Neves magyar gyógy szer é sz ek kegyeleti adattára

Bibliotheca farmaceutica

Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Szmodits László

DICTUM Kiadó

Bibliotheca Pharmaceutica Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára

ISSN 1586-9741 ISBN 963 210 242 8 A sorozat felelős szerkesztője: Dr. Dobson Szabolcs A kötet felelős szerkesztője: Hornok Éva A Bibliotheca Parmaceutica könyvsorozat a Dictum Kiadó gondozásában jelenik meg.

© Dictum Kiadó, 2003 Postacím: 1149 Budapest, Bíbor utca 10. e-mail: [email protected]

Felelős kiadó: Dr. Dobson Szabolcs ügyvezető, Dictum Kiadó

T artalom j egyzék BEVEZETÉS ÉLETRAJZI ADATOK ÉS SÍRHELYEK Dr. Abay Nemes Gyula.......................................................................16 Abay Nemes Károly............................................................................ 18 Dr. Andriska József - Geszti Károly........................................... 19, 20 Dr. Andriska Viktor............................................................................ 21 Dr. Atzél Elemér.................................................................................. 23 Dr. Auber László..................................................................................25 Dr. Augustin Béla................................................................................27 Dr. Baintner Ferenc............................................................................. 29 Dr. Baradlai János................................................................................ 30 Baranyai Aurél..................................................................................... 32 Dr. Bari Zsigmond...............................................................................34 Dr. Barta Endre.................................................................................... 35 Bayer Antal senior............................................................................... 37 Dr. Bayer Antal junior........................................................................ 39 Bayer Arnold........................................................................................ 40 dr. Bayer Krucsay Dezső.................................................................... 41 Beniczky Miklós senior.......................................................................42 Beniczky Miklós junior.......................................................................43 Benkő Ferenc............................................. .......................................... 44 Beretzk Péter........................................................................................ 45 Dr. Bertalan Pál....................................................................................46 Bogcha Novak Zoltán.........................................................................48 Dr. Bölcs Béla....................................................................................... 49 Dr. Burger Kálmán.............................................................................. 50 Dr. Búzás Géza.....................................................................................52

Dr. Cholnoky László........................................................................... 53 Dr. Clauder Ottó..................................................................................55 Csontváry Kosztka Tivadar............................................................... 57 Dalibor László...................................................................................... 59 Dr. Dávid Lajos.................................................................................... 60 Dr. Deér Endre senior........ ................................................................62 Dr. Deér Endre junior......................................................................... 63 Deér Ödön............................................................................................ 64 Dobler Béla...................................................................................... .....65 Dobler László....................................................................................... 66 Dr. Doby Géza Károly........................................................................ 67 Dorner József........................................................................................69 Erkedy Ferenc senior.......................................................................... 71 Erkedy Ferenc junior...........................................................................72 Dr. Emszt Kálmán............................................................................... 73 Ernyey József........................................................................................74 Fauser Antal......................................................................................... 76 Dr. Felletár Emil...................................................................................78 Dr. Ferencz Áron................................................................................. 80 Frantz Ádám.........................................................................................81 Ferenczy György..................................................................................82 Ferenczy Károly................................................................................... 83 Dr. Ferenczy Andor.............................................................................84 Filó János............................................................................................... 85 Dr. Flóderer István............................................. .................................86 Frankó Andor senior........................................................................... 88 Frankó Andor junior........................................................................... 89 Dr. Frankó András...............................................................................90 Frum István.......................................................................................... 91 Gáts Lajos.............................................................................................. 92 Glázer Sándor.......................................................................................93 Göbl Nándor.........................................................................................94 Dr. Görög Jenő......................................................................................95

Dr. Gyarmati László............................................................................ 96 Dr. Gyenes István................................................................................ 97 Dr. Halm Iván...................................................................................... 99 Dr. Halmai János................................................................................101 Dr. Halmi Pál..................................................................................... 103 Dr. Háznagy András.........................................................................105 Dr. Hegedűs Lajos............................................................................. 107 Dr. Herceg Zoltán..............................................................................109 Dr. Hidvégi Gyula.............................................................................110 Ihász István.........................................................................................111 Dr. Ilosvay Lajos................................................................................112 Dr. Incze István József...................................................................... 114 Dr. Issekutz Lívia.............................................................................. 115 Ifj. dr. Jancsóné, dr. Gábor Aranka................................................. 116 Janitsáry Iván senior......................................................................... 117 Janitsáry Iván junior..........................................................................118 Janitsáry László..................................................................................119 Jankó Gyula........................................................................................ 120 Jármay Gusztáv..................................................................................121 Dr. Jármay Gyula...............................................................................122 Jéhn Antal................................................................. ..........................123 Kabay János........................................................................................124 Karlovitz Adolf..................................................................................126 Kariovitz László.................................................................................127 Karlovszky Geysa..............................................................................128 Dr. Kátai Gábor..................................................................................130 Katona Zsigmond..............................................................................132 Kazay Endre.......................................................................................134 Dr. Kedvessy György....................................................................... 136 Dr. Kempler Kurt.............................................................................. 138 Dr. Kenderes János............................................................................140 Dr. Kerbolt Kornél.............................................................................142 Dr. Keresztes Anna........................................................................... 143

Keresztes Nagy Antal....................................................................... 144 Kiss Ferenc senior..............................................................................145 Kiss Ferenc junior....... ...................................................................... 146 csávási Kiss Károly............................................................................147 Dr. Klivényi Ferenc........................................................................... 148 Kiősz György........................ ............................................................. 149 Kochmeister Figyes........................................................................... 151 Dr. Kóczián Géza...............................................................................152 Koczka Pál....................................................................................... ...154 Dr. Korányi Miklós............................................................................155 Koritsánszky Dénes senior...............................................................156 Koritsánszky Dénes II....................................................................... 157 Koritsánszky Ottó..............................................................................158 Dr. Koritsánszky Dénes.................................................................... 160 Dr. Koritsánszky Dénesné, dr. Amrus Klára................................ 161 Dr. Kósa László.................................................................................. 162 Dr. Kotsy József..................................................................................163 Dr. Kovács László.............................................................................. 164 Dr. Küttel Dezső.................................................................................166 Dr. Láng Béla...................................................................................... 168 Dr. Láng Béláné, Zalai Zsuzsanna.................................................. 169 Dr. Lantosi István.............................................................................. 170 Lárencz László senior........................................................................171 Lárencz László junior........................................................................172 Dr. Légrády Ezsébet..........................................................................173 Lóránd Nándor.................................................................................. 174 Dr. Majlát Pál......................................................................................176 Márkus Béla........................................................................................ 177 Dr. Matolcsy György.........................................................................178 Dr. Matolcsy Miklós.......................................................................... 179 Dr. Mázor László................................................................................181 Menner Ödön senior......................................................................... 182 Dr. Mezey Géza..................................................................................184

Mihalovits Jenő.................................................................................. 186 Dr. Mikó Gyula.................................................................................. 187 Dr. Modor Vidor................................................................................189 Molnár Kálmán.................................................................................. 191 Dr. Mozsonyi Sándor........................................................................ 192 Dr. Müller Bernát...............................................................................194 Dr. Nagy Béla..................................................................................... 195 Dr. Nagylucskay Sándor.................................................................. 197 Nendtvich Tamás .............................................................................198 Nikolics Milivoj..................................................................................200 Dr. Nikolics Károly............................................................................201 Orient Tibor........................................................................................ 202 Örkény István.....................................................................................203 Örvényi Béla.......................................................................................205 Piacsek Gyula 1.................................................................................. 206 Piatsek Gyula II..................................................................................207 Pillich Ferenc senior.......................................................................... 209 Dr. Pillich Ferenc junior....................................................................210 Pokorny Endre................................................................................... 211 Prodam Guidó....................................................................................212 Dr. Putnoky István............................................................................ 214 Dr. Rácz György................................................................................ 215 Dr. Rádóczy Gyula junior................................................................ 216 Ragettli János senior..........................................................................218 Dr. Ragettli János junior................................................................... 219 Rázsó István....................................................................................... 221 Dr. Rédiger Béla.................................................................................222 Répay Lajos.........................................................................................224 Réthy Béla senior............................................................................... 225 Réthy Béla junior 1............................................................................ 226 Réthy Béla junior II............................................................................227 Réthy István........................................................................................228 Rippl-Rónai József.............................................................................229

Rumbus Sándor................................................................................. 231 Dr. Salamon Béla............................................................................... 232 Schédy Sándor................................................................................... 233 Dr. Schulek Elemér............................................................................234 Dr. Seitz Ottó - Török Sándor..................................................236, 237 Dr. Síkos József.................................................................................. 238 Somogyi Rezső...................................................................................239 Spergely Béla...................................................................................... 241 Staudt Zoltán Ferenc.........................................................................243 Südy István.........................................................................................244 Dr. Südy Ernő senior.........................................................................245 Südy Ernő junior................................................................................246 Dr. Szabó Gyula.................................................................................247 Dr. Szász Kálmán...............................................................................248 Dr. Szász Tihamér..............................................................................250 Dr. Szebellédy László - dr. Gaál Józsa............................................251 Dr. Széki Tibor....................................................................................253 Dr. Szentgyörgyi István....................................................................255 Szigetváry Zoltán...............................................................................256 Dr. Szigetváry Ferenc........................................................................257 Dr. Szirmai Lóránd.............. ............................................................. 259 Szkalla család Szkalla Antal.......................................................................................260 Dr. Szkalla László senior.................................................................. 261 Szkalla László junior........................................... ..............................262 Dr. Sztankay Aba............................................................................... 263 Sztupa György....................................................................................265 Takácsy Nagy József..........................................................................266 Dr. Takácsy Nagy Lóránd ....................................................... ........267 Dr. Takácsy Nagy Géza.................................................................... 268 Dr. Tamáska Lőrinc........................................................................... 269 Dr. Tapfer Dezső................................................................................ 271 Dr. Táplányi Endre............................................................................ 273

Dr. Than Károly................................................................................. 275 Dr. Tombor Jenő.................................................................................277 Tömörkény István..............................................................................278 Varró Aladár Béla.............................................................................. 279 Dr. Végh Antal................................................................................... 280 dr. Végh Antalné, Berg Katalin....................................................... 282 Vidovszky István............................................................................... 283 Dr. Vinkler Elemér.............................................................................285 Dr. Vondra Antal...............................................................................286 Vondra Hajnalka................................................................................287 Dr. Windisch Richárd........................................................................288 Dr. Winkler Lajos..................................... ......................................... 289 Dr. Zalay Dezső..................................................................................291 Dr. Zalai János.................................................................................... 292 Zalai Ede..............................................................................................293 Dr. Zalai Károly senior..................................................................... 294 Dr. Zboray Bertalan...........................................................................295 Zipernovsky Károly.......................................................................... 297 A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN ÉS MÁSUTT ELTEMETETT NEVES MAGYAR GYÓGYSZERÉSZEK Balla Sándor........................................................................................300 Dr. Bernády György.......................................................................... 301 Divald Károly..................................................................................... 302 Gallik Géza..........................................................................................303 Dr. Harsányi János.............................................................................304 Dr. Hintz György senior...................................................................306 Dr. Hintz György junior 1................................................................ 307 Dr. Hintz György...............................................................................308 Dr. Hintz György József................................................................... 309 Kubányi Lajos.....................................................................................310 Dr. Mártonfi László........................................................................... 311

Mauksch Tóbiás................................................................................. 312 Dr. Mezei Mihály...............................................................................313 Dr. Orient Gyula................................................................................ 314 Rozsnyay Mátyás...............................................................................316

BEVEZETÉS

A magyar gyógyszerészet elhunyt kiválóságai emlékének ápolását minden nemzedék erkölcsi kötelességének tartotta. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület már a XIX. század utolsó évtizedeiben - a Magyar Tudományos Akadémia min tájára - emlékbeszédekben emlékezett meg az elhunyt híres ségekről. dr. Baradlai János és Bársony Elemér „A magyarországi gyógyszerészet története" című kétkötetes (1930), valamint Studény János és dr. Vondra Antal „Hírneves gyógyszerészek" című (1930) könyvében számos magyar gyógyszerész életútját, munkásságát közölték (1, 2). Franki Antal 1933-ban cikksoroza tot jelentetett meg az Egyesített Gyógyszerészi Lapokban „El hunyt nagyjaink" címmel (3). Dr. Horváth Jenő 1937. évi „0 is gyógyszerész volt" cikkében 30 elhunyt neves magyar gyógysze rész rövid életrajzán kívül még 36 élő személyt is megemlített (4). Szász Tihamér lapszerkesztő javaslatára dr. Mozsonyi Sándor egyetemi tanár elnökletével, 1941-ben alakult meg a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottsága. A több alkalommal ülésező bizottság a Gyógyszerészi Almanach 1942. évi kötetében jelen tette meg a felvett kiválóságok rövid életrajzát (5). A bizottság újabb személyek felvételét is javasolta, de a háborús körül mények miatt erre már nem kerülhetett sor. Franki Antal 1943-ban róluk írt egy cikksorozatot „Akik kimarad tak a Magyar Gyógyszerészet Pantheonjából" címmel (6). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályán belül 1978 tavaszán alakult meg újra a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottsága dr. Hegedűs Lajos, a Semmelweis Orvostör téneti Múzeum tudományos munkatársa elnökletével.

Az új bizottság a régi elvek néhány módosításával a Gyógysze rész Pantheon kibővítését szorgalmazta. Több mint 210 neves gyógyszerészt vettünk fel a Pantheonba 1978 és 1997 között (7). Dr. Hegedűs Lajos és dr. Zboray Bertalan 1985-ben összeállítottak egy kétkötetes fényképes „Magyar Gyógyszerészet Pantheonja" munkát, mely 145 gyógyszerész rövid életrajzát közölte (8). A bi zottságot 1992 őszén felkérték, hogy lássa el egy Kegyeleti Bizott ság munkáját is, mely abból áll, hogy neves gyógyszerészek még meglévő sírjait, síremlékeit felkutatják, és ha szükséges, gondos kodnak megőrzésükről (9). A bizottság tagjai több éves munkával összeállítottak egy sírlistát, mely számos olyan személy adatát is közli, akiket még nem vettünk fel a Pantheonba (10). Sajnos, a sír gondozásra még nem került sor. A Magyar Gyógyszerész Kamara 1995-ben elfogadott, és 2000ben újra megerősített alapszabályzatában szerepel: „a Kamara ápolja a magyar gyógyszerészet nemes hagyományait és a neves elődök emlékét" (11). A Magyar Millennium alkalmából, 2001-ben jelent meg dr. Zalai Károly emeritus egyetemi tanár, nemzetközi hírű gyógyszerésztörténész „A magyar gyógyszerészet nagyjai" című, gazdagon illusztrált könyve (12). A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2001-ben kéréssel fordult a Magyar Gyógyszerészeti Társasághoz, és rajta keresztül a Magyar Gyógyszerész Kamarához, hogy állít suk össze a neves magyar gyógyszerészek sírjainak, síremlékei nek adatbázisát. Az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztályá nak 2001. novemberi vezetőségi ülésén elvállaltam ezt a munkát. Ezt a Magyar Gyógyszerész Kamara anyagilag is támo gatta, melyért ismételten köszönetét mondok (13). Már hosszabb ideje kutatom a neves magyar gyógyszerészek életútját, munkásságát. Sok segítséget kaptam dr. Zboray Bertalan tól (+2001), a Pantheon Bizottság volt elnökétől, dr. Kata Mihály, dr. Noszál Béla, dr. Sujbert László és dr. Zalai Károly egyetemi taná roktól, Barcsay István, Csernus Lukács Lajos, dr. Grabarits István, dr. Józsa Alajos, dr. Koritsánszy Klára, dr. Láng Csaba, dr. Lárencz Lász

ló, dr. Menner Ödön, dr. Péter H. Mária és dr. Südy György gyógy szerészektől, Láng Miklós volt lapszerkesztőtől, Réthy Zsolt úrtól, dr. Varga Benedektó'l, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigagató helyettesétől, a Budapesti Temetkezési Intézettől, bu dapesti és számos vidéki temetőtől, vidéki önkormányzatok tól, egyházi hivataloktól, valamint több ismert temetőkutatótól (■Csontos László, Triff Viktor), akiknek ismételten köszönetét mon dok. Az 1941-ben alakult Gyógyszerész Pantheon Bizottság ezzel az idézettel adózott a neves kiválóságaink emlékének: „Nevük előtt, kik díszeink valának, Meghatva áll a késő nemzedék, Nem halt meg az, ki jól végezte dolgát És tetteivel írta fel a nevét!" Irodalom:

1. Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története I—II. kötet. Budapest, 230. 2. Studény János, dr. Vondra Antal: Hírneves gyógyszerészek. Budapest, 1930. 3. Franki Antal: Elhunyt Nagyjaink. Cikksorozat, Gyógyszerészi Értesí tő. 285, 307, 326, 343, 357, 385. Gyógyszerészi Hetilap, 291, 314, 329, 368. 4. Dr. Horváth Jenó': Ő is gyógyszerész volt. A Magyar Gyógyszerésztu dományi Társaság Értesítője. Pápa, 1937. 384-391. 5. Gyógyszerészi Almanach az 1942. évre. Szerkesztette: dr. Szász Ti hamér, Budapest, 621-635. 6. Franki Antal: Akik kimaradtak a Magyar Gyógyszerészet Pantheonjából. Gyógyszerészi Szemle, 1943. 84-457. három folytatásban. 7. Gyógyszerészet, 1981.108-110., 1999. 793-796. 8. Dr. Hegedűs Lajos, dr. Zboray Bertalan: A Magyar Gyógyszerészet Pantheonja I—II. kötet. Budapest, 1985. kézirat. 9. Gyógyszerészet, 1992. 241.

10. Dr. Zboray Bertalan, Szmodits László: A Magyar Gyógyszerész Pantheon Bizottság húszéves tevékenysége. Gyógyszerészet, 1999. 793-796. 11. Gyógyszerészi Hírlap, Különszám. 1999. szeptember. 5. oldal. 12. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest, 2001. 13. Gyógyszerészi Értesítő, Budapest, 2001. március. A Magyar Gyógy szerész Kamara Országos Elnökségének 14/2002. (1.18.) E. sz. hatá rozata.

Életrajzi adatok és sírhelyek

16

N eves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára

Dr. Abay Nemes Gyula Dunaföldvár, Tolna megye, 1876. IX. 24. - Paks, 1952. VII. 7. Eredeti neve Szikszai Tóth Gyula volt. Apja Tóth József hamar meghalt, így az egyik rokona, Abay Nemes Ferenc földbirtokos nevelte. A középiskolai tanulmányait magánúton végezte. Vá cott érettségizett, Bonyhádon vagy Dunaföldvárott volt gya kornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1899-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját a siófoki Szentlélek gyógy szertárban kezdte. Több helyen bérelt gyógyszertárat 1901 és 1925 között, így Budapesten, Nyírbogdányban, Nagyatádon, Perlakon, Vittercen és végül Nagy diószegen. Közben 1912-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett a kolozsvári egyete men. A Gyógyszerészi Értesítő főmunkatársa volt 1920 és 1924 között. Nagyon pártolta a neves hazai és külföldi gyógyszeré szek emlékét, közöttük Kazay Endre tevékenységét. Nagy iro dalmi műveltsége volt, így Shakespeare és Ibsen drámáinak orvos és gyógyszerész szereplőiről is értekezett. A szerzetesrendi gyógyszertárak közül a jezsuita és az irgalmasrendi pati kák történetét kutatta fel. Sajnos a jezsuita gyógyszertárak öszszeállítása hiányos maradt. Ezt egészítette ki dr. Sági Erzsébet 1997 és 1999 között a Gyógyszerészet szaklapban. A paksi Remény Gyógyszertárat 1925-től, Nagykőrösön 1932-től, majd 1935-től a miskei Szent Szilveszter gyógyszertárat vezette. A fővárosban 1938-ban letelepedve az Irgalmas Szeretet gyógy szertár tulajdonosa volt. Károly fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte. Sír: Paks, Kálvária Temető, I. parcella, 35. sír. Fehér márvány síremlék. Irodalom: Gyógyszerészi Értesítő, 1936. 62.


17

Révai Új Lexikon I. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996.32. (hibás pub likációs adattal) Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp, 2001.78.

18


Abay Nemes Károly Paks, 1918.1.18. - Budapest, 1977. VI. 4. Apja dr. Abay Nemes Gyula, budapesti Irgalmas Szeretet gyógy szertárában volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1949-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját apja gyógyszertárában kezdte. Az 1950. évi államosítás után a budapesti Flórián téri gyógyszertárban működött, majd a Mészáros utcai, végül pe dig a Fodor utcai gyógyszertárat vezette. Eredményes munkássá gát 1974-ben Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutalmazták. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 16/11. 1-21. Fekete márvány síremlék. Feiratok: Dr. Abay Nemes Gyuláné, Frits Cecília, Dr. Abay-Nemes Gyula és felesége, Halász Magdolna, Abay-Nemes Károly. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1978.154.


19

Dr. Andriska József Nagyvárad, 1918.1.13. - Budapest, 1985. VI. 26. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1941-ben gyógyszerészi, majd 1944-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a pesti Szentlélek gyógyszertárban kezdte, melynek később veze tője volt. A Pest megyei Gyógyszertári Központ szakelőadója volt 1951-52-ben. Az elsők között végezte el a gyógyszerismertető tanfolyamot. A Gyógyszerész Szakcsoport főtitkára volt 1953 és 1959 között, de a budapesti szervezetben továbbra is vezetőségi tag maradt. A budapesti Széna téri gyógyszertárat 1953 és 1978 között vezette. Az 1960-as évek elején javasolta: a kiemelt forgal mú gyógyszertárak kitüntetésként a számuk megtartása mellett, valamilyen elnevezést vehessenek fel. Az I. kerület főgyógyszeré sze volt 1965-től. A Várnegyedben a gyógyszerészet múltjának tárgyi emlékeit is kutatta, neki is szerepe volt a budavári Arany Sas Patikamúzeum létrehozásában. Több cikluson keresztül ta nácstag volt az I. kerületben. Több gyógyszerhatástani közlemé nye jelent meg szaklapokban. Húga, Andriska Erzsébet, Geszti Károly felesége (lásd 20. o.). Sír:

lásd Geszti Károly, 20. o. Irodalom:

Gyógyszerészet. 1985. 473-474.

20


Geszti Károly Tiszavárkony, Szolnok megye, 1912. IV. 12. - Budapest, 1982.1.17. Szolnokon volt gyakornok 1930-tól, majd egy évig Abonyban működött. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Imre bátyja törökszent miklósi Fehér Kereszt gyógyszertárában kezdte. A budapesti Sas gyógyszertárat 1946-tól vezette. A Fővárosi Gyógyszertári Köz pont szakelőadója volt 1950-től, majd a Nagyvárad téri gyógy szertárat 1952-től 30 évig vezette. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Budapesti Szervezetének vezetője volt 1972-től. Nevé hez fűződött a Fővárosi Gyógyszerész Napok szervezése. Hoszszabb ideig oktatta a gyógyszertári asszisztensjelölteket. Felka rolta a fiatalok tudományos ambícióit. Sokat foglalkoztatták a gyakorlati gyógyszerészet kérdései, így a gyógyszertárban visszaváltott üvegek, tégelyek fertőtlenítése. Tagja volt még az 1987-ben kiadott Gyógyszerészi Kézikönyv (Manuális) szer kesztő bizottságának. Felesége, Andriska Erzsébet gyógyszerész, dr. Andriska József húga, 19. o. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 7/3-1-23, fehér márvány síremlék. Felira tok: Andriska József, 1886-1966, Andriska Józsefné, 1895-1983, Geszti Károly 1912-1982, Dr. Andriska József főgyógyszerész, 1918-1985. Irodalom:

Gyógyszerészet. 1982. 197.


21

Dr. Andriska Viktor Budapest, 1887. XII. 10. - Budapest, 1961. VII. 26. Apja dr. Andriska Antal orvosképesítésű tisztviselő volt a Belügy minisztériumban. Iskoláit elvégezve 1905-től a budai Szenthárom ság gyógyszertárban, majd a Bihar megyei Szalárd Remény gyógyszertárában, Schürger Jánosnál volt gyakornok. A budapes ti tudományegyetemen 1909-ben gyógyszerészi, majd 1910-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját dr. Liebermann Leó professzor közegészségtani intézetében kezdte. Több hónapos külföldi gyógyszertári gyakorlata után a bölcsészkaron vegyta ni előadásokat is hallgatott. Gyógyszertári jogosítványt kapott 1913-ban Pesterzsébeten, gyógyszertárát egy évvel később Viktó ria néven vezette. Az első világháború idején a budapesti Honvéd kórházban teljesített katonai szolgálatot, ahol a bakteriológiai la boratóriumban a honvédségnek kolera és tífusz elleni oltóanyagot készített. A Tanácsköztársaság idején gyógyszerész felügyelőként a budapesti gyógyszertárakat ellenőrizte. Orvosdoktorrá avatták 1921-ben. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója, később pedig vezető testületi tag lett. Az egyetemi Orvosi Kar 1924-ben egészségtani vizsgáló módszerek tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálta. Ekkor már adjunktusként a gyógy szerészhallgatókat is oktatta. Dr. Liebermann professzor halála után, 1926. október 9-től az intézetet is vezette. Tisztiorvosi okleve let nyert 1928-ban, és ezzel elnyerte a fővárosi tisztiorvosi állást. Egyetemi rendkívüli tanári címet kapott 1932-ben. Patikáját 1936tól dr. Lévolt Sándor, társtulajdonosként vezette. A gyógyszertár 1944 áprilisában súlyosan megsérült. Dr. Lévolt vidékre költözött, így a helyreállítás gondjai rámaradtak. Előadásait 1945 után is megtartotta 1948-ig. Tisztiorvosi működése 1955-ig tartott. Ekkor az SZTK vény ellenőrző csoportjában dolgozott 1957-ig, majd élete utolsó éveiben üzemorvosi munkakörben tevékenykedett. Tudo mányos munkássága az élelmiszer-, környezet-, ipar-, iskolahigié

22


nia, továbbá az egészségügyi rendészet, a mikrobiológia, a jár ványtan, a fertőtlenítés, a rovar- és a rágcsálóirtás körére terjedt ki. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 49-7-16. Fehér márvány síremlék. Felira tok: Dr. Andriska Viktor, 1887-1961, Andriska György 1932-1934, Dr. Andriska Viktorné, sz. dr. Makfalvi Margit, 1899-1977, Andriska Viktor, 1949-1979, Dr. Andriska Viktor, 1929-2000. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1961. 381-383., 1989. 661-663. Révai Új Lexikon I. kötet, 478. Új Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet. Magyar Könyvklub, Bp. 2001.141.

N eves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 23

Dr. Atzél Elemér Kemenesmagasi, Vas megye, 1888. IV. 10. - Budapest, 1954. XII. 16. Eredeti neve: Csecsinovics. Iskoláit elvégezve a gutái Őrangyal gyógyszertárban volt gyakornok, majd 1909-ben Bősön Laib Rezsőnél volt segéd. A Budapesti Tudományegyetemen 1911-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Szegény sorsú lévén, tanulmányai közben is dolgozott. Pályáját a pesti Klotild főhercegnő és a pest lőrinci Magyarok Védasszonya gyógyszertárakban kezdte. Köz ben 1912-ben beiratkozott az orvosi karra, ahol 1917-ben orvos doktori oklevelet szerzett. Titkári állásba került a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumban. Jogi ismeretei híján beiratkozott a jogi karra is. A Népjóléti Minisztérium Gyógyszerészeti osz tályán működött 1920-tól, egy évvel később államtudományi oklevelet és jogi doktorátust szerzett. Tisztiorvosi vizsgát is tett. Magántanárrá habilitálták 1926-ban a Pázmány Péter Tudo mányegyetemen. Ekkor miniszteri titkár (1921-1933), majd a mi nisztérium osztálytanácsosa volt, később pedig a Belügyminiszté rium egészségügyi és rendészeti alosztályát vezette 1944-ig. Sokat tett a gyógyszerészi kar érdekében. Törvénybe foglalta a korabeli egészségügyi rendeleteket, és szerkesztette az „Egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye" című kötetet. O kodifikálta a Gyógyszerészek Jóléti Alapját létrehívó 1935. évi III. törvénycikket. Éveken keresztül oktatta az egyetemen a gyógyszerészhallgatókat a gyógyszerészettel kapcsolatos jogsza bályokra, de 1948 tavaszától már nem engedték tanítani. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 36/2-68. Fehér márvány síremlék kereszt tel. Felirat: Dr. Atzél Elemér egyet. prof. és Dr. Atzél Elemérné. Irodalom: Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái I. kötet: 92-93.

24


Gyógyszerészi Szemle, 1941. 487. Orvosi Hetilap, 1988. 2479-2480. Révai Új Lexikon I. kötet, 715-716. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 92. Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub I. kötet, Bp. 2001. 222.


25

Dr. Auber László Mohács, Baranya megye, 1900. XII. 4. - Budapest, 1976. IX. 16. Apja Auber Vilmos, a mohácsi II. Lajos király gyógyszertár tulajdonosa volt. Itt volt gyakornok. 1927-ben kapott gyógy szerészi és vegyészi diplomát. Dr. Gróh Gyula egyetemi tanár nál 1928-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Pályáját a debreceni Rex Gyógyszergyárban kezdte, de családi körül ményei miatt 1930-ban átvette a családi gyógyszertár vezeté sét. Ezekben az években számos közleménye jelent meg szak lapokban a vidéki gyógyszertárak helyzetéről. A Magyaror szági Gyógyszerész Egyesület Baranya vidéki kerületének alelnöke volt. A gyógyszertárak államosítása előtt megvált pa tikájától. A budapesti Richter Gedeon Gyógyszergyár analiti kai laboratóriumában hasznosította a gyógyszertárban szer zett ismereteit. Dr. Végh Antal professzor 1954-ben hívta meg a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézetébe adjunktusnak. Vegyészi tudása révén szerzett műszaki szem léletével és a két évtizedes gyógyszertári gyakorlatával alakí totta ki az intézetben a fizikai módszereken alapuló gyógy szerellenőrző vizsgálatokat. Aktívan vett részt az V. Magyar Gyógyszerkönyv Addenduma és a VI. Magyar Gyógyszerkönyv kémiai vizsgálatainak ellenőrzésében. Nevéhez fűző dött a gyógyszerkönyvi színmérték oldatok bevezetése és az alkohol analitikája. A fizikai-kémiai gyógyszerellenőrző mód szerek közül elsősorban a kolorimetriás, a zavarosság-mérési (turbidimetria) vizsgálatokkal foglalkozott. A műanyagok gyógyászati felhasználásáról cikksorozata és továbbképző jegyzete jelent meg. Nyugdíjba 1968-ban vonult. Szakértelmével támogatta a deb receni Biogal Gyógyszergyár szakmai problémáinak megoldá sát.

26


Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 37-1-2-4. Fekete márvány síremlék. Feli rat: Dr. Auber László 1900-1976. Irodalom: Gyógyszerészet, 1977. 32.


Dr. Augustin Béla Boksánbánya, Krassó-Szőrény megye, 1877. X. 29. Budapest, 1954. XII. 31. A középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, előbb Fe hértemplomon, majd szülőhelyén volt gyakornok. A budapes ti tudományegyetemen 1899-ben gyógyszerészi diplomát ka pott, majd egy évig bölcsészhallgatóként botanikai, ásványtani és vegytani tanulmányokat folytatott. Délutánonként pedig dr. Deér Endre pesti Jó Pásztor gyógyszertárában dolgozott. Az ő kezdeményezésére 1901-től három évet töltött a neves svájci dr. Alexander Tschirch berni professzor intézetében. Itt 1904-ben kapott bölcsészdoktori diplomát. Hazatérve dr. Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanár tanársegédje, és a gyógyszerészgyakor noki tanfolyam előadó tanára (1905-1940). A Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett segédvegyészként 1913-ban. Előbb az Ampeológiai Intézetben, majd pedig az Országos Chémiai Intézetben működött. Megalapította és vezette 1915től a Gyógynövény kísérleti Állomást az 1938. évi nyugalomba vonulásáig. Elősegítette a gyógynövénytermesztés fokozását, európai nívóra emelte a gyógynövény minősítést és kutatást. Megindította a nagybani illóolaj-lepárlást és minősítést, meg szervezte a vadon termő gyógynövények gyűjtését. A budapes ti egyetem közgazdasági karán 1919 májusától „Gyógy- és ipa ri növények termesztése és gyűjtése" címen előadássorozatot tartott. Á Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929-ben ma gántanárrá habilitálták, majd 1938-ban rendes tanárrá nevezték ki. Az V. Magyar Gyógyszerkönyv farmakognóziai részét is szerkesztette, mint az albizottság alelnöke. 1954-ben elnyerte a mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógynövény Szakosztálya 1977ben Augustin-jutalomérmet alapított a gyógynövény-kutatási eredmények elismerésére.

28


Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, jobboldali árkádsor. Fehér márvány sír emlék. Felirat: Augustin család. Irodalom: A Gyógyszerész. 1955. 36. Gyógyszerészet. 1959.161. Herba Hungarica. 1965. 3.,1978. 3. Révai Új Lexikon I. kötet, 719. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp, 2001. 78.


29

Dr. Baitner Ferenc Balassagyarmat, 1871. V. 20. - Balassagyarmat, 1948. III. 26. Apja Baitner Ottó, bankigazgató volt Balassagyarmaton. A Buda pesti Tudományegyetemen 1893-ban gyógyszerészi, 1894-ben pe dig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Értekezésének címe: A phenol mennyiségi meghatározásáról. A magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje volt 1894 és 1896 között, majd a kolozsvári gazdasági akadémián oktatott. 1906-tól 1920-ig vezette a kolozsvári gazdasági akadémiát és vegykísérleti állomást, majd a Földművelésügyi Minisztérium meg bízásából borászati felügyelő volt 1920-1945-ig. Elsősorban tej vizsgálattal, a bivalytej és a juhtej alkotórészeivel, valamint a bo rászattal és a szeszgyártás kémiai folyamatainak elemzésével foglalkozott. Szakdolgozata a Borászati Lapokban, a Kísérletügyi Közleményekben, a Tejgazdasági Lapokban, a Chemiai Folyó iratban, az Erdélyi Gazdában és a Biochemische Zeitschriftben jelentek meg. A borászat kézikönyve 1906-ban jelent meg Kolozs várott. Kémiai és technológiai jegyzeteket is írt. Fia, dr. Baintner Károly (1905-1989) állatorvos, mezőgazdasági mérnök, kandi dátus. Sír:

Balassagyarmat, Köztemető, V. parcella, 62. sír. Irodalom:

Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái I. kötet. 1039-1040. Révai Új Lexikon I. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996. 835.

30


Dr. Baradlai János Felsőolcsvár, Abaúj-Torna megye, 1873. XI. 16. - Budapest, 1942.1.18. Eredeti neve Breit volt, a Baradlai nevet 1909-ben vette fel. A gim náziumot a sátoraljaújhelyi piaristáknál végezte. Gölnicbányán Teleki Béla mellett volt gyakornok 1890-től. A budapesti Szentlélek gyógyszertárban is dolgozott. A bécsi egyetemen 1898-ban szer zett gyógyszerészi diplomát, majd Mezőtúron volt alkalmazott gyógyszerész. Több évig dolgozott Olaszországban és Svájcban. Hazatérve Diósgyőrött működött. A Gyógyszerészi Közlöny segédszerkesztője volt 1901-1903 között. 3 évig dolgozott osztrák gyógyszertárakban, majd Sopron-fehéregyházán és Sopronkeresztúron volt gyógyszertárbérlő. 1914-ben megvásárolta a dunaharaszti Isteni Gondviselés gyógyszertárat, amit 1928-ig vezetett. 1918-ban gyógyszerészdoktori diplomát szerzett. A budapesti Szent László úti Petőfi patika társtulajdonosa lett 1928-tól. A Bat thyány László herceg patikát 1934-től vezette. A Budapesti Gyógyszerész Testület választmányi és a Magyarországi Gyógy szerész Egyesület igazgatótanácsi tagja volt. Jelentős volt gyógy szerésztörténeti munkássága, több száz cikke jelent meg szaklap okban. Bársony Elemérrel írták meg kétkötetes „A magyarországi gyógyszerészet története" című munkájukat (1930), amely hiá nyosságai ellenére is értékes forrásanyag. A Nemzetközi Gyógy szerésztörténeti Társaság magyarországi megbízottja volt. Több száz közleménye jelent meg a szaklapokon kívül egyéb folyó iratokban. Novellákat is írt. Sír:

Budapest, Óbudai Temető, 19-4-2-67/68. Irodalom:

Gyógyszerészi Közlöny. 1942. 51. Gyógyszerészi Szemle. 1942. 39.


Magyar Életrajzi Lexikon III. kötet. 44. Révai Új Lexikon II. kötet. 536. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 75.

32


Baranyai Aurél Eszék, Verőce megye, 1903.1.3. - Pécs, 1983. III. 30. Apja Baranyai József, a magyarmecskei (Baranya megye) Petőfi gyógyszertár vezetője volt. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pá lyára lépett. Előbb a Vas megyei Magyargencs Megváltó, majd a győri Szentháromság gyógyszertárban volt gyakornok. A Páz mány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi diplo mát kapott. Egyetemi hallgatóként színtársulatoknál statisztált. Pályáját a kunmadarasi Kígyó gyógyszertárban kezdte, Pécsen 1926-ban telepedett le. Itt előbb 18 évig működött a Petőfi, majd a Széchenyi téri patikában. Közben rövid ideig a Mecsek likőr üzemben is dolgozott. Tudományos munkássága: 1. A Mecsek flórájának egyik legjobb ismerője. Évtizedeken ke resztül járta a Mecsek erdeit egy-egy faj felkutatására. Külön leges fajta gyógynövényeket (homoktövis, kamilla) termesztett, kamillavirágzatot liofilizált. Pécsett egy évtizedig adta elő a drogismeretet az asszisztens iskolában. Később, 1957. márciu sában hat napot töltött a Kőbányai Gyógyszerárugyár Növény kémiai üzemében. Itt figyelemmel kísérte dr. Szász Kálmán kísérleteit a Vinca minor alkaloidáival, ezért jelentős mennyisé get adott neki a pécsi Lámpás völgyben termő növényből. Ebből készült előbb a Devincan, később pedig a Cavinton gyógyszer, így e gyógyszerek egyik szülőatyja volt. 2. A népi gyógyítás neves művelője. E munkásságát még Dél-Somogyra is kiterjesztette. Nagyon sok gyógyító embert szólalta tott meg, sőt még figyelemmel is kísérte a sorsukat. A kuruzslók munkáját is értékelte. Ezzel olyan sikert aratott, hogy ezál tal indult meg Dél-Dunántúlon a népies gyógymódok részletes feltárása. 3. Nemcsak Pécs, hanem a megye más gyógyszertárainak a törté netét is felkutatta. Számos megyei gyógyszerész-kiválóság élet


33

útját dolgozta fel, és írta meg. Munkái közül a legjelentősebb volt az Univerzál-recept közleménye. Számos fiatalt nevelt a szakma szeretetére, a hivatástudatra. Több mint 100 közlemé nye jelent meg a szaklapokban. De tudománynépszerűsítő cik keket is írt a pécsi Dunántúli Naplóba. Jelentős volt a szépiro dalmi munkássága. Novellákat is írt. Munkásságát 1965-ben „Érdemes Gyógyszerész", gyógynövény-népszerűsítő mun kásságát pedig 1977-ben „Augustin Béla Emlékérem"-mel jutal mazták.

Pécsi Köztemető, VIII.-VI.-ll. Irodalom: Gyógyszerészet. 1978.106., 1983. 380. Pécsi Műszaki Szemle 1. szám, 22-24., 1982. Herba Hungarica 1. szám, 7-9., 1985.

34


Dr. Bari Zsigmond Marosvásárhely, 1900.1.31. - Pécs, 1994. XII. 24. Iskoláit szülővárosában végezte. Hadi érettségit tett. Dr. Hints Zoltán maros vásárhelyi Arany Szarvas gyógyszertárában volt gyakornok. A Szegedi Tudományegyetemen 1923-ban gyógysze részi, 1925-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A Szegedi Egyetemi Gyógyszertárban kezdte pályáját, ahol dr. Dávid Lajos professzor már gyógyszertári vegyészként alkal mazta. A pécsi Egyetemi Gyógyszertár élére adjunktusi státussal került 1930 őszétől. Itt jelentős tudományos munkát végzett, melyért 1940-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. A gyó gyszer-technológiai albizottság tagjaként részt vett az V. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében. Nyugdíjasán, 1962-től még az Egyetemi gyógyszertárban, később pedig a pécsi Arany Sas gyógyszertárban működött pár esztendeig. 1980-ban elnyerte a gyógyszerellátási és gyógyszerügyi szervezési szakgyógy szerészi címet. A pécsi egyetem alapításának 625-dik évforduló ján, 1992-ben emlékplakettet, 1993-ban pedig a szegedi egyetemen rubindiplomát kapott. Kutatási eredményeiről, valamint a gyógynövénytartalmú gyógyszerek készítéséről és vizsgálatáról értekezett a hazai és kül földi szaklapokban megjelent, mintegy húsz közleményében. Sír:

Pécsi Köztemető, íves urnaföld, B-80. Irodalom:

Gyógyszerészet. 1980.140., 1996. 267-268. Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái II. kötet. 443.


Dr. Barta Endre Debrecen, 1882. II. 15. - Budapest, 1948. XI. 16. Eredeti neve Baum volt, melyet 1899-ig használt. Középiskolai tanulmányait a híres Debreceni Református Kollégiumban végezte, ugyanitt volt gyógyszerészgyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1903-ban gyógyszerészi, majd 1904-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Előbb a budavári Arany Sas gyógyszertár gondnoka volt, majd 1919-től a pesti Szent Szív gyógyszertárat vezette. Pesterzsébeten gyógyszervegyé szeti laboratóriumot létesített, melyet később a fiával és lányá val vezetett. A kalcium-, a bróm- és a jódterápia lelkes hirde tője volt. Készítményei: 1. Sedatin: kalcium-bromidot tartalmazott. Tonizálta a központi idegrendszert, kedvező hatású volt szorongásos panaszok ban. 2. Calcijotin a jódsav kalciumsója volt. Keratin-collodiumos enterosolvens réteggel vonta be a tablettákat. 3. Calcifort: a sulfoguaiacolsav kalciumsóját elsősorban TBC-ben alkalmazták. 4. Regorin: nátrium-foszfátot tartalmazó idegerősítő szer volt. 5. Desoform: a tri-brómfenol kalciumsója véralvadást elősegítő és baktericid hatású volt. Gyártotta még a Bonobrom nervotonicumot, a Perolac brómszirupot, a Calcium Bromatum Effervescens pezsgőtablettát és a Frutolact tápszert. Va lamennyi készítményét az orvosok is sikeresnek tartottak. A Magyar Vöröskereszt vezetőségi tagja volt 35 éven keresz tül. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 26/2-1-88. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Barta Endre gyógyszerész 1882-1948, dr. Barta Endréné, sz.

36 N eves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára

Hoffmann Olga, 1889-1978, Barta Béla vegyészmérnök, 1913. XI. A Donnál hősi halált halt 1943. XI. 18-án. Irodalom:

Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet. Bp. 1991. 65. Dr. Hegedűs Lajos: Dr. B. E. Gyógyszerészet. 1983. 383-385.


Bayer Antal senior Eger, Heves megye, 1860. IX. 4. - Budapest, 1948. X. 29. Gimnáziumi tanulmányait Pilzenben végezte, Prágában Todor Sevcik gyógyszertárában volt gyakornok, a bécsi egyetemen 1884-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A bécsi Salvator, majd a Hof Apotheke gyógyszertárakban volt alkalmazott, majd Bu dapesten rokonánál, Bayer Arnoldnál dolgozott. Megvásárolta 1888. szeptember 1-én Schwarzenmayer János Andrássy úti Vörös Kereszt gyógyszertárát, amelyet tovább modernizált. Hamaro san saját készítményét, a Contratussint (az Elixirium thymi compositus elődje) forgalmazta, de más galenikumokat, vasas sziru pot, úti tapaszt és kozmetikumféléket is készített, melyeket or szágos kiállításokon is bemutatott, sőt díjakat is nyert velük. Magyarországon elsőként forgalmazott ampullázott gyógysze reket. Steril injekciókat szállított az első világháború idején a honvédségnek. Nagy szerepe volt a Magyar Gyógyszerészek Nyugdíjintézetének megalapításában. Az intézet alelnökévé 1895-ben választották meg. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1902-től, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke volt 1905 és 1918 között. A Magyar Gyógyszerésztudo mányi Társaság egyik alapítója. Többször vezette a magyar gyógyszerész küldöttséget külföldi konferenciákra. A Pázmány Péter Tudományegyetemen a gyógyszerészi szigorlatok kor mánybiztosa volt 1923 és 1944 között. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak. A Vöröskereszt keretében is szé leskörű karitatív munkát végzett. Pályára lépésének 50. évfordu lóján, 1927-ben Karlovszky Emlékéremmel tüntették ki. Elnyer te még a kormányfőtanácsosi címet. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, bal oldali fal, 174. Klenovits sírbolt. Fehér márványoszlop. Rajta a Klenovits család 8 tagja (1825-1932). Bayer


Antal 1860-1948, Bayer Antalné, Báthori Etelka 1871-1945, Dr. Bayer Antal 1893-1945.

Irodalom: A Gyógyszerész. 1948. 669. Gyógyszerészet. 1989. 263-265. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.171.


39

Dr. Bayer Antal junior Budapest, 1893. VIII. 6. - Budapest, 1945.1.1. Iskoláit elvégezve apja Vörös Kereszt gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1915-ben gyógy szerészi, majd 1917-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott a III. Magyar Gyógyszerkönyv vizsgálati módszereiről kidol gozott értekezésével. Pályáját bírósági vegyészként kezdte a Bíró sági Vegyészeti Intézetben. A „Gyógyszertári Munkások Lapja" (1919) rovatvezetője és szerkesztője volt. Dr. Bayer Krucsay Dezső „Dr. Bayer és Társa" gyárának volt a műszaki igazgatója, majd át vette apja gyógyszertárának vezetését. Tagja volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak és a Magyar Kémikusok Egyesületének. Kiváló teniszező is volt. Számos közleménye je lent meg a szaklapokban. A második világháború áldozata lett.

Budapest, Farkasréti Temető 2-8-112. fehér márvány síremlék. Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon IV. kötet, Bp. 1991. 71. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.172.


Bayer Amold Kassa, 1837 - Budapest, 1907. X. 31. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. A pesti tudo mányegyetemen 1862-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A pes ti Ferencvárosi Angyal gyógyszertárat vezette 1867-től haláláig. Jelentős szakmai-közéleti munkát végzett a Budapesti Gyógysze rész Testület választmányi tagjaként. Sír: lásd Dr. bayer-Krucsay Dezső, 41. o. Irodalom: Gyógyszerészi Értesítő. 1907. 872.


Dr. Bayer-Krucsay Dezső Budapest, 1874.1.9. - Budapest, 1944. VI. 21. Bayer Arnold, a budapesti Angyal gyógyszertár vezetője volt az édesapja. A középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte, majd gyógyszerészi pályára lépett. A Budapesti Tudományegye temen 1896-ban gyógyszerészi, 1897-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Több éves ausztriai, németországi és franciaor szági tanulmányutat tett. Megalapította 1901-ben a Bayer és Tár sa vegyészeti gyárat. Vállalatát oly naggyá fejlesztette, hogy szin te az egész világon ismerték a gyógyszerkészítményeit (a Purgo és a Koprol hamar ismertté vált). Apja betegsége miatt 1904-től az Angyal gyógyszertárat kezelte, majd 1908 és 1910 között ve zette. Olyan hírneve volt külföldön, hogy előbb svéd alkonzulként, 1910-től konzulként, majd 1922-től pedig főkonzulként mű ködött. E tevékenységével hozzájárult a magyar-svéd kapcsola tok fejlesztéséhez, melyért V. Gusztáv svéd király kitüntette. A budapesti Váci u. 43. sz. házon 1924. február 14-én bronz em léktáblát helyezett el XII. Károly svéd király emlékére. Ő 1714. november 17-én itt pihent, amikor lóháton 14 nap alatt tette meg az utat Törökországból a svédországi Stralsundig. Sír:

Budapest, Fiumei úti Temető, védett emlékmű. Bal oldali árkádsor 17, köpenyes nőalak-szobor. Felirat: Bayer Arnold élt 70 évet, Bayer Arnoldné, Krucsay Kornélia élt 58 évet, Bayer Arnoldine élt 7 évet, dr. Pohl József, özv. Pohl Józsefné, sz. Krucsay Anna élt 80 évet, Dr. Bayer-Krucsay Dezső 1874-1944. Irodalom:

A Magyar Társadalom Lexikonja. Bp. 1930. 49-50. Egyesített Gyógyszerészi Lapok. Bp. 1944. l.,13. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp, 2001.172.

42


Beniczky Miklós senior Pusztaördögfalva, Heves megye, 1886. XII. 16. - Eger, 1966. VII. 9. Középiskolai tanulmányait Egerben kezdte, majd Érsekújvárott fejezte be. A Kolozsvári Egyetemen 1914-ben gyógyszerészi dip lomát kapott, Hatvanban volt alkalmazott gyógyszerész. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítve kassai orvosi rende lőkben működött. Egerben 1920-ban telepedett le, az egri Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt 1923-tól. A Magyaror szági Gyógyszerész Egyesület Heves megyei kerületének alelnökeként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. Az államosítás után részben vezetői, részben pedig alkalmazott gyógyszerész ként működött az 1961. évi nyugalomba vonulásáig. Sír:

lásd Beniczky Miklós junior, 43. o. Irodalom:

Gyógyszerészet. 1966. 396. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.90.


Beniczky Miklós junior Eger, 1932. XII. 26. - Eger, 1979. VII. 15. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1956-ban gyógyszeré szi diplomát kapott. Füzesabonyban, Kálkápolnán, Bélapátfalván és Egerben volt alkalmazott gyógyszerész. Intenzíven kapcsoló dott be az újítómozgalomba, feleségével együtt több díjnyertes to xikológiai témájú pályamunkát készített. Jelentős munkát végzett Eger város gyógyszerésztörténeti emlékeinek felkutatásában. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban (Természettudo mányi Közlöny, Gyógy szer észtörténeti Diárium). Betegsége miatt már nem tudta befejezni a gyógyszerésztörténeti doktori érteke zését. Sír:

Eger, Kisasszony Temető, 12. kripta. Fehér márvány síremlék. Felirat: Mihalich Miklósné, sz. Szabó Izabella, 1861-1948, Mihalich Miklós 1848-1920, Id. Beniczky Miklós, 1886-1966, Beniczky Miklósné, sz. Mihalich Mariann 1897-1973, ifj. Beniczky Miklós 1932-1979. Irodalom:

Orvostörténeti Közlemények. 1979. 86:166. Gyógyszerészet. 1980.117. Dr. Zalai Károly-.A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest.


Benkő Ferenc Derecske, Hajdú-megye, 1911. X. 5. - Derecske, 2001. X. 25. Apja Benkő Sándor, a derecskei Remény gyógyszertár tulajdo nosa volt. A gimnáziumi tanulmányait Sápospatakon végezte, a családi gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Apja gyógyszertárban működött, majd annak halála után vette át ennek vezetését. Hobbyja volt a művészettörténet, a régi fest mények, grafikák, kisplasztikák gyűjtése. Többször felkereste Európa híres képtárait. Lexikális tudású, a kortárs művészekkel is barátságban volt. Gyógyszertára államosítása után Debre cenbe került gyógyszertárvezetőnek, itt több helyen működött. Derecskére 1957-ben térhetett ismét vissza, ahol 1981-ig volt gyógyszertárvezető. Folyamatosan lépést tartott a gyógysze résztudomány fejlődésével. Gyógyszerismertető, toxikológiai és gyógyszerésztörténeti továbbképző tanfolyamokon vett részt. Gyógyszertárában gyógyszer-analitikai (kromatográfiás) vizs gálatokkal foglalkozott. Derecskén 1970-1971-ben új gyógyszertár épült. A művészetek iránti szeretete révén egy jó hírű kera mikus művei kerültek az officinába díszítő elemként. Gyógyszerésztörténeti munkássága: Levéltári kutatással feltárta Debrecen város gyógyszertárainak a XVIII. századi történetét, megírta a város egykori neves gyógy szerészeinek az életútját. A debreceni Baranyi perrel kapcsolatban pedig Kazzay Sámuel érdemeit méltatta. Az időközben várossá fejlődött Derecske történetét is feldolgozta. Sír:

Derecske, Városi Temető, V. tábla, 5. sír. Irodalom:

Gyógyszerészet. 2002.169-170.


Beretzk Péter Hódmezővásárhely, 1857. VIII. 27. - Hódmezővásárhely, 1940. IV. 18. Szülővárosában végezte a középiskolai tanulmányait, itt volt gya kornok 1871-től. A budapesti tudományegyetemen 1878-ban gyógyszerészi diplomát kapott, egy évvel később már szülőváro sa Megváltó gyógyszertárát vezette. A magyarországi anya- és csecsemővédelem egyik első hazai kezdeményezője volt. A csec semővédelem célja a kisdedek egészségügyi, szellemi és erkölcsi fejlődésének a biztosítása. A gyermekvédelem érdekében egész ségügyi, pedagógiai tevékenységek és állami intézkedések öszszessége (pl.: árvaházak létesítése). Abban az időben ez csak a 10-12 éves korú gyermekekre terjedt ki; felismerte, hogy ezt már csecsemőkorban el kell indítani. Erről tartott számos előadást a szülővárosán kívül, Aradon és Nagyváradon. Ezért 1910-ben megalapította az egész országra kiterjedő Alföldi Csecsemővédő Egyesületet. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Szeged vi déki kerületének vezetőségi tagja, a Hódmezővásárhelyi Gyógy szerész Testületnek 27 éven keresztül alelnöke és díszelnöke volt, majd 35 éven keresztül még a Magyar Vöröskereszt hódmezővá sárhelyi választmányi elnöke is volt. Sír:

Hódmezővásárhely, Római Katolikus Temető (Kutasi út), XII. tábla. D-út, 7. sor, 1. sír. Irodalom:

Magyar Társadalom Lexikonja. II. kiadás, 1931.19. Gyógyszerészi Közlöny. 1940. 255., 269.

46


Dr. Bertalan Pál Sárospatak, 1920. IV. 25. - Budapest, 1999. III. 26. Apja dr. Bertalan Márton, a sárospataki Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt. Fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte. Iskolái elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját közforgalmú gyógyszertárakban kezdte. A budapesti IX. kerü leti Szent Ferenc gyógyszertárban (Üllői út 59.) működött 1948ban. 1959-ben meghívták az Egészségügyi Minisztériumba a ha zai intézeti gyógyszerellátás tárgyi és személyi feltételek kidol gozására. Kórháztervezési útmutatók, normatívák és az ezzel kapcsolatos tanulmányai fémjelzik e munkásságát. Az Orszá gos Gyógyszerészeti Intézet alapító tagjaként 1962-től folytatta az intézeti gyógyszerellátás szervezését. Ebben a témakörben kapott 1971-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen gyógy szerészdoktori diplomát. Az OGYI Gyógyszerészeti Osztályá nak vezetője lett 1972-től. Itt ellátta a gyógyszertári központok szakmai felügyeletét, és a szakfelügyelő gyógyszerészek mun kájának összehangolását. A gyógyszervizsgáló laboratóriumok fejlesztése is foglalkoztatta. Kidolgozta a közforgalmú gyógy szertárak általános ellenőrzésének szempontjait. Az ő nevéhez fűződött 1970-ben az első Gyógyszerügyi Szervezési Tanfolyam megrendezése. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már 136 kór házban működik intézeti gyógyszertár. Az MGYT Gyógyszerészi Szervezési Szakosztálya munkájában is részt vett. Tanulmányt írt 1988-ban a szakfelügyelet átszervezése jövőbeni feladatainak meghatározására. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 802/443. Urna. Felirat: Dr. Bertalan Pál 1920-1999.


Irodalom:

Gyógyszerészet. 1999. 325-326. Dr, Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.122.

48


Bogcha Novak Zoltán Hajdúhadház, Hajdú megye, 1913. VII. 16. - Győr, 1969. VII. 6. Középiskolai tanulmányait Egerben és Debrecenben végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti éveit követően 1938-tól a 2. sz. ko máromi Helyőrségi Kórház gyógyszertárának alkalmazottja, majd vezetője századosi rangban. 1947-ben leszerelt. A győri OTI gyógyszertár munkatársa 1949-től. Elvégezte szakfelügyelői tanfolyamot, majd 1953-tól a megyei gyógyszertári központ szakfelügyelője lett. Az 1954-es szigetközi árvíz idején kimentette a győrbácsai gyógyszertár gyógyszerkészletét, a révfalui gyógy szertárban pedig elsősegélynyújtó és oltóállomást hozott létre. O irányította 1956-ban a nyugatról küldött gyógyszer-, vér- és köt szeradományok szétosztását. Vállalat főgyógyszerészi, majd igaz gatói kinevezést kapott 1956 végétől, majd 1959-ben ismét igazga tóvá választották. A megyei galenusi laboratóriumot vezette 1960 és 1968 között. Vezetőségi tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Győr-Sopron megyei szervezetének, a Műszaki és Ter mészettudományos Egyesületek Szövetsége Kémikus Egyesülete helyi csoportjának pedig titkára volt. Felesége, Dalibor Mária a győri Széchenyi műemlék gyógyszertár vezetője volt. Sír: Győr, Szent Imre templom kriptája. Irodalom:

Gyógyszerészet. 1969. 475. Győri Életrajzi Lexikon. 1999. 47.


Dr. Bölcs Béla Muraszombat, 1920.1. 7. - Dunakeszi, 1987. II. 1. Többgenerációs gyógyszerész családból származott. Apja, dr. Bölcs Gyula (1866-1945) a muraszombati Magyar Korona gyógyszertár vezetője volt. A zágrábi egyetemen kezdte egyetemi tanulmányait, majd a szegedi egyetemen 1942-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben avatták gyógy szerészdoktorrá. Az Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet és az Egye temi Gyógyszertár gyakornokaként kezdte pályáját. Katonai szolgá latra 1944-ben vonult be a központi egészségügyi szolgálathoz. A Szovjetunióba kerülve tábori gyógyszerészi feladatokat látott el. Hadifogságából 1948-ban tért haza. Először a hatósági kezelésbe vett gyógyszertárakban dolgozott. Az 1949-ben alakult állami kezelésbe vett Nemzeti Vállalathoz került. Részt vett az első szervezett szakfelügyelői tanfolyamon 1951-ben, majd ennek elvégzésével Pest me gyei szakfelügyelővé nevezték ki. Az Egészségügyi Minisztérium Anyagellátási Igazgatóságának gyógyszerészi osztályán működött. A Minisztérium Gyógyszerészeti Főosztályát vezette 1973 és 1980 között. Nagy tudását hasznosítva, nyugdíjasán 1980 és 1984 között az ENSZ Nemzetközi Kábítószerellenőrző Bizottságának tagja volt. A magyar kormánydelegáció helyettes vezetője volt 1987-től. A bi zottság ülésére utazása közben közlekedési baleset áldozata lett. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, N/409. Urna. Irodalom: Gyógyszerészet. 1987. 283. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet. 126. Révai Új Lexikon. III. kötet. 482. Magyar Nemzet. 1998. IV. 4.18. oldal. Új Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet. 905-906.

50


Dr. Burger Kálmán Aszód, Pest megye, 1929. X. 19. - Szeged, 2000. VI. 8. Gyógyszerész családból származott. Apja, Burger Zoltán az aszódi Magyar Király gyógyszertár vezetője volt. Gyógyszerészi diplo mát kapott 1954-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Pá lyáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szervetlen és Analiti kai Kémiai Intézetében kezdte, itt végigjárta az egyetemi rangok grádicsait. Közben elnyerte 1958-ban a kémiai tudomány kandidá tusa, majd 1966-ban a doktora minősítést. Egyetemi adjunktus volt 1958 és 1963 között, egyetemi docens (1963-1968), egyetemi tanár pedig 1968-tól. A Szegedi Egyetem Szervetlen és Analitikai Intéze tének tanszékvezető egyetemi tanára volt 1983 és 1996 között. Oly elismert volt, hogy a Stockholmi Egyetem (1962), a Stuttgarti Mű egyetem (1973), az East Anglia Egyetem (1977), és a Princeton Egyetem (1981) vendégprofesszora volt. 1987-től szerkesztette „A Gyógyszerészi Tudomány Aktuális Kérdései" című könyvso rozatot. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1990), majd rendes tagja (1993) volt. A Kémiai Doktori Bizottság, majd a Sze gedi Akadémiai Bizottság (1999) elnöke volt. Hosszú éveken ke resztül a Magyar Gyógyszerészeti Társaság alelnöke is volt. Tudományos munkássága: A fémkomplexek képződését és szerkezetét vizsgálta biológiai ha tású modellrendszerekben és kis molekulájú modelljeikben, egyen súlyi és szerkezetvizsgálati módszerek komplex alkalmazásával. Új típusú gyógyszerhatású fémkomplexet állított elő. Nagyműszeres és koordinációs kémiai alkalmazásának kidolgozása és továbbfej lesztése. Közel 300 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklap okban. Tíz könyvet írt, ebből nyolc idegen nyelven jelent meg. Há rom tankönyvet és több könyvrészletet írt. A Magyar Gyógyszeré szeti Társaság Schulek Elemér, Winkler Lajos és Kazay Endre emlékérmeinek tulajdonosa. Elnyerte munkásságáért 1995-ben a Széchenyi-díjat.


Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 6/1A-1-118. Fehér márvány síremlék. Felirat: Burger Kálmán, az Akadémia doktora. 1929-2000. Irodalom:

Révai Új Lexikon III. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1998. 796-797. Gyógyszerészet. 2000. 395-396. Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvkub, Bp. 2001. 977.


Dr. Búzás Géza Belényes, Bihar megye, 1904. III. 4. - Szeged, 1997. VIII. 23. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon végezte, gyógyszerészi pályára 1926-ban lépett. Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Egyetemen kezdte, de 1942-ben a szegedi tudományegyetemen kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját közforgalmú gyógy szertárakban kezdte. Katonai szolgálatot teljesített 1944-től. A besztercei hadikórház felszerelésének kitelepítésével Német országba került, itt kincstári vagyonőri szolgálatot teljesített. A kórház megmentett értékeivel 1947-ben hazatért Magyaror szágra, ugyanabban az évben a szegedi egyetem Drogismereti In tézetének tanársegédje lett. Sokat fáradozott az önálló gyógysze résztudományi kar létrehozásáért (1957). Gyógyszerészdoktori oklevelet kapott az „Adatok a cserzőanyag tartalmú drogok mennyiségi meghatározásához" című értekezésével 1959-ben. Publikációiban a növényi drogok hatásmechanizmusát mutatta be a csipkebogyón és a rután keresztül. Biokémiai tárgyú szakdolgozata angol nyelven jelent meg. Adjunktusként vonult nyug díjba 1968-ban, de még hosszú ideig kapcsolatban maradt inté zetével. Sír:

Szeged, Belvárosi Temető, Református Temető, Bajai út, D. IV. parcella, 2. sor, 19. sír. Irodalom:



Dr. Cholnoky László Ozora, Tolna megye, 1899. V. 29. - Pécs, 1967. VI. 12. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben végezte, majd 1917-ben hadiérettségit tett. Részt vett az első világháborúban. A kunmadarasi Kígyó és a budapesti Phőnix gyógyszertárban volt gya kornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1922-ben gyógyszeré szi, 1924-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A Pé csi Tudományegyetem Kémiai Intézetének tanársegédje 1924 őszétől. Elnyerte 1927-ben a bölcsészdoktorátust is, így a pályáján gyorsan emelkedett. A természetes vegyületek biokémiája tárgy körből 1934-ben magántanárrá habilitálták. Átvette 1943-ban dr. Zechmeister László professzor intézetét. Egyetemi tanárrá nevezték ki 1946-ban, a kémia tudomány doktora fokozatot 1952-ben nyer te el. Kossuth díjat kapott 1959-ben. A Magyar Tudományos Ákadémia levelező tagja 1960-tól. 1966-ban elnyerte a „Munka Érdem rend Arany Fokozata" kitüntetést. Tudományos munkássága: A természetes vegyületek közül elsősorban a karotinoidokkal fog lalkozott. Zechmeister professzorral frakcionált adszorpcióval, kromatográfiával különítették el a különböző növényi színanya gokat. Külföldi útjain a szerves kémiai mikroanalízist és a spekt rofotometria gyakorlatát tanulmányozta. A bétakarotin mikrohidrogénezésével jelentősen hozzájárult a kémiai szerkezete tisztázásához. Az elsők között izolálta és igazolta a kapszantin, a kapszorubin, a likoxantin, a likofill, az alfa-kriptoxantin és a folio-xantin szerkezetét. Tüzetesen tanulmányozta a karotinoidok egymásba való kapcsolódásának folyamatát. Igazolta, hogy az oxigén tartalmú karotinoidok az alfa-izomerekké való átalaku lása epoxiden keresztül történik. Megállapította, hogy a sárga pa radicsompaprikában nem képződnek a pirosra jellemző poliénketonok. Ebből arra következtetett, hogy a sárgafajta filogenetikailag régebbi. Igazolta azt is, hogy a karotinoidok bioszintézise nem

54


a C4Q-egység utólagos oxidációjával, hanem kettő már oxidált C20-egység összekapcsolódása révén történik. Ezek a növényké miai és biokémiai elgondolások világszínvonalú elismerést érde melnek. Sír: Pécsi Köztemető, T-I.-2. Irodalom: Gyógyszerészet. 1968. 272-274. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001.104.


55

Dr. Clauder Ottó Witkowitz, Morvaország, 1907. II. 28. - Hamburg, 1985. IX. 2. Apja Selmecbányán tanult kohómérnök volt, innen örökölte a műszaki érzékét. Gyógyszerészi pályára lépett 1925-ben. A Páz mány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi, 1931ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Ebben az évben rövid ideig dr. Szebellédy László professzor tanársegédje volt. Két évig gyógyszertárban működött, majd dr. Schulek Elemér meghív ta az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályára. Innen 1937-től a Richter Gedeon Gyógyszergyárba került. Előbb a tablettázó, majd az injekciós üzem vezetője lett, egyben az üzemelte tési laboratórium élére is került, majd a gyár kutatási osztályán szerves kémiai és növény kémiai kutatásokat végzett. Több erede ti magyar gyógyszer szintézise (Ahistan, Urofort) fűződik a nevé hez, de számos külföldön is ismert gyógyszereket (tesztoszteron, barbitálok, koffein, teofillin) szintetizált. A Pázmány Péter Tudo mányegyetem Természettudományi Karának megbízott előadó tanára lett 1948-ban. Szerves kémiát és gyógyszerkémiát adott elő. Az Orvostudományi Egyetem I. Belklinikájának tudományos munkájába 1950-ben kapcsolódott be. Dr. Bruckner Győző egyete mi tanár intézetében 1950-ben egyetemi magántanárrá habilitál ták. 1952-ben elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa-fokozatot. A szerves kémiát 1953-tól oktatta a gyógyszerészhallgatóknak. Egyetemi tanárként 1957-ben megalapította a Szerves Vegytani Intézetet. A Gyógyszerszintézis speciálkollégium előadója. Kettős profilt alakított ki intézetében: 1. A természetes eredetű szerves vegyületek szerkezetvizsgálata, kémiai átalakítása, szintézise, farmakológiája (indolvázas alka loidák). 2. A kémiai szerkezet és a gyógyszertani hatás összefüggéseinek vizsgálata. Publikációinak száma 62, továbbá 51 szabadalmát fogadták el. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság munkájába


56

hamar bekapcsolódott, mint a Gyógyszerkutatási Szakosztály alapító elnöke (1964-1972). A Társaság elnöke volt 1972 és 1975 között. Emlékére minden évben megrendezik a fiatal gyógysze részkutatók részvételével a Clauder Ottó Emlékversenyt. Az in tézetében 1997-ben márvány emléktáblát helyeztek el a volt munkatársai. Emlékérmet alapított az MGYT 1989-ben róla „Promeritis sciencia pharmaceutica adeptis" felirattal. Munkás ságát itthon és külföldön is nagyra értékelték. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 35-1-119-120. Fehér márvány síremlék. Irodalom:

Gyógyszerészet. 1985. 265,401., 1986. 265. Révai Új Lexikon IV. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1999.176. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.117.


Csontváry Kosztka Tivadar Kisszeben, Árva megye, 1853. VII. 5. - Budapest, 1919. VI. 20. Apja Kosztka László is gyógyszerész volt, aki orvosdoktori dip lomát is szerzett. Apja jászapáti Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok, a Budapesti Tudományegyetemen 1876-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Iglón kezdte, itt ébredt rá festői hivatására. Rómába utazott 1881-ben, majd visszatér ve, Eszéken gyógyszertári munkát vállalt. Rövid utat tett még Párizsban is. A Nógrád megyei Gácson gyógyszertári jogosít ványt nyert 1884-ben. Gyógyszertárát 10 évig vezette. Ebben az időben Csontossy néven cikkeket írt szaklapokba a vidéki gyógyszerészek és gyógyszertárak helyzetéről. Több tanul mányútja ihletésére festette meg a nagyméretű, egyéni stílusú táblaképeit, amelyekkel csak halála után ért el sikereket. A leg csodálatosabbak a tátrai, itáliai, dalmáciai, görögországi és szentföldi képei. Sajnos, 1910-től lassan és fájdalmasan lezárult az alkotói periódusa. Halála után Gerlóczy Gedeon építészmér nök sikeresen megvásárolta hagyatékát és a későbbiekben is so kat tett a festő elismertetéséért. Gácsról és Losoncról kerültek elő újabb képei. Előbb 1958-ban és 1962-ben mutatták be Brüszszelben a képeket. Első hazai teljes kiállítása 1963-ban volt Székesfehérvárott. E kiállítás nagy sikere hozzájárult ahhoz, hogy életműve elfoglalta méltó helyét a magyar és az egyete mes festőművészetben. A pécsi Csontváry Múzeum 1973-ban jött létre, mely csaknem az egész életművét bemutatja a látoga tóknak. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, 34-1-2-14. Történelmileg neves halott, sír ja felett művészet emlékmű. Fehér márvány síremlék, rajta festő alak ecsettel és palettával a kezében. Készítette: Kerényi Jenő. Felirat: Csont váry 1853-1919.


Emléktábla szülőhelyén: A Sáros megyei Kisszebenben emléktáblát avattak 1993. szeptember 6án a 140 évvel ezelőtt született Csontváry Kosztka Tivadar gyógysze rész és világhírű festőművész emlékére. Az emléktábla Nagy János szobrászművész alkotása, melyet a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium adományozott Kisszeben városnak. Irodalom:

Gyógyszerészet. 1993. 791. Gyógyszerésztörténeti Diárium. 1974. 3: 51-58. Gyógyszerészet. 1974. 265., 1980. 215., 1988. 375. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.48.


Dalibor László Tolcsva, Zemplén megye, 1889. IX. 28. - Győr, 1978. X. 24. Iskoláit Munkácson és Sárospatakon végezte, a budapesti tudo mányegyetemen 1913-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályá ját Miskolcon és Érsekújvárott kezdte. Részt vett az első világhá borúban. A sopronnyéki katonai és fogoly gyógyszertárakat 1915 és 1919 között vezette. A győrszigeti gyógyszertárat bérelte 1919től. Személyes jó barátságban volt Kazay Endrével. Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Szövetségének tevékeny tagja volt. Győrben 1926-ban gyógyszertári jogosítványt nyert. Gyógyszertárát Kígyó néven vezette. A Magyarországi Gyógyszerész Egye sület Győr vidéki kerületének titkára volt. Nyugdíjasán a győri Múzeum patikában működött. Leányát, Dalibor Máriát, Bogcha Novak Zoltánnét is a gyógyszerészi pályára nevelte. Sír: Győr, Szent Imre templom kriptája. Irodalom: Gyógyszerészet. 1979. 396. Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999. 70.


Dr. Dávid Lajos Kézdivásárhely, Háromszék megye, 1889. X. 18. - Szeged, 1962. VIII. 30. Szülőhelyén volt gyakornok, majd több kolozsvári gyógyszertár ban működött. A kolozsvári egyetemen 1911-ben gyógyszerészi, 1913-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az első vi lágháborút végigküzdve a kolozsvári Egyetemi gyógyszertárban dolgozott, itt 1917-ben tanársegéd lett, majd 1919-től egyetemi ve gyész. A Kolozsvári Egyetem Szegedre költözése után is az egye tem kötelékében maradt. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1922-ben. Az Egyetemi gyógyszertárat 1926-tól vezette, és megbí zást kapott a Gyógyszerészeti Intézet létesítésére is. A két intézet ideiglenesen a Kálvária téren működött, majd 1931-től az ő veze tésével a Dóm téri épületben rendezték be. Megindította a szege di gyakornoki tanfolyamot, amelynek előadó tanára lett. Egyete mi rendkívüli tanári címet kapott 1931-ben, majd 1944-ben tan székvezető egyetemi tanárrá nevezték ki, melyet 1958-ig látott el. Politikai nézete miatt már az 1950-es évek első felében nyugdíjaz ni akarták, de a Magyar Tudományos Akadémia korabeli elnöké nek, dr. Rusznyák István professzornak sikerült megakadályoznia. Egészségügyi okok miatt 1958-ban nyugdíjazását kérte. A Magyar Tudományos Akadémia az életművét elismerve, a gyógyszeré szeti tudomány kandidátusa címmel jutalmazta. Tudományos munkássága: Elsősorban a gyógyszer-technológia körére terjedt ki. A galenusi készítmények vizsgálatán kívül még számos gyógyszerké szítményt (a csalánból készült „UD-3"-injekció, a Prodal tablet ta, nyugta tószer) hozott forgalomba. Diagnosztikai és klinikai kérdésekkel is foglalkozott (vanilin-sósav-reagens, a kinin és a kinidin izomerek elkülönítő színreakciója). Állandóan foglal koztatta a gyógyszerészképzés és továbbképzés ügye, még orvostanhallgatóknak is tartott előadásokat a gyógyszerészet témaköréből.


A szaklapokban megjelent, és a gyógyszerészet minden ágát fel ölelő közleményeinek száma 75. A Magyar Gyógyszerészeti Tár saság Kórházi Szervezete 1982-ben jutalomérmet alapított az em lékére, a kórházi gyógyszerellátás eredményes fejlesztése elisme réséül. Sír: Szeged, Belvárosi Temető, X. Dísz Bal hátsó 83. Irodalom: Gyógyszerészet, 1959. 33-34., 1962. 390., 1989. 507-510. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.95. Révai Új Lexikon. Babits Kiadó, Szekszárd, 2000.184-185.

62


Dr. Deér Endre senior Pusztavarsány, Pest-Pilis-Solt megye, 1865. IV. 6. Budapest, 1938. X. 31. Mayer Sándor esztergomi Fekete Sas gyógyszertárában volt gya kornok. A budapesti tudományegyetemen 1886-ban gyógyszeré szi, 1887-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Egy éves breslaui tanulmányai után az Angyal gyógyszertárban dol gozott. Az aszódi Magyar Király gyógyszertár tulajdonosa volt 1890 és 1896 között. A pesti Jó Pásztor gyógyszertárát 1897-től ve zette, itt orvoslaboratóriumi reagenseket készített. A vastartalmú pilulája is nagyon keresett volt. Hamar bekapcsolódott a szakmai közéletbe. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke volt 1904 és 1908 között, a Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1917 és 1922 között, közben pedig a Gyógyszerészi Folyóirat szerkesztője volt 1906-1914-ig. A III. és a IV. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi részét szerkesztette. A Magyar Gyógyszerésztu dományi Társaság alapítója és alelnöke volt. Nagyon jól képzett gyógyszerész volt, a gyakornoki és approbációs vizsgákon is mű ködött. Sír:

lásd Deér Ödön, 64. o. Irodalom:

Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. 1939. 269-293. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.181.


Dr. Deér Endre junior Aszód, 1897 - Balatonlelle, 1933. VIII. 20. Apja pesti Jó Pásztor gyógyszertárában volt gyakornok. A Páz mány Péter Tudományegyetemen 1922-ben gyógyszerészi, 1924ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Apja gyógyszertárában működött, és részt vett a IV. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében. Gyógyszertechnológiai témájú közleményei je lentek meg a szaklapokban. Vasúti baleset áldozata lett. Sír:

lásd Deér Ödön, 64. o. Irodalom:

Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. 1933. 425.

64


Deér Ödön Aszód, 1895 - Budapest, 1981. X. 21. Iskoláit elvégezve gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, és ilyen állásban vállalt munkát. Öccse tragikus balesete után gyógy szerészi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyete men. Apja halála után a Jó Pásztor gyógyszertár vezetője lett, és továbbra is magas színvonalon tartotta az államosításig. Élete utolsó 25 évében Svájcban élt. Sír:

Budapest, Fiumei úti Temető, 42-1-25. Fehér márvány síremlék műem léki környezetben. Vilt Tibor alkotása. Felirat: ifj. dr. Deér Endre 1897-1933, dr. Deér Endre 1865-1938, dr. Deér Endréné, Pecka Ilona 1868-1950, Dr. Deér Ödön 1895-1981, Madarász Antal 1895-1950, Madarász Antalné 1900-1985, KI. Deér Andrea 1908-1988. Irodalom:



Dobler Béla Ada, Bács-Bodrog megye, 1889. V. 7. - Budapest, 1923. VII. 17. Iskoláit a szülőhelyén végezte, gyakornoki helye ismeretlen. A budapesti tudományegyetemen 1910-ben gyógyszerészi diplo mát kapott. Egy fővárosi gyógyszertárban volt alkalmazott, köz ben a budapesti Gyógyszerészgyakornoki Tanfolyam tanársegéd je volt. A Békés megyei köröstarcsai Szentlélek gyógyszertárat 1913-tól vezette. Nála volt gyakornok az öccse, Dobler László (1893-1955). Tudományos munkássága a gyógyszerkémiára és a gyógyszeralapanyagok vizsgálatára terjedt ki. A budapesti Gyógyszerészi Szemle főmunkatársa volt 1918-19-ben. A Gyógy szerészi Hetilapban 1920-22-ben új gyógyszereket, gyógyszerkü lönlegességeket ismertetett. Sír:

Fegyvernek, Jász-Nagykun-Szolnok megye, felesége, sz. Simon Erzsé bet családi kriptájába temették. Irodalom:

Gyógyszerészi Hetilap. 1923. 319. Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. V. kötet: 876-877.


Dobler László Ada, Bács-Bodrog megye, 1893. VII. 8. • Balassagyarmat, 1955. III. 3. Iskoláit elvégezve bátyja, Dobler Béla köröstarcsai Szentlélek gyógyszertárában volt gyakornok. A szegedi egyetemen 1924-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Bátyja halála után átvette körös tarcsai gyógyszertára vezetését, majd 1935-től a Nógrád megyei kemencei Szent Család gyógyszertárat vezette az államosításig. Ezt követően 1954-ig a visegrádi volt Remény gyógyszertár veze tője volt. Betegsége miatt egy évig Balassagyarmaton működött. Sír:

Balassagyarmat, Városi Temető. Irodalom:

Leánya, Dobler Margit gyógyszerész írásbeli közlése (1999).


67

Dr. Doby Géza Károly Bécs, 1877. XII. 30. - Budapest, 1968. IV. 16. Középiskolai tanulmányait egy budai gimnáziumban végezte, a kassai Isten Szeme gyógyszertárban volt gyakornok. A Budapes ti Tudományegyetemen 1900-ban gyógyszerészi, 1902-ben pedig bölcsészdoktori diplomát kapott. A Mezőgazdasági Kísérletügyi Intézetben kezdte pályáját, ahol előbb növénykórtani kutatásokat végzett, majd a burgonya levélsodrásának kórokozóját találta meg. Közben 1904 és 1909 között a Chemiai Folyóirat analitikai kémia rovatának vezetője volt. A berlini egyetem kémiai intézetében Emil Fischer professzor mellett természetes anyagokat izolált, és a szer kezetüket kutatta, majd a párizsi egyetemen E. Bourque professzor nál a biológiai oxidációt tanulmányozta. Hazatérve, a Magyar óvári Kísérleti Állomáson növénykórtani kutatásokat végzett. A budapesti tudományegyetemen 1913-ban a növényi biokémia magántanárává habilitálták. Ekkor már a Magyaróvári Állomást vezette. A Budapesti Országos Kémiai Intézet és Vegykísérleti Ál lomás vezetője 1918-tól. A debreceni egyetem orvosvegytani inté zetének vezetője 1922-től. A pesti Közgazdasági Karon is tanított, ahol megbízták az Agrokémiai Intézet szervezésével - itt egy kis botanikus kertet is létesített. 1924-25-ben az Amerikai Egyesült Ál lamok Michigan Castlansai mezőgazdasági főiskoláján tanított és kutatott. A Magyar Tudományos Akadémia 1935-ben levelező, 1946-ban pedig rendes tagjává választotta. Közben az 1930-as évek közepén az állatorvosi karon, majd az 1940-es években pedig a gyógyszerész karon is oktatott. A Műszaki- és Gazdaságtudomá nyi Egyetem rektora volt 1943-tól, majd 1945 után önálló Agrártu dományi Egyetemet létesített, amelynek 1948-ig volt rektora. Tudományos munkássága: Az enzimológia, a növényi biokémia és a mezőgazdasági kémia körére terjedt ki. Főműve volt az 1955-ben megjelent Növényi bio kémia tankönyve, mely 1965-ben angolul is megjelent.

68


Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 8-1-A-149/150. Fehér márvány síremlék. Felirat: Id. Doby Jenő, 1834-1907, id. Doby Jenőné, Megay Erzsébet 1837-1924, ifj Doby Jenő, gyógyszerész, gyárigazgató, 1867-1931, Doby Sándor, 1837-1918, Dr. Doby Géza egyetemi tanár, +1968, dr. Doby Gézáné, 1887-1972, dr. Doby Tibor 1914-1968. Irodalom:

Gyógyszerészet. 1978.142-143., 1989.151-153. Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.80.


Dorner József Győr, 1808. XI. 2. - Budapest, 1873. X 9. Iskoláit elvégezve a soproni Magyar Korona gyógyszertárban gyakornok, majd Pesten és Pozsonyban volt segéd. A bécsi egye temen 1832-ben kapott gyógyszerészi oklevelet, ezt követően több helyen dolgozott. A pozsonyi Arany Korona gyógyszertár tulajdonosa 1836 és 1840 között. Nagyon érdeklődött a botanika iránt. Bejárta hazánkban az őt érdeklő fajokban gazdag területe ket, bánáti tanulmányútjáról 1840-ben könyve jelent meg. Ez év től a pesti Helytartótanács egészségügyi osztályára került. A Magyar Tudós Társaság 1842-ben egy pályamunkáját akadé miai díjjal jutalmazta. Több kémiai témájú könyvet is írt, a Ma gyar Természettudományi Társulat 1847-ben tagjává választot ta. Az első magyar Vallás- és Nevelésügyi Minisztérium vezetői állásba helyezte, de a világosi fegyverletétel után visszavonult, és minden idejét a növénytannak szentelte. Jelentős flórakutató volt, a klímaváltozási adatokat is követte. Felismerte, hogy a nö vényi anyagcsere állandó mozgásban van, a szöveti szerkezet kutatása pedig elősegíti a botanika fejlődését. Növényélettani kutatásai körében az élősködő növényekre (Cuscuta-fajok) tere lődött a figyelme. A szarvasi evangélikus gimnázium tanára volt 1853-tól, a Ma gyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta 1859ben, a pesti evangélikus gimnáziumban oktatott 1860-tól. Tagja volt a bécsi Természettudományi Társulatnak. Több könyvén, tankönyvén kívül a szarvasi és a pesti evangélikus gimnázium ér tesítőiben jelentek meg publikációi. Ásványtannal és állattannal is foglalkozott. Sír:

Budapest, Fiumei úti Temető, 9-4-70. Egyszerű protestáns fakereszt. Felirat: Dorner József 1808-1873. Béke poraira.

70


Irodalom:

Gyógyszerészet. 1979. 62-65., 1985. 385. Békési Élet. 1981.151. Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999. 79.


Erkedy Ferenc senior Kolozsvár, 1886. XIII. 6. - Budapest, 1938. XI. 7. A Kolozsvári Egyetemen 1913-ban gyógyszerészi diplomát ka pott. A Temes megyei Homokos községben dolgozott, ahol gyó gyszertár-tulajdonos lett. A pesterzsébeti Kígyó gyógyszertár társtulajdonosa volt 1926 és 1933 között. Majd 1933-ban a Rákóczi 8yógyszertár vezetője lett. Ferenc fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte. Sír:

lásd Erkedy Ferenc junior, 72. o. Irodalom:

Ki kicsoda? A kortársak lexikona, Bp. 1937.181. Gyógyszerészi Közlöny, 1938. 740.

72


Erkedy Ferenc junior Kolozsvár, 1914 - Budapest, 1975. VI. 15. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1938-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Kisebb megszakításokkal 1939 és 1947 között katonai szolgálatot teljesített. A pesterzsébeti családi, Rákóczi Ferenc gyógyszertárat vezette 1947-től. Az államosítást követően több budapesti gyógyszertárban működött. A VIII. kerületi 822-es gyógyszertárat vezette 1957-től, gyógyszerismertető gyógysze rész volt 1958-tól. Minősítéssel szerezte meg a gyógyszerhatástan - toxikológia szakágból a szakgyógyszerészi képesítést. Nagyon jó szakmai kapcsolatban volt a kerület orvosaival. Tragikus balesete és halála előtt szerezte meg a klinikai laboratóriumi vizs gálatok szakgyógyszerészi képesítést. Több ciklusban volt I. kerü leti tanácstag. A Hazafias Népfront VIII. kerületi bizottságának alelnöke volt. Sír:

Budapest, Pesterzsébeti Temető, 39-1-99/100. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1975. 433.


Dr. Emszt Kálmán Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1873. VII. 10. Budapest, 1957. IV. 8. Iskoláit elvégezve a budapesti tudományegyetemen 1895-ben gyógyszerészi, majd 1901-ben gyógyszerészdoktori diplomát ka pott. Pályáját dr. Lengyel Béla egyetemi tanár kémia intézetében 1895-ben kezdte, mint tanársegéd. A Magyar Állami Földtani Intézetbe 1900-ban került, ahol hamarosan az Intézet fő vegyésze lett. Később főgeológusi címet kapott, majd elnyerte a kísérletügyi főigazgatói címet. Nyugdíjba vonulása után, 1935-től 1944-ig az Intézet szaktanácsadójaként működött. A Magyar Földtani Társu lat választmányi (1899-1949), majd tiszteletbeli tagja (1949-1957) volt. A Magyar Hidrológiai Társaság választmányi tagja is volt. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. Tudományos munkássága: 1. Az ország minden részéből az Intézetbe került ásványokat, kő zeteket, artézi és gyógyvizeket elemezte. 2. Vizsgálta a balatoni fenékiszap kémiai viszonyait. 3. A magyarországi tőzegeket analizálta. 4. Évi jelentésekben részletesen ismertette a kémiai osztály műkö dését. Az éves „Jelentés a geológiai tőzeg- és lápkutatásokról" periodika (1905-1910) szerkesztője. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 33-5-37. Fehér márvány kereszt ljn 2, 25bibliai idézettel. „Ez az ígéret, amelyet ő ígért nekünk, az örök élet". Felirat: Emszt Gabriella, 1906-1932, dr. Emszt Kálmán, 1873-1957. dr. Emszt Kálmánné, 1882-1967. Irodalom: Földtani Közlöny, 88-89. o. (1958) Révai Új Lexikon. 6. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2000. 258.


Emyey József Bélaudvarnok, Nyitra megye, 1869. IX. 21. - Budapest, 1945. X. 1. A privigyei piarista gimnáziumban végezte a tanulmányait, Csippék fános nagytapolcsányi gyógyszertárában volt gyógyszerész gyakornok. Kolozsváron 1895-ben tett gyakornoki vizsgát, majd nyitrai, lőcsei és kórmöcbányai gyógyszertárakban volt segéd. Már ezekben az években értékes levéltári kutatásokat végzett. Az 1890-es évektől több lapnál mint hírlapíró dolgozott. Budapesten 1895-től a Magyar Távirati Iroda munkatársa. Ebben az időben jelentek meg az első gyógyszerésztörténeti, növénytani, néprajzi és etimológiai cikkei. A Gyógyszerészi Értesítő munkatársa lett. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának könyvtárosa 1902-től. Kitűnő nyelvtudása révén felkérték a III. és a IV. Magyar Gyógyszerkönyv szövegének latin nyelvre fordítására, de tökéle tesen írt, beszélt németül, szlovákul. Egy időben a Műegyetemen és a Magyar Rádióban a cseh-szlovák nyelv előadója volt. A Ma gyar Nemzeti Múzeum Éremtárának igazgatója lett 1929-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen az 1930-as évek közepén gyógyszerésztörténeti szemináriumot tartott. Feldolgozta az egy kori Magyarország területén forgalmazott gyógyszerkülönle gességeket (Elenchus). Dr. Karsai Gézával írta meg „A Felsőma gyarországi bányavárosok színjátékai" címmel három kötetes munkát (1932-1938). Az 1934-ben a Magyar Természettudományi Múzeum első főigazgatója lett. Jelentős gyógyszerésztörténész. Megírta a nagyszombati egyetem első gyógyszerészei, a szerze tesrendi gyógyszertárak története, a XVII. századi természettudo mányi mozgalmak, a Balsamum Hungaricum és az Oleum Carpaticum története, az anyarozs története, a nagyszebeni gyógyszertár felszerelése 1531-ből, Körmöczbánya gyógyszertá rainak története című cikkeit. Sokat fáradozott a gyógyszerészi múzeum felállításának ügyéért, mely csak 1948-ban nyílt meg. Ké sőbb ez beolvadt az 1965-ben alapított Semmelweis Orvostörténe


ti Múzeumba. Az ő nevét viseli az 1968-ban megnyílt Gyógysze résztörténeti Könyvtár, mely 1981-től a VIII. kerületi Mátyás téri, volt Szent Keresztély gyógyszertárban működik. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság a gyógyszerésztörténeti munkásság el ismerésére emlékérmet alapított. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, 34-1-87, Történelmileg neves halott, műemléki környezetben. Fehér márvány síremlék: Ernyey József 1869-1945. Irodalom: Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1948. 61. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974. 3., 59., (1975) 3., 75. Gyógyszerészet, 1987. 467. Révai Új Lexikon II. kötet, Szekszárd, 2000. 517. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001. 69.


Fauser Antal Buda, 1810. XI. 8. - Budapest, 1883. XII. 15. Alsóbb iskoláit Budán végezte, középiskolai tanulmányait a pes ti piaristáknál kezdte, majd a váci püspöki líceumban fejezte be. Wranits Ignác pesti Megváltó patikájában volt gyakornok (1828-1931), a pesti tudományegyetemen 1834-ben gyógyszeré szi oklevelet szerzett. Pályáját a budai Vár „Udvari" gyógyszertárában kezdte, majd ismét a pesti Megváltó gyógyszertárban működött. 1837-ben pár hónapos külföldi tanulmányutat tett (Innsbruck, Ackensee, München, Regensburg, Passau és Bécs). Belépett 1838-ban Juranek József pesti Arany Oroszlán gyógy szertárába, ahol később gondnok lett. Juranek 1846-ban eladta a gyógyszertárat Jármay Gusztávnak. Tíz hónapot töltött el a bel városi Nagy Kristóf gyógyszertárban. Gondnoki állást kapott Pollák József Szent Terézia gyógyszertárában, majd ezt 1856-ban megvásárolta és tulajdonosa lett. Érdeklődése mind jobban az ás ványtan felé fordult, de sok növényt is gyűjtött. Belépett 1851-ben a Magyarhoni Földtani Társulatba. Egy alkalommal a Zólyom vármegyei Úrvölgyben, egy neki még újnak tetsző ásvány került a kezébe, mint az epsomit egy ismeretlen változata. Egy német mineralógus, bányamérnök barátja, Breithaupt írta le az új ásvány pontosabb elemzését, melyet fauserit-nek nevezett el. Ezzel örö kítette meg a nevét az ásványtanban. Gyűjteményét az akkori idők minden ásványtudósa nagyra becsülte, ez halála után a Ma gyar Nemzeti Múzeumba került. A gyógyszerészi közéletbe is bekapcsolódott. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1867-től, és az Osztrák Gyógyszerész Testület is elnökévé válasz totta. Sír:

Budapest, Fiumei úti Temető, jobboldali fali kriptasor 6. A kripta a be nőtt növényzet miatt azonosíthatatlan.


77

Irodalom: Gyógyszerészi Hetilap, 1883. 809. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. Pápa, 1938. 341-364. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.24.

78


Dr. Felletár Emil Tapolca, Zala megye, 1834. VI. 1. - Budapest, 1917. II. 15. Apja dr. Felletár József, Zala megye másodfőorvosa volt. Sümegen végezte a középiskolát, diákként is sokat kísérletezett. Egyik elő vigyázatlansága miatt a fél szemére megvakult. Mayer Mihály ba latonfüredi Oroszlán gyógyszertárában volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1857-ben gyógyszerészi, majd 1862-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Megalapította és szer kesztette 1863-tól a „Vegyészet és Gyógyszerészet" szaklapot. Dr. Kátai Gáborral együtt szerkesztették „A gyógyszerészeti tudo mányok alapvonalai" című gyakornoki tankönyvet (1862-1866). Ennek a kémiai részét ő írta, közben a Gyógyszerészi Hetilap társszerkesztője is lett. Továbbtanult az egyetemen, már 1863-ban a törvényszéki kémia magántanárává habilitálták. A Kereskedel mi Akadémia kémiai technológia tanára volt 1869-től tíz évig, bí rósági vegyész lett 1871-től. Az Országos Művegyészeti Intézet élére 1883-ban került, mint a törvényszéki toxikológia nemzetkö zileg is elismert művelője. Jáhn Józseffel törvényszéki kémiai szak könyvet írt és adott ki (1897). Tudományos munkássága: 1. Felfedezte az alkaloidaszerű hullamérgeket (ptomainok). 2. Vérfoltok felismerésére érzékeny spektroszkópos módszert dolgozott ki (a redukált haematin spektrumának vizsgálata). 3. Arzéniont savanyú közegben ammóniumrodaniddal választott le arzéntriszulfid alakban. 4. Rámutatott a metilalkohol rendkívül mérgező hatására. Az ő kérésére tiltották be 1910-ben a metanol tartalmú kozmetiku mok forgalmazását. 5. Beteg állatok tejében mikrobiológiai eredetű fertőzéseket ismert fel. 6. A gyógyszerkészítés szabályaival és a gyógyszercserékkel kap csolatos egészségügyi problémákkal is foglalkozott.


Szülőhelyén, Tapolcán a Nemzeti Pantheonban emléktábla hirdeti az emlékét. Sír: Sümeg, Városi Temető, M-VI.-16. A kápolna közelében. Irodalom: Gyógyszerészi Közlöny, 1917. 92. Orvostörténelmi Közlemények, 8-1. kötet. 1958. 167-207. Gyógyszerészet, 1973. 225-126., 1975. 388-189., 1976. 457-159. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974. 3: 95-103. Rédiger Béla: Az igazság védelmében. Dr. Felletár Emil, a magyar tör vényszéki kémia megalapítója. Tapolca, 1987. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 40.

80


A

Dr. Ferencz Áron Nagyajta, Háromszék-megye, 1880. X. 15. - Budapest, 1954. IV. 22. A Kolozsvári Egyetemen 1903-ban gyógyszerészi, 1906-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az egyetem gyógyszertárá nak tanársegédje és vegyésze 1903-tól, majd vezetője 1915-től. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1916-ban. 1920 után helyi szaklapok főmunkatársa, majd vegyészeti és drogáru laboratóriu mokban működött. A kolozsvári Megváltó gyógyszertárat bérelte 1930 és 1938 között. Az 1941/42-es tanévtől ismét a kolozsvári egyetemi gyógyszertárat vezette. A Magyar Gyógyszerésztudo mányi Társaság vezetőségi tagja lett 1942-ben. Számos közlemé nye jelent meg a szaklapokban. A második világháború befejező dése után, 1945-ben a családjával Budapestre települt át. Itt „A Gyógyszerész" szaklapban még két cikke jelent meg. Sír:

Budapest, Újpest, Megyeri Temető, 40/A-3-42. Fehér márvány síremlék A sírkő két részből áll. Az oszlopon kővirágváza, virágos rajzolat és ke reszt. Elől ovális kiképzésű, szegélyezett. Felirat: Dr. Ferencz Áron 1880-1954. Dr. Ferencz Áronné 1883-1958., Édesanyánk Gál Endréné 1912-1984. (dr. Ferencz Áron leánya volt.). „Emléketek szívünkben éln fog". Irodalom:

Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. VIII. kötet. 860. Gyógyszerészet, 1997. 739., 1998. 631.


Frantz Ádám Veszprém, 1772. XII. 31. - Veszprém, 1827. XI. 21. Frantz Pál nyerges, céhfőnök, városbíró Pitner Erzsébettel 1771. jú nius 24-én kötött házasságából elsőszülöttként jött a világra. „Pharmacopola"-ként működött. A tirocinális vizsgát Magister Dietrich Prarim előtt tette le. A pesti egyetemen 1796-ban gyógy szerészi diplomát kapott. Megvásárolta 1801-ben a veszprémi Fekete Sas gyógyszertárat, amelyet haláláig vezetett. Sír: lásd Ferenczy Károly, 83. oldal. Irodalom: Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001.138.


Ferenczy György Veszprém, 1806. IX. 16. - Veszprém, 1870 Szülővárosa kegyesrendi gimnáziumában végezte középiskolai tanulmányait, a családi gyógyszertárban volt gyakornok, a pesti tudományegyetemen 1827-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Jó hírnevű, kiváló szakmai képzettségű gyógyszerész volt. Tanítvá nyai közül került ki Kiss Ferenc (1816-1892) kőrösladányi, majd szeghalmi gyógyszerész, dr.Than Károly professzor tanító meste re. A gyógyszertárat áthelyezte a mai Rákóczi út 8. szám alatti házba. Az eredeti neve Frantz volt, a Ferenczy nevet 1843-ban vet te fel.


Ferenczy Károly Veszprém, 1835. XII. 16. - Veszprém, 1911. IX. 17. Szülővárosa kegyesrendi gimnáziumában végezte a középiskolai tanulmányait. Scholtz János pesti Városi gyógyszertárában volt gyakornok, a pesti tudományegyetemen 1858-ban gyógyszerészi diplomát kapott. A családi gyógyszertárat apja halála után vezet te. Még 1868-ban szikvízgyártáshoz gépeket vásárolt, a gyógy szertár pincéjében indította be 1880-ban a szikvízüzemét. Az e cél ból fúrt édesvizű kutat még tovább mélyítette. Saját termesztésű borai nagyon keresettek voltak. Tagja volt a megyei borellenőrző bizottságnak, számos külföldi borkiállításon értékes díjakat nyert. A törvényszéki kémiában és a toxikológiában is kamatoztatta a vegyészeti tudását. Húsz éven keresztül a veszprémi kórház gondnoka volt, gyógyszertárát 1898-ig vezette. A városi takarékpénztár élén több tisztséget töltött be. Sír: Veszprém, Alsóvárosi Temető, Mártírok útjai fal melletti fekete márványobeliszk. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1980. 340-343. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.138-139.


Dr. Ferenczy Andor Veszprém, 1870 - Bécs, 1937. Középiskolai tanulmányait a kalocsai jezsuita gimnáziumban vé gezte. Apja gyógyszertárában volt gyakornok, a budapesti tudo mányegyetemen 1891-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Ezt kö vetően a bécsi egyetem I. Kémiai Intézetében H. Weidel professzor mellett kidolgozott „Über das fi-acetacetylpyridyl" című mun kájával 1897-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. Ezután Wurda Adolf híres nagyiparosnál működött, hazatérve pedig hazai szesz gyárak analitikus vegyésze volt. Dr. Than Károly halála után az in tézetét kettéosztották, ekkor megpályázta az új III. sz. kémiai tan széket, de helyette Buchböck Gusztáv egyetemi magántanár nyerte el. így ismét Becsben, Rüttgers Ottó vegyészeti laboratóriumában működött. Sír:

Veszprém, Alsóvárosi Temető, Mártírok útjai oldalfal. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1980. 343., Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 140.


85

Filó János Szolnok, 1852. II. 22. - Budapest, 1917. II. 14. Iskoláit elvégezve Loóg Imre gödöllői Magyar Korona gyógy szertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1873-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Több budapesti gyógy szertárban működött, részt vett 1878-ban a boszniai hadjáratban. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1882-ben a budapesti Mátyás térre, amelyet Szent Keresztély néven működtetett. Tagja volt a fő városi törvényhatósági bizottságnak. Jelentős szakmai-közéleti munkát végzett a Budapesti Gyógyszerész Testületben, amelynek elnöke volt 1906 és 1917 között. Abban az időben nehézségek vol tak a Gyógyszerészsegédek Betegápoló és Segélypénztára kifize téseivel. O ezt igyekezett sikeresen megoldani. Az ő elgondolása volt a Testületi Székház (Aggtelek u. 8., később Kiss József u. 8.) megvásárlása és berendezése. Királyi tanácsosi címet kapott 1909ben. Fiát, dr. Filó János jogi doktort (+ 1959. II. 19.) is a gyógyszeré szi pályára nevelte. Ő vezette a gyógyszertárat az államosításig. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban. Gyógyszertára 1981-től az Ernyey Könyvtár otthona. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, 20/2-1-32. Fehér márvány síremlék. Felirat: Filó család sírboltja: Filó János 1852-1917, Filó Béla 1889-1891, Filó Jánosné, Petz Irma 1866-1940. Irodalom: Gyógyszerészi Közlöny, 1917. 75-77. Gy. Hetilap, 1917. 680. Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. IX. kötet, Bp. 1992.105-106. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.46.


Dr. Flóderer István Csepreg, Sopron megye, 1907. IX. 2. - Budapest, 1991.1.4. Szülőhelyén apja, Flóderer Jenő Szentháromság gyógyszertá rában volt gyakornok, segédi idejét is itt töltötte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1930-ban gyógyszerészi, majd 1932ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályán kezdte, ahol főleg gyógyszerkülönlegességeket vizsgált, gyógyszertárakat és gyógy szerüzemeket ellenőrzött. Elnyerte 1935-ben a „sub auspiciis gubernatoris" doktori kitüntetést. Rockefeller ösztöndíjjal 1939ben az Amerikai Egyesült Államokban tanulmányutat tett. A bu dapesti Wander gyógyszergyár analitikai laboratóriumát vezet te, és egyben tudományos főmunkatárs lett 1941-től. Tevékeny ségéért 1953-ban elnyerte a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa fokozatot. A Magyar Tudományos Akadémia Ké miai Tudományok Osztálya szaktitkára (1955-1957), és az EGYT Gyógyszer-technológiai Laboratóriumának vezetője. Itt főleg a szerves kémiai gyógyszerek ipari előállítása terén szerzett ér demeket. Jelentős szerepe volt a VI. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi részének munkálataiban. Úttörő munkát végzett 1956tól a gyógyszerkészítmények stabilitása terén. Számos új anali tikai eljárást dolgozott ki, több elfogadott szabadalma is volt. 1960-1967 között az EGYT Orvostudományi és Gyógyszerésze ti Osztályát vezette. Elnyerte 1978-ban a munkássága elismeré seként a Schulek Elemér emlékérmet. A Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottságában 1978-tól tanácskozási joggal vett részt. Hobbyja volt a bélyeggyűjtés, több ilyen témájú könyve jelent meg. Sír: Budapest, Pesterzsébeti Temető, F-290. Urna. Felirat: Farkas Dezsőné 1913-1986, dr. Flóderer István, 1907-1991.


87

Irodalom:

Gyógyszerészet, 1987. 356-357., 1991. 206. Révai Új Lexikon. 7. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2001. 396. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.116.


Frankó Andor senior Soborsin, Arad megye, 1863 - Szeged, 1927. Gyógyszerészi oklevelét feltehetően a Kolozsvári Egyetemen sze rezte meg 1884-ben. Megvásárolta 1905-ben a szegedi Gizella téren az elhanyagolt és rosszul működő gyógyszertárat, és azt át helyezte a Dugonics tér sarkára. A Dugonics gyógyszertár és tulaj donosa a központi fekvése révén hamar bekerült a város vérkerin gésébe. A gyógyszertár irodáját kortárs festők képei díszítették. Életvitelére jellemző volt, hogy neki volt elsőként személyautója Szegeden. Fiát, Frankó Andor juniort is a gyógyszerészi pályára ne velte. Sír:

lásd Frankó Andor junior, 89. oldal. Irodalom:

Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.178.


Frankó Andor junior Soborsin, Arad megye, 1893. XI. 1. - Szeged, 1966.1.2. Előbb a szegedi Kálvária gyógyszertárat vezette, majd 1925-ben vett át apjától a szegedi Dugonics gyógyszertár vezetését. Szor galmával hamar felküzdötte magát a megye egyik legnagyobb gyógyszertára tulajdonosává. A bútorzatot, az állványedényeket és a laboratóriumi eszközöket is korszerűbbre cserélte. Oktató gyógyszertárként működött a munkahelye, amely hozzájárult a fiatal gyógyszerészek gyakorlati képzéséhez is. A Magyaror szági Gyógyszerész Egyesület Szeged vidéki kerületének vezető ségi tagjaként is nagyot alkotott. Sír:

Szeged, Belvárosi Temető, X. Kriptasor, 347. Irodalom:

Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.178-179. Henszelmann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár családok törté netéhez. Szeged,1992. 86.

90


Dr. Frankó András Szeged, 1924. V. 2. - Szeged, 1962. III. 7. Nagyapja és apja hivatását követte, a családi Dugonics gyógyszertárban volt gyakornok. 1945-ben a Szegedi Egyetemen gyógysze részi diplomát kapott. Dr. Dávid Lajos intézetében kidolgozott értekezésével 1948-ban gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. A gyógyszertár államosítása után a Csongrád megyei Gyógyszer tári Központ gyógyszerellenőrző gyógyszerésze, később pedig szakfelügyelő lett. Felesége, Szirmai Emília is analitikusként mű ködött a szakfelügyelői laboratóriumban, majd ugyanebben a be osztásban dolgozott Budapesten is. Fiuk, Frankó Géza is a gyógy szerészi pályán működik. Sír:

Szeged, Belvárosi Temető, X. Kriptasor, 348. Irodalom:



Frum István Buda, 1828 - Budapest, 1890.1.1. A pesti egyetemen 1854-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti évei után, 1858-tól vezette a budai Római Császár gyógyszertárat. Már 1862-ben tagja volt a Fauser Antal vezette bizottságnak, mely az 1864. évi első gyógyszerész gyűlés össze hívását kérvényezte. Támogatta az 1862-től kiadott dr. Felletár Emil - dr. Kátai Gábor által összeállított gyakornoki tankönyv kia dását. A Budapesti Gyógyszerész Testület alelnökévé 1885-ben választották meg, majd a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület alelnökeként is jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. Sír: Budapest, Újköztemető, 28-1-17. Fekete márványoszlop kereszttel. Felirat: Frum István, 1828-1890. Irodalom: Gyógyszerészi Hetilap, 1890. 404. Gyógyszerészi Közlöny, 1890. 14, 28,46.


Gáts Lajos Csollányospuszta, Kutas, Somogy megye, 1876 - Kaposvár, 1960. IX. 26. Középiskolai tanulmányait Keszthelyen végezte. A balatonboglári Boldogságos Szűz Mária gyógyszertárban volt gyakornok 1894-től, a budapesti tudományegyetemen 1899-ben gyógyszeré szi oklevelet kapott. A fővárosi Magyar Korona gyógyszertárban kezdte pályáját, majd a Baranya megyei mecsekszabolcsi Szent Borbála gyógyszertárat bérelte. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1904-ben, a Somogy megyei Mozsgó községben. Gyógyszertárát egy évvel később Szent Margit néven nyitotta meg. A kőröshegyi Szentlélek gyógyszertárat 1936-tól vezette. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Somogy megyei kerületének helyettes elnöke volt. A szaksajtóban többször emelt szót a vidéki gyógy szertárvezetők megélhetési gondjai, és a vasárnap délutáni mun kaszünet érdekében. Gyémántdiplomát kapott halála évében. Sír:

Kaposvár, Keleti Temető, V. szegély, 54-55. Családi kripta. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1960. 313., 439.


Glázer Sándor Tapolca, Zala megye, 1861. VII. 11. - Tapoca, 1917. VI. 6. A tapolcai Oroszlán gyógyszertárat 1857-ben alapította Glázer Károly gyógyszerész, fűvész, halála után pedig fia, Glázer Iván ve zette azt. Sándor a budapesti tudományegyetemen 1884-ben ka pott gyógyszerészi diplomát, a családi gyógyszertárat 1886-tól ve zette. Kezdeményezte a község csatornázását és fásítását. Három választási ciklusban, 1895 és 1903 között községbíró volt. A helyi Vöröskereszt elnökeként jelentős szerepe volt még a városi kór ház létrehozásában. A város egyik utcája a nevét viseli, emlékét pedig Mayer István szobrászművész alkotása őrzi. Emlékére em léktáblát avattak 1990. november 19-én, egykori gyógyszertára falán.

Tapolca, Keleti Temető, Fekete márvány síremlék. Irodalom:

Gyógyszerészi Közlöny, 1917. 291. Gyógyszerészet, 1991. 331. Veszprém megyei Életrajzi Lexikon. Veszprém, 1998.185. (hibás halálo zási idővel).


Göbl Nándor Mecenzéf, Abaúj-Torna megye, 1903 - Eger, 1970. II. 13. A Szegedi Egyetemen 1931-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Somogy megyében kezdte, ahol a mernyei Őrangyal gyógyszertárat vezette. Rövid ideig Kassán is volt gyógyszertár tulajdonos, majd a Heves megyei Egercsehi Magyar Király gyógy szertárat vezette. A második világháború végétől a szilvásváradi Magyar Korona gyógyszertár hatósági kezelője volt. Később Eger ben volt gyógyszertárvezető, majd átvette a Gyógyszertári Köz pont Galenusi Laboratóriuma vezetését. A Heves megyei Kórház gyógyszertárának főgyógyszerészévé 1960-ban nevezték ki. Nyug díjba vonult 1969-ben, de még napi 4 órás állásban tovább dolgo zott a gyógyszerellátás területén. Kísérletes munkát végzett a VI. Magyar Gyógyszerkönyv bevezetéséhez. A Magyar Gyógyszeré szeti Társaság Heves megyei szervezetének is aktív tagja volt. Sír:

Eger, Hatvani Temető, 4. parcella, 5. sor, 42. sír, Fehér márvány sírem lék. Felirat: Göbl Nándor gyógyszerész, Göbl Nándorné, sz. Keller Márta. Irodalom:



Dr. Görög Jenő Budapest, 1920. VI. 20. - Budapest, 1978. XII. 12. Előbb a budapesti Műegyetemen 1942-ben vegyészmérnöki, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben gyógysze részi diplomát kapott. Műszaki egyetemi doktori oklevelet szer zett 1950-ben. Pályáját a Műszaki Egyetem Szervetlen Kémiai Tanszékén kezdte mint tanársegéd (1941-1942), majd a Mezőgaz dasági Kémiai Technológiai Tanszék tanársegédje (1942-1946), adjunktusa (1946-1952), majd docense (1952-1978), és az ipari mikrobiológiai kutatócsoport vezetője. Alkalmazott és ipari mik robiológiával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős kutatási eredményeket ért el a C-vitamin gyártás alapanyagának, a szorbóz mikrobiológiai előállítása, illetve a rostnövények és az ipari háncsrostok vizsgálata terén. Elnyerte 1964-ben a kémiai tudo mány kandidátusa fokozatot. Sír: Budapest, Újköztemető, 62-8-1-50, Fehér márvány síremlék. Barna már vány állórész kereszttel. Felirat: dr. Görög Jenő 1920-1978, dr. Görög Jenőné 1927-1986. Irodalom: Révai Új Lexikon. 8. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2001. 646-647. Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001.1080.

96


Dr. Gyarmati László Balassagyarmat, 1921. IV. 18. - Madrid, 1980. IX. 1. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1949-ben gyógyszeré szi oklevelet kapott. Pályáját a Gyógyszerkutató Intézetben kezd te, itt a morfingyártás mellékalkaloidáinak kinyerésével és meg határozásával foglalkozott. Hivatásos katonatisztként a Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálatának Kutató Intézetében működött, itt egy toxikológiai laboratóriumot alakított ki, ahol el sőként használta fel a méregvizsgálatokra a réteg-kromatográfiát. Több magyar gyógyszer felszívódását, metabolizmusát és kiürü lését vizsgálta. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1957-ben ve gyészmérnöki oklevelet, majd szakmérnöki, végül pedig 1960ban a gyógyszerészdoktori diplomát nyert. A kémiai tudomány kandidátusa 1970-ben lett. Az egyetemi Gyógyszerészeti Intézet tanszékvezető egyetemi tanárává 1970. XI. 1-jétől nevezték ki, ezt követően a biogyógyszerészet lett a kutatási témája. Főműve volt „A klinikai toxikológia alapjai" című munkája Dávid Gáborral (1963). Katonai pompával temették el. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 12/3-1-127. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Gyarmati László 1921-1980. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1980. 361-362. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.124. Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, Budapest, 2001.1154p.


97

Dr. Gyenes István Beszterce, Beszterce-Naszód megye, 1913.1.13. - Budapest, 1998. X. 31. Iskoláit elvégezve a Kolozsvári Egyetemen kezdte gyógyszeré szi tanulmányait, majd 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen fejezte be. Közben 1935-től a Pázmány Péter Tudo mányegyetem is tanult. Általános orvosdoktori oklevelet kapott 1939-ben. A Szerves- és Gyógyszerészkémiai Intézet gyakornoka volt 1937 és 1939 között. A Richter Gedeon Gyógy szergyár munkatársa lett 1940. január 1-től. Kezdetben az ana litikai, később pedig a gyógyszer-technológiai laboratórium ban működött. E laboratórium vezetőjeként megbízták 1962ben a Fizikai Kémiai Kutatólaboratórium szervezésével. Korának kiemelkedő gyógyszer-analitikusa volt, nagy szerepe volt a nem vizes közegben végzett titrálások elméletének és gyakorlatának kifejlesztésében, valamint ennek hazai elter jesztésében. Ezen belül a fő kutatási területe a tercier aminoklórhidrátok meghatározása volt. Új elméletet alkotott az acetilezés mechanizmusára, és újszerű eljárást dolgozott ki az illó és a nem illó aminok egymás melletti meghatározására. E tárgykörben előbb magyar, később pedig angol és német nyelvű szakkönyve jelent meg (1960,1967,1970). Elnyerte a ké miai tudomány kandidátusa (1959) és doktora (1970) fokozatot. A Veszprémi Vegyipari Egyetem címzetes egyetemi docense (1966-1971), majd egyetemi tanára (1971-től). A Magyar Tudo mányos Akadémia Szerves Kémiai és Gyógyszer-technológiai szakbizottságaiban vezető szerepet töltött be. A Schulek Elem ér Emlékérem kitüntetettje, a Magyar Gyógyszerészeti Társa ság elnökségi tagja volt. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 32-3-1-73. Fekete márvány sír. Felirat: Zákány János 1912-1985, dr. Gyenes István 1919-1998.

98


Irodalom:

Gyógyszerészet, 1998. 693. Acta Pharmaceutica Hungarica, 1999. 59. Révai Új Lexikon. VIII. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2001. 821. Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, Magyar Könyvklub, 2001.1157.


Dr. Halm Iván Zsombolya, Torontál megye, 1911. V. 18. Tokod, Komárom megye, 1995.1.10. Édesapja főjegyzőként működött szülővárosában. A család a történelem sodrásával került Esztergom megyébe. Középisko lai tanulmányait Kalocsán és Esztergomban végezte. A tokodi Bánya gyógyszertárban volt gyakornok, Kneitner Kálmán irgalmasrendi gyógyszerész vezető volt a tanítómestere. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1933-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Tokodon kezdte pályáját, majd megvásárolta a pati kát, ezt később újjáépítette. Az államosítás után (1950-1957) Nyergesújfalun volt gyógyszertárvezető, nyugdíjba vonulása után ismét a tokodi gyógyszertárban dolgozott. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Komárom megyei Szervezetének el nöke volt 1958-tól. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1979ben. Tudományos munkássága: 1. A Komárom megyében termő gyógynövényeket fitokémiailag vizsgálta. Tájékoztató gyorsvizsgálatokat dolgozott ki a tinktúrák és más növényi galenikumok egyszerű vizsgála tára: a kapillárkép egzakttá tételéért jelrendszert készített. így ez egy nagyon egyszerű és gyors elővizsgálati módszer (Acta Pharmaceutica Hungarica, 1979. 97-105). Fitoterápiával is sokat foglalkozott. 2. Jelentős volt a gyógyszerésztörténeti munkássága. A megyei levéltárakban felkutatta a megye legrégibb gyógyszertá rainak történetét. Külföldi kongresszusokon számos elő adást tartott. Nagy sikert ért el Csontváry Kosztka Tivadar gyógyszerész, festő munkásságának méltatásával. Állandó an képezte magát, ebben nagy segítségére volt perfekt német nyelvtudása. Számos közleménye jelent meg a szaklapok ban.


Sír:

Tokod-Altáró, Községi Temető. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1982.110., 1991. 391., 1995.142.


Dr. Halmai János Nyitra, 1903. III. 3. - Budapest, 1973. VII. 23. Iskoláit Bonyhádon végezte, és az ottani Arany Sas gyógyszertár ban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925ben gyógyszerészi, majd 1931-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Közben gyógyszertárban alkalmazottként működött. Az egyetemi Növénytani Intézetben maradt, mint tanársegéd. Ettől kezdve jelentek meg a szaklapokban publikációi. „A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője"-nek rovatvezetője is volt. A Gyógyszerismereti Intézetbe 1939-ben helyezték át, ahol már 1940-ben adjunktusi kinevezést kapott. A Kertészeti Akadé mián és a Drogista Szakiskolában is tanított. Egyetemi magánta nárrá habilitálták 1942-ben. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság titkára volt 1939 és 1949 között. Már ekkor jelentős volt a gyógyszerésztörténeti munkássága. Kutatásairól folyamatosan publikált a korabeli szaklapokban, de cikksorozatban is ismertette a hazai és a külföldi eredetű gyógynövényeket. Dr. Lipták Pál tanszékvezető egyetemi tanár 1948-ban bekövet kezett váratlan halála után, mint intézeti tanár vezette az intéze tet. Tanszékvezető egyetemi docensi kinevezést kapott 1949ben. Ebben az időben a Magyar Szabványügyi Intézet gyógynö vény csoportjában jelentős munkát végzett. Szerkesztette az V. és a VI. Magyar Gyógyszerkönyvek gyógynövény cikkelyeit. Dr. Novak István szegedi egyetemi tanárral írott „Farmakognózia" tankönyve 1964-ben jelent meg. 1954-től elérte a Gyógy szerészet története tantárgy egyetemi oktatását. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság 12 külföldi kongresszusán tar tott előadást magyar vonatkozású témákról. Létrehozta Sopron ban 1968-ban a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógysze résztörténeti Szakosztályát, melynek első elnöke volt 1968 és 1970 között. A mintegy 150 cikkének kétharmada gyógyszerész történeti témájú.


Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 16/2-1-30. Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: dr. Halmai János 1903-1973, dr. Halmai Jánosné 1906-1988. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1973. 435., 1974. 418. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.113.


Dr. Halmi Pál Harta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1904.1.4. - Budapest, 1989. VII. 24. Apja id. Halmi Pál (1865-1943. augusztus 1.) 1894-ben állította fel Hartán az Isteni Gondviselés gyógyszertárat, itt volt gyakor nok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1927-ben gyógy szerészi diplomát kapott. Dr. Matolcsy Miklós professzor, az Egyetemi gyógyszertár igazgatója tanársegédként alkalmazta. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1935-ben. Átköltöztette az Egyetemi gyógyszertárat a mai Hőgyes Endre utcai épület be. Egy gyógyszer-vademecumot állított össze 1938-ban. Sike resen ízesített egy szederlevélből, hársfavirágból álló teapótlót, ezt a Meinl cég külföldön is forgalmazta. Ennek nyereségéből Vácott vegyészeti üzemet létesített, közben 1943-ban adjunktus lett. Elkészült 1945 elején a váci üzemcsarnok, azonban kényte len volt letenni az eredeti tervéről, koffein helyett szappant, peronoszpóra ellen rézszulfátot és borkősavat gyártott 20 mun kással. Az üzemet 1949 elején az elsők között államosították. Orvos bátyja révén egy győri minőségvizsgáló intézetben élel miszereket ellenőrzött, majd 1952-ben az Erdőkémia Vállalat kémiai osztályának vezetője lett, ahol a fenyőtűágak benzines kivonásával fenyőtűgyantát állított elő, melyet szabadalmaz tatott. Eljárását „Kiváló Feltaláló" kitüntetéssel jutalmazták. A vállalat kecskeméti üzemében pedig a borókapálinka mi nőségét úgy javította meg, hogy előzőleg ledesztillálta az illó olajat. Mindkét termék nagyon keresett volt. A Kompozíció Gyár Termelési osztályvezetőjeként javasolta, hogy a kaporolajat az egész növényből készítsék. így országosan termesztették a kaprot. Anyagi problémák miatt fegyházba került, de egész ségi problémái miatt szabadlábra helyezték. Rövid ideig még a Pest megyei Gyógyszertári Központ vecsési és üllői gyógy szertárában dolgozhatott, végül a tatabányai Szénbánya üzem gyógynövényfeldolgozó részlegében 1972-ig működött. Nyug


díjba vonulása után az otthonában is képezte magát. Sokat kí sérletezett az illóolajos növényekkel és az illóolajokkal. Sír:

Lébény, Győr-Sopron megye, Községi Temető, C2-D parcella, 5. szám. Kívánságára felesége sírjába temették. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1988. 543-144., 1999. 800-802.


Dr. Háznagy András Kiszombor, Torontál megye, 1913. III. 22. - Szeged, 1987. XI. 7. Szegeden érettségizett, majd apja, Hofbauer András (1865-1947) kiszombori Isteni Gondviselés gyógyszertárában volt gyakornok. Családja 1942-ben hatósági engedéllyel vette fel a Háznagy nevet. A Szegedi Egyetemen 1935-ben gyógyszerészi, 1937-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott, közben szegedi gyógy szertárakban volt alkalmazott, majd rövid ideig Kolozsvárott volt analitikus. Katonai szolgálatot teljesített 1944-től a második világ háborúban, ahol orosz hadifogságba esett. Hazatérve, 1948 és 1957 között Kiszomborban és Makón gyógyszertárakban műkö dött. Makón gyógyszerismertető volt, és bekapcsolódott a gyógy szerészek és a technikusok továbbképzésébe is. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intézetében 1957-től előbb tanársegéd (1979-ig), majd adjunktus volt. Az Inté zet megbízott vezetője volt 1976-1979 között. Elnyerte 1979-ben a kémiai tudomány kandidátusa fokozatot. Címzetes egyetemi docenssé nevezték ki 1984-ben. Jelentős szerepet vitt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Csongrád megyei Szervezetének mun kálataiba. A Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagja volt, az Acta Pharmaceutica Hungarica szerkesztőbizottságában is részt vállalt. Az V. és a VI. Magyar Gyógyszerkönyvek farmakognóziai részét szerkesztette, számos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, a 100 képcsős félautomata Craig-készülékét sikeresen szabadalmaztatta. Tudományos munkássága: 1. Magyarországi kenderek és az Erysium canescens papírkroma tográfiás vizsgálata. 2. Porított drogok szennyezettségének vizsgálata. 3. A Cyanchum vincetoxicum hatóanyagainak izolálása. 4. A Craig-módszer bevezetése félautomata módszerrel. Szabada lom.


5. A Chinae cortex, a Frangulae cortex, az Ipecacuanhae radix és a Plantago lanceolata hatóanyagainak vizsgálata. Sír:

Szeged (Bajai út), Református Temető evangélikus része. 347. sír. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1979. 269-170., 1988. 45. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.146. Révai Új Lexikon. 9. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 2002. 563.


Dr. Hegedűs Lajos Budapest, 1901. VIII. 25. - Budapest, 1988. VIII. 4. Családjában több gyógyszerész volt. A budai Segítő Mária gyógyszertárban 1920-tól volt gyakornok. Ekkor még újságíró akart lenni, és beiratkozott a jogi karra, de mégis a gyógyszeré szi pályán maradt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1924-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Dr. Deér Endre pesti Jó Pásztor gyógyszertárában kezdte pályáját, de az orvoskaron is négy szemesztert hallgatott. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1928-ban, és 1932-ig a fegyverneki Megváltó gyógyszertárat bérelte, majd több fővárosi gyógyszertárban működött. A Knapp és Társa illóolajgyárat, és vegyész felesége iparenge délye révén a Realchemia vegyi üzemet vezette. Megbízták 1945-ben a Rókus Kórház Budán elrejtett gyógyszer- és kötszer készletének átmentésére. A budapesti Népjóléti Kormánybiz tosság Gyógyszerészeti osztályát vezette 1945. március 15-től. Részt vett a Richter- és a Wander gyógyszergyárak romelta karításában, beindításában. A Terla gyógyszerész-szövetkezet országos szervezője volt. Ismét budapesti gyógyszertárakban működött. Közben a Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Szolgálata keretén belüli vényellenőrző csoportot vezette 1956ig. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Egészségügyi Főosztályának főelőadója volt. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársaként, az Ernyey József Gyógy szerésztörténeti Könyvtárban működött 1971-től. A „Gyógy szerésztörténeti Diárium" alapító főszerkesztője volt. Számos neves gyógyszerész életútját, munkásságát kutatta. Ujjáalapította és vezette 1978-tól a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bi zottságát. Dr. Zboray Bertalannal megírta a „Magyar Gyógysze részet Pantheonja" című kétkötetes, fényképes munkát. Több hazai és külföldi kongresszuson tartott előadást, számos gyógyszerészt, asszisztenst segített értekezéseik, szakdolgoza


taik megírásában. Munkásságát 1986-ban Miniszteri Dicséret tel ismerték el. Munkáinak száma több száz, kéziratainak egy részét az Ernyey Könyvtár őrzi. Sír:

Budapest, Óbudai Temető, 36-2-1, urnasírfelirat: Dr. Hegedűs Lajos 1901-1988, Dr. Hegedűs Lajosné 1908-1996. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1981. 306., 1989.108. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, 365. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.107.


Dr. Herczeg Zoltán Budapest, 1940. IV. 10. - Sopron, 1988.1.21. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1964-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját a Kőbányai Gyógyszerárugyárban kezdte, később Pécsett működött, majd a Tolna megyei Szakcson öt évig volt gyógyszertárvezető. Az oktató-nevelő munkát 1973-ban választotta. A gyógyszertári asszisztensjelöl tek és szakasszisztens-jelöltek ezreit tanította a szakmai ismere tekre és hivatásszeretetre. Korábban gyógyszeranalitikával is foglalkozott. E tárgykörben kapott a Semmelweis Orvostudomá nyi Egyetemen 1978-ban gyógyszerészdoktori diplomát. Érteke zésének címe: Barbitálok meghatározása. Ugyanebben az évben elnyerte a gyógyszerhatástan-toxikológia szakon a szakgyógy szerészi címet. Jól képzett és nagy tudású gyógyszerész volt. Tu dását nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel adta tovább, kiváló oktató volt. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Győr-Sopron megyei Szervezetének vezetőségi tagja volt. Szaklapokban több tudományos közleménye jelent meg, jegyzeteket is írt. Sír: Sopron, Evangélikus temető, 28/25. Irodalom: Gyógyszerészet, 1988. 387.


Dr. Hídvégi Gyula Budapest, 1911. VI. 4. - Budapest, 2000. IX. 22. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1934-ben gyógyszerészi, 1937-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját az Egye temi Gyógyszertárban kezdte, majd 1937-től az Országos Köz egészségügyi Intézet Kémiai Osztályán működött. A Debreceni Ideiglenes Kormány, majd a fővárosi Népjóléti Minisztérium osz tályvezetője volt. Az Országos Árhivatali szolgálatát követően az Országos Tervhivatal Vegyipari osztályán működött 1957-ig. Rö vid ideig Pest megyei szakfelügyelő és az Egészségügyi Miniszté rium Gyógyszerügyi és Műszerügyi Főigazgatóságának főelő adója volt. Á Gyógyáruértékesítő Vállalat laboratóriumát vezette 1959 és 1972 között. Nyugdíjasán az Ernyey József Gyógyszerész történeti Könyvtár tudományos munkatársaként részt vett a fővá rosi gyógyszerészsírok felkutatásában és dokumentálásában. Sír:

Budapest, Újköztemető, 5/A-1-6. Fehér márvány síremlék. Felirat: özv. Lászlóné 1907-1968, özv. Orbán Imréné (1878-1968). „Irén, úgy bánt el veled a halál, mint fagyálló tavasz a legszebb virágjával. Bánatos édes anyja." Irodalom:

Gyógyszerészet, 2000. 697-698.


Ihász István Szentes, 1921 - Szentes, 2000. VIII. 14. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Apja Ihász Nándor senior (1890-1973), a szentesi Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben kapott gyógyszerész diplomát. Apja gyógyszertárában kezdte pá lyáját, az államosítás után előbb egyszemélyes gyógyszertár veze tője volt, majd 1965 és 1981 között Szentes ügyeletes, Petőfi gyógy szertárát vezette. Szentes városi és járási főgyógyszerésze volt 1969 és 1981 között. Nyugdíjasán is örömmel vállalt helyettesítést. Szakmai felkészültségét és általános műveltségét számos kolléga, munkatárs elismerte. Több kitüntetéssel ismerték el szakmai munkáját. Szakmai tudása mellett a zenei jártasságát is kamatoz tatta. A szentesi Szent Anna templom énekkarát hosszú időn ke resztül vezette. Halálával a város és térsége egy köztiszteletben lé vő személlyel lett szegényebb. Testvére, Ihász Nándor junior (1927Syógyszerészi oklevél kelte: Szeged, 1952.) kiskunmajsai gyógy szertárvezető volt. Felesége, Győri Mária Zsuzsanna ugyancsak kiskunmajsai gyógyszerész. Leányukat dr. Grabaritsné, Ihász Zsu zsannát is a gyógyszerészi pályára nevelték. Sír: Szentes, Kálvária temető, E-ráta, keresztút 10. sor, 3-4. sír. Szürke már vány obeliszk. Felirat: Ihász Nándor gyógyszerész 1890-1973, felesége, Stammer Mária 1902-1989, Ihász István főgyógyszerész 1921-2000. Irodalom: Gyógyszerészet, 2000. 698. Gyógyszerészi Hírlap, 2000.11. szám, 25.


Dr. Ilosvay Lajos Dés, Szolnok-Doboka megye, 1851. X. 31. - Budapest, 1936. IX. 30. Ró'th Pál helyi Fortuna gyógyszertárában volt gyakornok. A bu dapesti tudományegyetemen 1874-ben gyógyszerészi, 1875ben pedig bölcsészdoktori diplomát kapott. Pályakezdőként előbb dr. Lengyel Béla, majd dr. Than Károly professzorok mel lett volt tanársegéd. Külföldi tanulmányútján Bunsen és Bérthelot mellett dolgozott. A budapesti műegyetem kémiai tan székének élére 1882-ben került. Nem kis részt vállalt a műegye temi kémiai épület berendezésében, fejlesztésében. Tizenhét éven át, 1897-től szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot. A Magyar Tudományos Akadéma rendes tagja (1905), majd 1916-tól társelnöke lett. A Magyar Természettudományi Tár sulat elnöke volt 1914 és 1923 között, közben a magyar kultusz minisztérium államtitkára is volt 1916-tól. Országgyűlési kép viselő is volt 1914 és 1917 között. A műegyetem tanácsa 1926ban márványtáblát készített és helyezett el a kémiai pavilonban az oktató és tudományos tevékenységének 50. évfordulóján. Titkos tanácsosi címet kapott 1936-ban. Emlékérmet is készítet tek róla. Tudományos munkássága: 1. Dr. Than professzorral a karbonilszulfid (COS) tulajdonságait vizsgálta. 2. A világítógáz összetételét igazolta. 3. Berthelot párizsi intézetében összeolvasztással nyert kettős sókat, amelyek termodinamikai tulajdonságait vizsgálta. 4. Elemezte a torjai büdös barlang levegőjének fizikai tulajdon ságait és kémiai összetételét. 5. Az égéskor keletkező gázok elemzése. 6. A salétromossav (nitrit-ion) kimutatására tökéletesítette a Griess-féle reagenst. Ez az egyik fontos nagyérzékenységű kémszer.


7. Saját módszerével határozta meg a nitrátion és az ammónia töménységet. 8. Új módszert vezetett be az ózon, a hidrogénperoxid, és az ace tilén kimutatására. 9. A szerves kémia terén is nagyot alkotott. 10. Jelentős érdemei voltak az egyetemi kémia oktatás fejlesztésé ben. Sír:

Budapest, Fiumei úti Temető, 48-2-1-5. Történelmileg neves halott, sírja felett művészeti emlékmű. Fehér márvány koporsó alakú síremlék. Felirat: Dr. Nagyilosvai Ilosvay Lajos, magyar királyi titkos tanácsos, a József Műegyetem vegytan tanára. 1851. X. 30.-1936. IX. 30. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1973.145-148., 1977.116,345. Szőkefalvi Nagy Zoltán: Ilosvay Lajos. Akadémia Kiadó, Bp. 1978. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001.


Dr. Incze István József Pécs, 1950. IV. 6. - Balatonszemes, 1982. VIII. 24. Az általános iskolát Szentlőrincen, a középiskolai tanulmányait pedig a pécsi Nagy Lajos gimnáziumban végezte. Biológiai és kémiai érdeklődése révén a gyógyszerészi hivatást választotta. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1973-ban gyógysze részi diplomát kapott. Pályáját budapesti közforgalmú gyógy szertárban kezdte. Gyógynövényismereti érdeklődése révén, 1974-ben felvették a Gyógynö vény kutató Intézet Gyógynövény minősítő Osztályára. Tudását és jó szervező képességét elismer ve, 1976-ban megválasztották az MGYT Gyógynövény Szakosz tálya titkárává, melyet 1981-ig töltött be. Bekapcsolódott az Inté zet folyóiratának, a „Herba Hungaricá"-nak a szerkesztésébe. Többéves munkával elkészítette, és 1979-ben megvédte a gyógy szerészdoktori értekezését „A Crataegusfajok biológiailag aktív terpénjei és flavonoidjai" címmel. Kutatási eredményeit a Gyógy szerészet és az Acta Pharmaceutica Hungarica szaklapokban is publikálta. Ugyanebben az évben szerezte meg a szakgyógysze részi képesítését is. Kidolgozta a VII. Magyar Gyógyszerkönyv Crataegi summitas cikkelyét. Halála előtt néhány hónappal a Somogy megyei csokonyavisontai gyógyszertár vezetőjeként újra visszatért a tárához. Nagyon szerette a komoly zenét. Értékes lemezgyűjteménye volt. Váratlanul halt meg egy tragikus balatoni vízi balesetben. Sír: Balatonszemes, Községi Temető. Irodalom: Gyógyszerészet, 1983. 33.


Dr. Issekutz Lívia Kolozsvár, 1918. XI. 30. - Budapest, 1991. VIII. 23. Édesapja dr. Issekutz Béla akadémikus, orvosprofesszor. A Páz mány Péter Tudományegyetemen 1941-ben gyógyszerészi diplo mát kapott, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1950-ben szerzett gyógyszerészdoktori oklevelet. Az egyetemi Gyógyszer tani Intézet gyakornokaként kezdte pályáját. Az intézet oktató munkájában már kezdettől fogva részt vett, és nagyon sok hallga tó szívébe plántálta a gyógyszerészet szeretetét. Végighaladt az egyetemi rangok grádicsain, egyetemi docensi kinevezést kapott 1968-ban. Hazai és külföldi szaklapokban megjelent közleménye in kívül három kiadásban írta meg apjával, az oly hasznos és közkedvelt „Gyógyszerrendelés” köteteket. Tudományos mun kássága eredményeként új módszereket dolgozott ki az éter autooxidációs termékeinek farmakológiai vizsgálatára, mellyel 1961ben elnyerte a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa fokozatot. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerkutatási Szakosz tálya elnökeként, majd a szakosztály vezetőségi tagjaként hosszú éveken keresztül tevékenykedett. A gyógyszerész továbbképzés állandó előadója, kiváló oktató volt. Kutatói tevékenységében az édesapja, oktatói munkájában pedig dr. Fritz Gusztáv orvospro fesszor volt a példaképe. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 6-1-1-34. Fekete márvány síremlék. Felirat: Dr. Issekutz Béláné, Jakabházy Mária 1882-1971, dr. Issekutz Béla 1886-1979, dr. Issekutz Lívia, dr. Küttel Dezsőné 1918-1991. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1991. 553-554. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.50.


If j. Dr. Jancsóné, Dr. Gábor Aranka Székelyudvarhely, Udvarhely megye, 1922.1.28. Szeged, 1981. IX. 14. A Szegedi Egyetemen 1945-ben gyógyszerészi, 1947-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Ifj. dr. Jancsó Miklós orvosprofesszor felesége. A szegedi egyetem Gyógyszertani Intézeté ben férjével együttműködve részt vett a hisztamin kutatásban. Előbb adjunktusi, majd docensi kinevezést kapott, megbízott tanszékvezető volt 1966. április 17. és 1967. augusztus 15. között. A Pécsi Egyetem Gyógyszertani Intézetében is működött 1970 és 1974 között, közben 1972-ben elnyerte a biológiai tudomány kan didátusa címet, majd a Szegedi Egyetem Élettani Intézetének egyetemi tanára volt 1975-től. Számos közleménye jelent meg ha zai és külföldi szaklapokban. Kutatási területei: az érző idegvég ződések farmakológiája és a neurogén gyulladás, hőreguláció. Sír:

Szeged, Belvárosi Temető, X. Dísz hátsó 87. szám. Irodalom:

Szegedi Egyetemi Almanach, Szeged, 1970. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 416.


Janitsáry Iván senior Dunapentele, 1869. IV. 7. - Budapest, 1934. IV. 29. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Mérnöki pályára ké szült, mégis a biztos megélhetést jelentő gyógyszerészi pályát vá lasztotta. A bécsi Salvator gyógyszertárban volt gyakornok, a Bu dapesti Tudományegyetemen 1892-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Pályáját a Wessely István és Társa orvosi műszer-, labora tóriumi eszköz- és kötszergyárban kezdte. Hosszabb ideig gond noka volt a Kriegner-féle pesti Magyar Korona gyógyszertárnak. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1911-ben a pesti Váci úton. Phőnix gyógyszertárában pirotechnikai laboratóriumot rende zett be. Már fiatal kora óta művelte a pirotechnikát, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Hamarosan országos hírű szaktekin téllyé vált. Világviszonylatban is jelentős szakkönyvtárat hozott létre, jelentős volt a pirotechnikai szakirodalmi munkássága. A Kis Akadémiában is jelentős érdemei voltak. Az ólomakkumu látorok méhsejt felületű kiképzése is tőle származott. Halála után a gyógyszertárát fia, ifj. Janitsáry Iván (1913-1974), majd testvére, Janitsáry László vezette. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, jobb oldali fal, 119. Fehér márvány sírem lék műemléki környezetben. Felirat: Janitsáry-család. dragomirestyei Janitsáry Miklós ti 850. IX. 28, Janitsáry Miklósné, Nikolits Theopia, +1856. IX. 4, Janitsáry Döme +1864. IX. 30. Janitsáry János +1867. I. 21, Janitsáry Szilárd +1893. VI. 28, Janitsáry Sándor +1904. VIII. 23, Janitsáry Iván élt 65 évet, +1934. IV. 29. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1971. 266-168. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 66.


Janitsáry Iván junior Budapest, 1913 - Budapest, 1974. Hivatása eszményképét, édesapját korán elveszítette, mégis apja pályáját követte. Iskoláit elvégezve, apja budapesti Phőnix gyógy szertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyete men 1937-ben gyógyszerészi diplomát kapott, alkalmazotti éveit követően elnyerte a budai II. kerületi Széna téri Szent János gyógyszertár jogosítványát, melyet az államosításig mintaszerű en vezetett. A második világháború nem kímélte meg a gyógy szertárat a pusztulástól. A rombadőlt gyógyszertárat a korszerű követelményeknek megfelelően helyreállította. Nagy gondot for dított a galenusi készítmények előállítására és vizsgálatára. 1950. július 28. után Szentendrén lett gyógyszertárvezető, itt is egy új korszerű gyógyszertár felállításáért munkálkodott. Szentendrén egy patikamúzeum létrehozásáért küzdött, mely sajnos még nem valósulhatott meg. Sír:

lásd Janitsáry László, 119. oldal. Irodalom:



Janitsáry László Budapest, 1908.1.1. - Budapest, 1984. VII. 8. Janitsáry Iván junior bátyja, Janitsáry László az iskoláit elvégezve előbb a budapesti Műszaki Egyetemen kezdte felsőfokú tanulmá nyait, de balesete miatt ezt félbehagyva gyógyszerészi pályára lé pett. Apja Phőnix gyógyszertárában volt gyakornok, majd a Páz mány Péter Tudományegyetemen 1931-ben gyógyszerészi diplo mát kapott. Apja gyógyszertárát 1934-től vezette, itt több ipari automata gépet szerkesztett. Az államosítás után Dunaharasztin, Valkón és Visegrádon működött. A budapesti Rókus kórház gyógyszertárának helyettes vezetője volt 1956-tól 1975-ig. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 8/1A-2-2. Fehér márvány síremlék. Fel irat: Janitsáry Ivánné 1886-1968, Janitsáry Iván junior, 1913-1974, dr. Janitsáry Miklós, 1906-1974, Janitsáry László, 1908-1984. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1985., 151.


Jankó Gyula Zsáka, Bihar megye, 1903. VII. 15. - Győr, 1972.1.19. Iskoláit elvégezve szülőhelyén, apja Őrangyal gyógyszertárá ban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1928-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti évei után apja zsákai gyógyszertárát vezette. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Bihar megyei kerületében és a Törpe gyógyszerészek Érdekvédelmi Mozgalmában jelentős közéleti munkát végzett. Publikációiban sokat foglalkozott a „törpe" gyógyszerészek problémáival, könyvet írt 1940-ben a gyógy szerészek előreléptetéséről. A gyógyszertárát 1943-ban eladta, és megvásárolta a győri Arany Sas gyógyszertárat. Az 1950-es államosítás után Nagybácsára került, végül pedig a győri OTI gyógyszertárban működött. Felkutatta és megírta a 12 győri gyógyszertár történetét. Sír:

Győr, Nádorvárosi Temető, XVIII. 554. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1972. 316., 1982. 421-422. Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999.145-146.


Jármay Gusztáv Kassa, 1816. II. 9. - Budapest, 1896. VIII. 7. Iskoláit elvégezve, 1830-tól Kobilitz Dániel nyíregyházi Arany Sas gyógyszertárában volt gyakornok. Többévi segédi munkáját követően a pesti tudományegyetemen, 1839-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Becsben 1843 és 1845 között volt alkalmazott. Megvásárolta 1845-ben a pesti Oroszlán gyógyszertárat. Itt 1857ben homeopátia részleget rendezett be. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1863-as kongresszusán a gyógyszerészi szakosztály másodelnöke volt. Müller Bernáttal együtt dolgozta ki a budapesti és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület alap szabályait. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1873 és 1886 között. Az I. és a II. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesz tésében is részt vett. Gyógyszertárát 1886-ban átadta fiának dr. Jármay Gyulának. Sír:

lásd Dr. Jármai Gyula, 122. oldal. Irodalom:

Gyógyszerészi Hetilap, 1896. 530. Gyógyszerészi Közlöny, 1896. 522.


Dr. Jármay Gyula Pest, 1846. IX. 11. - Budapest, 1915. III. 25. Iskoláit elvégezve apja pesti Oroszlán gyógyszertárában volt gyakornok, majd Pozsonyban segéd. A pesti egyetemen 1868-ban gyógyszerészi, 1869-ben pedig a bécsi egyetemen kémiai doktori diplomát kapott. Majd egy bécsi és egy londoni gyógyszertárban működött. Utána K. Hoffmann berlini professzor intézetében volt tanársegéd. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke 1873 és 1886 között, majd 1886 és 1906 között a Budapesti Gyógy szerész Testület elnöke. Tagja volt a budapesti Gyógyszerész gyakornoki Tanfolyam felállítására és szervezésére kiküldött bizottságnak. A gyakornoki vizsgabizottság tagja volt. Apja gyógyszertára vezetését 1886-ban vette át. Az Országos Köz egészségügyi Tanács tagjaként a II. és a III. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi részét szerkesztette. Több külföldi kongresszu son vett részt, számos közleménye jelent meg a szaklapokban.

Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, baloldali fali sírbolt 584. Fekete márvány oszlop. Felirat: Jármay Gusztávné, sz. Fischer Katalin, élt 38 évet, 1185 VI. 3. Jármay Gusztáv, élt 80 évet, +1896. VIII. 7. Jármay Gusztávné, Roffcsák Paulina, élt 77 évet, +1899. II. 24. Dr. Jármay Gyula, élt 68 éve +1915. III. 25. özv. dr. Jármay Gusztávné, Kontsey Irén, élt 49 évet, +19 X. 23. dr. Jármay László, +1935. II. 3. dr. Jármay Elemér, +1933. IV. 5. Jármay Béla, +1912. VII. 9. Jármay Béláné, Lukács Ilona, +1942. IX. 3. Irodalom:

Gyógyszerészi Értesítő, 1915.173-174., 189. Gyógyszerészi Hetilap, 1915.117-122. Gyógyszerészi Közlöny, 1915.193-194.


Jéhn Antal Sopron, 1913 - Sopron, 2002. III. 15. Apja, Jéhn Vilmos (1856-1940) a soproni Arany Kereszt gyógyszertár tulajdonosa volt. A városi bencés gimnáziumban végezte a kö zépiskolai tanulmányait, apja gyógyszertárában volt gyakornok. Egyetemi hallgatóként szerkesztette a Gyógyszerészhallgatók Értesítőjét. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A családi gyógyszertár vezetését három év múlva vette át apjától, ezt korszerűsítette. A műkőpor tál homlokzatán a beteg gyermekének gyógyszert adó édesanya szobrát formáztatta meg. Az officina világító testének felirata (Salus rei publicae suprema lex) a gyógyszerészi hivatásra is utalt. Az 1940-es években a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Sopron vármegyei kerületének titkára volt. Az államosítás után áthelyezték az Oroszlán gyógyszertár élére. A Magyar Vöröske reszt soproni szervezetének vezetőségi tagja volt. Ebben az idő ben több országos soproni gyógyszerész konferencia rendezésé ben részt vett. Győr-Sopron megye első vállalati főgyógyszerésze lett 1952-ben, de egy év múlva visszatért Sopronba a régi állásá ba, ahonnan 1973-ban ment nyugdíjba. Ezt követően még húsz évig nyugdíjasként is ott dolgozott, majd öt esztendeig a Lővér gyógyszertárban működött. A Soproni Patikamúzeum 1968. évi megnyitásakor a társszerzője volt „A soproni múzeum gyógysze részeti gyűjteménye" című kiadványnak. Latin nyelvtudásával több évtizedig oktatta a latin nyelvet a soproni asszisztensképző iskolában. A hallgatók részére latin jegyzetet is kiadott. Sír:

Sopron, felesége a lakásásn őrzi urnáját. Irodalom:

Gyógyszerészet, 2002. 432-433., Soproni Szemle, 2002. 293-294.


Kabay János Büdszentmihály, Szabolcs megye, 1896. XII. 27. - Budapest, 1936.1.29. Gimnáziumi tanulmányait követően a Műegyetemre iratkozott be 1915-ben. Az első világháború nem tette lehetővé tanulmánya inak folytatását, mivel behívták katonának. A háborút követően rövid ideig gazdasági gyakornok volt, majd belépett bátyja, Kabay Péter hajdúnánási Remény gyógyszertárába gyakornok nak. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1923-ban gyógysze részi diplomát kapott. Visszatért bátyja gyógyszertárába, ahol ké miai problémák megoldásával foglalkozott. Itt vetődött fel ben ne: hogyan lehetne a mákból az ópium fázis kihagyásával közvetlenül kivonni az alkaloidákat. A Gyógynövénykísérleti Állomás asszisztense lett 1924-ben, ekkor jelent meg két növény kémiai kutatással foglalkozó közleménye, de továbbra is a mák növény foglalkoztatta. Munkája eredményeként sikerült labora tóriumi méretű eljárást kidolgoznia a zöld mák alkaloida tartal mának kivonására. Ezt 1925-ben szabadalmaztatta, de gyakorlati alkalmazásáig még hosszú idő telt el: egy új üzemben újszerű gépi berendezésre, felszerelésre volt szükség. Ehhez nagy segít séget nyújtott neki Kelp Ilona vegyész felesége. Büdszentmihályon 1927-ben épült fel az Alkaloida Vegyészeti Gyár, és ezzel együtt indult meg a morfingyártás. A zöld máknövény csak 0,5% morfint tartalmazott, ezért a gyártás nem volt nyereséges. Az üzemet azzal mentette a csődbejutástól, hogy újabb kísérletekkel felismerte, hogy a mákszalma is nagyon jól hasznosítható. Ennek üzemi eljárását 1932-ben vezette be. A későbbiekben a termelési hozamot szerette volna növelni, még jobb termelési módszerrel. A siker évei azonban nagyon rövidek voltak, váratlanul sérvvel operálták. A fellépő tüdőgyulladás kezelésére adott injekció he lye elgennyedt, ezt ekkor antibiotikum nélkül még nem tudták kezelni. A Tiszavasvári gyárban márvány emléktáblát emeltek az emlékére 1986-ban, és egy Kabay-múzeumot is létesítettek itt.


Az MGYT Gyógyszerkutatási Szakosztálya pedig 1976-ban Kabay jutalomérmet alapított a tudományág területén folytatott eredményes munkásságért. Az ausztráliai Tasmánia szigetén, Devonportban halálának 50-ik évfordulóján emlékművet állítot tak fel az emlékére. A bronz dombormű felirata: „Kabay János eljárást talált fel és fejlesztett ki a morfinnak közvetlenül a mákszalmából való kivonására. A tasmániai morfingyártás alapját ezen eljárás továbbfejlesztett változata alkotja". Sír: Budapest, Farkasréti Temető, Új 13-1-280. Fehér márvány síremlék. Felirat: Kabay János 1896-1936, Kelp Ilona vegyész Irodalom: Acta Pharmaceutica Hungarica, 1956.1-11. Gyógyszerészet, 1976. 420-423., 1982.190-191., 1986. 352. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.101.


Karlovitz Adolf Alsószölnök, Vas megye, 1872. XII. 12. - Pápa, 1954. IV. 24. Iskoláit Szombathelyen végezte, a budapesti tudományegye temen 1892-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Ebben az idő ben Karlovitz Lászlóné, sz.Techet Mária bérelte a pápai Megváltó gyógyszertárat. Adolf 1899-ben vette át a gyógyszertár vezeté sét, melyet a Dunántúl egyik legjelentősebb gyógyszertárává fejlesztett. Galenikumokat is előállított kisüzemi méretben. Korszerű laboratóriumi gépeket állított be a nagybani gyógy szerkészítéshez. Részt vett a város közéletében, tanácsadóként foglalkozott az V. Magyar Gyógyszerkönyv Addendumának szerkesztésével. Főbb munkái: 1. A magyar gyógyszerészet gazdasági monográfiája. Pápa, 1922. 2. Szinonima visszakereső szótár az V. Magyar Gyógyszerkönyv hivatalos gyógyszerneveihez. Bp. 1957. Sír:

lásd Karlovitz László, 127. oldal. Irodalom:

Dr. Zalai László: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 74.


Karlovitz László Pápa, 1902. X. 20. - Budapest, 1953. VI. 12. Apja, Karlovitz Adolf a pápai Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi diplomát kapott, egy évvel később már a családi gyógyszertár társtulajdonosa lett. Közben a budapesti Műegye tem vegyészmérnöki karára is beiratkozott, majd a zürichi egye temen 1929-ben vegyészmérnöki diplomát kapott. Munkáját a családi gyógyszertárban folytatta, közben 1942 és 1944 között a Budapesti Vegyiművek munkatársa volt. Az államosítás után rövid ideig egy másik pápai gyógyszertárat vezetett. Innen hívta meg dr. Schulek Elemér egyetemi tanár az V. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottságába. Már korábban bírálta a IV. Ma gyar Gyógyszerkönyv sűrűségmérési módszerét, ezért ő állította össze az V. Magyar Gyógyszerkönyv sűrűségtáblázatait. A hígítási számításokhoz pedig nomogramokat készített. Főműve a dr. Mintellmann Lászlóval együtt írott „Gyakorlati matematika és fizikai vizsgáló eljárások gyógyszerészek számára" című köny ve volt (1953). Sír:

Pápa, Kálváriatemető, 950-1000. sz. parcella, 975. sz. sír, 3. sor. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1990. 258-259., 419-423., 1993. 301-302. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus kiadó, Bp. 2001. 74.


Karlovszky Geysa Rimaszombat, Gömör megye, 1860. XI. 22. - Budapest, 1936. IV. 27. Iskoláit elvégezve előbb Bertalan Pál nyíregyházi Magyar Ko rona, majd dr. Csáthi Szabó István nagybátyjánál, a miskolci Magyar Korona gyógyszertárban volt gyakornok. Tirocinális vizsgáját letéve 2 évig a kecskeméti Molnár Jánosnál volt segéd. A budapesti tudományegyetemen 1881-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Egyetemi évei alatt a Gyógyszerészhallgatók Segély és Onképző Egyesületének alelnökévé választották, majd dr. Than Károly egyetemi tanár intézetében kilenc évig volt tanársegéd. Állandóan továbbképezte magát. 1885 és 1896 kö zött a bölcsészkaron, sőt kilenc szemesztert az orvosi karon is tanult. Sajtó alá rendezte dr. Than Károly „A feladatok könyve a chemai gyakorlatokhoz" című könyvét. „A gyógyszerek ma gyar tudományos, népies és táj elnevezései latin jelentésükkel együtt" című munkája 1887-ben jelent meg. Dr. Winkler Lajossal adták ki a Zsebkommentár a „Magyar Gyógyszerkönyv chemai részéhez" című könyvet 1889-ben. Ebben az időben több tanul mánya jelent meg a Gyógyszerészi Közlönyben és a Természettudományi Közlönyben. A Gyógyszerészi Közlönyt 1892-től szerkesztette. Dr. Lafenauer Károly orvosprofesszor kérésére előállította a rubidium-ammonium-bromid tartalmú idegbántalmak elleni gyógyszert. Elsőként kísérletezte ki a pirokatechin-monoetiléter baktericid hatású fertőtlenítő szert, melyet dr. Than Károly irán ti tiszteletből „THANATOL"-nak nevezett el. Dr. Koritsánszky Ottóval 1896-tól haláláig kiadta a Gyógyszerészek Évkönyvét. Gyógyszertári jogosítványt is nyert a budapesti Rákóczi úton 1923-ban, gyógyszertárát Arany Szarvas néven vezette. A Ter mészettudományi Társulat választmányi tagja volt 1924-től. Három könyve és több száz cikke jelent meg a szaklapokban. Kormányfőtanácsosi címet kapott 1935-ben. A Magyarországi


Gyógyszerész Egyesület két emlékplakettet, érmet adott ki em lékére, elhunyta után (1936). Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 7/5-1-3/3. Fehér márvány sírelmék. Fel irat: Karlovai és karlováni Karlovszky Geysa 1860-1936, Karlovszky Geysáné 1871-1958. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1984. 461-463. Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 52.


Dr. Kátai Gábor Karcag, 1831. X. 4. - Kunszentmárton, 1878. II. 28. A tehetséges fiút szülei nem tudták tovább taníttatni, ezért 1845ben belépett Hollay József Magyar Korona gyógyszertárába, mint gyakornok. Szorgalmasan tanult, és itt kezdte vásárolni könyveit. Ezzel vetette meg később a tízezer kötetre rugó könyvtárának alapjait. A pesti tudományegyetemen kezdte tanulmányait, a má sodik évet a Bécsi Egyetemen hallgatta, és ugyanitt 1852-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Hollay özvegyének meghívására Karcagon átvette a gyógyszertár vezetését, majd Törökszentmiklóson, Szolnokon, Tiszafüreden és Szentesen volt alkalmazott. Pestre költözött 1856-ban, hogy újabb ismeretekkel bővítse tudá sát. Rövid ideig Matta László pesti Szent István király gyógyszertárában dolgozott, és beiratkozott az egyetemi orvosi karra. Első cikke 1857-ben az Orvosi Hetilapban jelent meg „A gyógyszeré szeti tudomány állása hazánkban, és mik volnának annak e téren legsürgősebb tennivalói" címen. Felismerte az orvos- és a gyógy szerészképzés közötti nagy különbséget. Az Orvosi Hetilap főmunkatársa volt 1859-től, később pedig segédszerkesztő. Ál landóan képezte magát, mely a szerkesztői munkájában is érvé nyesült. A gyógyszerészképzést szolgáló magyar nyelvű szak könyvek megjelentetése érdekében emelt szót. A Budapesti Gyógyszerész Testület 1862-ben őt bízta meg dr. Felletár Emillel a „Gyógyszerészeti tudományok alapvonalai" című munka meg írásával, ezért 1869-ben a Fiumei Vándorgyűlésen dicséretben ré szesült. Már 1858-tól tagja volt a Királyi Magyar Természettudo mányi Társulatnak, ahol 1860-tól másodtitkár, 1865-től pedig első titkár volt. Ezekben az években harminc nagyobb értekezése je lent meg, melyek bemutatják a hazai egyetemek, főiskolák koráb bi működését, így ezek tudománytörténeti jelentőségűek. Munkái a tudományos értéken felül dicséretei voltak a magyar nyelvnek is. A Nagykun kerület főorvosává választották 1868-ban, ettől


kezdve már csak orvosi hivatásának élt. Tevékenységét elismerve 1877-ben megválasztották az újonnan alakult Jász-NagykunSzolnok megye tisztifőorvosává, de továbbra is támogatta a gyógyszerészet tudományos és gyakorlati előrehaladását. A Ma gyar Gyógyszerészeti Társaság Szolnok megyei Szervezete 1978ban bronzérmet készítetett az emlékére. Sír: Karcag, Városi Temető, H/l. parcella, 1. sor. 28. sír. Irodalom: A Magyarországi Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1942. 164-190. Gyógyszerészet, 1978. 430-432. Dr. Zalai Károly: Gyógyszerészeti numizmatika. Bp. 1998. 38. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.35.


Katona Zsigmond Vámújfalu, Szatmár megye, 1828. V. 1. - Kecskemét, 1902. III. 18. Iskoláit Máramarosszigeten végezte. Nagybányán Brémer Jánosnál volt gyakornok, majd 4 évig Debrecenben dolgozott. A szabadságharc idején önként állt be honvédnek. A pesti tu dományegyetemen 1850-ben gyógyszerészi oklevelet kapott 1854-től Borosjenőn volt gyógyszerész, ebben az időben gyógynövényeket termesztett. Felhívást tett közzé, hogy ezek a hazai földön is termeszthetők. Megvette 1867-ben Handtel Károly kecskeméti Szentlélek gyógyszertárát. Részt vett a Ma gyarországi Gyógyszerész Egyesület alapításában, melynek 1879-től járási elnöke, 1895-től elnöke, majd 1902-től tisztelet beli elnöke volt. Sokat foglalkozott szakmai kérdésekkel. A Cascara Sagrada drogból készített kivonatát mind az orvo si, mind pedig a gyógyszerészi körökben nagy elismeréssel fo gadták. A III. Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos volt. A „hideg oltóviasz" készítményével pedig a millenneumi kiál lításon aranyérmet nyert. Tanulmányozta a Kecskemét kör nyéki gyümölcsfajtákat, birtokán szőlő- és gyümölcstermesz tési kísérleteket is folytatott. Kezdeményezésére rendezték meg 1872-ben Kecskeméten az Országos Iparmű tárlatot. Tag ja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, és elnöke volt a Kecskeméti Iparegyletnek. Megalapította még a Helvéciái Szövetkezetet is. Együttműködött Matthiász János szőlésztársával. Róla nevezték el a híres „Katonatelep"-et. Fia Katona Zsigmond jun. (1869-1945) gyógyszerész tovább vitte apja tevékenységét. Ugyancsak a Szentlélek gyógyszertárban működött Katona Margit (1901-1987. oki. 1923) gyógyszerész is. Az egykori patika helyén 1969. október 10-én emléktáblát avatott a Magyar Gyógyszerészeti Társaság az emlékére. Ugyancsak emléktábla örökíti meg a Jókai u. 9. szám alatti egy kori lakóházát is.


Sír:

Kecskemét, Köztemető, bejárat közelében G-rész, 3. Kripta. Feliratok: Katona Béláné, Góger Anna 1865-1887, Pócsy György 1842-1896, Katona Zsigmond gyógyszerész, a Ferenc József rend lovagja, a köz ügyek fáradhatatlan munkása, 1828-1902, dr. Katona Béla korona ügy ész-h. 1855-1904, Katona Zsigmondné, Galambréki Kiss Mária 1831-1908, dr. Katona Ernő ügyvéd, 1873-1915, Katona Margit gyógy szerész 1901-1987. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1970. 70. Lóránd Nándor: Adatok a Bács-Kiskun megyei gyógyszertári hálózat tör ténetéről és neves gyógyszerészeiről. Cumania, Kecskemét, III. kötet, 1975.154-156. Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, Magyar Könyvklub, Bp. 2002. 805.


Kazay Endre Nagybánya, 1876. XI. 10. - Vértesacsa, 1923. IV. 20. Természettudományos érdeklődése révén, 1894-ben lépett be szülőhelyén Ember Elek Arany Sas gyógyszertárába gyakornok nak. Tehetségére hamar felfigyeltek, mert már fiatalon több köz leménye jelent meg a Gyógyszerészi Hetilapban. Gyakornok ko rában állította össze a világviszonylatban is jelentős 4 kötetes Gyógyszerészi Lexikon anyagát, melyet 1900-1901-ben adott ki a Misztófalui nyomda. Gyógyszerészi diplomát kapott 1903-ban a budapesti tudományegyetemen. Pályáját Ogyallán kezdte, ahol egy életre megkedvelte a tudományos munkát. Az általa szer kesztett refraktométerével és polariméterével élete végéig állan dóan mérte a vegyszerek, gyógyszerek optikai forgatóképességét és törésmutatóját. Az „Organicus chemia alapelemei" című tankönyvét sokáig használták a gyógyszerészhallgatók. Később a nagyszalatnai Szentlélek patikát vezette. A budapesti Galenus Gyár fő vegyésze volt 1910 és 1915 között, közben a pesti Drogis ta Szakiskolában is tanított. A gyakorlati gyógyszerészet kérdé seivel is sokat foglalkozott. A vaskóhi Szentlélek gyógyszertárat irányította 1915 és 1918 között, majd haláláig vezette a vértesacsai gyógyszertárat. Közben az 1919. évi Tanácsköztársaság idején ál lami felügyelővé nevezték ki Fejér megyében. Több mint 200 köz leménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Még életében dr. Winkler Lajos egyetemi tanár „magyar Scheele"-nek nevezte el őt. Emlékére az MGYT emlékérmet alapított. Dr. Lárencz László doktori disszertációban dolgozta fel 1984-ben életét, munkássá gát, a vértesacsai gyógyszertárban pedig Kazay emlékszobát ala kított ki a helyi Gyógyszerészeti Alapítvány. Sír:

Vértesacsa, díszsírhely. Fekete márvány síremlék. Felirat: Kazay Endre 1876-1923.


Irodalom:

Gyógyszerészet, 1983. 307., 1987. 265., 1988. 87., 1996.181. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 76.


Dr. Kedvessy György Budapest, 1921. V. 25. - Szeged, 2002. XII. 29. A középiskolai tanulmányait a budai Szent Imre gimnáziumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi, 1938-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját dr. Mozsonyi Sándor professzor Gyógyszerészi In tézetében kezdte. Egyetemi magántanárrá habilitálták a Galenusi gyógyszerek vizsgálata tárgykörből 1944-ben. O vezette 1944 őszétől a SAS-behívóval Németországba telepített gyógyszerészhallgatókat.A „Gyógyszervizsgálat" tankönyve 1947-ben jelent meg. Egyetemi adjunktus lett 1947-ben, docensi kinevezést kapott 1956-ban. Elsőként vezette be a kromatográfiát, a flureszcenciás és egyéb műszeres eljárásokat hazánkban a gyógyszer vizsgálatokba. A szabadságharc 1948. évi centenáriumi ünnep ségeinek előkészítésében is részt vett. 1953-ban elnyerte a gyógy szerésztudomány kandidátusa, 1981-ben pedig a tudomány doktora címet. A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki 1959-ben. Korszerűsítette a gyógyszer technológia elméleti és gyakorlati oktatását. Az 1964-ben elő ször megjelent „Gyógyszer-technológia" tankönyve összesen öt kiadást ért meg. A „Tablettázás technológiája" könyvét pedig hosszabb ideig használták. A szemcseppkészítés, a mikrobiológiai tartósítás és a demineralizált víz készítése terén több újítást nyújtott be. Az V., a VI. és a VII. Magyar Gyógyszerkönyv gyógyszer-technoló giai albizottságának elnökeként is nagyot alkotott. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke volt 1968 és 1972 között. A Szegedi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja volt 1972-től 12 éven át. Jelentős szerepe volt a továbbképzésben és a szakgyógyszerész képzésben. Munkásságát számos kitün tetéssel jutalmazták.


Sír:

Szentes, Kálváriatemető, 2. bemeneti út, bal oldal, 1. sor. 64. számú csa ládi Kripta. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1984.121-123., 1994. 259-260., 2003. 75-78. Gyógyszerészi Hírlap, 1997. 7:12-13.


Dr. Kempler Kurt Bécs, 1926.1.23. - Budapest, 1988. XI. 29. Iskoláit elvégezve anyja Kemplerné, sz. Péter Margit budapesti, Mester utcai Madonna gyógyszertárában volt gyakornok. A Páz mány Péter Tudományegyetemen 1948-ban gyógyszerészi, 1949ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját az Egger Gyógyszergyárban kezdte. Az állami kezelésbe vett Nem zeti Vállalat központi laboratóriumában működött 1950-től. Pest megye első szakfelügyelője lett 1951-ben, majd három év múlva vezető szakfelügyelővé léptették elő. Pest megyei főgyógyszerész 1957-től. A központ kialakítása, a gyógyszertárhálózat fejlesztése és a gyógyszerellátás szervezése mind a feladata volt. Kiváló szakmapolitikus volt. Az árak, bérek, a gyógyszergazdálkodás, a munkaerő-ellátottság, a továbbképzés ügyei állandóan foglal koztatták. Alapmű értékű volt az általa szerkesztett Gyógyszeré szi Kódex. A Pest megyei elnökségén kívül a Magyar Gyógysze részeti Társaság Gyógyszerügyi Szervezési Szakosztályának elnö ke volt 1964 és 1984 között. Sokat foglalkozott a hivatástudattal, a gyógyszerészet és az orvoslás múltjával. Két kiadásban jelent meg „A gyógyszerek története" című könyve (1964,1984). „A ma gyarországi gyógyszerészet a századfordulón" értekezésével 1981-ben elnyerte a történelemtudomány kandidátusa fokozatot. Átfogó témájú közleményei ma is értékes forrásanyagok. Levéltá ri kutatással feldolgozta a magyarországi gyógyszertári államosí tások történetét. Több száz cikke jelent meg, tudománynépszerűsítő cikkeit még napilapok is közölték. Kiváló oktató volt, a Sem melweis Orvostudományi Egyetem 1983-ban címzetes egyetemi docensi címmel tüntette ki. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 2-5-1-3. Fekete márvány síremlék kereszt tel. Felirat: Dr. Kempler Kurt, 1926-1988, dr. Kempler Pál, 1958-2000.


Irodalom:

Gyógyszerészet, 1989.115-116., 1999.19-23. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.128.


Dr. Kenderes János Kucora, Bács-Bodrog megye, 1900 - Pécs, 1994. IV. 18. Apja is gyógyszerész volt, Zalaapátiban a Segítő Mária gyógy szertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegye temen 1924-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Budapesten és Debrecenben volt alkalmazott gyógyszerész. A budapesti Helyőrségi Kórházban szolgált 1926-tól, ahol egy év múlva főhadnagy lett. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1935ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1939-től a Honvéd Egészségügyi Anyagszertár kémiai laboratóriumába került, századosi rendfokozattal szakfelügyelőnek. A Pécsi 4. számú Honvéd és Közrendészeti Kórház főgyógyszerésze 1941-től. 1943-ban megbízták a Honvédség 106. számú Egészségügyi Szeroszlop parancsnoki teendőinek ellátásával. Az 1945. évi márciusi hadi helyzet révén a kitelepített pécsi katonai kórház és egészségügyi szeroszlop Ausztriában amerikai fogságba esett. Diplomáciai érzékével elérte, hogy a szeroszlop a teljes felszerelésével visszatérhessen Pécsre. Ekkor ismét a pécsi Katonai Kórházban felelős vezetői állásban tevékenykedett, de az 1950-es évek elején politikai okok miatt megvált a hadse regtől. A pécsi Széchenyi téri Arany Sas gyógyszertárban műkö dött 1954-től. Rátermettsége révén 1955-től a Baranya megyei Gyógyszertári Központban a gyógyszer-gazdálkodási osztály vezetője lett. 1957-ben kinevezték megyei főgyógyszerésznek. Politikai okok miatt nem tölthetett be vezető állást, így 1958 és 1962 között a volt Honvéd Kórház gyógyszertárát vezette. Nyugdíjasán pécsi gyógyszertárakban dolgozott, továbbkép ző előadásokat tartott, gyógyszer-technológiai cikkei jelentek meg a szaklapokban. Munkásságát a honvédelmi miniszter 1990-ben dísztőr át adásával ismerte el.


Sír:

Pécsi Köztemető, 16/A-VI. 56. Irodalom:



Dr. Kerbolt Kornél Siklós, 1915. II. 4. - Pécs, 1999. XII. 13. Apja Kerbolt Dániel is gyógyszerész volt, így az ő veszprémi Arany Oroszlán gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett, majd a családi gyógyszertárban működött az államosí tásig, ahol később már vezető lett. Az elsők között végezte el a szakfelügyelői gyógyszerészi tanfolyamot. A megyei gyógy szertárak ellenőrzése mellett még bekapcsolódott a hálózatfej lesztésbe is, később már vállalati főgyógyszerészi kinevezést kapott. Számos újítás (laboratóriumi desztillálókészülék) fűző dött ekkor a nevéhez. Tevékenységére már országosan felfigyel tek. Szabó Pál a Baranya megyei Gyógyszertári Központ első igazgatója, 1958-ban felkérte őt a Galenusi Laboratórium kiala kítására, és őt nevezte ki első vezetőjévé. Itt 1975-ig működött. Közben 1969-ben a szegedi egyetemen kidolgozott értekezésével gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Több újszerű készít ményt (művese-dialízishez steril oldatokat, lítiumkarbonát tar talmú Liticarb-tablettát, Gentamycin kenőcsöt és sprayt) gyár tott. Nyugdíjasán részt vett a VII. Magyar Gyógyszerkönyv szer kesztésében.

Pécsi Köztemető, X.-D. 18-35 urna. Felirat: Dr. Kerbolt Kornél 1915-1999. Irodalom:

Gyógyszerészet, 2000.136-137.


Dr. Keresztes Anna Székesfehérvár, 1926 - Szeged, 2000. XII. 17. Iskoláit elvégezve a gyógyszerészi pályára lépett. A Szegedi Tudományegyetemen 1949-ben kapott gyógyszerészi diplomát, pályáját az 1981. évi nyugdíjbavonulásáig a szegedi Gyógyszer technológiai Intézetben töltötte. Kezdetben az intézet tanárse gédje, később pedig adjunktusa volt. A gyógyszerészképzés és a kutatás fáradhatatlan és lelkiismeretes közkatonája volt, gyógyszerész generációk hosszú sorát oktatta a galenikumok készítésére és vizsgálatára. Nagy részt vállalt a granulálás, tablettázás és drazsírozás témakörű középüzemi gyakorlat temati kájának kimunkálásában, feladatainak kidolgozásában. Gyógy szerészdoktori diplomát kapott 1966-ban. Értekezésének címe: A metilcelulóz gélképződésének vizsgálata reológiai módsze rekkel. Szívesen foglalkozott a Teológiával, de kedvenc kutatási területe a tablettázás volt. Számos jó ötlettel járult hozzá az inté zeti kutatócsoport figyelemre méltó eredményeihez. Több diák körös hallgatónak volt témavezetője, fiatal munkatársai gyakran és bizalommal fordultak hozzá, mert tudták róla, hogy mindig készséggel és örömmel segít. Sír:

Szeged, Belvárosi Temető, urna, U/V. 3-229. Irodalom:



Keresztes Nagy Antal Szentes, 1850 - Kistelek, Csongrád, megye, 1942. II. 20. A budapesti tudományegyetemen 1874-ben gyógyszerészi ok levelet kapott. Pályáját szülőhelyén kezdte, gyógyszertári jo gosítványt 1878-ban nyert a Csongrád megyei Kisteleken. Gyógyszertárát 1907-ig Szentlélek néven vezette. Nála volt gyógyszerészsegéd Tömörkény (Steingassner) István 1885-től. Az első világháború idején 1918-ig Major Ágoston (1873-1961) gyógyszertárvezető katonai szolgálata alatt vezette ismét a gyógyszertárat. A kisteleki református gyülekezet működé sét anyagilag is támogatta. A gyógyszertárát Major Ágoston 1946-ig vezette. Halála után Kisteleken utcát neveztek el róla. Sír:

Kistelek, Kegyeleti parkban a kápolna mellett. Irodalom:

Egészségügyi Dolgozó, 1982.11. szám.


Kiss Ferenc senior Macskás, Hont megye, 1816. VII. 10. Szeghalom, Békés megye, 1892.1.5. A Zircen, Komáromban és Pápán végzett gimnáziumi tanulmá nyai idején a természettudományokban jeleskedett. Ferenczy Károly veszprémi Fekete Sas patikájában volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1840-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1843-ban Kőrösladányban. A gyógyszertárát Szentháromság néven vezette, melyet 1855-ben Szeghalomba helyezett át. Nála volt gyakornok 1849 őszétől dr. Than Károly, a későbbi professzor. A vízanalízis gyakorlatát még Ferenczy Károlynál sajátította el. A Füzesgyarmat közelében lévő Cséfapusztai kút, a szeghalmi Várhelyi kút és az Orosháza közelében lévő Gyopáros tó vizét vizsgálta, melyet később gyógy fürdőnek nyilvánítottak. Magyar nyelven publikált. Abban az időben (1874-ig) a bécsi font-mértékegység volt érvényben. Ő a vizek alkotórészeinek mennyiségét már grammsúly-értékben is megadta. A nagy kolerajárvány idején 1873-ban nagy értékű gyógyszerrel támogatta a települést. A Magyarországi Gyógysze rész Egyesület békéscsabai járási igazgatója volt 1874-től haláláig. Jelentős közéleti munkát végzett a szeghalmi közintézmények ben. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1977. 68-10. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 150.


Kiss Ferenc junior Szeghalom, Békés megye, 1863. III. 8. - Szeghalom, 1894. III. 3. Apja, Kiss Ferenc senior. A családi gyógyszertárban volt gyakor nok, a budapesti tudományegyetemen 1884-ben kapott gyógysze részi diplomát. Lelkes művelője volt a gyógyszerészi tudomány nak. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 1885-i ülésén és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. évi nagyváradi vándorgyűlésén is előadásokat tartott. Apja halála után átvette a családi gyógyszertár vezetését és jelentős szerepe volt még Szeg halom közéletében. Ő volt a város első tűzoltóparancsnoka. Meg szervezte több épület tűzvédelmét, de városi nyomdát is létesített. Egy égő parasztház oltása közben azonban meghűlt, és tüdőgyul ladást kapott. Sajnos ez végzetesnek bizonyult. Sír:

Szeghalom, Római katolikus Temető. Irodalom:

Dr. Zalai Károly: a magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.151.151.


csávási Kiss Károly Kolozsvár, 1820. VI. 7. - Budapest, 1898. VIII. 8. Iskoláit elvégezve, előbb a jogi pályára lépett. Egy éves jogi egyetemi tanulmányait követően, a Hunyad megyei hátszegi gyógyszertárban volt gyakornok. A Pesti Tudományegyetemen 1846-ban gyógyszerészi oklevelet kapott. Temesvárott volt társtu lajdonos 1850 és 1853. között, majd 1854-ben megvásárolta a pes ti Ferenciek terén lévő Kígyó patikát, amelyet haláláig vezetett. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület első alelnökeként, majd 1886 és 1890 között elnökként jelentős szakmai közéleti munkát végzett. Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja is volt. A gyógyszerészképzés fejlesztésének egyik szószólója, és a budapesti gyakornoki vizsgáló bizottság tagja volt. Szaktudása elismeréseként a ma is működő Kígyó gyógyszertárat Udvari gyógyszertár címmel tüntették ki. Publikációiban az Országos Gyógyszerész Egyesületsegély alapjáról, és a gyakornoki vizsgá kon szerzett tapasztalatairól értekezett. Hamvait először a buda pesti Fiumei Temetőben helyezték örök nyugalomra, de a közeli gumigyár terjeszkedése miatt 1953-ban átszállították a Farkasréti Temetőbe.

Budapest, Farkasréti Temető, 11/71. sz. csontfülke. Irodalom:

Gyógyszerészi Közlöny, 1898. 528. Gyógyszerészi Értesítő, 1989. 547. Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.20.


Dr. Klivényi Ferenc Szeged, 1926. IX. 19. - Szeged, 1987. XI. 25. A Szegedi Egyetemen 1950-ben vegyészi, 1962-ben pedig gyógy szerészi diplomát kapott. A Szegedi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani Intézetében előbb tanársegéd, később adjunktus, majd 1971-től egyetemi docens lett. Közben 1969-ben elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa címet. Tudományos munkássága a szer ves kénvegyületek területére terjedt ki. Vizsgálta és tisztázta a szulfokloridok redukciójának és a szulfenil-kloridok hidrolízi sének mechanizmusát. Kémiai módszerekkel bizonyította a tioszulfinátok és tioszulfonátok szerkezetét. Szulfénsav-sókat is elő állított. Azt is megállapította, hogy a tioamid-típusú vegyületek szulfenilezési reakciója diszulfidok képződéséhez vezet. Számos gyógyszervegyület analitikáját is kutatta. A Magyar Kémikusok Egyesülete és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság vezetőségi tag ja volt. Sír:

Szegedi Belvárosi Temető, XXI/1. tábla, 3. sor, 110. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1988. 220-221. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 487.


Kiősz György Darmstadt, Németország, 1844. XI. 15. - Budapest, 1913. VII. 4. Iskoláit szülővárosában végezte. Lorschban gyógyszerészetet ta nult és vizsgát tett. Tanulmányai közben 1861-ben két kéziratot írt: 1. Chemische Analysen. 2. Manul pro Georg Kloess. Ebben a korabeli gyakorlat gyógyszerei, gyógynövénykivonatok re ceptjei, fényképészeti előhívók előiratai, valamint az ún. száraz és nedves eljárás leírásai szerepeltek. Becsben belépett dr. Heid műtermébe, mely abban az időben Magyarországra költözött. A pesti belvárosban működött, majd 1867-ben önállósította magát. 20 év alatt sok felvételt készített az ország különböző ré szeiről, új műtermet épített a pesti Városligeti fasoron 1895-ben. Itt már kőnyomdai kézsajtóval fotográfiai munkákat sorozatban végeztek. Felismerte a sokszorosítás előnyeit. A XX. század első éveiben egymás után vezette be az új gépeket és az újszerű eljá rásokat, mellyel a rohamosan fejlődő ipart is szolgálta. Vissza vonulása után a fia, Kiősz Pál 1906-ban átvette a műintézetet. Ek kor a nyomda már plakátokat, műszaki rajzokat és képes naptá rakat készített. Később a munkában részt vállalt Kőlley László gépészmérnök, Kiősz Pál veje, aki az 1948. évi államosításig ve zette az intézetet. A mintegy másfélezer üvegnegatívja szeren csére fennmaradt. A budapesti közintézmények (Budapesti Tör téneti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Szabó Ervin Könyvtár stb.) őr zik ezeket. A Budapesti Történeti Múzeumban 1981 júliusában nyílt meg a Századvégi pillanatok állandó kiállítása. Sír:

Bp., Fiumei úti Temető, 18-1-37, történetileg védett sír. Műemlék jelle gűIrodalom:



Magyar Nagy Lexikon. 11. kötet, 145. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.41.


Kochmeister Frigyes Sopron, 1816. XI. 26. - Budapest, 1907. IX. 24. Iskoláit szülővárosában végezte. Apja, Kochmeister Ede helyi Magyar Király gyógyszertárában volt gyakornok. A bécsi egye temen 1833-ban gyógyszerészi diplomát kapott, ugyanitt közgazdasági ismereteket is tanult, de bank és kereskedelmi gyakorlaton is részt vett. Pestre hazatérve, 1842-ben gyógyáru nagykereskedést alapított és vezetett, mely hosszabb ideig volt meghatározója az ország gyógyszerellátásának. Később gyógy szerkészítő laboratóriumot létesített, és megszervezte a gyar matáru kereskedelmet. Olyan hírneve volt, hogy 1859-ben megválasztották a pesti kereskedelmi és iparkamara elnökévé. Nevéhez fűződik még a pesti áru- és értéktőzsde megnyitása (1864) is. A Magyar Általános Hitelbank (1867) egyik alapítója és igazgatótanácsi tagja. Főrendiházi tagként még országgyű lési képviselő is volt. Sír: Budapest, Újköztemető, 16/XIV.-1-12-13. Fekete márvány obeliszk. Felirat: Kochmeister Frigyes 1816-1907 és neje, sz. Hornbostel Carolin. Irodalom: Gyógyszerészi Értesítő, 1907. 733. Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest, III. kötet, 1001-1002.


Dr. Kóczián Géza Zalaegerszeg, 1942. IV. 11. - Nagyatád, Somogy megye, 1987. XI. 24. Apja, Kóczián Dezső a Somogy megyei Berzence Szűz Mária gyógyszertárát vezette. Családja története magában foglalta az egész Kárpát medence történetét. Berzencén kívül Csurgón, majd 1952-től haláláig Nagyatádon élt. A Budapesti Orvostu dományi Egyetemen 1965-ben kapott gyógyszerészi diplomát. A nagyatádi gyógyszertárban kezdte pályáját, 1973-tól gyógy szertárvezető lett, majd 1979-től pedig városi és járási fő gyógyszerész. Már fiatal korától kezdve kereste a magyarság és a szomszéd népek kapcsolatait. E törekvés vezette érdeklő dését a népi orvoslás, a gyógynövényhasználat és az etnobotanikai kutatás felé. Somogyban húsz éven át végzett gyűjtő munkát. Gyűjtőtársaival 1973-ban a Kászoni-medencében, 1974-ben Gyímesen, Gelencén és Csernátonban, 1975-ben Kalotaszegen, 1976-1977-ben Máramarosban, 1978-ban a szlovákiai Ájban és Falucskában, 1979-ben Kisbaconban és Répáshután végzett gyűjtőmunkát. Munkatársait bevonva botanikailag is azonosította a növénytaxonokat, melyhez herbáriumot is készí tett. Dolgozataiban a gyűjtött anyagot nemcsak mezőgazdasági szempontok szerint csoportosította, hanem a népi gyógynövé nyeket nemzetközi viszonylatban is elsőként osztályozta hatástani szempontok figyelembevételével. Különösen fontosnak tartotta Erdély népgyógyászati értékei nek megmentését. Mindig hangsúlyozta, hogy a szomszéd népek kultúrája a népi gyógyászat és a növényismeret terén is egymás ra hat. 1986-ban a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán védte meg több mint ezer oldalas doktori értekezését: „A hagyományos paraszti gazdálkodás termesztett, a gyűjtögető gazdálkodás vad gyógynö vényfajainak etnobotanikai értékelése" címen. Gyűjtéseiről több, mint 20 közleménye jelent meg a szaklapokban. Kiváló észbeli ké-


pességei, magas nívójú természettudományos és humán művelt sége tette lehetővé a kutatói pályán való kitűnését. Sír: Zalaegerszeg, Kálváriatemető, Sperlág sírbolt. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1988. 227., 1997. 689-690. Orvostörténeti Közlemények, 117-120. kötet., 1987. 360. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.130.


Koczka Pál Jászapáti, 1896 - Szolnok, 1971. III. 20. Tizenhármán voltak testvérek. Már 16 éves korától a saját munká jából tartotta el magát. Iskoláit elvégezve szülőhelye Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1920-ban gyógyszerészi diplomát ka pott. Egyetemi tanulmányai idején a Radulescu György budai Vá rosi gyógyszertárában dolgozott. A jászapáti Megváltó gyógy szertárban kezdte pályáját. Szülei elhunyta után önállósította ma gát, és 1923-tól a szolnoki Kígyó gyógyszertárat vezette az államosításig. Dr. Végh Antal egyetemi tanárt tanította, de számos fiatal gyógyszerészt is nevelt a pályaszeretetre. Az államosítás után, haláláig gyógyszertárvezető volt Szolnokon az Angyal gyógyszertárban. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület vá lasztmányi tagja (1934-1942) és a Szolnok megyei kerület elnökhelyettese (1939-1942), majd elnöke (1943-1944) volt. 1969-ig a Gyógyszerész Szakcsoport és a Magyar Gyógyszerészeti Társa ság Szolnok megyei szervezetének elnöke. ízig-vérig gyógysze rész volt, a hivatásszeretet magaslatán állt. Sír:

Szolnok, Szentlélek templom alatti kriptafülke, 19. szám. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1971. 236. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974.1: 6-7,12.


Dr. Korányi Miklós Tahitótfalu, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1896. VII. 25. Budapest, 1975. III. 23. Dr. Korányi Frigyes orvosprofesszor unokaöccse. Iskoláit elvé gezve gyógyszerészi pályára lépett. A budapesti tudományegyetemen 1922-ben gyógyszerészi, 1924-ben pedig gyógysze részdoktori diplomát kapott. A budapesti VIII. kerületi Szent Margit gyógyszertár üzlettársa. Eredetileg édesapja, Korányi Lajos (1865-1944. december 6.) volt ennek alapító (1893) tulajdo nosa (oki. Bp. 1886.). A Budapesti Gyógyszerész Testület vá lasztmányi tagjaként számos szakmapolitikai és tudományos cikke jelent meg a szaklapokban. Szerette a magyar nótát, így kedvtelésből számos sikeres nóta szövegét ő írta meg. Sír:

Budapest, Óbudai Temető, 23/4-2-12. Fehérmárvány síremlék kereszt tel. Felirat: Hagymássy Béláné, Dr. Korányi Miklósné, sz. Hagymássy Magdolna, Dr. Korányi Miklós és leányuk, Judit. Irodalom:

Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, 501.


Koritsánszky Dénes senior Németlipcse, Liptó megye, 1853. VI. Kölesd, Tolna megye, 1928.1.23. Iskolai tanulmányait befejezve, Liptószentmiklós Szerecsen gyógyszertárában volt gyakornok. A bécsi egyetemen 1870-ben kapott gyógyszerészi diplomát, majd néhány évi ausztriai alkal mazotti munka után hazatért. Gyógyszertári jogosítványt nyert a Tolna megyei Kölesden. Gyógyszertárát 1878-tól Isteni Gondvi selés néven közel fél évszázadon át vezette. Az 1880-as években Kölesden megszervezte a vadon termő gyógynövények gyűjtését, ebbe a község lakóit is bevonta. Újszerű gyógynövényszárítót szerkesztett. Később kereskedelmi és gyógynövényeket, így Mentha féléket is termesztett 32 holdon, de szőlőnemesítéssel is foglalkozott, talaj és légköri megfigyeléseket is végzett. Gyakorla ti gyógynövény-termesztési tapasztalatait 1921-ben írta meg az Ipari gyógynövénytermesztők naptárában „Gyakorlatból - gya korlatnak!" címmel. A lakosság kultúráját is növelte a felolva sásaival, zenei rendezvényeivel. Röviddel a halála előtt átadta a gyógyszertárát fiának, Koritsánszky Dénesnek. Sír:

lásd Koritsánszky Dénes II. 157. oldal. Irodalom:

Gyógyszerészi Értesítő, 1927. 242., 1928. 37-38. Gyógyszerészi Közlöny, 1928. 26. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.157.


Koritsánszky Dénes II. Kölesd, Tolna megye, 1889. III. 28. - Kölesd, 1966. VIII. 18. Koritsánszky Dénes senior másodszülött fia Ottót követően. Iskolá it szülőhelyén és Bonyhádon végezte, majd 1909-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. Öt vennégy évig működött a gyógyszertári táránál. A kölesdi Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosaként, apja nyomdokain ha ladva karolta fel a község lakóinak kulturális fejlesztését. Veze tőségi tagja volt az Okleveles Gyógyszerészek Szövetségének. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület megyei kerületének választmányi tagjaként is jelentős szakmai közéleti munkát vég zett. A Tolna megyei Gyógyszertári Központ nagyszékelyi gyógy szertárát vezette az 1950. évi államosítást követően. Nyugalomba vonult 1965-ben. Fiát, Dénest is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Kölesd, Köztemető, a ravatalozótól délre, a jobb oldali 6. Kripta. Irodalom: Gyógyszerészet, 1966. 477. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 159.


Koritsánszky Ottó Kölesd, Tolna megye, 1882. III. 16. Nagyszékely, Tolna megye, 1952. XI. 26. Iskoláit Bonyhádon és Késmárkon végezte, majd apja kölesdi Iste ni Gondviselés gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tu dományegyetemen 1903-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Pá lyáját Kölesden kezdte, majd a soproni Oroszlán gyógyszertárban dolgozott. Itt a városi levéltárban is kutatott, majd 6 évig külföldi gyógyszergyárakban működött. A párizsi és a genfi egyetemen is tanult, így építette ki a személyes kapcsolatokat a külföldi vezető gyógyszerészekkel. Hazatérve, 1908-tól a Gyógyszerészi Hetilap segédszerkesztője, majd felelős szerkesztője volt. Több évtizeden keresztül mint hírlapíró is működött. 1910-től többször részt vett a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség (FIP) kongresszusain. Je lentős érdeme volt abban, hogy hazánk is tagja lett a szövetség nek, melynek 1930-tól alelnöke lett. Az első világháború idején ka tonai szolgálatot teljesített Veszprémben. A helyi és a környékbe li hadikórházak felállításánál működött közre. A háború végén, az 1918. évi októberi események Máramarosszigeten találták őt. In nen sikerült neki gyógyszereket Budapestre szállítania. Ekkor a Honvédelmi Minisztériumba, majd a később alakult Népegész ségügyi Minisztériumba helyezték. A Tanácsköztársaság idején Zoltán Bélával együtt gondoskodtak a körülzárt, blokád alatt álló ország gyógyszerellátásáról. Ebben az időben a Népjóléti népbiz tosságon működött. Megírta a személyes tapasztalataira támasz kodva „A magyar gyógyszerészet a proletárdiktatúra és a poli tikai átalakulások idején" (1920) című könyvét. Az 1920-ban új jászervezett Népjóléti Minisztériumban rövid ideig sajtóreferens volt. 1920-tól a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület titkára, majd igazgatója lett 1920-tól. Tervezeteket dolgozott ki a Gyógy szerész Kamara és a korpótlékos pénztár létrehozására. Sokat fá radozott az északi népek, így a finn, az észt és a lett gyógyszeré


szét jobb megismertetéséért. 1928-ban átvette Viktor öccse által ke zelt budapesti Arany Kalász gyógyszertár vezetését, majd 1946ban betegen a Kölesden élő öccséhez költözött. Évtizedekig szer kesztette a „Gyógyszerészi Zsebnaptár" sorozatot, de szépirodal mi műveket is írt. Az MGYT 1983-ban márvány táblát helyezett el a volt kölesdi gyógyszertár officinája falán. Sír:

Kölesd, Köztemető, a ravatalozótól délre, a jobb oldali 6. Kripta. Irodalom:

Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1975. 2: 26-50. Gyógyszerészet, 1983. 429-432. Honismeret, 1997. 2: 56-58. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.158.


Dr. Koritsánszky Dénes Kölesd, Tolna megye, 1919. XII. 12. - Budapest, 1985. VI. 22. Gyógyszerész családból született. A bonyhádi reálgimnáziumban érettségizett, egy évig a budapesti orvoskaron tanult, majd gyógy szerészi pályára lépett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben gyógyszerészi, majd 1944-ben pedig gyógyszerészdok tori diplomát kapott, majd az Egyetemi Gyógyszertár kémiai la boratóriumát vezette. 1954-ben egyetemi adjunktusi kinevezést kapott, később az Egyetem Radiológiai Klinikája, majd a II. Belkli nika tudományos munkatársa volt. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban. Sír:

lásd Dr. Koritsánszkyné, Dr. Ambrus Klára, 161. oldal. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1986. 35. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.176.


Dr. Koritsánszkyné, Dr. Ambrus Klára Eger, 1919. XI. 22. - Budapest, 1975. II. 8. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben gyógyszerészi, 1944-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az egyete mi Gyógyszertárban kezdte pályáját, később a Gyógyszerészeti Intézet tanársegédje, majd adjunktusa volt. Bekapcsolódott az Intézet gyógyszer-technológiai kutatásaiba. A keserűanyag tartal mú hazai és külföldi drogokból készített tinktúrákat, és azokat vizsgálta. Férjével a Calcium gluconicum tartalmú gyógyszerek tartalmi meghatározását dolgozták ki. A Receptúra és a Fizikai gyógyszervizsgálatok gyakorlatokat vezette, számos tudomá nyos dolgozata jelent meg a szaklapokban. A gyógyszerész továbbképzésben is nagy szerepet vállalt. Állandóan képezte magát. Sír:

Budapest, Újköztemető, 73-1-140. Fehérmárvány síremlék kereszttel, kővirágvázával. Felirat: Ambrus Klára 1919-1975, Dr. Koritsánszky Dé nes 1919-1985. Irodalom:

Leánya, dr. Koritsánszky Klára közlése alapján.


Dr. Kósa László Bácsbokod, Bács-Bodrog megye, 1923. IV. 27. - Budapest, 1994. III. 20. Katonai behívóparanccsal 1944 decemberében Németországban végezte az utolsó egyetemi félévet. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1946-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a tiszafüredi Reménység gyógyszertárban kezdte, melynek ké sőbb vezetője lett. Itt állandóan tovább képezte magát. Elvállalta 1961-től a budapesti EGYT Gyógyszerismertetői osztályának ve zetését, e munkakörében kiterjedt kapcsolatba került különböző orvosi szakterületek vezető főorvosaival. Ekkor merült fel benne, hogy az orvosoknak részletesebb tájékoztatásra van szükségük a gyógyszerekről. Gyógyszerészdoktori diplomát 1975-ben ka pott. Ugyanebben az évben az Országos Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerügyi Osztálya élére került. Ettől kezdve szerkesztette a Gyógyszereink szaklapot. Több kiadást ért meg az „Útmutató a gyógyszerkészítmények rendelésére" könyve, melyet orvosok és gyógyszerészek sokáig használtak. Bekapcsolódott az orvos- és gyógyszerész-továbbképzésbe. Szépirodalmi művet is írt Örkény Istvánról „Pisti a gyógyszergyárban" címmel. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 33/5-6-14. Szürke márvány síremlék ke reszttel. Felirat: Dr. Kósa László 1923-1994. Irodalom: Gyógyszerészet, 19931. 324., 1994. 333-334. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.127.


Dr. Kotsy József Siófok, Somogy megye, 1921. II. 23. - Pécs, 1993. XI. 24. Apja, Kotsy Ferenc a siófoki Szentlélek gyógyszertár vezetője volt. Iskoláit elvégezve a gyógyszerészi hivatást választotta, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1949-ben gyógy szerészi oklevelet kapott. Pályáját a Somogy megyei Gyógyszer tári Központnál kezdte, ahol szakfelügyelő gyógyszerészként működött. Az 1950-es években több közleménye jelent meg „A Gyógyszerész" szaklapban. A Baranya megyei Gyógyszertá ri Központ szakfelügyelője lett 1960-ban. Gyógyszerészi kémiai témából 1971-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott a Szegedi Egyetemen. Értekezésének címe: Néhány receptúrai oldat sta bilitása. Több újítás, szabadalom fűződött a nevéhez, aktívan vett részt a hálózatfejlesztésben. Több új gyógyszertár létesítésé nél hasznosították az elgondolásait. Évtizedeken keresztül részt vett az asszisztensjelöltek oktatásában, és a fiatal gyógyszeré szek különböző versenyekre való felkészítésében. A gyógysze rész továbbképző tanfolyamok rendszeres előadója volt. Nyelv tudása révén a külföldi szaklapok közleményeinek fordításával és referálásával bővítette a kollégák szakmai ismeretét. Két évti zeden keresztül a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Baranya megyei Szervezetének vezetőségi tagjaként a szakmai közéletbe is bekapcsolódott. Sír:

Pécs, Köztemető, A-II.-30. Urnafülke. Irodalom:



Dr. Kovács László Nagyenyed, Alsó-Fehér megye, 1920. IX. 20. Budapest, 2002. V. 10. Szülővárosa gimnáziumában érettségizett, majd 1943-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi, 1947ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Dr. Széki Tibor egyetemi tanár Szerves- és Gyógyszerészi Kémiai Inté zetében kezdte pályáját, majd az önálló Gyógyszerészi Kémi ai Intézetben dr. Végh Antal professzor mellett, a korszerűsödő gyógyszer-ellenőrzési módszereket oktatta. Ebben az időben több közleménye jelent „A Gyógyszerész"-ben. Egyetemi munkakörét 1953-tól felváltotta a Pest megyei Gyógyszertár Vállalatnál szakfelügyelői feladatköre. Az Egészségügyi Minisztérium 1955-ben létesült Gyógyszeré szeti és Műszerügyi Főigazgatóság Műszaki Fejlesztési Osztá lyára került főelőadóként. Ez az osztály a később alakult OGYI egyik feladatkörét látta el. 1957-ben dr. Végh Antal a „Gyógy szerészet" alapító főszerkesztője szerkesztőségi titkárnak kér te fel. Az 1960-as évek elején a szaklap felelős szerkesztője volt, majd haláláig a szaklap egyik szerkesztője maradt. Bekapcsolódott a gyógyszerésztechnikusok oktatásába is. Szerkesztette a „Gyógyszerésztechnikusok kézikönyve"-t (1960). Hosszabb ideig oktatott a Szegedi Egyetem Gyógytechnológiai Intézetében. 1963-ban már egyetemi docens volt. Újabb meghívásra, 1978-ban az Országos Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerészeti Főosztályának élére került. E fela datkörét kiegészítve hosszabb ideig a gyógyszerész tovább képzés és a szakgyógyszerészképzés ügyével foglalkozott. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság életében is több felada tot látott el. Az 1989-1990-es politikai változások kapcsán megalakult sajtóbizottság elnöke volt.


Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 20/1-1-104/105. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1990. 489., 2002. 379-380.


Dr. Küttel Dezső Kőszeg, 1917. X. 26. - Szombathely, 1991. IX. 8. Nyolc generációs gyógyszerész családból származott. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd apja, Küttel Károly Dezső körmendi Megváltó patikájában volt gyakornok. A Páz mány Péter Tudományegyetemen 1939-ben gyógyszerészi, majd 1941-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a buda pesti Gyógyszerészi Intézetben kezdte, majd 1943-tól a körmen di Megváltó gyógyszertárat vezette. Az államosítás után az Oroszlán gyógyszertár élére került. 1951-ben elvégezte a szakfelügyelői tanfolyamot, és 1977-ig a Vas megyei Gyógyszertári Központ vezető szakfelügyelője volt. Már ekkor is jelentős tudo mányos munkásságával 1966-ban elnyerte a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa fokozatot. Vállalati főgyógyszerészi kinevezést kapott 1967-ben, de továbbra is ellátta a vezető szakfelügyeleti teendőket. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszer-technológiai Szakosztályának elnöke volt 1970 és 1978 között, majd 1978 és 1982 között a Társaság országos alelnöke és a Vas megyei Szervezet elnöke is volt. Oktatói mun kásságát 1974-ben címzetes egyetemi docensi kinevezéssel ismerték el. Nyugdíjasán tejszakértő volt a körmendi Lacta Tápszergyárban, majd a szombathelyi KÖJÁL higiénikusa. A bélbaltavári gyógyszertárat is üzemeltette. Tudományos mun kássága a gyógyszer-technológia, a hálózatfejlesztés és a gyógy szerellátás szervezési kérdéseire terjedt ki. Patronálásával számos gyógyszerészdoktori és vegyészdoktori értekezés ké szült. Kezdeményezőként támogatta a gyógyszerészi múzológia ügyét, melynek eredményeként nyílt meg a Kőszegi Patikamú zeum és a Gyógyszerésztörténeti Könyvtár. A Magyar Kémiku sok Egyesülete Vas megyei csoportjának egyik alapítója volt, 15 évig töltötte be ennek elnöki tisztségét. Számos hazai és nem zetközi szakmai konferencián tartott tudományos előadást.


Mintegy 70 közleménye jelent meg hazai és külföldi szakla pokban. Sír:

Körmend, Városi Temető, B-2-XVII-11. Irodalom:

Vasi Szemle, 1993. 410-412. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.137.


Dr. Láng Béla Békéscsaba, 1913. XI. 26. - Budapest, 1984. X. 22. A békéscsabai Szent Antal gyógyszertárban volt gyakornok, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben gyógyszerészi, majd 1939-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a pesti Wander gyógyszergyárban kezdte, de 1944-ben Réthy Béla békéscsabai Sas gyógyszertárában és laboratóriumában műkö dött. A budai Pasaréti téri gyógyszertár újraindítására 1945-ben kapott hatósági megbízást. 1946-ban az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai osztályára került, majd 1953-ban a Gyógyáru értékesítő Vállalat analitikai részlegét szervezte meg. Itt kapcsoló dott be az V. Magyar Gyógyszerkönyv előkészítésébe, később pe dig hatalmas munkát végzett a VI. Magyar Gyógyszerkönyv angol nyelvre fordításával. Kiváló Gyógyszerész kitüntetést ka pott 1956-ban. A Chinoin Gyógyszergyárba 1959-ben került, ahol továbbfejlesztette a kutatás és fejlesztés korszerű szervezetét. Nigériában hónapokig dolgozott egy újonnan létesítendő gyógy szergyár beindításában. A Gyógyszerészet szaklap 1957. évi alapí tásában jelentős szerepet vállalt. Rábízták ennek felelős szerkesz tői teendőit, de az „ Acta Pharmaceutica Hungarica" szaklapnál is ellátta ezt a feladatot. Kiépítette a Magyar Gyógyszerészeti Társa ság hazai és nemzetközi kapcsolatait. Megvetette egy társasági szakkönyvtár alapjait. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság főtit kára is volt 1974 és 1978 között. A Gyógyszerészet szaklapot 1981ig szerkesztette. Sír:

lásd Dr. Láng Béláné, Zalai Zsuzsanna, 169. oldal. Irodalom: Gyógyszerészet, 1983. 435,1984. 401.


Dr. Láng Béláné/ Zalai Zsuzsanna Budapest, 1920. V. 20. - Budapest, 1984. VIII. 11. Dr. Zalai Dezső leánya. 1941-ben elvégezte a gyakornoki tanfolya mot, majd a Pasaréti téri gyógyszertárban dolgozott nyugalombavonulásáig. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 60/5-6-14. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Láng Béláné 1920-1984, Dr. Láng Béla 1913-1984. Irodalom:



Dr. Lantosi István Budapest, 1936. XII. 17. - Budapest, 2001. X. 11. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1961-ben kapott gyógy szerészi oklevelet. Pályafutását a bicskei gyógyszertárban kezdte, majd másfél év múlva a Fővárosi Gyógyszertári Központ gyógy szerésze lett. Az Egészségügyi Minisztérium Szervezési Főosztá lyának főelőadója lett 1963 végén, majd osztályvezető, később pe dig főosztályvezető volt. 1973-ban Szakgyógyszerészi képesítést kapott, 1980-ban pedig minisztériumi főtanácsosi címe lett. A közigazgatásban végzett munkája mellett elmélyült tudományos és oktató tevékenységet folytatott az Orvostovábbképző Egyetem ad junktusaként. Egyetemi doktori diplomáját kiváló minősítéssel védte meg. A Gyógyáruértékesítő Vállalat igazgatójává 1982-ben nevezték ki, majd a vállalat átalakulását követően 1996-ig volt a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója. Igazgatói tevékenységében a soktelepes vállalatot koncentrálta. Gödöllőn 1986-ban Közép-Európa legkorszerűbb felrakógépes magasraktárát avatta fel, de az országban másutt is létesített korszerű, nagy befogadóképességű raktárakat. Vezetése alatt a vállalat 1989-ben megszerezte az önál ló külkereskedelmi jogot. Hat éven keresztül elnökségi tagja volt a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének. A Gyógy szernagykereskedők Szövetsége elnökévé választották 1996-ban. 2000-ben elnyerte a gyógyszerészi életpálya legmagasabb kitünte tését, a Batthyány-Strattmann díjat. Sír: Budapest, Óbudai Temető, 1-2-185/186, Fakereszten lévő Felirat: Dr. Lantosi István 1936-2001. Irodalom: Gyógyszerészet, 2001. 644. Gyógyszerészi Hírlap, 2001.11:14.


Lárencz László senior Csíkszereda, 1880. II. 12. - Tompa, 1945. IV. 10. Heten voltak testvérek, az első öt Gözsy Árpád gyermeke. Gözsy halála után Nagyvárad mellett Lárencz László (1832-1916) vette el az özvegyet. Ifjúkoráról keveset tudunk. A Budapesti Tudo mányegyetemen 1908-ban gyógyszerészi oklevelet kapott. Fele sége révén rokonságban volt dr. Augustin Bélával, a Gyógy növénykísérleti Állomás korabeli igazgatójával. Az ő buzdítására és tanácsára a ricinus termesztési kísérleteivel sikeresen megho nosította ezt a jelentős növényt. A paprikából 1912-ben már olyan magas kapszaicin tartalmú oldatot készített, melyre felfigyeltek. Dr. Szent-Györgyi Albert ennek is meghatározta az aszkorbinsav tartalmát. Később már a mákszalma felhasználásával is foglalko zott. A tompái Szent Szív gyógyszertárat 1927-ben alapította, me lyet haláláig vezetett, utána fia vitte tovább. Sír:

lásd Lárencz László junior, 172. oldal. Irodalom:

Cumania, 1975.167-168.


Lárencz László junior Budapest, 1909. IV. 6. - Baja, 1978. III. 25. Iskoláit elvégezve apja tompái gyógyszertárában volt gyakornok. A szegedi egyetemen 1932-ben vegyészi, majd 1934-ben gyógy szerészi diplomát kapott. A Szegedi Egyetem Földtani Intézeté ben az Alföld talaját vizsgálta, és geológiai szelvényeit dolgozta fel, majd dr. Szent-Györgyi Alberttel együtt is dolgozott. Orendi Herberttel állították elő a nem szintetikus C-vitamint. Carbolineum növényvédő szert is gyártott. A jánoshalmi Szentlélek gyógyszertárat vezette 1939-től az államosításig. 1950-től rövid ideig a jánoshalmi Szent Anna-, majd a bácsbokodi Szent Erzsé bet gyógyszertár élén állt. A helyi Vöröskereszt szervezet elnöki tisztségét is betöltötte. Sír:

Jánoshalmi katolikus temetőben I. parcella, 1. sír. Felirat: id. Lárencz László (1880-1945) gyógyszerész és felesége, sz. Teiner Ida, anyósa, Teiner Emilné, sz. Reimholz Emília, Lárencz László (1909-1978) vegyész és gyógyszerész. Irodalom:

Cumania, 1975.164,167. Gyógyszerészet, 1978. 273. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, 1991. 550. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 83.


Dr. Légrády Erzsébet Budapest, 1874. XI. 15. - Budapest, 1959. XI. 15. Apja, Légrády Tivadar a híres Pesti Hírlap egyik alapítója. Iskoláit befejezve gyógyszerészi pályára lépett. Magda Károly magyaróvá ri Segítő Mária-gyógyszertárában volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1905-ben gyógyszerészi, 1906-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Ő volt Magyarországon az első női gyógyszerészdoktor. Részt vett 1913-ban a hollandiai Há gában tartott Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség kongresszu sán, ahol a magyar küldöttség nevében francia nyelven üdvözöl te a résztvevőket. 1916 és 1928 között a budapesti Király utcai Isteni Gondviselés gyógyszertárat vezette. A Magyar Gyógysze résztudományi Társaság 1937. november 12-én kimagasló mun kája elismeréséül Jakabházy éremmel tüntette ki. Sír:

Budapest, Rákoskeresztúri Temető, 16. parcella, I.-1-41/42. Fekete már ványoszlop kereszttel. Dr. Légrády Tivadar és családja. Zsitva család Irodalom:

Gyógyszerészet, 1975. 464-167. Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, 470. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 77.


Lóránd Nándor Budapest, 1915. IV. 8. - Kecskemét, 1995. IX. A budapesti Alkotás utcai helyőrségi kórházban született, ahol apja, Langenbach János a gyógyszertárban dolgozott. A család 1922-ben Kecskeméten telepedett le. A városi református kollégi umban érettségizett 1934-ben, itt szeptember 1-jén lépett be Kato na Margit kecskeméti Szentlélek gyógyszertárába gyakornoknak, majd Tirocinális vizsgáját letéve Föráős Lajos Szent László gyógy szertárában volt segéd. Mint másodéves egyetemistát, tehergép kocsi-vezetőnek hívták be katonának. A felvidéki és a délvidéki bevonulásban is részt vett. Leszerelve, 1940-ben gyógynövénybeváltóként működött. A szőlőmagolajjal kapcsolatos kutatásait saj nos már nem szabadalmaztathatta, mert ismét behívták katoná nak a második világháború idején. Ezt követően megpróbált köz forgalmú gyógyszertárban elhelyezkedni, de mivel nem volt szakszervezeti tag, nem alkalmazhatták. Az államosítást követő en rövid ideig gyógyszertárban dolgozott. A Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ leltározó gyógyszerésze lett. E tevékeny sége közben figyelt fel a gyógyszertárakban a múlt értékeire. Hi vatali teendői közben ellenezte a nagyarányú selejtezéseket. Az zal érvelt ekkor: „ha pusztulni hagyjuk az emlékeinket, nemcsak a jelenünk, hanem a jövőnk is szegényebb lesz". Ekkor kezdte meg a megyében a régi állványedények, gyógyszertári eszközök, bú torok, könyvek gyűjtését. Hosszú, kitartó munkával már 1966-ban összegyűlt annyi anyag, hogy a gyógyszertári központ épületé ben kiállíthatták. Később, 1973. márciusában sikerült ezt áthelyez ni a Batthyány u. 7. alá, Katona Zsigmond egykori gyógyszertára helyére, amely a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kecskemé ti részlegeként működött. Elérte, hogy a sajtón kívül még a rádió és a televízió is foglalkozott ezzel. A Gyógyszerésztörténeti Szak osztály 1968. évi megalakulását követően kezdte meg a kutató munkát és publikálást. Nemcsak a szaklapokban, hanem a helyi


sajtóban is egymás után jelentek meg közleményei. Könyv- és le véltári kutatással dolgozta fel Bács-Kiskun megye gyógyszertárai nak történetét és neves gyógyszerészeinek életútját, mely 1975ben jelent meg a Cumániában. A Nemzetközi Gyógyszerésztörté neti Társaság tagja volt 1972-től, külföldi kongresszusokon is bemutatta a gyűjteményét. A gyarapodás tovább folytatódott, így a hely egyre jobban szűkült. A kecskeméti Orvos- és Gyógysze résztörténeti Múzeum 1985 januárjában alakult meg, Lóránd Nándor és Réthy Aladár főorvos orvostörténeti anyaga egyesülésé vel. Munkásságát több kitüntetéssel jutalmazták. Sír:

Kecskemét, Városi Köztemető, K-parcella. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1985. 238. Kecskeméti Lapok, 1990. IX. 7., 1995. X. 11.


Dr. Majlát Pál Debrecen, 1924. X. 1. - Budapest, 1994.1.5. Apját, aki a debreceni Sas gyógyszertár vezetője volt, kisgyermek korában elveszítette. Gimnáziumi tanulmányait befejezve gyógy szerészi pályára lépett. 1952-ben kapott a Budapesti Orvostudo mányi Egyetemen gyógyszerészi oklevelet. A MERT cégnél gyógyszer-analitikusként kezdte pályáját, majd 1960-tól az Orszá gos Közegészségügyi Intézetben, később pedig a jogutód Orszá gos Gyógyszerészeti Intézetben működött tudományos főmunka társként. Közben 1966-ban gyógyszerészdoktori diplomát, majd 1973-ban gyógyszer-ellenőrzési szakgyógyszerészi képesítést ka pott. Évtizedeken keresztül jelentős részt vállalt a posztgraduális gyógyszerészképzésben, kiemelkedően foglalkozott a kromatog ráfiás módszerek ismertetésével. A VI. és a VII. Magyar Gyógy szerkönyv kísérletes munkáiban jelentős részt vállalt. Kutatási területe: az alkaloidák gázkromatográfiai vizsgálata, melyben je lentős tudományos eredmény volt a gyógyszeranalitika terén. Huszonnyolc tudományos közleménye jelent meg hazai és külföl di szaklapokban, számos hazai és külföldi konferencián tartott tu dományos előadást. Sír:

Budapest, Újköztemető, 72/11-11-16. Fehér márvány síremlék, szürkés fekete fejlappal. Felirat: Dr. Majlát Pál gyógyszerész 1924-1994 és fele sége Ladányi Katalin (1933-) „Voltam, aki vagy, vagyok, ami leszel". Irodalom:



Márkus Béla Csehimindszent, Vas megye, 1918 - Szombathely, 1999.1.15. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett, és a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott 1942-ben. A második világháború idején a pályáját a szombathe lyi helyőrségi kórházban kezdte gyógyszerészként. A világhá ború befejése után a szombathelyi Kígyó gyógyszertár alkalma zottja volt, majd 1950 és 1973 között a szombathelyi Óperint ut cai Őrangyal patikát vezette. 1978. évi nyugalomba vonulásáig a Kígyó gyógyszertárat vezette. Ezután is gyakran vállalt helyet tesítést vidéken. Kiváló gyakorlati érzékű és az átlagon felüli felkészültségi oktató gyógyszerészként számos fiatalt indított el a pályán. Nagyon jó kapcsolatban volt a betegekkel, orvosokkal és a gyógyszerészkollégákkal. Életútja példaképül szolgálhatott: hogyan lehet, és hogyan kell a szakmai kiszolgáltatottság és az egyéni megpróbáltatások között is megőrizni az élet szeretetét és a belső lelki egyensúlyt. Többszörös Kiváló Dolgozó (1958, 1978), és Honvédelmi Emlékérem kitüntetésekkel (1967, 1976) jutalmazták sokrétű munkásságát. Sír:

Szombathely, Városi Köztemető. Irodalom:

Vas Népe, Szombathely, 1999. február 1.; Gyógyszerészet, 1999. 253.


Dr. Matolcsy György Budapest, 1920. IV. 2. - Budapest, 1992. XI. 29. Apja, dr. Matolcsy Károly (1889. november 19. -1940. július 25.) bu dapesti Kálvin téri Magyar Korona gyógyszertárában volt gya kornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben gyógy szerészi oklevelet kapott. Pályáját a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves kémiai technológiai tanszék gyakornokaként kezdte, itt 1947-ben doktori diplomát szerzett, majd négy éven keresztül gyógyszertári, majd orvosbiológai munkát végzett. A Magyar Tu dományos Akadémia Növényvédelmi Intézetében 1952-től előbb vegyész, majd a szerves kémiai osztály vezetője 1989-ig. Tudomá nyos munkássága: a rovarkártevők ellen olyan vegyületeket állí tott elő, melyek környezetbarátok, szelektív hatásúak és emberre, állatra nem toxikusak. Kutatásai révén több olyan különleges vegyületet állított elő, melyek hazai és külföldi szabadalmi védett ség alatt állottak. Elnyerte 1957-ben a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, majd 1975-ben a doktora címet. Szerkesztőbizottsá gi tagja volt az Acta Phytopathologia szaklapnak. A londoni Kirá lyi Kémiai Társaság választott tagja volt, poszthumusz Akadémiai Díjat kapott 1993-ban. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 60/B-1-205, fekete márványsír, Felirat: Matolcsy Ildikó, 1930-1986., Dr. Matolcsy György 1920-1992. Irodalom:

Magyar Ki Kicsoda? Bp. 1990. 389. Gyógyszerészet, 1993.113. Növényvédelem, 1993. 80-81.


Dr. Matolcsy Miklós

Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1869. V. 3. - Budapest, 1938. XIL 5. Iskoláit Sárospatakon és Budapesten végezte. Szülővárosában Bohus József Szentlélek gyógyszertárában, majd Budapesten volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1891-ben gyógyszerészi, majd 1892-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Dr. Than Károly professzor intézetében 13 évig volt ta nársegéd. A főváros csaknem minden természetes gyógyvizét elemezte, közben 1902-ben orvosdoktori oklevelet is kapott. Az 1904/1905-ös tanévben a „Gyógyszerészet" magántanárává habilitálták. Orvosdoktori képesítése révén 1906-ban megbíz ták a budapesti Egyetemi gyógyszertár szervezésével. A gyógy szertár 1907-ben nyílt meg, ezt 1934-ig vezette. Ő irányította a magyar küldöttséget a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség 1913. évi első kongresszusán. Fontos szerepet vállalt az első világháború sebesültjeinek gyógyszerellátásában, itt vénykészítéstani gyakorlatokat is vezetett orvostantanhallgatóknak. Működése alatt vált lehetővé a gyakorlati gyógyszerészet tárgykörből a gyógyszerészdoktori fokozat elnyerése. 1922-ben egyetemi rendkívüli tanárrá nevezték ki. A Magyar Gyógysze résztudományi Társaság egyik alapító tagjaként már korábban (1924) részt vett a Gyógyszerészet Barátainak Köre rendezvé nyein. Az 1929. évi brüsszeli gyógyszerészi konferencián az erős hatású gyógyszerek előiratainak tárgyában ő képviselte hazánkat. Részt vett még a III. és a IV. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében, de tagja volt még az Országos Köz egészségügyi Tanácsnak is. Főbb munkája: „Könyv- és irodalmi gyűjtemény a magyarországi gyógyszerészi munkákról 1578-1909", Bp. 1910. Közleményeinek száma 17, me lyek különböző gyógyszerek tartalmi meghatározásával foglal koztak.


Sír:

Farmos, Pest megye, Községi Temető. Irodalom:

Gyógyszerészi Közlöny, 1938. 812. Gyógyszerészet, 1970.101. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.67.


Dr. Mázor László Szarvas, Békés megye, 1912. II. 27. - Budapest, 1996. III. 23. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi, 1939-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a csepeli Weiss Manfréd gyárban fémelemzésekkel kezdte. Ekkor már annyira kitűnt a kémiai analitikai munkásságával, hogy 1952ben dr. Erdey László egyetemi tanár meghívta őt a Budapesti Mű szaki Egyetemi intézetébe egyetemi docensnek. Kimagasló mun kát végzett a szerves kémiai analízis terén. A kémiai tudomány kandidátusa címet 1956-ban, a doktora fokozatot pedig 1974-ben nyerte el. A Magyar Kémikusok Egyesületében két évtizedig volt az Analitikai Szakosztály titkára. Vezetőségi tagja volt még a Ma gyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszer-analitikai Szakosztá lyának. Címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott 1973-ban. Az Analitikai zsebkönyvét, a Szerves kémiai analitikai zsebkönyvét, a Szerves kémiai analízis (több kiadásban) és az Analitikai Kézi könyvét ma is használják a kémiai laboratóriumokban. A Magyar Kémikusok Lapja szaklap analitikai rovatának szerkesztője volt. Számos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 28-1-225/226. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Mázor László, 1912-1996, dr. Mázorné Grób Vera, 1915-1993, Dr. Grób Iván, 1884-1956, felesége Augusztin Viola 1885-1956. Irodalom: Gyógyszerészet, 1996. 691., 1997. 578. Magyar Kémikusok Lapja, 1996. 386.


Menner Ödön senior Diósgyőr, Borsod megye, 1904. XII. 13. - Miskolc, 1982. VII. 18. Apja Menner Ottó (1865-1907), a diósgyőri Vasgyári Angyal pa tika vezetője. Szülőhelyén végezte elemi iskolát, itt Krupinszky László rajzművész tanára felfigyelt tehetségére. A miskolci Fráter György gimnáziumban végezte a középiskolát, itt taná rai bontakoztatták ki művészi tehetségét. Szücs Róbert székesfe hérvári Magyar Korona és Nemes Árpád miskolci Isteni Gondvi selés gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tu dományegyetemen 1927-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Két évvel később apja gyógyszertárába került, melyet 1935-től vezetett. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Miskolc vi déki kerületének pénztárosa, jegyzője, végül pedig titkára volt. Ebben az időben számos közleménye jelent meg szaklapokban a korabeli szakügyekről. Az államosítás után számos borsodi gyógyszertárban dolgozott. A szendrői gyógyszertár vezetője ként vonult nyugdíjba. Szakmai tudása révén számos szakmai újítását, ésszerűsítő javaslatát fogadták el. Gyakornokként és egyetemi hallgatóként az egykori oktatóiról, az egyetemi taná rokról készült rajzaival népszerűséget szerzett. Festegetett, sőt még szobrokat is alkotott. Első kiállítását 1953-ban rendezték, majd később többször állították ki rajzait, képeit, szobrait. Első gyűjteményes művészeti kiállítása 1972-ben volt Tiszavasváriban. Mint autodidakta zeneszerző műdalokat, keringőket és magyar nótákat komponált. Szépirodalmi műveket, főleg meséket, regényes életrajzokat, elbeszéléseket írt. A Diósgyőri Tenisz Club kiváló sportolója volt.

Sír: Miskolc, Diósgyőr, Vasgyári Temető, Z parcella, 1. sor, 9. sír. Itt van m eltemetve: dr. Menner Adolf (1824-1901) megyei tisztifőorvos, Menner Ottó (1865-1907).


Irodalom:

Gyógyszerészet, 1974. 236., 1982. 384. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 612.


Dr. Mezey Géza Budapest, 1939. VIII. 10. - Debrecen, 2001. X. 17. Apja Mezey Gyula, a szabadszállási Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa. Anyai ágon a dédapja volt Rozsnyay Mátyás, a XIX. század kiválósága. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógy szerésztudományi Karán 1964-ben gyógyszerészi diplomát ka pott. Pályáját a szegedi Egyetemi gyógyszertárban kezdte. Itt kapott 1967-ben gyógyszerészdoktori diplomát. A gyógyszer technológia szakgyógyszerészi képesítést 1973-ban szerezte meg, ugyanebben az évben intézetvezető főgyógyszerész. A gyógysze részeti tudomány kandidátusa címet 1981-ben nyerte el. Egyete mi tanárrá nevezték ki 1990-ben. Az Egyetemi gyógyszertárat 1993-ig vezette. Ekkor a Gyógyszer-technológiai Tanszék társpro fesszora lett. 1994-től a debreceni gyógyszerészképzés szervezője és kiépítője. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság alelnöke volt két cikluson át. A debreceni Gyógyszerésztudományi Intézet első igazgatója volt 2000-től. Több könyve és 104 tudományos közle ménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. Tudományos munkássága: 1. Alkalmazott gyógyszer-technológia: kezdetben a végbélkúpok kolloid fizikai szerkezetének és a hatóanyagok felszabadulá sát biztosító tényezők megismerésére irányult. Később a parenterális gyógyszerek (injekciók, infúziók) stabilitását vizs gálta. 2. A klinikai gyógyszerészet hazai megalapítója. Kidolgozta azokat a feladatokat, melyek hazánkban is megvalósíthatók és elő segítik a betegcentrikus gyógyszerészi tevékenységet. Feldol gozta még a gyógyszerrendelés- és elosztás, a gyógyszerről adott információ javításának lehetőségeit és a gyógyszerek alkalmazásánál fontos kölcsönhatásokat, a laboratóriumi ered ményeket befolyásoló gyógyszereket, az intravénás additívek készítésekor fellépő problémákat. E témakörben dolgozta


ki kandidátusi értekezését, mely hazánkban az első volt ebben a témakörben. Sír: Debrecen, Köztemető, Kiemelt közéleti 16.

Irodalom: Gyógyszerészet, 1990. 666,2001. 643. Gyógyszerészi Hírlap, 2001.12: 22-23.


Mihalovits Jenő Nyírbátor, 1866 - Debrecen, 1938. VI. 14. Apja Mihalovits István, a nyírbátori Magyar Király gyógyszertár nak volt a vezetője. A család 1871-ben Debrecenbe költözött és apja ekkor vásárolta meg a helyi Kígyó gyógyszertárat. Iskoláit a piaristáknál kezdte, majd a híres református kollégiumban fe jezte be. Apja gyógyszertárában volt gyakornok 1881-től. A buda pesti tudományegyetemen 1887-ben gyógyszerészi diplomát ka pott. Hazatérve apja gyógyszertárában dolgozott, melynek veze tését 1906-ban vette apjától. Közben Gassner Kálmánnal megírta a Gyógyszerészi gyakorlat kézikönyvét, mely 1896-ban jelent meg Debrecenben. Részt vett Debrecen város szakmai közéletében. Muraközy Lászlóval együtt a vidéki gyógyszerészek által megindí tott mozgalom élére állt. Rövidesen a Magyarországi Gyógysze rész Egyesület Debrecen vidéki kerület járási igazgatója lett. Igaz gatótanácsi tagként vezető szerepet vitt az 1918-ban megalakult Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetségében. A Magyaror szági Gyógyszerész Egyesület átszervezésekor 1921-ben az Egye sület társelnökévé választották, e tisztségét 1934-ig töltötte be. Ezekben az években felmerült egy újabb gyógyszerészeti törvény megalkotásának terve. Az elkészült tervezetek között Mihalovits munkája is szerepelt. Sír:

Debrecen, Köztemető, X. liget, KCS. 1.

Irodalom:

Gyógyszerészi Közlöny, 1936. 505., 1938. 493. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1972. 3: 30-34. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 62.


Dr. Mikó Gyula Abrudbánya, Alsó-Fehér megye, 1889. III. 21. - Debrecen, 1952. II. 26. Szülőhelyén és a bánffyhunyadi Szarvas gyógyszertárban volt gyakornok. 1910-ben a Kolozsvári Egyetemen gyógyszerészi, 1912-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az első vi lágháború idején, 1916-ban a budapesti Egyetemi gyógyszertár ban működött. 1921-ben Budapesten megszerezte az orvosdokto ri képesítést. 1921 novemberében visszatért Debrecenbe, ahol ta nársegédként, az újonnan felállított Gyógyszertani Intézetben működött. 1923-ban felkérték a szervezés alatt álló Egyetemi gyógyszertár vezetésére, amely 1924 áprilisában kezdte meg mű ködését, ezt később tovább fejlesztette. 1927-ben egyetemi magán tanárrá habilitálták. Kétéves európai tanulmányutat tett, hogy a külföldi egyetemeket megismerje, és elsajátítsa a kolloid- és mikrokémiai eljárási módszereket. 1938-ban egyetemi rendkívüli tanári címet kapott. A debreceni Orvosok és Gyógyszerészek Lap ja (1930-1938) gyógyszerészi rovatát szerkesztette, majd az utol só három évben a szaklap felelős szerkesztője volt. Lelkes híve volt a gyógyszerész továbbképzésnek a Magyar Gyógyszerésztu dományi Társaságban és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesü let Debrecen vidéki kerületében. 1939-ben a Társaságban végzett munkásságáért Jakabházy emlékéremmel tüntették ki. Közel 50 tudományos közleménye nagyobb része kémiai analitikai témájú. Szerves kémiai cikkein kívül még külföldi gyógyszerkönyveket is ismertetett. Fő műve volt a második kiadásban is megjelent „A IV. Magyar Gyógyszerkönyv kommentárja" (1936,1940). Sír: Debreceni Köztemető, XXIII. 26. 4. Irodalom: Gyógyszerészet, 1975. 427-429.


Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, 528. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001 95.


Dr. Modor Vidor Dés, Szolnok-Doboka megye, 1910. X. 18. - Budapest, 1979. X. 25. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1933-ban gyógyszeré szi, 1936-ban középiskolai tanári, majd 1940-ben természettudo mányi doktori diplomát kapott. Pályáját 1933 és 1935 között bu dapesti gyógyszertárakban gyakorló gyógyszerészként kezdte. Az egyetemi Növényrendszertani Intézetbe került 1935-ben. Előbb gyakornok, később pedig tanársegéd volt. Az Állatorvostudományi Főiskola Növénytani Intézetének tanszékvezető docense 1952-től. Húsz évig oktatta az állatorvostan-hallgatókat. Tudományos munkássága a gyógyszer-analitika, a növényrend szertan és a gyógy- és mérgezőnövények szövettani vizsgálatá ra terjedt ki. A növénytani mikrotechnika egyik elismert szakte kintélye volt. Sokat foglalkozott a növény- és takarmánymérge zések kimutatásával. Ebben nagy segítséget nyújtott a Főiskola Belgyógyászati Klinikájának. Feldolgozta a szikes rétek, legelők növénytársulásait. A takarmányozástani ismereket is bővítette 250 növény makro- és mikroelem tartalmának elemzésével. Ez még nemzetközi viszonylatban is kimagasló eredmény volt. Fel tárta az állatelhullásokat kiváltó növénymérgezéseket. A Ma gyar Növénytani Társaság titkára volt 1950 és 1952 között. A Ma gyar Biológiai Társaság és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság tagja is volt. Megválasztották a Gyógynövénykutató Intézet tudományos tanács tagjává 1967-től. Mintegy 32 közleménye jelent meg szaklapokban. Sír: Kalocsa, Városi Köztemető, Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: Brandtner Jenőné 1878-1954, Brandtner Jenő 1867-1932, vitéz Resli Bé la állami főmérnök 1892-1937, Resli Béláné 1907-1975, Resli Béla 1910-1953, Modor Vidor egyetemi tanár 1910-1979, Marczinka Rezső 1915-1970.


„Gondviselő jó Istenünk kezei nyugodjanak haló poraink felett!" Irodalom:

Gyógyszerészet, 1981. 33., 1988. 381-382. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 630.


Molnár Kálmán Miskolc, 1875. X. 13. - Budapest, 1942. VI. 28. Iskolai tanulmányait befejezve 1893-ban lépett gyógyszerészi pá lyára. A Kolozsvári Tudományegyetemen 1906-ban gyógyszeré szi oklevelet kapott. Szülővárosában hosszabb ideig volt alkalma zott gyógyszerész. Miskolcon nyert gyógyszertári jogosítványt, melyet 1922. november 22-én Szent István néven nyitott meg, me lyet haláláig vezetett. Eredetileg az egykori Újvilág u. 29. alatt mű ködött a gyógyszertár. Majd 1929-ben a Soltész Kálmán u. 2. szám alá költöztette át. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Miskolc vidéki kerületének és a Borsod-Miskolci Orvos-gyógy szerész Egyesület elnökeként, 1922-től jelentős munkát végzett. Halála után az özvegye, mint haszonélvező, 1947-től pedig Lombay Béla vezette a gyógyszertárat. Az államosítás után 14/47. szám alatt, ma pedig Kabay néven működik. Sír:

Miskolc, Mindszenti római katolikus Temető, Jobb kriptasor, 19. szám. Irodalom:

Gyógyszerészi Szemle, 1942.159,170,270. Dobrossy István: Miskolc írásban és képben. 3. kötet, Miskolc, 1996. 210.


Dr. Mozsonyi Sándor Kadarkút, Somogy megye, 1889. III. 15. - Budapest, 1976. IX. 2. Iskolai tanulmányait Kaposvárott és Fiumében végezte. A buda pesti tudományegyetemen 1911-ben gyógyszerészi, 1912-ben pe dig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját az Egyetemi gyógyszertárban kezdte, majd a pozsonyi egyetem Közegészség tani Intézet tanársegédje volt. Ezekben az években orvosi tanul mányokat is folytatott. Orvosdoktorrá avatták 1919-ben, később a tisztiorvosi képesítést is megszerezte. Az 1920-as évek elején ismét az Egyetemi gyógyszertárban működött, majd megbízták a Rico kötszerművek műszaki vezetésével. A Népjóléti Minisz tériumban gyógyszerészeti igazgatási munkakört töltött be. Gyógyszerészetre vonatkozó jogszabályokat adott elő 1931-től a gyógyszerészhallgatóknak. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1933-ban. Az Egyetemi Gyógyszertárat 1934-től vezette. Ettől kezdve a Gyógyszerészet tantárgy előadója. Az elsők között ok tatta a receptúrát és a galenusi studiumot. Felismerte az 1930-as években a gyógyszerészképzés korszerűsítésének szükséges ségét, így került bevezetésre 1940-től a négy esztendős képzés. Ugyanebben az évben már nyilvános rendes tanár és a Gyógysze részeti Intézet igazgatója. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója, majd 1935-től alelnöke volt az 1951. évben ala pított Gyógyszerész Szakcsoport megalakulásáig. O volt a For muláé Normales kiadásának egyik kezdeményezője, szellemi aty ja és szakmai-tudományos gondozója. Sokat tett a Formuláé Normales orvosokkal, gyógyszerészekkel való megismertetésé ért, népszerűsítéséért is. Az 1941-ben alakult Magyar Gyógysze rész Pantheon Bizottság elnöke volt. Létrehozta 1948-ban az Ernyey József Gyógyszerészi Múzeumot. Ezáltal sok értéket men tett meg és gyűjtött be. Az 1955-ben alakult önálló Gyógyszerész tudományi Kar első dékánja volt. Nyugdíjba vonult 1962-ben. Az V. és a VI. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottsági tagja.


Tudományos közleményeinek száma: 104. A Magyar Gyógysze részeti Társaság 1981-ben emlékérmet alapított, mellyel a gyógy szerészi szervezési tevékenységet jutalmazza. Az MGYT 1982-ben a kadarkúti gyógyszertár falán márvány táblát, a halálának 10. év fordulóján pedig a budapesti Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet ben faragott márvány táblát avatott fel (1986). Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 37-1-6-40. Fehér márvány síremlék. Felirat: dr. Mozsonyi Sándor egyetemi tanár, 1889-1976., dr. Mozsonyi Sándorné, Mozsonyi Marietta, 1898-1979. Irodalom: Gyógyszerészet, 1976. 281-282. Acta Pharmaceutica Hungarica, 1981. 275-284. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 94.


Dr. Müller Bernát Buda, 1810. V. 1. - Budapest, 1901. III. 3. Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén végezte. Ráth József budai Szentháromság gyógyszertárában volt gyakornok 1826-tól. Az 1829-ben letett gyakornoki vizsgáját követően fél évig a Selmecbá nyái bányászati akadémián is tanult. Gyógyszerészi diplomáját 1832-ben szerezte meg a Bécsi Egyetemen. Néhány évi alkalma zotti munkája után 1843-ban vásárolta meg a Kerepesi úti (ma Rá kóczi úti) Megváltó gyógyszertárat, melyet 1892-ig vezetett. Már fiatalon barátságot kötött dr. Sadler József növénytan professzorral, így érdeklődése a botanika felé fordult. Különös érdeklődéssel botanizált a máramarosi havasokban, az erről készült munkáját a bécsi botanikai társaság adta ki. Részt vett a Királyi Magyar Ter mészettudományi Társulat megalapításában, későbbi munkála taiban. Az 1868-ban megalakult Országos Közegészségügyi Tanács első gyógyszerész tagja volt. Az I. és a II. Magyar Gyógy szerkönyv galenusi részét szerkesztette. Tudományos munkássá ga elismeréséül a pesti egyetem magántanárrá habilitálta, de az akkori kormányzat ezt nem erősítette meg. A giesseni egyetem honoris causa doktorrá avatta 1857-ben. Részt vett még a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület és annak Nyugdíjintézete alapí tásában is. Értékes droggyűjteményét a pesti egyetem Kémiai in tézetének ajándékozta. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, Érdi úti csontfülke. Irodalom:

Gyógyszerészi Közlöny, 1901.150. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1944. 231. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 25.


Dr. Nagy Béla Krasznabéltek, Szatmár megye, 1885. VIII. 5. - Budapest, 1940. VII. 18. Iskoláit elvégezve a siófoki Szentlélek gyógyszertárban volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1908-ban gyógy szerészi, 1913-ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Köz ben 1912-ben megvásárolta a hajdúszoboszlói Reménység gyógyszertárat. Ezt az első világháború idején gyógyszerész fe lesége vezette. A háborúban kórházhajó, majd fertőtlenítő hajó parancsnoka volt az Al-Dunán. Gyógyszertári munkája mellett nagy érdeklődéssel fordult a szakirodalmi és a gyakorlati kérdések felé. Hamar felismerték tehetségét és pontosságát. A hozzáértését pedig a gyógyszerárszabások szerkesztésénél vették figyelembe, így 1918-tól már részt vett a taxák összeállí tásában. Az óbudai Magyar Korona gyógyszertárat 1920-tól bérelte, majd 1922-től a pesti Belvárosi gyógyszertárban a jog nyertes Ember Elek üzlettársa lett. Egy évvel később Czukor Lászlóval és Kerpel Vilmossal megalapította a Certa Laboratóriu mot. A Gyógyszerészi Értesítő szaklap szerkesztője volt 1924 és 1927 között, számtalan cikkben küzdött a gyógyszerészek jo gaiért és a karon belüli viszályok feloldásáért. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1929-ben a pesti Pannónia utcában. Gyógy szertárát Pallas Athéné néven 1930-ig vezette. Ekkor újra viszszatért a Belvárosi gyógyszertárba. A gyakornoki tanfolyamon hosszú ideig adott elő gyógyszer-technológiát. Gyakornoki tankönyveket írt. Könyvet írt a IV. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi készítményeiről (1935). Gyógyszertárában homeopá tia részleget rendezett be. Fáradhatatlanul dolgozott a kari ér dekekért. Megalapította a Budapesti Gyógyszervizsgáló Labo ratóriumot, mely később az ERI injekciós laboratóriumban ka pott otthont. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnökévé 1936-ban választották meg, de betegsége miatt 1938-ban le mondott e tisztségéről.


Sír:

Budapest, Fiumei úti Temető, 34-2-32 műemléki környezetben. Fehér márvány síremlék, álló szárnyas férfi és nőalakkal. Boldogfai Fazekas Sándor alkotása. Felirat: „Mégis én úgy vagyok köztetek, mint aki szo gál" (Lk 22,27). Dr. Nagy Béla 1885-1940. Irodalom:

Gyógyszerészi Közlöny, 1940. 431. Magyar Életrajzi Lexikon, III. kötet, Bp. 1981. 550. Gyógyszerészet, 1988. 257-260. Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. XIX. kötet, Bp. 2002. 57-58.


197

Dr. Nagylucskay Sándor Debrecen, 1932. III. 15. - Budapest, 2002.1.31. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1956-ban gyógysze részi diplomát kapott. Előbb Karcagon közforgalmú gyógyszertárban dolgozott, majd 1957-től az élete végéig az egyetemi Köz egészségtani és Járvány tani Intézetben működött. Széleskörű szakmai ismeretei révén vett részt az intézet oktatói és kutató munkájában. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1961-ben. Elnyerte 1973-ban a közegészségügyi és mikrobiológiai labora tóriumi vizsgálatok témakörből a szakgyógyszerészi képesítést. Az orvostudomány kandidátusa fokozatot 1977-ben nyerte el. Gyógyszerészkari dékánhelyettes volt 1987 és 1993 között. Dr. Vedres István professzor 1993. évi halála után megbízott, egy évvel később pedig kinevezett tanszékvezető egyetemi tanára lett Európa egyik legrégibb Közegészségtani Intézetének. Tudományos munkássága: a vírus hepatitisek pathogenezise, a cardiomyopathiák vírus ethiológiája és autoimmun vonatkozásainak vizsgálata immu nológiai és epidemiológiai módszerekkel figyelemmel kísérte a budapesti AIDS rizikócsoportok helyzetét is. Foglalkozott a dohányzás egészségügyi ártalmasságának elemzésével is. Nemzetközi kapcsolatai közül kiemelkedik az Ulmi Egyetem mel, valamint a Damaszkuszi Egyetemmel létesített együttmű ködése. Tagja volt az Országos Szakképesítő Bizottságnak és az angol nyelvű képzés operatív bizottságának, valamint hosszú éveken át a felvételiztető bizottságnak. Sír:

Felesége az urnáját a Budapest, Fő utcai lakásán őrzi. Irodalom: Gyógyszerészet, 2002.187.


Nendtvich Tamás Késmárk, Szepes megye, 1782. XI. 15. - Pécs, 1858. VIII. 3. Tanulmányait szülővárosa protestáns gimnáziumában kezdte, majd a Debreceni Református Kollégiumban fejezte be. A debre ceni városi, majd a kolozsvári Szent György gyógyszertárban Mauksch Tóbiás mellett volt gyakornok. A pesti tudományegyete men 1800-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Néhány évi pesti alkalmazotti működése után, 1805-ben megvásárolta a pécsi Arany Sas gyógyszertárat. A napóleoni háború következtében ál landósult gyógyszerhiány enyhítésére az ő közreműködésével megszervezte a pécsi irgalmasrendi orvosokkal és a városi mező gazdászokkal a legfontosabb gyógynövények termesztését. Az 1836-os Baranya megyei kolerajárvány idején pedig a pöcegödrök, árnyékszékek fertőtlenítésére vasgálic oldatot és meszet aján lott. A betegség leküzdésére pedig a kerti ruta szeszes kivonatát és főzetét javasolta. Jelentős flórakutató volt. Felkutatta Baranya és a szomszédos Szlavónia flóráját. Dr. Sadler József javaslatára az ő nevüket viseli a Mecsekben talált zergevirág (Doronicum caucasicum). A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlé seinek egyik lelkes alapító szervezője volt. Az 1845. évi pécsi nagygyűlésen négy értekezést adott elő. Nemcsak a gyógyszertárának és a tudománynak élt. Kivívta, hogy Pécs város evangélikus templomot építsen. Háza mellett ha talmas gyümölcskertet létesített, ahol gyümölcsfa nemesítéssel is foglalkozott. Fia, dr. Nendtvich Károly híres orvos, kémikus, egye temi tanár volt. Sír: Pécsi Köztemető, nyugati fal, 423. Irodalom: Gyógyszerészet, 1983. 225., 1984.145., 1985. 381.


Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974. 3: 45. Gombocz Endre: A magyar botanika története. Bp. 1936. 440.


Nikolics Milivoj Karesjeszenő, Temes megye, 1889.1.28. - Sopron, 1950. II. 6. A gimnáziumot Nagyváradon végezte. A fehértemplomi Pokorny gyógyszertárban volt gyakornok. A budapesti tudományegyete men 1912-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. Közben a budai Várbeli Városi gyógyszertárban dolgozott, majd a soproni Orosz lán gyógyszertárba került, melyet 1917-tól 1949-ig vezetett. A Ma gyarországi Gyógyszerész Egyesület Sopron vidéki kerületének elnökeként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. A Sopron városi törvényhatóságban is jelentős tevékenységet fejtett ki. Sír:

lásd Dr. Nikolics Károly, 201. oldal. Irodalom:

Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 93.


Dr. Nikolics Károly Sopron, 1918. VIII. 10. - Sopron, 2000. IX. 16. Apja soproni Oroszlán gyógyszertárában volt gyakornok. A Páz mány Péter Tudományegyetemen 1940-ben gyógyszerészi, 1943ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Átvette 1945-ben apja gyógyszertára vezetését. Az államosítás után a Than Károly, volt Arany Kereszt gyógyszertárat vezette, melyet az elsők között jelöl tek oktató gyógyszertárrá. A gyógyszerészképzés és továbbképzés lelkes művelője és fejlesztője volt. Gyógyszertárában kutató labora tóriumot rendezett be és szélesebb körű oktatási központtá fejlesz tette. Tudományos kutatómunkájában a szerves gyógyszeralap anyagok kristályosodási tulajdonságait vizsgálta, melyeket felhasz nált az azonossági módszerek kidolgozásához, sőt még ezen adatok gyógyszer-technológiai jelentőségére is rámutatott. A gyógyszeré szeti tudomány kandidátusa címet 1963-ban, a doktora címet pedig 1977-ben nyerte el. Széleskörű nemzetközi kapcsolatai révén 1966tól a Magyar Gyógyszerészeti Társaság ismét tagja lett a FlP-nek. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke volt 1982 és 1991 kö zött. Címzetes egyetemi tanári elismerésben is részesült. O kapta meg elsőként 1994-ben a FIP által alapított Életműdíjat Lisszabon ban. A Gyógyszerészet szaklap szerkesztőbizottsági tagja volt. Több könyve és több mint 150 közleménye jelent meg a szaklapok ban. Munkássága alatt több mint 50 kitüntetést kapott. Sír: Sopron, Szent Mihály Temető, D-csop. 1-2. Fekete márvány síremlék ke reszttel. Felirat: Nikolics Milivoj 1889-1950, neje Sirca Viktória 1897-1954, Dr. Nikolics Károly c. egyetemi tanár, gyógyszerész, 1918-2000. Irodalom: Gyógyszerészet, 1988. 395-396,1998. 387-389,2000. 523.


Orient Tibor Kolozsvár, 1915.1. 8. - Budapest, 1999. VII. 17. Apja dr. Orient Gyula gyógyszerész, orvos, kolozsvári egyetemi tanár. Alapfokú iskoláit magánúton végezte. A kolozsvári piaris ta gimnáziumban 1932-ben érettségizett. Gyógyszerészi pályára lépett. Az ország keleti részén, édesanyja szülőhelye környékén (Nagykalló, Nyíregyháza, Tótkomlós) vállalt munkát. Bukarest ben kezdte meg az egyetemi tanulmányait. A történelem viharos időszakában, 1936-ban átjött a szegedi egyetemre, ahol 1937-ben gyógyszerészi diplomát kapott. 1938-tól az 1948. évi államosításig a családi, kolozsvári Egyszarvú gyógyszertárban működött. Köz ben a kolozsvári egyetemen adjunktusként tanított. Az állami ke zelésbe vett Nemzeti Vállalat egyik budapesti gyógyszertárában kezdte fővárosi pályáját. Később a Zalka Máté téren, az óbudai Flórián téren, majd az angyalföldi Gyöngyösi úton működött, mint alkalmazott gyógyszerész. Egész életpályáján apját, dr. Orient Gyulát tartotta példaképének. Nagy hivatástudattal és ki váló felkészültséggel adta át tudását, szakmai tapasztalatait a fia tal gyógyszerészeknek. Sír:

Budapest, Kelenföldi Szent Gellert templom kriptája. Irodalom:

Dr. Zalai Károly: tO. T., Gyógyszerészet, 2000. 318.


Örkény István Budapest, 1912. IV. 5. - Budapest, 1979. VI. 24. Apja, Örkény Hugó, a budapesti Csillag gyógyszertárat 1927-től vezette. A budapesti Piarista Gimnáziumban végezte a közép iskolai tanulmányait. 1930-ban beiratkozott a Műegyetem Ve gyészmérnöki Karára. Tanulmányait 1932-ben megszakította. Ekkor apja gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Pé ter tudományegyetemen 1935-ben kapott gyógyszerészi diplo mát. A családi gyógyszertárban dolgozva kezdett írogatni. A Szép Szó folyóiratban 1937-ben jelent meg az első, Tenger tánc című novellája. Később folytatta a Műegyetemen félbesza kított tanulmányait, ahol 1941-ben vegyészmérnöki diplomát kapott. Ebben az évben jelent meg az első gyűjteményes novellás kötete. A második világháborúban 1942-től vett részt kato naként. Két évig a Tambov melletti fogolytáborban élt, 1945ben pedig Krasznagorszkba került, így csak 1946. XII. 26-án érkezett haza. Ekkor azonnal bekapcsolódott a kor eleven iro dalmi életébe. Működése nem volt teljesen zavartalan, mert egyik-másik művével nagy vihart kavart. írói munkássága mel lett a Szépirodalmi Kiadónál vállalt lektori állást. Az 1956-os forradalom utáni években hallgatásra ítélték. Ekkor a Kőbányai Gyógyszerárugyárban kamatoztatta vegyészmérnöki és gyógy szerészi tudását. E munkásságáról dr. Kósa László írt regényt „Pisti a gyógyszergyárban" címmel (1989). A szilencium 1963tól fokozatosan enyhült, így már megjelenhettek a sikeres drá mái (Tóték, 1967., Macskajáték, 1969.,) és prózai kötetei (Egy perces novellák, 1968., Időrendben, 1973., Rózsakiállítás, 1977). A Tóték színpadi változatával és az Egyperces novellákkal emelkedett világirodalmi rangra, így már népszerű és ünnepelt író volt. Ekkor nyerte el 1973-ban a Kossuth-díjat. Halála után Radnóti Zsuzsa gondozásában jelennek meg életmű sorozatá nak kötetei.


Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 21-1-1-57. Világosbarna márvány sírem lék. Felirat: Örkény István 1912-1979. Irodalom:

Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 684-687. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001.118.


Örvényi Béla Debrecen, 1903 - Budapest, 1987. III. 16. Gyógyszerész családból származott. Nagyapja Örvényi Ottó, a debreceni Arany Angyal gyógyszertár tulajdonosa volt. Apja, dr. Örvényi Béla (1874-1944. április 27.) bölcsészdoktor, 1912-től vezette a budapesti Orczy gyógyszertárat. Itt volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1927-ben kapott gyógy szerészi diplomát. Apja gyógyszertárában alkalmazottként műkö dött, majd 1938-ban átvette annak vezetését. Hamar bekapcsoló dott a szakmai közéletbe. A Budapesti Gyógyszerész Testület és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület választmányi tagja volt. Szakügyi kérdésekről számos közleménye jelent meg a szaklapok ban. A második világháborút követően hamarosan kinyitotta a gyógyszertárat, melyet az államosításig vezetett. Ezt követően több budapesti gyógyszertárban működött. Utolsó munkahelye a 822. számú volt, a Dologház utcai rendelőintézeti gyógyszertár, ahol Erkedy Ferenc gyógyszertárvezető helyettese volt. Erkedy Ferenc 1975. évi tragikus balesete és június 15-i halála után őt ne vezték ki a gyógyszertár vezetőjévé. Ezt a tisztséget 1978. január 31-ig látta el, ekkor megszűnt a gyógyszertár. Nagyon jól képzett gyógyszerész volt, szerette a gyógyszertári munkát. Számos fiatalt nevelt a hivatásszeretetre. Kiváló sakkozó, a Budapesti Sakkor alelnöke és a Magyar Sakkszövetség tagja volt. Sír: Budapest, Újköztemető, 76-1-10-4. Urnasír. Felirat: Dr. Szentesi Ferenc 1911-1982, Örvényi Béláné, 1903-1984, Örvényi Béla 1903-1987, Vizsolyi Ferenc 1898-1980. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1978. 314., 1987. 317. Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. XIX. kötet, Bp. 2002.966-967.


Piacsek Gyula I. Kopár, Somogy megye, 1859 - Pápa, 1933. V. 23. A kaposvári Piatsek Gyulával nem volt rokonságban, de ismerték egymást. Középiskolai tanulmányait Veszprémben és Kalocsán végezte. Gyakornokságát letöltve továbbtanult a budapesti tudo mányegyetemen, ahol 1882-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Kétévi alkalmazotti munkaköre után 1884-ben gyógyszertári jogosítványt nyert Pápán. Gyógyszertárát Őrangyal néven, egy évvel később nyitotta meg. Hamarosan bekapcsolódott a város társadalmi és kultúrális életébe. A városi törvényhatóság és a képviselőtestület életében jelentős közéleti munkát végzett 1887től. Aktív tagja volt az Okleveles Gyógyszerészek Országos Szö vetségének. Sír:

Pápa, Kálvária Temető, 401-600. sz. parcella, 406. sz. sír, 1. sor. Irodalom:

Gyógyszerészek Lapja, 1933. Gyógyszerészet, 1989. 370., 11. szám.


Piatsek Gyula II. Vörcsök, Zala megye, 1889.1.22. - Kaposvár, 1953.1. 8. A pápai Piacsek Gyulával nem volt rokonságban, de ismerték egymást. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán és Veszp rémben végezte. A nagyatádi Turul gyógyszertárban volt gya kornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1911-ben gyógy szerészi diplomát kapott. Pályáját a veszprémi Arany Orosz lán gyógyszertárban kezdte. Alkalmazott gyógyszerészként működött a komáromi Szerecsen, a nagykárolyi Szenthárom ság, a hajdúböszörményi Magyar Korona, a komlói Segítő Mária, végül pedig a zalaegerszegi. Szentlélek patikákban. 1915-től katonai szolgálatot teljesített a kaposvári Barakk kór házban. Gyógyszertári jogosítványt 1918. november 4-én Ka posvárott nyert, amelyet egy év múlva nyitott meg Igazság néven a Fő utcában. Gyógyszertárában sokrétű magisztrális gyógyszerkészítés volt. „Heléna" és „Piabo" kozmetikai ké szítményei nagyon keresettek voltak. Még a megyétől távol is ismerték őket. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület So mogy vidéki kerületének elnöke volt. Ő indítványozta az Egyesület könyvtárának megszervezését a korábbi egyesületi és budapesti gyógyszerész testületi könyvtárak egyesítésé vel. A második világháború idején, 1944 decemberében a kapos vári 533. számú Hadikórház gyógyszerész főhadnagyaként a németországi Landshutba került. 1945 novemberében haza tért Kaposvárra, és ismét átvette az Igazság gyógyszertár ve zetését. A gyógyszertár államosításakor áthelyezték a kapos vári Megváltó gyógyszertárba, de ezt már csak rövid ideig ve zette. Betegsége révén az egyik budapesti klinikán kezelték, miközben a családját kitelepítették Kaposvárról Kaposfőre. Betegsége ezután rosszabbra fordult és a kaposvári kórházban halt meg.


Sír: Kaposvár, Keleti Temető, IV. szegély, 20-21. sír. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1990.141-142.


Pillich Ferenc senior Sümeg, Zala megye, 1833. IV. 1. Simontornya, Tolna megye, 1902. VIII. 6. Iskoláit Pápán, Győrött és Pozsonyban végezte. Nemzetőrként vett részt 1848-ban a pákozdi és ozorai csatákban, Erdélyben már hadnagyként harcolt. Sümegen volt gyakornok. Innen gyakran vitt gyógyszert Kehidára Deák Ferencnek. Az ő ajánlólevelével többször meglátogatta Döblingben Széchenyi Istvánt. A bécsi egye temen 1856-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Alkalmazotti évei után 1867 és 1878 között a szombathelyi Szentlélek gyógy szertárat vezette. Itt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület já rási elnöke volt. Budapesten előbb 1878-től a Magyar Király, majd 1884-től pedig a Szerecsen gyógyszertárat vezette. 1894-ben elköl tözött Temesvárra, ahol rövid ideig a Szentháromság gyógyszertár tulajdonosa volt. Élete végén Simontornyán telepedett le, és a Szerecsen gyógyszertárat vezette. Sír:

Simontornya, Református Temető, XIV. sor, 1. sír. Irodalom:

Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet tör ténete. Bp. 1930.1. kötet, 430., II. kötet, 222. Veszprém megyei Életrajzi Lexikon. Veszprém, 1998. 406-407.


Dr. Pillich Ferenc junior Szombathely, 1876. IV. 2. - Simontornya, 1948. VI. 14. Iskoláit elvégezve Simon Ernő szombathelyi gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1897-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. Apja simontornyai gyógyszertá rában kezdte pályáját, melyet 1902-től 1947-ig vezetett. Jelentős természetbúvár volt. Sokat kutatta a helyi flórát és a faunát. Első sorban a lepke- és a rovarfajok érdekelték őt. Mintegy húsz közle ménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A Krancher-féle Entomologisches Jahrbuchban (1914) „Aus dér Arthropodenwelt Simontornyas" címmel írta le gyűjtési eredményeit. Egyik legér dekesebb rovartani felfedezése a Sátoristyea Meschniggi Reiter volt, melyet a simontornyai erdőben talált. Több növényfajt róla neveztek el: Calamintha Pillichiana, Mentha Pillichiana 1932-ben, Tilia Pillichiana. Növénytani tárgyú értekezésével gyógyszerészdoktori diplomát kapott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A Ma gyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a 22 000 darabból álló rovar-, lepke- és növénygyűjteményét. Sír:

Simontornya, Református Temető, XV. sor, 1. sír. Irodalom:

Rovartani Közlemények. III. kötet, 1948. Gyógyszerészet, 1974. 69-70.


Pokorny Endre Hatvan, 1939. V. 5. - Gyöngyös, 2000. VIII. 28. Érettségi vizsgáját követően vegyésztechnikusként vett részt a B|2 vitamin gyártásában a budapesti Richter Gedeon Gyógy szergyárban. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1965-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a verpeléti gyógyszertár ban kezdte, majd rövid ideig az egyik gyöngyösi gyógyszertárban működött. A Bács-Kiskun megyei pálmonostori gyógyszertárat 1968 és 1970 között vezette. Szabad idejében a Szegedi Egyetem Gyógynövény-és Drogismereti Intézetében továbbképezve ma gát, gyógynövényeket vizsgált. A mátraházi Állami Gyógyintézet gyógyszertárába 1970-ben került. Kezdetben itt is folytatta a fitokémiai vizsgálatait. Az intézet főgyógyszerésze lett 1975-ben, me lyet 1996-ig töltött be. Ekkor már a klinikai farmakokinetika és a műszeres kémiai analízis volt a kutatási területe. Sikeresen lét rehozott egy európai nívójú laboratóriumot és egy nagyon ko moly adatbázist. Tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Kórházi Gyógyszerészi Szervezetének. A MDF Heves megyei országgyűlési képviselője volt 1990 és 1994 között. A Humán Oltóanyagtermelő és Gyógyszergyártó Rt. igazgatótanácsi elnöke volt 1992 és 1996 között. Számos dolgozata jelent meg a szak lapokban. Sír: Gyöngyös, Szent Erzsébet templom kriptája, IV. szektor, 23. fülke. Urna. Irodalom:

Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda. II. kötet, Bp. 2000.1297. Gyógyszerészet, 2000. 648.


Prodam Guidó Fiume, 1882, IX. 12. - Budapest, 1948. VII. 4. Iskoláit elvégezve apja, Prodam János fiumei Angelo gyógyszertárában volt gyakornok. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte 1903-ban, de fegyelmi úton eltávolították onnan. így csak 1904-ben a Kolozsvári Egyetemen kapott gyógyszerészi dip lomát. Pályáját bécsi és klagenfurti gyógyszertárakban kezdte. Két év múlva a Torontál megyei Zichy falvi Szent Mária gyógy szertárba került, rövid ideig pedig a Torontál megyei Istvánvölgyi Megváltó gyógyszertárat bérelte. Budapestre 1910-ben költözött. Előbb a nagytétényi Szentlélek gyógyszertárban, majd ismét vidéken, a dorogi Szent Margit gyógyszertárban műkö dött. Fiatal kora óta foglalkozott repüléssel. 1912-ben pilótavizs gát tett. Repülőgépeket is szerkesztett. Több népszerűsítő repü lésben vett részt, és az első világháború idején, mint berepülő pi lóta működött. Az olasz harctéren Assiagonál a gépét lelőtték, hadirokkanttá nyilvánították. Hadifogságából tért haza 1919ben. Hosszabb ideig tartó ápolását követően, 1929-ben gyógy szertári jogosítványt nyert Budapesten. Gyógyszertárát 1934-ig Rokkant Sas néven vezette. Harmincéves repülővizsgája alkal mából babérkoszorúval tüntették ki. Budapesten, a XVI. kerület ben, a Mátyásföldi repülőtér közelében utcát neveztek el róla 1960-ban. Sír:

Budapest, Újköztemető, 16-1-32. Fehér márványsíremlék kereszttel. Felirat: Prodam Guidó, Prodam Guidóné, sz. Mayerling Ilma, ifj. Prodam Guidó, ifj. Prodam Guidóné. Irodalom:

Magyar Életrajzi Lexikon, III. kötet, 629. Gyógyszerészet, 1983. 67-70.

Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára

213

Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 86.

Gyógyszerészi Hírlap, 2000.11.


Dr. Putnoky István Miskolc, 1904. III. 10. - Budapest, 1971. II. 8. Apja általános iskolai tanító volt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1933-ban gyógyszerészi, 1936-ban pedig gyógysze részdoktori diplomát kapott. Pályája kezdetén az egyetemi Gyógyszerészeti Intézet tanársegédje, majd a Drogista Szakiskola előadó tanára volt. Ebben az időben több tankönyvet írt és jelen tett meg. Az Igazságügyi Minisztériumban 1935 és 1939 között el lenőrző gyógyszerészi munkakörben dolgozott. A Vegyipari Ér dekképviseleti Szervnél 1939 és 1948 között működött. Közben 1942-ben Gyógyszertár az Isten szeméhez címen szépirodalmi re gényt írt. A Szilágyi Gyógyszerészeti Laboratóriumban dolgozott 1948-tól, melynek államosítása után felelős vezetője lett. Üzem mérnökként dolgozott 1950-től 1953. február 15-ig a Kőbányai Gyógyszerárugyárban, majd 1954. november 1-ig a Vegyiműve ket Tervező Vállalat főmérnöke volt. Budapesti gyógyszertári munkaköre mellett elvégezte a szakfelügyelői gyógyszerészi tan folyamot. Visszatért Miskolcra, ahol a megyei gyógyszertárakat ellenőrizte. A Borsod megyei Gyógyszertári Központ igazgatója volt 1956. december 29. és 1957. október 1. között, majd 1958. jú nius 15-től haláláig a Gyógyáruértékesítő Vállalat analitikai labo ratóriumában dolgozott.

Sír: Gyöngyös, Alsóvárosi Temető, Református rész, 7. sor, 1-2. sírhely. Fe hér márvány síremlék. Felirat: Putnoky István 1869-1926 és felesége, Horváth Anna 1876-1944, dr. Putnoky István 1904-1971. Irodalom: Gyógyszerészet, 1971. 349-350. Budapesti Patikus, 2001. március 14. 22. oldal.


215

Dr. Rácz György Miskolc, 1857-Miskolc, 1922. IV. 16. Városi vagyonos polgári családból származott. Iskolai tanulmá nyait Miskolcon végezte. A budapesti tudományegyetemen 1878ban gyógyszerészi, majd 1879-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a fővárosban kezdte. Miskolcra költö zött 1882-ben, ahol megvásárolta későbbi apósa, dr. Csáthi Szabó István Magyar Korona gyógyszertárát. 1896-ban felhagyott pati kája vezetésével és átadta azt Balogh Józsefnek. A Borsod-Miskolci Orvos-, Gyógyszerész Egyesület vezetőségi tagja, és a városi tör vényhatóság tagja volt. Közgazdasági tevékenységet is folytatott. A Borsod-Miskolci Hitelintézet igazgatósági tagjává választották. A miskolci református gyülekezet presbitere, majd világi főgond noka lett 1905-től. A köz érdekében végzett tevékenységéért 1918. március 8-án udvari tanácsossá nevezték ki. Az év végén súlyo san megbetegedett. Tekintélyes vagyonát a városra és a reformá tus egyházra hagyta. A város, kegyelete jeléül, megfestett élet nagyságú arcképét a közgyűlési terembe helyeztette el. Emlékére utcát neveztek el Miskolcon. Sír: Miskolc, Deszka Temető, V/5-3-1. Irodalom:

Gyógyszerészi Hetilap, 1922. 221.


Dr. Rádóczy Gyula junior Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun m. 1932. IV. 24. ■ Budapest, 1998. XI. 26. Apja Rádóczy Gyula senior (1895-1963), a keceli Szent Rókus gyógyszertár tulajdonosa volt. Elemi iskoláit Kecelen, gimnázi umi tanulmányait pedig Kiskunhalason végezte. A Szegedi Egyetemen tanult 1950-től, de 3 év múlva politikai okok miatt ezt meg kellett szakítania, ezért néhány évig vidéki gyógyszertárakban dolgozott. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1957-től folytathatta gyógyszerészi tanulmányait, ahol 1960ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Pest megyei gyógyszertárakban kezdte. Ebben az időben kezdett gyógysze résztörténettel és numizmatikával foglalkozni. Pár évig Valkón volt gyógyszertárvezető, ahol megírta a község történetét. Bu dapesten gyógyszeripari szaktanfolyamot végzett. A Mirköv cég szacharin-üzem vezetője lett 1967-től. Itt két találmányát si keresen szabadalmaztatta. Később egy mezőgazdasági szövet kezetben állattakarmányok előállításával és azok vizsgálatával foglalkozott. Gyógyszerésztörténeti munkássága elsősorban a régi gyógyszerészi normatívumokra és a gyógyszerkönyvek re irányult. A Magyarországon hivatalos gyógyszerészi normatívumok című értekezésével 1983-ban gyógyszerész, majd nu mizmatikai témából pedig 1984-ben bölcsészdoktori diplomát kapott. 1985-ben elnyerte a kandidátusi fokozatot is. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság vezetőségi tagjaként a Gyógyszerész történeti Szakosztály titkára volt 1979 és 1992 között. A Gyógy szerész Pantheon Bizottság munkáját is előbbre vitte a javasla taival. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársa lett 1980-tól. Számos átfogó témájú közleménye jelent meg a magyarországi gyógyszerészképzésről, és a szak mai érdekvédelmi szervezetek történetéről. Nagyon jól felké szült gyógyszerésztörténész volt. A Magyar Numizmatikai Tár


217

sulat tagja lett 1961-től, ahol főkönyvtáros volt 1970 és 1975 kö zött, majd 1979 és 1994 között főtitkárként működött. Végül a Társulat alelnöke lett 1994-től. A Magyar Éremgyűjtők Egye sületének választmányi tagja, az Érem című folyóirat felelős szerkesztője volt 1990-től. Az Egyesületben kifejtett munkássá gáért 1998-ban a Széchenyi jutalomérem I. fokozatát nyerte el. Közel kétszáz publikációjának nagyobb része éremtani témájú. A magyarországi papírpénzekről (1848-1992) is könyvet írt 1994-ben. Sír: Kiskunhalas, Régi református Temető, II. tábla, 14. sor, 4. sír. Irodalom: Gyógyszerészet, 1999.183. Az Érem, 1999.1. szám Orvostörténeti Közlemények, Bp. 166-169. szám, 1999. 226-227. Dr. Zalai Károly: A magyár gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.130.


Ragettli János senior Törökszentmiklós, 1883. III. 28. - Békés, Békés megye, 1970. XII. 2. Szülőhelyén volt gyakornok. Gyógyszerészi oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti tudományegyetemen. Pályáját előbb szülőhelyén, majd Nagyváradon kezdte. A békési Isteni Gondvi selés gyógyszertárat 1910-től az államosításig vezette. Ebben az időben a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Békés megyei kerületének választmányi tagja volt. 1950 után Okányban, Békés csabán, végül pedig ismét Békésen volt gyógyszertárvezető illet ve alkalmazott gyógyszerész az 1968. december 31-i nyugalomba vonulásáig. Számos fiatalt nevelt a pályaszeretetre. Sír: lásd Dr. Ragettli János junior, 219. oldal. Irodalom:



Dr. Ragettli János junior Békés, 1914. III. 5. - Szeged, 1988.1.19. A családi gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi, 1939-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját díjtalan gya kornokként kezdte az egyetemen. Rövid ideig a selypi Cukor gyár vegyésze, majd a debreceni Rex gyógyszergyár osztályve zetője, Budapesten pedig a Thallmayer-Seitz üzem felelős ve zetője is volt. Ő vezette 1945-ben a Pasaréti gyógyszertárat, majd a családi gyógyszertárban dolgozott. Az államosítás után előbb gyógyszertárvezető, majd szakfelügyelő volt. 1952-től 27 éven át a Békés megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszeré szeként sokat tett a megye gyógyszertárhálózatának fejleszté séért, a központi laboratóriumok létrehozásáért és a gyógyszer gazdálkodás kialakításáért. Az ő kezdeményezésére indult el 1965-ben országos mozgalommá a Rozsnyay-emlékverseny. Részt vett a VI. és a VII. Magyar Gyógyszerkönyv szerkeszté sében. A Gyógyszerészi Kézikönyv (1987) kidolgozása is a ne véhez fűződik. Tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság országos és megyei, valamint a Gyógyszer-technológiai Szak osztály vezetőségének. Még fiatalon bekapcsolódott a gyógy szerészhallgatók oktatásába. A szegedi egyetemen 13 éven át „Középüzemi gyógyszergyártás" speciálkollégiumot tartott, 14 évig pedig államvizsga bizottsági elnök is volt. Címzetes egyetemi docenssé nevezték ki 1979-ben. 60 tudományos köz leménye jelent meg. Kiss László emlékérmet készített róla, me lyet az 1995. évi gyulai Rozsnyay Mátyás Emlékverseny részt vevői kaptak meg. Sír: Békés, Római katolikus Temető, Szarvasi út, jobb oldal, VII. tömb, 433. sír.


Irodalom:

Gyógyszerészet, 1988. 332-333. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, 743. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.119.


Rázsó István Budapest, 1926. X. 5. - Budapest, 1977. XI. 21. A fővárosban érettségizett. Rövid ideig az építőiparban dolgozott. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1951-ben gyógyszeré szi diplomát kapott. Honvéd gyógyszerészként kezdte pályáját a Néphadsereg egészségügyi szolgálatában. Az Egészségügyi Minisztérium főelőadója volt 1957. március 1-től 1963. február 28-ig, majd a Fővárosi Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze lett 1963. március 1.-1967-ig. Ebben az időben készült fel a buda pesti gyógyszertárhálózat a VI. Magyar Gyógyszerkönyv beveze tésére és irányelveinek teljesítésére. A Fővárosi Tanács Gyógy szertári Központjának igazgatójává, és Budapest Főváros vezető főgyógyszerészévé nevezték ki 1967-ben. Ő készítette fel a válla latot az új gazdaságirányítási rendszerre. Tíz éves igazgatói mű ködése során vezették be a térítésdíjas gyógyszer árrendszert. Ve zetése alatt öt ízben nyerte el vállalata a „Kiváló Gyógyszertári Központ" kitüntetést. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság alelnöke, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztu dományi Kara Államvizsga Bizottságának elnöke volt. Állandóan képezte magát, mind szakmai, közgazdasági, mind filozófiai irányban. Sír: Budapest, Újköztemető, 47-4-1-14. Fehér márvány síremlék, Felirat: Rázsó István 1926-1977, Édesanyánk. Irodalom: Gyógyszerészet, 1977. 441.


Dr. Rédiger Béla Kevevára, Temes megye, 1916. VIII. 10. - Tapolca, 2000. V. 11. Apja dr. Rédiger Aladár ügyvéd, kevéssel a fia születését követően, elesett az első világháborúban. A hadiözvegy édesanya Szolnok ra költözött, ahol dohányárudája jövedelméből nevelte fel három gyermekét. Iskoláit is Szolnokon végezte. Előbb Abrudbányay Ödön pécsi Szent István gyógyszertárában, majd Szolnokon dr. Végh Antal professzor édesapjánál, Végh Antal Jenő Angyal gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1938-ban gyógyszerészi, majd 1942-ben gyógyszerész doktori diplomát kapott. Pályája kezdetén a fővárosi gyógysze részgyakornoki tanfolyam laboratóriumát vezette. A Budapesti Gyógyszerész Testület Gyógyszervizsgáló Laboratóriumában működött 1939-től. Hivatásos katona volt 1942 és 1946 között. A Honvédségi Közegészségügyi Intézet kémiai osztályát vezette, majd tíz évig budapesti és váci közforgalmú gyógyszertárak ban dolgozott. 1956-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében volt dr. Kedvessy György professzor mellett. A tapolcai nagyhírű Oroszlán gyógyszertárat - dr. Winkler Lajos egyetemi tanár nevével -1960 és 1981 között vezette. Sokré tű szakmai tevékenységének a fele oktatói munka volt. Veszprém ben tíz évig tanította a gyógyszertári asszisztensjelölteket. Sok gondot fordított az egyetemi hallgatók államvizsga előtti felkészí tésére. Saját magát is állandóan képezte, műszeres analitikai, toxi kológiai és gyógyszerismertetői tanfolyamokat végzett. 1974-ben gyógyszerellenőrzés tárgykörben szakgyógyszerészi képesítést kapott. Maradéktalanul ellátta el a városi és járási főgyógyszeré szi teendőket 1969 és 1981 között. Társadalmi téren is kitűnt, mint a Hazafias Népfront tapolcai bizottságának elnöke (1966-1972). Tapolca város szakmai hagyományait is kutatta. 1974-ben első díjat nyert „Az Oroszlán patikától a gyógyszertár szocialista bri gádjáig" című pályamunkájával a Veszprém megyei üzemtörté


neti pályázaton. Könyvet írt „Dr. Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megalapítójának és a toxikológia kiváló művelőjének életútja és munkássága" címen (Tapolca, 1987). Fiatal kora óta folyamatosan publikált. 21 közleményének nagyobb része gyó gyszer-technológiai és közegészségügyi témájú. Sír: Tapolca, Keleti Temető, Fekete márvány síremlék. Irodalom:

Tapolcai Életrajzi Lexikon. Tapolca, 2000.192-193. Gyógyszerészet, 2002. 306-307.


Répay Lajos Alsónémeti, Ung megye, 1901. XII. TI Kadarkút, Somogy megye, 1975. IX. 22. Apja iskolai tanító volt. Gimnáziumi tanulmányait Munkácson vé gezte. Beregszászon Varjú Lőrinc gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi dip lomát kapott. 1932-ig Nagyszőlősön, Huszton és Munkácson volt al kalmazott. A Bihar megyei nagyrabéi Jóremény gyógyszertárat 1935 és 1938 között bérelte, majd a Somogy megyei Szomajom Szent Ven del gyógyszertárat vezette. Részt vett a második világháborúban, ahol négy évig hadifogságban volt. Az államosítás után Nagyatádon alkalmazott gyógyszerész volt, majd 1952-től 1968 végéig, nyuga lomba vonulásáig, a kadarkúti Őrangyal gyógyszertárat vezette. Munkássága a tudomány- és a gyógyszerésztörténet körére terjedt ki. Országos hírű pénztörténeti kiállítást rendezett 1963-ban Kadarkúton, melyről a megyei napilap is hírt adott. Publikációiban a gyógy szerészi hivatásról, a szakmai szimbólumok eredetéről, az alkémia és a megyei gyógyszerészet múltjáról értekezett. Cikkei az Acta Pharmaceutica Hungaricában, a Gyógyszerészetben, a Gyógyszerésztör téneti Diáriumban, a Somogy megyei Múzeumok Közleményében, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság Somogy megyei Híradójá ban jelentek meg. Tagja volt a Hazafias Népfront Somogy megyei szervezetének, honismereti bizottságának, és a Nemzetközi Gyógy szerésztörténeti Társaságnak. Munkásságáért 1974-ben elnyerte az Emyey József-emlékérmet. Fiát, Répay Gábort is gyógyszerészi pályá ra nevelte, aki ma régi gyógyszertári bútorok restaurátora. Sír: Kadarkút, Községi Temető. Irodalom: Gyógyszerészet, 1976. 76-77.


Réthy Béla senior Szarvas, 1862. XII. 23. - Békéscsaba, 1935. XII. 22. Ternajgó Cézár új aradi gyógyszertárában volt gyakornok, majd Varságh Béla békéscsabai Sas gyógyszertárában, és Rozsnyay Má tyás aradi Szentháromság gyógyszertárában is dolgozott. A budapesti egyetemen 1884-ben gyógyszerészi diplomát ka pott. Már ebben az időben sokat írt a Gyógyszerészi Hetilapba. Varságh Béla gyógyszertárában kezdte pályáját. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1888-ban Kétegyházán, melyet Isteni Gondvi selés néven rövid ideig vezetett, de visszatért Varságh Bélához. 1891-ben rövid időre kibérelte a pásztói Magyar Korona gyógy szertárat, de később ismét visszatért Békéscsabára. A Sas gyógy szertár tulajdonosa lett 1911-től. Ettől kezdve nagy sikerrel gyár totta a pemetefű cukorkát és a kámfor linimentet. Több száz fé le galenikumot is készített. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Békéscsabai kerületi elnöke volt. A város törvényha tóságának munkájában is részt vett. Halálának 60. évfordulójára egykori gyógyszertára falán 1995. november 3-án, emléktáblát helyeztek. Béla, Károly gyógyszerészek (1895-1965) és István ve gyészmérnök, gyógyszerész (1897-1984) örökölték a gyógyszertárat és a hozzá tartozó üzemet. Sír:

Békéscsaba, Ligeti Temető családi sírboltja. Fehér márvány síremlék. Réthy Béla 1862-1935 és neje, Vidovszky Erzsébet 1872-1952 Irodalom:

Gyógyszerészet, 1973. 469-471 .,1995. 885. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.173.


Réthy Béla junior I. Békéscsaba, 1893. XI. 19. - Budapest, 1986. IX. 6. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. Gyógyszerészi diplomát 1920-ban kapott. Pályáját apja gyógyszertárában és üze mében töltötte, ezt modernizálta és gépesítette. A második világ háború pusztításai következtében csak nehezen indulhatott meg a termelés, de a régi vásárlókör nem pártolt el, így hihetetlenül gyors volt a fejlődés. Azonban hibás döntéssel az üzemet 1949-ben a gyógyszertárral együtt államosították, majd 1950-ben felszámol ták. Több mint 20 évig dolgozott a szőnyi gyógyszertárban. Nyug díjba vonulása után, 1971-től 1981 nyaráig teljes szellemi frisses séggel dolgozott budapesti gyógyszertárakban, de a munkát az után sem hagyta abba. Hosszú ideig „R. B" monogrammal referálta a német nyelvű szaklapok cikkeit a Gyógyszerészetben. Béla fiát (1928-1991) is a gyógyszerészi pályára nevelte. Sír:

Budapest, Óbudai Temető, 9/1 parcella, 1. sor, 31. urnakripta. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1983. 467., 1986. 435 Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.174.


Réthy Béla junior II. Békéscsaba, 1928. VII. 28. - Wiesbaden, Németország, 1991. V. 21. Apja Réthy Béla junior I. (1893-1986). A gyógyszerészi pályát vá lasztotta. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen gyógyszeré szi diplomát kapott. 1956-ban elhagyta Magyarországot. Először Brazíliában volt gyógyszertára, majd 1968-ban a németországi Hoechst Gyógyszergyár Minőségellenőrző Osztályának vezetője lett. Tevékenységét közmegelégedettséggel látta el. Sír: Békéscsaba, Ligeti Köztemető családi sírboltja. Irodalom:



Réthy István Békéscsaba, 1897 - Veszprém, 1984. XII. 31. Réthy Béla junior (tl986) testvére volt. Az első világháború után, 1922-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott. Pályáját édesapja, Réthy Béla senior békéscsabai vegyészeti laboratóriumában és gyógy cukorka üzemében kezdte. Tudását németországi és svájci tanulmányútjain tökéletesítette, ilyen módon bővült a gyár ter mékválasztéka és javult ezek minősége. A második világháború befejeződése után, 1948-ban gyógyszerészi diplomát kapott a Páz mány Péter Tudományegyetemen. Az 1949. évi államosítást köve tően az Országos Mezőgazdasági Minőségellenőrző Intézetben helyezkedett el, és innen vonult nyugdíjba. Az alsóőrsi gyógy szertárat testvére, Réthy Károly (1895-1965. július 10. gyógysze részdiploma: Budapest, 1920.) vezette. Gyermekei közül dr. Réthy Ildikó veszprémi főorvos nevét említjük még. Sír: Alsóőrs, Veszprém megye, Községi Temető. Irodalom: Gyógyszerészet, 1985.151. Réthy Károly: Gyógyszerészet, 1965. 277.


Rippl-Rónai József Kaposvár, 1861. V. 24. - Kaposvár, 1927. II. 25. Eredeti neve Rippl József volt. Később, festőművészként, Párizs ban vette fel a Rónai nevet. Szülővárosa elemi iskolájában és állami gimnáziumában végezte tanulmányait. Már diákkorá ban megnyilvánult kiváló rajzkézsége. Apja tanácsára a biztos megélhetést nyújtó gyógyszerészi pályát választotta. Schröder István városi Arany Oroszlán gyógyszertárában, 1875-től három évig volt gyakornok. Már ekkor is kedvvel rajzolt, festett. Egye temi hallgatóként szívesen festette meg dr. Lengyel Béla és dr. Than Károly professzorok, és dr. Bókay Árpád orvosdoktor, a farmakológia egyetemi tanárának arcképeit, melyeket a Ma gyar Nemzeti Galéria védetté nyilvánított. (Ezek a képek ma a SOTE Gyógyszerészeti Intézetében vannak). A budapesti tu dományegyetemen 1881-ben gyógyszerészi diplomát szerzett. Pályáját a kaposvári Arany Oroszlán gyógyszertárban kezdte. Egy év múlva már Pécsett működött, mint alkalmazott gyógy szerész, azonban itt már csak rövid időt töltött el. „A fiatal nő estélyi világos ruhában" képére Zichy Ödön is felfigyelt, és fel vette gyermekei mellé őt házi tanítónak a Bécs melletti otthoná ba. Azonban hamar felhagyott a nevelősködéssel, és 1883-ban a müncheni festőakadémián tanult tovább. Két év elteltével Pá rizsban Munkácsy Mihály tanítványa lett. Stílusa a posztimp resszionizmushoz kapcsolódik, ennek dekoratív ágát rendkívül egyénien, magas minőséggel fejlesztette tovább. Több mint 2400 olajképet, pasztellt festett. A párizsi osztrák-magyar követségen 1892-ben átütő sikert aratott képeivel. Berlini és londoni kiál lításairól is elragadtatással írt a korabeli kritika. Első hazai sike rét 1902-ben érte el, ezt követően Budapesten telepedett le, de 1912-ben újra visszatért Franciaországba, ahonnan 1915-ben tért haza. Élete legnagyobb elismerését 1924-ben érte el, amikor az itáliai Uffizi Képtár Pantheonjában helyezték el önarcképét.


Sír:

Kaposvár, Keleti Temető, XIV. szegély, 16. Fehér márvány síremlékén egy fekete márvány festékpaletta látható ecsetekkel. A sír mellé helyez ték el mellszobrát. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1970. 23-26. Gyógyszerésztörténeti Diárium. 1973.1: 5-7. Puskás Béla: Temetők üzenete. Kaposvár, 2001. 84.


Rumbus Sándor Sásd, Baranya megye, 1933. VII. 3. - Győr, 2002. V. 5. Iskolai tanulmányait szülőhelyén és Mágócson végezte. A Buda pesti Orvostudományi Egyetemen 1959-ben gyógyszerészi okle velet kapott. Államvizsgás idejét és pályája kezdetét Baranya megyében töltötte. Eredményes munkája elismeréseként 1960. no vemberétől a Győr-Sopron megyei Gyógyszertári Központ elő adója lett. Családi helyzetének megoldását jelentette az öttevényi gyógyszertár vezetése. Itt a település közérdekű feladatainak megoldásában is részt vállalt. Vezetői ambícióit és rátermettségét honorálta a Gyógyszertári Központ, amikor kinevezték a győri Híd utcai közforgalmú gyógyszertár vezetőjévé. Az épület teljes rekonstrukciója miatt 1979. január 1-én átvette a győri Bacsó Béla úti gyógyszertár vezetését, ahol 1997. december 15-ig, nyugdíjba vonulásáig tevékenykedett. Hivatásszeretete révén azonban 1998. január 1-től haláláig a Győr-Sopron megyei ÁNTSZ tiszti gyógy szerésze volt. Szerette a gyógyszerészetet. Racionális gondolko dása révén a gyors megoldásokra és eredményekre törekedett. Véleménye mellett határozottan kiállt, ezért gyakran voltak nézeteltérései, de kollégáit szerette, szinte atyai gondoskodással se gítette, bátorította őket céljaik elérésében. Mindent elkövetett a baráti összejövetelek fenntartására, ilyenkor a társaság egyik szószólója volt. Szerette a tartalmas és elemző beszélgetéseket. Az igazság keresése volt az ars poeticája. Sír:

Győr, Nádorvárosi Köztemető, II. parcella, C. sor, 7. szám. Irodalom: Gyógyszerészet, 2002. 495.


Dr. Salamon Béla Szigetvár, Somogy megye, 1904. X. 4. - Pécs, 1972. V. 27. Gyógyszerész családból származott. Dédapja Salamon Antal (+1865), nagyapja Salamon Gyula és apja, Salamon Jenő, a szigetvá ri Magyar Korona patika tulajdonosai voltak. Kaposvárott, Felső lövőn és Csurgón végezte a középiskolai tanulmányait. A családi gyógyszertárban volt gyakornok. A szegedi tudományegyetemen 1927-ben gyógyszerészi, a pécsi egyetemen pedig 1930-ban államtudományi doktori diplomát kapott. Mint rajongó régész, jelentős szerepe volt szülőhelye történelmi múltjának feltárásában és em lékeinek megőrzésében. A helyi városi múzeumot számos Zrínyi emlékhez, okirathoz és könyvhöz juttatta. Ásatásokat is végzett. Cikkei jelentek meg Szigetvár történetének néhány epizódjáról. A szigetvári családi gyógyszertárat az államosításig vezette. Ek kor a pécsi Szerecsen gyógyszertár (ma működő múzeum gyógy szertár) élére került. A régi muzeális értékű officinát megmentet te az utókornak, itt egy múzeumi emlékszobát is kialakított. Fel kutatta és megírta a gyógyszertár történetét (Acta Pharmaceutica Hungarica, 1969.). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Baranya megyei szervezetének első elnökeként is nagyot alkotott. Tagja volt a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaságnak. Sír:

Szigetvár, Városi Temető, Családi kripta. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1982. 358. Baranyai Aurél: Dr. Salamon Béla. (1904-1972) Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1972. 3:104-105.


Schédy Sándor Borostyánkő, Vas megye, 1831. VIII. 19. - Budapest, 1902. VIII. 18. Iskoláit elvégezve Kautz Ignác győri gyógyszertárában volt gyakor nok, majd Matta László pesti lipótvárosi gyógyszertárában dolgo zott. A pesti egyetemen 1855-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Ivanovics Lajos pesti Angyal, Scheich Károly budai Városi, és Scholtz János pesti Szentháromság gyógyszertárában volt alkalmazott. Megalapította, és 1862-től több évtizeden át szerkesztette a „Gyógy szerészi Hetilap" szaklapot. Gyakorlati témájú cikkeivel az egyik meghatározó egyénisége volt a szakmai közéletnek. Közben bérbe vette a promontori (budafoki), később pedig a pesti Magyar Koro na gyógyszertárat. Az 1872-ben alapított Magyarországi Gyógysze rész Egyesület titkára és jegyzője volt. Elindította a Gyógyszerészi Zsebnaptár sorozatot, mely az aktuális rendeleteken kívül, évről évre közölte a hazai gyógyszertárak és gyógyszerészek betűrendbe szedett névsorát. Megírta a magyar gyógyszerészet rövid történe tét és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 25 éves múltját, sőt kiadta a „Magyarországi gyógyszerészeire vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményé"-t is. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, 28-4-32. Fehér márvány síremlék. Hiány zik róla a fekete plakett. Felirat: Schédy Sándor 1831-1902. „A hazai gyógyszerészi szakirodalom megteremtő ünnepeltje a magyar gyógy szerészek hálás kegyeletéül". Irodalom:

Szinnyei József: A magyar írók élete és munkái. XII. kötet, 344-345, Bp. 1908. Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet tör ténete. Bp. 1930.1. kötet, 405-408. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 36.


Dr. Schulek Elemér Késmárk, Szepes megye, 1893. IX. 3. - Budapest, 1964. X. 14. Apja Schulek Béla, Trencsén megyei poroszkai gyógyszertárá ban volt gyakornok. A második évben Pozsonyban működött. Katonai szolgálatot teljesített az első világháborúban. A buda pesti tudományegyetemen 1918-ban gyógyszerészi, 1920-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Dr. Winkler Lajos egyetemi tanár mellett tanársegéd volt. Rockefeller ösztöndíj jal 1926-27-ben az Amerikai Egyesült Államokban és Európa több országában a gyógyszer-ellenőrzési módszereket tanul mányozta. Hazatérve az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályának vezetője lett, így nevéhez fűződött a hazai hatósági gyógyszerellenőrzés megszervezése. Egyetemi ma gántanárrá habilitálták 1932-ben, 1941-ben pedig egyetemi rendkívüli tanár lett. 1942-ben a Magyar Tudományos Akadé mia levelező tagja, 1945-ben pedig rendes tagja lett. A Pázmány Péter Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki 1944-ben. Az V. és a VI. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottsági elnöke volt. Kétszer nyerte el munkásságáért a Kossuth díjat (1949, 1951). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke volt 1949 és 1951 között. Tudományos munkássága: 1. A térfogatos meghatározások terén a halogénionokkal úttörő je lentőségű kutatásokat végzett (halogén-ciánok képződési és egyensúlyi viszonyai, brómozási reakciók). 2. Vizsgálta a kén-, szelénvegyületek tulajdonságait. 3. Szerves kémiai analízis terén a fenol- és az aldehid csoportokat tartalmazó vegyületek vizsgálata. 4. Jelentősek voltak még a komplexometriás és a nem vizes közeg ben végzett térfogatos módszerei. 5. Nagyon alkotott a gravimetria terén.


6. Könyvein kívül közel 500 közleménye jelent meg hazai és kül földi szaklapokban. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1973ban emlékérmet adott ki. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, Kodály körönd, Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: Dr. Schulek Elemér, egyetemi tanár, akadémikus, 1893-1964, dr. Schulek Elemérné, Bernáth Ilona 1900-1989. Irodalom: Dr. Laszlovszky József: Schulek Elemér. A múlt magyar tudósai. Akadé miai Kiadó, Bp. 1997. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.176.


A Seitz-Török család Dr. Seitz Ottó Pest, 1870. III. 15. - Budapest, 1929. XI. 15. Apja Seitz Ferenc (1824-1905), a híres Thallmayer-Seitz gyógyszer nagykereskedelmi cég alapító vezetője volt. Egyetemi tanulmá nyait Strassburgban és Berlinben végezte. Hazatérése után bekap csolódott a gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat munkálataiba, melynek később vezetője lett. Török Sándorral 1904-ben megalapí tották a Galenus Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárat. Kazay Endre is itt működött üzemvezetőként. Az üzem sok változáson ment keresztül, mind jobban kibővített profillal, mely az 1948. évi államosításig meghatározta az ország gyógyszerellátását. Sír:

lásd Török Sándor, 237. oldal. Irodalom:

Gyógyszerészi Értesítő, 1929. 234. Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 70.


Török Sándor Pest, 1855 - Budapest, 1931. IV. 19. Apja Török Józsefi1824-1899), pesti Szentlélek gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1877-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Beutazta Franciaországot és Angliát. Innen áthajózott Amerikába, sőt később Indiába is. Ha zatérve a családi gyógyszertárban működött. A budapesti Andrássy úton gyógyszertári jogosítványt szerzett 1887-ben. Egy év múlva nyílt meg az Opera gyógyszertára, melyet halálá ig vezetett. A budapesti Galenus Gyárat 1904-ben alapította apósával, Seitz Ferenccel. Ettől kezdve mindkét vállalkozását irányította. A Király utcai gyógyszer-nagykereskedést 1914ben, Török Labor néven részvénytársasággá alakította át. Majd ennek részvényfeleslegét jól eladva, a német Bayer I. G. cég vet te bérbe. Kormányfőtanácsosi címet kapott röviddel halála előtt. Sír:

Budapest, Fiumei úti Temető, bal oldali fali kriptasor, 251. Irodalom:

Gyógyszerészi Hetilap, 1931.101.


Dr. Sikos József Budapest, 1921. VIII. 13. - Budapest, 1993. VII. 6. Édesanyja dr. Sikos Károlyné, sz. Halmi Valéria (1894. december 9. 1994. március 22.), dr. Halmi Pál testvére vezette a Fejér megyei Sóskút Szent Rozália gyógyszertárát. Középiskolai tanulmányait a budapesti Bencés Gimnáziumban végezte. A Pázmány Péter Tu dományegyetemen 1944-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Az Egyetemi Gyógyszertár és a Gyógyszerészeti Intézet gyakornoka ként kezdte pályáját. Gyógyszerészdoktori diplomát 1945-ben kapott. A gyógyszer-technológia felé fordult az érdeklődése. A Richter Gedeon Gyógyszergyár Gyógyszer-technológiai Osztá lyát vezette 1956-ig, ekkor a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetbe került osztályvezetőnek. Elévülhetetlen érdemeket szer zett a szerobakteriológiai készítmények liofilizálási technológiája kidolgozásában és bevezetésében. Kitartó munkásságával ő szer kesztette az első magyar liofilizálási gépet, amelyet a Richter Ge deon Gyógyszergyár is átvett és alkalmazott a gyógyszergyártás ban. Számos újítása és szabadalma jelzi gyógyszerészi, műszaki jártasságát, és a gyógyszer-technológiai gyakorlat terén elért érté kes tudományos eredményeit. 1981-ben nyugdíjba vonult. Öccse és leánya is a gyógyszerészi pályán működnek. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, DD/606. urnasír. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1993. 586. Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp F 2001.125.


Somogyi Rezső Kisvárda, Szabolcs megye, 1828. XI. 22. - Kisvárda, 1907. X. 6. Eredeti neve Somogyi Rudolf volt. A Rezső nevet a Bach korszakban vette fel. Apja, Somogyi János a XIX. század elején a Szepességből telepedett át. A középiskolát Kassán végezte. Főhadnagyként végigküzdötte az 1848/49. évi szabadságharcot. Hosszabb ideig buj dosott, közben volt gyakornok. A bécsi egyetemen 1852-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Hazatérve átvette apja kisvárdai Arany Oroszlán gyógyszertára vezetését, melyet haláláig ellátott. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület szatmári kerülete 3. já rásának volt elnöke. Gyógyszertárát mintagyógyszertárrá fejlesz tette, melyet a régi gyógyszertár-vizsgálati jegyzőkönyvek is bizo nyítanak. Amikor az egykori mezőváros fejlődése megindult, első sorban a nevelésügy foglalkoztatta. Megalapította a helyi általános iskolát, mely 1875-ben nyílt meg. Nagyon jelentős volt a régészeti tevékenysége. Több éven keresztül gyűjtötte nemcsak Kisvárda környékén, hanem az egész megyéből a régészeti leleteket. Gyűj teményének értékes része volt mintegy 100 bronzkori lelet. Ko moly áldozatot vállalt a helyi vár állagmegóvási munkálataiban. A szabolcsi gyümölcstermesztés és fajtanemesítés színvonalának emelése ügyében is sokat tett. A Millennium alkalmából írta meg Kisvárda monográfiáját. Számos tudományos dolgozata jelent meg. Halála után utcát neveztek el róla Kisvárdán. Az általa alapí tott általános iskola 1995-ben vette fel a nevét. Hosszú Gyula helyi temetkezési vállalkozó pedig helyreállította a régi síremléket. Sír: Kisvárda, Régi Temető, 12. parcella. Felirat: itt nyugszik Somogyi Rezső oki. gyógyszerész, nyug. 48-as honvédfőhadnagy. Született: 1828. nov. 17., meghalt: 1907. okt. 6. „Míg élt e hant alatt nyugodó szív / Hőn do bogott a hazáért, kultúráért, / Leikéhez nőtt véreiért. / Kik áldva áldják / Soha el nem múló emlékét"


Irodalom:

Gyógyszerészet, 1982.141-143,1999.164-166. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.33.


Spergely Béla Makó, 1888. IV. 22. - Budapest, 1982. V. 29. Apja nagylaki Szentháromság gyógyszertárában, majd dr. Deér Endre budapesti Jó Pásztor gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1908-ban kapott gyógysze részi diplomát. Tehetsége révén a gyakornoki iskola tanárse gédje lett. Apja halála után, 1909-tól átvette a makói családi pa tika vezetését, melyet csak 1920-ban adott el. A gyakornoki is kolában ismét tanított 1922 és 1940 között. Közben a Labor gyógyszergyár munkatársa lett 1923-tól. Gyakornoki tanköny vet írt 1927-ben. A Gyógyszerészi Közlöny és a Gyógyszerészi Értesítő szerkesztőbizottsági tagja lett 1925-ben. 1928-ban kilépett a Labor gyárból és átvette az ERI üzem vezetését. Az itt készült injekciók minősítése, stabilitása és csomagolástech nikája az ő érdeme. Hamarosan elismert szaktekintély lett. Elismerő szakvéleményt adott ki Kabay János eljárásáról (száraz eljárás a mákszalmából és gubóból az alkaloidák előállítására). Az V. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottsági tagjaként ő írta meg a steril oldatok, injekciók fejezetet. Rövid ideig a Chinoin-, majd később a Kőbányai Gyógyszergyárban műkö dött. Itt hozta létre 1951-ben az első gyógyszer-technológiai ku tató laboratóriumot. Több újítását szabadalmaztatta, melyeket ma is eredményesen használnak. 1971-ben nyugalomba vonult. Nagy értékű könyvtárának jelentős részét az Ernyey Könyvtár nak ajándékozta. Közel 100 közleménye jelent meg a szak lapokban. Sír: Budapest, Újköztemető, 76-2-61. Fehér márvány urnasír kereszttel. Felirat: Balkay Ernő 1903-1980, felesége Balkay Ernőné, 1913-2000, Spergely Béla 1888-1982, Spergely Béláné, sz. Balkay Erzsébet 1903-1985.


Irodalom:

Gyógyszerészet, 1959.150., 1978.121., 1982. 392: 93-94. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1973. 3:17-27. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 92.


Staudt Zoltán Ferenc Budapest, 1918.1.30. - Budapest, 1986. IV. 3. Általános és középiskolai tanulmányait nagyszüleinél, Vácott vé gezte. Anyagi okok miatt nem tanult tovább, hanem belépett a Be tegápoló Irgalmasrendbe. Egerben 1936 és 1938 között betegápoló volt. A budapesti rendi gyógyszertárban volt gyakornok 1938 és 1940 között. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. 1942-1945-ben katonai szolgálatot teljesített a II. Honvéd Helyőrségi Kórházban. Hadifogságából visszatérve a budapesti rendi gyógyszertárban működött. Később, 1948 és 1950 között, az egri rendi gyógyszertárat vezette. A rend 1950. évi feloszlatása után 1952-ig vezette a pásztói gyógy szertárat. A Nógrád megyei Gyógyszertári Központ gyógyszer gazdálkodási osztályvezetője, később 1959 és 1962 között megyei főgyógyszerész volt. A Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjá ban előbb szakelőadói munkakörben, majd szakfelügyelőként mű ködött, végül pedig az Ellenőrzési Osztályon dolgozott. Nyugdíjba vonulása után, 1982-től tovább dolgozott az elhunytáig. Szakmai munkásságát a szakmaszeretet, a szigorú pontosság és nagy akti vitás jellemezte. A gyógyszertári asszisztens és a gyógyszerész továbbképző tanfolyamok állandó előadója, és a Nógrád megyei Gyógyszerésznapok egyik rendezője volt. Több cikkében a gyógy szerellátásról és a szakfelügyeleti munkáról értekezett. Sír: Budapest, Újpest, Megyeri Temető, urna, 2602-2-381. Felirat: Staudt Zol tán 1918-1986. Az urnafülkén keresztjei látható. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1987.151. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest, 2001.123.


Südy István Kenézpuszta, 1857. VIII. 12. - Békéscsaba, 1935. V. 9. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. A budapesti Tu dományegyetemen 1881-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. Al kalmazotti idejét letöltve gyógyszertári jogosítványt nyert a bé késcsabai harmadik gyógyszertár felállítására, melyet 1883-tól 1922-ig Megváltó-néven vezetett. Fiát, dr. Südy Ernőt is a gyógy szerészi pályára nevelte. Sír:

lásd Südy Ernő junior, 246. oldal. Irodalom:

Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.166.


Dr. Südy Ernő senior Makó, 1882. IX. 18. - Békéscsaba, 1973. IX. 12. Nagyváradon és Szarvason végezte a hat gimnáziumi osztályt, de Nagyszombaton fejezte be tanulmányait. Itt bekapcsolódott az is kola magas kulturális szintű zenei, és színjátszó csoportjaiba. Is kolatársa volt Kodály Zoltán, akihez jó barátság fűzte. Apja békés csabai Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Kolozsvári Egyetemen 1904-ben gyógyszerészi, a budapesti Tudományegye temen 1905-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Ál lást vállalt egy bécsi vegyi gyárban, majd 1906-ban rövid ideig Csincsák Béla pécsi Magyar Korona gyógyszertárában működött. A szíve visszahúzta a békéscsabai családi gyógyszertárba. Itt 1913-ban megalakította az Auróra Kört, mely színvonalas irodal mi és zenei műsorokkal gazdagította Békéscsaba életét. A Ma gyarországi Gyógyszerész Egyesület Békés vidéki kerületének el nöke volt 1930 és 1939 között. Sokat tett a város fejlődéséért és a gyógyszertári hálózat fejlesztéséért. Gyógyszertára államosítása után még rövid ideig dolgozott. Nyugállományba vonult 1953ban.

Südy Ernő junior, 246. oldal. Irodalom:

Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1973. 3:10-11. Gyógyszerészet, 1974.114. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.167.


Südy Ernő junior Békéscsaba, 1909. III. 27. - Békéscsaba, 1999. III. 3. Apja békéscsabai Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1931-ben kapott gyógy szerészi diplomát. Apja gyógyszertárában működött, amelynek vezetését 1943-ban vette át. Szakmai tudása mellett magas zenei műveltsége volt. Az édesapja által alapított irodalmi és zenei Auróra Kör vendégeiként személyesen is ismerte Bartók Bélát és Kodály Zoltánt. A Békés megyei Gyógyszertári Központ főgyógy szerésze volt az 1978-évi nyugalomba vonulásáig. Közben Békés csaba legnagyobb gyógyszertárának vezetőhelyettese, majd 1956tól a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának főgyógyszerésze is volt. György fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte. Sír:

Békéscsaba, Ligeti Temető, A parcella, 8. sor, 26. sír. Fehér márvány sí emlék. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1999. 253. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.167.


Dr. Szabó Gyula Tállya, Zemplén megye, 1833. III. 27. - Miskolc, 1905. VIII. 9. A gimnáziumot Sárospatakon végezte. Eperjesen, Kollmannál volt gyakornok. A bécsi tudományegyetemen 1855-ben gyógyszeré szi, 1856-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. 1859ben megvásárolta Leskó Somától a miskolci Kígyó gyógyszertárat, melyet 1893-ig vezetett. Miskolc törvényhatósági tagja volt 1867től. Részt vett a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület megala pításában, és ennek miskolci járási igazgatója volt. Apjának, Szabó Józsefnek 50 hold elsőrendű szőlője volt Tállyán. Sokat fog lalkozott ezzel és a kezelése közben ismerte fel a pasztőrözést a filoxera megelőzésére, amely Magyarországon abban az időben ismeretlen volt. Abban az időben így csak ő tudta eladni borait az Egyenlítőn túlra. Egyszer Andrássy Gyula megkérdezte tőle: mit tesz a boraihoz, hogy azok ne törjenek meg? Azt felelte, hogy sem mit sem teszek hozzá, inkább elveszek belőle. Titkát féltve őrizte. Antwerpenben nagy díjat nyert 1894-ben. A millenniumi kiállítás idején királyi tanácsosi címet kapott. A Magyarországi Gyógysze rész Egyesület tiszteletbeli tagja lett 1901-ben. Emlékére 1934. augusztus 26-án bronz mellszobrot emeltek Tállyán, a szülőháza előtt. Sír: Miskolc, Deszka Temető, V/5-11-1. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1983. 99-102. Henszelmann Gusztáv: A Borsod Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesü let 90 éve. Miskolc, 1938. 47-48.


Dr. Szász Kálmán Sepsiszentgyörey, Háromszék megye, 1910. X. 7. Budapest, 1978. VIII. 24. Kollégiumi érettségijét követően a helyi Szent György gyógy szertárban volt gyakornok. A Bukaresti Egyetemen 1934-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. Patikai munkája mellett a Ko lozsvári Egyetemen középiskolai tanári diplomát szerzett. A budapesti Wander Gyógyszergyár analitikai laboratóriumá nak vezetője volt 1939 és 1944 között. Részt vett a második világháborúban, mint katona. Hadifogsága után a budapesti Kőbányai Gyógyszerárugyár Növénykémiai Üzemének veze tésével bízták meg. Fáradhatatlanul kutatta a természetes ere detű hatóanyagokat és kereste a technológiai megoldásokat azok gazdaságos ipari méretű gyártására. Együtt dolgozott az ipari növények termesztőivel, növénynemesítőkkel, hogy biz tos alapokra helyezhesse a növényi hatóanyagok gyártását. Munkássága első gyakorlati eredménye a Neoadigan volt. Később az anyarozs-alkaloidáinak korszerű ipari gyártási módszereinek fejlesztésével foglalkozott. A télizöld meténg (Vinca minor L.) több alkaloidáját, így a vinkamint izolálta, és kidolgozta ennek ipari gyártástechnológiáját. Ennek eredmé nye lett a Devincan vérnyomáscsökkentő. Ezt a munkát tovább folytatta és a szerkezet célzott átalakításával született meg a Cavinton készítmény. A rákbetegség gyógyítására kifejlesz tette a Vinblastin és Vincristin hazai gyártását. Nevéhez fűződik az U-extraktor és még 11 további szabadalma. 1965-ben elnyer te a kémiai tudomány kandidátusa címet. A budapesti és a sze gedi Orvostudományi Egyetemen is oktatott, így nyerte el 1976-ban a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyete men a címzetes egyetemi docensi címet. Munkásságát a nem zetközi szakkörök is elismerték. Közel félszáz tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A Ma


gyár Gyógyszerészeti Társaság Kabay János emlékéremmel ju talmazta tevékenységét. Sír: Budapest, Újköztemető, 168-1-34., Fehér márvány síremlék. Felirat: Szász Béla református főgimnáziumi tanár, 1872-1944, felesége Parádi Gizella 1878-1952, Dr. Szász Kálmán gyógyszerkutató, 1910-1978, Szász Júlia 1907-1989. Irodalom: Gyógyszerészet, 1979. 394-395. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.120.


Dr. Szász Tihamér Szurdokbányatelep, 1891. IX. 14. - Budapest, 1962. III. 17. Az erdélyi Szolnok-Doboka megyében született. Az iskoláit elvé gezve Sepsiszentgyörgyön, majd a Brassó megyei Tatragon volt gyakornok. Több helyen, így Budapesten is volt segéd. A Keleti Kereskedelmi Akadémián is tanult. A budapesti tudományegye temen 1919-ben gyógyszerészi, majd a közgazdasági karon dok tori diplomát kapott. Okleveles konzervmester és fertőtlenítő tiszt lett. Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Szöveségének titká ra, a Gyógyszerészek Lapja szerkesztője 1919 és 1922 között. Je lentős közéleti munkát végzett. Már ebben az időben is számos közleménye jelent meg a szaklapokban. A Földművelésügyi Mi nisztériumban gyógynövényszakértőként működött. Megalapí totta és szerkesztette 1936-tól a Gyógyszerészi Szemle szaklapot. Megindította és szerkesztette 1942-től a „Gyógyszerészi Almanach"-ot, majd 1944. június 1-től december 2-ig az „Egyesített Gyógyszerészi Szaklapok"-at. 1945 és 1952 között gyógyszertári berendezési szaküzletben működött, majd a Központi Statisztikai Hivatalban volt tisztviselő. A Nógrád megyei Mohorán 1954-től volt gyógyszertárvezető. Több mint 200 cikke jelent meg a szak lapokban, és glosszákat és útijegyzeteket is írt. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 1-1-325-326, fehér márvány síremlék ke reszttel. Felirat: Szentiványi Szász Tihamér élt 71 évet, meghalt 1962. március 17. Szentiványi dr. Szász Tihamérné, Somogyi Ilona, élt 76 éve meghalt 1968. július 24., Szentiványi Szász Iván 1929-1960. Irodalom:

Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet tör ténete. Bp. 1930. II. kötet, 487., 572. Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, 736.


Dr. Szebellédy László Rétság, Nógrád megye, 1901. IV. 20. - Budapest, 1944.1.23. Apja Szebellédy Ferenc, a Győr-megyei Tét Angyal gyógyszertárá ban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1923-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Dr. Winkler Lajos egye temi tanár, gyakornokként bevonta a kísérletes munkájába. Itt kapott 1926-ban gyógyszerészdoktori oklevelet. W. D. Treadwell professzor zürichi egyetemi intézetében előbb tanársegéd volt, majd E. Müller professzor drezdai intézetét kereste fel tapasztalatcsere céljából. Ekkor már egyre több közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Felfedezéseire felfigyeltek. 1930-11-ben ösztöndíjjal a lipcsei egyetemen M. Le Blanc professzor intézeté ben, W. Böttger egyetemi tanár mellett elektroanalitikával foglal kozott. Adjunktussá lépett elő 1933-ban, egyetemi magántanárrá habilitálták 1934-ben, majd 1939-ben nyilvános rendkívüli tanár ként, átvette a Szervetlen és Analitikai Intézet vezetését. Nyilvá nos rendes tanár 1941-ben. Az egyik legnagyobb elektroanalitikus vegyész. Nemzetközi viszonylatban az elsők között teremtette meg a modern fizikai-kémiai elemzéseket és az ultramikroanalízist. Nevéhez fűződött még a coulombmetriás titrálás, a mennyi ségi katalitikus nyomelemzés és a fluoreszcens és redox indikáto rok bevezetése a kémiai analitikai gyakorlatba. Sokat fáradozott a gyógyszerész- és gyógyszerész-továbbképzés előreviteléért. Számos előadást tartott a Magyar Gyógyszerésztudományi Társa ságban. Közleményeinek száma 136. Az Acta Microchimica és az Österreichische Chemiker Zeitung szerkesztőbizottsági tagja volt. Emlékére az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Intézetében 1983-ban emléktáblát avatott fel a Ma gyar Gyógyszerészeti Társaság. Emlékére Renner Kámán éremmű vész 1991-ben bronz-emlékérmet készített. Felesége dr. Gaál Józsa gyógyszerész, (Bp. 1910. december 7. - 1981. január 28.) dr. Gaál Endre leánya volt. A Gyógyszerészi Hetilapot szerkesztette 1943.


augusztus 26. és 1944. május 18. között (Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. X. kötet. 67). A második világháború végétől a pesti Oktogon gyógyszertár tulajdonosa volt. Később a VITUKI tudományos főmunkatársaként a vízminőséggel, vízanalitikával és vízkémiával foglalkozott. A kémiai tudomány kandidátusa fo kozatot 1967-ben nyerte el.

Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, 44-1-2-4. Műemléki környezetben. Fekete márvány síremlék. Felirat: Dr. Szebellédy László egyetemi tanár. 1901-1944, dr. Gaál Józsa 1910-1981. Irodalom: Móra László: Szebellédy László, a magyar analitika nagy művelője. Ma gyar Vegyészeti Múzeum, Budapest, 1981. Gyógyszerészet, 2001. 663-666. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.108.


Dr. Széki Tibor Kolozsvár, 1879. IV. 18. - Budapest, 1950. XII. 4. Apja Széki Miklós, kolozsvári Mátyás király gyógyszertárában volt gyakornok. A Kolozsvári Egyetemen 1900-ban gyógysze részi, 1901-ben gyógyszerészdoktori, majd 1902-ben bölcsészdoktori diplomát kapott. Ezt követően benn maradt Fabinyi Rudolf professzor intézetében tanársegédként, itt később adjunktus lett. Magántanárrá habilitálták 1907-ben a „Benzol gyűrűs vegyületek kémiájából". Már fiatalon tagja lett a Ma gyar Chemikusok Egyesületének, melynek később titkárává választották. Később, 1941-től az Egyesület elnöke lett. A Ma gyar Chemikusok Lapjának felelős szerkesztője volt 1910-től. Egyetemi rendkívüli tanárrá nevezték ki 1917-ben. Ezt követő en egy évet a berlini műegyetemen töltött. Az első világháború befejeződése után 1922-ig kolozsvári gyógyszertárakban gya korló gyógyszerészként működött. Ekkor nyílt meg a Szegedi Tudományegyetem. Székire hárult a feladat, hogy megszer vezze itt a szerves kémiai oktatást és kutatást. Egyetemi tanár rá nevezték ki 1922-ben. Dr. Winkler Lajos budapesti egyetemi tanár nyugalomba vonulása után, 1935-ben vette át a kémiai intézet vezetését. A Magyar Tudományos Akadémia 1935-ben levelező tagjává, 1945-ben pedig rendes tagjává választotta. A Szerves- és Gyógyszerészi Kémiai Intézet vezetője lett 1939től. Gyógyszerészi Kémia címmel sikeres tankönyvet írt. A Ma gyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke volt 1943 és 1947 között. Sokat tett a gyógyszerészképzés fejleszté séért. Dr. Mozsonyi Sándor professzorral együtt szervezte meg a gyógyszerész-továbbképzést. Nyugállományba helyezték 1949-ben. Mint kísérletező kémikus, számos új gyógyszervegyületet állított elő. Elsősorban az azaronokkal, a pirocatechol származékokkal, az apio-aldehiddel és a kinin-alkaloi dákkal foglalkozott.


Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 15-6-4. Barna fakereszt Krisztus-fejjel. Felirat: bibliai idézet: lKor 13,8. „A szeretet soha el nem múlik". Dr. Szé ki Tibor 1879-1950. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1979. 388., 1980. 321., 1981. 275. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 82.


Dr. Szentgyörgyi István Budapest, 1941. V. 9. - Németország, 1992.1. 21. A budapesti Toldy gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1965-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Kecskeméti, majd budapesti közforgalmi gyógyszertárak ban működött. A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Tudományos munkatársa volt 1968-1969-ben. Érdeklődése 1969ben az ipari gyógyszergyártás felé fordult. A budapesti Kőbányai Gyógy szerárugy ár, a tisza vas vári Alkaloida Vegyészeti Gyár or vostudományi osztályain, végül pedig a budapesti EGYT (EGIS) Gyógyszergyár gyógyszerismertető osztályán dolgozott. Közben 1972-ben gyógyszerésztörténeti témában elnyerte a gyógysze részdoktori diplomát. A Zenith Kft. állományába 1973-ban került, ahol 1984-ig a Ciba-Geigy AG svájci és a Zyma AG külföldi gyógy szergyárak magyarországi vezérképviseletét látta el. Nyugat-Németországban 1984-től gyógyszeripari üzletemberként tevékeny kedett. Sír: Budapest, Tabáni Plébániatemplom, altemplomának kriptája. Irodalom: Orvostörténeti Közlemények, 158-159. kötet, Bp. 1994. 37.


Szigetváry Zoltán Budapest, 1891. VI. 25. - Szombathely, 1968. VI. Iskoláit elvégezve a Vas megyei Gyanafalva gyógyszertárában Mihelyes Zsigmondnál volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1914-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. Katona ként végigszolgálta az első világháborút, majd Kovács Sándor körmendi Megváltó gyógyszertárában működött 1918 végétől 1923 augusztusáig. Ebben az évben Szombathelyen gyógyszer tári jogosítványt szerzett. Gyógyszertárát Megváltó néven vezet te. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Vas-Zala megyei kerületének választmányi tagjaként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. A második világháború végén a családjával együtt nyugatra menekült, ahonnan 1945. november 3-án tért vissza. Gyógyszertárát az államosításig vezette. Ferenc fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte Sír:

lásd dr. Szigetváry Ferenc, 257. oldal. Irodalom:

Vasi Szemle, 1992. 382-383.


Dr. Szigetváry Ferenc Budapest, 1926. X. 3. - Szombathely, 1998. IV. 16. Apja szombathelyi Megváltó gyógyszertárában volt gyakor nok. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1951-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Szombathelyen kezdte pályá ját, ahol gyógyszertárvezető is volt. 1961-től a Vas megyei Gyógyszertári Központ gyógyszer-gazdálkodási szakelőadója lett. Munkája közben lajstromba vette a régi gyógyszerészi re likviákat (az eszközöktől a bútorokig), és ezeket restaurálta. Országos szinten a régi gyógyszertári állványedények és esz közök szakértője lett. Gyűjteményéből sikeres kiállítást rende zett 1971-ben Kőszegen, majd 1974-ben Szarvason. Dr. Antall József múzeumi igazgató támogatásával visszahelyezte Kő szegre az Iparművészeti Múzeum által őrzött egykori jezsuita gyógyszertára officináját, és egy állandó kiállítással 1980-ban nyílt meg a Kőszegi Patikamúzeum. Önálló múzeummá alakí totta a Fekete Szerecseny gyógyszertárat és benne könyvtárat is kialakított. Később az egész országban több gyógyszertári múzeum kialakításában vett részt (pécsi patikamúzeumok). A gyógyszerészi muzeológia legnagyobb magyarországi mű velője volt. Szaktörténeti munkássága is jelentős. Levéltárakban felku tatta Vas megye patikáinak történetét. E tárgykörben kapott 1980-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen gyógy szerészdoktori diplomát. Az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztályát vezette 1975 és 1992 között. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság magyar tagozatát is vezette. Nemzetközileg is elismerték a tevékenységét. Sír: Szombathely, Szalézi templom kriptája.


Irodalom:

Gyógyszerészet, 1996. 719-720.,1998. 293-294. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 96.


Dr. Szirmai Lóránd Szeged, 1920. IV. 19. - Budapest, 1982. VI. 8. Apja Szirmai Kornél, a kiskundorozsmai Szent István gyógyszertár vezetője volt. Elhunyta után a felesége volt a gyógyszertár ha szonélvezője, itt volt gyakornok. A Szegedi Egyetemen 1943-ban gyógyszerészi, 1948-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát ka pott. Pályáját a Szegedi Egyetem Közegészségtani Intézetében kezdte, mint tanársegéd. Vízanalitikai munkásságáért a Magyar Hydrológiai Társaság limnológiai szakosztályába is beválasztot ták. A kiskundorozsmai, családi gyógyszertárat 1945-től az álla mosításig vezette. A budapesti Gyógyáruértékesítő Vállalat mun katársa lett 1950-ben. Egy évvel később már osztályvezető helyettesi kinevezést kapott. Az 1957-ben felállított Raktározási Főosztály élére került, majd az Áruforgalmi Főosztály vezetője lett 1969-ben. Ebben az időben történt meg az átállás a tervmecha nizmusról az új gazdasági mechanizmusra. A zökkenőmentes át állásban jelentős munkát végzett, de mindig szoros kapcsolatban maradt a vállalat gazdasági vezetésével. Az Egészségügyi Minisz térium 1975-ben kereskedelmi igazgatóvá nevezte ki. E feladatkö re ellátásához több közgazdasági tanfolyamot végzett el. Munkás ságát számos kitüntetéssel jutalmazták. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 21 / 2-7-1. Fehér márvány síremlék. Felirat: Szirmai Lóránd. 1920-1982. Irodalom: Gyógyszerészet, 1982. 392-393.


Szkalla-család Szkalla Antal Pest, 1821 - Budapest, 1896. XII. 14. A pesti egyetemen 1844-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Al kalmazotti évei után 1852-ben gyógyszertári jogosítványt nyert a józsefvárosi Templom téren. Gyógyszertára Szent József néven nyílt meg 1854-ben, melyet haláláig vezetett. Fiát, dr. Szkalla Lász lót is a gyógyszerészi pályára nevelte. Sír:

lásd Szkalla László junior, 262. oldal. Irodalom:

Gyógyszerészi Értesítő, 1896. 404.


Dr. Szkalla László senior Pest, 1871 - Budapest, 1933. III. 26. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Apja gyógy szertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1893-ban gyógyszerészi, 1896-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Apja halála után átvette a családi, Szent József gyógyszertár vezetését. Az Okleveles Gyógyszerészek Szövetsé gének választmányi tagjaként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. Gyakran látogatta a Kis Akadémia előadásait is. A szak májának élő, halk szavú, szerény ember volt. Fiát, Szkalla László juniort is a gyógyszerészi pályára nevelte. Sír:

lásd Szkalla László junior, 262. oldal. Irodalom:

Gyógyszerészi Közlöny, 1933. 97. Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadá sig. Bp. 1941. 455^156.


Szkalla László junior Budapest, 1906 - London, 1981. Apja családi gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1928-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Apja halála után átvette a gyógyszertár vezetését. A Budapesti Gyógyszerész Testület és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesü let választmányi tagjaként jelentős közéleti munkát végzett. A má sodik világháború végén Londonban telepedett le. Budapesti gyógyszertárát Kovács Andor hatósági kezelő vezette az 1949. évi államosításig. Sír:

Budapest, Fiumei úti Temető, Baloldali fali kriptasor 212, Fehér már ványoszlop. Felirat: Szkalla Antal 1821-1896, Szkalla Béla 1908-1978, Szkalla László 1906, London, 1981, Dr. Szkalla László 1871-1933, dr. Szkalla Lászlóné 1879-1944.


Dr. Sztankay Aba Verespatak, Alsó-Fehér megye, 1868. Debrecen, 1936.1.21. Apja, Sztankay Ferenc Selmecbányái gyógyszertárában volt gya kornok. Két évig a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főis kolán, mint kohómérnök hallgató vegytant, matematikát, és más természettudományos tantárgyakat tanult. Egyetemi ta nulmányait 1887-ben kezdte a Kolozsvári Egyetemen, majd 1889-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi dip lomát kapott. A bölcsészdoktori oklevelét pedig 1893-ban sze rezte meg a kolozsvári egyetemen. Még ebben az évben bevo nult katonának a bécsi II. sz. helyőrségi kórházba. Szabad ide jében a bécsi egyetem természettudományi és kémiai előadásait hallgatta. Leszerelése után, 1890-ben a keszthelyi Gazdasági Akadémián ár. Csanády Scholtz Gusztáv professzor mellett volt tanársegéd, de rövid idő múlva visszatért a Selmecbányái Bá nyászati és Erdészeti Főiskolára, dr. Schenek István professzor mellé. Édesapja Selmecbányái gyógyszertárát vezette 1893 és 1895 között, majd a Hont megyei Báton volt gyógyszertár-tulaj donos. Itt állította elő a Tannicum albuminatum keratinatumot (Honthin), amely hivatalos volt a III. Magyar Gyógyszerkönyv ben. Már fiatal kora óta behatóan tanulmányozta az újonnan forgalomba kerülő gyógyszereket. Megállapította, hogy a II. Magyar Gyógyszerkönyv függelékében hivatalos Diuretin szer értékmeghatározó eljárásába hiba csúszott. Ezt a III. Magyar Gyógyszerkönyv korrigálta. A debreceni Nádor gyógyszertárat 1913-tól vezette. Laboratóriumában készítette és forgalmazta a Hajduint (Calcium metasilicat gél), később pedig a phenolphtalein-dinátrium-sóját (Eulaxans). A debreceni egyetem böl csész kara 1928-ban magántanárrá habilitálta. Kidolgozta a kálium sulfoguaiacolicum szirup meghatározását, melynek felvételét javasolta a IV. Magyar Gyógyszerkönyvbe, azonban a gyógyszerkönyv Sirupus kalii sulfoguaiacoli cikkelye nem írt


elő tartalmi meghatározást (Az V. kiadás pedig a káliumion meghatározását tette kötelezővé). Sír:

Debrecen, Köztemető, IX. Boks, 15. Irodalom:

Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1972. 3: 35-55. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 63.


Sztupa György Nagyvárad, 1812. VIII. 5. - Budapest, 1884. IX. 9. Gyulán, és a pesti lipótvárosi Magyar Király gyógyszertárban Szé kely Károlynál volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1834ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályája kezdetén Becsben és Pozsonyban volt alkalmazott gyógyszerész. Aradon volt gyógy szertára 1840 és 1848 között, majd 1848-ban átvette a pesti Kálvin téri Magyar Korona gyógyszertár vezetését, melyet 1863-ig kezelt. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, mint nemzetőr száza dos. Ennek bukása után élénken részt vett Pest közéletében, mint városi képviselő és több közhasznú egyesület vezető embere. A fehértemplomi kerület országgyűlési képviselője volt 1875-től, de részt vett a Budapesti Gyógyszerész Testület munkálataiban. Elsősorban a gyakornokképzés érdekében fáradozott, de a gyógy szerésztudomány fejlesztéséért is sokat tett. A kiegyezés után „III. osztályú Vas korona rend"-del tüntették ki. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban. Eugénia és Polydora leányait is a gyógy szerészi pályára nevelte. Halála után Kriegner György vezette a gyógyszertárát. Sír: Fiumei úti Temető, bal oldali kripta 131, műemléki környezetben. A kriptát úgy benőtte a növényzet, hogy a felírat olvashatatlan. Irodalom:

Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet tör ténete. II. kötet, Bp. 1930. 685-691. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.147.


Takácsy Nagy József Velence, 1859. III. 16. - Székesfehérvár, 1924. X. 23. A budapesti tudományegyetemen 1881-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Küttel István kőszegi Szerecseny, majd Sipó'tz István pécsi Szerecsen, végül pedig Bayer Arnold budapesti Angyal gyógyszertárában volt alkalmazott. A székesfehérvári Isteni Gondviselés gyógyszertárát 1892-től vezette. Bekapcsolódott a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület sokrétű munkájába is. Sír: lásd dr. Takácsy Nagy Géza, 268. oldal. Irodalom: Gyógyszerészi értesítő, 1924.17. szám, 8. oldal.


Dr. Takácsy Nagy Lóránd Székesfehérvár, 1901. VI. 2. - Székesfehérvár, 1984. IX. 4. Iskoláit szülővárosában végezte. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1923-ban gyógyszerészi, 1926-ban pedig gyógysze részdoktori diplomát kapott. A családi Isteni Gondviselés gyógy szertár tulajdonosa volt az államosításig. Elvégezte a szakfelügye lői tanfolyamot, és tíz évig a Fejér megyei Gyógyszertári Központ szakfelügyelője volt. Nyugdíjba vonulása után a Közép-dunántú li Vízügyi Főigazgatósága laboratóriumát vezette. Sír: lásd dr. Takácsy Nagy Géza, 268. oldal. Irodalom: Gyógyszerészet, 1985. 71p.


Dr. Takácsy Nagy Géza Székesfehérvár, 1929. XII. 5. - Budapest, 1996. V. 10. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1952-ben gyógyszeré szi diplomát kapott. Pályáját a Fejér megyei Gyógyszertári Központnál kezdte. Gyógyszeripari érdeklődése révén 1957-ben a Kőbányai Gyógyszerárugyár kutatólaboratóriumába került, amelynek később vezetője lett. Spergely Béla volt a példaképe. Köz ben 1961-ben gyógyszerészdoktori oklevelet is szerzett. A kémiai tudomány kandidátusa címet 1979-ben szerezte meg, már ekkor kiváló feltaláló volt. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet főosz tályvezetője lett 1984-től. 1991-ben elnyerte a kémiai tudomány doktora fokozatot is. Fő munkaterülete az injekciók aszeptikus ké szítése volt. A Magyar Tudományos Akadémia Gyógyszerésztu dományi Bizottsága és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság veze tőségi tagja. A lábszárfekély és a decubitus kezelésére kifejlesztett Curiosin készítményével 1996-ban elnyerte a Genius '96 feltalálói kiállítás Oscar-díját. 75 tudományos dolgozat és 15 elfogadott és bevezetett gyógyszergyári szabadalom szerzője volt. Sír: Székesfehérvár, Hosszú Temető, Családi sírbolt, I. parcella, 7. sor, 13. sír. Irodalom: Acta Pharmaceutica Hungarica, 1996.151. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.168-169.


Dr. Tamáska Lőrinc Alsóvadász, Abaúj megye, 1915.1.12. - Budapest, 1996. II. 19.

Az elemi iskolát Szikszón, a gimnáziumot pedig Sárospatakon és Miskolcon végezte. Nagynénje, Szücsné, Sziics Júlia mátyásföldi Corvin gyógyszertárában volt gyakornok, majd Szüts Ernő budai Remény gyógyszertárában dolgozott. A Pázmány Péter Tudo mányegyetemen 1937-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Köte lező katonai szolgálatát követően is a Honvédség állományában maradt. A Honvédségi Anyagszertárban működött, közben 1942ben gyógyszerészdoktori diplomát is kapott. Ebben az évben a ke leti hadműveleti területre vezényelték, ahol az egészségügyi szeroszlopnál teljesített szolgálatot. Századossá léptették elő 1943ban, majd 1944-ben 18 havi hadműveleti szolgálat után az előző hátországi helyére került. Orosz hadifogságba, a ceglédi fogolytá borba került 1945. január 18-án. A debreceni ideiglenes kormány felhívására jelentkezett a demokratikus hadseregbe, de 1948. ja nuárjában a nyugdíjazását kérte. Ekkor átvette az apósa, Szabó Vince Vígszínház gyógyszertára vezetését a személyi jogosítvány átruházása alapján. A gyógyszertár államosítása után a Róbert Károly körúti kórházban működött, 1955-től pedig a Szent László kórház infúziós laboratóriumát vezette, később a kórház főgyógy szerészévé nevezték ki. Állandóan szorgalmazta a gyógyszertár korszerűsítését. Számos hazai és külföldi kongresszuson vett részt. A gyógyszertári asszisztensképzés tanára, a Magyar Gyógy szerészeti Társaság országos vezetőségi tagja volt. A Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének munkájában is nagyot al kotott. A Pfizer Tudományos Központ budapesti igazgatója volt 1972-től nyugdíjba vonulásáig. E munkakörében kapcsolatban állt az ország valamennyi kórházával, egészségügyi intézményével, sőt még az állatgyógyászattal is. Tudományos munkássága az in fúziók minőségi követelményeire és stabilitásának vizsgálatára terjedt ki. Foglalkoztatták még a klinikai gyógyszerészet módsze


rei, fejlődésének tendenciái. Szakirodalmi tevékenységét 25 köz lemény, előadási anyag jelzi. Felkérésre részt vett a VI. Magyar Gyógyszerkönyv Szerkesztőbizottsága munkájában. Munkássá ga elismeréseként számos kitüntetést kapott. Sír: Budapest, Megyeri Temető, 1-6-28. Fejlap világosbarna márvány sírem lék kereszttel. Felirat: Dr. Tamáska Lőrinc, 1915-1996. Nyugodj béké ben. Irodalom: Gyógyszerészet, 1996.195-196.


Dr. Tapfer Dezső Nagyvárad, 1927. IX. 13. - Budapest, 1989. VIII. 17. Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott végezte. Közben 1938-ban Bodajkra költöztek, ahol kapcsolatba került a Keleti Bakony madárvilágával, amelyet az élete végéig buzgón kuta tott. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1951-ben gyógy szerészi diplomát kapott. Pályáját (az 1987. december 31-i nyu galomba vonulásáig) az egyetemi Közegészségtani és Járványtani Intézetben töltötte. Itt 1960-ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Kezdetben tanársegédként, később már ad junktusként működött az intézetben. Tudományos munkássága: A levegőhigiéne, a bioklíma, a mikroklíma, a detergensek toxi kológiája, a gamma-globulin hatásmechanizmusa, és a hepatitis vírus epidemológiája témakörökkel foglalkozott. Ornitológiai munkássága: Kezdettől fogva részt vett „A Bakony természeti képe" tudomá nyos programban. Elsősorban a ragadozó madarak (héja, vércse és így tovább) életmódját kutatta. Megfigyeléseit a Keleti-Bakonyon kívül az egész Bakony és a Pilis madárvilágára is kiterjesz tette. Keve András ornitológussal sokat publikált a „Bakonyi Ter mészettudományi Múzeum Közleményei" sorozatban. Feltárta a Keleti-Bakony ehető és mérgező gombáit és gyógynövényfló ráját is. Felesége, Flink Mária a csepeli Rákóczi Ferenc úti gyógy szertár vezetője volt. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 47/1-2-6., Fehér márvány síremlék ke reszttel. Felirat: Tapfer-család. Tapfer Sándor +1962, Tapfer Sándorné +1966, dr. Tapfer Dezső +1989. Szalontai Attila. 1954-2001. Béke po raira.


Irodalom: Orvosegyetem. 1989.14. Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei. Zirc, 1991. 7-10. Veszprém megyei Életrajzi Lexikon. Veszprém, 1999. 504.


Dr. Táplányi Endre Szeghalom, Békés megye, 1921. VI. 6. - Miskolc, 1991. X. 24. Szülőhelyén végezte a középiskolai tanulmányait, ahol egy életre megkedvelte a természettudományokat. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Egyetemen kezdte, de a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott gyógyszerészi oklevelet 1944-ben. Több helyen volt alkalmazott gyógyszerész. A Szegedi Egyetemen 1948-ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A miskolci Semmelweis Városi Kórház gyógyszertárába került. Ekkor már felfigyeltek a publikációira és 1951-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egye tem 2. sz. Kémiai Tanszékén dr. Bognár János professzor tanárse gédje lett. Itt mikroelemzéseket végzett, analitikai gyakorlatokat és diákköröket vezetett. Vallásos meggyőződése révén 1954-ben nehézségei támadtak. Ekkor a Borsod megyei Gyógyszertári Köz ponthoz helyezték. A mezőcsáti gyógyszertárat 12 évig vezette. A fővárosba 1966-ban került, ahol több gyógyszertárban műkö dött. Egy súlyos betegség következtében elveszítette a hallását. Analitikai újításaival hamar kitűnt. Több írásában az asszisztens továbbképzést szolgálta. Lelkes művelője volt a gyógyszerész- és tudománytörténetnek. Cikksorozatban méltatta a műszaki pá lyán működött gyógyszerészek munkásságát. Mint életrajzkuta tó, több neves magyar gyógyszerész és természettudós életútját kutatta. Munkatársa volt a Magyar Életrajzi Lexikon III. köte tének. Nemzetközi kongresszusokon tartott előadásokat. A balatonfűzfői Nitrokémiai Vállalat Pyro-üzemének tudományos munkatársa és elismert szaktekintélye volt. Számos új eljárást dol gozott ki. Részt vett az augusztus 20-i tűzijátékok rendezésében. A Várpalotai Vegyészeti Múzeum kiadásában jelent meg 1976ban a pirotechnika történetét bemutató könyve. A Magyar Aszt ronautikai Társaság egyetlen gyógyszerész tagja volt. Hobbyja volt a bélyeg- és az éremgyűjtés. Még ez utóbbi témakörben is publikált. Számos fiatalt nevelt szakma- és hivatásszeretetre.


Sír:

Szentes, Kálvária Temető, 2. bemeneti út, jobb oldal, l.sor 38.sír. Fehér márvány síremlék. Felirat: Bartha István 1887-1961, neje Ternyai Eszte 1894-1962, dr. Táplányi Endre volt egyetemi tanársegéd, szakgyógysze rész, meghalt 1991. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1982. 30., 1992. 54. Szabad Föld, Budapest, 1982. 35:11.


Dr. Than Károly Óbecse, Bács-Bodrog megye, 1834. XII. 20. - Budapest, 1908. VII. 5. Tizenöt évesen, 1848-ban tüzérmesterként szolgált a honvédse regben. Kiss Ferenc kőrösladányi Kígyó gyógyszertárában volt gyakornok, majd Hódmezővásárhelyen Simonides Ferencnél és Szegeden Rochrbach Antalnál dolgozott. A bécsi egyetem orvosi, majd bölcsészkarán tanult. Itt 1858-ban gyógyszerészi és kémiai doktori diplomát kapott. Külföldi ösztöndíjjal Bertholetnél, Kirchhoffnál és Bunsennél tanult. A pesti tudományegyetem kémiai intézetének magántanára 1860-tól, majd 1862től nyilvános rendes tanára. Tervei alapján készült el a Trefort kerti Kémiai Intézet, amely abban az időben világszerte minta képül szolgált. Ettől kezdve haláláig a magyar tudományos és kulturális élet fejlesztésén tevékenykedett. A Magyar Tudomá nyos Akadémia levelező tagja lett 1860-ban, majd 1870-től ren des tag, majd később pedig az Akadémia alelnöke volt. Meg alapította és szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot. Az I. és a II. Magyar Gyógyszerkönyv főszerkesztője volt. Jelentős tudománynépszerűsítő. A Természettudományi Társulat elnö ke volt 1872 és 1880 között. Főrendiházi taggá nevezték ki 1893ban. Emlékére a Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1971-ben emlékérmet alapított. Tudományos munkássága: Minőségi és mennyiségi kémiai analízis: felfedezte a harkányi vízben a karbonil-szulfidot. Jóval Arrhenius előtt javasolta: a mennyiségi elemzések eredményét ne vegyületek formájá ban, hanem iononkénti csoportosításban adják meg. Bevezette a faktorozáshoz a kálium-hidrogén-karbonátot és a káliumhidrogén-jodátot. Bevezette az Avogadro törvény alapján a normál állapotú gáz térfogatát: 22,3 liter 0 C-on és 1 atmosz féra nyomáson. Jelentősek voltak még a szervetlen kémiai és a fizikai-kémiai kutatásai.


Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, baloldali árkádsor, 9. Történelmileg ne ves halott műemléki környezettel. Istók János szobra. Felirat: Than Kár oly 1834-1908, Than Károlyné, Kleinschmid Erwina, 1849-1926, Than János 1789-1838, Than Ervin 1881-1976, Than Albin 1876-1921, Than Károly 1873-1943, Darányi György 1901-1980. Irodalom: Gyógyszerészi Közlöny, 1908. 445., 478., 701 .,734. Természettudományi Közlöny, 1908. 699. Gyógyszerészet, 1969. 425,1986.169. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. 2001. 38.


Dr. Tombor Jenő Nyitra, 1880. III. 3. - Budapest, 1946. VII. 25. Katonai kiképzéssel kezdte pályáját. Előbb a Ludovica Akadémiát végezte el, majd a bécsi hadiiskolában tanult. Részt vett az első vi lágháborúban, mint vezérkari alezredes. A Tanácsköztársaság idején, mint vezérkari főnök Stromfeld Auréllel szervezte a felvi déki hadműveleteket. A Tanácsköztársaság bukása után letar tóztatták, majd a bíróság felmentő ítélete ellenére elbocsátották a katonai szolgálattól. Gyógyszerészgyakornoki idejét kitöltve to vábbtanult a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol 1930-ban gyógyszerészi, 1931-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát ka pott. Az 1930-as években Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság lapjá nak belső munkatársaként dolgozott, közben elnyerte a Budafoki úti Szent Antal gyógyszertár tulajdonjogát. így elkerülte a nyila sok üldözését. 1945 után rehabilitálták és vezérőrnagyi, később, 1945. november 15-től honvédelmi miniszter volt a haláláig. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője is volt. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, 19-1-25. Történelmileg neves halott mű emléki környezetben. Fekete márványoszlop Jézus fejjel. Felirat: Dr. Tombor Jenő vezérezredes, honvédelmi miniszter, 1880-1946., özv. dr. Tombor Jenőné sz. Boleman Janka 1883-1951., Romhányi Györgyné, sz. dr. Tombor Ilona 1908-1987. Irodalom: Magyar Nemzet, 1966.195. Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, Bp. 1982. 877. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 84.


Tömörkény István

Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1866. XII. 21. - Szeged, 1917. IV. 24. Eredeti neve Steingassner volt. A gimnáziumi tanulmányait Ma kón és Szegeden végezte. Gyógyszerészi pályára lépett 1882-ben. Kovács Albert szegedi Kígyó gyógyszertárában volt gyakornok, gyakornoki vizsgát 1885-ben tett. A fiatal segéd Kisteleken Keresz tes Nagy Antal Szentlélek gyógyszertárában kezdte pályáját. Innen a szegedi Rókus gyógyszertárba került, majd Boszniában katonás kodott. Szegedre hazatérve a szegedi Megváltó gyógyszertár segédje. A Szegedi Napló belmunkatársként alkalmazta. Az ezek ben az években írt novelláiban a kubikusok, a nincstelen, kiszol gáltatott parasztok lelkivilágát festette le. Tájleírásaiban a termé szetes hűséget tartotta be. Jellemző volt rá a könnyed líraiság és a hangulatfokozó hatás. Ezzel hamarosan annyira ismert és nép szerű lett, hogy 1899-ben a város Somogyi Könyvtára könyvtáro sává választották meg. A Szegedi Múzeum igazgatója lett. Mint igazgató átrendezte a néprajzi osztályt, néprajzi kutatásokat és régészeti ásatásokat végzett. Közleményei jelentek meg a Gyógy szerészi Hetilapban, az Ethnográfia- és az Archeológiái Értesítő szaklapokban. Halála után, 1943-ban a Dugonics Társaság szob rot emelt neki a szegedi kultúrpalota előtti parkban. Osváth Mária éremművész pedig 1976-ban bronzérmet készített az emlékére. Sír: Szeged, Belvárosi Temető, II. tábla, 2-58. Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, 902-903. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1973. 2: 20-29.


Varró Aladár Béla Nagykikinda, Torontál megye, 1881. III. 24. - Szeged, 1956. XI. 4. Apja dr. Varró Ignác (+1938. május 5.), nagykikindai ügyvéd volt. Iskoláit a szülővárosában végezte. A budapesti tudományegye temen 1906-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Külföldön foly tatott gyógyszerészi gyakorlatot. Részt vett az első világháború ban, mint főhadnagy. Harctéri sikereiért számos kitüntetést ka pott. Hazatérve a budapesti Fő utcában (a Bem tér sarkán) előbb gyógyszertárat, majd gyógynövény-kereskedést nyitott. A va don termő ipari- és gyógynövények termesztésének egyik első úttörője volt. „Vissza a Természethez" címen 1930-ban folyóira tot alapított. Gazdasági okok miatt sajnos ennek csak egy száma jelent meg. Gyógynövényszaküzlete vezetése mellett több köny vet írt: Gyógynövények, mint házi szerek, Gyógynövények gyógyhatása, Gyógynövények gyakorlati alkalmazása. Számos közleménye jelent meg a korabeli szaklapokban. A második vi lágháború végén Szegeden telepedett le, és a Szegedi Egyetem felkérésére többször gyógynövényismereti előadás sorozatot tartott. Fia, dr. Varró Vince belgyógyász, orvosprofesszor ugyan csak a fitoterápia híve. A kezdeti stádiumú gyomor- és nyombélfekélyes betegeket eredményesen gyógyította kamillateával. Sír: Szeged, Fonógyár úti Izraelita Temető, LXVII. parcella, 7. sor, 14. sírhely. Irodalom: A Magyar Társadalom Lexikonja. Bp. 1930. 597.


Dr. Végh Antal Szolnok, 1903. X. 22. - Budapest, 1995. VI. 7.

Először papi pályára készült, így két évig tanult Innsbruckban a jezsuitáknál. Apja Végh Antal Jenő (1871-1937), szolnoki Angyal gyógyszertárában kezdte pályáját. 1927-ben a Pázmány Péter Tu dományegyetemen gyógyszerészi, 1932-ben pedig gyógysze részdoktori diplomát kapott. Dr. Winkler Lajos professzor mellett kezdte pályáját, egész életpályáján őt tartotta tanítómesterének. Dr. Széki Tibor professzor mellett a Gyógyszerészi Kémia egyete mi előadó tanára, majd az 1949-ben különvált Gyógyszerészi Kémiai Intézet első igazgatója és 1956-tól tanszékvezető egyete mi tanára lett. 1947 és 1953 között Magyar Gyógyszerésztudomá nyi Társaság főtitkára volt, majd 1954 és 1968 között a Gyógysze rész Szakcsoport, és az újra megalakult Magyar Gyógyszerésze ti Társaság elnöke volt. 1952-ben elnyerte a kémai tudomány kandidátusa tudományos címet. 1972 és 1975 között a Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke. A Gyógyszeré szet főszerkesztője volt 1957-től, tudományos munkássága a gyógyszerészi kémia és a gyógyszeranalízis minden ágát fel ölelte. Tevékenysége kiterjedt a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságaira is. A VI. és a VII. Magyar Gyógyszerkönyv főszerkesztője volt, kiváló pedagógiai érzékkel több generációt ok tatott, 10 évig volt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja. Jelentős gyógysze résztörténész. A Gyógyszerésztörténeti Diárium szerkesztőbi zottságának elnöke volt 1972 és 1975 között. Felkutatta a Winkler iskola professzorainak életútját, javasolta még a feldolgozatlan kiválóságok munkásságának feltárását. Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el. Sír: lásd Dr. Végh Antalné, Berg Katalin, 282. oldal.


Irodalom: Gyógyszerészet, 1973. 325., 1978. 361., 1983. 361., 1988. 511., 1995. 419-430. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.153.


Dr. Végh Antalné, Berg Katalin Bp. 1904. XI. 25. - Bp. 1994. II. 23. 1927-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. Gyógyszerészi tevékenységét nagy hivatástu dattal, kiváló felkészültséggel látta el, a fővárosi Budapest gyógyszertárban, melyet kezdetben Bársony Elemér vezetett. 1931 és 1936 között ő maga vezette a gyógyszertárat. Később már csak a családjának élt. 1992-ben elnyerte a vasdiplomát. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 37/B-6-2. Fehér márvány síremlék ke reszttel. Felirat: özv. Berg Adolfné 1866-1953., Dr. Végh Antalné 1904-1994., Dr. Végh Antal 1903 1995. Irodalom: Gyógyszerészet, 1994. 236.


Vidovszky István Gyoma, 1889 - Budapest, 1968. III. 8.

Középiskolai tanulmányait befejezve a Bács-Bodrog megyei Moholon Sztraka Ödön gyógyszertárában volt gyakornok. 1914ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi oklevelet kapott. Az első világháború idején előbb a Pénzintézetek hadikórházában teljesített szolgálatot, majd 1916-ban gyalogos hadnagyként kikerült az orosz frontra. Rövid arcvonalszolgálatot követően hadifogságba esett. Itt sokoldalúan használta fel a műszaki-természettudományos ismereteit. 1920-ban sikeresen haza szökött. Előbb Réthy Béla békéscsabai Sas gyógyszertárában dol gozott, majd megszerezte a cukorkakészítő mesteri oklevelet, és a laboratóriumban folytatta munkáját. Az ő érdeme volt a gyógy szertári laboratórium középüzemmé való fejlesztése. Gyógyszer tári jogosítványt szerzett 1926-ban Békéssámsonban. Gyógyszertárát Megváltó elnevezéssel működtette. Feleségével együtt felka rolta a község nincstelen, vagyontalan szegényeit. A kisforgalmú gyógyszertár üzemvitele mellett gyógynövénygyűjtésre és feldol gozásra is berendezkedett, kamillavirágzatot és édesgyökérből készült medvecukrot forgalmazott. Dr. Augusztin Béla ösztönzé sére borsmenta termesztéssel is kísérletezett, majd a második vi lágháború idején „Sámson üdítő szederteá"-t hozott forgalomba. E munkásságával hozzájárult a magyar gyógynövényügy előb bre viteléhez. Közéleti tevékenysége révén kövesutat, később pedig keskenynyomtávú vasutat kapott a község, mely összeköttetésben volt Békéscsaba megyeszékhellyel. Az 1950. évi államosításkor Oroshá zára került. Tevékenyen bekapcsolódott a Magyar Gyógyszerésze ti Társaság megyei szervezetének létrehozásába, melynek később elnöke volt. Fiát, dr. Vidovszky Kálmánt is a gyógyszerészi pályára nevelte. Felesége, Kalmár Ilona (1894-1965. március 2.) gyógysze rész, az orosházi gyógyszertárat vezette nyugalomba vonulásáig.


Sír: Budapest, Újköztemető, 37-1-41-42. Fehér márvány síremlék. Felirat: Vidovszky István 1922-1960, ifj. Vidovszky István 1889-1968, Vidovszky Istvánná felesége, sz. Kalmár Ilona 1894-1965, dr. Banner Benedekné, Jeney Gizella 1888-1976, dr. Banner Benedek 1884-1968. Irodalom: Gyógyszerészet, 1968. 231-232. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1973. 3:11-12. Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődé se Békés megyében. 1770-1950. Gyógyszerészdoktori értekezés nyo mán. Békéscsaba, 1987.122,153. Gyógyszerészet, 1965.199.


Dr. Vinkler Elemér Szabadka, Bács-Bodrog megye, 1909. IX. 30. - Szeged, 1996.1. 23.

A családjával együtt a trianoni békeszerződés után, 1921-ben Sze gedre költözött. 1932-ben a Szegedi Egyetemen gyógyszerészi, 1935-ben pedig vegyészdoktori diplomát kapott. A Szerves és Gyógyszerészi Vegytani Intézetben működött tovább. Két igen jelentős témakör, az izochinolinok kutatásának és a N—>0 acilvándorlás vizsgálatának egyik első hazai művelője volt. A világ hírű Berlini Egyetem Szerves és Gyógyszerészi Intézetében egy évet töltött Mannich professzornál. Hazatérve, 1943-ban Szerves kémiai módszertan tárgykörben egyetemi magántanárrá habili tálták. Ezt követőn a szerves kénvegyületek szintézise, szerkezet meghatározása és reakciómechanizmus vizsgálata területén igen jelentős kutatási témát kezdett meg. 1951-től a Szegedi Orvostu dományi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani Intézetében folytatta munkásságát. A kémiai tudomány kandidátusa címet 1952-ben, a doktori fokozatot pedig 1963-ban nyerte el. Jelentős volt gyógyszer-analitikai munkássága, főleg a szerves gyógyszer molekulák színreakcióinak mechanizmus felderítése terén ért el sikereket. Dr. Kőszegi Dénes professzor nyugalomba vonulása után, 1963. október 1-től vette át az intézetet előbb megbízott ve zetőként, majd 1964. július 19-től az intézet igazgató professzora volt 1979. végéig. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, VK/7-3-9.

Irodalom: Gyógyszerészet, 1990. 95-96., 1996. 83-84.


Dr. Vondra Antal Bártfa, 1882.1.22. - Pécs, 1966. XII. 2. A mohácsi Angyal gyógyszertárban volt gyakornok. Négy évig volt katona az első világháborúban, közben Kassán jogot is tanult. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1920-ban gyógyszerészi és államtudományi doktori diplomát kapott. Az orvosi karra is beiratkozott, ahol 1926-ban végbizonyítványt szerzett. A párizsi Sorbonne-on orvosi előadásokat hallgatott és egy igazgyöngy vizsgáló laboratórium vezetőjeként újszerű módszert dolgozott ki a természetes és mesterséges igazgyöngyök vizsgálatára. Haza térve átvette Kazay Endre egykori vértesacsai gyógyszertárának vezetését. 1932-ben megnyitotta a pécsi Szent Mór gyógyszertárat, amelyet az államosításig vezetett. Pécsett 1965-ig gyógy szertárvezető volt. Közel 250 közleménye jelent meg szaklapok ban, a Gyógyszerészi Értesítőt öt évig szerkesztette. Főműve Studény Jánossal közösen írt „Hírneves gyógyszerészek" könyve. Sír: Pécsi Köztemető, Y-XXI-18. Dr. Vondra Antal. 1892-1966.

Fehér

Irodalom: Gyógyszerészet, 1968.183., 1992. 27-30.

márvány

síremlék.

Felirat:


Vondra Hajnalka Pécs, 1932. IV. 18. - Sopron, 2000. X. 25. Édesapja dr. Vondra Antal gyógyszerész, lapszerkesztő, neves szakíró. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1959-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a Fővárosi Gyógyszertá ri Központban kezdte. Gyógyszerismertetőként működött az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyárban. 1976-tól a Pfizer Tudomá nyos Központ vezetőjeként klinikai vizsgálatok szervezésével foglalkozó gyógyszerismertető. 1992 és 1994 között gyógyszer törzskönyvezéssel foglalkozott, szaktanácsadói munkakörben dolgozott. Nyugdíjba vonulása után Sopronban élt. Sír: Pécsi Köztemető. Y-XXI. 18. Kívánságára a hamvait apja sírjába jeltele nül helyezték el. Irodalom: Gyógyszerészet, 2001. 52.


Dr. Windisch Richárd Győr, 1872. II. 18. - Budapest, 1943. V. 18. Alapiskoláit Pozsonyban, a gimnáziumot pedig szülővárosában végezte. A győri Városi gyógyszertárban, Petri Ottónál volt gya kornok. A budapesti tudományegyetemen 1894-ben gyógyszeré szi diplomát kapott. Egy évig az orvoskaron is tanult, pályáját tanársegédként kezdte a kassai gazdasági tanintézet kémiai tanszékén. 1898-tól a magyaróvári gazdasági tanintézet tanárse gédje volt, elsősorban az élelmiszereket, különösen a tejet vizsgál ta. 1900-tól a keszthelyi gazdasági tanintézet kémia tanszékét és a Vegykísérleti állomást vezette. A budapesti tudományegye temen 1902-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az első világháborúban gyógyszerész-főhadnagyként a veszprémi és a balatonfüredi kisegítő hadikórházakban teljesített katonai szol gálatot. Elsősorban a talajtan, az újszerű műtrágyák vegyi elem zésével, hatásával, előnyeivel és hátrányával, valamint a növé nyek tápanyagfelvételével foglalkozott. Külföldi szaklapokon kí vül a Kísérletügyi Közleményekbe, a Magyar Chemiai Folyóiratba és a Mezőgazdasági Szemlébe publikált, ismeretterjesztő tevé kenységet folytatott a Természettudományi Közlöny hasábjain. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, jobb oldali árkádsor 21. Sváb György kriptája. Történelmileg neves halott, sírja felett művészeti emlék mű. Fehér márvány síremlék. Felirat: Sváb György, 1843-1915, S. Katalin, 1894-1911, S. Janka, 1890-1926, S. Terézia, 1858-1894, S. Irine, 1887-1892, Dr. Windisch Richárd, 1872-1943, Dr. Windisch Richárdné, sz. Sváb Márta, 1891-1952.

Irodalom: Gyógyszerészet, 1983. 175-177. Győri Életrajzi Lexikon, Győr, 1999. 398.


Dr. Winkler Lajos Arad, 1863. V. 21.-1939. IV. 14. Rozsnyay Mátyás aradi Szentháromság gyógyszertárában volt gyakornok. 1885-ben a budapesti tudományegyetemen gyógy szerészi, majd 1889-ben „A vízben oldott oxigén meghatá rozása" című értekezésével gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Than professzor tanársegédjeként a pesti Kígyó gyógy szertárban is kisegített. Karlovszky Geysával 1892-ben kiadták a „Zsebkommentár a II. Magyar Gyógyszerkönyvhöz" című munkát. A Gyógyszerészi Közlöny szaklap főmunkatársa volt 1892 és 1900 között. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1894ben. Már 1896-ban levelező, majd 1922-ben pedig rendes tagjá vá választotta a Magyar Tudományos Akadémia, 1902-ben analitikai és gyógyszerkémiából pedig nyilvános rendes tanár rá nevezték ki. Dr. Than Károly egyetemi tanár halála után, 1909-ben tanszékvezető egyetemi tanár lett. Egyre nagyobb szerepet vállalt a III. és a IV. Magyar Gyógyszerkönyv kémiai részének kidolgozásában. Gyógyszervizsgálatai mellett világviszonylatban is jelentősek voltak vízvizsgáló módszerei. Bevezette a zsírok, olajok jódbróm számát. A súly szerinti elemzés és a gázanalízis terén is nagyot alkotott, tökéletesítet te ezek gyakorlatát. Vérbeli kémikus volt, őt jelölték a Magyar Tanácsköztársaság idején a négyéves Gyógyszerészi Főiskola elnökévé, amely annak bukása miatt már nem indult be. Nyugalomba vonult 1933-ban. Több mint 200 közleménye je lent meg hazai és külföldi szaklapokban. A Magyar Gyógysze részeti Társaság emlékére emlékérmet alapított 1964-ben. Sír: Budapest, Fiumei úti Temető, jobb oldali fal, 569. kripta, Történelmileg neves halott. Fehér márvány síremlék, a falon fehér alapon fekete ke reszttel. Felirat: Dr. Winkler Lajos egyetemi tanár 1863-1939, dr.


Winkler Lajosné, Légrády Ella 1884-1969. X. 1. (Gyógyszerészet, 1970. 77.) Dr. Winkler Lajos 1910-1981. Irodalom: Gyógyszerészet, 1963. 81-89., 1973. 91-101. Szabadváry Ferenc: Winkler Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 58.


Dr. Zalay Dezső Veszprém, 1886.1.27. - Budapest, 1946. XII. 2. Iskoláit szülővárosában végezte. A várpalotai Szentháromság gyógyszertárban volt gyakornok. A budapesti tudományegye temen 1907-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Részt vett dr. Matolcsy Miklós professzor mellett az Egyetemi gyógyszertár berendezésében. 1910-ben gyógyszerészdoktori diplomát ka pott. 1913-tól a Budapest Wekerle telepi Állami Gyógyszertár vezetője lett, 1923-tól pedig bérelte. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság egyik alapítója, majd ennek ellenőrzési tiszt ségét is ellátta. A „Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője" szaklapban a Kérdés-felelet rovat szerkesztőjeként főleg gyógyszer-technológiai témákról (receptúra, inkompatibi litások) írt. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, 11-1-15-25. Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: dr. Zalai Dezső 1886-1946, dr. Zalai Dezsőné, 1893-1991. Irodalom: Dr. Hegedűs Lajos, dr. Zboray Bertalan: A magyar gyógyszerészet Pantheonja. II. kötet, Bp. 1985. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.162.


Zalai János Veszprém, 1895. IX. 16. - Veszprém, 1982. VIII. 18. Dr. Zalai Dezső öccse. Iskoláit szülővárosában végezte. Itt volt gya kornok. Katonai szolgálatot teljesített az első világháború idején, itt megismerkedett a sebesült ellátás gyakorlatával. Orosz hadi fogságából megszökve hazatért. A budapesti tudományegyete men gyógyszerészi diplomát kapott. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1934-ben Szekszárdon. Gyógyszertárát Szent Bernát néven nyitotta meg, munkássága révén a gyógyszertár részére emeletes házat épített. Az államosítás után a Széchenyi úton egy másik gyógyszertár vezetője lett. Elismerve tudását és jó szervezőképes ségét megyei főgyógyszerész, majd a Gyógyszertári Központ fő gyógyszerésze lett. 1962-ben nyugalomba vonult. Sír: Szekszárd, Alsóvárosi Temető. Irodalom: Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.162.


Zalai Ede Nagyvázsony, Veszprém megye, 1855. X. 29. - Cegléd, 1919. V. 29. Iskoláit elvégezve Szálé Rezső nagyvázsonyi Segítő Mária gyógy szertárában volt gyakornok, majd Ferenczy Károly veszprémi híres Fekete Sas gyógyszertárában működött. 1880-ban a budapesti tu dományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti évei után 1888-ban Cegléden telepedett le és a Remény gyógyszertárat vezette haláláig. Felesége Ferenczy Károly egyik leánya volt. Jó kapcsolata volt a városi orvosokkal és a betegekkel. Hamar a város köztiszteletben álló személyisége lett. Bekapcsolódott a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület életébe, részt vett az 1895. évi országos kongresszuson. A város társadalmi közéleté ben is jelentős szerepe volt. A városi Főgimnázium Segítő Egye sületében segítette a szegény sorsú diákok tanulását, a polgáro sodó városban baráti összejöveteleket szervezett. Ennek célja a lakosság kultúrájának növelése volt. Fiát, Károlyt is a gyógysze részi pályára nevelte. Sír:

lásd Dr. Zalay Károly senior, 294. oldal. Irodalom:



Dr. Zalai Károly senior Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1891.1.28. - Budapest, 1945. II. 4. Mint Zalai Ede gyógyszerész fia, ő is a gyógyszerészi pályára lé pett iskolai tanulmányait befejezve. A budapesti Gyógyszerész gyakornoki Iskolában szorgalmáért és szép laboratóriumi készít ményeiért könyvjutalmat kapott Ströcker Alajos tanfolyam vezető től. 1912-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, majd 1913-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Édes apja halála után, 1919-től átvette a ceglédi családi gyógyszertár ve zetését. A gyógyszerészi közéletben végzett eredményes munkás sága elismeréseként 1928-ban megválasztották a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Pest vármegye déli kerületének elnöké vé. Jelentős szerepe volt a megyei gyógyszerésztársadalom és a város életében. Tagja volt Cegléd város képviselőtestületének, az egészségügyi bizottságnak és az adó felszólamlási bizottság nak. Szoros kapcsolatban volt a város közgazdasági életével is. Választmányi tagja volt a Gyümölcstermesztők Egyesületének is, mert szőlőskertjében nemcsak termesztéssel, hanem nemesítéssel is foglalkozott. A második világháború egyik áldozata volt. Sír: Cegléd, Kálvária Temető, családi kripta, VII. parcella, 1. sor, 2060. sír. Irodalom: Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.161.


Dr. Zboray Bertalan Gyulakeszi, Zala megye, 1899. IX. 11. - Budapest, 2001.1.18.

Gyógyszerész családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Ungvárott kezdte, majd Szentesen fejezte be. 1917-től a Hajnal gyógyszertárban volt gyakornok. A budapesti tudományegyete men 1921-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját az Egyete mi gyógyszertárban kezdte. A Magyar Gyógy szer észtudományi Társaság egyik alapítója volt. 1926-tól az egyetemi Gyógyszeris mereti Intézet tanársegédje. Ugyanebben az évben gyógyszerész doktori diplomát is kapott. Az Országos Közegészségügyi Intézet kémiai osztályának adjunktusa lett 1928-tól, ahol növényi gyógy szerek értékmérésével foglalkozott. Dr. Schulek Elemér osztályve zető őt kérte fel az új rendszerű gyógyszertár-vizsgálati rendszer bevezetésére. Hordozható laboratóriumot állított össze a gyógy szerek helyszíni vizsgálatára. Ezt a munkát 1936-tól már főfel ügyelőként látta el. A fővárosi harcok befejezése után végigjárta és megszemlélte a budapesti gyógyszertárakat. 1946-tól dr. Köves János, a Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet igazgatója meghívta vegyésznek, később itt már osztályvezetőként működött. Nyug díjba vonulása után, 1961-től ismét az Egyetemi gyógyszertárban dolgozott. 1965-től Dr. Halmai János egyetemi tanár őt bízta meg az 1948-50-ben megszűnt gyógyszerészegyesületi könyvtárak megsemmisítésre ítélt könyveinek, folyóiratainak leltározásával és katalogizálásával. így nyílt meg 1968-ban a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtá ra. De a Magyar Gyógyszerészeti Társaság könyvtárosa tisztséget is hosszú ideig ellátta. Nagyot alkotott a Semmelweis Orvostörté neti Múzeum tudományos munkatársaként. 1970 és 1972 között a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerésztörténeti Szak osztályának alelnöke volt, 1996-tól pedig tiszteletbeli elnöke. Részt vett a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság mun kálataiban is. 1988 és 1997 között a Magyar Gyógyszerészet


Pantheon Bizottságának elnöke is volt. A több mint 60 közle ményét az irodalmi forrásmunkák felhasználásán kívül a sze mélyes tapasztalatokra, emlékekre támaszkodva írta meg. Elnyer te a Than Károly-, a Kazay Endre- és az orvostörténészek Weszprémi István emlékérmeket. A Semmelweis Orvostudomá nyi Egyetemen a gránitdiplomát kapott. Sír:

Budapest, Farkasréti Temető, 23/2-1-44. Fehér márvány síremlék. Felirat: Kasztner Sándor 1879-1981, és felesége Netzasek Mária, 1886-1881, dr. Zboray Bertalan 1899-2002 és felesége Kasztner Irmi 1909-1973. Irodalom:

Gyógyszerészet, 1989. 491., 2001. 60. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.143.


Zipernowsky Károly Bécs, 1853. IV. 4. - Budapest, 1942. XI. 29. A budapesti tudományegyetemen 1873-ban gyógyszerészi okle velet kapott. Kecskeméti gyógyszertárban volt alkalmazott, a bu dapesti műegyetemen 1878-ban gépészmérnöki diplomát is szer zett. Ez évtől a Ganz és Társa elektromos osztályát szervezte, majd vezette. Kezdetben még az elektromos világítás fejlesztésével fog lalkozott, majd a váltakozó áram felhasználására terelődött a fi gyelme. Bláthy Ottóval és Déry Miksával 1885-ben transzformátort, majd külön Déry Miksával pedig öngerjesztésű váltakozó áramú generátort is szerkesztett. Többfázisú áramelosztó rendszerre nyert szabadalmat. Igen sokoldalú feltaláló volt. Nevéhez fűző dött az egy forgórészes áramátalakító, egyvágányú villamosvasút, bajonettzáras lámpafoglalat, de a nagyvasutak villamo sításával is foglalkozott. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke. Az Egyesület 1911-ben a tiszteletére évenként adományo zandó Zipernovszky Károly emlékérmet alapított. 1893-tól a Ma gyar Tudományos Akadémia tagja, és 1893 és 1924 között a buda pesti műegyetem tanára volt. Sír: Budapest, Farkasréti Temető, Érdi úti kriptasor, a 36. és 37. parcella kö zött. A sírbolt fehér márvány. Felirat: Zipernowsky és Vikár család. Kü lön Felirat: Zipernowsky Fülöp, meghalt 1919. április 20. és Flóra, meg halt 1958. július 18.

Irodalom: Gyógyszerészet, 1970. 222. Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, 2. kiadás, Bp. 1982.1080.

A környező országokban és másutt eltemetett neves magyar gyógyszerészek


Balla Sándor Lúgos, Krassó-Szörény megye, 1881. X. 7. - Buenos Aires, 1954. II. 9.

Kolozsváron végezte a gimnáziumi tanulmányait. A kolozsvári tudományegyetemen 1903-ban gyógyszerészi oklevelet szerzett. Hosszabb ideig Angliában, Franciaországban és Németország ban dolgozva tökéletesítette szakmai tudását. Budapestre 1910ben hazatérve átvette a Hunnia gyógyszertár vezetését. 1911 és 1914 között a „Moderne Therapie" szaklapot szerkesztette. Meg alapította 1912-ben a Wander gyógyszergyárat, amelynek vezérigazgatója volt. A gyár számos készítményét világsiker kísérte. Nagy szerepet vállalt a magyar gyógyszeripar fejlesztésében. A Vegyészeti Gyárosok Szövetsége igazgatósági tagjává válasz totta. 1928-ban kormányfőtanácsossá léptették elő. Költségére je lent meg 1931-ben „A magyar gyógyszerészkultúra emlékei" többnyelvű képes album. 1945 decemberében Svájcba utazott fe leségével üzleti tárgyalásra, ahonnan már nem tért haza. Egyik fia, dr. Balla Imre vezette a gyárat az államosításig. Fivérével, dr. Balla Györggyel ő is elhagyta az országot és az egész család Argentínában telepedett le, ahol folytatták gyógyszeripari tevé kenységüket. Sír: Buenos Aires, Argentína, Köztemető. Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet, 93. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 85.


Dr. Bernády György Bethlen, Szolnok-Doboka megye, 1864. IV. 10. Marosvásárhely, 1938. X. 22. Apja, Bernády Dániel (1839-1884. augusztus 2.) a marosvásárhelyi Arany Szarvas gyógyszertár tulajdonosaként jelentős szerepet vál lalt a város életében. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 22. járási igazgatója volt. György gimnáziumi tanulmányait Besztercén kezdte, majd a marosvásárhelyi református gimnáziumban fejezte be. Apja gyógyszertárában volt gyakornok. 1884-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, 1888-ban pedig gyógysze részdoktori diplomát kapott. Közben, 1891 és 1908 között apja gyógyszertárát is vezette. 1896-ban állam- és jogtudományi dokto ri címet szerzett. Ez évtől Marosvásárhely egyik országgyűlési kép viselője volt. Marosvásárhelyi polgármester volt 1902 és 1912, majd 1926 és 1929 között. Maros-Torda megyei főispán volt 1913-tól. A román parlamentben 1920 után ő képviselte a város érdekeit. Ne véhez fűződött a város modernizálása, vízvezetékkel és aszfaltbur kolattal látta el a várost. Államsegéllyel építette fel a kultúrpalotát és 8 iskolát is létesített. Emlékére 1994-ben állították fel Bocskay Vince egészalakos bronzszobrát a róla elnevezett téren. Az egyko ri marosvásárhelyi városháza előcsarnokában pedig 2002. október 26-án avatták fel Puskás Sándor szobrászművész domborművét. Sír: Marosvásárhely, Református Temető, XIII, tábla, 74/75. sír. Irodalom: Gyógyszerészi Közlöny, 1938. 707. Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet, 195. Keserű Katalin: Egy régi polgármester, akit kortársai városépítőnek ne veztek. Marosvásárhely. Magyar Nemzet, Magazin, 1998. november 7. Erdélyi Magyar Közéleti Krónika, Kolozsvár, 2002. 248: 8.


Divald Károly Selmecbánya, Hont megye, 1830. XI. 2. - Eperjes, 1897. XI. 7. Apja Divald Ferdinánd, Hont és Zólyom megye erdőmestere és bo tanikusa volt. Középiskolai tanulmányait Egerben végezte. Rövid ideig 1848-ban a szabadságharc katonája volt. Selmecbányái gyógyszertárban volt gyakornok, a bécsi egyetemen 1855-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Friedrich Kollmann eperjesi gyógy szertárában kezdte pályáját, majd 1857-ben rövid ieig Varannón volt patikagondnok. 1863-ig Bártfán volt gyógyszertári bérlete, közben 1860-ban egy ismerősétől egy fényképezőgépet vásárolt, így hamar megismerte a fotózás alapjait. Eleinte csak a környék beli házakat, majd a tájat is megörökítette. 1863-ban Eperjesen mű termet rendezett be, de még Bártfán és Tátrafüreden is működött a „fényirdája". Ekkor már a Magas Tátra és a szomszédos megyék látnivalóit is lefényképezte. Eperjesen 1878-ban egy fototípiai üze met alapított, melyet folyamatosan bővített. Hamarosan országos hírnevet ért el, legszebb képeit albumokba formálta és megjelen tette: Képek a Magas Tátrából, Album a Magas Tátrából. Az agg teleki cseppkőbarlangról is 30 fényképet készített, kiállításokon mutatta be felvételeit. Több ciklusban Eperjes város képviselője volt. Halála után műtermét a fiai örökölték és vezették. Sír: Eperjes, Köztemető Irodalom: Cs. Piánk Ibolya, Kolta Magdolna, Vannai Sándor: Divald Károly, fényké pész és vegyész üvegműcsarnokából Eperjesen. Kecskemét, 1993. Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, Bp. 178.


Gallik Géza Kassa, 1848. VI. 24. - Kassa, 1900.1.21. Apja Gallik András (1818-1885) állatorvos, az USA-ban vezérőr nagy, emlékiratíró volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosá ban kezdte, majd az eperjesi evangélikus gimnáziumban fejezte be. A rimaszombati Arany Oroszlán patikában volt gyakornok. A bécsi egyetemen 1871-ben gyógyszerészi diplomát kapott, majd tudása bővítése érdekében a berlini és a bonni egyetemi laborató riumban dolgozott. Szabad idejében gyógyszertárakban is dolgo zott. 1873-ban visszatért Magyarországra és megvásárolta a sátor aljaújhelyi Üdvözítő gyógyszertárat. Itt a hegyaljai bortermő vi dék szőlőbetegségeinek megelőzéséért küzdött, ezért állami filoxera biztosnak nevezték ki. Ívóvízvizsgálatokat is végzett. 1882-től vezette a kassai Isten Szeme gyógyszertárat. A kassai Ke reskedelmi és Iparkamara vegyésze volt, élelmiszereket vizsgált. Jelentős volt orvosrendőri működése, Jáhn Józseffel orvosrendőri szakkönyvet is írt. Javasolta, hogy a gyógyszertárak állami ellen őrzéséhez gyógyszerészek szükségesek. Mintegy 16 könyve, és 35 közleménye jelent meg a szaklapokban. Sír: Kassa, Köztemető. Irodalom: Gyógyszerészi Közlöny, 1900. 44-45. Gyógyszerészet, 1979.102-105. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.43.


Dr. Harsányi János Budapest, 1920. V. 29. - Berkeley, USA, Kalifornia, 2000. VIII. 9. Apja Harsányi Károly, zuglói Bosnyák utcai Őrangyal gyógyszertárát vezette. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte gim náziumi tanulmányait, itt 1937-ben megnyerte matematikából az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt. A Pázmány Pé ter Tudományegyetemen 1942-ben gyógyszerészi diplomát ka pott. Dr. Szabó Zoltán professzor Rendszeres Növénytani Intéze tében dolgozott, mint doktorandusjelölt. Értekezését már nem tudta befejezni, mert 1944. elején munkaszolgálatra hívták be. A német megszállás idején századát Németországba deportál ták. Szerencsésen megszökött és menedéket talált a jezsuiták bu dapesti Mária utcai rendházában. 1946-ban újból beiratkozott az egyetemi bölcsészkarra. Bölcsészdoktori diplomát kapott 1947ben. Ez évtől dr. Szalai Sándor professzor szociológiai intézetében volt tanársegéd. Kutatásait 1948-tól már nem folytathatta, így is mét apja gyógyszertárában dolgozott. Még az államosítás előtt, 1950 áprilisában az életét is kockáztatva Ausztriába menekült, innen tovább utazva Ausztráliában telepedett le. Elvégezte Syd ney közgazdasági egyetemét. Amerikába 1956-ban került, itt a kaliforniai Stanford Egyetemen közgazdasági doktori okleve let kapott. Kenneth Arrow professzornál matematikai statisztikát tanult, majd a detroiti Wayne Egyetemen 1961-től egyetemi ta nárként működött. Innen 1990-ben nyugalomba vonult, de kuta tásait tovább folytatta. Négy könyve és számos dolgozata jelent meg. Tudományos munkássága: Kutatta, hogyan lehet hiányos információk birtokában sikeresen elemezni a társadalmi folyamatokat. Elméletében az egyensúly analízis területén végzett úttörő munkásságért 1994-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat. Ő volt az első magyar gyógyszerész végzettségű Nobel-díjasunk.


Sír: USA, Kalifornia, Berkeley város Köztemető. Irodalom: Gyógyszerészet, 1995. 869., 2001. 667-679. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.121.


Dr. Hintz György senior Kolozsvár, 1840. IX. 4. - Kolozsvár, 1890. II. 20. Apja evangélikus lelkész, anyja Mauksch Auguszta Matilda. Nagy szebenben volt gyakornok. 1862-ben a Bécsi Egyetemen 1862-ban gyógyszerészi, 1863-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát ka pott. Átvette a kolozsvári Szent György gyógyszertár vezetését. A Kolozsvári Egyetem előadótanára, itt 1883-ban egyetemi ma gántanárrá habilitálták. Elsőként vezette be hazánkban a gyógy szerészi műtan, a gyógyszerkészítés oktatását. Külön laborató riumot létesített a vénykészítéstani gyakorlatokhoz. Kéziratos jegyzetet írt „Előadásaim a gyógyszerészi műtanból" címen 1884ben. Kezdeményezte a kolozsvári gyakornoki tanfolyam indítását is, javaslatot tett ugyanebben az évben Gyógyszerészi Kamara fel állítására. A Kolozsvári Gyógyszerész Testület elnöke és a Ma gyarországi Gyógyszerész Egyesület alelnöke, és járási igazgató ja. Kolozsváron a törvényhatósági és annak közegegészségügyi bizottságának is tagja volt. Tudományos publikációival (49) hoz zájárult a korabeli gyógyszerészeti szakirodalom fejlesztéséhez. Kolozsvári gyógyszertára ma múzeum. Az MGYT 1981-ben bronzemlékérmet alapított az emlékére. Sír: lásd Dr. Hintz György József, 309. oldal. Irodalom: Gyógyszerészi Hetilap, 1890. 105, 391. Gyógyszerészet, 1977.145., 2002.150. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai Galenus Kiadó, Bp. 2001.154.


Dr. Hintz György junior Kolozsvár, 1874. IX. 6. - Kolozsvár, 1956. V. 5. Apja gyógyszertárában volt gyakornok. A kolozsvári egyetemen 1896-ban gyógyszerészi, majd 1897-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A családi gyógyszertárat vezette, állam- és jogtudományi doktori oklevelet is szerzett. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Kolozsi kerületének elnöke volt. Tagja volt még a város törvényhatóságának. Számos közleménye je lent meg a szaklapokban. Sír: lásd Dr. Hintz György József, 309. oldal. Irodalom: Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.154. Gyógyszerészet, 2002.150.


Dr. Hintz György Kolozsvár, 1912. XII. 14. - Németország, Eltville, 1989. V. 18. Előbbi fia. A Kolozsvári Egyetemen 1936-ban kapott gyógyszeré szi diplomát. Alkalmazott gyógyszerészként dolgozott. 1942-ben megkezdte a doktori értekezése kidolgozását, melyet a háború mi att nem fejezhetett be. Elnyerte 1947-ben a családi gyógyszertár jogosítványát, melyet 1949. április 4-én államosítottak. Alkalma zottként dolgozott a kolozsvári gyógyszertári központban. Fő gyógyszerészi címet kapott 1954-ben, és 1973-ig a kolozsvári 6. számú gyógyszertárban dolgozott. Sír: lásd Dr. Hintz György József, 309. oldal. Irodalom: Gyógyszerészet, 2002. 150.


Dr. Hintz György József Kolozsvár, 1939. XI. 26. - Németország, Eltville, 1992.1. 25. Marosvásárhelyen 1960-ban gyógyszerész technikusi, majd 1965ben a Kolozsvári Egyetemen gyógyszerészi oklevelet kapott. Egy évvel később tanársegéd volt a gyógyszerkémiai intézetben. 1977ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott szerves kémiai témá ban kidolgozott értekezésével. 1970-ben egyetemi asszisztens lett. Részt vett 1979-ig a gyógyszerészhallgatók oktatásában. Bekap csolódott a kolozsvári Terapia gyógyszergyár daganatellenes ku tatási tevékenységébe, ahol 76 új alapanyagot állított elő. Hazai és külföldi szaklapokba publikált, szabadalmakat jelentett be. 1979től a Kolozsvári Várközpont főkémikusa lett. 1980. szeptember 6-án Németországba kivándorolt. A gyáriparban helyezkedett el. Szép eredményeket ért el a mikrobiológia területén, elnyerte 1981. február 24-én a dr. rer. nat. címet. A freiburgi egyetem gyógy szerkémiai intézetében tevékenykedett, majd 10 éven keresztül Eltvillében a Stella cég alkalmazottja volt. Sír: Kolozsvár, Hazsongárdi Temető, Családi kripta. Irodalom: Gyógyszerészet, 1992. 373., 2002.150-151., 2. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.156.


Kubányi Lajos Alsóesztergály, Nógrád megye, 1855. V. 5. - Alsóesztergály, 1912. V. 5. Apja id. Kubányi Lajos (1818-1900) evangélikus lelkész volt 50 éven át. Már gyermekkorában megmutatkozott kiváló rajzoló, festő te hetsége. Az elemi iskoláit szülőhelyén végezte, majd a középis kolát Selmecbányán és Pozsonyban folytatta. Gyógyszerészi pá lyára lépett, majd 1880-ban a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott, de a pályán csak nagyon rövid ideig működött. Festészetet tanult Münchenben. Gondos kidol gozású képeinek témáit szülőhelye népéletéből merítette (Név nap faluhelyen, Váratlan vendégek, Lókupecek a csárda előtt). Kiemelkedőek voltak a lovas kompozíciói, a Déryné megtámadá sa nemzetőrök által és a Nógrád vára kulcsainak átadása törté nelmi képei. Oltárképei a történelmi Nógrád, ma Szlovákiában lévő falvak templomaiban láthatók. Nyolc festményét a balassa gyarmati Palóc Múzeum őrzi, ahol 1951-ben kiállítást is rendez tek emlékére. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban 1982-ben mutatták be képeit. Halálának 140. évfordulóján, 1995-ben a szü lőhelye evangélikus paplakjának falán a Palóc Társaság márvány emléktáblát helyezett el, „Itt született Nógrád megye festője" feli rattal. Sír: Alsóesztergály, Dolna Strehare, Szlovákia, Községi Temető. Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet, Bp. 1967.1023. Művész-sors a XIX. sz. végi Nógrád megyében. Nógrád megyei Múzeu mok Évkönyve, 1984. Honismeret, Budapest, 1995. 4: 88-89.


Dr. Mártonfi László Szamosújvár, Szolnok-Doboka megye, 1903.1. 2. Marosvásárhely, 1973. X. 20. Iskolai és gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Itt is volt gyakornok. A Kolozsvári Egyetemen 1927-ben gyógyszerészi diplo mát kapott, de már 1926. október 1-től dr. G. M. Pamfil professzor gyakornoka volt, majd 1928. május 1-től tanársegéd. Gyógyszerész doktori diplomát kapott 1931-ben. Kolozsváron 1932-ben Diana né ven új gyógyszertárat nyitott. Felesége, Pápai Zsófia is itt működött. Meghívták 1949-ben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerész Karára és megbízták a Gyógyszerészi Kémiai Tanszék felállítására és vezetésére. Az intézetet 1949. március 22-től az 1968/69. tanév végéig vezette. Az elsők között írt tankönyvpótló egyetemi jegyzeteket. A Gyógyszerészi Kémia tárgy mellett még a gyógyszerészi-áruismeretet is előadta. Közel egy évtizedig volt a bukaresti Farmacia szaklap szerkesztőbizottsági tagja. Tudományos munkássága: 1. Jelentős volt a növényi olajok vizsgálatára kidolgozott eljárása. 2. Több szervetlen vegyület meghatározását dolgozta ki. 3. Egyes alkaloidák kristálytani sajátosságait elemezte. 4. Újításként fogadták el az elemi kén meghatározási módszereit. Jelentős szerepe volt a VII. és a VIII. Román Gyógyszerkönyv szerkesztésében. Számos tudományos közleménye jelent meg szaklapokban. Sír: Kolozsvár, Hazsongárdi Temető. Irodalom: Orvosi Szemle, Marosvásárhely, 1973. 4-9. Gyógyszerészet, 1974.152. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. III. kötet, Bukarest 1994. 511.


Mauksch Tóbiás Késmárk, Szepes megye, 1727. X. 27. - Kolozsvár, 1805 Apja hamar meghalt, ezért anyja egy gyógyszertárba adta segéd nek Kolozsvárra. Németországi vándorútján, Ludwigsburgban, majd Stuttgartban folytatta munkásságát, közben kolozsvári nagybátyja elhunyt és végrendeletében ráhagyományozta a Szent György gyógyszertárat. Nevéhez fűződött az összes magyarországi és erdélyi gyógyszertárak átszervezése (Apothecarum Regni Hungáriáé et Principat. Transylvan.). Az 1790-es években országgyűlési képviselőnek választották meg. A kolozsvári evan gélikus egyház vezető személyisége volt. Marosvásárhelyre 1793ban került, ahol megvásárolta az Arany Szarvas gyógyszertárat. Ugyanebben az évben egyik fiának instrukciót állított össze, me lyet 1801-ben kiegészített. Munkái még ma is időszerű szakmai etikai szabályokat tartalmaznak. Egyik dédunokája volt dr. Hintz György (1840-1890) a Kolozsvári Egyetem gyógyszerésze, egyete mi magántanára. Sír:

Kolozsvár, Hazsongárdi Temető, Evangélikus rész. Irodalom:

Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet tör ténete. Bp. 1930.1. kötet, 265-295. Őrient Gyula: Erdély gyógyszerész polgármesterei, szenátorai, országgyűlési képviselői és természetbúvárai. Kolozsvár. Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, 1933. Binder Pál: A Mauksch-család erdélyi gyógyszerész tagjai. Orvostörté neti Közlemények, 1984.107-108. kötet, 99-103.


Dr. Mezei Mihály Mezőkövesd, 1927. X. 7. - Kanada, Halifax, 1997. VIII. 7. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1954-ben gyógysze részi diplomát kapott. Az 1956-os forradalmat követően elhagy ta az országot, a kanadai Oregoni Egyetemen 1967-ben PhDfokozatot szerzett, majd a kanadai Hafax Dalhousie Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében működött. Elsősorban a liposzómák kutatásával foglalkozott. Több mint 200 publikáció, 14 könyvfejezet és 8 szabadalma jelzi a biogyógyszerészet, a farmakokinetika és a bőrgyógyászat terén végzett kiemelkedő munkásságát. Három kontinens 13 egyetemén kapott vendég professzori meghívást. A Kanadai Gyógyszerészeti Karok Szö vetségének elnöke, továbbá a Kanadai Dermatológiai Társaság tudományos tanácsadójaként szolgálta a kutatás és az oktatás ügyét. 1993-ban nyugalomba vonult, de haláláig még professor emeritusként dolgozott. Sír: Kanada, Halifax, Köztemető. Irodalom: Gyógyszerészet, 1997. 578.


Dr. Orient Gyula Nagybocskó, Máramaros megye, 1869. X. 21. - Kolozsvár, 1940. X. 9.

Apja korán meghalt. Bácskái rokonai reven lépett gyógyszeré szi pályára. Egyetemi tanulmányai idején Filó János budapesti Szent Keresztély gyógyszertárában dolgozott. A Budapesti Tu dományegyetemen 1891-ben gyógyszerészi, a kolozsvári egye temen pedig 1900-ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott, közben egy évig dr. Than károly és dr. Lengyel Béla professzorok mellett dolgozott. 1892 és 1989 között a Gömör megyei csetneki gyógyszertárat vezette. Első szakdolgozatait ekkor írta, dok torátusát követően adjunktussá nevezték ki. Ettől kezdve már a kolozsvári gyakornoki tanfolyamon is tanított, majd a tanfo lyam vezető tanára lett. Beiratkozott az orvosi karra, ahol 1906ban orvosdoktori diplomát kapott. Orvosi ismereteit főként az első világháborúban hasznosította. 1918-ban tudományos munkássága elismeréséül gyógyszerészi-kémiából magánta nárrá habilitálták. 1921-től a Kolozsvári Egyetem biológiai és toxikológiai tanszékének tanára lett, később rendkívüli tanár címet kapott, a Toxikológiai analízist adta elő. Jelentős orvosés gyógyszerésztörténész volt. Legjelentősebb munkái: „Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története" és az „Erdélyi alchimisták - Bethlen Gábor alkémiája". Több mint 1800 felsze relési tárgyat gyűjtött össze az erdélyi Nemzeti Múzeum kere tében felállított Gyógyszerészi Múzeum részére. Gyógyszerész-kémiai, gyógyszerésztörténeti, toxikológiai, gyógyszer technológiai tárgyú közleményeinek száma közel 100. Több szakkönyvet és jegyzetet írt. A Nemzetközi Gyógyszerésztör téneti Társaság romániai képviselője volt. Sír: Kolozsvár, Hazsongárdi Temető.


Irodalom: Gyógyszerészet, 1970. 292-295. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001.


Rozsnyai Mátyás Szabadszállás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1833. V. 14. . Arad, 1895. VIII. 5. Iskoláit szülőhelyén és a kecskeméti református gimnáziumban vé gezte. Feltehetően szülőhelyén volt gyakornok. Egyetemi tanulmá nyait előbb a pesti egyetemen kezdte, majd a bécsi egyetemen foly tatta, itt 1855-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Szegeden és Kecs keméten volt alkalmazott, majd a szabadszállási Isteni Gondviselés gyógyszertárat vezette. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1861-ben a Tolna megyei Zombán. Itt dolgozta ki az íztelen, csersavas kinin készítmény előállítását, mellyel 1869-ben pályadíjat nyert és beteg gyermekek gyógyításánál is sikerrel használták. A chininum tannicum insipidum a magyar és külföldi gyógyszerkönyvekben is hi vatalos volt. Itt még fényképészeti laboratóriumot is berendezett. Állandó résztvevője volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Várdorgyűléseinek és ezeken több előadást tartott. Megvásárolta 1872-ben az aradi Szentháromság gyógyszertárat és ennek laborató riumában a galenikumokon kívül különféle gyógybort is készített. Készítményeivel több külföldi, így a bécsi, brüsszeli és párizsi kiál lításokon aranyérmet nyert. Élénken vett részt a gyógyszerészi köz életben a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület IV. járási alelnökeként. Számos dolgozata jelent meg szaklapokban. Ő írta 1859-ben az első magyar sakk-könyvet. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság a fiatal gyógysze részek tudományos ambícióinak kibontakoztatására a róla nevezett Emlékversenyeken rendszeresen megemlékeznek róla. Az Emlékverseny első helyezettje pedig elnyeri a Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1965-ben alapított emlékérmét. Sír: Arad, Köztemető. Fehér márvány obeliszk. Felirat: Rozsnyay Mátyás született 1831. május 14 (hibás adat, 1833!), meghalt 1895. augusztus 5.


Irodalom: Boros István, dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze, Rozsnyay Mátyás élete és munkássága. Szekszárd, 1974. (Tanulmányok Tolna megye történetéből. VI. kötet). Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.37.

Neves magyar gyógy szer é sz ek kegyeleti adattára

Recommend Documents