VI. évfolyam 5. szám
2011. május 3.
Ára: 100 Ft
Látogatóban Gyula bácsinál
Önkormányzati Hírek A múlt hónapban két alkalommal ülésezett a Képviselőtestület. Április 5-én Aka, Csatka községek Képviselőtestületeivel együttesen. Ezen Lunk György polgármester beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd Klupácsné Somogyi Éva körjegyzőasszony számolt be a körjegyzőség 2010 évi munkájáról. Mivel a 11 oldalas minden részletre kiterjedő beszámolót a képviselők írásban előre megkapták, így a körjegyző csak a kérdések kapcsán adott kiegészítő választ. A beszámolót a három képviselőtestület elfogadta. Harmadik napirendi pont témája: A köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározása, melyet Ácsteszér polgármestere terjesztett elő. Lunk György elmondta, hogy a köztisztviselői jogállásról szóló hatályos törvény értelmében a köztisztviselői mun-
kateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelések alapján a munkáltató jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelések alapját képező kiemelt célokat minden évben a Képviselő-testület határozza meg. Ezért kérte a Képviselőtestületeket, hogy a Körjegyzőség köztisztviselői 2011. évi munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítmények alapját szolgáló kiemelt célokat a határozati javaslat szerint határozza meg. A három község képviselőtestülete a kiemelt célokat 7 pontban határozta meg, melyet ebben a formában határozattal el is fogadott. A negyedik napirendi pont keretében Dr. M Kiss Péter helyettesítő háziorvos számolt be a szolgálat 2010 évi mun(Folytatás a következõ oldalon)
2. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
kájáról ugyancsak írásban. A részletes és precíz kimutatásokat tartalmazó beszámolóval kapcsolatban nem igazán szükségeltetett szóbeli kiegészítés, így azt a képviselőtestületek egyhangúan elfogadták. Az utolsó napirendi pontban Dr. Hugyecz Mária fogszakorvosnak kellet volna beszámolnia, de egyéb elfoglaltsága miatt megjelenni nem tudott, így csak levélben tett jelentést, melyet a képviselőtestületek ebben a formában elfogadtak. Az Ácsteszéri Képviselőtestület következő ülése április 14-én volt. Elsőként Lunk György polgármester számolt be a két ülés közötti eseményekről, folyó ügyekről. Majd a polgármester előterjesztette az önkormányzat 2014-ig szóló részletes gazdasági programját. A 4 oldalas előterjesztésben megfogalmazott főbb célkitűzéseket az alábbiak szerint lehet összefoglalni: Körjegyzőség, Óvoda, egészségügy munkájának minőségi javítása Csatorna beruházás megvalósítása Művelődési ház felújítása Falu elöregítésének lassítása, fiataloknak nyújtható támogatások újragondolása További rendezvények szervezése Önkormányzati vagyon állagának magóvása, a működő képesség és pénzügyi stabilitás megőrzése. A gazdasági program a Képviselő-testület további döntései alapján valósulhat meg önállóan, illetve kistérségi összefogással. Harmadik napirendi pontban a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatára került sor Klupácsné Somogyi Éva körjegyző előterjesztésében. A képviselő testület ennek alapján a 8 fejezetben és 22 pontban foglaltak alapján elfogadta Szervezési és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet, mely 2011 április 15-én lép életbe. Végezetül a képviselőtestület elfogadta Ácsteszér község önkormányzatának 2011. évi közbeszerzési tervét, mely a csatorna beruházással kapcsolatos, majd szociális segélyekről döntött. Az időközbeni történésekről, illetve a folyó ügyekről a polgármester az alábbiak szerint adott tájékoztatást: Az óvodai beruházás kapcsán elmondta, hogy annak elszámolási ideje július 30. A belső és külső tér burkolatai, csempézése megtörtént, az ablakcserék a hónap utolsó hetében befejeződnek, az ajtók cseréje is folyamatban van, csak a festési (fal, korlátok) munkálatok vannak hátra. Az építkezés heti rendszerességgel ellenőrizzük, az építtető részéről az önkormányzat, az óvoda részéről Irénke, az intézményvezető, és a műszaki ellenőr, aki egyébként az elvégzett munkákat is igazolja. Ha hiányosság merül fel az a közös megbeszélés alapján korrekcióra kerül. Minden apróság nem szerepel a tervben ezért az építő céggel abban egyeztünk meg, hogy azokat elvégzi, mi pedig ennek fe-
2011. május
jében segítünk a takarításban. Összességében elmondható, hogy időre és jó minőségben befejeződik az óvoda felújítása. Csatorna ügyben van a legnagyobb mozgás, kb. egy hónapunk van arra, hogy a támogatási szerződést megkössük. Ennek vannak feltételei, amiknek a bonyolítása folyik. Három feltétel van, melyet még nem teljesítettünk, az egyik a vízjogi engedély beszerzése, mely iránti kérelem ugyan 2009 óta bent van, de mindig valami apróság miatt csúsztatják a kiadását. A pályázatíró közreműködésével ezen a héten (április vége) remélhetően megoldódok. A következő a szennyvíztelep telkének a megvásárlása, melyet folyamatosan halogattunk, mégpedig azért, mert nem volt biztos a pályázat. Amikor ez biztos lett elkezdtük a kiméretést, mivel gyümölcsös volt át kellet minősíttetni és most újra be kellett adni az építési engedélyt arra a területre. Hiába vagyunk hivatal, sajnos a földhivataltól kezdve mindenki betartja a 30 napos határidőt. Lehet ugyan gyorsítani komoly pénzösszegekért. A szerződés kötés és a kifizetés egyébként a héten (március vége) megtörténik. A harmadik dolog, ami hiányzik az pedig az Állami Közútkezelőtől szolgalmi jog megadása, a futballpályától, illetve a Kossuth utca végétől visszafelé kb. 5. házig terjedő területre ugyanis ez állami tulajdon és a csatorna e területen való átvezetéséhez engedély kell. Pontosabban az engedélyt már egy korábbi szerződés alapján meg is adta, a szolgalmi jog bejegyzését kell újra indítani, ez az eljárás díj 150 000 ft. A továbbiakban pedig éves bérleti díjat kell majd fizetni, az összege még nem ismert. A közmunka keretében, közterületek, futballpálya, temető karbantartása folyamatos, közben a kultúrház takarítása is folyik, aminek kapcsán tudni kell, hogy annak felújítása kapcsán pályázatot adtunk be, továbbá biztosító már jelezte fizetési készségét, de összegről még nem nyilatkozott, most folyik ennek kalkulációja. Pintér Gábor
LITURGIKUS NAPTÁR Május Pünkösd hava Május 1.: Húsvét 2. vasárnapja / Az isteni irgalmasság vasárnapja / Május 2.: Szent Atanáz Május 3.: Szent Fülöp és Jakab apostolok Május 8.: Húsvét 3. vasárnapja Május 15.: Húsvét 4. vasárnapja Május 22.: Húsvét 5. vasárnapja Május 24.: Szűz Mária a Keresztények Segítsége Május 26.: Néri Szent Fülöp Május 29.: Húsvét 6. vasárnapja
(Folytatás a következõ oldalon)
2011. május
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
AZ ISTENI IRGALMASSÁGRÓL Az isteni irgalmasságról csodálatos tanítást ad nekünk Jézus, amikor példabeszédekben tanít. Az elveszett bárányról (Lk 15,1-7), az elveszett drachmáról (Lk 15,8-10) és az elveszett (tékozló) fiúról (Lk 15,11-32) szóló példabeszédek mind azt a mondanivalót hordozzák, hogy az isteni irgalmasság utoléri az embert. Az irgalmas Isten örül a megtérő bűnösnek és azt szeretné, hogy mindenki vis�szatérjen az atyai házba. Saját küldetéséről szólva Jézus a következőket mondja: "Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket" (Lk 5,32). Az irgalom tehát azokat érinti meg, akik beismerik bűnös voltukat és bocsánatot kérnek Istentől. Jézus az utolsó vacsorán másnapi halálára előre tekintve mondja a következőket: "Ez az én vérem, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára" (Mt 26,28). Jézus azért adta oda életét, hogy a mi bűneink bocsánatot nyerjenek. Erre az összefüggésre, azaz a megváltó halál és a bűnbocsánat kapcsolatára emlékezünk minden szentmisében, amikor az átváltoztatáskor a pap megismétli Jézusnak e szavait: "Ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára". A megbocsátásról és az isteni irgalmasságról elmélkedvén nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy gyakorolnunk kell az irgalmasságot, természetesen nem Isten felé, hanem embertársaink felé, akik megbántanak minket. Jézus mondja: "Legyetek irgalmasok, amint mennyei Atyátok is irgalmas" (Lk 6,36), majd pedig így folytatja: "Bocsássatok meg egymásnak és nektek is megbocsátanak" (Lk 6,37). Bár néha emberileg nehéznek vagy szinte lehetetlennek tűnik, hogy megbocsássunk azoknak, akik ellenünk vétenek, mégis ez a kötelességünk, hiszen a Miatyánk szavai szerint csak így számíthatunk az isteni igalomra: "Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek". A kereszten szenvedő Jézus maga ad nekünk példát arra, hogy minden élethelyzetben el kell jutnunk a megbocsájtásra, gondoljunk csak arra, amikor szenvedésének órájában így imádkozik: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek" (Lk 23,34)……. Volf Nándorné
Anyák napja Anyák napját hagyományosan, május első vasárnapján ünnepeljük. Maga az ünnep nagyon régi, már az ókori Görögországban is tartottak tavaszi ünnepségeket az anyák tiszteletére. Hazánkban 1925 óta a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére tartják ezt a megemlékezést fiúk és lányok, gyerekek és felnőttek. Ünnepelni gyűltek össze községünk óvodás és kisiskolás gyermekei is ezen a napon, hogy köszöntsék az Édesanyákat és a Nagymamákat. Az legkisebbek játékos táncokkal versekkel, mondó-
3. oldal
kákkal köszöntötték a számukra legdrágábbakat a világon. A csokornyakkendős , komoly „fiatalemberek” valamint a csinosan felöltözött „ kishölgyek „ szívet melengetően mondták el köszöntőjüket. A kis pityergést, a néhány apróbb kis tévedést szinte észre sem vette a közönség. Az iskolások a „ nagyok „ komolyságával emlékeztek meg az ünnepeltekről. A műsor befejező produkciójában ezek a „nagy” gyerekek újra kicsikké lettek, hiszen újra Édesanyjuk ölébe ülhettek. Oda , ahova olyan jó odabújni, ahol biztonságban vannak, ahol minden bánatot, örömet el lehet mondani a bennünket őszinte szívvel szerető, drága Édesanyának ! Megható, s egyben felemelő befejezés volt! Köszönet a felkészítő óvónőknek, dajkáknak, s pedagógusoknak. Anyák napja csak egyszer van egy évben . de ne feledjük :olyan sokat köszönhetünk az Édesanyánknak, hogy az év minden egyes napja is kevés a hálánk lerovására. A költő Dsida Jenő verséből idézve gondoljunk minden nap szeretett Édesanyánkra. „Köszönöm Istenem az édesanyámat ! Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban, itt e földön senki nem szerethet jobban! Köszönöm a szemét, melyből jóság árad Istenem köszönöm az édesanyámat!" Gubucz Lajosné
Az ünnepség pillanatképei
4. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
2011. május
2011. május
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
5. oldal
6. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
Iskolai hírek Előminősített referencia-intézmény lett a bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskola A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Hálózatkoordinációs Projektirodája március 24-én és 25-én tartotta Veszprémben a „Közoktatás-fejlesztést támogató hálózat kiépítése a Közép-dunántúli régióban” című projekt eredményeit bemutató konferenciáját. A 2009 óta működő projektiroda tevékenységének középpontjában leendő referencia-intézmények (óvodák, általános iskolák és középiskolák) felkészítésének segítése állt. A referencia-intézménnyé válás feltétele, hogy az adott intézmény egyedi, más intézmények számára példaértékű munkát végezzen, pedagógiai kultúrája komplex módon vagy elemeiben átvehető legyen, valamint adjon helyet intézménylátogatásra, hospitálásra. A Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye) közel 70 intézménye teljesítette ezeket az elvárásokat, és szerzett előminősítést. Az előminősített referencia-intézmények között Komárom-Esztergom megyéből 6 intézmény büszkélkedhet ezzel a címmel. Köztük van a bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat iskolai intézményegysége. Iskolánk referenciaterülete az infokommunikációs technológiák alkalmazása. Ehhez kapcsolódó „jó gyakorlatunk” az új módszerek és IKT eszközök használata a szövegértés, a matematika, az informatika, a természettudományos tantárgyak, valamint az SNI-s tanulók oktatása során. Az előminősítést tanúsító oklevelet Veszprémben adták át a konferencia zárásakor, amit Homoki Péterné, intézményegység-vezető vehetett át. Pintérné Ballabás Márta igh.
TÁNCSICS-NAP 2011 Gyönyörű napsütéses volt április 20-a, amelyet a Benedek Elek Általános Iskola tanulói és pedagógusai a hagyományosan megrendezésre kerülő Táncsics-nap miatt is vártak.
2011. május
A gazdag programhoz kapcsolódott a Föld napi megemlékezés. Ácsteszéren, az általános iskola udvarán ültettek a diákok egy Táncsics-fát, majd a Táncsics Mihály Emlékmú-
zeumnál Lunk György polgármester gondolataival, a diákok verssel és koszorúzással emlékeztek Táncsics Mihály születésnapjára. Ugyancsak ennek tiszteletére a Tán-
csics túraútvonal egy szakaszát tették meg a felsős osztályok Csatkáig. Az alsó évfolyamos kisdiákok Csatkáról a Szentkúthoz túráztak. Csatkán, a sportpályán illetve a felsősöknek a lőtéren is voltak különböző gazdag programok: játékok, vetélkedők, futball, számháború. Mindenki érdeklődése és kedve szerint tehette magát próbára.
2011. május
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
A nap sikeréhez az is hozzájárult, hogy Tűz András, Csatka polgármestere igazi vendégszeretettel fogadta a faluba gyermekzsivajt hozó iskolásokat. Nem lett volna teljes a nap a lelkes ácsteszéri és csatkai felnőtt és szülői segítség nélkül. Az üstben készített ebéd mind el is fogyott. Az egybegyűlt diákok, pedagógusok és felnőttek ebéd után Föld napi megemlékezést tartottak. A nap emlékére a gyerekek a sportpálya mellett nyírfát ültettek. Reméljük, az ácsteszéri tölgy és a csatkai nyír megkapaszkodik a talajba, és kötnek mindannyiunkat, hirdetik, hogy ide tartozunk, ehhez a csodálatos bakonyalji vidékhez. Borbély Ilona
Újabb megyei siker az általános iskolában! 2011.április 8-án került megrendezésre iskolánkban a 7. és 3. osztályokban a „Kisiskolások” országos közlekedésre nevelési verseny iskolai fordulója. A tanulóknak egy tesztlapot kellett kitölteniük, amely magában foglalta az utas, a gyalogos, és a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókat, ismereteket. Természetesen tartalmazta még a közlekedéssel kapcsolatos illemszabályokat is. A 3.osztályosoknál a legjobb teljesítményt Szőke Martina érte el, így ő képviselhette iskolánkat a megyei versenyen 2011. április 13-án Tatabányán. Az itteni megmérettetésen kiválóan szerepelt. Komárom-Esztergom megyében a 3. osztályosok között megyei 2. helyezett lett, így öregbítve iskolánk jó hírnevét. Áment Róbertné
Országos Tanulmányi versenyre jutott a 3. osztályos csapat! Az Apáczai Kiadó a tanév elején 3 főből álló csapatoknak komplex tanulmányi versenyt hirdetett, melyre a 3. osztályból 2 csapat nevezett. A gyerekeknek három ös�szetett feladatlapon kellett bizonyítaniuk tudásukat: szövegértés-szövegalkotás, matematika, ének, rajz, hagyományőrzés és népi megfigyelések-időjóslások területén. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, hisz az egyik csapat, melynek tagjai Csikai István, Kovács Alex és Szarvas Szilárd voltak, meghívást kaptak eredményük alapján az országos döntőre, melynek időpontja 2011.április 21-én volt. Itt tudtuk meg, hogy több, mint 700 közül 41 csapatot hívtak ide. A döntő feladatsorában azok az ismeretanyagok szerepeltek, amelyek a fordulók során is voltak plusz még a tavaszi ünnepkörök. A nehézséget az jelentette, hogy a feladatlapot nem lehetett szétszedni, minden feladatot közösen kellett megoldani a csapatoknak. A fiúk nagyon ügyesek voltak : országos 29. helyen végeztek. Büszkék vagyunk rájuk! Áment Róbertné
7. oldal NyelvÉSZ
A Bendegúz Gyermek- és Ifjúsági Akadémia felmenő rendszerű tanulmányi versenyt rendez minden tanévben az általános iskolák 1-8. osztályos tanulói részére országos döntővel. A verseny célja, hogy a résztvevők felfedezzék anyanyelvünk színességét, szépségét, tiszteljék és ápolják anyanyelvi hagyományainkat. A verseny 3 fordulós. Az iskolai válogatót megyei forduló, majd országos döntő követi. Az idei NyelvÉSZ Nemzetközi Tanulmányi Verseny első fordulóját február 25-én rendeztük meg iskolánkban, 20 fő részvételével. Közülük 8 tanuló vehetett részt április 8-án a megyei fordulóban, ahol szép eredményeket értek el. Ceszneki Zita (3.o) : megyei 15. hely ( Felkészítő tanár: Áment Róbertné) Kadlecsik Tardos Zsadány (4.o.): megyei 22. hely ( Felkészítő tanár: Szteblák Zsuzsa ) Kadlecsik Bajnok Bátor (5.o.): megyei 9. hely (Felkészítő tanár: Török Elek Józsefné ) Biróczky Fruzsina ( 8. o.): megyei 19 . hely (Felkészítő tanár: Borbély Ilona) Kőházi Mecédesz (8.o.): megyei 7 . hely ( Felkészítő tanár: Borbély Ilona) Serényi Anett(8.o.): megyei 17.hely (Felkészítő tanár: Borbély Ilona) Szücs Evelin( 8.o.): megyei 14. hely (Felkészítő tanár: Borbély Ilona) Vancsai Lilla (8.o.): megyei 11 . hely ( Felkészítő tanár: Borbély Ilona)
A magyar költészet napján József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Erre az iskola a hagyományostól kicsit eltérő módon emlékezett. Ezen a napon az aulában az intézmény összes tanulója és pedagógusa közösen mondott és énekelt József Attila-verseket. Április 11-én délután a bakonysárkányi körzeti szavalóversenyen két tanuló képviselte iskolánkat. Első helyen végzett Maszlavér Diána Virág 5. osztályos tanuló, és szépen szerepelt Halász Ramóna 8. osztályos tanuló. (Felkészítő tanár: Borbély Ilona) Ugyancsak a költészet napjának tiszteletére vehettek részt jutalomként az iskola tanulói a Garabonciás együttes azon műsorán, amely Kisbéren, a Wass Albert Művelődési Központban került megrendezésre.
Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny A 2010/2011-es tanévben is megrendezésre került Magyarországon a „Kangourou sans Frontieres” nemzetközi alapítvány által koordinált Nemzetközi Kenguru Mate(Folytatás a következõ oldalon)
8. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
matika Verseny. A versenyen 2.-8. osztályos tanulók vehettek részt. A verseny célja: • a matematika népszerűsítése, a matematika megszerettetése • sikerélmény biztosítása • Magyarország bekapcsolása egy egységes európai versenybe • nemzetközi hírnevünk javítása • a tehetségek kiválasztása A verseny az egész országban 2011. március 17-én, csütörtökön 10.00 órai kezdettel került megrendezésre. Iskolánkból 26 tanuló vállalta a megmérettetést: • 3. osztály: Laszák János • 4. osztály: Fábián Csaba, Kadlecsik Tardos Zsadány • 5. osztály: Kadlecsik Bajnok Bátor, Szvák Vivien • 6. osztály: Andrási Elizebet, Dákai Szabina, Kovács Kincső, Tóth Vivien • 7. osztály: Bakács Cintia, Czeglédi Laura,Gazda Patrícia, Gede Zsolt Dániel, Ősz Martin • 8. osztály: Bognár Ádám István, Biróczky Fruzsina, Dancsó Mária Rita, Halász Ramóna, Hermann Brigitta, Kajári Szimonetta Regina, Kovács Anikó, Kőházi Mercédesz, Ligeti Kinga, Serényi Anett, Szücs Evelin, Takács Dominik Osztályonként és megyénként több száz tanuló versenyezett. Iskolánk tanulói szép eredményeket értek el. Legkiemelkedőbb teljesítményt Kadlecsik Bajnok Bátor nyújtotta, megyei első helyezést ért el. Jó teljesítményt nyújtottak még: Laszák János 17.,Fábián Csaba 16., Kadlecsik Tardos Zsadány 28.,Ősz Martin 28., Halász Ramóna 17., Kőházi Mercédesz 25. helyezést értek el e megyében. A többi tanulónk a középmezőnyben végzett. Minden versenyzőnek gratulálunk, további sikereket kívánunk.
2011. május
fogadta a versenyzőket. Bakonyi Ilona tanárnő köszöntötte a versenyzőket, majd tavaszt idéző versekkel, énekekkel kedveskedtek a kisbéri diákok a jelenlévőknek. A verseny első felében feladatlapon dolgoztak a csapatok, majd kiselőadások következtek. 6. osztályosaink az év madarát, a széncinkét mutatták be, 5. osztályosaink pedig a vadmacskát. Szép eredmények születtek, ugyanis a „Bakonyi sünik” csapata a 4. helyen végzett (Maszlavér Diána, Kolonics Hella, Szeleczki Dzsenifer). Az 5. osztályos csapat, a „Vadvirágok” az első helyet szerezte meg. (Farkas Fanni, Jaros Marina, Szücs Laura). A díjazottak oklevelet és ajándékkönyveket vehettek át. A gyerekek felkészítő tanára Janóné Kucserka Mária volt.
Színházi előadás Bérletes előadássorozatunk soron következő darabját láthattuk március 24-én, csütörtökön a székesfehérvári színházban. Godspelle címmel került bemutatásra egy zenés darab, középpontjában kultúránk alapműve, a Biblia állt. A feldolgozás a közérthető zene nyelvére fordította le a világ legszebb és legrégibb történetét. Jellemformáló tanításait, kristálytiszta mélységű történeteit egyetlen társadalom sem nélkülözheti. A gyönyörű zene, és a lebilincselő történet nagyon tetszett a gyerekeknek, valóban maradandó élményben részesültek. Szerk.: Pintérné Ballabás Márta
Aki tartja a formáját Az ácsteszéri Nerhaft Beatrix üstökösként tűnt fel a súlyemelésben. A szép sikereket, helyezéseket azóta is tartja úgy, hogy közben saját eredményeit javítja. Az Arany Trombita következő számában olvashatnak erről a tisztelt olvasók.
Csodálatos természet Az idén immár 10. alkalommal rendezte meg ezzel a címmel a kisbéri Petőfi Sándor Általános Iskola a környék természetet kedvelő 5-6. osztályos tanulóinak természetismereti versenyét. A diákoknak 3 fős csapatokat kellett alkotniuk. Iskolánkból az 5. osztályosok „Vadvirágok” csapata, valamint a 6. osztályosok „Bakonyi sünik” csapata nevezett a vetélkedőre. A feladatok már januártól érkeztek a csapatok számára. Társasjátékot, rejtvényt kellett készíteni egy különleges vagy számukra kedves élőlényről. Plakátot rajzoltak, amin bemutatták, hogy tudatos vásárlóként hogyan védik a Föld jövőjét. Az első két fordulóban feladatsorokat oldottak meg a csapatok a tanult állatokról és növényekről. A harmadik fordulót Kisbéren rendezték meg. Az iskola aulájában a csapatok beérkezett munkáiból álló kiállítás
Nerhaft Beatrix 2011-ben elért eredményei: 1. 02. 26. Szombathely : Savaria Kupa - nemzetközi verseny 2. helyezés (116 kg-os összetett eredmény) (Folytatás a következõ oldalon)
2011. május
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
2. 03. 26. Soroksár Kupa - nemzetközi verseny 1. helyezés ( 120 kg-os összetett eredmény) 3. 04. 23. Országos Diákolimpiai Bajnokság: diákolimpiai bajnok (120 kg-os összetett eredmény) 4. 04. 30. Tatabánya Város Bajnokság : 1. helyezés (118 kg-os összetett eredmény) Borbély Ilona
Immár nem jeltelen sírban! A faluújság egy korábbi számában már közzétettük azt a levelet, melyet Varga Gábor esperesplébános írt 1945. szeptember 11-én Mikolics István szüleinek fiúk elvesztéséről. Emlékeztetőül idézek néhány sort a levélből: „Fájdalmas szívvel arról kell értesítenem Önöket, hogy hőn szeretett gyerekük a kenézi csatában géppisztolylövés áldozata lett. Az ütközet március 29-én Nagycsütörtökön volt. Az ütközet után 18 gyermekhonvéd maradt a csatatéren és a lövészárokban. Ugyanakkor 13 orosz és 2 német katona holttestét találtuk meg. Fiúk holttestét közös sírban a kenézi temetőben hantoltuk el Nagyszombaton délután 3 órakor. Az elesett 17 éves ifjú haláláért Isten és az emberek előtt legyenek felelősek azok, akik meggondolatlanul és lelkiismeretlenül a kilátástalan és reménytelen küzdelembe hajszolták gyermekhonvédeinket. Négyszáz honvéd állt ellent és szállott szembe, - úgyszólván fegyvertelenül, az óriási orosz csapatoknak” „Végül azt kérem, hogyha tehetik küldjenek hős fiúk sírjára egy cserépben élővirágot, hogy azt a fiúk sírján elhelyezhessem a magunk virágai mellé és ezek a kenézi kis temetőben a hősök sírhantján állandóan illatozzanak és hirdessék mindenkor mindenkinek, hogy a katolikus szívekben él a kegyelet, hála és szeretet hőseink iránt.” 65 évnek kellett eltelnie, hogy tragikus sorsukhoz méltó, áldozatuk előtt tisztelgő síremléket kapjanak, és ne kelljen jeltelen sírban nyugodniuk. Megvalósulásának ha nem is mesébe illő, de mindenképpen érdekes történetét Mikolics István adja közre: A tragikus hírt hozó levél után az édesanyám természetesen elutazott a 140 km-re lévő Vas megyei helyiségbe, beszélt a pappal is, aki a levelet írta. A közös síron volt egy fakereszt, aminek két lába volt és egy hosszú keresztben lévő deszka, melyen a nevek voltak felsorolva. Amikor apámmal a hatvanas években motorkerékpárral elmentünk, a fejfából már csak egy korhadt maradvány volt. Egy másik alkalommal, mikor apámmal ismét ott jártunk elmondták a falubeliek, hogy a határban tagosítás során feleslegessé vált egy kő kereszt, ezt a tanácselnök felállítatta a közös sír elé, és egy vékony kis beton kerettel körbevonták. Ez természetesen jeltelen volt, hiszen azon nem
9. oldal
volt semmi utalás arra, hogy mi okból és kik nyugszanak a mellette lévő közös sírban. Abban az időben erről nem is igen lehetett beszélni, mert a” hősök” jelző csak az szovjet katonákat illette meg. Ez az állapot 65 évig állt fent, amikor is a múlt évben egy alkalommal a lányom invitálására ismét elmentünk a testvérem sírjához Kenézre, ahol ugyanaz az állapot, ha nem rosszabb fogadott bennünket. Nagyon bántott a dolog, hiszen már rendszerváltás is volt és ez a méltatlan állapot senkinek nem szúrt szemet. A koszorú letétele és a tisztelgés után sétálni indultunk a temetőbe, mely egyébkén nagyon rendezett és tiszta volt, középütt sétánnyal, gyönyörű síremlékekkel stb. Sétánk közben jött velünk szembe egy hölgy, akit egy hirtelen ötlettől vezérelve megszólítottam: Bocsásson meg as�szonyom, hogy megszólítom, engedje meg, hogy bemutatkozzam, Mikolics István vagyok az egyik hősi halott magyar katonának a testvére. Majdnem hanyatt esett a csodálkozástól, hogy van még valaki a hozzátartozók közül. Amint látja, itt vagyok! Ezt követően bemutatkozott, így kiderült, hogy Ő a falu polgármesterasszonya. Majd elmondta, hogy koránál fogva nem sokat tud a közös sírban nyugvó honvédekről. Kérdeztem tőle, hogy tudja-e ezeknek a katonáknak a neveit? Nem, - de elő tudom teremteni, ugyanis az én nagyapám akkor volt bíró és az ő iratai között megvan a névsor. Na… akkor már csak az akarat hiányzik, hogy történjen valami, hiszen a két német és orosz katonának külön-külön van méltó síremléke, míg a magyar fölben nyugvó, magyar hősi halottaknak egy betű sincs. Hát…azok sem tehetnek róla, hogy ide kerültek – válaszolta. Na… és a 18 magyar gyerekember tehet róla, hogy a nyilasok a biztos halálba küldték őket?- vágtam vissza. Elismerte, hogy ebben viszont nekem van igazam. Szó, szót követett, majd ígéretet tett, hogy ezt a mulasztást igyekszik tisztességgel elrendezni. Azt is mondta, hogy Ő már a saját költségén is megcsináltatta volna a síremléket, de a pénz és az egyéb napi gondok miatt, mellőzésre került. Ennek ellenére azzal bíztatott, hogy mire még egyszer megyünk változás lesz. Telt múlt az idő, eközben egy-két telefon, illetve levélváltás történt köztünk, de az ígéret, csak ígéret maradt. Közben az unokám férjhez ment, kinek az apósa országgyűlési képviselő lett. Egy családi összejövetel során szóba került, a testvérem és társainak méltatlan helyzete. Ő felajánlotta segítségét, hogy ez az állapot megfelelően rendeződjön. Elmondta, hogy naponta találkozik a honvédelmi miniszterrel, akinek meg fogja mutatni az esperes úr által írt levelet, és a segítségét fogja kéri. (Folytatás a következõ oldalon)
10. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
Nem telt el egy hét, hív a Kenézi polgármester, hogy június 24-én lesz a falunap, és ez alkalommal, ennek keretében avatják fel a magyar katonák síremlékét, szeretettel meghívnak bennünket, ha úgy gondoljuk, menjünk el. Boldogan tettünk eleget a meghívásnak. Délelőtt 11 órakor mise volt a templomba, amit egy vendég pap, Bizonyos Brenner József helynök úr celebrált. Előtte helyi plébános köszöntötte a helynök urat, Mikolics Ferenc hősi halott katona testvérét, Mikolics Istvánt és családját, a kőfaragó mestereket, akik az emlékművet készítették és a többi megjelentet. Utána kimentünk a temetőbe, ahol elhangzott a Himnusz, majd a papok felszentelték a síremléket, az időközben megérkező honvédelmi miniszter Hende Csaba is tartott egy rövid beszédet, elsőként elhelyezte a koszorúit, majd mi családtagok szintén, és mások.
Az ünnepség végén odamentem a miniszterhez és bemutatkoztam neki. Ő megkérdezte, hogy milyen kapcsolatban voltam a hősi halott katonával? A testvérem volt- válaszoltam. A falunapon a vendégsátorban még lesz alkalmunk szót váltani- mondta, majd a jelenlevőkkel együtt bevonultunk a rendezvényre.
2011. május
Egy külön sátor volt felállítva, ahol a vendégeket asztalhoz ültették. Ebéd után borocskázás közben néhány szót váltottam a miniszterrel, ezenközben bemutattam az unokámat is: Miniszter Úr! - engedje meg, hogy bemutassam az unokámat, mint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jövendőbeli hallgatóját. Ő érdeklődött, hogy sikerült a felvételi vizsga, majd Leventének nevetve megjegyezte: Na… fiam, akkor jövőben gyakran fogunk találkozni, hiszen én leszek a főnököd. Mielőtt eltávoztunk volna, nagyon megköszöntem Hende Úrnak, a gyors és hatékony intézkedést, a polgármester asszony segítségét és meghívását, ezzel teljesült a nagy vágyam, megélhettem, hogy testvéremnek és bajtársainak méltó nyughelye lett. Ennyi a történet, melyre mondhatnánk azt is, hogy boldog vége lett, de a 18 fiatalember tragikus sorsa kapcsán ez a kifejezés ide nem illendő. Az utókor egy emberöltőt halogatta, a végső és méltó tisztesség megadását, de 2010. június 24-én, ugyan némi „unszolásra”, de megtette. Vajon hány magyar katonát kapartak el honi, vagy idegen földbe végtisztesség nélkül? Talán Pista bácsi nem haragszik, ha azt mondom, a Kenézi síremlék lehetne jelképesen kicsit az övék is, - a ki tudja hol nyugvóké, - a jelteleneké, - akik áldozatukért az utókortól egy fejfát sem kaptak. De, lám milyen az élet! Pista bácsi családjában is tetten érhető az élet körforgása, a történelmi ismétlődés, a folytonosság, hiszen hősi halott apáknak, nagyapáknak állítunk síremléket, ugyanakkor a fiúk, az unokák újra kardot kötnek, hogy ha kell az elődök nyomdokaiba lépjenek. Azt hiszem közös az óhaj, hogy az a bizonyos kard örökre, a hüvelyében maradjon és viselőjének, ha idős korban eljön az idő, szeretteivel keljen szembenézni, ne fiatalon, a halált osztó géppisztoly csövével. Pintér Gábor
Klub-híradó Ahogy ígértem a faluújság figyelemmel kíséri az önszerveződéssel alakult klubéletet. A legutóbbi, április 28-án tartott összejövetelnek egészségügyi szűrés is részese volt, ahol vérnyomásmérés, koleszterin-szintmérés, is történt a jelenlevő mintegy 20 főnek, dietetikus tanácsadó részvételével. A következő alkalommal, - május 12-én - a szokásos elfoglaltságok mellet népdaltanulás is szerepel a programok között. A klubelnök, Katalin asszony kéri, hogy akik eddig nem vettek részt az összejöveteleken megjelenésükkel és ötleteikkel segítsék a klubélet színesebbé tételét. Pintér Gábor
2011. május
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
Házunk Tája
E rovatban megjelent cikkeimben nem foglalkoztam a szőlőtermesztéssel, a szőlő betegségeivel és ellene való védekezéssel, mert úgy gondoltam, hogy a faluban a szőlőtermesztést még felvállaló néhány termelő gyakorlati tapasztalatból jól meg tudja oldani a termelést. A minap aztán a kezembe került egy 1906-ban Kolozsváron kiadott Mezőgazdasági Tanácsadó című szakkönyv, amit elolvasva elhatároztam, hogy nem ártana átgondolni hogyan is alakult a szőlőtermelés helyzete községünkben, még mielőtt az utolsó gazda is felhagyna a szőlőtermeléssel. A témáról irodalmi anyag nem áll rendelkezésemre, de a régi dűlőnevek és a szőlőbetegségek terjedésének időpontjai alapján kikövetkeztethető a szőlőtermelés alakulása. Ácsteszér nem tartozott soha a nagy bortermelő körzetekhez, de minden földművelő gazda igyekezett megtermelni a saját szükségletére elegendő bormennyiséget, s ehhez meg is találták azt a dűlőt, ahol a feladat megoldható volt. Minden akkor kezdődött, amikor kijelölték falunk újkori helyét. A mérnökök kimérték a portákat, a dűlőket és a dűlőben a portákhoz tartozó földparcellákat. Az eredeti jobbágyporták 28 m szélesek és megközelítően 5 000 négyzetméter területűek voltak, ezekhez kb. 22 kh. földterület tartozott, amit dűlőkben az egyforma földminőség biztosítása végett, úgy osztottak szét, hogy a falubéli szomszédok a földparcellánál is azok voltak. Mivel minden falubéli portához, minden dőlőben földparcella is tartozott, a dűlő nagysága alapján a parcella szélessége 12 m-től-30 m-ig is változhatott. A későbbi beépítések és telekosztások miatt un. fél telkek, illetve fél parcellák is lettek. A keskeny parcellák inkább a szőlő, a kender és a káposztáskertekre volt a jellemző. Az ilyen parcellákon a gazdálkodás az 1952-es első nagy szövetkezeti szervezésig volt, azután tömbösítették, hogy a terület nagysága megfeleljen a gépi műveléseknek. Mára már csak a szőlőparcellák méret jelzi a régmúltat. A faluban is megfeleződtek a telkek, illetve az új utcákban már más méretarányokat alakítottak ki.
11. oldal
A dűlőkialakítások idején az Öregszőlő-dűlőt nevezték ki szőlőhegynek. Ide építették a présházakat és a pincéket és ide jártak az idős gazdák borkezelést végezni és minden este tarisznyában a pintes üveggel a napi boradagot hazavinni a családnak. E szőlőhegy sarkában a szeszfőzde is, ahol a törkölyből főzték a pálinkát. A hegyen a szőlőművelésnek a szőlőgyökértetű (filoxéra) járvány vetett véget. A filoxéra a szőlőgyökéren élősködő kb. 1 mm nagyságú sárga tetűféle, aminek erős szívó és szúró sertéje van, és a gyökérkéregben tanyázik. A megtámadott gyökerekben dudorok, daganatok képződnek, majd e miatt az elhal, így a szőlőnövény fejlődésében visszaesik és végül néhány év alatt elhal. A tetű létének feltétele, hogy járatai megmaradjanak a földben. Ez csak kötött talajon adatik meg, ezért az ilyen talajon csak kényelmetlen sok tortúrát jelentő védekezéssel biztosítható a szőlőtermelés. Ez a szőlőhegy ilyen volt, amiért itt felhagytak a szőlővel és gyümölcsfákkal telepítették be az 1940-es évek végéig és a présházakat rendeltetésszerűen használták, aztán elbontották. Ma már a gyümölcsfákat is kivágták, legelőnek használható csak. A filoxéra járvány után új szőlőterületet jelöltek ki. Ez lett a mai Homoki szőlődűlő, melynek homokos talajában már nem kellett védekezni a szőlőtetű ellen, és régi labruska szőlő fajták helyett új nívósabb, igényesebb fajták is telepíthetők voltak. Ezek az európai fajták homok talajon saját gyökerükön is szaporíthatók s ez a telepítésüket megkön�nyítette. Az első telepítések talajlemosódást megakadályozandóan kereszt sorok voltak viszonylag keskeny sortávolságra ültették a tőkéket, így csak kézi művelésre volt alkalmas. Később telepítettek még szőlőt a homokos talajú helyekre így a Vágási-dűlőben, a Csapszárba, a Simsik hegy aljába és máshova is, ahogy a család bor szükséglete megkívánta. A Homoki szőlő határárokkal körbevett, sorompóval zárható két bejárati kapuval rendelkezett, benne épített csősz ház volt. Az akkor törvénynek megfelelően a hegybíró tartatta be a rendet, szürethez közeledve csőszöket alkalmazva, és a szüret idejét előírva. Többek között pihenő napon a dűlő látogatását is korlátozták. Így volt ez az 1950-es évek közepéig, ezután már nem voltak olyan szigorú előírások a szőlőtermelésre, csak a pénzügyőrök ellenőrizték a családok bor készletét. A szőlő betegségei közül egyik legfontosabb a peronoszpóra nevű gombabetegség, melyet 1878-ban írtak le először Franciaországban. Hazánkban 1880-ban lépett fel először és 1888-tól számos szőlő vidéken komoly károkat okoz. Az akkori felfogás szerint, károkozás tekintetében hasonló s filoxérához. A szőlőlevél alsó lapján jelenik meg fehér foltokat képezve, majd behatol a levélbe, aztán az megbarnul, összeszárad és lehullik. Ellene védekezési anyag a rézgálic, melyet mésszel kell vegyíteni, hogy ne égesse a levelet. Ez az első védekező anyag a bordói lé. Használtak még szappanos rézgálicot is, manapság már szintetikus készítmények segítenek a védekezésben. (Folytatás a következõ oldalon)
12. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
Az 1940-es évek végén még elég volt ellene két bordói leves permetezéssel védekezni. A másik nagyon fontos gombabetegség a lisztharmat. 1840-es években írták le üvegházi szőlő nevelésnél, 1850ben már nagy károkat okozott dél európai országokban. Madeira szigetén teljesen kipusztította a szőlőt. Hazánkban csak a 1890-es években jelent meg. A szőlő levelének felszínén telepszik meg a lisztszerű bevonat, amely később sárgul és bebarnul. Érdekes, hogy községünkben az 1950-es évekig nem hallottam róla és nem is védekeztek ellene. Máshol az úgynevezett jelzőtőkén figyelték, s ha ott megjelent fogtak hozzá a védekezéshez. Leghatásosabb ellenszere a ventilált kénpor. Kijuttatáshoz porozó készüléket használtak, majd permetszerré alakították és porlasztásos géppel szórták a szőlőre. Kezdeti időszakban 2.4 porozás biztosította a teljes védelmet, ma már ez nem elég, mert 8-10 permetezés is szükséges egy tenyész-ciklus alatt. Községünk szőlő területe az 1990-es évektől kezdve egyre csökken. Először szórt szőlők tűntek el, majd nagyobb egységekből így a Vágási dűlőből és ma már a Homoki szőlő – dűlő is inkább akácosodik és mindössze 14-15 parcellán folyik még szőlészkedés. Úgy látszik, hiába modernizálódik a szőlőtermelés technológiája egyre újabb és újabb betegségek jelennek meg, melyek ellen a védekezés egyre nagyobb szakértelmet és kitartó munkát igényel, nem is beszélve a költségekről és rizikóról, amit egyre kevesebben vállalnak. Lehet, hogy a jövőben a szőlőtermelést és a bor előállítást csak a borvidékeken a fejlett technológiával rendelkező borgazdaságok végzik majd? Liebmann Károly
Repülő keresztrejtvények Így aposztrofálta egy neves ornitológus-genetikus Anker Alfonz a költöző vándormadarakat, illetve a postagalambokat. A rejtvény, illetve a rejtély, az a számunkra megfejthetetlen tájékozódási, képességük. Ez alkalommal a postagalamboké, annak okán, hogy községünkben többen foglalkoznak postagalamb tenyésztéssel, illetve versenyeztetéssel. Kevesen tudják, - hiszen szerényen titkolja - hogy Bene László e sportág jeles képviselője, számtalan irigylésre méltó elismerés és díj birtokosa. Mielőtt felkerestem volna, kicsit tájékozódtam postagalamb ügyben. Hihetetlen irodalma van ennek a kevesek számára ismert szép foglalkozásnak és a galambok csodálatos képességének. Mielőtt a „mesterrel” beszélgetnénk nemes hobbijáról, kedvcsinálóként következzék néhány gondolat. A postagalamb ugyan nem tartozik a vándormadarak közé, de az a bizonyos „hazatalálási” képességére a monda szerint úgy derült fény, hogy egyik uralkodó ellátogatott egy másik ország fejedelméhez, ahol nagyon megtetszett a város különlegesen szép galambállománya. A vendéglátó
2011. május
uralkodó udvariasan nagyobb mennyiségű galambot ajándékozott a vendég számára, aki az ajándék galambokat a saját városába azzal a céllal engedte szabadjára, hogy honosodjanak, helyet keressenek maguknak és szaporodjanak. Ám a szabadon engedett galambok három tiszteletkör után visszarepültek távoli otthonukba. Talán ez adhatta az ötletet, hogy más alkalommal hírek továbbítására használják a kis szárnyasokat. Időszámítás előtt 500-ban az ókori rómaiak és görögök már használták hírvivőként a galambokat, de hadi célra is használták őket Ennek a történelemből legismertebb esete a 19.század végi francia porosz hadjárat, mely alkalommal a miután Párizst körülzárták, a francia főváros a külvilággal csakis postagalambok útján érintkeztek. A porosz kormány a galambok elfogására sólymokat tanítottak be, mivel a postagalamb repülési sebessége egy perc alatt 800-1 000 méter!!! Mások a gazdagságukat köszönhették a kis szárnyasoknak. Máig tartja magát a legenda, miszerint a Rotschild család mesés vagyonát ugyancsak a postagalamboknak köszönhetik, mert Waterloo-i csata kimeneteléről 2 nappal korábban értesült, mint mások. Ez az idő elég volt olyan tőzsdei akciók lebonyolítására, amely hatalmas nyereséget hozott számukra. Előszeretettel használták még őket szerelmes levelek közvetítésére, mentési célokra, hajótörés esetén stb. Manapság kizárólag sport célokat szolgál a postagalamb tenyésztése. Ennek egy példátlan esetét produkálta egy internetkapcsolata minőségével elégedetlen dél-afrikai cég. A tarthatatlan állapotokra való felhívás sajátos módját választotta, amikor adatátviteli versenyt rendezett az ADSL-kapcsolata és egy postagalamb között. Mindkét versenyzőnek ugyanaz volt a feladata: a cég egyik központjából, az attól 80 km-re fekvő másikba kellett eljuttatni 4 gigabájt adatot. A galamb fölényesen nyert. A 11 hónapos galamb 2 óra 6 perc és 57 másodperc alatt jutatta el a célszámítógépre az adatokat a lábára erősített pendrive-on. Maga a repülés nem tartott ennyi ideig, de az időeredménybe beleszámították azt az időt is, ami az adatok átmásolásához kellett az usb-s tárolóról a pécére. A madár célba érésekor a feltöltés az ADSL kapcsolaton még csak 4%-on járt. A postagalambok csodálatos tájékozódási képessége napjainkban is feladja a rejtvényt a tudósoknak. Nemrég látott napvilágot egy cikk, mely új felfedezést tett közzé a postagalambok tájékozódásával kapcsolatban. A kutatók azt állítják, hogy nem csak a mágneses erőtér érzékelése és a csillagok állása igazítja útba az állatokat, hanem szaglószervük is. A vizsgálat alapjául az a felfedezés szolgál, hogy a postagalambok útközben un. szagtérképet készítenek, és ennek segítségével találnak vissza célhelyükhöz, illetve, hogy útjuk során hol találnak olyan helyet, ahol jóllakhatnak, vagy vizet találhatnak. A kutatók úgy bizonyították felvetésük helyességét, hogy (Folytatás a következõ oldalon)
2011. május
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
bizonyos számú állatnál elvágták az agyba vezető szálat, mely a szagokról adott tájékoztatást, és azt tapasztalták, hogy az állatok nagy része szaglószervi információtól megfosztva össze-vissza röpködött. Lehet, hogy a többi madár esetében is feltételezhető a szagtérkép készítésének képessége? A válasz még bizonyításra vár, ám mindenképpen új kutatási terület adott a tudósok számára a mostani felfedezés. Ezek után lássuk a „medvét”, illetve a nála sokkal, szelídebb, mondhatni galamblelkű tenyésztőt, és a neki oly sok dicsőséget és trófeát szerző kedvenceit. Egyik közkedvelt magyar nóta kezdő sorai úgy szólnak, hogy: „Galamb szívet örököltem az édesanyámtól”. Annus néni genetikai közrehatását nem szeretném elvitatni, de esetleg egyéb motivációk is közrejátszottak a galambok iránti vonzalmadhoz? Ez nálam gyerekkori „szerelem”- a szomszédban voltak galambok és így gyakorta volt lehetőségem megfigyelni őket, megtetszett a szelídségük, a szépségük. Később hogyan jött a versenyzés gondolata és melyik szervezethez tartozol? A galambok iránti vonzalmam az idő múlásával sem szűnt, sőt behatóbban kezdtem foglalkozni velük, televízióból, szakkönyvekből, ismerősök révén, szereztem információkat, majd szert tettem néhány versenygalambra is. Az országban 29 szervezet működik én jelenleg a fehérvári 13-as tagszövetséghez, és a C-18-as kisbéri egyesülethez tartozom. Melyik fajtát, illetve fajtákat részesíted előnybe?- mik a tenyésztésnél a főbb szempontok? Három fajtát a Stichelbaut, a Janssen, a Desmeith-Matthijs –t használok versenyzésre. A galambok hímjei 15-16 évet élnek a tojók 5-6 évvel kevesebbet, talán a tojás lerakása a kotlás több energiát emészt fel, jobban megviseli a szervezetüket. A tenyésztésnél a gazda „szeme” a mérvadó, ő nézi ki a hím számára a tojót, az optimális utód reményében. Alapvető természetesen a jó vérvonal, nézni kell továbbá az izomzatát, a tollazatát, de legfontosabb a szem szemcsézettsége,- legalább is én ezt tartom a legfontosabbnak. Ezek figyelembevételével sikerült olyan utódot tenyészteni, mely nemrég tagszövetségi I-díjat nyert, sőt eredménye alapján az országos listára is felkerült. Az ilyen szinten versenyző galamboknál nem csak az eredményt zsűrizik, hanem a küllemet is, az izomzatot, a tollazatot stb. Párzás után a tojó 2 tojást rak, melyből 18 napi kotlás után kikelnek az utódok. Mennyi idő múlva foghatók be versenyzésre, és annak milyen módozatai vannak? Öt hónapos kortól rövidebb távon, majd fokozatos „edzés” után, versenyzésre is lehet fogni őket. A versenyzésnek is megvan a szezonja, mely most tavasszal, május 1-én kezdődik és szeptemberig tart.
13. oldal
A versenyzésnek különböző módozatai vannak az un. természetes, illetve özvegy versenyzési módszer, továbbá rövid (300 km-ig), közép (600 km-ig), vagy maratoni (800 km-feletti). A rövid, vagy közép, sőt a 800 km-es távot is a versenygalamb pihenés nélkül lerepüli kb. 70 km-es óránkénti sebességgel, mely átlagsebességet egy autó pld. nem tud tartani. Főleg a közép és hosszú távú versenyeken sajnos veszteségek is vannak: esetleg a galamb eltéved, vagy elkapja egy sólyom. A veszteség akkor nagyobb arányú, ha nem kellő fizikumú és felkészültségű galambokkal versenyeznek. Nálam az utóbbi időben – ahogy egyre nagyobb tapasztalatra teszek szert - nagyon kevés volt a veszteség. A versenyek eredményességét befolyásolja, hogy mennyire motiváltak a galambok a hazatérésben. A fent említett „természetes” módszer esetén a fészekbe való visszatérés a fiókák nevelése jelenti a motivációt. Így minkét nem tagjait versenybe lehet küldeni. Az „özvegyekkel” való versenyzés során viszont a hímet és a tojót az edzés és a verseny idejére elválasztják egymástól. Időről időre találkozhatnak, de csak oly módon, hogy abból szaporulat ne keletkezhessen. A pár egyik tagja, általában a tojó, a verseny idején otthon marad. Elsősorban a rövid és középtávú versenyeknél hasznosítható a versenyzők erősebb törekvése, hogy párjukkal újra találkozhassanak. A versenyző motivációja tovább fokozható, ha féltékenységi helyzetet terem a tenyésztő. Magyarországon egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a módszert. Az köztudott, hogy a galamb lábán gyűrű van, melyet, ha hazaérkezik egy speciális időmérő órába kell behelyezni és ez rögzíti a versenyidőt, azt talán kevesebben tudják hogy van már olyan rendszer is, amely fotócellás, egy csipp segítségével rögzíti a dúcba érkezés pillanatát. Ez a módszer értékes perceket hozhat, hiszen nem kell a galambbal személyesen érintkezni, a helyéről kihalászni, lábáról a gyűrűt levenni. Én még a hagyományos módszerrel rögzítem a hazaérkezés idejét, de ha nyerek egy nagydíjat, akkor feltétlenül lesz nekem is… Anélkül, hogy a zsebedbe turkálnék, anyagilag „meghálálják” a törődést a kis kedvencek? - hiszen vannak komoly összegű pénzdíjas versenyek is, vagy mint minden hobbi ez is többlet terhet jelent? Ez nyilván egy költséges sport, élőhely kialakítása, élelmezés, gyűrűk vásárlása, állatorvosi díjak, utaztatás, stb. Ennek ellenére, ha valaki nagyon eredményes, nagy versenyeket nyer, akkor pozitív irányba is billenhet a mérleg nyelve. Országos, vagy pláne nemzetközi versenyeken már komoly összegek forognak, de volt már autó is fődíj. Sajnos nálam egyenlőre az a bizonyos mérleg nyelve még negatív irányba mutat, de a reményt, - hogy egyszer talán sikerül,- ébren tartom. Ezt a beszélgetést egy udvari asztal mellett a galambok társaságában, vidám brukkolásuk közepette folytattuk.
14. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
Amilyen rajongással a „gazdi” beszélt kedvenceiről, ahogy simogató tekintetével kísérte röptüket a boldogság egy különös formáját volt szerencsém tetten érni, melynek sajátja, hogy kölcsönös egymásra hatásként, ember szívében és galambdúcban egyaránt lakozik.
2011. május
A trófeáknak helyet adó vitrin és a díjak büszke tulajdonosa
Köszönöm, az élményt és az interjút, kívánom, hogy sebes szárnyú kedvenceid a jövőben is sok örömet okozzanak és díjakat nyerjenek ezzel is meghálálva a szerető gondoskodást.
Pintér Gábor
Főzési Tanácsok Sajtos pogácsa A jelenlegi és jövendőbeli lakhely
Hozzávalók: 1 kg. liszt, 2 cs. ráma margarin, 2 pohár tejföl, 2 cs. élesztő, 1 cs. sütőpor, 4 tojás sárgája, 1 evőkanál só, 2 dl. tej Elkészítése: A langyos kissé cukros tejbe felfuttatjuk az élesztőt. A lisztben elmorzsoljuk a margarint, beletesszük a többi hozzávalót és jól kidolgozzuk. 15 perc pihentetés után kisodorjuk és hajtogatjuk. Ezt még kétszer megismételjük. Kisodorjuk, kiszaggatjuk. Egész tojással megkenjük a tetejét, majd reszelt sajtot szórunk rá. Forró sütőbe sütjük. Bata Lászlóné
Arany Trombita Ácsteszér község havi lapja Kiadásért felel: Önkormányzat, Ácsteszér Szerkesztõk: Pintér Gábor, Gubucz Lajosné, Borbély Ilona, Wéber Gáborné
