Nemzetközi gazdaságtan
PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
A vám típusai • A vám az importált termékre kivetett adó • A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére kivetnek. – Pl.: 3 euró az olaj hordónkénti vámja. Három hordó olaj esetén 9 euró.
• Az érték alapú vagy ad valorem vám az importált termék értékével arányos. – Pl.: az importált autó értékének 5%-a.
Kínálat, kereslet és kereskedelem egy iparágban
• Nézzük meg, hogyan befolyásolja a vám egy konkrét termék piacát, pl. a búzáét. • Tegyük fel, hogy kereskedelem hiányában a búza ára magasabb Belföldön, mint Külföldön. • A kereskedelem során addig szállítanák a búzát Külföldről Belföldre, amíg az árak ki nem egyenlítődnek a két országban.
Kínálat, kereslet és kereskedelem egy iparágban (folyt.)
• Az import keresleti görbe a belföldi keresleti mennyiség és a belföldi kínálat különbsége minden egyes ár mellett. • A belföldi importkereslet tehát: MD = D – S Az ár tengelyt a PA –nál metszi és lejt: – Ha az ár nő, a túlkereslet csökken és az importkereslet is csökken.
Belföld importkereslet függvénye
Kínálat, kereslet és kereskedelem egyetlen iparágban (folyt.)
• Az export kínálati görbe a külföldi kínálati mennyiség és a külföldi keresleti mennyiség különbsége, minden egyes ár mellett. • Az exportkínálati görbe képlete: XS* = S* – D* az ár tengelyt PA* -nál metszi és emelkedő az alakja: – Ha az ár nő, az exportkínálat mennyisége is nő.
Külföld exportkínálat görbéje
Kínálat, kereslet és kereskedelem egyetlen iparágban (folyt.)
• Egyensúlyi helyzet esetén: import kereslet = export kínálat, belföldi kereslet – belföldi kínálat = külföldi kínálat – külföldi kereslet, belföldi kereslet + külföldi kereslet = belföldi kínálat + külföldi kínálat, világkereslet = világkínálat.
Világgazdasági egyensúly
A vám hatása • A vám olyan mint a szállítási költség. A külföldiek csak akkor szállítanak belföldre árut, ha a belföldi ár legalább a vám mértékével meghaladja a külföldi árat: PT – t = P*T • A vám belföldön növeli az árat, külföldön pedig csökkenti azt (lásd következő ábra).
A vám hatása: a vám beékelődik a belföldi és a külföldi ár közé (12-3 háromszög)
A vám hatása (folyt.) • Mivel az ár belföldön nő (PW –ről PT –re) a vám hatására, – A belföldi termelők többet visznek a piacra, míg a belföldi fogyasztók kevesebbet keresnek a termékből, tehát
– az import mennyisége csökken QW –ról (szabadkereskedelem) QT –re (protekcionizmus).
A vám hatása (folyt.) • Mivel a vám hatására külföldön csökken az ár PW –ről (szabadkereskedelem) PT* -re (protekcionizus), – A külföldi termelők kevesebbet visznek piacra, míg a külföldi fogyasztók többet akarnak vásárolni a termékből, így – az export mennyisége esik, méghozzá QW –ről QT – re.
A vám hatása kis országban
• Ha egy ország kicsi, akkor nincs hatása a világpiaci árra, mert kereslete a világkereslet inszignifikáns része. – A külföldi ár ekkor nem csökken, hanem Pw szinten marad.
– Belföldön az ár pedig a vám teljes mértékével nő: PT = Pw + t .
A vám hatása kis országban
A vám költsége és haszna • A vám növeli az árat az importáló országban, ezért kedvezőtlen a fogyasztóknak és kedvező a termelőknek, miközben a kormány vámbevételre tesz szert. • Hogyan mérjük ezeket a költségeket és hasznokat? – Ehhez a fogyasztói többlet és termelői többlet fogalmakat kell alkalmaznunk.
Fogyasztói többlet • A fogyasztói többlet a fogyasztók hasznát jelzi, azaz a termékért fizetett ár és azon ár különbsége, amelyet maximálisan fizettek volna érte. – Ha az ár nő, a keresett mennyiség csökken és a fogyasztói többlet is.
A fogyasztói többlet geometriája
Termelői többlet • A termelői többlet az eladó hasznát méri, hiszen megmutatja, hogy mennyivel magasabb a termékért kapott összeg, mint az, amennyit minimálisan kért volna érte. – Ha az ár nő, a kínálati mennyiség is nő, csakúgy mint a termelői többlet.
A termelői többlet geometriája
A vám költsége és haszna • A vám növeli az árat az importáló országban: – A fogyasztói többlet csökken – A termelői többlet nő
– A kormány vámbevételre tesz szert, amelynek mértéke a vám és az importált mennyiség szorzata: t QT = (PT – PT* ) (D2 – S2)
• A nemzeti jólétben bekövetkezett változás: e – (b + d).
A vám költsége és haszna az importáló országban
A vám költsége és haszna (folyt.) • Nagy ország esetén (pl. Kína, USA), amelynek importja és exportja befolyásolja a világpiacot, a vám jóléti hatása kétes. • A b és d háromszögek hatékonyságbeli veszteséget jelentenek: – A vám torzítja a termelési és fogyasztási döntéseket: a termelők túl sokat gyártanak, a fogyasztók túl keveset fogyasztanak.
• Az e négyzet a cserearány nyereséget jelenti: – A vám ugyanis csökkenti az árat külföldön, amely által belföld olcsóbban juthat az importtermékekhez.
A vám költsége és haszna (folyt.) • A kormányzati bevétel egy része (e négyszög) cserearány nyereséget jelent, másik része (c négyszög) a fogyasztói többlet elvesztésének egy részét fedi le. – A kormány nyer a fogyasztók és a külföldiek kárára.
• Ha a cserearány nyereség meghaladja a hatékonyságbeli veszteséget, akkor a nemzeti jólét nőni fog a vám hatására, a külföldi országok kárára. – Azonban a külföldi országok gyakran „bosszút állnak”.
Cserearány mutató Pl. Commodity terms of trade (áru-cserearány) – C = Px / Pm – A számlálóban az export árindex szerepel, ami az ország által exportált termékek átlagos árváltozását adja meg. A nevezőben lévő import árindex hasonlóan értelmezhető. – Ha a C mutató értéke 1-nél nagyobb, akkor az ország cserearányai javultak, tehát egységnyi importtermékért cserébe átlagosan kevesebb exportterméket kell adnia.
A vám nettó jóléti hatása
További protekcionista eszközök hatása
vám – exporttámogatás – importkvóta – önkéntes exportkorlátozás
A kereskedelem-politikai eszközök hatása • Minden protekcionista eszköz hatására nő a belföldi ár: – A belföldi termelők többet termelnek és növekednek, mert drágábban tudnak értékesíteni. – A belföldi fogyasztók kevesebbet keresnek a termékből és veszítenek, mert magasabb árakat fizetnek. • A világpiaci ár csökken, ha a belföld nagy ország, amely képes befolyásolni a világpiaci árakat. • A vám a kormánynak bevételt hoz; az exporttámogatások elnyelik azt; az importkvóta pedig nem befolyásolja a kormány bevételeit. • A kereskedelempolitikai eszközök termelési és fogyasztási torzulásokat okoznak.
Házi feladat (1) • Belföld búzakeresleti függvénye: D = 100 - 20P.
• Kínálati függvénye: S = 20 + 20P.
• Számítsa ki és rajzolja fel belföld importkeresleti függvényét! Mennyi lenne a búza ára kereskedelem hiányában?
Házi feladat (2) • Külföld búzakeresleti függvénye:
D* = 80 - 20P. • Kínálati függvénye:
S* = 40 + 20P. • Számítsa ki és rajzolja fel külföld export-kínálati függvényét! Mennyi lenne a búza ára kereskedelem hiányában? • Most tegyük fel, hogy belföld és külföld kereskedik egymással, zéró szállítási költség mellett. Mennyi az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség a világ búzapiacán?
Házi feladat (3) • Tegyük fel, hogy belföld specifikus vámot vet ki a búzaimportra, amelynek értéke 0,5. • Hogyan befolyásolja a vám – a búza árát a két országban? – a búza keresleti és kínálati mennyiségét a két országban? – a kereskedelem mennyiségét?
• Hogyan hat a vám a belföldi termelőkre, a fogyasztókra, a kormány bevételeire és az egész ország jólétére?
