Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia október 13. Rezümékötet

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia 2014. október 13. Rezümékötet

Rezümék (szerzők neve szerint ABC sorrendben)

Szerkesztette: Dr. Orbán Anna

TARTALOMJEGYZÉK Antal Zsófia: Az Alkotmánybíróság és a Kúria viszonya a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével ............................................................................................................................................5 Bácsi János: Öngondoskodás Magyarországon........................................................................................6 Bagány Márton – Fási Csaba: A devizahitelezés túlzott elterjedésének empirikus vizsgálata, gazdasági-szociológiai felmérések alapján, Magyarországon ..................................................................7 Bajkai Laura Barbara: Női vezetők a közigazgatás felső szintjein ..........................................................8 Bálint Patrik Adrián: Legalitás és opportunitás a büntetőeljárási jogban ................................................9 Beláz Annamária: E-privacy: „Hot Topic” a Közigazgatásban?............................................................10 Bíró István: Vallás és jog kapcsolata a magyar jogrendszerben. ...........................................................11 Bóta Alexandra: Fogyasztói társadalom hatásai az Y és Z generációra .................................................12 Bottyán Ildikó Vivien: A szolgáltató közigazgatás és az online kommunikáció – avagy: a web2.0 az információs társadalom tükrében ...........................................................................................................13 Brecsok Anna Ágnes: Önkormányzati közoktatás vs. állami köznevelés ..............................................14 Czerovszki Noémi Lilla: Autonómiatörekvések Közép-Európában - Dél-Tirol és Székelyföld helyzetének összehasonlítása .................................................................................................................15 Csanádi Nikolett: Digitális identitás - Adattest ......................................................................................16 Domokos Klaudia: Egy sajátos vállalkozási forma: gondolatok a szövetkezet sui generis jellegéről ...17 Döcsakovszky Réka Petra: A magyar közigazgatás személyzetpolitikai rendszerének sajátosságai .....18 Ducsi Vivien: A többpártrendszer kialakulása .......................................................................................19 Dudás Dominika: Az élethez való jog aspektusainak összehasonlító jogi elemzése .............................20 Fátrai Kata Anita: Jogállami közigazgatás és az Alkotmánybíróság kontrollmechanizmusa ................21 Fekete Szabina: Középpontban az eredményszemlélet: nemzetközi és hazai tendenciák .....................22 Fenes Máté: A jóléti szint vizsgálata egy település helyzetéből kiindulva ............................................23 Ferenczi Larisza: A "közjogi méltóságok" felelősségre vonásának szabályozása Magyarországon és Európa más országaiban .........................................................................................................................24 Glocker Gábor: A Szent Korona és a Szent Korona-tan kérdései ..........................................................25 Hegyesi Zoltán: A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program nemzetközi beágyazódása .......26 Horváth Bettina: Amiről az állami és nemzeti szimbólumok mesélnek. Az állami és nemzeti szimbólumok változásai Magyarországon .............................................................................................27 Jugovits Károly: Kész átverés! – A fogyasztói csoportok felemelkedése és bukása .............................28 Jugovits Károly: „Megírom helyetted!” – bérírás a jogi felsőoktatásban...............................................29 Kecskés Milán: Az inquisitorius eljárás szerepe a magyar boszorkányperekben ..................................30 Kiss Bence: Változás 2014 .....................................................................................................................31 Kiss Viktória: A beléptetés jogát fenntartjuk! – a szórakozóhelyek alapjogot sértő intézkedései .........32 Kocsárdy Nóra: A polgármester, mint az Mötv. „nyertese”?! ...............................................................33 Kovács Patrik Gergő: Parlamenti fegyelmi jog Magyarországon: Az üléseken tanúsított szabálysértő magatartások szankciói és a képviselők fegyelmezésének határai .........................................................34

-3-

Könczöl Enikő: A választójog korlátozása, a választási cenzusok ........................................................35 Lukács Dávid: GMO növények termesztésének alapjogi kérdései ........................................................36 Madarász Gabriella: A 2008-as gazdasági válság hatása a magyar bankrendszerre ..............................37 Mitring Tímea Dominika: Úton a 3D-s, közigazgatási ügyintézés felé .................................................38 Moldoványi Kinga: A budapesti közhivatalok akadálymentesítési és esélyegyenlőségi gyakorlata .....39 Mondok Marianna: Deviancia napjainkban az értékeken keresztül – Számít-e a katolikus neveltetés? 40 Moravcsik Dóra: Egymás kezében - az önkormányzat és a civil szektor együttműködése Óbudán ......41 Moravcsik Eszter Szilvia: Egy ablak mind felett – a kormányablak-reform eredményeinek és tapasztalatainak elemzése .......................................................................................................................42 Nádas Klára: Anyakönyvi igazgatás változása a rendszerváltás után ....................................................43 Nagy László Sándor: Hatalmak harca: Állóháború a hatalommegosztás mérlegén ...............................44 Németh Attila: A helyi önkormányzatok választási rendszere 1990-2014 ............................................45 Osgyáni Anikó: Az EU energiapolitikája Magyar energiapolitikai döntések az EU célkitűzéseinek tükrében ..................................................................................................................................................46 Pintér Dóra: Vajdaság, mint autonóm tartomány ...................................................................................47 Pók Nikolett: A középirányító szervek szerepe Magyarországon ..........................................................48 Román Krisztina Kinga: Lengyelország és Magyarország államreform-megoldásai a rendszerváltozás és az EU-csatlakozás államszerkezeti kihívásaira válaszolva ................................................................49 Somogyi Enikő: Kontakt vagy Korszak-váltás? Az MSZMP rendszerváltáskor tett kísérletei és véghezvitt tervei. ....................................................................................................................................50 Szabó Dorina: Az államfő kapcsolata az igazságszolgáltató hatalommal ..............................................51 Szabó Mátyás: Az államvédelmi szervek intézkedése underground zenekarok ellen a ’80-as évek Magyar Népköztársaságában ..................................................................................................................52 Szabó Zita: Gyermekek és gyökerek – Örökbefogadás külföldről.........................................................53 Szakos Judit: Kitörési pontok? – A tudás alapú gazdaság összetevőinek elméleti vizsgálata, kitekintéssel a startup-ok elhelyezésére Triple Helix modellben a mai magyar viszonyok között ........54 Szedlák Adrienn: A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene Magyarországon ..................................55 Szűcs Zoltán: A menekültügy kihívásai a XXI. században, különös tekintettel a magyarországi helyzetre és szabályozásra ......................................................................................................................56 Tóth Vivien: A magyar állampolgársági jog kialakulása és fejlődése napjainkig..................................57 Újvári Dorottya: Köztisztviselői illetményrendszer a két világháború között és napjainkban ..............58 Unger Fanni: Jogharmonizáció - Különös tekintettel a 2010-es médiatörvényre ..................................59 Végvári Enikő: A Pulitzer-díj nyertes alkotások témáinak társadalomformáló szerepe ........................60

-4-

Név:

ANTAL ZSÓFIA

Szak:

Igazgatásszervező BA

Évfolyam:

3.

Témavezető neve, beosztása:

Dr. Téglási András, adjunktus

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉS A KÚRIA VISZONYA A VALÓDI ALKOTMÁNYJOGI PANASZ BEVEZETÉSÉVEL

Az Alaptörvény hatálybalépésével az Alkotmánybíróság hatásköre bővült az un. valódi alkotmányjogi panasz elbírálásának intézményével. 2012. január 1. előtt alkotmányjogi panaszt csak a támadott jogszabály alkotmányellenességére való hivatkozással lehetett benyújtani, de így már az egyedi ügyben hozott bírói döntés alkotmányosságát is felülvizsgálhatja a testület. A valódi alkotmányjogi panasz bevezetése és a bírói döntések felülvizsgálata komoly konfliktusokat eredményezhet a két „legfelsőbb” bírósági fórum között, mivel ezzel az Alkotmánybíróság mintegy plusz jogorvoslati fórumként jelenik meg a bírósági rendszerben. Dolgozatomban megvizsgálom az új panasz gyakorlati érvényesülését és funkcióját más európai országok bírósági gyakorlatában, és az ezzel kapcsolatosan felmerülő hatásköri összeütközéseket az Alkotmánybíróságok és rendes bíróságok között. Alapvető kérdés ezzel kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróságok mennyire szólhatnak bele a rendes bírósági fórumok joggyakorlatába, illetve utasíthatják-e a rendes bíróságokat az Alkotmánybíróság általi jogértelmezés kötelező használatára. A téma vizsgálatának lényeges eleme, hogy Magyarországon még kevés olyan precedens értékű határozat született, amelyben ez az összeütközés megnyilvánult volna. Az új hatáskör mellett vizsgálatom tárgya a két bírósági fórum korábbi viszonyulása egymáshoz, melyből szintén következtetéseket lehet levonni a valódi panasz jövőbeli érvényesülésének sikerességére. Továbbá azért tartom fontosnak ezt a kérdést, mert a jelenlegi magyar szabályozás az Alkotmánybíróság munkáját jelentősen megnöveli, illetve a jövőben konfliktusokat okozhat a két fórum között, ahogy erre Európában számos példát találunk. Munkám során elsősorban a kapcsolódó magyar és nemzetközi szakirodalmat, valamint az Alkotmánybíróság döntéseit kívánom értelmezni, összefoglalni, és párhuzamba állítani az új panasz bevezetésekor a tudomány képviselőiben felmerülő kérdésekkel, aggályokkal, valamint más nemzetek joggyakorlatával. Mindent egybevetve dolgozatom célja, hogy a valódi alkotmányjogi panasz előzményeit és megvalósulását figyelembe véve következtetéseket vonjak le a jövőre nézve, valamint feltárjam a jelenlegi szabályozás esetleges hiányosságait.

-5-

Név:

BÁCSI JÁNOS

Szak:


Évfolyam:

2.


Dr. Novoszáth Péter, egyetemi docens

ÖNGONDOSKODÁS MAGYARORSZÁGON Egyszer mindenki megöregszik és bárkit érhetnek hirtelen előre nem látható események. Természetes emberi viselkedés, ha tartunk ezen eseményektől és megpróbálunk felkészülni rájuk. Az öngondoskodás mint tevékenység mindig létezett és mindig létezni fog. Napjainkban különösen fontos, hogy az öngondoskodás kultúráját elterjesszük társadalmunkban. Dolgozatom során több szempontból is vizsgálnám az öngondoskodást, mint tevékenységet és jelenséget.   

Miért van rá szükség? Mik a lehetőségeink? Napjainkban mennyire fejlett hazánkban az öngondoskodás kultúrája?

Fontosnak vélem, hogy a vizsgált kérdésekre az átlag olvasó számára is könnyen érthető válaszokkal szolgáljak. Többek közt felvázolom az alapvető problémákat és a témával kapcsolatos alapismereteket. Javaslatot teszek Magyarország nyugdíjrendszerének megreformálására. Kiemelt célom, hogy felhívjam a figyelmet az öngondoskodás témájának aktualitására és fontosságára.

-6-

Név:

BAGÁNY MÁRTON - FÁSI CSABA (társszerzők)

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.


Prof. Dr. Lentner Csaba, tanszékvezető, egyetemi tanár

A DEVIZAHITELEZÉS TÚLZOTT ELTERJEDÉSÉNEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA, GAZDASÁGI-SZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉSEK ALAPJÁN, MAGYARORSZÁGON Dolgozatunkban a devizahitelezés túlzott elterjedését vizsgáljuk annak kialakulásától egészen 2010-ig bezárólag. Különös figyelmet kívánunk szentelni annak, hogy hogyan jutott el a magyar lakosság a devizában való eladósodottságig. Többek közt kitérünk e hiteltípus elterjedésének előzményeire, okaira, a válság hatására, a komplexebb és mélyebb kép kialakítása érdekében elemezzük az éves PSZÁF jelentéseket is. A már megjelent szakirodalmakon kívül egy empirikus kutatás megvalósításával kívánjuk kiegészíteni a tanulmányt. A devizahitelezés az úgynevezett devizaliberalizációval vette kezdetét Magyarországon a 2000-es évek elején. A regnáló hatalom a külföldi tőkebeáramlás, a tőkekorlátok lebontása, szabályozási korlátok lebontása érdekében tett lépéseket, melynek következtében a forint tökéletesen konvertibilis valutává vált, így megnyílt a lehetőség a devizahitelek széleskörű elterjedése előtt. Ezzel párhuzamosan a forinthiteleket visszaszorították a kedvezőbb(nek tűnő) konstrukciójú devizahitelek, illetve az ezek előnyeit sugalló kampányok is megszaporodtak a bankok részéről. Sajnos az előző tényezőkön túl a lakosság pénzügyi ismereteiben előforduló hiányosságok is egyaránt hozzájárultak a kedvezőtlen pénzügyi termékek igénybevételéhez. Dolgozatunk egyik súlypontjául, a devizahitelezés elterjedése mellett, a globális gazdasági válság hatásait tesszük, természetesen a devizahitelezés tükrében. Vagyis meg kívánjuk vizsgálni az árfolyamok alakulását, a válság hatását például a törlesztőrészletekre. Továbbá ki kívánjuk bontani a felelősség témakörét. Érdekes kérdés ugyanis, hogy kik okolhatóak e problémáért (ez különösen érdekes lehet a „devizahitelesek megmentésénél”, a terhek vállalásánál. Vizsgálandó az egyes szabályozó, felügyeleti szervek ide vonatkozó lépései (vagy nem lépései) a kétezres évek első évtizedében. Fontosnak tartjuk, hogy empirikus úton nyerhető adatokra is nagymértékben támaszkodjon tanulmányunk, így még hitelesebbé, relevánsabbá válhat a munkánk. Dolgozatunk, illetve a téma aktualitását nem kell különösebben megindokolni, elegendő azt megjegyezni, hogy több százezer magyar családot érintő problémakört kívánunk feldolgozni. A téma nagysága miatt – a dolgozat terjedelmi korlátait is figyelembe véve – választottuk a kétezres évek első évtizedét, a II. Orbán kormány devizaadós-mentő lépései egy külön tanulmányt igényelnének.

-7-

Név:

BAJKAI LAURA BARBARA

Szak:


Évfolyam:

3.


Szabó Máté Csaba, tanársegéd

NŐI VEZETŐK A KÖZIGAZGATÁS FELSŐ SZINTJEIN A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójaként mindig is foglalkoztatott a kérdés: hogyan alakulhat egy közigazgatásban elhelyezkedő nő karrierje, hogyan és milyen szinteket érhet el egy férfihoz képest? Dolgozatom kiinduló hipotézise a nők helyzetének bemutatása az egyes közigazgatási területek vezetőségében. A közigazgatási szféra rengeteg területre ágazik szét, ezért is döntöttem amellett, hogy csak bizonyos szinteket fogok figyelembe venni kutatásaim során. Ezek pedig a miniszteri és államtitkári szintek vezetőségének vizsgálata az egyes minisztériumokban, főként a rendszerváltás óta eltelt időt figyelembe véve. Kutatásom során kitérek a nemek közötti erőviszonyokra, a nők munkába állásának és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének fejlődésére, illetve a női vezetőség helyzetének alakulására (bemutatva a nők politikai szerepvállalását). Később pedig az egyes országok közigazgatási vezetőségének vizsgálatára miniszteri-államtitkári szinten; főként a magyarországi helyzetet tanulmányozva. A vizsgálódás alatt, jó néhány kérdés fogalmazódott meg számomra a témával kapcsolatban, amelyekre próbálok válaszokat adni a dolgozat megírása közben. Ezek közül néhány:     

Mi a történelmi háttere a nők munkába állásának és végül a vezetői pozíciókba való eljutásának? Hogyan alakult ez a folyamat az idők folyamán? Miért is jutnak nagyobb szerephez (vezetői szerepekhez) egy Dél európai országban és más, Közép európai országokban a nők, mint Magyarországon? Mely területeken és milyen mértékben domináns a nők helyzete a magasabb pozíciókban? A különböző minisztériumokban, hogyan oszlik el a nők aránya a miniszteri és az államtitkári szinteken; ennek milyen okai lehetnek? Miért is szükséges, hogy nők is vezetővé váljanak és betöltsenek vezetői posztokat?

Véleményem szerint fontos, hogy az egyes vezetői szinteken ugyanúgy a nők is érvényesüljenek és a férfiakkal összhangban gyakorolhassák a vezetői posztok betöltését. Álláspontom szerint, Magyarországon a nők a minisztériumi szinteken sokkal inkább a háttérben munkálkodnak; kevésbé tűnnek fel vezetői pozíciókban, mint Európa más országaiban. Hazánkban a közigazgatási szinteken a vezetői szerepeket főként férfiak töltik be, miniszteri és államtitkári szinten egyaránt. Egy példa, a sok közül: mind a nyolc minisztériumunk élén férfi miniszter áll. Azonban nem csak a közigazgatás ezen szintjén kerülnek háttérbe a női vezetők, hiszen a nők politikai szerepvállalása is különösen alakul a rendszerváltás óta eltelt idő alatt. A kérdés, hogy ezeknek a jelenségeknek milyen okai voltak és vannak. Illetve mire vezethető vissza ez a feltételezés. -8-

Név:

BÁLINT PATRIK ADRIÁN

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Hollán Miklós, egyetemi docens

LEGALITÁS ÉS OPPORTUNITÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBAN Dolgozatom témája a büntető eljárásjog témakörének egy apró szelete, ám ez a kis szelet mégis nagy jelentőséggel bír ezen tárgykörben, hiszen gyakorlatilag ez határozza meg magának a büntetőeljárásnak a megindulását, illetve ha az opportunitás joggyakorlatát vesszük, az eljárás meg nem indulását. Munkám első részében a büntetőeljárási joggal kapcsolatos alapvetéseket vázolom fel, részletesen kitérve a büntetőeljárási rendszerekre (inkvizitórius, akkuzatórius és vegyes rendszerek), megvizsgálva a legalitás és az opportunitás alapvetéseit, a tisztességes eljárás elvét. A második nagyobb részben pedig az 1998. évi XIX. büntetőeljárási törvény elemzem a legalitás és az opportunitás elvének segítségével. Célom, hogy az egyes paragrafusok megvizsgálásával megállapítsam, hogy melyek azok, amelyek leginkább magukban hordozzák az opportunitás alkalmazásának lehetőségét. Hosszabb kifejtésre kerül az opportunitás gyakorlata, amikor is az ügyész dönthet úgy a nyomozás során megállapított történeti tényállások alapján, hogy nem emel vádat. E joggyakorlat kialakulását, alkalmazását kívánom feltárni, majd kitérek olyan alternatív joggyakorlatokra, melyek lehetőséget biztosítanak a sértettnek, hogy bíróság elé vigye az ügyet, melyet az ügyész esetlegesen nem vitte el a vádemelésig. Ezen rész kapcsán is megvizsgálok néhány jogesetet, ha a lehetőségek engedik többféle kimenetellel végződő ügyet is górcső alá helyezek. Az utolsó részben az ügyész viszonyát veszem górcső alá a büntetőeljárási törvény alkalmazásának és a vádemelés illetve a vádemelés mellőzésének tükrében Dolgozatom megírása során alapvetően az 1998. évi XIX. törvény, illetve Király Tibor, Herke Csongor és Tremmel Flórián összefoglaló művei lesznek segítségemre. Ezen felül a témában íródott cikkekből is beemelek a témához kapcsolva néhányat. Külföldi szakirodalmat is megpróbálok igénybe venni, a témában nemzetközi kitekintést tenni. Megpróbálok egy-két konkrét jogesetet is beemelni, melyek alátámaszthatják a szakirodalomba foglaltakat. Munkámat dr. Hollán Miklós, egyetemünk tanára segíti, aki igen nyitottnak bizonyul a választott témakör felé.

-9-

Név:

BELÁZ ANNAMÁRIA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Budai Balázs, tanszékvezető, egyetemi docens

E-PRIVACY: „HOT TOPIC” A KÖZIGAZGATÁSBAN? Az online média: az „életünk része”, fiatalos, lenyűgöző, újszerű, rejtélyes, hatásos, forradalmi. A Facebook több mint egy milliárd felhasználója, Kína és India után, a világ harmadik legnagyobb államát alkotja. A közösségi média használata elsőszámú a webes szolgáltatások közül, még úgy is, hogy a legnagyobb közösségi oldalak és keresőmotorok Kínában be vannak tiltva. Az online életünk hatással van az interperszonális kapcsolatainkra is. Statisztikák szerint minden ötödik válásért a Facebook hibáztatható. Minden percben 72 órányi videó anyagot töltenek fel a YouTube videó megosztó portálra. A Wikipedia nevű Internetes lexikon könyvformátumba 2,25 millió oldalt tenne ki. Lady Gagának, Justin Biebernek és Katy Perrynek több követője van twitteren, mint Németország, Törökország, Dél-Afrika, Kanada, Argentína vagy Egyiptom teljes népessége. Az online média: veszélyes. Minden évben több ezer személyes adatokkal való visszaélés, személyiséglopás történik. A veszélyek magukba foglalják a pedofíliát, a grooming-ot, az online szerencsejáték függőséget, a cyber bullying jelenségét, valamint a médiaabúzus által okozott személyiségtorzulást, amely a fiataloknál akár öngyilkossághoz is vezethet. Az online média: „hot topic”. Vajon a közigazgatásban is annak kell lennie? Véleményem szerint igen. A dolgozatom célja, hogy - miközben feltárom a hazai adatvédelmi jog, a közigazgatás és az ügyfélképzés területén fennálló hiányosságokat- alátámasszam a megállapításomat, mely szerint az állampolgárok általában véve nincsenek tisztában az információs önrendelkezési jogaikkal, és ezt a hiányosságot a közigazgatásnak orvosolnia kell. Gyakorlati megoldási modelleket vázolok fel a jogalkotás, a közoktatás, a civil szervezetek és az egyének szintjén. Megállapításaimat Dr. Majtényi Lászlóval, Dr. Péterfalvi Attilával és Hidvégi Fannyval készített személyes interjúim, valamit saját online kérdőíves kutatásom eredményei támasztják alá. Agatha Christie szerint: „A világ változik… új horizontok nyílnak”. Vajon a közigazgatás készen áll a lehetőségek kiaknázására?

- 10 -

Név:

BIRÓ ISTVÁN

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Hoppál Bulcsú, adjunktus

VALLÁS ÉS JOG KAPCSOLATA A MAGYAR JOGRENDSZERBEN. Dolgozatomban a vallás jelenségének és annak jogi szabályozásának a kapcsolatát elemzem a mai Magyarországon, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy milyen felhatalmazása van a jogalkotónak a vallás, mint jelenség tekintetében/bármiféle jogi szabályozás mennyire kompetens a vallásnak, mint jelenségnek a szabályozásában. A dolgozat problematizálása a jelenlegi ún. „egyházügyi törvény” definíció-kísérletének vitájából indul ki, annak tanulságait próbálja összegezni, röviden vázolja ugyanakkor a huszadik századi Magyarország vallás- és egyházügyi szabályozásaira, és legvégül szisztematikusan reflektál a problémára. Problémának tekintem a jogalkotó azon szándékát – és ez dolgozatom tétele –, hogy lelkiismereti és vallási ügyekben is úgy járjon el mint más, a jog számára „egzakt” területeken. Dolgozatom első részében be kívánom mutatni az múlt évszázad szabályozási kísérleteit, majd ezután elemezni kívánom a legújabb keletű normát. Írásom második felében pedig egy nemzetközi kitekintéssel nem felekezeti, hanem vallástudományi és jog szempontból elemzem a vallás integrálódását a jelen hatályos jogrendszerbe. Módszerem részben történeti, részben kritikus és aktualitásoktól sem mentes, hiszen még a mai szekularizálódott világunkban is lényeges kérdés dolgozatom alapvetése. Mivel a vallás mindig is nagy szerepet játszott Magyarország életében, a hatalom birtokosai különböző eszközökkel próbálták keretekbe foglalni. A tárgyalni kívánt időszakunkban ennek legmarkánsabb formáját a jogi kodifikáció, szabályozás és befolyásolás adta. Egy évszázad alatt három, gyökeresen más politikai és szellemi közegben folyt a diskurzus erről a témáról. A magyar királyi, a szocialista, és a liberális demokrata gondolatmenet különböző irányokból járta körül a vallási szabályozás problémáját. Mindhárom adós maradt azonban bizonyos válaszokkal. Meddig terjed a vallásszabadság? Milyen jogi eszközökkel lehet korlátozni vagy támogatni? Feladata-e az államnak az egyén lelkiismeret döntéseibe beleszólni? És ami a legfontosabb: Mi a vallás és jog tulajdonképpeni viszonya?

- 11 -

Név:

BÓTA ALEXANDRA

Szak:


Évfolyam:

3.



FOGYASZTÓI TÁRSADALOM HATÁSAI AZ Y ÉS Z GENERÁCIÓRA Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a fogyasztói társadalom hatásai miképpen mutatkoznak meg az Y, illetve a felnövekvő Z generáció tagjai között, ha a vizsgált közeg két különböző tanítási elvű iskola. A kvantitatív vizsgálati módszerek közé tartozó kérdőíves felmérés alanyai a budapesti Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola három külön korcsoportba tartozó diákjai. A kontrollcsoport a budapesti Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium szintén három korosztályának tanulói. A kérdőívek az internethasználattal kapcsolatos kérdésekkel kezdődnek, erre épülve 10 kérdésen át a közösségi oldalak- kiemelten a Facebook - felhasználásával folytatódnak. Kiemelt szerepet kapott a reklámok felé tanúsított viselkedések vizsgálata. A ruhavásárlási szokások, iskolai uniformissal kapcsolatos vélemények szintén elősegítették, hogy valós felismeréseket rögzíthessek a kérdőívek feldolgozása, az adatok elemzése után. A vizsgált két iskola kitöltött kérdőívének feldolgozása utána arra a következtetésre jutottam, hogy az adott intézmények különböző értékszemlélete érezhető a tanulók mentalitásán, azonban számottevő differencia az őket érintő hatásokban nincsen. A globalizálódó világ sokszor negatív kimenetelű impulzusai a diákokat az iskolák falain kívül is elérik. Az eltérés azokban az esetekben szignifikáns, mely területek esetén az oktatási intézmény szabályozásaházirendje- illetve alapelvei nagymértékben különböznek. Reményeim szerint a média világában szocializálódó generáció tagjai a technikai eszközök előnyeit, illetve hátrányait megtapasztalva felelősséggel lépnek a közösségi média színterére és nem hagyják figyelmen kívül a személyes kapcsolatok fontosságát, értékét. Ha mindez megvalósulna a ma még serdülőkorú diákok a technika távolságáthidaló szerepét bátran, a negatív következményeit pedig mértékletességgel lennének képesek saját előnyükre fordítani, használni.

- 12 -

Név:

BOTTYÁN ILDIKÓ VIVIEN

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

1.


Dr. Berta Judit, adjunktus

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ – AVAGY: A WEB2.0 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TÜKRÉBEN A dolgozat nagyban kapcsolódik az alapképzést lezáró szakdolgozatomhoz (Az ügyfélbarát kommunikáció fejlesztése és gyakorlata, 2014). A kommunikáció vizsgálatát ebben a dolgozatban az online világ területén szándékozom folytatni. Az információs társadalom és a szolgáltató közigazgatás viszonya napjainkban igen aktuális téma. A közigazgatásnak kommunikálnia kell az állampolgárokkal, ezzel erősítendő az igazgatásba vetett bizalmat, növelve ezzel az együttműködési hajlandóságot, fellépve egyfajta közösségformáló erőként. Például egy helyi önkormányzatnak ma már nem elég csupán a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé tenni a képviselő-testület legutóbbi döntéseit nyomtatott formában, hanem alkalmazkodnia kell a felgyorsult világhoz, az abban élők igényeihez: az „újmédia” kínálta lehetőségeket kihasználva kell jelen lennie a helyi lakosság hétköznapjaiban. Új kihívásoknak kell eleget tennie a XXI. századi közigazgatásnak: már nem csupán információt keresnek az állampolgárok az interneten, hanem ügyeik intézését is igyekeznek a lehető legegyszerűbben lebonyolítani – online felületeken, kerülve a sorban állást és kiiktatva a személyes ügyintézéssel járó egyéb negatívumokat. Felvetődnek a kérdések: milyen lehetőségek állnak a közigazgatás rendelkezésére az online kommunikáció területén? Mely(ek)et érdemes ezek közül választani, mely(ek) a leginkább felhasználóbarát felület(ek)? Mivel lehet minél több állampolgárhoz információt eljuttatni? Egyáltalán mitől válik egy weboldal felhasználóbaráttá? A weboldalak általános elemzése után - egy empirikus kutatás részeként - áttekintésre kerül több, különböző profilú, más-más feladat ellátásáért felelős közigazgatási, illetve kormányzati intézmény honlapja. Ezen kívül egy rövid, online felületen kitöltendő kérdőívből fény derül a laikusok vélekedésére, elégedettségére az online közigazgatási kommunikációval összefüggésben. A kérdőív eredményeként esetleg hibák is említésre kerülhetnek, elvégre azok nyilváníthatnak véleményt, akik mindennapos ügyintézésük során tapasztalhatták a rendszerek pozitívumait és negatívumait egyaránt. Összességében az online kommunikáció fontosságának felismerése a közigazgatásban, a modern kor elvárásainak való megfelelés és a társadalmi jelentőség értékelése történik meg.

- 13 -

Név:

BRECSOK ANNA ÁGNES

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.


Dr. Buskó Tibor, adjunktus

ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁS VS. ÁLLAMI KÖZNEVELÉS Az elmúlt évek a reformok évei. Ilyen nagyságrendű változásokra a rendszerváltás óta nem került sor. Ezek közvetlen vagy közvetett hatásai mindennapjainkra, társadalmi-gazdasági berendezkedésünkre igen jelentősek, így értékelésük semmiképp sem maradhat el. A mérlegre tett időszakban többek között a helyi közszolgáltatások és a közoktatás (2013. január 1.-től köznevelés) rendszerének átalakítására is sor került. Vizsgálódásom tárgyát e két szegmens metszéspontjában található alapfokú oktatás képezi. A köznevelés kapcsán egy merőben új feladat-megosztási, irányítási és finanszírozási rendszer jött létre, amelyben az önkormányzatok – amelyek eddig az intézményfenntartás gerincét adták – jelenős mértékben háttérbe szorultak. A tanulmány célja bemutatni mik voltak a mozgatórugók, milyen okok tették szükségessé a változtatást, a nemrégiben végbement reformfolyamatok mennyire képesek kiküszöbölni a korábbi rendszer problémáit, hogyan zajlott az átállás, hogy néz ki és hogyan funkcionál a jelenlegi oktatási rendszer, mi a közvetlenül érintettek (helyi önkormányzatok, általános iskolák, állami szereplők) véleménye. A tanulmány több kutatási módszert integrálva kísérli meg feltárni a köznevelési rendszer átalakításának kérdéskörét. Elsősorban a jogtudományra jellemző elméleti-logikai kutatási módszerek: az analízis, szintézis, indukció segítségével vizsgálódik. Ezt egészíti ki a dolgozat empirikus kutatási része, amelyben a tanulmány kérdőívek és interjúk segítségével kívánja feltárni a helyi oktatási folyamatok kulcsszereplőinek tapasztalatait. A reformfolyamat két központi eleme: az iskolafenntartás és –finanszírozás közül az értekezés utóbbival nem foglalkozik, ennek ismertetése ugyanis egy külön tanulmányt kíván. Itt jegyezném meg továbbá, hogy a dolgozat nem kívánja minősíteni a jelenlegi köznevelési rendszert. Egyrészt, mert számos megközelítési módot csak érintőlegesen vizsgál, másrészt alapvetően az átalakítást majd az minősíti, hogy milyen módon hatott az oktatás minőségére. Erre vonatkozóan azonban másfél év működési tapasztalataiból nem szabad, és nem is lehet messzemenő következtetéseket levonni.

- 14 -

Név:

CZERÓVSZKI NOÉMI LILLA

Szak:


Évfolyam:

3.


Prof. Dr. Halász Iván, tanszékvezető, egyetemi tanár

AUTONÓMIATÖREKVÉSEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN - DÉL-TIROL ÉS SZÉKELYFÖLD HELYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az autonómia egy legitim kisebbségi törekvés, amely a modern demokráciákban a többség és a kisebbség társulását jelenti. Dolgozatomban Dél-Tirol autonómiáját hasonlítom össze Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Azért választottam ezt a két régiót, mert földrajzi, gazdasági és történelmi helyzetükben is számos hasonlóságot vehetünk észre, valamint a dél-tiroli történések példaértékűek nemcsak Székelyföldön, hanem Európában és a világon. Alapvetően érdekel a kisebbségvédelem, a nemzeti kisebbségek helyzete, különösen a határon túli magyarok helyzete. Romániában található a legnagyobb számú határon túli magyar közösség, azon belül is az Erdély belsejében lévő Székelyföldön közel hétszázezer magyar él. A téma rendkívül aktuális, ugyanis az erdélyi magyarság számára kulcsfontosságú az autonómia kérdése, és a mai napig aktív küzdelem folyik annak eléréséért. A téma kidolgozása először a történeti háttér vizsgálatával indul, kitérve a releváns lépésekre az autonómiatörekvés szempontjából. Ezután a dél-tiroli modell összehasonlítása következik a székelyföldi törekvésekkel. Összevetem a két régió politikai, gazdasági és földrajzi helyzetét, és megvizsgálom a székelyföldi terveket, valamint a téma szempontjából releváns jogszabályokat különös tekintettel a dél-tiroli Autonómia Statútumra. Ezt követően kitérek arra, hogy milyen lehetőségei vannak egy kisebbségi közösségnek elérni az autonómiát, annak lehetséges módozataira általánosan, és a dél-tiroli modell alapján. Végezetül pedig az adoptációs módszerekre és megoldási lehetőségekre koncentrálok a két helyzet ismeretében. Dolgozatom célja, hogy rávilágítsak a székelyföldi autonómia jelentőségére és aktualitására. Szeretném bemutatni, hogy miért lett az autonómiatörekvésből tényleges autonómia DélTirol esetében, és tanulságokat levonni az autonómiamodell kialakulásának folyamatából, amelyek hasznosak lehetnének az erdélyi magyarság és a román állam közötti konfliktusgóc feloldásához is.

- 15 -

Név:

CSANÁDI NIKOLETT

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Orbán Anna, adjunktus

DIGITÁLIS IDENTITÁS - ADATTEST Mindenkinek van adatteste a világon. Adattestünk már akkor megszületik, amikor szüleink összeházasodnak. Fogantatásunk után megkezdődik az adattest bővülése, különféle nyilvántartásokba kerülünk be, ultrahang felvételeket, 3-4 D-s képeket készítenek rólunk, hiszen édesanyánk abban motivált, hogy ezek az adatok létezzenek rólunk valahol. Ezzel meg is születik adattestünk, előbb, mint mi magunk. A világrajövetelünk után a különféle adatbázisokban elhelyezett adatmennyiségünk egyre csak duzzad és duzzad. Általában nincs is ráhatásunk arra, hogy ki, milyen információt tárol rólunk, sokszor fel sem tűnik mennyi adat szivárog ki tőlünk, annyira az életünk részévé vált. Ezen nyilvántartások egy része automatikus, tehát akaratunktól függetlenül kerülünk bele, másik részébe saját magunk akarunk bekerülni (közösségi oldalak, banki nyilvántartások, regisztrációk kedvezményekért). A bankok, szolgáltató cégek, állami intézmények, és a vállalatok mind abban érdekeltek, hogy adatot, információt szerezzenek és tároljanak rólunk. Adattestünk sok apró információból tevődik össze, amely fellelhető rólunk az interneten és ezt csak részben tudjuk befolyásolni. Az adattest jellemzője, hogy sohasem csökken, hanem folyamatosan növekszik, sőt a halálunk után sem szűnik meg, hiszen lehetetlen lenne az összes létező adatot kitörölni rólunk. Dolgozatomban az adattest pozitívumait, negatívumait, a veszélyeket és a felelős adathasználatot próbálom körbejárni. Azt szeretném bemutatni, hogy egy ember életében melyek azok a fő állomások, mik azok az események, amikor különféle adatbázisokba kerülünk bele, vagy éppen milyen nehéz, vagy éppen lehetetlen kikerülni az adatbázisokból, nyilvántartásokból. Az adatszivárgás veszélyeire (pl. személyes és vállalati adatok összefonódása, közösségi oldalak és mobil eszközök használatának veszélyei) is felhívom a figyelmet, tapasztalva, hogy az emberek sok esetben mennyire figyelmetlenek és meggondolatlanok, ha az adatvédelmi nyilatkozatokról van szó.

- 16 -

Név:

DOMOKOS KLAUDIA

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

1.


Prof. Dr. Török Gábor, intézetvezető, egyetemi tanár Dr. Méhes Tamás, adjunktus

EGY SAJÁTOS VÁLLALKOZÁSI FORMA: GONDOLATOK A SZÖVETKEZET SUI GENERIS JELLEGÉRŐL

Pályamunkámban a szövetkezetek kettős jellegének alakulását követtem nyomon – a jogi szempontok mellett a gazdasági vonatkozásokat is figyelembe véve. Kutatásom központi témájaként a szövetkezet, mint „speciális jogi személy”, „speciális gazdálkodási alakzat” jogi minősítésének problematikáját határoztam meg. Ennek keretében – a szövetkezés egykori és jelenlegi, hazai és nemzetközi alapértékeire, illetve alapelveire, valamint a szövetkezet fogalmi meghatározására különös hangsúlyt fektetve – azt próbáltam bebizonyítani, hogy e sajátos jogintézmény kettőssége több dimenzióban is tetten érhető. Fontos vizsgálandó aspektusként tekintettem tehát az egyesületekre és a gazdasági társaságokra jellemző jegyek szövetkezeti szabályozásban történő megjelenésére, azok időnként megvalósuló összhangjára, a szabályozás változásával összefüggésben az egyes jellemzők tekintetében bekövetkező hangsúlyeltolódásokra és a gazdasági-társadalmi célok együttesére, ugyanis éppen ezek adják a szövetkezés lényegét. E kettősség nem oldható fel, egyik oldal sem létezhet a másik nélkül. Külön fejezetben, történeti kitekintéssel tértem ki az állami beavatkozás szerepére (lehetőségére, szükségességére) a szövetkezeti autonómia vonatkozásában, amelynek kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy a szövetkezet önállóságának tiszteletben tartása mellett célszerű és egyben nélkülözhetetlen az állam kezdeményező, támogató hozzáállása – nemcsak a hatékony szövetkezeti működés, hanem a jogintézmény iránti bizalom növelésének tekintetében is. A szövetkezők és az állam között közvetítői szerepet betöltő érdekképviseletek egységes és ilyenformán hathatós közreműködése is pozitív irányba terelheti a szövetkezés ügyét. Kutatásom eredményei egyértelműen azt bizonyították, hogy a valódi, azaz a közösséget előtérbe helyező, ideológiától mentes szövetkezetre – éppen annak sajátos jellegéből adódóan – napjainkban is versenyképes és egyben szolidáris vállalkozási formaként tekinthetünk. Mivel dolgozatom megírásakor fontosnak tartottam, hogy ne csupán az egyes jogszabályokat és az elméleti jellegű szakirodalmat mutassam be, a szövetkezeti jog kutatóinak állásfoglalása mellett helyet kaptak a gyakorlati szakemberek, az érdekképviseleti vezetők tapasztalatai is.

- 17 -

Név:

DÖCSAKOVSZKY RÉKA PETRA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. György István, oktatási dékánhelyettes, főiskolai docens

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYZETPOLITIKAI RENDSZERÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Jelen kutatás témája a mai magyar közigazgatás személyzetpolitikai rendszerének sajátosságai. A téma aktualitását támasztja alá, hogy a magyar közszolgálati rendszer manapság rendszeresen meghatározó változásokon megy keresztül. A rendszerváltás óta eltelt időszakban igény mutatkozott olyan közszolgálati kategóriák megfogalmazására, amely segítségével a vonatkozó jogi szabályozást egységes, átlátható keretek közé lehetne szorítani. Sajnos az elmúlt évtizedekben ez eddig még nem valósult meg. A számos sajátos humánpolitikai rendszer közül talán a köztisztviselőket érintő szabályokban figyelhető meg a legnagyobb számban és mértékben változás. Az eredeti, 1992-ben elfogadott jogi szabályozás, a későbbiekben majdnem egy-másfél évtizedig annak módosításai is az ún. zárt-, érdem-, avagy karrierrendszer kiépítésére törekedtek. Az elmúlt években azonban számottevő irányváltás következett be a közigazgatás személyi állományára vonatkozó humánstratégiában. Ezen új változás hátterében az az elgondolás sejlik fel, hogy a közszférában dolgozókra is, azokat a humánpolitikai elveket, humánerőforrás gazdálkodási, illetve személyzeti eszközöket kell alkalmazni, amelyek már a piaci viszonyok között beváltak. Az újítások mellett állók, ezektől a változtatásoktól várják a közigazgatás hatékonyságának érezhető és a gyakorlati életben is számottevő növekedését. Ez a kvázi kevert rendszer az elmúlt húsz évben a nemzetközi gyakorlatban már-már bevett módszernek számít. Az ebben az irányban folytatott kísérletek eredményei, és így az ezekből nyert tapasztalatok is jelentős részben rendelkezésünkre állnak. Dolgozatomban tehát a fent említett nemzetközi tapasztalatok tükrében kísérlem meg bemutatni a mai magyar közigazgatási rendszerünk személyi állományának milyenségét. Említés szintjén foglalkozom a XX. század végi történelem során felbukkanó különböző szélsőséges és kevert személyzetpolitikai rendszerekkel, elemzem, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta e rendszerek közül melyik található meg, illetve hogy melyik rendszer elemei találhatók meg mai rendszerben. Megkísérlem tehát egy sajátos nézőpontból, egyénileg felállított szempontok alapján egy átfogó képet alkotni a mai hazai személyzetpolitikai viszonyokról, nemzetközi viszonylatban is.

- 18 -

Név:

DUCSI VIVIEN

Szak:


Évfolyam:

3.


Pál Gábor, adjunktus

A TÖBBPÁRTRENDSZER KIALAKULÁSA Tanulmányomban a Magyarországon 1989-90-re ki kialakult többpártrendszerhez vezető utat fogom bemutatni, ennek a sajátosságait, a pártokat, különös tekintettel az MSZMP-ben lezajló változást előidéző folyamatot, azokat a tényeket, okokat és lehetőségeket, amiknek fennállása lehetővé tette, hogy ténylegesen megvalósuljon hazánkban a politikai demokrácia. Úgy gondolom, hogy 2014-ben a választások évében időszerű olyan témával foglalkozni, ami alapot teremtett arra, hogy megvalósulhassanak az országgyűlési és önkormányzati választások Magyarországon. 2014 az 1989-1990-ben végbemenő rendszerváltásnak a 25. évfordulója is. Véleményem szerint ez a negyed évszázad kellő bizonyíték arra, hogy létjogosultsága volt és van a demokráciának és az azzal járó politikai pluralizmusnak is. A magyar lakosság körében a 20. századi történelem során többször felmerült a demokrácia és az annak egyik alapját képező többpártrendszer iránti igény. Ezt láthattuk 1956-ban, valamint 1989-ben is, azonban a két időszak közül csak 1989-re sikerült teljes mértékben teljesíteni ezt a társadalmi akaratot. Dolgozatomnak ezzel fő irányvonalat adva, bemutatom, hogy az 1990-es választásokra kialakult a többpártrendszer és megvalósult a demokrácia. Az 1989-1990-es évek eredményei olyan több éven keresztül megvalósuló társadalmi, gazdasági folyamatok és politikai döntések révén jöhettek létre, amelyek során központi szerepet kapott az állampártként működő MSZMP. Tanulmányomban bizonyítani fogom, hogy Magyarország politikai rendszerének átalakulása a posztkommunista totalitárius diktatúrából a parlamentáris demokráciába ment át. Pályamunkámban arra keresem a választ, hogy melyek azok a tényezők, amik elvezettek az MSZMP politikájának felpuhulásához, végül a párt felbomlásához, majd az 1990-es választásokhoz. Összefoglalást adok a többpártrendszer érvényesüléséhez vezető folyamatról, annak részleteiről, a létrejövő pártokról.

- 19 -

Név:

DUDÁS DOMINIKA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Bódi Stefánia, egyetemi docens

AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG ASPEKTUSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI ELEMZÉSE Véleményem szerint, valamint általánosan is elfogadott tény, hogy az élethez való jog kitüntetett jelentőségű, abszolút jellegű, korlátozhatatlan, minden más alapjogot megelőző jog. Az Alaptörvény az alapjogi katalógus élén, a II. cikk (1) bekezdésében kimondja: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. Az a gondolat hogy az embernek joga van az élethez nem újkeletű, egyidős a természetes jogokról szóló eszmékkel, ebből adódóan a természetjogi alapokon álló korai alkotmányok, emberi jogi nyilatkozatok egy része már megfogalmazta ezt a jogot, így első generációs jogként került a XX. századi nemzetközi emberi jogi katalógusba. Dolgozatomban legfőképpen a halálbüntetés témakörről, tehát az élethez való anyagi jog tárgykörébe tartozó kérdésekről fogok írni. A dolgozat lényegi elemeit és fő hipotéziseit az Alkotmánybíróság határozatainak elemzésein keresztül kívánom végigvinni, azonban elengedhetetlennek tartom az ezek kapcsán felmerülő morális kérdések fejtegetését is. Annak érdekében, hogy teljes rálátással lehessek az emberi jogokra, nélkülözhetetlen a nemzetközi kitekintés. Több idegen nyelven íródott tanulmány és könyv alapján nem csak Magyarország Alkotmánybírósági határozatait fogom vizsgálni, hanem Lengyelország, Németország alkotmányos szabályozásait is. A hipotéziseimben olyan kérdésekre keresek választ, amelyek a modern kori ember fejében megfordulhatnak: védendő alapvető jog-e az emberi méltóság? Rávilágítok a halálbüntetés XXI. századi szükségességére vagy szükségtelenségére különböző országok gyakorlataiból, alternatíváiból kiindulva, majd konklúziót vonok a saját és a társadalom által elfogadott értékrend szerint.

- 20 -

Név:

FÁTRAI KATA ANITA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. György István, oktatási dékánhelyettes, főiskolai docens Dr. Téglási András, adjunktus

JOGÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KONTROLLMECHANIZMUSA

Dolgozatomban a következő fő kérdésre kívánok választ találni: érvényesül-e ma a jogállamiság Magyarországon a közigazgatáson belül? Ezen belül az Alkotmánybíróság szerepét elemzem: az említett szerv miként tudja a jogállamiság érvényesülését tevékenységével befolyásolni? A különböző jogállam elméletek, jogállam fogalmak után bemutatásra kerül történeti áttekintéssel együtt, hogy az alkotmánybírósági határozatok segítségével hogyan őrizhető, védhető meg az alkotmányosság a közigazgatáson belül az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) hatályba lépésétől napjainkig. Elsőként a közigazgatás alkotmányosságát vizsgálom; nemzetközi kitekintésként az Európai Unióra vonatkozóan: szabályozott-e és ha igen, mennyire? A közigazgatás és a jogállam kapcsolatában felmerülő egyik probléma a hatékonyság kérdése. A jogi garanciák betartása korlátozza-e az eredményességet? Álláspontom szerint a hatékonyság fokozása az Egyesült Államokban használt „felhő-informatika” Magyarországon való kiépítésével, illetve a bürokratikus jogi szabályozás (eredményességi szempontok szerinti) átalakításával lehetne megvalósítható. A közigazgatás legalsóbb szintjéig való alkotmányozás fontosságát többek között a 18/2013. (VII.3.) AB határozattal, Foktő község képviselő-testületének alaptörvény-ellenes működésével kívánom igazolni, valamint a Velencei Bizottság az önkormányzatok alkotmányos szabályozásáról szóló véleményét is ismertetem. Ezután a közigazgatás személyi állományára térek ki. Törvények, valamint alkotmánybírósági határozatok bemutatásával igazolni kívánom állításom, miszerint a közigazgatás politikához és hatalomhoz való meghatározott viszonya elősegíti a jogállam érvényesülését. Keresem a közszolgálati tisztviselők szerepének mértékét, pontosabban, hogy jogállásuk szerepe mekkora a jogállam érvényesülésében. Itt az Alkotmányt, illetve az Alaptörvényt vizsgálom a köztisztviselőkre vonatkozó normák tekintetében, illetve ezek hiányában lehetséges alaptörvényi szabályozásokat említek a rájuk vonatkozóan. Alkotmánybírósági határozatok által kívánom bemutatni a jogállamiság, valamint egyes alapjogok olyan jellegű sérelmét, ami a közigazgatás személyi állományára is vonatkozott.

- 21 -

Név:

FEKETE SZABINA

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.


Dr. Fülöp Katalin, tanszékvezető, egyetemi docens

KÖZÉPPONTBAN AZ EREDMÉNYSZEMLÉLET: NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TENDENCIÁK

A dolgozatom legfontosabb célja, bemutatni a pénzforgalmi és eredményszemlélet dichotómiájának kérdéskörét, különös tekintettel arra, hogy jelenleg is folyik a szakmai vita az elszámoltatás átállításával kapcsolatban. A cél ugyan általában ismert: az eredményszemlélet (accruals szemlélet), azonban itt is vannak még további kérdések. A nemzetközi tapasztalatok bemutatását elengedhetetlennek tartom, hiszen más országok reformfolyamataiból meríthetünk, szerencsére ugyanis hazánk számviteli reformjában nincs szükség arra, hogy „feltaláljuk a spanyolviaszt”. Nem szükséges újat alkotni. Rendelkezésünkre áll az a sok ismeret, amit más országok összegyűjtöttek a témában. Nem véletlenszerűen választottam a vizsgált országokat, mindegyik esetében megjelenik valamilyen specialitás. Egy rövid történeti alapvetés keretében bemutatom a számviteli kultúra formálódását térségünkben. Kiemelt hangsúlyt helyezek a nyilvántartás és beszámoltatás szemléletének alakulására, de nem célom ugyanakkor részletesen bemutatni a számvevőszéki struktúrákat, inkább a szemlélet alakulását tartom szem előtt. Dolgozatom egyik fejezetének meghatározó kérdése, „milyen változásokat hozott magával az új államháztartási számvitelről szóló Kormányrendelet a beszámolásra vonatkozó szabályok esetében?”. A költségvetési és a pénzügyi számvitel bemutatása mellett, a pénzügyi beszámolóban bekövetkezett változásokat is részletezem. Zárásként az eredményszemlélet bevezetésének nehézségeire is rávilágítok, mind nemzetközi, mind hazai tekintetben. A nemzetközi tapasztalatok megjelenítéséhez két olyan országot veszek alapul, ahol már teljes mértékben végrehajtották az eredményszemléletű elszámolást és a költségvetést kormányzati szinten. Ez Új-Zéland és Ausztrália tanulságai. Egy nagyon izgalmas interjú keretében sikerült a hazai gyakorlatot is megjelenítenem, hogyan, milyen módon és eszközökkel történt és milyen előnyökkel, hátrányokkal járt az eredményszemléletű számviteli rendszer bevezetése hazánkban.

- 22 -

Név:

FENES MÁTÉ

Szak:


Évfolyam:

2.


Prof. Dr. Bogár László, egyetemi professzor

A JÓLÉTI SZINT VIZSGÁLATA EGY TELEPÜLÉS HELYZETÉBŐL KIINDULVA Manapság a demokrácia előnyeit élvezzük. De miért érezzük úgy, hogy társadalmunkban még sincs rendben valami? Látszólag a lehető legjobb úton vagyunk afelé, hogy az emberiséget és benne saját nemzetünket felvirágoztassuk és a gazdasági, szociális és szellemi fejlődés egy új szintjére lépjünk. A médiában is ezt hallja az ember, hogy ettől jobban még senki sem élhetett. Nagyszülők is azt mondják: „Fiam, örülj neki, hogy neked már nem az a sors jutott!” Mielőtt Magyarországon és Közép- és Kelet-Európa nagy részén beköszöntött volna a béke és jólét időszaka sokáig nem lehetett a jogállamiság előnyeivel élni. Én nem tudom milyen volt akkor, nekem csak mondták az idősebb generációk tagjai. Az én generációm nem élt abban az időszakban. Természetesen nem arról van szó, hogy szeretném elvetni, vagy megcáfolni a mindenki által elismert tényeket. Ugyanakkor mindezen folyamatokat meg lehet mutatni egyetlen település helyzetén is. Vajon a helyi lakosok hogyan élték meg az elmúlt időszakot? Milyen emlékeik és benyomásaik vannak a rendszerváltás előtti időszakról? Melyikben rendszerben érzik jobban magukat? Mindezt szeretném szemléltetni alapvető társadalmi és gazdasági mutatókkal, mint például lakosságszám, korfa, születések száma, közintézmények száma, orvosi ellátás, volt-e óvoda vagy iskola, boltok száma, stb. Mennyi pénzből gazdálkodott a település? Mennyi munkahelyet tudnak biztosítani helyben? Mekkora az ingázók száma? Hányan kényszerülnek külföldön munkát vállalni? Egy falu helyzete is árulkodó lehet a teljes társadalom állapotát tekintve. A posztszovjet államok az elmúlt 25 évben rögös utat jártak be. Egyes országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, mások nem. Ez a tényező is nagyban befolyásolhatta például Magyarország és benne települései gazdasági fejlődését. Mennyiben segített hazánknak az EUs tagság? Előremozdította vajon a társadalmi kohéziót? Én úgy hiszem igen, és ezt próbálom tények segítségével alátámasztani, bebizonyítani.

- 23 -

Név:

FERENCZI LARISZA

Szak:

Nemzetközi igazgatás BA

Évfolyam:

2.



A "KÖZJOGI MÉLTÓSÁGOK" FELELŐSSÉGRE VONÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPA MÁS ORSZÁGAIBAN A TDK szakdolgozat témaválasztása, a közjogi méltóságok felelősségre vonásának kérdése, mint azt a közelmúlt világpolitikai eseményei is megmutatták, napjaink informatikailag nyílt és felgyorsult világában kiemelt fontossággal bír. A pályaműben részletesen és elmélyülten tárgyalásra kerül az adott témakör fontossága és aktualitása. Egyrészt a dolgozatban nem csak az kerül kifejtésre, hogy milyen fontos az adott kérdéskör megfelelő minőségű, és pontosan körülhatárolt, megfelelő szintű jogszabályok által történő szabályozása, de részletekbe menően elemzésre kerül az is, hogy milyen politikai, társadalmi és gazdasági környezetet szükséges kialakítani ahhoz, hogy a közjogi méltóságok felelősségre vonásának jogalkotói szabályozása ne maradjon egy, pusztán az illető ország demokratikusságának a látszólagos, kifele irányuló bizonyítéka, de a gyakorlatban is kiállja az élet próbáját. A valós életből vett konkrét gyakorlati példák segítségével bemutatja azoknak az egész ország csoportokat átölelő problémáknak és hiányosságoknak a körét, melyek megakadályozzák egy igazából jól működő rendszer kiépítését. A szakdolgozatban elemzésre kerül, milyennek is kell lennie egy igazán jó jogszabálynak, milyen biztosítékokra van szükség ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a visszaélések mind a két oldalról. Rövid történelmi áttekintés keretében bemutatásra kerül az elemzés tárgyát képező problémakör fejlődéstörténete. A régmúlt időkből levonható, ma is aktuális, érdekes és hasznos tanulságok számbavétele. A pályaműben részletesen bemutatásra kerül a különböző politikai, társadalmi és demokráciafejlődési történelmi utakat bejárt országokban a mai modern információs társadalmi viszonyok között kialakításra került jogi szabályozás a közjogi méltóságok felelősségre vonását illetően. Elemzésre kerülnek az egyes országokban alkalmazott megoldások közötti eltérések, ugyan úgy, mint a bennük rejtőző hiányosságok feltárása. Összehasonlító elemzés keretében igyekszik bemutatni a különböző alkalmazott megoldások közötti eltéréseket, egyes megoldások előnyét illetve hátrányát, keresve az ideális megoldást a jogszabályok útvesztőjében. A dolgozatban természetesen górcső alá kerül a közjogi méltóságok felelősségre vonásának szabályozása hazánkban, Magyarországon is. Bemutatásra kerülnek az eltérések, illetve az egyezőségek a külföldön alkalmazott modellekkel. Igyekszik feltárni a vélhető hiányosságokat és a felmerülő veszélyeket. Figyelmeztet az esetleges visszaélések lehetőségeire. Elemzi a lehetséges politikai, társadalmi változásokra való alkalmazhatóságát.

- 24 -

Név:

GLOCKER GÁBOR

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Tóth Zoltán József, egyetemi tanár

A SZENT KORONA ÉS A SZENT KORONA-TAN KÉRDÉSEI Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára beadandó pályázatom témája a Szent Korona, a Szent Korona-tan és az ezen témakörhöz kapcsolódó kérdések és felvetések, amik alapvetően határozták meg Magyarországot és a magyar jogrendszert. Mindig is közel állt hozzám a történelem, illetve a magyar állam kialakulása, fejlődése és szokásai. Ezen okok miatt választottam a magyar Szent Korona témakörét a vizsgálandó tárgynak, mert véleményem szerint nélküle nem beszélhetnénk ma magyar jogrendszerről. Dolgozatom lehetőséget biztosít számomra, hogy felvázoljam a koronát övező legendákat, elméleteket és tényeket. Véleményem szerint Magyarország és a magyar lét megértésének egyik alapvető feltétele, hogy eloszlassuk a kételyeket ezen kiemelkedő, mitikus ereklyénk körül és rávilágítsunk óriási szerepére. Dolgozatom öt nagyobb részt ölel fel. Az első részben kitérek a korona eredetére, legendáira, szerkezetére és az ezekhez kapcsolódó, mai napig sok vitát generáló, ellentétes elméletekre. A második részt szánom dolgozatom gerincének, amiben a jogi fejlődési folyamatokra, hatásokra és szerepköri változásokra helyezem a hangsúlyt. Évszázadok eredménye, hogy egy koronázási ékszerből a magyar állam legfőbb szimbóluma lett és ebben a folyamatban sok, a magyar nép számára történelmi momentum zajlott le. A társadalmi fejlődésért és egyenlőségért vívott harc egyik fő szimbóluma volt, kezdetben az uralkodó, később a főnemesség, majd az idegen elnyomás ellen is. Jogrendünk és a mai magyar állam berendezkedése is elválaszthatatlan a Szent Korona szerepétől, amit igyekszem részletezni értekezésemben. A harmadik szekcióban a korona hatásait fejtem ki a népre nézve, koronként. A polgári fejlődés és a magyar társadalom éppen a korona miatt egyedülálló a világon. Negyedik elemként foglalkozok a Szent Korona nemzetközi összehasonlításával, tehát, hogy más nemzeteknél létezik-e hasonlóan kiemelt ékszer és ha igen, milyen formában. Ezen felül azt vizsgálom, hogy milyen hasonló szent ereklyék játszottak a miénkhez hasonló szerepet. Utolsó fejezetemben pedig a Koronaőrség és a koronaőrök intézményét taglalom. A Koronaőrségről nem sok mindent lehet tudni és nem igazán ismert történelemformáló tevékenységük, ezért szeretnék velük bővebben foglalkozni, az események teljes és részletes megismerése végett. Mindezen leírt témákkal szeretném felkelteni ezen nemes és fontos ékszerünk iránti figyelmet, illetve el szeretném oszlatni a különböző tévhiteket és félreértéseket. Úgy vélem, hogy szánnunk kell időt identitásunk ezen szeletének megismerésére és megvédésére.

- 25 -

Név:

HEGYESI ZOLTÁN

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Koi Gyula, adjunktus

A MAGYARY ZOLTÁN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM NEMZETKÖZI BEÁGYAZÓDÁSA

A dolgozat célja volt, hogy bemutassa a nemzetközi közigazgatás-fejlesztéssel foglalkozó legfontosabb szervezeteket, azok funkcióit valamint módszereit, amelyek segítségével hozzájárulnak a nemzeti közigazgatások fejlesztéséhez. Emellett ismertetni kívántuk az elmúlt néhány év és jelenünk fő közigazgatás-fejlesztési trendjeit, az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) magyar soros elnökség alatti munkáját és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországgal és a Magyary Programmal való kapcsolódásai pontjait. A témában igen kevés releváns tanulmány található, ezek feldolgozása mellett, a nemzetközi szervezetek angol nyelvű anyagai, és a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dokumentációi szolgáltak forrásul. A dolgozat világos szerkesztettsége mellett, logikus és racionális gondolatmenetet kívánt követni, mindvégig törekedett az érhetőségre. Jellegéből kifolyólag tehát, alkalmas lehet arra, hogy szemináriumok keretében az egyetemi oktatás részévé váljon. Az államnak alkalmazkodnia kell a globálisan megjelenő változásokhoz, körülményekhez és az állampolgárok igényeihez. Ennek következményeként a nemzeti kormányok nagyobb súlyt fektetnek a közigazgatás fejlesztésére és a stratégiai tervezésre. A nemzetközi közigazgatás-fejlesztési szervezetek arra törekednek, hogy azonosítsák az országokban általánosan jelentkező közös kihívásokat és azok hatásait, miközben a negatív hatások orvosolására jó gyakorlatokat ajánlanak. A nemzetközi-közigazgatásfejlesztés egyre fejlődő volta indokolja a rá irányuló tudományos érdeklődés fokozódását.

- 26 -

Név:

HORVÁTH BETTINA

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.


Dr. Schweitzer Gábor, egyetemi docens, Dr. Téglási András, adjunktus

AMIRŐL AZ ÁLLAMI ÉS NEMZETI SZIMBÓLUMOK MESÉLNEK AZ ÁLLAMI ÉS NEMZETI SZIMBÓLUMOK VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Kutatásomban Magyarország nemzeti szimbólumrendszerét szeretném bemutatni, a vizsgálatom legfőképp 1945. és 1989. közötti évekre koncentrálódik. A dolgozatban keletközép-európai kitekintés is olvasható, különös tekintettel a Visegrádi országokra. Elmondhatjuk, hogy nemcsak az emberek rendelkeznek identitással, hanem maguk az államok is. Az államok ilyen típusú identitását leginkább az állami és nemzeti szimbólumaik juttattathatják kifejezésre. Ezek általában szokásjogi úton alakultak ki, közülük több olyan is van, amelyeket még mindig a szokás szabályoz. Kialakulásuk, használatuk inkább az ország történelméhez és a nemzeti öntudathoz kötődik szorosan. Történetileg megfigyelhető, hogy a nemzeti szimbólumok deklarálását az állam nemzetté válása tette indokolttá. A közép-kelet-európai alkotmányok címerközpontúak, talán nem véletlenül. Köztudott tény, hogy a Visegrádi országok mindegyikében több évtizeden keresztül egypártrendszer működött. 1945 után a „szovjetizálódás” folyamata indult meg, amely az államok önállóságának elvesztéséhez vezetett, megváltoztatta az itt zajló társadalmi folyamatokat. Azonban a címerben kifejeződik az adott állam szuverenitástörténete. Emellett szinte kivétel nélkül minden alkotmányban szerepel a zászló, a himnusz és a főváros, gyakori a hivatalos nyelv és az állami pecsét említése is. Írásomban kísérletet teszek arra, hogy bemutassam hazánk alkotmánya miként is rendelkezik az államiságot szimbolizáló jelképekről, milyen jogi védelemben részesülnek és hogy van-e külön sarkalatos törvény használatukról.

- 27 -

Név:

JUGOVITS KÁROLY

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.


Dr. Horváth Attila, tanársegéd

KÉSZ ÁTVERÉS! – A FOGYASZTÓI CSOPORTOK FELEMELKEDÉSE ÉS BUKÁSA A pályamű középpontjában a fogyasztói csoportként (vagy vásárlói klubként) ismert, máig tisztázatlan jogi helyzetű, hitelnek tűnő konstrukciókat kínáló társulások jelenlegi rendszere, működése és szabályozása áll. E csoportok működése számos kérdést vet fel, többek közt a fogyasztóvédelem (fogyasztók megtévesztése), büntetőjog (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat), valamint a versenyjog (hitelnyújtási tevékenységnek álcázott tevékenység) területéről. A szerveződések legnagyobb problémája – egyben differentia specificája – azonban az, hogy az áruhoz (amely lehet ingó vagy ingatlan) jutás folyamatában jelentős szerepet kap a szerencsefaktor, amely számos visszaélésre ad lehetőséget a szervező és a tagok részéről egyaránt. A témaválasztás további indoka, hogy a fogyasztói csoportok szabályozása terén jogrendszerünkben a legutóbbi időkig ex lex állapot állt fenn: több rendelet is szabályozta működésüket, amíg drasztikus megoldásként jogszabállyal meg nem tiltották az új csoportok alakítását – a már működők azonban ezután is folytathatják (többnyire jogsértő) tevékenységüket. A már lezárult és a még működő csoportok ellen emellett pedig – többnyire megtévesztő kereskedelmi gyakorlatuk okán – számos eljárás van folyamatban a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságánál, illetve a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsánál, ezzel tovább bizonyítva a fennálló hatásköri tisztázatlanságot és bizonytalan jogorvoslati lehetőségeket. A panaszosok többnyire évek óta húzódó eljárásokban igyekszenek hozzájutni befizetéseikhez, amely azonban még a látszólag rendezett jogi helyzet ellenére is nehéz feladat elé állítja a közigazgatást és bírósági fórumrendszert. A dolgozat céljául tűzi ki, hogy a jogi szabályozás fennálló hiányosságainak feltárásával, valamint a lezárt és folyamatban lévő hatósági döntések összegzésével egy olyan komplex képet alkosson a csoportokról, amely lehetőséget ad a terület megfelelő szabályozását célzó javaslatok megfogalmazására.

- 28 -

Név:

JUGOVITS KÁROLY

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.



„MEGÍROM HELYETTED!” – BÉRÍRÁS A JOGI FELSŐOKTATÁSBAN A tömegessé váló felsőoktatás, az újabbnál újabb egyetemek létrehozása és a több száz fős évfolyamok indítása számos veszéllyel fenyegeti a jövő értelmiségének kinevelését végző intézményeket. Mindezen veszélyek közül különösen kiemelkedik a szakdolgozatok és egyéb, az egyetemeken követelményként előírt tudományos dokumentumok mással, ellenérték fejében történő megíratása, azaz a bérírás. A kifejezés gyökerei számos tőről fakadnak. A tevékenység nem ismeretlen a szépirodalomban, az igazságszolgáltatásban rendszerében, de még az orvosi hivatás berkein belül sem. Bértollnokok százai dolgoznak hazánkban is azon, hogy az időhiányban szenvedő, motiválatlan, vagy egyszerűen csak lusta egyetemi hallgatóknak megkérdőjelezhető alternatívát kínáljanak első nagymérvű írásos munkájuk elkészítéséhez. A tevékenység vitathatatlan jelentőségteljességével ellentétben jogi alapjai azonban mindmáig bizonytalanok. A bérírásnak az utóbbi években virágzó iparága épült ki, a szakdolgozatok piacán az egyszerű folyosói ajánlatok, a jövedelem-kiegészítésként maszekoló polihisztorok mellett megjelentek a professzionális, több országban bejegyzett „szellemi műhelyek”, amelyek már fő profiljukként foglalkoznak ilyen dokumentumok előállításával. Mindeközben az egyetemek illetékes hivatalai és a jogalkotó láthatóan képtelenek megfelelő megoldást találni a más által írt dolgozatok felderítésére és a cselekmény megfelelő szankcionálására. A dolgozat alapjául szolgáló kutatás a fenti jelenség jogtudományi szempontú komplex vizsgálatát tűzi ki célul – a jogi háttér feltárása és az irányadó egyetemi gyakorlatok bemutatása útján. Ennek keretében elemzésre kerülnek a különböző jogágak [alkotmányjog, nemzetközi jog, büntetőjog, magánjog (ezen belül kötelmi jog és szerzői jog), valamint a közigazgatási jog (különös tekintettel a felsőoktatási jog és az egyetemek autonóm szabályozása)] bérírással kapcsolatos megközelítései. A dolgozat célja olyan elvi konstrukciók felállítása és szövegszerű javaslatok megfogalmazása, amelyek – vezető külföldi egyetemek sikeres szabályozásából kiindulva – hatékony megoldást jelenthetnek a bérírás jogi és nem jogi eszközökkel történő kezelésére.

- 29 -

Név:

KECSKÉS MILÁN

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Horváth Attila, intézetvezető, egyetemi docens

AZ INQUISITORIUS ELJÁRÁS SZEREPE A MAGYAR BOSZORKÁNYPEREKBEN Bár a boszorkányságban való hit és az ezzel együtt járó perek egyidősek az emberiséggel, a XIV-XV. századi Európában kezdődő szisztematikus üldözés, mely jelentős megkésettséggel Magyarországot is elérte külön fejezetnek tekinthető a boszorkányok elleni szélmalomharc történetében. Mértékében, intenzitásában, kegyetlenségében is óriási ugrást jelentett az azt előző századokhoz képest, melynek kiváltó okaival összetettségük miatt számos tudomány foglalkozik, még ha kielégítő magyarázatot önmagában egyik sem adhat. A jogtörténetet számára az egyik legfontosabb kérdés a boszorkányok üldözésére vonatkozó jogforrások széles skálájának szerepe melyek a pápai bullától egészem a városi statútumokig terjedtek. Nemzetközi összehasonlításban azonban azt fogjuk látni, hogy a jogforrás szigora nincs összhangban az üldözés mértékével, ezt legjobban a XVII. századi angol és skót perek számbeli alakulásának összehasonlításával lehet érzékeltetni, bár a két országban ugyanazt a törvényt alkalmazták, mégis a jóval kisebb lakosságú Skóciában háromszor annyi kivégzés történt, mint a határ déli oldalán. Szembetűnő ez az aránytalanság a magyarországi pereket nézve is, hiszen I. Kálmán után nem született olyan törvény, ami kifejezetten a boszorkányok üldözésével foglalkozna, mégis európai viszonylatban közepesen soknak mondható számú per zajlott le az ország területén és a perek feltárása távolról sem fejeződött be. Ezen aránytalanság, ok miatt célszerűbb a perek során alkalmazott eljárás szerepét és történeti alakulását vizsgálni, melynek során láthatóvá válik, hogy a középkorban nagy részében alkalmazott akkuzatórius eljárás teljesen alkalmatlan volt a boszorkánysággal vádolt személy elítéléséhez. Nem csak a bizonyítás volt szinte lehetetlen a vádló számára, de a tálió-elv kellő elrettentéssel is bírt egy ilyen különösen nehezen bizonyítható perben. A gyökeres változást az inquisitorius eljárás meghonosodása hozta meg. Ezen eljárás során a hatóságra már nem nehezedett a tálió elv súlya és a nehéz bizonyíthatóság ahhoz vezetett, hogy az eljárás alatt annyi terhelő bizonyítékot próbáltak összeszedni, ami már elegendő volt a perbe fogott elítéléséhez. Ekkor éledt újra a tortúrázás gyakorlata is mely kifejezetten alkalmas volt a kínjaitól szabadulni vágyó vádlott vallomásának kicsikarására. Az ártatlanság vélelme csupán a boszorkányüldözés XVIII. századi megszűnése után jelent meg, addig azonban az eljáró bíróságok minden eszközzel igyekeztek bizonyítani a vádlott boszorkányságát.

- 30 -

Név:

KISS BENCE

Szak:


Évfolyam:

3.


VÁLTOZÁS 2014 A tudományos pályamunkám központi témája, az április 6.-án megtartott, országgyűlési választások lesznek. Kitüntetett szerepet kap a 2011.évi CCIII. törvény, mely tartalmazza mindazokat az információkat, melyeket minden tudatos választónak ismernie kellene. Mivel egy komplex kérdéskörről van szó, ezért különböző irányvonalak mentém fogom megközelíteni ezt a korántsem egyszerű témát. A rendszerváltozás keretein beleül sor került a kartális alkotmányunk gyökeres módosítására. „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében” 1989. október 23.-án hatályba lépett az eddigi legátfogóbb alkotmánymódosítás. Az 1990-es évekbeli módosításoknak is köszönhetően kerültek bele Magyarország alkotmányába az úgynevezett „kétharmados törvények”. A Fidesz-KDNP pártszövetség 2010-ben megszerezte a kétharmados többséghez szükséges mandátumszámot a parlamentben. Miután megalakult a kormány, értelemszerűen felmerült a kérdés, hogy mihez fog kezdeni, a több mint két és félmillió ember támogatását élvező kormánypárt? Alaptörvény, Alaptörvény módosítások, választási törvény módosítása. Mindenki hallott róluk, de már csak kevesebben ismerik ezek tartalmát, lényeges jogi hatását, és a tényleges jogi kereteket, melyeket megszabnak. Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért is volt szükség ennyire átfogó, gyökeres változásra? Eddig miért nem tette ezt meg egyik kormány sem? Valóban egy demokratikus, mindenki számára egyenlő esélyeseket biztosító választási törvény született? Kinek kedvez valójában? Mi történik akkor, ha egyik párt sem élvez kimagasló támogatottságot? A két választási rendszer összehasonlítása tekinthető a tudományos pályaművem gerincének, melyből a már fentebb említett kérdésekre fogok következtetéseket levonni.

- 31 -

Név:

KISS VIKTÓRIA

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.



A BELÉPTETÉS JOGÁT FENNTARTJUK! – A SZÓRAKOZÓHELYEK ALAPJOGOT SÉRTŐ INTÉZKEDÉSEI

A téma középpontjában a napjainkban egyre népszerűbbé váló kifejezés, a „face control” fogalmi tisztázatlansága áll. A szórakozóhelyek e kifejezésre hivatkozva számtalan, az esetek többségében fiktív, íratlan szabályokat állítanak fel annak érdekében, hogy az egyes etnikai, faji vagy más csoportokhoz tartozó emberek belépését megakadályozzák. Napjainkban az egyes etnikai és faji csoportokon kívül a nemek szerinti megkülönböztetés is sarkalatos pontját jelenti a szórakozóhelyek diszkriminatív beléptetési eljárásának, a pályamunka e két, védett tulajdonsággal rendelkező személy, illetve csoport alapjogi sérelmeinek helyt adó joggyakorlat elemzését tűzi ki célul. A téma aktualitását az alapjogok univerzalitásából nyeri. Az alapjogok minden egyes személyt megilletnek korra, nemre, bőrszínre stb. tekintet nélkül, azaz diszkriminációmentesen. A „face control” mint íratlan szabály alkalmazása a szórakozóhelyek beléptetési gyakorlatában egy új, eddig még nem kutatott, szegmensét jelenti az alapjogokat vizsgáló tudományos munkák sorában. A szórakozóhelyek diszkriminatív beléptetési gyakorlatából fakadó közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés a magánszemélyek egymás közötti jogviszonyaiban keletkezik. A nem állami szférát érintő szabályozás és joggyakorlat eltérő képet mutat a hatóságokkal, állami szervekkel szemben, valamint az állam által nyújtott közszolgáltatások terén magánszemélyek által benyújtott panasz tekintetében. A XXI. századi társadalom kvázi kikapcsolódás eszközként „használja” a szórakozóhelyek által nyújtott szolgáltatásokat. A megfelelő, nem diszkriminatív szabályozás megalkotása a kialakult problémák és válsághelyzetek kezelése érdekében egyre sürgetőbb kérdéssé vált mind a hazai mind a nemzetközi joggyakorlatban. A pályamunka célja ennek megfelelően a szabályozás gócpontjainak feltárása és a hazai hiányosságok kiküszöbölését célzó javaslatok megfogalmazása.

- 32 -

Név:

KOCSÁRDY NÓRA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Temesi István, tanszékvezető, egyetemi docens

A POLGÁRMESTER, MINT AZ MÖTV. „NYERTESE”?! Pályamunkám fókuszában a polgármester hatáskörének változása áll a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) alapján, amelynek célja, hogy rámutasson, az önkormányzati szervezetrendszeren belül mekkora hatalommal bír a polgármester, milyen kapcsolat fűzi össze a jegyzővel valamint a képviselő-testülettel. Véleményem szerint, témám különös aktualitást nyer a 2014-es általános önkormányzati választásokkal, hisz egyes passzusok a következő önkormányzati ciklusban lépnek életbe. Elsőként azokat a rendelkezéseket vizsgálom, amelyek az 1990. évi LV. törvényhez (Ötv.) képest módosultak és befolyásolták a polgármester hatáskörét és szerepét az önkormányzati szervezetben. Dolgozatom kiindulópontja, a napvilágot látott kritikák azon sokasága, amely a jogalkotókat érte arra hivatkozva, hogy az új önkormányzati törvény az önkormányzatok kiskirályává emelte a polgármestereket. A jegyző feletti munkáltatói jogkör kizárólagos gyakorlójává a polgármester vált. Képesek lesznek a jegyzők a törvényesség őrei maradni vagy ellenőrzötté válik az ellenőr? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolását tűzöm ki pályamunkám elsődleges céljául. Dolgozatom további célja, hogy rávilágítson arra, miként érvényesül a gyakorlatban az, amit a jogalkotók a vizsgált jogszabályban megfogalmaztak. Az elméletben kitalált struktúra, vajon tud-e érvényesülni a mindennapi életben. E problémakör feltárása érdekében egy kérdőív összeállítása segítségével interjút készítettem egy falu, egy kisváros, egy nagyváros, egy megyei jogú város, valamint egy kerület polgármesterével és jegyzőjével. Végezetül, egy összehasonlító munkát végeztem a tekintetben, hogy milyen szerepet tölt be a polgármester az önkormányzatiság bölcsőjében, Angliában. Kutatómunkám egyetemi tanulmányaimon túlmutat, hisz a tanórák keretein belül nem nyílt alkalmunk megvizsgálni az általam választott jogszabályváltozás hatásait. Úgy hiszem, dolgozatom a polgármester szerepének olyan összefoglalására szolgálna, amelyre eddig még nem volt példa, és talán segítségül szolgálhatna mind a jogalkotóknak, mind a jogalkalmazóknak a gyakorlati alkalmazásban, amihez gyakorlati javaslatokat próbáltam megfogalmazni.

- 33 -

Név:

KOVÁCS PATRIK GERGŐ

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

1.


Papp István, címzetes egyetemi docens Dr. Erdős Csaba, tanársegéd

PARLAMENTI FEGYELMI JOG MAGYARORSZÁGON: AZ ÜLÉSEKEN TANÚSÍTOTT SZABÁLYSÉRTŐ MAGATARTÁSOK SZANKCIÓI ÉS A KÉPVISELŐK FEGYELMEZÉSÉNEK HATÁRAI

Dolgozatomban áttekintem a magyar parlamenti jog fegyelmi jogi kérdéseit, azon belül is elsősorban az üléseken tanúsított magatartással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a képviselők szankcionálásának jogi korlátait, arra keresve a választ, hogy melyek a magyar parlamenti fegyelmi jog leggyakrabban felmerülő hiányosságai. Ennek érdekében a dolgozat első részében ismertetem a parlamenti fegyelmi jog, és egyéb kapcsolódó fogalmak definícióját, jellemzését. Ezt követően áttekintem a képviselők jogállását, jogaikat és kötelességeiket, mivel a dolgozat szempontjából ennek nagy jelentősége van. A tanulmány egyik leglényegesebb részében megvizsgálom az olyan problémákat, hogy hogyan egyeztethető össze a népképviselet elve a képviselői jogok gyakorlásának a felfüggesztésével, milyen kisebbségvédelmi aggályokat vet fel a fegyelmi jog vagy, hogy a képviselői véleménynyilvánítás szabadsága, esetleg a parlamenti munkahatékonysága felől kell-e megközelíteni a fegyelmi jogot? Ehhez kapcsolódóan áttekintem az Országgyűlés fegyelmi jogi szabályozásának normatív hátterét (az Alaptörvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény valamint a házszabály rendelkezéseinek az áttekintésével), megvizsgálva azt, hogy az megfelel-e a korábbi fejezetekben támasztott követelményeknek (például, hogy megfelelnek-e a fokozatosság követelményének a kiszabható szankciók), továbbá, hogy milyen hiányosságokat vet fel a szabályozás. Dolgozatomban továbbá kitérek az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítéleteire is. Végezetül alternatív megoldási javaslatokat mutatok be a parlamenti fegyelmi jog szabályozására vonatkozóan: így például, hogy egy etikai kódex elkészítésének milyen előnyei illetve hátrányai lennének, vagy a szankcionálás eszközei közé milyen új elemeket lenne érdemes bevezetni, akár a jogtörténeti hagyományok, akár a nemzetközi példák nyomán.

- 34 -

Név:

KÖNCZÖL ENIKŐ

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Szalai András, tanársegéd

A VÁLASZTÓJOG KORLÁTOZÁSA, A VÁLASZTÁSI CENZUSOK Dolgozatom témájaként egy napjainkban is aktuális kérdést választottam, a választójog korlátozásának gyakorlati megvalósulásáról, lehetőségeiről fogok írni. Ez a téma mindig is foglalkoztatta az állampolgárokat, a jogalkotókat, az éppen hatalmon lévőket. Érdekes kérdés ugyanis, hogy mi alapján korlátozható ez a jogunk, szükség van-e napjainkban egyáltalán arra, hogy szűkítsük, vagy bővítsük a politikai részvételre jogosultak körét. Vajon korlátozhatja-e az állam ezt a jogot? Egyáltalán nevezhető-e demokratikusnak egy olyan állam, ahol az egyenlőség nem valósul meg maradéktalanul? Vajon korlátoznunk kell a választójogot, vagy minél jobban kiterjeszteni? Ezen a téren napjainkban is sok a vita, különböző nézőpontok ütközésének lehetünk szemtanúi. Elég csak a családi, vagy az előzetes regisztrációhoz kötött választójog bevezetésének ötletére gondolnunk. Ezek kényes kérdések, amelyekről mindenkinek más a véleménye, így nehéz megoldást találni a problémára. Nem könnyű eldönteni, kinek is van igaza, de nem is ez tanulmányom célja. Dolgozatomban először tisztázom a választójog fogalmát, majd kifejtem az alapjogi tartalmát és körüljárom az alapelveit. Ez után megkülönböztetem a választójog jogosultjait és kötelezettjeit, bemutatom a korlátozás lehetőségeit és korlátait a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata, az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján. Bemutatom, pontosan milyen lehetőségek vannak a választójog korlátozására, illetve milyen formai követelményei vannak ezeknek a változtatásoknak. A választási cenzusok kifejtése során kitérek azok gyakorlati alkalmazására Magyarországon 1848-tól egészen napjainkig, megvizsgálva előnyeiket és hátrányaikat egyaránt. Kitérek azokra a legnagyobb port kavaró kísérletekre is, melyek a közelmúltban próbálták növelni, vagy éppen csökkenteni a választójog jogosultjainak körét, megvizsgálom ésszerűségeket, pozitívumaikat és negatívumaikat. Végül személyes nézőpontomat kifejtve bemutatom a választójog véleményem szerinti legideálisabb korlátozási módját.

- 35 -

Név:

LUKÁCS DÁVID

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

1.


Dr. Téglási András, egyetemi docens

GMO NÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉNEK ALAPJOGI KÉRDÉSEI Dolgozatomban számos olyan kérdéssel foglalkozok melynek aktualitása manapság megkérdőjelezhetetlen. Elég, ha belegondolunk abba, hogy mit kezdtünk a jelenleg adottságként kezelt emberiség által ismert génörökséggel, amely tartalmazza az emberi beavatkozással természetes úton módosított élőlényeket (nemesített növények, háziasított állatok, stb.) illetve a jelenleg is érintetlen génállománnyal rendelkező egyedeket. Ez a génállomány az évezredeket alatt viszonylag lassan módosult. Eddigiekben a fajok közti tulajdonságcsere kisebb mértékben volt megvalósítható (a legjellemzőbb módszer a nevesítés volt. A géntechnológia azonban gyakorlatilag korlátlan lehetőséget ad arra, hogy akár állatokra jellemző tulajdonságokkal ruházzunk fel a növényeket. Ezek a változások rendkívül gyorsan mehetnek végbe és a módosítások sokkal drasztikusabbak, mint amiket korábban a nemesítéssel el lehetett érni. A dolgozat felépítését átgondolva fontosnak tartottam a bevezető részben bemutatni a témaválasztás okát, a jelenlegi helyzetet. Ezt követően sorra vettem az érintett alapjogokat (egészséges környezethez való jog, egészséghez való jog, tudomány szabadságához való jog), melyekkel kapcsolatban komoly kérdések és ezek mentén ölre menő szakmai viták is kibontakoznak a GMO-k megjelenése miatt. Ezt követi a közösségi és hazai szabályozási keret ismertetése. A nemzetközi jogszabályok között kiemelendőek az uniós jogi aktusok (pl.: az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete, Európai Bizottság 641/2004/EK és az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete). A magyar jogszabályok elemzésénél elsősorban az Alkotmány és az Alaptörvény rendelkezéseinek elemzésére helyezem a hangsúlyt, de foglalkozok a 34/2013. (V. 14.) VM rendelet vonatkozó szabályaival is. A legtöbb helyen természetesen utalok az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény (és korábban az Alkotmány) témával kapcsolatos elvi megállapításokat tartalmazó határozataira is. Módszertani szempontból igyekszek klasszikus ívet felvázolni a dolgozatomban. A bevezetés és fogalmi felvezetés után általánosságban írok a génmódosítással kapcsolatos jogokról, majd összehasonlító módszer alkalmazásával megvizsgálom az Alkotmány és az Alaptörvény rendelkezéseit. Nem csak a két alkotmányt, hanem a korábban bemutatott alapjogok megjelenését is vizsgálom dolgozatomban. Összegző gondolataimat, kutatásom eredményeit a végszóban rendszerezem.

- 36 -

Név:

MADARÁSZ GABRIELLA

Szak:

Közigazgatás-szervező BA

Évfolyam:

1.


Dr. Csáki Ilona, főiskolai docens

A 2008-AS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAR BANKRENDSZERRE Tanulmányom témája a 2008-ban kialakult gazdasági válság hatása a magyar bankrendszerre, ami számos olyan döntés együttese, melyek egymást erősítették. A ’80-as évektől növekvő szuperbuborékot gerjesztő eseményeket bármely szakaszban megállíthatták volna; akkor a buborék megszűnik, vagy legalábbis hatása jelentéktelenné válik. Jelen helyzet mutatja, hogy a pénzügyi piac rövidtávon nem törekszik az egyensúlyi állapot elérésére, hiszen a vezető emberek nincsenek a teljes és tökéletes tudás birtokában. Hazánk bankrendszerére nem csupán a Lehman Brothers csődje volt hatással, hanem a 2010ben kialakult euró válság is. 2004-től kezdve az emberek tömegesen vettek fel deviza alapú hitelt, azonban az árfolyamkockázat veszélyével akkor senki sem számolt. A 2008-ban kitört krízis pillanatában a svájci frank árfolyama megerősödött, ezért a hazánkban felvett hitelek törlesztő részlete megnőtt. A bankok veszteségeket realizáltak, hiszen sokan nem tudták visszafizetni a hitelt, s ez mellett a kormány adókat vetett ki a hitelintézetekre. Bár már 2009ben is célul tűzték ki a devizahitelesek problémájának megoldását, végleges megoldást mai napig sem sikerült találni. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy az ügyfélkör szerint csoportosított három bankra – az Országos Takarékpénztárra (továbbiakban: OTP), a Raiffeisen Bankra és a CIB Bankra – milyen hatással volt a gazdasági válság. Azért ezt a három hitelintézetet választottam, mert ezek részletes elemzésével tudtam átfogó képet kapni a mai magyar bankrendszerre gyakorolt hatásról. A 2005 és 2012 közötti banki beszámolók vizsgálata során megállapítottam, hogy a főként lakossági ügyfélkörrel rendelkező OTP-t a válság kevésbé viselte meg – továbbra is nyereséges maradt. Ezzel szemben a főként vállalati ügyfélkörrel rendelkező Raiffeisen és CIB óriási veszteségeket realizáltak az elmúlt három évben. A válság mérséklésére számos módszert alkalmaztak mind hazai, mind nemzetközi szinten. Elkészült a bankok prudens működését szabályozó Bázel III. Azonban a pénzügyi hatás mellett más problémák is jelentkeztek: megugrott a munkanélküliek száma, romlott az életszínvonal, a vállalkozások nem jutnak újabb hitelekhez, forrásokhoz – sokan csődbe mennek. Ezek mind olyan problémák, melyeket orvosolni kell ahhoz, hogy a gazdaság ismét életre keljen. Számos elmélet létezik arra, hogy hogyan kellene kezelni a krízist. Abban azonban mindegyik megegyezik, hogy átfogó reformra van szükség mind a pénzügyi, mind a humán piacon.

- 37 -

Név:

MITRING TÍMEA DOMINIKA

Szak:


Évfolyam:

2.


Dr. Budai Balázs, tanszékvezető, egyetemi docens

ÚTON A 3D-S, KÖZIGAZGATÁSI ÜGYINTÉZÉS FELÉ A közigazgatásban jelenleg párhuzamosan működik a hagyományos, papíralapú és az elektronikus ügyintézés. Az emberek többsége az elektronikus ügyintézés praktikussága ellenére, még mindig a papíralapú, személyes ügyintézést választja. Ezzel az a probléma, hogy ez által a közigazgatás működése sokkal lassabb, kevésbé hatékony. Az alapkérdésem az volt, hogy létezik-e olyan lehetőség, amely tudna változtatni a hatékonyság növelésében azáltal, hogy növeli az e-ügyintézés lehetőségének használatát? Ebből kiindulva lett a tanulmány célja, hogy egy új ügyintézési lehetőséget mutasson be, amely nem csak a hatékonyságot tudná növelni, de egyéb fennálló problémákat is orvosolni tudna. Ez a lehetőség a 3D-s, közigazgatási rendszer, melyben az ügyintézés egy virtuális térben történik. A dolgozat azt a hipotézist erősíti, hogy egy ilyen rendszer/projekt fellendülést hozhat az elektronikus ügyintézés használatában. Olyan társadalomban élünk, ahol az infokommunikációs technológiák ismerete és használata elengedhetetlen ahhoz, hogy ne maradjunk le. Mindennapi életünk meghatározó részét képezik azok az eszközök, melyeken keresztül csatlakozhatunk a világhálóra és ez által könnyen kapcsolatot tarthatunk vagy akár gyorsan és praktikusan ügyeket intézhetünk. Azaz megállapítható, hogy információs társadalomban élünk és a felhasználói szokások teret engednek a 3D-s, virtuális, közigazgatási ügyintézés színre lépésének. Mindazonáltal ahhoz, hogy tartósan fennmaradhasson egy új ügyintézési lehetőség, meg kell vizsgálni az e-közigazgatás eddigi kezdeményezéseit (például T-government, M-government), ezért a dolgozatban egy fejezet az elektronikus közigazgatás más különböző csatornáit is bemutatja. Emellett azt is fontosnak tartottam, hogy a törvényi szabályozás bizonyos részleteit is vizsgáljam a tanulmányban. A téma feldolgozása – reményeim szerint – épp úgy érdekes lehet a rendszer leendő felhasználói számára (ügyfelek), mint ahogy a közigazgatásban dolgozóknak (például az ügyintézők) is.

- 38 -

Név:

MOLDOVÁNYI KINGA

Szak:

Európai és nemzetközi igazgatás MA

Évfolyam:

2.


Dr. Kriskó Edina, adjunktus

A BUDAPESTI KÖZHIVATALOK AKADÁLYMENTESÍTÉSI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI GYAKORLATA

A dolgozatom témájául választott esélyegyenlőségre és akadálymentesítésre az elmúlt évek során Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek mind a privát, mind a közszférában. Örömmel tölt el, hogy egyre inkább előtérbe kerül az a fajta szemlélet a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban, hogy nem elszigetelni, hanem (újra)integrálni kell őket a társadalomba. A témaválasztásom oka egyrészt személyes érintettség, másrészt pedig a 2013/14-es tavaszi félév során a Dr. Kriskó Edina és Dömötör Ildikó által tartott egyetemi Esélyegyenlőségi érzékenyítő tréning rám gyakorolt hatása volt. 2010-ben jelentős előrelépés történt Magyarországon azzal, hogy az Alaptörvény a fogyatékkal élőket különösen védendő csoporttá emelte azáltal, hogy több cikkben is szerepelnek, hangsúlyozva többek közt az őket érintő diszkrimináció tilalmát, az egyenlő bánásmódhoz és a szociális biztonsághoz való jogot. A dolgozatom során azt vizsgálom, hogy a törvény által előírtak mennyiben valósulnak illetve valósíthatóak meg a mindennapokban. Ehhez a meglévő jogforrásokon felül Markos Ádám: A fogyatékossággal élő személyek jogainak megvalósulásának anomáliái Magyarországon című szakértői kéziratát (2013) is fogom használni. Dolgozatomban hat önkormányzatot és kormányhivatalt szeretnék vizsgálni, nevezetesen: Újbuda, Budavár, Óbuda, Angyalföld, Lipótváros és Kőbánya önkormányzatát, illetve kormányhivatalát. A főváros egészét érintő vizsgálatot a szakdolgozatomban tervezek végrehajtani. A téma feltárásához az interjúzást, mint módszert választottam: a fent nevezett hivatalok vezetőivel, fogyatékosságügyi referenseivel, gondnokaival, vagy más, a területen jártas személlyel (pl. műszaki igazgató) folytatok beszélgetéseket, melyeket digitálisan rögzítek. Továbbá dokumentumelemzés keretében dolgozom fel a hivatalok által adott egyéb szakanyagokat és dokumentumokat. Ezen kívül, mivel jelenleg több helyen is folyamatban van még a fogyatékosságügyi referensek képzése és a kormányablak ügyintézők érzékenyítő tréningen való megszólítása, így a trénerektől beszerzett információkat is beépítem a dolgozatomba, melyet anonim módon fogok felhasználni, illetve beszámolok arról, hogy a kormányhivatalnokok hogyan álltak – a nyár elején tartott képzések során – kutatásom témájához. A dolgozatom hosszabb távú célja, hogy bemutassam a fővárosban „élő” esélyegyenlőségi gyakorlat néhány (főként fizikai) aspektusát, kiemelve a jó, előremutató kezdeményezéseket és gyakorlatokat. A jó gyakorlatokat a közszférán kívülről is gyűjtöm, s reflektálok a közhivatalokban történő megvalósításuk lehetőségeire is.

- 39 -

Név:

MONDOK MARIANNA

Szak:


Évfolyam:

3.



DEVIANCIA NAPJAINKBAN AZ ÉRTÉKEKEN KERESZTÜL – SZÁMÍT-E A KATOLIKUS NEVELTETÉS? Dolgozatomban a diákok körében deviánsnak minősített viselkedésformák követését, illetve ezekkel szemben tanúsított magatartásokat vizsgáltam, szintén a diákok oldaláról. Két értékrendjében különböző közösséget vettem alapul. A kontrollcsoport egyrészről egy állami fenntartású iskola tanulói, másrészről egy egyházi fenntartású, vallási értékeket képviselő iskola tanulói. A társadalomtudományi kutatásokban alkalmazott információgyűjtés elterjedt módszerét, a kérdőíves kutatást alkalmaztam. Egy formális kérdőív segítségével gyűjtöttem össze a témám szempontjából releváns információkat. Az összeállított kérdőív két önálló részből áll: az első az alkoholfogyasztási szokásokról ad képet a második pedig a tudatmódosító szerek használatáról. Kutatásom célja feltárni a különbségeket és azok mértékét a két eltérő iskolában, és ezáltal eloszlatni, vagy megerősíteni azt a „hiedelmet”, miszerint számottevő különbségek figyelhetőek meg. A kutatásom eredménye alapján álláspontom, hogy napjainkban már nincs mérvadó különbség az állami fenntartású és a katolikus gimnázium tanulóinak deviáns viselkedésével szemben tanúsított magatartások között. Tanulmányomban bemutatásra került a diákok családi háttere, amely tényező párhuzamát látom, a vizsgált tanulói magatartások tekintetében. Úgy gondolom, hogy a családok helyzetében és szerepében gyökeres változások jelentkeztek az elemzett időszakban, elmondható, hogy alapvetően kedvezőtlen folyamatok bontakoztak ki. Amíg a család összetartó ereje csökken, addig a válások száma sokszorosára nő, amely következtében egyértelműen megállapítható, hogy a család által nyújtott érzelmi biztonság csökkenő tendenciát mutat. Továbbá összehasonlítottam a két iskola pedagógiai programját. Ennek eredményeként megtudhatjuk, hogy milyen intézkedéseket tesznek a deviáns viselkedések észlelésekor illetve a megelőzés érdekében. Mivel a tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó számára annak légköre és szellemisége. Tanulmányomban kitérek arra is: mennyire befolyásolja az egyént a környezete. Reményeim szerint a jövőben bekövetkezik a probléma olyan jellegű szabályozása, amely segít egy olyan társadalmi állapot előidézésében, ami gátat szabhat a deviancia-problémák elhatalmasodásában, ezáltal a társadalom dezintegrációját, felbomlását is megakadályozva.

- 40 -

Név:

MORAVCSIK DÓRA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Horváth Anett, tanársegéd

EGYMÁS KEZÉBEN - AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÓBUDÁN Az együttműködésnek többféle fokozatát ismerjük, az számos módon megnyilvánulhat. Nincs ez másként az általam vizsgált önkormányzat és a vele szoros kapcsolatot ápoló civil szervezetek között sem. Vizsgálódásom középpontjában Budapest III. kerületének önkormányzata és civil szervezetei állnak. A köztük lévő kapcsolat szövevényes hálóját igyekeztem kiismerni és feldolgozni. Ahhoz, hogy ezt átláthassuk, szükségünk van arra, hogy bizonyos fogalmakat behatároljunk, valamint részekre bontsunk egy összetett rendszert, amelyben a civil szervezetek és az önkormányzat közötti kapcsolat elemei bújnak meg. Dolgozatom célja, hogy felvázoljam mindazokat az elemeket, amik a két szféra közti partnerségi viszonyt jellemzik. Elemzésemben kitérek a társadalmi részvételre és a jogi alapokra, amik azt lehetővé teszik, valamint a nyitott kormányzás főbb elveire. Az önkormányzatok és a civil szervezetek között megvalósuló együttműködés egyes szintjei különböző csatornákon jutnak kifejeződésre, ezért mindenképp szükségesnek érzem, hogy bemutassam a különböző kapcsolattartási formákat. Vizsgálódásom egyik fő pontja Óbuda egyik civil szervezete által létrejött projekt, melyben kirajzolódni látszanak mindazok a pozitívumok és tényezők, melyek garantálják a valódi együttműködést az állam és a társadalom csoportjai között. Ezt követően Arnstein modelljét alapul véve kísérletet teszek egy olyan kategória rendszer megalkotására, amely által besorolhatóak az egyes civil szervezetek aszerint, hogy milyen mértékben és hatékonysággal vesznek részt az önkormányzásban.

- 41 -

Név:

MORAVCSIK ESZTER SZILVIA

Szak:


Évfolyam:

3.


Kovács Éva, tanársegéd

EGY ABLAK MIND FELETT – A KORMÁNYABLAK-REFORM EREDMÉNYEINEK ÉS TAPASZTALATAINAK ELEMZÉSE

Az egyablakos ügyintézési modell nem új keletű megoldás. Számos példát láthatunk a magánszektorban a bankok, biztosítók, vagy más szolgáltatók gyakorlatában, hogy különböző szolgáltatás-csomagokat alakítanak ki, mellyel céljuk az ügyfelek összes igényének kielégítése egy helyen. Az ügyfeleknek a közigazgatással szemben is kialakultak ilyesfajta szükségleteik: az igény arra, hogy ügyeiket egy helyen, gyorsan és költségkímélően - legyen szó akár az ügyintézésre, a sorban állásra, a hivatalról hivatalra járásra fordított időről, vagy a munkából kiesett órákról - intézhessék. Erre kínál megoldást a kormányzati egyablakos ügyfélszolgálat. Az egyablakos ügyfélszolgálati megoldás már igen elterjedt és egyre népszerűbb az egyes országok közigazgatási gyakorlatában. A fejlett államokban, mint Németország, Ausztria, Kanada, Portugália, Ausztrália vagy Új-Zéland, egyre szélesedő feladat-portfólióval és hatáskörrel hozzák létre az egyablakos ügyfélszolgálatokat, az úgynevezett one-stop shopokat. Ez a reformhullám Magyarországot sem kerülte el. 2011-ben, a területi államigazgatás széleskörű átszervezésének egyik elemeként elkezdődött a kormányablak egyablakos ügyfélszolgálati reform. Ezzel összefüggésben a dolgozatom célja egyrészről ennek az újszerű ügyfélszolgálati modell tágabb kontextusának a bemutatása. Ennek keretében kitekintést kívánok adni az egyablakos ügyfélszolgálati modellek nemzetközi gyakorlatáról és a kormányablak reform szűkebb környezetéről, a hazai területi államigazgatási átszervezésről. A dolgozat másik célkitűzése a kormányablak ügyfélszolgálati modell jellemzőinek és működési gyakorlatának leírása és elemzése. Dolgozatomban az elemzésem során elsődlegesen arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kormányablakok eddigi működési tapasztalatuk alapján mennyire váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

- 42 -

Név:

NÁDAS KLÁRA

Szak:


Évfolyam:

3-


Kristó Katalin, tanársegéd

ANYAKÖNYVI IGAZGATÁS VÁLTOZÁSA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Dolgozatom a címéből adódóan az anyakönyvi igazgatásról szól, és annak változásáról. Az anyakönyvi igazgatás állami szinten közel százhúsz éves múltra tekint vissza. Előtte az egyházak vezettek feljegyzéseket a születésekről, házasságokról, halálesetekről és egyéb adatokról. Először a kíváncsiság vezérelte ezeket a bejegyzéseket, majd később számos állami döntés ezekre az adatokra épült. Valójában mik ezek az adatok, mi is az anyakönyv? Célja egy olyan nyilvántartás létrehozása és karbantartása, mely közhitelesen igazolja az egyes állampolgárok leszármazását, felmenőik és lemenőik családi viszonyait – például a házasságkötést. A rendszeres anyakönyvezést a tridenti zsinaton rendelték el 1563-ban, hazánkban pedig az 1600-as évek elején tartott nagyszombati zsinaton. Az államok észrevették, hogy egyes feljegyzések rengeteg adatot tartalmaznak, sőt hasznosnak bizonyulnak az egyes társadalmat érintő döntésekben. Ennek következtében állami anyakönyvezést vezettek be Magyarországon. Azonban feltehetőek az alábbi kérdések: Ez az egy indok vezérelte az újítást, mely 1895. október 1-jétől jelentkezett? Esetleg volt más előzménye a döntésnek? A dolgozatom elején kifejtem az anyakönyvi igazgatás kezdetét, eredetét, az állami anyakönyvezés bevezetésének okait, majd vizsgálom a rendszerváltás időszakában lévő szabályozásokat, hiszen minden mai modern igazgatási területnek van történeti alapja. A dolgozat célja a történelmi múlt megismerése mellett a jelenlegi változások feltárása, mivel a polgári anyakönyvezés megjelenésétől számos új szabály keletkezett, módosítások történtek. Bemutatom a 2014. július 1-jétől bevezetett elektronikus anyakönyvi rendszert, annak előnyeit, kezdeti nehézségeit, szabályozását, ugyanis ezen igazgatási területet alapjaiban megújítja a papír alapú anyakönyvezés megszüntetésével, továbbá az anyakönyvvezetőktől is szemléletmód-váltást követel meg. Az új rendszer mind az ügyfelek, mind az anyakönyvvezetők számára változást jelent, és az anyakönyvi igazgatás az ügyfélközpontúság a költségtakarékosság és az adattakarékosság felé halad.

- 43 -

Név:

NAGY LÁSZLÓ SÁNDOR

Szak:


Évfolyam:

3.



HATALMAK HARCA: ÁLLÓHÁBORÚ A HATALOMMEGOSZTÁS MÉRLEGÉN Választott témám nagy sajtóvisszhangot kapott mind belföldön, mind pedig külföldön. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy jelentés készült a Velencei Bizottság és az Európai Unió részéről is a magyar alkotmányozási hullámot érintve. Részben már ekkor felkeltette az érdeklődésemet és határoztam el, hogy írni szeretnék egy dolgozatot ebben a témában, ám az igazi indok, ami miatt írásba szeretném foglalni gondolataimat, a hatalommegosztás. A hatalommegosztás ideája nem a modern gondolkodás szülötte. Már az ókorban is beszéltek, írtak róla. Ha mindezt összetesszük, akkor egy olyan súlyú fogalomról kapunk képet, mely a mai, 21. században nélkülözhetetlen a polgári demokráciákat nézve. Alkotóelemet képez abban, hogy egy országban létrejöhessen a demokrácia, hisz csak a hatalom az, ami korlátozhat egy másik hatalmat. 2010 tavaszán lezajlott választásokat követően olyan Országgyűlés jött létre, melyben az egyik párt a szavazóktól kétharmados támogatást kapott és ilyen körülmények között alakíthatott Kormányt. Ezt a felhatalmazást arra használta fel, hogy Magyarországnak egy új alkotmányt, az Alaptörvényt alkossa meg és elfogadjon rengeteg új jogszabályt. Arra vállalkoztam, hogy azokat a jogszabályokat, melyek érintették az Alkotmánybíróságot, megvizsgáljam és kutassam, hogy az egyébként is igen erős Országgyűlés, azáltal, hogy olyan intézkedéseket hozott, melyek alapjaiban érintik az Alkotmánybíróság működését, eredményezett-e bármiféle eltolódást a hatalommegosztás intézményében. Nem lehet kihagyni azt a vizsgálatot sem, hogy a magyar Alkotmánybíróság nemzetközileg összehasonlítva más országok alkotmánybíróságaival, jogköreit tekintve erős vagy sem. Ezzel párhuzamosan kell szintúgy vizsgálni az eltolódást, hiszen ha egy igen erős alkotmánybíróságról beszélünk, akkor a jogköreit érintő intézkedések úgy is tűnhetnek, mint egyfajta kiegyenlítődést szorgalmazó tevékenység a magyar Kormány részéről. A fenti megállapításnak megfelelően vizsgálni fogom az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentő, a létszámát bővítő, a tagjainak kinevezésének körülményeit érintő jogszabályokat, és egyfajta konklúzióként kell majd megállapítanom, hogy valóban történt-e elmozdulás vagy sem.

- 44 -

Név:

NÉMETH ATTILA

Szak:


Évfolyam:

2.


Dr. Vértesy László, adjunktus

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZTÁsI RENDSZERE 1990-2014 A dolgozat megírása abból a gondolatból indult, hogy az országgyűlési választások rendszerét milyen mértékben alakította át a törvényhozás, és ebből fakadóan az óriási média visszhang, amit kapott ez a törvénymódosítás. Ezzel szemben, amikor a dolgozatnak először nekiálltam, az a gondolat vezérelt, hogy az önkormányzati választások nem kaptak ekkora visszhangot, pedig minimum 3 nagyobb változás történt, az évek során 1990-től napjainkig. Célja a műnek, egységesen, egy nyelvezet alatt, ugyanazon séma szerint vizsgálni a választási rendszereket, amiket a jogalkotók az évek során létrehoztak. Az 1990-es önkormányzati választási rendszer előzményeitől, az 1990.évi LXIV. törvényen keresztül a választójogi novellán át, egészen a napjainkban történő módosításokig fogja bemutatni a helyi önkormányzatok megválasztásának fontosságát, az országos politika erre kifejtett nyomását. Politológiai szempontokból a képviselőség és a képviselhetőség szabályain, a törvénykezésen és a hozzátartozó, törvénybe foglalt jogállásokon keresztül. Ezen kritériumokhoz persze szükség van az önkormányzatiság, az önkormányzat fogalmára, feladatainak jellemzésére, de csak szigorúan a dolgozathoz szükséges mennyiségben és minőségben. Ez egyben meghatározza azt is, hogy a dolgozatnak nem célja gazdasági szempontokat vizsgálni illetve önkormányzati feladatrendszerrel foglalkozni, bár az tény, hogy a központi kormányzat az országos politika, az önkormányzatok költségvetését és feladat- illetve hatáskörét tudja a legjobban befolyásolni. A dolgozat, zárásként ki fog térni a 2014-es változásokra, amiről véleményt is alkot, de csak az objektivitás határain belül, a jogalkotó saját addigi munkáihoz hasonlítva. A túl sok változtatásból, ami az évek alatt történt az egyszerű választó, szinte nem is vett észre semmit, pedig ha más nem annyi, tanulság levonható hogy kétharmados többséggel, önkormányzati választási rendszeren mindig változtatások történtek és hogy mi ennek az oka, a dolgozat választ ad rá.

- 45 -

Név:

OSGYÁNI ANIKÓ

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. habil. Marján Attila, egyetemi docens

AZ EU ENERGIAPOLITIKÁJA MAGYAR ENERGIAPOLITIKAI DÖNTÉSEK AZ EU CÉLKITŰZÉSEINEK TÜKRÉBEN

Az évszázadok során sokat változott az egyes energiahordozók és a gazdaság kapcsolata. Míg a 19. században forradalmi változást jelentett a kőolaj üzemanyaggá alakítása és a szén, földgáz, illetve szintén a kőolaj felhasználása az áramtermelésben, úgy jelentett innovatív megoldást az olcsó energiát szolgáltató atomenergia technológiája a 20. században. A jelen kor újdonsága pedig a víz, szél- és napenergia. Az ezredforduló óta fokozottan észrevehető az energia fontosságának ügye. Az ellátórendszerek biztosítása, szinten tartása, karbantartása egyre több energiát igényel és évről évre több energiahordozót használ fel, amelyek folyamatosan fogyatkoznak. Erre az egyre fokozódó problémára csak összefogással lehet megoldást találni, az EU pedig igyekszik ezt a tagállamok között megvalósítani azért, hogy Európa háztartásai és gazdasága számára biztonságos, hozzáférhető és megfizethető energiát biztosítson. A cél pedig a versenyképesség fenntartása és fokozása. A jelenlegi EU-s energiapolitika három nagy egysége a klímapolitika, a versenypolitika és az energiabiztonság. Az első a legmeghatározhatóbb. Rengeteg irányelv született az üvegházhatás csökkentése, a megújuló energia felhasználás növelése érdekében. A második kapcsán az egységes európai energiapiac megvalósítása volt tervben, ami a válság óta alábbhagyott, a harmadik ágazat pedig még mindig nem került kidolgozásra, bár egyre többet foglalkoznak az energiabiztonság kérdésével. Az először 2006-ban jelentkező gázkrízis és a jelenlegi energiapiaci helyzet is rámutat arra, mennyire fontos ezzel a területtel foglalkozni, hiszen Európa bármelyik nap magára maradhat, abban az esetben pedig képtelen lesz önmagát ellátni. A függősége olyan mértékű, ami teljesen kiszolgáltatottá teszi a gázpiacon monopolhelyzetben lévő Oroszország felé. Dolgozatomban éppen ezért az energiabiztonság tárgykörével szeretnék bővebben foglalkozni, az ehhez szorosan kapcsolódó energiafüggőségre kitérve. Fontosnak tartom bemutatni azt is, hogy a közelmúltban meghozott magyar energiapolitikai döntések mögött, mint a rezsicsökkentés vagy Paks 2 megépítésének terve, milyen energiapolitikai megfontolás húzódik, és ez mennyire van összhangban az EU stratégiáival. A ma is zajló aktualitások miatt a terület nem bővelkedik összegző szakirodalomban, magyar nyelven pedig ez még kevésbé jellemző ezért remélem, dolgozatom hiánypótló lehet ezen a minden nap változó területen.

- 46 -

Név:

PINTÉR DÓRA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Vizi Balázs, egyetemi docens

VAJDASÁG, MINT AUTONÓM TARTOMÁNY Mint ahogy a címből is kiderült, dolgozatomban Vajdaság, a Szerb Köztársaság egyik autonóm tartományának átfogó bemutatására kerül sor. Miért is érdemes Vajdaságról írni vagy egyáltalán olvasni? Mert autonóm tartományi jogállásán keresztül a nemzetközi jog egy érdekes területét lehet feltárni vele. Bár napjainkban kényes dolog ilyen témával foglalkozni, mert politikai viták ingatag táptalaja egy-egy országban az autonómia-kérdés, illetve Vajdaság Autonóm Tartomány esetében a nemzeti kisebbség témája is. Ezzel kapcsolatban természetesen nem elhanyagolható a kisebbségpolitika kérdése sem, mely témával szintén megismertetem az olvasót dolgozatomon keresztül. A dolgozat szerkezete a következők szerint fog felépülni. Első körben az autonómia fogalmával és annak típusaival fogok foglalkozni, majd az említett tartomány általános ismertetésére kerül sor leíró módszerrel, amelyben kitérek Vajdaság földrajzi-, demográfiai-, gazdasági- és történelmi tényezőinek felvázolására. Ezek után, az általános információk után pedig majd rátérek közigazgatási rendszerének átfogó jellemzésére, utána pedig sajátos jogi státuszának részletesebb boncolgatására. Az autonómia téma most ráadásul még aktuálisabb a napokban lezajlott skóciai népszavazás miatt, melyet dolgozatomban érintőlegesen meg is említek majd. Érdemes-e Vajdaság autonómiájával foglalkozni napjainkban? Véleményem szerint igen, mert a már említett politikai töltete miatt a mindenkori állami vezetők számára ez egy állandóan változó álláspontot és döntések sorozatát jelenti. Az autonómia-kérdésre pedig nem csak a határokon belüli lakosság közvéleménye gyakorol hatást, hanem a közvetlen nemzetközi környezet és természetesen nagy(obb) mértékben az Európai Unió is, melybe Szerbia lehetőségeihez mérten leghamarabb igyekszik beintegrálódni. A téma változékonyságát mi sem mutatja jobban, mint a tartomány történelme során is nyomon követhető rengeteg fordulat. Ráadásul a határon túli magyarokkal való foglalkozás (akár elméleti, akár politikai szinten) sosem veszti aktualitását.

- 47 -

Név:

PÓK NIKOLETT

Szak:


Évfolyam:

3.



A KÖZÉPIRÁNYÍTÓ SZERVEK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készülő pályamunka középpontjában a közigazgatás egyik meghatározó szervtípusa, a középirányító szervek állnak. Ezen szervek feladatkörébe sorolható többek közt a középirányító szervek alá tartozó költségvetési szervek költségvetésének összeállításában való közreműködés, illetve a költségvetési keretszámok intézményszintű lebontása, majd pedig összesítése is. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára jelölendő dolgozat kutatási eredményei az OTDK-n kívül több ízben is hasznosíthatóak, hiszen nagyon ritka e témakört egységesen átfogó dokumentum előfordulása. Ezért is tekinthető a dolgozat hiánypótlónak. A választott téma aktualitását és időszerűségét jelöli, hogy számos szerv középirányító szervként történő kijelölése mind a mai napig hatályban van, illetve folyamatos átalakításon esnek át. Említésre méltó az egységes középirányítást ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, mely 2012-ben jött létre, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ami az utóbbi időben nagyon sok port kavart, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, melyet a Kormány a szociális és gyermekvédelmi terület gazdasági és szakmai megújítása érdekében hozott létre, továbbá a Belügyminisztérium fejezethez tartozó középirányító szervek (BM OKF, OVF, BÁH, BVOP, ORFK), és még sorolhatnám. Kutatási módszerként jogforrásokba való betekintést, kormányzati portálon történő böngészést, könyvtárban zajló kutatást, valamint a kvantitatív, esetleg kvalitatív kutatási módozatokat részesítem előnyben. OTDK dolgozatom témája az egyetemen tanultakon valamilyen szinten túl terjed, hiszen eddigi tanulmányom során ezzel a szervtípussal nem találkozhattam az órák keretében. Ezért is jelent számomra kihívást egy olyan dolgozat összeállítása, amely megállja majd a helyét ezen a rangos versenyen, bízva egy előkelő helyezés elérésében.

- 48 -

Név:

ROMÁN KRISZTINA KINGA

Szak:


Évfolyam:

3.


Prof. Dr. Halász Iván, tanszékvezető, egyetemi tanár

LENGYELORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG ÁLLAMREFORM-MEGOLDÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁS ÉS AZ EU-CSATLAKOZÁS ÁLLAMSZERKEZETI KIHÍVÁSAIRA VÁLASZOLVA

Ha a nagy horderejű történelmi pillanatokra helyezzük a hangsúlyt, azt mondhatjuk, hogy Lengyelország és Magyarország hasonló fejlődési pályát járt be az elmúlt évtizedekben. Mindkét államra rá lett kényszerítve a kommunizmus egyik legfőbb mételye, az egyenberendezkedés, amely rendkívül szűk mozgásteret hagyott az államszervezésnek. Tulajdonképpen évtizedek teltek el úgy, hogy a politikai nyomásgyakorlás fellegvárában, Moszkvában döntötték el azt, hogy a közép-európai államok hogyan alakítsák közigazgatásukat. A rendszer hozzászoktatta a társadalmat, a közigazgatási elitet ahhoz, hogy elkényelmesedjen. Sem lehetőség nem volt arra, hogy a nyugati berendezkedések irányába tájékozódjanak a szakemberek, de feltehetően később már igény sem volt rá, mondhatni, elkényelmesedett a közigazgatás. Jelen tanulmányom az összehasonlítás igényével született meg. Választásom tulajdonképpen azért esett Lengyelországra, mert a rendszerváltozás utáni változtatásokat Magyarországhoz hasonlóan szintén egy újszerű kihívás követte az államreform tekintetében. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a két országban egy időben történt. Mindezek okán elmondható, hogy a külső hatásokat tekintve viszonylag hasonló helyzetben volt a két állam, nem beszélve arról a kulturális, mentalitásbeli hasonlóságról, amely a lengyel-magyar kapcsolat elidegeníthetetlen, legendás sajátja. Ezen tények önmagukban tudományos szempontból nem indokolhatják eléggé a választásom, hiszen a visegrádi országok mindegyikéről elmondható, hogy ugyanennek a két kihívásnak kellett megfelelniük a XX. és a XXI. század fordulóján. A választásom azért esett a három társállam közül végül Lengyelországra, mert a hasonlóságok ellenére vitathatatlan különbségként könyvelhető el, hogy Lengyelország a kommunista rendszerben képes volt megtartani autoritását. Munkám során igyekszem arra is hangsúlyt fektetni, hogy jelenthetette ez valamely könnyebbséget a lengyel állam számára.

- 49 -

Név:

SOMOGYI ENIKŐ

Szak:


Évfolyam:

3.



KONTAKT VAGY KORSZAK-VÁLTÁS? AZ MSZMP RENDSZERVÁLTÁSKOR TETT KÍSÉRLETEI ÉS VÉGHEZVITT TERVEI. A címből is látszik, hogy kissé idejét múlt témáról van szó. A rendszerváltás közel 25 éve volt, már kevesen kísérik érdeklődéssel. Azonban ha a dolgok mögé tekintünk, láthatjuk, hogy a rendszerváltás rendszerváltozás vagy rendszerváltoztatás igenis egy mérföldkő volt Magyarország történelmében. Egy olyan korszak lezárását jelentette, amiről sokan nem is gondolták, hogy vége szakad, vége szakadhat. Az egyik, falumban élő idős néni így emlékszik vissza erre az időszakra: „Feltesszük sokszor magunknak a kérdést, hogy mindezt hogy is bírtuk ki? Milyen fájó emlékeket teremtett ez bennünk? 1989 tavaszán a félelem meg volt mindenkiben, de a merészek elindultak ezen az új úton.” Dolgozatomban részletesebben szeretnék foglalkozni az MSZMP programtematikájával, a párt nézőpontjából megközelíteni az eredményeket és kudarcokat. Az egykori rendszerváltoztatók tollából és személyes elbeszélgetések kapcsán is bemutatom ezt az átalakulást. Miként történt a változás alkotmányos keretek között? Hogyan sikerült az alkotmányos átalakuláshoz készült állampárti terveket realizálni? Melyek azok a tervek, amiket az ellenzék nem fogadott el? Mennyire dominált a konszenzus a rendszerváltoztató sarkalatos törvényeknél? Befolyásolta-e a tárgyalásokat az MSZMP belső pluralizáltsága? Ezekre a kérdésekre keresem tanulmányomban a választ. Kutatásom fő célja az MSZMP állásfoglalása az új alkotmány koncepciójáról, küzdelem a változásért vagy a múlt megőrzése. Dolgozatomban először a Kádár-rendszer bukását, az MSZMP átalakulást tekintem át. Ezután a rendszerváltás közvetlen előzményeire is kitérek. A rendszerváltás 3 nagy szakaszán keresztül bemutatom a párt szétbomlását és átalakulását. Rövid illetve hosszú távú programjain keresztül - alkotmányjogi szempontokat figyelembe véve- megvizsgálom, mi az, ami a párt elképzeléseivel ekvivalens volt, mi az, amiben engedniük kellett a Kerekasztal résztvevőinek. Összegzésként az egykori rendszerváltókkal tekintem át alaposabban a témát. Hogyan élték meg ezt az időszakot, mik azok a jogi kérdések, amiket akceptáltak, mik azok, melyekről másképp gondolkodnának. Mind az egykori ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők aspektusából megvizsgálom a témakört.

- 50 -

Név:

SZABÓ DORINA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Cservák Csaba, egyetemi docens Dr. Szalai András, tanársegéd

AZ ÁLLAMFŐ KAPCSOLATA AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ HATALOMMAL A pályamunka középpontjában Magyarország legmagasabb közjogi méltósága, a mindenkori államfő áll. Az államfővel kapcsolatos tanulmányok inkább a törvényhozó és végrehajtó hatalommal vizsgálják kapcsolatát, ezért szeretném az igazságszolgáltatáshoz fűződő viszonyát kifejteni. A dolgozat bemutatja az államfő helyzetét a hatalmi ágak rendszerében, majd igazságszolgáltató hatalomnak az elkülönülését a másik két hatalmi ágtól. Alkotmánytörténeti szempontból elemzem az államfő igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó viszonyának alakulását, részletesen kitérve a jelenlegi köztársasági elnöki intézmény ezzel kapcsolatosan megmaradt két jogkörére, mely a bírák kinevezése és felmentése, illetve az egyéni kegyelem adományozása. A bírói hatalmi ág önállóságát a Kormánnyal, de még a neutrális köztársasági elnökkel szemben is biztosítani kell. A dolgozat célja vizsgálni, hogy ez a semlegesség a magyar államszervezetben milyen mértékben valósul meg. Az államfő az a személy, aki bármikor, bárkit szabadon engedhet, a büntetést mérsékelheti. Ez így azonban nem teljes mértékben igaz, hiszen e jogkör ellenjegyzéshez kötött, így az igazságügyért felelős miniszter a köztársasági elnök minden egyes kegyelmi döntését megvétózhatja. Jogosan merülhet fel a kérdés, mi a valós tartalma az elnök, ezen jogkörének? Dolgozatomban erre a kérdésre példákon keresztül térnék ki. Az Igazságügyi Minisztérium évenkénti statisztikai adatai alapján szeretnék elemzést készíteni. Elvárásaim közt szerepel, hogy megállapítsam, milyen ügyekben figyelhetjük meg az elnök pozitív elbírálású kegyelmi gyakorlatát, s hogy hányszor éltek e jogukkal. A dolgozatban kitérnék arra is, hogyan valósult meg az egyéni és közkegyelem elválása, illetve mi a kettő közti különbség. A dolgozat célja megállapítani, hogy milyen viszonyban áll a mindenkori államfő az igazságszolgáltató hatalommal, illetve, hogy mennyire lenne jogos az a felvetés, hogy az államfő akár az igazságszolgáltató hatalom fejének is nevezhető? A dolgozat újszerűnek tekinthető, hiszen ilyen összefoglaló tanulmány az államfő és az igazságszolgáltatás viszonyáról még nem készült. A dolgozat aktualitásaként említeném meg az új kegyelmi törvény kialakítását.

- 51 -

Név:

SZABÓ MÁTYÁS

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. Barna Attila, egyetemi docens

AZ ÁLLAMVÉDELMI SZERVEK INTÉZKEDÉSE UNDERGROUND ZENEKAROK ELLEN A ’80-AS ÉVEK MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGÁBAN Az idei évben kerül sor a magyarországi rendszerváltás és a köztársaság kikiáltásának 25. évfordulójára. Hazánkban azonban a szovjet típusú politikai berendezkedés hagyatékai máig lezáratlanok. Egy bizonyos fokú konszenzus elérése nélkül pedig a felvetődő nézeteltérések, viták még hosszú ideig mérgezhetik a közéletet Magyarországon. Az egyik megoldásnak az államszocializmus működésének minél alaposabb feltérképezését, valamint megismerését tartom. A Magyar Népköztársaság politikai berendezkedését gyakran jellemezte konzerváló jellegű működés. A rendszerfenntartó védelmi mechanizmusokat egy kulcsfontosságú területen, a kultúra vonatkozásában vizsgálom. Dolgozatomban az Aczél-korszak alkonyára, a ’80-as évek underground könnyűzenéjére koncentrálok, mely rengeteg rendszerellenes üzenetet hordozott magában. A veszélyes tartalmak megjelenhettek a zenei irányzatban, a szövegekben, az öltözködésben, vagy a viselkedésben is. A zene útján protestáló zenekarok közül a Beatrice számított az egyik legismertebbnek és legnépszerűbbnek. Az állam viszont joggal tarthatott attól, hogy kemény intézkedések sorozatával mártírrá emeli a punkegyüttest, így inkább az országos ismertséggel és népszerűséggel nem rendelkező helyi társaságokon statuált példát. A dolgozatomban más-más országrészekben működött együttesek büntetőügyein keresztül mutatom be a hatóságok sokszor ellentmondásos döntéseit. Különös figyelmet fordítok a szervezetrendszer működésére, valamint a személyek és hatóságok közötti információáramlásra. Nem elhanyagolható az ördögi kör kapuja, vagyis hogyan kerül egyáltalán egy társaság célkeresztbe. Milyen mozzanatokra, kulcsszavakra, jelenségekre figyelnek fel az ügynökök, funkcionáriusok és a hivatalos szervek? Milyen eszközöket, esetleges provokációkat alkalmaznak? Hogyan hálózza be az állampárt érdeke, és akarata a rendvédelmi szerveket, az igazságszolgáltatást és a médiát? Milyen tendenciák fedezhetők fel a politikai vezetők döntéseimben, valamint a jogalkalmazásban? A kérdések megválaszolásával pedig dolgozatom végén bátran ki merem jelenteni: nem kell az ’50-es évekig mennünk, ha koncepciós pereket és ítéleteket keresünk. Még 1984-ben is született ítélet a Magyar Népköztársaságban koholt vádak alapján, aminek a szenvedő alanya a dolgozatomban is tárgyalt Közellenség zenekar volt.

- 52 -

Név

SZABÓ ZITA

Szak

Európai és nemzetközi igazgatás MA

Évfolyam

2.

Témavezető neve, beosztása

Dr. Borók György, tanársegéd

GYERMEKEK ÉS GYÖKEREK – ÖRÖKBEFOGADÁS KÜLFÖLDRŐL „Éjszakánként azon gondolkozom – milyen csodálatos dolog az örökbefogadás. Az ember elutazik valahová, és családra lel …” Ismeretlen szerző Napjainkra az örökbefogadás egy igen érzékeny témává vált, mivel egyrészről a társadalom legfiatalabb tagjai érintheti, akiknek szeretetre és gondoskodásra van szükségük, másrészről pedig egy ősi és természetes emberi vágy teljesülhet vele. Az elhagyott gyermekek problémája nemcsak hazánkban, egész Európában és a tengeren túl is megjelenik. Mégis a nemzetközi örökbefogadás helyességnek és szükségességének kérdésköre megosztja a véleményt, attól függetlenül, hogy manapság egyre elterjedtebb. Az örökbefogadók a nemzetközi adoptálás révén próbálnak meg küzdeni a diszkrimináció ellen: esélyt adnak egy szegényebb országból származó gyermeknek. Az örökbefogadás szabályozásának középpontjában elsődlegesen a gyermek érdekének kell állnia, így került megfogalmazásra az az elvárás is, amely kimondja, hogy a gyermeknek keresünk szülőket és nem a szülőknek gyermeket. Hazánk szemszögéből nézve is sok olyan gondozásban lévő gyermek kerül külföldi nevelőszülőkhöz, akiket itthon származásuk, korunk, testi adottságaik vagy éppen betegségeik miatt nem akartak örökbe fogadni. A nemzetközi örökbefogadás jelenségének kifejtésénél figyelmet kell fordítanunk annak kialakulására és fejlődésére, hazai és külföldi szabályozására, eljárásaira. A kialakulás rövid áttekintése után, a Magyarországról történő nemzetközi örökbefogadás eljárásjogi menetére, követelményeire, elismerésére fókuszálunk, majd a külföldi adoptálás jellegéből adódó különféle speciális jogok és érdekek bemutatása mellett néhány ország nemzetközi örökbefogadási rendszerének ismertetésével zárjuk a témát. Minden gyermeknek joga van az emberhez méltó élethez, illetve hogy saját családi környezetben nőhessen fel. Mindig lesznek olyan szülők, akik lemondanak gyermekükről, és lesznek olyanok is, akik csak az örökbefogadás útján válhatnak teljes értékű családdá. Egyik fél helyzete sem mondható egyszerűnek, főként, ha a nemzetközi örökbefogadás körében gondolkodunk, mivel fontos hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az a gyermek legjobb érdekében álljon.

- 53 -

Név:

SZAKOS JUDIT

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.


Prof. Dr. Nemeslaki András, intézetvezető, egyetemi tanár

KITÖRÉSI PONTOK? – A TUDÁS ALAPÚ GAZDASÁG ÖSSZETEVŐINEK ELMÉLETI VIZSGÁLATA, KITEKINTÉSSEL A STARTUP-OK ELHELYEZÉSÉRE TRIPLE HELIX MODELLBEN A MAI MAGYAR VISZONYOK KÖZÖTT

„A magyar tudás világsiker” – olvashatjuk az elmúlt időszakban egyre gyakrabban különböző véleményformáló fórumokon. De vajon mi kell a sikerhez? A ma oly divatos, kitörési pontként emlegetett startup-ok valóban átütő sikert jelenthetnek-e Magyarországnak? A lelkes civil, gazdasági és állami szereplők együtt gondolkodása és közös munkája megalapozta a burjánzó startup ökoszisztémát, de nem kell-e mélyebbre tekintenünk, ha el kívánjuk érni, hogy Budapest a régió startup fővárosa legyen? Dolgozatomban az oktatás és a gazdasági környezet felé megnyilvánuló állami felelősségvállalásból indulok ki, felhasználva a Triple Helix modell kereteit, de túl is lépve azon. A vázat alkotó oktatás - gazdaság - kormányzat kölcsönhatásainak vizsgálata mellett fontos kérdésnek tartom a modell mellé integrálni az alapvető kormányzati és piaci kudarcokat, az innovációban való kormányzati szerepvállalás fontosságának létjogosultságát, mely az alapproblémát is képes lehet definiálni. Mindez azonban nem az állam mindenható és kizárólagos szerepét jelenti, hanem a tudásalapú társadalom azon kihívását, hogy a különböző szereplőknek egymást erősítve és segítve kell felépíteni egy sikeres és büszke közösséget. Ez a jövő kihívása és mindenki felelőssége, legyen szó globális, regionális vagy nemzetállami keretekről. Ennek a munkának a megírásával nem csak egy új, átfogó perspektívát kívánok adni az olvasónak, nem csak a startup-okat szeretném kicsit közelebb hozni mindenkihez, s nem csak az államigazgatásban gyakran tabuként kezelt témákat akarom feszegetni. Szeretném elérni, hogy a leendő közigazgatási szakemberek és döntéshozók meglássák a téma relevanciáját, azt a potenciált, amit a megfelelő súlyozás és összhang mellett e kérdéskör be tud tölteni egy adott gazdasági térségben, s amellyel a fejlődés nem kizárólagos, de hangsúlyos pillérét képes alkotni.

- 54 -

Név:

SZEDLÁK ADRIENN

Szak:


Évfolyam:

3.



A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS MÚLTJA ÉS JELENE MAGYARORSZÁGON Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készülő pályamunka középpontjában a közigazgatási bíráskodás, valamint a közigazgatási bíróságok állnak. A dolgozat célja, hogy bemutassa a magyar közigazgatási bíráskodást egészen a kezdetektől a különböző korszakokon át, eljutva napjaink négyszintű bírósági szervezetrendszerének legalsó szintjén elhelyezkedő, a munkaügyi bíróságok jogutódaiként 2013. január 1-jétől működő közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz. E szervezeti egységek első fokon járnak el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Ebből, illetve a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyükből is láthatóvá válik, hogy az állampolgárok ügyei elsőként itt kerülnek kivizsgálásra, valamint a polgárok itt kerülnek először kapcsolatba az igazságszolgáltatással. A választás többek között ezért is esett erre a témakörre, hiszen ez a szervtípus a mindennapok során is képviselteti magát már a XIX. század végétől. A választás másik oka, hogy a hatalmi ágak elválasztásának elvéből, illetve a fékek és ellensúlyok rendszeréből következik a közigazgatás bírói kontrolljának fontossága. Ez egyes országokban önálló közigazgatási bíráskodás, míg más országokban a polgári bíráskodás keretében valósul meg. Magyarországon ez utóbbi érvényesül, hiszen a közigazgatási bíráskodás, valamint a közigazgatási bíróság jelenleg is az 1952. évi III. törvény alapján jár el, amely a polgári perrendtartásról szól. Ennek kapcsán pedig felvetődhet a kérdés, hogy megfelelő-e ez a pillanatnyilag is fennálló struktúra. A kutatás aktualitását mutatja, hogy a jelenleg működő rendszer az átalakításoknak köszönhetően mindössze 2013 januárjától áll fenn. Ebből adódóan a dolgozat, ha hiánypótlónak nem is nevezhető, de mindenképp olyan adatokkal, információkkal szolgálhat majd, amelyek remélhetőleg új ismeretekkel gazdagíthatják a tudományágat, ezáltal pedig az eredmények akár az Országos Tudományos Diákköri Konferencián kívül is alkalmazhatóvá válhatnak. A kutatás céljai közül kiemelném a közigazgatási bíráskodás múltjának és jelenének bemutatását, az egyes korszakokban érvényesülő rendszereinek ismertetését, valamint egy kitekintést a nemzetközileg kialakult modellekről. A pályamunka eredményeként egy átfogó ismeretanyag elkészültét várom, amely alkalmas lehet arra, hogy a tudományág ismeretkörét gazdagítsa.

- 55 -

Név:

SZÜCS ZOLTÁN

Szak:


Évfolyam:

3.



A MENEKÜLTÜGY KIHÍVÁSAI A XXI. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYARORSZÁGI HELYZETRE ÉS SZABÁLYOZÁSRA

A dolgozat célja elsősorban a hazai menekültügyi szabályozás bemutatása és a migráció által gerjesztett kihívások és konfliktusok elemzése. Mindeközben bemutatásra kerülnek a menekültekre vonatkozó nemzetközi egyezmények és az Európai Unió vonatkozó aktusai, hiszen ezen nemzetközi szabályzók nélkül nem értelmezhető az a fogalmi környezet, melyben a menekültekre vonatkozó definíciók találhatóak. A dolgozat nem csupán leírásra törekszik, hanem jogi-biztonságpolitikai szempontból elemezni kívánja a migráció által gerjesztett konfliktusokat és kihívásokat, valamint választ keres arra a kérdésre, mivel magyarázható az a nagyarányú menekülthullám, amely napjainkban Európát elérte. Az emberek vándorlása napjainkban természetes jelenség, érthető okból azonban a többségi lakosság különböző félelmei fogalmazódnak meg a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatban. Fontos a fogalmak tisztázása is, a dolgozat érthetően törekszik bemutatni a fogalmi különbségeket az egyes embercsoportok között, így megkülönbözteti a menekült, a menedékes, a bevándorló, a befogadott és az oltalmazott fogalmát is. A dolgozat törekszik arra, hogy elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt közvetítsen az olvasó felé, ennek során gyakorlati ábrákat is bemutat, melyek hiteles forrásból a BÁH statisztikáiból valók. A dolgozat mindenképpen aktuális témakört elemez, amely ugyanakkor olvasmányos és izgalmas témakör mind a témában jártas olvasóknak, mind azok számára, akik ismerkednek a problémakörrel. A dolgozat legvégén a szerző összegzi megállapításait.

- 56 -

Név:

TÓTH VIVIEN

Szak:


Évfolyam:

3.



A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOG KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE NAPJAINKIG

Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készülő pályamunka témájának azért választottam az állampolgárságot, mert fontosnak tartom, hogy mint magyar állampolgár megismerkedjem a jogintézmény részleteivel is, amely tudásanyag az átlag polgárnak nincsen birtokában. Célom, hogy az érdeklődők mély és átfogó betekintést nyerhessenek munkám által a témában, a rengetek szakirodalom segítségével egy összegző képet alkossak. A dolgozat elején tisztázódik maga az állampolgárság fogalma, több értelmezési szempontból megvizsgálom, hogy mit is jelent ez a jogintézmény. A következő nagy rész a történeti alakulás, amely az 1700-as évekig visszanyúlik. Ennek a témának a kifejtéséhez szükségessé vált a történelmi háttér felkutatása hazai és nemzetközi szinten is, hiszen ezek, illetve az állampolgári igények a fő alakítói a jogintézménynek. A hatályos szabályozás alapján megismerhetjük az állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének különböző módjait, valamint a kapcsolódó eljárásokat. Igazgatásszervező szakos hallgatóként külön figyelmet fordítok állampolgársági eljárás vizsgálatának is, amely összefügg az állampolgári jogokkal és szorosan körülhatárolt a jogszabályi vonatkozások által. A dolgozat utolsó részében pedig az állampolgársággal járó jogok és kötelezettségek kibontására kerül sor, azok szükségességére, értelmezésére. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy az állampolgárok tisztában legyenek az őket érintő szabályokkal, főleg egy ilyen alapvető téma esetében, amely a születésüktől fogva érinti őket. Ezt szem előtt tartva tűztem ki magam elé célul, egy átfogó értelmezés elkészítését. Ennek megoldása nehéz feladat elé állított, főként a hatalmas mennyiségű forrásanyag miatt, valamint a téma nagy kiterjedésének aspektusából nézve is, ugyanis emiatt számos helyen utalásokra és rövid kifejtésekre kellett szorítkoznom.

- 57 -

Név:

UJVÁRI DOROTTYA

Szak:


Évfolyam:

3.


Dr. György István, oktatási dékánhelyettes, egyetemi docens

KÖZTISZTVISELŐI ILLETMÉNYRENDSZER A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ÉS NAPJAINKBAN

OTDK dolgozatom témája a két világháború közötti köztisztviselői illetményrendszer, amit egy szélesebb összefüggésrendszer segítségével kívánok bemutatni. Munkám nélkülözhetetlen eleme a történeti áttekintés, melynek során elérkezünk a témául választott korszakhoz. Ezután következik a személyzetpolitika részletes elemzése. A nyílt és zárt rendszer jellemzésén keresztül próbálok képet alkotni a korszakban érvényesülő tendenciákról, majd feltárom a köztisztviselők kiválasztásának folyamatát, előmeneteli lehetőségeiket, illetve az illetményrendszert befolyásoló tényezőket, mint például a ledolgozott évek száma vagy a szolgálati idő alatt elért sikerek, amelyek érdemessé tették a köztisztviselőt az előléptetésre. A továbbiakban bemutatásra kerül a jogi háttér is, ugyanis az egységesen kialakított jogszabályi környezet híján sajátos közszolgálati pragmatika szabályozta az akkori hivatali rendszert. Megvizsgálom, hogyan illeszkednek be a jogalkotás folyamatába a szabályozások, illetve ezeknek mi volt a módja, majd megállapításokat teszek az illetményrendszer, előmenetel stb. és a pragmatika más elemeinek viszonyára, kapcsolatára. Munkám második felében rávilágítok arra, hogy az illetményrendszer milyen mértékben segítette vagy éppen akadályozta az egyes hivatalnoki csoportok érvényesülését a társadalmi ranglétrán. Mennyit ért ez az adott korban, hogyan illeszkedett a magánszférában alkalmazottak illetményrendszeréhez, majd összehasonlítom a 30-as, 40-es évek közszolgálati tisztviselőinek illetményét a magánszférában dolgozókéval. Kiderül majd, mennyibe került egy autó, egy ház, vagy egy kiló kenyér. Az információk birtokában összehasonlítást végzek, melynek során megvizsgálom, hogy vajon anyagilag és morálisan a két világháború közötti korban, vagy napjainkban élnek jobban a köztisztviselők. Reményeim szerint kutatásom során átfogóbb képet kapok a köztisztviselőknek a múlt század első felében elfoglalt helyzetéről, mely nagyban segíti majd a mostani körülmények megértését. Befejezésképpen, a témában való alapos elmélyülés után megállapítom, hogy a köztisztviselői fizetések emelése javítana-e a jelenlegi közszolgálati szféra hangulatán, megbecsültségén azon a módon, ahogyan a két világháború közötti időszakban figyelembe vették azt.

- 58 -

Név:

UNGER FANNI

Szak:

Nemzetközi igazgatás BA

Évfolyam:

2.


Dr. Horváth Attila, intézetvezető, egyetemi docens

JOGHARMONIZÁCIÓ KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 2010-ES MÉDIATÖRVÉNYRE Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára benyújtandó pályázatom témája a jogharmonizáció, mely folyamatot általánosan, majd a 2010. évi CLXXXV. törvényen keresztül szeretnék bemutatni. Mindig is érdekelt a média világa, illetve ennek lehetséges kapcsolata a közigazgatással és a joggal. Dolgozatom megírásával lehetőséget kaptam arra, hogy elmélyüljek a témában és megnézzem ennek a jogi oldalát is, megértsem és átlássam azt a bonyolult jogharmonizációt, ami a rendszer működéséhez szükséges. Magyarország tíz éve csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta folyamatosan egyeztetnie kell a nemzeti jog anyagát az uniós jogéval, illetve a nemzetközi szerződésekben foglaltakat át kell ültetnie a magyar jogrendszerbe. Dolgozatomban a jogharmonizációs folyamatot szeretném bemutatni, rávilágítva arra, hogy ez nem egy egyszerű, egyértelmű és gyorsan lezajló folyamat. Írásomban különös figyelmet kívánok fordítani a magyarországi jogharmonizációra, különösen tekintettel a 2010. évi médiatörvény uniós joggal való összetűzésére. Ezen kívül vizsgálni fogom a törvény fogadtatását, illetve azt, hogy mennyire voltak jogosak a törvényt ért támadások. Már a törvénytervezetet is többen bírálták, főleg a hazai civil szervezetek és az ellenzéki pártok. Külföldön is szinte naponta jelentek meg cikkek, többnyire elítélő hangnemben a magyar médiatörvényről. Németország, Csehország és Luxemburg voltak azok az országok, amelyek a leginkább elítélték a törvényt. Nem csak a kormányfőt, de az országot is komoly vádak érték. Erről részletesen fogok majd értekezni tudományos írásomban. Először az érthetőség és a tisztánlátás végett szeretnék egy rövid történelmi áttekintést adni az Európai Unió kialakulásáról, majd ismertetem a jogharmonizáció fogalmát, szükségességét, célját, eszközeit. Ezután tárgyalni fogom Magyarország csatlakozását az Unióhoz, olyan szempontból, hogy milyen csatlakozási előkészületek voltak, hogyan és miképp kellett áttekinteni és átalakítani a joganyagunkat az Európai Unióhoz való csatlakozásért. Munkámban ezután kitérek majd a csatlakozás óta zajló jogharmonizációs folyamatokra, különös tekintettel a média működésével kapcsolatos törvények harmonizációjára, az audiovizuális szektor jogharmonizációjára. Ezután fogok részletesen foglalkozni a 2010. évi CLXXXV törvénnyel, illetve annak visszhangjaival, fogadtatásával.

- 59 -

Név:

VÉGVÁRI ENIKŐ

Szak:

Közigazgatási MA

Évfolyam:

2.


Dr. Frank Tibor, egyetemi tanár

A PULITZER-DÍJ NYERTES ALKOTÁSOK TÉMÁINAK TÁRSADALOMFORMÁLÓ SZEREPE

Napjainkban a hírközlés terén felértékelődött a csatornák megjelenési formája. Tudományos diákköri munkám fókuszába a sajtó jelentőségét helyezem, a pályaművem gerincét pedig a Pulitzer-díj nyertes cikkek képezik. Az újságírás számomra egy szócső, olyan kommunikációs csatorna, amely egyszerre megőrzi a hagyományokat, mégis modern formába ültetve (például internet) is tud ugyanolyan hatásos lenni. A megfelelő célközönség elérése pedig egy cikk esetében létfontossággal bír- különösen a Pulitzer-díjra nevezettek körében. A témaválasztásomat mi sem indokolta volna jobban, hogy bennünket, embereket, állampolgárokat érintő közügyek hátteréről sokan nem tájékozódnak kellően. Ez egyfelől a tájékoztató hírügynökségek, másfelől a mi hibánk. Ekkor merül fel a kérdés, hogy mégis milyen a világban történő eseményekre kell azonnal reagálnunk? A Pulitzer-díjas témák mindenképpen ezek közé tartoznak. Méltán kijelenthető, hogy ez a díj a legrangosabb kitüntetés az amerikai újságírói szakmában. Nevét a sajtómágnás Joseph Pulitzerről kapta, aki az amerikai sajtótörténet egyik legkiemelkedőbb alakja volt, mivel az író figyelemfelkeltő témákat közölt, botrányokra, kormányzati kudarcokra világított rá: tehát az egész társadalom szemléletét meg tudta változatni a világ dolgairól. Itt jön a kérdés, hogy mik azok a tulajdonságok, ami miatt méltán nyer el egy írás Pulitzer-díjat? Párhuzamot vonván a névadóval valamilyen társadalomformáló szereppel bírnak- akár a társadalmi felelősségvállalás témakörét érintve, vagy akár a közvéleményt formáló vezércikkekkel reprezentálva. Egy díjnyertes írás arra is képes, hogy a víz fluorid mennyiségét befolyásolja- mindezt nem képletesen értve, hiszen a közpolitikai döntéshozókra hatást gyakorolva ezt a tényt is igazolom. Vajon minket, polgárokat, az egész társadalmat hogyan érinti a hírközlés ezen szegmense, mikor az egészségünkről van szó? Az alapvető jogaink érvényesülésére is hatással vannak ezen tényfeltáró írások. Azzal, hogy kitűznek egy célt, egy majd az írás eszközével megvalósítják, társadalmi hatást generálnak. A közelmúlt legsikeresebb Pulitzer-díjas cikkein keresztül mutatom be, hogy a médiának milyen társadalomformáló szerepe van, valamint a sajtó milyen törvényi szabályozások és közpolitikai döntések létrehozására, megváltoztatására képes. Célom, hogy rámutassak ezekre a lényeges pontokra.

- 60 -

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia október 13. Rezümékötet

Recommend Documents