JOSEPHINE MUTZENBACHER MEINE TOCHTER PEPERL Originalausgabe WILHELM HEYNE VERLAG MÜNCHEN EXQUISIT BÜCHER NR.87 Herausgegeben von Peter Schalk Forditotta :
Németh Árpád
4. Auflage Copyright 1974 by Wilhelm Heyne Verlag,München Printed in Germany 1977 Umsclaggestaltung:Atelier Heinrichs,München Gesamtherstellung:Zettler,Schwabmünchen ISBN 3-453-50056-3 EXQUISIT BÜCHER A VILÁGIRODALOM EROTIKUS ALKOTÁSAI Egy könyvsorozat ami bemutatja minden idők erotikus műveit, modern, zsebkönyv sorozatban. Pepi,aki annak ellenére, hogy még nagyon is fiatal,nem tudja és nem is akarja letagadni, hogy egy nagyon ismert nőnek a lánya.Már most beigazolja a régi mondást, ami szerint: Az alma nem esik messze a fájától! Szeretne kiszabadulni a nénikéje felügyelete alól és alapos tapasztalatokat szerezni minden téren, ahhoz hogy a férfiak úgyan úgy heverjenek a lába előtt, mint egykor az anyjának.Sőt azt szeretné elérni, hogy a bécsi világfiak elfelejtsék a lánya miatt , az emlékét. A lányom,Pepi c. könyvünk a harmadik a sorban, ami leírja Josephine Mutzenbacher történetét.Előző a Nr.E 78 sz. volt , Az én 365 szeretőm,címmel.
JOSEFINE MUTZENBACHER A LÁNYOM PEPI
ELŐSZÓ
Ausztriában és a környező országokban , a Monarchia idején elég közismert volt Josefine Mutzenbacher neve, aki világvárossá fejlődő Bécs legsivárabb részéből indulva, a legmagasabb körök közelébe jutott. Még szinte gyerek volt, amikor már pár fityingért, szinte ingyen, lefeküdt a férfiakkal, legtöbbször azért, hogy ennivalót tudjon venni. Valamiféle belső késztetést érzett arra, hogy ebből a sötétségből egy jobb világot teremtsen magának. Úgy jutott a csúcsra, hogy megszerezte magának azt a férfit, aki mindehhez a megfelelő anyagiakat biztosította. Közben azért az igazi szerelmet is megismerte, aminek a gyümölcse lett a Pepi nevű lánya. Ugyan úgy örült neki, mint a többi anya. Kezdetben mindennel elhalmozta és gondozta a kislányt. Azonban az életmódja, az állandó éjszakázás miatt nem bírt megfelelően foglalkozni a kislánnyal és bele is fáradt az egészbe. A testvérére és annak a feleségére bízta Pepit, akik házmesterek voltak egy hatalmas bérházban. Úgy vélte ők majd megfelelően ellátják és gondoskodnak a kislány neveléséről. Ehhez az anyagiakat bőségesen biztosította, igaz ebből Pepinek nem sok minden jutott. A kamaszkorba érő kislányban meg volt az anyja természetes szépsége és szenvedélye, csak sokkal vadabb, rafináltabb kiadásban. Róla, az ő különös pályakezdéséről szól a történet, közben hű képet adva a Monarchia végnapjait élő Bécs mindennapjairól és az ott élő emberekről.
1. A szuterénben lévő házmesterlakás ablaka, ami majdnem az udvar magasságában volt, kivágódott és megjelent abban Aloisia Mutzenbacher kócos feje. Ő volt a kis Pepi nénikéje. Rikácsolva kiabálta a kislány nevét. Aztán amikor sehol sem látta és az nem is válaszolt, dühösen bevágta az ablakot. Pepi mindezt hallotta, de úgy tett , mint aki süket. Legjobb barátnőjével, Mali Wondrasekkel az udvar másik végében lévő kapualjból nyíló pincelejáróban lapultak, a sok bútor mögött. A holmi Pipaneka hentesmesteré volt. Kint az utcán egy hatalmas bútorszállító kocsi állt és két izmos, félmeztelen férfi erre hordta ki a bútorokat, csomagokat. A két lány szorosan a fal mellé simulva őket nézte. Pepi kiszáradt ajkait nyalogatta. Két formás mellének bimbói kinyomták a dirndli blúzát. -- Figyelj csak Mali. Te hogy vagy vele? -- Mivel, te? Mit akarsz mondani? -- Tudod , én ha meztelen férfitestet látok, teljesen felizgulok! Egészen tűzbe jövök és úgy érzem, lángol a pinám. Alig bírom magam visszafogni, hogy meg ne simogassam ! Mali elpirult a hallottaktól. -- Menj már,te disznó! -- Halgass rám, Mali! Te tiszta hülye vagy. Ne hogy azt mond nekem, hogy te sose szoktál a pináddal játszani! Én minden este, elalvás előtt! Hidd el, nagyon finom dolog! Tényleg soha nem szoktál vele játszani? Soha? -- Nem! És ez egy nagy disznóság Pepi! A mamám is megmondta! -- Mert ő sem tudja, hogy milyen finom is az! Nézz rá most a férfiakra és már nem is birsz majd másra gondolni. Legszívesebben hagynám magam valamelyiknek. Csináljon velem amit akar! Még ha gyerekem is lenne tőle, azt se bánnám. Tudod a bácsikám azt mondta, hogy az is előfordulhat. Tulajdonképpen csak ez tart vissza az egésztől! Tudod mit, Mali? Gyere velem most be a lakásba és azt is megmutatom, hogy én miképpen csinálom! De csak ha akarod! Mali hallgatott, de lehetett látni rajta, hogy nagyon is izgatja a dolog. Szemei tüzesen csillogtak. A két lány el is indult és belépett a házmesterlakásba. A nénikéje hatalmas pofonnal fogadta Pepit, amitől a lány arca vörösen izzott. -- Mit képzelsz magadról, te kis szarzsák!--visította a néni.--Meddig várjak én rád! Majd melegitsd meg az ételt a nagybátyádnak, amikor este hazaér. Én csak késő éjjel jövök meg. Mérgesen csapta be maga mögött az ajtót és elviharzott. Pepi kiöltött nyelvvel nézett utána , aztán nevetve Malihoz fordult : -- Kicsit korán jöttünk, de sebaj. Gyere, most megmutatom neked--közölte és Malival együtt bevonult a félsötét szobába, amit csak egy üvegajtó választott el a konyhától. -- Menj már! Azért nagy disznó vagy te, Pepi!--szólalt meg Mali. -- Ha látni akarod, akkor fogd be a pofád! Világos? Te buta liba! Csak úgy tudom rendesen csinálni, ha közben csöndben leszel! -- Jól van! Most már én is akarom, de csak nézni!
-- Akkor most figyelj! Pepi hanyatt dobta magát a széles ágyra és a derekáig felhúzta a szoknyáját. Nadrágot sohasem viselt, mert azt felesleges luxusnak tartotta a nénikéje. A formás fiatal lánytest nagyon jól mutatott a vörös takarón. Pepi lassan széttárta a combjait, a karcsú lábait és oda mutatott közéjük. -- Látod Mali, ez a pina. -- Te hülye vagy egészen? Azt hiszed hogy ezt én nem tudom?--vigyorgott Mali.--Szerinted nekem mi van a lábam között? -- Ne röhögj! Jó? Először csak az ujjammal simogatom, aztán majd mást is csinálok. Mégjobban széttárta a combjait, ami által a ritkás, barna szőrben megbúvó pinájának az ajkai széthúzódtak. Fölül egy barna dudor is előtünt. Pepi ezt kezdte el a mutatóujjával simogatni. -- Nézz ide Mali! Ez a csikló!--mondta és elkezdett vergődni a teste az ágyon. Mellbimbói keményen ágaskodtak. -- Jaj de jó is ez! Mali ez a csikló, de joooóóó...-sóhajtozott. Pepi tovább magyarázta altestének a titkait, közben ujjai már vad táncba kezdtek a nyílásában.Torkából szaggatott szavak törtek elő. -- Mali, amikor...a..pinám...megfogom...nem bírok ...magammal... de..még...jobb...ha..a melleimet is...si..mo..gatom..jaaajjj.... csa...k...ke...vés a ke...zeeem..juuujjjaaaj... -- Várj, majd én csinálom!--ugrott fel az ágyra Pepi mellé Mali. Miközben a pinájával játszó Pepit nézte két ujja közé vette annak a mellbimbóit és morzsolgatni kezdte azokat. -- Ahhhh....ahhhh...ahhhh...--nyöszörgött Pepi. -- Ah.Ah.Ah.--hangzott fel egy férfi hang az ajtó felől. A két lány ijedten ugrott szét. Egy kék munkásruhában lévő fiatal férfi állt ott. Mosolyogva nézte a rémült lányokat, de szemei leginkább a Pepi combjai között látható lyukra tapadtak, ami még mindig szabadon látszott. Aztán Pepi lassan megigazította magán a ruháját és eltakarta a felséges látványt. Mérgesen nézett a férfira és megszólalt: -- Mi van? Mi az istent keresel te itt bent a mi lakásunkban? He? -- Tulajdonképpen én csak az új kulcsokat hoztam , a második emeleti lakás ajtajához, de most már egészen mást szeretnék! Vigyorogva nézte a két lányt. Pepi mosolyogva kérdezte: -- És mi az a más, amit szeretnél? -- Igen! Mi lenne az?--ismételte meg Mali is. A fiú mókásan térdet hajtott előttük és így szólt: -- Egy kicsit simogatni, egy kicsit kefélni! Azt ami Önöknek hölgyeim kellemes! -- Haha!--nevetett fel Pepi.--Talán ami neked kellemes! Nem? Ha közelebb jössz, beléd rúgok! Világos? Egyáltalán, hogyan jöttél be? -- Hogyan? Hát úgy, hogy nyitva felejtették a bejárati ajtót! Így simán be tudtam jönni. Előtte hiába kopogtam jó párszor.Viszont bentről hangokat hallottam és ezért benyitottam. Nem volt az ajtó bezárva. Ezért most itt állok előttetek.Miért? Talán nem tetszik ez a kisasszonykáknak? Rendben! Megvárom a házmesteraszszonyt! Azt viszont el fogom neki mesélni, amit az előbb láttam! Vajon mit szól majd mind ehhez?? -- Hé! Ne papolj már annyit! Hogy hívnak téged?--szólt rá Pepi. -- Rudi.Rudolf Pomeisl, a szolgálatukra!--hajolt meg előttük.--Szép kisasszonyok! Mi a
baj? A pinát már megláttam az előbb. Nem? Vegyük úgy, hogy nem történt semmi Viszont szeretném megnézni azt, amit messziről láttam. Onnan nagyon is szépnek tünt! -- Jól van.Valóban láthattad már a pinámat. Gyere ide és nézd meg, ahogyan akarod, de előbb menj és csukd be azt a kurva ajtót, mert a fél mühely utánad jön!--közölte nevetve Pepi. -- Rendben!--örült meg a fiú. Kiszaladt és bezárta az ajtót, majd visszajött és leült az ágyra, Pepi mellé. Lassan derékig felhúzta Pepi ruháját, aztán rájuk nézett. -- Tulajdonképpen nem is tudom, hogy mi a nevetek! Hogy hívnak titeket? -- Én Pepi vagyok, a barátnőm meg Mali. Mali közben egy széket húzott az ágy mellé és arra telepedett. A fiú gyorsan ledobta magáról a munkásruhát. Napbarnított csinos arcot és formás fiútestet láttak a lányok. Rövid, szőke haja volt . Lábai között egy formás, kőkemény farok ágaskodott. A lányok két kézzel takarták el a szemeiket. Pepi úgy, hogy azért az ujjai között kilásson. A fiú minden mozdulatán látszott, hogy már van tapasztalata a nők körül. Elhúzta Pepi kezeit a szeme elől, majd felültette és egészen lecibálta róla a ruhát, aztán visszafektette az ágyra. Végig nézett rajta, aztán így szólt: -- Egyszer mindenképpen túl kell esned rajta! Teljesen mindegy, hogy mikor! Megfogta Pepi lábait és széthuzta azokat. Farkát markába fogva betérdelt a lány combjai közé. Néhányszor végighúzta a makkját a nyílásban, majd a csiklóját kezdte dörzsölgetni vele. Elismerő hangon közölte: -- Tényleg nagyon szép pinád van, te lány! Így közelről meg még szebb! Jut is eszembe,még szűz vagy? -- Sajnos igen!--felete Pepi. -- És hány éves vagy? -- Karácsonykor voltam tizenhárom. A fiú elhuzódott. -- Na, nézz csak oda! Nem mondom, ez nagyon szép dolog!--közölte és a farkát a marká ban fogva ült az ágyon.--Hát ez egy kis gondot okoz! Talán inkább a másik lánnyal fogok kefélni ! Gyere ide hozzám Mali! -- Jösszas !–-riadt meg a lány.--Én még fiatalabb vagyok! Rudi kényszeredetten mosolygott.Egy darabig törte a fejét, miközben a lányokat nézte. Végül megszólalt: -- Hát, mivel ennyire fiatalok vagytok, muszály a törvényt betartani! Ezért bevezetlek titeket a szerelem magasabb művészetébe. Gyere ide Mali, te is feküdj a barátnőd mellé! -- Nem, nem! Nekem már mennem kell haza! Anyám már biztosan mindenhol keres.-tiltakozott a lány és felugrott a székről. -- Hallgass el és gyere gyorsan ide!--szólt rá a fiú.--Ha nem fekszel ide, én megyek majd el,az anyádhoz! Mali kényszeredetten vigyorgott és lassan oda lépett az ágy mellé, de továbbra is szabadkozott. -- Én még sohasem..hát nem is tudom.. mert én... -- Halgass már el, te unalmas szentfazék!--kiáltott rá Rudi.
