A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS NÉHÁNY FEJEZETÉNEK VAS MEGYEI HELYZETE

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE

„A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS NÉHÁNY FEJEZETÉNEK VAS MEGYEI HELYZETE”

Készítette: Dr. Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Készült: 2012. november 27.

TARTALOMJEGYZÉK I. VÁLTOZÁSOK AZ ÁNTSZ VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVÉNÉL ........................................................... 3 II.

VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE ............................................................ 4

DEMOGRÁFIA ......................................................................................................................................... 4 III. VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE TÜKRÉBEN .................................................................................... 8 1. 2. 3. 4.

Nem fertőző betegségek epidemiológiája................................................................................... 9 Fertőző betegségek epidemiológiája ........................................................................................ 15 Egészségfejlesztés .................................................................................................................... 18 Egészségügyi Elemzési és Támogató Osztály .......................................................................... 20

IV.

SWOT-ANALÍZIS ................................................................................................................. 23

2

I.

Változások az ÁNTSZ Vas Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél

Kormányhivatal

A megyei struktúra visszaszervezése 2011. január 1-ével megtörtént a 288/2010.(XII. 21.) Kormányrendelet értelmében. A Kormányhivatalokhoz került a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, melynek vezetője Dr. Stánitz Éva megyei tiszti főorvos. Megyénkben 2011. január 01-től I. fokon három kistérségi, II. fokon a megyei szakigazgatási szerv látja el a feladatokat. 1. ábra Vas megye térképe

VMK NSZSZ Szombathelyi, Csepregi, Kőszegi Kistérségi Intézete Dr. Gyánó Gabriella Kistérségi tisztifőorvos Létszám:15 fő Lakosságszám: 142 074 Település szám:70 Egységek száma:260

VMK NSZSZ Sárvári, Celldömölki Kistérségi Intézete Dr.Wächter Valter László Kistérségi tiszti főorvos Létszám: 10 fő Lakosságszám: 59 504 Település szám: 61

Egységek száma: 203

VMK NSZSZ Körmendi, Őriszentpéteri, Szentgotthárdi, Vasvári Kistérségi Intézete Dr.Szücs László Mb. Kistérségi tiszti főorvos Létszám: 10 fő Lakosságszám: 54 986 Települések száma:85 Egységek száma:331

A megyei struktúra helyreállítása négy év régiós szervezeti rendszer után számos humán erőforrás problémát okozott. Közel egy év elteltével sikerült a teljes személyi struktúrát felépíteni, valamennyi megyei és kistérségi pozícióban megfelelő végzettségű vezető és szakember áll rendelkezésre. Személyi változás történt 2011 évben a kistérségi intézetek vezetése élén, Szombathelyi, Csepregi, Kőszegi kistérségi népegészségügyi intézetének tisztifőorvosa Dr. Gyánó Gabriella került kinevezésre. Sárvári, Celldömölki kistérségi intézetének tisztifőorvosa Dr. Wächter Valter László. Körmendi, Őriszentpéteri, Szentgotthárdi, Vasvári kistérségi intézet megbízott tisztifőorvosa Dr. Szücs László.

3

II.

Vas megye népegészségügyi helyzete

A megye népegészségügyi helyzetét a lakosság egészségi állapotának és az egészségi állapotot befolyásoló tényezőknek az elemzésével mutatjuk be. Elemzésünk általunk meghatározott szempontok szerint, a Kormányhivatal Népegészségügyi Szerve tevékenységének a tükrében készült. Demográfia Vas megye lakossága 2012. január 1-én 256 458 fő, a megyeszékhelyen 79 348 fő volt. A vizsgált adatok alapján a lakosság számának csökkenésében folyamatos tendencia figyelhető meg. Az élve születések száma 2009-től folyamatos csökkenés állapítható meg (2009-ben 8,1/1000 fő volt,míg 2011-ben 7,1/1000 fő). A halálozásoké 2011-ben 13,6/1000 fő. A Vas megyei halálozások száma az elmúlt évekhez hasonlóan alakult, mint az országos átlag. A megye népességének csaknem egyharmada lakik a megyeszékhelyen, és szintén egyharmada 1.000 lakosúnál kisebb településeken (lásd megyetérkép). A megyében a népességszám csökkenés alapvető oka az élveszületések számának a visszaesése, míg a halálozások száma stagnál a vizsgált időszakban. 2006-ban Vas megyében a lakosság száma még 264 361 fő volt. A migráció és a természetes fogyás együttes hatása a lakosságszám csökkenését eredményezte a megyében. 2. ábra Élve születések száma 1000 főre

12 10 8 6 4 2 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Vas megye

Magyarország Forrás: KSH

4

3. ábra Születéskor várható átlagos élettartam 80 78

életév

76 74

Vas m. férfi

72

Vas m. nő Magyarország férfi Magyarország nő

70 68 66 64 2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: KSH

A Vas megyei születéskor várható átlagos élettartam az országos átlagnak megfelelően alakul. Vas megyében a nők esetében: 78,5 életév, a férfiaké 70,7 életév. Az elmúlt évekhez képest mindkét nem esetében kis mértékű emelkedés állapítható meg. Továbbra is tapasztalható ugyanolyan mértékű különbség a férfi lakosság és a női lakosság születéskor várható átlagos élettartama között. A megye népességét nem és életkor szerint a korfa mutatja (5-6. ábra). 50 éves kortól női többlet látható a férfiak számával szemben, amely a 65. életévtől kifejezetté válik, összefüggésben a férfiak alacsonyabb várható átlagos élettartamával. 2007-ben a vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy a férfi és nők aránya már a 60. életévtől egyre nagyobb eltérést mutat. A megye népességének struktúrájánál a lakosság erőteljes és fokozódó öregedése állapítható meg. Míg a természetes fogyás Celldömölk kistérségében gyakorlatilag egyenletes, addig a Sárvári kistérségben ez a mutató évről évre romlik. 2009-ben kiugró értéket mutatott. A 15 év alattiak számbeli eltérése az országos átlagtól jóval alacsonyabb (lásd élve születési adatok). Vas megye demográfiai helyzetét is negatív előjelű természetes szaporodás, azaz fogyás jellemzi. A megyében a vizsgált időszakban megállapítható, hogy folyamatosan emelkedik az öregedési index, ez azt jelenti, hogy a 65 év feletti lakosság aránya növekszik a 15 év alattiakhoz képest. 4. ábra A 15 év alattiak és 65 év felettiek aránya Vas megyében és Magyarországon 20 18 16 14

%

12 10 8 6 4

Vas megye -15% Vas megye +65%

2

Magyarország -15% Magyarország +65%

0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH

5

5. ábra Vas megye Korfa 2007 Férfi

Nő 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

15 000

10 000

5 000

0

5 000

10 000

15 000

Forrás: KSH

6. ábra Vas megye Korfa 2011 Férfi

Nő 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

15 000

10 000

5 000

0

5 000

10 000

15 000

Forrás: KSH

6

A vizsgált időszakban a csecsemőhalandóság 2006-tól meredeken emelkedik, 2009-es csúccsal, majd folyamatos csökkenés állapítható meg, de az alábbi adatok alapján így is az országos átlag felett vagyunk. 7. ábra Csecsemőhalandóság Vas megyében és Magyarországon 1000 élveszülöttre

Mo

Vas m.

12 10 8 6 4 2 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH

7

III.

Vas Megye népegészségügyi helyzetének bemutatása a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakmai tevékenysége tükrében

1. kép Intézetünk

8. ábra Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Irányítási, felügyeleti, ellátási Szintek

8

1. Nem fertőző betegségek epidemiológiája A 2011. évi haláloki struktúrát vizsgálva Vas megyében a teljes lakosság körében (lásd: 13. ábra és 14. ábra) vezető helyet mindkét nemnél a keringési betegségek foglalják el (nők: 52,2%, férfi: 42%).Ezt követi a daganatos betegségek által okozott halálozás (nők: 22,2%, férfi: 27,5%). Férfiaknál a Morbiditás és mortalitás külső okai (7,2%), nőknél az emésztő és légzőrendszer betegségei kerültek a harmadik helyre (4,1%). Keringési rendszer betegségei által okozott halálozás A rendelkezésre álló adatokból leolvasható, hogy a nőknél a keringési megbetegedések okozta halálozás jóval (10%) magasabb, ez országos viszonylatban is így van. A 9-es ábrán megfigyelhető, hogy 2008-tól folyamatosan nyílt az olló a két nem közötti halálozás adatait tekintve. A haláloki struktúrát vizsgálva, megállapítható, hogy a Sárvár kistérség területén a keringési rendszer okozta halálozás a megyei átlagnál jóval magasabb (nőknél: 56,6%, férfiaknál: 47,8%) különösen a férfiak körében. Szombathely, Csepreg, Kőszegi kistérség esetében pedig a megyei átlag alatt van. 9. ábra Keringési megbetegedések okozta halálozás 1000 főre Vas Férfi

Mo Férfi

Vas Nő

Mo Nő

8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 2006

2007

2008

2009

2010

2011 Forrás: KSH

9

A daganatos betegségek okozta halálozás Vas megyében a férfiak korai daganatos halálozásának 27%-át a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedései okozzák. Az emésztőrendszer daganatos megbetegedési haláloki jelentőségű, mely szintén 27%. Ennek jelentős részét a vastag és végbélrák teszi ki. Nőknél az emésztőrendszeri rosszindulatú daganatos megbetegedései okozzák, amely 22%. Az emlőrák a második vezető halálok a daganatos megbetegedéseken belül, ez 16%, a harmadik pedig a légcső, tüdő, hörgő daganatos halálozás 14%. A magyar átlaghoz viszonyítva közel azonos a daganatos haláloki struktúra. Nőknél az emlődaganat okozta halálozás Vas megyében magasabb 2%-al, férfiaknál a prosztata rák halálok 2%-al alacsonyabb Vas megyében, mint az országos átlag. A kistérségek adatait elemezve, megállapítható, hogy a daganatos megbetegedés okozta halálozás celldömölki férfiak esetében jóval magasabb a megyei átlagnál (32%), a Szombathelyi, Csepregi és Kőszegi kistérségben a megyei átlag körül alakulnak az értékek. Morbiditás és mortalitás külső okokra visszavezethető halálozás A férfiaknál emelkedett, amely duplája a női halálozásnak, Celldömölki kistérség területén ez a szám még magasabb (9,2%) Ez a közlekedési balesetek, és befejezett öngyilkosságok nagy száma miatt van így. Hétszer annyi férfi vetett véget önkezével életének mint nő, és négyszer annyi férfi szenvedett el halálos közlekedési balesetet mint nő. A 10. ábrán megfigyelhető, hogy 2009-től meredek emelkedést mutat a férfi halálozás Vas megyében, míg a nőknél kisebb mértékű az emelkedés. Feltételezzük, hogy ezen okok között a gazdasági válság is szerepelhet. 10. ábra Morbiditás és Mortalitás külső okai okozta halálozás 100 000 főre Vas Férfi

Mo Férfi

Vas Nő

Mo Nő

120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 2006

2007

2008

2009

2010

2011 Forrás: KSH

Érdekes képet mutat az öngyilkos halálozás, amely az országos átlagtól eltér mindkét nem vonatkozásában. Az országos adatok alapján 2006-tól nem tapasztalható látványos változás, sőt a férfiaknál enyhe csökkenést mutat. Ezzel szemben Vas megyében 2008-ban mindkét nemnél kiugrás állapítható meg, majd 2009-ben visszaesés, majd folyamatos emelkedést mutatnak az adatok, de így is az országos átlag alatt van. 10

11. ábra Öngyilkosság és önsértés okozta halálozás 100 000 főre

Vas Férfi

Mo Férfi

Vas Nő

Mo Nő

45,0

100 000 főre

40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: KSH

Emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében a májbetegségek, ezen belül is az alkoholos eredetű halálokok dominálnak. Férfiaknál ez háromszorosa, mint nőknél. Ez az országos átlag szerint alakul Vas megyében. Légző rendszer betegségei okozta halálozásnál megfigyelhető a lassú csökkenés többszöri kiugrással. Ezek az értékek mindkét nemnél az országos átlag alattiak. A Kormányhivatal Győr- Moson- Sopron megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által készített statisztika alapján ki kell emelnünk Szentgotthárd térségét a légző rendszer betegségei okozta halálozás tekintetében. Itt a férfiaknál 3,9 - szeres a halálozás, nőknél 3,7szeres a kockázat (2010-es adat) Győr-Sopron megyéhez viszonyítva. Ez a helyzet már több éve fennáll. Az egyéb haláloki tényezők között vezető helyen áll az endokrin táplálkozási és anyagcsere betegségek okozta halálozás, ezen belül is a cukorbetegség mint fő haláloki tényező. Vas megyében 2011-ben 97 nő halt meg diabetesben, míg férfiak közül 59 fő.

11

12. ábra Haláloki struktúra Magyarországon és Vas megyében 2011 Fert.

Dag.

Kering.

Légző.

Emésztő.

Külső ok

Egyéb

100% 80% 60% 40% 20% 0% Vas m. nők

Vas m. férfi

Mo. nő

Mo. férfi Forrás: KSH

13. ábra Vas megyében a haláloki struktúra megoszlása 0-X éves korú férfi lakosság körében 2011

Morbiditás és mortalitás külső okai 7,2%

Emésztőrendszer betegségei 7,1% Légzőrendszer betegségei 5,6%

Egyéb halálokok 9,9%

Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0,6%

Daganatok 27,5% Keringési rendszer betegségei 42,0%

Forrás: KSH

12

14. ábra Vas megyében a haláloki struktúra megoszlása 0-X éves korú női lakosság körében 2011 Egyéb halálokok 13,2% Morbiditás és mortalitás külső okai 3,7% Emésztőrendszer betegségei 4,1%

Légzőrendszer betegségei 4,1%

Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0,6%

Daganatok 22,2% Keringési rendszer betegségei 52,2%

Forrás: KSH

Morbiditás Vas megyében 2011-ben a háziorvosoknál nyilvántartott, gondozott betegek száma 181 252 fő. A házi gyermekorvos és vegyes körzetben nyilvántartott gondozott gyermekek száma: 17 185 fő. 0-18 évesek körében kiemelkedő a vér és vérképzőszervi és immunbetegségek (37%), az astma (16%), magas vérnyomás betegség, cukorbetegség különösen az 5-14 éves korcsoportoknál. A deformáló hátgerinc elváltozások (24%) pedig 15-18 évesek körében a legjelentősebb. A nyilvántartásban szereplő gondozott gyermekek 5%-nál az elhízást emelnénk ki. A felnőtt gondozottaknál (18-X éves) a magas vérnyomás betegség a leggyakoribb (43%), ezt a szívkoszorúér betegségei (ISZB) (17%) majd a cukorbetegség (Diabetes) (16%), agyérbetegségek (6%), rosszindulatú daganatos megbetegedések 5% követik.

13

1. táblázat háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségei 2011-ben Vas megyében Korcsoport

Megbetegedés

BNO10

0-18 19-34 35-54 55-74

Magasvérnyomás betegségek

I10-I15

239

Szívkoszorúér betegségek (ISZB)

I20-I25

Agyérbetegségek

I60-I69

Cukorbetegség (diabetes)

E10-E14

Idült alsólégúti betegségek közül

J40-J44

Asthma Rosszindulatú daganatok Vér- és Vérképzőszervi, immunrendszeri megbetegedések Deformáló hátgerincelváltozások

J45

119 4491

C00-C97 D50-D89

6437

M40M43

483

75-X

Összesen

2813 241 85 713 448 2022 209

18375 41183 15339 3310 16778 10630 1073 6120 4451 5034 16625 5738 1131 2569 1263 2652 2962 828 1553 5064 2354

77949 30959 11729 28229 5411 12955 14244

2479

3526

9689

2494

1190

483 Forrás: KSH

14

2. Fertőző betegségek epidemiológiája Osztályvezető: Dr. Tompity Tünde Járványügyi helyzet elemzése  Bejelentett fertőző betegségek Vas megyében Vas megye illetékességi területén 2010. évben 2766, míg 2011. évben 2823 volt a jelentett fertőző megbetegedések száma. A növekedés 2%. Intézetenkénti lebontásban a fertőző megbetegedések száma az alábbiak szerint alakult: a Szombathelyi, Csepregi, Kőszegi Kistérségi Intézetnél (későbbiekben: Szombathelyi Intézet) 2011. évben 161 esettel-10,39%-al nőtt a bejelentések száma (2010. évben:1549; 2011. évben: 1710) a Sárvári, Celldömölki Kistérségi Intézetnél (későbbiekben: Sárvári Intézet) 2011. évben 75 esettel-15,8 %-al csökkent a jelentett fertőző megbetegedések száma (2010. évben:474; 2011. évben: 399) a Körmendi, Őriszentpéteri, Szentgotthárdi, Vasvári Kistérségi Intézetnél (későbbiekben: Körmendi Intézet) 2011. évben 29 esettel-3,9%-al csökkent a bejelentések száma (2010. évben: 743; 2011. évben: 714) A fenti adatokból kitűnik, hogy a Szombathelyi Intézetnél emelkedés, a Sárvári és Körmendi Intézetnél csökkenés jelentkezett, így Vas megye egészét tekintve a 2011 évben jelentett fertőző megbetegedések száma jelentős emelkedést nem mutat az előző évi adathoz képest, mindössze 2 %. Összességében elmondható, hogy mindhárom kistérségi intézetnél a salmonellosis bejelentések száma emelkedett (30 %-os növekedés), a mononucleosis infectiosa és a Lymekór bejelentések száma csökkent (megyei szinten a 2010-es évi esetszám 56,25%-a, illetve 61 %-a a tárgyévi bejelentés). 100.000 lakosra vizsgálva megyei (és kistérségi) szinten a leggyakrabban jelentett fertőző betegség a enteritis infectiosa volt (520 %ooo). A salmonellosis (78%ooo) ritkábban diagnosztizált kórkép megyei szinten -vagyis összességében-, mint a campylobacteriosis (109 %ooo), azonban ez az arányszám területenként jelentős szórást mutat (előfordul kistérségenként 73%ooo:45%ooo, illetve 85%ooo:153%ooo is). Vas megyében a 2 hepatitis infectiosa esetet 2 főnél igazolt HBV fertőzés képviseli. Idegrendszeri fertőző betegségeket tekintve a Körmendi kistérség esetszáma emelkedik ki: 14,5 %ooo purulens meningitis, 7,2 %ooo meningitis epidemica, illetve 21,7 %ooo kullencsencephalitis köszönhető a területen zajlott járványoknak.  Fertőző beteg halálozások Tárgyévben megyénkben 7 fertőzőbeteg okozta halálozás került rögzítésre a fertőzőbeteg jelentő rendszerbe. Vas megyében a bejelentett fertőző megbetegedés okozta halálozás 2,72 %ooo-t jelent 100.000 lakosra vonatkoztatva. A legfiatalabb 16 éves (Angliában elhalt szakközépiskolás tanuló, a legidősebb 77 éves volt. Az átlagéletkor 54 év, a női:férfi arány 5:2.

15

A bejelentett fertőző megbetegedések okozta halálozásnak 71%-a idegrendszeri fertőző betegség (5 fő), 14%-ban halálokként enterális infekció szerepel. 2 beteg pneumococcus meningitisben, szintén két beteg meningitis purulenta k.m.n.-ben, további 1-1 beteg meningitis epidemica, enteritis infectiosa és tetanusz fertőzés okozta diagnózissal került rögzítésre. A 2011-ben jelentett gennyes agyhártyagyulladások (17 meningitis purulenta) 29,4%-a (5 eset) végződött halállal.  Közösségi és területi gastroenteritis járványok Tárgyévben területünkön 20 enterális járvány került nyilvántartásba: 8 családi, és 12 közösségi járvány. A közösségi járványok kizárólag fekvőbetegellátó osztályokat és szociális otthonokat érintettek. Salmonella Enteritidis okozott 4 családi járványt, 2-2 esetben calicivírus, illetve rotavírus által okozott járványokat regisztráltunk. A közösségi járványoknál 8 esetben calicivírus, 1- 1 esetben rotavírus valamint Cl. difficile volt a kórokozó, 2 járvány ismeretlen eredetűként került lezárásra.  Védőoltások Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése minden oltás vonatkozásában 99 % feletti. Vas megyében 2010-11-es epidemiológiai évben meningococcus meningitis járvány zajlott. A járvány leginkább a Körmenden lakó vagy, ott közösségbe járó 14-18 éves korosztályba tartozó fiatalokat érintette, ezért az a döntés született, hogy a fenti korosztályba tartozó fiatalok között védőoltási kampányt szervezzünk. Az első védőoltási kampányban két körmendi középiskola diákjai részesültek önkéntes alapon, térítésmentes védőoltásban, melyhez az oltóanyagot az ÁNTSZ központi készletéből biztosították. Az oltási kampány során 2011. márciusában a két körmendi középiskolába járó gyermekek 95 %-a (623 tanuló) részesült a térítésmentes védőoltásban. Március hónapban újabb megbetegedések fordultak elő, nem volt kizárható a területi járvány intenzitásának erősödése. Az OEK mindezek alapján javasolta a védőoltási kampány egész Vas megyére történő kiterjesztését a 14-18 éves korosztályba tartozó fiatalok körében. A védőoltási kampány 2011. május-júniusban zajlott, 3 hétig. A fenti korosztályba Vas megyében 13501 tanuló tartozott, közülük 7891 fő (58,44 %) részesült a térítésmentes meningococcus elleni védőoltásban. Az átoltottsági arány kistérségenként változó volt: Körmendi Kistérségi Intézet illetékességi területén 77,9 %, a Sárvári Kistérség területén 66,1%, a Szombathelyi Kistérség területén 56,6 %. A 2010/2011. évi influenza szezonban a térítésmentes FLUVAL AB oltóanyag felhasználás 79,9 %-os volt. Két Kistérségi Intézet területén meghaladta a 80,0 %-ot ( Körmendi és Szombathelyi) a Sárvári Kistérségi Intézet területén 72,3 %.  Újszülöttek HBV fertőzésének megelőzésére irányuló program Megyénkben az NSZSZ keretében egy HIV/AIDS tanácsadó működik. Heti egy alkalommal 2 órában van vérvétel és tanácsadás. A rendelő a vonatkozó minimumfeltételeknek megfelelő, érvényes működési engedéllyel rendelkezik. Vérvételt és tanácsadást a Járványügyi Osztály közegészségügyi felügyelője végezte, aki a HIV/AIDS counselling tanfolyammal rendelkezik. A rendelőben történik az anyatejet adni szándékozó nők vérvétele is HIV vizsgálatra.

16

Tárgyévben 35 személy kért anonim, 31 személy pedig nevesített HIV szűrést. A véreket a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szerológiai Laboratóriumába küldjük vizsgálatra, heti egy alkalommal. Az anonim vizsgálatra jelentkezők közül egy férfi HIV pozitivitására derült fény. Anyatej leadás előtt 33 nő vérvétele történt HIV vizsgálatra, valamennyi negatív eredménnyel. A megyében egy oltóhely működik az NSZSZ keretein belül. 2011-ben mintegy 150 fő jelent meg utazási tanácsadáson. 125 fő részesült utazással kapcsolatos védőoltásban - 265 oltás, valamint 41 fő szezonális influenza elleni védőoltásban.  Egészségügyi kártevők elleni védekezés Az év folyamán több tetvességi vizsgálatra került sor (kb. 25 %-al) a gyermekkollektívákban és sokkal több egészségnevelő, felvilágosító előadást tartottak a védőnők, valamint a Szakigazgatási Szerv munkatársai is a fejtetveséggel kapcsolatban óvodai, iskolai közösségekben. A bölcsödékben továbbra is gond a tetvességi vizsgálatok végzése, mert nem tartoznak a védőnői szolgálatokhoz, de megyénkben ezekben a közösségben nem okoz problémát a fejtetvesség. A fejtetvesség mértéke Vas megyében 2011-ben sem haladta meg az előző évek szintjét. Személykezelésre Pedex és Nittyfor tetűírtó készítményeket alkalmaztunk a szociálisan rászoruló családok részére, korlátozott mértékben. 2011-ben az előző évhez viszonyítva 50%-al kevesebb Pedex-et és 60 %-al kevesebb Nittyfort használtunk fel. A Kistérségi Intézetek nyilvántartás vezetnek a gócgyanús családok tagjairól, és a számukra kiadott tetűirtó szerek mennyiségéről. Azon gyermekkollektívákban és családoknál ahol visszafertőződést tapasztaltak a Kistérségi Intézetek munkatársai is végeztek fejtetvességi vizsgálatokat. Megyénkben egy alkalommal határozatra volt szükség fejtetvesség megszüntetését elrendelni kiskorú törvényes képviselőjének kötelezése formájában. Illetékeségi területünkön 3 hajléktalan szálló működött, de egyet az év folyamán az illetékes önkormányzat megszüntetett. A hajléktalanok elhelyezésének biztosítása érdekében a megmaradó szállók egyikében történt férőhelyszám bővítés. A két szálló férőhelyszáma 100 személy állandó ellátására alkalmas, továbbá 50 fő éjszakai ellátására, ez utóbbi férőhelyek csak a téli időszakban vannak kihasználva. A hajléktalanszállókon orvosi ellátás biztosított, továbbá egészségügyi szakképesítéssel is rendelkező személyeket is foglalkoztatnak. A tetvességi vizsgálatokat az egészségügyi képesítéssel rendelkező személyzet végzi. A szállók higiénés ellenőrzését minden évben a megyei intézet munkatársai végzik. Mindkét intézmény személyi és tárgyi feltételei megfelelőek a hajléktalanok ellátásához. Ellenőrzésünk kiterjed a tetvességi helyzet felmérésére is, de az intézmények nyilvántartása szerint fejtetvesség előfordulását tárgyévben nem tapasztalták. Ruhatetvesség és lapostetvesség megyénkben nem fordult elő. Egyéb egészségügyi kártevők vonatkozásában a Kistérségi Intézetekhez néhány lakossági panaszbejelentés érkezett, főleg patkányjárással kapcsolatban. Az eseteket minden bejelentést követően kivizsgálták és átirat vagy határozat formájában történt intézkedés.

17

Összefoglalva Vas megye járványügyi helyzete az országoshoz hasonlóan kedvező. Kedvező jelenségek 2011-ben nem fordult elő hepatitis A fertőzés, életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal megelőzhető betegség továbbá pl. vérhas, botulizmus. Nem jelentettek tularémiát (nyúlpestis) a megyénkben, melyre az elmúlt 10 évben nem volt példa. Csökkent a campylobacteriosis, mononucleosis infectiosa, Lyme-kórban megbetegedettek száma. Kedvezőtlen jelenségek Vas megyében a 2010-11-es epidemiológiai évben fertőző agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis) területi járvány zajlott: 2010-ben 2, 2011-ben 6 meningococcus kórokozó által okozott megbetegedés fordult elő, közülük 5 beteg a Körmendi Kistérségi Intézet területén. A betegek közül 2010-ben és 2011-ben is egyegy 16 éves fiatal meghalt. A megyében a középfokú oktatási intézménybe járó fiatalok között szervezett márciusi majd május-júniusi fertőző agyhártyagyulladás betegség elleni védőoltási kampány során 7891 tanuló részesült védőoltásban ezt követően megbetegedések nem fordultak elő. A Körmendi Kistérségi Intézet területén szeptember-október hónapban tehéntej közvetítette kullancs által okozott agyvelőgyulladás járvány zajlott. A megbetegedések egy Halastó községben lakó termelőtől származó házi tej fogyasztásával volt összefüggésbe hozható. Összesen 11 személy kullancs által okozott agyvelőgyulladása igazolódott laboratóriumi vizsgálattal illetve klinikai tünetek alapján. 2011-ben, megyénkben egy tetanusz okozta halálozás fordult elő.

3. Egészségfejlesztés Munkatervünk összeállításánál figyelembe vettük az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által meghatározott kiemelt feladatokat, munkatervi ajánlásokat, a Nemzeti Népegészségügyi Program prioritásait Prioritásként kezelték a népegészségügyi célú szűrések helyi koordinálását, a lakosság tájékoztatását, valamint az alapellátás munkatársaival való kommunikációt. Komplex iskolai egészségfejlesztési programok előkészítésében és megvalósításában vettünk részt. Tevékenységünk egy fontos fókuszpontját képezi a közösségi szinteken való részvétel támogatása. A programok megvalósításában együttműködünk az illetékességi területünkön működő civil szervezetekkel. Kiemelt jelentőséggel bír a fiatalok, iskolások egészségfejlesztése érdekében kifejtett tevékenységünk. Az elmúlt évben pályázati és támogatási források segítségével kortársképzési programunkat folytattunk. Szombathely város iskoláiból kilencven diákot képeztünk kortársoktatónak, akik multiplikátor szerepkörben jó hatással vannak társaikra. Talán ez a tevékenység az, ami visszaigazolódni látszik a „Serdülőkori legális és illegális szerhasználás kialakulásának multidiszciplináris vizsgálata a Nyugat-dunántúli Régióban” c. 18

kutatás konklúzióiban ahol a szombathelyi iskola az egészségfejlesztési tevékenységein keresztül védőfaktor a fiatalok szerhasználata szempontjából. Ez szignifikáns a kutatás megállapításai alapján. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is részt veszünk multidiszciplináris szakmai fórumokon. Középiskolai egészségnevelő program A 2011/2012. tanév első félévében négy szombathelyi szakközépiskolának ajánlottunk egészségnevelő programot. Pedagógusoknak a következő programokat hirdettük meg: • Kötetlen beszélgetés a daganatos betegségekről (kockázati tényezők, megelőzés, életmód, étrend, korai tünetek, szűrővizsgálatok, HPV vírus jelentősége, HPV védőoltás). • Emlő önvizsgálat oktatás emlő modell segítségével. • Emlő- és méhnyakszűrés megszervezése 3-5 fős csoportokban, egyeztetett időpontban. A 11. osztályos diákok részére ajánlott programunk: Osztályfőnöki óra keretében előadás, majd kötetlen beszélgetés a fenti témákról, kiemelve az egészséges életmód és megelőzés fontosságát a méhnyakrák és a rosszindulatú bőr melanoma vonatkozásában, mivel ezek a daganatok már a huszonéves fiatalokat is veszélyeztetik. Két szakközépiskola élt a felkínált lehetőséggel, ahol összesen öt alkalommal összevont osztályoknak tartottunk interaktív foglalkozásokat. A résztvevők száma 180 fő. Szombathelyi, Csepregi, Kőszegi kistérség egészségfejlesztési programok Tevékenységünk folytatódik az „Egészséges városok” szövetségében. A LOGO Ifjúsági Szolgálattal közösen megvalósított Grog Art Színpad nagy sikerrel és hatékonyan működik. A produkció színvonalának és eredményességének köszönhetően bekerült az OEFI Tárház internetes kiválasztott programajánlatai közé és esélyes a WHO-s program címre. A Drog Art Színpad működéséhez a Polgármesteri Hivatal többször is támogatást adott. Kiemelt prioritást élvez az óvodai, iskolai egészségfejlesztés valamint a térség civil szervezeteinek egészségtudatos céllal szervezett akcióinak támogatása. Témáink: a dohányzás, alkoholfogyasztás, helyes táplálkozás témakörein túl életvezetési, egészségfejlesztési előadásokat is tartottunk. Ifjúsági klub szervezésében a LOGO Ifjúsági szolgálattal közösen dolgoztunk. Kistérségi színtereken 62 rendezvényt szerveztük és összesen 6345 résztvevőt értünk el programjainkal. Sárvári, Celldömölki kistérségek programjai „Tegyünk együtt egészségünkért!” – táplálkozási programsorozat Répcelak nevelési-oktatási intézményeiben A „10 000 lépés” országos programhoz csatlakozva Gyaloglóklub Sárváron, főként nyugdíjasok számára „Mondj nemet!” – előadássorozat a sárvári Gondozási és Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálata által gondozásba vett serdülők számára „Ha elszívod, megszívod!” kiállítással egybekötött foglalkozások a kistérség általános iskoláiban „Születés Hete” rendezvénysorozat Sárváron

19

„Találkozások” – Lelki egészségvédelem, női önmegvalósítás (TÁMOP program, Nyőgér) „Az influenzáról – Kérdések és válaszok” címmel előadássorozat több településen Parlagfű-mentesítési program – lakossági tájékoztatás (médiakommunikáció), gyermekprogramok (táborok) A gyermek- és ifjúsági korosztályt több színtéren értük el. Az oktatási-nevelési intézmények (óvodák, iskolák) tanórákon, napköziben és egészségnapok keretében igényelték segítségünket. Települési egészségnapokon, falunapokon a gyerekeket is vártuk egészségnevelési programokkal, játékos vetélkedőkkel, kiállításokkal, pályázatokkal. Részt vettünk a „Serdülők legális és illegális droghasználata” című, a Nyugat-dunántúli Régió középiskoláiban végzett kérdőíves felmérésben. A megyei Intézetben 2 fő, kistérségi szinten 4 fő látja el.

4. Egészségügyi Elemzési és Támogató Osztály Osztályvezető: Pohánka Edit Szűrési koordináció  Mammográfiás szűrés A Vas Megyei Markusovszky Kórház Radiológiai Osztályán 2011. során a mammográfiás szűrés nagyrészt folyamatos volt. Hosszabb leállásra (2-2 hét) augusztusban és decemberben került sor szabadságok miatt. A kétéves szűrőkörnek megfelelően kialakított szűrési menetrendhez képest megyénkben a korábbi 3-4 hónapos csúszás az év 5-6 hónapra nőtt a szűrőállomás kapacitásának fokozatos csökkenése miatt. A problémát jeleztük a Vas megyei Markusovszky Kórház vezérigazgató főorvosának. Átmenetileg heti egy délelőttön klinikai mammográfia helyett szűrést iktattak be, ez azonban a klinikai vizsgálatok várólistjának a növekedéséhez vezetett és a rendelkezést visszavonták. Új, digitális mammográfiás készülék beszerzésére, mely gyorsabb munkát tenne lehetővé, ez évben sem került sor. Eredmények 2011. évben között mammográfiás szűrésre összesen 13 396 nőt hívtunk meg, a megjelentek száma 8300 fő. A 2010. évhez képest a behívás és megjelenés is több mint 1000 fővel csökkent. A megjelenési arány 61,9 %, megegyezik az előző szűrőkör megjelenési arányával (2009). Az előző évhez( 2010) képest 3 %-s csökkenés tapasztalható.Ennek oka az, hogy a közel féléves csúszás miatt a második behívásra várók nem különíthetők el adatbázisunkban, alacsony megjelenési arányuk rontja az összes megjelenést. A szűrőállomás jelentési fegyelme jó, annak ellenére, hogy a szűrési munkacsoporttól több mint két éve semmilyen visszajelzést, értékelést nem kapnak. A kiszűrt betegek ellátása egységes szempontok alapján, a protokolloknak megfelelően történik. Jellemző, hogy folyamatosan csökken a kiszűrt in situ és invasív daganatok száma. Örvendetes, hogy emelkedett az emlőmegtartó műtétek aránya és tovább nőtt sentinel nyirokcsomó biopsziák száma. További vizsgálatra a szűrőállomások a megjelentek 6,7 %-át (564 fő) hívták vissza, műtétre 30 esetben került sor. A szövettani vizsgálat 3 esetben (10 %) benignus, 27 páciensnél (90 %) malignus daganatot igazolt. A pozitív prediktív érték 90 %, az előző évhez képest tovább javult, kiválónak mondható. A malignus tumoroknak 18 %-a volt DCIS, az invazív carcinomák aránya 82 % volt. 2011-ben lényegesen több 15 mm alatti daganatot fedeztek fel szűréssel ( az invasív rákok 63%-t) ,mint a korábbi években.

20

A mammográfiás szűrés szervezése a bevált gyakorlatnak megfelelően történt. A szűrésszervezés leghatékonyabb módjának az autóbuszos együttes utaztatást tartjuk. A szervezésben a helyi önkormányzatok nagyon jó partnernek bizonyulnak. 2011 során megyénkben 67 alkalommal biztosítottak közös beutazást. A háziorvosok, körzeti nővérek, védőnők továbbra is megbízható segítőink a szűrések előkészítésében. A kistérségi intézetek munkatársai rendezvényeiken bemutatták a szűrővizsgálatokról szóló posztereket, tanácsadással, emlő önvizsgálat oktatással mozgósították a lakosságot. A helyi média kampányokat stúdió beszélgetések szervezésével, felhívások megjelentetésével segítették.  Méhnyakszűrés 2011. során a nőgyógyászati szűrést végző szakrendelések száma és a cytológiai laboratóriumok száma nem változott. A meghívólevek központi postázással jutottak el címzettekhez. 2011. júniustól behívás nem történt, mivel a postaköltséget az OTH nem tudta biztosítani. 2011-ben a fenti okok miatt a korábbi éveknél lényegesen kevesebb, 12510 meghívólevél került postázásra. A megjelentek száma 309 fő, a megjelenési arány meghaladja 2,5 %. Szövettani vizsgálatra csak egy esetben került sor, a betegnél CIN 2-t diagnosztizáltak. Invasív carcinoma nem igazolódott ebben az évben. A védőnői modell programról (védőnők részvétele a méhnyakszűrésben) a védőnői szakfelügyelet fejezetben írtunk.  Mammográfiás szűréssel összekapcsolt kérdőíves diabetes kockázat felmérés 2011. október 10. és december 7. között FINDRISK (Finnish Diabetes Risk Score) kérdőíves felmérést végeztünk a Celldömölki kistérség településeiről emlőszűrésre csoportosan érkező 45-65 éves nők körében. A csoportos beutazást a helyi önkormányzat biztosította. A kérdőívek kitöltésére a szűrővizsgálatra való várakozási időt használtuk fel. A vizsgálat céljáról, a diabetes kockázati tényezőiről rövid előadásban tájékoztattuk a résztvevőket. A felmérést területi védőnők és Humán Civil Ház által szervezett önkéntesek segítették ( BMI számítás, mérések). Az egészségügyi adatok kezelésébe a páciensek írásban beleegyeztek. A névvel ellátott kérdőíveket feldolgozás után a háziorvosoknak továbbítottuk, akikkel már korábban felvettük a kapcsolatot. A VMKH NSZSZ a kérdőíveket név nélkül összesítette és értékelte. A Celldömölki kistérség területéről a résztvevők összesen 572 kérdőívet töltöttek ki. Fokozott kockázattal 240 fő (42%) rendelkezik. 30 feletti BMI-t 162 esetben (28,3%) találtunk, a haskörfogat 393 főnél meghaladta a 88 cm-t (68,7%). Magasabb vércukor értéket korábban a résztvevők 13,8%-nál (79 fő) észleltek, az elsőfokú családtagokra vonatkozó anamnézis 27,4%-nál (157 fő) volt pozitív.  Nyílt szűrőnap A XVI. Szombathelyi Egészséghéten a nőket fenyegető daganatos betegségek megelőzésére és szűrés fontosságára hívtuk fel ismételten a szombathely nők a figyelmét. Mammográfiás és nőgyógyászati szűrés mellett számos szóróanyag, poszter bemutató, emlő önvizsgálat oktatás, orvosi tanácsadás is várta az érdeklődőket.

21

 Együttműködés, koordinációs feladatok A lakosságszűrések előkészítésében, szervezésében VMKH Kistérségi Népegészségügyi Intézeteivel együttműködtünk. Nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a szűrések előkészítésében, a helyi médiával való kapcsolattartásban, kiszállásos szűrések, előadások szervezésében. A háziorvosok a szűrések előtt és után tájékoztatást kaptak a meghívottakról, illetve a mammográfiás szűrés eredményéről. A védőnők bekapcsolódtak a közös beutazás szervezésébe, számos településről bekísérték a mammográfiás szűrésre utazókat. A helyi önkormányzatokkal nagyon jó együttműködés alakult ki, kivétel nélkül támogatták és segítették a szűrővizsgálatok szervezését, részt vettek a lakosság tájékoztatásában. A szociális intézményekkel a mammográfiás szűrést megelőzően egyeztettük a mobilizálható ápoltak létszámát és számukra külön időpontot biztosítottunk a mammográfiás szűrésre. Az intézmények kísérő szakdolgozókat biztosítottak, akik segítették a vizsgálat lebonyolítását és maguk is részt vettek a szűrővizsgálaton. A megyében több civil szervezettel rendszeres kapcsolatot tartunk, támogatjuk munkájukat, részt veszünk rendezvényeiken, előadásokkal, szakmai anyagokkal segítjük munkájukat.

22

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK Demográfiai helyzetet negatív előjelű természetes szaporodás, azaz fogyás jellemzi Elöregedett populáció, különösen az apró falvakban

Népesség születéskor várható átlagos élettartama emelkedett Csecsemő-halandóságnál folyamatos csökkenés

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

A lakosság körében egészségnevelési, fejlesztési tevékenység növelése

A lakosság számának csökkenése folyamatos tendencia Élveszületések számának folyamatos csökkenése

Kiterjedt szociális intézményhálózat működik a megyében (szociális otthon, idősek klubjai, gyermek otthon. A területi gondozási központok lefedik a megyét

Szociális otthonokban a személyi, tárgyi, környezeti feltételek hiánya

Terhesség megszakítások számának csökkenése

17 településen alacsony keménységű az ivóvíz

Rizikótényezők csökkentése (dohányzás, drog, alkohol, mozgáshiány) A kívánt terhesség a gyermeket váró nő lehető legoptimálisabb egészségi állapotában következzen be-gondozás kiterjesztése a terhesség megelőző időszakában Magasabb színvonalon végezni az egészségnevelést, fejlesztést

Járvány esetén gyors reagálás, intézkedés

23 településen határértéket meghaladó arzén és ammóniumtartalom

Magasabb színvonalú szakmai munkavégzés

Járványügyi helyzet az országoshoz hasonlóan kedvező

50%-ban biztosított a szelektív gyűjtősziget

Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások teljesítése minden oltás vonatkozásában 99% feletti

Minőségi és mennyiségi munkaerőhiány az egészségügyi és szociális intézményekben

Méhnyak szűrés szervezettebb és hatékonyabb legyen mert nincs elég információnk a ténylegesen szűrt nők számáról.

Kitolódott a gyermekvállalás ideje, zömében 30 év felett vállalják az első gyermeket (rizikótényező)

Tárgyi feltétel hiányaként a mammográfiás szűrésnél nem biztosított digitális képalkotó berendezés

Rendezvények, felvilágosítással, szűrésekkel befolyásolni a cukorbetegségi trendet

Szervezett vastagbélszűrés anyagi fedezet hiányában nem történt meg

Az étkeztetésnél figyelembe veszik az új ajánlást az étlapok összeállításánál

Több diplomás NSZSZ-nél

humánerőforrás

az

Szentgotthárd térségében magasabb a légúti megbetegedés és halálozás mint a megyei átlag

Szentgotthárd térségében légszennyezettség mérés hiányzik

A lakosság erőteljes és fokozódó öregedése Csecsemőhalandóság az országos átlag felett van Mindkét nemnél keringési rendszer betegségei okozta halálozás a legmagasabb Szakképzett ápolók hiánya miatt a fekvőbeteg ellátás veszélybe kerül

Cukorbetegség emelkedő száma és egyre fiatalabb korban történő megjelenése

Továbbképzések szervezése szakembereknek és laikusoknak

IV.

Swot-analízis

23

24