Szovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató
49. szám 2008. május
Jel az időben Mindig szükség van példamutató személyiségekre, akik egy közösség élére állva nehéz feladatokat vállalnak érte. Reményt adnak neki és bátorítást. Összeterelik a szétszéledőket, felemelik az elesetteket, karon fogják a csüggedőket, békére intik a kardcsörtetőket, kitartással, szeretettel és szerénységgel munkálkodnak, hogy nemcsak elviselhető, de istennek tetsző, tartalmas és szép legyen az életük. Nekünk, erdélyi magyaroknak megadatott, hogy vérzivataros nehéz években, diktatúrák tombolásában és a nemzeti türelmetlenség tobzódásában, amikor irányt és értékeket veszítve, tébolyodott kavargásban bódította magát az elnyomott ember, itt volt Ő: hegynyi nyugalom, messziről meglátszó világítótorony, viharnak ellenálló kemény szikla, termékeny búzaföld, puhán magához ölelő hullám, estébe konduló harangszó. Itt volt Ő nekünk. Velünk. Értünk. Nevét kimondtuk: Márton Áron. És már volt mihez igazodnunk. Volt honnan indulnunk, és volt hová megérkeznünk. Jel volt Ő. Jel az időben. Az erdélyi római katolikus egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmával, Szováta város önkormányzata maga is jelt akarván hagyni az időben, emléket állított Márton Áronnak. A püspöknek és az embernek. A
helybéli szobrászművész, Bocskay Vince alkotásának a fürdőtelepi római katolikus kápolna udvarán való felállításával ezt megtette. Három szobrászművész működött együtt érte: Bocskay Vince a szobor alkotója, Sánta Csaba, aki bronzba öntötte és Dóczy András, aki az alapzatot készítette. De rajtuk kívül még sok-sok ember tett érte, hogy 2008. május 4-én a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek által celebrált szabadtéri ünnepi szentmise alkalmával Péter Ferenc polgármester a leplet lehúzhassa róla, átadva ezáltal nekünk a sokat szenvedett
főpásztor, Áron püspök bronzba öntött alakját. A szobrot felszentelő érsek az ünnepségen résztvevők előtt a vele kapcsolatos emlékeit említve, hitelesen rajzolta fel kiemelkedő elődje nagyságát. Péter Ferenc polgármester pedig ünnepi beszédében arról szólt, hogy a püspök, mint életében tette, most is munkára és összefogásra buzdít. Oláh Domokos kanonok plébános a szoboravatás világi üzenetét fogalmazta meg, és a hétköznapokra szóló tanulságát tudatosította az ünnepségen résztvevő szovátaiakban: felelősen kell döntenünk a minket érin-
Együtt leszünk
tő dolgokban, hogy közösségként megmaradjunk, fejlődjünk, gyarapodjunk. Bocskay Vince erőteljes alkotása segít nekünk. A jel itt áll. És megmarad az időben. Vegyük észre! Ne csak nézzük, lássuk is! Non recuso laborem – Nem vonakodom a munkától – olvassuk a szobor talapzatán Márton Áron közismert jelszavát. Tőle tanulva, ne feledjük: mindegy, hogy ki mit mond, milyen szívünknek tetsző hangzatos szavakat használ, inkább arra figyeljünk ezután is, és azt kövessük, aki nem vonakodik a munkától! Molnos Ferenc
133 éves a Medve-tó Mi úgy számlálgatjuk az elfutó éveket, mint százon túli nagymama korát: lelkesedünk, hogy még egy eltelt, lám ezt is megérte, és nem is látszik igazán rajta, hiszen egészen jól bírja magát, nem fog rajta az idő, s örvendezünk, hogy újra születésnapot ünnepelhetünk. Pedig mi mindent megért, mi mindent látott! Ha Ő mesélni tudna... Megint öregedett egy évet, s mi felírjuk mindenfelé a számot, hadd lássa mindenki, aki erre jár, mintha büszkélkednénk vele: lám Ő már 133 éves. „Szép kor ez egy tónak” – mondogatjuk. „Sóstónak meg nagyon is szép.” Észre sem vesszük, hogy menynyire emberi mértékkel mérjük Őt. Mintha csak egy lenne közülünk, családtagunk, aki itt van a körünkben, ha olykor meg is feledkezünk róla, azért tudjuk, hogy itt hozzáigazodik minden.
A maga csendes és feltűnést kerülő módján, hangoskodás nélkül is Ő szabja meg nekünk a tennivalókat. Tudjuk, hogyha ő jól érzi magát, akkor nekünk is könnyű és derűs lehet az életünk. Lám, tiszteletre méltó kort ért meg. Itt volt előttünk, és reményeink szerint itt fog állni akkor is, amikor mi már nem leszünk. Ezárt ünnepelünk táged. Öszszegyűlünk és lakomát tartunk. Nagy üstökben főzzük a finom falatokat s rituális közös étkezéssel emlékezünk meg rólad, A majdani nyárra gondolunk, amikor újra találkozunk és megölelhetjük egymást. Medve-tó, 133-ik születésnapodon köszöntünk téged! Légy áldott, és légy egészséges! Adjon az ég neked hosszú kort, hogy még sok örömet szerezhess az embereknek! Molnos
Mint új festményt a védő lakkréteg, amely minden szenynytől sértetlenül megőrzi, s egyúttal sajátos fénybe foglalja, a hősöket, akiknek emlékművet szoktunk emelni valami különös aurába burkolja a történelmi messzeség. Megszépül minden, és összeáll harmóniába. Általa a hétköznapinál nagyobb jelentőséget kap minden szavuk, gesztusuk, minden gondolatuk. Ünnepélyessé válnak. Ajkukról méltósággal esnek a nehéz szavak, komoly tekintetük mindig a jövőt fürkészi. Nemcsak személyüket, de közvetlen környezetüket is beborítja az aranypor. Olyanok, mintha direkt megszobrozni születtek volna, akik soha nem is voltak igazi húsvér emberek, csupán a későbbi bronz alakjuk még tökéletlen előtanulmányai. Létük eredője és összegzője az a szobor, amivé készültek, s amivé a hódolattal teljes utókor állította. Nem így van azokkal, akiknél hiányzik a mindent megszépítő távlat. Ha tegnap még itt voltak velünk és nekünk személyes emlékünk van róluk, láttuk arcuk sápadtságát, a ráncokat, szemük alatt a karikákat, halántékukon ősz hajszálakat, bőrükön pörsenéseket, tétova mozdulataikat, görnyedt hátukat, fáradt lépteiket, ha csak egy kicsit is hasonlítottak ránk, akkor nincs aranypor és nincs dicsfény. Tehettek érettünk bármit, mi már nem tudjuk elfeledni a látottakat, és nem tudjuk megbocsátani nekik a velünk való hasonlóságot. De legfőbb bűnük az, hogy ők is láttak minket. Láttak a saját valóságunkban, álarcainkban és álarcok nélkül. Ám létezik kivétel, aki az ismeretség okán nem zavar, aki velünk együtt élt, osztozott nyomorúságunkban és bánatunkban, fölösen kivette részét a nekünk szánt rosszból, hogy nekünk kevesebb maradjon, mégis ő vigasztalt és bátorított. Előttünk járt mindig, mintegy taposva az ösvényt, mutatva az irányt. Most, hogy szoborba öntött alakja előtt tisztelegve állunk, meghatottan és szeretettel nézzük, mint hosszú távollét után hazatért testvért. Arcán az ismerős vonásokat kutatjuk, miközben ellágyul a szívünk. – Most már együtt leszünk mindig – súgjuk oda neki vigasztalóan, de ezzel tulajdonképpen magunkat bátorítjuk. Molnos Ferenc
2
önkormányzat
Szovátai Hírmondó, 49. szám 2008. május
Városházi anyakönyvi adatok márciusból Bejelentett újszülöttek: Sikó hanna Szidónia (Sikó Ernő – Sikó Szidónia Erzsébet); Spiszák Andrea Gabriella (Spiszák András – Domokos Gyöngyi); Kinda Henrietta Ramona (Kinda László – Kinda Gabriella Mirela); Crisan Darius Alexandru (Crisan Alexandru – Crisan Maria); Isten éltesse Őket! Szász Martin (Szász Csaba – Szász Klára Kinga); Lőrincz Zoltán Botond (Lőrincz Zoltán – Lőrincz Enikő) Házasságot kötöttek: Kelemen Mózes (Petőfi Sándor Z2/3) – Pálfi Tünde (Petőfi Sándor Z2/3); Landszmann Tamás (Budapest) – Lukács Enikő (Rózsák útja 14 szám); Bálind Barna (Parajdi út 6 szám) – Hajdu Erzsébet (Marosvásárhely). Boldog házasságot!
Önkormányzati határozatok 27. Határozat – ifjúsági sportolók egy turnén való részvételének támogatásáról; 28. Határozat – egy testvérvárosok közti diákprogram támogatásáról; 29. Határozat – az 5847/b telekkönyvi számon található belterület leválasztásának jóváhagyásáról; 30. Határozat – a Rózsák utján található (5847/b telekkönyvi számon) 59 négyzetméternyi terület kivételéről a város közvagyonából; 31. Határozat – egy visszatéritendő belső pénzügyi fedezet biztosításáról a SAPARD-program kivitelezéséhez ; 32. Határozat – a SAPARDprogram kivitelezéséhez szükséges visszatéritendő belső pénzügyi fedezet leszerződéséhez egy feladatfüzet jóváhagyásáról; 33. Határozat – a PHAREprogram kivitelezéséhez szükséges visszatéritendő belső pénzügyi fedezet leszerződéséhez egy feladatfüzet jóváhagyásáról 34. Határozat – pályázati díjak kitűzéséről városközpont tervezésének versenypályázatra való kiírásához; 35. Határozat – Szováta város alapító tagként való részvételéről az ECOLECT MURES Regionális Fejlesztési Egyesületben; 36. Határozat – a Közüzemek RT (STC Servicii Tehnice Comunale S.A) évi beszámolójának elfogadásáról; 37. Határozat – a helyi közszállítási szolgáltatás bérbeadásáról; 38. Határozat – Kusztos Endre képzőművész tulajdonában lévő ingó és ingatlan javak a város által adományként való elfogadásáról; 39. Határozat – a Kusztos Endre Képzőművészeti Egyesület adományának, a Géra utca 16 szám alatt található ingatlannak elfogadásáról azzal a céllal, hogy ott Kusztos Endre galériát és kortárs képzőművészeti kiállításokra alkalmas kiállítóhelyiséget hozzon a város létre; 40. Határozat – „Szováta város Díszpolgára” cím adományozásáról dr. Soós Bélának; A Polgármesteri Hivatal Vezetősége: Péter Ferenc – polgármester (0265 – 570218); Hegyi Mihály – alpolgármester (0265 – 570218); Domokos András – jegyző (0265 – 570218); Kerekes Károly június 6-án, pénteken 10 órai kezdettel tartja következő fogadóóráit Szovátán a Városháza kistermében.
Elhunytak: Bajkó András (1944) – Vadász utca 30/A szám; Kelemen Irén (1925) – Fő út 11 szám; Károly Rozália (1934) – M. Eminescu C2/18; Domokos András (1930) – Mester utca 5 szám; Kelemen Erzsébet (1929) – Restád utca 6 szám; szekeres László (1938) Illyésmező 56 szám.
Nyugodjanak békében!
A választási irodákhoz tartozó utcák Szovátán a 2008. június 1-i helyhatósági választásokon Választási iroda száma
Választási iroda székhelye
A választási irodához tartozó utcák
174
Alsószakadáti Általános Iskola – Hosszú utca 138 szám
Kopac u., Mező u., Őzike u., József Attila u., Hosszú u., Vetés u., Hegy u., Vadász u.
175
S. Illyés Lajos Általános Iskola – Fő út196/A szám
Mihai Eminescu lakónegyed
176
S. Illyés Lajos Általános Iskola – Fő út196/A szám
Csendes u., Tó u., Fülemüle u., Patak u., Tölgyes u., Mester u., Rózsa u., Géra u., Restád u., Akác u., Kisállomás u., Hóvirág u., Hársfa u., Kisbükk u., Rakottyás u., Virág l.n., Fő út 187-225 és 188 – 288 számok;
177
Városháza nagyterme – Fő út 155 szám
Petőfi Sándor l.n., Fő út 119 – 185 és 120 – 186 számok, Sómező u., Csorgó u., Sport u., Rózsák útja 1-55 és 2- 54 számok;
178
Fürdőtelepi könyvtár – Rózsák útja 99 szám
Fenyő u., Szarvas u., Cseresznyés u., Tulipán u., Szabadság u., Nyárfa u., Csillag u., Tivoli u., Nyár u., Sas u., Hajnal u., Patakmajor u., Nap u., Kicsimező u., Égerfa u. Rózsák útja 57-163 és 56- 164 számok;
179
Domokos Kázmér Kulturális Központ – Fő út 30 szám
December 22 u., Gyár u., Nagyállomás u., Bekecs l.n., Pacsirta u., Malom u., Farkas u., Nicolae Bălcescu u., Templom u., Tavasz u., Sebesd u., Kurta u., Fő út 1 – 117 és 2 – 116 számok;
180
3-as Számú Általános Iskola – Parajdi út 46 szám
Juhod u., Május 1 u., Rigó u., Bánya u., Szilfa u., Parajdi út;
181
Illyésmezői Kultúrotthon
Illyésmező
Díszpolgári cím dr. Soós Bélának Több mint négyévtizedes fáradhatatlan tevékenységéért, amellyel a településünkön élő emberek egészségügyi ellátását szolgálta május 13-i rendkívüli tanácsülésén a szovátai önkormányzat úgy döntött, hogy dr. Soós Béla orvost nyugdíjba vonulása alkalmából Szováta Város Díszpolgára címmel tünteti ki. A kitüntetést május 24-én ünnepélyes keretek között a Városháza nagytermében adják át.
Köszönet! Szováta Város Önkormányzata köszönetét fejezi ki mindazoknak a magánszemélyeknek és jogi személyeknek, akik támogatásukkal és segítségükkel hozzájárultak a Medve-tó 133-ik születésnapja alkalmával szervezett háromnapos ünnepségsorozatunk sikeres megszervezéséhez. A támogatóink névsorát a következő lapszámunkban fogjuk közölni.
Megnyíltak a turisztikai fejlesztéseket célzó pályázatok kiírásai A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium április 29-én meghirdette a Regionális Operatív Program turisztikai fejlesztéseket támogató pályázati kiírásokat a következő területeken: a természeti erőforrások csatlakozó infrastruktúrájának kiépítése, fejlesztése, korszerűsítése, valamint a hegyi- és gyógyfürdőturizmus fejlesztése a turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése által. A helyi önkormányzatok, külön vagy társult formában, a civil szervezetek, a közösségi fejlesztési egyesületek, valamint a
turizmussal foglalkozó kis- és középvállalkozások a következő területeken dolgozhatnak ki terveket: gyógyfürdők közlekedés infrastruktúrájának és közművesítésének rehabilitációja, korszerűsítése; megfigyelési, filmezési, fényképezési kilátók építése, korszerűsítése; hegyi menedékházak építése, korszerűsítése; turistaösvények jelzéseinek felfestése; hegyi mentőállomások kialakítása; túraútvonalak, pihenési helyek, ásványvízforrások környékének kialakítása, rehabilitációja; gyógyfürdők parkjának és kertjének kialakítására, rehabilitáci-
ója; kerékpáros turista-útvonalak kiépítése; a gyógyító tulajdonságokkal bíró ásvány- és sósvizű források szállítási hálózatának fejlesztése, gyógyfürdők, fürdőtelepek, só-barlangok kialakítására, korszerűsítése, berendezése; sátorozási helyek kialakítása és berendezése, beleértve a közművesítést is; szálláshelyek korszerűsítése, kibővítése, berendezése; medencék, strandok építése, minigolf-, teniszpályák, lovardák építése; turisztikai szempontból jelentős hegyvidéki keskenyvágányú vasútvonal korszerűsítése; sípályák építése.
Nagyobb segély a politikai üldözötteknek és özvegyeiknek Kétszeresére emelte a kommunista diktatúra üldözöttjeinek és a deportáltaknak járó juttatásokat a kormány. A vonatkozó, 1990./118. számú törvényt sürgősségi rendelettel módosították. Az új szabályozás szerint mindazok, akiket letartóztattak, börtönbe zártak vagy más településre költöztettek, illetve deportáltak, havonta 200 lejre jogosultak minden letöltött év után. Akiknek kényszerlakhelyet jelöltek ki
vagy akiket elmegyógyintézetbe utaltak, havonta 100 lejt kapnak ezentúl minden ott eltöltött év után. Továbbá, a mindkét csoportba tartozó áldozatok túlélő házastársai szintén havi 200 lejes adómentes juttatásra jogosultak minden letöltött év után, amenynyiben nem házasodtak újra. Az RMDSZ közreműködésével kidolgozott kormányprogram szociális fejezete külön tételként említi a szegénység csökkentését
és az életszínvonal növelését. Legutóbb 2006 júniusában emelték (akkor mintegy háromszorosára) az üldözöttek juttatásait. Azóta az első kategóriába tartozók 100 lejt, (azelőtt 30 lejt) kaptak minden év után. A második csoport évenként 50 (korábban 15) lejt, míg a túlélők 100 (korábban 30) lejt kaptak minden elszenvedett évért. A mostani emelést, amely mintegy 68.500 áldozatot érint, a vásárlóerő csökkenése indokolta.
Szovátai Hírmondó, nr. 49 mai 2008
autoritatea publică locală
3
Delimitarea secţiilor de votare din oraşul Sovata la alegerile locale din 1 iunie 2008 Numărul secţiei de votare
Hotărârile consiliului local Hotărârea nr. 27 – cu privire la aprobarea co finanţării cheltuielilor de deplasare ocazionate de participare la o competiţie sportivă – fotbal pentru juniori; Hotărârea nr. 28 – cu privire la aprobarea co finanţării unui proiect destinat elevilor organizat împreună cu localităţile înfrăţite cu oraşul Sovata; Hotărârea nr. 29 – cu privire la aprobarea dezmembrării terenului intravilan înscris în CF nr. 5847/b; Hotărârea nr. 30 – cu privire la scoaterea din domeniul public al oraşului Sovata, suprafaţa de 59 mp teren, situat în Sovata str. Trandafirilor f.n.; Hotărârea nr. 31 – cu privire la aprobarea contractării unei finanţări rambursabile interne pentru realizarea investiţiei în cadrul programului SAPARD; Hotărârea nr. 32 – cu privire la aprobarea Caietului de sarcini privind contractarea unei finanţări rambursabile pentru realizarea investiţiei în cadrul programului SAPARD ; Hotărârea nr. 33 – cu privire la aprobarea Caietului de sarcini privind contractarea unei finanţări rambursabile pentru realizarea investiţiei în cadrul programului PHARE ; Hotărârea nr. 34 – cu privire la aprobarea acordării unor premii pentru ofertanţii care participă la proiectarea arhitecturală a unui centru civic al oraşului Sovata; Hotărârea nr. 35 – cu privire la aprobarea participării oraşului Sovata, în calitate de asociat membru fondator, la constituirea Asociaţiei de Dezvoltare Intercomunitară ECOLECT MUREŞ; Hotărârea nr. 36 – cu privire la aprobarea Raportului privind activitatea desfăşurată de STC Servicii Tehnice Comunale S.A; Hotărârea nr. 37 – cu privire la aprobarea atribuirii în gestiune delegată a serviciului de transport public local; Hotărârea nr. 38 – cu privire la acceptarea donaţiei artistului plastic D-l Kusztos Endre, constând din bunurile mobile şi imobile aflate în patrimoniul donatorului. Hotărârea nr. 39 – cu privire la acceptarea donaţiei Asociaţiei de Artă plastică Kusztos Endre, situat în Sovata str. Ghera nr. 16, Oraşului Sovata, cu scopul realizării Galeriei de Artă contemporană „Kusztos Endre”. Hotărârea nr. 40 – cu privire la acordarea titlului „ Cetăţean de Onoare al Oraşului Sovata” D-lui dr. Sóos Béla .
Sediul secţiei de votare
Delimitarea secţiei de votare
174
Şcoala Generală Săcădat Jos Str. Lungă nr. 138
Străzile: - Căpeţi, Câmpului, Căprioarei, Jozsef Attila, Lungă, Lanului, Muntelui, Vânătorilor
175
Şcoala Generală Nr. 1, str. Principală 196/A
Cart. : Mihai Eminescu
176
Şcoala Generală Nr. 1, str. Principală 196/A
Străzile : Liniştei, Lacului, Privighetorii, Pârâului, Stejerişului, Maistrului, Rozelor, Ghera , Restad, Salcâmului, Gara Mică, Ghioceilor, Teilor, Fagului ,Răchitei, Cart. Florilor, str. Principală de la nr. 187-225 şi 188 – 288;
177
Sala de Şedinţă a Primăriei Sovata Str. Principală 155
Cart.: Petofi Sandor, str. Principală de la nr. 119 – 185, şi de la nr, 120 – 186, străzile: Câmpul Sărat, Izvorului, Sportului, Trandafirilor de la nr. 1-55 şi 2- 54;
178
Biblioteca Orăşenească Sovata Băi Str. Trandafirilor nr.99
Străzile: Bradului, Cerbului, Cireşului, Lalelelor, Libertăţii, Plopilor, Stelelor, Tivoli, Trandafirilor de la nr. 57-163 şi 56- 164, Verii, Vulturului, Zorilor, Stâna de Vale, Soarelui, Câmpul Mic , Arinului.
179
Centrul Cultural Damokos Kazmer Str. Principală nr. 30
Străzile: 22 Decembrie, Fabricii, Gara Mare, Cartierul: Bekecs , Ciocârliei, Morii, Lupului, Nicolae Bălcescu, Bisericii, Primăverii, Principală de la nr. 1 – 117 şi de la nr. 2 – 116, Sebeşului, Scurtă
180
Şcoala Generală nr. 3 Str. Praidului nr.46
Străzile: Iuhodului, 1 Mai, Mierlei, Minei, Praidului, Ulmului,
181
Căminul Cultural Satul Ilieşi
Satul lieşi
„Lacul Ursu a împlinit 133 de ani” Zilele Oraşului Sovata
Prin tradiţie, Administraţia locală a organizat şi în acest an „Zilele Lacului Ursu” care se identifică cu „Zilele oraşului nostru”, întrucât existenţa şi faima acestui lac, pe care-l putem numi tezaurul oraşului, a dus la înflorirea acestei aşezări. Astfel, în perioada 16 – 18 mai 2008, sovăţenii au sărbătorit cu mult fast aniversarea a 133 de ani de existenţă a Lacului Ursu. Dacă în anii precedenţi evenimentele legate de această aniversare se petreceau în staţiune, de această dată, locul de desfăşurare s-a mutat pe terenul de fotbal al oraşului din cauza lucrărilor de construcţie şi renovare care decurg în staţiune. Primăria, în calitate de organizator al evenimentului a pregătit un program variat şi complex, cu nenumărate surprize, pentru toate vârstele şi gusturile. Programele atractive au atras şi turiştii prezenţi în staţiune sau locuitorii din localităţile vecine oraşului nostru. Manifestările au debutat vineri (16 mai), cu „Zilele elevilor – 2008”, program ce a cuprins
„Concursul de bicicletă”, spectacole de teatru şi karaoke, concertele celor de la „Antik”, „Just Us” din Sovata, „Voque” din Târgu Mureş, comemorarea a doi ani de „Radio Gaga” - Sovata şi concertele susţinute de „Defender” şi Keresztes Ildikó. Nu au lipsit programele curente pentru cei mici: casa de joacă, bufetul, castelul gonflabil, peretele pentru căţărat. Sâmbătă (17 mai), întrecerile sportive au atras o audienţă largă, mai ales din cadrul generaţiei tinere. De cel mai mare interes s-au bucurat competiţiile de îndemânare automobilistică, întrecerile de tenis, fotbal şi fotbal - fete, popice, meciul graşi vs. slăbănogi, concursul oamenilor puternici, prezentarea taekwondo, spectacolul de călărie, test-drive-ul Toyota sau „Concursul de gătit”, zeci chiar sute de oameni ospătându-se din gulaşul, mămăliga cu brânză sau sarmalele pregătite aici. Anul acesta, ca noutăţi în cadrul concursului de gătit au fost spaghetele sau specialităţile din peşte. Spre seară, după de-
cernarea premiilor, au fost invitate să concerteze şi au făcut-o cu mare succes trupele: „Impact”, „Bojtórján” şi „Bikini”. După miezul nopţii, evenimentul care a impresionat cei mai mulţi oameni a fost spectaculosul foc de artificii, după care, alături de micii şi berea oferită de vânzătorii din tarabe, distracţia a continuat până la ivirea zorilor. Ca de obicei evenimentele de duminică (18 mai), a treia zi de sărbătoare, au purtat amprenta folclorului. Înainte de masă au predomi-
nat programele speciale pentru copii: jocurile din folclor, casa de joacă, etc. După orele 14.00, pe scenă şi-au dat concursul: Ansamblul de dans „Nárcisz”, Ansamblul folcloric al Grupului Şcolar „Domokos Kázmér”, Ansamblul de muzică populară ”Mezőhavas”, Ansamblul artistic „Mureşul”, iar seara ne-au încântat privirile şi auzul Ansamblul de dans popular „Formás” şi concertul formaţiei „424”, ambele din Százhalombatta. Felicitări şi mulţumiri organizatorilor, sponsorilor şi tuturor celor care au făcut posibilă petrecerea unui weekend atât de plăcut! Domokos Mária
4
aktuális
Szovátai Hírmondó, 49. szám 2008. május
Pénteken indult Május 16-18 között ünnepeltük a Medve-tó 133-ik születésnapját. Három napig állt a bál a városi sporttelepen, ahová az idén a fürdőtelepi munkálatok miatt az önkormányzat átköltöztette az ünnepséget. A döntést vita előzte meg, mert a futballpálya gyeptakaróját veszélyeztette a a sokezer taposó láb. Hát lábban nem volt hiány, mert a szombatesti koncertek idején benépesült a sporttelep teljes felülete. Már pénteken is szép számban voltak jelen a szovátaiak, akik a dolgos napok után egy kis kikapcsolódásra vágytak. A tónapi rendezvények előfutamaként szervezett licinapok utolsó felvonásai pénteken délután az itt felállított színpadon kerültek a városi publikum elé. A diákok egy-egy rövid előadással szórakoztatták az egyre bővülő közönséget. Bemutatkozott az Antique diákokból verbuvált együttes, aztán a felnőttek kö-
133 éves a Medve-tó vetkeztek. A Just Us szovátai, majd a Voque marosvásárhelyi együttesek. Megadták a hangot az esti bulihoz, amelyet a Gaga rádió szervezett, és amelyen a Defender együttes és Keresztes Ildikó lépett fel. A Magyarországon szép karríert befutó, marosvásárhelyről elszármazott énekesnő eddig inkább a képernyőről volt ismerős a szovátaiaknak. Filigrán alakját sokszor láthattuk a magyarországi tévécsatornákon. Fájdalmasan szép hangjában sokszor gyönyörködhettünk. Mostantól ő is bekerült a Medve-tó szülinapok sztár arcképcsarnokába.
Ünnep a gyerekeknek is A Medve-tó szülinapját idén is, akárcsak tavaly, a gyerekprogramok változatossága jellemezte. A Pro Sovata Alapítvány önkéntesei szombaton már szervezett játszóházzal várták a legkisebbeket, akik papírforgókat vághattak és virágos koronákkal ékesítve térhettek haza. Sőt, a nagyobbak örömére, még tükrös díszt is lehetett készíteni, amely egy új technikával ismertette meg a türelmesen barkácsolókat. A tavalyról ismert volt már az Alapítvány trambulinja, amely újra az ugrálni vágyók rendelkezésére állott. Voltak új játékok is (köztük a dobozdobálás), ahol nagy örömmel próbáltak szerencsét kicsik és nagyok, és még jutalomban is részesültek a szerencsések. A hétvége fénypontja azonban az arcfestés volt, ahol nehéz volt a hosszan kígyózó sort türelemmel kivárni, de megérte, hiszen ki-ki az általa választott figura arcába bújva várhatta az esti koncertet. A Pro Sovata Alapítvány az új ötletek sorozatát azzal gazdagította,
hogy tombolát hirdetett meg, két négyszemélyes sátor kisorsolására. A szerencsés nyertesek örömmel vehették át a jutalmukat, készülve a nyári táborozásra. A vasárnapi gyerekprogramokat a táncház indította, ahol a felcsíki és a moldvai táncok mellett nem maradtak el a népi gyermekjátékok, sőt az énekes játékok sem. A táncház után a kézműves sarokban gyülekeztek az érdeklődők, ahol természetes anyagokkal ismerkedhettek meg és a tűnemezelés, illetve a gyapjúkép készítését tanulhatták a nagyobbak népi muzsika hallgatása közben. A Pro Sovata Alapítvány nevében megköszönjük a Tinkerbell gyerekotthonnak nyújtott támogatást mindazoknak, akiket nem hagyott érintetlenül a feléjük kinyújtott kéz. A magam nevében szeretném megköszönni a szervezőknek a lelkes munkáját, akik azért szorgoskodtak, hogy a Medve-tó szülinapja ünnep legyen a gyerekeknek is. Király Katalin óvonő
Mozgalmas szombat áll mögöttünk. A pénteki koncert után korán ébredők vasárnap délelőtt különböző sportvetélkedőkre nevezhettek be, vagy szurkolóként, bámészkodóként élvezhették a testmozgás örömeit. Választék volt bőséggel gyerekeknek, felnőtteknek: foci, futóverseny, ügyességi verseny, lábvolé, teke, tenisz, női foci, autóügyességi verseny, taekwondo bemutató, erős emberek vetélkedője, sovány-kövér focimeccs. Még szemétgyűjtő versenyt is szerveztek, nyílván nemes céllal. A gyerekek a legnagyobb odaadással versenyeztek, de a felnőttek sem tudtak szabadulni a versenyláztól, győzni akartak valamennyien. A huszárok egyenruhájukkal szép színfoltot vittek az ünnepségbe. Lovasbemutatójuk érdekes programpontként keltett várakozást. A tónapi ünnepségek igen fontos momentuma minden alkalommal a gulyásfőző verseny. A név változatlan, de már nem kötnek senkit merev szabályok, gyakorlatilag minden bejelentkezett csapat azt főzhet, amit éppen akar, ami az adottsága, erőssége. Tizennyolc üstben főztek különböző ételeket a következő csapatok: Szovátai Önkormányzat, Huszárok, Heba, Mobila, Lomás, Szandy, Azimut, Lóhere, Közbirtokosság, Rowo, Inforeg, TOK, PC House, Danu-
Mozgalmas szombat
bius, Hochland, Energy, Vomtrans, Vándorfogadó. A finom falatokra éhes tömeg alíg várta, hogy elkezdjék a kimérést, az üstök pillanatok alatt kiürültek. Összegyült adományaikat, az idén megfelezték a két szovátai gyermekvédelmi intézmény, a Szent József Gyermekvédelmi Központ és a Pro Sovata,alapítvány által
működtetett szakadáti gyermekotthon között. Este pedig jött a koncertsorozat. Feldübörögtek a hangfalak. Először a hazai Impact, majd a Bojtorján és a Bikini magyarországi híres együttesek léptek a színpadra. A közönség velük énekelte az ismert slágereket.
Vasárnap a népzene és néptánc napja volt a tónapi rendezvények sorában. Kora délutántól estig egymást váltották a színpadon a néptánccsoportok. Kezdtek a kicsik, a 2-es Számú Általános Iskola II. III. Osztályos tanulóinak csoportja. Ők még kezdők. Tavaly ősz óta tanítja őket „cifra lépésekre” László Zsolt táncmester. Hét különböző táncot mutattak be. Utánuk az S. Illyés Lajos Általános Iskola VI-VII osztályos tanulói következtek, akik már régi táncosok. Ez meg is látszott. Élmény volt látni igazi táncosokhoz méltó lendülettel előadot sóvidéki táncukat, amelynek koreográfiája Kacsó László tanár úr szaktudását dicséri. Ezután újra László Zsolt tanítványai következtek. Ők a Harmat néptáncegyüttes tagjai valóban szeretik a táncot. Tanári felügyelet és ösztönzés nélkül próbálnak, lépnek fel évek óta kedvtelésből, de nemcsak saját maguk szórakoztatására, mert a nézőközönség is jól szórakozott komoly felkészülést, tánctudást igénylő táncaikat nézve. Aztán kedves vendégeink, a profik dobbantak színpadra. A Maros művészegyüttes táncosai a tőlük megszokott magas
színvonalú teljesítményt nyűjtották (Nemrég mutatták be nálunk a Mátyás királyról szóló meséket táncban bemutató műsorukat.). A százhalombattai Formás táncosai és zenészei nem először bűvölték el a szovátai közönséget. Akik a tavalyi előadásukat látták, tudták mire számíthatnak. Méltán arattak hatalmas tapsot annak ellenére, hogy ez a délután valóban igénybe vette a népes nézősereg tenyerét. Városunk három különböző
korosztályú tánccsoportja lépett színpadra. Örömmel értesültünk arról, hogy az ősztől további csoportok indítására van igény az elemi osztályokban. Huszárvirtusból is kaptunk izelítőt a mátyás huszárok jóvoltából.. Mátyus Vilmos primás vezetésével a Mezőhavas népizenekar húzta a talpuk alá. Ők kísérték Fazakas Imola, Abodi Béla valamint Zsombori Róbert gyönyörű énekeit is. Péter Huba
aktuális
Szovátai Hírmondó, 49. szám 2008. május
5
Immár közöttünk van – Péter Ferenc polgármester beszéde Márton Áron emlékművénél Miféle késztetésnek engedünk, milyen divatnak hódolunk mostanában, hogy időnként összegyűlünk és ünnepélyes ceremónia közepette emléktáblát helyezünk el valamely falon, vagy egyáltalán nem funkcionális, inkább emlékműként szolgáló székelykaput állítunk, vagy köztéri szobrot emelünk valahol? Miért ez a lelkesedés bennünk, amellyel igyekszünk megjegyezni némely dolgokat? Miben gyökerezik ez az összefogás, ami nélkül ma nem lehetnénk ennyien itt? Miért is állítunk szobrot Szovátán? És miért éppen Márton Áron szobrát? És miért ide, a fürdőtelepi kápolna udvarára? Ezek a kérdések önkéntelenül adódnak. Ezekre válaszolni kell, mert a válasz nélkül hagyott kérdések sajátossága, hogy nem bírnak nyugton ülni. Ha elnyomjuk magunkban őket egy ideig, akkor is folyton visszatérnek, ott tekergőznek előttünk, és idegesítenek mindaddig, amíg feleleteket nem találunk rájuk. A megszületett kérdések maguknak válaszokat követelnek. Próbáljunk meg válaszolni ezekre a kérdésekre! Próbáljuk tisztázni, hogy miért vannak bennünk ezek a késztetések! Próbáljuk megfogalmazni azt, hogy miért fontos ez nekünk, és miért áldozunk rá ennyi pénzt, időt, energiát! Valahogy úgy vagyunk, hogy nem szeretnénk nyomtalanul eltűnni, jelet akarunk hagyni térben és időben magunkról, hogy az utánunk következő nemzedékek is tudjanak rólunk. Küzdelmeinkből a maguk számára példát és erőt merítsenek, ahogyan mi is példát veszünk az előttünk járóktól. Bár valamennyien egyszeriek és megismételhetetlenek vagyunk, mégsem magunkban állunk az időben: létünknek előzménye és következménye van. Az előzményeket ismernünk kell! Tudnunk kell őseinkről, emlékeznünk rájuk, anyagi és szellemi értékeiket megőriznünk, gyarapítanunk, majd továbbadnunk az utánunk következőknek! Elhunytak és élők, össze vagyunk kapcsolva. Rövid földi életünk csak úgy nyer értelmet, ha nem magunkban vagyunk, ha nem egymástól független individumokként bolyongunk az űrben, hanem részei vagyunk valami egységes egésznek. Erről az egységről teszünk most is tanúságot. Ezt érezzük magunkban. Ez az érzés hozott ide. Ezért vagyunk ünnepélyesek. Eleink em-
lékét megőrizni nemcsak kötelesség, de esély is. Esély arra, hogy megmaradjunk, hiszen a közös nyelv mellett a kollektív emlékezet az, ami egy nemzetet generációk során megtart, s nem engedi, hogy nyomtalanul felszívódjon egy idegenné váló környezetben. Ezt valamennyien tudjuk, érezzük, éppen ezért vagyunk itt. Elődeinknek tehát emléket állítunk, mert ezzel nemcsak őket, de mindannyiunkat – magunkat is – óvjuk, és mentjük át a jövőnek. Mi sóvidéki székelyek, magyarok négy évvel ezelőtt Szováta szülöttének, Domokos Kázmér püspöknek ezen gondolatok jegyében állítottunk szobrot a római katolikus plébániatemplom elé. Ma egy másik szovátai kultikus helyen egy másik püspöknek állíthatunk emléket, akiről úgy beszélünk a hétköznapokban, mintha személyesen ismernők, mintha családtagunk, közeli rokonunk lenne, aki testiekben ugyan már rég nincs itt, de szellemében, magatartásában, törekvéseiben velünk maradt. Azt mondjuk róla: Márton Áron. Csak a nevét ejtjük ki, címét, rangját elhagyjuk, mert ennyire közeliként szeretjük őt, s így közvetlenebb, bizalmasabb viszonyban érezzük magunkat vele. Ennyi elég is, hiszen annyi szeretetet, megbecsülést, tisztaságot sugároz e név, amin címek és rangok sem tudnak már emelni. Márton Áron a közelmúlt azon történelmi személyisége, aki egy különösen nehéz időszakban – a második világháborúban és az azt követő évtizedekben, a fasizmus tobzódása majd a kommunizmus uralomra jutásának idején – mert nemzeti és vallási közössége élére állni. És nem akárhogyan állt ott. Valahányszor a diktatórikus hatalom szorított a présen, egyházáért, népéért felelős vezetőként felemelte a szavát a rábízottak védelmében. Ám nemcsak a sa-
ját fajtáját védelmezte, de minden elnyomottat, üldözöttet. Ezt nem nézték jószemmel az államhatalom bitorlói, letartóztatták, börtönbe csukták. Nehéz évekig szenvedte az ellene alkalmazott retorziókat. De megpróbáltatásokkal teli életében, az ellene elkövetett meghurcoltatások idején is – tizenhat esztendei tömlöc és házi őrizet során is – embertársait szerető, gyűlöletre képtelen igaz ember tudott maradni, aki nem osztja meg az embereket, nem generál saját személyéről és tevékenységéről egymással ellentétes véleményeket, ellenséges indulatokat, hanem éppen összefogja. Utat mutat nekünk. Saját példájával egymás iránti türelemre, tiszteletre és megbecsülésre tanít valamennyiünket. Küzdelme nem volt öncélú. Közösségéért cselekedett és nem tisztségért, címért, dicsőségéért vagy valamilyen végső jutalomért. A nagy feladatokkal viaskodva, nem bódult saját nagyságának bűvöletébe, hanem hiúságoktól mentes, szerény emberként cselekedett. Egy elnyomó hatalommal szemben emelte fel a szavát. Sorstársait másságukban is elfogadta, gyengeségeikben nem vetette meg, szándékaikban nem kérdőjelezte meg, személyüket nem bélyegezte, munkájukat nem becsülte le. Nem mételyt hintett közöttük, hanem szeretetet. Mégis kemény tudott maradni, megtörhetetlen, következetes. Egy embertelen hatalommal szállt szembe, a maga szelíd, de határozott módján olyan időben – gondoljunk csak az ötvenes évekre! – amikor az a hatalom nemcsak ellenkezést nem tűrt meg, de még csak saját véleményt sem, s az életet sem tisztelte, az embereket arctalan tömegként kezelte, és sajátos habitusával nem ismerte el az egyént. Manapság, viszályos napjainkban, talán nem árt emléke-
zetünkbe idézni Márton Áron felemelő példáját. Az 1939. március 31-i beköszöntő szózatából idézek: „Szent hivatalom kötelez, hogy egyformán püspöke legyek szegénynek és gazdagnak, tanultaknak és a tanulás lehetőségeitől elzártaknak, előkelőknek és az egyszerű embereknek, az élet kegyeltjeinek és az élet szerencsétleneinek, bűnösöknek és a kegyelem áldottjainak. Az Isten felé vezető utat mindenki számára kell feltárnom, egyengetnem és kívánatossá tennem. De ugyancsak apostoli hivatalom teszi kötelességemmé, hogy szent hitünk közösségi tartalmát és az abból folyó kötelezettségeket ne szűnjek meg hirdetni és munkálni. Meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk, és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén. A válaszfalakat, amelyeket emberi rövidlátás, hiúság vagy érdek emelt testvér és testvér közé, így lehet lassanként eltüntetni; a gyűlöletet, ami ellenségeket nevel, így lehet a szeretettel helyettesíteni és a krisztusi testvériséget jóakarattal megvalósítani.” Ez egy keresztényi magatartás! Az ezeréves magyar keresztény egyházhoz méltó üzenet! Hát ezért vagyunk ma itt. Ő jelt hagyott az időben, és mi egy másik időből rámutatunk arra a jelre. Érdemes felé fordulnunk, és követnünk! Ezért állítunk szobrot neki. De azért is, mert alkotója – Bocskay Vince szobrászművész – éppen váro-
sunk szülötte. Itt él és itt alkot Szovátán. Kézenfekvőnek találtuk, hogy nagyszerű művét éppen ezen a településen állítsuk fel, ahol a művész keze alatt megszületett. De azért is állítunk neki éppen itt emlékművet, mert ennek a kápolnának az építése Márton Áron püspökké szentelése évében, 1939-ben fejeződött be. Építését Erdély püspöke maga is anyagiakkal segítette. E szobor által Márton Áron még inkább a miénk lesz. Valamennyiünké. Itt áll majd jelként. Emlékként és figyelmeztetőként. Nem sunyíthatunk el mellette, szembe kell néznünk vele. Hallanunk kell, hogy beszél hozzánk: munkára buzdít és összefogásra szólít! Fogadjunk szót neki! Hajtsunk főt embersége és kitartása előtt! Hajtsunk főt népét védelmező békéje előtt! Hajtsunk főt az örökkön élő emléke előtt! Itt van velünk. Innen szemléli majd, hogy mit teszünk, intelmeit megfogadjuk-e, tudunk-e együtt és egymásért cselekedni, vagy szépen hangzó jelszavak alatt megbújó önös érdekek miatt szót és kart emelünk egymás ellen, s magunk porlasztjuk tovább ezt a kicsiny népet. Márton Áron immár közöttünk van. Erdély főegyházmegye ezeréves évfordulóján véglegesen ide érkezett. Ez a szép környezet pedig a közeli kápolnával, a most ültetett, de hamarosan felnövő fákkal méltó helyet biztosít neki. Hagyjuk, hogy csendben munkálkodjon bennünk! Köszönet az alkotónak, Bocskay Vincének, Sánta Csabának, aki bronzba öntötte, Dóczy Andrásnak, az alapzat készítőjének, Oláh Domokos plébánosnak, Szováta Város Helyi Tanácsának, az önkormányzat alkalmazottainak és mindenkinek, aki segített, hogy Márton Áron – most már nemcsak szellemiekben – velünk lehessen! 2008.05.04.
6
Szovátai Hírmondó, 49. szám 2008. május
Diáknapok Idén hetedik alkalommal szervezte meg iskolánk diáksága a licinapokat. A kétnapos rendezvény során különféle szórakoztató, sport, valamint oktató programokon vehetett részt a diákság. Rendezvényünk szerda este az éjszakai kalandjátékkal kezdődött, melyben 20 csapat, összesen 80 diák vett részt. Az éjszakai kalandozás másnap kirándulással folytatódott a Medvegödörben. Itt főzőversenyen, paintballozáson, valamint kerékpárversenyen mutatták meg ügyességüket a diákok. A pénteki rendezvénysorozat az iskolában kezdődött, ahol iskolabemutatóval, kulináris és művészeti- tudományos bemutatóval vártuk meghívottainkat: a város vezetőit, a környék iskoláinak igazgatóit és a nyolcadik osztályos diákokat. A nyílt órák keretén belül különböző programok, versenyek közül választhattak a diákok: honfoglaló és számítógépes játék, minifoci, asztalitenisz és lábtenisz, sakkverseny,
rejtvényfejtés, éneklés gitárkísérettel. Nem maradt el az oktató jellegű rendezvény sem: Én és a dohányzás című egészségügyi óra keretében hívtuk fel a diákság figyelmét a cigaretta ártalmaira. 14 órától a Sportpályán folytatódott rendezvényünk, ahol a diákok által bemutatott humoros jelenetek, ének, tánc szórakoztatta az érdeklődőket. Ezt követte az előadott jelenetek és a napokban legjobban teljesítő diákok jutalmazása. Ünnepségünk az Antique együttes fellépésével zárult, majd kezdődött a buli. Vass Júlia
környezet, kultúra
Még léteznek anyanyelvápolók… Az idén, április 10 és 13-a között, a Szabadság-szobor városában, Aradon rendezték meg a már igazi hagyománnyá vált Magyar Nyelv Napjait. Az ünnepélyes alkalom az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) rendezvényei közül a legfontosabb, a legrangosabb. Az idei Magyar Nyelv Napjainak megszervezésében részt vettek többek között a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok és a házigazda Csiky Gergely Iskolacsoport. A rendezvény ünnepélyes mozzanattal indult, mivel a megnyitó ünnepségen átadták a Sütő András-díjat, a nyelvőrzés díját. Az idei kitüntetett dr. Brauch Magda nyugalmazott aradi tanárnő volt. A négy napos ünnepi rendezvény gazdag programsorozatával párhuzamosan, számos verseny is várta az elszánt anyanyelvápolókat. A megmérettetések különböző témában zajlottak minden egyes korosztály számára. A középiskolások számára szervezett megmérettetés, tematikus vetélkedő néven szerepelt, melynek témája „Arad és az 1848-as
forradalom és szabadságharc a zenében, a képzőművészetben és az irodalomban”. Maros megyét szeretett kisvárosunk, Szováta diákjai képviselték, a „Domokos Kázmér” Iskolacsoport tanulói, név szerint: Madaras Beáta (XI. osztályos), Deák István (X. osztályos) és jómagam Marton Botond (X. osztályos), akik a „SÓ-WE-DK” csapatot alkották. A csapat jó eredménnyel szerepelt a vetélkedőn, pontszám sze-
rint a 12 csapatból 3. lett. Mivel az első helyet két csapat foglalta el, ezért 3. díjat nem osztottak, így a „SÓ-WE-DK” harcosai dicséretben részesültek. Mindannyian büszkék lehetünk az elért eredményre, a csapat felkészítő tanáraira, Vass Júlia magyar szakos tanárnőre, Nagy Sándor történelem szakos tanár úrra és végül, de nem utolsó sorban a csapat tagjaira. Marton Botond
Forgószél és Garabonciás Hon- és népismereti levelező verseny A Hagyományok Háza idén negyedik alkalommal hirdette meg a “Garabonciás” és “Forgószél” hon- és népismereti levelező versenyt, melynek keretében a diákok tanulmányozhatják a népművészet szépségeit és hagyományait. A verseny célja a magyar néphagyományok, a népi kultúra gazdag, sokszínű világának megismerése ápolása, a tájhoz való kötődés, egyben a nemzeti identitástudat megalapozása. A vetélkedő 3 részes. Első (három fordulóból álló) és második része levelező, a harmadik (a döntő) az egyetlen, ahol a versenyzők személyesen is megjelennek. A következő feladatlappal együtt küldik vissza az előző, kijavított feladatlapot és az elért pontszámot. A döntőbe a 30 legjobb eredményt elért versenyző juthat be. A “Forgószél”-t 5- 6. osztályos diákok, a “Garabonciás”-t két korcsoportban 7-9. , 10-12. osztályosok számára hirdették meg. A “Forgószél” versenyzői feladatlapot kapnak, amely utánaolvasást, dokumentálódást igényel, a”Garabonciás” során 3 olyan témakört és szempontokat kapnak a jelentkezők, amely egyéni gyűjtő-kutatómunkát igényel.
Én a Garabonciás csoportban indultam, amely idén 3 fordulóból tevődött össze, melyek keretében 3 különböző téma állt rendelkezésemre. Igy kutatómunkát végeztem Korondon a “Fazekasság”, Makfalván és Kibéden “Szövés-fonás” és Remetén “Famunkák” témakörben.. Nem volt konnyű ezen foglalkozások minden mozzanatát követni, hiszen nagyon gazdag a vidékünk népművészeti téren és “ahány ember, annyi féle”. A kutatás során sok új élménnyel gazdagodhattam: korongoztam, szőnyeget szőttem és megismertem a székelykapuk apró motívumvilágát. A házigazdák szomorúan nyilatkoztak a hagyomány fennmaradásáról, hiszen egyre kevesebb az a fiatal, aki kötelességének érzi a néphagyományok ápolását, őrzését. Eleinte én is óvakodtam a témától, de most már tudom, hogy nem volt hiábavaló, az élményeimet nem helyettesítheti semmi. Minden kiváncsi diáknak ajánlom, hogy bátran jelentkezzen a vetélkedőre, a Hagyományok Háza honlapján, Várkonyi Teklánál. A nyertes versenyzők jutalma egy hetes néprajzi tematikájú tábor, Magyarországon. Kelemen Izabella
2008. május 25-én a Teleki Oktatási Központban „Ki tud többet Szovátáról?” címmel helyismereti vetélkedőt szervezünk szovátai pedagógusok számára. Minden érdeklődőt és drukkolót szeretettel várunk!
A Teleki Oktatási Központban 2008. május 16-tól foltvarrás kiállítás tekinthető meg. A munkák az Ercsényi Judit (budapesti földrajz szakos tanárnő) „Spulnik” foltvarró csoport munkái. Geréb Éva
Wass Albert Emlékverseny Wass Albert születésének 100., halálának 10. évfordulójára a Domokos Kázmér Iskolacsoport X. B, C osztályos tanulói emlékversenyt szerveztek, 2008. április 20án a Teleki Oktatási Központban, V- VI. osztályos tanulók számára. Habár a verseny vasárnap zajlott, a kisdiákok szép számban megjelentek: összesen 5 csapat nevezett be a versenyre a környező iskolákból. A csapatok megérkezése után megkezdődött a verseny, mely 6 próbából állt, így a diákok csapatonként maximálisan 60 pontot gyűjthettek. Az első megmérettetést a szavalók kapták, akik Wass Albert egy szabadon választott versét adták elő, majd az előre elkészített kollázs, egy Wass Albert mese kreatív illusztrációjának bemutatása következett. Az írásbeli feladat során a zsűri felmérte a csapatok tudását Wass Albert életéről, munkásságáról, valamint az előre megadott művek ismeretét is pontozta. Egy fogalmazás keretén belül mutatták be a versenyzők „ Álmaik kék hegyét”. Gyönyörű fogalmazások születtek és ezt már csak tetőzte az utolsó próba: a színjátszás, ahol a versenyzők megmutathatták kreativításuk, játékosságuk. Jutalomban részesült minden kisdiák, aki résztvett a versenyen, hiszen alig néhány pontszámnyi eltérés volt a csapatok között. A verseny I.díjasai a Funtinelli boszorkányok ( Szőcs Katalin, Bányai Borbála, Molnár Katalin, Orbán Adrienn -Wes-
selényi Miklós Általános Iskola, Makfalva), a II.díjasok A négy almafa (Lázár Izabella, Fodor Andrea, Bucur Noémi, Kacsó Andrea- Szovátai II.-es számú Általános Iskola) és a Sóvirág csapata (Orbán Tamás, Fülöp Orsolya, Vázár Zsanett, Simófi Emese- Áprily Lajos Általános Iskola, Parajd), III.díjasok a Napsugarak (Kozma Beáta, Dobri Andrea, Fekete Réka, Mózer Norbert - Illyés Lajos Általános Iskola, Szováta) és Sófalva csapata (Gagyi Zsolt, Tatár László, Bíró Dalma, Szőcs Katinka Timea- Sóváradi Általános Iskola). Köszönet a csapatok felkészítő tanárainak: Orbán Mária, Kovács Timea, Bíró Katalin Borbáth Anna, Kincses Éva tanárnőknek, kik nem kis munkával készítették csapatjaikat a vetélkedőre. De ne feledkezzünk meg azokról a diákokról, akik szorgos munkájukkal hozzájárultak, hogy e verseny létrejöhessen: Nagy Kata, Pál Szabolcs, Derzsi Lóránd, Kelemen Mónika, Deák István, Laczkó Orsolya, Balan
Dániel, Karda Beáta, Marton Csaba, Balla Hajnal, Bíró Csilla, Kacsó Gellért, Kincses Izolda, Tatár Tibor, Domokos Barna, Kelemen Izabella, Erdélyi Ottilia, Marton Botond, Hajdú Renáta, Lázár Annamária, Bíró Tünde, Dósa Andrea, Szabó Győző, Megyes Tünde, Bucur Bernadette, Nagy Szidónia, Moldovai Hajnal, Kénesi Mónika, Farkas Judit, Lukács Angéla, Stefan Zsolt és Vass Júlia tanárnő, aki irányította a diákokat a verseny megszervezésében. Külön köszönet Madaras Beátának (XI.C), aki a versenyszámok elkészülésére váró szülőket, tanárokat gitár-ének előadásával szórakoztatta. A zsűrit kivételesen nem tanárok alkották, hanem a szervező diákok: Hajdú Renáta, Balan Dániel, Moldovai Hajnal, Nagy Szidónia. Köszönettel tartozunk támogatóinknak, akik hozzájárulásukkal lehetővé tették, hogy a versenyzőket megjutalmazhassuk. Erdélyi Ottilia
Szovátai Hírmondó, 49. szám 2008. május
élő emlékezet
A fürdőtelepi kápolna építésének története
A fürdőtelepen az első római katolikus kápolnát a ferencesrendi szerzetesek hozzák létre, amikor 1896-ban vendégházat építenek a Medve-tó partján. Az itt létrehozott szobakápolna azonban már korán megmutatta hiányosságait, szerény méretei miatt nem felelt meg a vendégek igényeinek, akik egyre népesebb csoportokban jöttek Szovátára. Ezért az itt nyaraló fürdővendégek 1906 – 1908 között műsoros estélyeket rendeznek, melyeknek jövedelmeit egy új kápolna építésére szánt alap részére adományozták. A kápolnában esetlegesen összegyűlt pénz is ebbe az alapba kerül. 1915-ben ennek az alapnak a vagyona összesen 3112 korona (Szovátai Katolikus Plébánia Levéltára, Domus Historia, 75. o.). Az első világháború kitörése után megalakult a Szovátai Vöröskereszt, amelyik a megsebesült katonák ellátását, valamint a hadiözvegyek családjainak segélyezését tűzte ki céljául. Ekkor, az anyagi erőforrások hiánya miatt a kápolna építésére félretett alapot a Vöröskereszt alapba határozzák el beolvasztani, de a püspök erre nem ad engedélyt, mondván hogy azt rendeltetésének megfelelően kell felhasználni. 1926-ban a szobakápolna nagyon rossz állapotban volt, és a helybeli katolikus plébános csak ritkán tartott misét itt. Rengeteg pap fürdővendég járt Szovátára, leggyakrabban ezek végezték a szertartást. A villa tulajdonosától, amelyikben a kápolna található volt, sok szóbeli figyelmeztetetést kaptak, hogy a mellette lévő területen építsenek minél hamarabb egy rendes kápolnát , hogy ezáltal a terem felszabaduljon. Ugyanekkor ezekben az időkben a nagy iskolateher mellett a katolikus egyház képtelen az építkezéseket megvalósítani. 1936-ban a kápolnát a Darvas villa eladása miatt kénytelenek kiköltöztetni, a Pax villában találnak számára ideiglenes helyet. Itt
minden vasárnap 9 órától misét tartanak, és a tervezett új kápolna ügyét hirdetik. Ennek nyomán Sándor Béla egy telket ajándékoz a kápolna részére, és így 1936 augusztus 16-án meg is tartják az alapkő letételének ünnepségét. A fürdőszezon lejárta után megvásárolnak 50 ezer téglát, és következő év májusában megkezdik a munkálatokat. Az építkezés engedélyezését ekkor azonban a helybeli hatóságok még csak szóbeli engedély alapján biztosították, de a kápolna épülete július elsejére fedél alá is kerül. Habár befejezetlen, mégis itt tartják a szertartásokat, aminek nyomán sok adomány begyűlt. Szeptemberben a hatóságok megtagadják az építkezési engedélyek utólagos kibocsátását, és megtiltják az építkezések folytatását. Ezt csak abban az esetben hajlandóak kiadni, ha az egyház 50 ezer lej illetéket fizet ki. Miután ezt megtették, az engedélyek is megérkeztek. A kápolna építési költségvetése körülbelül 600 ezer lejt tett ki. 1939-re befejezték az építést, az ablakzatok beszerelését egy-egy család támogatta, pl. Ilie Sturza gróf. A kápolnát ebben az évben kerítéssel is körül veszik. A belső berendezés ugyanakkor nem készült el, ezért miután Erdély ismét Magyarországhoz tartozott, Budapest székesfőváros polgármestere 25 ezer pengő értékű aragonit oltárt adományoz a kápolna részére. A szobrot Jálics Ernő, budapesti szobrászművész készíti el. Ezt az adományt Török Mihály, szovátai katolikus plébános eszközölte ki, mivel segélykérelem iránt fordult a fővároshoz. A kérést teljesítették is, mivel a szovátai fürdő a fővárosi tisztviselők gyógyüdülését is szolgálta, ezért a kápolna elkészítésénél idegenforgalmi érdekeket is figyelembe kellett venni a fővárosi elöljáróság szerint. Szolláth Hunor
7
Kusztos Endre Galéria születik Kusztos Endre művészi hagyatékát – hacsak egyetlen alkotást is láttunk belőle – valamennyien a magunkénak tudjuk mindazok, akik e széles hazában élünk, abban, amelyik államhatárok fölött átnyúlva összefog, egybeterel és megtart mindannyiunkat, akik egyazon nyelven szólunk egymáshoz és a bennünk lakozó istenihez, egyazon múltra emlékezünk, s akiknek nagy ünnepeink és életerőt adó felemelő pillanataink is azonosak. Megcsonkított fáiban a mi fájdalmunkat érezzük. A letört ágak helyén kihajtó vesszőkben a mi reményeinket látjuk, a kitörni vágyó életerőt, ami begyógyítja a sebet és új élet hajt. Mi, szovátaiak másoknál is jobban ragaszkodunk hozzá, hiszen Kusztos Endre itt él velünk. Egyazon hegy fölött kel fel számunkra a nap, ugyanazon görbületekkel fut köröttünk hurokba a látóhatár, egyazon utcákat járjuk, éppen az a csillag hunyorog nekünk mielőtt álomra hajtjuk a fejünk. Valamennyien ismerjük rajzlapot tartó görnyedt alakját, amint egy patakparti fa kusza ágrendszerét figyelve, gyors és biztos mozdulatokkal húzza a fekete vonalakat. Az ágaskodó vagy letört ágak vonalainak kavargásában a sajátosan egyedit keresi, azt, amely ezzel együtt általános és örökérvényű, de mindenek előtt emberi. Képeit szemlélve, saját sorsunkat látjuk benne: mi magunk is ott vagyunk a vonalak között megtöretve és reménykedve. Most galéria születik. Galéria, amely otthont ad Kusztos Endre művészi hagyatékának, kiállító felületet nyújt a műveinek, de kortárs művészek kiállításainak is. Szováta Város Helyi Tanácsa 2008. május 13-án egy rendkívüli ülés keretében egyöntetűen elfogadott egy megállapodást, amely Kusztos Endre festő- és grafikusművész, a Kusztos Endre Képzőművészeti egyesület és a szovátai önkormányzat között köttetett, amelynek értelmében Kusztos
Endre a városnak adományozza valamennyi még tulajdonában lévő képét, ugyanakkor a Kusztos Endre Képzőművészeti Egyesület szintén a városnak adományozza a tulajdonában lévő Géra utca 16 szám alatti ingatlant a következő feltételekkel : 1. A hitelesített adományozási szerződés megkötése utáni 4 éven belül, az adományozott létrehozza a „Kusztos Endre” Művészeti Galériát amely egy állandó „Kusztos Endre” tárlatnak ad majd otthont
Endre” Képzőművészeti Egyesület által kijelölt megbízott. A következő összetételű ellenőrző bizottság fogja ellenőrizni a szerződésbe foglaltak teljesítését: Szepessy László, Jakobovits Miklós, Kusztos Enikő, Siklodi Zsolt Lajos és Unsinn Katalin. A városnak adományozott művészi hagyatékban ott van valamennyi kép, ami a csokfalvi szülői házban, a Szováta Géra utca 16 szám alatti ingatlanban, a szovátai városi könyvtárban talál-
, ezenkívül az adományozott biztosítja az éppen nem kiállított műalkotások megfelelő körülmények között való tárolását és megőrzését ; 2.A létrehozandó épület rendeltetése szerint Kusztos Endre festő- és grafikusművész, valamint kortárs képzőművészek munkáját hivatott népszerűsíteni; 3. Szováta Város Helyi Tanácsa kötelezettséget vállal arra, hogy az épület, fennállásának teljes ideje alatt, eredeti rendeltetésének megfelelően fog működni; 4.Az újonnan létrehozott intézmény tevékenységében állandó jelleggel részt vesz egy, a „Kusztos
ható, de ott van az a 426 Kolozsvárra és az a 33 Bánffyhunyadra elszállított kép is, amiket vissza kell hozni Szovátára, és minden olyan kép, amelyet még ezután fognak felleltározni. Az adományok által gazdagodott a város. A felépítendő galériával pedig tovább fog gazdagodni. Megbecsült helye lesz Kusztos Endre művészi hagyatékának, és egyúttal egy régi igény is beteljesül: kiállító felületet nyújt a városban szovátai és nem szovátai képzőművészeknek. Köszönet mindazoknak, akik ezt kitalálták és valóra váltják! Molnos Ferenc
Honismereti vetélkedő Szováta első okiratos említésének 430. évfordulójának alkalmából 2008. április 24-én tartották az S. Illyés Lajos Általános Iskolában a szovátai tanulók hagyományos honismereti vetélkedőjét. A fiatalok ötfős csapatokban mérték össze tudásukat, felkészültségüket településünk történelmével, néprajzával kapcsolatos témákban. Sóvidéki népdalokat, verseket adtak elő, és bizonyították, hogy a lehetőséggel élve, érdeklődéssel
fordulnak a saját környezetük felé, ha az iskolában közvetlen közösségük múltjával és mindennapi életük tereivel is foglalkoznak és nem terelik őket egy távoli, számukra idegen és megfoghatatlan világba. Izgalmas verseny alakult ki közöttük. Kicsi különbségek döntöttek. A versenyzők mindannyian nyertek, és mi is nyertünk, akik őket hallgattuk. De mert végül kialakult egy sorrend, íme
az eredmény: 1. Sóvirágok (az S. Illyés Lajos Általános Iskola VI. osztályosai); 2. Tavak városa (a 2-es Számú Általános Iskola hatodikosai); 3. Sósziklák (az Alsószakadáti Általános Iskola hatodikosai). Külön díjazottak még: Lázár Izabella (szavalat és ének), Katona Róbert (ének). A díjazottak értékes könyveket vihettek haza. Mester Zoltán
8
szabadidő, sport
Szovátai Hírmondó, 49. szám 2008. május
Sudoku (6)
A négyzetrács üres négyzeteibe úgy kell beírnunk a hiányzó számokat 1-től 9-ig, hogy minden sorban, oszlopban és a kis négyzetekben is egyetlen szám se ismétlődjön. Készítette: Sebe Zoltán 2
3
Bűvös négyzet (4) Meghatározások: 1. Városrészünk 2. Cipele. 3.Táncközben új partner jelentkezik. 4. Az orrához. 5. Bírósági ügyet indít. Készítette: Dósa Márta
7 4
5
4
2
1
6 3 8 7
1 9
9 5
9
7
9 8
1
2
9
7 6
Világítótornyok (4)
3 1
A mellékelt ábra a tengert jelképezi, amelyen világítótornyok vannak elhelyezve. A tornyok rendeltetése, hogy megvilágítsák a hatósugarukba eső sort és oszlopot. Minden világítótorony annyi – egy négyzet méretű – hajót világít meg, amennyit a tornyon feltűnte2 tett szám jelöl. Határozza 3 meg a hajók helyzetét, tud1 va azt, hogy hajó hajóval és 4 hajó világító3 toronnyal még 3 sarkosan sem ér int kezhet! A tengeren 7 3 hajó található.
Sebe Zoltán
Beszólás: N e m s z é p , d e v a n b e n n e v a l a m i v i s s z a t a s z í t ó . Sportbeszámoló Vicc Hajnal négykor felhívja egy részeges hang a Szováta szálló recepcióját: – Megmondaná, hogy mikor nyit a bár? – Délelőtt 11-kor – mondja udvariasan a recepciós. Eltelik fél óra, ugyanaz a hang, kicsit dadogva újra telefonál: – El.. elnézést ké..kérek, de mikor nyit a..a bár? A recepciós kicsit ingerültebben válaszolja: – Uram, még mindig csak 11-kor nyit. Újabb fél óra után teljesen elázott hangon jelentkezik ismét a vendég, és megint a bár nyitvatartását kérdezi. A recepciós már türelmetlenül: – Uram, a bár 11-kor nyit, de ha annyira szüksége van rá, akkor kinyitom és bemehet. Erre a hang: – Ddeee én nem bemennnni a..a..akarok, haaanem kimenni... *** – Móricka ne játssz a késsel! Kis idő múlva. – Móricka szedd össze magad és menj be a szobába! *** A sóvidéki egy tehenet vezet az uton. A városról jött, de a faluval gyorsan ismerkedő menyecske megszólítja: – Mihály bácsi, hova viszi azt a tehenet? – Ezt e? Én ezt az orvoshoz. – Nagyon beteg a tehén? – E nem. – Tán nem ad elég tejet? – Húsz litert ereszt, minden nap. – Nem borjadzik az a tehén? – Most borjazott kettőt, egy hónapja sincs. – Az Isten szerelmére, akkor mi a fenének viszi az orvoshoz? – Hát mért, mért... mert az övé! ***
1. Foci (nagycsapat) Az utolsó forduló előtt csapatunk a 8. helyen van, és nagy esély van rá, hogy ott is végezzen. A csoportot a Lotus Felix nyerte meg, míg a második helyen a szászrégeni Avântul tovább reménykedhet, mert osztályozót játszik a feljutásért. Megvan már a három biztos kieső is: a Balázsfalvi Inter, Kolozsvári U, FC Bihor. A negyedik kieső kiléte az utolsó fordulóban dől el. Gólkirályaink: Ani Bogdan és Florin Breaz egyaránt 6 találattal. Az utóbbi fordulók eredményei: FC Nagybánya – Szováta 1-0; Szováta – Marosvásárhelyi Transsil 1-0 (Albu); Dési FC Unirea – Szováta 3-0; Szováta – CS Marmatia 5-1 (Oltean -2, Breaz, Muntean, Silion). 2. Foci (ificsapat) Véget ért az 1993-ban és 1995ben született gyerekeknek szervezett ifibajnokság. Az 1993-ban születettek a nyolcadik, az 1995sek pedig a harmadik helyen végeztek. Továbbra is sok sikert és kitartást kívánunk a gyerekeknek és edzőjüknek, Jeremiás Zoltánnak! 3. Foci Május 10-én, szombaton kezdődött meg az 1997-ben született gyerekeknek szervezett bajnokság. Négy csapat részvételével, turné formában (mindenki játszik mindenkivel) szervezik. A csapatok: Dicsőszentmárton, Marosvásárhelyi Juniorii, Marosvásárhelyi Transsil, Szováta. Az első turnéra Dicsőszentmártonban került sor. 4. Taekwondo A szovátai taekwondosok rendszeresen jelét adják tevékenységüknek. Máté Miklós edző időről időre jelentkezik néhány számadattal és képpel, amelyből kiderül, hogy legutóbb hogyan
szerepeltek tanítványai valamely országos versenyen. A Szovátai Medve-tó Sportklub Taekwondo Sasok szakosztálya 2008. április 18-án nyolc sportolóval, Máté Miklós edző vezetésével részt vett
a Fetesti Kupa nevű országos versenyen. Az eredményeik: - Moldovan Alexandru, Man Rares, Kiss Dániel, Pacurar Tu-
dor, Döngölő T. Norbert és Gál Tamás második helyet szereztek; - Mandász E. Tihamér II. helyezett; - Fehér Zsolt I. helyezett. Fehér Zsoltnak sikerült tavalyi győzelmét megismételnie, így ő immár kétszeres országos bajnok. 5. Medve-tó napi sportrendezvények A következő sportrendezvényekre kerül sor a Medve-tó 133. születésnapja alkalmával: sakk, lábvolé, tenisz, teke, női foci, ta-
ekwondósok bemutatója, kövérsovány focimeccs, erős emberek versenye, bicikliverseny. Fábián Róbert
Óvodás „aranyköpések” Gálfalvi Amália gyűjtéséből Timike (3 éves): Rendrakáskor észreveszi, hogy Levike suttyomban játszik: – Óvónéni, ő bűnözik! Andris (4 éves): – Óvónéni, nekem van papírvécém. A táskámban. András (4 éves): – Nénnye! Apu csinált tégemet, hogy legyek Anyunak.
Száron az ifik Kénesi Lajos ifjúsági edző, Bartha Zsolt testnevelő és Györgyi Ibolya kísérő vezetésével 2008. április 30. és május 4. között Száron (Magyarország, Fejér megye) turnézott Szováta 9 és 11 évesekből álló két utánpótláscsapata. A 9 évesek (Bokor Norbert, Néma Róbert, Bokor Ottó, Hegyi Balázs, Katona Krisztián, Hegyi Eduard Alexandru, Lukács Sándor, Dan Cristian, Nagy Tamás – Szár) részt vettek a Pázmándi Utánpótlás Focitornán, amelyen a következő eredményeket érték el: Pázmánddal 1-1; Gánttal 5-1; Csákvárral 1-0; Martonvásárral 5-1. A tornagyőzelmet 10 pontjukkal és 17-3-as gólarányukkal megszerezték. A legjobb kapusnak Bokor Norbertet választották, a torna gólkirálya pedig Hegyi Eduard Alexandru (8 gól) lett. A kilencévesek a Gyúrói Labdarúgó Napokon játszottak még néhány barátságos mérkőzést a következő eredményekkel: Martonvásárral 3-1; Ráckeresztúrral 2-0; Gyúróval 6-0; Ferencvárosi Torna Clubbal 0-3. A 11 évesek (Csortán Valentin, Siklodi Tamás, Kilyén Szabolcs, Gál Tamás, Péter Attila, Marton Zsolt – Kibéd, Bokor Zsolt, Györgyi Arthur, Nagy Károly – Szár) a pázmándi tornán korosztályos mérkőzéseken a következő eredményeket érték el: Sárbogárd I-el 2-4; Sárbogárd II-vel 8-0; Gánttal 5-2; Pázmánddal 3-2. Kilenc ponttal, 18-8-as gólarányukkal jól szerepeltek. A torna gólkirálya: Györgyi Arthur (10 gól), a legjobb kapus pedig: Csortán Valentin. Az U 11-es csapat további barátságos mérkőzéseket játszott: Gyúróval 2-0; Kajászóval 2-1; Martonvásárral 1-2; Felcsuti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával 3-7. Kilyén Szabolcs és Györgyi Arthur a Maros megyei utánpótlás bajnokság 13 éves korosztályában fociznak. Edzőjük: Jeremiás Zoltán. A torna szervezője a szovátai születésű Nagy Károly és Kakucs Blanka. Támogatóink voltak: Szováta önkormányzata, Bokor György, Szabó László (Inforeg), Köllő Attila (SEA Cargo). Kénesi Lajos
Felelős kiadó: Szováta Város Polgármesteri Hivatala, Péter Ferenc polgármester Szerkeszti: Molnos Ferenc, Grafikai szerkesztő: Siklodi Zsolt, Munkatársak: Domokos Mária, Dósa Márta, Erdélyi Otilia, Fábián Róbert, Gálfalvi Amália, Geréb Éva, Hajdú Attila, Kelemen Izabella, Kénesi Lajos, Király Katalin, Kiss János, Marton Botond, Mester Zoltán, Péter Huba, Portik Antal, Sebe Zoltán, Szolláth Hunor, Vass Júlia
