NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE
Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 4
2.
ADATFORRÁSOK ..................................................................................................................................... 4
3.
ELEMZÉSI MÓDSZEREK......................................................................................................................... 4
4.
DEMOGRÁFIA............................................................................................................................................ 5 4.1. 4.2. 4.3.
5.
A LAKOSSÁG KORÖSSZETÉTELE .......................................................................................................... 5 SZÜLETÉS, HALÁLOZÁS, TERMÉSZETES SZAPORODÁS/FOGYÁS ......................................................... 6 SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM................................................................................ 8
HALÁLOZÁS .............................................................................................................................................. 9 5.1. ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁG ................................................................................................................... 9 5.2. HALÁLOKI STRUKTÚRA ....................................................................................................................... 10 5.3. OKSPECIFIKUS HALÁLOZÁS................................................................................................................ 11 5.3.1. A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás................................................. 11 5.3.2. Daganatok okozta halálozás ................................................................................................ 12 5.3.3. Emésztırendszer betegségei okozta halálozás................................................................ 14 5.3.4. Légzırendszer betegségei okozta halálozás .................................................................... 15 5.3.5. Külsı okok miatti halálozás .................................................................................................. 16
6.
MEGBETEGEDÉS ................................................................................................................................... 17 6.1. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEINEK GYAKORISÁGA ................................................................ 17 6.2. ROSSZINDULATÚ DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK GYAKORISÁGA ................................................... 18 6.3. A CUKORBETEGSÉG GYAKORISÁGA ................................................................................................... 18 6.4. A MÁJZSUGOR GYAKORISÁGA ............................................................................................................ 18 6.5. SZERVEZETT, CÉLZOTT LAKOSSÁGI SZŐRİVIZSGÁLATOK................................................................. 20 6.5.1. Emlıszőrés ............................................................................................................................. 20 6.5.2. Méhnyak-szőrés..................................................................................................................... 21 6.6. FERTİZİ BETEGSÉGEK MORBIDITÁSA .............................................................................................. 22 6.6.1. A védıoltások teljesítése ...................................................................................................... 23 6.6.2. A kampányoltások teljesítése .............................................................................................. 24 6.6.3. Térítésmentesen végzendı egyéb védıoltások................................................................ 24 6.6.4. Tetvesség................................................................................................................................ 25 6.6.5. Tuberkulózis ........................................................................................................................... 26 6.6.6. Hepatitis A vírus okozta fertızı májgyulladás................................................................... 27 6.6.7. Nemzetközi Oltóhely ............................................................................................................. 28 6.6.8. HIV, AIDS tanácsadó mőködése ......................................................................................... 28 6.6.9. Menekülteket Befogadó Állomás járványügyi helyzete.................................................... 28
7. AZ IFJÚSÁG ÉS A FELNİTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN VÉGZETT EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG................................................................................................................................................. 29 8.
KÖRNYEZETI TÉNYEZİK..................................................................................................................... 31 8.1. IVÓVÍZ ................................................................................................................................................. 31 8.1.1. Az ivóvíz arzén tartalma ....................................................................................................... 32 8.1.2. Az ivóvíz bór tartalma............................................................................................................ 32 8.1.3. Az ivóvíz ammónium tartalma.............................................................................................. 33 8.2. FÜRDİVÍZ........................................................................................................................................... 34 8.2.1. Medencés fürdık ................................................................................................................... 34 8.2.2. Természetes fürdıvíz............................................................................................................ 34 8.3. NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME................................................................................................................ 34 8.4. EXTRÉM HİMÉRSÉKLETI HELYZETEK ................................................................................................ 35 8.5. BIOLÓGIAI EREDETŐ LÉGKÖRI ALLERGÉNEK...................................................................................... 35 8.6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁG-EGÉSZSÉGÜGY ............................................................................................ 36 8.7. ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY................................................................................. 37 8.8. SUGÁRBIZTONSÁG ............................................................................................................................. 37
9.
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS .................................................................................................................. 41 9.1. ALAPELLÁTÁS ..................................................................................................................................... 41 9.1.1. Háziorvosi ellátás................................................................................................................... 41 9.1.2. Közfinanszírozott fogászati alapellátás .............................................................................. 43 9.1.3. Otthoni szakápolás, otthoni hospice ellátás....................................................................... 43 9.1.4. Védınıi ellátás....................................................................................................................... 44 9.2. CSALÁDVÉDELMI SZOLGÁLAT ............................................................................................................ 45 9.3. KÖZFINANSZÍROZOTT JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS ..................................................................................... 46 9.3.1. Beruházás, fejlesztés a járóbeteg-ellátás területén.......................................................... 49 9.4. FEKVİBETEG-ELLÁTÁS ...................................................................................................................... 49 9.5. ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK ENGEDÉLYEZÉSE ........................................................................... 50 9.6. PANASZÜGYEK ................................................................................................................................... 50 9.7. A MEGYEI ÉS A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁGOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ............................................. 50
10.
ZÁRSZÓ................................................................................................................................................ 51
1. Bevezetés A lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala, azok szorgalmazása a népegészségügyi szakigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatai közé tartozik. Az 1991. évi XI. törvény 6. §-a szerint a népegészségügyi szakigazgatási szerv a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerően tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. Az egészségállapot értékelésének meghatározó eleme a demográfiai adatok mellett a lakosság morbiditásának (megbetegedés) és mortalitásának (halálozás) a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerinti fıbb betegségcsoportokon alapuló epidemiológiai elemzése. A lakosság körében létezı egészségproblémák, betegségterhek és végsı soron a halálozás alapján a problémák megoldásának prioritási sorrendje kialakítható. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntıen befolyásolja a genetikai adottság, az életmód, a gazdasági, társadalmi és magatartásbeli tényezık, a szőkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minısége és hozzáférhetısége. Az egészség meghatározásában az egyes tényezık súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezık 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%ban határozzák meg az egészségi állapotot, a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezıkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezık a felelısek. A cél az, hogy a tájékoztató alapján a társadalmi, gazdasági folyamatokra befolyással bíró döntéshozók megismerjék Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotát meghatározó megbetegedési és halálozási mutatóit, s az abban tapasztalható egyenlıtlenségeket.
2. Adatforrások A lakónépességi és a mortalitási (halálozási) adatokat egyaránt az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) bocsátotta rendelkezésre. A demográfiai adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa volt. A standardizált halálozási arányszámok az Országos Egészségfejlesztési Intézettıl és a WHO által mőködtetett „Health for All” adatbázisból származnak. A morbiditási adatok a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara által mőködtetett monitorozó rendszerbıl, a Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtés Programból (a továbbiakban: HMAP) származnak.
3. Elemzési módszerek A halálozás idıbeni változásának vizsgálata során a korspecifikus standardizált halálozási arányszámokat (SHA) az 1986 és 2012 közötti idıszakra, évi bontásban, nemenként elemezte a népegészségügyi szakigazgatási szerv a direkt
4
standardizálás módszerének alkalmazásával. A standard az 1976-os „Európai Standard Populáció” volt. A területi halálozási különbségek kimutatása településszinten indirekt standardizált halálozási hányados (SHH), továbbá annak teljes Bayes-becsléssel korrigált változata segítségével történt (járási szinten empirikus Bayes becslés alapján). A települések halálozási adatainak elemzéséhez a 2008-2012 közötti idıszak 25-64 éves korcsoport összevont vonatkozó lakónépességi és halálozási adatai kerültek felhasználásra. A morbiditási viszonyok leírása a 2013. év standardizált incidencia (új esetek elıfordulása) hányadosok (SIH) és standardizált prevalencia (összes létezı eset) hányadosok (SPH) felhasználásával történt. Ezek a mutatók százalékos formában fejezik ki a vizsgált halálozását/megbetegedését az országos átlaghoz (100%) viszonyítva.
terület
Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az: SHH/SIH/SPH = 100%, halandóság/megbetegedés,
akkor az országos szinttıl nem különbözik a
SHH/SIH/SPH < 100%, halandóság/megbetegedés,
akkor az országos szintnél alacsonyabb a
SHH/SIH/SPH > 100%, halandóság/megbetegedés.
akkor az országos szintnél magasabb a
4. Demográfia 4.1. A lakosság korösszetétele A demográfiai helyzet ismerete meghatározó tényezı a lakosság egészségi állapotának elemzésében. Hajdú-Bihar megye népességszáma 2013. január 1-jén - állandó lakosságát tekintve - 549 949 fı volt, amely az ország népességének 5,4%-át jelenti. Hajdú-Bihar megyében 10 járás, ezeken belül 82 település található (a megyeszékhely Debrecen, valamint további 20 város és 61 község). 1. táblázat: Hajdú-Bihar megye és Magyarország lakosságának korcsoportok szerinti %-os megoszlása 2013. január 1-jén
Hajdú-Bihar Magyarország
Nem
0-14 év közöttiek
15-64 év közöttiek
65 év felettiek
Férfi Nı Férfi Nı
16,01% 14,24% 15,31% 13,33%
72,22% 67,37% 71,72% 66,55%
11,78% 18,4% 12,95% 20,1%
A megye népességének túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja, a férfiaknál ez az arány 72,22%, nık esetében pedig 67,37% (1. táblázat).
5
Hajdú-Bihar megye lakosságát 2013-ban is a szabálytalan kormegoszlást kifejezı korfa jellemezte, amely szerint a gyermekkorú, a fiatal középkorú, valamint a 80 éves és idısebb népesség létszáma volt rendkívül alacsony. A szabálytalan korfa az alacsony élveszületési és magas halálozási arány következménye. A térségben a munkaképes népesség elöregedése figyelhetı meg. A legnagyobb létszámú korcsoport férfiaknál és nıknél egyaránt a 35-39 év közöttiek. Születéskor a fiúk többen vannak, mint a lányok, azonban a férfiak magasabb halandósága miatt ez az életkor elırehaladtával kiegyenlítıdik, az 50-54 éves korcsoporttól idısebb népességet vizsgálva a nık lesznek többségben (1. ábra). A születés és a halálozás kettısén kívül a népesség nagyságát a népmozgalom mértéke is alakítja. A belföldi vándorlás miatt bekövetkezett népességcsökkenés 2012. évben 1 994 fı volt, amit valamelyest ellensúlyoz a nemzetközi vándorlás okozta 1 273 fıs többlet, így a valódi vándorlás okozta fogyás 721 fı volt. 1. ábra: Hajdú-Bihar megye népességének korösszetétele a férfi-nıi többlet feltüntetésével 2013. január 1-jén
85--x 80--84 75--79 70--74 65--69 60--64 55--59 50--54 45--49 40--44 35--39 30--34 25--29 20--24 15--19 10--14 5--9 0--4 30 000
20 000
Férfi
10 000
0
Férfi többlet
10 000
Nı
20 000
30 000
Nı többlet
4.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes szaporodása vagy fogyása az egy év alatt történı élveszületések és a halálozások alapján számítandó (a vándorlást figyelmen kívül hagyva). Hajdú-Bihar megyében az élveszületések száma 2013-ban 4 950 fı, míg a halálozások száma 6 200 fı volt (a természetes fogyás 1 250 fı, a vándorlás okozta fogyással kiegészülve összesen 1971 fı). A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedes folyamat. HajdúBihar megye természetes fogyása lényegesen kisebb Magyarország és az Észak6
alföldi régió átlagánál, ennek ellenére az Európai Unióban megfigyelhetı folyamatos növekedéstıl messze elmarad (2. ábra). 2. ábra: A természetes szaporodás/fogyás arányszáma Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, 2003-2013 között
1000 fıre jutó természetes szaporodás/fogyás
EU15
Hajdú-Bihar
Észak-alföldi régió
Magyarország
2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Évek
A terhességek megszakítása magzati veszteség (magzati veszteségnek tekintendı a magzati halálozások és a terhességmegszakítások együttes száma), ami az esetek döntı többségében a nem kívánt terhességek kényszerő következménye. Hazánkban a terhességmegszakítások az élveszületések számához viszonyítva jelentısen csökkentek az elmúlt évtizedben. Hajdú-Bihar megyében a csökkenés az országos átlagnál alacsonyabb volt (2. táblázat). Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez a mutató önmagában nem ad információt sem az élveszületések, sem a terhességmegszakítások alakulásáról, hiszen csak azok egymáshoz viszonyított arányát adja meg. Így a születésszám csökkenése változatlan abortusz gyakoriság mellett is emeli e mutató értékét, és fordítva. 2. táblázat: Száz élveszületésre jutó terhességmegszakítás 2002-2012 között 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Hajdú-Bihar
50.6
50.0
48.6
45.4
45.1
45.1
43.3
48.2
47.7
46.1
45.8
Észak-Alföld
54.8
53.6
55.2
51.6
49.4
49.4
48.7
51.7
53.6
51.0
48.4
Magyarország
57.9
56.8
55.2
49.9
46.4
46.4
44.5
44.8
44.8
43.7
40.0
7
Bármely társadalom fejlettségének fontos fokmérıje a csecsemıhalálozás alakulása. A halálozás alakulásában kiemelkedı szerepe van a társadalmi-gazdasági fejlettségnek, az oktatásnak, az életszínvonal alakulásának, az egészségügyi ellátás színvonalának és hozzáférhetıségének, az esélyegyenlıség biztosításának. HajdúBihar megye eredményei a csecsemıhalandóság csökkentésében azért kiemelkedıek, mert a foglalkoztatottságot, iskolázottságot, bérjövedelmeket, családszerkezetet, továbbá a roma népesség magas arányát tekintve a hátrányos helyzető megyék közé tartozik. Az eredmény köszönhetı a hatékonyabb ellátásszervezésnek (a halálokokat rendszeresen monitorozzák, a szükséges lépéseket idıben megteszik). A csecsemıhalandóság Hajdú-Bihar megyében az országos és a régiós átlaghoz képest is jellemzıen kedvezıbben alakult az elmúlt évtizedben (3. ábra). 3. ábra: Csecsemıhalandóság Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában 2001-2013 között Hajdú-Bihar
Észak-Alföld
Magyarország
EU15
1000 fıre jutó csecsemıhalandóság
9 8 7 6 5 4 3 2 1
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
0
4.3. Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek számát jelenti, amelyek a születéstıl kezdve, átlagosan megélhetık lennének az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövıbeni változatlan érvényesülése esetén. Magyarországon, és így Hajdú-Bihar megyében is, folyamatosan emelkedı tendencia figyelhetı meg a várható élettartamban, de sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unióban megfigyelhetı szinttıl. Hajdú-Bihar megye az országos átlagnál jellemzıen rosszabb mutatóval rendelkezett, azonban 2012-ben e mutató javulása az országos átlagnál magasabb volt.
8
2011-ben az Európai Unióban a nık születéskor várható átlagos élettartama 84 év, a férfiaké 78,69 év, Magyarországon 2012-ben a nıké 78,38 év, a férfiaké pedig 71,45 év volt. Hajdú-Bihar megyében a 2012-ben született férfiak és nık is hosszabb (férfiaknál 71,83 év, nıknél 79,23 év) várható átlagos élettartamot remélhetnek az országos átlagnál (4. ábra). 4. ábra: A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, 1999-2012 között Hajdú-Bihar
Észak-Alföld
Magyarország
EU (15)
Várható átlagos élettartam
85
80
75
70
Férfiak
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
65
Nık
5. Halálozás A halandóság leírásához használt elemzési módszer megegyezik az elmúlt évi tájékoztató elkészítése során alkalmazott módszerrel. 5.1. Általános halandóság Hajdú-Bihar megyében 2012-ben 6 278 ember halt meg, ebbıl 3 202 férfi és 3 076 nı. A halálozás idıbeli alakulását vizsgálva a tavalyi évhez hasonlóan továbbra is megállapítható, hogy az elmúlt két évtizedben jelentısen csökkent a halálozás Magyarországon és Hajdú-Bihar megyében egyaránt. Ez a csökkenés a 90-es évekhez képest több mint 30%. A megyében a hazai átlagnak megfelelı halálozási viszonyok figyelhetık meg, amely az utóbbi néhány évben az országos átlagnál valamivel alacsonyabb értékkel bír. Figyelemre méltó, hogy a férfiak halálozási mutatója továbbra is mintegy kétszerese a nık halálozási mutatójának (5. ábra). Az Európai Unió átlagával való összevetés során nıknél mintegy másfélszeres, férfiaknál még ennél is magasabb relatív halálozási kockázat figyelhetı meg.
9
5. ábra: Az összes halálok (BNO 10: A00-Y99) miatti standardizált halálozás alakulása Hajdú-Bihar megyében, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, 1986-2012 között Hajdú-Bihar
Magyarország
EU (15)
2000
standardizált halálozás 100 000 fıre
1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200
Férfiak (0-X)
1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
0
Nık (0-X)
5.2. Haláloki struktúra A korai halálozás mértékének csökkentésére irányuló beavatkozások tervezése szempontjából elengedhetetlen a haláloki struktúra ismerete. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes korcsoportokban eltérı súllyal jelennek meg a fıbb halálokok. Tekintettel arra, hogy a betegségek okozta korai (1-64 évesek) halálozások több mint 90%-a 25-64 éves élettartományban következik be, jelen beszámoló kiemelten kezeli az ezen korcsoportba tartozók halálozásának alakulását. Hajdú-Bihar megyében a teljes lakosság (0-X éves korosztály) halálozását vizsgálva, a férfiak halálozásának 44,6%-áért, a nık halálozásának 59,1%-áért a keringési rendszer betegségei felelısek. Mindkét nem esetében a második helyen a daganatos megbetegedések (férfiak esetében 32,8%, nık esetében 22,2%) szerepelnek. Hajdú-Bihar megyében a harmadik vezetı halálok mindkét nemnél a külsı okok (balesetek, öngyilkosság) miatt bekövetkezett halálozások (férfiak esetében 7,6%, nık esetében 4,1%). Magyarország vonatkozásában férfiaknál harmadik helyen szintén a külsı okok állnak, nık esetében harmadik helyen azonban a légzırendszer betegségei okozta halálozások szerepelnek (6. ábra). A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen összhalálozás haláloki struktúrájától. A legtöbb férfi és nı nem keringési betegségekben, hanem daganatok okozta betegségekben hal meg. A nık kiugróan magasabb a daganatos halálozások részaránya a keringési betegségei okozta halálozáshoz képest. A halálokok között férfiaknál a
10
eltér az rendszeri esetében rendszer harmadik
helyen a mortalitás külsı okai állnak, míg nıknél az emésztırendszer betegségei okozta halálozás (6. ábra). 6. ábra: A haláloki struktúra Hajdú-Bihar megye és Magyarország 25-64 éves és 0-X éves korú lakossága körében, 2012
100
2.9
6.9
90
14.8
80
3.6 9.2
11.5 4.4 10.9
70
50
5.0 7.6 4.5 5.6
38.5
Daganatok okozta betegségek Mortalitás külsı okai 7.6 6.6 6.0 6.4
8.1 6.0 4.4 7.9
Emésztırendser betegségei Egyéb halálokok 7.3 4.1 3.4 3.8
8.4 6.3 5.1 8.3
22.2 32.8
60
9.9 3.3 4.7 4.2 23.2
29.2 45.4
34.8
46.8
31.5
10
28.2
25.0 Magyarország
31.0
59.1
54.7
44.2
Hajdú-Bihar
44.6
Magyarország
20
Magyarország
30
Hajdú-Bihar
40
Hajdú-Bihar
Halálok súlya (%)
Keringési rendszer betegségei Légzırendszer betegségei
25-64 ÉVES KORÚAK
Magyarország
Hajdú-Bihar
0
0-X ÉVES KORÚAK
FÉRFIAK
25-64 ÉVES KORÚAK
0-X ÉVES KORÚAK NİK
5.3. Okspecifikus halálozás 5.3.1. A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer betegségei, közöttük is kiemelten az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és a magasvérnyomás betegség, amit önmagában is rizikótényezıként tartanak nyilván. A haláloki struktúra alapján Hajdú-Bihar megyében a férfiak halálozásának 44,6%át, a nık halálozásának 59,1%-át okozták a keringési rendszer betegségei 2012ben, ez 3 245 halálesetnek felelt meg. A nem megfelelı életmód – jellemzıen a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel – valamint a figyelembe nem vett vagy elégtelenül kezelt magasvérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyeztetik, vagy tovább rontják az érintettek esélyét egy teljesebb, egészséges és tartalmas életre. A tájékoztatóban a halálokok esetleges területi halmozódásainak feltárásához leíró epidemiológiai elemzés végzett a népegészségügyi szakigazgatási szerv, amely összevont adatok alapján írja le a betegség elıfordulását. Az elemzés járási szinten, a korai halálozások ábrázolása azonban már településszinten történt, annak érdekében, hogy a betegségek megoszlásáról több információval szolgáljon (a járások közigazgatási határai feltüntetésre kerültek a térképeken).
11
A betegség járásokon belüli területi elıfordulását értékelve a legmagasabb halálozási kockázattal bíró terület a Berettyóújfalui (férfi SHH=157%, nı SHH=180%) járás volt, ahol több mint másfélszeres többlethalálozás tapasztalható. Szignifikánsan magasabb a halálozás kockázata férfiaknál a Nyíradonyi (SHH=134,4%), a Derecskei (SHH=124,1%), a Püspökladányi (SHH=122,2%) és a a Püspökladányi Balmazújvárosi (SHH=116,1%) járásokban. Nıknél (SHH=158,3%), a Derecskei (SHH=125,3%), a Nyíradonyi (SHH=117,8%), a Hajdúnánási (SHH=117,8%) és a Balmazújvárosi (SHH=106,9%) járás szintén statisztikailag bizonyíthatóan emelkedett halálozási kockázatú terület (7. ábra). 7. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei a 25-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében, HajdúBihar megyében, 2008-2012 között
Férfi
Nı
SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max.
A keringési rendszer betegségein belül a szív-érrendszeri betegségek és az agyérbetegségek halálozása okozza a legnagyobb veszteséget. Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás esetében (amely a keringési rendszer betegségei miatti halálozás kb. felét okozza) szintén a megye déli területei a szignifikánsan magasabb halálozási kockázatú területek. Az agyérbetegségek okozta halálozás az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb értékekkel bír a megye járásai tekintetében, mindössze a Derecskei járásban haladta meg a mutató az országos szintet, azonban ez az eltérés statisztikailag nem volt alátámasztható. 5.3.2. Daganatok okozta halálozás A halálozások gyakorisága körében a rosszindulatú daganatok a második, a 25-64 évesek körében viszont már az elsı helyet foglalják el. 2012-ben 1 733 esetben volt daganat a halálozás oka. A daganatok kialakulásában számos kockázati tényezı játszik szerepet, amelyek közül több az életmódra vezethetı vissza (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, stb.). Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában.
12
Helyes életvezetéssel, körültekintı, környezetkímélı magatartással, az embert védı munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegı és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat lehet tenni a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényezı lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szőrıvizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszőrés javasolt az emlı, a méhnyak és a vastagbél daganatai esetében, a prosztata, a szájüreg és a tüdı daganata esetében a veszélyeztetettek célzott szőrése ajánlott. 8. ábra: Daganatos betegségek (BNO 10: C00-D48) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei a 25-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében, Hajdú-Bihar megyében, 2008-2012 között
Férfi
Nı
SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max.
A daganatok okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségeit vizsgálva megállapítható, hogy a megyében a férfiaknál az országos szintnél szignifikánsan magasabb a halálozás kockázata a Balmazújvárosi (SHH=139,2%), a Nyíradonyi (SHH=138,6%) és a Hajdúhadházi (SHH=134%) járásban. Nıknél alacsonyabb a betegség elıfordulásának gyakorisága, csak a Nyíradonyi (SHH=125,7%) járásban volt szignifikánsan magasabb a daganatos halálozás a vizsgált korcsoportban. A Debreceni járásban mindkét nemben szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás kockázata az országos szinthez képest (8. ábra). A magyar férfiakat érintı rosszindulatú daganatos megbetegedések között a légcsı, hörgık és a tüdı rosszindulatú daganatai okozta halálozás vezetı szerepet tölt be. A betegség kialakulásáért mintegy 80%-ban a dohányzás a felelıs. Hajdú-Bihar megyében a férfiak tüdıdaganat okozta halálozása szignifikánsan magasabb az országos szintnél a Balmazújvárosi (SHH=159,4%), a Nyíradonyi (SHH=150,9%) és a Püspökladányi (SHH=128,2%) járásban. Nık esetében statisztikailag bizonyíthatóan csak a Nyíradonyi (SHH=147,8%) járásban haladta meg a vizsgált betegség okozta halálozás az országos átlagot.
13
5.3.3. Emésztırendszer betegségei okozta halálozás Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás, ezen belül az alkoholos májbetegség és májzsugor, valamint a gyomorbetegségek okozta halálozás haláloki súlya jelentıs probléma Magyarországon, az Európai Unió átlagához képest elıfordulásának gyakorisága 2-2,5-szeres. Az emésztırendszer betegségei miatt bekövetkezett halálesetek nagy részét a májbetegségek, azon belül is az alkoholos májbetegségek okozzák. Fontos ezen a területen a fokozott felvilágosító munka végzése, valamint az egyének korai azonosítása az alapellátásban annak érdekében, hogy a halálozás csökkenthetı legyen. 2012-ben Hajdú-Bihar megyében 298 esetben volt a halálozás kiváltó oka az emésztırendszer betegsége. 9. ábra: Az emésztırendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei a 25-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében, HajdúBihar megyében, 2008-2012 között
Férfi
Nı
SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max.
Az emésztırendszer betegségei okozta korai halálozás Hajdú-Bihar megyében – az országos viszonyokhoz képest – mindkét nemnél kedvezıbb. A járási szintet vizsgálva statisztikailag alátámasztott, országos referencia szintet meghaladó többlethalálozás nem található, azonban figyelemre méltó férfiaknál a Nyíradonyi járás érintettsége (9. ábra).
14
5.3.4. Légzırendszer betegségei okozta halálozás A légzırendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhetı lenne bizonyos légúti megbetegedések (heveny légúti fertızések, tüdıgyulladás, idült hörghurut, tüdıtágulat és asthma) megelızésével és megfelelı kezelésével. 2012ben Hajdú-Bihar megyében 248 esetben volt a halál közvetlen oka légzırendszeri megbetegedés. 10. ábra: A légzırendszer betegségei (BNO 10: J00-J98) okozta idıskori halálozás területi egyenlıtlenségei a 65 év feletti korcsoportban, férfiak és nık körében, HajdúBihar megyében, 2008-2012 között
Férfi
Nı
SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max.
A légzırendszer betegségei okozta korai halálozás mindkét nemnél az országos halálozási viszonyoktól lényegesen kedvezıbb, még települési szinten is homogén megoszlást mutat. A korai halálozás kockázata az országos szintet nem éri el, mégis az Európai Unió átlagával összevetve több mint 2-szerese a relatív halálozási kockázat. A légzırendszer betegségei okozta idıskori halálozás elıfordulása Hajdú-Bihar megyében a férfiaknál magasabb, mint a nıknél, jellemzıen a megyeszékhely körüli területeken a legnagyobb az eltérés. Azonban, ha a járási területi eloszlást vizsgáljuk, akkor szignifikáns eltérést csak egy esetben találunk. Férfiaknál a Nyíradonyi (SHH=140,4%) járásban a betegség okozta halálozás lényegesen meghaladta az országos halálozási szintet (10. ábra).
15
5.3.5. Külsı okok miatti halálozás A külsı okokra visszavezethetı halálozások férfiaknál és nıknél is a harmadik helyen állnak a haláloki struktúrában a 25-64 éves korcsoportnál. Ide tartoznak a háztartási, közlekedési és munkabalesetek mellett az erıszak, illetve önsértés következtében bekövetkezı halálozások is. Ezen halálok rendkívül kedvezıtlenül befolyásolja a születéskor várható átlagos élettartamot. Hajdú-Bihar megyében 2012-ben 369 haláleset vezethetı vissza külsı okokra és ennek több mint 50%-a a 25-64 éves korcsoportban történt. A fiatalabb korosztálynál jellemzıen a jármőbalesetek, míg az idısebbeknél a balesetszerő esések a fıbb okok. Tradicionálisan magas a megyében az öngyilkosságok száma, a külsı okok miatt bekövetkezett halálozások közel felét teszik ki. Az Európai Unió átlagánál mintegy kétszer magasabb visszavezethetı relatív halálozási kockázat Magyarországon.
a
külsı
okokra
11. ábra: A külsı okok (BNO 10: V00-Y98) miatt bekövetkezett korai halálozás területi egyenlıtlenségei a 25-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében, Hajdú-Bihar megyében, 2008-2012 között
Férfi
Nı
SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max.
A külsı okok miatt bekövetkezett korai halálozás területi egyenlıtlenségeit vizsgálva a megyében mindkét nemnél az országos átlagot meghaladó a halálozási kockázat. Férfiaknál a Hajdúböszörményi (SHH=135,8%), a Hajdúnánási (SHH=132,9%), a Nyíradonyi (SHH=131%), és a Berettyóújfalui (SHH=126,7%) járás azonosítható szignifikánsan is az országos átlagnál magasabb halálozású területnek a megyében. Nıknél szignifikáns eltérés csak a Derecskei (SHH=151,2%) járásra vonatkozóan volt azonosítható (11. ábra).
16
6. Megbetegedés A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete – a halandósági elemzések mellett – elengedhetetlen a hatékony, szükségletekhez igazodó egészségügyi ellátórendszer, az eredményes egészségfejlesztési stratégiák, valamint a szőrıprogramok tervezéséhez és megvalósításához. Különösen olyan betegségekre igaz ez, melyek idıbeni felismerése esetén, megfelelı egészségügyi szolgáltatás igénybevétele mellett, a betegek jó életminısége érhetı el, csökkentve ezáltal a betegségek okozta halálozást és az ebbıl adódó súlyos társadalmi terheket. Az elmúlt évi tájékoztatóban a megbetegedések elemzése a háziorvosok és házi gyermekorvosok 2011. évi országos statisztikai jelentése alapján készült, ami kétévente győjt adatokat az egyes betegségekkel kezelt személyek számáról. A 2013. évi adatok feldolgozása még nem történt meg, így a Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtési Program (HMAP) adatai alapján történt a megye megbetegedési viszonyainak jellemzése. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának Megelızı Orvostani Intézete a területi népegészségügyi intézményekkel együttmőködve (beleértve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét) az ország 11 megyéjét lefedı, a magyar népességre demográfiai szempontból reprezentatív betegség monitorozó rendszert (HMAP) mőködtet. A tájékoztatóban az országos nem- és kor-specifikus gyakoriságok szerint az egyes betegségek relatív gyakorisága standardizálva kerül bemutatásra, a megyei értékeket (SIH: standardizált incidencia hányados és SPH: standardizált prevalencia hányados) az országos átlaghoz (100%) hasonlítva. Az eredmények megbízhatósága a 95%-os megbízhatósági tartomány alsó és felsı határával jellemezhetı (95% MT(a), 95% MT(f)). Amennyiben a két szélsıérték közötti tartomány része az 1-es, az eredmény nem szignifikáns. 6.1. A keringési rendszer betegségeinek gyakorisága A keringési rendszer betegségei a mortalitás mellett a morbiditásban is vezetı szerepet töltenek be, a HMAP éppen ezért kiemelten kezeli a leggyakoribb típusait: a magasvérnyomás betegséget és az ischaemiás szívbetegségeket, ezen belül is a heveny szívizominfarktust, valamint az agyérbetegségeket, ezen belül a szélütést. Hajdú-Bihar megyében a prevalencia és incidencia adatok alapján egyaránt az országos átlagnál szignifikánsan magasabb volt a magasvérnyomás (hipertónia), az ischaemiás szívbetegség (ISZB) kockázata mindkét nem esetén (3. táblázat, 4. táblázat).
17
6.2. Rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága Daganat bármely szerv bármely szövetében és sajnos bármely életkorban keletkezhet. Az egészségügy legfontosabb feladata a megelızés, ezért széles körben szükséges a daganatos betegségek lakossággal történı megismertetése és a lakosság figyelmének felhívása a szőrıvizsgálatok jelentıségére, valamint a rendszeres háziorvosi vizsgálatokra. A kockázati tényezık sokfélesége miatt (táplálkozási tényezık, dohányzás, alkoholfogyasztás, foglalkozási expozíciók, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, stb.) a prevenciós lehetıségek összekapcsolása ajánlott. A férfiaknál a prosztata daganat szignifikánsan emelkedett kockázatú betegségként azonosítható a megyében a prevalencia adatok alapján. . A prosztatarák elsısorban az idısebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor felett bárkinél megjelenhet. A betegség kialakulásának veszélye az életkor elırehaladtával nı, ezért ajánlott negyven év felett évenként prosztata vizsgálaton részt venni, mivel korai felismeréssel jól kezelhetı. A prosztata rák oka nem ismert, így primer prevencióként célszerő a daganatoknál általánosan ismertetett rizikó faktorokat mérsékelni. A többi vizsgált daganat típusnál az eltérések nem voltak szignifikánsak (3. táblázat, 4. táblázat). 6.3. A cukorbetegség gyakorisága A cukorbetegség (diabetes) a világon a leggyakoribb anyagcsere betegség, mely szövıdményei révén rontja a beteg életminıségét és életkilátásait. A korai felismerése rendkívül fontos a súlyos szövıdmények megelızése szempontjából (vesebetegség, cardiovascularis betegségek). A korán felismert diabetes ma már diétával, orális antidiabetikumokkal, illetve inzulinpótló terápiával jól karbantartható. A veszélyeztetett korcsoportok szőrıvizsgálat keretében végzett vércukorszint meghatározása javasolt. A megyében az országos átlaghoz képest a prevalencia és incidencia adatok alapján egyaránt szignifikánsan magasabb volt a betegség elıfordulása nıknél (3. táblázat, 4. táblázat). 6.4. A májzsugor gyakorisága A máj megbetegedéseinek döntı többségét a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében kialakult krónikus májbetegség, illetve májzsugor adja. A májkárosodások kisebbik részéért az egyéb toxikus májártalmak, illetve vírusfertızések felelısek. Az alkoholfogyasztás kontrollálása napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása (gyártásának, illetve forgalmazásának ellenırzése, a függıségi kapcsolatba kerültek korai azonosítása és gondozásba vétele). A hepatitis B vírus-fertızések okozta májkárosodások elleni immunizálás jelentısége kiemelkedı.
18
Hajdú-Bihar megyében a prevalencia adatok alapján férfiaknál kismértékő emelkedett gyakoriságot tapasztaltunk, azonban az eredmények statisztikailag nem voltak alátámaszthatók (3. táblázat, 4. táblázat). 3. táblázat: A HMAP-ban résztvevı praxisok jelentései alapján a standardizált prevalencia és incidencia hányadosok férfiaknál, 2013-ban Férfiak
SPH
95%MT(a)
95%MT(f)
SIH
95%MT(a)
95%MT(f)
Hipertónia
103.3%*
1.000313
1.066295
129.9%*
1.1501
1.467995
Cukorbetegség
102.4%
0.961301
1.090308
93.8%
0.74078
1.187512
Májzsugor
88.7%
0.742047
1.061309
58.0%
0.260738
1.291873
ISZB
138.9%*
1.310178
1.472761
152.2%*
1.239444
1.86935
AMI
95.7%
0.81885
1.117419
117.3%
0.798922
1.723373
STROKE
82.9%*
0.722682
0.951557
82.3%
0.58776
1.151239
Tüdı cc.
84.4%
0.593712
1.200444
85.2%
0.513766
1.413617
Colon cc.
106.3%
0.848577
1.330375
100.0%
0.644836
1.549263
Prosztata cc.
155.5%*
1.245868
1.941935
118.5%
0.73674
1.906406
* szignifikáns eredmény
4. táblázat: A HMAP-ban résztvevı praxisok jelentései alapján a standardizált prevalencia és incidencia hányadosok nıknél, 2013-ban NİK
SPH
95%MT(a)
95%MT(f)
SIH
95%MT(a)
95%MT(f)
Hipertónia
106.6%*
1.037261
1.095014
117.1%*
1.031525
1.329941
Cukorbetegség
111.3%*
1.050468
1.179252
124.6%*
1.033439
1.501777
Májzsugor
103.3%
0.766132
1.392908
0.0%
ISZB
154.2%*
1.473405
1.613799
140.2%*
1.157895
1.6975
AMI
61.6%*
0.48917
0.776414
81.5%
0.451351
1.471696
STROKE
93.6%
0.822887
1.065603
84.7%
0.592289
1.211586
Tüdı cc.
94.0%
0.664836
1.32943
61.3%
0.292273
1.286022
Emlı cc.
109.2%
0.949439
1.256231
105.5%
0.70713
1.574009
Colon cc.
102.3%
0.802465
1.304929
83.5%
0.449279
1.551935
Cervix cc.
98.0%
0.721939
1.331608
155.8%
0.699933
3.467948
* szignifikáns eredmény
19
6.5. Szervezett, célzott lakossági szőrıvizsgálatok Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma: az összes haláleset közel egynegyedét okozza, ezáltal jelentısen hozzájárul a népességfogyáshoz. A magyarországi daganat-elıfordulás csak mérsékelten, a daganatos halálozás viszont jelentısen haladja meg az Európai Unió tagországainak átlagértékét. (WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) 2008-as adatai szerint) A daganatos megbetegedések okozta halálozás csökkentésére – rövid és középtávon – a korai felismerés és korai kezelés a leginkább ígéretes népegészségügyi stratégia; ennek eszköze pedig a lakosság szőrése. Bizonyítottan hatásos szőrıvizsgálati eljárások állnak rendelkezésre az emlıdaganat, a méhnyakdaganat és a vastagbél-daganat okozta halálozás mérséklésére. A vastagbél szőrés országos kiterjesztése még várat magára, mintaprogramként egy-egy megyében történik szőrıvizsgálat a lakosság körében. 6.5.1. Emlıszőrés Magyarországon évente körülbelül 7 300-7 500 új emlırákos beteget fedeznek fel, és évente több mint 2 000 nı hal bele a betegségbe. Az emlıdaganatot leghamarabb, legnagyobb biztonsággal a mammográfia mutatja ki. A mammográfiás emlıszőrés során az emlıben lévı kisebb, tumoros elváltozásra utaló jelek is felismerhetıvé válhatnak, amik még az önvizsgálat, vagy a szakember által végzett tapintás során is rejtve maradnak, azt megelızıen, hogy távolabbi szervbe szóródva áttétet adnának. Az emlırák kialakulása szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 45-65 év közötti nık. Hajdú-Bihar megyében a Mammográfiás Központok 2013. évben összesen 45 694 meghívó levelet küldtek a szőrésre kétévente jogosult nıknek, melybıl az elsı körben megszólítottak száma 31 149 fı volt. A felkínált lehetıséget 15 013 nı vette igénybe, tehát a meghívottak 48,0%-a. Az emlıszőrésen megjelentek közül 62 fınek javasoltak mőtéti beavatkozást az emlıszőrı teamek, melybıl 53 fınél végeztek mőtéti beavatkozást (85,5%). A mőtöttek 94,4%-ánál a szövettani vizsgálat rosszindulatú elváltozást igazolt. Az invasiv mőtétek 68%-ánál kisebb volt a tumor mérete 15 mm-nél. A szőréssel kiemelt nem operálható, rosszindulatú esetet a szőrıközpontok nem jelentettek. Az emlıszőrésen való részvétel ösztönzése érdekében a népegészségügyi szakigazgatási szerv munkatársai megkeresték az önkormányzatok, a civil szervezetek képviselıit, valamint az alapellátás dolgozóit a szőrés szervezésének egyeztetése céljából. Az önkormányzatok támogatásával 2013. évben a megye településeirıl 69 alkalommal mintegy 2 600 nı mammográfiás szőrıállomásra történı, ingyenes buszos utazása került megszervezésre. A megjelenési arány a Hajdúnánási járásban (57,3%) közelítette meg leginkább a kívánatos 70%-ot, de a megye több járásában is meghaladta az 50%-ot (Balmazújvárosi, Hajdúböszörményi, Debreceni, Nyíradonyi) (12. ábra).
20
12. ábra: Az emlıszőrés megjelenési arányai Hajdú-Bihar megye járásaiban 2013. évben Hajdúnánási
57.3%
Balmazújvárosi
55.1%
Hajdúböszörményi
55.0%
Debrecen
52.1%
Nyíradonyi
52.0%
Püspökladányi
46.0%
Hajdúhadházi
45.1%
Derecskei
45.0%
Hajdúszoboszlói
43.6%
Berettyóújfalui
20.0% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
megj. ar. I. (%)
A lakossági részvétel egyik legfıbb eleme a szolgáltatások hozzáférhetısége, elérhetısége, amely fejlesztendı azon járásokban, ahol a megjelenési arány nem érte el az 50%-ot. A compliance (a meghívottak együttmőködése) növelése érdekében a lakosság figyelmének felhívása a szőréseken való részvételre és az egészséges életmód jelentıségére a helyi rendezvényeken folyamatosan szükséges. Cél, hogy a lakosság szervezett szőrésekhez, valamint egészséges életmódhoz kapcsolódó attitődje megváltozzon. A lakosság szőrésre motiválása céljából a megyei médiában (városi és helyi televíziók, rádiók, sajtó), a települések honlapjain 2013. évben is folyamatosan jelentek meg szőrıvizsgálattal kapcsolatos felhívások, cikkek, interjúk. 6.5.2. Méhnyak-szőrés Az utóbbi évek kutatásai szerint a méhnyakrákot a humán papillómavírus (HPV) magas kockázatú típusai okozzák. A HPV napjaink leggyakoribb szexuális úton terjedı vírusa. Több mint 130 típusa ismert. A méhnyakrák mellett a bırön, nyálkahártyákon különféle elváltozásokat okozhatnak, például szemölcsöt, bırdaganatot, szájüregi rákot. A HPV elleni vakcináció lehetıségének a méhnyakrák elsıdleges megelızésében fontos szerepe van, és ennek nyilvánvaló kihatása van a másodlagos megelızésre, a szőrési gyakorlatra is. A védıoltás a gyakori HPV típusok ellen véd, azonban nem biztosít védettséget valamennyi ismert HPV típus ellen. A szőrıvizsgálattal a megbetegedés idejében felismerhetı, jól gyógyítható. A méhnyak szőrés keretében 2013. évben a szőrésre meghívottak száma 3 855 fı volt, azonban a szőrıvizsgálaton mindössze 84 fı jelent meg (2,1%). Az átszőrtség 21
valószínőleg ennél jóval magasabb. Az alacsony megjelenési arány hátterében évek óta ugyanazon okok játszanak szerepet (hozzáférhetıség, a klasszikus nıgyógyászati vizsgálatok rendje, továbbá az, hogy a magánnıgyógyászok általában nem kerülnek bele a jelentési rendszerbe). Ahhoz, hogy a 25-65 év közötti nık minél nagyobb számban jelenjenek meg a szőrıvizsgálaton, a szőrést a lakosokhoz, lakóhelyükhöz közelebb kell vinni, a szőrési folyamatba az alapellátást, ezen belül a védınıket is be kell vonni. Az Országos Tisztifıorvosi Hivatal, mint projektgazda, vállalta a Védınıi Méhnyakszőrési Program (TÁMOP -6.1.3.A-13/1-2013-0001) kiterjesztését önként jelentkezı védınık bevonásával. A Védınıi Méhnyakszőrı Programok során már kiképzett Hajdú-Bihar megyei területi védınık közül 2013. évben 1 védını végezte körzetében (Létavértes) a méhnyakszőrı tevékenységet, kóros vagy méhnyakrákos esetet szőrıvizsgálattal nem szőrt ki. 6.6. Fertızı betegségek morbiditása 2013. évben 3 661 fertızı beteg került bejelentésre Hajdú-Bihar megyében, mely az elızı évi esetszám (3 388) 108%-a. A gyomor-bélrendszeri fertızıbetegek száma (1 157 fı) valamelyest csökkent az elızı évhez (1 246) viszonyítva, azonban ezen belül a Campylobacteriosisban (állatról emberre terjedı fertızı megbetegedés, a fertızés az élelmiszer higiéniai problémákra vezethetı vissza) megbetegedettek száma tovább emelkedett (2011-ben276 eset; 2012-ben 459 eset; 2013-ban 508 eset). Közel 30%-kal (320-ról 229-re) csökkent a Salmonellosis, illetve 16%-kal (434rıl 364-re) a Rotavírus okozta gastroenteritis megbetegedés elıfordulása. Jelentısen megemelkedett azonban a hepatitis A vírus okozta esetek száma, melynek oka, hogy az ország több településén – köztük Budapesten is – jelentısen emelkedett a betegek száma. Az ebben az évben regisztrált 6 járványból egy, összesen 13 fı megbetegedésével járó családi járvány is elıfordult. A szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei járványokhoz is kapcsolódott két Hajdú-Bihar megyei eset. Összességében ötszörösére (7-rıl 35-re) nıtt a bejelentett hepatitis A betegek száma. Idén egy tetanusz megbetegedés okozta, valamint egy halálozás után jelentett meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás) fertızı megbetegedés miatti haláleset fordult elı, míg 2012. évben összesen 7 haláleset történt. Egy, Magyarország területére behozott malária megbetegedés is bejelentésre került 2013. évben. A továbbiakban a járványügyi szakterület egy-egy kiemelt problémájának részletezésére kerül sor.
22
6.6.1. A védıoltások teljesítése A Szakigazgatási Szerv folyamatosan monitorozza az életkorhoz kötött kötelezı védıoltások teljesítését a megyében. Az utóbbi években az oltásmegtagadó szülık száma világszerte emelkedik. A tendencia fıképp Amerikából, Ausztráliából, a Nyugat Európai országokból indult, majd hazánkat a dunántúli megyékben és Budapesten érintette elsı ízben. Több, fentemlített országban olyan "gyermekbetegségek" járványai törtek ki, melyek védıoltással megelızhetık lettek volna (pl. kanyaró, rózsahimlı, szamárköhögés). Ennek oka, hogy az átoltási arány kritikus szintre csökkent, így a kórokozók terjedtek a betegségre fogékonyak között. A szülık rájöttek, hogy az oltásellenes weboldalakon leírtak nem fedik a valóságot, és gyermekeikre a veszélyt nem a védıoltás, hanem annak megtagadása jelenti, így elfordultak az oltásellenesektıl. Hazánkban a fenti probléma viszonylag új kelető, a kötelezı oltási rendszer jelenleg relatíve biztonságot jelent. Az egészségügyi hatóságoknak azonban egyre nagyobb problémát jelent az oltásmegtagadó szülık magatartása, az általuk indított közigazgatási eljárások kezelése. Oltás megtagadása miatt jelenleg is van folyamatban hatósági és bírósági eljárás egyaránt. A magas átoltottsági arány (99%) biztosítja a jelentısebb gyermekkori fertızések „eltőnését”, úgy mint torokgyík, szamárköhögés, kanyaró, rózsahimlı, mumpsz, gyermekbénulás, valamint a Haemophilus Influenzae - B okozta megbetegedések. Az átoltottsági arány csökkenése az ún. nyájimmunitás megszőnését eredményezné, ezzel veszélyeztetve a védtelen, még nem oltható csecsemıket, továbbá azokat a súlyos betegségben szenvedıket is, akiket betegségük miatt nem lehet vakcinálni. A jelenlegi magas átoltottság nem engedi a kórokozó cirkulálását, ezért a betegség egyelıre nem képes elterjedni. Ennek haszonélvezıi az oltást megtagadók, viszont az átoltottság kritikus szint alá csökkenése már járványok kitöréséhez vezethet. A folyamatos oltások teljesítése a 2013. évre vonatkozó védıoltási módszertani levél alapján jelentendı korcsoportok esetében 99,25% és 100% között volt a megyében, biztonságot jelentve a még oltatlan csecsemıknek és a nem vakcinálható betegeknek (5. táblázat). A védıoltás két hónapot meghaladó elmaradásának leggyakoribb okai:
3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás,
ismeretlen helyen tartózkodás,
súlyos betegség miatti tartós ellenjavallat,
lázas betegség,
szülıi hanyagság,
a gyermek neurológiai rendellenessége,
immunhiányos állapot,
a vakcina összetevıjével szembeni túlérzékenység.
23
5. táblázat: A folyamatos oltások teljesítése a 2013. évben Hajdú-Bihar megyében Védıoltások
Átoltottság oltókörönként
BCG (miliaris tbc elleni oltás)
99,76-100%
DTPa-IPV-Hib I (torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás és H. Influenzae okozta invaziv agyhártyagyulladás, súlyos gégefı gyulladás megelızése) DTPa-IPV-Hib II
99,75-100%
DTPa-IPV-Hib III
99,55-100%
MMR (kanyaró, rubeola, mumpsz megelızése)
99,71-100%
DTPa-IPV-Hib IV
99,42-100%
DTP-IPV
99,25-100%
99,78-100%
2012-ben 99,29% volt a legalacsonyabb teljesítés, tehát minimálisan ugyan (99,25%), de csökkent az átoltottság. 6.6.2. A kampányoltások teljesítése Az általános iskola 7. osztályát 2012/2013. tanévben végzık márciusban végzett fertızı májgyulladás B vírusa (Hepatitis B, röviden HBV) 2. oltásának teljesítése 99,31%-os, a 2013/2014. tanévben 7. osztályosak szeptemberben elvégzett Hepatitis B elsı oltás teljesítése 99,39%-os. A fertızı májgyulladás B vírusa májgyulladást, krónikus májgyulladást (10%) ebbıl következıen májzsugorodást (1030%), a máj rákos megbetegedését (6%) okozhatja. A fertızés vérrel, testnedvekkel terjed, a közvetlen, családon belüli fertızés is elıfordulhat (pl. anya–újszülött). A májgyulladás megelızése egyaránt egyéni és társadalmi érdek. A 2013/2014. tanévben az általános iskola 6. osztályát végzık szeptemberben és októberben végzett MMR (kanyaró - rózsahimlı - mumpsz) oltások teljesítése 99,35%, a DTap (torokgyík, tetanusz, szamárköhögés) oltásé 99,17 %. Pneumococcus (tüdıgyulladás, agyhártyagyulladás és középfülgyulladás) elleni védıoltások teljesítése 93 és 99% között van, a 2012 évi átoltottsághoz viszonyítva minimális emelkedést mutat. 6.6.3. Térítésmentesen végzendı egyéb védıoltások Dializált betegek körében 183 Hepatitis B elsı, 146 Hepatitis B második, 122 Hepatitis B harmadik. és 188 emlékeztetı oltás történt. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermek Klinika Onkohematológiai Osztályán 26 elsı, 7 második, 3 harmadik és 3 emlékeztetı oltást adtak be. Veszettség elleni védıoltásban 277 sérült részesült, 251 fı teljes oltási sorozatot, 26 fı pedig töredékoltási sorozatot kapott mivel az állat megfigyelhetıvé vált. 2013. évben, Hajdú-Bihar megyében 4 933 állapotos nı HBsAg szőrıvizsgálata történt meg, melynek során 15 fı bizonyult Hepatitis B vírushordozónak. A pozitívnak talált személyek közül 12 fınél már korábban is ismert volt a hordozás, míg 3 anya újonnan diagnosztizált eset. 2013. évben 15 gyermek született HBsAg pozitív anyától. 49 újszülöttnél azért kellett elkezdeni a Hepatitis B elleni védıoltást, mert a
24
szülés idején nem állt rendelkezésre az anya HBsAg vizsgálati eredménye, mivel nem jelent meg a terhesgondozáson. 6.6.4. Tetvesség A fejtetvesség elıfordulása a gyermekközösségekben (elsısorban az általános iskolákban, de esetenként az óvodákban és bölcsıdékben is) évrıl-évre meglévı probléma. A fejtető elsısorban közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy játék közben a gyerekek feje egymáshoz ér. Azonban egyik személyrıl a másikra bizonyos, közösen használható tárgyakkal (pl. sapkával, fésővel, hajkefével) is átvihetı. A gyermekközösségek mellett a családtagok között is könnyen terjednek, „cserélıdhetnek” a tetvek: gyermekektıl a szülık, a testvérek és további családtagok is fertızıdhetnek, akik a fejtetőt megint továbbadhatják. Hajdú-Bihar megyében a védınık folyamatosan végzik a gyermekközösségekben a tetvességi szőrıvizsgálatokat, melyben a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv egészségıre is rendszeresen részt vesz (6. táblázat). A tetvesnek talált gyermekek kezelése részben a helyszínen (óvodában, iskolában) megtörténik, illetve a szülı - tájékoztató levél alapján - otthon végzi el. A visszatérıen, illetve nagymértékben tetves személyek esetében az egészségır a gyermek otthoni környezetében is elvégzi a család vizsgálatát. Valamennyi járási intézet rendelkezik a fejtetvesség kezelésére alkalmas tetőirtó hajszeszkészlettel, mellyel a közösségben végzett szőrıvizsgálatok alkalmával, valamint a családi környezet vizsgálata során kiszőrt személyek kezelését szakszerően el tudják végezni. 6. táblázat: Fejtetves személyek száma 2013.évben a vizsgált közösségekben Járási Népegészségügyi Intézetek
Óvoda
Általános iskola
Középiskola
Gócgyanús lakás
Hajléktalan szálló
Balmazújváros
295
961
9
239
0
Berettyóújfalu
12
40
6
0
0
Debrecen
62
409
9
146
21
Hajdúböszörmény
87
186
3
70
0
Hajdúszoboszló
46
204
1
0
0
népegészségügyi szakigazgatási szerv
37
312
9
167
0
Összesen
539
2 112
37
622
21
A hajléktalanszállókon felvételkor, majd havi rendszerességgel az egészségır vagy fertıtlenítı képesítéssel rendelkezı dolgozó ellenırzi a lakókat. 2013. évben 21 fejtetves személyt szőrtek ki, a tetvesség mértéke 2,6% volt. A korábbi évekhez
25
viszonyítva a ruhatetvesség csökkenı tendenciát mutat. 2013. évben 22 fı (2010ben 49 fı, 2011-ben 41 fı, 2012-ben 26 fı) ruhatetves személyt találtak a hajléktalanszállóra történı felvételkor. A ruhatetvességgel kiszőrteket minden esetben lefürdetik, majd a szeretetszolgálattól kapott ruhával látják el ıket. HajdúBihar megyében más közösségbıl ruhatetves személyt nem jelentettek. 6.6.5. Tuberkulózis Az elmúlt évszázad alatt a valamikori „Morbus Hungaricus"-t, azaz a tuberkulózist, mint népbetegséget a magyar orvoslás és ezen belül a tüdıgyógyászat felszámolta. A tuberkulózis korai felismerése járványügyi érdek, a tüdıszőrés, mint a megelızés eszköze 2013. évig volt alkalmazható. A jogszabály a kötelezı szőrés elrendelését megbetegedési aránytól tette függıvé, vagyis 100 000 fıre számítva 25 új tbc-s beteget kellett az adott terület tüdıgondozójának adott évben regisztrálnia. Az értékhatár alatt kötelezés csak közösségi megbetegedés esetén volt elıírható. A rendelet alapján 2009-tıl Hajdú-Bihar megye bizonyos területein (Debrecen, Hajdúnánás) került sor kötelezı tüdıszőrés elrendelésére. A népegészségügyi szakigazgatási szerv 2012. június 28-án kiadott határozatában a kötelezı tüdıszőrı vizsgálatok elvégzését Hajdú-Bihar megye közigazgatási területén belül valamennyi Tüdıgondozó Intézet ellátási területén visszavonásig rendelte el a huzamos jelleggel tartózkodó, 30 év fölötti személyek számára. A szőréssel kapcsolatosan felmerült problémák miatt tbc munkacsoport alakult, mely 2013-ban három alkalommal ült össze. A munkacsoport tagjai a szakigazgatási szerven kívül az OEP, az országos és a regionális szakfıorvos és a tüdıgondozó intézetek fenntartói, vezetıi. A jogszabályváltozás miatt – 2013 júliusától ismert, hogy az általános lakossági kötelezı tüdıszőrés megszőnik –a még érvényben lévı kötelezı tüdıszőrésen történı legnagyobb lakossági részvétel elérése kiemelt jelentıséggel bírt. A vonatkozó jogszabály (18/1998.(VI. 3.) NM rendelet) módosítását követıen 2014. január 1-tıl mélyreható változást vár a tüdıgyógyász szakterület. A mellkasröntgen alapú szőrés bevezetése óta 50-60 év telt el, s a lakosságszőrés megszervezését akkor indokoló tbc is jelentıs mértékben visszaszorult, így a jól meghatározott rizikócsoportok következetesebb, célzott szőrıvizsgálatainak kell teret engedni. A tbc munkacsoport arra az álláspontra jutott, hogy felhívja a tüdıgondozók figyelmét az év végéig folytatható, kötelezı tüdıszőrésekre. Az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 2. sz. melléklete ugyanis továbbra is lehetıséget biztosít a 40 év feletti lakosoknak arra, hogy évente egyszer térítésmentesen vegyenek igénybe mellkasszőrıvizsgálatot. A fentiekre tekintettel 2013. december 31-ig a 30-40 év közötti lakosok behívására koncentráltak a tüdıgondozók. A megye szőrésre kötelezett lakosainak tüdı-átszőrtsége közel 50%. A Kenézy Gyula Kórház és Rendelıintézet tüdıgondozó területén 54,7%, Debrecenben 47%os megjelenési arányt értek el. Rendkívül problémás a püspökladányi tüdıgondozó vonzáskörzete, ahol a technikai feltétel hiányára hivatkozva az átszőrtség 10% körüli. 2013-ban az újonnan felfedezett, jelentett tbc-s megbetegedések száma 116 fı volt a megyében, mely az elızı évekhez viszonyítva mérsékelt csökkenést mutat.
26
A megyében a tuberkulózis megbetegedés kockázatát növeli, hogy SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, Romániában és Ukrajnában igen magas a tbc betegek száma. A legális és illegális migráció szintén fokozott járványügyi kockázatot jelent (különösen egészségügyi és oktatási intézményekben), melyre a népegészségügyi szakigazgatási szerv felhívta a foglalkozás egészségügyi orvosok figyelmét. A WHO és az ECDC jelentés ajánlásai alapján a 2015-ig terjedı országos szakpolitikai program legfontosabb célkitőzése, hogy 75%-ra, 2020-ig pedig 85%-ra kell emelni a sikeres tbc kezelések arányát. A magasabb átfertızöttségő észak-keleti megyékre és a fıvárosra fókuszálva a program el kívánja érni, hogy 10 százezrelék körüli értékre csökkenjen az incidencia (mely jelenleg ~20 százezrelék), maradjon 1% alatt a gyermek tbc, valamint 5% alatt a gyógyszer rezisztens tbc (MDR/XDR tbc) aránya. Csökkenteni szükséges továbbá az eltőnt esetek, valamint a beteg részérıl tanúsított nem megfelelı együttmőködés miatti hibás kezelések arányát a jelenlegi 10% körüli értékrıl. Ezt a célt szolgálja Budapesten, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben az ırzött osztály beindítása 2013 novemberétıl. Az ırzött osztályokon történı kezelésre jogszabályi keretek között és csak abban az esetben kerül sor, ha egyéb gyógyító lehetıségek nem állnak rendelkezésre. Hajdú-Bihar megyében ırzött gyógykezelésre még nem került beteg. 6.6.6. Hepatitis A vírus okozta fertızı májgyulladás A fertızı májgyulladás egyik kórokozója a Hepatitis A vírus (HAV), mely emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, vagy szennyezett étellel-itallal terjed. Az emberi széklettel trágyázott, nyersen fogyasztott zöldségek, saláták, továbbá a nyers vagy nem kellıen átfızött ételek szintén fertızöttek lehetnek. Mivel a vírus a hidegnek ellenáll, (még a fagyasztás sem pusztítja el), ezért a fertızött vízbıl készített jégkocka vagy fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet. A betegség lappangási ideje 2-8 hét, lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdıdik. Ezt hányás, a has jobb felsı részén fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bırön sárgaság követheti. A tünetek 2-3 hét múlva megszőnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani, ezért az idısek és az egyéb okból májbetegségben szenvedık között súlyosabb lefolyású is lehet. A fertızı májgyulladásban szenvedı beteg a „sárgaság” megjelenése elıtt már üríti székletével a vírusokat, ez idı alatt fertızıképes. Gyermekeknél gyakori a tünetmentes átvészelés, azonban a székletükben ürülı vírusok fertızhetik a környezetükben élıket. A betegek környezetében a fertızıdési arány a 30% -ot is elérheti. 2013. évben 35 laboratóriumilag is igazolt HAV megbetegedés történt a megyében. (2012. évben 7 beteg volt). 27 beteg járványhoz kapcsolódó esetként fordult elı, míg 8 eset szórványos, egyedi volt. A közel 2 000 lakosú Berekböszörmény településen 2013. június 18-a és július 20-a között HAV okozta járvány robbant ki, egy idıben 13 fı betegedett meg Hepatitis A vírus okozta fertızı májgyulladásban. A megbetegedések három családban fordultak elı, valamennyien berekböszörményi lakosok, rokoni kapcsolatban álltak egymással. A fertızésnek kitettek száma 202 fı volt. A betegek környezetében a közvetlen családtagok, valamint a velük szoros kapcsolatban lévı személyek védıoltásban részesültek. A zárófertıtlenítést a megyei NSZSZ egészségır munkatársa végezte a 27
betegek lakásán, melyet a betegek közvetlen kontaktjaira (rokon, szomszéd, napközis tábor, óvoda) is kiterjesztett. Az önkormányzattal együttmőködésben a lakosok segítettek a nem rendezett kertek rendbetételében, egyúttal a fertıtlenítés végrehajtásában, melyhez a jegyzı kérte a szakigazgatási szerv szakmai segítségét. A Hajdú-Bihar megyében elıfordult néhány további eset összefüggésben lehetett a Szabolcs-Szatmár–Bereg megyében, ill. Budapesten zajló HAV okozta járvánnyal. A hajdúnánási (4 beteg) megbetegedések egy részében valószínősíthetı volt az összefüggés a tiszavasvári járvánnyal, két középiskolai tanuló megbetegedése miatt (különös tekintettel a tiszavasvári bejáró diákokra) osztályoltások is történtek. Az év végén zajló járványügyi események miatt a járási népegészségügyi intézetek a népegészségügyi szakigzagatási szerv kezdeményezésére erısítették megelızı tevékenységüket, úgy mint a személyi higiéné fokozott betartatása, fertıtlenítés, vagy lakossági tájékoztató kiadása. A megelızés érdekében felvették a kapcsolatot az érintett települések önkormányzataival, gyermekvédelmi intézményeivel és orvosaival. A szigorú intézkedések hatására hepatitis járvány nem alakult ki a szomszéd megyével határos településeken. 6.6.7. Nemzetközi Oltóhely 2013-ban 447 személy jelent meg, ebbıl 290 új ügyfélként. A lakosok pozitív lehetıségként értékelik a tanácsadást és az oltás könnyő elérhetıségét. 6.6.8. HIV, AIDS tanácsadó mőködése Az anonim HIV szőrés és tanácsadás a szakigazgatási szerv epidemiológusa és egy, HIV Counselling tanfolyamot végzett szakképzett ápolónı közremőködésével történt. Az anonim vizsgálatra például párkapcsolat kialakítása elıtt, illetve kockázatosnak ítélt kapcsolatok esetén egyaránt lehetıség van és ajánlott. 2013-ban 505 fı jelent meg a vizsgálaton, ebbıl 484 fı 40 év alatti, melybıl a tanulók aránya 45%-os. 6.6.9. Menekülteket Befogadó Állomás járványügyi helyzete 2013-ban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Debreceni Menekülteket Befogadó Állomása 1618 elismerést kérı személlyel kapcsolatban kereste meg a Debreceni Járási Népegészségügyi Intézetet járványügyi vizsgálatok elrendelése céljából. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásával összefüggı közegészséget veszélyeztetı betegségekrıl szóló 32/2007. (VI. 27.) EüM rendelet rendelkezik a szőrıvizsgálatokkal kapcsolatosan. A nagyszámú kérelmezıre tekintettel a népegészségügyi szakigazgatási szerv egy, az érintettek bevonásával kidolgozott, egyszerősített eljárásrend szerint jár el. A Debreceni Befogadó Állomásra érkezı valamennyi elismerést kérınél a következı szőrıvizsgálatok elvégzése történik meg:
HIV1, HIV2-fertızöttség ellenırzése,
28
nemi betegség kiszőrése érdekében luesz szerológiai vizsgálat,
széklet bakteriológiai vizsgálat hastífusz és paratífusz baktériumhordozó állapot felderítésére,
HBV és HCV fertızöttség ellenırzése,
tüdıszőrés a tbc fertızöttség felderítésére.
Az elrendelt szőrıvizsgálatok eredményeképpen 2013-ban 25 fertızı beteg került kiszőrésre: 1 fı
HIV
1 fı
Bárányhimlı
11 fı
Hepatitis B
1 fı
Hepatitis C
7 fı
Salmonella
4 fı
TBC
A tbc-s esetek problémát jelentettek abból a szempontból, hogy a fertızött személyek általában nem tartózkodtak annyi ideig a befogadó állomáson, amennyi idı a kezelésük befejezéséhez feltétlenül szükséges volna. Jelentısebb járványügyi intézkedésekre nem került sor, mely köszönhetı a befogadó állomás vezetıségével, valamint az egészségügyi ellátást végzı személyzettel fenntartott szoros szakmai kapcsolatnak és a folyamatos információcserének. Ettıl függetlenül a befogadó állomáson tartózkodók tartósan magas létszáma, hanyag higiénés szokásaik, valamint a folyamatos, nagymértékő migráció fokozott járványügyi veszélyt jelent. Az életkorhoz kötött kötelezı védıoltások és a megbetegedési veszély esetén kötelezı védıoltások biztosítása folyamatos.
7. Az ifjúság és a felnıtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység A lakosság egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredıje, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával függ össze. A vezetı haláloknak számító keringési- és daganatos betegségek kialakulásában számos olyan kockázati tényezı játszik szerepet, melyek az életmódra vezethetık vissza (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, tartós stressz). A megelızésükre irányuló tevékenység egyik fontos része a rizikótényezık csökkentése. A prevenciós munka meghatározó színtere az oktatási intézmény. Az ott folyó egészségfejlesztési tevékenység támogatása 2013-ban is fontos feladatát képezte a népegészségügyi szakigazgatási szerv és a járási népegészségügyi intézetek munkatársainak.
29
Folytatódott az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja óvodai és iskolai dohányzás megelızési programjainak népszerősítése a nevelésiés oktatási intézményekben. A hordozható érintıképernyıs számítógép (HÉSZ) – mely az életkori sajátosságok figyelembe vételével, játékos formában hívja fel a figyelmet a dohányfüst-mentes életmód fontosságára – a megye 26 oktatási intézményében közel 3600 diáknál járult hozzá a dohányzás megelızési ismeretek bıvítéséhez. Nagyobb létszámú célcsoport elérését és bevonását költséghatékony módon tette lehetıvé különféle levelezı versenyek, rajzpályázatok, vetélkedık meghirdetése és lebonyolítása. A teljesség igénye nélkül néhány megvalósított program: „Füstmentes Élet” címmel rajzpályázat a Debreceni járás óvodás és alsó tagozatos iskolásai számára. „Oszlassuk el a tévhiteket a rákról! – e-learning az egészségért” címmel több fordulós vetélkedı a Debreceni járás alapfokú oktatási intézményeiben. A Balmazújvárosi Járási Népegészségügyi Intézet illetékességi területén, az általános iskolák 7-8. osztályos diákjai körében a „Légy egészséges!” elnevezéső levelezı verseny, míg a 3-4. osztályos tanulók részére a „Nekem fontos az egészségem!” levelezı verseny került meghirdetésre. „Vigyázz egészségedre!” címmel zajlott több fordulós levelezı verseny az általános iskola 7-8. osztályosainak bevonásával a Hajdúszoboszlói Járási Népegészségügyi Intézet illetékességi területén. A meghirdetett versenyeken túl az oktatási intézmények egészségnevelési programjaiban, egészségnapi és egészség heti rendezvényein is aktív közremőködıként vettek részt az érintett munkatársak. Tematikus elıadások, interaktív foglalkozások megtartásával, tudáspróbák, totók, feladatlapok készítésével, továbbá egészséggel kapcsolatos mérésekkel, rizikószőréssel és egyéni életmód tanácsadással járultak hozzá e rendezvények sikeréhez. A felnıtt lakosság a közösségi színtéren, egészségvédı klubok programjain, települési egészségnapokon érhetı el leginkább. A jellemzıen együttmőködésben megvalósított közösségi egészségmegırzı programokon elıadások szervezésével és tartásával, rizikószőréssel és életmód tanácsadással vett részt a megyei szakigazgatási szerv és a járási népegészségügyi intézetek. A lakosság felé irányuló egészségkommunikáció erısítése érdekében minden eseményt, programot, alkalmat felhasznált a szakterület az egészséggel kapcsolatos ismeretek terjesztésére, az egészséges életmód és a népegészségügyi célú lakossági szőrıvizsgálatok népszerősítésére. A népegészségügyi szakigazgatási szerv részt vett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Hajdú-Bihar Megyei Szervezete „Munkajogi Nyílt Nap”-i rendezvényén, mely konzultációs lehetıséget biztosított a kereskedelemben dolgozók részére. A Nyílt Nap keretében egészséggel kapcsolatos méréseket végeztek és személyre szabott életmód tanácsadást tartottak a munkatársak. A szakigazgatási szerv aktív részvétellel járult hozzá a „Hivatalok Napja” rendezvény helyi megvalósításához. Nagy érdeklıdés kísérte az ingyenes vércukorszint mérést, a BMI és testzsír százalék meghatározását valamint az egészséges táplálkozási ismereteket bemutató kiállítást. Az egészségfejlesztési szakterület aktív szerepet vállalt a Halász János államtitkár úr fıvédnökségével rendezett „Tégy ma a holnapodért!” elnevezéső rendezvényen. A rendezvény elsıdleges célként a lakosság figyelmét kívánta felhívni a mellrák elleni küzdelemre, a megelızés, a szőrés, a korai felismerés jelentıségére szakmai, felvilágosító elıadások továbbá kulturális, szórakoztató mősorok kíséretében. 30
A több éve tartó együttmőködés eredményeként a népegészségügyi szakigazgatási szerv 2013-ban is részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a Hajdú-Bihar Megyei Nevelıszülıkért és Gyermekekért Egyesület által szervezett Juniális rendezvényen, ahol mintegy 450 gyermek és nevelıszülı vett részt. A résztvevıknek lehetıségük volt dohányzás, táplálkozás-testmozgás, parlagfő témákban ismereteiknek bıvítésére, a gyermekeket pedig játékos feladatok várták. A megyei szakigazgatási szerv programjában fontos célként tőzte ki az egészséget támogató munkahelyi környezet megerısítését, továbbá, hogy a dolgozók személyes elkötelezettséggel tegyenek saját egészségük megırzéséért és fejlesztéséért. Az év folyamán valamennyi járási népegészségügyi intézetnél és a megyei szakigazgatási szervnél sor került munkahelyi egészségfejlesztési program megvalósítására. A korábbi években indult együttmőködések fenntartása mellett újak kezdeményezésére is sor került: a népegészségügyi szakigazgatási szerv szakmai kerekasztal beszélgetésre hívta a megyében pályázati támogatással létrejött egészségfejlesztési irodák képviselıit. A találkozó alkalmával kölcsönös tájékoztatás történt a feladatokról, tervezett tevékenységekrıl, kirajzolódtak kapcsolódási pontok, együttmőködési lehetıségek. A kerekasztal résztvevıi megfogalmazták a további együttmőködési igényüket és kérték rendszeres szakmai megbeszélések lehetıségét. Az egészséges életmóddal és az egészségkockázatokkal kapcsolatos nemzetközi világnapok alkalmával akciók, rendezvények szervezésére került sor a lakosság érzékenyítése, a tájékozott egyéni döntéshozatal elısegítése céljából. A világnapok jó alkalmat teremtenek arra, hogy egy adott témára ráirányítsák a figyelmet. Az egészségfejlesztési szakterület az egyes világnapi témákban összeállított sajtóközlemény megjelentetésével is segítette a lakosság egészséggel, életmóddal kapcsolatos tájékoztatását. 2013-ban a következı világnapokhoz kapcsolódtak programok, események: Víz Világnapja, Rák Világnap, Egészség Világnapja, Dohányzásmentes Világnap, Környezetvédelmi Világnap, Lelki Egészség Világnapja, Nemzetközi „Ne gyújts rá!” Nap, AIDS Világnap. Az egészségfejlesztési tevékenység elengedhetetlen feltétele a széleskörő partneri együttmőködés. A döntéshozók – helyi szinten az önkormányzatok –, valamint a társadalmi- és civil szervezetek támogatása és szerepvállalása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából.
8. Környezeti tényezık 8.1. Ivóvíz Hajdú-Bihar megye területén összesen 83 közüzemi vízellátó rendszer-, illetve a Keleti Fıcsatorna Víztisztító Mő üzemel. A megye településeinek közmőves ivóvízellátása mennyiségi szempontból alapvetıen megfelelı. A rendelkezésre álló ivóvízkészlet a vízforrás jellegét tekintve jellemzıen rétegvíz. Az ivóvíz minısége a kormányhivatal illetékes népegészségügyi szervezeti egysége által ellenırzött, kiemelt fontosságú közegészségügyi kérdés. Az ivóvíz
31
egészségügyi szempontból kiemelten kezelt kémiai összetevıi – bór, fluorid, ammónium (nitrit) és arzén – határérték alá csökkentése érdekében 2001. évben országos Ivóvízminıség-javító Program került kidolgozásra. Az Ivóvízminıség-javító Program I.-II. ütemének végrehajtása az eredetileg tervezettnél nagyobb idı- és költségigénye miatt nem a megkívánt ütemben haladt, a Kormány a Program végrehajtását akadályozó tényezık ismeretében meghatározta (1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozat) a felgyorsítás érdekében szükséges feladatokat. 2011. évben a Vízügyi Igazgatóságok koordinálásával elindult az Ivóvízminıség-javító Program felgyorsítása. A fenti ivóvízszennyezık természetes eredetőek, azaz az ivóvíz forrásául szolgáló földtani rétegekbıl származnak. Ez azonban nem csökkenti egészségügyi jelentıségüket, és az igényt az általuk okozott vízminıségi probléma soron kívüli megoldására. 8.1.1. Az ivóvíz arzén tartalma Az arzén határértéke ivóvízben 10 µg/l. Az ivóvíz arzén tartalma jellemzıen geológiai eredető. Az arzén nagy dózisban erıs, hányással, hasmenéssel járó gyomortáji fájdalmakat okoz, ami nagyfokú folyadékvesztéssel jár. Ez a hatás azonban az ivóvízben esetlegesen elıforduló, határérték feletti mennyiség több százszorosa esetén lép fel. Kisebb koncentrációk hosszan, évtizedeken át tartó bevitele csak sok év után okoz(hat) észrevehetı tüneteket. Ezek elsısorban bırtünetek, mint pl. fokozott elszarusodás, hiperpigmentáció vagy éppen ellenkezıleg a bır pigmentációjának csökkenése. Epidemiológiai vizsgálatok összefüggést mutattak ki a hosszú idın át fogyasztott, határérték feletti arzén tartalmú ivóvíz és egyes rákos megbetegedések kockázatának növekedése között (növeli a bırrák kockázatát, magasabb koncentrációk esetén a tüdı-, vese-, és hólyagrák kockázata is növekszik). Hazai epidemiológiai kutatások összefüggést mutattak ki az ivóvíz magas arzén tartalma és a terhességi, születési rendellenességek (pl. spontán abortusz) gyakorisága között. A fejlıdı szervezetben fıleg az agy és az idegrendszer érzékeny az arzénre, bár ezzel kapcsolatban elsısorban állatkísérletekbıl származó adatok állnak rendelkezésre. A viszonylag kisszámú ilyen irányú vizsgálat közül az iskolás gyermekeknél tapasztalt IQ deficit érdemel említést. 8.1.2. Az ivóvíz bór tartalma A bór határértéke ivóvízben 1 mg/l. A bór természetesen elıforduló elem, ásványai egyes geológiai rétegekben feldúsulhatnak, s ezekbıl a rétegekbıl származó nyersvízben a bór határérték feletti mennyiségben található meg. A bór elsısorban az élelmiszerek, illetve az ivóvíz útján kerülhet be az emberi szervezetbe. A WHO adatai szerint a bórtartalmú vegyületek a kísérleti állatok szaporodóképességének csökkenését okozhatják, ezen túlmenıen a fiatal egyedek fejlıdésére is káros hatást gyakorolt a bór-adagolás, genotoxikus hatása nem igazolódott. Ugyanakkor humán vizsgálatok nem erısítették meg a hosszú idın keresztül fogyasztott határérték feletti bór (2,05 -29 mg/L) tartalmú ivóvíz és a szaporodási rendellenességek közötti okokozati összefüggést.
32
8.1.3. Az ivóvíz ammónium tartalma Az ammónium egészségi szempontból közvetlenül nem veszélyes, réteg eredető vízszennyezı, amelybıl kedvezıtlen körülmények között biológiai úton nitrit képzıdhet a vízkezelésre szolgáló mőtárgyakban és vezetékhálózatban. A nitritek egyrészt karcinogének, másrészt toxikusak lehetnek, különösen veszélyesek az arra érzékeny lakosság – várandós anyák, újszülöttek és az egy évnél fiatalabb csecsemık – számára. A nitrit a bélbıl felszívódva a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkenti, így idézi elı a gyakran életveszélyes, sıt halálos kimenetelő ún. „kékkór”-t, azaz a methaemoglobinaemiát. Idısebb gyermekekben vagy felnıttekben csak igen nagy dózis bevitele esetén alakul(hat) ki e tünetegyüttes. A fent említett egészségi kockázatok értékeléséhez kapcsolódóan fontos hangsúlyozni, hogy a határérték túllépése a betegség kialakulásának emelkedett kockázatát jelenti, és semmiképpen sem annak biztos megnyilvánulását. A megyében a kémiai vízminıségi jellemzık közül az arzén bír kiemelkedı jelentıséggel a tartósan határérték feletti ivóvizet szolgáltató települések számát tekintve, míg néhány településen az ivóvíz bór tartalma nem felel meg a határértéknek. Az ivóvíz tartósan határértek feletti nitrit tartalma nem jellemzı megyénk településeire. Határérték feletti fluorid tartalmú ivóvizet szolgáltató vízellátó rendszer nem található megyénkben. Magyarország az arzén/bór vízminıségi jellemzık tekintetében biztosított átmeneti eltérés meghosszabbítására vonatkozóan kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz. Az Európai Bizottság 2012. május 30. napján kelt, a Magyarország által kért eltérésrıl szóló C(2012) 3686 számú döntése alapján (a továbbiakban: Bizottsági döntés) 2012. december 26-tól hazánkban az arzén határértéke 10 µg/l, a bór határértéke 1 mg/l. Tekintettel arra, hogy határérték feletti arzén és/vagy bór tartalmú ivóvíz tartós fogyasztása az egészségkockázat megengedhetetlen növekedését eredményezi, a Bizottsági döntés, illetve a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) alapján a fenti idıpontot követıen azokon a településeken, ahol az üzemeltetı nem tudta tartósan biztosítani a rendeletben szereplı határértéket 2013. évben átmeneti ivóvízellátás elrendelésére került sor. Ez a határérték feletti arzén és/vagy bór tartalmú ivóvíz ivásra, fızésre, ételkészítésre való felhasználásnak tilalmát, illetve a lakosság határérték alatti ivóvízzel való ellátására történı kötelezést jelentette. (A magas arzén és/vagy bór tartalmú ivóvíz minden egyéb higiénés vízhasználatra (pl.: mosakodás, fürdés, fogmosás, mosás, mosogatás, gyümölcs, zöldségmosás, stb.) korlátozás nélkül megfelel.) Megyénkben az elmúlt év során az ivóvíz határérték feletti arzén tartalma miatt 17 településen, határérték feletti bór tartalom miatt 4 településen, határérték feletti arzén és bór tartalom miatt 2 településen került sor átmeneti ivóvízellátásra. Az átmeneti ivóvízellátás módja 11 településen a Honvédelmi Minisztérium (HM) által biztosított lajt-, 10 településen az önkormányzat/üzemeltetı által biztosított tartály-, 1 településen, a vízmő telepen felszerelt szőrıberendezés-, 1 településen zacskós víz volt. 2013 novemberétıl egy településen, 2013 decemberétıl további 5 településen átmeneti ivóvíz ellátás biztosítására HM konténerek kerültek beüzemelésre, így a korábbi átmeneti ivóvízellátási módok ezeken a településeken megszőntek. Idıszakosan – az év egy részében –négy településen volt átmeneti ivóvízellátás. Fokozott arzén monitoring pedig 9 településen került elrendelésre. 33
2013. évben Földes településen rendkívüli nitrit monitoring elrendelésére került sor, mivel az érintett vízellátó rendszer úgynevezett kimenı vizének, és a víztermelı telep által ellátott település hálózati vizének nitrit tartalma idınként és helyenként meghaladta az egészségügyi határértéket (kimenı víz: 0,1mg/l, hálózati víz: 0,5 mg/l). A megyében methaemoglobinaemia („kékkór”) vagy más, ivóvízzel kapcsolatba hozható megbetegedés, járvány az elmúlt évben nem fordult elı. 8.2. Fürdıvíz 8.2.1. Medencés fürdık 2013. évben a fürdési célú létesítmények számában a – 2012. évben üzemelı egységek számával összehasonlítva –változás nem történt, ugyanakkor néhány egység pl. felújítás vagy egyéb ok miatt csak idıszakosan vagy egyáltalán nem tartott nyitva. A népegészségügyi szakigazgatási szerv illetékességi területén 2013. évben 295 medence üzemelt, melybıl 187 db (63,3%) forgatott, 108 db (36,7%) pedig töltı-ürítı típusú. A szezonálisan mőködı fürdıknél a nyitás elıtt, a folyamatosan mőködı fürdıknél az év során történtek a hatósági tápvíz vizsgálatok. A járási intézetek által végzett helyszíni ellenırzések tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy a megye fürdıiben az alapvetı személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre álltak, a medencék és kiszolgáló helyiségek mőszaki-higiénés állapota rendszerint megfelelı volt. A fürdıegységek elfogadott üzemeltetési szabályzattal rendelkeznek. A feltárt, jegyzıkönyvben rögzített közegészségügyi hiányosságok jellemzıen csak egy-egy fürdıegységben fordultak elı, az elmúlt évhez hasonlóan elsısorban a nem megfelelı vízminıséghez kapcsolódtak. A szükséges intézkedés minden esetben megtörtént. Igazolt fürdıvíz eredető megbetegedés nem fordult elı, illetve annak gyanúja sem vetıdött fel. 8.2.2. Természetes fürdıvíz Hajdú-Bihar megyében egy természetes fürdıvíz, a Látóképi Tófürdı található. A nyári szezonban üzemelı Látóképi Tófürdıben a fürdıvíz használatát és a fürdıhely kijelölését határozattal engedélyezte a területileg illetékes járási népegészségügyi intézet. A 2013. évi fürdési szezon hossza és a monitoring naptár szintén határozatban került megállapításra. Az üzemeltetı vizsgálati és jelentési kötelezettségének eleget tett. A nyilvánosság tájékoztatása érdekében a tófürdı fürdıvízprofilja és osztályozása közzétételre került, ahogyan a laboratóriumi vízvizsgálati eredmények is. A vízvizsgálati eredmények 2013. évben nem estek kifogás alá, rövid távú szennyezés, valamint Cianobaktérium burjánzás nem fordult elı, a fürdıvíz osztályozása kiváló minıségő volt. 8.3. Nemdohányzók védelme A 2012. évtıl a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) elıírásai több ponton is változtak, szigorodtak. A törvény a dohánytermékek elsısorban nyilvános helyeken történı fogyasztásának szabályozásával védelmet 34
kíván nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk, vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylı személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben. Az elıírások betartását a járási népegészségügyi intézetek az elmúlt évben is fokozottan ellenırizték. A napi rutin ellenırzések mellett több alkalommal sor került országos kiterjesztéső célellenırzés végrehajtására is. 2013-ban Hajdú-Bihar megyében összesen 1873 egységben vizsgálták a feltételek meglétét, az ellenırzések száma meghaladta a 2700-at. Tiltott helyen történı dohányzás miatt a járási népegészségügyi intézetek más hatóságok kezdeményezésére közel 300 esetben szabtak ki egészségvédelmi bírságot. A bírságot kiszabó határozatok ellen 2 esetben nyújtottak be fellebbezést. 8.4. Extrém hımérsékleti helyzetek A klímaváltozás kedvezıtlen hatását nemzetközi kutatási eredmények igazolják. Az elırejelzések szerint egyre melegebb és egyre gyakoribb hıhullámok várhatók hazánkban. A több napig tartó magas átlaghımérséklet megterheli a szervezetet, fokozódik a rosszullétek száma. A klímaváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodás elısegítése érdekében fontos, hogy a szükséges intézkedések megtörténjenek már a hıséghullámok megérkezése elıtt. Az országos tisztifıorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat elırejelzése alapján, továbbá az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakmai ajánlásának figyelembe vételével a várhatóan több napig tartó hıséghullámok érkezése miatt elrendeli a hıségriasztást. Az elmúlt évben 6 alkalommal került sor másod- illetve harmadfokozatú hıségriasztásra. A népegészségügyi szakigazgatási szerv feladata, hogy a hıségriasztás elrendelésérıl szóló országos tisztifıorvosi intézkedésben foglaltakat a lehetı legrövidebb idın belül továbbítsa a riasztási láncban meghatározott intézményekbe. Különösen fontos az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, szolgálatok tájékoztatása annak érdekében, hogy a fokozott környezet-egészségügyi kockázattal kapcsolatban várhatóan megnövekvı betegellátási igényeknek eleget tudjanak tenni. A hıséghullámokra való felkészülést a szakigazgatási szerv általános és speciális ajánlásokkal segítette. 2013-ban a megyében hıséghullámmal kapcsolatos rendkívüli esemény nem történt, az intézmények eleget tudtak tenni az ebbıl adódó többletfeladatoknak A hıséghullámok okozta veszélyekrıl és a megelızés lehetıségeirıl a lakosságot az írott és elektronikus médián keresztül tájékoztatta a népegészségügyi szakigazgatási szerv. 8.5. Biológiai eredető légköri allergének A lakosságot érintı biológiai eredető légszennyezettségi paraméterek folyamatos monitorozását az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata végzi a megyékben mőködtetett pollencsapdák adatainak felhasználásával. Debrecenben 1993 óta mőködik pollencsapda, mely az elmúlt évben februártól október végéig üzemelt. A pollencsapda adatainak feldolgozását, monitorozó állomásonként a heti jelentések készítését, valamint azok közzétételét az Országos Környezet-egészségügyi Intézet végzi. Az év folyamán, virágzásuk sorrendjében, 32 – különbözı allergenitású – növény pollenkoncentrációját és 2 gomba spórakoncentrációját vizsgálják. 2013-ban Debrecen légterében a legmagasabb pollenkoncentrációt a 34. héten (aug. 19-25. között) mérték, ennek nagy részét, közel 75%-át a parlagfő-pollen adta. Ezek az adatok az elızı évekhez képest kedvezıbbek, a csökkenés 2010. év óta figyelhetı 35
meg mind az összes pollenszám, mind a parlagfő pollenszáma tekintetében (13. ábra). Debrecen és vonzáskörzete légterének pollenkoncentrációjáról, a növények allergenitásáról a szakigazgatási szerv a helyi médián keresztül rendszeresen ad tájékoztatást. Az országos pollenhelyzetet az ÁNTSZ és a szakigazgatási szerv honlapján tekinthetik meg az érdeklıdık. Az allergiás megbetegedések száma világszerte, így hazánkban is emelkedik, ezért szükséges a lakosság, a betegek, az érintett szakemberek rendszeres tájékoztatása. 13. ábra: Parlagfő-pollen koncentráció és az összpollenszám alakulása Debrecenben 2004-2013 években AMBROSIA összpollen
Összpollen
70 000
pollenszámmok
60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
A pollenkoncentráció alakulásában az idıjárásnak meghatározó szerepe van, azonban a környezet gyommentesítésével, rendben tartásával sokat lehet tenni a légköri allergének koncentrációjának csökkentése érdekében. 8.6. Gyermek- és ifjúság-egészségügy A gyermekek és a fiatalok egészségi állapotát nagymértékben befolyásolják azok a környezeti tényezık, amelyek a gondozási, nevelési, oktatási intézményekben hatnak rájuk. Ezért fontos az elıírásoknak megfelelı személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az intézményekben a közegészségügyi elıírások betartását a járási népegészségügyi intézetek rendszeresen ellenırzik. Tavaly az óvodákban került sor a közegészségügyi feltételek meglétének átfogó vizsgálatára országos felmérés keretében, ahol jellemzıen az alábbi hiányosságok fordultak elı: Korszerőtlen épületbıl adódóan a helyiségek funkcionális kapcsolata nem megfelelı, csoportszobákban a szükséges alapterület nem biztosított, a berendezési tárgyak állaga kifogásolt, a csoportszobák padozata kopott, hézagos, udvari burkolat egyenetlen, falazat salétromos, omladozik, a vizesblokkok korszerőtlenek, homokozó takarása hiányzott, biztonsági adatlapok, kockázatelemzés nem állt rendelkezésre. A hiányosságok megszüntetése érdekében 29 végzés került kiadásra, valamint az felszámolás határidejére vonatkozóan az üzemeltetık nyilatkoztatása történt meg.
36
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala megkeresésére - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésérıl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrıl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 14/A.§ (1) bek. alapján a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, összesen 95 egységben történt ellenırzés. Az ellenırzések során a lakásotthonokban észleltek hiányosságokat, (salétromos, nedves falazat, javításra, cserére szoruló nyílászárók) azok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtették. 8.7. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2012. évben csatlakozott a Békés megyébıl induló, majd országosan kiterjesztett MENZA MINTA = MINTAMENZA Programhoz. A program alapvetı célja a közétkeztetés megújítása, egészségesebb, korszerő táplálkozás kialakítása. A program része továbbá, hogy a közétkeztetésben is minél szélesebb körben jelenjenek meg a magyar, ezen belül is elsısorban a helyi alapanyagok, illetve a mezıgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások termékei. A megyében 3 fı facilitátor segíti egyéb feladatai mellett a program elırehaladását. A közétkeztetésben az országos tisztifıorvos által kiadott táplálkozás-egészségügyi ajánlás elıírásai szerint kell az élettani szükségletnek megfelelı minıségő és tápértékő étkezést biztosítani. A csatlakozott intézményeknél az „Ajánlás”-nak való megfelelıséget vizsgálja a népegészségügyi szakigazgatási szerv, táplálkozásegészségügyi értékelés készítésével. Az értékelés eredményérıl, a javasolt változtatásokról az érintett intézmény írásbeli tájékoztatást kap. Hajdú-Bihar megyében eddig 7 intézmény konyhája csatlakozott a programhoz, közülük 5 konyha esetében került sor táplálkozás-egészségügyi értékelés készítésére. 8.8. Sugárbiztonság A népegészségügyi szakigazgatási szerv Sugáregészségügyi Decentrumának feladata – az atomenergiát békés céllal felhasználó munkahelyek munkavállalóinak, valamint a lakosság egészségvédelme érdekében –, érvényesíteni és ellenırizni a radioaktív anyagokkal és ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel, valamint az elektromos és mágneses erıterekkel kapcsolatos munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normákat, közegészségügyi követelményeket. A Sugáregészségügyi Decentrum hatósági feladatait az Észak-alföldi régió területén látja el és tevékenysége alapvetıen négy fı területre osztható: az atomenergiát felhasználó tevékenységek engedélyezése (megszüntetése), szakhatósági állásfoglalások kiadása, az egységek ellenırzése, valamint azok központi nyilvántartása. A sugáregészségügyi vonatkozású közérdekő bejelentések kivizsgálása is hatáskörébe tartozik. A felsorolt tevékenységek az atomenergia felhasználásának valamennyi területére – egészségügy, ipar, oktatás stb. – kiterjed, kivéve a nukleáris energiát alkalmazókra.
37
Hajdú-Bihar megye területén a népegészségügyi szakigazgatási szerv nyilvántartásában a 2013. év folyamán – az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó 315 egység szerepelt. A 14. ábrán látható hogy az orvosi és állatorvosi röntgen munkahelyek képezik az egységek 70%-át. Emellett különféle ipari és oktatási felhasználásra is találunk példát, hasonlóan a korábbi évekhez. A Debreceni Egyetem sokrétő oktatási és képzési rendszere, továbbá a fejlett ipari technológiát alkalmazó cégek és intézmények adják ennek hátterét. 14. ábra: Hajdú-Bihar megye sugáregészségügyi egységei 2013-ban ipari laboratórium; 4% gyártás; 1%
orvosi laboratórium; 4% anyagvizsgálat; 2%
ipari mérés és szabályozás; 2% ipari besugárzó; 1% ipari radiográfia; 4%
tárolás; 1% gyorsító; 4% karbantartás és szerelés; 6% orvosi terápia; 1%
orvosi és állatorvosi röntgen; 70%
Az orvosi diagnosztika és terápia területét külön vizsgálva feltőnı, hogy a fogászati röntgendiagnosztika 53%-ban van jelen. A fogászati röntgen munkahelyeken, fıleg a magánrendelıkben egyre nagyobb számban használnak az utóbbi években nemcsak telepített, hanem mobil röntgenberendezéseket is (15. ábra).
38
15. ábra: Orvosi- és állatorvosi röntgen munkahelyek megoszlása Hajdú-Bihar megyében, 2013-ban
csontsőrőség mérés; 2%
állatorvosi röntgen diagnosztika; 10%
röntgen retápia; 1%
fogászati röntgen diagnosztika; 53%
röntgen diagnosztika; 34%
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (továbbiakban Tv.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 19. §-a és 7. számú mellékletének függeléke szerint az egységeket külön kategóriákba soroljuk azok engedélyének érvényességi ideje és kötelezı idıközönként történı ellenırzése szerint. Ez alapján megkülönböztethetık kiemelt létesítmények, valamint I., II., és III. kategóriás létesítmények. Hajdú-Bihar megye területén „kiemelt létesítmények”, például atomerımő, radioaktív hulladéktároló, hulladéktemetı stb. nem találhatók. Az I. kategóriába sorolt munkahelyek közül 27 megyénkben, nagyrészt Debrecen területén található (7. táblázat). A hatályos jogszabályi elıírásoknak és a kockázati besorolásnak megfelelı gyakorisággal teljes körően megtörtént a nyilvántartott munkahelyek ellenırzése, melynek során a dóziskorlátok betartása, a munkavállalók sugáregészségügyisugárvédelmi oktatottsága, az egészségügyi alkalmasság, a személyi dozimetriai adatok, valamint a lakosság és a környezet sugárvédelmének biztosítása képezte a vizsgálat tárgyát. Ennek során mőszeres mérések végzése is történt, az objektív adatok birtokában lehetséges értékelni a határértékek betartását. Az ellenırzések a 2013. év során is rendszeresek voltak.
39
7. táblázat: Hajdú-Bihar megye I. kategóriás létesítményei 2013-ban I. kategóriás létesítmények
Egységszám
Izotópterápia
2
In vivo izotóp diagnosztika
3
Ipari besugárzó, száraztárolós, önárnyékolt (laboratórium)
2
Ipari besugárzó, Vizeskanna-tárolós, panoráma típus
1
Helyszíni gamma radiográfia
2
Zárt sugárforrással mőködı ipari mérı és szabályozó berendezések
2
Ipari, mezıgazdasági technológia
1
Orvosi terápia (gyorsító)
2
Brachyterápia (afterloading)
1
Teleterápia
2
Röntgenterápia
1
B-szulfit izotóplaboratórium
1
Kutatás, oktatás
7
A sugárveszélyes tevékenységet végzı munkavállalók körében a személyi dozimetria rendszere a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan igen jó hatásfokkal mőködik. Tárgyi évben országosan a TLD (termolumineszcens dozimetria) módszerre történı áttérés (a korábbi film-dozimetriáról) megtörtént. Megállapítható, hogy az atomenergiát felhasználó munkahelyeken dóziskorláttúllépés, valamint személyi túlexpozíció nem történt. A Sugáregészségügyi Decentrum Laboratóriuma az Egészségügyi Radiológiai Mérı és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) részét képezi. Tevékenységét az egészségügyi ágazat radiológiai mérı és adatszolgáltató hálózata felépítésérıl és mőködésérıl szóló 8/2002. (III.12.) EüM rendelet szabályozza. Ezáltal az országban egységesen mőködik a mintavételezés és kiértékelés, valamint a környezeti dózisteljesítménymonitorizálás, melynek során a környezeti elemekben (levegı, talaj, növényzet, felszíni vizek, élelmiszerek, stb.) a természetes és mesterséges eredető radioaktivitás folyamatos monitorizálása, a sugárterhelés meghatározása, mintavételezés, valamint a radioaktív anyagok minıségének és mennyiségének megállapítása történik helyszíni és laboratóriumi mérésekkel. Az adatok az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenırzı Rendszer (OKSER) részére kerülnek továbbításra.
40
2013-ban a mért aktivitáskoncentráció értékek a korábbi évek eredményeivel jó egyezést mutatnak. A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy az összes aktivitáskoncentráció 98%-a természetes eredető radioaktív izotópokból (K-40, H-3) származik. A mesterséges eredetőek mennyiségében (Cs-137, Sr-90) kismértékő csökkenés állapítható meg a korábbi években mért értékekhez képest. A levegı környezeti dózisteljesítménye (azaz a háttérsugárzás átlagosan) 139 nSv/h. A Sugáregészségügyi Decentrum Laboratóriuma részt vett az IAEA-TEL-03 nemzetközi körvizsgálatban, melyen „jól megfelelt” minısítést kapott. 2013-ban a laboratórium a korábbi Dósa nádor téri helyérıl véglegesen áttelepítésre került a Debrecen, Rózsahegy utca 4. szám alá. Ezzel párhuzamosan a kormányhivatal jelentıs anyagi támogatásával a minta elıkészítésének és feldolgozásának fázisaihoz szükséges új, korszerő laboratóriumi eszközök beszerzésére is sor került. A Sugáregészségügyi Decentrum részt vett az ONER-3 elnevezéső nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatban. A tapasztalatok alapján az intézkedési terv módosításai elkészültek, valamint a laboratórium felkészült a minısített helyzetben szükséges „gyors módszerek” alkalmazására (mintavétel, elemzés). A Sugáregészségügyi Decentrum közremőködésével átszervezésre került a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában a sugársérülésre gyanús betegek ellátásának rendszere. Megtörtént a sürgısségi ambulanciák felkészítése a tárgyi és személyi feltételek biztosításával. Az esetleges rendkívüli eseményekkel kapcsolatos konzultációs lehetıség biztosítása céljából a decentrum rendszeresen továbbítja az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat (OSKSZ) ügyeleti beosztását és riasztási rendjét egyrészt a Vám- és Pénzügyırség Észak-alföldi Regionális Parancsnokságára, másrészt a Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Határrendészeti Kirendeltségére.
9. Egészségügyi ellátás 9.1. Alapellátás 9.1.1. Háziorvosi ellátás Hajdú-Bihar megye lakossága a vizsgált idıszakban 549 949 fı, melyen belül a 18 év alattiak száma 109 285 fı. A megye lakosságának egészségügyi alapellátását összesen 681 szolgáltató egység biztosítja, melyek szám- és szolgáltatás típus szerinti megoszlását a 16. számú ábra szemlélteti.
41
16. ábra: Hajdú-Bihar megye alapellátást nyújtó szolgáltatóinak száma és megoszlása a szolgáltatás típusa szerint 2013. évben foglalkozásegészségügyi alapellátás; 149
háziorvosi alapellátás ; 207
gyermekfogászat (alapellátás); 1
házi gyermekorvosi alapellátás ; 94
fogászati alapellátás ; 158 felnıtt és gyermek
A betöltetlen alapellátási praxisok szolgáltatás típus szerinti megoszlását a járási népegészségügyi intézetek illetékességi területének megfelelıen a 17. sz. ábra szemlélteti. A Berettyóújfalui Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén Mezısas, Váncsod, Újiráz, Körösszegapáti vegyes háziorvosi praxisai és Komádi felnıtt praxisa betöltetlen. A Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén Balmazújváros I. sz. házi gyermekorvosi körzete, Mikepércs I. sz. vegyes háziorvosi körzete és Egyek III. sz. vegyes háziorvosi körzete betöltetlen. A Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén Sáp község vegyes háziorvosi körzete és a hajdúszoboszlói gyermekfogászati körzet betöltetlen. Hajdúböszörmény Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a Debreceni Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén betöltetlen praxis nincs. A betöltetlen praxisok lakosságának háziorvosi alapellátása tartós helyettesítéssel történik.
42
ellátási típusok
17. ábra: Betöltetlen alapellátási praxisok (10 praxis) megoszlása ellátási típusonként a járási népegészségügyi intézetek illetékességi területén Hajdú-Bihar megyében 2013. évben Derecskei JNI
Balmazújvárosi JNI
Berettyóújfalui JNI
Hajdúszoboszlói JNI
Debreceni JNI
Hajdúböszörményi JNI
Fogászati alapellátás
1
Házi gyermekorvosi praxis
1
Felnıtt/vegyes háziorvosi praxis
1
Felnıtt háziorvosi praxis
1 0
1
1
4
2
3
4
1
5
6
7
8
betöltetlen praxisok száma
9.1.2. Közfinanszírozott fogászati alapellátás A Berettyóújfalui Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén 10, a Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén 44, a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén 21, a Hajdúböszörményi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete területén pedig 16 (vegyes) közfinanszírozott fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató mőködik. A Debreceni Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet illetékességi területén 51 (vegyes) közfinanszírozott, területi ellátási kötelezettséggel mőködı, 10 (vegyes) közfinanszírozott, területi ellátási kötelezettség nélkül mőködı fogászati körzet, valamint 1 vegyes fogászati ügyeleti ellátást végzı szolgáltató mőködik (a hajdúszoboszlói gyermek-fogászati körzet ellátása helyettesítéssel biztosított). A személyi feltételek valamennyi körzetben megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak.
9.1.3. Otthoni szakápolás, otthoni hospice ellátás Az otthoni szakápolási és otthoni hospice ellátási tevékenység körében ellátható szakmai feladatokat, a személyi és tárgyi feltételeket, a dokumentációs követelményeket az otthoni szakápolásról szóló 20/1996. (VII.26.) NM rendelet szabályozza. Otthoni szakápolás keretében a beteg számára szakápolás, gyógytorna, fizioterápia, illetve logopédiai szolgáltatás nyújtható.
43
Az otthonápolási tevékenység speciális formája a hospice (palliatív) ellátás, amely a gyógyíthatatlan – elsısorban terminális állapotban lévı daganatos megbetegedésben szenvedı, végsı stádiumba került betegek ápolását végzi. Ezen feladatokat közfinanszírozott és nem közfinanszírozott formában is lehet végezni. Hajdú-Bihar megyében – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött – finanszírozási szerzıdéssel 21 otthoni szakápolást, valamint 5 otthoni hospice ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató mőködik. Tevékenységük a megye teljes területére kiterjedıen biztosított, a finanszírozási szerzıdésben lekötött vizitszámok volumenében az ellátás közfinanszírozottan hozzáférhetı. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a valós igény meghaladja a betegek otthoni szakápolására, valamint otthoni hospice ellátására a finanszírozott kapacitás mértékét. 9.1.4. Védınıi ellátás A Hajdú-Bihar megyei 287 védınıi álláshelybıl 267 álláshely betöltött. A 20 betöltetlen álláshely mindegyike területi védınıi állás. A Balmazújváros Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete területén 5 településen 1-1 állás, a Berettyóújfalui Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete területén 10 településen 11, Hajdúböszörmény Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete területén 1, Hajdúszoboszló Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete területén 3 álláshely betöltetlen, a Debrecen Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete területén betöltetlen álláshely nincs. A védınıi tanácsadók száma Hajdú-Bihar megyében 101, amely az ellátottság tekintetében javuló tendenciát mutat, mivel már csak 4 tanácsadó mőködik közös helyiségben orvosi rendelıvel. 2013 évben 4 804 anya szült, a nyilvántartásba vett csecsemık száma 4 844. A megyében intézeten kívül 25 szülés történt, ebbıl csupán 1 volt tervezett otthonszülés. Az intézeten kívüli szülések oka egyrészt rohamos szülés, vagy idı elıtti lepényleválás, illetıleg sajnos szülıi hanyagság és gondozatlan terhesség volt. Ez évben három intézeten kívül született újszülött volt igen kis súlyú (kisebb, mint 1 500 g). Elsı életévét 4 752 csecsemı töltötte be. A csecsemı táplálkozás igényét 0-6 hónapos korig optimálisan kizárólag a szoptatás elégíti ki, ezért fontos adat az anyatejes táplálást illetıen, hogy 4 hónapos korig 2 251 csecsemı kapott kizárólag anyatejet, míg fél éves korig 1 212. Egy éves korig még 1 783 csecsemı elsıdleges tápláléka volt az anyatej. A minél szélesebb körő anyatejes táplálás elısegítése érdekében a megyében az Anyatejgyőjtı Állomáson keresztül is biztosított az anyatejellátás. A begyőjtött anyatej mennyisége 2 396 liter, és emellett 496 liter anyatejet vittek „háztól-házig”, védınıi közvetítéssel. A védınıi szőrıvizsgálaton 2013 évben 4 615 egy éves korú, 4 353 három éves korú és 4 966 öt éves korú gyermek jelent meg (18. ábra).
44
18. ábra: Védınıi szőrıvizsgálati eredmények, észlelt elváltozások 1 éves: 4615
3 éves: 4353
5 éves: 4966
900 800 700 600 500 400 300 200 100
Észlelt elváltozások
lá tá s
Fo ha k. llá go s nd .r és ze sí te nd ı
03 -1
>9 0
0
pe rc en til
pe r
ce nt
il
rc en til pe <3
sz oc iá
lis
fe
jlı
dé s
be sz éd
m oz gá s
0
A megye illetékességi területén a gondozott családok száma 26 856, a védınıi családlátogatások száma 150 457, melybıl a szaklátogatások száma 29 130. A védınıi látogatást 44 család nem igényelte, a teljes védınıi ellátást pedig 59 család utasította el. Az iskolán kívüli, védınık által végzett egészségnevelési alkalmak száma a megyében 797 volt, a résztvevık száma 15 941 fı. A Mozgó Szakorvosi Szolgálat 1 733 alkalommal nyújtott szülészet és nıgyógyászat szakmakódon egészségügyi ellátást, a terhes gondozáson összesen 4 915-en jelentek meg. A Mozgó Szakorvosi Szolgálat csecsemı- és gyermekgyógyászat keretében biztosított egészségügyi ellátást 1 326 fı, 0-6 év közötti gyermek vette igénybe. 2013. november 1-jétıl a Kenézy Gyula Kórház és Rendelıintézet szünetelteti a Mozgó Szakorvosi Szolgálatot, a szünetelés várható befejezésének idıpontja 2014. november 1. A Mozgó Szakorvosi Szolgálatokra nem vonatkozik a területi ellátási kötelezettség, így azok szüneteltetése, vagy megszüntetése nem okozhat ellátásbeli problémát. A szüneteltetéshez a GYEMSZI hozzájárult, helyettesítı egészségügyi szolgáltatóval történı megállapodásra nem került sor, mivel a megnevezett szakmákban a feladatellátás nem szőnik meg teljesen. 9.2. Családvédelmi Szolgálat 2013-ban a terhesség megszakítások száma 2012, (1,5%-kal kevesebb, mint 2012ben). A megtartott magzatok száma 123, amelyhez a CSVSZ magzatvédelmi tanácsadó tevékenysége is hozzájárult. A Családvédelmi Szolgálaton elıször (A) megjelentek száma: 2 504 fı, második alkalommal (B) megjelentek száma 2 140 fı. A „B” alkalommal megjelent és a
45
megszakítást továbbra is kérı nık aránya a 15 évesnél fiatalabb, és a 15-19 éves korosztályban: 13,7%, a 40 évesnél idısebb: 6,9%, és a 19-40 év közöttiek aránya 79,4% (19. ábra). 19. ábra: CSVSZ-n megjelent terhesség megszakítást kérık korszerinti megoszlása
15 évesnél fiatalabb, vagy 15-19 éves:
19-40 év között
6.90%
40 évesnél idısebb:
13.70%
79.40%
A „B” alkalmon megjelent terhesség megszakítást kérı nık aránya végzettség szerinti megoszlás alapján: alapfoknál alacsonyabb 4,8%, alapfokú: 62,3%, egyéb 32,9%. A megjelentek közül az elsı terhességét akarja megszakíttatni 21,5%; a 4. vagy a fölötti terhességét pedig 48% (2. és 3. terhességét 30,5%). A megszakítások 100%-ában indokként súlyos válsághelyzetet jelölnek meg a nık, családon belüli erıszakot, bőncselekményt egy esetben sem. Sajnálatos tény, hogy a terhesség megszakítást kérı nık 40,2%-a nem védekezett. A terhesség megszakítás beavatkozásért térítési díjat kell fizetni, melyre vonatkozóan a kérelmezık 70,3%-a szociális kedvezményben részesült (térítésmentesen vették igénybe, vagy a díj mindössze 30%, esetleg 50%-át fizették meg).
9.3. Közfinanszírozott járóbeteg-ellátás A szakellátási kapacitások meghatározásáról, nyilvántartásáról, módosításáról az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl szóló 2006. évi CXXXII. törvény rendelkezik. A kapacitások nyilvántartását és módosítását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifıorvosi Hivatala végzi; a törvény alapján közhiteles nyilvántartást vezet, és abba a saját honlapjáról biztosít betekintést. Ezen nyilvántartásban rögzített adatok alapján megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megyében a járóbeteg-ellátás nyújtásához lekötött kapacitás
46
tekintetében 18 203,43 óra szakorvosi óraszám, valamint 3 637 óra nem szakorvosi óraszám áll rendelkezésre. Ezekben a finanszírozott óraszámokban egyaránt benne van a fekvıbeteg intézetekhez integrált járóbeteg-ellátás, a közfinanszírozott magánrendelı (részben, vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi ellátás), továbbá a szakrendelı/szakrendelés és a rendelıintézeti szakrendelık óraszám kapacitása is. A 2012. évi finanszírozott óraszámokhoz képest (szakorvosi óraszám: 18 121 óra, nem szakorvosi óraszám: 3 427 óra) pozitív irányú elmozdulás történt. Hajdú-Bihar megye 3 fekvıbeteg-ellátó intézménye integrált járóbeteg-ellátást is mőködtet. A 2013. évi XXV. törvény hatályba lépésével a Kenézy Gyula Kórház és Rendelıintézet lett az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. befogadó intézménye. A három fekvıbeteg-ellátó intézet által felhasználható járóbeteg óraszám kapacitás a megye rendelkezésére álló kapacitásának meghatározó hányadát teszi ki (a Kenézy Gyula Kórház és Rendelıintézet 47%-ot, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ 30%-ot, a Gróf Tisza István Kórház 5,5%-ot). A nem szakorvosi órák tekintetében a Kenézy Gyula Kórház és Rendelıintézet 47%, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ 26,8% és a Gróf Tisza István Kórház 1,7% arányban részesül (8. táblázat). A Berettyóújfalui Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén közfinanszírozott járóbeteg szakellátást csak a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház biztosít. A Hajdúböszörményi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén három közfinanszírozott járóbeteg-ellátást nyújtó szakrendelı intézet mőködik Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Polgár városokban. A „Hajdúböszörmény ESZ-V” Egészségügyi Szolgáltató és Vagyonkezelı Nonprofit Kft. (székhely: 4220 Hajdúböszörmény, Kálvin tér 7-9.) két telephelyen a 4220 Hajdúböszörmény, Kálvin tér 7-9. és a 4220 Hajdúböszörmény, Uzsok tér 1. szám alatt végzi tevékenységét, ellátva ezzel Hajdúböszörmény és Görbeháza települések lakosait. Jelenleg a bır- és nemibeteg ellátás szakrendelés 23 órájából 4 szakorvosi óra szünetel szakorvoshiány miatt. A hajdúnánási Városi Rendelıintézet (székhely: 4080 Hajdúnánás, Kossuth utca 10.) két telephelyen, a 4080 Hajdúnánás, Kossuth utca 10. és a 4080 Hajdúnánás, Tulipán utca 35. szám alatt végzi tevékenységét, ellátva ezzel Hajdúnánás és Hajdúdorog városok lakosait. A szolgáltató mőködési engedélye 2013 évben a szakrendelı intézetben korábban más szolgáltatók által mőködtetett szakmák átvétele, valamint kapacitás átcsoportosítás eredményeként a kardiológia, mint új szakma engedélyezése okán került módosításra.
47
8. táblázat: A járóbeteg-ellátás kapacitás megoszlása szakorvosi és nem szakorvosi órák szerint Hajdú-Bihar megyében 2013. évben Szakorvosi Nem szakorvosi óra óra
Szolgáltató megnevezése Kenézy Gyula Kórház és Rendelıintézet
8 525
1 716
"Hajdúböszörmény ESZ-V" Egészségügyi Szolgáltató és Vagyonkezelı Nonprofit Kft
476
90
Balmazújvárosi Városi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Társaság
422
70
Debreceni Egyetem Klinikai Központ
5392
975
15
3
1 002
60
Járóbeteg-Ellátó Centrum Hajdúszoboszló
580
65
Kaba Önkormányzata
3,43
0
LÉT.A.MED Zrt. Létavértes PÉTEGISZ Polgár és Térsége Egészségügyi Központ Nonprofit Zártkörően Mőködı Rt. Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Püspökladányi Gyógyfürdı Egészségügyi Szolgáltató és Sportszervezı Korlátolt Felelısségő Társaság
200
120
200
120
362
40
35
60
3
0
Vámospércs Kistérségi Egészségügyi Szakellátó Nonprofit Kft.
200
120
Városi Rendelıintézet Hajdúnánás
247
0
Valamennyi többi szolgáltató összesen
541
198
18 203,43
3 637
Egyek Önkormányzata Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu
Téglás Város Önkormányzat
Összesen Forrás: ÁNTSZ OTH
A PÉTEGISZ Polgár és Térsége Egészségügyi Központ Nonprofit Zrt. (székhely: 4090 Polgár, Hısök útja 1.) a 2011-ben létesült Térségi Járóbeteg Szakellátó Központban nyújtja közfinanszírozott szolgáltatását területi ellátási kötelezettségének megfelelıen (A Hajdúböszörményi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területébe tartozó, ellátott települések: Polgár, Görbeháza, Folyás Tiszagyulaháza, Újtikos). Jelenleg a bır- és nemibeteg szakrendelés érintett kapacitás szüneteltetéssel ( 8 szakorvosi óra szünetel szakorvoshiány miatt). A Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén a Járóbeteg-Ellátó Centrum biztosítja területi ellátási kötelezettséggel a járóbeteg-ellátást. Az intézet 2013 novembere óta 2014. június 30-ig (orvoshiány miatt) a következı szakorvosi órákat részben szünetelteti: kardiológia: 6 óra, bırgyógyászat: 15 óra, reumatológia: 15 óra.
48
A Püspökladányi járásban a járóbeteg-ellátást a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. mőködtetésben álló rendelıintézet biztosítja, területi ellátási kötelezettséggel Püspökladány, Szerep, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Földes lakosai részére. A traumatológia heti 5, illetve a gyermek tüdıgyógyászat heti 3 óraszámáról – mivel az intézetnek nem áll módjában a feltételek biztosítása – lemondanak más intézet részére, az ezzel kapcsolatos ügyintézés folyamatban van. A reumatológia járóbeteg-ellátást a Püspökladányi Városüzemeltetı és Gyógyfürdı Kft. biztosítja területi ellátási kötelezettséggel a fenti települések lakosai részére. Közfinanszírozott reumatológia és szemészeti szakrendelés mőködik Kaba településen. Nádudvaron a Kenézy Gyula Kórház és Rendelıintézet kihelyezett reumatológia szakrendelése mőködik területi ellátási kötelezettséggel. 9.3.1. Beruházás, fejlesztés a járóbeteg-ellátás területén A Debreceni Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén – pályázati forrásból – jelenleg 2 beruházás van folyamatban új egészségügyi szolgáltatás megvalósítására. A fejlesztések megnevezése szolgáltatók és egészségügyi szolgáltatások szerint (szakmakóddal): CÍVIS NOVA Kft. (Pályázati program neve, száma: ÉÁOP-2.1.1/G „Garden Hotel Medical and Spa****”), 0200 sebészet, 2000 plasztikai sebészet, 1300 fogászati ellátás, 0700 fül-orr-gége gyógyászat, 0800 bır- és nemibeteg ellátás, 5722 fizikoterápia, 5711 gyógytorna. PLASZTIKA 2000 Kft. (Pályázati program neve, száma: ÉAOP-2.2.1/G-12 kódszámú „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régióban”), 0200 sebészet, 0203 érsebészet, 2000 plasztikai helyreállító és esztétikai sebészet, 0800 bır- és nemibeteg ellátás. A Hajdúböszörményi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén a szakrendelı épületének felújítása 2013 tavaszán fejezıdött be, mely az Észak-Alföldi Operatív Program ÉAOP-2009-4.1.2/B kódszámú „Kistérségi járóbeteg ellátás fejlesztése” elnevezéső pályázati forrásból történt meg. A pályázat eredményeként az épület teljes felújítása (szigetelés, nyílászáró csere, tetı felújítása) akadálymentesítése, illetve - a tetıtérben új rendelık kialakításával - a szakrendelı bıvítése valósult meg. Az eszközbeszerzések eredményeként többek között teljesen megújult a laboratóriumi diagnosztikai eszközpark, digitális röntgen és új ultrahang diagnosztikai készülékek kerültek beszerzésre. Szintén a pályázat kapcsán nyert új szakmákra és ellátási formára többletkapacitást a fenntartó Önkormányzat, általános csecsemı- és gyermekgyógyászat szakmára valamint a járóbeteg ellátás keretében mőködı nappali ellátásra. 9.4. Fekvıbeteg-ellátás Hajdú-Bihar megyében 4 fekvıbeteg-ellátó intézmény mőködik. A megye teljes ágyszám-kapacitása változatlan. Az aktív ágyak száma 2 625, a krónikus ágyak száma 958, mely magában foglalja a rehabilitációs (529), továbbá az ápolási szakfeladat számára biztosított (116) ágyszámokat is.
49
9.5. Orvostudományi kutatások engedélyezése Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében a tudományos eredmények, az orvosi megfigyelések gyakorlatban történı alkalmazhatóságának vizsgálatára 65 orvostudományi kutatási engedély kiadására került sor. 2 esetben volt szükség módosító, 2 esetben tiltó és 1 esetben felfüggesztı határozat kiadására. Szakhatósági állásfoglalás miatt 14 esetben történt meg a kutatási dokumentáció továbbítása az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, 3 esetben pedig igazgatási szolgáltatási díjat kellett fizetniük az engedélyt kérelmezıknek. 9.6. Panaszügyek A népegészségügyi szakigazgatási szervhez 40 egészségügyi ellátással kapcsolatos panasz érkezett (fekvıbeteg ellátással kapcsolatban 21, járóbeteg ellátással összefüggésben 9, alapellátást érintıen 10). A hatáskör- és illetékesség vizsgálata után áttételre került a panasz az eljárásra jogosult szervhez (fekvıbeteg ellátást érintı ügyeket az Országos Tisztifıorvosi Hivatalhoz, az alap- és járóbeteg ellátást érintıket a Járási Népegészségügyi Intézetekhez). A további panaszbejelentések (36) a közegészségügyi szakterületet érintették. A panaszügyek egy része a hajdúböszörményi temetı üzemeltetésével, másik része a nemdohányzók védelmérıl szóló törvény elıírásainak megsértésével, valamint az ivóvízminıségével volt kapcsolatos. A járási népegészségügyi intézetek az év során 296 bejelentést vizsgáltak. Ezek az egészségügyi ellátással, rovar-rágcsáló elszaporodással, nem megfelelı állattartással, hulladék-elhelyezéssel, dohányzási elıírások be nem tartásával, strandfürdık-, uszodák mőködtetésével függtek össze. A panaszkivizsgálást követıen a szükséges intézkedések megtörténtek. 9.7. A Megyei és a Helyi Védelmi Bizottságokban való részvétel A honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl, valamint a különleges jogrendben bevezethetı intézkedésekrıl szóló 2011. évi CXIII. törvény alapján a Megyei Védelmi Bizottság munkájában a megyei tisztifıorvos, a Helyi Védelmi Bizottságban a járási tisztifıorvos vesz részt. A bizottsági üléseken kívül 2013-ban az Operatív Törzs munkájában is részt vettek az érintett tisztifıorvosok/tisztiorvosok. A 2013. év elején az ár- és belvízi helyzet miatt, 2013. március 15-én pedig a hirtelen kialakult rendkívüli idıjárás miatt hívták össze a bizottságokat. A népegészségügyi szakigazgatási szerv munkatársai a közegészségügyi- és járványügyi biztonsággal, valamint az egészségügyi ellátás biztosításával kapcsolatos feladatokat végezték. A felmerült problémák sikeresen megoldásra kerültek. A rendkívüli idıjárási helyzetre való felkészülés érdekében a téli idıszakban napi jelentésben számolt be a népegészségügyi szakigazgatási szerv a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a megyében történt idıjárással összefüggı eseményekrıl, ellátott esetekrıl, a rendkívüli helyzetben kimenekítendık listáját pedig hetente aktualizálta. A népegészségügyi szakigazgatási szerv 2013 áprilisában a Katasztrófavédelmi Igazgatóság bevonásával értekezletet tartott a fekvı-, és járóbeteg egészségügyi intézmények vezetıi részére, a katasztrófatervük aktualizálása, elkészítése valamint a szükséggyógyintézetek kijelölése tárgyában. 50
Az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeirıl szóló 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet alapján a katasztrófatervek elkészültek, azokat a népegészségügyi szakigazgatási szerv elfogadta, majd a Megyei Védelmi Bizottság a szükségkórházakat ezek alapján kijelölte. A járási hivatalok járási népegészségügyi intézetei a Katasztrófavédelmi Hatóság felkérésére közel 300 helyszíni szemlét végeztek 2013-ban a befogadásra kijelölt intézményekben, felmérve azok közegészségügyi szempontból befogadásra alkalmas voltát.
10.
Zárszó
A tájékoztatóban a népegészségügyi szakigazgatási szerv közigazgatási területi egységekre (járás, település) bontva jeleníti meg a népegészségügyi problémákat, amely lehetıséget teremt az egyes, egészségi állapotuk miatt veszélyeztetett lakossági csoportokra vonatkozó, célzott prevenciós programok tervezésére. A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedes folyamat. Bár Hajdú-Bihar megye természetes fogyása lényegesen kisebb Magyarország és az Észak-alföldi régió átlagánál, a halandóság – a haláloki fıcsoportokat vizsgálva – nem változott lényegesen az elmúlt évi tájékoztatóban leírtakhoz képest. Örvendetes tény azonban, hogy a 2012-ben született férfiak és nık az országos átlagnál hosszabb várható átlagos élettartamra számíthatnak, amelyre remélhetıleg egy kedvezı tendencia kiindulópontjaként tekinthetünk. A csecsemıhalandóság HajdúBihar megyében az országos és a régiós átlaghoz képest is jellemzıen kedvezıbben alakult az elmúlt évtizedben. A megbetegedések tekintetében – a halálozáshoz hasonlóan – a legnagyobb problémát továbbra is a keringési rendszer betegségei okozzák. Mivel a legtöbb népegészségügyi szempontból jelentıs betegség kialakulását számos tényezı befolyásolja, különösen fontosak az életminıséget javító, az egészség fejlesztését segíteni kívánó programok. Az egészségi állapot ismerete hozzásegítheti a döntéshozókat a prioritások és az elvégzendı feladatok meghatározásához annak érdekében, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon. A tájékoztatóban meghatározott rizikófaktorok és az egészségi állapot területi egyenlıtlenségeinek feltárása hozzájárulhat az alap- és járóbeteg-ellátás, valamint részben a fekvıbeteg ellátás kapacitásainak tervezéséhez, illetve segítséget nyújthat a tervezés kapcsán felmerülı átalakítások racionalizásához. A népegészségügyi feladatok ellátásának szervezéséhez szintén nélkülözhetetlen a lakosság közegészségügyi- és járványügyi helyzetének ismerete az egyenlıtlenségek feltárása mellett. Az egészségi állapot javítása tehát olyan multiszektoriális feladat, amelynek megvalósítása során a döntéshozók (elsısorban az önkormányzatok), valamint a társadalmi- és civil szervezetek támogatása és aktív szerepvállalása nélkül nem képzelhetı el tartós, érdemi eredmény. A tájékoztató ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani. Debrecen, 2014. június 10. Dr. Fodor Mária megyei tisztifıorvos 51
