Népdalaink dallama
A dallamszerkezet A dallam szerkezete az egyes dallamrészek magassági viszonyaihói alakul A magyar népdalok dallamrajz szempontjából két nagy csoportot alkotnak. Az ereszkedő dallamszer kezet vkhvn a kezdő sor általában magasabb hangokból áll. mint a zárósor. A kupolás szerkezetű dallamokban a kezdő és záró sor B0OI1O8 magasságú, a középső sorok általában magasabb járásnak A zárásomul mélyebb kezdősorú dallamokat a magyar népdalok közt nem találunk. (Az ilyen dalszerkezet pl. népies műdalainkra jellemző.) A dallam egy-egy sora lehet magasan, középen és mélyen járó. Magasan járó sornak azt nevezzük, amelyben a hangok többsége a kvinthang feletti rétedben mozog, s nem érinti a tercnél mélyebb rétegeket.
Du- na-par- ton
van egyma-lom...
A cit-rusfa le-ve-les-tül
á- gas-túl...
E fejezet népdalpéldáiuak záróhaugja mind egyvonalas '/. A középen járó SOZOk általában a tere és A sze.xt közötti hangokból épülnek.
Va-sár-nap
bon inni...
Ne füryöréssz,ne fü-tyó-réssz...
A mélyen járó dallamsorok az alaphangot vagy az annál mélyebb hangokat érintik, és általában a kvartig, kvintig emelkednek.
Mostjö-vökGyu- lá - ról.. .
Búj-dosik az
árvama-dár...
A három sortípus között számos átmenet akad. Egy-egy soron belül is lehetséges nagyfokú ereszkedés, illetve emelkedés. 105
i-4 r r r C j Ij > l Fonáskúinálclalud - t a m . . .
JJ
Ez a
l rJHl r
kis-lány gyöngyöt fűz...
A népdalsorok dallamvonala még számos árnyalatot mutat, fgy pl. az ereszkedő s o r lehet simán és hullámzóan lejtő. Előfordulnak a dallamsorban d o m b o r u l a t o k , hullámvölgyek s t b . Mindezek magasan, középen, mélyen vagy éppen t ö b b magasságrégiót érintve is jelentkeznek. Általánosságban a többé-kevésbé hasonló dallamvonala népdalokat tart juk variánsoknak. Népdalaink dallamszerkezetén alapszik a magyar népdalok legújabb rendje.
FELADATOK 1. Keressünk olyan népdalokat, melyekben a kezdő sor magasabb járású, mint a zárósor! 2. Rendszerezzük az előző feladat népdalait a következő szempontok szerint: a) az első két sor magasan járó, a második kettő mélyen járó legyen; b) csak az első sor legyen magasan járó; e) a kezdősor magasan és mélyen járó legyen; d) a zárósorban is legyen magasan járó dallamrészlet I 3. Keressünk olyan népdalokat, melyekben a kezdő és záró sor azonos magasságú! 4. Rendszerezzük az előző feladat népdalait a következő szempontok szerint: a) a szélső sorok legfeljebb ötféle hangmagasságot érintsenek; b) a szélső sorok oktávot járjanak be; c) a kezdő sor ereszkedő dallam vonalú legyen; d) a kezdő sor dallamvonala domború legyen. 6. Keressünk minél változatosabb dallamrajzú népdalsorokat!
A hangterjedelem (ambitus) E g y dal hangterjedelmének, ambitusának meghatározásához ismernünk kell a legmélyebb és legmagasabb hangját. Ezt nem nehéz megtalálnunk. Sőt, a legmélyebb és legmagasabb hang közti intervallummal kifejezhetjük az ambitus nagyságát is. N e m mindegy azonban, h o g y az ambitust megjelölő hangköz hogyan helyezkedik el a záróhanghoz v i s z o n y í t v a ! P;irlando, r u b a t o
¥ n > J. 106
Jaj
an-nak, jaj,
\p
a - ki
n
_
szív - bő!
s
J
sze - ret,
^
V
^ 1 J> j Én
Is - te - nem
Vedd ki, vedd ki,
védd ki
én
ls - tc - nem,
Hoev ni fájjon, ne sa - jog-jon
szé -
Csil-la-gok,csil-la gok.
A sze-gény te- gény - nek
há -
pen
s tégy égy követ
a
-
ha!
J
ja
mu-tas
sze-geny
o - da,
i
ra-gyog
u - tat
zát
szí - vc - mct.
az én szí - vem so
Mu-tas-sa-tok u - tat
Nemta- IáJ-ja
a
sa
Je
s/e - re - tó
-
*ok.
-
t
tok
gény
-
nek.
jé
-
nek.
Mindkét dal hangterjedelme decima.
T
I
—fi 11
-í
•f — *
H II
Dankó Pista dalának legmélyebb hangja a finálistól kis szext távolságra lefelé van, legmagasabb hangja viszont tiszta kvinttel a záróhang
felett. 107
A népdalban a finális egyszersmind a dallam legmélyebb hangja, tehát a teljes kis decima ambitus a záróhang lelett van. Valamely népdal hangterjedelméről hű képet csak akkor kapunk, ha a legmélyebb és a legmagasabb hangot a finális magasságához viszonyítjuk. A dallamok különböző hangmagasságát számokkal jelöljük. A finális 1, a nála magasabb hangokat arab számjegyek, a mélyebbeket római számjegyek mu tatják. A záróharifcíhoz mért különböző intervallumokat a mixolíd skála hang jaihoz hasonlítjuk. Nemzetközi megegyezés szerint ui. a néj>dalokat tudományos kiadvá nyokban egyvonalas g záróhangra transzponáljuk. A g-m végződő törzshangos skála pc
0
1
11 111 IV V
VI VII
I 2
3
4
5
_
n
6
7
~
8
°
9
-
10 11 12
A mixolíd hangsor hangjaitól eltérő magasságokat a megfelelő módosítójelekkel jelölik. bll 1>1U #1V ítV l>VI #Vll l^lroö**A
decima
"~ hangterjedelmű
j
^
1,2
műdal és
'»3
(>4-Jt5
népdal
'>6 #7
pontos
t>9 >10 !
ambitusjelzése:
|>1JI—5, illetve 1-J,10. Ha a népdal záróhangja nem g. akkor természetesen a mixolíd alaphangsort is transzponálnunk kell. Jól jegyezzük meg, hogy a záróhangtól felfelé számított kis hangközök közül a kis szeptim 7 számjelzése elé nem kell meri a mixolídban kis szeptim van. Ugyanez érvényes a finális alatti hetedik fokra is. A nagy szeptimet jelző 7, VII elé viszont kereszt szükséges. A követ kező táblázatban néhány gyakrabban előforduló záróhanghoz tartozó szám jelzések megfejtésére adunk példát. Töltsük ki az üres rovatokat! (Lásd 109.1.)
Kromatikus hangközök Dankó Pista dulának harmadik sorában cUz-t is, c-t is éneklünk. A c w s - c prím hangköz, bár nem azonos hangmagasságok. A két hang egymástól bő vagy bővíteti prím (bl) távolságra van. Ha a két hang a dallamban egymást követi, kromatikus fordulatról beszélünk. Ezért a bő prímet kromatikus prím nek is nevezhetjük. 108
bő prímek
i
felfelé
lefelé
A kromatikus fordulat haladhat felfelé is, lefelé is. A bő prím hangköz megfordítása a szűk vagy szűkített oktáv (sz8). b I
+
sz8
18
X 1
3^
A Dankó-nóta utolsó sorában dó —szi kvartugrás van. Ez kisebb, mint a tiszta kvart, szűk vagy szűkített i-mr/nak (sz4) nevezzük. "«k kvart
V
VI VII
1
|,2
2
1>3
«í
/
tiszta
3
4
5
kvartok
I*
8
í)
í>10
6
d'
4'
/'
10
gisz. cisz fisz K e
4,
h.
0
d
fim
JÍ9Z'
e / b. esz ász,
109
A szűk kvart hangközmegfordítása a bő vagy bővíteti kvint (b5).
A nóta szi—lá—fá fordulatában a szi—fá nagyobb, mint a nagy szekund. Az ilyen szekundot bő vagy bővített szekundnak (b2) nevezzük. bő szekund
nagy szekundok
£5 A bő^ szekund hangközmegfordítása a azui vagy szűkített szeptim (sz7). sz7
b2
•
, tS
1=
i
A nótában a d felett kis szekundnyira is van hang (esz) s az oktávval magasabb d* alatt is (cisz). Az eszes cisz a nagy szextnól nagyobb hangközt, bő vagy bővített szextet (b6) alkot. x
nagy szexiek
b6
A bő szext hangközmegfordítása a szűk vagy szűkített terc (sz3). b6
•
sz3
t8
3^= A z ismertetett bő vagy szűk intervallumok törzshangok közt nem fordul lak elő. Törzshangokból csak bő kvart, illetve szűk kvint alkot ható.
FELADATOK 1. írjunk a törzahangoktól felfelé is, lefelé is kromatikus prímeket! 2. Alkossunk a törzshangos tiszta oktévokbol szűk ok távokat: a) magas hangjuk leszállításával; b) mély hangjuk felemelésével! 110
3. Képezzünk a tőrzahangos tiszta kvartokból szűk kvartokat a) mély hangjuk felemelésével; b) magas hangjuk leszállításával! 4. írjuk fel az olŐzŐ feladat szűk kvartjainak hangközmegfordításait! 6. írjuk fel az eddig tanult háromféle kvart hangközt d közös hangról felfelé is lefelé is!
p
6. Alkossunk a törzshangos nagy szekundokból bő szekundokat úgy, hogy a) magas hangjukat kereszttel; b) mély hangjukat bével módosítsuk! 7. Alkossunk bő szekundokat a törzshangos kis szekundokból mindkét alkotó részük megfelelő módosításával! 8. írjuk fel az előző feladatok bó szekundjainak hangközmegfordításait! 9. írjuk fel az eddig tanult háromféle szekundot
//angterjedelem-t ipusok Hangterjedelem szempontjából a dallamok többféleképpen csoportosíthatók. A kis hangterjedelműek beleférnek egy tiszta kvintbe. Parlando dó Is - te - nem, Is - te - nem,
Az
ki - nek
i - de - ge - nek közt
te - gyek pa - nászt.
ki - tői
kér - jek
vá -
laszt !
A» arabitus képlete 1—5. Az oktávterjedelmfiek két jellegzetes csoportra oszlanak. H a a záróhang egyszersmind a legmélyebb hang is, akkor autentikus hangterjedelemről beszé lünk.
Hcr - vadj,
ró - zsám,
hér - vadj. Mer az
e - nyim
nem vagy.
111
^
Ij
J
Ha
az
u
J
e - nyim
1
J
vol - nál,
J
Ij
J
Ij
J
Kü - lön - bet
nyi -
J
Ion - nál.
II
8.
Az ambitus képlete 1
A plagális hangterjedelem szinte körülöleli a záróhangot.
Szánta ba - bám.csi - reg-csö-rög.
Szánt
ir
a
!
Szá
ba - bám
F
raz
ia
a
haj,
a já -
be - ne - de - ki
ha - iá -
rom,
ron.
\hármas je - J u J- i ke nem áll - j a ,
Ji
JJ
föld,
n
m Szép a
sej,
i
ba - bám, Be - ne - de - ken,
r
sej,
r
haj,
nincs pár - ja.
Az ambitus képlete V - 5 . A másfél oktávot vagy annál többet is bejáró dallamok nagy hangter jedelmünk.
I
i
J
J J J-J
Kint
a
fa - hi szé - lén
iJ . j J J . kék
né - fe - lejcs
? r r l t l í lg * r Lé - sze - dSm, lő-szé - dém,
112
sé
go - do - lok
a
u
J
a - kár - meny - nyi
Lé • szé - dem, lé - szé - dem, jus - sak
Rá
nyi
ré
-
az
nyí
-
lik.
-
lik;
e
-
szed - be;
gi sze - re
-
töm - re.
Téves plagálisnak nevezni azokat a szó- és mi-végű dallamokat, amelyek ben a zárófordulat leugró kvart, még akkor is, ha a népdalban a dó, illetve a lá hang igen jelentős. A hangterjedelmet ui. a szó, illetve mi záróhanghoz viszonyítjuk, nem pedig a dallamban levő dó-hoz, illetve lá-hoz. A dallamok ambitusa a legtöbb esetben nem mutatja mereven az auten tikus, illetve plagális határt. Bár a magyar népdalokra az autentikus dallam járás jellemző, sok népdalunk a záróhang alá is hajlik. Egy FiMr-gyűjtötte erdélyi regösének IV-ig is alászáll: 1.
h
Por-ka
n
ha - vak
m
j-j
e - se - dez-nek,
\)i n de
hó
re - me,
ró - ma.
A regösénekek dallamjárására jellemző a 2. sor végén felcsapó kvinthang, ezért idézetünk csak „fél*'-dallamnak tekintendő. Egy későbbi gyűjtés igazolja ezt a feltevést. A közölt 1 — 2. sor után a dallam így folytatódik:
4
n
n
Nyu - lak, ró - kák
i
1
1
.i
j uJ
ját-sza- doz-nak, de
hó
J
i'j
re-me,
P
ró - ma.
A teljes dallam ambitusa 1—6, nyoma sincs a plagáhs jellegnek. A magyar népdalkincs egyik legerősebb stíluselhatároló jegye az auten tikus hangterjedelem. A mélyjárású dallamok vagy idegen eredetűek, vagy a népies műdalok közé tartoznak. A sikeres énekoktatás egyik feltétele a tanítandó dal hangterjedelmének meghatározása. A helyes kezdőhang megválasztása különösen a nagyobb ambitusú dalok éneklésekor fontos. A zenei nevelés tanárának egyik első feladata legyen az osztály átlagos énekhang-terjedelmének megvizsgálása. A tanulók ének hangját különféle gyakorlatokkai igyekezzünk bővíteni felfelé is, lefelé is. A népdalok szépségét azonban ne áldozzuk fel e célból. A rosszul megadott kezdőhang esetén a tanulók megerőltetik hangszálaikat. Előfordulhat az is, hogy oktávtörésBei csúfítják el a népdalt. Az oktávtörés különösen az új stílusú népdalok magasan járó második sorát veszélyezteti. Gondoljunk az idézett Kint a faluszélen kezdetű népdalra! A z első sor után decimát kell felfelé ugranunk, sőt rögtön még egy tercet is felfelé. Erre csak akkor lesz hangunk, ha már előre „bemérjük" a záróhangot, annak oktávját és az oktáv feletti kvintet. Szükség esetén válasszuk ketté az osztályt mély és magas hangú tanulókra, s a középső sorokat csak a magas hangúak énekeljék.
0 42 194 — Zeneelmélet
I.
113
FELADATOK 1. Határozzuk mog tankönyvünk népdalainak ambitusátl Kendőzzük e képleteket: a) legmélyebb hangjuk; b) legmagasabb hangjuk; c) a közrezárt intervallum nagysága szerint! 2. Keressünk kvint-, illetve oktáv terjedelmű népdalokat! 3. Gyűjtsünk decimánál nagyobb hangterjedelmfi népdalokat!
A sorvégzők (kádenciát) A népdalok zenei elvű rendszerezésének gondolata vetette fel elsőként a dallamok sorvégző hangjának vizsgálatát. Az elemzőt azt tapasztalták ui., hogy a variánsdallamok sorvégzői rendszerint állandóak. Elegendő volt tehát a sor végző képlet felállítása, s az azonos képletek e g y m á s mellé helyezték a va riánsokat. A sorvégző hangok magasságát az utolsó hang, a finális magasságához v i s z o n y í t j u k ! A magyar népdalok többsége négysoros, így a sorvégző képlet három adatból áll, a negyedik sor végződésének 1-gyel való megjelölése feles leges. A kadenciák a dallamszerkezet szempontjából nem egyenrangúak. A második sor záróhangját fő cezúrának, fő sormetszetnek nevezzük. A dallam változatok többségében a második sor záróhangja azonos. Variálás szempont j á b ó l a harmadik sor vége a legváltozékonyabb. A sorvégzők számjelzése az ambitus számjelzésével azonos elvek alapján történik. A z ősi stílusú népdalok ereszkedő dallamszerkezetét általánosságban a következő sorvégző képletek mutatják.
A fő cezúrát bekeretezve ábrázoljuk. A z első és harmadik sor végződósét Bartók és Kodály kétféleképpen jelölték. E z t a formai különbséget mutatjuk be j"''Idáinkon. Az első képletre közismert népdal: Aj, sirass éldes anyám, míg előtted járok, a másodikra: Hej, két tikom tarali, három harmadévi . . . A hajlítások, díszítőhangok problémát okozhatnak a sorvégző megálla pításában : Poco rubato
Ár-va
114
ma - dár, mit
ke - se - regsz
az
A - gon,
Nemcsak
tc
vagy
el - ha - gyott
Ne - kem sin-csen él
4
rrm
A
jó
des -
r
Is - fen még
is
vi
a-pám,
- Iá
gon!
sem a-nyám.
gon - dot
vi -
sel
rám!
A népdal sorvégzői 8 | ^ 31 4, tehát a szótag kezdetére eső fő hangot kell a képletbe beírni. (Ez alól azonban akad kivétel is, ha a variáns dallamok mást mutatnak.) Az új stílusú népdalok első sora l-re végződik. A fő cezúra többnyire 1, illetve 5. A harmadik sor záróhangja elég gyakran 5 de van példa 4, 3, b3, 2, 1 stb. sorvégződésre is. f
Űj stílusú népdalainkban tercváltó dallamsorok is akadnak.
gö -
Bar - na
pat -
log
kis - lány haj - lik ki be
\ r r p fúj - ja
zös - nek
a szél,
J M
Lá - tod ba-bám,
Az idézett népdal A A
3
a
lő -
ke
le;
i-
ke.
re
J
hogy menyasszony
A
fá - tyo - lát
i^P^
let - tél!
A\ A szerkezetű.
Ez a típus valószínűleg a szlovák népdalok hatására alakult ki a magyar népzenében. A háromsoros népdalok többségében az első sor végén találjuk a fő cezúrát, de lehet fő cezúra a második sor után is. 8*
115
Pi-ros
al-ma
l e - c - sett a
sár- ba,
Ki
V nemve-szi
E -
hi - á - ba;
ger
Ki
fel - ve-szi,
fe - lé me-gyen
in - dult,
Bá - ró
egy
Erzsi,
Kin
Bá - ró
Ba
Erzsi
ve-szi.
Hj J «II
J
nem ve - szi
út.
fel -
hi -
-
á - ba.
ró
Erzsi
cl
el -
in - duit.
A z idézett népdalok sorvégző képlete: Piros alma
. . [7] 4, Eger felé
. . . 6JTJ
A kétsoros dal amokban a fő cezúra az első sor végén van. A z öt-, hat- és hétsoros népdalok sorvégző képletében természetesen több adat BSerepel. A fő cezúra megállapítása itt is fontos. Rubato
Ló - ra esi - kos, ló - ra.
mé - nés;
116
mé - nes,
El-sza - ladt a
Csak é-gye-dűl ma - radt, A pányván a nyer - gös.
Csü - tör - tö - kön
E-sétt
El - sza - ladt a
a
hó,
es - te
fújt
Vol - tam ná - lad
a
szél.
les - be;
En - gém be ném e -
I
1
i
1
J
1 ,
—*— H e
.h J h i
;—?—TI 4
i
— " ^—~j—ú— —1 Jaj de még is fá/
rész - tét • tél.
iám.
Az ősi stílusú népdalban a harmadik sor vége, az új stílusúban a második sor vége képez fő kádenciát. Sorvégző képletük tehát: Lóra, csikós, lóra...!
4 JöJ V I I .
Csütörtökön este . . . 1 [5] 7 |>3 A hatsoros népdalok fő cezúrája rendszerint a harmadik sor végén felezi a dallamot. Kivétel ez alól is akad:
El ké - ne De még az
Jaj,
in a
jaj, jaj.
dul kér
-
jaj, jaj,
ni, dés.
még ké* há - za - sod - ni. kit ké - ne el - ven - ni;
kit
jaj.
ké - ne
el - ven - ni.
Kevés számú hétsoros népdalunk közül legismertebb a „rossz feleségről" szóló, melv két különálló dallamnak is tekinthető:
Poco parlando
m
n
Jöj-jön ha-za,
1
J J J é - des-a - nyám,
Tempó giusto
Vár'
m m
lá - nyom
eggy ki - csit,
egy
miny-nyár
, J J J J m egy-gyei- ket- tőt
I. kétsoros:
mertbe-teg az
ki - csit,
én
J
for- du - lok,
hadd
is
m
é-des-a - pám!
tán - col - jak
nyék,
mc
J
1 ij==pgi
miny-nyár ott- hon
lesz - szék!
Qj
II. ötsoros: |>3 |>3[5]||3 11
FELADATOK 1. Készítsük el tankönyvünk népdalainak sorvógző képleteit! Rendszerezzük őket a fő cezúra alapján! Azonos fő cezúra esetén az 1. sor kadenciáját in vegyük figye lembe! Ha mind a 2., mind az 1. sor zaróhan^ja azonos, a 3. sor kadonciája döntsön! 2. írjuk fel a bő szekund, bő kvint és bő szext hangközöket kistibb hangközök összegeként minél többféleképpen! 3. írjuk fel a szűk terc, szú k kvart és szűk szcptim hangközöket kisebb hangközök összegeként minél többféleképpen! 4. írjuk fel az előző feladatok hangközeit két hangköz különbségeként! 6. Számítsuk ki a kromatikus prím frekvenciaarányait a nagy szekundok (9/8, illetve 10/9) és a kis szekund (16/15) frekvenciaarányaiból! 6. Számítsuk ki a tiszta kvart (4/3) és a kromatikus prímek frekvenciaarányaibél a szűk kvart frekvenciaarányait! 7. Számítsuk ki ató—Az»—/ó—mi tetrachord bő szekundjának frekvenciaarányait a tiszta kvart és a kis szekundok frekvenciaarányaiból! 8. Számítsuk ki a bő szekund frekvenciaarányait a nagy szekundok és a kroma tikus prímek frekvenoiaarányaiból! 9. Számítsuk ki a tiszta kvint (3/2) és a bő szekundok frekvenciaarányaiból a bő szext frekvenciaarányait! 10. Számítsuk ki hangközmegfordítással a szűk oktáv, a bő kvint, a szűk szeptim és a szűk terc frekvenciaarányait!
Hangkészlei, hangnem Egy dallam hangmagasságainak összessége a hangkészlet. A magyar népdalok általában Hzillabikusak, tehát egy hangra egy szótagot éneklünk. Akad azonban jónéhány népdalunk — különösen az ősi stílusban —, melyekben a fő hangokat díszítőhangok veszik körül. Az ornamentikában gazdag hagyományos előadásmód korunkban már kiveszőfélben van. A dallamékesítésektől meg kell különböztetnünk azt az előadásbeli sajátságot, mely a hangsúlyos hangok elölről való megtámasztásából áll. Egyes énekesek szívesen énekelnek a szövegsorok elé egy, néha több szótagot (hej, ej), vagy esetleg csak nyögésszerű magánhangzót, zengő mássalhangzót. Ezek a szövegnek nem lényeges tartozékai, az erre énekelt hangok ütemelőzőként szerepelnek, a dallamnak sem integráns részei, vagyis az elemzésben elhanyagolhatók. A díszítőhangokat a hangkészlet skálájában apró kottákkal jelöljük. A hangnemben a népdal hangjait jelentőségük szerint mérlegeljük. Legfonto sabbnak a záróhangot, a finálist tartjuk. A többi dallamhangot a záróhanghoz viszonyítva nevezzük tercnek, kvartnak, kvintnek stb. Jelentős szerepük van még a sorvégzőknek (elsősorban a fő cezúrának), a csúcshangnak, a kezdő hangnak, a hosszú és súlyos hangnak, a feltűnő ugrások részeinek stb. Legjelentéktelenebbek a súlytalan átmenő- éu alsó váltóhangok. 118
A magyar népdalok legrégibb rétegének pentatóniájáról először Kodály írt tanulmányt 1917-ben. „Hogy az ötfokú hangsor, annyi régi nép, talán minden népek zenéjének kezdete: nálunk is él és virágzik, 1907 óta tudjuk, mikor Bartók Béla először talált nagyobb tömegben efféle dalokai a Székelyföldön." Megállapítja: „ha ma keresünk oly sajátságot, amely a magyar nép zenéjét megkülönbözteti minden más környüllakó népétől, a ritmus mellett elsősorban az ötfokú hangsor bizonyul ilyennek". Bartók is ezek szerint határozta meg az ősi stílus ismertető jegyeit az izometriában és a pentatóniában. ősi stílusú népdalainkban a pentatónia háromféle módon él: 1. tiszta ötfokú dallamok; 2. az ornamentikában a pentatóniától idegen hangok is szerepelnek; 3. a dallam gerincét az ötfokúság adja, de akad külön szótagra énekelt, pentatóniától független főhang is. A pentatóniától idegen hangot az ősi kínai zeneelmélet műszavával pien(vendég-) Jiaw^oknak nevezhetjük. Kodály az új stílusú népdalainkról írva megállapítja: „Bár a zöme első tekintetre hétfokú, ha számbavesszük a dallam hangjait dór, aeol, mixolyd. sőt modern dúr hangsorokat kapunk. Ez gyakran csak látszat: a mellékes, súlytalan liangokat elliagyva, a jellemző fordulatokat szemügyre véve, kihámozhatjuk az ötfokú alapszerkezetet". Bartók megemlíti az új stílusban ritka fríg hangsort is, a dúr és mixolid, valamint a dór és mixolid keveredését egy dallam külön böző soraiban. Úgy találja, hogy a dór és eol dallamokban gyakori pentaton fordulatok rendesen vagy csak az A, vagy csak a B sorokban találhatók.
AI - ma
a
fa
a - latt,
nyá - ri
En - gém gya - láz
a
En - gém gya - láz.
en - gém tesz
Sze -
n
u
j
re - tem a fi - át,
sze -
u nem
pi - ros
al -
ma.
re - töm é - dés - any • ja;
j
a, vesz a
szó -
ra,
j b |
té - he -ték
ró -
t
la.
119
P
.1
rn j u
Szé - pen
pén
Szé - pen
1
ú-szík
a
vad - ka - csa
le - gel
a
szól
J u
lo
-
a
vam
csen - gő
a
uj i i ví
-
zen.
ká
-
ra.
a
nya
J r -H j Ti
-
éd
lé-széle
én,
ba - bám,
nem - so -
Az emelkedőfi—szi és az ereszkedő szó— fá dallamrészecskóket a modern moll hatásával magyarázza. Kiemeli az alterált váltóhangok
megjelenését
olyan népdalban, amelyben ugyanazon a fokon nem módosított főhang is van.
4m
ff0
p
-
= J
•~h—i I J |
Ez a táb-la ku-ko-ri-ca de
i—*—
Jsár. ga, J *
1
Ta - Ián bizony e-ső-ben lett l.~m
ka - pál - va.
E- so sem vott,mégis
Most va - gyok
a
sze - re - tőm-mel
Poco rubato, moderato
1 Fél-szán - tom a
ha - zám 120
megnőtt ma -gas - ra.
ha - rag
-
ba!
j
csá - szár
bú - ba - ját,
ud- va - rát,
Be - lé -
Hadd tud - ja még
ve - tém
csá - szár
föl - sé - ge.
Mi
te - rém a
ma - gyar
szi - vé - be!
A Felszántom a császár udvarát kezdetű népdalpéldái ik nem új stílusú népdal. Különleges frígszerű dallamok is előfordulnak sokszor bővített sze kundlépésekkel.
' í p r Fe - lül - ről fúj Zö
-
U -
Már
rög
az
fán
fa
le
J.
s>
két
el
nem
én,
or- szág
va - gyok
szi
a
él - dés - a - nyám,
-
vá
hogy
^\
J
o
ho
es - te
i
az
gyan, ba - bám,
Ka - to - na
Sír
a
r~p
ir
let
jot
szél,
vél;
u
tél?
tél.
ö - re - ző - je,
el - visz-nek
tő - le.
(7\ Sír
az
él - dös -
a - nyám
a
ró - zsám még gyá - szol,
r-J
Fe - ke - te
(rTs)
gyász-vi - rág
bú - sul
ab - la - ká - ba*.
121
Bartók a magyar népdalok bővített szekund fordulatait részben román népzenei hatásnak, részben a cigányos előadásmód hatásának tulajdonítja.
A hétfokú Jiangsorok Az érintett hangnemek közül a dúr, a mizolid, a dór, az eol és a fríg a diatonikus hétfokúsághoz tartoznak. A diatónia tulajdonképpen a törzshangok rendszere. Fentieken kívül még két diatonikus hangnem van: a líd ós a lokriszi.
Lokriszi
a:
A líd hangsor kis szekundjai a 4 — 5 . és 7—8. fokok közt találhatók. A lokrisziben az 1—2. és 4—5. fok közt van kis szekund. A két hangsor szer kezete:
A líd az egyetlen diatonikus hangsor, melyben bő kvart, a lokriszi az egyetlen, amelyben szűk kvint van. A modern moll hangsorok a diatonikus eol módosult variánsai. 122
Természetes moll
(eol)
i
A természetes moll azonos az eol hangsorral. Az ósszhangzatos moll módo sított hangja a szi hangsorában három kis szekund van (2 — 3., 5 — 6. és 7—8. t
fokai közt) valamint egy bő szekund, {fá—szi).
A dallamos moll módosított
hangjai afi és a szi, kis szekundjai a 2 — 3 . és 7—8. fokok közé esnek. Ereszkedő dallammenetekben a dallamos moll módosításai gyakorta feloldódnak.
FELADATOK 1. Írjuk fel a ÍM. a dúr és a mixolíd hangsorát közös c hangról! 2. Írjuk fel azokat a líd hangsorokat, amelyekben a ti kereszttel módosított hang! 3. Írjuk fel azokat a lokriszi hangsorokat, melyekben a fá bével módosított hang! 4. írjuk fel az eol, a dór, az ósszhangzatos és a dallamos moll hangsorát közös d hangról! Mit taposzUüunk? 5. Írjuk fel az elózÓ feladat hangsorainak felsó totraehordját (rm-tól Ui-ig): a a törzshangos tiszta kvartok közé, b) az egy törzahangból és egy módosított hangból álló tiszta kvartok közé!
Népdalaink hangnemtípusai A m a g y a r népdalok hangnemi sajátságainak alapján Járdányi Pál a teljes magyar népdalkincset négy fő hangnemtípusra osztja fel. A népdalokban keve redő, igen sok átmeneti variánst alkotó öt- ós hétfokú jelleg helyett a sorvégzőt, a finálist teszi csoportosítása alapjául. A négy főcsoport lényegét, különböző ségeit és hasonlóságait a következő variánsdallamokon szemlélhetjük: 123
Hess pá - va,
hess pá
- va,
Hat
16 - val, • hin - tó - val,
Ha
én pá -1 va
Ha /én pá - va
Csá-szár- né
pá -
S égy ron-gyos
szol - gá - ival.
-
ja:
vol - »nék.
.Jobb rég - gel
'fel -
kel -'nék.
vol - nék
Jobb rég-gel
fel -
kel - nék
A négy fó hangnemtípust lá-végű, dó-végű, mi-végű és szó-végű néjjdalok alkotják. A sorrendiség a hangnemtípusok gyakoriságát mutatja a magyar anyag ban. A mintapéldák kis hangterjedelemben egyértelműen jellemzik a hangnem típusokat. 124
Ha a népdal legfontosabb hangja a kvint s kis terce van: lá-régü; nagy terccel: dó-végű. Ha a népdal legfontosabb hangja a kvart, s a szextje kicsi: mi-végű; ha szextje nagy: szó-végű. Ld-végű néjKialidézetünk pontosabb pentachord, a dó-végűé tfó-pentachord.
hangnemi
meghatározása:
lá-
A mi-végű és a szo"-végű népdalok csak záróhangjukban különböznek pentachord variánsaiktól, pontosabb hangnemi meghatározásuk tehát / « pentachord alsó wii-záróhanggal, illetve dó-pentachord alsó ^-záróhanggal.
/. Lá-végá népdalaink
A tó-végű népdalok alkotják a magyar népdalkincs legnagyobb tömegét. Jó néhány olyan népdalt ismerünk, amelyben a magasabb és mélyebb dallamsorok, dallamrészletek hangnem szempontjából szinte kettéosztják a dallamot.
El - szö - kött a
sis - ka
U - tá - na - mént
Hücs ki,
disz-nó,
Ka - nász boj - tár
disz-nó
ki - lene ma - la -
a
ka - nász
a
be - rék - bői, csak
a
cá - val,
fé - nyes bal - tá - já - val
a
fü - le
lát - szik.
j j j u
bo - kor - taan mé - nyecs- ké - vei
J
ját - szik.
ii
Az alábbi két ötfokú hangkószlet tiszta kvint távolságra van egymástól,
4 í
mi r% mi
re
J
-0-
ré
do a
dó
la. u
0
Iá,
J szo y
0
szó.
5 w. tÁ
1
-r% Iá,
n
1-2 sor
fl
H
3-4. sor
125
8 kétféle alaphangú W-pen taton hangsort alkot. A z ilyen hangnemi szerkezetet kétrendszerűségnek nevezzük. A teljes hangkészlet hatfokúságot a d , melyben a csűcshang, a záróhang nonája, a pentatóniában idegen hang. A kvintváltás nem mindig jelent két rendszerűséget.
LT n
Há - la
ICJ» p * ICJ «n
Is - len, makk is
Ha még - hí - zik,
van,
lé - vág - juk.
Majdmég-hí - zik
Majd la - risz-nyá -
a
kb kan;
ba
rak- juk.
Idézett népdalunk ereszkedő szerkezetű, kvintváltó dallam, mégsem kétrendszerű pentatónia. Felső dallamsorainak hangkészlete ugyanis olyan négyfokúságot a d , melyből a pentatóniára jellemző dó és mi együttesen nincs jelen. Népdalgyűjtőink megfigyelték, h o g y Dunántúlon a pentaton dallamok ban a záróhang felett levő terchangot és szeptimhangot (a kvinthang tercét) többé-kevésbé magasan éneklik. A terchang magassága sokszor dó és di k ö z ö t t v a n , ezt semleges tercnek nevezzük. A semleges tercet többnyire a hangjegy felett levő nyíllal jelzik.
Sző - lö- he-gyen
ke - resz- tül
Megy a
kis - lány
_ Du-ná
-
róJ
'
fúj
w
a
szél.
«Ul
Sze - gény em-bert min-dig
Ha
J ér,
u
t
*
Du - ná - ról
J
Du-ná
öcs-csös - tűi,
a szél,
IJ-J J , * |
}
-
fúj
ról
fúj
a szél.
A művészi zenében a semleges tercet ,,hamis"-nak mondjuk, ezért a nyila z o t t hangokat az alteráció magasságában énekeljük. A dunántúli lerces pen tatónia hangsora: 126
3X (döf)
Iá
szi
mi
"Cl"
Iá
re
tó.
szó.!
tehát a záróhang alatt levő szeptim (VII), valamint az oktáv felett levő terc ([,10) nem változik. Jó néhány népdalban a kis és nagy terc (kis és nagy szeptim) vegyesen is előfordul. Új stílusú népdalaink között is akad tiszta pentaton dallam. Moderato
Ré - pülj,
Rc-pülj
fecském,
el
a
ré -
Hét
pülj
ba-bám ab-la-ká-ra,
fa-lun ke - rész - tül.
Ma-ga
j.
u
J '
van é - gye - dül.
ii
l
R>co rubato
Nem a - kar
h ÜT
a
C.J I
Réz-csen - gő -
jét
I - de - gen sza -
Hát - ra
ve - zér -
• ri
szo-mo -
got
ü - rum
rú -
é - rez
te - kint, hat zsan - dárt
le - gel
a
ni.
J.
an
zör - ge
ti.
a
me - ző
ben.
lát
fegy - ver
ben.
A Repillj, fecském, repülj kezdetű népdalunk tulajdonképpen nem teljes pentatónia, mert terchangja, a dó nem fordul elő a dallamban. (Ezért szol mizálható ré-végűnek is.) A Nem akar a vezérürüm legelni kezdetű népdal pentatóniajában a dunántúli terc jellegzetes alterációi szerepelnek. Új stílusú népdal hangkészlete is lehet kétrendszerű pentatónia. 127
Meg - i
J
-
ze - nem
J
Más
sze -
pr
re - tőt
±
a
sze - re - tőm
ir
vá -
• ir
Mert
már
en-gém
A
lá -
nyá - nak
u u
nr
lasz-szon a
re - tő - je
el
-
iJ
lá
f r
ok - tó-bér-ben
sze -
any - já
nyá sr-r
i
-
J \
nak,
J » i
J
visz -
nem
nak.
lé
nek.
- szék.
I t t természetesen a középső dallamsorok vannak a felső, s a szélső sorok az alsó rendszerben. A (ti,
fó-végű ta.fá.fi).
ötfokú dallamok pien-hangjai a 2., illetve 6. fokon vannak
' w w u zJ fr J J rx-^ b r
Azt hit - tem, hogy nem kel - lek ka
-
1,
Gond-ját
j j E>e
már
Vi - se - lém
J
J
to - ná
iJ>
az
é - dés -
J
c_j ir
lá - tom, ka - to - ná - nak
Fe - renc Jós - ka
128
J
IP r
^ csá - kó - ját
kell
-
J.
a - nyám
kéli
J
len
ti
1viJ>- selJ . -
nak,
S
j -
-
nak.
J
ni,
J
ni.
^
Hull
fi
i
Ej
aszil-va
a
ról.
Most jö - vök a
-
ru - ca - ru - ca;
Ku - ko - rí - ca
haj.
Sze-re- ti
a
tik
fá
-
ta-nyá
dcr -
a meggyet, Ket-ten sze-re - tünk mi
fi
- ról.
ce.
cgy-gyct.
Jaj, Is-te-nem,rni-lyen fur-csa, Mi - kor ket-ten me-gyünko - da.
Er-dő,
er-dö,
ke-rek
erdő.
Be szép ma-dár
jár-ja
ket- tö.
fa
Ha
az
er-dói
le - vág - halnám.
É - deN ró-zsám
meg-lá( - hai-nám.
A vendéghangok mind súlytalan átmenőhangként illeszkednek a dallamba, csak a ta fordul elő felső váltóhangként is. A ti 2. és 9. is lehet. Az Azt hittem, hogy nem kellek katonának kezdetű népdal utolsó ütemének első hangját, a ti-t. lá-bói magasította a fő hangsúly. A népdal csúcshangja [,10, ezért hiába van benne nóna, a dallam nem kétrendszerű. Érdekes a Szereti a tik a meggyet kezdetű népdal/t átmenőhangja, mely a 3. sorban záróhang. s így bár egyetlen pien-hang, mégis bekerül a sorvégző képletbe. A ti pien-hang kétrendszerű népdalokban is gyakori. 9 U ÍM — Zeneelmélet I.
129
Hol jár-tál a/
1/ rm "
éj - iel,
11
Fél - tem
az
J
u -
Ab-la- ktd-nál jár - tani.
.
i >
drá-ga vi - o - lám.
J
ci - nc- ge-ma-dár?
a
Mertbe ncmjot-tél
J
rad -
hát
ci - ne ge ma-dár,
j ij j .i tói,
hogy-ha
J
j
»
rám-ta - Iái.
A ti és ti súlytalan átmenőhangként felfelé ós lefelé menő dallamokban b
egyaránt szerepel. Az idézett népdalban a nóna csúcshang mellett a nagy szext megjelenése is a két rendszerűség fontos ismertetőjele. Tudjuk, hogy egyrendszerű tó-végű dallamokban a szextet /i-nek szolmizáljuk. Ebből kétrendszerŰscgben / i lesz. Járdányi hangnemtípusaiban a nagy szext megjelenését is elegendőnek 5
tartja a kétrendszerűséghez. Ez sok esetben vitatható. A nóna ti hangjának mi
u
értelmezése a pentatónia szellemében érthető, mert pien-hangot szorít
ki pentaton hang. A fi helyébe énekelt ti
b
viszont csak a pien-hangokat érinti.
A d ó r hangkészletű magyar népdalok hangnemi szerkezete nem egységes. Bizonyos esetekben a kétrendszerű tó-végű
f
máskor az egyrendszerű
tó-végű
/ t - v e l vagy éppen a ré-vógű szolmizálás közelíti meg a helyes hangnemi értel mezést.
Sü - tön
Le - vit -
án - gyom
le
/a
ré - test. Nem
kert - be
et -
Kő - zsás
tem
j.
be - lü - le.
ij j ii
kesz - ke - nö - be."
A Sütött ángyom rétest kezdetű népdal minden sora azonos magasságról indul, a kezdőhang
változatlan
szolmizációja
tehát
kézenfekvőnek
tűnik.
Pien-hangot mindössze kettőt találunk. Az 1. sorban a /* súlytalan alsó váltó hang. H o g y a n szolmizáljuk a 2. sor súlytalan átmenőhangját? i ' i - n e k ? Vagy / i - n e k ? Mindössze ennyi a kótrendszerűség problémája. A dallam pentatóniája 5
azonban nem lesz „ t i s z t á b b " külön rendszerek esetén sem, tehát maradhatunk az egyrendszerű értelmezés mellett. 130
S?a - had a ma -
•
r r
J
De
én - né -
J . J
J
dár - nak
Ág-ról
i i
had.
kem
á g - ra
|J r r > nem s/.a -
száll - ni,
Hej, de
ha né - kem
m
u A
nem sza - nad
ba - bám - ho/
jár
ni.
A Szabad a madárnak... új stílusú népdal kvintváltó sorai a tonális főhangokat hangsúlyozzák. IÁ,—mi
kvintre mi
lá kvart felel. A kétrendszerű
szolmizálás ezt a lényeges zenei jelenséget elhomályosítaná: lá—mi kvintre lá — ré kvartot kellene énekelnünk. Az egyetlen nagy szext a 3. sorban súly b
h
talan átmenőhang. Vajon a lá —ti —dó b
b
h
jobb pentaton fordulat, mint a
mi fi - szó . Korántsem, a kétrendszerű szolmizálás itt is túlzás lenne. 7
,
r
r
r
Ji r r ^ r r
Csil - la - gok-nak
r
J
te - rem-tő - je,
J
Vi- gyázzmin-den
em-be-rek-re.
j J J J> JI V
Ar-vák-ra
és
öz - ve-gyek-re,
U - ton já - ró
le -gé-nyek-ret
Népdalunk érdekessége a 2. sorban a teljes ereszkedő dór skála. A pienhangok az 1. sorban átmenő jellegűek ugyan, de súlyos ütemrészen vannak. A kétrendszerű éneklésben a 2. sor közepén kell szolmizációt váltani. Az egy rendszerű, tó-végű szolmizálás a népdal elején hat különösnek, a ré-végű szolmizálás viszont a népdal második felében furcsa. A dór hangkészlet ott áll a mollszerű és dűrszerű moduszok határán. Dallamai mind az elméletben, mind a gyakorlatban problémát okoznak. A /á-végű népdalok kétrendszerűségét tehát csak a nóna csúcshang mellett erősíti a nagy szext.
131
fr
l
C-T • ~ ip T' IP r r
Szá - raz
m m én
ja
a
sze
bo - kor
re -
Ki
még.
ILJ^Ü^
3
löm.
a
El - ha - gyón
le - lön.
a
Ha
fe - ne
ha - gyolt,
/el
i J . 'J
saj *aj -- nál nál
-
ja
ő
u
az
bán -
m
még.
Idézetünk 1. és 2. sorában nóna csúcshang van, tehát a felső rendszerben kezdjük a szolmizálást. A váltás a 2. dallamsorban történik, ahol lá = mi s
után dó-Tfi végződik a sor. A felső rendszer 1. ütemében a nagy szext ti súly 5
talan alsó váltóhang. A 4. sorban a kis szext súlytalan átmenőfá pien-hang. Rubato
azt az
égy-gyét:
Job - bá -
gyünk - nak
Hogy kér - jcm még
Ká-dár
Ka - tát.
A Gyulainé édesanyám kezdetű ballada 1. sorában ott a nóna csúcshang. A felső rendszer a 2. sor közepéig jó, ott szolmizációt váltunk: szó* = ré, s így a sorzáró \>3 = dó. A 3. sor dallama az alsó rendszerben mozog. A 4. sort is szolmizálhatjuk az alsó rendszer szerint /i-vel, de akkor önmagunkkal kerülünk szembe, mert a 2. sor szinte azonos dallamát kétrendszerűnek énekeltük. A nép zene élő világ, a tudomány rendszerét bizony sokszor áttöri.
//.
Dó-végű népdalaink
A AS-végű dallamokban viszonylag ritka a kétrendszerűség. 132
Parlando
Hogyha
el-mész
ka-to-ná- nak,Monddmeg,fiam, hol kap-lak
meg.
Je - reszki Ga - li - ci - á - ba.S otmeg-kapsz egy kor-cso-má
-
DÖmbör vaj-da,
kecs - ke.
^—tA - pád A
is
vót
hi - ju - ba
jj
ij
Csi - nál - junk egy
DombÖr
vaj-da,
prücsök - fú - lű
vaj-da
mes - ter,
Li - pic
hat
to - jás.
ron-g>os
Ke - le - men-ke.
hogy le - he - tett
m .11 u le - vet,
j j -3
ni n-csen
ba.
e - cet
ben-ne?
ben-ne.
A Hogyha elmész katonának kezdetű népdal 2. ós 4. sorában dúr hármashangzat rajzolódik ki. A Dömhör vajda kezdetű táncdallam magas- és mélyjárású sorait két f/ó-pentachonl hangkószlet adja.
szó - fd - mi - ré - dó i \ - Já ré dó 5
5
II. rendszer
5
$
3X
SZÚ
mi
I. rendszer
Az egyrendszerű A5-végű népdalok hangkészlete igen sokféle lehet. A dópentaehord gyakoribb bővülései: alsó szó, alsó ti, felső dó. A rfó-hexachord dallamokban is előfordul alsó szó vagy felső dó. A dúr dallamok egy részében 133
nincs felső dó, csak alsó ti, esetleg alsó lá és alsó szó is. A dúr hangnemű nép dalukban alteriit hangokat is találunk, ezek azonban a dúr jelleget nem vál toztatják meg. A í/o-végű mixolíd dallamaink állandó módosított hangja a ta, a népdalok főhangja a kvint, a szó.
j u I>e sze - ret-nék
A
pá - va
kis kertbe
len - ni.
sé - tál - gat - ni.
a
Mit
Bar -
bá - nom
na
a
J
i Kő - is-pánnak lá - nya
len - ni.
P P P
Te - a -ró-zsát sza - kii - gat - ni.
sző - ke
a
bar - ná
én.
hogy-ha
il - lik
hogy - ha
nem
ba - bám,
bar - na
va - gyok
ma - gam
is.
is.
A De szeretnék páva lenni kezdetű népdal mindegyik sorvégzője 5. A teljes ének 24 negyedegységéből 11 negyed hosszúságig a kvinthang szól. A ta felső váltóhang. Az összefolyik a ki* Tisza a Dunáiul új stílusú népdalban minden sor kezdő dallainfördulata a xzi\- dó leugró kvintet vagy a -szo dó' felugró kvarU>t hangsúlyozza. A /// itt is felső vállóhang. A szlovák népzenében oly gyakori líd hangnem (r/ó-sor/i-vel vagy/á-végű sor) a magvar né|>dalkincsben nem szerepel. A cfó-végű népdalok pentaton fordulatával már gyakrabban találkozunk. 134
Bár-csak
in-gém va - la - ki
se - lyém fá
J J J
Szé - pen szól
Én nem bán-iám, min - dén - nap
tyort ven-ne;
Csak be - lő - lem
még- ver - ne.
j uJ a
Ei köll men-nem
Hogyne - kém is
meg-kér-ne.
J
frisimé-nyecs - ke
j ír r
kis pa-csir - ta
ir
-
J
ma -gas- ba;
Fbnn
ka - to - ná - nak. La
lén-ne.
iPpia
sí - rat - nak.
nyok
A Bár csak engem valaki megkérne kezdetű né|>dal 1 —2. sorának kezdő fordulatai a ti-t, a 3 — 4. sor dallama a/ó-hangot kerülgeti, s így válik pentaton jellegűvé. A Szépen szól a kis pacsirta kezdetű népdal 2. és 4. sora jellemző a drí-pentatonra.
///.
Mi-végű népdalaink
A mi-végű népdalok tonális főhangjai sokszor hármashangzat-folbontásos dallam formájában is jelentkeznek.
Tempó giusto
1
1
n
Ne
Lá
hagyj e(, -
ba - im
ij"7j j
an - gya - lom,
nem
bír - nak,
meg - ö - reg
-
szem;
meg - be - teg
-
szem. 135
Tá - ma - dé -
ne
kom
te
m
le - gyél,
pa
-
le - gyél,
na
ná -
u
-
'
ni
szim - nak
lam
higy -
né! - kül
i ji i
gyél.
A Ne hagyj el angyalom kezdetű dallam kezdő fcf-moll hármasát az utána következő mi-dúr hármas még jobban kiemeli. A 3. sorban ismételve halljuk a félsor. illetve a sor végén a szi-t, mely szintén a lá kvarthang fontosságát hangsúlyozza. A 4. sorban is kétszer halljuk a lá—mi kvartugrást. Bár két kadenciában is ott halljuk a kvinthangot, a dallam felépítésében sokkal jelen tősebbnek érezzük nála a kvartot.
•Pl i T j)J.
Í
1 = 4 =J
J
J
A esi - tá - ri
¥ j J l
|
J
1
J
a - latt
—;
1
1
T j J
J
),
J>J.
sett a
h—t—i
vé - led e - sett
P
J=|- H — h - i — -
hát, ked-ves
r
•
hó,
c
*B
ij. jj>j, ij)^ |=t=i
kis - an- gya - lom,
Jt - m * — ' * f *•—1 M aJ = 1 Ki-tör - ted ke-ze - dei, L
1
ré - gen le - e
j q
1
K 1
Ij. J'J>J. Ijg=j===l 'J- J J
hegyek
Azt hal - lot - tam,
lb J'J t
H—r—i—
m
r
M
.
n ii-vel —:
kis-an-gya - lom, nem
el
a
ló;
1 > - u i^-^^
J J
4rH
ö-lelsz K——i
le-he-tek
M
en-ge-met,
s—H
1—c a ti
-
ed.
-á csitári hegyek alatt új stílusú népdal három sora a tó-moll akkord felbontásával kezdi dallamát. Ha a hármashangzatban nem az alaphang szól a legmélyebben, akkor az akkord megfordításáról beszélünk. Népdalpéldánkban a kvinthang a legmélyebb, az alaphang kvarttal, a terchang szexttel magasabb. Az ilyen akkordmegfordítást kvartszextnek nevezzük. A tó-moll akkord kvartszext megfordítása mi—lá—dó'. A sorok zárófordulata mindvégig lá—mi kvart lesz. A kvinthang a dallamban csak átmenő hangként szerepel. 136
A magyar m i - v é g ű népdalokban tehát nem a fríg
hangsorra jellemző
fá—mi kisszekund-fordulat uralkodik, hanem a kvarthang. Fríges kisszekundfordulattal találkoztunk már a tó-végű ta-pien-hangos kis szekund zárófordulatot ta—/'/-nak
dallamtípusban. O t t a
szolmizáltuk. V a n azonban fá—mi
kis-
szekund-fordulatos fríg népdalunk is.
A - dott
Is - len
sze
Ü - ve - gcm-be
fe
Ne
bú - sul - jon
nem
, J
i - gen szé -
ér -
J
te;
-
ke - ret,
- ne - ket,
sen - ki
Ab- ból
mé -nyécs - ké
pecs - ke;
IJ—j j
Sze - ke - rem-be
Ha
Mást hoz né - ki
• je.
a
3 J
ta - va - szi
re - ket.
le - get.
Hogy az
u - ra
is, még ne
J
-
é
i - szom
még-hal
J iJ
ke
Ij
hal - jon
fccs -
j
ke.
II
A z Adott Isten szekerei kezdetű népdalban is jelentős a kvarthang, mert három sornak is kezdőhangja. A hármashangzat-felbontás viszont a w i - m o l l hangjaiból épül, s a 3. sor záróhangja is szó. A záró dallamfordulat ereszkedő mi-tetrachord. A Ne b-usuljon senki menyecskéje kezdetű népdal felépítésében a kis szext és a kis terc, talán még a kis szeptim is jelentősebb, mint a kvarthang v a g y különösen a kvint. A mi-végű népdalokban gyakori az alterált hang. A m á r exponált szi-n kívül fi,
ri és di is előfordulhat, sokszor jellegzetes b ő v í t e t t szekundlépést
okozva. 137
Lá-nyok
ül-nek
n Ar - ra
>
to- rony-ba'
mén-nek
a
le - gé-nyé'k
\n
n
Lá-nyok vat - tok, szé - pek vat -tok
men-tek
ró-zsát
széd-nL
Ángyom asszony kert-je - bert-je, Nemtőm,mi van be - lé vet - ve.
\ r
u
n
A cit - rus-fa
egymás - tói ?
Mint a
ta.
le-ve - lestől
ba'
pi - ros
az
\j =£=ii= or - cá -
J
u
szí - vem sza - kad
rá -
1
Sze-der -
jc
-
T
nó -
rú -
s a r - K a n - tyű - ba*.
Kapcsom-donom,donom-deszka, kántor men-ta
Jaj de fur-csa
138
sá - rí
\n
J-J
je.
a - ran ko-szo -
n
i J—J
n
u
a
Ugyan cif- ra
á - gas - tói.
Úgy el - va - lünk
,
nó -
tok.
J>? tok.
be - der -
fo-dor men-ia,
ta.
Kis-an - gyalom, hogy váljunk el
ILT
J
J
W
J
J
kis an-gya-lom, egy-más-tol,
csil-lag fé-nyes ra-gyo - gá - sá
Kecs-kc-mét
,
is
ki - ál - iíl - ja
ki
is
nyal-ka
Csár-da
e - lött
tű - zi
Gyertek
i - de,
fi - a - ta - lok,
Nyolc esz-ten-dő
nem a vi - íág,
ver-bunk - ját.
ve - res zász-ló
tes-sik
be-áll
- nyi:
le - het pró-bál - nyi!
Az Ángyom asszony kertjc-bertje kezdetű cifra nótában a fi és szi állandó
módosítás. A citrusfa levelestől ágastól kezdetű népdal bővített
szekundja
szi—fá, a Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját kezdetű dallamban ri
dó.
Mindkettőben ereszkedő lépés a bővített szekund. A mi-végű népdalok közt kevés a kétrendszerű.
ig r
Vf—r—1
^
i• rj |J
i
i- iii j in'
J Ab - ban tol - lász - ko-dik
On - nand
•mm
Kör - mc
a - lul
között
!—J — ^ — v f1 — . —* — j —* l— —
Egy fe - ke - te
^ 3
jön egy
van egy
ván - dor
u
hol - ló.
föcs
-
j »
ke.
le - ve 139
Nin-csen,
rul
el
a-ki
van
cl - ol - vas - sa,
no de
Csár - dás kis - an
Ír - va :
köll ma - si
roz
Az Ímhol kerekedik . .
nem is
magya -
lom
gya
nom.
. kezdetű népdal egy-egy pentachord hangkészle
tében igen sok alteráció van:
II.rendszer I .rendszer
dó *
mi
mi
lá*
1
mi
II.rendszer Lrendszer
lá
lá
dó"
A szolmizációváltásban
mi h = ti
mi
a 2. és 3. sor között. Az
Onnand alul. .,
kezdetű népdalnak természetesen a középső sorai vannak a felső rendszerben, A kottaábrán csak a dallam főbb tonális hangjait közöltük. A szolmizáció váltás a 3. sor végén: ré = lá. 5
J/i-pentaton népdalunk nincs, sőt még a pentaton fordulatok is ritkák mi végű dallamainkban.
IV.
Szó-végü népdalaink
A szó-végű népdalok közt viszont már akad pentaton. 140
Parlando
E-zer-nyolcszáz-negyvenhat-ba
El
4r ff rj I-TJ Jj. Ha
úgy va-gyon
cé-du-láz-va,
me-zít-láb
húz -
ni ,
a
Hogy
ij ,
csil- lagvan az
é - gen,
j é - gen,
Gar-zó Pé - ter
há-bo-rú-ba.
el-ve-szek
n
IJ J Es-te van már,
kell menni
acsa-tá-ba.
s
}
Var-ga Jul -
Saj-nál-ja
csa
ci - pő- jét
nem vesz töb-bet
fel -
né
A z ereszkedő dallamszerkezetű népdal pien-hangja mindkétszer súlytalan átmenőhang formájában jelentkezik. A z új stílusú népdal A soraiban súlytalan helyen beugró alsó váltóhangként szólal meg a vendéghang. Mindkét nó]>dalban jelentős a kvarthang és a nagy szext. A z új stílusú népdal szélső sorai felbontott dúr kvartszext akkord dallammal kezdődnek. A *zó-végű népdalok kétrendszerűséget is alkotnak.
Ut - ca, ut - ca,
Szi-li - c z c - i
me-gyek vé - gig
raj - ta.
ut -
ca.
U-tol - já - ra
U-tol
-
j á - ra
meg-ál - lokegy
j ' i r r J'J. ház -
Dál,
A
sze - re - tőm
rá - csos ka - pu 141
Tempó giusto
Ki-nek is nyí-likmár,
ki-nek is nyí-lik már
kis kertemben pi-ros
Ha a
ha a kis-an-gya-lom
nem szakíthat többet
kis-an-gya-lom,
réz - á - gyú-ja dö-rög.
hi - á - b a kö-nyö-rög,
szegény magyar gyerek
UJ Jjj.
íj
J
az
o-laszha-tá-ron
Kedves kis-ángya-lom.
fo-lyik ki a pi-ros
vé
rem.
Az Utca, utca, szilicei utca kezdetű népdal kétrendszerű ssó-pentatónia. A szolmizáció váltása az 1. sor végén szó —dó, a 4. sor elején dó = szó. A katonanótában csak a felső rendszer s2Ó-pentaton, az A sorokban több ször szól ti.
mi
5
—ff'"" " /k b ° szó
€%
mi
ré
dó 5
«— o
o
5
n
ré
mJt
dó
tó.
5
—o
o O
tó,
— ö
1
rendszer rendszer
Sok
Jaj
ha
< J
de
-
be - teg
lok,
J
le-haj-lott a
r - ~
De
sok
rá-haj-iott a
é-des- a-nya
kö
zött.
di - ó -
lg r vi - zi
hogy a fi - a
-
sir - va
•j-nJ J J J J U I-haj-la,
a sze-re-tőm é-des-any-ja
mi
,
En - gem meg - át
Csu-ha-ha,
Ta - Ián meg is
Ta - Ián bi-zony
J
Csu-ha-ha,
gyok.
va
J
há - rom
fá - nak
az
á
ga.
tá
szo-bá
ra
jár
-
ló
a - lat - ta :
cl
* J Uj. é
-
vig
ka-to
^ na.
A Jaj, de beteg vagyok kezdetű népdal 4. aora feltétlenül $zó*-végű (hisz csak a $zó-pentaton hangjaiból épül). Az 1. és 2. sor felfelé törő tetrachord dallam a végén leugró kvarttal. E sorokban tehát a kvarthang jelentős, helye sebb szó-végűnek szolmizálni mindkettőt. A 3. sor közepén váltunk újra az alsó rendszerbe. A Csuhaha, lehajlott a diófának az ága kezdetű népdal A sorainak elején a felugró kvart, majd a 2. ütem tercugrása a kvart és nagy szext elsőbbségét hirdeti a kvinttel és nagy terccel szemben, tehát inkább szó-v&l, mint dó-v&\ szolmizáljuk. A 3. sor végén a kis szeptim igazolja az alsó rendszer szó-végüségét, hisz a $zó-mixolídban fá. A váltás a 3. sor második ütemének elején ré*— dó* = lá—szó, a hármashangzat-felbontás már az alsó rendszerben tör ténik. 143
Átmeneti hangnemtípusok A négy hangnemi típus sokszor átcsap egymásba, keresztezi egymást. A kétrendszerűség egy-egy népdalban két azonos szerkezetű hangnemet fel tételez, bizonyos jellemző fordulatok másféle moduszt is felidézhetnek.
1. Lá-végű + szó-végű típusok keveredése
$ J J Jj[j u J MrrrjcJ Ü JT i AVid-róc-ki hi-res
nyá - ja
Csörög-morog a Mát - rá -
ba'.
•
CsÖ - rög-morog
4 J
Jó
a Mát-rá - ba;
nu
es-tét,
jó
J~J
es- tét
Mert Vidróckit nem ta - lál
Bi -
ró-né
$i=r rr irr u J
Hol
van az
a le-ány.
Ki
asz - szo
J J cn-gem
ja.
r ij j íji^l
P ir
ir
-
hí -
-
va
U ^ F ^
nyom !
-
tott ?
A V'idrócki-ballada második felének egyértelmű szolmizációja mt-től tó-ig. A 2. sor dúr hármashangzat-felbontása a «wí-kezdést kívánja. A kezdő sor /fí-val (//ii-vel?) indít. A né|>dalban mindegyik sorában meglevő g hang (4) háromféle szolmizációt kap, sorrendben: szó dó én ré. A népdal 1., 3. és 4. t
sorának dallama a /á-végű, a 2. soré a azo*-végű hangnemtípusokhoz tartozik. A Csáki blroné balladában a 4. sor egyértelműen sző-vógű. Azonos értelem ben szolmizálandó az 1. sor is, hisz a kvarthang és a nagy szext jelentós benne. A 2. és 3. sor dallama a kétrendszerű /á-végű hangnemtípus felső rendszerére jellemző. Az 1. sor utolsó hangjának szolmizációs váltása tehát dó = szó , 4
a 4. sor 1. hangjára a visszaváltás tá — ré. A kvartváltás a szó-végü és /á-végű K
hangnemtípusok keveredését jelzi. 144
2.
Lá'Véffü + mi-véffü
\ jJ-
J
ij
csé - ri
ut
J
Ge-ren -
b5
zsa.
ro
J. j'jj,
Az én
j
* iJ r |i r Vé - gig
ca
Szállj le,
ko-csis.
ir r
F J-
ba-bám
r gr
pi - ros
az ü
most
u
lés - ről,
irdmcgbússo-ra - i-dat,
(Hadd tud-jam meg,
hogymcgvársz-e enge-met ,
tart - sam
sem el
a
há
J
ír - ja bús
ír - jad, ba-bám,
mi - hez
^
e - gyet
Sza-kajts
^
típusok keveredése
u
J
J j i
Hadd tud - jam meg , Ö - rÖm-mel tölt -
ma - ga - mat. rom
é -
vet.)
A Oerencséri utca kezdetű népdal kezdő sora „önmagában" mi-végű, záróöora tó-végű. Az 1. és 2. sor viszonya A A . A decima esűcshang viszont az egyrendszerű tó-végű dallamok sajátsága. • 5
Az Arról alul kéken beborult az ég kezdetű katonanóta 1., 2. és 4. sorának dallamfordulatai mt-végű hangnemtípust jeleznek, melynek a 3. sor sem mond ellene. A kiemelt Borok azonban nemcsak a kvartot, hanem a kvintet is hang súlyozzák. A zárófoidulatok a lá—mi kvartugrása csak része a ti—lá—mi képletnek, mely pentaton módon mi—ré—tó-nak szolmizálható. Énekeljük végig a népdalt ré-kezdőhanggal tó-végűnek! Tapasztalhatjuk, hogy a pentató10 U ÍM — Zeneelmélet X.
145
niától mindössze a soronként egyszer megjelenő fá tér el, mely viszont mindig súlytalan átmenő hang. A mt-végű szolmizálás a népdal pentaton jellegét homályosítja el.
3. Dó-végű + szó-végű típusok keveredése
Most
jö - vök
én
vá - sár - rul;
Gyu- lá
Ott
—Nyisd k i , b a - b á m ,
az aj
-
rul ,
hal-lot-tam
A gyu - la - i
ezt
a
szót:
- tót!
Parlando
Csak
azt
Sok
szá-nom-bá-nom,
u
-
tá-nad va - ló
TŐ - led meg kell
Já-rá-simsaj
vál - nom,
-
ná-lom.
A Most jövök én Gyulárul kezdetű népdal 1., 2., de főleg 3. sora szó-végű hangnemtípust ígér. A zárósorban a kvint- és a terchang azonban jelentősebb, mint a kvart, a 4. sor dó-végű. A 3. sor záróhangjának váltása mi = lá. A Csak azt szánom-bánom kezdetű népdalban épp ellenkezőleg, az 1. sor a dó—mi—szó hármashangzatot énekli, míg a 2., 3. és 4. sorban a kvart jelen tősebb, tehát a szó-végű típushoz tartozik. A szolmizálás váltása a 2. sor elején szó — ré. A hangnemtípusok sokféle kereszteződési esetei és lehetőségei közül csak a jellemzőbbeket mutattuk be. 146
Ritkább hangnemek A négy hangnemtípus négy szolmizációs megnevezése tulajdonképpen egy ötödiket is takar, mert a dór dallamok a tó-végű hangnemtípusba tartoznak. Említettük már, hogy a líd hangkószlet a magyar anyagban nem fordul elő. A kvarthang módosítása rendszerint tó-végű, kis terces dallamokban történik, legtöbbször bővített szekundot okozva (ri—dó). Akad egy-két népdalunk viszont, melynek záróhangja ft-vel szolmizálható!
f\ J-—f)-14=
=Frí
r^-,
K-, f-h—, -l—l U í - J — — J—J—
1
S] J
A pün - kösd no k
^
b
é
j-
tcn kül -
j j döt - te
Ugy.mintaz
a
-
je - les
J
i j
J
-
E - ró - sí - te
pos-to
-
Szent-lé
nap-ját
1
-
-
r>—i
i J. lék Is -
, i M -^-J.— ni
szí
-
=
ve-ket
lo-két.
A pünkösdölő dallamát eleinte szó—fá—mi-nek
véljük. A 4. sor elején levő
szűkített kvint csúcshang bizonyítja a ti záróhangot. Hangnemi vizsgálatainkat egy ereszkedő kvintváltó dallammal végezzük, mely attól függően mi-végű vagy ft-végű, hogy egy rendszerben szolmizáljuk végig, vagy a mélyebb sorokat új rendszerben énekeljük.
$fr r r r A
szép
J
le - ány
J
a-rany bá-rány , Csí-gi-ri-gi - ri ,
i J j ÍJ J J J
O - lyan
é - kes,
\nsn^
mint
a már-vány,
ij^rj^l
Ba-ga-ra-ga - ri.
Az 1. sor pentaton fordulatai pentaton szolmizálást kívánnak! Mi—tá ré—dó, a fő cezúra tehát ti. Ha a 3. sorban is ragaszkodunk e szolmizációjához, akkor kétrendszerű /t-végű hangnemtípust kapunk. Ha a 3. sort tó-val kezdjük, a szolmizál ás mi végződést eredményez. A magyar népdalok hangnemvizsgálatát a következő táblázattal zárjuk le, amely a fő hangnemtípusok és hangkészletek összefüggéseit foglalja ma gában. 147
NÉPDALAINK HANGNEMTÍPUSA I. Lá-vógŰ: 1. Egyrendszerű
HANGNEME, HANGKÉSZLETE
íd-pen taton iá-pentachord tó-hexachord eol rl-hexachord dór mollok írig tá-hexaton rV-hexachord dór v
2. Kétrendszerű
n . öé-végű
dé-pentaehord
III.
Mi-végG
mi-hexaehord fríg különleges mi-végÜ hangsorok
IV.
Szó-végű
Asé-pentaton
mixolíd dúr GYAKORIBB HANGNEMT1T US - K E VEREDÉSEK: />í-végű + *«5-végű; W-végfi + mi-végŰ; dó-végű + *;<5-végű
FELADATOK 1. Keressünk egyrendszerű lá-végű népdalokat! Rendszerezzük okét hangkészletük szerint! Legyen példánk a a) tiszta pentaton; b) pien-hangos pentaton; c) pentaehord; d) hexachord és e) eol hangnemekre! 2. Írjuk külön az 1 — 8 és VIT— 8 hangterjedelmű dór hangkészletű dallamokat! Keressük meg mindegyikükhöz a legmegfelelőbb szolmizációt! 3. Keressünk kétrendszerű ki-végű népdalokat! Írjuk külön az ereszkedő és a ku polaszer kezet űe ket! 4. Keressünk dó-végű népdalokat! Rendszerezzük Őket hangkészletük szerinti Legyen példánk a) |x
Népdalaink formája Kötetlen fonnák A gyermekdalok, regösénekek, siratok s bizonyos egyéb szokásdallamok formája kötetlen. „A legegyszerűbb mondókákban nincs is több, mint két ütem, sót néha az is egyetlen ütem ismétlése. A két ütem ismétlődik, amxg á szöveg tart." (Kodály) A gyermekjátékok dallamainak formai eleme, legkisebb önálló egy sége az ütempár. Egy-egy dalban sem az ütempárok, sem az ütempárok ismét lődésének száma nincs meghatározva, az a játék menetének függvénye. Tapasztaltuk elemzéseinkben, hogy különböző jellegű ütempárok társul nak egymással, s négyütemes sort alkotnak. A tetrapodikus szerkezet első fele általában nyitott, a második zárt jellegű. Gyermekdalaink nagy része a kétütemes motívumok és a négyütemes sorok szabad láncolata. A gyermekdalok bizonyos típusai külső formájukban a felnőttek k ö t ö t t sorszerkezetű dalaihoz hasonlítanak. De még a négysoros, dalformát játszó gyermekdalokban is gyakori az ütempárok ismétlése.
Er - dő
mel - lett
nem jó
ha - so
gat - ni.
fe - let,
Meg ö - lel az
A kas-sa - i
fuj-do-gál-ja,
lak - ni.
Ti - zen-há - rom
en - gem ,
sző-iő-he-gyen két szál
har-mat haj-do - gál
1
Mert
Ö
sok
let
a -
ki
vesz - sző.
ja ,
Hol
fát
meg
kell
egy
sze - ret.
Szél
a
fúj - ja.
tyúk-nak
149
a
Csűr
Csűr
Ta - Ián mind ösz - sze kap-tak!
fi - a ?
o - da,
kass ki
bá - rány, kass
o
i-de.
da !
A siratok másfajta formai kötetlenséget mutatnak, Kodály meghatározása szerint a sirató „egyetlen példája a recitáló éneknek és szinte egyedüli tere a rögtönzésnek . . . tökéletes recitatív, nincs lépéssel mérhető ritmusa, a nyugvó pontok közti részek nem egyenlők, a dallamfrázisok ismétlése szabálytalan, ütemekbe nem osztható". A magyar siratódallamok két formája ismeretes. A kisformában mind össze két kadencia van. Ezek szomszédos fokokon helyezkednek el. Egy-egy sor általában kvint hangterjedelmet jár be, de előfordulnak oktáv ambitusú sorok. Példáink e kétféle sortípus vázlatát mutatják be.
i
1
O
—— rn—
o
T%
®
<- _—
CL
2.
o— I.
A kétméretű hangon hosszabb ideig recitálva énekelnek. A nagy formában négy. ereszkedő sorvégződés van. A magasabb sorokban pentaton fordulatok is akadnak. 150
b3.
í
—ci— O
w—
_ö n
M
J>
O
H
- o
0
A halottairatás szokása a történelem előtti korokba nyúlik vissza. Szinte valamennyi nép életében ismeretes, sok helyütt meg ma is gyakorolják. Hazánk különféle tájairól számos adatunk, felvételünk van. Nemcsak halottat siratnak, menyasszonyleányát, katonafiát siratja az édesanya, ha elviszik a háztól, de siratnak a gyermekek is bábuval játszva. Az ősi szokáshoz régies dallamok is fűződnek. A sirató egyik típusa, Szabolcsi Bence megállapítása szerint, az osztják medveének és hősdal melódiákkal tart rokonságot. Osztják medveének
4 JJJJJJJ
IJIJ J
|-'JJij3j lnpp
I
{•'J.IJ.IJJ
Magyar sirató dallam
Í.iJ,IJjj U j j
i
Egyes vidékeken a siratóének rögtönzésének hagyománya már nem ól, állandósult verses szövegeket énekelnek „megkövesült" sirató dallamra.
n. j
Gyűl-nek a ven-dé -
Ki tisz- te-le - té
gek ,
de nem hí-vo-gat - tak.
j > - re ?
Eggyé-la-dó
lány
-
nak.
151
Zárt formák A zárt formájú négysoros népdalok legtöbbje alkalomhoz nem kötött dallam. Ezek között is sok átmenetet találunk az ütempár jellegű és a sorjellegű kétütemes motívumokra.
^ rj j
i/j J
Kő-szik-Ián
4*
4
j J J
An-nak te
rj j Ud - va - rom ,
4
/j J Nem sö-pör
i r ej- U
föl-fu-tó
-
\n
Csuk-ros li - li
\n n
j
tc- jé - be
-
om - szál
(
i j ^ ^
Két széproz-ma - ring - szál.
i/j j
u
ud - va - rom ,
Szép ke - rek
ir r r iJ már
^
r
töb-bet
Az
J
l i ^ s
J
J J
ud - va - rom ,
J ij
én gyön-ge
^
ka
-
rom.
E formarészek ismétlődése s az egész dallamhoz való aránya meghatá rozott, állandó. A sorokat a nagy ábécé betűivel jelöljük. Az azonos zenei tartalmú sorok azonos betűket kapnak. A közismert A csitári hegyek alatt régen leesett a hó . . . kezdetű népdal formaképlete: A A B A mert az 1., 2. és 4. sora megegyezik, s csak a 3. sora más. t
A variáns sorokat kis v betű, esetleg var rövidítéssel jelöljük a nagybetű mellett. Az általánosan ismert ősszel érik babám a fekete szőlő kezdetű nép dal harmadik sora úgy indul, mint a második, de a vége felé eltér tőle, ezért a népdal formai képlete: AB B A. Ha két sor csak alig különbözik egymástól, elegendő a nagybetű mellett vesszőcskével jelölni a variálást. A sorvégző hang eltérését v helyett k kisbetűvel is jelölhetjük (a kadencia kezdőbetűjéről). Az alkalmazkodó ritmus változatait nem kell variánsként jelölnünk, mert akkor azonos dallam különböző versszakai is variánsok len nének. v
152
Régies formatípitsok Dallamszerkezet szempontjából az ősi stílus a legtarkább képet mutatja. A leggyakoribb forma az A B C D, vagyis a legtöbb ősi stílusú népdalunk dallamsorai eltérőek. A négy dallamsorra jellemző az ereszkedő szerkezet. Megfigyelhető továbbá bizonyos dallamfordulatok hasonlósága, akár azonos magasságban, akár kvintkülönbséggei.
Én
• gr r Ir J J I Is - te - nem,
J av - val
J
J
él - nem,
a-kasz - tom
add meg - ér - nem,
lr |?J Mer
ha az -
j j
én
J
tat
ísze-re
Kit
U
J
meg nem
J
a
-
tek.
J - dod ,
j 11
J
ma - ga-mot.
Az 1. sor első és második fele, valamint a 2. és 3. sor eleje szinte végig azonosak. A 2. és 3. sor második fele kvinttel mélyebben jár, mint az 1. sor. A 4. sor két része a 2. és 3. sor mélyebb felének variánsa. Az A B C D formaképletben A többé-kevésbé B-re, C-re és Z>-re is hasonlít. Ismétlődő dallamsorok két különböző sorral a következő formaképle teket alkothatják:
Túl
a vi - zen
egy ko -
Jaj ls
-
de nagy
te-nem,
sár ,
Ab
ba sé-tál
kár.
153
±
h
~
, m in h
Parlandü r
w
i
l
1
—
*
*
J
i
i
1
sze-ren-csé - sen,
Min-den em-ber
<"sak
én
é - lek
- j — i ke
- ser
-
ve-sen ;
Csakúgy sí -rok
Fe-jem le-haj
ke-ser -
-
tomcsen-de-sen ,
ve-sen.
Vivo, poco rubato
¥
rr
Es -
r r
te
ké - són
fa - lu -
Há - rom csil - la
Mind
•
a
|,J
got az
J
há - rom
Hogy mi - né - künk
vé - gé'n
jár
-
é - gen
uj.
tam ,
tam.
csak azt
lent
ha - za
kell
-
ge - ti ,
men-ni .
AABCABBCésABCC.
tehát
Két-két azonos dallamsorból alakulnak az A A B B formaképletű nép dalok.
r r r Jrrr Mi 154
do - log
az, kis - an - gya - lom ,
hogy te
sírsz 1
fi
J
J J J
Hogy-nc sír -
nék ,hogy-nc ri - nék ,
Most
ta - lak sze-ret-ni,
a-kar
-
drá - ga
már el
-
kincs ,
mész.
Különleges visszatérést találunk az A B C B szerkezetű dallamokban.
Tempó giusto
A
nem
cser-ul - dalt
ösz - sze -
Iái - tam.
ta
Ki - nek
Ez
jár - tam.
a hat - fo -
tet - szik , jár - ja
re -
Se - hol
rin - tos
pá - rom
nó -
ta ,
a
Idézeteink többsége régi stílusú, de e formatípusok gyakoriak egyéb népdalainkban is.
A kvint váltás Amikor a népdal egyik sorának dallama kvinttel mélyebben vagy maga sabban megismétlődik, kvintváltásról beszélünk. A kvintváltás ősi, zenei fogantatású formálási mód, mely mind a népzenében, mind a műzenében napjainkig is elevenen él. A formaképletben a kvintváltást a magasabb sor betűjelzése mellett levő kis 5 szám mutatja. A régi stílus kvintváltó dallamai nak leggyakoribb formatípusai: A* B A B, illetve A A* A A, melyekben az azonos betűjelzésű sorok gyakran variánsai egymásnak. Ritkább kvintváltó formák az A B A C és az A B* C B, melyekben három különböző dallamsor van. h
h
h
A dallamsorok pontos kvintváltását reális válasznak nevezzük. 155
Bé-rcs
jól meg-rakd
a
sze - ke - ret,
ke
bö - kö - di
a
te - nye - red !
Men- nél job -
ban
bö - kö - di
a
te - nye - red ,
An - nál
ban
Sar- jú
A
lc
-
tüs -
job -
gény ,
rakd meg
ba - ko - nyi zöld er - dő - ben
A - nyám se volt, még - is
Úgy nőt - tem fel, mint
t' 1
a
J J J
J
a
föl - ne
kert-ben
-
sze
- ke - re - det !
szü - let
-
tem ,
ve - löd
-
tem.
a
ró
J J J J ij j.
Volt sze - re - tőm már tlz - é - ves
ko - rom
zsa,
-
j
ba'.
'
i
A reális kvint válaszban a két dallamsor között pontos, tiszta kvint távolság van. E z mindkét népdalban hangnemi két rendszerűséghez vezet. A z új stílusú népdal kvintváltó holt hangköze nónaugrás. A kvintválasz példáinkban a teljes dallamsorra kiterjed. Sok esetben azonban csak variáns választ tapasztalunk. Sajátságos kvintválaszt találunk a következő népdalokban. 156
Rubato
Ki - esi ma - dár
buj-dos- ni
J7\
Egy-gyik ág - ról /2l
Ván-do- rol - hat,
mig éi, sze-gény.
Ká - me-gyek a
do- ber-dó - i
Föl - te - kin-tek
a csii- la-gos
Csil - la-goség,
en - gem az
jár,
harc-tér
nagy ég -
mer-revan a ma-gyar ha-zám,Mer - re
é
-
des - a
-
re,
m
re.
si-rat
3
- nyám ?
A Kicsi madár bujdosni jár kezdetű népdal 1. és 3. sora tiszta kvart különbséggel indul, s csak az ötödik hangtól találunk kvintválaszt. A Kimegyek a doberdói harctérre kezdetű népdalban a 2. sor válaszában csupán az első hang van kvart távolságra, a többi már kvintváiaszt ad. Az ősi stílusú népdtdban
a dallam oktávjára a dallam kvinthangja, az új stilusúlxin a kvint hangra az oktáv felelt. E dallamsorok kvint válaszaiban tehát a tonális föhangok miatt megváltozik a dallam, s kvint helyett kvart különbség áll elő. Az ilyen dallamjelenséget tonál válasznak nevezzük. A tonális válasz természetes zeneisége a tiszta oktáv összetart erejében rejlik. Űj stílusú j>éldánk első két dallamsorának kezdő- és záróhangjai az oktávot két aszimmetrikus részre bontják. 157
lá,
mi
lá
mi
A tonális főhangok az első sorban tiszta kvintet, a másodikban tiszta kvartot zárnak be. A reális válaszban a tonális főhangok nem játszanak jelentós szerepet, s a két tiszta kvint is áttöri az oktávot. A nóna hangköz intonálását éppen az oktáv átugrása teszi nehézzé. Poco 4
rubato
pülj,pá-va ,
rÖ -
Vár
pülj
-
mc - gye-há -
fc
A
ra
bok szá - má
-
ra !
A Röpülj páva az egyetlen magyar népdal, amelyben tonális és reális kvintválaszt is találhatunk. A magasan járó sorokra a 3. sor dallama tonális, a 4. sor reális választ ad.
Még -
a - kadt
r r
a
csip-ke- bo-kor
u IF r
Csíp-ke - bok-rot,de
ki kell
vág - ni,
még kell áll - ni , Hadd lud-jon a 158
tö- vé
ben.
a ha-di-ha-jó
- nak
kis-an-gya-lom be-szál! - ni.
Az Áll a hajó a Balaton vizében kezdetű népdalunk 1. és 2. daliamsora között másfajta tonális összefüggést találunk. Az eltérő első ütemek a tonális alaphangra, a
= ° dó
1
szó
°
szó
"11
dó*
A második sor további része már pontos kvintválaszt ad. Népdalainkban a tonális válasz is sokféle variációban jelentkezik. Akadnak azonban ereszkedő, kvintváltó népdalaink közt bizonyíthatóan idegen (a szlovák, morva és cseh anyagból ideszármazó) dallamok is. Tempa i giusto
Ma van hús-vét
j
Jól tud - já
k
J~J
c
nap - ja,
u
-
tok.
n
Jé - zus fel - tá -
r
[ r 31 •
má- sod - éj - ca
i
-
ká
el - ső
o \s J
u
mad • ván
j
Di - cső - ség
-
ja ,
u
I J J J—J Ki - nek
J
nap - ján
-
^
ij
be .
Idézetünk dúr dallam. A hasonló formatípusokra is a diatonikus dallamfordulatok jellemzők.
A visszatérő formatípus Az ősi stílus népdalainak formatípusai közül a szimmetriát felmutatókat sem sorolja Bartók az architektonikus szerkezetekhez. A dallamsorok össze fogása csak az új stílus visszatérő formaképleteiben valósul meg. Üj stílusú népdalaink négy formatípust alkotnak: A A* A
6
A
A A
6
B A
ABBA
A AB
A
Az első három formaképletbe tartozó népdalok középső somi magasabbra ívelnek, mint a kezdő- ós zárósorok dallamai. Ezek a kupolás dallamvonalú népdalok. Az A A B A képletű népdalokban a B sor rendszerint magasabb 159
járású, mint az A sorok. Az A A A A és A B B A képletek 2. és 3. sora Hokszor csak a sorvégzőkben különböznek. Az A A B A utolsó sorának fejvuriálása sem ritka. h
b
b
Édes-anyám kimegy a
e-gek
- re.
kiskert - bc,
Jaj
j
J
J
Is - te - nem, el - Ő - löm
J
Ka - to - ná - nak visz- szik
So -kat a - rat-tam a
gyon.
Hol
\í 2
100
a
Föl-te- kint a csil-la-gos
J
fi -
a
nyá -
ron.
Hol er - dŐ - ben,
tar - ló
kö - ze
ma -
a -
ga - mai,
mat!
Ke-ve - set a - ludtam
hol
mc - zö -
ben.
ben.
1= Kék
r r Mert az
i - bo - lya
bú - ra
hajt - ja
i' IP r " i ég-bői nem ön - tö-zik
r
ipa tö-i-- vét. J l
r r nr
Szállj lé, har-mat.
Most
ta - Iái - tam
? r r r r i Gá-bor Á - ron
J
In - dul - nak már
É - dés
a
i - bo - lya
egy i - gaz
J l
a
réz -
sze -
fel
*-m
tü - zé - rek
á - gyú,
ró-zsám,
szá-raz tö - vé - re.
re - tő -
J J u J )>
J
réz - á - gyú - ja
. r r r r i Ne-héz
kék
fol-szánt-ja
ls - ten vé - led,
y
van ví-rá
mesz-sze
a
re.
-
goz - va,
a ha -
tár - ra.
hegyet,
völ - gyet.
el kell val - nom
tő - led!
Az új stílus képletei az ismétlés és a visszatérés formai jelenségét is szem léltetik. Mind a négy képlet az 1. és 4. sor azonosságát mutatja, a kezdő zenei anyag idegen dallamsorok (dallamsor) után tér vissza. Az A A B A képlet ben az 1. sor dallama a 2. sorban ismétlődik, az^4 A* A* A éa A B B A kép letekben a 2. sort ismétli a 3. sor. Az ősi stílus A 5 A 6 A A és az új stílus A A 5 A 6A formaképleteiben azonos dallamsorok szerepelnek. Kodály felhívta figyelmünket, hogy több versszak folyamatos éneklésében e két forma összeolvad. Elképzelhető tehát azonos zenei tartalommal ősi és új stílű J népdal is.
Fc - ke - te
föld
ne - ve - li
a
11 43 ÍM — Zeneelmélet I.
ter-mi
be - tyárt.
jó
bú - zát.
Sű - rö
Sű - rű
a
er-dő
er - dö
be-tyár
la 161
I
J J í
ká - sa.
i
Szép csár-dás - né
Fe - ke - te
föld
ne - ve - li
a
i ká -
ter - mi
a
gon-dot
jó
vi - sel
rá -
Sü-rü
bú - zát,
Sü-rű
be - tyárt.
er-dő
a
p=n
i
cr-dö
be - lyár
la -
J J '
'
1—t—H
Szép csár-dás-né
sa.
ja.
gon-dot
vi - sel
rá -
ja.
Bartók a Fekete föld dallamát kétféle formában hallhatta. A népdal ősi stílusú alakját könyvében közölte, új stílusú formáját kézirata őrzi. Mind az ereszkedő, mind pedig a kupolás dallamvonalra variánspélda is akad.
den - nap
sad -
Jaj
162
ni.
jó
szél
é
Mert
min
is - te - nem,
-
ri.
-
Még
kéli
den - nap
is - le - nem, is
-
te
a
szív - nek
ha
bá - nai
-
nem.
Gyászba
bo- rult
né-kem
az
é -
le
-
tem.
- in
"j. re - ám.
A
Egy kis - le - dny
ha-rag-szik
én-
n
csiz-mám-ba
kap - cá - nak sem
húz - nám.
ereszkedő kvintváltó 8 szótagú dallam Berzt Nagy János baranyai gyűjteményéből való. A Jaj istenem, istenem, istenem kezdetű népdal Seemayer Vilmos zalai gyűjtése. A
Meg köll a búzának érni
Némely új stílushoz.
A.ABC
formaszerkezetű népdalunk átmenetnek tekinthető az
Tempó giusto
F
Kocsma -
ros-né,
Mel-lé
je meg
Szol -
-
gá - l ó - ját
Ha zsan - dár
V
r
jő,
ir
F
-
kém ha - lat
cit
-
ro-nyosbort
ál
hír- a
sal
-
Sze - gény va - gyok, sze - gény-nek
sze - ret - tem,
tő - lem. Most
dás -
J:I
-
J
süs - sék
strá- zsá - ra
J ' nij i
ták
I
J
né
Poco rubato
i - ga - zán
n-
-
J
kend,
ad-jék
kend;
lít -
kend.
sa
lé - gyen
*
kend!
n j u i n i
szü - let - lem,
Az
lett sze - gény
i - ri - gyek
i - ga - zán
A
ró - zsá - mat
ei - ra - bol -
be - lő - lem.
163
A z új stílus A A B A képletéhez hasonlóan az 1. és 2. sor kadenciaja 1, a 3. sorban találjuk a dallam csúcshangját. A nem új stílusú ABCDésABBC formaképletű népdalok közt akad néhány, melyben az első sor kadenciaja 1, s a középső sorai magas járásúak, tehát kupouvonalűak.
Tempó giusto
.
Jász-kún-sá - gi — 1 Kis
?r
i* —
ko-rom-tól
gye-rék 1
d
ir r r r I P B
vagyok, Jász kun-sá - gon szü-let - tem. H d•
nagy ko-iomig
r r *—W
Ben-ne
j
1
K~
Ji
föl - ne-ve-löd-tem.
Tempó giusto
Jó dol-ga van a gyu-la - i
nem a -rat a
lo -vá
be van pakoi-va.
- nak.
ba-ká
- nak.
ír r r
Szé - nát,
J
Bor- jú - já - ba
za-bot
ir r J Ji
száz-húsz é - lés
P ^
1
Kisan-gya - lom, ér-ted let-tem ka-to - na.
Motívum, frázis, periódus Népdalaink formai elemzése nyomán felmerülhet a kérdés, müyen össze függésben állnak a műzenei formák a népdalformával. Népdalaink egy-egy sorát általában egy-egy motívum alkotja. Az 1—2., illetve a 3—4. sorból álló féldallamok a műzenei frázisnak, mondatnak felel nek meg. A teljes négysoros dalt periódusként értelmezhetjük. Példaképpen a Jászkunsági gyerek vagyok . . . kezdetű népdal (1. fent) formáját elemezzük Bárdos Lajos nyomán, az egyes sorok sajátos formaalkotó szerepének megjelölésével. 164
ÍA
J J
II
A nyitó mondat nyitó motívumának nyitó üteme. Fő hangja 5., mi.
J j I
A nyitó mondat nyitó motívumának záró üteme. Sorvégzője W, lá.
r r r r i
A nyitó mondat záró motívumának nyitó üteme. Fő hangja 8., lá.
M ^
J
J
A nyitó mondat záró motívumának záró üteme. Sorvégzője 5., mi.
j \ i- F r r i
A záró mondat
nyitó
motívumának
nyitó üteme. A dallamvonal felfelé tör. 5-tól (,10-esen át 8-ig,
mi-dó'-lá.
A záró mondat nyitó motívumának záró üteme. Fő hangja mi, a sorvégző szorosan kapcsolódik
^
r
r
| * ' J J .
Jj
Ji i i
a záró mondat záró motívumának nyitó üteméhez. Fő hangjai 8—5, Iá—mi.
A záró mondat záró motívumának záró üteme. Fő hangjai 5 — 1, mi— lá,.
Másfajta periódusdallam az általánosan ismert Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdal, melyben a periodizáló mondatok első fele azonos, a második fele kérdés-felelet viszonyban áll. A fólperiódusok sorvégződései: V I I — 1 . A periódusban tehát hasonló vagy éppen különböző frázisok társulnak egymással. Az együvétartozásnak különböző jegyei lehetnek, ezért az ősi stílusú, kvintváltó dallamokat is értelmezhetjük periódusként. 105
Tempó giusto
Mégö-lik a ti- kot bün-te - len,
Mégeszik
Megeszik tü-de-jét, ma*-já - ját,
Csó-kolom a ba-bám szép szá-ját.
Poro rubato
V"
LJ Ha
u
még - un - tad.
Csi - n á l - tass ko -
iiró
-
por -
i
zsám.
sót.
a hú-sát
i-n
Ve • km
J
sű - te - len.
J
vi - lá -
Te - met - tess el
im go-dat.
en-gem.
A Megölik a tikot bűntelen nyitó mondata magas járású, záró mondata mélyen van. Az azonos tartalmú félperiódusok sorvégzői 5 — 1. A kvintjellegű kérdés-felelet viszony a motívumok összetartozásában, de egy-egy dallamsoron belül is érvényesül. Ha meguntad, rózsám kezdetű népdal első sora már leereszkedik 4-re, s a második sor [>3-on zár. Az első mondaton belül a 4. nyitottabb, mint a [,3. A teljes népdalban viszont |>3 nyitottabb, mint 1: így a kisebb formai egységek épp úgy zárt formát mutatnak, mint a periódus. Ereszkedő dallamszerkezetű népdalaink formaszerkezetét Bárdos Lajos nyomán keleti periódusnak nevezhetjük.
FELADATOK 1. Keressünk nópdalpéldákat az ősi stílus A* A* A A, A* B* A B és
A*BAO
formaképleteire I 2. Keressünk ABCD, A B BO, dallamszerkezetŰ népdalokat I
A ABC,
ABOD,
AABB
3. Keressünk népdalpéldákat az új stílus formatípusaira! 4. Keressünk variáns sorokat! 5. Keressünk példákat reális és tonális kvint válaszokra! 6. Keressünk nyugati és keleti jellegű periódusértelmű népdalokat! 166
és
ABOC
