Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú
önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazással élve a képviselő-testület feladatai ellátásához szükséges források kiegészítése érdekében- Fülöpszállás község közigazgatási területére kiterjedő hatállyal, 2001. január 1-től határozatlan időtartamra helyi iparűzési adót vezet be és erről a következő rendeletet alkotja:
I. Az adókötelezettség szabályai, az adó alanya. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 1.§ (1) Az adó alanya a vállalkozó. (2) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó és ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). 2.§ (1) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (2) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c) bármely- az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 3.§
(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a megszűnésének napjával szűnik meg. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
II. Adómentességek 4.§1
Adókedvezmények 5.§2 .
III. Az adó alapja 6.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint - 2000. évtől - az anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját- a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően- a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 7.§ A 6.§. (1) bekezdésétől eltérően (1) a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b) a Htv. 52.§ 26 pont a)-d) pontja szerint más magánszemély vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan - 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg (3) bekezdésben foglaltak szerint- figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre- is megállapíthatja.
1 2
Hatályon kívül helyezte a 18/2007.(XII.14.) rendelet. Hatálytalan: 2008.01.01-től Hatályon kívül helyezte a 18/2007.(XII.14.) rendelet. Hatálytalan: 2008.01.01-től
2
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti- e tevékenységből származó- bevételének 80 százaléka. (3) Az (1) bekezdés b)pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját- az adóév egészére – a Htv. 39.§(1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszti el, hogy az adóévben elért árbevétele 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.
Az adó mértéke 8.§ (1) Az adó évi mértéke az adóalap 1.5 %-a. (2)A tételes adó éves összege 5000 Ft. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytatónál: 200 Ft/nap b) ha a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül: 2000 Ft/nap, c) a vállalkozó bármely –az a.) és b.) pontba nem sorolható- tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel: 2000 Ft/nap.
IV. A bejelentés szabályai 8.§ (1) A vállalkozó az adókötelezettségének keletkezését az adóhatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az e célra szolgáló és az adóhatóságtól beszerezhető nyomtatványon írásban kell megtenni. 3
(2) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változásról az előírt nyomtatvány tájékoztatni kell az adóhatóságot az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint. (3) A vállalkozó a helyi iparűzési adóját az adóévet követően az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időben tartozik bevallani az adóhatóságtól beszerezhető nyomtatványon.
Adóelőleg 9.§ (1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg; b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévét megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összeg; c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alaklommal vagy év közben vezeti be, adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a), b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
V. Fejezet Vegyes rendes rendelkezések . 10.§ (1) Az a vállalkozó jogosult 2003. március 31. napját követően a 2003. március 31. napján hatályban lévő e rendelet által 2007. december 31-ig határozott időtartamra biztosított a rendelet 5. §-ban megállapított adókedvezményt, és a 4.§-ban megállapított adómentességet igénybe venni, aki (amely) ennek igénybevételére 2003. március 31-ig már jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. december 31-ig megkezdte.
VI. Fejezet
4
Záró rendelkezések 11.§ (1) A rendelet 2004. december l. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi iparűzési adóról szóló 10/2002.(XII.20.) rendelettel módosított és a 17/2003.(XII.26.) sz. rendelettel egységes szerkezetbe foglalt 14/2000. (XII.27.) számú rendelet hatályát veszti.
Cseh Szakáll Sándor Polgármester
Rádulyné dr. Petrányi Júlia jegyző
(A képviselő-testület a rendeletet a 2004. október 28-án tartott ülésén fogadta el, a kihirdetés napja 2004. november 28.)
Rádulyné dr. Petrányi Júlia jegyző
5
