Önkormányzati. Dr. Gajdos Róbert, Szövetségi aggodalmak. Ivádi Ivádyak. Sokkhatások. Béren kívüli juttatások, bruttósítás, telekadó

Önkormányzati 2011. december I. évfolyam 4. szám

törvény

Szövetségi aggodalmak vendégségben



Ivádi Ivádyak bank

Sokkhatások kérdés–válasz

Béren kívüli juttatások, bruttósítás, telekadó Utazás



A gyógyvizek országa portré

Dr. Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke

4

Csodás turisztikai attrakció Ráckevén! Ráckeve legszebb fekvésű szállodája, a vadonatúj Hotel Termálkristály Aqualand**** superior a már 5 éve kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtó Aqua Land komplexum területén helyezkedik el. A parkos, ősfás környezetben elhelyezkedő szálloda minden igényt kielégítő szolgáltatást nyújt az aktív pihenésre és üdülésre vágyóknak, a nyugalom, a csend és a harmónia szerelmeseinek, az óriási kincs: a gyógy- és termálvíz adottságainak számtalan előnyével.

www.termalhotelrackeve.hu

Köszöntő Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Kiadó és bemutatóterem: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21–35. A bemutatóterem nyitva tartása: H–CS.: 9.00–16.30 P.: 9.00–16.00 A kiadásért felel: Petr Král A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Vajda Krisztina Felelős szerkesztő: Dúll Kata

Tisztelt Olvasó! Az év vége, a december, ezúttal is az ünneplés, a visszatekintés, a számvetés időszaka, s egyúttal készülődés, felkészülés az újra. Az új évre, és ami ezzel együtt jár; az új év új lehetőségeket is jelent, de új terheket is ró ránk, és új kihívások elé állít. Az új önkormányzati törvényről a jegyzői és önkormányzati szövetségek vezetői nyilatkoznak lapunkban.  Sok egyéb mellett változik a közbeszerzés szabályozása is – ezen aktualitás mentén olvashatják dr. Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének portréját. Vendégségben ezúttal Ivády Gábornál, Ivád község polgármesterénél jártunk – a vele készült beszélgetés azt sugallja, hogy a nehézségek közepette merni kell nagyot akarni, és hogy az ötlet, a kreativitás és a kurázsi a lehetetlenből is lehetőséget teremt. Az év végi jól megérdemelt pihenés, lazítás pedig hol is eshetne jobban, mint a hazai gyógyfürdők egyikében. S hogy mégis melyikben a sok közül? E választáshoz kíván segítséget nyújtani az Utazás-rovat összeállítása. Tisztelt Olvasó, Ön az Önkormányzati Pénzügyi Magazin első évfolyamának negyedik számát tartja most a kezében. ­Bízom abban, örömmel fogadták és haszonnal forgatták 2011-ben e lapot, és jövőre újra találkozunk a magazin hasábjain. Boldog, békés ünnepeket és szakmai sikerekben gazdag új évet kívánok Önöknek a magazin munkatársai nevében is!

Dr. Vajda Krisztina főszerkesztő

Szerkesztő: Falus Tamás

Tartalom

Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina

kultúrajánló

n Könyv, mozi, balett, koncert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2–3

Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán

szakkiadványok

n  Közbeszerzés 2011 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tervezés, tördelés: CompLex Kiadó DTP-csoport

vendégségben

n  Ivádi Ivádyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6–7

digitális világ

n  Új digitális irányt vesz a Philips . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Megjött az okos tévé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Magyar 3D – szemüveg nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Ismét felszökött az iPhone-láz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Túl nagyok a lapos tévék? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Szkenner az egérben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  E-tinta – a jövő nyomdai technikája . . . . . . . . . . . . . . . .

törvény

n  Szövetségi aggodalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12–13

utazás

n  A gyógyvizek országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14–16

bank és tőzsde

n  Sokkhatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 n  Vége a hidegháborúnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

portré

n  Dr. Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. . . . . . . . . . . . . 18–20

kérdés–válasz

n  Béren kívüli juttatások, bruttósítás, telekadó . . . . . . . . .

Autó

n  Mitsubishi ASX 1.8 DI-D Invite 4wd . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

európa pénzügyei

n  Kamarai vélemény a kisvállalkozások exporttámogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Nyomdai munkálatok: Blackprint Nyomdaipari Kft. – 92112001 Felelős vezető: Fekete Attila

A lap Általános Szerződési Feltételei a www.complex.hu honlapon olvashatók. Termékkód: YOV1147-201104 ISSN 2062-6789

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

4

8 8 8 9 9 9 10

22

2

Kultúr ajánló

Könyv Benke Anna: Vezetőkről nem csak vezetőknek Hogyan indítható el és működtethető egy eredményes vál­lal­ko­ zás Magyar­orszá­ gon? Milyen tulajdonságokkal, ha­bitussal kell rendelkezni ahhoz, hogy eredményes, jó vezetők legyünk? Tizenöt izgalmas, tanulságos interjút olvashatunk e kötetben, és e kérdésekre is választ kaphatunk többek között Bojár Gábortól, Kürti Sándortól, Felcsuti Pétertől, Baán Lászlótól, sőt még Schobert Norberttől is. Személyes vallomásokat olvashatunk, melyek bennünket is elgondolkodtathatnak üzletről, munkaintenzitásról, kapcsolatrendszerről és lehetőségekről. (Akadémiai Kiadó)

David Leigh, Luke Hardings: WikiLeaks-akták – Julian Asagne háborúja a titkosítás ellen A mindennapi híradások gyakori szereplője mind Julian Asagne, mind híressé vált weboldala, a WikiLeaks. Az oknyomozó kötet megismertet ezzel a furcsa-érdekes személyiséggel, és elemzi, milyen hatással jártak a világpolitikára a kiszivárogtatott titkos diplomáciai jelentések. Internetes szabadsághős vagy feltűnésre vágyó kalandor? Máig sokan keresik a kérdésre a választ, az azonban biztos: a sorra szaporodó leleplező weboldalak azt igazolják, Asagne elindított egy folyamatot, melynek hatása

talán a politikusokat is megfontoltabb cselekedetekre ösztönzi. A magyar kiadás érdekessége, hogy a könyvhöz egy Magyar titkok címet viselő füzet is tartozik, mely a kiszivárgott, Magyarországgal foglalkozó amerikai titkos nagykövetségi táviratokat adja közre. (Geopen Kiadó)

Peter L. Bernstein: Tőkepiaci elméletek – A modern Wall Street születése Napjaink válságokkal küzdő és újrafor­ málódó pénzügyi világában érdemes vis�szatekinteni az előzményekre, miként ­formálódtak a tőkepiacok, milyen következményekkel és tanulságokkal járt mű­ ködésük. Az amerikai pénzügyi történész tudománytörténeti kötetében olvasmá-

nyosan, közérthetően ír a tőzsde megszületéséről, a kockázat és haszon szoros kapcsolatáról, az elméletek és a modellek hatásáról. A legnagyobb dilemma mégis az, hogy egyes modellek szerint a 2008-as válságnak nem lett volna szabad bekövetkeznie… (Corvina)

Az ember tragédiája: könyvben és rajzfilmen Évtizedek munkáját követően készítette el Jankovics Marcell Madách Imre művéből Az ember tragédiája rajzfilmváltozatát. A Kossuth-, Balázs Béla- és cannes-i Arany Pálma-díjas művész már 1983-ban megírta a forgatókönyvet, de csak 1988ban láthatott munkához. A 2011-es végeredmény egy százhatvan perces monumentális mű lett, melynek tizenöt színe más-más stílusban készült el. A decemberi mozipremierrel egy időben jelenik meg Az ember tragédiája-kötet Jankovics Marcell animációs filmváltozatának 135 szép képével. (Mozinet és Akadémiai Kiadó)

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

Kultúr ajánló

3

Mozi Szilveszter éjjel (New Year’s Eve) Huszonkét hollywoodi sztárt láthatunk egy filmben! Jól emlékszünk még a Valentin-nap című romantikus vígjáték sztárparádéjára. Garry Marshall rendező és alkotócsapata ezúttal is biztosra ment: olyan népszerű színészeket hívtak meg a produkcióba, akik közül már egy is sikerre tud vinni egy komédiát: egyebek mellett Ashton Kutcher, Katherine Heigl, Sarah Jessica Parker, Zac Efron, Jessica Biel, Michelle Pfeiffer, Hilary Swank, Halle Berry, John Lithgow, Robert De Niro harcolnak egymást keresztező történetekben szívük választottjáért. Közben pedig bíznak abban, hogy az újév szép jövőt ígér számukra. (InterCom)

Balett A diótörő Szentpétervárról A tánc, a látvány, a jelmezek, a díszlet, a fény, a hang látványos összhangja jellemzi a Szentpétervári Állami Balett másfélórás előadását, mely karácsonyra Magyarországra is megérkezik. Irina Alekszandrovna Szafonova és Anatolíj Nyikiforov balettikonok, a társulat koreográfusai az eredetileg száztagú együttesből tizenhat felnőtt és tizenhat gyermek táncművészt hoznak magukkal, hogy a karácsony éjjelén játszódó E.T.A. Hoffmann-történettel, Csajkovszkíj utolsó balettjével elkápráztassák a magyar közönséget is. Az előadások 2011. december 23-a és 30-a között láthatók Budapesten, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Debrecenben és Szombathelyen.

Koncert Az Amadinda és Presser Gábor szilveszteri koncertje Újra elindul a zenevonat térben és időben, sorra szólalnak majd meg szilveszter éjjelén Presser Gábor dalai múltból és jelenből, valamint az Amadinda együttes elő­ adásában a régmúlt századok egykori slágerei: madrigálok, Ravel-darabok, s Bach orgonamuzsi­kája. Az óévet az Amadinda búcsúztatja, az újévet az énekes-dalszerző ünnepli, aki erre az alkalomra újrahangszerelt néhány LGT-örökzöldet. A Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében ezúttal is telt házra lehet számítani.

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

4

szakkiadványok

Közbeszerzés 2011 A Közbeszerzés 2011 elnevezésű új kiadványunk 2011. november elejétől érhető el ügyfeleink számára. A tavalyi kiadványhoz képest (amely közbeszerzési döntőbizottsági határozatokat, valamint a közbeszerzési törvény nagykommentárját tartalmazta) megújult, megszépült az idei termék, amely a következő dokumentumcsoportokat foglalja magában:

1. Nagykommentár Az új közbeszerzési törvény (2011. évi CVIII. törvény) nagykommentárja elérhető mind önálló szövegként, mind pedig a jogszabály szövegébe ágyazva. A Nagykommentárt Dr. Boros Anita szerkesztette, lektorálta Dr. Várhomoki-Molnár Márta.

2. Közbeszerzési döntőbizottsági határozatok A CD-lemezen 2011. szeptember 30-ai zárással találhatóak meg a Közbeszerzési döntőbizottság eseti ügyekben hozott döntései, valamint a Fővárosi Bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla, valamint a Legfelsőbb Bíróság közbeszerzési ügyekben hozott eseti határozatai. Előbbi dokumentumok mind tematikus, mind pedig kibocsátó szerinti bontásban megtekinthetőek Dr. Barna ­Orsolya szerkesztésében, Dr. Lánchídi ­Csaba által lektorálva.

3. Közbeszerzési definíciógyűjtemény Idén először szerepeltetjük az új közbeszerzési törvény alapján készített Közbeszerzési definíciógyűjteményt.

4. Támogatásból megvalósuló közbeszerzésekre vonatkozó segédlet Olyan fontos kérdéseket taglalunk e témakörön belül, mint a Közösségi értékha­ tárokat elérő közbeszerzések ellenőrzése, iratminták a támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzéséhez, vagy az ­Európai Bizottság iránymutatása az alkalmazandó pénzügyi korrekciók tekinte­ tében. A módszertani útmutatót Dr. Homolya Róbert lektorálta.  n

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

Közigazgatási e-könyvek és olvasó együtt most kedvező áron! Az e-könyv olvasóhoz most 3 szakkönyvet tölthet le kedvezményesen! „

Közérthető közigazgatási hatósági eljárás

„

A közbeszerzés alapjai

„A

közigazgatási eljárások szabályait értelmező felsőbírósági döntések 2005–2010.

A csomag ára: 47 000 Ft + 25% áfa (bruttó 58 570 Ft) Bővebb információ a www.complex.hu/ekonyv oldalon

CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

[email protected]

6

vendégségben

Ivádi Ivádyak Van egy négyszáz lelket számláló kistelepülés a Mátra és Bükk találkozásánál, gyönyörű környezetben, kivételes nyugalomban. Járvány és tűzvész ugyan olykor megtépázta, de a történelem viharai elkerülték. Tatár nem járta, néhány kósza török is csak azért, mert valószínűleg Egert keresték és adófizetőket, de feljegyzéseik szerint nem jártak sikerrel, mert ugyan találtak három házat, de az ott lakók pánikszerűen elfutottak előlük.

Persze ilyen jellegű falu tucatszám van a környéken, de ez az egy – neve Ivád, csak hogy ne csigázzuk tovább az olvasó kíváncsiságát – tán mégis különlegesebb, mint a környékbeliek. Ivádot tudniillik jobbára Ivády családnevű emberek lakják. Ez volt ugyanis a domináns família a településen, és mivel valószínűleg egyben akarták tartani a vagyonukat, esetleg maguk közt gyarapítani azt, nem engedtek beházasodni maguk közé jött-menteket, és évszázadokon keresztül csak egymás között köttettek frigyek Ivádon. Ez ritkaságszámba megy az

egész világon, pláne úgy, hogy itt nincsenek genetikai torzulások. Mára a családfa ötezer főt számlál, tizenhét generációra visszamenőleg. Ez kétségkívül érdekes, de ettől még Ivád továbbra is egy kicsiny, Heves megyei zsákfalu, az ilyen települések tipikus gondjaival, mint munkanélküliség, szegénység, elöregedés, csekély turizmus. Bár az ivádiak rendes, szorgos palóc emberek, akik akár az ország távoli pontjaira is eljárnak dolgozni, a fenti problémák nehezen orvosolhatók. A polgármester, Ivády Gábor – akinek természetesen az édesanyja és az édesapja is Ivády – szerint valahogy különlegessé kell tenni a települést, kiemelni a többi közül. Ennek érdekében az első ciklusos, füg­ getlen országgyűlési képviselő elképesztő marketingkampányt folytat. Az ifjú honatyának számos képtelennek tűnő, de kétségtelenül eredeti és figyelemfelkeltő ötlete van. Bebizonyította például, hogy ötszáz forintból tulajdonképpen fel lehet építeni egy hétmilliós játszóteret. Egy Ivád-címeres

Hír-érték mozgalom Ivády Gábor elhatározta, hogy felkéri Gálvölgyi Jánost, legyen a falu pártfogója, nagykövete. Ezt továbbgondolva úgy döntött, hogy megpróbál minél több kistelepülésnek találni egy híres pártolót, akit megismertetnek az adott település történetével, terveivel, értékeivel és elsősorban a lakóival. Ez a védnök azután a szeme sarkából mindig figyelemmel tudja kísérni települése sorsát, és ha lehetősége van rá, akkor a médiában felhívja rá a figyelmet, vagy akár személyes jelenlétével emeli a falunap színvonalát. A polgármester a Heti hetes című műsorban hétről hétre adta át a településeket a celebritásoknak.

asztali zászlót addig akart cserélgetni értékesebb dolgokra, amíg össze nem jön a játszótér. Amikor felvetette az ötletet, az ivádiak őrültnek nézték, és alighanem megkérdőjelezték azon kutatások eredményét, amelyek bizonyították, hogy nincs degeneráció a belfrigyek okán. De aztán a zászlóból lett belga csoki, abból falióra, majd krémlikőr, kis idő múltán dohányzóasztal, előbb-utóbb másfél millió forint, egy népszerű rádióműsor segítségével további felajánlások, majd azok csereberéi, végül valahogy összejött a summa a gyerekzsivaj vidám színterére. De persze nem minden idea válik valósággá. A „Vásároljon halhatatlanságot Ivádon” programban bárki megveheti a település mind a nyolc utcáját, helyesebben azok átnevezési jogát, annyi kikötéssel, hogy a névadó valamely területen kiemelkedő személyiség legyen, és persze már ne éljen. A kezdeményezést felkapta a világsajtó, tudósított a Reuters, meg a BBC, ám az utcák eleddig mégsem keltek el. Világsztároknak is felajánlották az utcanévbe rejtett halhatatlanságot; Alain Delon például vis�sza is jelzett, hogy most nem élne a lehetőséggel. Kezdeményezéseikben mindig van egy nagy adag társadalomkritika és irónia. Elképesztő, de a falubeliek nagy része még soha, vagy csak néhányszor látta a Balatont, ezért megtöltöttek egy nagy medencét a magyar tenger vizével, hogy így részesüljenek az ivádiak a normális esetben nem túl extrém élményben. Vagy domboldalra festettek fel egy focipályát, ahol már letenni sem érdemes a labdát a kezdőkörbe, mert a lejtő természetéből fakadóan legurul, utalva arra, hogy kis hazánkban sok terv már a kezdetkor halálra van ítélve. De meg szokták rendezni az úgynevezett ba-

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

vendégségben

7

Barátságos mérkőzés Ivád polgármestere barátságos futballmérkőzésre invitálta több magyar és szlovák kollégáját a magyar–szlovák barátság erősítése érdekében. A településvezetők vegyes csapatokban mérkőztek meg egymással, szimbolizálva a békét, és a két nemzet közti barátságot.

tyus galoppot is, ami a Nemzeti Vágta paródiája. Felállítottak a faluban egy hatalmas pörölyt, úgyhogy ha valakit már nagyon idegesít az állandóan csörgő telefonja, vagy nyikorog a széke, esetleg egyéb tárgyak keserítik az életét, bátran vigye Ivádra, és zúzza szét az irgalmatlan pöröl�lyel. A polgármester szerint az ilyen akciók felvidíthatják az embereket, akik így talán kíváncsiak lesznek Ivádra, hogy „na, itt egy bolond falu, amely nevetni tud saját magán”. Ivády Gábor szerint a képviselő-testület kreativitása, a helyiek pozitív hozzáállása teheti különlegessé Ivádot. Leginkább azt kellene eldönteniük, hogy milyen irányba induljanak el, ettől függően lehet a humor faluja, esetleg művészfalu, vagy igazából bármi, csak folyamatosan vonzza a turistákat, és az új lakhelyet kereső fiatalokat. Mivel a polgármester anyakönyvvezető is, aki bárkit, bármikor, bármilyen körülmények között összead (mondjuk, ő nem lehet mezítelen, a pár akár igen), adja magát

az ötlet, hogy Ivád lehetne a házasulandók zarándokhelye, egy afféle magyar Gretna Green. Az országos ismertséget ugyan meghozták a különös programok és a televíziós kampány (lásd keretes írásunkat a 6. oldalon!), csak hát ezeknek igen szerény az eredménye. „Hogy az országban sokan tudják, hol van Ivád? Na, bumm. Csökkent emiatt a munkanélküliség? Nem. Nőtt a turizmus? Nem” – polemizál a falu vezetője, aki azért nem adja fel, továbbra is tele van tervekkel,

amelyeket kevés pénzből is meg lehetne valósítani, ami ugye fontos szempont, hiszen a kistelepülések helyzete nem túl rózsás. Karácsonykor egy hatalmas fánál gyűlik össze a képviselő-testület, az ivádi Ivádyak, egy masinériával felhúzzák a polgármestert a magasba, és a falu feje égőkkel tekeri körbe a fát, ünnepi hangulatot varázsolva Ivádra. Bizony, magad Uram, ha szolgád nincsen.

Családfa A világviszonylatban is jelentős, ötezer fős, tizenhét generációs családfát ki szokták tenni az ivádi falunapon. Az ábra egy méter hetven centi magas, és csaknem negyven méter széles. Az Ivádyak különböző ágait ­hadaknak nevezték el. Huszonhat ilyen had van. A családfát térben – például képzőművészeti alkotásként – szinte lehetetlen megvalósítani a keresztházasságok ­miatt.

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

Juhász Mátyás

8

digitális világ

Új digitális irányt vesz a Philips Bár a Philips szinte minden fontos szórakoztató-elektronikai találmány bölcsőjénél ott bábáskodott az ős rádiócsőtől a CD- és DVD-formátumig, a holland elektronikai óriáscég ismét átalakítja termékpalettáját. Manapság a hagyományos fogyasztói elektronika helyett az egészségügyi rendsze­ rekben, az energiatakarékos világítástechnikában, vagy az egészséges életet segítő háztartási-kozmetikai készülékek gyártásában lát fantáziát. E törekvést illusztrálja, hogy miután már korábban megszabadultak a versenyképtelennek ítélt gyártótevékenységektől, köztük a félvezetőgyártástól,

csupán a LED-világítástechnika fejlesztésére 5 milliárd eurót fordítottak. „Az innováció a mi éltető erőnk” – hangsúlyozta Frans van Houten, a 2010-ben több mint 22 milliárd eurós forgalmú Philips elnöke a hollandiai központban, Eindhovenben, szeptember végén rendezett termékbemutatón. Itt mutatták be többek között a hamarosan piacra kerülő lézeres ráncsimító készüléküket, a rákos megbetegedéseket gyógyító orvosi műszerüket, vagy a kórházi fekvőbeteg-ellátás helyett az otthoni házi ápolást segítő elektronikai rendszereket. A cégelnök rámutatott, hogy bár az új

Ez még az iPhone 4...

innovatív technológiák nagy kiadásokat követelnek, e beruházások eredményeként a tb-számlák nagyságrendekkel csökkenhetnek, az állami egészségügyi ellátórendszerek olcsóbbá válhatnak.  n

Megjött az okos tévé A háromdimenziós (3D) tévék után itthon is megjelentek a hagyományos televíziók és a korszerű multimédiás lejátszók egybegyúrásából született okos tévé (smart tv) legújabb darabjai. Az újfajta családi szórakoztató központ első pillantásra úgy néz ki, mint egy szokásos lapos tévé, ám a smart-nemzedék már jóval többet tud: számítógép közbeiktatása nélkül képes az internetes tartalmak megjelenítésére, a vi­­ deók, képek és hanganyagok lejátszása lé­­nye­­gében bármilyen forrásból (fényképezőgéptől kezdve külső merevlemezeken, blu-ray olvasókon, számítógépeken át mobiltelefonokig) lehetséges. Az internetre a csatlakoztatás kábellel vagy vezeték nélkül

megoldható, s a tárolt tartalmak a smart tévé távirányítójának (vagy egy okos mobiltelefon) billentyűzetével elérhetők. Így bármikor lejátszhatjuk a legkedvesebb YouTube videónkat, s ehhez hasonlóan egy kattintás, s feljönnek a népszerű közösségi oldalak, a Facebook vagy a Twitter. A felsőkategóriás okosok érintőképernyős távirányítókkal érkeznek, amelyek a csa­tornaváltásokon túl alkalmasak digitális tartalmak keresésére, szövegbevitelre. A  prémiumszolgáltatások közé tartozik a nagyképernyős Skype-csevegés is. A tévé tetejére szerelt kamerának és a nagy képernyőnek köszönhetően minden

korábbinál „közelebb” kerülnek a (táv)beszélgető partnerek. Mindemellett az okos tévék nézhetők a ma oly divatos 3D-ben is, s a jelenleg mintegy 200 ezer forintnál startoló ké­szülékek ára az eddigi tévétren­ deknek megfelelően előbb-utóbb majd remélhe­tően csökken.  n

Magyar 3D – szemüveg nélkül Világviszonylatban is egyedülálló 3DTV tesztet hajtott végre 2011 nyarán az ­Antenna Hungária és az iPont Kft.: a  két társaság háromdimenziós videotar­ talmat vitt át a földfelszíni digitális televíziós rendszeren, amelyet speciális szemüveg nélkül nézhető készüléken jelení­ tettek meg. A so­­kat ígérő eljárás mögött a 2003-ban, „garázscégként” alakult iPONT

Consulting Kft. áll: a hazai tulajdonú, jelenleg negyvenfős vállalkozás 2007 óta foglakozik háromdimenziós képalkotással, s jelenleg a német Tridelity partnervállalat által fejlesztett képernyővel olyan 3D képet képes alkotni, amely – a nagy elektronikai világcégek hasonló termékeitől eltérően – 3D-s szemüveg nélkül is térhatású élményt tesz lehetővé. A technológia már

több nagy elektronikai világkiállításon bemutatkozott, s az iPONT ügyvezetője, Korcsok Zoltán szerint öt-nyolcéves kitartó fejlesztéssel elérhető, hogy 2018-ban akkora legyen a hazai 3D-export, mint ­jelenleg a szoftveriparé. Ennek feltétele –  tette hozzá –, hogy megfelelő kutatásfejlesztési rendszer jöjjön létre Magyar­ országon.  n

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

digitális világ

9

Ismét felszökött az iPhone-láz Miközben a digitális világ az Apple mágusát, az október elején hasnyálmirigyrákban, 56 évesen elhunyt Steve Jobst siratja, ismét tetőfokra hágott a legújabb Apple-mobil, az iPhone 4S iránti kereslet. Már itthon is  kapható a készülék, kiviteltől függően 189  990 és 254  990 forint között. Az Egyesült Államokban, az október 14-ei értékesítési rajt után három nap alatt rekordmennyiséget, négymillió darabot adtak el belőle. A külsőre nem nagyon változott marokkészülék sebessége és grafikus teljesítménye azonban nőtt, a megújult optikájú kamera 1080 képpontú full HD videofelvételek készítését teszi lehetővé, valamint tartalmazza a SIRI névre keresztelt beszéd-

felismerő funkciót. A gyártó állítása szerint ez képes bonyolultabb kérdések megértésére: ha a felhasználó például azt kérdezi (egyelőre angol, német, francia nyelven) „szükség lesz-e esernyőre a hétvégén” a SIRI tudni fogja, hogy a tulajdonos az időjárás iránt érdeklődik. Nem kevésbé sokat ígérő dobás, hogy az iPhone 4S megjele­ nésével egy időben elérhető az iOS 5 operációs rendszer, amely kétszáznál több új funkció mellett tartalmazza az iCloud szolgáltatásokat is. Az ingyenesen letölthető szoftvercsomag elemei – iTunes in the Cloud, a Fotóadatfolyam, a Documents in the Cloud – az iPhone, iPod és iPad, valamint az Apple-féle MAC- és PC-számító-

gépekkel együttműködve automatikusan, vezeték nélküli kapcsolaton át mentik a felhasz­náló tartalmakat az iCloud tárhelyére és ugyancsak automatikusan továbbítják azokat a felhasználó összes ilyen, Apple gyártmányú eszközére.  n

Túl nagyok a lapos tévék? A tévévásárlás során különösen fontos fogyasztói szempont a készülék mérete – derül ki a Sony egyik felméréséből. Sokan mégis idegenkednek a nagyképernyős toptelevízióktól, s az optimálisnál kisebb modell mellett döntenek. Ennek oka a lapos tévék lehengerlő megjelenésében rejlik: a felhasználók úgy érzékelik, hogy napjaink televíziói nagyobbak a korábban megszokottakénál. Ez azonban tévedés, csupán a „doboz” kialakítása változott. Az optikai csalódás oka, hogy a képernyő kerete jóval  keskenyebb, így a ­készülék egésze ­nagyobbnak látszik. A  www.sony.hu/article/tvmeret-utmutato linken található infor­mációk segíthetnek a tudatos vá­sárlóknak: hogyan néz­­nek ki a különböző méretű típusok az adott helyiségben.  n

Szkenner az egérben Az LG LSM–100 típusjelű kütyűvel – a hagyományos számítógépes egérfunkciók mellett – úgy lehet szkennelni, hogy nyomva kell tartani a tenyérbe simuló készülék bal oldalán lévő Smart-Scan gombot, majd végighúzni egeret a beolvasni kívánt anyagon. Így a szöveg vagy kép számos formátumban (PNG, JPEG, TIFF, BMP, PDF, XLS vagy DOC) elmenthető, vagy egyszerűen áthúzható a képernyőn a kívánt alkalmazásba. Az egérszkennerben az LG

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

optikai karakterfelismerő (OCR) rendszere dolgozik, a bevitt anyagot Microsoft Word dokumentummá alakítja, amely aztán igény szerint tovább szerkeszthető. Az OCR-technológia feleslegessé teszi a hagyományos szkennelő gépeket, illetve megkíméli a felhasználót, hogy ismét begépelje számítógépébe a nyomtatott szövegeket. Az újszerű eszköz 28 ezer forint körüli áron itthon is kapható.  n

Heimer György összeállítása

10

digitális világ

E-tinta – a jövő nyomdai technikája Az e-könyv olvasó eszközök kijelzői általában ún. e-papír technológiát használnak, melynek lényege, hogy a felülete egészen papírszerű, nincs háttérvilágítása, nem bántja a szemet és nem fogyaszt áramot a megjelenítéskor. Az e-könyvekről és azok formátumairól már esett szó korábbi számainkban. Most azt a technikát tekintjük át, amely ezeket működteti. Az elektronikus papír napjainkban a könyv­ ­olvasók megjelenítője, amelyeken a hagyományos papírhoz hasonlóan a fény visszaverődésével válik olvashatóvá a szöveg. Az e-ink jelentése: elektronikus tinta. Ez tulajdonképpen egy olyan speciális képernyő, mely tartalmát elektromosság nélkül is képes megtartani, viszont roppant éles és kontrasztos képet jelenít meg. Maga a panel több, egymástól jól elkülöníthető állapottal rendelkezik, ahol a fényt nagyobb részben elnyelő pixelek formálják a betűket, illetve az ábrákat. Az e-papír ötlete a 70-es évek elejére nyúlik vissza: ekkor kezdtek el vele foglalkozni  a Xerox egyik fejlesztőlaboratóriumában.  A technológia magja az úgynevezett gyricon, amely két vékony átlátszó réteg között elhelyezkedő mikroszkopikus gömbök halmaza. A gömbök, részecskék egyik fele fekete, a másik pedig fehér, s mindan�nyian az elektromos töltésre reagálnak. A negatív mező a felület tetejére taszítja a fekete részecskéket, és ezáltal fekete pontot hoz létre a kijelzőn. A pozitív mező pedig a fehér gömböcskékre hat. A következő év­ tizedben tovább próbálkoztak különféle képernyők fejlesztésével, de ezek az esz­ közök még mindig nem hasonlítottak a

nyomtatott papír megjelenéséhez. Azután 1993-ban a MIT egyik kutatója, Joseph Jacobson a Xerox ötletének egy variációját gondolta ki: kifejlesztette a mikrokap­ szulákat, amelyekben elektronikusan töltött, fehér elemekben oldott fekete olaj volt. Így hozta létre az elektronikus tintát. 1996-ban szabadalmaztatta az ötletét, 1997-ben pedig megalapította E Ink nevű cégét (innen az elnevezés) a technológia kereskedelmi célú kifejlesztésére. Az E Ink Corporation már pozitív töltésű fehér és negatív töltésű fekete pigmentrészecskéket is alkalmazott, melyek átlátszó folyadékban változtatták az elektromos töltés hatására a helyzetüket (ilyen kijelző van a Sony és az Amazon könyvolvasókban is). A 90-es években megjelenő elektronikus eszközök, az 1996-tól megjelenő Palmtop, a PDA-k, később a notebookok, majd a manapság használatos mobilkommunikációs eszközök mind-mind hordozható és széles körben elterjedt olvasók, bár nem kimondottan olvasásra szánt eszközök voltak. Az első hajlékony elektronikus papír prototípusát 2000-ben mutatták be. Az E Ink által kifejlesztett e-tinta kijelzők kevésbé ismertek, mint az LCD kijelzők. Az e-tinta technológa nagy előnye az LCD-vel szemben, hogy olvasása nem fárasztja úgy a szemet. A technológiának köszönhetően olyan hatást kelt, mintha papír alapú könyvet  olvasnánk. Az új kijelző anyagnak köszönhetően az elekt­ ronikus papír majdnem  annyira hajlítha­­­tó,  mint egy normális papírlap. Ezen­kívül a fogyasztása töredéke más kijelzőkéhez képest, az E Ink kijelzőjét

használó e-könyvolvasók akár egy hónapig is kibírják egy töltéssel. A kijelző nem ­tükröződik, mert a nap sugarait nem veri vissza, hanem elnyeli. Emellett energiata­ karékos is, mivel a készüléknek nincs háttérvilágítása, illetve a képek, szövegek megjelenítése után azok fenntartásához további energiát nem igényel. Ugyanakkor a hagyományos papírtól eltérően elektro­­nikusan írható és törölhető. Hátrányuk viszont, hogy sötétben lámpa kell hozzájuk és jelenleg viszonylag lassú a frissítési sebességük. Az elektronikus papír kezdetben csak szürkeárnyalatos képet, szöveget tudott megjeleníteni, mára viszont a készülék rendkívül éles képet tud megjeleníteni akár 4096 színárnyalatban. A színes kijelző megőrizte a szürkeárnyalatos testvére jó tulajdon­­ságait, alacsony maradt a fogyasztása, és továbbra sem fárasztja a szemet. A cég a színes e-tinta kijelző továbbfejlesztésén dolgozik, évek múlva a technológia akár a tablet pc-knél is megjelenhet. Az e-papír és vele együtt az e-tinta sikerét a marketingesek is meglovagolták. A vállalatok dollár tízmilliókat ölnek kutatás-fejlesztésbe, és egyre több cég jut a kereskedelmi termelés közelébe különféle színes, hajlékony kijelzőkkel. Az e-tinta számos előnyének köszönhetően megjelent a kisebb mobil eszközökben, kézi számítógépekben, a PDA-kban, GPS-ekben, mobiltelefonokban. Az új anyagnak a digitális könyvtől az energiatakarékos, hordozható képernyőn és a falméretű kijelzőn keresztül a hajtogatható változatig rengeteg megjelenési formája képzelhető el. Ezek közé tartoznak a csak az e-könyvek olvasására szánt célszámítógépek (pl.: Kindl, Sony Reader, Koobe, Hanlin eReader, Cybook, iLiad stb.), a személyi számítógép és annak összes változata (laptop, tablet, pocket stb.), illetve az okos telefonok. A Motorola 2006ban mutatta be azt a belépőszintű mobil­ telefonját, mely elsőként alkalmazta az e-papír kijelzőt, igaz, a telefonban meg­ jelent változat épphogy csak használható volt. A mobil mellett van már példa karórára és USB-kulcsra is. Az e-ink tehát óriási jövő előtt áll. Az új technikának köszönhetően a nem is olyan távoli jövőben az embernek már ki sem kell otthonról mozdulnia, ha egy könyvet, vagy egy újságot szeretne beszerezni. Würsching Zoltán

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

Téli szünet az egész családnak! Pihenje ki az éves fáradalmakat Közép-Európa egyik legnagyobb fedett vízi élményparkjában, az Aquaworld Vízibirodalomban!

Korlátlan Aquaworld belépő, gyermekjátszóház, ingyenes állapotfelmérés a wellness világban és egy válaszható mozifilm teszi a szünetet még élménydúsabbá! Ne feledje, 7 éven aluli gyermekek számára ingyenes szálláslehetőséget biztosítunk!

5 éjszaka félpanziós ellátással már 18.900Ft/fő/éjtől! További információ és foglalás Ramada Resort – Aquaworld Budapest C|A H-1044 Budapest, Íves út 16. T|P +36 1 2313 600 | F +36 1 2313 619 E [email protected] | www.ramadaresortbudapest.hu www.aqua-world.hu | www.orientalspa.hu

teli_szunet_205x147_ado.indd 1

11/23/11 3:17 PM

12

törvény

Szövetségi aggodalmak Háromezer-kétszáz polgármester figyeli aggódva, mi fog történni a következő hetekben – utalt dr. Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke az önkormányzati törvény végső jogalkotási folyamatára azon a 2011. november közepén rendezett sajtóbeszélgetésen, melyen az önkormányzati érdekszövetségek négy elnöke fejtette ki véleményét a helyhatóságok jövőjéről az elfogadásra váró új jogszabályok tükrében.

Az októberben megjelent törvénytervezet a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere szerint azért ad okot aggodalomra, mert a májusban megismert első változat alapvetően nem változott az érdekegyeztetési tárgyalások, beszélgetések során, legfeljebb valamelyest puhult. Így megmaradtak a tervezetben a főbb politikai irányok. Mindenki egyetért azzal, hogy valamilyen formában modernizálni kell a törvényt, meg kell szüntetni azokat a folyamatokat, amelyek egyre több feladatot rendeltek az ­önkormányzatokhoz, miközben kivonták a  forrásokat – magyarázta dr. Gémesi György. A rendszerváltás legjelentősebb politikai törvényének nevezte az 1990-es önkormányzati törvényt, mely szétválasztotta a központi és a helyi hatalmat, a döntéshozókat, a helyi önkormányzatokhoz pedig feladatokat és hatásköröket rendelt. Alapvető kérdés, hogy megmarad-e ez a kétpólusú rendszer – tette fel a kérdést, majd kemény szavakkal összegezte álláspontját: „Ez a törvény, úgy tűnik, más gondolkodás és politikai stratégia mentén egy egypólusú, centralizációs irányt próbál kiépíteni, mely ellentétes a mai európai folyamatokkal.” Négy pontban foglalta össze a tervezett,  stratégiai jelentőségű változtatásokat. A  tör­­­­vénytervezet alapján az önkormányzatoktól elkerül a közoktatás egy része, az egészségügy, a járási hivatalok kialakításával az államigazgatási, a kistelepülési adminisztrációs feladatok is elkerülnek, a kistelepülési hivatalokat pedig megszüntetik. A MÖSZ elnöke hangsúlyozta, hogy széles körű összegzés eredményeként foglalja ös�sze a véleményeket: az elmúlt időszakban csaknem ezer polgármesterrel beszélt video­ konferenciákon, és a szövetség szervezésé-

ben megyei konzultációkon vett részt, szerte az országban. Ezek alapján úgy véli: a legnagyobb önkormányzati feladatot a közoktatás jelenti, de ennek államosítása elfogadhatatlan, még azon települések esetében is, amelyeket a forráskivonások miatt ellehetetlenítettek. „A közoktatás egy kistelepülés megtartó ereje, elsősorban az alapfokú oktatásban, de nagyobb városok esetében a patinás középiskolákat is meg kell említsem – fogalmazott. – Nem az a baj a településekkel, hogy nem tudják a feladatot ellátni, hanem az, hogy azért képtelenek ellátni, mert nincs meg hozzá a megfelelő normatív forrás. Most az önkormányzat a szükségesnek csupán a felét kapja vagy annál is kevesebbet, holott korábban a hetven-nyolcvan százalékát is megkapta. A polgármesterek egészséges kompromisszumnak tartják, és magam is egyetértek Pokorni Zoltán elképzelésével, mely szerint az a település, amely vissza akarja adni az államnak az iskolát, tehesse meg, ám ahol nem, ott maradhasson meg a településnél.” Az önkormányzatok képviselői egyetértenek az egészségügy átalakításával kapcsolatos állami törekvésekkel: úgy látják, hogy egységes rendszerben, egységes tulajdoni szemlélettel lehet az egészségügy modernizációját megvalósítani. Ebben segíteni kell az államot, akár a helyi ellátás esetében is – mondta a MÖSZ elnöke. Egyetértenek ­azzal is, hogy az államigazgatási feladatok ellátása járási hivatalok, kistelepülési hivatalok létrehozásával történjen, s hatékonyabban, olcsóbban valósuljon meg. Csak a megvalósítás módjával vannak gondjaik: úgy vélik, ennyire előkészítetlenül, ilyen rövid idő alatt, információhiányban mindez megvalósíthatatlan.

Dr. Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szö­ vetségének ( JOSZ) elnöke, Gödöllő címzetes főjegyzője elégedetten állapította meg, hogy a jegyző státusza négyszáz esztendő elteltével, a magyar hagyományoknak megfelelően továbbra is megmarad, hisz korábban még ez is kérdéses volt. Viszont ma is kérdés, vajon mind az 1892 jegyző megmaradhat-e, mert a törvénytervezet szerint a kétezer fő alatti települések esetében megszűnnek az eddigi polgármesteri hivatalok, így a jegyzői státuszok. 2013-tól közösen kell önkormányzati hivatalokat létrehozniuk azon településeknek, melyek lakosságszáma nem éri el a kétezer főt. Mivel kétezer-négyszáz a kétezres lélekszámot el nem érő települések száma, ezt a törvény szabta egyéb feltételekkel ös�szevetve, vélhetően ötszáz polgármesteri hivatal szűnik meg. Jelenleg körülbelül 43 ezer köztisztviselő dolgozik az önkormányzati igazgatásban, így a hivatalok megszűnésével, újak megalakulásával több ezres köztisztviselői mozgással kell számolni, s a hivatali központosítások révén több ezren kikerülnek a közigazgatásból. Új kihívásként említette a járási hivatalok létrehozását. Jó lenne, ha a hátralévő egy évben a járási hivatalok meghallgatnák a  településeken dolgozó szakembereket – fogalmazta meg kívánságát. „Az elmúlt huszonegy évben mi voltunk az első fokú hatósági jogalkalmazók, bőséges tapasztalattal rendelkezünk, milyen problémák, megoldások vannak” – hangoztatta, majd megjegyezte: – „Pillanatnyilag nincs ismeretünk arról, hogy a járási hivatalok milyen államigazgatási hatáskörrel, feladattal fognak felállni.” Aggodalommal említette, hogy nem tudják, vajon az anyakönyvi feladatok maradnak-e a településen. A jegyzők véle-

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

törvény

Dr. Gémesi György az önkormányzati érdekszövetségek leminősítésének tekinti, hogy míg az eddigi törvény szerint a kormány köteles egyeztetni a szövetségekkel minden önkormányzati kérdésben, addig a jelenlegi törvénytervezet megfogalmazása szerint csak egyeztethet. „Gyakorlatilag teljesen mindegy, vagyunk, vagy nem vagyunk. Adott esetben, ha a tárgyalóasztal másik felének nincs kedve velünk beszélgetni, nincs semmiféle törvényi kötelezettsége. Ez megalázó.”

ménye szerint ez a tevékenység annyira helyhez kötődő, hogy nem lenne szabad a járási hivatalokhoz helyezni. Schmidt Jenő, a Települési Önkormány­ zatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) el­ nöke, Tab polgármestere szükségesnek tartja az új önkormányzati törvényt. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy egy rendszer húsz-huszonöt éven át ugyanabban a formában tud működni – hangsúlyozta. Az önkormányzatok létérdekének nevezte, hogy 2014 és 2021 között is ide áramoljanak az uniós források. Számokkal érzékeltette, hogy a 14 ezer milliárd forintos költségvetésből az önkormányzatok működtetésére nagyon keveset költ az ország: 1140 milliárd forint az önkormányzati szektor éves támogatása, de csak működésre 2,5 ezer milliárd forintot költ el. Az önkormányzati szektor 650 milliárd forintnyi adót szed be. Ennek nagy része iparűzési adó, de ez mindössze háromszáz településen folyik be, kétezer-kilencszáz településen alig van valamilyen adóbevétel. Az önkormányzatok az állampolgároktól ehhez még szolgáltatásokra 450 milliárd forintnyi díjat szednek be, ami összesen 2250 milliárd. 2009-ben, amikor 120 milliárd forinttal csökkent az önkormányzat

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

állami támogatása 250 milliárd forint lett a működési forrás hiánya, amit hitel formájában kellett felvenni. Ez mitől is csökkenne? – tette fel a kérdést a TÖOSZ elnöke, aki kiemelte: az új önkormányzati törvény kerettörvény lesz. Százhatvan paragrafusából negyvenben szerepel, hogy más jogszabály fogja szabályozni az adott témakört. Így azokat kell majd konkrét tartalmakkal megtölteni. Most az a legfontosabb, hogy a 2012. évi költségvetést úgy alkossa meg a parlament, hogy az önkormányzati feladatok finanszírozhatók legyenek – emelte ki. Általános gondként jelölte meg, hogy az önkormányzatoknál a költségek havonta merülnek fel, az adóbevételek viszont egy évben kétszer érkeznek, így folyamatos banki kitettség, hogy az állandó költségeket finanszírozni lehessen. Egyben figyelmeztetett: a 2012-es rossz év lesz, mert a bankszektor nem tudja, és nem akarja finanszírozni az önkormányzatokat. Ezért sokukon kell majd segíteni, s emiatt is tartja üdvözlendőnek, hogy a 2012-es költségvetési törvény javaslatában ehhez a kormányzat számára 300 milliárd forintnyi mozgástér szerepel. Szabó Gellért, a Falu Szövetség elnöke, Szentkirály polgármestere kiemelte: harmóniába kell hozni az önkormányzati

rendszeren belül a falvak és a városok sorsát. Bírálóan jegyezte meg az önkormányzati törvény tervezete kapcsán, hogy a lélekszám-megállapítás véleményalkotás egy közösségről, függetlenül attól, hogy százötven vagy ezerkilencszáznyolcvan lakosú a település: nem vagytok elég nagyok, hogy a saját lábatokon álljatok, társulnotok kell, hozzácsapódni másokhoz. Figyelmeztetett arra, hogy az alapfokú oktatás, a különböző összevonások különösen érzékenyen érintik az ott élőket. „Szeretnénk az ifjúságunkat hosszabb távra reményekkel feljogosítani arra, hogy a falujukban képezhetik magukat, onnan eltávozva idővel visszajöhetnek, és egészséges környezetet, modern, elvárható életszínvonalat találnak.” Erre viszont a jelenlegi helyzetben kevés esélyt lát. A négy szövetség elnöke csak halvány reményét fejezte ki, hogy a T/4864. tör­ vényjavaslat parlamenti vitáján azok a polgármesterek, akik országgyűlési képviselőként is tevékenykednek, még tudnak finomítani a jogszabályokon. Az elnökök is úgy látják, azok alapjaiban már nem fognak változni. A helyi önkormányzatokról szóló törvénytervezetet az Országgyűlés várhatóan 2011. december derekán fogadja el. F. T.

A jogalkotás minősége Dr. Nánási Éva: „A bürokrácia csökkentése nem azonos a személyi állomány állandó, évről évre történő csökkentésével. A közigazgatás nem attól fog jól működni, ha minél kevesebb ember dolgozik benne. Attól működik jól, ha a jogalkotás során a jogszabályok egyértelműek, világosak, kevés adminisztratív szabályt alkalmaznak, tehát lehetővé teszik, hogy a polgár és a közigazgatás megfelelő módon találkozzon egymással. Hiányoljuk a mai jogalkotásból azt a fajta minőséget, amelyre szükség lenne a modern és bürokráciamentes közigazgatás működéséhez. Nem a jegyző tehet arról, ha egy ügy elintézéséhez tizenhatféle igazolást kell bekérnie. Azért kéri be, mert a jogszabály ezt írja elő. Van teendő a régi jogszabályok átvizsgálásánál! Számos olyan elavult jogszabályra tudunk javaslatot tenni, amelyre ma már nincs szükség a közigazgatásban, és feleslegesen zaklatja az állampolgárokat.”

Fotó: Tatár Attila

Az érdekszövetségek leminősítése

13

14

utazás

A gyógyvizek országa A belföldi turizmus élénkülésével, a wellness divattá válásával, a fürdők kiépülésével, a szállodai férőhelyek és a szolgáltatások színvonalának emelkedésével az utóbbi években örvendetesen megnőtt az érdeklődés a magyarországi gyógy- és termálfürdők iránt. Lássuk, hová is érdemes felkerekednünk, ha gyógyulásra, regenerálódásra, pihenésre vágyunk, ha fürdőkben szeretnénk élvezni a víz jótékony hatását.

Bükfürdő, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál fekvő, háromezer lelkes község a gyógyvíznek köszönheti felvirágzását, hasonlóan sok más magyar településhez. Itt is kőolajat kerestek kutatófúrásokkal, amikor 1957 őszén a föld mélyéből 58°C-os hévíz  tört fel, ezerkétszáz méter mélységből. 1962-ben még csak egy medencével nyílt meg a fürdő; Bük hivatalosan 1979 óta országos jelentőségű gyógyhely. A község mellett néhány kilométernyire szinte üdülőfalu épült ki szállodákkal, panziókkal, apartmanházakkal, kempinggel. Főleg állami támogatásnak köszönhetően, ma már tizennégy hektáron 5200 négyzetméternyi vízfelülettel harminckét medence vonzza a látogatót a gyógy-, strand és élményfürdőbe. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében készült el a gyermekek számára az új gyermekmedence és egy három elemből álló beltéri élménycsúszda-rendszer.

Zalakaroson 1962-ben bukkantak olaj helyett 96°C-os, ásványi anyagokkal dús termálvízre, kétezer-háromszáz méter mélyről. Rá három évre nyílt meg a percenként 830 liter vízhozamú kútra alapított fürdő. 1970-ben, négyszáz méter mélyebbre fúrva ismét gyógyvízlelőhelyet találtak. A település 1997-ben városi rangot kapott, ezzel is elismerték, hogy pár évtized alatt nemzetközi hírű gyógy-idegenforgalmi központtá fejlődött. A város szívében, tíz hektáron terül el a legmagasabb, négycsillagos minősítésű Gránit Gyógyfürdő: több mint ötezer négyzetméternyi vízfelület várja a

Gyógyvíz: minden olyan ásványvíz, amelynek orvosi kísérletekkel bizonyított gyógyhatása van. A gyógyvízminősítést többéves vizsgálatok előzhetik meg.

A fedett és nyitott medencék mellett négy árnyékoló tetővel ellátott, félig fedett medence is színesíti a büki képet. A víz magas kálcium-, magnézium- és fluortartalmú, a  meszesedés, porckopás, lumbágó, csontritkulás ellen hatásosan alkalmazható. A  Fizioterápiás Intézetben a súly- és kádfürdőtől a különféle masszázsokon át a gyógytornáig számtalan szolgáltatás közül lehet választani.

Termálvíz: minden olyan, a természetben előforduló víz, amelynek hőmérséklete a felszínre jutása helyén az évi középhő­ mérsékletnél magasabb. Magyarországon 30°C fok feletti vízhőmérséklet esetén használatos e minősítés.

sportolni és gyógyulni vágyókat, melyből  1400 négyzetméter fedett. Télen két gyógy- és egy termálvizes medence között lehet választani, szép pihenőterekkel és ­szaunákkal. Emellett fedett élmény- és úszómedence is szolgálja a pihenést. A termálvíz nátrium-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz, jódos-brómos, szulfid-ion tartalma miatt a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. A gyógyfürdőt üzemeltető zrt. a Nyugat-Dunántúli Operatív Programból 809 millió forintos támogatással két ütemben, összesen 2,7 milliárd forint összegben 2008 és 2010 között fejlesztette tovább fürdőjét, s új, négyszintes fogadóépületet húzott fel gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, tetőteras�szal, három híddal. Megújult a fedett fürdő épülete is, melyben számos új gyógyászati szolgáltatás kezdődött meg, s a magyar piacon újnak számító, kényeztető kezelések is megindultak. Hévíz az ország egyik leggazdagabb városává fejlődött a gyógyturizmus adta lehetőséggel. Itt találjuk Európa legnagyobb természetes meleg vizes gyógytavát. A 4,4 hektárnyi nagyságú, ovális alakú Hévízi-tavat 38°C-os forrásvíz táplálja, mely több mint negyven méter mélységből tör fel a forrásbarlangból. A víz hőmérséklete a tóban még télen sem csökken 23-25°C alá, nyáron pedig elérheti a feltörő 38°C-ot is. A bőséges vízhozam

Ásványvíz: minden olyan, a természetben előforduló víz – hőmérsékletétől függetlenül –, amelynek egy literében ezer milligrammnál több az oldott ásványi anyag vagy bizonyos biológiailag aktív anyagokból egy meghatározott küszöbértéknél több van.

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

utazás 410 liter/mp, így a tó vize két-háromnaponta teljesen kicserélődik. Mivel a gyógyforrás vize hét méter vastag tőzegen át éri el a felszínt, a kioldódó vegyületek és nyomelemek teszik ásványi anyagokban gazdaggá és gyógyító erejűvé a vizet, mely kálcium és magnézium tartalmú, kénes, ­alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radon tartalmú. Terápiacentrumnak is nevezik a Tófürdő felújított központi épületét, amelyet a tó fölé építettek. Az elmúlt évti­ zedben 8 milliárd forintért újították fel a  tófürdő két épületét. Az új épületrész négycsillagos szállodai szintnek megfelelő szolgáltatást nyújt: a háromszintes fogadóépületben wellness részleg és ­terápiás rész várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. A szauna mellett korszerű masszázsszobák épültek a rekonstrukció részeként, bővült az öltözők és pihenőterek kapacitása is. Új összekötő folyosó is készült, amely a tó felett található két épületrészt köti össze. Gyula város impozáns fürdőjének bejáratán ez olvasható: az egészség bástyája. A  dél-alföldi végeken fekvő Gyula sokat köszönhet folyékony aranyának, a termálvíznek, amely kétezer méteres mélységből  1958 óta, 72°C-os hőmérsékleten tör a  felszínre. Az alkáli-hidrogénkar­bo­nátos gyógyvíz kevéssé átlátszó barnás ­színű, ­jellegzetes illatú. Gazdag egyebek mellett káliumban, nátriumban, ammó­nium­ban, magnéziumban, kálciumban, vasban. A kin­­ cset 1969-ben gyógyvízzé, a  fürdőt 1971ben gyógyfürdővé, 1985-ben a gyógyfürdő  környékét gyógyhellyé nyilvánították. A  gyógyvíz elsősorban a kopásos ízületi és  gerincbetegségek, idült nőgyógyászati gyulladások, érszűkületben szenvedő be­ tegek kezelésére alkalmas. Az egykori

Almásy-kastély nyolc és fél hektárnyi, természetvédelmi területté nyilvánított ősparkjában létesült fürdőt 1999-től két ütemben, öt év alatt újították fel. A kétmil-

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

liárd forintos beruházás nyomán az ­ötezer négyzetméternyi vízfelületű strand- és gyógyfürdő – tizenkilenc medencéjével – a legmagasabb kategóriájú, négycsillagos minősítést nyerte el. A fiatalabbakat gyermekvíziparadicsom, pezsgő- és hullámmedence, csúszda, télen is használható versenyuszoda és élményfürdő, az idősebbeket nyitott és fedett gyógymedence, a  műemlék Lovarda épületéből átalakított úszómedence, valamint szaunafülke és gőzkabin várja. A Gyulai Várfürdőben a tervek szerint 2013-ra készülhet el az új élmény­ fürdőrész 894 négyzetméteres további vízfelülettel, öt medencével. Hajdúszoboszló négy évszakos fürdő­ várossá vált, amikor 2010 tavaszán a Hungarospa Gyógyfürdő részeként megnyitotta kapuit az Aqua-Palace fedett élményfürdő-rendszer. 15 ezer négyzetmé­ teren, 1600 négyzetméternyi vízfelülettel tematikus fürdőkörnyezetet alakítottak ki, melynek része római-, tengeri és trópusifürdő, jégbarlang- és mozi-fürdő. Van szau­ narendszer, squashpálya, álló­ szörfözési lehetőség is. A  fejlesztést az önkormányzat tulajdo­ nában lévő Hungarospa Gyógy­­ fürdő és Egészségturisztikai Zrt., 4,8 milliárd forintból valósította meg, melyből 2,25 milliárd forint támogatást az Európai Unió adott, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. Európa legnagyobb fürdője 30 hektáros parkban fekszik, gyógyfürdővel, stranddal, uszo-

15

dával, aquaparkkal. Közép-Európa legnagyobb, 6200 köbméteres strandmedencéjénél pálmafák tövében mediterrán tengerparti környezettel. A 23 ezer lelket számláló Hajdúszoboszló az ország egyik leggazdagabb települése, mely évente több mint egymillió látogatót vonz. A csodatévő, 67–74°C-os víz először 1925-ben, ezer méterről tört fel, földgáz kíséretében. Ma percenként 767–1600 liter hozamú a gázos-hévizes kút, mely egy föld alatti tengert ért el, és szolgálja a négycsillagos kategóriába sorolt gyógyfürdőkomplexumot. A csarnokban három gyógyvizes medence várja a fürdőzőket egész évben, csakúgy, mint a négy szabadban fekvő. A központi csarnokban orvosi rendelők, kezelőhelyiségek, gyógytornaterem csábítják a gyógyulni vágyókat, negyvenféle kezelést kínálva. A bársonyos tapintású, sárgás-barna gyógyvíz jótékony hatással van a mozgásszervi betegségekre, hatásos érszűkület, lábszárfekély kezelésekor, mérsékelheti a belgyógyászati, nőgyógyászati panaszokat.

Gyógyító Magyarország Magyarország területének négyötöde alatt 30°C-osnál melegebb termálvízkészlet rejtőzik, s  a világ ötödik legnagyobb termálvízkészlettel rendelkező országa, csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előzi meg. Csaknem négyszáz településen működik termál-, illetve gyógyvizű fürdő, legalább ezer az elzárt termálkutak száma. Az elmúlt évtizedekben több kormányprogram részeként folytatódott a termálvíz-készlet felmérése, hasznosításának támogatása, a gyógy- és termálfürdők építése, bővítése. A hazai gyógyturizmus fejlesztése kiemelt helyet kap az Új Széchenyi Tervben is. A Gyógyító Magyarország – egészségipari program részeként állami támogatást nyerhetnek el azok a tervek, amelyek a termálvízkészlet hasznosítását, és az erre épülő egészségturizmus fejlesztését helyezik előtérbe. 2011 és 2013 között önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati társulások pályázhatnak egyebek mellett gyógyhelyek, gyógy- és wellness turizmus, fürdőtelepülések, valamint orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus fejlesztésére. A programok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország a minőségi szolgáltatásokat nyújtó, egyedi turisztikai termékekre épülő, a versenytárs országokétól jól megkülönböztethető turisztikai kínálatú, népszerű úti céllá válhasson, s az egészség­ turizmus termál- és gyógyvízre épülő ágának egyik vezető országává váljon Európában.

16

utazás

Sárváron 2002 decemberében adták át a gyógy- és wellness fürdőt, mely 2010 decemberére nyerte el mai arculatát. Ekkorra készült el mintegy hárommilliárd forintból  az új, családi fürdőszárny. Az Európai Unió 899 millió forint összeggel járult hozzá az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül. Az új szárnyat a meglévő gyógyfürdővel folyosó köti össze. Egyben generá­ciókat is összeköt e folyosó, hisz míg az új élményfürdő elsősorban a családokat szolgálja, addig a gyógyfürdőrész a gyó­ gyu­lást,  a pihenést. Az új épületben ­baba-­birodalom, hullámfürdő, játszósarok, ­ja­­kuz­zi, csúszda, mászófal várja a gyermekeket, a felnőtteket pedig 25 méteres úszómedence, fitneszterem, megújult wellness részleg, szaunavilággal. A hatvanas évek elején kétféle gyógyvizet is találtak itt annak idején: ezerkétszáz méteres mélységből

A főváros ékessége A budapesti Széchenyi Gyógyfürdő kétségtelenül a legimpozánsabb a főváros gyógyfürdői között. A Városligetben álló műemléképület minden bizonnyal Európa legszebb fürdőkomplexuma. 1997-től több mint egy évtizeden át tartott teljes felújítása. 1913ban először a Kós Károly sétány felőli szárny épült meg reneszánsz stílusjegyekkel, majd 1927 augusztusára húzták fel az Állatkerti körút felőli barokkos részt új bejárattal, öltözőkkel, a két épületrész közötti udvaron úszómedencével és két meleg vizű medencével. Ma is e felújított szabadtéri medencék a legnépszerűbbek: a 27°C-os, szűrőforgató-berendezéssel ellátott 33 méteres, a mellette álló 30°C-os élménymedence, vízáramoltatással, masszírozó vízsugarakkal, pezsgőfürdővel. A harmadik 38°C-os, termál ülőmedence. Itt sakkoznak a vízben az idősek, akiknek látványa mindig nagy tetszést arat a külföldiek körében. Ők ma már a látogatók több mint felét teszik ki, s csodájára járnak a fedett társas termálfürdőknek is. A fürdő vízellátását a mélyből feltörő, nátriumot is tartalmazó 72ºC-os termálvíz nyújtja, melyből naponta hétezer köbméter áramlik a felszínre. A gyógyvizet javasolják gyomor-, bélrendszeri és légzőszervi betegségek gyógyítására, a  csontrendszer mészhiánnyal járó állapotainak kezelésére, betegségek megelőzésére.

43°C-os, kétezer méterről pedig magas ­sótartalmú 83°C-os gyógyvíz tör fel. Lé­­ nyeges alkotóeleme a nátriumklorid, a hid­ rogénkarbonát, a jód, a bróm, a fluor. A  43°C-os termálvíz kiválóan alkalmas mozgásszervi megbetegedések gyógykezelésére, rehabilitációs kezelésekre, sportsérülések utókezelésére. A gyógymedencék sora e legújabb beruházással fedett gyógyvizes élménymedencével bővült. Az egészség­ turizmus fellegvárának számító nyugatmagyarországi településen a turisták választhatnak a gyógykemping, a panzió, és a szálloda között. Négycsillagos szállodából lehet átsétálni a fürdőbe, az öt­ csillagos luxusszállodában pedig önálló termálfürdő és uszoda vonzhatja a ven­­ dégeket. Fotó és szöveg: Falus Tamás

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

bank és tőzsde

17

Sokkhatások A magyar bankrendszert egyszerre érik külső és belső sokkok, melyek nagymértékben apaszthatják a magyar bankok tőketartalékát. 2011 novemberének legfőbb hozadéka legfeljebb az lehet, hogy a kormányzat újra szóba áll a bankszövetséggel…

A tőketartalékok csökkenése a bankok hitelaktivitását tovább mérsékelheti, s ez elsősorban a vállalati hitelezést érintheti kedvezőtlenül, megnehezítve ezzel a gazdaság növekedési pályára állását. Ez az összegzés a Magyar Nemzeti Bank dokumentu­ mában olvasható, melyet 2011 novemberében hoztak nyilvánosságra. A kedvezőtlen ­külső tényezők közül a szakemberek az euróövezet periferiális országainak adósságválságát emelik ki, mely növeli egy újabb pénzügyi válság és globális recesszió kialakulásának esélyét. Az európai bankrendszer jelentős mértékű, az eurózóna periferiális országai által kibocsátott állampapírral rendelkezik, így magasak az ­állami-pénzügyi szektor és egyúttal az eurózóna tagországai közötti pénzügyi „fertőzés” kockázatai is. Ez a helyzet a magyar gazdaság teljesítményét nemcsak az exportra, hanem a külföldi finanszírozási forrásokra való ráutaltság miatt is nagyon kedvezőtlenül érinti. A belső tényezők közül a gyorson romló portfólióminőséget és a végtörlesztési program honi bankrendszerre gyakorolt hatását emeli ki a dokumentum. A kedvezőtlen makrogazdasági környezet, a forint gyengülése és a külföldi finanszírozási költségek emelkedése miatt a nem teljesítő portfólió aránya a vállalati szektorban 16  százalékra, míg a háztartási szektorban csaknem 13 százalékra emelkedett, növelve a hitelezési veszteségeket. A lakosság nagymértékű deviza eladósodottsága állandó gondként és feszültségforrásként jelent­ kezik. A kormány által meghirdetett végtörlesztési lehetőség ugyan csökkenti a programban részt vevő, jelzáloghitellel rendelkező adósok terheit, és megszünteti árfolyamkockázatukat, ám pótlólagos devi-

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

zakeresletet teremt a piacon, ami növelheti a programban részt venni nem tudó ügyfelek adósságát és törlesztő terhét. Az MNB kész a devizatartalék terhére a devizahi­ telek előtörlesztéséhez szükséges devizamennyiséget a hazai bankrendszer rendelkezésére bocsátani, hogy csökkentse a pótlólagos devizakereslet forint árfolyamra gyakorolt hatását, és mérsékelje a programban részt venni nem tudó adósok terheinek növekedését. Mindezek ellenére a végtörlesztéssel járó adósság elengedése súlyos veszteséget okoz a magyar bankrendszernek, tőketartalékai nagymértékben csökkennek – olvasható az összegzésben. A várható 20 százalékos végtörlesztési arány mellett a hazai bankrendszernek nincs szüksége tőkebevonásra, de a makrogazda-

ság várható „alappályán” haladása esetén számos banknak fogyhatnak el a tőketartalékaik. Az euróövezet válságának elmélyülésével és magasabb, 30 százalékos végtörlesztési aránnyal számolva (ún. „stressz pálya”) viszont már csaknem 200 milliárd forint ös�szegű tőkebevonásra lenne szükség. Ennek hiányában nem képes támogatni a gazdaság növekedését, ezért egyre nagyobb szükség lehet a magyarországi leánybankok anyabankjainak elkötelezettségére – állapítja meg az MNB dokumentuma, mely hozzáteszi: az európai adósságválság ugyanakkor növeli annak esélyét, hogy az anyabankok saját problémáik ­miatt egyre kevésbé tudják a magyar bankokat pótlólagos tőkével ellátni.  n

Vége a hidegháborúnak Új szakaszt nyitott a kormány a Magyar Bankszövetséggel folytatott együttműködésben – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter novemberben azon a sajtótájékoztatón, melyet Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke jelenlétében tartott a velük folytatott tárgyalást követően. A miniszter kijelentette: a bankokkal közösen kell megtalálni a megoldást. Egyben arra tett ígéretet, hogy a jövőben a kormány nem tesz egyoldalú lépéseket a devizahitelesek megmentésére. Folyamatos lesz az egyeztetés a Bankszövetséggel, és az együttműködés keretében a devizahitelesek megmentéséről is tárgyalni fognak. Mivel a gazdasági növekedéshez szükség van banki hitelezésre, a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Fejlesztési Bank tőkéjét 60 milliárd forinttal megemeli, ami 600 milliárd forintnyi hitel kihelyezését teszi majd lehetővé. Sajtóhírek szerint az aggódó külföldi befektetők és egy Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor bankelnök-vezérigazgató között „határozott hangnemben” lezajlott őszi beszélgetés is szükséges volt ahhoz, hogy véget érjen a pénzintézetek és a kormány között hónapok óta dúló hidegháború. A két fél barátságtalan nyilatkozatai, sajtóüzengetései odáig rontottak a helyzeten, hogy szeptember végére gyakorlatilag minden kommunikáció megszűnt közöttük. Az újraindult párbeszéd remélhetően nem rontja tovább az ország nemzetközi megítélését, és a visszafogott hitelezési aktivitás is növekedhet.

18

portré

Dr. Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke A közbeszerzéssel, mint fogalommal a kilencvenes évek közepén ismerkedhetnek meg a hon polgárai. Az első közbeszerzési törvényünk 1995-ben készül, és a következő esztendőben lép hatályba. Ettől kezdve a gazdasági élet kikerülhetetlen eleme lesz, mint a beruházások, kivitelezések igazságos, ha tetszik demokratikus lebonyolításának eszköze, miközben folyamatosan viták, konfliktusok övezik mind a szakemberek, mind a laikusok részéről. Sőt, a közbeszéd már-már egyenlőségjelet tesz a közbeszerzés és a korrupció közé. Az elmúlt tizenöt évben a közbeszerzési törvény különféle módosításai próbálják helyes útra terelni az eljárások mikéntjét. Ezt a folyamatot éljük meg napjainkban is. Új közbeszerzési törvény készül, melynek végrehajtását a Közbeszerzések Tanácsának újonnan választott tagjai hivatottak abszolválni, dr. Gajdos Róbert elnökletével. Nem túl eredeti az új söprű seprési tudományának népi bölcseletbe foglalt tételét citálni, de ide igencsak találó, hisz Gajdos Róbert, a fiatal, agilis és kellőképpen mo­ tivált ügyvéd és közbeszerzési tanácsadó minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a közbeszerzést az abban résztvevő felek és a közvélemény is áldásos tevékenységnek tekintsék. Adódik a kérdés: hogyan s miért lesz egy ifjú ügyvéd a közbeszerzési eljárások szakavatott lebonyolítója? Gajdos doktor történetét ismerve nyugodtan mondható: törvényszerűen. Már a pályaválasztás előtt is kedveli a közgazdaságtant, de a felvételi tárgyak összetétele miatt inkább a jogi karra jelentkezik. „A matek nem volt erősségem. Magyarból, történelemből viszont jó voltam, de tanítani nem akartam. A tanáraim mondták, hogy jó a beszélő készségem, biztosan sikeres ügyvéd lesz belőlem.” Aztán – 1992-ben – végzős egyetemistaként szülei barátainak meghívására Chicagóba utazik. A vendéglátók egyike, mint a helyi tőzsde brókere, bevezeti ebbe a rejtélyes világba. Annyira megragadják a látottak, hogy elhatározza, élményeiből írja a szakdolgozatát. Bölcs döntés. A pesti tőzsde ebben az időben még igencsak gyerekcipőben jár. „A dolgozat védésekor a tanáraim inkább a Chicagóban megélt tőzsdei tapasztalataimra voltak kíváncsiak, mintsem konkrét gazdaságtani fogalmak magyarázatára.” Ügyvédjelöltként a brókerséggel is kacérkodik. Az erre jogosító képesítéshez szükséges jogi részvizsgákat le is teszi, de: „rájöttem, hogy a kettőt együtt képtelenség

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

portré csinálni, és maradtam a kaptafánál. Úgy érzem, jól döntöttem, és a tőzsdével kapcsolatos tapasztalatoknak, ismereteknek is hasznát vehetem.” Nem csoda, hogy kezdetben Gajdos ügyvéd urat leginkább a gazdasággal, és az azt művelő társaságokkal kapcsolatos ügyek vonzzák. „Egy szakmailag tapasztalt adótanácsadó hölggyel igen sok gazdasági jellegű ügyet bonyolítottunk.” Mivel önálló praxisának indulása szinte egybeesik a közbeszerzések startjával, egyre többször válik feladatává közbeszerzési eljárások lebonyolítása. 2000-ben az egyik fővárosi önkormányzat őt bízza meg, hogy külsős ügyvédként irányítsa a közbeszerzésekkel kapcsolatos teendőket. Évente legalább ötven ügyet intéz, így öt esztendő múltán, „amikor első jelentkezésemet beadtam a Közbeszerzések Tanácsához, már annyi eljárás kötődött a nevemhez, hogy csak igazolnom kellett a számukat, és  nyilvántartásba vettek, mint hivatalos ­közbeszerzési tanácsadót. A 195. voltam, ­napjainkban 755-en vagyunk.” A Gajdos ­Ügyvédi Iroda szinte teljes egészében közbeszerzés-szakossá válik. A csúcson tizenkét alkalmazottat is foglalkoztat. A hazai önkormányzatok, cégcsoportok mellett külföldi megrendelők bizalmát is élvezi. „Nem tartoztunk a legnagyobb bonyolító irodák közé, amelyek évente több száz ügyet is letudtak. Tíz év alatt hozzávetőlegesen hatszáz-hétszáz eljárást jegyeztünk. Ennek következtében jelentős rálátással bírtunk a szakmára, a piacra. Annál is inkább, mert ajánlatkérőktől és ajánlattevőktől egyaránt kaptunk megbízást. Sőt, többször volt szerencsém a bírálóbizottság tag jaként megismerni, miként dőlnek el a kérdések az ajánlatkérők részéről.” 2010. szeptember 6-án dr. Gajdos Róbertet ellenszavazat nélkül – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelöltjeként – a Közbeszerzések Tanácsának elnökévé választja a testület újonnan delegált tagsága. A tisztújítás okát a legilletékesebb, Gajdos elnök úr az alábbiak szerint összegzi: „A  kormányváltás után megkezdődött a közbeszerzési törvény módosítása. A vonatkozó törvény értelmében annak hatálybalépését követően új tanácstagokat kell választani, akik maguk közül jelölnek elnököt.” A váltás konfliktusmentesen zajlott le. Az új elnök felkérésére elődje, dr. Bakonyi József tudását, a közigazgatásban szerzett tapasztalatát továbbra sem kell nélkülöznie, a jövőben is részt vesz a munkában. Az új

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

elnök funkciója nemcsak ügyvédi irodájának működtetésével válik összeférhetetlenné, de mint ilyen, semminemű egyesület, alapítvány tagja, kurátora sem lehet. „Az öt évre szóló megbízatást becsülettel, leg jobb szakmai tudásommal szeretném kitölteni.” Az új Közbeszerzési Törvény kapcsán mi egyszerű, mezei polgárok nem győzzük kapkodni a fejünket. A kormányoldalon az alkotók állítják, hogy átlátható, korrupcióellenes, magyarbarát, vagyis a kis- és közepes vállalkozásoknak kedvező irányelvek születnek, az opponálók, a Transparency International Magyarország és az ellenzéki pártok pedig ezeknek a szöges ellentétét fogalmazzák meg. Melyiket higgyük? Az elnök úr szerint nem kétséges, hogy a 2003-as törvény: „hosszú volt, átláthatatlan, oda-vissza utalgató, szövevényes, amit legfeljebb a szakemberek értettek. 2009-ben például háromhavonta változtatták. Már a tavaly szeptember 15-én hatályba lépett át-

19

fogó módosítás eredményességét is alátámasztják a statisztikai adataink – érvel. – Ezek szerint már az első félévben ötödével nőtt a közbeszerzések száma. Különösen örvendetes, hogy a kkv-k bátrabban, nagyobb bizalommal szállnak ringbe egy-egy megbízatásért, és ennek több fórumon hangot is adnak. Van hova fejlődnünk, hisz míg Franciaországban csaknem 90 százalékban a hazai kkv-k a közbeszerzések nyertesei, addig nálunk ez az arány alig több mint 40 százalék. Mivel az említett módosítással minden probléma nem orvosolható, új törvény alkotása vált szükségessé. Önmagáért beszél, hogy az előzőben leírt 403-hoz képest az újat csak 187 közérthetően megfogalmazott paragrafus alkotja. Tény, hogy a paragrafusokhoz végrehajtási rendeletek is készülnek. Mint jogalkalmazók, felkérést kaptunk az NFM-től egyes rendeletek megalkotásában való közreműködésre, ilyen például a hirdetményellenőrzéssel kapcsolatos végrehajtási rendelet. Arra törekszünk, hogy ne huszonötféle minta legyen, hanem – az uniós törek-

Dr. Gajdos Róbert Nős, felesége óvónő, gyermekei Hédi (2007) és Péter (2010). Medgyesegyházán született 1968. június 8-án. Tizennyolc éves koráig Szarvason él a szüleivel. Itt érettségizik a Vajda Péter Gimnáziumban. A József Attila Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán szerez jogász diplomát, 1992-ben. Szintén ebben az esztendőben a Külkereskedelmi Oktatási Továbbképző Központban felsőfokú külkereskedelmi ügyintéző képesítést kap. Chicagóban, a Northwestern University­ ben tanulmányozza a common-law jogrendszert és a chicagói tőzsde működését. Ügyvédjelöltként 1993-ban kezd dolgozni. 1995-ben az Állami Értékpapírés Tőzsdefelügyelet bróker vizsgájának jogi részvizsgáját is abszolválja. 1996-ban jogi szakvizsgát tesz, és irodavezető ­ügyvédként megkezdi tevékenységét a Dr.  Gajdos Róbert Ügyvédi Irodában. 2010. szeptember 6-ától a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. Ennek okán ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti, hivatalos közbeszerzési tanácsadó funkcióját nem gyakorolja. Tagja a Közbeszerzési ­Jogászok Országos Szövetségének (2009) és ez évtől vizsgaelnökként szerepel az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzékben. Angol nyelvből „C” típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

20

portré

Örömök, bánatok, tervek Mi volt munkájában… …az eddigi legnagyobb öröm? – A legnagyobb örömömet kettéválasztanám. A legfontosabb számomra a biztos, boldog családi háttér, amiben élek. Szakmai szempontból pedig az, hogy 2010 szeptemberétől részesévé válhattam annak a magyar közbeszerzési környezetnek, amely minden gondja és problémája mellett jelentős elismerést vívott ki magának mind hazai, mind nemzetközi téren. …az eddigi legnagyobb bánat? – Ilyenről szerencsére nem tudok beszámolni. …az eddigi legnagyobb megvalósult terv? – Terveimet és céljaimat mindig is az általam betöltött tisztségek határozták meg, igazodva az ellátandó feladatokhoz, legyen az a gazdasági élet, vagy a közigazgatás. A most betöltött tisztségemben nem lehet más és fontos tervem, mint a törvényi előírásoknak mindenben megfelelő közbeszerzési környezet támogatása. …az eddigi legnagyobb, meg nem valósult, de még megvalósítható terv? – Egyéniségemből eredően meg nem valósítható tervekkel nem számolok. Álláspontom az, hogy egy kitűzött célt nem szabad feladni, még ha az a tervezettől eltérően lassabban valósul is meg. …az eddigi legnagyobb, már meg nem valósítható terv? – Talán, hogy huzamosabb ideig kellett volna képeznem magam külföldön, hogy minél több tapasztalatot, tudást tudjak itthon hasznosítani. A fiataloknak is javaslom, hogy lássanak világot. Tanuljanak minél többet, de feltétlenül térjenek haza. Ezt fogom tanácsolni a gyermekeimnek is.

véseket is figyelembe véve – kevesebb. Fontos a közérthetőség, mert az így megfogalmazott  hirdetményekre nagy eséllyel kevesebb átgondolatlan, megalapozatlan ajánlattétel  érkezik.” Az ellenoldallal kapcsolatban ­Gajdos elnök úr leszögezi, hogy tiszteletben tart minden véleményt. „Az ellenzék opponál. Egy demokráciában ez természetes. A Transparency International szakembereivel jó szakmai kapcsolatban vagyok. Érthető, hogy a gondolatmenetük, az érvrend­ szerük a transzparenciára, a korrupcióra fókuszál. Még talán nem hiszik, de majd megtapasztalják, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozók felnőttek, nem szorulnak gyámságra, és nem kell agyonszabályozni az  életüket. Külön öröm, hogy egy minapi, a  vállalatok társadalmi felelősségvállalá­ sával foglalkozó konferencián ötven nagyvállalat képviselője is üdvözölte a törvényt, a  kkv-kat segítő törekvéseinket, és hangsúlyozták: egyetlen hivatal sem fogalmazhatja meg alapvetésként, hogy a magyar vállalkozó csal.” A Közbeszerzések Tanácsát a jövőben várhatóan Hatóságnak fogják hívni. A név azt

sugallja, hogy szankcionálásra is jogosultak lesznek – vetjük fel, de a válasz erre az, hogy erre vonatkozóan még nincs döntés. Meg tudja-e őrizni szuverenitását a Tanács, illetve a majdani hatóság ebben a tagadhatatlanul átpolitizált világunkban? – tesszük fel kérdésünk, melyre határozott feleletet

kapunk: „Feltétlenül! Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy éppen az önállóságunk garantálása érdekében az új törvény is a Közbeszerzési Hatóságot közvetlenül az Országgyűlés alá rendeli.” – Juhász –

Dr. Gajdos Róbert a Közbeszerzési Szemléről „Büszke vagyok arra, hogy elnökségem alatt indulhatott el a Közbeszerzések Tanácsának ez év elejétől havonta megjelenő szakmai lapja. Hiszek benne, hogy a Tanácsnak rendelkeznie kell egy szakmai folyóirattal. Szerencsémre a kollégák támogattak ebben, és az elképzelés valósággá vált. Léteznek kiadványok, melyekben szakértők vagy civil szervezetek írnak a témáról, de az autentikus forrás mindig a Közbeszerzések Tanácsa kell, hogy legyen. A Szemle a közbeszerzési piac szereplőinek, vagy a közbeszerzés után érdeklődőknek ad hasznos, kétségbevonhatatlan információkat. A minőséget garantálja, hogy hazai szakemberek mellett angol és német professzorok is készséggel publikálnak a Szemle hasábjain. Bátran mondhatom, hogy biztatóak a visszajelzéseink. De leginkább azért vagyok boldog, mert édesanyám, akinek egy iskola gazdasági vezetőjeként gyakran kell szembesülnie a közbeszerzéssel, hisz pályáznak, illetve pályáztatnak, nagyon megdicsért: Végre egy újság, amit mi, gyakorló pénzügyesek, közgazdák is értünk! Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz a lap előkészítése, beindítása, de sikerült és mű­ ködik.”

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

A CompLex Kiadó, Magyarország legnagyobb jogi és adóügyi kiadója, megköszönve Partnerei megtisztelő bizalmát, boldog karácsonyt és eredményekben gazdag új évet kíván!

22

kérdés–válasz

Béren kívüli juttatások, bruttósítás, telekadó A 2012-től változó béren kívüli juttatások körére, a bruttósítás és adó­ jóváírás intézményére, valamint az önkormányzati adóztatási szabadságra és a telekadó-köteles földterületre hívjuk fel ezúttal a figyelmet. Béren kívüli juttatások 2012-ben n  Hogyan változnak az önkormányzat és az önkormányzat fenntartásában mű­ ködő költségvetési szervek alkalmazot­ tainak béren kívüli juttatásai? A béren kívüli juttatások között változatlan szabályok mellett megmarad 2012-től az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, valamint az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás, továbbá a saját üdülőben történő üdültetés, az iskolai rendszerű képzés. Ezeket a juttatásokat a korábbi korlátokkal és feltételekkel, változatlan adóteher mellett lehet adni, juttatásuk értékének 1,19-szerese után a juttatónak kell 16 százalékos személyi jövedelemadót fizetni. Az étkezési és üdülési juttatások átalakulnak. Az üdülési csekk 2011. október 1-jétől már nem adható béren kívüli juttatásként (juttatása munkaviszonyos jövedelem). A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) felhasználhatósága és kerete kibővül, 2012ben a SZÉP Kártyára a munkáltató kedvezményesen utalhat évi 225 ezer forintot szálláshely-szolgáltatásra, évi 150 ezer forintot vendéglátás-szolgáltatásra és évi 75 ezer forintot a turizmushoz kapcsolódó, egyéb szabadidő-eltöltést, rekreációt, egészségmegőrzést biztosító szolgáltatásokra. A hideg ételekre vagy a meleg étkezésre felhasználható utalvány (2012-től csak az Erzsébet-utalvány) havi 5 ezer forintig béren kívüli juttatás, és a természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintig adható kedvezményesen. Az internethozzájárulás 2012-től kikerül a béren kívüli juttatások közül, annak – internetszámla ellenében való – munkáltatói megtérítése a foglalkoztatott munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles lesz. Lényeges, hogy 2012-től béren kívüli juttatások összesen 500 ezer forint éves ke­ retösszegig nyújthatók, az e felett adott juttatás pedig béren kívüli juttatásnak nem tekinthető egyes meghatározott juttatás, amely értékének 1,19-szerese után a kifize-

tőt a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli.

Bruttósítás és adójóváírás n  Megszűnik-e valóban 2012-től a brut­ tósítás és az adójóváírás? A bruttósítás, azaz a jövedelem 27 százalékkal történő megemelése az adó(előleg) számítás során (adóalap-kiegészítés) 2012től változik, az részben megszűnik, részben megmarad. Az adóalap-kiegészítést az évi 2 424 000 forint jövedelemhatár alatt 2012-től nem kell alkalmazni, az e fölötti jövedelmek esetében azonban a bruttósítás változatlan, 27 százalékos mértékkel megmarad. A kifizetőnek akkor nem kell a jövedelmet bruttósítani, ha az általa kifizetett összegek ezt a határt nem érik el, és a magánszemély nyilatkozik, hogy várható éves összes jövedelme sem haladja meg a 2 424 000 forintot. A munkáltató a rendszeres jövedelem esetén akkor nem bruttósít 2012-től, ha a munkavállaló havi jövedelme 202 000 forint alatt van. A bér havi 202 000 forintot meghaladó részére, illetve az általa juttatott, 2  424 000 forintot meghaladó jövedelmekre a munkáltató a bruttósítást alkalmazza. 2012-től a számított adót csökkentő adójóváírás – a bruttósítás részleges kivezetésével párhuzamosan – megszűnik, az adójóváírást a 2011. decemberi, 2012. január elején számfejtett bér utáni adó megállapítása során még figyelembe kell venni, a januári bér után azonban már nem jár.

A rendeletalkotási mozgástér bővülése n  Melyek az önkormányzati adóztatási szabadság kiteljesedését megalapozó tör­ vényi változások? 2012-től a helyi adókról szóló törvény nem tartalmazza a m2 alapú építmény-, illetve

telekadó (például földrajzi fekvés, ingatlanfajta szerinti) differenciált mérték-megállapításának szempontjait a vállalkozók vagyontárgyaira. Az önkormányzat az adómérték differenciálásának szempontjait ugyan már adótörvényi korlát nélkül állapíthatja meg, de figyelemmel kell lennie az Európai Unió állami támogatások tilal­ mára, illetve hogy tevékenységi kör szerinti distinkciós szempont tárgyi adónemnél nem lehet megalapozott. Több törvényi mentesség megszűnése következtében például az oktatási, szociális, illetve egészségügyi intézmény céljára szolgáló helyiség – kivéve az állami, önkormányzati fenntartásút – után építményadó, míg az építményhez/nyomvonal jelegű létesítményhez tartozó védőterület, valamint az építési tilalom alatt álló telek 50 százaléka után telekadó-fizetési kötelezettség áll fenn. Természetesen a példálódzóan nevesített mentességek rendeleti szabályozással tovább éltethetők azzal a törvényi korláttal, hogy a vállalkozó épülete, telke után mentességi szabály nem állapítható meg. A magánszemély kommunális adójában a felső adótétel 12 ezer forintról 17 ezer forintra emelkedik, így a valorizáció nyomán az adómérték-maximum a 2012. évre 25 628,6 Ft/adótárgy lehet. A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvényi változásokkal párhozamosan – azokkal összhangban – a 2012-re módosuló ren­ deleti szabályok is hatályba léptethetők, a  rendelet kihirdetése és hatálybaléptetése között ugyanis nem kell 30 napnak eltelnie, ezen Áht. szabály csak adótörvényekre vonatkozik.

A telekadó tárgyi hatályának kiterjesztése n  Mennyiben bővül a telekadó-kötele­ zettség hatálya? A mai szabályozáshoz képest telekadó-köteles az épületnek nem minősülő építmény (műtárgy) – például út, parkoló – által lefedett földterület is, továbbá, a külterületen lévő tanyához tartozó földterület, ha az nem áll mezőgazdasági művelés alatt. A telekadó hatálya nem terjed ki a jövőben sem az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telekre, a külterületi termőföldre, illetőleg a közúti/vasúti pálya, valamint a vasúti pálya által lefedett földterületre. Dr. Kovács Attila I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

autó

23

Terepre is készen

Mitsubishi ASX 1.8 DI-D Invite 4wd Vadonatúj, izgalmas modellt alkotott a Mitsubishi: az ASX crossover azok számára készül, akik többre vágynak a hagyományos személy­autók szolgáltatásainál, ám nincs szükségük a vérbeli terepjárók különleges képességeire.

Nem titok, hogy az autópiac folyamatosan át- meg átformálódik, s a szűnni nem akaró küzdelemből az a gyár kerül ki győztesen, amelyik mindig képes alkalmazkodni a változásokhoz. A Mitsubishi már a nemrégiben átdolgozott Outlanderrel is komoly sikereket aratott az újdonságokra fogékony vásárlók körében, most pedig egy kategó­ riával lejjebb, a C-osztályban jelenik meg forradalmian új közúti crossoverével. Az ASX piacra dobásával egyértelművé válik a Mitsubishi szándéka: a japán gyár többé nem egy SUV-modellekre alapozott márka lesz, hanem a különleges, környezetbarát személygépkocsikra és crossoverekre összpontosít, miközben természetesen továbbra is kulcsszerepet játszik a kőkemény terepesek világában. Az ASX tehát rendkívül fontos modell, hiszen a márka új arculatának egyik meghatározó eleme. A vadonatúj ASX formájára leginkább a dinamikus kifejezés illik. Az immár a márka védjegyének számító vadászrepülős hűtőmaszk, a határozottan ívelő övvonal,

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

a  domború kerékjárati ívek olyan feszült hatást keltenek, ami alapvetően különbözik a konkurens, kisméretű SUV-ok szögletes formavilágától. A dinamizmus azonban nemcsak a karosszéria vonalvezetésén, hanem az utastérben is érződik, amit a tervezők a kabin felületeinek és anyagainak kontrasztos felhasználásával értek el. S ha már a dinamikánál tartunk, mindenképpen meg kell említeni a Mitsubishi vadonatúj, saját fejlesztésű, 150 lóerős 1,8 DI-D turbódízel motorját, ami az ASXben mutatkozik be. Különlegessége, hogy a személyautóba szerelt dízelmotorok közül jelenleg ennek a legalacsonyabb a kompressziója, ami kedvező hatással van a csendes és kiegyensúlyozott működésre, az ­alacsony (Euro 5 szintű) emisszióra és az élvezetes menetteljesítményre. Az új com­ mon rail erőforrás teljesítménye a két­­literes motorokét idézi, károsanyag-kibocsátása azonban jóval alacso-

nyabb. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást a ClearTec csomag is segíti, melynek része az automatikus Stop & Go rendszer, az elektromos szervokormány, az energiatermelő szabályozórendszer vagy az alacsony gördülési ellenállású abroncs. Az ASX már az eddig elmondottak alapján sem szokványos autó: látványos formatervével, izgalmas külső és belső kialakításával, újszerű koncepciójával és környezetbarát, hatékony motorjaival méltón képviseli a Mitsubishi harmadik évezredbeli irányvonalát. Nem meglepő hát, hogy már a rendkívül gazdagon felszerelt belépő modell is  a kategória legcsábítóbb ajánlatának ­számít. Buday Dénes

24

európa pénzügyei

Kamarai vélemény a kisvállalkozások exporttámogatásról

Célszámok A magyar külgazdasági stratégia közvetlen ­célja, hogy elősegítse az export növekedését, korszerűsítse annak szerkezeti összetételét, ösztönözze a hazai vállalkozások külpiaci megjelenését és előmozdítsa a külföldi befektetők magyarországi beruházásait – olvasható az NGM dokumentumában. Az Európai Unió a 2010 őszén kialakított új kereskedelempolitikai stratégiájában az európai versenyképesség javítását, a kereskedelemnek a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való aktív hozzájárulását tűzte ki célul, így Magyarország uniós tagságából eredően a közös kereskedelempolitika határozza meg a külgazdasági mozgásteret is. A magyar gazdaság legjelentősebb kereskedelmi partnerei az EU-tagországok: az exportban az EU-27-ek részaránya közel 80, az importban mintegy 70 százalék. A magyar kivitel egyik legdinamikusabb felvevőpiacának számítanak az újonnan csatlakozott uniós államok. Részarányuk az exportban meghaladja a 20, importban pedig a 15 százalékot.

Az Európai Unió kiemelt célként szorgalmazza a közép- és kisvállalkozói szektor (kkv) határon túli terjeszkedésének állami segítségét. A magyar kormány külgazdasági stratégiájának is fontos eleme a kkv-k támogatása. De mit is kell tenni ezért? „A magyar gazdaság elemi érdeke a hazai vállalkozások külpiaci fellépésének állami támogatása, úgy ahogy ezt számos uniós partnerország teszi” – hangsúlyozta Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági kapcsolatokért felelős alelnöke, amikor lapunk kérésére megjegyzéseket fűzött a magyar kormány külgazdasági stratégiájához. A Nemzetgazdasági Minisztérium még az év elején bocsátotta szakmai vitára e tervet, azzal a menetrenddel, hogy a vélemények összegzése után idén ősszel véglegesítik azt. A külgazdasági stratégia egyik nagyra törő célja, hogy a 2009. évi 72 milliárd euró értékű magyar export 2015-re – folyó árakon – 120 milliárd euróra növekedjen – tűnik ki a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumból. A kormány programtervét több­ féle, így relációs, innovációs, vagy keres­ kedelemfejlesztési szempontból is lehet elemezni, de Radetzky alelnök szerint az első számú prioritások közé tartozik, hogy az államnak sokkal erőteljesebben kellene támogatnia a magyar többségi tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) kijutását a külpiacokra. Mint kifejtette, a kis magyar belső piac amúgy is szűk, de ilyen recessziós időkben, amikor a lakossági és a vállalati fogyasztás egyaránt zsugorodik, a kkv-k számára jószerivel csak az export kínálhat növekedési lehetőséget. Másrészt a duális magyar gazdaságban –  amelyben egyszerre vannak jelen nemzetközi óriásvállalatok és a tőkehiányos, versenyhátrányos kkv-k – a külgazdasági stra­­tégia fő feladata, hogy elősegítse a ­magyar vállalatok nemzetköziesedését. A  problémákat és a lehetőségeket érzékelteti, hogy a magyar export 60 százalékát a multik itteni érdekeltségei adják, viszont a kkv-k „válságtűrőbbnek” mutatkoznak e téren: a többségi magyar tulajdonú vállalkozások exportjának részaránya 2009-ben, az előző évhez viszonyítva, 1 százalékkal, 12 százalékra nőtt.

Mindez azonban édeskevés. Bár a kisvállalkozás-támogatáshoz most megvan a politikai akarat, az állami reakció túlságosan is lassú – állítja Radetzky alelnök, aki „civilben” maga is építőipari cégtulajdonos. Ma Magyarországon 800–900 ezer (kis)vállalkozást tartanak számon, szemben a két és félszer nagyobb nemzeti jövedelmet elő­ állító Ausztriánál, ahol a kkv-k száma 350 ezer körül alakul. Nyilvánvaló, a hazai kkv-k jó része kényszervállalkozás, de nem lehet eleget hangoztatni az üzenetet: ha bővülni akarsz, menj a külpiacokra – így a kamarai üzletember. Túl azon, hogy Brüs�szel is kiemelt célként szorgalmazza a kkvszektor határon túli terjeszkedésének állami segítségét, példaként szolgálhatnak Észak-Olaszország, Ausztria, Bajorország vagy Baden-Württemberg vállalkozói. Hagyományszámba menően ők a helyi üzleti közösség fő támaszai: termékeik – a kézművesektől a csúcsiparágakig – messze földön keresettek, a családi vállalkozás is több nemzedékre visszanyúló tradíció. A kamarai szakember összességében egyetért a külgazdasági stratégiában megfogalmazott célokkal, viszont nem tartja megalapozottnak a hozzávaló eszköztárat, egyúttal aggályosnak tartja a magyar kül-

kereskedelem szétaprózott irányítási rendszerét is. Jelenleg vagy öt minisztérium, hatóság illetékes külgazdasági ügyekben, holott szerinte egy kézbe kellene venni az irányítást és erősebb kereskedelemfejlesztő hálózatra lenne szükség a stratégiai célok eléréséhez. Példaképpen ismét az uniós nyugati országok kamarai gyakorlatát emlegette, kiemelve a kereskedelemi kamarák ilyesfajta szerepét. „Az osztrák kamara külpiaci hálózata 150 egységből áll, míg a német vegyes kamarák lobbiereje még a fogadó országokban is erős” – jegyezte meg az alelnök, hozzátéve: volt idő, amikor a külpiaci hálózat a Magyar Kereskedelmi Kamara irányítása alá tartozott. Heimer György­

A külgazdasági stratégia célszámai Célterület

Indikátor

Növekedés

Exportnövekedés

Egyensúly

Javuló külkereskedelmi mérleg

2009

2015

72 milliárd euró*

120 milliárd euró

6,5 milliárd euró

10 milliárd euró

Mérséklődő jövedelmi egyenleg hiány Kkv-k szerepe

Magyar kkv-exportnövekedés

Tőkekihelyezés

Kihelyezett tőkeállomány

17 milliárd euró

25 milliárd euró

Külföldi beruházások

Éves külföldi közvetlen ­tőkebeáramlás

1,6 milliárd euró

4 milliárd euró

Munkahelyteremtés

Az export bővítése és a külföldi tőkebefektetések által létrehozott új munkahelyek száma

+50 000

* 2010-es adat; Megjegyzés: folyó áras adatok Forrás: Külgazdasági Stratégia, szakmai vitairat, 2011. május (Nemzetgazdasági Minisztérium)

I. évfolyam, 4. szám  n  2011. december

Mi rászánunk egy órát. És Ön?

Most minden Napi Gazdaság-előfizetés mellé TISSOT karórát adunk!* Tissot–Napi Gazdaság előfizetői csomagok már 78 557 forinttól. Az akció 2011. december 22-ig vagy a készlet erejéig érvényes. Napi Gazdaság – Ahol üzlet lesz a hírből *Megrendelés és bővebb felvilágosítás a +36 1 450 9626-os telefonszámon vagy a www.napi.hu/elofizetes weboldalon. Képünk illusztráció

Meghitt és békés karácsonyt kívánunk! A Vígszínház társulata! Már most gondoljon az ünnepekre! ett vagy a színházbérlete Vásároljon ajándékba É ÉRL ÉRLET BÉRLET BÉ vígutalványt! s

bígelé

LET

BÉR

ött legalább Ha 2011. december 1. és 23. köz olcsóbban -kal 20% r aká , két bérletet vásárol at! aink látogathatja előadás Mi pedig megajándékozzuk egy színházi látcsővel! Állít Áll sa össze Ön saj saját bérletét b og a bold karácsonyért! ka

Jegyek válthatók a Vígszínház jegypénztárában: XIII. kerület, Szent István körút 14. tel.: 329 2340, a Pesti Színház jegypénztárában: V. kerület, Váci u. 9. tel.: 266 5557, a Szervezési Osztályon: XIII. kerület, Pannónia u. 8. tel/fax: 329 3920/ 329 3921, valamint az interneten. Zöld számunk: 06 80 204 443. A színház fővédnöke: Magyarország

Támogatók:

www.vigszinhaz.hu