NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI TANULMÁNYOK KAR
ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓ
___________________________________
__________________________________
Dr. Koller Boglárka dékán
Prof. Dr. Patyi András rektor
Kari Tanács határozatának száma: 46/2016. (VII. 12.) Szenátus határozatának száma: 71/2016. (VII. 13.)
Budapest, 2016
2
A KARI ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT ELNÖK: Dr. Tálas Péter egyetemi docens, dékán (2016. július 10-ig), Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar TAGOK: Dr. Koller Boglárka egyetemi docens, nemzetközi és tudományos dékánhelyettes (2016. július 10-ig), tanszékvezető, Európa-tanulmányok Tanszék Dr. Bóka János oktatási dékánhelyettes, kari minőségügyi vezető, Európai Köz- és Magánjogi Tanszék Dr. Diószegi Péter mb. osztályvezető, Tanulmányi Osztály Tischler Zoltán előadó, Tanulmányi Osztály Zámbó Dávid hivatalvezető, Dékáni Hivatal Csiki Tamás tudományos segédmunkatárs, dékáni tanácsadó, kari minőségügyért felelős munkatárs, Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont Dr. Molnár Anna egyetemi docens, tanszékvezető, kari minőségügyi megbízott, Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék Dr. Csapó Zsuzsanna egyetemi docens, Nemzetközi Jogi Tanszék Dr. Schwartz Kitti egyetemi docens, Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék Dr. Nagy Barna Krisztina tanársegéd, Európai Köz- és Magánjogi Tanszék Dr. Szabó I. László tudományos főmunkatárs, Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont Dr. Marsai Viktor tanársegéd, Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék Dr. Molnár Dóra tanársegéd, Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék Dr. Varga András tanársegéd, Európa-tanulmányok Tanszék Jónás Zsolt tanszéki ügyintéző, Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ Mészáros Judit alezredes, ügyintéző, Dékáni Hivatal Simon Annamária elnök, Hallgatói Önkormányzat Bódis Martin hallgató, Hallgatói Önkormányzat
3
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ....................................................................................................................................5 A kar bemutatása ..........................................................................................................................5 Az önértékelés folyamata ..............................................................................................................6 1.
2.
3.
A kar általános helyzetképe.......................................................................................................7 1.1.
Minőségfejlesztő intézkedések ..........................................................................................7
1.2.
A 2012/2015-ös intézményfejlesztési terv stratégiai céljainak teljesülése ........................7
1.3.
Kari alapdokumentumok ..................................................................................................11
1.4.
A kar szervezete, vezetési rendszere ................................................................................12
1.5.
C-SWOT analízis .............................................................................................................16
A kar kulcsfontosságú eredményei .........................................................................................17 2.1.
Oktatás .............................................................................................................................17
2.2.
Kutatás-fejlesztés .............................................................................................................29
2.3.
Gazdasági eredmények ....................................................................................................32
A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) ...........................................33 3.1.
Stratégia és eljárások a minőség biztosításra ...................................................................33
3.2.
Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése ............................34
3.3.
A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ...............................................................37
3.4.
Az oktatók minőségének biztosítása ................................................................................44
3.5.
Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások .................................................47
3.6.
Belső információs rendszer ..............................................................................................49
3.7.
Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ....................................................................51
4
BEVEZETÉS A KAR BEMUTATÁSA 0.0.1. A kar bemutatása A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE vagy egyetem) Szenátusa 2014. október 17-i ülésén határozott a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (továbbiakban: kar) létrehozásáról, amely 2015. február 1-jén kezdte meg működését a Ludovika főépületében. A kar rendeltetése az NKE alapító okiratának megfelelően a közigazgatási szervek diplomáciai és egyéb nemzetközi feladatainak ellátásához szükséges utánpótlás biztosítása, a külképviseleti és európai uniós intézményekben dolgozó szakemberek felsőfokú képzése, valamint szakirányú át- és továbbképzésében való közreműködés. A kar különösen az államtudomány, a közigazgatás-tudomány, a biztonságpolitika, a védelempolitika, továbbá hadtudomány és a rendészettudomány nemzetközi vonatkozásaiban, továbbá a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi jogtudomány, az európai tanulmányok, az uniós jog, a külügyi és külgazdasági-, valamint a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok, a diplomácia történet és a modern diplomáciai ismeretek vonatkozásában folytat vagy szervez kutatásokat. A kar szervezetét 6 tanszék és 2 kutatóközpont, Idegen Nyelvi Lektorátus, valamint a Dékáni Hivatal és Tanulmányi Osztály alkotja. A kar humán erőforrás állománya 51 fő oktató, kutató, tanár és 13 fő adminisztrációban foglalkoztatott személyből áll. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma 40 fő, közülük 28 fő (70 százalék) rendelkezik tudományos fokozattal és folytat rendszeres kutatótevékenységet. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül heten rendelkeznek törzstagsággal az egyetem valamelyik doktori iskolájában. A kar a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási területhez sorolt alábbi alap- és mesterképzési szakokon képez hallgatókat: Nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapszakon, nappali közszolgálati ösztöndíjas és önköltséges formában (képzési idő 6 félév)
munkarendben
Nemzetközi igazgatási alapszakon, nappali és levelező munkarendben, közszolgálati ösztöndíjas, illetve önköltséges formában (képzési idő 6 félév) Nemzetközi biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szakon, nappali és levelező munkarendben, közszolgálati ösztöndíjas és önköltséges formában (képzési idő 4 félév) Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szakon (nemzetközi közigazgatási, biztonsági tanulmányok, rendészeti tanulmányok, Európa-tanulmányok válaszható szakirányokon), nappali és levelező munkarendben, közszolgálati ösztöndíjas és önköltséges formában (képzési idő 4 félév), International Public Service Relations angol nyelvű mesterképzési szakon nappali munkarendben, önköltséges formában (képzési idő 3 félév). A karnak a 2015. októberi adatok alapján összesen 448 hallgatója van (357 aktív, 91 szünetelő jogviszonyú). A hallgatói létszám alakulását az 1. számú melléklet tartalmazza. Az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma: 7,8.
5
AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA 0.2.1. Az önértékelésre történő felkészülés elindítása Az egyetem által megalakított Központi Akkreditációs Munkacsoport ülését követően kari szinten is megalakításra került az önértékeléssel foglalkozó munkacsoport 19 fővel, a Kari Minőségügyi Bizottság bázisán. Erről a dékán az 1/2016. számú dékáni intézkedésben rendelkezett, melyben megnevezésre kerültek a tagok, valamint a munkacsoport feladatai. 0.2.2. Hogyan zajlott az önértékelésre történő felkészülés folyamata? Az önértékelés a Magyar Akkreditációs Bizottság ajánlásai alapján fejlesztett Egyetemi Minőségértékelő Rendszerben (továbbiakban: EMIÉR), az egyetem által fejlesztett informatikai felületen folyt, az önértékelés az EMIÉR struktúráját követi. Az önértékelést előkészítő folyamatban a Kari Minőségügyi Bizottság tagjai részt vettek az Egyetemi Minőségügyi Bizottság munkájában, az EMIÉR felhasználói véleményezésében, valamint az önértékelést előkészítő üléseken. Ezekről folyamatosan tájékoztatták a Dékáni Tanácsot. Az önértékelésben résztvevő munkatársak részt vettek az EMIÉR-be történő adatfeltöltéssel kapcsolatos oktatáson is. A kari Akkreditációs Munkacsoport 19 fővel működött, akik a kar oktatói – kutatói – adminisztratív állományából kerültek kijelölésre annak érdekében, hogy az önértékeléssel kapcsolatos munkafolyamatok minden pontja lefedhető legyen. Főként minőségbiztosítással, oktatási és tudományos területekkel, tehetséggondozással, tanulmányi ügyekkel foglalkozó munkatársak működtek közre az önértékelési folyamatban. A releváns kérdéseknél a kari Hallgatói Önkormányzat véleményét is kikértük. A folyamatot végigkísérte az egyetem központi szervezeteivel folytatott konzultáció és szükség esetén információcsere. A Munkacsoport több alkalommal ülésezett, ahol először a feladatok felelősei kerültek megnevezésre, a későbbiekben pedig a felmerülő kérdések megvitatására és az előrehaladás áttekintésére került sor. Az önértékelés folyamatával kapcsolatos teendőket a Dékáni Tanács is folyamatosan figyelemmel kísérte, azokról előrehaladási jelentést készített.
6
1.
A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE
1.1. MINŐSÉGFEJLESZTŐ INTÉZKEDÉSEK 1.1.1. A kar küldetésnyilatkozata A kar célja – összhangban az egyetem célkitűzéseivel és a Bevezetésben foglalt rendeltetéssel –, hogy a karon folyó nemzetközi irányultságú felsőfokú közigazgatási oktatás a „jó állam” eszméjének megvalósítását szolgálja. Ennek érdekében arra törekszik, hogy a magas szintű, minőségi szakértelem és a nemzetközi kapcsolatok terén, nélkülözhetetlen stratégiai szemlélet mellett, kellő hivatástudattal, a nemzetközi közszolgálatban is érvényesíthető közigazgatási attitűddel rendelkező, a magyar és az európai értékek mellett elkötelezett szakembereket képezzen. A kar 2015 elején megfogalmazott missziója részben a 2012 – 2014 között működő elődszervezet, a Nemzetközi Intézet (továbbiakban: NI) küldetésének továbbvitelét jelenti. Az NI a biztonság- és védelempolitika, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi és európai intézmény- és jogrendszer, valamint a közszolgálat egyéb nemzetközi vonatkozásainak központi oktatási és kutatási egysége volt. A továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes közvetlen alárendeltségében karhoz nem tartozó intézetként munkáját az interdiszciplináris szemlélet és módszer jellemezte, munkatársainak szakterülete ennek megfelelően a társadalomtudományok széles körét fogta át; feladatai közé tartozott a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok magyarországi oktatásának fejlesztése, a közszolgálati tisztviselők nemzetközi pályaorientációjának támogatása. A kar jelmondata: Aperi oculos ad mundum, azaz Nyitott szemmel a világra. 1.1.2. A 2012/2015-ös intézményfejlesztési terv A vizsgált időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Tervben (továbbiakban: IFT) a kar megalakítása a szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározásáról szóló fejezetben „reális célkitűzésként” szerepelt. A kar feladatait az adott időszakban részben a Közigazgatástudományi kar (továbbiakban: KTK), részben a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (továbbiakban: HHK) képzési és kutatási portfoliója tartalmazta. E feladatok, valamint az e területekhez kapcsolódó célok és tervek kerültek át a 2012-ben megalakított karközi intézet, a 1.1.1. pontban már említett NI küldetésébe, amely az integrációs szakaszban jól szolgálta a kiemelt területek fejlesztését. 2014-ben szervezeti és adminisztratív okokból szükségessé vált a kari struktúra irányába történő elmozdulás – ezt az IFT 2014. évi módosítása is tartalmazta – , melynek eredményeként létrejött a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. Az adott időszakra vonatkozóan az IFT a kar létrehozását célozta meg, annak működéséhez még nem rendelt indikátorokat. 1.1.3. – 1.1.4. Az előző intézményakkreditáció adatai, megtett intézkedések A kar 2015 februárjában alakult meg, az előző intézményakkreditáció során nem képezett vizsgálati egységet. 1.2.
A
2012/2015-ÖS
INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI
TERV
STRATÉGIAI
CÉLJAINAK
TELJESÜLÉSE
1.2.1. A képzési portfólió korszerűsítése és bővítése A 2012-2015-ös IFT az oktatási stratégiai célok között megjelölte, hogy növelni szükséges a gyakorlatorientált képzés súlyát, valamint, hogy az egyetem a nemzetközi szolgálat (külszolgálat) karrierképzésének bázisa legyen. Ezen fenntartói és egyetemi vezetői (a továbbiakban: vezetői) elképzelések mentén a jelenleg a kar által gondozott képzések a vizsgált időszakban folyamatos fejlesztéseken mentek keresztül. Kiemelendő az Egyetemi Közös Közszolgálati Modul (továbbiakban: EKM) tantárgyak valamennyi alapképzésbe történő beépítése (ld. bővebben az 1.4.6. – 1.4.7. pontban). 7
A vezetői igények mentén 2013 februárjában megkezdődött egy, a hivatásrendek szakmai ismereteit felhasználó nemzetközi képzés létrehozása, aminek eredményeként elindult a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szak fejlesztése. Az idegen nyelvű képzési portfólió bővítése céljából, 2014 tavaszán elindult a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok szak angol nyelvű szemeszterének kidolgozása, amely a későbbi angol nyelvű mesterképzés fejlesztési alapjait is jelentette. A 2014 szeptemberétől az „Academy of Diplomacy, Budapest” (továbbiakban: ADB) egyszemeszteres részképzési és kutatási program kínál naprakész ismereteket angol nyelven a nemzetközi közszolgálat és diplomácia iránt érdeklődő külföldi és magyar hallgatók számára. A kar képzéseinek meghatározó eleme a nyelvoktatás. A levelező munkarendű hallgatók esetében a nappali munkarendhez igazított nyelvóra időpontok és óraszám mennyiségek nem voltak teljesíthetőek, így a hallgatói jelzések nyomán a kar megkezdte a részidejű munkarendben tanulók igényeihez alkalmazkodó, e-learning/távoktatási típusú nyelvoktatás kidolgozását. A kar alap- és mesterképzési szakjainak megújításáról szóló részletes ismertetést ld. 2.1.1. pont alatt. 1.2.2. Hazai és nemzetközi pályázati eredmények A kar tanszékei, kutatóintézetei, illetve munkatársai több hazai és nemzetközi pályázaton is sikeresen szerepeltek. Ezek részletes bemutatására a 2.2.3. pontban kerül sor. 1.2.3. Közszolgálati, mértékadó kiadvány létrehozása A kar 10 kiadványt hozott létre a vizsgált időszakban, amelyek két csoportba sorolhatók: a kar által kiadott tudományos periodikákra, illetve az egyedi – főleg tankönyv- és egyetemi jegyzet jellegű – kiadványokra. Ezek részletes bemutatására a 2.2.2. pontban kerül sor. 1.2.4. A kar nemzetközi elismertségének változása A kar létrejöttét követően, 2015 márciusában, az akkor létező aktuális – biztonság- és védelempolitikai, igazgatási és jogi súlypontokkal rendelkező – képzési profilnak megfelelően megtörtént a nemzetközi kapcsolatok kvantitatív és kvalitatív felmérése, ami alapján megállapítást nyert, hogy Közép-Európa, Németország és a posztszovjet térség hiányterületek, továbbá azonosításra került 127 nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolati pont. A felmérést követően megkezdődött e széleskörű kapcsolatrendszer intézményesítése. A külföldi együttműködésekről bővebben ld. a 2.1.2. pontban, a cserekapcsolatról ld. a 2.1.17. pontban, a hallgatók nemzetközi megjelenésének támogatásáról ld. 2.1.21. pontban foglaltakat. 1.2.5. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósulása A kar a Ludovika Campuson működik. A Ludovika projekt bemutatását, a fejlesztések megvalósulását az egyetemi (központi) kötet tartalmazza. 1.2.6. A minősített, habilitált és MTA doktora címmel rendelkező oktatók-kutatók arányának alakulása A karon 51 fő dolgozik oktató, kutató, illetve tanári munkakörökben. Közülük 40 teljes, 6 fő pedig részmunkaidős közalkalmazotti, szolgálati, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban látja el feladatát. 6 személy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenykedik. A kar oktatói közül 3 fő MTA doktora, 4 fő CSc és 31 fő PhD fokozattal rendelkezik, azaz a teljes állomány több mint 70%-a minősített oktató. A docensi és főiskolai tanári munkakörben foglalkoztatott 18 fő közül 9 rendelkezik habilitációval. 3 habilitációs eljárás a vizsgált időszakban került lebonyolításra, 1 eljárás folyamatban van. A nem minősített oktatók közül 12 fő vesz részt doktori képzésben. A kar oktatói állományára
8
vonatkozó összesítő táblázatot a 2. számú melléklet tartalmazza, melynek részletes elemzésére a 3.4. alfejezetben kerül sor. 1.2.7. A képzések gyakorlatiasabbá alakítása A kar egyik fő törekvése megalakulása óta az oktatás gyakorlatiasabbá tétele. A tantervek gyakorlati óraszámának növelésén túl ennek érdekében a kar 2015 márciusától megkezdte az erre vonatkozó megrendelői igények felmérését, s ezek figyelembevételével a programok átalakítását. A színvonalas gyakorlati képzés feltétele, hogy az oktatók közszolgálati és közigazgatási gyakorlattal rendelkezzenek. Jelenleg 10 ilyen munkatárssal rendelkezik a kar. Óraadóként félévente átlagosan további 3 nagy tapasztalattal rendelkező szakembert vont be az oktatási feladatok ellátásába, főként minisztériumokból és főhatóságoktól. A hallgatók számára a kar lehetőséget biztosít külső társ-témavezető választására TDK-dolgozatuk, szakdolgozatuk, illetve diplomamunkájuk elkészítéséhez. 2015 szeptemberétől pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium önálló kurzust is hirdetett A külkapcsolati munka a gyakorlatban címmel, amelyet gyakorló diplomaták tartottak. 1.2.8. Az alkalmazotti mobilitás alakulása A mobilitási programban a vizsgált időszakban az oktatói állomány 7 százaléka vett részt Erasmus és egyéb programok keretében. A kar három oktatója esetében a vendégoktatásra szóló meghívás azonban több éve rendszeres. Az Erasmus Staff Mobility programhoz a nem oktatói állományból 1 fő csatlakozott a vizsgált időszakban. 1.2.9. Az elvárt funkcionális alkalmazási követelmények érvényesítése és hatása a munka minőségére Az egyetemi szabályok az oktatók, kutatók, tanárok vonatkozásában a kinevezés létesítésének feltételein túl meghatározzák az adott munkakörben foglalkoztatottal szemben támasztott folyamatos alkalmazás követelményeit is. Ezek az oktatási, kutatási, az oktatás- és tudományszervező, a közéleti, a publikációs, valamint a tehetséggondozással összefüggő tevékenységek vonatkozásában rögzítenek elvárásokat. Ezen elvárások konkretizálását – a foglalkoztatási szabályzat alapján – egyéni karrierterv tartalmazza, amelyet – a kar stratégiai céljaival összhangban, valamint az oktató, kutató által művelt tudományterület sajátosságainak figyelembe vételével – az érintett alkalmazott a munkavégzést közvetlenül irányító tanszékvezetővel együtt készít el. Ez a dékán által jóváhagyott terv, illetve ennek teljesítése szolgál az oktató, kutató teljesítményértékelésének és minősítésének alapjául. A fenti intézkedések hatása a kar állományának esetében még nem vizsgálható. 1.2.10. A szervezetfejlesztés kapcsán tett intézkedések Az NI 2012. július 1-én jött létre a HHK-n belül működő Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézet Biztonság- és Védelempolitikai Tanszékének, a KTK-n belül működő Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszékének, valamint Kínai Közigazgatás-, Gazdaság-, és Társadalomkutató Központjának egyetemen belüli átcsoportosításával, és személyi állományuk, valamint a képzési portfóliójuk összevonásával. 2012. július 11-én az NI szervezeti egységébe került a korábban a HHK-n működő Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont, továbbá létrejött a Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ. Az NI ebben az időszakban a továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes irányítása alá tartozott. 2013. július 1-jével új vezető került az NI élére, amely változás magával hozta az intézet központi szintű adminisztrációjának kiépítését. A szervezet létszámkereteinek belső bővítésével és az egyes státuszok átcsoportosításával 2013 szeptemberétől funkcionális szervezeti egységként intézeti titkárság jött létre, amely az intézeti szintű adminisztráció koordinálásáért és végrehajtásáért volt felelős. A központi adminisztráció felállítása lehetővé tette, hogy az NI saját erőforrásaira támaszkodjon az oktatásszervezés, rendezvényszervezés, nemzetközi kapcsolatépítés területein is. A Ludovika Főépületbe történő beköltözéssel az 9
intézet szervezeti egységei egy helyre kerültek. Az adminisztráció megerősítése és a szervezeti egységek megszilárdulása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az NI önállóan elláthassa a fenntartók által kitűzött célokat. A kar ezen előzmények mentén, tudatos szervezetfejlesztés eredményeként került megalapításra. 1.2.11. A szolgáltatásfejlesztések megvalósulása A Diplomás Pályakövető Rendszert (továbbiakban: DPR) az egyetemi központ működteti az oktatási rektorhelyettes irányításával. Az Alumni Közösség szervezése is ott összpontosul, amihez kari Alumni koordinátor nyújt segítséget. 1.2.12. A tehetséggondozás fejlesztése Az IFT-vel összhangban álló vezetői koncepció a karon folyó képzést minőségi, elitjellegű szakképzésként definiálta, amelynek meghatározó részét képezi a tehetséggondozás és a hallgatói tudományos aktivitás támogatása is. Ennek megfelelően a kar alapvetően 5 területre koncentrálva fogalmazta meg a tehetséggondozás cél- és eszközrendszerét: (1) készségfejlesztés, (2) ismeretbővítés, (3) társadalmi tudatosság növelése, (4) közösségi, kulturális és szakmai élet élénkítése, (5) hallgatói motiváció erősítése. Ezek megvalósításában a tanszékek, szakkollégiumok és a hallgatói önkormányzat aktív szerepet vállalnak. Az eredmények részletes ismertetését a 2.1.11-2.1.12. pontok tartalmazzák.
10
1.3.
KARI ALAPDOKUMENTUMOK
1.3.1. Az alapító okirat Az egyetem alapító okiratának bemutatását az egyetemi (központi) kötet tartalmazza. 1.3.2. A kar organogramja A kar organogramját az 1. számú ábra mutatja be.
Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar / Dékán
Dékáni Hivatal
Tanulmányi Osztály
Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ
Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék
Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék
Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék
Nemzetközi Jogi Tanszék
Európa-tanulmányok Tanszék
Európai Köz- és Magánjogi Tanszék
Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ
Stratégiai Védelmi Kutató Központ
1. sz. ábra A kar szervezeti felépítése
1.3.3. A kutatási-fejlesztési és innovációs stratégia Az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája (továbbiakban: KFIS) határozza meg az intézmény kutatási tevékenységének súlypontjait. A KFIS célrendszerének középpontjában a nemzetközileg is minősíthető, önálló és eredeti eredmények létrehozása áll. A vizsgált időszakban az NI, majd 2015-től a kar is e célrendszerhez igazítva tervezte és végezte kutatási tevékenységét a társadalomtudományok és a jogtudomány, illetve a kar képzési profiljához igazodva a nemzetközi kapcsolatok és a biztonsági tanulmányok területén. A kar K+F tevékenységéről bővebben ld. 2.2.1. fejezetben foglaltakat. 1.3.4. A kari szervezetet és működést szabályozó alapdokumentumok Az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) V. fejezete rögzíti a karok és azok egységeinek jogállását. A karra vonatkozó speciális rendelkezéseket a VIII/A. fejezet tartalmazza. Az SZMSZ az egyetemi szabályzattárban elérhető: http://uninke.hu/egyetem/szabalyzatok_-dokumentumok/szervezeti-es-mukodesi-rend. Az SZMSZ 45. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a kar elkészítette saját működésével és szervezeti rendszerével, valamint az egyes szervezeti egységeinek feladataival kapcsolatos szabályokat rögzítő működési rendjének tervezetét, amelynek véglegesítése jelen önértékelés idején folyamatban van. 11
1.3.5. A minőségbiztosítási szabályzat A kari minőségügyi szabályzásának alapját az egyetem Minőségbiztosítási Szabályzata képezi. A minőségbiztosítás kari dokumentumai a http://netk.uninke.hu/karunkrol/minosegbiztositas linken érhetők el. Részletes bemutatásukra, valamint a minőségügyi stratégia kifejtésére a 3.1. fejezetben kerül sor. 1.3.6. A kari működés egyéb alapdokumentumai A dékán a jogszabályban és a szabályzatokban meghatározott feladatai ellátása és saját – valamint a rektortól átruházott – hatáskörének gyakorlása során általános utasítási jogot gyakorol (dékáni utasítás), melynek kiadása rendjét a belső szabályozás és jogi koordináció rendjéről szóló 4/2012. számú rektori utasítás határozza meg. A kar dékánja által kiadott dékáni utasítások az egyetem Intranet hálózatán kerülnek közzétételre. 1.4.
A KAR SZERVEZETE, VEZETÉSI RENDSZERE
1.4.1. A kar szervezete és vezetése A kar szervezeti egységeinek jogállását, felsorolását az egyetemi SZMSZ tartalmazza. Az egyetemi SZMSZ 3. § (3) bekezdése alapján a kart a rektornak közvetlenül alárendelten a dékán vezeti és képviseli. A dékánt vezető feladatainak ellátásában oktatási, valamint nemzetközi és tudományos dékánhelyettes, továbbá dékáni hivatalvezető segíti. A kar oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységeit tanszékvezetők, illetve központvezetők irányítják. A tanulmányi osztályt a dékánnak közvetlenül alárendelten tanulmányi osztályvezető irányítja. A Kar testületei: Kari Tanács (továbbiakban: KT): az SZMSZ 55. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a karon 10 fős KT működik, amely a kart érintő kérdésekben, a szenátusi előterjesztésekkel kapcsolatban véleményt nyilvánít, továbbá a szenátus, illetve az egyetem felé döntést kezdeményez. A dékán az egyetem és a kar fontos ügyeiről a KT-t tájékoztatja és állásfoglalását kéri. Dékáni Tanács (továbbiakban: DT): A kari DT az SZMSZ 54. §-ban foglaltaknak megfelelően alakult meg. A DT keretében került megvitatásra, egyeztetésre minden, a kar működésével kapcsolatos kérdés, feladat, folyamat. A DT üléseire az aktuális folyamatoknak megfelelő gyakorisággal (hetente vagy kéthetente) került sor. Az üléseken meghívottként részt vettek a tárgyalt témák felelősei is. Kari Vezetői Értekezlet (továbbiakban: KVÉ): Az SZMSZ 57. §-nak megfelelően a KVÉ a dékán véleményező és tanácsadó testületeként működik. Tagjai a kar oktató, kutató tevékenységet folytató szervezeti egységeinek vezetői. Az értekezlet összehívásának gyakorisága félévente átlagosan 3-6 értekezlet, dinamikusan igazodva a mindenkori aktuális feladatokhoz. A kari testületek működésének részletes szabályait ügyrendek rögzítik, melyek az Intraneten kerülnek közzétételre. 1.4.2. A stratégiaalkotás szervezeti keretei A kari stratégia kiindulópontja a Fenntartói Testület (továbbiakban: FT) által is jóváhagyott dékáni pályázat. A DT dönt az egyes stratégiai elemek kidolgozásáért felelős személyekről, valamint a stratégiák elfogadásának rendjéről. A DT három egymástól elkülöníthető, a kar profilját lefedő stratégiai irányt határozott meg: a kari nemzetközi stratégia, a kari oktatási stratégia, a kari tudományos stratégia. A nemzetközi stratégia kidolgozásának felelőseként a DT a tudományos és nemzetközi dékánhelyettest, a kari oktatási stratégia felelősének az oktatási dékánhelyettest, míg a kari tudományos stratégia felelőseként a dékánt és a tudományos és nemzetközi dékánhelyettest együttesen jelölte ki. A kari stratégiaalkotás 12
folyamatának első lépése, hogy a kari vezető (stratégiaalkotással megbízott felelős) javaslatot készít a DT részére, melyet a KVÉ is megtárgyal és véleményez, majd a kar legfőbb döntéshozatali fóruma, a KT hagy jóvá. 1.4.3. A kari tevékenységgel kapcsolatos megrendelői stratégiák A jövőbeni elvárásokra vonatkozó információk részben a megrendelő intézményektől (a kar esetében a fenntartó és egyéb szakminisztériumok, az állami szervek és hatóságok, a közigazgatási intézmények nemzetközi kapcsolataival foglalkozó részlegeitől, illetve a nemzetközi és európai intézményektől), részben a hazai és nemzetközi közszolgálattal foglalkozó tudományos szférától szerezhetők be. Ezen információk beszerzése, vagyis a megrendelői igények pontos és részletes felmérése, illetve a nemzetközi közszolgálat terén zajló folyamatok állandó felmérése és oktatásban való integrálása a kar vezetésének, illetve oktatással és kutatatással foglalkozó munkatársainak állandó feladata. E cél elérése érdekében 2015 februárjában munkáltatói igényfelmérés végrehajtását kezdeményezte a kar a Honvédelmi Minisztérium (a biztonság- és védelempolitikai képzési terület elsőszámú megrendelője), valamint az Igazságügyi Minisztérium (az igazgatási terület egyik megrendelője) irányába. Az igényfelmérés várt hatása: (1) A fenntartói szándék tükrében fokozottabban közelíteni tudjuk a kar képzéseinek tartalmát – tantárgyi struktúráját és tananyagát – a felhasználói (elsősorban állam- és közigazgatási munkaadói) igényekhez. Rövidtávon a kar képzéseiben diplomát szerző hallgatók már 2016-ban a munkaadói igényekhez közelebb álló ismeretanyaggal és készségekkel léphetnek be a munkaerőpiacra, azaz erősödik a hallgatók célzott felkészítése és képzése. (2) Középtávon a kar képzésfejlesztéséhez szorosan kapcsolódó tananyagfejlesztés 2015-2016-ban építhet az igényfelmérés által feltárt igényekre, azaz a kar pótolhatja a hiányterületeket, ezáltal is javítva a képzések minőségét. (3) Hosszútávon a képzések tartalmának esetlegesen szükségessé váló módosítása így tervezetten, előre ütemezhetően megtörténhet. Az igényfelmérések a HM és az IM esetében 2015 tavaszán elkészültek. A felmérések eredményeit a továbbiakban a kar képzésfejlesztési tevékenységébe szükséges beépíteni – külön stratégia erre 2015-ben nem készült. 2015 végén a kar – épp a megrendelői igények állandó becsatornázásának biztosítása érdekében – javaslatot tett a Nemzetközi Szakpolitikai Vezetők Klubjának megalakítására. Ennek első ülésére 2016 februárjában sor került, s ahol a résztvevő nyolc főhatóság (Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium, Országos Rendőr-főkapitányság, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetvédelmi Szolgálat, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) képviselője vállalta az igények kari vezetés felé való jelzését. 1.4.4. A kari minőségirányítási rendszer hatása 2015. február 1-től a kar, összhangban az Egyetem előző, 2012-2015. közötti időszakra szóló Intézményfejlesztési Tervével (majd a későbbiekben figyelembe véve a 2015 októberében megfogalmazott, 2015-2020-ra szóló Intézményfejlesztési Tervet) – a 2015-2018. közötti időszakra éves minőségcélokat definiált, amelyeket évente kiértékel. 2015-ben a következő minőségcélok kerültek kitűzésre (megjelölve a teljesítés határidejét, a területért felelős személyt, valamint a végrehajtás mikéntjét): 1) A hallgatók oktatással kapcsolatos véleményének felmérése a képzésfejlesztés egyes elemeinek megalapozása és a hallgatói szolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében. 2) A hallgatók nemzetközi mobilitási igényeinek felmérése háttérként a kar nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi mobilitási programjának fejlesztéséhez. 3) Mintatantervek frissítése, pontosítása a kar alapításából következő feladatok nyomán. 4) Publikációs nyilvántartások javítása. 5) Az oktatók/kutatók szakmai fejlődésének elősegítése. 13
A 2016-os évre – a határidő, a felelős és a módszer megjelölésével – a következő minőségcélok azonosítása történt meg: 1) a kar jelenlegi hallgatói létszámának növelése az oktatás színvonalának megtartása mellett (újként definiálva); 2) a hallgatói elégedettség növelése; 3) infrastruktúra fejlesztése (újként definiálva); 4) mintatantervek felülvizsgálata; 5) publikációs nyilvántartások javítása; 6) az oktatók/kutatók szakmai fejlődésének elősegítése; 7) elektronikus tananyagok mennyiségének és minőségének növelése (újként definiálva). A 2015-re kitűzött minőségcélok tekintetében az értékelés is megtörtént, amelynek eredménye – egyezően a célokat tartalmazó dokumentumokkal – a kar honlapján is közzétételre került. 1.4.5. A hallgatói önkormányzat szerepe a vezetésben A kar hallgatói a vonatkozó szabályzatok által meghatározott arányban és módon képviseltetik magukat a kari, illetve egyetemi testületekben az alábbiak szerint: Kari Tanács (2 fő hallgató), NETK HÖK határozatban rögzítve: 11/2015. (IV.14.) és 2/2016. (I.6.); NETK Kari Tudományos Diákköri Tanács (4 fő hallgató), 25/2015. (X.20.) sz. NETK HÖK határozatban rögzítve; Egyetemi Fegyelmi Testületben kari hallgatói küldött (1 fő) – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hallgatóinak Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelően; Egyetemi Kártérítési Testületben kari hallgatói küldött (1 fő) – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hallgatóinak Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelően; Hallgatói Tanulmányi, Vizsga- és Szociális Ügyek Bizottságának kari bizottságában kari hallgatói tag (2 fő); Egyetemi Kreditátviteli és Validációs Bizottság kari bizottságában kari hallgatói tag (1 fő). A testületi tagságokon kívül a hallgatók bevonásra kerülnek az olyan eseti bizottságok munkájába és döntésekbe, melyek a kollégiumi kérdésekkel, a különböző ösztöndíjakkal, a tanszéki demonstrátorok kiválasztásával, illetve a kar életében fontos szerepet játszó rendezvényekkel, kulturális programokkal vannak összefüggésben. A kapcsolattartás a hallgatói önkormányzat (továbbiakban. HÖK) képviselőivel mind személyes, mind elektronikus formában folyamatosan és zökkenőmentesen zajlik. 1.4.6. Együttműködés az oktatási feladatokban A kar gondozásában futó képzések magas átoktatási aránnyal rendelkeznek. A komplex, több tudományterületet magába foglaló képzési programok okán a kar mind a képzésfejlesztés, mind az oktatás területén szoros együttműködésben dolgozik a társkarokkal és intézetekkel. A futó képzések óraterhelésének vonatkozásában közel 40%-os a beoktatási arány, míg a kreditterhelésben 35%-os a részesedése a társkaroknak és intézeteknek. A közigazgatásszervező alapképzési és a közigazgatási mesterképzési szakok esetében a kar két nemzetközi szakirányt felügyel, így ezek oktatási feladatai erősítik az ÁKK-val való együttműködést. A szabadon választható tárgyak keretében a kar rendszeresen fogadja a társkarok által a képzéseire felkínált szabadon választható tárgyakat, és biztosítja saját hallgatói jelentkezési lehetőségét. A nemzetközi biztonság- és védelempolitikai képzések esetében a kreditek közel 20%-át lefedő hadtudományi ismeretköröket a HHK, míg az igazgatási képzések esetében a 14
szintén 20%-hoz közelítő közigazgatás-tudományi ismereteket az ÁKK biztosítja. Ezen ismeretkörökön felül az ÁKK részben átoktatást végez az állam- és jogtudományi területeken. Az angol nyelven folytatott képzések tárgyait a kar elérhetővé teszi a társkarok képzései számára is. A kar állományába tartozó vezető oktatók részt vettek az EKM – egy 15 tantárgyból álló 30 kredit értékű tantárgycsomag – kidolgozási fázisában, így a Biztonsági tanulmányok tantárgy a modul részét képezi. Ennek eredményeként a nevezett tantárgyat a kar az Egyetem minden alapképzésében oktatja, valamint saját képzéseinek részét képezik a társkarok és intézetek által oktatott közös modul tantárgyak. A Modul az Egyetem hivatásrendjeihez kapcsoló alapfeladatok és tevékenységek megismerésén túl a későbbiekben az egyes hivatásrendek közötti átjárhatóságot is biztosítja mind a képzések folytatása közben, mind a képzés befejezését követően. Ezen felül a kar az Egyetem több mesterképzésében, doktori képzésében, valamint továbbképzésében biztosítja és oktatja a biztonságpolitikával, biztonsági tanulmányokkal kapcsolatos tárgyakat. A kar képzéseinek széles ismeretkörigénye, valamint a kiajánlható nemzetközi és Európai Uniós ismeretek társkarok által történő hasznosíthatósága okán a képzésfejlesztési folyamatok során szoros együttműködések alakultak ki, amelyek biztosítják az át- és beoktatások rendszerét. 1.4.7. Az oktatási együttműködések hatása a kompetenciacélok megvalósulására A kar képzéseinek egyik alaprendeltetése a közszolgálat nemzetközi területeire történő szakemberképzés. Ennek alapvető feltétele, hogy a képzés során a hallgatók elsajátítsák a közigazgatási szektor egyes területeinek alapvető ismereteit, hogy ezeket széleskörű nemzetközi ismeretekkel párosítva egy olyan komplex tudásanyagot birtokolhassanak, amely alkalmassá teszi őket a közszféra különböző területein a nemzetközi feladatok ellátására. Az előző pontban ismertetett magas külső beoktatási arány biztosítja, hogy a hallgatók a képzésük során elsajátítsák a komplex tudásanyag ismeretére és gyakorlati alkalmazására vonatkozó kompetenciákat. 1.4.8. Az együttműködés szerepe az infrastruktúra hatékonyságának növelésében Az egyes részterületekbe történő, más karok által biztosított beoktatás az egységes integrált egyetemi szemléletet alátámasztva hozzájárul az egyes ismeretkörök oktatási duplikációjának elkerüléséhez, a tantermi infrastruktúra hatékonyabb kihasználásához. A kar hallgatói számára a HHK által nyújtott szolgáltatásokról a 3.5.2. pont tartalmaz információt.
15
1.5.
C-SWOT analízis
KÜLSŐ FELTÉLEK, KORLÁTOK Jogszabályilag kötött bemeneti és kimeneti követelmények. Részletes, tantárgyi szinten szabályozott KKK-k. Sajátos hallgatói képzésfinanszírozási struktúrák (közszolgálati ösztöndíj).
LEHETŐSÉGEK Intézményi támogatás kutatási projektek megvalósításához. Jogszabályi garanciák a képzési portfolióra. A karra kiváló képességű hallgatók jelentkeznek. Jelentős érdeklődés, túljelentkezés a szakokra. Kiszámítható oktatói előmenetel. Oktatói mobilitási lehetőségek. Hallgatói mobilitási lehetőségek. Kampuszfejlesztés; kari képzési célokhoz jobban illeszkedő infrastruktúra kiépülése. VESZÉLYEK Korlátozott lehetőségek a szakmai gyakorlati helyek vonatkozásában. Tanulmányok elhúzódása (passzív félévek magas száma). Nyelvvizsga hiányában ki nem adott oklevelek aránya.
ERŐSSÉGEK Oktatói, kutatói állomány szakmai felkészültsége. Oktatói, kutatói állomány idegennyelv tudása. Egyedülálló képzési profil. Karok közötti együttműködés rendszere. Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer Jó kapcsolat a HÖK-kel.
STRATÉGIA (Erősség-lehetőség)
GYENGESÉGEK Kevés működési tapasztalat. Egyenetlen oktatói terhelés, szabad oktatói kapacitások. Nagyarányú fluktuáció az adminisztratív állományban. Kari szintű szabályozás gyengesége. Minőségügyi stratégia hiánya. Alacsony részvételi arány az elégedettségi felmérésekben. Nyelvi Intézet alacsony kapacitása. ITC eszközök elégtelen alkalmazása az oktatásban. Szakmai gyakorlati háló gyengesége. STRATÉGIA (Gyengeség-lehetőség)
Nemzetközi K+F pályázatokon való részvétel fokozása. Idegen nyelvű képzések fejlesztése. Idegen nyelvű kurzusok meghirdetése a társkarok számára. Oktatói mobilitás fokozása. Hallgatói létszám növelése. Hallgatói szolgáltatások fejlesztése.
Képzési portfolió bővítése. Minőségbiztosítási stratégia megalkotása. Vezetői információs rendszer fejlesztése. Elektronikus tananyagfejlesztés. Oktatók IT kompetenciáinak fejlesztése (Moodle). HR stratégia a hivatali állomány fejlesztésére és megtartására.
STRATÉGIA (Erősség-veszély)
STRATÉGIA (Gyengeség-veszély)
Egységes tehetséggondozási rendszer kialakítása. Hallgatói motiváció erősítése.
2. sz. ábra A kar C-SWOT elemzése
16
Nyelvoktatás és a Nyelvi Intézet összehangolt fejlesztése. Szakmai gyakorlati együttműködések fejlesztése.
2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 2.1.
OKTATÁS
2.1.1. A képzési szerkezet A kar az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 7/2016. (II. 15.) MvM rendeletben foglaltaknak megfelelően a 0.0.1. alfejezetben felsorolt képzéseket folytatja. Az Egyetem létrehozása, az NI működése, majd a kar megalapítása jelentős hatást gyakorolt a képzésfejlesztési folyamatra és a képzések szakmai tartalmára is. A kar gondozásában lévő szakokat érintő változások közül kiemelendő az EKM alapképzésekbe történő beépítése, amelynek nyomán a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzési szak tanterve felülvizsgálatra került. A módosított változat 2013. május 8-án került elfogadásra. A kar alapításából adódó szervezeti változások átvezetése céljából a 2015. április 24-i, majd az oktatói állomány bővüléséből következő tantárgyfelelős-módosítás miatt a 2016. január 21-i szenátusi ülésen újabb módosításra került sor. A nemzetközi igazgatási alapképzési szak esetében a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról, e szakok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az alapképzés képzési ágairól szóló 1/2015 (I. 14.) MvM rendelet módosította a szak képzési és kimeneti követelményeit (továbbiakban: KKK). Ennek megfelelően a nemzetközi igazgatási alapképzési szak szakindítási dokumentuma az új KKK-hoz igazítva módosításra került, amelyet a szenátus 2015. január 18-án fogadott el. Az FT döntése nyomán a képzés a 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben került a kar gondozásába. A kar munkatársai a megváltozott oktatói kör, valamint szervezeti struktúra mentén előkészítették a szak 2015/16. tanévtől felmenő rendszerben alkalmazandó tantervét, amelyet a szenátus 2015. június 24-i ülésén fogadott el. A Kar oktatói állományának bővülése nyomán a tantárgyfelelősök köre a Szenátus 2016. január 21-én meghozott döntésével módosult. A nemzetközi biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szak tantárgyainak felülvizsgálata már 2014-ben megkezdődött. A Kar megalakulásából adódó szervezeti és személyi változások miatt szintén módosuló tanterv jóváhagyására a 2016. január 21-i szenátusi ülésen került sor. A fenntartók és az Egyetem vezetésének igényei mentén a nemzetköziesítés és az integráció jegyében a Külügyminisztérium, valamint a társkarok bevonásával 2013-ban került kidolgozásra a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szak KKK-jára vonatkozó javaslat. A szakalapítás elfogadását követően elkészült szakindítási dokumentumot az Oktatási Hivatal (továbbiakban: OH) 2013. október 31-én vette nyilvántartásba. A Kar létrehozásából adódó szervezeti és személyi változások e tantervre is hatással voltak. A módosítás jóváhagyása a 2015. április 24-i, majd 2016. január 21-i szenátusi döntéssel megtörtént. A fenntartók és az egyetemi vezetés igényei mentén az ADB részismereti program tapasztalataira építve 2014 őszén megkezdődött az International Public Service Relations angol nyelvű mesterképzési szak fejlesztése. A szakindítási dokumentumot a Szenátus 2015. április 29-i ülésén fogadta el, majd a MAB jóváhagyást követően az OH 2015. szeptember 30-án regisztrálta. A szakindítási engedély megszerzését követően a Kar az időközben bővülő oktatói állományhoz igazította és előkészítette a képzés ajánlott tantervét, amelyet az egyetem szenátusa a 2015. december 16-án megtartott ülésén fogadott el. 2.1.2. A képzést érintő hazai és külföldi együttműködések A karnak a vizsgált időszakban 16 ország (Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Kína, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország) 30 egyetemével 17
volt képzési együttműködése az Erasmus program keretében. A karnak az említett 30 intézmény közül 24 intézménnyel van BA, 23 intézménnyel van MA, illetve 5 intézménnyel van – az MA és BA mellett – PhD szintű képzési együttműködése is. A Kar kiterjedt képzési kapcsolatokat tart fenn a következő országokkal (zárójelben a partnerszervezetek száma): Kínával (4), Olaszországgal (4), Franciaországgal (3) Németországgal (3) és Romániával (3) Lásd: http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/erasmus-partnerintezmenyek#netk 2.1.3. A felsőoktatási tevékenységen kívül végzett képzési tevékenység A kar a felsőoktatási tevékenységén kívül 2013 óta részt vesz az egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (továbbiakban: VTKI) által szervezett 8 közigazgatási továbbképzési programban: (1) Biztonsági kihívások és stratégiai válaszok; (2) Az Európai Unió szakpolitikái és pénzügyei; (3) Az Európai Unió politikája és a tagállamok; (4) Bűnügyi és rendészeti együttműködés a nemzetközi kapcsolatokban; (5) Közszolgálat a nemzetközi kapcsolatokban; (6) Biztonságpolitika és válságkezelés; (7) A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei, (8) Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő. A képzéseket 2013-2015-ben egy-egy alkalommal (ősszel), 2016-ban – a nagy érdeklődésre tekintettel – két alkalommal (tavasz, ősz) biztosítja a kar. Az akkreditált képzéseken átlagosan 50 fő, közigazgatásban dolgozó közalkalmazott és kormánytisztviselő vesz részt. A képzések célja a közszolgálati előmeneteli rendszerben előírt továbbképzési programok biztosítása, amelyek során a közigazgatásban dolgozók naprakész, a gyakorlatban alkalmazható, a szakmai változásokat tükröző ismereteket sajátíthatnak el. 2015 májusában a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával nemzetközi kiberbiztonsági képzés is zajlott a karon. E rendezvény rendszeressé tétele fontos cél a következő évekre vonatkozóan is. A képzés, amelyet a kar oktatói az ESDC szakmai testületének (Executive Academic Board) magyar képviselőivel együtt készítették elő, az EU tagállamainak minisztériumai, ügynökségei és releváns intézményei által delegált szakemberek számára biztosított átfogó és naprakész ismereteket az információs társadalom természetéről, a kibertérből érkező kihívásokról és a védelemre való felkészülés elméleti és gyakorlati hátteréről. A képzés szervezői egyedülálló előadói kört állítottak össze, mely az uniós tagállamok nemzeti kibervédelmi szakértőitől kezdve az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Parlament és az Európai Védelmi Ügynökség munkatársain át a privát szektor képviselőiig terjedt. Bővebben: http://uni-nke.hu/hirek/2015/06/01/nemzetkozikiberbiztonsagi-kepzes-az-nke-n 2.1.4. A képzések kimeneti eredményei és hallgatói létszámadatai A kar jelenleg futó képzései a megalakulásig a társkarokon akkreditálva működtek, az oktatásszervezési feladatokat az NI látta el. A nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterképzési szakok a HHK-hoz, míg a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzés a KTK-hoz (most Államtudományi és Közigazgatási Kar: ÁKK) voltak akkreditálva. A képzések közül a vizsgált időszak kezdetén még csak a biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterképzési szakok működtek nappali és levelező munkarendben. A vizsgált időszak kezdetén a képzéseknek összesen 263 aktív hallgatója volt. A következő évben a hallgatói létszám közel 25%-kal csökkent, mivel a fenntartói igényeknek megfelelően szűkítés történt a felvett alapszakos létszám tekintetében, valamint kifutottak a korábbi években felvett nagyobb évfolyamok. 18
2014-ben a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szak indításával a képzések hallgatói létszáma újra emelkedésnek indult, így megközelítőleg elérte a vizsgálati időszak kezdetén regisztráltat. 2015 szeptemberében már a karhoz akkreditáltan indult el a nemzetközi igazgatási alapképzési szak, amely teljesen új KKK-k, valamint újraalkotott tanterv mellett a korábbi megegyező nevű, a KTK által folytatott képzéstől elkülönítve került bevezetésre. Az új képzés, valamint az előző éven indított mesterképzés újabb évfolyammal történő feltöltése a hallgató létszám 357 főre történő emelkedését eredményezte. A kar hallgatóinak viszonylag alacsony létszáma előnyt jelent a kis létszámú elitképzés megvalósítására tekintettel, amelyet a kedvező hallgató/oktató arány is segít. A vizsgálati időszak első két évében a biztonság- és védelempolitikai alapszak még magas hallgatói létszáma az alapképzések dominanciáját eredményezte, míg a 2014-ben beindult új mesterképzés átfordította ezt az arányt a mesterképzések előnyére. A 2015-ben beindult új alapképzés egyensúlyi állapotot eredményezett, amely az évfolyamok feltöltődése nyomán az elkövetkező években az alapképzési szakok enyhe létszámfölényét fogja eredményezni. A részleteket a kar képzéseinek jelentkezési, felvételi és végzési adatait rögzítő 3. számú melléklet tartalmazza. A 2016 tavaszi félév adatai alapján rögzített hallgatói létszámadatok az 1. számú táblázatban kerültek összefoglalásra. Aktív hallgatói létszám
Nappali
Levelező
Összesen
Passzív hallgatói létszám
Nappali
Levelező
Összesen
Alap
141
17
158
Alap
14
12
26
Mester
102
64
166
Mester
11
67
78
Összesen
243
81
324
Összesen
25
79
104
Vendéghallgató
10
-
10
Összes hallgatói létszám
Nappali
Levelező
Összesen
Alap
155
29
184
Mester
113
131
244
Összesen
268
160
428
Vendéghallgató
10
-
10
1. sz. táblázat Hallgatói létszámadatok 2016
2.1.5. A beiskolázást meghatározó keretrendszer Az Egyetemre felvehető hallgatói létszám megállapításának módját a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és 19
tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet rögzíti. Ennek megfelelően a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a rendészetért-, továbbá a honvédelemért felelős miniszter az ágazati igények alapján beiskolázási tervet készít, amelyet megküld az Egyetem rektora részére. A létszámkeretekre vonatkozó központi előterjesztések az elmúlt évek felvételi eljárásai során szerzett közvetlen, kari szintű tapasztalatok alapján módosulhatnak. Az összegzett egyetemi beiskolázási-tervre vonatkozó javaslatot az Egyetem rektora az FT elé terjeszti. A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban történő megjelenéshez a testület jóváhagyása szükséges. Az FT határozatában rögzített létszámkeretek évente kormányhatározatban kerülnek rögzítésre. A kar minden jelenleg futó képzése tekintetében kizárólagosságot élvez. A kari létszámkeretek meghatározásánál az Egyetem nemzetközi stratégiája és a fenntartók közös, nemzetközi területre vonatkozó elvárásai az irányadóak. A kar valamennyi képzése esetében – az alapképzések esetében is – az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet által előírt felvételi követelmény a meghatározott szintű nyelvvizsga. További specialitás, hogy a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzés estében a rendészeti ismertek és a honvédelmi ismeretek érettségi tárgyak a felvételi eljárásban felvételi tárgyként elfogadtathatóak. 2.1.6. Az oktatás-tanulás eredményességének figyelemmel kísérése a hallgatói előrehaladás és teljesítmények tükrében A kar számára alapvetően a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ), illetve részben a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) ad lehetőséget a hallgatói teljesítmény mérésére, az előrehaladás és az eredményesség megítélésére. Ennek főbb eszközei a tárgyfelvétel és vizsgák rendjének rögzítése, a passzív félévek számának maximalizálása, a tárgyak egymásra épülése, illetve a különféle tanulmányi ösztöndíjak rendszere. A TVSZ rögzíti a tárgyfelvételek, a vizsgák és javítóvizsgák maximális számát, részletezve annak körülményeit és esetleges költségeit (TVSZ 40. §). Ennek célja a hallgatók ajánlott tanterv szerinti előmenetelének ösztönzése. Az oktatás-tanulás eredményességét, az előrehaladás figyelemmel kisérését szolgálja a félévente megszerzendő kreditek száma is, amelynek nem teljesítése átsorolást von maga után. Ezt egészíti ki intézményi szinten az a rendelkezés, amely szerint az ösztöndíjas hallgató súlyozott átlagának el kell érnie a 3,00-ás értéket (HTJSZ 45. § 1.). A hallgatói jogviszony szüneteltetésére meghatározott feltételekkel, két félév időtartamban van lehetőség (TVSZ 31. §). A hallgatók szakmai ismereteinek logikus bővülését hivatott elősegíteni a tanterv részeként rögzített előtanulmányi rend, amelynek keretszabályozásáról a TVSZ III. fejezet rendelkezik. A hallgatók teljesítményének ösztönzését szolgálja a későbbiekben ismertetett ösztöndíjrendszer is. Az előrehaladását az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer (továbbiakban: Neptunrendszer) segítségével követi nyomon az intézmény, így a kar is. 2.1.7. A tanulmányok elhúzódása A kar által jelenleg gondozott szakokon a hallgatói jogviszony megszüntetésére 2012 és 2015 között összesen 51 alkalommal került sor, 31 esetben a hallgató saját kérésére, 20 esetben pedig az egyetem egyoldalú nyilatkozatával. Ugyanezen időszakban és körben 296 hallgató szüneteltette jogviszonyát. A passzív félévek száma 562 volt. Egy tanévre vetítve alapképzések esetén átlagosan 42 fő, mesterképzésnél 30 fő körül mozog a passzív hallgatók száma. A lemorzsolódási adatok a 2. számú táblázatban kerülnek bemutatásra.
20
Lemorzsolódási adatok a Kar által gondozott képzéseken Jogviszony megszüntetések száma Tanév Jogviszony megszűnésének oka (saját kérésre/átjelentkezés miatt/tanulmányi okból) hallgató bejelentése alapján megszüntetett jogviszonyok 4 2012
másik felsőoktatási intézménybe átjelentkezők száma intézmény által egyoldalú nyilatkozattal megszüntetett jogviszonyok összesen hallgató bejelentése alapján megszüntetett jogviszonyok
2013
másik felsőoktatási intézménybe átjelentkezők száma intézmény által egyoldalú nyilatkozattal megszüntetett jogviszonyok összesen hallgató bejelentése alapján megszüntetett jogviszonyok
2014
2015
hallgatói létszámhoz számított arány százalékban 1,52 0,00
15
5,70
19
7,22
6
2,97 0,00
7
3,47
13
6,44
7
2,78
másik felsőoktatási intézménybe átjelentkezők száma intézmény által egyoldalú nyilatkozattal megszüntetett jogviszonyok összesen
7
2,78
14
5,56
hallgató bejelentése alapján megszüntetett jogviszonyok
22
6,16
másik felsőoktatási intézménybe átjelentkezők száma intézmény által egyoldalú nyilatkozattal megszüntetett jogviszonyok összesen
0,00
0,00 0,00 22
6,16
2. sz. táblázat Lemorzsolódási adatok a Kar által gondozott képzéseken
A tanulmányok elhúzódása mögött álló okok között előkelő helyet foglal el a külföldi képzésen való részvétel. Különösen mesterszakon jelent ez problémát, ahol a hallgatók az első félévben – értékelhető tanulmányi eredmény híján – még nem is jelentkezhetnek az Erasmus programra, ezért legkorábban a harmadik félévben tudnak külföldön tanulni. A tapasztalatok alapján a programban való részvétel gyakran a tanulmányok legalább egy szemeszterrel történő meghosszabbításához vezet. Főleg a mesterképzés esetében fordul elő, hogy hivatásos állomány tagjaként a hallgatót külföldi szolgálatra vezénylik, aki emiatt kénytelen tanulmányait szüneteltetni. Gyakori jelenség, hogy az alapképzésben részt vevő hallgatók tanulmányaik során munkát vállalnak, és tanulmányaikat befejezését inkább későbbre halasztják. A tanulmányok lezáratlanságának egyik legfőbb oka a kimeneti követelmények között szereplő nyelvvizsgafeltételek nem teljesítése. A kar (korábban az NI) képzésein a 2012/2013. - 2014/2015. tanévben záróvizsgázottak igen magas aránya nem szerzett oklevelet nyelvvizsga hiánya miatt (33, 42, 35 %), a levelező munkarendben az arányok még magasabbak (46, 53, 67 %). A jelen önértékelés készítésekor a kar által gondozott képzéseken összesen 139 hallgatónak nem került kiadásra az oklevele ezen okból 2012 óta, amely probléma egyaránt érinti az alap- és mesterszakok nappali és levelező tagozatát is, ami összefügg a képzési és kimeneti követelményekben megállapított magas szintű nyelvi követelményekkel. Az összefoglaló táblázatot a 4. számú melléklet tartalmazza. 2.1.8. A hallgatói vizsgaeredmények változásának tendenciái A kar meghatározó képzése a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterképzés. A mesterképzés központi tantárgyai a Koalíciós és nemzeti biztonsági stratégiák és a Védelempolitika I. tantárgyak, amelyek kiegészítik egymást. Ugyancsak kulcsfontosságú tantárgya a szaknak a Biztonságelméletek, amelynek szigorlati vizsgája 21
magában foglalja az említett tárgyakat is. A vizsgált időszakban a hallgatói teljesítmények az említett tantárgyak tekintetében a következőképpen alakultak: Koalíciós és Nemzeti Biztonsági Stratégiák – 3,24; Védelempolitika I. – 3,54; Biztonságelméletek – 3,96; Biztonságelméletek szigorlat – 3,24. Az adatokból jól látható, hogy a két, tanterv szerint az őszi szemeszterben futó kollokviumi tantárgyból (Védelempolitika I., Koalíciós és nemzeti biztonsági stratégiák) a vizsgált időszakban átlagosan 32, illetve 33 fő vizsgázott, átlagosan 3,545, illetve 3,34 vizsgaeredménnyel. A tavaszi szemeszterekben vizsgakurzuson néhány hallgató teljesítette a két tárgyat. A vizsgaeredmények a fenti időszakban javuló tendenciát mutatnak, egy kivétellel: a Koalíciós és nemzeti biztonsági stratégiák (ZNETINB5810) tantárgy vizsgaátlaga a 2015-16. I. szemeszterben romlott, ennek vélhető oka, hogy változott a tárgy oktatója. Az őszi szemeszterben futó Biztonságelméletek kollokviumi tantárgyból a vizsgált időszakban átlagosan 33 fő vizsgázott, átlagosan 3,96 vizsgaeredménnyel. A tárgy vizsgaátlaga relatíve stabil. A fenti tárgyakat is magában foglaló Biztonságelméletetek szigorlat (tárgyai: Nemzetközi biztonsági intézmények, Biztonságpolitika III., Stratégiai gondolkodás, Biztonságelméletek, Védelempolitika I.) a vizsgált időszakban átlagosan 3,24 vizsgaeredménnyel zárult, ezen belül megfigyelhető tendencia, hogy a tanterv szerinti ütemezésben teljesített szigorlat vizsgaeredménye átlagosan közel egy érdemjeggyel jobb átlagot mutat, mint a szigorlatot (vélhetően valamilyen halasztás, elmaradás miatt) keresztfélévben teljesítő hallgatók átlaga. A kar a Biztonsági tanulmányok tantárgy oktatásával vesz részt az Egyetemi Közös Modulban. A tárgyfelelős szervezeti egység az EKM bevezetése előtt is széles körben oktatta a biztonságpolitikával összefüggő ismereteket, így a társkarokon történő oktatási tapasztalat nagyban hozzájárult a Biztonsági tanulmányok tárgy minden alapképzésben történő sikeres végrehajtásához. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a nappali munkarendben tanuló hallgatók eredményesebben sajátítják el a tárgy ismeretanyagát, így sikeresebben teljesítenek a számonkéréseken, mint a részidejű képzési formában tanulók. A vizsgálati időszakban az összesített hallgatói eredmények a tárgyból 3,36-os átlagot mutatnak, amihez képest a saját képzési terület, valamint a HHK és a Nemzetbiztonsági Intézet képzéseinek átlaga magasabban, míg az ÁKK átlaga alacsonyabban helyezkedik el. Ld. 3. számú táblázat. A vizsgaeredmények változására vonatkozó mutatókat a 4. számú táblázat rögzíti. NETK 2013/2014/2 2014/2015/1 2014/2015/2 2015/2016/1
4,35
Összes
4,08
AKK
HHK
RTK
KVI
4,14 3,22
3,8
2,92 2,92
Összes
3,35
3,95 3,28 3,37 2,80
3,33
2,98 3,56
NBI
3,76 2,89
2,71
3,06
3,02
3,56
3,36
3. sz. táblázat Biztonsági tanulmányok EKM modul összesített hallgatói eredményei
Súlyozott tanulmányi 12/13/1 12/13/2 átlag Nappali 3,54 3,76 Levelező 3,23 3,18 Össz. 3,46 3,62 hallgató
15/16/1 Összesített
13/14/1
13/14/2
14/15/1
14/15/2
3,32 3,14
3,63 3,32
3,58 3,57
3,78 3,67
3,88 3,62
3,66 3,37
3,28
3,56
3,57
3,75
3,75
3,59
4. sz. táblázat Vizsgaeredmények változásai
22
2.1.9. A záróvizsga-eredmények A vizsgált időszakban a karon, illetve az NI-ben biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszakos képzések folytak. A vizsgált 7 félév záróvizsga átlaga: alapszakon 3,49 (összesen 114 hallgató), mesterszakon 3,92 (összesen 116 hallgató). Minden páratlan szemeszterben azok a hallgatók tettek záróvizsgát, akiknek nem sikerült befejezniük tanulmányaikat a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő alatt, így három, illetve két év alatt (alapképzés esetén átlagosan 5 fő, mesterképzés esetén átlagosan 9 fő). Esetükben az alapszakon az átlagnál jóval sikeresebb záróvizsga-időszak volt a 2014/2015. tanév I. féléve (4,0), míg jóval az átlag alatt maradt az egy évvel korábbi, 2013/2014. tanév I. féléve (2,33). Mesterképzésnél is hasonló ingadozás figyelhető meg: a 2012/2013. tanév I. szemeszterében jóval átlag alatt teljesítettek a hallgatók (3,08), míg a 2013/2014. tanév I. szemeszterében átlag felett (4,33). A biztonság- és védelempolitikai képzés esetében a hivatalos záróvizsga időszak a második, tavaszi szemeszterekre esik. Ebben az időszakban alapképzés esetén átlagosan 32 fő, mesterképzés esetén átlagosan 27 fő tesz záróvizsgát. Az eredmények tendenciáját a 3. számú ábra szemlélteti. 5
4,5
4
4,43 3,97 3,77
Nemzetközi biztonság- és védelempolitika alapképzési szak
3,91 3,65
3,56
3,5
Nemzetközi biztonság- és védelempolitika mesterképzési szak
3
2,5 2012/13
2013/14
2014/15
3. sz. ábra Záróvizsga eredmények alakulása a Nemzetközi biztonság- és védelempolitika alap- és mesterképzési szakokon
Összességében megállapítható, hogy: 1) alapszakon a hallgatók átlagosan fél osztályzattal gyengébben teljesítettek a záróvizsgák során; 2) a páratlan szemeszterekben jóval kevesebb hallgató tesz záróvizsgát, mint a páros szemeszterekben, ugyanakkor ez az eltérés mesterszak esetében jóval kisebb (ennek oka, hogy munka mellett a hallgatóknak általában nem sikerül két év alatt befejezniük egyetemi tanulmányaikat); 3) általános jelleggel nem rajzolódik ki javuló vagy romló tendencia a záróvizsgaeredményekben. 2.1.10. A végzettek arányának javítására alkalmazott eszközök, módszerek A kar az alacsonyabb hallgatói összlétszám eredményeként nagyobb figyelmet tud fordítani a hallgatói előrehaladás követésére, és ennek eredményeként lépéseket tehet a végzettek arányának javítására. A nemzetközi biztonság- és védelempolitikai mesterképzés esetében a hallgatók jelentős hányada hivatásos szolgálati jogviszony mellett folytatja tanulmányait, így 23
az ebből fakadó kötelezettségek részben hátráltathatják őket. A kar kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a hivatásrendi feladatokat ellátókat, valamint a szakterületükön meghatározó gyakorlati munkát folytató hallgatókat támogassa tanulmányi előrehaladásukban. Ennek megvalósítása érdekében a speciális helyzeteknek megfelelően alkalmazza a TVSZ 20. §-ában rögzített kedvezményes tanulmányi rendet. A kar képzései mind a bemeneti feltételek között, mind az oklevél megszerzésének követelményeként a jogszabályban megállapított minimum szinthez képest magasabb nyelvvizsga-követelményeket írnak elő. Az előírt nyelvi követelmények teljesíthetősége céljából a kar majdnem minden képzésén van tantervbe integrált nyelvoktatási blokk, ahol a hallgatók saját igényeiknek megfelelően választhatnak a felkínált nyelvi kurzusokból. A nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzési szak esetében 5x60 óra az első félévtől, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak esetében 2x60 idegen és 2x60 szaknyelvi óra a második félévtől, a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szak esetén 3x60 óra az első félévtől, míg az International Public Service Relations mesterképzési szak (továbbiakban: IPUS) esetében 2x60 óra speciális nyelvi kurzus van beépítve a képzés tantervébe. A kar képzései számára két, a kar állományban lévő nyelvoktató, valamint a HHK és az ÁKK nyelvi központjai biztosítják a megfelelő számú és szintű nyelvi kurzust. Továbbá a részidejű munkarenden tanuló hallgatók számára a kar 2016 februárjától pilot jelleggel elearning/távoktatási típusú nyelvórákat indított, amelyről a kari önértékelés 3.3.10. pontban részletesebben beszámolunk. A kar képzési kultúrájában meghatározó szerepet játszik a kiemelkedő teljesítményre képes hallgatók mentorálása és előrehaladásának segítése. Ezen felül a kar dékánjának szakmai vezetői koncepciójában is szerepel a gyakornoki program, amelynek részeként a kiemelkedő teljesítményű hallgatók az oktatói tevékenység segítése és a kutatói tevékenység megismerése terén szerezhetnek tapasztalatokat a karon belül. Ez jelenleg a demonstrátori rendszeren keresztül valósul meg, de a kari vezetés tervei alapján további fejlődési területeket foglal magába. 2.1.11. Átfogó kép a tehetséggondozó tevékenységről A tehetséggondozás kiemelt területe az Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia (ITDK), illetve Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK). 2015 őszén döntés született a HHK ITDK-járól való leválásról és saját kari ITDK megszervezéséről. Az egyetemi szakkollégiumok közül a karnak, képzési portfóliójából adódóan, elsősorban a Biztonságpolitikai Szakkollégiummal (továbbiakban: BSZK) van érdemi kapcsolata, amely egy 2015 tavaszi döntés eredményeként karközi jelleggel működik. A kar oktatói rendszeres óraadói a BSZK kurzusainak. A kar hallgatói emellett az ÁKK-n működő Magyary Zoltán Szakkollégium, illetve az Ostrakon Szakkollégium munkájába is bekapcsolódhatnak. A tehetséggondozás további módja a demonstrátori rendszer működtetése, amelynek egyetemi szabályait a 34/2012. számú rektori utasítás rögzíti. Demonstrátori pályázatok a vizsgált időszakban is kiírásra kerültek. A tehetséggondozásban fontos szerepet tölt be a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (továbbiakban: SVKK) 2012 óta rendszeresen meghirdetett Gyakornoki Programja, amelyben az Egyetem hallgatói mellett külsős jelentkezők is részt vehetnek. A kutatóközpont a 20122015 időszakban 42 szakmai gyakornokot, köztük 3 külföldit fogadott. 2.1.12. A szakkollégiumok Az egyetemi szakkollégiumok közül a kar képzési portfóliójából adódóan a BSZK-val van a legszorosabb kapcsolata. Az együttműködés 2008-ra nyúlik vissza, amikortól a jelenlegi kar hét kollégája is részt vett a BSZK modern működési kereteinek kialakításában, és tevékenységével hozzájárult a minősített szakkollégium cím elnyeréséhez. A BSZK az 24
Egyetem megalakulását követően a korábbi infrastrukturális bázisán, a Hungária körúti Campuson maradt, és ott folytatta működését. A kar oktatói azóta is rendszeres óraadói a BSZK kurzusainak. 2015 tavaszán a BSZK és a kar között tárgyalások kezdődtek a két fél formális együttműködésének kereteiről. Az Egyetemen működő szakkollégiumok közül 2015 óta az államtudományi és közigazgatási felsőoktatáshoz kötődő, az ÁKK-n működő Magyary Zoltán Szakkollégiummal és az Ostrakon Szakkollégiummal alakult ki együttműködés abból adódóan, hogy a kar igazgatási területen működő képzései jelentik a szakkollégiumok egyik hallgatói merítési bázisát. A két szakkollégiummal elsősorban a szakmai-tudományos rendezvények és a szakkollégiumok önképzése területén folyik együttműködés, oktatók, előadók, illetve a kari infrastruktúra biztosítása által. A karról első alkalommal 2015 őszén jelentkeztek hallgatók a Magyary Zoltán Szakkollégiumba, közülük 2016 februárjában 8 főt vettek fel. 2.1.13. A doktori iskola A kar oktatói a Közigazgatás-tudományi (továbbiakban: KDI) és Hadtudományi Doktori (továbbiakban: HDI) Iskolák programjaiban működnek közre. A kar a HDI-be négy, a KDI-be három törzstagot delegál. A kar oktatói közül a két doktori iskolában összesen 13 témavezető tevékenykedik, és további négy oktató vesz részt a doktoranduszok oktatásában. Az egyetem doktori iskoláinak részletes ismertetését az egyetemi (központi) kötet tartalmazza. 2.1.14. A tudományos diákkörök A kari TDK-k az ITDK szervezésén és lebonyolításán túl oktatási és kutatási műhelyként is funkcionálnak. A karon jelenleg öt Tudományos Diákkör működik. Az Európai Köz- és Magánjogi Tanszéken működő TDK keretén belül félévente kerül sor szakmai workshopok megrendezésére, melyek alkalmával a hallgatók számára lehetőség nyílik előadásokat tartani egy általuk választott, a tanszék profiljához kapcsolódó témában. Ezen előadások során alkalmuk nyílik a hallgatóknak a kutatómunka elsajátítására, illetve az előadókészségük fejlesztésére. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék TDK-jának alapvető célja, hogy tagjainak az egyetemi tanulmányain felül tehetséggondozást, pályaorientációt, versenyfelkészítést és közösségi programokat biztosítson. Megalakulását követően a TDK első kiemelt célja a 2016ban folyó EMILYO – Common Security and Defence Policy Olympiad versenyre való felkészítés. A TDK tagjai együttesen versenyeznek, versenydolgozataikat a későbbiekben TDK Konferenciára is szeretnék benevezni. A hallgatók készségfejlesztését szolgálják a kétheti gyakorisággal összehívott ülések is. Az SVKK-hoz kötődő TDK a Központ profiljához tartozó témák feldolgozásán túl gyakorlati kutatás- és elemzés módszertani ismereteket (forráskezelés, esettanulmányok feldolgozása stb.) közvetít. A TDK munkában résztvevő hallgatók szakdolgozati/diplomamunka témájukhoz kötődően személyre szabott módszertani segítséget kapnak. Az Európa-tanulmányok Tanszék TDK-jának elsődleges célja az egyetemi képzést kiegészítő plusz ismeretek nyújtása, továbbá az Európai Unióban felmerülő aktuális problémák megvitatása. Ennek érdekében jött létre a kéthetente megrendezésre kerülő EU-műhely rendezvénysorozat. A műhely mindig három részből áll: először egy adott téma kerül megvitatásra egy meghívott előadó közreműködésével, majd a hallgatók közösen megvitatják azt az előadó segítségével, végül a tudományos munkák megírásával kapcsolatban kiadott feladatokat elemzik. A foglalkozások gyakorlatiasak, interaktívak, kiválóan fejlesztik a hallgatók kompetenciáit. Kína Közigazgatás- Gazdaság- és Társadalomkutató Központjának Tudományos Diákköre egy olyan szakmai közösség, amelynek tagjait a kínai nyelv és Kína, mint ország közigazgatása, gazdasága, társadalma és kultúrája iránti érdeklődés köti össze. A TDK 25
keretében szervezett konferenciák és előadások neves sinológusok és más tudományterületről érkező, Kínával foglalkozó szakemberek közreműködésével valósulnak meg. Külön érdemes kiemelni, hogy azon TDK tagok, akik a kínai nyelv elsajátításával is aktívan foglalkoznak, évről évre nagy sikerrel pályáznak meg és nyernek meg kínai nyelvi részképzésre irányuló ösztöndíjakat. A kari TDK működéséről ld. http://netk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/tudomanyosdiakkor/Kari-tudomanyos-diakkorok. 2.1.15. Demonstrátori rendszer Az egyetemen demonstrátori rendszer kereteit a demonstrátori tevékenységről szóló 34/2012. számú rektori utasítás szabályozza. A kar az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal (továbbiakban: EHÖK) együttműködve minden tanév elején demonstrátori pályázatot hirdet, melynek célja a kiemelkedő képességű, tanulmányi eredményű hallgatók bekapcsolása a tanszékek, kutatóközpontok szakmai és adminisztrációs munkájába. Pályázatot azok a hallgatók nyújthatnak be, aki az adott tanévben teljes idejű, támogatott képzésben vesznek részt, az adott tanévben alapképzés harmadik, kivételes esetben második évfolyamára, vagy mesterképzésre járnak. A pályázás további feltétele, hogy a pályázó kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezzen, továbbá magatartása és közösségi munkája példás. A demonstrátor jogait és feladatait szerződés rögzíti. A demonstrátori feladatok ellátásáért az EHÖK által megállapított összegű ösztöndíj jár. A kar első alkalommal 2015 szeptemberében hirdetett demonstrátori pályázatot 8 hallgató számára a kar 6 tanszékén és 2 kutatóintézetében. A demonstrátorok munkáját a tanszékek és kutatóközpontok munkatársai mentorálás formájában segítik és irányítják. Bővebb információ a következő elérhetőségek alatt található: http://netk.uni-nke.hu/hirek/2015/09/11/felhivas-demonstratori-palyazatra http://netk.uni-nke.hu/hirek/2015/10/14/demonstratori-megbizasok-atadasa-a-nemzetkozi-eseuropai-tanulmanyok-Karon. 2.1.16. Az idegen nyelven történő oktatás színterei A kar oktatói állománya – a kar rendeltetéséből is adódóan – aktívan részt vesz az egyetem idegen nyelven oktatott tárgyainak oktatásában. A vizsgált időszak első szakaszában az angol nyelvű kurzusokat az Erasmus programok keretében kiajánlott tárgyak képezték. Ez 2012-ben 8 tárgyat, míg 2013-ban már 11 tantárgyat jelentett. A két jelzett évben az Erasmus program keretében a társkarokra dedikálva érkeztek a hallgatók, akik számára biztosított volt a lehetőség, hogy jelentkezzenek a kiajánlott tárgyakra. A kar jelenlegi oktatói állományának egy részére támaszkodva az NI 2014-ben egy komplex képzésfejlesztési folyamat eredményeként kidolgozta az 1.2.1. fejezetben bemutatott ADB részismereti programot, amely egy félévnyi angol nyelvű tanulmányi blokk kiajánlását jelentette a kormányközi ösztöndíjjal érkező hallgatók számára. A 2016 februárjában induló IPUS angol nyelvű mesterképzés fejlesztési alapját képező részismereti program első alkalommal 2014 szeptemberében indult, amikor 14 hallgató kezdte meg a részismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányait. A két választható specializációval (biztonság- és védelempolitikai, Európa-tanulmányok) a részismereti képzési blokk beindítása újabb 14 angol nyelvű tantárgy elindítását jelentette, aminek eredményeként az Erasmus tárgyakkal kiegészülve 2014-ben 26 idegen nyelven oktatott tárgyat jelentett. Az egyetem nemzetköziesítése jegyében 2015 februárjától az Erasmus képzési programok keretében felajánlott tárgyak, valamint a második évfolyamát élő ADB tantárgyait a magyar nyelvű képzések hallgatói idegen nyelven oktatott szabadon választható tantárgyként felvehették a saját képzésükön. Ennek eredményeként a 2015/2016. tanév tavaszi félévében az ADB programon résztvevő 17 hallgató, valamint az Erasmus programmal a kar által
26
felajánlott kurzusokon tanuló hallgatók mellé csatlakozhattak a magyar nyelvű képzések hallgatói is. A kar mint önálló szervezeti egység 2015 szeptemberétől fogadhatott Erasmus programon résztvevő hallgatókat. A 13 tárgyból álló kurzuskínálat az ADB, valamint a fél évvel később elindításra tervezett IPUS angol nyelvű mesterképzés tárgyaiból állt össze, amelyekre a 11, karra érkező Erasmusos hallgató mellett a társkarok Erasmus programban résztvevő hallgatói, továbbá a magyar nyelvű képzéseken résztvevő hallgatók is jelentkezhettek. A kar idegen nyelvű oktatási színtereinek fejlődését a 2016 februárjában elindult IPUS angol nyelvű mesterképzési szak igazolja, amely 22 kötelező és további 25 szabadon választható tantárggyal rendelkezik, amelyek nyitva állnak az angol nyelvű képzésen résztvevő, valamint szabadon választható tárgyként a magyar nyelvű képzéseken résztvevő hallgatók számára is. 2015 őszén új képzési programmal indult a nemzetközi igazgatási alapszak is, amely 7 olyan tárggyal rendelkezik, amely a magyar nyelven túl angol nyelvű kurzusként is fel lesz ajánlva a képzés hallgatói számára. 2.1.17. Cserekapcsolati lehetőségek Az Erasmus program keretein belül a hallgatók 26 partnerintézmény közül választhatnak (ld. http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/erasmus-partnerintezmenyek#netk), a kar pedig 30 különböző külföldi intézménnyel alakított ki valamilyen nemzetközi együttműködést (ld. a 1.2.4. pontban foglaltakat). Mindezek mellett az idegen nyelven zajló IPUS mesterképzés, illetve a Jean Monnet program is a külföldi tapasztalatszerzést szolgálja. A cserekapcsolatok egyrészről oktatói, kutatói és munkatársi mobilitási lehetőségeket foglalnak magukba, amelyek célja elsősorban működőképes gyakorlatok megismerése és cseréje; másrészről a hallgatók tanulmányi és szakmai gyakorlati mobilitási lehetőségeit segítik (szak)nyelvismeret, új oktatási és tanulási gyakorlatok, interkulturális tapasztalatszerzés révén. 2.1.18. Az egyéni tanulási lehetőségek A TVSZ 20. §-a alapján kedvezményes tanulmányi rend engedélyezhető, ha a hallgató: valamely szakterületen kiemelkedő, bizonyított elméleti/gyakorlati teljesítménnyel rendelkezik; országos, illetve nemzetközi szinten elismert tudományos munkát végez; kiemelkedő országos, illetve nemzetközi szintű sportoló az adott sportág országos szövetségének javaslata alapján; külföldi részképzésben vesz részt, ide értve a külföldi ösztöndíj elnyerését is. Az engedély alapján a hallgató a kötelező elméleti és gyakorlati foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, kidolgozott feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit vizsgaidőszakon kívül is teljesítheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelent tanulmányi kötelezettség teljesítése alóli felmentést, a hallgató nem mentesül a kérelmezett időszakra a tanterv által előírt tanulmányi (elméleti és gyakorlati) kötelezettségek teljesítése alól. A karon a vizsgált időszakban átlagosan 35 hallgató kért kedvezményes tanulmányi rendet. A beadott hallgatói kérelmeket az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bizottság 95%-ban támogatta. A kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozó kérelmek indoka – a kérelmek több mint felénél – külföldi részképzésben történő részvétel, ide értve a külföldi ösztöndíj elnyerését is. A beadványok második leggyakoribb indoka – amely a kérelmek majd 20 %-át teszi ki – a TVSZ-ben rögzített szülés, továbbá baleset, súlyos betegség vagy más, a hallgató önhibáján kívüli váratlan ok miatti kérelem, amelyek közé besorolandók a hivatásos állományú hallgatók vezénylésből fakadó kötelezettségei. A kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozó kérelmek közel hasonló számban megjelenő indoka az országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselő, vezető kormánytisztviselő, EHÖK/kari HÖK vezető tisztségviselő pozíció betöltése. 27
2.1.19. A kiemelkedő teljesítményű hallgatók támogatása Az Egyetem a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára különböző ösztöndíjprogramokat hirdet. A teljesítményalapú hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló források tanulmányi ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, egyetemi szakmai ösztöndíj, hallgatói tudományos ösztöndíj, valamint hallgatói közéleti ösztöndíj jogcímeken kerülnek kifizetésre. A HTJSZ-ben meghatározott további juttatások közé tartozik a hallgatói sport és kulturális ösztöndíj, a Pro Juventute díj, az Egyetemi Közösségi Díj, a Publico Bono ösztöndíj, a Kiemelt tanulmányi ösztöndíj, a Külföldi részképzés támogatása, a Szakkollégiumi ösztöndíj és a Tudományos Diákköri ösztöndíj. A kifizetésekkel összefüggésben az egyetemi (központi) kötet tartalmaz elemzést, a kari adatokat pedig az 5. számú táblázat mutatja be. Támogatás
Félév
Hallgatói létszám
Tanulmányi ösztöndíj
2014/15/2
27 fő
Tanulmányi ösztöndíj
2015/16/1
67 fő
Köztársasági ösztöndíj
2015/16/1
2 fő
Kiemelt tanulmányi ösztöndíj
2015/16/1
6 fő
Szakkollégiumi ösztöndíj
2015/16/1
2 fő
Alaptámogatás
2015/16/1
4 fő
Bursa Hungarica
2015/16/1
14 fő
Rendkívüli szociális ösztöndíj
2015/16/1
1 fő
Rendszeres szociális ösztöndíj
2014/15/2
3 fő
Rendszeres szociális ösztöndíj
2015/16/1
42 fő
5. sz. táblázat Támogatások összefoglaló táblázata
2.1.20. A hallgatók bekapcsolódása a tudományos kutatásba és a gyakorlati munkába A kar tehetséggondozási tevékenységének szerves részét képezi a fentebb kifejtett tudományos diákköri munka, a demonstrátori rendszer, továbbá a HÖK szakmai programjainak támogatása. A karon dolgozó oktatók és kutatók munkaköri feladata a mentori tevékenység ellátása. Ennek célja, hogy a hallgatók egyéni érdeklődésüknek megfelelően, személyre szabott iránymutatást és módszertani képzést kapjanak graduális tanulmányaik kiegészítéseként. A karon folyó képzésekben végzett oktatási, tehetséggondozási és mentorálási tevékenység során megismert hallgatók rendszeresen részt vesznek az SVKK munkájában, ahol személyre szabott kutatás- és elemzés-módszertani felkészítést kapnak, publikációs és kutatói háttértevékenységben vesznek részt. A legjobb hallgatói publikációk az SVKK Nézőpontok c. sorozatában online, valamint a Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle c. szakfolyóiratban online formában és nyomtatásban is rendszeresen megjelennek. A nem formális egyéni tanulás, a munka világára történő szocializálás lehetőségét nyújtja a demonstrátori rendszerbe való bekapcsolódás és a szakmai gyakorlatok rendszere. 2.1.21. A tehetséges hallgatók részére biztosított további hazai és nemzetközi megjelenés A kar tehetséges hallgatói a képzési együttműködés kihasználásához számos nemzetközi képzési ösztöndíjra pályázhatnak pl. doktoranduszok külföldi konferencia részvételre, tudományos rendezvényen való részvételre, továbbá CEEPUS, Campus Mundi, Visegrádi Alap, Fulbright, DAAD, Kínai Állam Ösztöndíja, KAAD, OMAA programokba. Lásd: http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/erasmus-partnerintezmenyek#netk.
28
2.1.22. A végzettek elhelyezkedésére vonatkozó speciális feltételrendszer A kar képzései tekintetében a végzettek elhelyezkedésére vonatkozó speciális feltételrendszer nincs. 2.1.23. Munkáltatói visszajelzés a végzettek elhelyezkedéséről, alkalmazhatóságáról A központi koordinációval működtetett DPR-en belül a végzett hallgatók tekintetében csak a hallgatói oldalról történik adatgyűjtés, a munkáltatói részről nem. A kar jelenleg csak a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak esetében rendelkezik végzett és elhelyezkedett hallgatókkal, akik jellemzően a védelmi és külügyi területen találnak munkát. Esetükben az alkalmazhatóságra vonatkozóan jó lehetőséget kínál, hogy a szféra képviselőivel a kar oktatói szoros szakmai kapcsolatokat ápolnak, tőlük rendszeresen érkeznek közvetlen visszajelzések. Konkrét és jól elemezhető információforrást jelentenek a külső szakemberek által adott konzulensi és opponensi vélemények, valamint a külső tagokat is felvonultató záróvizsga bizottságok jegyzőkönyvei. 2.2.
KUTATÁS-FEJLESZTÉS
2.2.1. A tudományos kutatás kari feltételei és szervezeti keretei A tudományos kutatás alapvetően az egyetemi KFIS alapján, az Egyetemi Tudományos Tanács iránymutatása mellett folyik. A tudományos kutatás felelőse kari szinten a dékán, a karon belüli koordinátora pedig a nemzetközi és tudományos dékánhelyettes. A nemzetközi és tudományos dékánhelyettes feladata a 3 évre szóló Kari Tudományos Stratégia (továbbiakban: KTS), valamint az éves kutatási és publikációs tervek elkészítése, ezek megvalósításának felügyelete és értékelése. E munkájában a tanszékvezetők és szakfelelősök munkájára is támaszkodik – a KTS-t a Kari Tanács, az éves terveket a Dékáni Tanács fogadja el. A hatékony, karon belüli tervezés és koordináció érdekében a Kari Tanács a 18/2016. NETK KT. számú határozatával létrehozta a Kari Kutatási Bizottságot, amely az akadémiai élet fejlesztéséért felelős. A karon két szervezeti egység dedikáltan kutatási tevékenységet végez. Az SVKK az egyetlen állami finanszírozású, biztonságpolitikával foglalkozó kutatóintézet Magyarországon, amely a magyar biztonság- és védelempolitikai döntések előkészítésének érdekében stratégiai, biztonság-, védelem- és katonapolitikai kutatásokat folytat, elemzéseket és értékeléseket készít. (http://netk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/strategiai-vedelmikutatokozpont) A Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ legfőbb célkitűzése, hogy egyetemi oktatómunkája, tudományos kutatási tevékenysége és szakmai tanácsadó tevékenysége révén elősegítse, hogy Kínával kapcsolatban pontos, aktuális és a gyakorlatban hatékonyan felhasználható ismeretekhez jussanak mind a leendő, mind a hivatalban lévő magyar közigazgatási, közszolgálati szakemberek. (http://netk.uni-nke.hu/kutatas-estudomanyos-elet/kinai-kozigazgatas-_gazdasag-es-tarsadalomkutato-kozpont) A kutatóközpontok és a kutatási tevékenység funkcionális pozicionálása döntő jelentőségű, amely meghatározza a működési modellt is: négy klasszikus feladat megfelelően kiegyensúlyozott egységét kell megteremteni. Az egymást támogató kutatási (alkalmazott kutatás) és egyetemi (oktatás) funkciót, a szakpolitikai (policy advising) funkciót, valamint a tájékoztatási és médiafunkciót (public advocacy). Ezek egymást erősítve képesek megőrizni a kutatóközpontok szakmai pozícióját, és erősíteni hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét. Az oktatás, a kutatás és a tananyag-fejlesztés egyidejűségét és inkluzivitását biztosítja, hogy a kutatóközpontok mellett a tanszékek oktatói szakterületükön ugyancsak folytatnak alkalmazott kutatásokat. A fentieken túl, a kari tehetséggondozás részeként a hallgatók több 29
fórumon (szakkollégiumok, tanszéki tudományos diákkörök, gyakornoki demonstrátori rendszer) is bekapcsolódnak a kutatási tevékenységekbe.
program,
2.2.2. A jelentősebb tudományos publikációs eredmények Az SVKK munkatársainak gondozásában jelenik meg a Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle című lektorált, az MTA hadtudományi bizottsága által „A” kategóriásnak minősített folyóirat (HU ISSN 1789-5286). A lap évente 6 magyar és 2 angol nyelvű lapszámmal jelenik meg (ld. http://netk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyoselet/strategiai-vedelmi-kutatokozpont/publikaciok/nemzet-es-biztonsag). A kar ugyancsak ismert és elismert kiadványai az SVKK Elemzések és az SVKK Nézőpontok, amelyben nem csupán a központ munkatársai, de a kar oktatói-kutatói is rendszeresen publikálnak. Az SVKK Elemzések (ISSN 2063-4862) 2003 óta az SVKK – továbbá 2012-től az NI, 2015től pedig a kar – munkatársainak tematikus szakpolitikai elemzéseit, értékeléseit tömörítő időszakos kiadvány, melyben a szerzők független kutatói álláspontjukat közlik (ld. http://netk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/strategiai-vedelmikutatokozpont/publikaciok/elemzesek). Az SVKK Nézőpontok 2010 óta a Kutatóközpont külső munkatársainak, szakmai gyakornokainak tematikus szakpolitikai elemzéseit, értékeléseit adja közre, illetve a Központ munkatársainak szubjektívebb szakmai véleményét közli (ld. http://netk.uni-nke.hu/kutatases-tudomanyos-elet/strategiai-vedelmi-kutatokozpont/publikaciok/nezopontok). Az említett kari periodikák mellett a kar munkatársai számos, szakmailag kiemelkedő, egyéb periodika létrehozásában vállaltak/vállalnak feladatot szerkesztőként vagy szerzőként. Emellett a karon megkezdődött a gondozott szakokhoz kapcsolódó tankönyvfejlesztés, amelynek keretében az első évben 3 egyetemi jegyzet készült el. A kar oktatóinak és kutatóinak publikációs jegyzékét a Magyar Tudományos Művek Tára (továbbiakban: MTMT) tartalmazza, melyet kötelezően minden kolléga rendszeres frissítésekkel gondoz: az MTMT-profilok elérhetőségét minden munkatárs online elérhető szakmai életrajza is tartalmazza. A nyomtatott kiadványok rövid ismertetője elérhető a kar honlapján a http://netk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/kiadvanyok link alatt, a kiadványokról az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár online adatbázisában és az egyetemi repozitóriumban szerepel bővebb információ. (ld. https://ludita.uni-nke.hu/ludita) 2.2.3. Pályázati eredmények Az Államreform Operatív Program (ÁROP) a vizsgált időszak meghatározó képzésfejlesztési projektje volt, amelyben a kar elődintézménye, az NI aktív szerepet kapott. A biztonságpolitika területén az SVKK 2014-ben “Defense Matters – Hungary” címen a NATO Public Diplomacy Division pályázati támogatását nyerte el. Társadalomtudományi területen az Európa-tanulmányok Tanszék 2015-ben sikeresen pályázott a Jean Monnet oktatási modulra. A jogtudományi területen az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék 2015-ben sikeresen pályázott egy eredeti könyv megírására és kiadására. 2.2.4. Habilitációs eredmények A kar alapítása óta három oktatója habilitált, és egy egyetemi tanári pályázat is elfogadásra került. A kar 10 habilitált egyetemi oktatóval rendelkezik, amit az 5. számú melléklet foglal össze. A habilitációs információk elérhetőek az egyetemi honlapon. 2.2.5. További tudományos eredmények A kar oktatói és kutatói több hazai díjban is részesültek 2012-2016 között: biztonságpolitika (biztonsági tanulmányok) területen 6, jogtudomány területén 4, a társadalomtudományok területén 3 fő részesült elismerésben. A kar oktatói összesen 19 különböző tudományos 30
folyóirat, illetve kiadvány szerkesztésében vesznek részt szerkesztőbizottsági tagként. A kar oktatói és kutatói rendszeres résztvevői hazai és nemzetközi konferenciáinak. A kar megalakulása óta 20 tudományos rendezvénynek (konferencia és workshop) adott otthont. 2.2.6. A tudományos kiválóság növelésére tett intézkedések A kar a tudományos kiválóság fejlesztése érdekében több lépést is tett. A minősített oktatók számának növelése érdekében a kar a Magyary Chair ösztöndíjprogram keretében két professzort foglalkoztat. A kar oktatóinak továbbképzése érdekében a Fulbright ösztöndíj keretében egy anyanyelvi oktató segítette a kollégák szakmai idegen nyelvi képzését. A kar Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének állományában egy international chair tevékenykedik (leadership szakterületen). A karon több kutatócsoport is alakult közös publikációk és projektek létrehozására, valamint tananyag-fejlesztésre (Európa-tanulmányok, Európai közjog, Közép-Európa, Afrika). 2015ben az egyes tanszékekhez és kutatóközpontokhoz kapcsolódóan Tudományos Diákkörök alakultak (ld. 2.1.14. pont). Az Egyetem 2015-2020 Intézményfejlesztési Tervében célkitűzésként szerepel egy karhoz kötődő interdiszciplináris doktori iskola alapítása, amely képes a politikatudomány, társadalomtudomány és gazdaságtudomány területein magas színvonalú kutatási és képzési tevékenységet folytatni. A doktori iskola a tudományos kiválóság újabb bázisaként szolgálhat majd. 2.2.7. A tudományos eredmények hasznosulása Az intézmény működésében szervesen megvalósul az oktatás, a kutatás és a tananyagfejlesztés egysége, azaz a kutatás során létrehozott tudományos eredmények a képzés- és tananyagfejlesztés részét képezik, és az eredmények publikálását követően az oktatás részévé válnak. Az SVKK kutatási eredményei (SVKK Elemzések, SVKK Nézőpontok) esetenként a Honvédelmi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Miniszterelnökség megrendelésére készült szakpolitikai elemzések, illetve háttéranyagok formájában kerültek felhasználásra. A kar működésének első éve szakmai-tudományos rendezvényekben gazdag volt. 6 nemzetközi és egy hazai angol nyelvű konferencia és workshop, 4 magyar nyelvű konferencia és workshop, illetve két, mára hagyományossá vált nyári egyetem jelentették a kiemelt rendezvényeket, melyek mellett számos kari, egyetemi szintű vagy szakma-specifikus kisebb rendezvény zajlott. A szakmai rendezvények tervezése és szervezése során kiemelt figyelmet fordítunk hazai és nemzetközi partnerek bevonására, ezáltal is erősítve a kar és az egyetem beágyazottságát. (A rendezvények felsorolását a 1. számú Függelék tartalmazza.) A kar oktatói és kutatói az általuk elért eredményekről gyakori média-megjelenések formájában adtak számot, ezzel növelve az intézmény ismertségét. A médiában való szereplés mellett a kutatási eredmények disszeminációjára ad lehetőséget a Ludovika Szabadegyetem program. Ld. http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovikaszabadegyetem-2015-2016-ii_-szemeszter. 2.2.8. A tudományos kutatómunka nemzetköziesítése Az NI, majd a kar nemzetközi tudományos tevékenysége 2012-2015 között folyamatosan bővült, a tudományos munka nemzetköziesedése az alábbiakban érhető tetten: az SVKK gyakornoki programjának keretében 2 külföldi hallgató vett részt; Erasmus mobilitás keretében a munkatársak közül 2014-2016 között összesen 6-an vették igénybe az Erasmus oktatói mobilitás programot; 3 oktatói és 3 kutatói mobilitási céllal;
31
2013-ban 7 nemzetközi konferencia, 6 nemzetközi kapcsolat-fejlesztési célú út, 2014-ben 17 nemzetközi konferencia, 8 nemzetközi kapcsolat-fejlesztési célú út és 1 kutatói út, 2015-ben pedig már 15 nemzetközi konferencia, 13 nemzetközi kapcsolat-fejlesztési, 2 oktatási és 1 kutatási célú út valósult meg; a kar 7 nemzetközi szakmai szervezetben rendelkezik tagsággal és további 17 jelentkezésről folynak tárgyalások az egyetemi vezetéssel; a kar oktatói 29 egyéni nemzetközi tagsággal rendelkeznek különböző szakmai szervezetekben;
a kar 30 külföldi egyetemmel és szakmai szervezettel folytat valamilyen jellegű együttműködést; keretszerződés, együttműködési megállapodás vagy szándéknyilatkozat alapján.
2.2.9. Belső és külső kapcsolatok A három különböző szervezet bázisát integrálva alakult ki a kar kapcsolatrendszere: az NI-n belül biztonságpolitikai képzési területen működő tanszékek és kutatóközpont (SVKK), az igazgatási képzési területen működő tanszékek és kutatóközpont (Kína Központ), és az újonnan létrehozott tanszékek munkatársai által megjelenített kapcsolatokat integrálta. Ezek felmérése és összegzése nemzetközi dimenzióban 2015 márciusában történt meg, ami alapján 127 nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolati pontot azonosítottunk a NETK állományával. A kar 2015 óta az Egyetem nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatrendszerének felhasználásával, valamint új bilaterális kapcsolatok kialakításával az oktatás és kutatás gyakorlativá tételére és a végzettek munkaerő-piaci helyzetének javítására törekszik. Ennek érdekében 25 partnerintézménnyel kötött megállapodást az Erasmus+ keretében, és folyamatosan tárgyal szakmai gyakorlatra vonatkozó együttműködési megállapodásai körének bővítéséről. 2.3.
GAZDASÁGI EREDMÉNYEK
Figyelemmel arra, hogy az intézményben centralizált gazdálkodás folyik, a gazdasági eredmények tekintetében az egyetemi (központi) kötet tartalmaz elemzést.
32
3.
A
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE)
ALAPELVEI
ÉS
GYAKORLATA
(AZ ESG
3.1. STRATÉGIA ÉS ELJÁRÁSOK A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSRA A kar az SZMSZ-ben és az IFT-ben meghatározottak szerint minőségi, elitjellegű szakképzést folytat, azaz magas szakmai felkészültségű alsó-, közép- és felsőszintű közszolgálati dolgozókat, leendő vezetőket, s egyúttal értelmiséget is képez. A kar működése során alapvető célkitűzés a megrendelői elégedettség biztosítása, és ezzel együtt az oktatási-kutatási tevékenység folyamatos fenntartása. A kar alább ismertetett minőségcéljai teljes összhangban állnak az IFT 2012-2015-ben, illetve IFT 2015-2020-ban megfogalmazott stratégiai célokkal, valamint az ISO nyolc minőségirányítási alapelvével (ld. Minőségpolitikai Nyilatkozat; http://netk.uni-nke.hu/karunkrol/minosegbiztositas/szabalyzatok_dokumentumok/minosegpolitikai-nyilatkozat). A 2015. évi minőségcélok: 1) 2) 3) 4) 5)
a hallgatói szolgáltatások minőségének fejlesztése; nemzetközi mobilitás fejlesztése; tantervek felülvizsgálata; publikációs nyilvántartások javítása; oktatók-kutatók szakmai előmenetelének segítése.
(Ld. http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/minosegcelok-2016.original.pdf, a kar 2015ös minőségcéljainak értékelése: http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/ertekeles2015.original.pdf) A 2016. évi minőségcélok: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
hallgatói létszám növelése az oktatás színvonalának megtartásával; hallgatói elégedettség növelése; hallgatói közösségi terek fejlesztése; tantervek felülvizsgálata; publikációs nyilvántartások javítása; oktatók-kutatók szakmai előmenetelének segítése; elektronikus tananyagok fejlesztése.
(Ld. http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/minosegcelok-2015.original.pdf) A kar a 2015. évre vonatkozó minőségcélokhoz az alábbi intézkedéseket rendelte: 1) a hallgatók oktatással kapcsolatos véleményének felmérése, a képzésfejlesztés egyes elemeinek megalapozása és a hallgatói szolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében papír alapú, anonim kérdőíves felmérések készítése (Evasys felmérések; ld. 3.1.16. pont); 2) a hallgatók nemzetközi mobilitási igényeinek felméréséhez papír alapú, anonim kérdőíves felmérések készítése; 3) a mintatantervek frissítése érdekében az oktatási tapasztalatokat összegyűjtése; 4) az MTMT adatbázis karbantartási eljárásának kidolgozása; 5) az oktatók-kutatók szakmai fejlődésének elősegítésére a konferenciákról és pályázati lehetőségekről való tájékoztatás javítása. A részletes információkat ld.: http://netk.uni-nke.hu/karunkrol/minosegbiztositas. A kar minőségügyi tevékenysége az egyetemi IFT, valamint az egyetemi Minőségbiztosítási Szabályzat alapján álló kari szabályzók rendszerére épül, és az ezek nyomán megfogalmazott stratégiai, középtávú és rövidtávú minőségcélok megvalósításában ölt formát. 33
A kari minőségbiztosítás felügyeletét a Kari Minőségügyi Bizottság (továbbiakban: KMB) végzi. A KMB az Egyetemi Minőségügyi Bizottság munkájával összhangban végzi tevékenységét, szervezetének és működésének részletes szabályait a dékán által jóváhagyott ügyrend tartalmazza (ld. http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/kmbugyrend.original.pdf). A KMB tagjait a Kari Tanács hagyta jóvá. A kar Minőségpolitikai Nyilatkozatában, illetve a dékáni program minőségbiztosítási részében foglaltakat a minőségbiztosítási eljárások során ültetik át a gyakorlatba, melyek végrehajtásáról a KMB tevékenységei és éves értékelései adnak képet. A kari minőségügyi stratégia megalkotása folyamatban van. A kar minőségbiztosítási struktúrája a kari intézmény- és képzésfejlesztéssel párhuzamosan és fokozatosan épül ki. A kar a minőségirányítási rendszer működtetésére elkülönült szervezeti egységgel nem rendelkezik, a minőségbiztosítási rendszer működtetésében az alábbi szereplők vesznek részt: dékán (1 fő); a KMB tagjai (3 fő); szakfelelősök (4 fő); ISO 9001:2008 minőségirányítási rendszer belső auditor tanúsítvánnyal rendelkező kollégák (4 fő). A kar az egyetemi Minőségbiztosítási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően tagot delegált az Egyetemi Minőségügyi Bizottságba, a dékán kari minőségügyi megbízottat jelölt ki, és a karon Kari Minőségügyi Bizottság (KMB) működik, amelynek vezetője az oktatási dékánhelyettes, aki egyben a kari minőségügyi rendszer kidolgozásáért felelős kari minőségügyi vezető. A szakkal kapcsolatos minőségbiztosítási feladatok ellátása a szakfelelősök feladata. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Minőségügyi Bizottság Ügyrend 5. pontjának (3) bekezdés d) pontja értelmében az Egyetemi Minőségügyi Bizottság tagjai a karok minőségügyért felelős munkatársai. A Kar minőségügyért felelős munkatársait a KMB foglalja magában, amelynek tagjai: az oktatási dékánhelyettes (dékán által kijelölt dékánhelyettes); a Kari Tanács által támogatott kari minőségügyi megbízott; a Kari Tanács által támogatott kari minőségügyért felelős munkatárs. A Kari Minőségügyi Bizottság Ügyrend 6. § (4) bekezdése továbbá nevesíti a szakfelelősöket, mint a képzések minőségbiztosításáért felelős személyeket. Továbbá a kar minden munkatársa köteles megismerni az egyetem szabályzatait, és saját feladatellátása során érvényre juttatni az egyetem és a kar minőségbiztosítási alapelveit. (Egyetemi Minőségügyi Bizottság Ügyrend: http://uni-nke.hu/uploads/media_items/egyetemi-minosegugyi-bizottsagugyrendje.original.pdf; Kari Minőségügyi Bizottság Ügyrend: http://netk.uninke.hu/uploads/media_items/kmb-ugyrend.original.pdf) A minőségbiztosítási rendszer kari szintjén keletkező dokumentumok a kar honlapján nyilvánosan elérhetőek (http://netk.uni-nke.hu/karunkrol/minosegbiztositas). 3.2.
KÉPZÉSI PROGRAMOK INDÍTÁSA, KÖVETÉSE ÉS RENDSZERES BELSŐ ÉRTÉKELÉSE
3.2.1. A képzésfejlesztés speciális feltételrendszere A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar minden jelenleg futó képzése olyan, amelyet az intézmény országosan kizárólagosan folytat. Erre vonatkozóan részletesen ld. a 2.1.5. pontban foglaltakat. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar minden jelenleg futó képzése olyan, amelyek tekintetében a fenntartó vagy annak szervei a végzettek számára nyitva álló munkaerőpiac jelentős részét lefedik, és amelyek specialitásából adódóan a képzés tartalma tekintetében fenntartói igények jelentkeznek. A fenntartói igények felmérésével és becsatornázásával kapcsolatban részletesen ld. a 1.4.3. pontban foglaltakat.
34
3.2.2. A képzési programok megalkotásának és jóváhagyásának eljárásai Az új szak képesítési jegyzékbe való felvételének rendjét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011 (XII. 30.) Korm. rendelet rögzíti. A képzési programok megalkotásának folyamatán belül a létesítést igénylő szakoknál a kiindulási alapját a Fenntartói Testület (FT), valamint az egyetemi vezetés szintjén kialakult igény képezi. Az új képzés létrehozásának megfogalmazását követően az egyetemen belül a Rektori Tanács egyeztetést folytat, aminek eredményeként kijelölik az új képzés létrehozásának fő felelőseit és a várható szakfelelőst. A fő felelősök a szakmai célkitűzések mentén munkacsoportot hoznak létre – amit általában a szakfelelős vezet – amely a képzés további fejlesztésének a végrehajtója. Az első visszamutatás a munkacsoport előkészítési munkálatainak eredményeként megszületett képzési és kimeneti követelmények első változatának elkészültét követően megy végbe. A kialakított KKK tervezetet a munkacsoport megküldi a Rektori Tanács részére véleményeztetésre, amelyet a Rektori Tanács vagy véleményezéssel visszaküld továbbgondolásra, vagy megküld az FT részére, amely szintén visszaküldheti a KKK tervezetet az egyetem részére továbbgondolás céljából. Szükség szerint ez a felterjesztési és véleményezési kör többször megismétlődhet, míg az FT elfogadja a KKK-t. Az FT által elfogadott KKK-t megküldik miniszteri jóváhagyásra – a karhoz tartozó képzések esetében – a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére. A miniszter jóváhagyását követően a szaklétesítés megküldésre kerül az Oktatási Hivatal (OH) részére engedélyeztetés céljából. Az OH jóváhagyását követően a Miniszterelnökség rendelkezik a KKK-k közzétételéről. A létesítést követő szakindítási folyamat első lépéseként a Rektori Tanács kijelöli a szakindítási dokumentum kialakításának fő felelőseit, akik ezt követően a kidolgozási feladatok végrehajtására munkacsoportot hoznak létre. A kidolgozás megkezdését az FT előzetes jóváhagyását követően kezdi meg a munkacsoport. A több körös egyeztetés nyomán elkészült indítási dokumentumot a munkacsoport a Kari Tanács elé terjeszti jóváhagyásra. Ezt követően az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács tárgyalja a szakindítási anyagot, majd támogatást követően az egyetem szenátusa elé kerül a képzési dokumentum jóváhagyása, valamint a szakfelelős kinevezése céljából. A szenátus döntését követően a szakindításra vonatkozó engedélyt megküldik az FT részére jóváhagyásra. Az FT jóváhagyását követően a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Nftv. Vhr.) foglaltaknak megfelelően a szakindítási kérelem megküldésre kerül az OH részére engedélyeztetés és nyilvántartásba vétel céljából. A képzés nyilvántartásba vételét követően, a Rektori Tanács felhatalmazása után a képzés kidolgozásáért felelős munkacsoport megkezdi az ajánlott tanterv kidolgozását. Az elkészült tantervet a képzést gondozó kar a kari tanácsa elé terjeszti, s a tanterv jóváhagyását követően megtörténik az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács elé történő felterjesztés. Támogatást követően a képzés mintatanterve a szenátus által kerül elfogadásra. A szenátus ezen döntése az FT jóváhagyásával válik érvényessé. 3.2.3. -3.2.7 A képzési programok megalkotása során figyelembe vett szempontok1 Ahogy ez fentebb már több ponton említésre került, a kar minden jelenleg futó képzése olyan, amelyek tekintetében a fenntartó vagy annak szervei a végzettek számára nyitva álló munkaerőpiac jelentős részét lefedik, és amelyek specialitásából adódóan a képzés tartalma tekintetében fenntartói igények jelentkeznek. A fenntartói igények felmérésével és becsatornázásával kapcsolatban részletesen ld. a 1.4.3. pontban megadottakat. A tudományos kutatások eredményeinek megjelenítése a képzési programokban, a KMB ügyrendje értelmében a szakok minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért felelős szakfelelősök feladatkörébe tartozik. A képzési programok érintkezéséből és egymásra 1
A fejezet az EMIÉR struktúráját követi, terjedelmi okokból összevontan.
35
épüléséből adódó képzésfejlesztési koordináció a Kari Képzésfejlesztési Tanács, illetve a KMB hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy a kar 2015 februárjában alakult, a képzési programok megalkotásában, illetve felülvizsgálatában felhasználható hallgatói előrehaladási mutatók, illetve a végzettek körében végzett felmérések eredményei még nem állnak rendelkezésre. Az egyes szakok komplex képzési dokumentuma a KKK-kal összhangban, illetve azoknak megfelelően rögzíti az elérni kívánt tanulási eredményeket, a részletes tantervet, valamint a végzettség és szakképzettség megnevezését. A hallgatók teljeskörű és egységes tájékoztatása érdekében a képzésekre vonatkozó tartalmak a kar weboldalán, a képzésekre vonatkozó tájékoztatóban, a Neptun-rendszerben, valamint az oklevélmellékletben egységes tartalommal kerülnek rögzítésre. A kar által gondozott szakok a hallgatók számára megfelelő akadémiai tudást és a gyakorlatba átvihető készségeket biztosítanak, ezáltal a hallgatót megfelelően felkészítik jövőbeni karrierjére, a munkaerőpiacon történő alkalmazhatóságra, valamint támogatják a hallgató személyes fejlődését. A kar eddigi működése során már kialakított egy együttműködési hálót a hallgatók szakmai gyakorlati képzésének biztosítása érdekében, ez azonban további szélesítésre szorul. Köszönhetően az intézmény képzési profiljából eredő sajátosságoknak, a magyar közigazgatás számos intézménye fogadja a kar diákjait. Emellett minden évben összegyetemi gyakorlat is megrendezésre kerül, amelyben a kar hallgatói is részt vesznek. 3.2.8. A képzési programok végrehajtásának nyomon követése, felülvizsgálata A TVSZ 16. § (9) bekezdése értelmében a szakfelelősöknek legalább ötévenként, de szükség szerint minden év december 31-ig el kell végezniük a tananyag, indokolt esetben a kreditek frissítését, valamint a képzés dokumentumainak szükséges módosítását, amelyet a szenátus hagy jóvá. A változtatásokról minden év január 15-ig írásban tájékoztatják a Központi Tanulmányi Irodát. A képzési programok érintkezéséből és egymásra épüléséből adódó képzésfejlesztési koordináció a Kari Képzésfejlesztési Tanács, illetve a KMB hatáskörébe tartozik. A kar hallgatói is bevonásra kerültek a képzési programok felülvizsgálatának folyamatába a hallgatói elégedettségméréseken, illetve az oktatói munka hallgatói véleményezésén keresztül. 3.2.9. A képzési programok értékelése, aktualitásának biztosítása A jövőbeni elvárásokra vonatkozó információk begyűjtését részben a megrendelő intézményektől (a kar képzései esetében a fenntartó és egyéb szakminisztériumok, az állami szervek és hatóságok, a közigazgatási intézmények nemzetközi kapcsolataival foglalkozó részlegeitől, illetve a nemzetközi és európai intézményektől), részben a hazai és nemzetközi közszolgálattal foglalkozó tudományos szférától gyűjti be a kar. A visszajelzések érvényre juttatásának és a képzési program értékelésének folyamatát ld. a 3.2.8. pontban. 3.2.10. A hallgatói szempontok figyelembe vétele a képzési programok értékelése során A kar hallgatói is bevonásra kerültek a képzési programok felülvizsgálatának folyamatába a hallgatói elégedettségméréseken, illetve az oktatói munka hallgatói véleményezésén keresztül egyetemi és kari szinten is. A hallgatói elégedettség kinyilvánításának, illetve az ezzel kapcsolatos információ átadásának lehetőségét szolgálják a rendszeresen ismétlődő felméréseken túl a hallgatók és oktatók közötti konzultációk. 3.2.11. A tanulási környezet és a tanulást támogató szolgáltatások vizsgálata A tanulási környezetre és szolgáltatásokra vonatkozó hallgatói vélemények strukturált gyűjtésének és értékelésének kialakítása megoldandó kari feladat. A vélemények, kérések megfogalmazásának kiemelt terepe a tanulmányi félévek elején megrendezésre kerülő Hallgatói Fórum.
36
3.3. A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 3.3.1. Az értékelés előzetesen közzétett és egyértelmű szabályai A hallgatók értékelése előzetesen közzétett, a hallgatók által megismerhető egyértelmű és világos szempontok szerint történik. Az értékelés módszereit az adott tantárgy tantárgyi programjának részét képező tantárgyi követelményrendszer rögzíti. A tantárgyi követelményrendszer tartalmára vonatkozó előírásokat a TVSZ rögzíti, miszerint a tantárgyi program tartalmazza a szorgalmi időszakra előírt követelmények teljesítését igazoló aláírás, illetve a kreditek megszerzésének pontos feltételeit, valamint az ismeretek ellenőrzésének rendjét. Az adott tantárgy programját az oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység dolgozza ki, a Kari Tanács hagyja jóvá, s a képzési program részét képező tantárgyi programokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szenátus fogadja el. A tantárgyi programok a kar tanulmányi osztályán, valamint az oktatási szervezeti egységeken elérhetőek a hallgatók számára. Az intézményi tájékoztató képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részeként a tantervek, a képzéseken előírt előtanulmányi rendek, valamint az óra-, kredit- és vizsgatervek a kar honlapján megtekinthetők. Mindezek mellett a TVSZ vonatkozó előírása alapján az oktatók kötelesek valamennyi tantárgy – tanulmányi félév szerinti – első foglalkozásán felhívni a hallgatók figyelmét az adott oktatási szervezeti egység által kiadott írásbeli tantárgyi tájékoztatóra (tantárgyi program), illetve annak elektronikus formában történő elérhetőségére. Egyúttal szóban tájékoztatást kell adniuk a hallgatók részére az egyes tantárgyak képzési céljairól, programjairól, tematikáiról, az aláírás megadásának feltételeiről, a számonkérésük módjáról, a kötelező és ajánlott irodalmakról, a különböző évközi és félév végi írásbeli feladatok elkészítéséről, a jegymegajánlás feltételeiről, a megírandó zárthelyi dolgozatok időpontjáról (annak a témakörnek a megnevezésével, amely után következik a zárthelyi dolgozat írása) és a dolgozatok értékelése utáni betekintés lehetőségeiről. Az ismeretek ellenőrzése szabályozott folyamat. Az ismeretek ellenőrzésesére, valamint a vizsgáztatás rendjére vonatkozó előírásokat a TVSZ 36. §–37/D. §-ai tartalmazzák. A TVSZ az önértékeléssel vizsgált időszakban több alkalommal került módosításra. Lényeges, tartalmi módosításokra tanévenként egyszer, jogszabály-módosítások, jogszabályoknak való még pontosabb megfeleltetés, valamint az alkalmazás során szerzett gyakorlati tapasztalatok beépítése okán került sor. 3.3.2. Az értékelés formái és alkalmazásuk elvei a képzési programokban Az ismeretek ellenőrzésének lehetséges módjait, a vizsgáztatás rendjét, illetve a jegymegajánlást a TVSZ szabályozza (36-41. §§). A képzés során alkalmazandó ellenőrzési formákat a tanterv határozza meg. Az ismeretek számonkérésének módját az oktatásért felelős tanszékek, illetve oktatók határozzák meg, s ezt a tantárgyi programokban is rögzítik. A tananyag ismeretének értékelése történhet szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli számonkéréssel, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, otthoni munkával készített feladat értékelésével vagy gyakorlati feladat-végrehajtás értékelésével, illetve a vizsgaidőszakban tett vizsgával. Az értékelés három- vagy ötfokozatú lehet. A kar az értékelési formákat a TVSZ 36. §-ban meghatározottak szerint alakította ki, így a tananyag ismeretének értékelése történhet a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli számonkéréssel, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, otthoni munkával készített feladat értékelésével, vagy gyakorlati feladat-végrehajtás értékelésével, továbbá a vizsgaidőszakban tett vizsgával. A szorgalmi időszakra előírt számonkérési formák, valamint a vizsgák a tananyag elsajátításának és a hallgatók által elsajátított ismeretek ellenőrzésének optimális felmérése érdekében kerültek meghatározásra. Azon tantárgyak esetében, ahol a gyakorlati ismeretek aránya magasabb, ott a gyakorlati készségek elsajátításának mérése érdekében 37
gyakorlati jegyes értékelés, ahol a tantárgy ismeretanyaga megkívánja, hogy a folyamatos hallgatói fejlődés feltérképezésre kerüljön, valamint a hallgatói aktivitás mérése szükséges, ott évközi értékelési forma került alkalmazásra. A főként elméleti ismereteket tartalmazó tárgyak esetében a hallgatók háromfokozatú beszámoló vagy ötfokozatú kollokvium keretében számolnak be az elsajátított tudás mértékéről. A főként lexikális ismeretek mérésére többnyire írásbeli, míg az elsajátított ismeretek értelmezésére és alkalmazására támaszkodó tárgyak esetében szóbeli vizsgák kerülnek végrehajtásra. A szigorlatok az egyes nagyobb ismeretkörökhöz tartozó tárgyak összesített tudásanyagának elsajátítását, valamint az elsajátított ismeretek komplex alkalmazását mérik a képzés során. A kar gondozásába tartozó képzések zárásaként a hallgatók komplex záróvizsgát tesznek, ahol a szak képesítési követelményeiben rögzített ismeretek elsajátítását igazolják. A szóbeli záróvizsga keretében a hallgatók a megjelölt tárgyak szakmai anyagának ismeretéről és azok alkalmazási képességéről tesznek tanúbizonyságot. 3.3.3. A különleges körülmények figyelembe vétele az értékelés szabályozása során A hallgatók esélyegyenlőségének garantálása érdekében az egyetem átfogó Esélyegyenlőségi Szabályzatot (továbbiakban: ESZ) alkotott. Az ESZ alapelvi szinten rögzíti, hogy az egyetem tevékenysége során általánosan érvényesíti az egyenlő bánásmód követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint az esélyegyenlőség szempontjait. Ezen általános célkitűzést az ESZ a részletszabályok révén a hallgatók értékelése tekintetében is megjeleníti (nagy súlyt fektetve a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítására). Az előírások figyelembe vételéért, érvényre juttatásáért intézményi és kari koordinátor, illetve a 8 fős Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság felel. Az Egyetem erkölcsi önszabályozásának alapdokumentumaként Etikai Kódexet fogadott el, amelyben meghatározott magatartási szabályok érvényesülését 12 fős Etikai Bizottság biztosítja. E kódex többek között azt is garantálni hivatott, hogy a hallgatók értékelése során az etikai szempontok is megkérdőjelezhetetlenül megjelenjenek. 3.3.4. Az értékelést végzők szerepe a hallgatói teljesítmények értékelésében A hallgatók tanulmányi előrehaladásának, teljesítményének, a képzési követelmények elérésének értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történik. Az értékelések formája és módszere igazodik a tantárgyi követelményekhez, az többszörös (tanszéki-, kari-, szenátusi,-) szűrőn keresztül kerül meghatározásra. Világos, nyilvános, hozzáférhető a tantárgyi követelményrendszer, melynek folyamatos frissítését, naprakészségét az elektronikus tanulmányi rendszer garantálja. A hallgatói teljesítményt olyan oktatók mérik akik, megfelelőségét és szakmai felkészültségét az emberi erőforrások minőségbiztosítási rendszere garantálja. A számonkérés szabályai világosak, nyilvánosak. A tanulmányi és vizsgaszabályok rendszere biztosítja, hogy az értékeléseket az intézmény meghatározott eljárásai szerint biztonságosan végezzék, pontosságukat adminisztratív szervek segítik. 3.3.5. A nem egyszemélyes értékelés esetei A nem csupán egy oktató értékítéletére támaszkodó vizsgák alapvetően a szigorlati vagy záróvizsga jellegű számonkérések, amelyek nagyobb súllyal esnek a latba, mint a közönséges vizsgák, és amelyek nagyobb befolyással vannak a hallgató végső eredményeire. Éppen ezért az objektív számonkérést ezen esetekben vizsgabizottságok hivatottak elősegíteni. Mind a szigorlati, mind a záróvizsga-bizottságok összeállításánál fontos elem, hogy a tudományterületet oktatók közül minél többen vegyenek részt a vizsgáztatói tevékenységben. Elsődlegességet élveznek azok az oktatók, akik ténylegesen is részt vettek az adott szigorlat, záróvizsga tárgyainak oktatásában. Alapvető követelmény, hogy mind vezető oktatók (egyetemi docens, egyetemi tanár), mind fiatalabb kollégák (tanársegédek, adjunktusok) vegyenek részt a bizottságok munkájában. Az objektív jegyadást elősegíti, hogy a feleletek után a bizottsági tagok zárt körben vitatják meg az érdemjegyet. A záróvizsga-bizottságok 38
összeállításánál szempont, hogy lehetőleg az adott tancsoport felelős oktatója is részt vegyen a bizottság munkájában, aki személyesen is jobban ismeri a hallgatókat. A külső kontroll a bizottság külsős tagjában nyilvánul meg. A záróvizsgák tapasztalatairól a bizottságok elnöke írásban számol be a dékán részére, amely a bizottsági munka fejlesztéséhez szükséges esetleges javaslatokat is tartalmazza. 3.3.6. Az értékelési eljárás szabályai alkalmazásának adminisztratív ellenőrzése Az egyetem TVSZ-ének VII, VIII. és IX. fejezetei részletesen szabályozzák – összhangban a vonatkozó jogszabályi előírásokkal –, hogy a hallgatók értékelése során született mely adatokat, kik, mely felületeken, hogyan kötelesek, milyen garanciákat betartva, mely határidőkkel rögzíteni. Az ajánlott tantervek és egyéb szabályozók rendelkezéseinek figyelembe vételével a TVSZ részletekbe menően rögzíti, miként tudja az egyetem és a kar a minden szakon elkészített ajánlott tanterv segítségével biztosítani a számonkérési követelmények rendszerszerűségét. 3.3.7. A hallgatói előrehaladás elősegítésének eszközei az értékelés vonatkozásában A kérdéskört a TVSZ szabályozza. A 36. § (13) bekezdés szerint: „Az írásbeli számonkérés feltételeiről a hallgatót a félév elején tájékoztatni kell. (…) Szóbeli vizsga esetén a vizsgaidőpontok meghirdetésével egyidejűleg felkészülési kérdéssort kell a hallgató rendelkezésére bocsátani.” Az 50. § (9) bekezdése szerint: „A záróvizsgára való felkészülés összefoglaló kérdéseit a vizsgaidőszak előtt legalább 60 nappal közzé kell tenni.” A hallgatók értékelését, így a zárthelyi dolgozatokra, írásbeli és szóbeli vizsgákra való felkészülés elősegítését is alapvetően tehát a TVSZ szabályozza. E rendelkezéseknek való megfelelést a gyakorlatban kiegészíthetik olyan eseti segítségek a tanszékek, illetve az oktatók részéről, amik megkönnyítik a hallgatók felkészülését, előrehaladásukat a tanulmányaikban. Ezek közé tartoznak: számonkérés előtt ismétlő kérdések kiadása, az előadásokon felvetített diáknak a diákok rendelkezésére bocsátása, zárthelyi dolgozatok és vizsgák előtt igény szerint a tanórák keretén túli plusz konzultációs lehetőség biztosítása a kurzus hallgatói számára, a heti két alkalommal tartott fogadóórák keretében egyéni problémafelvetések kezelése, folyamatos rendelkezésre állás az elektronikus levelekben jelzett kérdések megválaszolására, kérések teljesítésére. Ami az értékelés javítására vonatkozó lehetőségeket illeti, a TVSZ a következőképp rendelkezik: a 40. § részletesen szól a sikertelen számonkérések ismétlésének szabályairól, azaz a javítóvizsga lehetőségéről, korlátairól. A 41. § előírásai szerint van lehetőség sikeres vizsga javítására is. Ugyanezen cikk (6) bekezdése szerint „a sikeres évközi értékelés, gyakorlati jegy, valamint záróvizsga javítására nincs lehetőség”. Az 53. §-ban rögzítettek szerint van lehetőség a sikertelen záróvizsga megismétlésére. 3.3.8. A hallgatói panaszok, kifogások, fellebbezések kezelése A kar kiemelten kezeli a beérkező hallgatói észrevételeket, panaszokat, kifogásokat, a kari hallgatói ügyekben hozott döntésekkel szemben, esetleges mulasztások miatt – ide értve a kar képzéseire jelentkezőket, valamint az időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkezett hallgatókat érintő döntéseket, lehetséges mulasztásokat – benyújtott fellebbezéseket. A hallgatók panaszaikat, észrevételeiket személyesen és elektronikus úton bejelenthetik mind a kar vezetése, illetve a tanulmányi adminisztráció felé, mind az oktatók részére. A panaszokat elsősorban a TO fogadja ügyfélfogadási időben, elektronikus úton pedig a
[email protected] tematikus email címen, másodsorban a Dékáni Hivatal, szintén hivatali időben. A jelzett probléma, felvetés, panasz tartalma szerint kerül hivatali úton továbbításra annak megfelelően, hogy az jogorvoslati kérelemnek minősül-e, vagy sem. A jelzésekre, észrevételekre, igényekre, panaszokra a kar minden esetben reagál, és törekszik azok gördülékeny rendezésére.
39
A jogorvoslat rendje egyetemi szinten szabályozott, a jogorvoslati eljárás rendjéről a hallgatói jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos kérelmek elbírálásának, valamint a hallgatói jogorvoslat rendjéről szóló szabályzat rendelkezik, amely szabályzat az egyetemi szabályzattárban elérhető. A fegyelmi eljárás kivételével a jogorvoslati kérelmet a Szervezeti és Működési Szabályzat II. Rész Szervezeti és Működési Rend 40. §-ában meghatározott Hallgatói Jogorvoslati Bizottság bírálja el, amely testület három tagból áll, elnökét és tagját, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által delegált egy fő hallgató tagját a rektor bízza meg. A fegyelmi eljárás keretében is sor kerülhet másodfokú eljárásra. A fegyelmi jogkör gyakorlója a rektor. A fegyelmi eljárást első fokon a kari fegyelmi bizottság, másodfokon a rektor által kijelölt másodfokú fegyelmi bizottság folytatja le. A másodfokú fegyelmi bizottság egy elnökből és két tagból áll, amely tagokból az egyik az EHÖK szavazati jogú képviselője. A másodfokú fegyelmi bizottság elnökét és oktató tagját a rektor írásban kéri fel a szenátus által választott tizenkét tagú állandó egyetemi fegyelmi testületből. Az egyetemi fegyelmi testület tagjainak megbízatása egy évre szól. A másodfokú fegyelmi bizottság hallgató tagját az EHÖK elnöke írásban jelöli ki. A fegyelmi eljárás szabályait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak fegyelmi és kártérítési szabályzata (továbbiakban: Fegyelmi szabályzat) rögzíti, amely szabályzat a weboldalon elérhető. Kártérítési ügyben első fokon a kártérítési bizottság, másodfokon a másodfokú kártérítési bizottság jár el. A kártérítési bizottság és a másodfokú kártérítési bizottság összetételére és eljárására a Fegyelmi szabályzatban meghatározott, a fegyelmi bizottságra és a másodfokú fegyelmi bizottságra vonatkozó rendelkezések az irányadóak. Az Etikai Kódex a hallgatókra vonatkozóan is meghatároz szabályokat. Az Etikai Bizottság ügy érdemében hozott elsőfokú döntése ellen a panaszos, vagy az, akire nézve a döntés rendelkezést tartalmaz, a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet. A jogorvoslati kérelmet a rektor bírálja el, s a jogorvoslati jogkörben hozott döntése ellen az Egyetemen belül további jogorvoslatnak nincs helye. A TVSZ szabályozza a Neptun-rendszerben rögzített értékelés kifogásolására vonatkozó eljárás szabályait, továbbá a hallgató kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő tárgyfelvételre vonatkozó adattal szemben is. 3.3.9. Az értékelők támogatása a tudásuk, képességeik fejlesztése érdekében A kar oktatói állománya szakterület és szocializáció szempontjából is heterogén összetételű, ezért külön feladatként jelentkezik, hogy az oktatók egységes szempontrendszert, szemléletet alkalmazzanak a hallgatók értékelése, vizsgáztatása során. A záróvizsgák tapasztalatait a bizottságok elnökei minden záróvizsga-időszakot követően a dékánnak benyújtott írásbeli értékelésben összegzik, amelynek kedvező tapasztalatait és legjobb gyakorlatait az oktatási dékánhelyettes valamennyi szakfelelős számára hozzáférhetővé teszi. A kar az őszi félévkezdési időszakban oktatói számára Neptun, MTMT és Moodle továbbképzést szervez. 3.3.10. A rugalmas tanulási utak biztosítása A TVSZ a tantervben meghatározott előtanulmányi rend és az egyes tantárgyak meghirdetési féléveinek megtartása mellett számos lehetőséget biztosít a hallgatóknak arra, hogy a kreditrendszer sajátosságait kihasználva tanulmányaikat olyan ütemben teljesítsék, ahogyan az a körülményeikhez, elképzeléseikhez képest számukra a legkedvezőbb. A kreditrendszerből kifolyólag a hallgatóknak módjukban áll, hogy a teljesítendő tárgyakat az ajánlott tantervtől eltérően végezzék el, illetve a mintatantervben jelöltnél kevesebb vagy több kreditet szerezzenek. Ezt a lehetőséget biztosítandó a képzési tervekben jelölt tanegységek minden évben meghirdetésre kerülnek. Ezen felül a hallgatók, az adott képzésen szabadon választható tantárgyakkal teljesítendő krediteket – a zárt képzések kivételével – az Egyetem
40
bármely alap-, mesterképzési szakán meghirdetett szabadon válaszható tantárggyal teljesíthetik. A TVSZ 20. §-ában foglaltak alapján, kérelemre indult eljárásában kedvezményes tanulmányi rend biztosítható a hallgató részére, amely kedvezmény részleges vagy teljes felmentésben részesíti a hallgatót az óralátogatás alól. A kedvezményes tanulmányi rend támogatást jelent a komoly szakmai, tudományos munkát végző, és eredményeket felmutató hallgatóknak, illetve lehetőséget biztosít arra is, hogy ha a hallgató, rajta kívül álló ok miatt nem tud a foglalkozásokon jelen lenni, átmenetileg akkor is tudja teljesíteni az adott félévet, és haladni a tanulmányaival. A kedvezmény továbbá segíti a külföldi tanulmányokban részt vevő hallgatókat, valamint azokat is, akik az Egyetemen belül párhuzamos képzést folytatnak. Mindezek mellett a hallgatóknak jogában áll hallgatói jogviszonyukat szüneteltetni (passzív félév) akár több alkalommal is azzal, hogy az adott képzésen a megkezdett passzív félévek száma a végbizonyítvány megszerzéséig nem haladhatja meg a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő kétszeresének megfelelő számú, de legfeljebb hat félévet. A hallgatói jogviszony szünetelésére vonatkozó szabályokat a TVSZ 32. §-a rögzíti. A hallgatónak azonos képzési szinten, a képzési idő alatt, engedély alapján egyszer lehetőségében áll a munkarend-, szak, szakirányváltás. A munkarend-, szak-, szakirányváltás szabályait a TVSZ 31.§-a tartalmazza. 3.3.11. A hallgatói aktivitás támogatása, kölcsönös tisztelet a hallgató-oktató viszonyban A hallgatók számára rendelkezésre álló egyéni konzultációk és a mentorálás, valamint a kar HÖK-kel való rendszeres kapcsolattartása, a hallgatók kari programokba történő bevonása jó lehetőséget biztosítanak a hallgatói aktivitás növelésére, a kölcsönös tisztelet fejlesztésére. Az egyetemi polgárok viselkedésére vonatkozó rendelkezéseket az Etikai Kódex tartalmazza. 3.3.12. A tudás átadásának különböző módjai A nemzetközi tapasztalatok alapján nélkülözhetetlen az egyénre koncentráló, minőségi, elitjellegű képzés megteremtéséhez a karon oktatott szakokhoz kapcsolódó gyakorlati készségek gyors és eredményes elsajátítása. Ennek érdekében szükséges növelni a gyakorlati, szeminárium jellegű foglalkozások arányát. A kar törekvése, hogy az oktatók és hallgatók munkaterhelését úgy alakítsa ki, hogy lehetőség legyen az ilyen jellegű foglalkozások számának és minőségének növelésére. A képzési programok elmúlt évben történő fejlesztése során kiemelt cél volt a gyakorlati jellegű, szemináriumi típusú órák növelése. A nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szak, valamint a nemzetközi igazgatási alapképzési szak tanterve is az elmélet és a gyakorlati órák 2/3, 1/3 szerinti megoszlásra épül, ezáltal alátámasztva azt a törekvést, hogy a hallgatók az elsajátított elméleti tudás alkalmazását rendszeres gyakorlati foglalkozások során gyakorolják. 2015-ben a kurzusok szűkebb körében, a rendelkezésre álló előadás óraszám keretek között lett kialakítva a szemináriumi blokk. Ez konkrétan azt jelentette, hogy egyes órák kb. 30-100%-a szeminárium keretében zajlott. A félévek elején történt a feladatok, a feldolgozandó anyagok egyeztetése, kiadása. Így kellő idő állt a hallgatók rendelkezésére felkészülni a szakirodalom feldolgozáson alapuló referátum, dokumentumelemzés, jogszabályelemzés, ismertetés, recenzió megtartására, amelyeket írásban, prezentációban készítettek el, azonban a kiselőadást szabad szöveggel ismertették. Fontos cél volt a témához kapcsolódó eltérő vélemények, interpretációk bemutatása, melyek a referátumot követő vita alapjául szolgáltak. A szakmai gyakorlat a kar és a hallgatók felé egyaránt jelzőrendszerként működik az ismeretanyag és a gyakorlati készségek elsajátított szintjének kimutatására. A szakmai gyakorlat koordinációt és visszajelzést biztosít a képző intézmény tevékenységét és a munkaadók igényeit, elvárásait illetően, különös tekintettel a gyakorlati készségek, képességek tekintetében. A kar valamennyi alap- és a mesterképzési szakján kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük 41
hallgatóinknak. A nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzés, valamint a nemzetközi igazgatási alapszak esetében a szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében kerül megszervezésre, ahol a képzés során elsajátított ismeretanyagokat akár a későbbi potenciális munkaadóknál van lehetőség a gyakorlati munkavégzésben kamatoztatni. 3.3.13. A hallgatói élet ciklusának átfogó szabályozása A hallgatói életciklus átfogó szabályozását a Hallgatói Követelményrendszer és az Egyetem egyéb hallgatókra is kiterjedő szabályzatai rendezik. Ld. http://uninke.hu/egyetem/szabalyzatok_-dokumentumok. 3.3.14. A felvételi eljárásra vonatkozó szabályozás és gyakorlat Az egyetem felvételi eljárását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényen túl jogszabályi szinten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény, a felsőoktatási felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 7/2016. (II. 15.) MvM rendelet, illetve az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet határozza meg (általános és speciális jogszabályok). Az Egyetem a további követelményeket és eljárásokat a fentiekkel összhangban a Felvételi Szabályzatban határozza meg, amely az általános rendelkezéseken túl kar- specifikus megállapításokat is tartalmaz. A Felvételi Szabályzat IV/A. fejezete rögzíti a karra vonatkozó különös szabályokat. A jogszabályi és szabályzati kereten túl az egyetem és ezen belül a kar felvételi eljárását a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban (továbbiakban: FFT) évente megjelentetett adatok határozzák meg. A létszámkeretek meghatározásán túl a Fenntartói Testület által elfogadott FFT rögzíti az aktuális felvételi év sajátos felvételi követelményeit, valamint az egyes határidőket. A felvételt nyert jelentkezők a felvételi kiértesítővel együtt kapnak egy általános tájékoztató levelet, amely tartalmazza a beiratkozás időpontját, a kötelezően bemutatandó dokumentumokat, valamint a félév ütemezésének dátumait. A képzési szintenként külön megrendezésre kerülő beiratkozáson kötelező a részvétel, mivel ez a jogviszony létesítésének kezdete, valamint itt hangzanak el a képzésre történő bevezetéshez szükséges alapvető információk. Azok számára, akik nem tudnak személyesen részt venni, lehetőség van meghatalmazott útján képviseltetni magukat, valamint külön egyeztetett időpontban egyénileg elvégezni a beiratkozást. A beiratkozás során a hallgatók tájékoztatókat kapnak a kar vezetésétől a kar felépítéséről, valamint a képzések struktúrájáról és célkitűzéseiről. A kar Tanulmányi Osztálya részéről szóbeli tájékoztatót és bemutatót kapnak az intézményi tájékoztató, a tantervek, valamint a hallgatókra vonatkozó szabályzatok elérhetőségéről. A Neptun-rendszer elérhetőségéről és használatáról interaktív bemutató kerül megtartásra. A beiratkozás során a hallgatók külön tájékoztatót kapnak a hallgatói pénzügyek kezelésének rendszeréről, a nemzetközi mobilitással kapcsolatos lehetőségekről, valamint a nyelvoktatásról is. A beiratkozás során bemutatkozik a Kari Hallgatói Önkormányzat is, akik tanulmányaik kezdetén segítik a hallgatókat az egyetemi rendszerben történő eligazodásban és a hallgatói közösségbe történő gyors becsatlakozásban. 3.3.15. A hallgatói előrehaladásról szóló információ gyűjtése A hallgatói előrehaladás mérésére több eszköz áll a kar rendelkezésére, illetve több mérési pont jogszabályban meghatározott, az egyetem által kötelezően végrehajtandó eljáráshoz, valamint hallgatói kötelezettségvállalás ellenőrzéséhez kapcsolódik. A nyomon követés, valamint ellenőrzés elsődleges eszköze a Neptun-rendszer.
42
A felvételi, beiratkozási, bejelentkezési hallgatói létszámadatok alakulása folyamatosan figyelt és a kari, illetve egyetemi vezetés részére továbbított adatsor. Ezen tevékenység szorosan összefügg az Országos Statisztikai Program keretében végzett felsőoktatási statisztikai adatszolgáltatásokkal. A statisztikákkal kapcsolatosan elemzésre kerül, hogy miképpen alakul a hallgatók tanulmányi előrehaladásának íve, milyen mértékű a lemorzsolódás, milyen okból kerül túllépésre a képzési és kimeneti követelményekben megadott képzési idő, milyen okból nem adható ki az adott oklevél. A kar képzésein tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgatók esetében a relatív, képzéshez kapcsolódó támogatás folyamatosan nyomon követett adat a Neptun-rendszerben. Az átsorolás vonatkozásában is minden tanév végén ellenőrzést végez a Tanulmányi Osztály. A kar megalakulása óta a féléves hallgatói adatok zárása a Tanulmányi Osztály feladata, s a zárás során ellenőrzi a hallgatók által adott félévben teljesített tantárgyakat, tantervi egységeket, a tanulmányok előrehaladásával kapcsolatos, a TVSZ által meghatározott kötelezettségek teljesítését. A mesterképzésre felvett hallgatók esetében az ellenőrzés kiterjed a felvételi eljárásban pótlásra előírt kreditek megszerzésének ellenőrzésére. A Tanulmányi Osztály valamennyi hallgató esetében vizsgálja, hogy az aktív félévben az adott hallgató elérte-e a legalább 2,00-ás súlyozott tanulmányi átlagot, önköltséges képzés esetén az aktív félévek számát, továbbá az ugyanazon tantárgyból tett tantárgyfelvételek számát, illetve a vizsgák, továbbá a passzív (szünetelő) félévek számát. 3.3.16. Az előzetesen megszerzett tudás elismerése Az előzetesen megszerezett tudás elismerésére irányuló eljárás szabályait intézményünkben a TVSZ, illetve az Elismerési, kreditátviteli és validációs szabályzat vonatkozó rendelkezései határozzák meg (TVSZ 10. §, Elismerési Szabályzat 1. § - 10. §.). A hatályos jogi szabályozás által meghatározott esetekben, bizonyos elismerési ügyekben az Egyetemi Kreditátviteli és Validációs Bizottság (továbbiakban: EKÁVB) rendelkezik hatáskörrel. Ennek működésére az egyetemi fejezet tér ki részletesen. A kari bizottság négy tagból áll, ebből egy hallgató. A kari bizottság tagjait a szenátus bízza meg három évre. A kari bizottság elnöke a bizottságnak a Kari Tanács által jelölt nem hallgató tagja. A kari testület a 6/2015. (VI. 10.) sz. szenátusi döntés alapján kezdte meg a működését, az elismerési ügyekben 2014 szeptemberétől ezen időpontig a közös intézeti testület járt el, azt megelőzően pedig az NI intézeti bizottsága. Az elismerési eljárásban szabályozott a munkatapasztalat, illetve az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudás validációjára irányuló eljárás (TVSZ 10. § (10) bekezdés, Elismerési Szabályzat 7. §). Mindezek mellett szabályzati felhatalmazás alapján az EKÁVB dönthet úgy, hogy kreditátviteli-validációs precedensrendszert hoz létre. A kari testület eddigi működése során ez idáig ilyen rendszer felállítására még nem került sor. Az Erasmus és az Erasmus+ Program keretében külföldön teljesített tantárgyak beszámítása a generálistól eltérő szabályok mentén valósul meg, mivel a beszámítás vonatkozásában a kreditátviteli eljárást előzetesen, a tanulmányi szerződés (Learning Agreement) aláírását megelőzően kell lefolytatni. A hallgató a feltételesen beszámított tantárgyak teljesítését az EKÁVB részére igazolja a tanulmányi átirattal (Transcript of Records). Az EKÁVB a tanulmányi átirat alapján megállapító döntést hoz. 3.3.17. A hallgatók részére a tanulási, kimeneti eredményekről biztosított dokumentáció A kar weboldalán és a felvi.hu-n közzétett KKK-k alapján már a jelentkezők is tájékozódni tudnak az adott képzésben szerezhető végzettségről, szakirányokról, tanult ismeretkörökről, a szakmai gyakorlatról, illetve a kimeneti idegen nyelvi követelményekről. A hallgatói jogviszony létesítését követően pedig az ajánlott tanterv ad a hallgatónak még több információt az adott képzésről. A jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén az oklevél az Nftv-ben meghatározott tartalommal, és az Nftv. Vhr-ben megadott formanyomtatványon, illetve formaszöveggel kerül kiadásra az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmelléklettel együtt. A fentiekben említett két 43
legfontosabb irat mellett a hallgatók – hallgatói jogviszonyuk létesítésének időpontjától függően – jogosultak leckekönyv/e-leckekönyv/törzslap-kivonat átvételére is. Mindhárom irat tartalma jogszabályi rendelkezéseken nyugszik. A fenti dokumentumok előállításnak, valamint kiadásának rendjét – a vonatkozó jogszabályok mellett – a TVSZ rögzíti. 3.4. AZ OKTATÓK MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA 3.4.1. Emberierőforrás-stratégia az oktatás eredményességének szolgálatában A 2. számú melléklet adatai mutatják, hogy az elitképzést célzó kari stratégiával összhangban álló személyzeti politika kerül megvalósításra. A viszonylag alacsony létszámmal működő kar oktatóinak 70 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik. A kar a kiválasztás és állománybővítés során kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy olyan személyeket válasszon, akik a kutatói kiválóság mellett jelentős oktatási tapasztalattal is rendelkeznek. A kar vezetése ösztönzi és támogatja a habilitációt, melynek eredményeként a 2015 évben három oktató teljesítette sikeresen az eljárást. Az oktatás színvonalát emeli, hogy a kutatói munkakörben foglalkoztatottak a jogszabályban és a foglalkoztatási szabályzatban előírt kötelező mértéken felül vállalnak részt az oktatási feladatok ellátásában (óratartás, konzultáció) és a tehetséggondozás területén. 3.4.2. Az emberierőforrás-stratégiával összhangban álló eljárások A vonatkozó eljárásokat az egyetem Foglalkoztatási Szabályzata rögzíti. A foglalkoztatás általános feltételei mellett a Foglalkoztatási Szabályzat tételesen meghatározza az egyes oktatói, tanári és kutatói munkakörök betöltésének és fenntartásának feltételeit. Az eljárások ismertetést az egyetemi (központi) kötet tartalmazza. 3.4.3. Az oktatók, tanárok szakmai fejlődésének ösztönzése A Foglalkoztatási Szabályzat 44. §-a rendelkezik az alkotói szabadságról, 45. §-a pedig a kutatónapok rendszeréről. A 49. §-ban rögzített karrierterv meghatározza a szakmai előmenetel munkáltató és munkavállaló megállapodásán alapuló ütemezését. A Foglalkoztatási Szabályzatban foglaltakon túl az oktató fejlődését támogatja az Erasmus+ programokban, a tudományos és a szakmai konferenciákon, műhelybeszélgetéseken, szimpóziumokon való részvétel, fiatal oktatók esetében a tudományos előmenetel támogatása. 3.4.4. Az oktatói, tanári létszám és korfa adatainak elemzése A 2015. október 15. napi időállapot szerint a kar 44 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott, 6 fő részmunkaidőben foglalkoztatott, valamint 1 fő megbízási szerződéssel foglalkoztatott (professzor emeritus) oktatóval/kutatóval/tanárral rendelkezett. A 44 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató/kutató/tanár közül 40 fő adott le kizárólagossági – úgynevezett „A” nyilatkozatot – az intézményhez. Az „A” nyilatkozatot az intézményhez benyújtó teljes munkaidejű, oktató/kutató/tanár munkaidőben foglalkoztatottak megoszlása munkakör szempontjából az alábbi 4. számú ábra szerint alakult a vizsgált időpontban (40 fő):
44
1
6
egyetemi tanár
5
egyetemi docens főiskolai tanár
10
14 3
adjunktus tanársegéd
1
kutató nyelvtanár, testnevelő-tanár
4. sz. ábra A teljes munkaidőben foglalkoztatott, akkreditációs szempontból figyelembe vehető oktatói/ kutatói/ tanári állomány munkakör szerinti megoszlása
Az „A” nyilatkozatot az intézményhez benyújtó részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók megoszlása munkakör szerint (6 fő): 1 fő egyetemi docens, PhD fokozattal. 4 fő adjunktus, mind a 4 esetben PhD fokozattal. 1 fő tanársegéd, fokozat nélkül. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók/kutatók munkakör szerinti megoszlásának alakulása azok körében, akik a kizárólagossági nyilatkozatukat nem az NKE-re adták le, a következőként alakult (4 fő). 1 fő egyetemi tanár, az MTA doktora. 2 fő egyetemi docens, melyből 1 fő CSc, 1 fő PhD fokozattal rendelkezik. 1 fő kutató, PhD fokozattal rendelkezik. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók/kutatók aránya a vizsgált időszakban 74 %-os (az arányszámnál nem lett figyelembe véve a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatott oktató, valamint a kar professor emeritusa sem). A kar oktatói/kutatói/tanári munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottjainak életkor szerinti megoszlását az 5. számú ábra szemlélteti.
nyelvtanár, testnevelő-tanár
Életkor
kutató
<30 31-40 41-50 51-62 >63
tanársegéd adjunktus egyetemi docens egyetemi tanár 0
2
4
6
8
10
12
14
16
5. sz. ábra A kar oktatói/kutatói/tanári munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottjainak életkor szerinti megoszlása
A kar nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás nevelésre és a fiatal oktatók/kutatók létszámának és arányának növelésére. (Ld. 6. számú melléklet: Oktatói életkor). 3.4.5. Az oktatók oktatási terhelése A 2015 februárjában alakult kar esetében az oktatók óraterheléseivel kapcsolatban mindösszesen két teljes szemeszter adatai állnak rendelkezésre, amelyek alapján trendek nem mutathatók ki. Az oktatók többsége a 2015/2016. tanév őszi szemeszterében létesített 45
jogviszonyt. Teljes integrációjuk a kari képzési programokba azonban az adott szemeszterben az oktatási tervezés legalább féléves átfutási ideje miatt még nem történt meg, így óraterhelésük nem volt teljes. Ez a jelenség egyes tanszékekre lebontva is kimutatható: az új alapítású tanszékek óraterhelése mindkét szemeszterben alacsonyabb volt a folyamatos működésűnek tekinthető más tanszékek óraterhelésénél. Az aránytalanságot a kar az oktatási profiljának tisztításával, és ehhez kapcsolódóan a tantárgyfelelősi és oktatói hozzárendelések módosításával részben orvosolta, ami az elkövetkező szemeszterek adataiban meg fog jelenni. Az alacsony óraterhelésű oktatók és szervezeti egységek az átmeneti időszakban fokozott oktatási előkészítő tevékenységgel kompenzálták a terhelési egyenetlenségeket. Ez a tevékenység egyrészt a már futó képzési programok aktualizálásában, másrészt új szakok előkészítésében, illetve szakindítási engedéllyel rendelkező, de az elmúlt években indított szakok újraindításának előkészítésében jelentkezett. Az új, illetve újraindított szakok ugyancsak hozzájárulnak az óraterhelési egyenetlenségek kiküszöböléséhez. Ezt a hatást erősíti a már megindult, de még nem valamennyi évfolyamon képzést folytató szakok (például IPUS) feltöltődése is. Az oktatók óraterhelésének részletes ismertetését a programakkreditációs kötet tartalmazza. 3.4.6. Az oktatók, tanárok, kutatók teljesítményének értékelése, az eredmények visszacsatolása A kar az oktatói, tanári, kutatói teljesítményértékelést a Foglalkoztatási Szabályzat 50-51. §ban foglaltak szerint végzi, figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 4. § (1) – (2) bekezdésében foglaltakra. 3.4.7. Az oktatói, kutatói, tanári pályán történő előrelépés ösztönzése Ld. a 3.4.3. pontban előadottakat. 3.4.8. Az oktatói, tanári, kutatói körben végzett munkatársi elégedettségmérés Az egyetem 2015-ben elfogadott Minőségbiztosítási Szabályzatának 5. § (4) bekezdése értelmében minden évben dolgozói elégedettségmérést folytat anonim, web alapú EvaSys lekérdező rendszer segítségével. A kar megalapítása óta, a vizsgált időszakban egy alkalommal került sor a dolgozói elégedettségmérésre 2015. november 5. és november 20. között. A válaszadók 8,8 százalékát tették ki a kar dolgozói. A felmérésről készült központi vezetői összefoglaló az alábbi linken tekinthető meg. http://uninke.hu/egyetem/minosegbiztositas/felmeresek Az eredményekről kari szintű elemzés nem készült. 3.4.9. Emberierőforrás-tervezés és fejlesztés az oktatást segítő személyzet körében A kar 2015. februári megalakításakor az oktatást segítő két egységet, a Dékáni Hivatalt és a Tanulmányi Osztályt, az egyetemen rendelkezésre álló szakképzett humánerőforrás átcsoportosításával, vezénylésével volt lehetőség felépíteni. Ily módon a funkcionális szervezeti egység személyi állományát – az NI bázisán – szinte teljes mértékben egyetemi polgárokkal töltötte fel az egyetem vezetése. A 2015. október 15-i állapot szerint a karon az adminisztratív munkakörben foglalkoztatott létszáma 13 fő, melyből 2 fő vezényelt (katona). Az 50 fős oktatói/kutatói/tanári létszámhoz viszonyítva az adminisztrációban dolgozók aránya 26 %, a kar összes munkavállalójára vetítve 20,6 %. 3.4.10. Az oktatók, tanárok munkáját támogató környezet A kar oktatási tevékenységét a Ludovika főépületében kezdte meg, ahol a 3.5.1. fejezetben ismertetett infrastrukturális kapacitásokkal gazdálkodik. Az oktatóknak a Ludovika Campuson jól felszerelt irodákban történő elhelyezése, IT eszközökkel való ellátása, az oktatáshoz, kutatáshoz szükséges adatbázisokhoz való hozzáférése biztosított. Az oktatók és 46
hallgatók számára a Ludovika Campuson elérhető könyvtár fejlesztés alatt áll. Az oktatók munkáját támogatja az egyetem Moodle rendszere (https://moodle.uni-nke.hu), amelyben a kari szintű aktivitás növelése szükséges. 3.5. TANULÁSTÁMOGATÁS, ESZKÖZÖK ÉS HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK 3.5.1. Az oktatási infrastruktúra (előadótermek és szemináriumi termek) A kar képzéseinek elsődleges helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa, ahol 7 oktatásra kialakított előadóterem áll rendelkezésre, amelyekből kettő 44 fős, kettő 80 fős, egy 100 fős, valamint kettő 144 fős kapacitással rendelkezik. Az előadótermek mindegyike beépített kivetítési lehetőséggel rendelkezik, valamint a szélessávú internet hozzáférés is biztosított. A 100 fős kapacitást meghaladó termek esetében hangosítási és légkondicionálási lehetőség is megoldott. A Ludovika Campushoz tartozó, 2015 szeptemberében átadott Orczy Úti Kollégium négy, oktatási feladatok ellátására is alkalmas multimédiás teremmel rendelkezik, amelyeket a kar szükség esetén igénybe vehet. A kar képzési létszámaiból és oktatási módszertanából adódóan (kis létszámú évfolyamok, szemináriumok, nyelvórák) a kisebb méretű szemináriumi termekre van szükség, így a kollégiumi multimédiás termek elérhetővé tétele segítette a teremgazdálkodási kérdések kezelését. A kar képzési portfóliója, valamint annak felmenő rendszerben történő feltöltése alapján a teremgazdálkodás során 2015 februárjában 7 nappali és 3 levelező munkarendű évfolyamot, 2016 februárjában 9 nappali és 5 levelező munkarendű évfolyamot kellett elhelyeznie, míg várhatóan 2016 szeptemberében 11 nappali és 6 levelező munkarendű évfolyamot kell elhelyezni. A képzések párhuzamos tervezése okán egyre növekvő mértékben kell támaszkodni a kollégium multimédiás termeire, valamint egyre nagyobb mértékben kell kihasználni a késő délutáni és esti idősávokat, ezáltal az oktatási termek lefedettsége növekvő tendenciát mutat. A jelenlegi képzési létszámok mellett az előadótermek, valamint a kisebb szemináriumi foglalkozásokra alkalmazott termek létszáma megfelelő, hozzáférhetőségük biztosított. 3.5.2. A képzéshez szükséges gyakorlóhelyek A képzések speciális tantermi feltételeket igénylő területei (testnevelés órák, sportolási lehetőség, informatikai labor, nyelvi labor) a korábbi képzési helyszínen, az egyetem Hungária körúti Campusán biztosítottak. A Hungária körúti Campus rendelkezik a kar képzéseinek szaktantermi igényeit kielégíteni képes infrastruktúrával. A jól működő karközi együttműködés eredményeként a HHK telephelye megfelelően biztosítja az informatikai órák, az egyes nyelvi képzések, a testnevelés és sportprogramok megvalósítását. A Hungária körúti Campus szaktantermi és gyakorlóhelyi bemutatását a HHK önértékelési kötete tartalmazza. 3.5.3. A könyvtár A kar nem rendelkezik saját könyvtárral, az oktatók, kutatók és hallgatók számára a könyvtári szolgáltatásokat az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár, valamint a többi kar könyvtára biztosítja (ld. http://uni-nke.hu/konyvtar/altalanos-informaciok/kapcsolat). 3.5.4. A lakhatást szolgáló infrastruktúra A kar hallgatói számára a lakhatás feltételei a főtitkár irányítása alá tartozó Orczy Úti Kollégiumban biztosítottak. Bemutatását az egyetemi (központi) kötet tartalmazza. 3.5.5. A szociális, rekreációs, kulturális infrastruktúra A kar hallgatóinak lehetősége van a HHK területén üzemeltetett sportlétesítmények használatára, valamint az NKE Sportegyesület keretein belül működtetett szakosztályok (lásd: http://uni-nke.hu/nke-a-sportos-egyetem/nke-sportegyesulet/szakosztalyok) bármelyikében sporttevékenységet folytatni. A kapcsolódó infrastruktúra (Ludovika Campus: étterem, büfé, 47
Orczy úti Kollégium, Orczy Park) bemutatását az egyetemi (központi), valamint a HHK kötet tartalmazza. 3.5.6. A hallgatói tanácsadás A hallgatók a tanterveiket, a tanulmányi kötelezettségeikkel összefüggő tájékoztatást, híreket a kar hivatalos honlapján, online formátumban érhetik el, külön lebontva alap-, és mesterképzésekre. A Tanulmányi Osztály a szemeszterek kezdetén, illetve a vizsgaidőszak megkezdése előtt egy átfogó jellegű, részletes hírlevélben tájékoztatja a hallgatókat a Neptunrendszeren keresztül, amely tájékoztatás tartalmazza a lényeges dátumokat, fontosabb határidőket, illetve a kompetens személyek elérhetőségeit. Tanácsadásért, segítségért a kari HÖK tanulmányi referenséhez is fordulhatnak a hallgatók. A Facebook közösségi oldalon létrehozott csoportokban a kari HÖK is tájékoztatja a hallgatókat a határidőkről, lehetőségekről. A hallgatók az oktatóik elérhetőségével kapcsolatban szintén a kar honlapján tájékozódhatnak, tanszékekre lebontva. Megtalálhatják a tanszékek munkatársainak elérhetőségeit, valamint konzultációs és fogadóóra időpontjaikat, helyhez és időhöz kötve. A kar hallgatói a tanulmányi ügyeiket személyesen, a Tanulmányi Osztályon intézhetik, amelynek ügyfélfogadási rendjét, valamint a tanulmányi előadók elérhetőségeit mind a kari honlapon, mind az oktatási épületben kifüggesztett hirdetőtáblákon megtalálhatják. Ügyfélfogadási időn kívül előre egyezett időpontban is felkereshetik az osztályvezetőt, ill. a tanulmányi előadókat. Egyes kérvények leadására a Neptun-rendszeren belül, elektronikus formában is van lehetőség. Az újonnan felvételt nyert hallgatóknak a gólyatábortól kezdődően mentorok segítenek hallgatói mindennapjaikban, a kari HÖK által működtetett mentorrendszeren keresztül. A hallgatók bárminemű kérdéssel, kéréssel bizalommal fordulhatnak előzetesen felkészített mentoraikhoz. A kar hallgatói a HÖK képviselőihez is fordulhatnak tájékoztatásért, az adott kérdéskörnek megfelelően a 6 Bizottság bármelyikéhez. A HÖK képviselőinek elérhetőségeit elérhetik a kari honlapon. A hallgatók személyesen, fogadóórák keretein belül is fordulhatnak panaszaikkal, kérdéseikkel a HÖK képviselőihez, melyet az EHÖK Alapszabály előír. A fogadóórákon kívül lehetőségük van a hallgatóknak szemeszterenként egy Hallgatói Fórumon részt venni, ahol a kar dékánja, oktatási dékánhelyettese, a Dékáni Hivatal vezetője, valamint a Tanulmányi Osztály vezetője válaszol a felmerülő kérdésekre. A HÖK Tanulmányi Bizottsága a 2016-os tavaszi félév elején indította el az NKE - NETK HÖK TB hírlevelet, amelyet havi rendszerességgel küld ki a hallgatóknak, az aktuális lehetőségekről, pályázatokról, gyakornoki helyekről, fontosabb határidőkről, eseményekről. A hírlevél címlistája folyamatosan bővül, a feliratkozás önkéntes jellegű. A hallgatóság igényeinek eleget téve a kar igyekszik tartani a lépést az online tartalmak elérhetővé tételével is, a kari honlap folyamatosan frissül. 3.5.7. A tanulást támogató szolgáltatások A kar a tanulás támogatása és az oklevél megszerzése érdekében a hallgatók számára idegen nyelvi képzést biztosít. Az idegen nyelvi képzések heti rendszerességgel, kétszer másfél órában, kis csoportokban zajlanak. A hallgatók angol, orosz és spanyol, valamint az ÁKK és a HHK oktatóinak közreműködésével francia és német nyelvi képzéseken vehetnek részt. Minden szemeszterben meghirdetésre kerülnek idegen nyelvű, szabadon választható tantárgyak is. A hallgatóknak évente lehetőségük van a kar tanszékeihez demonstrátori pályázatot benyújtani, melynek keretén belül tudományos munkát végezhetnek. Az NKE Könyvtára a folyamatosan bővülő állományával, illetve az online, a könyvtár rendszerén keresztül elérhető elektronikus adatbázisaival járul hozzá a hallgatók és oktatók tudományos tevékenységéhez (lásd: http://www.uni-nke.hu/konyvtar). A Ludovika főépületbe kihelyezett Könyvtárban található számítógépes kabinet 40, internetes eléréssel rendelkező munkaállomással rendelkezik. 48
3.5.8. A hallgatók számára nyújtott további szolgáltatások Az intézményi szocializációt támogató szolgáltatások a HÖK rendezvényei (gólyatábor, gólyabál stb.). A fentieken túl a hallgatók számára is elérhető a színházi előadásokra, kiállításokra és egyéb kulturális rendezvényekre szóló, egyetem által biztosított kedvezményes jegyvásárlási lehetőség. 3.5.9. A szolgáltatások felülvizsgálata Az erre vonatkozó információkat az egyetemi (központi) kötet tartalmazza. A vonatkozó eredmények elérhetők: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/dpr. 3.5.10. A tanulástámogatás és a szolgáltatások hallgatói szempontú értékelése A DPR országos, standardizált kérdőíve mellé az egyetem saját kérdőívet is szerkesztett. Az intézményi kérdések kitérnek az egyetem megítélésére, az oktatás általános és konkrét problémáira, az egyetem által nyújtott szolgáltatások színvonalára. A végzettek véleménye mellett az aktív státuszú hallgatók véleményének megismerése érdekében 2015 végén kérdőíves felmérés került lebonyolításra. A kar hallgatói a válaszadók 4,79 százalékát adták. Ld. http://uni-nke.hu/egyetem/minosegbiztositas/felmeresek. Az eredményekről kari szintű elemzés nem készült. 3.5.11. A szolgáltatásnyújtást támogató és adminisztratív személyzet fejlesztése A kar a folyamatos visszacsatolásokat, valamint a vevői igényeket (hallgatók) is figyelembe véve biztosítja az adminisztratív személyzet folyamatos és tudatos fejlesztését mind nyelvi készségek, mind egyéb kompetenciák terén. A kar megalakításának első szemeszterében már lehetőséget adott a kollégák angol nyelvi készségfejlesztésére, melyet idegen nyelvi lektor közreműködésével valósított meg. A kollégák az oktatást önkéntes alapon, ingyenesen és vezetői döntés nyomán munkaidőben vehették igénybe. 2015-ös évben 3 fő kolléga élt az ingyenes nyelvképzés lehetőségével. 2015 márciusában az EU-SUCCESS Kft. által szervezett „ISO 9001:2008 minőségirányítási rendszer belső auditor” képzés keretében 3 fő kolléga – melyből 2 fő adminisztratív személyzet, 1 fő oktató – szerzett belső auditor tanúsítványt. A kari vezetés továbbá támogatja a kollégák felsőoktatási tanulmányai ambícióit is. Jelenleg a Tanulmányi Osztály egy munkatársa tanulmányi szerződéssel végzi felsőoktatási tanulmányait, melyek elvégzéséhez a munkáltató munkaidő kedvezményt biztosít. Az adminisztratív, oktatástámogató munkakörben dolgozó kollégáknak lehetőségében áll az Erasmus Staff Mobility program keretében a nemzetközi legjobb gyakorlatok megismerésére, kapcsolatépítésre. A vizsgált időszakban egy fő kolléga vett részt a programban. 3.6. BELSŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER 3.6.1. Az oktatási programok elérhetősége A képzésüket megkezdő hallgatók első alkalommal a beiratkozás keretein belül tájékozódnak a képzésükre, valamint az intézményre vonatkozó széleskörű információkról. A beiratkozás keretében a hallgatók papír alapon hozzájutnak a képzésükre érvényes tanóra- kredit- és vizsgatervhez, amely a mintatanterv 1. számú mellékletét képezi. Ezen felül információt kapnak arról, hogy elektronikus úton hol érik el a tantervüket. A képzési dokumentumok hallgatók felé történő közlésében elsődleges szerepet a kari honlap látja el, ahol a hallgatóknak menüponton belül elérhetőek a kar futó képzéseinek tantervei. A képzési programok tantárgyainak tantárgyi leírása, valamint tematikája a Neptun- rendszerben rögzítésre kerül, így a hallgatók a saját Neptun felületükön keresztül könnyedén elérhetik azokat. A tananyagok interaktív elérhetőségét a Moodle rendszer is lehetővé teszi (https://moodle.uni-nke.hu/login/index.php), ahol az e-learning tananyagok mellett levelezési, csoportmunka és vizsgáztatási lehetőségek is rendelkezésre állnak. Ez a felület az oktatók és a 49
hallgatók által egyaránt elérhető, viszont a kar esetében kevesen használják a benne rejlő lehetőségek ellenére. Az egyetem évente központi tanulmányi tájékoztatót tesz közzé az egyetemi honlapon, valamint ezen felül a kari specifikus információk közlése céljából karonként kiadásra kerül a képzésekre vonatkozó tájékoztató, amely rögzíti az adott tanév főbb kereteit, a szervezet és a képzések specifikus adatait, valamint a jogszabályban rögzített további információkat. A tanulmányi tájékoztató elektronikus úton a kar honlapján érhető el (http://netk.uninke.hu/hallgatoknak/tanulmanyi-tajekoztatok). A képzés során a hallgatók a közvetlenül a regisztrációs időszak előtt, továbbá a vizsgaidőszakokat megelőzően tájékoztató üzenetet kapnak a Neptun-rendszeren keresztül, a Tanulmányi Osztály részéről. Ezen tájékoztatókban részletesen kifejtésre kerülnek az egyes időszak-specifikus, képzésekkel összefüggő hallgatói feladatok, valamint határidők. A központi tájékoztatásokon túl az egyedi kérdések tekintetében a Tanulmányi Osztály, valamint a Dékáni Hivatal tanszéki adminisztrációs része folyamatosan elérhető a hallgatók számára, így mind elektronikus, mind személyes úton lehetőségük van a képzésükkel kapcsolatos kérdések feltevésére, a szükséges információk és dokumentumok begyűjtésére. 3.6.2. A kari információs rendszer működése A karon működtetett komplex információs rendszer adatgyűjtése a rendszer működtetése céljának megfelelően, a képzések hatékony szervezése és gondozása (hallgatói felvétel, tantárgyhirdetés, tantárgyfelvétel, tanagyag megjelölése, tanrendkészítés, vizsgára jelentkezés, vizsgaeredmények, hallgatói adatok rögzítése stb.) érdekében, elsősorban az Egyetem által működtetett (elektronikus alapú) Neptun-rendszerben, másodsorban közvetlen (többségében e-mail alapú) adatszolgáltatás alapján történik. A rendszer kari működtetése, az adatállomány feltöltésének szervezése alapvetően a Tanulmányi Osztály feladata. A képzésekre vonatkozó információk előállítása, rendszerezése, elemzése a Tanulmányi Osztály, valamint a Dékáni Hivatal feladata. Az egyetemi szinten működő igazgatási egységek (Oktatási Iroda, Központi Tanulmányi Iroda, Humán-erőforrás Iroda stb.) elemzései a kar rendelkezésére állnak. A Tanulmányi Osztály feladatai közé az elmúlt egy esztendőben bekerült a monitoring, illetve a kontrolling. A Dékáni Tanács, a Kari Vezetői Értekezlet, valamint a Kari Tanács minden félévben tájékoztatást kap a Tanulmányi Osztály és a Dékáni Hivatal által gyűjtött és elemzett hallgatói teljesítményadatokról. Az elkészült adatsorok, elemzések eredményeit a megfelelő döntéshozatali fórumok hasznosítják mind a stratégia magvalósításában (például a külföldi hallgatói mobilitási igényfelmérések eredményei alapján történő nyelvi kínálat szélesítése), mind a napi problémakezelésben (például a Tanulmányi Osztály nyitvatartási rendjének hallgatói igényekhez való igazítása). 3.6.3. A kar kulcsfontosságú eredményeinek mérése A kar az alábbiakat tekinti kulcsfontosságú eredményességmutatónak: (1) felvételi jelentkezési adatok, különös tekintettel az első helyes jelentkezők számára (lsd 3. sz. melléklet), (2) túljelentkezés mértéke (lsd 3. sz. melléklet), (3) tanulmányi eredmények (tanulmányi átlag, hallgatói kurzus nem-teljesítések mérése, lsd 3. és 4. sz. táblázat), (4) lemorzsolódási arány (lsd 2. sz. táblázat), (5) Tudományos Diákköri eredmények (ld. 7. és 8. számú mellékletek). Oktatási és kutatási teljesítmény vonatkozásában: (6) Óraterhelés (lásd programakkreditációs kötet mellékletei), (7) Publikációs teljesítmény.
50
A fenti adatok forrásai: felvételi adatok a Felvi.hu rendszeréből, a tanulmányi eredmények és lemorzsolódási adatok a Neptun-rendszerből, a TDK-eredmények az intézményi (ETDT) és országos (OTDT) TDK-szervezetek nyilvántartásából, óraterhelés a Neptun-rendszerből, publikációs teljesítmény az MTMT-ből. 3.6.4. A kar információ- és tudásmenedzselése A karon az alábbi formákban biztosított az információáramlás: kari honlap; közösségi médiafelületek (pl. Facebook); Neptun üzenetküldő funkció; egyetemi hírlevél; kari hirdetőfelületek; emlékeztetők, jegyzőkönyvek (Dékáni Tanács, Kari Vezetői Értekezlet, Kari Tanács). A tanszékek, valamint a Hallgatói Önkormányzat autonóm módon kommunikálnak online felületeiken. A hallgatók elsődleges kommunikációs csatornája a Neptun-rendszer, emellett rendszeresen használják a közösségi média felületeket, valamint a kari honlapot, melyet elérhetnek az egyetem egész területén rendelkezésre álló WiFi hálózaton. 3.6.5. Az információs rendszer a hallgatói szempontok tükrében A kar megalapítása óta a Tanulmányi Osztály minden félévben elkészíti és kiértékeli az adott félév vizsgaeredményeit, valamint a tanulmányaikat megszakító, félbehagyó hallgatók számát is magában foglaló kimutatásokat, melyeket a szakfelelősök által közölt záróvizsga eredmények összesítésével a Dékáni Tanács és a Kari Vezetői Értekezlet minden félévben tárgyal. A tanulmányi félév kezdetén a Hallgatói Önkormányzat szervezésében megrendezésre kerülő Hallgatói Fórumon a hallgatóknak lehetőségük van a tanulástámogató rendszerekkel kapcsolatos észrevételeiket jelezni a kar vezetése számára. 3.6.6. A hallgatói elégedettség mérése, DPR, más intézményekkel való összehasonlítás Minkét felmérés központilag kerül lebonyolításra és értékelésre, ezért az egyetemi (központi) kötetben kerülnek bemutatásra. 3.7. NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA 3.7.1. A nyilvánosság tájékoztatása a képzéssel kapcsolatos információk tekintetében A kar honlapja elérhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjáról (http://uni-nke.hu), valamint az aloldal külön elérhetősége is biztosított (http://netk.uni-nke.hu). A honlap struktúráját tekintve könnyen kezelhető, számos hasznos információt tartalmaz mind a hallgatók, mind a felvételizők, mind pedig az érdeklődők számára. A Stylecom CMS (Content Management System) a StyleCOM MarketingKommunikációs Kft. nyílt forráskódú (Apostrophe, Symphony, PHP) alapokon kifejlesztett tartalomkezelő, vagyis honlap menedzselő rendszere, amellyel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar honlapja is készült. A kari honlapon elérhető a jelenlegi képzési portfólió valamennyi szakja, az oktatás menüpont alatt (http://netk.uni-nke.hu/oktatas) alapés mesterszakokra bontva. A szakok rövid leírása mellett részletes tanóra-, kredit és vizsgaterv is található. A tanuláshoz szükséges tananyagok egy része is elérhető a honlapon. A tananyagok közül kereshetünk a főmenü Könyvtár menüpontja alatt vagy a kezdőlap Tananyagkereső csempéjére kattintva. Ekkor megjelenik a tananyagkeresés általános oldala (ezen az oldalon a fentebb ismertetettek szerint szűrhetünk tovább címkékkel, szűkíthetjük a kiadás évét, de felhasználhatjuk a szűréshez a megjelenített dokumentumok alatti címkéket is). Az ikonokkal, hivatkozásokkal, vagy a Letöltés gombbal letölthető tantárgyi programok PDF, illetve Office formátumokban szerepelnek az adatbázisban. A kar tananyagai jelenleg nem elérhetőek a tananyagkeresőben, ennek frissítése a közeljövő feladatai közé tartozik. A felvételivel kapcsolatos információk a kar aloldaláról könnyen elérhetőek, külön csempe áll a rendelkezésre, jelenleg Felvételi 2016 felirattal, de ezt évente frissítjük, így a felvételizők részére mindig a friss információk érhetőek el. A menüpont alatt megismerkedhetnek az érdeklődők a felvételi eljárásokkal alap- és mesterszakokra bontva, a Nyílt nap 51
programtervével, valamint az elérhetőségekkel is, ahová a felvételivel kapcsolatos kérdésekkel fordulhatnak. A hallgatók tájékoztatására a Hallgatóknak (http://netk.uninke.hu/hallgatoknak) menüpontot alakítottuk ki, ahol friss információkat kaphatnak mind a tanulmányi és a tanulmányaikhoz kapcsolódó ügyekben egyaránt, így például a HÖK működéséről, a kollégiumi elhelyezés lehetőségeiről, ösztöndíjakról, pályázatokról. A tanulmányi ügyek menüpont alatt a Tanulmányi Osztály kollégáinak elérhetősége is megtalálható. A hallgatók az oktatási egységekről, valamint a kutatási egységekről is valós, friss információkat kaphatnak az Oktatási egységek (http://netk.uni-nke.hu/oktatasi-egysegek) menüpont alatt, valamint a Kutatás és Tudományos élet (http://netk.uni-nke.hu/kutatas-estudomanyos-elet) menüpont alatt. A tanszékek, kutatóközpontok aloldalain az oktatók elérhetősége és fogadóórája mellet az oktatók önéletrajza is elérhető. Ennek frissítése folyamatos, némely tanszék aktívabban részt vesz ezen oldalak frissítésében, más tanszékeknél az alapadatokon kívül semmilyen egyéb információ nem található. A hallgatók tájékozódását segíti elő az oktatókereső is, amely szintén a főoldalon kapott helyet. Ezzel megkereshetünk egy adott tantárgyat, kurzust oktató munkatársat, illetve valamilyen szervezeti egység oktatóját. A hallgatói elégedettséget a honlapon a Minőségbiztosítás alpont alatt tudják elérni az érdeklődők (http://netk.uni-nke.hu/karunkrol/minosegbiztositas), a legfontosabb dokumentumok a felmérések menüpontból érhetőek el (http://netk.uninke.hu/karunkrol/minosegbiztositas/felmeresek). Az egyes felmérések végén a vezetői összefoglalóban tájékozódhatunk részletesebben. Az egyetem minden évben részt vesz az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, ahol a kar az egyetemi stand részeként külön pulttal jelenik meg képzései népszerűsítése érdekében. A kar munkatársai mellett a Kari Hallgatói Önkormányzat tagjai is részt vesznek az érdeklődők tájékoztatásában és a kar által kínált képzések promotálásában. A kar minden évben megtartja saját önálló nyílt napját az Egyetem Ludovika Campusán. A nyílt napi programok keretében, előadások formájában bemutatásra kerül a kar felépítése és rendeltetése, a képzési cél és struktúra, valamint a felvételi eljárással kapcsolatos teendők. A kötött előadások után az érdeklődők szabad programokon vehetnek részt, ahol a képzésekkel, vagy a felvételi eljárással kapcsolatos további kérdéseket tehetnek fel, tájékozódhatnak a nemzetközi mobilitási lehetőségekről, megtekinthetik a Ludovika főépületét, az Orczy Úti Kollégiumot, továbbá megismerkedhetnek a Hallgatói Önkormányzat és a Szakkollégiumok tevékenységével. A kar nyílt napjain 2015-ben, majd 2016-ban is közel 600 fő vett részt. A kar képzéseinek népszerűsítéséhez tartozik még a középfokú tanulmányokat folytató célcsoportra fókuszáló roadshow-rendszer, amelynek keretében a kar munkatársai, valamint hallgatói a korábbi középiskolai képzési intézményüket meglátogatva mutatják be az egyetem és a kar által kínált képzéseket az egyetemi továbbtanulásra készülő középiskolásoknak. 3.7.2. A nyilvánosság tájékoztatása a kutatással kapcsolatos információk tekintetében A kutatással kapcsolatos információkat négy formában teszi közzé a kar: (1) A kari honlap kutatással és tudományos élettel kapcsolatos felületein és a kari honlap hírei között. A honlap Kutatás és Tudományos élet menüpontja alatt (http://netk.uninke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet) találhatóak meg a kar kutatóközpontjai, valamint a Tudományos Diákkörökre vonatkozó információk, illetve a kar kiadványainak általános bemutatása is. Az SVKK esetén a kutatók aktuális online publikációi (SVKK Elemzések, SVKK Nézőpontok) elérhetőek a honlapon is, rövid ismertetők után pdf formátumban. A honlapon külön microsite-ként érhető el a Jean Monnet modul felülete (http://netk.uninke.hu/jean-monnet-modul-2015-18_) a modul oktatóira, képzési elemeire és publikációra vonatkozó információkkal. (2) A kar szervezeti egységeinek honlap-felületein a „Munkatársak” menüpont alatt található szakmai önéletrajzok MTMT-linkjein keresztül, és a Magyar Tudományos Művek Tárában a 52
kar oktatói és kutatói felületének évente legalább kétszer (a szemeszterek elején) történő frissítése által. (3) A tudományos rendezvényekkel, kutatásokkal és publikációkkal kapcsolatos hírlevelek által az NKE, a kar és az SVKK levelezőlistáin keresztül. (4) A tudományos rendezvényekkel, kutatásokkal és publikációkkal kapcsolatos hírek megosztása által a kar közösségi média-felületein (NETK Facebook profil, SVKK Facebook profil, Nemzet és Biztonság Facebook profil). A minőségfejlesztési tevékenység során keletkezett adatok és információk a kar honlapjának „Minőségbiztosítás” felületén érhetők el, ezen belül az egyes felmérésekre vonatkozó adatok és/vagy azok összefoglalói is elérhetőek. 3.7.3. A nyilvánosság tájékoztatása az egyéb információk tekintetében A karral kapcsolatos információközlés elsődleges felülete a kari honlap: http://netk.uninke.hu, melynek fő tartalmi elemei strukturált, könnyen áttekinthető és navigálható formában biztosítanak hozzáférést a releváns információkhoz. A közérdekű információkat, illetve kari eseményekkel, rendezvényekkel, a kar munkatársainak, hallgatóinak eredményeivel, pályázatokkal, stb. kapcsolatos információkat a kari honlap nyitó felületén, illetve külön eseménysorban jelenítjük meg. A kifejezetten a kar, szélesebb értelemben az egyetem hallgatói számára releváns információkat a Neptun–rendszeren keresztül küldött üzenetek formájában, közvetlenül a hallgatók egyéni felhasználói fiókjaiba is eljuttatjuk. A kari rendezvényekkel kapcsolatos információkat külső felhasználók számára hírlevelek által az egyetem, a kar és az SVKK levelezőlistáin keresztül is közzétesszük. 3.7.4. A kar honlapjának frissítési, technikai adatai A kar 2015 januárjában kialakított honlapját – a beérkező anyagok függvényében – hetente több alkalommal frissíti a tartalomkezelő. A látogatottsági adatokra szolgáló szoftver telepítése csak 2016-ban történt meg, így idősoros adat nem áll rendelkezésre a látogatottságról. Az egyetemi főoldal és a kari honlapra telepített látogatottságmérő szoftver szerinti becsléssel a következő adatok állnak rendelkezésre: napi látogatószám 20-60 között, ebből új felhasználó 40 %; a honlapon eltöltött idő átlagosan 3 perc; a letöltött oldalszám átlagosan 2; a látogatók nemek szerinti megoszlása 46% nő 54% férfi; látogatók kor szerinti megoszlása 18-24 közötti korcsoport: 28% 25-34 közötti korcsoport 32%, 35-44 közötti korcsoport 14%.
53
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Hallgatói létszámok 2. számú melléklet: Oktatói adatok 3. számú melléklet: A képzés kimeneti eredményei az elmúlt öt év hallgatói létszámadatai (jelentkezési, felvételi és végzési adatok) alapján szakonként 4. számú melléklet: Hallgatók nyelvismerete 5. számú melléklet: Habilitált oktatók 6. számú melléklet: Oktatói életkor 7. számú melléklet: Leadott ITDK pályamunkák számának alakulása 8. számú melléklet: OTDK eredmények 1. számú Függelék: nemzetközi szakmai rendezvények
54
1. számú melléklet: Hallgatói létszámok HALLGATÓK LÉTS ZÁMA
Év
Képzés típusa
TELJES IDEJŰ KÉPZÉS BEN
VÉGZETT HALLGATÓK S ZÁMA
RÉS ZIDEJŰ KÉPZÉS BEN
TELJES IDEJŰ KÉPZÉS BEN
KÉPZÉS ÖS S ZES EN
RÉS ZIDEJŰ KÉPZÉS BEN
záróvizs záróvizs gát tett / gát tett / oklevelet oklevelet doktori doktori szerzett szerzett szigorlat szigorlat ot tett aktív passzív aktív passzív aktív passzív aktív passzív aktív passzív aktív passzív ot tett összes évfolyam
első évfolyam
összes évfolyam
első évfolyam
felsőoktatási szakképzés
2012
0
0
0
0
42
0
173
32
33
33
29
2
90
41
14
9
osztatlan mesterképzés
0
0
0
0
szakirányú továbbképzés
0
0
0
0
doktori képzés
0
0
0
0
71
2
263
73
0
0
0
0
alapképzés
42
mesterképzés
10
összesen
52
1
1
167
32
32
3
199
35
6 19
19
1
1
58
64
38
38
felsőoktatási szakképzés
2013
alapképzés
22
120
42
mesterképzés
23
34
3
20
47
46
27
20
2
3
22
0
122
45
51
35
2
1
32
39
0
80
35
20
9
24
20
osztatlan mesterképzés
0
0
0
0
szakirányú továbbképzés
0
0
0
0
26
21
0
0
0
0
61
0
202
80
0
0
0
0
21
0
105
94
5
147
osztatlan mesterképzés
0
0
0
0
szakirányú továbbképzés
0
0
0
0
doktori képzés
0
0
0
0
115
5
252
74
0
0
0
0
összesen
45
0
154
45
16
0
48
35
felsőoktatási szakképzés alapképzés
21
mesterképzés
52
összesen
73
104 1
1
43
75
179
1 42
43
42
4
4
72
73
31
31
felsőoktatási szakképzés
2015
27
4
46
16
doktori képzés
2014
összes évfolyam
első évfolyam
alapképzés
97
mesterképzés
55
71
46
43
30
22
31
9
11
15
10
39
33
15
10
24
10
24
10
155
39
23
1
23
6
120
2
178
45
37
33
102
6
30
1
77
40
85
1
179
46
13
12
osztatlan mesterképzés
0
0
0
0
szakirányú továbbképzés
0
0
0
0
doktori képzés
0
0
0
0
205
3
357
91
összesen
152
1
2
1
257
45
53
2
100
55
46
2
50
47
2. számú melléklet: Oktatói adatok MUNKAKÖR FOI -hez tartozás
AT (teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti/szolgálati/kormányzati szolgálati/közszolgálati jogviszony (NKE tv. 13. §)
Minősítettség
MTA rendes tagja MTA lev. Tagja MTA doktora CSc PhD
egyetemi docens
1 2 2
1 13
5 MTA rendes tagja MTA lev. Tagja MTA doktora CSc PhD nem minősített
V összesen Mindösszesen
főiskolai docens
adjunktus tanársegéd
3
14
1
3
MTA rendes tagja MTA lev. Tagja MTA doktora CSc PhD nem minősített
egyéb oktató
kutató*
nyelvtanár, testnevelő-tanár*
4
egyéb tanár*
összesen
1 3 24
2
3
8
3
1
12
10
6
1
40
4
1 MTA rendes tagja MTA lev. Tagja MTA doktora CSc PhD nem minősített
AE2 összesen V („vendégoktató”, aki nem adott „kizárólagossági nyilatkozatot” a FOInek)
1
1
AE1 összesen
AE2 (egyéb, megbízási szerződéssel foglalkoztatott, prof. emer. stb)
főiskolai tanár
nem minősített
AT összesen AE1 (részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti/szolgálati/kormányzati szolgálati/közszolgálati jogviszony)
egyetemi tanár
5 1 6
1 1
1
1
1
1
1 1 1 1 7
2 17
1 1 2
1
1
7
56
11
1 7
1
4 51
3. számú melléklet: A képzés kimeneti eredményei az elmúlt öt év hallgatói létszámadatai (jelentkezési, felvételi és végzési adatok) alapján szakonként A képzés kimeneti eredményei az elmúlt öt év hallgatói létszámadatai (jelentkezési, felvételi és végzési adatok) alapján szakonként jelentkezők száma felvételi keret (tervezett felvétel)
tanév összesen
2012/13
felvételi ponthatár (áll. Fin/önkölts.)
felvettek száma
1. helyen
állami finansz.
önköltséges
állami finansz.
önköltséges
Első helyes túljelentkezési arány
Biztonság- és védelempolitika
ANK
183
70 15 < 25
0
49
0
334
2,80
Biztonság- és védelempolitika
MNK
38
23 10 < 15
0
11
0
55
1,53
Biztonság- és védelempolitika
MLK
63
19 10 < 15
0
14
0
55
1,27
0
74
összesen
284
112
Biztonság- és védelempolitika
ANK
151
50 10 < 25
0
25
0
376
2,00
Biztonság- és védelempolitika
MNA
127
58 10 < 20
18
0
83
0
2,90
2013/14 Biztonság- és védelempolitika
MNK
51
3 10 < 15
0
6
0
63
0,20
Biztonság- és védelempolitika
MLK
60
23 10 < 15
0
17
0
68
1,53
18
48
összesen
2014/15
389
134
Biztonság- és védelempolitika
ANK
91
27 10 < 25
0
25
0
324
1,08
Biztonság- és védelempolitika
MNA
75
31 10 < 20
17
0
57
0
1,55
Biztonság- és védelempolitika
MLK
59
26 10 < 15
0
12
50
1,73
Biztonság- és védelempolitika
MNK
31
2 10 < 15
0
2
0
67
0,13
Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok
MNA
155
49 20 < 45
35
0
57
0
1,09
Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok
MLA
138
58 15 < 30
26
0
63
0
1,93
Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok
MLK
53
3 40 < 90
0
1
0
73
0,03
78
40
összesen
602
196
57
A képzés kimeneti eredményei az elmúlt öt év hallgatói létszámadatai (jelentkezési, felvételi és végzési adatok) alapján szakonként jelentkezők száma felvételi keret (tervezett felvétel)
tanév összesen
2015/16
felvételi ponthatár (áll. Fin/önkölts.)
felvettek száma
1. helyen
állami finansz.
önköltséges
állami finansz.
önköltséges
Első helyes túljelentkezési arány
Biztonság- és védelempolitika
ANA
405
125 10 < 25
22
0
423
0
5,00
Biztonság- és védelempolitika
ANK
204
13 10 < 25
0
22
0
386
0,52
Nemzetközi igazgatás
ANA
657
253 15 < 30
60
0
437
0
8,43
Nemzetközi igazgatás
ALK
103
33 20 < 40
0
35
0
304
0,83
Biztonság- és védelempolitika
MNA
96
33 10 < 20
20
0
58
0
1,65
Biztonság- és védelempolitika
MNK
28
2 10 < 15
0
2
0
70
0,13
Biztonság- és védelempolitika
MLA
85
40 10 < 15
15
0
68
0
2,67
Biztonság- és védelempolitika
MLK
48
8 15 < 30
0
2
0
66
0,27
Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok (magyar nyelven)
MNA
146
54 20 < 45
33
0
53
0
1,20
Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok (angol nyelven)
MNK
10
2 20 < 60
0
0
0
0
0,03
Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok
MLK
38
19 20 < 30
0
7
0
63
0,63
összesen mindösszesen
1820
582
150
68
3095
1024
246
230
*Pótfelvételi eljárás nélkül
58
4. számú melléklet: Hallgatók nyelvismerete Hallgatók nyelvismerete szakonként
tanév
2012/13
2013/14
2014/15
2015/16
Képzés típusa
záróvizsgát tett
a nyelvvizsga hiánya miatt közvetlenül a záróvizsga után nem kapott diplomát
fő
fő
%
alapképzés
45
14
31,11%
mesterképzés
44
24
54,55%
összesen alapképzés
89
38
42,70%
25
11
44%
mesterképzés
24
13
54,17%
összesen alapképzés
49
24
48,98%
36
9
25%
mesterképzés
28
14
50%
összesen alapképzés
64
23
35,94%
4
1
25%
mesterképzés
10
5
50%
összesen
14
6
42,86%
59
5. számú melléklet: Habilitált oktatók Név
Szervezet kódja
Szervezeti egység Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék
Munkakör
Oktató besorolása
Doktori fokozat
Habilitált oktató
Témakör
Dr. Elekes Andrea
NETK_NGKT
oktatói
egyetemi docens
2002.01.30.
2015.01.06.
közgazdaságtudományok
Dr. Kis Norbert
NETK_NJT
Nemzetközi Jogi Tanszék
oktatói
főiskolai tanár
2003.05.15.
2015.01.06
közigazgatás-tudomány (közjog és közigazgatás)
Dr. Marján Attila
NETK_EUTT
Európa-tanulmányok Tanszék
oktatói
egyetemi docens
2003.10.15.
2009.12.16.
közgazdaságtudományok
Dr. Molnár Anna
NETK_NBT
Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék
oktatói
egyetemi docens
2003.10.15.
2013.04.10.
hadtudományok (biztonsági tanulmányok)
Dr. Nagyné Rózsa Erzsébet
NETK_NKD
Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék
oktatói
egyetemi docens
1999.04.21.
2006.06.13.
politikatudományok
Dr. Szalayné dr. Sándor NETK_NJT Erzsébet
Nemzetközi Jogi Tanszék
oktatói
egyetemi tanár
1998.11.10.
2011.04.11.
jogtudomány
Dr. Szenes Zoltán
NETK_NBT
Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék
oktatói
egyetemi tanár
1996.10.10
hadtudományok
Dr. Vizi Balázs
NETK_NJT
Nemzetközi Jogi Tanszék
oktatói
egyetemi docens
2015.06.11
közigazgatás-tudományok (közjog és közigazgatás)
Prof. Dr. Gazdag Ferenc
NETK_NBT
Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék
oktatói
egyetemi tanár
1998.12.14.
politikatudományok
Szente-Varga Mónika
NETK_INYSZK
Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ
oktatói
egyetemi docens
2014.11.11.
történelemtudomány
60
2005.07.01.
6. számú melléklet: Oktatói életkor MUNKAKÖR FOI -hez tartozás AT (teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti/szolgálati/kormányzati szolgálati/közszolgálati jogviszony (NKE tv. 13. §)
AT összesen
Életkor egyetemi tanár
egyetemi docens
főiskolai tanár
főiskolai adjunktus tanársegéd docens
<30 2
31-40 41-50
2
9
51-62
1
3
>63
3 6
3
kutató
nyelvtanár, testnevelőtanár
egyéb tanár
összesen
6
1
7
4
3
12 11
1
14
3
61
10
1
6
1
4
6
40
7. számú melléklet: Leadott ITDK pályamunkák számának alakulása
20 18 16 14 12
10
Pályamunkák számának alakulása
8 6 4 2 0 2011
2012
2013
2014
2015
2016
Az NKE megalakulását követően az NI-nek nem volt önálló ITDK-ja. A kar 2016-ban (a vizsgált időszakon kívül) szervezett első alkalommal önálló konferenciát, amely a leadott pályamunkák számának jelentős emelkedését hozta.
62
8. számú melléklet: OTDK eredmények Év
Pályamunka címe
Tagozat
Helyezés
Különdíj
2013
Spanyolország és a terrorizmus: "A terrorfenyegetettség és hatása 2001- 2011 között"
Biztonságpolitika
I. helyezés
különdíj
2013
A civil-katonai együttműködés jelene a béketámogató műveletek alakulásának tükrében
Biztonságpolitika
II. helyezés
2013
Katonai magánvállalatok - Az Executive Outcomes és a Blackwater tevékenységének bemutatása
Biztonságpolitika
különdíj
2013
Az ellentétek országa: A gazdasági és társadalmi biztonság feszültségei Brazíliában.
Biztonságpolitika
különdíj
2013
Irán és a vele kapcsolatos biztonságpolitikai kérdések.
Nemzeti és nemzetközi biztonság
2013
Magyarország katonai, katonadiplomáciai kapcsolatainak fejlődése és jövőképe a NyugatBalkán államaival
Nemzeti és nemzetközi biztonság
2015
Minimális elrettentés és az Egyesült Államok nukleáris stratégiája
Biztonság és védelempolitika elmélete
I. helyezés
különdíj
2015
Az Egyesült Államok és a "sequestration" folyamat stratégiai és költségvetési jövőképe 2014-ben
Biztonság és védelempolitika elmélete
II. helyezés
különdíj
2015
Afganisztán jövője az ISAF kivonását követően
Biztonság és védelempolitika elmélete
III. helyezés
különdíj
2015
A tranzit államok szerepe az orosz szénhidrogének exportjában
Biztonság és védelempolitika gyakorlata
I. helyezés
különdíj
2015
A Közép-afrikai Köztársaság válsága
Biztonság és védelempolitika gyakorlata
II. helyezés
különdíj
63
I. helyezés különdíj
1. számú Függelék Nemzetközi és angol nyelvű workshopok: 2015. február 4. „Sharing Best Practices of Institutional Development for Defense Policy Think Tanks”; 2015. május 6. „The United Nations in a turbulent world, 70 years in building peace and security” (a Magyar ENSZ Társasággal közösen); 2015. október 22. „Central European Perspectives” sorozatban a „Europe’s deteriorating security environment”; 2015. november 17. „A Szent Szövetségtől az Európai Unióig (1815-2015) Az európai nemzetállamok 200 éve”; 2015. november 20. „Group Interest in Central And Eastern European Company Law” (A Societas – CEE Company Law kutatóhálózattal közösen); 2015. december 10. „Integration versus radicalization into violence-promoting Islamist extremism - European outlook on different approaches and best practices” (a Migrációkutató Intézettel és a Századvég Alapítvánnyal közösen). Magyar nyelvű workshopok: 2015. február 17. „Fenyegeti-e a NATO Oroszországot? / Beszélgetés az új orosz katonai doktrínáról”; 2015. május 22. „Főszerepben az EU-biztosok”; 2015. október 29. „Iszlám és migráció II.” / Konfliktusgócok és migráció (A Külügyi és Külgazdasági Intézettel és a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Bizottságával közösen); 2015. november 5. „Európai válságok – Európai válságkezelés (2005-2015)” (a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóságával együttműködve). Nyári Egyetemek: 2015. 07. 20-24. III. Global Minority Rights Summer School (a Tom Lantos Institute és a Middlex University támogatásával); 2015. 07. 26-30. XVI. Euro-atlanti Nyári Egyetem (a MH Béketámogató Kiképzőközponttal és a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárral együttműködve) – melyeket 2016-ban ugyancsak megrendezünk.
64
