NEMZETI DIVERZIFIKÁCIÓS PROGRAM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
2008 1
Vezetői összefoglaló ..............................................................................................................4 Bevezetés .............................................................................................................................11 Nemzeti Diverzifikációs Program célja.............................................................................11 Nemzeti Diverzifikációs Program szerkezeti felépítése.....................................................11 Alkalmazott módszer............................................................................................................13 Jogszabályi háttér áttekintése................................................................................................15 Helyzetfeltárás .....................................................................................................................18 Kaba és térsége.................................................................................................................18 Érintettek körének meghatározása.................................................................................18 Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása ............................22 Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása.................................................................23 SWOT analízis .............................................................................................................38 Következtetések............................................................................................................39 Kedvezményezett települések .......................................................................................43 Petőháza és térsége...........................................................................................................45 Érintettek körének meghatározása.................................................................................45 Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása ............................47 Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása.................................................................47 SWOT analízis .............................................................................................................62 Következtetések............................................................................................................63 Kedvezményezett települések .......................................................................................64 Szerencs és térsége ...........................................................................................................66 Érintettek körének meghatározása.................................................................................66 Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása ............................79 Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása.................................................................81 SWOT analízis .............................................................................................................97 Következtetések............................................................................................................98 Kedvezményezett települések .......................................................................................99 Szolnok és térsége .......................................................................................................... 100 Érintettek körének meghatározása............................................................................... 100 Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása .......................... 101 Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása............................................................... 101 SWOT analízis ........................................................................................................... 111 Következtetések.......................................................................................................... 112 Kedvezményezett települések ..................................................................................... 113 Nemzeti Diverzifikációs Program....................................................................................... 114 A legfontosabb kihívások bemutatása ............................................................................. 114 Stratégia ......................................................................................................................... 114 Prioritások...................................................................................................................... 117 I. prioritás: A mezőgazdasági termelés támogatása a térségekben ............................... 117 II. Prioritás: Mezőgazdasági termékek értéknövelése .................................................. 117 III. prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységeinek támogatása.................................................................................................................. 118 IV. prioritás: A vidék megtartó képességének növelése............................................... 119 Intézkedések bemutatása ................................................................................................ 121 I. 1. Növénytermesztés korszerűsítése......................................................................... 121 I. 2. Állattenyésztés korszerűsítése.............................................................................. 124 I. 3. Kertészet korszerűsítése....................................................................................... 127 I. 4. Évelő növények telepítése.................................................................................... 130 I. 5. Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása ............................................................ 133
2
II. 1. Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra .............. 136 II. 2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra...................................................................................................... 139 III. 1. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása...................... 142 III. 2. Turisztikai tevékenységek ösztönzése ............................................................... 145 IV. 1. Falumegújítás és -fejlesztés............................................................................... 149 IV. 1. Vidéki örökség védelme.................................................................................... 152 IV. 3. Helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása .................................................... 155 A diverzifikációs intézkedések elhatárolása az ÚMVP intézkedéseitől............................ 157 Nemzeti Diverzifikációs Program költségvetése ............................................................. 158 Finanszírozási források Kaba és térségében .................................................................... 160 Finanszírozási források Petőháza és térségében........................................................... 164 Finanszírozási források Szerencs és térségében........................................................... 167 Finanszírozási források Szolnok és térségében............................................................ 170 Megvalósító intézményrendszer ......................................................................................... 173 Intézményi és szervezeti háttér ................................................................................... 173 Az illetékes hatóság.................................................................................................... 173 Az Irányító Hatóság.................................................................................................... 174 A kifizető ügynökség.................................................................................................. 176 Monitoring rendszer ........................................................................................................... 178 Éves, és végső értékelő jelentés .................................................................................. 178 A program nyilvánosságát biztosító intézkedések ............................................................... 179 A diverzifikációs program nyilvánosságát biztosító intézkedések ............................... 179 A jövőbeli és a támogatást elnyert kedvezményezettek információhoz jutását célzó intézkedések ............................................................................................................... 179 A közvélemény tájékoztatása...................................................................................... 180 Az Irányító Hatóság kötelezettségei............................................................................ 180 Az információs és tájékoztató tevékenység jellemzői.................................................. 180 A felhasználható információs és kommunikációs eszközök......................................... 180 Mellékletek ........................................................................................................................ 181
3
Vezetői összefoglaló A Nemzeti Diverzifikációs Program egy az érintett térségekre vonatkozó, a 20072010 közötti időszakra szóló diverzifikációs stratégia, amely megteremti a cukorgyárak megszűnését követő gazdasági szerkezetváltás alapját. A fejlesztés tárgya az érintettek által működtetett gazdasági szövet átalakulásának segítése annak érdekében, hogy a gazdasági szerkezet olyan új vagy megújított darabját állítsuk helyre, mely hosszú távon segíti a gazdaság és a társadalom fejlődését. A Program célja, hogy a 2009-2010 között rendelkezésre álló közösségi diverzifikációs támogatást, amelynek összege az alap diverzifikációs támogatást tekintve 32.988.408,- euró, a Nemzeti Diverzifikációs Programban megjelölt prioritásaira, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedések megvalósítására, és ezáltal a cukorgyárak bezárása miatt a térségekben kialakult problémák megoldására használja fel. A vezetői összefoglaló átfogó képet ad a diverzifikációs program tartalmáról. Célja, hogy a program olyan dokumentumként is alkalmazható legyen, amely összefoglalóan áttekinti a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket. Jogszabályi háttér A Közösségen belüli cukoripar strukturális problémáinak kezelését szolgáló szerkezetátalakítási folyamat elindítását a Tanács a 320/2006/EK rendeletben kezdeményezte. A rendelet rögzíti, hogy a Közösségbeli cukoripar szerkezetalakítását szolgáló ideiglenes alapot hoznak létre, amely az EMGA részeként finanszírozza a diverzifikációs intézkedések támogatását is. A diverzifikációs támogatás a Nemzeti Diverzifikációs Programban kidolgozott, a cukoripar szerkezetátalakítása által érintett régiókban hozandó intézkedések finanszírozására vehető igénybe. A diverzifikációs támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a diverzifikációs intézkedéseknek meg kell felelniük az 1698/2005/EK rendelet I. és III. tengelyében előírt intézkedések közül egynek vagy többnek. A rendelet értelmében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az EMVA hozzájárulás legmagasabb értékét. A Nemzeti Diverzifikációs Program tartalmi követelményeit, valamint a 320/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályozásokat a Bizottság 968/2006/EK rendelete rögzíti. A programban szereplő intézkedéseket 2010. szeptember 30-ig kell végrehajtani. Szükségletek, problémák és kihívások A hazai cukorgyárak bezárása következtében alapjaiban megváltozott gazdasági és társadalmi helyzet áll elő a cukorgyárak közvetlen és közvetett vonzáskörzetében. A térségek cukoriparának felszámolása négy csoportot érint: a termelőket és gépipari beszállítókat, a cukorgyár alkalmazottait, valamint a cukorgyárhoz kapcsolódó vállalkozásokat és önkormányzatokat.
4
Tekintettel arra, hogy a cukorgyár-bezárások hatásaiban a fent meghatározott csoportok más és más szempontból érintettek, valamint a cukorrépa-beszállítás földrajzilag egymástól távolabb eső területekről történt, a gyárbezárásban érintett területek nem alkotnak összefüggő egységet. A gyárbezárások hatásai egymástól eltérő tényezőkön keresztül érvényesülnek a gyárak közvetlen környezetében és a viszonylag távolabb eső cukorrépa termelő területeken. A gyárbezárásokban majd az összes hazai régió és megyéink nagyobb hányadának települései érintettek, nevezetesen: − Észak-alföldi régió: o Hajdú-Bihar megye o Jász-Nagykun-Szolnok megye o Szabolcs-Szatmár-Bereg megye − Dél-alföldi régió: o Békés megye o Bács-Kiskun megye o Csongrád megye − Észak-magyarországi régió o Borsod-Abaúj-Zemplén megye o Heves megye − Közép-magyarországi régió o Pest megye − Nyugat-dunántúli régió o Győr-Moson-Sopron megye o Vas megye − Közép-dunántúli régió o Fejér megye o Veszprém megye A területi lehatárolások során egyértelműen meghatározásra került, hogy az egyes megyék településeinek lakossága milyen szempontból érintett a gyárbezárás hatásaiban. Ennek megfelelően az alábbi 3 tényező alapján csoportosítottuk az érintett településeket (a kategóriák között átfedések előfordulnak): •
azok a települések, ahonnan az elmúlt két évben beszállítás történt a cukorgyárakba (cukorgyárak termelői listái és kérdőíves kutatások eredményei alapján),
•
azok a települések, ahol az elbocsátott alkalmazottak élnek,
•
azok a települések, ahol a cukorgyárak belső szolgáltatásait ellátó vállalkozások székhelye található.
5
1. ábra: A cukorgyárak bezárásával érintett települések megye és régió lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
A helyzetelemzés és a SWOT analízis alapján a cukorgyár-bezárásokban érintett térségek erősségének tekinthető, hogy magas színvonalú, nagy hagyományokkal rendelkező élelmiszeripari termelési struktúra és az alapanyag-termelés jellemző, melyet a területek kedvező természeti adottságai tovább erősítenek. Az alacsony tőkeerejű és elavult technikai színvonalú termelői infrastruktúrát alkalmazó vállalkozások és az alacsony színvonalú szolgáltatásokat nyújtó kényszervállalkozók magas aránya miatt azonban a térségek jövedelemtermelő képessége alacsony. A térségekben található jelentős számú, olcsó munkaerő kihasználatlan. A térségek leszakadásának, a helyi lakosság elvándorlásának megakadályozása és a gazdasági teljesítőképesség növelése érdekében mezőgazdasági szerkezetváltásra, a termelői infrastruktúra korszerűsítésére, a lokális térségi adottságokat kihasználó, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások létrehozására és erősítésére, valamint a meglévő humán erőforrás fejlesztésére van szükség. A cukorgyár bezárásokat követően az érintett térségek alábbi, legfontosabb kihívásokkal szembesültek: •
A térségekben új alapokra szükséges helyezni a feldolgozóipart;
•
Támogatni kell a szerkezetváltást a mezőgazdasági termelésben annak érdekében, hogy a korábbi cukorrépa termelők rövid időn belül alkalmazkodni tudjanak az új feldolgozóipari üzemek mennyiségi és minőségi követelményeihez;
•
Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztésére, ami által növelhető a versenyképességük, így megtarthatják jelenlegi szerepüket a térségi foglalkoztatásban;
6
•
Meg kell teremteni a feltételeket a mezőgazdasághoz és a feldolgozóiparhoz közvetlenül nem kapcsolódó, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek (pl. szolgáltató szektor, turizmus) számára;
•
Ahhoz, hogy a részben új területeken a vállalkozások meg tudjanak felelni a piaci kihívásoknak, figyelmet kell fordítani a térség problémáira fókuszáló képzési programokra;
•
Hangsúlyos területet jelent a térség népességmegtartó-ereje, munkahelyek megszűnésével párhuzamosan csökkenhet.
ami
a
Célrendszer, stratégia és intézkedések A térségek adottságai és endogén erőforrásai, a hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai keretek, valamint a térségekben jelentkező fejlesztési igények alapján kirajzolódik az az átfogó stratégiai célkitűzés, amely 2010-ig meghatározza a térségek fejlődésének irányát és lehetőségeit: Diverzifikált, a piaci folyamatokat követni képes, a foglalkoztatottságot növelő versenyképes gazdasági szerkezet kialakításával a népességmegtartó erő és a lakosság életminőségének javítása. A stratégiai célkitűzés, valamint a térségek előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a diverzifikációs program specifikus célkitűzései, amelyek illeszkednek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, és az érintett kistérségek fejlesztési elképzeléseihez. A Diverzifikációs program specifikus céljainak, a térségek adottságainak és lehetőségeinek, valamint a cukorágazat szerkezetátalakítási folyamatának és az Európai Közösség iránymutatásainak megfelelően kerültek meghatározásra a fejlesztési prioritások, amelyek a következők:
A. Mezőgazdasági termelés támogatása B. Mezőgazdasági termékek értéknövelése C. Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése D. A vidék megtartó képességének növelése
Az egyes prioritásokhoz tartozó intézkedéseket a vezetői összefoglaló végén található ábra mutatja. Finanszírozás, pénzügyi források A Nemzeti Diverzifikációs Program pénzügyi terve a 1698/2005/EK rendeletben meghatározott és az egyes intézkedésekhez rendelt maximális támogatási értékeken 7
alapul. A Program megvalósítása során a lehetséges támogatási összeg 100%-ának felhasználása a cél. Az egyes prioritásokra allokált összegek az előzetesen felmért, és a diverzifikációs célkitűzéssel összhangban álló projektötletek forrásigénye, valamint az egyes intézkedések egymást támogató hatásainak biztosíthatósága alapján kerültek meghatározásra. Az egyes prioritásokhoz rendelt források összege lehetőséget biztosít arra, hogy a diverzifikációs intézkedések megvalósításának időszakában megfelelő számú projekt kerülhessen a programból támogatásra. Intézkedések ütemezése A tervezett kifizetések menetrendjének meghatározása során mindenekelőtt az eljárásrend sajátosságai, valamint a kifizetés 968/2006/EK rendeletben szabályozott kérdései határozzák meg a tervezési kereteket. A támogatások kifizetése utófinanszírozással történik, azaz a támogatható beruházásra szánt összeg a megvalósítást követően folyósítható a kedvezményezett részére. A sikeres megvalósítás érdekében a támogatási kérelmeket 2009 februárjától lehet majd benyújtani, ennek megfelelően 2009-ben és 2010-ben az előirányzott támogatások 100%-a kifizethető lesz. A következő táblázat összefoglalóan tartalmazza, hogy a visszaadott cukorkvótának megfelelően mekkora uniós támogatást lehet a programon keresztül igénybe venni prioritásonként és intézkedésenként. A felmerülő igények időközbeni változása alapján lehetőség van a táblázatokban szereplő források átcsoportosítására.
8
1. Táblázat Diverzifikációs támogatás mértéke (€-ban)
Prioritások Mezőgazdasági I. termelés támogatása Mezőgazdasági II. termékek értéknövelése Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének III. ösztönzése A vidék megtartó IV. képességének növelése Összesen
Kaba és térsége
Petőháza Szerencs Szolnok és térsége és térsége és térsége Összesen
5 326 283
2 301 980
3 608 260
3 608 260 14 844 784
1 775 428
767 327
1 202 753
1 202 753
4 948 261
3 550 855
1 534 653
2 405 507
2 405 507
9 896 522
1 183 618 11 836 184
511 551 5 115 512
801 836 8 018 357
801 836 3 298 841 8 018 357 32 988 408
2. Táblázat: Diverzifikációs támogatás indikatív felosztás (Ft-ban)
Kaba és térsége
Petőháza és térsége
Szerencs és térsége
Szolnok és térsége
I.
Mezőgazdasági termelés támogatása
1 307 602 372
565 136 133
1 211 963 391
559 692 477
I./1.
Növénytermesztés korszerűsítése
457 660 830
197 797 647
424 187 187
195 892 367
I./2.
Állattenyésztés korszerűsítése
326 900 593
141 284 033
302 990 848
139 923 119
I./3.
Kertészeti korszerűsítése
261 520 474
113 027 227
242 392 678
111 938 495
I./4.
Évelő növények telepítése
114 220 474
44 287 227
173 652 678
43 198 495
I./5.
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
147 300 000
68 740 000
68 740 000
68 740 000
II.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
435 867 457
188 378 711
403 987 797
186 564 159
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
217 933 729
94 189 355
201 993 899
93 282 080
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
217 933 729
94 189 355
201 993 899
93 282 080
III.
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
871 734 915
376 757 422
807 975 594
373 128 318
III./1.
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
435 867 457
188 378 711
403 987 797
186 564 159
III./2.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
435 867 457
188 378 711
403 987 797
186 564 159
IV.
A vidék megtartó képességének növelése
290 578 305
125 585 807
269 325 198
124 376 106
IV.1.
Falumegújítás és -fejlesztés
169 034 813
53 540 065
154 157 639
52 693 274
IV./2.
Vidéki örökség védelme
72 443 491
22 945 742
66 067 559
22 582 832
IV./3.
Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása
49 100 000
49 100 000
49 100 000
49 100 000
2 905 783 049
1 255 858 073
2 693 251 981
1 243 761 061
Mindösszesen
9
NEMZETI DIVERZIFIKÁCIÓS PROGRAM CÉLRENDSZERE Stratégiai célkitűzés Specifikus célok
Diverzifikált, a piaci folyamatokat követni képes, a foglalkoztatottságot növelő versenyképes gazdasági szerkezet kialakításával a népességmegtartó erő és a lakosság életminőségének javítása A. Piacképes mezőgazdasági szerkezet kialakítása
B. Diverzifikált feldolgozóipar kialakítása
I Mezőgazdasági termelés támogatása
II. Mezőgazdasági termékek értéknövelése
Prioritások
Növénytermesztés korszerűsítése
Diverzifikációs intézkedések
Állattenyésztés korszerűsítése Kertészeti korszerűsítése Évelő növények telepítése Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
C. A térségi kis- és középvállalkozói szektor erősítése
D. A térségek lakosságmegtartó képességének erősítése
III. A térségi mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységeinek támogatása
IV. A vidék megtartó képességének növelése
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
Falumegújítás és fejlesztés
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
Vidéki örökség védelme Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása
10
Bevezetés Nemzeti Diverzifikációs Program célja A Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK Tanácsi rendelet alapján az Eastern Sugar Zrt. lemondott cukorkvótájáról, és kabai cukorgyárának bezárása mellett döntött, e mellett a Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Zrt. is bezárja szolnoki és szerencsi telephelyét, valamint a Magyar Cukor ZRt. is befejezi a gyártást Petőházán. A rendeletben foglaltaknak megfelelően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elkészíttette a Nemzeti Diverzifikációs Programot, amelyben az érintett térség és a cukorágazat helyzetelemzésére alapozva, a térségben kialakult váratlan problémák kezelésére kidolgozásra kerültek a diverzifikációs intézkedések. A Program célja, hogy a 2009-2010 között rendelkezésre álló közösségi diverzifikációs támogatást, amelynek összege az alap diverzifikációs támogatást tekintve 32.988.408,- euró, a Nemzeti Diverzifikációs Programban megjelölt prioritásaira, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedések megvalósítására, és ezáltal a cukorgyárak bezárása miatt a térségekben kialakult problémák megoldására használja fel.
Nemzeti Diverzifikációs Program szerkezeti felépítése A tervezés során elsődlegesen a Tanács 1698/2005/EK és 320/2006/EK rendeletében, valamint a Bizottság 968/2006/EK rendeletében foglaltakat vettük figyelembe. A jogszabályok részletesen meghatározzák a Nemzeti Diverzifikációs Program felépítését, a diverzifikációs intézkedések lehetséges területeit, valamint iránymutatásokat tartalmaznak a végrehajtásra vonatkozóan. A jogszabályi előírásoknak megfelelően és azokat részben kiegészítve az elkészített Programban a helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményei alapján meghatározásra került a gazdasági szerkezetváltás stratégiai célrendszere, a diverzifikációs intézkedésekre vonatkozó megvalósítási mechanizmus és a Program nyilvánosságát biztosító intézkedések. A helyzetfeltárás során megtörtént a cukorgyárak megszűnése által elsődlegesen érintettek azonosítása, a diverzifikációs programba bevont területek földrajzi lehatárolása, valamint bemutatásra került az adott térségek helyzete – kiemelt tekintettel a cukorgyár-bezárások várható hatásaira. A kutatások eredményeként az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján feltárásra kerültek a szükségletek, a problémák és a kitörési lehetőségek. A Program megalapozottsága érdekében részletes gazdasági, társadalmi és külső környezeti helyzetelemzéseket végeztünk a cukorgyárak szűkebb és tágabb térségéről. A helyzetértékelés során kiemelt szempont volt annak meghatározása, hogy mely ágazatok, tevékenységek és fejlesztések jelentenek kitörési lehetőséget a térségek és a célcsoportok számára. A helyzetelemzés keretében feltárt következtetéseket rendszerezik táblázatos formában a SWOT analízisek. Az analízisek segítségével arra kerestük a választ,
11
hogy a térségek erősségei tényleges kitörési lehetőségeket jelentenek-e, illetve, hogy a gyengeségek milyen mértékben veszélyeztetik a területek jövőbeli fejlődését, a gazdasági lehetőségek kihasználását. A helyzetfeltárásokból és a SWOT elemzésekből levonható stratégiai következtetések alapján körvonalazódott a megvalósítandó gazdasági szerkezetátalakítási célrendszer. A Nemzeti Diverzifikációs Programban foglaltak megvalósítását az FVM intézményi és szervezeti háttere végzi, ezek a szervek biztosítják a finanszírozási terv végrehajtását, melynek eredményessége a Közös Monitoring és Értékelési Keretben meghatározott indikátorokra épülő monitoring rendszerrel ellenőrizhető. A szerkezetátalakítással kapcsolatos diverzifikációs intézkedések országos és térségi szintű kommunikációja fontos és szükséges eszköze a Program sikeres megvalósításának. Ennek feltétele a nyilvánosság biztosítása és a hatékony kommunikációs csatornák használata. 2. ábra: Nemzeti diverzifikációs program szerkezeti váza Vezetői összefoglaló Bevezetés, módszertan Tervezési keretek áttekintése Kaba és térsége • A célcsoport meghatározása • Az érintett terület földrajzi lehatárolása • A cukorgyárak térségének bemutatása SWOT analízis
Helyzetfeltárások Petőháza és Szerencs és térsége térsége • A célcsoport meghatározása • Az érintett terület földrajzi lehatárolása • A cukorgyárak térségének bemutatása SWOT analízis
• A célcsoport meghatározása • Az érintett terület földrajzi lehatárolása • A cukorgyárak térségének bemutatása SWOT analízis
Szolnok és térsége • A célcsoport meghatározása • Az érintett terület földrajzi lehatárolása • A cukorgyárak térségének bemutatása SWOT analízis
Stratégiai következtetések
Stratégiaalkotás
Megvalósítási mechanizmus 1. Intézményi és szervezeti háttér 2. Finanszírozási források áttekintése Monitoring rendszer A program nyilvánosságát biztosító rendelkezések
12
Alkalmazott módszer A Nemzeti Diverzifikációs Program elkészítése kapcsán szem előtt tartott legfontosabb kritérium a Program illeszkedése a vonatkozó európai uniós és hazai rendeletekhez, illetve az érvényben lévő országos, regionális, megyei és kistérségi fejlesztési dokumentumokhoz. A rendeletekben meghatározott iránymutatásokat a programozás során maximálisan figyelembe vettük, a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott céloktól, irányvonalaktól nem tértünk el, a Nemzeti Diverzifikációs Programban javasolt beavatkozási területeket azokhoz igazítva alakítottuk ki. Jogszabályok: •
Tanács 320/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításairól és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/ EK rendelet módosításáról
•
Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
•
Bizottság 968/2006/EK rendelete (2006. június 27.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításairól szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
•
80/2006 (XI. 23.) FVM rendelet támogatásának egyes kérdéseiről
a
cukoripar
szerkezetátalakítási
Fejlesztési dokumentumok: •
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
•
Új Magyarország Fejlesztési Terv
•
Magyarország nyugati határmenti koncepciója. Budapest, 1998.
•
Észak-Alföldi Régió Operatív Programja
•
Dél-Alföldi Régió Operatív Programja
•
Észak-Magyarországi Régió Operatív Programja
•
Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja
•
Nyugat-Dunántúli Régió Operatív Programja
•
A Nyugat-Dunántúl területfejlesztési programja. Győr, 2001.
•
A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja. RKK NYUTI, Győr, 2006.
•
A nyugat-dunántúli régió gazdasági és területfejlesztési programja. Budapest, 2001.
•
Közép-Dunántúli Régió Operatív Programja
régiójának
komplex területfejlesztési
közlekedési
tengelyének
13
•
Hajdú-Bihar Megyei Stratégiai Program
•
Győr-Moson-Sopron megye hosszú távú fejlesztési koncepciója területfejlesztési programja. Helyzetfeltárás. RKK NYUTI, Győr, 2007.
és
•
Győr-Moson-Sopron megye hosszú távú fejlesztési koncepciója területfejlesztési programja. Koncepció. RKK NYUTI, Győr, 2007.
és
•
Győr-Moson-Sopron megye hosszú távú fejlesztési koncepciója területfejlesztési programja. Program. RKK NYUTI, Győr, 2007.
és
•
Jász-Nagykun-Szolnok megyei Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési stratégiai program. Szolnok, 1999.
•
Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési koncepciója. Szolnok, 2005.
•
Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési stratégiai program (20072013). Szolnok, 2006.
•
Sárréti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja
•
Hajdúszoboszlói kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja
•
Sopron-Fertőd statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési program felülvizsgálata. Helyzetfeltárás. 2004.
Érintettek bevonása Annak érdekében, hogy a Nemzeti Diverzifikációs Program intézkedései valóban az érintettek jövőbeli igényeit és a térség fejlesztési szükségleteit tükrözze, rendszeres és széleskörű konzultációt folytattunk a cukorgyár-bezárások miatt hátrányt szenvedő csoportokkal. Ennek keretében kérdőíves felmérést végeztünk a cukorgyár bezárásokban érintett munkavállalók, termelők, beszállítók, vállalkozók és önkormányzatok körében. Az érintett csoportokkal való személyes konzultáció eredményei mellett a tervezés során figyelembe vettük az elmúlt időszak hivatalos statisztikai adatait, valamint az elérhető térségi adatbázisokat is annak érdekében, hogy a cukorgyár bezárások által érintett térségek gazdasági-társadalmi folyamatait teljes körűen megismerjük. A Nemzeti Diverzifikációs Programban olyan célkitűzések és prioritások kerültek meghatározásra, amelyek hosszabb időtávban szolgálják a térségek gazdaságfejlesztési céljait.
14
Jogszabályi háttér áttekintése A nemzeti diverzifikációs program megalkotása során 3 uniós és egy hazai jogszabály előírásait kellett figyelembe venni, melyek a következők: 320/2006 EK Rendelet (2006. február 20.) a közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításairól és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/ EK rendelet módosításáról A diverzifikációs program jogszabályi hátterét a 320/2006/EK rendelet jelenti. A rendelet kimondja, hogy a közösségi cukoripar versenyképességének megőrzése érdekében szükséges a cukoripar szerkezetátalakítására irányuló intézkedések finanszírozása, a veszteséges termelési kapacitások jelentős csökkentése, e célból a rendelet két támogatási forma felhasználását teszi lehetővé: •
Szerkezetátalakítási támogatás
A cukorgyártó a kvótájáról történő lemondással szerkezetátalakítási támogatásra válik jogosulttá. A támogatás feltétele, hogy a gyárat alkalmatlanná kell tenni cukor előállításra (részben vagy teljesen le kell szerelni a cukorgyártásra alkalmas berendezéseket), megfelelő kompenzációban kell részesíteni a termelőket és a munkavállalókat. Emellett meg kell felelnie a közösségi jog és a tagállam által előírt követelményeknek a jó környezeti állapot helyreállítása érdekében, valamint a speciális, csak cukorrépa-művelésben alkalmazható gépek termelők felé és gépipari beszállítók felé történő kártalanítása tekintetében. •
Diverzifikációs támogatás
A diverzifikációs támogatás a 2007-2013 közötti időszakra megállapított Közösségi vidékfejlesztési támogatáson felüli, pótlólagos forrás. Arra szolgál, hogy a szerkezetátalakítási folyamat által érintett térségben ösztönözze a cukorrépa-termesztés és a cukortermelés alternatíváinak kidolgozását. A diverzifikáció ösztönzésére a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében meghatározott intézkedések az EMVA-ból nyújtandó támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet alapján támogatott bizonyos intézkedésekkel vagy az állami támogatásra vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban álló intézkedések lehetnek. A diverzifikációs támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a diverzifikációs intézkedéseknek meg kell felelniük az 1698/2005/EK rendelet I. és III. tengelyében előírt intézkedések közül egynek vagy többnek. A rendelet értelmében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az EMVA hozzájárulás legmagasabb értékét. 1698/2005/EK Rendelet (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról A 1698/2005/EK rendelet részletesen szabályozza az EMVA típusú támogatások nyújtásának feltételeit, valamint a támogatások folyósításával kapcsolatos szabályokat. A diverzifikáció, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jogalapját is ez a rendelet jelenti. A 320/2006 EK rendelet értelmében a 1698/2005 EK rendelet I. és III. tengelyben előírt intézkedések legalább egyikének kell
15
megfelelniük a diverzifikációs intézkedéseknek is. Az I. tengely „A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása”, a III. tengely pedig „A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása” terén lehetséges intézkedéseket tartalmazza. 968/2006/EK Rendelet (2006. június 27.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A 968/2006/EK rendelet szabályozza a 320/2006/EK rendelet végrehajtását. A rendelet 14. cikkében kerülnek bemutatásra a Nemzeti Diverzifikációs programokkal kapcsolatos elvárások. A rendelet meghatározza, hogy a Nemzeti Diverzifikációs Programban szereplő intézkedéseket 2010. december 30-ig kell végrehajtani. A rendelet értelmében az egyes tagállamoknak nyújtott diverzifikációs támogatást legkésőbb 2011. szeptember 30-ig ki kell fizetni. A rendelet szabályozza továbbá a jelentések, ellenőrzések, szankciók kérdéseit is. 80/2006 (XI. 23.) FVM rendelet a cukoripar szerkezetátalakítási támogatásának egyes kérdéseiről. A 80/2006 FVM rendelet definiálja a cukorrépa termelők, gépipari beszállítók és integrátorok körét. a) Cukorrépa-termelő: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a Cukorrépa Termelők Országos Szövetségének (a továbbiakban: CTOSZ) tagja, és aa) a Cukor Terméktanácsnál nyilvántartott szállítási joga alapján a cukorgyártó vállalkozás cukortermeléséhez cukorrépát termelt a kvótáról történő lemondással érintett gazdasági évet megelőző három gazdasági év valamelyikében, ab) integrációban a CTOSZ tagsággal rendelkező integrátor Cukor Terméktanácsnál nyilvántartott, részben átengedett szállítási joga alapján a cukorgyártó vállalkozás cukortermeléséhez cukorrépát termelt a kvótáról történő lemondással érintett gazdasági évet megelőző három gazdasági év valamelyikében. b) Gépipari beszállító: az a jogi vagy természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a cukorrépa-termelők részére, kizárólag a más célra nem használt speciális gépekkel a fenti referencia-időszakban, szerződés alapján szolgáltatást nyújtott. A gépipari beszállító nem lehet azonos a cukorgyártó vállalkozással. c) Integrátor: az a jogi vagy természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a fenti referencia-időszakban saját maga által termelt, és/vagy termeltetési szerződéssel az a) pontban említett cukorrépatermelőkkel termeltetett cukorrépáját a cukorgyártó vállalkozás számára értékesítette. Az a)-c) pontjában felsoroltak személye megegyezhet. A rendelet értelmében szerkezetátalakítási támogatásra azok a cukorrépa termelők jogosultak, akik integrátori vagy értékesítési szerződéssel, valamint a tényleges teljesítést alátámasztó bizonylatokkal igazolják, hogy a 2004/2005 vagy 2005/2006 16
vagy 2006/2007 cukor gazdasági évben leszállították a cukorrépát a cukorgyártó vállalkozásnak A gépipari beszállítók közül azok jogosultak a szerkezetátalakítási támogatásra, akik cukorrépa-termelővel vagy integrátorral kötött szerződéssel és a teljesítést alátámasztó bizonylatokkal igazolják, hogy mezőgazdasági gépeikkel az a) pont szerinti cukorrépa-termelőknek a 2004/2005 vagy 2005/2006 vagy 2006/2007 cukor gazdasági évben szolgáltatást végeztek.
17
Helyzetfeltárás Kaba és térsége Érintettek körének meghatározása A kabai cukorgyár bezárása direkt módon négy egymástól jól elkülöníthető csoportot érint hátrányosan. Ezek a cukorrépa-termelők, az Eastern Sugar Zrt. munkavállalói, a gyár működéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó vállalkozások és az érintett települések önkormányzatai. 3. ábra: A kabai üzem bezárással érintett települések megye lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
Cukorrépa-termelők Ebbe a csoportba tartoznak azok a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások, őstermelők, akik az elmúlt időszakban cukorrépát termeltek és szállítottak be az Eastern Sugar Zrt. kabai gyárába. A megszűnő cukorfeldolgozás 52 település termelőit érinti. A termőterületek jelentős része Hajdú-Bihar megyében található, de jelentős mennyiségben történt cukorrépabeszállítás Békés megye, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye területéről is. A termelők jelentős része közvetlenül nem szállított cukorrépát a kabai gyárba, mert ott csak a beszállítói joggal rendelkezőktől vették át a terményt. Beszállítói joggal a nagytermelők és az integrátorok – akik, általában termelők is egyúttal – rendelkeztek. A cukorrépa-termelés kiesésének hatásai azonban egyformán jelentkeznek mind a beszállítói joggal rendelkező, mind pedig a beszállítói joggal nem rendelkező termelőknél. A következő évtől kieső cukorrépa-termelési lehetőség miatt a
18
korábbiaktól eltérő vetésszerkezetben kell folytatniuk a termelést, melyhez a meglévő, speciális, cukorrépa-termeléshez kapcsolódó gépek alkalmazása a továbbiakban kihasználatlanná válik. Az Eastern Sugar Zrt. munkavállalói Az Eastern Sugar Zrt. kabai gyárának bezárása 220 munkavállalót érint. A gyár tervei szerint a termelés befejezésével 148 munkavállaló kerül elbocsátásra. A cukorkészletek csomagolását és elszállítását, vagyis a termelés megszűnését követő egy éven belül további 54 fő munkaviszonya szűnik meg. A bezárást követő évben elsősorban azokat a munkavállalókat kívánja a gyár foglalkoztatni, akik ebben az időszakban elérik a nyugdíjkorhatárt, így téve lehetővé számukra a megfelelő kondíciókkal történő nyugdíjba vonulást. A termelés megszűnését követő 2 éven belül a megmaradt 18 alkalmazottját is elbocsátja a cég. Az Eastern Sugar Zrt. Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete által készített felmérés szerint az érintett munkavállalók 75%-ának életkora negyven év fölötti, harmaduk az 50 éves kort is betöltötte. A kérdőíves felmérés alapján a 11 különböző településről érkező munkavállalók több mint 60%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, negyedüknek van felsőfokú végzettsége, viszont 3%-uk nem végezte el még az általános iskolát sem. A szakképesítés jellege szerint a munkavállalók több mint 50%-a rendelkezik ipari képzettséggel, 16%-a mezőgazdasági, 13%-a pedig kereskedelmi, szolgáltatási jellegű végzettséggel. Más jellegű képzettséggel a felmérésre válaszoló munkavállalók 15%-a rendelkezik. A kutatás alapján megállapítható, hogy a gyárban dolgozó munkavállalók jelentős része a térségben szeretné megtalálni következő munkahelyét. A válaszadók 43%-a a jelenlegihez hasonló munkakörben szeretne elhelyezkedni, míg 31%-uk átképzések során szeretne piacképesebb szakmához jutni. Önálló vállalkozás beindítását a válaszadók mindössze 6%-a tervezi. A kérdőívek tanúsága szerint az állásukat elvesztő munkavállalók jövőbeli lehetőségeiket a bioenergetikai iparban, az ipari termelésben, illetve a szolgáltató szektorban látják, ennek megfelelő átképzési programokban vennének részt leginkább. Szolgáltató vállalkozások Az Eastern Sugar Zrt. kabai gyárának folyamatos működéséhez több vállalkozás szolgáltatásait és termékeit vette igénybe. Ezeknek a jellemzően kis- és középvállalkozásoknak a többsége már több mint 10 éve dolgozik együtt a cukorgyárral. A vállalkozások összesített nettó árbevételéből a cukorrépa-termelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások aránya átlagosan meghaladja a 60%-ot. Ez azt jelenti, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozások közül hét cég nettó árbevételének 50-75%-a, míg három másik vállalkozásnak 75 és 100% közötti nettó árbevétele származott cukorgyári megbízások teljesítéséből. A gyárhoz kapcsolódó vállalkozások hozzávetőlegesen ugyanolyan létszámot foglalkoztatnak, mint maga a cukorgyár. A cukorgyár bezárásával történő piacvesztés tehát a cukorgyári alkalmazottakon túl még további 208 munkavállaló egzisztenciáját veszélyezteti.
19
A vállalkozások között fő profiljukat tekintve a következők találhatók (TEÁOR alapján): •
ingatlanügynöki tevékenység,
•
nyomozás, vagyonvédelem,
•
takarítás,
•
hulladékgyűjtés és kezelés,
•
épület, híd, alagút közmű vezeték építése,
•
egyéb iparcikk kereskedelem,
•
egyéb ügynöki tevékenység,
•
közúti teherszállítás,
•
mezőgazdasági termékek ügynöki nagykereskedelme,
•
növénytermelési szolgáltatás,
•
fémszerkezet gyártása,
•
villanyszerelés,
•
fémmegmunkálás.
Kabán és térségében jelenleg ezek a tevékenységek csak korlátozott volumenben lesznek értékesíthetőek a cukorgyár bezárását követően. A vállalkozások többsége ezt felismerve a tevékenységi kör átalakítására törekszik. Önkormányzatok Az önkormányzatok közül a gyárbezárás legsúlyosabban Kaba városát érinti. A cukorgyárral a város egyik legnagyobb foglalkoztatója és adófizetője szűnik meg. A gyár tevékenységeire épülő szolgáltató cégek többségének is Kabán található a székhelye, tehát ezen cégek jövedelemtermelő képességének és munkaerő-piaci szerepének csökkenése is a városban jelentkezik majd elsődlegesen. A gyárbezárás foglalkoztatási szintre gyakorolt hatása – indirekt módon – várhatóan a Kaba környéki településeken is jelentkezik majd. Azokon a településeken, amelyek a cukorrépa-termesztéssel foglalkozó lakosaikon keresztül kapcsolódtak a kabai cukorgyárhoz, várhatóan nem okoz majd jelentős és hosszan elhúzódó problémákat az üzembezárás, mivel a cukorrépa-termesztés technológia intenzív termelési módja – a szükséges vetésforgót is figyelembe véve – a munkaerő alacsony szintjét igényelte. Az alábbi ábrán látható, hogy mely települések foglalkoztatási, vállalkozási szerkezetére, valamint mezőgazdasági termelésére gyakorol a gyárbezárás kedvezőtlen hatást.
20
4. ábra: A gyárbezárás kapcsán kedvezőtlen helyzetbe került települések
Jelmagyarázat: Cukorrépa termelő település Cukorrépa termelő település és gyári munkavállalók lakóhelye Cukorrépa termelő település és szolgáltató cégek székhelye Cukorrépa termelő település, gyári munkavállalók lakóhelye, és szolgáltató cégek székhelye Eastern Sugar Zrt. Kabai Cukorgyára
21
Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása A cukorgyár bezárása miatt szükségessé váló diverzifikációs intézkedések akkor járhatnak sikerrel, ha pontosan azonosítható az a terület, amelyen a kieső mezőgazdasági és ipari termelés gazdasági zavarokat okoz. Amint az előző fejezet végén található térképen is látható, az érintett települések nem alkotnak összefüggő egységet. A területi lehatárolás során szükséges egyértelműen meghatározni, hogy az egyes települések milyen szempontból érintettek a gyárbezárás hatásaiban. Ennek megfelelően az alábbi 3 tényező alapján csoportosítottuk az érintett településeket1. 3. Táblázat: A településről cukorrépa beszállítás történt a kabai cukorgyárba az elmúlt három évben (cukorgyári termelői lista és kérdőíves kutatás eredményei alapján)
Hajdú-Bihar megye Ártánd Balmazújváros Báránd* Berettyóújfalu Biharnagybajom Bihartorda Debrecen* Derecske Ebes* Esztár Furta Földes* Hajdúböszörmény Hajdúszoboszló* Hajdúszovát Hencida Kaba* Karcag Konyár Mikepércs Nádudvar* Nagyhegyes* Nagyrábé Pocsaj Püspökladány* Sáránd Sárrétudvari Tépe Tetétlen*
Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunmadaras Tiszaörs Tiszaszentimre
Békés megye Kétsoprony Békéscsaba Békéssámson Csorvás Dombegyház Füzesgyarmat Gerendás Gyula Kevermes Kondoros Mezőkovácsháza Orosháza Pusztaföldvár Szarvas Szeghalom Telekgerendás Tótkomlós Vésztő
1
Csillaggal kerültek megjelölésre azok a települések, amelyek a vizsgált tényezőn túl más tényező által is érintettek.
22
4. Táblázat: A településen laknak az Eastern Sugar Zrt. alkalmazásában álló személyek
Hajdú-Bihar megye Báránd* (10 fő) Debrecen* (9 fő) Ebes* (2 fő) Földes* (7 fő) Hajdúszoboszló* (29 fő) Kaba* (79 fő) Nádudvar* (19 fő) Püspökladány* (32 fő) Tetétlen* (8 fő)
Pest megye Budapest (2 fő)
Békés megye Mezőhegyes (1 fő)
5. Táblázat: A településen található valamelyik, a kabai cukorgyár belső szolgáltatásait ellátó vállalkozás székhelye
Hajdú-Bihar megye Biharkeresztes Debrecen* Hajdúszoboszló* Kaba* Nádudvar* Nagyhegyes* Püspökladány* A fenti táblázatokban szereplő települések listája alátámasztja, hogy a cukorgyár bezárásának egyértelmű vesztese Hajdú-Bihar megye lakossága.
Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása Földrajzi elhelyezkedés és megközelíthetőség Az Eastern Sugar Zrt. bezárásra kerülő cukorgyára a püspökladányi kistérségben található Kabán működik, hatásai azonban túlnyúlnak a kistérség határain: a püspökladányi kistérség mellett a hajdúszoboszlói kistérség településein érződnek leginkább. Ennek megfelelően a cukorgyár közvetlen térsége ezt a két, alapvetően eltérő gazdasági és társadalmi környezettel jellemezhető kistérséget jelenti. A kettősséget elsősorban Hajdúszoboszló erős turisztikai bázisa okozza, ami azt eredményezi, hogy a hajdúszoboszlói kistérséget a KSH kategorizálása alapján a fejlődő kistérségek közé sorolják, míg a püspökladányi kistérség a lemaradó területek közé tartozik.
23
5. ábra: Hajdú-Bihar megye főbb közlekedési kapcsolatai
A kistérségek hazánk keleti részén, az észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében foglalnak helyet (5. ábra). A püspökladányi kistérség 13 településén lakók száma meghaladja az 52 ezer főt. A térségközpont Püspökladány mellett két városi rangú település (Nádudvar és Kaba), valamint 10 község (Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Nagyrábé, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen) alkotja a kistérséget. A Hajdúszoboszlói kistérség lakosainak száma 34 ezer fő, a térségközpont mellett három község (Ebes, Hajdúszovát, Nagyhegyes) alkotja a területét. A térség közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, az észak-alföldi régió középső területén, a közlekedési kapcsolatokat tekintve nagy jelentőségű Szolnok-DebrecenNyíregyháza-Záhony országos térszerkezeti tengely mellett fekszik, amelyet a 4-es számú főközlekedési út és a Budapest-Záhony vasútvonal hordoz. Ezenkívül az országos térszerkezeti tengelyből Püspökladánynál ágazik el a Magyarországot Közép-Erdéllyel összekötő regionális térszerkezeti vonal a 42-es számú főközlekedési úttal és a Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonallal. Az M35-ös autópálya megépülése a térség megközelíthetősége szempontjából áttételes javulást eredményez.
24
Demográfia A püspökladányi kistérség lakosságszáma jelenleg hozzávetőlegesen 52 ezer fő, ezen belül a városi népesség aránya meghaladja a 60%-ot. A lakosságszám évtizedek óta csökken, a szelektív vándorlás következtében a népességen belül jellemző az elöregedés, mindössze a három város népessége tekinthető kedvező korösszetételűnek. Ugyanakkor az aktív korúak aránya még mindig 60% fölött van, így a népesség demográfiai szerkezete nem torzult el jóvátehetetlenül. A hajdúszoboszlói kistérség népessége 34 015 fő, amelynek több mint kétharmada a kistérség egyetlen városában él, demográfiai folyamatait tekintve pedig a szomszédos kistérséghez viszonyítva eltérések rajzolódnak ki: jóllehet a népességszám itt is csökken, a migrációs mérleg a kistérség esetében jelentős többletet mutat (csak Ebes és Nagyhegyes esetében tapasztalható csekély mértékű, 2%-os elvándorlás), ami elsősorban a központ idegenforgalmában rejlő jó megélhetési viszonyokkal magyarázható. Tovább periferizálja a térség helyzetét, hogy igen magas a roma népesség aránya a lakosságon belül, néhány településen a 12%-ot is meghaladja (Sárrétudvari, Biharnagybajom, Sáp). A romák társadalmi integrálása a terület egyik fő problémája. A cukorgyár bezárásával a térségben tovább fokozódhat a szelektív elvándorlás. Ezáltal a térség humánerőforrás bázisa jelentős mértékben gyengülhet, ami kedvezőtlen hatást fejthet ki a befektetői érdeklődésre is. Munkaerőpiac A térség a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottak aránya tekintetében elmarad az országos mutatóktól. Ez indirekt módon jelzi, hogy egy szerkezeti válsággal küzdő térségről van szó. A gazdaságilag aktív korú (18-59 év) népesség a térség lakóinak 60%-át teszi ki, és az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken. A rendszerváltás utáni időszak egyik fontos következménye volt az inaktív népesség számának robbanásszerű növekedése. E tekintetben szintén a nagyobb települések rendelkeznek némileg kedvezőbb értékekkel. A falvak hátrányos helyzetét tovább rontja az eltartottak magasabb aránya, amely közvetetten a népesség elöregedését jelzi. 6. ábra: Foglalkoztatottsági adatok a két kistérségben (a belső a hajdúszoboszlói, a külső a püspökladányi kistérség)
6% 3%
44% 53%
44% 50%
Munkanélküliek
Foglalkoztatottak
Inaktívak
Adatok forrása: ÁFSZ, 2005
25
Az 6. ábra tanúsága szerint a két kistérségben a foglalkoztatottak aránya jelenleg meghaladja a 40%-ot, a püspökladányiban eléri az 50%-ot is. Az inaktívak tekintetében a hajdúszoboszlói kistérségben kedvezőtlenebb a helyzet, ami az idegenforgalom fekete és szürke gazdaságban betöltött jelentős szerepére utal, ugyanakkor a munkanélküliségi mutatók e területi egység esetén jobbak. Az eltartottak arányát vizsgálva szintén kedvezőbb helyzetben vannak a városi jogállású települések elsősorban előnyösebb korstruktúrájuknak köszönhetően. 6. Táblázat: Munkaerő-piac jellemzők a hajdúszoboszlói és a püspökladányi kistérségben 2005. Munkanélküliségi ráta
Foglalkoztatási ráta
Aktivitási ráta
hajdúszoboszlói kistérség
7,06%
45,5%
47,10%
püspökladányi kistérség
10,3%
50%
55,7%
Hajdú-Bihar megye
8,39
44,5
48,6
Országos
7,3
50,5
54,5
Adatok forrása: AFSZ, 2006
A munkanélküliségi rátát tekintve a térség mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladja. Ennek oka a foglalkoztatók és a munkahelyek számának csökkenése, az elavult képzettségi struktúra és az alacsonyan képzettek magas aránya. A 2004 óta csökkenő számú munkanélküliek közül igen nagy arányban – több mint 80%-kal – részesednek az alacsony (szakmunkásképző, 8 általános vagy annál alacsonyabb szintű) iskolai végzettséggel rendelkezők, ennek oka, hogy a rendszerváltás után felszabadult mezőgazdasági és szakmunkás réteget a térség megmaradt munkahelyei nem tudták felvenni. Szintén nem megoldott a térségben gimnáziumi vagy szakközépiskolai bizonyítvánnyal bírók. Amíg az utóbbi évek foglalkoztatási programjainak következtében – ha kis mértékben is – valamelyest sikerült kezelni az 50 év feletti munkanélküliek egy részének foglalkoztatását, addig a leginkább munkaképes 26 és 45 év közötti korosztály esetében messze kiugró értékekkel találkozhatunk (7. ábra). 7. ábra: A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Püspökladányi Kirendeltségéhez tartozó településeken regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlása
900 800 700
818
864
600 500 400 442
300 200 143 100 9 0 17 év 17-20 21-25 26-35 alatti 36-45
461 334 172 9
46-50
51-55
56-60
60 év f elett
Adatok forrása: MK, 2005
26
A munkanélküliek száma a téli időszakban tendenciózusan magasabb, ez a mezőgazdaságra és a turizmusra jellemző szezonalitásból adódik. A tartós munkanélküliek jelentős része – mentális és egészségügyi okokból kifolyólag – már nem tud az elsődleges munkaerőpiacra bekerülni (Munkaerő-gazdálkodási felmérés, 2005). A települések jól ellátottak vasipari, építőipari, valamint hagyományos mezőgazdasági anyagokat feldolgozó ipari szakmunkásokkal. Fontos munkaerő-piaci jellemző a helyben foglalkoztatottak és a településekről eljárók aránya. A munkavállalókra elsősorban napi ingázás jellemző. A püspökladányi kistérségben 5 nagy munkaerő-befogadó település rajzolódik ki, amelyek közül kiemelkedik a három város. Püspökladány a körülötte elhelyezkedő sárréti települések fő foglalkoztatója, míg Kabára a KSH népszámlálási statisztikái szerint 29 településről is járnak dolgozni, ezen belül a – térség legnagyobb foglalkoztatójának számító – cukorgyárba összesen 11 településről, köztük a szomszédos településekről. A hajdúszoboszlói kistérségben Hajdúszoboszló számít a fő foglalkoztatónak, ugyanakkor a hajdúszoboszlói kistérség lakosságának foglalkoztatásában jelentős számban részesedik Kaba is. A kabai cukorgyár bezárása rövidtávon drasztikus változásokat eredményezhet az érintett térség munkaerő-piaci viszonyaiban. Az elkövetkező egy évben a cukorgyár és a gyárnak szolgáltató vállalkozások alkalmazottainak várható elbocsátása miatt nagyjából 400 munkahely szűnik meg a térségben, ami jelentősen csökkenti a foglalkoztatási és aktivitási, illetve növeli a munkanélküliségi rátát, összességében pedig rontja a lakosság megélhetési esélyeit. Az elvándorlás lehetősége elsősorban azoknál a családoknál merülhet fel, ahol mindkét családfenntartó elveszíti állását. Közép, illetve hosszú távon ezek a problémák a meglévő, és újonnan kijelölt ipari területek hasznosításával, valamint aktív befektetés-ösztönzéssel kezelhetők. Gazdasági szerkezet Mezőgazdaság A mezőgazdaság a püspökladányi kistérségben jelenleg is fontos gazdasági ágazat, mind a megyén, mind a régión belül jelentős agrárgazdasági területnek számít, ennek oka a térség természetföldrajzi adottságaiban rejlik. A térség agrárstruktúrájában a növénytermesztés játszik fontosabb szerepet, az állattenyésztés másodlagosnak tekinthető. A szántóterület aránya szinte valamennyi település esetében meghaladja a 80%-ot, így a földművelés nagyobb jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A vidék mezőgazdasági szerkezete sokszínű, ugyanakkor az uralkodó földhasznosítási formája a szántóföldi művelés. A jó minőségű hajdúsági talaj a búza, a kukorica (a vetésterület 2/3-a) és a cukorrépa termesztés színtere, míg a Nagy-Sárréten inkább a búza, a lucerna és a napraforgó jellemző, valamint elterjedt a burgonyatermesztés is. A termőföld minőségét jelző aranykorona értékek szintén tükrözik a már korábban megfogalmazott táji változatosságot (8. ábra). Így a hajdúsági területeken az átlagos aranykorona érték magasabb, míg a Nagy-Sárrét talajai gyengébb minőségűek. A kistérség legjobb talajadottságaival Kaba rendelkezik. Természetesen az átlagértékek miatt településen belül is adódhatnak különbségek.
27
8. ábra: A püspökladányi kistérség talajainak átlagos aranykorona értéke
1992-ben – az egész országra jellemző trendnek megfelelően – Kabán is átalakult a mezőgazdasági nagyüzem: 4 kisebb szövetkezet, valamint számos egyéni és társas vállalkozás jött létre. Korábban több száz család megélhetésében játszott szerepet a burgonyatermesztés, ez a szám napjainkra jelentős mértékben lecsökkent, de a Burgonya Szövetkezet révén a kabaiak „burgonyás” tekintélye ma is él a köztudatban. Az átalakulásokat követően a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő zöldségtermesztést választotta több csoport is. Az intenzív zöldségtermesztés hagyományait követve az egyik legnagyobb egybefüggő paprikatermelő terület jött létre. A Gardening Kft., a Kabai Zöldségtermeltető és Értékesítő Szövetkezet, a Kabai Paprikatermeltető és Szolgáltató Kft. földtulajdonosai hagyományos magyar fehér, kaliforniai és paradicsompaprika mellett termelnek zöldbabot, hagymát és csemegekukoricát is. A terményeket belföldön és külföldön egyaránt értékesítik. A mezőgazdaságon belül az elmúlt másfél évtizedben a legnagyobb veszteséget az állattenyésztés szenvedte el. A főbb állattenyésztési ágazatokban a tenyészállomány az 1990-es évek átlagának 50-60%-ra esett vissza. Az állati termékek változó piaci értékesítési lehetőségei, s ezáltal tervezhetetlen jövedelmezőségi szint miatt, az élőállat előállítás visszaszorult. Ez különösen megmutatkozik a tejelő szarvasmarhatenyésztésben, ahol a változó piaci viszonyokhoz nehezebb alkalmazkodni, mint a néhány hónapos ciklusban is előállítható állatoknál (pl. baromfi, sertés). A szarvasmarhatartásnál az elmúlt években is megmaradt a jogi személyek nagyobb aránya, míg a juhállomány döntően egyéni gazdálkodók kezében van, a sertés- és baromfi-ágazatban csökken az egyéni gazdálkodók száma. Az állatállományt elsősorban a szemestakarmányon nevelt sertés és baromfi, valamint a rét- és legelőgazdálkodásra alapozott szarvasmarha és juhtenyésztés teszi ki, ahol a tevékenységet elsősorban a nagy tömegű alapanyag-termelés jellemzi. A feldolgozó kapacitás hiánya, az értékesítési lehetőségek szűkössége, a lakosság vásárló erejének csökkenése érzékenyen érinti az állattenyésztés ágazatát. 28
Az állomány 2000 előtti növekedését kedvezően befolyásolta az agrártámogatások 1997-1998-as rendszere, amely az állatállomány növelése, a vemhes üsző beállítás, a minőségi árutermelés javítását szolgáló beruházások megvalósítását segítette. A létszámnövekedést nem követte a termelt tej értékesítésének kellő megalapozással történő megszervezése, így következett be a többlet tej elhelyezésének gondja. Mind a hazai többletkereslet, mind az export piacok bővülése a hízómarha állomány bővítése mellett szólt. A kisgazdaságokban mind a műszaki, mind a biológiai alapokat figyelembe véve még tapasztalható lemaradás. Az elmúlt évek mezőgazdasági válsága miatt a térség állatállománya drasztikus csökkenést mutatott. A sertéstenyésztés a térség valamennyi településén jellemző. A sertéságazat jövedelmezősége nem csupán a térségben, de országosan is gondot jelent. A bekövetkezett piaci válság miatt nagyon hullámzó az ágazat termelési volumene. Törekedni kell az állatok hústermelő képességének további javítására. Ugyancsak a jobb minőség elérését célozza a magasabb biológiai értékű takarmányok használata. A kistérségben több húsipari társaság is érdekelt, melyek felvásárlásaikkal a termelők piaci hátterét megteremtik. A legeltetésre alkalmas területek az ágazat számára kedvező lehetőséget biztosítanának, melyet a térség nem használ ki kellő mértékben. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a juhállomány csak az egyedenkénti támogatási összeg rovására növelhető. A térségben igen nagy jelentőséggel bír a baromfitartás, ezen belül a csirke, a pulyka és a libatenyésztés. Az ágazatban gazdálkodó termelők nem tudnak önfinanszírozóvá válni, így tevékenységüket jelentős mértékben az integrátorok, a feldolgozók finanszírozzák, s ennek következtében az újratermeléshez szükséges jövedelmezőséghez nem jutnak hozzá a termelők. A vadgazdálkodás területén a térség jellemzően apróvadas terület. A termelési szerkezet, a művelési ágak aránya meghatározza a térség vadeltartó képességét oly módon, hogy a vegetációs, illetve a vegetáción kívüli időszakban a károkozás elviselhető legyen és a vadállomány a fentiek betartásával a lehető legnagyobb létszámban fennmaradjon. A kistérség településein igen magas a kis földterülettel rendelkező tulajdonosok aránya, jellemzően és átlagosan 3-4 hektáron termelnek. A tulajdonosi körön belül magas az idősek aránya is. Kabán átlagosan 2,5 hektáron gazdálkodnak a termelők. A regisztrált gazdaságok száma településenként nagyon változó (az 1 hektárnál kisebb földterülettel rendelkező gazdaságok nem regisztráltathatták magukat, kivéve az intenzív zöldség-gyümölcs kultúrát művelőket). A lakosságszámhoz képest kicsi a gazdaságok száma a sárréti kistelepüléseken, valamint a nagyobb népességszámú városokban (Püspökladány, Nádudvar). A térségben a mezőgazdaság ma is fontos jövedelemkiegészítő mellékfoglalkozás, ugyanakkor az önellátásban is fontos szerepet játszik. Összességében a térség agrárgazdaságát a következő jellemzőkkel foglalhatjuk össze: •
a térségen belül kettősség tapasztalható (a Hajdúság nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmas területei, illetve a Sárrét felaprózódott
29
termelői területei). Ez a kettősség a talajviszonyok változatosságára vezethető vissza; •
Nádudvar és Kaba szerepe a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban kiemelkedő;
•
a termelési szerkezet elaprózott, hiányos a vállalkozások közötti kooperáció;
•
a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége az ágazat általános válsága miatt alacsony;
•
jelentős az ágazat és a gazdaságok piaci függősége, a piaci árak és az értékesítés mennyisége – az intervenció ellenére is – bizonytalan;
•
általánosak a termelési és értékesítési problémák, valamint a tőke - és eszközhiány;
•
egyoldalú a termelési struktúra, a növénytermesztés, ezen belül is a gabonatermesztés dominál;
•
a több helyen a rossz talajadottságok ellenére kicsi az erdősültség aránya. A térségi cukorrépa-termelés jellemzői
A magyar cukorrépa termelés legjelentősebb területének Hajdú-Bihar megye tekinthető (9. ábra). A 2005. évi országos cukorrépa termőterület 22,56%-a a megye területén volt található. A cukorrépa-termelés elért szintje – mind országosan, mind a kabai gyárkörzetben – a magas intervenciós cukorárnak, az abból származtatott magas cukorrépa felvásárlási árnak, valamint a biztos felvevőpiacot, értékesítési lehetőséget biztosító Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyára által támasztott keresletnek köszönhető. 9. ábra: A betakarított összes cukorrépa-termelés 2000 és 2005 között (tonna) 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 Békés
2000
2001
Hajdú-Bihar
2002
2003
Jász-NagykunSzolnok 2004
2005
Adatok forrása: KSH adatok alapján saját szerkesztés
A cukorgyár-bezárásban érintett megyék termelése (Hajdú-Bihar, Békés és JászNagykun-Szolnok) az ország cukorrépa termőterületének 37,8%-át teszi ki. A cukorrépa-termelésre hasznosított terület nagysága az előző évekhez viszonyítva az elmúlt 2 évben csökkent. A vetésterület csökkenését a gazdák elmondása alapján a 30
támogatási rendszer változásai okozták. A cukorrépa vetésterületének harmadán egyéni gazdálkodók, kétharmadán pedig gazdasági társaságok végezték a termelést. Az országos adatok alapján megállapítható, hogy az érintett három megyében az egyéni termelők az országos átlagnál (28%) nagyobb területaránnyal részesedtek a hazai cukorrépa termelésből. A cukorrépa-termelésben érintett településeken a termőterület hektáronkénti átlagos aranykorona értéke 27,69. A legrosszabb minőségű földek Tiszaörs határában találhatóak, ezek értéke 13,21 AK, míg a legjobb adottságú területeken (41,65 AK) az ebesi gazdák termeltek cukorrépát. Szántóföldi gazdálkodás tendenciái a cukorrépa-termelésben érintett térségben A 10. ábra – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – szántóföldi művelés vetésszerkezetét mutatja a diverzifikációban érintett megyékben az elmúlt évben, illetve az 1996 és 2000 közötti időszak átlagában. A búza és a kukorica termőterülete a legnagyobb mindkét összehasonlítási időszakban és mindhárom megyében. A két növény termőterülete összességében meghaladja a többi vizsgált növény termőterületét. Hajdú-Bihar megyében a kukorica termelése történik a legnagyobb területen, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a búza dominál, míg Békés megyében a búza és a kukorica termőterülete közel azonos arányú, ami a búzatermelés növekedésének eredménye. Nagy területen folyik még mindhárom megyében a napraforgó termelése is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a napraforgó vetésterülete 2005-ben és a korábbi években is meghaladta a kukorica vetésterületét. Látható ugyanakkor, hogy a cukorrépa termelés alacsony termőterületi aránnyal történt. 10. ábra:A szántóföldi növénytermesztés szerkezete
Hajdú-B. m. 2005 Hajdú-B. m. 1996-2000 Békés m. 2005 Békés m. 1996-2000 JNSZ m. 2005 JNSZ m. 1996-2000 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Betakarított terület aránya Búza Rozs Napraforgó
Kukorica Zab Repce
Őszi árpa Triticale Cukorrépa
Tavaszi árpa Burgonya Lucerna
Adatok forrása: KSH adatok alapján saját szerkesztés
A cukorrépa-termelés sajátossága volt, hogy még a közepesnél gyengébb minőségű földeken is jó hektáronkénti termésátlagot lehetett elérni. A termőföld minősége a többi szántóföldi növény esetében ennél sokkal meghatározóbb. A cukorrépa termelésből kieső területeken tehát a talaj minőségétől függően eltérő 31
hasznosítási módok képzelhetőek el. A jobb adottságú talajokon a kukorica, a búza és szinte valamennyi növény gazdaságosan termelhető, míg a gyengébb talajadottságokkal rendelkező területeken lényegesen szűkebb a jövedelmezően termelhető növények köre. A legújabb tendenciák alapján ezeken a talajokon az energetikai hasznosítású növények telepítése is egy lehetséges új alternatívát jelent. Erre vonatkozó törekvések többek között Báránd településen vannak, ahol az elmúlt időszakban már elindult az energiafűz ipari méretekben történő termelésének előkészítése. A Kabai cukorgyár térségében található jó adottságú területeken a piaci előrejelzések alapján a nem élelmiszeripari célú kukoricatermelés fogja felváltani a cukorrépát. Ennek oka egyrészt, hogy a kukoricára jelenleg is van fizetőképes kereslet, másrészt az, hogy a térségben több kukorica alapú bioetanol előállító üzem létesítésére vannak elképzelések, illetve egy Kabán felállítandó üzemre konkrét tervek is kidolgozásra kerültek már. Az előzetes piaci tájékozódások szerint a feldolgozóipar részéről várhatóan igény jelentkezik még csemegekukoricára2 és zöldségfélékre (elsősorban zöldborsó, bab, brokkoli és karfiol) is, amelyek feldolgozása a hűtő- és a konzervipari termelés keretében történhet. A békés megyei termelők földjeik adottságai alapján szintén érdekeltek lehetnek a Kaba környékén jelentkező piaci kereslet kielégítésében. Számukra viszont jelentős versenyhátrányt jelent a nagy szállítási távolság és ennek költségei. Az érintett békés megyei településeken a piaci jelzések alapján a zöldségtermesztés töltheti be a cukorrépa-termelés helyét. Ennek azonban – akárcsak a Kaba környéki termelők esetében – feltétele, hogy a megtermelt termékek értékesítésének, illetve feldolgozásának lehetőségei biztosítottá váljanak. A jelenleg a cukorrépa-termelésben érdekelt gazdálkodók visszajelzései alapján, a gazdasági szerkezetváltással kapcsolatosan a legnagyobb nehézséget várhatóan a felmerülő piaci igények kielégítésére alkalmas termelési technológia beszerzése (gépek, berendezések vásárlása) jelenti majd számukra. Ipar A térségben az ipari vállalkozások mindössze 9%-kal részesednek az összes gazdasági szervezetből és 18%-kal a foglalkoztatottak számából. Ez országos viszonylatban is csekély arány, kevés a térségben foglalkoztatott ipari dolgozók száma és a tárgyi eszközök értékét is a Kabai Cukorgyár eszközállománya növeli meg jelentős mértékben. A térség iparára erős területi és ágazati koncentráció jellemző. Az ipari üzemek jelentős része a négy városban összpontosul és elsősorban élelmiszeripari tevékenységet végez. A terület mezőgazdasági dominanciájának megfelelően a növénytermesztési és állattenyésztési alapokra jelentős élelmiszeripari-kapacitás települt, elsősorban a korábbi termelőszövetkezetek melléküzem-ágazataiként. Ezek a rendszerváltás után szétestek, a feldolgozóipari kapacitás felaprózódott, a korábbi erős kooperáció felbomlott. Jelenleg néhány nagyobb vállalkozás, illetve vállalat képes csak élelmiszeripari termelését fenntartani. Az ágazaton belül azonban a térséget sokszínűség jellemzi, hiszen a cukorgyártástól a tejfeldolgozásig számos 2
Csemegekukorica feldolgozásával kapcsolatban a római szerződés I. melléklete értelmében nincs lehetőség támogatás igénybevételére
32
tevékenység jelen van. Jelentős élelmiszeripari termelés az alábbi gazdasági szervezeteket jellemzi a térségben. Az Eastern Sugar Zrt. a kistérség legnagyobb élelmiszeripari üzeme, egyben Magyarország és Kelet-Közép-Európa legnagyobb cukorgyára, amely 1976-78-ban állami beruházással épült. Kezdetben több mint 900 főnek adott munkát (a helyi lakosokon kívül a környékbelieknek is), később részvénytársasággá alakult, kiszolgáló vállalkozások jöttek létre, ami a cukorgyári létszám jelentős csökkentésével járt. Jelenleg a gyár 198 főt foglalkoztat. 2004-ben Kaba és térsége 16 ezer hektár termőterületéről 1 millió tonna feletti cukorrépát szállított be 200 tehergépkocsi. Naponta 10 000 tonna répát dolgoztak fel. Napi 1 300 tonna EU I. és II. minőségű kristálycukrot állítottak elő, a kampány során összesen 140 000 tonnát. A térség másik jelentős, de szintén válságban levő ipari ágazata a textilipar, amelynek keretében főleg kis- és középvállalkozások működnek. Több településen működnek olcsó női munkaerőt foglalkoztató varrodák, amelyek a korábbi melléküzemágak munkaerő- és eszközállományának egy részét vették át. A foglalkoztatási terhek emelkedése, az árfolyam-ingadozások, és az üzemág válsága (a délkelet-ázsiai textilipar piaci agressziója) következtében ezek a vállalkozások jelentősen meggyengültek mind létszámban, mind piaci részesedésben. Kisebb jelentőségűek, ugyanakkor az ipari palettát színesítik a térségben található építőipari vállalkozások. Jelenlétük és jelentőségük a hazai piacon elenyésző, a környék foglalkoztatásában azonban – ha csak időlegesen is – jelentős szerepet vállalnak. Szintén térségi jelentőséggel bír a vegyi és műanyagipari kapacitás. Önálló iparágat képvisel a Nádudvaron működő fazekasipar, amely országos hírű, gazdasági szempontból azonban értékteremtő és foglalkoztató ereje kicsi, elsősorban a turizmushoz kapcsolódik. A hajdúszoboszlói kistérség területén a feldolgozóipar kapacitása alacsonyabb. A kistérségben kisebb termelőegységek foglalkoznak acéltermék-gyártással, fémszerkezetek készítésével. Jelentős foglalkoztatási arányt képviselnek a térségben található textilfeldolgozó vállalkozások, melyek méreteiket tekintve igen széles skálán mozognak. E tevékenységi körben igen magas a bérmunkavégzés aránya. A kistérség kézműiparára a sokszínűség és a népművészeti hagyományokhoz való kötődés a jellemző. Kisebb vállalkozások foglalkoznak mézeskalács készítéssel, fazekassággal, bőrdíszmű készítéssel, de megtalálhatók a településeken a kovácsmesterek és a kéziszövők is. Emellett található a térségben cipőipari vállalkozás, műanyaggyártó, kefegyártó, tollfeldolgozó és baromfikeltető üzem. Az Eastern Sugar Zrt. cukorgyárának bezárásával jelentős feldolgozóipari rés támad a térségben, ami nagymértékben meghatározza a beszállításban érdekelt és érintett termelők, szolgáltatók jövőbeli helyzetét. A korábbi időszakra jellemző koncentráció erős egyoldalú függőséget eredményezett, a gazdaság hosszú távú stabilitását a diverzifikálással kell és lehet biztosítani. A cukorgyár bezárásával jelentős kiterjedésű, kiépített infrastruktúrával rendelkező, kedvező elérhetőségi viszonyokkal jellemezhető ipari terület szabadul fel, amely a befektetések egyik alapjául szolgálhat. Összességében a térség iparát az alábbiakban jellemezhetjük: •
a térség iparában jelentős a területi és az ágazati koncentráció, az élelmiszeripar dominál és elsősorban a városok kapacitása jellemző;
33
•
elsősorban a kis- és középvállalkozások működnek, amelyek korszerűtlen technológiát használnak;
•
az élelmiszeripar meghatározó jelentőségű, de valamennyi iparágat tőkehiány és szűk piaci részesedés jellemzi, ami jelentős piaci függést eredményez;
•
kihasználatlan helyek állnak rendelkezésre több településen, azonban ez iránt mind a hazai, mind a külföldi tőke érdeklődése kicsi. Szolgáltatások
A szolgáltató szektor (kereskedelem, szolgáltatás, kutatás, fejlesztés, javítás stb.) részesedése a vállalkozások számában a térség területén közel kétharmados aránnyal jellemezhető, amely a hazai átlagnál alacsonyabb. A püspökladányi kistérségben alacsony az ágazat részesedése a foglalkoztatottak arányából, mindössze 36,3%. Mindkét adat azt mutatja, hogy a térség gazdasága inkább tradicionálisnak mondható, amelyben magasabb a termelő (elsősorban mezőgazdasági és feldolgozóipari) tevékenységet folytatók aránya. Ugyanakkor a szolgáltatások fejletlensége és viszonylag alacsony színvonala a termelő tevékenységek továbbfejlődését is gátolja. A hajdúszoboszlói kistérségben az idegenforgalmi adottságokra – alapvetően a termál- és gyógyvíz jelenlétére – építve fejlett tercier szektor alakult ki, amely amellett, hogy a turisták igényeit elégíti ki, nagymértékben hozzájárul a helyi és térségi lakosság életminőségéhez is. A kiskereskedelmi üzletekkel való ellátottság tekintetében a püspökladányi kistérség mind a megyei, mind az országos átlagmutatók alatt marad. A kereskedelmi létesítmények több mint fele élelmiszerjellegű üzlet és vendéglátóhely. A specializált kereskedelmi egységeket tekintve a struktúra igen szegényes, a szakboltokkal való ellátottság hiányos. A nagyobb települések viszonylagosan jó ellátottsága mögött húzódik azonban az a tény, hogy a vendéglátóhelyek jelentős része italbolt, tehát kevés vagy hiányos a minőségi vendéglátást nyújtó egységek száma, ami alól kivételt egyedül az egész észak-alföldi régió szempontjából meghatározó Hajdúszoboszló jelent. A térségi mezőgazdasági termelést segítő, a helyi jövedelemszerzést generáló helyi piac működik Hajdúszoboszlón, Püspökladányban, Nádudvaron, Kabán, Sárrétudvariban, Biharnagybajomban, Nagyrábén, Földesen és Bárándon. A szolgáltatásokkal és intézményekkel való ellátottság tekintetében a térségközpontok, Püspökladány és Hajdúszoboszló messze kiemelkednek, ami elsősorban népességszámuknak és igazgatási szerepüknek köszönhető. Az igazgatási funkció mellett oktatási, egészségügyi, állami-rendészeti és egyéb szakigazgatási funkcióik is kiemelkedők. A térség harmadik, igaz szolgáltatásokkal kevésbé ellátott, funkcióhiányos központja, Nádudvar elsősorban kereskedelmi, oktatási és csekély igazgatási szerepkörével emelkedik ki a többi település közül. Kaba, mint a térség negyedik és egyben legfiatalabb városa, funkciók tekintetében szintén hiányos alközpontként azonosítható, bizonyos szolgáltatások tekintetében azonban már önálló intézményekkel rendelkezik.
34
Összességében a térség szolgáltatási szempontból az alábbiakban jellemezhető: •
a térségben a harmadik és negyedik szektor szerepe a gazdasági társaságok eloszlása szempontjából jelentős, ugyanakkor értékteremtő ereje, minősége még csekély;
•
kereskedelem szempontjából kiemelkednek a kis tőkeerővel rendelkező és alacsonyabb minőségű élelmiszeripari egységek és vendéglátóhelyek;
•
a szolgáltatások terén igen jelentős területi eltérések tapasztalhatók;
•
legmarkánsabban a két térségközpontban jelennek meg a lakosság életminőségét és a gazdaság hatékonyságát javító szolgáltatások.
Amennyiben a két kistérség városainak gazdasági és ipari szerepét az észak-alföldi régió tekintetében vizsgáljuk, akkor látható, hogy Püspökladányra, Hajdúszoboszlóra és Nádudvarra a gyenge ipari teljesítmény jellemző, előbbi esetében a gazdaság általános színvonala is elmarad az országos és a régiós átlagtól is. Kaba viszont regionális tekintetben is kiemelkedő ipari és gazdasági központnak tekinthető. Vállalkozási szerkezet A püspökladányi kistérség a társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték (3 534 040 Ft) alapján országosan a 20., megyei szinten pedig a második helyet foglalja el. Lényegesen rosszabb helyen végzett (országosan a 106., a megyében a 4.) a térség az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében. Ez azt mutatja, hogy vannak magas hozzáadott értéket produkáló vállalkozások a térségben, de ezek jövedelemtermelő képességének hatása az alkalmazottak, illetve azok jövedelme tekintetében gyenge. Az 1000 lakosra jutó egyéni vállalkozások száma mindössze 60,4%-a a hazai átlagnak, a működő társas vállalkozások száma az országos középérték 32,6%-ának felel meg. Ennek oka az alacsony vállalkozói kedv, a vállalkozói kézségek hiánya, illetve a tőkeszegénység. Ráadásul az egyéni vállalkozások, amelyek nagy része kényszervállalkozás, jövedelemtermelő képessége is alacsony, elsősorban az elmaradott technikai szint, illetve a torz ágazati szerkezet miatt. A térségben a gazdasági formák közül a mezőgazdasági szövetkezetek aránya több, mint kétszerese a megyei, és ötszöröse az országos átlagnak, ami egyértelműen az agrárium dominanciáját mutatja vizsgált térségünkben. A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása alapján a mikrovállalkozások aránya 4,1%-kal marad el a hajdú-bihar megyei átlagtól. A megyei és az országos átlagot meghaladja a közép- és nagyvállalkozások aránya (a különbség 74-144% között ingadozik). Ez azt mutatja, hogy a vállalkozások létszám szerinti megoszlása az országos átlagnál koncentráltabb, ami a korábban már említett mezőgazdasági szövetkezetek felülreprezentáltságával és a feldolgozóipari üzemek jelenlétével indokolható. 2001-ben a püspökladányi kistérség vállalkozásainak 26,5%-a a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban működött, melynek ezer lakosra jutó értéke (10,5) az országos átlag 54,1%-a. A térségben igen fontos szerep jut a gazdasági és az ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatásoknak, mivel a kereskedelem után ebben a szférában talál megélhetést a vállalkozások közel 1/6-a. A vállalkozássűrűség értéke (6,4) alig haladja meg a hazai átlag 26%-át. A mezőgazdaságban 5,3 vállalkozás jut ezer főre, amely egyedüliként múlja felül 35
(42,4%-kal) az országos átlagértéket. Az iparban, építőiparban és a szállítás, raktározás, távközlés, posta területén a vállalkozássűrűség értéke közel azonos (4,0, 3,4, ill. 3,1), amely a hazai középérték 49,9, 47,3, illetve 71,5%-át teszi ki. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatásban összesen 138 vállalkozás működött, ezer főre vetítve 37,3%-kal kevesebb, mint országosan. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a működő vállalkozások 11,3%-a egyik említett kategóriába sem sorolható be, így azok a pénzügyi tevékenység és/vagy egyéb szolgáltató ágazatok a személyi és közösségi szolgáltatások közé tartoznak. A hajdúszoboszlói kistérségben két domináns eltérés rajzolódik ki a püspökladányi kistérséghez viszonyítva: a turizmus miatt kiemelkedő az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágak jelentősége. A püspökladányi kistérség 13 települése között számottevő különbségek nem alakultak ki az ezer állandó lakosra jutó működő vállalkozások számában. A kistérség területe vállalkozássűrűség tekintetében differenciált: rosszabb helyzetben a kistérség déli, dél-keleti részén fekvő községek vannak. Az itt fekvő Szerep és Sáp településeken a vidéki átlag negyede alatt marad az ezer főre eső vállalkozói szám. Jóllehet Kaba a kistérség legmagasabb vállalkozássűrűségével rendelkezik, a mutató értéke itt sem haladja meg a 70,72%-os vidéki átlagot. A vállalkozássűrűségbeli különbségeket a Hajdúszoboszlói kistérségben a központ dominanciája eredményezi, ugyanakkor a legrosszabb értékkel rendelkező Hajdúszovát is lényegesen nagyobb mutatóval bír, mint a másik kistérség legkedvezőtlenebb települései. Jövedelmi viszonyok Az országos átlagnál (42%) alacsonyabb az adófizetők aránya (37%) az állandó népességből. Még a térségben legmagasabb értékkel rendelkező Kaba, Hajdúszovát és Földes sem éri el az országos átlagot, a legalacsonyabb értéket mutató Szerep és Sáp pedig csak a felét közelíti, 24-27%-os értékével. A hajdúszoboszlói kistérségben 2000-től 2004-ig csökkent ugyan az adófizetők aránya (44%), az országos értéket azonban így is meghaladja. Az adófizetők alacsony aránya mellett szintén alacsony az egy főre jutó személyi jövedelemadó. Országos szinten a püspökladányi kistérség az alsó kétharmadban helyezkedik el, ami a korábban már említett mezőgazdasági dominancia, illetve annak alacsony jövedelem-termelő képessége miatt jelentkezik. A városokban legalább háromszor akkora a fizetett személyi jövedelemadó, mint Szerepen, Bihardancsháza és Bihartorda településén. A két szélső érték (Bihardancsháza – Püspökladány) között a különbség majdnem hatszoros. A 200 000 Ft nettó jövedelemnél kevesebbet keresők aránya mindenhol az országos átlag felett van és a regionális átlagot (10,7%) is meghaladja a legtöbb esetben. A legkedvezőtlenebb értékekkel Földes és Hajdúszovát rendelkezik. A cukorgyár bezárásával rövidtávon biztosan csökken mind az adófizetők száma, mind az általuk fizetett adó mértéke. Kaba önkormányzatának helyi adóból származó bevételei a cukorgyár működése okán eddig messze kiemelkedtek a kistérségben. A helyi adóbevételekből 150-200 millió forintos iparűzési adót a cukorgyár fizetett. A cukorgyár bezárása miatt kieső bevételeket a jövőben új feldolgozóipari üzemek betelepítésével lehet ellensúlyozni.
36
Környezeti állapot A mezőgazdaság jelentősége miatt a talaj, termőföld védelme kiemelt jelentőséggel bír. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezőtlenek, művelhetőségük az időjárástól függ. A táblásítás és a talajszerkezeti adottságok miatt veszélyes a szélerózió, ezt szakszerű talajműveléssel, mezővédő erdősávokkal, szélfogókkal, fasorokkal, utak, árkok, visszaállításával lehet korlátozni. A nedves területek lecsapolása, a szakszerűtlen öntözés is problémát okoz. Az állattartó telepeken keletkező hígtrágya kihelyezése, hasznosítása szintén megoldatlan, bár az utóbbi időben az állatállomány csökkenése miatt mennyisége csökkent. Legtöbb helyen az előzetes szűrés után ülepítésre és szikkasztásra, majd a szikkasztóból a művelt mezőgazdasági területre kerül. A számon tartott szennyező források közé az alábbi telephelyek tartoznak: a püspökladányi MÁV-FAVÉD Kft., a MÁV-járműjavító, a HEVEDER Kft., az Eastern Sugar Zrt. iszaptárolói, valamint a HAGE Zrt. Holt-Kösely melletti hígtrágya-tárolója. A vizek állapota tekintetében elmondhatjuk, hogy a Köselynek és a HortobágyBerettyónak is szennyezet a vize, mivel Debrecen, Hajdúszoboszló, Nádudvar – részben tisztított – szennyvizeit is szállítja. A területeken gyakoriak a belvizek, ennek oka a magas talajvízszint és a kedvezőtlen vízgazdálkodási adottságok. A talajvíz a szennyezést leginkább hordozó és közvetítő közeg, továbbítja a szennyezést a védendő ivóvízbázis felé. Ennek ellenére az ivóvízbázisok jelenleg a térségben védettnek tekinthetők. A vízadó réteg mélysége a területen általában 150-250 m között található, de Nádudvaron, ahol gyakoriak a 100 méternél sekélyebb mélységű kutak, az ivóvízbázis veszélyeztetett. Az ivóvizek minősége II. osztályba tartozik. Magas az ivóvíz hőmérséklete, ami kedvez a baktériumok szaporodásának, alacsony a keménysége, jelentős a metántartalma, nagy a vas- és mangántartalma, illetve egyes területeken az arzéntartalma. A mélyebb, tengeri rétegek üledékeiből termálvíz tör elő, a meglévő kutak jelenleg kihasználatlanok. Problémát okoz a magas sótartalmú vizek élővízbe való vezetése. A levegő minőségében meghatározó szerepet játszik a légszennyeződés (emisszió) és a szennyezés lerakódása (immisszió). A legnagyobb légszennyező a közlekedés és a lakossági kommunális fűtés. A fűtési időszakban nő a levegő kén-dioxid és nitrogén tartalma. Eseti légszennyezést okoz az illegális szabadtéri hulladékégetés és a tarlóégetés. A mezőgazdaságban és a közlekedésben jelentős a porszennyezés. Ipari légszennyezők: Eastern Sugar Zrt., a nádudvari lizin üzem, a püspökladányi vasúti állomás és a közelében lévő iparterületek. A térség egyes településeire jellemző, hogy az épületállományának minősége fokozatosan romlik, sok a kihasználatlan, üresen álló épület. Az építkezésekre jellemző az egységes stílus hiánya, a hagyományos építési jellegzetességeket mutató településkép megszűnőben van. A külterületi mezőgazdasági telephelyek jó része leromlott állapotban van, a privatizációt követően többségük nem került felújításra. Sok külterületi telephely funkció nélküli és a hulladéklerakók célpontjává vált. A folyékony kommunális hulladék tárolása, elszállítása nem ellenőrzött, ami nagymértékben veszélyezteti a felszín alatti vízkészlet minőségét, fokozódó nitrátosodáshoz és fertőzéshez vezethet. Összességében a püspökladányi kistérség településeiről elmondhatjuk, hogy a térség országos átlag alatti fejlettséggel jellemezhető. Három viszonylag fejlett város mellett 10, a hátrányos helyzet minden jellemzőjével (csökkenő népességszám, szelektív elvándorlás, kedvezőtlen forgalmi 37
helyzet, rossz infrastrukturális ellátottság, magas munkanélküliség) leírható falu található. A hajdúszoboszlói kistérség – jórészt a központ turisztikai jelentőségének köszönhetően – több mutató tekintetében (pl. a népességszám változása 1995 és 2004 között, vagy az adófizetők aránya) eléri, egyes esetekben meg is haladja a megyei, a régiós és az országos átlagot. SWOT analízis ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
• Kedvező természeti adottságok a mezőgazdaság számára (jó minőségű talaj, a napsütéses órák száma magas) • Hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar • Jelentős a mezőgazdasági alapanyag-termelés, a növénytermesztés és az állattenyésztés • Jelentős számú, olcsó munkaerő • A térség jó megközelíthetősége • Meglévő oktatási- és tudásközpont • Nyitottság új technológiák befogadására • Új termelési struktúrákhoz való kapcsolódás igénye • Térségi jelentőségű hagyományok, színvonalas kulturális rendezvények • Területileg koncentrált idegenforgalmi vonzerők (termálvíz, kulturális hagyományok, természeti környezet)
• Alacsony jövedelemtermelő képesség különösen a mezőgazdaság területén • Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a népességszám csökkenése • Magas munkanélküliség, kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet, magas az inaktívak aránya • Térségen belüli jelentős a gazdasági és társadalmi differenciáltság • Egyoldalú növénytermelési struktúra • Elaprózott birtokszerkezet • Tőkehiányos gazdaságok • Elavult technikai színvonalú termelői infrastruktúra • Elszigetelt és elaprózott termelői és feldolgozói kapacitások • Élelmiszeripari függőség • Feldolgozói kapacitás-hiány • Értékesítési lehetőségek szűkössége • Hiányzik a piacra jutást segítő rendszer • A vállalkozói készség szintje alacsony • Kényszervállalkozók aránya magas a mezőgazdaságban • Alacsony tőkeerejű és jövedelmezőségű vállalkozások • Alacsony színvonalú szolgáltatások • Forráshiányos önkormányzatok • Szétszakadt jövedelmi struktúra, az alacsony jövedelműek magas aránya, alacsony színvonalú fogyasztás • Instabil gazdasági szerkezet
38
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
• Mezőgazdasági szerkezetátalakítás, diverzifikáció • Intenzív mezőgazdasági kultúrák meghonosítása, versenyképes mezőgazdasági termelés megteremtése • Az élelmiszeripar dinamizálása • A térségi feldolgozóipari kapacitások bővítése • Új iparágak megtelepítése, hazai és külföldi működő tőke-beáramlás ösztönzése • Nem élelmiszeripari célú, hanem energetikai hasznosítású növények termesztése, telepítése • Mezőgazdasági irányultságú logisztikai központ és ipari park létrehozása • A piacra jutás lehetőségeinek bővítése, az értékesítési biztonság javítása • A térség egységes fejlesztés-politikájának kialakítása • A térségi információáramlás és konzultáció fejlesztése • Az infrastruktúra összehangolt fejlesztése (termelői eszközök, kerékpárutak) • Humán erőforrások összehangolt fejlesztése • Szakképzés színvonalának emelése • Vállalkozói infrastruktúra javítása • Agrár-innovációs tevékenység javítása
• A térség további leszakadása • Alacsony gazdasági teljesítőképesség • Az alkalmazkodóképesség hiánya a piaci igények és körülmények tekintetében • A munkanélküliség tartós növekedése • A foglalkoztatási és az aktivitási ráta csökkenése • Fokozódó szelektív elvándorlás • Munkahelyteremtő befektetések elmaradása, alacsony tőkebeáramlás • Külső források elmaradása, a felhasználás akadozása • Az együttműködés hiánya a termelés és az értékesítés területén, valamint az önkormányzatok között • A helyi termelők kiszorulása a piacokról • Nem épül ki vertikális integráció • Természet- és környezetvédelmi elvek háttérbe szorulása • A térség polarizálódása, két részre szakadása • A mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási és gazdasági erejének csökkenése
Következtetések A SWOT elemzés a helyzetfeltáró tanulmányrész következtetéseit összegzi. Tartalmazza a Kabai Cukorgyár bezárásában érintett területek meglévő erősségeit és gyengeségeit, emellett számba veszi a helyzetből való kilábalás lehetőségeit, illetve a szükséges lépesek elmaradása esetén bekövetkező veszélyeket is. Az egyes gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek áttekintése után megállapítható, hogy az érintett területek több olyan belső adottsággal, fejlesztési potenciállal rendelkeznek, amelyek hasznosításával a térség fejlődése, gazdasági szerkezetátalakítása dinamizálható a Kabai cukorgyár bezárását követően. A SWOT analízis függvényében, a következőkben áttekintésre kerülnek azok a tényezők, amelyek a gazdasági diverzifikáció megvalósulását befolyásolják. (1) A Kabai Cukorgyár, mint gazdasági-ipari központ Az 1991. márciusában kezdődött privatizáció több lépcsőben lezajlott folyamatának lezárásaként 2002. januárjától az Eastern Sugar Cukoripari Rt. a diverzifikációs program által érintett legnagyobb feldolgozóüzemévé vált. A gyár a térség gazdaságában alapvető szereppel bírt, tekintettel arra, hogy: •
az ország legnagyobb összefüggő cukorrépa termelő vidékén - Hajdú-Bihar megye és Békés megye északi területein – a mezőgazdasági termelő tevékenység integrátoraként lépett fel,
39
•
a cukorgyár részére kiegészítő szolgáltatásokat végző vállalkozások részére állandó megbízóként, „piacként” jelent meg,
•
a térség kiemelkedő foglalkoztatója és nagyüzeme révén a terület gazdasági fejlesztéséért felelős gazdasági szereplőként működött az önkormányzatokkal együtt.
A Kabai Cukorgyár bezárásával egyértelműen felszínre kerültek a gazdasági szerkezetben meglévő kedvezőtlen tényezők: •
elaprózott termelői birtokrendszerek, egyoldalú integrátori elkötelezettséggel
A 2005. évi országos cukorrépa termőterület 22,56%-a Hajdú-Bihar megye területén volt található. A magas volumenű termelés kétségkívül a biztos felvevőpiac, azaz az Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyára által támasztott keresletnek, valamint a magas termelési és felvásárlási szubvencióknak köszönhető. Jelentős a gazdaságok piaci függősége, a piaci árak és az értékesítés mennyisége – az intervenció ellenére is – bizonytalan, aminek feloldása érdekében a termelők a biztos felvásárlói kvótához igazítva termeltek. •
a térség termelési tevékenysége „egyprofilú”
A mezőgazdasági termelő tevékenység mellett feldolgozóipari tevékenységet a korábbi állami vállalat utóda, illetve annak üzemegységei érnek el. Ennek következtében a térségben nem zajlott le gazdasági diverzifikációs folyamat, amely az alternatív ipari-szolgáltató tevékenységek megjelenését és működtetését, illetve a munkavállalók felszívását jelentette volna. •
a térség prosperáló KKV-i a nagyüzem kiszolgálói – nincs alternatív piaci pozíciójuk
A KKV-k – gyakorlatilag alvállalkozói minőségben – a nagyüzem szolgáltató egységeiként funkcionáltak, biztosítva ezzel a normális üzemi működést, s a nagyüzem foglalkoztatott létszámával közel egyező számú munkahelyek fenntartását. A cukorgyár megszűnése a helyi vállalkozói réteget különösen érzékenyen érinti tekintettel arra, hogy bevételük jelentős része, több mint 60%-a ugyanis a cukorgyári megrendelésekből származik. További nehézséget jelent számukra a létszámleépítéssel járó egyszeri, megnövekedett költségteher. Mindemellett a vállalkozások sem további megrendelő megszerzésében, sem profilbővítésben nem voltak érdekeltek. Ezen vállalkozások esetében a diverzifikáció többletforrás (anyagi és humán erőforrás) bevonásával valósítható meg. •
ipari terület rekultivációja, újszerű hasznosítás kényszere
A térségben a Kabai Cukorgyár által birtokolt terület az egyedüli ipari infrastruktúrával felszerelt terület. Ez egyrészről kedvező adottság az új ipari kapacitások betelepítésére tekintettel a már kiépített infrastruktúrára, másrészről a cukorgyár igényeinek megfelelően kialakított funkcionalitás korlátokat is szab. •
hozzávetőlegesen 500 főnyi specifikusan képzett munkavállalói réteg
Az üzem megszüntetésével a cukorgyár munkavállalói, illetve a kiegészítő szolgáltatásokat ellátó vállalkozások alkalmazottainak jelentős része várhatóan elveszíti munkahelyét. Ezek a munkavállalók tudásukat a cég igényeihez mérten fejlesztették, így a gazdasági diverzifikáció megvalósítása, új szaktudás elsajátítása és a helyben maradás érdekében szakmai átképzésekre, képesség és készségfejlesztésekre van szükségük. 40
A térségi mezőgazdasági termelésben és a feldolgozóipari működés tekintetében a Kabai Cukorgyár jelenléte specializált erősségek koncentrációjához járult hozzá: •
a mezőgazdasági termelés nagy volumenű, amely képes a mennyiségi és minőségi követelményeknek megfelelni
•
a termelők információs igénye és a megszerzésére való törekvés igénye magas
•
képezhető és képzési igénnyel bíró munkaerő, amely a cukorgyár által megvalósított munkakultúra és képzési modell kialakításának pozitív hozadéka.
A cukorgyár felszámolásának kedvezőtlen hatásai intenzív befektetés-ösztönzési tevékenységgel, valamint ágazati együttműködések, klaszterek létrehozásával és megerősítésével kompenzálhatók. A befektetések elmaradása a térség – ezen belül Kaba – helyi adóból származó bevételeit csökkenti, ezáltal közvetetten a helyi fejlesztési lehetőségek is jelentős mértékben leszűkülnek. Az ipari terület új termelési - ipari működésre történő átállítása a versenyképesség hosszabb távú fenntartásának lehetőségét vetíti előre. Az iparterület a meglévő infrastrukturális adottságok kihasználása és a működő tőke bevonásával megvalósított technológia-fejlesztés révén ténylegesen prosperáló agrár-ipari gazdasági övezet centrumává válhat. (2) A Kabai Cukorgyár bezárásával érintett területek általános helyzete A térség gazdasági fejlődését alapvetően két tényező határozza meg: egyfelől a jelentős mezőgazdasági alapanyag-termelő képességre épülő hagyományosan élelmiszeripari termelési kultúra, másfelől a koncentrált idegenforgalmi vonzerőt jelentő termálvíz és természeti környezet. Az előzőek komplex kihasználását jelenlegi egyoldalúan függő gazdasági szerkezet és az elvándorlásból fakadó kedvezőtlen társadalmi átalakulási folyamatok, mint alapvető gyengeségek akadályozzák. Amennyiben a cukorgyár bezárása után a jelenlegi gazdasági folyamatok változatlanul, a „több lábon állás” lehetőségeinek kihasználása nélkül folynak tovább, a térséget gazdasági teljesítőképességének romlása és a leszakadás veszélye fenyegeti. Ha a felvázolt veszélyeket nem sikerül elhárítani, a püspökladányi és hajdúszoboszlói kistérségek között, illetve a városok és a falvak között meglévő különbségek – akár a fejlettségi szintben, akár az életminőségben – tovább növekedhetnek, ezért a gazdasági diverzifikáció egyik fontos célja az, hogy a térség hátrányos helyzetbe került településeinek lakosai számára megteremtse a továbblépés lehetőségeit. A jövőbeli, kiegyenlített fejlődés megalapozását az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatások hatékony felhasználása segítheti elő a legnagyobb mértékben. A térség erősségei önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket. A felvázolt lehetőségekre építve és a diverzifikációs támogatás célirányos felhasználásával esély van arra, hogy a térség előrelépjen a területi fejlettségi rendszerben, elmozduljon elmaradott helyzetéből, s megoldja a cukorgyár bezárása kapcsán felmerülő problémákat. Amennyiben sikerül a versenyképes mezőgazdaságra alapozott dinamikus élelmiszeripari teljesítőképességet kihasználni és az országosan
41
is jelentős logisztikai szerepkör adottságait kiaknázni, úgy a meglévő lehetőségek a térség átalakulási folyamatának szerves építőelemeivé válnak. (3) A mezőgazdaság szerepe a cukorgyár-bezárás által érintett térség gazdaságában A mezőgazdaság erőssége a diverzifikált termelést lehetővé tevő kedvező természeti adottságokban, a viszonylag nagy hagyományokra támaszkodó élelmiszeriparban és a felhalmozott termelési tapasztalatokban rejlik. Kifejezett erősségként azonosítható továbbá a területileg koncentrált idegenforgalmi potenciál (termálvíz, kulturális hagyományok, természeti környezet), mely alkalmas arra, hogy a cukorgyár bezárását követően a térség szereplőinek eddigi egyoldalú függősége feloldódjon. Amennyiben nem növekszik a mezőgazdaság versenyképessége és hatékonysága, illetve az elszigetelt-egyéni gazdálkodás helyébe nem lép az együttműködésen alapuló termelési-értékesítési kultúra, akkor az ágazat alacsony jövedelemtermelő képessége továbbra is megmarad. A fenti gyengeségeket ellensúlyozza az a lehetőség, hogy az agrár- és biotechnológiai kutatás szerepének felértékelődésével új agrár-innovációs tevékenység alapú iparágak telepedhetnek meg. A mezőgazdasági szerkezetváltás lehetőségét a feldolgozóipari kapacitások bővítése és fejlesztése, valamint a termelés és értékesítés technológiai feltételeinek javítása teremti meg. Az új technológiák befogadására való nyitottság mellett megfelelő intézményi és együttműködési kapcsolatokra van szükség. (4) Vállalkozások tevékenységének jellege (hangsúlyosan a mikro-, kis- és középvállalkozásokra) A vállalati struktúra szempontjából a térség kis- és középvállalkozásainak tőkeszegénysége és alacsony jövedelmezősége a meghatározó. Magas a mezőgazdasági vállalkozások aránya, az országos átlagnál alacsonyabb a társas, illetve a külföldi tulajdonú vállalkozások részaránya. A térség belső adottságainak kihasználása, a versenyképes termelés feltételeinek megteremtése csak az ágazatok hozzáadott értékteremtő képességének növelésével, a vállalkozások közötti együttműködések, beszállítói hálózatok kialakításával, valamint külső tőke bevonásával érhető el. Az ipari termelés eddig elsősorban az élelmiszeripari üzemek dominanciáját jelentette. Az ágazat szempontjából gyengeségként jelenik meg az ipari beruházások alacsony aránya, valamint a K+F és az innovációs tevékenység általánosan jellemző alacsony szintje. A vállalkozói szektor cukorgyártól való függősége szintén jelentős mértékű, hiszen a térségben megtelepedett KKV-k tevékenysége alapvetően a legfőbb nagyüzem – avagy a holdudvarában tevékenykedő egységek – kiszolgálását jelentette. Mindemellett a kis- és középvállalkozók jelentős foglalkoztatóknak számítanak, így a cukorgyár bezárásával megszűnő lehetőségek következtében •
egyrészt új lehetőség nyílik meg számukra, amennyiben a piaci lehetőségek kiaknázására rendelkeznek a szükséges technológiai és humán erőforrás bázissal, avagy képesek rövid időn belül megszerezni,
•
másrészt a létszámleépítés számukra is rendkívül hátrányos szükségszerűség, ami elszigetelődéshez és további gyengüléshez vezet.
42
Az elemzés során tényezőnként megvizsgáltuk, hogy melyek a kabai cukorgyár bezárása által közvetlenül érintett térség vállalkozói szektorának erősségei, amelyekre további fejlődését építheti, és melyek azok a gyengeségek, amelyek hatásának csökkentésére, kiküszöbölésére kell törekednie. A cukorgyár megszűnését követő időszakban kiemelt prioritásként fogalmazódik meg az új nagyüzemek betelepítésének szükségessége, amely elsősorban a püspökladányi kistérségre jellemző kedvezőtlen demográfiai és munkaerő-piaci folyamatok megállítását, optimális esetben megfordulását jelenthetik. A rendelkezésre álló olcsó munkaerő (át)képzése, valamint a vállalkozói készségek javítása pozitívan befolyásolhatják a kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezetet, mindez összehangolt intézmény- és programfejlesztéssel, valamint a piaci igényekhez igazodó képzésekkel oldható meg.
Kedvezményezett települések 11. ábra: A kabai üzem bezárással érintett települések régió lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
43
7. Táblázat: A kabai üzem bezárással érintett kedvezményezett települések Békés megye Dombegyház Kevermes Tótkomlós Békéssámson Szeghalom Pusztaföldvár Csorvás Telekgerendás Kétsoprony Kondoros Füzesgyarmat Gerendás
Hajdú-Bihar megye Pocsaj Ártánd Berettyóújfalu Hencida Esztár Konyár Tépe Hajdúszovát Sáránd Mikepércs Hajdúböszörmény Balmazújváros Nagyhegyes Ebes Nádudvar Földes Bihartorda Furta Nagyrábé Biharnagybajom Sárrétudvari Püspökladány Báránd Kaba Hajdúszoboszló Derecske Tetétlen
Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcag Kunmadaras Tiszaszentimre Tiszaörs
44
Petőháza és térsége Érintettek körének meghatározása A cukorgyár bezárás érintettjeinek meghatározásakor négy csoport körvonalazódik melyeket negatívan érintett ez e folyamat. Ezek a beszállító cukorrépa-termelők, a Magyar Cukor ZRt. petőházai üzemének munkavállalói, a gyár működéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó vállalkozások és az érintett települések önkormányzatai. Az alábbi táblázat tartalmazza az érintett településeket megyei bontásban. Jól megfigyelhető, hogy megyénként nagyságrendi különbség mutatkozik az érintett települések számában, és tekintettel az eltérő településszerkezetre, jóval több érintett település határozható meg, mint más cukorgyárak esetében. 8. Táblázat: A petőházai cukorgyár bezárással érintett települések Vas megye
Iklanberény Csepreg Bõ Chernelházadamonya Mesterháza Nagygeresd Szombathely Söpte Nemesbõd Táplánszentke -reszt
Répcelak Vasegerszeg Porpác Rum Sárvár Ostffyasszonyf a Tokorcs Celldömölk
Baranya megye
Bicsérd Szigetvár Bóly
Fejér megye
Gyõr-MosonSopron megye
Adony Lajoskomárom Mátyásdomb
Rajka Bezenye Dunakiliti Mosonmagyaróvár Jánossomorja Darnózseli Máriakálnok
Polgárdi Dunaújváros Martonvásár Besnyõ Pusztaszabolc s Mezõfalva
Hédervár Lipót Ásványráró Lébény Mosonszentmiklós Dunaszeg Gyõrzámoly Abda Enese
KomáromEsztergom megye Komárom Bábolna Ács
Somogy megye Balatonfenyve s Kercseliget Buzsák
Tolna megye
Dombóvár Dalmand Szakcs
Hetes Szentgáloskér Ráksi Gölle
Iregszemcse Regöly Kapospula Lápafõ
Büssü Fonó
Paks Pincehely
Veszprém megye Nemesgörzsön y Mezõlak Pápa
Kaposvár Somogyjád Somogyaszaló Somodor Taszár
Bõsárkány Csorna Farád Kapuvár Fertõd Sarród Sopron Kópháza Pereszteg Pinnye Nagylózs Fertõszentmikl ós Petõháza Agyagosszergény Osli Szárföld Veszkény Bogyoszló Babót Bágyogszovát Gyõr Nagyszentjáno s Bõny Gyõrújbarát Koroncó Rábapordány
45
Szilsárkány Sopronnémeti Magyarkereszt úr Mihályi Sopronhorpác s Und Zsira Dénesfa Gyóró Beled Rábakecöl Vásárosfalu Edve Zsebeháza Szil Páli Vág Rábacsanak Szany Rábaszentand -rás
Cukorrépa-termelők Ebbe a csoportba tartoznak azok a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások, őstermelők, akik az elmúlt időszakban cukorrépát termeltek és szállítottak be a Magyar Cukor Zrt. petőházi gyárába. A megszűnő cukorfeldolgozás 218 gazdálkodó szervezetet érint, és a BÉSZ-ek, temerlői csoportokon keresztül még ennél nagyobb termelői kört is. A termőterületek jelentős része a Nyugat-Magyarországi régióban van, de Közép- és Dél-Dunántúli Régióban is találhatók még termelők. A termelők jelentős része közvetlenül nem szállított cukorrépát a gyárba, mert ott csak a beszállítói joggal rendelkezőktől vették át a terményt. Beszállítói joggal a nagytermelők és az integrátorok – akik, általában termelők is egyúttal – rendelkeztek. A cukorrépa-termelés kiesésének hatásai azonban egyformán jelentkeznek mind a beszállítói joggal rendelkező, mind pedig a beszállítói joggal nem rendelkező termelőknél. A következő évtől kieső cukorrépa-termelési lehetőség miatt a korábbiaktól eltérő vetésszerkezetben kell folytatniuk a termelést, melyhez a meglévő, speciális, cukorrépa-termeléshez kapcsolódó gépek alkalmazása a továbbiakban kihasználatlanná válik. A Magyar Cukor Zrt. munkavállalói A Magyar Cukor Zrt. petőházi gyárának bezárása 191 munkavállalót érint. A gyár tervei szerint a termelés befejezésével 118 munkavállaló kerül elbocsátásra. A cukorkészletek csomagolását és elszállítását, vagyis a termelés megszűnését követő egy éven belül további 30 fő munkaviszonya szűnik meg. Önkormányzatok Az önkormányzatok közül a gyárbezárás legsúlyosabban Petőházát érinti. A cukorgyárral a település egyik legnagyobb foglalkoztatója és adófizetője szűnik meg. A gyár tevékenységeire épülő szolgáltató cégek többségének is Petőházán található a székhelye, tehát ezen cégek jövedelemtermelő képességének és munkaerő-piaci szerepének csökkenése is a városban jelentkezik majd elsődlegesen. A gyárbezárás foglalkoztatási szintre gyakorolt hatása – indirekt módon – várhatóan a Petőháza környéki településeken is jelentkezik majd. 46
Azokon a településeken, amelyek a cukorrépa-termesztéssel foglalkozó lakosaikon keresztül kapcsolódtak a cukorgyárhoz, várhatóan nem okoz majd jelentős és hosszan elhúzódó problémákat az üzembezárás, mivel a cukorrépa-termesztés technológia intenzív termelési módja – a szükséges vetésforgót is figyelembe véve – a munkaerő alacsony szintjét igényelte. Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása 12. ábra: A petőházai üzem bezárással érintett települések megye lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása A Sopron- Fertődi statisztikai kistérség a Nyugat-Dunántúli régióban, Győr-MosonSopron megyének délnyugati részén helyezkedik el. A statisztikai kistérség délről közvetlenül határos Vas megyével (délnyugatról Kőszegi Kistérség és a Csepregi Kistérség - melynek jelentős része 1950-ig Sopron vármegyéhez tartozott - valamint délkeletről a Sárvári Kistérség), illetve keletről a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuvári Kistérséggel. A Sopron – Fertődi Kistérség nyugatról és északról Ausztriával határos. A kistérség központja Sopron.
47
SOPRON
FERTŐD
Lövő
A Sopron-Fertődi Statisztikai Kistérség településeinek elhelyezkedése Győr-MosonSopron megyében, külön árnyalatokkal kiemelve az önkormányzati társulások elhelyezkedését, nyilakkal mutatva a társulások székelyét. A Sopron-Fertődi Kistérségben jelenleg 39 település található és három alulról szerveződő önkormányzati társulás működik mint vidékfejlesztési kistérség, melyek jól mutatják a statisztikai kistérség heterogén összetételét gazdasági és vonzáskörzeti szempontból is. A Sopron-Fertőd statisztikai kistérségben két város található: Sopron megyei jogú város és Fertőd. Miután Sopron, mint a statisztikai térség központja a kistérség nyugati szélén helyezkedik el, - jelentős távolságra a kistérség több településétől, melyek viszont más Vas megyei városokhoz vannak közel, - tehát a tágabb vonzáskörzet miatt meg kell említenünk a statisztikai térséggel (azon belül az Alpokalja Kistérséggel, mint önkormányzati társulással) közvetlenül határos Vas megyei városokat Csepreget és Répcelakot, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuvárt is. Terület, népesség, népsűrűség A Sopron-Fertőd statisztikai kistérség 39 települései tehát egy megyei jogú városból (Sopron) egy kisvárosból (Fertőd) és 37 községből áll.
TELEPÜLÉS ÁGFALVA CSÁFORDJÁNOSFA CSAPOD CSÉR EBERGÖC EGYHÁZASFALU FERTÖBOZ FERTÖD FERTÖENDRÉD
Állandó népesség száma (fő) 2000 2001 2002 1.944 1.954 1.922 283 273 264 598 591 601 51 50 51 144 134 141 924 933 939 279 274 272 3.337 3.349 3.345 646 643 655
Népsűrűség (fő/km2) 2000 2001 2002 148,62 149,39 146,94 53,60 51,70 50,00 20,49 20,25 20,59 17,41 17,06 17,41 28,69 26,69 28,09 42,70 43,11 43,39 20,47 20,10 19,96 68,75 68,99 68,91 42,78 42,58 43,38
48
FERTÖHOMOK 504 520 520 FERTÖRÁKOS 2.212 2.207 2.201 FERTÖSZENTMIKLOS 3.824 3.813 3.784 FERTÖSZÉPLAK 1.181 1.178 1.186 GYALOKA 79 75 75 HARKA 1.452 1.435 1.453 HEGYKÖ 1.275 1.261 1.264 HIDEGSÉG 305 311 313 IVÁN 1.408 1.414 1.405 KOPHÁZA 1.894 1.916 1.921 LÖVÖ 1.425 1.439 1.420 NAGYCENK 1.808 1.783 1.783 NAGYLOZS 929 921 901 NEMESKÉR 242 238 240 PERESZTEG 1.387 1.390 1.375 PETÖHÁZA 993 992 1.019 PINNYE 376 374 370 PUSZTACSALÁD 307 301 291 RÉPCESZEMERE 356 354 359 RÉPCEVIS 404 408 400 RÖJTÖKMUZSAJ 488 487 492 SARROD 1023 1.017 1.003 SOPRON 54.471 54.674 54.851 SOPRONHORPÁCS 872 868 859 SOPRONKÖVESD 1.236 1.221 1.218 SZAKONY 552 531 525 UJKÉR 1.096 1.087 1.070 UND 378 375 371 VÖLCSEJ 411 402 396 ZSIRA 857 848 842 Kistérségi összes 91.951 92.041 92.097 Kistérségi átlag 2358 2.360 2.361 Győr-Moson-Sopron megye 433.664 433.720 437.968 Ny-Dunántúl 1.000.941 998.908 1.000.706 Magyarország 10.254.587 10.218.120 1.0191.326 Adatok forrása: TEIR, KSH, 2004.
39,97 101,05 97,08 54,22 20,10 132,12 47,52 18,14 25,73 216,95 81,34 92,91 48,26 37,69 61,45 376,14 43,47 12,76 37,79 66,34 30,75 25,52 322,20 42,15 46,09 40,89 33,84 55,67 44,10 58,38
41,24 100,82 96,80 54,09 19,08 130,57 47,00 18,50 25,84 219,47 82,13 91,62 47,84 37,07 61,59 375,76 43,24 12,51 37,58 67,00 30,69 25,37 323,40 41,95 45,53 39,33 33,56 55,23 43,13 57,77
41,24 100,55 96,06 54,45 19,08 132,09 47,11 18,62 25,67 220,05 81,05 91,62 46,81 37,38 60,92 385,98 42,77 12,09 38,11 65,68 31,00 25,02 324,45 41,52 45,41 38,89 33,03 54,64 42,49 57,36
107,25
107,35
107,42
104 88 108
106 89 109
104 89 109
Természeti környezet A Soproni kistérség természeti adottságai országos viszonylatban is kiemelkedőek. A térségben három növényföldrajzi és állatföldrajzi tájegység találkozik. Ennek megfelelően természeti értékek gazdagsága koncentrálódik viszonylag kis területen. A Soproni hegység szubalpin jellegű klímájával magashegységi jellegzetességeivel ritka országos jelentőségű védett növény és állatfaj élőhelye. A hegységet alkotó alapkőzeten erősen savanyú talajokat találunk. A hegység korábban hatvan, ma negyven százalékán fenyveseket találunk. A kilencvenes évek katasztrofális fenyőpusztulása az idős fenyvesek nagy részét tönkretette. A Soproni fenyveserdő képe összeforrt a kistérséggel. A Balfi dombok jellegében teljesen más képet mutatnak. Száraz, meszes talajukon ritka orchideák nőnek. E talaj a soproni borvidék szőlőinek a termőhelye is. A Fertő-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. Két harmad része Ausztriához tartozik, a magyar harmad nagy része nádas, lápos
49
terület. A kistérség települései ennek a három markánsan eltérő viszonyú természeti területnek a határán fekszenek. A változatos domborzati és természeti adottságok nagyban növelik a térség vonzerejét. A Fertőmenti kistérség az ország tájainak rendszertani felosztása szerint a Kisalföld nagytáj részét képező Győri-medence középtájon belül, a Fertő-Hanság medencében helyezkedik el. A terület természetföldrajzi szempontból nem egységes, heterogén arculatú, átmeneti jellegű terület: hegység, dombság, síksági tájak változatos együttese. A medencét nyugat felől a Fertőrákosi-, vagy Ruszti-dombsor (Balfa-tönk), északnyugat felől a Lajta-hegység alacsony hegylábfelszíne övezi. Északkeletre a Pátfalui-fennsík meredeken leszakadó pereme határolja, délen Fertőboz és Hidegség között - löszdombok veszik körül. Keleti peremén pedig a széles sávban húzódó lapos halmok, ún. gorondok választják el a Hanságtól.
A Hanság nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló lapos medence, tengelyében a Hanság-főcsatornával a Mosoni-síkság és a Rábaköz közé ékelődve. A Fertő északdéli irányú tágas medencéjével ugyan széles kapun át érintkezik, a Pomogy-Fertőd vonalon az elhatárolást mégis lehetővé teszik a keskeny földnyelvek és a már említett, keresztirányú, lapos homok- és kavicsdombok. A Hanság nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló lapos medence, tengelyében a Hanság-főcsatornával a Mosoni-síkság és a Rábaköz közé ékelődve. A Fertő észak-déli irányú tágas medencéjével ugyan széles kapun át érintkezik, a Pomogy-Fertőd vonalon az elhatárolást mégis lehetővé teszik a keskeny földnyelvek és a már említett, keresztirányú, lapos homok- és kavicsdombok. A térség jellemzője, hogy felszíni és felszín alatti vizekben gazdag. Ennek egyik tényezője a bőséges csapadék és a vízáteresztő felszín. Nyugati szélén savanyúvízforrások, a déli peremén parti források sora található, A balfi törésvonal mentén feltörő meszes szénsavas víz gyógyászati jelentőségű. A medencének topográfiai tagolódását a Fertő és a Hanság földtörténeti elkülönülését illetve a völgyek kialakulását a felső pleisztocénból lehet kimutatni. Itt a negyedkorban a pannóniai beltó végső maradványaként igen kiterjedt, lefolyástalan területek alakultak ki.
50
A vízzel bontott térség tartósan elmocsarasodott, ezért kapta a mai tó is az ingovány, mocsár jelentőségű „Fertő-tó” nevet. A Fertő a kismérvű vízutánpótlás miatt igen változó és a Hanság vízfeleslegeitől is függő vízterület volt. A Hanság viszont jelentős kiterjedésű vízgyűjtő terület központi medencéje, amelyet az Ikva, a Répce, a Kis-Duna áradásai és a Mosoni síkságról származó vizek táplálták. Ez a legfőbb ökológiai ok a Fertő és a Hanság medence eltérő tőzegképződésének, mennyiségi, minőségi és települési viszonyaiban megmutatkozó változásoknak. A Fertő-Hanság medencéje mélyebben fekvő terület, mint a környezete. Ez ide vonzotta a tájék vizeit, időnként nagyobb árhullámok öntötték el, és ilyenkor összefüggő víztükör borította. A hordalék és az elmocsarasodó lápvilág lassan feltöltötte. Két szűkülettel három részre osztható: a Pomogy-Fertőd szűkülettől nyugatra a Fertő medencéje, a mosonszentjánosi-bősárkányi szűkület pedig a Hanság medencéjét osztja két részre: a nagy Hanságra és a kisebb Hanyra. Az Alpokalja Kistérség a Nyugat-magyarországi peremvidék „nagytáj” területén helyezkedik el. A térség összetett arculatú, átmeneti jellegű terület. A minden tekintetben változatos, nem egységes táj (domborzat, éghajlat, vízrajz, növény és talajföldrajz) a nyugat-európai tájhatások legkifejezettebb hordozója. A kistérség területe a Soproni-Vasi síkság középtájba, ezen belül a Répce-síkság kistájba tartozik. A Soproni-Vasi síkság általános jellemzői: § nagy kiterjedésű, alföldies jellegű kavicstakarós síkság (tagolatlan síksági középtáj) § kis reliefenergia § denudált pannóniai felszínre rakódott vastag kavicstakaró, mely felső-pliocén (pannóniai) folyóvizi homokra települt. E rétegek csak helyenként, csak a nagyobb tektonikus peremeken vannak a felszínen. A vizsgált terület elég jellegzetes képet mutat, a Répce félköríves, aszimmetrikus völgyétől É-ÉK-re elterülő tágas síkság. Felszínalaktani képe lényegesen élénkebb, változatosabb, mint a szomszédos Gyöngyös- és Rába-síkságé. Ez azzal magyarázható, hogy az Ős-Répce nem egységes süllyedékterületet töltött fel, hanem térben és időben egymástól függetlenül süllyedő területeken különböző korú hordalékkúpokat épített (három hordalékkúp-övezet), amelyek nagyjából egységes kavicstakaróvá forrtak össze. Egységes, alig tagolt felszínét krioturbációs formákkal behálózott, változó vastagságú (5-15 m) hordalékkúp jellegű kavicstakarók, kavicsos jégkorszaki vályoggal fedett széles, lapos erodált hátak, régi kavicsos völgyelések, valamint a Répce elsorvadt medrei, holtágai és völgytorzói jellemzik. A barna jégkorszaki vályoggal és lösszel fedett kavicstakarós síkság elsősorban építőanyagipari nyersanyagban (folyóvízi kavics, homok, vályog,) gazdag de mélységi hévizeket is tártak fel fúrások, viszont ezen kutak kiépítetlensége miatt a hévíz hasznosítása komoly anyagi erőforrásokat igényel (új fúrás költségei). A terület kavicskészlete erős szennyeződöttsége és kedvezőtlen ásvány-kőzettani összetétele miatt igényesebb építőanyag-ipari célokra csak korlátozott mértékben, osztályozva használható fel. Talajviszonyok, vízrajz, vízgazdálkodás A Soproni kistérség felszíni vízrendszerei földrajzilag is elkülöníthető régiók szerint csoportosíthatók: § Fertő-tó vízgyűjtő területe § Ikva-patak vízgyűjtő területe. A Fertő-tó vízgyűjtő területe korábban is mezőgazdasági jellegű volt, de mint üdülőterület is, sok embert vonz. Kedvelt a Tómalmi és a Fertő tavi strand, valamint a 51
Balfi Gyógyfürdő. A háború után a Kőhidai medencébe telepített vízmű kutak csökkentették a patakok vízhozamát, Sopronkőhida és Fertőrákos fejlesztése (textilüzem, csatornázás) a Rákos patak vízminőségének romlását eredményezte. Jelenleg a Rákos-patak vízminősége kissé szennyezett, vízhasználatok szempontjából még tűrhető minőségű. A vízminőség évről-évre sokat javul. Az elmúlt időszak eredményéhez tartozik, hogy a Rák patakban újra megjelentek a vízminőségre kényes bioindikátorok, (pisztráng, tegzesek, stb.) A víznek a nádas övezetben való bevezetése a Fertő tavi nyílt víz és a strand vízminőségének megóvását célozza. A Fertő tó vize természetes magas sótartalma és erősen eutrofizálódott állapota miatt nem alkalmas ivó, ipari- és öntözővíz ellátásra, de halgazdálkodásra és üdülésre kifogástalan. Idegenforgalmi és környezetvédelmi szempontból is fontos a Fertő tó körüli regionális szennyvízhálózat teljes kiépítése, a tisztított szennyvizek többségének a Hanság főcsatorna felé való elvezetése. Az Ikva-patak vízgyűjtő területe részben Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén fekszik, részben az országhatáron átnyúlva Ausztria területén. Az Ikva és mellékágainak magyar területen lévő vízgyűjtője közigazgatásilag Győr-MosonSopron megyéhez, vízgazdálkodásilag az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatásághoz, vízvédelmi szempontbál pedig az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez tartozik. Az Ikva-patak vízminőségének alakulását a vízgyűjtő jelenlegi pontszerű szennyvízbevezetései és a betorkolló mellékvízfolyások szennyezőanyag terhelései befolyásolják. Az Ikva Sopron feletti szakasza kissé szennyezett, II. vízminőségi osztályba sorolható. A patak vize a városi szennyezések következtében egészen Fertőszentmiklósig szennyezetté válik. A soproni szennyvíztisztító mechanikai, majd biológiai fokozatának kiépítésére és beüzemelésére az 1980-as években került sor. Hatására a víz minősége a fertőszentmiklósi szelvényben javult, de a víz csak öntözésre és ipari célú felhasználásra alkalmas. Nagycenk felett a vízminőség további javulására nem lehet számítani, mivel az Ikva vízhozama annyira lecsökkent, hogy a tisztított szennyvizek megfelelő hígítására sem elegendő és a terhelés lassú emelkedése az elkövetkezendő éveket is jellemzi majd. Az Arany-patak szennyezettsége döntően az országhatáron túlról származik. Nagycenknél a víz minősége III. osztályú, a különböző vízhasználatok szempontjából tűrhető, az Ikvába torkollásnál jelentősebb vízminőség javulást nem okoz. A Fertőmente kistérség településeit Magyarország kistájainak katasztere szerint a következő szerint sorolhatjuk: § § § § §
Fertő medencéje: Fertőboz, Hidegség, Hegykő, Sarród, Fertőhomok Fertőmelléki dombság: Fertőrákos Ikva sík: Nagycenk, Nagylózs, Pereszteg, Pinnye, Röjtökmuzsaj, Petőháza, Ebergőc, Fertőd, Fertőszéplak, Fertőszentmiklós Kapuvári sík: Agyagosszergény Soproni medence: Harka, Kópháza.
Fertő-medence Ny-i fele helyenként nyílt vízfoltokkal tagolt nádas mocsár, melynek talaja részben nyers öntés, részben tőzeges síkláp, részben pedig lápos réti talaj. Keleti fele sűrű csatornahálózatú, lápi-mocsári növénymaradványos, magas talajvizű, alacsonyártéri helyzetű síkság, melyet réti, lápos réti, valamint lecsapolt és telkesített síkláptalajok borítanak. Értékes természeti kincse a hegykői hévízkút, hidegségi tőzeg. Fertőmelléki dombság
52
Cseres és erdei fenyvessel elegyes tölgyes erdőkkel borított, kevéssé tagolt eróziós dombság. A kistáj kétharmadában agyagbemosódásos erdőtalaj, egyharmada felefele arányban rendzina és barnaföld, a Rákos-patak völgyében kisebb kiterjedésben réti talaj borítja. Északi részében az erdők, déli felében a szántók, míg a peremeken a szőlők előfordulása a jellemző. A fertőrákosi lajtamészkő nagy bányaüregei önmagukban is idegenforgalmi látványosságot képviselnek, amit az itteni kulturális rendezvények még fokoznak is. A balfi gyógyforrások híres természeti értékei a területnek. Ikva sík A táj nagyobb része kavicstakarós hordalékkúp-síkság, amely kelet felé fokozatosan lealacsonyodik. Nyugati részének egyötöde az Ikva elöntés alá kerülő része. Változatos talajtakaróját a hordalékkúp területen agyagbemosódásos barna, barna és csernozjom barna erdőstalajok borítják, melyeknek kb. 2/3-át a mezőgazdaság hasznosítja. Az Ikva völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajai együtt sem érik el a 20%-os részarányt. Rajtuk a mezőgazdasági szántóművelés a túlnyomó, ami kisebb részben rétekkel, legelőkkel, a települések körzetében gyümölcsösökkel tagolódik. Kavics és homok anyagát építőipari nyersanyagként hasznosítják. Kapuvári sík Mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz, ártéri ligeterdő maradványos, sűrű csatornahálózattal mentesített, közepes talajvízállású, alacsony- és magasártéri helyzetű, kultursztyepp jellegű hordalékkúp-síkság. Főleg réti és réti öntéstalajjal, helyenként a Répce és a Kis-Rába mellett fiatal nyers öntésekkel is takarva. Hasznosításában a szántóföld meghaladja a 80%-ot. Mellette az erdő és legelő kiterjedése említendő. Ahol a tájra jellemző a hordalék lerakódások felszín közelében maradtak, jelentős homok- és kavicskitermelésre is nyílik lehetőség. Az Északi részén a tőzeg előfordulása is tetemes. Soproni medence Az eredetileg cseres tölgyes erdős kistáj három típusra oszlik. Nyugati harmadát lealacsonyodó eróziós dombság tölti ki cseres tölgyes maradványokkal és szőlőkkel tagolt szántóföldekkel. A medence talpát képviselő ugyancsak egyharmadnyi terület az Ikva völgye, fiatal nyers öntésekkel, nagyobbrészt réti talajjal és kultúrsztyepp jelleggel. Az Ikva völgy két oldala hordalékkúp-síkság jellegű agyagbemosódásos barna erdőtalajjal, cseres tölgyes erdőfoltokkal és gyümölcsös-szőlős kertekkel tagolt kultúrsztyepp jellegű táj. Az Alpokalja Kistérség területén a kistáj hordalékkúpjait fedő kavicsos homok talajképző kőzeten az agyagbemosódásos barna erdőtalajok az elterjedtek. A területi részarányuk 71%. Ezeknek a gyenge termékenységű talajoknak a kedvezőtlen mezőgazdasági potenciálját a helyenként előforduló, vassal cementált vízzáró kavicsréteg kialakulása tovább rontja. Termékenységi besorolásuk IX. Csér környékén a kavicsréteg vastagabb homokréteg települt, így a kialakult talajok vízgazdálkodása és termékenysége kedvezőbb (VII.). Erdővel borítottak, helyenként gyümölcsösök, vagy rét-legelő területek. A barnaföldek részaránya jelentéktelen, Sopronkövesdtől D-re a határ mentén húzódnak harmadidőszaki üledékeken. A Lövő-Sajtoskál vonaltól Ny-ra lévő területet löszös üledéken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű csernozjom barna erdőtalajok borítanak nagy, összefüggő területet és állnak mezőgazdasági hasznosítás alatt. A Kardos-ér és a Répce allúviumán réti öntések és réti talajok találhatók. Mechanikai összetételük
53
vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Mészmentesek. Termékenységi besorolásuk VI. A kistájban, ha jelentéktelen területi kiterjedésben és mezőgazdasági jelentőséggel is, de említésre méltó talajviszonyokat találunk Iván környékén. A kavicstakaróval körülzárt kis medencében löszszerű anyagon, iszapos agyagon, réti talajok közé ágyazottan, közepes és kérges réti szolonyecek képződtek, amelyek morfológiai jellemzői az Alföld szikeseihez hasonlóak. A teljesen terméktelen X. talajminőségi osztályba tartoznak. A vékony termőrétegű agyagbemosódásos barna erdőtalajok a terület nagyobb (2/3-át meghaladó) részét kitöltik. Rajtuk sok a cseres tölgyes erdő, a rét és a legelő, míg a szántók kisebbségbe szorulnak. Itt-ott a gyümölcsösök területe is jelentős. Különösen sok az erdő az ÉNy-i tájrészen kialakult barna erdőtalajokon. A Ny-i tájrészen a csernozjom barna erdőtalajok aránya meghaladja a 15%-ot, melyek túlnyomó része kedvező adottságú szántóföld. Iván környékének szikes foltjai elsősorban rétek és legelők. A Répce és a Kardos-ér széles völgyében a réti és réti öntéstalajok a leggyakoribbak. A terület É-i része a Kardos ér (táji hossza 29 km mellékpatakja D-ről a Kölcsér), D-i része a Répce vízgyűjtő területe. Utóbbinak itteni hossza 40 km. Mellékpatakjai É-ról a Rajna-patak, Pós-patak, és a Kocsód-patak, D-ről csak a határon kívül kezdődő ún. Ásás számítható tájon belüli mellékvíznek. Egészében kiegyenlített vízellátású terület. A vízfolyások minősége még I. osztályba sorolható, bár kisvíz idején a települések alatti szakaszon szennyeződések is jelentkezhetnek. Az árvizek időszaka főleg a tavasz, de ősszel is kialakulhatnak. A kisvizek is bármely időszakban előfordulhatnak, de azért a nyár végén a leggyakoribbak. A tájnak 11 kis természetes tava van, melyek átlagos területe 1 ha. Az árterület kiterjedése nagyon csekély, alig 1,6 km2. Ebből 0,3 km2 szántó, 1 km2 rét és legelő, 0,2 km2 erdő. Gazdaságföldrajzi leírás Sopron térségének elhelyezkedéséből adódik szerepe és közlekedési kapcsolatainak fontossága. A város szerepköre az átlagosnál nagyobb (kereskedelmi, oktatási, egészségügyi, idegenforgalmi stb. központ). Az ország nyugati irányú kapcsolatainak erősödése felerősítette a térség közlekedési szerepét is. A jelenlegi közlekedési helyzettel kapcsolatban megállapítható, hogy a kistérség közlekedési kapcsolatai Ausztria felé kedvezőbbek, mint Magyarország belseje felé. A kistérségben a kiemelkedően nagy idegenforgalom ellenére hiányos a közlekedés turisztikai információs rendszere (közúti, kerékpáros és gyalogos). Az osztrák gyorsforgalmi úthálózat néhány szakasza a határ közelében halad. Ezekhez jó közúti kapcsolatot biztosít a 84. sz. főút (Sopron) és 861. sz. főút (Kópháza) a két határátkelőhelyen keresztül. Az ország közúti főhálózatához a 84. és 85. sz. főutak biztosítanak kapcsolatot. A 84. sz. főútnak különösen az idegenforgalmi szezonban nagy a forgalma a Balaton felé. Ez különösen az átkelési szakaszokon rontja a közlekedésbiztonságot. A megépített körforgalom a határátkelőhöz vezető út kereszteződésében sokat javított a közlekedés biztonságon. A főút Sárvár és Nagycenk szakaszán ősztől tavaszig lényegesen kisebb a forgalom. A Nagycenkországhatár közötti szakasz állandóan túlterhelt. A 85. sz. főút kapcsolati szerepe jelentősebb, mivel biztosítja a főváros és a megyeszékhely felé a közúti kapcsolatot. Az elvégzett útkorszerűsítések eredményei jelentősek, de még így sem jelentenek végleges megoldást az erre haladó forgalom lekezelésében. A kistérségen belüli települések és Sopron között ma még megfelelő a közúti kapcsolat. Ugyanakkor több kistérségi település egymás közötti közúti közlekedésének rosszak a feltételei, pld. a Harka és Kópháza ill. a Fertőrákos és Balf közötti útszakaszok keskenyek, rossz ívviszonyokkal, így a korszerű közúti közlekedés feltételeinek nem felelnek meg. 54
Sopronnak jó vasúti kapcsolatai vannak, mind a megyeszékhely és a főváros, mind Ausztria felé. A Győr-Sopron közötti vonal a hazai törzsvonal-hálózat része. A Soproni vasúti csomópont jelentőségét növeli, hogy ezen keresztül van megoldva Burgenland keleti részének vasúti összeköttetése. Gazdasági szempontból fontos, hogy a GYSEV-rendezőpályaudvaron van az ország legnyugatibb logisztikai központja. Sopronban működik továbbá a ROLA-terminál, amely Sopron és az ausztriai Wels között szállít kamionokat. Ennek a közúti közlekedésre van kedvezőtlen hatása, mivel a ROLA-terminálhoz közlekedő kamionok az egyébként is túlterhelt 85. főút forgalmát növelik. Fertőrákosnak nincs vasúti kapcsolata. A kistérségben a helyközi tömegközlekedés helyzete viszonylag jó. Sopron és a kistérség települései között megfelelő utazási lehetőségeket biztosítanak a rendszeres helyközi autóbuszjáratok. Az autóbuszjáratok jelentős szerepet játszanak a távolsági tömegközlekedésben. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A domborzat a települések kialakulásakor meghatározta a szerkezetet is. Ennek hatásai a mai napig megfigyelhetők. Ágfalva: A hegység lábánál közvetlen az osztrák határ mellett helyezkedik el. Az elmúlt évtizedben a falu a hegység felé terjeszkedett nyugati irányba, jelenleg északra a határ felé jelöltek ki belterületi építési lehetőségeket. Itt időszakosan kishatárátlépő is működik, aminek a jelentősége az EU csatlakozás után lesz kiemelkedő. Sopron: Földrajzilag medencében helyezkedik el, körülötte karéjban erdős dombok, hegyek határolják. A városban meghatározó a zöldfelületek nagy aránya. Településfejlődés szempontjából a lehetőségek korlátozottak. Jelenleg Ágfalva felé nagy kiterjedésű lakópark épül. Harka: Az utóbbi évek legdinamikusabban bővülő települése. Számos építkezés, vállalkozás települt Harkára. Kópháza: Településszerkezetében maghatározó elemek a határ, illetve a 85. sz. főút, mely kettészeli a falut. Nagycenk: A 84-es és a 85-ös főút találkozásánál fekvő település. Növekedésének földrajzi korlátai nincsenek. Fertőrákos: A Balfi dombság és a Fertő parti tocsogós, lápos területek között húzódó település. A Fertőmenti kistérség települései településszerkezetileg igen változatos képet mutatnak. A kistérségben egyedül Fertőd rendelkezik városi ranggal, Fertőszentmiklós nagyközségi besorolás alá tartozik, a többi település község. A kistérség településein nagyrészt önálló polgármesteri hivatal működik, körjegyzőség a következő települések tartoznak: Röjtökmuzsaj és Ebergőc; valamint Hidegség és Fertőhomok. A kistérségben 9 településen a lakónépesség 1.000 fő alatt van, de a másik 10 település között sincs 4.000 főt meghaladó állandó lakosságú. A két 3.000 főnél magasabb népességű településen (Fertőd, Fertőszentmiklós) lakik a kistérség összes lakosságának 28,5%-a, míg a kilenc 1.000 főnél kisebb településen csupán a népesség 20,5%-a. A településekhez tartozó földterületek a környezeti adottságok miatt igen érdekes képet festenek. A falvak ugyanis közel vannak egymáshoz, hiszen a Fertő-Hanság térségében a megtelepedésre csak viszonylag kevés hely állt rendelkezésre. Ezért bár legtöbbször nagy földterülettel rendelkező, tágas határú
55
településekről beszélhetünk, a belterületek igen szorosan egymás mellett találhatók, szinte egymásba érnek a falvak az ár- és belvízmentes területeken. Különösen a Fertőd-Fertőszéplak-Fertőszentmiklós-Petőháza-Sarród, valamint kicsit távolabb Agyagosszergény alkotta csoportosulás szembetűnő, de Fertőhomok, Hegykő és Hidegség lakott belterületei is igen közel fekszenek egymáshoz. A fentiekből következik, hogy bár külterületi lakott hely több településhez is tartozik, de ezek népessége nem számottevő, mivel a vízzel szembeni védettség a településektől távolodva erősen csökken. A térség településközi kapcsolataiban központi szerepkörű települése Fertőd, a megye legfiatalabb városa. 1995. júniusában nyerte el a városi rangot. Központi funkciói elsősorban a kulturális, oktatási és a turisztikai szférában erősek. Térségszervező funkciója nem erős, hiszen a környező települések Fertőd mellett Fertőszentmiklóst is térségük szervezőközpontjának tekintik. Említést érdemel, hogy a Fertő-mente térség, s különösen Fertőd környéki települések (Sarród, Agyagosszergény, Fertőszéplak) mindkét nagyobb település gravitációs zónájába beleesnek, mégpedig úgy, hogy, míg Fertődnek a kulturális, oktatási szerepköre erősebb, addig Fertőszentmiklós Petőházával együtt elsősorban foglalkoztatási központként, beingázási centrumként van jelen. Természetes, hogy egyik település sem rendelkezhet a fogyasztás és a szolgáltatás teljes skálájával, ezért a lakosság a hiányzó szolgáltatásokat, lehetőségeket más településen veszi igénybe. Ilyen, a közigazgatást érintő szolgáltatás az oktatás. Az oktatási kapcsolatok a 1990-es évek elejéig központilag szabályozottak voltak, és a körzetek hivatalos beosztásának megszűnése után egyelőre ma sem változtak meg lényegesen. Általános iskola 13 településen található a kistérségben, a korábbiakhoz viszonyítva bővült a számuk. A középiskolák kapcsolatai természetesen nagyobb térséget fognak át, ezért a központoknak, a városoknak nagyobb szerepük van a kistérség középszintű oktatási rendszerében. Középiskola egyedül Fertődön működik, a diákok nagy része a legközelebbi nagyvárosi középiskolákba jár (Kapuvár, Sopron). Az Alpokalja Kistérségi társulást 17 település alkotja, ebből egyedül Sopronhorpács rendelkezik nagyközségi ranggal, a többi település község. Az 1.000 főnél kisebb lélekszámú település a meghatározó a térségben, 14 település tartozik ide, és ebből is 9-nek a lakossága nem haladja meg az 500 főt. 2 olyan település is található a kistérségben, melynek a népességszáma a 100 főt sem éri el (Gyalóka, Csér). Ezeknek a településeknek zömmel nincs külterületi népessége. A közigazgatási rendszer is illeszkedik az elaprózódott települési struktúrához. A kistérség 17 településéből 2-nél (Újkér, Egyházasfalu) található önálló polgármesteri hivatal, a többi 15 faluban körjegyzőség működik. 6 körjegyzőség van, ebből az iváni központúhoz még 3 település csatlakozik (Csáfordjánosfa, Csér, Pusztacsalád), ezen kívül Völcsej és Nemeskér Lövővel, Gyalóka Szakonnyal, Répcevis Zsirával, Répceszemere és Csapod Himoddal, Und Sopronhorpáccsal tart fenn közös körjegyzőséget. A közigazgatáson belül kell említést tenni az iskolákról. 12 településen működik általános iskola, a többi helyről ezekbe hordják át az iskolaköteles gyermekeket. Az általános iskolák közül 6 rendelkezik felső tagozattal is. Középiskolába a közelebbi városokba járnak a diákok (Csepreg, Kőszeg, Szombathely, Kapuvár, Sopron). Demográfiai helyzet, foglalkoztatás A demográfiai helyzetelemzés főleg a 2001-ben végzett népszámlálási adatokra, mint bázisra épül, és ehhez képest kerültek vizsgálatra a 2002. év végi, a települési 56
önkormányzatoknál fellelhető népességadatok. Az 2001-es népszámlálási adatok szerint a kistérség lakóinak száma 91.007 fő volt, 2002. év végén 92.097-en éltek itt. A népesség létszámát két tényező befolyásolja, egyrészről a természetes népszaporulat, másrészről a vándorlás.
A kistérség természetes népszaporulatát vizsgálva az országos és megyei tendenciák megléte állapítható meg. A születések száma az egész térségre vizsgálva meghaladja a halálozások száma, csupán Harka községben volt az 19902001 közötti természetes szaporodás kimutatható. Az, hogy a népességszám mégis emelkedett 2001-hez képest, a másik tényezőnek köszönhető. A kistérség határközelsége a vándorlási egyenlegre pozitív hatást fejt ki. A vándorlási egyenleg aránya pozitív, tehát meghaladta a térségbe vándorlók száma az onnan elvándorlókét.
57
A korösszetétel vizsgálata megkerülhetetlen a kistérségben, mert hiába nem csökken a térség népessége, ha erőteljes öregedési folyamat játszódik le benne. A kistérség egészéről elmondható, hogy öregedő társadalmi struktúrájú, de nagyon nagy szórás tapasztalható a különböző települések között. Öregedés szempontjából Iván község van a legkedvezőbb helyzetben, mert ennél a településeknél egy 15 év alatti lakosra egynél kevesebb nyugdíjas korú jut. (0,94). Demográfiai errodáció veszélye leginkább Csáfordjánosfán (5,65), Gyalókán (5,4) és Ebergőcön (3,11) áll fenn, de Csapod (2,05), Hidegség (2,12), Nagylózs (2,34), Nemeskér (2,19), Pusztacsalád (2,18), Sarród (2,48), Sopronkövesd (2, 07), Szakony (2,07) és Völcsej (2,03) is erősen veszélyeztetett helyzetben van. A térség 2001-ben 91.007 fő állandó népességgel rendelkezett, melynek közel 41%a (37.254 fő) helyben foglalkoztatott. A megyén belül ingázók az állandó népességnek közel 10%-át teszik ki, a más megyékbe ingázók számáról nincs adat. A kis falvakból bejáró dolgozók száma arányaiban magasabb, a városok adatait kivéve ez az adat közel 22%, míg helyben az állandó népesség 24%-át foglalkoztatják. A mezőgazdasági foglalkozású foglalkoztatottak száma az állandó lakónépességhez viszonyítva 1%, az alkalmazásban álló foglalkoztatottak aránya pedig 37%. Az inaktív lakosok pedig 31%-át teszik ki az állandó népességnek. A kistérségben az országos helyzethez képest nem túl jelentős a munkanélküliek száma, viszont a munkanélküliség a diplomások körében is meglévő probléma. Az alacsonyabb képzettségű emberek könnyebben el tudnak helyezkedni a szomszédos Ausztriában is. Jelentős probléma viszont a térségben az ingázás, melyet a következő táblázatok is jól mutatnak. Jelentős az ingázás a megyén kívüli munkahelyekre, a szomszédos vas megyei településekre is, ami a táblázatokból nem derül ki. Az oktatás nem igazodik a munkaerő piac kívánalmaihoz. 2001-ben az állandó lakosság 0,5 %-a volt regisztrált munkanélküli, míg az összes munkanélkülivel számolva ez az arány 1% (180 napon túliakkal együtt). A problémák közül első helyre került az infrastruktúra még hiányzó elemeinek befejezése, vagy megépítése. A környezet rendezése, a településfejlesztés témaköre a második legfontosabb csoport, mely a munkahelyteremtéstől a lakásépítésen keresztül a közterületek rendben tartásáig terjed. A jelen önkormányzati lét egyik legfontosabb problémája az intézményhálózat fenntartása, működtetése, fejlesztése. A határmentiség a kistérségben foglalkoztatási szempontból inkább előnyöket jelent. A turizmus, az alacsonyabb szinten tartható munkanélküliség, a nyelvtanulási ösztönzés, a kereskedelmi lehetőségek, a határon túli munkavállalás tekinthetők a legfontosabb összetevőknek. Ausztria a határ innenső oldalán élők számára a munkavégzés, a kirándulások kedvelt és elsőrendű célterülete, de az utóbbi cél kivételével Bécsen, Bécsújhelyen nem terjed túl a felkeresett települések távolsága. A napi és időszaki ingázók száma magas, szinte minden településről járnak át dolgozni a városokba és Ausztriába. A leginkább keresett szakmák az ács, kőműves, festő, asztalos és egyéb építőipari szakmunkák, pék, hentes, mezőgazdasági munkások a napi, illetve szőlőmunkások, vendéglátó-ipari kisegítők, egyéb mezőgazdasági idénymunkások, építőipari segédmunkások az időszaki munkára. A népesség, mint a gazdaság munkaereje dimenzióban a térség elöregedése jelenti a legnagyobb veszélyt. Az aktív keresők aránya nem túl magas, ám ez nem a tömeges munkanélküliségre, hanem a korszerkezetre vezethető vissza elsősorban. A regisztrált munkanélküliség mértéke kedvező, inkább a foglalkoztatottság mértékét lenne célszerű emelni, amely a regisztrációból kikerült munkanélküliek munkába 58
állásához is hozzájárulhatna. Néhány felmérés bizonyítja, hogy a kisebb településeken gyakorlatilag nincs munkahely, nincs foglalkoztatás. A viszonylag előrehaladott foglalkozási átrétegződés, a szakmai képzettségűek magas aránya jó alapot biztosít a gazdasági tevékenységek munkaerő igényének kielégítéséhez, vagy saját vállalkozás beindításához. Biztató jel, hogy az utóbbi években a térség keresetté vált, a vándorlási mérleg pozitív lett. Összességében a térség településeiben tovább folytatódik a népesség foglalkozás szerinti átrétegződése. A legnagyobb munkaerő-kibocsátó ágazat a nyolcvanas évtized egészében a mezőgazdaság maradt, bár településenként eltérő mértékben. A primer szektorból távozó munkaerő legfontosabb felvevője az ipar és az építőipari ágazat, mely jelentősen növelte súlyát a foglalkoztatási szerkezetben. A foglakoztatási helyzetet vizsgálva a kistérség túlnyomó részén viszonylag könnyű elhelyezkedni és a fennmaradó munkanélküliek „kezelése” is átképzésekkel, szaktanfolyamokkal és az önkormányzatok és a munkanélküli hivatalok aktív közreműködésével kezelhető (pl. Sopron, Fertőd, Lövő stb.). Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a fejlett nyugati, régóta kapitalista berendelkezésű országokéhoz hasonló un. strukturális munkanélküliség jellemzi a területet. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet A Soproni kistérségi kedvezőtlen agrárhelyzet legfőképp a munkaerőhiánynak, másodsorban a területi specifikumoknak tudhatók be. Az agrárium jövedelem viszonyai messze elmaradnak a Burgenland által hasonló munkáért kínált jövedelemnek. A mezőgazdasági területek megoszlása a következő: Erdő: 7.327 ha Szántó: 4.569 ha Nádas: 3.039 ha Szőlő: 1.270 ha A fenti számok, földhivatali nyilvántartáson alapulnak, nem a valóságban művelt területet jelentik. Az erdő kezelése a térségben a legstabilabb működtetésű. Az erdőterületek majd 100%-a állami tulajdon. Az erdő jövedelemtermelő képessége ezen a területen a talaj és klimatikus viszony miatt nem túl magas, amit az erdőgazdaság egyéb kiegészítő tevékenységével próbál ellensúlyozni. A fatermelés produktumának, mely éves szinten 30.000 m3 körül mozog, egy részét saját fafeldolgozó üzemben fűrészárúnak készítik el, nagyobb részét, alacsony feldolgozási szinten értékesítik. Az erdőgazdaság csemetekertjében évente 2 millió csemetét termelnek, saját felhasználásra. A hegyvidéki szúkárosítás következteében erősen megcsappantak a vágásérett erdők, amik a következő évek fakitermelésének csökkenését eredményezi. Az erdőgazdaság az állami gazdaságok megszűnésével számos területet vett át kezelésre, amelyeken erdőtelepítéseket fognak végrehajtani. A szántóterületeken, sok a műveletlen parcella, ezek a teljes terület egyharmadát is meghaladhatják. A termelés elsősorban kalászosokra, kukoricára, napraforgóra, repcére irányul. A szántók tulajdonszerkezete kedvezőtlen. A sok kisterületet birtokló tulajdonos a kárpótlás következtében jutott földeket eladta, ezeket befektetők vásárolták meg, akik a területet nem művelik. A nagyobb földterületeken szövetkezeti gazdálkodás végnapjai folynak elöregedett gépparkkal, folyamatos munkaerőhiánnyal küszködve. A nádasok legnagyobb része a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén van és a Fertőszentmiklósi Nádgazdaság Rt. kezeli. A nád minősége közepes. A termékeket, 59
nádszövet, nádfonat stb. Bel- és külföldön egyaránt értékesítik. A szőlőterületek között szintén sok műveletlen területet találunk. A szőlőkultúrák elöregedtek, a telepítések nagyságrendje kevesebb a kívánatosnál. A telepítési kedv növekedése tapasztalható, amit az új agrártámogatási rendszer is kedvezően befolyásol. A soproni bor a térség kiemelt turisztikai és gazdasági kínálata. A minőségi szőlő és bortermelés fontos feladata a térségnek. Az utóbbi években elindult bormarketing program hivatott megteremteni a térségi összefogást a gazdák és értékesítők között. Az éves szőlőtermelés kb. 500 vagon, ami jóval kevesebb, mint amit a termőhelyi adottságok kínálnak. A Fertőmenti társulás településein a gazdasági szervezetekre részben a korábbi mezőgazdasági szövetkezetek és az állami részvénytársaság továbbélése jellemző, ám nagyobb hányadukat már újonnan alakult társas vállalkozások, túlnyomórészt kftk teszik ki. Az újonnan alakult cégek nagy többsége minimális alaptőkével jött létre, s kevés embert foglalkoztat. A jogi személyiség nélküli társaságok közül mindössze hat tevékenykedik az ágazatban. Az Alpokalja Kistérségben kialakulóban van a nagy területtel rendelkező birtokosi struktúra is. Ezeknél a mezőgazdasági termelőknél az eredményes gazdálkodás megteremtésének az az akadálya, hogy a gépekkel való ellátottságuk zömmel a volt szövetkezeti gépparkra épül, mely a privatizáció és a kárpótlás keretében került magánkézbe. Gyakori, hogy egy-egy láncszem hiányzik a teljes gépparkból, így azokat külső szolgáltatóktól kell igénybe venni Itt is gond az alacsony jövedelmezőség, mert ha nem saját maga műveli a földjét (ami bizonyos méret után nem lehetséges), a foglalkoztatottak bérköltsége nagyon nehezen termelhető ki, nem nagyon van mód a bérek emelésére, ez elvezethet egy olyan állapothoz, hogy az alacsony jövedelmek miatt nagyon kevesen vállalnak csak munkát a mezőgazdaságban bérmunkásként. A kárpótlással visszakapott földjüket egyénileg művelő törpebirtokosok helyzete a legkilátástalanabb. A 10 ha alatti gazdaságok számaránya nagyon magas -80%-, míg a 100 ha felettiek aránya nem érte el a 2%ot, bár területük a térség szántóterületéből közel 40%-ot tett ki. A térség 17 településéből csak 9-en folyik nagyobb állattartó telepen állattartás, és ezek döntő többsége is baromfi (csirke, pulyka), egy sertés és egy lótenyésztő telepet kivéve. Ezen létesítmények - 2 pulykatelepet kivéve - külterületeken helyezkednek el, általában keleti, délkeleti irányban a településektől, hogy az uralkodó észak, északnyugati szélnél szagok ne zavarják a lakosságot. A nagyüzemi szarvasmarha tenyésztés teljesen eltűnt a térségből, ezért több üres telep is található. A Soproni kistérségben az agrárium szerepe területileg nem meghatározó. A történelmi borvidék termelése és kultúrtörténeti értéke fontos szerepet tölt be a térség értékei között. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya messze az országos átlag alatt marad. Az állami gazdaságok felszámolásával sok a parlag terület, ugyancsak elhanyagolt jónéhány szőlőkultúra is. A kistérség erdősültsége az országos átlag felett van. A Fertő-Hanság süllyedékben a termőterület átlagos AK értéke 21, a szántóé 24. A Soproni-hegység előterében kialakult szelíd dombvidéken kedvezőtlen tulajdonságú barna erdőtalajok alakultak ki. A termőterület átlagos AK értéke 24, a szántóé 28. (Néhány település körüli föld aranykorona (AK) érték: Fertőboz 13,5; Fertőd 24,5; Fertőendréd 25,4; Fertőszéplak 20,3; Hegykő 17,0; Hidegség 15,8; Nagycenk 28,5).
60
A Hanság-Fertővidék a Győri-medence középtáj mezőgazdasági szempontból legkedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező kistája. A medence a közepe felé lejt, rossz a lefolyása a Mosoni-Duna irányába. A tó közvetlen partszegélyén szódás szikesek képződtek; hasznosítása, mint gyep lehetséges. A part azon részei, ahol nagy szervesanyag-tartalmú iszap található, mezőgazdasági célra jól felhasználható. A szántóföldi művelésbe vont tőzeges térségek széleróziós pusztulása jelentős. A tőzeges talajok hasznosítása vízrendezésüktől függ. Ha sikerül a talajvízszintet viszonylag egy szinten tartani, hogy tavasszal ne emelkedjen 60 cm fölé és nyáron ne süllyedjen 1 m alá, jó minőségű szántóként hasznosítható. A gyengébb minőségű térszíneken gyep, nádas és erdőhasznosítás jellemző. Az átlagos AK érték erősen ingadozó a tó partján 15-21, a Tóköz településein 17-29 (leggyakrabban 21-25), a Hansági részen 19-33, kelet felé haladva, a tótól távolodva növekszik. A kistérség teljes mezőgazdasági területének 67% szántó, 19% gyep, a szőlő, gyümölcs irányú hasznosítás csak a terület 1%-án folyik, a fennmaradó 13%on erdő található. Az összes területből más megközelítésben 14% természetvédelmi terület. A kistérségen belül a Hanság a rétek világa, a magas vízállás miatt a területnek mindössze egyharmada szántó. A réteken nagytömegű szénát állítanak elő, ami az állattartás alapját képezi. Hegykő, Fertőhomok és Hidegség hosszú időre visszavezethető zöldségkertészeti hagyományokkal rendelkezik. Több településen termesztenek mákot is. A petőházi cukorgyár közelsége indukálja a cukorrépa termesztését. Az éghajlati sajátosságok a jelenleginél nagyobb volumenű gyümölcstermesztést is lehetővé tennének. A Hanság területén található mezőgazdasági Rt. területén a facélia a legnagyobb területen vetett növény. A Fertő-melléki dombság, illetve a Cseri-táj térsége mezőgazdasági potenciálja közepesnek mondható. Elsősorban a kevésbé talajigényes, kis vízszükségletű, rövid tenyészidejű növények termelése jöhet számba. Az adottságok leginkább a szántóföldi szálas takarmányok, kalászos gabonák, az ipari növények és a kapások termelésének megfelelőek. A Soproni-hegység hegylábi lejtőin az előbbiek mellett a zöldségfélék termesztése is szóba jöhet (sárgarépa, petrezselyem, uborka). A délies tájolású lejtőkön szőlő és gyümölcs ültetvényeket találunk. Az Alpokalja Kistérség településeinek területe a kistérségnek síkvidéki, süllyedékterület feltöltődése révén alakult ki, a talajadottságokra főleg a barna jégkorszaki vályoggal és lösszel való fedettség a jellemző. Ezért bár a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület nagysága 29.147 ha, ebből a szántóterület csupán 15.848 ha. A környezeti adottságok „gyengesége” ellenére a mezőgazdasági termelés szerkezete viszonylag sokszínű. Az országra jellemző növénykultúrák és főbb állattenyésztési ágazatok mind megtalálhatók a kistérségben, de a jelentősebbek a következők. A kalászos és kukorica termelés az arra alkalmas területek kb. 50%-án folyik (pl., Csapod, Lövő, Iván, Zsira stb.), ezek termelését főleg a volt MGTSZ-ek utódaiként létrejött szövetkezetek és társas vállalkozások viszik tovább, de foglalkoznak velük kisebb területtel rendelkező egyéni vállalkozók is. A termőterület az elmúlt időben a nyolcvanas évekhez viszonyítva nem csökkent jelentősen, ami csökkenés bekövetkezett, sajnálatos módon nem más növények termőterületét növelte, hanem parlagon maradt. A költségcsökkentést a kalászosok és a kukorica terén főleg a szerény talajerő-visszapótlással, a korábbiakhoz képest visszafogottabb agrotechnika alkalmazásával és a növényvédelmi munkák csökkenésével valósítják meg. Az egyéni gazdálkodóknál az előbbieken túl még a nem fémzárolt vetőmag-
61
felhasználás is a költségcsökkentés eszköze, de ez sajnálatos módon a minőséget is negatívan befolyásolja. A takarmánynövények termőterülete, igazodva az állatlétszám csökkenéséhez, folyamatosan szűkül. Repcetermelés is folyik (Répcevis, Zsira, Völcsej), viszont a termőterület nagysága alacsony, ezért gazdasági jelentősége a korábbi szinthez képest erősen visszaesett. Burgonya-termelés található még a térségben (pl.: Pusztacsalád, Und, Zsira), mellyel a zsirai GSD Agrárprodukt Kft. jelentős mennyiségben foglalkozik. A zöldségtermelés a térségben mindig is a kistermelőkre volt jellemző és ez nem is változott. A piacra való nagybani termelés elenyésző, a megtermelt kertészeti termékek jelentős része a helyi lakosság közvetlen ellátását szolgálja. A melegigényes zöldségfélék termesztésére az ökológiai tényezők kedvezőtlen volta miatt kevés lehetőség van. A gyümölcskertészet kedvező környezeti viszonyok között folytathatná a termelést, de mégis alárendelt szerepet játszik a növénytermesztésen belül. Gyümölcstermesztés leginkább a zártkertekben folyik, a jellemző növény az alma és a szilva. Szőlőtermesztés és borászat elszórva van csak jelen a kistérségben, a mezőgazdasági terület 1% sem éri el szőlőültetvények összes területe, jellemzően saját fogyasztásra állítanak elő bort. Jelentősebb szőlőterülettel Lövő és Csapod környékén találkozhatunk, de ezeken a helyeken sem kiemelkedő a borértékesítés részesedése az értéktermelésből.
SWOT analízis • • • • • • • • • • • • • •
ERŐSSÉGEK A kistérség földrajzi elhelyezkedése kiváló. A kistérség turisztikai hagyománnyal rendelkezik, adottságai jók. Reprezentatív természeti környezetből adódó magas tájpotenciál. A külföldi tőkével működő kis- és középvállalkozások aránya magasabb a megyei átlagnál. Sok határátkelőhely biztosítja a határmentiség előnyeinek magas kihasználását. Természetvédelmi területek százalékosan magas részesedése az összterületből. Kistérségi munkanélküliségi ráta mind az országos, mind a megyei átlag alatt van. Fertő-Hanság Nemzeti Park különleges állat és növényfajai. A kistérségben működő vállalkozások mérete változatos, mely rugalmasabb piaci alkalmazkodó képességet indukál. Erdőgazdálkodásra alkalmas termőhely megléte. A kistérségben magas a képzett, külföldi tapasztalattal rendelkező munkaerő aránya. A kistérségben határain túlmutató szerepkörű intézmények vannak jelen. A kistérség az országhatáron átívelő, élő kapcsolatokkal rendelkezik. Sopronban erős a lokálpatriotizmus,
GYENGESÉGEK •
• • • • • • • • • • • • •
Sopron és környékének közúti megközelíthetősége rossz és Sopron nagy távolságokra van a kistérség sok településétől (30-50 km.) A statisztikai térségben nagy fejlettségbeli különbségek vannak, a déli rész elmaradott. Kevés a magasan képzett, a térségben tartósan munkát vállaló szakember. A kistérség nem gazdálkodik megfelelően természeti erőforrásaival és környezeti adottságaival. 85-ös út túlzsúfolt, balesetveszélyes és a kistérségeken áthaladó elkerülő útvonalak hiányoznak. Nagy tranzitforgalomból adódó levegő, zaj és egyéb szennyeződés. A meglévő szálláshelyek kihasználtsága alacsony (kevés vendégéjszaka). A potenciális lehetőségek kihasználatlansága (természeti erőforrások, humán erőforrás). Mezőgazdasági törpebirtokok kialakulása mezőgazdaságban. Szakértelem és a vállalkozói ismeretek hiánya a gazdáknál. A külterületi önkormányzati utak önkormányzati kezelésbe kerültek, kezelésük forráshiányos. A belterületi utak rossz minőségűek. Alul finanszírozott kis települések Rossz minőségű vagy hiányzó infrastruktúra a bővítésekhez (lakótelek, vállalkozási övezet).
62
• •
• • •
• • • •
meghatározó jelentőségűek a helyi civil • szervezetek. •
Megoldatlan környezetvédelmi problémák (élővizek szennyezettsége) Megújuló energiák kihasználatlansága
LEHETŐSÉGEK Növekszik a külföldi és hazai befektetők érdeklődése. A kistérség községei is megfelelő szerepkörhöz jutnak, folytatódhat és nagyobb szerephez juthat a vidékfejlesztés. A környezettudatos gondolkodás- és életmód széles körben teret nyer. Az egész kistérség nemzetközi kapcsolatai fejlődnek. Alternatív növénytermesztési módok országos népszerűsödése, a termékek iránti kereslet növekedése. A térségi feldolgozóipari kapacitások bővülnek Új iparágak telepednek meg Nem élelmiszeripari célú, hanem energetikai hasznosítású növények termesztése, telepítése Agrár-innovációs tevékenység javulása
VESZÉLYEK A kistérség Soprontól távol eső községei továbbra sem részesülnek Sopron fejlettségének hatásából. Elmarad az oktatás korszerűsítése. A történelmi nevezetességek és a természeti környezet állagromlása. Az alacsony jövedelmezőségi szint és vállalkozói kedv a mezőgazdaságban. Regionális összefogás kezdetlegessége, hiánya. Az országos szabályozási rendszer nem minden esetben ösztönző. A megye nagyvárosainak, ipari centrumainak elszívó hatása. Az ingatlanok külföldi kézbe kerülése. A jövedelmi viszonyok miatt a jól képzett munkaerő külföldön vállal munkát. Erősödő tranzitforgalom környezeti veszélyei: levegő, zaj, baleset.
• • • • • • • • • •
Következtetések A térség fejlesztési céljainak meghatározásánál az alábbi tendenciák figyelembevételét tartjuk szükségesnek: 1. Demográfiai trendek alapján a térség lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan ugyanakkor csökken az élveszületések száma, ami pl. az iskolákban általánosságban többlet kapacitásokat eredményez. 2. Településhálózat kapcsán a nagyvárosokból az agglomerációba való kiköltözés mértéke csökken a közlekedés zsúfoltságával párhuzamosan, ugyanakkor folytatódik a kistelepülések elöregedése, népességük csökkenése. 3. A külső környezeti trendek közül a legjelentősebb a globális klímaváltozás. Az ehhez való alkalmazkodás innovatív és korszerű technológiák elterjedéséhez járulhat hozzá, elsősorban az energetikai és a közlekedési szektorban. 4. A megyében jellemző a gépjárműipar specializációja, mely specializácó elmélyítése sikeres klaszter együttműködések formájában indokolt. Szükséges a klaszteresedés és az általános, lehetőleg a tudás alapú gazdaságfejlesztés között az egyensúly megtalálása. Továbbá törekedni kell a régión belüli gazdasági kapcsolatok bővítésére, szolgálva a régió gazdasági önállóságát. 5. A mezőgazdaságban a fogyasztói tendenciák (egészségtudatosság, bioélelmiszerek) erősödésével megnő a termékek eredetének ismerete iránti igény, ami a termelési láncban követhető vertikális együttműködéseket igényli.
63
A mezőgazdaságban ugyanakkor meghatározó trend a globális WTO tárgyalások eredményeként a protekcionista támogatáspolitika megváltozása. Ezzel párhuzamosan a Közös Mezőgazdasági Politika keretén belül erősödnek a nem termelési funkciók támogatási céljai, lehetőségei, ami az agrárkörnyezetvédelem és vidékfejlesztés európai szintű megerősödéséhez vezethet. 6. Megújuló energiaforrások térnyerése folytatódik a fosszilis energiáktól való függőség oldása, és a nemzetközi energiapiactól való függetlenedés kapcsán, valamint a környezeti ártalmak mérséklése érdekében. A megújuló energiák helyben történő felhasználása hozzájárul az energiára fordított kiadásoknak az adott térségbe történő visszaforgatására, ami elősegíti a vidéki térségek fejlődését, a helyi jövedelmek növelését. A megyében a megújuló energia felhasználások kapcsán törekedni kell az önálló ellátást biztosító kisebb rendszerek kiépítésére. 7. A megyének az országos szinten relatív magas fejlettsége nem feltétlenül mutatkozik meg az önkormányzatok saját bevételeiben. Ez a szempont különösen felhívja a figyelmet a belső erőforrások és fejlesztési potenciálok hatékony kihasználására, valamint olyan fejlesztésekre, melyek mindinkább törekednek a magántőke mozgósítására, valamint a közösségi szolgáltatások működési költségeinek csökkentésére.
Kedvezményezett települések 13. ábra: A petőházai üzem bezárással érintett települések régió lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
9. Táblázat: A petőházai üzem bezárással érintett kedvezményezett települések
64
Baranya megye Bicsérd Bóly
KomáromGyőr-MosonSomogy Tolna Esztergom Fejér megye Sopron megye megye megye megye Lajoskomárom Rajka Bábolna Balatonfenyves Dalmand Mátyásdomb Bezenye Ács Kercseliget Szakcs Polgárdi Dunakiliti Buzsák Iregszemcse Adony Jánossomorja Hetes Regöly Darnózseli Szentgáloskér Kapospula Máriakálnok Ráksi Pincehely Hédervár Gölle Lipót Büssü Ásványráró Fonó Lébény Somogyjád Mosonszentmiklós Somogyaszaló Dunaszeg Somodor Abda Taszár Enese Farád Sarród Kópháza Pereszteg Pinnye Nagylózs Agyagosszergény Osli Szárföld Veszkény Bogyoszló Babót Bágyogszovát Nagyszentjános Koroncó Rábapordány Szilsárkány Sopronnémeti Magyarkeresztúr Mihályi Sopronhorpács Und Zsira Dénesfa Gyóró Beled Rábakecöl Vásárosfalu Edve Zsebeháza Szil Páli Vág Rábacsanak Szany Rábaszentandrás
Veszprém Vas megye megye Iklanberény Nemesgörzsöny Csepreg Chernelházadamonya Mesterháza Nagygeresd Söpte Táplánszentkereszt Sorkifalud Répcelak Vasegerszeg Porpác Rum Ostffyasszonyfa Tokorcs
65
Szerencs és térsége Érintettek körének meghatározása A szerencsi cukorgyár bezárása közvetlenül négy, egymástól jól elkülöníthető csoportot érint hátrányosan. Ezek a cukorrépatermelők, a cukorgyár munkavállalói, a gyár működéséhez kapcsolódó szolgáltató vállalkozások, valamint az érintett települések önkormányzatai. A szerencsi cukorgyár cukorrépatermelői Ebbe a csoportba tartoznak azok a mezőgazdasági termelők (vállalkozások, őstermelők), amelyek cukorrépát termeltek és szállítottak be a Mátra Cukor Zrt. szerencsi gyárába. A termelők jelentős része nem közvetlenül, hanem a beszállítói joggal rendelkező termelőkön, integrátorokon keresztül értékesített cukorrépát. Mivel a cukorrépatermelés kiesésének hatásai egyformán jelentkeznek mind a beszállítói joggal rendelkező, mind pedig a beszállítói joggal nem rendelkező termelőknél, az elemzéshez nem a szállítási joggal rendelkező termelők adatait és a szállítási jogokban szereplő mennyiségeket, hanem a ténylegesen beszállító gazdaságok 2007. évi adatait és a beszállított répamennyiségét használtuk fel. A cukorrépatermelés elhelyezkedését településsoros adatok alapján, közigazgatási településhatáros térképen ábrázoltuk. A megszűnő cukorfeldolgozás 36 település cukorrépatermelőit érinti, amelyek 2007-ben összesen mintegy 422 ezer tonna cukorrépát értékesítettek a cukorgyár számára. (Jelen elemzés a 2005.évi és a 2006.évi cukorrépatermelői kört nem vizsgálja!
66
14. ábra: A termelők és a beszállított tisztított cukorrépa-mennyiség területi elhelyezkedése településenként, 2007
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt. és Szerencs-térségi Cukorrépatermesztők Szövetsége.
Az érintett települések fele (18) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Szabolcs-Szatmár-Bereg (8), illetve Hajdú-Bihar megyékbe (5), Jász-NagykunSzolnok megyébe (4), Heves megyébe (1) olyan település tartozik, amelyről Szerencsre cukorrépát szállítottak.
67
15. ábra: A Szerencsre beszállított cukorrépa termelésének megyei jellemzői és a termőterület megoszlása, 2007.
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt.
A cukorrépatermelők földrajzi eloszlását megvizsgálva megállapítható, hogy a termőterületek 60 %-a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Szerencsen feldolgozott cukorrépa vetésterületéből csak 25%-kal részesült. Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye együtt 15%-os súlyt képviselnek, a 2003-ban bezárt hatvani cukorgyárba szállító termelők egy részének Szerencsre történő átvétele miatt. 10. Táblázat: A Szerencsre szállító cukorrépatermelők megyénkénti adatai Megye
Termelők száma
Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Heves Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Összesen
24 15 2 18 9 68
Szerződött terület, hektár 2 591 3 398 116 2 971 1 434 10 510
Termelt cukorrépa, Tonna 91 886 157 330 3 927 122 768 46 106 422 017
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt.
A termeltetés területi eloszlását vizsgálva Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagyobb súlya csak részben magyarázható a bezárt kabai cukorgyár termelői körének átszerződésével, a tényleges magyarázat inkább a szerencsi cukorgyár korábbi cukorrépa-termeltetési szerződési politikájában keresendő, valamint abban, hogy 1979-ben, a kabai cukorgyár megépítésekor a kabai termelői kört a sarkadi, mezőhegyesi körzet mellett az addig Szerencsre szállító répatermelőkből szerződtették át. Hajdú-Bihar megyén belül a cukorrépa döntő része Hajdúnánásról és Hajdúböszörményből, kisebb részben a Hajdúdorogról és Debrecenből érkezett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének főként a nyugati, délnyugati részei érintettek. A
68
fő répabeszállító Tiszavasvári volt, emellett Tiszadada, Tiszalök, Nyíregyháza, valamint Nagycserkesz is termelt. A megye északkeleti részéből Timár, Nagyhalászi és Dombrád szállítottak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében három település: Jászjákóhalma, Jászapáti és Jászkisér termelt cukorrépát a szerencsi gyár számára. Heves megyében a nyugati szélén található Apc, illetve a Dél-Zemplénnel határos Poroszló települések. 2007-ben a vetésterületnek negyede (2591 hektár), a cukorrépatermelőknek azonban harmada (24 termelő) tartozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. A megyében a cukorrépatermelés 18 települést érint. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elsősorban a megye központi térsége érintett: Szerencs, Megyaszó, Tiszalúc, Sajóhidvég, Gesztely, Hernádkak, Prügy, Bekecs, Szikszó; északabbra Halmaj, Felsődobsza, Abaújszántó, Felsővadász és Encs, a megye keleti részén Sárospatak és Tiszakarád, végül a megye nyugati részén Miskolc, déli szélén Mezőkeresztes. Borsod-Abaúj-Zemplénben tehát a cukorrépatermelés kevésbé koncentrált, mint a szerencsi gyárba beszállító hajdú-bihari és szabolcs-szatmár-beregi termelő települések esetében, területileg szétszórtabb, üzemméret szerint heterogén. 11. Táblázat: A Szerencsre cukorrépát termelő települések rangsora Település Hajdúböszörmény Tiszavasvári Hajdúnánás Jászapáti Tedej Timár Szerencs Megyaszó Nagyhalász Tiszalúc Debrecen Dombrád Tiszalök Mezőkeresztes Nagycserkesz Prügy Halmaj Poroszló Nyíregyháza Sárospatak Tiszadada Miskolc Jászkisér Encs Bekecs Tiszakarád Jászjákóhalma Sajóhídvég Hernádkak Gesztely Jászapáti Felsővadász Hajdúdorog
Megye Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar
Beszállított répa (t) 68 392 52 631 46 160 41 472 31 853 27 484 24 155 18 955 12 462 12 249 10 458 9 027 7 837 7 403 6 694 6 495 5 293 3 927 3 739 3 470 2 893 2 665 2 457 2 386 2 145 2 062 1 375 1 298 1 175 1 109 802 479 467
Termelőszám 7 7 5 6 1 1 3 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 2 3 1 1 2 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1
69
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Felsődobsza Szikszó Abaújszántó Összesen
273 172 100 422 017
1 1 1 68
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt. és Szerencs-térségi Cukorrépatermesztők Szövetsége.
Az 5 legnagyobb termelő között nem volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termelő, az első 10-ben hármat találunk, az 5 legkisebből 3, a 10 legkisebből 7 Borsod-AbaújZemplén megyei. A szerencsi gyár körzetébe, Magyarország egészét tekintve, a jobb adottságú répatermelő területek tartoztak. A legnagyobb hektáronkénti hozamokat Szerencs körzetében érték el. Az elmúlt 10 év átlagában a szerencsi körzetben volt legmagasabb a hektárra jutó átlagtermés (55 tonna). 2005-ben 16 %-os, répában kifejezve 61,6 tonnás átlagtermést produkáltak a szerencsi répabeszállítók, 2006 és 2007 gyengébb évek voltak, 50,7. illetve 43,2 tonna hektáronkénti hozamot értek el. 16. ábra: A Szerencsre szállító cukorrépatermelők által elért átlaghozam
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt.
Szerencs beszállítói körének ezzel összefüggő másik jellemzője a cukorrépatermelő gazdaságok nagyobb mérete, az átlagos cukorrépaterület üzemenként 2003-2006. évek átlagában meghaladta a 140 hektárt3, 2007-ben pedig 154,5 hektár volt. A felvásárolt répa közel 90%-át 100 hektár feletti üzemek termelték. 12. Táblázat: A Szerencsre beszállító termelők méret szerinti megoszlása méretnagyság -5 ha 6-50 ha 51-100 ha 100 ha felett Összesen
termelőszám 0 23 12 33 68
termelt répa, tonna 0 19 982 28 877 373 158 422 017
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt. 3
Ezt csak a kaposvári körzet haladt kismértékben meg, a többi gyárkörzet átlagos üzemmérete ennek felét-harmadát érte el csupán.
70
A nagy üzemméret és a kedvező termelési adottságok az átlagosnál magasabb jövedelmezőséget is jelentettek a Szerencs körzeti cukorrépatermelők számára. Az átlagos szállítási távolság 70 km, vagyis a cukorrépa beszállítási körzete a gyár 70 km-es körzete, ami a magyarországi átlagnál szintén jobb. Az érintett cukorrépatermelők vállalkozási formája jellemzően a társas vállalkozás, illetve szövetkezet. Összesen 21 őstermelő és egyéni vállalkozó, 26 gazdasági társaság és 21 szövetkezet alkotta a szerencsi gyár cukorrépatermelői körét. A répa több mint felét a gazdasági társaságok termelték meg. 13. Táblázat: A szerencsi cukorrépatermesztők vállalkozási forma szerinti megoszlása, 2007 Egyéni vállalkozó Gazdasági társaság Őstermelő Szövetkezet Összesen
termelőszám 15 26 6 21 68
termelt répa (t) 54 933 222 510 1 962 142 612 422 017
szerződött terület (ha) 1 426 5 550 58 3 476 10 510
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt.
A gyárbezárás hatására legvalószínűbb, hogy – alternatív feldolgozási híján, illetve mivel az energetikai célú hasznosítás más szántóföldi kultúrákkal nem versenyképes - a cukorrépa termelése megszűnik. A cukorrépa pótlása a vetésforgóban más növény vetésével megoldható, veszteségként elsősorban a meglévő, még nem teljes mértékben amortizált, vagy nem értékesíthető speciális géppark jelenti. A veszteségeket egyes géptípusok határon túlra, például Ukrajna irányába történő értékesítése csak mérsékelni tudja. A 2007-2008. évi gabonapiaci folyamatok ugyanakkor felhívják a figyelmet a szántóföldi növénytermesztés peremfeltételeinek bizonytalanságaira. A termelési környezet kiszámíthatatlansága mellett a mezőgazdaságban rejlő jövedelemtermelő potenciál nem érvényesül. Megoldást csak a termelés diverzifikációja, a piaci igényekhez illeszkedő, esetleg kisebb piaci szegmensek keresletéhez igazodó, illetve a nem élelmiszer célú hasznosítást is magában foglaló termelési szerkezet kialakítása jelenthet. A szerencsi cukorgyár munkavállalói Amíg a cukorrépatermelők (akik legtöbbje társas vállalkozás) viszonylag könnyen találnak – jóllehet nagyobb áringadozású, tehát kockázatosabb - alternatív szántóföldi kultúrát a termelésből kieső cukorrépa helyett, addig náluk jóval nehezebb helyzetbe kerülnek azok az emberek, akiknek munkahelye szűnik meg. A cukorgyár bezárása miatt megszűnik 111 cukorgyári és 80 cukorgyártelepi (kiszervezett) munkahely. Ez az érintett családokat tekintetbe véve mintegy 500 fő megélhetését befolyásolja. A munkavállalók lakhely szerinti hovatartozását, illetve az elhelyezkedést befolyásoló ismérvek (képzettség, végzettség, korábbi munkakör, nem, életkor) szerinti vizsgálatát célszerű elvégezni. A Mátra Cukor Zrt. szerencsi gyárának bezárása közvetlenül 111 munkavállaló elbocsátását jelenti. A munkavállalók 90 %-a a szerencsi kistérség 9 71
településére koncentrálódik, csaknem 64%-uk (71 fő) pedig Szerencs városában él. További, mintegy 70 munkavállalót foglalkoztatott két, 100%-ban a cukorgyártól függő helyi vállalkozás4, amelyekbe a Mátra Cukor Zrt. a legmunkaigényesebb tevékenységeket, a cukorcsomagolást, mokkacukor-gyártást és -csomagolást, illetve a raktározási, rakodási tevékenységet szervezte ki az utóbbi években. E munkavállalók mind Szerencsen és közvetlen környékén laknak. 17. ábra: A szerencsi cukorgyár munkavállalóinak lakhelye
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt. és Szerencsi Cukorgyár Szakszervezeti Bizottsága. Megjegyzés: A magyarázóerő megőrzése érdekében négy munkavállaló lakhelyét (Hatvan, Vásárosnamény, Szolnok, Veszprémvarsány) az ábra nem jeleníti meg.
A cukorgyári alkalmazottak összesen 13 Szerencs térségébe tartozó településen élnek (Szerencs, Bekecs, Legyesbénye, Rátka, Monok, Mezőzombor, Prügy, Tarcal, Bodrogkisfalud, Mád, Golop, Abaújszántó, Abaújkér), amelyből 9 település a Szerencsi, 2 a Tokaji, 1 az Encsi, 1 pedig az Abaúj-Hegyközi kistérségben, illetve a Miskolc melletti Felsőzsolca a Miskolci kistérségben található. A cukorgyártás megszűnése tovább súlyosbítja a város és a kistérség foglalkoztatási gondjait. A munkaerőpiaci adatok azt mutatják, hogy a térség a korábbi munkaerőpiaci sokkokat is csak részben volt képes feldolgozni. A cukorgyárban és a csokoládégyárban a rendszerváltástól kezdve lépésenként több mint 2000
4
Éves statisztikai létszámaik: 2006-ban 64, 2007-ben 82, 2008-ban 70 fő. (Forrás: Jánosi Kft., Mokka Cukor Kft.)
72
munkahely szűnt meg5, ugyanakkor Szerencs városába érdemi foglalkozatást biztosító feldolgozóipar nem települt, új munkahelyek nem létesültek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 111 cukorgyári dolgozóból 65 egyedüli kereső a családban6. Néhány munkavállaló az ugyancsak Nordzucker cégcsoporthoz tartozó szolnoki, valamint a korábban bezárt hatvani cukorgyárból került át Szerencsre, illetve két távolabbi munkavállaló dolgozott a gyárban, ők a jobb gazdasági helyzetben lévő városokban könnyebben találnak új munkahelyet, nincsenek Szerencshez kötve. A cukorgyár megszűnésével kikerülő álláskeresők életkora újrakezdési szempontból kedvezőtlen. A korábban kiszervezett tevékenységekben, a cukorcsomagolásban, mokkacukor-gyártásban és –csomagolásban, illetve raktározásban, rakodásban foglalkoztatottak helyzete különösen problematikus, mivel ezeket a munkaköröket főként 50 év feletti, képzettséggel, nem rendelkező, nagyrészt női munkaerő töltötte be, akiknek elhelyezkedésére kevés az esély. Azon felül, hogy a munkanélküliségi ráta kiugróan magas, a munkavállalók mobilitását jelentősen csökkenti, hogy a térség ingatlanárai országosan az alacsonyabbak közé tartoznak, ezért értékesítésük esetén a más régióban történő ingatlanvásárlás lehetősége korlátozott. A legalább egy cukorgyári keresővel rendelkező családok ingatlanjainak jelentős része vagy kereslet hiányában eladhatatlan, vagy csak olyan alacsony áron értékesíthető, ami más térségben lényegesen alacsonyabb komfortfokozatú lakás megszerzésére elegendő. A volt cukorgyári alkalmazottak lakótelepülésének elhelyezkedését vizsgálva tehát megállapítható, hogy egyértelműen Szerencs és térsége - a szerencsi kistérség - az, amelynek munkaerőpiacára és társadalmára a gyárbezárás hatással van. A munkavállalók igényeinek kérdőíves felmérése A Mátra Cukor Zrt., a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a létszámleépítésben érintett dolgozók képviselői a területileg illetékes munkaügyi központtal együttműködve 2008 elején létrehozták a Munkábahelyezést Elősegítő Bizottságot (MEB), amely a szociális program fontos koordináló eleme. A MEB a cukorgyár munkavállalói között, a jövőt illető célkitűzéseikről, az azokat tükröző, vagy általuk biztosítani vélt képzési igényekről, valamint az elhelyezkedésüket, boldogulásukat segítő szolgáltatási igényeikről kérdőíves felmérést készített. A helyzetfeltáráshoz ezen kérdőívek elemzését is elvégeztük.
5
1993-ban a Szerencsi Cukorgyár Rt-ben még 551 munkavállalót foglalkoztattak. Ez a létszám, részben a kiszervezések, részben a tényleges létszámcsökkentés eredményeként 2000-ig évről-évre, átlagosan évente mintegy 40 fővel csökkent. 2000-től a folyamat felgyorsult, ekkor már 300 fő alá került a foglalkoztatottak száma, 2003-ban pedig már alig haladta meg a 200 főt. [Forrás: CIE] 6
Forrás: A munkavállalói képviselet elemzése a Mátra Cukor Zrt. szerencsi telephelyének szociális tervéhez c. dokumentumhoz készített felmérés.
73
18. ábra: A szerencsi munkavállalók célkitűzései munkahelyük megszűnését követően
Adatok forrása: SZE Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság (MEB)
A képzési igények között a számítógépes ismeretek, nyelvismeret megszerzése iránti igény a legnagyobb (20, ill. 14), a személy- és vagyonőri vizsga megszerzését, a nehézgépkezelői képesítést, valamint gépjárművezetői jogosítvány megszerzését is sokan választanák (14-13-14 fő). 19. ábra: A szerencsi munkavállalók által támasztott képzési igény
Adatok forrása: SZE Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság (MEB)
74
20. ábra: A szerencsi munkavállalók által igényelt, elhelyezkedést segítő szolgáltatások
Adatok forrása: SZE Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság (MEB)
A kérdőívek elemzése alapján megállapítható, hogy a munkavállalók mintegy egynegyede új szakmát tanulna, pályát módosítana. Döntő többségük, kétharmaduk-háromnegyedük, azonban meglévő, vagy bővített képzettségével hasonló munkakörben szeretne elhelyezkedni. A térség agrárorientáltsága tükröződik vissza abban, hogy az állásukat elvesztő munkavállalók többsége mezőgazdasági alapanyagra épülő feldolgozóipari üzem létesítését tartja perspektivikusnak (biomassza-erőmű, bioetanol üzem). A stabil munkahelyek elvesztése többek számára nehezen kezelhető, bár családvédelmi és lelki segítségnyújtás iránt csak elvétve (1-1 fő) nyilvánul igény. Az elbocsátottak 10%-a a négy-öt évi átlagbérének megfelelő összegű végkielégítés befektetésére igényel tanácsot, ugyancsak 10 %-uk tervezi saját vállalkozás indítását, 10%-uk viszont komoly nehézségekkel küzd, számukra problémát okoz a munkaerőpiaci viszonyok közötti eligazodás, és érthető módon esetenként önértékelési zavarok is jelentkeznek. A szerencsi cukorgyár szerződéses szolgáltató vállalkozásai A szerencsi cukorgyár folyamatos működéséhez több vállalkozás szolgáltatásait és termékeit vette igénybe. Ezekkel a jellemzően kis- és középvállalkozásokkal a cukorgyár szerződéses kapcsolata többéves múltra tekint vissza. A cukorgyár által igénybevett szerződéses szolgáltatások elérték az egy milliárd forintot.
75
21. ábra: A szerencsi cukorrépafuvarozói
cukorgyár
szerződéses
szolgáltató
vállalkozásai
és
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt.
A cukorgyár által igénybevett szerződéses szolgáltatások érétke széles skálán mozgott. A raktározási, anyagmozgatási, közmű-üzemeltetési, fémmegmunkálási szolgáltatások értéke vállalkozásonként évente 10-120 millió forint között változott. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb értékű szolgáltatásokat – hiszen ezek többnyire helyi infrastruktúrához kötöttek – olyan cégektől vették igénybe, amelyek székhelye Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve Szerencsen, vagy Szerencs közeli településen található. Miskolc, valamint Szerencs és körzete (Abaújszántó, Rátka, Mezőzombor) mellett Budapest emelhető ki. Szerencsen, a cukorgyár telephelyén működő, de a Mátra Cukor Zrt-ből a kiszervezett cukorcsomagolási és kockacukor-gyártási tevékenység 70 embernek adott munkát.
76
14. Táblázat: A szerencsi cukorgyár szerződéses szolgáltató, székhely szerint Vállalkozás székhelye Abaújszántó Mezőzombor Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Rátka Szerencs Szerencs Szerencs
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Szerencs
Borsod-Abaúj-Zemplén
Szerencs Szerencs Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Nyíregyháza Tiszavasvári
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megye
Igénybevett szerződéses szolgáltatás cukortárolás parkfenntartás pénztár, riasztó karbantartás fénymásoló-javítás felvonó javítás foglalkozás-egészségügyi szolgálat számítógépek átalánydíjas javítása Riasztó rendszerek kiszerelés, csomagolás fémmegmunkálás közmű-üzemeltetés, fűvágás hulladékszállítás (konténeres) bérmunka- cukorraktár, munkaerőkölcsönzés, rakodás vasút-üzemeltetés, szippantás, rakodás anyagbeszerzés, közúti teherszállítás italautomata üzemeltetés szőnyegbérlet, bértextília takarítás címkéző javítása vagyonvédelmi szolgáltatás rágcsálóirtás ballonos víz
Adatok forrása: Mátra Cukor Zrt.
A gyárhoz kapcsolódó vállalkozások árbevételének eltérő hányada származott a cukorgyártól, emiatt pontosan nem lehet meghatározni a nem cukorgyári, de cukorgyárfüggő munkahelyek számát. A 100 %-ban a cukorgyárból származó árbevételű cégek összesen mintegy 100 főt foglalkoztatnak. Összességében, becsléseink szerint a mintegy 250 külső munkahely megléte függ a cukorgyár működésétől. Ha nincs cukorgyártás, ezek a munkahelyek megszűnnek. A cukorrépa cukorgyárba történő beszállítása egy lényeges, a cukorrépa termeltetési szerződések közösségi szintű szabályozása miatt Magyarországon a cukorgyárakat terhelő költségtétel volt7. A nyersanyag beszállítását a hazai cukorgyárak eltérő konstrukcióban oldották meg: bérvállalkozó közbeiktatásával vagy költségátalány megtérítésével. Szerencsre a cukorrépa elsősorban közúton került a cukorgyárba. A Mátra Cukor Zrt. számára a fuvarozást 2007-ben hat szerződött gazdasági társaság végezte. Érdekes módon egyetlen Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozás található a fuvarozók között (megyaszói, 90,5 ezer tonnával). Három fuvarozó Hajdú-Bihar megyei (két hajdúböszörményi és egy hajdúnánási, összesen 172,5 ezer tonnát szállítottak), egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei (tiszavasvári székhelyű, 107,5 ezer tonnát szállított) egy pedig Heves megyei 7
A 2000-es években a hazai iparágon belül az egy tonna cukorra vetített cukorrépa beszállítási és átvételi költség mintegy 30-35 eurót tett ki tonnánként.
77
vállalkozás (hatvani, 51,5 ezer tonnát szállított). Az nem ismert, hogy ezen vállalkozások milyen mértékben vettek igénybe helyi szolgáltatókat de feltételezhető, hogy a negyedik negyedévre koncentrálódó cukorrépa-feldolgozási kampányban számos Szerencs környéki teherfuvarozót szerződtettek alvállalkozóként. Szerencsen és térségében jelenleg ezek a tevékenységek csak korlátozott volumenben lesznek értékesíthetőek a cukorgyár bezárását követően, a vállalkozások megszűnése fenyeget. A szerencsi cukorgyár bezárása által érintett önkormányzatok Az önkormányzatok közül a gyárbezárás legsúlyosabban és elsősorban Szerencs városát érinti. A cukorgyár-telep a 37-es számú főközlekedési út mellett, Szerencs városának belterületén helyezkedik el, több mint 28 hektáros területen, melyen a répafeldolgozás, a cukorgyártás és kiszerelés-raktározás folyt. A külterületi földek, beleértve az ülepítő tavakat is, több mint 35 hektárt tesznek ki. A cukorgyárral a város egyik legnagyobb foglalkoztatója és adófizetője esik ki. Szerencs városának 2008. évi költségvetése 3,5 milliárd Ft. A cukorgyár árbevétele alapján kalkulálhatóan 2005-ben mintegy 80 millió Ft, 2006-ban 115 millió Ft, 2007ben pedig 88 millió Ft helyi iparűzési adó folyt be a szerencsi önkormányzathoz. Ezen felül a cukorgyári alkalmazottak kieső személyi jövedelemadója is csökkenti az önkormányzat bevételeit. Nehezen számszerűsíthető, de ugyancsak megszűnik a cukorgyár helyi gazdasági-társadalmi életben betöltött integratív szerepe is. A gyár tevékenységeire épülő szolgáltató cégek közül hat szerencsi székhelyű, ezek jövedelem-kiesésének, foglalkoztatási lehetőségeik csökkenésének is elsősorban Szerencs városában érezhető a hatása. A város szempontjából az sem lényegtelen, hogy a leszerelt és a Mátra Cukor Zrt. tulajdonában lévő telephely hasznosítása miként történik meg. A cukorgyártáshoz kapcsolódó berendezések leszerelése 2010 közepére fejeződik be. További vizsgálatot igényel, hogy Szerencs város önkormányzata miként tudja más ipari vagy kereskedelmi létesítmények elhelyezésére hasznosítani a területet8, ugyanis a működőtőke-beruházások letelepítésének feltétele, hogy rendezett ipari ingatlanok álljanak rendelkezésre. A cukorgyári ingatlan szélén, a főút mellett található cukormúzeumot az Önkormányzat átveszi. Ez megfelelő menedzsment mellett növeli a város turisztikai vonzerejét, ugyanakkor pótlólagos üzemeltetési költségekkel is jár. Az ipartörténeti emléknek számító mokkacukor-gyártó gépsor továbbüzemeltetése vagy egyéb (pl. muzeális célú) hasznosítása is számításba jöhet.
8
A cukorgyár területén található cukorrépa tároló és előkészítő egységek és épületek; gyártási főépület; kazánház; mészkemence, mészoltó; irodaházak; különböző üzemek; szivattyúházak; ülepítő medence; gyártelepen található egyéb épületek; több betonozott felszínű síkterület; hídmérlegek; belső utak; belső vasútvonalak; 4 db melasztároló tartály, melasztöltő 3 3 (2 db); 2 db fűtőolaj tároló (összesen 5 000 m³ kapacitással); fűtőolaj napitárolók (1x1000 m és 3x50m ); cukorcsomagoló egység; cukorraktárak; egyéb kisebb méretű tartályok és tárolók.
78
A gyárbezárás foglalkoztatási szintre gyakorolt hatása – indirekt módon – várhatóan a Szerencs környéki településeken is jelentkezni fog. Azokon a településeken, amelyek csak a cukorrépa-termesztéssel foglalkozó lakosaikon keresztül kapcsolódtak a szerencsi cukorgyárhoz, várhatóan nem okoz majd jelentős és hosszan elhúzódó problémákat az üzembezárás, mivel a cukorrépatermesztés technológia intenzív termelési módja – a szükséges vetésforgót is figyelembe véve – nem volt munkaerőintenzív és a répatermelésre használt földterületeken egyéb szántóföldi kultúra termesztése is jövedelmezően folytatható.
Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása A cukorgyár bezárásának negatív hatásait ellensúlyozó diverzifikációs intézkedések területi irányultságának meghatározásához azonosítani kell azt a terület, amelyen a kieső mezőgazdasági és ipari termelés gazdasági és társadalmi zavarokat okoz. A hatásvizsgálat területi lehatárolásának alapja a cukorgyár gazdasági kapcsolatainak definiálása, majd földrajzi valamint társadalmi és gazdasági csoportok szerinti feltérképezése. A szerencsi cukorgyár bezárása eltérő mértékben érint egyes településcsoportokat és társadalmi-gazdasági szereplőket. Alapvetően három csoport azonosítható: a gyárba korábban beszállító cukorrépatermelők, a cukorgyári (és cukorgyártelepi9) munkavállalók, valamint a szerződéses cukorgyári beszállítók (szolgáltatók). 15. Táblázat: A szerencsi cukorgyárba beszállító cukorrépatermelők telephelye:
Település
Megye
Kistérség
Termelők száma
Abaújszántó
Borsod-Abaúj-Zemplén
Abaúj-Hegyközi
1
Bekecs Encs Felsődobsza Felsővadász
Borsod-Abaúj-Zemplén
Szerencsi Encsi Szikszói Szikszói
2 1 1 1
Gesztely Halmaj Hernádkak
Borsod-Abaúj-Zemplén
Miskolci Szikszói Miskolci
1 1 2
Megyaszó Mezőkeresztes Miskolc Prügy Sajóhidvég Sárospatak Szerencs Szikszó
Borsod-Abaúj-Zemplén
Szerencsi Mezőkövesdi Miskolci Szerencsi Miskolci Sárospataki Szerencsi Szikszói
1 1 2 2 1 1 3 1
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
9
A kiszervezett tevékenységek – mokkacukor-gyártás, csomagolás, raktározás – amelyekre a gyárbezárás miatt szintén nem lesz szükség. Ezen cégek árbevétele teljes egészében a cukorgyártól származott.
79
Tiszakarád Tiszalúc
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Bodrogközi Szerencsi
1 1
Debrecen Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Tedej (Hajdúnánás)
Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar
Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény
1 7 1 5 1
Poroszló
Heves
Füzesabony
2
Jászapáti Jászjákóhalma Jászkisér
Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok
Jászberényi Jászberényi Jászberényi
6 1 1
Dombrád Nagycserkesz Nagyhalász Nyíregyháza Timár Tiszadada Tiszalök Tiszavasvári
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kisvárdai Nyíregyházai Ibrány-Nagyhalászi Nyíregyházai Tiszavasvári Tiszavasvári Tiszavasvári Tiszavasvári
2 1 1 3 1 1 2 7
16. Táblázat: A szerencsi cukorgyár alkalmazottainak állandó lakhelyei
Település
Megye
Abaújkér Abaújszántó Bekecs Bodrogkisfalud Felsőzsolca Golop Legyesbénye Mád Mezőzombor Monok Prügy Rátka Szerencs Tarcal Veszprémvarsány Hatvan Szolnok Vásárosnamény
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Győr-Moson-Sopron Heves Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Encsi Abaúj-Hegyközi Szerencsi Tokaji Miskolci Szerencsi Szerencsi Szerencsi Szerencsi Szerencsi Szerencsi Szerencsi Szerencsi Tokaji Pannonhalmi Hatvani Szolnoki Vásárosnaményi
Cukorgyári munkavállaló (fő) 1 1 13 1 1 1 3 1 5 2 1 3 71 2 1 2 1 1
80
17. Táblázat: A szerencsi cukorgyár belső szolgáltatásait ellátó vállalkozás székhelye
Vállalkozás székhelye
Megye
Kistérség
Szolgáltató vállalkozás (db)
Abaújszántó
Borsod-Abaúj-Zemplén
Abaúj-Hegyközi
1
Mezőzombor
Borsod-Abaúj-Zemplén
Szerencsi
1
Miskolc Rátka Szerencs
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Miskolci Szerencsi Szerencsi
6 1 6
Budapest Nyíregyháza Tiszavasvári
Budapest
Budapest Nyíregyházi Tiszavasvári
5 1 1
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
A 15-16-17. táblázatokban szereplő települések listája és az elvégzett elemzés azt támasztja alá, hogy a cukorgyár bezárása elsősorban Szerencs városát és térségét érinti. A leginkább érintett városok Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Szerencs. 22. ábra: A szerencsi üzem bezárással érintett települések megye lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása Az alapanyagtermelés az, amelynek hatásai egyértelműen túlmutatnak a közvetlen gyárkörzeten. A korábban bezárt hatvani cukorgyár korábbi cukorrépa-termelői, a Tiszántúlon a bezárt kabai cukorgyár korábbi termelői révén Hajdú-Bihar megye, elsősorban Hajdúböszörmény körzete, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsősorban a tiszavasvári kistérség azok, amelyek mezőgazdasági termelésében
81
kisebb-nagyobb jelentősége volt a Szerencsre szállított cukorrépának, illetve az abból származó árbevételnek. Jelentősebb a hatása a szerencsi kistérséget azzal határosan körülvevő kistérségekben (Tiszaújvárosi, Miskolci, Szikszói, Encsi, Abaújhegyközi, Tokaji), amelyek településeinek gazdasági-társadalmi életét is jelentősen befolyásolta a cukorgyár. Ennek megfelelően a cukorgyár tágabb térsége ezeket a kistérséget jelenti. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági és társadalmi problémáit jelzi, hogy a 67/2007. (VI. 28.) OGY. határozat által Magyarországon lehatárolt 94 kedvezményezett kistérség közül 21 az Észak-magyarországi régióban található. A kedvezményezett kistérségek komplex mutató szerinti rangsorának utolsó helyén az évek óta több mint 20%-os, növekvő munkanélküliséggel sújtott Abaúj-Hegyközi kistérség (lemaradása háromszoros a legfejlettebb budaörsi kistérséghez képest), az utolsó előtti helyen pedig a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogközi kistérség áll. 23. ábra: Magyarország kistérségi helyzetképe fejlettség szerint, 2007
Adatok forrása: KSH
Természeti adottságok, közlekedés, infrastruktúra A bezárt szerencsi cukorgyár Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Hegyalja déli részén, Szerencs városában, a Szerencsi Kistérség központjában működött. Gazdasági hatása, ami a helyi iparűzési adó-befizetésekből, a foglalkoztatási, munkaerőpiaci hatásból, továbbá a termeléshez használt inputok, szolgáltatások iránt támasztott keresletből adódik össze egyértelműen a szerencsi
82
kistérségre és annak központjára, Szerencsre meghatározó, de hatásai túlnyúlnak a kistérség határain is. A bezárt gyár telephelye Szerencs, ezért a gyárbezárás hatásai koncentráltan egyértelműen Szerencs városában és térségben jelentkeznek. A leginkább érintett települések köre részben lefedi a Szerencsi Kistérséget, amelynek területe 499 km2, a kistérség a (64/2004. Korm. rendelet szerint) területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek közé tartozik; településeinek száma 18, ezek között jogállás szerint egy város (Szerencs), valamint 17 község (Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Újcsalános) található10. A népsűrűség 89 fő/km2, ami alacsonyabb, mint a megyei átlag (99 fő/km2). Szerencs a Hegyalja déli kapujában, a Nagyalföld és az Eperjes-Tokaji hegylánc találkozásánál, a Szerencs patak és a Takta folyó összefolyása közelében fekszik. A térség tengerszint feletti magassága 93 és 300 méter között változik. A régió az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál helyezkedik el, mely magában foglalja a Közép-tiszai ártér Taktaközi részét, a Borsod-Zempléni síkvidék Harangod nevű kistáját, a Tokaji borvidék – Abaúj-Hegyalja - Szerencs környékét, területe mintegy 837 km2, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének 11 %-a. A Szerencsi és Tokaji kistérségek területe az Északi-középhegység és az Alföld nagytájakhoz tartozik. A Zempléni hegység egységes tömbjét hegylábfelszíni dombságok övezik: a Szerencsi dombság, a Hegyközben az ún. Vitányirögök és az ún. Abaúji-Hegyalja. A Hernád völgyének keleti oldala mezőgazdasági terület, ahol a szántóföldi növénytermesztés alakítja a táj képét. Harangod a Taktaközből kiemelkedve szintén alapvetően síkvidéki terület szántóföldi növénytermesztéssel. Tokaj-Hegyalja a Zempléni-hegység délkeleti peremén sajátos kulturtáj képét mutatja hegyoldalakra feltörekvő szőlőültetvényével. A térség éghajlata a felszíni tagoltsága miatt nagyon változatos. Az évi napfénytartalom 1850-1900 óra, az évi középhőmérséklet a hegység északi részén 6-7 °C, a védett déli oldalakon, a sík területeken eléri a 10 °C-t. Az évi csapadékmennyiség a hegyekben 650 mm feletti, míg a sík tájakon 600 mm alatti. Szerencs a Taktaköz a Harangod-vidék és Hegyalja déli részének közigazgatási, ipari, kereskedelmi, oktatási és kulturális központja. Történelmi hagyományai, építészeti emlékei, fürdője és ipartörténeti múltja a turizmus egyik hegyaljai központjává is tehetnék, de idegenforgalma elsősorban átmenő jellegű: a tokajhegyaljai borvidéket az ország belsejéből Szerencsen keresztül lehet elérni. A közúti közlekedési adottságok jók. Szerencsen áthaladó 37. sz. másodrendű főút Miskolc (34 km távolságra), a közeli 38. sz. másodrendű főút pedig Nyíregyháza felé biztosít közlekedési lehetőséget. A 38. számú főúton közelíthető meg Tokaj is 10
Szerencs közvetlen vonzáskörzetében található települések: északon a közigazgatásilag Szerencshez tartozó Ond, keleten Rátka, Mád és Mezőzombor, délen Prügy és Taktaszada, nyugaton a várossal egybeépült Bekecs és Legyesbénye, valamint Monok.
83
(21 km távolságra). A térséget a gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya érinti. Az M3 autópálya az V. Helsinki folyosó részeként fontos összekötő Nyugat- és Kelet-Európa között. Nyíregyházáig vezet az M3-as, Miskolcig az M3 és M30-as autópálya. A térség települései emellett alsóbbrendű – és rossz műszaki állapotú utakkal kapcsolódnak egymáshoz. A lovasturisztikai hasznosításra is alkalmas mezőgazdasági úthálózat ugyancsak rossz minőségű. A térségben leginkább a főútvonal által érintett településeken (Szerencs, Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj) azonban gondot jelent a megnövekedett átmenő forgalom, az utak túlzsúfoltsága. Szerencs fontos vasúti csomópont a Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza vasútvonalon, ahonnan Sátoraljaújhely felé fővonal, Hidasnémeti irányába pedig mellékvonal ágazik el. A térség Budapest irányából a 80. sz. vasúti fővonalon érhető el, azonban több településről nehézkes a vasúti közlekedés, ezek legtöbbje vasútállomással sem rendelkezik. A helyi- és távolsági buszjáratok útvonalai behálózzák a térséget, azonban a járatok száma alacsony és a csatlakozási lehetőségek is kedvezőtlenek. Az EuroVelo kerékpárút-hálózat 11. sz. útvonalának részeként Tokajt érintve halad a 15-ös sorszámú, törzshálózathoz tartozó Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút. Az Erdőbénye-Tokaj-Taktabáj települések közé tervezett kerékpárút nyomvonala megegyezik a törzshálózatban kijelölt nyomvonallal. Ugyanígy fontos térségi összekötő útvonalat képezhet majd a Tarcal-Bodrogkeresztúr-Tokaj kerékpárútszakasz is. Kiépített kerékpárút a térségben alig van, jelenleg csak Szerencs és Tokaj belterületén, illetve Tokaj és Bodrogkeresztúr között található. A kerékpárturizmus kedvelőit több helyen elhelyezett információs táblák irányítják az alacsonyabb forgalmú mellékutakra. A Tisza és a Bodrog folyók hajózhatóak: Menetrendszerű hajóközlekedés nincs, a turisztikai igényeket a MAHART és magánvállalkozók elégítik ki (a Bodrogon Sárospatak-Tokaj, a Tiszán Tokaj-Tiszaújváros, valamint Tiszaújváros-Tisza-tó közötti hajóutak szervezésével). Mindkét folyó a vizitúrák kedvelt útvonala. A vízparti települések a személyhajók kikötésére alkalmas stégekkel, kiszolgáló egységekkel rendelkeznek. A gyalog-túra útvonalak felújításra szorulnak. A hálózatos infrastruktúra fejlettsége változó, a közműolló szélesre nyílt: a vezetékes ivóvízellátás kiépítettségétől a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége jelentősen elmarad, a szennyvízelvezetés- és kezelés hiánya környezeti veszélyt jelenthet. Az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma az országos átlag alatt marad, egyes településeken annak felét sem éri el. A mobil telekommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült. A térségben több teleház működik, az Internet hozzáférés telefonos kapcsolat útján minden településen biztosított. Demográfia, munkaerőpiac, jövedelem, non-profit szervezetek
84
A szerencsi kistérség lakónépessége mintegy 44.300 fő. A lakosság több mint ötöde (9675 fő) Szerencs városában él. 13 település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősül, egyben az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott (emiatt 7/2003. Korm. rendelet szerint területfejlesztési szempontból kedvezményezett). A szerencsi kistérség Magyarország azon területei közé tartozik, amelyeken jelentős a roma népesség. A romák számarányának növekedése különösen az utóbbi évtizedekben gyorsult fel. Ehhez hozzájárult, hogy létszámuk növekedésével párhuzamosan jelentősen csökkent a települések nem roma népessége a természetes fogyás és az elvándorlás következtében. A cukorgyár bezárásával a térségben tovább fokozódhat a szelektív elvándorlás. Ezáltal a térség humánerőforrás bázisa jelentős mértékben gyengülhet, ami kedvezőtlen hatást fejthet ki a befektetői érdeklődésre is. A foglalkoztatottak száma a térség gazdasági fejlettségét és nehézségeit tükrözi. Az összes foglalkoztatott 27%-a a közigazgatásban, oktatásban és egészségügyben dolgozik, a termelésben legjelentősebb a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ág 25%-ot képvisel. Az országos átlagot jóval meghaladja a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya (9%). A munkaerőpiaci adatok a térségben kedvezőtlenek. Magyarországon 2007-ben 7,4%-os volt a munkanélküliség. A regionális különbségek ismeretében nem meglepő, hogy Észak-Magyarországon ennél magasabb, 11,5% a munkanélküliség és ennél is rosszabb a munkaerőpiaci helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (12,6%). A gyárbezárás által legközvetlenebbül érintett Szerencsi kistérség munkanélküliségi adata 15,2%, Szerencs körzetének átlagában pedig 19,4%. Igazán komoly és évek óta állandó, sőt, kismértékben romlik a foglalkoztatási helyzet a szerencsi kistérséget északról határoló Szikszói, Encsi és Abaúj-Hegyközi kistérségekben, ahol a munkanélküliség meghaladja a 20, helyenként pedig eléri a 25 %-ot. Magyarországon belül ezek a legnehezebb foglalkoztatási helyzetben lévő térségek. A munkanélküliek magas aránya mellett a térségre az eltartottak, inaktívak lakosságon belüli magas részaránya is jellemző. Észak-Magyarországon azok a kistérségek, ahol egy foglalkoztatottra több mint három nem dolgozó személy jut (Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Ózdi, Szerencsi, Szikszói, Tokaji), mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak és ide tartozik a bezárt szerencsi cukorgyár közvetlen környezete is. A regisztrált munkanélküliek számának alakulását a közhasznú, közcélú és közmunka pályázatok beindulása és megszűnése határozza meg. Az ország fejlettebb térségeiből jelentkező munkaerő-igény dacára az álláskeresők nehezen mobilizálhatók. A tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit rontja, hogy képzettségük, mentális és fizikai egészségi állapotuk megnehezíti a munkaerő-piacra történő 85
visszakerülésüket. Különösen nehéz helyzetben vannak a munkaerő piacon a 45 év felettiek. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma magas, aktivizálásuk nehéz.
24. ábra: Munkanélküliségi ráta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségekben, 2007.
Adatok forrása: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Kistérségi Munkaügyi Adatbázis
Szerencs térségében csaknem minden településen jóval magasabb az inaktívak (nyugdíjban, gyermek-gondozási ellátásban részesülők) aránya a megyei átlagnál. Jelentős a foglalkoztatott népességen belül a más településre eljárók aránya. A népszámlálási adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagosan a foglalkoztatottak 32,9%-a jár el más településre dolgozni (az országos átlag 29,9%). A megyei átlagnál csak Erdőbénye, Mád, Szerencs és Tokaj mutatója kedvezőbb, ahol a foglalkoztatottak kevesebb, mint egynegyede ingázik. A Szerencsi kistérségben a települések csaknem mindegyikéről a foglalkoztatottak többsége más településre jár el dolgozni. A munkanélküliségi arányokban kialakult megyén belüli különbségek évek óta nem változnak, állandósultak. A térségben a regisztrált munkanélküliek, munkavállalói korú népességen belüli aránya is csaknem minden érintett településen meghaladja a magas megyei átlagot.
86
25. ábra: A munkanélküliség alakulása a Szerencsi Kistérségben és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2001-2008
Adatok forrása: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Kistérségi Munkaügyi Adatbázis
A regisztrált munkanélküliek több mint fele tartós munkanélküli, és magas a pályakezdő munkanélküliek aránya is. A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának okai a romló demográfiai összetevők (gyermekkorúak, valamint idősek magas száma elvándorlás, természetes fogyás); az alacsony iskolázottsági szint; a helyi gazdaság gyenge teljesítménye; munkahelyteremtő képesség hiánya. A települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények. A szerencsi cukorgyár volt munkavállalóinak 60 %-a szerencsi, további 30%-a 14 szomszédos településről járt be, 10%-uk más régióban lakik. A volt munkavállalók 90%-a tehát a Szerencsi Kistérségben él. A szerencsi cukorgyár bezárása rövidtávon jelentős változásokat hozott az érintett térség, elsősorban Szerencs városának munkaerő-piaci viszonyaiban. 2008-ban a cukorgyár (111 fő) és a gyárnak szolgáltató vállalkozások alkalmazottainak elbocsátása miatt nagyjából 300 munkahely szűnik meg a térségben, ami jelentősen csökkenti a foglalkoztatási és aktivitási, illetve növeli a munkanélküliségi rátát, összességében pedig rontja a lakosság megélhetési esélyeit. Az elvándorlás lehetősége elsősorban azoknál a családoknál merülhet fel, ahol mindkét családfenntartó elveszíti állását. Közép-, illetve hosszútávon ezek a problémák a meglévő, és újonnan kijelölt ipari területek hasznosításával, valamint aktív befektetés-ösztönzéssel, a kis- és
87
középvállalkozások mezőgazdasági feldolgozóipari tevékenységének élénkítésével, a külföldi működőtőke beruházások ösztönzésével kezelhetők. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hasonlóan Észak-Magyarország átlagához, az egy főre jutó GDP az országos átlagnak csak mintegy 65 %-át érte el az elmúlt években, amivel a megyék rangsorában a 15. helyet foglalta el. A térségben az adófizetők száma és aránya a teljes népességen belül (36%) egyaránt alacsony. Az egy főre jutó adóbefizetések (77 ezer Ft) és az egy adófizetőre jutó átlagos befizetett adóösszeg (210 ezer Ft) kedvezőtlen és az alacsony térségi gazdasági aktivitáshoz mért jövedelemi viszonyokat tükröz. Szerencs városának a térség jövedelemtermelésében döntő szerepe van. A városban befizetett egy főre jutó SZJA a térség átlagát 30%-kal haladja meg, úgy, hogy Szerencsen kívül a többi település nem éri el a 100%-ot. Különösen alacsony Golop (44%) és Legyesbénye (59%) átlaga. A cukorgyár bezárása miatt kieső bevételeket a jövőben új feldolgozóipari üzemek betelepítésével lehet ellensúlyozni. 2007-ben a gyárbezárás által 10 leginkább érintett településen összesen 171 nonprofit szervezet működött11, ebből 84 Szerencsen. A Szerencsi és a Tokaji kistérségekben - az elmúlt év során - létrejöttek a civil egyeztető fórumok. Aktivitásuk a különböző hazai és Európai Uniós források sikeres lehívásában mutatkozik meg. A szervezetek célkitűzései között a legtöbb esetben a településfejlesztés, a sport, az oktatás és a szabadidő hasznos eltöltése szerepel. Jellegét tekintve a legelterjedtebb - csaknem minden településen fellelhető - civil szervező erők a sportegyesületek és a polgárőrségek, valamint a hagyományőrző kulturális egyesületek. Erős a szakmai-, gazdasági érdekképviseleti funkciót ellátó térségi, kistérségi szinten működő szervezetek jelenléte, akik vállalt feladataikat közmegelégedésre régóta, nagy taglétszámmal, hatékonyan látják el. Meghatározó jelentőségű továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok, mozgáskorlátozotti egyesületek, nyugdíjas szervezetek és a nagycsaládosok egyesületeinek térségi tevékenysége is. Jellemző az érintett térség önkormányzataira és a fenntartásukban működő intézményekre, hogy korlátozott költségvetési kereteiket kiegészítve közalapítványok, illetve intézményi alapítványok támogatásával, sikeres pályázataikkal könnyebben tudnak segíteni a helyben megoldandó feladatok megoldásában. Növekvő a térségi zöld szervezetek súlya a helyi közéletben. Tipikusnak mondható a nagyobb egyházközségek segítésére létrejött alapítványok jelenléte is. A térségben bejegyzett szervezetek közül csak kevés foglalkozik polgárvédelemmel, tűzoltással, jogvédelemmel, egészségüggyel s nemzetközi kapcsolatokkal. Kutatással, 11
Szerencs: 84; Bekecs: 10; Golop: 4; Legyesbénye:5; Mád: 10; Megyaszó: 18; Mezőzombor: 14; Monok: 10; Rátka: 7; Prügy: 9. Forrás: KSH T-STAR.
88
tudománnyal, többcélú adományosztással, politikai tevékenységgel foglalkozó civil szervezet - térségünkben bejegyzett székhellyel - nem működik. A 2007-2013 közötti LEADER programhoz kapcsolódva újszerű, progresszív önkormányzati - vállalkozási partnerségi együttműködések jönnek, jöttek létre. Gazdasági szerkezet A térség gazdasági szerkezetét a kereskedelem és javító ágazatban (25%), az építőiparban (16%), a bányászatban, feldolgozóiparban, villamosenergiatermelésben (11%), valamint a mezőgazdaságban (10%) tevékenykedő vállalkozások jellemzik. A közigazgatást leszámítva legnagyobb foglalkoztató (25%) a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-termelés nemzetgazdasági ág. Mezőgazdaság Szerencs térsége jó mezőgazdasági adottságokkal és termelési hagyományokkal rendelkezik. Az üzemméret és a földhasználat bipoláris: néhány nagygazdaság mellett sok kisgazdaságot, kistermelőt találunk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a termőterület 46%-a mezőgazdasági terület. A mezőgazdasági terület mintegy 65%-a szántó. Magas a gyepterületek aránya: a termőterületen belül 21, a mezőgazdasági területből közel 30%. Az erdősültség a térségben magasabb az országos átlagnál, közelít a 30%-hoz. A szőlő és gyümölcs területek aránya a mezőgazdasági területen belül mintegy 6%. Szerencs térségében a szántóterületek aránya a megyei átlagnál magasabb ugyan, de a hegyvidéki részek mezőgazdasági művelhetősége erősen korlátozott. A térség mezőgazdaságáról a magyar mezőgazdaság legtöbb jellemzője elmondható: jelentős az ágazat és a gazdaságok piaci függősége, a piaci árak és az értékesítés mennyisége nagy ingadozásokat mutat. Az értékesítési problémákhoz tőke - és eszközhiány társul. Az egyoldalú termelési struktúrában a növénytermesztés, ezen belül is a gabonatermesztés dominál. A szántóföldi növénytermesztés szerkezetét (vetésszerkezet) vizsgálva megállapítható, hogy a térségben a búza vetésterülete kiemelkedő és állandó, növekszik a kukorica és a napraforgó, csökken az árpa és a szálastakarmányok vetésterülete.
89
26. ábra: A szántóföldi növények betakarított területe Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hektár
Adatok forrása: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve, 2006
A szántóterület több mint felén gabonaféléket termesztenek, ezek között mintegy 40%-os súllyal a búza a legfontosabb, amellett a napraforgó és a kukorica emelkedik ki, ez a két növény az egyéb gabonafélékhez hasonlóan 20-20%-os részt képvisel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészét nézve a cukorrépatermelés jelentősége összességében marginális, egyes termelők szintjén lehet csak meghatározó. Az elmúlt szűk egy évtizedben a vetésterület folyamatosan csökkent. A 250 ezer hektárnyi szántóterületnek a 1996-2000. évek átlagában alig egy százalékán, 2334 hektáron vetettek cukorrépát, 2001-2005 között már csak alig több, mint 1900 hektáron, míg 2006-ban már kevesebb, mint 1700 hektáron. A lehetséges helyettesítő szántóföldi kultúrák között első helyen a gabonafélék szerepelnek, de ezek között említhető a korábban a megyében 4000 hektár körüli területet elfoglaló, mára 1000 hektárra zsugorodott vetésterületű burgonya is. Az utóbbi években a Szerencsi cukorgyár nyersanyagszükségletét elsősorban a szomszédos Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből fedezte. A cukorrépatermelés Magyarországon földrajzilag koncentrált volt: a Nyugat- és Dél-Dunántúlon valamint Kelet- és Északkelet-Magyarországon összpontosult az országos vetésterület 70%-a. Ezzel szemben a termelői kör üzemméret szerinti megoszlása igen vegyes képet mutatott. Általánosságban a cukorrépatermelő gazdaságok lényegesen nagyobbak voltak az átlagos magyarországi mezőgazdasági üzemméretnél. Ugyanakkor üzemméret szerinti bontásban maguk a cukorrépa-termelési körzetek is két markáns típusba voltak sorolhatók: az alapvetően nagyüzemek (1000 ha feletti üzemek) által dominált térségek és a kisüzemi, illetve vegyes üzemméreti struktúrával jellemezhető körzetek. Szerencs (Kaposvár és Kaba mellett) nagyüzemek által dominált körzet
90
volt (Petőháza és Szolnok térségére pedig a kis, illetve vegyes üzemméret volt jellemző). Részben ennek köszönhető, hogy a cukorrépatermelés Szerencs térségében volt - a kaposvári körzettel együtt – Magyarországon a leggazdaságosabb. A jó minőségű talajok, a viszonylag egyenletes csapadékeloszlás, a jobb méretgazdaságosság, a nagyüzemek dominanciája (átlag 139 ha) a többi gyárkörzetnél magasabb (54,9 t/ha), ugyanakkor kisebb ingadozású cukorrépahozamot biztosítottak. 27. ábra: 1 hektárra jutó 16%-os cukorrépa hozam a cukorrépatermelő körzetekben, 19982006 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10
tonna/hektár
súlyozot t átlag s zórás Petőháza
44,9
10,3
Kaposvár
52,6
8,7
Szerencs
54,9
5,7
Szolnok
46,5
8,7
Petőháza Kaposvár Szerencs Szolnok
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Adatok forrása: Cukoripari Egyesülés
A kabai cukorgyár bezárását követően, 2007-ben Hajdúböszörményi térségéből is a szerencsi cukorgyár vásárolta fel a cukorrépát. A cukorrépát termelő gazdaságok összes művelt földterületén belül a cukorrépa részaránya országos átlagban 8-10% volt, ami az egyes gazdaságok esetében jellemzően 5 és 20 % között szóródott. Voltak – főleg a kisüzemek között - azonban olyan gazdaságok, ahol a cukorrépa vetésterülete meghaladja a vetésforgó szempontjából ajánlatos 20-25%-ot is. Ezek az üzemek általában éves földcserékkel biztosították az agronómiailag indokolt rotáció betartását. Magyarországon a korábbi 5 működő cukorgyár alapanyag-igényét 752 cukorrépa szállítási jog tulajdonos fedezte, a cukorrépa-termeléssel foglalkozók száma ennél valamivel magasabb volt (2005-2006-ban mintegy 800 gazdaság). Ebből Szerencsre mintegy 70 termelő (gazdaság) szállított cukorrépát. Magyarországon 2002 óta gyakorlatilag csak az a mezőgazdasági termelő szállíthatott nyersanyagot a cukorgyáraknak, akinek a Cukor Terméktanács 2002ben szállítási jogot ítélt meg. Mivel nem született arra vonatkozó szabályozás, hogy a szállítási jogokat milyen feltételekkel lehet a termelők között átruházni, az eredetileg kiosztott szállítási jogok mentén megmerevedett a termelői struktúra. Ezért a termelői
91
kör mindvégig gyakorlatilag teljes egészben megegyezik a 2002-ben szállítási jogot kapott termelőkkel. A szállítási jogok által „rögzített” beszállítói kör ugyanakkor maga is egy korábbi ágazati struktúra, az 1997 előtti 12 gyáras cukoripari modell örökségét hordozta. Az 1997 és 2004 között végrehajtott cukorgyár bezárásokat12 ugyanis csak részben kísérte a nyersanyagtermelő bázis újjászervezése, ugyanis a tovább működő cukorgyárak cukorrépa szükségletük jelentős részét továbbra is a bezárt gyárak beszállítási körzeteiből szerezték be. Ez a struktúra mindhárom hazai cukoripari cégre jellemző volt: a Magyar Cukor Zrt. a sárvári, az ercsi és az ácsi cukorgyár körzetéből, a Mátra Cukor Zrt. a hatvani és selypi körzetből, az Eastern Sugar Zrt. pedig a sarkadi és mezőhegyesi körzetekből is szállított megmaradó gyáraiba cukorrépát. A cukorrépa jövedelmezősége egészen 2005-ig jelentősen meghaladta valamennyi alternatív szántóföldi kultúra jövedelmezőségét. Az AKI tesztüzemi rendszer adatai alapján a csatlakozást megelőző években a cukorrépatermelés egy hektárra vetített jövedelmezősége évtől és terméktől függően 50-150 ezer forinttal magasabb volt valamennyi jelentős szántóföldi terméknél. Az EU-csatlakozást követő első két évben aztán a 46,72 EUR/t nagyságú minimális cukorrépa árnak köszönhetően a cukorrépa jövedelmezősége ugrásszerűen tovább erősödött a többi termékhez képest. A szóba jöhető szántóföldi alternatívákhoz képest 200-300 ezer forintos átlagos jövedelmezőségi előny mutatkozott. Az intézményes árak csökkenése miatt azonban a cukorrépa és az alternatív szántóföldi kultúrákhoz képest, a tetemes árcsökkentés miatt már 2006-ban elveszítette privilegizált jövedelmezőségi helyzetét. A vizsgált térségek növénytermesztésében – a cukorrépa mellett – már korábban is kiemelkedett a szántóföldi növénytermesztés, azon belül pedig – többségében – a kukorica élelmiszeripari és takarmányozási célú termesztése. A cukorgyár működésének melléktermékeként keletkező répaszelet nagy mennyiségű és kiváló minőségű tömegtakarmányt biztosított szarvasmarha állományok takarmányozásához. A gyár bezárását követően, ezen kieső mennyiség pótlásához szükséges a tömegtakarmány szántóföldön történő előállítása. A termelési és technológiai fejlesztést egyrészt az indokolja, hogy az eddig cukorrépatermesztésre specializálódott termelők is átállhatnak a szántóföldi növények termesztésére, azonban az ehhez szükséges infrastruktúrával jellemzően nem rendelkeznek. A cukorrépatermelésre használt földterületeken Szerencs körzetében az alternatív szántóföldi növényekkel (kalászos gabonák, kukorica) is jó hozamokat lehet elérni. Az energetikai hasznosítású növények telepítésének mérlegelésekor a körzet turisztikai adottságait és az azokra gyakorolt potenciális hatásokat is számításba kell venni. A szerencsi cukorgyár térségében található jó adottságú területeken a piaci
12
Ennek során az eredeti 12-ből 5 cukorgyár maradt működésben (Kaba, Petőháza, Szolnok, Szerencs, Kaposvár) 7 bezárásra került (Ercsi, Ács, Sárvár, Mezőhegyes, Sarkad, Selyp, Hatvan).
92
előrejelzések alapján a cukorrépatermelést a nem élelmiszeripari célú gabonatermelés válthatja fel. A kukorica piaca stabilnak mondható (noha az időrőlidőre tapasztalható áringadozások óvatosságra intenek), másrészt Magyarországon több kukorica alapú bioetanol előállító üzem létesítésére voltak, vannak elképzelések. A szántóföldi termelésben a kukorica és kalászos gabonák mellett a zöldségtermesztés válthatja ki a cukorrépatermelést, ennek feltétele azonban, hogy meglegyenek a termékek értékesítésének, illetve feldolgozásának lehetőségei. A Taktaközben a szántóföldi zöldségtermelés adottságai megvannak, a megfelelő termelőinfrastruktúra és a felvásárlási-feldolgozási kapacitások azonban hiányoznak. A jelenleg a cukorrépatermelésben érdekelt gazdálkodók visszajelzései alapján, a gazdasági szerkezetváltással kapcsolatosan a legnagyobb nehézséget várhatóan a felmerülő piaci igények kielégítésére alkalmas termelési technológia beszerzése (gépek, berendezések vásárlása) jelenti majd. Ipar A térség iparára erős területi és ágazati koncentráció jellemző: a feldolgozóipar és a szolgáltatások elsősorban a megyeszékhelyen, Miskolcon összpontosulnak. Szerencs szűkebb térségében az ipari üzemek csaknem mindegyike a városban található. A szerencsi cukorgyár a kistérség legnagyobb élelmiszeripari üzeme volt, megszűnésével Szerencsen a jelentősebb élelmiszeripari vállalatok közül csak a Nestlé Hungária Kft. csokoládégyára13 maradt. A szerencsi cukorgyár bezárásával jelentős feldolgozóipari rés támad a kis- és középvállalkozások dominanciája jellemezte térségben, ami nagymértékben meghatározza a beszállításban érdekelt és érintett termelők, szolgáltatók jövőbeli helyzetét. A cukorgyár működésének hosszú ideje alatt kialakult beszállítói hálózat legnagyobb része óhatatlanul egyoldalú függőségbe került, amelynek hatásai a gyárbezárást követően elsősorban Szerencs városában okoznak nehézségeket. A cukorgyár bezárásával Szerencs belvárosában jelentős területű ipari terület szabadul fel, amely a befektetések egyik alapjául szolgálhat ugyan, de az eddigi tapasztalatok szerint a számottevő működőtőke-befektetések elsősorban az autópálya közvetlen közelébe, illetve nagyobb városokba települnek, a térségben Miskolcon túl nemigen választanak telephelyet. Szerencsnek 2004-től ipari park címmel is rendelkező ipari parkja van. A Szerencsi Ipari Park 27 hektáros területen helyezkedik el a város keleti részén, a 37. számú főút városból Sátoraljaújhely felé kivezető szakasza mellett. A terület további 31 hektárral lenne bővíthető - vasúti nyomvonal mellett található. A koncentrált iparfejlesztés céljai mindeddig azonban csak korlátozottan teljesültek, az ipari parkba nagyobb gazdasági erőt képviselő befektető mindeddig nem települt (a legjelentősebb egy 50 főt foglalkoztató kőzetfeldolgozó üzem), a külföldi működő tőke érdeklődését felkelteni nem sikerült. 13
Szerencsen 1923 óta működik a csokoládégyár. 1991-ben vette meg a Nestlé Hungária Kft., ma az üzem a Nestlé-csoport regionális italpor-gyártását végzi.
93
A cukorgyár megszűnését követő időszakban prioritásként fogalmazódik meg az új nagyüzemek betelepítésének szükségessége, amely elsősorban a szerencsi kistérségre jellemző kedvezőtlen demográfiai és munkaerő-piaci folyamatok megállítását, optimális esetben megfordulását jelenthetik. A rendelkezésre álló munkaerő képzése, illetve átképzése valamint a vállalkozói készségek javítása pozitívan befolyásolhatják a kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezetet, mindez összehangolt intézmény- és programfejlesztéssel, valamint a piaci igényekhez igazodó képzésekkel oldható meg. Szolgáltatások, turizmus, K+F Az Észak-magyarországi régióban a turizmus stratégiai ágazat. A régió az ország turisztikai vonzerőkben egyik leggazdagabb régiója. Úgy az Északiközéphegységhez, annak hegyvidéki, dombvidéki és völgyi tájaihoz, a Tiszához és az azt követő alföldi részekhez kapcsolódó természeti értékek, mint a gazdag történelmi múlt emlékei szép számmal megtalálhatók ebben a régióban. Ez a gazdagság nem csupán lehetőség, de felelősség is. Az értékek feltárásában, megőrzésében, a következő generációknak való átadásában, végső soron a nemzeti kultúra építésében a turizmusnak meghatározó szerepe lehet14. Az Észak-Magyarországi régió vonzerejét alkotó tényezők jelentős része az elmúlt öt évben még inkább felértékelődött, bővülő tartalmú turisztikai termékek alakultak ki. A régió Magyarország határozott arculattal, sokoldalú kínálattal rendelkező, célpiacain ismert és elismert, az ország második leglátogatottabb régiója. A régió turizmusában domináns szerepet (70%) a belföldi turizmus játszik, ugyanakkor jelentősen nő nemzetközi ismertsége, láthatósága, s egyre erősödik a külföldi turisták régiókötődése. A régió turisztikai potenciáljának tényezői a két világörökségi helyszín (az Aggteleki cseppkőbarlang, a Tokajhegyaljai történelmi borvidék), a történelmi városok, épített örökségek (várak, kastélyok) vallási és történelmi emlékhelyek, nemzeti parkok, a Zemplén, a közeli gyógy- és termálfürdők, az újonnan megalakult tematikus utak különösen, és az évről-évre visszatérő nemzetközi és országos rendezvények. Szerencs térsége ezek közül elsősorban Tokaj-Hegyalja és Zemplén idegenforgalmához, valamint a tematikus utak (várak, kastélyok) forgalmából, illetve a Tisza-tó térségének hatásaiból profitálhat. Az országos rendezvények is érdekes és fejlesztendő kezdeményezések, ilyen például a 2008-ban első alkalommal megrendezett Szerencsi Csokoládéfesztivál. A jelenlegi termékkínálat színvonala, a szálláshely-szerkezet és azok minősége, valamint a vendéglátás teljesítménye ugyanakkor nem megfelelő, a régió turisztikai stratégiájának elemzése azt csak közepesre értékelte15.
14 15
Észak-magyarországi Stratégia Füzetek, MTA Regionális Kutatások Központja, Miskolc, 2007. május
Észak-Magyarország Régi Turizmusfejlesztési Stratégiája, 2007-2013.Magyar Turizmus Zrt.
94
28. ábra: Szálláshelyek megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben
Adatok forrása: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2006
Szerencs gazdasági, turisztikai súlyához, elérhetőségéhez viszonyítva alacsony a kereskedelmi szálláshelyek száma (nem éri el a 100-at), illetve feltűnik, hogy magánszálláshely a városban nem található, ami alapján a megye 24 városa közül Szerencs szálláshelykínálata minősül az egyik legkisebbnek. Az idegenforgalom által a hegyaljai és zempléni táj, a helyi termelők által előállított termékek iránt támasztott közvetlen kereslet csak a kínálat fejlesztése, a szolgáltatások, szálláshelyek, vendéglátóhelyek kínálta szolgáltatások minőségének növelése mellett járulhat hozzá a térség gyarapodásához. Kiemelt turizmusfejlesztési területként jelölhető meg a bor és gasztronómia, az aktív-, az öko- és a falusi turizmus, mely területeken megvalósuló funkcionális fejlesztések közösségi forrásokkal történő támogatása különösen eredményes lehet. A turisztikai kínálat javításához tartozik és fejlesztendő a településkép és a munkaerő felkészültségének javítása. Az ismertség és elismertség növelése érdekében menedzsment- és marketing-tevékenységgel kell ösztönözni a kooperációkészséget, együttműködést, támogatva a turisztikai értékesítési és marketingkommunikációs munkát. A gazdasági fejlődés alapfeltételei között meg kell említeni a kutatási-fejlesztési kapacitások meglétét is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kutatás-fejlesztési tevékenység Miskolcra koncentrálódik. A Miskolci Egyetem kiemelkedő fontosságú a hazai tudományos életben. Számos nemzetközi jelentőségű projekt indítója, illetve közreműködője. Az egyetem mellett több, országos jelentőségű kutató és fejlesztő társaság is működik (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézet; Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Észak-Magyarországi Osztálya; Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Rt.).
95
2004-ben Miskolcon 75 kutatóhelyen 1369-en dolgoztak, ez a megyei kutatóhelyek 82; illetve a megyei létszám 86%-át teszi ki. 2000-hez képest valamelyest csökkent Miskolc domináns szerepe. A beruházások letelepedését a miskolci (és debreceni) K+F kapacitások megléte is segítheti, alapvető feltétel azonban a megfelelő infrastruktúra, a munkaerő képzettsége és a proaktív térségmarketing. Vállalkozási szerkezet A 10 legérintettebb településen 2101 regisztrált vállalkozás van (KSH, 2007). A 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma 74. A vállalkozási szerkezet alapján arra következtethetünk, hogy a térségben működő vállalkozások foglalkoztatási ereje csekély. A munkaerőpiac strukturális problémái mellett ez a térségi infrastruktúra fejletlenségére és a vállalkozás-fejlesztési stratégiai hiányára vezethető vissza. A térségben működő jelentősebb vállalkozások a helyi erőforrásokra építenek. A legjelentősebb vállalkozások által képviselt tevékenységi körök: szőlészet, borászat; bányászat; élelmiszeripar; idegenforgalom; faipari és egyéb mezőgazdasági tevékenységek. Ezekben dominál a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, - s ha lassan is - de egyre bővül a hazai tőkéjű beruházások köre, illetve a fenti tevékenységekhez kapcsolódó beszállítói-, szolgáltatói vállalkozások száma. A térségben elsősorban a kis- és mikro-vállalkozások működnek. A Szerencsi és a hat környező kistérségben a vállalkozások 95%-a 10 fő alatti (Miskolc nélkül). A vállalkozások száma több településen nagyon alacsony, a vállalkozói szerkezet elaprózott. A lakosság vállalkozási aktivitása, a jövedelmi viszonyokkal összefüggésben, a térségében alacsony, településenként is jelentős eltéréseket mutat. Településenként vizsgálva jelentős a szóródás a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában. A térség egészében a mezőgazdaságban; iparban és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területen működő vállalkozások aránya az országos átlag feletti. A szövetkezeti forma megoszlása: a 2% körüli érték azt mutatja, hogy a rendszerváltás után 18 évvel sem állt vissza a bizalom e társulási forma irányába, ami azért is igen szomorú tény, mert a térségben a mezőgazdasági (szőlőművelés, gyümölcstermesztés és szántók, stb.) adottságok nagyobb volumenű termelést tennének lehetővé. A jelenlegi helyzetre viszont az elaprózott, heterogén szerkezet, a termelés szempontjából gazdaságtalan, az Európai Uniós támogatási források lehívása szempontjából pedig értelmezhetetlenül kicsi egységek a jellemzőek. TokajHegyalja 17 településén a szőlőtermelés és a borászat csak korlátozott gazdasági fellendítő erőt képes kifejteni.
96
SWOT analízis ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
§ Kedvező adottságok a mezőgazdasági termelés számára
§ A diverzifikálatlan, tőkehiányos mezőgazdasági termelés dominanciája
§ Élelmiszeripari hagyományok
§ Kedvezőtlen demográfiai és munkaerőpiaci folyamatok (elvándorlás, elöregedés, inaktívak magas aránya, roma népesség, fokozottan jelentkező problémák, szakképzetlenség), a hátrányos helyzetű csoportok növekvő aránya
(édesipar,
borászat)
§ Jelentős mezőgazdasági alapanyagtermelés (növénytermesztés és állattenyésztés) § Területileg koncentrált és Szerencsről könnyen elérhető idegenforgalmi vonzerők (tokaji borvidék, nemzeti parkok, gyógyvizek, kulturális hagyományok, természeti környezet, épített örökség, nemzeti parkok, végvárak hálózata)
§ A kistérségi központok hiányos üzleti környezete, leromlott állapotú településközpontjai, közterületei és létesítményei, a korszerű szolgáltatások hiánya miatti alacsony népességmegtartóképesség § Kevés a régióban az erős piaci pozícióval, jelentős tőkével működő nagyvállalat, ezek is Miskolc, Tiszaújváros, Eger, Kazincbarcika térségében koncentrálódnak § A turizmus jövedelemtermelő képessége elmarad a lehetőségektől, elsősorban az összehangolatlan és alacsony színvonalú termékszerkezet, a szálláshely-, és szolgáltatási kínálat rossz minősége, valamint az elégtelen marketingtevékenység miatt
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
§ A mezőgazdasági, feldolgozási és turisztikai tevékenységek vertikális integrációjának kialakítása (feldolgozott és réspiaci élelmiszerek, biomassza alapú energiatermelés, szőlő- és bortermelés, kertészet) § Jelentősebb külföldi működőtőkeberuházás(ok) letelepítése Szerencs városában (hagyományos vagy új iparágak fejlesztése) § A kistérségek fejlesztési stratégiájának kialakítása és konzisztens megvalósítása a támogatási források hatékony felhasználásával § A közlekedési infrastruktúra és a településkép összehangolt fejlesztése (terek, műemléki épületek felújítása, kerékpárutak építése) § A
szerencsi
cukormúzeum
megfelelő
§ A mezőgazdasági termelési potenciál megfelelő integrációk és feldolgozóipari kapacitások híján kiaknázatlan marad § A munkaerőpiaci problémákkal járó magas szociális kiadások mellett az önkormányzatok fejlesztési forrásai szűkülnek § A közösségi célú fejlesztések, tervek megvalósításának elmaradása, ezáltal a közösségi infrastruktúra amortizálódása a helyi közösségek széteséséhez vezet § A munkanélküliség magas rátája állandósul, a munkanélküliség „életformává” válik, romlik a lakosság munkához való hozzáállása § A lakosság öregedése a magas halálozási rátával párhuzamosan folytatódik, ezzel és a lakosság elvándorlásával folyamatosan elnéptelenednek az aprófalvak, az inaktív és
97
szintre fejlesztése a kistérség új vonzereje lehet
munkanélküli népesség koncentrálódásával településszintű szegregáció jön létre
§ Együttműködések révén kialakíthatók a turizmus érdeklődését felkeltő komplex programcsomagok is
§ Nagyobb biomassza-feldolgozó kapacitás esetén a közlekedési infrastruktúra elégtelennek bizonyulhat
§ Humán erőforrások összehangolt fejlesztése (szakképzés, tanácsadás) § A helyben elérhető szolgáltatások fejlesztésével nő a vidék népességmegtartó képessége, javíthatók a vállalkozások letelepedési feltételei
Következtetések A SWOT elemzés a helyzetfeltáró tanulmányrész következtetéseit összegzi. Tartalmazza a szerencsi cukorgyár bezárásában érintett területek meglévő erősségeit és gyengeségeit, emellett számba veszi a helyzetből való kilábalás lehetőségeit, illetve a szükséges lépesek elmaradása esetén bekövetkező veszélyeket is. Az egyes gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek áttekintése után megállapítható, hogy az érintett területek több olyan belső adottsággal, fejlesztési potenciállal rendelkeznek, amelyek hasznosításával a térség fejlődése, gazdasági szerkezetátalakítása dinamizálható a szerencsi cukorgyár bezárását követően. A legfontosabb problémák a térségben a magas munkanélküliségi mutató mellett, az elöregedéssel és elvándorlással csökkenő lélekszám, s azon belül is a szakképzetlen, akkut szegénységben élő társadalmi rétegek növekedésével járó szociális válsághelyzet mélyülése. Hiányoznak a nagy foglalkoztatók, a kis- és mikro vállalkozások tőkehiányosak, vállalkozási intenzitásuk alacsony. A megnövekedett forgalom hatására leromlott, és korszerűtlen a közúthálózat. A kulturált életminőséghez szükséges szolgáltatások többnyire hiányoznak, vagy elavultak. A legfontosabb lehetőségek a természeti, kulturális, történelmi örökségünk ökotudatos megőrzésével, komplex célturisztikai szolgáltatások, infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg. Az így megerősödő idegenforgalmi ágazat, a Tokaji világhírnév és Zemplén történelmi attrakcióinak vonzerejére építve, egységes marketinggel a szolgáltatások hálózatba rendeződésével nagyban kiaknázhatják a bel- és külföldi turizmus adta lehetőségeket a térségben. A térségi adottságokra építő vállalkozások fejlesztésével, a tájjellegű mezőgazdasági művelés és az erre épülő feldolgozóipar támogatásával, a települési életminőség-javító szolgáltatások ösztönzésével és a vállalkozásbarát környezet kialakításával munkahelyek teremthetők. A mezőgazdasági és élelmiszeripari adottságok és a megújuló energiaforrások kihasználására az alapanyagtermelés és a feldolgozás feltételei megvannak.
98
Kedvezményezett települések 29. ábra: A szerencsi üzem bezárással érintett települések régió lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
18. Táblázat: A szerencsi üzembezárással érintett kedvezményezett települések BácsKiskun megye
Mátételke
Békés megye
Nagyszénás
Bácsbokod Murony NagybaracsKamut ka CsárdaJánoshalma szállás Békésszentandrás
BorsodAbaújZemplén megye
Csongrád megye
HajdúBihar megye
Heves megye
Bekecs
Deszk
Hajdúdorog
Tiszakarád
Szentes
Hajdúnánás Apc Hajdúböszörmény Hort
Sárospatak Abaújszántó
Jász-NagykunSzolnok megye
Pest megye
SzabolcsSzatmárBereg megye
Nagykökényes Pusztamonostor Szigetbecse Dombrád
Poroszló
Kisújszállás Karcag Kunmadaras
Halmaj
Tiszafüred
Gesztely
Kunhegyes
Prügy
Kenderes
Tiszaladány
Örményes
Hernádkak
Jászkisér
Törtel Tápiógyörgye
Timár Nagycserkesz Tiszadada
Jászjákóhalma Jászboldogháza
99
Szolnok és térsége Érintettek körének meghatározása A szolnoki cukorgyár bezárása direkt módon négy egymástól jól elkülöníthető csoportot érint hátrányosan. Ezek a cukorrépa-termelők, a Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Zrt. szolnoki üzemének munkavállalói, a gyár működéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó vállalkozások és az érintett települések önkormányzatai. Az alábbi táblázat tartalmazza az érintett településeket megyei bontásban. Jól megfigyelhető, hogy megyénként különbség mutatkozik az érintett települések számában. 19. Táblázat: A szolnoki üzembezárással érintett települések Bács-Kiskun megye
Békés megye
Csongrád megye
Jász-NagykunSzolnok megye
Pest megye
Dunavecse
Gádoros
Hódmezővásárhely
Jászfelsőszentgyörgy
Dömsöd
Szalkszentmárton
Nagyszénás
Székkutas
Jászberény
Kiskunlacháza
Solt
Kondoros
Szentes
Mezőtúr
Bugyi
Szabadszállás
Hunya
Fábiánsebestyén
Tiszaföldvár
Dabas
Kiskunfélegyháza
Szarvas
Csongrád
Tószeg
Nagykőrös
Mezőberény
Derekegyház
Szolnok
Tápiószentmárton
Orosháza
Újszász
Cegléd
Köröstarcsa
Kunszentmárton
Abony Újszilvás
Cukorrépa-termelők Ebbe a csoportba tartoznak azok a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások, őstermelők, akik az elmúlt időszakban cukorrépát termeltek és szállítottak be a Mátra Cukor Zrt. szolnoki gyárába. A megszűnő cukorfeldolgozás 107 gazdálkodó szervezetet érint, és a termelői csoportokon keresztül még ennél nagyobb termelői kört is. A termőterületek jelentős része a Dél-Alföldi régióban van, de Közép-Magyarorszgái és az Észak-Alföldi régióban is találhatók még termelők. A termelők jelentős része közvetlenül nem szállított cukorrépát a gyárba, mert ott csak a beszállítói joggal rendelkezőktől vették át a terményt. Beszállítói joggal a nagytermelők és az integrátorok – akik, általában termelők is egyúttal – rendelkeztek. A cukorrépa-termelés kiesésének hatásai azonban egyformán jelentkeznek mind a beszállítói joggal rendelkező, mind pedig a beszállítói joggal nem rendelkező termelőknél. A következő évtől kieső cukorrépa-termelési lehetőség miatt a korábbiaktól eltérő vetésszerkezetben kell folytatniuk a termelést, melyhez a meglévő, speciális, cukorrépa-termeléshez kapcsolódó gépek alkalmazása a továbbiakban kihasználatlanná válik. A Mátra Cukor Zrt. munkavállalói Az Eastern Sugar Zrt. kabai gyárának bezárása 105 munkavállalót érint.
100
A gyár tervei szerint a termelés befejezésével 73 munkavállaló kerül elbocsátásra. 32 főt a vállalkozás más telephelyen, más feladatokkal tovább foglalkoztat. Önkormányzatok Az önkormányzatok közül a gyárbezárás legsúlyosabban Szlonokot érinti. A cukorgyárral a település egyik foglalkoztatója és adófizetője szűnik meg. A gyár tevékenységeire épülő szolgáltató cégek többségének is Szolnokon található a székhelye, tehát ezen cégek jövedelemtermelő képességének és munkaerő-piaci szerepének csökkenése is a városban jelentkezik majd elsődlegesen. A gyárbezárás foglalkoztatási szintre gyakorolt hatása – indirekt módon – várhatóan a Szolnok környéki településeken is jelentkezik majd. Azokon a településeken, amelyek a cukorrépa-termesztéssel foglalkozó lakosaikon keresztül kapcsolódtak a szolnoki cukorgyárhoz, várhatóan nem okoz majd jelentős és hosszan elhúzódó problémákat az üzembezárás, mivel a cukorrépa-termesztés technológia intenzív termelési módja – a szükséges vetésforgót is figyelembe véve – a munkaerő alacsony szintjét igényelte.
Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása 30. ábra: A szolnoki üzem bezárással érintett települések megye lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása Szolnoki kistérség szerkezete A Szolnoki kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén a Tisza és a Zagyva folyó mentén helyezkedik el. A kistérség és a megyeközpont Szolnok az ország fővárosától, Budapesttől 100 km-re keleti irányban található. Területének
101
jelentős részén három kistáj osztozik, ezek a Szolnoki-ártér, a Szolnok-Túri-sík valamint a Jászság. Szolnok térszervező centrum szerepköre a XX. sz. második felében egyre erőteljesebb lett, amelyet a vasúti és a közúti központ helyzete, valamint a Szolnok központú tömegközlekedés megszervezése és az erőteljes iparosítása is elősegített. Az 1950-es évektől fokozatos dinamikát és fejlődést mutató Martfű egyre inkább megfelel a társcentrumi helyzet követelményeinek. A megyeközpont környékén lejátszódó agglomerációs és szuburbanizációs folyamatok a települések közötti kapcsolatok intenzitásának növekedését vonták maguk után. 20. Táblázat: A Szolnoki kistérség települései és a lakosság száma (2007.)
Besenyszög 3.536 Nagykörű 1.713 Tiszajenő 1.668 Vezseny 673 Csataszög 308 Rákóczifalva 5.533 Tiszasüly 1.648 Zagyvarékas 3.814 Hunyadfalva 215
Rákócziújfalu Tiszavárkony Kőtelek Szászberek Tószeg Martfű Szolnok Újszász
2.110 1.697 1.761 968 4.676 7.173 76.331 6.920
A térség településhálózata is számottevő változáson ment át. Az 1950-es évekig Szászberek, Tiszajenő, Rákocziújfalu és Martfű kiválásával az egykori anyatelepülések területéből új községek alakultak és ez a folyamat lényegében az 1990-es években Csataszög és Hunyadfalva kiválásával jutott el a mai térszerkezeti állapotig. Az elmúlt 50 évben önállóvá váló települések kapcsolata még mindig nagyon erős az anyaközséggel.
A települések szerkezetének kialakulását alapvetően megszabta a kistérség folyóvízparti helyzete. A Tisza menti falvak az árvízmentes területeket foglalták el a
102
természeti környezethez alkalmazkodó szabálytalan, de organikus településszerkezettel. A térség Tisza menti településeinek jellegzetes szerkezeti vonása a kertes települések karaktereit mutatja. A történelmi településmag jellegzetességei az apró telkek és a kanyargós, zegzugos utcák, ebben a belső magban csak a lakóházak helyezkedtek el. A gazdasági épületek és a kertek a településmagtól kicsit távolabb épültek fel. A későbbi fejlődés e kerteket megszüntette és a helyén lévő nyitott utcák már mérnökileg tervezett, párhuzamos és merőleges utcaszerkezetet mutatnak. Ez adja a mai településalaprajz jellegzetes formáját. Erre jó példa Tószeg, Tiszavárkony vagy Zagyvarékas, de Szolnok alaprajzában is felfedezhetők a régmúlt kertes városának jellegzetes lenyomata. Az elmúlt 50 év újonnan önállóvá vált településeinek szerkezete a mérnöki tervezés nyomait viselik magukon szabályos, sakktábla alaprajzú szerkezetükkel. Kialakulásukban és fejlődésükben meghatározó szerepe volt Szolnok közelségének. A kistérség rendkívül differenciált, Szolnok és szűkebb környezete agglomerációs tendenciákat mutat, míg a távolabbi falvak elmaradottaknak tekinthetők. A térség sokat fejlődött, fiatalos konstruktúrájú és fekvése jövőbeni fejlődési esélyeit növeli, ugyanakkor a községekben a vállalkozások száma nem kiugró, innovációs készsége nem jelentős. A Szolnoki kistérség sokszínű, ellentmondásos. Központi fekvése ellenére több települése földrajzilag periférikus helyzetben van. Itt található a megye legnagyobb és legkisebb lakosságszámú települése. A Szolnokot körülvevő agglomerálódó települések fejlettségével pedig a Szolnoktól távolabb eső falvak átlagos, sőt átlagtól elmaradó fejlettsége áll szemben. Szolnok és térsége a megye legnépesebb és legnagyobb népsűrűségű kistérsége, a 17 településen 119.215 ezer fő él. A lakosság korösszetétele itt a legkedvezőbb Szolnok város fiatalos korstruktúrájának köszönhetően.
Szolnok, mint megyeszékhely és megyei jogú város kiterjedt vonzáskörzettel, erőteljes megyén kívüli vonzással bír, teljes körű ellátást, szolgáltatást biztosít. A környező településekkel együtt határozott agglomerációs tendenciákat mutat. 103
Szolnok város országos jelentőségű közúti, vasúti csomópont, kedvező adottságokkal rendelkezik a vízi és légiközlekedési fejlesztések megvalósítására. A térség az utóbbi években rendkívül differenciált fejlődésen ment keresztül. Termelési szerkezete elsősorban feldolgozóipari jellegű, de igen jelentős a szolgáltatási szféra szerepe is. A környező kistérségre is kiterjedő hatású SzolnokTörökszentmiklós-Martfű ipari háromszög a megyén belül továbbra is meghatározó, bár csökkenő ipari-feldolgozóipari súllyal rendelkezik. A 4 ipari park (Martfű, Szászberek, Szolnok (2)) betelepítése a térség gazdasági szerepét tovább növelheti. A megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetében számottevő fejlődés ment végbe, a távolabbi falvak fejlődése ettől elmaradt. Szolnok központi szerepe intézményeivel, gazdaságával környezete számára továbbra is meghatározó. A megyeszékhely korábban nem alakított ki tudatos, szervezett együttműködést a szomszédos községekkel, így a kistérségben jellegzetes és hagyományos településcsoportos együttműködési formák léteznek. A térség fiatalos korstruktúrája, az infrastruktúra erőteljes fejlődése, valamint központi fekvése jövőbeni fejlődési esélyeit jelentősen növelheti, amelyhez feltétlenül szükséges az innovációs fogadó készség javítása és a települések együttműködésének erősítése. A vállalkozások többsége a tercier szektorban tevékenykedik. Az 1.000 lakosra jutó vállalkozások száma (87) itt a legmagasabb, a vállalkozások közel 42%-a társas vállalkozási formában működik. Az ipari termelés döntően a feldolgozó-, élelmiszer-, vegy- és gépipar termelési volumenéből származik. A térségben kiemelkedő a tercier szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe, míg a mező- és erdőgazdálkodás súlya itt a legcsekélyebb. Munkanélküliségi rátája a megyében a legalacsonyabb (4,8%). A kistérség igen kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Az agáriumon belül nagy az állattenyésztés súlya. A térség mezőgazdaságának jövedelem és foglalkoztatás szempontjából legfontosabb növényei a búza, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a zöldségfélék. Utóbbiak súlya egyre növekvő, jelentős öntözési kapacitások is kialakultak. A kistérség infrastrukturális fejlettsége a legmagasabb és teljeskörű. Lakásainak 82,7%-a fogyaszt vezetékes gázt, míg a közüzemi vízhálózatba 95,9%-a, a szennyvízcsatorna-hálózatba pedig 84,3%-a van bekapcsolva. A megye idegenforgalmi kapacitása a Tisza-tó térségét követően itt a legjelentősebb. A Tisza folyó és a megyeszékhely rendezvény gazdagsága, gyógyfürdői jelentős turisztikai vonzerőt biztosítanak, amelyre a jövőben is lehet alapozni. A kistérségi viszonylatban igen magas népsűrűség (139 fő/km2) Szolnok sajátos mutatóival függ össze, a lakónépesség nemenkénti megoszlását a 47,97% férfi és a 52,03% nő arány jellemzi. Az egyes települések népsűrűségi mutatói jelentős eltérést mutatnak. A már említett kistérségi átlag feletti érték csak három település esetében fordul elő (Szolnok, Martfű, Rákóczifalva). A kistérség településeinek lakossága összességében csökkent 1990 és 1997 között. A csökkenés átlagértéke –1,1%, de jelentős az eltérés az egyes települések esetében. Nagykörű esetében a csökkenés eléri a 20%-ot is. A legnagyobb növekedési értékek Zagyvarékas és Rákócziújfalu esetében jelentkeznek. Szolnok esetében az eltérés –0,9%. Érdekes, hogy Martfű lakossága is csökkent (- 0,8%). Az idős korosztály (60 éven felüliek) aránya a népességből 19,1% a kistérség egészét tekintve, míg ugyanez az érték Szolnok városa nélkül 20,7%.
104
Hunyadfalván jelentős a bevándorlási érték 1995-ben, míg Csataszög esetében ez az érték 1996-ban volt jelentős. A kistérségi átlagérték ugyan 2,5%, de Szolnok város adatai nélkül már –0,7% ez az érték 1996-ban, szemben az 1995-ös 2,0% értékével. A természetes szaporodás mutatói alapján megállapítható, hogy a kistérség természetes szaporodása –3,4%, azaz határozottan negatív. Természeti adottságok A Szolnoki kistérség területe, és annak elsősorban az északi területe a „Szolnokiártér” kistáj része. A sík felszín jellemzője, hogy az átlagos magassági eltérés 1m/km, ugyanakkor a Szolnoktól közvetlenül nyugatra eső terület már mozgalmasabb. A kistérség déli települései (Martfű, Rákoczifalva, Rákocziújfalu) már a „Szolnok-Túri sík” kistáj része. A terület a mérsékelten meleg-száraz övek határán terül el, de a déli részek már igen szárazak. A napsütéses órák száma északon 1970-1980 óra, délen 2020 óra körüli, a hőmérséklet évi középértéke 10,2-10,3 oC. Az évi csapadékösszeg a kistáj nagy részén 500-530 mm között van, de délen még ennél is alacsonyabb érték, 480-500 mm a várható. Ez a kistáj az ország legszárazabb területei közé tartozik. Szolnok és agglomerációjának területi felszíne nagyobb részt tökéletes síkság, illetve részben egyenetlen síkság. A tökéletes síkságok egyrészt ártéri szintű síkságok, árterek és alacsony ármentes síkságok. A terület települései több kistáji egység részeit képezik (Szolnoki ártér, Jászsági kistáj, Szolnok-Túri-síkság). A kistáj a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulásai a bokorfüzesek, a fűzligetek, a kőris-mézgáséger láperdők és a tölgy-kőris-szil ligeterdők. Az iszapvegetáció jellemző lágyszárú fajai az édesgyökér, az iszaprojt, a henye vasfű, a varanyszittyó és a barna palka. Az erdőgazdasági területeken zömében lágylombos, fiatal- és középkorú erdők díszlenek. Az erdők átlagos folyónövendéke 3,0 m3/ha körül változik. A hullámtér változatos élőhelyei közül elsőként talán a fűzfa-nyárfa ligeterdőket érdemes megemlíteni, melyek szegélyezik a Tisza mindkét partját, körülölelik a réteket, holtágakat. A ligeterdőkhöz igen hasonlóak a gátak mentetlen oldalán húzódó úgynevezett kubik erdők, melyeket a gátak építésekor keletkező kubikgödrökbe, szél és hullámtörőnek telepítettek. Az áradások nemcsak vízzel, de halakkal is feltöltik ezeket a mélyedéseket, melyek egyben a kétéltűeknek is kedvelt szaporodó helyei. Védett növényeink közül a Tisza-parti margitvirágnak és a debreceni tormának szinte kizárólagos termőhelyei a kubik gödrök. A hullámtéri rétek legmélyebb pontjain általában mocsárrétek találhatók, a hullámtéren belül ősi táj maradt fenn. Ezek a sekély, gyorsan felmelegedő vizek számos vízimadarának kedvelt fészkelő-, és táplálkozóhelyei. A Tisza meredek partjainak jellegzetes fészkelői a partifecskék, a tündöklő jégmadarak és a halászó vidra. A szolnoki madárfecske telep az ország egyetlen olyan zoológiai értéke, mely egy forgalmas belvárosban található. Már évtizedek óta több mint 200 erkély alatt több száz pár molnárfecske fészkel. A települések egy része nemzetközi átmenő forgalmat is lebonyolító főútvonal mellett helyezkedik el, más része azonban csak alacsonyabb rendű, főként bekötőútról érhető el. A kistáj legfontosabb települése, Szolnok kultúrtörténeti értékekben gazdag, amihez az üdülés kedvező természeti adottságai járulnak. A helyi, regionális üdülési igények kielégítésének feltételei adottak. A kistérség legjelentősebb üdülési adottsága, a Tisza és holtágai mellett, a feltörő gyógyvíz, amelyre több helyen fürdőközpont települt (Szolnok, Tiszasüly). A Tisza-mente túlnyomóan a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része. 105
A mezőgazdasági területek aránya 65,3%, Szolnok város adatai nélkül ez az érték 66%. Jelentősen átlag feletti a mezőgazdasági területi arány Szászberek, Zagyvarékas és Hunyadfalva esetében. Az aranykorona értékkel jellemzett átlag 20,4 AK, mely néhány kivételtől eltekintve közepes adottságot biztosít a térség számára. A térség nem bővelkedik látványos természeti adottságokban, de megőrzött tájértékei potenciális vonzerőt jelentenek a turizmus főbb formái számára. A Tisza folyó és holtágai, a Zagyva folyó mindig is meghatározta az itt élő emberek mindennapjait. A megyét tengelyében 136 km hosszan átszelő Tisza folyó a Holt Tisza ágakkal egybeesik a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzettel. A hullámtérben élő nevezetes növény- és állatvilág, az árvízvédelmi gátakon kívüli kastélyparkok, a Tisza-Zagyva torkolat, a Tiszaliget jelentik a vonzó természeti adottságokat. A Tisza ma Európa leginkább eredeti formájában maradt folyóvölgye. Martfű strandfürdőjét termálkút látja el vízzel. Kisebb települések is rendelkeznek termálvizű medencével (Kőtelek, Besenyszög, Zagyvarékas). Több település alatt termálvízkincs rejtőzik (Nagykörű, Tószeg). A horgászatnak a térség az egyik jelentős bázisa. Kiváló horgászvizekként ismertek a térség folyói, azok holtágai, halastavai. Természeti ritkaságnak számít a Tisza „virágzása”, valamint a Nagykörűi cseresznyés kert, a cseresznyefák virágzása. A térség természetföldrajzi adottságainak jó része ma még romlatlan, környezeti károsodásoktól mentesen az eredetihez közelálló állapotokat mutat. Ez magában is értékhordozó, mert jól ellensúlyozza a síkvidék kultúráját és a beépített környezetet. Térszerkezet, térkapcsolatok A Szolnoki kistérség 17 településből áll, a térségben 3 város van (a középvárosi kategóriájú, megyeszékhely Szolnok és két újabb keletű kisváros, Martfű és Újszász), a 14 község közül Rákoczifalva nagyfalunak, Besenyszög, Tószeg, Zagyvarékas középfalunak, míg Kőtelek, Nagykörű, Rákocziújfalu, Tiszajenő, Tiszasüly Tiszavárkony kisfalunak, Csataszög, Hunyadfalva, Szászberek és Vezseny aprófalunak minősül. A térség népességének 63,5%-a él Szolnokon. 11,6%-a a többi városban, míg 24,9%-a községekben. A térség népességének megoszlása
24,9 Szolnok Többi város 11,6
63,5
Községek
Adatok forrása: KSH, 2007.
A Szolnoki kistérség települései minden szempontból Szolnok irányába vonzódnak. Az egyenlőtlen kapcsolati elemeket jól mutatja a statikus és az eljárói vonzás elemek hatalmas különbsége. Megyén belüli alközpontként Martfű, megyén kívüli (regionális) alcentrumként Tiszakécske jöhet számításba. A térség településeit társadalmi-
106
gazdasági és településhálózati csoportosíthatjuk:
szerepük
alapján
az
alábbiak
szerint
§
Hagyományos városi funkciójú, megyeszékhelyi, illetve egyes esetekben regionális szerepkörű település: Szolnok
§
Újabb keletű, erőteljesen fejlődő, részleges vonzáskörzettel rendelkező kisváros: Martfű
§
Újabb keletű funkcióhiányos kisváros: Újszász
§
Térségi központhoz szorosan kötődő, dinamikusan fejlődő, megfelelő intézményrendszerű falvak: Rákoczifalva, Tószeg, Zagyvarékas, Szászberek
§
Térségi központhoz lazábban kötődő, az elmaradottság jegyeit is magán viselő falvak: Besenyszög, Rákocziújfalu, Tiszavárkony, Tiszajenő, Vezseny
§
Önálló településcsoportként megjelenő, laza kötődésű elmaradott falvak: Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Csataszög, Hunyadfalva
A két tipizálás alapján megállapítható, hogy §
a térség településeinek jelentős része viszonylag későn önállósult,
§
a térség településeiből egyértelműen kiugróak Szolnok és Martfű város, míg a többi település fejlettsége, helyzete nem tekinthető homogénnek.
A szolnoki térség gyakorlatilag egy viszonylag újabb keletű településhálózati formációnak tekinthető, amely az ország keleti felének közepén, a főközlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, ahol meghatározó a megyeszékhely, Szolnok szerepe, amely egyrészt a főváros tágabban vett vonzáskörzetének egyik alközpontja, ugyanakkor megyéjén belül perifériálisan helyezkedik el, a térség térszerkezetileg nem egyértelműen „város és vidéke” típusú, inkább falucsoportok halmaza. A kistérségen belül kialakult egy Szolnokra, valamint Újszász, Zagyvarékas, Szászberek, Tószeg, Tiszavárkony, Rákoczifalva, Rákocziújfalu és Martfű településekre kiterjedő agglomeráció, amelynek létrejöttében és mai belső viszonyaiban egyértelműen meghatározó volt Szolnok város szerepe és az ahhoz kialakult egyoldalú vonzódás. Az 1990-es évek országos folyamatait vizsgálva leszögezhető, hogy Szolnok ugyan stabil középvárosi jellegű megyeszékhelynek tekinthető, azonban sem kellően dinamizálódni nem tudott, sem a lehetőségei hasznosításának fokozását nem bírta végrehajtani. Napjainkban a megyeszékhelyek, nagyobb városok versenyeiben egyre rosszabbul szerepel. Szolnok fejlődése egyértelműen kihat a környező településekre. Egyrészt, mivel az agglomerációt a város egyoldalú, elsősorban napi munkaerő vonzása hozta létre, másrészt a többi településközi kapcsolatrendszer máig sem tekinthető kialakultnak. Az agglomeráció többi települése közötti horizontális kapcsolatok kialakulásának fizikai gátját képezi a Tisza folyó, a Szolnok központú, sugaras szerkezetű út-, és vasúthálózat pedig jelentősen korlátozza azt. Megállapítható, hogy a térség jelenlegi szerkezete korlátokat szab a szélesebb körű és hatékonyabb együttműködés terén. A társadalmi-gazdasági rendszerváltás után a helyi kezdeményezések és a települési műszaki infrastruktúra fejlesztésének előtérbe kerülése új tendenciákat hozott a szolnoki kistérségben is. Az általános kistérségi összefogás helyett az egyedi, illetve a településcsoportos megoldási módok kerültek előtérbe. Ennek oka az is, hogy a megyeszékhelyen a műszaki infrastruktúra-hálózat alapvetően már kiépült. Újabban jelentek meg olyan
107
infrastrukturális fejlesztések, melyek lehetővé és szükségessé teszik a térségi jellegű összefogást. Ezt erősítheti az is, hogy a megyeszékhelyen megfogalmazódtak azok a gazdaságfejlesztési programok (ipari park, logisztikai központ), amelyek igénylik a többi település bekapcsolódását is. A térség jövőbeni térszerkezeti rendje, pozitív irányú változása egyik legfontosabb feltételének a műszaki infrastruktúra hiányzó elemeinek térségi szemléletű fejlesztése tekinthető. Agrárstruktúra A kistérség településeinek területhasznosítását a viszonylag magas szántóterületi arány (70- 93%) határozza meg, ebből következik, hogy alacsony a gyepterületek részesedése és ebben a tájban gyümölcs- és szőlőtelepítésekről szinte nem is beszélhetünk. Az erdő, nádas és halastó nélküli területek aránya a kistérségben 65,3% illetve 66%. A szántóföldi növénytermelés vetésszerkezetéről általánosítható megállapítás, hogy növekszik a szántóföldi zöldség- és fűszernövények termőterülete. A térség mezőgazdaságának jövedelem és foglalkoztatás szempontjából legfontosabb növényei a búza, napraforgó, cukorrépa, valamint a zöldségfélék. A vetésszerkezet értékelésénél igen nagy differenciák és indokolatlan szélső értékek is előfordulnak. Ezek a mezőgazdaság még mindig tartó átszervezésével összefüggő okokra vezethetők vissza. Általánosságban elmondható, hogy a szántóterületek nagyságában változás nem várható, azonban a rét, a legelő, az erdők területe valószínűleg változni fog, és ez a változás mindenhol az erdők területének a növekedését és a rét, a legelő csökkenését eredményezi.
Adatok forrása: KSH, 2007.
A belvizek folyamatos jelenléte miatt a térségben jellemző a réti és a réti öntés talaj. A tápanyag-szolgáltató képessége a talajnak általában jó és csak az időszakos levegőtlenség befolyásolhatja azt. A magas vízállású időszakokban a talaj általában túlnedvesedik, ami megnehezíti a művelést. A kistérségben jellemző a talaj szikesedése és gyakoriak a réti szolonyecek. A térségben a talajok általában 20-25 AK értékűek, ami alól kivétel Besenyszög, Hunyadfalva, Kőtelek és Tiszasüly, ahol ez az érték 13-15 AK között ingadozik. Az átlagosnál jobb az aranykorona érték Rákocziújfalu és Martfű esetében, valamint Újszász és Tiszavárkony is jó helyzetben van. A kistájon jellemző talajok lehetővé tették a szántóföldi körülmények közt
108
termeszthető növények termesztését. Kiemelt szerepet kaptak a térségben a gabonafélék, mint például az őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, az ipari növények közül a cukorrépa és a napraforgó. Tiszasüly és Besenyszög esetében kis területen rizstermesztés is folyik. Szántóföldi körülmények közt termesztik még az olajtököt, a fénymagot, a szóját és a mustármagot is. A térség déli részén, viszonylag kis területen, helyet kapnak a termesztett növények között a gyümölcsök, a szőlő és a zöldségek. A térség állatállománya a bekövetkezett zuhanásszerű csökkenés után növekvő. A kistérség településein a foglalkoztatás és a jövedelem, valamint a lakosság eltartása szempontjából is az állattenyésztési ágazatok kiemelt jelentőségűek. A térség mezőgazdasági specialitásai közül a Palotási Mezőgazdasági Rt. rizstermesztését és kacsatenyésztését lehet jelentősnek tekinteni. Több településen foglalkoznak vesszőfonással is. Ez a tevékenység azonban nem megfelelően szervezett és támogatott. A termelésszerkezet és piaci kapcsolatok összefüggésében általános vélemény, hogy a piac nem informál, nem jelzi előre az igényeit, utólagosan érvényesíti érdekeit. Általános, hogy a kistermelőknek nincs piaci kapcsolata. A közvetlen felvásárlók a nagyobb tételben értékesítőket részesítik előnyben. A terméktárolók kapacitásának jelentős része kihasználatlan (nagyüzemiek). A tárolókapacitás hiánya a térségre nem jellemző. A térség jelentősebb termékfeldolgozó üzemei közül a Szolnokon működők kapacitása jelentősen meghaladja a kistérség településein termelt mezőgazdasági termékeinek mennyiségét. A birtokstruktúra átalakulása kiemelkedő mértékű volt. A szántóterületek viszonylag nagy része magánkézbe került, melyek között gyakori az 5 ha alatti birtokméret. Szinte mindegyik településen van legalább egy olyan gazdaság, melynek területe eléri vagy meghaladja az 500 hat. Termékfeldolgozás, élelmiszeripar A térségben alapvetően a feldolgozóipar fejlődött ki, ami részben a megyeszékhely közelségének köszönhető. A terület iparának kibontakozása a XVIII. század közepére tehető, ebben az időben indult fejlődésnek a famegmunkáló ipar és a malomipar, mely iparágak ma is jelentős szerepet játszanak a kistérség életében. A térségi ipari termelés döntő hányadát a feldolgozóipar, ezen belül három ágazat, az élelmiszeripar, a vegyipar és a gépipar adja. A térség egyik legjelentősebb élelmiszeripari vállalata a Szolnoki Dohányfermentáló Üzem. A dohányfeldolgozásban az üzemnek a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kellene törekednie a helyi adottságokra és az alapanyag helyben történő megtermelésére. A magyarországi növényolaj-ipar rendkívül dinamikus ütemben fejlődött az elmúlt évtizedek során. A gyors fellendülésben jelentős szerepet játszott a kedvező külpiaci helyzet, valamint a növényolaj fogyasztás hazai emelkedése is. Célszerű döntés volt a növényolaj-ipart egységenként értékesíteni, mert így az egyes gyárak egymást kiegészítő, szervesen összekapcsolódó rendszert alkothatnak. A Cereol Vállalat, mely a magyar növényolaj-iparban többségi részesedéssel rendelkezik, megkülönböztetett hangsúlyt fektet a martfűi gyár fejlesztésére. Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok Az 1990-es évekre általában, a bekövetkezett gazdasági átalakulást követően, a foglalkoztatottság jelentős csökkenése jellemző, ami együtt járt a keresetek
109
reálértékének a visszaesésével. Lassú átrendeződés tapasztalható a szolgáltatási szféra javára, a Szolnok térszervező centrum szerepköre a XX. sz. második felében egyre erőteljesebb lett, amelyet a vasúti és a közúti központ helyzete, valamint a Szolnok központú tömegközlekedés megszervezése és az erőteljes iparosítása is elősegített. Az 1950-es évektől fokozatos dinamikát és fejlődést mutató Martfű egyre inkább megfelel a társcentrumi helyzet követelményeinek. A térség településhálózata is számottevő változáson ment át.
A kistérségben 2006. végén a munkanélküliek aránya 4,8%, míg a megyében ez az érték 7,3%. A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében 44,1%.
Jól látható, hogy a szolnoki kistérség a megye kistérségei között kiemelkedő gazdasági potenciállal rendelkezik. A vállalkozások száma mutatja a gazdasági erő
110
koncentrációját, amelyben a szolgáltatási ágazatok produkálják a foglalkoztatás dandárját. Az alábbi ábra összefüggésben mutatja a szolnoki kistérség a centrum és periféria kialakulás térbeli szerkezetét, amely a vállalkozások letelepedésén keresztül determinálja az adott település gazdasági lehetőségeit.
SWOT analízis ERŐSSÉGEK • Kedvező természeti adottságok a mezőgazdaság számára (jó minőségű talaj, a napsütéses órák száma magas) • Hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar • Jelentős a mezőgazdasági alapanyag-termelés, a növénytermesztés és az állattenyésztés • Jelentős számú, olcsó munkaerő • Nyitottság új technológiák befogadására • Új termelési struktúrákhoz való kapcsolódás igénye • Térségi jelentőségű hagyományok, színvonalas kulturális rendezvények • Területileg koncentrált idegenforgalmi vonzerők (termálvíz, kulturális hagyományok, természeti környezet)
GYENGESÉGEK • Alacsony jövedelemtermelő képesség különösen a mezőgazdaság területén • Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a népességszám csökkenése • Magas munkanélküliség, kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet, magas az inaktívak aránya • Térségen belüli jelentős a gazdasági és társadalmi differenciáltság • Egyoldalú növénytermelési struktúra • Elaprózott birtokszerkezet • Tőkehiányos gazdaságok • Elavult technikai színvonalú termelői infrastruktúra • Elszigetelt és elaprózott termelői és feldolgozói kapacitások • Élelmiszeripari függőség • A térség közepes megközelíthetősége • Hiányzó K+F+I oktatási és tudás-központ • Feldolgozói kapacitás-hiány • Értékesítési lehetőségek szűkössége • Hiányzik a piacra jutást segítő rendszer • A vállalkozói készség szintje alacsony • Kényszervállalkozók aránya magas a mezőgazdaságban • Alacsony tőkeerejű és jövedelmezőségű
111
vállalkozások • Alacsony színvonalú szolgáltatások • Forráshiányos önkormányzatok • Szétszakadt jövedelmi struktúra, az alacsony jövedelműek magas aránya, alacsony színvonalú fogyasztás • Instabil gazdasági szerkezet
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
• Mezőgazdasági szerkezetátalakítás, diverzifikáció • Intenzív mezőgazdasági kultúrák meghonosítása, versenyképes mezőgazdasági termelés megteremtése • Az élelmiszeripar dinamizálása • Új iparágak megtelepítése, hazai és külföldi működő tőke-beáramlás ösztönzése • Nem élelmiszeripari célú, hanem energetikai hasznosítású növények termesztése, telepítése • A piacra jutás lehetőségeinek bővítése, az értékesítési biztonság javítása • A térség egységes fejlesztés-politikájának kialakítása • A térségi információáramlás és konzultáció fejlesztése • Az infrastruktúra összehangolt fejlesztése • Humán erőforrások összehangolt fejlesztése • Vállalkozói infrastruktúra javítása • Agrár-innovációs tevékenység javítása
• Alacsony gazdasági teljesítőképesség • Az alkalmazkodóképesség hiánya a piaci igények és körülmények tekintetében • A munkanélküliség tartós növekedése • A foglalkoztatási és az aktivitási ráta csökkenése • Fokozódó szelektív elvándorlás • Munkahelyteremtő befektetések elmaradása, alacsony tőkebeáramlás • Külső források elmaradása, a felhasználás akadozása • Az együttműködés hiánya a termelés és az értékesítés területén, valamint az önkormányzatok között • A helyi termelők kiszorulása a piacokról • Nem épül ki vertikális integráció • Természet- és környezetvédelmi elvek háttérbe szorulása • A mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási és gazdasági erejének csökkenése
Következtetések A térség fejlesztési céljainak meghatározásánál figyelembevételét tartjuk szükségesnek:
az
alábbi
tendenciák
1. A térség verseny- és érdekérvényesítő képessége szempontjából alapvető az
elérhetőség feltételeinek javítása. A térség központi fekvése, a fővároshoz való közelsége olyan közlekedés-földrajzi adottságok, melyek kihasználása elősegítheti a dinamikus gazdasági fejlődést. 2. A környezeti feltételek és adottságok az uniós csatlakozással nagyobb
hangsúlyt kaptak. A természet környezeti állapotának fenntartása, az infrastrukturális hálózatok kiépítése és a megújuló energiaforrások hasznosítása növelik a lakosság biztonságát, védik a természeti környezetet, egyben biztosítják a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait, melynek lehetősége adott a térségben. 3. A térség gazdaságának fejlesztése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése a
jövőbeni fejlődés egyik legfontosabb tényezője, amely hozzájárulhat a térség felzárkózásához, piacképes, egészséges gazdasági szerkezet kialakításához, ezen keresztül a versenyképességének javításához. 4. A térség versenyképességének és gazdasági-társadalmi modernizációjának
alapvető feltétele az emberi erőforrások fejlesztése. A térség gazdasági teljesítménye, fejlesztési lehetőségei, innovációs képessége összefügg a lakosság iskolai végzettségével, egészségi állapotával, innovativitásával. Ezért elő kell segíteni a piacképes tudás megszerzését, az élethosszig tartó tanulás folyamatának kialakítását és a társadalmi innováció erősítését.
112
5. A
kistérségi szinten megvalósítható fejlesztések a térség lakossága életminőségének javítását szolgáló fejlesztések, amelyek elősegítik a meglévő intézményrendszer működését, valamint a térség népességmegtartóképességének fokozását.
Kedvezményezett települések 31. ábra: A szolnoki üzem bezárással érintett települések régió lehatárolással
Adatok forrása: FVM 2008
21. Táblázat: a szolnoki üzembezárással érintett kedvezményezett települések Bács-Kiskun megye
Békés megye
Csongrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye
Pest megye
Dunavecse
Gádoros
Székkutas
Tószeg
Dömsöd
Szalkszentmárton
Nagyszénás
Szentes
Kunszentmárton
Kiskunlacháza
Solt
Kondoros
Derekegyház
Szabadszállás
Hunya
Dabas
Köröstarcsa
Tápiószentmárton
Bugyi
Újszilvás
113
Nemzeti Diverzifikációs Program A legfontosabb kihívások bemutatása A helyzetelemzések, a SWOT analízisek és a stratégiai következtetések alapján kirajzolódtak azok a legjelentősebb kihívások, amelyekkel az érintett térségek szembesülnek a cukorgyárak bezárását követően. •
A térségekben új alapokra kell helyezni a feldolgozóipart, ami egyrészt a mezőgazdasági termékek nem élelmiszeripari célú felhasználását jelenti, másrészt maga után vonja a primer ágazat diverzifikációját is.
•
Támogatni kell a szerkezetváltást a mezőgazdasági termelésben annak érdekében, hogy az eddig nagyrészt cukorrépát termelők rövid időn belül alkalmazkodni tudjanak az új feldolgozóipari üzemek mennyiségi és minőségi követelményeihez.
•
Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai, infrastrukturális és humán erőforrásbeli fejlesztésére, ami által növelhető a versenyképességük, így megtarthatják jelenlegi szerepüket a térségi foglalkoztatásban.
•
Meg kell teremteni a feltételeket a mezőgazdasághoz és a feldolgozóiparhoz közvetlenül nem kapcsolódó, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek (pl. szolgáltató szektor, turizmus) számára.
•
Ahhoz, hogy a részben új területeken a vállalkozások meg tudjanak felelni a piaci kihívásoknak, figyelmet kell fordítani a vállalkozói működést támogató, illetve a szakképzett humán erőforrás rendelkezésre állását biztosító képzésekre és átképzésekre.
•
Hangsúlyos területet jelent a térség népességmegtartó-ereje, munkahelyek megszűnésével párhuzamosan csökkenhet.
ami
a
Stratégia A cukorgyárak bezárása következtében alapjaiban megváltozott gazdasági és társadalmi helyzet áll elő az érintett cukorgyárak közvetlen és közvetett vonzáskörzetében elhelyezkedő településeken. Egy átgondolt, releváns és komplex diverzifikációs stratégia céltudatos megvalósításával az érintett gazdasági térségek képesek megőrizni funkcionalitásukat, illetve növekedő fejlődési pályára állításuk lehetővé válik. A térségek adottságai és endogén erőforrásai, a hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai keretek, valamint a térségekben jelentkező fejlesztési igények alapján kirajzolódik az átfogó stratégiai célkitűzés, amely 2010-ig meghatározza a térség fejlődésének irányát és lehetőségeit: Diverzifikált, a piaci folyamatokat követni képes, a foglalkoztatottságot növelő versenyképes gazdasági szerkezet kialakításával a népességmegtartó erő és a lakosság életminőségének javítása
114
A stratégiai célkitűzés központi eleme az életminőség jelenlegi szintjének fenntartása és fokozatos javítása az érintett térségekben. Ezáltal elérhető, hogy a települések népességmegtartó ereje ne csökkenjen. A stabil életminőség biztosításának egyik alapfeltétele a diverzifikált és piacképes gazdasági szerkezet kialakítása, amely lehetővé teszi a térségekben a munkaerő-piaci kereslet élénkülését. A jelenlegi és a valószínűsíthető jövőbeni folyamatokat figyelembe véve, a versenyképes gazdaságnak a térségben felhalmozott mezőgazdasági ismeretekre és tapasztalatokra kell támaszkodnia, oly módon, hogy az érintett gazdasági szereplők fejlesztései kiegészítsék és erősítsék egymást. A stratégiai célkitűzés, valamint a térség előtt álló kihívások alapján kijelölhető a Diverzifikációsi Program stratégiája, amely illeszkedik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, és az érintett kistérségek fejlesztési elképzeléseihez. A. Mezőgazdasági termelés támogatása B. Mezőgazdasági termékek értéknövelése C. Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése D. A vidék megtartó képességének növelése A stratégiai célkitűzés ismeretében a fenti négy cél elérését szolgáló stratégia alkalmas arra, hogy dinamizálja a térségek gazdasági és társadalmi fejlődését, megállítsa a cukoripari szerkezetváltás térségre gyakorolt negatív hatásainak elmélyülését. A stratégia fontos jellemzője, hogy kiemelt hangsúlyt helyez a mezőgazdasági szerkezetváltásra, ami által a korábban cukoriparban hasznosult termelői kapacitások leköthetővé és alkalmazhatóvá válnak. A stratégia emellett figyelembe veszi az érintett társadalmi csoportok jellemzőit, így célcsoport-specifikus fejlesztési területeket határoz meg. A. Mezőgazdasági termelés támogatása A cukorgyárak bezárásával szükség van alternatív mezőgazdasági tevékenységek ösztönzésére, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a helyes mezőgazdasági gyakorlat a térségekben fennmaradjon. Emellett a feldolgozóipari üzemek működéséhez és alapanyag-ellátásának biztosításához szükség van a térségek mezőgazdasági termelési szerkezetének módosítására. Ennek megfelelően a korábban cukorrépa-termelésben résztvevő termelőknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott piaci körülményekhez és egyúttal versenyképes termelési, értékesítési struktúra kialakítására kell törekedniük, amely többségüknél egyúttal a termelés technológiai megújítását, korszerűsítését is B. Mezőgazdasági termékek értéknövelése Az érintett térségek feldolgozóiparát jelenleg koncentráltság jellemzi, ennek egyik fontos szereplői voltak a bezárásra és részleges leszerelésre kerülő cukorgyárak. A gyárak bezárásával a gazdaság egyik fontos pillére szűnt meg, ezért a következő
115
időszak kiemelt feladata olyan, több lábon álló feldolgozóipari szegmens kialakítása, amely méretéből adódóan a térségek mezőgazdasági alapanyagainak, terményeinek felvevő piaca lehet. A feldolgozóipar fejlesztése új típusú üzemek betelepítésének ösztönzését, valamint a már meglévő üzemek korszerűsítésének és bővítésének támogatását igényli. A lokális és térségi gazdasági stabilitás megteremtésének alapvető feltétele a nagyobb volumenű vállalkozások tartós jelenléte. Hosszú távon ez biztosítja a foglalkoztatási szint kiegyensúlyozott növekedését, a lakosság gazdasági aktivitásának emelkedését, valamint befolyásolja a megfelelő és komfortos életminőség kialakulását. A diverzifikált feldolgozóipar létrejöttének egyik alapfeltétele a vonzó gazdasági környezet megteremtése, amely egyrészt megfelelő nagyságú és infrastrukturális adottságokkal bíró iparterületek kialakítását, illetve a telephelyek technológiai fejlesztését, kapacitásbővítését igényli. A feldolgozóipar számára vonzó gazdasági környezet további fontos feltétele, a folyamatos termeléshez szükséges alapanyagok rendelkezésre állása, valamint a termeléshez kapcsolódó szolgáltató háttér megléte. Az utóbbi feltételek az érintett térségekben részben megteremthetők, de részben rendelkezésre is állnak. C. Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése A térségek gazdaságában és foglalkoztatásában a jövőben várhatóan egyre nagyobb szerepet töltenek be a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek egy része beszállítóként közvetlenül vagy közvetve kapcsolódott a cukorgyárakhoz. A vállalkozói szféra erősítése alapvetően két szegmens irányába történhet. Egyrészről célszerű azokat a vállalkozásokat fejleszteni, amelyek kiegészítik, támogatják a mezőgazdasági termelés és a feldolgozóipar szereplőit, ezáltal egy komplex agrárvertikumot alakítanak ki. Másrészről szükség van más jellegű, főképpen gazdasági és lakossági, turisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások létrehozására és megerősítésére. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővülése kedvezően hat a térség foglalkoztatási szerkezetére, az életminőség-növekedésére és a lakosság helyben maradására. D. A vidék megtartó képességének növelése A szükséges szerkezetátalakítást több kiegészítő tényező is elősegítheti, amelyek egyrészt a vállalkozások versenyképességéhez, másrészt a lakosság életminőségének javulásához járul hozzá. A cél olyan, a szerkezetátalakításhoz szervesen kapcsolódó környezet kialakítása, mely segíti a vállalkozások működését és a kapcsolódó közösségi szolgáltatások mennyiségi, valamint minőségi változásával hozzájárul a társadalmi elégedettség fokozásához, a térségi szereplők boldogulásához. A támogatható tevékenységek meghatározásánál kiindulópontot a Tanács 1698/2005/EK és 320/2006/EK rendeletei, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban foglaltak jelentettek. A diverzifikációs program pénzügyi forrásaiból azok az intézkedések támogathatók, amelyek az EMVA vidékfejlesztési támogatásáról szóló rendelet I. és III. tengelyében is megjelennek.
116
Prioritások A Diverzifikációs Program specifikus céljainak, a térségek adottságainak és lehetőségeinek, valamint a cukorágazat szerkezetátalakítási folyamatának, és az Európai Közösség iránymutatásainak megfelelően az alábbi fejlesztési prioritások kerültek meghatározásra:
I. prioritás: A mezőgazdasági termelés támogatása a térségekben A cukorgyárak felszámolását követően a térségek feldolgozóipari kapacitásának átalakítása és bővítése új lehetőségeket teremt a gyárbezárásban érintett mezőgazdasági termelők részére, és egyben új kihívások elé is állítja őket: a termékszerkezet átalakításának, az új növényi kultúrák termesztési körülményeinek, az ahhoz szükséges technológiáknak az ismereteit is el kell sajátítaniuk, s ezzel együtt új felvevőpiacokra kell bejutniuk. A már meglévő és a jövőben várhatóan nagyobb területen és/vagy más célokra termesztett növényi kultúrák esetében – tekintettel a térségek eltérő minőségű földterületeire – kiemelt figyelmet kell fordítani a termeléshatékonyságot növelő beruházásokra. A térségek mezőgazdasági termelését kedvezően befolyásolhatja az öntözőrendszerek kiépítése és technológiai korszerűsítése. A minőségbiztosítás tekintetében fontos a környezetkímélő mezőgazdasági módszerek és technológiák terjesztése a termelők körében, ezáltal a térség agrártermékei nagyobb mértékben megfelelnek az egyre magasabb minőségi követelményeknek. Jelen prioritás intézkedései ennek megfelelően a következők: 1. Növénytermesztés korszerűsítése 2. Állattenyésztés korszerűsítése 3. Kertészeti korszerűsítése 4. Évelő növények telepítése 5. Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása A prioritás finanszírozása: Az intézkedésekre fordítható uniós támogatás a 2009-2010-es években térségenként a diverzifikációs támogatás 45%-t teszi ki, tehát indikatíven a megjelölt forrásokra 14.844.784 € fordítható.
II. Prioritás: Mezőgazdasági termékek értéknövelése A cukorgyárak bezárásával a térségek egyik legjelentősebb munkaadója, terményfeldolgozó és egyben mezőgazdasági integráló szereplője szűnt meg. A cukorgyárak bezárása által érintett térségek számára rendkívül fontos feladatot jelent, hogy a korábban cukorrépa-termelésbe bevont területeket olyan termékek termelésére hasznosítsa, amelynek értékesítési feltételei kedvezőek. A gazdasági szerkezetváltás egyik legfontosabb feladatát az jelenti, hogy a térségek mezőgazdasági termelését új, diverzifikált alapokra állítsa, a termékek értéknövelését a termelők bevonásával biztosítsa és a térségi agrárágazat versenyképességét fejlesztéssekkel erősítse.
117
A térségi mezőgazdasági termelés értéknövelésének legfontosabb módja az egykori cukorrépa-termelők megújuló energiatermeléshez való kapcsolódása. Fontos intézkedések továbbá a megtermelt termékek feldolgozottságának növelését elősegítő fejlesztések. Jelen prioritás intézkedései ennek megfelelően a következők: 1. Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra 2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése energiatermelési célú felhasználásra
félkész
vagy
végtermékek
A prioritás finanszírozása: Az intézkedésekre fordítható uniós támogatás a 2009-2010-es években térségenként a diverzifikációs támogatás 15%-t teszi ki, tehát indikatíven a megjelölt forrásokra 4.948.261 € fordítható.
III. prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységeinek támogatása A gazdaságban és a foglalkoztatásban nagy jelentőséggel bíró feldolgozóipari üzemek, valamint a mezőgazdasági termelők mellett kiemelten fontos a térségi mikro-, kis- és középvállalkozói szektor erősítése, mivel a cukortermelés megszűnésével a térségben jelentősen megemelkedik az álláskeresők száma. Az érintett lokális terekben nagyrészt az országos átlagtól kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetet nem csupán a cukorgyárban alkalmazottak elbocsátása súlyosbítja, hanem a cukorgyárnak kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknál jelentkező elbocsátások is. A térségben élők jövedelmi helyzetének javítása, a helyben foglalkoztatás elősegítése mezőgazdaságon kívüli munkahelyteremtést, illetve foglalkoztatásbővítést igényel. Ezen belül egyrészt kiemelt hangsúllyal bír a mezőgazdasági termeléshez és a feldolgozóiparhoz kapcsolódó termelő és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztése. Másrészt olyan alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére van szükség, amelyek az agrárágazaton kívüli jövedelemszerzésre teremtenek lehetőséget. Ezen utóbbi területen kiemelt prioritást élvez a turisztikai tevékenységek ösztönzése, a rekreációs tevékenységek, valamint a vidéki szálláshely-kapacitások fejlesztése. A prioritás intézkedései a következők: 1. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 2. Turisztikai tevékenységek ösztönzése, A prioritás finanszírozása: Az intézkedésekre fordítható uniós támogatás a 2009-2010-es években térségenként a diverzifikációs támogatás 30%-t teszi ki, tehát indikatíven a megjelölt forrásokra 9.896.522 € fordítható.
118
IV. prioritás: A vidék megtartó képességének növelése A cukorgyár megszűnése a térség szereplői számára külső döntés következménye. Mint ilyen, a térségben élő gazdasági és társadalmi szereplők számára nem volt lehetőség a felkészülésre, a szerkezetátalakítás folyamatossá tételére. Indokolt tehát olyan intézkedés támogatása, amely elősegíti a térség szereplőinek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, valamint támogatja a diverzifikáció sikeres megvalósításának folyamatát. A vidék megtartó képességének erősítése nem képzelhető el, a falusi életkörülmények javítása és fejlesztése nélkül, amihez erősen kapcsolódik az elérhető alapszolgáltatások mennyiségi és minőségi szintjeinek emelése. A regionális elemzések, a területi tervezés egyre nagyobb figyelmet szentel a lokális térségek vizsgálatának. A nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a lokális térségek kiinduló helyzetét, adottságait figyelembe véve térségtípusonként igen eltérő fejlődési pályák valószínűsíthetők, az elmaradottabb térségek foglalkoztatási körülményeinek javítása és gazdasági körülményeinek erősítése a cél a kohézió ellenében ható tendenciákkal szemben. A fejlesztéspolitikában megjelenő beavatkozási logikának képesnek kell lennie arra, hogy ezen különböző fejlődési pályákat kezelni tudja, amelynek megalapozása a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásában és azok folyamatos aktualizálásában rejlik. A prioritás intézkedése a következő: 1. Falumegújítás és -fejlesztés 2. Vidéki örökség védelme 3. Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása A prioritás finanszírozása: Az intézkedésekre fordítható uniós támogatás a 2009-2010-es években térségenként a diverzifikációs támogatás 10%-t teszi ki, tehát indikatíven a megjelölt forrásokra 3.298.841 € fordítható.
119
NEMZETI DIVERZIFIKÁCIÓS PROGRAM CÉLRENDSZERE Stratégiai célkitűzés Specifikus célok
Prioritások
Diverzifikált, a piaci folyamatokat követni képes, a foglalkoztatottságot növelő versenyképes gazdasági szerkezet kialakításával a népességmegtartó erő és a lakosság életminőségének javítása A. Diverzifikált B. Piacképes C. A térségi kis- és feldolgozóipar mezőgazdasági középvállalkozói szektor D. A térségek lakosságmegtartó kialakítása szerkezet kialakítása erősítése képességének erősítése I Mezőgazdasági II. Mezőgazdasági III. A térségi mikro-, kis és IV. A vidék megtartó termelés támogatása termékek értéknövelése középvállalkozások képességének növelése termelő és szolgáltató tevékenységeinek támogatása
Növénytermesztés korszerűsítése
Állattenyésztés Diverzifikációs korszerűsítése intézkedések Kertészeti korszerűsítése
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
Falumegújítás és -fejlesztés
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
Vidéki örökség védelme Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása
Évelő növények telepítése Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
120
Intézkedések bemutatása I. 1. Növénytermesztés korszerűsítése A támogatás jogalapja 1698/2005/EK rendelet 20 (b), (i) pontjai és 26. cikke Intézkedésben résztvevő térségek •
Kabai
•
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A vizsgált térségek növénytermesztésében – a cukorrépa mellett – már korábban is kiemelkedett a szántóföldi növénytermesztés, azon belül pedig – többségében – a kukorica élelmiszeripari és takarmányozási célú termesztése. A cukorgyár működésének melléktermékeként keletkező répaszelet nagy mennyiségű és kiváló minőségű tömegtakarmányt biztosított szarvasmarha állományok takarmányozásához. A gyár bezárását követően, ezen kieső mennyiség pótlásához szükséges a tömegtakarmány szántóföldön történő előállítása. A termelési és technológiai fejlesztést egyrészt az indokolja, hogy az eddig cukorrépa-termesztésre specializálódott termelők is átállhatnak a szántóföldi növények termesztésére, azonban az ehhez szükséges infrastruktúrával jellemzően nem rendelkeznek. Másrészről a bioetanol alapanyagául szolgáló kukoricával szemben támasztott kritériumok alapvetően eltérnek az eddig elsősorban élelmiszeripari, másodsorban takarmányozási céllal termesztett kukorica ismérveitől. Magyarországon a nyersolaj fő alapanyaga a repce, amelynek termelési feltételei szintén kedvezőek a térségekben. A nyersolaj előállításához kapcsolódva várható, hogy a térségben a repce termesztése tovább növekedik, ami – hasonlóan a kukoricához – szintén jelentős beruházásokat igényel a mezőgazdasági termelők részéről. Az intézkedés célja Az intézkedés fő célja a cukorgyárak bezárását követően a térségi agrárgazdaság struktúraváltásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés technológiai és infrastrukturális hátterének megújításával. Az intézkedés tartalma Az intézkedés elsősorban a cukorrépa korábbi területeihez, illetve a térségi feldolgozóipari kapacitásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító technológiai és infrastrukturális beruházásokra, az ott alkalmazott gépek, technológiai berendezések korszerűsítésére, az agrotechnikai és technológiai színvonal emelését szolgáló fejlesztésekre, valamint a termékek minőségét javító új technológiák bevezetésére irányul. Az intézkedés alintézkedései:
121
•
Telephelyhez kapcsolódó tárolási, szárító létesítmények és technológiai berendezések valamint infrastruktúra fejlesztése Jelen alintézkedés keretén belül támogatás adható tárolási, szárító létesítmények és technológiai berendezések létrehozásához, felújításhoz, fejlesztéséhez, cukorrépa begyűjtő helyek létesítéséhez, valamint a területek infrastrukturális és szociális létesítményeinek létrehozásához. Emellett a vállalatvezetési rendszerek és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások bevezetése is szintén támogatható.
•
Növénytermesztésben használt – önálló, építéssel nem járó – gépek, berendezések beszerzése Az alintézkedés keretén belül támogatás adható a mezőgazdaság technológiai létesítményeinek fejlesztésére, a termelési technológiák gépigényének és a gépesítés optimális arányának elérésére.
A kedvezményezettek köre: A Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrált mezőgazdasági termelők, az általuk létrehozott az NDP-ben szintén regisztrált termelői szervezetek és termelői csoportok. A támogatás formája: Vissza nem térítendő beruházási támogatás, melynek összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. A támogatás aránya: A támogatás aránya a beruházás összegének maximum: a) 40%-a; b) 50%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, vagy a beruházás Natura 2000 vagy kedvezőtlen adottságú területen valósul meg; c) 60%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő és a fejlesztés Natura 2000 valósul meg; vagy az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő és a fejlesztés kedvezőtlen adottságú területen valósul meg. Támogatás mértéke: •
Amennyiben a fejlesztés kizárólag gépek beszerzésére irányul, akkor maximum 200.000 euró.
•
Amennyiben a fejlesztés építéssel együtt járó beruházásra irányul, akkor 1 millió euró.
Az intézkedés ütemezése: Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től. Kapcsolódás a programon belül:
122
Jelen intézkedés a következő intézkedésekhez kapcsolódik a programon belül: •
Mezőgazdasági termékek értéknövelése energetikai célú félkész vagy végtermék előállítására
•
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „A” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
•
A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési 5.3.1.2.1. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése alintézkedéséből.
•
A regisztrációt csak a támogatási kérelem benyújtása előtt lehet visszavonni.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor A támogatott gazdaságok száma Az új termékeket vagy technológiákat bevezető gazdaságok száma) Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db Térségenként db
123
I. 2. Állattenyésztés korszerűsítése A támogatás jogalapja 1698/2005/EK rendelet 20 (b), (i) pontjai és 26. cikke Intézkedésben résztvevő térségek •
Kabai
•
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A magyar mezőgazdaság jelenlegi szerkezete azt mutatja, hogy a teljes mezőgazdasági termelésen belül nagy a szántóföldi gazdálkodási aránya. A fenntartható egyensúly eléréséhez nagyobb súlyt kell fektetni az állattenyésztésre, és ezt a vizsgált térségekben is ösztönözni kell. A magyar mezőgazdaság lemaradása jelentős az állatjóléti, a higiéniai és a környezetvédelmi követelmények tekintetében; különösen az állattenyésztő gazdaságok esetében van szükség környezetvédelmi szabványokkal kapcsolatos további beruházásokra. Másrészt az állattenyésztés hatékonysága még jelentősen elmarad attól a szinttől, mely elvárható lenne, ezért a technológiai korszerűsítés a versenyképesség növelési érdekében elengedhetetlen. Harmadrészt a cukorgyár működésének melléktermékeként keletkező répaszelet nagy mennyiségű és kiváló minőségű tömegtakarmányt biztosított szarvasmarha takarmányozásához, ezt a kiesést csak a takarmányozási rendszerek megújításával, új alapokra helyezésével lehet ellensúlyozni. Az intézkedés célja Az intézkedés fő célja a cukorgyárak bezárását követően a térségi agrárgazdaság struktúraváltásának elősegítése, az állattenyésztés súlyának és jövedelemtermelő képességének a növelése a mezőgazdasági termelés technológiai és infrastrukturális hátterének megújításával. Az intézkedés tartalma Az intézkedés elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító technológiai és infrastrukturális beruházásokra, az ott alkalmazott gépek, technológiai berendezések korszerűsítésére, az agrotechnikai és technológiai színvonal emelését szolgáló fejlesztésekre, valamint az EU meghatározó elvárásainak való megfelelésre, a környezetvédelmi szabványok, különösen a Nitrát Irányelv követelményeinek, az állatjólét, az élelmiszer-higiénia betartására irányul. A kedvezményezettek köre:
124
A Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrált mezőgazdasági termelők, az általuk létrehozott az NDP-ben szintén regisztrált termelői szervezetek és termelői csoportok. Támogatható tevékenységek 1. állattartáshoz szükséges gépek beszerzése, maximum a teljes beruházás 30%-ig; 2. épített és beépített technológiai beruházások, minimum a teljes beruházás 50%-ig; 3. telepi infrastruktúra fejlesztése, maximum a teljes beruházás 30%-ig; 4. egyéb szakértői díjak. A támogatás formája: Vissza nem térítendő beruházási támogatás, melynek összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. A támogatás aránya: A támogatás aránya a beruházás összegének maximum: d) 40%-a; e) 50%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, vagy a beruházás Natura 2000 vagy kedvezőtlen adottságú területen valósul meg; f) 60%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő és a fejlesztés Natura 2000 valósul meg; vagy az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő és a fejlesztés kedvezőtlen adottságú területen valósul meg. Támogatás mértéke: Maximum 1 millió euró. Az intézkedés ütemezése: Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től. Kapcsolódás a programon belül: Jelen intézkedés a következő intézkedésekhez kapcsolódik a programon belül: •
Mezőgazdasági termékek értéknövelése energetikai célú félkész vagy végtermék előállítására
•
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól
125
A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „A” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
•
A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési 5.3.1.2.1. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése alintézkedéséből.
•
A regisztrációt csak a támogatási kérelem benyújtása előtt lehet visszavonni.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor A támogatott gazdaságok száma Az új termékeket vagy technológiákat bevezető gazdaságok száma) Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db Térségenként db
126
I. 3. Kertészet korszerűsítése A támogatás jogalapja 1698/2005/EK rendelet 20 (b), (i) pontjai és 26. cikke Intézkedésben résztvevő térségek •
Kabai
•
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A magyar mezőgazdaság jelenlegi szerkezete azt mutatja, hogy a teljes mezőgazdasági termelésen belül nagy a szántóföldi gazdálkodási aránya. A fenntartható egyensúly eléréséhez az állattenyésztés mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kertészet korszerűsítésére. A kertészet területén a termelés általános technológiai színvonala gyenge. Ráadásul az ültetvények struktúrája és korszerkezete kedvezőtlen. Az ágazatban legnagyobb lemaradás az alacsony feldolgozottsági szintű mezőgazdasági termékek körében, az alacsony hozzáadott értékkel kapcsolatban tapasztalható. Az intézkedés célja Az intézkedés fő célja a cukorgyárak bezárását követően a térségi agrárgazdaság struktúraváltásának elősegítése, a kertészet súlyának és jövedelemtermelő képességének a növelése a mezőgazdasági termelés technológiai és infrastrukturális hátterének megújításával. Az intézkedés tartalma Az intézkedés elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító technológiai és infrastrukturális beruházásokra, az ott alkalmazott gépek, technológiai berendezések korszerűsítésére, az agrotechnikai és technológiai színvonal emelését szolgáló fejlesztésekre, geotermikus és más megújuló energia hatékony felhasználására irányul. Az intézkedés alintézkedései: • Telephelyhez kapcsolódó építési beruházások. Jelen alintézkedés keretén belül támogatás adható tároló, termelő létesítmények és technológiai berendezések létrehozásához, felújításhoz, fejlesztéséhez, valamint a területek infrastrukturális és szociális létesítményeinek létrehozásához; geotermikus és más megújuló energia hasznosításához kapcsolódó beruházásokhoz. Emellett a vállalatvezetési rendszerek és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások bevezetése is szintén támogatható.
127
•
Kertészetben használt – önálló, építéssel nem járó – gépek, berendezések beszerzése Az alintézkedés keretén belül támogatás a termelési gépigényének és a gépesítés optimális arányának elérésére.
technológiák
A kedvezményezettek köre: A Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrált mezőgazdasági termelők, az általuk létrehozott az NDP-ben szintén regisztrált termelői szervezetek és termelői csoportok. A támogatás formája: Vissza nem térítendő beruházási támogatás, melynek összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. A támogatás aránya: A támogatás aránya a beruházás összegének maximum: g) 40%-a; h) 50%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, vagy a beruházás Natura 2000 vagy kedvezőtlen adottságú területen valósul meg; i) 60%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő és a fejlesztés Natura 2000 valósul meg; vagy az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő és a fejlesztés kedvezőtlen adottságú területen valósul meg. Támogatás mértéke: •
Amennyiben a fejlesztés kizárólag gépek beszerzésére irányul, akkor maximum 200.000 euró.
•
Amennyiben a fejlesztés építéssel együtt járó beruházásra irányul, akkor 1 millió euró.
Az intézkedés ütemezése: Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től. Kapcsolódás a programon belül: Jelen intézkedés a következő intézkedésekhez kapcsolódik a programon belül: •
Mezőgazdasági termékek értéknövelése energetikai célú félkész vagy végtermék előállítására
•
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól
128
A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „A” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
•
A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési 5.3.1.2.1. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése alintézkedéséből.
•
A regisztrációt csak a támogatási kérelem benyújtása előtt lehet visszavonni.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor A támogatott gazdaságok száma Az új termékeket vagy technológiákat bevezető gazdaságok száma) Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db Térségenként db
129
I. 4. Évelő növények telepítése A támogatás jogalapja 1698/2005/EK rendelet 20 (b), (i) pontjai és 26. cikke Intézkedésben résztvevő térségek •
Kabai
•
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A térségek jelenlegi szerkezete azt mutatja, hogy a teljes mezőgazdasági termelésen belül nagy a szántóföldi gazdálkodási aránya. A fenntartható egyensúly eléréséhez nagyobb súlyt kell fektetni az ágazaton belül az ültetvények telepítésére és a biomassza-előállításra. A Magyarország uniós csatlakozását követő piaci változások a gabonatermesztés hagyományos dominanciájának mérséklését, a termelési szerkezetben bekövetkező változtatásokat és a piaci igényekhez való alkalmazkodást is szükségessé teszik. Az EU azt várja a tagállamoktól, hogy a jövőben fokozott mértékben használjanak megújuló energiaforrásokat. A 2001/77/EK irányelv alapján a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos energia mennyiségének az EU-ban el kell érnie az átlagos bruttó fogyasztás 22,1%-át. A várt EU-célok teljesítéséhez nélkülözhetetlen a biomassza-ellátás fejlesztése a célzott energiatermelésen keresztül. Szükség van a gazdák ültetvénytelepítési támogatásának biztosítására. Az energia-előállítási célú fás ültetvények telepítése több termelőt (akiknek az aránya jelentős lehet) segíthet a vidéki jövedelemszerzési lehetőség biztosításával. Az intézkedés célja Az intézkedés hozzá kíván járulni a szántóföldi ágazatra alapozott mezőgazdaság diverzifikációjához oly módon, hogy elősegíti az ültetvénytelepítése beruházásokat és az energia-előállításhoz felhasznált, rövid vágásfordulójú sarjerdők révén történő biomassza-termelést. A térségek jelenlegi mezőgazdaságra vonatkozó egyensúlyhiánya – nevezetesen a szántóföldi gazdálkodás túlsúlya – ily módon mérsékelhető. Az intézkedés tartalma Az intézkedés elsősorban a cukorrépa korábbi területeihez, illetve a térségi feldolgozóipari kapacitásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító ültetvénytelepítési beruházásokra, az ott alkalmazott új technológiák bevezetésére irányul.
130
Az intézkedés alintézkedései: • a fogyasztói igényekhez és a termőhelyekhez igazodó gyümölcsfajták telepítése, •
a rövid vágásfordulójú, energetikai célú fás ültetvények telepítése.
A kedvezményezettek köre: A Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrált mezőgazdasági termelők, az általuk létrehozott az NDP-ben szintén regisztrált termelői szervezetek és termelői csoportok. A támogatás formája: Vissza nem térítendő beruházási támogatás, melynek összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. A támogatás aránya: A támogatás aránya a beruházás összegének maximum: j) 40%-a; k) 50%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, vagy a beruházás Natura 2000 vagy kedvezőtlen adottságú területen valósul meg; l) 60%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő és a fejlesztés Natura 2000 valósul meg; vagy az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő és a fejlesztés kedvezőtlen adottságú területen valósul meg. Támogatás mértéke: Az igénybe vehető támogatás maximális mértéke 400.000 €. Az intézkedés ütemezése: Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től. Kapcsolódás a programon belül: Jelen intézkedés a következő intézkedésekhez kapcsolódik a programon belül: •
Mezőgazdasági termékek értéknövelése energetikai célú félkész vagy végtermék előállítására
•
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „A” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
131
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
•
A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési 5.3.1.2.1. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése alintézkedéséből.
•
A regisztrációt csak a támogatási kérelem benyújtása előtt lehet visszavonni.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor A támogatott gazdaságok száma Az új termékeket vagy technológiákat bevezető gazdaságok száma) Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db Térségenként db
132
I. 5. Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 20 (b) (iii) és 28. cikke Intézkedésben résztvevő térségek: •
Kabai
•
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedések indoklása Amint az elemzési részben bemutattuk a magyarországi népesség együtt a vizsgált térségekben is az életkor szerinti összetételének és az agrárszektorbeli munkanélküliségi ráta alapos értékelése alapján, hogy a gazdaságok hosszú távú vezetése nem biztosított. Magyarországon az agrárvállalkozások jelentős részére jellemzőek a likviditási problémák és a kedvezőtlen pénzügyi helyzet. Ezen vállalkozások pénzintézetek által történő finanszírozását nagyban gátolja a biztosítékok elégtelensége, az alacsony kockázattűrési képesség, valamint a magas kockázat. Következésképpen az újonnan induló vállalkozásoknak nagyon kevés lehetőségük van hitelhez jutásra, azaz a vállalkozásaiknak pénzügyi szempontból való megalapozására. A gazdálkodás tekintetében jelentősek a piacra lépése korlátok (eszközpark, földbérleti díjak, bázisjogosultságok megszerzése, közterhek), melynek megfelelően az önálló gazdaság indítása során jelentős pénzügyi akadályokat kell leküzdeni. A termelés bármiféle bővítéséhez, a megfelelő álló- és forgóeszközök rendelkezésre állásához felhalmozott tőke vagy hitel szükséges. A mezőgazdasági termelés életkor szerinti szerkezetének javítása, a vidéki térségek lakosságmegtartó képességének javítása, valamint a jövedelemtermelő képesség fokozása alapvető célkitűzés a gazdasági és vidékfejlesztési politika keretein belül. A fiatal gazdálkodók támogatása, tevékenységük ösztönzése az agrárágazatban kimagasló fontossággal bír, mivel innovációra való képességük és piaci hozzáállásuk szempontjából már most is erősebbek és még tovább is erősíthetők. A mára kialakult helyzet csak úgy változtatható meg, ha a kezdő vállalkozások megfelelő tőkeellátottsággal rendelkeznek. Intézkedés célja Az intézkedés célja segíteni a fiatal gazdálkodókat abban, hogy gazdaságaikat elindítsák, és célkitűzés továbbá a szerkezetváltás előidézése a gazdaságokban a mezőgazdasági munkaerő életkor szerinti megoszlásának javításával, a vidéki térségek népességmegtartó képességének javítása, valamint a mezőgazdasági tevékenységek hosszú távú fenntartásának biztosítása. Az intézkedés hozzájárulhat olyan fiatal gazdálkodók vállalkozásainak beindításához, akik növénytermesztési
133
(ideértve a kertészeti tevékenységet is), állattenyésztési vagy vegyes gazdálkodási tevékenységet kívánnak folytatni. Kedvezményezettek köre Bármely természetes személy 18 és 40 éves életkor között, aki középiskolai szintű mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, személyesen vezetett első gazdaságot hoz létre vagy gazdaságot vesz át bármely más gazdálkodótól és üzleti tervvel rendelkezik a gazdálkodási tevékenységek fejlesztésére. A gazdaság vezetője olyan természetes személy lehet, aki egyéni vállalkozó igazolvánnyal rendelkezik és mezőgazdasági tevékenységet folytat. További kötelezettségek: A fiatal gazdálkodó köteles: részt venni az ÚMVP „Szakképzés és információs tevékenységek” intézkedés kereteiben szervezett képzési programban, a birtok méretét a támogatás folyósításának évétől számított 4. évre 4 EUME fölé növelni, egyéni vállalkozóként gazdálkodni 5 éven keresztül azt követően, hogy kedvezményezetté vált. Intézkedés tartalma Támogatások nyújthatók jövedelemtámogatás formájában a mezőgazdasági termelési tevékenységek feltételeinek megteremtésére, ezen tevékenységek során felmerült költségek fedezetére, egy gazdaság átvételére és annak fejlesztésére. A támogatás típusa, maximuma Vissza nem térítendő jövedelemtámogatás, melynek maximuma 40.000 euró. Az összeg 90%-a a támogatás megítélésekor kerül folyósításra, míg a fennmaradó 10% az üzleti tervben rögzített összes kritérium teljesítését követően. Az intézkedés során az a természetes személy, aki ezen intézkedés szerint támogatásban részesült vagy megfelel ezen intézkedés támogatási feltételeinek, de kérelmét kerethiányra való hivatkozással elutasították az ÚMVP és a NDP keretében meghirdetett bizonyos intézkedések esetében többlettámogatásra jogosult. Ütemezése Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től. Kapcsolódási pontok Az intézkedés szorosan kapcsolódik az ÚMVP és a Nemzeti Diverzifikációs Program több pontjához: így az állattenyésztés, növénytermesztés (beleértve a kertészetet is) korszerűsítéséhez, mivel az induló gazdaságok az indulást követően ebben az intézkedésekben is részt vehetnek, illetve azok során többlettámogatást is igényelhetnek. Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „A” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe. 134
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
•
A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 5.3.1.1.2. Fiatal gazdák induló támogatása intézkedéséből.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor Támogatott fiatal gazdák száma Az új termékeket vagy technológiákat bevezető gazdaságok száma) Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db Térségenként db
135
II. 1. Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 20 (b) (iii) és 28. cikke Intézkedésben résztvevő térségek •
Kabai
•
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása: A cukorrépa termelésben érintett térségben több rendkívül kedvező talajadottságokkal rendelkező település található. A térség földterületeinek jelentős része a szántóföldi kultúrák mellett alkalmas például a zöldség- és gyümölcsfélék megfelelő hozammal történő termesztésére is, illetve a gyengébb adottságú területeken takarmánynövények termelésére. Az elsődleges termelői szektor esetében a legjelentősebb problémát a termékek értékesítése, és ezáltal a piac bizonytalansága jelenti. Termékeik általában a feldolgozóipar alapanyagául szolgálnak. A feldolgozóipar fejlesztése ezért nagy jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelők szempontjából is. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó kis- és középvállalkozások, valamint számos, az elsődleges feldolgozásban érintett nagyvállalat versenyképességét negatív módon befolyásolja a rossz tőkeellátottság, az élőmunka alacsony hatékonysága, az ágazatot érintő valódi szerkezetváltás elmaradása, valamint a koncentráció, szakosodás és korszerűsítés hiánya, amely szükséges lenne a megfelelő gazdaságossági méretek eléréséhez. Ezen vállalkozások nyereségessége nem kielégítő. Az innováció szintje, a K+F eredmények alkalmazása, valamint a marketing munka színvonala továbbra is alacsony szinten van. A mezőgazdasági termelésben résztvevők számára kiemelt fontosságú, hogy a feldolgozóipar számára megtermelt alapanyagok minél nagyobb fokú feldolgozása történjen a térségben, növelve ezzel az értékesítés biztonságát. Az intézkedés célja: Az intézkedés célja a mezőgazdasági termékek értékének növelése az élelmiszeripari és nem élelmiszeripari (bio-üzemanyag) jellegű feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai-műszaki fejlesztésének támogatásával, olyan fejlesztések előmozdítása által, amelyek újszerű, innovatív, magas minőségű termékeket állítanak elő, kielégítve speciális fogyasztói igényeket is, emelve az élelmiszerbiztonság és higiénia szintjét is, hozzájárulva a gazdasági diverzifikációhoz és a munkahelyteremtéshez. Az intézkedés tartalma: A dohány és halászati termékek kivételével az Európai Közösséget létrehozó szerződés I. Mellékletében felsorolt termékek feldolgozására és értékesítésére vonatkozó fejlesztések kerülnek támogatásra jelen intézkedésből.
136
Azon tárgyi és immateriális beruházások támogatására van lehetőség, amelyek az infrastruktúra, a technológia és az eszközállomány fejlesztése által javítják a kedvezményezett általános teljesítményét. A kedvezményezettek köre: Az intézkedés kedvezményezettjei azok a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrált egyéni vállalkozók, egyéni cégek, jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyek 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató és 200 millió eurónál kisebb éves forgalmat bonyolító kisés középvállalkozásnak minősülnek, továbbá •
mezőgazdasági termelők esetében az üzemméretük meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME), valamint értékesítésből származó árbevételük 50%-a vagy több mint 50%-a származik nem-feldolgozott mezőgazdasági termék értékesítéséből, és ez az arány a beruházás után is megmarad a kötelező üzemeltetés végéig;
•
nem mezőgazdasági termelők esetében az értékesítésből származó árbevételük kevesebb, mint 50%-a származik nem-feldolgozott mezőgazdasági termék értékesítéséből és ez az arány a beruházás után is megmarad a kötelező üzemeltetés végéig.
A támogatható beruházás típusai: • tárgyi eszközök: Ingatlan építése, korszerűsítése; új, első üzembe helyezésű gépek és berendezések beszerzése és üzembe állítása •
immateriális javak: A beruházások megvalósításához kapcsolódó immateriális javak és eljárások költségei
A támogatás formája: Vissza nem térítendő beruházási támogatás, melynek összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. A támogatás aránya: A támogatás aránya a beruházás összegének: • •
maximum 50%-a lehet a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből; maximum 40% lehet az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből.
A támogatás maximuma: A támogatás maximális összege projektenként 2 millió euró. Az intézkedés ütemezése Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től.
137
Kapcsolódás programon belül: Jelen intézkedés a következő intézkedésekkel van kapcsolatban a programon belül: •
I.2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése
•
II.1. Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése
•
II.2. Mezőgazdaság és erdészet korszerűsítése
•
IV.1. Készség- és képességnövelő, foglalkoztatási programok
innováció-orientált
képzési
és
Kapcsolódás más programhoz: Jelen intézkedés a következő intézkedésekkel van kapcsolatban a programon belül: •
I.1. Mezőgazdasági termékek értéknövelése energetikai célú félkész vagy végtermék előállítására
•
II.1. Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése
•
IV.1. Készség- és képességnövelő, foglalkoztatási programok
innováció-orientált
képzési
és
Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól: A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „A” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
•
A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 1231. kódszámú alintézkedéséből.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor Kedvezményezett vállalkozások száma Az új termékeket vagy technológiákat bevezető vállalkozások száma Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db Térségenként fő
138
II. 2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 20 (b) (iii) és 28. cikke Intézkedésben résztvevő térségek •
Kabai
•
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása: A mezőgazdasági gazdálkodásra épülő megújuló energia termeléséhez a térségek jó adottságokkal rendelkezik. A cukorrépa termelő területek kiesésével nem minden területen célszerű élelmiszert, illetve takarmánynövényeket termelni. A mezőgazdasági területeken megtermelhető, energetikai célokra hasznosítható nyersanyag, illetve a keletkező melléktermékek eladása mellett a feldolgozás új típusú értékesítési lehetőségeket jelent a gazdálkodók számára. Az intézkedés célja: Az intézkedés célja az alacsony hozzáadott értékű termékek elsődleges, energetikai célú feldolgozásának ösztönzése, a gazdálkodás jövedelemtermelő képességének javítása, valamint a gazdasági diverzifikáció és munkahelyteremtés feltételeinek megteremtése. Az intézkedés tartalma: Az intézkedésen belül azok a fejlesztések kerülnek támogatásra, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés I. Mellékletében felsorolt termékek – dohány és halászati termékek kivételével – energiatermeléshez kapcsolódó feldolgozására vonatkozik. Azon tárgyi és immateriális beruházások támogatására van lehetőség, amelyek javítják a kedvezményezett általános teljesítményét az infrastruktúra, a technológia és az eszközállomány fejlesztése által. A kedvezményezettek köre: Az intézkedés kedvezményezettjei azok a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrált jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik/amelyek a beruházást a cukorgyár megszűnése által érintett települések területén valósítják meg. Kérelmezők lehetnek azok a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező üzleti vállalkozások, amelyek 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató és 200 millió eurónál kisebb éves forgalmat bonyolító kis- és középvállalkozásnak minősülnek. A támogatható beruházás típusai:
139
•
tárgyi eszközök: Ingatlan építése, korszerűsítése; új, első üzembe helyezésű gépek és berendezések beszerzése és üzembe állítása
•
immateriális javak: A beruházások megvalósításához kapcsolódó immateriális javak és eljárások költségei
A támogatás formája: Vissza nem térítendő beruházási támogatás, melynek összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. A támogatás aránya: A támogatás aránya a beruházás összegének: • •
maximum 50%-a lehet a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből; maximum 40% lehet az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből.
A támogatás maximuma: A támogatás maximális összege projektenként 2 millió euró. Az intézkedés ütemezése Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től. Kapcsolódás programon belül: Jelen intézkedés a következő intézkedésekkel van kapcsolatban a programon belül: •
I.2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése
•
II.1. Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése
•
II.2. Mezőgazdaság és erdészet korszerűsítése
•
IV.1. Készség- és képességnövelő, foglalkoztatási programok
innováció-orientált
képzési
és
Kapcsolódás más programhoz: Az intézkedés szorosan kapcsolódik a KEOP megújuló energiaforrások támogatását szolgáló prioritásához. A megújuló energiatermelés esetében a KEOP támogatja a nem agrárvállalkozások megújuló energia előállítására irányuló, nem on-farm jellegű fejlesztéseit. Ezzel szemben az ÚMVP támogatja az agrárvállalkozások16 agrárjellegű tevékenységei keretében végzett, megújuló energiaforrás előállításra, felhasználásra vonatkozó kis-közepes kapacitású fejlesztéseit, továbbá a nem agrár jellegű vállalkozások on-farm jellegű fejlesztéseit, valamint a kis kapacitású üzemek félkész termékére épülő közepes kapacitású végfeldolgozást. Az ÚMVP keretén belül a maximálisan kiépíthető feldolgozó kapacitás 10 kt. A KEOP intézményrendszere a pályázatok elbírálása során a támogatáshalmozódás kizárását folyamatosan
140
ellenőrzi, ennek intézményes garanciáját az ÚMVP intézményrendszerével együtt biztosítja. Az intézkedés kapcsolódik a Környezetvédelmi Operatív Programhoz, ugyanis a vállalkozások saját környezetvédelmi beruházásai KEOP támogatással valósulnak meg. Az intézkedés kapcsolódik a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz, ugyanis a Római Szerződés 1. mellékletében nem szereplő élelmiszeripari termékek előállításához kapcsolódó fejlesztések a GOP támogatásával valósulnak meg. Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól: A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „A” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
•
A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 1232. kódszámú alintézkedéséből.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor Kedvezményezett vállalkozások száma Az új termékeket vagy technológiákat bevezető vállalkozások száma Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db Térségenként fő
141
III. 1. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete az 52. cikk a) pontjának „ii” alpontja és az 54. cikk Intézkedésben résztvevő térségek • Kabai •
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A cukorgyár-bezárásában érintett térségekben élők részére, az emelkedő munkanélküliség következtében várhatóan meginduló elvándorlás megelőzésére, illetve mértékének csökkentésére helyi foglalkoztatási és jövedelemtermelési lehetőségek megteremtésére van szükség. Az inaktivitás csökkentése, illetve a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében szükséges a foglalkoztatási bázis kiszélesítése. A mikrovállalkozások általános támogatását a vidéki területekre jellemző kisebb méretgazdaságosságból adódó hatékonysági hátrányok indokolják. A vállalkozói szellem és az olcsó munkaerő olyan értékek, amelyekre a vidékfejlesztési kezdeményezések építhetnek. A jövedelemtermelő és foglalkoztatói szerep fokozatos háttérbe szorulásával párhuzamosan a mezőgazdaságon kívüli jövedelemtermelő és vállalkozási lehetőségek nemcsak a gazdálkodók, hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is szükségessé váltak. A vidéki területeket sújtó, szociális és gazdasági hátrányokat eredményező inaktivitás és munkanélküliség csökkenthető a vidék belső erőforrásain alapuló, fenntartható gazdasági fejlődés révén. Az intézkedés célja Az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a térség adottságaira alapuló mikrovállalkozások létrehozásával és fejlesztésével elősegítse a szerkezetátalakítást, megakadályozza a térségből való elvándorlást, és hozzájáruljon munkahelyek teremtéséhez. Az intézkedés alkalmazási területe: Az NDP által érintett földrajzi terület az 5000 fő állandó lakosnál alacsonyabb lakosságszámmal vagy a 100 fő/km2 népsűrűségnél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkező településeket foglalja magában. A kedvezményezettek köre: A jogosult településeken bejegyzett • vállalkozások, szövetkezetek, valamint egyéni vállalkozások;
142
•
gazdasági szereplőként nem bejegyzett természetes személyek, akik vállalják, hogy a sikeres kérelmet követően a projekt első kifizetésének időpontjáig egyéni vállalkozóvá válnak.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében bármely nem mezőgazdasági tevékenység támogatható, amelyet a kedvezményezettek valósítanak meg a jogosult településeken és nem esik a kizárt tevékenységek közé. Nem adható támogatás a következő tevékenységekhez: •
Annex 1. termékek előállításához és elsődleges feldolgozásához,
•
turisztikai fejlesztésekhez,
•
nagykereskedelmi tevékenységekhez,
•
bányászati tevékenység, kivéve a tőzegkitermelést és forgalmazást,
•
jármű-kereskedelem, üzemanyag-kiskereskedelem,
•
pénzügyi és ingatlanforgalmazási szolgáltatások,
•
közigazgatási és oktatási tevékenységek.
Előnyben részesítendők az új munkahelyek teremtését biztosító fejlesztések. A fenti támogatható tevékenységekhez tevékenységtípusokra vehető igénybe támogatás:
kapcsolódóan
•
technológiai és ingatlan fejlesztések,
•
szabadalmak, licencek, gyártástechnológia vásárlása,
•
marketing tevékenység,
•
minőségbiztosítási rendszerek bevezetése,
•
egyéb.
a
következő
A szabadalmak és licencek beszerzése, valamint a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését célzó projektekhez kapcsolódó tevékenységre vonatkozó kérelem önállóan nem, csak valamely másik tevékenységre vonatkozó kérelemmel együttesen, csomagban nyújtható be. Föld és ingatlan vásárlás nem támogatható az intézkedés keretében. A támogatás formája: Vissza nem térítendő beruházási támogatás, melynek összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. A támogatás aránya: A támogatás aránya maximum 70% lehet. A támogatás maximuma: A maximálisan igénybe vehető támogatás mértéke 200.000 euró. 143
Az intézkedés ütemezése Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től Kapcsolódás programon belül: Az intézkedés a következő intézkedésekkel van kapcsolatban a programon belül: III.1.
Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikáció
III.3.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése
Kapcsolódás más programhoz: A GOP nem támogatja ezen intézkedés kedvezményezettjeit földrajzi lehatárolás alapján. A kedvezményezettek igénybe vehetik a regionális operatív programok által támogatott általános tanácsadói szolgáltatásokat. A vállalkozások finanszírozási szükségletük pótlására igénybe vehetik a GOP által nyújtott mikrohitelt, azonban a két forrás finanszírozási intenzitása nem haladhatja meg a „de minimis” szabálynak megfelelő mértéket. Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól: A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: 1. Az intézkedést az 1. sz. melléklet „B” meghatározott és jogosult településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe. 2. A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes. 3. A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 312. kódszámú intézkedéséből. Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény Hatás
Indikátor A támogatott mikrovállalkozások száma Létrehozott munkahelyek száma összesen (db) Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db Térségenként fő
144
III. 2. Turisztikai tevékenységek ösztönzése A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete az 52. cikk a) pontjának „iii” alpontja és az 55. cikk Intézkedésben résztvevő térségek •
Kabai
•
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A fejlesztendő tevékenységek egyik kiemelt területe a térség táji-természeti és kulturális örökségi vonzerőinek turisztikai hasznosítása. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a vidéki térségek gazdasági szerkezetének diverzifikálódásához, az ebből származó többletjövedelem-termelés hozzájárul a térség életminőségének javulásához és a területi-gazdasági hátrányok mérsékléséhez. Az idegenforgalomhoz kötődő szolgáltatások színvonala vidéki területeken alacsony, a célcsoportok igényeihez nem minden esetben igazodik. A helyi táj, valamint a természeti és kulturális értékek bemutatása nem megfelelő. Hiányzik a látványosságok összehangolt bemutatása és az ezekre vonatkozó egységes regionális kínálat. Az idegenforgalom számottevő multiplikátorhatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát az adott régióban, következésképp elősegítheti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát. A turisták fokozódó környezet- és egészségtudatosságának köszönhetően a természeti környezet és ezáltal a vidéki táj felértékelődik a szabadidő szempontjából. Ez főként a városi környezetből érkező vendégek esetében figyelhető meg, akik egyre nagyobb arányban töltik vidéken a szabadidejüket aktív pihenéssel. Így új típusú igény van kialakulóban a helyi termékek, kulturális értékek és életmód megismerésére. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások szerepet kapnak a vidéki területek gazdasági átalakulásában. A turisztikai bevétel erősíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az életminőség javításához és a regionális gazdasági hátrányok enyhítéséhez. Az intézkedés célja Az intézkedés célja a táji, természeti értékek bemutatása és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése révén többletjövedelem termelése, valamint a cukorgyárak bezárása miatt a térségekben kialakult kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet javítása. Magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozása, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújítása, korszerűsítése és továbbfejlesztése, továbbá piacra lépésük támogatása.
145
A jelen intézkedés keretében a színvonalas vendéglátás kialakítása mellett fontos szempont az is, hogy a kapcsolódó szolgáltatások is megfeleljenek a magas színvonalat megkövetelő hazai és külföldi vendégek igényeinek. Cél az idegenforgalmi potenciállal bíró, jelenleg nem vagy nem hatékonyan kihasznált vidéki ingatlanok (pl. présházak, majorsági épületek) innovatív, környezetbarát és fenntarthatóan elvégzett korszerűsítése és átalakítása. Az intézkedés további céljai közé tartozik a foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken, a munkahelyek megőrzése és létrehozása, a régió idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozásainak támogatása, a szolgáltatók összehangolása, és az informatikai fejlesztések és minőségbiztosítási szabványok bevezetésének ösztönzése. Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés által érintett földrajzi terület az 5000 fő állandó lakosnál alacsonyabb lakosságszámmal vagy a 100 fő/km2 népsűrűségnél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkező településeket foglalja magában. A kedvezményezettek köre: Az 1. sz. melléklet „B” pontjában meghatározott és jogosult településekről regisztrált természetes személyek, és a jogosult településeken székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező mikro-, kis-, és középvállalkozások, települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások vagy, egyesületek, alapítványok és más non-profit szervezetek, valamint az előzőleg felsoroltaknak alapján a közös fejlesztésre létre hozott társulásai. Az intézkedés tartalma: A vidéki területeken a munkahelyteremtéshez, illetve a munkahelyek megőrzéséhez hozzájárulva, a fenntartható falusi és agroturizmus és fürdőturizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése és a kapcsolódó marketing tevékenységek, valamint ökoturizmussal kapcsolatos tevékenység a következőknek megfelelően: • A falusi turizmushoz kötődő nem kereskedelmi célú minőségi magánszálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, a működő szálláshelyek korszerűsítése és kapcsolódó szolgáltatásaik fejlesztése; • Az ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági táborok, állandó táborhelyek, turistaszállók) létrehozása, melyek a magyar jog értelmezésében nem üzleti célú szálláshelyek. A működő egységek bővítése és korszerűsítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése szintén támogatható; • Szálláshelyhez nem kapcsolódó, magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére mint látványosságra épülnek, így a következők: • szezonális és agroturisztikai szolgáltatások • lovas szolgáltatások • a természeti és erdei turizmus szolgáltatásai • horgászturizmus
146
•
• borturizmushoz kapcsolódó fejlesztések. Helyi turisztikai vonzerő fejlesztése beleértve a fürdőfejlesztés is.
Támogatható tevékenységek és költségek • építés, épületgépészet, létesítés, épületek felújítása, korszerűsítése a szálláshelyekhez vagy tervezett szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; • az ingatlanok belső és/vagy külső rekreációs célú fejlesztéséhez kapcsolódó szolgáltatások bevezetéséhez szükséges eszközök és berendezések beszerzése; • minőségbiztosítási rendszerek bevezetése; • a projekthez kapcsolódó képzési, humán erőforrás fejlesztési, marketing költségek: legfeljebb a fejlesztés értékének 10%-ig; • általános költségek: mérnöki, szakértői, tanácsadási költségek; a fejlesztés támogatásra jogosult költségeinek legfeljebb 12%-a (működési költségek nem támogathatóak). A támogatás formája Vissza nem térítendő beruházási támogatás, melynek összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. A támogatás aránya: A támogatás aránya maximum 70% lehet. A támogatás maximuma: • A maximálisan igénybe vehető támogatás középvállalkozás esetén 200.000 euró. •
mértéke
mikro,
kis-
és
Önkormányzatok vagy önkormányzati non-profit szervezetek és ezek társulásai esetén 2 millió euró.
Az intézkedés ütemezése Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től Kapcsolódás programon belül: Az intézkedés a következő intézkedésekkel van kapcsolatban a programon belül: III.3. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása III.1. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikáció Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól: A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: 4. Az intézkedést az 1. sz. melléklet „B” pontjában meghatározott és jogosult településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
147
5. A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes. 6. A regisztráció 2010. szeptember 30-ig, vagy a regisztráció visszavonásáig kizárást jelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 313. kódszámú intézkedéséből. Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor A támogatott új idegenforgalmi tevékenységek száma Vendégéjszakák száma Nettó hozzáadott érték növekedése
Cél Térségenként db
Térségenként fő
148
IV. 1. Falumegújítás és -fejlesztés A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 52. cikke (b) pontjának (ii) bekezdése Intézkedésben résztvevő térségek • Kabai •
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A cukorgyárak vonzáskörzetében található települések lakókörnyezete, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát javítani kell. A vidéki térségekben a helyi termékek értékesítésére és hasonló gazdasági tevékenységekre alkalmas infrastruktúra viszonylag szegényes, illetve a helyi piacok felújításra szorulnak. A falvak megújítása, illetve az ezzel járó változások előidézése a vidéki területeken a helyi piacok létrehozását vagy felújítását teszi szükségessé annak érdekében, hogy a vidékről vonzóbb kép alakulhasson ki, és az elvándorlás lassuljon vagy megforduljon. A vidéki területek életszínvonalának javításában a játszóterek kialakítása is szerepet játszhat. Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja, hogy a vidéki települések vonzerejének fokozásával javítsa életszínvonalukat az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák, illetve a vidék elnéptelenedésének visszafordítása érdekében. Épületfelújítások esetében az intézkedés a külső felújításra összpontosít. Az intézkedés tartalma: Az intézkedés területi hatálya az 5000 főnél kevesebb lakosságú vagy a kevesebb, mint 100 fő/km2 népsűrűségű településekre terjed ki. A helyi védelem alatt álló épített vidéki örökség a jelen intézkedés keretében nem támogatható. Kedvezményezettek köre: Helyi önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek és egyéb egyesületek. Támogatott tevékenységtípusok • A falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések: Parkok, pihenőterületek, sétányok és egyéb közterületek (az elkülönülten kivitelezett utak és járdák, illetve csatornázás kivételével)
149
•
A védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása.
•
Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése a helyi mezőgazdasági termékek jobb eladhatósága érdekében, valamint e piacterek megfeleltetése az érvényes jogszabályoknak.
•
Játszótér kialakítása gyermekek számára.
Támogatott költségtípusok •
Infrastrukturális fejlesztések költségei
•
Eszközök és felszerelés beszerzésének és telepítésének költségei
•
Külső felújításhoz kapcsolódó költségek
•
Általános költségek (a tanácsadói költségek is).
Az intézkedés keretében termőföld vagy ingatlan vásárlása nem támogatható. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: A támogatás mértéke 95%. A támogatás maximális mértéke: 200.000 € Az intézkedés ütemezése: Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től. Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „B” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output
Indikátor Támogatott települések száma Beruházások teljes
Cél Térségenként db Ft
150
Eredmény Hatás
összege Az érintett területeken élők Térségenként db száma Életkor szerinti megoszlás változása
151
IV. 1. Vidéki örökség védelme A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 52. cikke (b) pontjának (ii) bekezdése, és 57. cikkének iii) pontja Intézkedésben résztvevő térségek • Kabai •
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A cukorgyárak vonzáskörzetében található vidéki területek bővelkednek kulturális, épített és természeti értékekben. A vidéki területek vonzóerejének növelése érdekében szükséges a vidék fejlesztése, valamint a kapcsolódó kulturális és természeti örökség megfelel_ bemutatása. A települések nem rendelkeznek elegendő saját bevétellel építészeti örökségük, kulturális és természeti értékeik, illetve vagyontárgyaik megóvásához és fejlesztéséhez. Az épített örökségen kívül a települések természeti értékei, illetve a kapcsolódó zöld területek szintén meglehetősen elhanyagoltak, és jelentőségük egyre csökken a helyi közösségek szemében. A vidéki területek vonzóerejének növelése érdekében biztosítani kell a kulturális és természeti örökség megfelelő bemutatását. Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a vidéki települések képének és környezetének javítása, az épített, a természeti és a kulturális örökség és a kapcsolódó zöld területek megóvása és megújítása, a helyi öntudat fejlesztése, valamint az említett települések vonzóerejének növelése. Az intézkedés tartalma: Az intézkedés területi hatálya az 5000 főnél kevesebb lakosságú vagy a kevesebb, mint 100 fő/km2 népsűrűségű településekre terjed ki. Az intézkedés célja helyi szinten az épített, a természeti és a kulturális örökség védelme és megújítása a vidéki településeken. E tekintetben az építmények és a helyi örökség védelmének összehangolt, kölcsönös kapcsolatban lévő fejlesztése áll az intézkedés középpontjában. Kedvezményezettek köre: A Magyarországon bejegyzett non-profit jogi személyek, a települési önkormányzatok és társulásaik, valamint az egyházak.
152
Támogatott tevékenységtípusok A helyi védelem alatt álló épületek külső-belső helyreállítása és felújítása; az épületek és a kulturális értékek bemutatása; az előbbiekhez szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása; sétányok és gyalogutak építése; a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatása. A településszerkezeten belüli, védelem alatt álló egységek, épületek és a kapcsolódó környezeti elemek rehabilitációja; az azokhoz szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása. A természeti és történelmi táj, illetve az azt alkotó tájelemek javítását és fejlesztését célzó támogatások és fejlesztések. A környezeti tudatosság fejlesztését célzó intézkedések végrehajtása (vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás fejlesztése, stb.). Támogatott költségtípusok •
Az eszközök és a berendezések megvásárlásával és üzembe helyezésével kapcsolatban felmerülő költségek.
•
Az épületek külső és belső felújításának költségei.
•
Általános költségek (a tanácsadók költségei is).
A föld- vagy ingatlanvásárlás az intézkedés keretében nem támogatható. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: A támogatás mértéke 95%. A támogatás maximális mértéke: A támogatás maximális mértéke 200.000 € Az intézkedés ütemezése: Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2009. február 1-től. Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „B” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
•
A Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció 2010. szeptember 30ig, vagy az érintett által történő visszavonásig érvényes.
153
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor A támogatott műemléki és természeti helyszínek száma A veszélyeztetett műemlékek aránya A támogatás által megcélzott vidéki lakosok elégedettségének növekedése
Cél
154
IV. 3. Helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 59. cikke Intézkedésben résztvevő térségek • Kabai •
Petőházi
•
Szerencsi
•
Szolnoki
Az intézkedés indoklása A cukorgyárak vonzáskörzetében található települések lakókörnyezete, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. A cukorgyárak bezárása jelentős problémát okozott a településeken nemcsak rövid, hanem hosszú távon is. A hosszú távú kilábalás egyik eszköze a helyi – a gyárak bezárásából adódó problémákat hangsúlyosabban kezelő vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása. Az intézkedés támogatja a kistérségi szintű vidékfejlesztési koncepciók kidolgozását a kezdetektől a helyi fejlesztési terven át annak megvalósításáig, így erősítve az együttműködést és a tengelyek egyes intézkedései közötti, regionális szintű koherenciát. Az információszolgáltatás, a szakismeretek fejlesztése és az ösztönzési technikák elsajátítása nélkülözhetetlenek a konkrét igényekre és lehetőségekre épülő fejlesztési stratégiák kidolgozása és a hatékony végrehajtás folyamán. A helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakításához és megvalósításához szükséges a helyi erőforrások bevonása a stratégia megszövegezésébe és megvalósításába, szükség van továbbá a fejlesztési koncepcióra vonatkozó helyi információs szolgáltatásokra, ezenkívül a régió érdekeltjeinek aktivizálása és tudatosságának növelése is elengedhetetlen. Az intézkedés céljai: Az intézkedés célját képezi a belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználásának elősegítése, a vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása az integrált megközelítést tartalmazó fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása érdekében, továbbá a programok megfelelő megalkotásához és végrehajtásához szükséges helyi erőforrások, együttműködési törekvések és tevékenységek előtérbe helyezése, Kedvezményezettek köre: Helyi önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek és egyéb egyesületek. Támogatott tevékenységek • az érintett terület elemzése,
155
•
a területre vonatkozó adatszolgáltatás és a helyi fejlesztési stratégia kidolgozása,
•
a helyi fejlesztési stratégiák elkészítésében és végrehajtásában részt vevő személyzet képzése,
•
promóció és vezetőképzés,
•
workshopok szervezése
Támogatott költségtípusok • Eszközök és felszerelés beszerzésének és telepítésének költségei •
Általános költségek (a tanácsadói költségek is).
A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: A támogatás mértéke 95%. A támogatás maximális mértéke: 25 millió forint Az intézkedés ütemezése: Az intézkedés megvalósításának időszaka: 2008. február 1-től Lehatárolás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól A lehatárolás területi szempontok és a Nemzeti Diverzifikációs Programba való regisztráció alapján történik: •
Az intézkedést az 1. sz. melléklet „A” pontjában megadott településekről a Nemzeti Diverzifikációs Programba regisztrálók vehetik igénybe.
Számszerűsített célok a közös uniós indikátorok tükrében Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor Támogatott szervezetek száma Támogatott tevékenység során szervezett workshopon résztvevő szervezetek száma Új munkahelyek száma
Cél Térségenként 1 csoport Térségenként 20 db
20 fő
156
A diverzifikációs intézkedések elhatárolása az ÚMVP intézkedéseitől A Nemzeti Diverzifikációs Program intézkedései az alábbi módon kerülnek elhatárolásra az ÚMVP azonos intézkedéseitől: A program keretében 2009. február 1-től meghirdetésre kerülő intézkedések nagyban megegyeznek az ÚMVP-s intézkedésekkel mind az elnevezést, mind pedig a tartalmat tekintve. Az ÚMVP és a diverzifikációs program I., II.. prioritásba tartozó intézkedések támogatási aránya megegyezik, míg a III. prioritása alá tartozó intézkedések támogatás aránya magasabb, mint az ÚMVP intézkedések támogatása. A Nemzeti Diverzifikációs Program intézkedéseinek igénybevételéhez regisztrálniuk kell azoknak az intézkedések kedvezményezetti körébe tartozóknak, akik a jogosult településeken élnek, illetve működtetik szervezeteiket (természetes személyek, gazdaságok, vállalkozások, önkormányzatok, egyéb szervezetek). Az egyes intézkedések az intézkedéseknél meghatározott és a Nemzeti Diverzifikációs Programba intézkedésenként regisztrált kedvezményezettek részére kerülnek meghirdetésre. Akik regisztrálnak Nemzeti Diverzifikációs Programba, azok a regisztráció időtartamára kizárják magukat azokból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében induló intézkedésekből, melyek tartalmukat tekintve azonosak a Nemzeti Diverzifikációs Programban szereplő diverzifikációs intézkedésekkel. A regisztráció és a regisztráció megszüntetése is önkéntes, illetve a Nemzeti Diverzifikációs Program lezárásával, 2010. szeptember 30-vel automatikusan megszűnik. Az intézkedésenkénti regisztráció időközbeni megszüntetésére is lehetőség van, mellyel együtt az ÚMVP azonos intézkedéseiből való kizárás is automatikusan megszűnik. Az intézkedésenként regisztráció megszüntetésének feltétele, hogy az ügyfélnek az adott intézkedés vonatkozásában ne legyen benyújtott és vissza nem vont kérelme a Nemzeti Diverzifikációs Programból. Amennyiben az ügyfél az adott intézkedés vonatkozásában visszavonja a regisztrációját, akkor nincs lehetősége visszajelentkezni a Nemzeti Diverzifikációs Programba. 2009. február 1-vel valamennyi intézkedés az intézkedésre elkülönített teljes forrással megnyitásra kerül. Cél, hogy a programban rendelkezésre álló források legkésőbb 2010. december 31-ig és 100%-ban lehívásra kerüljenek.
157
Nemzeti Diverzifikációs Program költségvetése A Nemzeti Diverzifikációs Program térségenkénti költségvetését a cukorgyárak által visszaadott cukorkvóta határozza meg. A térségenkénti támogatások meghatározása során csak alap diverzifikációs támogatás lett meghatározva. A teljes nemzeti diverzifikációs program megközelítően 33 millió € plusz forrást jelenthet a cukorgyár bezárásokkal érintett térségekben, ami megközelítően 70 millió € beruházást eredményezhet 2010 december 31-ig a négy területen. A diverzifikációs támogatás négy prioritás mentén osztható fel, azonban a beérkező projektek függvényében a prioritások közti arányok változhatnak annak érdekében, hogy a forrás biztosan felhasználható legyen a végső határidőig. A támogatás forrása a közösségbeli cukoripar szerkezetátalakítását szolgáló ideiglenes alap, amely az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap részét képezi. Fontos megjegyezni, hogy a diverzifikációs forrás nem az egyetlen közösségi fejlesztési forrás a térség számára. A diverzifikációban érintett térség Magyarország más térségeiben élőkkel azonos feltételekkel pályázhat a Strukturális Alapok, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghirdetésre kerülő egyéb, a diverzifikációs programban nem szereplő támogatásokra. A Program megvalósítása során a lehetséges támogatási összeg 100%-ának felhasználása a cél. Az egyes prioritásokra allokált összeg az előzetesen felmért projektötletek forrásigénye, valamint az egyes intézkedések egymást támogató hatásainak biztosíthatósága alapján került meghatározásra. Az egyes prioritásokhoz rendelt források összege lehetőséget biztosít arra, hogy a diverzifikációs intézkedések megvalósításának időszakában megfelelő számú projekt kerülhessen a programból támogatásra. 22. Táblázat: Diverzifikációs támogatás meghatározása
Cukorkvóta Diverzifikációs támogatás (109,5 €/tonna) Diverzifikációs támogatás
tonna € Ft
Kaba és térsége 108 093
Petőháza és térsége 46 717
Szerencs és térsége 100 187
Szolnok és térsége 46 267
11 836 184 2 905 783 049
5 115 512 1 255 858 073
10 970 477 2 693 251 981
5 066 237 1 243 761 061
158
23. Táblázat: Diverzifikációs támogatás mértéke (€-ban)
Prioritások I. II.
III.
Mezőgazdasági termelés támogatása Mezőgazdasági termékek értéknövelése Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
A vidék megtartó IV. képességének növelése Összesen
Kaba és térsége
Petőháza és térsége
Szerencs és térsége
Szolnok és térsége
Összesen
5 326 283
2 301 980
4 936 714
2 279 806
14 844 784
1 775 428
767 327
1 645 571
759 935
4 948 261
3 550 855
1 534 653
3 291 143
1 519 871
9 896 522
1 183 618 11 836 184
511 551 5 115 512
1 097 048 10 970 477
506 624 5 066 237
3 298 841 32 988 408
A finanszírozás a Pénzügyminisztérium által 2009-es és 2010-es évekre meghatározott 245,5 ft/€ árfolyam mellett 17,1 Mrd forintnyi beruházást fog lehetővé tenni az elkövetkező 2 évben 8 milliárd forint támogatás mellett.
24. Táblázat: Diverzifikációs támogatás mértéke (Ft-ban) Prioritások
I.
Mezőgazdasági termelés támogatása
Mezőgazdasági termékek értéknövelése Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének III. ösztönzése
II.
Kaba és térsége 1 307 602 372
Petőháza és térsége
Szerencs és térsége
Szolnok és térsége
Összesen
565 136 133 1 211 963 391
559 692 477 3 644 394 374
435 867 457
188 378 711
403 987 797
186 564 159 1 214 798 125
871 734 915
376 757 422
807 975 594
373 128 318 2 429 596 249
290 578 305 125 585 807 269 325 198 2 905 783 049 1 255 858 073 2 693 251 981
124 376 106 809 865 416 1 243 761 061 8 098 654 164
A vidék megtartó
IV. képességének növelése Összesen
159
Finanszírozási források Kaba és térségében A diverzifikáció, a térség gazdaságának új alapokra helyezése jelentős ráfordítások igényel az érintett szereplőktől, az önkormányzatoktól és a kormányzati szervektől egyaránt. Az előzőkben részletezett stratégia és a megvalósítását célzó intézkedések sikeres megvalósítása hozzávetőlegesen 6,1 milliárd forintnyi beruházást igényelnek. A 320/2006 EK rendelet egyértelműen szabályozza, hogy az Eastern Sugar Zrt. által lemondott cukorkvóta alapján 2007-ben tonnánként 109,5 euró támogatási forrás válik elérhetővé Magyarország számára, amely mindösszesen 11.836.183,5 euró pótlólagos forrást jelent a cukorgyár bezárás negatív hatásait mérséklő szerkezetátalakítási program finanszírozására. Ez az összeg a Pénzügyminisztérium által a 2009-es és 2010-es évekre alkalmazott 245,5 Ft/euró árfolyamon 2.905.783.049 Ft forrást jelent, amely teljes egészében az érintett térség szerkezetátalakítására fordítható. A következő táblázatok összefoglalóan tartalmazzák a kötelezettségvállalás mértékét és megoszlását az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan euróban és forintban. A felmerülő igények időközbeni változása alapján lehetőség van a táblázatban szereplő források átcsoportosítására. 25. Táblázat: Indikatív pénzügyi bontás források szerint (€-ban) Kaba és térségében Állami kiadás
I. I./1. I./2. I./3. I./4. I./5. II.
II./1.
II./2.
Mezőgazdasági termelés támogatása Növénytermesztés korszerűsítése Állattenyésztés korszerűsítése Kertészeti korszerűsítése Évelő növények telepítése Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Mezőgazdasági termékek értéknövelése Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
IV. IV.1.
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése, A vidék megtartó képességének növelése Falumegújítás és -fejlesztés
IV./2. IV./3.
Vidéki örökség védelme Helyi fejlesztési stratégiák
III. III./1. III./2.
Magán kiadás
Összes kiadás
Állami kiadás megosztása program szinten
Megosztás prioritás szinten
5 326 283
6 509 901
11 836 184
45,0%
100,0%
1 864 199
2 278 465
4 142 664
15,8%
35,0%
1 331 571
1 627 475
2 959 046
11,3%
25,0%
1 065 257
1 301 980
2 367 237
9,0%
20,0%
465 257
568 647
1 033 903
3,9%
8,7%
600 000
0
600 000
5,1%
11,3%
1 775 428
2 169 967
3 945 395
15,0%
100,0%
887 714
1 084 983
1 972 697
7,5%
50,0%
887 714
1 084 983
1 972 697
7,5%
50,0%
3 550 855
4 339 934
7 890 789
30,0%
100,0%
1 775 428
760 898
2 536 325
15,0%
50,0%
1 775 428
760 898
2 536 325
15,0%
50,0%
1 183 618
236 724
1 420 342
10,0%
100,0%
688 533
137 707
826 239
5,8%
58,2%
295 086
59 017
354 103
2,5%
24,9%
200 000
40 000
240 000
1,7%
16,9%
160
kidolgozása Mindösszesen
11 836 184
13 256 526
25 092 709
100,0%
100,0%
161
26. Táblázat: Diverzifikációs támogatás kifizetése éves bontásban (€-ban) a Kabai térségben 2009 I. I./1. I./2. I./3. I./4. I./5. II.
2010
2 663 141
2 663 141
Növénytermesztés korszerűsítése
932 099
932 099
Állattenyésztés korszerűsítése
665 785
665 785
Kertészeti korszerűsítése
532 628
532 628
Évelő növények telepítése
232 628
232 628
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
300 000
300 000
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
887 714
887 714
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
443 857
443 857
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
443 857
443 857
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
III. III./1. III./2. IV. IV.1.
Mezőgazdasági termelés támogatása
1 775 428
1 775 428
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
887 714
887 714
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
887 714
887 714
A vidék megtartó képességének növelése
591 809
591 809
Falumegújítás és -fejlesztés
344 266
344 266
147 543
147 543
IV./2. Vidéki örökség védelme IV./3. Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása Mindösszesen
100 000
100 000
5 918 092
5 918 092
162
27. Táblázat: Indikatív pénzügyi bontás források szerint (Ft-ban) Kaba és térségében
Állami kiadás I. I./1. I./2. I./3. I./4. I./5. II.
Magán kiadás
Összes kiadás
1 307 602 372
1 598 180 677
2 905 783 049
Növénytermesztés korszerűsítése
457 660 830
559 363 237
1 017 024 067
Állattenyésztés korszerűsítése
326 900 593
399 545 169
726 445 762
Kertészeti korszerűsítése
261 520 474
319 636 135
581 156 610
Évelő növények telepítése
114 220 474
139 602 802
253 823 277
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
147 300 000
0
147 300 000
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
435 867 457
532 726 892
968 594 350
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
217 933 729
266 363 446
484 297 175
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
217 933 729
266 363 446
484 297 175
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
871 734 915
1 065 453 785
1 937 188 700
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
435 867 457
186 800 339
622 667 796
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
435 867 457
186 800 339
622 667 796
A vidék megtartó képességének növelése
290 578 305
58 115 661
348 693 966
Falumegújítás és -fejlesztés
169 034 813
33 806 963
202 841 776
72 443 491
14 488 698
86 932 190
49 100 000
9 820 000
58 920 000
2 905 783 049
3 254 477 015
6 160 260 064
III. III./1. III./2. IV. IV.1.
Mezőgazdasági termelés támogatása
IV./2. Vidéki örökség védelme IV./3. Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása Mindösszesen
163
Finanszírozási források Petőháza és térségében A diverzifikáció, a térség gazdaságának új alapokra helyezése jelentős ráfordítások igényel az érintett szereplőktől, az önkormányzatoktól és a kormányzati szervektől egyaránt. Az előzőkben részletezett stratégia és a megvalósítását célzó intézkedések sikeres megvalósítása hozzávetőlegesen 2,6 milliárd forintnyi beruházást igényelnek. A 320/2006 EK rendelet egyértelműen szabályozza, hogy a Magyar Cukor Zrt. által lemondott cukorkvóta alapján 2007-ben tonnánként 109,5 euró támogatási forrás válik elérhetővé, amely mindösszesen 5.115.512 euró pótlólagos forrást jelent a cukorgyár bezárás negatív hatásait mérséklő szerkezetátalakítási program finanszírozására. Ez az összeg a Pénzügyminisztérium által a 2009-es és 2010-es évekre alkalmazott 245,5 Ft/euró árfolyamon 1.255.858.073 Ft forrást jelent, amely teljes egészében az érintett térség szerkezetátalakítására fordítható. A következő táblázatok összefoglalóan tartalmazzák a kötelezettségvállalás mértékét és megoszlását az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan euróban és forintban. A felmerülő igények időközbeni változása alapján lehetőség van a táblázatban szereplő források átcsoportosítására 28. Táblázat: Indikatív pénzügyi bontás források szerint (€-ban) Petőháza és térségében Összes kiadás
Állami kiadás megosztása program szinten
Megosztás prioritás szinten
Állami kiadás
Magán kiadás
2 301 980
2 813 531
5 115 512
45,0%
100,0%
I.
Mezőgazdasági termelés támogatása
I./1.
Növénytermesztés korszerűsítése
805 693
984 736
1 790 429
15,8%
35,0%
I./2.
Állattenyésztés korszerűsítése
575 495
703 383
1 278 878
11,3%
25,0%
I./3.
Kertészeti korszerűsítése
460 396
562 706
1 023 102
9,0%
20,0%
I./4.
180 396
220 484
400 880
3,5%
7,8%
280 000
0
280 000
5,5%
12,2%
II.
Évelő növények telepítése Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Mezőgazdasági termékek értéknövelése
767 327
937 844
1 705 171
15,0%
100,0%
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
383 663
468 922
852 585
7,5%
50,0%
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
383 663
468 922
852 585
7,5%
50,0%
1 534 653
1 875 688
3 410 341
30,0%
100,0%
I./5.
III. III./1.
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
767 327
328 854
1 096 181
15,0%
50,0%
767 327
328 854
1 096 181
15,0%
50,0%
IV.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése, A vidék megtartó képességének növelése
511 551
102 310
613 861
10,0%
100,0%
IV.1.
Falumegújítás és -fejlesztés
218 086
43 617
261 703
4,3%
42,6%
IV./2.
Vidéki örökség védelme
18,3%
IV./3.
Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása
III./2.
Mindösszesen
93 465
18 693
112 158
1,8%
200 000
40 000
240 000
3,9%
39,1%
5 115 512
5 729 373
10 844 884
100,0%
100,0%
164
29. Táblázat: Diverzifikációs támogatás kifizetése éves bontásban (€-ban) Petőháza és térségében 2009 I. I./1. I./2. I./3. I./4. I./5. II.
1 150 990
1 150 990
Növénytermesztés korszerűsítése
402 847
402 847
Állattenyésztés korszerűsítése
287 748
287 748
Kertészeti korszerűsítése
230 198
230 198
Évelő növények telepítése
90 198
90 198
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
140 000
140 000
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
383 663
383 663
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
191 832
191 832
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
191 832
191 832
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
767 327
767 327
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
383 663
383 663
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
383 663
383 663
A vidék megtartó képességének növelése
255 776
255 776
Falumegújítás és -fejlesztés
109 043
109 043
46 733
46 733
III. III./1. III./2. IV. IV.1.
Mezőgazdasági termelés támogatása
2010
IV./2. Vidéki örökség védelme IV./3. Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása Mindösszesen
100 000
100 000
2 557 756
2 557 756
165
30. Táblázat: Indikatív pénzügyi bontás források szerint (Ft-ban) Petőháza és térségében
Állami kiadás I. I./1. I./2. I./3. I./4. I./5. II.
Magán kiadás
Összes kiadás
Mezőgazdasági termelés támogatása
565 136 133
690 721 940
1 255 858 073
Növénytermesztés korszerűsítése
197 797 647
241 752 679
439 550 326
Állattenyésztés korszerűsítése
141 284 033
172 680 485
313 964 518
Kertészeti korszerűsítése
113 027 227
138 144 388
251 171 615
Évelő növények telepítése
44 287 227
54 128 833
98 416 059
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
68 740 000
0
68 740 000
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
188 378 711
230 240 647
418 619 358
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
94 189 355
115 120 323
209 309 679
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
94 189 355
115 120 323
209 309 679
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
376 757 422
460 481 294
837 238 716
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
188 378 711
80 733 733
269 112 444
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
188 378 711
80 733 733
269 112 444
A vidék megtartó képességének növelése
125 585 807
25 117 161
150 702 969
53 540 065
10 708 013
64 248 078
22 945 742
4 589 148
27 534 891
49 100 000
9 820 000
58 920 000
1 255 858 073
1 406 561 042
2 662 419 115
III. III./1. III./2. IV. IV.1.
Falumegújítás és -fejlesztés
IV./2. Vidéki örökség védelme IV./3. Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása Mindösszesen
166
Finanszírozási források Szerencs és térségében A diverzifikáció, a térség gazdaságának új alapokra helyezése jelentős ráfordítások igényel az érintett szereplőktől, az önkormányzatoktól és a kormányzati szervektől egyaránt. Az előzőkben részletezett stratégia és a megvalósítását célzó intézkedések sikeres megvalósítása hozzávetőlegesen 5,7 milliárd forintnyi beruházást igényelnek. A 320/2006 EK rendelet egyértelműen szabályozza, hogy a Mátra Cukor Zrt. által lemondott cukorkvóta alapján 2007-ben tonnánként 109,5 euró támogatási forrás válik elérhetővé, amely mindösszesen 10.970.477 euró pótlólagos forrást jelent a cukorgyár bezárás negatív hatásait mérséklő szerkezetátalakítási program finanszírozására. Ez az összeg a Pénzügyminisztérium által a 2009-es és 2010-es évekre alkalmazott 245,5 Ft/euró árfolyamon 2.693.251.981 Ft forrást jelent, amely teljes egészében az érintett térség szerkezetátalakítására fordítható. A következő táblázatok összefoglalóan tartalmazzák a kötelezettségvállalás mértékét és megoszlását az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan euróban és forintban. A felmerülő igények időközbeni változása alapján lehetőség van a táblázatban szereplő források átcsoportosítására. 31. Táblázat: Indikatív pénzügyi bontás források szerint (€-ban) Szerencs és térségében Összes kiadás
Állami kiadás megosztása program szinten
Megosztás prioritás szinten
Állami kiadás
Magán kiadás
4 936 714
6 033 762
10 970 477
45,0%
100,0%
I.
Mezőgazdasági termelés támogatása
I./1.
Növénytermesztés korszerűsítése
1 727 850
2 111 817
3 839 667
15,8%
35,0%
I./2.
Állattenyésztés korszerűsítése
1 234 179
1 508 441
2 742 619
11,3%
25,0%
I./3.
Kertészeti korszerűsítése
987 343
1 206 752
2 194 095
9,0%
20,0%
I./4.
707 343
864 530
1 571 873
6,4%
14,3%
280 000
0
280 000
2,6%
5,7%
II.
Évelő növények telepítése Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Mezőgazdasági termékek értéknövelése
1 645 571
2 011 254
3 656 826
15,0%
100,0%
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
822 786
1 005 627
1 828 413
7,5%
50,0%
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
822 786
1 005 627
1 828 413
7,5%
50,0%
3 291 143
4 022 508
7 313 651
30,0%
100,0%
1 645 571
705 245
2 350 816
15,0%
50,0%
1 645 571
705 245
2 350 816
15,0%
50,0%
I./5.
III. III./1. III./2.
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
IV.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése, A vidék megtartó képességének növelése
1 097 048
219 410
1 316 457
10,0%
100,0%
IV.1.
Falumegújítás és -fejlesztés
627 933
125 587
753 520
5,7%
57,2%
IV./2.
Vidéki örökség védelme
269 114
53 823
322 937
2,5%
24,5%
IV./3.
Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása
200 000
40 000
240 000
1,8%
18,2%
10 970 477
12 286 934
23 257 410
100,0%
100,0%
Mindösszesen
167
32. Táblázat: Diverzifikációs támogatás kifizetése éves bontásban (€-ban) Szerencs és térségében 2009 I. I./1. I./2. I./3. I./4. I./5. II.
2 468 357
2 468 357
Növénytermesztés korszerűsítése
863 925
863 925
Állattenyésztés korszerűsítése
617 089
617 089
Kertészeti korszerűsítése
493 671
493 671
Évelő növények telepítése
353 671
353 671
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
140 000
140 000
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
822 786
822 786
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
411 393
411 393
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
411 393
411 393
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
1 645 571
1 645 571
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
822 786
822 786
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
822 786
822 786
A vidék megtartó képességének növelése
548 524
548 524
Falumegújítás és -fejlesztés
313 967
313 967
134 557
134 557
III. III./1. III./2. IV. IV.1.
Mezőgazdasági termelés támogatása
2010
IV./2. Vidéki örökség védelme IV./3. Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása Mindösszesen
100 000
100 000
5 485 238
5 485 238
168
33. Táblázat: Indikatív pénzügyi bontás források szerint (Ft-ban) Szerencs és térségében
Állami kiadás I.
Mezőgazdasági termelés támogatása
I./1.
Magán kiadás
Összes kiadás
1 211 963 391
1 481 288 589
2 693 251 981
Növénytermesztés korszerűsítése
424 187 187
518 451 006
942 638 193
I./2.
Állattenyésztés korszerűsítése
302 990 848
370 322 147
673 312 995
I./3.
Kertészeti korszerűsítése
242 392 678
296 257 718
538 650 396
I./4.
Évelő növények telepítése
173 652 678
212 242 162
385 894 841
I./5.
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
68 740 000
0
68 740 000
II.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
403 987 797
493 762 863
897 750 660
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
201 993 899
246 881 432
448 875 330
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
201 993 899
246 881 432
448 875 330
III.
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
807 975 594
987 525 726
1 795 501 321
III./1.
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
403 987 797
173 137 627
577 125 424
III./2.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
403 987 797
173 137 627
577 125 424
IV.
A vidék megtartó képességének növelése
269 325 198
53 865 040
323 190 238
IV.1.
Falumegújítás és -fejlesztés
154 157 639
30 831 528
184 989 166
IV./2.
Vidéki örökség védelme
66 067 559
13 213 512
79 281 071
IV./3.
Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása
49 100 000
9 820 000
58 920 000
2 693 251 981
3 016 442 218
5 709 694 199
Mindösszesen
169
Finanszírozási források Szolnok és térségében A diverzifikáció, a térség gazdaságának új alapokra helyezése jelentős ráfordítások igényel az érintett szereplőktől, az önkormányzatoktól és a kormányzati szervektől egyaránt. Az előzőkben részletezett stratégia és a megvalósítását célzó intézkedések sikeres megvalósítása hozzávetőlegesen 2,6 milliárd forintnyi beruházást igényelnek. A 320/2006 EK rendelet egyértelműen szabályozza, hogy a Mátra Cukor Zrt. által lemondott cukorkvóta alapján 2007-ben tonnánként 109,5 euró támogatási forrás válik elérhetővé, amely mindösszesen 5.066.237 euró pótlólagos forrást jelent a cukorgyár bezárás negatív hatásait mérséklő szerkezetátalakítási program finanszírozására. Ez az összeg a Pénzügyminisztérium által a 2009-es és 2010-es évekre alkalmazott 245,5 Ft/euró árfolyamon 1.243.761.061 Ft forrást jelent, amely teljes egészében az érintett térség szerkezetátalakítására fordítható. A következő táblázatok összefoglalóan tartalmazzák a kötelezettségvállalás mértékét és megoszlását az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan euróban és forintban. A felmerülő igények időközbeni változása alapján lehetőség van a táblázatban szereplő források átcsoportosítására. 34. Táblázat: Indikatív pénzügyi bontás források szerint (€-ban) Szolnok és térségében Összes kiadás
Állami kiadás megosztása program szinten
Megosztás prioritás szinten
Állami kiadás
Magán kiadás
2 279 806
2 786 430
5 066 237
45,0%
100,0%
I.
Mezőgazdasági termelés támogatása
I./1.
Növénytermesztés korszerűsítése
797 932
975 251
1 773 183
15,8%
35,0%
I./2.
Állattenyésztés korszerűsítése
569 952
696 608
1 266 559
11,3%
25,0%
I./3.
Kertészeti korszerűsítése
455 961
557 286
1 013 247
9,0%
20,0%
I./4.
175 961
215 064
391 025
3,5%
7,7%
280 000
0
280 000
5,5%
12,3%
II.
Évelő növények telepítése Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Mezőgazdasági termékek értéknövelése
759 935
928 810
1 688 746
15,0%
100,0%
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
379 968
464 405
844 373
7,5%
50,0%
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
379 968
464 405
844 373
7,5%
50,0%
1 519 871
1 857 620
3 377 491
30,0%
100,0%
I./5.
III. III./1.
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
759 935
325 687
1 085 622
15,0%
50,0%
759 935
325 687
1 085 622
15,0%
50,0%
IV.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése, A vidék megtartó képességének növelése
506 624
101 325
607 948
10,0%
100,0%
IV.1. IV./2.
Falumegújítás és -fejlesztés Vidéki örökség védelme
214 637 91 987
42 927 18 397
257 564 110 385
4,2% 1,8%
42,4% 18,2%
IV./3.
Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása
III./2.
Mindösszesen
200 000
40 000
240 000
3,9%
39,5%
5 066 237
5 674 185
10 740 421
100,0%
100,0%
170
35. Táblázat: Diverzifikációs támogatás kifizetése éves bontásban (€-ban) Szolnok és térségében 2009
2010
I.
Mezőgazdasági termelés támogatása
1 139 903
1 139 903
I./1.
Növénytermesztés korszerűsítése
398 966
398 966
I./2.
Állattenyésztés korszerűsítése
284 976
284 976
I./3.
Kertészeti korszerűsítése
227 981
227 981
I./4.
Évelő növények telepítése
87 981
87 981
I./5.
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
140 000
140 000
II.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
379 968
379 968
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
189 984
189 984
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
189 984
189 984
III.
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
759 935
759 935
III./1.
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
379 968
379 968
III./2.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
379 968
379 968
IV.
A vidék megtartó képességének növelése
253 312
253 312
IV.1.
Falumegújítás és -fejlesztés
107 318
107 318
IV./2.
Vidéki örökség védelme
45 994
45 994
IV./3.
Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása Mindösszesen
100 000
100 000
2 533 118
2 533 118
171
36. Táblázat: Indikatív pénzügyi bontás források szerint (Ft-ban) Szolnok és térségében
Állami kiadás
Magán kiadás
Összes kiadás
I.
Mezőgazdasági termelés támogatása
559 692 477
684 068 583
1 243 761 061
I./1.
Növénytermesztés korszerűsítése
195 892 367
239 424 004
435 316 371
I./2.
Állattenyésztés korszerűsítése
139 923 119
171 017 146
310 940 265
I./3.
Kertészeti korszerűsítése
111 938 495
136 813 717
248 752 212
I./4.
Évelő növények telepítése
43 198 495
52 798 161
95 996 657
I./5.
Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása
68 740 000
0
68 740 000
II.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése
186 564 159
228 022 861
414 587 020
II./1.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra
93 282 080
114 011 431
207 293 510
II./2.
Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra
93 282 080
114 011 431
207 293 510
III.
Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése
373 128 318
456 045 722
829 174 041
III./1.
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
186 564 159
79 956 068
266 520 227
III./2.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
186 564 159
79 956 068
266 520 227
IV.
A vidék megtartó képességének növelése
124 376 106
24 875 221
149 251 327
IV.1.
Falumegújítás és -fejlesztés
52 693 274
10 538 655
63 231 929
IV./2.
Vidéki örökség védelme
22 582 832
4 516 566
27 099 398
IV./3.
Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása
49 100 000
9 820 000
58 920 000
1 243 761 061
1 393 012 388
2 636 773 449
Mindösszesen
172
Megvalósító intézményrendszer Az intézményrendszer kialakításánál fontos alapelv, hogy a diverzifikációs programban foglalt intézkedések eredményes, a térségek érdekeit szolgáló megvalósítása az érintetteknek a fejlesztési célokkal kapcsolatos széleskörű konszenzusát igényli. E konszenzusnak az érintetteknek a program megvalósításban betöltött szerepére is ki kell terjednie. Rövidtávon a konszenzus alapján biztosítható az érintetteknek a programmal kapcsolatos érdekérvényesítése, hosszú távon pedig a kitűzött célok elérése. Intézményi és szervezeti háttér A diverzifikációs támogatási felhasználásának szabályai megegyeznek az EMGA források általános felhasználásának feltételeivel. Ennek megfelelően a szükséges intézményi és szervezeti háttérrel szemben támasztott feltételek is közel azonosak. A diverzifikációs program az EMVA és az EMGA források magyarországi felhasználását is szabályozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program lebonyolítását szolgáló intézményrendszer igénybevételével kerülnek felhasználásra. A diverzifikációs program végrehajtása ennek megfelelően három szinten valósul meg: § § §
Illetékes Hatóság Irányító Hatóság Kifizető Ügynökség
Az illetékes hatóság a) az EMVA vonatkozásában a - külön jogszabályban foglaltak szerint - jogosult a kifizető ügynökség akkreditációjának megadására, illetve szükség esetén annak megvonására, b) koordinálja a törvény végrehajtását szolgáló szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, c) felügyeli a kifizető ügynökség tevékenységének törvényességét, ellenőrzi a kifizető ügynökség irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében a kifizető ügynökség vezetőjétől jelentéseket, beszámolókat kérhet, melyekről nyilvántartást vezet, e) meghatározza a kifizető ügynökség feladatai teljesítésének éves követelményeit, f) az a)-e) pont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggésben utasítja a kifizető ügynökség vezetőjét. Az a) pont szerinti feladatot csak miniszter, míg a b)-f) pontok szerinti feladatot miniszter, vagy a miniszter által átruházott jogkörben államtitkár, illetve szakállamtitkár jogállású minisztériumi vezető láthat el.
173
Az Irányító Hatóság Az irányító hatósági feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kijelölt főosztálya az Agrár-vidékfejlesztési Főosztály látja el. Vezetője a Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkár. Az Irányító Hatóság folyamatosan lépéseket tesz annak érdekében, hogy elérje, vagy ha lehet, meghaladja a Programban meghatározott output-, eredmény- és hatásmutatókat. Az Irányító Hatóság a kiemelt minisztériumi és más partnerekkel, illetve a Kifizető Ügynökséggel (MVH) együttműködve kidolgozza a végrehajtásra vonatkozó eljárási jogszabályokat és részt vesz az ezzel kapcsolatos, az Európai Bizottsággal történő tárgyalásokon. Fentieken kívül az Irányító Hatóság állandó és hatékony partneri együttműködést alakít ki az érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy a Program végrehajtása során hasznosulhasson a partnereknél rendelkezésre álló szakértelem, illetve érvényesüljön a programnak a folyamatosan fejlődő kormányzati szakpolitikákkal való összhangja. A szükséges feladatok végrehatása érdekében, az Irányító Hatóság vezetője közvetlen utasítást adhat a Program végrehajtásában résztvevő szervezeteknek, szervezeti egységeknek. Az Irányító Hatóság címe: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) / Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkárság / Agrár-vidékfejlesztési Főosztály H-1860 Budapest Pf. 1. Tel.: +36-1-301-4584 Fax :+36-1-301-5949 E-mail:
[email protected] ;
[email protected] Az ÚMVP Irányító Hatósága felelős a program hatékony, eredményes és szabályszerű módon történő irányításáért és végrehajtásáért. Ezen feladatok mellett különös jelentőségű feladatai: a) jóváhagyja a projekt-kiválasztás eljárásrendjét; b) meghatározza a program alapján a részletes támogatási feltételeket; c) meghatározza a végrehajtásban, delegált vagy közreműködői feladatot ellátó szervezeteket, szereplőket; d) jogszabályban meghatározott keretek között közleményt adhat ki: • kérelmek/pályázat alapján igényelhető támogatásról, • a támogatási kérelem elbírálásakor alkalmazandó szakpolitikai prioritásról, • forráshiány esetén a támogatási kérelmek befogadásának felfüggesztéséről, • a támogatás igénybevételéhez szükséges minimális ponthatárról, • a támogatási kérelmek elbírálásakor alkalmazandó katalógusokról, normagyűjteményekről,
174
• •
e)
f)
g) h)
i) j) k) l) m) n) o)
kiegészítő adatszolgáltatásról17, az egyes támogatási célok, illetve intézkedések támogatására biztosított pénzügyi források kimerüléséről; koordinálja az EMVA-hoz, az EMGA-hoz és az EHA-hoz kapcsolódó egyes adatbázisok felállítását és működését, gondoskodik azok összehangolt fejlesztéséről; különösen indokolt esetben engedélyezheti, hogy valamennyi érintett ügyfélre kiterjedő hatállyal a Kifizető Ügynökség a támogatást az ellenőrzések lefolytatását követően, de a támogatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedése előtt az ügyfeleknek kifizesse, jóváhagyja a Kifizető Ügynökség ellenőrzési tervét; a közösségi jogszabályok, valamint az Európai Unió vonatkozó programjai alapján dönt a technikai segítségnyújtás céljaira rendelkezésre álló közösségi források felhasználásáról; meghatározza, koordinálja a program kommunikációját; meghatározza a monitoring bizottság összetételét; folyamatosan monitoringozza a program végrehajtását, értékelő jelentéseket készít; szükség esetén kezdeményezi a program módosítását; a program előrehaladásáról éves jelentéseket készít; ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat; tájékoztatja a közvéleményt a program főbb eredményeiről.
A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/ EK rendelet az EMGA kifizetéseket akkreditált kifizető ügynökségekhez köti. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap magyarországi intézményrendszerének kialakításáról szóló 275/2005. (XII. 20) Kormányrendelet értelmében a Kormány a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) jelölte ki a kifizető ügynökségi feladatok ellátására. Az Irányító Hatóság a végrehajtás feladatainak egy részét a Kifizető Ügynökségre (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) külön jogszabályban (pl.: FVM-rendelet vagy korm. rend.) vagy jogszabály (készülő törvény a közszerződésekről) alapján megkötött közszerződésben meghatározott módon, teljesítési biztosíték(ok)kal, szankcióval kiegészítve, de továbbra is kizárólag az Irányító Hatóság felelős e feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért; másik részét, pl. hatósági ellenőrzés, cross-complience, egy meghatározott támogatási összeg feletti projektek értékelésében közreműködő szakértői rendelkezésre-állást, a fejlesztések célkitűzéseinek illeszkedéseinek megítélését a helyi adottságokhoz, igényekhez – jogszabály alapján - egyéb közreműködő szervezetekre delegálja.
17
Az irányító hatóság közleményben meghatározott összegű támogatást igénybe vevő ügyfelekre kiterjedő hatállyal az agrárpolitikai célokat befolyásoló hatások, folyamatok elemzése, értékelése érdekében a reprezentatív adatszolgáltatást rendelhet el. Az adatszolgáltatási kötelezettség olyan gazdasági tevékenységre vonatkozhat, amelyek az adatszolgáltatók által jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiból megállapíthatók és a támogatások igénybevételével összefüggésben állnak.
175
A kifizető ügynökség A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet 2. .§ (1) bek. d). pontja alapján az MVH ellátja a közvetlen kifizetések kezelésével és ehhez kapcsolódóan az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (a továbbiakban: IIER) működtetésével összefüggő feladatokat. Ezen feladatát a 1698/2005 EK rendelet 75. cikk b. pontja alapján az IH felügyelete mellett végzi. A Kifizető Ügynökség: a. nyilvántartja azokat az ügyfeleket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét közösségi jogszabály, e törvény, illetve e törvény alapján kiadott támogatást, vagy egyéb intézkedést megállapító jogszabály írja elő; b. végrehajtja a pályázatok, kérelmek befogadását, feldolgozását, a határozathozatalt; c. ellenőrzi a támogatás igénybevételével, illetve felhasználásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését; d. kiutalja a támogatást, e. működteti az egyes támogatásokhoz kapcsolódó monitoring rendszert. A Kifizető Ügynökség kezdeményezi a ki- és befizetések teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok számát, rendszeresíti a támogatás igénybevételéhez, valamint egyéb kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat. Az MVH az EMVA Kifizető Ügynökség teendői mellett a kezelt közösségi agrár- és vidékfejlesztési források kapcsán az EMGA kifizető ügynökség szerepét is betölti. A Hivatal a 1663/95 (EK) rendelet alapján az EMOGA Garancia Részleg vonatkozásában 2005. december 8.-án kapta meg a teljes körű akkreditációt az Illetékes Hatóság feladatait – szintén a 81/2003. (VI.7.) Korm. rendelet alapján – ellátó földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, aki az EMVA tekintetében is betölti ezt a szerepet. A Igazoló Szerv feladatait az Állami Számvevőszék (ÁSz) vállalta a Kormány felkérése alapján, amelynek részleteit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az ÁSz között kötött 3 éves szerződés tartalmazza. A szerződés lejártával a 885/2006 (EK) rendeletnek megfelelendő az FVM mind az EMVA, mind az EMGA vonatkozásában új Igazoló Szervet kíván megbízni – szándékai szerint a nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégek közül –, amelyhez a közbeszerzési eljárást a tárca már megindította. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezete egy központi hivatalból és 19 megyei kirendeltségből áll. Létszáma hozzávetőlegesen 1600 fő, ebből megközelítőleg 150 fő ideiglenes állományban. A központi hivatal létszáma mintegy 500 fő, a megyei kirendeltségek létszáma a feladatok és a megye nagysága függvényében kb. 20-100 fő közötti. A központi hivatal nyolc igazgatóságból és nyolc főosztályból áll. A diverzifikációs intézkedésekhez hasonló SAPARD, AVOP és NVT vidékfejlesztési intézkedéseket a Hivatal a Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságán, a Közvetlen Támogatások Igazgatóságán és a megyei kirendeltségeken keresztül hajtja végre (mind megyei, mind regionális illetékességűek). Az MVH nem tervezi megváltoztatni a jelenlegi szervezeti kereteket, azt kisebb átalakításokkal (pl. Vidékfejlesztési 176
Támogatások Igazgatósága osztálystruktúrája) alkalmasnak tartja az EMGA-ból finanszírozott intézkedések végrehajtására. Az intézkedések végrehajtásának egyes lépéseit (befogadás, bírálat, döntés, helyszíni ellenőrzés, kifizetési kérelem befogadása és bírálata, kifizetés, monitoring) a pályázók várható számától és a jogcím/intézkedés összetettségétől/bonyolultságától függően rendeli a központi hivatal, a regionális illetékességű kirendeltségek, illetve a megyei kirendeltségek szervezeti egységeihez. A regionális illetékességű Kirendeltségeken a Jogi Osztály látja el a Kirendeltség tevékenyégi körébe tartozó támogatási jogcímekkel és piacszabályozási intézkedésekkel, valamint a Kirendeltség működésével kapcsolatos valamennyi jogi feladatot. A Kirendeltségek az MVH egységes informatikai rendszeréhez (IIER) kapcsolódóan ellátják a Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MePAR) használatával és az ügyfélregiszterrel kapcsolatos helyi feladatokat.
177
Monitoring rendszer Megalapozott területi programozás, a megvalósítandó projektek az eredményes területfejlesztés alapjai. Az eredményes megvalósítás ugyanakkor nem nélkülözheti az irányítói szemléletet, az irányítási eszközöket, a szükséges monitoring műveletek alkalmazását. A tervezés, az ellenőrzés és az operatív irányítás összehangolása teszi lehetővé az optimális realizálást, melynek sikeres megoldásában fontos szerepet tölt be a monitoring. A diverzifikációs program sikere, eredményessége, érdekében kiemelt fontosságú a végrehajtás nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött célokkal való összevetése, azaz a monitoring tevékenység. A Program monitoring és értékelési tevékenysége a Bizottság által kiadott Közös Monitoring és Értékelési Keret (KMÉK-CMEF) előírásai alapján épül fel, a Programban használt indikátorok a legmesszebbmenőkig támaszkodnak a KMÉKben leírtakra. A monitoring tevékenység célja, hogy felmérje, hatékonyan valósulnak-e meg az egyes célkitűzések, intézkedések. Az irányító hatóság a programmal kapcsolatban a fentiek alapján a következő értékelő- és monitoring tevékenységet végzi: § évente értékelő jelentést készít a Bizottságnak; § felállítja a folyamatos értékelési rendszert. Az értékelés eredményeiről – az éves értékelő jelentés részeként - évente tájékoztatja a monitoring bizottságot és a Bizottságot; § évente konzultációt folytat a Bizottsággal az elért eredményekről; Éves, és végső értékelő jelentés Az értékelés célja, hogy javítsa a diverzifikációs program végrehajtásának minőségét, hatékonyságát és eredményességét. Az értékelést független értékelők végzik. Az Irányító Hatóság biztosítja az értékelések elvégzéséhez szükséges emberi és pénzügyi forrásokat, megszervezi a szükséges adatok előállítását és gyűjtését, valamint felhasználja a monitoring rendszer által nyújtott különböző információkat. Az Irányító Hatóság 2009-ben, 2010-ben június 30-ig a program végrehajtásáról szóló éves értékelő jelentést nyújt a Bizottságnak. 2011. június 30-ig pedig el kell készíteni a program végső értékelő jelentését. Az éves értékelő jelentésekben az alábbiak szerepelnek: §
A megkezdett fellépések vagy intézkedések leírása és az időkeret betartása § A tervezett és a felmerült költségek közötti összehasonlítás § Egyéb közösségi alapok bevonásának elemzése és azoknak a szerkezetátalakítási alapból finanszírozott támogatásokkal (diverzifikációs támogatás) való összeegyeztethetősége A 2011-ben benyújtásra kerülő végső értékelő jelentés összehasonlítja a végrehajtott fellépéseket vagy intézkedéseket és a felmerült kiadásokat a Nemzeti Diverzifikációs Programban előirányzottakkal és részletezi az eltérés okait. 178
A program nyilvánosságát biztosító intézkedések A szerkezetátalakítással kapcsolatos diverzifikációs intézkedésekben érintettek, illetve azok országos és térségi szintű kommunikációja fontos, és szükséges eszköze a program sikeres megvalósításának. Ennek feltétele a nyilvánosság biztosítása, a kommunikáció tartalmának megfelelő meghatározása és hatékony kommunikációs csatornák használata. A diverzifikációs program nyilvánosságát biztosító intézkedések A 1698/2005/EK rendelet 76. cikke alapján Magyarországnak tájékoztatást kell nyújtani a vidékfejlesztési programokról és a közösségi hozzájárulásokról. A diverzifikációs programmal kapcsolatos tájékoztatásért az Irányító Hatóság a felelős. Az Irányító Hatóság feladata, hogy a figyelmet a Közösség szerepére irányítsa, és biztosítsa az EMGA-ból származó segítségnyújtás átláthatóságát. Az Irányító Hatóság az alábbiak szerint felelős a program nyilvánosságáért: §
§ §
tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett, nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól; tájékoztatja a kedvezményezetteket a közösségi támogatásról; tájékoztatja a nyilvánosságot a Közösségnek a programokban és azok eredményeiben betöltött szerepéről.
Az információt és nyilvánosságot biztosító pénzügyi forrásokat az EMGA és az EMVA alapok felhasználásról szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program technikai segítségnyújtás fejezetéből kell biztosítani. A jövőbeli és a támogatást elnyert kedvezményezettek információhoz jutását célzó intézkedések Információ nyújtása a potenciális kedvezményezetteknek Az átláthatóság biztosítása érdekében az Irányító Hatóság a lehető legszélesebb körű információt terjeszti a Közösség és a tagállam által a diverzifikációs programban biztosított finanszírozási lehetőségekről. Ennek érdekében az Irányító Hatóság biztosítja, hogy a diverzifikációs program keretein belül juttatott támogatások lehetőségéről a legszélesebb közönség kapjon tájékoztatást, és az információ jusson el az összes érdeklődő pályázóhoz. E tevékenysége keretében különösen: § világos, egyértelmű, és részletes információt nyújt a lehetséges kedvezményezettek számára; § biztosítja, hogy a lehetséges kedvezményezettek informálásában közvetítő testületeket bevonják a tevékenységbe; § tájékoztat a Nemzeti Vidéki Hálózat szerepéről, illetve a hálózat lehetőségeit is felhasználja az információk terjesztésére.
179
A kedvezményezettek számára nyújtott információ Az Irányító Hatóság biztosítja, hogy a támogatás elnyeréséről értesítő dokumentum tájékoztassa a kedvezményezettet, hogy a tevékenységet egy olyan program finanszírozza, amelynek forrása az EMGA. A közvélemény tájékoztatása Az Irányító Hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a széles közönséget, de különösen a diverzifikációs támogatásban részesülő térségeket a diverzifikációs programban foglalt intézkedésekről. Az Irányító Hatóság kötelezettségei Az Irányító Hatóság tájékoztatja a közvéleményt a diverzifikációs program EU Bizottság által történt elfogadásáról, a módosításokról, a program megvalósítása folyamán elért fő eredményekről, illetve a program zárásáról. Az Irányító Hatóság közzéteszi a diverzifikációs programból részesülő kedvezményezettek listáját, a megvalósuló projektek címét, illetve a projektekre fordított közpénz összegét. A tájékoztatást megvalósító intézkedések végrehajtásáért az Irányító Hatóság felelős. Az Irányító Hatóság a tevékenység során, területi szinten felhasználja a tömegtájékoztatás összes lehetséges formáját. Használnia kell a kommunikációs kampányok, a nyomtatott és az elektronikus média adta lehetőségeket. Az információs és tájékoztató tevékenység jellemzői Szlogen és logó Minden információs és tájékoztató tevékenységnek tartalmaznia kell a következő elemeket: § az európai zászló, a Közösség szerepének magyarázata A felhasználható információs és kommunikációs eszközök §
az EMGA által társfinanszírozott tevékenységekről és intézkedésekről szóló kiadványoknak (füzetek, brosúrák, hírlevelek) és posztereknek a címlapon kell egyértelműen bemutatnia a közösségi hozzájárulás megvalósulását, valamint az EU-s, illetve a nemzeti szimbólumokat is. A kiadványoknak tartalmaznia kell az abban foglalt információért, valamint az Irányító Hatóság felé felelős testület megnevezését és elérhetőségét.
§
elektronikus úton közzétett információ esetén (honlapok, adatbázisok a lehetséges kedvezményezettek részére), illetve audio-vizuális anyagok esetén az első bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni – a megfelelő változtatásokkal.
180
Mellékletek 1. sz. Melléklet
A). A kedvezményezett települések Település név Bácsbokod Dunavecse Felsőszentiván Jánoshalma Kiskunfélegyháza Mátételke Nagybaracska Solt Szabadszállás Szalkszentmárton Bicsérd Bóly Szigetvár Békéscsaba Békéssámson Békésszentandrás Csabacsûd Csárdaszállás Csorvás Dombegyház Füzesgyarmat Gádoros Gerendás Gyula Hunya Kamut Kétsoprony Kevermes Kondoros Köröstarcsa Mezőberény Mezőkovácsháza Murony Nagyszénás Orosháza Pusztaföldvár Szarvas Szeghalom Telekgerendás Tótkomlós
Megye Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Baranya Baranya Baranya Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés
Régió Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld
181
Vésztő Abaújszántó Bekecs Encs Felsődobsza Felsővadász Gesztely Halmaj Hernádkak Megyaszó Mezőkeresztes Miskolc Prügy Sajóhidvég Sárospatak Szerencs Szikszó Tiszakarád Tiszaladány Tiszalúc Csongrád Derekegyház Deszk Fábiánsebestyén Hódmezővásárhely Mindszent Székkutas Szentes Adony Besnyő Dunaújváros Lajoskomárom Martonvásár Mátyásdomb Mezőfalva Polgárdi Pusztaszabolcs Abda Agyagosszergény Ásványráró Babót Bágyogszovát Beled Bezenye Bogyoszló Bőny Bősárkány Csorna Darnózseli
Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron
Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl
182
Dénesfa Dunakiliti Dunaszeg Edve Enese Farád Fertőd Fertőszentmiklós Győr Gyóró Győrújbarát Győrzámoly Hédervár Jánossomorja Kapuvár Kópháza Koroncó Lébény Lipót Magyarkeresztúr Máriakálnok Mihályi Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Nagylózs Nagyszentjános Osli Páli Pereszteg Petőháza Pinnye Rábacsanak Rábakecöl Rábapordány Rábaszentandrás Rajka Sarród Sopron Sopronhorpács Sopronnémeti Szany Szárföld Szil Szilsárkány Und Vág Vásárosfalu Veszkény Zsebeháza
Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron
Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl
183
Zsira Ártánd Balmazújváros Báránd Berettyóújfalu Biharnagybajom Bihartorda Debrecen Derecske Ebes Esztár Földes Furta Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hencida Kaba Konyár Mikepércs Nádudvar Nagyhegyes Nagyrábé Pocsaj Püspökladány Sáránd Sárrétudvari Tépe Tetétlen Apc Eger Füzesabony Hatvan Heves Hort Nagykökényes Poroszló Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászjákóhalma Jászkisér Karcag Kenderes Kisújszállás
Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok
Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld
184
Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Mezőtúr Örményes Pusztamonostor Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszaörs Tiszaszentimre Tószeg Törökszentmiklós Újszász Ács Bábolna Komárom Abony Bugyi Cegléd Dabas Dömsöd Gödöllő Kiskunlacháza Nagykőrös Ráckeve Szigetbecse Tápiógyörgye Tápiószentmárton Törtel Újszilvás Balatonfenyves Buzsák Büssü Fonó Gölle Hetes Kaposvár Kercseliget Ráksi Somodor Somogyaszaló Somogyjád Szentgáloskér Taszár Dombrád Nagycserkesz Nagyhalász Nyíregyháza
Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld
185
Timár Tiszadada Tiszalök Tiszavasvári Dalmand Dombóvár Iregszemcse Kapospula Lápafő Paks Pincehely Regöly Szakcs Bő Celldömölk Chernelházadamonya Csepreg Iklanberény Mesterháza Nagygeresd Nemesbőd Ostffyasszonyfa Porpác Répcelak Rum Sárvár Sorkifalud Söpte Szombathely Táplánszentkereszt Tokorcs Vasegerszeg Mezőlak Nemesgörzsöny Pápa
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Veszprém Veszprém Veszprém
Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl
186
1. sz. Melléklet
B). Azon kedvezményezett települések, amelyek az 5000 fő lakosságszám alatti vagy 100 fő/km2 népsűrűség alatti kül- és belterületi kritériumnak megfelelnek, megyei és regonális bontásba
Település neve Mátételke Bácsbokod Nagybaracska Dunavecse Szalkszentmárton Solt Jánoshalma Szabadszállás Bicsérd Bóly Dombegyház Kevermes Tótkomlós Békéssámson Szeghalom Pusztaföldvár Gádoros Nagyszénás Csorvás Telekgerendás Kétsoprony Kondoros Murony Kamut Hunya Csárdaszállás Füzesgyarmat Békésszentandrás Gerendás Köröstarcsa Megyaszó Bekecs Tiszakarád Sárospatak Abaújszántó Halmaj Gesztely Prügy
Megye Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Baranya Baranya Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Régió Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország
187
Tiszaladány Hernádkak Deszk Székkutas Szentes Derekegyház Lajoskomárom Mátyásdomb Polgárdi Adony Rajka Bezenye Dunakiliti Jánossomorja Darnózseli Máriakálnok Hédervár Lipót Ásványráró Lébény Mosonszentmiklós Dunaszeg Abda Enese Farád Sarród Kópháza Pereszteg Pinnye Nagylózs Agyagosszergény Osli Szárföld Veszkény Bogyoszló Babót Bágyogszovát Nagyszentjános Koroncó Rábapordány Szilsárkány Sopronnémeti Magyarkeresztúr Mihályi Sopronhorpács Und Zsira
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Fejér Fejér Fejér Fejér Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron
Észak-Magyarország Észak-Magyarország Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl
188
Dénesfa Gyóró Beled Rábakecöl Vásárosfalu Edve Zsebeháza Szil Páli Vág Rábacsanak Szany Rábaszentandrás Pocsaj Ártánd Berettyóújfalu Hencida Esztár Konyár Tépe Hajdúszovát Sáránd Mikepércs Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúböszörmény Balmazújváros Nagyhegyes Ebes Nádudvar Földes Bihartorda Furta Nagyrábé Biharnagybajom Sárrétudvari Püspökladány Báránd Kaba Hajdúszoboszló Derecske Tetétlen Nagykökényes Apc Hort Poroszló Pusztamonostor
Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Heves Heves Heves Heves Jász-Nagykun-Szolnok
Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld
189
Kisújszállás Karcag Mezõtúr Jászfelsõszentgyörgy Kunmadaras Tiszaszentimre Tiszaörs Tiszafüred Kunhegyes Kenderes Örményes Tószeg Jászkisér Jászjákóhalma Jászboldogháza Kunszentmárton Bábolna Ács Dömsöd Szigetbecse Kiskunlacháza Bugyi Dabas Tápiószentmárton Törtel Tápiógyörgye Újszilvás Balatonfenyves Kercseliget Buzsák Hetes Szentgáloskér Ráksi Gölle Büssü Fonó Somogyjád Somogyaszaló Somodor Taszár Dombrád Timár Nagycserkesz Tiszadada Lápafõ Dalmand Szakcs
Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Tolna Tolna
Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl
190
Iregszemcse Regöly Kapospula Pincehely Bõ Iklanberény Csepreg Chernelházadamonya Mesterháza Nagygeresd Söpte Táplánszentkereszt Sorkifalud Répcelak Vasegerszeg Porpác Rum Ostffyasszonyfa Tokorcs Nemesgörzsöny Mezõlak
Tolna Tolna Tolna Tolna Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Veszprém Veszprém
Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl
191
