No title

Klinikai pszichológiai kötelezı szinten tartó tanfolyam 2010. Április 22.

Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Az addiktológia klinikai pszichológiai alapjai Klinikai probléma: Pszichoaktív szer használat együtt járása más pszichiátriai betegségekkel Kettıs, vagy többes diagnózis Diagnosztikai és terápiás ellátás a kettıs, vagy többes diagnózis figyelembevételével zajlik


A probléma kezelés szakaszai Állapotfelmérés Klinikai pszichodiagnosztika Terápiás terv kialakítása Terápiás szerzıdés Terápiás intervenciók Eredményesség vizsgálatok


Állapotfelmérés Célja: 1.információszerzés 2.a segítı kapcsolat megalapozása 3.visszajelzés a kliens helyzetérıl 4.a folyamatos állapotfelmérés a fejlıdés monitorozását teszi lehetıvé Formái: ASI, Holsten-Whaal skála


Klinikai pszichodiagnosztika Célja a diagnózis, a kettıs, vagy többes diagnózis, a differenciáldiagnózis, a szőrıvizsgálat, kutatás Minimális követelmény az elsı interjú, ASI Optimális szakmai követelmény az elsı interjú, ASI, személyiségteszt


Terápiás terv kialakítása Alapelvek a terápiás terv kialakításában: Terápiás illeszkedés; kliens –terápia összeillés A gondozás folyamatossága Eredményesség vizsgálat Terápiás terv kialakításának lépései: Állapotfelmérés Probléma meghatározás; a betegség súlyossága Kezelési terv a szolgáltatás intenzitásának megfelelıen A terápiára adott válasz vizsgálata Újabb állapotfelmérés


Terápiás szerzıdés Kliens kezelés iránti igényének rögzítése (TDI) Terápia kereteinek kijelölése Kliens személyes és egészségügyi adatainak védelmére vonatkozó tájékoztatás Kliens igényeinek és a költséghatékonyságnak a figyelembevétele


Terápiás intervenciók Célja: 1. Pszichoaktív anyagtól mentes élet elérése 2. Különbözı élettevékenységek maximális hatékonysággal élésének segítése 3. Relapszus prevenció 4. Következményes ártalmak csökkentése Eszközei: 1. Konzultáció 2. Rövid intervenció 3. Relapszus prevenció 4. Terápiás programok (egyéni, pár és család, csoport) 5. Ártalomcsökkentı módszerek 6. Speciális programok (AA, NA, stb.)


Ajánlott irodalom

Bácskai E, Gerevich J, Rózsa J szerk.(2001): Európai Addikció Súlyossági Index: EuropASI oktatási kézikönyv. Százszorszép Kiadó, Budapest Cserne I, Tremkó M, Márta I-né (1995) A drogfüggıség súlyosságának mérése a Jász utcai Drogambulancia pácienseinek körében. Szenvedélybetegségek, III/2. 97103. (Holsten-Waal skála elsı közlése) EszCSM-GYISM együttes rendelet a kábítószer-függıséget gyógyító kezelésrıl, a kábítószer-használatot kezelı ellátásról, és a megelızı-felvilágosító szolgáltatások szabályairól Gerevich József (2000): Kémiai függıségek pszichoterápiája. In: A pszichoterápia tankönyve. 486-500. Szerk.: Szınyi G., Füredi J., Medicina Könyvkiadó, Bp. Hoyer, M. Tremkó, M. (2005): Pszichoaktív szer használata által okozott mentálisés viselkedészavarok (BNO. F10-F19) In: A klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia szakmai protokollja (szerk. Bagdy E.). Lambert, Michael J. (1990): Conceptualizing and Selecting Measures of Treatment Outcome: Implications for Drug Abuse Outcome Studies. In: NIDA Research Monograph 104. 80-90. Eds: Onken, L.S., Blain, J.B. Nemzeti Stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására, Ifjúsági és Sportminisztérium, 2000. Rácz J (1999) Addiktológia. Tünettan és intervenciók. HIETE, Budapest


A nem szerepe az addikciók terápiájában


Általános különbségek A lányok inkább a kötıdésen keresztül, a fiúk pedig a szeparáció és indivíduáció szakaszán keresztül nyerik el nemi identitásukat (Gilligan, 1983.) A nık inkább a családot helyezik elıtérbe és az intimitásban az érzelmeket keresik, míg a férfiak inkább választják a kockázattal együtt járó életformát és másképp reagálnak a tapasztalatokra


Érzelmi problémákból adódó különbségek /Brannon, 1996/

Nıi szerepmintákból fakadó betegségek; függıség /dependens személyiségzavar/, gzavar a passzivitást /depresszió/, önsorsrontás, önfeláldozás, félénkség /fóbiák/, érzelgısség, színpadiasság Férfi szerepmintákból fakadó betegségek; felelıtlen, hazug, erıszakos viselkedés, vagy más néven antiszociális személyiségzavar, vakmerıséget /pszichoaktívszer-használat zavarai/ és az „oda nem illı” szexuális viselkedés /perverziók , szex addikciók/ Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Szex és addikció Szociális sztereotípiák az alkoholt vagy drogot fogyasztó nıkrıl: Az ittas nı könnyen csábítható, mohó a szexben, nem válogat a partnerekben és így tovább. Az alkohol fogyasztó férfiak esetében nagyon ritkán használnak szexualitást, minısítı kifejezéseket, míg a nıket promiszkuitás, feslettség címkével látják el


A nık addiktív viselkedése és a szexuális áldozattá válás összefüggései

az alkoholista nık 71 %-a mesélt az érzelmi bántalmazásáról; gúnyolják, degradálják, molesztálják, féltékenységgel vádolják, hibáztatják, ordítanak vele, hazudnak neki, megcsalják, és érzelmi megvonásban részesítik. a nem alkoholista nık csoportjában csak 44 % tapasztalta meg valaha ezeket az érzéseket. a fizikai bántalmazás is 20 %-al nagyobb mértékő, alkoholista nık esetében. Mindenfajta zaklatás sokkal brutálisabb az alkoholista nıkkel szemben, mint a nem alkoholistákkal szemben. az alkoholista nık 74 %-a esett áldozatul szexuális bántalmazásnak, a másik csoport 50 %-a élt át hasonlót élete során. a szexuális bántalmazás szinte száz százalékban, a gyermekkorban történt, az alkoholista nık esetében.


Az addikció relacionális, emocionális és szociális aspektusai

A nık addiktív viselkedésének kialakulásában sokkal nagyobb szerepe van a férfi partner „kínáló” szerepének, mint fordítva. Gyakori, hogy a fiú megkínálja a lányt valamilyen droggal, aki ezt romantikával átszıve éli meg. Ezek a korai asszociációk a kémiai anyag és a szerelem érzése között, a felnıtt nıvé váláskor ismét felelevenednek, ha drogos partnerrel találkoznak, és ez válik a közös élmény alapjává. Ez késıbb a valódi intimitás rovására megy. Az egyetemista lányok esetében gyakori, hogy az elsı szexuális élmény és az elsı alkoholos élmény ugyanakkor történik. Felmerül a társadalom felelıssége, mely szerint nagy a kínálata a különbözı drogoknak, közöttük a legnépszerőbb az alkohol. Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Gender érzékeny állapotfelmérés és kezelés A gender tudatos terápia öt alapelve /Good és 1. 2. 3. 4. 5.

mtsai, 1990/ A terápiás munka integráns része a gender koncepció A problémák részeként figyelembe kell venni a társas környezetet Törekedni kell a nemek közötti igazságtalanságok megváltoztatására Fejlıdéshangsúlyos, együttmőködésre épülı terápiás kapcsolat A választás szabadságát tiszteletben kell tartani


Az állapotfelmérés gender érzékeny kérdései Nıknél: Szexuális és fizikai bántalmazás, nıgyógyászati problémák, depresszió, öngyilkossági kísérletek, evészavarok, fontos veszteségek, családban elıforduló mentális zavarok, a gyógyszerhasználat eredete (mit oldott meg vele?), a házastárs droghasználata. Férfiaknál: hiperaktivitás, iskolai problémák, foglalkoztatás, fontosabb érzelmi kapcsolatok, játék és a legalitás problémák Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Csoportos és egyéni terápiás különbségek

Attribúciós különbségek: a nık inkább magukat okolják, míg a férfiak inkább külsı okokra hivatkoznak Terápiás fókusz: nıknél az asszertivitás, férfiaknál a szembenézés olyan érzésekkel, mint bánat, harag, félelem és szégyen Vegyes csoportban fontos az expresszivitás egyensúlyi kérdése: a nık expresszívebbek! Szociális kontextus szerepe: milyen címkéket aggatnak a szenvedélybeteg nıre illetve férfira Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

A problémakezelés különbözı modelljei - Nık


P-LI-SS-IT Permission, azaz segítik a kliens az izoláltság állapotából kikerülni, és megerısítik abban, hogy nem ı az egyetlen, aki ilyen problémákkal küzd. Szabad engedékenyen gondolnia a saját, korábban elutasított szexuális viselkedésére.

Limited Information, nformation vagy korlátozott információ arra vonatkozik,

hogy az engedélyezı magatartással szemben a kliens figyelmét olyan információk felé tereljük, melyek segítségével többet tudhat meg a testi mőködésérıl.

Specific Suggestions, uggestions vagy speciális tanácsadás szintje már egy

speciális felkészültséget igényel. A stáb egy tagja, lehetıleg önként vállalkozó elvégez egy speciális tréninget, mely alkalmassá teszi arra, hogy a kliens szexuális életének valamennyi mozzanatát feltárja.

Intensive Therapy, herapy vagy hosszú távú pszichodinamikusan orientált terápia. Akkor hatékony, ha a kliens az összes eddigi beavatkozásra nem reagált és a szexuális problémák maradtak.


Szexuális felépülés belsı és külsı napló segítségével

Míg a PLISSIT a beavatkozások egyik általános modelljét mutatja be, addig a belsı és a külsı napló módszere egy széleskörő, nıi tapasztalatokra épülı kezelési forma (Straussner, Zelvin, 1997). A felépülés során fontos, hogy a nıi létezés belsı és a külsı aspektusai integrálódjanak, és a gyógyulást szolgálják. A belsı naplóírás, a saját belsı világot szólítja meg, meg segíti szavakba önteni az önmagával kapcsolatos érzéseket, hiedelmeket, gondolatokat. A külsı naplóírás, pedig a környezettel, rnyezettel a kapcsolatokkal és jelentıs másikkal kapcsolatos érzéseket tárja fel.


A problémakezelés különbözı modelljei - Férfiak


A pszichoaktívszer-használat kezelése során megtestesülı férfi értékek


Férfimozgalmak fejlıdése

A feminista férfimozgalom legismertebb szervezetei a The Mens’ League for Women’s Suffrage; a Greenwich Village „Sex Radicals”; és a NOMAS (National Organization of Men Against Sexism). A második feminista hullám feminizmust támogató férficsoportja a „sensitive man” volt (Goldberg, 1979). A „sensitive man” feminista mozgalom a férfilétezés mélyebb, archetipikusabb szintjét értelmezi. Arra a következtetésre jutottak, hogy a férfitúléléshez hiperaktívvá, hiperszertartásossá, hipermechanikussá, merevvé kell válni. Öndestruktív gép, kontroll nélkül. Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

A férfi jogok csoportja

A gender diszkrimináció ellen férficsapatok jöttek létre. Apák klubja, nık által kreált szexuális zaklatás kivédése. Csak annyit jegyeznénk meg közbevetıleg, hogy ezeknek a csoportoknak a megjelenése világossá tette, hogy a férfi is lehet kiszolgáltatott helyzetben a nık által, és a szexuális zaklatás, mint vád a férfiak ellen, éles fegyver lehet a nık kezében. Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Mythopoetic Group

Olyan férficsoportok alakultak, amelyek a mitológiagyártás aspektusából fogalmazzák meg téziseiket. A „Zeus energy”, „earthy masculinity”, a „the deep masculin” és a „recovery work” fogalmakkal operáló mozgalom rávilágít arra, hogy a különbözı kultúrák megjelenítése, a dramatikus, táncos helyzetek, a maszkok készítése, a dobolás, mesemondás formájában, segít ezeket az archaikus férfiszerepeket mozgósítani. Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

A felépülési csoport

A mythopoetic mozgalommal párhuzamosan fejlıdött az AA. Elsıdlegesen férfiak részére alakult, de késıbb fogadott nıket is. Többféle módon mőködött; beszéd vagy írás hagyományok, rituálék, saját sztori mesélésén keresztül a hıs és mentor vagy szponzor szerepét alakították. A Knights without Armor címő könyv a modern férfi 12 lépéses modelljét írja le (Kipnis, 1991). A felépülési folyamat nemcsak az új alapok kialakulásának módját adja meg, hanem figyelembe veszi a különbözı archetipikus képleteket számos kultúrából. Például Dionüszosz a rituálék, a bor, az extázis, a részegség és az erıszak istene. Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

A hısies férfi

Megismerhetjük azokat a tipikus szerepkonstrukciókat, amelyeket a korai szocializáció során alakítottak ki a klienseknél, de felnıttkorra diszfunkcionálissá váltak. Ilyen tipikus szerep a hısies férfi, aki bátor, erıs, aki elviseli a testi és lelki fájdalmat. A kezelés során megtestesülı férfiértékeket a következı konfliktuspontok mentén vázolták fel a szerzık: A szemtıl szembe (face to face) kapcsolat helyett a vállvetve (shoulder to shoulder) kapcsolat mőködik jobban a férfiak esetében. Szemtıl szemben egy férfi terapeutával még inkább boldogul az alkoholbeteg például, de a nıi terapeutákkal már nehezen. Kerüli a szemkontaktust ez utóbbi esetben. Úgy tőnik, hogy a férfiak nem nagyon bíznak abban, hogy ha „csak beszélgetnek”, az segíthet rajtuk. Megfigyelték, hogy a csoporthelyzet és az aktivitás, a vállvetve kapcsolatok jobban mőködnek. A csoportos aktivitás, a mozgás során jobban kimutatják az érzéseiket, mintha csak ülnének és beszélnének róla. Különbséget kell tenni a feladás, lemondás (surrender) és a kudarc (failure) között. A férfi kliensek számára nem mindegy, hogy kudarcként éli meg az alkoholfogyasztás abbahagyását, vagy egy jól elıkészített döntés alapján lemond róla.


Folyamat vagy eredményorientált?

Ugyancsak nem mindegy, hogy a kezelést folyamatnak vagy eredményorientált tevékenységnek fogjuk fel. Férfiaknál megfigyelték, hogy türelmetlenek önmagukkal és a kezeléssel kapcsolatban is, ha nem hoz rövid idı alatt látható és gyors eredményt. Ez a hısies férfi ethoszával hozható kapcsolatba, ami elvárja a férfitıl, hogy gyors és hatékony legyen. De ugyanakkor a kezelés folyamat jellege nem feltétlenül tudja ezt a gyors sikert garantálni. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell a kezelés megkezdésekor. Hangsúlyozzák a „third place hangout” szerepét. Leggyakrabban a munka és az otthon téma szerepel a konzultációkon. A harmadik hely az, ahol se a munka, se az otthon nem számít, hanem a hagyományos játék, a csevegés, pletykázás, és más beszélgetések. A harmadik hely az a hely, ahol szükséges, hogy játsszunk, hogy különleges dolgokat tegyünk, könnyed beszélgetések és fizikai aktivitás váltsák egymást. A férfiaknál ez a harmadik hely tipikusan a borbély és a kocsma volt régebben. A harmadik hely szerepe, bár nem a legfontosabb része a 12 lépéses modellnek, szerepel az ülések témái között. Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

A kezeléssel kongruens férfiértékek


Munka, mint legfontosabb érték

Gyakori a csalódás, a konfliktus a terápiában, ha a kliens illúziói nem vállnak valóra, és ez lassítja a folyamatot. Ilyen illúziók lehetnek például, hogy a terápia gyors és komplikációktól mentes lesz. Példaként említik a középkorú férfiak alkoholabúzusának kezelését. Nem lehet akármirıl beszélni, csak mondjuk a testi vizsgálatokról, mint pl. vizeletteszt, és hasonlókról. Amirıl a betegségük helyett szívesebben beszélnek, azok a következık. A terápia során visszavágyik a munkába, mert azzal a helyzettel jobban tud azonosulni, mint a terápiás környezet megváltozott struktúrájával, viszonyrendszereivel. A legfontosabb szerepében inog meg, amikor kezelésben van, nevezetesen a kenyérkeresı szerepében. Éppen ezen szerepében lehet leginkább megfogni az alkoholbeteget, ezért vannak olyan programok, amelyek a munkahelyen alkalmazhatók. Az Empolyee Assitance Program lényege, hogy a munkahely –többnyire nagyvállalatok – szőrıvizsgálat során megállapítják, hogy ki veszélyeztetett alkoholra a munkatársak közül. Számukra egy igen konfrontatív szembesítés után felkínálják a gyógykezelést. Amennyiben elfogadja, úgy marad az állása, és foglalkoztatják tovább, ha nem vállalja, akkor elbocsátják. Magyarországon is voltak már ilyen kísérletek.


A 13. lépés

És végül egy érdekes jelenség az AA mozgalmon belül. A tizenharmadik lépés kifejezés arra utal, hogy valaki szexuális partnert keres magának a csoportban, vagyis nem arra használja a csoportot, amire való. Mindez a self-help csoportok egyik legnagyobb problémája. Az újonnan érkezık könnyen találják magukat önkéntes „szponzorok” ágyában. Különösen az idıs férfiak karolják fel ilyen módon a fiatal nıket. El kell különíteni a diszfunkcionális, divatjamúlt férfiértékeket a semleges vagy a felépülést segítı értékektıl, és nem kell foglalkozni azzal, ami nem segít.


Ajánlott irodalom

Buda B. (1992):Értelmezési modellek és beavatkozási stratégiák. In: Az alkohológia új távlatai. Kiadja az Alkohol Elleni Bizottság, Budapest, 76-85. old. Erdélyi I. (nincs dátum): Fiatal drogfogyasztók pszichoterápiája. In: Pszichoterápiai vademecum (szerk. Szakács F.) Animula, Budapest, 93-103 old. Rácz J. (1999):Terápiás programok. In: Addiktológia; Tünettan és Intervenciók, HIETE, Budapest, 156-160.old. Covington, S.S., and Kohen, J. (1984): Woman, alcohol, and sexuality. In: Advances in Alcohol and Substance Abuse 4 (1): 4156. Covington, S.S. (1986): Facing the clinical challenges of women alcoholics’ physical, emotional, and sexual abuse. Focus on Family 10:37-44. Kipnis, A. 1991. Knights without Armor. New York, Jeremy Tarcher/Pedigree. Straussner, S. L. A, & Zelvin, E., eds. 1997. Gender & Addictions. Men and Woman in Treatment. New Jersey, Jason Aronson. Dr. Hoyer Mária SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Hoyer Mária témával kapcsolatos publikációi

Gender és addikció. Egy új megközelítés bemutatása. Addictologia Hungarica 2004. III.4. A sóvárgás szerepe az addikcióban. Mélylélektani szempontok. In: Addiktológia alapjai III. (szerk. Demetrovics ,Zs.) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2009. A nem szerepe az addikciók terápiájában. In: Addiktológia alapjai (szerk. Demetrovics, Zs.) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2009. Nık, addikció, szexualitás. In: PoliHistoria-Buda Béla 70. születésnapjára. Akadémiai Kiadó, Budapest 2009. Sóvárgás és szenvedés. Az addiktív keresés mélylélektani megközelítése. L’Harmattan Könyvkiadó, Alkalmazott Pszichológia Budapest 2010. Dr. Hoyer Mária SE-ETK Tanszék

No title

Recommend Documents