ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÍTÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE. I. munkacsoport megbeszélések összefoglalása, eredményei

ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÍTÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE I. munkacsoport megbeszélések összefoglalása, eredményei

Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés

TARTALOMJEGYZÉK

1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A KISTÉRSÉGI GYAKORLATBAN ............................................. 3 2. GAZDASÁGFEJLESZTÉS ................................................................................................................. 4 2.1. MEZŐGAZDASÁG ............................................................................................................................. 4 3. INFORMÁCIÓÁRAMLÁS ................................................................................................................... 5 4. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ......................................................................................................... 5 5. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS .............................................................................................................. 6 6. KÉPZÉS ÉS OKTATÁS ...................................................................................................................... 6 7. KÖZLEKEDÉS .................................................................................................................................... 7 8. KÖRNYEZETVÉDELEM ..................................................................................................................... 7 8.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ................................................................................................................. 7 9. KÖZMŰVELŐDÉS, SPORT, SZABADIDŐ ........................................................................................ 8 9.1. SZELLEMI ÉLET ................................................................................................................................ 8 9.2. SPORT ............................................................................................................................................ 8 10. TURIZMUS ........................................................................................................................................ 9 11. ÖNSZERVEZŐDÉSEK, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS LOBBIZÁS........................................................... 10 11.1. A TELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A TELEPÜLÉSI PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK TÉRSÉGI ÖSSZEHANGOLÁSÁN KERESZTÜL ........................................................................................................... 11 12. A MUNKACSOPORT MEGBESZÉLÉSEK KÖVETKEZTETÉSEI................................................. 12 12.1. A KISTÉRSÉGI IRODA KAPACITÁSA ................................................................................................. 12

2


1 A fenntartható fejlődés a kistérségi gyakorlatban A fenntartható fejlődés sokféle definíciója közül egyet sem kiragadva, inkább azok közös mondanivalóját és értelmét leszűrve a munkacsoport megbeszéléseken összefoglaltuk azokat a tényezőket és lehetőségeket, melyek a térségben a kedvező fejlődés irányában hatnak vagy éppen ahhoz hiányoznak. Kiinduló pontul az 1998 évben elkezdődött és azóta is folyó, különböző térségfejlesztési munkákat vettük. Megpróbáltuk elemezni, hogy az eltelt 3-4 évben milyen változások következtek be a kistérség életében, a gazdasági környezet és feltételei változásainak hatására merre mozdultak el a kistérségi prioritások. A vizsgált szektorokat és témaköröket a beszélgetés alkalmával választottuk ki a munkacsoport megbeszélésen megjelent beszélgetőpartnerek kompetenciája és érdeklődési köre alapján. A vizsgált témakörök a következők voltak: y egészségügy y foglalkoztatás politika y gazdaságfejlesztés y információáramlás és kommunikáció y infrastruktúra fejlesztés (út és vasút) y képzés és oktatás y környezetvédelem y közlekedés y közművelődés y mezőgazdaság y önszerveződés, lobbizás y turizmus Nyilvánvalóan sok érdekes és fontos kérdéskör kimaradt, azonban ezeket a tényezőket tekinthetjük a térség fejlődésének szempontjából valamilyen szempont szerint meghatározónak, mivel a megbeszélések alatt ezek foglalkoztatták leginkább a települések képviselőit. A munkacsoport megbeszélések folyamán igyekeztünk olyan mederben tartani a beszélgetést, mely a térség kapacitásaiból és kompetenciájából megoldható kérdésekre koncentrált. Kerültük az általánosságok taglalását, illetve a külső gazdasági és adminisztratív környezetet adottnak és megváltoztathatatlannak tekintettük - kivéve a lobbizás terén. Az így kialakuló véleményeket a jelen beszámolóban rögzítettük, igyekeztük az eszenciájukat visszaadni. A továbblépéshez a megbeszélések következtetéseinek fényében elemezzük kistérségben elkészült fejlesztési anyagokat, megvizsgáljuk aktualitásukat, helyességüket a fenntarthatóság szempontjából. A vizsgálat eredményeként megpróbáljuk feltárni a hiányosságokat, logikai, összeférhetetlenségi problémákat az egyes anyagok között. Kiemeljük a még hiányzó, de a térség fejlesztési elképzeléseihez elengedhetetlenül vizsgálandó témaköröket. Javaslatot készítünk

3


ezek koncepcióinak, terveinek, forgatókönyveinek elkészítéséhez, melyben megjelöljük az ezekhez megpályázható lehetséges forrásokat is. A felméréstől azt várjuk, hogy a térségi tervezés összehangolásának és aktualizálásának eredményeként a kistérség összehangoltabban és hatékonyabban tervezhesse a további közös fejlesztéseit. A hiányzó tervek, láncszemek későbbi kidolgozásával hozzájuthasson olyan fejlesztési forrásokhoz, melyeknek a tervezés alapfeltétele. Mindezek eredményéül várható az is, hogy a térségi együttműködés a települések és kistérségi szervezetek között egy fejlettebb szintre jut el, mely mindenképpen záloga lesz az uniós források sikeres megszerzésének, a versenyképes, de mindazonáltal fenntartható, tehát racionális fejlődésnek.

2 Gazdaságfejlesztés Térségi gazdaságfejlesztésről nehéz beszélni, mivel ilyen jellegű törekvés közvetlenül nem vagy csak ritkán tapasztalható. Jellemzőbb, hogy minden település a maga erejéből, egyedül próbál érvényesülni. A munkacsoport megbeszéléseken felmerült, hogy nem mindig megfelelő a kommunikáció az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek között. Ritkán kerül sor arra, hogy az önkormányzatok a települést vagy a térséget érintő kérdések megvitatásába bevonják a vállalkozókat. Felmerült, hogy ahol ez hiányzik, ott kezdeményezni lehetne egyfajta partneri viszonyt a helyi, prominens vállalkozókkal, mintegy tanácsadó, konzultáns testületként bevonva őket a helyi ügyek megvitatásába, a fejlesztési elképzelések kikristályosításába. A térségi fejlesztést, például ipari parkok vagy hasonló jellegű ipar- illetve vállalkozásfejlesztési területek kialakítását alapvetően gátolja a térségi földterületek elaprózottsága, nehézkes megszerezhetősége. Ez problémát okozhat a vonalas infrastruktúra fejlesztések esetén is. 2.1

Mezőgazdaság

A kistérség mezőgazdasági potenciálja jó, főleg a kertészeti kultúrák, zöldségtermesztés bizonyul még ma is életképesnek. Aránylag jelentősnek mondható a szőlőtermesztés. Az egykori termelő szövetkezetek tevékenységének, termelő erejének feltámasztásához nem kedvező a gazdasági környezet, erre igazi realitás kistérségen belülről fakadó erőforrásokkal nincs. Hiányzik a mezőgazdasági termékekre ráépülő, potens feldolgozóipar is. Ilyen kezdeményezésekkel találkozott és foglalkozott már a kistérség, azonban itt is a tőkeerő a legnagyobb fejlesztési gát. A kistérségi mezőgazdasági struktúra a mai formájában sajnos egyoldalú. Hiányoznak a folyamatok közötti kapcsolatok, nincs egymásra épülés. Nem beszélhetünk pl.

4


melléktermék hasznosításról, mivel az állattenyésztés a térségből gyakorlatilag hiányzik.

3 Információáramlás A mai világ egyik legfontosabb versenytényezője az információ birtoklása. A térség egyik legjellemzőbb problémája ezen a téren, hogy az infrastrukturális lehetőségek ellenére sem áll rendelkezésre könnyen elérhető, rendszerezett, aktuális információ szinte semmilyen területen. A fenntartható fejlődést a hatékony információáramlás és elérhetőség nagy mértékben segítheti. A gazdasági területeken előmozdíthatja a térségi erőforrások kiaknázását, a gazdasági társaságok jobb együttműködését, melyek jelenleg sokszor nem is tudnak egymásról. Számos területen megkönnyíthetné az anyagok és szolgáltatások olcsóbb és gyorsabb beszerzését, egészséges helyi protekcionizmust alakíthatna ki egy térségi gazdasági információs rendszer. A térség rendezvényei, eseményei, szervezeteinek bemutatkozása, tevékenységük sokszor még egymás előtt is ismeretlenek maradnak, nemhogy a térség határain túl. A foglalkoztatási problémák egy részére is megoldás lehet, ha a térségben elérhető foglalkoztatási lehetőségek, igények rendezetten és könnyen elérhetővé, ismertté válnának. Ebben a kérdéskörben nem lehet fejlesztések nélkül előre lépni. A fejlesztés legnagyobb költségét nem az eszközigény jelenti, hanem az információk állandó aktualizálásának a megoldása, mely általában, témakörtől függően emberigényes feladat. Ilyen jellegű feladatokat a térségi iroda korlátozott kapacitásai miatt nem tud hatékonyan ellátni. Ezen a területen is, mint a legtöbb érintett kérdéskörben szükség lesz a települések bevonására és hatékony közreműködésére, hogy az egyes témakörök köré szerveződő információ feldolgozást és menedzselést gazdaságosan és mindenki megelégedésére lehessen végezni. Az egyes témaköröket érintő információszolgáltatást és szervezést egy-egy legkompetensebb településnek vagy néhány település alkalmi szerveződésének kell felvállalni és működtetni.

4 Foglalkoztatáspolitika A kistérségi stratégiai program már foglalkozott a foglalkoztatás kérdéseivel és abban a munkacsoport megbeszélésen elhangzott problémákhoz hasonló gondokat tár fel és próbál megoldani. Elmondható, hogy a térségben a jelenlegi foglalkoztatási viszonyok, szokások a fenntartható fejlődés elveivel ellentétes irányban hatnak.

5


A foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb célterülete a térségben a munkaerő helyben tartása és az ingázás csökkentése. A törekvés ellen hat, hogy az agglomerációs közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a mobilitás is javul, tehát Budapest mintegy még közelebb kerül. Problémát jelent a bizalmatlanság. Tömeges foglalkoztatást biztosító cégek megjelenése esetén nehéz a munkaerőt helyben biztosítani, mivel a meglévő munkahelyeiket az alkalmazottak nehezen adják fel. A másik nehézséget okozó tényező a megélhetést biztosító munkalehetőségek beszűkülése faluhelyen. A mezőgazdasági potenciál újbóli kihasználása tőkeigényes lehetőség. Jelenleg nem várható, hogy a mezőgazdaságba, főleg a kisgazdaságokba jelentős tőkeerő áramoljon. Hasonló a probléma a mezőgazdasági termékek feldolgozásával is.

5 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás fejlesztése a gyermekes családokat és a nyugdíjas korosztályt érinti leginkább. A megfelelő ellátás megszervezése és biztosítása elősegíti a helyben maradást és a munkaképes korosztály jobb kihasználását. Az alapszolgáltatás területi bővítésére főképp a kistelepüléseken szükség van, több rendelővel a lakosság elégedettebb lenne. A szakrendelések bővítése főleg az idős korosztály és a speciális igények kiszolgálása terén lenne fontos. Fejleszthető lene még az iskolai egészségügyi ellátás.

6 Képzés és oktatás A fenntartható fejlődés alapja, hogy a helyi igényeket elsősorban a helyben elérhető erőforrásokból, nyersanyagokból, javakból és szellemi kapacitásból elégítsük ki. Ennek biztosításához elengedhetetlen, hogy a helyi lehetőségeket felismerni és kiaknázni képes munkaerő és lakosság álljon rendelkezésre. A lakosság megfelelő képzése és képzettsége nélkül nem lehet spontán jól működő, tudatos és fenntartható kistérségi gazdálkodás illetve fejlődés kialakulására számítani. A térségben a helyi szakmunkás képzés hiányzik. Ezt a cégek egy része maga megoldja, kineveli ez azonban nem ellenőrizhető folyamat. A lakosság nagy része, ha szeretne sem tudna könnyen megfelelő információhoz jutni a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tevékenységek lehetőségeiről, hogyanjáról. Jelenleg a kistérségben hiányoznak az összehangolt, naprakész, dinamikus információs rendszerek. Az iskolákban az általános vélemény szerint a térségben sem megfelelő az informatika és a nyelvi oktatás. Ezek nélkül a modern információs rendszereket lehetetlen kihasználni.

6


A térségben a tudatos szemléletformálással kapcsolatos tevékenységek nem ismertek. Ezek szervezése és egységes rendszerben történő megvalósítása, elősegítése szintén kistérségi feladat. A képzés, oktatás területén a kistérség településeinek testvérvárosi kapcsolatait is ki lehet aknázni. Ez főképp az EU-ban lévő településekkel előnyös, elősegítheti a gyorsabb felkészülést és felzárkózást.

7 Közlekedés A kistérségben továbbra is gondot jelent a sugaras közlekedés. A diagonális vonalak gyengesége vagy hiánya a nem központi gerincen lévő települések számára hátrány. Rossz a különféle tömegközlekedési módozatok közötti összehangoltság. A buszok, vonatok nem mindig a lakossági igényeknek lés elvárásoknak megfelelő menetrend és összefüggés szerint mennek. A Budapestet övező peremrészek mentén szerencsés volna egy keresztirányú buszjárat beindítása. Ennek megszervezése a jelenlegi szolgáltatók bevonása nélkül nem megy. A közúti közlekedési helyzet javítása érdekében a közös fellépés vagy lobbizás vezethet eredményre. A települések egyenként sohasem lesznek elég erősek ahhoz, hogy az elkerülő utak valóban létrejöjjenek. Egységes kistérségi konszenzusra lesz szükség ahhoz, hogy a közúti közlekedés fejlesztése az egész kistérség megelégedésére és előnyére történjen.

8 Környezetvédelem A kistérség továbbra is szenved az 1999-ben megállapított környezeti ártalmaktól. A fő ok az infrastruktúra beruházások elmaradásában, elhúzódásában kereshető. Sem a közlekedés, sem a hulladékgazdálkodás területén nem történtek meg azok a beruházások, melyek visszaszoríthatták volna a problémákat. A fenntartható fejlődés egyik legfontosabb eleme a környezeti tényezők, források kímélése és ésszerű kihasználása. Sajnos a legsúlyosabb környezeti problémák megoldása vagy enyhítése nem a kistérség befolyásán és hatáskörén múlik, hanem a külső gazdasági és adminisztratív körülmények határozzák meg. Szerencsére tervek már vannak az M0 és az elkerülő 4 út létesítéséről, illetve a kistérséget is érinti a ceglédi központú, ISPA támogatással megvalósuló 2006-ig befejeződő hulladékgazdálkodási program. 8.1

Hulladékgazdálkodás

A legsúlyosabb gondot az illegális lerakások okozzák. Ez az agglomerációban jelentkezik a legélénkebben. Ennek megoldása megelőzése nem egyszerű feladat, erre a kistérség tervei szerint megpróbál pályázaton keresztül megfelelő megoldást találni.

7


A budapesti peremkerületekkel mindenképp szorosabb együttműködésre lesz szükség ehhez. Hasonló gond, hogy a szelektív gyűjtés beindulásához, bár az ISPA alatt ez tervben van, gyakorlatilag minden hiányzik. Pályázati lehetőségeket itt főképp a lakosság tudatformálására, felkészítésére kell kihasználni, mivel az eszközállományt biztosítani fogja az ISPA beruházás. Az ISPA projekt a szelektív gyűjtéshez nem biztosítja az információs rendszert. A keletkezett és szelektíven gyűjthető hulladék helyben hasznosítása a létező legolcsóbb megoldás, mivel a szállítási költségek és a lerakón történő szelektálás teszi drágává a hulladékból készült nyersanyagokat, termékeket. A megfelelő térségi információ gyűjtésével és könnyű elérhetőségével a keletkező hulladékok könnyebben "megtalálnák" a helyi feldolgozó kapacitásaikat. Jelenleg sem a lehetséges feldolgozó kapacitások, sem a keletkező hulladékok adatai nem ismertek. A térségben a keletkező szerves hulladékokat és mezőgazdasági, kertészeti kultúrákból származó zöldhulladékot, nyesedéket komposztálni lehetne. Ennek megoldására szintén rendelkezésre állnak megfelelő pályázati források, előkészítésük azonban nem kezdődött meg.

9 Közművelődés, sport, szabadidő 9.1

szellemi élet

A kistérség kulturális és szellemi életének pezsdüléséhez elengedhetetlen a közművelődési és szabadidős tevékenységek választékának bővítése. A lakosság gazdasági helyzetének várható javulásával, a munkalehetőségek mellett, a helyben elérhető szabadidős tevékenységek választéka és minősége is meghatározza majd a helyben maradók és ingázók illetve a betelepülők minőségét és arányát. Ezt a folyamatot már ma is megfigyelhetjük az utóbbi időben létesülő igényes (és meglehetősen drága) lakóparkok környezetében, ahol a színvonalas kikapcsolódási lehetőségek megteremtésére is nagyon nagy hangsúlyt fektet a beruházó. Szükség lesz a térségben a differenciált helyi művelődési lehetőségek biztosítására. A kulturális létesítményeket és azok eszközállományát bővíteni kell. Helyi szinten tudatosan erősíteni és ösztönözni kell az önszerveződő "népművelő" mozgalmakat, egyesüléseket. Ezek a kulturális és szellemi bázisok sokat tehetnek egy-egy település és a kistérség megítélésének, vonzerejének javításáért és aktívan részt vállalhatnak a fejlesztésében is. Ezeket a szellemi bázisokat a kistérségben tudatosan kell segíteni és - jó értelemben véve - kihasználni. 9.2

sport

A lakosság többségének a versenysport nem célja és nem tud vagy nem is akar élni a "leigazolt" sportolás adta lehetőségekkel és kötelezettségekkel.

8


Az egészséges, harmonikus életvitel kialakításához a kistérségben is nagy szükség lesz a megfelelő rekreációs és sportlehetőségek megteremtésére. A szellemi élet taglalásában leírt tényezők itt is igazak. Szükség lesz a térségben néhány olyan sportlétesítmény megteremtésére, mely kifejezetten a lakosság széles néprétegeinek igényéhez igazodik és nem a versenysportot szolgálja. Ilyenek lehetnek az uszodák, erdei tornapályák, a települési focipályák mellet megjelenő egyéb sportpályák.

10 Turizmus A turizmus a térségben nem valószínű, hogy valaha is húzóágazat szintjére emelkedjen. Mindazonáltal fontos megélhetési forrása egy olyan vállalkozói, termelői rétegnek, akik a térségen belül tevékenykednek, elsősorban a térség erőforrásait, rendelkezésre álló adottságait használják ki, és mint ilyenek a fenntartható fejlődés fontos képviselői. A kistérség adottságait a turisztikai koncepció már részletesen taglalta. Jelen elemzésben kiemelnénk azokat a turisztikai szolgáltatásokat, amelyek az említett tanulmány elkészítése óta szemmel láthatóan életképesnek bizonyultak és valószínűleg további gazdasági koncentrációt teremtenek saját ágazatukban. Az adottságok, mint közismert, két gerinc mentén használhatók ki. Az első és legfontosabb ágazat alakító tényező Budapest közelsége. A következő hasonlóan fontos jellemző a földrajzi diverzifikáció, azaz a térség aránylag kis területén belül megtalálhatók mind az alföldi, mind a dombvidéki jegyek, az elővárosi települések, a szőlőhegyek, pincefaluk és a reptér is. Ezek a tényezők elsősorban azt határozzák meg, hogy milyen jellegű turizmusnak nincs valódi létjogosultsága a térségben. Példaként: a falusi turizmus folklorisztikus hangulatát az urbánus jellemzők állandóan érezhető jelenléte alapvetően hiteltelenné teszi. Az ország számos más területe nyújt kedvezőbb körülményeket ilyen jellegű turizmus kialakulásához. A hagyományos értékekre épülő turisztikai lehetőségek azonban korántsem jelentéktelenek. Az olyan lehetőségeket rejtő vállalkozások, melyek a könnyű, közelben elérhető, városi életformát kiegészítő vagy ellensúlyozó, egyben annak hiányosságait kiegészítő kikapcsolódási lehetőségeket biztosítják láthatóan megerősödtek. Ilyenek a térségben többek közt a borturizmus, a lovas turizmus és a horgászturizmus. Mindhárom egy alapvető problémával küzd évek óta, ez az ismertség és a fejlesztő tőke hiánya. A borturizmus a monori Strázsa hegyhez és Pilishez kapcsolódik. Mindkettő a Kunsági borvidék része. A valódi kiteljesedéshez a következő adottságok hiányoznak: y megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshelyek y a borturizmusra épülő magas gasztronómiai szintű (a vidék értékes, igényes borait kínáló) vendéglátás y a pincesorok képének javítása, infrastruktúra fejlesztés y megfelelő, érdekes, tömegeket vonzó programok

9


y a helyi bor illetve a helyi programok, lehetőségek ismertségének és keresettségének javítása, élénkítése - megfelelő, hatékony és megvalósítható turisztikai marketing célprogram A horgászat a helyi horgásztavakhoz kapcsolódik. Ilyenek találhatók Gombán, Péterin, Úrin, Káván és Farkasdon is. A horgásztavak alapvetően csak akkor váltanak ki igazi forgalmat, amennyiben a horgászt kísérő családnak is sikerül a tó környezetében megfelelő, tartalmas elfoglaltságot, programot kínálni. Ez jelenleg gyakorlatilag hiányzik. A horgászok részéről a tavak halállományának minősége a meghatározó. A horgásztavak ismertsége, reklámozása sem kielégítő. A fővárosban élő számos horgász így nem csábítható el ezekre a tavakra. A konferencia turizmus létjogosultsága a reptér szomszédsága miatt megkérdőjelezhetetlen. A kérdés, hogy eddig miért nem alakult ki spontán, magától? A válasz valószínűleg a megfelelő térségi szálláslehetőségek és az infrastruktúra hiányában kereshető. További akadály, hogy a repülőtér önmagában nem jelent konferencia központot. Ezek jelenleg elsősorban Budapest belső és budai negyedeire koncentrálódnak. A repülőtérre érkezők más, nemzetközi nagyvárosokhoz mérten könnyen és gyorsan eljutnak a belvárosba, így nem céljuk a repülőtér környékén szálláshelyet keresni. A konferencia turizmus kialakulásának vagy élénkülésének alapvető feltétele az, hogy a konferenciák közönségét el kell tudni igényesen szállásolni. A szálláshely és a konferencia helye könnyen, egyértelműen és gyorsan megközelíthető kell legyen. A konferencia terem infrastruktúrával jól ellátott, felszerelt hely kell legyen. Általában a legtöbb konferencia egyben a szervező reprezentációja is, így legtöbbször szempont a konferencia helyszínének környezete is. A felsorolt szempontoknak a térségben alig egy-két létesítmény felel meg (pl. Nyerges hotel). Ennek a turisztikai ágnak a felfejlesztése a térségben jelentős beruházásokat igényel.

11 Önszerveződések, kommunikáció és lobbizás A kistérségről elmondható, hogy a hazai jellemző helyzetnek megfelelően még nem sikerült elérni az igazán hatékony társulási együttműködés, együttgondolkodás szintjét. A társulás települései ritkán kezdeményeznek térségi szintű fejlesztéseket. Térségi szinten elsősorban a felülről, az FVM és egyéb minisztériumok felől jövő kötelező feladatok megvalósítása kap hangsúlyt. A társulás települési önkormányzatainál nincs a térségi ügyekért felelős, kompetens személy, ezt a funkciót legtöbbször a polgármesterek látják el. A térségi szinten folyó munkák szervezése és bonyolítása egyértelműen és kizárólag a térségi iroda feladatés felelősségi körébe tartozik, mely viszont nem rendelkezik megfelelő kapacitásokkal és személyi állománya 1999 óta nem fejlődött.

10


A térség települési önkormányzatainál rendelkezésre álló szellemi, szakmai kapacitásokat a jelen körülmények között nem lehet mozgósítani egy-egy térségi szintet érintő feladat megoldása, megszervezése érdekében. A térségi lobbizás is szervezetlen, eseti jellegű. Összefoglalóan elmondható, hogy a kistérség települései nem igazán tudnak élni a társulási közösségben rejlő előnyökkel, a szervezeti és egyéb fejlődés hiányában a gyakorlatban nehezen tudnak felülemelkedni saját településükre kiterjedő látásmódjukon. A munkacsoport megbeszélések során fény derült az alábbi igényekre, elképzelésekre, melyek megvalósítása valószínűleg átsegíthetik a térséget a fejlődés egy minőségibb szintjére. 11.1 A települések együttműködése a települési programok, rendezvények térségi összehangolásán keresztül A kistérség mind a 15 településén turisztikai és gazdasági szempontból is kiaknázható rendezvények, események szervezése rendszeresen, évente visszatérően előfordul. Sajnos, egy-két kivételtől eltekintve mind a mai napig nem sikerült ezeket a rendezvényeket térségi szintűvé tenni. A települési rendezvények összehangolása a következő egyértelmű előnyökkel járna: y térségi szintre emelt rendezvényekre, rendezvénysorozatokra a szélesebb körű érintettség miatt sokkal könnyebb támogatási forrásokat szerezni y összefogott rendszerben a különálló rendezvényeket logikailag egymáshoz lehet kapcsolni, a sorrendjüket, egymásra épülésüket úgy lehet alakítani, hogy mindig a lehető leghatékonyabb, legnagyobb potenciális látogató tömeget megmozgató esemény válhasson akár egy-egy egyszerűbb falunapból is y a rendezvények egymást nem gátolják, egymástól látogatókat nem vonnak el y a térség településein külön-külön rendelkezésre álló szakmai kapacitásokat, ötleteket minden rendezvény számára segítségül lehet hívni, ki lehet használni y a térségi szinten rendezett események költségei fajlagosan a legalacsonyabbak y a térségi szinten megszervezett promóció egy-egy eseményre vetítve olcsóbb, de biztosan színvonalasabb és szélesebb körhöz juthat el, mint egyébként y térségi szintű események súlyuknál fogva jobb alkalmat adnak prominens személyiségek meghívására és ezen keresztül a lobbizásra A fentiek nem csak a turisztikai célú rendezvényekre érvényesek, hanem más szférák lehetséges együttműködésére is. Térségi szinten gyakorlatilag a legtöbb szervezet, egyesület képes lehet összefogni és összehangolni a tevékenységét, így erősítve leghatékonyabban önmagát és növelve mind a maga, mind pedig a térség ismertségét.

11


12 A munkacsoport megbeszélések következtetései A kistérség munkacsoport megbeszéléseken résztvevő képviselői a térség fejlődésével kapcsolatban legnagyobb problémaként és gátló tényezőként egyértelműen a használható gazdasági és egyéb információ hiányát, a térség ismertségének és megítélésének javítását tartották. Jelentős kérdésként merült fel minden csoportnál a környezetvédelem és főképp a hulladékgazdálkodás problémaköre. Minden csoport felvetette továbbá a helyi oktatás, képzés ügyét is, mely főleg a szakképzés és a felsőoktatás területén hiányos. Egyértelmű problémaként tekinthető a mezőgazdaság ügye, ezt megoldani azonban térségi szinten a valóságban nem lehet. További gond a közlekedés és azon belül is főképp a tömegközlekedés és az elkerülő utak, autópályák ügye. Ezekben a kérdéskörökben egyetlen eszközként szintén a közös lobbizás marad, mivel ezek sem térségi szinten eldőlő ügyek. A megállapítások és lehetőségek figyelembe vételével az alábbi témaköröket érdemes térségi szinten belül kíméleten kezelni és javítani: y a térség ismertségének növelése, térségi promóció, információ áramlás y az ehhez kapcsolódó turizmus lehetőségeinek kiaknázása y az oktatás, képzés és közművelődés helyzetének, színvonalának javítása y a térség környezetvédelmének problémái, kiemelten a hulladékgazdálkodás A következő fázisban, a második munkacsoport megbeszélések alkalmával már célzottan ezeket a témaköröket fogjuk tárgyalni. 12.1 A kistérségi iroda kapacitása A témakörök a munkán túlterjedő további felvállalását, menedzselését a jelenlegi kapacitások mellett nem lehet egyedül a kistréségi irodától elvárni. Két megoldás kínálkozik: y fejleszteni kell a kistérségi iroda emberállományát és kapacitásait y a települési önkormányzatoknak, a maguk lehetséges szintjén részt kell vállalni a térségi ügyek bonyolításában, szervezésében. Az első megoldási lehetőség kevésbé szerencsés, mivel továbbra is fenntartaná azt az állapotot, melyben a települési önkormányzatok gyakorlatilag csak mint finanszírozó, döntéshozó és felügyelő szerv vesznek részt a kistérség életében. A második verzió sokkal fejlettebb együttműködési szintet feltételez. A munkacsoport megbeszélések során felmerült, hogy az EU elnökléséhez hasonlóan a kistérségi önkormányzatok is vetésforgóban vegyenek részt számos témakörben vagy akár a kistérség irányításában. Felmerült az a helyesnek és hatékonynak vélt lehetőség is, hogy egy-egy fejlesztési témakörben vagy feladatkörben a települési önkormányzatok legkompetensebbjei vagy legérintettebbjei alkalmi munkacsoportokat alkossanak és a kistérségi iroda segítsége mellett vállalják fel a szervezést és bonyolítást.

12


Ez a rendszer valóban javítaná a térségi együttműködést. Megoldhatná a kistérségi iroda kapacitásproblémáit és lehetővé tenné, hogy a kistérség a fejlődés következő fázisába lépjen, mely túlmutat az egyes települések egyéni érdekein, miközben az egyes települések számára is egyértelműen több haszonnal jár. A rendszer alapelgondolásai a munkacsoport megbeszélésen felmerültek, de megvalósításukhoz át kell szervezni a kistérség jelenlegi működését. Kidolgozásával és bevezetésével megváltoznak, megoszlanak és dinamikussá válnak a kistérségen belüli hatáskörök és felelősségi viszonyok, módosítani kell a működési szabályokon, jelentősen javítani kell az információ gyűjtésen, szolgáltatáson és áramláson.

13

ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÍTÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE II. Munkacsoport megbeszélések eredményei, javaslatok

Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - II. Munkacsoport megbeszélés, javaslatok

Tartalomjegyzék 1

TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS............................................................................................................... 16 1.1 PROBLÉMAFELVETÉS ............................................................................................................................. 16 1.2 MEGOLDÁSI JAVASLATOK ...................................................................................................................... 16 1.2.1 Rotációs elnöklés ............................................................................................................................... 16 1.2.2 Kompetencia és feladat alapú bizottságok ........................................................................................ 17 1.2.3 Előnyök.............................................................................................................................................. 18 1.2.4 Megvalósítás ..................................................................................................................................... 18

2

INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS....................................................................................................................... 20 2.1 ELŐNYÖK ............................................................................................................................................... 20 2.2 A MEGVALÓSÍTÁS MENETE..................................................................................................................... 20 2.2.1 Igények felmérése .............................................................................................................................. 22 2.2.2 Egységes rendszer kidolgozása ......................................................................................................... 22 2.2.3 Felelősök meghatározása .................................................................................................................. 22

3

KÉPZÉS ....................................................................................................................................................... 24 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6

4

GONDOLATOK A FELSŐOKTATÁS HIÁNYÁRÓL ........................................................................................ 24 A KÉPZÉSI KÍNÁLAT ALAKÍTÁSA ............................................................................................................ 24 KÉPZÉSI KAPACITÁSOK FELMÉRÉSE ....................................................................................................... 24 KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEK KIAJÁNLÁSA ..................................................................................................... 25 ELŐNYÖK ............................................................................................................................................... 25 ISKOLÁK FELADATFINANSZÍROZÁSI PROGRAMJA ................................................................................... 25

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A KISTÉRSÉGBEN ............................................................................. 27 4.1 A SZELEKTÍV GYŰJTÉS BEVEZETÉSE ....................................................................................................... 28 4.1.1 cél ...................................................................................................................................................... 28 4.1.2 háttérfolyamatok ............................................................................................................................... 28 4.1.3 feladatok ............................................................................................................................................ 28 4.1.4 forgatókönyv...................................................................................................................................... 29 4.1.4.1 A kistérségben és a szomszédos kistérségekben működő, hulladékok feldolgozásával foglalkozó vállalkozások felkutatása, bevonása ............................................................................................................................ 29 4.1.4.2 A szelektív gyűjtés lakossági feltételeinek megteremtése ......................................................................... 30 4.1.4.3 Intézmények részvétele.............................................................................................................................. 32 4.1.4.4 Hulladéktermelő vállalkozások, szolgálgatók bevonása ............................................................................ 32

15


1 TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS 1.1

Problémafelvetés

A térségben ismételten, már évek óta visszatérő és a társulás hatékony működését gátló tényező az intenzív térségi együttműködés hiánya. Valószínűleg ezért sem véletlen, hogy a munkacsoport megbeszélések során ismét felvetődött ez a téma. A kistérségben a hazai gyakorlatnak megfelelően nem fedezhetők fel a hatékony térségi együttgondolkodás, összefogás jegyei. A társulás települései ritkán kezdeményeznek térségi szintű fejlesztéseket. Térségi szinten elsősorban a felülről, az FVM és egyéb minisztériumok által támogatott feladatok megvalósítása kap hangsúlyt a társulás életében. Már a korábbi, a térség számára elkészített fejlesztési programokban is felmerül ennek a helyzetnek a problematikája, azonban jelentős előrelépés nem történt az adott ügyben. Továbbra is elmondható, hogy a térségben nincs igazi gazdája a történéseknek. Ennek a funkciónak betöltésére, a kistérség működtetésére irányuló feladatok ellátására a kistérségi társulás irodája hivatott, amelynél azonban az elmúlt négy évben személyi bővítés nem történt, így továbbra is kapacitáshiánnyal küzd. Az iroda három alkalmazottja nem lehet kompetens minden témában, így a munkák nagy része sokszor automatikusan külső szervezetek segítségével készülnek el, gyakran önkéntelenül is figyelmen kívül hagyva a helyi érintettek véleményét. Ez utóbbi megállapítás az igazán fontos probléma, hiszen így a helyismerettel rendelkező térségi szereplők véleményét nélkülözi a program. Az így elkészült programok sokszor nem is kerülnek megvalósításra. A térségi együttműködés egyik hátráltató tényezője, hogy a társulás önkormányzatai nem igazán érintettek a társulás történéseiben, a térség szereplői nem vesznek intenzíven részt a tervek kidolgozásában, így nem is igazán érzik magukénak a térségi szinten megvalósuló programokat. A helyzetet tovább bonyolítja az a tény is, hogy a kistérségi iroda feladatai mellett hatáskörrel nem rendelkezik. Az eddigi programok elsősorban a kistérségi iroda bővítése mentén képzelték el a térségi együttműködés megerősítését. A munkacsoport megbeszélések során azonban egy új, a térség szereplői által felvetett elgondolások kerültek megfogalmazásra. 1.2

Megoldási javaslatok

1.2.1 Rotációs elnöklés A jelenlegi forgatókönyv a kistérségi iroda kapacitásbővítéséről a hatékonyságra, a kompetencia alapú munkamegosztásra és az önkormányzatok térségi ügyekbe tör-

16


ténő érintettségére helyezi a hangsúlyt. Ezek a felvetések a ma fennálló, felülről strukturált működési szerkezeten változtatnának, amely felállás ugyan megfelel az országos gyakorlatnak, azonban bizonyítottan nem inspiratív. Ez a szerkezeti felépítés az FVM által sugalltakra épül, amelyen véleményünk – és tapasztalataink – szerint az idő már túlhaladt, ez a rendszer nem serkenti a térségi együttműködés magasabb szintre emelését. A munkabeszéléseken vetődött fel az az ötlet, hogy az Európai Unió elnöklésének mintájára, az ott már bevált megoldás kerüljön itt a térség vezetésében is bevezetésre, nevezetesen a vándorló elnökség. A munkacsoport megbeszéléseken elhangzott ötletek alapján javasoljuk, hogy meghatározott időnként rotációs rendszerben más-más település polgármesterei töltsék be a társulás elnöki tisztségét. Ez „rákényszeríti” a társulásban érintett polgármestereket, hogy bőrükön érezzék a társulás működését, rálátásuk legyen a térségi történésekre. Így egy idő után minden település polgármestere megméretésre kerül, amely egészséges versenyhelyzetet is teremt, valamint a későbbiekben a jobb rálátásnak köszönhetően mindenki könnyebben fogalmazhat meg ötleteket és akár kritikákat a társulás életével kapcsolatban, így generálva a folytonos fejlődést. 1.2.2 Kompetencia és feladat alapú bizottságok, munkacsoportok A másik előremutató javaslat a helyi szakmai kompetenciák hatékonyabb térségi szinten történő bevonására, kiaknázására irányul. A munkacsoport megbeszélések során kiderült, hogy a kistérség egyes önkormányzatai az élet más-más területen rendelkeznek komoly, belső szakértelemmel, gyakran a polgármester vagy más önkormányzati vezetők végzettségétől, érdeklődési területétől függően. Ezek az ismeretek jelenleg nem kerülnek térségi szinten kihasználásra. A térségi szakemberek ilyen szinten való mellőzése egyfajta pazarlás a helyi szakmai kompetenciával. Megoldás lehet a kompetencia alapú alkalmi szakmai bizottságok szervezése, ahol is a legkompetensebb önkormányzat, mint gesztor felvállalja az adott probléma megoldását. Mindezt teszi úgy, hogy meglévő szakértői bázisa mellé bevonja a társulás többi önkormányzatának az adott feladatban jártas szakembereit is és együtt, alkalomszerűen, az egyes feladatokhoz rendelt programkoordinátor irodaként működve felvállalják az adott projekt(ek) megvalósítását a kistérségi iroda munkatársaival összefogva. Ez a felvetés számos előnye mellett az említett külső függőséget, a külső cégek munkájától való függőséget is megszüntetné. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek feladatok, témák, amelyekhez nem érdemes igénybe venni a térség határain kívül érkező segítséget, de nem kell automatikusan áthárítani a megoldás lehetőségét. Ezt csak akkor kell megtenni, ha nem áll rendelkezésre a térségben a probléma megoldására alkalmas kompetencia vagy kapacitás. Ezek a felvetések mind a fenntarthatóság irányába mozdítják el a kistérség működését.

17


1.2.3 Előnyök Ezek a javaslatok számos előnyt rejtenek magukban. Egy-egy probléma felmerülésekor gyorsan tud reagálni a kistérség, a változásokra is rugalmasabban tud lépni a társulás, a forrásszerzést is megkönnyíti ha egy belső szakértő csapat a kistérségben már rendelkezésre áll. A helyismeret, mely a földrajzi adottságok ismeretén túl a legérzékenyebben képes megfogalmazni a helyi társadalmi és adminisztratív elvárásokat is biztosítja, hogy az elvégzett munka eredménye a legnagyobb mértékben hasznosul, mert ott és úgy hat, ahol és ahogy az adott probléma megoldása megkívánja. Természetesen ezen javaslatok megvalósítása újabb feladatokat róna a már így is túlhajszolt önkormányzatokra. Azonban, ha ezen felvetések előnyeit és hátrányait felmérjük és mérlegre helyezzük, láthatjuk, hogy a hasznok már rövid távon is meszsze meghaladják a veszteségeket, így létjogosultságot adva a munkacsoport résztvevői által felvetett javaslatainak. Ez a működési szerkezet elősegíti a hatékony társulási működést, így a térségfejlesztésben érintett összes szereplő érdeke. Elmondhatjuk tehát, hogy a változtatások által érintett célcsoport rendkívül széles. 1.2.4 Megvalósítás Ezen javaslatok tényleges megvalósulásáig azonban számos konszenzus megszületése szükségeltetik. A változásokhoz elengedhetetlen lépések a jelenlegi hatásköröket és a hozzájuk kötött feladatokat is átszervezik. A meglévő Társulási Alapszabályzaton és működési rendszeren is változtatni kell. Éppen ezért a társulásnak belülről nehéz meghozni ezeket lépéseket, nehéz elvonatkoztatni a fennálló érintettségtől. Nagyon fontos minden változás esetén, hogy az újítások ne csak esetiek legyenek, illetve tartalom is legyen mögöttük, azaz az előremutató fejlesztések fenntarthatóságra is ügyelni kell. A megalakuló szakmai bizottságokat/munkacsoportokat az igények, a problémák felmérése után feladatokkal, programok megbízásával kell ellátni. A kistérségi társulási iroda ettől kezdve a térség menedzselésére tudná fordítani a hangsúlyt, a szakmai munka jelentős része a felálló bizottságok hatáskörébe vándorolna át. Ezzel tehát egy újabb fontos változtatásra is utal, amely a fenntarthatósághoz rendkívül fontos, nevezetesen, hogy a feladatok birtokosai a feladatok mellett hatáskörrel is fel legyenek ruházva. A megvalósítás konkrét lépései a következők: • első lépcsőben a munkacsoport megbeszéléseken felmerült legfontosabb feladatok ellátására, kidolgozására célszerű összeállítani, megalakítani az első (kísérleti) munkacsoport bizottságokat • a bizottságok elsődleges feladata a problémák meghatározása, a kiváltó okok pontos és alapos feltárása kell legyen 18


• • • • •

ezt követően meg kell határozzák a felvetett problémák megoldásához vezető lépéseket, lehetőségeket a megoldási lehetőségek ismeretében a bizottságok – eltérően a kistérségi iroda lehetőségeitől – önálló hatáskörben meghatározhatják, hogy milyen módon és milyen anyagi és egyéb forrásokból fogják megkezdeni az operatív munkát a belső források ismeretében könnyen meghatározhatják a szükséges külső forrásigényeket, melyek szintén lehetnek anyagiak és szakmaiak a bizottságok önállóan dönthetnek a feladat megoldásának menetéről, ütemezéséről is a programok megvalósítása közben közvetlen felügyeletet képesek gyakorolni és időben beavatkozhatnak, amennyiben szükséges.

Ez a szervezet gyökeresen új az eddigi kistérségi gyakorlathoz mérten. A munkacsoport megbeszéléseken ez a rendszer, nyilvánvaló előnyei miatt minden alkalommal nagy erkölcsi támogatást kapott. A kérdés már csak az, hogy képes-e a kistérségi társulás a gyakorlatban is megvalósítani és elindítani a minőségi változásokat. A bizottságok létrehozása akkor indokolt, amennyiben valamely feladat, munka az egész kistérséget érinti vagy minden településen hasonlóan merül valamely aktuális probléma. A megbeszéléseken az alábbi témakörök vetődtek fel, melyek megoldására az első kísérleti bizottságokat meg lehet alakítani: • a térségi együttműködés új rendszerének kialakítása, megszervezése • a térségi jelentőségű információk gyűjtésének, megosztásának és áramlásának megszervezése • térségi szintű szakképzés, átképzés rendszerének szervezése, oktatási intézmények működtetésének racionalizálása • térségi szintű környezetvédelmi problémák megoldása, legfőképp a hulladékgazdálkodás, azon belül is a szelektív gyűjtés értelmes, hatékony megszervezése, bevezetése

19


2 INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS A korábban már említett térségi együttműködés egyik fontos hátráltató tényezője a társuláson belüli információ átadásának, egyeztetésének és áramlásának a hiánya. A munkacsoport megbeszéléseken ez a téma jóval nagyobb hangsúlyt kapott, mint az eddigi programokban. Ez is jelzi, hogy a mai világunk egyik legfontosabb versenytényezőjének, az információ birtoklásának az igénye a kistérségben is megnőtt, tudatosodott. A fenntartható fejlődést a hatékony információáramlás és elérhetőség nagy mértékben segítheti. A térség egyik legjellemzőbb problémája az adott témában, hogy az infrastrukturális lehetőségek ellenére sem áll rendelkezésére könnyen elérhető, rendszerezett, aktuális információ szinte semmilyen területen. Ennek a problémának a leküzdésére a leghatékonyabb megoldási forma egy közös Kistérségi Információs Rendszer (KIR) felállítása lehet. 2.1

Előnyök

Az információs szolgálat megléte az élet szinte valamennyi területén érzékeltetné pozitív hatását. • A gazdasági területeken előmozdíthatja a térségi erőforrások kiaknázását, a gazdasági társaságok jobb együttműködését, amelyek jelenleg sokszor nem is tudnak egymásról. • Számos területen megkönnyíthetné az anyagok és szolgáltatások olcsóbb és gyorsabb beszerzését, • egészséges helyi protekcionizmust alakíthatna ki egy térségi gazdasági információs rendszer. • A térség rendezvényei, eseményei, szervezeteinek bemutatkozása, tevékenységük a térség határain kívül is ismertté válna. • Ez a rendszer elősegítheti az önkormányzatok közötti egyeztetéseket, tapasztalatcserét is. • A tapasztalatok pedig ha kiegészítik egymást, akkor az elkövetkezendőkben már az EU-s források megpályázásánál érzékeltethetik jótékony hatásukat. Ebben a rendszerben a kedvezményezettek köre rendkívül széles. Elég ha csak arra gondolunk, hogy például a KIR a foglalkoztatási problémák egy részére is megoldást adhat, ha a térségben elérhető foglalkoztatási lehetőségek, igények rendezetten és könnyen elérhetővé és ismertté válnának. 2.2

A megvalósítás menete

Ennek a rendszernek a beindításához első lépésként az információkra vonatkozó igények összegyűjtését szükséges elvégezni a térségben. A kistérség életében érdekes, fontos, releváns információkat kellene katalogizálni, témakörökbe gyűjteni. Emellett meg kell állapítani, hogy mely adatok azok, amelyek már valamilyen formá-

20


ban rendelkezésre állnak, - csak rendszerezni kell őket - és melyeket kell beszerezni még. Fel kell mérni azt is, hogy mely információkkal rendelkeznek már egyes települések, amelyekkel a többi még esetleg nem. A rendszer kidolgozásakor már a kezdetektől annak egységességére, az adatok meghatározott formában való rendszerezésére kell törekedni, hiszen csak így lehet jól és könnyen kezelni az adatbázist. Az információ áramlás kérdéskörében nem lehet eszközfejlesztések nélkül előrelépni. A fejlesztések legnagyobb költségét azonban nem az eszközigény jelenti, hanem az információk állandó aktualizálásának a megoldása, amely általában a témakörtől függően emberigényes feladat. Az ilyen jellegű feladatokat a térségi iroda korlátozott kapacitásai miatt nem tud hatékonyan ellátni. Ebből a célból hatékony lenne önkormányzatonként egy-egy felelőst megbízni a KIR részére, akinek feladata az adott településen a rendszer karbantartásához illetve bővítéséhez szükséges információk összegyűjtése, rendszerezése és aktualizálása vagy ezen feladatok megszervezése kell legyen. Így mindenki számára világos, hogy ebben a témában ki a kompetens személy, kihez lehet fordulni, kit kell és lehet keresni, adott esetben felelősségre vonni. A rendszer felállításához és működtetéséhez szükséges finanszírozási forrásokat pályázati úton elő lehet teremteni. A rendszer fenntarthatóságára ebben az esetben is gondolnunk kell. Az adatok már említett rendszeres aktualizálása mellett biztosítani kell az alapinfrastruktúrát a térség lakosai számára. Ez nemcsak a most említett rendszerre értendő, hanem egyéb más információs csatornákra is, elég ha csak az Internetre gondolunk. Ahhoz azonban, hogy ezeket az információ forrásokat mindenki használni tudja nem elég az eszközrendszer előteremtése, hanem a gépek használatának képességét is minél szélesebb körben meg kell teremteni. Ezért ezen ismeretek megszerzésére irányuló képzések megszervezése is elengedhetetlenek a hatékony információáramlás megteremtéséhez. A térségi információáramlást és együttműködést nagyban elősegítheti, ha a társulás önkormányzatai un. térségi referenseket foglalkoztatnának, akik a kistérségi irodával, így a kistérségi vidékfejlesztési menedzserrel állandó kapcsolatban lennének. Ez is elősegítené a felek jobb tájékozottságát, a településeken felmerülő igények, tervek ismeretét, ezek összehangolását, amelyek a térségi, települési források megszerzését is megkönnyítené. Összegzésként a KIR létrehozásával egy olyan a térség igényein alapuló adatbázis állna a társulás rendelkezésére, amely segítségével a meglévő lehetőségek is elérhetőbbé válnának a térségi érintettek számára. Egy naprakész, széleskörű információs rendszerrel a háta mögött a térség pályázatai sokkal megindokoltabbá, életszerűbbé tehetőek, így is elősegítve azok nyerési esélyeit. Az információáramlás egyéb formái is megemlítésre kerültek a munkacsoport megbeszélések során. Többek között például sokat lendíthetne a társulás eseményeinek

21


a lakosok felé történő tájékoztatásában, ha a helyi médiákban – tévében, újságban – kistérségi rovatot vezetnének be, ahol a térség településeinek életéről, történéseiről, illetve a társulás híreiről tájékozódhatna a lakosság. Az információs rendszer lehetőségei végtelenek, ám mindenképpen meg kell határozni a fejlesztés racionális határait. Olyan rendszert kell kialakítani, mely aránylag alacsony fenntartási ráfordítások mellett a lehető legnagyobb hasznot biztosítja, azaz a lehető legtöbb, hasznos információt képes szolgáltatni. A gyakorlati kérdésekkel, melyeket meg kell oldani vagy vizsgálni a következő fejezetben foglalkozunk. 2.2.1 Igények felmérése Első lépésként fel kell mérni, hogy az önkormányzatok milyen jellegű információra tartanának igényt. Ennek legegyszerűbb módja, ha egyenként sikerül megbeszélni a települések vezetőivel, hogy a napi munkájukat, döntéseiket milyen jellegű és tartalmú információk alapján hozzák meg, mely információk hiányoznak a hatékonyabb gondolkodáshoz, tervezéshez. A felmérés végén egy egyesített kívánságlista jön létre, mely alapján már tovább lehet lépni a megvalósítás konkrétabb lépései felé. 2.2.2 Egységes rendszer kidolgozása Ez a főleg technikai kérdéseket feszegető fázis az egyik legbonyolultabb elem a KIR kialakításában. A gyűjteni kívánt információ ismeretében meg kell határozni az alábbiakat: • milyen formában és kik számára lesz az információ elérhető • milyen technikai háttér és rendszer a leghatékonyabb és legegyszerűbb az adatok felötlésére, rendszerezésére, értékelésére és biztosítására • milyen mértékben lehet integrálni az egyes információ áramokat • milyen fejlesztések szükségesek az egyes települési önkormányzatoknál • milyen képzésekre lesz szükség a hatékony használat biztosításához • mindez mennyibe kerül és milyen forrásokból biztosítható 2.2.3 Felelősök meghatározása A fentiekben meg nem határozott feladatok további felmérésére és a rendszer leghatékonyabb kialakítására érdemes létrehozni egy olyan szakmai bizottságot, amely az előző fejezetnek megfelelően önálló döntési hatáskörrel rendelkezik, illetve megfelelő szakmai kompetenciája és tapasztalata is van a program igényes és teljes körű kimunkálásához. Az információszolgáltatási program egyik sarokköve a tapasztalatcsere. A kistérségben vannak önkormányzatok, melyek az elektronikus információ szolgáltatás terén már komoly lépéseket tettek, a többieknél, legalább a tervezés területén előbbre jár22


nak. Ezek az önkormányzatok azon túl, hogy a feladat gesztorává válhatnak, megoszthatják ismereteiket és segíthetik a többi önkormányzatot, hogy ezt az óriási versenyelőnyt jelentő fejlesztést elindíthassák.

23


3 Képzés A térségi képzési lehetőségek hiányosságaival az első munkacsoport megbeszélés sorozat folyamán részletesen foglalkoztunk. A második megbeszélés sorozat során, köszönhetően részben annak, hogy nem ugyanazok voltak jelen, eltérő vélemények és következtetések születtek, melyek csak részben támasztják alá a korábbi elképzeléseket. 3.1

Gondolatok a felsőoktatás hiányáról

A fő eltérés és megfontolandó vélemény, hogy a felsőoktatás megindításának nincs valódi jövője a térségben. Szakmai vélemények szerint a felsőoktatás beindulása jelentős presztízskockázatot is rejt magában, mivel nagyon nehezen állná meg helyét egy új intézmény a már amúgy is túlkínálattal küzdő felsőoktatási piacon. Valószínűleg nagyon nehéz lenne megteremteni a szükséges bizalmat ahhoz, hogy a valóban értékes, igényes hallgató jelöltek egy új, semmiféle múlttal és előzménnyel nem rendelkező intézményt részesítsenek előnyben a patinás lehetőségekkel szemben. Egy ilyen intézmény elindulásához, létrejöttéhez a térségben nincsenek meg a valódi indokok, nem érzékelhető az igény. Budapest és Gödöllő közelsége és könnyű megközelíthetősége miatt valószínűleg még a térségben élő diákok sem fontolnák meg mélyebben, hogy egy közeli, de múlt nélküli intézményt válasszanak a számos lehetőség helyett. 3.2

A képzési kínálat alakítása

A képzés problematikája és aktualitása a térségben az Uniós csatlakozás szemszögéből merül fel legégetőbben. A csatlakozás a pozitív változások mellett egyes szakterületeken a piaci viszonyok megváltozása miatt problémákat okoz majd. Egyes szakterületek nem lesznek versenyképesek, az ott tevékenykedők, foglalkoztatottak máshol kell, hogy megélhetést találjanak. Erre kell felkészülni a megfelelő – főleg átképzési – lehetőségek biztosításával, előkészítésével. Az igények pontos meghatározása szinte lehetetlen, mivel jelenleg nincs információnk arról, hogy mely szakmák (a mezőgazdasági termelésen túl), tevékenységek lehetetlenülnek el. A felkészülés lehetséges menetét a következő részekben vázoljuk fel. 3.3

Képzési kapacitások felmérése

A kistérség számos oktatási intézménnyel rendelkezik, melyek egyenként különféle kompetenciával és szakképzési kínálattal képesek hozzájárulni a szükséges kapacitások megteremtéséhez.

24


Első lépésként fel kell tárni, hogy a térségben jelen lévő intézmények milyen kapacitásokkal, felnőtt képzési lehetőségekkel rendelkeznek jelenleg. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a szaktanári kapacitásaik, hagyományaik vagy profiljuk alapján milyen képzéseket és milyen feltételekkel képesek felvállalni, esetleg milyeneket terveznek megindítani a közeljövőben. Ezt a kínálatot megfelelő módon kell rendszerezni, a várható igények szellemében kell alakítani, támogatni. A kistérségi kapacitásokat össze kell hangolni. Ennek módja csak egy összefogott kistérségi program lehet, amelyet azok az önkormányzatok kell, hogy felvállaljanak, amelyek ilyen jellegű tapasztalttal és személyi kapacitással rendelkeznek. A célra megalakult munkacsoport kell kialakítsa azt a szempontrendszert, mely alapján a települések összehangoltabban és a költségek szempontjából is hatékonyan tudják megszervezni a lakosok igényeinek legmegfelelőbb átképzési kínálatot és intézményi hátteret. 3.4

Képzési lehetőségek kiajánlása

A kétoldalú folyamat biztosítása érdekében már a csatlakozást megelőzően meg kell kezdeni a lehetséges képzési kínálat kiajánlását, kommunikálását a térségi vállalkozók, potenciálisan érintettek körében. A felmérést fel kell használni arra is, hogy egyben értékelhető vissza csatolást kapjunk az igények és a kínálat találkozásáról. A felmért és kiértékelt igények alapján folyamatosan módosítani és javítani kell a képzési kínálatot. 3.5

Előnyök

Jól működő, érzékeny átképzési program segítségével a térség jelentős versenyelőnyhöz juthat a környező régiókhoz képest. Előbb tudja kiaknázni a rendelkezésre álló támogatási forrásokat. Ésszerűbben tudja mozgatni és kiaknázni a humán kapacitásait illetve a legjobban lesz képes reagálni az Európai Unió nyújtott új lehetőségekre is. 3.6

Iskolák feladatfinanszírozási programja

A képzési intézmények működtetése az egyik legdrágább, legproblémásabb önkormányzati feladat. A kistérség önkormányzatai ezen a területen meg kell, hogy osszák tapasztalataikat, mivel az itt elpazarolt forrásokat fejlesztésre lehet fordítani. Az oktatási intézmények feladatfinanszírozásának tervezésére és ellenőrzésére léteznek megfelelő, kidolgozott, magas színvonalú alkalmazások. Ezeket a települések

25


a közös, térségi hatékonyság javítása érdekében meg kell, hogy ismertessék és oszszák egymással.

26


4

Hulladékgazdálkodás a kistérségben

A második munkacsoport megbeszélés sorozat Vecsésen tartott, utolsó ülésén a térségi hulladékgazdálkodás témakörét sikerült kibontani. A hulladékgazdálkodásnak két nagyon jelentős vetülete a térségben a lakossági hulladék megfelelő elhelyezésének a megoldása és ezzel együtt a szelektív gyűjtés bevezetése, illetve az illegális lerakások felszámolása, megszűntetése. A hulladékgazdálkodás kistérségi szintű megoldására a többi felmerült témakörhöz hasonlóan nem történt kísérlet. Minden település önállóan és a maga érdekeit előtérbe helyezve próbál valamilyen rendszerhez kapcsolódni. A térség felső, Budapesthez közel eső részein az ASA szolgáltatásait veszik igénybe, míg a távolabbi részeken a közép-dunántúli ISPA projekt megvalósulásától várják a megoldást. A megbeszélés során fény derült a települések hulladékgazdálkodással kapcsolatos döntési, megfontolási szempontjaira, melyek alapvetően a következők: • A legtöbb települési önkormányzat a szelektív gyűjtés eszméjére fogékony, a gyakorlati megvalósulásában azonban – rövid távon - nem bízik. • A lakossági hulladék teljes mennyiségét elszállíttatják a településről, a szolgáltatóra és a lerakóra bízva a hasznosítható hulladékok szétválogatását, hasznosítását. • A meglévő, megtűrt lerakók rekultiválását az önkormányzatok saját erőből nem tudják megoldani, a regionális gyűjtés megindulásáig feltétlen használni kívánják azokat. • Az önkormányzatok a meglévő szolgáltatókon kívül nem ismerik a térségben fellelhető hulladékfeldolgozással foglalkozó cégeket, vállalkozásokat. A hulladékgazdálkodás racionalizálásának a környezet védelmén túl anyagi vonzata is van. A munkacsoport megbeszélés következtetései között szerepeltek az alábbiak: • A hulladék teljes mennyiségének az elszállíttatása a legdrágább megoldás. • A hulladékfajták között a műanyag csomagolási hulladék és a szerves hulladék teszi ki a legnagyobb hányadot. • A szerves hulladékok házi, kerti hasznosítása nem oldaná meg teljes körűen a szerves hulladékok hasznosítását, mivel több településen nagyobb mennyiségű mezőgazdasági és kertészeti hulladék keletkezik, melyek kezelése a tulajdonosoknak is gondot jelent. • Az önkormányzatok között Vecsésen dolgozik megfelelő környezetvédelmi kompetenciával rendelkező személy. A megbeszélés eredményei alapján a települési hulladékgazdálkodást térségi szinten a következőkben leírt cselekvési program megvalósításával lehet hatékonyan kiegészíteni támogatni.

27


4.1

A szelektív gyűjtés bevezetése

4.1.1 cél A szelektív gyűjtés megszervezésének és bevezetésének alapvető célja és értelme, hogy – a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően – minél kevesebb hasznosítható anyagot vonjunk ki véglegesen a termelési körforgásból, azaz a visszafordíthatatlan nyersanyag felhasználást, a környezeti források kimerítésének ütemét csökkentsük. Kistérségi szinten értelmezve a fenti elvet arra kell törekedni, hogy a kistérségben folyó termelés minél nagyobb mértékben támaszkodhasson a szűk környezetében elérhető erőforrásokra. Csökkenteni lehessen a szállításra fordított energiát és időt. Minél kevesebb esetben kelljen felhasználni a térségben rendelkezésre álló erőforrásokat. A hasznosítható anyagok körének bővülésével lehetőséget kell teremteni a térségi feldolgozó és hasznosító vállalkozások létrejöttéhez, prosperálásához. 4.1.2 háttérfolyamatok A hulladékok keletkezési ütemének növekedése egyenesen arányos az általános jólét növekedésével. A keletkező lakossági hulladék jelentős része hasznosítható volna, azonban a jelenlegi gyakorlat alapján a hulladék teljes mennyisége lerakóra kerül, ahol a gazdasági és természeti körfolyamatok számára végképp elvész. Ennek okai elsősorban az alábbiak: • A szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítása speciális feldolgozóipart igényel, mely nem vagy alig áll rendelkezésre. • A hulladékot feldolgozó vállalkozások és az önkormányzatok vagy a lakosság (tehát a hulladékot termelők) között nincs kapcsolat, egymásról nem tudnak. • A feldolgozott és visszaforgatott hulladék alapú nyersanyagok megfelelő támogatási rendszer híján sokszor drágábbak, mint az egyéb módon rendelkezésre álló (kapható) nyersanyagok. • A szelektív gyűjtés megszervezése bevezetése forrásigényes fejlesztés, mivel megfelelő gyűjtőedényekre, járművekre, gyűjtőhelyekre, tehát infrastruktúrára van szükség. • A szelektív gyűjtés a résztvevőktől megfelelő tudatosságot, technológiai fegyelmet kíván, mely a lakosság körében jelenleg gyengén van meg. 4.1.3 feladatok A szelektív gyűjtés bevezetéséhez több szálon kell fejlesztéseket, feladatokat összehangolni. A kérdések és feladatok az alábbiak: • fel kell mérni, hogy a kistérségben milyen vállalkozások foglalkoznak vagy képesek foglalkozni hulladékok feldolgozásával

28


• • • • • •

milyen hulladékok azok, amelyek a felmért kapacitások alapján racionálisan feldolgozhatók hogyan lehet a potenciális vállalkozásokat arra ösztönözni, abban segíteni, hogy hulladékot használjanak alapanyagként hogyan lehet a jelenlegi kommunális szolgáltatókat bevonni, érdekeltté tenni a folyamatban a fentiek alapján mely hulladékok azok, melyeket valóban hasznosítani lehet hogyan lehet megszervezni a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését a lakosság felkészítésével, bevonásával, a rendszer megfelelő megismertetésével is foglalkozni kell.

A térségi szintű hulladékhasznosítás kidolgozását a felmért kapacitások és kompetenciák alapján, a megelőző munkacsoport megbeszélések fényében Vecsés gesztorságával és a nagyobb települések aktív segítségével javasoljuk megoldani. A munkában természetesen minden önkormányzatnak részt kell venni, a feladatok, pályázatok kidolgozásában, a források megszerzésében és a munka megfelelő lebonyolításában azonban csak az irányító szerepet vállaló települések kell, hogy szerepet válaljanak. 4.1.4 forgatókönyv Előkészítő szakasz A térségi szinten megszervezett szelektív gyűjtés beindításához számos előkészítő feladat megoldására szükség lesz. 4.1.4.1 A kistérségben és a szomszédos kistérségekben működő, hulladékok feldolgozásával foglalkozó vállalkozások felkutatása, bevonása A kistérség települési önkormányzatai egyenként, a saját közigazgatási területükön az ismereteikre és megfelelő kommunikációra támaszkodva összeállítják a hulladékok feldolgozásával, hasznosításával foglalkozó vagy bizonyos feltételek mellett foglalkozni hajlandó vállalkozások listáját. A feldolgozó, felvevő kapacitások feltárása folyamán törekedni kell arra, hogy elsősorban ne a hulladékok kereskedelmére létrejött cégek kapjanak prioritást, bár azokat is be kell vonni a folyamatba, azonban az alapvető cél a feldolgozás kell legyen. Ez elégíti leginkább ki a kistérségi fenntartható fejlődés céljait. A települési önkormányzatok által a rendszerhez szolgáltatott adatok főleg az alábbiakra terjedjenek ki: • a bevonható vállalkozások általános adatai • a felvevő kapacitások • a közigazgatási területen feldolgozható hulladékfajták • a feldolgozó kapacitások térbeli elhelyezkedése • a feldolgozást csak bizonyos körülmények között vállaló vagy abban fantáziát látó cégek feltételei

29


• lehetséges szállítókapacitások (érdeklődő fuvarozók) A szolgáltatott adatok egységesítése, egységes rendszerű feldolgozása kulcskérdés. Ennek érdekében a feladat gesztora részletesen ki kell dolgozza a gyűjtött adatok körét és az adatszolgáltatás módját illetve formáját. A feldolgozott adatokat minden résztvevő önkormányzat számára elérhetővé kell tenni. Az elérés módját is pontosan meg kell határozni. Mivel a gyűjtött adatok kistérségi szinten is közérdekűnek minősülhetnek érdemes megfontolni, hogy a lakosság vagy a vállalkozók hogyan és milyen részéhez férhessenek hozzá. Ennek részletezését az információáramlás témakörén belül taglaltuk. A kistérség területén kívül eső, szomszédos területek önkormányzatainak bevonása és meggyőzése a gesztor feladata. Egy ilyen magas szakmai és szervezeti szinten indított kezdeményezéshez valószínűleg könnyű lesz a szomszédos településeket, térségeket megnyerni. A terület és a rendszer kiterjesztésekor figyelembe kell venni a potenciális szállítási távolságokat, mely – legalábbis első lépcsőben – ki kell jelölje a rendszer racionális, földrajzi határait. A települési önkormányzatok bevonásán túl meg kell szervezni a megkeresett vállalkozások folyamatos tájékoztatását, bevonását. Ennek a jelentősége az, hogy a rendszer tervezése és gyakorlati megvalósulása közötti idő akár két évet is igénybe vehet. Ez alatt a potenciális résztvevők nem veszíthetik el kedvüket és hitüket a folyamatban, mivel az veszélyeztetheti a megvalósítást. Emellett érdemes folyamatosan tájékozódni a gazdasági és jogi helyzet okozta változásokról és napra készen tartani a gyűjtött információt. 4.1.4.2 A szelektív gyűjtés lakossági feltételeinek megteremtése A feldolgozó kapacitások ismeretének fényében el lehet kezdeni kidolgozni, hogy a feldolgozó kapacitások kielégítéséhez milyen módon kell megszervezni a lakossági gyűjtést. Az ilyen módon megszervezett szelektív gyűjtésnek alapvető jellemzője, hogy a számos rossz példától eltérően szinte azonnal biztosítani lehet a külön gyűjtött hulladékok értelmes hasznosulását. Nem jelentkezik a „külön gyűjtés, majd a lerakón az összeöntés” demoralizáló hatása. A gyűjtés eszközei edényzet A gyűjtőedényeket két módon érdemes biztosítani: • különleges hulladékokhoz vagy a feldolgozás sajátos feltételeinek kielégítéséhez a feldolgozó biztosítja (vagy határozza meg) a megfelelő edényzetet, • a települési önkormányzatok választják ki, szerzik be és biztosítják a szelektív gyűjtéshez szükséges legmegfelelőbb edényzetet (ezt a lakosság meg is vásárolhatja)

30


Az egységes gyűjtőedényzet megválasztása fontos, nem lehet heterogén. Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy edényzet nélkül is sikeresen gyűjthető a hulladék. Ilyen eset lehet pl. az önkormányzatok vagy a feldolgozó által biztosított (egyedi vagy jelölt) fóliazsák. gyűjtőjárművek, szállítás A szállítás eszközeit megint több módon lehet biztosítani: • indokolt esetben valamelyik érintett fél (az önkormányzat vagy a feldolgozó) speciális járművet szerez be, • amennyiben hagyományos gyűjtőjárművekkel is megoldható a folyamat, akkor a megfelelő hulladék szállítására jogosult szállítmányozót célszerű bevonni • olyan helyzet is elképzelhető, amikor a lakos – a hulladék mennyiség miatt – maga szállítja be a hulladékot a feldolgozóhoz vagy • a feldolgozó gyűjti be és szállítja el a lakosoktól a hulladékot. A szállítást minden hulladékfajta esetén célszerű külön megvizsgálni, mert egységes jó megoldás nincs és a cél a szállítás racionalizálása. tájékoztatás A lakosság részvételét és közreműködését meg kell nyerni. Ennek leghatékonyabb módja egy olyan összetett tájékoztatási, tudatformáló és ösztönző rendszer kidolgozása, mely az érintett lakosság minden szintjén és korosztályán a megfelelő módon érvényesül. A fegyelmezetlen gyűjtés és (illegális) lerakás egyik legfőbb oka – az emberi lustaság és ignorancia mellett - a tájékozatlanság. A lakosság jelentős része nincs tisztában azzal, hogy a keletkezett és el nem szállított hulladékát hova és milyen feltételek mellett viheti el. A lakosság megfelelő bevonásához tehát biztosítani kell: • a gyűjtéssel kapcsolatos megfelelő információkat, begyűjtő helyeket, lehetőségeket, elérhetőségeket • a gyűjtés módjáról, gyakoriságáról szóló tájékoztatót A lakosságot anyagilag is érdekeltté kell tenni a folyamatban, mely a rendszer megfelelő előkészítésével nem nehéz. A legtöbb feldolgozó fizet a hulladékért, illetve a lerakóra szállított szemét mennyiségének csökkenésével csökkenhet a szemétdíj is. A tájékoztatáshoz minél több média formát igénybe kell venni és a legfontosabb tudnivalókat rendszeresen ismételni kell. Nem elegendő egyetlen felhívás vagy határozat közzététele a helyi lapban vagy kábeltévén. A tájékoztatás megszervezését megint a gesztor kistérségi szinten tudja leghatékonyabban megszervezni és elvégezni. A tudatformálás érdekében a lakossági tájékoztatásokkal egyszerre érdemes kidolgozni és beindítani egy az oktatási intézményeknek szóló, térségi szinten egységes programot is. 31


4.1.4.3 Intézmények részvétele A lakossági gyűjtéshez hasonlóan, de egyben példamutatási céllal is feltétlen meg kell szervezni az önkormányzati kezelésben lévő intézményeknél is a gyűjtést. Mivel ez várhatóan könnyebb és áttekinthetőbb folyamat, mint a lakossági gyűjtés, célszerű a folyamatot ezzel kezdeni. 4.1.4.4 Hulladéktermelő vállalkozások, szolgálgatók bevonása A hulladékok egy jelentős része a hulladéktermelő vállalkozásoknál egy-egy fajtára nézve koncentráltan keletkezik. A vállalkozásoknak maguknak kell gondoskodni a hulladékaik megfelelő kezeléséről. A legtöbb vállalkozás nem rendelkezik megfelelő kapacitással, hogy önerejéből felmérje, hogy a keletkezett hulladékával az elszállíttatáson túl mit kezdhet, hol hasznosíthatná azt. A vállalkozásoknál keletkező hulladékok hasznosulását a rendszer az információ megfelelő biztosításával elősegítheti. Az információs rendszerben célszerű egy olyan, folyamatosan aktualizált „üzenőfalat”, hirdető adatbázist biztosítani, melyen a hulladékot termelő vállalkozások feltüntethetik a náluk keletkező hulladékok minőségi és mennyiségi paramétereit, illetve a földrajzi helyzetüket. Ugyanezt a másik oldalról a feldolgozók is megtehetik a saját fogadókapacitásaikat feltüntetve. Az így, egymást megtaláló igények már gazdasági alapon is működőképesek lesznek és a hulladékok egy része biztosan hasznosulni fog. A fenti hulladék-hirdetési rendszer újfent lehet a korábban elemzett térségi információ szolgáltatási rendszer része. Megindítását azonban nem szabad spontán folyamatokra bízni. A használatát és előnyeit a vállalkozásokkal aktívan kell megismertetni és szükség esetén oktatni. A rendszer másodlagos haszna, hogy elősegíti a kistérségi vállalkozások közötti együttműködést is, mely élénkítőleg hat a térségen belüli gazdasági folyamatokra.

32

Mellékletek

Előadások jegyzetei 1. A települési önkormányzatok felkészítése a fenntartható gazdálkodásra: y

Az európai közösség környezeti politikája és joga

y

Az önkormányzatok helye, szerepe és feladatai

2. A fenntartható fejlődés definíciói 3. A települési önkormányzatok környezeti feladatai 4. Megvalósítás forrásai 5. KAC 2002 forrásai 6. I. Munkacsoport megbeszélés összefoglalója 7. A stratégiai tervezési dokumentumok összehasonlítása 8. KAC 2003 ismertetése

A települési önkormányzatok felkészítése a fenntartható gazdálkodásra

A fenntartható fejlődés definíciói

A települési önkormányzatok környezeti feladatai

Megvalósítás forrásai

KAC 2002 forrásai

I. Munkacsoport megbeszélés összefoglalója

A stratégiai tervezési dokumentumok összehasonlítása

KAC 2003 ismertetése

ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÍTÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE. I. munkacsoport megbeszélések összefoglalása, eredményei

Recommend Documents