Nemzeti Virtuális Munkaerőpiac bevezetése Új tömör szakmai koncepció 2012. február 24.
1. A fejlesztés gazdasági-társadalmi háttere Az állami munkaügyi szervezetek alapfeladata a nemzeti munkaerőpiacok munkaerőforgalmának átláthatóvá tétele. E feladat ellátást írják elő EU, ILO és az Európa Tanács (Európai Szociális Charta) tagságunkból adódó ratifikált egyezmények is. Amelyek külön hangsúlyozzák, hogy az álláskeresők, tehát nem csak a kirendeltségeken regisztráltak számára, e tevékenységet állampolgári jogon, ingyenesen kell elérhetővé tenni. 2008-ban a magyar munkaerőpiacon éves szinten 462 ezer belépés, valamint 516 ezer kilépés jött létre ebben 267 ezer volt a munkahelyváltások (KSH) száma E forgalomnak legnagyobb része nem intézményesített csatornákon alapul, amely összefügg a magyar gazdaság alacsony bizalmi indexével. 2008-ban a magyar munkaerőpiacra belépőknek mindössze 17%-a talált állást hirdetésen keresztül. Ehhez képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz 2011-ben 549 ezer új állást jelentettek be a foglalkoztatók, ebből 168,9 ezer (mintegy 1/3) volt piaci álláshely ehhez képest a munka.hu oldalon napi áltagban megjelenő 2500 álláshirdetés kevés és megközelíthetősége, használata még kevéssé felhasználóbarát. Az NFSZ munkaerő-forgalmi részesedése 7% volt. A magánközvetítők, fejvadász cégek szerepe még ennél is marginálisabb. Nemzetközi felmérések alapján a közvetítésben leggyakrabban használt csatornák; 1.) a nyílt piaci hirdetés, 2.) szakmai közösségeken keresztüli keresés, 3.) személyes kapcsolatok/ ismeretség és ismerősök. (ILO) Állami cél a nyílt munkaerő-piaci álláshirdetések számának növelése, a lakosság és a munkaadói kör bizalmi indexének javítása. 1.1. Gazdasági helyzet Idehaza a gazdaságilag aktív népesség Az 1990-’91-es rendszerváltás előtt 5,1-5 milliós számról 2010-re 4,4 millióra csökkent. A magyar gazdaság és társadalom krónikus problémája az alulfoglalkoztatottság és a magyar álláspiac alacsony transzparenciája. 1.2. Digitális írástudás, digitális elérhetőség: állampolgári és vállalati oldalakon 2010-ben Magyarországon már 3,3 millió Internet előfizetést tartottak számon, amelyhez 12,2 millió mobiltelefon előfizetés társult. A háztartások felében már 208-ban is volt számítógép és harmaduk elérte a világlót (TÁRKI 2008) Ami a digitális írástudás másik elemét, a számítógép és a WWW használatát érinti, 2007-ben a 14 év felettiek 45%-a használt Internetet. 92%-uk e-mailezésre és 88%-uk információk keresésre A magyarországi vállalkozások 86,2%-a már 2008-ban hozzáfért a világhálóhoz. 89%-uk (KSH 2010) rendelkezett személyi számítógéppel és mobiltelefon-előfizetéssel. Ezen adatok alapján kijelenthető, hogy Magyarország digitális feledettsége közel sem teljes (2007-ben még 700 településen nem volt elérhető az Internet) de a magyar munkaügyi szervezet ügyfélköre (állampolgári és munkaadói oldalakról egyaránt) jelentős mértékben elérhető, lefedhető és kiszolgálható digitális csatornákon keresztül.
2. A Virtuális Munkaerőpiac célja A Virtuális Munkaerőpiacot (továbbiakban: VMP) számos uniós tagállam már a 90-es évektől kezdődően ezzel a szándékkal hozta létre (pl. Dánia, Svédország, Németország, Franciaország, Ausztria, stb.). A Virtuális Munkaerőpiac munkaadó-központú (kereslet1
vezérlet ) és a munkavállalók önálló aktivitására épít (önkiszolgáló modell). A jelenlegi kínálati európai és magyar munkaerőpiacon e rendszer a munkaerő-piaci tendenciákat alapjaiban megváltoztatni nem képes, de elemi eszköze lehet a válságból való kilábalás során a munkaerőpiac mielőbbi felépülésének. Valamint jelentős további mozgásteret adhat a munkahelyváltók, mint célcsoport kiszolgálása. Bár a munkaügyi szervezetek önmagukban nem képesek új állásokat létrehozni (leszámítva az állami forrásokat folyamatosan igénylő közfoglalkoztatást) ám alapfeladatuk az intézményesítet, a munkaerőpiac mindkét oldal számára transzparens munkaerőpiac kialakítása. 2008 őszén kialakult világgazdasági válságra válaszul megszületett második Európai Gazdasági Felépülési Terv - ECRP (European Economic Recovery Plan, COM(2008) 800 final) a tagállami ÁFSZ-ek vonatkozásában e két szerepre helyezte a hangsúlyt. Az állami munkaügyi szervezetek négy klasszikus alapfeladata összhangban az ILO ajánlásokkal; 1. állásközvetítés 2. munkaerő-piaci információk nyújtása 3. munkaerő-piaci eszközök, programok kialakítása, megvalósítása, adminisztrációja 4. munkanélküli/álláskeresési ellátások adminisztrációja Az első két pont kivitelezésében az állami munkaügyi szervezetek ma már digitális (web/call központokra) épített ügyfélszolgálatokat alkalmaznak, amelyeket a piaci vállaltvezetéshez hasonló módszerekkel menedzselnek.
3. A Virtuális Munkaerőpiac első fázisának szakmai tartalma Az NFSZ és az azt irányító NMH álláspiaci részesedése alapján reális cél egy nagyméretű, a munkaképes korú lakosság és a munkaadók érdeklődési szintjét elérő digitális álláspiac kialakítása. E fejlesztés célja százezres nagyságrendben állkeresői profilok és tízezres nagyságrendben üres álláshelyek publikálása. A TÁMOP 131 projektben rendelkezésre álló idő (2012. július 31.-ig) alapján első körben egy minimális kialakításra teszünk javaslatot. A javaslat főbb tartalmi elemei; 3.1. Az álláskeresői profilt megfelelő, a modern állásközvetítéstől és az Egyszerű Államtól elvárt, gyors kezelhetőséget biztosító adattartalommal az NFSZ-ben használt Integrált Ügyfélszolgálati Rendszertől (IR) elkülönülten, de figyelembe véve annak specifikumait a szinkronizációs folyamatok biztosítása érdekében ki kívánjuk alakítani az álláskeresői felületet1 3.1.1. E felület legfőbb adattartalma: állás, munkakör szabadszöveges kereshetősége,de intelligens szövegfelismerővel támogatva a későbbi standardizálást. A FEOR-08 szerinti kereshetőség a felhasználó által csak opcionálisan választható, 3.1.2. munkavégzés ingázási távolsága, 3.1.3. műszakbeosztás 3.1.4. munkaidő / részmunkaidő / távmunka
1
Ld pl. JCP http://jobseekers.direct.gov.uk
2
3.1.5. Saját közérthető és egyszerű programozás alapján módot termetünk az önálló fényképes önéletrajz készítésre annak a rendszerben történő eltárolására és megadott adattartalmak szerinti kereshetőségére a munkaadók számára 3.1.6. Az álláskereső elérhetőségét havi rendszerességgel megerősítő e-maillel ellenőrizni szükséges. 3.1.7. Később összhangban a Kormány szándékaival itt érdemes megjeleníteni a középiskolásoknak kötelezően teljesítendő 50 órás önkéntes munkákat és a szakiskolások számára nyitott tanulószerződéseket is 3.1.8. Következő lépésként minden frissen regisztrált (nem cirkuláris munkanélküli) és ellátásra jogosult álláskereső számára kötelezővé lehet tenni a saját önéletrajz kialakítását. 3.1.8.1. Az IR-ben rögzített adatok alapján, az ügyfél együttműködési kötelezettsége szerint – az együttműködési kötelezettsége fennállása alatt – jelenjen meg álláskeresői profilja a VMP-ben. Valamint a rendszer automatizált módon legyen képes a profilduplikációk kezelésére. 3.1.8.2. Az IR adatfelvitel alapján legyen lehetőség PDF-ben önéletrajzot generálni további emberi beavatkozás nélkül, az ügyfél profilja alapján. 3.1.9. A természetes személytől minden esetben írásos nyilatkozatot kérünk, hogy adatainak használatát engedélyezi-e és elfogadja-e az ÁSZF-ben leírtakat. 3.1.10. A természetes személyektől, online módon beérkezett adattartalmakat az NFSZ nem validálja, de lehetőséget biztosít a problémás tartalmakkal kapcsolatos szűrésre, illetve más általi bejelentésre.
3.2. A munkaadói profil kialakításában is az egyszerű kezelhetőség megteremtése a cél. Ennek főbb tartalmi elemei az alábbiak; 3.2.1. Minden üres állást fogadni szükséges a rendszerben. 3.2.2. A munkaadók autentikációját vagy a kormányzati ügyfélkapu vagy az új kamarai nyilvántartás vagy a kirendeltségek bevonásával el kell végezni. 3.2.3. A magánközvetítők és kölcsönzők állásait ugyanúgy kell fogadni, mint a munkaadókét. 3.2.4. A munkaadók, állások duplikációját elektronikus szűréssel kell csökkenteni. 3.2.5. Az állást feltöltőket az online vásártérben megszokott eszközökkel (ld. Vatera.hu) az álláskeresők minősíthetik. A minősítés alapvetően a felkínált üres pozíció hitelességéről szól. 3.2.6 A munkaadó számára biztosítjuk, hogy maga döntsön elérhetőségi adatinak megjelenítéséről. Ezzel együtt elfogadtatjuk vele az ÁSZF-t. A munkáltatók számára tömör, de releváns bemutatkozó lehetőséget biztosít a portál, melyben videolinkeket, képlinkeket, honlap elérhetőséget is megadhat. 3.2.7. Azon munkaadók számára, akik nem szeretnék publikálni az elérhetőségeiket meg kell teremteni a cím nélküli jelentkeztetés feltételeit (ld brit JCP példa) 3.2.8. Az állásajánlatok lehetséges felépítése; munkakör megnevezése/ munkavégzés helyszíne/ munkavégzés formája és időtartama / fizetési információk / munka rövid leírása / jelentkezés módja/ egyéb adatok (feltöltés dátuma, térképes megjelenítés, céges honlap stb.) 3.2.9. A munkaadók számára a fejlesztés későbbi fázisában meg lehet teremteni a rapid randi, a vak randi, az on-line állásbörze szolgáltatásokat.
3
4. Kiemelt feladatok 4.1. A virtuális munkaerőpiacot el kell határolni a NMH hivatali portáljától. 4.2. Az NFSZ továbbfejlesztésekor (TÁMOP 131 AT2) a digitális kiszolgálási csatornák fejlesztését kell preferálni (holland példa). 4.3. Tematikus csatornákat kell kialakítani, amelynek első jó NFSZ példája a Nemzeti Pályaorientációs portál (NPP)2 4.4. E tematikus portálokat egymással tartalmi kapcsolatba szükséges rendezni. 4.5. Személyzet nélkül a fejlesztés nem működtethető. 4.6 Ki kell alakítani a NMH központosított web és call centerét, amely képes lesz az évi 3-5 millió ügyet kezelni. 4.7. Szerződést kell kötni a nagyobb magánpiaci szereplőkkel, lehetővé téve, hogy üres álláshelyeiket gépi módszerekkel minden nap megjelenítsük a portálon.
5. Egységes ügyfélszolgálat 2012-2015 Az NFSZ jelenleg nem rendelkezik egységes ügyfélszolgálattal. Összhangban a Magyary Zoltán koncepció és a járások kialakításával a magyar munkaügy lakossági és vállalati ügyfélszolgálati központját a NMH bázisán ki kell alakítani. Ennek lépései: 5.1 A NMH-ban a jelenlegi esetleges lakossági ügyfélforgalom felszámolása. A kommunikációs osztály szerepének újragondolása. 5.2. A NMH szakmai portfoliójába tartozó összes kérdésre a lakosság és a vállalatok által érthető módon megfogalmazott GYIK kialakítása (pl. JCP) és élesítése 2012-ben 5.3. NMH szakterületi felelősök kijelölése a GYIK kérdések mögé. Napi ügyfélforgalmuk pontos nyomon követése (ügytípus, időszükséglet stb.) 5.4. Javaslattétel három lépcsős üzleti ügyfélszolgálati modell kialakítására. Elemei: a) GYIK kidolgozása és telepítése a munka.hu-ra de a hivatali portáltól elkülönítve b) Webes elérhetőség kialakítása (e-mail, chat) c) IVR programozása d) Call center felállítása (kalkulált ügyfélszámok alapján) egy maximum két telephellyel az NMH irányítása alatt e) 2014-2015 három lépcsős Web/Call Center működtetése és lakossági, vállalati reklámozása (1. GYIK/IVK, 2. call center operátor 3. szakértői szint) Bp, 2012. február 29. BPTB
2
www.eletpalya.munka.hu
4
Brit példa (JCP) álláskeresői felület
5
Brit példa (JCP) álláshirdetés
6
Francia példa (Pole L’emploi) munkaadói bejelentkezés önálló álláshirdetés feladásához
7
Amennyiben a munkaadó nem szeretné kiadni az elérhetőségeit (brit példa)
8
