NEVELÉSI TANÁCSADÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETE 1062 Budapest, Bajza u. 46. Levelezési cím: 3580 Tiszaújváros, Árpád u. 6. fsz.3. Elérhetőség: 06-70-333-7898 és 06-20-294-7566 e-mail:
[email protected] www.nevtanegy.hu Emberi Erőforrások Minisztériuma Balog Zoltán Miniszter részére 1054 Budapest, Szalay utca 10-14 Emberi Erőforrások Minisztériuma Hoffmann Rózsa Köznevelésért felelős államtitkár részére 1054 Budapest, Szalay utca 10-14 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Marekné Dr. Pintér Aranka Elnök részére 1051 Budapest, Nádor u. 32. Pedagógusok Szakszervezete Galló Istvánné Elnök részére 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Mendrey László Elnök részére 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. Tisztelt Miniszter Úr! A pedagógiai szakszolgálatok átalakítása már a 2011-es köznevelési törvénnyel elkezdődött. Az jogszabály szerint a pedagógiai szakszolgálatok működését az ágazati rendelet fogja szabályozni, melyet 2013 januárjára terveztek kiadni. A pedagógiai szakszolgálati rendelet 2013. február végén jelent meg (15/2013.(II.26. EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről. Ennek hatályba lépése 2013. március 1. A kapott tájékoztatások alapján az előző tanévben állandóan készültünk az új struktúrába való átkerülésre. Megfogalmazódott, hogy tanév közben nem lehet intézményt átalakítani, ezért – mivel a pedagógiai szakszolgálatok az év során folyamatosan nyitva tartanak- a nyári időszakra vonatkozóan azt az információt kaptuk, hogy az átalakítás augusztusban megvalósul. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az esetek többségében az átalakítás szeptember elseje után történt meg, és ez komoly nehézséget jelentett a szakmai
feladatellátás elindításában. Az egyesülethez a következő problémák jelzése érkezett meg, amely a gyermekek/tanulók folyamatos ellátását hátráltatják. 1. A szakmai feladatok irányítása, szervezése területén: 1.1. Vezetői megbízások és vezetői pótlékok Probléma jelzése: A főigazgatók megbízása után a tankerületi igazgatók véleményét figyelembe véve a korábban határozott idejű magasabb vezetői megbízással rendelkezők vezetői kinevezése visszavonásra került vagy kérték a kollégákat, hogy önként, írásban mondjanak le a magasabb vezetői beosztásukról. A visszavonások után sok helyen új megbízásokat nem adtak ki. Néhány tagintézménynél korábban sem volt vezető és most sem bíztak meg senkit a vezetői feladatok ellátására az intézményben. Jelenleg is bizonytalanság tapasztalható a vezetői feladatok ellátása területén ki milyen hatáskörrel végezheti a rábízott munkát. Ez az alábbi problémákat rejti: - Szakértői vélemények aláírási jogköre (a szakértői bizottság vezetője, tagintézmény igazgató írhat alá, ha nincs ilyen személy, akkor a szakértői vélemény nem adható ki, a gyermek/tanuló nem kapja meg a számára jogosan jogszabály szerinti járó pedagógiai, pszichológiai ellátást) - A feladatellátás napi irányítása, a feladatok kiadása, ellenőrzése, a belső ellenőrzés elmarad, esetlegessé válik - A tanuló balesetvédelmi feladatok ellátására felelős személy nincs a tagintézményekben ( ez a székhelyintézményből nem irányítható és ellenőrizhető). - A pedagógiai szakszolgálati rendelet alapján – új telephely kevés intézmény alapító okiratában jelenik meg – a feladatellátási helyek száma (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) azonban sok esetben megnövekedett, ami a vezetői feladatok számának emelkedését eredményezte. Jelenleg sok helyen a korábbi vezetők megbízás nélkül elvégezték a tanév indításhoz, az intézmény működéséhez kapcsolódó legszükségesebb feladatokat (OSA statisztika, óraadói szerződések előkészítése, szülők és pedagógusok tájékoztatása a feladatellátásról, a kötelező órák elosztása, a gyermekek vizsgálatának ütemezése, a pedagógiai fejlesztésekbe való besorolás engedélyezése stb) A vezetői és a szakmai munka szervezését, irányítását jelentősen nehezíti, hogy jelenleg nem ismert az intézmény Szervezeti és működési szabályzata. Javaslat: Javaslat, hogy – amennyiben a vezetők megfelelnek a rendelet előírásának – a korábbi magasabb vezetők 2013. szeptember 1-től kerüljenek megbízásra a magasabb vezetői pályázat elbírálásáig. Ez biztosítja a szakmai munka színvonalának és az ellátás biztosításának a folyamatosságát. A magasabb vezetői pályázatok hamarosan kiírásra kerülnek, mivel a tájékoztatás alapján a kinevezett tagintézmény igazgatók 2014. február 1-től fogják új pozíciójuk alapján ellátni a feladatot. 1.2. A tagintézményvezető-helyettesek létszáma A probléma jelzése: Az intézmény átalakítás során egyértelműen érzékelhető, hogy a szakmai feladatellátás szervezéséhez, irányításhoz tagintézményvezetőhelyettesre/helyettesekre van szükség. A korábban önálló intézmények önálló kinevezett magasabb vezetőkkel beolvadtak az új intézménybe. Ez azt jelenti, hogy a szakmai feladatellátás továbbra is igényli legalább a tagintézményvezető-helyettesi státusz biztosítását. A feladatellátás sokszor a tagintézménytől távol, önálló 2
épületben található. Igy a tagintézmény igazgató távolléte miatt szükséges egy tagintézményvezető-helyettes jelenléte munka- és balesetvédelmi, szakmai irányítási szempontból. A pedagógiai szakszolgálati rendelet módosítási előterjesztésének bevezető Vezetői magyarázata tartalmazza, hogy „Jelen tervezetben valamennyi tagintézmény egy tagintézményigazgató-helyettessel rendelkezik, amennyiben a tagintézmény több telephelyen működik, a fenntartó döntésétől függően legfeljebb 3 fő láthatja el ezt a feladatot. Javaslat: Az Egyesületünk ezt a javaslatot elfogadja, ezzel egyetért, és ennek megfelelően a rendelet 5. mellékletében kérjük, javasoljuk ennek fentebb megfogalmazott javaslatnak a feltüntetését.
5.
6.
7.
A
B
C
Magasabb vezetői, vezetői megbízás Tagintézményigazgatóhelyettes (Tagintézményvezetőhelyettes
Feltétel
Létszám
Tankerületi tagintézményenként, ha a foglalkoztatottak száma a tizenkét főt eléri, vagy kevesebb, mint tizenkét fő, de legalább egy telephelye van. Tagintézményigazgató- Tankerületi helyettes tagintézményenként, ha a (Tagintézményvezető- foglalkoztatottak száma helyettes minimum negyven fő, de nincs telephelye, vagy 20-40 fő közötti a létszám és egy telephelye is van Tagintézményigazgató- Tankerületi helyettes tagintézményenként, ha a (Tagintézményvezető- foglalkoztatottak száma helyettes minimum tizenkét fő, és kettő vagy több telephelye van, vagy minimum negyven fő és telephelyei vannak.
1
2
3
Az egyesületünk ezt a javaslatot 2013.szeptember 5.-i dátummal az EMMI Dr. Halász Zsolt főosztályvezető úr részére megküldtük. Javasoljuk, hogy a tagintézmény- vezetőhelyettesek is 2013. szeptember 1-től kerüljenek megbízásra, hiszen a feladataikat ellátták. 1.3. A vezetői pótlékok mértéke Probléma jelzése A vezetői pótlékok kiadását a pedagógiai szakszolgálatok esetében rendelet nem szabályozza. Jelenleg a tagintézmény-vezetők többsége vezetői pótlék nélkül végzi a feladatot. Javaslat: javasoljuk, ennek szabályozását az alábbiak szerint - Főigazgató pótléka: az intézményvezetői pótlék 90-100%-a 3
Főigazgatóhelyettes pótléka: az intézményvezetői pótlék 80-100%-a Tagintézmény-vezetők pótléka: az intézményvezetői pótlék 70-100%-a Tagintézményvezető-helyettes pótléka: az intézményvezetői helyettesi pótlék 70-100%-a Indokaink: a 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet 16.§-a rendelkezik a pedagógusok illetménypótlékának megállapításáról. Ez a jogszabály azonban nem rendelkezik a főigazgató, a főigazgató-helyettes pótlékáról, így a főigazgatók pótléka jelenleg a tagintézmény igazgatók pótlékával azonos, a főigazgató-helyettesek pótléka pedig a tagintézményvezető-helyettesek pótlékával azonos. Ez nem felel meg az ellátandó feladatok súlyával és mennyiségével. A főigazgató-helyettesek általában a szakértői bizottságok vezetői, így a kettős feladat ellátásáért mindössze tagintézményvezető-helyettesek pótlékát kapják. Jelenleg megbízott tagintézmény igazgatók közül néhányan az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határának 100%-t kapták meg. A pedagógiai szakszolgálatnál a tagintézmény-vezető magasabb vezetőnek számít, ezért javasoljuk, hogy a pótlékának megállapítása a magasabb vezetői pótlékhoz kerüljön arányosan megállapítása. A pedagógiai szakszolgálatnál a tagintézmény igazgatók - az iskolai tagintézmény igazgatókhoz viszonyítva nem egy intézményt, hanem - egy kerületet vagy egy járást, nagy földrajzi területet látnak el, végeznek vezető, szervezői és ellenőrzési feladatot. Az új feladatok, a többlet feladatok elindítása is újabb vezetői terhelést, feladatnövekedést jelentenek. Ezek összességében indokolják a tagintézmény igazgatói pótléknak a jelenleginél magasabb arányának a megállapítását. -
1.4 Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak pótlékai: Probléma jelzése: A pedagógiai szakszolgálatnál pedagógus szakvizsgával, magas iskolai végzettséggel rendelkező pedagógusok dolgoznak. Korábban a szakmai munkavégzés szakértelmét elismerve a kollégák a különleges szakértelmet igénylő munkavégzésért járó pótlékban részesültek.( 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet 16.§ (8) bekezdése). Javaslat:Azt gondoljuk, hogy a pedagógiai szakszolgálatnál dolgozók a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot megkaphassák, hiszen nagyon sok esetben olyan gyermekekkel/tanulókkal foglalkoznak, akik halmozottan hátrányos helyzetűek és a feladatellátási helyeken végzett munkavégzés feltételei is ezt indokolná. Az Egyesület korábban jelezte, hogy a pedagógiai szakszolgálatnál szakvizsgázott munkakörben dolgozó pedagógusok a különleges szakértelmet igénylő munkavégzésért járó pótlékban részesültek. Javasoljuk, hogy a fenti rendelet (9) bekezdése alapján, - ami lehetővé teszi, hogy további pótlék kerüljön megállapításra a pedagógusok részére - a pedagógiai szakszolgáltnál dolgozó pedagógusok a különleges szakértelmet igénylő munkájuk elismerése miatt ezen a jogcímen pótlékban részesüljenek. Az egyesület által javasolt pótlék összege 15.000-20.000 Ft. 2. A működés feltételei: 2.1 Probléma jelzése A pedagógiai szakszolgálatoknál a szeptemberi tanévkezdés komoly nehézségekbe ütközött. A szakmai munkavégzés mellett az új intézmény indításához szükséges működési feltételek kialakítását is meg kellett teremteni. Ez rengeteg adminisztrációs feladatot tartalmazott ( a szakemberek számbavételét, az új elvárásoknak megfelelően a feladatok összehangolását, az intézmény működéshez szükséges szolgáltatók összeírását, a szerződések módosítását) A szerződések és a beszerzések összehangolása miatt a kifizetések késnek. Sajnos 4
sok helyen a kifizetetlen telefonszámla miatt nincs telefonos elérhetőség, nincs internet kapcsolati lehetőség. Ez utóbbi komoly működési probléma, mivel a kapcsolattartás, az feladatok kiadása és a válaszok megküldése az elektronikus levelezés keretében valósul meg. A közös igazgatású köznevelési intézményekből kiszervezésre került pedagógiai szakszolgálatok esetében még nincs postázási lehetőség, a korábbi közös szerződéseknek a módosítása (fénymásoló karbantartás, informatikai működtetés) még nem valósult meg. Természetesen ezeknek a feladatoknak az ellátatlansága (nincs postázás, telefon, irodaszer beszerzés) költségvetési megtakarítást jelent, de ez hosszabb távon a szakmai munkavégzés színvonalának csökkenését, eredménytelenséget okoz. Javaslat: A szerződések kerüljenek minél gyorsabban áttekintésre, módosításra. Átmeneti rendelkezéssel segítsék a feladatellátást, biztosítsák a működés költségét. 2.2 Az utazás, utaztatás feltételei: Probléma jelzése: A kollégák leginkább a saját autójuk használják azért, hogy a tanulóhoz közelebb vigyék az ellátást, de ennek elszámolása a tagintézmények és a megyei központ közötti nagy távolság miatt minden jóindulat ellenére nehezen halad. A megelőlegezett utazási költségre a pedagógusoknak szükségük lenne a megélhetésükhöz. (Egy vidékről érkezett jelzés szerint az egyik kolléga már jelentős összeget, több ezer forintot fektetett be abba, hogy a tagintézményből a járás intézményeibe kiutazva az ellátást közelebb vitte a tanulóhoz, de többet már nem enged meg számára a családi kassza.) A pedagógiai szakszolgálati autók egy részére nem rendelkezik CASCO biztosítással. A kolléga sofőr és vizsgálatvezető egyszerre. Nagy felelősség, hogy CASCO nélküli autóval szállítja a kollégáit. Ki a felelős, ha véletlenül balesetet szenvednek? A munkáltató elrendelheti-e, hogy a saját gépkocsival rendelkező munkavállaló takarékossági vagy egyszerűen csak azért mert a többieknek nincs autója – a kollégáit a feladatellátási helyre kiszállítsa. Az utazás, az utaztatás felelőssége nagyon nagy. Természetesen sokan vállalják ezt, de a felelősségvállalás kérdése probléma esetén így is felmerül. Javaslat: CASCO megkötése legyen kötelező az intézmény által működtetett autók esetében. Az utazás költségét lehetőség szerint minél hamarabb (15 napon belül) utalják át a dolgozó számára. A munkáltató ne kötelezhesse arra a munkavállalót, hogy a saját autójával a kollégáit az ellátás helyszínére utaztassa. Javasoljuk, hogy az intézményi autók jobb kihasználása érdekében sofőr kerüljön alkalmazásra. Így az autó nem áll a feladatellátási helyen, amíg a pedagógus a foglalkozást tartja vagy vizsgálatot végez, hanem ez idő alatt egy másik pedagógust is egy másik feladatellátási helyre tud elvinni. 2.3 A munkaidő és a kötelező óra elrendelése: Probléma jelzése: A köznevelési törvény (Knt. 62.§ (13) bekezdés) azt tartalmazza, hogy a pedagógiai szakszolgálatok esetében a kötelezően gyermekkel/tanulóval töltött óraszám 21 óra. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül – munkaköri feladatként – látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, valamint a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, a tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz. Néhány intézményben azonban a főigazgató elrendelte a heti 40 óra egységes benntartózkodást, amelyet jelenléti ívvel kell dokumentálni és a 5
vezető ellenőrzi a heti 40 órás benntartózkodást. Ezt a fentebb meghivatkozott jogszabály nem írja elő. Javasoljuk: A köznevelési törvény és az ágazati rendelet alapján országosan egységes működést kellene biztosítani. Kérjük, ezért, hogy a működtetésért felelős irányítók megfelelő tájékoztatást kapjanak arra vonatkozóan, hogy a heti munkaidőből 21 órát kell az intézményben tartózkodni. Valószínű, hogy ezt később a szervezeti és működési szabályzat majd egyértelműen tartalmazza. 2.4 A pedagógus létszám bővítése, a többletmunka elrendelés lehetőssége: Probléma jelzése A szakmai feladatellátás a szakember hiány miatt eddig az üres állások helyettesítése és többletmunkaóra elrendelése és kifizetése által valósult meg. Jelenleg az üres állások betöltetlenek, még nem kerültek kiírásra, többletmunkavégzése az intézményen belül nem lehetséges. Ennek következménye az ellátásra jogosultak várakozási idejének megnövekedése, az ellátatlan esetek számának emelkedése. Javasoljuk: Az üres állások meghirdetése és amennyiben nincs elegendő szakember, akkor az üres állásra biztosított bértömeg terhére többletmunka kerüljön elrendelésre és kifizetésre. 2.5 A szakmai munkát segítők létszáma: Probléma jelzése: A pedagógiai szakszolgálatoknak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba való átkerülésük során sajnos ügyintézőt nem lehetett átvenni. Az iskolák esetében az iskolatitkár átvételét engedélyezték, de a pedagógiai szakszolgálatnál nem lehetett iskolatitkárt alkalmazni. Az ügymenetet segítő személyek ezért sok esetben kiszervezésre kerültek a szakszolgálattól. Ez már komoly nehézséget jelentet a hétköznapi ügymenet biztosításában. A probléma jelzése után az a reménykeltő válasz született, hogy a pedagógiai szakszolgálati rendelet majd tartalmazz erre vonatkozóan létszámkeretet, ami megoldást jelent ezen a területen. Az egyesület tagjaitól érkezett jelzések alapján azonban az a tapasztalat, hogy sok esetben még mindig nincs ügyintéző az intézményekben, és a rendeletben szereplő keretszám terhére sem került még meghirdetésre ügyintézői státusz, ezért a szakmai feladatellátás továbbra is akadozik. Az új intézmény megalakulása során egyre több olyan feladat kerül kiadásra, amely ügyintézői munkát igényel ( különböző adatszolgáltatások, munkából való távollét jelzése, utalványozási rendelkezések előkészítése, kimenő és bejövő levelek iktatása, postázás előkészítése, számlaösszesítők készítése, a megyei/fővárosi központba a dokumentumok eljuttatása stb) Javasoljuk: A pedagógiai szakszolgálatoknál a lehető legrövidebb időn belül kerüljenek felvételre a pedagógiai szakszolgálat szakmai munkáját segítő ügyintézők. 2.6 A pedagógiai szakszolgálat szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó feltételek Probléma jelzése: A pedagógiai szakszolgálatoknál jelentkező új feladatok ellátásához a szakmai feltételek még nem állnak rendelkezésre. A korai fejlesztéshez szükséges fejlesztő szoba kialakítása, felszerelése még várat magára. A szakértői bizottsági feladatok ellátáshoz szükséges vizsgáló eljárások (tesztek) több intézményben még hiányoznak, ami a vizsgálatok végzését akadályozza, nehezíti. Javasoljuk: A szakmai feladatellátás szükséges feltételei kerüljenek felmérésre és beszerzésre.
6
3. A pedagógiai szakszolgálat pedagógusainak pedagógus II. portfólió feltételei Probléma jelzése: A pedagógiai szakszolgálatnál dolgozók esetében a pedagógus szakvizsga az alkalmazás feltételeként előírásra került. A pedagógus I.-be való besorolások megtörténtek, ami azonban a szakvizsgát nem veszi figyelembe. A korábbi rendelet tervezetben az szerepelt, hogy a szakvizsgával rendelkezők már most 2013 őszén feltölthetik portfóliójukat, így a szakvizsga beszámítására már 2014.-től sor kerülhetett volna. Az elfogadott jogszabály alapján azonban ez módosításra került és a kollégák a portfóliójukat csak 2014 tavaszán tölthetik fel, és ezt követően kerülnek a pedagógus II.-be besorolásra talán 2015. januárjától. Az egyesületünk azonban örömmel fogadta azt a tényt, hogy akinek a béremelés után a fizetése csökkent, akkor a kompenzáció lehetőséget adott arra, hogy a bérkülönbözetet megkapja. Következő probléma, hogy a rendelet ( 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet 8.§ (3) bekezdése a pedagógiai szakszolgálatok sajátosságát kevésbé veszi figyelembe. A pedagógiai szakszolgálatnál nincsenek tantárgyak, nincs szaktárgyi, tantervi tudás melyet számon lehet kérni. A (3) bekezdésben felsorolt további alpontok teljesítése is nehézséget okoz, mert nem kapcsolódik a pedagógiai szakszolgálat szakmai tevékenységéhez. Így a kollégák nem, vagy bizonytalanul tudnak eleget tenni a rendelet előírásának és önhibájukon kívül eleshetnek a jogos besorolásuktól, a szakmai végzettségük minőségi elismerésétől. A pedagógus szakvizsga megszerzése jelentős anyagi terhet rótt a kollégákra, a kollégák családjára. A pedagógiai szakszolgálatok költségvetése általában nem tett lehetővé, hogy a munkavállalókat támogathassa a szakvizsga megszerzésében, így sokan önerőből, szabadidejüket feláldozva vállalták a magasabb szintű tudás megszerzését, és számítottak arra, hogy ez a fizetésük emelkedésével néhány éven belül megtérül. Ez sajnos most nem válik valóra, ami csalódást, elkeseredést és anyagi nehézséget okoz a kollégáknak. Javasoljuk: Javasoljuk, hogy a pedagógiai szakszolgálatnál a szakvizsgával rendelkező kollégák a 2014. tavaszán feltöltött portfóliójuk alapján már 2014 szeptemberétől automatikusan a pedagógus II.-be kerüljenek besorolásra. A Nevelési Tanácsadók Országos Egyesülete és a Magyar Pszichológiai Társaság Nevelési tanácsadás és szakértés szekciója közösen kidolgozna és megküldene a minisztérium felé egy olyan szakmai ajánlást, ami - a rendeletet figyelembe véve - a nevelési tanácsadás keretében dolgozók esetében a pedagógus II.-be való besorolás szakmai elbírálását, a minősítést segíteni tudja. A Nevelési Tanácsadók Országos Egyesülete a javaslatainak megküldésével segíteni kívánja a pedagógiai szakszolgálati rendszer átalakítását, a jogszabályi környezetnek megfelelő működés megszervezését, a pedagógiai szakszolgálatot igénybevevők és a pedagógiai szakszolgálatban dolgozók érdekeit figyelembe véve. Köszönjük, hogy a szakmai működést segítő, jobbító szándékú észrevételeink megismerésére időt szánnak, és a lehetőség szerint figyelembe veszik. Budapest, 2013. október 28. Pálnokné Pozsonyi Márta elnök
7