Önkormányzati tájékoztató 55. szám november

Szovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató

55. szám 2008. november

Szováta ünnepe

Szováta első írásos említésének 430. évfordulójára szervezett megemlékezést november 15-én, szombaton Szováta város önkormányzata. Az ünnepségen testvérvárosi küldöttségek is részt vettek: dr. Tóth József, Holopné Schramek Kornélia és Gellért Lajos Budapest XIII. Kerületből, Miskei István, Tóth Ernő és Szabó Zoltán Százhalombattáról, dr. Pethő Emil és Kovács Attila Tatáról. Délelőtt a Budapest XIII. Kerület önkormányzata által ajándékozott, az S. Illyés Lajos Általános Iskolában már korábban felszerelt

interaktív táblát adott át ünnepélyes keretek között dr. Tóth József polgármester, azzal a reménnyel, hogy a szovátai gyerekek korszerű oktatásában sikerül majd ezt jól hasznosítani. Utána szovátai és magyarországi testvérvárosokból jött kisdiákok vetélkedtek, hogy ki tud többet sóvidéki településünk helytörténetéről. A négy helybéli és három vendég diákcsapatnak történelmi, földrajzi, néprajzi vonatkozású ismereteiket firtató kérdésekre kellett keresniük megfelelő válaszokat. Délután a helyi képzőművé-

Örömünkre szolgált, hogy Szovátán köszönthettünk néhány vendéget, testvérvárosaink képviselőit, köztük egy ritka, de annál kedvesebb vendéget, dr. Tóth Józsefet, országgyűlési képviselőt, testvértelepülésünknek a Budapest Főváros XIII. Kerületének polgármesterét, Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszonyt, valamint Gellért Lajost, a Kerületi Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatokért felelős munkatársát. Látogatásukra településünk első írásos említésének 430. évfordulója, illetve a Fővárosi XIII. Kerülettel kötött együttműködési szer-

szek közös tárlatával indult az ünnepség. A Domokos Kázmér Művelődési Központ kistermében Kusztos Endre, Kuti Dénes, Siklodi Zsolt, Sánta Csaba, Fülöp Mária Magdolna, Czabuk Anna, Kovács Zsuzsanna, Máté Tímea és Molnos Ferenc munkái várták az érdeklődőket. – Ez a dióhéjban bemutatott kiállítás is méltán képviseli Szováta képzőművészeti életét – mondta megnyitó beszédében Bocskay Vince szobrászművész. Az előcsarnokban egy másik kiállítást tekinthettek meg a szovátaiak és vendégeik. Szováta

képekben címmel Portik Antal rendezett egymás mellé régi és mai fotókat, amelyek sikeresen megragadták Szováta egy-egy jellegzetes tájrészletének vagy épületének a korra jellemző hangulatát. A jelenlévők végigcsodálták valamennyit. Legnagyobb érdeklődést keltett Szováta nagyméretű panoráma képe. A nagyteremben összegyűlt hallgatóság előtt Józsa András, Pál-Antal Sándor, Zepeczanner Jenő és Mihály Ferenc tartottak történelmi vonatkozású előadásokat. Kiosztották a délelőtti helyismereti vetélkedő díjait, majd elismerő okleveleket nyújtott át Péter Ferenc polgármester Szováta két díszpolgárának, Kusztos Endre képzőművésznek és dr. Soós Béla orvosnak valamint mindazoknak a személyiségeknek, akik munkájukkal Szováta történetének feltárását és megismertetését kulturális örökségének megőrzését szolgálták: Pál-Antal Sándornak, Zepeczanner Jenőnek, Fekete Árpádnak, Szőke Andrásnak, Józsa Andrásnak, Gub Jenőnek, Márton Bélának, Kovács Mózesnek, Derzsi Ferencnek, Mihály Ferencnek és Szolláth Hunornak. A kulturális műsort az Intermezzo Vegyeskar, a helyi Harmat néptáncegyüttes, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes valamint a Mezőhavas népzenekar szolgáltatta. Akit érdekelt a város története, nos ünnepe, az ott volt.

Újra építőtelep a Kisállomás melletti réten

ződés aláírásának 10. évfordulója adott ürügyet, de a városunk általános iskoláinak adományozott tan- és számítástechnikai eszközök hivatalos átadása is szolgáltatott alkalmat. Ez az adomány egy utolsó generációs oktatási segédeszköznek számító interaktív oktató táblából és tartozékaiból valamint 20 darab, az összes tartozékokkal rendelkező, 15˝-los TFT képernyővel felszerelt, P IV.es számítógépből áll. Az adományokról részletesebb ismertetőt az 5. oldalon olvashatnak. Kiss János

Elkezdték a Kisállomás melletti napközi-óvoda és bölcsőde építési munkálatait. A nemrég épült sportcsarnok melletti telken az alapkövet még májusban tette le Borbély László miniszter és Péter Ferenc polgármester. Azóta várjuk türelmetlenül, hogy nekifogjanak, újra építőtelep működjön az egykori labdapattogtató réten.

Érdekképviseletünk támogatásával sikerült megszerezni a kormánytámogatás első részét, amelyből megássák az alapokat, elkészítik az alagsor betonozását. Aki arra jár, láthatja, hogy óriási mennyiségű földet termelnek ki, amíg az épületnyi felületen elérik az 5,6 méter mélységet. mf

Még minden lehet Évente szoktuk születésnapunkat ünnepelni. Kisebb-nagyobb körben megemlékezünk arról, hogy világra csöppenésünk óta hány év telt el. Amíg még nagyon fiatalok vagyunk, büszkeséggel vesszük számba, s lelkesen mondogatjuk, hogy már ennyi és ennyi lettem, lám mekkorára nőttem és milyen ügyessé cseperedtem. De türelmetlenek vagyunk még, túl lassúnak találjuk az idő múlását. Nehéz kivárni, hogy a világ is immár felnőttnek, érettnek, fontosnak, felelősnek, megbízhatónak lásson. Aztán korosodva egyre fogyó lelkesedéssel vagy éppen szomorúsággal szemléljük az elfutó éveket. Úgy érezzük, egyre sebesebben tűnnek el, mintha csak lépést akarnának tartani a felgyorsult világ ritmusával. Múlásukat már nem szívesen ünnepeljük, hiszen megrabolnak: az életünket viszik el, s a számunkra kiszabott időből alig hagynak valamit. Már szeretnők megállítani, de legalább lassítani őket: – Várjatok, csak lassan a testtel! Miért ne lehetne nyugodtan, alaposan körbejárni bármit? Hiszen nem hajt a tatár, nem olyan sürgős nekünk már semmi! A településeknek is van kora, ők is megszületnek, cseperednek, megöregednek, s bizony megesik az is, hogy eltűnnek, átmennek az emlékezet birodalmába. Nekik is megszokták ünnepelni kerekebb évfordulóikat. Csakhogy nekik jóval hoszszabb mércével szokták mérni az időt, mint egy ember élete. Sok-sok évszázaddal, még inkább évezredekkel lehet közöttük tisztes kort megélni. Szovátával kapcsolatban nem szoktunk az elmúlásra gondolni, hiszen még egészen fiatal, mindössze 430 éves. Még kiskorúnak számít, aki bár gyermekien csintalan, olykor még játszadozik, de már komoly dolgokról álmodik. Abban a korban van, amikor az előtte kitáruló perspektívára gondolva, reményteljesnek szokták az ünnepeltet nevezni. Kitárul előtte a világ, választhat, merre induljon. Még minden lehet belőle, ha van benne hit, jól viseli magát, nem züllik el, apróságokon nem veszíti el magát, hanem tanul, összefogással szorgalmasan dolgozik, mindig a célokra összpontosít s bátran belevág álmai megvalósításába. Molnos Ferenc

2

önkormányzat

Szovátai Hírmondó, 55. szám 2008. november

Önkormányzati határozatok 35. Határozat – a “Szovátafürdő gyógysétányainak javítása” megvalósíthatósági tanulmány elnvezésének megváltoztatásáról; 36. Határozat – a 2008-as évi költségvetés módosításáról; 37. Határozat – Szováta város közvagyonát felleltározó bizottság kinevezéséről 38. Határozat – a Helyi Tanács 25/31-05-2007 számú , a taxi típusú személyszállítási közszolgálat megszervezéséről szóló határozatának módosításáról; 39. Határozat – az Idősek és Nyugdíjasok Napjának megszervezéséről; 40. Határozat – Szováta város első írásos említésének 430-ik évfordulójához kötődő ünnepségek megszervezéséről;

Városházi anyakönyvi adatok októberből

Újból a fűtéspótlékról

Bejelentett újszülöttek: Kalányos Gabriella Krisztina (szülei: Kalányos Béla és Piroska Judit); Vultur Andreea Alexandra (szülei: Vultur Vasile és Vultur Enikő); Rózsa Zselyke (szülei: Rózsa Imre és Rózsa Anna); Piroska Raymond (szülei: Piroska Imre és Piroska Bernadett); Szopos Enikő (Szopos Ferenc és Szopos Enikő); Hegyi Róbert és Hegyi Milán (szüleik: Hegyi Róbert és Balázs Rozália); Panari Boglárka (szülei: Panari Flórián és Barabás Erzsébet); Szabó Balázs Előd (szülei: Szabó Attila és Szabó Erzsébet); Muntean Katinka Tímea (szülei: Muntean János és Muntean Magdolna). Isten éltesse Őket!

2008. november 1-től megváltozott a 2003 évi 105-ös sürgősségi kormányrendelet. Azon családok, akiknek az egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg a 423 lejt, pótlólagos családi pótlékban részesülnek. A családi pótlék értékei: a) 50 lej egy gyerek esetében; b) 60 lej két gyerek esetében; c) 65 lej három gyerek esetében; d) 70 lej 4 vagy több gyerek esetében. Gyerekét egyedül nevelő szülő családi pótlékának értékei: a) 70 lej egy gyerek esetében; b) 80 lej két gyerek esetében; c) 85 lej három gyerek esetében; d) 90 lej 4 vagy több gyerek esetében. Minden változást, ami a család összetételében, vagy a jövedelmekben bekövetkezik, 5 napon belül írásban kell bejelenteni. A családi pótlékban részesülő családok kötelesek 3 havonta igazolni, hogy iskolás korú gyerekeik rendszeresen járnak iskolába. M.I.

Házasságot kötöttek: Molnár Árpád (M. Eminescu lakónegyed N2/7 szám) – Nagy Orsolya (M. Eminescu lakónegyed N2/7 szám); Kalányos Béla (József Attila utca 18 szám) – Piroska Judit (Alsósófalva); Gyepesi Lajos István (Petőfi Sándor lakónegyed C2/6 szám) – Kovács Katalin Éva (Petőfi Sándor lakónegyed A2/10 szám); Vultur Andrei (Petőfi Sándor lakónegyed A2/11 szám) – Pap Beáta (Petőfi Sándor lakónegyed F3/3 szám); Todor János (Május 1 utca 4/A szám) – Molnár Réka Delinke (Kovászna megye). Boldog házasságot! Elhunytak: Lázár Gizella (1920) – Templom utca 27 szám; Szepessy Erzsébet (1933) – Petőfi Sándor lakónegyed E2/4 szám; György Erzsébet (1929) – Akác utca 54 szám; Kovács Ilona (1914) – Templom utca 13 szám; Pál András (1931) – Fő út 176 szám; Werner Hugó Ehrich (1929) – Fő út H/7 szám; Pap Zsuzsanna (1920) – M. Eminescu lakónegyed D1/5 szám; Koskodár Krisztina (1937) – Kopac utca. Nyugodjanak békében!

Idősek és nyugdíjasok napja emberek az udvaron és a kiskertben adódó kisebb nagyobb munkákat már elvégezték, s a hidegek érkeztével behúzódtak a meleg falak közé. Ilyenkor több idejük van magukra, de több van embertársaikra is, szívesebben elmennek bármilyen ünnepi eseményre, főleg, ha azon éppen őket tisztelik meg. Péter Ferenc polgármester köszöntőjével kezdődött az ünnepség, aki beszélt arról a

felelősségről is, amellyel szüleinknek, nagyszüleinknek tartozunk. Úgy kell velük törődnünk, hogy minél könnyebben elviselhetővé váljon számukra az öregedés. Azt is jó ha tudjuk, hogy a róluk való gondoskodásunk mintát ad gyermekeinknek is. Samu Imola és Szabó Attila a Caritas otthoni beteggondozó szolgálat tevékenységét ismertette. A kulturális műsort az iskolások néptánccsoportjai (Ferenczy Károly illetve Kacsó László tanítványai), a Harmat néptánc-együttes, a szovátai huszárok csoportja valamint a Mezőhavas népzeneegyüttes (szólisták: Samu Imola és Tófalvi Edit) szolgáltatta.

pozícionálni: a MOL-logót viselő totem lekerekített formáival és árnyaltabb színeivel a márka fejlődésének a jele” – áll az olajipari társaság közleményében. A benzinkút 13 alkalmazottnak biztosít munkalehetőséget. A töltőállomás két töltőszigettel és egy Tempo Plus Euro Dieselt tankoló gyorstöltő kúttal rendelkezik, változatos üzemanyag-választékot kínálva: EVO benzint és gázolajat, Tempo Plus 95-öt és Tempo Plus Euro Dieselt. A benzinkút területén működő üzlet gazdag választékkal áll az ügyfelek rendelkezésére.

A megnyitón Péter Ferenc polgármester kifejezte örömét ezen beruházás láttán: – A MOL beruházásának szívó hatása lesz más beruházókra is, többen fognak jönni Szovátára, és ez garanciát jelent a város gazdasági fejlődéséhez. Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója szintén bizakodóan nyilatkozott az új MOL-kút eredményes működéséről. Az átadási ünnepség részeként az állomásnál ingyen tankoltak a város mentőautói és tűzoltókocsijai.

A Polgármesteri Hivatal elérhetőségei: Cím: 545500 Szováta, Főút, 155 szám Tel: 0265 – 570218 Fax: 0265 – 570524 E-mail: secretariat@primaria. szovata.ro A Polgármesteri Hivatal Vezetősége: Péter Ferenc – polgármester (0265 – 570218); Hegyi Mihály – alpolgármester (0265 – 570218); Domokos András – jegyző (0265 – 570218); Fogadóórák Polgármester: Péter Ferenc – Kedd 11,00 órától; Alpolgármester: Hegyi Mihály – Szerda 11,00 órától; Jegyző: Domokos András – Csütörtök 11,00 órától;

„Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi, a világ nem vele kezdődött...” – idézte Sütő András örökérvényű gondolatát Kerekes Károly képviselő azon az ünnepségen, amelyet az idősek és nyugdíjasok tiszteletére szervezett Szováta város önkormányzata. Az ünnepelteket nem érte meglepetésként a képviselő jelenléte, természetesnek vették, hogy itt van és köszönti őket, hiszen anynyi empátiával és segítőkészséggel fordult feléjük az évek óta havi

rendszerességgel tartott szovátai fogadóóráin, hogy őt már magukénak érzik. Most is kitörő tapssal fogadták a Domokos Kázmér Művelődési Központban, ahová november 19-én az immár többéves hagyomány szerint gyűltek össze a település előrehaladottabb korú lakói. Évről-évre megszervezi az önkormányzat ezt az ünnepséget. Ugyan október elsején van az idősek világnapja, de városunkban mindig novemberben szokták megtartani, amikor a korosabb

MOL benzinkút Szovátán Szovátán az első, Romániában a 130. az a töltőállomás, amelyet

november 4-én adott át rendeltetésének a MOL Románia.

A város Sóvárad felőli bejáratához közel található a legújabb szovátai benzinkút. Részére az egykori fafeldolgozó vállalat, a Lomás területéből szakítottak ki egy 3000 négyzetméteres darabot. Korszerű épületet emeltek, zöldövezetként a lebetonozott rönktérre gyepszőnyeget terítettek. A benzinkutat a legújabb nemzetközi MOL-standardokat követve alakították ki. „A dinamikus és barátságos arculati elemek célja a MOL-t modern, innovatív márkaként

Szovátai Hírmondó, nr. 55 noiembrie 2008

autoritatea publică locală

Din nou despre alocaţia familială

Alegerile parlamentare

Hotărârile consiliului local

Adoptate în luna octombrie: Hotărârea nr. 35 – Cu privire la modificarea denumirii Studiului de fezabilitate şi proiect tehnic pentru alei pietonale pentru cură de teren Staţiunea Sovata, jud. Mureş; Hotărârea nr. 36 – cu privire la rectificarea Bugetului local aprobat pe anul 2008; Hotărârea nr. 37 – cu privire la înfiinţarea comisiei speciale pentru întocmirea inventarului bunurilor care alcătuiesc domeniul public al oraşului Sovata; Hotărârea nr. 38 – cu privire la modificarea H.C.L. nr. 25/31.05.2007 privind aprobarea Regulamentului privind organizarea şi efectuarea serviciului public de transport persoane în regim de taxi; Hotărârea nr. 39 – cu privire la organizării manifestării zilei vârstnicilor; Hotărârea nr. 40 – cu privire la comemorarea atestării documentare de 430 de ani al oraşului Sovata;

Adresa Primăriei Oraşului Sovata: 545500 Sovata, Str. Principală Nr. 155. Tel: 0265 – 570218 Fax: 0265 – 570524 E-mail: [email protected]

Conducerea Primăriei Oraşului Sovata Péter Ferenc – primar (0265 – 570218); Hegyi Mihály – viceprimar (0265 – 570218); Domokos András – secretar (0265 – 570218); Program audienţe Primar: Péter Ferenc: Marţi – de la ora 11,00; Viceprimar: Hegyi Mihály: Miercuri – de la ora 11,00; Secretar: Domokos András: Joi – de la ora 11,00;

În judeţul Mureş, în cele 12 colegii, din care 4 pentru Senat şi 8 pentru Camera Deputaţilor, au depus liste complete 6 formaţiuni: UDMR, PD-L, PNL, PRM, Alianţa Politică PSD+PC şi PNG-CD. La care se adaugă candidatul PPPS, Alin Păcurar (în colegiul uninominal nr. 8 Camera Deputaţilor), candidatul independent, Előd Kincses (în colegiul uninominal nr.2 pentru Senat) şi cei 18 candidaţi ai minorităţilor naţionale, care vor figura pe buletinele de vot pentru Camera Deputaţilor (Adrian Miroslav Merk – Uniunea Democrată a Slovacilor şi Cehilor din România, Oana Manolescu – Asociaţia Liga Albanezilor din România, Varujan Pambuccian – Uniunea Armenilor din România, Niculae Mircovici – Uniunea Bulgară din Banat, Duşan Popov – Uniunea Sârbilor din România, Mihai Radan – Uniunea Croaţilor din România, Aledin Amet – Uniunea Democrată a Tătatrilor Turco-Musulmani din România, Dragoş-Gabriel Zisopol – Uniunea Elenă din România, Ghervazen Longher –Uniunea Polonezilor din România, Gheorghe Firczak - Uniunea Culturală a Rutenilor din România, Aurel Vainer – Federaţia Comunităţilor Evreieşti din România, Miron Ignat – Comunitatea Ruşilor Lipoveni din România, Liana Dumitrescu – Asociaţia Macedonienilor din România, Nicolae Păun – Partida Romilor Pro Europa, Iuseim Ibram – Uniunea Democrată Turcă din România, Mircea Grosaru – Asociaţia Italienilor din România (RO.AS.IT.), Ovidiu Victor Ganţ – Forumul Democrat al Germanilor din România, Ştefan Buciuta – Uniunea ucrainenilor din România). În Colegiul Uninominal nr. 2 Senat: Markó Béla, preşedintele UDMR, dr. Ladislau Schwartz, medic urolog, vicepreşedintele PD-L Mureş, Loránd Lukács, consilier local în comuna Ernei (PNL), Alexandru

Teodosiu, ofiţer pensionar (PRM), Mihai Covaci, om de afaceri (Alianţa PSD-PC),Şerban Alexandru, pensionar militar (PNGCD) şi Előd Kincses (independent).

Colegiul nr. 2 la Senat

În Colegiul Uninominal nr. 5 Camera Deputaţilor: deputatul Kerekes Károly (UDMR), Eugen Crişan, om de afaceri (PD-L), Petroniu Nagy, şeful Direcţiei de Pază Mureş (PNL), Octavian Blaga, administrator de firmă (PRM), Andrei Moscviciov, om de afaceri (PSD) şi István Flórián Miklós, registrator medical (PNGCD), urmaţi de candidaţii minorităţilor.

Colegiul nr. 2 la Camera Deputaţilor

Despre uninominala cel mai important lucru care trebuie ştiut este ca din punct de vedere al alegătorului procedura este extrem de simplă, de fapt este totalmente similară cu cea de la alegerea primarului. Singura diferenţă constă în faptul că votează pe doă buletine de vot. Adica alegătorul se va prezenta la urne, va primii două buletine de vot, unul pentru Senat şi unul pentru Camera Deputaţilor şi pe ambele buletine va regăsi nişte nume de candidaţi şi siglele unor partide politice. Vor fi şapte candidaţi la Senat şi şase candidaţi ai

3

partidelor + cei 18 candidaţi ai minorităţilor naţionale. Alegătorul va pune ştampila „votat” în dreptul candidatului pe care-l doreşte. Cine câştigă 50% +1 voturi şi este candidat independent, a câştigat colegiul în mod cert. Dacă nu este candidat independent a câştigat colegiul numai dacă partidul din care face parte a făcut pragul electoral. În situaţia în care partidul nu face pragul electoral, chiar dacă candidatul lui câştigă 50% +1 voturi în colegiu, candidatul altui partid va fi beneficiarul votului. Votul este strict proportional. Proporţionalitatea este prima lege care domină aceste alegeri, dacă un partid sau altul va câştiga mai mult, automat în acea circumscripţie vor fi create posturi suplimentare de parlamentari cu cât acest numar este mai mare, pentru ca partidul care a obţinut o anumitî proporţionalitate trebuie să-şi obţină această proporţionalitate. Dupa stabilirea competitorilor cu prag electoral, urmează la nivelul circumscripţiei electorale o distribuţie identică cu cea de la Consiliul Judeţean. Se consideră scorul tuturor candidaţilor unui partid ca un vot comun, adunat într-un coş comun şi numărul acestor voturi valabil exprimate ale partidelor împărţit la numărul opt, câţi deputaţi vor fi şi patru, câţi senatori vor fi, ne dă coeficientul electoral judeţean. Scorul fiecărui partid se împarte la acest coeficient electoral iar rezultatul obţinut arată câte mandate are fiecare partid şi cât e restul fiecărui partid. Restul tuturor partidelor precum şi numărul de mandate nedistribuite se trimite la Bucuresti la Biroul Electoral Central. Acolo urmeaza un mecanism foarte complicat şi se stabilesc ca din resturile respective partidele mai primesc alte mandate.

Începând cu 1 noiembrie s-a modificat OUG 105/2003 privind alocaţia familială complementară şi alocaţia de susţinere pentru familia monoparentală. Alocaţiile se acordă lunar familiei, dacă aceasta realizează venituri nete lunare pe membru de familie de până la 423 lei. Cuantumul alocaţiei familiei complementare este de: a) 50 lei pentru familia cu un copil; b) 60 lei pentru familia cu 2 copii; c) 65 lei pentru familia cu 3 copii; d) 54 lei pentru familia cu 4 sau mai mulţi copii. Cuantumul alocaţiei de susţinere este de: a) 70 lei pentru familia cu un copil; b) 80 lei pentru familia cu 2 copii; c) 85 lei pentru familia cu 3 copii; d) 90 lei pentru familia cu 4 sau mai mulţi copii. În cazul în care intervin modificări cu privire la componenţa familiei şi/sau a veniturilor realizate de membrii acesteia, titularul alocaţiei familiale complementare sau al alocaţiei de susţinere are obligaţia ca, în termen de maximum 5 zile, să comunice în scris primarului modificările intervenite. Familiile care beneficiază de alocaţie familială complementară sau de alocaţie de susţinere au obligaţia ca, pentru copiii de vârstă şcolară, să prezinte primarului, din 3 în 3 luni, dovada frecventării cursurilor. Mátyás Imola

Aniversarea a 430 de ani a localităţii Asemenea oamenilor, şi aşezările omeneşti au o anumită etate. Unele sunt tinere, altele au deja o vârstă înaintată care impune res-

pect ún sine. Sovata e o localitate încă tânără care a trecut de copilărie, de adolescenţă şi acum încearcă să facă

primii paşi printre cei maturi. La 15 noiembrie a avut loc aniversarea a 430 de ani de la stabilirea primilor locuitori pe locul ce apare în documente sub denumirea de „Szováta mezeje” (câmpul Soveţii). Cu siguranţă, aceştia erau cei însărcinaţi cu păzirea ocnelor de sare. Prima amintire în documente datează din 13 septembrie 1578 în scrisoarea denumită „Confirmatio Asecurationis possessionis Zovatha” emisă de voievodul Transilvaniei Kristóf Báthory. Aniversarea a început cu vernisajul expoziţiei artiştilor plastici din Sovata în sala mică a Centrului Cultural Domokos Kázmér, urmat de momentul

„Sovata de odihnioară şi de azi” ilustrat prin fotografii. Invitaţii dr. Pál-Antal Sándor, istoric şi arhivist, Zepeczanner Jenő, istoric, director de muzeu, Mihály Ferenc, restaurator şi Józsa András, unul din organizatorii evenimentului, în expunerile lor au vorbit despre istoria acestei localităţi şi a acestui ţinut. Priin diplomele de merit înmânate celor care au contribuit întrun fel sau altul la cunoaşterea mai aprofundată a istoriei localităţii şi la păstrarea valorilor culturale, primarul Péter Ferenc a spus cuvinte de laudă pentru eforturile depuse, pentru sârguinţa şi perseverenţa lor. Corul Intermezzo, grupuri de dansuri populare, formaţia de muzică populară „Mezőhavas” au îmbogăţit şi ele programul cultumolnos ral.

4

aktuális


Parlamenti választások

Jelöltek a mi körzetünkben

2008. november 30. A képviselőházi és szenátusi választások megszervezésének és lebonyolításának általános jogi keretét a 35/2008 számú törvény szabályozza. A választási törvény értelmében a szavazás időpontjáról szóló határozat legkevesebb 90 nappal korábban kell a Hivatalos Közlönyben megjelenjen. Az idén sorra kerülő parlamenti választások időpontja november 30. A Képviselőházat és a Szenátust általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg, a választási törvény szerint. A Képviselőházat és a Szenátust 4 éves időtartamú mandátumra választják meg, amely a jog szerint meghosszabbítódik a mozgósítási, háborús, ostrom vagy rendkívüli állapotban, ezek megszûnéséig. A román állampolgárok 18. életévüktől rendelkeznek választójoggal, amennyiben ezt a kort a választások napjáig – azt is ideértve – betöltötték. Nem rendelkeznek szavazati joggal a szellemi fogyatékosok vagy a tilalom alatt álló elmebetegek, valamint a végleges bírósági határozattal a választási jogaik elvesztésére ítélt személyek. A külföldi lakhelyű román állampolgárok a választásokon való részvétel tekintetében bármely román állampolgárral azonos jogokkal bírnak. Valamennyi választó egyetlen szavazatra jogosult a Képviselőház megválasztására és egyetlen szavazatra a Szenátus megválasztására. A szavazók személyesen adják le szavazatukat. Tilos más választó nevében szavazni. A választásokat egyetlen napon, feltétlenül vasárnap kell lebonyolítani. A választások megszervezése érdekében választókerületek létesülnek 41 megye szintjén, külön választókerület Bukarest megyei jogú városában illetve külön választókerület a külföldi lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román választópolgárok számára. Választókerület azon területiközigazgatási egység – megye vagy Bukarest megyei jogú város –, illetve a külföldi lakhelyű román állampolgárok számára szervezett választókerület, amelyben választásokat szerveznek, és amelynek sz5ntjén – a választások eredményei függvényében – mandátumokat ítélnek oda. Minden egyes választó a lakhelye vagy a tartózkodási helye szerinti helység területén szervezett azon szavazókörzetben gyakorolja választójogát, amelynek választói jegyzékébe bejegyezték. A szavazókörzetek helységeken

belüli elhatárolásáról a községek, városok, megyei jogú városok területi-közigazgatási alegységeinek polgármesterei a megyei kormánybiztosokkal (prefektus) közösen gondoskodnak. A szavazókörzetek számozását a választókerületek szintjén kell elvégezni a megyeszékhely településsel kezdődően. Szovátán a megyei kormánybiztos 459/30.09.2008-as rendelete alapján a következő szavazókörzetek vannak: Szav. körzet

2-es számú egyéni választókerület magába foglalja az 3-as és 5-ös sz. képviselői kerületeket, a 3-as számú egyéni választókerület magába foglalja az 4-es és 6-os sz. képviselői kerületeket, a 4-es számú egyéni választókerület pedig magába foglalja a 7-es és 8-as sz. képviselői kerületeket. A választójog kizárólag a személyazonossági okmány vagy a törvény feltételei között kibocsátott választói kártya alapján érvényesíthető. A külföldi lak-

oly módon, hogy az ellenőrző bélyegzőlenyomatot viselő fehér oldal kívül maradjon, majd behelyezik a szavazólapokat az urnába, ügyelve arra, hogy ne nyíljanak ki. A szavazásra átadott bélyegzőt vissza kell adni a szavazókörzeti választési iroda elnökének vagy az elnök által kinevezett más tagjának. Az elnök intézkedhet, hogy a választók szavazófülkékben való tartózkodása ne húzódjon el in-

Szavazókörzet meghatározása

Szavazókörzet székhelye

183

Utcák: - Kopac, Mező, Őzike, József Attila, Hosszú, Vetés, Hegy, Vadász

Alsószakadáti Általános Iskola Hosszú utca 138 szám

184

Mihai Eminescu lakónegyed

S. Illyés Lajos Általános Iskola Fő út 196/A szám

185

Utcák: - Csendes, Tó, Fülemüle, Patak, Tölgyes, Mester, Rózsa, Géra, Restád, Akác, Kisállomás, Hóvirág, Hársfa, Kisbükk, Rakotytyás, Virág lakónegyed, Fő út 187-225 és 188 – 288 számok között

S. Illyés Lajos Általános Iskola Fő út 196/A szám

186

Utcák: - Sómező, Csorgó, Sport, Rózsák 1-55 és 2-54 számok között, Petőfi Sándor lakónegyed, Fő út 119 – 185 és 120 – 186 számok között

Városháza nagyterme Fő út 155 szám

187

Utcák: - Fenyő, Szarvas, Cseresznyés, Tulipán, Szabadság, Nyárfa, Csillag, Tivoli, Nyár, Sas, Hajnal, Patakmajor, Nap, Kicsi mező, Éger, Rózsák 57-163 és 56- 164 számok között

Fürdőtelepi könyvtár Rózsák utja 99 szám

188

Utcák: - December 22, Gyár, Nagyállomás, Pacsirta, Malom, Farkas, Nicolae Bălcescu, Templom, Tavasz, Sebesd, Kurta, Fő út 1-117 és 2-116 számok között, Bekecs lakónegyed

Domokos Kázmér Művelődési Központ Fő út 30 szám

189

Utcák: - Juhod, Május 1, Rigó, Bánya, Parajdi, Szilfa

3-as Számú Általános Iskola Parajdi út 46 szám

190

Illyésmező

Ilyésmezői kultúrotthon

Újdonságnak számít, hogy a képviselőket és szenátorokat a törvény előírásai szerint megszervezett egyéni választókerületekben, egyetlen jelöltre leadott szavazattal kell megválasztani. Egyéni választókerület alatt értjük valamely választókerület alegységét, amelyben egyetlen mandátum kerül odaítélésre. Mind a 43 választókerületben külön, egyéni választókerületek létesülnek. A Maros megyei választókerületben 8 egyéni választókerület van a képviselők és 4 egyéni választókerület a szenátorok megválasztására. Az 5 számú egyéni választókerület magába foglalja a következő területi-közigazgatási alegységeket: Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Szováta városokkal, valamint Székelybere, Kibéd, Koronka, Nyárádremete, Nagyernye, Gyulakuta, Nyárádgálfalva, Makfalva, Székelyhodos, Jedd, Nyárádmagyarós, Havad, Marosszentgyörgy, Sóvárad, Csíkfalva és Székelyvécke községekkel. A szenátorok megválasztása 4 egyéni választókerületben történik, a képviselői egyéni választókerületek alapján, éspedig: az 1-es számú egyéni választókerület magába foglalja az 1-es és 2-es sz. képviselői kerületeket, a

hellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok választói kártya nélkül is szavazhatnak. A szavazás 7:00 órakor kezdődik, és 21:00 órakor, a szavazókörzet bezárásával ér véget. A választókat a szavazófülkék számának megfelelő csoportokban kell beengedni a szavazóhelyiségbe. Valamennyi választó fel kell mutassa személyazonossági okmányát és választói kártyáját a szavazókörzeti választási irodának, amely ellenőrzi bejegyzését az állandó választói jegyzékbe, majd a választói jegyzék aláírása alapján átadja neki a szavazólapokat és a szavazóbélyegzőt. A választók külön szavaznak zárt szavazófülkékben, a „MEGSZAVAZVA” – „VOTAT” feliratú bélyegzőt annak a négyszögnek a belső részébe nyomva, amely az általuk megszavazott jelölt családés személynevét tartalmazza. A bélyegzőt úgy kell méretezni, hogy az a négyszögnél kisebb legyen. Miután szavaztak, a választók összehajtják a s z av a z ó l ap o k at

dokolatlanul. Tilos bármely személy jelenléte a szavazófülkében a szavazó személyén kívül. Az a választó, aki a szavazókörzeti választási iroda elnöke által megállapított, megalapozott okokból nem képes egyedül szavazni, jogosult arra, hogy a szavazófülkébe segítőnek egy általa kiválasztott kísérőt hívjon. A kísérő nem választható a megfigyelők vagy a szavazókörzeti választási iroda tagjai közül. A szavazókörzeti választási iroda elnöke 21:00 órakor befejezettnek nyilvánítja a szavazást, és elrendeli a szavazókörzet bezárását. A szavazás befejezése után a szavazatok megszámlálására és az eredmények megállapítására kerül sor. Bokor Éva jogtanácsos

2. szenátori és 5. képviselői körzet Az RMDSZ jelöltjei: Markó Béla és Kerekes Károly (mindketten a szavazólapok első helyein). A többiek... Képviselőjelöltek (5. képviselői körzet): Eugen Crisan (PD-L); Nagy Petroniu Tiberiu Vasile (PNL); Blaga Octavian (PRM) Moscviciov Andrei (PSD+PC); Miklós István Flórián (PNGCD); a nemzeti kisebbségi szervezetek jelöltjei: Adrian Miroslav Merk – csehek és szlovákok; Oana Manolescu – albánok; Varujan Pambuccian – örmények; Niculae Mircovici – bolgárok; Duşan Popov – szerbek; Mihai Radan – horvátok; Aledin Amet – tatárok; Dragoş-Gabriel Zisopol – görögök; Ghervazen Longher – lengyelek; Gheorghe Firczak – ruténok; Aurel Vainer – zsidók; Miron Ignat – lipovánok; Liana Dumitrescu – makedónok; Nicolae Păun – romák; Iuseim Ibram – törökök; Mircea Grosaru – olaszok; Ovidiu Victor Ganţ – németek; Ştefan Buciuta – ukránok. Szenátorjelöltek (2. szenátori körzet): Schwartz Ladislau (PDL); Lukács Loránd István (PNL); Teodosiu Alexandru (PRM); Covaci Mihail PSD+PC); Serban Alexandru (PNG-CD); Kincses Előd Géza (független).

Hegedűsök Most nem a húros hangszerek művészeire gondolok, akik muzsikálni szoktak, bár akikről szólok, azok is – más eszközökkel – a mi nótánkat akarják elhúzni. Nekem most Gárdonyi Géza híres műve, az Egri csillagok jut eszembe. A könyv azon jelenete, amikor az ostromló hatalmas török seregtől szorongatott maroknyi magyar védő közt akadt, aki elégedetlen volt Dobó István várkapitánnyal, s úgy érezte, hogy a nehéz helyzetben az a legjobb megoldás, ha segítenek a töröknek bejutni a várba. Akkor már nem kell többet rettegnie, ráadásul még jutalomra is számíthat. Hegedűs hadnagy ezt az utat választotta. Balgán hitte, hogy ez számára menekvést jelent. Bár most nem a török támad, én mégis sok-sok Hegedűs hadnagyot látok, akik a szorongatott magyarságra, jutalom reményében szívesen vezetik az ellent. Ők sem sejtik, hogy csak eszközök az ostromlók kezében. Idegen pártok jelöltjeiként vagy csak önkéntes buzgólkodóként segédkeznek bevenni és lerombolni azokat a falakat, amelyek még védelmet nyújtanak mindnyájunknak. mol


események Könyvbemutatók A Bernády Közművelődési Egylet és az önkormányzat könyvbemutatót szervezett november 7-én. A kevés szovátai mellett igen sokan jöttek más helységből is, a Városháza nagyterme zsúfolásig megtelt Váradi Péter Pál és Löwey Lilla két könyvének a bemutatóján. A Felső-Nyárád vidéke című fotóalbumot Józsa András tanár, helytörténész méltatta. Kiemelte a történelmi helyek fontosságát a könyvben, a nagyszerű fotók igen széles skáláját mutatják be a vidék szépségeinek, jelentős műemlékeinek és lakói hétköz- illetve ünnepnapjainak. A vetítettképes előadást nagy érdeklődéssel hallgatta a Sóvidék közönsége, hiszen a „szomszédról” volt szó, és Józsa András helyismerete, előadói stílusa mindenkit lebilincselt. A legnagyobb székely – Orbán Balázs fotóalbumot Mester Zoltán mutatta be, érintve előadásában sok olyan vonatkozást Orbán Balázs életében, amelyek kevésbé ismertek. A fotóalbum múlt és jelen egymásmellettiségével igen érdekes dokumentum az idő múlásáról. Orbán Balázs jelentősége máig nem csökkent – mondta az előadó. A bemutatott könyvek a találkozó végén megvásárolhatóak voltak. A dedikálással egybekötött könyvvásár sok jelenlévőnek nagy örömet szerzett. Az est folyamán felléptek a Borbély Gyöngyi által felkészített szakadáti iskolások, akik énekszámaikkal, szavalataikkal színezték az igen jól sikerült könyves-találkozót. Az est utolsó részeként a TOK szervezésében színvonalas könyvbemutatóra került sor. A Kriterion-könyvek egyedi és sorozati jelentőségéről, a legújabb könyvtermésről H. Szabó Gyula igazgató beszélt. A könyveknek ez alkalommal is sikere volt a vásárlók körében. Mester Zoltán

Konferencia felhívás Az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és az Arcus Egyesület Műemlékvédelem Erdélyben III. címen konferenciát szervez a szovátai Teleki Oktatási Központban 2008. november 2830. között. A kétévente megszervezésre kerülő konferencia célja lehetőséget biztosítani az elmúlt két év erdélyi műemlékhelyreállításai, a műemlékekhez és ingó örökségünkhöz kötődő kutatások valamint a különböző örökségvédelmi programok bemutatására. A konferencia nyelve: magyar, román nyelvű tolmácsolás biztosításával. A konferencián való részvétel ingyenes.

Van belőle sok. Nemrégen még hatalmi erőfitogtatás tárgyai, eszközei, vagy éppen a nemzetiségi intolerancia tanúságtevői voltak. Leggyakrabban, mint mindennapi életünk irányítóival találkozunk velük. Tiltók és kötelezők. Lehetnek tájékoztatók, keresett útbaigazítók, de zavarók is, ha hírtelen megjelenve megszokott, belénk rögzült sémáinkat kavarják fel. Ilyenkor még figyelmen kívül is hagyjuk őket – legtöbbször saját kárunkra. És kérem még fel is címkéznek minket, meghatározva kik, mik, hol vagy hová tartozók vagyunk. Ami meg a méreteiket, színüket illeti… azok még változatosabbak, mint szerepeik. Mindannyiunknak vannak tábláink, kézzelfoghatóak vagy képze-

beférkőző és azt alapvetően meghatározó, felforgató, átformáló informatikának, számítástechnikának. De most már legalább nem fekete, és nem is annyira félelmetes. Sokszínűvé, mozgóvá, hangossá, ezer, sőt millió-arcúvá, és ez által érdekessé, csalogatóvá vált. Ellenállhatatlan késztetést érez bárki, aki közelébe kerül, hogy megérintse, használja. Mint az várható volt, nemcsak az iskolába, de az oktatásba is belépett már az informatika, és nem mint tantárgy, vagy a pedagógusok, diákok felkészülésének támasza, esetleg az adminisztrációs munkát megkönnyítő „szerszám” hanem mint az oktató nevelő munka közvetlen eszközét, az osztály középpontját, az ISKOLATÁBLÁT teljesen átalakító és megújító varázslat. Emígy azt már Interaktív Oktató

letbeliek. De legtöbbször közlekedési táblákra, helységnévtáblákra, hirdetőtáblára, rendszámtáblákra és még ki tudja, mi mindenre gondolunk, ha elénk ötlik ez a szó. Szinte már nem is emlékszünk kis- és nagydiák éveink félelmetes szereplőjére, az ISKOLATÁBLÁRA. Fura érzés felnőtt, esetleg deresedő fejjel, visszaemlékezni milyen is volt mikor kihívtak HOZZÁ. Nagy volt, fekete és félelmetes. Még akkor is tisztelettel közeledtünk felé, ha tudtuk: rajta bizonyíthatjuk mit is, mennyit is tudunk. De legtöbbször, mint egy hatalmas és csalhatatlan hazugságvizsgáló-gép (a felmérő kis fehér papírlapjával ellentétben) csalhatatlanul bizonyította be, azt, amit egyetlen diák sem szívesen ismer be. És most életre kelt. Köszönhetően a mindennapi életünk leghétköznapibb, legközönségesebb zugaiba is könyörtelenül

Táblának hívják. És hogy mit tud? Hűűűűűű …… röviden mindent. Lényegében úgy működik, mint egy írófelület és egy képernyő ötvözete. Alapvetően egy iskolatábla mely lehetőséget nyújt a multimédiás technológia – szöveg, kép, hang, mozgókép – eredményes és egyszerű használatára a mindennapi iskolai oktatásban. Éppúgy írunk rá, mint egy hagyományos táblára, de tisztább. Kis gyakorlattal könnyebben kezelhető. A hozzá tartozó program, programok segítségével másodpercek tört része alatt változtathatjuk a rajta megjelenő képet, előre elkészített ábrát, feladatot, játékos munkát; sok, nagyon sok időt takarítva meg ez által. Ugyan a felkészülésben rá kell áldozni ezt a megtakarított időt, mivel egy, az interaktív tábla használatával megtartott órára akár 3 óra otthoni felkészülés és természetesen hozzá való felszere-

a TÁBLA

lés (komoly kapacitású számítógép, a táblák használatához elengedhetetlen sajátos számítógépes program) szükséges. Bemutatható rajta mozgóképanyag, ami mellé közben jegyzetelhetünk, kiemelhetünk képet, részleteiben megvizsgálva azt. Az előre elkészített leckét akár egy tanuló vagy az egész osztály közreműködésével adhatja le a pedagógus. Néhány mozdulattal feladatsorok jeleníthetők meg a felvett anyagból. Segítségével a diák nem egy passzív információ felvevő, rögzítő tényezőként vesz részt az ismeret átadási, oktatási folyamatban, hanem aktív, cselekvő, kereső részévé válik annak. Erre a tanárt, diákot egyaránt motiváló eszközre, melynek használata jelentős változást hoz a pedagógiai módszerek terén, valamint az eredményes használatához szükséges szemléletváltásra nagy szükség van napjainkban. A „multimédia” tv- és rádióadók százai, az internetes adatbázisok, elektronikus körlevelek, egyszóval az információs dömping magas fordulatszámon ontja ránk és – főleg a szelektáláshoz még kevés tapasztalattal rendelkező – gyerekeinkre az ismereteket. A tudástárak (főleg az internet segítségével) robbanásszerű fejlődésen és gyarapodáson mentek keresztül. Tanulni sokkal több helyen és talán még eredményesebben is lehet, mint az iskolában. Íme, csak néhány hétköznapi, laikus szemmel felismert indok, hogy miért is kell az iskolának nagymértékben változtatnia pedagógiai szemléletmódján és módszertani eszközein is. Budapest Főváros XIII. Kerületének Polgármesterének, dr. Tóth József parlamenti képviselőnek a kezdeményezésére a Kerületi Képviselőtestület megajándékozta a szovátai „S. Illyés Lajos” Általános Iskolát egy ilyen táblával és annak tartozékaival (állvány, hordozható számítógép „a lapostopp”, kivetítő, hozzávaló programok, stb.). A két település – fürdővároska és fővárosi kerület – között sok különbség van. Talán a legkevesebb az-az egyetlen egy nulla – ami a lakosaik számát illeti (Szováta – kb, 10,000, XIII. Kerület kb. 100,000). Mégis 1997-ben a Kerület önkormányzata kezdeményezte a testvér települési kapcsolat létesítését/felvételét, amit 1998-ban a Polgármesterek egy szerződéssel tettek hivatalossá.

5

Az eltelt 10 évben főleg az iskolák, pedagógusok, diákok között jött létre és alakult ki egyre szorosabb baráti és szakmai kapcsolat. Ennek az évfordulónak a tisztelete ez a rendkívül kedves és nagyvonalú gesztus: olyasmivel ajándékozni meg a testvér települést, aminek hasznosságát, fontosságát már alaposan ismerjük, szükségességével és jótékony hatásával teljesen tisztában vagyunk. Oda nyújtani a támogatást, annak a célközösségnek, amelyik legfogékonyabb az újra, a legtöbb figyelmet törődést foglalkozást és foglalkoztatást igényli – a gyerekeknek, egyszóval ahol az a legjobb helyen van. Már sokfele használják ezeket az eszközöket, vannak, olyan országok ahol minden osztályban van belőlük, annak ellenére, hogy nagyon drágák. Kezelőik, a pedagógusok szerint, csak az emberi kreativitás és képzelet korlátai szabnak határt felhasználási lehetőségeiknek. A XIII. Kerületben már, mondhatni, hagyománya van az Interaktív táblák használatának. Egy alaposan előkészített és az intézményi háttérrel rendelkező oktatásfejlesztési stratégia egyik állomása az a pályázat, melynek keretében nemcsak interaktív táblákkal szerelték fel a kerület minden iskolájának majd minden osztályát, de még alapos és részletes használati képzést is szerveztek az azokat használó pedagógusoknak. Mindezt egy, az Önkormányzat által létrehozott és fenntartott intézmény a Pedagógiai Szolgáltató Központ végezte. Ennek a Központnak a munkatársai hozták el szerelték össze és mutatták be azt az interaktív táblát, melyet a Kerület Polgármestere Dr. Tóth József személyesen adott át a szovátai iskola pedagógusainak és tanulóinak. Ugyancsak ez a csapat hozta el, szerelte össze és helyezte üzembe azt a 20 db. számítógépet, amelyek ugyancsak városunk iskoláinak számítástechnikai felszereltségét gazdagították. A tábla használatának, az azt kezelő program szakszerű bemutatását Shlotter Juditnak köszönhetjük; egy érdekes, sokatmondó idézet Az interaktív táblák az oktatásban című munkájából: „Egy biztos, a digitális táblák sem fognak helyettünk órát tartani. Használatukhoz módszertani megújulás, rengeteg felkészülés és gyakorlat szükséges, de aki már kipróbálta, tudja, hogy megéri!” Kiss János

Reneszánsz vetélkedő November 7–8-án a középiskolás diákok ismét a tudomány és a művészet terén jutottak szerephez a Teleki Oktatási Központban, Szovátán. Az országosan meghirdetett és a Communitas Alapítvány résztámogatását élvező Reneszánsz vetélkedőre összesen tizenhárom csapat érkezett Erdély és a kapcsolt részek (Partium) középiskoláiból. A háromfős csapatoknak különböző képességeikről kellett számot adniuk: szombat reggel írásban válaszoltak a versenyzők a magyar reneszánsz művészeti, irodalmi és történelmi témáiban feltett kérdé-

sekre. Aztán következtek a művészeti próbák: a csapatoknak egy miniatúrát kellett festeniük vagy rajzolniuk reneszánsz stílusban, illetve egy szabadon választott Balassi-verset szavalniuk. A szavalásban minden csapattagnak hozzá kellett tennie a magáét, így a zsűri csapatonként három szavalatot hallgatott meg. Utolsó produkcióként a csapatok egy reneszánsz művet adtak elő, néhol hangszeres kísérettel, sőt egyes együttesek még be is öltöztek a reneszánsz kor divatja szerint. Öröm volt tapasztalni: ez a rég letűnt kor és művészet

még érdekli a diákokat, akik mindegyik megmérettetésre alaposan felkészültek, annak ellenére, hogy igen sokféle témában való jártasságot feltételezett már a részvétel is. A győztes csapatok és tagjaik: 1. Nagykárolyi Elméleti Líceum: Enyedi Anna Regina, Komlódi Kinga, Cherestesiu Dávid; 2. Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy: Csinta Borbála, Ferencz Júlia, Tulit Gyopár; 3. Domokos Kázmér Iskolaközpont, Szováta: Madaras Beáta, Deák István, Marton Botond. A gyerekeket ezzel a versennyel

ösztönöztük iskolán kívüli tanulásra, önképzésre. Ezáltal gyakorolták a különböző művészeti ágak összekapcsolását, fejlődött az integrált gondolkodásmódjuk. A versenyhelyzetben fejlődött a gyerekek összpontosító-képessége és előadói készsége. Tehetséges fiatalok lehetőséget kaptak képességeiknek megfelelő feladatok megoldására, a megmérettetésre. Megerősítést nyertek abban, hogy egyre tudatosabbak és elkötelezettebbek legyenek a magyar kultúra értékei iránt. O.P.

6


V. A bürokrácia labirintusában Még nem hisszük el, hogy a török oldalra értünk. Már vizsgálják az utas-listát, összegyűjtik és elviszik az útleveleket, de én még azzal riogatom a társaim, hogy utánuk megint a bolgárok jönnek, mert azok nem hagyják magukat ilyen könnyen lerázni. Tudják, hogy marhulok, de mégis... Ennyi huzavona után, egyáltalán nem találják képtelenségnek. Visszahozzák az úti okmányainkat. Bélyeget ragasztottak bele, azt mondják ez a vízum. – Ezek milyen jól együttműködnek a postával – csodálkozom, s megszemlélem a tíz eurós bélyeget. Nem mutat jobban, mint átlagos levélbélyeg, amit néhány fityingért vehetünk bármelyik postahivatalban. Na, ezzel rendben is volnánk, most már igazán mehetünk. De megint csak tévedtünk. Még néhányszor ellenőrzik a jármű iratait, kérnek újabb névsorokat, ellenőrzik az imént kapott bélyeget az utolsó oldalak valamelyikén, szemügyre veszik a csomagokat, átkutatják a busz titkos rejtekhelyeit. Azt mondják azért van a szigor, mert a minap terroristák robbantottak a török fővárosban. Aztán újból összegyűjtik az útleveleket. Doboznyi irodában, ahol egyedül is alig fér, asztal fölött görnyed egy hivatalnok. Jól látom a lámpafényben az ablakon át. Akkurátus mozdulatokkal pecsétet üt az imént beragasztott bélyegekre. Ő ráér. Ha nem a miénkbe ütné, akkor a máséba. Neki mindegy. Nem szabad elkapkodni, mert hosszú a szolgálat hajnalig. A bélyegig fellapozza a kis könyvecskét és jön rá a pecsét. Lerí róla, hogy nem látta a Meseautó című filmet Kabos Gyulával – azt a jelenetet, amikor „stemplizni” tanította az új alkalmazottat –, mert a technikáján jócskán van még javítanivaló. Késő este, mire túljutunk. Mintegy négy órát topogtunk a bürokrácia labirintusában. Most aztán bele kell húzni, sietünk. Első törökországi pihenőhelyünkre, Edirnébe, éjfél előtt érünk. A Sultan szállóban kiosztják a szobákat. Hálótársul a tolmácsot választom, hogy ne legyen gondom, ha netán törökül álmodom. Zuhany után végigheveredünk ágyainkon, és addig beszélgetünk, amíg őt elnyomja az álom. Én még küszködöm vele, feljegyzem a nap eseményeit, aztán a már-már lecsukódó szemekkel eljátszadozom ezzel a csacskasággal: Hátra hagyva örökül minket óvó őrökül, vásárra vitt bőrökül, porba rajzolt körökül mintegy tucat török ül s imádkozik törökül.

VI. Szívem csücske A székelyeknél előfordul, hogy bölcs megfontolásból a templommal szembe építik a kocsmát. Így aztán vasárnaponként a mise illetve az istentisztelet után, egy hét alatt összegyűlt bűnöktől immár megkönnyebbülve, megtisztult

lélekkel és könnyű szívvel a legrövidebb úton eljuthatnak oda, ahol a test is megkapja a maga életet mentő forrásait, teleszívja magát energiával, hogy aztán újult erővel legyen képes nekifutni a rá váró következő nehéz hétnek. A török, aki vallási okokból tudvalevőleg nem igazán híve az alkoholos feltöltődésnek, de a lélek rendbetétele után nem kevésbé szereti a földi dolgokat: a sokszínű csecsebecsét, terhüktől roskadozó polcok, asztalok kínálatát, selymek tapintását, az arany tompa fényét, az ezüst bátrabb csillanását, szorgos kezek ezernyi termékét, ami mintha várná, hogy pénzre váltsák; szereti a vásárt, a bazár zsongó, kavargó hangulatát, árujukat kínálók lelkes hangját, szájtátiak és a kínálatban turkálók tolongását s még inkább, amiről az egész szól, a művészetig fejlesztett alkudozást. Mert bármilyen hihetetlen, itt nem elég a kért összeg kifizetése. Kedvetlenül, csalódott arccal seperné kasszájába a pénzt, ha előtte nincs meg az a szellemet felüdítő párbaj, amely leginkább szerelmesek incselkedésére hasonlít s amit mi – arcunkon egy palástolatlan fintorral és ajkunkat biggyesztve – alkudozásnak nevezünk. A török néhol a bazárt közvetlenül a templom elé helyezi, úgy, hogy annak bejárata az áruval zsúfoltan megrakott csarnokból nyílik. Aki imára készül, vagy onnan jön, kénytelen átmenni rajta. Így van ez Edirnében – a hajdani Drinápolyban – is, ahol a Selimiye dzsámiba is a bazáron keresztül juthatunk be. Reggeli nyitás után vagyunk. Még nincs forgalom, most igazgatják boltjaik előtt a kirakott árut serény kezek. Feltűnés nélkül húzunk el mellettük. Tulajdonképpen a tolmáccsal később indultunk a szállodából, így aztán elmaradtunk a városnézésre indult csoporttól. Kettesben szaporáztuk lépteinket az ismerős hangulatot árasztó utcákon. A városban idegenségre, minden otthonitól eltérőre számítottam, aztán kellemesen nyugtáztam, hogy nem azt kaptam. Az egyetlen, ami nem a megszokott, izgatóan más képet nyújt, az a török templom, a dzsámi. Érte jöttünk fel a dombra. A bazárban meg sem állunk, sietnünk kell, nincs idő a piacozásra. Egy jelentéktelennek látszó lépcső kopott fokain félhomályban kanyarodunk fel egy emeletnyit. A lépcső a templomkertre nyílik. Tovább menve, egy hatalmas teraszszerű – oszlopos, márványpadlós, tető nélküli – előtérbe jutunk. Innen lehet majd a dzsámiba belépni. Majd. Igen, majd... Ha sikerül lerázni a rajokban támadó árusok hadát, akik nem tudni, honnan kerültek elő ilyen hirtelen, azzal az elszánással, hogy ránk sózzák orrunk előtt rázott nyakláncaik tekintélyes hányadát. Nem könnyű nekik ellenállni. – Ajándék – mondják, és nyomják a kezembe az ezüstláncokat rajta valami mütyürrel. Később derül ki, hogy azért néhány eurót várnak tőlem mégis.

Attila örökösei

Rodostó felé Mondják, hogy hányat, s látva, hogy sokallom, hajlandóak engedni belőle. Már tudom, hogy átvertek, rákényszerítettek egy vásárlásra, ami éppen most nem volt betervezve. Végül is mondom, hogy magyar vagyok, és felére alkuszom az árat, hogy nekem is meglegyen a lelki nyugalmam. – Persze – kezdem felfogni az áttételeket –, csak azt mondta, hogy ajándék. De azt nem, hogy én kapnám tőle. Inkább arra figyelmeztet, hogy otthonmaradt kedveseimre gondoljak. Nekik ajándékot illik vinni, és ez éppen jó lesz arra. Veszek belőle hármat. Most már békén hagynak. El sem pakolom, hadd lássák, már van láncom, nehogy valamelyikük újrakezdje a rohamot. Valahol másfelé kóricált a csoportunk, mert előőrsei most kezdenek feltűnedezni a dzsámi előtt. Minden éhes szemekkel, bámészan jönnek. Kincseimmel kezemben leülök egy falra. Sapkám mélyen behúzva a homlokomba, szemeim napszemüveg sötét lencséi mögött rejtőznek. Az érkezőknek már én is rázom a láncot. Egy felém közelítő rövidnadrágos középkorú férfinak idegen hangsúllyal mondom: – Madzsar... madzsar? Nem sok... nem drága... Nem tűnik úgy, mintha éppen vásárolni szeretne, de barátkozni hajlandó. Mosolyogva fogadja a rohamomat. Nem az ezüstre, az emberre kíváncsi. Tulajdonképpen neki is törökös arca van. Tegnap óta ismerem. Egyazon rendezvény keretében távoli hazánkból ő a másik buszban jött, de már találkoztunk. Földim. Otthon is tán csak húsz kilométerre lakunk egymástól, vagy még annyira sem. Ilyen messzeségben mit számít az a távolság, ami elválaszt, és mit a köztünk levő hegy – ha csaknem ezer méter magas is –, ami megakadályozza, hogy egymás településére átlássunk? Mennyivel fontosabb az, hogy egy vérből valók vagyunk. De ebben a szituációban ő nem ismer rám, pedig egy órája sincs, hogy felkért, tegezzem. Én most megteszem: – Madzsar, vegyél lánc! Nem sok... nem drága... Hiába rázom felé, most sem figyel a láncokra. Barátságos képet vágva néz rám. Valami igen fontos, de kellemes dolgot akar velem megbeszélni. – Rokonok vagyunk – mondja. Madzsar – magára mutat. Aztán felém bök: – Türkey? A kuncogás ott van a torkomban, már alig bírom visszatartani magam, szelíd mosolynak álcázni azt, ami egy bugyborékolva feltörő kacajnak lehet az előszele.

– Türkey – hagyom helyben. – Sóvidéki türkey – teszem hozzá most már otthoni hangsúllyal. Azt hiszi, hogy rosszul hallotta. Csodálkozik, hogy ez az ezüstláncot áruló török, milyen jól ejti a magyar szót, s lám még Sóvidékről is hallott. Néhány pillanat után fogja fel a képtelenséget. Igazán zavarban van. Leveszem a sapkám és szemüvegem. Most megérti, miről van szó, és mind a ketten a templomi környezethez nem illő hahotázásba kezdünk. Egyre több látogató érkezik. Törökök és idegen turisták vegyesen. Jól meg lehet különböztetni

őket a bőrük színéről. A bejárati ajtó előtt már rakásnyi cipő sorakozik. Ide nem lehet cipővel belépni. Én viszont nem szeretek zokniban tapicskolni, még akkor sem, ha szőnyeggel borított az egész templompadló. Még tétovázok egy keveset, hogy ilyen áron nézzem-e meg a belsejét, vagy elégedjek annyival, amennyi az ajtóból látszik. Mégse hagyhatom ki ezt a lehetőséget, ez az első muzulmán templom, amit belülről láthatok. Meghajlok Allah akarata előtt: lehúzom a cipőmet és belépek az épületbe. Elbámészkodom egy kicsit a látnivalókon, de csak röviden, mert a zokni miatt is kicsinek, jelentéktelennek, de főként megalázottnak érzem magam. Itt minden a nagyságról, az isteniről, a teljességről szól, de nem érzem az emberit, a magam helyét benne. Érdekes, hogy gótikus katedrálisokban nem kerített hatalmába ez a zavaró érzés. Mintha menekülnék, sietve távozom. A templomkertben, a bazárba vezető lépcsők tetején három-négy földim egy törököt vesz körül. Nem nehéz beazonosítani, sötét bőrű, tipikus török arc, ha bekötnék a félszemét, teljesen ráillene a Jumurdzsák szerepe. Egy török, aki az átlagosnál is jobban örül magyar voltunknak. Mikor odaérek, már folyik a társalgás vele. – Budapest... Budapest... – hallom őt, amint lelkesen mondja mintegy szinonimaként a korábban elhangzott „magyar” szóra, ami nemzeti hovatartozásunkat hivatott jelölni. – Nem Budapest – javítja ki társaim közül valaki, sajnálkozást kifejező arccal. Ezzel a mimikával szeretné elmondani csaknem évszázados fájdalmunkat. – Erdély... Románia... – teszi hozzá. Ő bólogat. Érti a beszédünket: – Madzsar... Románia. Most rajtunk a sor, hogy bólogassunk. Megtaláltuk az embe-

rünket, akivel komoly dolgokat is megbeszélhetünk. Érti az árnyalatokat is. Egy kissé tömören fejezi ki magát, csak a lényeget érinti, de sejlik, hogy hordoz mögöttes tartalmakat is. Lám ő már többet tud rólunk, mint otthon nagyon sok állampolgártársunk, akik pont azt nem értik, hogy bár egy adott országban élünk, mi egy másik nemzet fiai vagyunk. – Kétmillió magyar... Erdély... Románia – alkalmazkodik a tömörséghez egyikünk, aki még bővíteni szeretné a törökünk tudományát. – Erdély nem kétmillió madzsar... másfélmillió madzsar – javítja ki ő mosolyogva. No fene! Ezzel megbeszélhetnénk belpolitikai hadakozásainkat is. Nem merem megkérdezni, hogy Bélának vagy Lászlónak szurkol. Netán Jenőnek? Jól csengő történelmi nevek ezek valamennyien, évszázadok óta használatosak. A Jenőt talán még régebbről ismeri, mint a többieket. A törzsi időkből. Ha már népszámlálási adatainkban is ilyen járatos, miért ne tudhatna róluk? Ám, hogy ne csodálkozzunk tovább tájékozottsága okán, mondja is, hogy honnan szerezte be az adatokat: – Duna tévé... Duna tévé... Hü-ha, ez Duna tévét néz! Ha majd hazatérek, s esténként bekapcsolom képdobozom, hogy az esti híradót megnézzem, jólesik majd arra gondolnom, hogy valahol egy török, aki ismer minket, szintén azt nézi éppen, s velünk együtt búsul, hogy fogy Erdélyben a magyar, lám a kétmillióból már csak másfél ha van. De a világ megannyi csatornája közül miért egy számára idegen nyelvűt, a Duna tévét választja, miért éppen ránk figyel? Erre is megkapjuk a választ. Méghozzá egészen jó kiejtéssel. Jobb kezét a szívére teszi és úgy mondja: – Madzsar... szívem csücske. Adni szeretnék neki valami emléket rólunk, egy képeskönyvet, egy térképet városomról, hadd lássa pontosabban, hogy honnan jöttünk, s hol fogok szeretettel gondolni rá. Ám amíg keresgélek az oldaltáskámban, nem veszem észre, hogy elmegy. Talán köszön is, vagy csak int, de én minden másra süketen és vakon, a kereséssel vagyok elfoglalva. Mire feltekintek már nincs ott. Utána kiáltok, s a fordulóig le is szaladok a lépcsőn, de már nem találom. Örülök, hogy találkoztunk, és végtelenül sajnálom ezt a furcsa elválást. Ajándékot kaptam tőle, és most adósnak érzem magam. Lesz-e alkalmam még, hogy törlesszek? Esetlenül állok a félhomályban, amíg társaim utolérnek. Szótlanul megyünk tovább, s olvadunk bele magunk is abba a forgatagba, amely a Selimiye dzsámi előtt életre kelt bazárt kitölti. Molnos Ferenc

Szovátai Hírmondó, 55. szám 2008.november

élő emlékezet A közművesítés kezdetei Szovátán Szovátán, mint a legtöbb kisközségben, még 1912-ben is sötétségben botorkáltak az emberek még az 1900-as évek elején is. Ekkor a fürdő már nagyon sok vendéget vonzott ide, és az utcai

mindig kevés. Ezen okból kifolyólag a plébános elhatározza, hogy legalább a templom utcát amennyire a lehetőségek engedik megvilágítja, nemcsak a templomi, hanem az iskolai tevékenységek

120 ezer korona kölcsönt, amiből a Törzs és Ormai cég elkészíti 1908-ban a vízvezetéket (Szovátai Katolikus Plébánia Levéltára, Domus Historia, 143. o.). A községben ekkor két patak is

világítás hiányát pótolni kellett mihamarabb. Sokan felvetették az utcai lámpák felállításának kérdését, de a község anyagi nehézségei miatt nem vállalhatta ezt a feladatot (Szovátai Katolikus Plébánia Levéltára, Domus Historia, 81. o.). Ezért a katolikus plébános, Gazda Dénes vezetésével abban állapodtak meg, hogy az utcai világítás megvalósítására gyűjtéseket szerveznek. Simonfi Antal, szovátai kántortanító vállalja magára a gyűjtés megkezdését, melynek eredménye gyengén sikerül. Az 1901-es évben csak 14 korona gyűlt össze, amiből nyilvánvalóan nem lehetett volna fedezni a tervezett világítást. 1914 február 5-én a gyűjtés céljából bált rendeznek, ekkor adományokból, jegyekből begyűlt összesen 58 korona, ami még

érdekében is. Beszerez 7 darab lámpát, amit fel is állítanak 1914 május 9-én. Az időközben kitört első világháború miatt takarékoskodni kellett, így a sötétség ismét visszatért. Pedig hetente többször is tartottak estéli hadivecsernyéket. A községi elöljáróság ekkor a főutcán 4 darab lámpát állított fel. A másik probléma, ami a közművesítés megszervezését illeti Szováta viszonylatban, a tiszta ivóvíz kérdése volt, vagyis a vízvezetékeké. A fürdőtelepen egyetlen kis forrás, a mai Mária-forrás, látta el a vendégeket, valamint vendéglátókat friss vízzel. Ez a megnövekedett igényeknek azonban nem volt képes megfelelni! 1907ben megalakult a Fürdőbizottság, leginkább abból a célból, hogy ezt a problémát orvosolja. A Magyar Kereskedelmi Banktól felvettek

volt, mely ellátta vízzel a lakosságot, de ezek vize túlságosan szennyezett lévén, nem igazán volt alkalmas ivóvíznek. Csak 2-3 kút volt, ami jó, és igazán tiszta iható vizet adott. 1909-ben a plébános segély iránti kérelmet nyújt be a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy Szovátát tiszta ivóvízzel láthassák el. Ezt a fürdőtelepen már meglévő vezetékkel szerették volna összekötni, amely képes lett volna így ellátni a községet is ivóvízzel. 1912 őszén a községi képviseleti gyűlésen erre a célra megszavaznak 700 koronát, az állam pedig 10 ezer korona segélyt helyez kilátásba a vízvezeték céljára. De mint annyi mindenbe, a világháború ebbe is beleszól, meghiúsítva a reményeket.

Bernády-évforduló

Őszi erdő

Dr. Bernády György, Marosvásárhely legendás polgármestere 1938. október 22-én halt meg 74 éves korában. Halálának 70. évfordulója alkalom volt arra, hogy a Bernády Közművelődési egylet és az önkormányzat szervezésében a Városháza nagytermében népes hallgatóság előtt a névadó életének egyes fejezeteit, jelentőségének, tevékenységének máig ható eredményeit bemutassák az est szónokai. Mester Zoltán az egylet névadási történésétől kezdve Bernády életének marosvásárhelyi és szovátai vonatkozásairól beszélt. Arról, hogy sokan ismerik városépítőként Bernádyt, arról, hogy családi élete hogyan alakult, de talán kevesebbet tudnak csodálói politikai tevékenységéről: Erdély sorsának a Trianon utáni problémáiról, az 1918-19-es évek társadalmi-politikai tragédiáiról. Szabó Zsolt tanár Bernády leveleiből olvasott fel, melyek éppen ennek a kornak hiteles képét adják. Bereczki Károly író, újságíró, Szováta szülötte érdekes, mármár személyes vonatkozásban közelítette meg a Bernády-arcot. A Bocskay Vince által alkotott vásárhelyi Bernády szobortól elindulva, képzeletbeli utazásra hívta a hallgatóságot Bernády világába. A jelenlévők hozzászóltak a témához. Szolláth Hunor újságíró bernádynak a szovátai egyházzal való kapcsolatáról beszélt. Mások a Bernády villa sorsát tették szóMester Zoltán vá.

A nap már lemenni készül, bíbor palástját maga után vonszolja. Vörös lepellé válik az égbolt az erdő fölött, mintha izzana, tüzelne a táj. Pszt! Lépteket lehet hallani. Egyre sűrűbben zizzennek az avar érdes-barna, méz-sárga, lángoló-piros levelei. De most a neszeket elfedi a hirtelen támadt hűvös, kegyetlen szél zúgása. A halál közelségének érzése úszik a levegőben, s lassan, alattomosan belepi az egész erdőt. Megszűnik a szél. Túl tökéletes ez a csend. Visszafojtott izgalom, nyugtalansággal teli feszültség lappang mindenfelé. Csitt! Az előbbi léptek. Egyre szaporábbak. Mintha menekülne. Korhadt ágak reccsenve törnek ketté nyomán. Fut. Dúl, tombol benne az életösztön, kétségbeesetten markol bele a fák száraz koronájába. Köröskörül ezer meg ezer színpompás levél hull élettelenül a földre. Csupasszá, lélektelen, meggyötört törzsekké válnak az egykor élettől duzzadó fák. De ő csak szalad. Belső, ősi késztetés vezérli. Érthetetlen. Pedig tudja, helyzete kilátástalan, sorsa megpecsételődött. Nem menekülhet az elmúlás elől. Nem kerekedhet felül a természet rendjén. Minden vágyálom, illuzió szertefoszlik, s helyükön a rideg valóság marad. Eljött számára is a perc, küldetése véget ért. Ideje eltávoznia egy más, talán jobb világba. Hősiesen harcol, de már képtelen átvergődni az előtte magasló fákon. Holtan esik össze. Élettelen teste a tisztás szélén a földre zuhan. De nézd! Halott, de még ki nem hült tenyere alatt egy kis, védtelen virág éled újra néhány pillanatra, így állítva emléket neki,... az elmúlt nyárnak.

Szolláth Hunor

Páll Katinka Pálma

Villantó

Emlékkönyv A múltunk az életünk lezárt része, amit rekeszekbe csomagolva Koldusfohász elraktároztunk már. Sötét kamrák mélyén őrizzük, mint a nehezebb időkre eltett befőtteket. Olykor elővesszük némelyiket, kipakoljuk az asztalra, hogy nézegessük Uram, gyertyává fehérült a lelkem, egy kicsit, s megkóstoljuk, lám egy mennyei lángtól fénybe borult, fölmelegedett és megvilágosult olyan édes-e még, mint amikor minden, ami bensőmben beteg. eltettük. Amit abból fel tudunk bontani, az az emlékezés. Emberek, egy morzsa is elég, Derzsi Ferenc emlékezni akar ha megszánáskor érintitek kezem, az ősökre, az elődökre. Emlékhisz csodákra képes a testmeleg, oszlopot állít és emlékönyvet ad s a morzsákból így válik kenyér... ki a kányádi lófőszékely, Derzsi Albert református kántor-tanító Advent van... Ne csak várakozzatok! emlékére. Adjatok néhány meleg Celziuszt, – „Kötelességemnek éreztem s egy rút teherrel vállaitokon emlékezni, emlékeztetni és emKrisztus felé megkönnyül az út... léket állítani elődeinknek” – állítja füzetnyi kiadványában. Tóth Irén Miért teszi ezt? Emlékkönyvében ő maga ad választ erre: – „Az emlékezés önazonosságunk kinyilvánítása, vallomás önmagunkról, családi, egyházi kegyelet.

7

Derzsi Ferenc hiszi, amíg vagyunk, emlékezünk kell az elődökre, hogy aztán ránk is emlékezhessenek az utódok. Azt is tudja, hogy a halál még nem a vég. Mindenki addig marad, amíg akad bár egy ember, aki még emlékezik rá. nos

Gyönyörű kilátás kilátás nyílik a Varga felőli magaslatra, annyi, amennyit láttatni hagynak a tömörülő tömbházak sarkai. Egy szelet az erdők zöldjéből, amelyet kenyéren majszolgat a hegyi túrákról kényszerből lemondó idős ember, ügyelvén arra, hogy a tekintet megmaradjon a kellő magasságban, mert alant a szemeteskukák látványa riaszt. Bozontos, sötétképű, fura ruhákkal teleaggatott férfi turkál a legtöbbször négy-öt méterről odarepített szemétgyűjtő tasakokban. Megkóstolja egy flakon tartalmát, fanyalog, majd lába mellé helyezi a földre. A gubancos, sárfoltokkal teli, ráhajított parókának tűnő bundájában, ülő helyzetben, türelmesen vár a kutyája. Kap egy kiflivéget, szertartásosan lehasal és falatozik, hogy egy morzsa se vesszen kárba... És akkor, hirtelen, nem annyira

termetével mint inkább hangjával tekintélyt parancsoló őr szidalma harsan. A kutya elrejtőzik a szemétgyűjtő mögé. A váratlan támadásra felületes, meggondolatlan védekezés a válasz: – A kutya nem hozzám tartozik! A fegyelmező figyelmen kívül hagyja a védőbeszédet és indulásra készteti a férfit, hiszen az ő jelenléte a zavaró körülmény. Miután élettelenné válik a színtér, előmerészkedik az addig rejtőzködő majdnem áldozat. Gazdája után rohan, körülugrálja és farkát csóválva, hálás tekintettel elfogadja a műanyagzacskóba gyűjtött csirkecsontokat, amelyek közt egy egész csirkeláb is lapul; egy ilyen inyencfalat most az egyszer neki dukál. Alamizsna egy fölösleges megtagadásért. Irtóvas

8

szabadidő, sport


A négyzetrács üres négyzeteibe úgy kell beírnunk a hiányzó számokat 1-től 9-ig, hogy minden sorban, oszlopban és a kis négyzetekben is egyetlen szám se ismétlődjön. Készítette: Sebe Zoltán 5 2

2

3

5

4

9

3

9

3

8

7

Meghatározások: 1. Holnap nem omolsze ... fölébe? (Petőfi). 2. Kosztolányi szerelme. 3. Jármű gyorsan halad. 4. Nagyi kedvence (tájszóval). 5. Te .Készítette: Dósa Márta

6 8

9

7 7

1

2

9

3

7 8

Világítótornyok 10)

Bűvös négyzet (10)

Sudoku (12)

1

4 7

A mellékelt ábra a tengert jelképezi, amelyen világítótornyok vannak elhelyezve. A tornyok rendeltetése, hogy megvilágítsák a hatósugarukba eső sort és oszlopot. Minden világítótorony annyi – egy négyzet méretű – hajót világít meg, amennyit a tornyon feltűntetett szám jelöl. 1 Határozza meg a hajók 0 helyzetét, tud3 va azt, hogy 3 hajó hajóval és hajó világító2 toronnyal még 2 sarkosan sem ér int kezhet! A tengeren 10 1 hajó található.

Sebe Zoltán

Beszólás: A valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert. Sakk

Vicc

Hétfordulós nyílt sakkverseny színhelye volt Szováta november 9-én. A versenyt a helyi sakkszövetség a hagyományos svájci rendszerben szervezte a Mogyorós szálló kistermében . A résztvevők a közeli székelyföldi városokból, községekből jöttek: Marosvásárhely, Csíkszereda Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Farkaslaka valamint Szováta sakkozói. A mintegy negyven versenyzőt számláló küzdelemsorozat a következő eredménnyel zárult: 1. Antal István – 6,5 pont – Gyergyószentmiklós; 2. Fugulyán Gergely – 6 pont – Marosvásárhely; 3. Ördögh Róbert – 5,5 pont – Csíkszereda. A szovátaiak közül a legjobb eredménnyel Szilveszter Sándor – 5 pont – zárta a versenyt. A legjobb ifjúsági (15 éven aluli) versenyző a farkaslaki Jakab Nándor – 3,5 pont –, míg a legjobb női versenyzőnek a nővére, Jakab Tünde – 5 pont – bizonyult. A Sakkszövetség nevében köszönetet mondunk Pirosca Ioan úrnak, a szálló tulajdonosának, aki helyet adott a rendezvénynek, és anyagi támogatást adott. Fábián Pál

– De szép ez a szobor! Honnan van? – Én magam faragtam ki egy hatalmas kőtömbből. – És honnan tudtad, hogy benne van? *** Két sóvidéki horgászik a bözödi tóban. Először fognak egy teáskannát, aztán egy fazekat, majd végül egy cipő akad a horogra. Egymásra néznek, és az egyikük megszólal: – Te, menjünk innen! Itt lenn lakik valaki. *** Egy vendég Szovátán a legnagyobb nyári forgalomban úgy megy át az úton, hogy közben az eget nézi. Megszólal egy sóvidéki: – Uram, ha nem oda néz, ahova megy, akkor oda jut, ahova néz!

– Ej, komám, de könnyen vagy öltözve! Nem kevés ebben a hidegben ennyi ruha? – A ruha elég lenne, csak a hideg túl sok hozzá. *** – Mit vet a kövér paraszt ősszel, amíg jó idő van? – Jó nagy árnyékot. *** – Miért sárgák a kínaiak? – Mert széllel szemben pisilnek. *** Sóvidéki temetésen az egyik járókelő megkérdi a temetési menet végén kullogót: – Ki halt meg? – Nem tudom pontosan, de azt hiszem az, aki a koporsóban fekszik. *** – Milyen zaj van a konditeremben? – Fittnesz! *** – Mi a különbség egy villamos

Őszi bajnok Szováta Elkezdődött a téli szünet a labdarúgásban. A megyei bajnokságban szereplő csapatunk végül is az első helyen zárta a szezont. Nem volt könnyű, mert a tavalyi keretből sokan elmentek, megfiatalodott a csapat, az átlagéletkor 21 évre ereszkedett alá. Végül is 11 mérkőzésből nyolc győzelmet, két döntetlent és egyetlen vereséget szereztek. Nem olyan rossz ez. A bajnokság állása a következő: 1. Szováta 2. Dános 3. Marosludas 4. Nyárádszereda 5. Marosoroszfalu 6. Mezőméhes 7. Radnót 8. Ákosfalva 9.Dicsőszentmárton 10. Koronka

11 11 11 11 11 11 11 11 11 11

8 8 7 7 6 5 3 1 1 1

2 1 1 1 2 1 3 2 2 1

1 2 3 3 3 5 5 8 8 9

25-9 33-14 25-16 36-13 30-17 17-26 17-22 15-28 9-35 12-35

26 +11 25 +7 22 +4 22 +4 20 +2 16 -1 12 -3 5 -8 5 -10 4 -14

Góllövőink: Ani (9), Mitra (4), Dobric (3), Nikolics (2), Butiu (2), Silion, George, Mera, Székely, Jeremiás. Fábián Róbert

között? – Kétszer olyan hosszú, mint amilyen sárga. *** – Meddig bírja a teve víz nélkül? – Élete végéig. *** – Egy néger nő megy a sivatagban... Ismered? – Nem. – Ő sem ismer téged. *** – Vajon mit ivott Jóska, ezen a zimankós bolondos téli estén mert olyan különösen viselkedik már órák óta? – Hóbort. *** A sóvidéki utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a sóvidéki nem fékez, sőt odacsap a lovak közé. - Fékezzen bátyám, mert kisod-

Óvodás „aranyköpések” Gálfalvi Amália gyűjtéséből Megyes Attila (5 éves) mesél: – ... s a földhöz vágta magát, olyan szegény volt. Bíborka (5 éves): – Anya, mindenki megöregszik? S én hányat kell aludjam addig? Levike (3 éves): – Óvónéni, Zolika nem fogad szót nekem! Levike (3 éves): – Nem a medve a legerősebb, hanem Isten. Ha jön az ördög idefelé, mikor kimegyünk, hívom Istent: „Gyere Isten, mert itt egy ördög!” és Isten megveri... és az ördög kiabálja és nyávog: „Jaj a farkincám!” És így fog menni, né... ródunk! - Negyven éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart. Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal: - Fékezzünk, bátyám, mert itt halunk meg! - Negyven éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart. Nem lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is. Ezután egy harmadik kanyar is föltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a sóvidéki a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és darabokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg sóvidéki, és így szól: - Negyven éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem!

Taekwondo – Románia Kupa A Románia Kupán résztvevő Szovátai Medve-tó Sportklub Taekwondo csapata 2008. október 22-24én a fővárosi „Polivalent” teremben mindössze hat fővel indult, mégis figyelemre méltó eredménnyel zárta a küzdelmeket. A Máté Miklós edző által felkészített szovátai sportolók két súlycsoportban neveztek be. A –35 kg-osoknál ( 20 versenyző között) Mandász

Tihamér harmadik, Man Rareş és Gáll Tamás negyedik, Păcurar Tudor és Kiss Dániel az ötödik helyezést szerezte meg. A +40 kg-os súlycsoportban (15 benevezett versenyző) Fehér Zsolt aranyérmet szerzett. Ő már eddig is hasonló eredményekhez szoktatott. Az év folyamán a Feteşti Kupán és a Marosvásárhely Kupán egyaránt aranyat nyert. Még tovább gyarapíthatta volna éremgyűjteményét, de sajnálatos módon, sérülés miatt nem vehetett részt a Nemzeti Bajnokságon.

Felelős kiadó: Szováta Város Polgármesteri Hivatala, Péter Ferenc polgármester Szerkeszti: Molnos Ferenc, Grafikai szerkesztő: Siklodi Zsolt, Munkatársak: Bokor Éva, Domokos Mária, Dósa Márta, Fábián Róbert, Gálfalvi Amália, Hajdú Attila, Király Katalin, Kiss János, Máté Miklós, Mátyás Imola, Mester Zoltán, Országh Péter, Pál Katinka Pálma, Sebe Zoltán, Szolláth Hunor, Tóth Irén

M. M.

Önkormányzati tájékoztató 55. szám november

Recommend Documents