NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY
A NÉPEGÉSZSÉGÜGY AKTUÁLIS HELYZETE VAS MEGYÉBEN
Dr. Stánitz Éva Ph.D. főosztályvezető megyei tisztifőorvos
2016. november
I. DEMOGRÁFIA (adatok forrása: KSH) Népesség száma és összetétele
Hazánk lakónépessége 2016. január 1-én 9830 ezer fő volt, ami a 2015. évinél 0,20%-kal kevesebb. Vas megye lélekszáma 2016-os évben 2015-höz képest 0,10%-kal 253 689-re csökkent. A népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a kilencvenes évek óta tapasztalt kedvezőtlen irányú változások. Népességünk fogyása öregedő korösszetétellel párosul. 1. ábra Korfa ábrázolása, 2015.év
Folyamatosan csökkenést mutat tehát a megye lélekszáma, mivel a természetes népességfogyást a pozitív vándorlási egyenleg nem tudta ellensúlyozni. 2016. január 1-jén közel 254 ezren éltek a megyében, ami 0,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A korszerkezet továbbra is öregedő, a 14 évesek és fiatalabbak a lakosság 13, a 65 évesek és idősebbek 19%-át alkották. A 15–64 évesek hányada 68%-ot tett ki. A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma 142-re nőtt, ami 15-tel több az országosnál.
2
2016. I. félévben kedvezően alakultak a természetes népmozgalmi folyamatok. Vasban hat hónap alatt 994 gyermek született, és 1674 személy hunyt el. A halálozások számában bekövetkezett 6,1%-os, valamint az élveszületések 3,7%-os csökkenése következtében a természetes fogyás üteme majd tizedével lassult az egy évvel korábbihoz képest. Június végéig egy csecsemő vesztette életét, kettővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a második negyedévben nem hunyt el egy év alatti gyermek a megyében. Az I. félévben 544 pár kötötte össze életét hivatalos keretek között, ami negyedével több a tavaly ilyenkor regisztrált házasságkötések számánál. 2.-3. ábra Élveszületések számának alakulása 2001-2015
Élveszületés és halálozás alakulása ezer lakosra 16,0 14,0 12,0 Vas megye halálozás
10,0 8,0
Magyarország halálozás
6,0
Vas megye élveszületés
4,0
M agyarország élveszületés
2,0 0,0 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015
3
Csecsemőhalandóság A korai halálozás struktúráján belül sajátos csoportot képvisel a csecsemőhalálozás, mely elsősorban az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi. Csecsemőhalálozásunk az EU-s trendhez hasonlóan javulást mutat. 2013- ban Vas megye csecsemőhalálozása kiemelkedően jó 3,6 ezrelék (ország 5,1 ezrelék) volt, melyet sajnos 2014-ben megismételni nem sikerült, újra a 2010-es 6,7 ezrelékes halandósági mutató értékére nőtt (országos 4,6). A 2015. évben azonban Vas megyében egy nagyon kedvező csecsemőhalandósági mutató volt tapasztalható, mely mind az országos átlag, mind Nyugat-Magyarországinál kedvezőbben alakult. 4. ábra
Születéskor várható átlagos élettartam A születéskor várható átlagos élettartam növekedésének következtében Vas megyében 2015-ös évben 79,47 év volt nőknél, férfiaknál 72,34 év. Mindkét nemnél az országoshoz képest kedvezőbben alakult. 5. ábra
Születéskor várható átlagos élettartam 78,61
Magyarország nő
79,47
Vas megye nő Magyarország férfi Vas megye férfi
60
65
70
72,09
2012
72,34
2001
év
4
2015
75
80
85
II. NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 1. Általános halálozás Vas megyében átlagosan 3500 ember hal meg évente, a 2000-2015-ig terjedő időszakot tekintve a megye folyamatosan csökkenő lakosságszáma változatlan halandóság mellett növekvő halálozási arányt eredményez. A 2007-2014 évek összhalandósági adatai (2/a és b ábra) az országos átlaghoz képest összességében kedvezőtlenebb a helyzetet mutatnak, a korábbi feldolgozásunkhoz képest már mindkét nemnél szignifikánsan rosszabb a megye halálozási aránya az országoshoz képest. (Térképes megjelenítés, halálozási adatok forrása: OTH, HAMIR, 2016.)
1. ábra: Az összes halálok miatti standardizált halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2014
Vas megye (férfiak)
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
1600,00
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Vas megye (nők)
Magyarország (férfiak)
1400,00 1200,00 1000,00 800,00 600,00 400,00 200,00 0,00 20072008200920102011201220132014
5
Magyarország (nők)
740,00 720,00 700,00 680,00 660,00 640,00 620,00 600,00 580,00 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2/ a és b ábra: Magyarország lakosságának összes halálok miatti halandósága megyei bontásban 1/1. A halálozás struktúrája Megyénkben a teljes lakosságot tekintve a legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, kiemelendő, hogy a nők halálozásának több, mint felét ez a betegségcsoport adja. Mind a férfiak, mind a nők esetében a második vezető halálokként a daganatos megbetegedések jelennek meg, harmadik helyen pedig, szintén mindkét nemnél, az egyéb - az öt vizsgált, fő haláloki csoportba nem sorolt - halálokok szerepelnek. 3. ábra: A 0-x éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása, Vas megye, 2010-2014
Férfiak
10% 6%
29%
7% 7%
41%
Rosszindulatú daganatok (BNO10.:C00-C97) Keringési rendszer betegségei (BNO10.:I00-I99) Légzőrendszer betegségei (BNO10.:J00-J99) Emésztőrendszer betegségei (BNO10.:K00-K93) Külső okok (BNO10.:V01-Y98)
Nők
3%
13%
22%
4% 4%
55%
Rosszindulatú daganatok (BNO10.:C00-C97) Keringési rendszer betegségei (BNO10.:I00-I99) Légzőrendszer betegségei (BNO10.:J00-J99) Emésztőrendszer betegségei (BNO10.:K00-K93) Külső okok (BNO10.:V01-Y98) egyéb
egyéb
6
2. Korai halálozás 2/1. Vezető halálokok a 15-64 éves korú lakónépesség körében, Vas megyében
A korai (15-64 éves) halálozás tekintetében a vezető halálok- hasonlóan a korábbi elemzésünk során bemutatotthoz képest-, mindkét nem esetében a daganatos betegségek- a férfiak 34%, a nők 45%-a rosszindulatú daganatos betegségek következtében hal meg. A második helyen a keringési betegségek okozta halálozás áll, harmadik helyen férfiaknál az emésztőrendszeri betegségek és a külső okok miatti halálozás, majd sorrendben az egyéb okok és légzőrendszeri betegségek okozta halálozás következik. Nőknél a harmadik helyen az egyéb okok miatti halálozás, negyedik illetve ötödik helyen az emésztőrendszer betegségei és a külső okok miatti halálozás szerepel.
4. ábra: A 15-64 éves férfiak és nők haláloki struktúrája Vas megyében, 2010-2014
15-64 éves nők haláloki struktúrája, Vas megyében, 2010-2014
15-64 éves férfiak haláloki struktúrája Vas megyében, 2010-2014
Rosszindulatú daganatok
Rosszindulatú daganatok 11% 34%
12% 12%
4%
27%
12%
Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei
7% 45%
8%
Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei
6%
Emésztőrendszer betegségei
22%
Külső okok
Emésztőrendszer betegségei Külső okok
Az összes halálok miatti, korai halálozást a 2007-2014 közötti periódusban vizsgálva megállapítható, hogy mindkét nem esetén folyamatos a halálozási arány csökkenése, férfiak esetében az országos értékek nagyobb mértékű javulást mutatnak a megye férfi halálozásának csökkenésénél; nők esetében a halálozási arány lassúbb javuló tendenciát mutat, a megye halálozása ebben az időszakban mindvégig az országos alatt maradt.
7
5. ábra: Az összes halálok miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Korai halálozás alakulása nemek szerint, 2007-2014 800,00 700,00 600,00
Férfiak Vas megye
500,00
Férfiak Magyarország
400,00
Nők Vas megye
300,00
Nők Magyarország
200,00 100,00 0,00 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2/2. Az összes halálok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei A területi egyenlőtlenségeket vizsgálva férfiak esetében a Szombathelyi járás kivételével minden járásban az országoshoz képest többlethalálozás mutatkozik, a Sárvári-, Celldömölki járásban a két évvel ezelőtti adatokhoz képest rosszabb, míg Kőszeg járásban javult a halálozási arány. Nőknél a Szentgotthárdi- és Körmendi járás mutat jelentősebb többlethalálozást, a Szombathelyi járás halálozási adatai jobbak az országosnál, a többi járás tekintetében az országoshoz hasonló a halálozás mértéke, Kőszeg-, Vasvár járás javuló tendenciájú. 6. ábra: Vas megye női és férfi lakosságának összes halálok miatti, korai halálozása területi bontásban
8
2/3. Ok specifikus korai halandóság a) A rosszindulatú daganatok
A rosszindulatú daganatok miatti halálozás a vezető halálok mindkét nem esetében a 15-64 éves korcsoportban. A férfiak daganatok miatti halálozása az országos átlag körüli, míg az országos halálozási arány lassú csökkenő trendet mutat a vizsgált időszakban, a férfiak halálozási aránya ingadozó; a nők halálozása kedvezőbb az országosnál, és inkább stagnáló értékeket mutat a vizsgált periódusban. 7. ábra: A rosszindulatú daganatok miatti standardizált korai halálozás alakulása Vas megyében és
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Magyarországon, 2007-2014
Rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás alakulása nemek szerint, 20072014 250,00 200,00 Férfiak Vas megye
150,00
Férfiak Magyarország 100,00
Nők Vas megye Nők Magyarország
50,00 0,00 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
8. ábra: Rosszindulatú daganatok szerepe a korai halálozásban, nemenként, 2010-2014 aggregált adatok
Férfiak
6% 19%
Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata
Nők
Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai
Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai
1%
Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata
Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata
17%
42% Bőr rosszindulatú melanómája
27% 6% 0% 1%
Bőr rosszindulatú melanómája
49% 16%
Prosztata rosszindulatú daganata
15%
Egyéb 2%
9
1% 0%
Emlő rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata
Férfiak esetében a külön vizsgált rosszindulatú daganattípusok közül hosszú évek óta vezető helyen áll a légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta halálozás, második illetve harmadik helyen sorrendben a vastagbél-, végbél és a prosztata daganatok miatti halálozás szerepel. Nőknél a vastagbél-, végbél daganat okozta halálozás átvette a vezető helyet a légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta halálozás helyett, az emlőrák okozta halálozás a harmadik helyre került, míg negyedik helyen a méhnyak rosszindulatú daganatai miatti halálozás áll.
Járásonkénti bontásban a férfiakat tekintve négy járásban mutatkozik többlethalálozás, a Vasvári járásban jelentősebb többlettel, Szentgotthárdi járásban a korábbi elemzéshez képest rosszabbodást, Kőszegi járásban javulást láthatunk. Nők esetében négy járásban kedvezőbb a helyzet az országosnál, jelentősen a Szombathelyi járásban, Kőszeg járás halálozása a mostani adatok alapján az országoshoz hasonló arányt mutat.
9. ábra: A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei, 2010-2014
b) A keringési rendszer betegségei
A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás szempontjából az 1990-es évek végétől észlelhető folyamatosan javuló tendencia, különösen a férfiak halálozása tekintetében. A 2007-2014 közötti időszakot szemléltetve láthatóan nem állt meg a javulás, a megye halálozása összességében az országos átlagnál kedvezőbb, a férfiak halálozása a nőkét még mindig nagymértékben meghaladja.
10
10. ábra: A keringési rendszer betegségei miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2014
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás trendje nemek szerint, 2007-2014 250,00 200,00 Férfiak Vas megye
150,00
Férfiak Magyarország 100,00
Nők Vas megye Nők Magyarország
50,00 0,00 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
A területi egyenlőtlenségek vizsgálata a férfiak esetében a Sárvári- és Vasvári járás többlethalálozását mutatja, három járásban az országos átlaghoz hasonló, kettőben kedvezőbb a halálozási arány, jelentősen a Szombathelyi járásban. Nők esetében négy járásnál lényegesen kedvezőbbek a halálozási arányszámok az országos átlaghoz képest, míg a Szentgotthárdi járás kifejezett többlethalálozást mutat, Kőszeg-, Celldömölk-, Vasvár javuló tendenciájú járások. 11. ábra: A keringés rendszer betegségei miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei
11
c) Az emésztőrendszer betegségei
Férfiak tekintetében az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás áll a haláloki struktúra harmadik helyén (a külső okokhoz hasonlóan), az országos átlaghoz képest a vizsgált időszak nagyobb részében a megyei halandóság kedvezőtlenebb és a 2011-es évtől emelkedő tendenciát kezd, majd újra az országos körüli értékhez közelít, míg a nők halálozása az országos átlag körüli, folyamatosan csökkenő tendenciájú. 12. ábra: Az emésztőrendszer betegségei miatti standardizált korai halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2014
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Emésztőrendszer betegségei miatti korai halálozás alakulása nemek szerint, 2007-2014 120,00 100,00 80,00
Férfiak Vas megye
60,00
Férfiak Magyarország
40,00
Nők Vas megye Nők Magyarország
20,00 0,00 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
A területi eloszlást vizsgálva férfiaknál az előbbiekben leírtak megmutatkoznak, hiszen Szombathely járás kivételével az országos átlaghoz képest minden járásban többlethalálozás mutatkozik. Nők esetében a legtöbb járásban átlag körüli a halálozás, Szombathelyi járásban jelentősen kedvezőbb, Vasvári-, Szentgotthárdi járásban pedig kedvezőtlenebb az átlagnál. 13. ábra: Az emésztőrendszer miatti korai halandóság területi egyenlőtlenségei
12
d) A légzőrendszer betegségei
A légzőrendszer betegségei miatti halálozás férfiak tekintetében a vizsgált időszakban csökkenő majd enyhén növekvő trendet mutat, az időszak második felére országos szinthez kedvezőbb értékeket ér el, nők esetében tartósan kedvezőbb, de stagnáló a halálozás. 14. ábra: A légzőrendszeri betegségek miatti standardizált korai halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2014
Standardizált Halálozási Arányszámok 100000 főre
Légzőrendszer betegségei miatti korai halálozás alakulása nemek szerint, 2007-2014 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00
Férfiak Vas megye Férfiak Magyarország Nők Vas megye Nők Magyarország
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Járásonként jelentős különbségek mutatkoznak, legkedvezőbb a helyzet férfiak esetében a Vasvári- és Sárvári járásban, jelentős többlethalálozás mutatkozik a Szentgotthárdi- és Kőszegi-, Körmendi járásban. Nők esetében csak a Vasvári és Kőszegi, Körmendi, Szentgotthárdi járásban jelentkezik jelentős többlethalálozás, a többi három járásban az országos szintnél kedvezőbb a halálozási arány. Nők esetében jelentős rosszabbodás következett be az elmúlt elemzéshez képest a megye legnagyobb részén. 15. ábra: A légzőrendszeri betegségek miatti korai halandóság területi egyenlőtlenségei
13
2/4. Mortalitás külső okai szerinti halandóság e) Külső okok miatti korai halandóság
A külső okok miatti korai halálozás férfiak tekintetében az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozással közel azonos súllyal a negyedik vezető halálok, míg nők esetében az ötödik helyen áll. Az országos halandósági arány lassan csökkenő trendet mutat ebben az időszakban, férfiak esetében összességében országos átlag alatti a halálozás, az utolsó két évben emelkedett átlag fölé. Nőknél tartóan országos átlag alatti, stagnáló a halálozási arány Vas megyében. 16. ábra: Külső okok miatti standardizált korai halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2014
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Külső ok miatti korai halálozás alakulása nemek szerint, 20072014 120,00 100,00 80,00
Férfiak Vas megye
60,00
Férfiak Magyarország
40,00
Nők Vas megye
20,00
Nők Magyarország
0,00 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
A területi egyenlőtlenségeket tekintve a férfiaknál láthatunk országos átlag feletti halálozási arányt Vasvár, Körmend, Szentgotthárd járások esetében, míg nőknél országos átlag körüli, vagy annál jobb a halandóság – Szombathely, Celldömölk járás- a megye járásaiban. Egyik nem esetében sem változott jelentősen a halálozási arány a korábbi elemzés időszakához képest. 17. ábra: Külső ok szerinti korai halálozás területi egyenlőtlenségei
14
f)
Időskori, külső okok miatti halandóság
A 75 év feletti korosztály halálokok vizsgálata tekintetében körültekintést igényel, hiszen az időskorra kialakuló multimorbiditás miatt a halálokok megbízhatósága csökken, kivétel ez alól a külső okok- balesetszerű esések, öngyilkosság- miatti halandóság. Férfiak esetében Vas megyében a külső okok miatti halálozás többnyire országos átlag alatti tendenciájú, 2012-2013-ban haladta meg jelentősen az országos átlagot, nőknél az országos szint is stagnáló, és a megyénkre az országoshoz hasonló arány jellemző. A területi egyenlőtlenségeket vizsgálva látható, hogy férfiaknál a Vasvári- és Szentgotthárdi járásban magasabb, a Szombathelyi-, Kőszegi-, és Celldömölki járásban pedig kedvezőbb a halálozás az országos átlagnál. Nők esetében a Szombathelyi-, Vasvári járásban van többlethalálozás, míg a Szentgotthárdi-, Sárvári-, Celldömölki járásban országos átlag alatti a halandóság. 18. ábra: Külső okok miatti standardizált időskorú (75-x éves) halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2014
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Külső ok szerinti időskori halálozás alakulása nemek szerint, 2007-2014 600,00 500,00 400,00
Férfiak Vas megye
300,00
Férfiak Magyarország Nők Vas megye
200,00
Nők Magyarország 100,00 0,00 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
19. ábra: A külső ok szerinti időskori halálozás területi egyenlőtlenségei
15
2014
2/5. Elkerülhető, korai halálozás Az elsősorban primer prevenciós tevékenység révén megelőzhető, korai halálozás Vas megyében, mindkét nem esetén kedvezőbb, mint az országos szint és tartósan csökkenő tendenciát mutat, a vizsgált időszakban látható halálozási arány kiugró emelkedést követően újra javulást mutat. Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető elkerülhető halálozás szintén mindkét nem esetében országos átlag alatti, bár kissé ingadozó tendenciájú. 20. ábra:
Elsődleges
megelőzéssel
befolyásolható,
elkerülhető,
korai
halálozás
Vas
megyében
és
Magyarországon, 2007-2014
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Elsődleges megelőzéssel befolyásolható korai halálozás alakulása nemek szerint, 2007-2014 200,00 180,00 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00
Férfiak Vas megye Férfiak Magyarország Nők Vas megye Nők Magyarország
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
21. ábra: Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető elkerülhető halálozás Vas megye és Magyarország vonatkozásában, 2007-2014
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Egészségügyi szolgáltatáshoz köthető elkerülhető halálozás trendje nemek szerint, 2007-2014 180,00 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00
Férfiak Vas megye Férfiak Magyarország Nők Vas megye Nők Magyarország
2007
2008
2009
2010
2011
16
2012
2013
2014
2/6. Alkoholfogyasztással és dohányzással összefüggő korai halálozás
Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható 15-64 éves korú hazai lakosság halálozása mindkét nem esetében csökkenő tendenciájú. Vas megyében a férfiak halálozása a vizsgált időszakot megelőző években követte ezt a javuló trendet, azonban az általunk vizsgált években újra az országos átlag fölé emelkedett a halandóság. A nők halandósága e tekintetben nem mutat többlethalálozást, és lassú javulása sem állt meg. 22. ábra: Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható korai halálozás Vas megyében és Magyarországon, 2007-
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
2014
Alkoholfogyasztással összefüggő korai halálozás alakulása nemek szerint 2007-2014 250,00 200,00 Férfiak Vas megye
150,00
Férfiak Magyarország
100,00
Nők Vas megye Nők Magyarország
50,00 0,00 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
A dohányzással összefüggő halandóság országosan szintén csökkenő tendenciájú- kifejezettebben a férfiaknál-, a megye halandósága minkét nem esetében kedvezőbb az országosnál, nőknél javuló trend nem figyelhető meg. 23. ábra: Dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás Vas megyében és Magyarországon, 2007-2014
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás alakulása nemek szerint, 2007-2014 350,00 300,00 250,00
Férfiak Vas megye
200,00
Férfiak Magyarország
150,00
Nők Vas megye
100,00
Nők Magyarország
50,00 0,00 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
17
IV. Fertőző betegségek epidemiológiája 2015-ben összesen 1724 fertőző betegség szerepelt a nyilvántartásunkban, ami 5,5 %-al kevesebb, mint az előző évben. A bejelentendő fertőző betegségek közül 23 fordult elő, több mint 2014-ben. A legtöbb bejelentés (53 %) bárányhimlő megbetegedésekről érkezett. A bejelentések 97,5 %-át hat fertőző betegség adta, csökkenő sorrendben: varicella (bárányhimlő), rotavírus gastroenteritis, campylobacteriosis, salmonellosis, scarlatina, Lyme-kór. 2015-ben kedvező jelenségként észleltük, hogy nem fordultak elő megyénkben kötelező védőoltással megelőzhető fertőző betegségek: diphteria, pertussis, tetanus, poliomyelitis, mumps, morbilli, rubeola. Csökkent a salmonellosis, campylobacteriosis, scarlatina bejelentések száma, kevesebb hepatitis infectiosa, meningitis purulenta, encephalitis infectiosa és tularemia megbetegedést jelentettek. Kedvező továbbá, hogy az előző évhez képest is rendkívül kevés enterális járvány fordult elő, alacsony számú megbetegedést okozva. Kedvezőtlen tényező, hogy nőtt a rotavírus gastroenteritis, a varicella és a Lyme-kór megbetegedések száma, egy importált maláriás fertőzést csak a beteg halálát követően, a kórbonctani anyagból vett mintákból sikerült diagnosztizálni. Az előző évekhez hasonló számban, 5 beteg hunyt el fertőző betegségben: 2 személy salmonella sepsis, egyegy
személy
pedig
HBV
fertőzés,
pneumococcus
meningitis
és
malária
betegségben.
Enterális fertőző betegségek 2015-ben bejelentett bakteriális eredetű fertőző hasmenések esetszáma 384 volt (salmonellosis és campylobacteriosis), mely a tavalyi évhez képest 24 %-os csökkenést mutat. 4 esetben giardiasis megbetegedést diagnosztizáltak. Tárgyévben, 1-1 esetben cryptosporidiosis, valamint pathogen E.coli okozta fertőző beteg bejelentés is történt. Rotavírus gastroenteritis bejelentések száma (252) a megelőző három évben észlelhető csökkenést követően újra emelkedést mutatott. A 2014-es évhez képest egy ötödével nőtt a bejelentett rotavírus okozta megbetegedések száma. Így az infekciós eredetű bejelentett fertőző hasmenések száma 641 volt Vas megyében, ami 10 %-os csökkenést jelent a 2014-es esetszámhoz képest, a bakteriális eredetű gastroenteritisek bejelentésszámának csökkenéséből eredően. A bakteriális eredetű hasmenések esetén a salmonellosisok aránya a tavalyi évekhez képest tovább csökkent. A megbetegedések 60 %-át campylobacteriosis
(229
eset)
és
30
%-át
salmonellosis
(155
eset)
tette
ki.
Kórházi ápolásra 280 esetben került sor fertőző hasmenés miatt. Leggyakrabban Rotavírus gastroenteritis (143 fő), illetve salmonellosis (70 fő) miatt. Rotavírus okozta fertőzések több mint felénél volt szükség hospitalizációra (a betegek 56,7%-ánál). Campylobacteriosis miatti hospitalizációra a megbetegedettek 29 %-nál volt szükség. Az előző évhez viszonyítva kevesebb enterális járvány fordult elő területünkön. Vas megyében az év folyamán 4 gastroenteritis járványt regisztráltunk: 1 közösségi és 3 családi járványt. A járványok közül 1 virális eredetű volt (rotavírus), mely során öten betegedtek meg egy családban, 2 bakteriális eredetű (Salmonella Enteritidis), 8, illetve 3 személy megbetegedését okozva, 1 pedig ismeretlen eredetűként került lezárásra. A 2 salmonellosis járvány családi járványként került regisztrálásra, szintén családi járvány volt 1 esetben a rotavírus által okozott 18
járvány. Az ismeretlen eredetű járvány egy értelmi fogyatékosok otthonában alakult ki, 45 fő betegedett meg enyhe gastroenterális tünetekkel, a diagnosztikus székletvizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.
Légúti fertőző betegségek A 2015/2016. évi influenza szezonban Vas megyében az influenza figyelőszolgálatra 39 háziorvos került kijelölésre: 19 felnőtt, 10 vegyes és 10 gyermek háziorvosi praxis. Az influenza figyelőszolgálat a 39 háziorvosi praxisban 58 326 fő megbetegedési adataira terjedt ki, ez Vas megye lakosságának 22,5%-át fedte le. 2015. 40. hét - 2016. 20. hét között Vas megyében az influenza figyelőszolgálatba bevont praxisok területén 270 649 fő fordult orvoshoz, közülük 1743 betegnél jelentkeztek influenzaszerű tünetek, a megfigyelt populáció 3 %ánál. Az influenza szezon során a megbetegedettek 32,6 %-a tartozott a 0-14 éves, 40,2 %-a a 15-34 éves, 21,2%-a a 35-59 éves és mindössze 6 %-a a 60 év felettiek korcsoportjába. A korspecifikus morbiditás a 14 éven aluli korosztályban volt a legmagasabb, a 60 éven felüliek korcsoportjában pedig a legalacsonyabb. Vas megyében 2016-ban a 6-11. hét között zajlott az előző évinél jóval kisebb intenzitású influenzajárvány. A járvány megyénkben később kezdődött az országos átlaghoz képest, a morbiditási értékek is később érték el a csúcsot, de nem haladták meg az országos átlagot. A járvány 6 héten át tartott, a morbiditás a 10. héten volt a legmagasabb 452,6 %000, majd a következő héttől kezdve drasztikusan csökkent. Az influenzajárvány időszakában a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban a főigazgató főorvos rendelkezése alapján látogatási tilalmat vezettek be. Influenzában megbetegedett személyek közül 9 légúti mintát küldtünk vizsgálatra, a minták nagyobb részét a Markusovszky Kórházban ápolt betegektől vették. Egy esetben Influenza A H1N1, egy esetben pedig Influenza B kóroki szerepe igazolódott. 2015/2016. évi influenza szezonban Vas megyében egy közösségi járványt regisztráltunk. Egy sárvári óvodában 2016. 02. 02 – 02. 10. között felső légúti megbetegedések miatt megemelkedett a hiányzók száma. Az óvodába 211 a beíratott gyermekek száma, a dolgozói létszám 38 fő. Az óvodások közül 88-an, a dolgozók közül hárman betegedtek meg láz, köhögés, általános rossz közérzet tünetekkel. Két beteg óvodás gyermektől mintavétel történt, melynek eredménye influenza A, B, RSV, Adenovírus irányában negatívak lettek. Megyénk a 2015/2016. évi influenza szezonban 34.000 adag 3Fluart térítésmentesen felhasználható oltóanyagot kapott, melyből 18 837 személy részesült védőoltásban. Megyénkben a szezonális térítésmentes oltóanyag 56,6 %-a a 60 éven felüli korosztály részére került beadásra. 2015. évben 914 bárányhimlő bejelentés érkezett. Megyei morbiditás: 360 %ooo. Az elmúlt évhez viszonyítva a megbetegedettek száma 91 fővel több, ami a morbiditást tekintve 10 %-os növekedést jelent. A legmagasabb morbiditás Körmend Járás területén mutatkozott (612,5%ooo). A betegség leggyakrabban az 1-4 éves korúak között fordul elő, a bejelentett esetek 51,5 %-át az 1-4 éves korosztályban regisztrálták (471 kisgyermek). Csecsemők között 40 megbetegedést jelentettek, mely az összes megbetegedés 4 %-át jelenti. A betegek 40 %a az 5-14 éves korcsoportba tartozott. Kórházi ápolásra 16 beteg szorult,a megbetegedettek 1,75 %-a , mely kismértékben meghaladja a 2014-ben észlelt arányt (1%).
19
Skarlát vonatkozásában a bejelentett esetszám 75, mely 64%-al kevesebb az előző évi esetszámnál. A 2013ban és 2014-ben észlelhető bejelentésszám-növekedés tárgyévben nagymértékű csökkenést mutat. 2014-ben a megyei morbiditás az elmúlt öt évhez viszonyítva a legmagasabb: 81 %ooo volt, 2015-ben ez 29,5%ooo-re csökkent. A legmagasabb morbiditás Körmend Járás területén mutatkozott 34,6%ooo. A megbetegedés az 1-4 illetve az 514 éves korcsoportot érintette, mind a 75 esetet ebből a két korcsoportból jelentették, 45% illetve 55%-os megoszlásban. Kórházi kezelés skarlát miatt az esetek 6,6%-ában, 5 esetben vált szükségessé. 2015-ben 5 gennyes agyhártyagyulladás bejelentés érkezett, mely esetszám a tavalyi évhez képest (8 eset) 37 %-al kevesebb. Mikrobiológiai vizsgálatok alapján 4 esetben Streptococcus pneumoniae volt a gennyes agyhártyagyulladás etiológiai ágense, 1 esetben nem sikerült identifikálni kórokozót. Egy beteg Streptococcus pneumoniae okozta purulens meningitis következtében elhunyt, így a letalitás 20%. Tárgyévben 2 kullancs okozta agyvelőgyulladás esetet jelentettek, a tavalyi esetszámhoz képest (6 fő) 4 megbetegedéssel (66,7%) csökkent a bejelentett fertőzések száma. Megyei morbiditása 0,8 %ooo. Kiugróan magas a Körmendi Járás morbiditása: 3,6 %ooo, mivel ismételten mindegyik megbetegedés a Körmendi Járás területéhez tartozott. Minden beteg kórházi kezelésben részesült. A bejelentett Lyme-kór esetszám 56, mely 22%ooo-es megyei morbiditást eredményezett. Ez a tavalyi évhez képest 32 %-os növekedést jelent, hozzátéve, hogy a 2014-es évi bejelentésszám az elmúlt öt év legalacsonyabb
értéke
volt,
a
tárgyévi
morbiditás
újra
közelíti
az
öt
év
medián
értékét.
Vas megyében 6 beteget ápoltak kórházban, mely 10 %-os arány a 2013-as évben hospitalizáltak arányának felel meg, a 2014-es évhez képest növekedést mutat. Csecsemőkor kivételével minden korcsoportban diagnosztizáltak Lyme-kórt, a betegek 32 %-a az 55-64 évesek közül származott. Vas megyében 6 tularemia esetet jelentettek, mindhárom járásból, a megyei morbiditás 2,4 %ooo, ami a 2014es évben tapasztalt kiemelkedően magas esetszámnak, morbiditásnak a fele. Az infekciók súlyosságára utal az, hogy 4 esetben kórházi kezelés vált szükségessé (egy betegnél tüdőtularaemia miatt). Ez a diagnosztizált esetek 66,7%-át jelenti. A 25-34 éves korcsoporttól kezdődően a 65-74 éves korosztályig minden korcsoport érintett volt. A tüdőtularémiás betegnél közvetlen kontaktus vadállatokkal, a többi beteg esetében a vektorok általi terjedési mód (valamennyien beszámoltak kullancscsípésről) merült fel. Egy import eset maláriás beteg került bejelentésre tárgyévben, a 33 éves férfibeteg cerebralis maláriafertőzés következtében elhunyt.
Fertőzőbetegség okozta halálozások 2015-ben fertőző betegség következtében 5 fő hunyt el. 2 személynél salmonella sepsis szerepelt halálokként, 1 esetben heveny B vírus hepatitis, 1 személynél Streptococcus pneumoniae által okozott sepsis, 1 beteg pedig maláriafertőzésben hunyt el.
20
Védőoltások Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése megyénkben minden oltás vonatkozásában 99 % feletti. 2015-ben a 2-3-4 és 18 hónapos korban kötelező ötkomponensű diphteria-tetanusz-pertussis- polio-haemophilus influenzae elleni oltóanyagból átmeneti hiány alakult ki, ezért az oltásokat át kellett ütemezni, ennek ellenére a 99%-os átoltottságot sikerült megtartani. Szintén 2015-ben BCG oltóanyaghiány volt az országban ezért Vas megyében 297 újszülött oltása maradt el. Október hónaptól ismét rendelkezésre állt az oltóanyag. Védőoltási kampányt szerveztünk a megyében 3 helyen a pótoltások elvégzésére. A szervezett pótoltások keretében 289 csecsemő – az oltandók 97,3 %- a – részesült védőoltásban, ami országos szinten is kimagaslóan jó eredmény. Méhnyakrák elleni védőoltásra ebben az évben is a 12 évet betöltött, az általános iskolák 7. évfolyamát végző leánytanulók jogosultak. Vas megyében a védőoltásra jogosult leányok 73,6 %-a kapta meg iskolai kampányoltás keretében a méhnyakrák elleni védőoltás I. és II. részletét, ez valamivel alacsonyabb, mint az előző évi kampányban (76,6 %).Tovább folytatódott az a tendencia, hogy egyre több család nem kíván élni a kötelező védőoltások adta előnyökkel, több, mint 20 család ellen folyik első, vagy másodfokú hatósági eljárás. Nehézségeket okoz továbbá a megyénkben folyamatosan növekvő tendenciát mutató az Ausztriába kijáró általános és középiskolás diákok száma. A külföldön tanuló diákok számáról pontos nyilvántartással sem az Oktatási Hivatal sem a Klebelsberg Intézet nem rendelkezik, csak becslésekkel rendelkezünk erre vonatkozólag, mely szerint közel 100 diák jár naponta a határon túlra különböző települések iskoláiba, akiknek oltási státuszáról nem rendelkezünk információkkal.
HIV szűrés, védőoltási tanácsadás A
Főosztályunkon
működő
HIV/AIDS
41
személy
nevesített
HIV
pedig
tanácsadóban
szűrést,
az
előző
tárgyévben évhez
35
képest
személy
kissé
kért
magasabb
anonim, arányban.
Az anonim vizsgálatra jelentkezők között HIV pozitív személy kiszürésére nem került sor. Nemzetközi oltóhelyünket 2015. évben 145 fő kereste fel, emellett számos telefonos érdeklődés, személyes tanácsadás történt. 20 fő a korábban elkezdett védőoltási sorozat folytatása miatt, ismétlő oltásért jelentkezett, 125 személy utazással kapcsolatos tanácsadása- utazással összefüggő fertőző betegségek, az ellenük való védekezés, védőoltásokkal kapcsolatos felvilágosítása és a szükséges oltásokkal ellátása történt meg. A rendelőnket tanácsadásért felkereső utazók mintegy 60%-a a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakra tehető,
a
nyári
hónapokban
az
érdeklődés
rendszerint
csekélyebb
mértékű.
Rendelőnk ez évi forgalmában a tavalyi kismértékű csökkenést követően újra növekedés volt észlelhető. Az oltóanyagok beszerzése zavartalan volt, készletünk mindig tartalmazta az utazók igényeinek megfelelő oltóanyagokat. A védőoltási tevékenység legnagyobb részét a Hepatitis A és B elleni oltások tették ki, 92 kombinált védőoltást adtunk
be,
55
Hepatitis
A
elleni,
1
Hepatitis
21
B
elleni
oltóanyagot
használtunk
fel.
23 fő sárgaláz endémiás területre történő utazása miatt kötelezően előírt sárgaláz elleni védőoltásban részesült. Hastífusz elleni védőoltást 76 fő, dyphteria-pertussis-tetanus-polio elleni kombinált oltóanyagot 31főnek adtunk be. Meningococcus meningitis elleni konjugált oltóanyagot 7 utazó kért. Maláriafertőzés elleni részletes megelőzési tanácsadásban, valamint gyógyszeres profilaxisban mintegy 40 utazó részesült.
Egészségügyi kártevők elleni védekezés A
fejtetvesség
Vas
megyében
2015-ben
meghaladta
az
előző
évek
mértékét:
az óvodákban és általános iskolákban a védőnők adatai szerint a megyei átlag 1,0 %, illetve 1,3 % volt (az előző évi 0.8, illetve 0.7 %-hoz képest), az emelkedés az általános iskolákban a legjelentősebb. Bölcsődékben és a középfokú oktatási intézményekben a vizsgálatok során 2015-ben sehol sem tapasztaltak fejtetvességet. A fejtetvesség mértéke a Szombathelyi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya illetékességi területén volt a legmagasabb: óvodákban 1,1 %, általános iskolákban 1,6 %. A Sárvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya adatai szerint az óvodákban 0,6%, az általános iskolákban 0,7%-nak bizonyult. A fejtetvesség mértékének növekedése az előző évekhez viszonyítva a Körmendi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya illetékességi területén
volt
a
legjelentősebb:
az
oktatási-nevelési
intézményekben
1,0
–
1,2
%.
Személykezelésre a Járási Népegészségügyi Osztályok Pedex tetűirtó hajszeszt adtak ki a szociálisan rászoruló családok részére. Az év folyamán a Járási Népegészségügyi Osztályok 8,45 liter Pedex tetűirtó készítményt adtak ki. A Járási Népegészségügyi Osztályok nyilvántartást vezetnek a gócgyanús családok tagjairól, és a számukra
kiadott
tetűirtó
szerek
mennyiségéről.
Azon
gyermekkollektívákban
és
családoknál
ahol
visszafertőződést tapasztaltak a Járási Népegészségügyi Osztályok munkatársai is végeztek fejtetvességi vizsgálatokat. Illetékességi területünkön 2 hajléktalanok ellátására szolgáló intézmény működik: egy hajléktalanszálló és egy hajléktalanok otthona. A szálló 78 személy átmeneti ellátására alkalmas, továbbá 25 fő éjszakai ellátására, ez utóbbi férőhelyek csak a téli időszakban vannak kihasználva, de szükség esetén ez a létszám 50 főre is emelhető. A hajléktalanok otthonában 27 személy elhelyezésére van mód. A hajléktalanszállón és otthonban orvosi ellátás biztosított, továbbá egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyeket is foglalkoztatnak. A tetvességi vizsgálatok
végzése
az
egészségügyi
képesítéssel
rendelkező
dolgozók
feladata.
A szállók higiénés ellenőrzését minden évben a Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának munkatársai végzik. Mindkét intézmény személyi és tárgyi feltételei megfelelőek a hajléktalanok ellátásához. Ellenőrzésünk kiterjedt a tetvességi helyzet felmérésére is: 2015-ben 16 személynél észleltek fejtetvességet – szintén magasabb számban, mint az előző években - ruhatetvesség az év folyamán nem fordult elő.
22
V. KÖZEGÉSZSÉGÜGY Vas megye közüzemi ivóvízellátásával kapcsolatos népegészségügyi prioritások Vas megye területén a közműves ivóvízellátás tekintetében az elmúlt évekhez képest változás nem történt, mind a 216 településen biztosított a vezetékes ivóvízellátás.
A lakosságszámot figyelembe véve megyénk
lakosságának 99,9 % -a közüzemi ivóvízellátásban részesül, a lakosság 0,1 %-a külterületen - él, akik egyedi vízellátással rendelkeznek. 2015. évben a közüzemi szolgáltatók átrendeződése befejeződött. Jogutód nélkül szűnt meg a Kemenesvíz Kft., és a Sárvárvíz Kft. Szolgáltatási területét a VASIVÍZ Vas Megyei Víz és Csatornamű Zrt. vette át. Jogutódlással vette át a Soproni Vízmű Zrt. a Bük és Térsége Vízmű Kft.-t által üzemeltet három vízellátó rendszert. Megyénkben 62 vízellátó rendszert a VASIVÍZ Zrt, 3 vízellátó rendszert a Soproni Vízmű Zrt üzemeltet. Egy vas megyei településen az Észak-zalai Víz és Csatornamű Zrt., és szintén egy-egy településen a Pápai Vízmű Zrt., illetve
a Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. szolgáltat ivóvizet, azonban a vízműtelepek nem Vas megye
területén vannak. Megyénkben üzemelő 65 vízellátó rendszerből 63-nál a vízbázisok kútjai rétegvizet szolgáltatnak, 2 vízbázisnál talajvízre települt vízdúsító, csápos kutakból történik a vízszolgáltatás. A 65 közüzemi ivóvízellátó rendszer vonatkozásában mindössze 18 vízműtelepen nem történik vízkezelés. A többi telepen a magas vas és mangántartalom miatt a vastartalom eltávolítására szűrőberendezések üzemelnek, illetve két vízműtelepen ammónia eltávolítás történik törésponti klórozással. 5 vízműtelepen üzemel korszerű arzénmentesítő technológia. Ideiglenes arzénmentesítő technológia két vízműrendszernél üzemel. Folyamatos fertőtlenítés mindössze öt vízellátó rendszeren történik. További 9 vízműrendszernél van folyamatban vízminőség javító program egyrészt arzénmentesítés, másrészt ammóniamentesítés vonatkozásában. Örvendetes tény, hogy támogató közegészségügyi szakvéleményünk hatására, valamennyi vízellátó rendszer megkapta az Országos Közegészségügyi Központ hozzájárulását a KEHOP pályázaton való részvételre. Megyénkben 30 db sérülékeny vízbázis található, melyből 10 vízbázisnál történt meg a védőterületek kijelölése, így ezen területeken
vízminőség figyelő monitoring rendszer üzemel a szennyezőanyagok terjedésének
figyelésére. 2016. évben 41 vízellátó rendszer ivóvízbiztonsági terve került jóváhagyásra a közegészségügyi hatóság által. A többi vízműrendszer vonatkozásában a VBT benyújtási határideje 2017. július 1. 2016. évben ivóvizek jódid tartalmával kapcsolatos közegészségügyi kockázatok értékeléséhez az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a megyei kormányhivatalok számára kiemelt munkatervi feladatként jelölte ki az ivóvizek jodid tartalomra vonatkozó mintavételét: A Vizsgálatokat az Országos Közegészségügyi Központ végezte. Vas megyében 65 vízellátó rendszer nyers vizéből és fogyasztói pontjain került sor a mintavételre. Az eredmények alapján lehetőség lesz egy országos adatbázis létrehozására, térképen történő megjelenítésére. A projekt lezárását követően országos szinten lehetőség lesz a jódbevitel, jódpótlás lehetőségeinél az egyedi megoldások kidolgozására.
23
2016. év második felében két egészségügyi intézmény vonatkozásában történt vízszennyezés, mely jelentésre került az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak. 2016. augusztus 09.-én délután, 15 óra 40 perckor Markusovszky Kórház helyettes vezetője telefonon jelentette a Megyei Tisztifőorvos Asszonynak, hogy a Kórház 7-s számú, legújabban épült belgyógyászati tömbjében a víznek szúrós szagát észlelték. Ez az épülettömb saját hőközponttal rendelkezik, napelemes vízmelegítő tartályokkal felszerelve. A szúrós szag főként a melegvíz csapból folyó vízben volt észlelhető. Ivóvízbiztonsági szempontból a 7-es épülettömbben a WC öblítésen kívül, minden víz használata megtiltásra került a szennyezés megállapításáig. A 7. számú épülettömb 5. emeletén, a bejelentés napján Vas Megyei Népegészségügyi Főosztály (bakteriológiai kémiai, ásványolaj (TPH, benzol, xilol és etilénglikol) meghatározására vízmintát vett mind a hidegvízből, mind pedig a melegvízből. A Vizsgálatokat a Győr- Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály laboratóriuma végezte.
A vizsgálati eredmények értelmében a melegvíz hálózaton kismértékű
ásványolaj szennyezés volt kimutatható. A vizsgálatok megállapították, hogy a szennyezés a belső hálózaton végzett szerelési munkák miatt jelentkezett.
A betegellátás a vízszennyezés időtartama alatt fokozott
közegészségügyi felügyelet mellett folytatódott. A betegek és a személyzet részére ásványvizet biztosított a Kórház. A vízvételezés a szomszédos épületből történt. A melegvíz hálózat mosatását követően a szennyezés megszűnt. A felszabadító vizsgálatokat követően a vízszolgáltatás helyreállt. A Szent László Kórház Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály (9633 Simaság, Szabadság u. 26. szám alatti) telephelyén a saját vízellátó rendszer bakteriológiai szennyezésével kapcsolatosan történtek hatósági intézkedések és egészségügyi bírság kiszabása. A bakteriológiai szennyezés a vízellátó rendszer elhanyagolása, illetve hálózatcserét követő fertőtlenítés elmaradása miatt következett be. A hatósági intézkedések után a vízellátó rendszer karbantartását elvégezték, illetve hálózat fertőtlenítése megtörtént, a szolgáltatatott ivóvíz bakteriológiai szennyezése megszűnt. Vízgazdálkodási Tanács munkájában bizottsági tagként részt veszünk. Javaslatainkkal segítettük a Tanács munkáját. Előadást tartottunk az ivóvíz-biztonsági tervek véleményezésének gyakorlati tapasztalatairól.
Természetes fürdővizek A természetes fürdőhelyek hatósági felügyeletét a 78/ 2008. (IV.3) Kormányrendelet értelmében a népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai és a járási népegészségügyi osztályok osztott határkörben végzik. Vas megyében 5 természetes fürdő található: Vadása - tó, Szajki –tó, Gersekarát Olimpia-tó, Döröske-tófürdő, Szentgotthárd- Máriaújfalu Hársas-tó. 2016. évben a Döröskei –tófürdő nem üzemelt töltésjavítási munkálatok miatt. Valamennyi természetes fürdőnk vízminősége megfelelő volt. Két természetes fürdőnél fordult elő rövidtávú szennyezés a rendkívüli csapadékos időjárás miatt. A turizmus fejlesztése és magas színvonalú közegészségügyi biztonság, továbbá a természetes fürdőhelyek vízminőségének megóvása érdekében szükséges a „Természetes Fürdőhelyek” infrastruktúrájának fejlesztése (szennyvízelvezetés, vízellátás, közvilágítás, vendégek részére biztosított szociális helyiségek színvonalának növelése).
24
Medencés közfürdők –Gyógy és Wellnessfürdők 2016. évben valamennyi üzemelő közfürdő hatósági ellenőrzése megtörtént. A 41 üzemelő közfürdőben összesen 60 ellenőrzés történt az osztott hatáskör miatt a Járási Népegészségügyi Osztályokkal közösen. Az ellenőrzés alá vont egységek közül: a)
nem volt kifogásoltság:
10 egység
b)
egy egységben egyszeres kifogásoltság:
22 egység
c)
egy egységben többszörös kifogásoltság:
18 egység
A megtett intézkedések: a)
összes száma: 40
b)
formája:
határozat:
34
db
végzés:
4
db
jegyzőkönyvi:
2
db
c)
bírságok száma: 2
d)
típusa: egészségügyi birság eljárási bírság
Összege: 150 000 Ft. –Ft. Eljárási költség. 34 db Összege: 470. 790- Ft. Változatlanul problémát jelent, hogy a töltő-ürítő rendszerű meleg vizes gyógymedencék bakteriológiai vízminősége. A hatósági vízmintázás során a bakteriológiai minták a töltő-ürítő gyógyvizes medencék 58%-ában, a víz visszaforgatásos medencék 25%-ában kifogásoltak. Az országos helyzet sem kedvezőbb. A hatósági ellenőrzéseken tapasztaltuk, hogy általános gyakorlat szerint a fürdővendégek jelentős része az előfürdőket, zuhanyzókat medencébe lépés előtt nem veszi igénybe, az öltözői szappanos mosakodást o
egyáltalán nem alkalmazza. Előnyben részesítik a 30 C víz hőmérsékletű, vagy afeletti medencéket, így ezek gyakran túlzsúfoltak. Ugyanakkor az úszómedencékben alig tartózkodik vendég.
A fürdőzők által bevitt
mikrobiológiai szennyeződés, a zsúfoltság jelentős közegészségügyi kockázatot jelent, és a bakteriológiai vízminőség romlásához vezet. Megállapíthatjuk, hogy fürdőzők ilyen higiénés
magatartása alapvető
vízminőséget befolyásoló tényező. A gyógyító Magyarország program gyógy-, és termálvízkincsének fenntartható kezelése és megőrzése érdekében a fürdőkultúra fejlesztése szükséges az általános iskolákban és a középiskolákban, a Népegészségügyi Főosztály szervezésében, és kivitelezésében. Minősített oktatóanyaggal és kiadvánnyal rendelkezünk az általános iskolák vonatkozásában. A program, kedvező fogadtatásra talált, mind megyénkben, mind pedig országos viszonylatban. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet „A fürdőkultúra fejlesztése Vas megyében” című egészségfejlesztési programunkat ajánlott programnak minősítette 3/2013. szám alatt és országos alkalmazását javasolta. A program célja: környezettudatosabb és egészségtudatosabb magatartás,
a
gyermekeken
keresztül
szüleik
is
elérhetőek-multiplikátor
hatással:
egészség
és
környezettudatosabb felnőttek. Javul a fürdővizek bakteriológiai vízminősége, csökken a vegyszerfelhasználás, 25
gazdaságosabb az üzemeltetés. 2016. évben a Vas megye 16 általános iskolájában összesen 34 osztályában történt oktatás. Az ötödik osztályos tanulók fürdőkultúra fejlesztő oktatását már 3 iskolában már a pedagógusok végezték. A programot kiterjesztettük a 3 középiskolára (NYME Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szentgotthárd Vörösmarty Gimnázium és a Sárvári Tinódi Sebestyén Gimnázium) kiegészítve a szauna kultúra oktatásával is.
Levegőminőség Vas megye két városában üzemel automata légszennyezettség mérőállomás (Szentgotthárd, Szombathely). A környezetvédelmi felügyelőség honlapján folyamatosan figyelemmel kísérjük a vizsgálati eredményeket, mind a napi, mind pedig az órás mérési eredmények vonatkozásában. A Falco Zrt. környezetében lakóktól érkező panaszbejelentések továbbra is folyamatosan érkeznek Főosztályunkhoz. Részt vettünk a Falco Zrt. környezeti állapot vizsgálatának értékelésében, a vizsgálati dokumentáció és a helyszíni szemlék alapján a környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálata során az alapanyagként átvett fűrészpor zárt tárolását, továbbá immisszió mérőállomás egy évig tartó folyamatos üzemeltetését írtuk elő.
Hulladék elhelyezés 2015. évi statisztikai adatok értelmében a Vas megye lakásainak 98%-ból szervezetten szállították el a települési hulladékot. A hulladékbegyűjtést megyénkben 9 gazdálkodó szervezet végezte.
Az engedélyek kiadásában
szakhatóságként közreműködött a Főosztályunk. Vas megyében 5 engedélyezett kommunális hulladéklerakó telep üzemel, valamennyi műszaki védelemmel kialakított és monitoring rendszerrel kiépített.
Szombathely városi kommunális hulladéklerakó környezeti
állapotvizsgálata során derült ki, hogy a csurgalékvíz tároló mellett lévő Sz-3/A -23 m talpmélységű talajvízfigyelő kút
rendkívüli
mértékben
elszennyeződött,
a
bekért
korábbi
vizsgálati
eredmények
nikkelszennyezés 2011. évi első féléves vizsgálati eredményektől indul, a kimutatott érték
értelmében
a
a határérték 14
szerese. A Bór szennyezés a beküldött dokumentáció értelmében már 2011. évben magas értékkel indul, mely a határérték többszöröse. A 3/A figyelőkút az új lerakó, illetve a csurgalékvíz tározóból eredő szennyeződés észlelésére szolgál. A nagymértékű elszennyeződés okát ki kell vizsgálni, ugyanis a Szombathely Újperinti vízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén található. Az Újperinti üzemelő vízbázis 1.számú (K51) mélyfúrású kút és a 2/a számú (K52) üzemelő kút rétegvizében a nitrát tartalom fokozatosan emelkedik. A szennyezés veszélyezteti az üzemelő ivóvízbázis biztonságát, vízminőségét.
26
Szennyvíztisztítás Szennyvíztisztítás vonatkozásában a megye aprófalvas szerkezete miatt települési szinten jelentős lemaradás tapasztalható az országos szinthez viszonyítva, annak ellenére, hogy az elmúlt években csatornahálózat több településünkön létesült.
Több éve nem üzemel Szeleste községben a termálfürdő, az ipari üzemek
továbbfejlődését is akadályozza a szennyvízcsatorna hiánya. Hegyfalu, Simaság, Sajtoskál községekben üzemelő egészségügyi és szociális intézmények elavult tisztítóberendezése nem képes megfelelően tisztítani a szennyvizet, szennyezve ez által a környezetet. Közegészségügyi szempontból kiemelt prioritású feladat, különösen a sérülékeny ivóvízbázis területét érintő csatornázatlan településeken a szennyvíz csatornahálózat kiépítése és a tisztításának megvalósulása. A Nyugat dunántúli Vízgazdálkodási Tanács tagjaként megszavaztuk Acsád- Meszlen – Vát és Simaság- Sajtoskál- Bő- Gór –Répceszentgyörgy települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítését és a Büki tisztító műre való csatlakozását, a Büki tisztító telep bővítését és javasoltuk a KEHOP pályázaton való támogatásra.
Településrendezési tervek véleményezése 2015. év során a települési önkormányzatok, illetve az Vas Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Főosztálya 49 település vonatkozásában keresték meg Főosztályunkat a településrendezési eszközök véleményezésével kapcsolatban. A rendezési tervek véleményezése során az ivóvíz minőségű víz biztosítása, a szilárd hulladék elszállítása és elhelyezése, a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása, a közműfejlesztések, a közlekedés fejlesztése, a szilárd hulladékkérdés, a fürdő fejlesztések és a gyógyhellyé nyilvánítás szakkérdése merült fel. Javaslatainknál kitértünk:
Az aprófalvas településszerkezet miatt a csatornázottság elmaradásának megszüntetésére, különösen a sérülékeny vízbázisok területén.
A gazdaság és turizmus fejlesztése érdekében a magas színvonalú közegészségügyi biztonság megtartására.
A környezeti állapot javítása fejezetrészben, a hulladékgazdálkodás vonatkozásában a kistelepüléseken a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésének megszervezését, a szelektív gyűjtés növelésére.
Közegészségügyi szempontból kiemelt prioritású feladat, különösen a sérülékeny ivóvízbázis területét érintő csatornázatlan települések szennyvízcsatornázása.
27
Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szempontból kiemelt fontosságú volt a 2015. szeptember 01-én hatályba lépett közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet (továbbiakban: Rendelet) foglaltak betartásának ellenőrzése. Megyénkben a népegészségügyi osztályok és a főosztály élelmezési szakterületen dolgozó munkatársai a Rendelet hatálybalépését megelőzően 2015. évben illetve 2015. szeptember 01. után több programban pl.: „Tegyünk együtt egészségünkért!”, „Reform a közétkeztetésben” vettek részt. Segítséget nyújtottunk a főzőkonyhák közötti étlapok cseréjéhez, kommunikációs anyagokat adtunk közre, az azonos tápanyagszámító programmal rendelkező élelmezésvezetők egymás közötti kommunikációját segítettük. A Rendelet végrehajtásával kapcsolatban elmondható, hogy illetékességi területünkön a közétkeztetési szolgáltatók közül többen (Atroplusz Kft., ELAMEN Zrt., Eurest Étteremüzemeltető Kft., JustFood Kft.) már 2011. évtől a fokozatosság elve alapján megkezdték a felkészülést a Rendeletben előírtakra. Példaként említhető az új alapanyagok bevezetése: köles, hajdina, friss fűszernövények, bulgur, csicseri borsó, amaránt, lenmag, zabpehely; korszerű új ételek bevezetése: krémlevesek, zöldség-felfújtak, halgaluska leves, köleses rizs, búzacsirás almás lepény, padlizsánkrém, halsaláta, reform piskóta, gratinírozott zöldség; egészségesebb konyhatechnológia bevezetése: bő olajban sütés helyett sütőben sült húspogácsa, hal rudacska, rántott hús; uzsonna krémekbe margarin helyett besamel; OÉTI Stop-só programban részvétel; friss gyümölcsadás gyakoriságának növelése; szülők kóstolási lehetősége; felkérésre egészségnevelési napokon tájékoztatás az egészséges táplálkozásról, esetenként kóstolóval egybekötve. Ellenőrzéseink tapasztalata, hogy a közétkeztetők az étlapok összeállításánál a Rendelet előírásait követik. Az ételek ízesítéséhez só-, adalékanyagmentes ételízesítőt használnak, valamint ízesítésként előnyben részesítik a különböző zöldfűszereket. Nyers zöldség vagy gyümölcs megfelelő gyakorisággal található az étlapokon.
Az
ételek
elkészítésénél
igyekeznek
korszerű
konyhatechnológiai
eljárásokat
alkalmazni.
Kisétkezésnél házi (saját készítésű) krémeket – padlizsán, brokkoli – adnak olajos magvakkal (tökmag, lenmag, napraforgómag), illetve különböző házi gyümölcsjoghurtokat vagy friss gyümölcssalátát. A szolgáltatók a dolgozók szakmai képzésére, továbbképzésére is hangsúlyt fektettek (diétás szakács, szakácsképzések, szakmai tréningek). A Rendelet betartásával kapcsolatos nehézségek, tapasztalatok: a gyermekek nagy része nem fogyasztja el a tejet, natur joghurtot, teljes kiőrlésű pékárut nehezen fogadják el, az iskoláskorúak, különösen a középiskolások beviszik magukkal a sót, cukrot. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2015. évre vonatkozóan kiemelt munkatervi feladatként határozta meg az óvodai közétkeztetés keretében biztosított napi háromszori étkeztetés ételeinek Na tartalom vizsgálatát és a nevelési-oktatási
intézményekben
történő
diétás
étkeztetés
vizsgálatát.
A
sótartalom
vizsgálatára
(tápanyagszámítással) 11 gyermek közétkeztetést ellátó konyhaüzemben került sor. A vizsgálatok tapasztalatai: A nevelési-oktatási intézményekben a fő problémát a napi számított sótartalom rendeletben megadott értékeinek való megfeleltetés jelentette. Ezt támasztották alá a tápanyagszámítással
28
ellenőrzött óvodai vizsgálatok is. A só tartalmat vizsgálva nem a hozzáadott só, hanem a nyersanyagok só tartalma volt magasabb. A jódozott só használatát a közétkeztetők bevezették. Az
elvégzett
vizsgálatokat
követő
étrendelemzések
alapján
két
közétkeztetővel
szemben
eljárást
kezdeményeztünk. Egy főzőkonyhán történt mintavételezés laboratóriumi vizsgálatra. Az óvodai étkezésből származó (háromszori étkezés) ételek sótartalma a megengedett értéket az OGYÉI OÉTI Főigazgatóság laboratóriumi eredménye alapján (is) többszörösen meghaladta. A mintavételezésre egy kisvállalkozás által üzemeltett főzőkonyhán került sor, így bírsággal nem éltünk. Intézkedésként egy rendelkező határozatot adtunk ki, arra vonatkozóan, hogy milyen jogszabálysértést követett el és a továbbiakban ilyen jogsértést ne kövessen el. Az óvodai diétás közétkeztetés célzott vizsgálata során 28 óvodában tartottunk ellenőrzést, ebből 17 egységben nem volt igény a diétás ellátásra. Két település viszonylatában, mivel a főzőkonyhákon nincs meg a tárgyi és személyi feltétele a diétás étel előállítására jelenleg a szülők viszik be az óvodába az ételt. A szombathelyi ELAMEN Zrt. (9700 Szombathely, Dózsa Gy. u. 6.) által működtetett diétás-konyháról 17 óvoda ellátása történik. A közétkeztető a gluténmentes diéta során csak a főétkezést biztosítja. A konyhán az élelmezésvezető dietetikus végzettségű, diétás szakácsok főznek. A sajátos egészségi állapotuk miatt diétára szorulóktól az orvosi-szakorvosi igazolásokat bekérik. Egy óvodás és egy általános iskolás korosztály részére előállított menü sor gluténtartalmának laboratóriumi vizsgálatára
került
sor.
A
Csongrád
Megyei
Kormányhivatal
Népegészségügyi
Főosztály
Kémiai
Laboratóriumának vizsgálati eredménye alapján a menü sorok gluténtartalma a megengedett érték alatt volt.
A 2015. március 01 - december 31. közötti időszakban 11 általános iskolai büfé ellenőrzése történt meg, ahol összesen 15 ellenőrzésre, 21 termék célzott vizsgálatára került sor. A vonatkozó törvényi és rendeleti előírások tekintetében a büfék az üdítőitalok, energia italok, gyümölcsíz tekintetében megfeleltek az előírásoknak. A büfé kínálatában megtalálhatóak a zöldségfélék, gyümölcsfélék, teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruk, a tej és tejes italok, a sovány felvágottak, a különböző sajtféleségek, müzli szeletek, puffasztott gabonaszeletek. A büfében nem árusítanak a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. tv. 2. § a), b), c). h pontja alá tartozó termékeket. Három egységben találtunk nem megfelelő címkézésű termékeket, emiatt az üzemeltetőket köteleztük a nem forgalmazható termékek árusításának megszüntetésére, akik a kötelezésnek eleget tettek. Miután a büfék működési területén a tanulók napi háromszori étkezésének feltételei adottak és az iskola- tej programban is részt vesznek az iskolák, nagyobb büfé választékra nincs igény. Tapasztalatuk alapján a tanulók leginkább az édességeket keresik, a gyümölcs forgalom is minimális. A büfékben 5 termék mintavételezésére került sor. A mintavétel célja a termékek összes cukortartalmának a meghatározása volt. A minták feldolgozását az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Élelmiszerkémiai- Analitikai Laboratóriuma végezte. A vizsgálati eredmények alapján a termékek közül egy termék összes cukortartalma volt a megengedett érték felett, emiatt az iskola büfé választékába nem illeszthető a termék, melyről az üzemeltetőt tájékoztattuk. 29
VI. Ápolás szakfelügyelet Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályánál az ápolás szakfelügyeleti egységek száma 1416 db.
Megyénkben a vizsgált időszakban 797 szakfelügyeleti ellenőrzés történt. Ápolás-szakfelügyeleti
ellenőrzések során egységes jegyzőkönyvek kerültek alkalmazásra. Az összesített ellenőrzési jegyzőkönyvek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felé további felhasználásra továbbításra kerülnek. Szakfelügyeleti ellenőrzés során is és elektronikus-levelezés formájában is folyamatosan tájékoztatjuk a szolgáltatókat a jogszabályi változásokról, új előírásokról, képzések-továbbképzések lehetőségeiről. Központilag kiadott szakfelügyeleti ellenőrzések 2015 évben:
Felnőtt háziorvosi rendszerben a körzeti- közösségi ápoló tevékenységének a vizsgálata, különös tekintettel a területi munkára és a dokumentáció vezetésére.
A bőrgyógyászati magánellátásban a szakdolgozói feltételek és feladatok ellenőrzése
A MESZK és OMNY elektronikus adatbázisából a szakdolgozói nyilvántartás lekérdezése.
Fekvőbeteg-ellátásban az ápolási dokumentáció vezetésének vizsgálata a 2014ban megkezdett munka folytatása
Fekvőbeteg ellátásban az ápolási dokumentáció vezetésének vizsgálata a 2014. évben megkezdett munka folytatása.
Fekvőbeteg ellátásban a klinikai onkológián dolgozó szakdolgozók ápolásszakmai ellenőrzése különös tekintettel a fájdalommenedzselésére.
Fekvőbeteg ellátásban a pszichiátrián dolgozó szakdolgozók ápolásszakmai ellenőrzése különös tekintettel a korlátozó intézkedések végrehajtásának és dokumentálás szabályainak betartására.
A fekvőbeteg- ellátó helyek kiemelt célellenőrzése kiterjedt az ápolási dokumentáció vezetésére, tartalmára, ellenőrzöttségére valamint a vizsgált osztály létszámára és az előírt szakképesítés meglétére. Kiemelten vizsgáltuk a munkaköri leírások szabályozottságát, a beteg és ellátott jogok betartását. 2015. évi munkatervi feladat és ellenőrzési terve 100%-ban megvalósult. Szakfelügyeleti ellenőrzés során továbbra is problémaként merült fel a kritikus nővér és szakápoló hiány. Felnőtt/ vegyes háziorvosi szolgáltatók ellenőrzése: A körzeti ápolók feladatainak meghatározása a háziorvos, házi gyermekorvosi és a fogorvosi tevékenységről rendelkező 4/2000.(II.25.) EüM. rendelet határozza meg. Megyénkben 109 esetben történt ápolás-szakfelügyeleti ellenőrzés. A Körzeti- közösségi nővérek területi munkája megyén belül is nagy szórást mutat. 2015 munkanapjaihoz viszonyított látogatások száma, figyelembe véve a gondozott létszámot, nem éri el a napi egy látogatást. Így a betegségmegelőzés illetve kezelés szerteágazó feladatai nehezen valósíthatóak meg. A dokumentáció vezetésére többféle számítógépes programot alkalmaznak a háziorvosi szolgálatok, ez az ápolói helyettesítést kissé megnehezíti. Szociális ellátás területén 25 egységben történt ellenőrzés. Azt tapasztaltuk, hogy több intézmény kéri meg a szakápolás végzéséhez szükséges engedélyeket. Az engedélyezés alapja a 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, mely a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szól. 30
A bőrgyógyászati magánellátásban a szakdolgozói feltételek és feladatok ellenőrzése kiemelt munkatervi faladat volt 2015. évben. Megyénkben az ellenőrzés 100%-ban megvalósult. Még mindig találkoztunk olyan szolgáltatóval, aki a szakmai felelősség biztosítást nem terjesztette ki a szakdolgozóra. Felszólítás hatására a hiányosság megszüntetésre került. Megyénkben ápolás szakfelügyeleti szempontból a szakdolgozók képzése, tovább képzése jól megoldott. A hatályos egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011.(XI. 29.) NEFMI rendelet alapján a szakdolgozóknak minősített továbbképzéseken kell részt venniük. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Szombathelyi képzési központjával, évente többször megtartott közös képzési workshop keretében egyeztetjük továbbképzési terveket. A szakdolgozók képzési igényeihez igazodva közösen állítják össze a kötelező szakmacsoportos képzés tervét. A fekvőbeteg ellátó intézményekben 2014.-ben több akkreditált képzés valósult meg belső képzés formájában. Ezekre a képzésekre elsősorban a szervező intézmény dolgozóit várják. A Megyei Kormányhivatal évente kétszer, akkreditált továbbképzést szervez az alapellátásban dolgozó szakdolgozóknak. A témaválasztás a mindenkor a szakdolgozók aktuális igényei alapján kerül összeállításra. 2015.április 15.: „Kommunikáció reformja az egészségügyben” címmel, a programon részt vevők száma 113 fő volt. 2015. október 20.: „A titokzatos antibiotikum” címmel, a programon részt vevők száma 140 fő.
VII. Védőnői szakfelügyelet A védőnői rendszer (területi, iskola, kórházi, családvédelmi, vezető védőnői) „hungarikum”, mely kiemelten fontos szerepet tölt be a magzatok, gyermekek egészséges fejlődésének támogatásában, a családok, lakosság egészségtudatosságának növelésében, az egészséget károsító szokások befolyásolásában, így a lakóhelyhez közeli megelőző népegészségügyi feladatok megvalósításában. Védőnők az egészségügyi alapellátásban: A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás keretében gondoskodik a védőnői ellátásról. Ide tartozik az óvodai ellátást is magába foglaló területi védőnői ellátás, valamint az iskola-egészségügyi ellátás. Vas megyében a lakosság védőnői ellátásának biztosítása céljából az alapellátásban a szervezett védőnői állások száma 140, közülük 112 (80 %) területi védőnői, 28 (20%) főfoglalkozású iskola-védőnői. A 112 szervezett védőnői körzetből 59 területi védőnői körzetben (52,%) a védőnők iskolai feladatokat is ellátnak. A területi védőnői státuszok 2,7%- a betöltetlen, ezek alacsony létszámú, alulfinanszírozott körzetek. Betöltetlen iskola-védőnői állás egy volt. Az elmúlt évben egy főállású iskolai körzet lett hatórás, a létszámok csökkenése miatt. Tartós helyettesítést (betöltetlen állások és tartós távollét pl. GYES miatt) saját körzet mellett a dolgozó védőnők 10%-a (11 fő) végzett. A helyettesítések aránya járásonként eltérő, legmagasabb a Körmendi és Szentgotthárdi Járás területén. A területi védőnők 36 %- a három, vagy több települést látott el. Megyénkben minden védőnői szolgálat önálló védőnői tanácsadóval és végleges működési
31
engedéllyel rendelkezik. A területi védőnői tanácsadók rendeletben meghatározott alapfelszerelése a védőnői körzetek székhelyein lévő tanácsadókban biztosított. Az elmúlt évben három új egészségház épült (Kőszeg, Vasszécseny, Vasvár) és egy védőnői tanácsadót alakítottak át (Táplánszentkereszt). A TÁMOP -6.1.4./12/12012-0001 Koragyermekkori (0-7 év) program kiemelt uniós projekt keretében megyénkben 49 db laptop került elosztásra a területi védőnői körzetekbe. Az Európai Uniós forrásból megvalósuló, védőnői szakterület érintő TÁMOP programok (6.1.3./A és 6.1.4.) az elmúlt évben folytatódtak. A TÁMOP Koragyermekkori (0-7) kiemelt projekt a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát kívánja fokozni. A projekt keretében az egészségügyi alapellátás munkájának és a gyermekek fejlődésének hatékony támogatása érdekében a mainál korszerűbb, egységesebb szakmai módszerek, útmutatók fejlesztése történt. Ezekre a fejlesztésekre térítésmentes, akkreditált továbbképzések épültek, amelyek a védőnők és a gyermekeket ellátó háziorvosok számára nyitottak képzési lehetőségeket. A projekt által szervezett korszerű tananyagon alapuló „IRÁNYTŰ” c. védőnői komplex továbbképzésen Vas megyéből a dolgozó védőnők 90%-a részt vett. A TÁMOP 6.1.3./A- Pilot jellegű szűrőprogram a védőnői méhnyakszűrési szűrőprogram országos kiterjesztését valósítja meg. A projekt átfogó, hosszú távú célkitűzése az, hogy megállítsa a méhnyakrákból eredő halálozás jelenleg kedvezőtlen irányát. Közvetlen célkitűzés, hogy a védőnők alkalmasak legyenek önállóan méhnyakszűrést végezni, bekapcsolódva ezzel a szervezett méhnyakszűrés folyamatába és javítva a körzetükben lakó célcsoport tagjai számára a méhnyakszűrés elérhetőségét és hozzáférhetőségét. A női lakosság számára elérhetővé válik a szűrés a kisebb településeken is. A projekt továbbképzést biztosított a védőnők számára. A projekt elméleti képzésén megyénkből 71 területi és öt vezető védőnő vett részt. A védőnői méhnyakszűrés gyakorlatának eredményes befejezése után az elmúlt évben Vas megyében 21 területi védőnő végzett körzetében szűrést. Védőnői szakfelügyelet - a védőnői ellátás szakmai irányítását, és összehangolt, egységes elvek szerinti szakmai felügyeletét végzi. Illetékességi területünkön szakfelügyelendő védőnői szolgálatok, intézetek száma: 148. Védőnői ellátást nyújtó szolgáltatók száma: 61. Működési engedéllyel rendelkező védőnői tanácsadók száma: 73 db. Működési engedéllyel rendelkező iskolaorvosi rendelők száma: 44 db. Az iskola-egészségügyi ellátásban csak a nagy létszámú iskolákban, a főállású iskolavédőnők munkahelyén van orvosi rendelő. A többi iskola gyermekeinek ellátása (szűrése, oltása) védőnői tanácsadóban, orvosi rendelőben folyik , Az elmúlt évben több célvizsgálat történt. Kiemelten a „Várandósgondozási rendeletben (26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet) előírt védőnői feladatok teljesülésének vizsgálata, a Születésértesítő Rendszer működéséhez szükséges védőnői adatbázis ellenőrzés, a 2014/2015. évi iskolai védőnői tevékenység monitorozása, CSVSZ működésére vonatkozó minimum feltételek (személyi, tárgyi) és a CSVSZ működésével kapcsolatos védőnői tevékenység ellenőrzése. A vezető védőnők által végzett ellenőrzések száma 514 volt. A szakfelügyeleti vizsgálatok célja volt az egységes működés támogatása, segítése, szükség esetén a működési megfelelőség helyreállítása. A szakfelügyeletek során tett intézkedések, javaslatok a szolgáltatás minőségének javítását, a jogszabályi megfelelőség helyreállítását szolgálták.
32
Összefoglalva: Vas megye területén a lakosság részére a védőnői ellátás biztosított. A védőnői szolgálatok működési feltételei javultak. Az országos átlagnál alacsonyabb a betöltetlen állások és a helyettesítéssel ellátott védőnői körzetek száma. A Védőnő Szolgálat elmúlt évben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az évforduló alkalmából ünnepséget szerveztünk a megyében dolgozó védőnők és a nyugdíjas védőnők számára. A Centenáriumi évben több önkormányzat a településeken, a közösség előtt, ünnepi keretek között ismerte el a védőnő munkáját.
VIII. Egészségfejlesztés, népegészségügyi szűrések Egészségfejlesztő programok megyénkben I.
Munkahelyi egészségfejlesztés 2015-ös évben indított programunk keretében, egészségnapokat tartunk a megye különböző nagyvállalatainál, ahol az egészségnevelés, prevenció tükrében szerveztünk programokat, előadásokat, állapotfelméréseket, népegészségügyi szűrések népszerűsítése, ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő előadások tartása jellemzi a rendezvényeket.
II.
„A fürdőkultúra fejlesztéséért Vas megyében" A 2013. évben indított fenti elnevezésű akkreditált iskolai egészségfejlesztési programunk 2015-2016. évben folytatódott. A már programban résztvevő iskolák mellett újabbak léptek a programba, a program a megye 12 iskolájának 700 fő tanulóját, szülőket és pedagógusait érte el. A program 2 éves akkreditációs ciklusa lejártával tervezzük a középiskolások számára a szaunahasználattal kibővített program ismételt akkreditálását. A programunkról, tapasztalatainkról szóló tanulmány az Egészségfejlesztés c. folyóiratban leközlésre került. Az oktatóprogram 2016/2017 évi folytatása előkészítésre került, újabb települések iskolái és 5. osztályos diákjai bevonásával, kibővülve a középiskolások számára szauna használatával kapcsolatos ismeretekkel. III. Iskolai egészségfejlesztő programok Az e-Bug, főleg személyi higiénés, internetalapú egészségfejlesztő program népszerűsítése, ezzel kapcsolatos tanórák, rendezvények szervezése történt 2015-ös évben és tervezzük jövőre is ennek folytatását.
Népegészségügyi szűrések szervezése Mammográfiás, szűrésszervezési tevékenység: A kétéves szűrőkörnek megfelelően kialakított szűrési menetrendhez képest megyénkben 10-11 hónapos csúszás volt, a szűrőállomás kapacitásának csökkenése miatt és az új digitális készülék üzembehelyezése miattis több szűrőnap kiesett. Új, digitális mammográfiás készülék beszerzésére került sor ebben az évben. A 2012. évhez képest a behívás jelentősen csökkent, ( 1128 33
fő) magas volt a különböző okok miatt elmaradt szűrőnapok (szűrési munkaórák) száma. A megjelenési arány 58,54 %, alacsonyabb az előző szűrőkör megjelenési arányánál (2012: 61,14%), és az előző évihez (2014: 60,46%) képest. A jelentési fegyelem a Szűrőközpont részéről továbbra is problémás. A negyedéves jelentések rendszeres csúszása minden esetben előfordul. Tavaly az átfogó vizsgálat keretében, a Szűrési szakterület is kiválasztásra került. Az OTH munkatársai mindent rendben találtak. A kiszűrt betegek ellátása egységes szempontok alapján, a protokolloknak megfelelően történik. További vizsgálatra a szűrőállomások a megjelentek 3,5%-át hívták vissza. A mammográfiás szűrés szervezése a bevált gyakorlatnak megfelelően történt. A szűrés- szervezés leghatékonyabb módjának az autóbuszos együttes utaztatást tartjuk. A szervezésben a helyi önkormányzatok nagyon jó partnernek bizonyulnak. 2015. év során megyénkben- 7 nagybusz és 40 kisbusz- összesen 47 alkalommal biztosítottak közös beutazást. A járási intézetek rendezvényeiken bemutatták a szűrővizsgálatokról szóló posztereket, tanácsadással, emlő önvizsgálat oktatással segítették a szűrést. Az őszi Szűrési staféta rendezvényeink, három helyszínen sikeresek voltak. Méhnyakszűrés: 2015. év során 0 meghívólevél került kipostázásra. Ennek ellenére 3 fő jelent meg korábbi meghívólevéllel szűrésen.
A védőnői méhnyakszűrésről: 2015-ban 21 védőnő végzett szűrést, 73 településen
folyt védőnő által végzett méhnyakszűrés. Meghívólevelek száma: 8513, szűrésen részt vett hölgyek száma: 454 fő (5,3%).
IX. Egészségügyi ellátás Alapellátás struktúrája Vas megyében az alapellátásban összesen 173 körzet került kialakításra a következő megoszlásban: Szombathelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Osztálya illetékességi területén:
48 háziorvosi körzet + 2 terület-ellátási kötelezettség nélküli háziorvos
21 gyermekorvosi körzet
15 vegyes körzet
Sárvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Osztálya illetékességi területén:
13 háziorvosi körzet
8 gyermekorvosi körzet
23 vegyes körzet
Körmendi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Osztálya illetékességi területén:
14 háziorvosi körzet
8 gyermekorvosi körzet
23 vegyes körzet 34
Ezek közül tartósan betöltetlen körzet 4 helyszínen található: Egyházashetye (vegyes), Ölbő (vegyes), Szentgotthárd (gyerek) és Ostffyasszonyfa (vegyes). A betöltetlen praxisokban tartós helyettesítés történik. 2015. évben megoldódott Egyházashollós és Horvátzsidány egészségügyi alapellátása is. A folyamatos betegellátás biztosítása érdekében kiemelt figyelemmel fordulunk az alapellátásban szervezett ügyeleti ellátások biztosítása felé. E szerint összesen 10 helyen működik ügyelet megyénkben, ezek kialakítása közegészségügyi szempontból megfelelő, a finanszírozáson túl leginkább a személyi feltételek biztosítása okoz nehézséget. Jogszabályi ellentmondások is nehezítik az ügyelet tartósan biztonságos megszervezését, melyekről módosító javaslatainkat az illetékes szervek felé megtettük. 2015-ben Szombathelyi Kistérségi Többcélú Társulás, mint egészségügyi szolgáltató a Szombathely, Szelestey u. 8. sz. alatt kialakított komplexumban kapott működési engedélyt a városkörnyék felnőtt és gyermek háziorvosi ügyeleti ellátására. Az előrejelzések alapján megyénkre is jellemző, hogy a közel jövőben az idősödő orvosi kar gyógyító tevékenységét befejezi, ez további körzetüresedésekhez vezethet, amely betegellátási problémákat vethet majd fel, mindezen nehézségek az alapellátási ügyelet teljes átszervezését vetítik előre.
Alapellátás körében nyújtott szakellátás Otthoni szakápolás- Otthoni Hospice ellátást végző egészségügyi szolgálatok (közfinanszírozott)
Otthoni Szakápolás: 8
Hospice: 1
Otthoni Szakápolást és Otthoni Hospice ellátást 2 szolgáltató végez
Szakdolgozó alkalmazása 109 fő
Járóbeteg szakellátás A járóbeteg szakellátást 2 önálló és 3 kórházhoz integrált rendelőintézet biztosítja. (+ magánpraxis)
Fekvőbeteg ellátás A megye fekvőbeteg ellátása a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban történik, kihelyezett telephelyként Körmenden illetve Celldömölkön működik aktív fekvőbeteg- ellátás sebészet és szülészet-nőgyógyászat profillal 20 illetve 15 aktív ágyszámmal. A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Körmendi és Szentgotthárdi telephelye, a Kemenesaljai Egyesített Kórház (Celldömölk) és a Szent László Kórház (Sárvár) rehabilitációs és krónikus belgyógyászati ágyakkal rendelkezik.
35
A körmendi telephely főépület rekonstrukció kapcsán az építési munkálatok idejére a fekvőbeteg osztályok a szombathelyi székhelyen kerültek elhelyezésre. A szakrendeléseket is magába foglaló épület birtokba vétele 2016. év végén tervezett. Tárgyévben a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban a Központi Sterilizáló felújítása fejeződött be. A „Járó és fekvőbeteg ellátás integrációja a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén” című projekt keretében a körmendi telephely főépület rekonstrukciója kezdődött meg, illetve Szombathelyen a Vérellátó épületében történő szakrendelések kialakítása fejeződött be. 2015. évben a körmendi telephelyen befejeződött a Rehabilitációs projekt keretében a Tüdőgondozó, reumatológia és gyógytorna épületek átalakítása.
A Kemenesaljai Egyesített Kórház székhelyén a Celldömölk, Nagy Sándor tér 3. szám alatti
ingatlanon, a TIOP 2.2.6 számú Rendelőintézet építése zajlott. Az alábbi számadatok az Egen egységnyilvántartó rendszerből nyert, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott működési engedélyekben rögzített nyilvántartott tevékenységek bontását mutatja.
A Járványügyi Osztály kórházhigiénés feladatai keretében végzett hatósági és megelőző tevékenységek magukba foglalják az infekciókontroll tevékenységek ellenőrzését. 2015. évben 3 alkalommal történt átfogó kórházhigiénés ellenőrzés (Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, Gyermek Intenzív Osztály, Művese állomás), 1 esetben utóellenőrzés, 1 esetben helyszíni szemle. A Szent László Kórház és a Kemenesaljai Egyesített Kórház egynapos sebészeti műtőiben környezetmikrobiológiai mintavételezés (felületi leoltás) történt. Megelőző tevékenységre 10 esetben került sor, mely építészeti műszaki tervdokumentációk egyeztető eljárását és a kialakítást követő helyszíni szemléket foglalt magába.
36
A 2015. év kiemelt munkatervi feladata volt a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer kötelező jelentésekkel kapcsolatos jelentési fegyelem vizsgálata, mely kiterjedt a 2013. évben az országos incidencia alatt jelentő aktív fekvőbeteg-ellátást végző intézményekben az okok feltárására. Ugyancsak kiemelt munkatervi feladat volt „A többször használatos orvosi eszközök tisztítás-fertőtlenítésére szolgáló műszertisztító-fertőtlenítő berendezések felmérése”. A Népegészségügyi Főosztály 3 fekvőbeteg-ellátó intézmény 5 szervezeti egységében helyszíni ellenőrzés keretében végezte a felmérést.
Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Vas megye az emelkedő születésszám és pozitív vándorlási egyenleg ellenére kismértékben továbbra is csökkenő lakosságszámú, valamint öregedő korösszetételű. A nem fetőző betegségek miatti – főként rosszindulatú daganatok, keringési rendszer betegségei okozta- korai (15-64 éves) halálozása mind férfiak mind nők tekintetében az országos átlaghoz nagyban hasonló vagy kedvezőbb, valamint folyamatos- ugyan lassú ütemű-, de javuló tendenciát mutat. Területi különbségek azonban megyén belül is jelentkeznek, klasszikusan az országos átlaghoz képest magasabb halálozási kockázattal járó járásaink a Kőszegi-, Vasvári és Szentgotthárdi járások, melyekben továbbra is észlelhető eme kedvezőtlen jelenség, hozzátéve, hogy a Kőszegi járás országos átlaghoz történő lassú felzárkózása észlelhető. Az egészségügyi ellátórendszer tekintetében a gyógyító-megelőző ellátást végző, idősödő háziorvosi kar, az ügyeleti ellátásban részt vevő alapellátó orvosok száma előrevetíti a folyamatos betegellátás biztosításának nehézségeit. Továbbá a - szintén idősödő korösszetételű - lakosság számára az egészségmegőrző-, betegségmegelőző célzatú komplex programok továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak megyénkben is, ehhez az eredményes szakmaközi együttműködés elengedhetetlen.
Összeállította: Dr. Jágerné Dr. Szabó Erika főosztályvezető-helyettes
37
