A PROTEKCIONIZMUS MŰKÖDÉSE A VÁMOK ESZKÖZRENDSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL Protekcionizmus (latin: védelmezés) Fogalma: gazdaságpolitikai irányzat, az ipar vagy egyes iparágak állami támogatásának rendszere, a piagazdaság fejlődésének útját járó országokban Célja: A belföldi ipar és tőke támogatása a külföldi áruk és szolgáltatások versenyével szemben Eszköze: Elsősorban a védővámok, illetve más kedvezmények alkalmazása, korlátozások bevezetése és fenntartása, a belső gazdasági helyzet, az aktuális külkereskedelmi és belkereskedelmi, valamint a napi politika igényeinek megfelelően
A protekcionizmus működése a vámok eszközrendszerének segítségével
Történeti kialakulása: 18-19. század USA, Németország - fejletlen hazai ipar támogatása - gazdasági önállósodási törekvések támogatása - elsősorban Anglia ellen - magas védővámok - magas monopolárak a belső piacon - állami kölcsönök és segélyek nyújtásával tőkekihelyezés a külső piacokon a segélyezett országokban
KÜLKERESKEDELMI POLITIKA Az adott ország nemzeti érdekeinek megjelenítése a nemzetközi külgazdasági, külkereskedelmi kapcsolatokban. - nemzeti (vámok és az engedélyezési szabályrendszerrel) - regionális kapcsolatok építésével (EU, EFTA, CEFTA, szabadkereskedelmi megállapodások stb.) - nemzetközi kapcsolatrendszerrel (GATT / WTO és egyéb nemzetközi bi- vagy multilaterális egyezményekkel.) Klasszikus eszköz: a vám - ókor – fiskális szerep - ipari forradalomtól védő szerep - jelenkor: árumozgás irányainak befolyásolása Megjelenési fóruma az adott ország vámpolitikája.
Külkereskedelmi politika
Vámpolitika: azon szabályzók összessége, melyek közvetlenül hatnak a külföldi termékek behozatalára, illetve a belföldi termékek kivitelére. Területei: -
Nemzetközi kötelezettségek Piacvédő feladatok Költségvetési bevétel igénye Napi politika igényei
Operatív eszközrendszere: - vámtarifa (fejlettség fokmérője is) - engedélyezés rendszere - korlátozások (export, import) - adminisztratív korlátok és engedmények - vámtarifa szövegezése - áruk származása és a származási szabályok
Külkereskedelmi politika
Vám: olyan közvetett adó, amelyet az állam a nemzeti gazáron behozott áruk után ellenszolgáltatás nélkül szed be. Miután megjelenik az árban nem csak költségvetési bevétel, hanem a jövedelmek újraelosztásában is fontos szerepet játszik. Közvetlen közgazdasági (piacszabályozási) szereppel bír. Forgalom iránya szerint: - behozatali - kiviteli - tranzit Célja szerint: - fiskális - közgazdasági szabályzó eszköz
Külkereskedelmi politika
Fajtái: -
értékvám mértékvám vegyesvám dömpingvám kiegyenlítő vám időszakos vám védővám büntetővám autonóm és szerződéses vámok időszakos vámok
Vámtarifa: Harmonizált Áruleíró kódrendszer (többhasábos) Engedélyezés (annak ellenére, hogy a külkereskedelem liberalizált) - import - export - import és export
Külkereskedelmi politika
Korlátozások: -
állat- és növényegészségügyi környezetvédelmi veszélyes anyagok másodlagos hasznosításra érkező anyagok növényvédőszerek tenyészanyagok stb.
Adminisztratív korlátok, engedélyek: - fogyasztási, globálkvóta - alsó-felső árlimit - ütközőkészlet (intervenciós készletek bevetése) - kontingensek - vámfelfüggesztés - vámkedvezményes engedélyjegy Vámtarifa szövegezése: az egyes árukhoz tartozó szövegekben korlátok megfogalmazása
Külkereskedelmi politika
Származás: Az áruk származásától függő kedvezmények vagy szigorítások alkalmazása Vámhatóság által működtetett tevékenységi engedélyek rendszere.
GATT: Általános Vámtarifa és kereskedelmi egyezmény 1947. október 30. Előzmény: ENSZ és USA kezdeményre londoni és genfi konferencia CÉL: - Nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozása (ITO) - Államközi tárgyalások a vámok csökkentésére ITO meg sem alakult, míg 1948. január 1-től 23 ország részvételével GATT USA és szovjet befolyás korlátozó hatása Magyarország kezdetben megfigyelő, 1973-tól teljes jogú tag.
Külkereskedelmi politika
Alapelvek: 1. A nemzetközi kereskedelmet diszkriminációmentesen kell folytatni. A felek kötelesek a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazni. (Kivételt az aláíráskor már fennálló kedvezmények képeznek.)
2. A felek a hazai termékeket csak a vámok segítségével védhetik, mennyiségi korlátozást nem alkalmaznak. 3. Nemcsak az első két szabályt alkalmazzák, hanem a vitákat kölcsönös konzultációk, tárgyalások segítségével rendezik. 4. Az egymás közötti kereskedelemben a vámokat és korlátokat tárgyalások során fokozatosan leépítik.
1947 Genfi forduló: A világkereskedelem 50 %-át jelentő 45000 termék vámjai csökkentése 1949 Annecy – forduló: Szerény vámcsökkentések 1950-51 Torquay forduló: 25 %-os vámcsökkentés (1948-hoz képest) 1955-56 2. Genfi forduló Szerény vámcsökkentések 1961-62 Dillon-forduló Szerény vámcsökkentések 1963-67 Kennedy-forduló Ipari termékek 35%-os vámcsökkentése, agrártermékek vámjai kis csökkentése, antidömping szabályozás 1972-79 Tokió- forduló Ipari termékek 34%-os vámcsökkentése, nem vámjellegű korlátozások szabályozása 1986-1994 Uruguay-forduló: A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi termékek nemzetközi kereskedelmének szabályozása
Az egyes fordulók fő eredményei Év:
1934-47 1947 1949 1950-51 1955-5 1961-62 1963-67 1972-79 1986-1994
Esemény:
GATT előtt Genf Annecy Torquay 2. Genf Dillon Kennedy Tokió Uruguay
Átlagos vámcsökkentés % 33,2 21,1 1,9 3,0 3,5 2,4 36,0 29,6 38,0
Fennmaradó vámtételek 1930 =100% 66,8 52,7 51,7 50,1 48,9 47,7 30,5 21,2 13,1
Magyarország tagsága: 1969-ben jelentkezik 1973-tól tag (82. tagország)
Csatlakozók db 23 23 13 38 26 26 62 99 125
Agrártermékek a GATT-ban Két fő irányzat: • Az agrártermékek kereskedelmének liberalizálása (nagy agrárexportőrök: USA, Kanada, Ausztrália) • Az agrártermékek kivételes kezelése – politikai prioritások (EU – CAP) – Termelés szubvencionálása – Exportszubvenciók – Importkorlátozások, lefölözések rendszere
A 8. „Uruguay-i” forduló (1990-1994) Uruguay, Punta del Este - a globalizáció hatásai Fő megállapodások témái: - szolgáltatások kereskedelme - kereskedelmi vonzatú tőkebefektetések (TRIMs) - szellemi termékek védelmének kereskedelmi kérdései - mezőgazdasági termékek keresk. liberalizálása - Textilipari, és ruházati termékek keresk. liberalizálása, kvóták vámokká alakítása - államok közti vitás kérdések tárgyalásos rendezése, intézményi és jogi keretek 1995 : a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalakulása (GATT – nál szigorúbb!) A GATT működésének fő eredményei: - Általános vámszínvonal csökkentés ( vámszínvonal:USA < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %)
-
Antidömping irányelvek Nem vámjellegű korlátozások szabályozása
WTO 1995 január 1., Székhely: Genf 1995, GATT: 128 tag, ebből 112 belép WTO-ba (köztük Magyarország). A tagság feltételei szigorúak: a GATT Uruguay forduló valamennyi rendelkezése (Marrakeshi Egyezmény) a GATT valamennyi korábbi megállapodása Ma a világ legtöbb kereskedő nemzete WTO tag 2003. január: 145 ország – további 30 ország folyamodott tagságért, Kína! 2006. március: 149 tag (új belépő: Szaúd-Arábia) A legjelentősebb nem tag Oroszország.
WTO funkciói: -
egyezmények „adminisztrálása” tárgyalási fórum FDI kérdéseinek vizsgálata szellemi tulajdon védelme államok kereskedelempolitikájának figyelése vitás kérdések rendezése
Szabályozásának jellemző vonásai: • a külföldi és hazai vállalatokat egyformán kell kezelni! • a pénzügyi szolgáltatások terén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési mérleg) • dömpingellenes szabályozás • exportszubvenciók korlátozása (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben és K+F-ben!) • szabályok megsértése esetén kereskedelmi szankciók
A WTO működése: A WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemért felelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. • első miniszteri konferencia: Szingapúr (1996. dec. 9-13.), • második: Genf (1998. május 18-20.). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. • WTO harmadik miniszteri konferenciája: Seattle, 1999. nov. – dec Feladata: az újabb körtárgyalás, a Milleneumi Forduló megnyitása - kudarc A 2000. – től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél. Dohai Miniszteri Konferencia 2001. nov.: Doha forduló (körtárgyalás) - témakörei között számos új terület
•Mezőgazdaság:
A Dohai Nyilatkozat:
• tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezőgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzító belső támogatások eltörlése. • A fejlődő országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektől ideiglenesen eltérhetnek.
•Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges •Nem mezőgazdasági termékek esetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése •Szellemi termékek : szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme: a gyógyszeripar - meglévő gyógyszerekhez való hozzáférhetőség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések.
A WTO napjainkban • 2001. november: Doha-i tárgyalási ford.kezdete – Fő témák - agrártermékek • piacnyitás • exporttámogatások leépítése • nem kereskedelmi szempontok (NTC-k): élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem
• 2003. szeptember, Cancun: V. Miniszteri konferencia Kudarc! Oka: EU agrártámogatásai átláthatók → támadják – USA agrártámogatásai rejtettek – Cairns-i csoport (agrárkeresk. liberalizálás) (DélAmerika, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szk., Magyaro. már nem!)
• 2005. dec. Hongkong, VI. Miniszteri konferencia
Külkereskedelmi politika
A WTO értelmezése szerint import tilalom nem vezethető be még akkor sem, ha: - a termék káros az egészségre - káros a biztonságra - globális cég gyermekmunkával hozta létre - a természetet károsítja - kegyetlen állatkísérlet eredménye - diktatórikus államok terméke - nem önkorlátozó - nem védi a munkaerőt, saját lakosságot, honi befektetőt Gyakorlatban a WTO előírásai megtiltják a gyengéknek, hogy magukat az erősekkel szemben megvédjék külkereskedelmi vagy egyéb korlátozásokkal. Eredménye az egyébként is gazdagok továbbgazdagodása, a természet erőforrásainak könyörtelen kihasználása, a gátlástalan – azaz nem szabadversenyes kereskedelem – térhódítása, egyszóval
KÖNYÖRTELEN ÉS TELJES GLOBALIZÁCIÓ
