/.ÁG FÖLSZABADÍTÁ»A.
Buouvisi ftzon gondolattal foglalkozott, hogy a miiukálatok
megvizsgálása végett személyesen Budára megy. De visszatartotta azon aggodalom, hogy a szerte kalandozó török rség fogságába forogna, mivel
élete is veszélyben úgy mond a törökök és a magyar felkelk félelmes ellenség
t
gyanánt gylölik.
Késbb nag)' által
—
—
kerülhet, a mely esetben
^)
melyeket
azután a tudósítások,
A
mértékben fölháboritották.
Budáról
kapott,
haditanács elnöke a császár
jóváhagyott terveket önkényesen megváltoztta, és helytelen
Mikor tehát pénzt kértek tle, kijelentette, hogy csak akkor ad, ha más mérnököket alkalmaznak. Ez nem intézkedéseket
A
történt.
tett.
miért
is
azt irja Kómáb.i, hogy 2.aniiyit tenne a budai
erdítményekre pénzt
Ez
:ulni,
mint
május második
alatt,
az ablakon kidobni. «
.azt
felében,
.az
^)
udvari canczellár, a
kivánatát közié a nuntiussal, hogy 33,0(M) forintot
király azon
adjon a kamara-elnöknek, éltdnnszerek vásárlására. Válasza úgy hangzott, hogy a jiápa határozott rendeletei tiltják akár csak egy Biliért
is
adni a kamar.a-elnöknek
de nehogy a hadsereg meg-
;
t
indításának késedelmeért a felelsség
kívánt össze-
terhelje, a
get a fhadi-biztosnak, Ríibatta tábornoknak, szolgáltatja
át. ^)
M.ajd néhány napp.al utóbb ugyanannak ismét 50,000 forintot
adott
át. oly czélból,
sikra
.ak.-nt.-ik
hogy
Mllífnni.
.a
véghelyuk rségeit, melyeket szintén törles/tésével
/.soMiiik
bátr.-ilékos
kielé-
gítsék. •)
Ezen összegek sereget megindítani
bánva rr>ái.M ')
•)
b»ik
nem
IWl'ilíV
voln.a
lehet<'tt
k'>v.-tki/tébtn
IM jnlltli _M'-1KI
a
új
is
pana-szolja,
lia/.ik:it
.•m.'lt.-k
—
nélkül
s/.iikséi,'let
;
jelenti
mivel a
Rómáb.a
—
a
kani.ar.a-«diir»k
je
kell
.a
iii-
JtíK'llt'-si'.
BuonvÍ!»i 18H7. október 12., 26. én
közt azt
hirtelen
kitizeU'se
hoj^' .-^
:i
november
22-iki j«lenténei. EjfV'-
lanácjíát inMn követve, uz Li
ihmh
^/:'ii.iiit
tirs/'>f
iMiiili-ti-ktn-n
Mzáiniuii
lii'tt'L'-«''i.'<'k
keletkeztek. »)
Buonvir
M;ir
k«>r:itilian l»Tv<-/.t(í,
jókon szállitbatú süt/íkemenczéket, továbbá ponton<íkat ket fog beszerezni
;
mobilissé, az a sok
li;i-
mert ha a sereg nem válik ilyen intézkedések állai ii.Klirid ik, költség, — ügy mond — mely t<'i".i / - ir é
hu.sz(intalanná válik. (Ápril 20-iki jelentése.) *)
Iwigy
és szállító szekere-
Buonvisi júnias
1-ei jelentése.
nem
tózkedésck
—
Ezen
sár;i.<
tótottek
—
úgy moud
vilihit
a
redve
nem
rik,
de
nem
küzdi
és a helyzet
le,
si'gitséget kérni
latkoztassa
ki.
st
;
uu'gliiiisitú-
kiterjeszti
;
és
t
teszi
A
legíilk.al-
Elkese-
nem
Dicsé-
jutott neki osztályrészül.
Ha
tanácsát.
ktivetik
tehetetlonség
k«>zjó
elmul.-isztottí'ik fülliriszuiUiii.
hogy Cassandra sorsa
Írja,
is
ji
bniisereg megiudulásii késett.
ii
idt ismét
tjivaszi
rosszik.irfit és
lutigtVsziti
elnökén*
h:ulit:iii:iis
felelssé azért, hogy ni:4S;ibb
>A
iiu'i:.
miiulen oívjct
császár hat'iruzatlaiiságát
.a
változik
:
nem
fog többé a pápától
azt fogja neki tanácsolni, határozottan nyi-
hogy többé segélyt nem
ád.')
11.
A dönt sereg
haditerv
megállapit;isára
Azon
befolyás.a volt.
Dráván
.a
Buonvisinek
javaslatát,
ez
.alkalommal
hogy az egész császári
nyomuljon. Leopold helyesnek találta és
túl
el-
fogad t.a.
April közepén a haditanács az oper.atiók els föladatául
Eszék megvívását Buonvisí
nem
erdítményei lerombolását tzte
és
helyeselte.
A
ki.
Ezt
királyhoz benyújtott emlékiratban
hogy az eszéki erdítmények lerombolása esetén a tíirökök bármikor hidat verhetnek a Dráván. Azt tanácsolta, hogy Eszéket, mihelyt a császári seregnek hatalmába kerül, sietve meg kifejtette,
kell ersíteni .a
munkát;
nösen
;
a lovasság födözete alatt a gyalogság végezhetné
hatnék
anyagot ellegesen be
és ezért az
Stiriában
vágatni,
fát
külö-
föl. 2j
Egyébiránt ö a hadjár.at végc/éljául
Ez
megvívását sürgette.
ugyanis,
.az
egész országot megvédheti.
Buon>'isi június
Baonviaiuek ápril 24-iki emlékirata.
liü
MapvaiurszÚLT lakatlan
Már
ii
kaj-utt
:ij;iiil;tt<>t
ország belbékéjét hatják. Csehorj'zág
{<>](;::
]
mely ers rséggel
Annak birtokában már
és 8-iki jelentése.
')
*)
1.
folytonosan Belgrád
fölfogása szerint, a legalkal-
m.asabb hely olyan védbástya létesítésére, ellátva,
kell szerezni,
melv a palissád«tkra használtat-
részein
A
katholikus
nuntiiM i-kkur mogpeu-
németek
inegtelepitését.
100 család lievándorlására. Nézete szerint Magyara
hatalmas urak
'M/ikum
utal.
és
idegen telepitvényesek biztosit-
;
230
XI.
IN'CZE És
lehet békét kötni. »H:i
MAGYARORS/ÁG
fAi.S/.ABADÍTASa.
— úgymond
-
.-i
fáradságot és költséget,
mely ezen czél elérésére igényeltetik, megbírjuk, olyan állapotba
hozzuk az országot
nem
,
hogy török invásiótól soha többé
félni
kell.«
AzouVian. úgy látszott egy ideig, mintha Leopold megváltoztatta volna elhatározását. Oly intézkedéseket tett, utaltak,
melyek
arr;i
hogy a Dunáu-túli országrészben kívánja a török várakat
visszaszerezni. Névsz^rint F«'hérvár vívására tett elkészületeket.
Mindez hadicsel sék.
Csak
hogy
volt,
az
t/'v^désbe
ell«Miség
valódi szándékaiba beavatva. Július közepén kitnt, hogy deti
terv föntartatott.
böksesége
ejtes-
a lothariugiai herczeg és két miniszter voltak a király
fölíitt;
>iz er«
-
Buonvisi csodálattal volt eltelve Leojudd
mert míg úgy
visrltr
m:mát, mintha nn'gvftcttf
volna azt a torvet, melyet ö ajánlott vala neki. mrgvalósitására irányozta minden igyekezetét
Ekkor ugyanis a a Dráván túl V(dt, és a intelmei
nem
*)
lotharingiai berezeg
m
.
>/.
b.ajor válas/tófejí'dob'Ui
srregévíd kit a
is
már jtápa
voltak képesok a háború szinhi'lyétöl távol tartrini
— megkezdette átvonulását azon sereget létesített mely
Kszék
Egyesülésiik
folyón.
sietett
felé
Itt várta
5o,(i()()-nyi
njár
ökct
Szulejmán nagyvezér, HO.OOO emberrel, elsáuczolt táborban, a
melybl nem engedte magát
kicsalni.
Mikor
iiedig
a császári sen
gek támadást intéztek, e/t visszaverte, jeb-ntékeny veszt<'ségei okozva a támadók .soraiban.
L«»tharingiai Károly, nyilt csatában
vágyva megmérkzni, visszavonulást és
színlelt,
a
Dráván átkelt
Mohácsnál ütött tábort az<m reményben, hogy a
juigyvezéi-
követni fogja.
Elhatározása azokr.i, kik titkos czélját bír hatását gyakorolta.
nem
ismerték,
rém
Kt^lönösen a pápai nuntíus, a múlt évek
gyászos kimenetel hadjárataira visszagondolva, ismét katasztrófa
bekövetkezésétl nttegett. Ennek elhárításán elmélkedve, augusztus
els
n.apján enilékir.atot adott át a kamara-elnöknek.
Abból indul
ki,
hogy a badimunkálatok
történt késedelem, a me'jállapított
tíM'V
rak által környezett ersségek megvívását
M Buonvisi
jíiliu* '20-iki jelentése.
megíndításáb;iii
keresztülvitelét a mocsa-
immár
klietetlennétes/i
nehogy
pedi-;
reu
:i
kelljen hagyni,
:í
idt
rövi(i
terv luódositásAt :ijáulj;i:
fülb:is/iiúljitlíimil
sereg nagy része a
;i
mohácsi hid mellett úUitandó táhorhan helyeztessék
cl,
hogy az
tdienség mozdulatait szemmel tartsa, s ez alatt egy hadtest azonnal vegye ostrom alá
Eger
várát,
mely hosszahli idö óta körül van
/árva, és szorult helyzetében, gyenge rségével, tartós ellentállást kifejteni
nem
képes. Mivel csak az egy élelmiszer-szállítás ké-
pezhetett nehézséget, e czélra költséget ajánlott.
A
*)
kamara-elnök még az nap bemutatta ezen jav.aslatokat
Ij«'u]>oldnak.
hizonynyal
ki
köszönetét fejezte
el fogj.-t
és értesité,
ki,
rendelni p]gi^r vagy
Várad
hogy minden az utóbbi
vivását,
hely mellett azon körülmény szólván, hogy megvivása nagyobb
kiterjedés téliszállásokat biztosítana.
Egyszersmind kérte, hogy
a fölajánlott költséget azonnal egyenesen az Eger körülzárását
intéz Caraflfa tábornoknak küldje meg.
A
pápai nuntius mindazáltal Várad ostromának eshetsége
mert ez hasznosabb lehetne ugyan,
ellen határozottan felszólalt,
de a siker kétségesebb. Arra tigyelmeztetett. hogy Várad
árkokkal van körülvéve; e mellett az élelmi és lszereknek a
viz-
Duna
fdolog
—
nem szabad
en-
gednünk, hogy újabb kudarcza a török sereget fidbátorítsa.
A
mellékérl leszállítása nagy nehézséggel
úgy mond
— a hadsereg jó
hirét helyreállítani
császári sereg visszavonulása
megvivása nem
—A
jár.
már
sikerül, hire el
Ezen érvek nyomatékát
is
;
rossz hatást szült
ha Várad
;
van temetve. elismerte Leopold
;
dr mieltt ma-
gát elhatározná, a lotharingiai berezeg és a bajor fejedelem tanácsát kért€ ki.
2)
A
következ napokban az udvarnál szakadatlanul folytak a Szitanácskozások. Három vélemény állott egymással szemben :
get.
Temesvár vagy Várad ostroma. Egerrl
szó
sem
volt többé,
csak Buonvisi ragaszkodott hozzá. Audientiát kért a királytól. Es
a mint eltte megjelent, mindazon nehézségeket, melyekkel a há-
rom vár bármelyikének ostroma ')
jár, kifejtette.
BuonvÍ8Ínek an^sztus elsején a kamara-elnOkhöz intézett em-
lékirata. »)
Szigetvár, a nagy
Buonvwi
augu!jztuü 3-iki jelentéfje.
232
XI. IN«'ZK
És MAliYAROK.SZÁG FÖLS7. AH Ar>il-.\.S
\.
eszések következtébeu, úg)' szólván, megközelíthetetlen emlékeztetett Szulejmun szultánra, kinek roppant erfeszitésélje került bogy hatalmába ejthesse; és birtoka különben sem igér ;
Temesvár birtoka igen hasznos volna de csak akkor, ha elbb Eszék és Pétervárad hakilmunkba jut; mert különben Péterváradról az ellenség Temesvárnak élelmiszerekkel ellátását könnyen megaka
;
mát hathatósan
A
ajánlotta.
király kitériéi; nyil.atkn/.Mu
.i/,
.
h-mí meg
fon-
íog^ja
tolni, í)
Azonban néhány nappal utóbb a háború színhelyén ges fordulat kiivetkezett be.
A
A
nagyvezér ühlözbe vett^ t, és augusztus 12-ikéu
mezején
vivit csatában
lénye-
lotharingiai berezeg terve sikerült.
súlyos
vereséget
szenvedett.
Mtdiács
Marco
d'Aviano. a hirueves kapuczinus atya, Leopold király bizalmas
embere, a
ki
midn
a császári sereget kisérte,
hála-isteni-tiszteletot
h m(»hácsi táltorban
kezdheté
megtartó, joggal
beszéilét
a
>Te benned ))izom. Uram, ne szégyenüljek meg !« Ha a császári sereg most elnyomul, talán Belgrádot is megvívhatja. De a Vfzéri'k kí't/t. a te»'ndk iránt, támadott meghason"
zsoltár szavaival
:
lás a diadal teljes értékesítését
Huonvisi ezt elre látta. tiájáu,
megakadályozta.
Augusztus közepén, egyik audien-
a ketts fövezérlet veszélyes következményeire kí'»zt
a sas a császári czimerbeu két fvel
állítt.atik
él madárnak
utalt.
Meg-
tréfásan emlité. hogy
szüntetésére kérve a királyt, egyebek
ugyan el, de az
csak egy feje van. Azzal végezU* fejtegetéseit, hogy
ha a beteget két orvos ellentétes irányban akarja gyógyítani egyiket el kell kicsátani.
Az eseménNek tározástól, melyet a
:
az
*)
Leo|>oldot lolmentették .izon
bibornok tle kívánt.
ban annyira elmérgesedett, hogy a szavezette seregét országába.
b.ajor
A
viszály
')
Buonvisi aiigUMztUH 10-iki jelentése. Buonvisi augusztus I7-iki jelentése.
a tábor-
választófejedelem visz-
Lotharingiai Károly
')
nehéz elha-
magára
ba-
g\al\:i
IS.
kn ,'s/,i.'ii\
:i
/.:[•>/.[>>[
•J.y^/Aiw'svw
haiiosztály;i Eszéket, Pótervúnidot,
sz»szereztt\
O
nuifia iH-dig,
a
serofí
K^'vik
l(»bu^tnt.t-u
S/tTÓmsóf; területével, visz-
:i
másik részéiiok
éléti,
Enlélylu-
uvüinúlt.
Apafti
Bécsbe, a
tavas/
tejt'ik'lem
liailjáratban
nyiltúval
kitvt'i,.t
közromükíKlését
ajánlva,
sürgetve a királyi oklevél kiállítását, mely Erdélynek és a tejedelem
von
kul
i'^yszcrsmitnl önállós:ufí«»t
fiának az örökösödést biztosítsa.
Bnonvisibcz bizalmas levelet intézett, melyben érdekei fölkarolására kértf. bibornok, a követ eltt, nyíltan kijelentette, hogy levél
;i
is
A
királyi ok-
akkor ajánlhatná, mikor a fejedelem aján-
kiállítását csak
latainak meiíbizhatósága. a tényleges segítség nyújtásával, két-
ségtelenné válik.
—
Egy másik nehézséget sem
—
úgy mond
el
titkolt
el.
Ó
felsége
van határozva, hogy a fejedelmet mostani
állásiiban fcintartja, fia iráíit hasonlóan jó indulatot táplál
Erdély alkotmányának föntartását
bad fejedelem-választási jogát elismeri fejedelem
fiát,
dt;
arra uézve tehát, hogy a
mieltt a rendek megválasztják, utódjának fogja
tekinteni, ígéretet
nem
tehet
sértené és elidegenítené.
A
;
;
a rendek sza-
igéri, és ezzel
is
;
mert ezzel az erdélyi rendeket meg-
^)
követ azon válaszszal bocsáttatott vissza, hogy a lotha-
riugiai herczeg
Erdélybe bevonul,
és
ha a fejedelem
s
a rendek a
királynak meghódolnak, törvényeik és vallási szabadságuk föntarti'isa
iránt szerzdés által biztosíttatni fognak.
Károly herczeg nem találkozott
ellenállással.
Ünnepélyesen
bevonult Kolozsvárra, és Apaffival november elején megkötötte a szerzdést, mely öt és
fiát
a fejedelmi állásban meghagyta, de
Erdélyt tényleg Leopold uralma alá hozta, míg néhány hónappal
késbb
(1688. május
latkozattal a
Ez
!J.)
a fejedelem és a rendek ünnepélyes nyi-
magyar királynak meghódoltak.
alatt a keresztény fegyverek másfelé is súlyos csapásokat
mértek az ozmán hatalomr.a. Az 1687-ikév vezérei
nagy eredményeket mutathattak
ségeit.
Athént
is,
BuuDvisi
rjy.arán
Velencze had-
Morosini Morea er-
Cornaro pedig Dalmatián.ak török kézbon lev
városait vívta meg.
')
fol.
ájtril
20-iki jelentéMe.
.
\l.
2.'>-i
A íi
IStV.K És MA«iVAKuKS/Á
Fiíiucziaország részóröl
K«M^ZAB.MM
t"euyeí»etri
l'A.S
veszély
császári luivart soká kinos kétségben tartotta.
pápához lit'ke
vádat eindve
fordult,
XIV. Lajos
megszegése miatt. Mire XI. Jncze
a béke fóntartására
')
687. elején
LeopoUl
.a
a regensbur}íi
ellen,
sietett a tVanczia királyt
IVancziaországi coUegája útjáu, elébe
is,
mindazon érveket, melyek
béke megzavarását»')l
a
t^í
Egyeb^'k között utalt a török nagyvezér nyilat-
visszatarthatták.
kozatára, mely szerint a török
büntetésének
csapásokat Isten
—
úgy mond
mit
1
fijlhivni. «)
Buouvisi bíbornok ttTJeszté
A.
a béke
tekinti,
Franczi.aországban
XIV. Lajos éppen a
nehezedett
birtuialomra
is
megszegéseért;
jól t'ontídjanak meg.'')
két pápai nuntius útján tette
béke
súlyits
meg
a
érdekében.
császári
udvarnak
Kivánt.H.
hogy Lenpold szUntesse meg az erdítési munkálatokat,
melyeket
:í
tot, raelylKíu
meg
propositíóit,
a
Jlajna mentén elrendelt,
és állítson
Ruonvisi jelentést
módon
kozott lehetetlennek nyilatkozott, a tel
nyilatkoza-
háború befejezése után nem fog
<*llen fonlúlni.
tett
errl
;i
;
tette azt,
t
nehézségeket támasztott
hogy azok elhárítása nem mutat-
a nyilatkozat
mennyiben
megnyugtatja.
Ez az erdítési
császárnak.
munkálatok megszüutett'se tárgyában ugyan, de oly
ki
magát, hogy a rogensbnrgi fegyverszünetet
kötelezi
fogja tartani, és a török
Francziaország
biztosiUísa
pedig késznek
kiállítására
a frajiczia király
hasonló ígéret-
is
*)
Azonban ezen tárgyalások eredményre nem vezettek. vezbben alakultak a viszonyok Lengyelország irányában.
A
lengyel király tervei most t
azokkal, melyeket a páj)ai M Buonviíi 1687. febraár *)
a
Ked-
I
iraiiczi;.
nuntius fölkarolt.
A
Belgrád meg-
Ifl-iki jelentene.
k 1687. ft'bnmr 7-ik /
")
hoz,
intézett l»vfl«M, Tli
.'.•2:i.,
omick fobruár
26-iks'tii
.324.
*)
Baonviflinek 1687. február 13-ikán Banucci nuntiuiho/ irt levol*
*)
Ranurcinak 1688. íVhruár
:»-ikán
márcziu!* i-ikán költ válanza, én ugyann'/on I
Bnonviníhez
irl
levolo, pinn-k
nnpnn Rajnába küldött
Huonvifli l»íH7. jannár 12-ikén levelet
intéz
jelontéHi'.
Sobifxkihez, kit an.i
vivásáni czélzó luuiikAl.-ilokb.ui kivúut részt veuui. kivihetAsóiíét Buonvisi k('tsójíl)e vontri.
!iak
liogy liH Sobieski Bess:irál)i:il);i nvoinúl, és
!i
Do
Mórt
vállíilutA-
tartott,
iittól
csás/úri hailak ejíyo
nesen Belgrád felé veszik útjukat, mieltt egyesülhetnének,
kiiloii-
külöu tönkre íognak menni.
O
íi
siker legels tölteteiét
mezése biztosítva legyen
;
abban
lálii.
iiu-\
mirl annál inkább
a
doskodni, mivel Magyarország egészen
el
jó
lévén
;i
b.nlak ekj-
elre
gon-
kell
pusztítva, min-
dent Bécsbl kell szállítani. Utal a Siklós és Pécs alatt történ-
melyek megtaníthattak
tekre,
ség területére nyomulni,
hogy milyen veszélyes az
arra,
míg a sereg háta mögött MZ
beu lev ersségek állanak
;
ellen-
ellenség kerei-
valamint azon csapásokra, melyeket
Sobieski serege Moldvában, élelmiszertík hiánya miatt, szenvedett.')
Azt
javasolta tehát, hogy a tél folyamán, a lengyel király
állítson föl raktárakat,
hadimunkálatok sói
lehetleg azon területek közelében. Ind
folyni fognak.
És míg
;i
Pallaviciui bíbornok var-
nuntius buzgalmát, melyet élelmiszerek és szállítási eszkö/ök
beszerzése körül kifejtett, magasztalásokkal halmozta
el
:
a
f(»lött,
hogy Sobieski, a keresztény világ egyik leggazdagabb uralkodój.a,
magán vagyonából semmit sem
áldoz,
országnak adni, megütközését nem
meg
—
massá
ha
fia
kell
még
kölcsönt sem akar az
hallgatta
el.
Pedig
j<^^yzé
részére a trónörökösödést biztosítíini akarja, hatal-
tennie Lengyelországot, leküzdenie Bessarábiában a
tatárokat, meghódítania Moldvát.
2)
Pallaviciui bíbornok ekkor azt a gondolatot pendítette meg, hogy a liga tagjainak congressust kellene tartaniok, a török béke-
ajánlatokra adandó válasz, és a pítása végett. Buonvisi
az
nem
jöv
hadjárat tervének megálla-
értett vele egyet.
Azt
válaszolá,
hogy
els okért fölösleges, a másikért veszélyes volna congressust Minthogy mindegyik hatalom a maga czéljai érdeké-
hivni egybe.
ben kívánná a többit fölhasználni, viszályok keletkezhetnének legjobb tebát, ha mindegyik azt teszi, mit a maga érdekében leg-
;
basznosíib]»nak vél; és
ha
így a közös ellenség leverésén n)ind-
hogy a következ év tavaazAn hatályosabban mködjék, mint a/
huzdit,
f'lmúlt Hvben. 1
i
Buonvi.>*in»'k JUuonx'isin'-'k
január 20-ikán a varHÓi nuutiu«lio7. január jT-ikén a vaifói nuntiunhoz
inlí-zott luvek-. irt levele.
236
M.VtiVAKOKíiZAli FOU.SZAHAUÍTA.SA.
\1. l.SCZE kii
móduu közremükö
egyik a leg:ilk:iliuas:ihb czélja
is el
lesz érve.
lik.
\)
—
Mindazáltal márczius végén Sobieski
—
1U0,000 forintnyi segélyt kapott a pápától
ezzel a liga kuzus
ki ez idötájt
isiiu'-t
a przemislei püspö-
köt Bécsbe küldötte, oly czélból, hogy a hadjárat terve összhang/ó
módon
Buonvisi állási)ontjához, hogy a közös
állapittassék meg.
ekkor
veszélyes,
actio
is
Egyszersmind minden
ragaszkodott.
.alkalmat fölhasznált annak hangsúlyozására,
Oláhország megszerzésére a lengyel szabad; különben
más irányban:
is
Bulgária és Thráczia
.'irabia,
sem
királyn;ik gondolnia
Podólia.
Moldva
és
és
Bess-
egész Konstantinápolyig, hódí-
lengyel követ megbizásain.ik egyik ITipontja volt az, hogy
királyának elsszülött
fia,
Jakab
rész'?re
heri'Z«'g
választófejedelem családjából nöt szerezzen.
l)falzi
Erdély-
)
tásokra tágtér nyilik.
A
felé
hogy
mondotta, hogy a királyné, ha fog tenni,
hogy
férje
Nyiltaii
ki-
óhajtása tídj^sül. *nniid('nt nn-g
hadimfiveleUíkhez erélyesen hozzáfogjon."
.a
Buonvisi, kivel
ezfii
a bajor vagy
a
püspök ellegesen értekezett, a bajor
választó-fejedelem azon korábbi nyilatkozatiéra utalt, liogy
nvé-
rének kezét csak azon esetre ajánlhatj.a. ha .lakab berezeg trón-
örökösnek
el lesz
get szereznek
:
ismerve, és részére Németországban fejedelemsé-
azon aggodalmát fejezte
ki,
hogy a
fejedelem hasonló igényeket fog támasztani
;
i)falzi
választó-
annál inkább, mert
egyik leánya császárné, a másik Portugallia királynéja. >Tehát
Eminentiád nem
hiszi,
— kérdé a püspök —
hogy .Takab berezeg
atyját az uralkodásban követni fogja ?«
— válaszolá a nuntius — hogy a király
ti.ai-
nak egyike örökölni fogja a koronát; de kétséges, hogy melyik
lesz
>
az.
Biztosan hiszem,
Sándor berezegnek nagy
országban
;
jött világra.
meg, a fejedelmi hölgy,
született,
'
tehát az ifjabbik testvér vál.asztatnék
ki
az elsszülöttnek nyújtotta volt kezét,
Huonvisi február 10-ikén a
Buonvui
az.
oly
Ha
kellemetlen helyzetbe fog jutni.*
*)
elnyére szolgál
idben, mikor atyja már a míg Jakab berezeg elbb, és pedig Franczia-
hogy Lengyelországban koronát viselte
van. és
pártj.a
Egyszersmind azon véleményét
var!*<Si
ápril 3-iki jelentése.
nuniiiiHho/
iit levele.
1687. is
kifejezte,
hogy
i>37
.lakíih horc/eg részére
a
trúiicuiíkirst l)i/tt»sít;iMÍ
köunyebb volua házjissága eltt, mint utilna. *) Sobieski, :i mint Bu<»nvisi észn-vételeiröl luilomúst neki
:i
saját és a
kit
iltal.
nyert,
királyné nevében köszönetét fejeztf ki kövi'to
bogy az o tanácsa értelmében, a házassági
utíisitütt,
ügyre vonatkozó tárgyalásokat abbahagyva, igyekezeteiben a két lulvar között a jó
kozzék.
viszony l'öntart;'isára és biztositi'isára
szorít-
*)
Buouvi^i azon
meggyzdésben
h:'izassága valamelyik
hogy Jakab berezeg
élt,
uralkudóház sarjával, a király-vábisztás
idején zavarokat támasztana; mivel vagy a Habsburg-ház. vagy ;i
Bourbonok
vet hozta
ellenséges érzületét vonná magára. Azért azt a
t«'r-
sznyegre, hogy Jakab berezeg vegye nül liadziwill
herezegnt, Brandenburgi Laj(»s berezeg özvegyét, kinek dús va-
gyona hatalm.assá tenné t, a nélkül, hogy a két verseng dynaszSobieski hálásan fogadta ezen
tia féltékenységét idézné föl.
(•,)m-
biuatiót. melyet készséggel fölkarolt. ")
Ez
alatt,
márczius végén, orosz követek jelentek meg Bécs-
ben, oly czélból,
hogy a czároknak a szent ligához való csatlako-
zása ügj'ében, tárgyalásokat indítsanak.
megtenni
;
eluyösebbnek
várják.
A
poldot.
hogy a nagyvezér
ha
vélték,
k
De
késtek ajánlataikat
az udvar propositióit
Ix
-
kétes helyzetnek véget vetend, Buonvisi rábírta Leolevelét
alkalmul
h:iszn;»lva. a
követeket
megbízásuk elterjesztésére sürgeten fölhívja, mivel azt a nagyvezér részére
adandó válasz fogalmazásánál tekintetbe kell venni.*) azt az utasítást kapták kormányuktM.
Azonban váratlanul
hogy a ligába való belépés iránt tárgy.-ilásokat ne kezdjenek, és csak t
régi barátság megszilárdítására szorítkozzanak.
leveröleg hatott a pápai uuntiusra. ki attól
irügyül fogja fölhasználni
hadikészületeí
•Ueusúlyozni kívánván, rögtön tatta az iránt,
félt,
hogy azt Sobieski
fölfüggesztésére.
levelet intézett hozzá;
hogy a beállott fordulat daczára
zérl veszedelem nem fenyegeti, ')
Buonvisi ápril 13-iki
•)
Bnonvisi május 4-iki jelentése.
')
Buoiivíhí rnájus 4.
*)
Buunvisi inárcziuH
t-s
és
t
július 7-iki juleutósei. én ápril 20-iki j«lent«^«»'i.
Ezt
megnyug-
az oroszok ré-
bátran a tatárok ellen
jelenté.se.
.10.
Ezen fordulat
for-
238
INTZE És MAGYARORSZAO F(>L.SZAUAl>rrAS\.
XI.
A
dúlhat.
hadjárat tervére nézve
közié észrevételeit.
is
í.Vakmer(íség volua,
arábiai expeditiót ellenzé.
—
A
hess-
irja, hiúsáfíá-
ha a legvitézebb és legokosabb tejedcleiuuek, kit Leugyelország és a világ fölmutathat, tanácsot akarna adni.Mindazáltal figyelmezteti, hogy azon esetre, ha tervéhez ragasz--
nak hizelegve
nemcsak az ellenséges hadakkal, hanem a moldvaországi
kodik,
sivatagok terméketlenségével
is
könnyen legyzheti
vitézsége
;
Amazokat
szemlie kell szállania.
de
nehézségek,
a
élelmiszerek hiánya teremt, leküzdhetetlenek. legközelebbi hadjárattal a háborút
nem
melyeket az
hogy a
Kiemeli,
lehet befejezni
;
úgy kell
tehát a dolgokat intézni, hogy a jövA évi hadjáratban a t^>rökr)kre
végs
csapást lehessen mérni.') Sobieski belátta ezen észrevételek helyességét. Tervét meií-
Kamienitz ostromát
változtíittn.
—
sürgetett
kal
mit a szent-szék régtl fogva
Augnsztus folyamán táborb.a
föladatul.
ki
megtette az elkészületeket az ostromra, az orosz czárcík-
szállott,
és
tözte
t
hetmánjáv.al megállapodásra jutott, hoiív
a kozákok
De
támogatni fogják.
tervei nieghiúsnlt.ik.
Augusztus végén
p.i-
naszokkal fordul Kónu'iba a miatt, hogy G.aliczin lierczeg, az ori»sz
hadak vrzére.
id eltt elvonult
Mire elkedvtí'leuedvH,
és a
)
Kzen
keztetést vonta
miért
pzen
is
le,
sem birták erteljes
magat;irtiisálx'>l
hogy Sobieski
oda
h.atott.
és a csá-
föllépésre
Huonvisi bibornok azt a követ;i
ligát4')l v\ .ak.ar
veszélyre úgy a pápát,
Iigyelmeztett.e, és
elpártolt. ')
abba hagyta elnyomulását,
is
szári seregek fényes gyzeílelmei
ösztönö/ni.
ko/ákok hetmánja
szaka
mint a vaisói
A
nuntiiisl.
hogy ez elhárittassék.*)
I\
császári seregük diad;ilnía.s li.idjáratai .M.igyarország nagy
\ '
')
•)
''ilsz.aliadít'isa és
iSu'mviti
iiiáju!*
HulúuNkinek
Ki-dély viNSZacsatolásáiiak elkészítése
l-én Sobieskiin'/,
auKUfl/.tU!i
2t<-ikán
:i
intt'-zotf lfvȒle.
jiihIdvíc/í
fiibortiól
liurlturiiii
l'j-
Ixiriiokhoz intézett levele. Theinernél. S'28.
.
')
BuonvÍBÍ október
•)
A pápa
hez leveliiket
iiité/,
'rin-in»Tin'-l. :í:io.
1
2-iki jelent/'iie.
8-ikAn Ajfy Sobie»kib»'Z, mini a lenj^ynl
iiovemlier
ket
:i
tön">k<"»k
mIIi-hí
litibiiiú
lolytHüWtrH
rHnil<'k-
Merk'-iiii.
a
1087.
még egy más nagyjelentség pDlitikni ercdniényt is luuLehetvé tettek, hogy a Hiibshurg-unilkoilóház. több
mellett, tjittíik
2'V}
fól.
mint kótszúzíulos törekvései czéljat kösödés jogczímén
l)Í7,tosít.sa
a magyar trónt a/ örö-
elérje:
magának.
Ijeopold 1687. október 18-ára Pozsonyba országgylést hívott
egybe, azou szándékkal, hogy ott elsszülött get,
magyar
.József föherczo-
fiát,
királylyá megválasztatja; egyszersmind a Habsburg-
ház fiága tronöröklési jogának megállajiítását. és az arán} bulla
azon végzésének, mely a rendek tfirvveres tdlentállási jogát szentesíti,
eltörlését viszi keresztül.
Buonvisi biboruok az országgylés megtartását a háború
nem
befejezése eltt
helyeselte, és
Tudta, hogy nagy költséggel leteire kellene fordítani.
jobb idkív kivánta halasztatni. melyet inkább a háború készü-
jár,
Attól tartott, hogy a
szállások tár-
téli
gyában a király a rendeknek engedményeket lesz kénytelen tenni és
;
hogy a sérelmek tárgyalásánál rendszerint felmerül zajos
Aggodahnai még növe-
viták az elégületlenséget éleszteni fogják.
kedtek, a mint a királyi propositió tartalma fell értesült. Attól tnrtott,
hogy a rendek király-választási joguk njegtámadása miatt
háborogni fognak.
Pedig a királyi háznak
most
úgy niond
csak arra kellene gondolnia, hogy a hadi munkálatokat lehetleg n.agy erélylyel folytassa, és fényes vívmányokk.il a
tekintélyét gyarapítsa.
magyarok eltt
^)
El volt határozva arra, hogy az országgylésen
meg
fog
je-
lenni, és
oda fog hatni, hogy a rendek a sérelmek tárgyalását
iw:
kívánják
;
nehogy ez a következ hadjáratra hátrányos következ-
ményeket vonjon maga után. Ezért azt a
t;inát-süt
adta a király-
mennyiben a nehézségeket elhárítani nem képes, .azon ürügy alatt, hogy a pozsonyi leveg ártalmas egé.szségének, naptdja el az országgylést mert bár a föherczeg megkoronázása nak, hogy a
;
hasznos t^irök
volna, a tórnörökösödés
hatalom megsemmisítése.
')
Baonvi
*)
Buonvisi .szeptember
bizt(»sít;'isának
itrazi
mód ja:,
^)
autfusztas 24-iki jelenté»e.
bojry
•J4-iki
jelenté«e.
—
A/,
:ill;iiiiiii
pápii a konuüi/.úsríi az iibipontol
k:ir ..kt<
18-iki je>í>zékébt;n
irj:i,
Ítéli; meghatO'jii
mmliii-nak, ÍK-wy a knicuázáH keresztül vil«;b'T« a
:'
;í
alkuliii:i.'íii;4k
kir;il>t
240
XI.
INCZE És MAGYARORSZÁG FÓLSZABADÍTA.SA.
Egyébiráut Buouvisiuek a saját személyére vouatkozó nehézséget
is el
kellett háiítaui, az
országgylés megnyitása eltt. A prae-
eedentia kérclése, mi«íta bíboinokká
vont
Egyebek
rá.
között,
sokféle kellemetlenségeket
lett,
Eleonóra királyné megtagailta tle azon
hogy fogadtatások alkalmával leülhessen bár ezt a pfalz-ueuburgi berezegnek megengedte; ily módon a bíbornokok
kitüntetést,
;
nem
fejedelmi rangját el
ismerte.
Most tehát a nuntius
biztosít-
kivánt a fell, hogy a rangját megillet jogokat József f-
tatni
herczeg, mint ifjabb király,
nem
fogja csorbítani.
Az
ndvari
ciii-
cellárhoz intézett emlékiratban a spanyol és lengyel királyokra hivatkozott, kiknél a bíbornokok ülhelyet foglalnak
Beható tanácskozások ntán, a
A
c.aiic/.ellár
el. ')
tagadólag vála-
magyar királyok ndvaráiiál követett gyakorlatot helyezte eltérbe. Azonban Buonvisi hiteles adatokat kivánt annak kiderít4''sére, vájjon ;i bíbornokok, kik ;iz
szídt.
ülés
franezia tróuörökös és a régi
jogában nem részesidtek, a niagyai- királyok
pedig idegen
fpnpok
voltak-e
kik Villamely uralkodóhuz gest'ii
különlxV/.
;
v.agy
viszonyban állanak, lényc-
.nl.attvalói
^)
l''dterjesztésének elintézését
következtében
:ilattv;ilói,
mert az ntóbbi;ik helyzete, azokétól,
is
elh.alasztotta
.az
ndv;ir soká késlelte. Kiniek
ntját. ")
!)••
iiovinilxr közepén
mégis megjelent Pozsonyban, hol a szent Ferencz-rend zárdájában rendeztek be számára lakást, nudyet íizoid)an kényelmetlennek
talált, és
;i
magyiir kályh.a melegével sem tndolt megbarát-
kozni. *) Itt
E
azután köztdte v«de az udv.ari canc/ejjár a resolútiót.
szerint több példa van arra, hogy a bíborn»tkok saját uralkodó-
jok udvaránál ülhelyet kiWetett eljárás fell az
az
ndv.-ir
nem kaptak idegen bíbornok irányál)an emlékek nem szólnak ugyan, mind.r/által ;
kívánja, hogy a nuntius igényeirl niundjon le/*)
buzdítsa, a niapyar
rendkre pedig
Iia-sson,
hogy a sórelinek
kivánjAk. ')
Buonviai október 27-iki emlékirata.
november 2-iki jelentése. November 9-iki jelentése. ) November 15-iki jelentése Pozsonyból. ') A november 'J2-iki jelentós.
')
")
Buonvi.si
túrgyalÚMiit. lu;
'11
h'.sT.
HutiiíMvi .••rto. ')
A
:iim\ir.i
i»úpH orrol
rlk«'<
h«>;í_v
U'rmrs/.eti'srn
iijr;i. viss/.:iliiv;ii .i>,ii
IihUjíhí si'in ;ik;irt
hornoki méltósúfí tenyóiu'k iiu'iíúvása órdekéhen,
hony nzou
iiUlötto ni'ki. •szt'sítoni
nem
osetrc. lui
:ik:irják. :i/ ifj.'ibh
;i/.
Ji/t
;
th-
a
bi-
nz utiisitAat
iulv;uiuil ill foií.'ultatiisltan
magyar
királyival való találko-
ist kerüljt'. -)
Mieltt
ezíMi
rendeletet
megkapta
hangzó eljárás követésére határozta i'»gosnltságát az
udvar
mnepélyességektöl
el
volna, a/zal egészen összniagát.
igényeini'k
^^ivel
ismerte, kijelenté, htujy a nyilvános
tartja magát, a
t;ivol
nem
nem
el
koronázzon
s»>m ji'len
meg;
és csak azért
ugy
azon esetre, ha marad, az általa kivánt engedményeket meg-
utazik
el,
nehogy majd azt mondh.assák,
dtákvolna.3)
Késbb
azonban mégis, nehogy botrányt idézzen el,
rdeket veszélyeztessen
és
nagy
ö szánta el magá.t engedékenységre. Leo-
;
poldnak tudomására adta. hogy a k(»ionázási ünnepélyen meg fog jelenni, és az új királyt
követett
írnál
is
üdvitziUni
gyakorlatl)an
régi
iszteletteljes óvást tesz,
togja
;
de
midn
az ud-
megnyugszik, egyszersmind
nehogy eljárásából a bíbornoki
mélt<')ságra
érelmes következtetéseket lehessen levonni.*)
Ez
alatt ugyanis,
november els
felében, az
ország rendéi
készséggel teljesítették a királyi elterjesztésben foglalt kivána-
a Habsburg-ház íiágának oröki»södési jogát elismerték, és
•kat: ;
fegyveres elleutállás jogáról lemondottak. Mire a kilencz
Marco d'Aviano Mmenetele
A
atya, a
felöl értesült,
magyar nemzetet tartani. Teljesen
i)en
mint az országgylés szerencsés
a következ scjrokat intézte Tieítpcddhoz
szelíd és
Ugyanakkor,
alkalmazható rá a bitin közmondás:
.'.1
Magyarország
bels
békéjének
')
November 27-iki jelentéHc. Az államtitkiir (leczeinlx'r .í-iki
*)
Buonviai deczeinber
»;-iki jeleiitéiMJ.
*)
HuonvHi deczemlw«r
irt-iki jolentóso.
küld nóiii *)
állandósítíirtént.
jegyzékfi.
Ez az
utolwj, ni«Iyet PozHony-
iba.
1»;8H. jíinuár
Az
"*)
szempontjából, egy más, szintén jelentékeny esemény I
:
kegyelmes elbánással lehet hüség-
des szó barátokat szerez, és az ellenséget megbékíti.*
tsa
év«'<
fherczeg Magyarország királyává megkoronáztatott.
.lózsef
28-ikán kelt levele. Idézve Kloppnál. 4U.
rilAKNÓl V.: M. INí.ZK kn llA«ÍVAKf>|{rtZÁO K«"iIJ«ZAUAUÍTÁl»A,
lö
242
XI.
ISCZE És MAGVARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
Töküli, a török hatalom sülyedését látváu, és arról,
meggyzdvén
hogy a porta segítségére uem számíthat többé, az 1687-ik
év uyaráu levelet írt nejének, kit felszólított, hogy küldje udvari
papját Rómába, és terjeszsze
el
a pápának azon ajánlatot, hogy
kedvez
föltételeket eszközöl ki,
ha
szentsége a császártól
maga
a kath. vallásra áttér, és hitsorsosait
késztetni.
A
levél titkos
jegyekben volt
is
irva,
az áttérésre fogjn és megfejtését Zrí-
nyi Ilona, meghitt emberére Absiilon Dánirlrt' bízta.
és
Absalon, buzgó lutheránus, megdöbbenve olvasta a levelet, hogy ura száudékának valósulását meghiúsítsa, arra határt)zt:i
el
magát, hogy Munkács várát árulással az ostromlók kezeibejut-
tatja.
E
czélbúl Kadies várkripitánynyal
Oaratla
szövetkezett.
tálx>rnokkal összeköttetésbe léptek, és az 'eleséget pazarul kez-
dették az
rség közt
hogy így Zrínyi Ilonát a
szét oszt:iui.
adásra kényszerítsék. Erre CaratVa
is,
a jóakarat liangján
vélben tolszólította. Kövid tárgyalás után,
Munkács vára kapui megnyíltak a ')
Horváth MihiUy.
Zriiiyi
lUmn
föl-
irt le-
1688. január 17-ik»'n
császári h:id;ik eltt.
életruj/a. 82
— 90.
')
TIZKDIK évi hadjárat U-rve.
16siS-ik
X
—A
lökének eltávolítása. itása a
—
uuntiusnál.
—
.i.iinkálatai.
Buonvisi emlrkinitai.
pápai segítség.
—
A
király és a niatryar
—
—
—A —
Sobieski hadi-
Béketárg^'alások
Távozása.
—
haili-tanács
badeni rgróf búcsúláto-
Belgrád ostroma és megvívása.
XIV. Lajos békeszegése.
Bunnvisi visszalnvatását sürgeti.
A
—
V\:.]V/ÁVV\\
a törökkel.
XI. Incze pápa halála.
nemzet kegyelete emléke
-
iránt.
IfiSS— 1689. I.
Az 1688. tavaszán megnyitandó hadjárat tervének megállapítása már az év legels napjaiban foglalkoztatta az ndvart. A dönt szó Lotharingiai Károlyé volt. Ez Buonvisi bibornuk mély belátását és gazdag tapasztalatait kellen tudta méltányolni, és így
mindenekeltt az
véleményét kivánta a teendk iránt meg-
hallgatni.
A
nuntius kétfelé irányozta a kormányzók figyelmét
délyre és a
kon
Dráván
tub-a. Erdélyt,
elhelyezésével, a király iránt engedelmességben
ingatag
népességét*
lázadástól és idegen
-sza kell tartani.
Ugyanakkor a Dráva
t kt'U kifejteni,
hogy az eddig
r.-lgrád ellen a legalkalmasabb .t
mi ha
sikerül,
és
török kézben van.
biztosítsák, és
támadást intézhessenek,
Azon
esetre,
kök egész erejöket Belgrád oltalmára egyesítenék, koczkázt.itni
nem látszanék tanácsosnak;
tartani,
hadak behívásától
tett foglalásokat
módon
Erjion-
Száva között nagy
mindaz vérontás nélkül hatalmokba
Magyarországon még
:
ers rségeknek alkalmas
jut,
a mi
ha a
törö-
és ütközetet
az ostromot elhalasztva.
Bosniába lehet nyomulni. Ezen tartomány, mert ers várai ninoeuek, könnyen meghódítható elfoglalása azon elnyt is bizto;
16*
244
XI
INÍ
ZE És MAOYAKORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
élelmezéséuek egyik forrásától
sítaná, hoiív a törököket seregök
megfosztaná, és a császári
hadaknak. Dalmatiáii keresztül, az ösz-
szeköttetést Veleuczével megnyitná.
Várad megvívását ismét sürgették tius ellenlieu
a katonai körökbi'n.
korábbi nézetéhez ragaszkodott. Eddig
— Váradot Erdély kulcsának tekintették bebizonyította, hogy a nélkül
;
de éppen Károly berezeg
lehet Erdélyt foglalni. Továbl>á
is el
három
kimutatja, hogy azon föltevés, mintha Várailot
meg
A nun-
— úgy mond
lehetne vívni, tévedésen alapszik
hét alatt
az ostrom nagy áldozato-
;
pedig t-bben
kat igényelne, loleg a gyalogságban,
legnagyobb
a hiány.
Más Déva el,
és
felé
Erdélyimi az
tervet ajánl.
vonuljanak, a Maros-mentén
ott
nélkülözhet
JKubik
h.alailva, Tjippát foglalják
azutin Temesvár alá menjenek, ott a más fell küldend
hadakkal egyesülve, ostronu»t ke/djenek. Temesvár birtoka féle
st
elnyöki't igér. (íyulát, .lent,
Vár.ulot
is
s(»k-
megf»)sztja a
segélytl, melyljöl onnan részesülhet. .Mire pedig .íen és Szent-
Jobb várak ervel
elestek, Vára
A/.onb.'in
mindezen h.adimunkálatok végrehnjtására nagyobb
híulerre van szükség, síkra.
közzé szoríthatni, és tsi'kély
tftz
k<'»rülzárliatni.
Már
mint
.sem fog rendelkezni,
szerzését idejekorán
nehézségekkel jár.
haesak
nem
De
milyen a múlt évben állíttatott
.a
pedig attíM lehet
félni,
;iz
ujonezok fog.adását és a lovak be-
sürgeti.
két
hogy a berezeg még olyannal
A
módon
sereg kiegészítése biz<»nyára lehet segit<'ni.
hogy Németországban szervezett ezredeket
Az
fog.adn.ak
egyik
.az,
szolgálatba.
A másik, Magyarországban új ezredeket állítani fol, Kohári és más hü magyar urak vezérlete alatt. Magyar vit4''zt bárraennyit olcsó pénzen lehet fog.adui
;
és
habár
vívásánál, úgy mint a németek, '_'\aiiánt és
várak körülzárására
Továbbá n.agy
javasolja,
ervel folytassák,
hogy a
és
nem jól tél
nyilt
csatákb.m vagy vár.ik
váln.ak be,
badU'slek
nt|)iiir»
használhatók.
folyamán Fehérvár ostromát
miután az
Kanizsa
sikerült,
és Sziget
eltt kis erdöket építsenek, melyi'k ötszáz német katonával meg-
rakva és m.agy.ar lovasság által támogatva, a nevezett kék várat elzárnák; minek következtében épp úgy, mint tént.
r>;ikhamar bekiWetkeznék
elest«>k.
lia
P^gerváránál
miiide/,
t«ir-
sikeriil,
a/
;
IC,
h.^^-lk cvi l>iztosr;i
vehftm'k, hoiív
-j\',
k'hrtnt-
iiic-í
i'ii'^íulnutk.
Duuán
a
hogy az oláhországi
sürgette,
való küzlekedrs elnyeitl
majdan Temesvár birtoka Buonvisi
fejoíU'linot,
biztosíttatik.
befolyásával
luczellárt figyelmeztette,
hathatósan
Strattmann
udvari sze-
szánták el magokat,
hogy a török sereg IV. Mohammedet a tróntól meg-
llrre utal az.
börtönbe vetette, és öcscsét
S/ulejmáu nagyvezér és több
II.
Szulejmánt emelte trónra
miniszter kivégeztetett,
Fél
vagyonuk a kincstárt megtöltötte.
liscíílt
Károlyt
érkez tudósítások
er feszítésre
a törökök kétségbeesett
osztotta,
kelotröl
Ezzel a
^)
Lotharingiai
hogy a
m'-ki
meg, Erdély
fosztatik
imogatta a hadikészületek sürgetésében.
nt,
i's
l(iS»J-bt'u Bt'li;r:i(l is h;it;iliii()kb:i jut.
utódainak a íVjedelemséget biztosítva, nyerjí'k meg.
Tök ->
Itl.sM
fiediuruvrivol
li;iili,ii;it
Végre újból -
s^
és
eon-
— úgy mond
hogy a slavóniai ersségeket a mily könnyen megvívtuk, épp oly hamar el is fogjuk veszteni ne bízzunk a])ban. hogy kedvünkért ;
1
steu csodát fog
mvelni.
-)
Súlyos esapás gyanánt volt tekinthet, liabatta tábornoknak, Buonvisi bíbornok által kiválóan tisztelt és mindvégig híven támoitott,
fhadi biztosnak
"kot óhajtotta.
De
halála. Utódjául a nuntius (^iralVa tábor-
tudván, hogy a haditanáes elnöke ellensége,
irtózkodott attól, hogy egyenesen ajánlja
ivént nevezzék
A
csak általánosságban
ki. ^)
bádeni rgróf ugyanis
luöki tisztét.
;
hogy a fontos állásra a legalkalmasabb
kérte a canczellárt,
még mindig
viselte
a haditanács
Buonvisi bíbornok, sok éven át folytatott küzde-
lem után, végre az 1687-ik év szén kivitte Leopoldnál hogy a
német birodalomba császári biztosnak nevezze megbízás ürügye alatt a hadikormányzat élérl
ki, s
rgróf kijátszotta t. Halogatta elutazását, és az
uyleg tovább
A .
.alatt
tölti be.
Kómába
Lázas izgalommal
kiséri
az
küldött jelentéseit :iz
actiót,
»)
Buonvisi 1688. január 4-iki einlékiratu. Buonvisinek 1688. január 8-ikán a cauczellárhoz intczett
»)
Buonvisi 1688. január
)
JBuoüvisi 1687.
')
De
hivatalát
is vezette.'*)
nuntius ezért 1688. eh'jén
auaszokkal
ezen kitüntet<>
eltávolítsa.
I
l-iki jelentése.
november
JO-iki jelentéae.
mely az
levele.
«
246
IXCZE És MAOVARORSZÁG FíÍLSZAHADÍ TÁSA.
XI.
rgróf
iráuyul,
eltávolítására
*)
és
abbau
tényezként
ilöiitö
vesz részt.
Márczius elején vette a bíbornok-államtitkár jegyzékét,
mely
hogy a pápa ismét másfélszázezer forintnyi segélyt ^) A mint errl a császárnak
értesíti,
utalványozott a hadjárat ezéljaira. jelentést tett, hangsúlyozza,
szentsége bizonyít iránta, iránt
nem
hogy azon atyai
és
táplál szeretetet, azaz a rendszabályokat,
ismeri a rendetlenséget, melyet a bádeni
önmaga
felsége
—
vára szolgálhatnak, késik alkalmazni. »(^ felsége jól
melyet
szeretet,
nem elegend, ha
melyek
úgy mond
ja-
—
rgróf elidézett,
mégis megengedte neki, hogy a haditanács eln()kségét újból
A
átvegye.
het
volt,
folyamán tanúsított elnéz magaviselete még tr-
tél
mert a mulasztások pótlására iil maradt.
meg nem
márczius közepén állunk, és a mit rögtön
késbb rá nem érlink. Fontolja rgróf ;izzal, hogy Fejérvárnál szélyének tett
ki,
nek a városba
mily nagy bajt okozott az
lehetvé
tette az élelmi szerek-
Míg CaratVa tábornok buzgó gondosko-
hogy Eger és Munkács,
esett; valóságos gyalázat,
felsége szemei eltt.
most,
csapatokat a meglep»'tés ve-
kis
és mulasztá.saival
szállítását.
dásáv;il kivitte,
hatalmunkba
nieg,
De
teszünk, arra
;i
nagy távolság daczára,
hogy közelben, nnntegy
Fehérvárt megvívni nem sikerült; mi fleg
azért történt, mivel a vár elzárására rendelt csapatok vezér nélkül hagy.'ittak.
K
mellett Slavóniából panaszok érkeznek,
katonai parancsn»)kok részérl z.aklatásoknak van azt,
épp úgy. mint Bostna lakosságát
is,
jó
mertané|>a kit/'ve
bánással
;
pedig
meg
k(dl
nyerni.
Leupold teleiért
;
a nuntius jó.-ikaratú é>/ii\c-
k(')szönetét fejezte ki
Ígérte,
hogy az rgrófot útnak fogja indítani
burgba, és úgy a Slavoniában, mint a Fehérvár zett h.adak fvezérletét Carafla
Uibornokra fogja
Néhány nap múlva, Leopold
azt a
sürget
koriil
Kegenselbelye-
bízni.'')
ft-lhivást
iiit«zi«-
u nuntiushoz. ho'jy a fels magy;irorszái:i b;idak megindítására
')
Huoiiví.hí l^l^8.
•)
Márczius
lí>0,000 forinton feltil ')
február 15-iki jplentént'.
7-iki jelentí'se.
még
Május
5-iki jelentésiben eniliti, Iiol'V b
50,000 forintról szóló utalványt kapott.
BuonTÍsi 1688. márczius 21-iki jelentése.
It",
t\
SS
0|7
paprii sfLí.'ivosszo-íhöl óu.ittiu loniitt.l
mentt'i;ette
nem
magát, liogy
kapott.
De
sitósét ajánlva.
rögtön
utahaiiyozzoii.
pénz hovat'oriHtásji iránt
:i
irt
llómáha.
:i
liuuiivisi
utrisitiist
még
csás/ár kiváiifit/mak tolje-
')
Május els napjaiban kapta íiz
SM
li,
50,0UU forint kitizetcsére
in.-i;
a papai
tV»lhatalnia/,t^i.
(k>
rt'nd.'U'lct,
ezt azon
mely
föltétel-
hogy a pénz csakis a fels magyarországi hadak
hez csatolta,
íizetésérc fonlittassék, és
elbb a bádeni rgróf a
zat élérl tényleg eltávolittassék.
hadi kormány-
-)
nem késett ezt a császárnak nyíltan tudomására És Leopold habozás nélkül megigértv, hogy a bádeni rhárom uap múlva, útnak indul Regenslmrgba. De a pénz Buonvisi
hozni. gróf,
hovafordítisát illetleg kifogása
volt.
Kiemelte, hogy a felsma-
gyarországi hadak szükségletei annyira sürgetk valának, hogy a
római választ be nem várhatta, és kielégítésökrc más torrásokból kellett merítenie
renden
;
megelzni ha ez
;
most tehát egyéb szükségletek vannak napi-
a sereg tiiborbaszáUását és a
sikerül,
kell siettetni,
hogy a törököket
Szava partjain föltartóztatni lehessen gondolhatnak Belgrád megvívására
;
mert, csak
;
egyébiránt a
részletek megbeszélése végett az udvari canczellárt fogja hozzá
küldeni.
Buonvisi kijelentette, hogy kezei
meg vannak
udvari cauczellárral értekezni kész, de elre Ígéretet
kötve; az
nem
tehet.
II.
A
nuntius habozott.
lui
tev legyen? Egyfell
világos szövege állott, másfell azon
pápa dicssége homályosíttatík
el,
aggodalom
utasításának
kinozta, hogy a
mert a Belgrád ellen tervezett
vállalat elmaradásáért öt fogják felelssé tenni.
Ezen nehéz helyzetében, a zett, és
lotharingiaí herczeggel érteke-
figyelmeztette azon nehézségekre, melyek jelenleg nagyobb
vállalatok útjában állani látszanak. Különösen fölhívta figyelmét a gyalogság soraiban jelentkez
rása az élelmezésl)en van. ')
Bnonvisi ápril 4-iki
«)
Az államtitkár
A
nagy halandóságra.
katonák kenyérre és
A
baj for-
vízre,
jeleuté-'v.
16»b. ápiil 17-iki chiírrirozott jegyzéke.
mely
248
XI.
IXCZE KS MAÍÍYAKÖRSZ.UÍ FÖLSZABADÍTANA.
gyakran egészsógteleu, vannak utalva. Azt tanácbultu, hogy az újoüczokat eleinte a várak rségeibe oszszák be, jól élelmezzék, rendesen fizessék, hogy ott lassanként megeilzckljenek
másik esztendben használják
íVd
csak a
;
a mttküdö hadseregben.
A berezeg ezen fölfogást helyeselte; Ígérte, hogy ezentúl a szerint fog eljárni
;
de most
be vannak osztva
;
már kés, mivel az ujonczok az ezredekbe nem marad más hátra, mint nekik is
így tehát
a rendes zsoldot (havonként egy tallér) megadni
;
csakhogy a
jion-
tos fizetéshez a nuntius hozzájárnlása mellzhetetlen.
Bnonvisi ekkor késznek nyilatkozott, hogy ujoncz
részére
havi
öt
zsold
kifizetésének
Rómában
a bUOU
elvállalását
aján-
lani fogja.
A
nuutius, az udvari etiqnette körül támadott nehézségek
abban
által
is
akadályozva
len szinét viselte.
A
tek
;
liogy
értesiiivéii,
és az egész
a
vékt-
a nuntius a
elteremben várta be t,
minek azután a király
vendett.
;ilkalomm:il a találkozás
berezeg
rálynál audientiáu van, az
hogy a lotharingiai herczeget
volt,
lakásán fölkereshesse. Ezen
s ott
ki-
értekez-
udvar nem kevéssé
ör-
')
Néhány
héttel
utóbb a lotharingiai herczegot a hideglrlrs
ágyhoz szegezte. Baját súlyosbította az izgatottság, melybe öt hadsereg megindításának késedelme
ejtette.
Buonvisi ekkor,
.i
fél-
minden kicsinyes aggályt, látogatist tett nála, a nélkül, A gyengéd ügyelem ezen nyilatkozata
retéve
hogy azt elre bejelentené. által
meghatva, a berezeg kiváló szívességgel fogadta t.
A tu
nuntius rövid üdvözlés után, azonnal a tárgyra
—
úgy mond
.lói
hogy a sereg megindításának halogatása mert attól tart, hogy el van keseredve
fensége mélyen
miatt,
tért.
;
most már, mikorra a császári sereg a Száván átkelhet, a török
hader
is
ott lesz, és útját állhatja,
megvívása kétségessé válik.
A
'
már útban lev hadak elhaladását két hét eltelte után
Ekkor
vívja
egyenesen a Száva
')
Caprara
meg a tábornok felé.
Buonvisi május
minek kövelkttztében Belgrád
következ
eljárást ajánlotta.
siettetve, el lehet érni,
1.5,00() Ujl.-ik
A
hogy
emberrel fog rendelkezni. várát,
azután
nyomuljon
a folyón verjen hidat, a túlsó hítlft erö-
<J-iki jelenteste.
iik-l;
~il>(.-
^iTOjj;
t> oii
aiit^t,
1i'l;i,ii i'iii
iiii;^
it
U'iiM'i;t'
zömével odu óiki/hetik. Ekkrp iilt
IcljJVÓflVlváll,
;i
vcsz-tciick, ós
;i
iioui
föladat Cfíy r6sze luejíoUlatik.
A
herc/egnek tetszett a
megigórte, hogy a király elé
torv, ós
fogja terjes/teni.
A lárt, ki
tilvozó uuutiiis az
elszobában
találta az udvari (-iiiczel-
megköszönte ueki, hogy látogatásával a berczeget megvi-
A
gasztalta, helyeselte tanácsát ós pénzt kórt.
helyezte,
hogy a
fog fordítani.
Belifr'nl .llini
\ 'i
Halat
bibornok kilátásba
czéljair.i
.'iii.onu
f.iiint.it
^)
Június els napjaiban a bádeni rgróf búcsúlátogatását
meg a
>t7ól
tiája
és
tette
bíbornoknál. tudja
a föoka
;
—
így szólt
-
hogy eltávolításának n
de ezért ellene gylöletet
nem
mindnyájan belátják, hogy csak azokat
hogy müködésök a közügyre káros.
tá[)lál
üldözi,
;
ciiiiiii ii-
mert ö maga,
kikrl azt
Az személyét illetleg
akaratú emberek hazug informátiói
vezi^tték
tévútra.
hiszi,
rossz-
Most
föl
akarja öt errl világosítani.*
A
bibornok legkevésbbé sem jött zavarba. Nyíltan
bevallottii,
hogy az rgróf eltávolítását valóban elmozdította, és 8Ürgett<'. Krre a sokféle zavarok késztették, melyek a hadi ügyek igazgatásában meghouosúltak kül
ben
;
;
;
lehet, az
rgróf hibája és rosszakarat
nél-
de a baj azért megvan. Szent háború sikere forog kérdésnem ezért kíméletet mit különben megérdemelt volna ,
,
tanúsíthatott iránta.
A
bajokat részletesen fejtegette. Különös
hogy a lothariugiai herczeggel egyetórtleg mködni nem akart, st terveit többször meghiúsította. EzeuállaI)ot nem tarthat fönn a hadi tanács elnöke és a sereg fparancs-
súlyt helyezett arra,
;
noka között az egyenetlenség vészteljes következményeket von m.aga után az egyiknek fiU.adata lévén a rendelkezés, a másiké a ;
végreluajtás,
szükségkép összhangzóan
kell
mködniök. Egyébiránt
felsége nagyrabecsülését szergrófnak panaszra nincs oka mélye iránt nyilvánosan bebizonyította; mert a haditanács elnökségétl fölmentvén, a birodalom legfontosabb érdekeit gond-
az
;
jaira bízta.
I
Ha
BuonN-isi
ezen állásában, híven és «a titkokat megrizve,c május
30-iki jeleutése.
25U
/K ES
XI. 1N«
.M\<;Y.VK0U.SZ.V« FALSZABAniTÁS.V.
felségének szolgálni
ÍQfr
ha unokaöccse Lajos rgróf
;
nem
is
a
se-
ö, a nuntius, épp ref'ben ezentúl viszályokat támaszt;\ni oly készséggel fogja az rgróf és háza érdekeit elmozdítani, a
mködött
mily szívóssággal
fog
:
eddig ellensége gyanánt.
nyilatkozat az örgrófot mélyen megindított.i
Ezen
;
könnyek
gyltek szemeibe. Elismerte, hogy ha kezdettl fogva szivét a nuntius kezeibe tette volna le, és nem bízta volna magát azokra, iigy«'i és hírneve máskép kik elbb rászedték, azután elárulták ;
AzuUín :iz egyes vádakkal szemben mi több pontra nézve sikerült.
állanának.
zett eljárását
A
nem
nuntius
peit önteni
;
igazolni igyeke-
;
tartózkodott sebeire a vigasztalás olajcsep-
ámbátor ebben
is
inkább a bnöst feloldozó gyónta-
tónak, mint a sima diplomatíuak phraseologiáját vette igénybe.
Megérdemli
Mert habár
—
úgy mond
hil)ái
— hogy szentsége kegyeit visszanyerje.
súlyosak és vésztcljesek valának,
hogy azokat a lotharingiai berezeg idlen
tiiplált
gos önhittsége és tehetségeinek korlátozottsága, lensége idézte el. .Iidleme tehát
hogy a esászári
remélli. is,
felség
Regensburgban híven fog
Még san váltak
föl
lehet tenni,
gylölete, túlsá-
nem pedig
ht
minden szeunyfcdttól ment. Ks
kegyelmének
viss/:i^/.
szolgálni.
az n.ap a nuntius visszíUuUa a látogatánt. Barátságoel
'!. ')
.
És
így ért véget a sok éven át f(dyt
gyzelmével.
harcz, a pápai
Mert a bádeni rgróf most
es.akugyau elutazott Mire Buonvisi az 50,000 forintot azonnal kifizette.*)
Ugyaii.ikkor
kijmim
i.\.-i'i
ki arról értesíté,
nokt<31,
-i.'.f
rülzáráaát el kell halasztania, mert nincs.
pold
Ezen czélra a nuntius
— a mint
Ii:itthányi
15,000
katonák fogadására pénze forintf)t
>
csakhamar, az udvari cancztdlár utján \
.1
ir
i..ili,nu.iíiai
Leo-
— hide-
már gondos-
nem akart
fölkérte,
r
^Sfind-
hogy a
l\;i-
k<Í!tzönetét fejezte ki Buonvi.iiii«k úiry a bádeiii <>r(fr6Miil,
hcrczeggel folytatott társalgáaért. Buodvímí
jelentése. ')
De
ajátdott
szükséglet fedezésérl
kodtak, mert a nuntiusnak alkalmatlanko(lni
...lai
altábor-
a nuntius néki elhatározását bejelenté
gen azt válaszolta, hogy a
azáltal,
Ádám
hogy a rábizott föladatot: K;inizsa kö-
Buonvisi június 20. és 27-iki jelentései.
jíiiiíuh rt-iki
;
IfiSH— tr>s9.
2M
iiizsalilokúiljára szállt osszogot C:i|nar!i tálíüniokii.ik kilMjc
hogy
h:ul'iit inegiiuiítliassa,
>Az igazat
bevallva
—
—
ji
joloiiti
mit
ix
meg,
hiluiriiok kt's/sóggol incgtott.
liómáha,
-
-
nehéz hatalmas uralko-
dóknak apró összegekot. inintfgy alaniizsna gyanánt, .ajánlani. Nem csodálom, hogy u hizalm.at, melyet irántam táplálóik, elve8ztem.« a
\)
Kiemeli, hogy nemcsak a vádját
keméuyszivíiség
emelik
l)iz;ilom
ellene.
A
fsr)kkent iránta
pónzsególy
;
nyúj-
tásában fölmerült nehózségek és késedelem miatt öt okolták. Xein
akarták elhinni, hogy az
magas állásában lev miniszternek
meg volnának
Pedig ö maga is tajlalj.a, és a bizalmatlanság jelének magyarázza, hogy a pénz hovaforditása kezei teljesen
kötve.
még annyi szabadságot sem engednek néki, mint a varsói Budavára megersítésére szánt pénz rosszul használtatott föl de azért a felelsség nem t terheli
iránt
uuntiusnak. Elismeri, hogy a ;
KoUonics
bizott
biborn(»k])an. ki
tokra fölfog ügyelni;
rizni nem képes; ezt ki
megigérte, hogy a
munkál.-i-
maga a segélypénzek hovafordítását ellencsak Rómából küldend badibiztos tehetné,
állandóan a táborba tartózkodnék, és a lizetéseket mag.a esz-
Es míg
közölné.
zák
föl
:
ekkéj)
Rómából semmi h;italommal sem
a császári udvarnál az
ridiáz-
eljárását úgy magy.arázzák, hogy
hatalomvágy sugalmazza, és az els miniszter szerepét akarná játtehát Belgrád megvívása ez évben sem sikerül,
t fog-
ják felelssé tenni. Elkeseredésében újólag visszahivatását
kéri. ^)
szani.
Ha
Elégületlenségét a helyzettel növelték a panaszok, melyeket
a Dráván innen imént visszahódított terüh^t lakói emeltek
;
azt
hirdetvén, hogy a tíjrökök jobban bántak velk, mint a császári
katonák és kamarai
tisztek.
Magyarország más részeibl
is
hírek
érkeztek, hogy a lakosok, kik a török uralom alatt bántatlanul éltek, szétoszlanak
maradnak,
;
minek következtében a toldek mveletlenül
és élelmiszereket,
roppant költséggel, Bécsbl
kell szál-
lítani.
Mindezt ismételten nélkül.
A
elterjeszt<'tte a császárn.-ik.
Amazokat a
Ert'dmény
végs szükségre utaltak. bíbornok még némileg menthetknek tartja de az
katonák és kamarai
tisztek a
')
Buonvií»i júniuM 27-iki jt'lenté»e.
')
Biionvixi július 4-iki jelentése.
;
20'J
INCZK ES M
\l.
\(.iYA KOKSZ.\G
KULSZABADITAbA.
utóbbiak szeriute szigorú büntetést érdemeluéuek, auuál
mert a közjövedelineket magok hasznára
— úgy mond — derék, lovagias fúr
;
fordítják.
de titkára által hagyja magát
vezettetni, ez pedig barátait mozdítja elö.
farkasok módjára járnak
iiikábli,
A kamara-elmik
kik azután ragadozó
Felhozza példa gyanánt Budát, hová
el.
annyi tisztviselt küldöttek, hogy ellátásukra az elviselhetetlin vámokl)ól befolyó jövedelem sem elengendö is
olyan
St
gj'anítja,
a
mint
lakatlan,
hogy még az a pénz
nak a vár erdítési munkálataira tott;
mert ekkorig nem
;
fölszabadítását is,
amiért a város
követ napon
ma
volt.
a mit ö a vár parancsnoká-
adott,
más czélokni
volt ké|)es kivinni,
fordítta-
hogy a vár-parancsnok
meg a mi annak jele. hogy nem vádolható htlenséggel, hanom csak »az öt környez zsiványok* par.mszámadás.ait vizsgálják
;
Nem
csainak kellett engedelmeskednie. bíbornok, hogy a villám ]<Mi
rég értesítette Kollonics
hordó puskaport gyújtott
föl,
hordó hiányzik; tehát az alkalmat arra használták
a többit ellopják.
A kal,
l'J
föl,
pedig
hogy
*)
nuntius mindenrl pontosan értesült, mert a tjibornokok-
különösen gróf Batthyányi
Ádámmal
és C'aprarával, közvet-
len levelezést folytatott, kiket kitartásm buzdított, és az udvarnál
tiimogatott
*)
Az
utóbbit fóleg arra lelkesítette, liogy a líelgrád
Ezen vár ostromának megkönnyítése
elleni vállalatot siettesse. gett,
vé-
Buonvisi értékesítette a híres (iiihor l);irátnak, ki Budavár.a
ostrománál
is
szolgálatokat
jó
tett,
pyrotechnikus
ügyességét.
Pénzt adott neki, hogy gyújtó anyagot gyártson, és utasította,
Paprarához
iiügy készletével
siessen. *)
Augusztus els napjaiban az udvari canczellár zett
a bibornokhoz,
s
a király nevében
fölkért**,
levelet inté-
hogy tekintetbe
véve a sürget körülményeket, legalább százezer forintot szolgáltasson át; azon
sége utólag jóvá
A
•t fejezvén ki,
•
.
bíbornok
-|.
err«'
hogy eljárását ö szent-
-•»•*)
bemutatta eredetiljcn a pápai államtitkár
')
Baonvini július 4-iki
M
Jplentí'-íeibon (p«^lilául július 11. és 21-lkéu)
'
')
í
jelentéJK!.
gyakrau omllti a t<Mük
iki jelpntéiíe.
ütrattiuan grófnak augusztus 5-ikén BuoDvisihuz
irt levele.
iiUi.silásal,
iiu'l\
rl, a Uóiu:'il»ól
ki'lM'iílflriuir
kikiTt
ilelke/lR'tik, egyszersiniiul
hogy ü (a muitius) nem
UIU'.
latfíy
pápai
:i
segól)péii/,-
fiUliatalinazús nu'grrki'/i'St-ij;,
utasítás
tv/,
t'j^ak
s/övegéhl
nem okozza a
nem
ren-
l)(il)i/oiiyít(»tta,
iiehézségekft, a
iiiivfl
némelyek gyanúsították, de ellenkezleg kéréseivel a pápának tolyU)uosan alkalmatlankodik. Csakhogy úgymond - ö szentsége
—
túlságosan hizalmatlanná
lett,
mióta Buda megersítésénél meg-
mert ezeu czélra két év folyamán összeseu 180,000 forinLa Vigne mérnök nyilatkozat^ii szerint alig
esalt/ik;
tot szolgáltatott, pedig
25,000 forintot fordítottak arra. Ezóta a pápa, és a rendelkezést közvetlenül
megvonta hizahnát tartottji fönn.
császári sereg
;i
.a
Mind-
Száván
Belgrád ostromát tényleg megkezdette, ezen váUalat el-
mozdítására 7(1.000
fi>rintot.
ujouczok fizetésére és a kórház
tására 20,000 forintot, fog átszolgáltatiii vel
is
magának
amellett kijelenté, hogy azon esetre, ha átkel, és
tóle
;uon veszélynek
teszi ki
;
l>ár így
ellá-
engedetlenségé-
magát, hogy a pápa kegyét teljesen
elveszti. ^)
Néhány nappal utóbb bekövetkezett
az,
mit oly
tott, és
türelmetlenül várt: MíJxsa bajor fejedelem,
ringiai
Károly betegsége miatt, egyedül
viselte
ki
liTin
óhaj-
most Lotha-
a fvezéri
tiszt<.'t,
harminczötezeruyi sereggel augusztus 9-ikén körültáborolta H(dgrádot.
Négy
hétig tartó elkeseredett küzdelem után, szepteud)er
6-ikán a várost megvívta, mire a fellegvárba vonult lirség kegye-
lemre megadta magát.
Ezen eredményt a pápai nuntius biztos.an elre látta; st kétségtelennek tartotta azt is, hogy Belgrád eleste Magyarország egész területének fölszabadítását, Bosuia és részben Szerbország
meghódolását fogja maga után vonni. Ezért már az ostrom folyama .alatt azon kérdéssel foglalkozott: hogy Belgrád megvívása után a háborút folytatni
kell-e,
vagy pedig tanácsos békekr»téssel
biztosítani a hódításokat?
A
háború folytatását csak azon föltétel .alatt vélte kivánan.atosnak, ha komoly elh.atározáss.il, Konstantinápoly elfoglalását és a törököknek
Európából kizését, tzik
ki czélul.
Belgrád és Konstantinápoly között ers vár nem
')
P.uoiivisiii.-k mii^Misztiis .'.-ikéii
Mivel ugyanis
lét<'zik,
Strattmíinn irróllidz
a netán
irt l«fVüle.
24
INCZE És MAtiYAKOU.S/A« KÖLSZAHADÍTASA.
XI.
megbódítandó területeket csak uagyszámú Allaudó sereg elhelyemi uem gondolható. Tehát vagy
zésével lehetne megtartani, a
Belgrádnál menni.
vagy
megállapodni,
kell
A török fvárost,
Konstantinápolyig
Belgrád eleste után. fkép a nagy távol-
lszerek szállításának nehézsége fogja
ság, az élelmi- és
kell
oltal-
mazni. Lehetséges ugyan, hogy a közbens területek lakói, bár a
görög szakadás
a császári sereget segítenék; de
hívei,
hogy a törí»kök azon
níihb,
elnyomulását
tüzzel-vassal elpusztítanák, hogy így az ellenség
nehezítsék.
A
háború folytatása eltt a sereget
zásával kell szaporítani
gyanánt a táborban göncit »sk<xl ni,
;
i)ápai tekintélyt
— és
ugyan, liogy a törökökön
st
volt, és
nem le,
csá-
képes.
hogy mi-
a Konstantinápoly ellen intézend hadjászentsége szándékait ismernie
nehogy olyan súlyos felelsség
.lulián bíbornokot,
rád
költ-
)láhországból, contributió
azt a ki»vetkeztetést vonja
érdekében mérlegbe vetné,
kell;
(
biztosítékáról
háború nagy
a vállalat költségeit íThIözuí
Kzckbl a nuutius
rat
A
ugyan valamit hajtani; de kétségtelen, hogy a
szár, Hí.agára hagyatva,
a
hségének
az oláhok
séget igényel. Erdélybl, Bosniál>ól és
eltt
új ezredek tobor-
szükséges továbbá erdélyi urakat túszok
tartani,
a tatárokat szemmel tartani.
útján, be lehet
v.alószí-
mikor azokról elvonulnak,
teriileteket,
terhelje,
mint «'gykor
('es.arini
a várnai katasztrófa megújuljon. Igaz
nem uralkodik
olyan szultán, milyen
Mu-
olyan serege sincs, milyennel ez utóbbi rtMidelkezett.
a török seregben dúló lázadás a kereszténységnek n.agy el-
nyöket biztosít
;
de mind ez bizonytalan
hogy százharminc/ mérföldnyi roppant tól,
ennek elérésére nagymérv
és
tudja,
;
ellenben bizonyos az,
tíivolság választ el a czél-
elkészület
hogy a sokfelé kühlott segély <»sszeg«.'k a
kívántatik,
.lói
pájjai kincstárt, ki-
Ezért a keresztény fejedehneket és népeket kell «(ígélynyújt'isra buzdítani. Fölhívja korábbi tervére szentsége figyel-
merít«ítt«'k.
niét,
hogy búcsúkat engedélyezzen azokn.ak, kik alamizsnáikk.il
a kereszténység fííjszab.-iditásának
')
Buonviti
.m-iis/.tus
j2-iki
mvét
jelentése.
elmozdítják.
')
Ugyanakkor LoopoMni
ím
igyekezett hatni. Miután a .'ízenirehányások é« niegrová.sok éveken At hatást-ilanoknak bizonyúlUk
—
olyan
f.-njíég
;
hizelgt-.sHel telt kiítérlebit.
kilej«.;zé.H»:-t
>lHten
—
így «zólt liozz.i
adta an-zvDná.'íainak, hogy ezi-k a
niagaMabb tokát ébresztik fi, és nenkitieni
ineréfl/el
lióílolat ]eg-
neki ellentnunidani, ha
«
A
uiiiit
Ix'liíiail
örömhin* HiVslio
i'K'striH'k
Hiiouvisi szereucst'kivánutait láltji
ezeu alkalmat, hogy
iitsa.
És hogy
ti)linácsoIva u király
t
iiu'm'M-kezflt,
eltt, iVílhasz-
hálutrú gyors íVdytíitAsáni Imz-
:i
szavai súlyát növelje, a kezei között K'vö egész pruz-
készletet a császári kuruiáiiy reiulelkezéséri' bocsátotta.
LeopoKl uemes haiigou
válaszolt.
nak — úgy moiul — fképen azért l)au t;imogathatja
Ha
gálni.
máskép
J>Hat;iliua gyara|)Ollá^á-
örveiul,
mert
hathatósal)-
így
szentségét, kinek vére ontásával
kész szol-
is
tenne, Isten és helytartója iránt liálátlanságot
követne el; mert jól
hogy gyzelmeit
tnilja,
('^
IstiMiiifk
s/fiit-
>ége közbenjárásának köszönheti. » t^s
Bevallom
vallásos
— jegyzi meg Buouvisi — hogy ezen
érziilettt'íl
nagylelk
áthatott nyilatkozat meghatott és iiridnniel
lolti.tt el.í »)
III.
Kevésbbé kedvezett a szerencse Sobieskinek.
Az 1688-ik év elején Lengyelországban a királyi ndvar Uen nagy vihar keletkezett. Jelentéktelen eset idézte föl. A roduói országgylés megnyitása :rón mellett foglalt helyet.
Ezen
alkalmával Jakab berezeg a újítás,
melyben az ellenzék az
örökösödési jog érvényesítésére czélzó szándék nyilvánulását
látta,
nagy fölháborodást szült; annyira, hogy az országgylés eredménytelenül oszlott el. királyné a császári követet gyanusí-
A
tottii,
ízt
hogy az ellenzékkel
tart; vahimint a császári
udvar ellen
a vádat emelte, hogy Jakab herczeggel szemben a branden-
burgi választó-fejedelem egyik fiának igényeit támogatja
Jlad/.i
zeniélyesen osztja parancsait. Ezt önmajfán tapasztalta. Mert, habár iltal
fölbátorítva, heves
iitílyt
nyilatkozatokra ragadtathatta volna
arczvonásaira esett tekintete, félénk lett a szólásban.
nék ezt alattvalói, ha parancsolni akarna
n<-kik.<
Más
inkább érez-
M6;,'
alkuluuinuil pedi;^
arra intette, hogy minisztereit pontos engedtilnies-yégre szorítsa seket,
jósj'i^rii
el nuij^it, nii-
>kik csak zsebeik megtöltésére gondolnak,* bocsássa
el
;
;
az ezredea pénzügyi
igazgatásba jó rendet hozzon be; gondoskodjék arról, hogy a meghódított t«,'rQletek •'•rezzék. '1
jó igazgatást kapjanak, és a bekövetkezett változás
(Buonvisi augusztus 29. és Hiii>n\i>i
>/i-ril i'iulii'i-
.HZ(;i»t«Miib<;r .'i-íki
l(i-iki
jfli-nti-st?.
jelentései.)
kudv<;/.«''seit
256 will
^I.
INCZE És MAGYAR»»RSZÁrt FÍ)LSZABADÍTÁSA
herczegu kezének
bíbornük
útjáli
a két udvar
a császári udv;vr
terjesztette
;izok alaptalanságáról
Mimikét pauaszút Buouvisi
elnyerésére.
meg
volt
gyzdve, mindent
a jó viszony helyreálljon.
kiizütt
Ugyanakkor a lengyel
A
elé.
királyra
is
nuutius, bár
megtett, hogy
')
igyekezett hatni, hogy a
császári udvar elleu táplált, alap nélküli gyauakodással hagyjon fól,
és alattvalóit mérséklettel
nyugtassa meg.
Figyelmeztette,
Athéné a/ hoiíy a köztársaságok bizalmatlanok szoktak lenni (istracismust a hatahnas hadvezérek ellen hozta be. Kéri, hogy a ;
seuatorok szabad nyilatkozatait türelemmel hallgassa meg.
Utal
Báthoryra, a nagy uralko
egy alkalommal a seuatorok egyike ezen szavakat
is
midn magad
hozzá: »V'igyázz, fenséges király, nehogy,
nius gyanánt lépsz fi. minket Jirutusokká alakitsc
tün-lmévrl lefegyverezte ellenségeit.
A
Tar<|ui-
mire azután
;
-)
pápa ez alatt egy rendkívüli nuntiust
gy«-lurszágba,
intézti
kühlött Len-
is
Cautelmo caesareai érsek szomélyébeii
;
oly czélból.
hogy Sobieskit Ígéreteinek teljesítésére, táborba szállásra serkentse, íiuonvisi hathatósan támogatta igyekezeteit. De sikert
nem
irja
reméllt. lt;ii)eszéléseink
Uistíilanok, a
germániai
fidlázadt
légiók
a fidtt. hogy a pápa
mideseit.
És maró gúnyuyal
•'•íít
f'ríy
bkezsége nem
:i
Sajnálatát
termetté
meg
gyü-
jegyzi meg. hogy »a lengyelek ekko-
a)
Sobieski ekkor ismét .azon tervét
')
bu/ditotta.
csak o szentHégo erszény*; ellen intéztek tán>a-
s/.ólván,
dásokat.c
lia-
mikor Tibériust
volL-ik,
leküzdésére
fejezi ki
olyan
egyik levelében
mint a római senatuséi
Ituonvisi
k< :'l'
1688. márczius 28-iki jolentéxo.
—
"•
hogy
hirdetni,
itiulziwill licrczojrii"
kéüíibb a brainlenbur(n herczeijiiek nyújtotti kezét. Buoiivíhí ekkor, a vrirH<M luintiuM útján, n)u
nek luíjtí
tiili'm
birtok
lehet, 'J-^-iki
fiyei
li
len
1
hoji^y
nvére
kezét fogja
HobíeHkit.
leszii'^k
lesz
;
Kliuoiuljn,
Ltíntryelor.Mziiygiil
aj.'inlnni
az ebei-
liotfjr
im-rt a bmnilt!iil)iii(íi
lierczf/,
kit,'i,'y
Jakab herczej^nek.
;
niot;-
(HiionvÍHi au^'.
jelenlése és szeptember 6-ikán Cantelniohi>z irt levele.) *)
nílvarnál ')
Buonvi-sinek lev<">
1688.
April .'.-ikén Moiwit^nor í'antflmolioz, a lenjfyl
rendkiviili niintiuühoz irt levele.
IJuonvixi 1Ö88. június 27. és jöIiuM 19-iki
SO-ikán-Palluvicini varsái nuntiiinlioz irt levél.
i.'I.iiti'-Hei,
víiI.iimíiiI
:iiu'
ir.sM.
it'.ss
<
^l^il^ors/.:l^ot
iioditja m»'^í.
-í'.T
Iíuuhmm.
')
mini. e/t lur^íUitlU. lul-
;i
liivti a jKijiai küvoti'kot, lio«íy száiiilnkáról l»osz('ljók
U\
A
magyar És munkA-
korouíi jouaiiuik igazolására sz«»lgáló érveket újból PUhozta.
mivel ezek ellenéheu a lengyel lulvarnál (h'omer jára utaltak, a melyben
tört<''neti
bogy az olábok egy alkalommal
elbesz»''li.
a lengyel királynak megbúdoltak
Buonvisi kiemelte, bogy azon
:
törtéuetiró elbeszélése szerint a meghódolás >a Magyarországtól
való elszakadás következtében történt^; a mi éppen azt bizonyítja,
hogy Ulábország jogi)san a magyar koronához
Ugyanekkor Cantacuzeno, oláh
hogy a lengyel uralomtól jobban
nyiUitkozott,
t'önhatóságU'd. és ajánlkozott,
magát. Buonvisi,
elszakadásra birná ideig függben.
fél,
úgy mint a török
hogy Leopold védnöksége alá helyezi
jól tudván,
még inkább
gyel királyt
tart«>zik. *)
fejedelem, ismételten
hogy ezen ajánlat elfogadása a
len-
elidegeuítené, talán a ligától való nyilt
rábirta Leopoldot. hogy az ügyet tartsa egy
:
*)
Buonvisi régóta sürgette a lengyel királyt, hogy ha nagyobb
hadimuukálatokra nem vállalkozik zárolja körül.*)
év
szén
;izt
De
sem
ez
is,
legalább Kamienitz várát
Reményt
sikerült.
vesztve, az (1088.)
a tanácsot adja a Lengyelországban
mköd
páj)ai
követnek, neis tegyen többé kiserletet arra, hogy a királyt táborba szállásra birja
;
mivel a királyné
el
van tökéllve, hogy a király életé-
nek koczkáztatását megakadályozza a tábornokok hatalmaztassanak
föl
az oper.-itiók megkezdésére;
ellen
oda
;
a
kell tehát mükíidni,
jöv
Így
hogy
év tavaszán Kamienitz
csekélyebb lesz ugy.an a
hader, mely egybegyl, de legalább történik valami. ')
Cantacustjnu Coustaiitin oláh tejedeltíin
lti87.
ilöczernbtir
fí-ikén
Bukarestben kelt levelével Bu<}nvisi közbenjárását kérte ki, hogy a tatárok ellen h lenjíyel király He<íítséííét eszközölje ki. Buonvisi, mint 1688. jan. -l'Jikén jelenti, ez ügyben ')
irt
a varsói nuntiusnak.
Buonvisi auííusztus 22-iki jelentése,
é.s
ugyanazon napon
l'allavi-
iiiihez irt levele. »)
Buonvisi 1688. július 4-iki jelentése.
végén, mikor Kami'Miitz ..sfr.ima terveztetett, Buonvisi ozi mert Sobieskinek elégséges gyalogsága nincs, és az ostromló had élelmezése nagy neliézséggel jár e helyett a blokádot ajánlja, mely Újvárnál
)
ItJ86.
ellenezte,
;
oly
sikeresnek
levele.)
Most
KKAKNÚI
V.
bizonyült. (1686.
november 18-ikán a varsói nuntiusboz irt ugyanahhoz irt levele.)
újólag ajánlja. Í168S. augusztus 22-ikéii :
XI.
ISrZK
fcs
M A(i V AKOKS7.Án
K«'ll.SZ
A ItA
kItÁSA
I
I
.
^í.'^^
ÍNC/,K KS M.M V AU' lUSZAl'.
\1.
n-iüfuv
Jl.Zt'11
resztiil
;
unilta
E
:i
vli \I
.'.
>
I
T
A>
iiif;4
v.
ii/.
kf-
f\fii
tüiíiköt.
közbt'u Xl\'. Lajos, a császári fegyverekuek. váraktt/.ásút
megliíiladó,
és hüilit;'isMÍ áltíil uyuiít;il:untva, és a/ os/trAk
iliiiJrihii
uralkodóház túlsúlyra jutásától
félve,
újólag íi-nvegetö állást fog-
ÍJrügyet a kölni választófejeileleuiség ügye szolgáltatott.
lalt el.
A
tLsZ
Kaiiu'iiii
iiicij;iiiu>uil.
IS
F«
káptalan egy része Frtrsteuberg, strassburgi biboniok-
kíilni
püspükitt,
XIV. Lajos
kit
pártf»»g<>lt,
másik része a császár
József- Kelemen bajor herczeget
ajánlott
választi»tta
De XIV.
ügy elilóntése a pápára tartozott.
által
Az
meg.
Lajos fenyeget nyi-
latkozatokkal igyekezett védenczének igényeit érvényre juttatni, és azt hirdette,
érsekségbe.
h«»gy
ha
fegyver hatalmával
kell.
is
behelyezi az
Hadai szeptember G-ikán l)enyomultak Avignonba,
melynek területe még niiodig a pápát uralta; és uéhány nappal utóbb egy másik sorege átlépett a Rajnán, hogy Philippsburgni megvívja.
A
mint FrancziaországlMJl a legels aggasztó hirek Bécsbi
érkeztek, a pápai uuntius azonnal oda irányozta törekvését, hogy a
lev hadimunkálatok meg
török ellen folyamatban 1,
'
1'
i-v
-
•'
••
1
!
'
•
tV.-nifzia
>
>sen,
i
tt)l,
melyekre Isten utat nyit eltte, magát
ne zavartass.i-
király hiú fenyegt-
azok
álUil
.a
hóditiisok
eltérittetni ne engedje.
-
.\
frauczia királyt a szent hál>orú folyUitásának meL;aka«lályozásától vallásos
>••'•'
föl fosíja
'
vissza iui
.
fi>'.''
az
'^
'•tani; a politikai okosság pedig
ii
.
ha u császár a törökkel békét
kötve, egész erejét ellene zúdítja, n.agy veszély fogja fenyegetni.
De, hogy minden
berbl
álló új
találja,
haU
,
hadakkal Würtemlwrg
míg az alsó
li^ijna
...._.
felöl
t'iján
.
szervezzen 20,0íK> em-
gemlö arra, hogy a birodalmi
a frauczia túm.ad:isnak útját
állja
a brandenburgi választófejedelem
> <
Hollandia
A
-
iv
szilárd m.'igatartii.sa
alkalmas volt arra,
a császári udvar körében bizalmat keltsen.
meg nem
X
i.
ho^'\
Incze pápa ugyani
.
rettenve a nagy király hatalmától, védenczének igényeit
elutasitott.a,
sekséiíbcn.
és a bajor
herczeget
erósitetU;
me^'
ri
kídni
ér-
;
ic.ss
Mindazáltal
orszAg ellen
l'orditja. >)
útján, a pápai nuntius
ir.so
t.»l»l»
I.i'ui)t)lil.
engedve, arra határozta
-
o',
iiriu(.'i
k'jeilrlciu
magát, hog\
ol
Szeptember
suri^ulofjufk
ogósz erjét Frauczia-
kiJzopén. az udvari cauczellái'
tudomására hozta, hogy veszélyes holyzetó-
heu, és a szent-szék segítségének bizonytalanságával szembon,
marad egyéb
Ö
hátra, mint a törökkel békességet kötni.
nem
felség(\
bár remélli, hogy elnyös föltételeket fog nyerni, fájdalommal
mond
le
a szép reményekrl, melyekkel
magát kecsegteihoti
annál inkább, mert neki fogja a velenczei kr»ztársaság kilátásai
meghiúsulását tulajdonítani
XIV. Lajos hajtani,
;
azonban Velencze
fenyegetve vau
is
részérl, ki Olaszországot szintén igája alá akarja
hogy azután a pápa kényszerítve legyen Francziaország
miuden kiváuatát
Végre
teljesíteni.
közölte,
hogy a béke ügyének
') Ezen couflictus alkalmat szolgáltatott Buonvisinek egy kényes ügyben közbenjárni. XlV-clik Lajos több elkel német nrat, kik véletlenül Parisban tartózkodtak, elfogatott. Eziknek rokonai ekkor kéréseikkel ostromolták Leopoldot, hogy visszatorlásképen ö is fogassa el a területén azért is, hogj' így a német foglyok szabadonbocijátartózkodó francziákat tását kierszakolhassák. A szászár hosszas vonakodás után engedett. A fran;
czia foglyok között volt Louvois marquis franczia hadügyminiszter
császári zászlók alatt
fölkérvén öt, hogj' a
fia
ugyan magát de nem feszültség nöttön ntt. Lusignan vetette
fia,
ki a
Atyja a nuntiushoz fordult, szabadoubocsátását eszközölje ki. Abibornok közbe-
mint önkénytes
;
dik év végén elhagyta Bécset.
szolgált.
volt képes czélt érni.
A
két udvar közötti
gróf. Francziaország bécsi követe, az 1688-
De
azon ürügy
iitközben, Bregenzben,
alatt,
hogy más utat választott, mint a mely útlevelében elfl volt Írva, elfogatott. A franczia kormány, a diplomatiai összeköttetés meg lévén szakítva, a császári udvarlioz
nem
fordulhatott közvetlenül. Croissy marquis külügyminisz-
ter Buonvisi bíbornokhoz intézett jegyzéket,
melyben megütközését
fejezi
ki a nemzetközi jog lábbaltapodását jelent tény fölött, és reményf^égét nyilvánítja, >1*
hogy a követ azonnal szabad lábra fog helyeztetni. Buonvisi az udvari canczellár tüzetes választ adott. Utal azon számos
'.terjesztésére
e^et-kre.
kiemeli,
melyekben XIV. Lajos a n»ímzetközi jog szabályait megsértette hogy Lusignan a salvus conductussal visszaélve, a nemzetközi jog ;
által részére biztosított kedvezésekre igényeit elvesztette;
hogy a követ csak akkor
fogja szabadságát visszanyerni,
végre kijelenti,
ha a franczia
rály rendeletére elfogott németek liazájokba visszabocsáttatnak.
ki-
Buonvisi
ezek után arra szorítkozott, hogy ezt a liatározott nyilatkozatot Versaillesbe küldötte.
(Buonvisi
nek 1689. január 26-án
1688. október 24-iki jelentése. Croissy miniszter-
és a császári
canczellárnak
fe))iiiár
17-iki'n
visihez intézett jegyzékei.)
17*
Bu<>n-
2í)(>
XI.
INfZE
kAi.SZAUAHÍTAS
\
M
É.S
nem Ingják elhamurkutlni fiiggesztése már most melluzbetetlen.
elintézését
Ar
:
h
i
\
iiliiniinV.'il.itol,
IVl-
Buouvisi csak gyenge kísérletet tehetett, hogy a vészt elhá-
nem szabad, meg kell kérdezni, mily föltételek alatt hajlandó békét kötni. ') Nagyobb erély kifejtésétl visszatartotta öt az államtitkárnak ez idben érkezett jegyzéke, mely értesíté, hogy a
rítsa.
EgyetUil arra utalt, hogy V'eleiiczét elidegeiiiteiii
és minden»>kelött
és az egyházi állam területén
Nápoly
f<»ldrengések által
nag}' káruk a pápára nézve lehetetlenné
még csak olyan
segélyt
nyújtson, míut a foly évben adott.
is
Mikor legközelebbi áltiil
okozott
jöv évben
hogy a
teszik,
Rómába
jelentését
intézi,
*)
»a fájdalom
lesújtva* veszi kezébe n toHat. Kiélik színekkel ecseteli a ve-
szedelmet, mely keletkezni fog, ha a török béke után a kereszttMiy
hatalmak egymás között
irt4>
Azt meggátol-
hálwrút folytatnak.
szentsége, ha gyors és hathatós segélylyel a török háború
hatja
'
^anis
fdh CZi
...
és a franczia
A
.....
.
if'>n
c-^ászár és
:i
t'iiL'irik
a fran-
•lilité/tet
Ili
:
háború elmarad.
török háború folytíitásAnak eredménye gyanánt, a görög
szakadás megszül'
fgvházi elé.
.
És ha
—
állítja
r
úgymond
........
a
r.ibsz'ilga
pápa kivál-
tása végett, a szent atyák az egyházi edények eiárusitá.sát taná-
csolhatták '
M\'
;
'>
mennyivel inkább kell minden ábloz.atot meghozni, millió
rály elh:..
ív.i:
m
'
l .,
.x.
.
.
-j,
szó.
()t UfUl
:i
a luigy uralk<"-
dót kiválóan tiszteli; a béke föntartása és a vallás diadala le))eg eltte. Eliszonyodik, ha arra gondol, hogy a l)ékesség Franczia1
(II-
.
1
III ,
kath. egyházra azért
is
.:
>
^
;
.1
franczia háború
.-i
hátrányos, mert a császárt kényszeríti,
hogy protestáns szövetségesei részére sítson.
melyek a török birodalh'»gy
v.allási
elnyöket
bizto-
) A
kriliii»liHI{;i tíTi'-n
i<'l»'iitkf/
v.'iK.'iL'
szepteniber 19-iki jelen''
lHiiiVnd;ilui.lÍt UU'il ini-
ic.ss
az
.'Ito: •iót
//;/'//
Biionvisi
lioíiy
aii«í()l
UumIv clK'u
töri ki, ós
trón olfoiílalására késztet.
biboniok politikai actiója, ezon nehéz viszoiiyok
correct és bölcs volt.
is,
'j»;|
ioiT.Klrilom. iiu'Iy TT. .Takal)
Oraniai Vilmost az
között
Hitül
Oda
hatott, és sikerült kivinnie,
a császár és a spanyol király Oránini Vilmosnál II.
mlekében közbenjárjanak. Egyházának java
és az európai
Jakab béke ér-
deke lebegett szeme eltt. Ketts czélja volt: Angliában a kath. egyházhoz csatlakozott uralkodót fíintartani valamint lehetvé tenni, ;
hogy Jakab a franczia szövetségtl elvonassék. egyszersmind Oraniai Vilmos egész erejét a francziák ellen irányozhassa, ha XIV, Lajos Németország ellen háborút indítana. Egyébiránt reméllotte,
hogy Orániai Vilmos angolországi expeditiója XIV. Lajos figyelmét egészen
le
fogja kötni, és visszatartja attól, hogy németországi
háborúba bonyolódjék.
\)
IV.
Az
1688-ik év végén fényes török követség érkezett a csá-
szári udvarhoz,
békealkudozások végett.
Miután a lengyel király
2)
és a veleuczei
köztársaság megha-
talmazottai Bécsbe megjöttek, az 1689-ik évi februárban meg-
indultak a tárgyalások.
A kívánta, is.
LeopoM azt föl. még azon néhány ersségbl
szövetségesek nagy igényekkel léptek
hogy a törökök vonuljanak
ki
melyeket Magyarországban bírnak, mondjanak
vasalföldrl. Bosniáról és Szerbországról. \ára, Bessarábia,
le
Erdélynil. Ha-
A lengyelek
K.amienitz
Podolia és Ukrajna visszaadását, a tatároknak
Ázsiába költöztetését; Velencze a moreai
és dalmátiai
várak
át-
adását követelte,
Buouvísi egy ideig tartózkodó állást foglalt sokat várt Kómából,
Addig
')
Buoiivisi október 13. és
')
A
is
arra kérte
november
el,
mert utasítá-
LeopoMnt.
Ii.i.rv
-i
7-iki jelentései,
nagyvezér még Belgrád eleste eltt értesíti a bajor válaszló-
hogy követet szándékozik Bécsbe küldeni. Buonvisi azt tanáhogy ne eng<^dje a török kiivetet Bécsbe jönni, és a baj
ítíjedelmet,
csolta Leopoldnak,
L'Mmlolni. és
iM'L-atkozni
késbb is, nem lehet.
a szövetségesek
hozzájárulása nélkül, tárgyalásokba
(Buonvisi 1688, szeptember 5-iki
jelenté.se.)
békekötéssel ne siessen, járjon
és
liga többi tagjaival egyetértöleg
:i
el. >)
Az
melyet az 1689-ik év els napjaiban indítottak
utasítás,
útnak Rómából, így baugzott: »Mintbogy a császári udvar kényszerítve látja magát a béke megkötésére, Emiuentiád ne szegüljiin
keit
ellene
de a tárgyalásoknál igyekezzék a kath. egybáz érde-
;
a szent-fiddöu megóvni.*
^)
Huonvisi buzgón igyekezett ezen rendeletnek
Azon
megfelelni.
is
bogy a szultán a szent-belyeket a katbolikusoknnk
volt,
az elpusztult templomok fölépitúsét engedje meg,
;idja vissza,
a
é>;
zarándokok biztonságáról gondoskodjék.^)
De
a békealkudozások
nem
vezettek eredményre.
IdóközlK'n keletrl fenyeget liirek
érkf'zt<»k.
*)
bogy a
])ortán,
a franczia támadás reményében, és mivel úgy Francziaországból mint Tököli útján a császári bader5 gyengeségérl biztató tud-'isításokat kaptak, a háború megújítását határozták
ós
el,
nagy
késziUotrket tettek.
Huonvisi, a mint ezekrl értesült, figyrlmeztette a császárt. ht)gy a törökök valósziuflleg
Erdélybe fognak legelbb nyomulni,
melynek Lakói >a trhetetlen zsarolások miatt* cl vunnak ítér MriíTvarorszáirba. mely a súlyos redví' Titköli pcl' ;
miatt szintén raoiitésére,
el'
;
és i'gyidí'jillrg
ki
ail-
tontkök Temesvár
íi
valamint Bosuia visszahódítására
fognak kísérletet
is
tenni; már pedig ezen támadásoknak, a ^íagyarországban gy«)tt
{'V.
'•
'
Id
I
bizalomteljeseu válaszolá. boüv
német katona képes 60,000 töröknek
;
')
Buonvisí 1689. inárcziuii 27-iki jelentés. ".ihorú A Ih'k "
;u ulóMii
9-iki jelentéüti.
'
Rzisretvár, It.iilmii
'
h<
.>rtrr<'>í
lóriik 8«iegct
i
.Szer»íur»zagb.-i
rnegv'
N'-'
'
nyoiniiit,
hatalmába
nyoinlt, ezt több
A
itek
k'
vgy
Július
auu'UsztUM 'J0-ikén ojtettc,
A
niMii '/iin«Melt.
magtít.
inajd u
"giütt mcgvivta, ós i.
vége
egy
1
t;iv;i''/'
d
felé Lai'-í 40,000-ii.\
Dunához Viddin
:il
i
»
HavH.<miri>ldi'>u hel.vezh- '1
n háború.
'
I
;í<»,'>
ellenállani.
Buonvisí, Caprara és CaraíTa táborn«)kokkal
*)
lia-
" állani teljeserj képtelen lesz.
-
M
'I
K.
A
;
IGSS
már
ívkor
még
lert
tis/in
l'(ili:ulil»i/tos
:i
kiktl
•lyzetrl,
h;i
t
értesült,
liogy
I'.SÍO.
m-mhc ;i
;
--
lu'li.ituaii iTi«'kf/.fi'
számítása
cs:is/ár
az összes várörségeket
mberrel rontlelk<»ziiek
'>f,'\
;i
al:ipt-il;iii
sikni állítják, alig 24.0()»»
is
hogy az KgiT viilékén táborozó ez nnl német hiroilaloiuha vonuljon. A nuntius
és
iranc^ot kapott, hogy a
császárnál ezen rendelet visszavonását kérte, és javasolta, hogy az /.reil keljen át a Tiszán, és a Karansebes közelében lev hegyszoroikat megszállv.a.
a Temesvár fölmentésére küldend török hadak
- a visszatér Tököli eltt zárja
el
az utat; ha pedig a tatárok
l\rdélybe törnének, azok ellen forduljon.^ Figyelmeztett<í továbbá
Leopoldot, hogy Temesvár megvívását siettetni és Bosniát a tá-
meg
kell oltalmazni.
^Nfár pedig mindezt elérheti, ha 5000 emberrel szaporítja; a mivel nem gyengítené jelentékenyen a német birodalomban mükíid i.ulás ellen
magyarországi hadakat
-reget,
mely különben
is
a francziák által
várak ostromára, ágyúk hiányában,
M'iitos
kitnen megersített nem vállalki»zhatik.
Kzért czélszer volna ott az actio megindítását halogatni, míg
Magyarország fölszabadításának müve be in
lesz fejezve,
mire
azii-
a törökkel teljesen kielégít békét lehet kötni.
A
császár röviden válaszolá,
bogy az elöadott.akat meg
'gja fontolni.
Buonvisi
nem
igyekezetei
bizott
Ugyanis a lotharingiai berezeg,
.'illott.
háború sürgetésében ftámasza által vezetve,
i>át
nem
ki
Elszigetelten
ekkorig a
t^irök elleni
a esaládi politika érdekei
volt.
a francziák elleni háború érdekélxín mködött, és a
iiajna mellékén a
lindenkit
sikerében.
fparancsnokságot átvenni
készült.
magával ragadott. És a magyarországi sikerült kivinuie.
Az
áramlat
h.ad.ak szaporí-
')
Mindazáltal váratlanul szövetségesre talált a lengyel király l<'>vetében.
Ez ugj'anis
kijelentette,
hogy Sobieski, ha segítséget kap,
háborút folytatni fogja. Majd szabatosan formulázva elt(;rjesz-
a császár
tte föltételeit: '
'láhország elfoglalásában '00
német katonából
álwjl kiszorítsa
')
;
biztosítsa,
nem
hogy Bessarábia, ^foldva
és
fogja akadályozni; küldjön neki
álló hadosztályt,
hogy a
t-atárokat Bessará-
engedje meg, hogy serege számáni Erdélyben
Buonvi.si 1689. ápril 24-iki
i»ilent>'-.sH.
i
264
\i.
iM/i:
éleliui>zt'iekfL
F.s
wKí^.y \\:<>ri>/.\r. f«'ii,szabadítása.
>a>.;u>>ij(.ii
ki
ii/.t'».-
.
JtJ.uou tiillérra uieuo ifj
;i
összeget, melylvel Erdély Leugyelorsz;ign;ik udósa
fölszabadítása
alkalmával
a
lengyelek
végre a B( -^
;
ágyúk
elfoglalt
által
i
küldje meg.
elre
Buonvisi, bár
hogy ezen föltételek elfogadását
látta,
alig várhatni, elfogadásukat a lengyel követ kérésére, úgy a csá-
Eladta.
szárnál, mint a minisztereknél hathatósan ajáidotta.
a császári hadak g\' szilárdul el
hajtják pítani,
vannak
linj\
következtében, és mivel a törokuk
hogy Erdélyt újra fönhatóságuk alá
L.
nehéz volna a császár uralmát 01áhi)rszágban megálla-
:
mely a tatárok betöréseinek
van téve
ki
Az
udvari canrzellár válasza az
volt,
ezért czélszenl
;
meg
azt a lengyel királynak fngedni át, kit ezzel
lehetne nyerni.
hogy a császár
rejdi-
tatiója forog kérdésben, és
n«*m engedhet át olyan t^irtománv
mely már mcghóilolt és adót
lizet
désti
élrlmiszer»'k
lelu'tetlen.
h^'hézséggel jár.
dúlt,
utí'in
vásárlását Knlélyht-n
megengedni
is,
egy kapitjniy
által,
ki
Szigets m
volt hajlandó mivel
éln-
1'
tisztét vállalj.i
hogy Tököli igény
látta,
udvar teljesíthetetlenek nek fogja tartani, és így kísérletévé saját személyr- iránt növelné,
l>iz.'ilmatlanságot
bármit használna
O
nem
nélkill,
t^-tt,
ininflia az
I
i
h
csás/,;i;i
fígyrl tudo-
volna. ')
Eljárását \ii>'j\
a
t^hát a kapitányt fidhivta, hogy a
canczellárhoz forduljon, és m.aga úgy má.sa
i
áteiiu''
Héc>
hogy közte és az udvar között a közbenjáró
Ez erre nem ;iz
a kért hadosztály
;
')
Ugyanakkor Tököli megadás.'i
neki
r/iM iiL'\fI
l{óm;iliaii
lf|j«'s«-u
in\("iif i^ l.'ivnl
j.ivalhjl
t;irN.i
tik
,
«•?»
iiLaMtut
l.i
k,
"M
iii.i".'it
V.
Az zepett
elismeré.s
is,
számtalan uyilatkoz.atai és
Buonvisí
nem sznt meg
Helyzete az Uílvarnál mind kellemetlenebbé ')
Hiioiivímí \(\HM.
•)
Kuoiiví.mí 1689. niiíjuit '.í9-iki jelunU-Mf.
")
A/
iii.'tjiiM
I., •2'2.
é»
:i
sürgetni h-tt.
*Ji»-iki j<;leiil<
nagy sikenk
kö-
visszahivaUisát.
April végén
es-
I
iUlaiiititkár lAHV. júiííum 18-iki jegyzéke.
I
!
hiSH— dpkelve kéri. hogy
Az
1689.
» szentsége ezou
2G5 szabaditsíi ki.«
m;irtiriuinl)('>l
udvíiri etiquett*' szabályai által rárótt mogaláztjitjisok
A
nosan elkeserítették.
—
bíbornoki méltósájíot
')
folyto-
úgy mond
--
káplúnyok színvonalára akarnák
lealázni. És mivel a császár készünémet birodalomba v.aló ntazásra teljesen lehetetlennek látszott, hogy az udvart kisérj**. O egyébiránt az úti tervet
leteket tett a
nem
;
helyeselte
;
úgy a nagy költség miatt, melyet okozott, és a
hadi készületektl elvont, mint azért
is,
mert a magyarországi ügyek
helyes intézése a király közelben maradását kivánatossá revételeit
nem habozott
nyiltan kifejezni Leopold eltt.
mentegette magát, hogy reménye van választatni.
A
nuntius azon
kisérheti, így nyilatkozott.
tette.
Ez
Ész-
azzal
fiát
római királylyá meg-
kijelentésére,
hogy útjában nem
>Eminentiád
látja,
hogy nagy szüksé-
gem van az Ön tanácsaira, melyek mindig a legszintébbek. Tudom, azért akar elmaradni, nehogy a választófejedelmekkel együtt kelljen lennie.
Ön
méltóságára
nem
Igaza van, mert szükségem lévén rajok, az lehetek kell tekintettel
úgy, a mint állása érdekében jónak látja
nyára nagy káromra
;
;
cselekedjék tehát
de ha
;
mert
már nem
felségére
nem
vele az udvar csak a megállapo-
dásokat szokta közölni, a mikor tehát az elkövetett hibákat
kisér, bizo-
lesz.«
Buonvisi azt válaszolá, hogy távollétébl fog hátrány hárulni
nem
észrevételei a netán
tehetik jóvá, és csak
keserséget
okoznak. Jól tudja, hogy a miniszterek régóta igyekeznek elfordítani
tle
felsége bizalmát, és ezért túl-heves
embernek tünte-
tik föl. Hangsúlyozza, hogy hevességének soha sem az volt oka, mert a maga vagy barátai javát akarta volna elmozdítani min;
dig 5 felségének érdeke lebegett szemei közfii
nem
eltt.
A
miniszterek
többen rászorulnak arra, hogy ébresztgessék ket. Ezeknek De azzal, hogy akár , akár háznépe
tetszik az ö hevessége.
zavart támasztott, sikkasztott vagy gonosztevket pártolt volna,
nem
vádolhatják
A
császár érzékeny szavakkal fejezte ki elismerését a bíbor-
nok mködése
')
iránt.
Buon\Í8Í ápri]
Mire ez értésére adta, hogy mihelyt
'24-iki jelentése.
vissza-
266
XI.
INTZE És MAGVARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA.
hivatása tárgyában a pápai rendeletet megkapta, Kegensburgba fog sietni, hogy búcsút vegyen.
Buonvisi
távozhat, hogy be
Bécsbl zást,
mely
t a visszatérésre
jelentette a
')
nézett az idpont elé, mikor sem akarta várni a pápai elhatáro-
türelmetlenül
oly
fölhatalmazza
bíbornok-államtitkáruak.
-)
hogy ezen nyilatkozat nélkül visszahívását
De csakhamar
belátta,
ki, s
ki
nem
is
félt,
eszkr»zölheti.
hogy ilyen eljárással méltó megrovást
vonna magára. Ezért az államtitkár kérte
ezen szándékát be
;
Yalószinüleg attól
által
a pápa
bocsánatát
azzal mentegette magát, hogy a közügyek és
bajok által okozott elkeseredésében irta volt közlését.
magán
^)
TV.
Míg dító igét
:<
a nuntius szorongó szívvel várta
Rómából »a szaba-
XT. Tncze pápa súlyosiin betegen feküdt. Az
titkár a bécsi nnntiatúra
állani
ügyének elintézését a pápa fídgyógyulá-
függben kívánta tartani Buonvisit azzal biztitta, hogy kérése mindenesetre meg fog hallgattatni egyszersmind hangsú-
sáig
;
;
lyozta, el
nem
hogy a bíbornok, bár igyekezeteivel a kitzött érte, hzoii tudatb.in találhat
hivatását bölcsességgel és odaadással töltötte be.<
A
pápa állapota mind súlyosabb
melyek angusztus
tások,
czélttoljesnii
megnyugtatást, hoíry ^apostoli
lett.
Tiécsbe
k<"»zepén
arra késztették, hogy a fölhatalmazást be
Az
érkeztek,*^) Buonvisit
nem
hogy Leopoldtól búcsút venne, sietve útra
*)
aggasztó tudósí-
várva, és a nélkül,
kelt
Rómába.
•)
De
ekkor már XI. Incze pápa nem volt az élk közt. Augusztus 12-ikén ragadta
el
a halál.
Tetemeit a szent Péter egyházában helyezték örök nyugalomra. Fényes síremléket állítottak
jnian
')
Buonviíri lf58P.
')
Baonviííi június 2«-iki jfAcnU-ne.
*)
Buonvisi 1689. júlitu
föl,
melynek mvészi alko-
3-iki jelentése.
.3-iki jelenté.se.
*)
Az államtitkár Az államtitkár
")
Buonvisi, XI. Incze utódja VIII. Sándor pápa által, 1890. szeptem-
«)
1689. júliuii jáliu.<< .^O-iki
ber 7-ik<^n luccai érsekké neveztetett
jének efjyházát. 1700. augusztus
2., 9., 2.'i-iki
jejryzékei.
jejfyzéke.
ki.
Tíz éven át kormányozta szülöfnld-
'J.'j-ikén liíinyt el.
(Guarnacci
I.
142.)
1688— 1(;8;>. tású symbolikus szobr:ii kiváló
207
tul;ij(l(»n;iit.
t'-s
története nevezetesebb moz/jiujitait tüntetve
(Ujinhormüvei ólet-
fiil,
egy6nisógének ós
uralkodásának dicsöséjíét hirdetik. Emlékezete iránt hálásnak bizonyult Tjeopold király, kit és a jogara alatt álló Magyarorszá;;ot apostoli buzRalnia és nagylelksége áldásában oly bven részesített. Eltekintve a diplomatái szolgálatoktól és a
pápa
által kieszkr)zr>lt segélytl, azon pénzösz-
szegek, melyek közvetlenül a szent-szék kincstárából
kül(k'tt4.'k
a
török elleni háború czéljaira a uuntius kezeihez, egymillió és ötszáz-
negyvenötezer forintot tesznek.
^)
A
a mint
király,
XI. Incze
haláláról értesült, Odescalchi Lt a «.s7, a pápa unokaöccsét, a római
szent birodalom herczegeinek
sorába
iktatta
utóbb a szerémi herczegséget adományozta
;
néhány évvel
és
Ma-
néki,^) egy részét
gyarország azon területébl, melynek másfélszázados török járom .alól
fölszabadítása
szcntélctü nagybátyjának volt nagy részben
köszönhet.
A
magyar nemzet
lefolyása után,
is
kegyelettel rizte emlékét. Sok évtized
a mikor a szerémi herczegséget mai napig
koló Odescalchi nemzetség egyik sarja, az
IT.'Sl-ik évi
országgyléshez az indigenátus adományozásáért
birt<í-
pozsonyi
folyamodott,
örömmel adták meg az ország rendéi, és az errl alkotott törvényczikkben hangsúlyozzák, hogy »azon rendkívüli érdemeket, melyeket szentsége XI. Incze pápa a kereszténység oltalmában,
ezt
esküdt ellenségének leküzdésében, szüntelen buzgó gondoskodásával és az általa a zett,
háború szükségleteire nyújtott segítséggel
szer-
hálás emlékezetben tartják.* ')
A
Len)2ryelor.szán;ba,
U5ryanc.<íak
a t<>rök elleni
haborii
(•zi-lj:tira
küldött összegek (36,000 forint hián) három millió forintot tesznek. (A pájtHi kincstár által megvizsgált számadások a róniai állami levéltárban.) »)
Az
1689. augu.sztus 29. és 1697. augusztus 27-ikén kelt
kir.
ado-
mánylevelek, valamint a szerémi herczegségre vonatkozó egyéb okiratok közzé vannak téve Guiseppe Avanci di F<;rmo ily czimíl munkájában >Geo:
grafia istorica del
Don
Ducato
e Provincia de Sirníio. oonferito
Livio Ode.scalchi.< (Roma. 1700.)
da Leopoldo
I.
a
AKTA LOM.
i
BEVEZETÉS A
pápák tevékenysége a törükük részérl fenyeget II. Sylvester és utódjai. — Magyarország
—
veszély elháritására.
—
hivatása és liarczai.
Ferencz nnntius.
—
—
Lengj-elország helyzete.
Sobieski megválasztatása.
—
Buonvisi
XIV. Lajos
politikája
1
ELS FEJEZET. zése.
XI. Incze pápává választása.
- Politikája.
—
—
Pályája.
—
Jellem-
Igyekezetei XIV. Lajos és Leopold császár
között a béke helyreállítására. tartása a császári udvar
—
Buonvisi tevékenysége, maga-
Mag3-arország irán3'ában.
é.s
—
Sobieski
XIV. Lajos irányában. — Tárgyalások a magyarországi elégületlenekkel. A nimwegeni békekötés. ... MÁSODIK FEJEZET. A szent szék igyekezetei a török ellen támadó állása Leopold és
—
hadjárat
létesitéséi'e.
—
kenysége.
—
Buonvisinak ez irányban
kifejtett tevé-
Fordulat Lengyelország magatartásában.
gyarországi állapotok.
—
Sopronyi országgj'ülés.
— A
— A
ma-
szent-szék
—
magatartása a magyarországi vallási kérdések irányában. Buonvisi
és Kollonich.
—
HARMADIK FEJEZET. A
Buonvisi bibornokká nevezteté.se.
— A szövetség uiegkötése. — A — A
.
.
— A
varsói tárgyalások.
török hadjárat.
—
Bécs fölsza-
szövetség fönuállá.sát fenyeget veszélyek.
—
Al-
kudozások Tukölivel
.">íi
NEGYEDIK FEJEZET. A
—
tása érdekében.
zása iránt.
—
A
38
szent-szék diplomatiai tevékenysége az
osztrák-lengyel szövetség létrehozásái-a.
badítása.
19
szent-szék tevékenysége a háború folyta-
Tái-gyalások Velenczével a ligához csatlako-
— Sobieski magatartása. — Magj'ar— XIV. Lajos támadó föllépése. — — Buda ostroma. — A pápa által föl-
szent-liga.
ország pacificatiójának ügye.
A
magyarországi hadjárat.
állittatott tábori kórház.
—
Velencze
és a lengyel király hadi-
yo
munkálatai
ÖTÖTviK TJ-uJíZET. A
szent-szék igyekezetei Sobieskit erteljesebb
— Buonvisi pénzügyi tervei. — Buonvisi vissza— Ösazeütkzéa a szent-szék és a bécsi udvar kö-
fMlép<J-fe hirni.
hivatását kéri. zfttt.
— Pápai segély. —
A
nyenres-iij falusi diadal és L^jvár
meg107
;-ivá6
HATOPIK FEJEZET ellenezi.
—
Budavár
ostromát tervezik.
Török béke-ajánlat.
—
J{uonvisi
— A szent-szék magatartása. — — A budai basa levelére
Pio bíbornok audientiája a páp.'mál
adandó válag/nak Buonvisi iöli elleni hadjárat.
—
által k^s^ított fogalmazata.
Tököli
•;\fv/&ti\á!\.
— A
C8á.szári
—
A
Tö-
karaara
és a
hadi tanács elnökei irányában Buonvisi magatartása.
XIV. Lajos
szent-szék törekvései
viszony létesítésére.
— A
kárpótlásának terve.
—A
és a
császár között
— A
bensbb
lotharingiai herczeg Erdélylj-el
val''^
pfalz-orleansi viszály és a pápa békc-
Lengyelország állása
birósága.
HETEDIK FEJEZET.
15.S
Buonvisi tevékenysége az 1686-ik évi hadjárat
elkészítése érdekében.
—
Hadi
tervei.
—
Esterházi nádornak a
pápához intézett folyamodása, Magyarországnak a
téli
szállásolás
—
A pápai keresztes-bulla kiboterhétl fölmentése tárgj-ában. A pápa bkezA spanyolországi egyházi tizedek. csátása.
—
—
Sobieski magatartása Apafii és Tököli
sége Sobieski irányában.
—
irányában.
Az
orosz-lengyel szövetség.
országra vonatkozó tervek.
—
— A Moldva-
és
Oláh-
Buonvisi igyekezetei Magyarország
— Petneházi Dávid kitüntetése Buonvisi által. — A bécsi udvarnál hajlandóság mutatkozik a Francziaország elleni támadásra. — Buonvisi ezt megakadályozza. — Buonvisi elégületlensége. — A pápai segély
megnyugtatására.
—
XIV. Lajos magartatása.
és a
külföldön gyjtött alamizsna
162
NYOLOZADIK FEJEZET.
Budavár megvívása elhatároztatik. Miksa bajor fejedelem és Károly lotharingiai herczeg a pápa
—A
dását kérik.
hadjárat kezdete.
—
— ál-
Buda ostromának megin-
kórház. — A nagyvezér megérkezése. — — Budavár fölszabadítása. — A szeptember 2-dikán tartott római consistorium. — A hadimunkálatok tárgyában Buonvisi javaslatai. — A hadjárat folytatása. — Sobieski moldvai hadjárata. — A Francziaország részérl fenj'egetö veszély. — A török békeajánlat
dítása
—
A
tábori
Buonvisi emlékirata.
KILENCZEDIK FEJEZET. A
—
Budavár megersítése.
iránt.
^
szállása.
magyarországi
—
Buonvisi emlékirata.
—
XIV. Lajos
téli
Tanácskozások a hadjárat terve Erdély megA hadjárat.
—
és Sobieski
—
magatartása.
—
A
pozsonyi
—
Buonvisi
224
országgylés
TIZEDIK FEJEZET. Az
1688-ik évi hadjárat terve.
— A pápai — segítség. Belgrád ostroma és megvívása. — Sobieski hadimunkálatai. — XIV. Lajos békeszegése. — Béketárgyalások a törökkel. — Buonvisi visszahivatását sürgeti. — Távozása. — XI. Incze pápa halála. — A király és a magyar nemzet kegyelete emléke iránt
emlékiratai.
—
195
szállásolás ügye.
— A hadi-tanács A
elnökének eltávolítása.
badeni rgróf búcsúlátogatása a nuntiusnál.
.
'?''''
telNDING SECT. JUL
BX l'^19
P73
'^U/
Fraknói, Vilmos, 1P43-1924 XI. Incze papa es Magyarors7,a^ fölszabadítása a A török uralom alól. levéltar vatikáni diplomatiai irományai alapján. Szent-IstvanTarsulat (1686)
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY