Nemzetközi Kapcsolatok története 1945-től

1. A szövetséges hatalmak koalíciójának kialakulása és győzelme a második világháborúban 2. A világháború utáni nemzetközi erőviszonyok, a szövetségesek közötti ellentétek megjelenése (1945–1947)

1956) 5. Ázsia a második világháború után és a dekolonializáció 6. A válságok időszaka (1957-1962) 7. A törékeny détante időszaka (1962–1969) 8. A détante – az enyhülés (1969–1975) 9. Az enyhülés megtorpanása (1975–1979) 10. A „kis hidegháború” időszaka (1979-1985)

13. Németország újraegyesülése (1990 október 3.) Közreműködtek Kovács Imi Bozsik Viola Nguyen Pham Bao Quynh Dalkó Kata

Nemzetközi Tanulmányok Intézet

12. A Szovjetunió szétesése (1991)



11. A hidegháború utolsó szakasza (1985-1991)

Társadalomtudományi Kar

4. A két blokk megszilárdulása Európában. A hidegháború militarizálása (1949–



3. A korai hidegháború időszaka, a két „tábor” kialakulása (1947–1949)

Nemzetközi Kapcsolatok története 1945-től

Tartalom Kurzusinformációk

Budapesti Corvinus Egyetem

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-től BCE-TK BCE-TK nemzetközi tanulmányok (BA) II. évfolyam 2008/2009, tavasz

©Lara

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-től | 2009

KURZUSINFORMÁCIÓK: Kurzus ideje, helye: szerda, 08:00-09:20, C V-VI. előadó Oktató: dr. Horváth Jenő, Nemzetközi Tanulmányok Intézet www.diplomacia.hu [email protected] Fogadóóra: kedd 14:00-16:00, C.531. Vizsga: szeminárium + előadás Tankönyv: – Henry Kissinger: Diplomácia – Horváth J., Parrag B., Csicsmann L.: Nemzetközi kapcsolatok története 1945– 1991.

2

©Lara


I. S Z Ö V E T S É G E S

HATALMAK KOALÍCIÓJÁNAK KIALAKULÁSA ÉS GYŐZELME A

II. – – – – –

–

– –

– –

– – – – –

–

– – – –

–

–

VILÁGHÁBORÚBAN

II. világháború előtt az USA izolacionista volt, a Szovjetunió pedig el volt szigetelve a világháború után már ők határozzák meg Európa külpolitikáját 1945 után Európa csak mellékszereplő II. világháború kezdete: németek ↔ lengyelek (1939) az angolok és a franciák belépnek a lengyelek oldalán (furcsa háború) A II. világháborúban 1939. szeptember 3. és 1940. május 10. közötti, Siegfriedés Maginot-vonal mentén kialakult helyzet leírására használták. Bár szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzentek Németországnak, tényleges harci cselekmények ezen a frontvonalon a Hollandia, Belgium és Luxemburg elleni német támadásig nem történtek. Noha Franciaország és az időközben odaérkező brit expedíciós hadsereg fegyverzetüket és létszámukat tekintve fölényben voltak a németekhez képest, mégsem indítottak támadást, lehetővé téve ezzel a Wehrmacht gyors győzelmét Lengyelországban. az oroszok elfoglalják (okkupálják) Lengyelország keleti részét jogilag nem háború, Szovjetunió nem hadviselő fél! orosz-finn háború Más néven téli háború. 1939. november 30-án kezdődött 3 hónappal a II. világháború kitörését követően. Végeredmény: szovjet győzelem, Moszkvai békeszerződés. Finnország elveszítette Karéliát, Hanko- és a Ribacsij-félszigetet. Az USA ekkor még semleges, Nagy-Britannia 1940-ben kerül kényszerhelyzetbe 1940 nyara: Nagy-Britannia elleni háború előkészülete o Előtte békepolitikát folytattak, de belátták, hogy öngyilkosság o Churchill-kormány Roosevelt elnök (1933-1945) o a német agresszió az USA-hoz is eljuthat! kialakulnak a tengelyhatalmak (GER, ITA, JAP és csatlósaik) Lend-Lease Act (kölcsönbérleti törvény, 1940) → semlegességen való átlépés o fegyverek átadása az igénylő országoknak (Anglia elsőként) 1941: Szovjetunió elleni német támadás kérdés az USA számára: a Lend-Lease Act-ot kiterjessze-e a Szovjetunió számára is (antikommunista hisztéria, ideológiai különbség!) o ez a kérdés Anglia esetében sem volt egyértelmű! (brit gyarmatosítás miatt) nemzeti érdekből végülis külpolitikai fordulat, bevonják a Szovjetuniót, a háború végéig 50 milliárd dollárral (mai érték: 700 milliárd) támogatják, ebből 11,3 milliárd dollár megy az oroszoknak 1941. december: Pearl Harbor után az USA is hadviselő fél lesz (innentől kezdve „világháború” az összes nagyhatalommal) a háború fő frontja nyugaton van, és nem a távol-keleten globális háború: egymásra talál az amerikai kapitalizmus, a brit imperializmus és a szovjet kommunizmus 1942: brutális formát öltött a háború o tömeges népirtás, politikai gyilkosságok amerikai-angol együttműködési szerződés: 1941, Atlanti Charta o az amerikaiak használják a brit stratégiai pontokat o a szerződésbe a háború utáni világrend megbeszélése is beletartozik o nincs teljes egyetértés, például az önrendelkezés elvében az angol-szovjet együttműködést a közös érdek mozdította előre o Irán közös megszállása (50-50%) 3

©Lara

–

– – – –

– –

– –


o szoros katonai együttműködés amerikai-szovjet: 1942. június 11. (hármas koalíció) o szövetséges hatalmak lesznek o az Atlanti Charta az eszmei platformja Egyesült Nemzetek Nyilatkozata (1942) → Egyesült Nemzetek külügyminiszterek moszkvai konferenciája (1943) o első csúcstalálkozó előkészítése 1943, teheráni konferencia (első csúcstalálkozó) 1945. február, jaltai konferencia o háború utáni helyzet rendezése o Budapest és Varsó felszabadult a szövetséges hatalmak bővülnek Kínával és Franciaországgal 1945 nyara, potsdami találkozó o szövetségesek háborús céljai, a háború utánra vonatkozó tervek o USA: State Department (Hull, majd Stettinius, majd Byrnes), Grand Design o Roosevelt:  kollektív biztonság elve  tengelyhatalmak teljes legyőzése, lefegyverzése, megszállása, és az eszmék eltörlése  világot átfogó nemzetközi szervezetek  szövetséges hatalmak további együttműködése  háború elvének kizárása  nemzetközi jog, nemzetek önrendelkezési joga  demokratikus szabadságjogok  nemzetgazdaság fejlődése érdekében szabad verseny elve a világgazdaságban  Eisenhower: az a nagyobb hatalom, akinek több a katonája o Nagy-Britannia: Foreign Office (Anthony Eden külügyminiszter) o Churchill:  háború megnyerése  tengelyhatalmak megszállása, háború eltörlése  őfelsége birodalmának megtartása (Brit Közösség)  nagyhatalmi szerep megtartása (bár tudomásul vette, hogy nem lehet szuperhatalom)  Olaszország főleg brit befolyási övezet  balkáni front megnyitása (nincs elég hadosztálya, be kell látnia hátrányát) o Szovjetunió: Külügyminisztérium (Sztálinnak alárendelve)  realista felfogás: az erő számít  a geopolitika határozza meg az orosz külpolitikát  ideológiai terjesztés, érdekszféra az új világszervezetek: ENSZ: o Atlanti Charta (1941) o Egyesült Nemzetek Nyilatkozata (1942) o külügyminiszterek konferenciája Moszkvában (1943) o Teherán (1943) o Dumbarton Oaks (1944) o Jalta (1945) o San Francisco (1945) o alapjuk az egyenjogúság! 4

©Lara –

– – – –

–


Alapokmány: 4 fő célkitűzés 6 alapelv, 6 fő szerv ENSZ Közgyűlés: ENSZ palota Biztonsági Tanács gazdasági világszervezetek: o Bretton Woods-i értekezlet (1944) o IMF (International Monetary Fund) o IBRD (International Bank for Reconstruction and Development) o GATT (általános vámtarifa és kereskedelmi egyezmény) határmódosítások a II. világháború után: o Szovjetunió nyugat felé terjeszkedik (minimum a Molotov-Ribbentropp határ) menet közben, a németek visszaverésével o Németország és a csatlósok feltétel nélküli megadása o Csehszlovákia és Lengyelország (kétoldalú államszerződés) o a Szovjetunió harc közben annektálja Lettországot, Litvániát, Észtországot

II. A

V I L Á G H Á B O RÚ U T Á N I N E M Z E T K Ö Z I E RŐ V I S Z O N Y O K , A S Z Ö V E T S É G E S E K KÖ Z Ö T T E L L E N T É T E K M E G J E L E N É S E

–

–

1945-1947

II. világháború után a nagyhatalmak száma csökken A győztes nagyhatalmak közül 2 kiemelkedik: USA, Szovjetunió

2.1. USA: igazi szuperhatalom – geopolitikai helyzet: o hatalmas szigetország o óceánpajzs védi o invázió nem fenyeget, sem légitámadás o világ legnagyobb hadiflottája és légiereje, ami lehetővé teszi, hogy a világ bármely részén megjelenjen → világhatalmi törekvések – gazdasági potenciál: o területén nem folyt háború o a gazdaságot nem érte rombolás, sőt, a háború alatt viharos gyorsasággal nő o 1958: USA GDP-je négyszerese a szovjetnek, a világgazdaság felét ő termelte o 1945: 10 autóból 8-at az USA állít elő o fejlett kommunikációs, közlekedési és légi hálózat o a világ aranytartalékának ¾ része amerikai, míg a világ lakosságának csak 7%-a o senkinek sem tartozott! – a rendszer széles tömegkonszenzusa o a lakosság jól élt o az emberek elégedettek a kormányzattal, a társadalommal, a fekete-fehér ellentét nem rengeti meg a társadalmat – demográfia o a háború veszteségei: kb. 400 ezer fő o dinamikus demográfiai növekedés, és hatalmas külső bevándorlás is van o a háború végére a két szuperhatalom lakosságának száma kiegyenlítődik o magas iskolázottság – katonai erő o a II. világháború alatt katonai nagyhatalommá válik o háború végén a hadsereg 12,5 milliós 5

©Lara

– – –


o a háború után is jelentős hadsereg fenntartását tervezték o a katonai ipari potenciál jelentős része megmaradt o csak az USA-nak volt atombombája! legfelsőbb vezetésben váltás: 1945 tavaszán Roosevelt meghal 1944-ben választották meg újra, Truman ekkor lett alelnök (csak 82 napig töltötte be ezt a tisztséget) Harry Truman o 2 cikluson át volt elnök (1945-1951) o hirtelen szakadt rá az elnökség, alelnökként elsősorban a belpolitikában volt járatos o James F. Byrnes: 1945-1947, külügyminiszter (külügyekben pedig ő volt járatos…) o folytatja az előző elnök politikáját o alapvető változás, hogy véget ér a háború, Truman az együttműködés politikáját kívánja folytatni

2.2. Szovjetunió ereje és gyengesége a háború végén – számos gyengesége volt – a háború után nemzetközi presztízzsel rendelkezett, mert helytállt a náci Németországgal szembeni háborúban – megnyerték a háborút – geopolitikai helyzet: o területe a háború végén nagyobb, mint bármikor, mégsem világhatalom, mert nincs légiereje és hadiflottája, és hadseregének hatósugara sem világméretű – demográfia: o az orosz lakosságot óriási veszteség érte, 20 millió fő, ebből 7,5 millió katona halt meg o a képzettebb lakosság halt meg (1920-tól indult az analfabetizmus elleni küzdelem) o az európai részén folyt a háború, itt települések semmisültek meg, nyomasztó lakásgondok léptek fel o a háború alatt több országrészben éhezés volt o etnikai ellentétek o kemény sztálinista diktatúra, ami a háború után sem változik o a vezetés gyors gazdasági növekedést, modernizációt, iparosítást határozott el o maga a diktatúra rendkívüli szervező erő → 1949-re megvan az atombombájuk 2.3. Az Egyesült Királyság a világhatalmiság illúziójában – a kezdetektől harcoltak a németek ellen – a katonai műveletekhez nem volt elegendő gazdasági ereje – gazdasági innováció a háború alatt – újabb hitelekre van szükség az USA-tól (a háború alatt Lend-Lease Act) – a háború alatt kénytelenek voltak eladni külföldi befektetéseiket – évekig tartó küzdelem a font stabilizálására – demográfia: magas emberveszteség – nagyhatalmi pozícióját megtartotta – különleges kapcsolat az USA-val – jegyrendszer 1950-ig 6

©Lara

–

–


1945 nyarán a Labour Party nyer, miniszterelnöke Clement Attlee lesz 1951-ig o hoznak bizonyos változásokat o a brit birodalom fenntartása nem volt jelentős számukra o kolonializmus leépítése o a külpolitikának nem szánt akkora jelentőséget, hangsúly a belpolitikán tudomásul kell venniük, hogy már nem világhatalom

2.4. Franciaország – súlyos vereség a németektől, szégyen, kapituláció – de Gaulle a francia nagyhatalmiság eszméjét képviselte – az országot a szövetségesek szabadították fel – kollaboránsok kivégzése – talpra állnak, sikerül is nagyhatalommá válni, ez azonban csak formális – Németországban megszállási övezetet kapnak, a BT-ben pedig vétójogot – hadseregének létszáma meghaladja az egymilliót – képzett közigazgatási és diplomáciai apparátussal rendelkezik – ragaszkodnak gyarmataikhoz – céljuk Németország „kikapcsolása”, minél teljesebb leépítése – lemond a közép-európai relációkról a világháború után 2.5. Kína – 1931-ben Japán megtámadja, nagyrészt japán megszállás alá is kerülnek – a háború alatt felszámolják a polgárháborút – Csang Kaj-sek (1887-1975) Kínai katona, politikus. A Kuomintang jobboldali csoport vezetője – Mao Ce-tung (1893-1976) Kínai kommunista vezető, neve összeforrt a Kínai Népköztársasággal – a II. világháború után Churchill és Sztálin szerint Kína nagyhatalmi státusza (ami Roosevelt elképzelése volt) csak illúzió – a tények a realistább Sztálint és Churchillt igazolták – ’45-ben győztek a kommunisták – formális nagyhatalmi szerep a II. világháború után o pl. vétójoga van a BT-ben – európai ügyekben nem akartak annyira részt venni 2.6. A viszálykodás tárgyai – a nagyhatalmak gazdasági-társadalmi eszmei berendezkedésükben különböztek: kommunista Szovjetunió, kolonialista GBR, kapitalista USA – a világháború után előtérbe kerülnek a nagyhatalmak részérdekei is, amik eddig esetleg háttérben voltak → elkezdődik egy viszálykodás, ami sokféle területen mutatkozik meg – az egyik ilyen, ellentéteket szülő kérdés: a Szovjetunió a határai előtt kezdte kialakítani a „baráti országok” övezetét – egy szárazföldi hatalom természetes törekvése, hogy a határai előtt olyan övezetet hozzon létre, ami vagy függőségben van vele, de legalábbis nem ellenfél! – a Szovjetunió vezetőinek már a háború alatt is van ilyen törekvése, háború után pedig hozzá is kezdenek kialakítani, egészen a Balti-tengertől az Adriai-tengerig

7

©Lara –

– – –

–

– –

–

–

– – –


ennek az övezetnek az a funkciója, hogy megnehezítse a Szovjetunióba való betörést (kvázi „bufferzóna”) - a háború tapasztalata okolja ezt, a németek ugyanis elég hamar eljutottak Leningrádig... megideologizálják: annak idején jött a Német Lovagrend, jött Napóleon, jött Hitler → az orosz nép elvárja, hogy ilyen többet ne legyen! ki is alakítják ezt az övezetet elvárás az övezethez tartozó országokkal szemben: minimum semlegesek legyenek, de inkább barátai legyenek a Szovjetuniónak, ne folytassanak szovjetellenes külpolitikát, ne engedjék, hogy szovjetellenes külpolitika-területen legyenek lényeg, hogy itt alapvetően nem az volt a cél, hogy ezekben az országokban bevezessék a kommunizmust! ez a régió Európában az I. világháború után egy bizonytalan státusú régió, előtte nagy birodalmakhoz tartoztak (oroszokhoz, németekhez, OMM-hez…) elindul az a küzdelem, hogy ez a terület a II. világháború után kié legyen? a szovjetek csaptak le rá, a nyugatiak nem is forszírozták különösebben a befolyást e terület felett (befektetéseik ugyanis nem voltak itt, és a térség geopolitikailag sem volt fontos tényező) kedvező a szovjeteknek, hogy ezekből az országokból 4 (finn, magyar, román, bolgár) elvesztette a háborút, a korábbi uralkodó osztályok kompromittálódtak a háborúban, a hadseregeket szétverték → tehát nem maradt belső erő, amely szembeszállhatott volna a baráti országgá alakítás ellen! a magyarokat például a 3 millió koldus országának hívták, nagy szociális feszültségek voltak stb., évszázadok óta akart reformok váltak aktuálissá (pl. földreform), egy modernizációt is be kellett volna indítani, gazdasági struktúrát átalakítani (már csak a jóvátétel fizetési kötelezettség miatt is) ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a helyi kommunista erők nagyobb hangsúlyt kaptak, mint egyébként kaptak volna ráadásul a legyőzött országok eleve szovjet megszállás alatt vannak (SZEB), és a békeszerződés szerint sem szuverének! az átalakítás receptje: o a kommunista erők meghatározó szerephez jutnak, még úgy is, hogy a legtöbb országban többpártrendszer van

2.7. Németországi megszállás és jóvátétel kérdése – a rendszer kiépítésének részleteiről a potsdami konferencián állapodnak meg – egyetértenek a német megszállásban és jóvátételben is – addigra ki is alakulnak a megszállási övezetek o keleti tartományok: szovjet o déliek: USA o két francia övezet (Rajna-vidék, Saar-vidék) o az északi és nyugati övezetek pedig a briteké lesznek – ezek a régiók más-más tulajdonságokkal rendelkeznek o mezőgazdaság: keleten o ipar: brit és francia övezetben o a Kelet-Európából elmenekült kb. 11 millió német inkább Bajorország felé tülekedett, nem akartak a szovjet zónában maradni – periódusonként változott, hogy ki az elnök (4-en vannak a SZEB-ben) – kialakult, hogy Németországot egységesen kezelik, de mindenki főleg a saját zónáját igazgatta, ebből jelentős különbségek származtak – jóvátétel kérdésében teljes az egyetértés: fizessenek! – de abban nem értenek egyet, hogy mekkora legyen a jóvátétel 8

©Lara


FRA és a Szovjetunió számára, akinek óriási háborús kárai voltak, létfontosságú volt, hogy a németek fizetnek-e o az USA-nak azonban nem volt létfontosságú az I. világháború után egyáltalán nem sikerült a németektől behajtani, úgyhogy ebből is tanulnak! azonnali jóvátétel-fizetés kezdődik el, anélkül hogy tisztázódna, hogy mennyit kell majd végül fizetni (az oroszok legalább tízmilliárd dollárról beszéltek) először úgy állapodnak meg, hogy elsősorban mindenki a saját zónájából szedi a pénzt, de a Szovjetunióét a többi zónából is ki kell elégíteni a szovjetek jóvátétel gyanánt ipari berendezéseket és egyéb holmikat szereltek le és vittek el (komplett gyárakat is!) o abban úgyis egyetértés volt, hogy ne legyen német nehézipar, mert akkor újra fegyverkezésbe kezdhetnek emellett a legyőzött országokból elviszik az embereket is, mert szükségük van munkaerőre az elvitt gyárakhoz… pl. kiadták, hogy kell 20 000 mérnök, papíron mondjuk 2 évre a megszállás és jóvátétel-fizetés nagyon nagy ellentétet szül, mozgásba hozza a német társadalmat elképzelések Németország jövőjéről: o az USA és Franciaország úgy vélte, hogy a következő 50 évben „termeljenek répát”, ne legyen semmi iparuk ’46-ra azonban az angol zónában (ahol csak ipar van, mg. nincs!) hatalmas hiány, éhezés lesz (1500 kalória lesz a fejadag) → Angliából kell élelmiszert átvinni oda! egyre nehezebben megy Németország közös kormányzása Burns amerikai külügyminiszter ’46 szeptemberében világossá tette, hogy ők nem mennek haza, sőt, a megszálló erők mindaddig Németországban maradnak, míg jelenlétükre szükség lesz ’47. január 1: brit és amerikai övezet összevonása, egy gazdasági egységgé válik az atombomba kérdése ugyancsak olyan terület, amiben nem értenek egyet (meg kell-e osztani az atomfegyver titkát, egyáltalán kell-e atombomba…) o

– – –

–

–

– –

– – –

– –

2.8. Együttműködés Ezek voltak a megosztó tényezők, de voltak olyan területek, ahol a háború után is fennmaradt az együttműködés: – háborús főbűnösök felelősségre vonása! – létrehoznak egy ítélőszéket Nürnbergben o Göring, Hess, Ribbentropp, Keitel o halálra, börtönre ítélik őket – a japán háborús bűnösöket is felelősségre vonják, tokiói per – Párizsban a következő országokkal írják alá a békét: Olaszország, Finnország, Magyarország, Románia, Bulgária

III. A

KO R A I H I D E G H Á B O RÚ I D Ő S Z A K A , A K É T

„TÁBOR”

KIALAKULÁSA

(1947-1949) 3.1. Amerika – George Kennan „hosszú távirata” o a szovjet terjeszkedésről, arról hogy a szovjet vezetők gyanakvóak o arról hogy milyen a Szovjetunió hadiipara, és hogy az amerikai külpolitika nem működik, helyette a feltartóztatás politikáját kellene alkalmazni (nem

9

©Lara

– – –

– –

– – – – –

–

– –

–

–

–


katonai értelemben, hanem a nyugat előnyeit kihasználva feltartóztatni a kommunizmust) politikai irányváltás a Külügyminisztériumban 1947 közepén megjelenik a Foreig Affairs-ben → hivatalossá válik ennek első megnyilvánulása a Truman-doktrína (1947. március) Törökország és Görögország vizsgálata: a görögök angolbarát monarchisták, ez szemben áll az olaszokkal és a németekkel, valamint a szocializmussal a II. világháború alatt polgárháború tör ki Görögországban, konzervatív erők kerülnek hatalomra brit támogatással Nagy-Britannia felkéri az USA-t, hogy vegye át a helyét baloldali ellenállás támogatói: Bulgária és 2 szomszédos ország a törökök a háború alatt semlegesek, a háború alatt jó viszonyt ápolnak a Szovjetunióval a Szovjetunió kijáratot akar a Fekete-tengerre, valamint engedményeket akar kicsikarni Truman 400 millió dollárt ad ennek a 2 országnak (kis és gyenge országok kisegítése a gonosz ellen), az USA számára fontos a Balkán és a KeletMediterráneum, míg ’45-’46-ban még a Szovjetunió és Nagy-Britannia problémájának tartotta Külügyminiszterek Tanácsa: 1947. március 10 - április 24 o Marshall-terv: eszmei, ideológiai szempontból a Truman-doktrínán alapul o gazdasági segítség a nem kommunista berendezkedésű országoknak o kettéosztja Európát (akik felvették, és akik nem – pl. Magyarország) olyan külpolitikai intézményrendszert kell létrehoznia az USA-nak, amivel nem rendelkezik (eddig izolacionista volt) az USA-ban a konzuli szolgálat és a külügyi szolgálat végig egymástól elválasztva működött, és a konzuli szolgálat sokkal nagyobb volt önkéntes szolgálatot vezetnek be, tehát pl. a Külügyminisztérium meghirdeti, hogy szükség van 200 fordítóra, 3-6 hónapos szerződéssel felveszik az embereket, és folyton hosszabbítják ezeket a szerződéseket a háború alatt (gyakorlatilag bárkiből lehet diplomata, persze van némi felvételi követelmény…), a háború végére így már van egy többezres embercsoport, akikből fel lehet tölteni a Külügyminisztériumot 1946. aug. 16.: elfogadják a külügyi szolgálatról szóló törvényt, amely leírja, hogy a KÜM hogyan néz ki, leírja a struktúráját, hatásköreit, és centralizálja a külügyeket úgy, hogy a konzuli szolgálat a KÜM alá kerül, és egyesülnek o innentől az európai külügyminisztériumokhoz hasonló KÜM jön létre 1947. július 26: nemzetbiztonsági törvény o külügyet és a hadügyet rendezi át, és a nemzetbiztonság új intézményrendszerét alakítja ki o az USA-nak a II. világháborúig nem volt komoly, erős hadserege, ezért eddig nem is volt szükség ilyen centralizált szervekre o modern struktúrát alakít ki o a hadügyek irányítására létrehozza az integrált védelmi minisztériumot → Pentagon (maga az épület csak az 50-es években jön létre) o ez alá tartozik a korábbi Haditengerészeti, valamint Hadügyi Minisztérium, és a légierő vezérkarai közti koordináció is o a külpolitikához és hadügyekhez mindig is hozzátartozott a hírszerzés → ebben a törvényben hozzák létre a CIA-t is  egyik feladata a hírszerzés, az egész világon dolgozik!  belpolitikai ügyekben nem vállalhat szerepet!  a másik feladata a külföldi propaganda egy kézben tartása (amerikai imázs terjesztése, civil szervezetek működnek az amerikai 10

©Lara


demokrácia terjesztésének munkáján stb., ezt a CIA koordinálja és ad hozzá pénzt is)  lélektani hadviselés ugyancsak a feladata  illegális hadviselés összehangolása! (pl. egy mozdíthatatlan diktátor kapcsán előfordulhat, hogy „véletlenül” elüti egy autó…)  a CIA létrehozásával nem szűntek meg az egyéb titkosszolgálatok  a CIA elnökét az USA elnöke nevezi ki, és ő lesz a legjobban informált ember az USA-ban, részt vesz a döntéshozásokban és informálja az elnököt  eleve gond egy ilyen szervezet demokratikus ellenőrzése, mindig fennáll a lehetőség arra, hogy saját szakállukra cselekednek, információkat hallgatnak el stb. o ez a törvény hozza létre a Nemzetbiztonsági Tanácsot is/NSC  döntés-előkészítő szerep, tanácsadás különféle kérdésekben  tagja az USA elnöke és alelnöke, a külügyminiszter, a védelmi miniszter, a vezérkari főnökök egyesített főnökségének elnöke, a CIA elnöke, a nemzetbiztonsági tanácsadó, és még akit az elnök meghív (általában ott van még az igazságügy- és pénzügyminiszter)  kb. 20-30 fő, plusz van apparátusa, amit a nemzetbiztonsági tanácsadó irányít (ő az elnök főtanácsadója külpolitikai ügyekben)  a 70-es évektől elindul egy vetélkedés a külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó között… – – –

–

az elnökök nagyon különbözőek vezetési stílusban és egyebekben a ’46-os és a ’47-es tv-ből is látszik, hogy Truman egy jól tagolt struktúrára épülő vezetést akar megvalósítani, világosan delegált feladatkörökkel Rooseveltnél nem voltak meg ezek az apparátusok, és ő elég intelligens volt ahhoz, hogy bizonyos dolgok nagyon érdekelték (ezekkel tüzetesen foglalkozott), ami meg nem érdekelte, azt rábízta a bürokráciára, emellett ugyanazt a feladatot több apparátusnak is kiadta, tehát több oldalról is megvilágíttatja Truman azért is hoz létre nagy apparátust, mert több területen is hiányos a felkészültsége

3.2. A Kominform létrehozása – kommunista- és munkáspártok tájékoztató irodája – létrehozása egy válaszadás arra, hogy a nyugati blokk kiépítése elkezdődik – célja, hogy a szovjet és a kelet-európai kommunista pártok között szorosabb kapcsolat jöjjön létre (és persze alárendelve a szovjeteknek) – abban különbözik a Kominterntől, hogy nem a világ összes, hanem csak a baráti országok kommunista pártjait tömöríti, plusz a francia és az olasz kommunista pártot – formálisan tájékoztató iroda, de valójában ideológiai homogenizálás a célja, és az alávetés a szovjeteknek – 1947. szeptember 21-27 között jön létre Varsó mellett – Andrej A. Zsdanov képviseli a szovjet pártot, nagy ideológus volt akkoriban, mellesleg nyílt antiszemita, a kultúrának is folyton beszólt („XY költőnő egy kurva”) – ő volt Leningrád védelmének irányítója – elmond itt egy nagy beszédet, ez a következő 30 évre meghatározza a Kommunista Párt hidegháborús terminológiáját! – ekkoriban elkezdődik a szovjet befolyás alatt lévő baráti országok szovjetizálása

11

©Lara

–

–


gazdasági-társadalmi-politikai intézményrendszeri átalakítás, nagyjából mindenhol lezajlik 1948 végéig o kisajátítják, államosítják a tőkés, kizsákmányoló magántulajdont o tervgazdálkodást vezetnek be o felszámolják a többpártrendszert o a kommunista és szocialista pártokat összeolvasztják o a parlamenti rendszer díszletei megmaradnak, de ez jelentéktelen o a Szovjetunió alkotmányához hasonló új alkotmányokat vezetnek be o szövetségi szerződésekkel egymáshoz láncolt államok jönnek létre o kölcsönös baráti és segítségnyújtási szerződéseket köt a Szovjetunió mindegyik „népi demokratikus” országgal, és azok is egymással o Csehszlovákiában alakul ki a legnehezebben (masszív többpártrendszer, nem vesztes állam) → 1948 februárjában egy puccsal sikerül csak megtörni őket o Finnország elkerüli ezt a sorsot, a berendezkedés kapitalista maradt, a politikai rendszere többpártrendszer és demokrácia  azt elvállalják, hogy nem folytatnak szovjetellenes külpolitikát első berlini válság (1948-1949) csak megemlítette, azért nincs kifejtve – a szerk.

3.3. A nyugati tömb kialakulásának kezdetei – Dunkerque-i paktum (1947. március 4.) o angol-francia paktum o kölcsönös segítségnyújtási szerződés, szorosabb együttműködést céloz o a kialakuló két blokk között esetleg ők ketten megpróbálnak egy harmadik erőt képezni o a Benelux-államok eddigre rájöttek, hogy a semlegesség nem életbiztosítás, tehát ők is beszállnak: – Brüsszeli Szerződés (1948.) o a prágai puccs légkörében kötik meg, a szovjet fenyegetéstől való félelem egyik terméke o itt már nem játszik annyira a német újraéledéstől való félelem, inkább a kommunista fenyegetés o formálisan 50 évre kötik, és az aláírás után rögtön az USA-hoz fordulnak, mert érzik, hogy öten nem túl erősek – 1948 tavaszán elindul a Marshall-terv – ősszel elnökválasztás, Truman győz – alkotmányos akadály: az USA alkotmánya kimondja, hogy béke idején nem köthet tartós katonai szövetségeket o bár 1947-ben már a Riói Paktumban ilyesmit kötöttek a latin-amerikaiakkal o kell egy alkotmány-kiegészítés vagy módosítás, ezt Vandenberg terjeszti elő (republikánus, azért terjesztette be ő, mert ’46 óta republikánus a többség!) – 1948 végén, 1949 elején már arról tárgyalnak, hogy mire terjed ki a katonai szerződés földrajzi hatóköre! – FRA azt akarja, hogy a védelem terjedjen ki Algériára is (tengerentúli megye), és hogy vonják be az olaszokat is – az angolok ezt nem akarják, mert tengelyhatalom volt ITA – egyáltalán akarnak-e belépni az olaszok? – 1949. április 4-én aláírják a NATO létrehozásáról szóló szerződést (12 állam írja alá, USA, Kanada és 10 európai) – ezzel létrejön a nyugati katonai blokk

12

©Lara


3.4. A NATO megalakulása – kérdés, hogy a Mediterráneum benne legyen-e – Spanyolországot nem lehetett bevenni, mert nemrég még ellenük harcoltak (Franco ellen) – a szervezet hatóköre: valamennyi a Mediterráneumból is benne van, de a francia gyarmatokat már nem védi – Dean Acheson az amerikai külügyminiszter (1949-1953) – 1949. április 4-én írják alá az Atlanti Szerződésről szóló okmányt, 12 állam vesz részt az aláírásában: Anglia, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Luxemburg, Norvégia, valamint az USA és Kanada o Washingtoni szerződés (ott írták alá) – a szovjet fenyegetéssel szemben jön létre, a régió biztonságát hivatott biztosítani egy esetleges szovjet veszély ellen (hidegháború alatt ez volt a fő oka és indoka, később ez enyhült) – katonai, hadiipari együttműködés – az USA a legnagyobb katonai erő, ezzel végképp amellett dönt, hogy elvállalja az európai erőegyensúly megőrzőjének szerepét – a Szovjetunió rögtön tiltakozó memorandumot küld o a szerződés szemben áll az ENSZ Alapokmánnyal és a háború előtti angolszovjet, francia-szovjet kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel, és szemben áll a jaltai és potsdami konferenciák eredményeivel – válasz: kétoldali szerződésekkel kialakuló szervezet (nincs integráltság a Varsói szerződésig) 3.5. Németország kettészakadása – közösen igyekeztek kormányozni a megosztottság ellenére – a hidegháború közeledtével egyre inkább a két Németország felé haladunk – Bizónia, berlini válság – 1949. április 8: a német belpolitikai fejlemények alakulásával párhuzamban a 3 nyugati külügyminisztérium között Washingtonban tisztázásra kerül, hogy egy önálló német állam megalakulása során melyek azok a jogok, amiket maguknál tarthatnak o kitartanak amellett, hogy a Ruhr-vidéket Németország csak ellenőrzés alatt hasznosíthatja o a külügy nem kerül a német kormány kezébe o a külügyminiszterek ügyelnek a többpárti demokrácia sértetlenségére o külkereskedelem és devizaforgalom nyugati kézben tartása – 1949. május: a külügyminiszterek egyértelművé teszik, hogy támogatni kívánják az önálló, demokratikus Németország megalakulását o elfogadják – 1949. aug. 14: megtartják a választásokat (Bundestag - nyugatnémet törvényhozás), szeptember 15-én megválasztják Adenauert kancellárnak (1 szavazattal lett több neki) o 1963-ig marad a kancellári székben – külpolitikája: o az új nyugatnémet kormány alapállását tekintve nyugati orientációjú, atlantista, elsősorban az USA-ra kíván támaszkodni, szovjetellenes o nyugati elkötelezettségű, ugyanakkor Nyugat-Németország európai integrációs formában képzeli el a működését o egyesülő Ny-Európa, Amerikával szövetségben garantálja Ny-Európa biztonságát 13

©Lara

– – –

– –

–

–


o leszögezi, hogy az egész németség képviselőjének tartja magát, a keletnémetek nem fejezhetik ki akaratukat, ezért az NSZK Németország képviseletének egészére igényt tart. A keleten megalakuló új államot egyszerűen csak „zónaként” kezelik Bonn az új nyugatnémet főváros Petersbergi egyezmények, 1949. nov. 22 o Adenauer és a három nyugati főbiztos írja alá, azt szabályozzák, hogy milyen formában marad meg továbbra is a szövetséges ellenőrzés: a nyugat-német állam viszonylagos szuverenitással rendelkezik, a szövetségesek fenntartanak bizonyos jogokat (nem állíthattak fel külügyminisztériumot és csak konzuli kapcsolatokat létesítethettek) A szoros ellenőrzés nem tart sokáig, 1950-ben már elkezdődik a nyugat-német külügyminisztérium felállítása NDK/DDR megalakulása o a Szovjetunió bizonyos változtatásokat hajt végre a megszállási rendszerben, a keletnémet kormány mozgástere sokkal korlátozottabb, mint a nyugatnémet kormányé, a Szovjetunióból hazatért kommunisták állnak az kormány élén o formálisan megmarad a szovjet megszállás 1954-ig o az NDK-ból továbbra is szedik a jóvátételeket (’53-ig 35 milliárd márka ’44es árakon számolva + leszerelt üzemek) o a gazdasági-szociális helyzet keletnémet oldalon rossz európai egyensúly és biztonság szempontjából: rendezettebb viszonyok jöttek létre, mert a vasfüggöny Németországban is leereszkedik. egy neuralgikus, forró térség megszűnt a két német állam kialakulásával

IV. A

MILITARIZÁLÁSA

–

EURÓPÁBAN. A 1949-1956

KÉT TÖMB MEGSZILÁRDULÁSA

H I D E G H Á B O RÚ

Új korszak 1949-től

4.1. Szovjet külpolitika – ’49-’53: leghidegebb időszak, ’53-tól olvadás – 1953: Sztálin halála – a külpolitikát nagymértékben meghatározza a belpolitika, a belpolitikában pedig nem történt enyhülés, a sztálinizmus és metódusai megmaradtak a háború után, tömegek erőszakos irányítása – a gyengeséget minél gyorsabban ki kell küszöbölni: rendkívül erőteljes gazdasági fejlesztés – csak az ország saját erőiből lehetett biztosítani, ill. a beszedett jóvátételekből. – elsősorban a nehézipart és a hadiipart fejlesztik, a hidegháború miatt o szédületes eredmények (ebben segít a diktatúra…) – a Szovjetunió történelmében az egyik leggyorsabb növekedési szakasz, extenzív gazdasági növekedés, mindent a termelésre fordítanak, más kiadásokra semmit – nyersanyagbőség van – hatalmas ipari és katonai hatalommá válik a Szovjetunió – 1949-ben sikeres atombomba robbantást hajtanak végre 4.2. A sztálinista külpolitikai doktrína – a világ két tömbre van osztva: imperialista és béketömbre

14

©Lara

– –

– –

–

–

–


nem élhetünk nyugodtan, mert az imperialista tábor a béketábor megsemmisítésére törekszik bármikor fennáll a háború, akár világháború veszélye, és előbb-utóbb bekövetkezik a béketábor és a szocializmus fő ereje a Szovjetunió, ezért különleges felelősség hárul rá a béketábor ostromlott erőd állapotában van, ehhez kell igazodni a tábor valamennyi országának, ezt figyelembe véve kell kialakítani a béketábor országai közti kapcsolatokat a proletár internacionalizmus elvével viszonyul a testvér-országokhoz, de valójában a Szovjetunió teljesen érzéketlen a nemzeti szuverenitásra, a szovjet külpolitika alárendeli a többi ország külpolitikáját ha elkerülhetetlen a háború, akkor elsődlegesek a katonai erőviszonyok, tehát a szocialista tábor katonai erejét folyton erősíteni kell ha ilyen a nemzetközi helyzet, akkor a nemzetközi kapcsolatokban a diplomácia csak alárendelt szerepű

4.3. A szovjet diplomácia jellegzetességei – az előző évtizedek hagyományai élnek tovább – több vonásban különbözik a nyugati diplomáciától 1917-től kezdve – nyilvánvaló, hogy szükség volt egy nagy változtatásra, a II. világháborúban a Szovjetunió nagy szerepet játszott, ugrásszerűen meg kell növelni a külpolitikában dolgozók számát – eddig 15 állammal volt diplomáciai kapcsolatban, most 50-60-nal is – alapvető különbségek megmaradnak – jellegzetességek: o a külpolitika irányítása Sztálin és szűkebb környezete kezében van. o a külügyminisztérium és a teljes külügy apparátus a kommunista párt irányítása és ellenőrzése alatt áll – az apparátus tagjainak túlnyomó többsége is párttag o az egész helyzetből, orosz tradíciókból, nemzetközi helyzetből eredően mindenkivel szembeni bizalmatlanság és gyanakvás jellemzi a diplomatákat és a külügyeket, a szovjet titkosszolgálat rátelepszik a diplomatákra és a külügyekre o a szovjet diplomácia a testvéri országok diplomatáit is alárendeltként kezeli o a szovjet diplomaták munkájában nagyobb szerepet játszik a hírszerző munka, mint egyébként szokásos („ország megismerése”) o a hidegháború leghidegebb éveiben a szovjet diplomaták kapcsolatrendszere rendkívüli módon beszűkült, a missziók elszigeteltségben éltek, nem akarták azt a látszatot kelteni, hogy nagyon barátkoznak a helyiekkel, legfeljebb a helyi kommunistákkal. – leszűkült baráti kapcsolatok o a diplomaták munkájának jelentős része propagandamunka, nulla hatékonyság, legfeljebb filmvetítések… o szovjet diplomataképzés:  a szovjet diplomáciai kar 1949 tájékára viszonylag konszolidált állapotba kerül, addigra kialakultak a diplomáciai rangok és a protokoll, felkészültségük is elfogadható.  egy probléma: honnan szedjenek hirtelen annyi diplomatát  a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete képezte a karrierdiplomatákat– jó képzés, 5 éves  évfolyamonként kb. 500 embert vettek fel, ezeknek kb. a fele külügyes lett, több mint 1/3-a konzul és gazdasági szakember, 1/5-e pedig nemzetközi újságíró 15

©Lara

–

– –

–

–

–

– – –


 az ’50-es évektől itt képzik a szovjetbarát országok diplomatáit is a legmagasabb rangú diplomaták (követek és nagykövetek) körében más a helyzet, nem feltétlenül a karrierdiplomaták közül kerülnek ki (a legfontosabb országokban természetesen igen), a kisebb országokban és bizonyos baráti országokban politikusok lesznek. budapesti nagykövetek: Vorosilov, aki semmi másban nem jó, csak a vodkafogyasztásban a szovjet diplomáciai kar nagyot lépett előre a ’30-as évek jellegzetességeihez képest, de a fenti pontok megmaradtak, a munka nem követelt kreativitást, gyanakvás, zárkózottság, merevség, bizalmatlanság. Andrej Visinszkij volt a külügyminiszter 1948-tól, leváltották Molotovot o ’30-as évek második felében a nagy moszkvai perekben ő volt a főügyész (Buharin-per, stb.) derék értelmiségi szörnyeteg o a külügyekben ő irányítja a dolgokat, Sztálin bizalmi embere a szovjet diplomácia továbbra is fenntartotta a titkos diplomácia szálait, éjjelnappal szidták az imperializmust, de bejelentkeztek, hogy szeretnének tárgyalni előállnak a mosoly-diplomácia eszközeivel: nagy engedmények, nagy ötletek, hogyan kellene nemzetközi békét csinálni, német hadifoglyok váratlan hazaengedése mosoly-offenzívák TASzSz: korabeli szovjet hírügynökség bizonyos külügyminiszteri állásfoglalásokat a TASzSz tett közzé

4.4. Az USA külpolitikája Truman második elnöksége elején – ’49 vége és ’50 tavasza között rendkívül élénk nemzetközi élet – jelentős módosítás az amerikai külpolitikában, a már alkalmazott feltartóztatási doktrína megkeményedik (nyilvánvalóan külpolitikai okok) – az USA elveszti atommonopóliumát (a Szovjetunió atomrobbantása) – 1950-ben hidrogénbomba kifejlesztése megkezdődik Truman parancsára – a kommunisták győznek Kínában ’49 őszén – ’50 januárjában Kína és a Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt – erre válaszolni kell valamit! → Nemzetbiztonsági Tanács 68. számú dokumentuma (NSC 68), 1950. április 20-án – kb. akkora szerepe van, mint a Kennan-táviratnak – jelentős módosító szerep, erkölcsi alapon álló dokumentum – az egész hidegháború erkölcsi alapra helyezve fogalmazódik meg – „A Szovjetunió fanatikus hatalom”, „rabszolgaság” „halálos kihívás” – a fő célkitűzések: az USA kormányának Nyugat-Európában meg kell erősítenie a pozícióit, hozzá kell kezdenie az NSZK felfegyverzéséhez – a NATO-nak béke idején is komoly katonai erőt kell képeznie – a Szovjetunióval kell tárgyalni, de a tárgyalások lényege nem az eredmény elérése, hanem katonai előnyt kialakítása. Majd tárgyalásokra kényszerítik – a katonai kiadásokat növelni kell (a költségvetés 20%-ára – akkor 6-7% volt) – ’51-ben 23,3 mrd, ’52: 44 mrd, ’53: 50 mrd dollár – a fegyverkezés kezdődik – Amerikában és a nyugati szövetségi tömbben is sokan ellenezték – a koreai háború 1950 nyarán kitör, innentől kezdve: „világháború előestéje”- érzet 4.5. Amerikai lépések a nyugati tömb megerősítésére – a koreai háború állóháborúvá alakul, kiderül, hogy nem lesz belőle világháború – Európa kerül a középpontba

16

©Lara

– – –

–

– –

–


a három nyugati hatalom bejelenti a hadiállapot megszűnését Németországgal 1951. július 9-én, egyelőre azonban még nincs békeszerződés a szovjet feltételezés szerint ez az első lépés egy nyugati különbéke megkötése felé ezt megerősíti, hogy 1951. szeptember 4-8. Japánnal aláírják a békeszerződést, a szovjetek nélkül, a szovjetek azt feltételezik, hogy ilyen módon a németekkel is különbékét akarnak az USA regionális katonai szövetségek kiépítésébe kezd, ezek közül a legfontosabb a Csendes-óceáni Védelmi Szerződés (ANZUS- szerződés, 1951. szeptember 1.) o USA, Ausztrália, Új-Zéland o konzultációs kötelezettség, o kölcsönös segítségnyújtás, ha valamelyiküket támadás éri o működik is, például Koreában Ausztrália és Új-Zéland is részt vesz a változások Európát is érintik 1951-ben visszatér Churchill o a változások úgy jelentkeznek az ’50-es évek legelején, hogy a többi NATOtaghoz hasonlóan Anglia is egyre nagyobb segélyeket kap – elkezdődik a brit sereg modernizálása o az angol kormány is nagy összegű fegyverkezési programot indít, ez olyan ambiciózus volt, hogy ’51-ben a Labour Party még vissza is vesz fegyverkezési programjából, (mert nem volt rá pénz), de még így is 10% fölött volt a katonai kiadás mértéke. o Churchill igyekszik nagyobb beleszólást kialakítani a nyugati ügyekbe o a brit flotta nagyon erős o közös fegyverkezés, de az angliai amerikai támaszpontokon megtalálható atomfegyverekkel nem az angolok rendelkeztek Az Atlanti Tanács ottawai ülése (1951) o itt ölt határozott formát a NATO o egyértelmű lesz, hogy a szövetség főszerve a külügyminiszteri tanács o a védelmi, katonai szakkérdésekben a hadügyminiszterek tanácsai a fontosak o a hadigazdálkodás és haditechnika fejlesztésére gazdasági-pénzügyi tanács jön létre, ahol a pénzügyminiszterek találkoznak o szükségstáb, amiben az USA, UK, FRA vezérkari főnökei vesznek részt. o innentől kezdve kezd a NATO egy amerikai főparancsnokság alatt álló, valódi, katonai integráció lenni o határoznak a NATO 5 regionális hadműveleti csoportjának létrehozásáról is.

4.6. Amerikai lépések a nyugati tömb megerősítésére – 1952. Február, megtörténik a NATO első bővítése o Törökország és Görögország o A Mediterráneum keleti része, Szovjetunió déli határai fontosak – A Szovjetunió nem nézi tétlenül – Egy szovjet ellenlépés: Sztálin: Feljegyzés a német kérdésről – Németország újra felfegyverzését megakadályozandó – Javaslata: elismeri, hogy Németországnak joga van hadsereget felállítani a maga védelmére, azt javasolja, hogy menjenek ki Németországból a megszálló csapatok – Az Európában fennálló erőviszonyok kölcsönös elismerése mellett Németország legyen egy semleges ország – A javaslat meglepetés, mert ilyenről nem nagyon beszéltek az oroszok eddig – Kapásból elutasították Nyugaton (szovjet mosolydiplomácia) – Nagy kérdés, hogy lehet-e egy ekkora ország semleges Európa közepén? 17

©Lara –

– – –


Sztálinnak lehet, hogy lett volna ereje 10 évvel korábban egy ilyen javaslat keresztülvitelére (ekkor majd egy éve volt hátra az életéből) Később előjön még ez a javaslat (90-ben is) A javaslat lekerül a napirendről A német felfegyverzés probléma marad

4.7. Bonni keretszerződés (1952) – Eden, Schuman és Adenauer – Németország szövetséges ellenőrzését lazította – Maradnak szövetséges csapatok Németországban – Németország szuverenitásának visszaállítása felé mennek (előfeltétel az újrafelfegyverzéshez) – Az EVK-szerződés aláírása (1952) 4.8. Az Egyesült Államok külpolitikája Eisenhower első elnökségének kezdetén, a „visszaszorítás” doktrínája – Elvileg Truman indulhatott volna harmadszor (nem akart) – de megszületik a törvény, hogy nem lehet háromszor indulni – Stephenson szenátort vették elő a demokraták – A republikánusok megnyerték maguknak Eisenhowert (nagyágyú) – Sikeres tábornok, nagyon népszerű ember – Le kellett mondania katonai tisztségeiről, hogy elnökválasztáson indulhasson – Azt ígérte, hogy nem pártügyekkel foglalkozik, egyenes politikát folytat – Elmegy Koreába és befejezi a koreai háborút (mindenki unja) – Otthon azt ígérte béke lesz, jólét lesz, hozzákezd a fekete-fehér feszültség megoldásához is – Alelnöke Nixon – Dulles külügyminiszter (kitűnő nemzetközi jogász), részt vett már a világháború utáni nemzetközi tárgyalásokon o A háború után az USA ENSZ-nagykövete – A választási kampányban a külpolitikában békét ígértek Koreában, a továbbiakat Dulles fejtette ki – igazi hidegháborús szövegben – Egész személyiségére jellemző, hogy bizalmatlan, gyanakvó, megszállottan tartott a kommunizmustól, az oroszoktól, az egész hozzáállása az oroszokhoz olyan volt, hogy ők a rosszak, mi vagyunk a jók – Félt is az oroszokkal való tárgyalásoktól (tárgyalni akkor lehet, ha döntő fölénybe kerültünk) – Új politika (elődei nem tettek semmit a kommunizmus ellen – mondja) o Elrettentésre kell, hogy épüljön o Atomfölény megtartása o Nem lehet hagyni, hogy a népek a Szovjet birodalomban rab népekként éljenek – Mindez részben meg is valósul a választások után – Munkamegosztás: Eisenhower volt a galamb, Dulles volt a héja, – Olyan kép marad, hogy Eisenhower a külpolitikát Dullesra hagyta, igazából nem így volt, saját kezében tartotta a fontosabb döntéseket (Dulles hadd beszéljen, kell a népnek a duma, az oroszoknak is kell, hadd izguljanak, ő jóval reálisabb politikát csinál, mint Dulles) – Megerősíti az elnök szerepét a külpolitikában (alkotmány szerint a törvényhozás határozná meg: kongresszus és szenátus), a modern világban nincs idő arra, hogy a szenátusban, vagy a kongresszusban hetekig vitatkozzanak, rövid határidők vannak, inkább utólag hagyatná jóvá az elnök a döntéseket 18

©Lara –

– –


Eisenhower ezt teszi: egyes döntéseit mindig utólag hagyatta jóvá Ezek a döntések legtöbbször jóval visszafogottabbak voltak, mint ami a Dulles-féle szövegből következett volna (a közvélemény annyira nem követelte, hogy hagyjuk ott Koreát)

4.9. A Szovjetunió és a népi demokráciák Sztálin halála után – 1953. március 5-én meghal Sztálin, március 6án kommüniké a hírről – talán sokkhatás a vezetőkön (nem mindenki sajnálja) – probléma: rendkívüli hatalma volt, nincsenek forgatókönyvek (nem mernek készíteni), hogy mi történik, ha elpatkol az öreg – nem volt világos, hogy most kinek kell dönteni – a KB-t már rég nem hívta össze Sztálin, a politikai iroda is úgy működött, hogy csak néha hívta be őket, az államapparátus még kaotikusabb (36-ban volt utoljára választás) – Georgij M. Malenkov látszik az első számú vezetőnek – Kremniológia: ki hol áll a koporsó mellett, ki hány percig beszél – következtetéseket próbálnak levonni, hogy mi a helyzet – „Malenkov állt a fejénél, a koporsónál, leghosszabb beszéd” – homályosak a tisztségek, az övé is, formális vezető – olyan emberek voltak mellette, mint Berijja – minden hozzájuk tartozott, belügyi elnyomó apparátus – Molotov visszajön, ő lesz a külügyminiszter (visszahívás: kellett okos ember is, aki tapasztalt, járatos a külügyekben) – Visszatérése részben azt jelentette (a leghidegebb években nem külügyminiszter, Sztálin leváltotta), hogy gyengébb politika következik – Vorosilov marsall is ott van még, nem volt nagy hadvezér, de ő még látta Lenint , Magyarországra nevezték ki a szövetséges ellenőrző bizottságok elnökének (53 táján már nagyon emelgette a vodkás poharat) – Ekkor még jelentéktelen Hruscsov, dinamikus, a háborúban nem játszik fontos szerepet, Ukrajnában volt párttitkár, Sztálin körül volt, az ő gyorsan emelkedő csillaga annak következménye, hogy rá nem figyeltek az emberek, egyszerűen nem számoltak vele, nem tekintették ellenfélnek – Az első hónapokban elég erőteljes bizonytalanság van a legfelsőbb vezetésben – 57-re dől el, hogy ki lesz az első ember a Szovjetunióban, 3-4 év belső küzdelem az első pozícióért (soha nem jön vissza olyan erős ember mint Sztálin) – Malenkov 55-ig formálisan első ember (miniszterelnökszerűség), Hruscsov jön fölfelé 4.10. Olvadás a külpolitikában – Szovjet író írása: Olvadás (belpolitika, gulágok) – A hidegháború leghidegebb évei utáni időszakot nevezik így, elég gyorsan – Malenkov beszédében (Sztálin koporsójánál) már elhangzik egy olyan mondat, hogy nincs olyan vitás kérdés, amiről ne lehetne beszélni, amit ne lehetne megoldani – sokat ígérő mondat – Eisenhower beszéde: reméli, hogy Sztálin halála után új korszak jöhet az amerikaiszovjet kapcsolatokban – a Ravdában hosszan idézik (korábban ilyen nem volt) – (Örs a hegyekben – szovjet film – kutya okosabb, mint a rendőr vagy a katona, a szovjet török határon állandóan jönnek diverzánsok, a kutya volt a főszereplő a határőrségen – török szovjet határprobléma eladása) – rendezni akarják a problémát Törökországgal (feszült viszony a Truman-doktrína meghirdetése óta)

19

©Lara –

–

– – –


helyreállították 53. július 20-án a szovjet-izraeli diplomáciai kapcsolatokat (azért szakadtak meg, mert azt mondták, hogy az állami kórházakban az elvtársak azért halnak meg, mert a zsidó orvosok megölik őket – orvos perek → komoly antiszemitizmus), abbamarad az antiszemita kampány elkezdik rendezni Jugoszláviával a kapcsolatokat (a Kominform kiátkozta), Molotov javasolta a rendezést 53 júniusában Sztálin halála a szocialista táboron belül a „kis Sztálinokat” is elbizonytalanította (Rákosi stb.), elárvultak, nem lehetett látni ki lesz az új szovjet vezető, az erőszakszervek elbizonytalanodásához vezetett Tömegmegmozdulás Németországban, Kelet-Berlinben, szovjet harckocsik jönnek, Berijja leveri az egészet – az USA nem tehet semmit Elbizonytalanodás, igyekeznek a Szovjetunióban zajló hullámzást követni

4.11. A Hruscsov – Bulganyin páros – Bulganyin irányítja az állami ügyeket, Hruscsov a pártügyeket – Rákosi mellé miniszterelnöknek Nagy Imrét választják – Albániában marad a diktátor, meg még egy két helyen maradnak a helyi Sztálinok – Az olvadás időszaka ellenére... – A szovjet hadigépezet az olvadás ellenére működik – 53-ban már bejelenti Malenkov, hogy az USA nem egyedüli birtokosa a hidrogénbombának – 55-56-ban hadrendbe állítják az első atomfegyvereket 4.12. Az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikája a koreai háború befejeztével, Eisenhower második elnökségének kezdetéig – egyre több atombombát állítanak elő – a hagyományos hadsereg létszámát csökkentik – ha elég nukleáris fegyvert gyártunk, nem kell annyi katona – kezd veszíteni hiteléből, hogy atommal meg lehet rémíteni az oroszokat – a Dulles féle politika átmegy lélektani hadviselésbe – eszközrendszer: rádióadók (Amerika hangja – hivatalos rádió az összes szocialista ország nyelvén volt adása) – Szabad Európa, merev antikommunista szöveg a CIA felügyelete alatt, rendkívül primitív antikommunista szöveg (majd a 60-as években ők mutatják be a Beatlest, de ez már az enyhülés időszaka) – mindez a propaganda nem sokat ér, ettől nem dől össze a szovjet rendszer – a CIA hírszerzési- és propagandatevékenysége kevés a diktatúra bedöntéséhez 4.13. „Paktománia” / paktum-mánia – a Szovjetuniót és a szocialista tábort katonai paktumokkal és támaszpontok rendszerével veszik körül o Bagdadi paktum (55) – Nagy-Britannia a főszereplő, Irak, Irán, Törökország, Pakisztán o MENTO/Közel-keleti Szerződés Szervezete 55 – 59-ben CENTO-vá alakul o SEATO / Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete: 1954 o Madridi paktum: 1953 (kétoldalú szerződések, segélyegyezmények a spanyolokkal, a NATO-ba nem lehet azért felvenni a Franco diktatúra miatt, Spanyolország támaszpontokat ajánl föl az USA-nak) o Balkán-paktum: 1954 (Jugoszlávia, Törökország, Görögország – nem sokat ér, szomszédként Olaszország mindent megtesz ellene, közben Olaszország vívja harcát Jugoszláviával Trieszt miatt, nem tisztázódott, hogy hová tartozik) – a támaszpontok helyzete mai napig nem teljesen tiszta 20

©Lara

–


o 51-es támaszpont egyezményt nem rég hoztak nyilvánosságra megadják, hogy hol van, hány katona, de hogy kik vannak ott, mit tárolnak ott, a befogadó országnak fogalma sincs o általában a befogadó ország bírósága nem is ítélkezhet a katonák fölött o (egy amerikai pilóta Olaszországban vadászgéppel poénból átrepült egy sífelvonó alatt, meghaltak sokan, mivel elvágta a kötelet, nem álltak olasz bíróság elé, amerikai hadbíróság elé álltak, csupán megrovást kaptak)

4.14. Az NSZK bevonása a NATO-ba – két szálon fut o EVK szálon keresztül fegyverezzék föl (a franciák 54-ben leszavazzák) – NYEU lesz, bevonva az NSZK-t és Olaszországot o NATO keret – Egyenjogúsítás, végül is a NATO keretében fegyverezik föl, a NATO megerősödik az NSZK-val, Németország előrelép a szuverenitásával – 55. május 8-án az Atlanti Tanács ülésén a NATO tagja lesz – előtte megszűntnek nyilvánítják a megszállási statútumot – hozzálátnak a Bundeswehr megszervezéséhez – az NSZK jelentős részt vállal a nyugati terhekből – ezzel újabb kérdés rendeződik el, Németország újra katonai erővé válásával 4.15. A Varsói Szerződés létrehozása 1955. május 11-12. – a Szovjetunió először keményen tiltakozik, megtorló lépéseket tesz: a Szovjetunió felmondja a britekkel és a franciákkal a háború alatt kötött kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket (42, 44) – a másik lépés a Varsói Szerződés létrehozása – eddig csak bilaterális szerződések voltak a blokkban – nem volt a NATO-hoz hasonló integrált hadsereg – még csak le sem írták, hogy a magyar hadsereg hogyan működhet együtt a szovjettel, a szovjetnek alárendelve volt mindenki – sajátos szocialista integrált haderőt próbálnak létrehozni a VSZ-szel – alapító tag a Szovjetunión kívül Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia (NDK az alapításnál még nem, nem voltak meg a jogi lehetőségei) – később az NDK is tag lesz – 20 évre szól a szerződés o minden nemzetközi kérdésben konzultálnak o támadás esetén segítséget nyújtanak, közösen – a politikai rendszerekből következően nem világos, hogy ki hozza a legfontosabb politikai döntéseket – Magyarországról Hegedűs András volt ott – A szovjetek folyamatosan felajánlják, hogy megszűntetik a VSZ-t, ha a NATO is megszűnik – A szovjet hadsereg hatalmas, a többiek egész picik, a szovjetek jóval modernebbek – A Varsói Szerződésnek nem is volt katonai doktrínája, a szovjetek katonai doktrínája érvényesült – Uralkodó szerepe van a szovjeteknek – Jogilag is új helyzet teremtődik, a szovjet csapatok térségben történő állomásoztatására mennek rá – Az Osztrák államszerződés aláírásával és onnan a szovjet katonák kivonulásával megszűnik az indok, hogy Magyarországon is szovjet katonák legyenek, de a VSZ-el újra lesz indok 21

©Lara


4.16. Az osztrák államszerződés A genfi csúcsértekezlet – A négy volt szövetséges hatalom vezetői: Eisenhower, Bulganyin, – Eisenhower emlékirat: keveset ittak és sokat mosolyogtak – Német kérdés enyhítése – Javaslat: nyitott égbolt (Eisenhower javaslata, nézhessék egymást föntről, repcsikről, az oroszoknak ez nem jelentene sokat, nincsenek annyira profi gépeik, viszont van sok szárazföldi kémjük. Az amerikaiaknak ez nagyon fontos volt, az egészet nem vették komolyan) 4.17. A szovjet-német kapcsolatok – Adenauert meghívják Moszkvába, hogy tárgyaljanak a szovjet-német kapcsolatok rendezéséről (1955. szeptember 9-13.) – Kemény tárgyalások o A szovjet-német diplomáciai kapcsolatok felvétele, a Szovjetunió szuverén államnak ismeri el az NSZK-t és diplomáciai kapcsolatot létesít vele o Kereskedelemi, kulturális egyezmények o Nagy vita: engedjék haza a német hadifoglyokat (még 15 000 német hadifogoly van), hazaengedik őket, örömmel fogadják o Az NSZK nem ismeri még el véglegesnek a kialakult határokat, és az NDK-t o Kulturális program – A Szovjetunió rendezi a viszonyát az NDK-val (szeptember 20.), az NDK teljesen szuverén, fölszámolják a megszállás jegyében működő hivatalokat – Megszűnik a „megszálló csapatok főparancsnoka” tisztség – a négyhatalmi szerződés érvényben maradt 4.18. A szovjet külpolitika újrafogalmazása – az SzKP XX. pártkongresszusa, 1956. febr. 14-25. o a belpolitika szempontjából a legfontosabb – Sztálin személyi hibáira vezetik vissza a rendszer jellegzetességeit – Egyszemélyi vezetés helyett kollektív vezetés kell, személyi kultusz kritikája – Zárt ülés: sztálinizmus elvetése – A külpolitika tekintetében: marxista-leninista elmélet alapján fogalmazza meg a terveket – A háború bekövetkeztének alapgondolatát módosítják: eddig azt vallották, hogy a háború előbb-utóbb kirobban, most pedig már „a háború elkerülhető”, a szovjet külpolitika arra irányul, hogy ne történjen háború a kapitalizmus és a szocializmus között – A kapitalista és a szocialista rendszer hosszú távon is élhet békésen egymás mellett o a szovjet külpolitika erre törekszik – gazdasági, politikai, kulturális versenyben kell bebizonyítani a szocializmus fölényét – továbbra is a szocialista országok a legfontosabb szövetségesek – marad a proletár internacionalizmus, de figyelni kell a szocialista országok szuverenitására és egyenrangúságára – nem kell, hogy egyformák legyenek a szocialista országok és a Szovjetunió, lehetnek nemzeti különbségek, alapelvek egységessége kell csak – a szovjet vezetés felismeri, hogy erősödőben vannak az antikolonista mozgalmak, a szovjet külpolitika ezekre figyel – a továbbiakban ezeket a tételeket folytonosan ismétli a szovjet vezetés 22

©Lara

– – – – – –


feloszlatják a Kominformot 1956. április 17-én (1947-ben alakult) szovjet, jugoszláv kapcsolatok rendezése, Hruscsov előbb Belgrádba megy, majd Tito Moszkvába Sepilov lesz az új külügyminiszter (átmenetileg) Hruscsov Indiába látogat, kialakul a harmadik világgal egy együttműködés o Nasszerrel, Nehruval, Titóval Angliába is utazik A kis Sztálinokat elkezdik saját országaikban bírálni, az SZKP példájára

4.19. Az 1956. évi válságok A „varsói ősz” – Lengyelországban a társadalom rendkívül kaotikus állapotban volt a határok, kitelepítések, szovjetizálás, nácizmus miatt – Zavargások, hajógyárakban vegyes lázadások – Az ő „Sztálinuk” meghalt, kérdéses, hogy találnak-e egy új lengyel „Sztálint”, vagy találnak valakit, aki a XX. kongresszus szellemének megfelel – Az új vezető lesz Gomulka, a szovjet lengyel kapcsolatokat átrendezik, az új vezető lengyel elvtársak vállalják, hogy megmaradnak a szocializmus alapértékei, de a belpolitikában szabad kezet kapnak – A külpolitikában elvállalják, hogy nem vitatják a VSZ tagságát, a legfontosabb külpolitikai partnere a Szovjetunió – A lengyel kormányban lévő szovjet ügynököket hazaviszik a Szovjetunióba A magyar forradalom – Már 1956 nyarán lehetett látni, hogy valami készülődik – Október 23-án elkezdődik a budapesti felkelés – A Bem-szoborhoz azért mennek, hogy szolidarizáljanak a lengyelekkel – Ténylegesen fegyveres felkelésbe megy át, nem lehet úgy kezelni, mint Lengyelországban, itt szovjet katonai intervencióra van szükség – A XX. kongresszus által ígért dolgokat cáfolta a magyar forradalom leverése (cári módszerek) – A nyugati kommunisták jelentős része kiábrándul a kommunista pártból – Bebizonyította, hogy az amerikai felszabadítás (rab népek felszabadítása, Dulles által sokat hangsúlyozott) nem több mint szöveg – Az amerikai elnökválasztás utolsó heteiben vannak ekkor, jelentős szavazótábor az Amerikában élő lengyelek, lengyel eredetűek – Kérdéses, hogy mit tesz az USA, ha megint jönnek az oroszok, Dulles: az amerikaiaknak nincsenek eszközeik erre... – kijózanító kijelentés – Az 56-os forradalom leverése után Moszkva és a szovjet befolyású fővárosok viszonya változik, a szocialista országok bizonyos mozgásteret kapnak, nem direkt a szovjet beavatkozás – „legvidámabb barakk” A szuezi válság – egy időben a magyarral – egyértelművé válik, hogy a nyugati tömb sem egységes – FRA és GBR próbálja lebonyolítani a szuezi kalandot (kolonista érdekek), a két szuperhatalom pedig igyekszik ezt megakadályozni (BT határozat – vonuljanak ki) – a két új szuperhatalom (USA, Szovjetunió) a Közel-keleten az események alakítóivá válnak – a válságok, és ezek megoldása megerősítette Hruscsov helyzetét – lezárul a belső hatalmi harc, egyértelműen Hruscsov lesz a vezető 23

©Lara


V. Á Z S I A

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN.

A

KO N T I N E N S

D E KO L O N I Z Á C I Ó J A

5.1. A Japán fölötti győzelem A japán kapituláció – sikeresen kipróbálják az amerikaiak az atombombát – 45. augusztus 6.: Hiroshima, augusztus 9.: Nagaszaki – A Szovjetunió is belép a Japán elleni háborúba – Japán vezető körökben nincs mit tenni, Hirohito császár megszólal a rádióban, felszólítja a japán harcosokat, hogy tegyék le a fegyvert – Japán feltétel nélkül kapitulál szeptember 2-án, egy amerikai hadihajón írják alá, ezzel véget ér az ázsiai háború A szövetségesek tervei – Megszállják Japánt – Az USA játszotta a főszerepet, ezért ő határozza meg a sorsát – a japánok elleni háborúban azért jelentős súllyal vettek részt angolok, ausztrálok, kínaiak is – Japánt hosszú távon ki akarják iktatni, le kell fegyverezni – Főszerep: Douglas MacArthur – Alkotmány létrehozása – Kairói konferencia o A japánokat a meghódított területekről haza kell küldeni o A szovjetek kérik korábbi távol-keleti jogaik visszaállítását Japán amerikai megszállása (1945-1952) – A megszállás MacArthur irányításával nagyon kemény – Megtörtént a háborús bűnösök felelősségre vonása – Rendkívül súlyos a gazdasági helyzet – Külkapcsolatok megszakadnak, az amerikaiak irányítják (sok gondjuk van vele) – Kínában a kommunizmus győzelmével megváltozik Japán helyzete, napirendre kerül a japán békeszerződés létrehozása o 1951, San Francisco o a Japán ellen harcolt összes állam kapott meghívást o a szovjet delegáció nem ment el a békekonferenciára  a béke előkészítésébe nem vonták be o csehek, lengyelek szintén nem vettek részt o úgy kommentálták, hogy Amerika létrehozott egy különbékét o megtárgyalta a jóvátétel kérdését o szeptember 8-án írják alá o megszűnik a szövetséges ellenőrzés (amerikai), elhagyják a japán területeket, kivéve egy-két nagyobb bázist (Okinava) o Japántól elveszik az összes területet, amit a háború alatt meghódított o A Szovjetunió távolmaradása miatt a szovjet-japán területi kérdések tisztázatlanok maradtak o 1952. április 28-án lép életbe a szerződés o Japán nem tarthat jelentős hadsereget (ezt az új alkotmányuk kimondja) 5.2. Kína a világháború után – Roosevelt terve alapján ázsiai csendőr lehetett volna (grand design)

24

©Lara


A polgárháború és nemzetközi körülmények – Mandzsúria szovjet megszállás alatt (már ’31-ben elfoglalták a japánok, nyersanyagban gazdag, viszonylag fejlett terület, kb. egymillió japán katona állomásozott itt) – A Szovjetunió a japán javakat hadizsákmánynak tekinti (ennek a kínaiak nem örültek) – Két nagy erő o Kuomintang: Csang Kaj-sek o Kommunisták: Mao Ce-tung – Amerikai álom: együtt irányítják majd Kínát – Már a háború után ellentét – A szovjetek fegyvereket adnak a kommunistáknak – Az amerikaiak Csangéknak adják a többi fegyvert – A két szuperhatalom beáll egy-egy kínai csoportosulás mögé – A két kínai vezető egész Kína fölött szeretne uralkodni A kínai polgárháború (1946-1949) – Sok millió halott – Hatalmas hadseregek harcolnak – Csangék egyre inkább visszaszorulnak, erősödik a vörös hadsereg – A kommunisták a parasztságra támaszkodnak (90%), földreformot ígérnek – Csangék részben a konzervativizmus miatt, illetve a korrupció miatt (amerikai támogatások tűnnek el) ’49-re alulmaradnak A Kínai Népköztársaság kikiáltása (1949. okt. 1. Peking) – Ezzel lezárul a polgárháború – A kontinensen a kommunistáké a hatalom – Ekkor a kínaiak 400 millióan vannak (duplája a Szovjetuniónak, vagy az USA-nak) – Az egész térségre kiterjed a hidegháború A tajvani kérdés. A Kínai Népköztársaság külpolitikája – Csangék tekintették magukat Kína örökösének, tizenvalahány milliós sziget nyilvánítja magát Kínának, a 400 milliós kontinens puccsista – A Kínai Népköztársaságot nem ismerik el – A szocialista országok ismerik el Pekinget – Az államok többsége a csangista Kínát ismeri el – Mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy egy Kína létezik – Kína ENSZ-BT pozíciója úgy alakul, hogy a tajvani Kína lesz a BT tagja, vétójoggal, nem a kommunista Kína! – Az amerikai Kína-politikát ez a helyzet lemerevíti – A nagy Kínával nem alakul ki kapcsolat (úgy tekintik Maot, mint egy bábot, akit Moszkvából mozgatnak, pedig nem így volt, ez nem reális szemlélet) – Mao kezdettől fogva tiszteli Sztálint, de nem a szolgája – Berendezkednek szocialista módra, eleinte harmonikus a szovjet-kínai kapcsolat – A kínai vezetésnek is vannak rögeszméi, például hogy előbb-utóbb az amerikaiak támadni fognak Tibet kérdése – A polgárháború idején, a 20. század első felében Kína rendkívül széttagolt (hadurak, stb.) – Tibetnek sajátos helyzete volt (más vallás, más kultúra) – A háború után eleve kérdés volt, hogy mi legyen Tibettel 25

©Lara


A Csang-Mao harc közben egyik felet sem ismerik el a tibetiek 1949. november 4.: kinyilvánítják a függetlenségüket o ezt Pekingből nem nézik jó szemmel – 1950 októberében katonai intervenciót hajtanak végre – Tibet felszabadítása – 1951. május 23.– egyezmény o Tibet kénytelen elfogadni, hogy Kína része o Bizonyos autonómiával rendelkezik o A területet annektálják gyakorlatilag, kínaiasodnak o a dalai láma az ENSZ-hez fordult, de igazi segítséget nem tudott nyújtani – Tibet kérdése mai napig bizonytalan – Negatív oldal o Nem a legjobb berendezkedés ez a társadalom o Minden elsőszülött fiú megy lámának o „erőteljes rabszolgatartó berendezkedés” o a kultúrát a lakosság izzadja ki Kínában végre modernizáció kezdődik, Mao-féle modernizáció – –

5.3. A koreai háború: szeminárium 5.4. Délkelet-Ázsia dekolonizációja – a háború alatt a térség nagy részét a japánok elfoglalták – a japánok úgy jelentek meg, hogy ők az ottani népek barátai, fölszabadítják őket az európai kolonializmus alól (ázsiai testvérnép) – egyik következmény o a japánokat szimpátiával fogadja a lakosság o egy-két év ottlét után kiderül, hogy nem igazán testvérek o lelepleződik a japán militarizmus igazi arca o a japánok felsőbbrendűnek tekintették magukat o a háború második felére japán ellenszenv alakul ki – a háború végén, mivel európaiak a gyarmatosítók, nem tudnak olyan erővel visszatérni, mint amivel korábban jelen voltak – Indonéziában bonyolultabb a helyzet, rengeteg szigetről van szó – A szigeteken a széttagoltság miatt más-más a helyzet – Az indonéz anti-kolonialista vezetők arról gondolkodnak, hogy egységes nemzetet kellene teremteni, ne jöjjenek vissza a hollandok, tudjuk mi magunkat kormányozni – Ahmed Sukarno, a japánok kiszorulásával kikiáltja a független Indonéz Köztársaságot – Hollandia képtelen ezt az országot visszaszerezni, felajánlják a tárgyalást (megkérik az angolokat néhány intervencióra, ők ezt meg is teszik, meg nem is) – Mindenki keres magának baráti szigeteket, szeparatista mozgalmak – Az amerikaiak is beszállnak a küzdelembe, keresnek szövetségest, eleinte Sukarnot kommunistának nézik – A kínaiak is mozgásba jönnek, a térségben mindenütt vannak kínaiak, a kereskedelem révén szétszóródnak, bizonyos szektorok az ő kezükben vannak (lám lám, már itt is nyomulnak nálunk) – A hollandok végül ’49-re, a hágai tárgyalásokon tudomásul veszik, hogy ez az ország függetlenné válik, el is hagyják – Létrejön az Indonéz Köztársaság (Pápua Új-Guinea csak ’75-ben) – Szimpatizál a kommunistákkal, de nem köt szerződéseket, barátkozik az amerikaiakkal is 26

©Lara

–


Az indonézek 200 millióan vannak és muszlimok (többen vannak, mint az arabok), nem iszlámista hanem inkább modernizáló berendezkedés

5.5. Indokína – a franciák gyarmatosították – 3 nagyobb államalakulat: o Vietnam (legtermékenyebb) o Laosz o Kambodzsa o ebből a háromból lett francia Indokína o japán megszállás, helyén hagyott francia közigazgatással Kambodzsa – a franciák trónra ültetik Sziamuk királyt – etnikailag és vallásilag vegyes – japán kapituláció után Sziamuk kikiáltja Kambodzsa függetlenségét – világháború után Francia Unió → nagyobb önállóság a gyarmatoknak – állandó veszély a vietnami agresszió (ebből a szempontból hasznos a francia jelenlét) – 1953-tól független és semleges állam Laosz – fejletlenebb, kisebb – ugyanúgy francia gyarmat, japán megszállás, Francia Unió – 1954-től a genfi egyezmény alapján független Vietnam – a II. világháború után kb. 20 millió lakosa van – népes, fejlett ország akkoriban (ma kb. 100 millió lakosa van) – 2000 km hosszú ország, nagy különbségek – 3 országrész: Tonkin, Annam, Kokinkína – jelentős fegyveres ellenállás a japánokkal és a visszatérő franciákkal szemben – 1945 végére északon kínai, délen francia és brit megszállás alá kerül – 17. szélességi fok a választóvonal, vallási megosztottságot is jelent: észak kommunista és buddhista, délen a franciák alatt katolikusak – Bao Dai: vietnami császár, a franciák embere, délen van hatalma – Ho Si Minh-nek pedig északon Első indokínai háború – 1946-1954 – nagyobbrészt Vietnam területén zajlik – Viet Minh  francia idegenlégió – a nemzetközi hidegháborús hangulatban felértékelődik a jelentősége (dominóelv) – a franciáknak rengeteg pénzébe kerül, de egyre többet átvállal az USA – genfi tárgyalások: kettéosztott Vietnam 1954-től – 3 független állam jön létre – 1954: hidegháborús olvadás (Sztálin halála), elképzelhetetlennek tartják az egyesülése 5.6. India és Pakisztán – óriási lakosság – brit korona legszebb gyémántja 27

©Lara

– –

– – –

–

– – – –


a britek klasszikus gyarmatként őriznék meg 2 nagy szervezet: INC + Muszlim Liga keveredett lakosság – nincs vallási elkülönülés területi alapon domíniumi státusért, majd a teljes függetlenségért küzdenek a II. világháború után a Munkáspárt megadná a függetlenséget Indiának 1947, Mountbatten-terv o 2 domínium lenne, India és Pakisztán o kb. 600 helyi fejedelemség van, a maharadzsa döntené el, hogy Indiához vagy Pakisztánhoz tartoznának-e o 1947-48: kvázi vallásháború Indiában, a britek minél gyorsabban távoznának o 1947. aug. 17: független India és Pakisztán létrejötte 1948-ban távoznak a britek megölik Gandhit területi problémák: Kasmír külpolitika: o Dzsavaharlar Nehru miniszterelnök o „pozitív semlegesség” o tömbön kívüli (ez a fogalom akkor még nem létezett!) o a dekolonizációs folyamatban hangadó szerep (méreténél fogva; szavának súlya van) o Pakisztánnal való viszony a kezdetektől fogva feszült, Pakisztán a nyugati tömb szilárd bástyája Ázsiában o Kínával sem egyszerű a viszony  Pancasila: 1954-es India-Kína jószomszédsági szerződés  1) területi integritás és szuverenitás tiszteletben tartása  2) kölcsönös meg nem támadás  3) belügyekbe be nem avatkozás  4) kölcsönösség (segítség)  5) békés egymás mellett élés  az egyezményt Csou En-laj és Nehru kötik

5.7. A Commonwealth átszervezése – 1947: Nemzetközösség – maximum 50 tag körül van – egyre lazább kötődések – nyelvi, pénzügyi, kulturális összekötő kapocs 5.8. A Közép-Kelet a II. világháború után Az iráni válság – Perzsa Birodalom utóda – NEM arabok! – Pahlavi-dinasztia vezetői a nemzeti öntudatra ébredésnek a két világháború között – Reza Pahlavi sah (1921-1941) o nem jó politikus, a náci Németország felé kacsintgat o kemálista reformokat vezet be o geostratégiai fontosság, olaj o az angolok és az oroszok megfosztják a tróntól, megszállják Iránt (északon az oroszok, délen az angolok) o fiát, Mohammad Reza Pahlavit teszik meg uralkodónak (még szinte gyerek) – világháború után: formálisan független, de megszállt állam 28

©Lara –

– – – – – –

– Irak – – –

– –


kurdokra támaszkodnak a megszállók (Irak, Irán, Törökország, Szíria) kurd nacionalizmus felhasználása azeriek 3 iráni „megyében” (több azeri él Iránban, mint Azerbajdzsánban), az oroszok erre támaszkodnak, hadd egyesüljenek ezek a tartományok vegyes lakosság, épphogy csak a fele iráni (perzsa) 1946: oroszok kivonulnak az angolok is, csak visszajönnek 1947-48: amerikaiak is megjelennek (CIA), kurd és azeri szeparatista mozgalmak leverése, oroszok kiűzése 1953-tól Pahlavi sah tényleges uralkodó (nyugatbarát politika, nyugatbarát katonai szövetségek) már 1927-től független a két világháború alatt (1941-től) brit megszállás németbarát kormány lecserélése, de a király megmarad (szilárd nyugatbarát politika) 1947-ben kivonulnak a brit csapatok belső háború: o monarchia ellen o pártrendszer kezd kialakulni o a hadsereg antimonarchista erőként jelenik meg o puccs → az ötvenes évektől arabbarát, baloldali Nasszer felé kacsintgató kormány

Arábiai-fsz. – olaj + stratégiai jelentőség – britek protektorátust hoztak létre a parti államokban – középen: Szaúd-Arábia független királyság – nagyon szegény térség, nagyon kicsi lakosság – a kőolajat csak az 1930-as években fedezik fel, a II. világháború után kezdődik meg a kitermelése – 1932: Szaúdi-család egyesíti a területet, azóta is ők vannak hatalmon – 9 arab sejkség brit protektorátus alatt, az 1960-as évek végére lesznek függetlenek – 1971: Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emirátusok – Kuvait o 1961-től független, Irak azonban ezt nem ismeri el o a terület egy vilajet volt o Irak + Kuvait egy nagyobb egységnek számított, a török közigazgatás alatt összetartoztak o a világ leggazdagabb kőolaj-, és földgáztartalékai – Jemen o nagyon szegény o Áden: Vörös-tenger és Indiai-óceán közötti kijáratokat ellenőrizni 5.9. A Közel-Kelet dekolonizációja Levante – francia mandátum vége – Szíria és Libanon a törökök alatt egy egység – Libanon függetlenségét nem ismerik el – „Nagy-Szíria” – a franciák visszajönnek a világháború után, DE 1946-ban függetlenséget nyernek el 29

©Lara


5.10. Az Arab Államok Ligája – pánarab nemzetközi szervezet – nagyon laza (hangzatos nyilatkozatok) – néha vannak közös akcióik

VI. A VÁLSÁGOK IDŐSZAKA 1957-1962 6.1. Nukleáris versengés –

– – – –

– –

– –

–

atom-, és rakétafegyverkezés a két szuperhatalom között Eisenhower 41 államban nyert (elnökhelyettese Nixon) ügyvéd volt 1959-ig Dulles marad a külügyminiszter (a demokrata Stevenson a másik elnökjelölt) Hruscsov pozíciója 1957 végére megszilárdul o előtte nyáron a Politikai Irodában javasolja a többség, hogy váltsák le o Zsukov, a hadsereg vezetője összegyűjti a KB tagjait, ahol Hruscsov győzedelmeskedik o külpolitika: Andrej Gromiko irányítja, aki nagyon jó politikus o tud angolul, beviszik a KÜM-be dolgozni o Washingtonban első tanácsos, majd 34 évesen ott lesz nagykövet o 1943-tól ő is ott van Teheránban, Jaltán o 1952-53: londoni nagykövet, utána külügyminiszter-helyettes o 1957-85: külügyminiszter dinamikus, offenzív szovjet külpolitika kezdete (ehhez hozzájárulnak a rakétafegyverkezés sikerei: 1957, első IBM: átszakad az óceánpajzs!) első Szputnyik 1957. október 4-én USA-ban pánik 1958, Hruscsov: „mi úgy gyártjuk a rakétákat, mint a húsgyárakban a szalámi rudakat” atombomba-gyártás: o 1949: első orosz kísérleti atombomba, az USA-nak ekkorra már kb. 200 db van hadrendbe állítva o 1952: első amerikai kísérleti hidrogénbomba (1 évre rá az oroszok is) o hidrogénbomba robbantásához először atombombát kell robbantani o egyre nagyobb teljesítményűeket gyártanak o olcsó megoldásként a felszínen robbantanak o 1957: versenyfutás csúcspontja o a hatvanas évekre nem fejlesztenek még nagyobb bombákat, akkora atomarzenálja van a két szuperhatalomnak, mellyel az egész Földet el lehetne pusztítani o így a hagyományos hadsereg létszámát elkezdik csökkenteni

6.2. Versengés a szállítóeszközök terén – 2 fő eszköz: repülőgépek és rakéták – repülőgépek terén az USA eleve előnnyel rendelkezett, már a II. világháború előtt nagy repülőflottája volt – 2 típusú repülő: o vadászgépek: kicsik és rövid hatósugarúak, nem alkalmasak atombomba szállítására

30

©Lara

–

– – – – – – – –

–

– – –

–

–

–


o bombázó gépek: hatótávolság a gond, nehéz ilyet építeni, előnye hogy viszonylag pontosan célt lehet vele érni, a B-52 a legnagyobb típus a Szovjetuniónak nincsenek bombázói többféle típust is fejlesztettek, de leálltak: a rakétatechnika sokkal ígéretesebb az akkori bombázók 8-10 óra alatt tudták csak célba juttatni a bombát, a probléma az, hogy ezalatt le tudják lőni hagyományos rakéták: 100 km alatti hatósugarú tüzérségi rakéták, a verseny nem ezen a téren van rövid hatósugarú rakéták: 1000 km vagy rövidebb o 80-90-es évektől ez az 500 km-nél rövidebbet jelenti közepes: 1000-5000 km általában interkontinentális: 5000 felett, de inkább 8-10 ezer o hadászati, stratégiai fegyverek a közepesek már hadászati rakétáknak számítanak hadászati: amik nem egy csata szempontjából fontosak, hanem az egész háború menete szempontjából, atomfegyverek hordozására alkalmas, stratégiai fegyvereknek is hívjuk, mert egész háborúkat lehet velük megnyerni szovjet alaptípus: R-7 rakéta: a Szputnyik-1 hordozórakétája volt, 34 méter magas, az első szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta, hatótávolsága 8800 km, találati pontossága 5000 m az amerikai alaptípus az Atlas-rakéta, 27 m magas, 158 tonna, sebessége 28 168 km/óra, hatótávolsága 10 000 km állandó helyről induló rakéták: „silóból” indul nem állandó helyről indul (ez a későbbi korszakra jellemző): szárazföldről vagy tengerről o szárazföldi: nagy trélerekkel, kvázi mozgó kilövőállásokkal juttatják el a kilövési helyére o tengeri:  indulhat rakétahordozó cirkálóról, ami 4-6 darabot visz, állandóan cirkál a tengereken  indulhat repülőgép-anyahajóról, ez sokkal többet tud elvinni  indulhat tengeralattjáróról, ami 8-10 közepes hatósugarút tud elvinni, ma már ezek a hajók mind atommeghajtásúak, 2-3 hónapig is a tenger alatt tudnak maradni, kilövéshez sem jönnek fel rakétatöltet: egy vagy több is lehet belőle a rakétán! o ma már akár 12 töltet is lehet a rakéta fejében („fürtös fejű rakéta”) o ebből van, ami csak vaktöltet 60-as évek eleje: amikor már mindkét félnek rengeteg atombombája és célba juttató eszköze van, előáll egy atompatthelyzet, mindkettő meg tudja semmisíteni kölcsönösen a másikat o ilyenkor felmerül, hogy ennek nincs értelme o meg fog jelenni az enyhülés o az USA szerint a Szovjetunió van fölényben, Kennedy fő érve volt a ’60-as kampányban, hogy Eisenhower elaludt, lemaradtak a fejlesztésben o valójában az USA volt előnyben, hiába lőtt fel előttük a Szovjetunió Szputnyikot, kutyát és embert is, mert például a Holdra már az USA jutott el először o megszűnik az USA területi sérthetetlensége, hiszen a rakéták már át tudják hidalni az óceánt felmerül a politikusok és a közvélemény felől is, hogy tárgyalni kellene

31

©Lara


o az embereket az aggasztotta, hogy évente rengeteg atombombát felrobbantottak kísérleti jelleggel 6.3. Hruscsov amerikai útja, 1959 – a berlini válság 1958-1961-ig tart – még nem egy hivatalos amerikai meghívásra utazott, csak, mint egy ENSZtagország vezetője, elutazott New York-ba – beszédeket mond a békés egymás mellett élésről, nemzeti felszabadító mozgalmakról – ő volt az első szovjet vezető, aki elment az USA-ba – egyáltalán nem úgy nézett ki, mint ahogyan akkoriban a szovjet vezetőket lefestették az amerikaiak, megnyerő volt, tetszett az amerikaiaknak! – először magánszervezetek hívják meg, elmegy Hollywoodba is, vidéki farmokra („nagyon közvetlen volt, ott ütögette a hátát a Johnnynak”) – végül Eisenhowerrel is találkozik – folyton benne volt a tévében – nő az önbizalma – az út nagy siker a számára – kialakul a törekvés egyfajta ehhez hasonló csúcstalálkozó-szisztéma bevezetésére, akár több nagyhatalom részvételével is, meg is állapodnak a színhelyében is 6.4. A párizsi csúcskonferencia kudarca (1960) – a megelőző napokban a Szovjetunióban, Szverlovszk városa mellett lelőtték a U2 kémrepülőgépet – 17-20 km magasság felett tudtak repülni, tehát hagyományos tüzérségi eszközökkel nem lehet fellőni odáig, max. vadászgépekkel, de az orosz gépek nem tudnak ilyen magasra menni – a U2-k tehát folyton repülgetnek a Szovjetunió felett az 50-es évek elejétől – feladatuk végigfényképezni a területet – 10 év alatt 100 körül lőttek le az oroszok, vagy leestek – pilótáik speciálisan képzettek voltak, nem volt szabad fogságba esniük (volt méregkapszulájuk is) – jelen esetben a pilóta élve került az oroszok kezébe, és ezt az oroszok nem mondták meg, csak annyit hogy lelőttek egy gépet o az USA tagadta ezt, erre a Szovjetunió elővette a roncsokat, aztán bevallják, hogy van emberük is! o ez azért baj, mert Eisenhower is azt ködösítette, hogy nincs is ilyen emberük o erre az oroszok előhúzzák a pilótát → ország-világ előtt kiderül, hogy az USA kémrepülést folytatott, ráadásul hazudott az elnök – a csúcson Hruscsov fenyegetőzik, hogy az elnök kérjen bocsánatot, addig nem kezdik el a tárgyalásokat – az oroszoknak megnő az önbizalma, hogy le tudták lőni a U2-kat – az USA abbahagyja a kémrepüléseket a Szovjetunió fölött o közben persze már vannak mesterséges holdak, amik ugyanerre a szerepre jók… 6.5. Kínai-szovjet elhidegülés és feszültségek (1959-1962) – az 50-es évek első felében barátiak a kapcsolatok – ahogy Sztálin halála után a Szovjetunióban elkezdődik a belső küzdelem, főleg a XX. kongresszus kapcsán, megromlanak a kapcsolatok – Maonak ugyanolyan személyi kultusza volt Kínában, mint Sztálinnak a Szovjetunióban, de ugye ott sztálintalanítanak éppen 32

©Lara

– –

– – –

–

–

–

–

– – –

– –


Mao ereje teljében van, ő nem akar önmérsékletet gyakorolni, folytatni akarja teljhatalmát Kínában elkezdik a „virágozzék száz szál virág”-mozgalmat, lényege hogy lehet bírálni Maot és a kormányt! o egy év múlva leállítják ezt, és begyűjtik azokat az embereket, akik kritizálták…. Mao nem tartja nagy embernek Hruscsovot főleg az amerikai út után morognak, hogy ez még az amerikai imperialistákkal is képes lepaktálni 1959: a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója, Hruscsov elköveti azt a hibát, hogy kvázi egyenesen az USA-ból utazik oda o jéghideg légkör veszi körül o Kína a berlini kérdésben sokkal keményebb fellépést javasol 1958: „három vörös zászló”-kampány Kínában, a száz szál virág után: o az egyik zászló a szocialista építés o másik a nagy ugrás: a szocializmusban nem lassan és fokozatosan kell haladni, hanem egy nagy ugrással meg lehet valósítani a kommunizmusba való eljutást  Hruscsov ’56 után kiszemelt versenytársakat, pl. 5 év múlva utol kell érni Angliát, 10 év múlva az USA-t  cél: rövid idő alatt bevezetni a kommunizmust, és óriási teljesítményt produkálni o harmadik a népi kommunák  a kínaiak fokozni akarták a teljesítményt, a szovjetek figyelmeztetését pedig – miszerint ez a végletekig nem fokozható – hátráltatásnak tartották  a kínai paraszt az udvarán is népi kohókat állított fel, maga olvasztgatta a vasat, erre kimutatták hogy országos szinten 15szörösére emelkedett a kohók teljesítménye – csak hát ez olyan is volt, persze… már ’59-ben látszik, hogy a nagy ugrás csak egy nagy csőd o éhínség o ekkor menekül el a dalai láma Indiába kínai atomprogram: katonai együttműködés volt a Szovjetunió és Kína között, ami magába foglalta a nukleáris technológia területén való kooperációt is o az együttműködés persze nem más, mint hogy a szovjetek segítenek, és ez nem annyira tetszett nekik o a kínai vezetés sürgeti őket, hogy adják át az atomtechnológiát, mert ők is atomnagyhatalom akarnak lenni, de Hruscsov nem enged a szovjetek szimbolikusan kiviszik a bebalzsamozott Sztálint Lenin mellől a mauzóleumból, berakják a Kreml falába ekkoriban változtatják meg a Sztálinról elnevezett városok nevét o Sztálingrád → Volgográd ’62-re már határincidensekig jut a szovjet-kínai viszony o 7000 km ez a határ, és sok helyen bizonytalanul is van kijelölve a Szovjetunió megerősíti a határ melletti helyőrségeit, a kínaiak ezt majdnem határsértésnek veszik stb. → lőnek egymásra ’62: kínai-indiai háború ugyancsak egy kijelöletlen határ miatt nyilvánvaló lesz, hogy szakadás a kommunista mozgalomban Kína és a Szovjetunió között

33

©Lara


6.6. A gyarmati rendszer felszámolása Afrikában (1956-1975) – vita folyik arról, hogy az európaiak gyarmatokhoz való viszonya történelmileg hogyan értékelhető – ma is gyakran nevezik magukat azért szegénynek az afrikaiak, mert az európaiak ott rontották a levegőt – a klasszikus európai kolonialista felfogás szerint mi oda boldogságot, békét és civilizációt vittünk – az antikolonialista felfogás szerint jól kibabráltunk velük, kizsákmányoltuk stb. – mi magyarok viszonylag nem sokat gyarmatosítottunk, úgyhogy nem kell lelkifurdalásunknak lennie… – a dekolonizáció még a portugál gyarmatokon is megtörtént a 70-es években – azért az túlzás, hogy minden bajért az európai gyarmatosítás okolható – se a Szovjetunió, se az USA nem volt kolonialista – Ázsia dekolonizációja megtörténik az 50-es évekre, Afrikában csak később – francia gyarmatok a Földközi-tenger partján vannak (Algéria, Marokkó), és a szaharai részen – a nagyobb része angol gyarmat, Egyiptomtól Dél-Afrikáig – portugál gyarmatok: Angola, Mozambik, Zöld-foki szigetek – olaszok: Szomália, Líbia (a II. világháborúban el is vesztik őket) – egy ország marad független: Etiópia (bár ’35-ben rövid időre megszállják az olaszok) – a belgáké Kongó – Észak-Afrikában, tehát a franciáknál kezdődik a dekolonizáció, legkésőbbre a portugál gyarmatok maradnak – etnikailag és nyelvileg rendkívül szórt terület! – a nemzetté válás folyamata nem tud elindulni – ez az egész folyamat persze a hidegháború alatt zajlik o kérdés: melyik szuperhatalomhoz csatlakoznak?

VII. A TÖRÉKENY DÉTENTE IDŐSZAKA (1962-1969) 7.1. Nemzetközi környezet – viszonylag nyugalmas időszak (Európában… Vietnamban nem…) – enyhülés – a Kelet és Nyugat közti feszültség csökkentése a két szuperhatalom fő politikai irányvonala, és a nemzetközi status quo elfogadása – előfeltételek: o katonai téren lényegi egyensúly alakult ki o mindkét hatalom felismerte, hogy érdeke nem kerülni olyan konfliktusba, ahol ténylegesen összecsapjanak o érdekük, hogy ne növekedjen azok száma, akik atomfegyverrel bírnak o a közvélemény is megmozdul az enyhülés irányába o a fegyverkezés rendkívül sokba került! – az USA-nak a vietnami háború is késztetés az enyhülés fel o hatalmas terheket jelentett, és megbontotta a belső kohéziót is o jobb legalább annyival könnyíteni magukon, hogy az oroszokkal való szembenállást csökkentsék o a feltartóztatási politika egyik variánsa az enyhülés – voltak kritikusai az enyhülési politikának a saját országokon belül is – a kommunista pártokban meglévő ortodox irányzatokban jelentkezik főleg a kritika - persze nem nyíltan a Szovjetunióban… 34

©Lara


Félnek, hogy a kapitalista országokkal szembeni enyhébb bánásmód megbontja a belső egységet az USA-ban a neokonzervatívok nem akarták feladni a kommunistákkal való ideológiai harcot, tárgyalni sem akarnak, árulásként értelmezik az enyhülés az amerikai-szovjet kapcsolatokban a legfontosabb, ekkoriban többször van csúcstalálkozó bilaterális intézményeket, főleg bizottságokat hoznak létre a vitás kérdések megbeszélésére – ekkoriban 150-nél több megállapodást írnak alá törékeny détente: 1962-1969, kiteljesedett détente: 1969-1975 a versengés puhább területekre tevődik át (gazdaság, kultúra stb.) a fő színtér sem Európa már, hanem a harmadik világ o

– – – – – –

7.2. Kennedy és Johnson elnöksége, a vietnami válság és a háború – Kennedy tehetséges, Johnson nem – Kennedy progresszívnek számít, Johnson pedig a konzervatív államok szavazatait hozza – Johnsonnak nem volt külpolitikai felkészültsége, elnöksége elején Kennedy csapata segítette 7.3. A Szovjetunió Hruscsov utolsó éveiben és a Brezsnyev-éra elején – a külpolitikában Hruscsov sikeresnek látszik, a belpolitikában viszont bajok kezdődnek – az emberek szimpatizáltak vele, mert lakásépítés indult be (panelházak), nőtt az életszínvonal is, de ’62-től megtorpan – nőnek a hiánycikkek, befuccsol a mezőgazdaságban a szűzföld-program (gabonatermelés fellendítését célozta) – nőni kezd az infláció, elégedetlenség mutatkozik a hadseregben (pozícióikat féltik), a pártapparátus is nyugtalan és elégedetlen a hruscsovi átszervezés miatt o bevezette, hogy a párttisztségek nem egy életre szólnak – a sztálintalanítás hívei meg attól aggódnak hogy Hruscsov személyi kultuszt akar majd kialakítani – bár nem volt ilyen alkat… – szemére vetik, hogy a rakétaválság kapcsán gyönge volt – puccsal leváltják ’64 októberében, de nem ölik meg, hanem elküldik nyugdíjba o jól elzárják, kommunista barátaival sem találkozhatott o Kádár küld neki egy láda almát – kidobják… („mármint nem Kádárt”) – Brezsnyev műszaki főiskolát végzett kohómérnökként – ’38-tól hivatásos pártmunkás – politikai tiszt volt egy kisebb egység élén – 1946-50: Ukrajnában egy nagyobb terület párttitkára – 1950-53: Moldáviában első titkár – 1954-56: Kazahsztánban másod- majd első titkár – 1957 júniusában kerül be a Politikai Irodába – 1960-64: ő az államfő (Hruscsov mellett ez alig ért valamit) – „azt látják, hogy nem egy észkombájn” – haláláig hatalmon tudott maradni! – tehetséges, mert roggyantan is még tartja a hatalmat – gondolt reformokra is, bár csak finoman – ’67-től kezd beállni a rezsim egy konzervatívabb mederben (nem folytatják a desztalinizálást) o kalandorságnak nevezik Hruscsov újításait – beáll a „pangás” időszaka /by Gorbacsov/ – akik az újítások pártján állnak, kezelésre küldik vagy száműzik Moszkvából 35

©Lara

– –


neosztálinista hatalom alakul ki külpolitikában azonban folytatja az enyhülés politikáját (bár ebben főleg Gromikonak van szerepe)

7.4. Nagyhatalmi megállapodások az enyhülés jegyében – fordulópont a második kubai válság körüli feszültség – cél hogy ezek a kiélezett válságok ne menjenek át atomösszecsapásba – atomkísérletek számát is csökkenteni kell – egy „véletlen atomháború” kitörését megakadályozandó, tárgyalásokat folytatnak o miért véletlen? a radar nem biztos hogy meg tud különböztetni egy madárrajt egy bombázótól, egy orosz tengeralattjárót egy amerikaitól, stb. – forródrót-megállapodás (1963) o létrehoznak egy közvetlen összeköttetést a Fehér Ház és a Kreml között o ehhez akkoriban elég gyérek voltak a technikai feltételek o Washington-London-Koppenhága-Stockholm-Helsinki-Moszkva vonal volt… és telefonálni nem lehetett rajta, csak telexezni o később modernizálják: lehet rajra telefonálni o 1971-ben áttérnek a műholdon keresztül való forródrótra o a 70-es évek végére már több forródrót van, több amerikai és szovjet helyszín között, utána más kormányok is beszállnak – részleges atomcsend-szerződés (1963) o 1963. augusztus 5. o október 10-én lép hatályba o a légkörben, a világűrben és a tengerekben nem lehet atomkísérleteket folytatni o tehát a föld alatt lehet o felszólítják a világ országait, hogy csatlakozzanak, Franciaország és Kína már ki is jelenti, hogy ők ugyan nem csatlakoznak o a franciák azért ’74-től már betartják, Kína pedig ’80-tól – atomfegyvermentes-övezetek o Antarktisz-egyezmény (1959) o Gomulka-terv (1964) o békés világűr – szerződés (1967) o Tlatelolco-szerződés (1967) o a tengerfenék atommentesítéséről szóló szerződés (1971) – az atomfegyverek elterjedését akadályozó szerződések o atomsorompó-szerződés (1968)  Londonban, Moszkvában, Washingtonban írták alá először  az első évben 59 állam csatlakozik, akik nem rendelkeznek atomfegyverekkel  Franciaország és Kína 1992-ben csatlakozik  USA, UK, Szovjetunió: van atomja, FRA, CHN: fejlesztik  olyan államok nem lépnek be, akik szintén atomhatalmak akarnak lenni: Pakisztán, India, Izrael, Kuba  az nem baj, ha atomerőműveket építenek, csak ez ne vegyen katonai irányt…  a szerződés részállamai hozzá kell járuljanak a létesítményeikben az ellenőrzéshez  azok az országok, akik beléptek, de később atomfegyvert akarnak, azok kilépnek

36

©Lara


ma vannak deklarált atomhatalmak, akik nem titkolják, hogy atomjuk van, és ezt a nemzetközi közösség elfogadja: ma hét vagy nyolc van  vannak nem deklaráltak: vagy nyilvánvaló, hogy van atomfegyverük, vagy nem is tagadják, ilyen pl. Izrael vagy Észak-Korea  összességében ez a szerződés nem működik jól bizalom- és biztonságerősítő intézkedések o katonai természetűek (információcsere a vezérkarok között, alakuljon ki párbeszéd, megszüntetik a B-52-es bombázók állandó készenlétét – 68-ig ilyen gépek atombombával a csomagtartójukban folyton cirkuláltak a Vasfüggöny előtt!) 

–

7.5. Franciaország változó külpolitikája, illetve a Gaulle-izmus (1958-1968) – FRA egyre nagyobb szerepet játszik az EK-ban és a világpolitikában is – szétesik a gyarmatbirodalom – de Gaulle hatalomra jutásával arra gondolt, hogy elavult a gyarmati rendszer, ezért abba kellene hagyni, de valamilyen közösségben megtartani a gyarmati népeket – Tunézia, Algéria, Marokkó dekolonizációja: o főleg Algéria nagyon fontos  milliónál is nagyobb számú francia jelenlét  falun, birtokokon élnek az emberek, a franciák a legjobb földeket foglalták el  a francia közgondolkodásban nincs benne, hogy a nagyobb régióknak autonómiája legyen  az algériai ellenállási mozgalom sem egységes, de a pánarabizmus, és a nasszerizmus jegyében gondolkodtak: franciáktól való teljes megszabadulás vágya, erős szerepet akartak játszani a térségben  kiterjedt fegyveres ellenállás alakul ki a franciákkal szemben 1954-től  bár a franciák között is van, aki de Gaulle-t árulónak tartja, az algériaiak között meg olyanok, akik a franciák pártján vannak, szóval bonyolult a helyzet o Tunéziáé megy a legkönnyebben (1956. március 20.) o Marokkó: 1956, de előfordul fegyveres harc, ellenállás a franciákkal szemben, és az ellenálláson belül is van modernista és konzervatív irányzat  V. Mohamed volt a király  erősek a törzsi megosztottságok  szegény, kevésbé európaizált mint Tunézia  konzervatívabb rezsim is jön létre  lassú a gazdasági növekedés – 1960-62: a fekete-afrikai gyarmatok dekolonizációja – a felszabadulás után gyakorlatilag nincs helyi értelmiség, mert a helyiek alig járhatnak francia egyetemre, nem lehetnek tisztek a franciák. seregben stb.

VIII. A DÉTENTE – AZ ENYHÜLÉS IDŐSZAKA (1969-1975) 8.1. Amerikai-szovjet egyezmények – Nixon: 1969-1974 o nagy nemzetközi tapasztalatra tesz szert elnökségre kerülése előtt o intelligens, rafinált o médiával fasírtban van 

37

©Lara

–


o az enyhülési politika prioritás számára o cél: a vietnami háború befejezése, nyitás Kína és a Szovjetunió felé kisebb egyezmények: o forró drót modernizálása o nyílt tengeri ütközetek elkerülése, stb.

8.2. SALT-tárgyalások (stratégiai fegyverkorlátozás) – ICBM (interkontinentális rakéták) – ABM (rakétaelhárító rendszerek) kifejlesztése – az első ABM-et a Szovjetunió építette ki Moszkva védelmére – hamar belátja mindkét szuperhatalom, hogy ez nem egy működőképes rendszer (kb. 1000-1000 ICBM van mindkét oldalon) – 1969. november 19-től tárgyalások (Helsinki és Bécs) – 2 alapelem: o a másik fél egyenlőségének elfogadása o kölcsönös biztonság – 1972. május 26-án Nixon Moszkvába látogat – aláírják a SALT I.-et o ABM-szerződés  nem építenek ki nemzeti védelmet, kivéve 2-2-t:  a Szovjetunió egyet Moszkva köré, egyet a hadászati rakétakilövője köré  az USA kettőt a hadászati rakétakilövő központ köré  Washington köré NEM! o 5 évre szóló ún. ideiglenes egyezmény  lényege: verseny vége, status quo fenntartása  nem építenek új szárazföldi kilövőállásokat, és a régieket sem fejlesztik  korlátozzák a támadórakéták modernizációját  Szovjetunió: 1618 ICBM, USA: 1054 ICBM (az egyezmény ezen a szinten befagyasztja a számukat)  Szovjetunió: 62, USA: 44 atom-tengeralattjáró (ez is befagyasztásra kerül)  stratégiai bombázórepülők: USA: 455, Szovjetunió: 140  a világűrből fogják ellenőrizni a SALT I. betartását  rádiólokátor rendszer korlátozása (2 db 300 km sugarú, és nem érhetnek egymáshoz)  a tengeren, a kozmoszban és a világűrben nem építhető ki rakétarendszer – megállapodás a tárgyalások folytatásáról – Ezen kívül Nixon Moszkvában aláírja a békés egymás mellett élésről szóló 12 pontos szerződést (gazdasági, kulturális, tudományos szerződések) o pl. rák elleni küzdelem, űrkutatás, gabonavásárlási egyezmény o az USA vámpolitikája a legnagyobb kedvezmény elvén alapul, a gabonavásárlási egyezmény elfogadását összekapcsolják a szovjet kivándorlási politika megváltoztatásával o korlátozottan, de megengedik a zsidó oroszok (orosz zsidók?) kivándorlását 8.3. MBFR-tárgyalások – kölcsönös és kiegyensúlyozott haderő-csökkentési tárgyalások – cél: közép-európai haderők csökkentése: itt van a NATO és a VSZ is – nagyon fontosak, de nincs látható eredményük – Brezsnyev 1973. június 18-25 között az USA-ba látogat, megállapodások: 38

©Lara


o kölcsönösen lemondanak arról, hogy egymást nukleáris fegyverekkel megtámadják o atomfegyvereket nem használnak harmadik ország ellen o folytatják a SALT-tárgyalásokat –

1974: Nixon újra ellátogat a Szovjetunióba o ABM-szerződés módosítása: csak egy ilyen védőkörzet lesz (egy vagyonba kerül, és az USA gazdasága épp bajban van…) o átfogó megállapodás az ideiglenes helyett o atomkísérletek további korlátozása

8.4. Ford (1974-77) – alelnökből lesz elnök – image: becsületes, tisztességes, ügyvéd, haderő, kongresszusi tag, sportoló – művelt, de nem igazi entellektüel – Kissingert megtartja külügyminiszternek (ez megnyugtatja az oroszokat és a világot) – CIA + FBI átszervezése (az FBI nyakig benne volt a Watergate-ben) – 1974, vlagyivosztoki csúcstalálkozó o max. 2400 ICBM lehet mindkét oldalon o ebből 1320 lehet többtöltetű (fürtös fejű) o paritás elvének elfogadása – cirkálórakéták megjelenése (manőverezésre képesek) – rövidebb hatósugarúak, de nagyon nehéz ellenük védekezni – új típusú orosz vadászbombázók 8.5. Carter (1977-81) – demokrata párti, Vietnam miatt a republikánusok hitelüket vesztették – mélyen vallásos – hajlamos a fekete-fehér világnézetre – baptista család, tengerészeti akadémia – birtok igazgatása, majd georgiai kormányzó – őszinte, megbízható image, erre szükség is volt, hiszen megrendült a bizalom az elnöki pozícióban 8.6. 1979, Bécs: SALT II. – darabra, típusra, és atomtöltetre pontosan meghatározza a stratégiai hadászati fegyverek számát – a ratifikálást az USA az afganisztáni beavatkozás miatt halogatja, ennek ellenére mindkét fél betartja 8.7. Az Ostpolitik – NSZK, 1969: a szociáldemokrata Willy Brandt lesz a kancellár Három nagy szerződéscsoport: 1) SZU-keleti blokk – Walter Scheel a nyugatnémet külügyminiszter o 1970, német-szovjet szerződés, Moszkva  status quo fenntartása  erőszak alkalmazásáról való lemondás  belügyekbe való be nem avatkozás  határok sérthetetlensége 39

©Lara


nincs területi követelés az NSZK-ban ez nagy vitát kelt, de hatására tovább javulnak a szovjet-német kapcsolatok o 1970, német-lengyel szerződés, Varsó (tradicionális ellenségeskedés)  Odera-Neisse határ ünnepélyes tudomásul vétele  nincs területi követelés  genfi (vagy „fenti”?) elvek  a háború után kitelepültek és a szétszakadt családok problémájának megoldása  Lengyelország lemond jóvátételi követeléseiről Németországgal szemben  diplomáciai kapcsolatok létesülnek: Hallstein-doktrína vége! o 1973, német-csehszlovák szerződés  genfi (vagy „fenti”?) elvek  diplomáciai kapcsolatok felvétele  közlekedési, műszaki, tudományos, kulturális kooperáció  jegyzőkönyv a csehszlovák vagyonjogi és kártérítési követelésekről (kitelepült németek) o 1973, német-magyar egyezmény, Budapest  (addig nem kötünk, amíg nincs egyezmény Varsóval és Prágával)  diplomáciai egységfront, persze a románok kapásból kilépnek belőle 2) NDK-val való kapcsolatok – vezetőik soha nem találkoztak, a legelsőre az Ostpolitik keretein belül kerül sor Erfurtban – NDK elismerése (Bonn addig egy szovjet megszállt területnek tekinti) – családegyesítések o 1972 december 21, Alapszerződés  határok sérthetetlensége  a berlini kormány szuverenitása kiterjed a keletnémet területekre is  de nincs minden probléma megoldva, pl. a nyugati fél szerint az egységes német nemzet két államban él, kelet szerint meg két német nemzet van…  állampolgárság kérdése: a keletiek nem nyugatnémet állampolgárok  kompromisszumos megoldás a diplomáciai képviseletben: állandó képviselők delegálása a másik országba (nem nagykövetek), harmadik országban pedig az NSZK képviselői képviselik Németországot  utazás könnyítése a két állam között  az ENSZ-ben két államként szerepelnek majd  viharos, hosszadalmas ratifikáció 3) Berlinre vonatkozó szerződések – kimondja, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak – Ostpolitik mérlege: az NSZK nemzetközi mozgásterének növelése  

8.8. EBEÉ (európai biztonsági és együttműködési értekezlet) Előzmények: – Megosztottságot áthidaló megoldást kellene találni, összeurópai konferenciát kellene összehívni. Kelet részéről főleg (mosolydiplomácia eszközei) Összeurópai biztonsági értekezlet megtartását kérték. II világháborút nem zárták le egy nagy békekonferenciával. – 69-től elkezdődött a szervezése egy ilyen konferenciának. A Helsinkibe vezet út előkészítése 72 novemberétől számítható – Megkezdődtek a működési elveiről való tanácskozások. 40

©Lara

– –

– – –

–


73-ra készült el egy napirend, tematika, hogy miről folyjon a konferencia. 73-ban nyílt meg, 33 európai ország vett részt (akkor ennyi volt Európában) plusz 2 amerikai állam (USA, Kanada) Megjelentek a külügyminiszterek is, majd elkezdtek dolgozni a szakemberek. Átmentek Genfbe, ott tárgyaltak, 75 tavaszáig Záró szakasz: 75. augusztus 1-jén írták alá. konferencia a szokásos iszapbirkózás

Az okmány: – viszonylag terjedelmesebb, akkor 400 oldal volt, de kb. 20 sor egy oldalon. Normálisan 80 oldal lenne. hat nyelven készült – az egészet kosarakba lehet rendezni. a semleges országok javasolták ezt a kifejezést – az első kosár a legfontosabb. o a biztonságpolitikai és katonai aspektusok és bizalomerősítő lépéseket. o legfontosabb elem az európai államok egymás közötti kapcsolatának alapelveit felsoroló szakasz 1. szuverén egyenlőség (európai államok szuverén egyenlősége, szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása, területre stb.-re való tekintet nélkül) 2. erőszaktól és erőszakkal való fenyegetéstől való tartózkodás. 3. határok sérthetetlensége 4. az európai államok területi épségének megőrzése 5. a viták békés rendezése 6. az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve 7. emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása • beleértve a gondolat, lelkiismeret, vallás és meggyőzés szabadságát 8. a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga 9. az államok közötti együttműködésre törekvés 10.a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése o Ezek az alapelvek, együttes kezelésükről állapodtak meg. Nem válogattak belőle, ezeket együttesen kell kezelni. o voltak róla viták, hogy mennyire lehet ráállítani az együttműködést. o nemzetközi jog alapelveit képezik, máig hivatkoznak rájuk, kiállták az idő próbáját. – Második kosár: Gazdasági, technológiai és környezetvédelmi együttműködés – Harmadik: humanitárius és egyéb területeken való együttműködést szabályozza o emberi jogok és kapcsolatok kérdésköre o kulturális és oktatási együttműködés o regionális elemek is vannak benne o részletes emberi jogok, rendkívül fontos hivatkozási alap a következő években – Elhatározta utókonferenciák tartását Utókonferenciák: – megnézik, hogy hogyan történik a végrehajtás és milyen új feladatok vannak. – Belgrádi értekezlet (77-78) – Madridi értekezlet (80-83) – Bécsi értekezlet (86-89) – Sokkal kevésbé sikeresek, elsőnél még kb. egyetértés, madridi a kis hidegháború korára esik, sovány eredmény. – bécsi nem olyan termékeny – egyéb kérdésekről (Kulturális, katonai) is tartottak konferenciákat 41

©Lara

–


Végén a párizsi charta, ami az EBEÉ rendszert átszervezi EBESZ-szé, de ez már nem hidegháborús téma.

Értékelés: – megosztottság. akik tervezték-szervezték nem látták előre, hogy összedől a kettéosztott Európa, úgy tervezték, hogy így marad – európai diplomácia protokolláris csúcspontja, finnek megtettek mindent hogy ragyogóan sikerüljön. építettek egy külön palotát, a Finnlandia-palotát. 8.9. A nemzetközi pénzügyi és nyersanyag válság – Integráción sokat beszéltünk róla – Ez a válság új korszakot is jelent a világgazdaságban – KGST-ben először úgy értékelték, hogy hozzájuk nem fog begyűrűzni, legfeljebb a szele érinti meg őket. – Természetesen a válság nem állt meg a vasfüggönynél, hatásai érzékelhetőek voltak a KGST országokban is. – innentől kezdve kezdenek megjelenni az alapvető gazdasági bajok a Szovjetunióban és a KGST országokban, ami majd az összeomláshoz vezet – szocialista országok gazdasági növekedése rendkívül lelassul, volt pedig ami 8-10%os növekedést mutatott. – 70-es évek elején már csak 4%, majd következő öt évben már csak 1,4. – Világkereskedelemben való részesedése 12%-ról 7,8 %-ra (70-es évek) majd 4-2,5%ra csökkent – szerepe egyre kisebb. – ipari forradalom szinte kihagyta kelet-európát, technológiai fejlődés veszteség. – legnagyobb probléma hogy a szovjet katonai ipar még tartja a lépést a 70s években de a katonai szektorban elért technológiai eredmények nem mennek át a polgári életbe. elszakad a katonai viszonylag fejlett hadiipar a polgári élettől. Nagy szakadás. 8.10. A kínai kártya – Szeminárium és Kissinger 8.11. Latin-amerikai kihívások és Washington válasza – kubai válságnál hagytuk el – Kennedy elnök hirdette meg a szövetség a haladásért programot elsősorban a latinamerikai országok számára – USA LA-hoz való viszonyát akarta megváltoztatni. Monroe elv. Úgy kezelik LA-t mintha az USA hátsó udvara lenni. – monokulturális gazdálkodások alakultak ki, gazdasági függésben voltak az USAtól. – Korrupt vezetőket támogatott, diktatúrákat. – Hogy ezt nem lehet folytatni, azt a kubai forradalom bizonyította – ezért hirdeti meg ezt a programot – respektálta a latin-amerikai országok szuverenitását – legalábbis nem ezzel a módszerrel, amit eddig csináltak – ezt a módszert akarták elhagyni – a latin-amerikai szociális gondokon egy segélyprogrammal akarta segíteni – hatalmas, szegény tömegek és nagyon kevés, nagyon gazdag elit. – beindítson valami modernizációt – ne a leg reakciósabb és hülye diktátorokat kellene hatalomra juttatni.

42

©Lara

– – – – – –

– – – – –


hanem a demokratikus politikai erőket kellene támogatni, és akkor nem lesznek ezek a szociális és politikai robbanások. kulturális elem nagyon fontos, iskolákat is segít pl. Kennedy-adminisztráció neki is vág ennek a programnak, néhány helyen részsikerek. voltak kormányok, akik nekiláttak részben vallási újjászületés is van. LA katolikus kontinens. (VI. Pál) heterogén kép kezdett kialakulni, amikor túl balra mentek, akkor mégis csak beletenyereltek. (Kennedy halála után) Chile a legjobb példa. Ő a leginkább európai ország, nem szoktak diktatúrák lenni. 73-ban egy balközép pártkoalíció győzött. Allende elnök Ez végképp nem tetszett a konzervatívoknak és az amerikaiaknak. Kommunista fordulattól féltek. Megakadályozására Pinochet vezetésével puccsot hajtanak végre. Chile történetében diktatórikus korszak kezdődik (asszem tavaly halt meg ez a szerencsétlen – HJ) undorító diktatúra. fontos szerepet játszott a CIA és Kissinger is

IX. AZ ENYHÜLÉS MEGTORPANÁSA (1975-1979) – –

enyhülésnek azért vannak jelei itt is, de megtorpanás mégis. SALT 2-t 79-ben írták alá például. nem Európában torpan meg elsősorban

9.1. A szovjet expanziós törekvések – gazdasági lassulás ellenére ezek a törekvések felerősödtek elsősorban az Európán kívüli világban – szovjet fegyverkezésben beértek azok az erőfeszítések, hogy egy világméretű szovjet haderőt építsenek ki. – olyan eszközök, melyek azt mutatják hogy a szovjetek az egész világon képesek támadásra. Nagy mozgástér – Szovjet katonai stratégia áthelyezi figyelmét a harmadik világra, elsősorban a hadiflotta megerősödése miatt a fő szállítási útvonalak megszerzése, ellenőrzés alá vonása meg jelenléte szempontjából. – kőolajszállítás a 70-es évek közepétől megnövekedett olajárak miatt fontos. kialakulnak a nagy energiaszállító járatok melyek a Perzsa-öbölből Európába és Amerikába viszik az olajat. ezeket akarják ellenőrizni. 9.2. Afrika: – Szovjetunió mozgásterét növeli, hogy Afrika is kezd ébredezni. Eltelt 10-15 év a nemzeti függetlenség korszakában. Kiderül, hogy ez egy nagy illúzió. Etnikai gondok, kezdenek megfogalmazódni politikai pártok, szociális gondok. – ebben az időszakban a dél-Afrika körüli küzdelem egész Afrikát átfogja (Apartheidrezsim) – portugál gyarmatok felszabadulása – Angolai függetlenségi háború (1961-75) angolai polgárháború (1975-2002) o viszonylag fejlett portugál gyarmat, ásványkincsek o Luanda ugyanolyan volt szinte, mint Lisszabon! Ugyanolyan házak, villák, nagyon jó ott élni egy portugál ültetvényesnek. o Portugálul beszéltek ott, és volt egy átfogó vallás is, a katolikus. o Szegfűs forradalom után Portugália elengedi ezeket a gyarmatokat

43

©Lara

–

–


o elég nagy (de Luanda környékére koncentrálódó) NTLA Augustino Neto nevű forradalmár.  olyan erők melyek a szocializmus felé tekintettek.  személyesen találkozott Che Guevara-val.  Szovjet-kubai közös támogatással (helyiek Kubára néznek, mint modellre) o Másik csapat: FNLA – Angola felszabadításának nemzeti frontja. vegyesebb csapat. külföldi támogatás heterogén. Izrael, Kína és az USA.  Kína és USA eleinte különböző, Izrael meg fegyvereket árul. Roberto Holden a vezető. Igazi afrikai vezető, azt nézi mennyi pénze lesz neki, hadseregre támaszkodik, lenézi a honfitársait, erőszakos.  legyőzött diktátorok a haverjai o UNITA: etnikai szervezet  törzsi alapú szerveződés ez  ekkor kezdtek megjelenni, ma ezek a legerősebbek  antikommunista. Kínai maoisták támogatták, majd USA. o Ez a három nagy szervezet végül egymás ellen fordul. A kormányzatot adja az első, de nem terjed ki mindenhová a hatalma, itt ez erősebb, ott meg az. o Elkezdődik a polgárháború. o egyre nagyobb támogatás Kubából, fegyverszállítások, pénz o két blokk közötti küzdelem helyi szintű küzdelme Mozambik függetlenné válása és a polgárháború: o másik parton van o két fő erő van o polgárháború alacsonyabb intenzitással, kubai Baloldali fordulat Etiópiában o Etiópia nem volt gyarmat o Olaszok próbálták meghódítani, de túl nagy volt ehhez, meg túl kellemetlen ország o Nagy része fennsík, 2000 méter magas, se eső, se növény. Út sehol csak harcos törzsek. o 1896-ban különböző csaták, etióp törzsek győznek (királyság lettek kb.) o Sába királynő legenda o nem iszlámvallású volt, hanem keresztény. korai kereszténység egy válfaja terjedt el. o Hailé Szelasszié lett az uralkodó. Felvette az Etiópia Királya címet. (összes királyok királya) o Európai műveltsége volt, angol egyetemre járt, nagyon intelligens. 20-as évek második felében az olasz fasizmus megpróbálkozik a meghódítással. o Modern villámháborút képzelt el a duce az etiópok ellen. o Száműzik Hailét. o Elkezdődik a II. világháború, alatta már alig tudják tartani magukat. Világháború után elvesztik gyarmataikat. o Etiópia újra független, visszatér az uralkodó. o Afrikai függetlenség kp-ja lesz. Felhőkarcolók, ENSZ hivatalok. o Valamelyest modernizáció is történik az országban o Hailé öregszik. Kihat az ország életére. Modern ország látszatát egyre kevésbé lehet tartani, elkezdenek éhen halni az emberek. o Útilaput köznek a talpára. o Katonai tiszti csoport élén Hailé Mariam Mengisztu kerül az ország élére. 44

©Lara


o fordulat a külpolitikában. Amerikai befolyást szovjet és kubai befolyás váltja. felkérik az amerikaiakat, hogy távozzanak, Szovjetunióval kölcsönös segítségnyújtási szerződés 76-ban o Szovjetunió segélyeket ad, katonákat (kubaiak) meg fegyvereket o elkezdődnek a problémák, szomszédokhoz való viszony. két tartománya eleve bizonytalan. Eritrea, Szomália. Mindkettőjükkel konfliktusba keverednek. o Eritrea elvileg az egyik tartománya Etiópiának, de az olaszok már korábban gyarmatosították, és jobb ott az élet. Azok a törzsek külön országot akarnak. Etióp-eritreai háború kezdődik. o Szomália: szintén olasz gyarmat volt. Sziat Barré nevű diktátor. o többsége muszlim a lakosságnak. csak a földrajzi fekvése miatt érdekes. fő közlekedési útvonalak miatt kiéleződik a helyzet. Amikor Etiópia Amerika felé néz, akkor Szomália Moszkva felé, amikor E Szovjetunió felé, akkor Washington felé. o Van egy helyi érdeke, az Ogaden tartomány. Hogy ez Szomáliáé vagy Etiópiáé azt nagyon nehéz eldönteni. Az ott élő törzseknél nincsen olyan, hogy határ. o Sziat Barré úgy látta, hogy ezt meg lehetne szerezni, kezdődik egy szomáliaietióp háború 77-ben. o 70-es évek végén több afrikai országban szovjet-barát kormányok alakulnak. Úgy néz ki egy ideig, hogy a szovjet expanzió működik. 9.3. Indokína a vietnami háborút követően – 75-ben miután az amerikaiak elmennek, Saigon is kapitulál. – 76-ban megtörtént az egyesítés, Vietnami Szocialista Köztársaság néven. – Nagy ország (2000 km-nél hosszabb). jelentős lakossággal. – Amerika-barátok elmenekültek vagy átnevelődtek. Bevezették az ún. szocialista gazdasági rendet is. – Egyesített Vietnam szovjet befolyás alatt, USA ellenszenvvel viszonyult hozz – USA Szovjetuniónak alárendelt államként kezelte – Gazdasági gondjai mellett az egyik legnagyobb probléma a szomszédok. Laosz és Kambodzsa. Utóbbi a bonyolultabb. – K-ban a vörös khmerek kerülnek hatalomra, megdöntik az addigi Amerika-barát rezsimet. 75-ös puccs után elvégzik az egyik legnagyobb népirtást a világon. Akkor kb. 7,5 millió ember, 4 év alatt a negyedét kiirtják. Minimum másfél milliót. – Polpotnak hívták, már meghalt. Akkor ő derék embernek számít. Forradalmár. Igazából nacionalista vezető, történelmi Khmer birodalmat akarta helyreállítani (Vietnammal és Thaifölddel együtt) – Alapvetően Kína támogatását élvezték. 78-tól kezdtek beszivárogni Vietnamba is. Kína és USA a háta mögött. Vietnam legfontosabb élelmiszerrégiójára vetettek szemet – Brutális, ritka módon durva rezsim, akit támogat Carter és Peking. – 79-ben egy hónap alatt egy villámháborúval a vietnami hadsereg a Polpot rezsimet megdönti, átveszi a hatalmat. – Lesz egy vietnami bábkormány, akik viszont igyekszik kiiktatni ezt a vörös agyrémet, de ez nem megy könnyen. Vietnamiakkal szemben ellenállás indul meg (Amerika és Kína támogatja megint) – Kína nem nézhette tétlenül P. megbuktatását. Válaszként megtámadja Vietnamot. – Kína egy katonai intervenciót hajt végre É-Vietnam ellen. Vietnamiak megállítják ezt az akciót is (III. indokínai háborúnak nevezik, de ez túlzás) – Ezzel kialakul a szovjetbarát Vietnam, ami befolyást gyakorol Kambodzsában és rossz a viszonya Kínával illetve az USA-val is. 45

©Lara


9.4. Az iráni iszlám forradalom – az USA legfontosabb szövetségese volt a térségben – „fehér forradalom” (sah), modernizáció – Irán a legstabilabb a térségben – csador betiltása, oktatás reformja, nők egyenlősége, földreform – a hetvenes évekre ennek már vannak eredményei – kőolajra épülő gazdaság, a bevételeket azonban elviszi a fegyverkezés – politikai rendőrség egyre erősödő szerepe – diktatúra → a sah ellenfelei emigrációba kényszerülnek (közülük a vallásos erők a legerősebbek – Khomeini) – Iránban főleg síiták vannak (harcosabb, keményebb irányzat) – 1979. február 1: megrendül a rendszer (a sah rákos beteg, már nem tartja kézben a dolgokat) – tömegtüntetések, 3 napon belül a forradalom megdönti a sah rendszerét – Khomeini hazatér, és egy vitathatatlan vezetőként jelenik meg – belpolitikája: iszlámhoz való visszatérés, iszlamizálás – külpolitika: sem a Kelet, sem a Nyugat – az ő szemében az USA a sátán (főleg mert a sah rendszerének egyik fő támogatója volt), a kis sátán Izrael – a Szovjetunió sem szimpatikus számára (kommunizmus, istenetelenség) – iszlám forradalom exportja → ne csak Iránra vonatkozzon, hanem az egész mohamedán világra – az USA számára egy csapás ez az iszlamista forradalom (a legfontosabb szövetségesük esik ki), az USA megállítja az olajimportot, zárolják az iráni javakat – iszlám gárdisták megszállják Teheránban az amerikai követséget, foglyul ejtik a diplomatákat, az USA helikopterekkel odamegy akciózni, erre lezuhannak… („pancser módon próbálkoztak” /HJ/) 9.5. Camp David-i keretegyezmények és az egyiptomi-izraeli békeszerződés – jól jött az amerikaiaknak 9.6. A szovjet intervenció Afganisztánban – Afganisztán ütközőállam volt a 19. században a britek és az oroszok között – a britek délről, az oroszok Közép-Ázsia felől jönnek, kialakul, hogy egyik sem tekinti saját területének → így lesz ütközőállam – földrajzi kincsekben szegény, mostoha természeti viszonyok, etnikailag szétosztott lakosság, harcias lakosság → eddig még senki sem tudta ellenőrzése alá vonni – afgán nép nincs, legnagyobb etnikum a pastuk (30%) – ezek többsége azonban Pakisztánban él, és nem Afganisztánban – a többi 70%: üzbégek, perzsák, stb. – nyelvileg is megosztott: 3-4 nyelv uralkodik – foglalkozás: nomád pásztorok és földművelők (nem ugyanaz az érdekük, sokszor konfrontálódnak) – ősi szervezeti forma, helyi közösségek, hadurak – komoly központi kormányzat ritkán alakul ki (azért, mert valaki megszerzi Kabult, még nem biztos hogy az egész országot ellenőrzi) – 90% fölött van az analfebétizmus, kulturálisan nulla – II. vh. után független állam, ENSZ-alapító tag (protokollárisan egy normális, független állam) – el nem kötelezett politikát visz, de elsősorban szovjet támogatást kap (nem sokat!) – az uralkodó Zahir sah (30-as évektől) – alkotmány, parlament, demokrácia: nincs 46

©Lara

– – – – – – – – –

– – – – – –


kialakul egy csoport, aki szerint modernizálni kell: Daud kán ’73-ban megbuktatja Zahirt, megszünteti a monarchista berendezkedét, kikiáltják a köztársaságot, melynek ő lesz az elnöke ’78-ig alakul egy-két pártocska is, egy kis kommunista erő is, semleges a külpolitika továbbra is ’78 tavaszán Mohamed Taraki megbuktatja Daudot puccsal, ő a kommunista erőkre támaszkodik (1400 fő maximum, és ők is tagoltak) elkezdi a saját elvtársai elleni harcot kemény reformot akar kezdeni! már szeptemberben megbuktatják, Amin lesz az új főnök teljes káosz a belpolitikában ’79-ben győz az iszlám forradalom Iránban, közben Pakisztánban a szovjet vezetésben egy nagy belső vita alakul ki, hogy beavatkozzanak Afganisztánba, vagy sem o fenyegetett egy iszlamista rezsim létrejötte o fenyegetett az, hogy kínai támogatásra tesznek szert o és az is, hogy Pakisztánon keresztül az USA fog majd beavatkozni hallgatólagos megállapodás Brezsnyev és Carter között: az afganisztáni ügyekbe egyik sem avatkozik be ’79 decemberére megváltozik a szovjet vezetés álláspontja: dec 27-én bevonulnak Afganisztánba, saját befolyásuk alá akarják vonni Afganisztánt, gyorsan elfoglalják Kabulig, odaültetik Babrak Karmalt, ő lesz a vezető ez a megszállás soha nem terjedt ki az ország egész területére, arra képtelenek voltak az USA hozzákezd azon erők támogatásához, amelyek megszerveződnek az orosz intervencióval szemben mudzsáhid – iszlamista erők a kommunista oroszokkal szemben (lsd. Rostoványi: Az iszlám világ és a Nyugat) az oroszok Vietnamja lesz ez a háború

9.7. Nicaragua: a sandinista fordulat – 1979 tavasza – a sandinók a helyi forradalmárok (az USA szerint rablók…) – baloldali fordulat, gondot okoz az USA-nak, hogy ezt hogyan tartsa kordában

X. A „KIS HIDEGHÁBORÚ” IDŐSZAKA (1979-1985) – – – –

a hidegháború megerősödése, újabb hulláma a szovjet intervencióval kezdődik a szakasz, és Gorbacsov hatalomra jutása zárja le a tárgyalások háttérbe szorulnak, felerősödnek az ideologikus, propagandisztikus megközelítések az ellenfél irányába ebben az időszakban ugyanakkor a SZU már hanyatló időszakban van

10.1. Az amerikai külpolitika új hidegháborús fordulata – a szovjet intervencióra válaszul 1980. jan. 1-jén az USA felfüggeszti a SALT II.szerződés ratifikációját – január 4-én gabonaembargót vezetnek be a SZU ellen – január 23-án megfogalmazzák a Carter-doktrínát o beszéd, melynek lényege, hogy a Perzsa-öböl térsége nagyon fontos terület az USA (és a világ) számára, mert innen jön az olaj o a SZU az afganisztáni bevonulással 600 km-re jutott ettől a térségtől 47

©Lara


az USA akár katonai erővel is szembefordul a Szovjetunió esetleges ilyen irányú törekvéseivel az USA bejelenti a moszkvai olimpia bojkottját (62 ország csatlakozik) 1980, elnökválasztás: a republikánus Reagan győz, programja: o az amerikaiaknak hinniük kell az USA kivételességében... o tartós gazdasági növekedést, és katonai fejlesztést kell indítani o neokonzervatív irányvonal o meg akarja állítani és visszafordítani a vietnami vereség után kialakult hangulatot… színész volt, a politikában is ügyesen csinálja politika látványosítása (média egyre nagyobb szerepe, ugrásszerűen), tematizálja a mindennapi beszédet, tárgyalásokon is jól érvényesíti képességeit jó vezető volt, nem dolgozott sokat, hanem pihent a birtokán vagy Camp Davidben, a gépezetet ugyanakkor kézben tartotta megválasztásakor 69 évével az USA legidősebb elnöke volt a gazdaságpolitika nagyon hatékony volt, annak ellenére hogy Reagan látványosan unta a közgazdasági vitákat, és a részletekhez valószínűleg nem is értett néha mondott egy-egy baromságot, utólag elemzők kiderítették, hogy esetleg szándékosan tette, ilyenkor 4-5 napig erről ír a média (ma Putyin és Berlusconi is szokott ilyet) kb. állandó stábbal dolgozik két elnöksége alatt, csak a nemzetbiztonsági tanácsadókat cserélgeti gyakran, az utolsó Colin Powell, aki külügyminiszter ifj. Bush kormányában végig id. Bush az alelnöke, ’89-ben ő követi az USA-nak az egész világon támogatnia kell a kommunistaellenes, kapitalista elveket valló rendszereket, az sem baj, ha ezek diktatúrák, mert minden bizonnyal nyitottak a demokrácia felé o

– –

– – – – – – –

– –

10.2. A Reagan-doktrína – nem egy beszéd, hanem egy külpolitikai vonal – az USA az egész világon a demokratikus berendezkedés terjesztője, támogatája kell legyen – össze kell kapcsolni a SZU feltartóztatásával 10.3. A szovjet-amerikai kapcsolatok – Reagan az első periódusában nem is találkozik a szovjet vezetőkkel – ebben az időszakban a „jó és rossz közdelme” van, az oroszok a gonoszok stb. – az oroszok azzal fenyegetnek, hogy ők meg a los angelesi olimpiára nem mennek el ’84-ben – felújítják a COCOM-listát, ezen azok a tárgyak vannak, amiket tilos a SZU-ba vagy Kelet-Európába szállítani (ezen a számítógép is rajta volt, szóval nem csoda hogy nehezen terjedt el mifelénk) – elmérgesednek a kapcsolatok (a nyugat-európai-szovjet kapcsolatok ennyire azért nem mérgesednek el) – katonai kiadások növelése, évi 10%-kal növekszik Reagan első ciklusában – új nemzetbiztonsági koncepció: NSDD 75 (National Security Decision Directive 75) o SZU feltartóztatása o politikai pluralizmus irányába mutató változások elősegítése a SZU-ban o ha az USA fölénybe kerül, és a SZU-ban kedvező változások indulnak el, akkor vissza lehet térni a változásokhoz – két elévülhetetlen érdem a külpolitikában Kissinger szerint: o rakétatelepítés, amely kész helyzet elé állította az oroszokat 48

©Lara

–


o SDI-program az USA a világ számos pontján indult támadásba a kommunizmus ellen o Angolában a baloldal-ellenes mozgalmak támogatásával o Anfganisztánban a mudzsáhidok támogatásával o új támaszpontok építésével, pl. Diego García szigetén, szerepét tekintve Pearl Harbor-hoz hasonló o gyorshadtestet állítanak fel, elvileg gyorsan bevethető a világ bármely pontján o hatalmas hadgyakorlatok o űrpajzs kezdeti kiépítése az SDI-programon belül o Grenada szigetének elfoglalása, ahol a kubaiak „betonoznak”/HJ/ vagyis rakétasilókra bazíroznak

10.4. Nyugat-Európa szembefordulása a szovjet „finnlandizálási” tervekkel. A NATO ún. kettős határozata – ’77-78-tól az oroszok kezdték a régi rakétákat újakra cserélni – régiek: SS 4, SS 5 – újak: SS 20 (NATO-kód szerint) – ezek közepes hatótávolságúak, Amerikát nem érik el, de Nyugat-Európát és a Közel-Kelet egy részét is! – a SALT-szerződés ezekre nem vonatkozott, mert az ugye csak a nagy hatótávolságúakat érintette – elkezdődik a rövid hatósugarú rakéták (cirkálórakéták) telepítése, ez sem szerepel a SALT-ban – a szovjet vezetés lebecsülte Carter idején az amerikaiak és a nyugat-európaiak elszántságát, szerintük az USA még nem heverte ki Vietnamot, Ny-Európa meg már elpuhult, tehát kicsit úgy lehetne őket kezelni, mint annak idején Finnországot (nem folytat a szovjet érdekeket sértő külpolitikát, lehetne akár semleges is) – a Ny-Európaiak úgy döntenek, ezt nem akarják, hanem elfogadják a „kettős határozatot” 1979. dec. 11-12.-én o a ny-európai NATO-országok befogadnának amerikai modern közepes hatósugarú rakétákat és cirkálórakétákat a keleti szovjet telepítések ellensúlyozására, ha ’83-ig az oroszok nem viszik el onnan a rakétáikat o elsősorban azonban tárgyalni kell, de ha ez eredménytelen, akkor befogadják a rakétákat 10.5. eurorakéták – amerikaiak: Pershingek telepítése – nagyon feszült keleti-nyugati viszony – lengyel belpolitika válsága o ennek Jaszizelski diktatúrája vet véget – Meghal Brezsnyev, őt 1982-ben Andropov követi. Majd 1984-ben Csernyenko, mindketten meghalnak. – Jön Gorbacsov 1985-ben – Reagan megkezdi 1983 novemberétől a rakétatelepítést Ny-Európában, ezáltal egyensúlyi állapot alakul ki, mert ez ellensúlyozza a korábbi szovjet rakétatelepítést 10.6. A csillagháborús program – 1983. március 49

©Lara

– – – – – – – –


A támadórakétákat ellenrakéta helyett a légkör felső részébe telepített lézeres fegyverrel hatástalanítják USA előnyt szerez a fegyverkezési versenyben USA európai szövetségesei nem lelkesednek az SDI-ért. ez az űrpajzs csak az USAt védené Szovjetunión mutatkoznak a hanyatlás egyértelmű jelei Brezsnyev még nem tudta Adropov már sejtette Csernyenkonak fogalma sem volt róla Gorbacsov meg szembenézett vele

10.7. Ázsia a kis hidegháború idején – kínai-amerikai kapcsolatok rendezése – USA: „Egy Kína-elv” – elismerik a népköztársaságot – 1979-től újból diplomáciai kapcsolatok, Tajvannal már csak nem hivatalos kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat ápol – bizonyos védelmi fegyvereket azonban szállítanak neki – Teng Hsziao-ping o előtérbe kerül a gazdaság o rendkívüli ütemben kívánják fejleszteni – 7-8 %-os növekedést terveznek. o cél: Kína bekapcsolódjon a világgazdaságba o 78-től 10% körül jár az évi növekedés o 30 éve már o politikában továbbra is a nagyon erős párt és állami irányítás  1. szocialista út megőrzése  2. nép demokratikus diktatúrája  3. Kínai Kommunista Párt vezető szerepe  4. marxizmus-leninizmus-maoizmus – Kína összes II. világháborús problémájának lezárása megtörténik a japán béke és barátsági szerződéssel – kereskedelmi egyezmények – elítéli a Szovjetunió afganisztáni beavatkozását – kínai-szovjet kapcsolatok továbbra is feszültek – Kínán kívül élő kínaiakkal való viszony rendezése o Hongkong (brit fennhatóság alatt 1984-ig) o 1 ország, 2 rendszer – Hongkongban megmarad a kapitalizmus 50 évig az egyezmény szerint, azaz Hong Kong az egyezmény szerint 50 évig őrzi meg a gazdasági önállóságot, bár Kína része 10.8. A Közel-Kelet a kis hidegháborúban Izraeli intervenció Libanonban – méreteit tekintve nem egy kis konfliktus, de a világ egészét nézve az! Az iraki-iráni háború (1980-1988) – 1979-ben a sah rendszerének vége, elkezdődik az iráni iszlamista forradalom, ennek egyik komponense volt az iszlamista forradalom exportja, másutt is hasonló fordulatot akart előidézni – ez közvetlen fenyegetést jelentett Szaddam Huszein számára (ekkor máriraki elnök, Irak pedig a térség második hatalma volt) – a szaúdiak is biztatták Huszeint, hogy próbálja megállítani a forradalmat

50

©Lara

– – – –

–

– – – –


’80-ban Huszein tévéműsorban széttépi a ’75-ben aláírt algíri szerződést a Satt elArab folyóról, ez volt az első barátságtalan lépés Irán felé bőven van ok, hogy ez a két ország összecsapjon (pl. kurdprobléma is!) 1980. szept. 22.: elkezdődik a háború az USA Iránban sokat vesztett az iszlamista forradalommal, most az „ellenségem ellensége a barátom” alapon Irak mellett sorakozik fel, célja az iszlamista rendszer megbuktatása o fegyvereket, egyebeket szállít, de hivatalosan semleges a SZU fél az iszlamista forradalomtól, Afganisztánban is az iszlamisták a fő ellenfelei o jól jön neki, hogy van ez a háború o mind a két félnek szállít fegyvert, a 80-as évek közepétől az USA is… sőt, a franciák és az izraeliek is mindkét félnek szállítanak… → egyre nagyobb a háború! 1980-1982-es kezdeti szakasz, utána ’82-től állóháború mindkét oldalon milliónál több halott, tönkrement vidékek stb. a háború ’88 augusztus 20-án torkollik tűzszünetbe az ENSZ BT javaslata alapján egyik fél sem érte el a kitűzött célt

XI. A HIDEGHÁBORÚ UTOLSÓ SZAKASZA (1985-1991) 11.1. Gorbacsov hatalomra jutása, a „kis hidegháborút” felváltja az enyhülés politikája – újrakezdődnek a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások Genfben – Gromiko támogatta leginkább Gorbacsov főtitkárrá választását – Gromiko „fölfelé bukik”: államfő lesz – Eduard Sevardnadze (grúz) lesz a külügyminiszter, vele is jelzi Gorbacsov a külpolitikai fordulatot – pártiskolát és pedagógiai főiskolát végzett, utána pártfunkcionárius lett, volt grúz belügyminiszter, majd a grúz kommunista párt főtitkára, ’85-től külügyminiszterként tagja a Politikai Irodának (tehát a legfelsőbb 10 emberbe tartozik) – Gorbacsov mellett kiemelkedő szerepet játszik az enyhülési politikának és a hidegháború befejezésének megoldásában – hatalmas érdemek a német egyesülésben – ’90-ben lemondott, de ’91 nov. 19-től ismét külügyminiszter (egy hónapig, a SZU széteséséig) – 1992-től köztársasági elnök Grúziában, 2003-ban emigrációba kényszerül, mert ellenfelei felülkerekedtek 11.2. A Gorbacsov-Reagan csúcstalálkozók – legutóbbi 1979-ben volt 1985. november, Genf: – ismerkedő jellegű, állítólag „szívélyes légkörben” folyt le o bevezetik a kerti séta intézményét: egy tolmács lopakodik utánuk csak, semmi egyéb hallgatóság → őszintébben lehetett beszélni o Gorbacsov előjön azzal, hogy 2000-re semmisítsék meg az összes atomfegyvert → nem reális, az amerikaiak pedig inkább életszerű kérdésekkel jöttek, pl. hogy a szovjetek menjenek ki Afganisztánból o Szovjetunió: az amerikaiak mondjanak le az SDI-ről, addig nem lehet részkérdésekről beszélni 51

©Lara

– –

– –


Gorbacsov a belpolitikában 1986-ban hirdeti meg a glasznoszty és a peresztrojka irányvonalát áprilisban elszáll a csernobili erőmű → felmerül, hogy milyen felelőtlen a Szovjetunió, hogy csak úgy elszállnak az atomerőművei emberi mulasztás volt, és ez félelmet keltett bejelenti, hogy a SALT II-t nem tartja magára nézve kötelezőnek

1986. október 11-12, Reykjavík: – második csúcs, az SDI miatt itt sem tudnak megegyezni – jelentős előrehaladás a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló tárgyalásokban – kb. kialakul, hogy a nukleáris tölteteket hordozó szállítóeszközök száma 1600-1600 legyen, az atomtöltetek száma pedig 6-6000 – megállapodás azonban nincs – Gorbacsov ragaszkodik az SDI leállításához – újabb belpolitikai gondok a Szovjetunióban: o Alma-Atában zavargások o a krími tatárok tüntetnek o a szovjet vezetésben megosztottság alakul ki  kialakul egy régi vágású ortodox kommunista szárny, Gorbacsov ellenzéke  a másik szárnyat pedig, aki Gorbacsov mellett áll, Borisz Jelcin vezette, ők még inkább előre akartak haladni a peresztrojkában  Jelcin képviselte „az orosz embert” és a kommunizmustól való eltávolodást 1987, Washington: – Ez a harmadik csúcs – sok szerződést elfogadnak – december 8: szerződés az Európában lévő rakétákról (eurorakéták), az összes közepes és rövid hatótávú rakéta leszereléséről és megsemmisítéséről! o a közepesekre 3 év, a rövidekre 1,5 év a határidő o ezzel a II. vh. után először született olyan egyezmény, amely atomfegyverek megsemmisítéséről szól! o ugyanakkor tudni kell, hogy ez a világban felhalmozott atomfegyvereknek csak 3-4 %-a! o az ellenőrzésben is előrelépés: helyszíni ellenőrzés rendszere elkezdődik, oda lehet menni és megnézni, hogy tényleg beolvasztották-e a fegyvereket o Európa örül, bár a feje felett kötötték… o 1991 közepére meg is valósul! – 1988: genfi megállapodás a szovjet csapatok afganisztáni kivonulásáról 1988, Moszkva: – negyedik csúcs – fő téma a stratégiai fegyverek korlátozása – álláspont: 50%-kal kellene csökkenteni mindkét félnél – a szakértők megegyezés közelébe jutnak, csakhogy az USA-ban elnökválasztás lesz, és az a szokás, hogy a leköszönő elnök nem szokott ilyenkor már nagy egyezményeket kötni – 1988 ősz: a pártkongresszuson összecsapnak az irányzatok, Gorbacsovnak nem jó a helyzete – Gorbacsov végig nehéz helyzetben van, mert otthon nem népszerű! – egyre erősebb belpolitikai ellentétek 52

©Lara


11.3. Az „annus mirabilis” (1989), a szovjet impérium széthullása – szeminárium... 11.4. A Bush-Gorbacsov csúcstalálkozók 1989. december 2-3, Málta: – egy hajón volt – előnyös a hajó, mert nem kell egy csomó újságírótól félni – már a német újraegyesítés is napirenden van – konkrét megállapodást nem írnak alá, de nyilvánvaló hogy Gorbacsov beleegyezik Kelet-Európa teljes elengedésébe, valamint a német egyesítésbe 1990. május, Washington: – Camp Davidbe is elvitték Gorbacsovot – az egyezmények aláírása (összesen 24-et) o pl. vegyi fegyverek gyártásának azonnali leállításáról, valamint az 5000 tonna feletti készletek megsemmisítéséről (azért ez se kevés) o stratégiai fegyverek 50%-os csökkentéséről (a leszerelt eszközöket itt is megsemmisítik) o kereskedelmi egyezményeket is kötnek 11.5. Egyebek – A párizsi Európa-konferencia: 1990 – A CFE-szerződés, az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés, 1990. o mindenre: hány tank, hány katona, hány repülő, hány ágyú – „Párizsi charta az új Európáért”, 1990 o szimbolikus lezárása a hidegháborúban

XII. A SZOVJETUNIÓ SZÉTESÉSE (1991) 12.1. A Szovjetunió, mint sajátos nagyorosz birodalom – a cári Oroszországban kb. 150 nép volt összetömörítve orosz birodalmi igazgatás alatt – elvileg minden népnek meg akarták adni az önrendelkezési jogát, bár hozzátették, hogy nem lenne jó ha szétesne. – kialakul a szovjet-unió, tehát egy kommunista berendezkedésű állam, melyben formálisan a tagállamok (tizenegynéhány) bármikor kiléphetnének (elvileg…), közös kézben van a hadügy, külügy, pénzügy, centralizált a szervezet, kicsi szerep a tagországoké – egységes ideológia van – orosz nyelv a használatos – a népek, nemzetek azonban nem vesztették el az identitásukat, de ezeket elnyomták – 1987-88 tájékán már ez az egész recseg-ropog – Gorbacsov erősíteni akarja személyi hatalmát, előáll azzal az ötlettel, hogy legyen az irányítás az USA-éhoz hasonló: tehát legyen ő az elnök o Sevardnadze ekkor kerül vele ellentétbe. Szerinte diktatúra felé haladnak, ezért mond le – 1989-ben a balti köztársaságokban (Molotov-Ribbentropp paktum 50. évfordulójára), emlékezést tartanak, többszáz kilométeres élőláncot együtt, ez is valamiféle elszakadást jelent a Szovjetuniótól – 1990 őszén a balti fiúk nem akarnak bemenni katonának

53

©Lara –

– –

–


1991 januárjában végül több balti államban bevetik a fekete gorillákat (ez a Szovjetunió gyorshadteste), sok halott az összeütközésekben o Gorbacsov állítja, hogy erre nem adott parancsot o eddigre már Jelcin is szembefordul vele 1991. február: a baltiak bejelentik, hogy kiszállnak Gorbacsov még egy kísérletet tesz a Szovjetunió egyben tartására: 1991. március 17, népszavazás, hogy egyben kell-e tartani a Szovjetuniót, a lakosság igennel szavaz! Nem tudják elképzelni az életüket a Szovjetunió nélkül. Örményország, Grúzia, Moldova és a három balti meg sem rendezi ezt a népszavazást

12.2. A „szocialista tábor” megszűnése (1991) – szovjet csapatok kivonása a VSZ államaiból, kétoldalú szerződésekkel – a volt NDK kivételével 1991-ben megtörténik a szovjet csapatok kivonása 12.3. A moszkvai szovjet-amerikai csúcstalálkozó, 1991 – START 1. (1991. július 31.) – a potenciál leépítéséről van szó – 60%-kal csökkentik a fegyvereket – ellenőrzés: műholdakkal + helyszíni ellenőrzés – sőt, a fegyverek fejlesztéséről is kötelesek egymást tájékoztatni 12.4. A moszkvai puccskísérlet, 1991 – a szocialista tábor ekkorra már gyakorlatilag megszűnt – a német egyesítés megtörtént – Gorbacsov új tervezetet akar a Szovjetunióra, volt is erről népszavazás – tervek, hogy tőle meg kellene szabadulni – 1991. aug 19-22: puccskísérlet, cél Gorbacsov megbuktatása és a Szovjetunió valamilyen régi formában történő visszaállítása o elfoglalták a pályaudvart, fontos épületeket, tankok jelentek meg az utcákon o pancser módon megszervezett puccs volt  o Jelcin szembefordul ezzel a puccsal az orosz föderáció nevében (felállt egy harckocsira, onnan szólt a néphez) o 3 nap alatt felszámolják a puccsot o ekkor Gorbacsov a Krím-félszigeten tartózkodott, helyzete megrendül, míg Jelciné erősödik – a köztársaságok egy része (pl. Azerbajdzsán) a puccsisták mellé állt, mások vártak 1-2 napig hogy ki győz, és volt aki határozottan szembefordult a puccsal – formálisan is kinyilvánítják a köztársaságok a függetlenségüket, maga Oroszország is! – aug 20: Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Tadzsikisztán stb. – augusztus 31-re az összes tagország kinyilvánította függetlenségét – szeptember 6-án a moszkvai központi kormány elismeri ezeket a nyilatkozatokat – Jelcin hozzákezd az orosz állam kiépítéséhez – azért megpróbálják egyben tartani az államokat: o 1991. dec. 21, Alma-ata: FÁK-gyűlés o 11 volt tagállam van jelen a 15-ből o nem vettek részt a balti államok (nem is csatlakoztak a FÁK-hoz) és Grúzia (hol FÁK-tag, hol nem) o aláírják a nyilatkozatot a FÁK megalapításáról, és valamiféle homályos együttműködésről 54

©Lara

– –


o eltörlik a régi tisztségeket o kimondják, hogy az államközösséget egy gazdasági térségnek tekintik, valamint hogy a Szovjetunió által kötött nemzetközi szerződéseket magukra nézve kötelezőnek ismerik el o a tényleges jogutód az Orosz Köztársaság lesz Gorbacsov elítéli a FÁK megalakulását december 26-án már Jelcin dolgozik a Kreml-beli dolgozószobában

12.5. A Szovjetunió külügyminisztériuma a puccs után – egy darabig még működik a puccs után is, sőt, szerződéseket is köt – kétoldalú szerződésekkel új alapokra helyezik a viszonyt a volt szocialista országokkal – a Szovjetunió külkapcsolati rendszerében htárasorolódnak ezek az államok (fontosabbak az USA-val és a nyugat-európai országokkal való kapcsolatok) – a Szovjetunió feloszlatásakor szűnik meg a központi külügyminisztérium, a FÁKnak nem is lesz, a tagállamoknak van saját 12.6. Konklúzió – a Szovjetunió széthullásával egy 300 éves birodalom szűnt meg – a nemzetközi rendszer eddigi szovjet pólusa nem háborús vereség következtében hullik szét – se ünnepélyes kongresszus, se nyugati csapatok bevonulása Moszkvába, se nyugati diadalünnep, se szovjet vezetők nyilvános szégyenkezése, csak elhullik és kész (mindenki örül, hogy vér nélkül szűnt meg) – néhány évig teljes bizonytalanság a FÁK és Oroszország várható szerepe és súlya körül – határviták, polgárháborúk sorozata következik, miközben a gazdaságot is át kell alakítani (szocialista → kapitalista) – Jelcin után Putyin megpróbálta az orosz államot működőképes állapotba hozni, sikeresen, ma számolni kell velük, még ha nem is nagyhatalom

XIII. N É M E T O R S Z Á G – – – – – –

ÚJRAEGYESÜLÉSE

mindig sok államban éltek, csak 1870-től egységes állam 1949 után megint két német állam az NDK az ortodox kommunista típusú berendezkedést követte (Bulgária, Csehszlovákia) nem volt semmi peresztrojka, pedig Gorbacsov noszogatta őket 1989 őszén már Gorbacsov megmondta nekik, hogy nem dughatják homokba a fejüket, mozgolódik az egész rendszer, Honecker nem volt nyitott erre… november 9-én ledől a berlini fal

13.1. Az első nemzetközi reagálások – kérdés ’88 őszén: mi legyen a keletnémet menekültekkel, sőt mi legyen az egész NDK-val? – a nagyhatalmak érdekei mások! – ha az NDK elveszne, akkor a Szovjetunió ott állomásozó hatalmas hadserege és pozíciói vagy elvesznek, vagy megrendülnek, ez felér egy vereséggel – gazdasági veszteségek lennének, mert szorosak a SZU-NDK gazdasági kapcsolatok 55

©Lara

– – – –


az USA-nak a német kérdés nem olyan fontos, kvázi egy a sok közül, de az egyértelmű, hogy ők nyernének egy német egyesüléssel, támogatják is, együtt is működnek velük Bush remélte, hogy a német egyesülés együtt történik majd a keleti blokk fellazításával, esetleg majd felszámolásával nem számítanak arra, hogy ilyen rövid idő alatt teljesen szétesik a Szovjetunió, a keleti blokkjával együtt Amerika-barát Nyugat-Európát és Németországot akarnak kialakítani, de semmiképpen nem akarnak egy olyan egyesült Németországot, amely katonailag nagyon erős lenne, vagy bármilyen kihívást jelentene

13.2. Kohl kancellár tízpontos terve (1989. november 28.) – felvázolja, hogy hogyan képzeli el az újraegyesülés folyamatát – előzetesen nem egyezteti se a szovjetekkel, se az USA-val, mindkettő meg is sértődik – kifejti, hogy o támogatja a demokratikus reformokat az NDK-ban o hajlandó gazdasági segítséget nyújtani o konföderációban vagy föderációban is egyesülhetnek („összenőne” a két német állam) o beszél a német külpolitika európai beágyazottságáról, a német kérdés az összeurópai folyamatok része kell hogy legyen o támogatják a közép-európai fegyverzetcsökkentési folyamatokat o a németeknek joguk van az egység megteremtésére, és a nemzeti önrendelkezésüket érvényesíteni – innentől lesz Kohl nem egy egyszerű kancellár, hanem az újraegyesítés kancellárja 13.3. Kialakul a „kettő plusz négy” formula – hogyan menjen végbe az egyesülés? – a két német állam tárgyaljon, valamint a négy győztes nagyhatalom – volt aki azt akarta, hogy összeurópai kongresszus tárgyalja az ügyet, a németek erre azt mondták hogy álljon már meg a menet…egyébként is: évekig tartana – a lengyelek nem akarank belebeszélni, mert mi van ha az egyesült Németország nem fogadja el az Odera-Neisse határt… – végül inkább egy plusz négy lesz, mert az NDK némileg lemorzsolódik, egyébként is kicsi a súlya a tárgyalások alatt – milyen legyen a német hadsereg, milyen fegyverei lehetnek, mi lesz az orosz katonákkal, hol legyenek a határok, mi lesz ha úgy döntenek a németek hogy az egész Németország a NATO-hoz csatlakozik, mi lesz a gazdasági kapcsolatokkal – az újraegyesült Németországról nem tudták elfogadni hogy semleges legyen: az egész legyen NATO-tag 13.4. A Modrow-terv (1990. február 1.) – ő az NDK vezetője, előzetesen ő tárgyal – javaslata a semleges Németország – gyorsan megbukik ez a hülyeség, hogy lehetne egy ekkora állam Európa közepén semleges?! – végül Gorbacsov és Kohl személyes találkozói lesznek a diplomácia vezérfonala

56

©Lara


13.5. Az első Gorbacsov-Kohl találkozó (1990. február 10.) – Gorbacsov akkor támogatja a folyamatot, ha az egyeztetett úton megy, és a Szovjetuniót nem szorítják ki a tárgyalásokból 13.6. Szabad választás az NDK-ban (1990. március 18.) – gyorsan megalakultak a pártok – a keresztény pártok sürgetik legjobban az egyesülést, elsöprő tobbséget kapnak a választáson – májusban már aláírják az NDK és az NSZK gazdasági, pénzügyi és szociális uniójáról szóló szerződést 13.7. A „kettő plusz négy” tárgyalások – 1990. május 5-én kezdődik, hónapokig tart – lassan Nyugat-Európában is elfogadják, hogy ez nem évek alatt, hanem pár hónap alatt meg fog valósulni! 13.8. A második Gorbacsov-Kohl találkozó (1990. július 15-16.) – fontos megállapodások: o szerződésben fogják rögzíteni, hogy a szovjet csapatok maradhatnak még egy időre (nem egyszerű hazavinni egy félmilliós sereget az NDK-ból, ráadásul ezek úgy berendezkedtek ott, hogy Oroszországban lakásuk se volt) o az NSZK hozzájárul a lakásépítésekhez o gazdasági segélyeket adnak Gorbacsovnak! o Gorbacsov elfogadja, hogy az egyesült Németország NATO-tag lesz o Gorbacsov a találkozó után: „reálpolitikát csináltunk” – 1990 nyarán megtörténik a két állam egyesítése 13.9. A német újraegyesítéssel kapcsolatos szerződések (1990) – a „kettő plusz négy”-szerződést Moszkvában írták alá 1990. szeptember 12-én – ez egyben a II. világháború Németországgal való lezárásának szerződése is (hiszen nem volt békeszerződés) o német határokról (NDK + NSZK + Berlin területe lesz a teljes terület) o az új állam lemond az erőszakról, ezek után német földről csakis béke indulhat ki o Németország lemond az ABC-fegyverekről o a hadsereg létszámát maximálják, kb. 300 ezer fő lesz, ez jóval kevesebb mint a két német állam volt összesen o szovjet haderő kivonása 1994 végéig o a NATO-haderők Németországi tartózkodást szabályozza o megerősítik a jogait katonai vagy politikai szerződésekhez való csatlakozásra o a négy nagyhatalom kijelenti, hogy befejezettnek tekintik Németországgal kapcsolatos jogaikat, szuverén lesz – „átvezető szerződés”: egyezmény a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban lévő átmeneti intézkedésekről – 12 milliárd márkát kap erre a Szovjetunió – a szovjet csapatok kivonásáról szóló szerződés: dátumok, ütemterv – német-szovjet együttműködési szerződés – német-szovjet gazdasági együttműködési szerződés – egyéb dokumentumok (pl. egy német-lengyel szerződés az Odera-Neisse határról…) 57

Nemzetközi Kapcsolatok története 1945-től

Recommend Documents