ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

Tartalom

2006. 1. szám

Tartalom: SZERKESZTŐSÉGI ROVAT JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Jogszabályfigyelő – Közösségi jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő – Hazai jogszabályváltozások

JOGÉRTELMEZÉS A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmezése

ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A többcélú kistérségi társulások 2006. évi támogatásairól Az EU Önerő Alap 2004. és 2005. évi tapasztalatai

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS -ÜZEMELTETÉS Bővült a támogatható elemek köre a települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztési pályázatokban A Magyarországi Falumegújítási Díj 2005. évi első meghirdetésének tapasztalatai

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázatai Közösségi kezdeményezések EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Közösségi programok Hazai pályázati lehetőségek

Önkormányzati Hírlevél

2006. 1. szám

1

Tartalom

Pályázati hírek

SIKERES KISTÉRSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK Komplex tervezési modellkísérlet, a szentlőrinci kistérség példája

JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Tájékoztató az iskolai körzetek felülvizsgálatának időpontjáról A Külügyminisztérium tájékoztatója konzuli képviselet létesítéséről

AKTUÁLIS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK Aktuális híranyagok

ESEMÉNYNAPTÁR, KÉPZÉSEK Aktuális események, képzések Események, képzések – előrejelzés

KIADVÁNYAJÁNLÓ A Humánpolitikai Szemle személyügyi menedzser-folyóirat


2006. 1. szám

2

Szerkesztőségi rovat

SZERKESZTŐSÉGI ROVAT Tisztelt Olvasók! 2005. november 1-jét követően az Önkormányzati EU Információs Központ az újonnan alakult Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya keretében tevékenykedik tovább, már nemcsak uniós, hanem a helyi önkormányzatokat érintő egyéb kérdésekben is tájékoztat, és segítséget nyújt. Egyúttal a Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkársága alá tartozó szakmai főosztályokkal (Önkormányzati Főosztály, Önkormányzati Gazdasági Főosztály, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály, Településfejlesztési- és Üzemeltetési Főosztály) szorosan együttműködve szerkeszti az Önkormányzati Tájékoztató c. szakmai folyóiratot. Az elmúlt évben tovább növekedett az e-mail elérhetőséggel rendelkező önkormányzatok száma. A fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok segítségével elkészült előzetes felmérésünk szerint, ma már több mint 2000 önkormányzattal lehet biztonsággal elektronikus úton levelezést folytatni. Így természetes, hogy a Tájékoztatót elsősorban elektronikus változatban kívánjuk eljuttatni olvasóinkhoz. Ezáltal Önök gyorsabban juthatnak információkhoz hazai és uniós önkormányzati hírekről, pályázatokról, a jogértelmezés aktuális kérdéseiről ugyanúgy, mint az önkormányzatok gazdálkodásával, a településfejlesztéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekről. Az elektronikusan eljuttatott Önkormányzati Hírlevél felváltja az uniós hírlevelet, mivel a Tájékoztató rovataiba beépülnek az uniós hírek, események, képzések is. A Tájékoztatónak lesz nyomtatott változata is, amelyet postai úton, mintegy ezer – Internet elérhetőséggel nem rendelkező – kistelepülés önkormányzata kap meg havonta. Az Önkormányzati Tájékoztató nyomtatott változata is új szerkezetben és tartalommal jelenik meg. A lap elektronikus és nyomtatott verziója (Önkormányzati Hírlevél és Tájékoztató) egymásra épül, de a nyomdai változatba csak azok az anyagok kerülnek, melyek kézhezvételkor is aktuális információval szolgálnak, és hosszú távon tudják segíteni az önkormányzatok munkáját. Az elektronikus változat ugyanakkor közvetlen hivatkozásokat tartalmaz aktuális híroldalakra, a Belügyminisztérium és az Önkormányzati EU Információs Központ honlapjára, ahol a teljes anyag elérhető és letölthető. Szeretnénk, ha a formailag is megújult Önkormányzati Tájékoztató elnyerné tetszésüket, és segítségükre lenne a helyi ügyek intézésénél ugyanúgy, mint az uniós tagságunkból eredő feladatok végrehajtása során. A szerkesztők


2006. 1. szám

3

§

Jogszabályváltozások

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Jogszabályfigyelő – Közösségi jogszabályváltozások A strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról A jogszabály címe és száma: a Bizottság 2035/2005/EK rendelete a strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK rendelet módosításáról A módosított jogszabály címe és száma: A strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK rendelet A módosítás indoka: Egyes, az eredeti rendelet által hivatkozott közösségi jogszabályok hatályon kívül helyezése, a rendelet hatályának megerősítése, a szabálytalanságok tájékoztatási rendszere hatékonyságának növelése és fogalmi pontosítások. A módosítás lényege: A rendelet hatálya kiterjed az egyes strukturális alapokra vonatkozó rendeletekben foglaltakra, a strukturális alapokra vonatkozó általános megállapításokról szóló közösségi rendeletben meghatározott INTERREG programokra, valamint minden más, több államot érintő programra. Az említett programok tekintetében felmerült szabálytalanság esetén annak a tagállamnak kell tájékoztatást adnia, amelyben a költségeket fedezték. A módosítás során a Bizottság a szabálytalanság, a gazdasági szereplő, a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás és a csalás gyanúja fogalmakat határozta meg az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében. A tagállamoknál a szabálytalanság esetén követendő új eljárási szabályok értelmében, amennyiben a szabálytalanság a közösségi költségvetést 10 000 eurónál kisebb összeggel terheli, a tagállam a 3. és az 5. cikkben előírt adatokat csak akkor továbbítja a Bizottságnak, ha ez utóbbi kifejezetten kéri. Hatálybalépés: 2006. január 1. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenés: 2005. december 15. Az európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó értékhatárok tekintetében történő módosításáról A jogszabály címe és száma: A Bizottság 2083/2005/EK rendelete a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó értékhatárok tekintetében történő módosításáról A módosított jogszabály címe és száma: Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv A módosítás szükségessége: A kormányzati beszerzésekre vonatkozó megállapodásban (Uruguayi Forduló) meghatározott értékhatároknak és a közösségi közbeszerzési irányelvekben foglalt értékhatároknak meg kell egyezniük. A módosítás lényege: Az irányelvet olyan közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (HÉA) nélküli becsült értéke eléri a következő értékhatárt: 211 000 euró a nem központi kormányzati szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a távközlési szolgáltatások tekintetében;


2006. 1. szám

4

§


5 278 000 euró az építési beruházásra és az építési koncesszióra irányuló közbeszerzési szerződések esetében. 211 000 euró a tervpályázatok tekintetében – bizonyos szolgáltatásokat kivéve – a nem központi kormányzati ajánlatkérő szerveknél. Hatálybalépés: 2006. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 20. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória

Jogszabályfigyelő – Hazai jogszabályváltozások Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok A jogszabály címe és száma: A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet A jogszabály lényege: A decentralizált programok pályázati rendszerének közös szabályai alapján a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a regionális fejlesztési tanácsok már közzétették a támogatásokra vonatkozó pályázati felhívásokat (a felhívások megtalálhatóak az Országos Területfejlesztési Hivatal, valamint az egyes területfejlesztési tanácsok honlapjain). Az önkormányzatok számos fejlesztési cél megvalósításához igényelhetnek támogatást, így többek között termelő infrastrukturális beruházásokhoz (vagy ezek korszerűsítéséhez); felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztéséhez; közfürdők korszerűsítéséhez; turizmushoz, környezetvédelemhez kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez; településrendezési tervek elkészítéséhez; települési hulladékközszolgáltatás fejlesztéséhez; szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításához. A pályázatokat folyó év február 28-ig lehet benyújtani. A megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a regionális fejlesztési tanácsok a határidőben benyújtott és befogadott pályázatokról folyó év március 31-ig dönt (amennyiben a tanácsok nem használják fel előirányzat-keretüket, új pályázati kiírásokra kerülhet sor). Kiemelendő, hogy – címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztések kivételével – a pályázat benyújtása előtt megkezdett fejlesztés nem támogatható. Az elbírálás során előnyben részesülnek azon pályázatok, amelyek területfejlesztési, illetve településfejlesztési koncepcióban foglalt fejlesztésekhez igazodnak. A támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül a támogatási szerződést meg kell kötni. A támogatási szerződés kötelező tartalmi elemei közé tartozik többek között a fejlesztési cél, hely; a megvalósítás összköltsége, megkezdésének és befejezésének időpontja; a támogatás összege, folyósításának ütemezése; a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének meghatározása, a szerződésszegés jogkövetkezményei. Hatálybalépés: 2006. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 23., MK 167. szám. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya Bővebb információ: Horváth Katalin


2006. 1. szám

5

§


A közbeszerzésekről A jogszabály címe és száma: 2005. CLXXII. törvény a közbeszerzésekről A módosított jogszabály címe és száma: 2003. CXXIX. törvény a közbeszerzésekről A módosítás szükségessége: A nemzeti értékhatárok emelése és két új közösségi irányelvvel való harmonizáció megteremtése. A módosítás lényege: A jogszabály az általános közbeszerzési eljárás nemzeti értékhatárait kisebb mértékben, míg az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait jelentős mértékben megemelte. Az értékhatárokat a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 117. §a határozza meg. A jogszabály pontosítja az in-house beszerzés szabályait úgy, hogy a közszolgáltatói árbevételbe beszámítani rendeli a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített szolgáltatást is, továbbá a szerződés időbeli hatályát 3 évre hosszabbítja meg. (2/A. §) A törvénymódosítással új eljárási formák is bevezetésre kerültek, mint a versenypárbeszéd (5/A cím) és a sorsolás (90. §), emellett az elektronikus árlejtés 2006. július 1-jétől, a dinamikus beszerzési rendszer 2007. január 1-jétől alkalmazandó. Módosult a különös közbeszerzési eljárás alá tartozó kiemelt ágazatok köre, kikerült az elektronikus hírközlési szolgáltatás, de kiterjed a közösségi rezsim a postai szolgáltatásokra (4.§). Bővült az eljárásban résztvevőkre vonatkozó kötelező kizárási okok [60. § (1) g) pont] köre, és módosultak az elfogadható igazolások is. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: Az éves közbeszerzési terv elkészítésének határideje 2005. április 15. Hatálybalépés: néhány kivételtől eltekintve 2006. január 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 27., MK 170. szám A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A jogszabály címe és száma: 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A módosított jogszabály címe és száma: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A módosítás szükségessége: A kormány a 100 lépés programjában a családtámogatási rendszer átfogó átalakításával egyidejűleg döntött a szociális segélyezési rendszer működésének hatékonyabbá tételéről is. Ez különösen két vonatkozásban fogalmazódott meg: 1. a segély jogosultsági feltételeiben és összegszerűségében figyelembe kell venni a családi körülményt; és 2. érvényesülni kell a segélyből élők munkavállalásának, aktivitásának ösztönzésének. A módosítás lényege: A módosítás két ellátási formát érint, egyrészt a legjellemzőbb rászorultsági típusú pénzbeli ellátást, a rendszeres szociális segélyt, (37/A. §); másrészt a természetben nyújtott leggyakoribb támogatási formát, a közgyógyellátást (49–50. §). A jogszabály bevezeti a fogyasztási egység fogalmát, mely azt jelenti, hogy a jogosultság elbírálása nem az egy főre, hanem a fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik, és a támogatási összeg is eszerint kerül megállapításra. A segély nem fix összegű, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig (ez a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család tényleges jövedelmét. Helyi rendeletalkotással, -módosítással kapcsolatos feladatok: A jogszabály a következőkben írja elő vagy teszi lehetővé a rendeletalkotást:


2006. 1. szám

6

§


• A képviselő-testület az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításának időtartamát rendeletben szabályozza. (37/D. §) • Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. (92. § (2) bek.) • A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti, valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében. (37/D. §) Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A jogszabály az adósságkezelési szolgáltatás új formáját is bevezeti, ennek keretében a jogosult részére előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy az ügyfél legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. (55/A. §) A 40 ezernél több állandó lakossal rendelkező települési önkormányzat köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani. (55/C. §) A 10 000 főnél több állandó lakosú település esetén az alapszolgáltatások mellett támogató szolgáltatást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, közösségi alapellátást és idősek átmeneti elhelyezését, 30 000-nél több állandó lakos esetén szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást köteles biztosítani a helyi önkormányzat. (86. § (2) bek.) Hatálybalépés: fő szabály szerint 2006. január 1. (emellett 2006. április 1., 2006. július 1., illetve 2007. január 1.). Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 27., MK 170. szám. A luxusadóról A jogszabály címe és száma: 2005. CXXI. törvény a luxusadóról A jogszabály szükségessége: A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében volt szükség a jogszabály megalkotására. A jogszabály lényege: A jogszabály szerint a luxusadó az önkormányzati adóhatóság kezelésében lévő központi adónem, nagy értékű lakó- és üdülőépületek utáni tárgyi adó. A luxusadóból származó bevétel teljes összegében az önkormányzatot illeti. A jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget ír elő az önkormányzatok számára. Helyi rendeletalkotással, -módosítással kapcsolatos feladatok: 2006. március 31-ig a megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, amelyben meg kell határozni az ingatlan alapértékét (11. §). Hatálybalépés: 2006. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. november 15., MK 150. szám.

A vasúti közlekedésről A jogszabály címe és száma: 2005. évi CLXXXIII. a vasúti közlekedésről A jogszabály szükségessége: jogharmonizációs kötelezettség. A képviselő-testület hatáskörébe utalt feladatok:


2006. 1. szám

7

§


A jogszabály értelmében települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet (5. §): • a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – az országos, a térségi és az elővárosi közforgalmú vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése; • az önkormányzat tulajdonában lévő vasúti pályák, valamint a helyi vasúti közszolgáltatás fejlesztése, működtetése; • helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása; • a helyi vasúti közszolgáltatás hatósági árainak a megállapítása; • a helyi vasúti közszolgáltatás – menetrend jóváhagyásával történő – megállapítása, valamint a 27. § (8) bekezdése szerinti szerződés megkötése. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter (5. §) • a helyi vasúti közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti közszolgáltatásnak a térségi vasúti közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása; • a helyi vasúti közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése; • a térségi vasúti közszolgáltatás közös működtetése; • feltételeinek biztosítására vonatkozóan – írásban – együttműködési megállapodást köthetnek. A megállapodásban meg kell határozni a közszolgáltatásra, így különösen a közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaság kiválasztására, illetve annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket. Hatálybalépés: 2006. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 29., MK. 172. szám.

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról A jogszabály címe és száma: 6/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról Jogszabály szükségessége: A családtámogatási rendszer változásának következménye. Jegyzői hatáskört érintő feladatok: • A kiegészítő támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője határozatlan időre állapítja meg (1. § (2) bek.); • beszerzi a gyámrendelő határozat másolatát (2. § (3) a.); • az 1952. évi IV. törvény 61. §-a értelmében megvizsgálja a kérelmező tartási kötelezettségét; • nyilatkoztatja a kérelmezőt a gyermekek számáról, akik után családi pótlékot folyósítanak, az egyedülállóság tényéről, a családi pótlékra jogosító gyermek tartós betegségéről, súlyos fogyatékosságáról (2. § (3) c.); • a tárgyhónapra esedékes kiegészítő támogatás összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja (3. § (2) bek.); • a jogosultság feltételeit évente egyszer felülvizsgálja (3. § (4) bek.); • amennyiben a támogatásra jogosult lakóhelye a folyósítás időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó támogatást a korábban folyósító jegyző teljes összegben folyósítja (4. § (1) bek.); • a keletkezett iratokat haladéktalanul meg kell küldeni a jogosult új lakhelye szerinti illetékes jegyzőnek (4. § (2) bek.); Önkormányzati Hírlevél

2006. 1. szám

8

§


• a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a tudomásra jutástól számított 3 hónapon belül rendeli el (5. § (4) bek.); • a visszafizetést méltányosságból elengedheti, illetve annak összegét csökkentheti (5. § (5) bek.); • minden hónap 10-éig értesíti a Magyar Államkincstár illetékes területi Igazgatóságát a kiegészítő támogatás összegéről. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A támogatási kérelmeket a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni (2. § (1) bek.). Hatálybalépés: a kihirdetést követő 3. napon. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2006. január 13., MK 3. szám A szociális törvény végrehajtási rendeletéről A jogszabály címe és száma: A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény egyes végrehajtási rendeleteinek módosításáról 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelet A módosított jogszabály címe és száma: Az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet Jegyzői hatáskört érintő feladatok: A jogszabály értelmében a jegyző a teljesítés hónapjának 10. napjáig értesíti a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságát az időskorúak járadéka alapösszegéről, valamint az e jogcím alapján igényelt előleg összegéről, a kifizetett ápolási díj összegéről és az utána fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék összegéről, valamint az e jogcím alapján igényelt előleg összegéről, továbbá a kifizetett szakértői díj összegéről (2. §). A jegyző a szakértői vélemény beérkezését követő 5 munkanapon belül gondoskodik a szakértői díjnak a módszertani intézmény számlájára történő átutalásáról (4. § (11) bek.). Hatálybalépés: 2006. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 27., MK 170. szám. A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról A jogszabály címe és száma: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A módosított jogszabály címe és száma: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A módosítás szükségessége: A Kormány a 100 lépés programjában a családtámogatási rendszer átfogó átalakításával egyidejűleg döntött a szociális segélyezési rendszer működésének hatékonyabbá tételéről is, mely változásokat eredményez egyéb jogszabályokban is. Jegyzői hatáskört érintő feladatok: A jogszabály értelmében a végrehajtás foganatosításáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal jár el, valamint az eljárási bírság behajtásáról is a jegyző gondoskodik (16. § (4) bek.). Ha a jegyző vitatja az ingatlan vagy a jármű becsült forgalmi értékét, intézkedik annak értékének megállapításáról (65. § (5) bek.).


2006. 1. szám

9

§


Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: Ha a képviselő-testület a Cstá. tv. 28. §ának (9)–(10) bekezdése szerint továbbfolyósítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, akkor erről nem kell határozatot hoznia (78. § (3) bek.). A képviselő-testület a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszüntetéséről hozott határozatával egyidejűleg a jegyző tájékoztatja az érintett személyt a 2006. július 1. előtti és utáni időpontokra vonatkozó szabályokról. Hatálybalépés: 2006. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 25., MK 168. szám. Szociális intézmények engedélyezéséről A jogszabály címe és száma: 296/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet és a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról A módosított jogszabály címe és száma:A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet és a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás szükségessége: A szociális törvény módosításából adódó követelmények. A módosítás lényege: A rendelet alkalmazásába új meghatározások kerültek, mint a decens férőhely, időszakos férőhely és külső férőhely, továbbá hatálybalépésével változnak a működési engedéllyel kapcsolatos szabályok. Jegyzői hatáskört érintő feladatok: A jogszabály értelmében jegyző soron kívül ellenőrzi a szolgáltató működését, ha a szolgáltató tevékenysége az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, vagy más alkotmányos jogait sérti. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak és a szolgáltatónak, egyházi és nem állami szolgáltató esetén az igazgatóságnak (6. § (1) bek.) A működési engedély kiadásához beszerzi az adóhatóság igazolását arról, hogy a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása (4. § (4) bek.). A Ket. hatálybalépésével a jegyző a szolgáltatóval hatósági szerződést köthet az előnyös rendezés érdekében a hiányosságok megszüntetésére. A nem helyi önkormányzat, társulás vagy helyi kisebbségi önkormányzat által fenntartott, tanköteles korú vagy annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellátó ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, valamint a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a működési engedélyeztetésben szakhatóságként közreműködő megyei, fővárosi főjegyző ellenőrzi. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A jogszabály értelmében a könyvvizsgálatra köteles fenntartó a 2005. évi könyvvizsgálat költségeihez nyújtott állami hozzájárulást 2006. szeptember 15-éig igényelheti a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságnál.


2006. 1. szám

10

§


Ha az e rendelet hatálybelépésekor működési engedéllyel rendelkező, emelt szintű férőhelyeket biztosító tartós bentlakásos szociális intézmény emelt szintű férőhelyeinek számát a működési engedély nem tartalmazza, a fenntartó 2006. január 31-éig köteles kérelmezni a működési engedély ismételt kiadását. Ha az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező, alapellátást nyújtó szociális szolgáltató ellátási területe több településre, fővárosi kerületre terjed ki, a fenntartó – az elsődleges ellátási területnek a működési engedélyben történő feltüntetése érdekében – 2006. február 28-áig köteles kérelmezni a működési engedély módosítását. Ha a fenntartó e rendelet hatálybalépését megelőzően ellátási szerződést kötött, a fenntartó 2006. április 30-áig köteles kérelmezni a működési engedély módosítását. Ha a fenntartó a határidőt elmulasztja, az ellátási területhez tartozó települések, fővárosi kerületek közül a legtöbb állandó lakossal rendelkezőt kell elsődleges ellátási területnek tekinteni, és a működési engedélyt ennek megfelelően kell módosítani. Hatálybalépés: 2006. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 23., MK 167. szám.

Az országgyűlési képviselő-választásról A jogszabály címe és száma: 3/2006. (I. 19.) BM rendelet a 2006. április 9. és 23. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A jogszabály szükségessége: A Magyar Köztársaságban 2006-ban országgyűlési és önkormányzati választások lesznek. A jogszabály lényege: A rendelet a választók nyilvántartásáról, a választási szervek létrehozásáról, a választási kampányról, a külképviseleti szavazásról, a jelölésről és a szavazatok összesítéséről tájékoztat bővebben. Jegyzői hatáskört érintő feladatok: • A jegyzőt a helyi választási iroda vezetőjeként az alábbi feladatok érintik: • a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választópolgár 2006. március 17-éig kérheti a helyi választási iroda vezetőjétől (1. § (4) bek.); • a külképviseleti névjegyzék adatait 2006. március 24-én 16.00-ig küldi meg az Országos Választási Iroda részére (1. § (5) bek.); • a közszemlére tett névjegyzék másolatát a jelölt, a jelölő szervezet kérésére 2006. március 21-étől adja át (3. § (1) bek.) • A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 2006. július 22-éig kell megőrizni (6. § (6) bek.). • A jegyzőkönyvek első példányát 2006. július 22. elteltével az Országos Levéltárnak át kell adni (6. § (7) bek.). Hatálybalépés: a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2006. január 19., MK 5. szám. Az anyakönyvekről A jogszabály címe és száma: 2/2006. (I. 13.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről A módosított jogszabály címe és száma: 6/2003. (III. 7.) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről A módosítás szükségessége: Az elektronikus rendszer mind szélesebb körben terjedt el a közszférában is, annak használatát mindenképpen szabályozni kell.


2006. 1. szám

11

§


A módosítás lényege: A jogszabály a külföldi házasságok és válások hazai szabályozásáról és az anyakönyvi szolgáltató rendszer (ASZA) kialakításáról rendelkezik új elemként. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A jogszabály értelmében külön-külön anyakönyvet kell vezetni abban a községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben, ahol több házasságkötő terem is működik, továbbá, ha az anyakönyvvezető a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közreműködik házasságkötéseknél (1. §). Helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni a 4. § (3) bekezdése szerint a házasság megkötésére, ha a település anyakönyvvezetője az érintett kisebbségi nyelvet nem beszéli. Az anyakönyvvezető kikéri az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát a rendelet 9. § (2) bekezdése szerint, ha a magyar állampolgár házasságának felbontását külföldi bíróság határozatával igazolja, kivéve ha a 2201/2003. EK rendelet irányadó. Az eddigiektől eltérően a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatról 4 példányban kell jegyzőkönyvet felvenni, ha a nyilatkozatot nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik (14. § (2) bek.). A rendelet bevezeti az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok felhasználásának elektronikus nyilvántartására szolgáló anyakönyvi szolgáltató rendszert (ASZA) [21. § (2) bek.]. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. napon. Magyar Közlönyben való megjelenés: 206. január 13., MK 3. szám. A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról A jogszabály címe és száma: 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról A módosítás lényege: A rendelet az egyedi elnevezésről, névhasználatról rendelkezik bővebben. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A jogszabály értelmében a már működő intézmények esetében a névhasználatot a fenntartónak 2007. július 1-jéig felül kell vizsgálnia, szükség esetén módosítania kell az intézmény alapító okiratát (5. § (2) bek.). Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. napon. Magyar Közlönyben való megjelenés: 2005. december 22., MK 166. szám. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: Zsezserán Anikó

Jogszabályismertető Új hulladékstratégia: Európa újrahasznosító társadalommá tétele Az Európai Bizottság 2005. december 21-én új stratégiát javasolt a hulladék keletkezésének megelőzésére és újrahasznosítására, amely hozzájárul ahhoz, hogy Európa olyan újrahasznosító társadalommá váljon, amely a hulladék keletkezésének elkerülésére törekszik, és a hulladékot erőforrásként hasznosítja. Az új, erőforrás-gazdálkodási stratégia tekintetében a Bizottság elsőként a hulladékokról szóló 75/442. tanácsi (keret)irányelv felülvizsgálatát javasolja az újrahasznosítási előírások megállapítása, valamint a tagállamok számára nemzeti hulladék-megelőzési tervek kidolgozására vonatkozó kötelezettség bevezetése érdekében.


2006. 1. szám

12

§


Az EU környezetvédelmi jogszabályai hozzájárultak a hulladékártalmatlanítás és az olyan hulladékáramok újrahasznosítási módjainak javításához, mint a települési hulladék, a csomagolóanyagok, gépjárművek, illetve az elektromos és elektronikus berendezések. A stratégia intézkedéscsomag formájában jelenik meg, amely a hulladékokról szóló tanácsi keretirányelv átdolgozására vonatkozóan – többek között - az alábbi jogalkotási javaslatokat tartalmazza: a különböző nemzeti, regionális és helyi állapotokat figyelembe vevő kötelező nemzeti hulladék-megelőzési programok, amelyeket az irányelv hatálybalépése után három évvel kell véglegesíteni; a hulladékokra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése a fogalom-meghatározások pontosításával. A teljes stratégia a következő címen érhető el: http://europa.eu.int/comm/environment/waste/strategy.htm Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória

Parlament előtt az ifjúsági törvény tervezete 2005. december 19-én vette tárgysorozatba a parlament az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló törvény tervezetét, amelyet az Önkormányzati Bizottság 2006. január 23-án tárgyalt, és megállapította az általános vitára való alkalmasságát. A törvény az ifjúsággal kapcsolatban több feladatot határoz meg a helyi önkormányzatok részére is. Így a törvény rendelkezése alapján a megyei és fővárosi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelynek illetékességi területén a 7. §-ban meghatározott ifjúsági szolgáltatás (ifjúsági közösségi tér, ifjúsági információs pont, ifjúsági információs és tanácsadó iroda, közterületi ifjúsági szolgáltatás, ifjúsági tábor) működik, helyi ifjúsági cselekvési tervet alkot. Az önkormányzat a cselekvési tervet kétéves időszakra, határozattal fogadja el, a tervezetével kapcsolatban pedig – annak a képviselő-testület vagy a közgyűlés elé terjesztését megelőzően – az önkormányzat közmeghallgatást tart. A megyei és fővárosi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelynek a területén legalább ötezer állandó lakos él, ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottságot is alakít. Amennyiben az önkormányzat az ifjúság helyi szintű közügyekben való képviselete érdekében helyi ifjúsági tanácsot hoz létre, a tanács tagjainak számát, a jelölés, illetve a választás szabályait, helyét és időpontját, valamint a helyi ifjúsági tanács feladatait, továbbá az önkormányzat ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatali folyamataiban való részvételének kereteit rendeletben állapítja meg. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória

Az árvizek kialakulásának megelőzését és káros hatásaik csillapítását célzó közösségi irányelvtervezet Az Európai Bizottság 2006. január 18-án terjesztette elő „Az árvízi kockázatok kezelése, árvízmegelőzés, -védelem, az árvízkárok enyhítése” irányelvtervezetet. A bizottsági számítás szerint ugyanis 1998 és 2004 között több mint száz jelentősebb áradás károsított kisebb-nagyobb területeken Európában, amelyek mintegy 700 ember halálát okozták. A 2002-es árvizek után elfogadott állásfoglalásban (COM(2004)472 final) szereplő elképzeléseket 2005 folyamán mind a Régiók Bizottsága, mind az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményezte. A Régiók Bizottsága felhívta a figyelmet, hogy az árvízi kockázatok kezelése fontos kérdés az európai régiók és önkormányzatok számára, miután számos regionális és helyi önkormányzatnak kell szembenéznie a folyókból vagy a tengerből eredő áradások kockázatával. A folyók és a tengerek nincsenek tekintettel a határokra, ezért a tengerparti területeken és a folyók teljes vízgyűjtő területein határokon átnyúló együttműködésre kell törekedni a lakosok és a köztisztviselők között.


2006. 1. szám

13

§


Az irányelvtervezet jelenlegi formájában három lépésből álló folyamatot javasol. Elsőként a tagállamoknak előzetes árvízkockázati felmérést kellene készíteniük a folyóvölgyekre és a hozzájuk kapcsolódó tengerparti területekre. Ahol az árvízkárok valódi kockázata fennáll, ott második lépésként kockázati térképeket kell rajzolni. Végül árvízkockázat-kezelő terveket kell alkotni. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória

Kohéziós politika: a városok, mint a növekedés és munkahelyteremtés motorjai (Nyilvános vitára bocsátott munkaanyag) A regionális politikáért felelős miniszterek informális találkozóján (2005. december 6., Bristol, Egyesült Királyság) Danuta Hübner, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa a Kohéziós politika és a városok című munkaanyagot terjesztett elő, amely munkaanyag kifejti, hogy a munkahelyteremtés és -növekedés motorjai a városok, így mind a nemzeti, mind az uniós szintű politikának kell hogy legyen egy „városi dimenziója”. A munkaanyag szerint a városi politikának az európai városokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében számos területre kell figyelmet fordítania, mint például: 1. Vonzó városok: a hozzáférés és városi környezetvédelem által a városok vonzóbbá tehető. 2. Tudásalapú gazdaság: a városoknak jobban kell támogatniuk az innovációt, a vállalkozói tevékenységet, valamint a kis- és középvállalkozásokat. 3. Szociális kohézió: a városoknak biztonságosabbnak és befogadónak kell lenniük. 4. Kormányzás: a városoknak jobban együtt kell működniük a regionális partnerekkel, ösztönözni a polgárok tevékenységét, és tapasztalataikat megosztani más városokkal. 5. Pénzügyek: a városokat ösztönözni kell, hogy használják ki a köz- és magánszféra együttműködésének (PPP) előnyeit. 2005. december 6-án ezen bizottsági munkaanyagot nyilvános vitára bocsátották, amely keretében a Bizottság felhívja az érintetteket, hogy vegyenek részt a konzultációban és az anyaggal kapcsolatos véleményüket, javaslataikat legkésőbb 2006. február 17-ig küldjék meg az alábbi e-mail címre: [email protected] A munkaanyag az alábbi webcímen érhető el: http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/consultation/urban/contri_urban_en.pdf Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya.Bővebb: dr. Zöld-Nagy Viktória


2006. 1. szám

14

?

Jogértelmezés

JOGÉRTELMEZÉS A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése A Pénzügyminisztérium véleménye az önkormányzati vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdése értelmében az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés – többek között – az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot – kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50 millió forintot – meghaladja. Tekintettel arra, hogy a Belügyminisztériumhoz érkezett önkormányzati jelzések alapján a 20 millió forint forgalmi érték értelmezése nem egyértelmű, az Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya megkereste a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályát a helyes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében. A Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztálya véleményében kifejtette, hogy mind a 20 millió, mind az 50 millió forintos értékhatár tekintetében a forgalmi érték bruttó módon, azaz általános forgalmi adóval növelt értékként határozandó meg. Amennyiben a jogalkotó szándéka ettől eltérően a nettó összeg meghatározására irányult volna, abban az esetben, pl. a közbeszerzési törvényhez hasonlóan kellett volna fogalmaznia, amely kifejezetten rögzíti, hogy közbeszerzési értéken a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ennek hiányában, az általános szabályok alapján a tényleges piaci árat, vagyis az áfával növelt összeget kell figyelembe venni. A versenytárgyalás mellőzését lehetővé tevő kivételek tekintetében a Pénzügyminisztérium egyetértett abban, hogy az „értékesítési célt szolgáló dolog” és a „szokásos kereskedelmi kapcsolatok” fogalmai nehezen határozhatók meg. Az értelmezés segítése érdekében néhány példát említett, amely szerint például kifejezetten értékesítési célt szolgáló dolognak minősülhet az önkormányzat költségvetési szerve, illetve az önkormányzati alapítású intézmény által előállított valamely termék (pl. tankönyv, élelmiszer stb.), így ezek vonatkozásában nem kell versenytárgyalást kiírnia az önkormányzatnak. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium megítélése szerint nem tartozik e kategóriába az önkormányzat által kialakított építési telek, ebben az esetben a versenytárgyalás kiírása nem mellőzhető. Miután pedig az Áht. 108. § (1) bekezdésében meghatározott kivételek értelmezéséhez kapcsolódóan a Pénzügyminisztériumhoz is számos megkeresés érkezett az elmúlt években, az Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztály vezetője az államháztartási törvény átfogó felülvizsgálata során kezdeményezni fogja a szabályozás pontosítását. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória, Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya


2006. 1. szám

15

?

Jogértelmezés

A polgármesterek, alpolgármesterek megyei közgyűlési elnökök, alelnökök személygépkocsi használatára vonatkozó szabályok A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 1. § (1) bekezdése szerint a polgármester foglalkoztatási jogviszonya képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között – a (2) bekezdés b) pontja kivételével – választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. Az 1. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre. A fenti rendelkezések alapján és a rendszertani értelmezés szerint – eltérő szabályozás hiányában – a megyei közgyűlés elnökére a polgármesterre vonatkozó szabályokat, míg a megyei közgyűlési alelnökre az alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Pttv. 10. §-a szerint az e törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit – eltérő rendelkezés hiányában – az alpolgármesterre is alkalmazni kell. A 18. § (1) bekezdése értelmében a polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a polgármestert, választása szerint – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20–30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10–20%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármestert (megyei közgyűlés alelnökét) tehát a polgármesterhez (megyei közgyűlés elnökéhez) hasonlóan választási szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy tisztségével összefüggésben keletkezett kiadásait milyen formában térítse meg az önkormányzat: az általa megelőlegezett, számlával igazolt módon vagy költségátalány formájában. A költségátalány mértéke a képviselőtestület (közgyűlés) döntésétől függően eltérő lehet, azonban nem haladhatja meg a polgármester (megyei közgyűlési elnök) illetményének, illetve tiszteletdíjának 30%-át, illetve az alpolgármester (megyei közgyűlési alelnök) illetményének, illetve tiszteletdíjának 20%-át. A költségátalány a tisztség ellátásához fűződő személyes kiadásokat fedezi, ilyen például a személygépkocsi használatával kapcsolatos kiadások, utazási költségtérítés, mobiltelefon-használat, stb. Az önkormányzat természetesen szabadon határozhatja meg saját vagyontárgya használati módját,, ennek megfelelően szabadon rendelkezhet a tulajdonát képező személygépkocsi használati jogának átengedéséről is. Az önkormányzat ilyen irányú döntési szabadsága nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke részére megítélt, személyes kiadásokat fedező költségátalányon felül a saját tulajdonát képező személygépkocsit rendelkezésre bocsássa, és hozzájáruljon az üzemeltetési költségek finanszírozásához. Ebben az esetben feltétlenül szükséges figyelemmel lenni a párhuzamos juttatások megítélésének elkerülésére, azaz arra, hogy ne legyen lehetőség a közgyűlés elnöke és alelnöke számára a saját tulajdonukban lévő gépkocsi használata utáni költségtérítés és a hivatali gépjármű részükre való egyidejű biztosítására. Emellett figyelembe kell venni még a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) polgármesteri jogviszonyra is alkalmazandó szabályait (pl. munkába járáshoz szükséges közlekedési bérlet és a hivatali gépjármű egyidejű megítélésétől való eltekintés), valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény adó viselésére vonatkozó rendelkezéseit.


2006. 1. szám

16

?

Jogértelmezés

Az Ötv. 35. § (2) bekezdés e) pontja a polgármester önkormányzati jogkörébe utalja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A rendszertani értelmezés szerint az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlési elnök gyakorolja az alelnök tekintetében. A 103. § (1) bekezdés b) pontja az egyéb munkáltatói jogokat úgy definiálja, hogy tételesen felsorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az egyéb munkáltatói jogok körébe: a kinevezés, a vezetői megbízás, a felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és a fel nem sorolt, minden más munkáltatói jog az egyéb munkáltatói jogok körébe tartozik. A hivatali gépkocsi személyes használatra és annak magáncélú utazásra való engedélyezése ezzel szemben nem a munkáltatói jogok körébe tartozó kérdés, tekintettel arra, hogy a magáncélú utazás is üzemanyagköltséggel és a gépkocsi amortizációjával jár együtt. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a képviselő-testületnek (közgyűlés) a gazdálkodás biztonságáért való felelősségére tekintettel, a hivatali gépkocsi személyes használatra és magáncélú utazásra való engedélyezése mind a közgyűlés elnöke, mind a közgyűlés alelnöke vonatkozásában a közgyűlés hatásköre. A mobiltelefon használatának költségtérítésére vonatkozó szabályok értelmezése A mobiltelefon használatának költségtérítési módja annak függvénye, hogy kinek a tulajdona a telefon. Amennyiben a telefon a polgármester tulajdona, a polgármester költségtérítésével összefüggő szabályokat kell alkalmazni. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 18. § (l) bekezdése szerint a polgármesternek a tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A polgármestert választása szerint fentiektől eltérően költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester illetménye 20–30%-ának megfelelő összeg. Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésen köteles határozni. A törvény alapján tehát a polgármester döntheti el, hogy melyik költségtérítési formát kívánja igénybe venni. Döntésének megfelelően vagy a számlával igazolt költségtérítés vagy pedig költségátalány megállapítására kerülhet sor. Mindkét elszámolási mód egy időben történő alkalmazására a törvény nem ad lehetőséget. Ha a telefon az önkormányzat tulajdona, vagy azt a polgármester – a képviselő-testület által – a rendelkezésére bocsátott költségkeret terhére vásárolta, akkor a testület dönt a költségviselés mértékéről. Nem az a kérdés tehát, hogy vezetékes, vagy mobil telefont használ-e a polgármester, hanem, hogy azt milyen jogcímen használja, továbbá, hogy a használat költségei viseléséről hogyan döntött a testület. A társulási tanács elnöki és egyben költségvetési szerv vezetői tisztség, illetve a polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályozás problematikájának rendezése A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 33/A. § (1) bekezdésének l) pontja szerint a polgármester nem lehet a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a területfejlesztési önkormányzati társulásokra a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (társulási törvény) szabályait kell alkalmazni.


2006. 1. szám

17

?

Jogértelmezés

A társulási törvény 16. §-a előírja, hogy két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. A 17. § szerint a jogi személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv, létrehozásához alapító okirat szükséges. A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a 10–15. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A társulási törvény 10. § (1) bekezdése szerint a társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése meghatározza, hogy a társulás tagjai megállapodhatnak abban, hogy a társulási tanács az általuk választott – megállapodásban meghatározott számú – helyi önkormányzati képviselőkből áll. A képviselő-testületek – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – megállapodhatnak abban is, hogy a társulási tanácsban a társulás tagjait a polgármesterek képviselik, és a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal vagy abban, hogy a költségvetési hozzájárulás arányában választanak képviselőt a társulási tanácsba. A 12. § előírja, hogy a társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, aki képviseli a társulást. A fenti jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve összeférhetetlenségi ok a társulásnál csak abban az esetben állhat fenn, ha a polgármester, aki a társulás elnöke, egyben a társulásnak mint költségvetési szervnek a vezetője is. A két funkció azonban (a társulási tanács elnöke és a jogi személyiségű társulásnak mint költségvetési szervnek a vezetője) szétválasztható, s ebben az esetben nincs összeférhetetlenség. A gazdasági társaság alkalmazottjaként a polgármester az orvosi praxisának ellátását párhuzamosan gyakorolhatja A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (4) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladataként említi az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtására kiadott 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet l3/A. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyógyító-megelőző ellátást – amennyiben gyógyintézeti vizsgálat, illetőleg gyógykezelés nem szükséges – a választott háziorvosok végzik. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontja előírja, hogy a rendelet hatálya kiterjed azokra a működtetési joggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra,, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, valamint az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a feladatokat gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként végzik. Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének l) és m) pontja szerint a főállású és a társadalmi megbízatású polgármester nem lehet „... olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja", továbbá „aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervévei kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el". Az összeférhetetlenségi szabályok megállapításának célja, hogy biztosítsa a helyi önkormányzat képviselő-testületi tagjainak a nem kívánatos befolyásolásoktól való mentességét, a helyi önkormányzás közéleti tisztaságát, a lelkiismeretes képviselői munka végzését.


2006. 1. szám

18

?

Jogértelmezés

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 1. § (4) bekezdése szerint „a polgármestert kérésére – foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára – a megválasztásakor fennálló munkaviszonya,, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója – közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával – köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni". Amennyiben az orvos az önkormányzat fenntartásában álló egészségügyi intézménynél áll közszolgálati jogviszonyban, a polgármesteri tisztség ellátása idejére hivatását nem gyakorolhatja, azonban a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságban kell részesítenie. Ez a törvényi előírás feltételezi az orvos polgármesteri tisztsége megszüntetése utáni közalkalmazotti jogviszonyba való visszaállítását. Abban az esetben, ha az orvos az önkormányzattal kötött szerződés útján, vállalkozói alapon végzi a gyógyító-megelőző tevékenységet, mérlegelnie szükséges, hogy vállalja-e a közéleti szereplést az orvosi praxis ideiglenes feladásának, a klientúra átadásának és újbóli kialakításának hátrányára. A bírói gyakorlat szerint (BH2004. 34, EBH2003.1008), amennyiben az orvos gazdasági társaság alkalmazottja – nem tagja! –, vállalhat közéleti szereplést. A Legfelsőbb Bíróság ítéleteiben kimondta,, hogy a háziorvosi feladatok ellátásával megbízott betéti társaságnál munkaviszonyban foglalkoztatott orvos tevékenysége nem összeférhetetlen az önkormányzati képviselői megbízatásával. Annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság a települési képviselői tisztség és az orvosi hivatás egyidejű betölthetősége tárgyában hozott döntést, a kialakult bírói gyakorlatot egyértelműen alkalmazni kell a polgármesterre is. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (T) 5. § e) pontja szerint az önkormányzati képviselő nem lehet – a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokhoz hasonlóan –, „aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervévei kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el." A bíróság – többek között – azt vizsgálta, hogy a „személyes közreműködésével működő” kifejezés megkívánja-e a közreműködő tagi minőségét, vagy a személyes közreműködés alkalmazottként munkajogviszonyban is megvalósul-e. A Legfelsőbb Bíróság szerint tévedett a megyei bíróság, amikor az önkormányzati tisztség ellátására összeférhetetlennek tekintette egy olyan gazdasági társaság alkalmazottját, mely gazdasági társaság a képviselő-testülettel a T. 5. §-ának e) pontjában említett szerződést kötött. A T. a gazdasági társaság fogalmára vonatkozóan nem tartalmaz szabályozást. Ebből éppen az következik, hogy a T. értelmezésével, illetőleg a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyagban megjelölt fogalom segítségül hívásával kell megvizsgálni a betéti társaságnak a T. 5. § e) pontja alanyi körébe tartozását. Abban az esetben tehát, amennyiben a polgármester gazdasági társaság alkalmazottja, orvosi praxisát polgármesteri teendői ellátásával párhuzamosan gyakorolhatja. A települési önkormányzati képviselő felsőfokú tanulmányaira vonatkozó költségeinek természetbeni juttatásként való megtérítése A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapításáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 16. § (1) bekezdése taxatív módon felsorolja a természetbeni juttatások fajtáit. Ezt a kört nem bővíti a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 12. §-a, amely szerint az önkormányzati képviselők képzéséről,, továbbképzéséről a feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselő-testület gondoskodik. Számos olyan államilag támogatott képzést szerveznek, amely kifejezetten önkormányzati képviselők képzésére irányul, ezekkel kapcsolatban az önkormányzat gondoskodása elsősorban a szervezési tevékenységben merül ki. E körbe tartozhat bele még a Pttv. 16. § (1) bekezdés c) pontja is, amikor az önkormányzat szakmai folyóiratok stb. előfizetésével biztosítja a továbbképzést, de a polgármesteri hivatal infrastruktúrájának segítségével (pl. Internet-hozzáférés biztosítása) elősegíthetik az említett cél megvalósítását.


2006. 1. szám

19

?

Jogértelmezés

A másik kistérségben létrejött többcélú kistérségi társuláshoz való csatlakozás jogszabályi feltételei Az Országgyűlés 2004. november 2-ai ülésnapján elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényt (a továbbiakban: Kttv.). A törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a belügyminiszter útján az érintett képviselő-testületet(ek) az önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül – a társulási tanács, a megyei területfejlesztési tanács véleményének csatolásával – kezdeményezheti(k). Ennek megfelelően a kezdeményezés benyújtására legkorábban 2006 őszén, az önkormányzati általános választásokat követően kerülhet sor. A jogalkotó szándéka a kistérségi rendszer kialakítása során a stabilitás megteremtése és a hosszú távú fejlődés biztosítása volt. Ez az oka annak, hogy a kistérségi határok megváltoztatására leghamarabb csak az önkormányzati általános választásokat követően van lehetőség. A Kttv. szabályai szerint a többcélú kistérségi társulás nem lépheti át a kistérségi határokat, valamint egy kistérségben csak egy többcélú kistérségi társulást lehet alakítani. A törvény szerint a többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor lehet, amelyhez a társulásban részt vevő képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges. A többcélú kistérségi társuláshoz való csatlakozást azonban csak a kistérségen belüli települések kezdeményezhetik. Mindaddig, amíg nem történt meg a kistérségi lehatárolás megváltoztatása, a települések nem csatlakozhatnak jogszabályszerűen a másik kistérségbe tartozó többcélú kistérségi társuláshoz. Ehhez először a kistérségi lehatárolást kell megváltoztatni, és csak azt követően kerülhet sor az átsorolás szerinti kistérségbe tartozó települések részvételével kialakított többcélú kistérségi társuláshoz való csatlakozásra. A kistérségen belüli többcélú társulás tagjává válni ekkor már határidő nélkül bármikor lehet. Tájékoztató (kiegészítő magyarázat) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosításáról szóló 2005. évi CXXXII. törvény lakbérszabályozásra vonatkozó egyes rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásához Az Lt. új rendelkezéseiről közzétett tájékoztató kiegészítésének célja – a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal közreműködésével 2006. január 26-án megtartott konferencián felmerült gyakorlati kérdések alapján – az önkormányzati rendeletalkotáshoz történő segítség nyújtása. Az Lt. 34. § (1) bekezdése 3-féle lakbér-kategória önkormányzati rendeleti szabályozására ad lehetőséget. A normaszövegből kitűnően, minden önkormányzat – saját lakásállománya és lakossági öszszetétele függvényében – önállóan dönthet arról, hogy mindegyik lakbér-kategóriára vagy közülük csak egy vagy két lakbérformára ad szabályokat. Az Lt. 34. § (2) bekezdése – összefüggésben a lakbérmérték belső tartalmáról rendelkező Lt. 13. § (2) bekezdés előírásaival – nem változtatott a szociális helyzet szerint bérbe adott lakások lakbérének belső tartalmán, tehát az önkormányzati rendeletben a szociális jellegű lakbér mértéke, mint eddig, az új törvényi szabályok szerint is teljesen azonos módon szabályozható. Azaz a lakáson belül minden kiadás a bérlőt terheli (lakásberendezések karbantartása, javítása, pótlása, cseréje), melynek ellentételezéseként a lakbér mértékét változatlanul alacsonyan kell tartani. Az Lt. 34. § (4) bekezdése a költségelven megállapított lakbérmérték belső tartalma tekintetében – a lakás és az épület szociális jellegű bérlettel azonosan meghatározott műszaki jellemzőin és a bérbeadó szerződés keretében nyújtott szolgáltatásain [Lt. 10. § szerinti épülettel kapcsolatos feladatok] túlmenően – a bérbeadó-bérlő az Lt. 13. § (1) bekezdése szerinti megállapodáson alapuló költségek, ennek hiánya esetén a bérbeadónak a lakásberendezések pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek figyelembevételére is felhívja a figyelmet.


2006. 1. szám

20

?

Jogértelmezés

E törvényi rendelkezés lényege, hogy az új költségelvű lakbérben már nemcsak az épülettel, hanem a lakással kapcsolatos ráfordítások is megtérüljenek. Az Lt. 34. § (5) bekezdése a piaci lakbér tekintetében nyereség kalkulációjára is lehetőséget nyújt. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezésekben lévő visszautalás szerinti 13. § (1) bekezdés új – azaz a költségelvű és a piaci lakbérmérték tartalmára vonatkozó – szabályai a 2005. évi CXXXII. törvény 45. § (2) bekezdése értelmében csak a hatálybalépését követően létrejött új szerződésekre alkalmazhatók, ezért az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: • Az Lt. jelenleg még hatályos 13. § (1) bekezdése és 34. § (2) bekezdése alapján számos önkormányzat rendelete ma is tartalmaz ún. szociális, költségelvű és piaci lakbérmértékeket. Az önkormányzatok a költségelvű és a piaci lakbérmértékek tartalmának meghatározásakor a most hatályos törvényi rendelkezések alkalmazásával a lakáson belüli költségeket – a 13. § (1) bekezdés szerinti eltérő megállapodás lehetőségére és a (rendelet szerint megköthető) megállapodás tartalmára figyelemmel – számításba vehették. Ebben az esetben a már megkötött – régi – szerződések lakbérmértékének tartalma nem változik, és ezek korrekcióját a rendelet módosításával bármikor el lehet végezni. A lényeg tehát az ilyen – régi – szerződéseknél, hogy a bérbeadó épülettel és lakással kapcsolatos kiadásai az eredetileg, a szerződéskötéskor hatályos rendeleti szabályozás szerinti tartalommal, továbbra is megtérüljenek. Ugyanez igaz a – régi – piaci alapú lakbérmértékekre, ahol nyereséget is beszámíthattak. • Ha az önkormányzat jelenleg hatályos rendelete szabályozza ugyan a költségelvű és a piaci lakbérmértékeket is, de a bérbeadót nem terhelik a lakáson belüli költségek, továbbá ezek a lakbérmértékek a szociális jellegű lakbéreknél kizárólag a bérlők jobb jövedelmi, vagyoni helyzete miatt magasabbak, akkor – mivel már megkötött szerződésekről van szó – az ilyen régi lakbérmértékek tartalma továbbra sem terjedhet ki a lakáson belüli költségekre. • Az ilyen esetekben tehát a – régi – költségelven illetve piaci alapon létrejött szerződések lakbére a rendelet módosítása alapján a jövőben is emelhető, azonban ebben nem számíthatók fel a bérbeadó lakáson belüli (ténylegesen nem vállalt és ezért elvégzésre sem kerülő) „kiadásai”. Az ilyen régi szerződések szerinti lakbérmértékeknek ezért mindenképpen alacsonyabbaknak kell lenniük, mint az új költségelvű vagy piaci lakbérmértékeknek. • Ugyanezeknél az önkormányzatoknál azonban, ha az Lt. új rendelkezéseire figyelemmel a jövőben is működtetni kívánják a költségelvű és/vagy a piaci lakbérmértékeket, akkor rendeletükben a hatálybalépést követően létrejövő – új – szerződésekre már az Lt. 13. § (1) bekezdését figyelembe vevő új lakbérszerkezetet kell kialakítaniuk. Az új költségelvű és/vagy piaci lakbérmértékek ebből adódóan magasabbak lehetnek, mint a meglévő, de a belső munkák átvállalását nem tartalmazó költségelvű, illetve piaci lakbérmértékek. A fentiekből következően alapvető eltérés a régi és az új szerződéseknél alkalmazható költségelvű/piaci lakbérmértékek tekintetében, hogy míg az Lt. még hatályos szabályai szerint a lakáson belüli költségek viselésében a fő szabálytól (miszerint minden belső munka a bérlőt terheli) való eltérő megállapodás megkötése lehetőség volt, addig az Lt. új 13. § (1) bekezdés szerint a belső munkák elvégzésében kötelező megállapodni, és ennek elmaradása esetén – a törvény alapján – a lakáson belüli kisebb kiadások (lakásberendezések karbantartása, javítása) a bérlőt, a nagyobb kiadások (a lakásberendezések pótlása, cseréje) a bérbeadót terhelik. Ami a megállapodás létrejöttét illeti, az Lt. 19. § (2) bekezdés rendelkezéseit a törvénymódosítás nem érintette; a rendelet ezért az új szerződések tekintetében (is) felhatalmazhatja a bérbeadót, hogy – a rendeleti mértékekre figyelemmel – a belső költségviselésről közvetlenül megállapodjon a bérlővel. Erre az esetre a költségelvű lakbérmérték differenciált szabályozása merül fel attól függően, hogy a megállapodás szerint a bérbeadót a lakáson belül konkrétan mely költségek viselése terheli. Fontos, hogy az önkormányzat a szociális jellegű, már fennálló – régi – szerződéseknél a szociális rászorultság megszűnését követően az Lt. 34. § (6) bekezdés szerinti lehetőséggel akkor élhet, ha az Lt. még hatályos rendelkezései alapján az ún. nem szociális (költségelvű és/vagy piaci) lakbérmértéket is szabályozta. Ebben az esetben figyelembe kell venni és alkalmazni a 2005. évi CXXXII. törvény 45. § (5) bekezdését, miszerint a nyugellátásban részesülő bérlők lakbére legfeljebb a költségelvű lakbér mértékéig emelhető.


2006. 1. szám

21

?

Jogértelmezés

Ha azonban az önkormányzat még hatályos rendelete csak a szociális jellegű lakbérmértéket szabályozza, akkor az ilyen – régi – szerződéseknél a szociális rászorultság megszűnésével kizárólag az Lt. 34. § (3) bekezdés szerinti rendelkezést alkalmazhatja, nevezetesen a lakbértámogatás nyújtását megszünteti. Ebből következik, hogy ilyen esetben az Lt. 34. § (4)-(5) bekezdés szerinti költségelvű és/vagy piaci lakbérmértékek csak a hatálybalépést követen létrejövő új szerződéseknél alkalmazhatók. Ez természetesen irányadó azokra a nem határozatlan időre kötött – régi – szerződésekre is, amelyeknél a hatálybalépést követően – bármikor – a határozott idő letelik, vagy a feltétel bekövetkezik, mert ilyenkor a volt bérlővel (akár ugyanarra a lakásra) történő új szerződés új lakbérmértékek szerinti megkötésének lehetősége fennáll. Ugyanez a helyzet a lakáscserével beköltöző új bérlővel létrejövő szerződés esetén is. Végezetül megemlítjük, hogy mivel a bérlő bármikor a szociális helyzete miatt rászorulóvá válhat (azaz, ha korában nem volt rászoruló, de pl. a munkahely elvesztése vagy más körülmény miatt azzá válik), az általa fizetendő lakbért ennek megfelelően a szociális jellegű lakbérmérték szerint kell a hatálybalépéskor már fennálló – régi – és az új szerződések esetében is módosítani. Ez ugyanis egyfelől a bérlő számára kedvezőbb helyzetet eredményez, másfelől az Lt. korábbi és új szabályai a szociális jellegű lakbérmértékekre (mint említettük) azonos tartalmat ír elő. Forrás: OLÉH Lakásügyi Főosztály. Bővebb információ: dr. Polgár Ildikó főosztályvezető-helyettes, OLÉH

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmezése A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 1. számú módszertani állásfoglalás a szakhatósági eljárással kapcsolatos illeték és igazgatási szolgáltatási díjfizetésről A Ket. 44-–45. §-a rendelkezik a szakhatóság közreműködéséről. A szakhatósági modell nem új jogintézmény a Ket.-ben, azt már az Áe. is szabályozta. A szakhatósági modell lényege: több, valójában különálló eljárásnak egy eljárás keretébe történő öszszevonása anélkül, hogy az csorbítaná az érintett hatóságok önálló döntési jogkörét. Az ügyfél kizárólag a jogszabályban az adott ügyfajta intézésére – a saját hatáskörének gyakorlása mellett koordináló jogkörrel felruházott – hatósággal áll eljárási kapcsolatban, míg a többi közigazgatási szerv szakhatóságként vesz részt az eljárásban, s a koordináló szerv erre irányuló megkeresése alapján jár el. A szakhatósági modell alkalmazására az esetek túlnyomó részében hatósági engedélyezési eljárásban kerül sor, de előfordulhat szakhatósági részvétel hatósági kötelezési eljárásban is. A szakhatósági modell bevezetésének egyértelműen az ügyfelek eljárási terheinek megkönnyítése és a hatósági eljárások időtartamának radikális rövidítése volt a célja. Ekként ugyanis az ügyfélnek nem kell pl. 6–8 hatóságtól külön-külön – esetenként egymást követő sorrendben – kérni a tevékenységéhez vagy tervezett létesítményéhez szükséges engedélyt, hanem az egy eljárás keretében lebonyolítható, méghozzá akként, hogy a szakhatóságok egyszerre, egymással párhuzamosan – bizonyos eljárási cselekmények tekintetében esetleg egymással összehangoltan – foglalkoznak az üggyel. A jogalkotó tehát a szakhatósági modellel időt és fáradtságot kívánt megtakarítani az ügyfél számára, akként, hogy az ügyfél eljárási terheinek egy részét a koordináló szerve (a koncentrált ügyben érdemi döntésre feljogosított hatóságra) hárította át. Formálisan ugyan az ügyben csupán egyetlen határozat születik, ám ez – mivel magában foglalja a szakhatóságok állásfoglalását is – valójában annyifajta hatósági engedélynek (kötelezésnek) számít, ahány hatóság az ügy elbírálásában részt vett. Nem szerepelt azonban a jogalkotó céljai között az, hogy a vázoltakon túlmenően az ügyfél számára pénzt is takarítson meg olyan módon, hogy az ügyfél kevesebb illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizessen az összevont eljárásért, mint amennyiért a külön-külön eljárásokért fizetne.


2006. 1. szám

22

?

Jogértelmezés

Az eljárási illetéket – amely a központi költségvetés bevételét képezi – kétféleképpen lehet megállapítani a szakhatóságok részvételével folyó eljárásokban: vagy egy összegben, amely magában foglalja a szakhatósági tevékenységért fizetendő illetéket is, vagy az összes részt vevő hatóságra nézve külön-külön (ha pl. valamelyik szakhatóság közreműködése költségigényesebb, mint a többi szakhatóságé). E két lehetséges módozat közül a jogalkotó szerv jogosult választani. Ugyanez a választási lehetőség nem áll fenn az igazgatási szolgáltatási díj esetében, mivel az az érintett hatóságok bevétele, tehát mértékének megállapítása is hatóságként történik. Az illeték, illetőleg az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjára értelemszerűen irányadó a Ket. 36. §-ának (4) bekezdésben foglalt szabály, azaz mindkét fizetési kötelezettséget az érdemi döntésre feljogosított szerv eljárásában kell teljesíteni, s e szerv utalja át azután az őket megillető igazgatási szolgáltatási díjat az érintett szakhatóságoknak. (A lerótt illeték átutalására nem kerül sor.) Abból eredően, hogy az ügyfél csak az érdemi döntésre jogosult közigazgatási szervvel áll eljárási kapcsolatban, indokolt esetben e szervtől kérheti a Ket. 159. §-a alapján költségmentesség engedélyezését. E kérelem teljesítése esetén a költségmentesség – az egyéb eljárási költségen túlmenően – az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli teljes vagy részleges mentességet jelent, méghozzá az eljárásban részt vevő valamennyi hatóság közreműködésére kiterjedő hatállyal. Épp ezért a költségmentességet engedélyező, továbbá az engedélyezett költségmentességet módosító vagy visszavonó végzést meg kell küldeni annak a szakhatóságnak, amely a jogszabály alapján igazgatási szolgáltatási díjra jogosult. Nem kell megküldeni a végzést a többi szakhatóságnak, továbbá a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító végzést egyetlen szakhatóságnak sem. Amennyiben a szakhatóságok közreműködését igénylő eljárás az ügyfél kérelmére indult, az eljárás e jellege az eljárás egészére kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy a szakhatóságok az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóság megkeresése alapján indították meg saját eljárásukat. Ilyen esetben tehát az eljárási költségek viselése szempontjából, valamint az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj mértéke szempontjából a szakhatósági eljárás is kérelemre indultnak minősül. Amennyiben a különös eljárási szabály konkrét számlaszámot határoz meg, amelyre az igazgatási szolgáltatási díjat be kell fizetni, az átutalás is erre a számlára történik. A szakhatósághoz intézett megkeresésnek tartalmaznia kell azt a közlést, hogy az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díjat befizette, és annak átutalására sor kerül(t). A kifejtettek miatt a határozat meghozatalára jogosult hatóságnak folyamatosan naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie az érintett eljárásfajtákra vonatkozó illeték és igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, továbbá a bankszámlákról. A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 2. számú módszertani állásfoglalás az eljárási költségek viselésével kapcsolatban Hogyan alakul az eljárási költségek viselése az egymással jogvitában nem álló ellenérdekű ügyfelek esetében? Egyes engedélyezési eljárásokban (így például az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban vagy a telepengedélyezési eljárásban) problémaként vetődhet fel, hogy ki viseli azokat az eljárási költségeket, amelyek az adott ügyben a kérelmező ügyfélen kívüli ügyfeleknek (pl. a telekszomszédok) az eljárásban való részvételével összefüggésben keletkeznek (pl. a szemlén való megjelenéssel kapcsolatos költség, az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség, a képviselő költsége). A kérelmező ügyfélen kívüli ügyfelek nem minősülnek azonos érdekű ügyfélnek (az engedély megadása esetén ők nem válnak engedélyessé), tehát nem merülhet fel a 156. § (1) bekezdés második mondata szerinti költségmegosztás. Viszonyulásuk az engedélyezéshez semleges (a szomszédsággal szükségképpen együtt járó tényezőként fogják fel) vagy ellenérdekű (pl. sérelmezik a korábbi panoráma elvesztését, vagy zavarja őket a telephelyen gyakorolandó ipari tevékenység), e viszonyulásuk az eljárás során akár meg is változhat (pl. az építési dokumentációk részletes megismerésének hatására).


2006. 1. szám

23

?

Jogértelmezés

Az engedélyezéshez semlegesen viszonyuló ügyfelek oldalán felmerült egyéb eljárási költségek viselése tehát a 156. § (1) bekezdés első mondatának keretei között értelmezhető. Azaz a kérelemre indult eljárásban – ha törvény másként nem rendelkezik – az egyéb eljárási költségeket a kérelmező ügyfél viseli, s ebbe beletartoznak a kérelmező ügyfélen kívüli, nem ellenérdekű ügyfelek oldalán felmerült különféle egyéb eljárási költségek is. Azaz például – mintegy az engedélyezési eljárás szükségszerű járulékos költségeiként – a kérelmező ügyfélre hárulnak a más településen élő telekszomszédnak a szemlén való megjelenésével kapcsolatos költségei vagy a telekszomszéd iratbetekintési jogának gyakorlásával összefüggő költségek. E költségek ugyanis a telekszomszédok esetében az ügy megismerésének, az ügyben való szükséges mértékű tájékozódásuk érdekében merülnek fel. Más a helyzet viszont az eredendően ellenérdekű vagy az ügy megismerése eredményeként azzá váló telekszomszédok esetében. Az engedélyezés kérdésében ellenérdekű ügyfél esetében azonban nem a klasszikus ellenérdekű ügyféli felállás valósul meg, amelyben egyik oldalon a másik fél jogellenes magatartását sérelmező kérelmező ügyfél, míg a másik oldalon a kérelem eredményeként – lényegében ex officio – eljárás alá vont ügyfél áll (pl. az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben vagy a kapcsolattartási ügyekben). Az engedélyezési eljárásokban ugyanis nem releváns a jogellenes magatartás, az ellenérdekű pozíció eshetőlegesen alakul ki, és nem a kérelmező ügyfél részéről fogalmazódik meg, hanem az ügyben helyzeténél (szomszédja az engedélyt kérőnek, az engedélyezendő építmény tervezője stb.) fogva ügyfélként megjelenő személy oldaláról. Az engedély megadása (a kérelemnek helyt adás) nem eredményezi az ügyben való nyertességet, s ugyanígy az engedély meg nem adása (a kérelem elutasítása) nem jelenti az ügynek az ellenérdekű szomszéddal (ügyféllel) szembeni elvesztését. Következésképpen a 154. §-nak az ellenérdekű ügyfelekkel kapcsolatos eljárási költségviselési szabályai az engedélyezési eljárásokban egy az egyben nem alkalmazhatók, hanem a 157. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megfelelően irányadók. Mindennek alapján az engedélyezési eljárásokban az ellenérdekű ügyfelek költségviselése a következőképpen alakul: 1. Ameddig az ellenérdekű ügyfél oldalán felmerülő egyéb eljárási költségek azon a kereten belül mozognak, amelyek az ügyben semleges ügyfelek részéről természetesek, azaz az adott ügy részletes megismerését, az ügyben való szükséges mértékű tájékozódást szolgálják, e költségek a kérelmező ügyfelet terhelik. E körben ugyanis az ellenérdekűség – legalábbis külön költségeket okozó módon – nem manifesztálódik, azaz a költségviselés kérdésében a 156. § (1) bekezdése alapján kell dönteni. 2. Abban az esetben viszont, ha az ellenérdekű ügyfél oldalán felmerülő költségek nem az ügy megismerése érdekében, hanem az ellentétes érdek megjelenítése, a hatósági döntésnek az engedély meg nem adása iránti befolyásolása érdekében merülnek fel (pl. szakértő kirendelésére irányulnak, újabb szemle tartását kezdeményezik), az egyéb eljárási költségek viselését a 154. § megfelelő alkalmazásával kell eldönteni. Azaz, ha az ellenérdekű ügyfél cselekményei nem érik el céljukat, az engedélykérelem elutasítását, vagy az engedély módosításokkal/feltételekkel való megadását, az ezzel összefüggő egyéb eljárási költségeket az ellenérdekű ügyfél viseli. Ha viszont e cselekmények hatására az engedély iránti kérelmet a hatóság elutasítja, vagy az ellenérdekű ügyfél által javasolt módosításokkal/feltételekkel adja meg, az ellenérdekű ügyfél oldalán felmerült célszerű [155. § (1) bekezdés a) pontja], egyéb eljárási költségek viselésére a kérelmező ügyfelet kell kötelezni. Amennyiben pedig a hatóság az ügyet érdemben lezáró határozata a kérelemben foglaltak, illetve az ellenérdekű ügyfél által javasoltak közötti döntésben testesül meg, az egyéb eljárási költségek viselését a 154. § (2) bekezdésének keretei között kell megállapítani.

A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 3. számú módszertani állásfoglalás a Ket. 171. § (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (1) bekezdése szerint:


2006. 1. szám

24

?

Jogértelmezés

„E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.” Hangsúlyozni kell azt, hogy a Ket. hatályba léptető rendelkezése „ügyről” beszél, s nem pedig eljárásról. Egy adott ügy mindig egy szükségképpeni alapeljárást és eshetőleges jogorvoslati, valamint végrehajtási eljárás együttesét jelenti. E rendelkezésnél abból kell kiindulni, hogy mind az Áe., mind a Ket. a hatósági eljárás egyes szakaszai között szerves kapcsolatot teremt. Erre utal az Áe.-ben a 60. § és 76. §, a Ket.-ben pedig a 95. § (2) bekezdése, valamint a 126. §. (1) bekezdése. E szakaszok kimondják azt, hogy e törvények rendelkezéseit a jogorvoslati, illetve a végrehajtási eljárásban az e fejezetekben foglaltaknak megfelelően, illetve meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyes eljárási szakaszok nem különülnek el egymástól. Ebből következően, ha az alapeljárás még a Ket. hatálybalépése előtt indult, akkor a jogorvoslati és a végrehajtási eljárásra is az Áe. szabályai alkalmazandók. Következésképpen a hatálybalépés után indult ügyön mindig az alapeljárás megindítását kell érteni. A törvény 171. § (1) bekezdése kimondja azt is, hogy a Ket. rendelkezéseit még a megismételt eljárásban is kell alkalmazni. Ez a rendelkezés csak azon eljárás tekintetében alkalmazható, ahol a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság elrendelte az új eljárás lefolytatását. A megismételt eljárás tehát új ügynek minősül, ezért erre már a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 4. számú módszertani állásfoglalás új közigazgatási munkaszervezési módszer kialakításáról a Ket. alapján A Ket. egyik alapvető célkitűzése volt az ügyintézés időtartamának lehetőség szerinti lerövidítése. Nem véletlen tehát, hogy ez a cél már az alapelvek között is kétszer felbukkan. A 4. § (1) bekezdése szerint „az ügyfeleket megilleti a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog”. A 7. § pedig kimondja: „a közigazgatási hatóság úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen”. Az idézett két alapelv tényleges érvényre juttatása mind a vezetők, mind az ügyintézők részéről új szemléletet és új munkaszervezési módszerek alkalmazását követeli meg. Ami a vezetőket illeti: a Ket. hatálybalépése előtt gyakran tapasztalható volt – főként a központi közigazgatási szerveknél, ahol egymás alatt több vezetői szint helyezkedik el –, hogy egyes vezetők íróasztalán napokig gyűltek a szignálásra váró ügyiratok. Így mire azok eljutottak az ügy előadójához, alaposan megfogyatkozott az ügyintézési határidő. A másik vezetői „típushiba”, hogy a vezető a szignálással befejezettnek tekinti a reá háruló feladatot, „leveszi a kezét az ügyről”, s így az legfeljebb a kiadmányozás alkalmával kerül ismét elé. Már pedig a vezető folyamatos felelősséggel tartozik munkatársainak ügyintézési tevékenységért. Ebből eredően nem csupán a feltűnően hosszú ideje elbírálatlan ügyekre kell felfigyelnie, hanem az is a kötelessége, hogy amennyiben valamelyik munkatársa – betegség, szabadság, továbbképzés miatt vagy egyéb okból – tartósan kiesik a munkából, nézze át a reá szignált ügyeket, s legalább azok egy részét – így pl. a soron kívül elbírálandó ügyeket vagy a szakhatósági állásfoglalás-kéréseket – szignálja át más ügyintézőre. (Az ilyen vezetői mulasztásokból eredtek azok az anomáliák, hogy egyes szakhatóságok jóval a megszabott határidő után „ébredtek fel”, s addig az eljáró hatóság – az Áe. alapján teljes joggal alkalmazva „a hallgatás=beleegyezés” elvet – már régen kiadta az ügyfél által kért engedélyt.) Még több munkaszervezési változtatás vár az ügyintézőkre. Náluk az volt a „típushiba”, hogy úgy vélték: szabadon gazdálkodhatnak a rendelkezésükre álló ügyintézési határidővel, ha tehát az ügyiratot csak a 25. napon veszik kézbe, senki sem marasztalja el őket, hiszen még határidőn belül vannak. Ebből a szemléletmódból eredt aztán az, hogy az ügyintézési határidő túlnyomó része gyakorlatilag elveszett, mert csak az ügyiratok kézbevételekor derült ki: az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, a kérelmet át kell tenni a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, szakhatósági állásfoglalásokat kell beszerezni stb. A Ket. azt követeli az ügyintézőktől, hogy küszöböljék ki az ügyintézési folyamatból az efféle értelmetlen „holt időket”; ennek érdekében a reájuk szignált ügyiratokat a hozzájuk érkezést követően a legrövidebb időn belül vegyék kézbe egy előzetes rutinvizsgálat céljából. A félreértések elkerülése végett leszögezzük: ez az előzetes átvizsgálás még nem igényli a teljes ügyirat minden részletre kiterjedő áttanulmányozását – ami esetenként napokat vesz igénybe –, mindössze néhány szempontra terjed ki, és néhány percet vesz igénybe. Az új ügyiratok előzetes vizsgálatára azonban minden munkanapból ki kell szakítani az ehhez nélkülözhetetlen 20–30 percet. Önkormányzati Hírlevél

2006. 1. szám

25

?

Jogértelmezés

Mivel az erre vonatkozó konkrét kötelezettségeket a Ket. különböző rendelkezései tartalmazzák, az ügyintézők munkájának megkönnyítése érdekében összefoglaljuk, hogy mire kell kiterjednie az előzetes rutinvizsgálatnak. A hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására (22. § (1) bek.)? Nem kell-e az ügyben ideiglenes intézkedést tenni (22. § (3) bek.)? A kérelemre indult eljárásban: a kérelem megfelel-e a Ket. 35. § (1) és (2), továbbá a 36. § (1) és (3) bekezdésében foglalt követelményeknek (37. § (1) bek.)? Nem olyan ügyről van-e szó, amelyet soron kívül kell elbírálni (33. § (2) bek.), vagy amelyben az átlagosnál rövidebb az ügyintézési határidő (pl. 33. § (8) bek.)? Mivel a felsorolt szempontok egy része már a szignáláskor is felszínre kerül, célszerű olyan iratborítót használni, amelyen jól látható módon (pl. piros rostirónnal a megfelelő rubrikába rajzolt kereszttel) jelezni lehet, ha az ügy soron kívüli elbírálást igényel, vagy a kérelem hiányos. Ezáltal ugyanis időt lehet megtakarítani, hiszen ha valamit már a vezető észlelt, azt nem kell az ügy előadójának még egyszer megvizsgálni. A Ket. annak érdekében, hogy az ügyintézőket rászorítsa az új munkastílusra – mintegy garanciaként – napokban megállapított részhatáridőket épített be az eljárásba. Ilyen részhatáridő: • • • • • •

az ügyfél öt napon belüli értesítése az eljárás megindításáról (29. § (3) és (9) bek.); az iratok öt napon belüli áttétele az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez (22. § (2) bek.); a kérelem öt napon belüli továbbítása a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez (38. § (1) bek.); az ügyfél nyolc napon belüli felhívása a hiánypótlásra (37. § (2) bek.); a kérelem nyolc napon belüli, érdemi vizsgálat nélküli elutasítása (30. §).

A felsorolt részhatáridők megtartása csak akkor lehetséges, ha nem csupán az ügyintézők, hanem a szignálásra jogosult vezetők is maradéktalanul alkalmazkodnak a Ket. által megkövetelt új munkastílushoz, azaz ők is kiszakítják munkaidejükből azokat a perceket, amelyek az új ügyiratok haladéktalan szignálásához szükségesek. Arra is szükség van, hogy minden vezetőnek legyen olyan – kinevezett vagy e feladattal megbízott – helyettese (helyettesítője), aki a szignálásra jogosult, és akár csak néhány napos távolléte esetén is ezt a munkát elvégzi. Ellenkező esetben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy mire az ügyirat eljut az előadóhoz, már le is telt a részhatáridő. A Ket. a részhatáridőket elsősorban az eljárás leggyorsabb lezárhatósága érdekében, azaz az ügyfelek eljárási alapjogának érvényre juttatása érdekében építette be az eljárásra vonatkozó szabályozási rendszerbe. Épp ezért a törvényhozó akaratával való nyílt szembeszegülés lenne egy olyan szemléleti mód kialakulása, hogy a részhatáridőket – mivel azok túllépéséhez nem fűződik automatikus szankció – nem kell éppen annyira komolyan venni, mint az érdemi határozat meghozatalára irányadó határidőt. Nem fogadható el az a védekezés sem, hogy nem minden részhatáridő túllépése veszélyezteti az érdemi döntéshozatalra vonatkozó határidő megtartását. Ez az adott hatóság esetében még igaz is lehet – hiszen az iratok késedelmes áttétele vagy továbbítása esetén nem reá hárul az érdemi döntés meghozatalának kötelezettsége –, ám az ügyfél szempontjából az ilyen késedelem is elpazarolt, az ügy lezárását hátráltató időtartamnak minősül. Mindezekre figyelemmel indokoltnak látszik, hogy – főként a Ket. alkalmazásának első hónapjaiban – a vezetők szúrópróbaszerűen, illetőleg a kiadmányozás során ellenőrizzék az eljárási részhatáridők megtartását, továbbá ez legyen szempont a törvényességi ellenőrzések során is.


2006. 1. szám

26

?

Jogértelmezés

Egyes tárcák – élve a Ket.-be foglalt felhatalmazással – bizonyos eljárásfajtákban hosszabb eljárási részhatáridőket állapítottak meg, így pl. a hiánypótlási felhívásra nézve akad 120 napos határidő is. E hosszabb határidők egy része azon a tévedésen alapul, hogy a hiánypótlási felhívásra megállapított határidő jogvesztő jellegű, s annak letelte után többé már nem lehet az ügyfelet hiánypótlásra felhívni. Mint erre rámutattunk, ez nem így van. A frissen érkezett ügyiratok előzetes rutinvizsgálata ugyanis mindössze néhány szempontra korlátozódik, s egyáltalán nem zárja ki azt, hogy az ügyiratok részletes átvizsgálása során olyan fogyatékosságokra derül fény, amelyeket a rutinvizsgálat – nem ez lévén a feladata – nem tárt fel. Épp ezért hiánypótlási felhívás kibocsátására az eljárás egész tartama alatt lehetőség van. Így tehát azt tanácsoljuk az érintett hatóságok munkatársainak, hogy – még ha az adott eljárásfajtában erre nézve a különös eljárási norma hosszabb határidőt állapított is meg – a rutinvizsgálatot végezzék el mielőbb, s annak alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket, ez ugyanis egyáltalán nem befolyásolja ama jogukat, hogy a teljes iratanyag részletes áttanulmányozása nyomán az ügyfelet (újabb) hiánypótlásra hívják fel. A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 5. számú módszertani állásfoglalás a jogi helyzet értelmezéséről A Ket. 15. § (1) bekezdése bővítette az ügyfélre vonatkozó definíciót. A bővítés egyik eleme a jogi helyzet törvénybe foglalása. Ezt a Kodifikációs Bizottság azért javasolta, mert nemcsak a jognak és a jogos érdeknek az adott üggyel való kapcsolata eredményezi (eredményezheti) az ügyféli jogállás létrejöttét, hanem a jogi szabályozáson nyugvó kötelesség is. A jogi helyzet tehát kötelesség fennforgását jelenti, amely szintén megalapozza az ügyféli jogállást. Ez az értelmezés összhangban van a hatósági ügy definiálásával. „Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol…” (Ket. 12. § (2) bek. a) pont) Megemlítjük, az 1957. évi IV. törvény ügyfél fogalma a jogi helyzetet magában foglalta. Forrás: BM Önkormányzati Hivatal, Önkormányzati Főosztály, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály. Bővebb információ: dr.Csukás-Novák Nóra, dr. Harsányi Zsolt A rovatban megjelenő jogértelmezések szakmai vélemények, és mint ilyenek az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozata értelmében joghatás kiváltására nem alkalmasak, kötelező erővel nem bírnak.


2006. 1. szám

27

Gazdálkodás

ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A többcélú kistérségi társulások 2006. évi támogatásairól A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásban történő együttműködését első ízben 2004-ben támogatta a központi költségvetés, majd e cél 2005. évtől a pénzügyi szabályozórendszerben egyre nagyobb szerepet kapott. Ennek eredményeként mára az ország 166 kistérségéből (Debrecen és Budapest önállóan alkotnak kistérséget, így e térségeket figyelmen kívül hagyva) 157-ben jött létre többcélú kistérségi társulás (2005. novemberi állapot). Az első két év tapasztalatai és eredményei alapján 2006. évben a következők szerint folytatódik a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban Társulások) közszolgáltatási feladatellátásának, valamint az általuk megvalósítandó fejlesztéseknek a támogatása: • a központi költségvetés 15,4 milliárd forintos normatív, kötött felhasználású támogatást biztosít a Társulások működésének általános támogatásához, valamint az általuk biztosított közszolgáltatási (közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési, mozgókönyvtári) feladatok ellátásához; • az európai uniós, valamint a hazai fejlesztési célú támogatások esetében egyre jellemzőbb lesz, hogy a pályázatok elbírálása során előnyt élveznek a Társulások fejlesztési elképzelései; • egyéb támogatások (pl. közmunkaprogram) igénybe vétele során szintén prioritást kapnak a Társulások támogatási igényei. A pénzügyi szabályozórendszer utóbbi két elemével a 2006. évi pályázati rendszerek keretében találkozhatunk. Az elsőként említett normatív, kötött felhasználású támogatás feltételeit és a támogatás mértékét – az elmúlt két év gyakorlatától eltérően – nem pályázati rendszer, illetve kormányrendeleti szabályozás révén, hanem már a 2006. évi költségvetési törvényből (8. számú melléklet, V. pont) megismerhetjük. 1. A normatív, kötött felhasználású támogatási rendszer kialakításának szempontjai, feltételrendszere A Társulások 2006. évi támogatási rendszerének kialakításakor elsődleges szempont volt a stabilitás követelményének érvényesítése, így a támogatásokhoz kapcsolódó feltételrendszer csak a legszükségesebb esetekben változott (általában a Társulások szempontjából pozitív módosításokról beszélhetünk). A 15,4 milliárd forintos támogatás normatív jellege egyrészt biztosítja, hogy a Társulások az általuk igényelhető támogatások fajlagos összegeit időben megismerjék, másrészt a rendszer képes kezelni az ország eltérő adottságú kistérségeinek különbözőségét. A támogatási rendszer kialakításának szempontjai – a fenti alapvetéseken túl – a következők: • azok a Társulások kaphassanak működési támogatást, amelyek ténylegesen ellátják az adott közszolgáltatási feladatot; • kiszámítható legyen (így a 2005. évi normatív működési támogatással összhangban van a támogatandó feladatok köre, továbbá többnyire nő a támogatás fajlagos összege); • a támogatás felhasználása során növekedjen a Társulások döntési jogköre (ezért szabadon határozhatnak arról, hogy a támogatást működési vagy felhalmozási célra fordítják, továbbá az egyes feladatokra jutó támogatást – a költségvetési törvény keretei között – más feladatokra átcsoportosíthatják); • egyes esetekben legyen lehetőség a Társulás által 2006-ban év közben vállalt közszolgáltatások esetében pótigényt benyújtani (pl. közoktatási intézményi társulások 2006. szeptember 1-jétől történő átszervezése stb.); • legyen lehetőség az adott kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén is támogatás igénylésére;


2006. 1. szám

28

Gazdálkodás

• bővüljön a támogatható feladatok köre (az idei évben először a Társulások a támogatást valamennyi, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben (a továbbiakban: Ktt.) nevesített közszolgálati feladatra felhasználhatják). A 15,4 milliárd forintos normatív, kötött felhasználású támogatásra azok a Társulások jogosultak: • amelyek 2005. október 15-éig megalakultak; • ahol a Társulásban részt vesz a kistérségben lévő településeknek legalább a költségvetési törvényben meghatározott hányada (a kistérséghez tartozó települések több mint fele, ha lefedik a kistérség összlakosságának 60%-át, vagy a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a, ha lefedik a kistérség összlakosságának felét); • az előző pont szerinti valamennyi településnek együttesen részt kell venni legalább 3 (ugyanazon) közszolgáltatási feladat ellátásában (1. a közoktatási intézményi és szakszolgálati feladat, a 2. feladat a törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti és egészségügyi feladatok közül választható, a 3. feladat a Ktt. 2. §-ában felsorolt további feladatok közül választható). További feltételek: • a területfejlesztési feladatok ellátásában a kistérséghez tartozó valamennyi településnek részt kell vennie; • a Társulásnak a fentiek szerinti feladatellátást legkésőbb 2006. január 31-étől kell biztosítani; • a támogatás – fő szabályként – a Társulásban 2006. január 31-én részt vevő települések száma és az ezen időpontig általuk vállalt feladatok után igényelhető; • az előző pontban említett – 2006. január 31-ei állapothoz kötött – fő szabály mellett a költségvetési törvény kivételes szabályként néhány esetben lehetővé teszi a 2006. január 31-ét követően kezdődő feladatellátás esetén póttámogatási igény benyújtását. A pótigénylésre az alábbiakban van lehetőség: o o

o

2006. január 31-ét követően a Társulás által fenntartott (közoktatási, szociális, gyermekjóléti stb.) intézmény kezdi meg működését, vagy legkésőbb 2006. szeptember 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulást átszervezik (ahhoz további település csatlakozik), vagy új közoktatási intézményi társulás kezdi meg működését, vagy a Társulás 2006-ban beszerzett iskolabuszt állít üzembe, mellyel legkésőbb 2006. szeptember 1-jétől utaztat gyermekeket, tanulókat.

A támogatás jogszerű igénybevétele, valamint a közös közszolgáltatási feladatellátás különböző módozatai (pl. intézményi társulás, ellátási szerződés, szolgáltatás „vásárlás”) megismerése érdekében célszerű a költségvetési törvény 8. melléklet V. pontját – az ahhoz kapcsolódó kiegészítő szabályokat is – alaposan áttanulmányozni. 2. Az egyes közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó főbb tudnivalók 2.1. A Társulások általános feladatainak támogatása Az e jogcímen járó támogatásra valamennyi olyan Társulás jogosult, amely a fenti feltételeket teljesíti. A kistérséghez tartozó települések és azok lakosságának számától függően 20–40 millió forint közötti támogatás széles körben használható fel, így: • azon közszolgáltatási feladatokra, melyeket a Társulás a költségvetési törvény 8. melléklet V. pontja szerint ellát, és melyek után normatív, kötött támogatásban részesül; • a Társulás munkaszervezetének működési és fejlesztési kiadásaira; • a Tkt. 2. §-ában vállalt feladatokra (azonban azok közül a közoktatási, szociális, gyermekjóléti, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak akkor, ha azok ellátása megfelel a költségvetési törvényben foglalt feltételeknek).


2006. 1. szám

29

Gazdálkodás

2.2. Közoktatási feladatok támogatása A Társulás e jogcímen támogatásra akkor jogosult, ha a Társulás területén lévő közoktatási intézmények megfelelnek a költségvetési törvényben foglalt feltételeknek, és a Társulás legalább két közoktatási szakszolgálati feladatot is ellát. Fontos hangsúlyozni, hogy a közoktatás mindkét területén vállalni kell az együttműködést, kizárólag a szakszolgálati feladatok közös vállalása még nem jogosít fel támogatásra. 2.2.1. A közoktatási intézményi feladat Társulás keretében történő ellátása a következőket jelenti: • az e feladatellátásban részt vevő önkormányzatok által működtetett valamennyi közoktatási intézménynek (akár a Társulás vagy egy település egyedül vagy több település intézményi társulásban tartja fenn az óvodát vagy általános iskolát) meg kell felelni a költségvetési törvényben az óvodai csoportokra és iskolai osztályokra előírt átlaglétszám feltételeknek; • e feltételek teljesítése esetén támogatás csak a Társulás vagy az intézményi társulások által fenntartott intézmények után igényelhető (vagyis az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után támogatás nem jár); támogatás igényelhető: • a Társulás vagy az intézményi társulás által fenntartott óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók után (és a társulás ösztönzéseként – bizonyos korlátokkal – az intézményi társulás székhelytelepüléséről az intézményi oktatásban részt vevő tanulók, óvodások után); • ezen intézményekbe iskolabusszal utaztatott gyermekek után, • intézményi társulás esetén annak községi tagintézményeként működő óvodába, iskolába járó gyermekek és tanulók után, vagy középfokú oktatási intézmény általános iskolai feladatokat ellátó községi tagintézményébe járó tanulók, illetve az egységes iskola (mely középiskolai és általános iskolai feladatokat lát el) községi tagiskolájába járó tanulók után. Fontos hangsúlyozni, hogy az ún. „tagintézményi” normatív támogatás kizárólag az óvoda, az általános iskola 1–4. évfolyama, illetve – középfokú oktatási intézmény, községi tagintézménye esetén – 1–6. évfolyama után igényelhető. 2.2.2. A közoktatási szakszolgálati feladat ellátásához a Társulás akkor igényelhet támogatást, ha a költségvetési törvényben felsorolt feladatok közül legalább kettő ellátását vállalja. Fontos tudni, hogy a támogatás igénylése 2006. évben az ellátottak száma (a 2005. évitől eltérően tehát nem esetszám) alapján igényelhető. A támogatás igénylése és felhasználása akkor jogszerű, ha az egyes szakszolgálati ellátásokat a Társulás legalább a költségvetési törvényben előírt gyakorisággal, illetve alkalommal biztosítja. 2.3. A szociális/gyermekjóléti intézményi feladatok támogatása 2.3 1. A szociális intézményi feladat E feladat ellátása esetén a Társulás akkor jogosult támogatásra, ha a szociális törvény szerinti szakosított ellátást biztosító intézmények közül legalább egy intézménytípus esetében biztosítja a közös feladatellátást. Ennek egyik módja, hogy a Társulás tartja fenn az intézményt, a másik módja, hogy a korábban két települési önkormányzat által fenntartott intézményt legkésőbb 2006. január 31-étől intézményi társulás tartja fenn (ez utóbbi létrejöttét a Társulás szervező tevékenységével, szakmai segítségnyújtásával támogatja). Fontos hangsúlyozni, hogy a másodikként említett megoldás esetén az intézményi társulás létrehozása elengedhetetlen a támogatás igényléséhez (vagyis a támogatható feladatellátás szempontjából nem felel meg, pl. a kistérségen belüli intézményi beutalási rend Társulás által történő szabályozása akkor, ha az intézmények továbbra is az egyes települési önkormányzatok fenntartásában működnek).


2006. 1. szám

30

Gazdálkodás

2.3.2. A szociális alapszolgáltatási feladat A szociális alapszolgáltatási feladatok támogatásának feltételei a 2005. évihez viszonyítva alapvetően nem változtak. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a költségvetési törvény 2006-ban egyértelműen fogalmaz: amennyiben a Társulás keretén belül intézményi társulások útján gondoskodnak a különböző szolgáltatások nyújtásáról, úgy az egyes intézményi társulásokban részt vevő települési önkormányzatok ugyanezen feladatokra önállóan, pl. családsegítőt, szociális gondozót nem foglalkoztathatnak. 2.3.3. A gyermekvédelmi szakellátási feladat Gyermekvédelmi szakellátás esetén a jelentős összegű (531 000 Ft/fő) normatív támogatás csak akkor igényelhető, ha a kistérség területén működő valamennyi átmeneti gondozást biztosító intézménytípus valamennyi intézménye a Társulás fenntartásában vagy intézményi társulás fenntartásában működik. 2.3. 4. A gyermekjóléti alapellátási feladat E feladat ellátása esetén a 0–17 éves korcsoportba tartozó lakosok száma szerinti támogatásra akkor jogosult a Társulás, amennyiben a gyermekjóléti szolgáltatást vagy a gyermekek napközbeni ellátását vagy a gyermekek átmeneti gondozását vállalja. (Ha több feladatot vállal, úgy a támogatás feladatonként illeti meg a Társulást.) A szociális és gyermekjóléti alapellátások esetében a költségvetési törvényben meghatározott feltételek több módon is teljesíthetők: a) a Társulás által fenntartott intézmény útján; b) a szociális alapellátásnál legalább 3000 főt, a gyermekjóléti alapellátásnál legalább 5000 főt lefedő intézményi társulások útján; c) ellátási szerződés útján (a Szoctv. 120–122. §-ainak megfelelően); d) külön megállapodás keretében, a Társulás székhelytelepülésének önkormányzata vagy a Társulás más tagja által fenntartott intézmény útján. Ez utóbbi a feladatellátás kevésbé alkalmazott – hatékony – módja, mellyel összefüggésben néhány lényeges kérdésre fel kell hívni a figyelmet. Ezen esetben az intézmény működési engedélyének ki kell terjednie – a székhelytelepülés vagy a feladat ellátását vállaló más település területén túl – legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére. Így az összesen legalább három települési önkormányzat lakosságszámának el kell érnie a már említett 3000, illetve 5000 főt. Fontos szabály, hogy azon önkormányzatok, melyek számára külön megállapodás alapján biztosítja a székhelytelepülés vagy más település önkormányzata az említett szolgáltatásokat, nem rendelkezhetnek e közszolgáltatásokhoz kapcsolódó működési engedéllyel (vagyis önállóan ilyen intézményeket nem tarthatnak fenn, továbbá pl. szociális gondozót sem alkalmazhatnak).

2.4. A mozgókönyvtári feladat E feladatot vállaló Társulások száma évről évre növekszik. A feladatellátás lényege, hogy a nyilvános könyvtárral nem rendelkező települések is biztosítani tudják a könyvtári szolgáltatást lakosaik számára. A feladat ellátására biztosított támogatás a könyvtári szolgáltatóhely kialakítását biztosító települések száma után igényelhető, amennyiben a Társulás biztosítja számukra e szolgáltatást. A Társulás azonban dönthet úgy is, hogy az előzőek alapján meghatározott támogatást nem kizárólag a nyilvános könyvtárral nem rendelkező településeken, hanem olyan településrészeken (pl. lakótelepen) is biztosítja, ahol a településen van ugyan könyvtár, de az adott településrészről az nehezen közelíthető meg. Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy ez utóbbi települések után támogatás nem igényelhető.


2006. 1. szám

31

Gazdálkodás

2.5. A belső ellenőrzési feladat A belső ellenőrzési feladat támogatási lehetőségével a Társulások jelentős része már 2005-ben is élt. A feltételrendszer értelmében alaptámogatás illeti meg a Társulást a feladat ellátásában részt vevő valamennyi település száma, a Társulás és költségvetési szervei száma, a 3500 lakosságszám alatti települések költségvetési szervei száma, valamint legfeljebb ez utóbbival azonos számban a 3500 lakosságszám feletti települések költségvetési szervei száma alapján. Amennyiben a belső ellenőrzési feladatok ellátásának leghatékonyabb módját választják – vagyis a Társulás saját feladatellátásban biztosítja a 3500 lakosságszám alatti települések költségvetési szerveinek belső ellenőrzését –, úgy e költségvetési szervek után az alaptámogatás kétszerese igényelhető. 3. A „mutatószám-felmérés” eredménye A Társulások igényeinek felmérése érdekében 2005 novemberében lezajlott a vállalt feladatokhoz kapcsolódó mutatószámok felmérése, amelynek keretében 153 Társulás vált jogosulttá a normatív támogatásra. A mutatószám-felmérés alapján a Társulások által vállalt feladatok adatait az alábbi táblázat szemlélteti:

Közszolgáltatási feladatok

2006. évi normatív kötött támogatásra igénylést benyújtó társulások Társulási megállapodásában vállalt feladatok száma

Igénylése alapján támogatható feladatellátás

Közoktatási feladat

153

153

Szociális intézményi feladat

53

23

Szociális alapszolgáltatási feladat

118

87

Gyermekvédelmi szakellátási feladat

26

3

Gyermekjóléti alapellátási feladat

137

126

Egészségügyi feladat

142

-

Belső ellenőrzési feladat

138

133

Mozgókönyvtári feladat

43

37

Közművelődési, közgyűjteményi tevékenység

36

-

Helyi közlekedés, helyi közútfenntartás

33

-

Ingatlan- és vagyongazdálkodás

7

-

Ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés

24

-

Kommunális szolgáltatások és energiaellátás

16

-

Környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés

55

-

Szennyvíztisztítás és elvezetés

20

-

Területrendezés

24

-

Esélyegyenlőségi program megvalósítása

15

-

Foglalkoztatás

19

-


2006. 1. szám

32

Gazdálkodás

Közszolgáltatási feladatok

2006. évi normatív kötött támogatásra igénylést benyújtó társulások Társulási megállapodásában vállalt feladatok száma

Igénylése alapján támogatható feladatellátás

Gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom

34

-

Állat- és növényegészségügy

25

-

Területfejlesztés

153

-

A fenti táblázatból jól látható, hogy a leggyakrabban vállalt feladatoknak (a „kötelező” közoktatási és területfejlesztési feladatokon kívül) az egészségügyi, a szociális/gyermekjóléti, valamint a belső ellenőrzési feladatok tekinthetők. A számadatokból kiderül az is, hogy egyes Társulások több feladat jövőbeni ellátását vállalták a társulási megállapodásban, amelyek közül még nem minden esetben kezdték meg a feltételeknek megfelelő, tényleges feladatellátást (pl. a szociális intézményi feladatnál látható, hogy a feladat 53 Társulás megállapodásában szerepel, de „csak” 23 Társulás tudott erre támogatást igényelni). A 2. számú táblázatban megyei összesítésben szerepelnek a Társulások által igényelt támogatások feladatonkénti bontásban (2005. novemberi állapot).


2006. 1. szám

33

Gazdálkodás

2. számú táblázat

Támogatásban részesülő többcélú kistérségi társulások száma

Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások gyermekvédelmi szakellátási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatainak támogatása

Baranya

9

253 258 400

743 856 000

109 200 000

134 810 640

0

47 647 675

111 775 300

110 610 000

1 511 158 015

Bács-Kiskun

9

211 589 400

120 840 500

52 600 000

200 119 560

0

68 112 375

9 826 400

57 690 000

720 778 235

Békés

7

140 000 000

61 741 000

11 200 000

122 419 560

29 205 000

41 440 000

0

20 430 000

426 435 560

BorsodAbaújZemplén

15

368 684 800

988 808 000

3 000 000

222 457 400

0

123 473 625

101 948 900

140 220 000

1 948 592 725

Csongrád

7

160 357 200

107 995 500

0

142 730 960

20 178 000

124 535 525

0

36 900 000

592 697 185

Fejér

9

198 330 400

180 874 500

6 400 000

98 498 440

0

43 703 475

0

51 030 000

578 836 815

Győr-MosonSopron

7

197 880 600

214 076 500

93 200 000

188 279 400

0

54 279 000

24 566 000

92 610 000

864 891 500

Hajdú-Bihar

6

128 564 800

91 406 500

0

95 398 360

0

51 504 925

0

26 820 000

393 694 585

Heves

7

154 264 400

215 767 500

34 400 000

35 747 360

26 019 000

39 300 475

0

72 180 000

577 678 735

KomáromEsztergom

7

143 981 000

105 573 000

0

38 374 280

0

34 743 925

9 826 400

34 830 000

367 328 605

Nógrád

6

135 559 800

350 191 000

9 600 000

50 749 600

0

32 153 000

11 054 700

66 510 000

655 818 100

Megye


A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása

2006. 1. szám

34

A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása

Többcélú kistérségi társulások normatív kötött támogatása összesen

Gazdálkodás

Támogatásban részesülő többcélú kistérségi társulások száma

Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások gyermekvédelmi szakellátási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatainak támogatása

Pest

13

315 765 000

281 055 500

30 400 000

334 327 440

0

158 387 750

4 913 200

66 870 000

1 191 718 890

Somogy

10

227 785 400

766 783 500

3 000 000

199 781 120

0

68 847 750

13 511 300

73 080 000

1 352 789 070

SzabolcsSzatmárBereg

10

257 218 800

340 098 500

92 600 000

218 561 840

0

74 935 175

15 967 900

95 850 000

1 095 232 215

JászNagykunSzolnok

6

143 239 000

90 318 500

54 200 000

106 504 080

0

34 049 250

0

30 600 000

458 910 830

Tolna

5

120 738 400

306 970 500

36 000 000

70 053 640

0

54 063 475

36 849 000

56 700 000

681 375 015

Vas

8

188 251 200

308 454 000

9 200 000

88 902 000

0

34 521 000

165 820 500

60 660 000

855 808 700

Veszprém

6

135 625 000

213 961 500

0

58 519 120

0

19 227 975

15 967 900

39 060 000

482 361 495

Zala

6

181 597 000

277 485 000

0

80 300 240

0

22 877 100

24 566 000

57 060 000

643 885 340

Ország összesen:

153

3 662 690 600

5 766 257 000

545 000 000

2 486 535 040

75 402 000

1 127 803 475

546 593 500

1 189 710 000

15 399 991 615

Megye


A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása

2006. 1. szám

35

A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása

Többcélú kistérségi társulások normatív kötött támogatása összesen

Gazdálkodás

Valamennyi társulás figyelmébe! A költségvetési törvény 8. számú mellékletének módosítása során változtak a többcélú kistérségi társulások támogatásainak feltételei is. A legfőbb változás az, hogy a támogatás a részt vevő települések és vállalt feladatok – a mutatószám-felmérés időpontjában aktuális november 20-ai állapottal szemben – január 31-ei állapotának megfelelően igényelhető. Ezért az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. § (3) bekezdése alapján szükségessé vált a kiegészítő felmérés elvégzése. A Társulásoknak a Belügyminisztérium honlapján (www.bm.hu) található adatlapokat (az összesítőt kinyomtatva, a többi részét csak elektronikusan) 2006. február 17-éig szükséges eljuttatniuk a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságához.

Az EU Önerő Alap 2004. és 2005. évi tapasztalatai 1. Uniós csatlakozásunk kezdetétől 2005. december 1-jéig összesen több mint 28 000 uniós pályázat érkezett be, amelyből 4223 db – azaz az összes pályázat 15%-a – önkormányzati szereplők által került benyújtásra. Ezen önkormányzati pályázatok támogatási igénye mintegy 615 milliárd Ft, ami az összes igenyelt támogatásnak (1216 milliárd Ft) több mint a fele! Ez egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzatok által benyújtott pályázatok átlagos támogatási igénye 146 millió Ft (míg az összes beadott pályázat átlagos támogatási igénye csupán 43 millió Ft). A 4223 önkormányzati pályázatot 1199 településről nyújtották be. A benyújtott pályázatok közül 521 településen 1367 pályázatot támogattak. A legaktívabb megye (Budapest nélkül) Borsod-AbaújZemplén, a legpasszívabb Komárom-Esztergom megye, az elnyert uniós támogatások mértéke alapján pedig a legsikeresebb megyék BAZ és Pest megye, illetve Budapest volt. 2. Az 1367 támogatott uniós, önkormányzati beruházás összesen több mint 195 milliárd Ft támogatásban részesült. Ezek közül a legtöbb nyertes pályázat (433) a GVOP, a legkevesebb (23) a KIOP intézkedéseire beadott pályázatok közül került ki. A legtöbb támogatást – mintegy 75 milliárd forintot – a ROP intézkedésein belül 302 nyertes önkormányzati beruházás kapta (ami beruházásonként átlagosan közel 250 millió forintos uniós támogatást jelent). A legalacsonyabb fajlagos támogatásban a nagy érdeklődésre számot tartó AVOP-pályázatok részesültek – ezek támogatási mértéke pályázatonként átlagosan nem haladja meg a 30 millió forintot. A támogatott uniós beruházások adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Operatív Program

Db

Támogatás (Ft)

AVOP

350

10 233 015 900

GVOP

433

32 400 540 300

HEFOP

259

56 635 410 800

KIOP

23

20 955 336 700

ROP

302

74 810 559 700

1 367

195 034 863 400

Összesen:

3. A Strukturális Alapok pályázataihoz kapcsolódóan 2004. és 2005. években 935 db EU Önerő Alap pályázat érkezett be, amelyből 256 esetben került sor szerződéskötésre. Az önkormányzatok az Előcsatlakozási Alapok segítségével – Phare, ISPA, Sapard – megvalósuló beruházásaikhoz is benyújthatták a saját forrás kiegészítésére vonatkozó pályázataikat – amelyek szintén nagy számban voltak jellemzőek. A benyújtott pályázatok száma 736, amelyből 213 esetben történt szerződéskötés. Önkormányzati Hírlevél

2006. 1. szám

37

Gazdálkodás

A beadott pályázatok számának tükrében – csakúgy, mint a Strukturális Alapok pályázatai esetén – Borsod-Abaúj-Zemplén (116) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (119) voltak a legaktívabbak, valamint Komárom-Esztergom megye (10) önkormányzatai voltak a legpasszívabbak. Az összes Strukturális Alap pályázathoz kapcsolódóan benyújtott EU Önerő Alap támogatás igénye meghaladta a 16 Mrd Ft-ot, valamint a 2005. decemberéig aláírt szerződéssel lekötött támogatások összege több mint 3 milliárd Ft volt. A benyújtott EU Önerő Alap támogatási igények közül a legtöbb a ROP (381 db), illetve az AVOP (357 db) pályázatokhoz kapcsolódott, míg a legkevesebb igény a KIOP (illetve a Kohéziós Alap) projektekhez kapcsolódóan érkezett be. Az alábbi táblázat az EU Önerő Alap támogatásra benyújtott igények, illetve a megkötött támogatási szerződések Operatív Programonként való megoszlását tükrözi. Az összes beadott önkormányzati vonatkozású európai uniós pályázat 22%-ához kapcsolódott EU Önerő Alap támogatási igény, amint azt az alábbi tábla is szemlélteti. Strukturális Alapok pályázatai 2005. dec. 1-jéig: Összes beérkezett

Támogatás (Mrd Ft)

Db 28 109

1 216

4 223

615

– EU önerő alapos

935

16

Összes támogatott

11 555

384

– Önkormányzati

1 367

195

Összes szerződés

8 118

286

-

150

256

3

– Önkormányzati

– Önkormányzati – EU önerő alapos

4. A 2004–2006. programozási ciklus utolsó évében a források nagymértékű felhasználására, illetve lekötésére való tekintettel a legtöbb – önkormányzatok számára releváns – pályázati felhívás felfüggesztésre került. A még nyitva álló, illetve a várhatóan ismételten megnyitásra kerülő pályázati ablakokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:


2006. 1. szám

38

Gazdálkodás

Pályázat megnevezése

Pályázat megjelenésének ideje

Pályázat benyújtásának helye

Pályázat benyújtásának határideje

Rendelkez ésre álló keret (millió forint)

AVOP 3.2.12. Vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy magántulajdonban lévő létesítményeinek kollektív beruházásai

2006. 01. 09.

MVH kirendeltségek

2006. 12. 31.

2 031

www.mvh.gov.hu

KIOP 1.7.0.F Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

2005. 04. 15.

GKM

2006. 01. 31.

1 710

www.gkm.gov.hu

KIOP 1.2.0.F Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása

2005. 05. 03.

GKM

2006. 08. 31.

2 878

www.gkm.gov.hu

ROP 2.2. Városi területek rehabilitációja

2005. 12.

RFÜ-k

2006. 03. 16.

1 300

www.oth.gov.hu

HEFOP 2.2. Szociális területen dolgozó szakemberek képzése

2006. 01-02.

EÜM STRAPI

nem ismert

1 600

www.strapi.hu

INTERREG IIIA HUSK-UA

2005. 12. 01.

VÁTI kirendeltségek

2006. 02. 15.

1 338

www.interreg.hu

INTERREG IIIA HURO-SER

2006. 3.


2006. 05. 15.

1 500

www.vati.hu

INTERREG HU-CR

2005. 11. 18.


2006. 02. 01.

1 527

www.interegslohucro.com

IIIA

SL-

Pályázati információk

Forrás: Önkormányzati Gazdasági Főosztály. Bővebb információ: Hopka Viktória


2006. 1. szám

39

Településfejlesztés,üzemeltetés

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS -ÜZEMELTETÉS Bővült a támogatható elemek köre a települési hulladék közszolgáltatásfejlesztési pályázatokban A Magyar Közlöny 2005. évi 167. számában jelent meg a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési-támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, ami hatályon kívül helyezte a hasonló tárgyú 27/2005. (II. 14.) Korm. rendeletet. Az új rendeletben a települési hulladék közszolgáltatásfejlesztéseinek támogatása program keretében változott a támogatható elemek köre is. Új támogatható elemként lépett be a helyben történő szelektív gyűjtéshez szükséges edény, hulladékgyűjtő zsák beszerzése. Ugyanakkor kikerült a támogatott elemek közül a hulladékgyűjtő sziget támogatása. További fontos változás, hogy az önkormányzatok támogatást igényelhetnek a hulladéklerakók rekultivációs tervének, valamint az ezt megalapozó felülvizsgálati dokumentációnak az elkészítéséhez. A 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendeletben a pályázatok benyújtására meghatározott határidőt időközben módosította a 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet. Ennek értelmében a pályázatok benyújtásának határideje 2006. február 15. Amennyiben az illetékes regionális fejlesztési tanács 2006. március 31-ig nem használja fel előirányzat-keretét, új pályázatot írhat ki, melynek benyújtási határideje 2006. május 31. Forrás: Településfejlesztési és -üzemeltetési Főosztály. Bővebb információ: Prutkay János

A Magyarországi Falumegújítási Díj 2005. évi első meghirdetésének tapasztalatai A Belügyminisztérium 2003-tól kezdődően látja el az Európai Falumegújítási Díjjal kapcsolatos koordinációs tevékenységet. Az Európai Falumegújítási Díj kezdeményezésének előzménye, hogy az 1988ban, Graz városában létrejött az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség nyolc európai ország és tartomány – köztük hazánk – kezdeményezésére (jelenleg 22 tagja van a szervezetnek). A munkaközösség céljai között kiemelten szerepelt az egymás közötti kölcsönös tájékoztatás igénye, az ország- és tartományhatárokon átnyúló tapasztalat és információcsere, különös figyelemmel egyes vidéki térségek értékeinek a megismerésére, azok megőrzésére. 1989-ben döntés született a falvak megújulásának ösztönzésére létrehozott Európai Falumegújítási Díj alapításáról, ami 1990-et követően, kétévente kerül kiírásra. Hazánk nevében a programhoz történő csatlakozási megállapodásról az akkori Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium döntött, majd az a területrendezési szakterületnek a kormányzati munkamegosztásban betöltött helyétől függően, a falumegújításért felelős tárca többször is változott. Legutoljára 2003-ban, amikor a falumegújítással kapcsolatos tevékenységek koordinációja az FVM-től a BM -be került át. Ettől kezdődően viszont már a településfejlesztési szakterülethez kötődik. Jól mutatja a falumegújítással kapcsolatos tevékenységek komplexitását az eltelt több mint 15 esztendő, hiszen bármely szervezet is volt a gazdája a feladatnak, minden esetben lehetett találni kötődést az adott tárca tevékenységéhez kapcsolódóan. Összességében azonban, a gyakorlatban túlzottan kötődött a falumegújítás az építésügyhöz, amit jól jellemez, hogy – helytelenül – a kezdeményezéseket és a tevékenységeket „falufelújításnak” nevezték. Ebben az időszakban a jelölt települések kiválasztása még esetleges volt: nem volt országos „merítés”, a jelölés kizárólag a döntéshozók információin alapult.


2006. 1. szám

40


A feladatnak a tárcánkhoz történt delegálását követően célul tűztük ki, hogy a falumegújítási kezdeményezéseket komplexen értelmezzük és ne csak egy-egy szakterület, ágazat szempontrendszereit vegyük figyelembe. Hiszen a falumegújítás olyan összetett tevékenység, amely helyi kezdeményezésen alapul, elsődleges célja a falvak és vidéki térségek új funkciókkal történő felruházása, olyan módon, hogy figyelembe veszi, megőrzi az adott településre és környezetére jellemző kulturális, mezőgazdasági, szociális, gazdasági, építészeti, településszerkezeti stb. vonatkozásokat is. A gyakorlatban – például az idei nemzetközi kiírásban foglaltak szerint – cél lehet akár a fenntartható tájgazdálkodás éppúgy, mint, a kulturális hagyományok megőrzése vagy a településszerkezet forgalomcsillapító hatású változtatása, a szociális gondoskodás. Az erős nemzetközi mezőnyben eséllyel indulni képes hazai települések kiválasztása 2003-ban még – országos mozgalom híján – a területi főépítészi irodák ajánlásával történt. Az előző hazai kiválasztási rendszer legnagyobb hiányosságként említhető, hogy viszonylag kevés volt azoknak a településeknek a száma, amelyek közvetlenül érintettek voltak a versengésben. Kívánatosabbnak tartottuk, ha egy országos mozgalom keretében meghirdetett falumegújítási díjra lehet pályázatokat benyújtani, amely kiírás tematikája – célszerűen – illeszkedik a nemzetközileg meghirdetett programhoz. Az országos mozgalom megindításával további célunk volt, hogy új lendületet adjunk a hazai kistelepülések helyi kezdeményezéseinek is. Az előzőeken túl, az első alkalommal meghirdetett „Magyarországi Falumegújítási Díj” versengést az a szándék vezérelte, hogy a legkiválóbb és példamutató kezdeményezések, tevékenységek bemutatásán keresztül rajzolódjon ki a fenntartható fejlődésen alapuló, a jövő kihívásainak megfelelni képes vidéki térségek jövőképe. Ahogy arra már korábban utaltunk, a pályázat az „Európai Falumegújítási Díj 2006” pályázati kiírás követelményein alapult, amely kiegészült néhány magyarországi sajátossággal, melyek megléte (települési tervezés, magas színvonalú közszolgáltatások) hazánkban sajnos még nem olyan természetes, mint a fejlett európai államokban. A verseny mottója, megegyezően az Európai Falumegújítási Díj 2006 kiírással, a „Változás mint lehetőség” volt. A pályázat kapcsán azokra a falvakra és közösségekre kívántunk fókuszálni, amelyek felismerték – és koncepcionálisan kezelték –, hogy a harmadik évezred kezdetén, a globális fejlődésen keresztül sokrétű változások mennek végbe, amelyek természetesen érintenek minden települést, a kis falvaktól egészen a metropoliszokig. Változások, amelyek alapjaiban alakítják át a vidéki élettereket, és olyan kihívásokat jelentenek, amelyek bővelkednek a lehetőségekben éppúgy, a mint veszélyekben. Cél az, hogy ezen lehetőségek olyan helyi tervekkel és tettekkel találkozzanak, melyek felmérik a jelent, és mernek elég bátrak lenni ahhoz, hogy az együttműködés lehetőségeit kihasználva alakítsák a jobb, vonzó életteret adó jövőt. A rövid benyújtási határidő, illetve a pályázati kiírás újszerűsége ellenére magas színvonalú pályaművek érkeztek, és különösen a helyszíni bejárások bizonyították a települések magas színvonalú falumegújítási tevékenységét. Jellemző, hogy a BM és az FVM munkatársaiból álló szakértői bizottság, a pályázati kiírásban előzetesen meghirdetett négy kategóriából, a pályázatok mindegyikét a felső két kategóriába sorolta. Külön öröm a kiírók számára, hogy a pályázatra jelentkezett települések területileg jelentős szórást mutatnak, amely azt bizonyítja, hogy hazánkban a helyi kezdeményezések létjogosultsága, a falumegújítási programok aktualitása földrajzi értelemben többé-kevésbé homogénnek mondható. A szakértői bizottság döntései alapján, a 2005. évi Magyarországi Falumegújítási Díj nyertese a Tápiógyörgye Község Önkormányzata által benyújtott „Zöld jövő Tápiógyörgyén” c. pályamű lett. Tápiógyörgye település falumegújítási tevékenysége – a szakértői bizottság értékelése alapján – azért került a legmagasabb kategóriába, mert más pályázó települések esetenként jobb táji, környezeti, idegenforgalmi, közlekedési és kulturális adottságaiból származó előnyeit a koncepcionális településfejlesztés révén sikerült kompenzálnia, sőt a legtöbb kritérium alapján túlhaladnia.


2006. 1. szám

41


Tápiógyörgye falumegújítási tevékenységének eredményei jól példázzák, hogy egy adott település tárgyi, szellemi és kulturális értékeinek megőrzése nemcsak célként értelmezhető, hanem eszközként is, amelynek kedvező kihatásai lehetnek a helyi társadalmi folyamatokra, az életminőségre és a település vonzerejére is. A fenntarthatóság kérdéskörével kapcsolatos feladatokat nemcsak az erőforrások rendelkezésre állása, valamint a környezeti állapot kapcsán szükséges vizsgálni, hanem a társadalmi vonatkoztatások oldaláról is, amely szempontból a település vezetőségének tevékenysége példaértékűnek értékelhető. A benyújtott pályamű és a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján elmondható, hogy Tápiógyörgye településen figyelhető meg a pályázaton induló települések közül a falumegújítás legmagasabb színvonalú komplex megközelítése, amely tükröződik a foglalkoztatás elősegítésében, a környezetvédelemben, a helyi identitástudat erősítésében, a hagyományőrzésben, az új típusú mező- és erdőgazdálkodási tendenciáiban, a kulturális kezdeményezésekben, a testvérvárosi kapcsolatokban, az épített környezet szépítésében, megújításában, a turizmus fejlesztésében, valamint a helyi építészeti emlékek megőrzésében. A pályázaton a „Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés magas színvonalú megvalósításáért – 2005” elismerésben részesült Csopak Község Önkormányzata „Magas színvonal és minőség elérése, folyamatos fenntartása a csopaki tevékenységek mindegyikében” c. pályaművel, Orfű Község Önkormányzata „A wellnes és nyugalom völgye Orfű” c. pályaművel, Szederkény Község Önkormányzata a „Változás mint lehetőség” c. pályaművel, valamint Szigliget Község Önkormányzata a „Szigliget jelenéből a reményteljes jövőbe” c. pályaművel. (A felsorolás abcsorrendben történt.) Mind a benyújtott pályázati dokumentációk, mind pedig a helyszíni bejárások tapasztalatai azt bizonyították, hogy a versengésben részt vevő települések mindegyike rendelkezik olyan magas színvonalú falumegújítási eredménnyel, amelyek kiemelkedőnek minősíthetőek, még a beérkezett pályaműveket jellemző rendkívül erős mezőnyben is. Csopak esetében említésre méltó az a tudatos településfejlesztési tevékenység, amellyel lehetővé válik, hogy a jelenlegi vidékfejlesztési politikáktól eltérő fejlődési irányt mutató település integrálható legyen a térségben jelentkező kihívások megoldására választ adó folyamatokba. A Balaton-parti településekre általában mérvadó jellegzetességet az a tény teszi még specifikusabbá, hogy Csopak vezetősége a modern elvárásokat igyekszik ötvözni a tradicionális értékekkel oly módon, hogy új és egyedi fejlődési utat alakít ki magának. Orfű esetében a település vezetőségének a célja az, hogy a turisztikai szolgáltatások és vonzerők minőségi javításával, szélesítésével és ezzel együtt a település funkcionális megújításával – többek között a természeti adottságok mellett az infrastruktúra teljes kiépítésével, valamint a folyamatban lévő és tervezett fejlesztések megvalósításával – a települést és környezetét Európa egyik legvonzóbb idegenforgalmi központjává alakítsa. Szederkény esetében a kezdeményezés egyik legnagyobb értékének a többnemzetiségű településen élő népcsoportok szoros együttműködését és a hagyományőrzés, valamint a kisebbségekre jellemző kulturális emlékek, népszokások és nyelvi formulák ápolását értékelte a bizottság. Azonban jelentős eredményt ért el a település a falumegújítási akció során a szociális ellátórendszer – elsősorban az idősgondozás –, a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a meglévő, de leromlott állapotú, építészetileg értékes ingatlanjainak rehabilitációjával kapcsolatban is. Szigliget településnek a falumegújításban elért kiemelkedő eredményei, valamint a község vezetőinek és közösségének elhivatottsága a koncepcionális településfejlesztés tekintetében hazánkban példaértékű. Jó érzékkel került összehangolásra a kiemelt üdülőkörzetből adódó jelleg a kulturális, táji, környezeti és építészeti értékek megőrzésének szándékával, valamint érezhetően sikerült megőrizni, megújítani a vitális kistelepülési (nem üdülőtelepülési) hangulatot az átgondolt komplex projektek megvalósítása révén.


2006. 1. szám

42


A szakértői bizottság értékelése szerint az első alkalommal meghirdetett 2005. évi Magyarországi Falumegújítási Díj kapcsán szerzett tapasztalatok általánosságban kedvezőek. A kiírók bíznak abban, hogy a 2005. évi pályázat, valamint a további kiírások hozzájárulnak – az európai példákhoz hasonlóan – a falumegújítási tevékenység mozgalommá történő kiszélesítéséhez, amelyen keresztül lehetővé válik a falumegújításban érintett települések közvetlen információcseréje, a kedvező és kedvezőtlen tapasztalatok megosztása. Biztosak vagyunk abban is, hogy az elismerésekben részesült települések a jövőben is töretlen lendülettel és lelkesedéssel végzik tovább eddigi tevékenységüket, amely lehetővé teszi, hogy a pályázatokban bemutatott nagyszámú kiváló ötlet új elemekkel gyarapodhasson, tovább színesítve ezáltal egy-egy település falumegújítási koncepcióját. Forrás: Településfejlesztési és -üzemeltetési Főosztály. Bővebb információ: Békefi Zoltán

A Váti Kht. tevékenységének bemutatása A közhasznú társaságként működő VÁTI tevékenysége átfogja a területfejlesztéssel és -rendezéssel, az épített környezet védelmével és alakításával összefüggő kutatási, tervezési és tanácsadói tevékenységek teljes körét. A kht. tevékenységi területeinek, szolgáltatásainak rövid bemutatása: Phare-, Phare CBC- programok: A VÁTI Kht. végrehajtó szervezetként tevékenykedik a Phare területfejlesztési és a határon átnyúló együttműködéseket támogató Phare CBC-programokban. Regionális Operatív program: A társaság közreműködő szervezetként vesz részt a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) megvalósításában, így közreműködik a ROP hét intézkedésének előkészítésében, kidolgozásában, a program keretében benyújtott pályázatok kezelésében, és a támogatott projektek megvalósulásának a nyomon követésében. A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplők kapacitásépítése a ROP 3.1.2 intézkedés alapján szervezendő képzéseken 2006. február 15-től a program célcsoportját képezik a közigazgatási hivatalok és a helyi önkormányzatok nem vezető munkatársai is, az önkormányzati képviselők, választott tisztségviselők, önkormányzati szervezetek alkalmazottai mellett. INTERREG közösségi kezdeményezés A VÁTI közreműködik az INTERREG Közösségi Kezdeményezés (a csatlakozást követően a Phare határon átnyúló együttműködéseket támogató programjainak folytatása) programjainak végrehajtásában, a szervezési, programirányítási és kifizetési, tájékoztatási feladatok ellátásában. A programok támogatási kerete a 2004–2006 közötti időszakban 68,6 millió euró.


2006. 1. szám

43


3. INTERREG IIIA programok Magyarországon

Területfejlesztés, -rendezés A VÁTI Kht. a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezéseinek megfelelően, átadott állami feladatként közreműködik az Országos Területfejlesztési Koncepció, illetve a fejlesztéspolitikai irányelvek (nemzeti fejlesztési tervek) kidolgozásában, értékelésében, javaslatot tesz az OTK aktualizálására. Feladata továbbá a megyei és települési önkormányzatok megbízására a területrendezési, illetve településrendezési terveket és településfejlesztési koncepciók elkészítése. Szakmai szolgáltatások • Az országos területi információs rendszer (TeIR) működtetése • A TeIR nyilvános szolgáltatásainak bővítése keretében megújult a felhasználói felület, megszületett az Interaktív Elemző Rendszer új változata és szintén új alkalmazásként a REMEK (Regionális, Megyei, Kistérségi) Adattár. • Működteti a TÉRPORT-ot, a területfejlesztés, településfejlesztés és -rendezés közhasznú információs portálja, amelyet szintén a társaság üzemeltet (www.terport.hu). • Dokumentációs Központ működtetése. • Munkaszervezés


2006. 1. szám

44


A Váti ország 12 városában működtet regionális képviseleteket. A társaság elérhetősége: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, H-1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: (36 1) 224–3100 Fax: (36 1) 224–3105 Pf.: 20. 1253 E-mail: [email protected] www.vati.hu www.terport.hu www.interreg.hu

A VÁTI országos hálózata

Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória


2006. 1. szám

45

Pályázati lehetőségek

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázatai „A városi területek rehabilitációja (1/2004/ROP 2.2.)” Kiíró: ROP Irányító Hatóság (Országos Területfejlesztési Hivatal) Forrás:

www.oth.hu

A támogatás célja többek között: a helyi önkormányzatok innovatív településrehabilitációs akcióinak ösztönzése városrehabilitációs akciók megvalósításán keresztül (leromlott városi területek megújítása, és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat; barnamezős területek vegyes hasznosítása, valamint a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése; innovatív városrehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése szerte az országban. Pályázók köre: helyi önkormányzatok (partnerként költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, gazdasági társaságok). A támogatásra jogosult terület: Észak-magyarországi Régió. A támogatás mértéke: 125–1000 millió Ft. Beadási határidő: 2006. március 16. Pályázati csomag: http://www.oth.gov.hu/palyazatok_reszletes.php?id_news=233&cat= A pályázatról érdeklődni lehet: 46/564–212.

„A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (AVOP 3.2.)” Kiíró: AVOP Irányító Hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) Forrás: www.fvm.hu A támogatás célja többek között: öntöző és vízszolgáltató létesítmények fejlesztése; termőföld termőképességének megőrzése; mezőgazdasági telephelyek energiaellátásának kiépítése; munkahelyteremtés és -megőrzés. Pályázók köre: vízitársulatok, önkormányzatok, egyéni vállalkozók, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek. A támogatás mértéke: max. 80 millió Ft. Beadási határidő: 2006. december 31. Pályázati csomag: http://www.mvh.gov.hu/wps/portal/!ut/p/_s.7_0_A/7_0_9D/.cmd/ad/.ar/373560245/.c/6_0_69/.ce/7_0_ LU/.p/5_0_FM/.d/5?WCM_Context=http://localhost:9081/lwwcm_portal/connect/MVH_hu/Palyazatok/A VOP/palyazatifelhivasok/A20060104AVOPpalyazatifelhivasok A pályázatról érdeklődni lehet: 1/374–3603.


2006. 1. szám

46


Közösségi kezdeményezések „Magyarország–Szlovákia–Ukrajna Szomszédsági Program 2004-2006 (HUSKUA/05/02)” Kiíró: Országos Területfejlesztési Hivatal ROP és INTERREG Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatósága Forrás: www.vati.hu A támogatás célja többek között: a határon átnyúló társadalmi és gazdasági együttműködés (üzleti intézményi együttműködés, kapcsolatépítés); határon átnyúló környezetvédelem és közlekedés (környezetvédelmi politikák koordinációja, kisléptékű közlekedési infrastruktúra kiépítése). Pályázók köre: közhasznú vagy meghatározott közfeladatok ellátására létrehozott nonprofit jogi személyek. A támogatásra jogosult területek: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék és Budapest. A támogatás mértéke: 1 262 500–252 500 000 Ft. Beadási határidő: 2006. február 15. Pályázati csomag: http://www.vati.hu/main.php?folderID=2064 A pályázatról érdeklődni lehet: 1/224-–3294.

EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus „Pályázati felhívás – önálló projektekre és pályázati alapokra az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Hivatal Forrás: www.nfh.hu A támogatási területek többek között: környezetvédelem (zajcsökkentés, környezettudatos nevelés); fenntartható fejlődés; az európai örökség megőrzése; oktatás; egészségügy (szenvedélybetegségek elleni küzdelem); határon átnyúló együttműködés; bel- és igazságügyi együttműködés. Pályázók köre: állami, magán vagy nem kormányzati szervezet, amely a köz érdekében tevékenykedik (nemzeti, regionális, helyi hatóságok; oktatási intézmények stb.). A támogatás mértéke: 250 ezer–3 000 ezer euró (önálló projektek), illetve 10 ezer–250 ezer euró (pályázati alapok). Beadási határidő: 2006. március 31. (önálló projektek), illetve 2006. szeptember 30. (pályázati alapok). Pályázati csomag: http://www.nfh.hu/xindex2.htm?t=3&i=25&ci=98 A pályázatról érdeklődni lehet: [email protected]

Közösségi programok „Bevált gyakorlat/jó példák cseréje az ifjúsági munka területén Európa, Afrika, a karibi és a csendes-óceáni térség (ACP), Ázsia és Latin-Amerika között (DG EAC No 47/05 – Kultúra 2000 Program)” Kiíró: Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatóság Forrás: http://www.europa.eu.int/comm/youth


2006. 1. szám

47


A támogatás jogcímei: A projektek általános célja az ifjúságpolitika, az ifjúsági munka fejlesztéséhez való hozzájárulás, az önkéntesség előmozdítása, az érintett országok ifjúsági szervezeteiben az erőforrások, vezetőképzés fejlesztése kell, hogy legyen. A projektek konkrét céljai az afrikai, karibi, csendes-óceáni, ázsiai és latin-amerikai partnerek igényeihez igazodóan az alábbiak legyenek: Lehetőséget biztosítani az ifjúsági szervezetek vezetőinek, ifjúsági munkásainak a bevált gyakorlat és módszerek gyakorlati formában történő cseréjére szemináriumok, munkacsoportok, képzések, tanulmányi látogatások és munkahelyi tapasztalatcserék formájában. Tartós együttműködések és hálózatok kiépítése ifjúsági szervezetek között a folyamatos információ és tapasztalatcsere biztosítása érdekében. A projektek témája széles skálán mozoghat a részt vevő partnerek érdeklődésének megfelelően, úgymint kulturális sokszínűség, tolerancia, ifjúsági részvétel, ifjúsági információ, a nem formális nevelés megismertetése és elismertetése, innováció az ifjúsági munkában. Pályázók köre: A pályázók kizárólag olyan, nem profitorientált szervezetek lehetnek, melyek az alábbi országok valamelyikében vannak jogszerűen bejegyezve: Az Európai Unió (EU) tagjai, Izland, Lichtenstein, Norvégia és a tagjelölt országok: Bulgária, Románia, Törökország. (Minden projektben legalább négy országból kell partnerként szervezeteknek részt vennie (beleértve a pályázót is), mely országokból legalább kettő az Ifjúság 2000-2006 program országa, ezen belül legalább az egyik EU-tagország, továbbá legalább két szervezet az ACP, ázsiai, vagy afrikai partnerországokban van bejegyezve. Támogatási összeg: A projektek támogatására előirányzott teljes keret 1 000 000 euró. A Bizottság hozzájárulása a költségekhez nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadások 80 százalékát. A legmagasabb támogatási összeg 100 000 euró projektenként. Időtartam: A projektek 2006. november 1. és 2006. december 31. között kell hogy kezdődjenek. Időtartamuk 6–12 hónap között lehet, függetlenül attól, hogy egy vagy több eseményre, rendezvényre vonatkozik. Beadási határidő: 2006. június 30. Pályázati csomag: http://europa.eu.int/comm/youth/call/index_en.html

„eTwinning program” Az eTwinning az Európai Unió eLearning programjának legfőbb alprogramja (keretprogram), amelyben különböző országok partneriskolái működnek együtt az Internet segítségével. A program az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) használatát kívánja elősegíteni az európai iskolákban. A diákok és tanárok az Internet segítségével dolgoznak együtt határokon át. Együttműködnek, információt cserélnek, és tanulási anyagokat osztanak meg egymással. Az eTwinning kitágítja a tanárok és diákok rendelkezésére álló pedagógiai lehetőségeket, tanulásra motivál és megnyitja a tanterem ajtaját Európa felé. A programot 2005 januárjában indította az Európai Bizottság és hamarosan Európa legnagyobb, iskolák közötti hálózatává nőtte ki magát. 2005. novemberében a ciprusi Apostolos Varvanas Gimnázium lett a 10 000. regisztrált tag a programban. A program következő szintje az iskolák közötti konkrét együttműködési formák kialakítása, jelenleg 1500 általános és középiskola vesz részt közös projektben egy vagy több partneriskolával. Az eTwinning az IKT által folytatott európai együttműködés új dimenziót ad a tanításnak, és motiválóan hat a tanárokra és diákokra. Fejleszti az interkulturális kompetenciákat és a kommunikációs készségeket, javítja az IKT-ismereteket, rálátást ad különböző kultúrákra és értékekre, elősegíti a pedagógiai innovációt, vonzó tanulási környezetet teremt mind a tanárok és diákok számára, mind pedig az egész iskolában.


2006. 1. szám

48


A programban részt vehet:bármely tantárgyat oktató tanár, osztályfőnök, könyvtáros és más iskolai alkalmazott; iskolák az Európai Unió tagállamaiból, Norvégiából és Izlandról; alapfokú és középfokú oktatási intézmények (irányadó korcsoport: 3-tól 19 éves korig). Az eTwinning célja: Nincs kikötés a projektek célja, időtartama, vagy tevékenységei tekintetében, csak az a fontos, hogy a projekt az iskola és a diákok számára pedagógiailag releváns legyen, és a projekthez használják az Információs és Kommunikációs Technológiákat. A projektek megvalósulási formái, például: Rövid, egyhetes projekt, mely a tanterv egy bizonyos részével foglalkozik. Háromhónapos projekt, melyben a diákok megtanulják, hogyan készítsenek közös honlapot és prezentáljanak idegen nyelvű információkat. Egész tanéven át tartó, a tantervbe integrált projekt az európai történelemről, matematikáról vagy művészetről, amely az év végi számonkérés részét is képezheti. Olyan projekt, mely egy vagy több partnerrel megalapozza az együttműködés kereteit. Az eTwinningnek köszönhetően ma már könnyű a határokon átívelő együttműködés az IKT segítségével. Az iskolák mindenféle jelentkezési procedúra nélkül bekapcsolódhatnak az eTwinning programba, és egy eTwinning projektnek is csak minimális feltételeknek kell megfelelnie. A Központi Szolgáltatópont (CSS) egy ügyfélszolgálatot működtet, amely segíti az iskolákat bármely, az eTwinningel kapcsolatos kérdésben. A részt vevő országokban pedig a Nemzeti Szolgáltatópontok képviselik és népszerűsítik az eTwinning programot. A Nemzeti Szolgáltatópontok (NSS) (online és telefonos) támogatást és képzést tesznek elérhetővé, megbeszéléseket és nemzeti versenyeket rendeznek, valamint média és PR kampányokat folytatnak. A Bizottság első alkalommal 2005 novemberében hirdette meg a „Legjobb eTwinning projekt” díjat, amely 2006. január 13-án, az osztrák Linzben tartott konferencián került átadásra. A programról bővebb információ az Európai Bizottság eTwinning honlapján (www.etwinning.net) olvasható. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Horváth Katalin, dr. Zöld-Nagy Viktória


2006. 1. szám

49


Hazai pályázati lehetőségek Pályázati felhívás a szabadtéri szabadidősport-létesítmények korszerűsítésének, felújításának, fejlesztésének, építésének támogatására (A pályázat kódja: SPO-SZAL-06) Kiíró: Nemzeti Sporthivatal Forrás: www.bm.hu A támogatás célja többek között: A Nemzeti Sportstratégia megvalósításához elfogadott 3 Lépés Program részeként a Nemzeti Sporthivatal pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy segítse a szabadtéri szabadidősport (lakótelepi sportpályák, futópályák, szabadtéri tornapályák, extrém sportpályák, vizisportok űzésére alkalmas létesítmények) infrastrukturális feltételeinek bővítését, a sportolási lehetőségek javítását, a rendszeres mozgás feltételeinek megteremtését, elősegítve a helyi közösségek erősödését és az egészség megőrzését, valamint hozzájáruljon a meglévő sportlétesítmények korszerűsítéséhez, átalakításához. Pályázók köre: • azon belföldi székhelyű: • központi és önkormányzati költségvetési szerv többségi irányítást biztosító befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek • sportszervezetek; • települési önkormányzatok, • kisebbségi települési önkormányzatok • és ezen települési, valamint ezen kisebbségi települési önkormányzatok által alapított közalapítványok, amelyeknek tulajdonát képezi a felújítandó, korszerűsítendő, építendő létesítmény. • A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás Támogatás mértéke: 1.000.000 – 5.000.000Ft Beadási határidő: 2006. március 1. 16.00 óra Pályázati csomag: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/742ad282f33f39b0c1256f6c002d6357/99242c59a1843c3cc12571090 0314c3f?OpenDocument

Pályázati felhívás a 2.500-20.000 közötti lakosságszámú települések sportlétesítményei fejlesztésének, korszerűsítésének, felújításának támogatására (A pályázat kódja: SPO-KSL-06) Kiíró: Nemzeti Sporthivatal Forrás: http://www.bm.hu A támogatás célja többek között: A Nemzeti Sportstratégia megvalósításához elfogadott 3 Lépés Program részeként a Nemzeti Sporthivatal pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy segítse a 2.50020.000 fő közötti lakosságszámú településeken a sportcélú létesítmény-ellátottság és a szabadidősport infrastrukturális feltételeinek bővítését, a sportolási lehetőségek javítását, a rendszeres mozgás elősegítését, valamint hozzájáruljon a meglévő sportlétesítmények korszerűsítéséhez, átalakításához, s ez mind az ifjúság, mind a felnőttek esetében a sporton túl közösségformáló hatást is kifejt. Pályázók köre: Támogatást igényelhetnek a belföldi székhelyű, 2.500-20.000 fő közötti lakosságszámú települési önkormányzatok, ezen települési önkormányzatok által alapított közalapítványok, a tulajdonukban, vagyonkezelésükben álló létesítményeken megvalósuló fejlesztésekre. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás


2006. 1. szám

50


Beadási határidő: 2006. március 2. 16.00 óra Pályázati csomag: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/742ad282f33f39b0c1256f6c002d6357/bd43d2f93df64601c12571090 03b9492?OpenDocument

Pályázati felhívás a közoktatási intézményekben a délutáni sportfoglalkozások és versenyeztetés támogatására (A pályázat kódja: SPO-SF-06) Kiíró: Nemzeti Sporthivatal Forrás: http://www.bm.hu/ A támogatás célja többek között: A Nemzeti Sportstratégia megvalósításához elfogadott 3 Lépés Program részeként a Nemzeti Sporthivatal pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy segítse a közoktatásban tanuló gyermekek mindennapos testmozgását a délutáni sportfoglalkozások támogatásával, valamint hozzájáruljon a foglalkozásokon résztvevők területi szintű versenyeztetéséhez. Tekintettel a gyermekek és ifjúság romló tendenciájú egészségügyi mutatóira cél a sportolási lehetőségek javítása, kiemelten fontos a sportolás megszerettetését célzó, játékos, egészséges életmódot népszerűsítő, fizikai alapképességeket fejlesztő mindennapos testmozgás elindításának programja. A program a 2006 szeptember-től 2007 június közötti tanítási időszakban - hetente 2 alkalommal, minimum 1 órás időtartamban - megtartott délutáni sportfoglalkozás és a területi versenyrendszerben való részvétel támogatását célozza. A foglalkozásokon és területi versenyrendszerben résztvevő diákok száma alapján nyújt támogatást az iskoláknak, valamint a testnevelőknek, motiválva ezzel a minél több gyermek bevonását célzó tevékenységet. Pályázók köre: Támogatást igényelhetnek: • Iskolai Sportköröket működtető iskolák; • Diáksport Egyesületek, melyek az Iskolai Sportkörök feladatait látják el. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás Beadási határidő: 2006. március. 3. 16.00 Pályázati csomag: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/742ad282f33f39b0c1256f6c002d6357/0cc672f16b556ff8c125710900 5119f3?OpenDocument

Pályázati felhívás a 2.500 fő alatti kistelepülések sportlétesítményei fejlesztésének, korszerűsítésének, felújításának, építésének támogatására (a pályázat kódja: SPO-SL-06) Kiíró: Nemzeti Sporthivatal Forrás: www.bm.hu A támogatás célja többek között: A Nemzeti Sportstratégia megvalósításához elfogadott 3 Lépés Program részeként a Nemzeti Sporthivatal pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy segítse a 2.500 fő alatti lakosú településeken a sportcélú létesítmény-ellátottság és a szabadidősport infrastrukturális feltételeinek bővítését, a helyi sportlétesítmények kiszolgáló épületei korszerűsítését, felújítását, építését, valamint hozzájáruljon a meglévő sportlétesítmények korszerűsítéséhez, átalakításához. A fejlesztések támogatásának a célja a rendszeres mozgás feltételeinek megteremtése, ezzel segítve elő a helyi közösségek erősödését és az egészség megőrzését. Pályázók köre: Támogatást igényelhetnek a belföldi székhelyű, 2500 fő alatti lakosságszámú településeken működő települési önkormányzatok; és e települési önkormányzatok által alapított közalapítványok a tulajdonukban, vagyonkezelésükben álló létesítményeken megvalósuló fejlesztésekre. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás


2006. 1. szám

51


Beadási határidő: 2006. február 28. 16.00 Pályázati csomag: http://www.nsh.hu/index.php?id=339&backPID=339&tt_news=3613

Bartók Béla születésének 125. évfordulójára A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdet önkormányzatok, önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények, közművelődési egyesületek, szövetségek részére Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából. A pályázati felhívás és a pályázati űrlap letölthető a http://www.emlekev.hu/index.html honlapról.

100 millió forintos támogatás 2006-ban is a Holcim Hungária Otthon Alapítványtól Az alapítvány immár másodszor írja ki összesen 100 millió forint értékű pályázatát, mellyel országos szinten támogatni kívánja az önkormányzatok bérlakásépítési programjait, valamint azon közhasznú szervezetek projektjeit, melyek a rászoruló családok lakhatási problémáira kívánnak megoldást nyújtani. A pályázatok benyújtási határideje 2006. április 3., az eredményhirdetésre 2006. június 2-án kerül sor. További Információk: http://www.holcim.hu/HU/HU/b/null/oid/60662/module/gnm50/jsp/templates/editorial/editorial.html Bővebb információk honlapunkon a pályázatok között az alábbi hivatkozáson: http://web.b-m.hu/web/euik.nsf/web_43/A8B89E0D2F9966C8C125710A00429853?OpenDocument

Pályázati felhívás középületek akadálymentesítésére Tájékoztató „A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő középületek, illetve az önkormányzati alapfunkciók közé tartozó feladatokat betöltő középületek akadálymentesítése” c. pályázati kiírásról. Bővebb információk honlapunkon a pályázatok között az alábbi hivatkozáson: http://web.b-m.hu/web/euik.nsf/web_43/F310C49514118742C125710A0043EC8F?OpenDocument Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: Horváth Marianne, Stenger Hajnalka

Az Oktatási Minisztérium útmutatója a helyi önkormányzatok 2007. évi címzett támogatási igénybejelentéséhez előírt ágazati beruházási koncepciójához Az útmutató teljes szövegét megtalálhatják honlapunk PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK - Tapasztalatok, tanácsok rovatában az alábbi hivatkozáson. http://web.b-m.hu/web/euik.nsf/web_45/3D3B4F61B1BA098BC125710A0045FF38?OpenDocument Forrás: Oktatási Minisztérium


2006. 1. szám

52


Pályázati hírek Tájékoztató a városi és kerületi önkormányzatok részére kiírt bűnmegelőzési pályázatokról A BM Országos Bűnmegelőzési Központ pályázatot írt ki az önkormányzatok és a rendőrség együttműködésén alapuló bűnmegelőzési programok megvalósításának támogatására. A pályázat célja a városi, kerületi önkormányzatok és a helyi rendőri szerv együttműködésén alapuló, már folyamatban lévő, vagy most induló, a bűnmegelőzés körébe tartozó programjainak megvalósítását segítő, illetve a 1036/2005. (IV. 21.) kormányhatározat alapján a lakosság élet és vagyonvédelmének biztosítását magában foglaló programok támogatása. A tájékoztató szövegét megtalálhatják honlapunk PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK - Tapasztalatok, tanácsok rovatában, az alábbi hivatkozáson: http://web.b-m.hu/web/euik.nsf/web_45/B424685A54DEA9F8C125710A00475641?OpenDocument Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: Horváth Marianne


2006. 1. szám

53

SIKERES KISTÉRSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK Komplex tervezési modellkísérlet, a szentlőrinci kistérség példája Magyarországon az elmúlt másfél-két évben önkéntesen jöttek létre a kistérségi társulások. Ezzel egy időben a kormányzat támogatásával kistérségi modellkísérletek kezdődtek, amelyek közül a legjelentősebb a szentlőrinci kistérségi tervezési modellkísérlet. A szentlőrinci kistérség Dél-Dunántúl „alján” található, földrajzilag közel Pécshez, de fejlettség szempontjából nagyon messze van Pécstől. Mintegy másfél éve vált ki húsz település – Szentlőrinc várossal a közepén – a pécsi kistérségből. A szentlőrinci kistérség a szigetvári és a pécsi kistérség között helyezkedik, területe 271 km2, lakosságszáma jelenleg tizenötezer-ötszáz, amellyel az ország kistérségei közül nagyságát, népességét, illetve a települések számát tekintve is a kisebbek közé sorolható. Ha a kistérségek gazdasági fejlettségét a fajlagos bruttó hozzáadott értékek alapján elemezzük, akkor a szentlőrinci kistérség a megye kilenc kistérsége közül a hatodik helyen van, a régión belül pedig (a 24 kistérségből) csak a 14. hely jut neki. Az alapvető probléma az, hogy a szentlőrinci kistérség – minden eddigi eredménye után is – még inkább csak posztfeudális vagy poszt-mezőgazdasági kistérség. Korábban sem nevezhették ipari kistérségnek, különösebben a szocializmus időszaka sem ártott neki, ám a dinamikus felzárkózását sem tette lehetővé, ezért nem hívhatjuk szocialista vagy posztszocialista kistérségnek sem, bár a mezőgazdaság nagyüzemi modernizációja végbement, ami azonban csak részleges társadalmi vagy szellemi modernizációt hozott magával. A dilemma úgy is felvethető, hogy az elmúlt egy-két évtizedben részben továbbfejlődő, de nem stabilizálódott kistérségi mező- és élelmiszer-gazdaság ma már képes-e átfogó társadalmi vagy szellemi kistérségi emelkedést beindítani. A szentlőrinci kistérséget tehát hivatalosan a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolták, ám az elmúlt évtizedekben ennek a kistérségnek is voltak figyelemre méltó kezdeményezései. Az első kérdés élesen és tisztán így vetődött fel: egy többszörösen hátrányos (sőt leghátrányosabb) helyzetű kistérség – jelen esetben a szentlőrinci kistérség – kitörhet-e elmaradott helyzetéből és gyors fejlődésnek indulhat-e? A második kérdés így hangzott: a kitörési irányok és módszerek eldöntése érdekében milyen stratégiák, programok készüljenek el? A harmadik kérdés sem volt izgalommentes: a jelen- és jövőkép feltárása, egyáltalán a kistérségi tervezésnek mi legyen a módszertana? A negyedik kérdés már csak ráadás: ha van jövővízió, ha van stratégia, akkor minimális feltételként mi minden kell a fejlődés beindításához? Mindenesetre a feladat kettős: az elkészülő fejlesztési stratégiáknak szolgálnia kell a társadalmigazdasági felzárkózás gyorsítását és ezzel párhuzamosan az európai és a hazai térszerkezetben a versenyképessé válást. A szentlőrinci tervezési-módszertani modellkísérlet 2005 júliusában kezdődött, és első szakasza – maga a tervezés ellátása – 2005 decemberében ért véget. A modellkísérlet tartalmát az alábbi táblázat foglalja össze.


2006. 1. szám

54

A modellkísérlet céljai, tartalmai

Feladatcsoportok

Célok, tartalmak

1. Komplex tervezési módszertan

Kistérségi tervezési metodika, módszertan megalkotása Kistérségi módszertan adaptálható legyen minden kistérségben

2. Infokommunikációs hálózat, adatkezelés és információs társadalomfejlesztés

Települések és a kistérség adat- és információrendszerének tervezése (fejlesztési elképzelés) Ennek érdekében az infokommunikációs hálózatok, szolgáltatások programja A kistérségi információs társadalom fejlesztésének terve

3. Kistérségi területfejlesztési és közszolgáltatási stratégia

A kistérség térségfejlesztési és közszolgáltatási fejlesztés koncepciójának elkészítése A térségfejlesztési stratégiában a fejlesztési prioritások megjelölése A közszolgáltatások átfogó fejlesztésének programja

4. Kistérségi gazdálkodási, pénzügyi és forráskoordinációs stratégia

Kistérségi gazdálkodási és pénzügyi stratégia elkészítése A forrásszabályozás, forráskoordináció, forrásszerzés és a vagyongazdálkodás programja A gazdálkodási, pénzügyi és forráskoordinációs stratégia megvalósításának alternatívái, operatív tervei

5. Kistérségi intézmény- és munkaszervezet-fejlesztés

A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatáskörébe tartozó intézmények fejlesztési stratégiája Az új típusú intézményi és munkaszervezeti megoldások figyelembe vétele és alkalmazása a kistérségben, a mikrotérségekben és a székhelytelepülésen

6. Kistérségi modellkísérlet képzési programja

A modellkísérlet előkészítését, megvalósítását és folyamatos fejlesztését támogató képzések programja és formái Az új ismeretek, új tudások elsajátításának és alkalmazásának tervei A képzési programhoz projektek kidolgozása, pályázatok beadása

7. Kistérségi modellkísérlet operatív programja és kiemelt projektjei

Eddigi pontokban felsorolt programok, stratégiák alapján részletes operatív program készítése Hosszú távú (2013–15-ig) és rövid távú (2005–2006-ig) szóló kiemelt projekttervek elkészítése A projekttervek megvalósítására, pályáztatására javaslatok készítése

8. Összegzés és prezentáció

A kistérségi modellkísérlet összefoglalása és értékelése A modellkísérletről PPT-prezentáció készítése

A kistérségi modellkísérlet közös céljai

Komplex tervezési-módszertani modell kidolgozása Adat- és információkezelési rendszer megtervezése, területfejlesztési és közszolgáltatási, továbbá gazdálkodási-pénzügyi program kidolgozása Kidolgozott kistérségi modell megvalósításának előkészítése (operatív program, képzés, intézményfejlesztés stb.) A felsorolt hét feladatcsoport egymásra épített, integrált végrehajtása megkezdődhet.


2006. 1. szám

55

A modellkísérletben tehát hét, összefüggő, egymást is kiegészítő tervezési feladatot végeztünk el. Az egyik központi feladat az országosan érvényes kistérségi tervezési módszertan és a másik központi feladat a kistérségi (elsősorban a területfejlesztési-közszolgáltatási és az informatikai-információsinformációs társadalom) stratégiák elkészítése volt. Magyarország kistérségei közül a tervezési-módszertani modellkísérletnek köszönhetően, így a szentlőrinci kistérségnek van a legtöbb esélye arra, minden jelenlegi hátránya és nehézsége ellenére is, hogy a tízes évek elejére i2010 mintakistérséggé válhasson. Az összetett cél az, hogy a szentlőrinci kistérség az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat széles körben hatékonyan használó intelligens kistérséggé váljon, amely különösen az e-közigazgatás, az e-gazdaság és az e-demokrácia, valamint az innováció erősítése segítségével felgyorsítja a – fenntartható és versenyképes – kistérségi tudásalapú gazdaság és társadalom fejlődését. A modellkísérlet szakértői kísérletet tettek az információs társadalomprogramoknak az információs közművel kapcsolatos iránymutatásai és törekvései szellemében az integrált informatikai + információs + információs társadalomstratégia készítésére. A szentlőrinci többcélú kistérségi társulás most legfontosabb feladatának a kistérségi közszolgáltatások megszervezését, illetve továbbfejlesztését tartja. Ebből az következik, hogy a közszolgáltatások ellátása érdekében kistérségi intézmények és/vagy kistérségi együttműködések indulnak el, vagy erősödnek meg. A szentlőrinci kistérségi területfejlesztési és közszolgáltatási stratégia részletesen foglalja össze a fejlesztési elképzeléseket. Ebben a kistérségben a máshol is gyakran indított közszolgáltatások (például területfejlesztési, egészségügyi, oktatási stb. közszolgáltatások) mellett új típusú és tartalmú közszolgáltatásokat is terveztünk. Ezek közül kiemelhető (1) az információs, (2) az eközigazgatási és (3) az integrált jóléti (egészségügyi és szociális) közszolgáltatás. Ezek egyúttal olyan elemek, amelyek a kistérség versenyképességét javítják. A modellkísérletben elemeztük a szentlőrinci kistérség helyzetét, és elvégeztük az átfogó stratégiai tervezését. A kistérség 2005. november 25-én összehívta az első kistérségi „parlamentet”, ahol a húsz település polgármestere, jegyzője és önkormányzati képviselője közös főrumon beszélte meg a modellkísérlet eredményeit és az ebből fakadó kistérségi stratégiát. A kistérségi többcélú társulás 2005. december 13-án pedig elfogadta a modellkísérlet első szakaszában elvégzett tervezést. A bevezetőben feltett kérdésekre most már megkísérelhetünk válaszolni. Az első kérdésre azt mondhatjuk, hogy a szentlőrinci kistérség – többszörösen hátrányos helyzete ellenére – fejlődésnek indulhat. A második kérdésre úgy válaszolhatunk, hogy kitörési pontokként egyaránt megnevezhető a területfejlesztés, a közszolgáltatás fejlesztés, az információs társadalomfejlesztés egységes programja. A harmadik kérdésre adott válasz az, hogy az elkészült kistérségi tervezési módszertan alkalmazható a hátrányos helyzetű kistérségekre. Például a szentlőrinci kistérségre. A negyedik kérdésre úgy felelhetünk, hogy az elfogadott jövővízió és stratégia alapján elindulhat a modellkísérlet második szakasza: a stratégiák megvalósítása. A lehetséges kistérségi „nagyprojekttervek”: ökokistérség, intelligens kistérség, kistérségi információs rendszer és portál, biogazdasági és bioéletforma kistérség, művészetfalu (Bicsérd) és művészetkistérség, önszervező-önfejlesztő kistérség (kistérségi „parlament”, lobbinap stb.), tematikus turizmuspark (ökológiai park, középkorpark stb.) A szentlőrinci modellkísérletet így 2006-tól folytatni szeretnénk, hiszen az új tervezési módszertan alapján elkészült komplex stratégiát mindenképpen meg kell valósítanunk. A modellkísérlet második szakaszának, a fejlesztési modellkísérletnek a legfontosabb része egy átfogó, új típusú, kistérségi önkormányzati, közigazgatási, közszolgáltatási intézményfejlesztés. Ez a második szakasz a következő fontosabb elemekből tevődne össze: a) a tervezési-módszertani modellkísérlet eredményeinek megvalósítása, a fejlesztési modellkísérlet végigvitele, s a tervezett kistérségi keretstratégia alapján az integrált kistérségfejlesztés menedzselése; b) intézményfejlesztés: az állampolgárokat közvetlenül érintő, új közszolgáltatások fokozatos bevezetése, a közszolgáltatási intézmények megalapítása, működtetése, fejlesztése, az új intézményrendszer modelljének megteremtése;


2006. 1. szám

56

c) általános gazdaságfejlesztés: gazdaság- és technológiafejlesztési park, tematikus turizmuspark, s többek között a biogazdaság-fejlesztési projekt; d) humánerőforrás-fejlesztés: a kistérség felkészítése különböző típusú képzésekkel a modellkísérlet megvalósítására; e) információ- és kommunikációfejlesztés: országos mintaként a kistérségi információs központ és szolgáltatásainak létrehozása, a komplex adat- és információkezelési rendszerének felépítése, és a szentlőrinci kistérség információs társadalom (intelligens) kistérséggé válását lehetővé tevő projektek megvalósítása; f) ökológiafejlesztés: ökokistérség és többek között Szentlőrinc energiaváros-projekt megvalósítása. g) A modellkísérlet keretében tehát a szentlőrinci kistérségnek megszületett a jövőprogramja, és ezzel együtt a kistérségben teret nyert az új fejlesztési-területfejlesztési gondolkodás és az új fejlesztési program. Az új program szerint a többszörösen hátrányos helyzetű kistérség tíz-tizenkét év alatt ledolgozhatja hátrányait, és esélye van arra, hogy versenyképesebbé váljon, s új életminőséget érjen el. Készítette: Győrvári Márk–Varga Csaba


2006. 1. szám

57

Jelentések, tájékoztatók

JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Tájékoztató az iskolai körzetek felülvizsgálatának időpontjáról Az elmúlt napokban téves információk jelentek meg a sajtóban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény iskolai körzethatárok felülvizsgálatát elrendelő előírásainak teljesítési határidejéről. Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény módosította a közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdését. A módosítás a tanulók esélyegyenlőségét javító szándékkal rendelte el a körzetek felülvizsgálatát, a felvételi körzethatárok meghatározásának elveit. A változás egységes értelmezése érdekében felhívjuk a közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok figyelmét arra, hogy a módosító törvény záró rendelkezése megfelelő időt biztosít a feladat ellátására. A törvény 58. § (3) bekezdése szerint a közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy tájékoztatónk nem kötelező érvényű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Forrás: Oktatási Minisztérium

A Külügyminisztérium tájékoztatója konzuli képviselet létesítéséről Külügyminiszter Úr – elfogadva az Osztrák Köztársaság kérelmét – jóváhagyta konzuli képviselet létesítését 8200 Veszprém, Megyeháza tér 1. (tel. és fax: 06-88-545-021) cím alatti székhellyel és Veszprém megyére kiterjedő konzuli kerülettel. Az osztrák fél a konzuli képviselet vezetésével – tiszteletbeli konzuli ranggal – dr. Gálffy István magyar állampolgárt bízta meg. A Gálffy úrnak átadott működési engedély értelmében a Magyar Köztársaság hatóságai dr. Gálffy István úr tiszteletbeli konzuli működéséhez minden segítséget megadnak és biztosítják számára mindazokat a könnyítéseket, előjogokat és mentességeket, amelyek hivatali állásánál fogva őt megilletik és feladatai ellátásához szükségesek. Forrás: Külügyminisztérium


2006. 1. szám

58

Hírek

AKTUÁLIS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK Aktuális híranyagok Magyar Közigazgatási Minőség Díj A belügyminiszter pályázatot hirdet a 2006. évi Magyar Közigazgatási Minőség Díj elnyerésére. Benyújtási határidő 2006. március 30. A pályázat célja a minőségügyben kiemelkedő teljesítményt felmutató közigazgatási szervezetek tevékenységének a 2006. évi Magyar Közigazgatási Minőség Díjjal történő elismerése. - Belügyminisztérium honlapja Hivatkozás: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/aktualis/FE794480201AAB49C12571090057B553 Társadalmi vita indul Európa jövőjéről "Beszélgessünk Európáról" elnevezéssel nemzeti akciótervet készített a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) EU Kommunikációs Főosztálya. A terv azokat a programokat, akciókat tartalmazza, amelyekkel a kormány az unióról folytatandó társadalmi vitát kívánja elősegíteni. Hivatkozás: http://web.b-m.hu/belugy/hir2002.nsf/EUAkt/4E51EC0C37BDE02EC12571080052F485?OpenDocument Új alapokra helyezné az uniós kommunikációt a Fehér Könyv Az intézményekről a polgárokra kívánja helyezni az uniós kommunikáció fókuszát az a kommunikációs Fehér Könyv, amelyet február elsején tesz közzé az Európai Bizottság. Egyebek mellett egy európai „intézményközi” hírügynökség létrehozása is a tervek között szerepel. – BruxInfo Hivatkozás:http://web.b-m.hu/belugy/hir2002.nsf/EUAkt/618A2A306DB8143FC12570F900513EF1?OpenDocument Február közepéig a kormány elé kerül a II. Nemzeti fejlesztési terv Február közepéig a kormány elé kerülnek az operatív programok és a II. Nemzeti fejlesztési terv közölte Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A dokumentumokat várhatóan március 31-én fogadja el a kabinet. – Magyarország. hu Hivatkozás: http://www.magyarorszag.hu/hirek/eu/fejlesztes20060116.html?h=1 Háromszázmilliót költ az NKÖM állatkertekre A kulturális tárca idén 300 millió forinttal támogatja az állatkertek fejlesztését, az erről szóló pályázati felhívás várhatóan február elején jelenik meg. Az összegből 270 millió forintot pályázat útján, 30 millió forintot - működési támogatásra - igénybejelentés alapján osztanak szét a fenntartó önkormányzatok között. - Magyarország. hu Hivatkozás: http://www.magyarorszag.hu/hirek/kultura/allatkert20060109.html Osztrák elnökség: költségvetés, gazdasági növekedés, foglalkoztatás Az osztrák elnökség előtt számos nagy horderejű feladat áll: végső formába kell öntenie az EU 20072013-as költségvetését, megoldást kell találnia a munkaidő irányelvvel és a szolgáltatások liberalizálásáról szóló irányelvvel kapcsolatban, s mindeközben nem árt közeli kapcsolatot ápolnia az Európai Parlamenttel, amely számos ügyben együttdöntési jogkörrel rendelkezik. Az osztrák elnökség a munkaerőpiac élénkítését és a gazdasági növekedést helyezi majd politikájának középpontjába. EUvonal Hivatkozás: http://eu2004.hu/index.php?op=hirek&id=2413 Elfogadták a fürdővíz-irányelvet Az EP harmadik olvasatban nagy többséggel elfogadta a fürdővizek minőségéről szóló irányelvet, amely bevezeti az „elfogadható” vízminőségi kategóriát, szigorítja az egészségügyi határértékeket, és rendelkezik a fürdőzők tájékoztatásának javításáról is. Igaz majd csak 2015-től. - EUvonal Hivatkozás: http://eu2004.hu/index.php?op=hirek&id=2453


2006. 1. szám

59

Hírek

A székhely szerinti nyereségadózás bevezetését javasolja az Európai Bizottság Az Európai Bizottság javasolja, hogy a több országban tevékenykedő kis- és középvállalkozások székhelyük szabályai szerint fizessék nyereségadójukat. - MTI Hivatkozás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=2423 Jövőre három balatoni település mentesül a 71-es forgalmától Várhatóan a jövő nyárra elkészül a 71-es főút három balatoni települést elkerülő szakasza. Az új útvonal mintegy kétharmada a leendő M8-as autópálya egyik része lesz. – Euvonal Hivatkozás: http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/autopalya20060123.html A magyar reformprogram bizottsági értékelése A feketemunka kifehérítésére tervezett intézkedéseket a magyar nemzeti reformprogram erősségeként, az üzleti környezet javítását célzó lépéseket annak egyik gyengeségeként jellemzi az Európai Bizottság elemzése - BruxInfo Hivatkozás: :http://www.bruxinfo.hu/cgi-bin/bruxinfo/write.cgi?filename=/bruxinfo/ujsag/20060126/rovat17/cikk216.html Belvíz elleni védelem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott az illetékes tárcák vezetőivel, köztük dr. Lamperth Mónika belügyminiszterrel és az érintett nyolc megye közgyűlési elnökeivel, hogy megtegyék a szükséges pénzügyi, műszaki, irányítási és koordinációs intézkedéseket a belvízi helyzet kezelésére. – BM Honlap Hivatkozás: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/aktresult?SearchView&Query=Belvíz+elleni+védelem* A városok környezetén javítana a Bizottság A városi környezet javítása milliók életét befolyásolhatja szerte Európában. Ezt felismerve a Bizottság tematikus stratégiát dolgozott ki, mely nagyban épít a városok közötti tapasztalatcserére. - BruxInfo Hivatkozás: http://web.b-m.hu/belugy/hir2002.nsf/EUAkt/A43697E820752F70C125710A004FCDE3?OpenDocument Szakképző központ a Belvárosban A képzés gyakorlatiasabbá tételét és az intézmények közötti együttműködés javítását célozzák meg a kormány szakképzés-fejlesztési tervei, melyek alapján létrejött a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ (Belvárosi TISZK). - BruxInfo Hivatkozás: http://web.b-m.hu/belugy/hir2002.nsf/EUAkt/ACE8FB87AC7FB154C125710A0050E6CC?OpenDocument Indul a bérlakás- hitelprogram Pályázhatnak az önkormányzatok a Magyar Fejlesztési Bank bérlakás-hitelprogramjára. A kölcsön igénybevételéhez legalább 10 százalék saját forrás szükséges .- Magyarország.hu Hivatkozás: http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/berlakas20060130.html?h=1


2006. 1. szám

60

Eseménynaptár

1 2 3 4

ESEMÉNYNAPTÁR, KÉPZÉSEK Aktuális események, képzések

február 13-14. február 22-23.

A közbeszerzés általános ismeretei ROP képzések a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalban Helyszín: Termál Hotel Debrecen II. emelet Skandináv terem Információ: dr. Pallai Éva Tel: (52) 507-476, Fax: (52) 507-585 E-mail: [email protected] Web: http:// kozighivatal.hbmo.hu/

február 9-10.

Anyakönyvvezetők VIII. Országos Szakmai Tanácskozása a Rodin Kft. szervezésében Helyszín: Mátraháza, 1036 Budapest, Kiskorona u. 16. Információ: Szűcs Ágnes Telefon: 430-1204 Telefax: 368-3645 E-mail: [email protected] Web:http://web.bm.hu/belugy/krendez.nsf/web_doc_datum/5F185EAD4B7F4041C12570EA00392CB6?OpenDoc ument

február 10

Az „Első Köztisztviselői Bál 2006” a Magyar Közigazgatási Kar szervezésében Helyszín: BM Helyszín: Duna Palota (V. kerület, Zrínyi u. 5.) Telefon: 485 69 56 Telefax: 485 69 56 E-mail: [email protected] Web: http://bminet.bm.hu/web/bportal.nsf/index/8E9BAB9924A99E41C12570FA003B4B8C

február 10. február 11.

Európa jövője: Európai Alkotmánnyal vagy nélküle? Merre tart Európa? Mi az Európai Unió jövője? Mi lesz az Európai Alkotmány sorsa? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által rendezett nemzetközi konferencia neves előadói. Szervező: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Helyszín: Novotel Budapest Centrum 1088 Budapest, Rákóczi út 43-45. Jelentkezés: Európa Ház 1389 Budapest, Pf. 113. www.eucivil.hu A kultúra és az Európai Unió

február 13.-. február 15.

február 14.

A képzés során, a kulturális területen tevékenykedő szervezetek számára hasznos elméleti ismeretek sajátíthatóak el. Szervező: KultúrPont Iroda Helyszín: ELTE F. épület 1087 Budapest, Múzeum krt. 6-8. Jelentkezés: Muzsik Szilvia Tel.: 413-7573 E-mail: [email protected] Web: http://www.kulturpont.hu/eukepzes.php A KET. hatása az adózás eljárási szabályaira - Előadás és konzultáció az önkormányzatok adóügyi munkatársai részére - Előadás és konzultáció az önkormányzatok adóügyi munkatársai részére Szervező: Rodin Kft. Helyszín: Hotel Benczúr 1068 Budapest Benczúr u. 35. Információ: Szűcs Ágnes Telefon: 430-1204 Telefax: 368-3645 E-mail: [email protected] Web: http://web. bm.hu/belugy/krendez.nsf/web_doc_datum/33C2677ACCC567E3C12570EA0038CB14?OpenDo cument


2006. 1. szám

61

Eseménynaptár

1 2 3 4

Közbeszerzés 2006

február 15.

február 2223-24.

február 2223-24

február 23.

Az ITD Hungary rendezvénye Helyszín: ITD Hungary Budapest, Andrássy út 12 Információ: Mészáros Mónika Aliz, Tel: 06-1-472-8152, E-mail: [email protected] Pályázatírás az Európai Unióban I-II-III. EUportál Oktatási Központ tanfolyama Helyszín: Budapest - CEU Konferenciaközpont Információ: Bakó Beatrix Tel: + 36 88 328 574 Fax: + 36 88 328 574 Mobil: + 36 70 317 68 42 Web: http://www.oktatas.biz/index.php?muv=11&i=1 A Strukturális Alapok felhasználása Magyarországon a Tempus Közalapítvány Képzőközpont képzése köztisztviselőknek Helyszín: 1134 Budapest, Váci út 37. 7. emelet (Duna Office Center) Információ: Takács Zsuzsanna Telefon: 237-1300 E-mail: mailto:[email protected] Web: http://www.tka.hu/pages/subpage/index.php?sourcepage_id=414&id=646&lang_type=hu Európa Export Klub: Uniós export jogszabályok Az ITD Hungary rendezvénye Helyszín: ITD Hungary Budapest, Andrássy út 12. Információ: Kerekes György Tel: 06-1-473-8251, Web: http://[email protected]/

Események, képzések – előrejelzés Bővült a Tempus Közalapítványnál elérhető, a Regionális Operatív Program által támogatott képzések köre 2006. januártól bővült a Tempus Közalapítvány Képzőközpontnál elérhető – a Regionális Operatív Program keretében támogatott, azaz ingyenesen elvégezhető – képzések köre. A projektvégrehajtás témakörrel részletesen foglalkozó képzés március 21-én indul, így a támogatásra pályázó hallgatók jelentkezési határideje: február 21. A képzést 15 fõ jelentkezése esetén, az ország bármely régiójában, a közösen kijelölt helyszínen és időpontban elindítjuk! További információk a támogatási lehetőségekről: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=399 További információk a képzésről: http://www.tka.hu/pages/subpage/index.php?sourcepage_id=399&id=718&lang_type=hu

Amennyiben kérdése, kérése merülne fel a fentiek kapcsán, Garai Katalin képzési koordinátor szívesen áll rendelkezésére a 237-1300 telefonszámon vagy e-mailen a [email protected] címen.


2006. 1. szám

62

Eseménynaptár

1 2 3 4

III. Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napok – Felhívás A Magyar Közigazgatási Kar (MKK) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) meghirdeti a III. Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napok szakmai rendezvényét. Ennek keretei között 2006. május 11–13. között háromnapos tanácskozást rendeznek Balatonföldváron a Jogar Továbbképzési Központ és Hotelban. A rendezvény fővédnöke: dr. Lamperth Mónika belügyminiszter. További információk az alábbi hivatkozáson: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/aktualis/9D529A396A862071C12570FF0053D4F3


2006. 1. szám

63

Ajánló

KIADVÁNYAJÁNLÓ A Humánpolitikai Szemle személyügyi menedzser-folyóirat A hazai és a külföldi gyakorlat bemutatásával segíti az emberrel, mint munkaerővel való foglalkozást. A kiadvány a közigazgatás, az önkormányzatok vezetői, tisztségviselői és munkatársai számára nyújt segítséget a törvények alkalmazása során felmerülő legfontosabb munkajogi kérdésekben. A folyóirat lehetőséget ad az Ön számára is, hogy kérdéseit feltegye, melyre a „Közszolgálati Forródrót ”című rovatunkban, kiváló szakemberek adnak hiteles válaszokat. Önt is szívesen köszöntenénk előfizetőnk között! Ha most rendeli meg a lapot, 15% kedvezményt adunk az éves előfizetési díjból. díj: 21.600,- Ft + 5% Áfa helyett, MOST 18.360,-Ft + Áfa! A folyóirat megrendelhető: Mont Humán Menedzser Iroda Kft., 1476 Budapest, Pf.: 104. Telefon/fax: 348-0832, E-mail: [email protected]

Az éves előfizetési

ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

Recommend Documents