Önkormányzati esettanulmány Iskolafelújítás és -bıvítés
1
A projekttel kapcsolatos alapinformációk összefoglalása
1.1 A pályázó és a projekt bemutatása A pályázó egy közép-dunántúli település, Nagyfalva Nagyközség Önkormányzata. Nagyfalva 4500 fıs település, amelynek lakossága folyamatosan növekedett a rendszerváltás óta. A növekedés elsısorban a közeli, dinamikusan fejlıdı Nagyvárosból kitelepülı lakosságnak, a jó közlekedési kapcsolatoknak és a sokat javult infrastrukturális feltételeknek köszönhetı. A település térségszervezı ereje sokat erısödött az elmúlt években, és mára egy önálló, hátrányos helyzető kistérség központjává vált. A projekt célja a nagyfalvai Nagy Zoltán Általános Iskola felújítása és bıvítése révén az oktatás minıségében és hatékonyságában meglévı különbségek csökkentése a hátrányos helyzető kistérségben, valamint az informatikai technológiák elterjedésének elısegítése az általános iskolában, illetve az integrált nevelés-oktatás elısegítése. A nagyfalvai Nagy Zoltán Általános Iskola 1980-ban épült 10 tanteremmel 300 tanuló számára, azóta felújítására nem került sor. Az elmúlt két évtizedben, és fıleg a kilencvenes évektıl kezdıdıen a település lakossága jelentısen megnıtt, és ez az iskola létszámában is éreztette a hatását: míg az 1995/1996-os tanévben a tanulók száma 520 fı volt, a 2004/2005-ös tanév várható létszáma 680 fı lesz, az intézmény kihasználtsága több mint 100%-os. Jelen pillanatban a létszámbıvülés problémája csak úgy oldható meg, hogy az 1–4. osztály, illetve a speciális nevelési igényő tanulócsoport oktatása két másik, a harmincas években épült, rendkívül rossz állapotban levı épületben folyik. A folyamatos bıvülés és az oktatási igények változása (kisebb létszámú csoportok, számítástechnikai terem, nyelvi laboratóriumok kialakítása) miatt az iskola a fıépületben a
761
meglévı termek megosztására, az egyéb funkciójú termek tanteremmé alakítására, illetve a délutáni oktatás bevezetésére kényszerült. Így sikerült az oktatást biztosítani, illetve a termek számát 36-ra növelni, ám ezek közül sok a szükségterem, melyek természetes fénnyel való ellátottsága, szellızése nem megfelelı; nem felelnek meg a kor követelményeinek. Tovább súlyosbítja a helyzetet az osztályok magas létszáma: az alsó tagozaton 22 csoportból 10 létszáma meghaladja a törvényes (26 fıs) korlátot. A két régi iskolaépület állapota katasztrofális és balesetveszélyes. Az épületek sarkain a burkolat több helyen elvált a faltól, és így leomlással fenyeget; a szabványpala tetıhéjazat megbomlott, egyes elemei leváltak, vagy további bomlás észlelhetı, és így komoly sérülést okozhatnak; a használaton kívüli kéményeket kikezdte a fagy, tégladarabok leválása várható; a tetık faszerkezete elöregedett, rovarrágott, gombafertızött; a tetıhéjazat bomlásából eredı beázások miatt a mennyezetvakolat leomlással fenyeget; az azbeszt anyagú héjazat környezetkárosító hatású. Szokatlan, de fontos megjegyzendı, hogy az épület nem rendelkezik WC-vel. A fıépület állapota jobb, de a több mint húsz évvel ezelıtt épült, az akkori igényeknek és technológiai színvonalnak megfelelı (külsı hıszigeteléssel ellátott, PEVA típusú) épület mára az elıírások változása és a létszám növekedése miatt már nem felel meg az elvárásoknak. A hıszigetelés, a nyílászárók nem megfelelıek; a belsı ajtók sérültek. A tantermek, az emeleti folyosó, a tornaterem PVC burkolata több helyen sérült, felszakadt, hiányos, erısen zsugorodott, az illesztések eltávolodtak, így súlyosan balesetveszélyes. A helyiségek erısen lelakottak, a falak piszkosak, sérültek, tisztasági festés sem történt évek óta. A kazánház borzalmas állapotban van. Az épület felszereltsége – a mőszaki állapot ellenére – viszonylag jó, bár hiányoznak azok a funkciók (szertárak, könyvtár, természettudományi elıadó), amelyek a plusz termek túlzsúfoltságot enyhítendı kialakításával megszüntetésre kerültek. Az udvar állapota megfelelı, de az udvari bútorok, játékok állapota kívánnivalót hagy maga után, cseréjük erısen indokolt.
762
A projekt keretében tervezett tevékenységek: • Az oktatás céljára alkalmatlan, leromlott állapotú iskolaépületek kiváltása az iskola fıépületében végzendı tetıtér-beépítéssel, tantermek és más helyiségek létrehozásával. • Az épület akadálymentesítése (lift), két akadálymentes WC létesítése. • Az iskola fıépületének homlokzati, gépészeti, víz-és csatornarendszerének felújítása. • Informatikai terem felszerelése. • Oktatási segédeszközök beszerzése, többek között a speciális nevelési igényő gyermekek oktatására alkalmas tanterem felszerelése. • Bútorok, udvari játékok beszerzése.
1.2 A projekt illeszkedése a pályázó fejlesztési stratégiájába A Megyei Területfejlesztési Stratégia Humán erıforrások fejlesztése prioritása keretében javasolt intézkedés a humán infrastruktúra fejlesztése, ezen belül az intézményfejlesztés – alsó
és
középfokú
oktatási
intézmények
bıvítése,
felújítása,
korszerősítése,
infrastrukturális és szervezeti fejlesztése. A Megyei Területfejlesztési Stratégia Operatív Programja a Humán erıforrások fejlesztése prioritáson belül általános célként elsı helyen fogalmazza meg a kistelepülések oktatási infrastruktúrájának javítását, a közoktatási intézmények eszközfejlesztését, kiemelten a nyelvi és számítástechnikai képzés feltételeinek javítását, a kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékhez igazodó fejlesztéseket, illetve az alap- és középfokú oktatási intézmények felújítását, a hátrányos helyzető tanulók számára férıhelyek biztosítását. A Regionális Akcióterv szerint • a hátrányos helyzető rétegek által lakott településrészekben, • a jelentıs roma népességgel rendelkezı településeken (elınyben részesítve a több település összefogását), illetve • a régió területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeiben megvalósuló fejlesztések részesítendık elınyben.
763
Nagyfalva területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségben található, a hátrányos helyzető rétegek aránya magas: a gyerekek közel fele részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban; a hátrányos helyzető gyerekek aránya az iskolában 20%, a veszélyeztetett gyerekeké 5%; a speciális nevelési igényő gyerekek aránya pedig 6%. Bár a településen a romák aránya viszonylag alacsony, a megvalósuló fejlesztés – a bejáró tanulók magas aránya révén – kisugárzó hatással lesz az olyan környezı településekre is, ahol a roma lakosság aránya magas. A pályázat elkészítése elıtt nem sokkal a nagyfalvai központú kistérség elkészítette saját oktatásfejlesztési stratégiáját, éppen azzal a céllal, hogy komplex és integrált, az Európai Unió elvárásainak megfelelı projekteket tudjon benyújtani. A stratégia szerint kistérségi összefogással létrejönne a nagyfalvai kistérség Oktatási Szolgáltató és Tanácsadó Irodája (OSZTI), és megvalósulna több oktatási intézmény felújítása, bıvítése (köztük a nagyfalvai Nagy Zoltán Általános Iskoláé), a középfokú oktatás megteremtése (aminek feltétele éppen a két, rossz állapotban levı iskolaépület kiürítése), és egy sportiskola kialakítása. A nagyfalvai Nagy Zoltán Általános Iskola fejlesztése tehát megfelel a megyei/kistérségi területfejlesztési és szakmai stratégiának; egy komplex, integrált kistérségi stratégia megvalósításának kulcsmozzanata.
1.3 Egyéb háttér-információk (a projekt térségi kapcsolódása, más projektekhez való illeszkedése, múltja stb.) A projekt egy frissen, nagy alapossággal elkészült, innovatív, integrált és komplex kistérségi oktatási stratégia része, tehát térségi kapcsolódása, a többi projekthez való illeszkedése a stratégia kidolgozása során messzemenıen biztosítva volt. Magának a projektnek, azaz a nagyfalvai Nagy Zoltán Általános Iskola infrastrukturális fejlesztési projektjének nem volt múltja, a település korábban nem pályázott egyéb (hazai) forrásokból az iskolaépület felújítására.
764
2
A pályázatra történı felkészülés folyamata, lépései
2.1 Pályázati lehetıségek feltérképezése, azonosítása; a konkrét projektek – pályázati lehetıségek összerendelése; lehetséges pályázatok kiválasztása A pályázati lehetıségek feltérképezése a kistérségi oktatásfejlesztési stratégia során már megtörtént, hiszen annak készítésekor úgy az operatív programok, mint a programkiegészítı dokumentumok tartalma ismert volt. Így a stratégiát készítı csapat – amely egyébként a jelen esettanulmányban bemutatott pályázatot is készítette – eleve olyan projektötleteket fogalmazott meg, amelyeknek a pályázati rendszerhez való illeszkedése biztosított volt. A megfelelı pályázati lehetıségek feltérképezése, a pályázati kiírások azonosítása, a lehetséges pályázatok kiválasztása már adott volt. Nagyfalva esetében – amint ez látható – nagyon szerencsés körülményt jelentett, hogy a kistérségi oktatási stratégia az egyes operatív programok, a programkiegészítı dokumentumok ismeretében készült. Más esetekben a projektek elıkészítése a kistérségre, a településekre marad, és ezáltal nem mindig a legjobb projektek kerülnek kiválasztásra, tanácsadó megbízása esetén pedig sokat kell dolgozni a projekt design-ján.
PEÁ-s pályázatoknál elıfordult, hogy a projektötletek nem illeszkedtek a pályázati kiíráshoz, mivel a PEA projektötleteket abban a fázisban dolgozták ki, amikor még nem volt ismert a késıbb kiírásra kerülı pályázat pontos tartalma. Ennek következtében egy már létezı projektötletet kellett az idıközben megjelent pályázati kiíráshoz illeszteni. Ez nem minden esetben volt szerencsés. Amennyiben egy önkormányzat egyszerre több pályázatot kíván beadni, ügyelni kell a kettıs finanszírozás lehetıségének elkerülésére: ugyanazon tevékenységet nem lehet egyszerre több pályázati forrásból finanszírozni, a lehetséges pályázatokat ennek figyelembevételével kell kiválasztani.
765
3
A kiválasztott projektek pályázati szempontú ex-ante értékelése
3.1 A kritikus megfelelési pontok ellenırzése (jogosultság, megvalósíthatóság, tulajdonviszonyok, pénzügyi- finanszírozási kérdések, nyerési esélyek) A kritikus megfelelési pontok ellenırzése a pályázati kiírás és útmutatónak a tanácsadó általi alapos tanulmányozását követıen történt meg, Nagyfalva polgármestere és az iskolaigazgató jelenlétében. Ez a pályázat ilyen szempontból nem mutatott semmilyen problémát: az iskola hátrányos helyzető kistérségben található, kihasználtsága 100% fölötti; a tulajdonviszonyok egyértelmően rendezettek; a település a szükséges önerıt biztosítani tudta, és a támogatási igény sem haladta meg a felsı támogatási korlátot. A nyerési esélyek jónak mutatkoztak.
PEA pályázatoknál elıfordult, hogy a PEA projektötlet kialakításakor még nem került sor a pénzügyi, jogosultsági kérdések, problémák tisztázására, amelyek így csak a pályázat kidolgozása során kerültek elı. Az egyik pályázatnál például kiderült, hogy az eredeti elképzelés, mely szerint az iskola egyedüli fıpályázóként vett volna részt a pályázatban, nem tartható. Szükség volt az intézmény fenntartójának (megyei önkormányzat) és az iskolaépület tulajdonosának (települési önkormányzat) bevonására a pályázatba, hiszen csak így volt biztosítható a szükséges önerı, a megvalósítandó beruházás révén beszerzett eszközök és a megnövekedett értékő ingatlan tulajdonjogi kérdéseinek megfelelı kezelése a partnerségi megállapodás keretében. Az önkormányzatoknak pályázóként történı bevonása több okból is problémás volt: - Az önkormányzatok nem voltak felkészülve a szükséges önerı elıteremtésére, ami a pályázat sikertelenségének egyik okává vált; - A pályázó és partnerönkormányzatok adminisztratív folyamatainak idıigényessége miatt a pályázati határidıt a pályázó nem tudta volna betartani. További általános probléma volt a pályázatoknál a 19/2002-es OM rendelet betartása. Ez azért okozott különösen sok problémát, mert sokszor a meglévı iskolaépületek sem feleltek meg a rendeletnek, így bármiféle engedélyköteles tevékenység esetén felmerült volna, hogy az építésügyi hatóságok nem adják meg az építési engedélyt. A kérdés megoldása részben telekegyesítéssel (a maximális 25%-os beépítettségre
766
vonatkozó rendelet miatt), részben az OM-tıl kért állásfoglalással történt meg, ám a folyamat jelentısen lassította a pályázat kidolgozását.
3.2 A szőrés eredményei figyelembevételével a projektötlet módosítása, alakítása A projektötlet módosítására a fentiek miatt nem is volt szükség; apró kiegészítés annyiban történt, hogy a korábban nem feltétlenül tervezett, ám a pályázatban egyértelmően támogatott tevékenységek is beépítésre kerültek. Így került be a pályázatba eszközök – info-kommunikációs eszközök, kül- és beltéri bútorok – beszerzése is.
A projektötlet módosításánál figyelembe kell venni a módosítások idıigényét: sok esetben szükség van az önkormányzat testületének döntésére, testületi ülést azonban az önkormányzat csak bizonyos idıközönként tart és az ülések – különösen a nyári idıszakban – igen ritkák lehetnek.
4
A pályázat elkészítésével kapcsolatos elıkészítı lépések
4.1 Külsı vagy belsı szakértı készítse a pályázatot? Az ilyen esetekben gyakran felmerülı dilemma ebben az esetben nem jelentkezett: a település polgármestere számára egyértelmő volt, hogy a pályázat elkészítését arra a tanácsadó cégre bízza, amely a kistérségi oktatásfejlesztési stratégiát megalkotta. Ennek oka egyrészt az, hogy a tanácsadó cég innovatív megközelítéső, és a kistérség által nagyon jónak ítélt stratégia elkészítése során már bizonyított (sıt, a sikeres együttmőködés már évekkel korábban megkezdıdött); másrészt a település, az önkormányzat, illetve az iskola sem rendelkezik szakértelemmel egy ilyen komoly, komplex pályázat elkészítéséhez.
767
4.2 A mőszaki tervezı-pályázatíró kiválasztása, a megbízások konstrukcióinak kialakítása (közbeszerzés, közvetlen megbízás, optimális megbízási forma és szerzıdéses feltételek kialakítása) A mőszaki tervezı kiválasztása hasonló módon történt, a településnek régi együttmőködı partnere az a mőszaki iroda, amely az iskola bıvítését, felújítását tervezte – megjegyzendı, hogy a pályázat elkészítésére vonatkozó megbízás megadásakor a település már rendelkezett engedélyes tervekkel az iskola felújítására vonatkozóan. A pályázat benyújtása elıtt ezeken a terveken minimális mértékben, de módosítani kellett: az épület akadálymentesítését
szolgáló
felvonó
engedélyezése
a
pályázat
elkészítésével
párhuzamosan történt. Nem állt azonban rendelkezésre tervezıi költségbecslés és idıbeli ütemezés, azt a település által megbízott fıépítész készítette el. A megbízás … -al történt, fix díjas konstrukcióban.
5
A pályázatkészítés szervezeti struktúrája, szereplıi
5.1 Önkormányzat/vállalkozás/civil
szervezet/illetve
több
tagból
álló
konzorcium Az épület felújítására, bıvítésére Nagyfalva Nagyközség Önkormányzata nyújtotta be a pályázatot; a Nagy Zoltán Általános Iskola egyéb partnerként vett részt, akárcsak a Kistérség Iskoláinak Szövetsége. Ennek oka az, hogy a településen egyértelmően az önkormányzat játssza a fejlıdés motorjának szerepét. A több ciklus óta Nagyfalva élén álló polgármester egyértelmően a települése iránt elkötelezett, hosszú távon gondolkodni és tervezni képes, települése adottságait jól ismerı, azok értékével tisztában levı, rendkívüli munkabírású, a különbözı fejlesztési lehetıségek minél jobb kihasználására koncentráló személy.
768
5.2 Mőszaki tervezık A mőszaki tervezı iroda már korábban megtervezte az épületet, a pályázatkészítés során nem alakult ki kapcsolat a pályázatkészítı cég és a mőszaki tervezı iroda között.
5.3 Pályázatíró A pályázatkészítı cég egy budapesti központú, a területfejlesztés terén komplex szolgáltatásokat nyújtó tanácsadó iroda. Bevonása mindenképp célszerő volt, hiszen a tanácsadó iroda készítette a kistérségi oktatásfejlesztési tervet, régóta kialakult munkakapcsolat főzi a településhez, és így a településrıl széleskörő információkkal, továbbá pályázatkészítési szakértelemmel rendelkezik.
5.4 A pályázatkiírói oldalt képviselı szervezetek (KSZ, RFÜ stb.) A pályázatkiírói oldallal a kommunikáció elsısorban a jó kapcsolatokkal rendelkezı polgármester révén, informális csatornákon keresztül történt.
6
A szereplık közti munkamegosztás megtervezése
6.1 Feladatok, felelısök, határidık A szereplık közötti munkamegosztás lényege, hogy az önkormányzat vállalta a különbözı tervek, dokumentumok, tanulmányok biztosítását (mivel ezek nála rendelkezésre álltak), az igazolások megkérését, a nyilatkozatok elkészítését, illetve a testületi határozatok meghozatalát. Ezek egy része természetesen a tanácsadó iroda közremőködésével készült. Az iskola a beszerzendı eszközök listáját adta. A tanácsadó iroda vállalta az összes többi dokumentum, így többek között a pályázati formanyomtatvány és a költségvetés elkészítését.
769
Az eredetileg rövid határidıvel tervezett pályázatkészítési folyamat jelentısen elhúzódott; ennek oka, hogy a polgármester által megbízott pénzügyi osztályvezetıvel való együttmőködés nem volt túl sikeres. A polgármester jelenlétében folyó megbeszélések során a feladatok megbeszélésre kerültek, de vagy a polgármester nem adta tovább a beosztottainak a feladatokat, vagy az osztályvezetı nem értelmezte úgy, hogy az ı feladata a projekthez beosztottak munkáját irányítani, vagy a polgármesteren kívül mindenki más csak kelletlenül végezte a munkáját. Így a feladatokat nagyon lassan végezték el, és ez a tanácsadó munkáját is akadályozta.
6.2 Munkaterv készítése A munkaterv a fenti feladatokat és munkamegosztást rögzítette. Határidı kijelölésére nem került sor, mivel a pályázat elkészítését a polgármester nagyon rövid határidıvel tervezte – a teljes pályázatnak alig két hét alatt el kellett volna készülnie –, így minden az „amilyen gyorsan csak lehet” határidıt kapta. A munkaindító megbeszélés után derült ki, hogy nem áll rendelkezésre minden szükséges anyag (például a tervezıi költségbecslés), és ezek elkészítése nagyon elhúzódott. A pályázat így két hét helyett közel két hónap alatt készült el, aminek az elsıdleges oka a polgármesteri hivatalon belüli nem túl hatékony munkamegosztás és kommunikáció volt. A polgármester jelenlétében folyó megbeszélések során a feladatokat a jelenlevık megértették, de vagy a polgármester nem adta tovább ıket a beosztottainak, vagy az osztályvezetı nem értelmezte úgy, hogy az ı feladata a projekthez beosztottak munkáját irányítani, vagy a polgármesteren kívül mindenki más csak kelletlenül végezte a munkáját. Így a feladatokat nagyon lassan végezték el, és ez a tanácsadó munkáját is jelentıs mértékben akadályozta, hiszen nem kapta meg azokat az anyagrészeket, amelyek a munkájához kellettek volna.
770
7
A pályázati munka lépéseinek bemutatása
7.1 Partnerségi kérdések Jelen projektben nem fogalmazódott meg a partnerség szükségessége, mindazonáltal a tanácsadó szerencsésnek tartotta a projektet támogató egyéb partnerek körébe bevonni a nagyfalvai Nagy Zoltán Általános Iskolát (mint a nevelési-oktatási tevékenység megvalósítóját) és a kistérség iskolái által létrehozott Kistérség Iskoláinak Szövetségét (mint szakmai segítséget nyújtó szervezetet). Igazából számos esetben nehéz tényleges partnerségrıl beszélni, ami nem feltétlenül a pályázó hibája: egy infrastrukturális fejlesztésrıl szóló pályázat esetében a projekt megvalósítását célzó partnerség jobbára csak kivételes esetekben értelmezhetı.
Egy másik (PEA) pályázatnál a partnerek kiválasztása komolyan veszélyeztette a pályázat beadhatóságát. Az eredetileg több mint 10 kistérségi település összefogásával kialakított együttmőködésbıl a pályázat kidolgozása során csupán négy település maradt meg, a fıpályázó és három partnere. Az egyik partnerrıl közvetlenül a pályázat beadása elıtt derült ki, hogy a település iskolájának felsı tagozatos oktatását a szervezıdı többcélú kistérségi társulás miatt a közeljövıben várhatóan áthelyezik egy másik, nagyobb településre. Mivel a pályázat alapvetı feltétele, hogy az érintett iskolában a kapacitáskihasználtság 70% felett legyen, és az iskola a pályázat megvalósítását követı legalább 5 évig fenntartsa mőködését, ez a lehetıség az egész pályázat sikerét sodorta veszélybe, a kérdéses partnert így ki kellett venni a pályázatból. További gondot jelentett e pályázatnál, hogy a partnerek összeválogatása úgy történt meg, hogy az önkormányzatok, de különösen az érintett általános iskolák között semmiféle együttmőködés nem volt kimutatható. Az iskolák között valójában még kezdetleges kapcsolat sem jött létre, és nem mutattak komolyabb hajlandóságot arra vonatkozóan, hogy ez késıbb kialakulhat. A partnerek tehát nem töltötték be elsıdleges funkciójukat, hogy valamiféle értéktöbbletet teremtsenek a pályázat számára. A megmaradt két partner ráadásul nehezítette a pályázati kiírásban megjelölt célkitőzések teljesítését, hiszen az amúgy is szőkre szabott költségvetésbıl az iskolák leromlott fizikai állapotának javításán túl nem volt lehetıség az integrált oktatás-nevelést valóban alátámasztó tevékenységek megvalósítására. A partnerek kiválasztásánál körültekintıen kell eljárni, és fontos -
a partnerek aktív bevonása a pályázat kidolgozásába, 771
-
a partnerek közötti megfelelı kommunikáció biztosítása,
-
a személyes találkozók és
-
valamennyi partner részérıl felelısök kijelölése.
7.2 A projekt tevékenységek részletes kimunkálása, idıütemterv A projekttevékenységek részletes kimunkálását a település fıépítésze által készített részletes ütemterv alapján a tanácsadó készítette. A tanácsadóval elıször egyeztetésre kerültek azok az idıkeretek, amelyekben megvalósulhatnak az építési feladatok. Ezek részletes kimunkálását követıen tudta a tanácsadó kiegészíteni a projekttevékenységek részletes
leírását
az
eszközbeszerzéshez,
projektmenedzsmenthez
tartozó
tevékenységekkel. Ez ebben az esetben szerencsésen alakult, hiszen éppen sikerült az építési feladatokat és az eszközbeszerzési feladatokat összehangolni az iskola oktatási tevékenységével.
A pályázó az ütemterv kialakításakor külön figyelmet fordított arra, hogy a gyermekek biztonsága és az oktatás zavartalansága érdekében a nyári idıszakra ütemezze a tervezett tevékenységeket, valamint a tervezett iskolai évkezdést és a tanév végét is egy-egy héttel késıbbre, illetve elıbbre kellett hozni annak érdekében, hogy a beruházást a nyár folyamán be lehessen fejezni. A tevékenységek ütemezésénél ezenkívül számolni kellett a kiviteli tervek elkészítésének és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának idıigényével is.
7.3 Horizontális ügyek A horizontális ügyek bemutatása nem volt könnyő; fıleg úgy, hogy az iskola igazgatója elég egyértelmően kijelentette, hogy szerinte az integrált nevelés értelmetlen. Így nehéz volt életszerővé és hihetıvé tenni annak leírását, hogy a projekt hogyan járul hozzá ténylegesen
a
sajátos
nevelési
igényő
tanulók
felzárkóztatásához,
képességeik
kibontakoztatásához, az integrált oktatásban való részvételük megkönnyítéséhez. Az
772
esélyegyenlıség másik dimenziója az épület teljes akadálymentesítése volt a csökkent mobilitással rendelkezık számára. A környezeti fenntarthatóság szempontjai között a tanácsadó az egészségesebb környezet kialakítására irányuló fejlesztés fontosságát, illetve a környezetbarát technológiák használatát hangsúlyozta a kivitelezés és mőködtetés során. Sajnos, ez a leírás az RFÜ szerint nem volt megfelelı, így a hiánypótlásra való felszólítást követıen a környezeti fenntarthatóságról szóló útmutató egyes pontjainak megfelelı, részletes leírás készült.
7.4 Mellékletek elkészítése A mellékleteket – a költségvetés, az éves pénzforgalmi terv, a szakértıi összefoglaló táblázat és az önéletrajzok kivételével – az önkormányzat készítette el, a tanácsadó segítségével. Meg kell jegyezni, hogy ezek elıállítása is elég nehézkes volt, mert az önkormányzat nehezen értette meg az egyes mellékletek funkcióit, és a hivatali alkalmazottak nem is voltak annyira érdekeltek, hogy megkérdezték volna a tanácsadót akkor, amikor valami olyan problémával találkoztak, amelyre nem tudták a választ. A pályázat benyújtása az utolsó késedelmet akkor szenvedte el, amikor az elméletileg teljes pályázati dokumentáció átvizsgálásakor a tanácsadó észrevette, hogy a banki igazolás a saját forrás rendelkezésre állásáról és a bankszámlakivonat eltérı dátummal és eltérı összegekkel (a bankszámlakivonat esetében közel 100 millió Ft-os mínusszal) szerepeltek. Így meg kellett várni, amíg az önkormányzat bankszámlaegyenlege pozitívba fordul, és akkori dátummal tud az önkormányzat banki igazolást kérni.
8
A formai megfelelés biztosítása, ellenırzése
A pályázat elkészítése során az önkormányzat folyamatosan sürgette a tanácsadót a pályázat mielıbbi elkészítésére, miközben folyamatosan késedelemben volt a saját feladatai teljesítésében. Emiatt egyértelmővé vált, hogy a pályázatot be kell adni, amint olyan állapotba kerül, hogy hiánypótlással ugyan, de befogadhatóvá válik. Így a formai megfelelés biztosítása helyett a hiánypótlással való befogadás biztosítása lett a fı törekvés; 773
ennek megfelelıen a tanácsadó listázta, hogy melyek azon mellékletek, amelyeket majd csak hiánypótlás során tud majd benyújtani a pályázó. A pályázati kiírás tartalmazott olyan pontokat, amelyek értelmezése gondot okozott a pályázat kidolgozói számára. Ilyen volt például a partnerség kérdése, vagyis, hogy a fıpályázó önkormányzatok mellett az érintett iskolák jelenjenek-e meg partnerként, és ha igen, akkor milyen minıségben (egyéb, közremőködı, támogatásban részesülı). Egyes pályázatok beadását követıen derült ki, hogy a különbözı regionális fejlesztési ügynökségek másként értelmezik a kérdéses pontokat. A fentiekbıl következik, hogy mindenképpen szükséges az illetékes RFÜ véleményét kikérni a pályázati kiírás kérdéses pontjainak tisztázása érdekében.
9
A pályázat beadása
9.1 Sokszorosítás A pályázati dokumentáció összeállítása, a pályázati formanyomtatványt és a költségvetést tartalmazó CD megírása a tanácsadó jelenlétében, annak közremőködésével történt meg. A sokszorosításra csak akkor került sor, amikor az önkormányzat az utolsó dokumentumokat is be tudta szerezni, és csatolni tudta a pályázathoz.
A sokszorosításnál ügyelni kell arra, hogy a lefőzött pályázati dokumentum valamennyi oldala látható legyen, ami a nagyobb mérető dokumentumoknál (pl. építészeti tervek) igényel külön figyelmet. A sokszorosítás elıtti utolsó, ám sokszor igen idıigényes lépések: − Fedılap készítése − Elválasztó lapok készítése, a dokumentumoknak a pályázati kiírásban megadott sorrend szerinti összerendezése − Tartalomjegyzék készítése − A pályázat valamennyi oldalának szignózása (kétoldalas dokumentumoknál a lap mindkét oldalán) − Az oldalak beszámozása − A tartalomjegyzék beszámozása
774
9.2 Postai feladás A pályázatot csak postai úton lehetett feladni, és mivel a pályázatok befogadása folyamatos volt, ezért nem jelentett különösebb problémát. Mindenestre arra figyelni kellett, hogy a pályázat postázása ne húzódjon el addig, hogy a szükséges igazolások esetleg érvényüket veszítsék.
10 Hiánypótlás Amint azzal az önkormányzat és a tanácsadó elızetesen is tisztában volt, a pályázattal kapcsolatosan szükség volt hiánypótlásra. Az önkormányzat ebben az esetben idıben értesítette a tanácsadót, és egyértelmően tisztázásra kerültek az önkormányzat és a tanácsadó feladatai a teendık kapcsán. Szerencsére az önkormányzat is be tudta szerezni közben a szükséges mellékleteket, így a kéthetes hiánypótlási határidı nem forgott veszélyben, a hiánypótlás idıben megtörtént.
11 Következtetések; az adott pályázat kritikus sikertényezıi és lehetséges buktatói Az adott pályázat kapcsán egyértelmően sikertényezık: • a
polgármester
céltudatos
fejlesztési
elképzelései,
a
hosszú
távon,
összefüggésekben való gondolkodás és tervezés képessége; • a projekt kiváló elıkészítése a stratégiai programozás szintjén; • a fejlesztés egyértelmő szükségessége (az iskola kihasználtsága, az épületek szükségessége). A projekt lehetséges buktatói között feltétlenül megemlítendı: • az önkormányzati apparátus gyenge teljesítıképessége, rugalmatlansága, az elkötelezettség hiánya;
775
• a helyi kommunikáció és együttmőködés gyenge szintje – a polgármester és a hivatali alkalmazottak, az önkormányzat és intézményei, az önkormányzat és a kistérségi menedzser között.
776
