Nemzetközi példák az informatikai eszközök és alkalmazások felhasználására a mezőgazdaság területén

Nemzetközi példák az informatikai eszközök és alkalmazások felhasználására a mezőgazdaság területén [Előnyök és hátrányok, beruházás-megtérülési számítások és a magyarországi alkalmazhatóság elemzése]

Készült az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem E-business Kutatóközpontjában

Budapest, 2003. szeptember

2 / 127 IHM-PÁ-A4

A kutatás résztvevői és tématerületei Duma László, egyetemi tanársegéd, BKÁE, projektvezető (A, B fejezet) Füleki Dániel, egyetemi tanársegéd, BKÁE, kutatásvezető (A, B, C, D, E fejezet) Szántai Tamás, egyetemi tanársegéd, BKÁE, projektvezető (A fejezet) Sebők András, BKÁE, Ph. D. hallgató (A, D fejezet) Szépvölgyi Ákos, Ph. D. hallgató (C fejezet) Buslig György László, BKÁE, egyetemi hallgató (E fejezet) György László, BKÁE, egyetemi hallgató (B fejezet) Kovács Máté, BKÁE, egyetemi hallgató (A, B fejezet) Patassy Bálint, BKÁE, egyetemi hallgató (B, D fejezet) Román Gellért Richárd, BKÁE, egyetemi hallgató (A fejezet, internet-programozás) Schiberna Iván, SzIE, egyetemi hallgató (B fejezet) Smohai Ferenc, BKÁE, egyetemi hallgató (A fejezet) Szőke Enikő, SELS (Bukarest), egyetemi hallgató (A fejezet)

Ez úton szeretnénk köszönetet mondani dr. Tóth Józsefnek, a BKÁE Agrárközgazdasági Tanszéke docensének, a Gazdálkodási kar dékánhelyettesének szakmai tanácsaiért, illetve Velkei Józsefnek, Pest megye osztályvezető falugazdászának az általa nyújtott értékes információkért.

Informatikai eszközök a mezőgazdasági kereskedelemben BKÁE E-business Kutatóközpont

3 / 127 IHM-PÁ-A4

Tartalomjegyzék Nemzetközi példák az informatikai eszközök és alkalmazások felhasználására a mezőgazdaság területén.............................................................................................................. 1 A kutatás résztvevői és tématerületei.............................................................................. 2 Tartalomjegyzék................................................................................................................. 3 Ábrajegyzék ....................................................................................................................... 7 Táblázatjegyzék.................................................................................................................. 7 A.) Külföldi minták keresése és kiértékelése ..................................................................... 8 A.) Külföldi minták keresése és kiértékelése ..................................................................... 8 Bevezetés, célok.............................................................................................................. 8 Módszertan...................................................................................................................... 9 Vizsgált országok.......................................................................................................... 10 Értékelés........................................................................................................................ 12 A vizsgált honlapokról általánosságban .................................................................... 12 A megcélzott felhasználótábor ............................................................................... 14 Tulajdonosi szerkezet............................................................................................. 15 Kiszolgált földrajzi körzet...................................................................................... 16 A portálok életkora................................................................................................. 17 A portálok látogatottsága ....................................................................................... 17 Auditálás ................................................................................................................ 18 Funkcionalitás, tartalom ............................................................................................ 18 Mi található a honlapon? ........................................................................................ 18 A tranzakciós (piactéri, kereskedelmi) funkció...................................................... 22 Biztonság, regisztráció ........................................................................................... 24 A portálhasználat ára.............................................................................................. 26 Ajánlattétel ............................................................................................................. 27 Reagálás az ajánlatokra .......................................................................................... 29 Pénzforgalom a portálon keresztül......................................................................... 29 A tranzakciós funkció értékelése ........................................................................... 29 A kommunikációs funkció ..................................................................................... 30 A portálok összegző értékelése, néhány kiemelt funkció ............................................. 32 Mezőgazdasági piacterek az Európai Unióban.......................................................... 32


4 / 127 IHM-PÁ-A4

Mezőgazdasági piacterek a tengerentúlon................................................................. 37 Mezőgazdasági piacterek az Európai Unió egyes tagjelölt (CEC) országaiban........ 38 Hazai mezőgazdasági portálok .................................................................................. 39 B.) A mezőgazdasági ellátási lánc szereplői és egy informatikai fejlesztés várható hatásai ............................................................................................................................................... 41 Értékláncok a mezőgazdaságban, az agrárium szereplőinek hálózata.......................... 41 Kaposvár kistérségének példája ................................................................................ 44 A somogyjádi mikrotérség ..................................................................................... 44 Növénytermesztés .................................................................................................. 45 Az állattenyésztés................................................................................................... 46 A tevékenységek kapcsolódása .............................................................................. 46 Egy távoli példa – az ausztrál gyapjú sikertörténetének alapjai................................ 47 Az elektronikus kereskedelem hatása az ellátási láncra ............................................... 52 A logisztikai és ellátásiláncmenedzsment-szempontú értelmezés............................. 52 A hálózati gazdaság jelenségköre és tendenciái..................................................... 52 Hálózati hatások, a növekvő volumenhozadék elve .............................................. 53 Az üzletipartner-váltás egyszerűsödése ................................................................. 54 Az iparági standardok jelentősének növekedése.................................................... 54 Értékláncok versenye ............................................................................................. 55 Készletek áthelyeződése a szállításba .................................................................... 56 „One-stop-shop”..................................................................................................... 56 Az elektronikus kereskedelem potenciális hatásai a szereplőkre .............................. 59 Releváns mezőgazdasági kérdések............................................................................ 63 A fejezet összefoglalása, következtetések ................................................................. 64 C.) Esélyegyenlőtlenség az informatikai ellátottságban és a hozzáértésben a mezőgazdaság területén, javaslatok a feloldásukra .............................................................. 66 Bevezetés ...................................................................................................................... 66 Szereplők ................................................................................................................... 67 Ellátottság, szakadék..................................................................................................... 68 Informatikai infrastruktúra ........................................................................................ 69 Számítógépes ellátottság ........................................................................................... 70 A számítógép-használat ágazati jellemzői................................................................. 71 Fogadókészség ....................................................................................................... 74


5 / 127 IHM-PÁ-A4

Tartalomfejlesztés .................................................................................................. 74 Mediátor szervezetek .................................................................................................... 75 Termelői értékesítő szervezetek ................................................................................ 75 Termelői szervezetek működése, szerepe .............................................................. 76 Termelői szervezetek támogatása és együttműködése ........................................... 77 TÉSZ-ek magyarországi szabályozása................................................................... 78 MAGISZ.................................................................................................................... 79 Szaktanácsadói rendszer ............................................................................................ 80 Teleházak................................................................................................................... 81 A jelenlegi helyzet összegzése...................................................................................... 82 Legfontosabb tapasztalatok, problémák .................................................................... 83 A fejezethez felhasznált irodalom................................................................................. 85 D.) Költség-haszon elemzés a javasolt agrárkereskedelmi rendszer bevezetéséhez........ 87 Az elektronikus agrárpiactér és a kialakítandó szakértői hálózat terve – szükséges feltételek ............................................................................................................................ 87 Informatikai tudás...................................................................................................... 87 Agrárvégzettség és szakismeretek ............................................................................. 87 Nyelvismeret.............................................................................................................. 88 Ki lehetne „MIB”?..................................................................................................... 88 Eszközök és oktatás ................................................................................................... 88 A MIB-hálózat kiépítésének fontosabb paraméterei - áttekintés.................................. 89 A rendszer földrajzi kiterjedtsége: „demo”(előzetes) vagy teljes hálózat.............. 89 Az állami projektfinanszírozás időhorizontja ........................................................ 90 A mezőinformatikai biztosok és a falugazdászok „átváltási aránya” .................... 90 Eszközök száma és minősége................................................................................. 90 A portál többnyelvűsége ........................................................................................ 90 Oktatás.................................................................................................................... 90 Propaganda ............................................................................................................. 90 Az agrárportál kiépítésének lehetséges bevételi modelljei - áttekintés ........................ 91 A piactér lehetséges bevételei ................................................................................... 91 1. Eladás- vagy vételteljesítés (Buy/Sell Fulfillment)............................................ 92 2. Árutőzsde (Market Exchange) ........................................................................... 92 3. Kereskedelmi üzleti közösség (Business Trading Community) ........................ 92


6 / 127 IHM-PÁ-A4

4. Vásárlói csoportok (Buyer Aggregator)............................................................. 92 5. Disztribútor (Distributor) ................................................................................... 93 6. Virtuális bevásárlóközpont (Virtual Mall) ......................................................... 93 7. Metaközvetítők (Metamediary).......................................................................... 93 8. Árverési ügynök (Auction Broker) .................................................................... 93 9. Fordított aukció (Reverse Auction).................................................................... 93 10. Apróhirdetés (Classifieds)................................................................................ 94 11. Kereső ügynök (Search Agent) ........................................................................ 94 12. Premizált ügynök (Bounty Broker) .................................................................. 94 A kalkulációs sémában szereplő tényezők és összefüggéseik röviden......................... 95 A szakértői hálózat humánerőforrás-igénye .............................................................. 95 A rendszer kiépítésének költségtényezői................................................................... 97 A Pest megyei próbahálózat kalkulált költség-, létszám és darabszámadatai ......... 101 A bemeneti egységárak ........................................................................................ 104 A rendszer bevételi oldala ....................................................................................... 107 Reklámbevételek .................................................................................................. 108 Szponzorációs bevételek ...................................................................................... 109 Az Európai Unió célirányos forrásai.................................................................... 110 Állami finanszírozás............................................................................................. 110 A bevételek a kalkulációs séma szerint ................................................................... 110 Országos szcenáriók ................................................................................................... 113 Összefoglalás .............................................................................................................. 114 A fejezethez felhasznált irodalom............................................................................... 115 E.) A mezőgazdasági portál és az európai integráció..................................................... 116 Az információellátás biztosítása ................................................................................. 118 A reformok nyomon követése ................................................................................. 118 Földpiac ................................................................................................................... 120 Információszolgáltatási rendszer ............................................................................. 120 Kommunikációs csatorna biztosítása.......................................................................... 121 Koncentráció elősegítése ......................................................................................... 121 Intervenciós felvásárlás esete ............................................................................... 122 Borpiaci termelői szervezetek .............................................................................. 123 Támogatott mennyiségen felüli termelés................................................................. 124


7 / 127 IHM-PÁ-A4

Strukturális alapok – pályázati felkészülés ................................................................. 125 A fejezethez felhasznált irodalom............................................................................... 127

Ábrajegyzék 1. ábra: a világ internetező népességének megoszlása az elsődlegesen beszélt nyelv szerint . 13 2. ábra: A mezőgazdasági üzem működése és környezete....................................................... 41 3. ábra: ötfajta hazai termékpálya ............................................................................................ 43 4. ábra: a kaposvári kistérség mezőgazdasági termékpályái és kapcsolataik........................... 47 5. ábra: az ausztrál gyapjú termékpályája és a szereplők kapcsolódása................................... 48 6. ábra: a mezőgazdasági értékláncok egy általános felírása ................................................... 58 7. ábra: a családi gazdaságok információforrásai..................................................................... 68 8. ábra: a számítógéppel rendelkező gazdálkodók használati céljai ........................................ 73 9. ábra: működő teleházak és telekunyhók Magyarország vidéki térségeiben (2003)............. 82 10. ábra: az elektronikus piactér (üzemeltetésének) és a MIB-hálózat szereplőinek tervezett kapcsolati hálója ................................................................................................................ 89

Táblázatjegyzék 1. táblázat: E-Readiness index, a kutatás szempontjából releváns országok e-business környezetének összehasonlítása ........................................................................................ 11 2. táblázat: a kutatás során értékelt mezőgazdasági portálok és földrajzi helyük .................... 12 3. táblázat: az ausztráliai gyapjúbrókerek feladatköre és ennek informatizálási lehetőségei .. 49 4. Táblázat: a mezőinformatikai biztosi hálózat kialakításának humánerőforrás-igényei ..... 101 5. Táblázat: a szakértői hálózat kiépítéséhez szükséges infrastruktúra és költségei .............. 103 6. Táblázat: a mezőinformatikusi és portálrendszer működtetésének egyéb paraméterei ..... 106


8 / 127 IHM-PÁ-A4

A.) Külföldi minták keresése és kiértékelése

Bevezetés, célok Ebben a fejezetben a kutatási tervnek megfelelően már működő megoldások (portálok, mezőgazdasági informatikai implementációk és a hasznosításukra kiépített, vagy kiépítés alatt álló szakértői intézetek vagy hálózatok) felkutatására és összehasonlítására vállalkozunk. A kutatásunknak ebben a kulcsfontosságú részében mezőgazdasági kereskedelem köré szervezett internetes piacterekről, illetve vertikális portálokról1 adtunk értékelést, mégpedig azzal a céllal, hogy egy jól működtethető, Magyarországon sikeressé váló példát találjunk. Az értékelés egy sajátos, félig strukturált kérdőív segítségével zajlott (ezt tartalmazza az I. függelék). Összesen 15 portálról készült teljes felvétel, melyek zöme európai országokban üzemel (ebből egy hazai), de a külső referencia (benchmark) érdekében kettő Európán kívüli országokban található (egy az USA-ban, egy Argentínában; ez utóbbi – célkitűzései szerint – Közép- és Dél-Amerika jelentős hányadát kiszolgálja). A vizsgált portálokra mutató linkek2 áttekintése során is megerősödött az a feltételezésünk, hogy ezeknek a site-oknak nincs egy egységes, központi „irányítótornyuk”, hanem egymástól függetlenül, elszigetelten működtetik őket, s az izoláció pedig a rendszerek különbözőségében, alacsonyfokú és esetleges kompatibilitásában és az átjárás szinte teljes hiányában mutatkozik meg. Ez különösen furcsa, ha például az Európai Unión belül működő mezőgazdasági kereskedelmi és információs portálokat vesszük figyelembe. Röviden: az általunk értékelt portálok szigetrendszerek, vagyis egymástól független fejlesztések, valószínűleg egymásról keveset, vagy mit sem tudó üzemeltetők állnak mögöttük, akiknek láthatóan nem érdekük a rendszereik harmonizálása. (És ez nem is róható föl számukra, hiszen zömmel piaci alapokon üzemelő portálokról van szó, emiatt nem beszélhetünk központi koordinációról, amely itt az egységes kezelőfelületet és adatbázisokat kialakító háttértényező lehetne.)

1

A vertikalitás azt jelenti, hogy a szóban forgó internetes portál nem általános célú, hanem csupán egy iparághoz (jelen esetben a mezőgazdaság bizonyos szereplőihez) szól, számukra hordoz értékes információkat. 2 Ezek azok az internetes hivatkozások, amelyek a kérdéses honlapra mutatnak. A keresőmotorokkal egyfajta „reverse search”, vagyis visszafelé történő keresés útján álltak elő.


9 / 127 IHM-PÁ-A4

Módszertan A portálok értékelése egy több szakaszban fejlesztett és tesztelt, nyitott és zárt kérdéseket körülbelül fele-fele arányban tartalmazó, strukturált értékelő ív (kérdőív) segítségével történt (a kérdőív végleges változatát lásd a Függelékben). A vizsgálat 2003. április 3-tól július 14-ig tartott. A minősítést a BKÁE E-business Kutatóközpontja által felkért munkacsoport végezte el, általában egyénenként 2-3 portált értékelve. A kérdőív négy részre tagolódott, az első blokkban a portál azonosító adatait gyűjtöttük ki (címe a Világhálón, a felületén használt nyelvek), illetve a vizsgálat dátumát rögzítettük. A második szakaszban az általánosabb tulajdonságok kerültek górcső alá, úgymint az „első látásra” azonosítható felhasználói célközönség összetétele3, a tulajdonosi szerkezet, a portál által kiszolgálni kívánt földrajzi horizont (regionálistól globálisig), alapításának éve, a látogatottsági mutatók, illetve az auditálás módja és az erre megbízott szervezet megnevezése (esetleg honlapja). Sajnos majdnem mindegyik portálról hiányoztak az utóbbi adatok, vagy nem voltak nyilvánosak, ezért egy utólagos megkérdezésre4 is igény teremtődött, amellyel pontosabb adatokat tudtunk volna szerezni a portálok tulajdonosi szerkezetét, az induláskor befektetett tőke, a fenntartási költségek és természetesen a hozamok nagyságát illetően. A portálok egyes lapjairól leolvasható „megélhetési források” szintén a megkérdezés tárgyai voltak. Azonban a tizenöt kiértékelt portál közül csak négy üzemeltetőjétől kaptunk választ ezekre a kérdéseinkre, emellett a hazai Agrárkapu fenntartóival személyes megkérdezés során kaptunk kiegészítő információkat. A harmadik kérdésblokk jelentette a „mélyfúrást”, ugyanis ennek során mértük fel és osztályoztuk részletesen az egyes portálok tartalmi elemeit, amely főbb vonalaiban a kommunikációs és kereskedelmi (tranzakciós) funkció technikai és használhatósági vizsgálatát jelentette. Ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogy „miből él” az adott webhely, persze ezt is csak a megfigyelés által adott kereteken belül végezhettük el a kérdőív segítségével, ezért ezeket a meglátásokat szintén ki kell egészítenünk az utólagos megkérdezés eredményeivel. A negyedik kérdésblokk az azt megelőző három összefoglalását, illetve a portálról adott szintetikus értékeléseket tartalmazta. Kiemelendő ebből a blokkból, hogy az „első pillantásra” látha3 Ez azért volt fontos, mert az interneten egy adott honlapra először látogatók sokszor csupán másodperceket szánnak arra, hogy eldöntsék, nekik szól-e a lap, vagy sem. Ha az „öndefiníció” nem elég világos, akkor várhatóan nem sok „betévedő” látogatója lesz a honlapnak.


10 / 127 IHM-PÁ-A4

tó célközönség ellenőrzéseképpen beiktattunk egy kérdést, amely a portál részleges elemzése után fölsorolható, megcélzott mezőgazdasági aktorokra összpontosít. Itt található továbbá egy szintetikus, talán szubjektívnek is ítélhető osztályzat, amellyel a kiértékelő a portál átfogó minőségét jellemezte. (Megjegyzendő, hogy a kérdőív kérdéseinek jelentős hányada ötfokú osztályzásra épült, és ennek az eljárásnak a szubjektivitása ellenére koherens értékelések születtek. Ugyanakkor az osztályzatok alkalmat teremtettek pl. korrelációszámításokra is.) A továbbiakban a mezőgazdasági portálok részletes összehasonlítását, illetve szintetikus értékelését végezzük el.

Vizsgált országok Elsődleges célterületünk az EU tagországaiban fellelhető megoldások lajstroma volt, de ezen belül célszerűen a Magyarországgal több-kevesebb paraméterben (mind információs társadalmat, ezen belül az e-business terén tapasztalható fejlettséget, mind pedig mezőgazdasági ágazati szerkezetet illetően) megegyező országok megoldásait részesítettük kitüntetett figyelemben. Annak megállapítására, hogy az EU tagországok közül melyek állnak közel Magyarországhoz az információs társadalom vonatkozásában az Economist Intelligence Unit EReadiness5 indexét hívtuk segítségül, amely immár negyedik éve képez világszerte elismert mutatót a világ hatvan országának e-business környezetének összehasonlítására. A legfrissebb, 2003-as adatok szerint Magyarország a 29. helyen van. Az Európai Unió tagállamai – nem meglepő módon – mind előkelőbb helyezést értek el, amint az az 1. táblázatban látható.

4 5

A Web-alapú kérdőívet a BKÁE EBK honlapján helyeztük el http://graphics.eiu.com/files/ad_pdfs/eReady_2003.pdf


11 / 127 IHM-PÁ-A4

2003 e-readiness index Helyezés (60-as listán) 1 2 3 (holtversenyben) 3 (holtversenyben) 3 (holtversenyben) 6 7 13 14 15 17 19 21 22 23 26 27 29 30 34 35

2002-es helyezés

Ország

4 7 2 1 3 10 11 8 13 15 16 17 19 24 22 23 27 29 31 36 35

Svédország Dánia Hollandia USA Nagy-Britannia Finnország Norvégia Németország Ausztria Írország Belgium Franciaország Olaszország Portugália Spanyolország Görögország Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Argentína

1. táblázat: E-Readiness index, a kutatás szempontjából releváns országok e-business környezetének összehasonlítása6

A táblázat világosan mutatja, hogy hazánk e-business környezetének fejlettségéhez az Európai Unió országai közül Görögországé, Spanyolországé, Portugáliáé és Olaszországé áll a legközelebb. Az Európai Unióhoz hamarosan csatlakozó tagjelölt országok közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia nagyon hasonló helyzetben van, mint Magyarország, ezért lehet érdekes az ezekben az országokban működő agrár elektronikus piacterek felkutatása és elemzése. Az említett országokon kívül az EU agrárágazatát tekintve jelentősebb országaiban keresünk mintaértékű megoldásokat. (Németország, Hollandia, Íroszág, Egyesült Királyság) Egy-két példa erejéig az EU leendő és jövőbeli határain kívülre is tekintettünk, itt is elsősorban a Magyarországgal megegyező karakterisztikájú országokra, illetve mintaértékű megoldásokra összpontosítva. Az Egyesült Államok és Argentína ezért került be a célországok csoportjába. Ezeket az országokat vastagított szedéssel jelöltük az 1. táblázatban.

6 Az e-Readiness index számítása: Nagyjából 100 mennyiségi és minőségi kritérium hat elkülönülő kategóriába szervezett összesítéséből számítják a rangsort. A hat kategória (és a modellben szereplő súlyuk): konnektivitás és technológiai infrastruktúra (25%), üzleti környezet (20% – ennek az Economist Intelligence Unit-nek 60 országot lefedő „üzleti környezeti rangsor” c. kimutatásába bevont 70 indikátor jelenti az alapját); fogyasztói és üzleti alkalmazkodás (20%), társadalmi és kulturális környezet (15%), jogi és szabályozási környezet (15%), illetve támogató e-szolgáltatások (15%).


12 / 127 IHM-PÁ-A4

Értékelés A vizsgált honlapokról általánosságban Az alábbi táblázatban foglaltuk össze, hogy mely országokban milyen mezőgazdasági jellegű portálokat vizsgáltunk. Mezőgazdasági site címe (URL) Szerver helye (ország) Ország besorolása www.agrimanager.de

Németország

EU-tagállam

www.farmking.de

Németország

EU-tagállam

www.agromarketplace.com

Hollandia

EU-tagállam

www.ukfarmads.com

Nagy-Britannia

EU-tagállam

www.agritrading.net

Nagy-Britannia

EU-tagállam

www.farm2trade.ie

Írország

EU-tagállam

www.greentrade.net

Franciaország

EU-tagállam

www.agriok.it

Olaszország

EU-tagállam

www.agroportal.pt

Portugália

EU-tagállam

www.agroterra.com

Spanyolország

EU-tagállam

www.agrositio.com

Argentína

Tengerentúli

www.forthefarm.com

USA

Tengerentúli

www.agroweb.cz

Csehország

EU-tagjelölt

www.agrointernet.pl

Lengyelország

EU-tagjelölt

www.agrarkapu.hu

Magyarország

EU-tagjelölt

2. táblázat: a kutatás során értékelt mezőgazdasági portálok és földrajzi helyük

A táblázatból tehát kitűnik, hogy a tizenöt vizsgált mezőgazdasági portálmegoldás jelentős hányada (10 honlap) az Európai Unió tagországaiban működik, három a tagjelölt országokban (ebből az Agrárkapu hazánkban), és kettőt – mintegy kitekintésképpen, avagy a mérce szélesebb horizontra helyezése végett – az amerikai kontinensről vettünk górcső alá, egyet az


13 / 127 IHM-PÁ-A4

Egyesült Államokból (ahol egyébként jó néhány másikat is választhattunk volna), illetve Argentínából. A vizsgálatot nehézzé tette a nyelvi diverzitás, ami az internet világában meglepő, hiszen éppúgy, ahogyan az üzleti életben, az angol nyelvet a Világhálón szintén egyeduralkodónak gondolnánk. Az alábbi ábra valóban a hegemónia hipotézisét támasztja alá:

1. ábra: a világ internetező népességének megoszlása az elsődlegesen beszélt nyelv szerint10

A vizsgált portáloknak viszont csupán kicsit több mint egyharmada „tudott” angolul, ebből négynél evidens módon, hiszen az üzemeltető országában hivatalos nyelv, és csupán kettőn, a holland és a francia portálon szerepelt transzfernyelvként. A nyelvi inkompatibilitás még egy réteggel vastagítja a portálok keretrendszereinek inkompatibilitásából, így átjárhatatlanságából adódó falat. (Bár az is megjegyzendő, hogy nem ugyanazon a szinten. Míg a rendszerek átjárhatósága az üzemeltetői szinten történő összekapcsolásukat tenné lehetővé, a nyelvi átjárhatóság – például az angol nyelv mint közvetítő beiktatása – hiánya a portálok használói bázisát osztja meg, ezzel gátolva a világhálón keresztül zajló kereskedelem földrajzilag független területi eloszlásúvá válását.)

10

Forrás: http://global-reach.biz/globstats/index.php3 Az idézőjel az üzleti tervek szinte teljes légből kapottságára, illetve esetleges hiányára utal. A 2000. előtt beindított internetes vállalkozások java csak annyit látott előre, hogy „jó sok felhasználónk lesz, és majd jó sok pénzt szedünk be tőlük – a kiszolgálás mikéntje, illetve a tömegek kezelésének módja általában homályban maradt.” A dotkom-válsággal mindazonáltal a tanulmány terjedelmi korlátai miatt csak érintőlegesen foglalkozunk 12


14 / 127 IHM-PÁ-A4

A megcélzott felhasználótábor

A portáloknak, mivel kiválasztásuk alapját az adta, hogy rendelkeznek agrárpiactérrel, értelemszerűen van egy „tipikus” megcélzott felhasználói tábora, de egyes oldalak mások számára is értékes lehetőségeket tartogatnak, és ezeknek az „atipikus” felhasználóknak a körét is többé-kevésbé hathatósan szólítják meg. Tipikus felhasználónak minősülnek a termelők (farmerek vagy családi gazdálkodók, mezőgazdasági kisüzemek, termelőszövetkezetek), a termény- és állatfelvásárlók, a mezőgazdasági nyersanyagok, állati termékek feldolgozói, takarmánygyártók, de általában a mezőgazdasági gépek gyártói és forgalmazói (és természetesen a termelők mint vevők) is megmutatkoznak a felhasználók sorai között. A tanulmány következő fejezetében több példával is illusztráljuk, hogy konkrétan kik is ezek a szereplők. Atipikus felhasználóknak sorolhatjuk a mezőgazdasági szakképzésben dolgozó oktatókat és az ott tanuló diákokat (közép- és felsőfokú intézetekben egyaránt), az agrárkamarák tisztviselőit, a mezőgazdasági brókereket, a szabadúszókat, a földtulajdonosokat, az importőr és exportőr kereskedelmi társaságokat, és minden olyan szolgáltatót, aki a mezőgazdasági kereskedelem katalizálásához nyújt kiegészítő szolgáltatást, így például a teherfuvarozókat, a pénzügyi, számviteli és pályázati tanácsadókat, illetve a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakértelmiségieket. A célközönség szerinti distinkció alapját általában az adja, hogy mennyire specializálja magát az adott portál egy bizonyos földrajzi horizontra, nyelvi közösségre vagy termékskálára, illetve mennyire definiálja azt, hogy célközönsége melyik tagjának milyen szerepet szán, milyen csatornákat határoz meg előre. Például az Írországban működtetett Farm2Trade agrárportál a bizonyos terméktanács esernyője alá tartozó nagykereskedőket mint eladókat, akikkel a cég munkatársai személyesen is felveszik a kapcsolatot, köti össze a farmok (családi gazdaságok) menedzsereivel mint vevőkkel. További szempont még a regisztrált felhasználók körének zártsága vagy nyitottsága. (A zártságot általában a regisztrációs adatok érvényességi körének behatárolásával, illetve a regisztráció alatt álló felhasználók ellenőrzésével érik el. Annak ellenére, hogy ez a világhálón megszokotthoz képest meglehetősen rigorózus bánásmódot jelent, mégis ezek a portálok bonyolítanak nagyobb forgalmat.)


15 / 127 IHM-PÁ-A4

(A negyedik átfogó kérdésblokkban – egyfajta post-testként – újra leírattuk a portált kiértékelőkkel, hogy a vizsgálatot követően kiket látnak elsődlegesen megcélzott felhasználónak. Itt csupán néhány esetben változott meg az első látásra is kirajzolódó célközönség képe, főként egy-két kiemelt termékcsoport kapott hangsúlyt a próbahasználat alatt, például egyik esetben a gombatermesztés területén tevékenykedők számára szélesebb lehetőségeket kínált a piactér, másutt elsődlegesen a kis- és középtermelőket várták ajánlataikkal, egy másik esetben pedig a szerződött (szponzoráló) gépgyártók termékskáláját is bemutatta a site.)

Tulajdonosi szerkezet

A portálok – bármilyen más médiumhoz hasonlóan – tulajdonossal (üzemeltetővel) rendelkeznek, hiszen folyamatos karbantartást és tartalomfrissítést igényelnek. A tulajdonos és az üzemeltető szerepe az agrárpiacterek esetén általában összemosódik, vagyis a finanszírozás és az effektív fenntartás ugyanazon kézben összpontosul. Meglepő, hogy a portálok csupán elenyésző hányada (kettő a tizenötből) állami fenntartású, döntő többségük magánkézben van. Az innovatív beruházások felhasználói bázisa általában irracionálisnak tűnő mértékű kezdeti tőkebefektetés segítségével növelhető az önfenntartáshoz (rentabilitáshoz, illetve piaci tranzakció-volumenhez és -gyakorisághoz) elégséges szintig, s ilyen beruházást magánvállalkozások nagyon ritkán kockáztatnak meg (hazánkban a Westel mobiltelefon-szolgáltató indult hasonlóképpen, és számításaik – a mai eredményeik tükrében – igazolódtak, azonban a példájuk szinte egyedülálló). A hazai agrárportálról és a használatát népszerűsítő, illetve katalizáló szakértői hálózat kiépítésének lehetőségéről, felelősségéről és költségvonzati forgatókönyveiről ki fogunk térni az ennek szentelt fejezet során. Azonban már itt előrebocsátjuk, hogy véleményünk – és a vizsgálat tapasztalatai – szerint mezőgazdasági portált csak akkor lehet kizárólag piaci alapokról sikeresen beindítani és hosszú időn át fenntartani, ha azt vagy rendkívül nagy tőkebefektetéssel indítja be a tulajdonosa, vagy a mezőgazdaság egy szűk szeletével (például csak gépkereskedelemmel vagy csak organikus (vagy bio)termelés során előállított termékekkel) foglalkozik a honlap.


16 / 127 IHM-PÁ-A4

Kiszolgált földrajzi körzet

A vizsgált portálok legtöbbje vagy impresszumában, vagy a regisztráció során tudatja a felhasználóval, hogy milyen országokból (földrajzi egységekből) veheti igénybe a szolgáltatást. Ahol ez mégsem történt meg, ott általában a portál által használt nyelvek szorították földrajzi keretek közé a felhasználók lehetséges táborát. Az általunk értékelt horizontok a következők voltak: regionális vagy megyei, országos, országcsoportra kiterjedő, kontinensre kiterjedő vagy globális. A leggyakrabban csupán országos érdekeltségi körű portálokkal találkoztunk, de az Európai Unió országaiban működők közül jelentős részt képeztek az egy adott országcsoportra (azonban sohasem az egész Unióra vagy Európára) kiterjedő szolgáltatást nyújtó megoldások. A két németországi portál közül az egyik (www.agrimanager.de) csak hazai felhasználókat céloz meg, a másik (www.farmking.de) azonban Németország, Svájc, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Dánia, Lengyelország és Magyarország internetes kereskedelem iránt érdeklődő termelőit és felvásárlóit célozza meg (a regisztráció során „választható” országok alapján). Ez a felsorolás azonban nem tűnik teljességre törekvőnek, főként azt figyelembe véve, hogy két EU-tagjelölt is szerepel közöttük (hazánk és Lengyelország). A hollandiai fenntartású www.agromarketplace.com háromnyelvű (angol, holland, és spanyol nyelven jelennek meg az információi), így a nyelvi korlátok megszabta országcsoportra terjed ki a vonzáskörzete. Az agritrading.net NagyBritannia és Írország agrárkereskedelmi webhelye kíván lenni, míg a tengerentúli kontrollként megvizsgált www.agrositio.com (Argentína) érdekes módon nem Latin-Amerika spanyol nyelvterületeit célozza meg, hanem Brazíliát is (holott portugál felülettel nem rendelkezik), illetve a spanyolajkú országok közül csak néhányat (Chilét, Mexikót, Uruguay-t, és értelemszerűen magát Argentínát), de a kiválasztás elve itt sem teljesen nyomon követhető. Globális felhasználói horizontot csak egyetlenegy portál célzott meg, a franciaországi székhelyű GreenTrade (www.greentrade.net), amely organikus módon előállított mezőgazdasági termékeket áramoltató piacteret (és a hozzá kapcsolódó információs portált) üzemeltet. Ugyanakkor ez a webhely volt az egyik leglátogatottabb, kereskedelmi ajánlatokkal leginkább teletűzdelt oldal. Valószínűsíthető, hogy a kereslet és kínálat aggregálásában annál nagyobb szerepe lehet egy informatizált piactérnek, minél kisebb az adott piaci szegmensben a vevők és az eladók földrajzi és tőkekoncentrációja. Az organikus gazdálkodás valóban az a terület,


17 / 127 IHM-PÁ-A4

ahol a termelők általában nem nagyok, és földrajzilag elég sporadikusan oszlanak el, ezért szinte magától értetődő, hogy az ebben a mezőgazdasági szegmensben zajló kereskedelem diverzifikált, minden terméktípusban kellő kínálati és keresleti változatosságot, illetve volument produkáló piac csak egy internetes, országhatárokon átívelő megoldással érhető el.

A portálok életkora

A honlapok üzembe helyezésének időpontja azért lényeges, mert az internetes cégek zöme 2000. elején válságos helyzetbe került, majd csődbe is ment (ez volt az úgynevezett dotkomválság). A jelenségnek sokféle oka van, többek között a múlt évtized végére hihetetlen nagyságúra duzzadt „repülőtőke”, amely mindig a legvonzóbbnak tűnő (legnagyobb mértékű elérhető hasznot és legrövidebb időn belüli megtérülést ígérő) befektetési lehetőségekbe áramoltatták, azonban a Délkelet-ázsiai pénzügyi krach idején gyorsan ki is vonták azokból. Ennek tehát az akkori „új gazdaság” üdvöskéjének kikiáltott e-kereskedelem látta a legnagyobb kárát, amely általában nagy, de nem elkötelezett (és általában alacsony vásárlási hajlandóságú) felhasználói közönséget vonzott, mialatt a portálok megalapozására szőtt „üzleti tervek”12 pont erre a nagy létszámra és a fejenkénti, elfogadható szintű vásárlói költésszintre alapoztak. A tőkebeáramlás idején tehát nagyon népszerű ötletnek számított a portálépítés, akár olyan funkciókra is, amelyek megtérülése több mint kockázatosnak volt mondható. Az általunk vizsgált mezőgazdasági portálok legtöbbje is ez előtt a krach előtt épült, és a ma már nem kifejezetten gyakran aktualizált adattartalmú portálindexekben szereplő címek legjava nem is mutat működő oldalra (egy ilyen információforrás- és kereskedelmiportálindex például az USA-ban üzemelő www.agrisurf.com), ezzel is jelezve az „iparági fluktuáció” nagy mértékét.

A portálok látogatottsága

Sajnos a legtöbb honlapon egyáltalán nem volt nyilvánosan feltüntetve, hogy időegységenként (tipikusan naponta), esetleg a honlap fennállása óta mennyien látogatták az adott portált. Egyedül az Agroportal.pt portugál mezőgazdasági piactér és információs portál adatai publikusak: 2003. január 1-én lezárt adataik szerint napi 974 látogatást tettek náluk (ebben benne van az esetleg aznap többször visszalátogató felhasználó is), illetve 2002-ben átlagosan Informatikai eszközök a mezőgazdasági kereskedelemben BKÁE E-business Kutatóközpont

18 / 127 IHM-PÁ-A4

3297 oldalt töltöttek le naponta (ez durván 3,5 oldal/session13-t jelent, ami nem mutat kifejezetten messzemenő „lapozást” a honlap oldalai között). Az utólagos kérdőíves megkérdezés során azt a tájékoztatást a látogatószám napi bontásban az utóbbi egy év során egyenletesen napi 500 fölött maradt. Az Agritrading.net Az utólagos kérdőíves felvételhez kapcsolódó személyes információkérés során az Agrárkapu.hu fenntartói is megadták a látogatottsági adatokat, amelyek szerint idén a napi látogatószám 250-260 körül alakult (kiszűrve a többszöri látogatásokat).

Auditálás

Még a látogatottsági adatai közzététele miatti kivételnek számító Agroportal.pt sem tette közzé, hogy ki mérte a látogatottságot. Ezt általában külső, független szervre kell bízni az objektivitás érdekében, hiszen míg a fizikai hordozón forgalmazott szellemi termékek esetében a kiadott példányszám így is, úgy is korlátok közé szorítja a megvásárolt példányok számát, addig az interneten bárki bármit állíthat az oldalát látogató felhasználók számáról, hiszen a honlap bármekkora látogatottság esetén sem „fogy el”14. Az Agroportal.pt a WebAudit szolgáltatását használja a látogatottság mérésére, illetve a mélyebb használati statisztikák öszszeállítására, míg az Agrárkapu.hu belső auditálási rendszert alkalmaz.

Funkcionalitás, tartalom Ebben a szakaszban részletes ismertetést adunk a honlapokon általában fellelhető funkcionális elemekről, illetve arról, hogy mindent egybevetve mennyire volt jellemző ezek alkalmazása. Igyekszünk itt csupán egyszerű javaslatokra összpontosítani, és a leíró jelleget kidomborítani. Az ajánlásokat később, a fejezet végén részletezzük.

Mi található a honlapon? 13

A session jelentése: egy adott IP-címről (számítógépről) egy adott honlapon (és aloldalain) tett látogatás. Hosszabb szünet után új session kezdődik, ha ugyanarról a gépről újból betöltik a honlapot. Ennek az időköznek a hossza üzemeltetőtől függ, de természetesen a kilépés utáni újra belépés is új session-t indít (ha van lehetőség login/logout-ra). 14 Itt nem vesszük figyelembe az amúgy korlátozott sávszélesség és gépi kapacitás miatt néha fellépő „eldugulást”


19 / 127 IHM-PÁ-A4

Ebben a részben megpróbáltuk minél részletesebben felderíteni a mintában szereplő honlapok funkcióit annak érdekében, hogy irányelveket nyerjünk arra vonatkozóan, hogy egy esetleges magyar agrárpiactérnek milyen funkciókkal kell feltétlenül rendelkeznie. Ahol célszerű, az adott funkció kapcsán adjuk meg a hazai portálmegoldással kapcsolatos elvárásainkat, javaslatainkat. Tapasztalataink szerint a mintában szereplő agrárpiaci megoldások nagy részében található naponta frissülő rovat. Feltételezhető, hogy mindenképpen szükség van erre a funkcióra, ha a honlap fenntartója el szeretné érni, hogy a mezőgazdaságban érdekelt felhasználók minél gyakrabban látogassanak a honlapra információszerzési célból is, és nem csak akkor, ha kereskedni szeretnének. Márpedig a gyakori látogatások kulcsfontosságúak a honlap fenntarthatóságának szempontjából. Nem kell magyarázni, hogy minél magasabb a látogatók átlagos napi száma, annál értékesebbek a honlapon található reklámfelületek (azon túl, hogy a portálon közzétett tartalmak is nagyobb hatásfokkal hasznosulnak). Alapvetően kétféle megoldás kínálkozik a naponta frissülő rovatok létrehozására: hírszolgáltatóktól átvett tartalommal vagy saját előállítású tartalommal. Véleményünk szerint mindkettőre szükség van. A szinte percenként frissülő tematikus hírek is nagy vonzerőt jelentenek, de a komoly, hosszútávon is érvényes saját előállítású tartalom is. Mindkettő megtalálható a vizsgált honlapok majdnem mindegyikén. Véleményünk szerint szinte elengedhetetlen mind az átvett, mind a saját előállítású szakmai tartalom megjelenítése a magyar megoldáson. Ezek ugyanis létrehoznak egy olyan tudásbázist, amiért szinte már önmagában is érdemes meglátogatni a honlapot. A tudásbázist és szakmai híreket érdemes archiválni, és biztosítani a hosszú időn át való elérhetőséget. Az archívum funkció is megtalálható volt a mintában szereplő honlapok jelentős részében, és fontos, hogy megjelenjen a hazai megoldásban. Azok számára, akik csupán néhány, előre meghatározott tartalmi elemet (cikket, hírt stb.) szeretnének megtalálni a honlapon, anélkül, hogy órákat kelljen szánniuk a készítők által kialakított struktúra bejárására és átlátására, fontos segítség a belső kereső. Ez is olyan funkció, amellyel majdnem minden kiértékelt honlap rendelkezik. Világtendencia, hogy az interneten való keresés egyre fontosabbá válik15. A trend arra utal, hogy a Világháló használói egyre tudatosabbak, egyre konkrétabb kérdésekkel és igényekkel lépnek föl az internetre, vagyis a

15

The Wall Street Journal Europe így ír erről: „A keresés a második legnépszerűbb tevékenység az interneten az emailezés után.” (Forrás: The Wall Street Journal Europe 2003. júl. 15, Yahoo Agrees to Buy Overture, A4.o.)


20 / 127 IHM-PÁ-A4

nemrégen még uralkodó használati mód, a szörfölés háttérbe szorul a kulcsszavas keresés, illetve a találatok közti válogatás mögött. Ez azt is maga után vonja, hogy a honlapon belüli keresés fontossága megnő. Ezt a funkciót sem lenne szabad kihagyni a magyarországi megvalósításból. Érdekes módon a kommunikációt elősegítő interaktív rovatok (fórumok, chat-ek) a vizsgált honlapok alig több mint felében voltak megtalálhatóak. Ráadásul – mint később látni fogjuk – nem is jellemző rájuk a jó kihasználtság. Mindazonáltal javasoljuk, ha nem is a honlap hangsúlyos részeként, de azért meg kell, hogy jelenjen egy ilyen funkció, mert elősegítheti egy olyan használói közönség létrejöttét, amely gyakran látogatja meg a honlapot azért, hogy kapcsolatba léphessen sok mezőgazdaságban érdekelt társával és megoszthassa tapasztalatait, véleményét, egyszóval az interaktív rovatokon belül érdekközösség formálódjék. A honlap fenntartói és használói közti kommunikációt segíti elő a hírlevél, ami a kiértékelt agrárpiaci megoldások kicsit kevesebb, mint felében volt megtalálható. Ez alapján elgondolkodtató, hogy érdemes-e ezt a szolgáltatást bevezetni a magyarországi agrárpiactéren. A bevezetés mellett szól az, hogy ha van már saját előállítású tartalom, abból könnyűszerrel elő lehet állítani egy havonta megjelenő hírlevelet. Az egyedüli kérdés az, hogy hányan vennék igénybe ezt a szolgáltatást. (Általános tapasztalatok szerint ez a szolgáltatás elég népszerű, de a hírlevelek olvasottsági fokát ritkán mérik. Kapcsolatteremtő értéke ennek ellenére van, főként a honlaphoz eleve hű felhasználók esetében.) Ma már szakmai standard az interneten, hogy a honlapoknak, de különösen a piactereknek rendelkezniük kell impresszummal, copyright üzenettel és adatvédelmi üzenettel. Ez egyfajta értelmezés szerint a médiakonvergenciát jelzi, hiszen az internetes tartalmak a klasszikus nyomtatott sajtóra (de általában a szellemi termékekre) jellemző jogi védelmet kapnak, amely az internetnek a kezdeti, még az üzleti világ előtti, a tartalmak szabad cirkulációját hirdető korszakában teljesen idegenszerű lett volna. Impresszummal a megvizsgált weblapok majdnem mindegyike, viszont copyright, valamint adatvédelmi üzenettel csak a honlapok fele rendelkezik. Mindazonáltal a magyar megvalósításnak mindenképpen rendelkeznie kell mind a három üzenettel. A honlapok egyik, kezdetben lényeges, ma már egyre inkább halványuló jelentőségű bevételi forrása a reklámokból származó jövedelem. Ezért az interneten látható honlapok nagy része képes reklámok megjelenítésére. Legtöbb esetben a reklám egy ún. bannerben16 vagy

16

Reklámcsík. Az internetes oldalakon tipikus, előre meghatározott kiterjedésű képernyőrészlet, amelyen a hirdető a hirdetését elhelyezheti. Oldal tetején jellemző, de más pozíciókban is előfordul.


21 / 127 IHM-PÁ-A4

boxban17 jelenik meg. Ilyen lehetőséget majdnem minden vizsgált agrárpiactéren találtunk. Más kérdés, hogy sok esetben a bannerekben önreklámok, magát a honlapot reklámozó hirdetések voltak láthatóak. Néhány esetben viszont egészen változatos, sokszínű reklámokat láthattunk. (Pl. www.agroportal.pt, www.agroterra.com) Mivel az általunk vizsgált portálok mindegyike vertikális volt, azaz egy szakmai célközönségnek szóló tartalmakat mutatott be, így a hirdetések zöme is elsősorban mezőgazdasági érdekeltségű termelő vagy szolgáltató cégek figyelemfelhívásait tartalmazta. A hirdetés – főleg akkor, ha a felhasználói célközönség nagysága miatt életképes – lehetőséget teremt arra, hogy a portál más, például kereskedési funkcióit részlegesen finanszírozza, ezzel legalább valamelyest hozzájáruljon ahhoz, hogy a felhasználók felé a működtetés ingyenes legyen. Alapvető igény lenne az, hogy ha van reklámozási lehetőség, legyen médiaajánlat is. Ennek ellenére kifejezett médiaajánlatot csak a mintában szereplő agrárpiaci megoldások alig fele tartalmazott. Viszont ahol nem volt külön médiaajánlat, ott az impresszumban jelezték, hogy kivel kell felvenni a kapcsolatot a reklámozás ügyében. Véleményünk szerint a magyar megoldásnak a legfejlettebbek közé kell tartoznia azzal is, hogy széleskörű reklámozási lehetőséget biztosít, és megtalálható rajta a médiaajánlat. További fontos funkció a szakmai linkgyűjtemény. Ha egy honlap jól kategorizált, sok linket tartalmazó linkgyűjteménnyel rendelkezik, kiindulópontja lehet számos szakmai témájú keresésnek, ami szintén növeli a látogatottságot. Majdnem minden vizsgált piactér rendelkezett linkgyűjteménnyel, amelyek részben belföldi szakmai szervezetek, részben külföldi, hasonló megoldások honlapjaira mutattak. Mivel ez alapvető tájékozódási segédfunkció, ezért elengedhetetlen a hazai megoldásban is. Egy jól működő piactér működéséhez szükséges, hogy legyen rajta védett terület, amelyet csak a regisztrált felhasználók18 vehetnek igénybe. A vizsgált piacterek nagy részében volt is ilyen terület. Megállapítható, hogy az értékelőktől csak olyan honlapok kaptak legjobb, azaz 5-ös osztályzatot, amelyek rendelkeznek ilyen területtel. Végül számos olyan szolgáltatást és funkciót találtunk a honlapokon, amelyek kifejezetten a mezőgazdaságban érdekelt célközönség egy-egy sajátos igényét fedi le szakszerű módon. Érdemes áttekinteni ezeket, és megvizsgálni a magyarországi adaptációba való beépítés lehetőségét. Ezek olyan apró megoldások, amelyek sok vállalatot illetve magánszemélyt

17

A lap belsejében lévő, elkülönített hirdetési felület (szövegdoboz). Képet és animációt tartalmaz általában. A portál szolgáltatásainak teljes skálája általában csak regisztráció után érhető el. Ez a felhasználó adatainak a portál fenntartójának adatbázisába való felvitelét, illetve a használat biztonsági és jogi feltételeinek megismerését és elfogadását is jelenti. 18


22 / 127 IHM-PÁ-A4

vonzhatnak a honlapra. Fontos megvizsgálni a költségvonzatukat. Sok esetben független szolgáltatás kerül beépítésre, aminek jól kalkulálható fix havi költsége van.

A következő speciális szolgáltatásokat találtuk: à

Időjárás-jelentés

à

Térkép, amelyen látszik, hogy melyik hirdető hol található

à

Előfizetés különböző agrárfolyóiratokra

à

Eseménynaptár – kiállítások, szimpóziumok, szemináriumok

à

Állásközvetítés

à

Könyvvásárlás

à

Szavazás19

à

Szakértői tanácsadás

à

Egyszerű céges alhonlap20 elkészítésének lehetősége

à

Márkanév- és védjegybejegyzés

à

E-mail21

à

Aukció22

à

Online hitelfelvétel

à

Biztosítás

à

Tőzsdei információk

A különleges funkciókat és a honlapok osztályozását összevetve egyértelműen megállapítható, hogy a több extra szolgáltatással rendelkező honlapok magasabb osztályzatot kaptak az értékelőktől.

A tranzakciós (piactéri, kereskedelmi) funkció

19 Általában egy vagy több zárt kérdésre adott válasz kiválasztása révén szokott lebonyolódni. Gyakran magának a honlapnak a tartalmára vonatkozó véleménynyilvánítást céloz meg. 20 Ez azt jelenti, hogy az adott portál a saját tárhelyén és domainjén belül „szeletet” biztosít az e szolgáltatást igénybevevők számára. 21 A portál domainnevére végződő (esetleg arra utaló) e-mail címet kap az igénylő 22 Az árverés általában a piacterek alapszolgáltatása, a tranzakciók zömét ez adja, de az agrárpiacterek esetében a dinamikus árakon való kereskedés nem volt annyira hangsúlyos. A megvalósítás során a honlap keretrendszerébe beleillesztenek egy aukciókezelő szoftvert, hogy képes legyen kezelni a dinamikus árakat, ajánlati időkorlátokat és a licitálást. Ha „házon belül” nincs erre lehetőség, akkor egy külön aukciósházzal szerződnek a lebonyolítás érdekében. A rendszer használata akár sokszor egyetlen vevő/eladó (eseti kereskedés) esetében is előnyös.


23 / 127 IHM-PÁ-A4

A kutatás során alaposan felderítettük azt, hogy a mintában szereplő agrárpiaci portálok miként valósítják meg az elektronikus piacterek egyik alapvető funkcióját, a tranzakciós funkciót, más néven az adásvételt. Magától értetődő, hogy a piactér funkció minden vizsgált honlapon megtalálható volt, hiszen éppen emiatt kerültek be a mintánkba. Először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen formában jelenik meg a tranzakciós funkció. Négy esetet különböztettünk meg, ezek sorban: e-bolt (katalógusáruház), nagykereskedelmi közvetítőfelület (esetleg aukció), adatbank és árutőzsde. Az e-bolt lényegileg abban különbözik a nagykereskedelmi közvetítőfelülettől, hogy egy gyártó vagy forgalmazó termékeit lehet megvásárolni rajta keresztül, kiskereskedelmi formában. Egy eladó áll szemben sok vevővel. Az elektronikus piactér esetén mind az eladói, mind a vevői oldalon sok szereplővel találkozunk. Azokban az esetekben definiáltuk a tranzakciós funkciót információközvetítőként, amikor a honlap csupán a szállítókról és a vevőkről szóló információk, valamint az egyéb releváns információk közzétételére szorítkozik (például elérhetőségi helyek és címek felsorolásával) a komplexebb adásvételi folyamat lebonyolítása helyett vagy mellett. Végül azokat a honlapokat jelöltük meg árutőzsdeként, ahol közvetett – a valós árutőzsdére való hivatkozás útján – vagy közvetlen módon megjelentek a szokásos napi kereskedésen túl az árutőzsdékre jellemző funkciók. (Pl. határidős és/vagy opciós ügyletek lehetősége, grafikonok, kimutatások az árváltozásokról stb.) Két esetben fordult elő az, hogy megjelent a katalógus-áruház tranzakciós forma a nagykereskedelmi közvetítő mellett. Ez olyan esetekben fordult elő, amikor a honlap üzemeltetője egy külön szekcióban, „a saját boltjában”, a többi ajánlattól elkülönítve forgalmazta a saját termékeit. Ez a megoldás csak olyan esetekben lehetséges, ahol a termékek keresési (információgyűjtési) költségei magasak a termék értékéhez képest, és ha egy portálon ilyen (kiegészítő) termékek kereskedelmét is célul tűzik ki, akkor erre a katalógus-áruház a legmegfelelőbb forma. Csak három olyan esettel találkoztunk, amikor a honlap kizárólag információközvetítői funkciót vállalt fel, a piactér többi szerepét nem. Ezek a honlapok elég gyenge osztályzatot is kaptak az értékelőktől. (Átlagos osztályzat: 2,6, ami jóval gyengébb, mint a 3,9-es összesített


24 / 127 IHM-PÁ-A4

átlag.) Ezek alapján, úgy tűnik, nem célszerű egy pusztán információközvetítő megoldás kiépítése. Négy esetben találtunk hivatkozást vagy beépített modulokat az árutőzsdéről. Ezek sokat emeltek a honlap színvonalán, amint ez az értékelők megítélésből is kiderül. (3,75-ös átlagpont.)

Biztonság, regisztráció

Az agrárpiacterek biztonságának vizsgálatánál először arra kerestük a választ, hogy kell-e regisztrálnunk magunkat ahhoz, hogy lássuk az ajánlatokat. Ez fontos felhasználóvédelmi alapelv. Az ajánlattevőt védi azáltal, hogy csak a regisztrált – tehát kilétét illetően nagyobb valószínűséggel azonosítható – potenciális partner reagálhat az ajánlatára (hiszen a regisztrációt megelőzően nem is látja azt, vagy csak kivonatot kap belőle), illetve az ajánlatkérőt „komolysága” szerint szűri a rendszer, hiszen valódi adatokkal24 regisztrálva a az adott rendszerbe kisebb az esély félrevezető ajánlattételre vagy reagálásra. Ugyanakkor a felhalmozódott felhasználói adatok rendkívül alkalmasak a portál üzemeltetői, esetleg egy harmadik hirdető fél által végzett direktmarketing-kampány megalapozására. (Persze ismeretesek olyan üzleti modellek, amikor ezt az adatbázist teljes egészében mint információs terméket értékesítik.) Ezen túlmenően, ha az ajánlatok teljes egészében láthatóak, akkor annak az a fő hátránya, hogy az ajánlatadó meglehetősen kiszolgáltatottá válik. Mindenki látja, hogy mit mennyiért ajánl, és mások ezt kihasználhatják, például úgy, hogy egy-egy terméket jóval olcsóbban kínálnak (fordított aukció esetén ez teljesen normális folyamat). A fő előny viszont az, hogy bármely látogató már első pillantásra láthatja, hogy mennyire élénk kereskedés folyik az adott piactéren, és kedvet kaphat a regisztrációhoz és üzletkötések kezdeményezéséhez. Ha az ajánlatok nem láthatóak, akkor a piactér szereplői védettebbek, viszont lehet, hogy sok lehetséges felhasználó megijed a regisztrációtól, amikor komolyabban bele szeretne tekinteni a honlapon zajló eseményekbe. Mindkét megoldással találkoztunk a kutatás során, sőt a fejlettebb portálokon a kettő kombinációjával is, amikor az ajánlatok bizonyos részei láthatók a nem regisztrált látogatók szá-

24

Az e-mail cím valódisága általában garantált, ugyanis a regisztrációs alrendszer a leggyakrabban a regisztráció alatt álló felhasználó e-mail címére küldi a belépéshez és használathoz szükséges azonosítókódokat.


25 / 127 IHM-PÁ-A4

mára is, de bizonyos fontos részek (pl. ár és kapcsolatfelvételhez szükséges információk) csak a regisztráltaknak elérhetők. A következő fontos kérdés az, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki ajánlatot tudjon tenni. Három alapvető estet találtunk. A legkevésbé biztonságos az volt, amikor még regisztrálnunk sem kellett magunkat ahhoz, hogy ajánlatot tudjunk tenni. E megoldás ajánlat eredményeként rengeteg hamis ajánlat lehet a rendszerben, ami biztosan elriasztja a komoly szándékkal kereskedni szándékozókat. Néhány honlap esetén csak a regisztráció volt szükséges, míg előfordult, hogy a regisztráción egyéb hitelesítési eljáráson is át kellett mennie egy ajánlatnak. Például volt, ahol egy minősítési eljáráson kell átesniük az ajánlatadóknak, amely során a honlap fenntartói megvizsgálják, hogy valóban létező és működő cégről van-e szó. Más esetben faxon vagy e-mailen kell igazolást küldeni arról, hogy biotermelő-e az illető25. Kulcsfontosságú tényező egy piactér vonzereje és fenntartható működése szempontjából a regisztráció folyamata. A túl egyszerű és nem biztonságos regisztráció hamis ajánlatok tömegéhez vezethet, míg a bonyolult elriaszthatja akár a potenciális komoly üzletelőket is. Kutatásunk során sokféle regisztrációs eljárással találkoztunk. A legegyszerűbb esetben néhány adat megadása után engedélyezte a rendszer a belépést. A legáltalánosabb az volt, hogy a honlap üzemeltetői e-mailen küldték meg a szükséges bejelentkezési nevet és jelszót. Néhány esetben nagyon komoly, fizikai világot is érintő regisztrációval találkoztunk. Ezekben az esetekben manuálisan ellenőriztek minden vállalatot vagy gazdát, aki regisztráltatni kívánta magát, sőt volt, ahol postai úton küldték ki a belépéshez szükséges adatokat. (Ld. www.agriok.it) Általában ezek a piacterek voltak a legjobban műkdőek. Úgy tűnik, ez volt az a tényező, ami leginkább meghatározta a honlapértékelők által odaítélt osztályzatot is. A komoly regisztrációs eljárással bíró honlapok kapták a legjobb osztályzatokat mind a honlap egészére, mind a tranzakciós funkció szakszerűségére vonatkozóan. Érdekes módon a tranzakciós funkció kihasználtsága nem nagyon korrelált a regisztráció biztonságosságával. Előfordult, hogy gyakran használtnak tűnt egy-egy olyan piactér is, amely nem követelt meg komoly regisztrációt. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy megéri komoly hitelesítési eljárással egybekötött regisztrációt alkalmazni, mert ezáltal megbízható ajánlatok kerülnek be a rendszerbe, és kialakul a bizalom kellő szintje a piactér egésze iránt, ami a rajta folyó forgalom alapja. Hosszútávon mindenképpen megéri. Alkalmasint lehetőség nyílt próbaidős használatra is, egy-két hónapon át tesztelhette a felhasználó a rendszert (kereskedhetett rajta keresztül például), és ha megnyerte a tetszését, akkor elő is fizethetett rá.


26 / 127 IHM-PÁ-A4

Néhány esetben ez a próbaidő tette lehetővé, hogy mi magunk is vizsgálhassuk az adott portált. (Itt kell megjegyeznünk, hogy rengeteg olyan termék és termény létezik, amelynél egy egyszerű ajánlat, még ha biztonsági szempontokból megfelelő környezetben is függesztették ki, nem elégséges az adásvételnél szükséges bizalom megteremtéséhez. Külső (laboratóriumi) tanúsítványt igényelnek például az „ismeretlen” szállító26 által eladásra kínált gabona minőségéről, illetve az elektronikus piactér akármennyire jó biztonsági szintje sem garantálhatja a pénzügyi teljesítés fegyelmét, amelynek biztosításához rövidlejáratú hiteleket szoktak igénybe venni, illetve biztosítást kötnek. Ezt a két tényezőt tehát nem kompenzálja az adatvédelmi és komolysági biztonság. A kutatás során minden piactérnél elvégeztünk egy érdekes kísérletet: megpróbáltunk ajánlatot tenni. Ezzel azt is teszteltük, hogy mennyire biztonságos a rendszer. Az esetek több mint felében sikerült ajánlatot tennünk, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki tehet ajánlatot, ami nem tesz jót a piactér iránti bizalomnak (ld. 2.14-es pont). Más kérdés, hogy mennyien vannak, akik megtévesztő módon használnának egy internetes piacteret, és milyen haszon reményében tennék ezt. Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen adatokat kér egy-egy rendszer a regisztrációs folyamat során. Általában a név, cégnév, elérhetőség (cím, telefonszám, faxszám, mobiltelefonszám, email-, honlap cím) és a tevékenység leírása vagy bekategorizálása valamint a kívánt felhasználónév és jelszó megadása elég volt. Bizonyos speciális esetekben ennél jóval tovább is mentek, egészen az adószámig, ÁFA számig és a kamarai tagság számáig. Nagyon fontos gondosan megtervezni azt, hogy a regisztráció folyamán milyen adatokat kér be a rendszer, mert minél pontosabb adatokkal rendelkezik felhasználóiról, annál értékesebb szolgáltatásokat tud nyújtani számukra, másrészt viszont nem szabad, hogy túllépje a törvényekben előírt határokat.

A portálhasználat ára

Említettük, hogy a portálok számára az egyik fontos bevételforrás a hirdetési felületek eladása lehet, amely a felhasználói oldalt gyakorlatilag „tehermentesíti”. Azonban a mezőgaz25

www.greentrade.net Például a terménykereskedelem jelentős része hosszú távú, gyakorta főként bizalmi alapokon nyugvó kereskedelmi kapcsolatok révén zajlik, amelyek nehezen mobilizálhatók a „szabadpiac”, úgymint internetes piactér-portálok irányába. 26


27 / 127 IHM-PÁ-A4

daságban működő cégek, illetve a mezőgazdasági termelőknél tapasztalható alacsony relatív internet-penetráció miatt nem feltétlenül az internetes mezőgazdasági portálokon elhelyezett hirdetések lesznek azok, amelyek például eredményesen képesek bevezetni egy betakarítógép-gyártó legújabb termékeit. Ha viszont ilyen és hasonló okokból kifolyólag a hirdetések elhelyezése nem túl népszerű az agrárportálokon, úgy a fenntartás költségeit – ha azt nem az üzemeltető államháztartása állja – a felhasználóktól kell beszedni. Ennek több módja van: lehet előfizetéses úton, illetve tranzakciós jutalék formájában. Az előbbi előnye az, hogy tervezhető, illetve a kezdetektől fogva értékelhető nagyságú bevételt biztosít, míg az utóbbi esetben a piactér szervezője (a portált üzemeltető) a szervezői teljesítménnyel (így a felhasználók számosságával és az általuk lebonyolított tranzakciók volumenével) arányos bevételhez jut. Ez utóbbi módozat a tőzsdék és az aukciók fenntartásának finanszírozási jellemzőit mintázza. (Esetleg szóba jöhetnek más finanszírozási utak is, mint a korábban említett regisztrációs adatbázissal való további reklámozás (célzott hirdetések küldése), vagy az adatbázis közvetlen értékesítése.) A vizsgálat során összefüggést kerestünk a finanszírozás és a portál összesített minősége között, azonban számszerűen semmiféle kapcsolat nincs a két tényező között, vagyis nem az befolyásolja egy (már eddig is működő) agrárportál kvalitását, hogy honnan (felhasználóktól vagy más forrásból) származik a bevételeinek zöme, és az állami fenntartású portálok épp olyan jól szerepeltek, mint a magánkézben lévők, amelyek piaci bevételeiktől függően nyújthatnak minőségi szolgáltatást.

Ajánlattétel

Alaposan megvizsgáltuk az ajánlattétel folyamatát is. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel lehet ajánlatot tenni, a kutatás során egyértelmű válasz született: HTML Form27 segítségével. Egy olyan eset sem volt, amikor e-mailen, smsben vagy bármilyen egyéb megoldással lehetett volna ajánlatot tenni. Az ajánlatok információtartalmának vizsgálatakor kiderült, hogy az nagyban függ a regisztráció folyamatától. Három esettel találkoztunk. Először is, ha nem kellett regisztrálni magunkat az ajánlattevéshez, akkor az ajánlattétel folyamata során kellett megadnunk személyes adatainkat. A második eset az volt, amikor bár regisztráltuk magunkat, mégis újra meg 27

A HTML form egy interneten, online kitöltendő űrlap


28 / 127 IHM-PÁ-A4

kellett adnunk elérhetőségünket és nevünket az ajánlattételhez. Végül volt olyan is, hogy a személyes adatokat már nem kellett megadni, mert azt a rendszer automatikusan beleírta az ajánlatba. Megvizsgáltuk azt is, hogy a honlap célközönsége, valamint a honlap besorolása (1-5-ig) befolyásolja-e az ajánlat tartalmát. Azt találtuk, hogy azok a fejlettebb, jobb osztályzatot kapott honlapok, amelyek célközönségében maguk a kistermelők, a gazdák is szerepeltek, részletesebb információkat kértek be az ajánlatban szereplő termékről vagy szolgáltatásról. Azt már a piactér üzletfilozófiája határozza meg, hogy ezen specifikációk megadását a felhasználókra bízzák vagy direkt módon bekérnek bizonyos adatokat. (Pl. búza esetén sikér- és fehérjetartalom.) Ez utóbbi módszer standardizáltabb, és ezért jobban kezelhető ajánlatokhoz vezet, ami elősegíti a kereskedést. Általában elmondható, hogy egy ajánlatban szerepelnie kell annak, hogy valaki elad, vesz, szolgáltatást ajánl, vagy szeretne igénybe venni; a termék/szolgáltatás kategóriájának, nevének, leírásának, specifikációinak; mennyiségnek (vagy minimális mennyiségnek), mértékegységnek; a szállítás módjának; csomagolásnak; árnak, annak, hogy lehet-e alkudni az árból, a fizetési határidőnek; valamint annak, hogy meddig érvényes az ajánlat. Kutatásunkban külön megvizsgáltuk a legfrissebb ajánlatot. Ez alkalmat adott arra is, hogy megvizsgáljuk azt, hogy mennyire használják a tranzakciós funkciót, valamint arra, hogy megnézzük, mennyire jól tudják használni a rendszert a felhasználók. Azt tapasztaltuk, hogy jól használják, mert értékelhető ajánlatokat találtunk. Véleményünk szerint érdemes bekérni egy árat az ajánlattétel során, mert senki nem ad meg magától előre árat, ha nincs rákényszerítve. (Mindez a vizsgált portálok piactér-technikai színvonalát minősíti negatívan, hiszen más (ipari) elektronikus piactereken ennél jóval több fajta, előre meghatározott (standard) formájú ajánlattételi és -fogadási lehetőség létezik, mint például statikus és dinamikus árazású, katalógus vagy aukció- (tőzsde-) jellegű kereskedés.) Fontos funkció egy piactér esetén, hogy értesítse a felhasználót arról, hogy sikerült-e ajánlatot tennie (vagyis egyrészt a kitöltött űrlap elküldése technikailag sikerrel járt-e, illetve az ajánlat – ha ellenőrzik a tartalmát és formáját – megfelel-e a közzétételi feltételeknek). Azokban az esetekben, amikor sikerült ajánlatot tennünk, majdnem minden esetben kaptunk visszajelzést olyan módon, hogy a képernyőn kiírásra került az, hogy, köszönjük, fogadtuk az ajánlatát, valamint tájékoztatást kaptunk arról, hogy mi fog történni az ajánlatunkkal (már aktív, vagy elolvassák és ellenőrzik még stb.). Két esetben fordult elő, hogy rendszer nem adott


29 / 127 IHM-PÁ-A4

visszajelzést. Ez elég zavaró, mert ilyenkor nem lehet tudni, hogy félbeszakadt-e a folyamat és végül nem volt sikeres az ajánlattétel vagy sikeres volt. Alapfunkció lenne az adott ajánlatok utólagos módosításának lehetősége. Sok rendszer ezt lehetővé is teszi. Bármikor módosítható az ár vagy az ajánlat szövege, illetve törölhető az ajánlat. Volt azonban arra is példa, hogy a módosítás nem volt lehetséges.

Reagálás az ajánlatokra

Kutatásunk során annak lehetőségét is megvizsgáltuk, hogy hogyan lehet reagálni az ajánlatokra. Érdekes módon azt tapasztaltuk, hogy sok esetben a piactéren kívül, az ajánlatadó megadott adatai alapján történő felkeresésével (e-mailen vagy telefonon) tudnánk reagálni az ajánlatokra, ha szeretnénk. Ez nem biztos, hogy a legjobb módszer, mert ekkor a piactér biztosan nem részesül a rajta folyó forgalomból, ami nehezebbé teszi a fenntarthatóságot, hiszen az egyik fontos lehetséges bevételi forrástól elesik a piactér fenntartója. Néhány esetben HTML Formok segítségével lehetett volna reagálni az ajánlatokra, ami sokkal inkább illeszkedik a piacterek általános filozófiájába. (A tényleges forgalomnak is teret adni.)

Pénzforgalom a portálon keresztül

Ha egy mezőgazdasági portál (bár itt általában mindenféle kereskedelmi funkciót is ellátó honlapról lehetne szó) valami miatt sokat veszíthet a használhatóságából, az a pénzforgalom (pénzügyi teljesítés) integrációjának hiánya. Márpedig ez még a legszélesebb szolgáltatási kört biztosító honlapok esetén is általános „hiánycikk”, ahol viszont megvalósították, az kivételnek

tekinthető,

így

például

az

USA-ban

működő

www.forthefarm.com.

A

www.ukfarmads.com-on keresztül csupán a szolgáltatás (hirdetés-elhelyezés) díját lehet közvetlenül kifizetni (hitelkártyával). Megjegyezzük: ez banki és kulturális háttér kérdése is!

A tranzakciós funkció értékelése


30 / 127 IHM-PÁ-A4

A tranzakciós funkciót értékelő blokk végén arra kértük a kutatásban résztvevőket, hogy egy szubjektív osztályzattal értékeljék a tranzakciós funkció technikai kivitelezését és használtágát. A technikai kivitelezés esetén az 1-es azt jelentette, hogy az ajánlattétel egy ennek szentelt „vendégkönyvbe” (guestbook-ba) történő bejegyzéssel, gyakorlatilag teljesen standardizálatlanul, ömlesztve történik, miközben az 5-ös osztályzatot azok a megoldások kapták, amelyek jól standardizált, kérdőíves formában gyűjtötték az ajánlati adatokat, sok helyütt az adott termék egyedi paramétereire szabottan. Az átlagos érték 3,92, ami azt jelenti, hogy általában jó a technikai megvalósítás minősége, nincsenek nagy hibák a rendszerekben. Az értékek 2 és 5 közt ingadoztak. Megfigyelhető – amint azt már említettük –, hogy a komolyabb regisztrációt megkívánó oldalak technikai kivitelezésének minőségét magasabbra értékelték a kutatásban résztvevők. A használtság esetén akkor adtunk 1-es osztályzatot, ha a piactéren alig kereskedett valaki (elvétve láttunk ajánlatokat, amelyek nem is voltak aktuálisak), illetve 5-öst, ha a kereskedés napi láthatóan szinten, számos friss ajánlattal zajlott. Az átlagos érték 3,35, ami azt jelenti, hogy mindent egybevetve közepesen használtak a piacterek. Ez az a tényező, amelynek növeléséért minden piactér-üzemeltető mindent megtesz. Ennek ellenére kevés az igazán jól használt és kihasznált piactér. Valószínűsíthető, hogy a piactér megbízhatósága hozzájárul a használtsághoz akkor is, ha ez a kutatásból nem látszik első ránézésre, mert további tényezők – fennállás ideje, van-e az adott országban versenytárs piactér, stb. is befolyásolják a használtságot. További kutatásra van szükség ahhoz, hogy pontosabban felderíthessük, miért is lesz használt, miért vonz sok látogatót egy piactér. Ehhez meg kell kapnunk a pontos látogatottsági adatokat, illetve a mostani kutatástól (desk research) eltérő formátumú,, klasszikus empirikus szociológiai alapokon álló vizsgálódásra volna szükség, amelynek során az üzemeltetőket személyesen interjúvolnánk meg, a használók egy meghatározott körét pedig surveymódszerrel kérdeznének meg.

A kommunikációs funkció

Miközben a piactér maga is egyfajta üzleti kommunikációs csatornát tart fenn, néhány portál „nyitottabb” kapcsolattartási módozatokat is lehetővé tesz oldalain. Általában véve azt


31 / 127 IHM-PÁ-A4

tapasztaltuk, hogy maga a kommunikációs lehetőség értékes, nem pedig annak a kihasználtsága (a kiértékelők osztályzatai sokkal inkább kapcsolódtak a kommunikációs funkciók kivitelezésének minőségéhez, mint a használati gyakorisághoz). A felhasználók (és esetenként a szolgáltató) közötti kommunikációs funkciót hagyományosan az alábbi megoldások látják el: vendégkönyv: ide bármelyik látogató írhat véleményeket, megjegyzéseket a lappal kapcsolatban, a bejegyzések egymáshoz nem kapcsolódnak, nincs standard információtartalmuk. Ezt a formát ma már ritkán alkalmazzák, mert főként egyirányú, és gyakran igénytelen kivitelezésű. üzenőfal (bulletin board): itt a bejegyzések már kapcsolódhatnak egymáshoz, de nincsenek külön témák, és általában meg is marad az egyirányúság, csak a dátum szerinti rendezés lehetséges levelezőlista: ennek a szöveganyaga általában nem jelenik meg a portálon, de ott lehet bejelentkezni rá. A lista egy e-mail-sokszorosító rendszert takar, amely a lista egyik tagja által a lista közös e-mail címére küldött levelet minden tag feliratkozott számára továbbít. Lehetséges, hogy a leveleket archiválják, de ez nem szükségszerű, minthogy az sem, hogy az archívum kereshető legyen. Bizonyos esetekben találtunk ilyen lehetőséget is egyes mezőgazdasági portálokon. fórum: itt a látogatók már bizonyos formai és tartalmi követelményeknek megfelelően tehetik meg hozzászólásaikat, amelyeket moderálás megléte esetén a moderátort tartat be. Fórumot általában konkrét téma köré indítanak, a témát az első hozzászólás (fórumnyitó) látogató adja meg (esetleg egy cikkhez kapcsolódik), amelyhez további hozzászólások vagy kommentárok érkeznek, dátummal, és általában a hozzászóló elektronikus elérhetőségével ellátva. Jobban megkonstruált fórumokban világosan elkülöníthető vitaszálak alakulnak ki, nem csupán annak jelzésével, hogy melyik hozzászóló melyik másiknak a bejegyzésére reagált, hanem úgy is, hogy ezek a szálak (thread-ek) külön kiemelve ábrázolhatók (egy fórumtémán belül is). Ma általánosan elfogadott internetes csoportkommunikációs megoldás, azonban sokféle technikai kivitelezési szinttel (minőséggel) találkozhatunk. chat: valós idejű, írásos (ma már akár konferenciabeszélgetés-jellegű hangos, vagy akár képes-hangos) „beszélgetésre” ad módot egy chat-megoldás. A témákat itt „szobának” vagy „csatornának” hívják, amelyhez adott pillanatban csatlakozni lehet (egyszerre akár többhöz is), ezeknek szintén van előre megadott témamegjelölésük, és moderálni is szokták őket (ope-


32 / 127 IHM-PÁ-A4

rátorok). Ez a technikailag legfejlettebb megoldás, de ilyennel a vizsgált portálokon nem találkoztunk. A chat kivételével, amelynek a „termékét” általában nem rögzítik, minden másik megoldásnál értelemszerű igény a visszakereshetőség, akár kulcsszó, akár felhasználói azonosító szerint. A portált kiértékelők csak a jól kivitelezett fórummal rendelkező portálok kommunikációs funkcióját értékelték elismerő osztályzattal, és mint korábban említettük, ez erősen összefügg a portál összesített értékelésével. Információgyűjtési problémát jelentett a kutatás során (bár felhasználó-védelmi szempontból ez épp hogy pozitívumként értékelhető), hogy egyes fórumokra csak regisztrált felhasználóként lehetett bekerülni (vagy egyáltalán olvasni a tartalmukat), mint például az olasz www.agriok.it esetében, amely egyébként egy zárt termelői, felvásárlói és feldolgozói hálózatot üzemeltet, ahol a portál „csupán” katalizátor, nem pedig az együttműködés központi tere, s mint ilyen, a „szabadon szörfölő” internetezők számára kevéssé nyitott.

A portálok összegző értékelése, néhány kiemelt funkció Az eddigi elemzések során már kialakult, hogy általánosságban mit tekinthetünk egy megépítendő portálon szükséges komponensnek (funkciónak) vagy ellenkezőleg, hátránynak és hiánynak. Most pár szóval jellemezzük az egyes megvizsgált agrárportálok egyedi vonásait (mindkét előjellel):

Mezőgazdasági piacterek az Európai Unióban www.agrimanager.de: az egyik németországi portál, rengeteg kiegészítő információforrást tartalmaz, és a piactéri ajánlatok is szűkülő listás kereséssel válogathatók, ennek ellenére az ajánlattétel nem „bolondbiztos”, még ha a hirdetett termékkategóriákra érzékeny is a feladást kezelő űrlap, és a rendszer nem jelez vissza az ajánlattétel eredményességéről. (A regisztrációs korlátok miatt csak egy árajánlati jellegű hirdetést tudtunk feladni. Valószínűleg a „mély” típusban ezek a hibák mérsékeltebben vannak jelen. A megtett ajánlatokra csak azonos or-


33 / 127 IHM-PÁ-A4

szágból lehet reagálni (vagyis a rendszer nem támogatja a külkereskedelmet). Nagyon fejlett a kiegészítő információkat tartalmazó része, ezt az oldalát, illetve a hirdetés-kategorizációs technikát mindenképpen érdemes referenciának tekinteni. www.farmking.de: Nagyon szakszerű a hirdetésmegjelenítő része, hasznos, hogy terméktípusonként különféle ajánlati űrlapokat ad, és kétféle ajánlatot lehet tenni (fix árasat és aukciósat). Jó ötlet, hogy egy belső adatbankból lehet „puskázni”, például termékspecifikációt vagy árat. Kifejezetten jól implementált tájékoztatási funkciókkal rendelkezik, ilyen például a körkérdés, a partneri oldalak, a növénytermesztési és növényvédelmi információk és az áradatbank. Hasznos és egyedi, hogy az oldalt egy útvonaltervezővel is összekötötték, ezáltal becsülhető a szállítási idő és költség. Az ajánlatok alacsony számából következtetve nagyon kevesen használják, holott a mögötte levő szellemi kapacitás (ld. adatbankokat), a felhasználóbarát felület, a biztonságos regisztráció és a rendszer kiépítettsége ezt indokolná. www.agromarketplace.com: ez a hollandiai üzemeltetésű agrárportál „szürke eminenciás”, teljesen a piactérre hegyezték ki a funkcionalitását, ugyanakkor nagyon könnyű rajta hamis ajánlatot tenni, ugyanis a regisztráció folyamata teljesen automatikus, nem ellenőrzik a rendszerbe bejelentkezőket. Maga a piactér rendkívül egyszerű felépítésű, könnyen kezelhető, kereshető tartalmú, ez a tulajdonsága mindenképpen vonatkoztatási pont lehet. www.ukfarmads.com: ez az angliai fenntartású agrárhonlap nem bonyolít jelentős forgalmat, hirdetési kategóriánként maximum 4-5 hirdetést tartalmaz egy adott időben. Valószínűleg az az oka, hogy a hirdetés feladása is pénzbe kerül (hirdetésenként fix összegbe), illetve ez a portál annak a jelenségnek a tipikus példája, amikor „kritikus tömeg híján nem jön létre kritikus tömeg”. Az információk és a hirdetések nehézkesen kezelhetők és áttekinthetők, hiába értesíti a rendszer az ajánlattevőt e-mailen is, ha reakció érkezett az ajánlatára. Elrettentő példa. www.agritrading.net: ezt a honlapot Nagy-Britanniában működtetik 2002 februárja óta, s főként a brit és ír farmerek, illetve a feldolgozó vállalatok közötti piaci csatornát kívánja biztosítani. Magánvállalkozás, három vállalkozó menedzseli, közvetlen stílusú („Írj Andrewnak!” sítlusban jelennek meg rajta a szövegek), külön statisztikát ad a feladott hirdetésekről, a


34 / 127 IHM-PÁ-A4

potenciális ajánlattevő pedig e-mailt kaphat olyan ajánlatokról, amelyek érdekelhetik (regisztrációkor kell megadni ezeket a típusokat), mindezt évi 17.02 font + VAT-ért farmereknek és a velük szerződőknek, 50 font + VAT-ért pedig kereskedelmi hirdetőknek. De engednek próbahasználatot fizetés előtt. Sok jó ötlettel rukkol elő (ilyen például az ajánlattevők térképre helyezése), de a felhasználás és az adatok biztonsága alacsony szintű. Látogatottsága csökkenő tendenciát mutat, 2002. őszén még napi 500 feletti látogatószámot vonzott, attól kezdődően ez a szám 500 alá esett (de napi 100 felett maradt). Célját az üzemeltető információi szerint elérte, hiszen lehetőséget teremtett az angol farmereknek arra, hogy internetes portáljukat hirdetési és kommunikációs felületként használva kereskedjenek egymással és saját ellátási láncaik velük szomszédos tagjaival. A portál megalapítása óta négyszer alakították át teljesen, egyre interaktívabbá téve. A portál technikai fenntartása havi 150 euróba kerül. (A kezdeti befektetés nagyságáról és a generált bevételekről sajnos nem adtak ki információt.) Fő bevételforrásait a kereskedésre irányuló (nem reklámjellegű) hirdetések után beszedett díjak és a tagsági díjak adják. www.farm2trade.ie: ez a portál abból a szempontból sajátos, hogy a farmerek kerülnek bele mint vevők, az agrártermeléshez szükséges kellékeket forgalmazó nagy- és kiskereskedők pedig eladóként. Tehát lehetne B2C megoldásként is definiálni, azonban kizárólag termelő fogyasztás zajlik ezen a csatornán keresztül, és a farmok nagysága miatt nem kis tételben, ezért köztes helyzetűnek ítélhető B2B és B2C között. Az oldal pozitívuma, hogy rendelkezik demo28-val, amellyel áttekintés szintjén végigkövethető, milyen módon zajlik a kereskedés a portál segítségével. www.greentrade.net: ez a franciaországi székhelyű és üzemeltetésű portál sok tekintetben példaértékű. Nagy tranzakcióforgalmát elsősorban annak köszönheti, hogy nem általános célú mezőgazdasági kereskedelemre, hanem annak egy szűkebb szeletére, az organikus gazdálkodással előállított termékek forgalmazására specializálták. Ez az a többi portál esetén leginkább fájó hiányt is kitölti, hiszen a bio- és organikus termékek kereskedelméhez áttekinthetőbb bevizsgáló- és tanúsító hálózat tartozik, amelyeknek a minősítéseit a portálon való hirdetés előtt kötelesek beszerezni az eladási ajánlatot tevők. A portál igény esetén hírlevelet is küld, de időközönként – egyfajta emlékeztető gyanánt – táblázatos kivonatot állít össze és postáz a

28

Demo: bemutató. Egy rendszer fontosabb funkcióit mutatja be vázlatosan.


35 / 127 IHM-PÁ-A4

legfrissebb ajánlatokból, így involválva az esetleg „elkallódott” ügyfeleket. Igen hasznos a távolsági szaktanácsadás lehetősége is, amellyel a regisztrált használók élhetnek. www.agriok.it: olaszországi, mezőgazdasági termékek piactéri forgalmazására kialakított portál. Célját – az üzemeltető bevallása szerint – nem érte el, mégpedig az Olaszországban tapasztalható gyatra internet-penetráció miatt (vagyis az alább részletezésre kerülő paraméterei alapján még szolgálhat mintaként). Továbbfejlesztését elsősorban új szolgáltatások bevezetésével kívánják megvalósítani, így például a mezőgazdasági termékek nyomon követhetőségét biztosító informatikai megoldások portálra történő becsatornázása által. Látogatottsága napi szinten viszonylag szerény, az elmúlt télen volt a legalacsonyabb, ami napi 11-25 látogatót jelent, általában napi 26-50 látogatót vonz a site. A használatát a HP auditálja. Fő bevételforrása a tranzakciós díjakból származik. A portál egyik – első látásra hátránynak tűnő – jellemzője, hogy kizárólag olasz partneri körrel szerződik, ugyanakkor a fenti elemzések alapján az efféle zártság általában a felhasználói körből ki nem zártak között nagyobb bizalmi szintet eredményez, mintha „bárki fia-borja” bejelentkezhetne. Így ez a portál valójában vállalatok hitelesített hálózata. Valós székhellyel kell rendelkezni a regisztrációhoz, ezért az nem könnyű. Viszont ha bekerül valaki, és ha a hitelesítést is megkapja az AgriOK-tól, úgy egy biztos piacra jut. Alapja egy érdekes kooperáció, két olasz nagyvállalat a tulajdonos (amelyek anya-lánya, tehát tulajdonképpen egy cégről van szó). Az irányító a leányvállalat, amely maga is hét vállalatot birtokol, 12 telephellyel, és 1340 alkalmazottal rendelkezik, és főleg a tejiparban aktív. Emellett stratégiai szövetségre léptek egy tőkeerős gyümölcstermelővel (5 telephely, 3 disztribúciós hálózat, 150 millió eurós éves forgalom jellemzi). Mindehhez a Hewlett-Packard mint technológiai partner szállítja az informatikai infrastruktúrát. Az indulás óta számos cég csatlakozott a hálózatba. A zártság megteremti a tanúsítási rendszert is, hiszen az, aki a belépéskori szigorú cégellenőrzésen túljut, és bekerül az AgriOK hálózatába, azzal kapcsolatban a fenntartó garantálja a teljesítési megbízhatóságot. Ugyanekkor a hálózat növekedése vélhetően meglehetősen lassú, illetve külkereskedelmi kapcsolatok kiépítésére alkalmatlan. Mindegyik tagcég feltehet magáról információkat (az AgriOK honlapjára), így kialakul róluk egy egyszerű, „egyenstílusú” bemutatkozó honlap. Különszolgáltatás a bármilyen felmerült mezőgazdasági problémára adott szakértői tanács lehetősége. Ez a megoldás is sajátos, de követhető mintaként jelentkezik, és bár hazánkból nem lehet csatlakozni hozzá, illetve a zártsága egyfajta protekcionista-elitképző magatartásként is felfogható, mégis elgondolkodtató, hogy ez az egyik legjobban működő


36 / 127 IHM-PÁ-A4

megoldás az általunk vizsgáltak közül. Mindez tanúsítja, hogy egy agrárportál nem feltétlenül rendelkezik önértékkel, sokkal inkább annak van szerepe a működésében, ami körülveszi, mégpedig a szakmai és üzleti környezet. Ez utóbbinak a működését viszont rendkívüli mértékben olajozottá képes tenni. www.agroportal.pt: 1999. decemberében indították el, vagyis még a dotkom-válság előtt. Napi szinten több mint 500-an látogatják különböző oldalait. Alapításkori célja egy elsősorban portugál közönségnek szóló hírportál, főként portugál mezőgazdasági és vidékfejlesztési oldalakat tömörítő linkgyűjtemény és szaknévsor előállítása volt, amely célokat – az üzemeltetőktől kapott válaszok alapján – el is érte a lap. A továbbfejlesztési célt elsősorban napi gyakoriságú információszolgáltatásban (internetes napilap kialakításában) határozták meg. Fő bevételforrását a portálon látható hirdetések (bannerek) jelentik. Itt a piactér-funkció szinte eltörpül az egyéb, elsősorban kommunikációs jellegű elemek, így például a sajtófigyelő (internetes szaklap) szerepkör mellett. A portál fogalma talán erre illik rá a legjobban, a mezőgazdaság, de általános síkon is sok más gazdasági és társadalmi terület világítótornya kíván lenni. Mezőgazdasági linkgyűjteménye rendkívül kiterjedt (globális horizontú), de országonkénti bontásban mégis foghíjas (ami nem csorbítja a használati értékét). A portugál agrárkamara alapította annak érdekében, hogy összefogja a portugál mezőgazdaságot, és összeállítson egy linktárat. Azonban nem ajánljuk mindenben követendő mintaként, ugyanis túl könnyű fals ajánlatot tenni (nem ellenőrzik a regisztrált használók validitását). A hirdetések viszont moderáltak, nem kerülnek föl rögtön az oldalra. Sok tekintetben (hibáiban és erényeiben is) hasonlít a hazai Agrárkapura.

www.agroterra.com: spanyol agrármérnökök hozták létre a honlapot 1999 októberében, mégpedig azzal a tervvel, hogy a portál az agrárszektor szereplőinek találkozási helyként szolgáljon. Ezért alakítottak ki piacteret és információs központot értékes szöveganyaggal. A finanszírozásra jó néhány szolgáltatási konstrukciót alkalmaznak, így például védjegybejegyzést (320 EUR/védjegy), webdesign-t (amelynek referenciamunkája maga a bejárható portál), a felhasználók lekötése érdekében pedig saját @agroterra.com végződéssel ellátott email címet adnak az igénylőknek (webfelületen át érhető el, ezzel is benntartva a honlapot a figyelem homlokterében), illetve állásközvetítést vállalnak (online CV-elhelyezési lehetőséggel).


37 / 127 IHM-PÁ-A4

A WebTrends szolgáltatását használják a látogatottság mérésére (és auditálására). Ennek adatai alapján idén nyáron visszaesett a látogatottság napi 500 látogató alá, korábban ez a szám mindig (az utóbbi egy év során legalábbis) meghaladta az 500-at. Fő bevételi forrását a hirdetések jelentik. A site elindításához 75000 eurós befektetésre volt szükség.

Mezőgazdasági piacterek a tengerentúlon www.agrositio.com: ezen az argentin fenntartású, de országosnál jóval szélesebb vonzáskörzetű honlapon kétfajta ajánlat található, amely a kétféle ajánlattételi módozat eredménye. Az első, alapvető esetben egy egyszerű (automatizált) regisztráció után lehet ajánlatokat tenni és fogadni egy csoportosított rendszerben (Classificados). A másik esetben komolyabb igazolás kell arról, hogy valaki valóban az általa megadott tevékenységet végzi. Egy fizikai igazolási procedúra után (amit természetesen nem tudtunk tesztelni), melynek során kapcsolatba lépnek a jelentkezővel, kerülhet be a vállalat a „Cotizador” kategóriába, amelynek a hirdetéseit külön kezelik (ezek tetszetősebb formában is jelennek meg). Ebben a kategóriában a hirdetést lecsapónak mindig ki kell töltenie egy űrlapot (formot) ahhoz, hogy kapcsolatba léphessen a hirdetés feladójával, akinek az adatai nem is látszanak a rendszerben. Az ajánlat valósságát az agrositio.com szavatolja. Úgy tűnik, hogy főleg ez utóbbit preferálja a rendszer. (Ennek a linkjei vannak felül, ez szembetűnőbb, ezt könnyebb elérni.) Ez a szolgáltatás is ingyenes! A honlap nyolc főkategóriát tartalmaz: mezőgazdasági anyagok, hús, szemes növények, gépek, állások és e-kereskedelem (ingatlan és e-takarmány), szolgáltatások (kereskedés – classified, események, linkgyűjtemény). A bontás ilyen módon eléggé logikátlan, főként amiatt, mert az egyszerű regisztrációval járó kereskedési lehetőség mint szolgáltatás eléggé eldugott helyre került. Az almenüpontokba bemenve megváltozik az e-kereskedelmi szekcióba tartozó szolgáltatások jegyzéke, így például van, amikor a mezőgazdasági gépek is ez alá a menüpont alá kerülnek, sőt a mezőgazdasági alapanyagok szekciójában megjelenik az „e-búza” is, mint az ekereskedelem alpontja, amire rákattintva a szemes növények főkategória búza alkategóriájába jutunk. Ez a rendezési ötlet nagyon értékes, hiszen nem lehet tisztán hierarchikus termékkategóriákat kialakítani, viszont nem teljesen kidolgozott, így nem is túl konzisztens.


38 / 127 IHM-PÁ-A4

Az alapkoncepció és a befejezetlenségeket pótló tervezés ezt a portált is mintaértékűvé teheti. www.forthefarm.com: ez az egyetlen észak-amerikai portál, amelyet vizsgáltunk (az USAban működik). Az e-bolt funkció van inkább előtérben (ez a B2C). „Kategorizált Reklámozási Lehetőségként” tüntetik fel a piactér funkciót. Lehetőség van kiemelt reklámok elhelyezésére (Premium and Superpremium ads) (képpel illusztrálva, ezek a találati lista és a kategória elején jelennek meg), természetesen csak fizetség ellenében. A megtett ajánlatot előbb elolvassák a honlap üzemeltetői és csak azután kerül ki a Világhálóra. Azonban az űrlap nem tartalmaz mezőket, nincs standardizálva az ajánlattétel. A honlap egyik legfontosabb erénye, hogy a pénzforgalom (főleg az aukciókon adott-vett termékek esetében) intézhető a portálon keresztül. Mindazonáltal ez a megoldás nem kifejezetten emelkedik ki az átlagból.

Mezőgazdasági piacterek az Európai Unió egyes tagjelölt (CEC) országaiban www.agroweb.cz: a Cseh Agrárkamara és egyéb állami szervezetek támogatásával készült az oldal, nagyon részletes linkgyűjteménye van és további információkban is gazdag, külön EU melléklettel rendelkezik, az interaktivitás azonban csak vélemények hozzáadásával lehetséges, fóruma nincs. Elsősorban a publikációs szolgáltatás kiemelkedő színvonalú rajta, azonban az egynyelvűség gyakorlatilag „elzárja a külvilágtól” (igaz, hogy a kiadóról elérhetőségi minimálinformáció angolul és németül is szerepel az oldalakon). Az oldalnak mérceszerepe lehet, hiszen a mezőgazdaság strukturális hasonlósága miatt is elvileg átfedő szolgáltatásokat nyújthatna ez és a hazai portál. www.agrointernet.pl: rendkívül tetszetős küllemű lap, amely azonban a piactéri funkción kívül nem lát el mást (például agrárinformációkat nem tartalmaz). Az ingyenes használat csak a megtett ajánlatok áttekintésére jogosít föl, ahhoz, hogy reagálni is lehessen rájuk, használati díjat kell fizetni. Nagyon kevés ajánlatot találtunk rajta, bár a kategorizált keresés szimpatikussá teszi a felületet. Célközönsége az egynyelvűség miatt a lengyelül tudó agrárvertikum szereplőinek összessége, mérettől és funkciótól függetlenül (például faluturizmus hirdetése is lehetséges). Fogyatékosságai miatt nem tekintettük jó referenciának.


39 / 127 IHM-PÁ-A4

Hazai mezőgazdasági portálok A kutatás előkészítése során két hazai agrárportált terveztünk górcső alá vonni, az egyik az Agrárkapu (www.agrarkapu.hu), a másik pedig az Agriportál (www.agriportal.hu). Sajnos ez utóbbi, amely infrastrukturálisan jóval erősebb volt, épp a kutatáskezdés pillanataiban élte végnapjait, ma már „döglött link” csupán, amelynek a böngésző címmezőjébe való beírása révén csupán egy unalomig ismerős 404-es hibaüzenethez jutunk. Jellegzetes, hogy a Google keresőmotor 2003. július végi találati eredményei alapján a már inaktív Agriportálra 14 féle, míg a 2002. áprilisa óta folyamatosan működő Agrárkapura csak 9 féle honlapról mutat link (kizárólag hazai oldalak hivatkozzák e két portált). A fentiek miatt a hazai „felhozatalból” csupán egyetlen, szisztematikus piactéri felülettel rendelkező agrárportált tudunk funkcionálisan elemezni. www.agrarkapu.hu: a hazai mezőgazdaság minden szereplőjének teret kíván adni ez a honlap, erre a „zöld oldalak” kezdeményezés is felhívja a figyelmet (mezőgazdasági cégadatbázis). Érdekes módon az ide történő regisztráció teljesen ingyenes, éppúgy, ahogyan semelyik másik szolgáltatásért nem számítanak fel díjat (még a kereskedelmi hirdetők is ingyenesen vehetik igénybe a piactér felületét). A holnap külleme nemzetközi szinten mérvadó (a vizsgáltak közül talán a legmutatósabb), ugyanakkor sok konzisztencia-hiba nehezíti a lapok tartalma közötti navigációt. Például a kommunikációs funkció (itt fórumként jelenik meg) „szaktanácsadás” név alatt található, miközben a szaktanácsadás – bár a lap indításakor lehetett ilyen elképzelés a fórum szerepét illetően – nem itt működik, hanem az Agrárkapu valós székhelyén (Orosházán). A fórumtémák forgalma – talán a nem túl evidens elhelyezés miatt – gyér, de stabil. (Itt kell megjegyezni, hogy a honlap a „click & mortar”29 jellegű internetes vállalatokra emlékeztet, hiszen nem csupán egy webes felületet tart fenn, hanem fizikailag létező gazdabolttal és szaktanácsadói központtal is rendelkezik. Itt szeretnénk leszögezni, hogy az internetes vállalkozások a dotkom-válság, vagyis 2002 első féléve óta igyekeznek „beleivódni a fizikai világba”, egyre-másra építve ki a saját vagy szindikált telephelyeket, illetve kialakítva az ezekben nyújtott szolgáltatásokat. E tekintetben tehát az Agrárkapu is a legmodernebb,


40 / 127 IHM-PÁ-A4

részben internetes, részben fizikai alapokon nyugvó vállalkozások közé tartozik. Azonban az AgriOK.it esetében kiemelt sajátosságokkal még láthatóan nem rendelkezik, tehát a portál nem egy már meglévő, esetleg kifelé zárt kereskedelmi vagy termékpálya-kapcsolati hálózat (értékhálózat) „internetes tükörképe”, s ez a kereskedelmi funkció alacsony kihasználtsági szintjén érzékelhető is. A piactér-funkció egyébként ennél a portálnál jelenik meg a legteljesebben. Ebbe beletartozik a katalógus-áruház (ennek a célközönsége igen széles, pl. az állatorvosok is ide sorolhatók), a vállalatközi kereskedelem adásvételi felülete, illetve a mezőgazdasági szaknévsor (szakmai adatbázis) is. A B2B piactér a portál egynyelvűsége miatt elvileg csak a magyarul beszélő közönségnek értelmezhető tartalmú, azonban a vételi ajánlatok között előfordul a volt szocialista országok távolabbjaiból származó is (pl. orosz vagy albán). A piactéren való megjelenés és a katalógusból való vásárlás egyáltalán nem igényel semmiféle regisztrációt (az utóbbinál egyébként ez csak részleges hiány, ugyanis a katalógus tartalmáért a kiadója fele, jelen esetben az Agrárkapu, nem úgy, mint a kereskedelmi ajánlatok esetében, ahol az adott hirdető; a kiskereskedelmi áruházban (katalógusban) működő esetleges regisztráció általában a rendelések visszakeresését és a testreszabást szolgálja). Az ajánlattétel egyébként (a német portálokkal ellentétben) egyáltalán nem termékre szabott, minden specifikáció ömlesztve, az űrlap egy általános termékleírást kérő mezőjében adható meg. Összességében a portál kiváló, azonban a néhol logikátlan (de intuitív) struktúra, illetve az ismertség, így kihasználtság alacsony szintje kívánnivalókat hagy maga után. Továbbfejlesztése (például a többnyelvűség és az adatvédelem irányába) és megfelelő propagandája esetén regionális központtá válhatna.

29 A kifejezés jelentése: „kattintás és habarcs”, a „brick & mortar = tégla és habarcs”, vagyis csak fizikai világban létező vállalat és a „pure click”, vagyis tevékenységeit kizárólag interneten keresztül kifejtő vállalat kategória-megjelöléseiből olvadt össze.


41 / 127 IHM-PÁ-A4

B.) A mezőgazdasági ellátási lánc szereplői és egy informatikai fejlesztés várható hatásai

Értékláncok a mezőgazdaságban, az agrárium szereplőinek hálózata Jelen kutatás egyik célja az egyes szereplők helyzetének és lehetőségeinek megítélése. Ennek megvalósításához látnunk kell a teljes értékláncokat (agrárgazdasági szaknyelven: termékpályákat), a szereplők egymáshoz kapcsolódásának, tevékenységeik egymásra épülésének útvonalát. Kiindulásképpen tekintsük át a családi gazdaság központozásával fölépített értékláncrészletek ábráját (amely kiterjeszthető a kisüzemekre is): Fogyasztási

ANYAGOK

Szolgáltatások

TARTÓS JAVAK

FELHASZ-

javak vásárlá-

(műtrágya, takarmány,

(Munkaerő, állatorvos,

(traktor, munkagépek,

NÁLÁS

sa

vetőmag, üzemanyag,

biztosítások…)

épületek, felszerelések)

CSALÁD

Jövedelmek, termékek Erőforrások

(munkaerő,

termőföld, megtakarítás…)

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM

TERMELÉS

Erőforrások átalakítása termékké (technoló-

(A termelési

gia). tőke

tényezők átalakítása)

Saját megtakarítás

CSALÁD

ÉLELMISZER-

TERMELŐK

NAGY-

IPARI

TÁRSULÁSAI

KERESKEDŐ

PIAC

FELDOL-

(tejfeldolgozó,

(közvetlen értékesí-

(termék-

GOZÁS

gabonatároló)

tés)

értékesítés)

FOGYASZTÓ

KIBOCSÁTÁS

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM

2. ábra: A mezőgazdasági üzem működése és környezete30

Az ábra alapján hangsúlyozandó sajátosságok: à

az értéklánc elején álló kisüzem (családi gazdaság) sokféleképpen kapcsolódhat output-oldalon a piachoz: értékesítheti termékeit közvetlen fogyasztásra, felvásár-

30

Forrás: A mezőgazdasági üzem általános működése (in: Georges Bublot: a mezőgazdasági termelés ökonómiája és szervezése, PATE GMGTK, 1994.)


42 / 127 IHM-PÁ-A4

lóknak és nagykereskedőknek, „piacozhat” velük, de direkt módon értékesíthet a feldolgozók felé is (például paradicsomot a konzervgyárnak); à

a nagy tételben való eladás (felvásároltatás) nem generál akkora árbevételt, a termelői és a felvásárlási árak közötti eltérések egyes termékek (pl. alma) esetében öthatszorosak is lehetnek31, de egyes állatfajtáknál (pl. sertés) néhány százalékos az eltérés, összességében azonban a felvásárlásra való átadás – ha van választási lehetőség – nem preferált megoldás;

à

a kisüzemek munkaerő-intenzívek (leginkább a tulajdonos család élőmunkáját használják föl inputként);

à

lehetőség adódhat a családi gazdaságon belül magasabb feldolgozottsági szintű termékek előállítására is (tipikus hazai példa a borászat, ahol a megtermelt bor jelentős része magánpincékben készül), amelyek minősége erősen változó, de közvetlen értékesítésük révén nagyobb nyereség realizálható, illetve önellátás esetén implicit költségmegtakarítást jelentenek;

à

a családi gazdaságokban célszerűbb a kis állótőke-igényű, de „figyelem-intenzív” (azaz munkaintenzív) mezőgazdasági ágazatokon belül termelni, ugyanis az ipari méretekben is megtermelhető nyerstermékek, illetve nevelhető állatok jóval költséghatékonyabban állíthatók elő, ugyanakkor a nagyüzemek általában az egyedi gondoskodás hiánya miatt nem tudnak mindig kiemelkedő minőségű agrárproduktumot előállítani, ami a kisebb gazdaságok számára fennmaradási lehetőséget rejt magában

A piaci erőviszonyok azonban egyértelműen a kistermelők rovására alakulnak, a kockázatnak a nagy, mialatt a profitnak általában nem elegendő része csapódik le náluk. Az Európai Unió támogatási rendszere elvileg képes lenne a termelőket anyagilag kellőképpen kompenzálni, azonban az EU piacára való bekerülésnek a feltételei kemények, és talán épp a kistermelők azok, akik a szigorú minőségügyi, környezetvédelmi és termelékenységi paramétereknek nehezen tudnak majd megfelelni, ezért mindenképpen szükséges számukra a specializációra, minőségi termékekre való átállásra való orientálás, a piaci információk (és maguk a piacok) elérhetővé tétele, nem utolsósorban ezek értelmezésében és alkalmazásában adott segítség, s mindezek gördülékenysége érdekében az informatikai fejlesztés, amely újabb fajta oktatási-szaktanácsadási feladatot jelent az agrárium intézményhálózata számára.


43 / 127 IHM-PÁ-A4

A fentiek szerint a családi gazdaságoknak célszerű a különös gondoskodást és odafigyelést igénylő termékek előállítására specializálódniuk. Piacon való érvényesülésüket a közös minőségi ’védjegy’ alatti egyesülés jelentheti. (Méretüknél fogva külön-külön kiszolgáltatottak a felvevőpiacokkal és a nagyban termelő vetélytársakkal szemben.) Vagyis – a tanulmány során kifejtendő módon – a TÉSZ-eknek nem csupán standard zöldség- és gyümölcstípusokra, hanem kiemelkedő minőségű, vagy speciális termelési eljárással (például biotermeléssel vagy organikus úton) előállított termékekre is célszerű alakulniuk. Ugyanakkor a földrajzilag szórt, önmagukban kis termékmennyiséget produkáló gazdaságok egymásra találását nagyban előmozdíthatja egy portál. Az ehhez autonóm módon hozzáférni nem képes termelőket egy szakértői hálózat volna hivatott kiszolgálni. Az alábbi ábrán öt, üzemméret szempontjából semleges termékpálya látható:

3. ábra: ötfajta hazai termékpálya32

(Az ábra annyiban szorul kiegészítésre, hogy például a csirke termékpályájának szoros kiegészítője a tojásé, amely közvetlen fogyasztásra is alkalmas, akár a tehéntej, amelyet ritkábban, de szintén értékesítenek közvetlenül a fogyasztók számára. Ezektől az esetektől eltekint-

31 32

Forrás: A mezőgazdaság strukturális változásai a kilencvenes években (KSH, 2003) Forrás: Guba F.: Transzferek és hatékonyságzavarok az élelmiszer-termékpályákon


44 / 127 IHM-PÁ-A4

ve a termékpályák közbülső szereplői nem, vagy csak részlegesen ugorhatók át, például a nyers- vagy félkész termékek nem helyi piacra történő közvetlen értékesítésével.) Egy élő, kistérségi példát tartalmaz az alább következő összefoglaló, amely Kaposvár kistérség somogyjádi mikrotérségének mezőgazdasági kapcsolatrendszerét ábrázolja. Előzetesen megjegyzendő, hogy a mikrotérség semmilyen tekintetben nem speciális, az itt előállítható termények, állatok és állati termékek teljesen általánosak, éppen ezért érdemes figyelmet szentelni neki.

Kaposvár kistérségének példája A kaposvári statisztikai kistérség 77 településből áll, amelyek Kaposvár 25-30 kilométeres körzetében helyezkednek el. Ez terület- és vidékfejlesztési szempontból csak speciális esetekben kezelhető együtt, mivel a térségben eltérőek az adottságok, lehetőségek. A vidékfejlesztési program készítésekor szilárdultak meg a kistérség települései között kialakított úgynevezett mikrotérségek, melyek földrajzilag összetartozó, hasonló adottságokkal rendelkező 24, 22 és 31 településből álló településcsoportok. Ezek központjai Igal, Kadarkút és Somogyjád. (Kaposvár Megyei Jogú Város a somogyjádi, Nagybajom Város a kadarkútizselici mikrotérséghez csatlakozott.) A területfejlesztési források nagyobb arányú megszerzésére Nagybajom Város polgármestere kezdeményezte önálló kistérség létrehozását, melyhez előzetesen 20 település jelezte csatlakozási szándékát. A kistérség kialakítása a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács támogatását élvezi, viszont a KSH és a belügyminiszter nem látja lehetőségét annak, hogy Nagybajom fel tudná vállalni a kistérségi közigazgatási, önkormányzati kötelező feladatokat.

A somogyjádi mikrotérség

A mikrotérség 22 településből áll, Kaposvártól észak-nyugati irányban helyezkedik el. A települések lélekszáma 250 és 1800 fő közötti, az átlagos lélekszám kb. 600 fő. (Megjegyzendő, hogy Kaposvár kistérségében található a magyarországi kistérségek közül a legtöbb település, összesen 77, ami a településszerkezet rendkívüli felaprózottságára utal. Ez


45 / 127 IHM-PÁ-A4

általában az infrastrukturális fejlesztéseket rendkívül megnehezíti, hiszen pl. az önkormányzatok nem tudják a feladataikat „méretgazdaságosan” ellátni.) A térség jó minőségű földekkel rendelkezik, AK értékük 12-25 közötti, átlagosan 18-20 AK. A jelenlegi mezőgazdasági helyzetet az elaprózódott termelésszerkezet jellemzi, túlnyomó többségben nem a tulajdonos műveli a földjét, hanem vagy bérmunkában végezteti el a munkákat, vagy bérbe adja.

Növénytermesztés33

Ezen termelési szerkezet és géppark csak a hagyományos növényi kultúrák termelését teszi lehetővé (őszi búza, őszi és tavaszi árpa, kukorica). A mezőgazdasági szövetkezetekben előfordul még a napraforgó, repce, triticale, borsó, cukorrépa illetve a vetőmag előállítás. A gépellátás tekintetében ellentmondások tapasztalhatók. A nagy területen gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetek, részvénytársaságok korszerűtlen, régi gépekkel dolgoznak, jelentős javítási és karbantartási munkákkal. A mezőgazdasági vállalkozók az elmúlt évek pályázati lehetőségeit kihasználva nagy kapacitású és értékű gépparkot tudhatnak magukénak. Legtöbb esetben a kapacitásokat nem tudják kihasználni, pénzügyi oldalról pedig jelentős a hitelállományuk.34 A foglalkoztatottak száma a korábbi foglalkoztatottsági adatokhoz képest nagyon alacsony, a társaságok 25-50 főt tudnak foglalkoztatni, a családi gazdálkodók, őstermelők 1-3 fő egész éves foglalkoztatását vállalják fel a családtagok mellett. Mezőgazdasági integrációval, foglalkoztatási programokkal mind a települések foglalkoztatási problémáin enyhíteni lehetne, mind a szabad kapacitások leköthetők lennének.35 Mindez integrátorok beiktatásával valósulhatna meg (ezek olyan felvásárló/értékesítő szervek, amelyek az adott ellátási láncot integrálják. Termeltetési szerződéseket kötnek a termelőkkel, pl. a 33

Jelentős az integrátorok szerepe Ez országos probléma, nem csak a mikrotérséget jellemzi 35 És az is előremutató lenne, ha a közraktárakon túl közös magtárak is települnének a romlékony szemes termények számára, mert ha a tárolást ilyen módon lehetne megoldani, akkor a kisebb termelők nem kényszerülnek arra, hogy azonnal eladják a termést a betakarítás után, hanem várhatnak pl. télig, amikor a piaci árak feljebb mennek 34


46 / 127 IHM-PÁ-A4

cukorgyár a cukorrépa-termesztőkkel, sőt a gyár még forgóeszköz-finanszírozást is végez (pl. a Kaposcukor Rt.) Ilyen forgóeszköz-finanszírozás jellemző például a pulykatenyésztés értékláncára is, ahol a teljes folyamatot – a pulykakeltetéstől a vágóhídra vitelig - a takarmányellátók finanszírozzák. Érdemes lenne ezt az értékláncot tapasztalati úton is megvizsgálni, és amennyiben lehetséges, a vizsgálat alapján javaslatot tenni más agrártermékek értékláncainak ily módon történő integrálására. (Hozzá kell azonban tenni, hogy a takarmányellátókat nem érdekli, hogy a pulykaüzem mennyiért tudja eladni a pulykát, vagy hogy egyáltalán el tudja-e adni. A termelés teljes kockázatát továbbra is a termelő viseli, és fedezetként termelőeszközeit viszi ’vásárra’.)

Az állattenyésztés36

A mikrotérségben jelentősen lecsökkent az állatlétszám, melynek elsősorban gazdasági okai vannak. A hullámzó felvásárlási árak kiszámíthatatlanná teszik a tenyésztést, általában veszteséges a tevékenység, ezért a gazdálkodók többsége felszámolta állattartó telepeit. Jelenleg a sertés- és baromfitenyésztés a legelterjedtebb, a szarvasmarha állomány nem jelentős. Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy Kaposváron nincs tejfeldolgozó37, Pécsre lehetne a tejet szállítani. Néhány helyen találkozhatunk juh, kecske, emu állományokkal, ezek tenyésztése esetleges. A haltenyésztés és feldolgozás sem számottevő, bár több vállalkozó is épített halastavat, így készülve fel e tevékenységre. Számottevő a lótenyésztés, mely a sportlótartáshoz, mint hobbitevékenységhez kapcsolódik38. A mezőgazdasági eredetű termékek feldolgozása Kaposvárra koncentrálódik, itt találhatóak sertés- és szarvasmarha-vágóhidak, illetve a cukorgyár.

A tevékenységek kapcsolódása39

36

Szinte semmiféle integráció nincs, ami miatt rendkívül nagy piaci áringadozásokat szenvednek el a termelők , amire a mezőgazdaságban alapvető válasz a tevékenység beszüntetése 37 A Class Tej Tejipari Rt. volt a kaposvári tejüzem, de még a kilencvenes években megszűnt 38 A Kaposvári Egyetem középiskolája a Lovasakadémia, tehát oktatási struktúrák is aládúcolják a lótenyésztést. 39 A kukorica, cukorrépa és más gabonafélék esetében van integrátor, az ábrából hiányzik az állati trágya, amelyet a növénytermesztésben földjavító-anyagként használnak


47 / 127 IHM-PÁ-A4 Gabonafélék

Kukorica

Napraforgó, repce, tök

Cukorrépa Cukorgyár

Alapanyag Sajtolóüzem Takarmány

Takarmány (pl. vágóhídi hulladék, húsliszt, répaszelet, napraforgóSertés

Szarvasmarha

Baromfi

Haltenyésztés

Ló

pogácsa, stb.)

Alapanyag Feldolgozóüzemek (vágóhíd, tejfeldolgozó stb.), illetve kereskedelem

Erdőgazdálkodás

Lovassport, turisztika

4. ábra: a kaposvári kistérség mezőgazdasági termékpályái és kapcsolataik40

A fenti helyzetben egy informatikai közvetítőoldal (portál) és az azt esetlegesen kiegészítő szakértői (agrárinformatikusi) hálózat katalizáló szereppel bírhat. Egyrészt a kistérségben fel nem használt termelői készletek eladásra való meghirdetésében játszana szerepet, ezáltal lehetőséget teremtve a földrajzilag távolabb elhelyezkedő vevőkkel való kapcsolatteremtésre, ezáltal a jelenleg fölös gépi kapacitások kihasználása biztosítható volna, illetve inputoldalon a termelési eljárások frissítésére, speciális, helyben nem hozzáférhető anyagok (vegyszerek, adalékok, tápanyagok stb.) vagy kiegészítők, gépek és szolgáltatások megrendelésére. Az agrárinformatikusi hálózat épp azokat a kistermelőket célozza meg, akik maguktól nem volnának képesek számítástechnikai infrastruktúrát beszerezni és üzemeltetni, illetve egy internetes portálon át kereskedni vagy információt keresni, illetve azt értelmezni.

Egy távoli példa – az ausztrál gyapjú sikertörténetének alapjai Az agráriumban föllelhető egyik legbonyolultabb termékpálya sajnos nem rendelkezik túl nagy hazai relevanciával – ez konkrétan a gyapjúé (ausztrál példa alapján) –, azonban áttekin40

Forrás: saját szerkesztés


48 / 127 IHM-PÁ-A4

tésével viszonylag tiszta képet kapunk arról, hogy egy sokszereplős, hosszú ellátási lánc egyes szereplői között milyen jellegű kereskedési formák működnek, milyen információigény keletkezik, illetve, hogy ezek milyen módon változnak a láncon végighaladva.

Fogyasztó Kiskeres-

Keresett tulajdonság

Például

Használati

Könnyűsúly, kényelem, egyszerű kezelés, érték, szín, stílus, márka

Ruha

kedő Ruhakészítő

Kötő/takács

Ruhaanyag

Fonó

Fonál Gyapjúfelvásárló

Felsőrész-készítő

Felsőrész

Gyapjú-

Gyapjútermelő

Nyersgyapjú

bróker

Juhtenyésztő

Genetikai

Könnyűsúly, bőrfelületnél lágyság, kezeléskori lágyság, egyszerű kezelés, hosszú hordhatóság, szakadásállóság Súly, szövet, felszíni szövés, kötegelési tömeg, összemenés, nedvesség miatti megnyúlás, gyűrődés, mechanikai tulajdonságok, szakadásállóság, hibák, szálszennyeződés Fonalfinomsági szám, sodrat, egyenletesség, tartósság, bolyhosság, hibák, festékfelvétel Szálátmérő, szálátmérő változékonysága, felsőrész, felszőrész változékonysága, rövidszál, szín, hullámosság, szerves anyag, bogosodás, sötétszál, festékfelvétel, szálszennyeződés Szálátmérő, szálátmérő változékonysága, szálhossz, szálerősség, töréspont, kunkorodás, kunkorforma, szálvégforma, szín, szerves anyag Szálátmérő, szálátmérő változékonysága, szálhossz, szálerősség, töréspont, kunkorodás, kunkorforma, szálvégforma, szín

5. ábra: az ausztrál gyapjú termékpályája és a szereplők kapcsolódása

A két baloldali oszlopban a szereplők besorolásai láthatók az értéklánc mentén, a harmadikban a számukra legfontosabb paraméterek tömören, illetve a negyedik oszlopban a para-


49 / 127 IHM-PÁ-A4

méterek részletesen felsorolva41. A termelői oldalt a juhtenyésztő, a gyapjútermelő és a gyapjúértékesítő bróker képviselik, a feldolgozóit a gyapjúfelvásárló, a felsőrész-készítő, a fonó, a kötő és a ruhakészítő. A vastag szaggatott nyilak a piaci (integrálatlan) kapcsolatokat jelölik, míg a vastag szaggatottak az egyes piacok eladóit és vevőit érintő kereskedelmi kapcsolatokat. A gyapjútermelők kereskedelmi képviselője, a gyapjúbróker és a feldolgozószektort képviselő felvásárló egymással aukció révén lépnek adásvételi viszonyba. Ausztráliában negyven regisztrált gyapjúbróker vállalat létezik, a teljes gyapjúeladási volumen 84%-át bonyolítják le, de a koncentrációt jellemzi, hogy a két legnagyobb bróker bonyolítja a megtermelt gyapjú eladásának 60%-át, míg a tíz legnagyobb már a teljes értékesítési volumen 90%-át tartja kézben. Rendkívül tanulságos, hogy milyen módon lépnek fel a brókerek az árverési rendszerben. Feladataikat az alábbi táblázat tartalmazza tételesen, az egyes tevékenységek mellett pedig az e-business-megoldásokkal való „katalizálás” lehetséges szintje és módjai láthatók.

Brókeri feladat Átveszik a termelőtől a gyapjút Pénzügyi és technikai szolgáltatásokat nyújtanak nekik Megszervezik az aukciót Tárolják a gyapjút az eladásig A bálákat átlagosan hat-hét bálából álló kötegekké komissiózzák Megszervezik a nyersgyapjú bevizsgálását Szubjektíven felbecsülik a gyapjút Eladják a gyapjút és a teljesítést a termelő nevében számlázzák a felvásárló felé Visszajelzést küldenek a termelőnek a gyapjú minőségéről és annak piaci fogadtatásáról Az eladás után esetenként a felvásárló költségére tárolják a gyapjút Elszállítják a gyapjút a lerakóhelyre vagy a helyi feldolgozóhoz Biztosítják a kifizetést

E-business támogatás lehetséges szintje Alacsony Magas Alacsony Nincs

E-business támogatás Kommunikáció (pl. e-mail) Piaci, szakmai és árinformációk adása, műszaki támogatás, számítástechnikai támogatás Kommunikáció

Nincs Közepes

Kommunikáció, szabványadatbázisokhoz való hozzáférés, felvitel és tárolás a készletnyilvántartásban

Nincs Magas

Elektronikus piactér, Ajánlattétel és vételi ajánlatra való reagálás, árazás; készletnyilvántartás, számlázó rendszer; átutalás (e-banking)

Közepes

Kommunikáció

Nincs Nincs Magas

Készletnyilvántartás, számlázó rendszer, átutalás (ebanking)

3. táblázat: az ausztráliai gyapjúbrókerek feladatköre és ennek informatizálási lehetőségei

Alapvetően kérdéses, hogy a gyapjúvertikumban a termelők milyen alkupozícióban vannak. Mivel a jelenlegi trend nem a gyártásra, hanem a fogyasztói igényekre helyezi a hangsúlyt, ami azt jelenti, hogy nem az optimálisan előállítható, hanem a fogyasztói optimumot

41

Forrás: S. C. Champion, A. P. Fearne: Alternative marketing systems for the apparel wool textile supply chain: filling the communication vacuum (2001)


50 / 127 IHM-PÁ-A4

képviselő termékek lehetnek sikeresek (ezáltal a végéről az eleje felé szabályozva az ellátási láncot), így feltételezhető, hogy a nyersanyag-előállítók alkupozíciója gyenge. Azonban ha ők nincsenek, akkor végtermék sincs, tehát a lánc legerősebb szereplőjének (ő veszi fel az úgynevezett integrátori szerepet) érdeke, hogy a lánc elején lévő termelő is profitábilis maradjon. Még ha ez az érdek nem is közvetlenül a pénzügyi profit termelők számára való biztosításában testesül meg, hanem inkább a termelendő mennyiségek és a várható árak lehető legpontosabb kommunikálásában, akkor is vonzóbbá teszi a nyersanyag-termelést, mint amilyen az a szinte teljesen kiszámíthatatlan szabadpiaci ingadozások kockázatos körülményei közepette volna. Eddig csupán két szereplőről beszéltünk, de már világosan látszik, hogy a köztük lévő kereskedelmi kapcsolatokat az e-business megoldások rendkívüli mértékben katalizálhatják, sőt stabilizálhatják is. Itt a B2B42 piactereknél az ellátási láncnak csak az egyik oldalával számolhatunk, a termelő-feldolgozó kapcsolatot áthidaló szakasszal. (A másik értelemszerűen a készterméket gyártók és a ruha-nagykereskedelmi vállalatok közötti szakasz, amely hasonlóképpen támogatható automatizált aukciós eszközökkel.) Az eddigiek általánosításaként, illetve a kutatásunk alapkérdéseihez visszatérve leszögezhető, hogy egy mezőgazdasági portál önmagában nem integrál egy termékvertikumot, azonban a piaci viszonyok transzparenssé tétele által katalizálja azt. (Nem integrál, hiszen szerepéhez nem tartozik, hogy felvásárlási mennyiségeket garantáljon és segítséget nyújtson a forgóeszköz-finanszírozásban – ami az integrátor definíciójából adódna -, ugyanakkor katalizál az információk hatékonyabb elosztása révén.) Az általában leginkább kiszolgáltatott helyzetben levő termelők számára pedig a piactéri funkción túlmenően ágazati információkkal szolgálhat, amellyel informál, így mérsékli a működési kockázatokat, ezáltal a termelést „élhetőbbé” téve, illetve a stratégiai tervezést elősegítve, amely a napról napra hozott kényszerű döntéseket váltja fel fokozatosan. Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy a portálfelület eladói és vevői oldalán „pufferelő” szereplők állnak, akik az anyagi megmunkálásban nem vesznek részt, hanem pénzügyi, technikai, szállítási, minőségellenőrzési és -biztosítási, illetve kereskedési szolgáltatásokat nyújtanak. Ausztráliában, a vizsgált gyapjúvertikumban ezek a szereplők is piaci szervezetek, azonban hazánk mezőgazdaságában nem mindegyikük van jelen, így megjelenésükig a lánc többi szereplője kell, hogy átvegye a fent említett feladatok lebonyolításának vagy szervezésének terheit, miközben az állam a piactér termelők felé való propagálásával, esetleg ajánlataik


51 / 127 IHM-PÁ-A4

kifüggesztésével, az információtartalom felépítésével és annak terjesztési feltételeinek megteremtésével avatkozhat közbe építő módon. Épp úgy, ahogyan a falugazdászok a termelők számára mezőgazdasági, szabályozási és pályázati információkat közvetítettek, tehát mindent egybevetve az FVM és a termelők közti kommunikációs hidat biztosították, úgy a termelők piaci érvényesüléséhez, illetve a termékláncok jobb integrálásához nemzetközi igényekkel való harmonizálásához egy másfajta szerepkört betöltő szakértői hálózatra volna szükség. Ennek a hálózatnak (pontosabban: tagjainak) elsődlegesen informatikai és agrárkereskedelmi ismeretekkel kellene rendelkeznie, ugyanis a hazai mezőgazdasági termelők – főleg az egyéni és kisebb üzemek – számítástechnikai felszereltsége és ismeretszintje távol elmarad a kívánatostól, s rövid távon nem is várható el ennek a helyzetnek a radikális javulása, miközben a versenyképesség alapfeltétele volna a megfelelő szintű informatikai háttér, főként a piaccal való kapcsolattartásban (és persze nem utolsósorban a termelés-optimalizációban). Ezek a szakértők gyűjtenék be a termelők eladási ajánlatait, kommunikálnák feléjük a piaci, illetve uniós agrárpolitikai információkat, segítenék őket a piaci igényeknek megfelelő termelési szerkezet kialakításában, inputjaik beszerzéséhez pedig az eladási ajánlatokat tennék közzé egy piacteret is működtető, egységes hazai (vagy az európai agárportálok egységesítését követően uniós) agrárportálra. Az hirdetésekre érkezett válaszajánlatok és üzenetek kommunikálása részben automatizálható is lenne, hiszen mobiltelefonnal a hazai agrártermelők zöme már rendelkezik, így az SMS-ben érkező értesítéseket fogadni képes. Azonban, mint minden szakértői hálózatnál, amelyben érzelmektől és elfogultságtól nem éppen mentes emberek működnek közre, itt is fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos termelők akár kettős diszkriminációt szenvednek el, hiszen előfordulhat, hogy egy számítástechnikai ismeretek és infrastruktúra nélküli termelő (vagy üzem képviselője) valamiféle nézeteltérés miatt „elvágódik” a hálózatot az ő környezetében képviselő mezőinformatikustól. Erről a hatásról azonban csak egy tesztműködés során dőlne el, hogy mennyire jelent reális problémát, és miképpen előzhető meg, ezért a tanulmányunkban többféle megvalósítási szcenáriót vázolunk föl, többek között egy, csupán Pest megyére kiterjedő „próbahálózat” tervét is. Amennyiben ennek működése csak áthidalható problémákat generál, úgy javasolt a rendszer országos horizontra való kiterjesztése is.

42

Business to Business, azaz vállalatközi (nagykereskedelmi) csatorna


52 / 127 IHM-PÁ-A4

Az elektronikus kereskedelem hatása az ellátási láncra A logisztikai és ellátásiláncmenedzsment-szempontú értelmezés A logisztika egyik legkézenfekvőbb meghatározása szerint a vevő igényeinek megfelelő terméket a megfelelő időben, a megfelelő helyre és a megfelelő formában kell szállítani. Bevezetésnek álljon itt néhány értelmezés a logisztikára és az ellátásilánc-menedzsmentre vonatkozóan: Az ellátásilánc-menedzsment olyan, határokon átívelő csatornát biztosít, amely egy adott termékhez kapcsolódó összes mozgást képes tervezni és ellenőrizni, a nyersanyagtól kezdve a végfelhasználóhoz (fogyasztóhoz) való eljuttatásig bezárólag, függetlenül a szervezeti, politikai, vagy földrajzi határoktól, és mindezt annak érdekében, hogy a meghatározott fogyasztói igényeket kielégítse.43 Az ellátási lánc tehát egy általában több cégből álló „folyamaternyő”, amely alatt a termékeket előállítják és eljuttatják azokat a fogyasztókhoz44. Az ellátásilánc-menedzsment alapvetően anyagot, információt és pénzt áramoltat az ellátási lánc szereplői között. Célja a fogyasztói kiszolgálási színvonal növelése és a lánc termelékenységének javítása45.

A hálózati gazdaság jelenségköre és tendenciái

Az információs forradalom és a hálózati gazdaság erőteljesen átalakítja az ellátási láncokat. A térben és időben kiterjedt, jelentős mennyiségekkel és ráfordításokkal működő logisztikai területek informatikai támogatása a térbeli, időbeli, mennyiségi és ráfordításkorlátok kiszélesítésében és kezelésében játszott, illetve játszik szerepet. A logisztikai filozófia üzleti életben megjelenő menedzsment-innovációja az iparban régebb óta meghatározta a versenyt. Ez a hatás az agráriumban is érzékelhetővé vált, a mező-

43

Cooper, M.C-Ellram, Lisa M (1993): Characteristics of Supply Chain Management and Implications for Purchasing and Logistics Strategy. International Journal of Logistics management, 4/2 pp.13-24 44 Kalakota R.- Roninson M.M: Az e-üzlet, Typotex, 2002 45 Chikán A- Demeter Krisztina: Az értékteremtő folyamtok menedzsmentje, 2001


53 / 127 IHM-PÁ-A4

gazdasági termelésben a „jót és jól tenni” elv mellett már az együttműködés és anyagáramlás szervezése is kritikus tényező - gondoljunk például az olcsó mezőgazdasági termékek (pl. alma) szállítására, vagy a búzatermelés bonyolult szállítási-raktározási-értékesítési összefüggéseire. Ma már nem egyszerűen cégek, hanem a termékek előállításának, értékesítésének, rendszerei, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások is versenyeznek egymással. Az úgynevezett értékteremtő folyamatok összetetté váltak, menedzselésükre számos megoldási módozat készült. A verseny egyes esetekben legerősebben talán a logisztikai rendszerek között folyik, ellátási láncok csatáznak egymással. A fentebb felvázolt környezetváltozás megértésének egyik lehetséges alapja a hálózati gazdaság fogalmának és jellemzőinek ismerete46. Sokan a jelenség leírására az „új gazdaság” kifejezést használják, itt – ezzel némiképp szembeszállva – alapkoncepcióként szeretnénk megmutatni, hogy az „újdonság”-stratégia lényege a hálózat, azaz kapcsolatok üzleti életben eddig soha nem látott bonyolultsága, illetve működési hatékonysága. A hálózati gazdaság az üzleti vonatkozásokon messze túlmutató módon, mélyen beágyazódik a társadalomba.

Hálózati hatások, a növekvő volumenhozadék elve

A hálózat az infrastruktúra gazdaságösztönző hatásával rendelkezik. Ez abban mutatkozik meg, hogy a résztvevőknek előnye származik abból, ha egy népszerű, sokak által használt rendszer tagjaivá válnak. Ez a pozitív visszacsatolásnak is nevezett jelenség öngerjesztő folyamatokat indít el, ami a nagy, sokszereplős hálózatok további növekedéséhez vezet. A szereplők számára ez azt jelenti, hogy – noha a vevők megszerzési költsége magas – egy kritikus tömeg elérésén túl minden újabb vevő megszerzésével egyre növekvő eredmény érhető el, ami – a piacvezetőknek, illetve a monopolisztikus törekvéseknek kedvezve – koncentrációs folyamatokhoz vezethet. Többek között ezért szoktak a hálózatokkal kapcsolatban penetrációs küszöbről beszélni, azaz arról a minimális kapcsolati hálóról, ahol a vázolt hálózati externáliák hólabdaszerűen kezdik el építeni az új kapcsolatokat. A későbbiek során vázolásra kerülő agrárinformatikai szakértői hálózat terve is épp azon alapszik, hogy egy „önmagára hagyott” mezőgazdasági portál nem érheti el azt a tranzakciós volument, amely a felhasználói számára értékes lenne. Ezért ezt egy „felülről jövő” katalizáló 46

Kápolnai, A., Nemeslaki, A., Pataki, R.: eBusiness stratégia vállalati felsővezetőknek, Budapest, AULA, 2002.


54 / 127 IHM-PÁ-A4

beruházással kell előmozdítani, amelynek része a kereskedelmi ajánlatok és más információk közvetítése az elsősorban nem informatikával foglalatoskodó mezőgazdasági termelők, feldolgozók és szolgáltatók között (illetve felé). Ezt a beruházást – a piaci beruházás-megtérülési elvárások kezdeti teljesíthetetlensége miatt – az államnak kell eszközölnie, amelyet a rendszer használói tábora által elért kritikus tagszám átlépésétől fogva folyamatosan „magára lehet hagyni”, vagyis a piacról befolyó bevételekből fenntarthatóvá tenni. Az üzletipartner-váltás egyszerűsödése

Az információtechnológia fejlődése áttekinthetőbbé teszi a piacokat, így a korábbinál egyszerűbbé válik a partnerek közötti váltás, azaz a piaci verseny jobban tud érvényesülni. A vállalatok ezt ellensúlyozandó egyre inkább érdekeltté válnak abban, hogy vevőiket magukhoz láncolják, megnövelve számukra a partnerváltással járó költségeket. A hazai mezőgazdasági ellátási láncok tagjai általában bizalmi kapcsolatban is vannak egymással, ezért abban, hogy ki kinek ad el, illetve ki kitől vásárol, ritkábban dönt az, hogy melyik szereplő milyen árérzékenységgel bír, inkább a jól bevált, de nem közgazdaságtani értelemben optimális kereskedelmi és/vagy hitelezői kapcsolatban állnak egymással a szereplők. Az ausztrál gyapjú termékpályája kapcsán láthattuk, hogy a pálya egyes szakaszai szinte tisztán piaci alapon kapcsolódnak egymáshoz, miközben köztes részei szinte szindikátusként működnek (vagyis különálló vállalatok nagyjából egy érdekeltségi és alkupozícióval rendelkeznek, egymással nem kompetitív piaci közvetítéssel kereskednek). A mezőgazdasági portál szempontjából az imént említett hatások eredőjeként a portálértékelési fejezetben az AgriOK.it megoldását érdemes szemügyre venni, amely a bizalmi kapcsolatok, a hálózati externáliák, az ellátási láncot integráló, annak bizonyos szegmesében monopol vagy oligopol helyzetű integrátor együttes megjelenésére módot adó rendszer.

Az iparági standardok jelentősének növekedése

A hálózati gazdaságban a piacok kitágulásával és a piaci szereplők közötti kapcsolatok szerepének fokozódásával megnő az iparági standardok jelentősége. Az iparág szereplőinek természetesen érdekében áll, hogy kialakuljon egy általánosan elterjedt standard, ugyanakkor azt is szeretnék, hogy az általuk kifejlesztett termék, eljárás váljon azzá.A mezőgazdasági portálra értelmezve ez azt jelenti, hogy mind a kommunikáció, mind a tranzakció tekintetében a Informatikai eszközök a mezőgazdasági kereskedelemben BKÁE E-business Kutatóközpont

55 / 127 IHM-PÁ-A4

szabványos megoldások válhatnak széleskörűen elterjedtté (pl. tipizált szerződéskötés, szabványos kereskedés stb.). Mivel általában véve önmagában egyetlen vállalat sem képes a globalizálódó piacok alapvetően meghatározó szereplőjévé válni (az egyik markáns kivételt az informatika területén találjuk, a Microsoft operációs rendszereinek képében), ezért a stratégiai partneri kapcsolatokra irányuló törekvések fokozódásának lehetünk tanúi számos iparágban. E tartósabb együttműködések célja a szinergiák kihasználása mellett a domináns piaci pozíció elérése, amelyben a partnerek lehetnek akár a vállalat vevői is. Itt szintén az olasz AgriOK.it példáját érdemes felmutatni, amelynek rendszerébe belépve a regisztrált tagvállalatok természetesen nem elvileg teljes körű, azaz „véletlenszerű” kereskedést folytatnak a céghálózat többi regisztrált tagjával, hanem csupán azokkal, amelyekkel tevékenységi körük és együttműködési törekvéseik által behatároltan érdemesnek találják. Cégek egyedi szintjén (mikroszinten) tehát tökéletlen piaccal van dolgunk, hiszen nem valósulhat meg kapcsolat az összes piaci szereplő között, ugyanakkor makroszinten (az egész rendszert tekintetbe véve) már egy hatékonyabb, értékhálózatba szerveződő struktúrával szembesülünk. A standardok versenyében a várakozásoknak kiemelt szerepe van. Megfigyelhető például, hogy minél nagyobbak a standarddá válásra vonatkozó várakozások egy adott termékkel kapcsolatban, az annál nagyobb valószínűséggel válik tényleg azzá. Ugyanakkor a standardok kialakulása kedvez a monopolisztikus törekvéseknek is.

A fenti általános jelenségek mellett érdemes áttekinteni a kifejezetten logisztikai vonatkozású trendeket.

Értékláncok versenye

A verseny többnyire már nem pusztán önálló vállalatok között zajlik, hanem beszállítóikkal, illetve partnerhálózatokkal kiegészült termelői, szolgáltatói vállalatkörök versengenek egymással. A mezőgazdasági értéklánc-konstellációnál például gondoljunk a beszállítói hálózattól kezdve egészen a feldolgozóiparig húzódó számos szereplő komplex viszonyrendszerére. Ugyanakkor említhetjük a beszerzési társaságok szövetségrendszerét is. A „hagyományos” gazdasággal ellentétben, ahol a vállalatoknak versenystratégiáik kialakításánál elsősorban a közvetlen versenytársakra kellett összpontosítaniuk, a jövőben legalább ilyen fontos szerepet


56 / 127 IHM-PÁ-A4

fog betölteni a kiegészítő szolgáltatást nyújtó, illetve komplementer terméket gyártó vállalatokra való koncentrálás. A versenytársakra és a partnerekre tehát immár egyszerre kell figyelni.

Készletek áthelyeződése a szállításba

A JIT (Just in Time) elvnek, és a meghosszabbodott szállítási útvonalaknak köszönhetően megnövekedett készletek mennyisége a szállítási láncban. Az úton lévő termékek a közlekedési és kereskedelmi rendszerekkel szemben támasztanak komoly kihívásokat. Az átfutási idők növekedése és az összességében megnőtt készletek nagyfokú kooperációt és integrációt követelnek meg a hálózati elemek között. Mezőgazdasági termékeknél ezért a támogató logisztikai szolgáltatások „jósága” és ára döntheti el a termék piacra jutását (gondoljunk például a „szabolcsi alma budapesti piacon” esetre, amelynél a szállítás költsége lényegesen nagyobb lehet, mint maga az alma felvásárlási ára.)

„One-stop-shop”

A legtöbb gazdasági tranzakciónál, legyen az vásárlás vagy éppen csak ügyintézés, a felhasználók elvárása a komplex, időben és térben egyszerre igénybe vehető termékcsomagok megtalálása. Egy másik megközelítésben érdemes lehet a PricewaterhouseCoopers által kidolgozott modellből kiindulni, amely négyfázisú folyamatként írja le az elektronikus kereskedelem hatását.47 Új együttműködési csatornák Az első fázisban a vállalatok az új technológiát a jelenlegi üzleti folyamataik modernizálásra, illetve bizonyos esetekben új tevékenységek létrehozására használják fel. A hangsúly az információk megosztásán és a kereskedelmen van.

47

Szemán István: Az E-business várható hatása a logisztikai menedzsmentre – Logisztikai évkönyv 2001 (2001)


57 / 127 IHM-PÁ-A4

Értéklánc-integráció Kialakulnak a szoros együttműködés folyamatai, és a vállalatok újragondolják az ellátási láncon belüli szerepüket. Iparági transzformáció A specializáció és a kompetenciák új rendszere alakul ki. Az egyre testreszabottabb termékek és szolgáltatások biztosítására csak a standardizált üzleti folyamatok alapján szervezett ellátási láncok lesznek képesek. Konvergencia A vevő már nem feltétlenül várja el a specializált szállítóktól a különböző termékeket és szolgáltatásokat, hanem kész arra, hogy azokat egy helyen beszerezze be.. Ezt kihasználva a vállalatok arra törekednek, hogy a vevő vásárlóerejének minél nagyobb részét lekössék. A fentiek azt támasztják alá, hogy az üzleti és technológiai evolúciónak köszönhetően az egyszeri megoldások komplex megoldásokká válnak. A piactérrel kombinált portálok sikere épp ennek a komplexitásnak köszönhető, sőt az Agromarketplace.com példáján látszik is, hogy a „semmi más, csak piactér” modell önmagában nem feltétlenül működik. Ebben a modellben az általunk korábban kiértékelt portálok az első vagy a második szakaszhoz tartoznak, ugyanis a fejlettebbnek minősített olasz AgriOK.it, illetve a hozzá hasonló argentin AgroSitio.com is „csupán” az ellátási láncban történő szerep-újrakonfigurálásra késztető rendszert üzemeltetnek. Ezek a rendszerek azonban egyelőre tagjaiknak nem jelentenek kizárólagos működési előnyt (vagyis a piactereiken és a rendszerek egészében megvalósuló standardizált

üzleti

folyamatok

egyelőre

nem

számítanak

alapkövetelménynek

az

agráriumban), és a rendszer önmaga sem „termel ki” sajátos egyedi képességeket. Viszont a tagok összefonódó hálózattá szervezéséhez elengedhetetlen segédeszközök (még ha nem is az „internet felől” épülnek ezek a kereskedelmi-együttműködési hálózatok, hanem csak abban „tükröződnek”).


58 / 127 IHM-PÁ-A4

Összefoglalóan a hálózatok és az informatikai infrastruktúra megjelenésének köszönhetően ma már a szekvencia mellett és helyett a párhuzamosság jellemző az értékteremtés egyes részfolyamataira. Vagyis kisebb-nagyobb különbségekkel ugyanazok a hálózatok jönnek létre, szerveződnek újjá a piactereken, amelyek a valóságban már korábban, más formában léteztek. A piacterek életképessége elsősorban attól függ, hogy a már meglévő kapcsolatokat gyorsabbá, rugalmasabbá, hatékonyabbá képesek-e tenni. A párhuzamosságoknak köszönhetően értéklánc helyett értékhálózatokról beszélhetünk, amelyet a következő ábra (agrárértéklánc-leképezés) személtet:

Közszféra (önkor-

Gép-, alkatrész-

mányzat VPOP,

forgalmazó

APEH, FVM)

Vegyszer-, vetőmag-, műtrágya- gyártó/kereskedő

Termelő (kistermelő,

Feldolgozók

TSZ, társas agrár-

Kereskedők (kis és

vállalkozás)

nagy)

Egyéb szolgáltatók

Logisztikai szolgálta-

(IT, jogi, pénzügyi)

tók

6. ábra: a mezőgazdasági értékláncok egy általános felírása

Ennek az értékhálózatnak a felírásában sajátos elem, hogy a termelő nem „elöl”, hanem a hálózat közepe táján helyezkedik el, és a nyilakkal jelölt kapcsolatok közül a felé mutatók vagy input beszállítását, vagy pedig számára történő szolgáltatás nyújtását, esetleg a kormányzat vele szembeni elvárásait, vagy az onnan/oda induló kommunikációt és pénzáramokat jelölik.


59 / 127 IHM-PÁ-A4

A fenti egyszerű sémákból, illetve a mögöttük álló viszonyrendszerből az alábbi következtetésekhez juthatunk: à

a mezőgazdaságban specifikusan megjelenő szereplőket leszámítva az ipari és szolgáltatási folyamatok alapstruktúráját látjuk viszont – a gazdaság más szektoraiban bekövetkezett értéklánc-átalakulási jelenségek hasonló alapokon zajlottak vagy zajlanak le;

à

az értéklánc nem csak lineáris – helyesebb inkább hálózatnak nevezni – az egyes szereplőkre gyakorolt hatása több irányban és több kapcsolaton keresztül széles hatósugarú lehet;

à

különböző erejű, informatikai ellátottságú (és hozzáférési képességű), illetve affinitású szereplők alkotják a rendszert

à

ha van rendszerintegrátor, amely az értéklánc elejét koordinálja (finanszíroz, kockázatot vállal át), akkor az erősen befolyásolja a hálózatban szereplő termelők és szállítók termelékenységét és működési hatékonyságát, illetve profitabilitását is, mindenesetre azonban tervezhetővé és szabályozottá teszi a hálózaton belüli termék- és szolgáltatásáramlást. Fontos észrevenni, hogy az integrátor tőkeerős, alkupozíciója a hálózat szereplői közül a legjobb, viszont működési optimumot nem a kizárólag saját maga számára kedvező döntések révén érhet el, bár erre is gyakran van példa. A következő szakaszokban a rendszerintegrációval részletesebben is foglalkozunk.

Az elektronikus kereskedelem potenciális hatásai a szereplőkre Az előző fejezetben tárgyalt makro-trendek szereplőkre gyakorolt hatásaiban az egyik leggyakrabban emlegetett és releváns jelenség a dezintermediáció, vagyis egyes közvetítő szereplők, ügynökök, aktorok kiiktatása az értékláncból. Mivel az interneten – bizonyos korlátozásokkal, például a nem vagy részlegesen digitalizálható termékek esetén a kipróbálás lehetősége csorbát szenved – megjeleníthető egy termék képe, illetve egyes paraméterei bemutathatók, ezért a termékeit egy honlap segítségével népszerűsítő termelő (gyártó) is megteheti azt, hogy maga értékesíti a termékeit. (Ehhez általában elegendő egy internetes katalógus is.) Eb-


60 / 127 IHM-PÁ-A4

ben az esetben azonban a lánc közbülső szereplői „kimaradnak”, vagyis nem vesznek részt a disztribúcióban, így árrésük sem realizálódik a terméken, ami hosszabb távon, a termelő erős disztribúciós bázisa esetén a kereskedők fennmaradását nehezíti meg. Mivel azonban a közvetlen értékesítés ritkán válik egyeduralkodóvá, ezért a kereskedelmi hálózatnak mindig marad annyi alkulehetősége, hogy a termelőt „megzsarolja” a láncból való kilépéssel, és az ebből adódó forgalomkieséssel. Emiatt a dezintermediáció – bár a fogyasztó és a termelő számára egyaránt előnyös, gondoljunk a piacokon és az ABC-kben érvényesülő zöldségárak különbségére – általában konfliktusforrást jelent, és éppen ezért csak elméletben népszerű. A dezintermediáció másik problémája, hogy a kereskedő nem csak fizikai terjesztést végez, hanem „törődik” is a vevővel, tehát nem csupán fizetőeszközt, de információt is szolgáltat a termelő számára.

Hálózatok korábban megnövekszik az egységes megoldások és szabványok szerepe, mert minden mindennel kapcsolatban áll, pontosan a hálózatoknak köszönhetően, így a lokális és egyedi megoldások képtelenek létezni. Ma a „minden mindennel kapcsolatban áll” tézisnek köszönhetően a rendszerintegráció rendkívül fontossá vált. A rendszerintegrációt szolgáltató cégek nagy hozzáadott értéket képviselnek, de akkor tudják csak ezt véghezvinni, hogyha építőelemekből, modulokból, egymással kompatibilis, és – sajnos – egységes, illetve standardizált modulokból építkeznek. Egyre inkább az a tendencia, hogy az ellátási lánc nem működhet hosszú távon integrátor nélkül – ez is az egyik ismertetőjele a domináns elemnek: ha ő kiszáll, a lánc összeomlik. Ha stratégiát változtat, a többiek követik, vagy kiszállnak. Mindenképpen kijelenthető, hogy az ellátási lánc vagy hálózat koordináció nélkül jelentős redundanciákkal, átfedésekkel, veszteségekkel, stb. fog működni. A rendszerintegrátor látja el ezt a koordinációs feladatot. A rendszerintegrátor az, aki az integráló faktor(oka)t birtokolja. Rendszerintegráló faktorként (RIF) leggyakrabban az alábbi tényezők funkcionálnak: a) Tőke b) Minőség c) Image, márkanév d) A lánc többi tagja számára valószínűsíthető megrendelés volumene


61 / 127 IHM-PÁ-A4

e) Információ Az agrobizniszben - a tanulmányunk célja miatt - az utolsó faktorral foglalkozunk részletesen. A többi tényező sem elhanyagolható. Azonban adottnak tekinthető. Rövid felsorolással itt csak illusztráljuk: à

Tőke: pl. termény-felvásárlóképesség, beruházásképesség

à

Minőség: kiemelkedő minőségű termékek (pl. biotermékek) rendszerintegrátori hatása

à

Image, márkanév: a feldolgozóiparban a végtermékek márkanevei, Gépek, segédanyagok márkanevei

A lánc többi tagja számára valószínűsíthető megrendelés volumene: pl. szövetkezetek, nagy felvásárlók ereje stb. Tekintettel az információ fontosságára, a rendszerintegrátor hosszú távú pozíció-megőrzés és -javítás érdekében kiépíti, illetve ki kell, hogy építse saját információs rendszerét. Ennek fokozatai: à

vállalaton belüli információs rendszer

à

belső információk kinyerése és feldolgozása

à

külső információk rendszerezése és feldolgozása

à

a stratégiai szövetségesek információs rendszerének és sajátjának kompatibilitása

à

a dominált partnerek információs rendszerének integrálása (így lehetővé válik az ő belső, illetve kívülről érkező információinak begyűjtése és feldolgozása)

à

hosszú távú információs stratégia a lánc minél szélesebb körben való lefedésére

à

közös kontrolling rendszer

à

üzleti hírszerzés a láncon belül és kívül

A piacon az „erős” szereplő már rendelkezhet ezzel az információs rendszerrel vagy annak magjával. Ha egyik szereplő ezt megszerzi, rendszerintegrátorrá válhat. Rendszerintegráló hatás két szinten is megfigyelhető: egyrészt az adott láncon belül, másrészt pedig a szomszédos, gyakran párhuzamos láncokra is kifejtheti hatását egy erősebb integrátor.


62 / 127 IHM-PÁ-A4

Az elektronikus kereskedelem kapcsolódó folyamatai, trendjei óhatatlanul egy másik fogalomra is felhívják a figyelmünket: a tudásmenedzsmentre. Az informatikai rendszernek a rejtett (tacit) tudások explicitté tételében, és a tacit, valamint az explicit tudásformák elérhetőségében van szerepe. A kérdés így is megfogalmazható: milyen arányban kerüljön előtérbe mezőinformatikusi hálózat az agrárportál–rendszerhez képest (illetve megfordítva)? A legfontosabb kérdés az, hogy a meglévő intézmények, szereplők közül mely szereplőhöz lehet allokálni az információ elosztásnak a feladatát, hiszen aki az információval rendelkezik, mindenképpen kulcspozícióba kerül, ugyanakkor a rendszernek nem lehet célja, hogy az információs aszimmetriát növelje, vagyis piaci torzítások lépjenek fel annak köszönhetően, hogy egyes szereplők rendelkeznek az információkkal, mások pedig nem. Ez jelenti a falugazdászi hálózat egyik jelenlegi legnagyobb problémáját. Az eddigi megoldások az egyfajta információmenedzselési megközelítés miatt véleményünk szerint nem érhették el tökéletesen a céljukat. A tudásmenedzsmentben kétfajta megközelítés létezik erre: Perszonalizáció: vagyis egyes személyekhez rendelni a tudást (mezőinformatikus?)- abban az esetben, ha ez a tudás nehezen kodifikálható. A falugazdász intézményrendszer ezt a formát testesíti meg. Ugyanakkor a mezőinformatikai biztosi hálózatban erősebb a mediátori szerep, amelyet inkább explicit tudáselemek jellemeznek, s részben a javaslatunkban megfogalmazott SMS-közvetítésű ajánlat-visszajelzési rendszerre alapozva kerüli el az információk túlzottan személyes kapcsolatokra alapuló terjedését. Ezzel egyidejűleg az oktatói funkció gyengül a falugazdászokéhoz képest. Kodifikálás/dokumentálás: amikor a tudás jól formalizálható, és a lehető leginkább személyfüggetlen formába öntik. Véleményünk szerint mindkét elemnek helye van az agrár-értéklánc fejlesztésében.


63 / 127 IHM-PÁ-A4

Releváns mezőgazdasági kérdések Mezőgazdasági példákat hozva a magyar baromfifeldolgozás például jelentősen koncentrált. Míg a termelés általában versengő, a feldolgozás, a kereskedelem, és az alapanyaggyártók piacai már nem teljesen kompetitívek. Empirikus vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a piacok inkább oligopolisztikusak. Egyes szakágazatokban (növényolaj, cukor, édesség és szeszipar) pedig egyenesen lokális monopóliumok jöttek létre. A koncentráció várhatóan a jövőben is folytatódik. Az információs szolgáltatások ezen erős piaci szereplők érdekeit is szolgálhatják, ha azokat önmaguk hozzák létre. A monopolisztikus jelleg oldására és vagy a valós oligopol piac (kartelljelleg nélkül!) biztosítása érdekében feltétlenül fontos az értéklánc elemei között a hozzáférhető információ terítése. Másik említésre méltó problémakör az agrárszektorokban a feldolgozókapacitások alacsony kihasználtsága, amely lényeges forrása a többletköltségek megjelenésének. A kapacitáskihasználtság a vizsgált vertikumban alacsony szinten áll, különösen a hús-, sütő- és tejiparban. A fölösleges kapacitások fenntartása nyilván nem célja semmilyen, piaci viszonyokat erősítő beavatkozásnak. Egy a kereslet-kínálat egymásra találását segítő piactérjellegű szolgáltatásnak azonban fontos szerepe lehet a térségből (esetleg Magyarország határain túlról is) származó igények aggregálásában, a jobb kapacitáskihasználásban, és a reális kapacitások fennmaradásnak elősegítésében. Az élelmiszerminőség kérdése részben szabályozási kérdés, részben pedig a tiszta piaci verseny teszi ezt lehetővé, amiben szerepe lehet a kereslet és kínálat egymásra találását segítő, a piac érvényesülését segítő informatikai megoldásoknak. A kereskedelem rendkívül erős alkupozícióval rendelkezik. Erősek, sőt túl erősek a beszerzési társaságok. A jelenleginél erősebb alkupozíciójú gazdálkodók és feldolgozók szövetkezései adhatnak választ a beszerzési társaságok erős alkupozíciójára. Ismét csak az információ, az információs közmű teremtheti meg a szövetség alapjait. Az elektronikus kereskedelem agrár-értékláncra gyakorolt hatásában két nagy jelenségkört emeltünk ki. Az első a dezintermediáció, vagyis egyes közvetítő szereplők, ügynökök,


64 / 127 IHM-PÁ-A4

aktorok kiiktatása az értékláncból. A másik az információval való ellátottságnak és tranzakciós képességnek köszönhetően egyes szereplők megerősítése (rendszerintegráció).

A fejezet összefoglalása, következtetések à

a speciális szereplőket leszámítva, ipari és szolgáltatási folyamatok alapstruktúráját látjuk viszont az agráriumban - a gazdaság más szektoraiban bekövetkezett értéklánc-átalakulási jelenségek hasonló alapokon történtek, történhetnek;

à

az értéklánc nem csak lineáris: helyesebb inkább hálózatnak nevezni - az egyes szereplőkre gyakorolt hatás több irányban, több kapcsolaton keresztül széles hatósugarú lehet;

à

különböző erejű, informatika ellátottságú, affinitású szereplők alkotják a rendszert;

à

Kis mértékben számolni kell a dezintermediációval - gazdaságpolitikai kérdés, hogy ezt mennyire akarjuk támogatni, illetve milyen módon: hagyva az eddig is domináns piaci szereplők továbberősödését, vagy a termelők hatékonyabb információszerzési lehetőségeit szem előtt tartva;

à

Az ellátási lánc hatékonysága növelése érdekében koordinátorokat, rendszerintegrátorokat kell létrehozni (illetve létrejöttüket támogatni) – szintén stratégiai kérdés, ki legyen ez, és milyen információk alkalmasak a rendszerintegrátori szerep kialakítására;

à

A hálózati extern hatás érvényesülése érdekében csak a kritikus tömeget elérő, mozgósító megoldásokat szabad létrehozni, s nem szabad a piacra bízni ennek a kialakítását, hiszen a hálózatba való befektetés rövid- és középtávon piaci logika alapján irracionális;

à

A párhuzamos értékláncok versenyét biztosítandó. Versenysemleges, szabványos platformot kell biztosítani. A monopolisztikus esetet elkerülendő piaci monitoring rendszer kell legyen.

à

A koncentráció folytatódik, ami megkerülhetetlen tendencia, de az információmegosztás segíthet a monopolisztikus jegyeket magán viselő piac kialakulásának megelőzésében;


65 / 127 IHM-PÁ-A4

à

Egyszerű („one stop shop”) szolgáltatáscsomag jelentheti az egyes intézményrendszerek aggregálását, legalább informatikai szinten;

à

A szereplők adottságainak és az általános hálózati trendeknek megfelelően mobiltelefon-alapú szolgáltatás bevezetése látszik célszerűnek (természetesen a technikai korlátokat figyelembevevő módon);

à

Élelmiszerminőség – információs háttér megteremtése szükséges. (Ez is EUelőirányzat);

à

Kapacitáskihasználtság jelenlévő probléma az ellátási láncokban;

à

Kereskedelem túl erős alkupozíciójának ellensúlyozása – dezintermediációval a kereskedelemi áttétek csökkentése: ez egyrészt kívánatos, másrészt a projekt tárgya és eszközrendszere által elérhető cél;

à

Módszertanilag a tudásmenedzsment megközelítését kell alkalmazni: kodifikálás versus perszonalizáció


66 / 127 IHM-PÁ-A4

C.) Esélyegyenlőtlenség az informatikai ellátottságban és a hozzáértésben a mezőgazdaság területén, javaslatok a feloldásukra

Bevezetés

A projektben megfogalmazott célok eléréséhez – a már működő nemzetközi kezdeményezések és egyes hazai mezőgazdasági értékláncok szereplőinek ismerete mellett – elengedhetetlen a magyarországi agrárium digitális felkészültségének, a potenciális felhasználók körének és az esetleges kimaradók körének ismerete. Ezt indokolja, hogy a kutatás során vizsgált site-oknak nincs egységes, központi összefogása, vagyis – ahogy az az első fejezetből kiderül – egymástól függetlenül, elszigetelten működnek, amely miatt kompatibilitásuk, átjárhatóságuk esetleges, ezért használatuk rendszeres ismeretszerzést igényel, vagyis alapos felkészültséget feltételez. A korábbi vizsgálati fázisokban szintén kiderült, hogy tipikus felhasználónak tekinthetők a termelők, a termény- és állatfelvásárlók, a mezőgazdasági nyersanyagok, állati termékek feldolgozói, takarmánygyártók, de általában a mezőgazdasági gépek gyártói és forgalmazói is, vagyis ezek jelenlegi felkészültségi szintjének ismerete elengedhetetlen. Ahogy az már a kutatási koncepcióban megfogalmazódott, a mezőgazdaságban az elérhető, hasznos tartalmak mennyisége egyenesen arányos azzal, hogy hányan használják ki a rendszert. Világosan látszik, hogy a piac "láthatatlan keze" itt mindaddig nem is mutatkozik, amíg a kritikus tömeg meg nem jelenik felhasználói bázisként, azonban ezt a tömeget csak hosszú idő alatt lehetne magánbefektetések keretein belül létrehozni. Emellett nem az a szereplő lenne a kialakításának elsődleges haszonélvezője, aki létrehozta, hanem a tömeg által generált "belső forgalom" jelentős része egyfajta pozitív externáliaként jelenne meg – minden szereplő számára hasznot hajtva. Vagyis a folyamat akkor gyorsítható fel, ha a potenciális felhasználói kört kiszélesítjük, mindaddig, amíg az önműködéshez elegendő taglétszámú hálózat áll elő, amelyből a támogatás mértékét csökkentve fokozatosan „ki lehet vonulni”, a támogatás mértékét csökkentve. Ehhez kapcsolódva azt is meg kell említenünk, hogy a vélhetően organikusan is lezajló folyamat felgyorsítása nem kizárólag a felhasználókon múlik. Véleményünk szerint fontos sze-


67 / 127 IHM-PÁ-A4

rephez kell juttatni a különböző mediátor szervezeteket is. Ezért ezek lehetséges körét is áttekintjük. Mindezek alapján – a kutatási koncepciónak megfelelően – a korábbi szakaszokban gyűjtött példákat, illetve a hazai mezőgazdaság szereplői szerkezetét alapul véve ki kell jelölni azokat a szereplőket, amelyek jelen pillanatban a leginkább hátrányos helyzetben vannak piaci erejüket tekintve, illetve amely hátrányok az internetes megoldások bevezetésével, ismertté tételével és oktatásával ledolgozhatók.

Szereplők

A magyar agrármodell a nagyüzemek, az integrált kistermelés, a háztáji integráció (pl. őszőlők, gyümölcsösök, zöldségfélék, tojás, baromfi, sertés), a termelési rendszerek, az alaptevékenységen kívüli tevékenységek és melléktevékenységek (borkészítés, vetőmag feldolgozás) összességére épül. Vagyis a korábbi fejezetekben leírtak szerint igen összetett, sokszereplős struktúrát alkot. Ebben a rendszerben a különböző szinten elhelyezkedő szereplők elektronikus információszerzési és felhasználási lehetőségei igen eltérőek. Nem csak a különböző szereplői csoportok mutatnak eltérő aktivitást, hanem ennek jellege a nemzetközi tendenciáktól is részben eltér. Ezt támasztja alá, hogy nemzetközi viszonylatban – elsősorban az Egyesült Államokban – a mezőgazdaságban dolgozók, illetve a mezőgazdasággal kapcsolatban lévő kutatók, oktatók, dolgozók az elsők között voltak a számítógépek használatában. 1987-ben Williams és Robins felmérése alapján 428 adatbázis volt, mely valamilyen témakörrel kapcsolódott a mezőgazdasághoz. 1975-től a Nebraskai Lincoln egyetemen létrehozott hálózat a "Agriculture Computer Network-AGENT" az USA 47 államában és 10 külföldi országban nyújtott szolgáltatásokat három fő területen: (1) menedzsment modellek, (2) aktuális információk és (3) nemzeti és nemzetközi kommunikáció. Ezzel párhuzamosan az 1980-as évektől a magyar mezőgazdaságban is jelentős számítástechnikai fejlesztések történtek. A fejlődés eredményeképpen a mezőgazdasághoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatások köre a 90-es évek végére jelentősen kiszélesedett. Vagyis új szereplők jelentek meg, a disztribútorok, közvetítő szervezetek tevékenysége miatt a termelési-értékesítési lánc lerövidült. Ezzel párhuzamosan az agrár e-businessben érdekelt civil, gazdasági és önkormányzati gazdasági és humán erőforrások több szintű integrálásának megteremtésének igénye is előtérInformatikai eszközök a mezőgazdasági kereskedelemben BKÁE E-business Kutatóközpont

68 / 127 IHM-PÁ-A4

be került. Ezáltal a források és folyamatok felhasználásának optimalizálása, a legjobb megoldások elterjedése, valamint a helyi, kistérségi és regionális szervezetek közötti kommunikáció biztosítható. Vagyis a teljes értéklánc kibővült, amely megváltoztatta az információszerzés jellegét is (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a korábban legkevesebb információval rendelkező, hátrányos helyzetben lévő családi gazdaságok információhoz jutási feltételei javultak. Olyan információszolgáltatók jelentek meg, mint a mezőgazdasági kutatási és oktatási intézmények, a mezőgazdasági média, a piac, a pénzintézetek, a mezőgazdasági szervezetek vagy a kormányzat.

7. ábra: a családi gazdaságok információforrásai48

Az agrárinformatikai fejlesztésekben érdekelt és érintett szereplők köre ma már tehát nem korlátozódik a mezőgazdasági értéklánc elemeire (ld. a 6. ábrát), bár a fejlesztésekkel megcélzott végfelhasználói kör (döntően a kisüzemek, családi gazdaságok) változatlan.

Ellátottság, szakadék

A fentiek szerint az információszerzés lehetőségei kibővültek, ez azonban nem jelenti azt, hogy kihasználásuk kielégítő lenne. Ennek elsődleges akadálya, hogy a felhasználói kör jelen-

48

Forrás: Magda, 2000


69 / 127 IHM-PÁ-A4

leg még nem rendelkezik megfelelő technikai és személyi feltételekkel az elektronikus információszerzés és felhasználás hatékonyságának látványos növekedéséhez. Ez annak ellenére igaz, hogy a számítógép-használatban jól körvonalazódnak a különböző szereplők és intézmények együttműködésében rejlő erőforrások országos és helyi mozgósítására irányuló erőfeszítések. A szereplők és a szervezetek sokfélesége miatt a sikeres együttműködés és innovációk sokféleségében érvényesülő minták azonban viszonylag kevésbé ismertek. Az együttműködés színterei és szabályozó mechanizmusai, a mögöttük meghúzódó közös érdekeltségek kimunkálásának és megvalósításának lehetőségei és korlátai tekintetében viszonylag szerény rendszerezett ismerettel rendelkezünk. Holott a kölcsönös függőségek egymást erősítő (és nem gyengítő) láncolatának és hálózatának kialakításához és fenntartásához, az elterjeszthető és követhető minták árnyalt ismeretére lenne szükség. Az információs- és kommunikációs technológiák alkalmazásában a magyar gazdaság különböző ágazataiban jelentős eltérések tapasztalhatóak. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a mezőgazdasági számítógép- és internet-használat magyarországi sajátosságait a többi ágazat alapadottságaival együtt tekintsük át.

Informatikai infrastruktúra

Az információs és kommunikációs technológiáknak a vállalkozók körében való elterjedtsége, az eszközök használata kapcsán – a magyarországi felmérések eredményeire támaszkodva – feltételezhető, hogy a vállalkozók nyitottak a korszerű technikák és technológiák iránt, hamarabb alkalmazásba veszik azokat, maguk is kezdeményezőek az új termékek és szolgáltatások megjelenésében. A fentieket támasztja alá, hogy a kisvállalkozások szinte mindegyike rendelkezik telefonnal – sőt a vállalkozások több mint fele legalább két fővonalat tart fenn – és figyelemre méltó, hogy a mobiltelefont használók aránya gyakorlatilag megegyezik a vezetékes telefonnal rendelkező vállalkozások arányával (Információtechnológia alkalmazása… 2001). A mobiltelefon jelentősége növekszik, lényegesen több vállalkozás használ egynél több mobiltelefont, mint egynél több vezetékes telefonvonalat. A fax is nélkülözhetetlen a vállalkozások számára, a vállalkozások 83%-a használja ezt a kommunikációs eszközt. Néhány kivétellel tehát minden működő vállalkozó rendelkezik mobiltelefonnal; körükben az átlagnál lényegesen nagyobb arányban, a nem vállalkozókhoz képest majdnem kétszer Informatikai eszközök a mezőgazdasági kereskedelemben BKÁE E-business Kutatóközpont

70 / 127 IHM-PÁ-A4

gyakrabban találunk mobilkészüléket. Általában ők a legrégebbi mobilhasználók, és a mobiltelefonok számát tekintve is a legjobban ellátott csoport. Ennek a magas mobilpenetrációnak az a jelentősége, hogy manapság hazánkban megfigyelhető egyféle tendencia a lakossági vezetékestelefon-előfizetések mobiltelefonnal való helyettesítése irányába, amely arra utal, hogy a vezetékes és mobil tarifák között egyre mérséklődik a különbség, és a magas vezetékes előfizetési díjak miatt a vezetékestelefonelőfizetők elpártolnak a „stabil” telefóniától, vagy ha új háztartás létesül, akkor létesítői eleve nem is rendelnek vezetékes telefonvonalat.. Ezalatt a vezetékes telefonnak az adatátvitelben növekszik a szerepe (gondoljunk csak arra, hogy nagysebességű otthoni internet- hozzáférés szinte kizárólag vonalas telefonvonalon keresztül szolgáltatható).

Számítógépes ellátottság

A személyi számítógéppel a vállalkozások háromnegyede rendelkezik, és négyből kettő kisvállalkozás használ legalább egy számítógépet (Vállalkozók és az… 2002). A mobiltelefonokhoz hasonlóan itt is igaz, hogy vállalkozások bizonyulnak a legrégebbi számítógép-használónak, a legelső számítógépeket ebben a körben vásárolták. A kis- és középvállalkozások esetében különös kontrasztnak tűnik, hogy munkahelyén (azaz a vállalkozásban) csupán a működő vállalkozók negyedének van saját számítógépe, kétharmaduk viszont sem önálló géppel, sem hozzáféréssel nem rendelkezik, ami más (munkahellyel rendelkező) csoportokhoz képest kiugróan magas arány. A számítógépes ellátottság mértéke tehát egyértelmű összefüggést mutat a vállalati mérettel. A számítógéppel nem rendelkezők jellemzően a maximum 4-5 fős kereskedelmi, építőipari, lakossági szolgáltatásokat nyújtó vagy vendéglátó vállalkozások. A méret szerinti különbségek mellett jellemzőek a regionális eltérések is. Az információtechnológia fejlesztésére a vállalkozások keveset költenek. A vállalkozások fele kevesebb, mint kétszázezer forintot fordít évente ilyen beruházásokra. Ez azt jelenti, hogy a kisvállalkozások informatikai infrastruktúrája nem tart lépést a technológia fejlődésével. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az alacsony befektetett összeg legnagyobb részét nem jól végiggondolt rendszerfejlesztésre, hanem az aktuális igényeket kielégítő eszközök beszerzésére fordítják. Ez pedig hátráltatja, hogy az elektronikus piac lehetőségeit hatékonyan kihasználni képes informatikai rendszerek épüljenek ki. Ennek fő oka, hogy a vállalkozások az elektroniInformatikai eszközök a mezőgazdasági kereskedelemben BKÁE E-business Kutatóközpont

71 / 127 IHM-PÁ-A4

kus piaci lehetőségek mellett a szükséges informatikai követelményekről sem rendelkeznek elegendő információval, vagyis nem tudják, hogy milyen eszköz-fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy annak lehetőségeit kihasználhassák (Vállalkozók és az… 2002). Az általános feladatokat ellátó számítógépeken kívüli további felszereltség már a cég profiljától függ. Nyilvánvaló, hogy számítógép nélküli vállalkozásoknál egyéb számítástechnikai felszerelés sincs. Ez tehát tovább mélyíti az informatikai beruházásokat eszközlő és nem eszközlő cégek közötti szakadékot. (Vagyis az áthidaláskor nem csak egy gép árára kell gondolni, hanem minden kiegészítőére is – legális szoftverekkel együtt –, így mindent egybevetve jogosnak tűnik a kisvállalkozások részéről az a mentalitás, hogy nem bocsátkoznak informatikai beruházásokba.)

A számítógép-használat ágazati jellemzői A projekt szempontjából lényeges, hogy ne csak a végső kedvezményezettek rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel, illetve szolgáltatási szándékkal, amely alapvető változásokat igényel. Ezt az átalakulást lassítja azonban a közszféra rugalmatlansága, valamint a köz- és a versenyszféra érték- és érdekrendszerei közötti inkonzisztencia. További fontos probléma a változásokkal azonosított bizonytalansággal szemben tanúsított szinte automatikus ellenállás. Az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. által végzett felmérés szerint az internethozzáféréssel rendelkező vállalkozások aránya Magyarországon meghaladja a 35%-ot. A magyar tulajdonú cégek, elsősorban a kis- és középvállalkozások esetében a számítógépes hálózatok kiépítésének lehetőségét a rendszeres alkalmazók sem használják ki. Ezt alátámasztja, hogy jelenleg mindössze a vállalkozások néhány százaléka épített ki, vagy kapcsolódott olyan hálózathoz, amely a nagyvállalatokkal, illetve intézményekkel kialakítandó hatékonyabb kommunikációt szolgálja. Ez az arány a mezőgazdasági vállalkozások körében ennél is alacsonyabb. Ágazati tekintetben a legjobb helyzetben az ipari, elsősorban sorozatgyártásra is képes vállalatok vannak, illetve azok, amelyek eleve informatikai profilúak. Ugyanígy előnyös felszereltséggel rendelkeznek a közszférához kapcsolt vállalatok is. Ezeken túl kiemelhető a szálláshely-vendéglátó ágazat magas internet-használati aránya, amit az is magyaráz, hogy ma már nagyon sok cég működik, amelyik a magyarországi idegenforgalmi szolgáltatók ajánlatait és listáját gyűjti össze és adja közre. Azonban igencsak tetemes a lemaradás a mezőgazdasági vállalkozások terén. Feltételezhető, hogy az általuk végzett tevékenység jellege és az ahhoz vezető képzési folyamat nem in-


72 / 127 IHM-PÁ-A4

dokolja (legalábbis eddig nem indokolta) a magas szintű számítástechnikai involváltságot, azonban ha a közelgő EU-s csatlakozás megszabta nyílt és implicit követelményeket is tekintetbe vesszük, az állapotok ebben a vállalkozási szegmensben riasztónak mondhatók. Úgy tűnik továbbá, hogy az ellátottság fokát nem csak a tevékenység jellege határozza meg, hanem – ahogy már korábban említettük – nagyban függ a vállalkozás méretétől is, mégpedig exponenciális növekményt mutatva (Az információs és tudásgazdaság fejlődése… 2001). Az egyenlőtlen fejlődés a mezőgazdasági számítógép-használatban is elsősorban a vállalatok mérete szerint jellemző. A nagyvállalatok jelentős része már fejlett elektronikus kommunikációs rendszerekkel rendelkezik, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások túlnyomó többségénél ezek alkalmazása még elenyésző. Magyarországon tehát az agrárgazdaság egészére jellemző dualitás, az erősen exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati (nem feltétlenül termelő) szektor, valamint a belső, illetve lokális piacra termelő, nagyrészt hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektor elkülönülése az információs gazdaságba való bekapcsolódás terén is megjelenik. A foglalkoztatott munkaerő képzettségi szintje, a tudásfelhasználás – teljes gazdaságra jellemző – eltérő mintáit jelzi. A kis cégeknél a legmagasabb az érettségizett és felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya, a közepes méretű cégeknél a szakmunkások foglalkoztatása a legjelentősebb, a nagy cégeknél pedig a jelentős szakmunkás réteg mellett, a többiekhez képest kiugróan magas arányú a betanított munkások foglalkoztatása. A nagyobb cégekben a technológiák és munkaszervezeti formák tehát gyakrabban működtethetők alacsonyabban képzett munkaerővel, mint a kisebb cégeknél. A kis cégekben foglalkoztatottak magas képzettsége pedig a kilencvenes években vállalkozó réteg kiemelkedő kvalifikáltságára éppúgy utal, mint az e cégek működtetéséhez kulcsfontosságú tudás-tőkét képviselő foglalkoztatottak alkalmazására. Az alapadatokon túl magyarországi mezőgazdasági termelők számítógép és internethasználati szokásairól az adatgyűjtések igen hiányosak. Ennek ellenére az FVM Európai Integrációs Főosztálya és a Magyar Marketing Szövetség együttműködésével a közelmúltban készült olyan felmérés, amely e kör ilyen irányú tevékenységével is foglalkozik (A mezőgazdasági… 2002). A kérdőíves vizsgálat eredményeiből kitűnik, hogy a mezőgazdasági termelők információhoz jutása korlátozott. Ezt mutatja, hogy az Európai Unió mezőgazdaságot érintő részéről a gazdálkodók 16 százaléka rendelkezik – saját megítélése szerint – elegendő információval. A


73 / 127 IHM-PÁ-A4

gazdálkodók 11 százaléka a terméktámogatásokról, kvótákról, 9 százaléka növénytermesztéssel kapcsolatos szabályokról a vidékfejlesztéssel kapcsolatos szabályokról, 9 százaléka az állattenyésztéssel kapcsolatos szabályokról, 8 százaléka az erdőgazdálkodással kapcsolatos szabályokról, 6 százaléka a halászattal kapcsolatos szabályokról kapott elegendő információt. Sajnos a kérdőív arról nem tartalmaz információt, hogy az információhiány a gazdálkodók érdektelenségére (illetve felkészületlenségére), vagy az Európai Uniós információszolgáltatás hiányosságaira vezethető-e vissza. Ennél lényegesebb az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása. Számítógép-használati lehetősége a gazdálkodók 42 százalékának van, mégpedig az alábbi megoszlásban: a gazdálkodók 30 százaléka saját gépen, 8 százaléka egyéb helyen, 3 százaléka a falugazdásznál, 2 százaléka az önkormányzatnál és kevesebb, mint fél százaléka teleházban használ számítógépet. A nagyméretű gazdaságokban gazdálkodók 68 százaléka, a közepes méretűkben 48 százaléka és a kisméretűkben 41 százaléka rendelkezik számítógép-használati lehetőséggel. A nagyméretű gazdaságokban gazdálkodók 79 százaléka, a közepes méretűkben 41 százaléka és a kisméretűkben 33 százaléka rendelkezik internet-használati lehetőséggel. Lényeges az is, hogy a számítógépet rendszeresen használók milyen céllal használják ezeket az eszközöket (2. ábra). A nemzetközi tendenciáknak megfelelően Magyarországon is a könyvvitel a legelterjedtebb használati cél, de jelen projekt szempontjából igen lényeges, hogy az internet-használat is a számítógéppel rendelkező gazdálkodók mintegy 70 százalékánál jellemző.

Számítógéphasználat Támogatás igénylés Bér Kikapcsolódás pl. játék Termés figyelés Tanulás Menedzsment Adó visszaigénylés Email Internet Könyvelés

0

10 20 30 40 50 60 70 80 Tulajdonos %

8. ábra: a számítógéppel rendelkező gazdálkodók használati céljai49

49

Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2002.


74 / 127 IHM-PÁ-A4

Ezek mellett lényeges, hogy a megkérdezettek több olyan szolgáltatás használatát is említették (támogatás-igénylés, termésfigyelés, tanulás), amely jelen projekt célkitűzéseivel is összhangban van.

Fogadókészség

A technikai felkészültség mellett lényeges a mezőgazdasági vállalkozások fogadókészsége is. Ebben a tekintetben kedvező tendenciák tapasztalhatóak. Az adatok szerint különböző hivatali ügyeit az internetezők 86 százaléka hajlandó lenne online módon, számítógépén és az interneten keresztül intézni. Különösen magas ez az arány a budapestieknél, illetve a falvakban élőknél, vagyis a döntően mezőgazdasági foglalkoztatottaknál. A pozitív várakozásokat jól szemlélteti az a tény is, hogy az internetezők 79 százaléka megbízhatónak tartja az interneten keresztüli ügyintézést. Biztató az is, hogy ezek az eredmények nem csak a hivatali (önkormányzati, hatósági) ügyintézésre vonatkoznak. A lehetséges ügyintézési formák között a felmérésben szerepelt az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások igénybe vétele is. A válaszadók nem emelték ki, hogy ezek kevésbé biztonságosak, így feltételezhető, hogy ezeket az ügyintézési formákat is a hivatalival megegyező arányban lennének hajlandóak használni. Problémát jelent viszont, hogy a többség egyelőre nem akarja elfogadni azt, hogy az elektronikus ügyintézés ugyanúgy pénzbe kerülhet, mint ennek jól megszokott, hagyományos formája (E-kormányzati stratégiai igények… 2003). Ennek oka abban a megszokásban keresendő, hogy az internet „ingyen ebédet” jelent mindenki számára, ami nem meglepő, ha azt veszszük alapul, hogy az internet (és később a Világháló) az akadémiai, a katonai és a civil szféra révén működött (és telt meg tartalommal), így az ingyenesség különösen erős elvárás az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokkal szemben.

Tartalomfejlesztés

A fogadó oldali felkészültség mellett fontos szempont, hogy az elektronikus térben megfelelő minőségű és mennyiségű tartalom legyen megtalálható. A tartalom értékét a gazdasági


75 / 127 IHM-PÁ-A4

hasznosulása mutatja meg, így célszerű a vidékfejlesztés szereplőinek megnevezett és felmérhető igényeiből kiindulni (e-Agrárium 2003). A tartalom előállítás formái lehetnek a már meglévő, papír alapú tartalmak digitalizálása, a tartalomszolgáltatóktól történő vásárlás, a munkafolyamatok elektronizálása mentén létrejövő tartalmak, illetve a meglévő adatbázisok adoptálása által létrehozott tartalmak A minél szélesebb körben elérhető információ biztosítása csak magas internet-penetráció és kiterjedt közösségi hozzáférési rendszer esetén biztosítható. Egyeztetett, egymásra épülő – de információs hátrányt egyik szereplő részére sem okozó – módszerrel kell a papír alapú, a média alapú és az elektronikus lehetőségeket kombinálni. A jelenleg domináns személyes információ átadást, amely igen költséges és ebben a formában alacsony hatékonyságú, csak fenti módszerekkel nem áthidalható esetekben szabad használni.

Mediátor szervezetek A korábban leírtaknak megfelelően az elektronikus szolgáltatások által megcélzott legfontosabb és legnagyobb létszámú célcsoport a kis- és közepes vállalkozások, elsősorban a családi gazdaságok és egyéb kisüzemek köre. Azonban éppen ez a szereplői kör az, amelyik önállóan nehezen képes az elektronikus szolgáltatások hatékony alkalmazási feltételeinek megteremtésére. Éppen ezért fontosnak tartjuk azon mediátor szervezetek lehetséges szerepének áttekintését, amelyek hatékony támogatást nyújthatnak a megcélzott gazdálkodói kör aktivizálására.

Termelői értékesítő szervezetek A kis és közepes méretű termelők többsége egyedül nem képes az EU piaca által támasztott kihívásoknak megfelelni. Lehet, hogy a sok kisméretű családi gazdaság saját szintjén, eszközeivel a termelést hatékonyan tudja folytatni, de az egyre bonyolultabb értékesítéshez nehezen tud alkalmazkodni. A közösségi szabályozás ezért a zöldség-gyümölcstermelők öszszefogását ösztönzi, vagyis – elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó vál-


76 / 127 IHM-PÁ-A4

lalkozások esetében – kiemelt szerepet szán a termelői értékesítő szervezeteknek, amelyek a gazdálkodók elektronikus piactérhez történő hozzákapcsolódását is elősegíthetik. Az EU-ban – és Magyarországon is – a zöldség-gyümölcs túlnyomó részét családi gazdaságok állították és állítják elő. Az utóbbi évtizedben a mezőgazdasági termelés, de főleg a kereskedelem fokozódó koncentrációja komoly változásokat okozott. A termelést változatlanul a család végzi, de az értékesítést az adott körzet termelői együttesen oldják meg és ennek érdekében hozzák létre a termelői értékesítő szervezeteket (Erdész 2003). Éppen ezért e szervezetek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdálkodók jelenlegi információhiánya mérséklődjön, amelyet segíthet internetes szolgáltatásaik kialakítása, amely növelheti információgyűjtő és szolgáltató szerepüket. Ezt indokolja az agrárpiac folyamatos, gyors változása, amelyre a gazdálkodók csak akkor képesek időben reagálni, ha a lehető leggyorsabban, azonnal felhasználható információkhoz jutnak. Ennek megvalósulását egy integrált agrárpiaci portál nagymértékben elősegítheti. A termelői szervezeteket a termelők azért működtetik, mert számukra önmagában is gazdasági előnyt, jobb versenyfeltételeket teremt (ezek között lehetőséget ad az elektronikus információk és szolgáltatások elérésére is). A támogatási kezdeményezés célja pedig ezen feltételek további javítása, illetve a termelői értékesítő szervezeteken kívül lévő termelők belépésének ösztönzése. Létjogosultságukat és egy elektronikus piactérbe történő integrációjuk szükségességét indokolja az is, hogy elősegíthetik az elektronikus értékesítés összehangolását, amellyel biztosítható a versenyképes értékesítési üzemméret, vagyis kivédhető a kereskedelem korábban említett – kisüzemek számára hátrányos - koncentrációja.

Termelői szervezetek működése, szerepe

A TÉSZ-ek célkitűzéseiket a működési programban fektetik le. A működési programban szerepelhet beruházások (hűtőtároló, osztályozó, csomagoló, válogató gépsor beszerzése stb.) megvalósítása vagy a termelők szakmai ismereteinek bővítése (például: speciális tanfolyamok szervezése). A szakmai ismeretek bővítése a gazdálkodók igényeinek ismeretében történhet. Egy, a Közép-Dunántúlon végzett felmérés szerint a vállalkozások többsége számára elengedhetetlen a pénzügyi és jogi alapismeretek, információk megszerzése. De az ismeretek bővítésének szükségességét a túl gyors technikai fejlődés miatt bekövetkező versenyhátrányok leküzdése is


77 / 127 IHM-PÁ-A4

indokolja. Emellett a siker záloga a vállalkozások szerint a jó tájékozottság, a piac pillanatnyi helyzetének ismerete, a kapcsolatok bővítésének lehetősége és sok esetben a számítástechnikai ismeretek. A vállalkozások jelentős részénél – elsősorban kényszervállalkozóknál – a működést veszélyezteti az információhiány, amely olyan véleményekben tükröződik, mint: „rengeteg utánajárással lehet megfelelő információkat szerezni a piacról”, vagy „partnerek leinformálhatósága esetleges”. Ez a kör szintén nehezen követi a szabályozásokat, véleményük szerint túl sok időt elvesz ezek megismerése, tisztázása (Közép-dunántúli vállalkozói portál… 2002). A fentiek alapján a TÉSZ-ek (elektronikus piaci szolgáltatások koordinációja melletti) ismeretátadó szerepköre is jól integrálható a portál működésébe. Azaz e szervezetek elősegíthetik speciális szakmai és informatikai képzések szervezését, lebonyolítását is. Ennek finanszírozása a működési alapból is történhet, amelynek feltöltése a tagok hozzájárulásából és közösségi támogatásból történik.

Termelői szervezetek támogatása és együttműködése

Az új csatlakozó országok tekintetében, a támogatásban kizárólag azok a termelői csoportok részesülnek, amelyeket az új tagállamok illetékes hatóságai a csatlakozás időpontját követően nemzeti vagy közösségi jog alapján hivatalosan elismertek. A támogatást a csoport éves forgalmazott termelése alapján számítják ki. Éppen ezért lenne fontos a szervezetek hatékony és gyors informatikai integrációja, amely feltételezhetően növelné az értékesített termékek mennyiségét, ezáltal pedig újabb támogatások elérését tenné lehetővé. Vagyis az informatikai integráció öngerjesztő folyamatként gyorsítaná a gazdálkodók versenyképességének növekedését. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy több TÉSZ szövetséget alkosson, és együtt kezeljék működési alapjukat. Ezek célja rendszerint gazdasági tevékenységük összehangolása (például: közös marketing programok kidolgozása, esetleg nagy, közös – akár informatikai – beruházások finanszírozása, stb.). A TÉSZ-ek hálózati integrációja várhatóan nagymértékben csökkenteni tudja mind a beszerzések, mind az üzleti tranzakciók költségét, s javítani képes a koordinációt a vállalkozásokon belül, és a társaságok között is, valamint nem utolsó sorban lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatokat a termékpályák szereplőivel. Ezért is lényeges, hogy meg kell változniuk a vállalati folyamatoknak és rendszereknek, a mezőgazdasági vállalkozá-


78 / 127 IHM-PÁ-A4

sok közötti együttműködésben új lehetőségeknek (például elektronikus piactér kialakítása) kell megjelenniük. A külső kapcsolatokban ez elsősorban az elektronikus beszerzést és értékesítést, szélesebb beszállítói kört, alacsonyabb beszerzési árat, és kevesebb adminisztrációt jelent.

TÉSZ-ek magyarországi szabályozása

A zöldség- és gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek hazai elismerésének feltételeit az 1999. évben megalkotott 25/1999. (III. 05.) FVM rendelet tartalmazza, amelynek a kialakítandó portál szempontjából legfontosabb elemei a következők: à

az értékesítési szabályok betartása (amennyiben az értékesítés elektronikus úton, közvetítő szervezeten keresztül történik, a szabályok betartása folyamatosan ellenőrizhető),

à

az értékesített termék értéke alapján meghatározott mértékű működési költség megfizetése (amely lehetővé teszi az elektronikus piactér szolgáltatásainak folyamatos fejlesztését, és egyben ösztönzi a használat fokozódását),

à

termelési adatok szolgáltatása (amely megegyezik a kialakítandó portál céljaival, vagyis az információhoz jutás feltételeinek javításával),

à

a tag zöldség- és gyümölcstermésének 100 százalékát a TÉSZ-en keresztül kell forgalmaznia (amely szintén akkor képzelhető el a leghatékonyabban, ha az értékesítés elektronikusan, egy egységes piactéren keresztül történik).

A várható piaci helyzetet figyelembe véve csak azok a magyar zöldség- és gyümölcstermelők lesznek képesek hosszabb távon fennmaradni, akik bekapcsolódnak valamely TÉSZ munkájába. Az értékesítő, a termék tárolásában, piaci előkészítésében, ehhez kapcsolódó elsődleges feldolgozásában közreműködő szervezetek a kis- és közepes méretű termelőknek jó lehetőséget nyújtanak majd. Csak így lesznek képesek olyan mennyiséget, választékot, minőséget szolgáltatni, amelyért a koncentrálódó piacon megfelelő árat kaphatnak. Éppen ezen feltételek teljesítését segíthetik elő a mezőgazdasági portálok által kínált (A. fejezetben ismertetett) – jelenlegi projekt céljaiban is szereplő - szolgáltatások. Vagyis a folyamatosan (napi szinten) frissülő hírek, a kommunikációs lehetőségek, a megfelelően kialakított belső keresők, a tematizált szakmai linkgyűjtemény, a védett (csak regisztrált felhasználók által elérhető) terü-


79 / 127 IHM-PÁ-A4

letek és természetesen az egyszerűen és biztonságosan használható piactér is elősegítheti, hogy az elektronikus kereskedelem felélénküljön. Ezzel érhető el, hogy a fent jelzett követelményeknek a gazdálkodók meg tudjanak felelni, vagyis versenyképességüket hosszú távon is képesek legyenek megőrizni. Összességében tehát a TÉSZ-ek – bár a mezőgazdasági termelők csak egy részének – jó lehetőségeket biztosíthatnak arra, hogy a kisvállalkozások – éppen a minimálisan gazdaságos méret elérésével – is növelni tudják a mezőgazdasági kereskedelem köré szerveződő internetes piactér kihasználásának hatékonyságát, ezen keresztül pedig javuljon versenyképességük. E – pontosan szabályozott, így jól nyomon követhető – társulási forma hatékony szerepvállalását azonban ma még gátolja a szervezetek kis száma (26 db).

MAGISZ Szintén fontos szerepet tölthet be az elektronikus piaci lehetőségek kiterjesztésében a Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ), mivel ennek tagszervezetei és egyéni tagja jelentős mértékben lefedik az agrárinformatika körébe sorolható szakmai tartalmakat, problémákat, erőforrásokat. A MAGISZ jelenlegi tevékenységével – amely sok esetben átfedi jelen projekt célkitűzésit - is hatékonyan hozzájárulhat a fejlődés felgyorsításához. Így megtette az első lépéseket a közhasznú adatokat kijelölő nyilatkozatok nyilvántartásaként létrehozandó (első lépésként kezdetleges) metaadatbázis kidolgozására, amely közelítő pontossággal megadja, mely adattartalmak (ki által, hogyan, mikor gyűjtve) képezik a közhasznú adatok körét, s mely adattartalmak nem. Emellett törekszik arra, hogy a közhasznú adatok esetében az információhoz való alkotmányos jog alapján minimálisan biztosított legyen az eddig bevált publikációs csatornákon túlmenően egy strukturált, tovább-feldolgozást lehetővé tevő, ingyenes internetes letöltési lehetőség. Mindezeket megfelelő minőségben kívánják létrehozni, vagyis a közhasznúnak minősített adatvagyon adatainak tételes helyességét az agrár K+F pályázatok keretében kiírt konzisztencia-ellenőrző projektek keretében tervezik biztosítani. Ezek mellett a tanulmányok esetében a közhasznú elérést kiegészítő szolgáltatásként egy elektronikus könyvtáron keresztül kívánják megvalósítani.


80 / 127 IHM-PÁ-A4

A fentiek alapján ez az a közvetítői szervezeti hálózat, amely jelenlegi fejlettségét tekintve a legalkalmasabb lehet arra, hogy a mezőgazdasági internetes piactér felhasználói körének kiterjesztésében – szakmai háttérszervezetként - részt vegyen. Azonban kedvezőtlen, hogy a MAGISZ igen szűk célcsoportot céloz meg, vagyis tevékenysége a gazdálkodók számára közvetlenül nem hasznosítható. Éppen ezért az elektronikus piactér kialakításában elsősorban, mint szakmai tanácsadó szervezet vállalhat szerepet, azonban nem tölthet be közvetlen koordinációs és információ- (tartalom-) szolgáltató funkciót.

Szaktanácsadói rendszer Az előbbieket egészítheti ki a szaktanácsadói rendszer kiépülése és bekapcsolódása az elektronikus piaci szolgáltatások működtetésébe. A tanácsadási rendszereknek jelenlegi feladata, hogy az EU által finanszírozott támogatási programokat a kedvezményezettek képesek legyenek elérni, lehívni és az előírásoknak megfelelően (akár elektronikus szolgáltatások segítségével) felhasználni. E rendszerek jelenleg hatékonyan csak a már jól működő civil szervezetek kapcsolatrendszereire telepíthetők. Éppen ezért egyes szakértői vélemények szerint új, központosított rendszer felállítása az informatika feladat-megosztási, decentralizált fejlesztést elősegítő és a sokoldalú, gyors információgyűjtést biztosító lehetőségeinek figyelmen kívül hagyását jelentené, vagyis hátráltatná a helyi sajátosságok figyelembe vételét. Így a feladat hatékony megoldásához az állam szerepét a tartalomszolgáltatásra és az informatikai infrastruktúra fejlesztésének támogatására célszerű korlátozni (Varga 2003). A feladat civil szervezetekre történő delegálása igen hatékonyan javítaná az Unión belüli vidékfejlesztési és -érdekérvényesítési munkát is, hiszen a szervezetek bekapcsolódhatnának az államigazgatási döntéshozás munkafolyamataiba is. Ez a feladat jelentős szervezetfejlesztési, kommunikációs és informatikai tanácsadást is igényel (Varga 2003). A vidékfejlesztésben nem beszélhetünk kizárólagos információszolgáltatóról, sokkal jellemzőbb, hogy tartalomszolgáltatók vannak. Ennek oka, hogy a vidékfejlesztési hálózat lényeges eleme a helyi, kistérségi és régiós tudásbázisok, tudásmenedzsment szolgáltatások kialakítása. A hálózatban kialakított közös tudásbázist éppen ezért nem célszerű sem állami kézbe, sem oktatási intézmény kezébe adni, hanem a tudásmenedzsment-alkalmazásokat a résztvevő szervezetek közös kezelésébe kell adni (e-Agrárium 2003).


81 / 127 IHM-PÁ-A4

Sajnos a fenti célok megvalósítását egyrészt az hátráltatja, hogy a szaktanácsadók nincsenek felszerelve megfelelő informatikai eszközökkel, többségük a szükséges tudással sem rendelkezik használatukhoz. Másrészt központi stratégia sem készült folyamatos információellátásuk biztosítására. A szaktanácsadók feladata a termelők számára napi személyes kapcsolaton keresztül a lehetőségek feltárása, az információk értelmezése és döntési alternatívák felvázolása. Ezért csak a szaktanácsadók informatikai képzése és továbbképzése biztosíthatja, hogy a termelők nagy részének folyamatos információi legyenek az információs társadalom fejlődéséről, az új lehetőségekről és azok alkalmazásáról (e-Agrárium 2003).

Teleházak Az eddig említett szervezetek tevékenységét egészíthetik ki az elmúlt néhány év során a magyarországi vidéki térségekben is megkezdődött jelentős fejlesztések, vagyis a vidékfejlesztésben érintett tanácsadó szervezetek és a teleházak fejlődése. Ez a fejlődés többirányú volt, egyrészt az érintett szervezetek körében végzett vizsgálat szerint (Varga 2003) a vidékfejlesztésben tevékenykedő szervezetek mintegy 90%-nak van elektronikus elérhetősége (email címe és/vagy honlapja), és ami ennél fontosabb, az információszerzésben és továbbításban használják is ezt a kommunikációs lehetőséget. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az a tendencia is, hogy a vidéki térségek fejlesztésében egyre markánsabb szerephez jutnak az elektronikus közösségi és piaci szolgáltatások. Erre kiváló példa a teleházak rendszere, amelyekből jelenleg 222 működik Magyarországon, amelyhez még 39 telekunyhó is csatlakozik (3. ábra). Szerepük növekedését mutatja, hogy 156 teleház és 53 telekunyhó kialakítása jelenleg is folyamatban van. Ezek az információs végpontok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vidéki mikro- és kisvállalkozások is hozzájussanak a működésükhöz szükséges hatósági, pályázati és piaci információkhoz. Emellett lehetőséget biztosítanak a lakosság – elsősorban a fiatalok – tanuláshoz szükséges, növekvő információszükségletének kielégítésére.


82 / 127 IHM-PÁ-A4

9. ábra: működő teleházak és telekunyhók Magyarország vidéki térségeiben (2003)50

Mindezek ellenére e kezdeményezések eredményessége vitatható, mivel sok esetben nem töltik be szerepüket, vagyis nem a vidéki gazdaság és társadalom szempontjából fontos információgyűjtő és -elosztóhelyként működnek, hanem kizárólag „játszóház”-ként funkcionálnak. Ezzel pedig nem segítik elő az eredeti célcsoportok információhoz jutásának javítását. Kivételt azok a teleházak jelentenek, amelyek vezetői és működtetői kiemelt aktivitást mutatnak, így sikerül helyi igényt generálniuk, amellyel meg tudják teremteni a szolgáltatások helyi felvevőpiacát.

A jelenlegi helyzet összegzése A leírtak alapján, illetve a vidékfejlesztés eszköz- és célrendszerének ismeretében ma már látszanak azok a célok, amelyek – Magyarország minden vidéki térségében – biztosíthatják a gazdaság versenyképességének fokozását, illetve a társadalmi feszültségek – munkanélküliség, ismeretszerzés, közösségi kapcsolatok hiányosságai – csökkenését, mégpedig az elektro-

50

Forrás: Teleház Közszolgáltatási és Közösségi Innovációs Közhasznú Társaság adatai alapján saját szerkesztés


83 / 127 IHM-PÁ-A4

nikus piaci szolgáltatások mainál hatékonyabb kihasználásán keresztül. Vagyis egy koncepcionális alapokon kialakított mezőgazdasági vertikális portál szolgáltatásain keresztül nem csak közvetlen előnyökben részesülhetnek a gazdálkodók (naprakész információk, ismeretszerzés lehetősége, értékesítési volumen növekedése, stb.), hanem közvetett módon fejlesztésre, versenyképességük növelésére fordítható forrásaik is növekednek. Ennek eredményeképpen pedig szociális problémáik is enyhülhetnek, vagyis nőhet a mezőgazdasági foglalkoztatottak jövedelme, illetve csökkenhetnek a vidéki térségek foglalkoztatási feszültségei is. A jelenlegi adottságok ismeretében – elsősorban a családi gazdaságok és egyéb kisüzemek esetében – a legfontosabb fejlesztési cél az elektronikus információk eléréséhez szükséges infrastruktúra kiépítése, amely jelenleg a magyarországi vidéki települések több mint egyharmadán nem áll rendelkezésre. Ez semmiképpen nem tekinthető végcélnak, kizárólag egy eszközt jelent a szolgáltatások eléréséhez (Morgan 1997, Gilseppe 2000). E tekintetben nagyon lényeges szempont, hogy az infrastrukturális fejlesztések maximálisan figyelembe vegyék a helyi igényeket. Az alapinfrastruktúra kiépítése mellett a leglényegesebb fejlesztési irány a vidéki térségekben élők tudásszerzésének elősegítése. A

jövőbeli

fejlesztéseknek

mindenképpen

decentralizáltan

kell

megvalósulniuk

(Vendramin et al 2001), vagyis – gyűjtőportálok, információs oldalak mellett – támogatni kell a helyi információs társadalomtársadalom-kezdeményezéseket is, amit egyelőre nehezít az innovációs kultúra hiánya és a nem megfelelő menedzsment tapasztalatok.

Legfontosabb tapasztalatok, problémák

A magyarországi mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek felkészültségének áttekintése alapján a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal sok esetben hasonlóság figyelhető meg. Ezek tapasztalatait felhasználva a hazai fejlesztések hatékonysága növelhető. A magyarországihoz hasonló tendenciák voltak érezhetőek az elmúlt évtized végén Finnországban, ahol a PC-k csökkenő ára és a szolgáltatások jelentős növekedése ellenére is csak a gazdák 20%-a rendelkezett internet eléréssel, illetve ennek használatához szükséges ismeretekkel, vagyis a már működő rendszerek kihasználtsága is igen alacsony volt. Hasonlóság az is, hogy a többség Finnországban is könyvvitelre használta számítógépét, viszont a felhasználók 20%-a gyűjtött agrárinformációkat és használta az Agronet portálrendszert.


84 / 127 IHM-PÁ-A4

Lényeges, hogy Finnországban is sok – magyarországi fejlesztéseknél is figyelembe veendő – tényező hátráltatta az elektronikus agrár szolgáltatások terjedését. Ezek közül lényeges, hogy a döntéshozatal még nem elektronikus alapokon történt, a technológiatranszfer lassú, a fejlesztők nehezen tudtak azonosulni a felhasználók elvárásaival, illetve hiányoztak a felhasználáshoz szükséges készségek (Öfversten et al 1998). Szintén érdekes tapasztalatokkal szolgál egy nemzetközi felmérés, amely az IT adaptáció lassúságának okát vizsgálja (Gelb et al 1999). Eszerint a legfontosabb hátráltató tényezők között található, hogy a fejlesztők nehezen értik meg, hogy a gazdák hogyan hozzák döntéseiket. Emellett fontos a napi használat hiánya, a magas használati költségek, az adatok hiánya, a gyakran hiányzó stratégiai gondolkodás és az informatikai rendszerintegráció hiánya. Végül fontos tapasztalatokat nyújt egy észak-amerikai helyzetet feltáró tanulmány (Gloy – Akridge 2000), amely szerint fontos probléma, hogy az elektronikus piaci szolgáltatások használatával a gazdálkodók szerint nem csökken a szervezésre fordított idő, így ezek fejlesztésében nem motiváltak. Összességében elmondható, hogy a nemzetközi tapasztalatok megegyeznek a magyarországi termelők helyzetének vizsgálatakor tapasztaltakkal, mely szerint éppen a legnehezebb helyzetben lévő családi gazdaságok nem képesek adaptálni és kihasználni az elektronikus piaci szolgáltatásokat. Ezért – bár a nagyüzemek helyzete kedvező – a magyarországi mezőgazdasági kis- és középvállalkozások adottságai, jelenlegi fejlettségi színvonala nem kedvez a projekt céljaként megfogalmazott elektronikus piactér terjedését szolgáló fejlesztések megvalósulásának. Ennek legfontosabb okai között kell megemlíteni a következőket: à

a technológiai és tudástranszfer igen lassú,

à

nem épült ki az alapinfrastruktúra,

à

a gazdálkodók nem rendelkeznek internet- eléréssel,

à

nincs információjuk az elérhető szolgáltatásokról,

à

a használati költségek igen magasak,

à

a felhasználók nem rendelkeznek a szükséges tudással,

à

kevés a fejlesztési ráfordítás,

à

a fejlődés lehetősége erősen méretfüggő (nincs meg a minimális gazdaságos méret),

à

az agrárpiaci szereplők izoláltsága,

à

és az internet-használati célok nem egyeznek a fejlesztési elképzelésekkel.

Ennek ellenére több biztató folyamat zajlik, amely elősegítheti az elektronikus piactér jobb kihasználását. Ezek közül a leglényegesebbek a következők:


85 / 127 IHM-PÁ-A4

à

a gazdálkodó szervezetek régóta használják az információs- és kommunikációs technológiákat

à

a mediátor szervezetek révén elérhetőnek tűnik a gazdaságos működési méret

à

a civil szervezetek egyre növekvő segítséget nyújtanak a fejlesztésekhez

à

és a mezőgazdasági ellátási láncok több szereplője (mezőgazdasági nagyüzemek, termelői társulások, nagykereskedők, stb.) jelentős tapasztalatokkal bírnak e területen.

Emellett pozitívum, hogy ismertek a szükséges fejlesztési irányok (többek között e projekt célja) is, amelyek elősegíthetik e területek helyzetének jelentős javítását.

A fejezethez felhasznált irodalom

1.) A mezőgazdasági termelő ismerete az EU integrációról. FVM, 2002. 2.) Az információs és tudásgazdaság fejlődése, a gazdaság informatizálása, a termelés és a szolgáltatások informatizálása, korszerű információ- és tudásmenedzsment eszközök megjelenése a vállalatoknál. Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft, Budapest, 2001. Kézirat. 3.) Erdész F. (2003): A zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban. FVM. 4.) E-kormányzati stratégiai igények, lehetőségek, szereplők és beavatkozási pontok az agrárgazdaság és vidékfejlesztés területén. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet Agrárinformatikai és Alkalmazott Matematikai Tanszék - SZIE GTK GM GINT, Gödöllő, 2003. 5.) Gelb, E. – Schiefer, G. – Parker, C. – Rosskopf, K. (1999): Why is the IT adoptation rate by farmers so slow? In: EFITA Papers, No. 4. 6.) Gillespie, A. (2000) Information Society and the Policy Options in Less-favoured Regions. In:0, Sturm, R. – Weinmann, G. (eds.) The Information Society and the Regions in Europe, Baden-Baden: Nomos Verlag, pp. 93-117. 7.) Gloy, B.A. – Akridge, J.T. (2000): Computer and internet adopatation on large US farms. In: International Food and Agribusiness Management Review, 2000/3. pp.323-338.


86 / 127 IHM-PÁ-A4

8.) Információtechnológia alkalmazása a magyarországi kisvállalkozásokban. BKÁE Kisvállalkozásfejlesztési Központ. Kutatási zárójelentés, 2001. 9.) Közép-dunántúli vállalkozói portál kialakítása - Vállalkozói ellátottság, igények és megvalósítási lehetőségek. Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapitvány, Székesfehérvár, 2002. 10.)

Morgan, K. (1997) The Learning Region: Institutions, Innovation and Regional

Renewal, Regional Studies, Vol. 31.5., pp. 491-503. 11.)

Öfversten, J. – Haavisto, P. – Ramstadius, E. (1998): Internet for Agriculture in

Finland. In: EFITA Papers, No. 1. 12.)

Varga P. (2003) e-vidék. In: Falu, 2003. 1. szám. pp. 45-52.

13.)

A vállalkozók és az információs technológia. Regionális Vállalkozásfejlesztési

Alapítvány, Kaposvár, 2002. 14.)

Vendramin, P. – Valenduc, G. (2001) Rural Development in the Information

Society. Resaerch Report. Fondation Travail-Université, Belgium. 15.)

Williams, M. – Robbins, E. (szerk): Annual Review of Information Science and

Technology (ARIST), Volume 25. Published for the American Society for Information Science (ASIS).


87 / 127 IHM-PÁ-A4

D.) Költség-haszon elemzés a javasolt agrárkereskedelmi rendszer bevezetéséhez

Az elektronikus agrárpiactér és a kialakítandó szakértői hálózat terve – szükséges feltételek Ahhoz, hogy létre tudjunk hozni egy hatékonyan működő, informatikai eszközökkel alátámasztott elektronikus agrár-piacteret, mindenképp szükséges egy olyan kulcsszereplő beiktatása a kialakuló rendszerbe, aki rendelkezik a megfelelő informatikai és agrár ismeretekkel, valamint idegen nyelvi ismeretekkel, elsősorban a szakmai nyelv szintjén. Hiszen a feladata nem lenne más, mint összehangolni, koordinálni, segíteni az agrárium aktorait és magát a piacteret. Egyfajta hidat képezhetne, akárcsak a falugazdászok, velük párhuzamosan, de mégis eltérő feladatkörrel. Ezt a szerepet játszanák a „mezőinformatikai biztosok”.

Informatikai tudás Megléte azért lényeges és megkerülhetetlen, mert sem a termelők, sem a falugazdászok, de még a falugazdász hálózaton belül működő operátorok sem rendelkeznek olyan szintű informatikai (elsősorban szoftver-) ismerettel, amellyel a piactér információellátását, az adatok továbbítását el tudnák végezni. Fontos tehát az internet és a modern kommunikációs technológiák (így a mobiltelefonok) beható ismerete, mert csak erre a tudásra (és természetesen birtokosaira) alapozva tartható fenn például a piactér hosszú távú üzemeltetése, az adatok cseréje.

Agrárvégzettség és szakismeretek Szintén központi kérdés, hiszen a leendő piactér nem egy általános jellegű, hanem a mezőgazdaságra koncentráló, annak teljes vertikumát átfogó, mégis speciális megoldás lenne. Másrészt a MIB-bel kapcsolatban álló termelők, falugazdászok, illetve a piactér fenntartói, informatikusai, programozói csak a mezőinformatikai biztos segítségével tudják megtalálni a közös nevezőt. Rajta keresztül talál egymásra a két egymástól eltérő terület, az informatika és az


88 / 127 IHM-PÁ-A4

agrárgazdaság. Ehhez pedig olyan szakemberre van szükség, aki mindkét tudásterületen jártas.

Nyelvismeret A korszerű informatikai ismeretek eleve feltételeznek egy bizonyos szintű idegennyelvismeretet, emellett az EU-csatlakozás is megköveteli azt, hogy egy MIB minél több idegen nyelvet ismerjen. Ez többek közt segíti őt az EU-s projektek megtalálásában, tolmácsolásában az érintettek felé. Szintén lényeges szempont, hogy a MIB részt vállalhatna az elektronikus agrárpiactér „többnyelvűsítésében”, azaz tudásával, szakértelmével nagyban hozzájárulhat a rendszer fejlesztéséhez, hatékonyabbá, nyereségesebbé tételében. Természetesen abban az esetben, ha a nyelvtudás „szűkös erőforrásnak” bizonyul, akkor kisebb létszámmal, de specializáltan a nyelvi közvetítésre (fordításra) összpontosítva külön szakembergárdát kell foglalkoztatni.

Ki lehetne „MIB”? A fentiekből következően mindazok, akik az említett kritériumoknak megfelelnek. Véleményünk szerint a legalkalmasabbak a frissen végzett, pályakezdő agrármérnökök, illetve a mezőgazdasági felsőoktatásból kikerülő, rokon végzettségű fiatal szakemberek lennének, hisz egyrészt ők rendelkeznek a megfelelő és korszerű ismeretekkel, másrészt a munkaerőpiaci helyzetet figyelembe véve nem kényszerülnének pályaelhagyásra, hanem vonzó és perspektivikus munkalehetőséget találnának a szakmájukban.

Eszközök és oktatás Egy jól, rentábilisan működő agrár-piactér elképzelhetetlen anélkül, hogy a rendszer szereplőinek infrastrukturális helyzetén ne javítanánk. Itt elsősorban informatikai eszközökre (hardver és szoftver) gondolunk, és az ehhez kapcsolódó szervezett oktatásra, hiszen az új berendezéseket használni is kell tudniuk az érintetteknek. Tekintettel kell lenni arra, hogy a mezőgazdasági szakértői tevékenység gyakran kíván effektív terepmunkát, vagyis a helyhez


89 / 127 IHM-PÁ-A4

kötöttség, az iroda kisebb szerepet kap. Ezért az infrastrukturális beruházások a falugazdászok és a MIB-ek esetén részben kézi számítógépek és az ezen futtatható célszoftverek megvásárlásában, illetve kifejlesztésében valósulnának meg, illetve az ehhez kapcsolódó, és a magas hazai mobiltelefon-penetrációt figyelembevevő, ún. passzív (tehát hirdetésfeladásra nem, csak a közzétett kereskedelmi ajánlatokra kapott reakciókról a feladó számára összefoglaló) SMSküldő rendszer kiépítését is magában foglalja.

Terme-

Portál-üzemeltetés (informatikus)

M

Falugazdász

Operá10. ábra: az elektronikus piactér (üzemeltetésének) és a MIB-hálózat szereplőinek tervezett kapcsolati hálója

A MIB-hálózat kiépítésének fontosabb paraméterei - áttekintés Elképzelésünk szerint a MIB rendszer szorosan kötődne a falugazdászi hálózathoz, kiépítését vele párhuzamosan gondoltuk el. Ennek a megoldásnak a szakmai érvek mellett a költséghatékonyság is velejárója lenne, hiszen a már meglévő hálózathoz lehetne hozzákapcsolni az újat: ugyanabban az irodában, épületben lehetne elhelyezni a mezőinformatikai biztosokat, osztozhatnának a már meglévő erőforrásokon. Érdemes lenne esetleg a működő teleházakat bekapcsolni a programba. Ahhoz, hogy a számtalan lehetséges szcenárió (jövőkép) közül melyiket érdemes választani, nézzük végig a lehetséges megoldások paramétereit: A rendszer földrajzi kiterjedtsége: „demo”(előzetes) vagy teljes hálózat

Kezdetben mindenképp egy nem teljes kiterjedésű, azaz csak egy megyére, példánkban Pest megyére kiterjedő előzetes rendszer kiépítését szorgalmaznánk, és ennek a működési tapasztalatait figyelembe véve kellene kiterjeszteni és konfigurálni a rendszert országos méretűvé.


90 / 127 IHM-PÁ-A4

Az állami projektfinanszírozás időhorizontja

Hány éven át támogatná az állam a MIB hálózat működését, hányadik évtől milyen mértékű és degresszivitású „kivonulás” lenne ésszerű a támogatásból, vagyis milyen nagyságrendeket szán az állam a működési keretből az egyes évekre. A mezőinformatikai biztosok és a falugazdászok „átváltási aránya” A területi koncentráció milyen mértékű legyen, azaz minden falugazdász mellé rendelünk egy MIB-et, vagy csak a területi központokba, esetleg csak a megyei FM hivatalokba. Ezek értelemszerűen különböző létszámot jelentenek, eltérő költségvonzattal, és feltehetően más és más hatékonysággal. Az egyszerűség kedvéért a szcenáriókban létszámaránnyal határoztuk meg ezt a paramétert (vagyis egy MIB hány falugazdásszal kooperáljon). Eszközök száma és minősége Az infrastrukturális és az informatikai fejlesztések milyen nagyságrendűek, illetve minőségűek legyenek, és milyen széles legyen az érintettek köre. A hálózatot elsősorban mobil munkavégzésre kell profilírozni, ezért nagy szerepet kapnak a mobil eszközök (kézi számítógépek). A A portál többnyelvűsége A versenyképesség megtartása és fejlesztése érdekében az elektronikus agrár- piacteret, a portál oldalait és tartalmát érdemes lenne lefordítani idegen nyelvekre is, így az EU-n belül is többen rátalálnának. Oktatás Elkerülhetetlen feladat, a kérdés csak az, hogy milyen kapacitások állnak rendelkezésre, ill. milyen szintű és minőségű oktatási tevékenységre van szükség a rendszer beindításához és működéséhez Propaganda A marketing és az előzetes ismertetők, reklámok szintén nélkülözhetetlen velejárói a költségeknek. A hangsúly itt azon van, hogy milyen csatornákon keresztül és pontosan kiket szeretnénk megcélozni, valamint meddig és milyen intenzitással finanszírozná ezt az állam a projekt egészén belül: pl. csak a bevezetés időszakában, vagy később is.


91 / 127 IHM-PÁ-A4

Az agrárportál kiépítésének lehetséges bevételi modelljei - áttekintés A mezőinformatikai biztosi hálózat kiépítésének és infrastrukturális ellátásának feladatát az államnak szántuk, mégpedig abból a megfontolásból, hogy az ebbe történő beruházás nagyon rövid idő alatt meglehetősen nagy költségeket generál, ugyanakkor a működési bevételek csak hosszabb távon (ami számításainkban kb. egy évtizedes időhorizontot jelent) realizálódhatnak. Mivel a rendszer természetesen nem azzal a feladattal jönne létre, hogy a beruházót minél rosszabb pénzügyi helyzetbe hozza, ezért néhány gondolatban felvázoljuk a teljes rendszer egyes bevételforrásait, azok várható volumenét, illetve a realizáció formáját.

A piactér lehetséges bevételei A rendszer központi eleme az elektronikus agrárpiactér, amely a mezőgazdaság szereplőinek nyújt kereskedelmi ajánlattételi és kapcsolatteremtési felületet. Ahogyan az első fejezetben már jeleztük, a piactér célszerűen egy információs portál része kell, hogy legyen, ugyanis a kereskedés lehetősége önmagában ritkán teremt elégséges szintű motivációt egy ilyen rendszer használatához. Az információs portálok azonban zömükben hirdetésekből és más immateriális forrású bevételekből tartják fent magukat, így például hirdetésekből (banner és egyéb forma), szponzorációból (például egy mezőgazdasági gépgyártó saját tartalmakat közöl a portálon, külön termékismertetőket tesz közzé, cserébe támogatja a lap fenntartását), regisztrációs díjakból vagy tranzakciós díjakból (ha a piactér alkalmas a tranzakciók akár részleges lebonyolítására, például az rajta szereplő kereskedelmi ajánlatok „lecsaphatók”, akkor ezek volumenével arányítva általáb an az eladótól jutalék szedhető be). Az alábbiakban néhány koncepciót (bevételi modellt) mutatunk be, amelyek az elektronikus piactereken szerezhető közvetítői (marketmaker) bevételeket és azokért nyújtott szolgáltatások vázlatos leírását adják. Ahol lehet, ott példákat is hozunk, feltüntetve az internetes elérhetőséget is. A piactér-modell lényege, hogy a piacok működtetőin (a "brókereken", angol terminológiával élve a "market-makereken") keresztül jön létre a kapcsolat vevők és eladók, kereslet és


92 / 127 IHM-PÁ-A4

kínálat között. A piactér-építési modellben a brókerek jövedelme többek között a tranzakciók után felszámolt díjból származik. Beszélhetünk nagykereskedői (B2B), kiskereskedői (B2C) és kormányzati (B2G) irányultságú tranzakciókról. A modellek röviden az alábbiak:

1. Eladás- vagy vételteljesítés (Buy/Sell Fulfillment) Idetartoznak az online pénzügyi intézmények, tőzsdei brókercégek, ahol az ügyfelek a brókereken keresztül pénzügyi termékekkel kereskedhetnek (e*Trade, www.etrade.com). Ebbe a kategóriába sorolhatók az utazási irodák is. A versenyképesség alapvető feltétele a forgalom magas, az általános költségek alacsony szinten tartása (CarsDirect, www.carsdirect.com). 2. Árutőzsde (Market Exchange) Az árutőzsde modell a tranzakciós folyamathoz kapcsolódó szolgáltatások teljes spektrumát lefedi a piac feltérképezésétől kezdve a tárgyalásig és teljesítésig bezárólag. Ez a közvetítői modell rendkívül népszerű a B2B elektronikus piacok körében (Orbitz, www.orbitz.com,

ChemConnect, www.chemconnect.com). A brókerek jövedelme általában az eladótól származik és a tranzakció értékének függvényében változhat.

3. Kereskedelmi üzleti közösség (Business Trading Community) A szolgáltató egy adott vertikális üzleti közösség tagjai közötti párbeszédet koordinálja, fogja össze. Jó példa erre a VerticalNet (www.verticalnet.com), melynek tagjai termékinformációkat tesznek közzé vevői katalógusokban, napi iparági híreket, állásajánlatokat kínálnak. A modell működtetőinek jövedelme előfizetési díjból, jutalékokból, illetve hirdetési bevételekből tevődik össze. 4. Vásárlói csoportok (Buyer Aggregator) Az ilyen típusú oldalak a hasonló érdeklődésű üzleti vásárlókat gyűjtik össze, s nagykereskedelmi beszerzést hajtanak végre. Ezt a koncepciót az Accompany (www.accompany.com) honosította meg. Az eladók tranzakciónként fizetnek jutalékot a brókernek.


93 / 127 IHM-PÁ-A4

5. Disztribútor (Distributor) Katalógusalapú brókertevékenység, mely a B2B elektronikus piacok egyre elterjedtebb formája. A honlapon sok gyártó katalógusa hozzáférhető, így nagy számú gyártó és szolgáltató érheti el egymást (Converge, www.converge.com). 6. Virtuális bevásárlóközpont (Virtual Mall) Olyan oldalak tartoznak ebbe a kategóriába, melyek számos online kereskedőt képesek kiszolgálni. A virtuális bevásárlóközpontok akkor működnek a leghatékonyabban, ha összekapcsolódnak általános portálokkal. Automatizált tranzakciós szolgáltatással, vagy a kapcsolatmarketing lehetőségeinek kiaknázásával további versenyelőnyre tehet szert a szolgáltató (Yahoo! Stores, store.yahoo.com, ChoiceMall, www.choicemall.com). A bróker díjat számol fel a belépésért, a havi használatért, valamint az egyes tranzakciókért. 7. Metaközvetítők (Metamediary) Komplex bevásárlóközpont, ahol eladók és vásárlók online találkozhatnak. A portál pénzügyi szolgáltatásokkal és minőségbiztosítási rendszerrel egészül ki - így teljes körű kiszolgálás és minőségvédelem valósul meg (HotDispatch, www.hotdispatch.com). 8. Árverési ügynök (Auction Broker) Az eladó egy meghatározott kikiáltási ár feletti legmagasabb ajánlaton értékesítheti az árut. Az aukciók a licitálás szabályai és az ajánlattétel időtartama szerint térhetnek el egymástól (eBay, www.ebay.com; AuctioNet, www.auctionet.com ). Az ügynök az eladótól kapja a jutalékot az online árverés formájában értékesített termék után. 9. Fordított aukció (Reverse Auction) Ez a modell a "mondj egy árat" típusú vásárlást valósítja meg (nevezik a "kereslet összegyűjtése" és a "megrendeléses vásárlás" koncepciójának is). A potenciális vevő meghatározza azt a maximális és egyben kötelező érvényű árat, amiért hajlandó egy adott terméktípust vagy szolgáltatást megvásárolni, és a bróker megkeresi az ennek megfelelő legkedvezőbb megoldást (Priceline, www.priceline.com, eWanted, www.ewanted.com). A közvetítő jutaléka sokszor a vételi ajánlati és a (tényleges) szállítói ár különbségéből adódik vagy a tranzakció értéke alapján alakul ki.


94 / 127 IHM-PÁ-A4

10. Apróhirdetés (Classifieds) Az ügynök nagy számú eladó és vásárló hirdetését teszi közzé az oldalon, szerepe közvetítő jellegű, ami az ügylet lebonyolítását már nem tartalmazza (Monster, www.monster.com). A bróker bevétele a hirdetés közzétételéből származik. Gyakorlatilag ezzel a megoldással találkoztunk minden kiértékelt mezőgazdasági portálon. 11. Kereső ügynök (Search Agent) Az ügynök ebben az esetben intelligens szoftverek segítségével megkeresi a vevő igényeinek megfelelő, legkedvezőbb árú terméket vagy szolgáltatást, esetleg nehezen hozzáférhető információk lokalizálására vállalkozik (DealTime, www.dealtime.com , RoboShopper, www.roboshopper.com). Többek között állásközvetítő ügynökségek is előszeretettel alkalmazzák ezt a bevételi modellt (Jobs, www.jobs.com). A kereső ügynök jövedelme a felhasználó által fizetett előfizetési vagy tranzakciós díj. 12. Premizált ügynök (Bounty Broker) A szolgáltatás használója nagyobb összegű jutalmat ajánl fel adott dolog (személy, tárgy, ötlet stb.) felkutatására. Az ügynök egyrészt fix díjat számol fel, másrészt sikeres üzlet esetén a jutalom bizonyos százalékát is megkapja. A fentiekből látható, hogy az elektronikus piacterek üzemeltetése piaci alapon is megoldható, azonban a magyarországi mezőgazdasági kereskedelem területén a piacterek zökkenőmentes működése a kritikus felhasználói tömeg rövidtávon való kialakíthatatlansága miatt így nem garantálható. Amint azonban a kellő használói létszám előáll, illetve – tranzakció-alapú díjszedés esetén – a tranzakciók volumene eléri az önálló talpon maradáshoz szükséges mértéket, az állam, amelynek szerepe esetünkben az „irracionális kockázati beruházó”, fokozatosan kivonulhat a finanszírozásból. Tanulmányunk egyik fő célja, hogy beruházási számításokat végezve javaslatot tegyünk arra, hogy milyen kiterjedésben, milyen ráfordításokkal, milyen várható bevételekkel érdemes egy internetes mezőgazdasági portált implementálni (vagy egy meglévőt továbbfejleszteni) hazánkban. Ezen túlmenően a közismert Máté-effektus elkerülése érdekében, vagyis hogy ne csak azok a mezőgazdasági aktorok részesüljenek a fejlesztés jótékony hatásaiban, amelyek annak megkezdése előtt már eleve jobban felszereltek, informatikailag és kereskedelmi isme-


95 / 127 IHM-PÁ-A4

reteiket tekintve „önjárók” voltak, meg kell becsülnünk azt is, hogy az esélyegyenlőséget célzó szakértői („mezőinformatikusi”) hálózat milyen fenntartási költségvonzatokkal jár. Ebben a fejezetben sorra vesszük a korábbiak során már tárgyalt megoldások létesítésével járó költségtényezőket, mégpedig egy „szcenárió-kalkulátor” (számolótábla) segítségével, amelyben igény szerint változtathatók az általunk megadott bemeneti adatok. A számolótábla Microsoft Excelben készült, viszonylag sok bemeneti változót kezel, és ezek többlépcsős műveleti feldolgozásával prompt költségvetés-tervet állít elő. A táblázat a tanulmány mellékleteként átadott CD-n található, az alábbiakban csak egy-egy kiemelt szcenárióval, illetve a számítás egyes komponenseinek értelmezésével foglalkozunk.

A kalkulációs sémában szereplő tényezők és összefüggéseik röviden Az alábbi ismertetés során egy Pest megyei horizontú hálózatépítési kampány infrastrukturális és humánerőforrás-beruházási tényezőit adjuk meg.

A szakértői hálózat humánerőforrás-igénye Annak ellenére, hogy a falugazdászi hálózat a tanulmány írásának pillanatában radikális átalakuláson megy keresztül, szakértői hálózatunk alapkoncepciójának kialakításakor ezt vettük alapul (amit a jelen koncepcióban foglalt MIB hálózattal egészítenénk ki). Tehát egyik alaptényezőnk a falugazdászok létszáma (a beosztástól függetlenül). Pest megyében ez a megyei főfalugazdásszal készített mélyinterjú alapján 75 fő. A mezőinformatikai biztosok számát alapvetően az határozza meg, hogy milyen mélységű munkakapcsolatot kell fenntartaniuk a falugazdászokkal. Ennek része a falugazdászok számára szakmai anyagok gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása, a minisztériumok, és kiemelten az FVM informatikai kezdeményezéseinek és a honlapjának a figyelése, pályázatfigyelés és ezek kommunikálása a falugazdászok számára, illetve az agrárpiactérrel kapcsolatos hirdetésfelvétel és közzététel, ellenkező irányban a piactéri hirdetésfigyelés (amely részben automati-


96 / 127 IHM-PÁ-A4

zálható a keresési szempontok rögzítése által, illetve az ezt igénylő termelők és feldolgozók SMS-kiértesítési rendszerével) a falugazdászok tájékoztatásainak és oktatásainak informatikai jellegű tudástranszferrel való kiegészítése, informatikai szaktanácsadás a termelőknek. Az egyszerűség kedvéért a MIB-ek induló létszámát egy arányítással adtuk meg, amely a Pest megyei példában 1:3 aránnyal szerepel, vagyis egy MIB három falugazdásszal tartaná a fentiekben felsorolt módokon a kapcsolatot. A portálüzemeltetés alapvetően számítástechnikai ismereteket kíván, amely céljait tekintve a portál szoftverének, adatbázisainak (ebben a piactéré is benne foglaltatik) külalakjának és hardverének folyamatos fejlesztését és karbantartását jelenti. Mindezen túlmenően a többnyelvűség hirdetésekbeli és portálfelületi biztosításához fordítót is igénybe kell venni, aki az adatbázisban a magyar nyelvű hirdetéseket több idegen nyelvre is lefordítja, illetve viszont. (A fordítás terhe gépi fordítással mérsékelhető jelentős mértékben, amit a termékkategóriák standardizálása nagymértékben leegyszerűsít.) Ehhez a feladatcsoporthoz három üzemeltetőt rendelnénk hozzá, s ez a létszám várhatóan egy teljes, országos hálózat esetén sem módosulna (esetleg a fordítási terhek növekedésével egy fordítót még munkába kellene állítani, de a kezdeti időszakban egy is elegendő). A jelenlegi falugazdászi rendszernek már létező elemei az operátorok, akik általában csak középfokú végzettséggel rendelkeznek, munkakörük pedig főként adatrögzítésből és más irodatechnikai tevékenységből áll. Ezt megtartva terveztük a szükséges létszámukat szintén oly módon, hogy egy operátor hány falugazdász munkáját segítse. Jelen szcenáriónkban ez az arány 1:8, azaz egy operátor nyolc falugazdásszal működik együtt. Az emberi struktúra szakmai színvonalának fenntartása, illetve a kezdeti oktatás kulcsfontosságú elem a rendszer működésének beindítását és fenntartását illetően. A falugazdászoknak és az operátoroknak érintőlegesen, a MIB-eknek a szükséges legmélyebb szinten kell a portálhasználatot, a kéziszámítógépek használatát pedig a falugazdászoknak és az operátoroknak egyaránt. Ugyanígy az agrárinformatika és az elektronikus kereskedelem, illetve a mezőgazdasági világpiac trendjeiről, alkalmazásairól is szükséges egy átfogó kezdeti oktatás. Erre a feladatra a rendszer indításánál szakoktatókat kell megbízni, akik az optimális, általunk tízfősként meghatározott csoportméretben képeznék külön a falugazdászokat és a MIB-eket.


97 / 127 IHM-PÁ-A4

A csoportméret alapján az oktatók száma is előáll, ugyanakkor rendszer fenntarthatóságáért folytatott, továbbképzésben érintett oktatók számarányát az összes falugazdász és MIB számának 3,2%-ában határoztuk meg. A továbbképzések sosem a teljes állományra irányulnának, inkább rotációs elven működnének, ami a továbbképzők folyamatos, de elosztott igénybevételét jelenti.

A rendszer kiépítésének költségtényezői A kiépítendő agrárkereskedelmi rendszer egyrészt áll egy elektronikus mezőgazdasági piactérből, amelyet egy internetes információs portálba kell belefoglalni, ahogyan az első tanulmányfejezetben ismertetett tapasztalatok indokolják. Ennek kiépítéséhez a következő technikai elemekre van szükség: à

portálszerver – nagykapacitású számítógép, amelyen a portál kezelőszoftvere és maga a portál található minden adatbázisával együtt. A szervernek szélessávú internetes hozzáféréssel kell rendelkeznie, célszerűen a fővárosi gerinchálózat valamely pontján elhelyezett szerverteremben (ez lehet akár a minisztériumban, de egy piaci szolgáltatásokat nyújtó internetszolgáltatónál is).

à

Portál célszoftvere – ez célszerűen egy „motor”, amely a portálra feltöltött tartalmat az azt böngésző felhasználók felé egy módon, a karbantartók felé pedig egy sokkal technikaibb szerkesztői felületen át jeleníti meg. Folyamatos fejlesztést igényel, amelyet szintén „házon belül”, vagy a fejlesztők közvetlen megbízásával kell elérni.

à

SMS gateway: a tervek szerint a rendszer a termelők és más mezőgazdasági szereplők előzetesen megadott szűrőfeltételei szerint a portál igénylés esetén az általuk feladott eladási vagy vételi ajánlatokra beérkező válaszok kivonatolt változatát küldi el számukra. Ezzel részben megspórolható a számítógép-használat, mind az ah-


98 / 127 IHM-PÁ-A4

hoz szükséges oktatás, illetve az esetleges hardvertámogatás (amilyen a jelenleg zajló Sulinet Expressz program is). Mivel ez a megoldás az első fejezetben vizsgált portálokon (agrárpiactereken) nem volt jellemző, ezért érdemes ezen alrendszer néhány vonását kidomborítani. à

A mobilszolgáltatók és egyes mobilkommunikációs lehetőségeket szolgáltató cégek már viszonylag olcsón (havi 5-10 ezer forint) kínálnak olyan lehetőségeket, amelyek egy egyszerű, a szerveren elhelyezett megoldás segítségével lehetővé teszik az on-line kapcsolat sms formájában történő továbbítását, természetesen az sms szabta határok között.

à

A felhasználók és a rendszer szempontjából két alapvető részre kell osztani az sms kommunikációs rendszert: aktív és passzív információtovábbításra. Ismerve a gazdák hozzáállását az internethez, e-mail kapcsolathoz és a mobiltelefonhoz – a pest megyei osztályvezető falugazdásszal folytatott mélyinterjú alapján – a kezdeti fázisban csak passzív kapcsolattartásra számíthatunk, amely a portálon meghirdetett termékre/terményre érkezett érdeklődő rövid információját továbbítaná sms formájában az ajánlattevő mobiltelefonjára. Ezt a megoldást alátámasztják a következő – a mélyinterjúból nyert – információk:

à

a gazdák nem rendelkeznek megfelelő számítógépes ismeretekkel, de mobiltelefonja majdnem mindegyiknek van,

à

egyes esetekben a falugazdászoknál is hiányzik a kapcsolattartásra alkalmas háttér – infrastruktúra, esetleg tudás hiánya,

à

a falugazdász-gazda kapcsolat nagy mértékben a két résztvevő bizalmán alapszik, ezért a falugazdászoknak mindenképpen közvetítő szerepet kell vállalnia a mobilinternet adattovábbítás esetében is.

à

A portál klasszikus működését kiegészítve ezért a mobiltelefonos rendszer elsősorban a rendszerbe felvitt termékre érkező ajánlatra hívná fel a figyelmet, ezáltal a gazda percre pontosan értesülhet arról, hogy ki érdeklődik az általa kínált áru után és milyen feltételekkel. Az aktív rendszer esetében a mobiltelefonon keresztül (sms vagy wap segítségével) válaszolni is lehet az ajánlattételre, de ismerve a gazdák elektronikus írástudását ez kevésbé valószínű, azonban a jövőben elképzelhető.


99 / 127 IHM-PÁ-A4

à

A portál további működése során az sms rendszert bevételi forrássá is lehet tenni azzal, hogy az azonnali információra számító felhasználók bizonyos havi díjat fizetnek a prompt sms fogadásért, ellenkező esetben csak a nap végén, esetleg hetente kapnak összesített információt az ajánlatkérőkről. Az sms fogadásával nem csak az ajánlattételeket lehet nyomon követni, hanem hírlevélhez hasonlóan kiválaszthatóak azok a kategóriák, amelyek érdeklik a gazdát, és ezekben a kategóriákban érkező új hírekről is kaphat értesítést az érdeklődő, valamint a portál új szolgáltatásai is hirdethetőek ezen az úton is, nem csak e-mailben.

à

A falugazdászok szempontjából az adatkapcsolat kihasználása jelenthet előnyt, mobiltelefonjukat kéziszámítógéppel vagy hordozható számítógéppel összekapcsolva csatlakozhatnak a portálra, kérhetnek le különböző információkat.

à

A gyakorlati megvalósítás a legegyszerűbbnek tűnik oly módon, hogy a gazdák egy sms hír kézhezvételekor kapcsolatba lépnek a falugazdásszal és közösen nézik meg a portál segítségével, hogy milyen új ajánlat érkezett. Bármennyire is bíznak a falugazdászban, az sms-t csak az ajánlattevő kaphatja meg, nem pedig más személy, ezzel is motiválva a felhasználókat a portál látogatására, használatára.

à

A falugazdászok által tartott szakmai esték meghirdetésére is alkalmas az smsküldő rendszer. A pontos hely, időpont, az előadó neve, a téma megjelölése kerülne elküldésre, és így növelhető lenne a részvétel, kiterjeszthető lenne a közeli települések termelőire is.

à

Kézi számítógépek: a falugazdászok és a MIB-ek munkáját nem célszerű helyhez kötött asztali számítógépekkel támogatni. A folyamatos utazás, illetve az e közben végzendő információtovábbítás mobil eszközöket és telefont, illetve az ehhez szükséges vezeték nélküli hálózati hozzáférést igényli.

à

Kézi számítógépek célszoftvere: a falugazdászi munka rendes menetéhez, a papíralapon tárolt dokumentumok elektronizációjához, illetve a bárhol való hozzáféréshez nem csupán e rendszer bevezetésével együtt, de önállóan is nagy szükség lenne.


100 / 127 IHM-PÁ-A4

Ehhez nyújt segítséget egy virtuális magánhálózatba szervezett, központi szerverre és mobil kliensekre épülő számítógép-hálózat. A mezőgazdasági sajátosságok, nyilvántartások, a portálon üzemelő hirdetési rendszer kliensoldali kezelése azonban egyedi fejlesztésű szoftvert, esetleg egyes általános célú szoftverek részletes profilírozását igénylik (ez erőteljesen függ attól, hogy az egyes választható mobil platformok közül végül konkrétan melyik kerül beszerzésre, illetve annak az adott platformnak milyen szoftverellátottsága van). Fejlesztői gárdára tehát mindenképpen szükség van, s ezt a feladatkört méretgazdaságossági és tudásmegosztási okokból szintén a portál üzemeltetőire kellene rábízni. Amennyiben a platformra fejlesztés teljesen más szakirányú képzettséget és infrastruktúrát igényel, úgy ez a feladat szükség esetén kiszervezhető vagy pótlólagos humán erőforráshoz rendelhető hozzá. à

Hálózatépítés, hálózati elemek: az FM-irodákban a számítógépek mindegyikének kell akár saját, akár megosztott internetkapcsolattal rendelkeznie, amelynek révén az egymástól távollévő irodák is virtuális magánhálózati megoldással összekapcsolhatók. A rendszer kiépítésével egyidejűleg tehát a hálózatépítést is meg kell oldani.

à

Asztali számítógépek: a földrajzilag helyhez kötött irodai munkák végzésére „rendes” számítógépeket is be kell szerezni, esetleg a már meglévőket újakkal kiegészíteni.

à

A meglévő hardvereszközöket és az ezeken futó operációs rendszert, illetve irodai szoftvercsomagot időközönként fel kell frissíteni, upgrade-elni a kor igényeinek megfelelően. Erre gépenként külön költségkeretet kell elkülöníteni, ugyanúgy, mint a számítógépek hardverének karbantartására (ugyan ez nem mindegyik gép esetében szükséges, de ahol igen, ott általában nagyobb volumenű munkát és/vagy szervizt igényel a karbantartás).

à

A kézi számítógépek szoftverét is a felhasználók igényei, illetve az uniós és unión kívüli kereskedelem szabályainak változása szerint kell időről időre módosítani, ami szintén külön költség előrekalkulálását igényli.


101 / 127 IHM-PÁ-A4

à

Internet-előfizetés: az internet-hozzáférést minden, a szakértői hálózatban dolgozó személy számára biztosítani kell, hiszen az információáramlás (mind a klasszikus, minisztériumi és uniós, mind pedig az agrárportállal kapcsolatos)

A Pest megyei próbahálózat kalkulált költség-, létszám és darabszámadatai Az alábbi táblázatban a projekt humánerőforrás-szükségletét képeztük le egy megye horizontjára. A zöld hátterű cellákat a kalkulátor a sárga színnel jelölt, becsült bemeneti adatokból számította. Létszámadatok Falugazdászok (fő) Portálüzemeltetők és fordítók (fő) Elvárt falugazdász/MIB arány (fő/fő) Falugazdász-oktatók (fő) MIB-oktatók (fő) Továbbképző oktatók (állandó) (fő) Mezőinformatikai biztosok (MIB) (fő) Kívánt csoportlétszám oktatásban (fő/csoport) Továbbképző oktatók aránya (fő/fő) Elvárt falugazdász/operátor arány (fő/fő) Operátorok (fő)

75 3 3 8 3 3 25 10 3,2% 8 9

4. Táblázat: a mezőinformatikai biztosi hálózat kialakításának humánerőforrás-igényei

Magyarázat a létszámadatokból számított adatokhoz: konstans bemeneti adatként kezeltük a falugazdászok számát (megyei szinten nem tettünk különbséget a belső hierarchiaszintek között). A portálüzemeltető informatikusok és a portálon megjelenő, többnyelvű hirdetések fordítóinak létszámát a feladatok részben átfedő jellege miatt egybevontan kezeljük, becslésünk szerint három fő a megyei hálózat működtetésére a kezdeti időszakban elegendő. A mezőinformatikai biztosok arányát az általuk kísért falugazdászokhoz képest 1:3 arányban adtuk meg, amiből a kalkulációs séma előállította 25 fős induló létszámukat. Az oktatásra (mind induló képzésre, mind pedig szinten tartó továbbképzésre) egyaránt nagy hangsúlyt fektettünk, ezért a rendszer részeként kezeljük az ide vonatkozó szakember- és Informatikai eszközök a mezőgazdasági kereskedelemben BKÁE E-business Kutatóközpont

102 / 127 IHM-PÁ-A4

eszközigényt is. A kiinduló adat itt az oktatás során optimálisnak tartott csoportlétszám, amelyre egy oktatót mozgósítunk, ez jelen esetben tízfős csoportokhoz mérten – felfelé kerekítve – a falugazdászoknál 8, a mezőinformatikai biztosoknál 3 fő lenne. A továbbképzés (vagy folytonos, szinten tartó képzés és szakmai támogatás) emberigénye három, a hálózatban folyamatosan foglalkoztatott oktatót jelentene. Ez utóbbi létszámadat szintén becsült arányszámmal képződött, ugyanis a kalkulátorban a teljes hálózati (mezőinformatikai biztosi és falugazdászi) létszámhoz képest 3,2%-os elvárt továbbképzői arányt terveztünk. Az oktatás elsősorban a mezőinformatikai biztosok és a falugazdászok által eddig nem használt kéziszámítógépek és az azon futó ügyviteli és kommunikációs szoftverek használatát fedné le, illetve mindezeknek a mezőgazdaságot támogató napi munkával való integrálását segítené elő. Az oktatók tehát elsősorban számítástechnikai-szoftverüzemeltetési, illetve kapcsolattartói ismereteket terítenének az oktatottak körében. A továbbképzők feladata a munka közben felmerült problémás kérdések tisztázása, az időközönként megjelenő szoftverfrissítések kezeléséhez szükséges oktatás megtartása, illetve az egyéb, de ehhez a horizonthoz tartozó képzések megtartása lenne. Az operátorok számát ismét a falugazdászok létszámához arányítva adtuk meg, jelen esetben 1:8 arányt használva, ebből számoltuk ki a Pest megyei szinten elegendőnek számító 9 fős operátor-állományi létszámot. Számukra azonban oktatást nem terveztünk.


103 / 127 IHM-PÁ-A4

A most következő táblázatban a szakértői hálózat informatikai infrastruktúrájának költségtételeit taglaljuk (ahol lehetséges, egységekben is megadva) Költségvetési adatok Kézi számítógép egységára (Ft/db) Asztali számítógép egységára (Ft/db) Hálózatépítés költsége (Ft/db asztali gép) Hálózatépítés költsége (fix) Számítástechnikai beruházás – handheld PC (összesen) Számítástechnikai beruházás – asztali számítógép (összesen) Számítástechnikai beruházás – hálózatok kiépítése (összesen) Számítástechnikai beruházás – portál hardver és installáció (összesen) Szoftverfrissítés (1 év) Hardverkarbantartás (1 hónap) (1 gép) Hardverfejlesztés (1 év) (1 gép) Internet-előfizetés (1 hónap) (1 gép) Mobil adatforgalom falugazdász, MIB (1 hónap) Hirdetés, ismeretterjesztés bér, rezsi (1 év) Aktív SMS hirdetési rendszer kiépítése Passzív SMS hirdetési rendszer kiépítése Falugazdászok bére (közterhekkel) (1 hónap) MIB-ok bére (közterhekkel) (1 hónap) Továbbképzők bére (közterhekkel) (1 hónap) Operátorok bére (közterhekkel) (1 hónap) Server hosting (bruttó) (1 hónap) SMS rendszer működtetése (1 hónap) Kézi számítógép célszoftvere (fejlesztés) Kézi számítógép célszoftvere (karbantartás) (1 hónap) Portálkarbantartás (1 hónap) Portál szolgáltatásainak kifejlesztése Portál szoftverének karbantartása (1 hónap) Portálüzemeltető/fordító bére (közterhekkel) (1 hónap) Ajánlatfordítás költségei (1 hó)

150 000 200 000 10 000 5 000 000 17 100 000 25 200 000 6 260 000 1 250 000 40 000 3 000 75 000 5 000 40 000 25 000 000 250 000 250 000 0 180 000 200 000 125 000 96 000 250 000 2 500 000 100 000 25 000 25 000 000 100 000 275 000 200 000

5. Táblázat: a szakértői hálózat kiépítéséhez szükséges infrastruktúra és költségei

A hálózat (mind a szakértői, mind pedig az ezt kiszolgáló számítástechnikai) megfelelő működéséhez egy meglehetősen jelentős kezdeti, majd mérsékeltebb költségigényű, folyamatos karbantartó-fejlesztő beruházásra van szükség. A tanulmány írásakor átlagosnak mondható piaci árakat használtuk fel az egyes hardverelemek, illetve installációs szolgáltatások beárazásához. Az eszközök darabszámához a felhasználói (falugazdászi, mezőinformatikusi) létszámokat vettük alapul.


104 / 127 IHM-PÁ-A4

A bemeneti egységárak à

Kézi számítógép: hordozható „zsebszámítógép”. Átlagos képességű PocketPC-kkel számoltunk, de PalmPC-k esetén a megállapított egységár akár a szerepeltetett fele is lehet, a PocketPC-t azonban az asztali gépek szoftverparkjával való jobb kompatibilitás miatt, illetve az ebből adódó alacsonyabb szoftverfejlesztési költségek miatt választottuk.

à

A falugazdászok és a mezőinformatikai biztosok munkáját segítő (az első esetben a gazdaregiszter vezetését, helyszíni információgyűjtést és a begyűjtött adatok azonnali vagy kis késleltetéssel, mobil kapcsolaton keresztüli központi adatbázisba való továbbítását, illetve a helyszíni információadást elősegítő, a második esetben a hirdetések felvételét és a portál hirdetési adatbázisába azonnal továbbító) célszoftvert ki kell fejleszteni, illetve központilag, a felhasználói igények szerint időközönként aktualizálni. Erre a két feladatra két költségkeretet különítettünk el. A szoftverfejlesztés keretében tételként szerepel a használat megkezdéséhez szükséges oktatóanyag kifejlesztése is. Ezt a feladatot mindenképpen harmonizálni kell a portál szoftverének kifejlesztésével, hiszen a kéziszámítógépes kommunikáció jelentős része a portál adatbázisával kapcsolódik össze, de nem csupán adat-, hanem értelmi szinten is.

à

Asztali számítógép: irodai használatra szánt, rögzített helyű gép. (A köznyelvben ez él „számítógép”-ként.) Mindegyik, a humánerőforrás-táblázatban szereplő munkavégző számára egy-egy számítógép telepítésével számoltunk. A gépek kiépítettségét a jelenleg piacon kapható átlagos színvonalú számítógépre terveztük.

à

Hálózatépítés: terveink szerint az irodai számítógépek LAN-ban (helyi hálózatban) üzemeltethetők, ehhez azonban minden számítógépet el kell látni a megfelelő kapcsolati eszközzel (hálózati kártyával). A kártya árán felül a nagyobb helyi hálózat építéséhez szükséges eszközöket (HUB, switch, kábelek stb.) a számítógépenkénti kiépítési árban vontuk össze.

à

Hálózatépítés költsége (fix): itt a szerverek ára (irodánként telepítendő), a kiépítési munkadíj és a karbantartás díjai szerepelnek egy összegben.

à

Portál hardvere és installációja: itt a mezőgazdasági információs portál és piactér alapjául szolgáló számítógép vételára és kezdeti installációs költsége szerepel öszszevontan. Az üzemeltetés és felügyelet a portálüzemeltető szakemberek feladata, munkakörük része.


105 / 127 IHM-PÁ-A4

à

A portál szolgáltatásainak és szoftverének kifejlesztése viszonylag nagy szeletet képvisel a teljes fejlesztési projektből, hiszen egy komplett, többnyelvűségében transzparensen (tehát mind a külföldi, magyarul nem tudó vevők és eladók, mind pedig a hazai, idegen nyelvet nem ismerő vevők és eladók számára evidens módon) működő rendszerről van szó, amely ráadásul meglehetősen érzékeny adatokkal teli adatbázis fölött is kell, hogy őrködjön. Ugyanakkor ennek a keretrendszernek kell arra is lehetőséget teremtenie, hogy az államitól eltérő finanszírozási források is becsatornázódjanak a rendszerbe, a fentebb leírt üzleti (bevételi) modellek egyikét követő módon. Ennek a szoftvernek a karbantartása és igény szerinti továbbfejlesztése, az adatbázis karbantartása részben külső, fejlesztői feladat, másrészt az operatív részt a portálüzemeltető informatikusok munkaköréhez tartozik. Éppen ezért havi szintre lebontott költségkeretet határoztunk meg a szoftver karbantartására is.

à

Szerver-hosting: a portálszervert speciális számítógépteremben kell elhelyezni, amely egyrészt fizikai környezetében kedvező egy nagyteljesítményű számítógép megszakítás nélküli üzemeltetéséhez, szélessávú és folytonos internet-eléréssel rendelkezik, illetve azonnali, szakszerű közbeavatkozás lehetséges szükséghelyzet (leállás, tálterhelődés stb.) esetén.

à

Upgrade (frissítés, karban- és szinten tartás): minden asztali számítógép egységére külön-külön havi karbantartási, éves hardverfejlesztési és rendszerszoftver-frissítési költségkeretet határoztunk meg. A hardverkarbantartás természetesen eseti, nem rendszeres, illetve minden gépre kiterjedő feladat, ezért alacsonyabb átlagösszeget határoztunk meg gépenkénti bontásban. A gépek egyéb jellegű felügyelete az operátorok munkaköri kötelessége, ebbe beleértve az optimalizációt, vírus- és spywarevédelmet, a szoftverek konfigurálását és kívánság szerinti beállítását is.

à

Internet-előfizetés: a portálközpontú kommunikáció alapvető követelménye, hogy minden hálózati tag hozzáférjen, amihez internet-előfizetésre van szükség. Irodai körülmények közepette ez nem kell, hogy gépenként meglegyen, elég egyetlen szervert az internethez csatlakoztatni, amelyen keresztül az összes többi, az adott irodában található gép „ki tud jutni” az internetre.

à

Aktív és passzív SMS-alapú hirdetési rendszer kiépítése: a fentiekben már leírt formában és szereppel szükséges ezt az alrendszert kiépíteni. Létrehozatalához külön költségkeretet terveztünk.


106 / 127 IHM-PÁ-A4

à

A humán erőforrások is természetesen munkaformájuknak megfelelő bérezést igényelnek. Az operátoroknak, portálüzemeltetőknek és mezőinformatikai biztosoknak, illetve a továbbképző oktatóknak (szupportereknek) havi bért számoltunk ki (közterhekkel együtt, bruttó módon értelmezendő). Ezeken az alapbéreken felül teljesítményarányos bérkiegészítést is érdemes adni, ha a rendszer használatból adódó terhelése megnövekszik. A falugazdászok számára nem terveztünk kifizetéseket, mert hálózatuk már létező, működő megoldás, külön finanszírozási forrással.

à

Nem elhanyagolható az egész rendszer megfelelő PR-ja, vagyis közkapcsolati kommunikációja. Amennyiben a rendszer potenciális használói nem ismerkednek meg a rendszernek a klasszikus kereskedéshez és információszerzéshez képest tapasztalható előnyeivel, úgy a használatnak sincs túl nagy valószínűsége (ha az információt megkapják az érintettek, még úgy sem lesz teljes fedésben a rendszer lehetséges és az effektív használói tábora. A használók és a lehetséges használók közötti arány növekedését a kalkulációs séma „használók aránya” című oszlopában jelenítettük meg becslés szintjén, mind a tizenkét évre előrevetítve. A PR-munkára tehát egy jelentős összeget kell elkülöníteni, ami elsősorban az érintettek számára végzett direkt marketingben manifesztálódna.

A következő táblázatban néhány kiegészítő, technikai jellegű árinformációt közlünk, amelyek szintén befolyásolják az éves szinten a rendszerre fordítandó teljes költségvetés nagyságát. Kiegészítő és technikai adatok SMS-forgalom (1 hónap) (1 munkavégző) SMS díja (db) Ügyletek száma (MIB) (1 hónap) Ügyletek száma (falugazdász) (1 hónap) Oktatási segédeszközök, rezsi (oktatott fő, turnus) Idegen nyelvek száma a portálon A meglévő szám.tech. infrastruktúra kiépítettségi foka (%) Indító oktatás hossza (hónap)

100 25 100 300 12 000 4 0% 1

6. Táblázat: a mezőinformatikusi és portálrendszer működtetésének egyéb paraméterei

A rendszer érett állapotában minden egyes szereplőre, aki a termelőkkel (gazdálkodókkal, feldolgozókkal), illetve felvásárlókkal napi kapcsolatban áll, így az SMS-alapú rendszer számára is, illetve attól SMS-t fogad, havi 100 db, a rendszeren belüli SMS küldését vagy foga-


107 / 127 IHM-PÁ-A4

dását becsültük (ez napi 3-4 db-ot jelent). Mindemellett a falugazdászok és a mezőinformatikai biztosok számára egy becsült, havi szinten összesített ügyletszámot (olyan ügyintézési műveletet, amely mobilkommunikációt igényel) adtunk meg, amellyel a mobilkommunikációs havi költségeiket becsültük meg, ügyletenként 50 Ft-ot számolva, falugazdászonként havi 300, mezőinformatikai biztosonként havi 100 ügylettel kalkulálva. A fejenkénti mobilkommunikációs kvóta így havi 20000 Ft-ot tesz ki, amelyben benne szerepelnek a mobiltelefon vagy PocketPC segítségével lebonyolított adatátviteli hívások, illetve a beszédforgalom díjai. A portál többnyelvű kell, hogy legyen, ez az alapkoncepció része. A portálon megjelenő nyelvek száma azonban lineárisan befolyásolja a fenntartása költségeit, amelynek konkrét ára a nyelvek számának és a fordítás nyelvenkénti árának egyhavi szorzata. Az egy idegen nyelvre való lefordítás (illetve a működés során a fordított anyagok aktualizálása) havi költségeit 50000 Ft-ra becsültük. A meglévő számítástechnikai apparátust természetesen figyelembe kell és lehet venni, bár a rendszer teljes belső harmóniája érdekében célszerű egységes fejlettségű, új hardvert és szoftvert vásárolni, majd azt a működés évei során egyöntetűen fejleszteni. A kalkulációnk a számítástechnikai beruházás teljes körűségére épít, vagyis a meglévő infrastruktúra kiépítettségi szintjét 0%-osnak tekintjük. Nem információtechnológiai, hanem szervezési kérdés, hogy a hálózat beindításakor tervezett oktatás mennyi időt vegyen igénybe. Mivel az oktatás szerepe elsősorban ismeretrendezés, illetve viszonylag egyszerűen használható eszközök és programok megismertetése a hálózat tagjaival, ezért a kiinduló oktatásra egy hónapot allokáltunk, amely az oktatók számára kifizetett bérek nagyságát befolyásolja.

A rendszer bevételi oldala Természetesen a mezőinformatikai biztosi rendszer, illetve az ezzel szorosan összefonódó internetes portál nem csupán azért szükséges, hogy az államra vagy bármely más entitásra pluszköltségeket rójon. Hasznát a legegyszerűbb közgazdasági eljárással, költség-haszon


108 / 127 IHM-PÁ-A4

elemzéssel kívánjuk bemutatni. Már jó előre jelezni kell azonban, hogy mivel egy hálózat létrehozásáról van szó, amely természetszerűleg akkor a legértékesebb egy adott felhasználó számára, ha a rendszer tagjaként minél több másik felhasználóval kerülhet kapcsolatba, vagyis a rendszer hasznait tekintve erőteljesen alapoz a hálózati extern hatás kialakítására, amely – externáliáról lévén szó – nem a kitermelőjének, hanem sokszor az újonnan belépő, maga előtt már csak a kész, kiforrott rendszert látó tagnak kínálja a legnagyobb hasznot. Ezek szerint a hasznok egy része nemhogy nem a beruházónál csapódik le, hanem egyenesen láthatatlanná is válik, hiszen a rendszer által kialakított (vagy legalábbis katalizált) kereskedelmi és más szakmai alapokon nyugvó kapcsolati tőkéről van szó, amely láthatatlansága és birtokolhatatlansága ellenére (hiszen egy kapcsolat nem tulajdona egyik kapcsolódónak sem) szükséges feltétele az intenzív csereviszonyoknak, tágabb értelemben a gazdaság egyes szegmensei felfuttatásának. Tehát ezt a tényezőt – a rendszer valódi hasznát bemutatandó – számszerűsíteni fogjuk, még ha nem is jelenik meg explicit bevételként. A finanszírozás forrásai: 1.)

Reklámbevételek

2.)

Szponzorációs bevételek

3.)

Európai Unió célirányos forrásai

4.)

Állami (hazai) finanszírozás

Reklámbevételek

A bevételi modellek közül a hirdetési modellre emlékeztet ez a bevételszerzési forma, hiszen arról van szó, hogy – akár egy közszolgálati médium esetén, amelyben hirdetéseket helyeznek el vagy sugároznak – mezőgazdasági specifikumú termékeik vagy szolgáltatásaik eladását a megfelelő közönség számára propagálandó, a szóban forgó médiumban hirdetéseket helyeznek el. A tervezett portálon, épp úgy, mint egy kereskedelmin (amilyen az Index vagy az Origo), a portált használó közösség számára releváns hirdetéseket helyezhet el, amelyek minden egyes megnézéséért a hirdető felé egy bizonyos – egyedi tételként apró – összeget számláz le a portál fenntartója. Javaslatunk szerint a portál oldalain az adott, portált látogató felhasználó gépén elhelyezett apró azonosítófájlok (cookie-k, magyarul „sütik”) segítsé-


109 / 127 IHM-PÁ-A4

gével lehet a használati profilt felismerni, a felhasználó számára érdekes témák körét leszűkíteni, és a portál egyes oldalainak tetején reklámfelületként hasznosítható térrészben (banner space) ennek megfelelő hirdetést kiválasztani az épp aktuális hirdetési adatbázisból. (Ezt a kiválasztást természetesen a rendszer naplózza, és ennek megfelelően akár egységnyi hirdetésfeltüntetésért magasabb összeg is számlázható, mintha célozatlanul minden felhasználó számára bármelyik hirdetés megjelenhetne.) Mindennek ellenére a hirdetési bevételt a Pest megyei előzetes megoldásban nem becsültük túl nagyra, hiszen a többéves működési periódus elején csupán a megyében aktív termelők és feldolgozók (illetve közvetítők) kisebb, majd fokozatosan növekvő hányada venné igénybe a portált, a beruházás évében egy használóra51 átlagosan havi néhány portállátogatást jósolva, ezt oldalletöltésekre (látogatásokra) felbontva, és ezeknek a látogatásoknak a számát a hirdetésmegjelenítés egységárával52, illetve a felhasználók várt számával megszorozva, egy évre vetítve kaptuk meg az éves reklámbevétel várható összegét, amely a portál- és szakértőihálózat-építés teljes költségtömegéhez mérten elhanyagolható, de növekedésének mértéke miatt mégis fontos „költségfogó” tényező.

Szponzorációs bevételek

A tanulmány első fejezetében már szót ejtettünk arról, hogy egyes agrárportálokon (pl. az olasz AgriOK.it-en a John Deere mezőgazdasági gépgyár példája kapcsán) erős összefonódás érzékelhető a portál üzemeltetői és egyes hirdető vállalatok között, már ami a hirdetések igen gyakori megjelenését, illetve az ezen túlmutató, hirdetői információs oldalakat illeti. Vagyis egyes kiemelt partnerek nem csupán hirdetéseket közvetítenek a portálon keresztül a felhasználók felé, hanem ezen felül saját tartalmakat is elhelyeznek rajta, mindezért cserébe stabilabb együttműködést, illetve anyagi bázist biztosítva a portál számára, azaz szponzorálva azt. A szponzorációs bevételek becsült összegét egy egyszerűsített képlettel adtuk meg, mégpedig az adott évben várható felhasználói létszámra egységenként 5000 Ft-nyi bevételt szá-

51

A felhasználók számát a 2002. év IV. negyedévében Pest megyében megtalálható aktív mezőgazdasági termelők (egyéni és társas vállalkozások is) számával közelítettük, forrás: KSH Stadat Online, letöltés ideje: 2003. szeptember 52 Az egységárat önkényesen, az első időszakban oldalletöltésenként 4 Ft-ban, majd a még államilag (is) finanszírozott működés középső szakaszában 5, a végén pedig 6 Ft-ban állapítottuk meg.


110 / 127 IHM-PÁ-A4

molva. (Ez a képlet azt tükrözi, hogy a szponzor számára annál értékesebb a szponzorált felület, minél több potenciális vevő érhető el rajta keresztül.) A szponzorálás „félig piaci” bevételforrás, hiszen becsült, nem pedig múltbeli teljesítményeken alapul, illetve figyelembe kell venni, hogy a portál maga eredetileg állami beruházásból tartja fenn magát, ehhez képest – legalábbis a kezdeti időszakban – minden piaci eredetű forrás másodlagos jelentőségű, kiegészítő mértékű lehet csupán.

Az Európai Unió célirányos forrásai

Az EU megfelelő fejlesztési előirányzataiból pályázat útján jelentékeny összegek nyerhetők el, és ez a finanszírozási csatorna különösen aktuális, ha egyszerre van szó informatikai és mezőgazdasági fejlesztési célú beruházásról. A hálózatindítás és az infrastrukturális kezdő beruházás évében 150 millió, később már csupán éves szinten 100 millió Ft-nyi forrás megszerzését tartjuk indokoltnak a zökkenőmentes, teljes körű működtetés garantálása érdekében (ez az összeg természetesen csak a Pest megyei szcenárió esetén érvényes, az országos megoldáshoz nagyságrendekkel nagyobb pénzösszegekre kellene pályázni.)

Állami finanszírozás

Ez az „alap”, mégis a sor legvégére vettük, hiszen nem szükséges konstans módon meghatározni, elegendő, ha a rendszer felépítésének és üzemeltetésének költségeit fedezi mindaddig, amíg azokat túl nem szárnyalják az ennek a működéséből származó explicit bevételek. Amikor a bevételek túllépik a számszerűsíthető költségek szintjét, akkor már a rendszer jó esetben „magára hagyható”, részben tehát az uniós, részben pedig a piaci forrásokból működtethetővé válik.

A bevételek a kalkulációs séma szerint Ebben a szakaszban a költségtételek részletezésével analóg módon vesszük sorra a teljes rendszer által – becsléseink szerint – generálandó bevételeket. Néhány vázszám a pénzmeny-


111 / 127 IHM-PÁ-A4

nyiségek nagyságát befolyásolják, bár nem pénzáramot jelképez, ezekkel külön is foglalkozunk. A bevétel-kalkulációt a séma külön tartományában találjuk, amelynek első oszlopa a „működtetési időtáv”. Ebben az oszlopban a 0. év a kezdés (hálózatindítás és infrastrukturális beruházás) évét jelöltük, a 0. év sora pedig az ebben az évben aktuális bevételeket tartalmazza (a költségek itt csak aggregáltan jelentkeznek, ezt az adott oszlopnál részletezzük). Az ez alatt található sorok a középtávú előrejelzésekre alkalmas 12 éves időhorizont egyes éveiben felmerülő, várható bevételtételeket és összevont költségtételeket tartalmazzák. Inflációval, banki alapkamatokkal (így jelenértékekkel) nem számoltunk, az időhorizont felvételének egyetlen célja van: bemutatni, hogy a felhasználói tábor növekedésének üteme hogyan befolyásolja a rendszer által generált bevételek nagyságát, és rálátást nyújtani az állami finanszírozás körülbelül szükséges mértékéről, annak várható csökkenési üteméről. A „Támogatási %” oszlopban minden egyes évre külön megadtuk, hogy a projekt piaci és uniós források nélkül számított működési bemenő pénzáram-szükségletéhez képest mekkora hányadot álljon az állam. Jelen pillanatban mindenhol 100% szerepel, amit a jobbszélső oszlop tartalmára lehet/kell korrigálni, ahol a minimális támogatási szükséglet a szükséges teljes támogatási összeg százalékában szerepel. Jól látszik, hogy az állam ennek a rendszernek a finanszírozásából nem vonulhat ki teljesen. Viszont abban az esetben, amikor az általunk becsült hálózati extern hatást (rejtett bevételt) is bevonjuk a százalékszámításba, akkor már a negyedik (beruházáskezdéssel együtt ötödik) évtől számítva „rentábilis” a projekt. Az „Igényelt költségkeret” oszlopban az adott évben a működéshez szükséges fedezet teljes összegét mutatja, ennek részletes bontása található a „Költségtételek (éves szinten)” oszlopban, ahol számviteli kategóriák szerint, illetve az érintett évek szerint is csoportosítva vannak a költségtételek. Itt az első sorban az egyszeri beruházási ráfordításokat összegeztük (számítógép-beszerzés, PocketPC-beszerzés, a szoftverfejlesztés indító költségei, hálózati infrastruktúra építése, és az infrastruktúra kezeléséhez és folyamatos használatához szükséges oktatás megtartása). Látható, hogy nagyobb összegű beruházásra van szükség az indítás évében, míg a további években a séma szerint állandó, a kezdetinél valamelyest kisebb összegű működtetési pénzáramot igényel a rendszer folyamatos üzemelése.


112 / 127 IHM-PÁ-A4

A következő három oszlop becsléseket tartalmaz a „penetrációs rátára” vonatkozóan, amely a teljes MIB-hálózat és a portál együttes felhasználói arányát mutatja a teljes, potenciális felhasználói körre vetítve (az első szcenárióban ez – ismételten – Pest megye összes mezőgazdasági gazdálkodó szervezete). A három oszlopra való felbontást az indokolja, hogy vállalkozási méret (társasági forma) szerint nem azonos viselkedési módot várunk el az egyes gazdálkodóktól. Az egyéni mezőgazdasági vállalkozók hozzáférését várjuk a legalacsonyabb szintről indulónak, illetve a leglassabb ütemben növekedőnek, de körükben is elérendőnek tartjuk a ¾-es felhasználási arányt, amit nagyjából a 8. évre már el is ér ez a használói tábor. A kisebb társas vállalkozások körében hasonló dinamikát és végső használói arányt várunk el, mindössze annyi eltéréssel, hogy a beruházás évében már magasabb a rendszerhasználati penetrációs ráta, amely hamarabb is éri el a kívánt mértéket. (Meg kell jegyezni, hogy a háromnegyedes arányt lehet pesszimistának, de optimistának is ítélni. Célszerű lenne a portál autonóm használatát propagálni, de a ma tapasztalható számítógépes írástudás – különösen a mezőgazdaságban érintettek közötti – alacsony szintje mellett, illetve ennek a tudásnak a terjedési ütemét ismerve, illuzórikusnak tűnik ennél magasabb célszámot kitűzni.) A vélhetően leghálásabb használói közeg a nagyobb társas vállalkozások rétege lehet, itt meglehetősen magas induló használati rátát, illetve majdnem teljes (100%-hoz közeli) végső használati lefedettséget becsültünk. A használók sokasága többek között a piaci oldalról befolyó lehetséges bevételek nagyságát is befolyásolja, hiszen a szponzorok és a hirdetők számára elsődleges kérdés, hogy mekkora befogadó közönséget képesek ajánlataikkal (reklámjaikkal) elérni, illetve megcélozni. A következő két oszlop adatbázisa, a „Felhasználók várt száma”, illetve a „Felhasználási ráta” az iménti oszlopokból áll elő, az elsőben abszolút számmal, a másodikban a teljes mezőgazdasági gazdálkodói darabszámra vetített használói tábor részarányát mutatja ki. Az ezt követő oszlopok a korábban már tárgyalt piaci jellegű bevételek becsült nagyságát mutatják be, először a reklámokból (banner-hirdetésekből), majd az ennél nagyságrendileg fontosabb szponzorációból eredeztetve. Az uniós források oszlopa „konstans bemeneti adat”, vagyis ezt a keretszámot elsősorban a pályázó által benyújtott projekt jellege és annak kiterjedése határozza meg. Mivel európai pályázati forrásokra a kalkulus szerint a beruházás évétől kezdődően folyamatosan igény van,


113 / 127 IHM-PÁ-A4

ezért a létező pályázati konstrukciók folyamatos használatára lesz szükség, esetleg többféle típusú pályázatot, több cikluson át kell majd beadni – és természetesen elnyerni. A következő oszlop, az „Explicit működési egyenleg” a rendszer támogatására bevont négyféle forrás (állami, uniós, reklámbevételi és szponzori) és a fölhasználandó ráfordítási és költségkeretek együttesének különbözetét mutatja. Alapvetően ez az, ami „tisztán számszerűsíthető”, de mivel leginkább szolgáltatási (ezen belül is humán illetve informatikai szolgáltatási) beruházásról van szó, a legfontosabb tényezőt, a feljebb leírt hálózati extern hatást figyelmen kívül hagyja, ezért a következő oszlop, amely „Implicit versenyképességi bevétel (opportunity revenue53), hálózati externália” fejléccel szerepel, figyelemreméltóbb, hiszen ebben – bár pénzformában való becslése meglehetősen problematikus – szerepel a hálózati externália nagysága, amely nem a beruházónál csapódik le, hanem leginkább egyfajta exponenciális növekményű közjószágot képez, vagyis minél többen részesülnek benne, az egyes résztvevők számára annál nagyobb hasznot hajt. A becslést mégis lineáris képlettel végeztük, vagyis minden, a MIB-rendszert, illetve a portált kereskedés céljából közvetlenül használó mezőgazdasági gazdálkodóra éves szinten egy szerénynek is mondható 50000 Ft-os konstans keretösszeget határoztunk meg, amellyel az externália mértékét kívántuk közelítőlegesen megadni. A „rendszer működési egyenlege” oszlopban már ezt a „láthatatlan” tényezőt is szerepeltettük, aminek látványos hatása van: csak a beruházás évében negatív a „mérleg”, az összes többiben dinamikusan növekvő hasznot hajt a rendszer. (Ismételten hangsúlyozni kell: ez elsősorban közjóléti, nem pedig a befektető számára megtérülési célú beruházás.)

Országos szcenáriók Két országos szcenáriót is felvittünk a kalkulációs sémába, ezekben mindössze néhány változás mutatkozik a Pest megyei verzióhoz képest:

53

A közgazdasági szakirodalomban ennek az ellenkezője, az „opportunity cost” honosodott csak meg, amely a jövedelemszerzési döntési alternatívák közötti választás miatti „bújtatott költségeket” hivatott nevesíteni. (Vagyis ha két lehetséges közül egyszerre csak egy jövedelemszerzési módot választhatunk, akkor a nem választottból befolyó, elmaradt jövedelem a másik, megvalósuló alternatívát „terheli”.)


114 / 127 IHM-PÁ-A4

à

mindkét országos változatban az 1100 fős országos falugazdászi hálózat adata szerepel, amely magával vonja az összes többi létszámadat megváltozását, így ez a hatás teljes egészében végiggyűrűzik a költségszámítás minden lépésében

à

a potenciális felhasználói tábor létszámát a KSH Stadat rendszeréből emeltük át, de immáron országos számadatok szerepelnek a megfelelő oszlopokban (összességében ez majdnem 13000 gazdálkodó egységet jelent országszerte)

à

A pályázandó uniós források nagyságát a beruházás évében 2 milliárd, minden további évben 1,3 milliárd Ft mértékűre növeltük, ami országos kiterjedtségű hálózatot tekintve nem rendkívüli nagyságú összeg

à

A második szcenárióban a meglévő számítástechnikai infrastruktúra és irodai hálózatok kiépítettségi fokát 30%-os szintre becsültük (a kezdeti beruházás ráfordításait ez drasztikusan visszanyesi)

Összefoglalás Ennek a fejezetnek elsősorban a rendszer felépítéséhez szükséges indoklás megadása volt a célja, természetesen számszerűen, a lehető legtöbb tényezőt figyelembe véve. Tárgyaltuk a kialakítandó szakértői hálózat új szereplőit, a meglévő falugazdászi hálózathoz kötődő kapcsolódási pontjait, az infrastrukturális beruházás lépéseit, a beszerzendő elemeket, a szinten tartás mikéntjét és eszközszükségletét, illetve az infrastruktúra és a szakértők „összekötését” szolgáló oktatási teendőket. A tervezett beruházást egy alapváltozatban, amely egy előzetes, kísérleti implementációt jelent kizárólag Pest megye területére kiterjesztve, illetve két másik, ettől csak néhány bemeneti paraméterben eltérő, de országos horizontú hálózat képében vetítettük előre.


115 / 127 IHM-PÁ-A4

A fejezethez felhasznált irodalom 1.)

Dávid András: A bróker modell alkalmazása a piacépítés során, internetes forrás: letöltés: 2003. szeptember 2., hely: http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=1751&page=1 és a cikksorozat további részei

2.)

KSH Stadat Online


116 / 127 IHM-PÁ-A4

E.) A mezőgazdasági portál és az európai integráció Miután 2004. május elsejével Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, jelentős változások következnek be az élet minden területén, amelyek kisebb-nagyobb mértékben mindenkit érintenek. Jelentős változások várhatóak az agrárszektorban, amelyek, ha nem megfelelően készülnek fel rájuk, illetve nem megfelelően kezelik őket, nagy terheket róhatnak a termelőkre és feldolgozókra, rajtuk keresztül pedig akár az egész gazdaságra. Ezért fontosnak tartjuk, hogy kitérjünk erre a témára is, elemezzük a helyzetet, és javaslatokat tegyünk az esetleges előnyök kihasználására. Mikor hazánk belép az Európai Unióba, át kell vennie annak Közös Agrárpolitikáját (KAP, vagy CAP) is. Ennek céljait az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957-ben kötött Római Szerződés 39. cikkelye rögzíti: à

A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával;

à

A mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása;

à

A mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása;

à

Az élelmiszerellátás biztonságának garantálása;

à

Annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez.

Emellett a gyakorlatban a hatvanas évek folyamán alakult ki a Közös Agrárpolitika három alapelve: 1.) A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piacának elve alapján az unión belül előállított termékek korlátozásmentesen jelenhetnek meg a tagországok piacain. Az piaci esélyegyenlőség érdekében a termelést és a piacot szabályozó, a kereslet-kínálatot befolyásoló eszközöket, a támogatásokat, a termékek minőségi, állat-egészségügyi, stb. előírásait egységesíteni kellett. 2.) A közösségi preferencia alapján biztosítják, hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben. Ennek érdekében a hazai termékeket támogatják, emellett erős import védelmet alkalmaznak.


117 / 127 IHM-PÁ-A4

3.) A pénzügyi szolidaritás elve szerint a KAP működési költségeit a tagországok, mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül, egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viselik. A termelőknek egységes, közösségi szinten megszabott normatívák szerint fizetik a támogatásokat. Az Európai Unió agrárpolitikáját befolyásolják még a fejlődő (ACP – afrikai, karibi, és csendes-óceáni) országokkal kötött segítségnyújtási egyezmények, melyekben többek között a közösség kötelezettséget vállal ezen országok fejlődésének elősegítésére, gazdaságuk erősödésének előmozdítására. Ez különböző módokon történhet, a mi szempontunkból fontosnak mondható a különféle élelmiszer- (illetve nyersanyag-) felvásárlás, és ezzel a fejlődő országok exportbevételeinek növelése. Ez természetesen befolyásolja az Unió agrárpiacait, még akkor is, ha az importált termékeket feldolgozás után külső országokban értékesítik. Az Európai Unió agrárpolitikája tehát meglehetősen pontos célkitűzésekkel rendelkezik, mely célkitűzések megpróbálnak viszonylagos anyagi biztonságot nyújtani a termelőknek és feldolgozóknak, megfizethető árszínvonalat teremteni a fogyasztóknak és segíteni a fejlődő országokat gazdaságuk fejlesztésében. E három elv nagy terheket, és még nagyobb felelősséget ró az ezen folyamatokat koordináló uniós szervekre, mert: à

a célkitűzések gyakorta ellentmondanak a „piac” egyszerű törvényszerűségeinek,

à

a szabályok nem lehetnek túl bonyolultak, mert akkor megakadályoznák a termelési, feldolgozási, elosztási folyamatokat,

à

de ugyanakkor nem lehetnek túl elnagyoltak sem, mert ez esetben könnyen kiskapuk képződhetnek, melyek lehetőséget biztosítanának jogtalan visszaélésekre a támogatások rendszerében.

Így egy meglehetősen precízen szabályozott rendszer jött létre, mely kellő odafigyeléssel megérthető, és a megfelelő információk birtokában jelentős előnyökhöz juttatja a termelőket és feldolgozókat. A kulcsszó: információ. Rendelkezni kell a megfelelő információkkal a szabályozásról, az aktuális árakról, információszolgáltatási kötelezettségről, pályázati lehetőségekről és azok lebonyolítási folyamatáról stb. Ez a rengeteg szabály, procedúra első pillantásra őserdőnek tűnhet, de aki megtalálja benne az ösvényt, annak nyert ügye van. Ebben az útkeresésben játszhatja az iránytű szerepét a hazai mezőgazdasági portál, miközben egyéb funk-


118 / 127 IHM-PÁ-A4

cióit kihasználva túllép ezen a szerepen és esetleg nemcsak megmutatja az ösvényt, hanem azt kiszélesítve minél könnyebben juttat előnyöket a szereplőknek, illetve minél több szereplőt von be a valóban gazdaságos termelési folyamatba.

A következőkben egy-egy fontos kérdést alaposan körbejárva fejtjük ki, hogy a javaslatunk által létrehozandó portál milyen módon segíthetne az adott probléma megoldásában. Elsőként magát a problémát fogalmazzuk meg, leírva annak eredetét, megvizsgálva gyökereit, majd a szituáció által megkövetelt teendők bemutatása közben rávilágítunk a probléma általunk javasolt rendszerben történő megoldhatóságára.

Az információellátás biztosítása Egy internetes (vagy a mi esetünkben azon kicsit túllépő) portál egyik feladata (a másik a tranzakciót, workflow-t támogató szerepkör): kommunikációs csatornát biztosítani, ezen belül pedig információt szolgáltatni. Az információkat csoportosítva, kategorizálva elősegíteni a felhasználó számára a neki fontos hírek, adatok megtalálását. Elsőként tehát az információszolgáltatás szükségességével és annak módozataival foglalkozunk.

A reformok nyomon követése A bevezetőben már leírt ellentét a kitűzött célok és azok megvalósíthatóságához szükséges körülmények között arra kényszerítette a döntéshozókat, hogy felülvizsgálják a kialakított rendszert. Ugyanis az első időkben főként – de szinte a mai napig folyamatosan – az EU a hatékonyság háttérbe szorításának árán növelte a termelők jövedelmét, és tulajdonképpen konzerválta a korábban ideálisnak ítélt üzemi struktúrát, a családi gazdaságok rendszerét, mely, mint az idővel kiderült, a versenyképességnek jelentős mértékben gátja lehet. A kitűzött célok elérése érdekében a támogatásokat folyamatosan növelni kellett, melyet a többi nemzetgazdasági ágazat, a fogyasztók és a „külső” szereplők fizettek meg. Ezenkívül hatalmas nyomás is nehezedik az Unióra, mivel protekcionista agrárpolitikájával – a belső árak sokkal ma-


119 / 127 IHM-PÁ-A4

gasabbak a világpiaci áraknál, a külső termékekre magas vámokat vetnek ki, bonyolult behozatali procedúra – a szabad világkereskedelmet szorgalmazó USA érdekeit sérti, tevékenységét pedig a WTO sem nézi jó szemmel. Ehhez hozzátehetjük még azt is, hogy a rendszer korántsem működik tökéletesen, ugyanis a fejlett országokban a parasztság életszínvonala elfogadhatónak mondható, de ha például a kevésbé fejlett országok törpebirtokosait nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy helyzetük nemhogy megnyugtató, de kifejezetten elszomorító. Így a lelassult gazdasági növekedés mellett1 a növekvő államadósságok, valamint a fent leírt problémák hatására a reformok egyre sürgetőbb szükségletté válnak. 2006-ig van időnk felkészülni a változásokra, bevezetni egy hatékony rendszert, mert az Agenda 2000 alapján54 1999. március 25-én elfogadott 2000-2006-os költségvetési periódus végével minden bizonnyal elérkezik az idő a továbbiakban elodázhatatlan nagyobb szabású reformokra is. A támogatások nagysága csökkenni fog – csökken már most is -, illetve megváltozik a támogatottak köre, a támogatási rendszer. Például: magasabb garantált árak helyett közvetlen kifizetések. Az eddigi és ez után következő reformokra is igaz lesz, hogy egy nehezen kialkudott55, kialakított rendszert kell alapjaiban megváltoztatni, a megváltozott helyzethez, mérethez56 igazítani. Így a reformok minden bizonnyal lassan, fokozatosan következnek majd be, ugyanakkor apró, ám annál lényegesebb változások sorozatával kell szembenéznünk a mindennapokban. Ezért fontos az, hogy folyamatosan nyomon kövessük a változásokat a legkisebbektől a komolyabbakig. Ugyanis aki a legkisebb változásokra is odafigyel, kihasználja az azok által biztosított előnyöket, vagy felkészül az új akadályokra, minden bizonnyal előnyt élvez majd a felkészületlenekkel szemben. Ebben kell a termelőknek segítséget nyújtani, hiszen minél többen használják ki az előnyöket, és minél többen jutnak előnyös pozícióba, annál biztosabb lábakon áll az adott nemzetgazdasági szektor. Szükség van tehát egy megfelelő információs hálózatra, amely olcsón és hatékonyan látja el ezt a feladatot. Felesleges lenne külön csatornákon eljuttatni ezeket a híreket az érintetteknek, ha a – tulajdonképpen nem ezen

54 Az Agenda 2000 az Európai Bizottság által 1997-ben összeállított dokumentumcsomag volt, amely egyszerre tett javaslatot egy hosszabbtávú (2000-2006) költségvetés irányszámaira, a közös politikák átalakítására és a keleti bővítés megvalósítására. 55 A tagállamok eltérő érdekeiből következően nehéz olyan megoldást találni, amely mindenki számára jó, de legalább elfogadható. A nemzetekfelettiség elve pedig még nem annyira elterjedt fogalom, hogy bármely tagállam is lemondjon saját érdekeinek előtérbe helyezéséről és vállalja az „adakozó” szerepét. 56 A kezdeti 6 országról idővel 15-re, majd a mostani bővítéssel pedig 25-re bővül az Európai Unió. Az nyilvánvaló, hogy ami működik 6 résztvevővel, az esetleg komplikálttá, netán működésképtelenné válik 25 résztvevő esetén.


120 / 127 IHM-PÁ-A4

fő tevékenységre tervezett – mezőgazdasági „agrár-portál” ennek tökéletesen – talán még hatékonyabban, mint más rendszerek – eleget tud tenni.

Földpiac A mezőgazdaság egyik legfontosabb termelési tényezője maga a föld. Mint minden, a csatlakozás után a földvásárlás (vagy eladás) is lehetővé, illetve egyszerűbbé válik. Ez minden valószínűség szerint élénkítő hatással van a földpiacra. A tranzakciók előkészítését a mezőgazdasági portálon keresztüli információátvitel (pl. reklámokkal, hirdetésekkel, felhívásokkal) jelentős mértékben elősegítheti. Mivel a termelő szempontjából hosszú távon nem csak az a fontos, hogy az általa megtermelt árut miképpen értékesítse, hanem az is, hogy a termelés paramétereit esetleg megváltoztathassa, a termelési tényezők piacának is természetesen helye van az elképzelésben.

Információszolgáltatási rendszer Az Európai Uniós tagsággal jelentős mértékű támogatásokhoz juthat a magyar mezőgazdaság. Ezen támogatások rendszere igen bonyolult, a visszaélések megelőzése érdekében a szabályozás meglehetősen körülményes. Ahhoz, hogy egy adott gazdasági szereplő bizonyos összegű támogatáshoz jusson, be kell bizonyítania, hogy tevékenysége alapján érdemes arra, megfelelően fel tudja azt használni, sőt bizonyítania kell, hogy ténylegesen az adott célokra fel is használta. Ez egy meglehetősen komplikált információszolgáltatási kötelezettséget ró a termelőkre, feldolgozókra. Minden mezőgazdasági területhez más és más szabályok, információátadási kötelezettségek tartoznak, melyek között a gazdasági szereplők könnyen tévútra térhetnek. A tévedésnek pedig nagy ára van, ugyanis ha az információ nem megfelelő, akkor a támogatás is más lesz, illetve, ha az adatok hibásak, akár büntetésre is számíthat az azokat benyújtó. Így tehát közös gazdasági érdek a segítségnyújtás ezen a téren is, mely szintén megoldható az agrár-portál rendszerén keresztül.


121 / 127 IHM-PÁ-A4

Kommunikációs csatorna biztosítása Az információszolgáltatás mellett, azzal jelentős mértékben összefonódva, mondhatni „szimbiózisban élve” jelen kell lennie a rendszerben egy kommunikációt elősegítő elemnek is, hiszen mit sem ér a rengeteg információ, ha nem tudunk vele mit kezdeni.

Koncentráció elősegítése Legszembetűnőbb, és témánk szempontjából legfontosabb megfigyelhető tendencia az Európai Unió agrárszektorában az életképes üzemméret létrehozására való törekvés, azaz a koncentráció. Az Európai Unió nem a családi törpebirtokok paradicsoma, hanem a támogatások mellett is egy meglehetősen erős versenyt indukáló hatalmas piactér. Az agrárvilágot így a bővítés előtti Unióban a tőkeerős magánvállalkozások dominanciája jellemzi. Az EU-ban az 1,2 millió Ft jövedelemtermelő képességű57 üzemeket nagyon kis méretű üzemnek tekintik, s a legtöbb országban a 2,4 millió Ft az alsó határ a statisztikailag még üzemnek nevezhető gazdasági egységek között. Magyarországon – 2000. évi kutatások szerint – a 600 ezer forint, 57

1,2 MFt éves jövedelemtermelő képesség. A jövedelemtermelő képességet, az úgynevezett standard fedezeti hozzájárulással mérik, mely egységnyi területre, vagy egy állatra egyenlő a bruttó termelési érték és az előállításához szükséges közvetlen változó költségek különbségével (az, hogy mit tekintenek közvetlen változó költségnek, azt pontosan meghatározza az EU idevonatkozó jogszabálya. 10 méretkategóriát állítottak fel: Méretkategória Kategória határok, EUME A felső határ euróban A felső határ Ft-ban I.

<2

2.400

600.000

II.

2-4

4.800

1.200.000

III.

4-6

7.200

1.800.000

IV.

6-8

9.600

2.400.000

V.

8-12

14.400

3.600.000

VI.

12-16

19.200

4.800.000

VII.

16-40

48.000

12.000.000

VIII.

40-100

120.000

30.000.000

IX.

100-250

300.000

75.000.000

X.

> 250

> 300.000

> 75.000.000

Az, hogy egy ország hol határozza meg az alsó küszöböt, tulajdonképpen attól függ, hogy a kialakítandó agrárpolitikában mely üzemeket kell figyelembe venni, ez pedig nyilván azon múlik, hogy mely üzemek alkotják az ország gazdasági termelésének jelentős mennyiségét előállító réteget. (Azaz, hiába van sok kistermelő, ha összesen olyan keveset termel, mely elhanyagolható a nagytermelők mellett, mert ekkor a nagytermelőkhöz igazítják a politikát). Így minél fejlettebb egy ország mezőgazdasága, minél nagyobb az átlagos üzemméret, ez a határ egyre magasabb méretkategóriába csúszik át. Az országonkénti méretküszöbök tehát jelentősen eltérnek egymástól (Portugália: 300 eFt, Görögország, Spanyolország 600 eFt, a legtöbb országban viszont 2,4 MFt. Az 1,2 MFt-os haátr alapulvétele azért észerű, mert ez az a középút, mely érzékeltetheti,


122 / 127 IHM-PÁ-A4

vagy annál nagyobb jövedelemtermelő képességgel rendelkező „üzemek” a magángazdaságoknak kevesebb, mint 4%-át (!) teszik ki. És ez még csak a negyede, de legjobb esetben is csupán fele az EU-ban versenyképesnek tekintett üzemméretnek! Az EU-ban megfigyelhetőek a következő folyamatok: à

a mezőgazdaságból élők száma folyamatosan csökken

à

a mezőgazdasági üzemek száma csökken

à

a koncentrációt jelző valamennyi mutatószám növekszik

à

az üzemi jövedelmek országok közötti különbségei a támogatások ellenére sem csökkennek

Könnyen belátható, hogy csatlakozásunk után igen valószínűsíthetően nálunk is várható ezen folyamatok erősödése, felgyorsulása. Elő kell tehát segíteni a „kényszerű” egyesüléseket, esetleg az időleges együttműködéseket. Mindkét esetet bemutatjuk egy szemléletes példán keresztül:

Intervenciós felvásárlás esete

Az intervenciós időszakban az eladatlan terményeket (árpa, búza, durumbúza, rozs, szemes kukorica, cirok) az intervenciós ügynökség a gabonapiac bármelyik résztvevőjétől az előre megállapított intervenciós áron felvásárolja, ha annak minősége megfelel a jogszabályban előírt minimális minőségnek, és mennyisége gabonafélénként eléri a 80 tonnát (durumbúza esetén a 10 tonnát). Nyilvánvaló, hogy magyar átlagban a kevesebb, mint 20 ha termőterülettel rendelkező gazdaságok egyenként nem képesek felajánlani 80 tonna gabonát a megmaradt terményből, ezért egyszerű megoldás összefogni több kistermelőnek, hogy az intervenciós felvásárlási küszöböt a felajánlott gabonamennyiség elérje. Ezt elősegítendő, olyan informatikai platform megteremtésére lenne szükség, ahol az ilyen (és még sok ehhez hasonló problémával küszködő) termelők kapcsolatba kerülhetnek egymással. Ugyanis, ameddig például 4 termelőnek kell fejenként 20 tonna gabonát közösen felajánlani, hogy elérjék az intervenciós küszöböt, addig vélhetően könnyen megtalálhatják egymást, de amikor 20 termelő kíván

hogy Magyarország már nem lehet annyira lemaradva, mint a déli csatlakozás országai voltak annak idején, de még korántsem kelhet versenyre könnyen a fejlettebb országokkal.


123 / 127 IHM-PÁ-A4

egyenként 4 tonna gabonát felajánlani, akkor már sokkal nehezebb és időigényesebb a kapcsolatfelvétel.

Borpiaci termelői szervezetek

Magyarországon előnyös volna az EU tagállamaiban igen elterjedt termelői és értékesítési integráció kialakítása a versenyképesség növelése érdekében. Az EU piacain asztali borokból jelentős mértékű túltermelés van, de ez a túltermelés nem ritkán a minőségi és tájborokra is kiterjed. Ezen hatalmas kínálat megjelenésével a verseny meglehetősen felerősödik majd. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ma Magyarországon az importvám 62,9%-os (mely kedvezmény esetén58 40%-ra csökkenhet), ez a csatlakozás után kb. 5%-ra (!) apad majd. Így a hazai termelőknek szembe kell nézniük a harmadik országokból (pl. USA) érkező borkínálat megjelenésével, illetve növekedésével is. Mivel a hazai szőlő- és bortermelők többsége tőkeerő tekintetében messze elmarad nyugat-európai versenytársaitól, ezért fontos az összefogás. A versenyképesség növekedéséhez és a minőségbeli elvárások emelkedéséhez való alkalmazkodáshoz szükséges volna az üzemek gépparkjának korszerűsítése, a pincék felszereltségének fejlesztése, hiszen így biztosítható a gazdaságos termék-előállítás. Ezek a fejlesztések még az uniós termelőknek is szinte leküzdhetetlen kihívást jelentenek, ha egymaguk kívánnak szembenézni vele. A termelői csoportok létrehozása segítene a következő stratégiák megvalósításában: à

a kínálat összpontosítása, a termékek egységes közvetítése a nagy felvásárlók felé

à

az értékesítésre való jobb előkészítés a termelők rendelkezésére álló hatékony berendezések, technológia és közös marketing által

à

a termelők méltányos megélhetésének biztosítása a kereslet és a kínálat egymáshoz igazítása által, így kiküszöbölve a túlzott mértékű áringadozásokat

à

jobb munkakörülmények biztosítása a kistermelőknek a közösen működtetett pincékben

Az itt leírtakból is egyértelműen következik tehát, hogy a koncentrációt, akár alkalmi (1. eset), akár hosszú távú (2. eset) elő kell segíteni a versenyképesség érdekében. Ebben nyújthat

58 Ez vámkedvezmény, melyet a mai gyakorlatban általánosan alkalmaznak (szinte mindenki megkapja). Tehát, ha valaki megkapja, akkor a vám csak 40%-os. A csatlakozás után ez fog csökkenni, de akkor meg engedély kell majd az importhoz, az engedélyhez meg többek között biztosíték letétele szükséges.


124 / 127 IHM-PÁ-A4

segítséget, egy olyan platform, rendszer, mely megkönnyíti a termelők egymással való kapcsolatfelvételét, az alkalmi társulásokra vonatkozó ajánlatok közzétételét, azok közvetítését az érintettek felé, majd pedig a reakciók (viszont-ajánlatok) eljuttatását az ajánlattevő(k)höz.

Támogatott mennyiségen felüli termelés A támogatott mennyiségen (esetlegesen a kvótán) belül termelt termény, tenyésztett állat a gazdasági év folyamán biztosan eladható, mivel ha normál piaci körülmények között a terméket nem sikerül értékesíteni, a hatóságok, illetve feldolgozók kötelesek azt felvásárolni az intervenciós áron59. Ez történhet áttételesen is, például cukor esetén magára a cukorra van intervenciós felvásárlási biztosíték, így azt a feldolgozók kapják, viszont így a termelőktől az adott mennyiségű cukor előállításához szükséges cukorrépát biztosan fel fogják vásárolni. Van viszont lehetőség a biztosított mennyiségen felüli termelésre. Ez egyetlen termék esetében kizárt, mégpedig a tejnél. Ott ugyanis szigorú kvótát alkalmaznak, azaz csak a kvótával rendelkezők termelhetnek eladásra tejet, szigorúan csak a kvóta mértékéig, az ezen felül termelt és értékesített mennyiségre büntető illetéket kell fizetni. Saját felhasználásra természetesen lehet termelni, de ez most a mi szempontunkból figyelmen kívül hagyható. Cukor esetén például termelhetünk több cukorrépát, melyből aztán a feldolgozó „C” cukrot állít elő. Ez a kvótában meghatározott „A”+„B” mennyiséget meghaladó cukor. Ezt tilos belföldön60 értékesíteni, exportálni kell a gazdasági év végéig. A termelők szempontjából ez esetben a lényeg, hogy találjanak olyan feldolgozót, aki gazdasági kapcsolatai révén képes exportálni az őáltaluk termelt nyersanyagból előállított cukrot is. Ehhez szintén gyors információáramlás szükséges, ugyanis a feldolgozók a hatalmas „belföldi” piac miatt akár több száz kilométerre is lehetnek a termelőtől, és minden bizonnyal erős versenyre számíthat az, aki ilyen cukorrépát értékesít, mivel nem minden feldolgozó foglalkozik „C” cukor előállításával, éppen az exportkötelezettség miatt. 59

A piaci ár az intervenciós ár alá nem eshet, mert az intervenciós ügynökségek az előre meghatározott intervenciós áron (a meghatározott feltételek mellett) a fölösleges készleteket felvásárolják. Az intervenciós ár nem változik a gazdasági év folyamán, csupán az előre meghatározott módon növekszik. Intervencióra gabona esetén a terméket nov. 1. és máj. 31. között lehet felajánlani, a beszállításnak júl. 31-ig meg kell történnie. Az intervenciós ár havonta növekszik a meghatározott mértékben. Jelenleg pl. gabonára az intervenciós ár 24.821 Ft/t, ez novembertől májusig havonta 228 Ft/t-val nő. Ha kell szállítani, akkor a szállítási költség a felajánlót terheli a felajánlás helyéhez eső legközelebbi városközpont és az intervenciós referenciaközpont között. A kifizetés a betárolást követő 30-35 nap között történik, MINDEN ESETBEN banki átutalással. Az intervenciós árakat a gazdasági év elején határozzák meg. Az intervenciós ár garantált felvásárlást tesz lehetővé, ha teljesítik a kritériumokat (támogatott mennyiségen belüli termelés, meghatározott minőség, megfelelő mennyiség, stb.). Intervenciós ár nem csak gabonák esetében létezik, hanem pl. cukornál is van.


125 / 127 IHM-PÁ-A4

A marha- és borjútenyésztők esetében is észre kell vennünk ugyanezen előnyeit a portál és kiegészítő szervezete61 által biztosított információs csatornáknak. Csakúgy, mint a cukor esetében, marhatenyésztésnél is lehetséges a támogatott mennyiségen felüli „termelés” (itt: tenyésztés62) Ilyenkor a támogatás nélkül tenyésztett egyedekre számított átlagos önköltség természetesen magasabb, éppen a támogatás hiánya miatt. Így az eladásukkal szerezhető haszon (adott piaci árak mellett) is természetesen kisebb, mint a támogatottak esetében. Fontos olyan kereskedőt találni, aki minél előnyösebb ajánlatot tesz a tenyésztőnek. Előnyös üzleti kapcsolatok felkutatásában tehát szintén segítséget adhat a mezőgazdasági portál.

Strukturális alapok – pályázati felkészülés Az Európai Uniós segítségnyújtásnak nagyon jelentős részét képezik az úgynevezett strukturális alapokból63 elnyerhető támogatások, melyek három célkitűzés alapján ítélhetők oda az érintetteknek64. A tulajdonképpeni érintettek, az egyes gazdasági szereplők segíthetnék a hivatalok munkáját az által, ha az e célnak megfelelő fórumon (esetleg egy koordinátor által a munkát összefogva) összegyűjtenék azokat a fontos problémákat és a megoldhatóságukhoz szükséges teendőket, melyek elősegítenék az egyes strukturális alapokból való részesedéshez szükséges pályázatok előkészítését. Ez történhet például a közvetítő szakértői hálózaton keresztül a vélemények és hiányosságok, problémák lajstromozásával, csoportosításával, majd a lista közzétételével, ezután további javaslatok befogadásával. Így egy sokszereplős sokaságtól vett minta alapján a pályázatot elkészítők pontosabb helyzetképpel rendelkezhetnek a kiindu-

60

Belföldnek számít természetesen a Közös Piac teljes területe, azaz az Európai Unió valamennyi tagországának piaca. Kiegészítő szervezet alatt értjük a szaktanácsadói hálózatot, illetve az egyéb, nem internetes, de a portál szolgáltatásait segítő kommunikációs csatornákat, mint például az „SMS-értesítés”. 62 Az itt alkalmazott szabályok szerint az EU-ban takarmánytermő terület alapján szabják meg a támogatás mértékét, mégpedig úgy, hogy úgynevezett „nagyállat-egységekben” (NAE) számolnak. A tenyésztő bejelentett takarmánytermő területének nagyságát (ha-ban) megszorozzák a fajlagos állománysűrűség alapszámával (1,8), az így megkapott szám a felhasználható „keret”. Ebből igényelhető támogatás az állatok tenyésztéséhez (a kapott számot csökkentik az egyedenkénti alapértékek és az egyedszám szorzatával). Azaz: például 10-ha-os takarmánytermő terület esetén a támogatható keret 10*1,8=18 NAE. A gazdaság rendelkezik még 10.000 kg tejkvótával is, mely (szintén meghatározott számítási rend alapján) 2 tejelő tehenet jelent. 2 tejelő tehén 2*1=2 NAE-et jelent, amit levonnak a 18-as alapadatból, így marad 16 NAE. Ezután meghatározható az az egyedszám, mely a szarvasmarha- (1 NAE), illetve borjútenyésztés (0,6 NAE) keretében még támogatható. 16/1=16 szarvasmarha, vagy 16/0,6=26 növendékbika. 63 Strukturális alapok: ESF, EAGGF, ERDF, FIFG 64 A három célkitűzés: 1. Azon, fejlődésben elmaradt régiók támogatása, amelyek a jövedelem, a foglalkoztatottság, a termelési rendszer és az infrastruktúra tekintetében a legkomolyabb nehézségekkel néznek szembe. 2. A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása. Ide tartoznak az ipar és a szolgáltatások területén változásokon keresztülmenő régiók, a hanyatló vidéki körzetek, a halászati ágazattól függő válságba jutott területek és a nehézségekkel küzdő városi körzetek. 3. Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása. 61


126 / 127 IHM-PÁ-A4

lási pontban. Ez a tevékenység minden bizonnyal kissé túlmutat a mezőgazdasági szempontunkon, de kétségtelen, hogy az általunk tárgyalt területen is nagy segítség lehet. Miután részletesen, az ok-okozati kapcsolatok elemzésével bemutattuk, hogy milyen funkciókkal bővíthető a mezőgazdasági portál szolgáltatási köre az európai integráció tükrében, összefoglalva felsoroljuk az általunk indokoltan beépíthetőnek gondolt elemeket: 1.) Információs csatorna, mely segítséget nyújt: a. a folyamatosan várható reformok értelmezésében, azokhoz való alkalmazkodásban b. a felélénkült földpiac nyomon követésében c. az információ-szolgáltatási kötelezettség megkönnyítésében 2.) Kommunikációs csatorna, mely biztosítja, hogy: a. a termelői csoportosulásokat ne akadályozzák külső tényezők (mint pl. a földrajzi széttagoltság) b. a támogatott mennyiségen felül termelt, (tulajdonképpen a támogatott árukhoz képest) versenyhátrányban lévő termékek is könnyebben az elérhető legnagyobb profitot hozó csereügylet tárgyává váljanak 3.) Fórum, mely lehetőséget biztosít a strukturális és egyéb támogatási alapok által kiírt pályázatokhoz információgyűjtésre, illetve segíti az elnyert pénzösszegek megfelelő helyre terelését. Mint látható, egyéb funkciói mellett a hazai agrárportál és a köré szerveződő rendszer hatékonyan segítheti a termelőket az új helyzethez való alkalmazkodásban, a későbbiekben pedig az állandóan változó helyzet és a felgyorsult események értelmezésében, a lehetőségek ésszerű kihasználásában. Magának a rendszernek a bővítése pedig az európai integrációt és a hazai gazdaságot segítő elemekkel nem bonyolult, mivel az egyéb funkciókra kifejlesztett módszerek ez esetben is szinte változtatás nélkül használhatóak. Az üzemeltetés természetesen jól átgondolt és megszervezett módon kell, hogy történjen, folyamatos frissítésekkel, gyors és pontos információkkal. Ez azonban elkerülhetetlen, csupán az a kérdés, hogy milyen módon valósítják meg. El lehet juttatni az információkat a hagyományos úton is az érintettek-


127 / 127 IHM-PÁ-A4

hez (televízió, rádió, nyomtatott kiadványok), de kérdés az, hogy a költségeket és a hatékonyságot figyelembe véve ezek a csatornák vetekedhetnek-e az agrár-portál rendszerével. Ugyanis az általunk kidolgozott rendszer lényege éppen az, hogy a többi módozathoz képest olcsó, gyors, dinamikus, azaz naprakész és – a bevezetés nehézségeinek leküzdése után – könnyen kezelhető. Ezt az egyéb kommunikációs vonalak nem tudják biztosítani egyszerre.

A fejezethez felhasznált irodalom 1.) Blahó András: Európai Integrációs Alapismeretek, AULA Kiadó, Budapest, 2003. 2.) Dr. Hajós László: Mezőgazdasági szövetkezetek az Európai Unióban, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. 3.) Jellen Sándorné – Dr. Lux Róbert – Magony Mónika – Márton András – Dr. Mikulás Ildikó: Útmutató a közös agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt, Budapest, 2003. 4.) http://www.fvm.hu 5.) http://www.agrarkamara.bekescsaba.hu/eu/mellek.html 6.) A tanulmány első fejezetében értékelt internetes oldalak.


Nemzetközi példák az informatikai eszközök és alkalmazások felhasználására a mezőgazdaság területén

Recommend Documents