No title

^CNI j

^Tj-

CM

C 1761

3

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/nagyezervesrOOweke

NaqyezeréV ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJA FELETT (907-1907)

SZERZI JOGOK FENTARTÁSÁVAL.

NAGYEZERÉV ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJA FELETT (907-1907)

AZ ÁRPÁD-MILLENNIUM-EMLÉKMÚ ILLETÉKES HELYE

A

FEHÉREGYHÁZ ROMTERÜLETE (AZ

ÓBUDAI „VIKTÓRIA" GYÁRTELKEN)

IRTA Dr.

WEKERLE LÁSZLÓ

BUDAPEST

BENK

GYULA BIZOMÁNYA 1907

yv

Oö

i;rLjiJjHii']j;iii.fiíJ/.Auliilb//LÜ:!Í.

BERGER MIKSA KÖNYVNYOMDÁJA MÁRAMAROSSZIGETEN.

Dr.

THALY KÁLMÁN úRmK

„HRRCZOK IRÓjÓNRK-BÉKE SZERZJÉNEK" ORSZÁGGYLÉSI KÉPVISELNEK, HONVÉDELMI MINISTERI TANÁCSOSNAK, A RÁKÓCZI-KURUCZKORSZAK

NAGYNEV

Történetírójának,

A MAGYAR TD. AKADÉMIA

II.

OSZT.

ELNÖKÉNEK,

A

M.

TÖRTÉNELMI TÁRSASÁG ALELNÖKÉNEK.

A MILANÓI ÉS TRINI TUD. AKADÉMIÁK TAGJÁNAK,

A NEMZ. MZEUMI TANÁCS, ÉS AZ ÖRSZ.

MEMLÉKEK A MEDSIDJE-REND

BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, II.,

A SZT.-ISTVÁNREND, ÉS AZ

OLASZ MÓRICZ- ÉS LÁZÁR-REND LOVAGJÁNAK,

VI

KASSA, POZSONY,

LCSE

ÉS MÁRAMAROS-

SZIGET VÁROSOK DÍSZPOLGÁRÁNAK,

A TISZÁNTÚLI EGYHÁZKERÜLET VILÁGI TANÁCSBIRÁJÁNAK, 11.

RÁKÓCZI FERENCZ SÍRJA FELFEDEZJÉNEK,

S AZ ÁRPÁD-SIR-ÜGY LELKES

PÁRTFOGÓJÁNAK

STB. STB.

HAZAFIAS TISZTELETTEL AJÁNLJA

Dr.

WEKERLE LRSZLÓ.

VEZET ELVEK Mióta

tudnom

hogy

kellett,

egyházat mint Árpád fejedelem

a sírja

Fehérhelyét

meggyzdést kellett szereznem, hogy az, amit Anonymus errl csalhatatlanul igaz de mélyen meg kell ír, gyzdve lennem arról is, hogy Anonymus hogyan

meg

találjam

:

;

Gestái egészben véve feltétlenül megbízhatók.

Ezt pedig, ép az Árpád-sír miatt

is,

tünteten

tagadni szerették.

Mivel

pedig

Anonymus

ségérl lelkem mélyébl lenni

azon

:

régi

nagyon

távoli

meggyzdve

feltevésemet

tennem, hogy

kellett

feltétlen

idben

hiteles-

akarok

kétségtelenné

a honfoglalástól nern élt

:

hogy a magyarok

bejövetelérl közvetlen források és hagyomá-

nyok

állottak

merített,

a valót tényleg tudhatta.

Anonymus elméjüségérl az általa

rendelkezésére, melyekbl, ha

leírt

alakulásoknak

jóhiszemségérl pedig

és

meggyzdnöm

föld és helyrajzi

agnoskálása

igazkellett

öröktartósságu

által,

miért

is

VIII

bizonyosságot

nézve

ezekre

aki pedig

bizonyult

az

hiteles,

feljegyzéseire vonatkozólag les

feljegyzett,

igaznak

az a helyszínén tényleg

egyéb

hogy

kell,

is

hogy

arról,

egyes helypontokról

amit

az,

szereznem

kellett

hite-

legyen.

Ha továbbá tudni akartam, hogy Anonymus tényleg még él hagyományokból és emiékhú forrásokból

merített és meríthetett-e,

akkor a legrégibb nyelvemlékeink

:

a Halotti

beszéd és Rák'ónydrgés (Pray-codex), valamint

a königsbergi

nyomán

hasonlítása

(Toldy-codex)

töredék

régibb az

Anonymus

magyar szók

foglalt

kimutattam

:

És

pontosan

ezért kellett egészen

az egyes

keresztülvinnem.

bírálatát

mindezen

Anonymus

sikeres

megállapítás után

kellett

vennem, vájjon

52. fejezetében nevezett Fehér-

egyház tényleg azonos-e

azzal,

okmány

Nagy

a

határkijelöl

1355-ben, vele

tárgyra,

srégi

mint

Perényi

1510-ben, és

1524-ben

annyiszor

Lajos

nádor

Lajos

II.

amelyre ügy

rámutatnak,

kiválóan

alatt

parancsle-

határ-revíziója

mely az óbudai határban épület

leg-

mit a benne

krónikája,

most már bizonyosra az

közöttük

és

írásmódjából

st betk

szók,

megállapítanom,

kellett

hogy mindezeknél régibb

össze-

feltnt

;

mint

oly

közismert miért

is

e

IX

metálísok minden egyes határpontját a helyszínén megtalálnom

megállapítanom

tálisbelivel

tényleg

azonosságát

és

meg

egyház közelén

vagy

ama métá-

melyek a Fehér-

megjelöltem,

tényleg

kat

amiket

állapítottam.

is

mihelyt

azért,

me-

métapontok meg-

Mivel pedig az egyes állapítása sikerült,

—

kellett

meg

találtam,

is

a

vannak

látókörében

már nincsen semminem ürügy többé

arra,

hogy

hogy

bárki

az a Fehér-egyház tényleg

ponton van, idevágó

illetve volt,

helyei

minden lehetség sírja

is

van

vagy

tájra

fejede-

határban

lehessen, és

alapon

az

ország

(Németóvárra) most

más-

is

más

határrészbe,

éppen

zárva

ezáltal

hogy Árpád

bármely

azt

más óbudai

megyébe, kívüli

bizonyossággal

eltéveszteni

illetve

hogy ehelyett :

amelyet a metálisok

ki

arra,

azon a hely-

pontos helyét az óbudai

félreismerni,

hova

ott

határozott

megjelölnek. Egyúttal

lem

abban,

kételkedhessek

is

vár-

határán

már

bárki

átbizonyítani képes legyen.

Miután volt,

tehát a

Fehéregyház tényleg

ott

ahol a metálisok azt megállapítják, nyu-

godt lélekkel és szinte

hetem

ki,

meggyzdéssel

hogy az Árpád

hivatva volt

Fehéregyház

azzal a templommal,

sírja

jelent-

helyét jelölni

feltétlenül

azonos

melynek romjai remél-

X hetleg még

ma

megtalálhatók és feltakar-

is

hatok lesznek a Viktória-gyártelepen. Ezért

Anonymus

kellett

Gestáit a legap-

róbb részecsekre szétbontanom, minden részecsét megvilágítanom és írójuk feltétlen

megbízhatóságát

és

lességét

hite-

kételynek

a

hozzáférhetetlenné tennem egyrészt, másrészt

pedig ezért

kellett

parancslevelét és

éveken

át

1355. évi

király

nádor

Perényi

csereokmányát,

felülvizsgáló

Lajos

I.

Lajos király

II.

az

metálisát

ó-budai

1510.

évi

1524.

évi

határban

bejárnom, a már régesrégen nyom-

talanul eltnt határjelek helypontjainak kétsé-

get

nem

tr

székesfvárosi készített

mérnöki

térképen

határjeltl

tett

helyességét kimutatnom és a

megrögzítenem: így lehe-

határjelig

egyház holfekvését létezett

segítségével

hivatal

—

a

eljutva,

Fehér-

a Viktória-gyártelepen

templom helyén

— véglegesen dönt

bizonyossággal kimutatnom.

E munka végén

látható

már „Álba

Mária,

munkámhoz

(1885) csatolva

egyes métákat

I.-tl

térkép,

mint Árpád volt,

sírja"

mely

cím

mutatja az

XXX. -ig terjed megje-

löléssel.

A eltt,

haza fennállásának ezredik évfordulója

már 1893. évben

indítottam

nagyobb

XI

mozgalmat szint

újságcikkeim,

részint az évi

azon év október liavában

<<

ré-

Árpád Sírja

Meghatározásának Sommája^^ címen megjelent füzetem

közrebocsátásával,

pedig a

részint

székesfvárosnak 1893. november végi köz-

gylésén

Rácz

Dr.

Károly

szakszer érvelésével és

fogadott

déssel

tag

bizottsági

lelkese-

beterjesztett,

javaslatának

elfogadott

benyújtásával, melynek végrehajtása

a szé-

kesfvárosi tanácsnak

tétetett

azzal, lat

kötelességévé

hogy az Akadémia, a Történelmi Társu-

és a fvárosi régészeti szakbizottság

megnevezend téren

mköd

valamint

küldöttség,

ezen

szakavatottak együttes tanács-

kozásai révén a honalapító fejedelem illetve

által

a Fehéregyház

helyének

sírja,

meghatáro-

zásának kérdése véglegesen eldöntessék

;

de

miután mindezek dacára ez ügyben semmi sem történt, felterjesztést tettem

1894. év vége

felé

a

ministerelnökséghez, azonban ekkor az egyházpolitikai tárgyalások hullámai

teriumot

már megingatták,

lemondásra

is

és

késztették; a

végén ismét tettem

a

ministe-

nemsokára

jöv

felterjesztést a

rá

1895. év minister-

elnökséghez, melyben ép ügy, mint 1894-ben,

kértem,

hogy

a

kérdés eldöntése végett a

székesfváros határozatával kiküldött vegyes bizottság kiegészítésével

egy országos

szak-

XII

bízottság szerveztessék, illetve hivassék össze,

még

melybe

a

hazai

nyelvtudomány terén elismert férfiak

név

utóbbiak közül

nyos

elismerte

világ

szerint

kiknek

tekintélyt,

—

de

latin

illetékes szak-

Megneveztem ez

meghivassanak.

is

a

és

történet

oly

tudomá-

hírnevét

ország-

24

ismét

nem

történt

semmi.

Az 1897.

1896. április

évi

millennium

24. kelettel oly

deletet vettem,

melyben

lezajlott

ministeri

és

ren-

hogy

kimondatott,

mivel az ilyen költségekre fedezet nincsen s erre a közel

jövben

a székesfváros

hatáskörébe

sincs

régészeti

utaltatott,

tétetett

az ügy

:

szakbizottságának

honnan azután,

értesültem, az Országos

ságához

kilátás

Memlékek

mint

Bizott-

át.

Azóta pedig mindenre csend

feledés

és

borult.

Most

már kés mindezeket,

a sikeres

befejezés reményével, újból kezdeni

már

1905.

szétl

(Egyetértés

28) Árpád fejedelem halálának

— noha október

millenniuma

szempontjából az ügyet ismét szakadatlanul

szorgalmazom. Elhatároztam tehát, hogy ezen már többször megkisérlett, de eredményre tett

utat többé

nem

választom

nem

veze-

egy országos

XIII

bizottság egybehivása céljából

hivandott

nagyon

is

ezen

csak

id

sok

ke /esek

kell

ismert

által

külön-szakszerü ügyben a hozzá-

jogának

szólás

elzleg

tagoknak

hogy

arra,

— mivel a meg-

kényességénéi

ezen

fogva

különszakmának irodalma terén a kell kozottságot megszerezzék

hogy

fogom,

pótolni

kénytelen

—

vagyok

mulasztásokat,

melye-

ket az erre hivatott illetékes körök

ságok elkövettek, pótolni pedig alkalmat nyújtok e jelen és közkézre bocsátása

jogosultan

inkább,

pótolni

mert

mindazon

hanem

tájé-

azzal,

munkám

hogy

megírása

minden

által

érdekldnek,

és ható-

tényleg

hogy erre vonat-

kozó tudását és szakavatottságát latba vetve helyeslleg

vagy

helyesbítleg

hozzászól-

hasson.

E munkám

megvitatása

pótolhatja

az

országos bizottságot, mert emettl szakszer és dönt, illetve teljes

megnyugvással

elfo-

gadható határozatot, mely az Árpád-sir hol-

fekvésének kérdését véglegesen remélni

ház

nem

is

helyének

tudnék, miután a Fehéregy-

kimutatása

embert" csak nagy el vétve

vagy

ilyenül

megoldaná,

elismerni

;

ügyében tudnék

mig

így,

„szak-

képzelni, e

könyv

segítségével e fontos nemzeti kérdést a részletek

szakszer

és

tárgyilagos

megvitatása

XIV alapján vid

a

id

teni lehet.

még

alatt

is

rendelkezésünkre

közmegelégedésre

álló

rö-

eldön-

SAJTÓHIBÁK. Az

55. lapon 31.

A

67.

»>

n

n

n

27.

„

68.

„

13.

n

70.

n

11.

n

71.

n

»

72.

„

sorban ha kézirat

helyett

ha a kézirat

Houos

Honos

n

n

léptek

n

lépték

n

Heúgoú

n

Heuyou

n

írott

22.

n

visszarharad

n

n

17.

n

fogjuk

n

72.

»

21.

„

név írása

„

n

74.

n

9.

n

„Eunedu"

n

n

75.

1,

17.

n

w

76.

»

30.

n

Kunda Szombr

j,

80.

ji

8.

»

Geiou

n

86.

II

22.

n

Eleu

»

86.

n

29.

n

Sacc

»

Gelou Eleu Saac

n

86.

H

30.

n

Martin

n

Martini

n

87.

„

17.

,1

«

89.

»

20.

»

edoem Urcum

it

91.

»

3.

„

w

97.

1,

24.

»

100.

»

23.

H

108.

„

n

109.

»

n

112. és 113. lapokon

„

115. lapon

22. és

,

28

=

»

„ i>

»»

írott nevet visszamaradt fogjuk az itt név írására „Euneda"-t

Kanda Szomhor

—

sanctis

»

sánc ti

H

elakulását

»

elalakulását

»

Anno

5.

n

is

17.

JJ

9.

22.

n „

139. lapon

»

176.

3.

27.

—

merített

f»

n

n „

Anno nem merített

világosabb

n

világosabb

Annonymus

„

Anonymus

n

föfontosságút

sorban ffontosságát

120.

»

itt

„

eodem Vrcun

139--143. lapokon 1

név

n

M

»

„

prolugusban I.

fej.

sorban bemutatottak

« i»

w

„

járó

n M

»>

196.

II

13.

»

nevezetesen

»

213.

n

7.

»

allapossággal

»>

^

244.

n

6.

„

Géza

M

prológusban VTIL fejezet bemutatottak járó nevezeten alapossággal

Géza

ELOSZO. Mindenekeltt

észre

vennem,

kell

hogy

az

1905. október 28. és 1906. március 15.

„Egyetértés"

még a „Magyarország" 1906. november 30. számában is megjelent s Árpád honalapító fejedelem ha-

de

lálának ezredik

emlékez-

figyelmeztet,

évfordulójára

tet cikkeim minden visszhang nélkül maradtak. Csak

1907

részvétlenséget

Ily

év

ébredést.

eleje jelez

mióta az Árpád

alatt,

munkájával mozási

ügyet

Mert

tudományos balul

vélve

—

tesen

megtámadtak

helyének

sírja

foglalkoztam.

tekinthetem, ha

azon

tapasztaltam

a

engem idnkint

és

körébe

ezt

nem a nyo-

tartozónak

nem mindenkor

eredményeim

és

—

régészek

25

megállapítása

részvétnek

azt

régészet

összes

kíméle-

értékét

lekicsi-

nyelni iparkodtak. Felötlött tia

különben az

érdekld

laikus

köreiben, hol a közvélemény annak

nyilatkozott

meg, hogy hogyan

negyed század

óta,

lehetett

megindult,

kájával

nemzet és az lamint a

Wekerle

a

állítólagos

:

Nagyezerév.

hogy egy helyének

erk nyomozó mun-

nyomozások eredménye a szaktudomány képviselit, va-

dönt hatóságok vezetit honalapító

az,

ezen

ségben, rideg közönyben hagyta,

mint

találgatásában

a mióta a Fehéregyház

megállapítása újból és megbízható

intelligen-

sírjának

hideg

midn

részvétlen-

Fehéregyház,

mintegy megörökítésérl 1

van

midn

és

szó,

nagy

tása oly nemzeti

kimagasló szerepre

hogy

az,

de azt

fontossággal

1896.

megállapí-

hogy a haza

történt

volna ? És továbbá

1896-ban

hogyan

:

nagy ünneplésünk

évi

semmi,

emlékét

kegyeletes

sírjának

érintette

bír,

volna hivatva. És

lett

megelzleg sem

alapító

helyének

millenniuma alkalmából, már

fennállásának

hetett

templom

e

alatt,

ami a honcsak

egyáltalán

hogyan

:

történhetett

hogy az 1880-as évek legelején már helyesebb pokon megindult ujabb nyomozási eredmények a nemzetnek s hatóságoknak

dése oly mértékben tabbak

lett

és

megöl nemtördéssel

vették,

vették tudomásul a

tett

közgylésein

benyújtott

a

interpellációk,

tatott

manap is

illetve

vagy helyesebben

nem

még

hogy s

a

szakértk

székesfváros

kiküldését

kér

felterjesztett

és

sürget kérvények

egybehivását

marad-

csak kételkedéssel fogadják a felmu-

eredményeket

körében

—

még

a

némileg

érdekldk

!

Hogyan e

is

egész

az

mind egytl egyig hatás és eredmény nélkül tak és

iránt

hivatot-

bizalmatlansággal,

ministerelnökséghez

országos tekintélyek

ala-

nyomozók idközönként közzé-

annyira,

jelentéseit,

az,

érdekl-

s

hogy még a

mintegy gyanús szemmel nézték

is

nyomozási mozgalmat,

is

lelkesedése

elfojtva,

le-

mind

történhetett és maradhatott ez így

mai napig, egy

üj

millennium hajnaláig, dacára an-

idközben a honalapítás ezredik évfordulóegy büszke nemzethez méltóan megültük ? Hogyan maradhattak a nemzet és annak irány-

nak, hogy ját

!

adó tényezi pító

volt

fejedelem

érzéktelenek sírja,

az

vagy az

Fehéregyház helye

hol

iránt,

hogy a honala-

azt megörökíteni hivatva

van,

illetve

annak

hol-

fekvését

legújabb

a

nyomozások

legsikeresebb

és

Ó-Buda határának melyik pontján állapítják meg ? Ennek megvan a maga sajátos története, mely !

rövidre foglalva következleg körvonalazható.

Ezt a közönyt, ezt az érzéketlenséget

gesen csinálták, tervszeren szították

még manap tudósaink egyetlen

Árpád

is

—

!

közt

Mert nincs

sem

betjét

fogadják

vannak

Anonymus

kik

is,

és

hitelesnek,

el

talán

szítják

hogy

kizárva,

radikálisok

oly

és

mestersé-

történeti létezését 7nds és tényleg hiteles

forrá-

nem tudnák, hanem csakis Anonymusból, még azt sem hinnék el, hogy Árpád valaha

sokból

kor

tezett

az

tehát

lé-

sikerült megállapítani

azon

ellenei

bárhova

meggyzdésnek létezik

hogy

voltak,

létezett

—

vonatkozó

egy

feljegyzése

réme, és semmi más kelljen

azon

illetve

nem

annak helyét megállapí-

is,

Anonymusnak

pedig

erre

együgy embernek

agy-

!

tehát

tenni,

vonatkozólag

holfekvésére

temetkezés helye

eltereltessék,

tani abszolút lehetetlen

Mit

hogy Anony-

volt,

a

kiindulva

törjenek utat, hogy Árpád sírja

ha

és

természetes

:

Ó-Budától

távol

Anonymusból

fleg

Árpád

hogy, mivel

következik,

eltemettetésének helyét

is

ak-

!

Ebbl

mus

ha

hogy

Fehéregyház

a

minden

kételkedés

elo-

szoljék ?

Hiszen

hogy

kell,

hitelesnek tekinthet

gyzdés iránt

talán

mus

foglaljon

a

helypontra tért

is

tényleg

most

és

nézve a

teljes

mindenkiben, aki

tüzetesebben érdekldik

akadnak

megjelölt

;

még

a

már meg-

kérdés

mert akadhatnak, vagy olyanok,

hitelességében és az Árpádsír

volt

akik

Anony-

helyének

bi1*

4

zonyosságában még most is kételkednek. dig így maradni nem szabad

Ennek pe-

!

Keresztül

vinnünk, hogy az,

kell

egyház holfekvésérl most rhár pontossággal

kell

hitelességgel és

teljes

megállapíttatott

:

ami a Fehér-

hitelre

akadjon

s

minden érdekld lelkében szilárd meggyzdéssé válEz a legtermészetesebb felelet az imént felvejék. tett

kérdésre

!

Hogy Árpád, a

nem

Ép dig

mivel

lé-

semmi

fér.

oly bizonyos az

a

magyarok

el nem fordult, magyar si szokás

amit bizonyít az

is,

helyének

hogy

is,

eltemettetett és pe-

óta

bejövetele

bizonyosra

eset

temetés

magyar fejedelem

és Kr, u. 907. évben meghalt, ehhez

tezett, élt

kétség

honalapító

hogy

vehet az

„Kurgán"

szerint

halottégetési

„forrás"

is

kiválasztásához

hogy

is,

alá hantolták,

hozzátartozott a

—

si

szokás

szerint.

De hol halt meg, és /^í?/ temettetett el? Hogy pedig e kérdésekkel tisztába jöjjünk, szükséges, hogy Anonymusban megbízzunk, benne renmert dületlenül bízzunk nem csupán hazafiságból

—

Anonymust konok ellenszenvbl elitélni hazafiatlanság hanem azért, mert a sokat rágalmazott Gesták ma már fényesen rehabilitálva állanak elttünk, és pedig csak néhány év óta, (1904 óta) mióta dics

—

emlék

Ferencz

Kubinyi

vaskos

kötetbl

király

névtelen

címen

megírta

hatalmas

honfitársunk

halhatatlan

álló,

jegyzjének s

mióta

szellemének

ezen

kora élesen óriási

az

munkáját és látó

,

két

„Béla

hitelessége"

és

vívmányát

bíráló saját

munkás letette

életének árán a nemzet

örökségkép

oltárára

!

Ez a mai kornak nagy elnye, melyet néhány még nem évvel is ezeltt a tudomány felmutatni tudott.

Eddig

mindenkinek

Anonymus

lekicsinylését

egy

állott

tisztán

elttünk, ami

áll

megtámadható

kételkedni és

Ma már

szabadon gyakorolni.

nem

szégyenérzet nélkül ezt tenni

kis

ma már és

jogában

lehet,

mert

bizonytalan

ezeltt

volt.

Az különben, hogy Árpád hol halt meg, nem bír dönt fontossággal. Elég tudnunk, hogy ismerte Attila városát

hosszabb ott

az

sok

a

ideig

hírre,

tartózkodott

A

láttuk

tartott, is

t itt

Torbágy vett

öröm-

„Ecilburgba ismét visszatérvén"

e hír követeivel

ezen idben

de

;

sétálgatva szórakozni és az

is

nagy lakomát

áldomásoztak

itt

a Csepel szigetrl pedig tudjuk, hogy

;

övéivel

erdségében

mert

képülettel,

amibl

(905 után

kitnik, hogy Árpád

még

Ecilbiirgbaii lakott.

!)

lényeg az, hogy hol temettetett el

Anonymus

már bizonyos, hogy eltemettetett egy patak forrása közelén, ahol a magyarok megtérése után templom épült, mely Fehérnek neveztetett, és a melyrl tudjuk, hogy Szt. István kiszerint

most

rály építtette.

Tehát a Fehéregyház

jelzköve

az,

mely a sírnak mintegy

volt.

Hol van ez a templom? mert ez nünk

amit keres-

kellett

Eltemettetett

lbb

az,

a

fejedelem

temetkezési helyén

polis volt,

mely

ott

;

az

ország

ez pedig az

húzódott

el

legelke-

óbudai

nekro-

az esztergomi, most

6

t

bécsi

patak

nyugati oldalán a hegyek aljában. Ott van a

még most

forrása

mely

hajtó vizbségével,

manap

is,

rómaiak

a

Rádlmalmot idejében a mai a

fürdhöz szolgáltatta a vizét mederben folyt oda, mely meder

Flórián-téren volt vel kirakott

az

irányban

évek

1890-es

végéig

mezn

a

vezetett

ott

mely

már

most

sáv

hol

abban

még

nyáron

szántóföldeken

a

az

át,

házak miatt

épült

ott

az

egy

rézsut a vetéseken

sötétebb zöld sáv volt látható

de

át,

k-

és

aligha lesz többé látható.

Hogy Ó-Buda, lakása,

nem

kiterítve,

azt

ban

meg

halt

a városon kivül hely

sabb

volt,

nagy

forrás

Hogy

annál

volt,

tok

is

rály

nádor

ott

volt a

ugyanezt levele

IV.

ott

Árpád

lakása, azt

JioL volt

ki

nem

holtan

ha pedig Ecilburg-

;

volt a ravatala,

helye

a közel lév, de

mely

nekropolis,

mint

temet-

legalkalmato-

elhantolására

mivel

akkor

az a

ott

bviz

mely az smagyar temetkezések-

Fehéregyház

föltétlenül

ha

inkább,

is

—

fejedelem,

meg,

halt

természetes

nél kiváló jelentséggel

A

a

tudni lehetetlen

fejedelem

a

is

otthon

fekv

volt folyton

de legelkelbb

illetleg,

;

eltemettetésének

kezési

Ecilburg,

hitelesen.

hanem

csatatéren,

—

egyik

illetve

tudjuk

tehát

az

bírt.

az

nagy

1355.

metális

forrás közelén,

bizonyítják,

Sixtus

évi

nevezetesen

pápához

szerint

késbbi adaMátyás

ki-

1479-bl, Perényi

1510-bl és II. Lajos metális reambulációja 1524-bl, mely nagyjelentség fokmányok mind kétségtelenül bizonyossá teszik azt, hogy a Fehéregyház ugyanaz a templom, melyet Anonymus jelez és azt is, hogy ez a templom az, melyet Árpád sírjára való emlékeztetésl építettek, minden parancslevele

kell

tekinteni.

Azon

sírját

Pozsony

tájára

kétséget kizáróan bizonyítottnak

vagy Carnantum,

Somogy

Árpád

melyek

verziók pedig,

Petronell

illetve

vármegye

tájára

vagy épen késza-

területére akarják átvinni,

karatosan összezavaró furfanggá torzulnak.

Az Ó-Buda határában a mai Viktória-téglagyár telkén létezett templom részben Mátyás király idejében épült

mve

a Pálos remeték

s

volt,

(24 méter hosszú) hajója, mert az apsisa,

den eddig ismert

régi

melyet Fehéregyháznak neveztek

király

kétségen

szintén

védelme

Álba Máriát,

jai

templommal,

talán akaratlanul

Mátyás

miután

áll,

is.

bucsuhellyé

avatták

melynek

építettek,

is

—

apsis

rom-

szintén feltakartattak.

Ez a templom pedig jelölni

felül

kis

hajót s e kápolna

tágas

északnak kolostort

(cellái)

mely min-

búcsúsok befogadása céljából a Fehér-

s

egyház kápolnához mellett

—

Pálosok

a

alatt

csak a

modortól eltéren mintegy 75

építészeti

méter hosszú, azonos volt azon

Ez

de

volt

hivatva,

s

az,

mely Árpád

melyet

Szent

sírját

István

megkirály

1015-ben a magyarok megtérésének emlékére kegyeletbl

oda, a

építtetett

alapító

hs

vezér eltemettetett a

alkalmas közeli helyen

gunk nincs

és

annyira Árpád

keresnünk

108 évvel azeltt a hon-

hol

és

a

—

ez

az,

sír

a

mi szükségessé

sírját,

ennek

fólé,

mellé,

vagy

mirl bizonyossáteszi, hogy nem

mint inkább a Fehéregyházat

kell

megelégednünk.

megtalálásával

Ezen Fehéregyház pedig azonos azon templommal, melynek romjai a Viktória-téglagyár telkén feltakarva voltak.

Mindezeknek

részletes

kifejtése

felel részében sorra fog kerülni.

e

munkám meg-

8

Most a fdolog egyelre

hogy Árpád

az,

fejede-

lem halálának millenniuma elkészíttessék, mely célból alkalommal

az

tesszük

tökéletesen

amit az

azt,

elég

„Egyetértés"

1906. március 15. számában

és

1905.

reménysége^

magáévá a kegyeletnek

Árpád

célul az

ezt

október 28.

megjelent cikkeknek

befejezéséül ismételve hangoztattam

„A haza

ha magunkévá

az,

:

egyetemeink

a magasztos ügyét okvetlenül

sírja helyét,

tegye

ifjtisága

Tzze

!

magába

foglaló

nagy teleknek a nemzet tulajdonába á tv ételé t^ megszerzését

tzze céhil, hogy a honalapítóhoz méltó nagyobb szabású

;

emlékm^

oly

állittassék^

mely^ ha

ványok meg nem^ találtatnának^ is

léteznének,

hs fejedelem

maguk a

illetve

maradha azok már nem

a megközelítleg pontos helyen a honszerz emlékét és

tetteit

megörökítse^

és

végre tzze

hogy ezen 7nillen?iium a magyar ifjúsághoz

célúig

zethez m^éltóan elkészíttessék.

és

ne^n-

"

Azóta pedig reményem van, hogy a fias

testi

jelenlegi haza-

nemzeti kormány ezen cél eléréséhez segédkezet

fog nyújtani.

Feltn, de nem

érthetetlen az,

hogy

minél köze-

:

lebb jutott az Árpád-sír kérdése a megoldáshoz, annál

élesebben

lépett

törekvése.

így volt

Legelször

ellene a tagadás

föl

ez az én

azt tagadták,

megakadályozó

meghatározásaimmal

hogy a hely

is.

(Viktória-telki

templomromok), melyet bizonyítólag megjelöltem, nem lehet az

nöm

ma

s

aki a

igazi

hely

!

Ezt az akadályt sikerit legyz-

nem

ebben

meghatározás menetét

tesen ismeri.

De

—

már

kételkedik szintén

—

senki,

a metálisokat részle-

Ezeket azonban ismerni

kell

akadt egy második tagadási mód, mely azzal

ersködött, hogy az

Anonymus által (hitelesen

!)

jelzett el-

temettetés helye s a Fehéregyház, valamint Attila városa

nem Ó-Budán, hanem egészen másutt keresend

is,

önmagukat

ezek azonban lyebb

történelmi

mely

balsors

képesek

nyítás"

június

—

német-

elején a

amit Árpád

eltemettetése

mveltnek

hitelesnek,

szabatosnak

szigorúan

harma-

kísérlet volt a

mely Anonymust rendkivül

és stílusában !

voltak,

nekrológgá változott.

Veszélyesebb meghiusitási

de

nem

megsemmisülésre

hirtelen

1894.

fölötte

mert a legcseké-

Törökhalomra vonatkozólag ismert „német bizo-

óvári

dik,

le,

akadni

talajra

nemsokára

midn

vezetett,

járták

ismeri

helyérl

ir,

ugyan

annak nem

hanem

az az értelme van, amit mi eddig adtunk néki, az,

hogy: a hol a Fehéregyház van,

nincs!

Ezen

kísérletnek

ott

mindenkorra

el,

Árpád

sírja

véget vetett a

szintén 1894. nyarán az Archaeologiai Értesít

III.

tében befejezdött polémia. Tehát ezen oldalról

is

füze-

min-

den nyerve van.

De marad még ott

jelzett

!

meghiúsító

veszedelmesebbnek

fenyegetz ha

és

hátra,

itt-

pedig a leg-

ezen veszedelmességével

minden

mely

elért sikert

akárhogyis

lehetne,

kísérlet

tartott és

kísérlet,

sírkérdésében

már idközökben

a negyedik,

eddig az Árpád-

egyszerre mindenestül elnyelne,

bebizonyítani

hogy Anonymusnak

és

a

világgal

elhitetni

följegyzései, tehát az

Árpád

fejedelem eltemettetése helyére vonatkozó 52. fejezetbelí

följegyzés

is

egy tudatlan imposztor

mányánál nem egyéb

együgy

kohol-

!

Hogy azonban már elre

is

alkalma legyen min-

denkinek tájékozni magát, mely irányban támadhatná

meg Anonymus

hitelességében Árpád sírjára vonatkozó

vizsgálódásaim megállapodott és ismeretes eredményeit

.10

legsikeresebben

azon

bakat

Anonymus haza

:

közlöm egyelre a legsarkalatosab-

itt

eseményeirl

följegyzett,

meghurcolni

gyanúsítani,

soha

tisztességgel megcáfolni

nem

az eseményekhez közeli idben,

jegyz

és

foglalásra

iró,

amit

azt,

:

Gestáiban a magyar honfoglalásnak a

az

területén lefolyt

támadni,

hogy

tudatban,

rendületlen

közvetlen

vonatkozó

van jelentve az

I.

lehet

lehet

,

mert

mint

egyidejleg

hogy a magyar honfoglalás

is,

de

élt

merítette a hon-

evvel

;

ugyan,

Béla udvaránál

forrásokból

adatokat

I

meg-

azt

netének megírásánál Anonymust mellzni

nem

ki

törté-

szabad,

mert ezen tárgyban a Gesták képezik a legilletékesebb forrást

;

és

hogy az a

történet,

mely a honfoglalásról

Anonymus kikerülésével iratik, az megbízható gadható nem lehet Az Árpád sírja helyéül fölismert terület

és elfo-

Vik-

(a

tória-téglagyár telke) és az ott megtalált földalatti

temp-

lom-romok tárgyát

kellett

újból

is

dolgozatomban azért

e jelen

hogy azokat az ujabb adatokat,

fölkarolnom,

melyeket legutóbbi erre vonatkozó nése óta beszereznem

munkám

valamint

sikerült,

az azóta

merült bizonyítási anyagot és összegylt egyéb gosító

szempontokat

ból értékesítsem

volna sének

fenn valamely bizonyossága

ha

hogy, kétely

iránt

:

a

még

netalán

fel-

fölvilá-

mintegy betetzésül azon

is,

itt,

megjele-

cél-

maradt

Fehéregyház holfekvé-

az most^

7nunkám

ezen

tu-

domásulvételével végleg, teljesen eloszoljék.

Lehetetlen

elmulasztanom

ehelyütt,

fontosságü és fölbátorító támogatásukért

nelmi

és

helyrajzi

megbízhatóság,

kori latinság helyessége táira

vonatkozólag

idején

ügy a

törté-

valamint a közép-

Anonymus Gesadottt kedvez és

szempontjából

annak

:

hogy dönt

11

álláspontomat helyesl

nyilatkozataikért,

világosító útbaigazításaikért köszöneteniet

Dr. Dávid István tanár, Géresy gató, Jakoblovics Lajos tanár, dr.

kik

a középkori

dolgában szerzett

ugyanezen

Míchelícs Károly tanár,

klasszikus

dr.

Barna Ignácz

fordítója

valamint a történelem és

Antal,

Fraknói

figaz-

tk.

emlékének,

;

helyrajz kérdésében

dr.

ki

magyar történelmi munkák latínsága mély és kiterjedt ismereteikkel továbbá,

téren,

Bartal

föl-

ne fejezzem

Kálmán

Tóth György igazgató uraknak és

Horatius és Juvenális

valannint

—

dr.

Vilmos,

Csánky Dezs, Karácsonyi

dr.

föld-,

Fináli

János,

illetve

Henrik,

Knauz

Márky Sándor, Mátyás Flórián, dr. Pauler Gyula, Szilágyi István (Máramarossziget). Szilágyi Sándor és dr. Uhlarik János urakNándor,

nak,

kik

dr.

Marczali Henrik,

nagy

tapasztalataikkal

tekintélyt

dr.

kivívott

Árpád fejedelem

Gestáiban (az 52. fejezetben) rése

és

megállapítása

tudományukkal és sírjaként

jelzett

Anonymus

helynek fölisme-

munkájánál a végre bizonyos-

sággá minsödött siker eléréséhez oly szíves készséggel

hozzájárultak.

BEVEZETÉS. Árpád honalapító fejedelem halálának ezredik évfordulója küszöbén állunk.

A A

cselekvés ideje megérkezett

!

már nyugodtan véget vethetünk, mert most már mindenki, még az ellenesek is megvitáknak most

nyugodhatnak »

az a törökök

alapjai

fejedelem

gyár-telepen azon a helyen

Viktória'i

ken

hogy Árpád

abban,

még most

által is

szétdúlt

hogy

kell,

legalább

a

hol e tel-

volt,

templom

sírja

romjainak részben

fel-

találhatók legyenek.

Ezt a Fehéregyházat másutt keresni kárbaveszett fáradság,

mert a

mióta annak

tam szemben, hogy Anonymus

bizonyosságával

állot-

erre vonatkozó följegy-

Nagy Lajos király határjáró levele (metálisa) egymással oly feltnen összevágnak, hogy ezen két és a

zése,

egymásra vonatkozása valósággal a csoda hatását tette, mely mint tzoszlop a sötét éjben, hiteles

forrásnak

világosságot

Anonymus sírjára

árasztott

azon

52. fejezetének

aminek

vélték

azon helyét, mely

Árpád

rejtélyre,

és a Fehéregyházra vonatkozik.

Midn

hozzá

még

arra a felfedezésre

hogy a „Ludovici utriusque metales" dig

ták

^ Lajos

király két határjár6

— akkor már

rázat téves volt,

kétségtelenné

kitételt

levelének vált,

jutottam,

<^<

minded-

magyaráz-

hogy ez a magya-

mely tévedés annál könnyebben eshetett

14

mert tényleg

meg,

az ó-budai

kelettel

Lajos

I.

késbbi

hat évvel

alatt

prépostság

káptalan, illetve

részé-

rl ezen határjáró levelet a maga részérl újból azért adta ki, hogy a szórói-szóra megismételése által egyenmelyek a jószágkint elfogadja az összes pontokat, cserére vonatkoztak, mely csere

postság

részére

anyakirályné

az

az ó-budai pré-

által

ó-budai

kihasított

határrészért Zala-vármegyében négy falut kapott.

De

a két

ez

tzoszlop csak csekély éjben

valóság

elrejtett

nem

metális

kielégít,

volt

ervel mutatta a

világító

midn

tebb

észrevettem eldeim tévedését

jelzett

csak akkor jutot-

az

I.

még

Lajos II.

Lajos

veend

jártam és tényleg

1355.

király

királytól

is

egy

a

hogy mindkét alapúi.

rájöttem,

hogy

kivl van

határjáróján

évi

hogy

rájöttem,

azt jelenti,

'i

Lajos király határjáró oklevele

Ekkor utána

magyarázatának fen-

midn

és

m etales

y^Ludovtci utriusqíie

sötét

részleteit.

Teljes világosságba e részletek tak,

mert a

1524-ben

létrejött,

a

határjárást újból, a felmerült határvillongások mibenléte

és

céljából elrendel,

megszüntetése

ellenrz

ujbólbejárást

helyreigazító

s

és

sebben magábafoglaló diplomája,

—

a

megejtett

a

legrészlete-

mely két metális

összehasonlítása és az eltéréseknek a helyszínén

való

megállapítása hozott végeredményében oly bizonyosságot,

mely ell elzárkózás nincsen Gesiái

Anony7inis oly biztos

tekintetben teljesen

és

!

a két Lajos

metálisai

vezett képeznek a Fehéregy házhoz, mely eddig

táplált

és

kifejezést

és tökéletesen véget vet, és

mindenki,

kij^dly

még

Fehéregyház,

az

eddigi

ellenfél

mint Árpád vezér

nyert

e

vitának

hogy manap már elismeri, hogy is

sírjának

jelzje,

az

155

Ó-budai

Viktóriái

-y^

gyártelepen

a

Lajos

Anonymus vonatkozó

királyok metálisainak és

meglep összehangzása

zéseinek

mit

van,

feljegy-

elvitázhatatlan

i^az

valónak minsítenek.

Hogy

eddig a kételkedésnek

tos sáncai voltak,

oly tág tere és biz-

azon csodálkozni

nem

Árpád

eltérve

sirját,

illetve

a Fehéregyházat

Somogymegye

síkságán, vagy

területén,

kell

csodálni azt,

ták

szíjkségesnek

mindenfelé

kez

céljuk

területén,

vagy

1355. évi metális

az

1524. évi metális Viktóida

ki

egyházat,

feltakart

„Árpád-

sejtették a

gyártelephez

de

csak a

vezetett

el,

mindkét Lajos oly biztosan, oly

hogy Tholt Titusz ügyvéd és nyomozó-

azeltt illetve

csatlakozott

más helyen az

Árpád

lenni állította a Fehér-

sírját

—

ezen

megértése után, maga

az én meghatározásom

munkájában,

csupa támadást

intéz,

e

Lajos

II.

helyességéhez,

amit utólag 1886-ban Fehéregyháza és Árpád

megjelent

Fehér-

még akkor, midn még felfedezve nem volt.

király metálisának felfedezése és

a.

fürd"

„Aquincumi

vagy a Kis-Cell magaslata

vezetett,

okmánya

király határjáró

azóta

Megjegyzend, hogy Kis-Cellhez már

az

társam,

kerestek

errefelé elterül

vagy a mai

restaurált romjait,

határozottan,

az

vendégl épületben

a

aljában kerestek.

A

vagy az

közt,

rónáján, hol

egyháznak

elérésére és

a békásmegyeri határban s az ezzel érint-

:

Aquincum romjai (!)

vagy Német-

;

ó-budai határszéleken,

völgy"

Pozsony

Fehéregyház keresését, egészen

a

választottak

irányt

iránytól

keresendnek annál kevésbé hogy akik Ó-Buda határában tartot-

óvárnál Ausztriában vélték

is

st azon

;

hogy némelyek a helyesnek bizonyult

sem,

más

kell

mely

ellenem

munkája végén be

sirja c.

látszólag is

vall.

w Még

ujabb határozott alapra helyezkedik Kubinyí

Ferenc két vaskos

1904-ben megjelent dönt munkája, mely a Fehéregyház holfekvésével nem foglalkozik ugyan,

Anonymus

gel bír

kötetet kitev,

de mely annál mélyebb jelentségGestáinak

föltétlen

megbízhatósága

szempontjából.

E bl

jelen dolgozatomat rég összehordott jegyzeteim-

és azóta szerzett

tapasztalataimból

mvére nem támaszkodom, st

Kubinyi

irom,

önállóan és

föltétlenül

úgy Kublnyltól, mint minden más e tárgyat munkáló teljesen

Írótól

függetlenül, saját

kám eredményeként

munkám

utánjárásom és mun-

mentem

forrásokból

szerzett

e

egész tárgyát.

Ezen kijelentésem kifogástalanságáról meggyzhet mindenkit Kubinyi munkájának összehasonlítása a jelen munkámmal, mert azt akarom, hogy e mindkét munka egyrészt Ano-

mindegyike legyen

^£')'-^£y

nymus

másrészt pedig Árpád

hitelessége,

kül'ón érték

sírja

helyé-

nek véglegesen megbízható meghatározása kérdésében.

Árpád vezér sírja szempontjából legelssorban és legfleg Anonymus, Béla király névtelen jegyzje az, kinek

hitelességével,

megbízhatóságával a kire föltétlen

illetve

tisztába

kell

így az

ben minden tévedéstl

Az

mert

jönnünk,

az,

is

kell,

Árpád-millennium kérdésé-

mentek akarunk

hogy senkinek többé joga ne legyen

hogy tévednünk

föltétlen

megbízhatósággal támaszkodnunk

ha az Árpád-sír és nyira,

és

legteljesebb

lenni,

azt

elany-

mondani,

lehetett.

Árpád-sír és a millennium kérdését

megment-

hetjük minden kételkedésnek legcsekélyebb árnyékától is,

ha

Anonymust

átalán és az 52. fejezetnek

Árpád

1?

vezér halálára és eltemettetésére vonatkozó feljegyzé-

mélyreható legrészletesebb tanulmány tárgyává

seit oly

hogy

tesszük,

mindenki

hogy Anonymusnak

elismerni

ismerése e tárgyra

ily

minden tévedést szükségképen

Anonymus

az

legyen,

vonatkozó

kizár.

Gestáinak

tehát és az

bízhatósága képezik

kénytelen

feltétlen

Árpád-millennium

meg-

dolgában

a

leglényegesebb alapot és az ügy megtámadhatatlansá-

gának legels

nem

többé

A

ffeltételét,

szabad.

ffontosságú fundamentumot képezik a

másik

határjáró

melyhez kételynek férkzni

oklevelek,

bízhatóságához

azonban szó

nem

azt kétségbe

vagyis a metálisok^

nem

és soha

senki

vonta.

E kettnek (Anonymus

és

összeegyezése és valóban

szerü

fér

melyek meg-

a

csoda-

metálisok)

megdöbbent

össze-

vágása képezi azt a varázskulcsot, mely a hazának az r

Árpád vezér halálának millenniumát és dics emlékének

megörökítését,

magasztos

kegyelet

minden

mint

ment

csalódástól

valóságát a történelem

bizonyta-

lanságainak rétegeibl kiemeli és a kétségtelen tények

sorába helyezi.

Mindazok, akik eddig minden erejükbl azon vol-

hogy Anonymus

tak,

fektessék,

De

a bizalmat biztos

alapra

megtették ugyan szinte igaz lélekkel a köte-

azonban csak

lességüket,

gyz

iránt

dialektikával

hiányzik

náluk

átalános

érvekkel és

iparkodtak a kételyeket

a legkisebb

részletekbe

meg-

elhárítani.

belemen

boncolás,

mely

pontjait

megvilágítja és igazolja, de hiányzik a két-

séget

is

nem

mus abban

tr az

Wekerle: Nagyezerév.

a

tévedésnek

legelrejtettebb

bebizonyítása annak irásilag

is,

még nagyon

helyeit-

hogy Anony-

homályos

és 2

18

mértékben érdemli

bizonytalan kor dacára mily teljes

meg

a bizalmat

minden

tekintetben.

Anonymus

föltétlen

megbizhatóságától függ azon-

ban az Árpád-sír és Árpád-millennium kérdésének

igazi

magasztos értéke és jelentsége.

E

de fleg

történelmi,

nemzeti

szempontból oly

nagyjelentség kérdés felett nem szabad könnyedén átsiklani, vagy csak állítani, hogy „ez ügy van, mert ennek ügy kell lenni" itt Anonymus megbízhatóságát bizonyítani kell, még azzal is, hogy annak minden :

csak

és ismertessük

csak annak lehet joga megkövetelni

ismeri,

Anonymusról mindenki

állításait

metálisok revíziója

azt,

mások

emelked

:

manap már nem

közelében

város

a

épületek

lehetetlenné

teszik

lakat

;

szlsorok

képezték,

képezett

ott

mert

az

és

és

hogy

ma

telje-

gyorsasággal

már

szlkbl

elpusztította,

ezidszerint

!

igen lehet-

és távolnézést

azeltt

mesgyék

vízvezet

utak,

feltn

az áttekintést

területet a phylloxera teljesen

azeltt a

mert

elhinni köteles legyen

séges azért egyrészt, mert a terepviszonyok

sen

;

Anonymust alaposan tanulmányozta

aki

az,

A

ismerjük

részecsét

legkisebb

és

állott

ott,

hol

a legmaradóbb vona-

még

árkok,

és

a fvonalakat

szlkön

a

gondosan ápolt kocsiutak mind oly

keresztül vezetett,

nyomtalanul tntek

el,

mintha sohasem léteztek volna;

másrészt eltekinthetünk a határjárás

ismételt megejté-

sétl, mert azon idben, amikor a szlterületek, sorok,

mesgyék, árkok és utaR mind még állandóan gondozott

állapotban

révén

pontos

mely

jelenleg

léteztek,

és is

hiteles

a

fváros

mérnöki

terletrajzot

birtokomban van,

hivatala

vétettem

illetve

az

fel,

„Álba

Árpád

mint

Mária,

nagyobb körnek

A

—

késbb

dúlások és

betörése

földalatti

nem remélhet, hogy Aquincum

az volt,

állhat.

vagy a véle

reményem, megkezddött és azóta

megtalálására

óbudaiak

az

mellékleteként

maradványainak,

testi

tárgyak

törökök

a

munkám

c.

rendelkezésére

is

fejedelem

eltemetett

mert

sírja"

óta által

—

is

kutatások

nincs

folyton

romok

folytatott

és sírok

után

a határnak ezen a részén, mely állandó

Nekropolisa

Árpád fejedelem emlékéhez tartozó

leletekre kilá-

tás lehessen.

ókori

lakóinak

is

Kiástak és felszedtek a törökök és ben-

lakók mindent, amit csak napvilágra keríteni lehetett

még

a rómaiak sarcofágjai

már

is

felszedvék, pedig

ezer évvel, vagy legalább több száz évvel hát

mélyebb rétegbe

eltemetett

nem

elbb,

te-

temetve, mint a 907-ben

lettek

Árpád fejedelem, melynek

oly alant lehetett,

—

fekvés-mélysége

mint a rómaiaké.

Nincs azonban kizárva, hogy a Szt. István király által

épített

templomba

hajótoldással kiegészített gyatott

pálosremeték

templomnak

akadni,

szolgáltathatna arra nézve,

zésének,

apsisaként

Ennél

ami legalább

által

ha-

tárgyi jeleket

hogy a holttetem

elhelyezése

illetve

nyoma tnt

módjának

elhelye-

nem minden

el.

több

táplálom, mert

melyet

a

meg) mélyebb és gondosabb leásassál lehetne olyasmire

talán

(mely

reményem

megelégszem

Anonymus

nincs,

azzal

de a

nem

is

igen

bizonyossággal,

feljegyzései és a metálisok kifogás-

talan összevágása föltétlenül

megbízható alap gyanánt

rendelkezésünkre bocsátottak.

Az Árpád 7niLlennium program mtervezete tekintetében e helyen is jelzem, hogy a Thaly Kálmán esz2*

2Ó

méje, a disz-emlékk'ónyv kiadása az ünnepély keretébe

elnyösen beleillik, mivel dics emlékét, a könyvek módjára kön

át

m

e

fölöttébb

fejedelem

a

beláthatatlan

id-

van hivatva megörökíteni az országos és

inté-

zeti,

valamint

teszi

ezt

magánkönyvtárak 1896-ban

az

kötetei

Mint

közt.

haza fennállásának millen-

a

niuma alkalmából kiadott igen díszes Emlékalbum is, melyrl ezid szerint kevesen tudnak ugyan, mely azonban az évszázadok multával kétségtelenül megbecsülhetetlen kincse lesz a hazai történelemnek.

De ezen

mok

kincseken

rejtett

melyeket albu-

kívül,

képviselhetnek, szükség -van fleg

jelenkor kegyeletének

denki

is

állandó

szemlélhet

által

állítsunk fel

ott^

ahol a fejedelmi sírnak

manap még

valamiképp

akár a területnek megszerzése

emlékmüvet lenni

kell

mely

a

minket már

meg által

kell

vívott

kí-

mentenünk,

is.

Oly

kenotáfiumot.

megörökített

hamvai

a

kor óta oly

legrégibb

csatákban,

tengeri

kik

tottak,

—

fölállítani

alatt

kellett.

a városon

emlékm-

Ezen megállapított helyen maradandó vet

min-

rohamosan haladó beépítés eshetségétl,

veszélyétl

illetve

maradandó,

felkereshet

és

Ezt a helyet pedig, mely vül fekszik, a

s

hogy a

arra,

síremléket,

mint a

nincsenek,

vagy

hsöknek

állí-

hazától

távol

szoborm,

vagy

a

harcokban nyomtalanul eltntek.

Ily

építészeti

kenotáfium

A

emlék.

„templom emlék''

valamely

lehet jelen

felelne

esetben,

meg

leginkább,

azon helyre, a melyen a Fehéregyház Ezáltal

ketts

kegyeletnek

hiszem,

azt

építvén

magyar

király

hódolnánk

emlékének,

azt

állott. :

Egyrészt

Árpád honalapító fejedelem emlékének, másrészt István legels

a

ki

Szt.

uralkodása

21

templommal kívánta a

delén

feledés és enyé-

a

sírt

megmenteni.

szet végzetétl

A templom

emlékm

alkalmasabb, mint bármely

arra,

hogy

tettei

vesétekben, vagy

falain,

kiviül

is,

belül

is,

a fejedelem nagy

más maradandó

alkotásokban

Az emléktemplom a székesfvárosnak adatik megrzés végett át, mely egy közel lév szerény lakóházat emel az emlék-r számára, ki megörökíttessenek.

mindenkor

a fváros területén

r

ingyenessége fejében. Ez az

mot megszemlélni kívánóknak

lesz

található nyitja

a templo-

templom

a

;

meg

a lakás

az

pedig

ó-budai plébánia felügyelete alá helyeztetik, mely meg-

idközökben

állapítandó

az ide közelebb lete

istentiszteletet

fekv óbudai

tartana

rész lakosainak

szempontjából, a határukban fönnállott

kezetükben legendaszerüen

ma

természetszer

mény, mintegy

él

is

—

mi

kegye-

emlé-

és

történelmi

ese-

megörökí-

folytatása,

De egész Budapestnek is, e kiránduló helyekben nem nagyon bvelked világváros lakosainak az „Aris üdül helyévé válhatik, ha parkozás által tése lesz.

pád-liget"

elnevezésre alkalmassá

tétetik.

szem eltt, az ünnekell megpélyt magát a legméltóbb egyszerségben tartani. Csak körvonalazva az ünneplés menetét, ügy hiszem, hogy legkésbb és legrosszabb esetben, ha t. az elmunkálatok kell idben el nem készülEzeket tartva nagyjában

i.

nének,

ez évi

határnapja lozás

;

napját

halottak

napja

lehetne

de lehet e határnapot

úgy sem tudjuk

mely más napjára

is

kitzni,

—

pl.

királynak

halála

a

millennium

hisz az folyó

elhalá-

év

vala-

Szent István napjára,

vagy Nagyboldogasszony napjára István

—

a

napjára,

(VIII.

15.),

t.

i.

Szt.

vagy pedig az év

22

kell közepére, mely utóbbi három határnap hatóan indokolható

A megelz

is.

legyen

szerint

fmomentum,

a

kívül,

a helyszínén

végbemen

alapkletétel

szertartásokon

szokásaink

hazai

alkalmi beszéd az

emlékm

tervszer

emelni

den

ünnepély

az

és

kapcsolatban

ezzel

tárgyában. Ezt követhetik elre

lékbeszédek

fentjelzett

pontok kibvítése,

Ezidszerint

a Viktória

méltó

—

—

em-

komoly fényét !

vagy ujabbakkal

kiegé-

kizárva egyátalán nincsen.

más

nem

célunk

lehet,

valószínleg

gyártelepen

mint

romoknak,

szükséges

megvalósításához

„Fehéregyház" romjainak lehetleg -

megvalósítása

programmpontok ha kell Minalkalomszer programmpont, illetve a

szítése természetesen

ünnepély

egy

meghatározandó

alkalmas

ész- és

elfogad-

az a

még

lenni kell

teljes

feltakarása

amennyiben még megvannak.

Hogy rály

ez a templom az, melyet Szent István

építtetett

Árpád

vezér

sírja

fölé,

ki-

vagy mellé,

meggyznek bennünket Anonymus feljegyzései. Hogy azonban Anonymusnak föltétlenül hinnünk lehet, az kibizonyul e munkámban felsorolt adatokból,

errl

melyekbl felháborodással és igaztalanul

egyszersége

kell

Anonymust

támadják és

korának

mesterkéletlensége miatt, de

megelégedéssel eltölt határain belül az

való

és

mily galádul

az

Gestáinak

szükségképen

természetes

melyekbl elvégre

elégtételt nyerjük,

küls

bizalmat és hitet

látnunk,

bels

lerontani

is

azon

hogy hazánk

ellenségei az iránta

képesek

nem

voltak

és hogy hazánk tudósainak e dolgozatban felmutatott és

bátran közzétehet

kedvez

Írásos nyilatkozatai szerint

23 ellenségek

az

Jegyzje

iránt

képtelenek

ostroma a Béla

ádáz

ers

vallott

voltak,

hitnek

dacára hogy

tudósunk ugyancsak

kitett

király

szikláját

Névtelen

megingatni

egyik-másik irónk és

magáért az Anonymus

ellen-

ségeinek támogatásában, készségesen nyújtva ezeknek

még

az itthon

lelt

fegyvereket

ségével ezt az ártalmatlan a

tudományok

terén

hogy ezeknek

is,

igazlelk

hitelvesztetté

segít-

magyar krónikást téve

megsemmi-

sítsék,

De

ez

nem

sikerült és

mert az igaz szívbl

vagy lálja,

det

hibás

is,

jöv

a szívhez

nem

soha,

sikerülni

ha netalán fogyatékos,

szó,

az

fog

utat

mindenkor

megta-

melynek jóságos rokonszenve a bizonytalan beszé-

is

helyesen

felfogva,

valódi

jelentésében

valóságábanTmegérti, míg a rosszakaratú tán érthet igazságot

is félreérti

ellenfél

és

igaz

a

tisz-

és rosszra magyarázza.

1,

REfeZ.

RNONYMÜS HITELESSÉGE hl RRPRD-MlLLEMhIUM

OKRDRTOLTSRQRNRK BIZTOSITÉKR.

I.

Az Anonymus-gyanusítás, Merülnek ország

föl

idnként alkalmak,

történelmének

midn

Magyar-

megtám.adva

alapzata

—

de

még meg nem rázkódtatva és meg nem ingatva Anonymus Gestáinak hitelessége s megbízhatósága

ezideig

—

kérdését fölvetnünk kötelesség. Ily

alkalom kínálkozik valahányszor az Anonymus-

ban elforduló tásokról és

külföldi,

de fleg

ezeknek részleteirl,

németországi beron-

illetve

diadalainak mér-

legelésérl van szó.

alkalom kínálkozik valahányszor Árpád vezér

Ily

haláláról,

musban

eltemettetésérl és a található

följegyzések

sír

helyérl az Anony-

megbízhatóságát

meg-

támadják.

Megtámadják pedig mindannyiszor mindannyian, valahányszor akadnak, kik az Árpád-sír kérdését vala-

mely reájuk nézve nagyon fontos oknál fogva zátonyra juttatni

szívük egész erejébl szeretnék.

Megtámadták 1883-ban az Árpád

mus föl

ki

Fehéregyház kérdésében,

szerint épült

bebizonyítatian

szeren azt,

sírjánál

bizonyítékul,

azt

Anonyhozván

hogy Anonymus egy-

félbolond, ki tücsköt-bogarat össze-vissza habart,

amit Árpád vezér eltemettetése helyérl és az

Álba ecclesiáról

írt,

a Szent-Istvánra vonatkozó kisebb

Nagyezerév

28

legendából

Árpád

:

halálától a jelenig

ügy azonban, hogy együgysé-

merítette,

gében az abban fszemély ként elforduló Szent- István királyt

az

Árpád vezérnek

Albensis

nézte, az

eccíesiával

(a

Álba

ecclesiát pedig

Székesfejérvárt

épült

új

székesegyházzal) tévesztette össze, és ezen elmezava-

mveletbl

ros

végén

zete

907-ben

lett

zz\i\zx\

—

olvasunk,

meghalt

egy kmederben

amit a Gesták 52.

az, t.

i.,

Árpád

hogy

nagy tisztességgel

és Atila

feje-

vezér

eltemettetett

városába aláfolyó patak forrása

magyarok megtérése után a Fehérs a minek hitelt adni nek nevezett templom épült

fölött,

aholott

a

is

—

hiszékenység

megbocsáthatatlan

valósággal

nyelmúség, épen úgy, mint egyáltalán

minek

is,

amit

Anonymus

és

köny-

adni bár-

hitelt

írt.

megjegyzend, magyar ember, magyar

Ezt,

netíró hiresztelte

Nem

törté-

Anonymusról.

épen megtámadták,

de a fentebbieket

ügy

magukévá téve, részint történészek, részint hozzá értk, már több, mint két évtized óta léptennyomon azt hirdetik, hogy Anonymus abszurduma látszik

figyelemre se lévén méltó, sokkal valószínbb az, hogy

Árpád nem békés gött

és

is

halállal

0-Budán, vagy annak közelében, nem múlt ki, hanem ott a 907-ben dühön-

végzetes harcban

Pozsonynál,

Németóvár közt elterül nagy

illetve

mezkön

Anonymus

a Pozsony lelte

halá-

—

mondja ebben tehát Anonymus már hiteles nagy pompával (pedig Anonymus csak azt mondja, hogy „honoriJice sepultus est"). És volt is ezen tannak csakugyan nagy foganatja, amennyiben 1894. évben akadt emlát

ber,

és ott temettetett

aki

látszik

—

egész

el,

olasz létére

komolyan

mint

magyarul

—

nem

megengedte

is

tud

—

magának

ügyazt a

í.

nemzeti

^9

hogy

tréfát,

német eladást tartott annak az az impozáns halom, mely Né-

hogy

elhitetésére,

Az Anonymus-gyanusítás

metóvár közelében a Duna partján emelkedik és ez

halomnak

temetkezési

ségkívül

a halom az Arpdd vezér

Még más módon

próbálták

is

hogy

látszik,

sírja.

semmivé

bizalmat

helyezett

lenni

két-

tenni.

az

Anonymusba

Az

Archaeologiai

Értesítnek egy referense ugyanis azzal a nagy eszmével

meg

lepte

ezt az

e szakközlöny olvasóit,

Árpád vezérre vonatkozó

lenül

alkotta

eddig

még

össze,

senki

hogy

sem

hogy Anonymus

följegyzést oly ügyet-

ennek valóságos

meg, mert azt az egye-

találta

magyarázat szerint ügy kell eltemettetett egy patak forrása

dül helyes

Árpád

városába

Atila

tették a

kezik,

ahol,

folyt,

t.

Atila

i.

hogy

:

Árpád sírhelye

épült Atila városában

keresni,

volt, !

Atila

városán

:

e patak

hol a

sírját

kívül,

attól

a Fehértemplom pedig bent

Tehát

:

A

hol

Árpád :

sírja van,

Árpád

sírját

Fehéregyház van, ez a legkézzel-

foghatóbb abszurdum és így világos,

Árpád

fölött,

hogy

vkxoskhanf, épí-

a Fehéregyház mncs és következleg

ott

érteni,

Fehértemplomot, a mibl most már az követ-

bizonyos távolságban

ott

értelmét

hogy azok, akik

akképen határozzák meg, hogy ezen

cél-

els sorban a Fehéregyház helyét állapítják meg, hogy azok menten kárba veszett munkát végeznek. ból

Ezt így olvashatni az Arch.

Ért.

1894. évi

I.

számnak

80. lapján.

Az

erre

ezen évi lítja

fejét

Ili.

érdembe hozott válasz azonban ugyan-

számban kell helyére

ezen ravasz célú ilyen

alakban

Hanem

ezen

kísérletet,

felütni

többé

Árpád

sírja

és értékére szál-

mely remélhetleg a

nem

fogja.

kérdését

is

leginkább

Nagyezerév

30

Árpád halálától a

:

avval szeretik elütni, hogy ságát

mondják

ezen

Ítéletükben s azon

mintegy

ki

sem

megcáfolni ügy

Anonymus

megbízhatatlan-

és

megnyugosznak

itéletileg

hogy ezen

tudatban,

sem

fog soha senkinek

hogy

sikerülni,

letesen

jelenig

a

cáfolatot

oly töké-

megtámadni,

is

ne lehetne.

gyanúsítani és hitelességében károsítani

De

Ítéletet

csalódnak.

Oly meglepetés, oly kiábrándulás vár rájuk, mely

minden körülmé-

az irodalmi fondorkodásoknak ezen

nyek között megbízható és elpusztíthatatlannak gonyát láncától megfosztja

ahonnan

azt kiemelni

s a

hitt

hor-

tengerfenekére sülyeszti,

nem

soha többé

lehet.

Mert virradni kezd, az eddig áthatolhatatlannakhittsötétséget mindhatározottabban világító fény kezdi áthasítani.

Eddig Anonymust mint aki

tették,

III.

ugyanis

Béla

többrészt ügy tekin-

halála

után a 12.

(1193)

század legvégén vagy a 13. század elején, szerint IV.

Béla halála (1270) után, tehát csaknem a

13. század

tákat

végén

írta

foglalás történetét

idben

írta

meg,

illetve

ennélfogva

tekintették

;

st mások

250

oly

fejezte

írónak,

be a Gesaki a

350 évvel késbbre es idben, midn már sem a

esetleg

meg, tehát oly

hagyomány, sem az iskolákban érvényrejutott

sem

pedig az

és

krónikák

ily

hon-

késn

tanítás,

keletkezett és kezelt annálesek

korántsem

természetszerleg

bírhattak

többé azon közvetlenséggel, mely szükséges arra, hogy a föltétlen bizalmat és volna, vagy

zk

irataiból

megbízhatóságot

biztosíthatták

hogy csak a naiv vonások és más szervett

utánzatok

természetesebb

illetve

indokoltabb voltát. is az utókor elismerni magát kénytelenítve érezze.

Tekintették,

illetve

vannak

kik

még ma

is

a

I.

Gesták

Az Anonymus-gyanusítás

század végérl vagy

kéziratát a XIII.

erednek

XIV. századból

3Í

mely

tekintik,

épen a

kéziratról

min-

denki tudja, hogy másolat, de a melynek eredetijét e

nem

másolatnál sokkal régibbnek tal

azon

minden

melybl Anonymus fosztva minden értékétl,

közvetlensége,

források

meg van

ismét

merített,

véleményezik, miál-

meggyz

nimbusától.

meg

Innét eredett és innét honosodott

az a saját-

szer és lehet mondani semmi más nemzet mában el nem forduló 'ón(^yaldzásy mely nem a nemzet önérzetét,

irodalátalja

büszkeségét sárba taposni

azért,

mert önös vagy nemtelen érdekek ezt sugalják,

azért,

mert ez már régóta divattá

irodalmában és

azért,

megszégyenít

szegénységi

az,

aki szellemi

nelmében

vált a külföld, az

mert

észre

nem vesszük

bizonyítványt

ír

nyomorúságánál fogva a

tekintélyül

elismeri a

tudomány

ártatlan

mily

magának

saját

törté-

terén külön-

ben haladottabbnak bizonyult ellenséget és körmönfont és minden

ellenség

aki

annak

csekélységbe, minden

csekély mulasztási ténybe kíméletlenül belekapaszkodó bizonyítgatásait,

nagykép

tudákos

piszkosságait bárgyú lemon-

ezek alapján ránk rakott dással

ezen

igazaknak

megcáfolhatatlanoknak,

demletteknek

elfogadja

ellenséges

csak akarata

is

volna

nak még a nevét tl kezdve

sem

megér-

és

anélkül,

szentesíti,

szinte

jóakarón

hogy kritika

tárgyává tenni bátorsága vagy

—

a csehek és németek

azon nagyszer

és

állításokat a

lelkiismeretes taglalása

szentenciáit és az

mert

az a

kritika,

melyben

rágalmai részesültek, a kritikáérdemli

—

,

és anélkül, hogy

Anonymus-Apologia, mely Cornides-

valóságos

kis

irodalommá

kell figyelemre érdemesíttetett volna

!

minsödött a

Hagyezerév

32

De

Árpád

:

halálától a jelenig

min

els sorban Cornidesé, habár az minden részében mélyen érz lélek szent meggyzdésének bizonyul és tudományos alaposságban nemcsak fölér az ellenségek ellenérveivel, hanem azt a legtöbb esetben összehasonlíthatatlanul magasan túlszáraz ilyen Apológia,

—

nyalja

az ilyen Apológia

nem

hanem im-

imponál,

ponál a csehek-németek gylöletének mélységébl, vala-

mint ezek magyar csatlósainak érdekszeszélyébl fakadó, de a német tudományosság nimbuszában csillogó rágal-

mak,

illetve

rázásán

a Gesták m.eg

nem

gyanúsítások

alapuló

Hisz Anonymust

csak

értésén és félremagya-

:

ezek imponálnak

olvasni

menten azon

azzal a jóakarattal, mely természetes, és

semminem

ség

részrehajlásra,

ságra vagy önámításra

;

de olvasni

kell,

idegen elítélettl, mely természetellenes

!

Nincs szük-

!

semminem

csak érezni és érteni

elfogult-

a

kell azt

bizalmat kelt szinte hangot, valamint azt a föld- és helyrajzi

mely a Gestákat

és részletességet,

lemzi

;

csak ismerni

Anonymus kell írt,

azt,

ten

azon

kell

alaposságot

oly kitünleg jel-

melyekbl

forrásokat,

gyengeségei erednek

ártatlan

;

csak sejteni

hogy Anonymus nem abban a korban

a melybe az

nem

megnyilatkozó

följegyzésekben

oly korban,

még nem

Gestáinak keletkezését

amelyben

írtak

oly kifogástalanul,

és

nem

mint

Anonymus úgynevezett

történetet

másutt,

teszik,

magyar oly

írhattak

vagy

élt

és

ha-

terüle-

tökéletesen,

mint

késbb

naivsága vagy mint ékesebben

magyarul mondják, együgysége nem adna többé

jo-

got senkinek arra, hogy, mihelyt saját érdeke kívánja,

vagy

mihelyt

egyátalán

gyengéit arra használja

kedve

föl,

kerekedik, a Gesták

hogy a

honfoglalás törté-

netének legeredetibb forrását berondítsa.

I.

Hol

van e

Az Anonymus-gyanusítás

kerekségén

föld

33 a nemzet,

az

történetének, vagy épen störténetének

ügynek, félkegyelmúnek

mely

megíróját egy-

vagy azzá bélye-

nevezte,

gezte volna ? Hol képzelhetünk nemzetet, mely stör-

ténetének Apológiáját, az ellenséges

rágalmak tudományos

núsítások,

támadások, alapos

és

gya-

cáfolatát

magától elrúgja, és evvel szemben a bizonytalanságtól,

minden vakmerség dacára, csak ügy sötétl idegenérdek tévedéseket oly makacsul körömszakadtig fen-

nem

tartani

vagy amely az

szégyenli,

ily

irányü törek-

véseket és merényleteket saját irodalma terén megtrni elég tehetetlen volna!?

Hát az a körülmény, ban

élt

történetírónak elbeszél

vagy

eredetiség,

a

hiánya följogosít-e

mai

arra,

sidk

hogy az

modorában nyilvánuló

fölfogás

hogy

homályá-

az,

szerinti

ügyesség

ami e Gestákban az

idk régiségének homályában a külföldi ellenséges írók eltt még ma is földerítetlen, mivel Anonymus közli elször, és errl mások eltte vagy utána tudomással nem bírtak, vagy tudomást nem vettek, mint más történetírók följegyzésével

nem egyezt

désnek, valótlanságnak bélyegeztessék

rint

!

?

Mennyi abban az eredeti, a a mai fölfogás szeaz ügyetlen és esetlen az ótestamentomban épenügy, mint az ujtesta-

Nézzük a naiv,

azonnal téve-

mentomban. A mai

—

felfogás szerint vett ilyen

nem

másnál

szentírást.

az

gyengék Anony-

együgységnek, nem a félkegyelm-

ségnek a bizonyítékai,

hanem

bizonyítékok a Gesták

keletkezése idejének oly régisége mellett, melyet eddig elfogadni

Ami Wekerle

:

még nem mertünk. pedig

Nagyezerév.

ezen

gyengéket és az Anonymusnak 3

Nagyezerév

34

bnül

olyan

felrótt

:

Árpád

halálától a jelenig

tények

történeti

valóságát

illeti,

melyek más történetíróknál másképen vagy épen nem fordulnak el, ezeket elssorban a kell világításba helyezni

és

valódi

másod sorban lag

kutatnunk

értékükre

szállítani

kötelesség

és azon fentebbi fogyatkozásokból folyó-

kötelesség

azt a kort,

azon

gyengeségek igazolva,

nem

fogadott

mint

a melyben

azon

feljegyzések a közvetlen

úgy

valóknak

forrásból

el

való

merítés tényének világosságánál fogva tényleg valóknak

elismerve

kell,

hogy legyenek.

II.

Anonymus

ellenségei és tehetetlenségük.

Azok, kik

Anonymus

Gestái ellen állást foglalnak,

csakis gyanúsítanak, ráfognak,

nek, de megcáfolni

amit

bonyolítanak,

t

sem képesek. Össze-vissza

sehol

csak

vagy téved-

ferdítenek,

hogy Anonymusról a

lehet,

kép annál ködösebb legyen. Ráfogják a magyar Prayra,

hogy már írójáról

tekintélyét elismerni,

a

általa

ami

mindazt,

meríti

mirl

prológusban

jelzett

mások

mások még nem

vezér

dolgairól

viselt

és

mikre nézve ugyanis

Pray

is

elismeri,

hogy

a

p.

Anonymus

konstatálja,

az

eddig soha,

t.

i.

;

s

a

a két

honfoglalásról, a történetíró, azokat

merítette,

tökéletesen (L.

illetve

össze

Pray

eközben

él hagyomány nyomán

kívüle és eltte, történeti jegyzett

forrásokból

egyezik

illetékes forrásból

leg közvetlenebb forrásokból

nem

az

Joa.

mert

azon Geo.

Pray tehát korántsem gyanúsít, hanem

76).

ellenkezleg

ad néki, hogy

megbízható

kornak egyéb történelmi tényeivel. Diss.

Ano-

magyar az els

oly

a Gesták

derogál

leírásával

írtak

volt

nem vághatna

különben

hitelt

Ítéletet

sem

pedig Praynak legkevésbé

;

nymus

mondott volna kárhoztató

föl.

is

is

sejtteti,

hogy

indulva eset-

meríthette azokat, miket

munka

alakjában senki

Prayt tehát, mint

Anonymus

más

elítéljét 3*

Nagyezerév

36

nem

tekinteni

az

Hogy

lehet.

él hagyományra fogunk

akkor

arról

halálától a jelenig

rosszakaratú

célzatos

idézni

Árpád

:

támaszkodhatott,

joggal

meggyzdni, ha majd

alaposan I.

Anonymus magára

pedig

tényleg

hogy

bebizonyítottuk,

egyébnek

ferdítésnél

Béla királynak volt a jegyzje.

Thunmann (Acta Societ. Jablonovianae, T. IV. p. 157. De Comanis) egyszeren már azért tartja költöttnek Anonymus störténetét a magyarokról, mivel ezt a byzant írók egyikében sem lehet megtalálni,

nem

mivel a byzant források ezen történetet

említik

!

—

Mily szeretetreméltó következtetés, mely valószín-

leg

oda

is

akarna konkludálni, hogy a magyarok bejö-

magyar

a

vetele

és

hanem

csak

meg sem

honfoglalás

Anonymus képzeldésének

történt,

a szüleménye

!

Anonymusban, mondja továbbá hasonlóan hatalmas logikával, hogy a magyarokkal hét kün ezt már azért sem hiszi el, vezér is jött be; de Tagadja, hogy mert nagyon is régi idkrl van szó de csak a magyarok a hunok utódai lettek volna tagadja, anélkül, hogy megmondaná honnan tudja Olvasta

!

—

ennek

határozottan

olyan

az

ellenkezjét.

hogy a magyarok a Volgát átúsztak

mus

a Volgát

nem

is

—

hanem

említi,

Tagadja,

pedig Anony-

mely-

az Etylt,

rl, mivel szerinte a nagy Scythia hátterében a Tanaisz volt,

nem

is

bizonyos,

az valószín, hogy Etyl

de

ez

tulbou az,

sedentes

hogy

nyilatkozik ritu

„super

„talpokon

kedve",

így

mily folyó

az, :

„et

paganismo

tulbou

hogy

csak

volt és

inkább a Dnyepert

alatt

Fdolog

mellékes.

Anonymus

hogy

ezen

fluvium

értette

átkelésrl Etyl

super

transnataverunt"

sedentes''

azt

;

jelenti,

és

hogy

(egymás mellé ersített szálfákon) elhelyez-

mint az régi pogány szokásuk

volt,

átúsztak

II.

—

a vizén,

Anonymus

mint azt

ellenségei és tehetetlenségük

más

helyeiben

„transnavigaverunt"

a többek közt

is,

Sajón való átkelésrl

a 31. fejezet elején a kicsinyke

hasonló körülmények

37

között a talán kevésbé indokolt

szóval

fejezi

Hogy

ki.

miért

megmon-

lehessen ezt elhinni, csak l'hunmann tudná dani, mint a

hogy nem mondja meg, ami

den kétséget kizáróan

bizonyítja,

hogy

tisztán és

pot

azért mégis

nagyképen hogy

Tagadja, mivel

útjokat,

„talbo"-t

természetesen

ezt

jelent,

magyarul

írva,

így

„tulbou",

vagyis

tal-

hanem

tudhatta,

valótlannak mondotta.

magyarok Susdálián

a

ket

nem

min-

ezt a dolgot az

eszével megérteni képtelen volt; mert hogy

gyarlón

ne

a Tanaisz

át

és a Hypanisz

között lakó pecsenyégek Dáciába kergettek

át,

vették

folyók

a hon-

nan azután Pannoniába menekültek Mily festve

—

!

remek részlete ez a honfoglalásnak. De még Munkácsy, Feszty ecsetjükre vehetnék s a

helyesbített honfoglalásnak

hazulról elkergetett és ide-

genben egy helyrl a másikra menekül hseit ezen történelmi alapon örökíthetnék meg a dühtl irigyen

németnek

tajtékzó

szerint.

Ízlése

mel követi az Anonymus

által

Pedig ha figyelempontos utvonalat,

jelölt

és ha meggondolja, hogy akkoriban a

nem létez

tér-

képekrl a legcsekélyebb helységek és patakok pontjait

és folyásait

nem

lehetett

oly pontosan

leolvasni,

mint a mai Generalstab pontosnál pontosabb térképei-

rl és ha mieggondolja, tosan

„geográfiát

abszurdabb,

st

hasból

ily

az ujjából szopott.

folytán

még

annál

is

az elkergetett és vésze-

meneked magyarok

futásuk

és pon-

részletesen

csinálni"

mint az, amit

kéivé futamodó, telén

hogy

akaratlan,

kényszerített

önkény-

honfoglalásáról

Nagyezerév

38

:

Árpád

halálától a jelenig

És amint Thunmann az ilyenekben nevetséges, épgy nevetséges azon bebizonyítatlan vak állításában hogy akkor a Borysthenes-menti kunok még nem hogy sem vladomiri voltak az oroszok szomszédai is,

;

sem

(ladoméri),

nem

léteztek

halicsi

hogy oroszok

;

néven

területek e

akkor

nem

(ruthének)

is

be akkor a magyarokkal, mert mindezekrl

hogy másutt

tudja,

csak

róla,

hallott

még se nem Anonymusban

mert ugyanattól

hisz,

jöttek

csak azt se

olvasott,

nem

legnevetségesebb

;

pedig abban, hogy a Gesták ezen tartalmának

nem

még

származik,

ki

is

azért

ugyanezen

Gestákban a magyarokat ráküldi a németekre és ezemegvereti, a magyarokat pedig, mint

ket minduntalan

mindenha gyzedelmes hadverket „Taceo ügy mond továbbá

—

—

peccata

.

ügyesen

.",

.

hatatlan dalait alapjául

csak azért sem

nem

mulasztja

azon

épen

:

hiszi,

azokat

ezért,

nem

mivel

ván, hogy

nem

lehet)

(t.

i.

igéri

ezt

meg

abból, amit

certissimum

(!)

est

is

eum

nyomban

kijelenti,

ezt

(!)

Anonymus tartani, állít-

mások

finxisse, vei leviter nimis credidisse conficta

azért

megbíz-

veszi följegyzé-

mert kételkedik, hogy

„e contrario

hogy

hogy a köznép

a prológusban igéri,

elkerülve,

nagy

agyafúrt ész-

el

kijelentésében,

képes lenne valamely ígéretet híven olvasni

multa graviaque

hagyomány-meséit és a hegedsök

elferdült

seinek

de

csillogtatni

Anonymus

mivel

alia

ezeket a vétkeket csakugyan

és

elhallgatja,

újból

járását

dicsíti, magasztalja.

irataiban

vei

ab

multa

aliis."

De

hogy Bél Mátyás krónikázását

valóságos orákulumnak veszi. Bél Mátyásból pedig egész bizonyossággal

kisül,

hogy

Anonymus

az

oroszok

annaleseibl kölcsönöz és ferdít, de a legtöbbet, amit a Gestákban felhalmoz, még zavarosabb forrásokból meríti.

Anonymus

II.

csak

így

arcátlanság

Tegyük

botlások

fulasztott

bizonyított vádakkal

Mi történnék, régen

mi

illetve,

nem

Errl

?

lépnénk

és

esetlen,

ily

kifa-

de be

nem

mi a németek

föl

ellen

—

sem

gondolkodni

:

már

vélünk

volna

történt

még

jó

elvakított

hogy

ugyanis,

föl

39

dühtl

legszenvedélyesebb

a

írhat.

kadásokba

ellenségei és tehetetlenségük

nem maradt volna rajtunk egy 'hajszálnyi tisztesség sem. De mink eltrjük a reánk rágalmazott, a reánk hazudott gyalázatot st nemcsak eltrjük, hanem ;

szentesítjük

azáltal,

hogy akadnak

gylöl

ellen-

szívünk

ellen

külön érdekei elég indokul szolgálnak a ráfogásainak

ség

kiknek

közöttünk,

elfogadására és saját

irányuló fegyverül fölhasználására.

Nézzünk azonban Anonymus is

többi rágalmazóinak

a szemébe.

Gebhardi Lajos Albrecht „Geschichte von Ungarn u.

dazugehrigen Lándern

den

(Wien

1792.)"

munkájában elszántan tagad és rágalmaz, belle

—

telik

épen

oly botrányosan

bizonyítani

állításait

ami

csak

és

épen

alaptalansággal, anélkül,

hogy

Thunmann

mint

ügy,

vakmer

cím

érdemesnek

csak

is

tartaná.

És

ilyetén'módon tagadja, hogy Árpád utódja volna Atilának, s

címen

ezen

foglalta

el

Magyarországot,

mint

Atila

örökét és Budavárát az Etzilburggai, mely utóbbi Árpád

még

idejében

fennállott.

tulajdonított hódítások és

Tagadja,

hogy az Álmosnak

intézményekrl szóló

följegy-

zésekbl csak egy szó is való volna tagadja Álmos fejedelemmé választatását tagadja a vérszerzdést ;

;

tagad kerül

az ;

istenadta

de

támogatja

zdésre

aztán is

!

ami

mindent,

hatalmasnál

mint

vonatkozók

csak

kezeügyébe

hatalmasabb

érvekkel

például az Álmosra és a vérszer-

alapos

igazolása

kedvéért

és a

Nagyezerév

40

halálától a jelenig

német „alaposság" dicsségére:

híres

man dem

kann

Nótárius

nicht

Bericht

nicht

Constantinus

des

Árpád

:

ségképen hamisnak, koholtnak ezen imént kimondott

helytelen

logice

Walachen

in

.

.

.

amb

dieses

da

es mit

—

übereinstimmt."

azt szük-

egyezik, tekinteni

kell

azután

s

;

alapigazságból azt következteti,

„sok a Gestákban

hogy

.

glauben,

ami Constantinussal nem

Szóval,

„

tehát a költött és a chrono-

was

und

.

Siebenbürgen

glauben, denn der Zeuge

der

erzáhlt,

von

verdient gar keinen

zu jung

ist

Nótárius

(!)

und verwirret

gar zu gerne Zeiten u. Völker miteinander."

De nem nézve

Sulzer

ír,

aki

midn

dolgozik,

der

utolsó dolog az

meg épen

oláhok 894-ben már innen

is

Königs

:

„Dieses

Béla IV.

ott

,

über

1.)"

Geshichte

die

azt

hogy az

állítja,

Dunán

voltak Erdélyben és a

der

erzáhlt

(mily

(III.)

érdekében

az oláhok

„Untersuchung

Europ. Völker (362.

östl.

mit épen ez utóbbira

is,

ungenannte

pontosan tudja

Nótárius

der in

!),

diesem Stücke Glauóen verdient ob er gleich in anderen

wenig verlásslich." Azután ugyancsak neki gyürkzik

:

Istenkáromlásnak mondja

Anonymusnak

azon

néki a szentlélek sugalmazza

kijelentését,

a magyarok

hogy

teni

nem

kríment

mondja

is

lehet,

csináltak :

neuerlich

szólásformánál

nem

is

belle

!

egyébnek

historishes

siebenbíirgischen Deutschen

már egészen

pedig

tekin-

szabad és mégis mily nagy

A

Gesták

„Doch hat man auf diesen ein

;

fohász-félét különösen paptól

ilyen

a legjelentéktelenebb

fejezetében

vonatkozó adatokat

störténetére

idben az

oly régi

2.

System

egészérl

pedig

Unsinn

noch

zur

Krdnkung der

bauen wollen."

leplezetlenül

animozitásnak az igazi oka,

nyilatkozik

melytl

(!)

—

meg

indíttatva

Itt

tehát

a

nagy

nem

is

Anonymus

II.

meglep már kein

ist

(III.)

ohne

nur

ellenségei és tehetetlenségük

a folytatás

kilátásba

és

kolompos)

so

.

.

t.

mer

mond,

!

Észre

ellentétben

kell

itt

egyoldalú csóul

elfogult

szolgáljon

hogy mily nagy nete

nem

hízelegni,

arról

állít ki

bár

azt,

ezáltal

a saját

vezet

ambíciójától

hág-

elvakított

hevében nem veszi

észre,

magyarok störté-

tesz a

mint

határozottan

—

följegyezve

merítette.

de

tényleg

léte-

És valóban, ha Anonymust a

figyelemmel

éles

följegyezve

megörökített, biztos és

olvassuk,

tisztán

kiérezzük

hogy ami kizárólag Magyarországra, ennek kerüvonatkozik,

letére és elfoglalására

meggyz jes

Anonymus

hogy

mennyiben,

kezdetlegesen

zett forrásból

kellen

amit

sem kedvezni nem kívánó historikus hiteles bizonyítványt, hogy Anonymus azt,

amit a Gestákban

—

az

az

a

mely rend-

magasbra

nézetének

szolgálatot

megirójának,

—

sein"

a nyakára,

magyargylöl német

gegen

Zweifel

hogy bár galádabbul senki

mégis

:

túlzó nép-

(izlandi

azzal,

man

áll.

venni,

sem hághat másnak

biztatja olva-

„Entsagt

.

wenig

nur

möglich

?)

.

Odde

németek érdekében

a

i.

hogy

auch

sondern

végén pedig

Stjorun

dürften

mein System (lássa szer

A

helyezi,

ungarischen

diesen

Fabelmann nicht

Kenntniss,

historische

allé

Belae IV.

Nótárius

sondern ein

Annalist,

ohne Menschenverstand." sóit

„Der

:

41

az

ervel hat reánk, hogy

bizalmunkat

területre és oly

leírására

elementáris

lehetetlen néki

nem ellegeznünk tények

oly

;

tel-

míg mihelyt más

tér át,

melyek nem

Magyarországon mennek végbe és melyeket más szer-

zk mveibl érezni,

hogy

foglalkozik,

vett át,

vagy alkalmazott

oly dologgal

a melyhez

—

nem

:

azonnal meg-

történelem-toldozással ért,

és

amely

nem

az

—

Nagyezerév

42

mestersége. És igaza

hogy Anonymus mert tény

zilc,

:

Árpád

halálától a jelenig

midn

van Sulzernek,

történeti

tudománnyal nem rendelke-

hogy a Gesták semmi mással nem

az,

mint a magyarok elrenyomulásának és

foglalkoznak,

történknek

az eközben

nem tördve sem

leírásával,

sem Európa más népével vagy

Ázsia,

vagy összefüggésbe

nymus még

Innen van

jutott.

fekv

a legközelebb

nem

fejedelmeirl

országával, mint

ami a magyarokkal érintkezésbe

csak avval,

egyedül

mondja,

vesz

hogy Ano-

az,

népeirl

területek

ha

tudomást,

azoknak

s

az

elrenyomuló magyarokkal semmi dolguk nem akadt; innen van az, hogy Szvatopluknak sem országa, sem személye Anonymusnál szerepet nem visz, míg a már avatottabb mint Kézai, Thúróczi késbbiek historikusok voltak és olyanokkal kik és mik a hon-

—

—

foglaló

magyarok

koznak,

st

onnét

mely tatott

igen

1.,

nem

is

vélük szerepet

van, mivel

Anonymus

régi

korban

estek mégis vitetnek

is

!

Az pedig

forrásból

oly

jegyeztetett

föl

foglal-

merített,

és bocsát-

magyar iskolák (a Szt. -István által kezddleg) hasznosító rendelkezésére és,

a legrégibb

alapítottakon 2.,

ott

itt

útjába

olyas valaki

által

állíttatott

össze, ki részint legköz-

vetlenebbül tanuja lehetett a magyarok bejövetelének, részint pedig azokról

tek végbe,

könnyen

mik nagyobb távolságban menértesülhetett,

e följegyzések oly kezekbe,

és aki

kifogástalanul értet-

és tényleg bölcsen gondoskodtak

Valóban

nem

függen

a

leírt,

néhány lapon azt

is.

csekély fokú tiszteletet kell

mindenkinek, ha meggondolja, hogy

mus azon

nem

jutottak

melyek értékesítésükrl és

maradandó hatásukról gondoskodni tek,

által

oly

azt,

érezni

amit Anony-

tömören és oly össze-

lehet a jakulátorok dalaiból,

sem

II.

Anonymus

43

ellenségei és tehetetlenségük

meséibl menteni, mert az egy nagy történelmi eseménynek, egy nyugotnak nyomuló nép honfoglalásának egy rendszeres egymásutánban folyó a

parasztok

és egy ezen

ténye,

mnek

tározott

De

honfoglalás leirása céljából

a tervszeren

mindezek

„Zur

Geschichte

cím

munkájának

dacára

Deutschen

der

koncepciója.

alapozott

következik in

elh?.-

Schl'ótzer,

ki

Siebenbürgen"

már legelején, a források elsorolásánál támadja meg Anonymust, és ép oly csalárdul, mint más fajtársai Prayra hivatkozva a Gestákat mind élesebben

délyesen tör

mégis csak az

abban kulminál, hogy Anonymus

és

ki,

szenve-

könyvének több helyén

ócsárolja,

együgy parasztmesékbl

heged-

a

s

sök csacska dalaiból meríti a magyarok bejövetelének egész

históriáját és

bizonyítana vagy

már mások lanul

—

valamit

hogy egyáltalán

egyszeren, mint ez

cáfolna,

eltte

részünkrl természetesen háborítat-

büntetlenül

és

szegény

is

anélkül,

feje fölött s

—

tenni

.

pálcát

szokták,

ennek darabjait arcába csapja

tör le.

rumének érdekében csaknem ösztönszerleg a magyarok esküdött ellenségeként szerepel, az „Geschichte Romániens" cím munkájában szinte, mint minden német, a kinek (fleg rumén R'ószler Róbert, ki a

ügyekben) dolga akad Anonymussal, kérlelhetlenül, de szintén

csak bizonyítás

déssel fordul a Gesták szerzjének. toltságát

nem

is

Legelbb

hangoztatván kiemeli, hogy

történelmi

munkát

ismer

hitelessége

mint Reginót

(hasonlólag

mellett

!),

önkényke-

és cáfolás nélküli

ebbl

ers

és

is

korlá-

Anonymus egyéb ennek

folytatóit

bizonyíték a

merít és ferdít

;

Gesták

fanatikus

magyarnak günyolja, ki a magyarok dicsítésével vérig sérti a szomszédos népek s nemzetek önérzetét, busz-

Nagyezerév

44

keségét (hinc

halálától a jelenig

mutat

gúnnyal

és kihívó

;

!)

Árpád

:

a Ges-

rá,

tákban elforduló azon helyekre, melyekben a magyarok

elhalmoztatnak

dicséretekkel

—

gyarokból

mond

Anonymus

:

Röszler

méltatlankodva

ma-

a

—

a

legbátrabb, a leghsebb, a legfélelmesebb, a legtörhe-

tetlenebb nemzetet akarja csinálni

nem

Ez horror De most Htm/aívy Pál is ellép és sajátságos csaknem mint az ellenség. „Zur állást foglal,

emészteni

is

meg-

Ezt pedig

!

képes.

rumánischen Geschichtschreibung" a címe azon nek, melyben (12. s kk.

mvé-

az ilyenekkel foglalkozik.

11.)

Szemére lobbantja Anonymusnak, hogy nincsen tudomása Leo és Constantinus császárok iratairól, hogy

nem

ismeri

Szvatoplukot,

Arnulfot,

legyen

Ismételten

itt

kiknek

magyarok történetére. hangsúlyozva, hogy épen az a

nagy befolyásuk

pedig

Simeont,

volt

a

Anonymust mindinkább laikusnak, sem történetírói tehetséggel, sem ahhoz való hajlammal nem biró egyszer „ összetákoló "-nak sikerül bebizohogy

körülmény,

fölismerni

nyítani,

hogy

ez leghatalmasabb bizonyíték arra,

:

adatok

„közvetlen"

meg

a Gestákat,

volna

ren

oly

kerekded,

chronologiailag,

sem

.

írta

válhattak

következetes

és

tervsze-

harmonikus

tömör

!

rá

hitelt

hogy

nem

mintaszeren

Azután kimondja

sem

kell,

azok

mert különben

keresztülvitt

egésszé

nyomán

.

.

kétségen

kívül

chronologiai és a földrajzi

Hunfalvy sommásan, földrajzilag azért,

hogy

nem érdemel másoknál

mivel

adatok máskép

a

indikálnak,

nagyon ránk férne inkább mások adatait kétségbe vonni és épen a Gesták ily természet, fleg pedig

földrajzi adatait

jobban tiszteletben

tartani,

vagy legalább

Anonymus

II,

megpróbálni

alaposabb

azokat

Rossz néven

veszi

tle,

Gládot és a féloláh

Gelut,

ha

Szent-László

kezésbe

és

;

„mint

magyar

a

így

általa

állításait

hogy

kodik,

másokban 2.,

200 évvel késbb,

nem

német

!

úgy

Anonymus volna, hanem

dolgokra

nézve

hibáit,

!

és

!

vagy

arra támasz-

1.,

:

is,

bírnak.

nyelven

is

bizonyította

érint-

megnevezett területek

Hunfalvy

egyes

szövetségre

lépteti

jogosultsággal

kiemelem, anélkül, hogy a saját

találja

hsei Orlandoban",

Ariosto

Anonymus hsei és az sem idi, sem földrajzi

ott

egymással legelször

lépnek

alatt

csak

hogy

hibáztatja,

Ménmarothot

(!)

tárgyává

lehet.

illetve

ezek

holott

45

vizsgálódás

hogy a kunokat már Kievnél

;

a magyarokkal,

és

—

vagy pedig megcáfolni,

tenni,

már

ellenségei és tehetetlenségük

azt,

amit

Anonymusban nem találni, amit Anonymusban olvasni lehet, azt

olvasni lehet, azt

hogy

azt,

másokban nem

találni.

Mintha ez

nem

volna közös

sorsa az úttör munkáknak, különösen akkor, ha kett-

kettnek ezen

birálatos összehasonlításáról

közös

sors

dacára

van

más szerzk

szó.

De míg

tiszteletben

s

becsülésben érintetlenek maradnak, addig Anonymus-

nak meg van az a fátuma, hogy harciasságának frankok,

nak oly

ban

mindenki

oly

bnt

követett

körülmények között t, mint

is

szenved,

valamint a

érzi

hogy ezen

el

és

bnös,

oly

más

senki

hogy

t

:

mint

még azon

„kikezdették",

lepiszkolni

manap már

magát, és ha

ez így foly-

kikezdettet

följogosítva

tatódik anélkül, fias

dicsítése,

németek vereségeinek és kudarcaimagasra kiemelése által, mint ahogy való-

szerencsétlenségben és hogy

magyar nemzet

bajorok,

tette,

hasonló

diadalainak

és

a

tiszteletlen és

tudományönérzetet lábbal

tipró

minden haza-

üzelmeknek

eleje

Nagyezerév

46

:

Árpád

halálától a jelenig

még

megeshetik, hogy az ilyen önpiszkolódás

vétetik,

tudományos

den boldogra

Nem szászok

történetírói

divattá,

hanem hazánknak

hazánkfiai,

oláhok

és

Anonymus

nézve minsödni.

boldogtalanra

s

kötelességgé fog min-

véd

érdekeit

gylöli,

a németek,

szemügyre

élesebben

mihelyt

mint

ellenségei,

—

vesszük ket, azonnal gyanúsakká válnak

szinte-

ségben, tisztességben és azután, ha érdekeltség szem-

elemzésre

pontjából

fogjuk a dolgot

mélyebben kutaszoljuk

:

egytl-egyig mindenkire azon-

hogy mindnyáját nem

nal kiderül,

Anonymusnak

a

görög és bántja

az

és

és

ebbl

révén

t

legfleg

fáj

és

legels

egykorú

hanem

sorban,

az

hogy

a magyarokat rajongó elszeretettel magasz-

csinálták azután a

hogy

hogy hazudik

túloz,

nagy kriment, a melynek

tudatlan regélnek, hamisítónak,

félkegyeimnek rágalmazták

Ha

hogy

nem egyeznek min-

adataival s részleteivel,

és erre azt mondják,

!

az bántja,

eseményekkel

történelmi

írók

latin

Anonymus talja

eme

az

is

magyarok bejövetelére és honfoglalá-

sára vonatkozó adatai és részletei

denben

ket ad hoc

és

ezt a

együgynek,

el.

cseh-morva Dobrovszki és a fentebb

megnevezett németek és a magyaroknak egyéb hasonló irodalmi

nélkülözi

tisztességet

döbbent. tudomásul

veszi,

nyilvánosan

úgy,

—

mint

—

habár minden

nem meg-

legalább

De ha magyar ember ezen magyarfalók

dühöngéseit a megérdemelt

támadja és

—

ez érthet és

cselekszik,

ellenségei

st

hirdeti,

t

kritika

helyesli,

nélkül érzéketlenül

st magáévá

st Anonymust

ép

teszi,

oly

st

dühhel

tudatlannak, imposztornak mondja, épen

amazok

ez szégyen

!

—

még hozzá magyar

Erre enyhébb

itélet

nincs.

nyelven

Anonymus

II.

ellenségei és tehetetlenségük

Anonymust honszeret

szívvel kell

47

méltatni,

és

meg is értjük, meg is bízunk benne. Ha Anonymusban nem volna valami önkényte-

akkor

lenül

meggyz,

valami ártatlanul szívhez szóló, valami

sajátosan rokonszenves, mely

a hazafias lelkesedéstl

egészen eltekintve mintegy titokzatos hatalommal kész-

—

tet

bizalomra

túl

a közeli és távoli

dacára a meghódított

haza határain

megrohanó

népeket

magyarok

kézzel íoghatólag túlzott hsködéseinek, dacára a néha

gyermekes

részleteknek

és

azon

ügyetlenkedéseknek,

tartozható

goknak és lényegtelen

leírási

azon melegebb hangnak,

kor

illetve

jellegéhez

is

járatlansá-

írói

utánzatoknak és dacára

mely helyenként a

magyar

hazafiság színeit nagyobb elszeretettel juttatja érvényre

hogyan

volna

akadhatott

Podhradszky, kik

vaskos

mus védelmének

és

akkor

kívülük

van akkor

az,

hogy

Cornides,

szentelnek

kötetet

hogyan

is

annyian, kik önként állanak érte

nan

egy

ki

minden

:

egy

Anony-

akadhattak

a harctérre

lelkesebben

;

hon-

érz

magyarnak Anonymus olvasásánál mintegy örömbüszkeség tölti el szívét és honnan van akkor az, hogy minden ellensége és gylölje a magyarnak tle felbszül

!

?

Különösen eredeti mindebben, hogy az Árpádeltti és

utáni

történelem részleteit az azonkorú

mindegyike másképen adja mint

teszi

hanem

azt

azért

Anonymus

el is

mondja

történetírók

épen úgy, a maga módja szerint; s

senkinek sincs bántódása,

el,

csak Anony-

must támadják, gyanúsítják, rágalmazzák, de egyetlen egy sem helyesbíti, vagy cáfolja meg, mindannyija csak azt ersítgeti, áll

az,

hogy egyik-másik

írónál

nem úgy

mint Anonymusnál, és hogy Anonymusnál az

Nagyezerév

48

nem úgy mely más

halálától a jelenig

amaz

mint

áll,

Árpád

:

egyik vagy

azon

írónál,

ép oly mérték-

írók pedig ép oly jogos és

gyanúsíthatok és rágalmazhatok

ben

másik

hogy

azért,

k

nem úgy adják el, mint hogy náluk egyik-másik olyan adat mely Anonymusban elfordul, illetve,

részleteket

történeti

Anonymus és nem foglaltatik,

hogy olyan eseményeket és részleteket melyek Anonymusban nincsenek

is

sorolnak

föl,

!

Ezt tudva,

valamint tudva

(byzant) történetírók

ha történelmünk lát

hogy az idegen

meg

ép oly kevéssé bízhatók

is

legeleje

magára, ezen

ölti

azt,

már

fátyol

a

mondaszerség

fátyo-

a magyarnak

okvet-

alatt

természetszerbb Anonymus világításában

lenül

a magyarok störténetének körvonalait,

nimbuszának érdekében az

gításában

nemzet

élénkbe

eredetét,

is,

mint

a nemzet

gylölink

látni

hazudott torz

még

látni

vilá-

mellyé a

alakot,

a honfoglalást tenni törekszenek. Aki

pedig ez utóbbit választja s a nemzetnek és hazának

bár

mondaszer

fényét,

mint azt

Anonymusban

látják,

vak ellenségeskedés kedvéért elhomályosítja és e cél elérése kedvéért Anonymust sárba tapossa s meghurcolja

;

az

nem magyar,

az hazáját

nem szintén

szereti

Magyar ember részérl Anonymust támadni, gyanúsítani

mindenkor,

erkölcsi kérdés.

lelkiismereti, ról

bátran

állítható,

ismerettség

még

is

jogosít

—

föl,

a legenyhébb

A

esetben

kik eddig tették,

is

azok-

mert erre részben személyes

— hogy

nem

gondolták

meg

ezen állásfoglalásuk erkölcsi jelentségét, hazafias szempontból

vett

veszélyességét,

végzetességét

;

másrészt

pedig be lehet rájuk bizonyítani, hogy

sem okoskodá-

suk,

cáfolatot,

se

bírálatuk

—

bizonyítékot,

helyesbítést ugyanis egyetlenegyet

sem

vagy

tudtak fölhozni

Anonymus

11.

—

ellenségei és tehetetlenségük

hazafias jellem Ítélszéke

nem

soha képes

49

eltt a helyét

megállani

lesz.

Azonban az érveléseknek ezen fajával, t. annak kimutatásával, hogy Anonymusnak ellenei mindössze és egyenként egyetlen esetben sem voltak ezideig i.

képesek bebizonyítani, hogy igazuk tolva

hogy

megcáfolni,

vagy okada-

volt,

szorosan vett magyarországi

eseményekre nézve Anonymus tévedésben lenne, ügyün-

sem

ket és igazunkat egyetlen lépéssel

visszük elbbre.

De van egy élesen kirívó vezérérv, mely Anonymus minden támadójánál kivétel nélkül megnyilatkozik és mely

Anonymus-üldözés egész eposzán,

az

mint szakadatlan vörös fonal végig húzódik az

és


^fiaíalsága-p

ugyanis úgy veend, hogy tussággal

nem

pozitív

bír és így

azonnal belesül és észrevenni a fiatalságot pedig úgy

mondja

is

—

írónak tartották, foglalásától

így igen

t

kit

a

értik,

rajta,

hogy

kezd,

hogy kontárkodott

— mint Gebhardi

t

illetve

III.

kés

vagy pláne korban

él

magyarok bejövetelétl és hon-

300 vagy még több év

kényelmesen

verzá-

utánozni

Béla jegyzjének, tehát már oly

IV.

simplicitást

történetírói

másokat

13. században,

a

ez az

valahányszor csak egyáltalán az

eltérve

forrásaitól

semmi

A

.

:

rá lehet fogni

is

választott el

még

azt

is,

és

hogy

300 évnél sötétebb múltba csak az élénk képzeldése ragadja, s ott a vezérek legels korában a e

vérszerzödést király és a

koholja,

furak

mely pedig nem egyéb,

között IV. Béla utáni

idben

mint a fennál-

melyrl a vakmer állítás indokolásaként, mint rendesen minden bizonyítás nélkül kimondják, hogy Árpád idejében az nem olyan volt.

lott

viszonyoknak a képe,

°o[Q)d° Wekerle: Nagyezerév.

4

%

1

III.

A

Gesták ösebbek a Halottibeszédnél.

Át

most már térnünk a

kell

melyen

terére,

valamint az

természetes visszatükrözése

korban oly

élt,

messze

t

mely

és

találta,

bizonyítás

hogy Anonymus simplicitása

kiderüljön,

idejekorának,

az

tényleges

volt,

forráskészletének a

továbbá, hogy

eseményeitl

a honfoglalás

t

hogy

oly

nem

ennélfogva a magyarok

bejövetele történetének szempontjából annyira fiatalnak

venni egyáltalán

nem

szenvedni

hitelessége

mely fiatalság miatt az

lehet,

lenne

kénytelen,

hitelességét kétségbe vonni bár ki

Ami

a slmplicitását

hátrányára,

hanem

(Res Diplomatica

magis

ratio

illeti,

csak

is

illetve

az

feljogosítva lehetne.

az néki

elnyére.

§ 42.) egyenesen

nem

St

szolgálhat

Schwartner

kimondja:

„Quo

scribendi in chartis aevi medii huius rudi-

tatem et notariorum imperitiam sápit, eo major, ceteris paribus, chartarum fides est."

Anonymus visszaesik

tk

az

t

híresztelt

és

megvetett

együgyúsége

gúnyolok és hitelességében

gyanusí-,

fejére

Els magyar

sorban a Gesták összehasonlítása a legrégibb

nyelvemlékekkel

válik

szükségessé

;

csak ügy lehetséges, ha a Gestákban elforduló

de

ez

magyar 4*

Nagyezerév

52

szók és nevek

:

Árpád

halálától a jelenig

összehasonlítására

magyart magyarral mérlegelhessünk. Legalkalma-

így

tosabb e célra kétségen kívül a Pray-codex,

benne is

hogy

szorítkozunk,

Halottibeszéd

foglalt

mivel

inkább,

az

a

szószedet,

mennyiségre nézve

összeállítható,

Könyörgés,

a

és

illetve

miely

annál

Gestákból

a

felel

meg

Anonymusból

vett

leginkább

is

a

a Pray-codexnek.

E

két nyelvemléknek,

t.

az

i.

szószedetnek és a Pray-codexnek

összehasonlításánál

általánosságban mindenek eltt felötlenek mindkettben

melyek a

azon nehézségek,

ban

latin

magyar hangoknak írásban való

a

ama

írás

korszaká-

kifejezése körül

lépten-nyomon fölmerültek.

Az els nagy hangú á írása. Az

egész

—

nyúlni,

hangkészletben

latin

Szükségképen

volna.

kellett

fnehézséget képezte a mély-

bet,, melynek

volt egyetlen lelt

és

hangzása ennek megfesurrogálás

a

minthogy ad hoc

új

akkor sem idszer, sem alkalomszer

Az

a-hoz

szerleg

állónak

eszközéhez

betket

nem

pedig

alkotni lehetett.

természet-

bet találtatott de egymaga semmikép sem bizonyodott elég-

és

mivel ez

legközelebb

nem

elssorban a

latin

o

;

nek, mert az olvasásnál az o-nak oly gyakran elfor-

duló

elcserélése,

mint

nek

is)

illetve

értékben,

két

csaknem

is

és

vagy az a

érték-

lehetetlenné s a szók

hang-

alkalmazása folytán az

eltalálása

(mint á

o,

zóinak ejtése körül a legbonyodalmasabb határozatlanság kapott volna lábra. Ennek természetes elérzetében a mély á és a írására az az u

is

alkalmasnak,

hangrendi

hatónak

o-n kívül

illetve

másodsorban még

bizonyos hangsúlyi, vagy

körülmények között póthangként alkalmaztaláltatott,

lévén

az

u

nyitottabb

ajkakkal,

A Gesták sebbek

III.

quasi

szinetlenségenél

hanem

csak,

a Halottibeszédnél

fogva az

még

az á-hoz talán

53

hasonló nem-

o-hoz

hasonlóbb, mint az

o.

Ez az általános alap. De most tekintsük az összehasonlítandó nyelvemlékeket külön-külön véve

Anonymus

Gestái

is.

vizsgálásánál

különösebb

a

figyelem tárgyát képezhetik a következ pontok.

A

I.

hanem

kézirat,

mint ilyen

—

nem

állítólag

Feltn, hogy ebben

másolat.

eredeti,

a kérdésben

Kimondhogy ezen reánk maradt egyetlen példány „máso-

mily vakon utánozza egyik szakíró a másikat ják,

még

lat",

dánynak

pedig a nyomtalanul elveszett eredeti

amit

;

XIII.

az

Mivel

fölismerni.

tehát

!

egyúttal

minségébl

hibák

írási

már másolatnak

pedig

rádekretálják azt

is,

hogy

pél-

vélnek

dekretálták, e

másolat a

század végérl vagy a XIV. elejérl való.

Pedig

hanem

Anonymus-kézirat

az

ez

«tts2tázat»

nem

másolat,

impurummelyben épengy megesnek a leírási !

a szerzi kéziratnak, az

nak a

tisztázata,

hibák,

mint a másolásnál és mégis, mily nagy különb-

ség a felfogás és a való tényállás megismerése szempontjából

!

k ^P « címlap

kezdetbl következtetett

dictus magister-»-\é\t

hiány a-^

is

ezt

bizonyítja

—

mondják.

Ez

azonban

nagyon valószíntlen, mert természetellenes

észjárás

szüleménye, a mennyiben

másolat,

hanem

is

;

els

lapja,

illetve

ha azonban valamely

szó, tésre,

akkor

hogy

is

nem

„P

a kézirat

eredeti tisztázat s mint

kiadmány, a melyhez a címlap

Prológus

1.,

eredeti

hiányzik, mert a

ennek els oldala a cím

„fcím"

nyújt ez

dictus

nem

ilyen

nem

elveszésérl volna

okot arra a következte-

magister"

alatt

„Praedictus"-t

Nagyezerév

54

mert

érteni,

kelljen

praemissumként

azt

Árpád

:

halálától a jelenig

agyafúrt következtetés állítja fel

hogy a supponált, de

1.,

fcímlapon a szerz neve

elveszett

és 2.,

leg írva,

hogy ha

ki

teljesen ki volt tény-

hogy ebbl

volt írva,

is

mely

az,

a szerznek joga legyen a rákövetkez lapon, a Proló-

minden

gusban, szót

józan

használni

arra

ezt

„Praedictus"

arra

nézve,

szólotitmk

jén,

a 16.

a,

azért

b.

volna ezt,

nem

akkor

is,

eléggé

mondhassuk,

írja,

lapon a 4.

4.

^^k'órülírva''

hogy

sorban, a 25.

legalul stb.)

a Praedictust

hol min-

megelzleg már bven szólott utáni els szóban nem írhatja azt,

az

N

sem

azt a barátját,

barátjához

mint azon észre

nem

vagy

valakirl,

arról

jegyezve, hogy P, a

tülzott

tenni

legele-

fej.

hogy „Praedictus", mert határozottan az van

eléggé az

már

róla

Anonymus

mint ezt

sorban

használja

az a címlap

színleg

a

mert az a magiste}' a

^^leirva''^,

azt

lapon

mert

valamirl, volt,

hogy

említeti

mert aki a praedictust oly értelemben hasz-

9.

(1.

denütt

lehetett

ügy sziglázva

nálja és

szokta

;

teszi

kitétellel

chnlapon

a

!

akarta

tenni

nem

címlapon

hogy

fel,

magisterre visszamutasson

Ha

eltérleg a legels

föltevéstl

kit

:

—

nevezi

meg sem

tudhatni

szerénységbl is

mondanak,

magisternek

nem nem

—

ott föl-

talán

szól

magát,

de való-

miért,

mve,

mert a

vehet, nem eléggé gondosan, nem

fenköltebb

Ízlésének

eléggé mesterileg van a

megfelelen,

illetve

rende-

Jegyzetszerség''

zetlenségébl kiemelkeden megírva. II.

Anonymus

egyénisége

kája a Pray-codexnél adja a legjobb

magyar

szavak

kulcsot

— kora

Béla)

de e codex

öregebb, az

(I.

Anonymusban

olvasásához.

A

;

mun-

olvasása

elforduló

Szent-István

király

A Gesták sebbek

III.

által

alapított

rek

(papok

a

kik

nemesek

A

érdemelnek)

hitelt

utódai).

—

Gesták eredetijének genesise

kája: a megírás

ügyessége,

megbízhatósága,

hiányossága

chronologiai adatai

az

áthatja,

történelmi és

földrajzi,

;

és techni-

mely

szelleme,

meglep pon-

a stratégiai földrajz

;

és

különösebben érdekelt egyének

udvari körhöz tartozó

III.

is,

szempontjából

értékesítése

(vezérek,

még pedig ez utóbbiak hagyomány megrzése és

világiak

magyarok,

között

55

azokon mködött magiste-

iskolák és az

és

a Halottibeszédnél

tossága és helyessége.

A

IV.

mint

van (t.

a

„Proprio

És pedig

nem

i.

troiana", a

„história

szó.

compilatio"

stilo

hanem

scripta,

melyrl

elssorban

:

mely scripturák az eladó

,,de

,

t.

!)

explanattone'\

szerencsés rendelke-

tanár,

„ex apera históriáé

a megtörtént

i.

prológusban

a

certa scrípturarítm

scrípturae

zésére állottak; másodsorban pedig interpretatione''

megírva,

úgy

:

és

följegyzett

dol-

gok magyarázata eladása alapján. Megfigyelés

V. 1.

Az

vak

észjárás,

írása,

és

írva elfordulása, 4.,

mazása

különösebb

a grammatika,

2.,

ejtése

és

különböz

egyes helyek

:

„Ubi

végül

magyar szaés máskép

etiam''

alkal-

stb.

egyetlen

„Ete''

szón, mint

lesen ékezet az É-n, s az

csak

a

„esetekben''

Anonymus magyar szavain

ponttal

3.,

tárgya,

van

az í-n

ellátva)

van

y

(az

tulajdonnéven van kivéte-

rendesen ékezettel,

különben a

sokszor,

akcentus

nincs

de

szövegben

latin

nem

illetve

mindig és

is

nem

indokolt jelentséggel az ékezés, a mit különben csak

úgy

lehet

tényleg

megfejteni,

másolat,

hogy azon esetben, ha

illetve

kési

tisztázat:

a

kézirat

leíró,

mint

Nagyezerév

56

Árpád

:

halálától a jelenig

késbbi század embere, az z-kre való ékezést korának írásmódjához képest már úgy megszokta, hogy az eredetiben hiányzó

ran tévedésbl

A

fölrakhatta.

is

azonban már más betkön

Pray-codexben

látjuk az

még

ékezetet mintegy szokásból gyak-

/

nevezetesen az

ékezetet,

ékezet

alsó

d betkön, de

ó és

(= asszony

„achscin"

az

hogy az

szóban,

jelentés)

van

is

élessége

s2

is

kiemeltessék,

ami Anonymusban még korántsem fordul el. Ha megengedném is, hogy a Gesták ma ismert egyetlen

régi

példányának zrdsa újabbkorü

lehet,

ez

csak azért van, mert nagyon elterjedt az a hiedelem,

hogy

másolat

míg

;

nem

bécsi példány

az ismert

Könyörgés

írása

a Gesták és a Latiatuc-\^zx\

alkal-

Halottibeszéd

a

hanem

eredeti,

és

kétségtelenül eredeti.

Ha most már

mazott hangeszközöket összehasonlítjuk, mindenek eltt általán az fog

mondani,

azonnal

nincsen

felötleni,

teljesen

Latiatuc szövegét

képez

magyar tisztán

ugyanannyi,

magyar szó sem, a bizonyosra vehetnk, míg a

szók

—

(mennyiségre nézve

mint a Gestákban

bizonyossággal

elforduló

nézve igen nagy számban

kifejezés) ejtésükre

és

lehet

egyetlen egy

melynek olvasását körülbelül

hogy a Gestákban,

mert

meghatározhatók,

a

Latiatuc-ban elforduló hangeszközök a kitünleg magyar

hangok

kiírására

már bizonyos nemét

nak mutatják, habár kifejezésre, állapítani

Az

itt-ott

majd

majd ügy jutnak

mégis lehetséges már egy bizonyos kulcsot

meg

á kifejezésére szolgál a Pray-codexben felváltva

az a vagy

o,

az

vagy u vagy vv vagy

kif.

így,

a határozottság-

az e kifejezésére

e

vagy

/,

az

uv, az

u

/ kif. kif.

vagy

y,

u vagy

v,

/'

A

III.

az ö kif.

az

vagy

/

^z;,^ó^

/i

az

vagy

kif.

vagy

u,

kif.

í?'

pedig

A

^.

kif.

vagy

dul el.

vagy

^r/^,-

/;

az ny

^^

,•

a

z^

s

sz,

sz jelzésére

kif.

^,

vagy

c

az sz

vagy ^ ; a

kif.

/jk

az 5-alakú

a

nem

magyar hangzók

fel'óilik

^,-

kif.

is

a

^/^,3'

z,

for-

van

repro-

a Pray-codexben

betn

meg van

kivül

az ny jelzésére pedig szintén a mai ny

Ha már most illetve

a i

z^

vagy

nézve: a

a £-y

;2)',-

ti,

0,

eu,

Különben jegy vagy pont föltevésével

dukálása bajain. Nevezetesen

az

vagy

^e;

se,-

vagy

;^

több helyütt segítve a speciális

hogy az

szolgál

kif.

vagy

/,•

pedig a

kif.

ó

az ü

számára

ú,

z,

mássalhangzókra

kif.

kif.

d, é,

vagy

z/,

c, c/i,

a 7

az

;

57

és végül

za,

a hosszú

különböztetés

kif.

/^

vagy

v,

z^ ;

kifejezésére szolgál

az Ly sz,

az

za,-

vagy

71

u,

kell

nincsen

vagy

vagy

e

kif.

Gesták sebbek a Halottibeszédnél

ezt a körülményt, ezt a rendszert,

haladottságot összehasonlítjuk az

Anonymusban

elforduló magyar szóknál használt írásmóddal, akkor azt kell

szolgáló

észrevennünk, hogy a magyar szók kiírására

hanganyag még sokkal csekélyebb, a

tknek ezen

célra

be-

eredetibb

alkalmazása sokkal ellenkezleg

latin

és

alkalmazásnak

ezen

kezdetlegesebb,

de

mikéntje sokkal

következetesebb és szabatosabb, mint

a Pray-codexben, de

semmiféle új betk sem

fordul-

nak a Gestákban el, dacára, hogy egyetlenül a Gyyla név írásánál ügy látszik, mintha itt a mai gy már szerepelne, pedig ez helyett használt

mer

y ebben

tévedés,

amennyiben az

az írás-esetben

(1.

/

6. fejezet),

mint a '-nek természetes, mintegy ösztönszer meglágyítása néz

nevet is

ki,

már Gyla

pedig

a 24. f.-ben

ugyanezt a

alakban, a 27. f.-ben pedig négyszer

Geula alakban fordul

csak azt

már

bizonyítja,

el, a mely

hogy a

6.

körülmény nem

fejezetbeli

Gyyla-ban

Nagyezerév

58

Árpád

:

halálától a jelenig

elforduló j^y a szokatlan hang kifejezésére alkalmatos lágyítás, illetve helyettesiiési kísérletek egyike a véletlen hasonlóságnál

nem

akkor már létezése

nem

lában

hogy

egyéb,

még

mellett bizonyítékul

tekinthet

de bizonyítja

;

Gyla vagy Geula, a

e névnek,

mert míg a

talan volt,

ennélfogva a gy-x\€^

s

egyúttal azt kiejtése

is

is,

bizony-

Gyyla és

24. fejezetbeli

és

6.

egyálta-

Gyla határozottan Gyila, addig a 27. fejezetbeli Geula, általános kisegít

az eu

vagy a Gyla,

A

Gyela

illetve

szabatosság hiánya

kább oly szókra

terjed

bármely

talansága

sem

után

elegendleg

Gyula,

a

Ítélve

megengedi.

ejtést is

Anonymusban melyeknél a

ki,

tehát

eléggé gyakran írva

el nem

legin-

kiejtés bizony-

melyek

oknál fogva fennforog, és

forgalomban

Gyold,

sempedig

nincsenek,

fordulnak és így ejtésük

megállapításához a tényleg szükséges

gyakorlati

ala-

pok hiányzanak.

Anonymusban a szabatosság eléggé annyira, hogy a magánhangzók nevezetesen

Egyébként tökéletes,

az igen változó aszerint

u és eu használatára vonatkozólag

o,

ahogy a

betk

szókezd önszótag, szókezd nem-elshang, 5.,

tag,

2.,

csatolt szótag

és

nemelsje,

különböztetés

betk

mint

rövid

szótag elsje,

csatolt

4.,

6.,

(nemvégs) hang st még azon meg-

szótagi

el

;

tekintetbevételével

hangok

önszó-

1.,

szókezd elshang,

3.,

7.,

mint végbetú fordul

8.,

mint

valamelyike

vagy

vagy súlytalan szótagban állanak

vájjon

is,

hosszú,

—a

az

illet

hangsúlyos

görög

szótag-

hangkülönbségek szubtilitására emlékezteten.

Az álhangzók alkalmazása u mint mint

V,

ttv

az

y mint

vagy

vu,

/,

az

y

és

esetleg mint

és i

d,

hangzása,

mint

/,

a

ov vagy ü

zv is

pl.

az

néha eléggé

III.

A Gesták sebbek

a Halottíbeszédnél

typikus és a Prai-codex hasonló eseteitl

hogy

lönbözik,

ezen szempontból

nem

határozni

ny, sz és zs

ly^

még

vagy két századdal régiebbnek

is

meg

annál

!

(

már van) alkalmazásban,

5

a másoló

szokáshibájából

magyar szók,

modus

le

sem

az a sempedig

az o

és a mivel általán kiírásánál

határok között

mo-

kezdetlegesebben küzdi

a nehézségeket, mint azt a

aránylag

Halottibeszéd

gyakorlottabb, szabadabb és haladottabb irásü

gében

st

sz

indo-

szkebb

vivendi sokkal

sincs

egészen

s

magyar hangok

sajátos

illetve

gy,

mivel

fordul el,

észrevehetleg sokkal

zog és

cs,

továbbá

származó

ékezeteket kivéve

betn ékezés még nem a

inkább mivel a

a Pray-codexben az ny és

egy külön

1

is

magyarhangok egyetlen egyikére

az írásjegy

kolatlan

annyira kü-

már egyedül csak

a Gestákat

lehetetlen

59

szöve-

látjuk.

Hogy

a szabatosság a Gestákban

a Pray-codexben,

mentül késbbi a

abban

az

kézirat,

hogy

magyarázatát,

leli

annál

nagyobb, mint

szabadabbá

a

válik

magyarhangok írására vonatkozó gyakorlat, és annál könnyebben vonja ki magát a szabályok nygébl, mert könnyebben tud magán már más segédeszközök

(ékezések

segíteni

oly

:

és

külön

mint

ilyen

már

föltételt,

mint

a

a szabatosság

nélkülözhetetlen

eredetiek megírásánál,

betk) alkalmazása

mely

csekélyebb

szabatosság képezi a

fonalat,

hangeszközök

melyre

természetszerleg

gyarapodtával

kelet

fleg

hangeszközök

mításának idejében a csaknem egyedül

zet

nem képez

régibb

utóbbiaknál

folytán

biztosan

az

mindkevésbé

ez

a

kala-

ve-

alkalmas volt

már

szükség.

E szabatosság

vezet

erejére

némi

világosságot

Nagyezerév

50

:

Árpád halálától a

Anonymus egyes

vethet az

gálódó elemzés, melyet a

jelenig

fejezeteire kiterjed

vizs-

következ

lentebb

„Szó-

anyagából lehet megítélés tárgyává tenni.

szedet"

Az Anonymusban elforduló szók

— mint

összehasonlításából

bven

„Szószedet" -bi

és

értelmük

ezt az alantabb

következ

—

tapasztalhatjuk

következ-

és bebizonyítani lehet, hogy a Gesták keletkezé-

tetni

sükre nézve jóval korábbi idre teendk, mint a Pray-

Béla király

ddleg

utdn

halála

a Pray-codex

Anonymus

azonban

Mivel

codex.

írta.

benne

husvétmutató

elforduló

jegyzje

a kinek

tekintve a

pedig,

azon

Gestákat

a

volt,

1150-tl kez-

táblában

1183-tól

kezdve történ septuagesima-helyesbítéseket, ezen codex

1150-tl

keletkezését

legtermészetesebben

terjed

1183-ig

indokolva

—

van,

idre tenni a

noha

Ferenc ezen nyelvemléket határozottan a teszi:

de

még

oly

hogy a Gesták

azt,

is

tekintetbl

közel

es idben

— az

is

—

Írattak

is

teljes

I.

írta,

akkor, írta,

volna,

a

határozottsággal kizártnak kell tekin-

ebbl minden kételkedést kizáróan hogy Anonymus csakis Béla királynak után

1150-hez

egy évszázadot kitev íráskülönbségre való

teni és

jegyzje,

századba

Béla halála (1196) után,

Béla halála (1141) után

II.

közvetlen

legalább

III.

XI.

Toldy

hogy a Gestákat ezen fejezte

illetve

midn

a

be

—

lehetett

halála

király

a

az folyik,

(1063)

prológussal,

„Gesta Hungarorum"

eredetijét

a

t.

i.

meg-

tehát jóval a letisztázás megtörténte eltt.

Anonymus

és

az

szeretett

N.

barátja

még

Szt.-lstván király életében s az ezen király bölcs gon-

doskodása

által

szempontjából gondozott

magyarok eredetének ismertetése minden esetre kitnen szervezett és a

iskolában

voltak

tanulótársak

;

Anonymus

III.

A

Gesták sebbek. a Halottibeszédnél

pedig

az

tének

megírására

késn

váltotta

teliát

zárja

vonatkozólag

ki,

emeli,

is

tapasztal-

a Gestákat, ami azt legkevésbé

hogy P. mester és az

korában,

Szt. -István

nagyon

ki

hogy már öreged és

meg

írta

történe-

igéretét

tett

mint azt a prológusban

be,

kizárva,

tabb korában

sem

N.-nek a magyarok

barátjának,

nincs

61

az ezen

illetve

még

N. barátja király

szer-

által

nem

vezett iskolák egyikében tanultak. Azért kétséget

Ano-

szenved, hogy oly közel a honfoglalás idejéhez

nymus

magyarok bejövetelérl tanult és följegyzett, minden esetre közvetlen és hiteles forrásból merítette. Az a föltevés, hogy a mit ezen iskolában a

azt,

Anonymus,

egyesek

mint

egyetemen

volna

volt

nevezetesen Parisban pedig két

Parisban

annyi elszeretettel a

a

van zárva, még

azért, mivel

Anonymus, ha

mindenesetre franciák

nyilatkozott volna oly

rövidséggel,

mint

fejezetben teszi

;

hogy

a

iránt,

viseltetett

volna

hogy

hol

ott,

a

ezt

sorból

4

mivel

esztend után Magyarországgal,

s

tett

Béla

ez

nem

—260

tényleg

tanári

volna

jegyzett.

Ilyen

a JionfoglalásróL csak Magyarországon lehe-

tanítani

A

hogy a

annyi jegyzetet lehetett

mint a mennyit

részletesen

250

54.

nevezetesen a hon-

foglalással annyira és oly részletességgel,

csinálni,

álló

Parisban

bejövetele óta elmúlt

eladásokból olyan és

szól,

közönséges és oly feltn

és másodszor,

tördtek a magyarok

—

tanulótársa

magyaroknak Franciaországba való betörésérl

nem

ily

külföldi

ki

határozottan

:

volna,

tanult

barátjának

N.

Elször

okból.

valamely

állítják,

Szt.

király

és jegyezni István alatt

király

idejében

jegyzsködött

nevelkedett és

Anonymusnak

körülmények között eszközölt följegyzések

I.

tehát

alapján

Nagyezerév

62

Árpád

:

más szemmel

keletkezet Gestáit egészen

nünk, és egészen

más

azon Anonymusét,

ki

halálától a jelenig

alapról III.

tekinte-

kell

megbírálnunk, mint

kell

Béla halála

után

gyarok bejövetelétl 300 évnyi távolságból

ma-

a

s

meg

írta

a honfoglalás történetét Mily nagy a különbség az király alatt volt

jegyz

által

Béla és a

I.

munka

honfoglalási

írott

Béla

III.

hitelessége és megbízhatósága között

Nem

lesz fölösleges

mérlegelésbe kluenseket,

itt

elmélyedni,

egy kissé ezen különbség

azon kon-

megtalálni

és

melyek az Anonymust

már-már

teleníteni fenyegetett bizalmatlanságtól

a történelmileg és földrajzilag vett

és

elérték-

félreértéstl,

hitelesség

föltétlen

Anonymust bátran „próbak" gyanánt lehet tekinteni az, mirl nem ír (pl. Szvatoplukról), mint indokolt kihagyás vehet tekintetbe, mert hogy Álmosnak v. Árpádnak Szvatoplukkal soha semmi dolga nem volt, az már maga ezen

terére átvezetnek

a mely téren

s

:

körülmény ignorálása tényébl kinthet kell

;

azt pedig, amit

fogadnunk, hogy

ír,

oly határozott

mindazon

ellenségei ellene fölhoznak,

leghitelesebb forrásai tételek

mus

mer

nyomán

tévedések

bizonyosra

Anonymus próbakövére

fölhozott tételek mindegyikét

bizalommal

dolgok, melyeket az

mint

janak szemeink eltt, melyekrl hogy, ha

elég bizonyosnak te-

is

tesszük

áll-

vehetjük, ellene

és

egyenként a történelem kutatva földerítjük

:

ezen

Anony-

egytl egyig téveseknek bizonyodván,

följegyzéseinek hitelessége mellett a legfényesebb

bizonyítékok gyanánt

Anonymusnak

a

kell

Jionfoglalásra

natkozó történelmi adatai oly határozottan

hogy szerepeljenek

nem

!

mint ilyenre

lehetnek tévesek

;

vo-

ezek

megbízhatók, mint a mily megbízha-

A Gesták sebbek

III.

Magyarország

hatók az illetve

minden

geo-

Ezeken úgy, mint amaés minden ellenállítás megtö-

kétely

mert az

63

vonatkozó

területére

topográfiai följegyzései

zokon rik,

a Halottibeszédnél

!

adatai és följegyzései teljesen hitelesek

és megcáfolhatatlanok.

De

az

etymologiai

Anonymus nem

nyelvészeti alap, mert

st magyarul is nagyon gyengén gyarul nem tudó benszMl'ótt jutott papi pályára,

magyar,

volt

ma-

Mint

tudhatott.

tudomiányos

a

a germanizmus,

ki

hiányzik a

fejtegetéseinél

és

Gestákban elforduló árnyalatait az

és

italizmusnak

a

a Szt.

tanítóitól,

István által behozott idegenajkü, de latinul tanitó szer-

zetesektl, papoktól sajátította

hogy ugyancsak ezektl

el

valószín

;

sajátította

azonban,

a sajátosságot és

el

a helyenként valóssággal idegenszer játsziságot egyes

De még ez a körülmény is hogy Anonymus a Gestákat igen korai id-

tárgyalásánál.

részletek arra vall,

mveltségnek els, alsó fokain, a komolyságnak a tudományok terén való

ben, az zott

nosodásának

küszöbén

magyarázza meg

—

nymus

a

azt

több helyen

sajátosságot

—

is

midn

csatát

„0

Scithici

kezdet

simi"

a et

kievi

is,

hogy Ano-

az

le

csak-

alakokat

Álmos

a mit

mei,

véle fortis-

viri

elmondatja

szónoklatol

és

ajkaira

megelzleg

commilitones

harci

körülmény

más krónikáknak

írja

ad akkor,

eláltalá-

a

ez

és

írta

nem ugyanazon szavaival helyzeteket, st még azt is, az

határo-

írói

(a

8.

fejezetben).

De ezen gyengeségek mind

csak a szív romlat-

lanságára s a valótlanság szempontjából vett ártatlan-

ságra

vallanak és

hogy

az

adatok

nem

jogosítanak

hitelességében

föl

senkit

kételkedjék,

arra,

hanem

Nagyezerév

54

hogy

itt

is

i.

minél

lansággal íróját,

fejezet

halálától a jelenig

elején

is

oklevéltani igazságról,

hangoztattunk,

hogy

nagyobb tapasztalatlansággal és bárdolatvádolja

valamely

annál nagyobb

oklevél.

Árpád

megemlékezzék azon

melyet már e t.

:

hitelt

középkori

oklevél

az

érdemel a kérdésben lév

Anonymus

II.

—

ellenségei és tehetetlenségük

hazafias jellem ítélszéke

soha képes

nem

eltt a helyét

hogy Anonymusnak

egyenként

és

hogy

megcáfolni,

annak

fajával,

t.

ellenei

mindössze

sem

esetben

egyetlen

képesek bebizonyítani, hogy igazuk tolva

megállani

lesz.

Azonban az érveléseknek ezen kimutatásával,

49

i.

voltak

volt,

ezideig

vagy okada-

szorosan vett magyarországi

eseményekre nézve Anonymus tévedésben lenne, ügyün-

sem

ket és igazunkat egyetlen lépéssel

visszük elbbre.

De van egy élesen kirívó vezérérv, mely Anonymus minden támadójánál kivétel nélkül megnyilatkozik és mely

az

Anonymus-üldözés egész eposzán,

mint szakadatlan vörös fonal végig húzódik az

és

^simplicitásaf>

<ífíaialsága^

semmi

ugyanis úgy veend, hogy tussággal

nem

pozitív

bír és így

azonnal belesül és észrevenni a fiatalságot pedig úgy

mondja

is

—

a

írónak tartották, foglalásától

így igen

t

értik,

másokat rajta,

hogy

13. században,

kit

simplicitást

történetírói

verzá-

utánozni

kezd,

hogy kontárkodott

— mint Gebhardi

t

III.

vagy pláne

kés

korban él

illetve

Béla jegyzjének, tehát már oly

IV.

A

ez az

valahányszor csak egyáltalán az

eltérve

forrásaitól

.

:

a magyarok bejövetelétl és hon-

300 vagy még több év

kényelmesen

rá

lehet fogni

is

választott el

még

azt

is,

és

hogy

300 évnél sötétebb múltba csak az élénk képzeldése ragadja, s ott a vezérek legels korában a vérszerzödést koholja, mely pedig nem egyéb, mint a király és a furak között IV. Béla utáni idben fennállott viszonyoknak a képe, melyrl a vakmer állítás indokolásaként, mint rendesen minden bizonyítás nélkül kimondják, hogy Árpád idejében az nem olyan volt. e

°o[DJod Wekerle; Nagyezerév.

IIL

A

Gesták ösebbek a Halottibeszédnél.

Át

most már térnünk a

kell

melyen

terére,

valamint az

természetes visszatükrözése

korban oly

élt,

messze

t

mely

és

találta,

bizonyítás

hogy Anonymus simplicitása

kiderüljön,

idejekorának,

az

tényleges

volt,

forráskészletének a

továbbá, hogy

eseményeitl nem

a honfoglalás

t

hogy

oly

ennélfogva a magyarok

bejövetele történetének szempontjából annyira fiatalnak

venni egyáltalán

nem

szenvedni

hitelessége

mely fiatalság miatt az

lehet,

lenne

hitelességét kétségbe vonni bár

Ami

a simplicitását

hátrányára,

hanem

(Res Diplomatica

magis

ratio

illeti,

csak

kénytelen, ki is

illetve

az

feljogosítva lehetne.

az néki

elnyére.

nem

St

szolgálhat

Schwartner

§ 42.) egyenesen kimondja:

„Quo

scribendi in chartis aevi medii huius rudi-

tatem et notariorum imperitíam sápit, eo major, ceteris paribus, chartarum fides est."

Anonymus visszaesik

az

t

hiresztelt

és

megvetett

együgysége gyanúsí-

gúnyolok és hitelességében

tok fejére

Els magyar

sorban a Gesták összehasonlítása a legrégibb

nyelvemlékekkel

válik

szükségessé

;

de

ez

csak úgy lehetséges, ha a Gestákban elforduló magyar 4*

Nagyezerév

52

szók és nevek

:

Árpád

halálától a jelenig

összehasonlítására

magyari magyarral mérlegelhessünk. Legalkalma-

így

tosabb e célra kétségen kívül a Pray-codex,

benne is

hogy

szorítkozunk,

Halottibeszéd

foglalt

mivel

inkább,

az

a

a

annál

mely a Gestákból

szószedet,

mennyiségre nézve

összeállítható,

Könyörgés,

a

és

illetve

felel

meg

Anonymusból

vett

leginkább

is

a Pray-codexhek.

E

két nyelvemléknek,

t.

i.

az

szószedetnek és a Pray-codexnek

összehasonlításánál

általánosságban mindenek eltt felötlenek mindkettben

melyek a

azon nehézségek,

latin

írás

ama

korszaká-

ban a magyar hangoknak írásban való kifejezése körül lépten-nyomon fölmerültek.

Az els nagy és fnehézséget képezte a mélyhangú a írása. Az egész latin hangkészletben nem bet, melynek hangzása ennek megfe-

volt egyetlen lelt

volna.

Szükségképen

nyúlni,

kellett

—

surrogálás

a

minthogy ad hoc

új

eszközéhez

betket

alkotni

sem idszer, sem alkalomszer nem lehetett. Az á-hoz legközelebb állónak pedig természet-

akkor

bet találtatott de egymaga semmikép sem bizonyodott elég-

szerleg és elssorban a mivel ez

latin

o

;

nek, mert az olvasásnál az o-nak oly gyakran elfor-

duló

elcserélése,

mint o

nek

is)

illetve

értékben,

két

csaknem

á

is

és

vagy az a

érték-

lehetetlenné s a szók

hang-

alkalmazása folytán az

eltalálása

(mint

o,

zóinak ejtése körül a legbonyodalmasabb határozatlanság kapott volna lábra. Ennek természetes elérzetében a mély á és a írására az

az u

is

alkalmasnak,

hangrendi

hatónak

o-n kívül másodsorban

illetve

még

bizonyos hangsúlyi, vagy

körülmények között póthangként alkalmaztaláltatott,

lévén

az

u

nyitottabb

ajkakkal,

III.

quasi csak,

A

Gesták sebbek a Halottibeszédnél

hanem

még

az á-hoz talán

hasonló nem-

o-hoz

fogva az

szinetlenségenél

53

hasonlóbb, mint az

o.

Ez az általános alap. De most tekintsük az összehasonlítandó nyelvemlékeket külön-külön véve

Anonymus

is.

Gestái

vizsgálásánál

különösebb

a

figyelem tárgyát képezhetik a következ pontok.

A

I.

hanem

kézirat,

mint ilyen

—

nem-

állítólag

Feltn, hogy ebben

másolat.

eredeti,

a kérdésben

Kimondhogy ezen reánk maradt egyetlen példány „máso-

mily vakon utánozza egyik szakíró a másikat ják, lat",

még

dánynak

pedig a nyomtalanul

amit

;

hibák

írási

rádekretálják azt

egyúttal

eredeti

minségébl

már másolatnak

pedig

Mivel

fölismerni.

tehát

az

elveszett

!

is,

hogy

pél-

vélnek

dekretálták, e

másolat a

század végérl vagy a XIV. elejérl való.

XIII.

Pedig

hanem

ez

tisztázata,

nem

másolat,

impurummelyben épenügy megesnek a leírási

i^ !

nak a

Anonymus-kézirat

az

a szerzi kéziratnak, az

hibák, mint a másolásnál és mégis, mily nagy különb-

ség a felfogás és a való tényállás megismerése szempontjából

!

k ^P (Lcimlap

azonban észjárás

másolat,

kezdetbl következtetett

dictus magister>^-{é\Q

hiány a-yy

is

ezt

bizonyítja

is;

hanem

eredeti tisziázat s mint

els

lapja,

illetve

ha azonban valamely

szó, tésre,

mondják.

Ez

nagyon valószíntlen, mert természetellenes szüleménye, a mennyiben 1., a kézirat nem

kiadmány, a melyhez a címlap Prológus

—

akkor

hogy

is

nem

„P

eredeti

hiányzik, mert a

ennek els oldala a cím

„fcím"

nyújt ez

dictus

nem

ilyen

elveszésérl volna

okot arra a következte-

magister"

alatt

„Praedictus"-t

Nagyezerév

54

kelljen

mert

érteni,

praemissumként

azt

Árpád

:

halálától a jelenig

agyafúrt következtetés állítja fel

hogy a supponált, de

1.,

fcímlapon a szerz neve

elveszett

és 2.,

leg írva,

hogy ha

ki

teljesen ki volt tény-

hogy ebbl

volt írva,

is

mely

az,

szerznek joga legyen a rákövetkez lapon, a Prológusban, minden józan föltevéstl eltérleg a legels hogy a címlapon említeti szót arra használni fel, a

magisterre visszamutasson

Ha

ezt

„Praedictus"

arra

nézve,

szólottunk

jén,

a 16.

hogy

b.

eléggé

mondhassuk,

^^

körülírva''

hogy

4.

4.

sorban, a 25.

sorban

hol min-

megelzleg már bven szólott utáni els szóban nem írhatja azt,

arról

jegyezve, hogy P, a

az

N

sem

azt a barátját,

barátjához

mint azon észre

nem

vagy

valakirl,

hogy „Praedictus", mert határozottan az van

tülzott

tenni

legele-

fej.

legalul stb.)

a Praedictust

használja

mert

eléggé az

már

róla

Anonymus

mint ezt

írja,

lapon a

az a címlap

színleg

a

mert az a magister a

ezt,

^^leírva'-^,

azt

lapon

a,

azért

valamirl, volt,

lehetett

nem

akkor

is,

mert aki a praedidust oly értelemben hasz-

9.

(1.

denütt

teszi

kitétellel

ügy sziglázva

nálja és

szokta

;

volna

akarta

tenni

nem

címlapon

!

kit

:

—

nevezi

meg sem

tudhatni

szerénységbl is

mondanak,

magisternek

nem nem

—

ott

talán

föl-

szól

magát,

de való-

miért,

mve,

mert a

vehet, nem eléggé gondosan, nem

fenköltebb

Ízlésének

eléggé mesterileg van a

megfelelen,

illetve

rende-

„Jegysetszerúség''

zetlenségébl kiemelkeden megírva. 11.

Anonymus egyénisége

kája a Pray-codexnél

adja a legjobb

magyar

szavak

kulcsot

— kora

Béla)

de e codex

öregebb, az

(I.

Anonymusban

olvasásához.

A

;

mun-

olvasása

elforduló

Szent-István

király

III.

A Gesták ösebbek

által

alapított iskolák

rek

(papok

és

és az azokon

világiak

magyarok,

között

nemesek

A

III.

pedig

megrzése

érdemelnek)

hitelt

—

Gesták eredetijének genesise

kája: a megírás

ügyessége,

megbízhatósága,

hiányossága

és

és

az

;

és techni-

mely

szelleme,

áthatja,

történelmi és

földrajzi,

meglep pon-

a stratégiai földrajz

;

utóbbiak

ez

utódai).

chronologiai adatai

magiste-

különösebben érdekelt egyének

udvari körhöz tartozó (vezérek,

55

mködött

hagyomány

a

kik

még

is,

szempontjából

értékesítése

a Halottibeszédnél

tossága és helyessége.

A

IV.

mint

van (t.

a

„Proprio

És pedig

nem

i.

elssorban

:

hanem

scripta,

,,de

t.

„ex apera históriáé

a megtörtént

i.

explanatione'\

!)

szerencsés rendelke-

tanár,

zésére állottak; másodsorban pedig interpretcitioiie'\

prológusban

a

certa seripturárum

scriptnrae

mely scripturák az eladó

megírva,

úgy

:

a melyrl

troiana",

„história

szó.

compilatio"

stilo

és

följegyzett

dol-

gok magyarázata eladása alapján. Megfigyelés

V. 1.

Az

vak

észjárás,

írása,

és

írva elfordulása, 4.,

mazása

különböz

csak

a

„Ubi

végül

magyar sza-

..esetekben''

egyes helyek:

,,Ete''

magyar

van

az /-n

szavain

szón, mint

lesen ékezet az É-n, s az ponttal

3.,

tárgya,

és máskép

etiam''

alkal-

stb.

Anonym7is egyetlen

különösebb

a grammatika,

2.,

ejtése

és

ellátva)

van

y

(az

tulajdonnéven van kivéte-

rendesen ékezettel,

különben a

sokszor,

akcentus

7iincs

de

szövegben

latin

nem

illetve

miitdig és

is

nem

indokolt jelentséggel az ékezés, a mit különben csak

úgy lehet megfejteni, tényleg

másolat,

hogy azon esetben, ha

illetve

kési

tisztázat:

a

kézirat

leíró,

mint

Nagyezerév

56

Árpád

:

halálától a jelenig

késbbi század embere, az /-kre való ékezést korának írásmódjához képest már ügy megszokta, hogy az eredetiben hiányzó

ran tévedésbl

A

fölrakhatta.

is

azonban már más betkön

Pray-codexben

látjuk az

még

ékezetet mintegy szokásból gyak-

/

nevezetesen az

ékezetet,

ékezet

alsó

az

hogy az

szóban,

jelentés)

van

is

is

á betkön, de

6 és

(= asszony

„achscin"

sz élessége

kiemeltessék,

ami Anonymusban még korántsem fordul el.

Ha megengedném egyetlen

régi

is,

hogy a Gesták

ma

példányának írása újabbkorü

ismert

lehet,

ez

csak azért van, mert nagyon elterjedt az a hiedelem,

hogy

másolat

míg

;

nem

bécsi példány

az ismert

Könyörgés

írása

a Gesták és a Lat^atuc-h^x\

alkal-

Halottibeszéd

a

hanem

eredeti,

és

kétségtelenül eredeti.

Ha most már

mazott hangeszközöket összehasonlítjuk, mindenek eltt általán az fog azonnal felötleni,

mondani,

nincsen

teljesen

Latiatuc szövegét

képez

magyar tisztán

ugyanannyi,

magyar szó sem, a bizonyosra vehetnk, míg a

szók

— (mennyiségre

mint a Gestákban

nézve

elforduló

nézve igen nagy számban

kifejezés) ejtésükre

mert

meghatározhatók,

bizonyossággal

és

lehet

egyetlen egy

melynek olvasását körülbelül

hogy a Gestákban,

a

Latiatuc-ban elforduló hangeszközök a kitünleg magyar

hangok

kiírására

már bizonyos nemét

nak mutatják, habár kifejezésre, állapítani

Az

majd

így,

majd ügy jutnak

mégis lehetséges már egy bizonyos kulcsot

meg

á kifejezésére szolgál a Pray-codexben felváltva

az a vagy

o,

az

vagy

kif.

itt-ott

a határozottság-

az é kifejezésére ti

e

vagy

vagy vv vagy

i,

az

uv, az

u

vagy

y,

u vagy

z\

/ kif. / kif.

A

III.

az ö kif.

kif.

az

^'

nincsen

vagy

e

vagy

^:^ /^

az ü

vagy

7í

vagy

?/,

kell

vagy w; az £?z/;

Gesták sebbek a Halottibeszédnél

vagy

u,

kif.

pedig

A

^^.

kifejezésére szolgál kif.

vagy cA; a y az ny kif. kif. /;

/^'

S2,

vagy

^-^

,•

a

z/

ó

w

úy

z,

vagy

kif.

a i

i;

n vagy z^

;/jk

a

;

kif.

kif.

vagy u; a

£-;

vagy

c

az S2

,•

vagy

nézve: a

^ji^

i-,

u,

o,

^2^,

mássalhangzókra se

számára

szolgál

kif.

vagy

az ü

és végül

d, é,

vagy

z/,

pedig a

kif.

az

;

eh, s

c,

/^

az

a hosszú

,•

különböztetés

í?'

kif.

z^

vagy w,

v,

57

kif.

a

nem

fy

a

í:/^; 5'

?,

for-

Különben jegy vagy pont föltevésével is van több helyütt segítve a speciális magyar hangzók reprodul el.

dukálása bajain. Nevezetesen

hogy az az

sz,

az 5-alakú

sz jelzésére

a Pray-codexben:

betn

meg van

kivül

az ny jelzésére pedig szintén a mai ny

Ha már most illetve

fel'óílik

ezt a körülményt, ezt a rendszert,

haladottságot összehasonlítjuk az

Anonymusban

elforduló magyar szóknál használt írásmóddal, akkor

hogy a magyar szók

azt kell észrevennünk,

szolgáló

hanganyag még sokkal csekélyebb, a

tknek ezen

ellenkezleg

latin

eredetibb

alkalmazása sokkal

célra

kiírására

beés

alkalmazásnak

ezen

kezdetlegesebb,

de

mikéntje sokkal

következetesebb és szabatosabb, mint

a Pray-codexben, de

semmiféle új betk sem

fordul-

nak a Gestákban el, dacára, hogy egyetlenül a Gyyla név írásánál ügy látszik, mintha itt a mai gy már szerepelne, pedig ez mer tévedés, amennyiben az i helyett használt

y ebben

az írás-esetben

(1.

6. fejezet),

mint a 6*-nek természetes, mintegy ösztönszer meglágyítása néz

ki,

pedig

már

a 24. f.-ben

ugyanezt a

nevet már Gyla alakban, a 27. f.-ben pedig négyszer is

Geula alakban fordul

csak azt

bizonyítja,

el, a mely

hogy a

6.

körülmény nem

fejezetbeli

Gyyla-ban

Nagyezerév

58

^y

elforduló lágyítás,

nem

akkor már létezése

hogy

a vélet-

egyéb, s ennélfogva a ^;y-nek

még

mellett bizonyítékul

tekinthet

de bizonyítja

;

Gyla vagy Geula, a

e névnek,

talan volt,

egyike

heíyettesiiési kísérletek

illetve

nem

halálától a jelenig

hang kifejezésére alkalmatos

a szokatlan

len hasonlóságnál

lában

Árpád

:

mert míg a

egyúttal azt

kiejtése

is

is,

bizony-

Gyyla és

24. fejezetbeli

és

6.

egyálta-

Gyla határozottan Gyila, addig a 27. fejezetbeli Geula, általános kisegít

az eu

vagy a GySla,

A

Gyela

illetve

szabatosság hiánya

kább oly szókra talansága

sem

után

terjed

bármely

Gyula,

a

Ítélve

megengedi.

ejtést is

Anonymusban

ki,

melyeknél a

tehát

forgalomban

eléggé gyakran írva

el nem

legin-

kiejtés bizony-

melyek

oknál fogva fennforog, és

elegendleg

Gy'ólá^

sempedig

nincsenek,

fordulnak és így ejtésük

megállapításához a tényleg szükséges

gyakorlati

ala-

pok hiányzanak.

Anonymusban a szabatosság eléggé annyira, hogy a magánhangzók nevezetesen

Egyébként tökéletes,

az igen változó aszerint

ahogy a

u és eu használatára vonatkozólag

o,

betk

szókezd önszótag, szókezd nem-elshang, 5.,

tag,

2.,

csatolt szótag

és

8.,

nemelsje,

rövid

szótag elsje,

csatolt

4., 6.,

(nemvégs) hang st még azon meg-

szótagi

el

;

tekintetbevételével

betk mint hangok

önszó-

1.,

szókezd elshang,

3.,

7.,

mint végbet fordul

különböztetés

mint

valamelyike

vagy

vagy súlytalan szótagban állanak

vájjon

is,

hosszú,

—a

az

illet

hangsúlyos

görög

szótag-

hangkülönbségek szubtilitására emlékezteten.

Az álhangzók alkalmazása u mint

V,

az

y

mint

/,

az

y

és

mint 7w vagy vu, esetleg mint

és t

'ó,

hangzása,

mint

/,

a

öv vagy ü

zu is

pl.

az

néha eléggé

A

III.

Gesták sebbek a Halottíbeszédnél

typikus és a Prai-codex hasonló eseteitl

hogy

lönbözik,

ezen szempontból

nem

határozni

még

annál

!

az írásjegy

már van) alkalmazásban,

5

a másoló

szokáshibájából

betn

í

még nem

ékezés

modus

le

sem

az a sempedig

az o

és a mivel általán kiírásánál

határok között

mo-

kezdetlegesebben küzdi aránylag

Haloitibeszéd

a nehézségeket, mint azt a

szöve-

gyakorlottabb, szabadabb és haladottabb irású

gében

st

sz

indo-

szkebb

vivendi sokkal

sincs

egészen

s

magyar hangok

sajátos

illetve

gy,

mivel

fordul el,

észrevehetleg sokkal

zog és

cs,

továbbá

származó

ékezeteket kivéve

magyar szók, a

inkább mivel a

a Pray-codexben az ny és

(

egy külön

kolatlan

is

magyarhangok egyetlen egyikére

ny, sz és zs

ly^

vagy két századdal régiebbnek

is

meg

annyira kü-

már egyedül csak

a Gestákat

lehetetlen

59

látjuk.

Hogy a

szabatosság a Gestákban

a Pray-codexben,

mentül késbbi a

magyarhangok könnyebben

abban

az

kézirat,

szabadabbá

írására vonatkozó gyakorlat,

vonja

ki

hogy

magyarázatát,

leli

annál

nagyobb, mint

a

válik

annál

és

magát a szabályok nygébl,

már más segédeszközök (ékezések és külön betk) alkalmazása folytán segíteni a szabatosság mint ilyen már nem képez mert könnyebben tud magán

:

oly

nélkülözhetetlen

föltételt,

eredetiek megírásánál,

mely

mint

régibb

utóbbiaknál

csekélyebb

szabatosság képezi a

a

fonalat,

hangeszközök

melyre

természetszerleg

gyarapodtával

fleg

hangeszközök

mításának idejében a csaknem egyedül

zet

kelet

biztosan

az

mindkevésbé

ez

a

kala-

ve-

alkalmas volt

már

szükség.

E szabatosság

vezet

erejére

némi

világosságot

Nagyezerév

50

:

Árpád halálától a

Anonymus egyes

vethet az

jelenig

kiterjed

fejezeteire

gálódó elemzés, melyet a

következ

lentebb

anyagából lehet megítélés tárgyává

szedet"

Az Anonymusban elforduló szók

— mint

összehasonlításából

bven

„Szószedet" -bi

vizs-

„Szó-

tenni.

és

értelmük

alantabb következ

ezt az

—

tapasztalhatjuk

következ-

hogy a Gesták keletkezésükre nézve jóval korábbi idre teendk, mint a Prayés bebizonyítani lehet,

tetni

Béla király

ddleg

után

halála

a Pray-codex

Anonymus

azonban

Mivel

codex.

írta.

benne

husvétmutató

elforduló

jegyzje

a kinek

tekintve a

pedig,

azon

Gestákat

a

volt,

1150-tl kez-

táblában

1183-tól

kezdve történ septuagesima-helyesbítéseket, ezen codex

1150-tl

keletkezését

legtermészetesebben

terjed

1183-ig

indokolva

—

van,

idre tenni a

noha

Ferenc ezen nyelvemléket határozottan a teszi:

de

még

oly

hogy a Gesták

azt,

közel

is

tekintetbl

es idben

is

—

— az

Írattak

is

teljes

I.

után

írta,

akkor, írta,

volna,

a

határozottsággal kizártnak kell tekin-

és

jegyzje,

1150-hez

egy évszázadot kitev íráskülönbségre való

ebbl minden kételkedést kizáróan hogy Anonymus csakis Béla királynak

teni

századba

Béla halála (1196) után,

Béla halála (1141) után

II.

közvetlen

legalább

III.

XI.

Toldy

hogy a Gestákat ezen fejezte

illetve

midn

a

be

—

lehetett

halála

király

a

az folyik,

(1063)

prológussal,

„Gesta Hungarorum"

eredetijét

a

t.

i.

meg-

tehát jóval a letisztázás megtörténte eltt.

Anonymus

és

az

szeretett

N,

barátja

még

Szt.-István király életében s az ezen király bölcs gon-

doskodása

által

szempontjából gondozott

magyarok eredetének ismertetése minden esetre kitnen szervezett és a

iskolában

voltak

tanulótársak

;

Anonymus

III.

A Gesták sebbek.

pedig

az

tének

megírására

késn

váltotta

tehát

nincs

sem

zárja

vonatkozólag

emeli,

is

tapasztal-

a Gestákat, ami azt legkevésbé

hogy P. mester és az

korában,

Szt. -István

nagyon

ki

hogy már öreged és

meg

írta

történe-

igéretét

tett

mint azt a prológusban

be,

kizárva,

ki,

61

N.-nek a magyarok

barátjának,

tabb korában

a Halottibeszédnél

az ezen

illetve

még

N. barátja király

szer-

által

nem

vezett iskolák egyikében tanultak. Azért kétséget

Ano-

szenved, hogy oly közel a honfoglalás idejéhez

nymus

magyarok bejövetelérl tanult és följegyzett, minden esetre közvetlen és hiteles forrásból merítette. Az a föltevés, hogy a mit ezen iskolában a

azt,

Anonymus,

egyesek

mint

egyetemen

volna

volt

nevezetesen Parisban pedig két

Parisban

a

annyi elszeretettel

kijlföldi

van zárva, még

azért, mivel

Anonymus, ha

mindenesetre franciák

iránt,

viseltetett

volna

hogy

hol

ott,

a magyaroknak Franciaországba való betörésérl

nem

nyilatkozott volna oly

rövidséggel,

mint

fejezetben teszi

;

a

hogy

a

ezt

sorból

4

mivel

és másodszor,

esztend után Magyarországgal,

s

álló

Parisban

eladásokból olyan és annyi jegyzetet részletesen tett

Béla ily

nem

—260

tényleg

hogy a

tanári

lehetett

volna

jegyzett.

Ilyen

a honfoglalásról csak Magyarországon lehe-

tanítani

A

ez

54.

nevezetesen a hon-

foglalással ajmyira és oly részletességgel,

mint a mennyit

szól,

közönséges és oly feltn

tördtek a magyarok bejövetele óta elmúlt 250

csinálni,

—

tanulótársa

ki

határozottan

:

volna,

tanult

barátjának

N.

Elször

okból.

valamely

állítják,

Szt.

király

és jegyezni István alatt

király

idejében

jegyzsködött

nevelkedett és

Anonymusnak

körülmények között eszközölt följegyzések

I.

tehát

alapján

Nagyezerév

62

Árpád

:

más szemmel

keletkezet Gestáit egészen

nünk, és egészen

más

azon Anonymusét,

ki

halálától a jelenig

tekinte-

kell

alapról kell megbírálnunk, mint III.

Béla halála

után

gyarok bejövetelétl 300 évnyi távolságból

ma-

a

s

meg

írta

a honfoglalás történetét

Mily nagy a különbség az király alatt volt

jegyz

által

Béla és a

I.

munka

honfoglalási

írott

Béla

IIL

hitelessége és megbízhatósága között

Nem

lesz fölösleges

mérlegelésbe

itt

elmélyedni,

kluenseket, melyek az

egy kissé ezen különbség

azon kon-

megtalálni

és

Anonymust

már-már

teleníteni fenyegetett bizalmatlanságtól

a történelmileg és földrajzilag vett

és

elérték-

félreértéstl,

hitelesség

föltétlen

Anonymust bátran „próbak" gyanánt lehet tekinteni az, mirl nem ír (pl. Szvatoplukról), mint indokolt kihagyás vehet tekintetbe, mert hogy Álmosnak v. Árpádnak Szvatoplukkal soha semmi dolga nem volt, az már maga ezen

terére átvezetnek

a mely téren

s

:

körülmény ignorálása tényébl kinthet kell

;

azt pedig, amit

fogadnunk, hogy

ír,

is

oly határozott

mindazon

ellenségei ellene fölhoznak,

mint

janak szemeink eltt, melyekrl hogy, ha

Anonymus próbakövére

fölhozott tételek mindegyikét

leghitelesebb forrásai tételek

mus

elég bizonyosnak te-

nyomán

bizalommal

dolgok, melyeket az

mer

tévedések

bizonyosra tesszük

áll-

vehetjük, és

ellene

egyenként a történelem kutatva földerítjük

:

ezen

Anony-

egytl egyig téveseknek bizonyodván,

följegyzéseinek hitelessége mellett a legfényesebb

bizonyítékok gyanánt

Anonymusnak

a

kell

honfoglalásra

natkozó történelmi adatai oly határozottan

hogy szerepeljenek

nem

!

mint ilyenre

lehetnek tévesek

;

vo-

ezek

megbízhatók, mint a mily megbízha-

A Gesták sebbek

III.

Magyarország

hatók az illetve

minden

geo-

Ezeken úgy, mint amaés minden ellenállítás megtö-

kétely

mert az

63

vonatkozó

területére

topográfiai följegyzései

zokon rik,

a Halottibeszédnél

!

adatai és följegyzései teljesen hitelesek

és megcáfolhatatlanok.

De

az

etymologiai

Anonymus nem

nyelvészeti alap, mert

st magyarul is nagyon gyengén gyarul nem tudó benszülött jutott papi pályává,

ki

hiányzik a

fejtegetéseinél

ma-

Mint

tudhatott.

tudományos

a

a germanizmus,

magyar,

volt

és

Gestákban elforduló árnyalatait az

és

italizmusnak

a

a Szt.

tanítóitól,

István által behozott idegenajkü, de latinul tanitó szer-

zetesektl, papoktól sajátította

hogy ugyancsak ezektl

el

;

valószín

sajátította

azonban,

a sajátosságot és

el

a helyenként valóssággal idegenszer játsziságot egyes

De még ez a körülmény is hogy Anonymus a Gestákat igen korai id-

tárgyalásánál.

részletek

arra vall,

mveltségnek els, alsó fokain, a komolyságnak a tudományok terén való

ben, az zott

nosodásának

küszöbén

magyarázza meg

—

nymus

azt

a

több helyen

sajátosságot

—

is

midn

ad akkor,

„0

Scithici

kezdet

simi"

a et

kievi

körülmény

is,

hogy Ano-

más krónikáknak le

írja

az

csak-

alakokat

Álmos

a mit

mei,

véle fortis-

viri

elmondatja

szónoklatot

és

ajkaira

megelzleg

csatát

commilitones

harci

eláltalá-

a

ez

és

írta

nem ugyanazon szavaival helyzeteket, st még azt is, az

határo-

írói

(a

8.

fejezetben).

De ezen gyengeségek mind

csak a szív romlat-

lanságára s a valótlanság szempontjából vett ártatlanságra

vallanak és

hogy

az

adatok

nem

jogosítanak

hitelességében

föl

senkit

kételkedjék,

arra,

hanem

Nagyezerév

^4

hogy

itt

is

i.

minél

lansággal íróját,

fejezet

halálától a jelenig

elején

is

oklevéltani igazságról,

hangoztattunk,

hogy

nagyobb tapasztalatlansággal és bárdolatvádolja

valamely

annál nagyobb

oklevél.

Árpád

megemlékezzék azon

melyet már e t.

:

hitelt

középkori

oklevél

az

érdemel a kérdésben lév

Magyar szószedet Anonymus Gestáiból és következtetések

IV.

30.

geu

fej

:

=gyv

1.

Volta

1.

Zogea

^

Zagyva

késbb

;

(30.

f.)

81

Zogeua

=

Geula.

fennebb Boyta

=

Topulucea

31. fej:

(a

10.

fejezetnél).

Tapolcza.

= Hé j vize. Emeud = Ernd. Heityoti

Miscoucy

-=

32.

nál

.

Kacs

=fej.

=y Egur = .

.

Gyr

Gyré,

Getcru ==

Casu

Miskóczy, Miskolc.

=

(falu)

=

Naragy

(Diósgyr). su,

a szó végén =- cs.

Nyárág

ér,

Mez-Nyárád-

hatása az els magánhangzóra szól!

Eger

folyó.

= Szénahalma Szénhalma). =^ Ustoros Purozolou = Poroszló castrum. Zogea = Zagya vagy Szagyea pár Zenuholmu

(esetleg

Ystoros

(Ostoros) folyó. (tábor)

sorral lejebb

;

Zogeua == Szogyva, Zagyva Grlszus -= Crisius, Kiris, Körös

:

l.

a

22.

fej

:

:

= Szepes Mátra = Mátra Pota = Boda) Gyöngyös Oda = Aba, Apa Sámuel). Gumur = Gömör. Nougrad = Nógrád. Boemi = Bohemi, csehek. Nitra, Nytra = Paztuh = Hongvn = Hongony, patak Borsodvármegye nyuHeves délen csücskében (Gömör — Sajó-Németinél Sajóba Nádasdtól (erd).

Zeptcs

(erd).

Pata, (Bota,

falu

mellett.

(páter

33.

fej.

Nyitra.

Pásztó.

és

gati

indulva

a

mai

Hangony.

Wekerle; Nagyezerév.

között)

a

E

csekélyke

pataknak

folyik

oly

pontos 6

Árpád

82

egy

ismertetése

halálának emlékei

f'ejedelem

több

bizonyítéknál

Névtelennek

a

megbízhatósága mellett!

=

Dttlhadu

Nógrád

(Gömörben

hegy

Bolhádi

Balhád,

felé).

Caliga fluv.

Wereuecca

= Galgói árok Püspök-Hatvan mellett.

=

Verce,

folyó a

kis

hasonló

nev

helység mellett,Vác és N. -Maros között folyik a Dunába.

= N. -Maros Garam Gron == Garan, Garamtól Uarod = Várad, Ypul

Ipoly,

folyik

fölött

a

folyó.

nyugatra,

(a

gomvármegyében 34.

a 35. fejezetben

;

Zouolon, ZouoLun

fej.

a Dunába.

és

:

Eszter-

Warod)

Zouolvn

=

Szólyon,

vagy Szólyom, Zólyom. Borsu (castrum)

BorSS ed Zouolvn 35. fej. Zvardu zet

= =

Bars.

(7.

fej.

Borsod-Zólyom. Zuard) Szoárd

;

44. feje-

közepén Zuardu. Tursoc

=

silva

és

(Zsitva

Garam

között)

a

Zsitva keleti partján Tarsok, Tarzsok.

Turmas == Tormás-patak (Nyitra keleti határán) Moroua Morva (37. fej. Moroa).

Wag

=

=

Vág.

Zubur -= ez) Zobor,

37.

(a

27. fejezetbeli Zubor és

Zumbor nem

Szobor, Czobor.

fej.

Stumtey

=

Semte, (Stemte) Sumptey.

= Galgóc. Trusu7z = Trésen = Blundus = Bolondos GalgoMcy

Bana

E

=

Trencsén.

=

Bolondóc.

Bána, Bán.

fentebbi 5 elfoglalt vár Nyitra vidékén van.

Borona Varin, vagy

=

(b

=

v,

Várna a Vág

mint fentebb) Varana, a mai mellett

Trencsénvármegyében.

IV,

Magyar szószedet Anonymus Gestáiból

—

Saruuár

Saru vár (nem

83

és következtetések

A

már).

létezik

Jab-

lunka-szoroson innen valahol.

Határhelységek északon. 38. fej. Oípar =- Alpár. 39.

Bulsuu

fej.

bvebben

1.

;

az

1.

fejezet beve-

vezet részében. Teteuetlen

= Tetétlen, halom Szolnoktól

délnyugatra.

^ = Bogát hangzótévesztés Curtueítou = Körtvélytó. 40. Gemelsen = Gömölcsén (Gyömölycsény,

Bogár

(itt

r

t)

;

esete.

fej.

illetve

Gyemelcsény) erd. ubi ordinatum

locus

Scerij,

fit totum

negotium

=

Szér, Szeri, Szer. Botua = Bodva mocsártó Szeritl nyugatra 3 órányira Bocsa puszta mocsara. Beuldu (kiköt Csongrád mellett) = Bldi

regni

:

— rév

(Szentes és Csongrád közt).

Surungrad

Csorungrad, Gsornagrad, Csongrád.

--

Oundunec (ragozva!)

= Óndinek,

Ondnak,

illetve

Óndnek. 41.

IüuIm -=

fej.

=

Soloncaman

=

Budrug doyus

Szalánkamen.

Bodrog.

(fluv.)

Plavnicánál alul a Culpu7i

Titel.

-=

Hajós, Vajas ...

Dunába

Bácsm.-ben

szakad.

Botondi)

(páter

ér,

=

Kulpin,

Kölpény,

(Cwlpwn), Kulpin falu Újvidéktl 3 mérdföldnyire.

Zoua

=-=

Szóvá, Száva folyó.

Botond, Boutond 42.

fej.

WaziL

Botond.

(porta),

poly közt a Balkánon Waszil] Trajántól!?

-=-

át,

szoros

Szófia és Filippá-

elnevezve: [Basileus

(király)

Árpád fejedelem halálának emlékei

34

Racy

(terra),

==

Crouatta 43.

Rascia

terra

Rácország.

Croatia.

Peturgoz

fej.

=

(silva),

lánc a Szluini részbl az

talán

Peturgorz,

hegy-

=

Petro-

Unnához húzódik

vagóra.

=

Zabrag

=

Zágráb

Szábrág.

(Ismét

hangzó-

csere.)

=

V/cou 44.

fej.

Valkó (Vukovár) castrum. Morus =^ Maros, \e']Qbb ugyanott Marisius.

=

Horom

Harám Belgrád

(castrum)

Orsova

és

közt Ujpalánka helyén volt.

=

Ohtwn

Ótum, Ótom.

Videns, illetve vídisset deficere suos in belló

el-

a 39. és 41. fejezet végén.

fordul kétszer:

Lambardia

=

Kenesna

(a

Tisza m.)

Seztureg

-=

Csesztreg, Kanizsa és a

a mai Lombardia.

=

Kenisna, Kanizsa.

Béga

között

a mai Aranka folyó.

=

Bega „a Morisio usque ad Temes" a Maros folyó. Begííey

Ponoucea

Begej, Bege,

fluvius

=

(versus

folyó.

(fennebb

Morus),

Bulgáriám

eundó),

Panocsa a Duna egyik csekély szakadéka Pancsova közelén.

Keuee (castrum

Kubin

--=

falu.

Ursoua

=

Torhus

(terra

eredetileg

ban)

Kumánd

ibidem

.

.

.

=

Köve, Kuvin,

Orsova.

Boy te condonata

Tarhos,

juxta

Thysciam)

most Tarras, Táras (Torontál-

mellett.

Bruksa nemzetség rádban

alicubi)

:

Ungban? A

innét Pruksa helység

is

45. fejezetben Brugsa.

Nóg-

IV.

Magyar szószedet Anonymus Gestáiból

45.

Viddinen f.

Borons (castrum)

fej.

ma

=-

Vracsa

;

(Dunába

Bulgáriában a Seidul

alul

85

és következtetések

Varancs fakadó)

mellett.

=

Scereducy (castrum)

trök

görögül.

illetve

=

Castrum Philtppi Cleopairae civttas ?

Pulcheriae civitas

=

Dtirasu

ma

Filippápoly (Philippopolis.) .

.

a mai Berat, mely

azeltt

volt.

Duracsi város,

a

régi

Dyrrhachium,

Durads, (olaszul) Durazzó.

(törökül)

Rachy

Szeredóc, azeltt Szerdiké

=

Rácsi, vagy Ráczi

;

ma

a Racski vagy

Raska vize mentén fekv Délszerbia. Csaba Sobamogera (gens)

—

=

magyarok

—

ostobák, korlátolt népség.

=

Sóba d//s)

voltaképen Stoba (ostoba),

(stupi-

gyökbl. 46.

47.

Surcusár

fej.

Droua

(fluv.)

=

Zekuseu

Szekcs

a

Sai'u (víz)

=

di

(Ödinek),

Ód

(Ödnek).

Széks (a he\s, közé\)s Duna mellett Baranyában.

=

mintájára)

Sár, Sárvíz.

Boyta (helység)

=

Vájta a Sárvíz mellett. Fejér-

legalján a Sár mellett.

Cujtdtc

Cursan 48.

Sorksár, Soroksár.

Borona =- most Baranya.

fej.

vármegye

=

== Dróva, Dráva.

Eiidu, Eudunec

mint

stup,

fej.

= Kand, Kond, Kondi

=

Karzán, Korzán

Usubu

=

.

46. fejezetben

(a .

(1.

a

is.)

6. fejezetben.)

Öcsöb (Szabó Károly.)

= Pákozd. ZolocM = Szalók. Peytu = Pejte, Pété =

Pacoztu

Palota mellett.

a mai

Pet,

Veszprém-

Árpád fejedelem halálának emlékei

85

nem

(49. fejezet

= Loponsu = ma =

pincs folyó) Scerij

Veszprém

=

v.)

(ismét b

:

Vasm. és Stájerország hogy az ^-bl é legyen (40.

Usubuu

Öse(é)

Laponcs

(La-

határán.

is

(se

fej.

=-

Lopancs(i) Lappancs,

Szeri, Szer.

49.

(genitivus)

genitivus.)

Bezprem

Szér,

Eusee

helyesen

Cusee,

t

;

/-vei

=

u)

fej.)

=

Özseb, Özsöb, Ösöbe.

= Örkön, Örkún. = Özsé, Eusee Bolotun = Balaton Thyon = Tihany Turobag = ma Torbágy. Urkun

(nominativ^s)

Öse.

!

!

Etüburgu „iterum reversus."

E

3 fejezetbl

id

már huzamosabb Athila palotája

És ez

is

Tehát

központi lakóhelye, és 50.

fej.

Bodoctu

Vadokt, Bodajkt Eleu

=

zonyosság után

óta állandóan lakik

Ecilburgban

honfoglalás

a

volt

!

(b

Árpád Ecilburgban

hogy

látszik,

halt

(mons)

=

v

=

még hangzó

kell,

hogy

Árpád

!

vezér

Bodokt,

Vadakt,

— 20^

lapon) bi-

?)

hogy Eleudu nem

van

meg.

dunec (elválasztva a 20^

rá,

itt

Árpád

lakott

központja.

is

itt

—

Eld

álljon.

kiejtés,

mertf

(L. 6. fejezetben is.)

= Vértes — = Fert-tó. Sac nepos Zobolsu (nem ben Sacc = Csák. Mons Martin ^ Szent Mártonhegye. Pannohalma Gyrvármegyében már (1060 — 1090 évben) indokolva van. Uertus

propter

Vértös,

clipeos inibi

dimissos.

F^erteu

genitivus) a

6.

fejezet-

se ti

:

a

«Szent>^

szó

itt

is

IV.

Magyar szószedet Anonymus Gestáiból

Sabarie fons, közelén.

=

Rába

Rabíicea

a

Mártonhegy

Szt.

=

Ez Mura a a Murának.

rabja

=

Csákvár

kedves vadásztere e vidéken

laktak.

Z^//^

anno

.

.

et

da-

Fert =-

(t.

Turobag, mely Árpád

i.

amibl

.

hogy Árpád

kitetszik,

megtelepedve, ami azáltal

feleségét

ez

hol

volt)

volt

honnét

gatta,

Vértes

intra

Karantá-

men

határon

10 napi vadászat után ismét

nyos, mivel tért,

illetve

(?)

Reversi versus Silvam

itt

Muramelléki

Stájerországi

castrum construxit

Sac,

alján,

Rába folyó. Rábca folyó.

Carihthtni Moroanense% nok.

87

és következtetések

=

Szólta, Zsolt, Zoltán

=

Menumorout elfogadva.

(portus)

Böldi

megláto-

mulieres

nobilium

— quem Árpád edoem

Ménmarót?,

=

Ecilburgba

Csepelszigeten

ducissa) és alie

(a

genuit.

Bettldu

a

bizo-

is

rév,

legalább

ma

van

így

néven

e

is

Szentes mellett.

Couroug határában

(a

=

Kórógy, Tisza-ág

vagy

ér.

Szentes

mai Kurca).

Simli, qui primo erant populi Atthyle regis

Szentes körül? hiba?) az 51.

(a f.

3.

sorban a végén:

letti

Krös. Tekereu

ma

is

e

Ceruino

=

—

Ott

talán

18 sora végén: igy van elválasztva:

Sy-cli.

Cris in

Szeli

!

monte

=

a Szarvas-hegy

Teker, a Sebes Körös

néven a biharmegyei Sárrétben.

egyik

mel-

ere

Árpád fejedelem halálának emlékei

88

51.

Igfon

fej.

Mémmarót.

ládjával

Usubu-u

végén

=

fej.

elválasztva

igy

Bihor (castrum)

eredménye:

harc

11.

=

12

21^ lap 13.

a

Vihar

napi

—

-=

Arad megye Belland

rum

után 125-öt

öltek

szakad a Fejér-Körösbe.

keleti szélén

=

(Szabó Károly szerint Bellarád, BelhBiharja

Belland ==• cast-

Castrum

!

Bihar.

sora végén

A

nem

tehát

;

21^ lapon

intrassent et

cum

„Qui

sor:

2.

ducem Árpád

insulam

salutassent"

nk

.

Yobagiones

fej.

század vége

felé

—

=

mut.

i.

már

—

akkor

is,

hol

a

11.

elfordult szó

Árpad Zultam ducem

gyermek pával ületett meg. hol a

Usubunec ...

volt,

voltak továbbra

a Csepel szigeten

Sepel

ismét

.

.

Árpád vezér gyakran megfordult. 52.

22.

szokás így kíván-

EciLburg, de (mivel a biztonság és

a

fej.

véletlen elválasztás.

hogy Árpád állandó lakhelye ugyanaz

tatja,

bon,

a

esett el

Usubu-u ^= ismét így elválasztva az 51.

ták)

itt

Jószos, Jószás patak Arad-Bihar között,

szlávok

a

rad),

Érdekes

Bihar.

csata

sora

?

!

meg, mig magyar 20 és székely 15 Jouzos

menekül csa-

Ide

végs u nem néma

tehát a

;

L.

==

erd).

(liget,

elevari fecit

eljegyzése

Zsolt

egy ^-val

itt

Veluquio (Velec, Veluc

.

is

.

.

Ecilburg-

nagy

pom-

írva.

helyett)

itt

így írva (dati-

vusban). 53. is

fej.

Bontón

így írva fordul

Tosu

=

Bulsuu,

(t.

el!

i.

(L.

Botond) 41.

itt

már másodszor

1.

fej).

fej).

Tasi, Tass. 1.

Bulcsú.

(L.

39. és

IV.

Magyar szószedet Anonymus Cestáiból és következtetések

Lelu,

m.

a.

89

Lehel.

Léi,

Culpim =- Kolpán, Koppan? 54.

Lolorigía

fej.

55.

(911—918).

=

(fluvius)

Lelu

Bulsuu

et

év

körül

Lotharingia.

Erckargemis

=

=

yam

Lehi

a

Teutonicorum Tocsun 56.

et

/r^//W/k9,

Urcum,

filius

itt

Erchangerus,

ma

német,

Hungori inimici

morte

sünt et manebunt.

Takson,

Zobolsuvt, filium

frau-

(Ismét hangzócsere).

Bidsun

Botundim,

fej.

I.

császár

hercegség,

önálló

helyesen

fuerant,

=

római

Lothár

I.

alapított

lotharingiai hadvezér.

illetve

Konrádusz

capti et suspensi (nefandis

regnum

Lathariense

950.

=

Inn folyó.

dibus Alemanorum).

által

Lotaringia.

-

Qmradus imperátor

fej.

Hin

-

931-ben.

szül. filius

Culpun.

Eleud.

Eusee,

elször

itt

latin

végzdéssel.

elször Ircund

regnum (1. 54. f. Lothar), (53. f. Lotar.) Aliminos =-= Alemanos (accusativus). Segusa, most Susa piemonti város, Turintól nyu-

Lotariense

gatra

1

napnyira.

AthÓ rex TheOtOniCOrum.

|

HotO rex TheOtOniCOrum.

|

Bothond,

írás

ismét másféle

a

nevek írásánál mily feltn

^^'^''

;

'

el-

Uralkodott 936-tól 973-ig.

sepultus est prope

fluvium Uereucea.

= Verce = most meg

Uereucea Tticsun

57. fej.

fej.

Wazil.)

folyó

Wacil

Nógrádban.

^^-val

(porta)

írva

most

(1.

^-vel

55. írva.

fej.)

(L.

42.

Árpád fejedelem halálának emlékei

90

=

Racy

itt

<;-vel,

másutt

<;>^-val.

= mai Gunzelsdorf = = Mosón, Mosoni Fert = Besenylc. Bunger =

Spaletina civitas

Spalató.

Guncil (pons), a

Mmsuu

(lutus)

Bissení

Borsu

egészbl

Göncil.

hogy

kitetszik,

Mo^^on

B'ón^yér

Borsi,

filius

;

Anonymus

fia.

Az

elszóban a

az

királyok és vezérek-nemesek történetét Ígérvén, a földrajzi

kerékvágásba

(stratégiai)

s

jutott,

ebben megma-

radva, az ország részeinek elfoglalását és ennek befejeztével

az

keresztül,

ország

határainak

István szt.

Zulta

vivén

Gestáit befejezi.

királlyal

anno

tertio

megállapítását

regni

sui

filii

mortuus

est

(947-ben átadta fiának a kormányzást és f 949). Bular (terra), Bulgár helyesen Volgar (Volganépföldje).

—

=

Bolgár.

— Bocsu = Baksa, Paksy Ethey praefatorum progenie) = Ethei? Pest Az seredeti Heten = Hetén — nemes egyén neve. = Besenyk Byssenorum késbb

Btlla,

Bylla

=

Bila, Bilya

?

{

?

1

(ex

(castrum).

Pest.

terra

Thonuzoba

byssenus,

Urcund (L. az 56. fej.) Thomoy. Thomoy Tomaj.

földje.

de a

ducati progenie. Páter

quo

= Geysa = Gyeicsa vagy Kemey = Borsodmegyében. Geicsa,

dig cs

zötti

:

az

descendit

s

majdnem min-

s.

A. és F.

Kemej puszta vidéke. Obad :=r Abád-rév JNKSzolnok

Tisza-Abád

genus

mellett.

Zsolcza kö-

vármegyében

Magyar szószedet Anonymus Gestáiból

IV.

=

Thonuzoba

Tempóra

Thanász-Aba

más, mintha

szen

szentté avatott király Istvánt

Szt.

—

Stephanus"

—

Anonymusban

t.

:

57.

regis

az

király,

végén pláne

f.

de e

—

!

a szövegben

más miagyar 5

fentebbi

—

elfordul

kiemelve

rex

hogy

Aba Sámuel, András

melyek

kívül,

—

el

utóbbi

„beatus

hangsúlyozom

ször elfordulnak, semmiféle fordul

sanctis

Anonymus nem mondotta hanem pap lévén, mindig

Péter,

István,

ez egé-

i.

tehát

ismételve

Béla király nevein

tisztán

—

áll!

Feltnik

nem

élet

szent

soha szentnek,

életnek; az

szent

Thanáz-Apa.

mondaná, hogy

azt

elbbi:

az

Stephani;

—

Stephani

sancti regis

91

és következtetések

azért

és

több-

neve

király

tényleg

királyé

Anonymus

csakis

L Béla jegyzje volt.

Végezetül

hangsúlyozom

még

az

ismétlésbe

hogy amely Írásm korát formája, hanem a magyar szók írásjelek ezekben fleg a magánhangzók alkalma-

esés veszélye dacára

nem

—

—

az

írásának s

zásának módja után jellemzése

is,

kell

megállapítani, az

nagy

fölöttébb

gondot

és

ily

írásm

figyelmet

követel.

Hiába vagy

mondjuk

azon

rá

századból

században másoltattak

az írás-alakokra, hogy valók,

;

de

mert

feltétlenül

ezen

ezen

vagy azon

irányadó az

írás

Anonymusban oly feltn, hogy végre jönnünk, hogy Anonymus ügynevezett ere-

módja, és ez is

rá kell

detije,

se

melynek

nem az

ismerjük se

nem

eredeti,

hanem egyszeren (Ltisztázah azon melyet Anonymus már idsebb korában

másolat,

kéziratból, írt

fac similéjét

N. barátjának

tett

régibb ígérete szerint.

Árpád fejedelem halálának emlékei

92

Egyáltalán felettébb merész

tás, illetve

más

csin birálgatása után

alakjából és a

kiállí-

nyert általános benyo-

alapján határozni meg.

minden

Természetszerleg leírónak

más

ügyessége. is.

küls

pusztán az írásjelek

iratot

dolog, valamely régi

srn

illetve

a kiegészít és rövidít

régente és így

van

ez most

küls formák után itél és állapítja korát, az csalódásoknak az írásm nagyon van kitéve. Az pedig, aki valamely írásm

fentjelzett

meg

volt ez

így

Az, aki

meg

más

az írása és

másolónak,

a

e

külsségeiben

legkevésbé

sabban

habár

kort,

csak

lehet igaza,

határozottan

bízva

századot

a

illetve

állapítja

is

:

annalc

az csalódik legbizonyo-

!

Mentül

régibb a kor,

melybl valamely

magyar szók

származik,

értve a

zatlanabb,

bizonytalanabb és

kézirat

annál tájéko-

írását,

következetlenebb az

író

magán-

az írásjelek alkalmazásában a hangok, fleg a

hangzók kifejezésében.

Ha most már

ezeknek

Pray-Codexet és a Könisbergi lítjuk

a Gestákkal, azonnal

szem eltt töredéket

tartásával

összehason-

észrevesszük, hogy a két

elbbi mily könnyedén oldja meg a hangok sének

kérdését,

szabályok alapján déssel küzd

lyokat

még

bizonyos

mig

;

szabályok

nem

gyar

írásában

tájékozatlanságból

sebbek

töredéknél.

Gesták

nélküli

kifejezé-

megállapodott

írója

kínos

verg-

a

szabá-

állapotban,

magánhangzók zavaros alkalmazása terén. A ma-

és

Gesták

már létez

ismer korban

következetlen

szavak

a

a

is

a

a

megnyilatkozó

elég bizonyossá

Pray-Códexnél

ezen válik,

és

eredeti

hogy

a

a knigsbergi

IV.

Magyar szószedet Anonymus Gestáiból

és küvetkeztatések

93

Hogy ez a tájékozatlanság, zavar és következetlenség nem Anonymusnak mveltségébl ered, hanem a magyar irodalom legels fejldésének még csak alig dereng korának tulajdonítandó, az kétséga magyar irodalmi mveltség terén telen, mert ha nem is állott, amint nem is állhatott valami magas általános mveltsége kétségbe mégsem vonfokon ható, már egyszeren azért sem, mivel egy királynak :

a jegyzje

niség

nem

mveletlen vagy szellemileg lehetett.

korlátolt

egyé-

V.

Anonymus

közvetlen forrásokmerít, Kézai s a Pozsonyi

ból

Krónika a Gesták Hogy Kézai könyvének

II.

annalióus>^

«^ domesticis

tartalmát,

Diacomis Lib,

kiegészítései.

ezt

(!)

már Luitprandus

Regum

de Reb. Imp. et

merítette Ticinensis

p, 25. Cap,

És mivel ügy Anonymus, mint Kézai a hunokat és magyarokat egyazon nemzet ivadéI.

megállapította.

is

kainak

Podhradczky (Kézai

vallja,

lapon) ezeket

rem hac

in re

videtur>^.

Bevezetés

1.

mondja kettjükrl: <íquam ob narranda uterque uno et eodeni fonté usus

a XVII.

esse

kiadója,

És

ezt

követleg

hogy,

kiemeli,

Kézaiban egyik-másik történeti tény eltérnek mégis

azért

modo tur.

mentario

moneo".

Qui

ergo

secundum

in

— Tehát: történt

futurum sünt,

illustraturi

annalibus^^

merítés

nyugodtan fogadni és az

criticae leges)

és gyalázni

!

leges,

nostro

ad kaec animum

saját külön

a

criticae

perpetuo

quera-

com-

advertant,

forrásból, «^ domesticis

ha valami a többi

és,

!

történetírók eladásától eltéren kell

is,

„habét fundamentum narrationis semper,

latens veritas,

—

látszik

ha

szól,

is

eltérés

keresni, kutatni kell

!

azt

okait

Nem

mégis

el

(secundum

pedig

elitélni

Anonymus, Kézai

V.

a Pozsonyi Krónika

s

95

„Capitula enim institutione sua, litterarios Ludos

nemo

fuisse

antiquitatibus vei mediocriter

de

(Simonis

ignorat."

Praef.

in

Kéza,

de rig.

Hartuicus

pag. XXII.)

versatus

Hung.

et gest.

még már

szerint

Szt.

István korában volt ilyen tudomány-iskola Esztergom-

ban és Fejérvárott, késbb másutt ban a veszprémi

És

ignorálják azok, a kik az u.

rémének

tek

k, hogy

k

de

tényt

felejtik,

illetve

Nemzeti Krónika agy-

n.

oly

volt

század els negyede ;

század-

XIII.

hivei

Érzik XI.

a

;

iskola volt a leghíresebb.

nagyjelentség

a

ezt

ilyen

is

egy külön

krónikások

a

óta

meríthet-

supponálnak

krónikát

holmányra, mint valóságra

melybl már a

forrás,

történeti

e ko-

s

igazságokat

épí-

Magyar Nemzet Történetét de mindaz, amit ezen agyrém fölmerülése óta a vezé-

tenek,

a

megírjálc

rek korára

ennek

honfoglalásra vonatkozólag írtak

a

s

;

magamat

megítélésére

feljogosítva

érzem

— —

mind elejétl végig megbízhatatlan, nagyobb részben pedig hamis alapon és hamis nyomokon indulva,

az

a tények meghamisításának beláthatatlan következményeit vonta

maga

után

!

Azon rögeszme, hogy a följegyzéseinek

helyesbítése

különféle krónikák eltér

Nemzeti

egy

lehet

által

magyar történet szent igazságát kell hogy tartalmazza, és mely pontosan azon krónikának kell hogy megfeleljen, mely volt Krónikát összeállítani,

Magyarországon

az

mely

els,

a

de

nyomtalanul elveszett

továbbá az a tény, hogy az egyetlen nak,

Anonymus

kontár

Nemzeti

többi

hiteles

Gestáinak

elgyalázása

és a

krónikáknak

földicsérése

az,

Krónikát

rekonstruálni

lehet

:

krónikátényleg

mibl ez

a

okozta

Árpád fejedelem halálának emlékei

^6

annak

hogy

ignorálását.

nek, mit Nemzeti

k homályosan

sejte-

neveznek, és a

mibl

mit

az,

Krónikának

a többi krónikások merítettek, voltaképen a Szt. István

helyen fennálló és

király óta több

ennek

valamint

ménye

volt,

—

és

a

élö

rzött munkaered-

inonostorokben

Anonymus

tudom dny -is kóla,

Gestái

Mert merített Kézai magából Anonymusból

nem

is

de

tárgyilag,

alakilag,

mennyiben

a

ha

is,

szem

A.-t

ebbl kifolyólag Kézai azt fejtette ki legbvebben, ami Anonymusban nincsen; így pl. a hunok történetének az egész els könyvet szenteli. A (2 könyv elején) magyarok bejövetele oly futólag van érintve, hogy látszik mikép Anonymust kiegészíteni eltt

és

tartotta,

és vele

együttesen a

magyarok

teljes

adni

történetét

törekszik. Azért válik ismét terjedelmesebbé Szt. István-

kezdve

tól

Lászlóig

IV.

mert a tényleges san elhunytat

III.

nem

harmadiknak nevez,

(kit

mint gyermeket és gyor-

László,

számítja).

De föltn, hogy

magyarok bejövetelé-

a mit a

Anonymus följegyzésétl, és úgy veszi ki magát, mintha Anonymusnak a korrektúrája akarna lenne, noha nem nyújt legcsekélyebb biztosítékot sem arra nézve, hogy hitelesebbrl

oly röviden

nek

tartassék

Anonymus körülmény

is,

Kézait

oly fogyatékosan

helyesbítés,

illetve

bizonyos, és

erre mutat

összefügg

állított

t.

i.

az a

Kún

össze,

kiegészítés

és

egybefoglaljuk,

Lászlóig terjed

történetét

b-

céljából

hogy ha Anonymust

összehasonlítólag

akkor Magyarországnak

hetsen

hogy

Ugyanerre,

hogy a magyarok külkalandozásait, me-

Annyi

együtt

eltér

akar lenni,

helyesbítése

vebben és a el.

lényegesen

Anonymusnál.

Anonymus

lyeket

adja

ír,

ismerjük

föl

megle-

bennük.

V. Anonymus, Kézafs a Pozsonyi Krónika

De Amit Kézai Anonymusból nem nem l^elyesbít, azt helyesnek ismeri

egészít

!

ilyenül el kell

fogadnunk

magyar kett a magyar (fleg

alaptól

Árpád haláláig. E történet hiteles alapja. Ami ettl az hitelesnek tartani nem lehet.

szó eredetérl, mely Anonymusnál a

mok

sajátságos,

„Hungari"

a

XXXIX.

és a

II

hogy az évszá-

(Anonymus és Kézai) oly eltérek. ugyanis a magyarok visszajövetele (reditus)

kettnél

e

872-re

miután

esik,

cumanorum értek,

et

alboram

bessorum,

regna

per

átmenve a Hung

civitatem Kio

folyó-

hol várat emeltek és egyideig tartózkodtak

Anonymus

míg

De

fordul el.

Kézai szerint

hoz

is

bejövetel e^ész hadivonalát

mint például a második szakaszban

fejezetben

nékünk

azonban Kézai Anonymusból közvetlenül

Merített is,

és

el,

és így

ki,

egészen

területen)

azt

eltér,

A

:

97

már fennállott és ott talált Almás a fvezérséget Árpádnak,

szerint a

Hung várában adván

át

a magyarok 903-ban indultak tovább a Tisza és Bodrog között Zemplénnek.

hogy Kézai a 7 vezér határozottan Anonymusból vette, mégis oly

Sajátságos

nevét

is

továbbá

az,

átgyúrott alakban hozza azokat, mintha csak az azóta

elmúlt

évszázadnak

két

helyesbítését (illetve talán

a

elakulását) akarná érvényre juttatni. Mert

mus

szerint

apja,

2.

apja,

4.

7 vezér volt:

Eleud mint a

eredett

a

Csák

Ond

Szabolcs

nemzetség,

Almás

1.

3.

5.

Kund

Szemera törzs származik mint Horca apja, kinek fiai Gyila

kiktl származik a :

kinek

apja,

törzsébl

Curzan

mint

Tas mint Léi

a

Wekerle

mint Árpád

mint Éte apja, kitl a Calan és a

osai törzs származott,

kitl

mig Anony-

Nagyezerév.

Maglót

és 7.

le,

és

apja, 6.

;

Huba,

Tuhutujn

Zombor

nemzetség

Kol-

addig

voltak,

Kézai 7

Árpád fejedelem halálának emlékei

98

els

szerint

harmadik

Szabolcs,

Léi

ötödik

Arpdd mint

vezér

mint

Gytila (talán mint

Kund,

(5)

Tas s

második

fia,

negyedik Örs

(Vrs),

hatodik Bulcs és hetedik

fia,

Tuhutom

meghatározás nélkül

Alnnas

fia?)

— minden közelebb

a genealógiai

biztosság teljes

minden

hiányával, illetve a bizonytalanságnak

jelével

akképen, hogy a leghatározottabban feltnik, ha Ano-

nymus

olvassuk és összehasonlít-

és Kézai e helyeit

hogy Anonymus hitelessége mint pyramis

juk,

kedik

ki

Kézai látszólagos iielyesbítései

Anonymust

utón és

ily

Ha

fölött.

tehát

kérdésekben, melyeknek

késbb él Kézai szükségesnek

helyesbítését a

hitelesnek

föltétlenül

oly

emel-

éreznünk és

kell

melyekben

oly dolgokban,

gyanúsítják s támadják,

elismernünk

legujabb-kori

Anonymus

véli,

történetírók

hitelessége

föltét-

sem szenved. körülménynek, hogy Anonymus magá-

lenül sértetlen marad, illetve legkevésbé

Annak ról

a

kimondja, hogy Magyarországnak

ténetírója,

rendkívül nagy fontosságot

nunk, mert ebbl az következik,

gon

akkor

még

krónika

nem

a legels

volt

tulajdoníta-

kell

hogy

tör-

Magyarorszá-

—

tehát

az a

bizonyos eredeti Nemzeti Krónika sem, s hogy Anony-

mus

magyarországi

merített,

eltte t.

i.

a

hanem

kellett

eladások után

tett

eredeti irásos

pl.

használt

föl.

magyarok be-

saját jegyzetek^ és a

már ismeretes

1

— 2 munka a monosto-

s

rok levéltárai.

ségen

kívül

nemzet

már

Szt.

történetét

István

<^tanitották»

király

Ezek

a tanári

följegyzések^

Regino prümi apát krónikája),

A magyar

nem

melyeket

forrásokból,

még nem

más

jövetelét némileg érint s

(mint

kész történeti munkából oly

merített

hazában

a létezni

írott

óta

!

—

két-

Ennek a

V.

Anonymus, Kézai

végre

tanításnak

s a

alkottak

Pozsonyi Krónika

99

vezérfonal-iéXt

rövidleteket,

és így nincsen ok kételkedni abban,

hogy

és hiteles adatok szolgálhattak alapul

a Gesták

közvetlen

meg-

írásánál.

Az a körülmény, század vége ban)

Íratott

arra a volt

hogy

felé)

és a

meg,

de

véleményre

nem

vezetett,

nyomaveszett

munkája

Képes Krónika

még egy második

jesen

Kézai

(XII.

(a

XIII.

XIV. század-

(a

Anonymusból

meríttetett,

hogy Anonymuson

kívül

de utóbb

századbeli),

tel-

mert különben honnan

krónika,

Képes Krónika az adataikat ?! Ez a vélemény egyszeren tévedés, mert az a tény, hogy a már fentebb említett tudomány -is kólámerítette volna Kézai és a

ban,

mert ilyenek már Szt. István korától fogva folyton a

léteztek,

magyarok

történetét

folyton



az iskolák mint ilyenek mindenkor földolgozták

illetve

minsége szerint a magyarok történelmét, volt forrás Anonymus után is minden idben nézve, hogy Kézai is és egy századdal késbb

a tanárok tehát

arra

a

Képes Krónika hogy

nélkül,

egy

is

teljes

történetet

Anonymus-utáni

második

krónika

létezésének és késbbi elveszésének hypothézisét gítségül venni

szükséges volna.

féleségével a tantárgy

mert

a

tanítás

maga

mint ilyen

is

De

a tanítók

lényegesen

voltaképen a

sorsában osztozik, amennyiben

a

csinálhattak,

se-

külön-

változott,

hagyomány

a fenmaradás folytonos-

ságát az emlékezetben való elmosódás és az

elmosó-

dottaknak képzelt hasonlókkal való pótlása utján idvel

természetszerleg oly módosítások követik, melyek 2

—

évszázad után a történtek följegyzéseit a felismerhetetlenségig elváltoztatják. 'i^

Annales chronici^

— ezen forrásra

hivatkozva és 7*

Árpád fejedelem halálának emlékei

iOO

ennek tekintélyére támaszkodva emeli Anonymus ki évszámot, (884.) mint a Scythiából fej.) az els (7.

Ezen Annales

elindulás évét.

chronici kiemelése figyel-

messé tehetne mindenkit arra, hogy ezen források nem mindennapi jelentségek, hanem ezen esetben, a

magyarok bejövetele történetében nagy szerepet visznek, és a monostorokban rzött adatok nyomán a monostor történetével kapcsolatban vezetett évkönyvek ismert régi gyakorlatával összeesik.

Nem

kisebb fontosságúak és

ezen

annalesekkel

talán legközvetlenebb összefüggésben állanak,

nymus Gestáinak megírásánál fszerepre események

ban a honfoglalási nagy

jutottak azon-

följegyzésénél a

nemzet múltjának még él öntudata, valamint József szerint

—

„az seikre büszke

Ano-

és

— Vass

családok

szentül

rzött hagyományai, miket (Anonymus^) akkép, miként nála találjuk, csak

ha

közel

azon

élt

használhatott

úgy

korhoz,

öntudat

még serejében

magyar

keresztény

Béla

király

melyben

nyilatkozott,

században,

jegyzjének

vallja

s

céljára,

írói

fel

nemzeti

ezen

tehát az

els

— minthogy Béla magát — így

I.

korában."

A

Gesták

fejezete ugyanis igy

7.

dominice incarnationis netur cronicis

tem

(t.

principales

i.

884.,

kezddik

:

Anno-

sicut in annalibus conti-

a monostorok évkönyveiben), sep-

persone

qui

hetumoger

vocantur,

egressi sünt de terra Scythia versus occidentem

mibl, ha figyelemmel

kisérjük,

az derül

crónica-szer évkönyvek, melyet a hét vezér

ki,

—

",

hogy oly

alatti

kivonu-

már léteztek, és hogy ez nem épen a prümi Regino krónikája volt, hanem olyan, melyrl a magyar királyi udvarban, a magasb társadalmi körökben és a

lásról szólanak,

V. Anonymus, Kézai

tudományos

a Pozsonyi Krónika

köztudomású

mint

iskolákban,

101

dologról

megemlékezni.

lehet

Anonymus minden

hitelessége

kétely

nösebb

kutatások

volna. Mert

tényleg

hogy az

fölött,

följegyzésein kívül az

mes

s

magasan

oly

áll

geo- és topográfiai

chronologiai följegyzéseit külö-

tárgyává

épgy

tenni

mint

érde-

fölöttébb

ahogy föltn Árpádék

már Halicstól kezdve hol ugyan vezetket vettek maguk mellé de azért mégis föltn az végig, és mint ahogy föltn magyarországi

—

Árpádék

helyismeretük

rendkívül óvatos

—

elrehaladásuk,

korrekt táborozásuk az összefolyó vizek

ágak

sáncai

tográfia

között,

még nem

helységek, vizek,

akkor,

midn

valamint képezett

által

dacára, hogy

kar-

Anonymus mégis a helyek, hegyek neveit (melyekre még ma is létezett,

minden kétséget kizáróan

ráismerünk) oly

pontosan

ráismerünk, és ami csakis úgy volt lehetséges,

hogy

közvetlen és megbízható forrásból meríthetett: épen általa följegyzett sarkalatos úgy föltn az, hogy az 3 évszám a többi történetírók ugyanarra vonatkozó

nem egyezik meg. Ebbl az következik, hogy valamint Anonymus föld- és helyrajzi adatai a évszámaival

kell utánjárás folytán helyeseknek bizonyultak,

épen

hogy helyeseknek bizonyuljanak a kell nyomozás után az évszámai is, dacára annak, hogy

úgy

kell

Anonymus teszi,

a

magyarok

elindulását

és vélök (ha Scythia

számított és

elbb

alatt

a

Scythiából 884-re

Don

torkolatától

északkeletnek, utóbb pedig

észak-

nak fölkanyarodó és végül teljesen nyugatnak forduló Donpatkót

kitev itt

értjük) Kievig

utat

„fluvium

„per

mintegy 125

földr.

plurimos"

téteti

dies

Deneper

transnavigando"

mérföldet

meg

és

a ruthénokat

102

Ál-pád fejedelem halálának emlékei

megtámadják

„et

Kieu

ceperunt

hebdomada

secunda

in

expugnare",

kun vezérrel

a hét

és

civitatem

egyesülve utjokat nyugotnak folytatván a Kievtl 50 földr. mérföldnyire fekv Lodomér városához értek, hol ajándékokkal suis

Et

(mely

ibi

.

.

per

loco

trés

ebdomada ...

quarta

in

venit, et

eodem

in

Almus

„dux

fogadtatva

város

ebdomadas

mansit.

Galiciam

(Halics)

in

35

Lodomértól

locum

requiei

cum omnibus

unum

mensem

per

van)

mfrnyire

in

Galiciam habuisset", ahonnét a havason és a vereczkei

szoroson

az új hazában, Halicstól kb. 56

át

mérföld-

nyire fekvleg megállapodván, földvárat rögtönöztek, hol

huzamosb tájékoztató tartózkodásra helyet Munkácsnak neveztek.

Ha

Anonymussal

tehát

a

akkor

elindulást 884- re tesszük,

készültek,

s

mely

Don-patkóból

való

a Munkácsnál

való

Anonymus e helyre vonatkozólag idpontot nem nevez meg és igy biztosat nem mondhatunk, mégis néhány évet lefolyottmegtelepedés idejére nézve, noha

nak vélelmezhetünk, ügy, hogy a

Anno

följegyzését:

ab

888.

§.

2.)

(ugyancsak Lib.

II.

Cap.

bejövetelét 872-re teszi, alatt

sem Az a

földvár

incarnatione

összevágónak

látszólag

I.

Pozsonyi Krónika^

pannoniam

Christi hungari ingressi sünt I.

«

(Lib.

vehet,

Jhesu II.

Cap.

míg Kézai

§. 2.) följegyzése a

magyarok

ami Anonymussal semmi

szin-

egyez. helyzet,

táján

késztette,

melyben

voltak,

azonban

ket

a

a

magyarok a munkácsi legnagyobb óvatosságra

mindenfelé való tapogatózásuk és

nem messze caperent eum

vizsgálódásuk után csakhamar rájöttek, hogy

onnét ad

ers

castrum

vár

létezik,

Hung

melyet „ut

equitaverunt",

.

melynek

.

.

vezére,

V. Anonymus, Kézai

a Pozsonyi Krónika

s

103

Laborcz, futásnak indult és Zemplén várába menekülni

Álmas

igyekezett. tette

át

tató

és

és

várakozó helyzetben a tájékoz-

folytatta

itt

Hung várába

fhadiszállását

tehát

megfigyel tevékenységét

Munkácsnál

és

itt

;

Anonymus is mondja, a magyarok ket senki sem háborgatta, teljes erejüket

pihentek meg, mint és mert

itt

összeszedni alkalmuk nálták,

—

s

volt,

ez alkalmat

míg a továbbindulásra az idt

ami évekig

is

tarthatott

;

—

itten

fel

hasz-

is

elérkezni látták

való tartózkodása

meg, hogy Álmas a vezérséget a szokásos

alatt történt

szertartások és ünnepélyek mellett Árpádra ruházta

minek

megtörténte

át,

Álmas a cselekvés terérl

után

egyszerre s mindenkorra eltnik, ügy, hogy róla többé említés

nem

is

létezik és

ami valószínvé

azt a

teszi

hogy Álmas a Hung várban való tartózkodás

föltevést,

Ez a körülmény különben teljesen indokolja Anonymus második sarkalatos évszámának „Anno domiis a hitelességét, mely szerint (14. fej.) nice incarnationis d. cccc. IIP" (903.) Árpád egész idejében halt meg.

seregével

Tisza

a

nagy útjára

rohamszer dozásokat foglalás

eseményeinek hozható,

halálának

Anonymus

latos

évszáma

semminem Gesták

3.

az

csak

Árpád

hogy még

és által

kell

már

véve, ezen

följegyzett

dominice

ellenkezésbe

fej.)

honfoglalás

a legteljesebb erély

alatti

itt

mely

nem

lennünk

képez

rövid

idt

külkalan-

évszám a hon-

chronologiájával

„anno

Figyelmessé (I.

még

számításba

hangzásba

célját

aránylag

hadjárat

is

a

között

ügy, hogy a honfoglalást

igénybe, s hogy

vett

is

ezen

indult és

követte,

kifejtésével

Bodrog

és

teljes

Árpád

össze-

fejedelem

harmadik sarka-

incarnationis

907."

jut.

még egy évszámra

önmagában bizonytalannak

Árpád fejedelem halálának emlékei

104

látszott

mely

ezideig,

évben Ögyek,

ki

értésünkre

adja,

hogy

819.

Scythiában egyike a legnemesebbek-

(Szabó Károly olvasása szerint) az Eunedu-

nek

volt, ki

beli

vezér leányát Emesát vette nül, kitl néki Álmas

nev

évszám ennélfogva számba úgyszólván igen kétes értéknek és így nem is vétetett: most, midn ezen számot a fentebbi fia

mely

de

született,

hárommal összehasonlítjuk, észre, hogy ezen szám a fentebbiekkel összevág, és e körülmény els sorban

sarkalatos

az

a

forrás,

valamely

vev

legközvetlenebb s

tudatával

dorlás

is

st

biró,

egyén

kiválóbb

már

igen helyesen arra a gondo-

ersít meg, hogy tényleg

merített,

a Scythiából

kiván-

közvetlenül

talán

részt-

vagy család céltudatosan

gyermekre gondosan

apáról

és

meggyzdésben melybl Anonymus

vezet és azon

latra

vesszük

azt

ápolt

átszármaztatott

és

följegyzés-féle hagyomány vagy volt, megrzött mely azután, hogy Anonymus a Gesták megírásához

kereséséhez

és a források

összeállításához

és

néki megnyílott és használatára

Anonymus

szerint

elfogadjuk,

állott.

fogott,

Ha már most

hogy Almás

valamely

819 után közel es évben született, úgy 900 körül, halála, Álmas mintegy 80 mely idre tehet az éves lehetett, ami tényleg a legtermészetesebb föltevésnek jellegével bír. Az a körülmény pedig, hogy Scythiából elindulástól,

a

tén

idt,

Ungból elindulásig 19 év

legtermészetesebb éveket a

céltalan

idzés, megtelepedések,

dalmakkal

—

a Hallosban az

ott

folyott

magyarázatot

tartózkodás

alatt

legtöbb

leli:

bonyo-

áttelelések és a kievi

tartózkodás tudták

le.

bizonytalan,

meg

szin-

nyugatravonulás,

kényszerült

a Halicsba érkezésig folyott való

le,

a

És mivel és

magyarok

mivel volta-

V. Anonymus, Kézai

nagy ország, mely azeltt

fekszik egy

túl

105

tüzetesebben, hogy onnét a hava-

képen, vagy talán

sokon

a Pozsonyi Krónika

s

és mivel a Gesták 11. fejezete (a sorazo-

királyé volt,

nos

kiadás 16. és

cum

suis in Galiciam venit et

köv.

ibi

locum (hosz-

requiei

midn

sibi

már egy hónapon

idzött, akkor adta néki

át

és

et suis elegit"

hercege azt a tanácsot, hogy menjenek

melynek

azon

földre,

nek

felosztását

és

sorsát

azután

és

részletes leírását

a 12.

fejezet

Galicia

adta,

mely-

s

körvonalokban

midn

szerint,

ruthénokkal a béke kötelékeit megersítette, és a

vezérek

ciai

ruthén nyilas és 3000 földmvest mellé

idt

kíséretül

—

vett igénybe,

ami

élelmiszerekkel,

különböz

akkor indult

lovakkal

állatok

azeltt Atiláé volt finium és

nem

Hung"

:

nagy „per

az

megpihenések kiindulástól a

való illetve

falkájával

silvam

Don

azon

földre,

mely

Houos usque ad conintézkedés,

félkörében

Hungban Anonymus

harcok

shazából

volt

Magyarországba való

a Munkácsnál és

bocsátott

szükséges

az élelemre

vándorlás,

ily

a

és

csekély

idközben

az

el

nagy ajándékokkal és rendelkezésére

átvett

galí-

rendelvén serege

is

mindenesetre

csak

a

2000

gyanánt megtartotta,

túszok

fiait

ott

a havason

át

is

általános

Almus

„dux

szerint

sorai)

szabb megnyugvásra)

vázolta,

Atila

bejövetelig,

való bizonytalan tar-

által 884-tl 903-ig tamú idzés végéig az idköz a legtökéletesebben indokolva jelzett 19 évi van, illetve, sem a lefolyt 19 év hosszúsága, sem pedig a honfoglalás gyorsasága és a 903-tól Árpád

vezérnek 907-ben bekövetkezett haláláig számított rövidsége ellen alaposan indokolt kifogást tenni

Anonymus

nem

nem lehet.

nem kétségbe vonni, hitelességükben nem csökkenteni

följegyzéseit tehát

gyanúsítani és

id

Árpád fejedelem halálának emlékei

105

hanem iparkodni kell bennük azt, ami elsre látszólag nem vág össze másoknak valószínleg nem

kell,

pontos és

adataival,

alapos

vizsgálódás tárgyává

minden igyekvéssel azon

lenni,

tenni,

hogy azok helyes-

mert Anonymusnak figyelmesen

sége kiderüljön,

be-

meggyzdéstl, hogy följegyzéseinek mindig meg van a helyes alapja, és hogy a bennük rejl igazvaló csak ható olvasásánál lehetetlen szabadulni azon mély

ügy kerülhet

napfényre, ha

az

mondottakat

általa

az élesen összehasonlító bírálat segítségével vizsgáljuk és tisztázzuk, amit pedig hazánk és

valamint

kében,

minden

jából

nemzetünk érdeszempont-

történelmünk reputációja

rendelkezésre

legszentebb

keresztül vinni történetíróink

sikeresen

eszközzel

álló

kötelessége.

együgységnek, tudákosságnak neveznek; az a magyarok, az itthon képzett magyarok mveltségi fokának azon (XI.) századnak közepe táján jellemz vonása volt, melyet azon korból ered némely Az, mit

más

egyesek

okiratokból

nem

okiratok

is

bizonyítani

az elbeszélés

kerülvén birálgatás

feltnen

viselik

a

más

bírván s csak

formailag

fogyatékosság

nem

oly

bizonyos

mint az annyit forgatott és elemezett Gesták

jeleit,

a mai

És

alá,

mely

de

jellegével

ritkábban

magukon

lehet,

tudósok

magas

mveltségének fóruma

—

eltt.

ezt elfelejtettük!

Különösen

hangsúlyozzuk és

nem

eléggé ismé-

hogy már Anonymus a prológusban mondja mely írásos „de certa scripturarum explanatione",

telhetjük,

:

—

följegyzéseknek tehát természetesen létezniök

kellett

—

a tanárok

„et aperta

hystoriarum interpretatione

fejtegetései

értendk) rerum veritatem (nobilissima gens

Hungarie) nobiliter percipiat"

!

(t.

i.

És közvetlenül

rá

„felix

V. Anonymus, Kézai

s

a Pozsonyi Krónika

107

örömének

igitur

Hungária"

afölött,

hogy annyi szerencsés elnyei vannak a nem-

ad

kitétellel

kifejezést

zetnek és kivánja, hogy

„omnibus enim

de munere sui

quia ,,exordiumV' genealógiáé

litteratoris,

regum suorum

nobilium habét"

et

!

nyugodt

így csak a büszke öntudat és a

meret nyilatkozhatik rás,

amelybl És a

azon

meg

esetben

lehetnek

leghitelesebbek

azonban

pedig igen közel való

sebbsége

esett,

I.

Béla

—

ki,

mint

származnak

eltti

idbl

a

—

Hogy

!

bizonyítja ezt a Pray-kodexnél

a Gestáknak, a mely

sebbség fleg a

Gestákban elforduló magyar szók és nevek

tnik

hiteles.

ha azok a hon-

kiérzik,

es idbl

legközelebb

mindenesetre

megbízható és

magyarföldi feljegyzések tényleg csak

Gesták mesteri pontosságából alapitáshoz

lelkiis-

és az a tudat, hogy a for-

merített föltétlenül

tisztán

horis gaudeat

Írásából

mint ezt fentebb már részletesebben ismertettük.

Külömben legteljesebb a benyomás akkor, ha Anonymust egyfolytában figyelmesen elolvastuk kétség nem marad fenn, s oly idben írt, midn tudta, :

hogy Magyarország

története megírva

még

nincsen, és

hogy a nép ajkán él bizonytalan érték hagyomány mellett írott történet nincs, és ennek anyaga is csak nála van

meg

följegyezve.

VI.

Anonymus

Béla király

I.

jegyzje

volt.

Anonymus kora Vass József

mondja,

ténetírónak

krónikából

merített

is

mely

is,

mondából

és

írókat

külföldi

jellemét

följegyzett

hsmonda

idejében

Anonymus azon történetírókmveiket eredeti följegyzésekbl s a

népdalokból

szerkesztek

A

használták.

is

szerzjét

tekintve,

tehetjük,

emellett

s

fölhasznált, élt,

—

mködvén, azon a

kir.

nép

a s

ki

bátran

a

XI.

történeti

emlékezetében kétségen

szokott (vagy

kívül

iratok alatt

cancelláriákban és

századba gazda-

még I.

teljes

Béla

alatt

melyekre hivat-

kolostorokban

rzött)

családilag

a

Gesták egész bels

mikor a magyar hsmonda, melyet

frisseséggel

tetni

a nép emlékezetében, illetve

;

szerint

kik

tartozik,

kozik,

s

írott

a XI. században. Erre vall Toldy Ferenc kije-

lentése

gon

magyar

ki

él

egyes családokban

hoz

Béla

I.

magyar törmár létez

Mivel magát a legrégibb, legels

1.

—

is,

nyúlik vissza.

király idejébe

élt

szerint

leté-

följegyzések

is

értendk.

Hogy

idejében dalnokok

zet történeteit

énekekben

fölfogásából keletkezett

virágoztak, kik a

adták

el

vegyítve

nema nép

„mesékkel", miket, hogy olva-

VI.

sóinál

Anonymus

109

szellemtörténetünk

és

polgári

találjon,

hitelt

Béla király jegyzje volt

I.

nagy kárára elhagyogatott, velejöket azonban bizonyosan átvette.

Anonymus szerkesztette,

karján

mint

munkáját

az

midn

nemzet körében, s a

mindenütt,

pl.

meg a magyar kezd magyar az ide-

elször jelent

latinul

még nem

írni

birván a

a tulajdonneveknél

élnyelvének

kellképen

is

szó-ragjaival

ményében, írott

s

sem

midn

nyelvünk

nyugatról

gosabb

lesz

keleti

hozzá

észlelhet

;

mi a

m-

következtetnünk,

merev természete ersen

dacolt

Még

vilá-

furakodó

ha

az,

szerkeszt-

vele közei-korú

enged

aggrégiségére

fogyatkozását

jegyz de

újabb,

emlékeinkben sehutt

szerkesztés

a

mi

olyan,

alkal-

iparkodott pótolni.

is

ez a névtelen

Sajátságos jelenség

szellemében

nyelv

mazni, a szók ezen eredeti flexiójainak saját

akkor

egyház

a római

nyelv

latin

ve^idég

új

gen flexiókat

a

mindenesetre

idegennel.

névtelen

a

jegyz

helyesírását

a Pray-codexével tesszük párhuzamba. (Toldy Fer.

A

magyar nemzeti irod. tört. a magy. költészet története

és

2.

A

78 és köv.

73,

I.

54. és köv.

I.

11.

—

11).

Pray-codexxel összehasonlítva ennél régibb-

nek, s Írásban, illetve a

magyar szók orthografiájában

hozzá leginkább hasonlónak bizonyul. 3.

hasonlítva

Kézaival

tez nagy

kitölthetlen

tébb részletes

hézag,

pontos

és

a kett között

össze,

a

és

honfoglalás

felet-

azon

idbl

csakis

leírása

származhatik, melyben közvetlen forrásból 4.

névleg

egy

Hogy s

I.

Béla

tényleg

eltt

fölemlít,

sem említ meg. Megjegyzem itt, hogy

élt

míg

meríthetett.

minden egyes I.

lé-

Bélán

túl

királyt

egyetlen

királyt

I.

Béla

idejére vall az a

Árpád fejedelem halálának emlékei

IIQ

körülmény, hogy István, Péter, Aba Sámuel,

András

szövegben

hangsú-

ezen

és Béla királyokat,

a

ötöt

más

lyozva találjuk meg, kivülök pedig senki lyok közül

Konrádot és

nem

említ,

nem

már nem

esnék, pedig olyanokat

túl

Ezt

fölemlíti.

hogy

Bélán

bizonyíték

egy

egyetlen

túl

még Salamont sem,

említ,

vé/e^/e/meÁ^ iekin-

dönt

ez határozottan

lehet: az,

reges Theotonicorum. Senkit

Béla korán

I.

esnek hozzá,

különösen

alatt

mint

Ottót,

ki

kik közel teni

fejedelmek közül pedig említi

a külföldi

;

a kirá-

—

királyt

kinek uralkodása

pedig valószín, hogy a Gestákat megírta,

illetve

befejezte.

Hogy Béla

5.

nek

nem 6.

get

jól

7.

.

nevezi ,

.

hasonnev uralkodók

említés,

—

jele

jól

ismert,

különbsé-

közötti

melyekrl Kézaiminthogy korában

a XI. században.

Aba Sámuel

sehol a világon

Els-

fej.)

Oly vezéreket és utódaikat,

virágoztak

volt

míg

ismeri (Carolus minor, 53.

ban semmi

8.

a

;

kinek jegyzje

királyt,

királyról

kivüle

szóló följegyzés

el nem

a személyes emlékezet és a

fordul,

—

mely

legbiztosabb

hsmonda

frisseségé-

nek, közvetlenségének. 9.

Torda püspök

fölemlítése

is,

kirl senki

sem

eltte,

sem utána nem emlékezett meg, elég fontos következtetéseket enged meg Anonymus igen korai (I. Béla alatti) idben mködésére. 10. Egy bizonyos Miklós (Nicolaus) fpap (praesul)

ki

a

kir.

udvarban szintén jegyzi teendkkel

megbízva, 1055-ben

fordul

hogy Anonymus ennek néki kortársa, barátja.

el;

nem

volt

valószíntlen,

ajánlotta a Gestákat,

minthogy

Anonymus

VI.

I.

Béla király jegyzje volt

111

Anonymus korára vonatkozólag minden esetre föltünnek találom azt a fölvilágosító körülményt, hogy a

prológusban venerabili

viro

mondott

arte

et

kortársára

alapító

gondviselésszer

I.

salutiferae incarnationis

Numinis

unici

universaeque creationis 1055,

praefato regni

mintegy

amico,

inbuto"-nak

scientie

litteralis

nézve

dilectissimo

András királynak a Tihanyi apátságot oklevele végén e szavak olvashatók: „Anno

véletlenként

plicis,

suo

„N,

említett

Principe

victoriosissimo

nono,

sui

et

cum

septem-

coeli

regnante

feliciter

(Andrea

L),

anno

eo nobilissimo duce

Béla,

conscriptum est hoc privilégium a beatissimo Praesule

vicém procurabat

Nzco/ao, qui tunc temporis

Curia Regali, consignatumque

manu

Notarii in

Regis, iam saepe

praescripti,

praesentibus testibus." (L. Codex diploma-

ticus T.

p.

I.

Ebbl

393—94,

A. Ch.

1055).

els soraiban foglalt formulára is némi világosság esik, amennyiben az N. nem az az ismeretlent kifejez hangkép, mint azt némelyek állítják, hanem valósággal névkezd óe^ü ha peáiq ez a Prológus

^

névkezd bet, akkor is

név kezd,

nempedig

rövidítése és így lát,

a prológusnak legels (P) betje

„praedictus"-nak

a

„prae"

megtaláljuk azt a régi római formu-

melyet m.intaszerségénél és ismert alakjánál fogva

félreismerni kár volt, mert e formula, a mellyel oly gyakran

találkozunk: Cajus{és cxmezeXe) Sempronio (és cimei) W;^-

tem! oly hasonló a prologusbeli formulához, hogy azt

remeke a figyelmetlenségnek magíster ac quondam boné memorie

félreismerni valóságos

„P."

dictus

S^loriosissimi Bele reo^is

Hunp^arie nótárius.

„N." suo dilectissimo amico, viro venerabili litteralis scientie

imbuto.

.

.

,

et

arte

\

\

Árpád fejedelem halálának emlékei

2

Salutem Itt

kel

P.

peticioms effectuni!

et sue

tehát

névkezd betkkel van

nev

író

nev

N,

az

dolgunk, melyek-

barátjának

ajánlja a

munkáját.

De mindenesetre

Anonymus

bizonyos az, hogy

a Magyarországra vonatkozó topográfiai leírásában

tnen,

megdöbbenten

Hangony patak

helyét 33.

azon századokban oly

belle oly állomásról

fej.)

vette tehát

Anonymus ezen

helyes adatokat

?

tudomány

állomásra

hadjáratilag

egyes a honalapító

oly

vagy

rajongó harcos-utódra aki a

hsmonda

irányait

is

!

honnan

kifogástalanul

Ennek beválaszolásában van a

fekv korban

foglaló hadjárat idejéhez) közel

még

lehetett

hogy

pontos

csodálatosan

nem

hadjáratért

hon-

lehetett

akadni,

hadjárat útjait

szorgalmú

akár ernyedetlen

(a

való

kegyelettel

nemzetségtagra átfogó

részleteit

a

pedig

volt,

„Csakis közel a fejedelmek korához

:

pl.

(1.

geográfia

a

;

fejletlen

meríteni egyáltalában

útleírást

igazság

pontos és részletes

fel-

—

emlékbentartás

megemlékezés a családtagok között, vagy ivadékról-ivadékra tervszeren átszármaztatás utján, (kegyeletes

vagy a család legöregebbjének kötelességeként

het) valamely módjánál fogva, akár zésnek valamely

bármely

módon

módjának

sajátos is

—

múltja iránt oly mély

pedig a följegysegélyével,

különben

mit

érzék nemzet

különösnek tekinteni

nem

utókornak fentartani

képes

—

lehet volt,

tekint-

a

vagy

hazájának

tagjainál

semmi

egész épségben az

vagy a

kinek segít-

Annonymus a Gestákat megírhatta. Hogy Annonymus tlyen forrásból is merített azért bizonyos, mert különben oly részletes és pontos nem lehetett, mint ségével

a

min

bizonyos az

is,

hogy

ily

részletesen

pontos

Anonymus

VI.

Ha

meríthetett.

az

úttal

pedig mindez bizonyos

Annonymus

hogy

is,

1

ilyen forrásból

I.

volt a foglalási vállalatok utolsója)

míg

hogy

állítják,

már 78

Béla

II.

alatta

évvel,

jében teszik

volt

133 évvel késbben

halt

rásból való merítés föltevése

Annonymus

legkevesebben

és Béla

ez

király,

természetesebb,

honfoglalás és a király között.

késbbi Bélára

valamely

teszi

kevesebb bizalommal

Anonymus

minél

—

teljes

a hon-

/^í?-^z^^//m/<5'r-

a

író

szó

két

áll

oly

egymáshoz,

kevesebb

id

és

idö^

a

fekszik

És tényleg

:

mentl

Annonymust, annál

viseltetik iránta

ideje kora

—

már nem engedhet meg.

természetellenesebb, minél több

annál

kinek ide-

késn

fentemlített

sajátságos ok- és okozati viszonyban

mely annál

—

Annonymust

meg, tehát oly

hogy a

után,

évszázad

volna jegyz az Annonymus,

legtöbben

pedig

foglalás befejezte

egy

alig

Béla pedig (f 1196)

III.

a hon-

ütközet 955-ben

kirl

(f 1141)

Béla

— kirl

—

megboldogultról szól

foglalás óta (a lechföldi szerencsétlen

folyt le,

3

bizonyos egy-

:

idejében merített, mert ezen király trónraléptéig

Annonymus már mint

1

Annonymus nem

mint ilyen forrásból

másból,

leírást

Béla király jegyzje volt

I.

;

és megfordítva.

megállapítására vonatkozólag

ffontosságú azon kérdésnek megoldása, hogy hogyan az

lehetne

összehasonlítása

írások

által

azt

a

kort

melyben a Gesták írattak ? E szempontból a következk jegyzendk meg

megállapítani,

Hogy Dares

1.

semmit, régen

mert

írta,

s

ez

munkája

mert Dares

loo'o

M.

Wekerle

:

író

Trója

—

nem mond

veszedelmét

Szt.-István korában

is

nagyon olvasható

mve

már a X. században in catacodicmn Bobientis Coenobii már elfordul.

volt,

S.

az

Phrygius olvasta

Nagyezerév.

8

1

Nagyezerév

1

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

alatt

Hogy István még nem volt

roz,

mert

királyt szentnek

2.

szent élett

már

tiones).

Tehát van

írni

mégis valami

már

Béla

I.

ismeretes

meria nevezete csak

Hogy

ki

állítják,

késbb

Endre

de a Terra

Rascia (mert

keletkezett

alatt

lett

sem

noha

irányadó,

királysággá (regnum),

így említi

Anonymus)

volt

is

hogy Anonymus ügy I. Béláról és eldje Andrásról az «/ ordmale>y nélkül szól. Az nem

cáfolat,

az,

hogy maguk a királyok okmányaikban és az

írásaikban

azonban, III

Béla ide-

hogy Halicia és Lodo-

Rasciát említi, ez

sokkal azeltt

I.

nem

már megemlíti Haliciát, Halicia már apud SommersII. Béla ideje eltt mködött

II.

I.

ez szintén

ugyancsak

ki

is,

Rascia csak

F

nagy emlékénél fogva

alatt

volt,

pedig rendesen azt

már

hogy

dologban,

a

Haliciáról említést tesz,

berg ex Bugophalo,

4.

Ist-

kirl a világ bizonyosra vette,

állott,

úgyszintén megemlíttetik

—

rex,

Különben szentnek nevezi

!

mert Cynnamus

már

jében

Stefanus

avattatni fog.

Hogy

bizonyít,

Sctus

:

hanem

:

a szentek hirében

3.

az

szentet,

hatá-

I.

évében

hogy szentté

nem

.

Béla

I.

már Aloldus is, ki Béla halála megsznt. (Bolla Márton Praeposi-

Henriket

például István

.

— *Más

jelent.

vagy rex sctus Stefanus vánt és

.

ki

nem

szentté avatva, szintén

rex sctus,

Stef.

mondja,

..

.

ordinalet

róluk

kik

írtak és

használták

:

alattvalóik

ket megnevezték

ordinálékat soka sem mulasztották kitenni

A hasonnev körülmény, határozottan tudja,

nem

ismeri

királyok numeráiéját

hogy I.

a

Bélát

alá-

a

II.

!

illetleg az a

és Andrást

anélkül

írja,

mert

Anonymus

királyok neveihez tartozó

megkülöm-

Béla

mellett

vall,

Anonymus

VI.

amennyiben

böztetéseket,

huardusról

sem

ami

található,

Béla (1131—41) és

—

ságát

Alterthümer)

hogy

jegyz

névtelen

egytl egyig, közül

kik

sem

egyet

anyjáról,

midn

András rének

ffontos-

leánya

föltételeznünk

kell

meg

említve és soha

meg

elbeszélésében a

mindazon

?

1

.

királyokat

uralkodását

István

Szt.

Thonuz-Obáról

s

András

királyról

jegyzjétl

király

megöletésérl, Saroltról, mint Szt.2.,

;

miszerint

hogy

fél

királyi

jövend

;

4.,

hogy neje a ruthénok vezémegemlékszik a 32.

Abáról

3.,

megemlíti

az Péter

Magyarországba

beszéli,

volt;

ír

megjegyzi,

királyról

megboszulandó

vérét

1131-ig

Béláig uralkodtak, s az ez után

I.

a német császártól,

vala

már

egymásután

midn Ohtum

Pétert,

egy

miként említheti

cáfolva,

István

—

élt

(Magyarische

Szélig

pontosságot

az azonban többször volt

jelzi,

1061-tl

egyetmást

Cassel

kijelenti,

nagyobb

csakugyan

éltek

alatt

II.

iratában felemlített volna.

Ezen szempontból

nem

menne, pedig ha

hogy az

idrl

terjed

1173-ig

Z^^/

Béla (1173—96)

III.

volna, okvetlen kell

írt

vagy

vagy

volt.

Anonymusban semmi

Béla korán

I.

1

Mínoris

Caroli

amicus familiarissimusa

imperatoris

Irányadó tehát az, hogy

5.

1

az 53. fejezetben Lut-

pl.

mondja, hogy

azt

is

quondam

Béla király jegyzje volt

I.

Edömér nemzetségébl származott, hogy neve Sámuel voW, s Obának kegyességeért nevezték. De az ezeket követ királyok-

fejezetben

ról,

kik

kijelentvén,

hogy

Ed

és

mint Salamon, Gyeics, László, Kálmán,

mindannyian

árva

szót

körülmény

Soha

!

sem.

kitn jegyzett

csupán a

személyiségek föl.

fleg ha számba vesszük

István,

voltak,

Képzelhet-e,

véletlenség,

II.

egy

hogy e

vagy vakeset lehet? azt,

hogy a Prolo8*

Nagyezerév

115

gusban maga

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

nem

a Gestákban,

jeszkedik

delmekre:

hogy

is kijelenti,

Félix

a királyokra

is

kiter-

csak a vezérekre,

feje-

Hungária

igitur

.

exordium

„quia

.

.

genealogie regum suorum ex nobilium habét de quibus regibus

laus

sit

honor

et

kötelességének jelenti ki az

megemlékezni

ról

Béláig

és

eterno"

regi

.

.

koráig uralkodott királyok-

meg

ezt

bezárólag

tette

is

ha tehát Anonymus egy másik Béla

:

tehát

.

alatt

I.

volt

volna notáriusy akkor ezen jeizett kötelességének tudatá-

ban a

királyokról

t'óbbi

Anonymus

Mivel tehát

6.

Árpád

sírját

megemlékezett volna!

is

alapján

templomról,

alatt írt

(1061.):

melyet

;

Szent-István

csaknem lehetetlen Mondani tehát, hogy

tudni,

az

mert

Írásánál

maga

tehát

midn

ír

megemlékszik

sírjáról

a Gesták

ki

volt,

férfi

mit

tudta

t,

el

lév

okvetlen az élet delén

végén Árpád

Béla

ismerte, mert Szent István korától csak

mintegy 25 év választotta

észlelete

I.

52.

arról a

fejezet

Fehér-

néki

épített,

saját

nem

!

vagy

érintésénél,

ábrándozott

hogy

ráfogni,

mende-mondáiból

parasztok

az

ezen

énekesek,

merítette

kérdés

vagy

volna anyagát,

nagyon merész ráfogásnak bizonyul.

Hogy mindezekrl meggyzdjünk nem mint

az

akkori

Béla

I.

népek

érintkezett

Anonymus király

ból

minden Mivel

—

•

és

részletes

pontos

azon célból fogni hozzá

olvasásához, hogy megtudjuk, melyik Béla

jegyzje

Anonymus

expresze

egyéb,

korban a magyarokkal

alatti

történetének

ismeretével ellátva,

kell

volt

Anonymus: kizáróan

kételyt

csakis

I.

ki

a figyelmes olvasásfogjuk

érezni,

hogy

Béla jegyzje lehetett!

Anonymus

oly

közel

több mint valószín, hogy

idben

Anonymus

élt

Árpádhoz

Szent-István

Anonymus

VI.

uralkodása

született

alatt

Árpád

hogy

Béla király jegyzje volt

I.

hol élte

—

hogy

Ecilburgról oly egyszeren,

mikép és hol temették

templomot

tiszteletére

vdrosd»-na.k

hogy

volt a

nem

káját

lakmároztak, mert

ott

hova Szent-István az

ott,

el,

építtetett.

legels magyar történetíró,

Anonymus 1061

— 3-ban

vagy ekkor,

és

vagy rövidre

azoknak

tervezetét

tette,

illetve

—

jegyezgette;

volt

azonban

már

talán

tehát

oly

s

utána

midn

akkor,

S

az egész

aki így veszi,

mint aki alább

is

Béla

III.

másképpen

idejébe, tehát

ily

Gestáit,

tételezés

és

járt,

oly

történtekrl

Anonymust!

fog

Béla

I.

készí-

iskolába

Szent Istvánhoz,

130 évvel késbbre képzeli és

mészetes, hogy az

a

elbb

világításban kell venni

\\y

hogy mun-

írta

közel Árpádhoz, hogy ezek alatt és körül értesülve lehetett/

mutatja,

Béla király nótáriusa

okvetlenül

közel

eltte,

melyek a Gesták

oly krónikákból merítette, írva.

más ö

senki

jellemzleg

nevezi, s ez

már megvoltak

eltt

az

beszél

(azért

Anonymus Acquincumot, mint ^Atila

biztosan,

Árpád lakásának), és hogy

az Ecilburgot tudta

ezt

tudhatta

tehát

napjait

le

1 1

róla,

Ítélni

királytól

teszi

t

!

nagy különbséget

leg-

Terjelent,

de egyúttal ez az egyetlen magyarázat arra, hogy Anony-

must úgy félreértették, gyanúsították, s az egyetlen mód arra, hogy Anonymus hitelessége helyreállíttassék. Szalay László, Horváth Mihály történetírók

merik is,

Anonymus

érdemeit,

elis-

legújabban Pauler Gyula

noha egyes tények felsorolásának formájára, idi

sorrendjére

nézve egyik-másik tesz

telt;

de amit Salamon

tesz

írók

tesznek

a

—

ezért

emlékükben okvetetlenül

és

is

újabb

történelem elitéltetni

itt-ott

észrevé-

magyar ítélszéke

fognak

!

divat-

eltt

Nagyezerév

1 1

Anonymus (Kisebb

:

jegyzjének gyermekkorát Szent-István

Béla

idejébe

helyezhetjük,

részletes adatokat

keresünk.

mert s

nem

„Sámuel"

a nála s

egész

két

hiában

utódainál

királyt ismerte,

egyedül

keresztnevét

említi

köriratü s kétségtelenül XI. századi

ezüst pénzeket a világ

kis

összes éremtudósai

tudták helyesen megfejteni, mig névtelen jegyzn-

nem

ket

Kézainál

élt

a „Sámuhel Rex"

veret

melyekQt

Béla névtelen jegyzje Aba

I.

igazi

minthogy a hódítás koráról oly tud,

is

késbben

századdal

Szabó Károly

munkái kötetében) a következket

történelmi

„I.

Árpád fejedelem halálának emlékei

idejekorára vonatkozólag

érvényre

juttatja

:

ism^erték."

Rössler egyik

jegyznk

hogy

érve,

a kunokat

holott a mondja a magyarokhoz csatlakozottaknak kunok csak a XI. és XII. században lettek Orosz-, Lengyel- s Bolgárországnak és a magyaroknak ellen;

ségei,

ket

kik

több

ízben megverték

következnék, hogy a jegyz a

utána

élt

fentebb

is

Márton

illetve

az

vagy

században az

(a

ex

„Praepositiones

pedig

már hist.

m. -szigeti lyceum könyvtárá-

meg-

Szilágyi István hagyatékában) szintén

hogy

miután

Anonymus magát

jegyzjének mondja, anélkül, hogy a ját

mibl

kiderült.

Hungarica" kéziratában

ersíti,

a

.

volna, kézzel fogható tévedés, mint

Bolla

ban,

XII.

.

kitenné, jele,

ban a numeráié mindig

Anonymus

király

király

numeráié-

hogy mivel csak magukban

okmányokban volt régente kihagyni, minden más (nem hogy Anonymus

Béla

I.

szokásos királyi)

kitétetett

Béla jegyzje

forrásainak

a

a

numeráiét

személyek

— ebbl

kir.

iratai-

következik,

volt.

megállapításánál

ugyanis

Anonymus

VI.

—

I.

Béla király jegyzje volt

—

mint már hangsúlyoztuk

élesen

119

hogy

feltnik,

a bejövetel topográfiáját oly csodálatosan pontos és

meggyz

részletességgel és virtuozitással viszi keresz-

hogy

tül,

nem

hogy

lehetetlen az,

följegyzésbl, illetve a családi

a családból

s

az iskolába átment élszóbeli vagy

mánynak

mint a prológusban

melyhez

beszél,

sejteti

is

jegyzéses

kerülése

sikerült,

mely

Szt.

voltánál fogva vált

—

is

István' életében,

a

buzgósága idejében, talán a

események

az

lehetvé

visszamen élénken

azonban

ami

;

el-

forrás

még

emlékezetében

közelségénél, és a nép

hagyo-

hol felix Hungáriáról

gondoskodásából, oly tanár és oly

király

esetleg

talán véletlenbl

ott

még

talán

tanítások megalapítása és

él

—

oly forrásánál állott

közvetlen

eredeti

csak

úgy fogadható el teljesen, ha Anonymus Szt. István nem sokkal utána járt isRolába N. barátalatt vagy jával.

A tnik a

hazai

topográfia

kifogástalansága

különösen külföldi

—

hogy

ben

„tisztán

magyar

megbízható,

feltétlenül

is

összevetni igyekszik.

a

azt

meggyzdést

helyi és személyi

míg

a

a

tévedéstl

ügyek-

szomszéd

vagy idegen nemzetiségek megnevezésében feljegyzésében

ott,

tényeket a magyarok

tetteivel

Ami megbízhatóságára nézve kelti,

föl-

chronologia megbízhatatlansága különösen

hol idegen chrónikákból merített

—

mellett

népek

és tetteik

mentnek

teljesen

nem

mondható."

Anonymusban bejövetele és a

Árpád

haláláig

tehát föltétlenül csak

honalapítás története Istvánig részletes és következetes,

Istvánig csak vázlatos és fogyatékos.

honfoglalás az

a magyarok

els vezér

A

hiteles

:

innét Szent

bejövetel és a

élete folyásával oly forrásból

Nagyezerév

2^20

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

amelyben csakis ezek vannak följegyezve. Ami

ered,

Anonymusban

t'óbb

nem

gyjtve, és pedig bátran

el

lehet

Tehát

nymus

?

Nézzük

is

más

az

ügyesen.

forrásból

De

ettl

illetve

megdöbbenten pontos honnan tovább

innét

kell,

és

sorra.

nan merítette az adatokat

:

el

mily forrásból merített Ano-

Scythiából Kievig, innét Munkácsig,

zásig

van össze-

tekinteni.

is

mely,

:

ennél,

haladva

Unghból az elrenyomulás

részleteit az

az

vette

?

a

Unghig, hon-

oly

els

pontos

táborozások

folyóközi táboro-

részleteket? sajátos

Es

tényeit,

az alpári nagy ütközet részleteit, s a továbbfolyó hon-

események láncszemeit egytl-egyig, s egyenvégig ? honnan gyjtötte, az adatokat honnan

foglalási

kint

.

.

.

maguk a Gesták adják meg. Ne kövessük azonban Anonymust még Erdélybe

merítette ? Erre a választ

se,

mert egy ember, aki a honfoglalás nagy hadjára-

tának ftényét olyan híven jegyzetté,

helyen földi

a nagy vonalon volt

:

kalandozásokról

nézve

hogy az szólott

ket igenis

ami Erdélyrl

már nem

s a kül-

tartozik a

reánk

a prolugusban tisztán értheten mondja,

korában a köznép ajkán a honfoglalás meséje

még, és hogy az ö idejében tényleg

énekei

lehetett két

nélkülözhetetlenek sorába.

föltétlenül

Anonymus

Íratott,

;

nem

is

létezett joculdtorok

a honfoglalás tényeit tárgyalták, de mindeze-

(Anonymus) megbízhatóknak nem tartja, hanem megbízható és nemes nemzethez méltó az, ha. által

eladott

létez történetek mellett (excerta explanatione

scripto-

keletkezésének els történetét a tanárok

rarum) külön

a

honfoglalás

tényérl keletkezett és

létez följegyzésekbl, sicut a magistris meis

ram

audive-

és mely följegyzések alapján Szt. István gondos-

VI.

Anonymus

Béla király jegyzje volt

I.

kodása folytán a magyarok eredetérl sáról

121

honfoglalá-

és

az általa alapított iskolákban s az általa meg-

is

eladásaiban ezen hazai

hívott tanítószerzetesek

net tanítása soha lelkiismeretesebben ellátva

mint az

tett,

minthogy a

idejében,

idkben

után beállott viszályos

ben kevésbé gondos királyok

Szt.

ez

nem

lehe-

István halála

uralkodott,

alatt

törté-

e tekintet-

már nem

volt

ennek

ural-

annyira föltehet.

Tehát épen

Szt.

István király

alatt,

fképen az a kor, melyben ilyen királyi iskolán a magyarok störténete a még élénken él hagyomány és följegyzésekbl összeállított vezérfonal alapján taníttatott és taníttathatott. Késbbi idben, a II., III., vagy IV. Béla királyokat megelz idkben a tanításnak ezen alapossága, részletessége már nem tehet fel, mivel kodásának

végéig lehetett

a

derekától

t.

buzgóságával

a Szt, István király iskolaügyi

mélyes

beleavatkozásának

Ezen

világitásnál

gától

válik

természetessé

Anonymus még járt

azon

iskolába,

Trója

hol

kérdést

az

melyrl

háborúját

utána

mintegy önma-

hogy

uralkodása

király

a

rendelkezett.

következtetés,

a

István

Szt.

sem

király

a

tekintve

sze-

és

indokolt ösztönével

egy

egyetlen

Béláig)

(IV.

i.

alatt

prológusban szó van,

összeállította,

és

a hol

a

magyarok störténetéhez a jegyzeteket készítette. És ha vesszük, hogy Anonymus az elhunyt Béla király jegyzjének mondja magát, akkor érthet az mivel Szt. István halálát és

23 év

választja

dott

Anonymus

:

el, I.

I.

I.

Béla

Béla pedig Béla

trónraléptét

alig

királynak

hogy,

is,

3 évig volt

csak

uralko-

a jegyzje,

sem mveldési körülményekre nézve összevágóbb és kedvezbb id-

annál

is

inkább,

mivel

sem

idre,

1

Nagyezerév

22

ezen

szakot

lehet,

korú

meglett

Árpád fejedelem halálának emlékei

megoldása

kérdés

sem

képzelni

:

férfiú

egyszerbb mint

ha mint

mi sem iskolába esetleg 20

a

írta

az,

Anonymus,

mivel

és

Gestákat,

hogy

vagy még több évvel a Gesták megírása eltt tott,

hogy

az

mint

mondja iam

Prológusban

a

„sed

:

N

magister

a

Hungária

tévedtek .

.

.

per

kedvéért

promissionis litteras

tua

a

vir

tehát

;

meg

iy

késbben,

csak

;

ama

jegyzetek annyi

vonatkozik

erre

a

vélet-

id

„felix

horis gaudeat de

a

Béla

idben. És csak szerencsés

omnibus enim

sut htteratorisi>

mihi

Gestákat

lennek mondható, hogy

nem

mee

monuisset"

kinek

midn,

vonatkozólag

barátjára

nisi

reddere

király halála utáni

el

N

az

oblitus,

az,

—25

járha-

értékesítés végett

tue peticionis, et

debitum

venerabilis

P dictus

.

eram

pene

dilectio

.

el

vette

lehet

azóta félre voltak téve és

jegyzetei

hogy azokat akkor

még

szempontjából

után igitur

munere

!

Ha Anonymus Gestáit ily alapokon vizsgáljuk, lehetetlen észre nem vennünk, hogy a Gesták, ha az azokon végig vonuló

veresfonalat,

honfoglalásnak a tényét emeljük i>

Szemelvenyes vázlat-munka

oly

értelemben,

csaknem a

forrás

hogy

^^

a

ki,

tárul

i.

szemeink

fel

történetírói

közvetlenségének

mintáját nyerjük, ha a honfoglalás azt a vonalat

magának a akkor csaknem egy t.

emeljük ugyanis

ki,

eltt,

korrektségnek,

egy

kifogástalan

fleg

történetébl

mely a Scythiából

magyaroknak a mai haza földjére léptétl kezdve Árpád haláláig, a fvezérek (Almás, de fleg elindult

Árpád) személyeihez

kötött

ftáborkarral

men

had-

sereg útját képezi.

Az, ami ezen a

fvonalon

történik,

az

képezi

VI.

Anonymus

I.

Béla király jegyzje volt

hazánk megalapításának a valóságos egyéb, ami vett

Anonymusban

honalapítás

jelentségnek

vehet.

A

az

bátran

honfoglalás

élesebben vont határai pedig elegend arra,

kére

hogy az Árpád nézve

vonhassunk,

nyugodt

biztos

és

sírját

és

azokat,

lelkiismerettel

a miket

a

szorosan

másodrend

legszkebb és tért

megemlít

határozott

Minden

alapját.

foglaltatik,

szempontjából

123

biztosítanak

följegyzés érté-

következtetéseket

Anonymus

elfogadhassuk.

mond,

VII.

Anonymus

föld- és helyrajzi föl-

jegyzései teljesen megbízhatók. Azoknak, és

sítják

Anonymust

kik

megtámadják,

hitelességében

zatomban már mondottakon

gyanú-

ócsárolják,

még

kívül

az

dolgo-

e

a következket

kijelentenem.

kell

Anonymust minden támadás, minden dacára megcáfolni

még nem

sikerült

núsítás pedig oly foglalkozás, fizeti

magát

ki

tisztességes

a

ha maga nem képes

hanem

rosszakarat

senkinek

;

a gya-

mely csak igen rosszul

tudomány

terén

akkor,

nyíltan pozitív alapokra fölhágni,

szemével a bizonytalanság hátterében

kancsal

sántítani kénytelen.

De különösebben mettetése

az Árpád vezér halála és elte-

kérdésében,

legfleg

pedig

a

temetkezés

Anonymus mintegy sztereotip mintegy a hagyomány valóságos

helyének megjelölésében szabatossággal

szavával

és

mondja

el

azt,

mit

az

korában,

a

XI.

mvelt embernek még tudnia kellett. És Anonymusnak e tekinteteben vett megbízhatóságán, hitelességén kételkedni nem csak ok nincs, de még a lehetség sincs meg. század derekán minden

Ott áll,

pedig,

ahol

mint az

a hely- és földrajzi

minden kétségen

adatok oly

meglepen

felül

helye-

VII.

Anonymus

föld- és helyrajzi följegyzései teljesen megbízhatók.

sek és pontosak

25

az ezen helyekhez és területek-

ott

:

1

fzd

események nenn lehetnek hamisak, vagy megbízhatatlanok mert az störténetek egyik jellemz sajátossága az, hogy a helyek tiszta tudatával és leíráhez

;

sával karöltve jár az ott történteknek

amennyiben a váz, melyre az

események valósága

ez a váz, mint alap helyes,

mények

sora,

a tiszta tudása,

történelemben

a

való

helyrajzi

is

ha a megjelölésben

lényegében helytelen vagy valótlan

ben, kik

Anonymus

ese-

fektetett

talán

téves

nem

lehet.

ma

Mindazonáltal vannak tudósaink közúl

a

és ahol

letétetik,

a reája

ott

az

is,

is

de

töb-

hitelességében kételkedni

föltétlen

kénytelenek, mert részint a Gestákban tényleg nyilvá-

nuló naivság

helyenként

és

pedig a mindeddig ellentétek

más

még

tudákosság

megfejtetlen, de tényleg létez

hasonkoru

elég okul szolgálnak arra,

álló

Erre vonatkozólag

is

nékik

följegyzéseivel

írók

mások adatai mint Anonymusnak

hogy azon

mellett több hihetséget lássanak,

egy csaknem egyedül

részint

is,

följegyzései mellett.

bírom a legilletékesebb szak-

tudósok nyilatkozatait, kik azon hozzájok intézett megkeresésemre, hogy Árpád fejedelem sírjának pítása

munkájánál

a

ebbeli hitelességének

legels kérdése

alapföltétel,

megálla-

Anonymus

megoldatlanul

el

maradjon, vélem tudatni kegyeskednének, vájjon

gadhatónak országra

tartják-e

vonatkozó

oly szempontból,

ne elfo-

Anonymusnak szorosan Magyargeo-

és topográfiai följegyzéseit

hogy különösebben az Árpád vezér

eltemettetése helyének leírásáról szólókat biztos kiindulási

alapul elfogadni lehessen, vagy pedig,

tetben valamely aggodalomnak

szukban a következ

éi

helye

hogy e

lehet-e ?

telemben nyilatkoztak.

tekin-

Vála-

1

Nagyezerév

26

A

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

válaszokat azon sorrendben közlöm,

melyben

hozzám beérkeztek. Dr. HampeL József régészettudósunk, különben egy hozzám intézett terjedelmesebb ben

Gesták

a

halálára

és

mezése

alkalmából

kérdéssel

vonatkozó

sírjára

„Nem

élesen

látok

Anonymusnak

hogy

miért ne adjunk

és

hitelt

a mikor egy legendát

óv

értel-

foglalkozik

mondja a többek

meg.

között,

ne higyjünk

miért

Ö

a

kérdésekben

topografikus

ily

levelé-

mondatcsoport

elemezve

okot,

ki

végén Árpád vezér

fejezetének

52.

a

néki

bizonyára ismerte

az Árpád nyugvóhelyére vonatkozó legendát és aligha

nem

ismerte az óbudai síkságot

léletbl tudta hol

szem-

közvetlen

és

a Fehéregyház."

áll

Dr. Pauler Gyula történetbuvár már „A magyar

nemzet története

munkája

Árpádházi

az

kötetének 466. és

I.

kk.

ír

Gestáinak hitelessége tekintetében

sem

soraiban kifejezést,

az e tárgyban

azon

nem

adatait,

épült

táján

vonni

legcsekélyebb

a

határozott

hozzám

intézett

meggyzdésnek

ad

hogy a névtelennek Magyarországra vonat-

kozó geográfiai sírja

iránt,

pedig

Anonymusról, az

és teljes elismeréssel van följegy-

táplálja,

zéseinek értéke

valamint ezen

11.,

kötet 571. jegyzetében részletesen

kételyt

cím

királyok alatt"

jelesen pedig azt, mit az

Fehéregyházról

mert

lehet,

erre

mond,

egyátalán

Árpád

kétségbe

semmi

ok

nincsen.

És nála

is

legtöbbjé-

fennakadás,

hogy miért

egyáltalán oly konokul ok arra, hogy

Anonymus-

nél kiérezhet kell

mint a véleménytmondók

az azon való

ban kételkedjünk gyává tegyük

?

s

hogy

hitelességét

gyanúsítás

tár-

VII.

Anonymus

föld- és helyrajzi följegyzései teljesen

Rendkívül tanár

nagynev

és

történettudósunk

hogy

szempontból,

Henrik

MarczaLi

érdekes

mint az

megbízhatók

is

vannak

abból

levele

Árpád-sír s

érdekes alakúak,

amink

még

tebb király

a

Fehér-

—

mert

pedig igen

közül egyikkel-másikkal len-

fogunk

—

Anonymust

Béla

jegyzjének, tehát a Gestákat

1270 után

írot-

a honfoglalás

Árpád

'találkozni

vallja,

360 év

választja

által

természetszerleg

tényét és

halálát

a nagy tettek megírójától és

el

nem

értenden

önmagától

és

Anonymus

eléggé

hisz

a

IV.

taknak

így

még

e kérdésnek,

27

egyetemi

egyház kérdése megoldásának szinte barátja hisz ellenségei

]

megbízhatóságában,

föltétlen

mert nincs egyszerbb és helyesebb okoskodás annál,

hogy épen a

min

kiválóan

oly

Árpád

vezér

fölfogása

lességre

Marczali

alapján

nem

temetkezhelye

csak egy késbbi

lefolyása után,

vétetett

igen

kérdésben,

helyponti

tarthat

föl

közel

mint

400 év

megbízhatatlan

a Gestákba,

tehát

számot. Ez okból

kor hite-

mondja

hogy véleményét Anonymus, hitelessége

is,

már több ízben nyíltan kifejezte és most sincs semmi oka attól eltérni. Anonymus, szerinte, mint a

fell

század második felének

XIII.

honfoglalás

nem

fell

is

egyenes tudással a

irója

bír és

nyait ülteti át a vezérek korába.

saját

Ha

korának viszo-

tehát

Anonymus,

mondja tovább, Árpád sírhalmát az álba ecclesiánál supra caput etc. ennek véleménye jelöli meg szerint legföllebb az a történeti értéke van, hogy IV. Béla korában talán ezt tartották Árpád temethelyének. .

.

Legérdekesebb helye

az

a

:

Minden

.

azonban esetre

körülmény,

Marczali

nagyon rontja

hogy e

sírról

hitelesebb krónika egy szóval

a

bírálatának

ez

a

állításának hitelét

sokkal

régibb

sem emlékezik meg.

és

Nagyezerév

128

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

Ha már most dolkodunk,

nem

behatóbban

fölött

azon

látnunk és általánosságban

Anonymus

hogy

hivatkoznunk,

a Gesták

igazságra

mint

csakis

Béla király jegyzje van természetszerleg s

gon-

kryptokozmoszába

az ellentétek

lehetetlen

nem

bele

ez utóbbi

I.

indokolva,

Béla korának hú képét nyújtják, azért,

I.

mert amint a Gesták írva vannak, úgy és oly szellem-

ben

írtak

vagy

III.,

írhattak

és

Béla korában

IV.

mivel a rendelkezésünkre

;

akár pedig

L,

II.,

a kódex írásjegyei pedig,

álló

példány,

nem

állítólag

Anonymus korának meghatászempontjából semmi értékkel nem bír, kivéve, ha

eredeti,

rozása

akár

latinul

hanem

másolat,

határozottan bebizonyítani lehetne, hogy pontosan mely

idben hogy

másoltatott,

IV.

azonban

sággal

még

vehetni

élt

Béla

—

ezt

azt

király

talanabbnak

tehát

esemény

indokolva

hoz

a kell

hogy

hogy egy minél

máso-

e

kell

:

tekintenünk

rendje

szerint,

csak

késbben

Anonymust,

annál Gestáit

mert minél

a följegyzéstl, annál bizony-

Gestáit IV. Béla

keletkezetteknek

vélelmezni

van a kétely és a gyanú, hozzáfér.

szólván konstatálni lehet, hogy az kétely és hitetlenség

nem

bizonyos-

vagy után készült-e

vannak történettudósok,

természetszerleg

dókat ide

mondani,

tekintenünk szükségképpen a följegy-

vannak Anonymus korban

st

tesszük

idejébe

természetes

kell

lehet,

lehet megállapítani,

hitelességnek

távolabb esik az

Ha

sem

bizonyosnak,

a dolgok

zést.

nem

Béla eltt,

IV.

azt

kevesebb

lehetne

legalább

Béla korából a Gesták nem származhatnak,

mivel

lat-kézirat

akkor

kiknek okaik

uralkodása utáni :

mindenesetre

mely a Gesták-

És csakugyan

ügy-

Anonymusba

vetett

— rosszakaratú idegen — keletkezésére nézve

értve

a

piszkoló-

össze-

Vll.

Anonymus

azon

esik

megbízhatók

föld- és helyrajzi följegyzései teljesen

áramlat

29

Anonymus

mely

keletkezésével,

1

Gestáit IV. Béla uralkodása utáni korba helyezi, vagy,

mely a korra

Anonymust

hogy Béla tes,

nézve a bizonytalanságot

jegyzjének

király

hogy az

halálának

nézve,

hanem

nézve

illetve

elfogadja.

is

meg I.

helyére

hsmondá-

gyanúsnak

kellene

kimon-

volna engedve

Béla

III.

így természe-

egyáltalán a honfoglalás egész

Anonymus

vagy

Anonymust nemcsak

megbízhatatlannak,

hogy

És

II.

és eltemettetésének

idejére

tekintenünk, ha ugyanis dani,

IV.,

ilyen áramlat mellett

Árpád jára

vagy

III.

azáltal,

jelzi

király

nem

jegyzje

nemzetünk múltja és dicssége iránt táplált érzetünk megengedné, hogy a nemzet ellenségeinek Anonymusról terjesztett nézeteit szívesebben osztjuk, mint a magyar nagyobb történetírók kegyeletes elveit, kik Hunfalvi Pál és Salamon Ferencz eltt kivétel nélkül mind föltétlenül hitelt adtak Anonymus és ha

lehetett,

Gestáinak.

De irat

még meglev Anonymus-kézmásolás? Ez föltevésnél egyéb nem lehet,

miért volna a

csak

mert a kéziratok

korban dívó a kéztl

is,

ugyan

fleg

alakjától

irásbetük

az

minden

függöttek, de függöttek magától

mely azokat

még

írta,

pedig nagyon lénye-

gesen.

És ha azonkívül tekintetbe vesszük, hogy valamely irodalmi „opus" nem ugyan a szerz sajátkez szokott

írása

ügyes ják

kez

lenni,

a

szerz

betúiróval letisztáztatta

fennlév

a

hanem

:

mért

Anonymus-kéziratot

inkább mint másolatnak?!

Hogy

melynek

Fejérpataky

fakszimiléjét

gyobbkör érdekld Wekerle

:

Nagyezerév.

dr.

közönség

azt

rendesen

nem mond-

„tisztázat"

-nak

pedig ez a tisztázat,

László

számára

is

a na-

megsze9

\

Nagyezeré V

30

rezhetvé

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

minden érdekld a

tísztázatát

külömböz

hatja és a

Anonymus

es idbl

közel

oly hasonló

a

nem

ered más

kéziratok-

belámi,

lehet

miért

midn

betk

a

formájára

„Regálé decretum"

István

mintha csak egy és ugyanazon kéz

iratához,

ne

kézirat Szt. István királyhoz igen

való? Szt.

szemével vizsgál-

saját

korokból

kal összehasonlíthatja:

volna az

az Anonymus-kézirat eredeti

miáltal

tette,

írta

is

kéz-

volna

—

Mondani, hogy a Regale decretum mind a kettt! az ép oly bebikézirata is késbbi századokDól való zonyíthatatlan állítás volna, mint az, hogy az Anony:

mus-kézirat XIV. századbeli másolás.

Nem

csoda különben, ha a

már a kor nagy tetlennek

távolságára

hogy

tartják,

Béla korára vallók

tekintetbl

való

a mi

azt,

van megírva, mint ahogy

IV.

I.

tl lehetne hitelesnek és közvetlen forrásból elismerni, elfogadni:

elfogadható

1270 után él

azt

hitelességgel

tudhatta

lehe-

Gestákban úgy Béla alatt él-

a

azt csakis

is

és

és

erednek író ember megírhatta

volna.

De

térjünk viszsza Marczali nyilatkozatának azon

mely

részére,

Anonymus e

szerint

állításainak

(Árpád

sírról

Hogyan és hitelesebb

adatot,

rontja

az a körülmény, hogy

a sokkal régibb és hitelesebb

ezt

érteni?

krónika" ?

melynek

szövegébl

nagyon

esetre

sem emlékezik meg."

kell

rendes krónika,

oly

hitelét

sírjáról)

krónika egy szóval

iratok

„Minden

sejtjük,

mely

Melyik

Talán mert

olyannak

a

„régibb

n.

Nemzeti

létezését,

némely

azon

egykori

az u.

találunk

tnik

föl,

akárhány mintha egy

régibb krónikából volna merítve, melyre eddig ráakadni

még nem

lehetett ?

VII.

Anonymus

Ha

azon

ez

bizonyos

már annyi gondot

min

okozott

nem

tása terén, akkor

nünk egy

krónika, mely

a történeti

források kuta-

lehet azt alkalmasnak

Anonymus

hogy

lálunk a régibb krónikákban

oly

más

bizonyosra vehetjük, hogy

egykori

létezését

sem

arra

is,

hogy

ta-

melyekrl

adatokat,

forrásból merítvék, és

hogy, ha ezt a forrást

is,

mégis konkrét

:

elismer-

följegyzéseinek

ha tény

értékét véle lecsökkentsük. Mert

van

3

supponált

kérdése, és egyátalán

sírja

tartjuk alkalmasnak,

annak

1

aktuális nemzeti kérdés eldöntése tárgyában,

az Árpád

tény az

megbízhatók

föld- és helyrajzi följegyzései teljesen

nem

találjuk

is

meg,

megengedve

supponálnunk

történeti kérdéseknél

dönt

argu-

mentumként eltérbe állítani azt a körülményt még sem lehet, hogy mivel valamely följegyzés azon supponált krónikában nem foglaltatott, azért történetileg nem hiteles :

!

Ezzel az

azon

ítéletekkel,

eddig hozattak

puszta

épen úgy vagyunk, mint mindmelyek Anonymus hitelessége ellen

ítélettel

t.

:

egyéni

í.

nem

állításoknál

meggyzdésnél

egyebek,

oly

tehát

állításoknál,

melyeknek igazságát bebizonyítani eddig nem sikerült; és

már ebbl

folyólag,

mint valószín, hogy a

arról

supponált

nem tudunk,

hogy eddig nem soha

nem

sikerülni

krónikáról

több

sikerült,

fog

!

mert

lényeges dolgokat

igen

annyira, hogy reá építeni

csakis föltevé-

seket lehet.

Nem

tudjuk

hogy valóban

ugyanis

létezett-e

els

sorban

egyátalán és

tudjuk róla, hogy hungaricum volt-e

volna

is,

nem

ha ;

e krónikáról, létezett,

st, ha az

nem lett

tudjuk róla, vájjon csakugyan régibb volt-e

még régibb is lett volna násem tudjuk róla, mert absulute

a Gesták eredetijénél? és ha luk,

akkor végül

még

azt

9*

1

Nagyezerév

32

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

nem tudhatjuk, vájjon az Árpád vezér sírjára vonatkozólag nem foglaltatott-e benne tényleg épen azon följegyzés, melyet Anonymus az 52. fejezet végén álló mondatcsoport megírására felhasznált?

Ezen okoknál fogva a Marczali által fölhozott argumentumok Anonymus megbízhatóságából és hitelességébl mitsem vonhatnak le. Szilágyi István

lyceumi

igazgató

hungarista Máramarosszigeten

tudós

hogy

volt

:

a

oda

nyilatkozott,

kérdésre, vájjon elfogadhatók-e

föltett

musnak szorosan Magyarországra vonatkozó az

Anonygeo-

és

hogy különö-

topográfiai följegyzései oly szempontból,

sebben

ismert

és

Árpád vezér eltemettetése helyének

leírá-

sáról szólókat biztos kiindulási alapul elfogadni lehessen

Árpád

sírja

pedig,

hogy

e tekintetben

lehet-e ?

Minden

habozás

nélkül

a

mai

valamely aggodalomnak helye

mellzesével

fölösleges szószaporítás ki

az

topográfiája kintve,

vagy

helyének meghatározása kérdésében,

hibás

hogy

mondani,

kell

egészen

etymologiájától

helyzetnek

elte-

viszonyoknak

helyrajzi

s

Anonymus

Anonymus magyar helyrajzi adatainak helyességében kételkedni nem kell, mert rá alapos

teljesen megfelel:

ok nincsen.

sokmányok

Dr. Karácsonyi János, a magyar

ügyek fáradhatatlan búvára a következ

„En a Névtelent geo- és teljesen

kijelentést teszi

topográfiai

megbízhatónak tartom a

XIII.

tekintetben

század

elejére

nézve. Okleveleink sorról sorra igazolják, hogy a

század

elején

nevezetesebb kortársaival

valóban várak,

összeköt.

azok

voltak

melyeket

az utak,

Árpád

Ó-Buda környékén

járatos volt, amint az kitnik

és

XIII.

révek,

korával

és

különösen

„Curzan" várának emlí-

VII.

Anonymus

mely hogy

tésébl,

csakugyan a tle

Kiinduló

636).

33

1332-iki

Kurchan) igazolja (Anjoukori

levele (locus antiqui castri II.

1

helyen

kijelölt

magának az ó-budai káptalannak

létezett, azt

okm.

megbízhatók

föld- és helyrajzi följegyzései teljesen

meg-

a Fehéregyház

pontul

határozásában ennélfogva nagyon elfogadható."

Knauz Nándo7^ püspök kijelentette, mint ez fenaz általa tebb már jelezve volt, hogy attól, amit szerkesztett Magyar Sión els kötetében az Anonymus 52.

végén

fejezete

ezidszerint

eltérni

attól

Magyar Sión Máriáról oly

nevezett

den egyes

hitelt

cím

Anonymus

állást

foglal

cikkben

a

Szz

„A

lap).

:

pedig mellett,

a Gesták 52. fejezetének szövegét s annak min-

illetve

tr

739.

(1.

Fehéregyház"

határozottsággal

kimondott,

ott

semmi oka nincsen

is

kötetében

I.

nézve

foglaltakra

kitételét,

hiteles

mint mindmegannyi

utasítást

érdeml

emeli

ki,

nem

Anonymusra, mint

és

hivatkozva

tekintélyre

kételyt

a

minden

cikk

szerz Anonymus megbízhaminden kételyen fölött állónak

sorából kiérezhet, hogy tóságát és hitelességét

fogadja

el.

Megkerestem „Századok"

Szilágyi

történeti

Sándor

folyóirat

történeti

írót

szerkesztjét,

volt

is,

a

aki

magát a vezérek és Árpádok korára vonatkozólag kompetensnek tekinteni nem óhajtja ugyan, azonban a hoz-

zám

levelében

intézett

geográfiáját a

maga korára

hogy

„Anonymus

:

nézve- teljesen

megbízha-.

Árpád eltemettetése messze esik. de hogy Árpád a hagyományt rizte meg

tónak tartom, de

Hát sírja

kijelenti,

attól

:

ott

lett

volna, azt apodictice

nem merném

állítani.

Annyi azonban bizonyos, hogy a Fejéregyház kérdését

Kegyed

Ha

eldöntötte."

ezen kijelentésnek egyes

tételeit

mérlegeljük,

Nagyezerév

134

:

Árpád fejedelem

hogy

legott felötlik,

azon föltevés

is

itt

halálának, emlékei

érvényre,

jut

hogy Anonymus a honfoglalás korától igen késre es idszakban írta meg a Gestákat, oly kés idben, midn már nem tehet föl, hogy közvetlen följegyzé-

sekbl

és'

még

az adatokat. Azért

meríthette

természetes, hogy

Anonymus

is

itt

nem

bizalom

iránt a

él hagyományból

élénken

lehet

van a nyilatkozatban

föltétlen

mindazonáltal

;

egy sajátszer

mely a

vonás,

'Gesták iránti bizalomra enged következtetni. Köszönettel

fogadom

azonban a

meg-

mondatban

legutolsó

nyilatkozó bizalmat, mely a leghatározottabb elismerése

hogy

annak,

Uhlárik

a

foglal

állást

midn

kijelenti

illeti,

Anonymussal részletesebben ellenben minden habozás nélkül

Jáuos, az

tanár

foglalkozó

megbízhatóság

hogy

„A

:

véleményem

szen pontos

—

tekintend.

dolgozataim alapján eldöntöttnek

eddigi

dést

Fehéregyház holfekvésének kérdése

a

Anonymus

mi

és

intézett kér-

amennyire nem

szerint,

az

hozzám

a

mellett,

hitelesség

események

egé-

elbeszélésében

a mennyiben az elbeszélés magaslata ellen méltán

emelhetk kifogások

—

,

ép

oly

megbízható és

szi-

gorú a helynevek megjelölésében. Fejéregyházra nézve

nagyon

szkszavú

;

de

okunk sem, hogy miért a többi

topó- és

ne

semmi

autentikusnak

feljegyzésekkel

együtt,

oly kiválóan pontosak".

oly határozott és rendületlen az

désében Fraknói Vilmos püspök, vazattal

nincsen

tekintenk

geograficus

melyek a legtöbb helyen

Ép

mond,

amit

ki

a

meggyz-

következ sza-

Anonymus megbízhatóságának és megvédi mellé „A mi a Fehéregy-

sorakozik

hitelességének

ház geográfiai

:

meghatározását

miket én a Magyar Sión

1863.

illeti,

azon

adatok a

évfolyamában közzé-

VII.

Anonymus

föld-és helyrajzi följegyzései teljesen megbízhatók

tettem,

ügyszintén

Mátyás

királynak

a

bcsiratol<,

pápai

a

pápához

1

35

valamint

elterjesztése

intézet

gyztek meg, hogy e tekintetben a névtelen jegyz eladásának hitelességéhez és pontosságához arról

nem

kétség

fér."

nagynev

Mátyás Flórián végül, a forrásmvek tudósa,

nem

ismerve

el

semmi

melléktekinteteket,

levelében a legtökéletesebb tárgyilagossággal

Anonymus „Még

—

geo- és topográfiai följegyzéseinek

topográfiai

ügy mond

nymus

—

többször

tekintetben

azon

meg

is

föltevéssel,

temethelyére

mégis

nézve

szájra kelt

hagyományt^

ismerhetett,

mivel

voltát nincs

okunk kétségbe vonni,

A

levelek

hanem.

évszámot

eredetiben

is

értékét,

elégednünk

Ano-

hogy habár

midn

képzeldik

kell

etymologizáiva

akarja igazolni történeti adatait (Muncas,

Árpád

latolgatja

Loponsu

nemcsak

stb.)

szájról

írásbeli f'ólje^yzést közölj <<

—

gondosan

m^elynek

hiteles

megrizve

rendelkezésre készen birtokomban maradnak.

is

és

11.

RÉSZ.

R FEHÉR-EQYHRZ mimt rrprd fejedelem sírhelyéhek jelzje

meqtrlAlrsr és újjáépítése.

I.

A

Fehér-egyháznak O-Buda

határából máshova helyezé-

sének Az tási

kísérletei.

eddig gyakrabban szerepre jutott meghiusitásí-

kísérletek

közt

nem

bemutatottak,

fejezetben

valók

utolsó helyre

melyeket

nagyon

mes

voltuk

kell,

hogy az azokban rejl látszólagos

miatt a lehet legrészletesebben

az

e

veszedelfelfejteni

meggyz er

a legteljesebb megvilágításba helyeztessék, egész

tart-

hatatlanságában bemutattassék és véglegesen ártalmat-

lanná tétessék.

A vívott

Pozsony és Németóvár között fekv síkságon nagy dönt ütközet amatrjeinek, kik Árpád feje-

delmet ezen ádáz élet-halálharcban szeretnék elesettnek tekinteni,

1894.

június

Németó váron, ahova

hó

2-án

nagy

napjuk

volt

a carnuntumi ásatások megtekin-

Pozsonyban összejött magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgylése kirándulást tett, mert itt és e napon történt meg, hogy egy, a magyar nyelvben járatlan olasz származású mérnök német

tése végett a

nyelven

Árpád

sírjáról

hangzatos

beszédet

mondott,

melyrl a Pester Lloyd 1894. június hó 10-én megjelent számában a többek közt azt is jelenti ki, hogy ama németóvári Törökhalom már a legközelebbi idk-

Nagyezerév

I^Q

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

ben sokkal nagyobb mértékben fogja a világnak, de fleg a magyar nemzetnek figyelmét magára vonni mert egy komoly kutató,

—

mely

lelkiismeretes

nem

kevesebbet

évek hosszú során

állítását

állít,

—

csak

mondatotty

folytatott

eredményeként most már

kutatásainak

nyiltan közzé teheti, de

óvárott

pozsonyi

a fentemlített

hogy e halom a sokat keresett Árpád-sírral

azt,

azonos,

i.

Törökhalomról

mérnök, ezen mint

t.

hogy mindaz, ami Német-

csekély

ami

annak,

része

tényleg fölfedeztetett, stb.

Ezt olvasva június 14. kelettel levelet intéztem a tudós búvárhoz és kértem t, hogy vélem,

mint régi

ismersével közölne egyet-mást azokból, miket értekezésében

nem

rintem, inkább arra

vonatkozó

mert maga

említ,

hogy Árpád fejedelem

vall,

nem

eladásában

készültséggel s

ezen értekezés,

a

nem elegendleg

alapon lépett a nyilvánosság

ezen levelem további folyamában

mindenkor a kell sír

—

tisztelettel

már

volt pedig

mindig

egy

sok

jó

szilárd

tudományos

—

szóról szóra

—

föl,

mert

az

hozták

;

—

és

Árpádily

viták

minden

de

ismertem,

egyes esetben kötelességemnek

írtam

a sikerhez

a kérdést

közelebb

lépéssel

tudományos

fogadom, ha az

kérdésében viták merülnek

sírjára

kell

„Szeretem

elé.

sze-

hol a

ott

kell alap nincsen meg, hol talán már szokássá ersödött tévedés viszi a sajnálatos szerepet,

a veszély forog fenn, hogy a kegyeletnek ezen

vesztésnek

van

hatalmamban

megtévesztésnek tisztázottságnak

kimagasló

kitéve

álló

Magyarország

:

hogy

eszközökkel elejét

és hol

közönsége

kérdésében ott

a

az

ermhöz tévedésnek

a megtéképest a

vagy a

vegyem, mert ez a kérdés a

már azon stádiumában

van, hol

már

I.

A

F.-egyháznak Ó-Buda határából máshova helyezési kísérletei

nem engedhet meg, hogy

a kell tudományos

kozottság hiányában és történelmileg ható,

illetve

141

nem

el

határozottan téves alapon

álló

tájé-

fogad-

újonnan

s

kezdd

experimentumok a kérdésbe újból zavart hozzanak. Ezen okból fordulok Önhöz (cím) és kérem

nékem

adjon

mely legalább arra

fölvilágosítást,

hogy

kinthet,

egyátalán

véle

foglalkozni lehessen

.

.

.

legyen

ügyet

az

szempontból

nom

mert

;

a

nyilvánosság

kelljen

így

az

komoly tudományos

a dolog

ezen

eltt

te-

taglalnám,

eladásban

bocsátkoztalálható

alig

a németóvári eladást

nem

tárgyává

fejtegetések

kérésem

semmi néven nevezend

se lapok utján a nyilvánosság

elmélet

Anonymus

mondatcsoportjára van

válasz se hozzám,

nem

elé

érkezett.

vezér

köves meder, melyben e patak Atila

Eltekintve

mern

fogható

attól,

a föl,

haláláról

városába

templom hogy ezen németóvári

és a fehér

Duna hogy

végs

patak forrása,

:

hogy

vallván

szórói-szóra

alapítva,

Anonymus Árpád ott van a eltemettetésérl mond Atila városa,

az,

52. fejezetének

mindent, mit

nem

tehe-

teljesítését

Nevezetes ezen törökhalmi erlködésben

halom

mily

stb."

Erre

az egész

módon

hogy mieltt

tárgyalásába

elzékenységétl

Szíves

remélve

elégnek

vagy hogy bármely

bizonyítási árnyalatok alakjában,

tem.

oly

nyilvánosság eltt

a

alkalijiam lehessen tisztába jönni az iránt, ezt

nézve

az általa lancirozott állításra

és

az a folyik,

!

partján

emelkedik

Anonymus

olyan nagyon egy forrás fekvésének

patak hováfolyásának, valamint

miért és

Törökmagasra, fáradozik

egy csekély

egy odaépült templom

jelzésének segítségével a helyet megjelölni és az utó-

Nagyezerév

142

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

midn ott volt jelekkel bvelked

kor számára föllelhetvé tenni,

mas

és

ismertet

partjain

mely Árpád vezér

könnyvé tette volna gylni meg a bajunk, halom közelében és

forrása,

pontos

sírjának

fölfelé

közé


!

kmederben, hanem

halom

i.

az a

táján,

st

templom

helyrl

sem az,

állott.

A

soha

semmi

dolni

is,

volna

nevez-

összefüggésben

mindenek

fölött

ama

véres

lehetetlen csak

gon-

pedig

el,

meszelt

nem

hogy, ha Árpád fejedelem csakugyan esett

folyik

mely véletlenül a Török-

is,

leglényegesebb

nagy ütközetben

a

a hegyek

fölfelé

jómessze tle, rendesen fehérre

e nevezettel

itt

kövektl

agyagmederben

állapotban létezik, soha Fehér-templomnak tetett,

tájjal

Hundsdorfban), tehát »alulról

alantabb dunaparti

De

!

t.

oly

nem

pataknak, melynek

folyó

(itt

megjelölését

Dunaparton lév Török-

hol a

mely nem

városába

Duna,

kérdjük, miért kellene oly

:

oldalozottan (flankírt) közönséges Atila

a hatal-

hogy Anonymus Árpád halálának

följegyzé-

sénél ezen legfbb körülményre, a halálok legdicsbbjére,

legfleg pedig a magyarok honfoglaló fvezérének

személye szempontjából, mint a gyzelemteljes életnek

hsiesen

magasztos

ezen

befejezésére,

történelmi

supremum momentumra semmi slyt sem Árpád

halálát e szavakkal

:

„dux Árpád est

unius parvi fluminis"

volna

a halál dicsségének tetése

fejezhette

teljes

Árpád

ki

és

14-iki

vezette ad sírjára

estilapjában,

absurdum

így

mellzésével csakis eltemet-

Helyesen jegyezték ezeket cista

caput

supra

tényének fölemlítésével megelégedett volna

Lloyd június

de

migravit

hoc seculo, qui honorifice sepultus

—

fektetve,

meg már

!

Pester

a

hol egy bécsi publi-

azt az uj

elméletet,

vonatkozólag Németóvárott lepte

mely

meg

az

I.

A F.-egyháznak Ó-Buda

érdekldket,

e kérdés iránt

vándorgylését

De

határából

máshova helyezési

s

kísérletei

1

43

így a természettudósok

is.

sem

erre a cáfolatra

meg semmi válasz. 10.) szólal meg ugyan-

jelent

Csak most (1907. február

ezen tárgyban, a megboldogult Lanfranconi eszméjé-

nek hive Engyeli azt kísérelve

mény fel

Jen

a Pesti Hirlap hasábjain ugyan-

meg, mit Lanfranconi Enea minden ered-

ezt a

annyira

fonalat

tisztult

takarva

most

12 év

vonja

azonosságát

azért,

már

miért lép eltérbe

?

id

alatt

a helyzet, hogy a Viktória-telepen

templom

volt

miért veszi

mely

után,

Névtelen

a

már

fejezetében jelzett Fehéregyházzal

nem

Hogy

nélkül elejteni volt kénytelen.

nem

fel-

52.

senki kétségbe

másért, mint csak

hogy ismét homályt és zavart okozzon a most

teljesen

midn

kérdés körül akkor,

tisztázott

ünneplés elkészítéséhez

biztos

alapon már hozzá

az kell

látnunk ?

Lanfranconinak ezen követjét, hogy

dék

indítja,

az

már ezen bevezet

nem

soraiból

„Thaly Kálmán a napokban megpendítette

jószán-

kitnik

is

ama

figye-

lemreméltó és hazafias eszmét, hogy Árpád halálának ezredik

évfordulója

téglagyár

területén

alkalmából

az

való ásatások,

ó-budai Victória-

valamint

az olasz

levéltárakban végzett kutatások utján végkép oldassék

meg

a honalapító

^netn egészen

mondotta

!)

sírhelyének

eddigelé

kérdése »^

tisztázott

hogy azután ama

(ezt

hely

t.

i.

még mindig Thaly nem

méltó

emlékkel

megjelöltessék."

De még feltnbb zavarás szándékára rázat,

mellyel

és határozottan csakis az össze-

vall

az a hamiskás szövegmagya-

bizonyosan

csak

a

Lanfranconi-féle

feltevést szeretné szilárdabb alapra fektetni,

s e

hamis-

Nagyezerév

144

kodás abban végén)

fej.

:

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

hogy Anonymus ezen tétele (az 52. «qui descendit per alveuin lapideum in áll,

cívitatem AttJule regis» <ímely k'óves le

!

így

értend

nem kmederben) (Lbirodalmdba^ ! tehát nem Attila

mederben (tehát

Attila király

hanem

városába,

magyarul szerinte

—

^ibirodalmdba.Tt

:

/(^/y/'/é

király

Ehhez a kom-

maga hozzágondolhatja

mentárt mindenki

Különben az „alveus lapidens"-ról eszembe jut az a cáfolat, mely a Pester Lloydban Lanfranconi június 10. megjelent hosszú cikkére ugyanazon lapnak június

egy az orvosok és természet-

14. esti lapjában

tudósok kirándulásakor a helyszínen jelen volt orvos-

mondja (ami pedig felettébb jellemz) „De elfogadva hogy a „civitas Atthile regis", tényleg Hundsheim (Hunnesheim) volna, mint nak

cáfolata,

mely szórói-szóra

ezt

:

Lanfranconi ezt

felteszi,

akkor az

Névtelen szerinti

a

kezdve Hundsheimba, vagyis a

kis folyó a 'Ltumulustóh

Dunától a hegyek közé, tehát

i
A tumulus

pedig egyátalán nincs egy patak forrása (caput)

Továbbá Anonymus nem

azt

mondja, hogy a patakot

monumentális kövek ^ azt,

hogy a meder maga

kbl

felett.

volt

(flankiren), .

.

.

hanem

míg a német-

mederben folyik, mely kavics és iszapból van. Ehhez járul még, hogy a német-altenburgi templom soha semmiféle hagyoaltenburgi patakcsa, róna vidéken oly

mányban Álba

Árpád

sem

neveztetett

Végül pedig valószíntlen, hogyha

Ecclesiának.

egy

jegyeztetett

mikéntje,

nagy

gyilkos

ez csak rövidesen

volna

valaha Fehér-egyháznak,

csatában

halt

volna meg,

„migravit de hoc seculo" alakjában fel

hanem csak

és

hogy

nem

a halál

az eltemettetés módja

a krónikás eltt feljegyzésre méltó".

lett

(dics)

volna

VIII.

F.-egyháznak Ó-Buda határából máshova helyezési

Ha

tehát

valaki

kísérletei

szemenszedett tarthatatlan

ily

mások

bizonyítékokra alapítja elméletét, minek akkor a elméletét

gyanúsítani,

Engyelitl

felsorolt

midn

10.

febr.

nem

elméleteket

füzetemet

kiegészít

cím

(iAlba Marza-^

met

teljesen

mig

idézi,

nem

ha

pedig

két

fmunkámat,

az

ezt

akkor az én nyomozásaim helyességét és

hogy

arról,

vagy

lehet-e

Fehér-egyház

a

pedig mond, akkor az kel

nem

a

könyve-

nem ismeri, nem bírálhatja,

Viktória-telepen

nem

véleményt

sem,

az

csak

terjedelmes és alapvet

ignorálja,

az

mert

ismeri,

közül

a

—

ismeri

is

munkáim

cikkben

hogy

nyilvánvaló,

én elméletemet legalább egyátalán

ezen

45

1

ha

mondhat,

véleménye semmiféle

érték-

bírhat.

hogy

Azt pedig,

midn

1907. évben,

valaki

az

Árpád fejedelem halálának millenniumát megünnepelni készülünk s a cselekvés ilyenkor lép érveléssel, cseréli ki,

fel

ily

igy érvel,

vizét

bizonyít,

ütött,

hogy

valaki

tarthatatlan gyanúsításokkal, és oly

mely Attila

a patak

órája

városát

Attila

birodalmával

—

pedigfelfelé folyni készteti

az

most

a

fellépésével bizalomra ne számítson,

hogy

fellépését

ép most bárki

is

órában

tizenkettedik

az

aki

sem

arra,

hazafias cselekedetnek

elismerje.

Mindezek alapján fejedelmet

a

azt

az

elméletet,

pozsonyi ütközetben

mely Árpád

elesettnek,

sírja

Törökhalommal azonosnak, vagy akár a Németóvár és Pozsony közötti síkságnak bármely helyén keresendnek akarják a világgal elhitetni minden történelmi alapot nélkülöz, Anonyhelyét pedig a németóvári

:

mus

Gestáit tudatosan

királynak e kérdésében Wekerle

:

Nagyezerév.

félremagyarázó, s a két Lajos

dönt

határleveleit

teljesen 10

Nagyezerév

146

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

ignoráló tudománytalan

nem

az

helyesen

Árpád

Anonymust

és az általa jelzett óbudai Fehéregyházat pul,

gramma-

másrészt pedig minket,

tudott,

megállapítása kérdésében

sírja

mely

próbálkozás,

gyanúsítja avval, hogy

nem

írni

másik

a

Anonymust

egyrészt

kik

egyébnek venni

lehet.

Következik

tice

erlködésnél

vettük ala-

akarna latinság szempontjából helyesebb olvasásra

és értelmezésre kioktatni.

Nem

gondolná az

hogy

ember,

ügyesen

mily

céloztatik

ezen próbálkozásban minden sikernek meg-

hiúsítása,

mely eddig e nagyjelentség nemzeti kér-

désben

tam és tudom az

mely próbálkozást csak ügy tudis megertleníteni, hogy mint azt

eléretett és itt

—

cáfolatomnak

hitelessége

érdekében

véleményét

is

a

kikérve, a

már

évfolyamában

1894.

Értesít

Archaeologia

tettem

—

minden

kétségen

fölül

álló

szaktudósok

legilletékesebb

következ értekezést juttatom

e helyütt érvényre.

„Azt mondja ugyanis az Archaeologiai Érte-

sítben 80.

1.

egy

ismeretlen

névjel

ab.

(1894. év

bíráló

hogy azok,

alatt),

fejezetének

olvassák

hogy a Fehértemplom

keresik,

ki,

Árpád fejedelem datcsoportnak

értelmezik

jól

eltemettetett

nyelvtani

ellenkezt lehet kihozni. fejezete

dominice

végén

t.

i.

—

.

seculo.

ott

mert

—

Anonymus

d.

cccc,

Qui

;

azt

épült,

hol

ama monép

az

fentjelzett


VII.

52.

onnét

magyarázatával

ezek állanak

incarnationis

migrauit de hoc

midn

mondatait,

Árpád

Anonymus

nem végs

sírját

kik

füz.

I.

anno

dux Árpad

honoi'ifice sepultus est

VIII. F. -egyháznak

Ó-Buda

máshova

határából

helyezési kísérletei

1

47

supra caput unius parui fluminis qui descendit per

alueum

Lapidetim

in

ciuítatein

hunkárorum

etiam post comtersionem eccLesia

que

vocatur

regis.

Ubi

edificata est

sub honore beaté "tnarie

álba

Nehogy azonban

vír^inis.^^

atthile

e kiszakított

mondat-

csoport épen a kiszakitás tényénél fogva az ereneki

detileg

szánt

szenvedjen, az

jelentésében

események egészét kell az ott folyó egymásutánban figyelemre méltatnunk. Az ott eladott események menete ugyanis ez Árpád parancsára Ménmaróth leányát Özseb

52. fejezetben följegyzett

:

és Velék, a megtartott lakadalom s

a lakosok tuszokul vett

átvették

együtt magukkal

fiaival

Ménmaróthot pedig Bihar városában hagy-

vitték,

ták.

után,

Özseb

örömmel

és Velék

nagy

igy

Árpádhoz.

vissza

tértek

tisztességgel

Árpád

és és

jobbágyai pedig eléjök mentek, hogy Ménmaróth leányát vezér mátkájához

lakhoz

vezéri

következett,

és az

Ezután

a mi napok egész során át igy

Árpád

Szalóka

elkelk

az

fiát,

Árpád

várát és tartozandóságait a

ságot

nélkül

hagyta.

elhalt,

s

a

Veszprém

nagy szolgálatokért

ezekután s

Ezekután

másod

egész

Árpád

nemeseknek

többi

helységeket

és

Ménmaróth

tett

esküjét

Özseb-

emelte.

még

tartott.

Veléknek pedig a zarándi ispán-

;

adományozta,

tisztségeket

és vitézek

vezérré

atyjának

oda ajándékozta

vitézei

és nemeseinek szine eltt

vezér

a

véve, Soltot, az nek,

menyegz

nagy

melyen a körülfekv országok

ifjak

játszottak,

Most

elvigyék.

fogadják, és a

illleg

elismerésül.

adott

esztendben

országát

is

vejére,

fejedelem

is

fiü

Soltra

meghalt 10*

Nagyezerév

148

907-ben

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

egy

eltemették

;

derben aláfolyó

kis folyóvíz

a magyarok

kme-

városába

Atila

forrása felett

aholott

;

templom épült, melyet Fehérnek neveznek. Ezen 52. fejezettel egyúttal Árpád fejedelem Gestái is be vannak Az 53. fejezet már Solt vezér szeméfejezve. lyének leírásával kezddik és az ezen vezér alatt is

történkkel

István

királyig.

szerség szempontjából

mus

visszatérés

nélkül,

Most tehát

tegyük

—

:

Miért

—

épült ?

Hol,

miért

épült

tehát

a

?

a

oly

három kérdésre a válasz

De

fejezni.

már

itt

ab

mivel

egy-

oly

hogy

kétségtelen,

oly

tiszta,

föltevésének a cáfolatát lehetne

helyét? Miért

csaknem egy lélekhogy a magyarok megtérése után ott

azt,

Erre

szer,

Anony-

ezen följegyzéssel

említi föl

templom templom

az ész-

le

írja

a fejedelem eltemettetésének

zetben

—

áialánosságban

egész

a kérdést

után

—

folytatódik

a szentéletú föl

megtérése

ab

az

nyugodtan be

is

referens

fleg

a

nyelvtani magyarázat szabályaira fekteti a fsúlyt és

kérdésnek

ezen

mivel

sarkalatos jelentsége van,

ban

méltatlanul

befeketített

bizonyos t.

az,

i.

hogy a való-

Anonymust megbíz-

hatónak tekint kutatók, kik a vezér

csakugyan

keresik,

tekintetben

megbízható

helyét

sírja

nyomon

járnak,

ha e kérdésben Anonymust minden habozás kül

hitelesnek

mezve, is

kik

t

ismerik

egyetlen

t

azok

ellen

védel-

írásmodorának megbízhatóságában

megtámadják

magamat

el,

nél-

:

a

elvonnom hely van

az

nyelvtani

fejtegetések

lehetetlen.

idézett

Azonban

ell csak

mondatcsoportban,

VIII.

F.-egyháznak Ó-Buda határából máshova helyezési

már

mely, ha

bele bocsátkoznunk

megelz

egyátalán

kell,

„Ubi etiam", valamint

tekintetbe jöhet; és ez az

az azt

149

kísérletei

pont. Miáltal csakugyan belszer-

kezet és külszerkezet szempontjából ketts kérdés

Els

elé jutottunk.

ebbl folyólag, hogy Hangsúlyoznom kell

U

nagy

szó

a

zete

pontnak

álló

kmederben

reá

tökéletesen

szem

.

:

jelent és jelez

egy

fól'ótt

épült;

—

derben

aláfolyó

késbb

templom

pataknak

városába

patak forrása

fölött;

Az

„Ubi"

—

épült.

kme-

aholott

eltt

hivatva

jezést

lehet

etiam"

nem épen

az kell

azt

Ubi-t

az

adni

az utolsó

közvetlenül

vonatkoztatni,

fnévre,

megelz

hanem

az

eseményre

ezen

mint

kife-

is

sem

egyes

pedig

tárgyra

vonatkoztatni

mondatban egészre.

úgy

hogy az „Ubi

annak,

utolsó (befejezett) mondatra,

tosabban, tott

amely külszerkezetileg

mint

itt,

is

álló

pont, illetve jelentékenyebb nyugvó, ugyanis

szerepel

:

vagy még határozot-

eltemettetett : egy Atila

.

.

jelzi,

folyik alá Atila városába; aholott

késbb templom

tabban

a

fordítás

forrása

eltemettetett:

mely

és

a legtisztábban azt

jelenti és

következ magyar

.

hogy az „Ubi

eleve,

értelmében

legszigorúbb

ugyanazt

mit a

is

már

itt

és a legélesebb distinctiókat tartva

korrekt, eltt,

a Fehér-templom hoL épült?

következ betnek dacára a mondat bels szerke-

eltt

etiam"

.

tisztába jöjjünk

hogy az „Ubi etiam" mire vonatkozik, és

azzal,

.

hogy

tehát az,

kell

vagy szaba-

kifejezésre

Az

„Ubi

ju-

etiam",

mondat külszerkezetének szemott pontjából voltaképen nem azt jelenti, hogy Atila városaazt, hogy d, forrás fól'ótt, sem pedig

aholott

is,

tehát a

:

:

1

Nagyezerév

50

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

ban épült a templom rajzilag

is

amennyiben tudva lév tény az, hogy a Fehéregyház

Atila városában,

ban a városon

hogy

jelenti,

utóbbi azonfölül hely-

hamis volna,

megcáfolhatatlan

nem

— ez

:

nem

annyira

mint

inkább

kívüli

de

bizonyos távolság-

attól

helyen

—

állott

hanem

ama

doloo^

tárgyak

által

jelölt

helyen,

azon a helyen, hol

azon

esemény

ott

a hol

azon

végbementy ott épült a templom.

Az

tehát:

t'öidént,

52. fejezetnek

fentebb idézett helye külszerkezetileg továbbá összetett

azt

mondat

\

belszerkezetében

s

<(.egyy>

ha ezen összetett mondatnak

gyökerz valóságos

minden kétséget kizáróan egyes mondatoknak mindenek

juk

értelmét akar-

megállapítani,

eltt

az

egymáshoz

való viszonyával kell tisztába jönnünk. Ezt tartva

szem eltt pedig szükségképen felötlik, hogy a Atila vdrosa^y oly fentebbi összetett mondatban mellékes helyhatározói mondatrész, maga a mondat pedig, melyben elfordul, oly alárendelve közbevetett, a megelz fmondatnak csakis a helyhatározóját magyarázó mellékmondat, mely <í

csak a patak,

illetve

a

kmeder

nyának közelebb megvilágítására „Ubi etiam"

nem

lehet,

f-visszamutatót

nem szabad

folyásának-irászolgál,

semmi

míg az

szin

alatt

az összetett mondat leg-

hanem vonatszükségképen, már a pont miatt

mellékesebb részére vonatkoztatni, koztatni kell azt is,

a

megelz

mondategészben

benfoglalt

tényre.

Az „Ubi etiam" mindezeknél fogva nem állhat semmi szin alatt azért, hogy a jelen összetett mondat fmondatának a helyhatározóját csak irányára-folyására nézve isméthatározó mellékrészre

F.-egyháznak Ó-Buda határából máshova helyezési

VIII.

vonatkozzék,

a lényegre,

t.

kifejezésre

az

követi

u.

mondottakat

rozza

meg

vagy

mely

fejezi,

independens,

mvekben

történelmi és elbeszél

be.

mint az a

mintegy

megelz feseményt

hogy

mondattól, úgy,

tetzi

jel-

újabban pontosvessz-

ponttal,

vel választatott el a

hatá-

gyakran el-

problematikus önállóságának

zéséül régebben

áll

meg-

a

körülménnyel

illetve

relativa

mely

vonatkozva,

kifejezettekre

közelebbrl,

mondatot

mellékmondatból,

több

egy újabb

Ezen apodosis fordul,

vonat-

fmondat-

több

utómondat,

n.

mondatban

elzött a

mondatból,

vagy

egy

összetett

vagy

két

áll

mellérendelt és

5

természetszerleg

és

Az

egészre.

mely

f

egy

1

a megelzött összetett m^ondatban

i.

jutó

ugyanis,

hanem

városára,

Atila

i.

visszamutat ész-

kozik és

érték

t.

kísérletei

külszerkezetére

kifejez

nézve ez

az utómondat ön- és különállónak látszik ugyan, belszerkezetre

azonban

nézve

mondat vagy mondatcsoport eseménnyel.

helyén

a pont,

is

a megelzött egészre

egyik-másik

—

Rövidség

nek csak dattal

e

—

nem

egyes

vagy

beszéd-

Anonymus

kedvéért

három mondatból fölött,

pedig a megelzött

jelzése

cél-

lényegesnek mutatkozik.

fogunk foglalkozni

tak forrása

való

által

érvényre, mely elkülönítés

való vonatkoztatás

jából szükségesnek,

ebben

Anonymus ezen

pontosvessz

legközelebbi

mondatrészre

az

egészével,

Ezért jut

illetve

külsleges elkülönítés

értelmezése

összefügg a megelzött

szempontjából szervesen

kifejezett

és

:

álló

följegyzésé-

összetett

mon-

„Eltemettetett egy

mely kmederben

folyott

paalá

Nagyezerév

152

:

Árpád fejedelem

Atila városába,

aholott

temettetett

Ezek

merre

elsje megmondja:

patak, a harmadika pedig

a

folyott

megtérése

vezér, másodika azt jelzi

a

el

a magyarok

is

után templom épült." hol

halálának, emlékei

Az els

épült a templom.

„patak

helyhatározója a

(f)

:

hol

mondatnak a fmellékhelyha-

forrása",

tározója pedig „az Atila városába való folyásirány''

,

mind a kett kizárólag a temetkezés helyének a meghatározására szolgál, mely helyen, aholott is

mondat

a befejez

szerint

„templom

fmondat

utóbbi mint kapcsolt

épült".

szabatos

Ez

rendel-

minségénél fogva a leghatározottabban azt van hivatva jelezni, hogy mi történt késbben ott, hol azeltt a temetkezés végbe ment templom épült ott^ hol a vezér vagyis azt, hogy

tetésénél és

:

eltemettetett.

tanilag,

nete

Tehát akár mondattanilag, akár ész-

akár a józan ész legtermészetesebb

vegyük

szerint

ugyanazt

nyoma nak

fejezi

sincs,

ki

s

:

az mindig csak

kétértelmségnek még csak a

erre

készakaratos

indító

;

dolgot

a

me-

a

szempontok-

fentérintett

nemismerése

okoknál fogva vezethet

rá.

csak

is

De van

nyelvtannak egy különösebb eszköze

is,

ersen a

latin

mellyel

az összetett mondatokban a f- és mellékmondat valódi

értelmének

csülhetetlen

kipuhatolásánál

szolgálatokat

quod kihagyása. Ezen

tesz.

jelentség

tett

—

a fmondattal

a qui-quae-

segélyével

mondatok-

azáltal,

hogy a

tökéletesen

egybe-

nak elenyésztetése válik lehetvé olvad

Ez

„omissio qqq"

a közbevetett s mellékes

mellékmondat

néha megbe-

egészen egyszer, vagy egyszer bví-

mondattá.

Az

^omissio>> szabályait

alkalmazva

VIII.F.-egyháznak

hármas

e

Ó-Buda

mondat

alveum

lapideum postea

etiam

máshova helyezési


:

edificata est

supra

est

descendit per

qui

elvitatem

in

153

kísérletei

sepulttcs

parví jiuminis^

unius

caput

határából

Athile

ubi

regis,

következleg

ecclesia^

mellékmondatnak a qqq kihavégbemen elenyésztetése utján ketts

válik a közbevetett

gyása

által

^Dux

mondattá:

parvi fluminis

sepultus est supra

in civitatem Athile regts

lapideum descendentis

fluminis

ubi

y

vagy pedig per alveum

.

.

lapideum

«...

in

caput,

ecclesia-»,

de

unius

ubi

^

per

ubi

alveum

^Mortuus nis,

est,

c.

'f)ost

lapideum

c,

h.

regis,

edificata

változatban tani

et

is

is:

h^

«...

et

supra regis

sepultus

próbáljuk

között

a az

lapideum in

:

—

vagy akár mily

keresztülvitelét

„Ubi

civita-

ubi etiam

est,

meg ama mondat

temetkezés tenyéré, és ebbl

is

unius parvi flumi-

alveum

ecclesiai>

:

ediflcata est

caput

honorofice sepultus est

h.

descendentis

in civitatem

caput

supra

értelmezésének

körülmények

c,

de egyszeren szórendileg

qui descendit per

tem Athile p,

—

post

parvi per alveum

még következleg

ubi etiam^

civitatem

másképen

Athile

regis

etiam

etiam

Athile descendentis parvi fluminis est,

.

regis Athile

még

vagy

civitatem

fluminis

.

edificata est ecclesia^^

sepídtus est supra unius

lapideum

.

descendentis

civitatem

in

ecclesia^y

est

«

:

est

sepultus est supra caput unius

.

descendentis parvi fluminis ediflcata

parvi in

lapideum

etiam- postea „

:

alveum

per

regis

per alveum

tökéletesebben

sepultus est supra caput unius

Athile

unius

ubi etiam postea edificata

^

vagy pedig még

ecclesia-^

caput

etiam"

:

nyelv-

minden csakis a

közvetve a temet-

Nagyezerév

154

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

kezes helyére,

hogy

kell

szer értelmezés szempontjából másegyébre

„Ubi etiam"

az

föltevés pedig,

hogy

ész-

is

lehetetlen,

hogy

vonatkozzék

hogy az „Ubi etiam"

vonatkozik,

sára

De

vonatkozzék.

az

miáltal

s

Fehéregyház

az a

;

váro-

Atila

mondva,

volna

városában

épült,

egyenesen képtelenség. Mert ha e három

mon-

a

datból

összetett

álló

szövegében az 52.

Atila

mondat,

róth halálának és a birodalomnak

szen

más

—

akkor

vetkezik,

értelmezés

tehát

ténynek

történeti

—

egyszerre

föl

zásának fölemlítése után

Gesták

a

végén egészen

fejezet

momentumként merül

mely

kizárólag

önálló

Ménma-

Soltra átruhá-

mintegy

egé-

följegyzéseként csakis

kö-

következ

a

érvelés lehetséges:

illetve

A négymondatu

összetett

mondat, azon külön-

ténynek a följegyzése céljából

Íratott

meg, mely

tudtunkra adja, hogy Árpád fejedelem mikor halt

meg, és hol temettetett

képezi valósággal ezen

ez a

—

el

magvát,

lényegét

két

összetett

másért, és

mondatnak

Ha már most

vesszük,

képez mondatcsoport mondatában kizárólag ez a két fmo-

hogy az 52.

els

is.

semmi

fejezet végét

mentum, t. a halál ideje és a temettetés helye az, amirl szó van, akkor 1. a rákövetkez mellékmondat és a befejezmondat másra nem vonati.

kozhatik,

mint a

kevésbé,

mert

mondattanilag,

hogy miért azt a várost,

megelz 2.

sem

kelljen

nincs

fmondatra, annál

sem

történetileg,

is

sem

pedig ész-értelmileg indokolva, azt

a

világhír

amelybe a patak

várost,

folyik, azzal

épen

jelölni,

hogy abban a magyarok megtérése után templom

VIII.

F.-egyháznak Ó-Buda határából máshova helyezési

—

épült? bír

Mi értelme van

kísérletei

1

55

mily jogosultsággal

s

a templomépítés tényének fölemlítése ? Mi

itt

okból

Árpád vezér temetkezési

kellett

helyének

egyhuzamban azt a tényt registrálni, hogy a városban templom épült? Mi értelme van leírásával

a halál és temettetési hely följegyzésével kapcso-

latban

fölemlíteni

hogy

azt,

Ydjoskóan

Atila

a

magyarok megtérése után templom épült? mert ez esetben nem Árpád nyugvóhelyére való tekin-

hanem

tetbl épült volna az a templom,

megtérésére

rok

körülménynek

tekintetbl,

azonban

semmi

idejéhez

való

a

a

magya-

mely

utóbbi

temettetés

és

halál

köze. Azt jegyezni

föl,

hogy egy

történelmileg híres városban ekkor és ekkor egy-

szeren templom

épült

:

ennek semmiféle jogo-

sultsága nincsen a Gesták ezen helyén

mégis azért

hogy

miért

sírja

nincsen

ezen

hogy Árpád vezér

épült,

szolgáljon, akkor

meg épenséggel a

és

furcsaságot

indokolta

volna.

ennek a digressionak haszna szokásaik élénk való

szerint,

közlekedési

„patak

a

fleg

szempontjából, azon korban ;

az

A magyarok si

:

esetleg

fekv helyeken

is

még nagy

halottak súlyt fek-

és habár a vándorlás és honfoglalás alatt

a megfelelen

és után, is,

Hanem van

kimagasló

a

Árpád

Anonymus

forrásánál",

vonalakon

temetkezésre,

tettek

is

emlékéül

ahol

hogy

nélkül,

ha pedig

nincsen értelme,

volna az oda,

építtetett

—

;

ezen

gyengült

—

kedvez helyek hiányában

szokáshoz

ragaszkodás meg-

való

nagyjában [meg

is

sznt; de Árpád

fejedelem halála alkalmából természetes, és külö-

nösebben

is

érthet,

hogy az

ilyen

nagy és az

Nagyezerév

156

Árpád fejedelem halálának emlékei

vezér

korszakalkotó

ilyen

hagyomány

si

az

:

temetkezési

szokás

és

— kivételképen megközelítleg — eltérbe hogy

kellett,

parancsolóbban

vagy legalább

is,

lépjen.

helyéül

És mert a budai

határban azon a részen, hol ab aevo temetkezni szoktanak, az a pont volt a leginkább

amelyen

tényleg

Fehéregyház

a

Viktória-telek területén

az alveus lapideus 168.

—

k.

s.

1.)

érintkezése

állott

—

az

alveusnak a bécsi t.

Maria

azt másutt {Álba

bizonyítékokkal igazolom,

részletes

fól'ótt,

ó-budai

és mivel tényleg ott van

;

— mint

mivel ezen

és

amely a legújabb azon hellyel azonos,

eltemették:

megállapítási sikerek szerint

amelyen

megfelel,

északra

i.

úttól

fekvleg

való

tényleg

ott

van az a templom, oly helyen, oly a patak-

tól

északra

leg közeledd

nem

tarvizek

helyen, hol a hegyi

romboltak

:

Árpád vezér

gástalanabb és indokoltabb helyen

mint

ott,

romjai

hol

találtattak,

s

a

föld

alatt

sírja

nem

most már ismert

a

—

zivakifo-

létezhetett,

Fehéregyház

szem-

mint

tanuk legújabb tanúságai kétségtelenné teszik

ma

semmi giai

léteznek.

is

Azért

nincsen

semmi

Értesítben

szerint,

illetleg"

(I.

füz.

helye

80.

meg

1.)

mond:

„hogyha

van, ezzel, nézetünk

még nem nyertünk semmit Árpád

—

mert igenis nyertünk, mert

a kell bizonyossággal kimutatni, hogy

vonatkozó

történelmileg, járó

alapja,

értéke annak, amit ^^-referens az Archaelo-

a Fehértemplom

erre

—

följegyzése

ugyanazt

sírját

sikerült

Anonymus mondja

ki

mint amit a két Lajos király határ-

okmányából

helyrajzilag és helypontilag két-

ségtelennek bizonyítani sikerült

VIIÍ.

F.-egyháznak Ó-Buda határából máshova helyezési kísérletei

Ezen adatok összevágása

1

57

dönt. De

pedig

etiam"

ma-

gyarázatából folyó körülmények latolásához.

Azt

térjünk csak megint vissza az

kell

hogy az

ugyanis észrevennünk,

értelmezésében oly

határozott

erltetett

ellentét

mintha

vkrosd^ban

Atila

templom, melyet azon

történeti és

azon

ellentmond

ma

egyház a

volna az a

épült

minden

is

általános ismert és

városon

kívül

ember tud, hagyomány-

hogy a jehér

köztudomású ténynek,

is

hogy az mint a

állott,

nádor pa-

határjáró levelekbl, valamint Perényi

rancslevelébl

szomszédságában

szlterület közvetlen

éshogy

az, az

Ó-Budán manap

hagyomány útmutatása k'ó2elén»

állott.

ben az a után,

van azon Atila

a

kis

vkxoskóa

kiemelése

után

vezér

tényleg

illetve

létezett,

él

helyi

Rádl malom


természetellenes

külön-

annak

jelzése

mely

is,

is

szerint

Egészen

felfogás

hogy

szlterületen,

tudjuk,

is

mert

;

vidéken Fehérnek ne-

a

manap

mányszerleg ként

a

van

kívül

annak mit Ó-Budán hagyo-

ellentmond

veztek,

vonáson

mely

is,

^<5-referens

tényeknek egyenesen ellentmond

helyrajzi az,

az

„Ubi

szerint

eltemettetésének

folyó forrása fölött,

mely

helye

ott

folyó

kis

hogy ezen körülménynek „Ubi etiam" most már azt

folyik,

az

hogy az „ecclesia que vocatur álba" városában ugyan, de mégis nem magában

jelentené, Atila

hanem annak határában, a városon kívül épült volna Még ilyen csavarítással sem az jelentheti Anonymusnak eme följegyzése a városban,

!

—

„Ubi etiam-nak Atila városára tásának

fennentartása

mellett"

való

—

vonatkoztaazt,

a

mit

1

Nagyezerév

58

ma már

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

Ó-Budán

ján

él hagyomány

az

tudunk, a mit

mindenki

mit

és a

tud,

alap-

a két

Lajos király metálisain és a Perényi-féle parancs-

írt

munkájából

meg

ezen kanyarítással sem menthet etiam"-nak az elmélete.

Még

hol

van,

nem

—

tl,

Árpád

van,

vezér

városba

a

mely

Atila váro-

hanem más határban egyéb

sem

azért

:

nehézség-

lehetséges, mert

fekv

város határán kívül

a

ott

pataknak a forrása,

ez már, eltekintve minden

olyan patak,

azt

azonban

sírhelye

folyó

a város határában,

egyszeren már

„Ubi

azonban

természetellenesebb

mondani, hogy a Fehéregyház igenis ^kban

az

vonatkoztatásának

városára

Atila

Tehát

kiolvashatunk.

tisztán

is

Magyarországról

Miklósnak

Oláh

kivül

levélen

hegyek aljában vagy tövében vagy közelében fakadna, és a városba

bele

folyna,

egyetlen egy sincs, de a határ

fogva

nem

volna

is,

az

és

lehet,

is

ilyen

számba vehet, megfoghatatlan

konfigurációjánál

nem

értelmezés

mert

ez

hogy

lenne,

azt akarná az

az

;

st ha

még sem

volna

épenséggel

azért,

mivel az a

mi Vagy

folyik,

templom

a

volt

is

esetben

patak e nagykiterjedés határba és hol épült volna

határban

az ó-budai

?

okból talán

„Ubi etiam"-nak az Atila városára

vonatkoztatás csele kihozni, hogy Atila városát a

mintegy a

látható és

magyarok megtérése

után

városra rámutató

akarták jelölni azáltal, hogy

ott

templomot

jellel

építettek ?

kozzék az „Ubi etiam" a templom

Árpád

Vagy pedig

azért vonat-

Atila városára,

vezér

emlékére

mert ez

épült

Atila

városában, mint nem azon a helyen, hol a vezér

VIII.

F.-egyháznak Ó-Buda határából máshova helyezési kísérletei

Vagy

eltemettetett ?

talán

a

eltemetve

lett

azonban ezen minden megvilágítás

id

lefolyása után,

tisztán

oldalról

mely

alatt

A

?

legfelötlbb

való

megforgatás

az,

hogy annyi

elgondolásánál

és

Árpád vezér

mivel

okból épült Atila Nd.xoskban, kívül

hogy kétségteFehéregyház azon

azért,

lenné váljék, miszerint az

a városon

159

a természetesen és

gondolkodó tudós Anonymus-olvasók közül

senkinek esze ágába se képen értelmezni

azon nagy

jutott

ezen

tételt

most egyszerre akadt rá valaki

:

hogy

ötletre,

azt

a mondatot,

a följegyzést másképen kellene értelmezni

szemben tehát tom, hogy

a

más-

!

azt

Ezzel

kimondha-

leghatározottabban

:

Aki

másképen

mondatot

a kérdéses

ezt

nem

értheti,

az

olvassa,

mint röviden ügy, hogy

„ahol a vezér eltemettetett,

a templom".

ott épült

Ez a természetes, ez az észszer. Az a tény tehát, hogy akadtak most már olyanok is, kik Anonymusnak mondatszerkeszt képességét megtámadni jónak látják, ez a kedvük és bátorságuk valóban arra vall, hogy Anonymusnak hitelessége már minálunk

is

meg van mételyezve azon

gyanúsí-

tások és támadások mérgétl, melyeket a csehek-

németek nem

reája mocskolni, s

átallották

nemes vetélkedésükben

részt vettek

hogy fölhozni vagyok kénytelen

st

kíméletlenségben

magya7' emberek egyetlen lást

is,

túl

de olyanok,

mentség, tudjuk, hogy

föltételez történelmi

voltak,

tettek

nem

illetékesek.

ítéletre

—

—

mely

restellem,

részt vettek,

azon

idegeneken

kikrl, s ez ily

az

mély behato-

illetékesek

nem

Nagyezerév

150

Reám

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

e kérdés különben

ily

általánosságban

nem tartozik de azon részletszempontból, hogy Anonymus geográfiai és topográfiai följegyzései, ;

amennyiben azok Magyarország nak,

megbízhatók és hitelesek

tényleg

igen

reám

ezen

tételemet

is

nem fogom

és

tartozik,

mintha

elmulasztani,

nem

kett

kétszer

négy!

És noha egy

bizonyítani.

munka

után úgy érzem

volna

bizonyítottam

azt

hogy

Anonymus V

is

idáig végzett jelen

magamat,

már

ez

:

annak helyén és idején minden

kételkedést kizáróan be

Az

területére vonatkoz-

ót^

pillanatig

be,

hanem csakugyan nem kételkedtem

szóbanforgó följegyzésének eddig

lánosan ismert és általam

helyességében

;

els pillanatában

tndés, hanem

meglepetés vagy a dás érzete

elfogadott értelmezése

habár ezen értelmezés

és

olvasása

gatásának

is

a

fogott el

álta-

fölött,

is

kifor-

nem

a

a fölháboro-

hogy tudományos

komoly irányú folyóiratban ily kézzelfoghatólag nem komoly kísérlet jelenhetett meg az Árpád-sír ügye megbolygatására,

már-már

vívmányainak

tások

táplált és

midn

a minden

a legújabb bizonyíaz

sikerült

áron ellenkezésre

eddig

kötelezett

ellenáramlat által szított kételyeketteljesen eloszlatni

mégis,

nehogy az egyedül önmagamból

érvek az egyoldalúság vagy elfogultság

nak csak árnyékával tékes és hiteles

is

illethetk

szakférfiakat

merített

gyanújá-

legyenek,

kértem

ille-

meg, hogy

e kérdésben állást foglalva nyilatkoznának.

Megkerestem és szakérti nyilatkozatra kértem

nem

tizennyolc

foglalt

állást,

szakférfiút,

egy

kik

pedig, ki

közül

föl-

egyik

Anonymusnak

VIII.

F.-egyháznak Ó-Buda határából máshova helyezési kísérletei

Szabó Károly

hségre nézve

olyannak, melyet tart,

eszközölt fordítását

által

azt jegyzi

véleményen

azon

vonatkozik nyelvtani

az

hogy

van,

ez

haladék

rosan a kérdéshez tartozik,

tem a

tárgyi okokat,

de azok

nem

nem a

ellen

ezt

Noha

lehetne.

etiamnak az ecclessiára vonatkoztatása

is)

hogy

kijelentvén,

szól,

„ubi"

holott

is,,

mert

magyarázni

is

az

„etiam"

az

„ecclesia"-ra,

használat

tárgyi okokkal

kifogástalannak

szolgál (hol

tételére

meg

jelöli

meg, hogy az „etiam"

nyomatékosabbá

161

nem

az

szo-

nélkül kér-

küldetvén be,

a kérdés tárgyalása elmaradt.

Annál teljesebb és kimerítbb sorát a tárgyi bizonyítékoknak

nyújtja

annak

kinyilatkoztatása

etiam"

föltétlenül

temetkezés

elbbinek

helyére

„caput"-ra

a

ki

hogy az „Ubi

mellett,

csakis

tanártársa,

vonatkozhatik,

mint

a

be

küldötte

szavazatát, épen úgy, mint a fentemlített számból

a

—

határozottan tehát

szavazók

egyhangúlag

—

Fehértemplomot Anonymus a hol Árpád vezér

Megjegyzem

mind a tizenhat a kimondják, hogy

közül

:

mondja felépültnek,

ott

eltemettetett. itt,

hogy

nem csak régebb ismert hanem fiatal tudósokat

bírákul e kérdésben

tekintélyeket kértem is,

hogy

legújabbkorú fölfogásnak, mely

az

kevésbé

elfogulva

ujabb- és

Anonymus ezen

helyének eddig megszokott régibb minél

föl,

értelmezésétl

legyen,

szabad

tért

engedjek."

A

fentjelzett tárgyi bizonyítékokat

tizennégy szak-

tudós, illetve országos tekintély küldötte be jén,

midn

Wekerle

:

ezen

Nagyezerév.

annak

ide-

vita provokáltatott. 11

1

Nagyezerév

52

A beküldk Henrik

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

voltak

Dr. Pauler Gyula, Dr. Marczali

:

Mátyás Flórián ismert hungarista

történetíró,

okmánytudós, Knauz Nándor püspök, Bartal Antal tanár, Dr.

Fináli

Henrik,

gymn. igazgatók, Dr. Márky Sándor

Csánky

Dezs

Kálmán figazgató, Juvenális-fordítö, Dr.

ismert történészünk, Géresy

Barna Ignácz a Horatius- és

Dr.

Dávid István ismert

Michelics Károly és Jakoblovics Lajos sok, valamint Szilágyi

egyet,

latin linguista,

latin

István országosan

fgymn.

hungarista, a máramarosszigeti

philologu-

ismert nagy

volt igazgatója

egytl-egyig mind kivétel nélkül a leghatározottabban kijelentették,

Hungarorum

hogy az: „Ubi etiam post conversionem edificata

est

ecclesia"

Kizárólag csak azt jelentheti,

.

.

.

feltétlenül

hogy a templom

és

ott épült

r

hol

Árpád

E

eltemettetett.

szaktudósok

leveleit

rzöm

is

és

bizonyítékul

rendelkezésre készen tartom.

Mindezek

alapján

kimondani, hogy az ab. zat,

tehát

feltétlenül

mintha azok, akik Árpád

foglalkoznak, félreértették,

Anonymust

nem

sírja jól

van

azon magyará-

felvetett

által

jogom

meghatározásával olvasták

és

így

tehát kutatásoknak, nevezetesen pedig az

én kutatásaimnak kiindulása és így természetesen minden eredménye is meren kárba veszett munka volna

Az

ab.

rejerensnek ezen véleményezését a tárgyhoz

ért beleavatkozásnál egyébnek

tekinteni

nem

lehet.

nem

IX.

A

Fehér-egyház helyét jelöl I. Lajos király okmánya.

A FE teljes

illetve

kiszakított

lényeges különbség

és

nem-

csonka idézetfélék között

igen

A

van.

11.

teljes

okmányok

Nagy 1355-bl és

csereokmánya

Lajos király határkihasító a

okmányok

helyére mutató teljes

:

Lajos király ujramegállapító határlevele 1524-bl.

Az

1355-iki

csereokmány ugyanis Ó-Buda hatá-

rából egy részt hasít ki Erzsébet anyakirályné számára,

az 1524-iki felülvizsgáló határjáró

per folytán tott

jött

létre,

melyet az

ó-

okmány

pedig azon

budai káptalan indí-

jobbágyok

az ó-budai királynéi

résztbirlaló

határbolygatásai

tárgyában,

mely

káptalan

birtokrészei

között

cívisek

királyné és kijelölt

a

illetve

1355-ben

határvonalak bizonytalanná váltak, és a király-

úgy vonattak

néi határ birtokosai által ráztattak,

hogy

és csöbörpénz a káptalani

—

illetve

magya-

mivel a királynéi területen az adó

sokkal

területen

kevésbé

—

volt

nyomasztó, mint

mindenképen

iparkodtak a

királynéi területet

határvonalak

kiszélesbíteni ügy,

hogy a káptalani határrészeket

polgárok alól

a

miatt

jelentékeny

kivonandó,

királynéi területen

az

része általa

fekvknek

megváltoztatása

által

bíró

magát a káptalani terhek elfoglalt

birtokrészeket a

állította. 11*

1

Nagyezerév

64

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

Ugyanezen okból

ben a Perényi nádor parancslevele

azonban

Mindezekre

már 1510-

kifolyólag adatott ki is.

részletesen

késbb

térünk

illetve

dönt

vissza.

A

vezet

Fehér-egyházhoz

okmányok ezek 1. Nagy Lajos

teljes

:

metálisa, 3.

csereokmánya

kir.

1510-bl és

Perényi nádor parancslevele

2.

határjelöl

és

Lajos király határigazitó metálisa 1524-bl.

II.

A

kisebb

legtöbbnyire

vannak

csonka

nem

okmányokból

voltaképen se vezet,

hogy közülök egyetlen egy sem

fokmányok által ellenmondásba, st egytl

se bizonyító

annak konstatálására

csak

és

bírnak,

jut

semmiben a

meghatározott

metális

melyek

idézetek,

tartalmazó

jogügyleteket

kiszakítva,

értékkel valók,

mintegy

és

helyponttal

mind a fokmányok-

egyig

nak a Fehéregyházat megjelöl pontjának a helyességét igazolják.

Nagy Lajos

1.

hasító

metálisa

csereokmánya és

király

dologhoz

a

tartozó

határki-

leglényegesebb

részeiben a következ. I.

Ludovicus,

Ram.

Croatiae,

que Rex, Sancti

Dei gratia

Seru. Gall.

Princeps

Angeli

salutem

et

salutis

in .

.

.

rányok,

omnibus

eadem

gratia,

Christi fidelibus prae-

praesentium

notitiam

habituris,

largitore.

a káptalan

fordulnak és

montis

honoris

Ezen okmány bevezet része

a király és

rbben

et

Dominus, ac Elisabeth, futuris,

Dalmatiae,

Lodom. Cuman. Bulgariae-

Salernitanus,

regina, ipsius Genitrix,

sentibus

Hungáriáé,

emberei

kifejti,

között

el összekülömbözések

hivatkozva

arra,

hogy

a

hogy

mindsés botkirály

a

IX.

A

Fehér-egyház helyét jelz

I.

Lajos király okmánya

165

Clarissa-apácák részére, a királyné pedig az óbudai káptalan számára templomot

pökökbl

és országos méltóságokból

got rendelt lusai

álló bizottsá-

hogy a káptalan és a

ki,

között uralkodó áldatlan

tése céljából a királyné

egy püs-

építtettek,

famu-

király

megszünte-

állapot

számára a város testébl,

határából és a Dunából oly rész hasít' assék határjelekkel jelöltessék,

és

ki

melyhez csakis a királyné mely körül-

és emberei formálhatnak igényeket,

ményt az esztergomi káptalan mint locus credibilis ellenrzése mellett a jelen okmánnyal a király ezennel szentesíti.

—

Cserébe ezért a város- és határrészekért

szl-

melyben a helyhatósági, lési,

van a

valamint halászati feltételekrl

—

Zalában és

káptalan,

jogokkal, de

mint

idegeníthetleg.

kizárólag a káptalan

bíráskodik.

Geroth szepesi

adja át

gróf

is

gondoskodva

Somogyban négy bséges ellenértéket

nem

el

gabonaterme-

és

E

E

kap

falut

minden falvakban

falvakat Szt.

a káptalannak, mig

az óbudai csereállományt az esztergomi káptalan

mint hiteles megbízott adja

át

Csóka kei

castel-

lánnak mint a királyné megbízottjának, a káptalan

templomát pedig

kegyurság

királyi

alá

míg lelkiekben a káptalan bíráskodik,

mot azonban

csakis

királyi

helyezi,

interdiktu-

beleegyezéssel

lehet

valakire kimondani.

Ó-Budának káptalané, s

többi része marad, mint ezeltt a

a királynak

viszálykodások

esetén,

határai között és miatt,

korlatban

lév

éhez

melyek a

semmi a

két

joga.

városrész

Székesfejérvárott

bíráskodás szerint

Új

intézend

gyael.

Nagyezerév

166

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

Hogy azonban örök idkre

a két

határa

fél

között a határvonalak állandóan tiszteletben tartas-

sanak, a fentjelzett kirendelt bizottság a határokat

pontonként és az egész királynéi

határra kiterje-

dleg következképen állapítja meg okmány szövegében folytatólag

csere-

e jelen

:

1.

Prima méta

partém Danubíi ab angulo de insula leporum

a parte orientali, ultra

incipit

et sic

Sanctae Clarae

claustri

procedendo

et

transeundo

Danubium versus partém occidentalem, rippam ipsius Danubii

ad duas

quarum una separat Budae Sancti Jacobi Apostoli

partém

situm

Jacobi

nova Buda ad altér

2.

lapis

crepidinem

ab inde ad eandem

et

quam itur de veterem Budám, juxta quem est ;

juxta

viam,

pro méta positus; vallis,

terreae

et

per

3.

et

inde vádit ad

eam crepidinem usque

per

erectae;

Thobsa eiusdem reflectitur

quendam

venit ad

in superiori parte dictae eccelsiae

ad finem ipsius crepidinis,

novae

metas lapideas,

veteri, et altéra villae

modicum procedendo

lapidem rotundum S.

;

venit ad

et ibi et

ibi

sünt duae metae

metantur

budensis

ecclesiae

;

ad partém septentrionalem

4. et

ad locum qui dicitur Uzaháza hegye,

terrae

deinde ascendit

et ibi

sünt

duae metae terreae erectae, quarum una separat praedictae terrae 5.

inde

per

Thobsa,

alia

et

eandem plagam

qui dicitur Monyoroshegy, et

vádit

ibi

Dominó

regi

ad montem,

sünt duae metae

quarum una separat dictae terrae Thobsa, et alia Dominó Regi; 6. deinde per idem Monyoros vádit ad cacumen montis excelsi, in cuius cacumine est lapis magnus pro méta terreae erectae,

IX.

A

Fehér-egyház helyét jelz

metae

ubi

signatus,

terminantur

Budensis; orientalem

et

praedictae

reflectitur

veteris

partém

ad

transeundo quandam vallem pervenit

ad quandam montem,

méta

pro

similiter

167

Ecclesiae

metis

abinde

et

7.

Thobsa

terrae

jungitur

et

okmánya

Lajos király

I.

cuius fine est lapis

in

quem

circa

signatus,

altér,

sünt

duae metae terreae erectae, quarum una separat ex parte meridionali Dominó Regi et alia ex parte septentrionali eidem Ecclesiae Budensis et

abinde descendit ad

lem circa

ad 10.

quandam semitam

alias

duas

magnam

orienta-

metas terreas

erectas

De

9.

;

ipsa

finita

inde inter vineas

novo erectas

de

metas terreas

ab inde

et

8.

eandem plagam

duas

ad

vallem

in

;

sémita

pervenitur ad

viam, quae ducit versus Albam Ecclesiam

eandem viam unam métám terream erexerunt 1 1 et inde peram ipsam magnam viam venit circa dictam Albam Ecclesiam ad Beatae

Virginis, et ibi circa ;

.

viam magnam Strigoniensem,

circa

quam suntduea

metae terreae erectae, quarum una a parte et meridionali separat

occidentali

Dominó

Ecclesiae

orientali

Regi, et alia a parte

Budensi

praedictae

;

12.

eandem viam magnam Strigonien13. et ab sem, ad puteum sub monte fluentem magnam (Strigoipso puteo circa eandem viam Deinde

per

;

niensem) ad

unam metami

tum vinearum eundo

erectam

similiter circa

terrea est erecta

;

;

terream, 14.

et

circa fossa-

deinde parum

fossatum vinearum 15.

et

abinde

circa

alia

méta

eandem

viam eundo sub arbore piri similiter circa fossatum vinearum est una méta terrea erecta; 16. inde circa eandem viam magnam una méta terrea

Nagyezerév

168

est erecta

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

17.

;

inde ad

et

unam metam

terream,

eandem viam magnam et quandam semitam erectam 18. et inde per exandem semitam vertendo ad eandem plagam occidentalem, ad trés metas terreas angulares, quarum una separat ex inter

;

parte

Vrs, a parte

occidentali terrae

Regi

19.

;

magnam

Strigoniensem

a parte

et

Dominó

orientali

ipsam viam

transeundo

ebinde

et

Budensi

Ecclesiae

nneridionali

plagam

versus

septen-

quemdam montem Fenomal in ipsius montis est dumus et latere juxta quem metam terream erexerunt

trionalem, tendit ad

dictam nucis,

eundem montem venit ad quandam viam, per quam transitur per eundem montem juxta vineas, ubi unam metam ascendendo

20. et abinde

terream erexerunt; 21.

eundem montem terream erexerunt

per

abinde ascedendo per

et

juxta vineas, ;

22.

et

ubi

unam metam

deinde

eandem

per

vineam viam ascedendo ad verticem montis unam

metam terream

erexerunt

tam descendendo

gam

Tebesere,

deinde per semi-

23.

vineas, per

inter

septentrionalem

dicitur

;

pla-

locum

qui

ad

pervenitur

et ibi

eandem

sünt duae metae antiquae

ubi iungitur metis possessionis Megyer, et

méta

terrea

erecta

24.

;

versus partém orientalem per

transeundo

jusdam ubi

eandem viam

prati

olim

erat

unam metam transeundo

magni,

ubi

pro

lapis

terream

pratum

est

una

reflectitur

quandam viam,

et

pervenit ad latus cuest

quaedam

méta

signatus,

erexerunt

illud

foratum, qui est juxta

abinde

et

ibi

:

venit

;

fovea, et

ibi

25. et abinde

ad lapidem per-

molendinum cruciferorum

IX.

A Fehér-egyház

helyét jelz

Ecclesiae Sancti Spirítus metis

Ecclesiae,

separat

Budensi

murum

Dominó 26.

;

regi,

et

;

quod

ita,

occidentali

Ecclesiae

meridiem

versus

quandam

metam

terream

minorum,

fratrum

B.

vicum

transeundo

reginalis

per

B.

murum

curiae

respicit

versus

28.

abinde

;

Virginis

;

domum

ad quoddam

castrum

;

praedictam Ecclecujus

in

utroque latere duae metae lapideae

portionem

et

ex parte

alia

regali

domos

una in

sub cujus

parte,

Ladislai

domo

Tompa

est lapis

terram, et ex altéra parte Petri,

venit

usque

in

magistri altaris altéra parte

;

Ecclesiae

et

et

jam

castri

eorundem

et ibi

domos

Sclavi ex

Danubium ad

praedictam,

diruti

ex

Emerici,

inter

Nicolai

30. et abinde transit

dicti

longus fixus filii

Danubii

B. Virginis

insulam leporum

orem partém

ripam

meridionali

Danubium, per vicum

ante castrum tendit versus qui inchoatur inter

civitatis

quam viam

29. per

;

fossati

quarum una

;

ex parte septentrionali separat portionem Ecclesieae cedenti,

quod

quamdam viam

per

ad

itur

et

seu

areas

ante

dividitur

inde per

et

allodium

est

quam

magnam, per siam Albam

ad

Virginis

currit

fossatum

27.

;

porta

circa

quod

fossatum,

quidem

cujus

Albam

Ecclasiam

separat

per

dirutum, cujus lapides usqne ad finálém

lapidem sünt pro metis signati

coloni

plaga

a

169

jungitur iterato

ibi

a plaga orientali

abinde

et

okmánya

Lajos király

I.

juxta superi-

terminatur, salvis

Praepositi

et

Capituli

tam in superiori parte, quam in inferiori metarum jam dictarum, quae in fluvio Danubii habere se praetendunt, per omnia remanentibus.

juribus

1

Nagyezerév

70

:

cujus

In

tatem

Árpád fejedelem halálának emlékei

memóriám, perpetuamque

rei

praesentes

nostras

pendentium, authenticorum

fecimus

privilegiales

doplicatorum

et

munimine

lum nostrorum einsdem

venerabilis

Domini

Nicolai,

Epescopi

nostrae

Vice-Cancellarii,

Cliristo

in

et

per

Patris,

Zagrabiensis,

dilecti

sigil-

Dátum

roboratas.

manus

firmi-

aulae nostri

fidelis

Anno Domini MCCCLV. septimo kalendas Septembris, regni rabilibus in

autem

decimo. Vene-

nostri quinto

Christo Patribus, Nicolao Strigoniensi,

locique ejusdem Comite perpetuo, Colocensi sede

vacante, et

Nicolao

Dominico Spalatensi Archiepiscopis,

Agriensi,

Andrea

Varadiens. Nicolao Quinqueeccl. diens.

Nitrien.

Ecclesias viris

Thoma Chana-

Joanne Wesprimien. Colomamo Jaurien.

Michaele Vacien. fratribus

phano

Demetrio

Transilvan.

Dei

et

feliciter

Episcopis,

gubernantibus.

Magnificis

Cumanorum, Nicolao

et ludice

Wajwoda Transyluano,

Sirmien. Ste-

Bosnensi

Peregrino

Nicolao Palatino

Ciko Magistro

Thoma

et

et

Comite

Tavernicorum

de

Zolnok,

nostrorum, Comite

Nicolao de Seech Judice Curiae nostrae, Nicolao

de Machov,

et

atiae Banis,

Leukus Dapiferorum, Dyonisio Aga-

Nicolao totius Sclavoniae

et

Cro-

zonum, Thoma Janitorum nostrorum magistris, Simoné, filio Mauritii, Comite Posoniensi, ac aliis

quam

plurimis regni Comitatus tenentibus et

honores. így történt a királynéi város határainak kijelölése, illetve

kihasítása a káptalan

képezett

Ó-Buda

mely határvonalon kiindulva a Margitközepétl a Dunán át és szabálytalan négyszöges

teljes határából,

sziget

birtokát

IX.

A Fehér-egyház

helyét jelz

I.

okmánya

Lajos király

alakú terület pontos kijelölése után a várost sítva

ismét

Dunán

a

végzdnek,

csúcsán

ezen

biztosítván

részt

kihasítás

szlk,

alapján a dunai halászat, a város egyik része, a

szántóföldek és

rétek

átha-

is

legészakibb

Margitsziget

a

át

171

ered haszon szem-

birtokából

pontjából.

Ezt a határt a káptalani területen birtokló polgárok

idvel akkép is

a

királyi,

változtatták,

illetve

magyarázták, hogy

nagyobb kedve-

királynéi határnak

illetve

zéseket biztosító területhez tartozóknak tüntette

Ez

késbben 1524-ben

fel.

1510-ben Perényi nádor

ellen a káptalan

k

eltt,

Lajos király eltt panaszt emel-

11.

vén, ezek intézkedni voltak kénytelenek és ezen viszá-

lyoknak köszönhet az a nagyértékú két intézkedés, i.

nádor

Perényi

parancslevele

Lajos

II.

melyek a Fehéregyház

metálisa,

határigazító

és

t.

király

szigo-

rúan pontos helyfekvésére vonatkozólag oly határozott és szabatosan

vezet okmányoknak

nek köszönhetjük, hogy fekvésének

lehetvé

most ezen Fehéregyház hol-

levele

Perényi Imre nádor iS^o.

kimeríten

pedig

következ

favore.

tam

—

Capituli

dum

Civitatem

Comes

Hungáriáé

Judici et Juratis Civitatis

alias,

parancs-

kivonatban

részletes

Peren,

de

Abaujvariensis, Regni

honorabilis

évbeli

a

:

„Emericus

licet

megjelölése

vált.

1.

cum

helyének

pontos

feltétlenül

bizonyultak, melyek-

Budae

Exponitur

scilicet

vestram

Palatínus, etc.

Veteris salutem

nobis

Ecclesiae

perpetuus

in

Budensis

personis :

Quod

Exponentes

praedic-

excellentissimo

Principi,

ipsi

Nagyezerév

172

.

quondam

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

Dominó

Re^i

Líidovico

Hungáriáé,

ejusque Genitrici in concambium dedissent mutassent, Promontoi^ia certa etiam alt a

Vinearum

ibidem

Albam

apud

Eccleeiam

Budani

veterem

utpute

supra

fundatani

incí-

:

meridionali

scilicet

Fratrum

korti Religiosorum

in Jine

iniói existentiay

Territoria,

piendo a via gimdam-y a parte

per-

et

Eremitarum

eandem ad mon-

scilicet

degentium,

tem sursus ascendente, et ab eadem via descendendo ad viam publicam Sírigoniensem, et eundo in eadem via ad plagam septentrionalem, usque

Promontorium,

ad

vocatum, quicquid

lem

Exponentes, et

scilicet

cum omni jnrisdictione.

dominii proprietaie, ex integro

nentes €i reservantes,

—

includeret, ea iidem

Strigoniensis

ipsa

via

Praedium Ewrs ad plagam occidentasive

—— ab

separaverint

Exponentibus,

signum

ultra

eorum usque semper Vineis solvissetis,

mini.

—

vos,

és

lanságokat,

itt

ac

rationem

et

.

aliquali".

.

.

in

singulis

sive

Tinám

annuatim solvere tenerequali

ezekben

astucia exco-

kulminál

mandamus

ab hujosmodi

vos

de

Cibrionem,

.

.

intromittere

:

jogta:

in

—

quatenus

adjudicatione

literarum datione desistere, et nec

causas

—

dominii

elsorolván az elkövetett

vobis

reti-

— —

Decimas,

nescitur

parancs

a

„committimus

imposterum

vestris

ipsis

tempore, eisdem

praesentiarum,

deinceps

et

Tamen

gitata"

in

stbi

Signis metalibus

eo

veras

proprietatem,

et

ac totali jziris

et

hujosmodi

praesumatis

modo

IX.

A

Fehér-egyház helyét jelz

mintegy

Kisebb,

rámutató

mennyiségben

Érdy

]

73

Fehér-egyházra

kiszakított és a

okmánytöredékek

okmánya

Lajos király

I.

nagy

óta

János

gyltek össze és kerültek forgalomba,

mieltt a végleg döntknek elismert metálisok egyálta-

Ezen nagyonis sokfélemagyarázható okmánytöredékek

lán alapul elfogadtattak volna.

kép

alkalmazható és

azonban a mélyebbreható

nem

bírálatot

állották

ki,

mellztettek, mivel legföllebb

miértis lassankint teljesen

rámutató jellegek voltak, de semmiféle vezet értékkkel

nem

bírtak.

Ezen

állítás

megértése

végett

néhányat

ideiktatok.

„Mária királyné. Nagy Lajos király leánya, 1380-ban

egy Krumhelt ferdéjének nevezett, a Fehér-egyháztól a Clarissák kolostora felé futó patakocskát ajándékoz az

ó-budai Clarissáknak."

„Ó-Buda városa 1411. évben egy

levelet

állit

egy szlrl, mely a fehér-egyházi hegyfok Nádasd

dljében

nev

feküdt és eladományoztatott.

„Zsigmond

király

Boris,

neje,

szerint az ó-budai Clarissa

koz,

ki

1421.

évi

levele

apácáknak egy malmot ajándé-

mely Fehér-egyháza közelében a melegviz pataknál

(prope Albán Ecclesiam

„Zsigmond

király

in rivulo calidae

1421.

évi

aquae) feküdt."

beigtató

levelében

malmot Fehéregyháza eltt (ante fores Albae Ecclesiae) Ó-Buda városnak hegyfokán (in promontorio) Pilis-megyében fekvnek mondja." „V. László király 1453-iki levele szerint az Ó-Budáról Fehér-egyház felé vezet üt felett a fels hévvizekkházzal és nél, keleti oldalon egy malom feküdt, ugyanazon

—

elpusztult curiával együtt." király

1464.

háznak a szomszéd

forrást

„Mátyás

évi

levelében

adományozza."

Fehéregy-

i

Nagyezerév

74

„II.

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

Ulászló király 1505-ben

lében e forrást a fehéregyházi

megújító leve-

kelt

alatt

levnek

királyi

kancel-

kolostor

mondja."

Oláh Miklós, esztergomi érsek és lár,

1536. év táján

következket jegyzé

„Épen

írt

fel

éjszaknyugot

rl

felé

ipsum ver aqui-

(ad

szlterm

lonem) egyrészt más ki,

müvében Ó-Budáról

történeti

hegyek

emelkednek

melynek tövében a remetéknek boldogságos szznevezett

zárdája

van,

melyet

fehér

Máriának

hivnak."

Annál nagyobb vizsgáló

súllyal

határlevele,

ittkövetkez fejezetben

birt

melynek

II.

Lajos király

felül-

szószerinti szövege az

foglaltatik.

X.

Lajos király határjáró levelének dönt siilya a Fehéregyház holfekvése szempontjából. II.

Midn Zách anyakirályné otthonnal

ó-budai

Visegrádon

a

kívánta

mint

lakás,

király az

hogy

megfelel

megegyezett,

számára

anyakirályné

Nagy Lajos

Ó-Buda városából

mellett

rész

oly

gazdasági

csendesebb

tartózkodást

felcserélni,

prépostsággal

kárpótlás

úgy

Felicián esete következtében Erzsébet

és határából az

hasíttassék

haszon

ki,

mely

szempontjából a

királyné igényeinek leginkább megfeleljen.

Ezen király ki,

határkihasítás

1355-ben

alatt

melyben

egyfell

N.

keresztülvitelével

határjáró

bizottság

óbudai prépost

az

Lajos

rendeltetett

és

káptalan

megbízottjai, valamint másfell a város képviseletében

annak

bírája és esküdtjei

Meg

kell

mint Árpád

itt

sírja

okirat

részt vettek.

jegyeznem,

hogy

a

Fehéregyház

holfekvését ügy az elttem, valamint

a velem egyidejleg kijelöl

is

keresk ezen N.

(metalis)

alapján

Lajos-féle határ-

iparkodtak

megálla-

pítani.

Schier Xistus ágostrendi szerzetes az

(1774)

cím

munkájában

annak holfekvésére nézve

Álba

Buda Sacra

Ecclesia

azt a nevezetes

leírásánál

megjegy-

Nagyezerév

176

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

zést függeszti a leíráshoz in

«.Qtdbus sí

:

addantur, quae

Ludovicí utriusque díploinatibus habentur, facile quís

locum designaverít»

;

N. Lajos

szintén

késbb

mintegy hat évvel

idejében,

egy

de mivel

második me-

kelt

Codex Diplomaticus IXui. kötetének 274. lapján „Diploma CXXXII. Capitulum Budense concambium possesanni 1361 sionum suarum de veteri Buda cum possessionibus in Comitatibus Simegh et Zala per Regem Ludovicum

tális

tényleg létezik (lásd Georgius Fejér

:

factum

acceptat

volt,

mása a sésénél

megegyezett és

mint a káptalan részérl királyi

metálisnak

kiállított

annak

:

okmány

mely

de

ratihabet"),

szórói-szóra

fentebbivel is

et

helybenhagyó

Fehéregyház kere-

semmi nagyobb hasznát venni nem hogy a Schier

vettem,

Xistus

lehetett.

míg észre

fentebb

idézett

helyét ezideig voltaképen tévesen értelmeztük, a

nyiben jelenti,

hogy a Lajos

nem azt okmányában, hanem

«<2

király

két Lajos

két

okmányaiban^

király

pontos helymeghatározást keresni

Ez a

felfedezés pedig

dönt

alatt

Lajos

//.

is

készült.

az óbudai cívisek a

szldézsmát megtagadni határhoz

kezdették, állítván, hogy

tartozik:

az

ebbl

fölvett

metális pedig

lényeges pontjait,

I.

melyek ez

is

még

keletkezett

kontroverzia miatt a határrevizió szükségessé

errl

Azon

káptalannak

azon Fehéregyházától északra fekv szlterület királynéi

király

1524-ben csakugyan egy másik ream-

okon ugyanis, hogy

a

a

volt.

buláció alkalmából egy másik metális

járó

kell

!

Utána jártam és rájöttem, hogy uralkodása

meny-

Ludovici utriusque diplomatibus"

„in

hogy

azt,

nem

egyéb

így tartott ez egy ideig és mindaddig,

nem

a

vált,

az

Lajos metálisának egyes ideig

homályosak, vagy

Lajos király levelének

II.

dönt súlya

F. -egyház holfekvésére nézve

1

77

érthetetlenek voltak, annyira megvilágította és érthetvé

hogy

tette,

Fehéregyház

a

tényleg lehetvé

Es aki a

helyének

megállapítása

vált.

két Lajos király két Tnetálisát egymással

figyelmesen és a kell részletpontossággal összehasonlítani

magának fáradságot vesz, az természetesnek fogja találni és ne'M fog abban semmi feltnt látni, hogy az óbudai Fehéregyház

helyét

pontosan

meghatározni

és biztosait

lehetett.

Ezen

nem

összehasonlított

és ha

egyes

de nagyban és egészben a fpontokra nézve

is,

zett rövid

—

Fehéregyház holfekvése megállapítható

Kiemelem

itt

a határvonalak és val

—

egészen

határozásáig tisztába

—

a

méták

megállapításának

Fehéregyház

mindenki

végbemegy,

tartozik

lett.

még, hogy e meghatározással,

mert a

jöhet,

folyamata

körébe

—

vezet metálisok nyomán a jelszabatosságot tartva szem eltt az óbudai

biztossággal

teljes

részletekben

tér,

meg-

mindenki

a melyen a meghatározás

szaki

ugyan, a

i.

munkájá-

helypontjának

foglalkozhatik és

t.

szempontból a régészet

munka azonban,

mely

a

eredményezi, íiem régészeti tanulmány,

meghatározást

hanem egyszeren

a gondos

megfigyelésen, a termé-

szetes elfogulatlan Ítélképességen és a két metálisnak birálatos összehasonlításán sarkalló

Lajos

II.

szerinti

et

metálisának

szó-

„Nos Ludovicus Dei Gratia Rex Hungáriáé, Memóriáé commendamus Bohemiae, etc.

—

praesentium

Universis :

határ-kiigazító

szövege ez

tenoré

Wekerle

király

mvelet.

N agyezeré v.

:

significantes,

quod cum

inter

quibus expedit,

Venerabilem Praepo12

Nagyezerév

178

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

situm, ac Honorabile Capitulum Ecclesiae Budensis

ab una, ac Prudentes,

Circumspectos Judices,

caeterosque Cives,

et Juratos,

de

et

Buda

ab

veteri

Hospites Nostros

et

partibus,

alia,

ratione,

praetextu certarum terrarum litigiosarum

mefalium

inter ipsas

tentium,

nonnullae differentiae,

et

ab olim erectarum,

tentionum

matériáé

ventilatae,

exindeque

ortae

litesque,

fuissent,

coram

et

Nostra

et

cursuum et

exis-

et

con-

diutius

Majestate

plurimae querelae extitissent depositae, cupientes quieti

partium praedictarum consulere, litesque, ac

differentias,

contentionum

aequitate

Justitiae tollere,

et

materias,

Juris,

et

earumque de medio ac partes easdem ad bonae

dirimere,

et eradicare,

pacis deducere amoenitatem, ad revisionem, per-

.lustrationemque, et realem cognitionem hujusmodi

terrarum

litigiosarum,

cursuum

ac

Metalium,

Partes inter ipsas habitarum, et existentium, Egregios Magistros

Stephanum

Henczelffy

Judicis

Curiae, et Nicolaum

Mihál,

Personalis

de

Petrovecz

Thuróczy de Szent Nostrae

Praesentiae

Protho-

duxeramus transmittendos, qui tandem exinde ad Nos reversi, Nobis retulerunt eo modo. Quomodo ipsi die Dominico proximo post Festum

Notarios

Exaltationis Sanctae Crucis facies praescriptarum

rum

proxime praeteritum, ad

metarum,

et

terrarum

litigiosa-

personaliter accedendo, partibusque praescrip-

una cum nonnulis Vicinis, easdem inibi convocatis, et

tis,

dentibus,

praescripíi

et

commetaneis, per

praesentibus acce-

Praepositus,

et

Capitulum

Ecclesiae Budensis exhibuissent eisdem Magistris Protho-Notariis

quasdam

literas

Excellentissimi

II.

Lajos király levelének dönt súlya F.-egyház holfekvésére nézve

condam

Principis

Domini

Hungáriáé,

Nostri

Ludovici

79

Regni

ac Serenissiamae

Regis,

etc.

dicti

1

Dominae Elisabeth Regináé Genittricis Ejusdem condam Domini Ludovici Regis privilegialiter confectas, Sigillisque Eorundem impendentibus communitas, cursus metarum inter praeolim

Praepositum,

notatos

ac

Budensis,

Capitulum

et

praescriptam

Ecclesiae

Nostram

Civitatem

quarum

Veteris (B)udensis, in se denotantes, iuxta

continentiam

praefatus

Prepositus,

et

Capitulum

Ecclesiae Budensis, coram eisdem Magistris Protho-

hanc

Notariis

metalem demonstrationem

fecissent

quod primo iidem Praepositus

eandem

monstrationem rotundo

lapide

Beati

de

Apostoli

Jacobi

Buda

situm,

et

nova

itur

habitum,

et

viam,

existentem, per

tur,

quam

ut

viam

crepidinem in

vallis

ipsa valle

Capitulum

denominant,

sive

et

crepidine

sam usque ad finem ejusdem licet

medio Vinea-

in

praescriptae

per antefatos Praepositum et tae,

vallis

etc.

in

fine

duas metas terreas ibidem erectas rassent,

tamen

unam

tantum

cumulatam reperissent, ubi Budae veteris, juxta contenta inibi

literarum

Privilegialium,

metis

literae

exhibi-

per eandem' vallis

praenotatae literae Privilegiales

Domini Ludovici Regis,

lapide

vallem via protendi-

vallem

puta

quam

veterem

eodem

ab

inde

quam

per

Budám

ad

venissent ad vallem angustam

rum

Ecclesiae

parte

juxta

de-

quodam

a

incepissent,

superiori

in

Capitulum

et

:

proten-

procedentes,

condam

dicti

ipsius vallis, fuisse

decla-

metam terream metas

Civitatis

praescriptarum terreis

praefatae 12*

1

Nagyezerév

80

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

Ecclesiae Budensis

Thopsa vocatae

inde ad partém

vissent,

dendo, ubi praenotatae

metas erectas terream

septemtrionalem

montem Uzaház hegye

tendo, et

reperissent,

apellatum ascen-

Thopsa,

terram

terram praescriptae Civitatis

duas

unam metam

continerent, inter

reflec-

Privilegiales,

literae

extitisse

agno-

jungi

nostrae

et

Budae Ve-

metantem, inde per eandem plagam, deve-

teris

montem Monyorós hegye nominatum,

nissent ad

ubi praescriptae literae Privilegiales similiter duas

metas

fuisse expressissent, ubi

metam

tantum

erectam

nyorós,

magnum

lapidem

iisdem

in

pro

metali denotatum,

literis

Ecclesiae

quandam

cacumine

quo

nominant. signo

privilegialibus

Budensis

expressum

Thopsa terminatae, abinde

jungerentur,

venissent ad montem,

in

a parte orientali altér lapis pro méta

tus repertus extitisset,

metas terreas

minimé

in

meridionali,

temtrionali

circa

literis

reperissent,

re-

orientalem, et transeundo

reflectendo ad partém

fine

deinde

comperissent

ubi metae terrae,

perissent,

vallem

unam

ad

montem excelsum

metis

simili

cacumen ejusdem montis Moquem montem dictae literae privilegiales

procedendo

et in

modo

signa-

quem lapidem duas

privilegialibus

metas

cujus

tamen,

specificatas et

terras a

ad dictam civitatem nostram, a Sep-

ver

partibus ad praescriptum Capi-

tulum Ecclesiae Veteris Budensis, pertinere agnovissent,

gam

eandem plaad quandam semitam,

exhinc descendendendo, ad

orientalem venissent

inter vineas

praescriptae

literae

quasdam duas metas

terreas,

existentem,

Privilegiales in valle

ubi

II.

Lajos király levelének

et

dönt súlya F.-egyház

rursum

exhinc

dictas vineas ad

sas

minimé

metas

duas

alias

easdem

denotassent,

fuisse

holfek vesére nézve

praesens

tamen

reperissent, inde

terreas

metas

inter

cultura

diligenti

181

provi-

semitam eandem

conti-

magnam, quae de medio ipsarum vinearum versus Albam Ecclesiam Viriginis gloriosae protenditur, metam quandam nuantes,

terream

antefatis

in

literis

magnam viam

ipsam

non comperissent, imo méta

viam

ad

venissent

abductam,

juxta

modo

simili

denotatam, de^

terrea erecta fuisse

terram

Privilegialibus,

eo ipso loco, ubi ipsa

demonstrata

eandem viam magnam versus Ecclesiam Albam Virginis gloriosae

inde per

vidissent,

praefatam

sus Strigonium euntem, juxta saepedictis

in

orientali,

magnam verquam metas duas

pervenissent ad viam

procedendo

terreas

quandam factam

fossam

et

extitisset,

literis

Privilegialibus,

Nostra, ab

meridionali pro Majestate

et

ab

occidentali denique partibus, praenotatae Ecclesiae

Budensi factas rissent,

fuisse expressas

quam quidem viam magnam continuando sub

venissent ad fontem

ab eodem

quendo,

fonté

et

puta

angulares,

orientali

insuper

ab

usyue ipsas

trés

Privilegiales, isse,

effluentem,

ad terram Eörs literis

a

Ecclesiae Budensi,

Ers, ab

monte

eandem viam magnam

usque

ubi in praescriptis

tati,

minimé compe-

ab

ver ipso

prose-

procedendo,

privilegialibus trés

parte

meridionali

occidentali

et

(separat)

dictae

partibus

Nostrae

fonté sub

monte

metae terrae

Majeseffluente

metas angulares, eaedem

literae

nonnullas metas terreas erectas fu-

declarassent,

easdem tamen

metas

terreas

Nagyezerév

182

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

ab ipso fonté usque angulares

ipsas

reperire

quia dictum Capitulum in reliquis metis,

ficum Domínium habere allegasset, processissent

praenotati siquidem

;

Cives

rique

coram

ipsis

in

ordinatum conscriptis,

privilegialibus

Literis

ver,

inde

potuissent,

nec

sed

angulares,

dictas

pro

Nostri

paci-

non

ulterius

caete-

Judex,

eorundem

parte

hanc

Prothonotariis fecissent

ipsis Magistris

talem demonstrationem

:

Quod primo

me-

a loco, ubi

praenotatum Capitulum pro sui parte praemissam

suam

demonstrationem

finem

seu crepidinis,

vallis,

fine

ejusdem

dícti

Capituli

terrea,

in

metam terream

et

in

existentem

demonstrationi

nullo

contradixissent,

Budensis

a qua méta vallis,

vallis

usque

incepissent,

in

uti

jam dictum

seu crepidinis adjacente

in

est,

fine

per

procesissent

bonum spatium locum quemdam Praedialem, quem locum

vallem ad Septemtrionalem per in

iidem Judex,

et

Uzaházahelye

Jurati,

caeterique

denominassent,

Cives Nostri

ver

deinde

Eandem Plagam septemtrionalem ascendendo, per

montis

latus

oppositi

quasi

lapidosi,

orientem reflectendo venissent ad ipsum

quem montem

caeteris eminentiorem,

ad ac

ad

montem iidem ju-

Monyoros quo monte saxum mag-

dex, et Jurati, caeterique Cives nostri

hegye nuncupassent,

num metalem fre Verum lis

Petrus

in

allegendo demonstrassent.

demonstrationi

Leán

de

hujus montis.

Gerche

in

sua

Nobi-

(parte)

et

caeterorum Nobilium, de eadem Gerche, contradixissent,

eundem

montem

in

propriis

metis

ejusdem Possessionis Gerche adjecere allegando,

II,

dönt súlya F.- egyház

Lajos király levelének

holfekvésére nézve

1

83

ab eodem autem monte ex saxo ibidem demonantedicti Judex,

strato,

nostri

caeterique Cives

et Jurati,

demonstrationem eorundem versus praeno-

tatam terram Eörs, demonstrassent, iidem Magistri

eandem

Prothonotarii

demonstrationem

propter

montis ad eas partes inhabilem descensum peragere

non

potuissent, sed in se duntaxat considerassent,

quam quidem

demonstrationen

eosdem modo prae-

caeterique Cives nostri per

misso factam nullo signo

luissent,

metali,

sed nec aliquo

documento firmare locum praedialem,

aut alio evidenti

literali,

Judex, et Jurati,

dicti

antefatumque

eosdem Judicem, et Juratos, caeterosque nostros demonstratum ac Uzaházahelye tum,

Magistri

dicti

sufficienti

antiquitus

Capituli fuisse,

ejusdem

loci

quibusmodi

et

extitisse

modo, quo supra

peractis,

per

licet

apella-

dicti

Dominio

in

comperissent

demonstrationibus

Cives

allodialis

Capitulum

idem

per

Testimoriio

Prothonotarii

locum domus

va-

apparenter

;

dictas partes

praenotata signa

metalia in praescriptis Literis privilegialibus ante-

fatorum Elisabeth

condam Regináé

et declarata juxta

Ludovici

Genitricis

contenta

fatum Capitulum Ecclesiae monstratione suo modo, et

Regis

et

ejusdem expressa,

earundem, per anteBudensis effective

temporis propter vetustatem,

et

reperiri

non

in

sua de-

demonstrari,

rerum muta-

bilem factam variationem, per eosdem Prothonotarios

Dominae

et

Magistros

potuissent,

verum

idem Capitulum Ecclesiae Budensis, praemissam

suam demonstrationem, tum praescriptarum literarum dictorum condam Domini Ludovici Regis

Nagyezerév

184

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

Dominae Elisabethae Regináé Privilegialium fulcimine, tum ver signorum metalium in iisdem et

Privilegialibus expressatorum

Literis

apparentium

evidenter

partialem, et

tum

demonstrationem,

etiam vicinarum pro cursu draemissorum

signo-

rum metalium designatarum prosecutionem meliori

modo, sufficienterque demonstrassent,

verificassent,

ex eoque iidem Magistri

praenotatos cursus met?les,

saepe

attactis

metalia in

condam Domini

dictorum

literis

manifeste,

signa

et

et

Prothono-

comperissentque

cognovissent,

tarii

longe

Ludovici Regis, ac Dominae Elisabethae Genitricis

ejusdem declaratos, denotatosque,

sata

qraemissam

juxta

Budensis debere

demonstrationem

hactenus litigiosam mere,

inter

Eandem Ecclesiam debere Testimonium,

Henczelffy

et Nicolai

—

Nostras

literas

et justitia

In

cujus

perpetuam

Magistrorum

ad

Stephani

Thuroczy, Prothonotariorum

saepedicto Capitulo Ecclesiae Budensis tes

ad-dictum

per consequens

pertinere.

firmitatem

et

Eorumdem

relationem

et

partes

ipsas partes,

et Jure pleno,

Capitulum Ecclesiae Budensis,

rei

easdem

per

terramque

observari,

Ecclesiae

Capituli

dicti

expres-

et

duximus

praesen-

concendendas

Juri

mediante".

Dátum Budae Sabbato proximo Ante Festum Beati Dionysii et Sociorum eus. Anno Domini Millesimo quingentesimo vigesimo quarto. (L.

S.)

Lecta

et

extradata per

me Werbeczium

Locumtenentem.

Ezen

határigazító és felülvizsgáló

metálist a

Ma-

II.

Lajos király levelének

gyár Nemzeti

nandus

cím

:

dönt súlya

Múzeum

F. -egyház holfekvésére

könyvtárában

Epitome Vicissitudinum

munkájában

találtam

felfedezés tette lehetvé,

holfekvését

meg

nézve

„Miller

Civitatis

I

85

Ferdi-

Budensis"

1884-ben, és ez a

hogy a Fehér-egyház pontos

meghatároznom

sikerült.

XI.

A

két Lajos király határjáró leveleinek világos útmutatásai. Az egymást kiegészít

és megvilágító két metális

útmutatásához képest a királynéi várost befoglaló határvonal kezddik a Margit-szigeten (hajdan insula

Buda

rum)

és

sziget

hosszának mintegy

pedig

a

kolostorromoknál,

part közelében, a

ma

közepén még

honnan

a

es

felé

egyenes

ban átkelve a Dunán, folyton

is

templom

áll

nyugatnak

tartva elér-

nyugati irányban elérkezik

melyrl

hoz,

keskeny,

2.

kívül,

e

3.

crepido"

Lajos

II.

hogy

manap

elnevezéssel

kimondja:

közepette fekszik

keskeny völgyet illeti

I.

egyenes

is

keskeny völgyágazás-

egy

metálisa

szlk

tovább

innét

;

létez

nyugati irány-

kezik a Szt. Jakab templomához, mely helyen a buda-ujlaki

lepo-

Lajos

(quam

;

1.

hogy

de azon-

metálisa „vallis

angustam

vallem

praescriptae litterae per antefatos Praepositum et Capi-

tulum exhibitae crepidinem

hangsúlyoznom

különösen

Itt

völgy

alatt

völgy

az fél

lásánál

denominant).

az els kritikus határponthoz érkeztünk.

Itt

egy

vallis

nem e

hogy

ezen

a Szépvölgy értend, mert ez a Szép-

helyen

évezeret

kell,

egyenesen

nyugatnak

meghaladó id eltt

határozottan

szabályosabb

itteni

men,

és

;^betorko-

alakulatot

felmu-

XI.

A

két Lajos király határjáró leveleinek világos útmutatásai

völgyéhez

Z'óldmál

tató

nem meredek, mvelés

továbbá mert

nem

képest

szlk

fekszik

nem

]

87

keskeny

völgy;

közepette,

hanem

magas partok által képeztetik, végül és legfóleg pedig azért nem, mert a Szépvölgy nem nyugati, hanem ersen északnyu-

st

gati,

—

és

alatt

majdnem egészen

helyenkint

irányú

északi

ebbe a Szépvölgybe bele-

aki a metális fonalán

már többé

megy, az abból

álló

el

nem

igazodhatik, s a

metálisok útmutatásai reá nézve veszve vannak.

Midn

a Szent Jakab templomát elhagyjuk,

vol-

taképen már benne vagyunk a Szépvölgyben, de azért

maradjunk lehetleg pontosan nyugati irányban

csak s

elhaladva

Szépvölgy-utca

a

lev

torkolásánál

és Ürömi-utca

Mária-kápolna

kis

kereszthez,

amelynek telkén

egyik mély

üt,

nak vezet.

Tehát

hanem

Rupp-

n.

nyílik

az

mely innentl már egyenesen nyugat-

nem

a Szépvölgy

mely

vonalába,

az e mély vonal eltt megnyíló keskeny mel-

lékvölgybe (a

u.

ház balján

álló

elérke-

mellett,

zünk, a régi temet balján maradva^ az

össze-

:

non

crepido"

„vallis

men

„lejtn

in

üt"

vallem, sed

mint

nem

in

vallis

„párkány-üt",

felel

meg

a szó

crepidinem,

vagy,

mint

értelmének)

különböz, kesközepén elnyúló völgybe, a Zöldmáiba

vagyis a Szépvölgynek mély részétl

keny és kell

tem,

szlk

bejutnunk, ott

a Rupp-keresztnél

meg, de mely

ágnak

(a

melynek egyik út csak

útját,

mint már jelez-

létez ház balján

a járható

találtuk

vonala ezen völgy-

Zöldmáinak), melynek teknje és talpa ezen

párhuzamosan vonul egyemint nes nyugati irányban, és mely völgy maga is, már azt annak merev szabálytalan betorkolásáról is megjegyeztem félezer esztend eltt sokkal hatá-

úttól

balra,

de ezen

—

úttól

—

Nagyezerév

188

rozottabban

Árpád fejedelem halálának emlékei

vblgy jellegével, melyet a magas-

a

birt

lemosódó

folyton

latokról

:

a völgyet feltölt föld-

és

mennyiségek, valamint a szlmveléssel járó gát- és

védmunkálatok azóta lényegesen megváltoztattak.

Ezen

völgynek

van a völgy

partján

déli

néhány lépésnyire

csomópontja, vörös feszület

Ezen

idk

és

óta

szl

a szemközti

áll

vége, a határjárások történetében pontot képezi

a

az e ponton

;

gek alkalmát

hogy

jelenleg

óbudai

az

ez

azon

és

dézsmát

a

határba

esknek,

által

vallis

crepido

második

kritikus

eltérési

prépostságtól

nagyobb

szlket,

lehetsé-

használták

civisek arra

területnek

rítsanak

a

elálló

királynéi

fel,

határt kanya-

melyek

megtagadták,

a

után

a

királynéi

dézsmamenteseknek

tehát

egy

is

elején.

útnak csomópontja, mint a

öt

van a

jelenleg öt útnak

ott

ahol régi

s

meg), nyugatnak

találjuk

a völgy végéig, melyet arról

hogy

lehet megismerni,

melynek

út,

házánál, a kis kápolnától

délfelé,

megyünk egészen

(mert

oldal-útján

hasonló

egy

is

Ürömi-utca utolsó

elejét az

tartva

megtalált

így

bizo-

nyítsák.

Ez pedig a következleg

A

„vallis

pontjánál itt

azt

a határvonal

át felvezet a

lév

laton

zen,

1.

Lajos

északnak

t.

király

tökéletesen

crepido

Uzaháza hegyén

meg

végén

is

felel,

mert a

derékszöget

kocsiút vezet határozottan északi irányban

csúcsára, mely képezi

hogy

mi a helyszíni tény-

Gugerhegyre és ennek legmagasabb tibb

metálisa,

és pedig az e magas-

csúcsok lenmag ásójára^ a

men

:

az öt út csomó-

i.

fordul és

„magas hegy "-re,

leges viszonyoknak

nyugatnak

végén,

crepido"

mondja

volt lehetséges

ezen

s

képefel

a

egyúttal legkele-

hegymagaslaton

az

XI.

A

„mons excelsus" nevezettel egyik fpontot, a honnan a határvonal keletnek

I.

Lajos metálisában

De felmen

választották,

utat

irányban

nyugati

mint az

végén,

crepido"

lis

nem ezt hanem

az ó-budai civisek

amely ezen északi irányú

azt,

indul

s

szintén északi irányt nyer,

gálódásaim

a

idejében

egy

másikat,

eltérleg

útnak

hagyván,

H'gl

Lipótmez

területén,

katonai

a

t.

igen hosszú

kegy lejtin emelkedleg, de

„val-

észak-

itt

az

én

vizs-

ven-

jelzett

kocsikkal

lövölde

mellett

s

innen

— —

egészen a csúcsáig.

Az ó-budai

cíviseknek ezen elkanyarodására vonat-

Lajos király metálisa tényleg azt mondja,

kozólag

II.

hogy a

„vallis

eltérleg,

a

már keletnek kanya-

felvezet a

fel

is

menetben a Kecske-

Hármas határhegynek lejtjére melynek ezen nyugati lejtje igen ersen sziiclás

rodóan

i.

valamivel fennebb

s

Huóer (szép kilátás) nevezetekkel déglk mellett (ezeket balkézt hagyva) közel

a

egyike

a

vonalon,

fordul.

a tisztán északnak

úttól

öt

jelzett

késbbi kanyarodásában mely a Gugerhegy nyugati

hegyet jobbkézt

tövében, e

járható

189

két Lajos király határjáró leveleinek világos útmutatásai

oly

végétl, a prépost embereitl

crepido" utat

meg

jelöltek

és

északra

állítottak

mennek, mely per bonum spatiiim elvezetett addig, míg az elttük emelked magas hegyre felmenleg (ascendendo,

ac

már mintegy

keletnek

per

latus

montis

fordulva^

oppositi

jutottak

fel

lapidosi)

magas

a

Hármas határhegyre {qítasi ad Orientem reflectendo venissent ad ipsum Montem ceteris eminentiorem, quem montem iidem judex hegycsúcsra, vagyis a mai

—

t.

i.

rós

budensis hegye

—

et

jurati ceteríque cives nostri

nuncupassent,

num metalem fre

in

Monyo-

quo monte saxum

allegando demonstrassent).

mag-

Nagyezerév

190

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

Látjuk tehát hogy

a

emberei a Guger-

prépost

lév

„mons excelsus"-t, a cívisek pedig a Hármas-határkegy „mons excelsus"-át tüntették föl melyrl keletnek Nagy azon magas határpontnak, Lajos okmánya szerint lemenve, elbb egy völgybe s ebbl egy másik hegyre kell érkezni, melyen túl szlutakon áthaladva következik az a „magna via", mely levezet a Fehér-egyháznak nevezett templom közelében az esztergomi (manap bécsi) útra. Az eredeti (I. Lajos-féle) metális szerinti Monyokegyen

róskegy

ó-budai

egész

az

nem

hegyterületen

lehet

más, mint a mai Giigerkegy^ mert egyedül csakis ezen

hegy legkeletibb fekvés csúcsáról mehet

úgy mint

elírja

völgyön

:

„magna

egy

utakon,

át,

metá-

ismét hegyre s ezután

szl-

vián"

—

Fehéregyház közelében

Ez a határvonal

határvo-

azt a

nal keleti irányban szórói-szóra, lis

a

az esztergomi

át le

mindig

pedig,

t.

i.

irányban.

keleti

mons

a

útra

excelsustól

az Álba Ecclesiáíg, képezte mindig a legbonyolultabb, a kétségbeesésig

a

részét

okmánya tette

és

lehet úttal

metálisnak

helyes

hogy

csak

mons minden

az

lehet

képest

csúcsról indul

határtévesztését kiderífel,

hogy

melyen ez

a

szintén

mely

helyes,

Monyorós-

I.

tisztán

a áll,

Lajos király

(Guger-)

még ma

keletnek s

nem

vonal

a

el

melyrl egy-

kizáróan

kétséget a

Lajos király

II.

excelsusra, de a

kimondja,

ítélet

metálisához

magas

egy

tüntet

meghatározhatatlan

azonban

cívisek

vonalat

oly

azóta

:

mióta

;

mely a

által,

jutni

az

felismerhetetlen,

is

hegyi

vezet,

a

Szépvölgyet átvágva a Kecskehegyre, kocsiúton egész a

Weber

latra s

Hartl korcsmája felett (északra

ezen

túl

is

keletnek

le

a

fekv) magas-

szlútakra,

innét

XI.

szélesbed kocsiúton

Míg ha a

civisek

nem mehetünk

ban

lefelé

fekv Farkasvölgyön malomdli, illetve

létezni

kellett.

megjelölt és fentebb

által

Hármas határhegyre

esztergomi

az

le

Fehéregyháznak tényleg

hol a

úton a

191

két Lajos király határjáró leveleinek világos útmutatásai

mindig

pedig útig,

A

jutunk,

onnan

st ha

;

irány-

keleti

az innét jó távol

iparkodunk

(Farkastorokban)

szlkbe

tatárhegyi

viát"

mely az esztergomi útra levezetne, egy-

találni,

általán

nem

lehet,

mert

a határjárók,

világtájak

okvetlen

irányúnak,

kellett

volna,

min

az

mely a

ben

—

semmint utat,

Donat-kápolnától a Vic-

Szt.

megy

határnál

tória-téglagyár északi

nevezeteit

hogy nevezzék az olyan

keletinek

is,

déli

hogy

irányúak,

délkeleti

mivel a kombinált

alkalmazták,

pl.

a szlútak, fleg a kocsi-

itt

ersen

útak legtöbbnyire oly

nem

keleti

„magna

vagy a vonal végén

kocsiutat,

a ez

bejutni,

csak a legmerészebb cikázás mellett sikerül; de irányban oly

leírt

le

—

éles szög-

az esztergomi útra.

Azonban minden határvonal, mely a Hármashatárhegyrl hozatik le az esztergomi útra, csak tévedésbl mondható oly vonalnak, mely a N. Lajos király metálisában nyerhetné igazolását.

Ezt a

tételt

az

bizonyítja

Thuróczy

és

mesterek az általuk és

Verbczy

festum

beati

Miklós

kiállított

István

Dionysii

is,

melyet

kapcsán

(Sabbato

Sociorum

eius)

II.

István

személynöki

metális

1524-ben et

Ítélet

vezet Henczelffy

Lajos király reambulációját országbírói

az

ítél

hoztak

primo ante végrehajtás

végett kiadatott.

A

Hármashatárhegységrl

kal tehát

továbbra

is

levezetett határ-vonalak-

foglalkozni felesleges.

Nagyezerév

192

De nem állapítás

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

irányadónak az a határmeg-

tekinthet

sem, mely a

Jakab templomán

Szt.

kezdve, a Mátyáshegy

tától

Szépvölgy mély részébe,

a

belevezet a

oldalán,

déli

mé-

túli

honnét, mint fentebb

ki-

mutattam, az eligazodás lehetetlen, és határvonal csak

—

—

kínos kényszerbl hogy úgy volt megvonható a Mátyáshegyet megkerülve ennek északi oldalán, de

metálisának

Lajos

N.

szlkön

keresztül, de

utasításait

mellzve,

teljesen

„magna viának" minden nyoma

nélkül, érkezik le a kisczelli magaslat közelében

oldalon,

az esztergomi útra.

Azonban

mons

a déli

visszatérve a monyorós- (guger-)

excelsusra,

mely a Weber Hartl

hegyi

a Mátyás-

eltti,

és Kecskehegyet összeköt nyeregrl tekintve

tényleg

—

250 magas csúcsnak mutatkozik, lábbal magasabb lévén magánál a Mátyáshegy csúcsáhogy a „mons excelsus" nevezetet még ezen nál innét a metáa magas vidéken is méltán megérdemli impozáns

oly

—

:

lis

.

utasításait

völgyön

hegyen

át,

egy egészen

képez

tását

Szépvölgyön)

(a

a

szlk jó

között

s

része iránt

vezet utakon s

ennek

mely

folyta-

ma

is

út

ott

a helyszínén az eligazodás

már

okoz.

Ez a hely pedig a kapManusdomb északi határán lejtjén bocsátkozik le a mai bécsi-útra. Ez

oly hely,

mint a

min sem

Kis-Czeltl a Rádl-

malomig, sem pedig az egész mai bécsi-út elhúzódó promontorium-vonalon len

másik

egy

a melynek az esztergomi útra lehajló

semmi nehézséget sem és

s

pontosan

kiszélesbedéshez,

egy

eljutunk

áthaladva,

karban lev kocsiútra

olyan

gyanánt szolgál

végs

követve,

pontról-pontra

nem

nyugatán

található

egyet-

egy sem, mely az 1355. évi metális útmutatásai-

XI.

A

két Lajos király határjáró leveleinek világos útmutatásai

nak pontosan megfelelleg, a „via magna"

hegyen

dását a

fentebb

szakadatlan

]

93

kapcsoló-

egymásutánban

egészen a monyorós- (guger-) hegyi mons excelsusig határutakkal

megjelölt

egy útvonal,

minden

nyosság

men

mely a

igazolhatná, jelzett

ismérveit

egyetlen-

nyomán

metális

magán

az

és

a bizo-

viselleg, keletnek

irányban az esztergomi útra levezet.

Ott

pedig,

által

pontosan

vezet

:

^//

ahol ez a N. jelzett

útvonal

vau Fehéregyház

Lajos

király

metálisa

az esztergomi útra

helye, ott kell

le-

megtalálnunk

Fehéregyház maradványait

És az a pont, amelyen ez a via magna az

gomi

útra leér

:

eszter-

ez a harmadik kritikus pont, melynek

megállapítása csak az

által

vált

végre lehetvé, hogy

a két elbbeni kritikus ponton sikerült az

ott

elállott

nehézségeket leküzdeni, a kételyeket eloszlatni

a

és

tévedés esélyeitl megmenekülni.

Wekerle

:

Nagyezerév.

l3

XII.

A két Lajos király és Perényi nádor határj elöl leveleinek öszszevetéséhöl elálló teljes világosság. Két

eltér

Kis-Cellen innen, véli

a

via

szemben,

állítással

másika

a

magnát

az

melynek

a Rádl-malomnál

pedig

országútra

1885-ben azt a határozott

egyike

lehozhatni,

már

adtam,

hogy

felvilágosítást

maga Lajos király metálisa e fentemiitett két helyen a magna viának az esztergomi útra való lejövetelét már azon oknál fogva is lehetetlennek bizonyítja, mivel az ezt követ métaponthoz, a Rádl-malom forráshoz vezet útvonalról a metálisban nincsen I.

külön

megemlítve,

fordul, a mi pedig álltánál

ily

itt,

fontosságú, a

min

temet

az

út

iránya

északnak

tényleges be-

az irányváltozás

feltn egy körülmény. me^ nem emlitése pedig fölöttébb nagy

éles

mennyiben

éles

bizonyíték arra nézve,

szögben északnyugat-északról

délnek az esztergomi útra a

itt

metálisban

Ennek a hogy egy

hogy

lemen

„via

délkelet-

magna", mint

az a Kis-Celltl a kálvária-kápolna s az újlaki mellett leereszked, s a

kápolnától

a

Viktória-Téglagyár

min felé

az a Szt.-Donátirányuló

út

is,

XII,

A

mely mind

kett

a

gomi országúttal

via

az

kettrl,

külön-külön

felfe-

ersen

(talán

komolyan

a

vélelem

fentartott

is)

szögben egyesül az eszter-

éles

mely

s

dezjük részérl,

még ma

195

két Lajos király és Perényi leveleinek összevetése

és

hogy a metálisbeli

áll,

magnával („quae ducit versus Albam Ecclesiam")

azonosak lehetnének

nem

Lehetitek

:

épen a metálisnak erejénél fogva

—

a „via magna".

Nem

azért,

mert ha némely

keskenyebb

foknyi

szögben egyesül

egy észak-déli

sebb

úttal

nélkül,

van

már tovább

kell

természetszerleg

a szélesb

egy

ilyen

haladni

önmagától

úton tovább

szögben

országúton északfelé

mint

való fordulást,

akkor ez

:

úgy érthet

nélkül csak

irányú

minden

kell

délfelé

az

országúttal

kell

menni

:

most

továbbhaladás

a

értelmezend

s

széle-

irányjelzés

hogy a szélesebb úton

szó,

és

körülbell 40

üt

minden

és az egyesülés helyén,

arról

lehetnek pedig

megjegyzés

:

hogy

ezen

Ha

pedig

haladni.

egyesül

útról

az

akkor ezt az északnak

ellenkez irányú

dást a metálisnak okvetlenül jeleznie

visszakanyaro-

kellett.

Hogy azon-

nem jelezte, ez semmikép sem bizonyítja azt, hogy mind a két metális itt egyszeren mulasztási hibát követ el, hanem igenis és határozottan csakis

ban

azt,

hogy az

ilyen éles szögben

tozás jelzésének

abbanhagy ásában

nyítéknál fogva, a vélelmezett

Mert

azok

egyesül út az irányvál-

okmányok,

az

a

implicite benlévö bizo-

„magna

nem

via"

melyekre

a

lehet.

vélelmet

els sorban pedig úgy Nagy Lajos, valamint 11. Lajos király határjáró levele, minden pontjukban, minden kitételükben oly kifogástalanoknak bizonyultak elttem, hogy szabatosságuk ellen semmitámasztani

nem E

lehet,

vádat vagy gyanút helyen,

meg nem

engedek.

mint kifogástalan okmányok bizonyítá13*

Nagyezerév

196

saként elálló

Árpád fejedeiem halálának emlékei

:

szükségképen

tételt

hogy úgy a Kis-Celltl, nától

is

lemen tom

mondanom,

kell

ki

valamint a Szt.-Donát-kápol-

szögben az

éles délkelet-déli

esztergomi útra

utakat ezennel véglegesen lehetetleneknek tar-

hogy

arra,

a metálisbeli

„via

magná"-ra ráer-

szakolhatok lennének.

Mindenki, a

némileg

a Fehéregyház keresése iránt csak

ki

érdekldött, tudja és tisztában van legalább

is

hogy az a

azzal az egy ténnyel, via

quae

Albam

versus

ducit

kétséget kizáróan

«?nagna

Ecclesiam"

minden

azon a vonalon ereszkedett

ott,

vezet

versus Strigonium

metálisbeli

le

a

mely Ó-Buda határá-

útra,

ban manap „bécsi-út" nevezetesen ismeretes és pedig,

hogy

vonaldarabon

darabot ne

rövidebb

kelleténél

magna viának

a

kellett

jelöljek,

azon a

mely az Új- és Ólejönni,

kezddik az újlaki mészégetnél, illetve Budát egymástól elválasztó határ-utcánál és vonul a Rádl-maíomig Ez a vonal sem délnek, sem északnak menen nem lehet hosszabb és úgy a metális útmu.

tatásai,

valamint

riumok

konfigurációja

ják,

hogy

lett

megy

„magna

e

az

le

vonalon valahol

ó-budai

az

via",

mely a Fehéregyház mel-

országútra,

hogy

a fentjelzett

föltétlenül lejöjjön.

manap különben

tázhatatlan tényen

és promontó-

leghatározottabban bizonyít-

a

kellett,

hegyek

Ezen az

senki

sem

elvi-

kétel-

kedik többé.

De szövege

a

mint az

és

konfigurációja

metálisában

fentebb,

ó-budai

alapján,

foglalt

mutattam és minden

vezet

hegyek és promontoriumok

valamint

birói

metális

a

szintén

Ítélet

a

II.

Lajos

király

indokolása mellett

ki-

kételyt kizáróan bebizonyítottam

a Fehéregyház mellé keleti irányban levezet

:

„magna

A

XII.

Viktória-téglagyár déli- és a kapu-

via"

másutt, mint a

cimis

domb északi határa

nem

és sehol másutt

minél fogva

a

ezt

es

k'ózé

jöhetett

vonalon, csakis

nem

lehet

annak az

és mást állítana,

S

!

eltér

soha nem fog

sikerülni

Ez a vonal

mégis tenné

aki

okmányolt

állítását

eszközök

ráfordí-

!

melynek

tehát az, a

kételkedés

ilyent,

alakban bebizonyítani, akármily más is,

;

mint a „via magná"-val

vonalat,

tárgyává tenni többé

itt

az esztergomi útra

le

azonosítandó egyetlen vonalat, mint

tásával

197

két Lajos király és Perényi leveleinek összevetése

vége köze-

alsó

lében létezett a Fehéregyház.

De

melyik oldalon? Ezen

mindig merülhetnének pedig

mert sem

kételyek,

fel

Lajos király metalisa egymagában

IL

elegend

azon

metálisának

hogy

kitétele,

közelén az esztergomi nagy

(a

útra,

úton a hegy

Rádl malma forrásához), sem a

ban

foglalt

leírás

Fehéregyház Esztergom

felé

felé

„innét ezen

a

lemen

.

.

hegy

mindez egymagában nézve,

magna

kifolyó

alatt

nem

ad elég

a

ezen

Lajos metálisávián az említett útra,

mely utóbbi nagy

.

Lajos

forráshoz"

haladva elérkeztek a nagy

vezet

érkeztek

tatva

:

I.

pedig

folyó II.

vet erre

Fehéregyház

innét

alatt

L,

magán

„innét

:

széles úton haladva elérkezett a nevezett

esztergomi nagy

nem

mennyiben sem az

a

világosságot,

még sem

nézve

kérdésre

mely

utat foly-

forráshoz"

felvilágosítást

—

arra

hogy a Fehéregyház ezen az esztergomi útra via

magna vonalának melyik

oldalán

létezett.

Perényi Imre nádor parancslevele (1510) különben az

ó-budai

kimondja ugyan, piendo a via

lév

promontoriumon hogy

quadam

horti Religiosorum

d,

„.

.

parte

.

szlterületekrl

Territoria,

scilicet

utputa inci-

mertdionali in fine

Fratrum Eremitaruni apud Albam

Nagyezerév

\gQ

Ecclesiam supra

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

scilicet

eadem veterem Budám fundatum

degentium ad montem sursum ascendente

hogy ez a

„via

de ebbl

volt;

quaedam" a pálosok

—

II.

.",

.

tehát

déli végén

kertje

Lajos király metálisának, mindent

szövegének

megvilágító

tisztán

.

ismerése

eltt

—

sem azt nem lehetett megérteni, vájjon azonos-e a metálisbeli „via az a „via quaedam" magnával", sem pedig azt, vájjon a pálosok kertje ott

bizonyossággal

a hol

volt-e,

a kolostor, s

e kolostor

hol

ott-e,

az

Álba Ecclesia. Azért a parancslevelet

II.

Lajos király metálisának

cum

tudomásul vétele eltt csak

grano

lehetett

salis

vala e kérdésben értékesíteni.

Sokkal

midn

fontosabb e parancslevél

azonban

most,

az 1524. évi metálist ismerjük és tudjuk, hogy

e parancslevél a

II.

Lajos király metálisának az elz-

ményét képezte, a mennyiben mind a kett azt állapítja meg ítéletileg, hogy azon szlk után, melyek a „magna viától" északnak egész Ersig terjednek, tulajdonosaik a dézsmát megfizetni tartoznak.

Most,

lév

midn

hogy az a Fehéregyháznál

tudjuk,

quaedam ad montem sursum ascendente" nem jelenthet mást, mint magát a „magna viát", „a via

most mosolyogva gondolunk vissza azon magyarázatra,

mely egy

szerint az félkört

egyház

itt

képez

keresésére

Pedig most

félreértett

ütkanyarodást

felmegy keletnek a az esztergomi

tudjuk,

tisztán

úttól,

úttal

és le/övet

láttunk

vonatkozó térrajzokon

voltaképen ezt mondja

„Azon

felmenet

a

folytán

Fehér-

keletkezni.

hogy Perényi

Ítélete

ki

mely a

Fehéregyház

déli

hegyre, és ugyanennek

határán az útnak

érintkez elejétl kezdve északnak

A

XII.

szlk, melyek

Ersig, mindazon

esztergomi ttól

az

De megkí-

nyugatnak esnek, ezek dézsmakötelesek."

még más szavakkal „incipiendo a via quadam ...

sérlem a Perényi-féle

hogy az

kifejezni,

montem sursum

ítéletet

ascendente,

et

értésekre okot ne adjon

j

le,

melynek

hegyre,

a

fel

és

fel

ez

:


az

eleje

értelme

ítélet

dézsiname7ttes és

itt

esztergomi

az

legalsó

országútra szögellik, az

ad

félre-

ezen az

nem hanem azon út ma^a megy

úton a hegyre és a hegyrl

megy

többé

a mennyiben

s

;

is

ab eadem via descen-

dendo ad viam publicam Strigoniensem"

személy

199

két Lajos király és Perényi leveleinek összevetése

dézsma köteles

útra

esztergomi

más szavakkal

szlk

között

a

határvonalat azon út képezi, mely a Fehéregy háznál lakozó pálosok kertjének déli végénél felmegy (nyugati irányban)

a hegyre

és

;

így azon

szlk, melyek

ezen úttól északra^

valamint az ezen útnak az esztergomi útraleszogellésétól

kezddleg esnek

Nem

—

terén

nyugatra

csekély vívmány ez Fehéregyház

keresése

szlk

azon

^

Ersig

úttól

egész

tudnunk

az

esztergomi

dézsmakötelesek.

hogy

ugyanis,

magát a tévedés még

akkor

merész irányú görbét

Tehát

II.

a

tartja

kézzelfog-

a nélkül, hogy tudná

csinál

!

lehetsége

nélkül

nem

tud-

hogy az Álba Ecclesia a „via'magna" melyik

oldalán van

Hogy tiszta

ersen

Lajos metálisa egészében megvilágítólag

végigdereng értelmezés hattuk,

s

mily

midn

is,

hatóan egyenesbl minden áron miért,

»

!

a

tüzetesebben

érdekldknek

lehetleg

képet nyújtsak a két Lajos király határlevelének

egymást megvilágító

értékérl,

kell egymásutánban, összevont

ideiktatom

h

azokat

fordításban,

a

az e

Nagyezerév

200

helyen felesleges határtárgyak kihagyása és zárjel közötti észrevételeim

által

által rövidítve,

érthetbbé

L Lajos király határlevele méta

/.

A

:

Dunán

s

partján

kmétához

két

melyek egyike Ó-Budának, másika falvának képezi //.

méta

és innét

:

pedig

Szt.átkel

érkezik,

Szt.-Jakab-

a határát

haladva

keveset

:

határ

Duna

a

téve.

kezddik a Nyülszigeten a sarkánál, honnan nyugati irányban

Klára kolostor a

/

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

ugyanazon

érkezik

egy

irányban

(nyugati)

khöz,

kerek

mely a

templomnak fels részén van, azon melyen Új-Budáról Ó-Budára járnak

Szt.-Jakab mellett,

üt

;

IIL méta

és innét (mindig

:

elágazásához megyén

hosszában)

és

ezen

a völgy

úton

Zöldmái

az

magának

haladva,

nyugatnak)

ezen

(a

elágazásnak

a

végéig jut

IV. méta

innét pedig északnak fordul és felmegy

:

azon helyig, melyet Uzaháza hegyének neveznek V.

megy

méta

azután ugyanazon (északi irányban)

:

melyet

a hegyre,

hegynek) neveznek VI. méta

a fmagaslat

sik

(t.

méta

haránt

hegyre

Guger-

;

i.

a Gugerhegy

innét (a határ)

:

(t.

átmetszve (a

legkeletibb

és

leg-

;

átmenvén egy völgyön gyön,

(ma

fel-

azután ugyanazon a Monyoróson felmegy

:

magasabb) csúcsára V/I.

Monyorósnak

;

i.

a

azt),

kecskehegyi

kelet

felé

voltaképeni elérkezik

nyeregre

fordul

és

Szépvöl-

egy

Weber

máHartl

felett)

VI/I.

méta

:

és innét lefelé

irányban a völgybe

(t.

i.

megy ugyanazon

az imént említett

keleti

nyeregrl

A

XII.

két Lajos király és Perényi leveleinek összevetése

hosszában keletnek leereszked a

szlkbe

érkezés eltti magasabb részen)

IX. méta

X. méta

Fehéregyház

XI

.

innen pedig az

:

úthoz

közé

jut

völgybe, ;

(ösvényre)

;

ösvény meghaladtával

mely a

kocsiút),

(csinált

vezet

felé

méta

szlk

ezután a

:

ama nagy

elérkezik

vízmosásos

201

e széles úton pedig elérkezik a Fehér-

:

egyház mellett az

esztergomi

téglagyár telkének

határán,

nagy

illetve

útra (a Viktória-

a Kapucinusdomb

északi oldalán)

XII. méta

északnak hoz),

XV.

tartva)

XIII.

szlk

:

eljut

a nagy forráshoz

pedig

mi ezen

már nem

oly II.

túl

kezdve

az

azért oly

(Rádl-malom-

esztergomi

úton, XIV.

a

alá és tovább

körtefa

van. Fehéregyház meghatározására lényeges.

Lajos király határlevele. hogy a Fehéregyházpraediumig terjed szlterület

azért készült,

Eörs

hovatartozása hitelesen levél

i.

praedium határáig.

dönten

Ez egyenesen tól

(t.

földhalmokat elhagyva elérkezik

melletti

nev

az

XV. egy

árka mentén,

az Eörs

A

ugyanazon esztergomi úton

innét

és XVII.

XVIII.

innét

dönt

Ezen

megállapíttassék.

határ-

fontosságú a Fehéregyház meg-

mert épen

állapítása kérdésében,

ott,

azon métákon

át,

melyeknek meghatározása eddig a legnagyobb homályban a legnagyobb nehézségeket okozta, kétszer nik a bejárás és különféle

böz illetve

körülírások

törté-

mellett külön-

vonalak között a helyeseket ilyeneknek elismeri, a téveseket, mint félrevezetket

tetleneknek kimondja

;

és mivel

elítéli

ebben a

II.

és leheLajos-féle

metálisban ismerünk rá egész tisztán a Zöldmái, Gu-

Nagyezerév

202

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

gerhegy és Hármashatárhegy vidékére és útaira tetlen

meg nem ersödnünk

az

lehe-

:

Lajos-féle metális-

I.

nak megítélése dolgában.

Ezen 1525.

évbeli metálisnak demonstrációi tehát

nem kezddnek mint az elbbiben hanem a Szt. -Jakab templomnál,

a

t.

ket

megelz el

i.

szigetén,

a szlterülete-

métapontnál és olyképen vezettetnek, hogy

elbb

bizonyításaikat

adták

Nylak

a prépost és káptalan

képviseli

a helyszíni bejárással kapcsolatosan, azután

visszatérve a vitás helyre, az óbudaiak képviseli

más irányban haladva, el az bizonyításaikat.

más

úton és

szintén a helyszínén

adták

Ezen

metális

tehát

következleg alakul és pedig els sorban a káptalaniak részérl.

Az

/.

méta

eredeti

és

II.

A

Szt. -Jakab

méta tekinteten

marad.

kívül

templom fels részénél az UjBudáról Ó-Budára vezet út mellett lév kerek ktl ///.

elindulva

:

megy

határ

a

szlk

völgyhöz, mely

közepette

végig út vezet és mely határjáró

okmányai

keskeny

egy

nyúlik

völgyet a

„vallis

mélyútnak)^neveznek

(nyugatnak)

s

el,

Nagy Lajos

crepido"-nak

melyen király

(völgyútnak,

(denominant), és az ezen völgy-

el

ben vagyis (jobban mondva) v'ólgyúton menve elérkeznek (a határjárók) ezen völgynek a végéig IV, méta:

északnak

innét

fordulva,

az

Uzaház

hegye nevezet magaslatra érkeztek V,

méta

:

innét

keztek a Monyorós

VI méta:

ugyanazon

(északi) irányban felér-

nevezet hegyre

azután

folytatva

útjokat

ugyanezen

Monyorós-hegy (legmagasabb és legkeletibb) csúcsára, mely hegyet (t. a csúcsot) az említett (I. Lajosi.

féle)

szabadalomlevelek

„mons excelsus"-nak nevez-

A

XII.

nek

k

melyek csúcsán lévnagy

a

s

203

két Lajns király és Perényi leveleinek összevetése

k

(e

a magas-

latnak köves orma) képezi a határt

VII méta völgyön

vSzépvölgyön, haránt) áthaladva egy hegyre

(a

melynek

érkeztek,

mely

volt,

e helyrl keleti irányban indulva és egy

:

.

es

keletre

határjelül

végén

egy másik

k

szolgált

VIII méta: innét lemenve (Nagy Lajos okmánya hosszában keletnek

szerint

ugyanazon a

szlk

ösvényhez

irányban elérkeztek egy

keleti

határozmányok

hol az említett

között,

„a völgyben"

men nyeregvölgyben),

lefelé

méta

két földbl felhányt

szerint

létezett;

IX. méta: innét ismét két földmétát említettek

mely

azonban

métákat

melyek

nem

megtalálni

elpusztította

lehetett

(most

de a

ösvények,

az

;

mvelés e szlket

szorgalmas

jelenleg

már gyorsan fognak

változni,

mvelés

ezek

ideje

alatt

szlk

mondott

a

állanak

a phylloxera

most

is

szl-

mig a

legmaradandóbb

a

voltak

között,

alatt

kocsiútak

pusztulni,

fel,

vonalak)

X. méta

elérkeztek a nagy

tjokat, a

ugyanazon

innét

:

szlk

a

területérl

ösvényen

úthoz

folytatva

mely

(kocsiúthoz),

Fehéregyház

terjedleg

felé

vezet

XI elbb

méta

felé

:

ugyanezen nagy úton az

felé

vezet nagy

felé

XII. méta

gom

innét pedig

Fehéregyház

emiitett

Esztergom

:

útra

—

vezetn

lomhoz)

alatt ;

fakadó

innét,

;

mely nagy úton pedig és e

lappangó

az észak feié haladó irányjelzés

a hegy

haladva, leérkeztek az

e

métányi távolságra

forráshoz forrástól

(XIV

—

—

)

(t.

XVIII.)

az Eszter-

kitételben

rejlik

a menést folytatva

érkeztek

most

i.

már

(a

Rádl-ma-

(Xlll.)

ugyanezen

több

észter-

Nagyezerév

204

gomi

háromszögben ráig

Árpád fejedelem halálának emlékei

haladva elérkeztek az

Úton

de a hegy

:

álló

fakadó

alatt

azonkívül

több földmétát

a

nem

megtalálni szintén

határokmányok

régi

id

de mindezeket ez

:

szerint

Innen

lehetett.

ismer

De

a bejárást

el,

visszatérve a

bíró és polgárok a

a

már

azonban,

túl

mivel a többi méták mentén a káptalan lást

találták,

Eörs hatá-

az

jelzett forrástól

említenek

is

nem

ugyan

földmétákat

a

hol

Eörs-földig,

békés birtok-

már tovább nem

folytatták.

méta végére ... az ó-budai

III.

maguk részérl

következ határbizonyítással

az ítélbirák eltt

éltek.

Az ó-budaiak tiatárvonala. Az

ó-budai cívisek a

vezetni lévén,

határjárókat,

maguk

vagy

hogy

azt adták el,

tévútra kívánták

voltaképen

is

tévedésben

:

Ök azon els helytl (a Szt. Jakab temploma melletti ktl) egészen a völgynek, vagy méta

///.

:

nyításainak

végéig

a

^
a

budai

semmiben sem mondanak

káptalan bizoellent

„völgy-crepido" végétl völgyben

IV, méta', de a

maradva (nem hegynek menve)

folytatták

útjokat,

jó

távolságban északnak fordulva és elérkeztek valamely praediális

helyhez,

mely

óbudai

az

helyet

bíró

és

polgárok Uzaháza helyének (nem hegyének, mint a két

elbbeni reambulációban) neveztek V.

menve katonai

méta (a

:

;

azután pedig ugyanazon északi irányban

Högl

eltt,

lövhely

a Szépkilátás

mellett

el)

felfelé

Újlaki hegyoldalon), haladtak, és a

nek

el

mögött és a mai (a

Kecske

és

szemközt lév hegy-

sziklabuckos oldalán (a Hármashatárhegy nyugati

lejtjén) mintegy

keletnek

fordulóan vonultak feljebb

;

A

XII.

VI. méta

és így jutottak

:

mely

hegyet az

esküdtek és polgárok Monyorós hegyének

bíró,

neveztek, s a mely is

magasabb

a többinél

fel

hegyre (Hármashatárhegy csúcsára), óbudai

205

két Lajos király és Perényi leveleinek összevetése

lév

hegyen

nagy

ksziklát (ez

félreismerhetetlen) állították határjelöl tárgynak.

De ezen hegynek megtámadták,

mire

bizonyítását a határos gercseiek

ítélmesterek

az

házának mondott helyre nézve cáfolták,

Monyorósnak

a

s

az imént Uza-

az óbudaiakat

is

hegyrl a

állított

járás fotytatását a keletnek való

lemenetel

ségénél

Az

fogva

beszntették.

is

meghatár-

lehetetlen-

ítélmesterek

a

káptalaniak bizonyításait, mint a való tényeknek megelismerték

felelket,

irányait

lölt

tisztán

is

határoknak

a

és

felismertéR, az óbudaiak határ-

melyek a Gugerhegyet megkerül

vonalait

ellenben,

úton

Hármashatárhegyre

a

jelentvén

óbudaiakat

ennek

az

ki,

megje-

általuk

és

elitélték

téveseknek

felvezettek,

alapján

hozott ítéletben az

támasztott

igényeikkel

eluta-

sították.

Aki

az ó-budai

határnak

kecskehegyi

gugerhegyi,

lipótmezei,

a Kiscelltl

a Rádl-malomig

vidékét a

kell

leveleknek

gosságot

kellleg

Perényi

nádor

tisztán levelei tiszta

a s

értékesíteni

alapján

;

a

felismerhetése

leghatározottabb

az

a

két

nyomán

a

bizonyossággal

az be fogja ismerni, hogy

csakis az annyiszor jelzett s

s

Lajos

hegyen-völgyön

úton

a

mellett

ki

király

ezenfelül

vonalait határjáró

elmen

Fehéregyház

meg

a

elálló vilá-

határjelz

parancslevelének

megértette

aki e

folytán

tudja,

bécsi

promontoriumok

ismeri,

összevetése

a

s

terjed

pontossággal

határjáró

mátyáshegyi, zöldmáli,

tudja

vonalak helyét jelölni,

Ó-Buda egész határában

megelz

dolgozataimban

Nagyezerév

206

is

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

egyebeknek

den

szembeszök homályos

kizárásával,

kritériummal, hogy az világosságot

helyeire

kérdésében

világos

pontok és vonalak összevág,

az

helyesek

!

jelzett

egyetlenül

De be

II.

—

dacára

és

ismerni

fogja

király határlevele alapján

és

és

pontosan tájékozni

:

világító

király

határjáró

össze-

pontok és

az

egyetlenül

azt

is,

hogy

nehéz csupán csak

—

a Perényí

a

Fehéregyház

a mily I.

Lajos

parancslevele

holfekvése

ép oly könny, természetes levelének

akkor,

szabatosan

ha

meg-

fényénél történik az.

Aki jelen fejtegetéseimet

mesen

bizonyítja

bizonyított

egyszer ezen helypont megállapítása Lajos

bizonyított

tekintetben

lehetségesek,

lehetetlen, illetve rendkívül

segítségének

hogy

és

megállapítása

jelzett

minden

hogy

ama

csakis

vonalak

iránt

vetnek,

hogy Ó-Buda határa maga

ügy,

azon

mindegyikével a legszabatosabban

legvilágosabban,

vágóan

ezen

az

:

min-

okmányok minden

ami a Fehéregyház helyének

minden,

a

— csakis ezek, — ezek birnak

bizonyított vonalak és pontok

nyomról-nyomra

figyel-

remélem megnyugvással veszi ezen bizonyító eljárásom végeredményét tudomásul, és kell méltatással meg fogja most már azon összegez és a legdöntbb határvonalakra és métákra vonatkozó összekövette, az

foglalásomat érteni,

mely a következ

fejezet

tárgyát

képezi.

Nagyon szomorú

emléket

vagyok

kénytelen

itt

mely az 1893. évnek végs negyedében a Fehéregyház kérdése körül megnyilatkozott vélemény-

felidézni,

nyilvánítások folytán vésdött

A

jelzett

emlékezetembe.

év október 25. és

26.

napjain

tettem

XII.

A

két Lajos király és Perényi leveleinek összevetése

közzé hétévi

folytatott

képez eredményeimet

káját

szabatos tömörséggel,

E

keresés és tanulmányozás

de

mun-

a Pesti Hirlap hasábjain

részletesen

késbb

cikkeim néhány nappal

207

kimeríten.

és

külön füzetben

is

meg-

Ezen dolgozataimra különféle lapokban a kedvez és elismer cikkeknek egész sora jelent meg 1893. év

jelentek.

november és december havában, és már azt hittem, hogy a nemzet bizalmát már részemre biztosítanom sikerült.

Sokat ártottak és rontottak az Árpád-sír kérdésé-

nek

végleges

vagy

tisztázása

dacból

a

törekvésének

létezését

sír

illetve

lehetségét minden áron tagadó

gek

—

mely

nyilt

már-már

roszakaratot

ösztönbl

az

megtalálásának és titkos ellensé-

leküzdenem

és

országszerte bizalommá váltanom sikerült.

De most sem

jutott,

t.

állott i.

be, amit számításba venni

az ellenségek nyugton maradtak, helyet-

tük azonban az Árpád sírja

ügyének

sebb szószólója

maga

lépett

fel,

ki

hojfekvésének megállapítását tzte

Ezen ügyünknek

eddigi

h

is

a cikkeim

cím

somniája<í

érdekldk alakult,

tani

és alatt

Árpád

egy csapásra

—

akarta

támadást

a

barátja és

védje, az

képviselje,

ügyemre

a mennyiben egy 23.

intézett

számában ellenem,

azt,

meghatározásának

sírja

lerontotta,

leglelke-

Fehéregyház

megjelent füzetem hatása

csoportjában

1893. december oly

-y^

egyik

célul.

ó-budai Kiscell-táji elmélet egyedüli

ami

eszembe

nézve

alatt

az

kedvezvé

vagy talán csak lerona

Budapesti Hirlap

megjelent és

cikkében

eredményeimet

fognom és védenem magamat, és igazamat csonkitatlanul megmentenem Ez a mi saját ügyünk legismertebb híve, annnyira

leszólta,

:

hogy ismét

tollhoz

kellett

Nagyezerév

208

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

egyszerre e saját ügyünk ellen XII.

az

és

fordul,

1893.

23. cikkében kutatásainak eredményét azzal jelez-

vén, hogy most

megtalálásához

már semmi remény többé

—

tette

tóbb kárt minden eddigi

akinek már

mit

nincs

ezen

ügyben

támadóink veszítenie,

a

a

hely

legpusztí-

között.

És mint

mindent

megtett,

hogy a Fehéregyház holfekvését eddig

kutatók közül

egyetlenegynek se maradjon a közvélemény eltt többé se reménye, se hitele

!

Megtette pedig ezt az én eljárásomnak szakszer

ketts hibáztatása

által,

mint a közönséget

nem

—

forrását^

—

Ennek csak

két pél-

a Rádl-malom

nagy

viz-

mely a Viktória gyárteleptl

csak

300

emlitem

dáját


más^ mint csalódás.

Lehet

hogy úgy magamat, ejtem^ aminek eredménye

kijelentvén,

itt

meg>^

t.

,

i.

ölnyi távolságra van.

„Wekerle

dr.,

hogy a Viktória-telepre juthasson,

szlkbl

a Mátyáshegy

alatti

két métát

300 kérdésnél a dönt. Ezen

tünteti

belle, mely e

vagyis csak

el,

a Rádl-malom és Kiscell

kettnek 2100 a fentebbi

egy ugrásra éppen azt a ölet

hagy meg

két

méta pedig

között van, hossza [mind a

lépés, vagyis

1050

öl.

Vájjon lehet-e ezt

300 ölbe beszorítani? Ez képtelenség. Akkor

felbomlik az egész

rend, a helyrajzi és birtokviszony,

melyet az ünnepélyes határjárások megállapítottak.

Ily

ffontosságü és megtámadhatatlan hitelesség okiratokkal

önkényesen bánni nem szabad."

ily

Ily

után,

látszólagos

szakszerséggel

melynek minden

mit a helyszínén egy

tétele kis

eladott

kioktatás

tévedés és csalódás

—

kirándulás alakjában, vagy

szövegébl magából minden érdekldnek a legnagyobb szívességgel minden

esetleg a térképrl és a

metális

A

Xll.

kételyt kizáróan bizonyítólag kimutathatok

még

a római

nyát idézi riták

fel

vizvezeték

dönt

Viktória-gyártelep, e két

mely lehetetlenné ezt

sét,

,,utolsó

pillére''

érvül arra nézve,

—

támadóm

rémlátomá-

hogy

a mino-

kolostorából ha a Fehér-egyházat nézték,

Hogy is

209

két Lajos király és Perényi leveleinek összevetése

fogom

hanem Kiscell táját kellett vád nem egyéb, mint két tette

a

a Kiscell-elmélet

nem

a

látni.

tévedés,

érvényesülé-

következ fejezetben részletesen

kifejteni.

eredménye érinthedacára annak, hogy az, aki az Árpád-

Ezzel tartozom fáradalmaim tetlenségének sír

—

ügyére ezen ádáz csapást mérte, már régen

csen

többé,

és

kinek vészteljes

engedte

magát

godtan dönt

szabad

a

birálat

álláspontját

mve dacára

nem

tényleges

szabad

védelmezheti, de a

a közvélemény

befolyásoltatatni,

nin-

és

valónak

meggyzdése

mégsem

most már nyu-

kiderülése

után a

szerint.

z^^^

Wekerle

:

Nagyezerév,

14

XIII.

A Fehér-egyház

helyének végle-

ges megállapítása, bizonyossága. tartó

res

Hogy azonban e munkának egészét érdekfonalat szem ell ne tévesszük

egymásutánban

haladjunk

még

egy

és rendsze-

megoldás

a végleges

munkájának érdekében elbbre szempontjából

és az össze-

az elért eredmények

:

rövid

visszapillantást

kell

tennünk.

Az ország

munka

VII.

legilletékesebb

ezen

szaktudósainak

fejezetének végén felsorolt és idézett szavazata

után úgyhiszem nyugodt lelkiismerettel kimondhatjuk

Anonymusnak

hogy

Elször,

följegyzése

honfoglaló fejedelem eltemettetése helyére lag kifogástalan

Árpád

Másodszor, hogy

ott lett

kell

hol a

vonatkozó-

helyének

sírja

kutatása és

munkájánál.

megállapítása

ott

Árpád

és megtámadhatatlan hiteles kiindulási

alapul tekintend

tett,

:

lenni a

ott

hol

Árpád

vezér

eltemette-

Fehéregyháznak, és viszont, hogy

Fehéregyház

eltemettetnie, tehát,

volt,

hogy

Árpád vezérnek Árpád

sírja

ott

kel-

keresésénél

a Fehéregyház holfekvésének megállapítása az egyetlen helyes és

megbízható vezet

momentum

;

végül

Harmadszor, mivel a Fehéregyházat a rendelkezésre

álló

összes

megbízhatóan

hiteles

és

tisztán

XIII.

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

vezet

érthetleg

vagy

összeállított

nem

men

önkényesen

idézetek,

okmányok

csonkitatlan

északnak

—

hanem

21

1

kiszakasztott

szöveg

teljes

Ó-Budáról

utasítása szerint az

mai bécsi útnak a Kiscelltl a Rádl-

malomig terjed darabján,

nyugatra fekvleg,

mellette

a hegyek tövében elterül s legföllebb csak igen csekély

emelkedés síkságon keresend vagy

föltevés

:

minden

olyan

mely a Fehéregyházat ama meg-

kísérlet,

0-Buda határának más tájékára, országnak bármely más részére, vagy még

határozott vonalról

vagy az

az ország határain

túl

is

es

vidékre

helyezni

törek-

minden habozás nélkül elvetendnek bizonyodott. Épen úgy, mint ahogy elvetendnek bizonyodott azon szintén a Fehéregyház kérdése megoldásának lehetetszik,

lenitését célzó által

jelzett

azon erlködés

is,

>Atzla városai alatt

mely az Anonymus

nem Ó-Budát

elismerni,

hanem Hundsdorf, Hundsheim vagy Hainburg geket,

mint mindmegannyi kun eredet telepeket

illetve

városának

hírébe hozni

törek-

Enea a

civitas

ezeknek egyikét

Atila

hogy

Nevezetes,

szik.

regis kifejezést

Atile

fordítja

helyisé-

—

Lanfranconi

„Atila király

birodalma"

kitétellel

legalább mint Engyelinek egy 1907. február

havában a Pesti Hírlap hasábjain megjelent cikkében állítja.

Ez szükséges

Magyarország

felé,

volt azért,

illetve

hogy

némileg

Németóvártól a

hasonló

irányban

folyó patakot össze lehessen téveszteni azzal a patakkal,

mely a Névtelen

városa

szerint

kmederben

folyik

Atila

felé.

Ezek után most már rá kell térnünk magára a Fehéregyházra, hogy ezúttal annak kétségtelenül bizonyos holfekvése

iránt tisztába jöjjünk,

most,

midn 14*

a

Nagyezerév

212

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

leghatározottabban utasíthatjuk vissza azon

gyanúsítá-

melyek Anonymusnak Árpád

vonatkozó

sokat,

sírjára

hitelessége és megbízhatósága ellen fölhozatnak

midn Anonymusnak Árpád

sírjára s a

most,

;

Fehéregyházra

vonatkozó följegyzésének máskép magyarázását godt lélekkel ignorálhatjuk metálisainak

királyok

minden olyan

midn

most

;

Lajos

II.

manap

után

összehasonlítása

igyekezetet,

és

I.

nyu-

mely a Fehéregyház

léte-

nemcsak Ó-Buda határából, hanem a Kíscelltl a Rádlmalomig terjed határozottan jelölt rövid vonal melll máshova helyezésén fáradozik, tájékozatlan illetve hozzá nem ért beleavatkozásnak, zése helyének

vagy pedig valamely egyéni velleitás által sugalt minden áron oppondids«. szeszélyének vehetünk. >y

Nézzük

az Árpád

hogy mindezek alapján

tehát,

vezér sírjával összefügg Fehéregyház voltaképen hol létezik,

illetve

és földalatti

létezett,

még fónmaradtak, mely helyen nyosan

ha

romjait,

ilyenek

meg

találhatjuk

bizo-

?

Az

ezideig

legrövidebbre írottakat

tárgyról

e

foglalva

kérdésben

össze, s

— Árpád

—

elfoglalt

álláspontját

ezalkalommal

és

sírját

eltti elmélet vallott

a

általam

az e tárgyról

meg nem sznt keres még 1894

támadni

Cell aljában

írottakat

Kis-

ezen

nézeteit

is

egyúttal egész tarthatatlanságukban bemutatva, a Fehér-

egyház

holfekvésére és

földalatti

kérdésére nézve a következket és

ki,

sírja itt

remélem,

helyének

következkön *)

Tudni való,

romjaínak

létezése

emelem különösebben

hogy a Fehéregyház,

mint

Árpád

meghatározása konkrét tárgyában az kívül írni többé kénytelen s

ezt

itt

nem

különösen kiemelem, hogy

ezen részét 1894. év elején, tehát

még Havas Sándor

leszek.*)

e-^anulmánynak

életbenlétekor írtam,

A

még annak

A hogy

osztom

ehelyütt két fkérdésre

tárgyat tehát

hol fekszik a

1.,

213

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

Xlll.

Fehéregyház? és

2.,

meg vannak-e

romjai?

földalatti

Fehéregyház

hol/ekvésére

ítézve

elrebocsátva,

dolgozat a nemzeti nagy tárgy iránt oly beha-

e

tóbban érdekldknek van szánva, kik annak irodalmát

fokmányokat kell

és rája

vonatkozó

ismerik,

vagy megismerni kívánják.

érdekldkhöz

allapossággal

els sorban kiemelem azon körülményt, hogy úgy Nagy Lajos, mint II. Lajos Ily

határjáró

levelei

Nyulak szigetérl

szerint a

határvonal, miután

határjárók és in

szólva

vallem usque ad

kiinduló

nyugotnak

egyenes

finem crepidinis, innét

északnak

mons excelsusra, s innét keletnek per vallem ad alium montem és ezen lefelé menve a szlk között per quandam semitam, et finita ipsa sémita elérkeztek ad magnam viam quae ducit versus Albam Ecclesiam, vagy mint II. Lajos metálisa mondja, „inde semitam eandem continuantes venissent ad viam magnam, quae de medio ipsarum vinearum versus Albam Ecclesiam Virginis Gloriosae protenditur" ez a via magna a mai bécsi (a metálisok idejében s mint Monyoróson a

a

:

mondják

a metálisok keleti úttal

irányban,

derégszög vonalban

mintegy

egyesülés

pedig

darabjára

esik,

s

a

mely

Kiscell

néki jelen érveimrl tudomása volt,

teljesen osztotta

is

;

míg a via

mindvégig ellentétes nézeten

Tehát nem vitatkozom fias

útnak

bécsi

st

magna

az

egyesült,

bécsi

ez

az

azon

szükségképen a

le

Rádlmalom

kö-

Anonymusra vonatkozókat vélem

és a finalis lapis kérdésében vélem

volt.

azzal, aki

védekezni

ügy érdekében lehetleg tárgyilagosan

Havas Sándort a

és

vezetett

irányú

dél-északi

a

tehát

útra

esztergomi)

is,

cél elérésében meggátolta.

nem

tud,

hanem

a haza-

rámutatok azon eltérésre,

mely

Nagyezerév

214

zött

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

Ezt

fekszik.

ezt elismerte eddig kivétel nélkül

a Fehéregyházat

Lajos

a

nem

már

vonni

kétségbe

még

királyok

lehet

mindenki, aki

metálisai alapján

kereste.

Ha most már

ez

így

van, akkor

metálisaiból a szöveg elfogulatlan

magyarázata visszatérve

takhoz

—

A magna Nagy Lajos (t.

i.

a

úttal

metálisa következleg

végétl)

„sémita"

élesen

latolgatott

Strigoniensen, circa

körül

írja

le

—

mondot-

egyesülése

tényét

„et inde

:

magnam viam

ipsam

per

Albam

hozzuk

végén

fejezet

viának a bécsi

venit circa dictam

nam

elbbi

az

itt

két Lajos

következket

a

alapján

s

a

Ecclesiam

ad

quam sünt ^^^^

viam mag-

w^^í^^ terreae

quarum ima a parte orientali et meridionali sepaDominó Regi, et alia a parte occidentali Ecclesiae Bu-

erectae, rat

densi praedictae"

Lajos metálisa ugyanezen egye-

11.

;

sülés tényét pedig a következleg adja

vissza

:

„inde

eandem viam magnam versus praefatam Ecclesiam Albam Virginis Gloriosae procedendo pervenisper

sent ad

magnam

viam

juxta qimm metas Privilegialibus

(t.

d7ias i.

versus

Strigonium

terreas

in

Lajos

euntem,

saepedictis

metálisa),

ab

literis

orientali

et

meridionali pro Majestate Nostra, ab occidentali deni-

que

partibus,

praenotatae

fuisse expressas

Mind

a

Ecclesiae

factas

non comperissent". metálisnak

két

ezen

pedig mindenkinek azt jelenti és mást het mint azt,

Budensi

hogy

a

idézett

nem

magna viának azon

mely az esztergomi vagyis a mai bécsi útra

szövege is

jelent-

a végén,

rászögellik,

és pedig jobbra és balra a

magna viának ezen végé-

tl két fóldhalorn

közel egymáshoz, hogy a

volt

oly

XIII.

kett között körülbelül

csak

mind

minthogy

feküdt,

215

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

a

magna

a

via szélessége

földhalom ugyanazon

két

egy métának ketts jeleként szerepel, mint ezen metálisban az is

ketts földhalom jelzését több

ily

métánál

látjuk.

De Minden

az

ezt

magyarázat

eddigi

meg, hogy a metálisok rülírása

amellett maradt

dacára idézett

fent

egybehangzó köeszter-

leszögelésénél van egy földhalom, a másik

útra

pedig

(általa

számokban meghatározott

és

n.

u.

métányi

egy

kifejez)

távolságban

hogy ez

második földhalom, vagyis,

van,

távol-

mint

a két földhalom

egymástól mintegy 500 ölnyi távolságban szerinte,

értelmezte.

hogy a magna viának az

azt jelenti,

gomi ságot

másképen

ellen-elmélet

fekszik,

mert

mint azt a Budapestt Hirlap 1893. december

hó 23. -i számában megjelent cikkében

méta 1000

Ezen

ki

is

fejti,

két

ölnél többet tesz ki

tévedés olvasható

csodaszerü

továbbá az

végs

Archaeológiai Értesít 1882. évfolyama

füzetének

LXXVII. lapján a második és harmadik bekezdésben,

mely utóbbiban ez a tévedés mint „férv" különösen hangsúlyozva van

Székesfváros

de

;

cím munkának

lapja

13. sorától

1890.

évi

II.

komolyan és nagyon

kötetének 29.

10.

sorától

részletesen

kezdve

azon dolgozatban, mely hivatva van a

semlék

momentumok

összegezéseként szerepelni.

Ilyen tévedés fölfogás,

nagyon

„Az óbudai Fehér-

Fehéregyház

kozó

Régi-

kezdve három oldalnyi egymásután-

ban, valamint a 41. lap

cím

megjelent Budapest

kiadásában

ségei

egyház"

van emelve ez a tévedés a

ki

kérdésében

továbbá

mely

szerint

a

a leglényegesebb

„lapis finalis"-ra vonat-

egész

komolyan

(pl.

az

Nagyezerév

216

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

utóbb idézett dolgozat 28. lapján s elszórva több he-

egyéb

valamint

lyein,

vonatkozó

erre

bizony íttatik, hogy a minoriták lehet csak pontosan

megtudni

Fehéregyház

tudva

metalisbeli

pedig

;

«-finalzs

létez

konkrét helyen

fogalom, oly

képzeleti

mvének hanem

pillérnek,

lev

helyen

dolog,

jelzkö,

tárgy,

nem

oly

csak

azt a

mely a vízvezeték

a

az a

hanem

melyrl

állott

hogy

építészeti

objektum,

a vízvezeték

utolsónak

kellett

pillért

1355-ben

akkor, a határjárás idején

ban

kapujából

relativ

az^

áll

pillért

tekint-

teljes

és ép

csonkitatlan fennállása idejében volt az utolsó,

azt a

midn

mely

hogy a metális nem

határozottan, hette utolsó

zárdájának

nem

lapisi

iratában) az

az

utolsó,

már annyira összerombolt

állapot-

hogy a határjárók nem

volt,

mely

vennie,

volt

tudták róla, hogy

is

eredetleg mi lehetett, mert a vízvezeték hosszuvonalú roncsairól ezt jegyezték

murum

diem per

föl

„et

:

dirutum,

abinde

cuius

versus meri-

usque ad

lapides

finálém lapidem sünt pro metis signati," tehát valamely osszerombolt falnak tekintették, volt

.

mely

.

.

;

ma

melynek

(a

pillérre

de hogy akkor melyik volt az utolsó is

az

utolsó,

Mariak

a

?,

késbb elpusztult másik ? ezt nem tudni nem is lényeges. És mégis

ktl

több

lapistól)

finalis

vagy egy

tudhatja

melynek

?

csak

senki,

egy

délre

az-e,

helyérl

de

olyan

absolute

semmit sem tudhatunk, és innét egy másik métán ti, még amannál is ismeretlenebb helyen, létezett az a minorita-kolostor,

magaslata gal

a

ez az

kapuja

alatti

melynek kapujából

tájra mondatik tökéletes bizonyosság-

Fehéregyház hajdani ily

klasszikus

állítólag

nézve a Kiscell

oly

létezése.

helyen

állott

És

azért,

mivel

minorita-kolostor

dönt fontosság, hogy

a fentebbi

magna viának nak

nem

lehet senki

sem

másnak

Fehéregyháznak hol

És az tározás

ily

bizonytalan

az

tette

igy

és azért

állapítja

maga

ki

a mino-

hogy

azt,

a

idejében

állania.

helyrl erszakolt

megha-

a

kellett

"

aljá-

nézete a Fehéregy-

helyes

nézve

kapujából

!

lehet tágítani

ház holfekvése fell, csak egyedül annak, rita-kolostor

fontosabb

ellenvélemény, a Kiscell

„egy lépésnyit

tájától

sem

a bécsi útra leszögelése

mint mondja az

azért,

217

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

XIII.

okoskodókra

nézve a holfekvés

kérdésének megoldását lehetetlenné.

a

De magna

hez,

a

magna

földhalom

A

Lajos

a

:

szerint

hogy ez

Strigoniensem

nélkül

azonnal

minden

és igy

magyarázat,

minden

Rád lm alom

a

kétséget kizáróan

hogy a magna viának az

Rádlmalom

a

forrásáig

hanem egyetlenegy rövid méta van, és is nem ölekben kifejezett távolban, hanem

ép oly távol távolságot

a

kitesz.

kifejezett

folytatódik

így

effluentem", vagyis,

esztergomi útra leszögelésétl két,

leszögelés-

„versus Strigonium euntem)

monte

sub

forrásához érkezik, az

Ecclesia

Strigoniensis mel-

viam magnam

métahalom megemlítése

épen

Álba

az

szerint

metálisa

eandem

per

puteum

nem

a

a leszögelés momentumát.

Lajos metálisa szerint

világos

vissza

via közvetlen közelén jobbra és balra két

jelezte

Nagy

ad

ismét

határjárás északi irányt véve ezen

„deinde (lí.

metálisok

és a hol, amint láttuk, a via

s

tl

idre

rövid

viának az esztergomi útra leszögelése helyé-

hol

állott lett

most

térjünk

és

annyi

magna

via

Mert a méta

mértéket

jelent,

mint a mennyi ölnyi

ölnyire,

leszögelése

nem

a Rádlmalomig

meghatározott ölekben

hanem,

mint

a

metálisok-

Nagyezerév

218

különféle

a

ból

tisztán

méták

megfigyelésébl

leírásának

kivehetjük, oly távolságot jelent, mint a milyen

esnek egymástól az épen métákul alkalmatosak-

távol

nak

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

kínálkozó

melyek

tárgyak,

a határjárás

mellett

útja elvezetett.

De

nem

ezt eddig

akarták elhinni. És hogy.

akarták, erre bizonyság az a további

szintén a Budapesti

nek

dec.

23.-iki

számában, mint már kiemeltem a következ adatik

kal

forrása,

mely

volt az

els,

is.

malmot

hajt,

van. Wekerle

egy ugrásra

alatti

éppen

azt

meg van ma

és

300

hogy

folyó

a

két

ölnyi tá-

Viktória-telepre

szlkbl a

mely meg

pont,

fix

csak

dr.,

juthasson, a Mátyáshegy viától)

oly

1355-iki határjáráskor

Ide a Viktória-téglagyár

volságra

szavak-

Rddl- kerekmalom nagy víz-

„A

kifejezés:

mely-

tévedés,

1893.

Hirlap

nem

(t.

a

i.

7nétát

magna

tünteti

el,

300 ölet hagy meg belle, mely e kérdésnél a dönt. Ezen két méta pedig a Rádlmalom és Kiscell között van, hossza mind a kettnek 2100 lépés vagyis 1050 öl. Vájjon lehet-e ezt a fentebbi 300 ölbe beszorítani ? Ez képtelenség Akkor felbomvagyis csak

!

lik

az egész rend, a helyrajzi és birtokviszony, melyet

az ünnepélyes határjárások megállapítottak.

ságu és megtámadhatatlan

hitelesség

Ily

ffontos-

okiratokkal

ily

önkényesen bánni nem szabad".

Az ellenelmélet fkifogása tehát az volt: hogy a magna viától a Rádlmalomig szerintem csak 300 öl van, illetve voltaképen, hogy a magna viától a Rádlmalomig

én két

métát,

mely két méta 1050

300

ölet

ölbe beleszorítani

Ha

egész két métát

ezen valóban

tesz,

és

mely

!

eltimtettem,

1050

nem lehetséges ? megdöbbent eltérésnek

ölet a

!

okait

keressük, lehetetlen

nem

el

kérdeznünk

melyek

jutni

oly következtetésekig,

késztetnek, hogy megállhat-e

olyan elmélet, mely a fentebbi 300

st

képes,

lyan fölvetni eltüntetését

a

látja

h

nek szószerint

számbavehet-e utolsó

219

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

XIII.

határjáró

tiszta

történt

szövegé-

hogy komolyan

;

mely a vízvezetéki

oly elmélet,

milyeneket tudományos tékokúl eltérbe

levél

megvalósulásában

kérdésében

pillér

métának általam

két

komo-

kérdését

öl

az

u.

következtetésekre

oly

n. jut,

komoly kérdésekben bizonyi-

nem

állítani

lehet?

És épen ez a két tévedés

melyre az

az,

ellen-

vélemény vélem szemben mindig a fsúlyt fekteti ez e Kett az, mely az én kutatásaim eredményeinek :

elismerését

és

És

gátolta,

ha lehetne nyilvánosan

tisztán

ki

van mondva

cikkében,

fentidézett

két dologban hibásan

két

férfiak

azért,

járok

el,

áron

elitéltesse.

a Budapesti Hirlap

mivel

én ebben a

és mert én, a milyen

okiratokkal

:

azért

nem

lehet

az én eredményeim helyességében bízni

kell

ezen 1050

dését véglegesen tisztáznom.

den és szabatosan a

minden

arra

el

Ezen a helyen

A

is

ott

hogy

nézve az

dologra

állítólag

ellenesemet

magamtól a legnagyobb tekinvéleményét, ép oly önkényesen bántam e

ridegen utasítottam

tély

mely

s

eredményeimet

hogy az én

késztette, elitélje

folyton

ettl jobbra

és

300

Teszem pedig

balra

métahalom ezen

rövi-

t.

i.

azon széles út végén,

mely

is

letorkollott,

\k\ földhalmot emeltek^ mely \k\

letorkoló széles út végén

szetesen elhelyezve^

kér-

ezt

az esztergomi útra derékszögben is

öl

:

metális szerint

szlkbl

öl

úgy

volt termé-

hogy az egyik ezen lejöv útnak

bal

Nagyezerév

220

szélén (ezen

nak jobb lej'óveti

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

északra) a másik pedig ugyanezen út-

úttól

ezen

szélén (tehát

úttól

délnek) állott

tes

Rádlmalom is

És

ezen

ketts métától balra (északnak) fordulva^ a ha'

táljárók az esztergomi íiton mindjárt (a

í

—

mert

útra szögel telep déli

mi

forrásához) értek, a ez

szlkbl

a

azon

széles út,

határán

ma

a

lejöv

út

volt,

egészeit természeés

az

esztergomi

a

Viktória-

mely

m^int szakadozott

mely azonban még a 8o-as

nagyforráshoz

években

ts

mél^ út látható, minden sszel

szüret eltt kocsiközlekedésre s a szltermés lejuvarozá-

sára alkalmassá

És

tétetett.

ez

az

agyagos út tényleg

joo 'ölnél nem igen van távolabbra a Ez az a via magna quae [inter vineas) viam magnam Strigoniensem, mely képezi

Rádlforrástól.

ad

descendit

az én vonalo-

mat, azt a vonalat, mely a Fehér-egyház mellett szögelt le

az esztergomi

Viktória-telki által

—

útra

melynek

északi

a

partján

agyagnak elhordása, felhasználása és ez-

az alsóbbfekvésü

területnek mélyebbre

egyenge-

a felsbb lejtkön az

1860-as évek vége

óta hegycsuszamlások állottak be,

melyek az agyagos

tése folytán

utat,

az én via

kivált azóta,

magnámat

teljesen

szétszaggatták

hogy a philloxera a szlket

és az agyagos

útnak

minden

szön

—

elpusztította,

rendbehozását

véglegesen megszüntette. Mire

melynek a

vállalkozott

szlkbl

azonban

elhaladva ezen kápolnától

gomi

úttól,

igen

éles

!

?,

útra leszögel via

mely

szlk

között a

ezen Kiscell eltt majdnem egé-

szen délnek kanyarodva, a is

Kiscell-elmélet

az esztergomi

magnáját az a mély út képezi, Kiscell északi részén

a

kiscelli

forráskápolna eltt

nem messze

szögben egyesül, de

az

ezen

eszter-

egész

vonalán mint összefüggés nélkül és szlközött kocsi-

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

XIII.

22

nem ismerhet s gyalog- mély útnál, vízlevezetnél egyébnek nem minsíthet széles-

Útnak egyátalán illetve

el

ségben. Ez a délnek

men

már magában lehetetlenné teszi, hogy ez a via magna legyen az Lajos király metálisában jelzett via magna quae éles leszögelés

I.

descendit ad

(inter vineas)

—

De

Strigoniensem.

ez a leszögel út másrészt oly messze esik a

nagyforrástól,

hogy a Kiscell-elméletnek szüksége

hogy az „agyagos

arra,

magnam viam

út"

volt

mellett szoros közelségé-

ben jobb- és baloldalán emelt két föld-dombra

ráfogja,

hogy ez a két egymás közelében az agyagos

út szé-

lén emelt két íöldhalom,

métadomb,

két külön

nek mindegyike egymástól mintegy ezer lépésnyi ságban

az

kitöltik

mely a

kiscelli

országútra.

—

artis

útnak

a

azt

távol-

vonalát,

forráskápolnánál éles szögben ér

le

az

Erre a kis mveletre kénytelenitve volt

a Kiscell-elmélet,

legem

esztergomi

mely-

mert

a

minden áron

secundum

Rádlforráshoz

különben az

eljutnia kellett,

egész elmélet hajótörést szenved. Ez magyarázza

mely a

azt az eltérést,

Viktória- és

meg

a Kiscell-elmélet

közt létrejött és a két elmélet közt oly tátványt képezett

melyet áthidalni

körülmény okozta

1893

azt,

többé

nem

lehetett

;

és

mely

hogy ez a Kiscell-elmélet már

óta (már az ezen év

december 23.-án a Budapesti

Hírlap hasábjain ellenem intézett cikkben

is

kifejezetten)

késbben azóta ezen vonatkozólag többféle módon különféle folyóminden leplezés nélkül meg is nyilatkozott.

megfeneklettnek tekintend, ami elméletre

iratokban

De van oly

a

magna via kérdésében a fentebb kettn kívül még egy harmadik oszlopos téve-

ffontosságú

kiemelt

Fehéregyház holfekvésének pontjára

Nagyezerév

222

Árpád fejedelem halálának emlékei

mely elleneseim

dés,

nézve a

:

végzetes, mint a fentebbi

ép oly

passusnak

sére nézve oly lényeges

mely nekik

lehetetlenné

mert ha ezt

a

hogy tényleg

teszik,

az

(mint

magna

a

Kiscell

egészen

hogy a magna via

esztergomi

azt

is,

nem képez

milyent

a

föltünvé

apud

eandem Veterem tem sursum

nem

i)ublicam

de

észre

vennék

körülírt bizo-

valamit,

Budapest

a

mellékelt

térképen

a

incipiendo

Albam

via

ascendente^

Strigoniensem

ad plagam

m,07itorim, sive

Régiségei

épen

[t.

i.

Kiscell

ab

et

;

ez et

supra

degentitim^

scilicet

ad mon-

eadem via descendendo

nagy különbsége ad viam eundo in eadem via (t. i.

septentriojtalem usque

via ipsa

vineas) mely

talan tulajdonát képezik.

:

Fratrum

ad pro-

praedium Ewrs vocatum, quidquid

ad plagam occidentalem

—

mint

quadam^ a parte

Ecclesiam

Budám fundatam

descejtdente ! és

Strigoniensi)

ret-»

jöhet le

meridionali in fine horti Religiosoi^um

Eremitarum

i,

nem

közül

parancslevelében ugyanis ezt mondja

utputa

Territoria^

(t.

és észre ven-

;

tesz.

Perényi az

scilicet

úttal

;

viájuk)

irányban s éles

olyan félkör alakú

Kiscell-elmélet

kötetéhez

fentjelzett alatt

szögben

éles

kocsiút,

magna

déli

szlk

a

oly

hogy a Perényi parancslevelében

nyos út a

útra

via

melletti

szögben egyesülhet az esztergomi

az

;

másképen olvasnák, mint a minden esetre elállanának attól

majdnem

délkelet-déli,

nék,

hogy a magna

teszi,

passust

hogy ez

állítástól,

mely

félremagyará-

a

annak valóságos irányát valaha fölismerhessék

viát és

az

Ezen

kett.

Fehéregyháza fekvé-

parancslevélnek

Perényi-féle

zása,

eredményeinek sikerére

kutatási

szlk

Strigoniensis t,

i.

scilicet

include-

az óbudai káp-

XIII.

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

Ebbl

az útból a Budapest Régiségei idézett köteté-

nek 2y., 28,

és

2 p, lapján

bizonyításaiban

j

kanyarulatosan

szer

fel-

még mindig

is

ersen fen tartja azt a magyarázatát, mely egy

223

szerint

ott

lemen, félkör-

és folytatólag

utat képzel és rajzol ; pedig ezen útra vonatkozó-

okmány

lag a Perényi-féle

tényleg a következket jelzi

Azo7z út, mely a Fehéregyház kertje déli határán fölvezet

a hegyre,

i.

t.

az a via magna, mely a metális

szerint nyugatról keleti irányban

útra, ez az út képezi

ban

az

másik

a

;

esztergomi

m.en irány-

keletrl nyugotnak

határvonalat

egyik

az

levezet

határvonalat

észak felé az esztergomi út, és pedig azon pont-

képezi

hol

tól kezdve,

ama

fölfelé

men

ezen esztergomi útra leszopellik

melyek a fölfelé

men

;

út

tehát

mint

úttól

(t. :

i,

a magna via)

mindazon

szlk

határvonaltól kezd-

dleg az esztergomi út mentén, a magna viától egészen az Örs nev területig, az esztergomi úttól nyugot Jelé

szlk mind

esnek, ezen

az

óbudai

káptalan tulajdonát

képezik.

És most kérem az a

Bpest

olvasó különösebb

Régiségeiben adott oktatásokra,

lapon legalul) a közlemény féle

útra

vonatkozó

kedve a következ

irója

figyelmét

hol (a

29.

ugyanazon Perényi-

tévedésének

alapzatára

s kézzelfoghatólag

helyez-

elhibázott

kuta-

eredményt mint Fehéregyház holfekvésére vonatkozó /í?Vrz/^/? jegyzi föl „az utánunk jövk" számára!

tási

„Most pedig kövessük a határt a

úgymond „nagy állott

—

a

utón"

fölfelé,

hegyen,

tani ó-budai

magaslatra

kiscelli

hanem

téglagyár

13.

métáig

északról

vezetett

minthogy a Fehéregyház alatta,

nem

szemünk önként a mos-

telkén akad meg, és

gyzdnünk, hogy ennek

—

meg

kell

területén, idefoglalva az alatta

Nagyezerév

224

lev

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

országutat és annak keleti szélét, állott hajdan a

Fehéregyház. Azért van olyan nagy jelentsége a niagna viának, a Perényi-féle ok77tá7ty szerint délrl a városból

a hegyre

és

j'ól^

ugyanazon úton északi irányban

leine-

nleg az esztergomi országútra szakadó útnak, (mely t. az ugyanazon kötetben található térképen Kis-cell i.

mellett által

egy

van

jelölve).

döntk a másutt

felfelé

azután

és

Bz

az út

és

a Rádl-malom egyedül

Fehéregyház fekvésére

nincsen

mint

helye,

kanyarodó félkör

lefelé

amelyet

az,

pedig

ennek

nézve^

ép

megje^

l'óltem "

Éhez nem kell kommentár. Itt csak csodálkozni lehet azon könnyedség felett, mellyel a nemzeti kegyeezen

letnek

kérdésével

hogy az eddig

felsorolt

elbánni

Úgyhiszem,

lehet.

tévedésekbl elég

részletesen

megérthet, hogy csakugyan tévedések, ha még ennél is

nem

többek

okozta a

És pedig

!

fen forgott ellentétet,

épen

ezen

három

a mennyiben

tévedés

épen

ezen

tévedéseket állították fel ellenem bizonyitékokuL

Ennyit a tévedésekrl, melyekre nézve ismételten

hangsúlyozom, hogy oly sarkalatos

Fehéregyház

melyeknek

tiszta

kül a kérdés

nem

is

helyének

m.eghatározása

munkájának,

és helyes fölfogása és megértése nél-

megoldásához hozzászólni nem

szabad

mégis hozzá

pontjait képezik a

;

szól,

és

aki

ily

tévedésekben

is

lehet,

sülyedve

annak szava se nem számit, se nem

nyom, mert ezen kérdésben helyes nézetei

nem

le-

hetnek.

Most azonban hadd fejezzem be megkezdett adatomat, melyet a

magna viának

fel-

az esztergomi útra

leszögelési helyétl kiindulva fentebb

tztem magam-

nak a Fehéregyház helyének meghatározása

céljából.

X/II. F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

Elvitázhatatlanul

el

225

tehát fogadni azt a tényt,

keli

hogy a via 7nagna nyugatról keletnek lefóvöleg Kiscelltöl a Rádlmalomig

terjed

valahol

daraboit

egyesült

az

esztergomi úttal.

Ha most már kisérjük,

úgy bizonyosnak

magna

a via

a metálisok szövegét

esztergomi útra, valamint

itt

mellett

azt

szögellett

hogy

is,

északnak fordul és megy

Ewrs praediumon

is,

ezen

hogy

le

az

magna

men

kezdve a nyugatról keletnek

via leszögellésétl

határvonal

tekintenünk azt

kell

a Fehéregyház

figyelemmel

északnak,

az

messze egészen Megyer határáig mintegy 12 további méta megjelölésével azon helyig, túl

Nagy Lajos

mely

levelében

határjáró

„Tebesere"

nevezeten fordul el, és a honnantól kezdve az idáig

északnak haladott hosszú határvonal újból keletnek fordul.

A

határvonalnak ezen

—

—

Kiscelltöl a

Rádlmalomig

ftényezvel teljesen tisztába jvén, mint másik ftényezt hangsúlyozva kiemelem azt a szintén beigazolt, st köztudomású tényt, hogy a mai Viktória- téglagyár telkén templom valóban terjed

darabjával mint

egyik

létezett..

Ezen világossá,

utóbbi

körülménybl els sorban az

hogy ez a templom,

bár mi volt légyen a

neve és rendeltetése, azon a vonalon vonalon haladtak úgy a határjárók kifejezetten

dél-északi

;

mint

válik

létezett,

a mely

II.

Lajos király idejében

tehát oly vonalon,

mely a metálisokban

I.

megjelölve van, és mely vonal azon hosszú

vonalnak

egy

darabját

képezi,

melyet az

imént a magna via letorkolásától a „Tebesere" helyig mint északnak Wekerle

:

Nagyezerév.

men

hosszú vonalat jeleztünk. 15

Nagyezerév

226

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

Ezt kétségbe vonni ismét lehetetlen. És mivel ez

templom az ettl nyugotra esleg esztergom-bécsi országúton, pedig az országúthoz nem messze es létezett, és ponton továbbá mivel ezen ténybl elég szabatosan

a

egyelre

Viktoriatelki

megnevezetlen

;

hogy ez az esztergomi országút, még pontosan úgy ment volna e helyütt, mint

megállapítható,

ha nem

is

ahogy megyén

ma

Rádlmalomnak

hatalmas

hogy

ezen

mégis már az

:

maga sem

forrása

vonalát

országút

ide oly közel

épen

ezen

fekv

engedi,

a helyen

tetemesen odább képzeljük, tehát ez az országút min-

den esetre ugyanaz a határvonal az u.

és a

lejött,

Megyer

magna

n.

egyenesen

területérl

melyre a metálisok

volt,

dacára, és hogy

tetések lehetetlenekké váljanak, lapján

az

és

következ-

ily

a Bpest

10. sortól) hegyeket

(a

igyekszik

„talán

100

elhitetni,

Régis.

öllel

is

lejebb

hitelességét

és

ott

sz'ógellik

méretek

kötelességnek

vett

illetve

le

via,

a

mint egész-

bécs-esztergomi

a Rádlnialom közötti darabján vala-

de a metálisok szerint

kozelébtn^

akkor

összegezem a fentebbi két elzetet:

útvonal

útnak Kis-Cell hol,

út

mellzve, mely következtetéseimet amúgy

gátolhatja,

egyenes

épen

mi támogatja.

Abból a ténybl, hogy a magna ben

írója

részletek és

De ezen mindenesetre már ellenkezést

k.

mint ma. Csak azt

járt",

ezen

id.

völgyeket he-

hogy az esztergomi

nem mondja meg, hogy

sem

azután a

s

lyükbl elmozdító szóáradattal a közlemény azt

menleg)

keletnek

(nyugotról

szlk

határáig.

De mindezek 42.

via alakjában a

ment tovább Ewrsig

melyen

szerint

határozottan a Fehéregyház

mint a Perényi-féle parancslevél tüze te-

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

XIII.

sebben

a Fehéregyház kertjének déli határán;

kifejezi^

abból a

továbbá

téglagyár

A

hogy a mai

körülménybl^

telkén

romjai meg

227

templom

tényleg

is

találtattak:

logika

kényszerít

állott

e

templom

az

a bizo-

és

fogva

erejénél

Viktória-

nyosság következik, hogy metális okban

a

/.,

délre

fekvleg nem

Nem

a

ettl

útvonalon

esztergomi

Fehéregyház

kiemelt

a

becs-

templomtól

viktbriatelki

létezhetett.

létezhetett

ugyanis

Viktória-telekig sehol, mert

kezdve

Kis-Celltl

a

ha metálisbeli Álba Ecclesia

akár Kis-Cell táján valahol, akár pedig az ó-budai régi

még

téglagyár telkén, vagy ettl talán

szóval ezen

az országútvonalon a Vikória-telki temp-

bármely délrees ponton

lomtól

tomban

Ha

sírja

i.

viktoriatelki

volna

le

a metálisbeli

ó-budai

templomtól

c.

magna

dolgoza-

téglagyárnak délre

magna

via

közelében

határjárás folytatása,

bárhol

táján

fekv helyen

kis-celli

domb-

via a kis-celli

az országútra, tehát, ami ugyanazt

a Fehéregyház az ezen tett

mint azt már

meghatározásának sommája"

vagy az

nak,

—

hangsúlyoztam

is t.

volna, akkor

létezett

a következnek kellett megtörténnie,

„Árpád

északibb helyen,

vezetett

ha

jelenti,

tájon netalán leveze-

volna:

létezett

akkor

mely tudvalevleg a magna

lejövet után északi irányt vett,

a

még

a

viáról

egy másik templom

megjelölésével föltétlenül gyarapodott volna

;

mert akkor

a határjárók gyakorlati jártassága és körültekint figyel-

messége

teljes

biztosítékot nyújt aziránt,

esetben a netalán

hol

konstatált

Kis-cellnél,

magna

hogy ebben az

vagy ennek tájékán vala-

vián és

Álba

metális szövegének, bármily szavakkal

Ecclesián is,

túl

a

de lényegé15*

Nagyezerév

228

ben következleg

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

kellett

az

leszögelésétl

via

hangzani: „Innen

esztergomi

esztergomi

az

útra)

magna

a

(t. i.

úton északnak haladva elérkezett
melynek neve N. és innen ugyanazon esztergomi

úton a hegy

De telki

nem

ez

kifolyó forráshoz"

alatt

napfényre

került

a gót minuskulumok e

annak

leletek,

helyen

is

ott

már

az

építési stilusa,

ott

különösen

hogy az

arra vallanak,

templom a szóbanlév

állott

is

.

ez utóbbiakon

s

mind

megejtése idején, és az lációkor

.

minden, amit a viktória-

történt; pedig

templomról tudunk:

.

határjárások

1524-ben megejtett reambu-

okvetlenül létezett.

Ezen kételkedni nem lehet. Abból a körülménybl pedig, mivel a metálisban megnevezett Álba Ecclesián

túl

egy másik

épen ugyanezen metálisok tanúsága zett^

és egy

sincsen

egyik

sem

metálisban

gödröt

hogy csak

stb.

jelzési

—

fölemlítve

ezen tájon és vonalon a határjárók bokrot,

nem

szerint,

léte-

elhaladásnak a ténye

mellett való

ilyen

templom,

kénytelenek

mogyoró-

körtefát,

métákul

pedig

megjelölni,

tárgyakra hivatkozhassanak

— ezen

tényekbl szükségképen az következik, hogy a határ-

sem egy, sem két, sem nem érkeztek, tehát hogy

járók ezen másik templomhoz

több métányi e

templomhoz

távolságból

(mely a

:

mai

Viktória-telken

határjáróknak dél felöl egy vagy több ságból való ideérkezése, a két

állott)

métányi

távol-

okmány

határjáró

a

bi-

zonyító erejénél fogva, absolut lehetetlenség. 2. föltétlenül

ki van zárva az a lehetsége hogy a

Fehéregyház nevezet plomtól

délre

vagy ennek

az

tájári)

templom-

esztergomi út

bárhol

is

ezen

viktoriatelki tem-

vonalán

létezett volna.

{Kis-cell felé

XIII.

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

Hogy

a Fehéregyház pedig

a

viktoriatelki

plomtól az esztergomi útvonalon észak

ennek

volna,

1524-ik jelenti

lehetetlenségét

méták után a

via

magna

nek képzelhet volna a

ki

állította,

ben

alá

folyik

tehát állott

a

—

a mint ezt

t.

sejtelemszer

nyugotra a

templomtól

folyólag

most már

forrása

Rádlmalomtól,

valamivel

északra

sírja.*)

szükségképen követ-

:

nevezet

Fehéregyház

a

j.,

lemen-

Tholt Titusz

melynek

és

a Fehéregyház és Árpád vezér

kezik hogy

i.

vizét vette

városába,

Atila

Viktoriatelki

Ezekbl

az

parvum flumennek, mely kmeder-

egyenesen

vagyis

fölött,

kimondja

itéletileg

az esztergomi útra

Rádl-forrás

helyességgel azon

létezhetett

felé

mennyiben lehetetlennek Hármashatárhegytl számítandó

hogy a

ki,

tem-

a

határjárás,

évi

229

temploin^

és

mai

a

Viktória-telken Létezett templom okvetlenül és szükségké-

pen egy

ugyanaz!

és

Fentebb

hangsúlyoztam

sorokat az Árpád

hogy

k

figyelmesen

van

Lajos

király

metálisait

hajlandók

követni

holfek-

érdekldk

kell

föl

hogy e

tennem,

pontról-pontra

lesznek, mihelyt

arról

hogy a méták egyes vonalai azon helynek

szó,

*) Tholttal lán,

tüzetesebben

írom, a kikrl

tartásával

a két

iránt

kiemeltem,

a Fehéregyház

illetve

sírja,

vésének meghatározása

szem eltt

és

csak

mivel

azért

nem

találkoztam az esztergomi útnak ezen a vona-

ott vezette

le

a

Hármashatárhegyil a magna

a Donáti kápolna mellett levezet mélyút az eszterg. útra leszögel a Viktória-téglagyártelep északi kapuja mellett

ugyanezt a templomot

jelöli

meg, melyet én

:

;

viát,

hol

hegyes szögben

de Álba Ecclesiának

dacára, hogy

kettnk

között

a metálisok útvonalaira, nézve a legnagyobb mértékben szökik szembe az eltérés

—

mint

azt

Tholt

holfekvése és kutatásai" fleg pedig a

„Fehéregyház és Árpád sírjának munkájában (Bpest, Révai Testvérek, 1886)

Titusz

cím

70. és köv. lapokon följegyezte.

Nagyezerév

230

és pontnak

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

meghatározását eredményezik,

Fehéregyházat megtalálnunk és Árpád mert

egész

nunk

bizonyosságai

melyen a keresnünk,

sírját

létezettnek

ott

elfogad-

kell.

És

ezen

aki

métáról-métára zása mellett

metálisokat aki

követi,

tiszta

kell

a

azoknak

figyelemmel

magyará-

alapos

értelmük alapján következtet és a

félremagyarázásoknak végzetes

félreértéseknek, illetve

befolyását elkerülni képes, aki továbbá az úgynevezett „via magnát",

annak irányát és

leszögelését az esz-

tergomi (ma bécsi) útra világosan megérti és a Perényi

nádor parancslevelében

irányban a hegyre felmennek és

nyugati

nes

egyenesen

mint

körülírt utat,

irányú

dél-északi

szöget képez

:

az

esztergomi fogja,

látni

körülbelül derék-

úttal

hogy O-Buda

dósdgú^ hegyek és völgyek által félreismerést

gyarázást kizáró határában, a

zása,

még

két

Lajos

II.

Lajos

mával az óbudai

idejében

megejtett

vallis

engedte

crepido

—

végénél)

metá-

alkalma-

fenn,

mely alkal-

megkisérlett

által

igen ügyesen kieszelt eltérést, illetve (a

félrema-

határjárás

és polgárság

bíró

és

és

csak egyetlen egy lehetséget hagy a

'ór'ókállan-

király

tanulmányozása

összehasonlító

lisainak

egye-

határvonalnak fölismerni képes, mely a

illetve

út,

oly

elkanyarodást

észrevenni

is

megcáfolni

és

mint mind e körülményeket és részleteket

a két határjáró levél minden métáinak alkalmazásával és beható magyarázatával sirja"

cím

munkámban

(1885.

hegyeken

és

fölismerhetése

kifejtettem

határjáró

király

völgyeken

nyomán

mint

Maria

Pallas kiadásában

a

kimeríten

hogy a két Lajos

„Álba

átmen

;

az

levelei

megjelent) látni

fogja,

alapján a

határvonalak

a Fehéregyház

Árpád

helyét

tiszta

a leg-

határozottabb bizonyossággal és lehet

lölni

Ó-Buda egész

az be fogja ismerni, hogy

;

tetlenül

megállapítható

pontok

lehetnek

és

ama szembeszök

félreismerhe-

vonalak

megállapított

mert

helyesek,

megje-

pontossággal

határában csakis a tisztán érthetleg és

nak

231

F.-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

XIII.

\

ezek

csakis

és bír-

hogy az okmá-

kritériummal,

nyok minden

homályos

helyeire világosságot vetnek;

meg

gyzdni

arról,

az

fog

hogy minden,

ami

Fehéregyház helyének meghatározása kérdésében gos, az ezen jelzett és

a

vilá-

bizonyított pontok és vonalok

mindegyikével a legszabatosabban összevág, úgy, hogy 0-Bíida határa ma^a bizonyítja legvilágosabbany hogy

minden

dsszevágóan

tekintetben

bizonyított

pontok

és

ama

csakis

jelzett

vonalak az egyetlenül lehetségesek^

az egyetlenül helyesek; de befogja ismerni azt a

L

mily lehetetlen,

Lajos

király

segítsége dacára

természetes és egyszer

pen

—

II.

részébl már fentebb

tagadni

könny,

megállapítása

megle-

pedig a Bpest

;

idézett

közlemény

jelenti

semmi hasznavehett nem

mert ezt az okmányt

Perényi

határjáró levelének

Lajos király

ujat,

a

ép oly

ezen helypont

Lajos király határjáró levelérl azt

abban semmi

hogy

a Fehéregyház

:

megvilágító fényénél történik az

Régiségei II.

II.

—

alapján

határlevele

holfekvése iránt pontosan tájékozódni

akkor, ha

is,

rendkívül nehéz csupán csak

illetve

parancslevelének

és

tudomásul

következetességben

nem

ki,

hogy

talál

—

venni és meg-

kötelesség,

mert

egyedül

csak ennek ignorálása mentheti az eddigi tévedéseket, és teszi

megbocsáthatóvá az

ménytelenségét meggondolja, ilyen

;

az

megbízható

eddigi

kutatások

ered-

és aki mindezeket kellleg mérlegelve el

fogja

positiv

ismerni végül azt

is,

adatok alapján, mint a

hogy

min-

Nagyezerév

232

nyújtanak

ket

Árpád fejedelem halálának emlékei

két

Lajos

helypontjának

Fehéregyház és ténnyé

a

:

válván, sokkal

sebb ezen Fehéregyház

határjáró

király

meghatározása

egyszerbb

és

levelei,

lehetvé

természete-

apsisától a minoriták kolosto-

rának kapujára rámutatni,

ezen kolostor helyére

illetve

ráakadni, mint megfordítva a meghatározhatlan helyen állott

minorita-kolostor kapujából a Fehéregyházra, és

következleg

:

hogy ezen kapu- tévedést^ továbbá a

tebb kimutatott metálisbeli a

^lapis

finalis^^

megállapítása

képzelt

kérdésében

fen-

kalomtévesztéseket, valamint

valóságát

Fehéregyház

a

irányadókul

tekinteni

nem

már azon egy dönt és mindent megmagyamint azt a Budarázó körülménynél fogva sem

lehet,

—

Hirlap

pesti

nyíltan

1893.

bevallja,

—

dec.

cikke

23-iki

hogy a sokévi

fáradozásoknak semmiféle sikere

nem

lemondólag

kutatásoknak

és

volt.

így követeli ezt a szükségképenség vastörvénye

XIV.

A

Viktória-telken megtalált templom feltétlenül a ,,Feliér-egyliáz/' Tudomásunk van arról, hogy magna" vonal közelén északra, t.

a metálisbeli

a mai Viktória-

i.

még most

téglagyár telkén léteztek és léteznek részben is

egy templomnak

Ez pedig

maradványai.

földalatti

mely, ha a via magná-

oly körülmény,

nak a fentebbiekben

„via

keresztülvitt bizonyítása, valamint

a Fehér-egyház holfekvése iránt a kételkedésnek

még

a leghalványabb árnyalata

ezen

utolsó kételymaradványt

Az északra tényleg

létezett,

volna

teljesen kell

illetve

a

hogy

ez a körülmény

még homályos

Ez a templom velek fonalán lelve

az, fel

most

melyet

már

a

maga

ezideig elt-

helyét,

^

Árpád

ján a

Fehéregyháznak jelentettem

már Rómer sugallattól

a határjáró okle-

én,

értekezésemben keresztlvitt

tosságától s mintegy

templom

helyeire.

cím

így nevezte ezt

eloszlassa.

Viktória-telken

részérl világosságot vet a metálísoknak

tünk netalán

fenn,

magna" közelén

hogy a „via

a körülmény,

fekvleg,

is

maradt

sírja kt7nutatvaf>

bizonyítások alapki.

Flóris, a indíttatva,

romok

sajá-

midn

az

Nagyezerév

234

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

1877. szeptember havában történt másodszori feltárás alkalmával e templom alapzatát megvizsgálta, s mirl

h

rajzot Zsigmondy Gusztáv ugyanakkor alapos és vett fel, mely rajz alá Rómer Flóris ezt a jelzést írta ^A2 sz Fehéregyház {Álba MdiHd) alaprajzai, de mely jelzés alá Henszlmann Imre sajátkez aláírásá„Egy csúcsval késbb a következ megjegyzést írta íves styl templom földalatti maradványai." Hogy miért írta Henszlmann ezt a jegyzetet oda, :

;

,

templom

e

ki

(mint ezt az én

látta

embertani

és

szeti lefolyt

nem

romjait a saját szemeivel soha

társulat

közgylésén az

országos

az

állításomra

december

1885

e tárgyról

régé-

29-én

felolvasáso-

tartott

mat követ sajátságos vitában maga nyilvánosan beismerte), ennek oka egyszeren abban keresend, hogy a Zsigmondy által készített rajzon látható küls támaszpillérek tényleg a gót stílusra vallanak.

Az kében a

alantabb következk teljesebb megértése érdetúloldali

Hogy király által

pezik,

templom romjai mégis

e

épített

„Árpád

ezt

zetében

alaprajzot ideiktatom.

is

kápolnának sírja

indokolom.

emlékezetbe

kell

is

Itt

juttatnom,

Szent

István

maradványait ké-

a

kimutatva"

a

cimü fzet V.

azonban

hogy

feje-

felvilágosításul

midn

az eredeti

Fehéregyház kápolnát, mely okvetlenül román stílusban épült.

Mátyás

Sixtus

pápa

által

a

a kik e kápolnát

1482-ben

a pálosok, mint építészettel

foglalkozó

remetéknek foglalták,

király IV.

adatta,

zetesek e kápolna mellé szerény kolostort

idvel pedig,

midn

is

pálosel

is

szer-

építettek,

a pálosok példás buzgósága foly-

tán az Álba Ecclesia kegyhellyé

nagyobb mértékben kezdette

lett,

és ezt a nép

látogatni,

már

a Pálosok ezen

XIV.

A

Viktória-telken megtalált

szanktuáriumnak, hozzá

—

belülrl volt a

és

is

235

illetve

új

építettek

hajót

szetesen a kor követelményeihez

ban

F.-egyház

feltétlenül a

nagyobbszer imaháolyképen, hogy a kápolnát meghagyván

kápolnából templomot, zat építettek

templom

hogy az

képest,

így keletkezett

egyöntet és

korszer

románkori kápolnához

is

—

termé-

gót

stílus-

templom kívülrl

legyen,

kívülrl

is,

szükséges

támpilléreket

Nagyezerév

236

(Lvagasztani J/,

és

P

betkig

elhelyezésükrl

mutassa oly feltnen a

se

még különösebben

feltnt,

is

az

a*

A

mi pedig

körülmény, hogy

hol a régi kápolna (mint szanktuárium) és

hajó összekapcsolódik

feltn

helyezett

falak

és

rendestl

a

s

F

E,

(1,

emelkedtek

G-nél),

E

—

az üj

mind-

ott

eltéren

szokatlanul

(1.

ro-

a szegletességet

belül

a rajzon A-ná\)

(1.

két oldalt

iV,

belülrl pedig, hogy az apsist

szintén érvényesítették.

ott,

//,

/,

sr

ezen félkörön

félkört,

O,

küls rész támpilléreinek feltnen különböz és

láthatni),

rész belülrl

mánkori

rajzon az

terjed

fleg ezeknek

rajzáról,

képez

mint azt a

(a

!-í>

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

mintha

E),

ezek

valamely chorus, vagy oratórium alapjai akartak volna lenni

es

st

;

dupla falaknak

is

mondhatók, ha a hajóba

második, vagy hozzákapcsoltaknak

két oldalt

(G

látatlanul,

— G)

oltároknak

eltér

deklarálta volna

bels

s

mind-

szakért,

falakat egyik-másik

nem

templom

Ezáltal a

módon

talált

beill

is

!

szerkezete

sajátságos

a rendestl, mert eltekintve a szankturá-

rium rendkívüli hosszságától a hajóhoz képest, külö-

meg

nösen abban akad a hajótól

—E)

a

mindkét oldalt

és pedig

nyak [E

a szem, hogy a szanktuárium

van elválasztva,

által

szanktuáriumba egy kapunyílás

nyílás 4^/4

méter széles lévén, a

valóságos falszár-

mintha

akképen, {F)

vezetne, mely

11 74 méter

széles

belsej hajóból a nyolc méter széles belsej szanktuá-

riumba átmenve, aránylag olyan szkülést képez, mely

sem meg

a heveder,

és a melyhez

korszak alatt talanul

sehol

sem

—

a pillér definíciójának

az

hasonlót

egész

gót

de sem azeltt sem azután

nagy szanktuariumot

sem találunk

!

illetve

Ez pedig

apsist

szemmel

nem

felel

építkezési ily

—a

arányvilágon

látható bizo-

A

XIV.

Viktória-telken megtalált

templom

hogy a Szent István

nyíték arra,

Ecclesia kápolna és a pálosok sia

egy

nából

ugyanaz a templom

és

hajóval

lett

lához kötve

állott

237

Álba

Álba Eccle-

Álba Mária kápol-

az

pedig az újon épült

ez

mely

megtoldva,

alapított

által

által épített :

szanktuárium,

a

lett

feltétlenül a F. -egyház

utóbbinak

a harangtorony

oldalfa-

déli

(turricula,

1.

L-nél).

Errl a körszer romrészrl azonban csak az ásatások csakugyan turricula, vagy fogják kideríteni, vájjon egyéb célú melléképítmény

csakugyan oda

volt-e

volt-e,

hogy a

és

pillérhez

vagy sem.

építve,

Egyáltalán hogyan vitték keresztül az építés terén

nagy mvészeknek elismert pálosok

lás

:

szükségképen

templomnak egyelre nem tudom, de hogy a

román-stil kápolnának lását

a

ezt

gothifiká-

illetve

megtörtént, ez bizonyos akkor, ha

ki

gothifiká-

fog az ása-

templomok tényleg amit azonban most, 1907.

tások révén derülni, hogy ezek a

góth építésre vallanak

még nem

tavaszán

—

hiszek.

templom romjai voltak azok, melyeket Rómer annak idején Zsigmondy Gusztáv városi fmérnökkel a mai Viktória-téglagyár Ilyen

templom

állott

itt

és ezen

telkén felvétetett.

Arra pedig, hogy

vessenek világosságot

a

következ

lyekbl minden gondolkodó a

teljes,

mély

tényleg a Fehéregyház,

ez volt

fogja

el

reflexiók érteni

is,

azt,

mea mi

meggyzdés

egészéhez

még

hozzá-

mégegyszer

mutatnom

arra

a nagy

tartozik.

Rá

kell

itt

fontosságú tényre, hogy

templom

nem

állott,

lehet.

ott

amit soha és

a

Viktória-telken hajdan

semmi

szín alatt elvitatni

Nagyezerév

238

Ebbl els

L,

volt légyen

a mely

létezett,

mint

Lajos király

II.

tehát oly vonalon,

neve

a

vonalon

a

ügy

Árpád fejedelem halálának emlékei

sorban az válik világossá, hogy ez a

templom, bármi azon

:

mely

és

rendeltetése,

vonalon

idejében

a határjárók,

metálisokban

a

haladtak

kifejezetten

megjelölve van.

nem

Ezt kétségbe vonni

És mivel ez a len

lehet.

viktóriatelki

egyelre megnevezet-

templom az esztergom-bécsi

fekvleg

es

létezett,

ponton

országúttól

és pedig az országüthoz

nyugotra

nem messze

továbbá mivel ezen ténybl elég

;

szaba-

tosan megállapítható, hogy ez az esztergomi országút,

még ha nem mint

a

volt,

szlk

pontosan

megyén

hogy

a

ugyanaz

is

úgy ment volna e ma: mégis minden

helyütt,

esetre

melyre a metálisok szerint a határvonal

területérl

északnak odáig és azon terület határával

és a

lejött

túl,

melyen ment

a hol az Eörs

tovább

nevezet

érintkezett.

Mindezekbl most már bizonyossá válik az a ffontosságú körülmény is, hogy a metálisokban kiemelt Fehéregyház az esztergomi útvonalon ettl a viktöriatelki tCTnplonitól délibe

hetett

az

Újlakot

fekvleg nem Ó-Budától

kezdve a Viktória-telekig lon sehol Kiscell

;

létezhetett

elválasztó

men

plomtól bármely délre

gyárnak

országútvona-

jókora

még

szóval ezen az országútvonalon

a

pl.

létez-

hatdr-titcdtól

akár pedig az

valahol,

téglagyár telkén, vagy ettl talán

Ha

nem

mert ha a metálisbeli Álba Ecclesia akár

tájékán

okvetlenül

;

es

következnek

a

ponton kellett

ó-budai

régi

északibb helyen,

Viktória-telki létezett volna,

megtörténni

t.

temakkor i.

a kiscelli dombnak, vagy az ó-budai tégla-

táján

bárhol

a

metálisbeli

via

?nagna

az

A

XIV.

Viktória-telken megtalált

országútra levezetett

—

jelenti

ha a Fehéregyház az ezen

a határjárás

templom

megjelölésével

messége az

tájékán valahol konstatált

feltétlenül

egy

ismét

stb.

Rómer

telken

másik

mert

Értés.

hogy

vagy

ennek

Álba Eccle-

„Innen

:

neve

a

figyel-

bármily szavakkal

hangzani

Ez azonban nem

N.,

is,

elérkezett

és innen

alatt kifolyó forrás-

dacára, hogy úgy

történt,

mint Henszlmann meghatá-

L),

ezen templom korára nézve

tett

nyilat-

„Budapest régiségei" 1890.11.37.

kozata a Havas-féle is

egy

volna,

vián, illetve

melynek

templomhoz,

rozásai, kinek

lapon

még

Kiss-Cellnél

szövegének,

így kellett

(Arch.

magna

nyújt arra nézve,

ugyanazon esztergomi úton a hegy hoz"

a

tudvalevleg

magna

neta-

akkor

létezett volna,

jártassága és körültekint

esetben a netalán

sián túl a metális

ugyanazt

kiscelli tájon

gyarapodott

biztosítékot

feltétlen

a mi

északi irányt vett,

határjárók gyakorlati

ebben

mely

folytatása,

lejövet után

viáról

—

239

F.-egyház

feltétlenül a

volna, tehát,

levezet via magna közelében

lán

de

templom

szórói-szóra idézve van, valamint a Viktória-

több

faragványos

ízben

történt

kemlékek

—

—

ásatások

alkalmával

különösen a

talált

gót minus-

kulumok is mind arra vallanak, hogy az e helyen állott templom a metálisok megejtése idején, de legalább az 1524-ben megejtett határjáráskor ott már okvetlenül létezett

Ép ezen helynek dönt

hangsúlyoznom kell, hogy körülménybl, mivel „Abból a

telten

megnevezett Álba Ecclesián

nem

fontosságánál fogva ismé-

létezett!

túl

egy

a

metálisban

másik templom

és egy ilyen mellett való elhaladásnak a

ténye

nincsen

midn

e tájon

egyik

metálisban

és vonalon a

sem

metálisok

felemlítve körtefát,

—

mo-

Nagyezerév

240

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

kénytelenek megjelölni, hogy

gyoróbokrot, gödröt stb.

csak

szükségképen az következik, hogy

templomhoz távolságból

—

hivatkozhassanak

tárgyakra

jelzési

a

határjárók ezen

sem egy, sem két, sem nem érkezhettek, tehát hogy

több métányi

:

templom-

e

hoz a határjáróknak dél fell egy vagy több való

távolságból

okmány

ideérkezése,

a

ebbl

métányi

mindkét

határjáró

bizonyító erejénél fogva, abszolút lehetetlenség

Ennélfogva tehát feltétlenül ki van zárva az^ hogy

a

nevezet

Fehéregyház

templomtól

sem

tehát

délre^

az

e

templotn

vonalon bárhol

óbudai

téglagyár

Hogy a F.-egyház

volna

létezett

sempedig

a

—

Kiscell

pedig a viktóriatelki templomtól az

esztergomi útvonalon észak

az

is

Viktória-telki

sehol

(Ltáján-y^

ennek

volna,

tett

ezen

felé feljebb valahol létezhe-

lehetetlenségét

kimondja

itéletileg

1524-ik évi metális, a mennyiben a Hármashatár-

hegyrl a magna

viát,

mely az Álba EcAesia felé

vezet,

semmiféle módon az esztergomi útra ?nennek bizonyítani

nem

lehet

Önmagától most mindenkinek a dése alapján tésre jusson

kell, :

A

hogy

azon

Fehéregyház

saját

határozott

nevezet

meggyzkövetkezte-

templom

Viktórta-telken létezett templom okvetetlenül és

képen egy

és

tígyanaz

mesen

!

holfekvését

részemrl

és aki jelen fejtegetéseimet követte, az,

a

szükség-

!

A Fehér-egyház gyzbben bizonyítani tartom

és

alaposabban, meglehetségesnek

nem

nyomról-nyomra figyel-

remélem, megnyugvással veszi ezen

bizonyító értekezésem végeredményét tudomásul.

XV.

A Fehéregyház földalatti romjai az azokkal föltakart csontvázak kérdése.

s

ványainak

és

„Árpád

cím

a

és

vélük

sírja

kockáztatni,

kérdésére,

kimutatva"

véleményt vagy

(1886.),

helyütt

meggyzdést

valahányszor ezen kérdésrl szó

mindig csak kételyeimnek voltam adni azok

csontok

tárgyaltam, de mindkét

bármily

st

sírja

rommarad-

meghatározásának sommája" (1893.)

dolgozataimban

tartózkodtam

feltakart

már „Árpád

ugyan

melyet

már a Fehéregyház

most

Áttérek

fölött,

volt,

kénytelen kifejezést

amit e tárgyban másoktól azon idk-

ben hallottam. Kételkedtem pedig annál inkább, mivel a Fehéregyház állítólag

romjairól,

és

annak szanktuáriumában

megtalált csontvázokról

oly rajzot hoztak for-

galomba, mely a Fehéregyházat egészen gót-stíl

ménynek

tüntette

föl,

melyen a szanktuariumban

fekv, és ennek mintegy

egy külön a középen nál hét egysorban

és

fekv

épít-

lábai-

halott csontvázai oly pontos

symmetriával vannak megrajzolva, hogy, vagy e

nak

kellett

tévesnek

lenni,

vagy pedig annak a szank-

tuariumnak építésekor a falak tumai mintha séhez Wekerle

mérten :

Nagyezerév.

csak

és ezeknek

fundamen-

expresse ezen csontvázak

lettek

rajz-

volna

lerakva,

fekvé-

fölépítve,

és 16

Nagyezerév

242

akaratlanul

az az

is

vázakat

az,

nem

látta,

is

eddig

nem

ki

aki rajzolta,

hanem

talán

jóhiszemleg vagy

kat ilyen glédában látta

állítása folytán, látni

az

belerajzolta

azo-

ki

mint azokat

vélte,

föltünteti.

Mindezekbl

bennem

soha

szemeivel

saját

óbudai lakosok valamelyikének

a rajz tényleg

gondolat

fejezett

hogy ezeket a glédában fekv csont-

elfoglalva,

tartott

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

kétely,

folyólag

nemcsak az

hogy

szanktuáriumba belerajzolt

a

támadt

iránt

symmetrice glédában fekv csontvázak rajza valamely

nem

emberileg

lehetetlen csalódásból

hogy az az egész

aziránt

is,

stilusa,

különösen

mve,

csalódás

onnan

csak a

hogy a

eredett,

figyelmesen

eléggé

hanem

annak gót

tervrajz és

a szanktuárium gót stilusa

mely

nem

struktúrája

eredett,

falak

megvizs-

lett

gálva, fölvéve.

Az

ilyen

amennyiben

közé,

nagynev

nem

föltevés

Henszlmann Imre

pl.

Embertani

és

—

mint ezt az általam a Régé-

azokat a saját szemeivel sohasem lehetetlen,

hogy, mivel,

levelekbl

a

romok

látta

vallotta

—

és így

nem

!

következ

alantabb

rövidre rá ismét

falainak a rajza

leírása szerint,

is

ama templom

fogjuk,

látni

föltakartattak és állítólag tek,

mint az

közgy-

népes

Társaság (1885.)

lésén fölvetett kérdésre nyilvánosan be

hiteles

a jeles és

dr.,

szaktudós ezen romokat, melyeket a szóban-

forgó tervrajz ábrázol szeti

tartozik a lehetetlenségek

is

romjai

betemettet-

csak óbudai emberek

vagy ha autopsia nyomán

készült

is,

igen gyors, illetve felületesen megejtett szemlélet után készülhetett,

dani azt

ügy, hogy

nem

a föltevést, azt

F. -egyházról

a

lehet jogosulatlannak sejtelmet,

mely

mon-

szerint a

1877-ben készült tervrajzom nem csak a

XV.

F.- egyház földalatti romjai, s a föltakart

szanktuariumba

azon egész

nem

csalódásnak

megbízható

a

mve,

a

azon

az

tervrajz,

sával együtt

csontvázak symmetrikus

lerajzolt

valamely

vése

Csontvázak kérdése

hanem,

feltüntetett

hitelesség

243

fek-

hogy

falak

stylu-

szempontjából

egészen kifogástalanok.

És mivel ezen nyugtalanító gondolatok mindélénkebben foglalkoztattak, megnyugvást csak ügy véltem szerezni,

ha közvetlen és egyéniségüknél fogva meg-

tudom

bízható hiteles szemtanuktól

hogy ezen

memlék

romjai voltaképen létez-

mink

lehettek

sorrendben

egymás

nek-e egyáltalán még, és ha léteznek,

mi a való azon

tényleg, illetve

:

mellé

csontvázakról,

rajzolt

egészen

hnek

vagy

hitelesnek,

tartható

illetve

eltérnek

attól

ezen

vagyis

alapon készült, és mennyiben

nem

részletesen,

templom, ez a hajdani Fehér-

Viktóriatelki

egyháznak bizonyult

meg

min

rajz

egészen vagy

a valóságos

lelethez

?

Zsigmondy Gusztáv nyg. fmérnökhöz, mint amaz 1877-ben fölvett rajznak készítjéhez, tehát mint els sorban hiteles és felels szakférfiúhoz Elször

is

fordultam, tle kérvén fölvilágosítást a fentebb

kérdésekre

nézve.

foglalható össze,

A

hogy

kezeljét,

kitl

Mivel azonban

utalt

Czobor a

nem

válasz

kívánt

azonban abban

a fvárosi régészeti szak-

amelyben azon

bizottság irattárához,

és megnevezte

nyert

Béla

drt,

adatokat

rajz

letéve van,

mint ezen

mégegyszer

levelemben

désekre az ügy érdekében válaszát küldené ezen,

sem

pedig

irattár

megszerezhetem.

ezt a választ vártam,

írtam és kértem, hogy elbbi

sem

jelzett

föltett

kér-

meg; de

még egy harmadik megkeresé-

semre válasz nem érkezett. Minek tulajdonítsam a fölvilágosítás megtagadását? 16*

Nagyezerév

244

Nem

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

tudtam mire magyarázni. Most sem tudom.

De ügyhiszem, hogy

a következ levelek némi vonat-

vannak ezen tartózkodásra, és ha ezen

kozással

nem

tevésemben

akkor

csalatkozom,

föl-

tartózkodást

a

igen természetesnek és indokoltnak kell tartanom.

Fordultam tehát Vásárhelyi Céza földbirtokoshoz, tudtam, hogy tinnyei

kirl,

midn

a viktóriatelki templomot megtalálták, föltakarták,

a bécsi

úton

Budapest és Tinnye között kocsizva a

romokra figyelmessé

Viktória-téglagyár telkén föltakart lett,

azok mellett elhaladtában többször

nagy érdekldéssel

ottani leletek iránt

pedig egyéniségénél fogva társadalmi sítással

érdekes 5.

közben, akkor,

nyaralása

kik a

tartozik,

ide iktatom

kimerít

levelét,

melyet kérelmemre 1894. február hó

nékem

írni

szíveskedett.

tisztelt

„A mint már vettem mindkét két

küldött

Uram

elttem,

st

!

utolsó levelemben

becses

rendbeli

füzettel

Nem

említettem,

levelét a

melyekért

együtt,

köszönetemet.

szives

az

mivel

;

fölvilágo-

Igen

is

az

mveltség magaslatán megbízható

szolgálhatnak, szószerint

kelettel

viseltetett

azokhoz

is

leszállott és

voltak

meg-

fogadja

ismeretlenek

az elsre, megjelenése után feleltem

„Ar eh. Értesít" akkor megjelent füzetében.

A

mi a kérdéses

templom-romokat

illeti,

a

mennyiben azokra, valamint a feltárás körülményeire, és minden ott látott s tapasztaltakra még egy negyedszázad után vissza azokról van szerencsém a teni

:

A templom els

a mint becses levelében történt,

a mikor

is

mint

tudok

emlékezni,

következkben

feltárása említi,

értesí-

nem 1877-ben, hanem 1869-ben

vlegény

igen gyakran

XV. F.-egyház

menyasz-

jöttem tinnyei birtokomról Pesten lakó

szonyomhoz épen a

utam

;

romok

feltárt

Buda-bécsi

a

mellett

nem den alkalommal meg kat, meg is álltam régészet-kedvel

245

csontvázak kérdése

földalatti romjai, s a föltakart

vitt

országúton s

el,

mint

így

állhattam meg, hogy

min-

ne tekintsem e szép romo-

minden bejövetelemnél úgy mint a visszautazásnál, néztem a munkások mködését, megvizsgáltam tövérl hegyére min-

Már

dent.

azonosak

akkor

megersödvén,

cím

ezt

a

'í^

bvebben

az

emlékszem közölve,*)

ott

Academia

Közlemény eky^ IV. -ik

vagy

melynek

ha

legalább

volna, bátor

nem

is

fejtettem, ott

megsze-

tárgyakból

lelt

teljes

az

le

ha

füzetében

jól

volt

nem

is

érdekldk figyelmét ha eddig nem olvasta

vagyok figyelmét

hséggel

évi,

egyéb érdeme

felhívta

kiadott

által

i88o-ik X-ik

az ottani ásatásokra. Erre

ban

ki

abban mindent, a mit

értekezésem az

Archeológiai

volt,

mindjobban

gyjteményem számára.

rezhettem

Ez

mit

által

egy «A2 óbudai templomromé^

körülményesen leírván s

romok

e

mely nézetemben

tanulmányaim

értekezésemben

láttam

hogy

gyanítottam,

fehéregyházéival,

a

késbbi

azután

ott

van

mert ab-

felhívni,

írva

minden.

Azóta

foglalkozván e tárgygyal, sok elmosódott

már

emlékembl.

Örömmel használom

fel

az alkalmat, hogy

amennyire vissza tudok emlékezni dolgokra, Uraságodnak, mint e *)

a cikkben

lév

Az Arch.

—

Közi

1879. évi

I.

füzet

hangsúlyozva jegyzem meg

leletek közt

koporsó pántokról

is

—

rég

elmúlt

romok múltjának

(XIII.

a

e

köt.) 63. lapján

Vásárhelyi

tétetik említés

!

G.

!

s

Ebben

birtokában

Nagyezerév

246

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

az e körül forgó fontos, a jelenben pedig aktuális

kérdés valóban

lehet körülményességgel

e kérdés tisztázására

talán

hosszadalmasan

szk

az értekezés

és fáradhatlan búvárának,

ihletett

is

így azután,

noha

kereténél fogva, vagy mint feles-

említett

kihagytam,

értekezésem nincs jelen-

hogy

hiszem,

azt

látszót talán

hogy abba beletekinthessek, minda-

leg kezeimnél,

mellett

mindent, amit akkor

leírjak

vagy lényegtelennek

legest,

s

amazt sok

levelem

e

tekintetben ki fogja egészíteni.

midn

1869-ben, berendezték,

az

a Viktória-téglagyár telepét

még

melynek csak az

beültetett lankás hegyoldal volt,

országút

volt

felé

egy

szlvel

egy

eredetileg

laposabb

csekély

része,

hogy tehát a szükséges épületekre való helyet megnyerjék,

középen

le kellett

lev

magányosan,

halmot,

inkább

lev magasabb szoros

lyel

hordani a telepnek mintegy

és

azonban nem

mely

nyúlványa

kiterjedt

állott

az

eltte

hegyoldalnak,

mely-

összeköttetésben

volt

volt.

is

lehordásánál akadtak azután annak

E halom

belsejében a

kérdéses templom romjaira, melyet a budai hegyek között

ügy,

gyakori

mint

a

felhszakadások

késbb

mellette

id

folytán,

feltárt

pince romjait, annyi iszappal töltöttek tük

lev magasabb hegyekrl, hogy

csoport,

épen

zárda el

és

a fölöt-

az egész épület-

a folyton reá boruló iszap között végkép eltte

lev

így gondoskodott a jó természet arról,

hogy

eltnt, s az

egész

egy jókora

s

az

hegységgel összentt halmot képezett.

e

minden valószínség

szerint

helyén emelt épület eléggé

jól

Árpád temetkezése konzervált romjai

XV. F.-egyház

a mi korunkra

fenmaradjanak.

hogy

romokat,

1

V2

szép

e

—2

magassága

magasabb

is

volt, fel-

után a legnagyobb vandalismussal

tárásuk bolták

szét,

maradt

hogy

úgy,

k

igazán

elmondhatjuk, miként

s

meg

tott

Sajnos azonban,

melyeknek

részben ennél

s

öl

247

csontvázak kérdése

földalatti romjai, s a föltakart

rom-

nem

kövön

nem

a török fosz-

ez egyik talán legdrágább nemzeti emlé-

künktl, de megfosztott saját gondatlanságunk és kegyeletünk

nem

Akkor

hiánya.

tördött

senki,

mikor talán pár ezer forinton

volna

szerezni

egész

az

üres

ezzel

meglehetett romjaival

telket

együtt,

míg most

szoros

összefüggésben lev millenniumi ünnepé-

milliókat

költünk az ezzel oly

lyekre.

E romok több és

külseje az

magasságban

öl

leveg

által,

teljesen

még

behatásától

annyira megtartotta fehér

knél fogva, melybl utdn

letelte

hdz ezt

hogy

iszap

az esvíz

elzárta

/eltdrdsuk

idején is

azon fehér mész-

szinét,

falait

azt az

emelték^ hogy

joo

év

valóban megérdemelte a Fehéregy-

is

A templom maga tz által pusztult el, mutatta az egyház falainak tz által vörösre nevét.

bels

kormos

és

füstös

égett

fele,

valamint a

templom belsejében lev nagy mennyiség hamu, üszök

még pal

s

félig

fadarabok

elégett

történt volna

égés szaga

is.

Itt

;

érezhet

szinte

találtam a

tz

által

különböz harangoknak egymással külön

is

nagyon

álló

elégett

egyházainknál

töredékeire,

vas Szt.

égés

az

jelei

mintha az csak pár nap-

oly frissek voltak,

elbb

;

László

felolvasztott

összeforrott és

valamint

hadi-bárdra,

volt az

a

mint

szobrának

tz

által

régibb

kezében

Nagyezerév

248

ma

!

Árpád íejedelem halálának emlékei

látunk,

is

lehetett

mert

rendeltetése,

vékonysága

s

betevésére

nem

is

gyjteményemben

aránylag

ez

is

alakja,

kis

nem volt, egyéb célra E tárgyak megvannak

köpüje

alkalmas.

volt

ennek

körülménynél fogva, hogy a

azon

nyél

hogy

valószín,

s

most

Véleményem

is.

szerint

mieltt e templomot felgyújtották volna, azt elbb erre

kirabolták,

hogy a templom

azon

körülmény,

valami

értékesebb

legalább

vall

belsejében

tárgyat a legcsekélyebbet se találtak,

szakos rombolásnak ták ott egy

több

jeleit

fehér sóskti

vagy

felül

még

rajta

kiszögel

középkori

van

toki

a két

;

így talál-

kbl

most

is

oldal-ág

vagy

sugár

csücsök,

szokásban

körösztöknél

hiteknél

láttam

E

dívik.

volt

ügy van

oldal-karjai

levágva vagy törve a többi

hiányoznak

;

magam

ház romjaiban egy gyönyör faragású kdarabot, mely sonló

sarok köve

volt.

ményemben. Hogy

a

biztosabban látható

volt azon,

tört

kövekbl

álló

volt szaggatva s ott

hevertek a

mozaik

j

ó

lehetett,

részétl,

párkányzatának

a

gyjte-

kirabolták,

leg-

hogy annak apró

talaja

mindenhol

fel

kisebb nagyobb darabjai

templom belsejében

mozaik tökéletesen hasonló ket a pesti

az

s

valószínleg egy

s

templomot

annak

a

finom, díszes

darab megvan

Mindkét

min

márványhoz ha-

fehér

koltár

asztalszer

tövénél

találtam az egy-

s tiszta,

kemény mészkbl van

középkori

ágát,

köröszt dimensiójánál

fogva inkább sirköröszt, mint oltárköröszt s

fara-

nagyobb keresztnek a fels

gott elég vastag

melyen

mig az er-

volt

szanaszét, e

azokhoz, a

min-

házaknál az olasz munkások a folyosók

XV. F.-egyház

s pitvarokba

bennök

volt

mozaik

csakhogy a kdarabok

készítenek,

apróbbak

sokkal

voltak s a

az egész

alatt

k

fehér

szinök

és így

249

csontvázak kérdése

földalatti romjai, s a föltakart

is

kevesebb

setétebb

volt.

földje szinte

talaj

fel

E

volt

bolygatva.

A

egész

szentélyt

vagy

egy

1^2 mindenesetre a

terjedelmében

mélység kerek

öl

sírbolt

lehetett

gödör, mely

itt

;

elfoglalta

boltozatnak

föd nagyobb klapoknak azonban semmi nyomára sem akadtam, a gödör félig meg vagy az volt

ezt

porhanyó

töltve

nagyobb

kisebb

bizonyára

hányt

üszkös

templom

a

földdel,

hamuval

melyeket

fadarabokkal,

belsejének

s

kitisztításakor

a munkások, mint alkalmas gödörbe hánytak bele.

4

egyik oldalon egy rakásba hányva

láttam az

Itt

—5

conservált koponyát és csontokat,

jól

eredetérl tudakozódva, a munkások azt

hogy a

sírboltban

koporsó

nélkül

szedték

ján

hogy az „Árpád

lév

nem

Parisban

közül

is,

nyilatkozhatom

cím

fzet 34-ik

foglalkozik,

E

szomori

Vásárhelyi Imre,

dr.

a medicát

anthropologushoz,

meghatározás

magával

birtokára,

közös

kopo-

figyelmeztetésemre, mi-

vitte

honnan

ezeltt

több

Thewrewk Aurél

dr.

a

egyetem

végett Pestre

leger-

Komárom me-

barátunk pesti

ki

anthropologiával

s

kiválasztotta a két legszebb s

teljesebb darabot s

év/el, egy

?

lap-

hogy ezek között van Árpád

sógorom

végezte

csak

e csontokat

nem

így

sírja"

azon

lehetetlen,

koponyája

gyei

s

felelték,

a hol minden

rajznak megfelelleg feküdtek-e

nyák közül ként

Én

feküdtek.

így rakásban láttam, arról,

össze,

ezek

tanárához,

hozta s azóta

nála

Nagyezerév

250

A

vannak.

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

többi ott maradt csontot

nálhatlan törmelékkel

épül

akkor

igy

úgy

nyilatkoztak,

a

kivitték

hasz-

az

töltésül

Legalább egy késbbi

gátra.

filatori

kérdésemre

együtt

egyéb

munkások

felügyel, mint a

magam

különben

láttam

is

a

mint a rom

törmelékét és a fölösleges

hatlan földet

számos kocsi folyton hordta e tölhogy e csontokat ismét a templomba

tésre.

Arról,

használ-

még pedig azon oknál templomnak nyoma sem maradt,

elásták volna, szó sincs,

mert

fogva,

annak

kiszedték

kellett

voltak,

alapfalait

leszállítani,

magok

mint

pedig ezek az alapozás

Ajtózárfélét,

nem

amirl

tem. talált

II.

se

Lajos-féle

egész

apró ezüst

levelében

tesz

területen

is

érmet

s

vit-

ott

elvittem

boltívezetének

egy

Rbordáját, melybl

mindössze

Errl Henszlmann leírásom után

darab

két azt

volt.

mondta, hogy

csak azt mutatja, miként ezen templomrom

középkori építmény volt régibb kelet

egy

szép

amit

állítólag

tudósítottak

nem

aranyláncot

beadtak

leletet,

s

így

De

s

hogy

egy

találtak

volna

aranyfüggt

is,

felügyel

ásatásokra

az

sokkal fontosabbnak tar-

melyrl sajnos,

Elmondták ugyanis, hogy

lehetett a sokkal

(!?).

emiitették,

ó-budai hatóságnak.

azon

s

Fehéregyházé

A munkások

tom

feküdtek.

láttam, se

magammal még a templom nem valami ügyes faragású

ez

mélyeb-

a római sírok

alatt

becses

terület

magammal nem A munkásoktól szereztem meg néhány

említést,

az

egész

az

is,

hogy az kiegyenlítessék, sokkal

színtjét,

ben

a

szinte

magam

ott

a

munkások

nem,

láttam.

létem eltt pár nap-

XV.

25

F. -egyház földalatti romjai, s a föltakart csontvázak kérdése

az egyik

pal,

plomban,

munkás

vagy

a

volna, vagy a tem-

talált

már nem

amire

sírboltban,

emlékszem, egy kisebb kutya, vagy oroszlánhoz

véleményük

hasonló tömör árcalaKot, mely az színaranyból

szerint

lett

egyszer csak eltnt a többé

került

is

Ha

hagyta.

hogy

fogva, pilisi

ez

el, igaz,

ily

állat

a

munkás

erre

tárggyal

együtt, s

nem

volna,

lelt

még napszámját akkor

körülménynél

azon

alakokat

találtak

pogánykori magyar sírokban és ha

szem Szihalmon ugyan

st

is,

hogy

feltehet,

késbb jól

templom

a

emlék-

akkor

egyebütt, e

benn

is

csak-

romjaiban

pogánykori magyar temetkezésre akadtak, amihez

ha figyelembe vesszük, vagy címere

vénye,

hogy az Árpádház

szinte oroszlán

pedig közelebb állunk ahoz, hogy helyét

dülták

század

vég

fel

s

itt

jel-

akkor

volt,

Árpád nyug-

hamvait szórták szét a XIX.

tizedeiben,

az

fvárosának

ország

határában.

Az

felhozottaknak ellenébe azonban szük-

itt

ségesnek

tartom

megjegyezni,

hogy

Victoria telep területe egykor római

egész

az

temet

volt,

templom falai bontásánál magam láttam, midn annak fundamentuma alatt egész sor nagy perem tégla sírokat szedtek föl nem lehetetlen

s

a

;

hogy

tehát^

csontok s a

onnan kerültek el

leletek

ban

e

csak

láttam,

S ha

a

templom

a szentély

feltesszük,

munkások (/).

E

emiitett

tégla-sírokat azon-

hajójának

elbontásánál

által

elbontásánál

neTn voltam jelen.

a mint az egyik füzetben említi

Uraságod, hogy a szentély volna az eredeti régi épület,

melyhez a hajó csak századok múlva

lett

Nagyezerév

252

Árpád fejedelem halálának emlékei

;

hozzá toldva, akkor könnyen feltehet az ként a templom talajánál sokkal vagyis talán kurgán készítése

nyebben

akadhattak

a

mélyebb

sírbolt

alkalmával,

köny-

körül-belül

távolíthatták

j

egy

onnan

el

temetkezés

helyéül

még nem

azok akkor

azok

csontjait,

készítsék

— óOO

hogy

azt

mert

el,

késbb azon

évvel

melyre a templom hajóját

terület,

sírjaira s

oly vastag iszap-

lehettek

mint 5

réteggel borítva,

után

Kr.

században felhagyott római temet

3.-ik

mi-

is,

me-

építették,

már oly vastag volt, hogy a hajó fundamentuma is kikerült belle s még maradt a sirok felett 1 láb magas földré1^/2 teg. Ez annál valószínbb, mert a munkások lyen az iszapréteg

k

szerint

állítása

templomban vagy

nélkül találták a

pedig

egész

az

között ha

jól

a csontvázakat minden koporsó

területen

emlékszem,

sírboltban, én

római

felásott

nem

sirok

láttam egyet sem,

mely vagy téglasirban vagy sarcophagban ne volna eltemetve

ségben

találtak

lehetett 4

szolva

—5

itató

De

sarcophagot szinte oly mennyi-

még évek multán

hogy

ott,

darabot egy

mig

látni,

hordták

földre,

;

azután

es

félre

a

vidékbeliek

el

nem

vályúknak.

sem temetkeztek a puszta vidékemen lev híres zsám-

a paulinusok

a mint ezt a

emlékszem dr.

is

helyre von-

béki egyház romjainál tapasztaltam, mely ha

sok

lett

IV-ik Béla

számára, a hol Fröchlich

temetkezését,

idejében épült a paulinu-

zárdájuk

Róbert a

jól

mint

is

volt.

barátommal a

mostani

a templom hegy alá ásott pincék

Itt

láttam

együtt

azok

lakosok

által

tetejérl belül-

XV. F.-egyház

földalatti romjai, s a föltakart

rl

földtömeg, azokat fejünk

a

levált

templom

sr

mellett

fakoporsók

vastag voltak

világosan

feltárta,

udvarán egymás erteljes

mindkét oldalán a kemény

minden tetem körül

deszkái

mig

láthatók,

együtt

földdel

lehullott

fölött

sorokban fekv paulinusok

melyeknek

tetemeit,

szk

kfallal kerített

253

csontvázak kérdése

levált

azok

feneke a csakis

és

igy

s

ezáltal voltak láthatók.

Midn

bezárnám

ezzel

nagyon

még meg-

nyúlt tudósításom, szükségesnek tartom

miként az

említeni,

nem

vettem

egész kívülrl

észre

építmény

lett

volna

szemeim

eltt

azt

semmi

most

is

egyedül

a

minden

sem

zárda épület

vagy

kiterjedés

találtam

pincét

lelki

megtemplomnak tnik föl eleget látni, az ennek

zárda

nagyobb

a mint

összhangzó

mint ma is szomszédjában késbb feltárt valami

talán régibb

látom, egy

teljesen

elttem, a

volt

ami

olyast,

st

a hajónál,

nélküli,

egyszer

lehets

egyház-romon

hogy a szentély

arra mutatott volna,

faragási dísz

feltárt

hosszúra

is

nagynak

díszes,

az

épület

arányaihoz.

Ennyibl

mindaz, amit ez érdekes romok

áll

többszöri vizsgálata

által

láttam s tapasztaltam és

melyet Uraságodnak a fentebbiekben

Sajnálom,

gel leírtam. rólok,

de

talán

is

így

hogy

többet

egyik

teljes

húség-

nem

tudok

másik

tekintetben

hasznára lehet a kérdés tisztázására, melyhez ha

homokszemmel

csak egy

mömre

járultam, nagy

örö-

szolgálna.

Leírtam tudtam,

is

s

mindazt,

tehát

miután a

e

romokról

mint

Uraságod

amit

lapokban,

Nagyezerév

^54

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

még mitsem

gondolta,

levelében

utolsó

közöl-

szándékomban, ezen-

tem, de ezt tenni nincs

is

nel szívesen felajánlom

az egész tudósítást

tes-

egészben,

elérésére akár

hazafias cél

sék azt a

;

akár kivonatilag, amennyiben használhatónak vagy

jónak

felhasználni.

véli,

Az

romokban gyjtött

e

említett régiségek

szer

birtokomon lev gyj-

tinnyei

teményemben vannak

levelemben

s jelen

nagyon örülnék, ha egy-

s

alkalmam lenne azokat Uraságodnak termé-

szetben megmutatni

—

stb.

Vásárhelyi Géza.

Ezen

néhány napra

levelet

melyben Vásárhelyi Géza a magával olyképen

vonatkozólag rajta

a csalódás

tem nagyon

nyilatkozik,

vitt

koponyákra

hogy

meglátszik

meglepetése

kellemetlen

gyorsan

is

másik követte,

rá egy

hiszi

de szerin-

;

magát kiábrándítva, mert

ha a dologról még gondolkodik, rá fog jönni oly lényeges mellékkörülményekre, melyek a teljes reményre jogosítanak.

A

levél szórói-szóra

következleg hangzik.

Budapest 18^4. február 10. „Sietve értesítem lagos

nem

fehéregyházi

.

.

.

hogy az

arról,

csontokat

állító-

egy épen

illetleg

mely az

éhez

fzött kombinációmat meglehetsen halomra

dönti.

Ugyanis

fordulat

oly

várt

utóbbi

állott

hosszas

levelemben

hogy a templom romjaiban

sógorom Szomorra.

Dr.

be,

Vásárhelyi

Ez a sógorom

talált

Imre

ma

említettem,

két

koponyát

vitte

magával

meglátogatott

itt

XV. F.-egyház

földalatti romjai, s a föltakart

ekkor

Pesten,

s

csontok

fell.

kar-

és

körülményesen

Mire

vitte

lábszárcsontokat

is,

vizsgálatánál

kitnt,

koponyák

e

hogy nem-

de egyéb,

el,

255

kikérdeztem

mondotta,

azt

koponyát

csak a két

csontvázak kérdése

u.

azonban,

m.

hogy

hogy

azok

a

ni

koponyák, és ezért hagyta azokat Török Aurélnál,

semmi különös

mint olyanokat, melyek

nem

bírnak.

Valószín e

(?) talált

származtak

(?)

a

lettek

nélkül

bizonnyal

egy

templomrom is, Fehéregyházé, hanem egy ennek templomáé lehetett.

felfedezett

ott

egyszer

koporsó

akkor

helyezve,

még sem

talán,

csakugyan

rendéi, talán Carmelitáké lehettek s

igen szigorú

az

csontvázak apácák tetemeibl

ha

s

földbe

hogy ezek a templom

szerint,

sírboltjában

így

érdekkel

a

kolostor

s

zárda és

Ezekrl, mint e csontokat illetleg biztos adatokról

akartam

levelem

jelen

által

pótlólag

érte-

síteni."

Vásárhelyi Géza^

hogy e két

Megvallom, volt

levél

különös

reám.

Az azokban

találkozó,

másrészt pedig az eddig

e tárgyra vonatkozólag észlelt és megtudott

nyekkel

bizonyos ellentétre

valló

adatokat

tam kellleg megmagyarázni. Azon reményben, hogy e homályos deríteni sait

hatással

sikerül,

ha más szemtanuknak

körülmé-

nem

tud-

állapotot fölis

a tudósítá-

beszerzem, irtam azonnal Kronstein Ferenc ó-budai

háztulajdonosnak,

selje

is,

kirl

ki

az

szintén

ó-budai

hajógyárnak

tisztvi-

tudom, hogy a Viktória-telken

Nagyezerév

256

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

ásatások alkalmával

történt

a hányszor

valamely

mindannyiszor jelen

körülmény

érdekesebb

volt,

ott

föl-

merült. Megírtam néki azon nyolc ó-budai lakos nevét,

hogy

tudtam,

kikrl

a

földmunkáknál

viktória-telki

mint felügyelk, részint, mint munkások sze-

részint

megkértem t, hogy

repeltek és

a szabatosan

föltett

velem

saját észleleteit

kérdésekre vonatkozólag

közölné,

azonfelül pedig lépne érintkezésbe a megnevezett többi

szemtanukkal

is,

zólag

és

láttak

venné

bellük, amit e tárgyra vonatko-

ki

tudnak,

különösen az ilyen

íigyelne

emberek azon hajlamára, hogy a multak homályának varázsa

alatt

kesebb

felé

hajolva

eladni,

figyelné

meg

élesen és különböztetné

szeretik

a

rendesen

látottakat

a szebb és érde-

minél

meg

fogva

kellleg a

valónak és megbízhatónak nevezhett a valószíntlentl, és csak a megbízhatót

engem romok

véve tudomásul

a

csontokról,

valamint

szeptember haváról

mérnök

kelt

fölvett és

által

tervrajzban

elforduló

sorrendben

fekvleg

találtattak

ily

arról

és

föltüntetett

foglal

közlött

ott ott

az 1877.

Gusztáv freprodukált

symmetriában csontvázak

és

mikor

csoportosításban meg.

magában,

kettvel,

konstatálható,

pedig az

hogy

munkámban

szabatos

Az ezen megkeresésemre tokat

is,

Zsigmondy

egyik s

az

lerombolásáról,

falak

netalán elfordult leletekrl, nevezetesen talált

templom-

megtalált

a Viktória-téglagyár telkén föltakarásáról,

értesítene

a

érkezett levél oly ada-

hogy összehasonlítva

közöttük

rejl

mégpedig megbízható

fentebb

összhang tényleg tények

mérlege-

gelése és az ezen mérlegelésbl folyó következtetések

eszközével.

A

levél tartalma

egész terjedelmében ez

:

XV. F.-egyház

földalatti romjai, s a föltakart

257

csontvázak kérdése

Budapest^ (O-Buda) 18^4. február 2^, „.

.A

.

mennyire

rövidre szabott

elembe

idm

ügyének hasznára a

kijelölt

lesz

haladva

lenni

egy

útról

nem

kárára

megengedi,

úton

szabott

;

teendim

hivatalos

;

iparkodtam a

hogy

az ügynek

letérnem

fleg

ennélfogva

az

Fehéregyház

de úgy találtam,

kissé

által

oda töreked-

romok

tem, hogy a Viktória-telken azeltt föltakart

és ezeknek rajzára vonatkozólag csakis megbízható

szemtanuk után

magasb fokú

lássak,

kiknek bemondásaik már

intelligenciájuknál fogva

és megbízhatóság

szempontjából

is

hihetség

kifogás

alá

ne

eshessenek.

A

legpontosabb és legrészletesebb

fölvilágo-

templomromok szóbanforgó föltakarására vonatkozólag Kámeter Antal úrtól nyertem, sításokat a

a

ki

nak

akkor a Viktória-téglagyár részvénytársaságalelnöke

folyamatban

lévén, volt

az

ásatások

föltakaráskor

érintett

egész

tartama

alatt

mondani szakadatlanul a földmunkálatoknál jelen volt, Rómerrel és Zsigmondyval pedig ügyben csakis ezen érintkezett, és a ki a romok és ásatásokra vonatkozólag egyedül renlehet

delkezett.

Mieltt

Kámeter

ezekre vonatkozólag

eladásával

elbb

még

foglalkoznék, ki

kell

jelente-

nem, hogy az eladottak az én saját visszaemlékezésemmel, melyet a dologra most gyakran visszatér gondolkodás folytán biztosnak

érzek,

tökéletesen

vannak, és hogy az Wekerle

:

Nagyezerév.

adatait a

elég

tisztának és

összehangzásban tényleges

való17

Nagyezerév

258

nak

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

mindenben

föltétlenül

jelentem

megfelelknek

teljesen

ki.

A

templomnak

és

északnak

pontjától

legkeletibb

templom

e

apsisának

6

számított

1869.

ölnyi távolságban talált /m^^'/^^i föltakarása

évben

A

pedig 1877-ben.

templom

4'

(mintegy

falai

vastagok)

számítottan csak a padlózat vonaláig, vagyis

lefelé

4

nem

történt,

—

—5

A

lábnyi magasságig lettek kibontva.

körülbelül egy

tuarium belseje a hajó padlójánál

magasabb

lábbal

volt,

melyek talán

által,

A lépcs volt. A a hajótól.

és

kiszök ketts-oldalfalak

pillérek lehettek,

a

hajóból

sanc-

választatott el

sanctuariumba egy

sanctuarium

k-

köröskörül

fala belül

rendes párkánnyal volt ellátva, s ezen párkányon,

fekv

a patkó-alakú sanctuarium északnak

közepén,

kulcs

két

nyúltak azonnal

nagy kulcs alakú

Múzeumnak

pedig

mely

volt,

illetve

adott

ferdény

leleteket

át.

pince

harma-

melynek hossza

fogantyúja

Rómernek,

elnök

A

nyugatnak egy

találtatott,

egy 9 hüvely suta

fogantyú-

kerek, a másiké kerülékes volt.

néhány lépésnyire

eltt,

dik

fzve.

nyelv kulcsok egyikének

hosszú, ketts

gyrje

melyek brszíjjal

A szíj, mihelyt hozzá szétmállott. A mintegy 5 hüvely

egymáshoz

voltak

találtatott,

oldala

mintvagyis

Kameter

általa

a

al-

Nemzeti

Értéktárgyakat

nem

találtak.

A templom

körül ennek közelében több

porsó (nyilvánvalólag római eredetek)

kko-

találtatott,

melyeknek legszebbjei szintén a Nemzeti Múze-

umba

jutottak,

ezen

kívül

akadtak

klapokkal

XV,

259

F. -egyház földalatti romjai, s a föltakart csontvázak kérdése

kirakott sírokra

a

is

ben sok csontok

templom közele

táján,

amelyek-

találtattak.

A templom

amaz ásatáskor a ^nélyebbre nem ástaky s a

belsejében

padlózat színvonalánál

belsben csak elvétve találtak egyes csontdarabokat.

mJnrl

Oly csontváz-csoportnak azonban, mint a

Kegyed nékem annak és

min

idején egyszer

már

szólott,

az e hó 11. kelt sorokban említett rajzon

láthatók,

ilyen

nyoma sem

glédában fekv csontoknak

semmi

volt!

A templom

falai

ezen alkalommal a nyugati

fbejárattól számítottan körülbelül a hajó közepéig leromboltattak; a másik fele azonban és a sanc-

Rómer

tuarium,

ron

közbenjárása folytán

—

többszörösen a leghatározottabban

ki

akko-

kijelenté,

hogy ez a Fehéregyház nevezet templom érintetlen

maradt és ismét betemettetett.

A

—

pince

ellenben teljesen szétromboltatott.

A templom részben

vitettek

körül talált csontok, el,

a

dattak, gyjtettek össze,

a

melyek csak

templom belsejében horés mint Kámeter mondja,

templom belsejében, a

falak betemetésekor egy-

idejleg szintén betemettettek.*

Ezen adatokból kétségtelenül bizonyossá válik, hogy a templom föltárása tényleg 1869-ben történt, a templomnak csak fele romboltatott szét, a határozottan legfontosabb rész azonban a sanctuariummal együtt még kell, hogy meglegyen. A Zsigmondy Gusztáv által 1877-ben készített fal- és csontváz-rajzok csak ügy volnának meg*) fele

Templom

belseje alatt

itt

a sanctuarium értend, mert a hajó nyugati

szétromboltatván, a hajó megmaradott része pusztán nyitva hevert. 17*

Nagyezerév

260

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

magyarázhatók, ha a romok 1877-ben tak volna, és

ban

talán

is

föltárat-

ha ezen alkalommal a sanctuarium-

mélyebbre ástak volna,*) mint 1869-ben,

mire nézve azonban ezideig semmiféle támpontjaim

még

illetékesb

nincsenek, Kegyed

helyrl

talán

azonban ilyeneket

szerezhetett.

Annyi tény,

hogy oly csontváz-csoportból, mint a

mint

szó van, s a abszolúte

a rajzon

semmi sem

láthatni,

minrl

itt

1869-ben

volt látható.

Vásárhelyi Géza úrnak azon értesülése, hogy

1869-ben

összes

az

széthordattak

yolna,

romok szétromboltattak és Kámeter tudósítása alapján

és mindazok után, amit e dologról tudunk, olyan-

képen magyarázható meg, hogy Vásárhelyi úr a rombolást saját szemeivel tényleg

tudomást

nem

szerzett, illetve

láthatta,

nem

nyert,

de arról

hogy a

szétrombolás munkája beszüntettetett.

Mindazok

megtudnom

után, a miket

kétségtelennek

látszik,

sikerült

hogy az 1869-ben bete-

romok maradványai, st még a szétromboltaknak is legalsó alapjai kell, hogy még megmetett

legyenek.

Midn még továbbra

is

megjegyezném, hogy kutatásaimat

folytatom

nyilvánítását kérem,

és

további

maradok

kívánságainak

stb."

Kronstein Ferencz, hogy ott késbb, 1877-ben megtalálták az 1869-ben összehordott és mindenestl betemetett összes csontokat olyanok, kik errl 1869-ben tudomással nem bírtak, amibl következik az is, hogy ha Zsigmondy Gusztáv 1877-ben vette fel ama rajzot, az 1869-ben történt föltakarásnál, *)

Illetleg,

vagy nem mit

sem

volt jelen,

tudott,

feledkezett.

vagy

vagy pedig a csontok összehordásáról a sanctuariumban talán,

ami szintén nem

lehetetlen,

errl teljesen meg-

XV. F.-egyház

Több mányozása

földalatti romjai, s a föltakart

héttel

csontvázak kérdése

ezen tudósítás után, melynek tanul-

meghányása-vetése meglehets

és

261

tisztán

engedett látnom e kérdésben, érkezett, mint a fentebbi levélben igérve volt, Kronstein kutatásainak folytatása,

még azokat a részleteket is, melyek elttem nem voltak eléggé megmagyarázhatók

mely világossá ezideig

és

tette

melyeknek a Vásárhelyi-féle levelekkel való

mes összevetése nyomán az

azokban

szabályos

figyel-

a Fehéregyház romjaira és

képez csontvázak

csoportot

szuppoziciójára vonatkozólag

tiszta

is

képet

nyerünk.

Mieltt azonban erre rátérnék, ideiktatom ezt a Kron-

második tudósítólevelet

stein-féle

is,

melynek tartalma

a következ

Budapest {0-Buda) 18^4. április ij\ „

...

Én

ez alkalommal

kutatásaim

részle-

teinek leírását mellzve, csak azok elért eredmé-

nyérl

akarok: beszámolni

t.

i.

désre, váljon a Fehér-egyház

még

ványaiból van-e

ki

kell

romjainak marad-

kilátás valamit

is találni,

aka-

már elre jelentenem, hogy ámbár a rommaradvá-

rok szorítkozni is

leginkább a fkér-

;

és ezen kérdést illetleg

nyok tetemes része veszve van, azok egy részének, különösen annak, mely

sebb, mindenesetre

Legelször leg

magamhoz,

még meg

kell,

talán legbecse-

hogy legyen.

Lachner Keresztélyt,

is

egy fvárosi

nekünk

szegény

a sok

házban

él,

ki

jelen-

hivattam

mindenfélébl mit tle

hallot-

tam, csak annyit akarok felemlíteni, hogy szerinte a sanctuaríumban az egész

fal

feküdtek csontvázak, míg egy

tuariam

benyilása

alatt

mentén köröskörül csontváz a

a középen s

sanc-

a templom

Nagyezerév

262

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

hosszában külön fektetve, 4 vasabroncscsal összefapallók

tartott

egy szomszéd

melyet

koporsóban

képzett

által

szöllben

feküdt,

ásatott

s

el

melyet képes volna megtalálni.

Legérdekesebb részemre azonban azon

hogy a még megmaradt

tása volt,

1887

— 89-ben

Szautner Mátyás

szét és vitte volna

el

Els teendm

állí-

romokat

volt

rombolta volna

háza építéséhez.

már

most

volt

Szautnerrel

érintkezésbe lépni, kitl következket tudtam m^eg

—

Ö

meg

az akkor

feltárva

csákánynyal és

nagy részét csak a föld

fölötti

részek,

voltak építve és igy

tk, estek

mentum

lporral

hogy a munka nem

látván azt,

bl

(nem 1887—89) volt romokat és

ugyanis 1881-ben

fizeti

vette

azok de

törte, ki

:

magát,

melyek nagyobb kövek-

könnyebben voltak

törhe-

vandalismusnak áldozatul, mig a pádi-

e

alá,

melynek vonala

alatt

nézete szerint

a falak alapzata beton fajtájú lévén, kisebb kövek-

bl

és

állott

sem

meg,

felelt

hatja,

tum

annak következtében neki nem igen hatolt,

hogy a romoknak egy részek pedig

alatti

biztosan

és azért része,

majdnem

még hogy ott legyenek. Én ugyanis a sanctuárium

állít-

a pádimen-

egészben

kell

létezésére fektetve

fsúlyt, kérdeztem, hogy a kiszedést hol kezdette és mily

irányban

lévén a helyszínén,

már san

—

ámbár az

velem

Szautner

illet terület

most

meglehets biztomeg a helyet és megmutatta nekem,

igen változott képet mutat, jelölte

hogy

Ez

folytatta.

hol

volt a

kezdette

mostani

új

kiszedni

gépháztól,

a

romokat.

mely

a

—

volt

XV.

263

F. -egyház földalatti romjai, s a föltakart csontvázak kérdése

szárítónak

legészakibb

november)

október,

(1893.

emeltek

(Kolostor)

10 mtrnyi

belül

ki,

sszel

múlt

hol

egész lakosztályokat

—

körül-

azaz

Újlak

építve

lett

távolságra

honnan azután

a

felé,

részén,

délnek

egyenest

keletnek,

t.

1.

az esztergomi út felé ásott.

Legnagyobb azon

hogy

kijelentése,

jedésére

ki

nem

fekv

lejebb

fontossággal

t.

a templom egész kiter-

országút

az

nem

(tehát a sanctuariumot)

ha

része,

létezett,

még ma

Fontosnak tartom arium

mködését, de

terjesztette i.

tudvalevleg

Szautnernek

bír

is

látta és,

is

hogy

kell,

részét

hogy ez a

ott

legyen.

mert a sanctu-

ezt azért,

keletnek

es

felé

a

az

országút

felé

feküdt és ha Szautner állítása csakugyan hiteles-

nek veend, miben kételkedni okom nincs, akkor

meg van adva becsesebb

a biztos remény, hogy a

részét

templomnak

ezen leg-

még

fel

lehet

nekem

külö-

találni.

Még egy momentum tnt nösen

és ez

;

hogy

az,

fel

vagyis annak nagyrészét feltárva

Kámeter

mint azt

pedig,

említem,

azt

állítá,

febr.

hogy

24-iki

actuálissá kezd válni

a

állítása

ezen

feltárás

után valószínnek

rajz

talán

mégis

levelemben a romokat

1869-ben

ellenmondás

új

1881-ben.

találta

ismét betakarták. Ez

70-es években

a templomot

Szautner

1877-i

rajz,

történt, kell

kiderítésében,

mely ha a

mit

Szautner

tartanunk,

csak megfelel

akkor

az akkor

tényleg találtaknak.

Ez kedvez-e várakozásainknak, nem tudom, tartok azonban attól, hogy ha az tényleg meg-

Nagyezerév

264

történt

1877-ben, akkor nincs kizárva

hogy

ség,

Árpád fejedelem halálának emlékei

:

e feltárásnál

kok veszhettek Végül

lehet-

a

esetleg becses

bizonyíté-

eszközlend

ásatásokra

el.

az

esetleg

néhány

vonatkozólag volna becses engedelmével szerény megjegyzésem.

Nézetem szerint a nagy habozásnak ez ügyben vajmi kevés a jogosulsága. A kérdésben

majdnem

forgó terület

hever

úgy, hogy

ott,

nehézségekbe

ott

tökéletesen ott

nem

át,

ez

ásatások semmiféle

ütközhetnek.

mint az ottani ellenr és dották,

az

mérnök

üzleti

vasutat

vezetnének

oly

csekély

akadály

is

használatlanul

De még nekem

ha,

mon-

a területen

is

hogy ez a

volna,

nem nyomhatna. Sokkal nagyobb, hazafiúi ügy ez, sem hogy fel lehetne

latba bizony

fontosabb tételezni

az

hivatalos

mozgalom

illet

ket fognának az

ha

tulajdonosokról, indul

tényleg

meg, hogy nehézsége-

ügy lebonyolítása

elé

gördíteni.

Stb."

Kronstein Ferencz.

Gondoljunk

most vissza e néhány

levél

tartal-

mára, s tartsuk szem eltt, hogy azok jóhiszemségéhez, akik írták a kételynek és

még

az árnyéka

sem

férhet,

vegyük figyelembe különösen az azokban elforduló

látszólagos

ellenmondásokat

az összhangzatos

:

meglepetéssel

észleljük

következtetéseknek azt a láncolatát,

mely a Fehéregyház romjaira és az azokban, helyesebben az azok körül

talált

mindezekrl eddig forgalomban világot vet.

vagy

csontokra, valamint a volt

fölfogásra

teljes

XV.

F. -egyház földalatti romjai, s a föltakart csontvázak kérdése

Ez a négy utóbb

a Fehéregyház romjairól a leg-

levél

25 évnek

lefolyt

történetét foglalja

magában

oly férfiú tollából,

kiket a sors a Viktória-telken

tek szemtanujává

tett

nem

és kik

szintén

sajnálva

265

és

sem

sem

idt,

két

történ-

fáradságot

lelkiismeretesen

irtak

le

templomromokra nézve följegyzésre méltó elfordult, mely följegyzésekbl pedig igen lényeges, lehet mondani ffontosságú fölvilágosíami

mindent,

1869

tásokat olvasunk

a

ki.

els sorban Vásárhelyi Géza a körülményt, hogy az a templom, melyet belle

Kiolvassuk

levelébl azt

óta

1869-ben a Viktória-téglagyár telkén föltáráskor

is,

föltártak,

két-három évszázadon

tehát

még

a

alá

át föld

temettetése után fehér volt, fehér kövekbl volt építve, és

1869-ben

az

annyira

idején is

mészknél fogva letelte

után

De

^

föltakart

templom még feltárásának

megtartotta fehér

melybl falait

különben

is

kétségtelen,

Árpád

zése céljából épült, ezt kétségbe

lJ55'ben nem

hol

áll^ illetve

tek

volna

mint

ezt

bevezet

hogy

joo

év

hogy

a templom

volt

fejedelem sírjának

jel-

nem

vonni

ezen néven valamely

Nagy

ez

lehet;

mert

aZy

tudták volna, hogy a Fehéregyház

megj ez ki van

a

emelték,

azon fehér

valóban megérdemelte a Fehéregyház nevét.

is

az a Fehéregyház, mely

hogy

színét^

zárva

más templomot és

teljesen

jelöl-

lehetetlen,

IJSS- évi csere-okmányának megokoló részébl tisztán kiolvashatjuk^ hol

és

Lajos

ki van emelve, hogy a király csak nemrég a Claris sák

számára a királyné pedig a prépostsági plébánia számára ,

0-Budán

(a

káptalan teriiletén)

ki van tehát zárva az a feltevés kockáztatta,

Clarissák

Jiogy a

kolostoráé

templomokat is,

mely azon véleményt

Viktória-telepen volt!

építettek',

létezett

templom a

mely véleményt támogatni

Nagyezerév

266

Árpád fejedelem halálának emlékei

az a körülmény, hogy ázott 1869-ben

látszott

nyák, csontok rint

:

Thewrewk Aurél

nk csontjai voltak

—

illetékes kijelentése sze-

azonban már tudjuk, hogy az

:

ásatások és mélyítések alkalmával

templom

tok a

ösztönöztek, mert

Régiségei

II.

összehordott cson-

körüli helyeken találtattak és az össze-

fogva

varázsánál

függés

kopo-

talált

még

legcsodásabb

a

st

az 1869.

feltevésekre

1876.

(l.

Bupapest

1890) feltakart romok felvevi

36. lapján

fmérnök és egy hírneves szaktudós) is ügy rajzolták ezen késbb a spódiumgyárba juttatott városi

(egy

csontokat, mintha csakugyan Árpád fejedelem és véle

fekvés

eltemetett hét rabszolga rendes saját

romrajz a régészet

terén

látták

—

szemeikkel

volna

illetve

már

rég

vázait találták,

miután ez a

megesett tévedés

gyanánt ismeretes.

ma

Amint a dolog

nem

fontossággal egyáltalán

e csontok

áll,

meséi és

rajzai

bírhatnak és inkább a kép-

zeldés bvkörébe tartoznak. Kiolvassuk a tudósító levelek egészébl, hogy 25 évvel

ezeltt,

tördött

késbben

de

romokkal

e

azután

és azok

a város

is

sorsával

;

arról

nem

pedig,

a legszorgosabb utánjárás

romok feltárva, még mellett sem lettet bizonyos

tudomást szerezni, de

ami

hogy 1869-tl hányszor

gei"

II.

évf.

lettek-e

az,

(1890.) 36.

lapján

„Budapest Régisé-

a :

„Az

óbudai Viktória

téglagyár telkén 1884-ben kiásott templom- és klastrom-

nak

dr.

Henszlmann

rázott alaprajza" írásostól

s

Imre

felirattal

rajzostól

és

rajzolva

van,

együtt elejétl végig tiszta

mány, mert: 1884-ben

(én akkor

folyton

ott

az

kohol-

jártam

sem a templom, sem a kolosnem takartattak, hanem csak az észak felé

az óbudai területeken) tor fel

irva

magya-

készített és

által

XV

es

F.-egyház

föidalatti romjai, s a föltakart

szomszédtelek tövében

töredékes

mélyítés

találtattak

melyek arra engedtek

falak,

267

csontvázak kérdése

folytán

következtetni,

hogy mivel apró négyszögeket mutattak, valamely klastromnak cellái lehettek, oly szép épület-egészet, vagy udvart és folyosót, emeleti hálótermet, földszinti ebéd-

konyhát

lt,

számos

egyéb

és

mindezek 1884-ben nem áll,

hogy

rajzát

mert

fel,

takartattak

Henszlmann Imre

dr.

mellékhajlékok fel

hogy

rajzon

e

„Szegletes" csel"

volt

hogy a

azt,

tehát a


lenségének

határozottan

„célzatos

templom csúcs-

volt

lehet.

a Kiscell-elmélet azért,

és így

hogy

eredménytea

Viktória-

lehetetlenné tétessék.

polemizálok

itt,

sem

halottal,

— —

hanem

adás mutatja

a

az

elbbeni fejezetekben nem

ki

magát már védelmezni nem

mint azt az egyébként tárgyilagos eltisztán a saját

nemzet

munkám megtámadott

eredményét

s

védem meg

a készakaratos gyanúsítás,

juttatás

apsisa

Kiscell-elmélet mellett

Viktoria-telki

ellensúlyozására

Én sem tudja,

a

nem

Az pedig

legkeletibb

Fehér-egyháza nem

Ez szükséges is

ez

is látta.

században egy késbb épült

13.

1015-ben épült

elmélet

mutat,

alakot

azon okból, hogy

bizonyítsa íves,

Sanctuarium

a

.

hogy ama

van,

romokat a Viktória telkén soha nem

az

.

ezeknek a

vette volna

konstatálva

róla

sem

;

.

a

kegyeletének

szent tárgyát

illetve

zátonyra-

ellen.

elmrtlasztanom

mm

Kiolvassuk belle, hogy a köznép, de néha

még

Ez pedig

k'ótelességeTn,

melyet

szabad !

az értelmiség egyes tagjai

is

mily

mondaszer

alakot

szeret adni különösen a saját területén elfordult régi

eseményeknek, hogy

azt,

a mit az

ilyen

események-

Nagyezerév

268

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

—

—

mint azt 1884 rl tudnak 6 évi saját kikérdezéseimbl valamint ezeknek a mostaniakkal való össze-

magam

hasonlításából

ugyanazt

a

—

tapasztalom

vagy

részletet

egészet

esetrl

mindig

ujabb hozzátételekkel nagy elszeretettel

esetre

más

és

meg,

toldják

mely alapon támad azután a nagyobb közönség körében az

ilyen

érdekesen és mindig érdekesebben több-

ször elmondottakból kisugárzó sajátságos varázs hatása

megtörtén írásbeli följegyzés, illetve rögzítés sem tud mindig maradandólag állandósítani. így vannak az óbudaiak is az Fehéregyházukkal, és annak romjaival történtek kérdésében, midn bennük a történelmi és nemzeti nagyjelentség dolgokra és eseményekre való büszkeség a mondakedvet természetszerleg igazolja. a mondakör, melyet a végül

alatt

hogy

Kiolvassuk belle,

Fehér-egyház romjait

midn

feltüntet

rajz

és valószínleg

1877-ben

egy a ezen

készíttetett,

minden

rajzon a sanctuarium belsejében után,

1877-ben esetre

1869

megtalált nagy

meny-

nyiség csontok úgy csoportosíttattak, és a rajz ügy nézett ki, hogy a hajóból a szanktuariumba való benyílás

közepén,

néz

keletnek

egyedül

fekv

balodalt,

de délre nézleg

tos

és

ennek

csontváz,

symmetrikus

még

sorban

fekvésben egy

egyenes lábától

kezdve pedig

hét csontváz oly ponfeküdt,

mintha

csak a

legnagyobb gonddal helyeztettek volna glédába. Pedig tisztán kitnik a Kronstein-féle levelekbl, hogy 1869-

ben a templomkörli hordották össze a jébe,

római

talált

sírokból

csontokat

a

a napszámosok

templom

belse-

vagyis a sanctuariumba (miután a hajó szétrom-

bolva, szabadjára nyitott hely volt),

lommal valamikép

a

csontházalónál

hogy azokat

alka-

értékesítsék,

de

XV. F.-egyház

megérkezvén

váratlanul

metésére kiadott sürgs

kezvén

a

romok

tetése,

az

eladásra

midn

késbb

a

templomrom

föltárt

parancs,

azonnali

szánt

csontok

után

és a sanctuariumban ezeket

ásták,

betemet-

rekedtek, és

ott

évek

bete-

bekövet-

evvel

és

behányatása,

a templomot

269

csontvázak kérdése

földalatti romjai, s a föltakart

ismét

föl-

meg-

a csontokat

melyekrl a mostani földmunkások és felügyelk már mitsem tudtak, ekkor ébredt föl az ó-budaiakban ismét a mondakedv, és mivel 1869-ben Rómertl hallották, hogy ez a templom a Fehéregyház, és mivel

találták

;

a fölvilágosodottabbak tudták azt

hogy ez a Fehér-

is,

egyház hogyan függ össze Árpád vezér keletkezett a legendáris

az

alatt

smagyarok

és ez

zelet,

—

övez

varázs

:

hatása

temetkezésére visszavezet kép-

hogy,

melybl

az eszmét

multat

holttestével

hogy nem keletkezett

—

az

megalkotta a

azt

egy

az

rajz

fhalottal és a lábánál glédában elfekv hét kifogástalan,

tökéletes csontvázról, valószínleg az autosugges-

keletkez

tióból

anélkül,

suggestio

hogy ezért akár a

valahogy

segítségével rajzoló

—

vagy tervez, akár

pedig a csontok helyezését eredetileg

látni

vélt

refe-

rens okolható volna, mert a levelek tudósítása szerint

az a körülmény, hogy 1877-ben, fölvétetett,

glédában

midn

a csontvázak oly symmetrikus találtattak

az

a

rajz

rendben és

volna, a leghatározottabban ki

van

zárva.

Kiolvastuk belle továbbá,

hogy

a Viktória-telki

templom romjai között és körül talált leleteknek egy egész kis gyjteménye létezik Kézdivásárhelyi Vásárhelyi Géza birtokában, anélkül, hogy ezt illetékes és hivatalos

részrl tudomásul vették, vagy azt figyelemre mél-

tatták volna.

Nagyezerév

270

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

És kiolvassuk belle végül, hogy a mai Viktóriatelken állott hajdani Fehér-egyház romjainak alapzatai, vagy legalább e templom szanktuáriumának romjai a föld alatt még ma is megvannak, vagyis hogy meg-

melyek a Fehéregyháznak

vannak azon alapok,

hivatvák,

bizonyítani

létezését

Árpád

s

vezér

ott-

sírja

helyének meghatározására vezetnek.

Ki

kell

itt

végül ínég

kétely nyugtalanítotty

valahányszor Anonymusnak {^2./.)

ezen mondatát olvastam

Hungarorum .

a

Uói etiam post consersionem-

«

:

hungarorum

hanem akaratlanul

sohasem érezte^n

conversiót^

hogy az odaépités

elégnek arra,

vocatur Alba^^

que

est ecclesia,

edificata

mert a

.

.

hogy folytonosan

emelneniy

aokát^^

képviselje,

is

úgy éreztem, hogy ezen conversio tényével csak az «.idt» jelezte, és hogy az odaépitésnek az

^

egészen

nemcsak a

is

más

volt,

megjelölése^

temetkezési helynek

si

Szt.- István

ténél fogva

—

tudott

—

ki

a

vagy

honalapító

a sírhely állandóbb

esetleg

-

vagy 'demplom>y- alak

cél

—

sír

elpusztulásának

mindenesetre úgy

C-vel

vagy

D-vel

sírjáról

Ez

:

az

volt,

az

ezekkel

mindenesetre

alakba

önté-

alak pedig a

melyet,

ha

megakadályozása

tény-

volt

a

hogy a földi marad-

építtették,

ványokat magába foglalja zóit

rongá-

állapotba jtctha-

oly

és tartósabb

el és vitte keresztül.

a

A

király bölcsen gondoskodó lelküle-

sét rendelte

leg

—

kezdetleges sír-e7nlék,

együttjáró eliszapodás következtében

hogy

.

tartása,

azon a hegy -lejt -alatti rónán

is,

vagy a lezuhanó záporvizek,

tott,

épségben

megmentése

lódó és elpusztulással fenyeget

bármily szerkezet volt

a

hanem annak

az elpusztulástól való

illetve

z.

t.

vagypedig a fentebbi raj-

jelzett^

s

a

templom

északt

XV. F.-egyház

falához

földalatti romjai, s a föltakart

szorosan

odacsatolt

csontvázak kérdése

271

mint

zártnégyzetet

sírt

!

7negfelölje.

nem

Ezt a

célt

emliti,

miért

—

azonban is

—

mint «okot»

a sírra vonatkozó

Anonymus

fentebbi

követ-

keztetéseknek csakis a valószinüség értékét tulajdonithat-

juky a sir tartós megjelölésének

pedig

célja


í?/^»

csak szívesen elfogadható feltevéssé minsül.

Mert minél bizonyosabbnak mint

lölésnek a célját

<(^okoti>

a remény arra, hogy

lehet

nyomaira akadhatnánk

a tartós megje-

lehetne

feltennünk

ctnnál nagyobb

:

még a hantoknak

is

némi

.

Tehát

minden

1.,

mely

kísérlet,

nymusnak Árpád vezér eltemettetése följegyzése máskép magyaráztassék

nem

hozzá

ért

hogy Ano-

megtétetett,

beleavatkozásnál

helyére vonatkozó és

elferdíttessék

nem

egyébnek

tekinthet 2.,

minden

mely azon célból

kísérlet,

tétetett

meg,

hogy Anonymus Gestáinak hitelessége és megbízhatósága leromboltassék,

nélkülöz

posságot

megsemmisíttessék és

meggyz

:

a kell ala-

bizonyítékokat

föl-

mutatni képtelen erlködéssé minsödött 3.,

minden

kísérlet,

mely arra

Fehéregyház létezésének a helyét Ó-Buda

más

határrészbe,

tegye

hogy a

irányult,

határából

más vármegyébe, vagy más országba

hogy a Lajos királyok metálisainak alapján

át,

való nyomozást

medd

fáradozásnak tüntesse

fel

:

szak-

avatatlan,

vagy rosszakaratú akadékoskodásnak ismer-

tetett

és

fel

4.,

;

minden

kísérlet,

mely

Fehéregyház az esztergomi (ma

megtétetett,

hogy

bécsi) országút

a

men-

Nagyezerév

272

ugyan, de

tén

es

délre

es

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

Viktória-telken

a

templomtól

létezett

helyen (Kis-Cell magaslata

vagy északra

táján),

Rádl-malom magassága felett) létezett: téves okmányértelmezésbl ered kárbaveszett munkáhelyen

(a

nak bizonyult. Mást kimutatni, mást bizonyítani csak nos

azt,

hogy az annyira keresett Fehéregyház

megy

magna

sánál oly

j

föl, illetve

nevezete

via

azon széles

le

alatt

a helypont

a Viktória-telek

domb

déli

déli

melynek

út,

meghatározá-

még ma

fölismerhet maradványai

illetve

telek

melynek vonala,

szerepe van és

lényeges

mely

s

azo-

romjai a

földalatti

léteznek,

telkén

Vtktória-téglagyái^

a

melynek

templommal,

azzal a

határán

mint

lehetetlen,

is

láthatók

határával szomszédos Kapucinus-

Ez a templom ugyanis az, melyet a pálosok vettek át Mátyás király idejében és tövében.

északi

egészítettek ki

—

mely

azonban a pálosok után, nincs kizárva,

kolostort

hogy apácák

melléje épített

foglalták

mint ezt például

el,

Lajos esztergomi fesperes

Mig ellenben 1.,

le

hol

ama

is

Némethy

állította.

is

az,

hogy a via magna

az esztergomi

kolostor-épülettel

(ma

keleti

irányban ereszkedett

bécsi) országútra,

(Viktória-telki)

templom

állott,

és

pedig

melynek

ott,

más sem

más rendeltetését adni senki sem tudja, azt továbbá az kutatni, sem kimutatni senki nem képes

nevét,

;

a körülmény, 2.,

hogy a metálisok

közvetlenül s minden

közbees

legközelebb határjelzként

következett 3.,

;

hogy

szerint

a

magna

méta

kerekmalmi

ami kétségtelenné ezen

a

tényekbl,

via után

kizárásával

nagy

a

forrás

teszi,

valamint

az

eddigi

XV.

F. -egyház földalatti romjai, s a föltakart csontvázak kérdése

dolgozataimban a keresett

bizonyítólag

fölhozottakból

Fekéreo^vkáz a meztaldlt

plommal egy

ugyanaz

és

:

keresése

Magát pedig Árpád fejedelem illetve

és

megjelölése

úgy fogjuk annak nyomára akadni, ha a Viktóriasírját

téglagyár telkén megtalált földalatti zött és

Viktória-telki tein-

minsül.

befejezett dologgá

megtalálni,

folyólag

ez fóLtétlejiül bizonyos !

Fehéregyház

Evvel a

273

valamint

körülöttük,

az

templomromok

kö-

templomromoktól

e

fekv szintén földalatti, de léteromok körül kutató ásatások alapos

keletnek és északnak

zésüket eláruló

szabatossággal keresztülvitetnek

—

mert

temetke-

e

nézve eddig egyátalán még

zési helynek keresésére

nem

semmi

történt

Ezt

szem eltt a

tartja

„Századok"

folyóirat

is,

midn

1895. évben a novbmberi füzetben kimondja, hogy

Árpád

sírja

helyének kérdése a már megtörtént meg-

határozások folytán

„ha

nem

is

teljesen,

de

annyira

hogy a további kutatások a siker reményével folytathatók", a magyar Történelmi Társulat választmánya „nemcsak méltónak, hanem épen a tisztázva van,

millennium alkalmából

komolyan foglalkozni,

De még semmi sem !

ez

idszernek

sem

történt

társulatok,

kormány részérl

is

tartja

a dologgal

"

—

sem

nem

történt

a székesfváros,

sem a

meg. Szóval

dacára, hogy a

„keresk" min-

dent megtettek, hogy valami történjék. Megtette gömöri

Havas Sándor, megtette Tholt Titusz sorok

és

megtette e

úgy a fvárosnál, mint 1895-ben a miniszterelnökségnél és az Akadémiánál mindent meg-

tett,

írója,

ki

megmozgatott: a kormánytól

Wekerle

:

Nagyezerév.

kérte,

hogy a netalán 18

Nagyezerév

274

még

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

kételyek

fenforgó

végleges

és

teljes

hívjon össze egy országos

eloszlatása

bizottságot,

mely-

ben minden e tárgyra vonatkozó szakok legels

tekin-

céljából

télyei helyet foglaljanak.

A

miniszterelnökséghez intézett

kérvényemet 1894. november 29. kelettel az évi decz. 5. napján terjesztettem fel, megindokolva mindent részországnak e téren

az

letesen,

legismertebb

20 szak-

pontos megjelölésével

tudósát névszerint és lakhelyük

megnevezve, magamat pedig referensként azon célra hogy minden eddigi és esetleg ezentúl felmerülhet ellenvetéseket leküzdjem, megertlenítsem, s a még netalán fennmaradt kételyeket végképen elosz-

felajánlva,

lassam.

De akkor

gyobb hullámokat, a kabinet lemondott terium vette át a kormányzást

kérvényt

és

tette

a

át,

csatolmányait

43,327 ^i^

intézett

— 1896.

Árpád

(1897.

szám

alatt),

ügyet a

hozzám

április

hó

mellyel

pedig oly

23.

kelettel

hogy

kijelenti,

megfelel fedezet hiányában

nem

volt

...» és

jelzi,

—

hogy ezen hatás-

székesfváros régészeti bizottságának

utalta.

Ezzel minden be volt fejezve Most,

hogy Árpád fejedelem alkalmából a

évfordulója

kérdése újra

nymus

Memlékek

a

pedig

sírjának az ezredéves ünnepekkel katfcsolatosan

— megoldható

körébe

évi

minis-

uj

kultuszminisztériumhoz

küldötte,

való felkutatásának ügye

sajnos

a

volt,

a mineszterelnökség a

;

kultuszminisztérium

Országos Bizottságához rendeletet

vita a legna-

verte az egyházpolitikai

idszervé

hitelessége,

!

halálának

Fehéregyház

vált

:

ezredik

holfekvésének

elhatároztam, hogy A7io-

összefüggésben a Fehéregyház helyének

bizonyosságával feltétlenül kétségtelenné tétessék.

XV.

F. -egyház földalatti romjai, s a föltakart csontvázak kérdése

A

sírt

már

pedig a

mely

mindenesetre

az

alakjában

magában

cim

ki

—

fejeztem

is

hogy

kell,

—

1886-ban

els sorban

!

sanctuáriumában,

vagy

Fehér-egyházat

épült

tomban már

véve

kápolna

eredetleg

kimutatva'^

sírja

kell

megtalált Fehéregyház

önállóan

legyen

keresni

275

templom

kisebb

mint

képezte

„Árpád

azt

dolgoza-

megjelent

noha a fentebb

idézett

szemtanúi levelekbl levont következtetések azt a tevést,

hogy a

ingatják,

hogy

sírt

rája

mint közelfekv

megtalálni

és

csak

gondolatoU tartom azt fenn

azért,

—

hogy ezen sanctuárium vagy

D-vel

jelzett

már nem merek,

építeni

-^elsö

meg-

annyira

lehetne,

fel-

négyzetek

zárt

C-

rajzon

esetleg a fenti

belseje

—

is

oly

mélyre és oly alaposan megvizsgáltassék, hogy annak

minden

rendeltetésére nézve vagy

remény azontúl kizárva Ezen pontokat, t. mellette

felé

kétely,

vagy minden

legyen. a sanctuáriumot és az észak

i.

lév négyzetek

üregeit

az

kell

ásatások

—

mert minden kétséget kizáróan megvizsgálni ez a sanctuárium az., mely szükségképen Árpád fejeutján

delem

sírja

helyének jelzése

céljából

épült,

és most

nincsen kizárva, hogy mélyebb és gondosabb

még most

sál

a

is

tszomszédos

leásas-

olyasmire lehetne akadni benne vagy

négyzetekben,

ami

legalább

tárgyi

jeleket szolgáltathatna arra nézve,

hogy a holttetem és

mellékletei elhelyezésének,

elhelyezése

illetve

nak nem minden nyoma tnt

Ha

az

ily

keresztül viszik,

behatóbb akkor

el.

ásatásokat

a sírnak

kell

rendszeresen

ezt a helyét

sanctuáriumot nemcsak belsejében, letét

hanem egész

a leggondosabban átvizsgálnunk,

romjai idközben teljesen

el

módjá-

nem tntek

ha

t.

i.

a

kerü-

ugyan

a föld alul, 18*

Nagyezerév

276

amit azonban hinni

:

Árpád fejedelem halálának emlékei

nem

akarunk,

hanem

a rom-maradé-

kok megtalálását ersen reméljük.

A

romokat minden esetre keresnünk, mert helyü-

ket megtalálnunk kell

Anonymus

:

nek hitelessége mellett hiven

Anonymusnak

a

vonatkozó minden szavát, mint

tosságú történelmi

vezet

egyúttal

mely

kiindulástól

Ha

volt,

mely

Árpád

és

én

sírjára

minden

megbízhatót,

az

csillagot

emléke egek

jeleként

emlékek

ezen

felett

rköd

s

tekintem,

keresésében

a

egészen a szerencsés eredményig.

pedig magára

tünk tárgyát állítani

mert

mint a Fehéregyház és hon-

szent

eddig

vezetett

!

mint reánk nézve nagyfon-

s

tételt,

Árpád sírjának

alapító

följegyzésé-

állunk

helyt

Fehéregyházra

habozás nélkül aláírom,

ebbeli

nem

sírra

képez hamvai lehetne

„kenotáfiumot" alatt

a

nem

hanem mely emléke ragyog

fölött !

a

:

fölé

vagy annak kegyeleezidszerint

emléket

arra a helyre, hol a sanctuárium kell

test

—

kenotáfiumot, emelnünk maradványai porladoznak,

a honalapító fejedelem

dicsségének

TAKT ALOMJEGYZÉK. Lap

Vezet

VII

elvek

Elszó

2 13

Bevezetés

I.

I.

IL

III.

IV.

V.

R ÉS

Z.

27

Az Anonymus-gyanusítás

Anonymus

A Gesíák sebbek

.

és

következtetések

.

Anonymus

Vll.

Anonymus

65

közvetlen forrásokból merít. Kézay és a Pozsonyi

94

Krónika a Gesták kiegészítései VI.

35 52

a Halotti-beszédnél

Magyar szószedet Anonymus Gestáiból

Anonymus

.

ellenségei és tehetetlenségük

I.

108

Béla király jegyzje volt

föld-

és helyrajzi följegyzései teljesen

megbízhatók

.

124

278

RÉSZ.

11.

Lap VIII.

A Fehér-egyháznak Ó-Buda

határából

máshova helyezésének 139

kísérletei

IX.

X.

A

Fehér-egyház helyét jelöl

II.

I.

Lajos király

Lajos király határjáró levelének

dönt

okmánya

....

súlya a Fehéregy-

175

ház holfekvése szempontjából XI.

A

két Lajos király határjáró leveleinek világos útmutatásai

XII.

A

két Lajos király és és Perényi nádor határjelöl leveleinek

összevetésébl elálló

.

.186

194

teljes világosság

XIII.

A

Fehér-egyház helyének végleges megállapítása, bizonyossága

XIV.

A

Viktória-telken megtalált

XV. A Fehér-egyház

földalatti

templom

romjai

s

feltétlenül

.

a „Fehéregyház"

.....

EmaszkirvAROSKÖZKÖfP'^^ 4

210 233

az azokkal föltakart csont-

vázak kérdése

^.0

163

4-

241


O:

SS

/,

/

ö pl Pl

r m

9'

>^

td

N

ü (Q ve (D

N

CD -^

<

Q.

: !>

I 3 c

O

!>

I

^^

T '^

1

\

,f-m>-

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UNIVERSITY

DB

929 W38

DO NOT REMOVE FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

Wekerle, László Nagyezeréves Árpád fejedelem sírja felett 907-1907