WALTER NÉMETEK,
ZSIDÓK
ÉS
MAC>YAROK
AZ
PIETSCH 18+8-49-ES
ELŐESTÉJÉN
FORRADALOM
WaLter PietJch
Németek, uú)ók éd magyarok az 1848-49-ed forradalom előed téjén A
~áror1i reform ér1 a uúJóemancipáció fer1züLt ~ir1zonya
"Nagy hibát követnek el az országban élő németek, ha a teljesen németül beszélő zsidót eltaszítják maguktól. Ebben a mozgékony, jómódú és tanult népben derék szövetséges társra lelhetnének. Ám ahelyett, hogy a zsidót magukhoz öleln é k, kicsinyes gyűlölettel a magyar karjába kergetik, aki őt melegen pártfogásába veszi. Az utóbbi időben ez a szűkkeblű és kártékony idegenkedés a legfelháborítóbb üldözési vággyá fajult. Mintegy tíz, németek által lakott városban került veszélybe a zsidók élete és vagyona. A felheccelt csőcselék még itt, a kormány és a nádor székhelyén is tömeges támadást kísérelt meg egy olyan városrész ellen, ahol sok zsidó lakik. Csak a kirendelt nemzetőrség s egy jelentős csapattömeg tudta megakadályozni a készülő fosztogatást. Ezzel szemben Pozsonyban szörnyű dolgok történtek húsvét vasárnapján. Ott hat órán keresztül fosztogatták a zsidónegyedet, akár egy rohammal bevett várost, s ebben egyenruhás nemzetőrök is segítettek." Így számolt be az Allgemeine Zeitung deJ JudenthurrM tudósítója 1848. május 15-én azokról a borzalmas zavargásokról, amelyek a német polgárok által lakott magyar szabad királyi városokban törtek ki. Az újság Po:uonyi éd peJti eJemények CÍmű vezércikke leírja, milyen határtalan csalódást és elkeseredettséget váltottak ki az említett városokban lezajlott pogromok. "A zsidók történetének számos lapja van, melyekre a gyűlöletet és üldöztetést véres vonásokkal jegyezték föl, melyeken a rombolás s a tulajdon megrablása, a személyek bántalmazása teszi ki a szívet tépő ábrázolás tartalmát. Ki gondolta volna, hogy a szabadság éve, 1848 egy
újabb, nagy, vérrel átitatott lapot fog hozzájuk fűzni? Ki gondolta volna, hogy a mostani emberiség szívében még mindig állati üldözési vágy él? [ ... ] Egy olyan korban, amikor a törvény előtti egyenlőséget, a személyes szabadságot a társadalom elveként kívánják elismerni és megvalósítani, egy olyan korban prédaleső csőcselék rohan le és bántalmaz védteleneket. Az egyéni és tulajdoni jogok legszélsőségesebb megvetése, minden igazsá',,,,,,
~UftUf
nn bit ~Js'tneliten. •
. : • • • • •.0;
_.u
_,WiR
.... .......,.l'IitMft3fNrrIC1I''ItfItuat-a. ~ na ~ &ka,. ~1IIftt l'fta*B. ál It... • kntft ..nllSiurntta-WfdirIh: ...... iallnrlklJlhmr_.....,.,lIittriilNeci........,fnafaZ-..e_OHC ~ . . fhuca~ftMlmar-'H.I. . .~ • ..,a;I-.JSidt',..... ~M ___ lJ........ ,I.".JII(D4m."1hfe4,c,Nffiulftl4ra~ CfIIIM&t ~ .......
"illlllrilnln._.,•••
dM~.jlriMrc.mtfi4clria-nlir~rt~! Str . . dl •• .......,.,....k .. ~W~, ........ th.íbJlln3rit~..,."...,. .,..~
Dt1' . . . . . _ _ rriM~rllfP ..frrae-at . . . . . ~"..~ .... 1tafM .......
~~~a.tI"-.rbalptJirt ... ~ .. P""'IrtCa"""~~""'''''
...
_
... ~.q.,;~~IIIIfm~a«.cien-.a(mital~~..·""IIiplIrJ~ ...... t'I~ ~.....rclll .... IJt_i.1I ~,.....iI M:r3Jlt'nliltW""",'-"'-~""""~I. ..wn. Sh' ........ k1t,....,~IUIfrar\iN"'ca __ ..~eIIc.... ~ . .r ___ Z~jII(itra. ...... _ ......... trme.n"sr'.n •• t· aIpfpr" _ _ rs~m~",m.. ~r ... ~- .. '" ....irt ~n""rttZlle.n''''''''''''''IIknIi--.'''' -'Ni''"8ttt .. 'Iria ........ r.;. CDMIt kr. . IIiIitt~a.ur"_~ JItI,.~, ........ ~tliSfNrltar:""p"".wII"
- ..
.....,..,.f4IQenl at" .. .. U.IOfll"', _ frIiat
..
...
...
f4tIIt,_hhllllilklllllIIi4o:.&rrttI_IACdhr~ .......... iII_ ... 1qt. ~ ~_ ---._tWíiIiMm~iR~1M "kRr:l1lWina
ill
~"......
.....
_ _ iaIttcA~SNra~.-c.,,,,,,,,,,,,ÍII"""
.. ~ Ili_" •• a.rrt, _ ~ ....,... 1PiIpI~.,.~jt!dillllfm!l!lrftn\kJt~fI,,8,iaka . . :::rtat.... IIIIlIes.-.,...,.~tftlk5~~.~iawrf.... 5rdo ... ..,.~ •• r.~'lrtit!JkfWflrttt,"''''''' .... '''''''''iIpn'.ri"~,,,,,, td4QI ....,rAII6Pt ...... ..,IIIUtI..,.~I"',...
.... _,,....
... ...
ictC_..,_...."..ii4 ..
. . . . . . _ .... ~.,.,......
fd!~II4~q
"*
!tnDn''tfiibiMma.....I~Il. ....
.,tri~. fhNtI(nlJ8r
r"ik!nlt. lU Jqll
tai .... I!lilu~. ~e..-.CktMd
,rt,.
'
iIflIIIIMf('''' ... tdulkttkr.k. I!rI.iIIfI ,CQ url c:1Ica 12,000 .. I ....
... ~ItIllft'~_~~I. . . .IIt ..lIltUkIlIfr• .,.., ...T.*:EWritf.~~i~un~e..., .. ,'""rt(tnfiul1l.lif _kII.ic IIIIfft runlllilN~liptc'"~Ulltftf~rliJC~I'I'fTl',.ItIU.tittl,.lIti1~~INttnIIIi4t.,, 'Xlnltf'lli'pn1~.:rntmr ,!"6triún ... QNwtct, i.krr trfftnl3lltt.1'1 CItiS ....r.1IIItI.~ •• wt ...... ,eir.llffJa UI_ka "II ti' CfriJ'-' Nil' \mIIitlf~ ClrMit."'fc.1. ~~~.., ~ i _ l tLka.'" srnw,...E!imlwl$ i ....trltrrl:trMtr
fe'.,
1ifn"ji1r ..I
..... ktlkilcrlJ....,...... jIIltikas.(rfII. . . 3~u,
.... l'Íf~rHmI . . . . . . . . .ibtaInIS •• '1
.t,,. .
hlll . . ~hf.!r.hr.nlli4lfilrllii~... *9nfhn'Jft'. __ .""a.la,ir.'II~. . . .ltaIiI)'~·. . ~. . . .!tlttfir~dk,.....,~ ...,MnIOO.34nIl_w!ltrterll~\'ft....... f•• bltrillW.'"* tn..... hd JlaWn'm..:JI111J1ia1ca ~ tp.lKf irRm_ ~II!1kÜl'fta1lllb _ ... ra., - " t III _!fIrtaZlfcra ..... .. ... arfirriF. FriI . . ~50 341111." NS 9rrlbrln'!fr. ~ ht ,bilit&' ÍIII &-"0(. -r." IliI II ~(I,....Hlrft.,.QJIIUmt.
i_,..
tt"m . .ticN1:u.taIIlltoIhI::auira~IIJSS'*Wk1'_NtrrD~IIIhII.,...,.~..m,_I1IIDit,"1h1'SfT' 3frNlttm ti, cr..... ..,.." ....~e~ft .. !lkdmirtrlll_8~"""IIII• .,ir Ii~ IIwt "" tllfnllQ6rtll "tI..r.
ailklSritQ8'rir ... 1:.I.tllt.r'cfaa.S.' .... trl'.I .._ . . IIIAJnIFM1....... _IIIIhd . . ~~r_tti ... datrclfm.m.-oaftHtII"iIIlcr~otKprna! T~!.lIlIt.!lfll_lrlr . . . ~!JmdÍHII"'~~nUrIa._l •. ""tnilurt.uf'n~ __ pl... ~caar ..... in{ltllllhrg:,..~lIIkfritrlill.flkalll:"~"'IIIftI,.:.r~mc_bnl . .lhl!l'"',~, JI........ II.e.IIi..fri.Mhrt-IIir".~u ... brid ....... "'tfrltu . .(Im!,e411.1I,~tn~ Iitfll,lIirXuat-kI'lSdtr&tr.,.BrrlIriftIaa:l)nr...................,I ..llaIfp~~· ~lic.,t(...,Itw~ . . .~r_ ... fil~u.. N~.... illft __ '-bor ~Iif~ tSrp nJctt tfllllnt,~1IirWt!R..,.krrMftl6Jo*n ... paau:~l"., .
1II! • •
_ '.... ", ""'" ,.... )Ibili" .fi,,,,, ~ttt".
. $.
I.
lilit lJlnjburgct ir.. 7!u&II>'"'btrer.C!l*ur~.f!. Sobliolt. $Ir••li.
G"tf~lr,
JIl.ri.
9fttftfT.
W AL TER
-------------------NÉMETEK,
ZSIDÓK
ÉS
--------------------
MAC,YAROK
AZ
l I I
OlVASÓKONYV IZRÁ]~LITA NÉPISKOLAK
(A
rlE TSCr
/,
KiADJA A r:~STl IíIRAELJTA MAGYAH EGYLET.
gosság és emberszeretet legszélsőségesebb megvetése uralkodott el. A csőcselék még mindig vérszomjas középkori fenevad. :"J"emcsak a zsidó, hanem minden érző ember gyászol, és úgy érzi" megingott az emberiiségbe vetett hite."l Petőfi Sándor idejekorán felismerte a kibontakozó konfliktust. Lángoló szavakkal vádolta a növekvő antiszemitizmust és a szabadságmozgalom kettészakadását: "Az egyetértés, mely eddig kivétel néllcül uralkodott a fővárosban, bomlani kezd. Német polgárok, bevádollak benneteket a nemzet és az utókor előtt. hogy azt ti bontottátok föl! e kettő ítéljen fölöttetek. Ők nyilatkoztak el<Sször, hogy a nemzetőrségbe magok közé zsidót nem vesznek, és így ők dobtak először sarat márczius 15-kének szűz tiszta zászlajára! [ ... J
1848-49
[5
FORRADALOM
ELÓESTÉJÉN
V árhattok-e igazságot a magatok részére, ha nem vagytok igazságosak mások iránt? S miért üldözi tek ti a zsidókat, hogy meritek őket üldöznil itt minálunk? Hullott egy csepp véretek e földre, midőn a hazát szerezték vagy midőn ótalmazták? nem; ti jött-ment emberek vagytok, alig van köztetek ollyan, aki be tudná bizonyítani csak azt LS, hogy első nagyapja it1: halt meg, annál kevésbbé, hogy itt született. [... J llegyen bennetek annyi becsületérzés, hogy ha már nem szeretitek is e nemzetet, mellynek földjén meghíztatok, legalább ne piszkoljátok azt be! De a legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ü,gy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett néhány zúgprocator, kik most széltire-prédikálnak a zsidók ellen, s aki az igazság mellett szót emel, arra e megvetendő hamis proféták elég szemtelen ek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve. A nyomorúkl~ nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy őnálok becsületesebb emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és humani.smus barátai."2 Petőfinek ezek a szavai mintegy előrevetítik azokat a félelmeket és vádakat, melyek a XX. század harmincas-negyvenes éveiben a nemzetiszocialista Németországból kiinduló pángermanizmussal s az európail és magyar zsidók konkrét megsemmisítésével kapcsolatosak. 3 Ugyanakkor a magyar szabad királyi városokban élő német polgárság gyűlölkö dését behelyez hetjük a gazdasági konkurenciaharcból fakadó antiszemitizmusnak és a polgárság megmerevedett céhes gondolkodásának hagyományos összefüggéseibe is. Véleményem szerint azonban ezek a történelmi értelmezési minták nem képesek teljes egészében feltárni azokat a konkrét politikai és társadalmi viszonyokat, melyek a lVtagyar Királyságot a márciusi forradalom előtti reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc előkészítésének idején jellemezték. Nem csupán német zsidógyűlö letről volt itt szó, hanem a modernizáció és a reform bonyolult összefonódásáról egy lakosságát tekintve soknernzetiségű nemesi köztársaságban, melynek helyzetét a Habsburg uralkodóháztól való államjogi függőség is nehezítette. A napóleoni háborúkban elszenvedett megsemmisítő vereség után a vezető magyar liberális politikusok számára világossá vált, hogy az európai fejlődéstől való további elszakadás csak úgy aka-
WALTER NÉMETEK
ZSIDÓK
ÉS
MAC,YAROK
PIETSCH
AZ
1848-0-ES
fORRADALOM
ELÓESTEJEN
dályozható meg, ha az orszáHU~VÉD got gazdaságilag és politikailag Pozsony város közönségének. modernizálják, követve a nagy "hitb .LN kln'akla, "lrI1nd Illapa)' 6ton dlc6peu \'l~rok ~r1f'6iht. ~ nyugat-európai államok, pélr. hó 2J-'a tt Pos:wuy ,.troM.han, az Í%rulililo:. !>u.l!ly \qJOCI b610l"llr .. ~k08h e6doa blt~aadlllldD. ~ 1iz,e.tlyoUtbeD .lat dául Anglia és Franciaország ' .. gyouJkban ... bMt Y.~! UroslttUak 661 fcl~",1I ~ ülaj Bé,; .. taDOCla Id.iltetelt Mer;: . mintáját. Ez azonban azt is je"'latin .' kOMllb.! Dt'm u,o'halja megtorolallnal azl, ~ • a..,t.d_ ~ éO!I ~yeD~'; koribln, Urml Qr1l,r;yul6l fo~. t~· Dtpou:t.I~: ~I 1~IrIl-h"u 1I1(~" .. It'fh,'n \olt ff~.'i!jzft"kn~k lentette, hogy magyar vezetésfttipOri&SSUlk, ',; J,rorlitollL~1c uon jop ~.korIWhu.. 1111kel .. IGr"#lavhozi:!!M1 overt. IIXIlIv ~aJ o!OSlhalj8 bt. ,ebeli jogobl; . ,,,,,&o; ai-L azon botrin)'Ooi r.basol.. N eró8uk __ sellétre kellett hozni egy nem"p ..,. htljlalbaUa .. ~1Jaa \·t~. hl pol~ri ilelywli h.IIWg .UmUt: NÉVKŰNYVE. We~ ktlló I!~l!,..el teljesUI nt.. reodfenW1d. 6Jet. ~ ,,~\'ódj) zetállamot s egy olyan polgári 'ltGtáa ~",. és ~ ~yl~ Id"H.Pt kflVflleli. ~ ld ..It harmadik rendet, amely a lidkO,,-etdt. és . . . . Utal tlUvoUctelt. avar.' bIDDe "'-~ i11al lIq;törtébDi ~l as iUoljOlla' Dtt'bI\," eDt trdMlIl, 's.' ~~ beralizmus gazdasági és tár.eriay_elkO.eU.6re _ I .......... uriI, ae_ ~; Ta-.y . . - qIInI Olk'i'.eallit.lua: el86 ..........t k~ klld... Id.·~ llOCT epaPo.o.J sadalmi bázisa lehetett. -srm Idler.,;eatm ~ kir«, k""""" 1C1CJft .~ MIKJ.R ZSICMOND. .' . . . . ~ ~ as ~ . . . tIkOnIeU r.w. Mria}'re -.ve., A modernizálás során to........ ~_.'-"---~ vábbá - nyugat-európai példa En...., ~rv,........ •· ...,.... ...... -" .. a,;yKl/lat.. : MId djlri.s6ra, alat ..... u lriat ls .,-.w teod, VaIIJOb .' MIUeti szerint - vezető szerepet kelPOIPri_"""" IdJo
állalun tefjN hJllaIOIIII.... reJrHUdl Taraöosy KHWI' nyttn.i eL'OÓ a.liApj;1I irruk PouoDy "Arr.-. .bDI.k miadfll 1a.I.-.I, • eapddllM!l!ikedDi. és aedott feudális agrártársadalom rial .UlbaUp IlapaJ6 Celtfartiaábao Uzre..."UlIM bsaAul pa_TaM, k poIpr; clea,pfhdko tbdOlulek ismetj-k. - Bcnlapcsl aprU 'l5-Ca lfWJ. megváltoztatásához csak egy ~ YOMAT{'I1"T KClfOSY l:,; RtTRTNÍ:L. Suaere 8trtalan ., L.. PGaOI)' Yát'Olll - Blutaloeu - Poaeoayta. (V. a) 188&. városi közlekedési és áru gazdálkodási rendszer adhatott ösztönzést. 4 A városok kérdése ezért az 1825-1827-es országkottak az ország politikai alkotmányában, az elgyűléstől kezdve minden magyar országgyűlésben lentmondás ördögi köre ezzel be is zárult. 6 kulcskérdéssé vált. Ennek az volt az oka, hogy a A dilemmából kiutat keresve 1832-ben a nem sokkal korábban alapított Magyar Tudományos százötven éves török hódoltság befejeztével a győz Akadémia pályázatot írt ki a következő kérdés megtes Habsburg-ház a magyarországi városokat lényegében véve német lakossággal mint "szabad kiráválaszolására: "Millyen befolyások volt honi várolyi városokat" állította helyre, s közvetlenül a busainknak nemzetünk kifejtődésére és csinosbulására?" A pályázat első díját Hetényi János dai királyi helytartótanács alá rendelte. Ezek a ványerte, akinek munkáját meg is jelentették. 7 rosok alapító okiratukkal együtt azt a "privilégiumot" is megkapták a Habsburg-háztól, hogy a váHetényi világosan látta, hogy egy ország kultúrájának legmegbízhatóbb mércéjéül mindig is a város falain belül nem kell megtűrniük zsidókat (ius rosok szolgáltak, amelyek már küllem ükkel tanúsde non tolerandis judeorum). A szóban forgó "jokodnak a nemzeti erkölcsökről s az ipari fejlettség gukat" a szabad királyi városok aztán még II. Jószintjéről. Hetényi számára magától értetődő volt, zsef felvilágosult abszolutista uralkodása alatt is hogy a városokban kívánatos kultúra csakis nemminden reformkísérlettel szemben megvédték. 5 zeti magyar lehet. Ezért legfontosabb polgári erényMivel a szabad királyi városok magisztrátusát a nek "a magyar nemzetiséghez simulást" tartotta. királyi helytartótanács nevezte ki, s nem a polgárSzerinte elsődleges célként azt kell kitűzni, "hogy ság választotta, a magyar országgyűlés, amelybe egy lélek, egy szív, egy nyelv csatoljon öszve minminden megye a helyi nemesek által választott kétkét követet küldött, ezeknek a városoknak csupán den hazapolgárt a közmíveltség és közjólét elérésére. Ez a nemzet egyetlen érdeke, mellyet nem egyetlenegy képviselői helyet biztosított. Ez annyit szabad semmi más idegen érdeknek eltörleszteni."B jelent, hogy Magyarországon a városokat gyakorArra a kérdésre, hogy mi lehet Magyarország latilag kizárták a politikai akaratnyilvánításból, s ily módon az egyedüli képviseletet a nemesek kapták, alulfejlettségének, a gyárak és utak csekély számáakik a reformországgyűléseken a liberalizmus jelnak oka, Hetényi így válaszolt: "ha nem egyedüli, de kétség kívül nagy oka, honi német s más ajkú szavával próbálták előmozdítani az ország polgári polgárságunk különhúzása: mert a városokból kell átalakulását. Minthogy a városok idegen testet al-
SeH.IIA III.url.
'l~n
bio
tne.(.
t'
ita
ok~ ''UI
\i!lloU t'
bo~y
t'
é!I
~Ir; ~,.,..Uutlt;
t'
. . . . .' U..IÓ
.
1JeI~7
T~. .
DIIDI eaplhel\-'Ml
t:l; van-~
'Il
Ic\'tll .' L6ntll}""f:l! órisoi 1M'~AKr"' ~
jopak ....
Mer;--
~fTilog.IU
~'
blsoIt.b~
~
LD~
ae~t
éli
l'
~
~ree....tk. sőt k~,t;e.
U~reltd
~,
k~aek.
fl'
WALTER
PIUSCH
------------------NÉMETEK.
ZSIDéK
ÉS
i\\ACYAROK
AZ
A pozsonyi pogrom 1848 tavaszán
kimenni a nemzeti míveltségnek, mint Sionból a törvénynek. Míg hozzánk eredeti jövevényeink (hospites) nem csatlakoznak és símulnak, addig hatásuk reánk csekély, befolyásuk erőtlen leszen."9 A XIX. század harmincas éveinek végén egy jó eszű angol írónő beutazta a Magyar Királyságot, beszélt több fontos politikai személyiséggel, mint például Széchenyi István gróffal, s megfigyeléseit könyvalakban is megjelentette. lo Elemzéseinek kiindulópontj át az a megállapítás képezte, hogy a magyarok országa egyelőre valóságos Bábel, ahol a különféle és egymással vitázó érdekek meg a kölcsönösen érthetetlen nyelvek lehet~tlenné tesznek mindenfajta érdek egységet, mely a ~eJlett ~emzetek erejét alkotja. II Az ország városaI nem Ismerték fel, mennyire fontos lenne csatlakozniuk a magyar nemzetiséghez. Ők "a német monarchizmus legfőbb bástyái, egyfajta privilegi-
18+8-49
LS
fORRADALOM
ELOUTÉJÉN
zált gyarmatok, melyek teljes mértékben a koronától függenek, s nemzeti rokonszen"ük bensőségesen összeköti őket az uralkodóval".l:' Pardoe szemléletesen leírja, micsoda szakadék és idegenkedés uralkodik a német városi polgárok és a megyék magyar nemessége között: "A németek fÖlényes kultúrájukkal és .. műveltségük k el, valamint a közvetlen királyi védelemmel kérkednek, s makacsul kitartanak saját szokásaik és nyelvük mellett, anélkül hogy igyekeznének elrejteni az ország kevésbé csiszolt lakói iránt érzett megvetésüket. [ ... ] A magyaro k viszont nem kevésbé büszke megvetéssel tekintenek a beképzelt iparosokra, akik benyomultak az országba. A földbirtokosok vonakodnak a közéjük letelepedett nem nemesi szatócsokkal társasági érintkezésbe lépni. Nem törődnek azzal, ha nem értik vagy rosszul ítélik meg őket. És így tartja magát továbbra is mindkét nemzet ugyanaz.on országban a lehető legtávolabb egymástól, mmtha az óceán hullámai választanák el őket. "13 Mindenesetre Pardoe élesen támadta a magyar nemességet is: "A magyar nemes mindent feláldoz a külcsln, a fényűzés és a nagyzolás kedvéért. Ilyen körülmények között szükségletei folyton meghaladják bevételeit, s tágas birtokainak jövedelmét kénytelen zsidók és üzletemberek raj ának átutalni, akik a lehető legjobban kihasználják meggondolatlan pazarlását."14 A ~agyar viszonyok egyik német szempontú, kora~eh elemzése hasonló problémákat állapított meg, mmt az angol írónő, bár a magyarországi német elem jövőjét illetően más következtetésekre jutott. 1S A Magyar Királyságnak a Habsburg Monarchián belüli bonyolult helyzetéb<51 kiindulva Wolfgang Berg leszögezte: "Egy ilyen méretű és ekkora népességű ország. képviseleti alkotmánnyal, egészen önálló törvényekkel, szabads~;jogokkal és privilégiumokkal, független és mlll1den más koronatartománytól különválasztott ügyintézéssel, alkotmányos királlyal, aki az országgyűlés jóváhagyása nélkül sem adókat nem emelhet, sem katonákat nem állíthat, berzenkedik attól, hogy az osztrák Monarchia integráns része legyen. Tényszerűen mégis az, és amíg csak Európa megőrzi mostani alakját, ezek az országok a sziámi ikrekre hasonlítanak, kik elválaszthatatlanul össze vannak kötve,
WAL TER NÉMETEK,
ZSIDÓK
ÉS
MAGYAROK
AZ
mégpedig úgy, hogy ha egyiküket erőszakkallevá lasztják, mindketten okvetlenül elpusztulnak."16 Berg is arra az eredményre jutott, hogy a magyarországi modernizáció alapvető problémája a középosztály hiányában rejlik, amely így még nem tudott hozzájárulni a népgazdaság felvirágoztatásához. A kisszámú német városi polgárságra azonban a most feltámadó magyarosítás és a nyelvi asszimiláció hirdetése szerinte kontraproduktív módon fog hatni. Berg utal arra, hogy a történelem tanúsága szerint eddig egyetlen nép sem nyugodott bele harc nélkül megtámadtatásába, s ez különösen érvényes egy olyan labilis nemzetközi helyzetben, amely a germán és szláv népek, államok között elterülő Magyarországra jellemző. "Talán azt hiszik, hogy a németek és szlávok, akik eddig teljes mértékben élvezték az alkotmányos szabadságot és az önkormányzati jogokat, most valóban kizárólag magyarnak fogják tartani magukat? Nem jut majd eszükbe, hogy rajtuk kívül még negyvenmillió német és hatvanmillió szláv él? Vajon zokon lehet-e venni tőlük, ha megemlékeznek erről? "17 A politikai élet Kossuth Lajos idején bekövetkezett radikalizálódása Bergből csupán gúnyt váltott ki: "A vágy, hogy mindent megváltoztassanak, az akarat, hogy mindent megjobbítsanak, sőt az a törekvés is, hogy mindenkit boldoggá tegyenek, épp hogy akadályozza az időszerű pozitív változtatásokat. Egy olyan országban, ahol annyira szeretnek sokat és szépen beszélni, ahol az emberek oly szívesen hallgatják önmagukat, ahol erény lett szép szavakkal elismételni ugyanazt, amit "'-- --korábban már tízen elmondtak, ahol az amúgy is ingerlékeny kedély min- _._denféle retorikai formák által felpiszkálva egykettőre az eksztázis állapotába jut, könnyen érthető, hogy a teóriák sosem érnek véget, különösen, ha hízelgőek a nemzeti hiúságra nézve, a nyugodt tanácskozások pedig mind félbeszakadnak, anélkül hogy eredményre vezetnének."18 Tekintettel Magyarországnak az akkori Európában elfoglalt helyére, -'0"-
PIETSCH 1848-49-Es
FORRADALOM
ELŐESTÉJÉN
Berg határozottan elutasít minden erőszakos politikai és nemzeti reformot: "Abban az általános átmeneti korban, mely most Európában uralkodik, s melynek elsietett lépései oly sok helyen oly szomorú következménnyel jártak, Magyarország is csak lassan alakulhat át, összhangban azzal az országgal, melynek tényszerűen integráns része. Ha a magyaroknak sikerül fontos kereskedelmi kapcsolataikat mind testvérországuk, mind szomszédaik viszonyaival összhangba hozni, ha sikerül kiirtaniuk az elavult előítéleteket, s a szellemi-vallási műve lődés terén komoly előrelépést tenni, akkor a közös érdekek lassacskán kibontakozó fejlődéséből virágzó jövő fog következni. Am ha az újítás és rombolás szelleme győz, s végsőkig vívják az elvek háborúját, akkor a vérrel és hullákkal borított Magyarország vagy Oroszország tartománya, vagy német gyarmat lesz! "19 Ha a jelenből visszatekintve olvassuk Berg profetikus szavait, s eszünkbe jut Magyarországnak az
Pr. ifrodit.
un~
Qjemein~e.~orfhtn~
Gommi,'ion.
WAL HR N l M l: T l: K,
Z S II) O K É S 1\1,\ C, Y /\ R O K
AZ
Moses vallásI magYltrok,hoz. d\n bit 1CngClfn mtlrai,'d)tt (!tlnftlfitl11. Tiszte]t testvérek! 3m tJnj.,ie 'od !>l)m 'UtnPaltun'l,§itomitt an 2'lt t\'IAíJtMn A honi izrftelltak belll,!ITeit keaeUl vl\lasztmány neví~ ben f. h. 17-kén hozdtok inti!zett körlevélnél fogva, sze- 3t!mbfttní&tnll: bbto. i7. ~. Wt fii~[t i~ mid) "btgIÜlft. ~l~llm ~tllh renCS!!!! vagyok azulI ürvendetes tUd09itá.<>1 adhatni, mikint 3z 'Dif frl* tJotfd'nQrd!tn ~Il\ haZllnk kormánYlatával megbiZOll, legerősebb biztosítéklit ta- 2dhmg lUl;«U IBlllmllnbd Imuftn ht, b i t II l;'> LI ír f lB ji r~· IlÍlJa annak, miként a Lórvényck nz igazi haladás ~:zel1emében, fd)ílft hfMl' finbtn fann, 'oa; \lIt .f>anb~o.bung 'ott "",f az összes nrmzcl szeretete és ~estvériségónek ~zeUcmébcn ftét, ím @tí~t bt" t»Q~ff1t üortfdlrittttS, j m <» f i II t b ~ l' 1.1 í t b t AlkaUfllni fil '''.gre bajlatni Itogn.ak. unt bn l8ubtű'Dnung \)tr ildammttll ~Q:tion Annlii fog\'a, tis1:leH testvérek, kell, hogy mi is, jo- stí~f~tn I\lhb; un'o 'orrS~íllb (leHelltf !lhűlltr mu; lluJ) unfn' t~tf, nH!d/ibrli állásunk és ft IlI!Ulzct-teswletbei fól"étctésünkrc trQum riídp4t1i1{! nnímr túnftigttt 6ttUung un\! 'Al!!flhlf1mr in \Itt nézve, 118111:1'181811 biz810mUltlll \'iselressunk azon kormány 'Ztllat~"IZ'n~t{I·, unrtfd!űtt~rHdI aUf \lrn fr~fn, tic 'Bft~ii!tniffe unb lránt, ml'lIy liazáuk álllidllJ.~1Í iJgyeit szilárd és :~ körülmén· e4~IG9f btrii.dj1d;1tfgtn'HU utlb um.ftti!mbm @IU'I~ í;let StQal~' nyck mh'ollát szeDI elölt 111r16 behibl:.ual rendezi, azon l!i·· I)nlfttfi"uns, tn fjtbulbílJt t li til! "ttun fl I.>tg1'lin'od Htióul. rrlnnma pdnJ.uIt l'árollllzd86an, hogy " mi kérd,~unket is II legkedvezM1bcn megoldandja, f.e~zentebb kotele~si'jI;c lehát ft hUll OSS7.e~ lakos... .f)elUgf: ~llí~t 'en (iltíammt~tit ift té ntut !ltgtnitl,htig, tn !lak jelonleg, hogy MkBS~gel és elégtllten rendes raglal.- *"Ot tm"t t1t {l m'Ont, ,pl ",fTr l1tlll-olplllltrlt ~fb'llfl,rl~ín8I1JtIf ~ ... IOllsagainkhoz viSSZQ lérve, k61Ui idöt engedjen ~ma férfiak- rüdlu!t~nn, unt ~tllfn l1od)gtlld)trhn lJJIi~n~tn, ~.tj~t ~It.~obt nak, kik azon lIluga . . zlos és nemes fúladalot mal[1lkra "álla .. , unt tblt >Jlufg~"h llbemommen ~iifi befolyástól menten fejlödve, 1\1 (tonnen, 1\In jidl fr f I unt UUjJf!lört "c ~ n "II ti f r f n. ff I n clökilszúlctekul s1.oll!áljauAk arrt'l, hogy II legkulc)cblli ország.. fl il í f r n, ~ítíüt \'orlu&trfÍlm, um bollln \ltm u.id!ltrn :ltfld.'tt;1il, gyulés elölt, meilyhel! a kó~:()s lIépakftrar, s ft tő rv(lIIyes ha.. III I1Idd)rm lid! \lie ~oIU~jmmf, un~ bit sefft>tidlt !;\ltwalt ,on,rn tAlom ki.iZl'outosulni fog, telleikröl számot IldhIlS,anaJ... trlnn Il:ir'tl, ~Itriión mf~tnfdjaít 3" gdiru. Leget.ő, legluntebb kbtdellségc lellát minden becsule.. !lM @Hid unb 'Dir 61d!tr~td briS 611ltt buburd; Me ~ml,lf ~ !.'triun"tigt ild) .ut !wtttllb,cm untCI 1l7, isteni és ('m!J"ri jgAZSlÍg()~ dIeu egyirálll. miki'ul ~elll , IItfl1fd)lid)fll ~Iubl. \t'AO tr rut'ton in bifítut, ttod' Im !ImiIiAni \!r ezen. seIn jleriig a .Iu,·ii C1c'lbcu. del!l'l nem lakolhat hu roirb fű~ntn fóuuUl. Általhatva h:htil ezen enilIótiH, llem lalállull ~'7.élsz(:- l '{IQtt bicjtm ~t'o(1ulm b~trd!Ntilt~nl, ijl1~r ld) .ré ni(ilt."m 1'unek, bulIT a .iden, al', orsza!fTlI Iléz\'e oHy nap:~folltos~ágll ! '~t.\b(, N~ roll' ill bem ijrgrmo,llhj\rn tut "ond ~"'Ib '.0 ll.'1d) t1 i1 rn idő perczekbcu a 1111 ugyunkci d'')n~fryllk; mind fogva is ~Iomnttt, \IItlt~r l'llltoelk t\rl\~f ill 'HlltrfjUl1l1 l>rllt~tU 1~UIt1l, nul) "hzf'1lf. "fl!!"\' ~!\fkfti1i1k",fIlr: !>~lit>llf'n 1nf't!f~I~t.~ndek. miftlln. btoliAlb ;1tolutll' ldl ~1"NI1 G}rfhlllUIIAfll ~'oUf~mmfl1 mt\pNdlnt ~U a legunnepél)'csebbclI kijdűlltem) mikénl jÓ"(ndöbeli sur- ~(I{lrll, iu'lllm ldl jtirdid.' ttltlitlt, "b Gfi !ll i l Itt i t ~ o (l ~.1It t~ f r stlukat. s személvIIuk, upr mint \"lluronunk biztosságát s ttrtUtll, ill .,? ii II b til tr\' ttltlllIJl!l\tt, '.llrfldlichlh'lI 2Wn, ".iba ti i.S hcliUtatok il mozgalom első PiI.lllnallliban, II mt'll.y IIIt\l (Ulf AUfll cr.Ollífili~Jlt.'t. ~ bit '!ItrIT.fI(f. \ f n t. r úriJk példanyul szolgáhmd arn, mikép gyiikmcs átalakulns ~cdl(ltt<~i{,(n \Iioon il;. oss);,eeaveztetni lehfJt It b"torslillOt It 4tH 3bt fudl Im nihn 1hl9tuuUd "t>fT !8t"'f~un~ btu~ttllm fbum
I
I
I I
st'-I
f'
renddel j mindezek önként nyujtanak kelet m't, bogy résztlkr61 is biztosságunkftt föntamni segélendik, fl hogy kér~ déseinkcf.., az álladaimi testiileIbe egybecsQtoltatlsít illetőleg, ök vilzik át ft szellem kitZdmezejére, rnelly által egyedUl . ügyünk végképi elígBzitása elökészittctbetik, a közvélemény ez ügyben kihallgattaibatik, alé'fedések folviláfrosittathatnak s ekként II: BefQ%eti szabadlllig legerősebb palladiuma, a Shbod sajtó utján, egészen tilIlába hozathatik. - ~em bennünke' illet most toDat ragadni ez ügyben; azon ntmles férfiak majd "égrehajtják Izt, mire mlfrukat olly RagyJelktl:teg elha-
Irilii llÚht,uubtllt1~, AlI 9Jht~tr bt' fRllt, 1mb btr 01'115 tt 1(11 S fm 9lu!~mbUde bt' Umfc\llllung,' fidj in bn 8fftgtf1fJi*t
mngtu!Rll,m rm~f"(otn ldlim, W 'oR", ftmm fi""fhmSliIfrf«, dll,dtli~tn~$imtt,jJfl~~n\Uld) litllld~1'tn IDtebtll, ldbm
~"fttiwlUig '~tt -9iinbt
bit 1'rt5ftti!)dt, fr~stllrUt tlItt\ltll
tározlIk, nekunk a dolgun.~ jelen állásáQál fogva köteleSil'_
W~t til t l'
"'"fm
'tit fft"n ~m., tmf f'oltn !RiilUm talmrll i~ftn t)0'!"< IUlfn ~lriH (010' "" 9btfgait, all1 gtrigttdtJt 3tft bh offnth !Auf HIi 1'Iln S lihr IIJlfm, (Oltln ÍR mtfl:tti6fnll ~,t1 getfitltt, &mm (It. mrinbt. IlUb ttllgfat't !Bnf411ung dbaus,lim, ..\I jtat 18ú",f4Gf. tm 'ott Umm~ !ltrfonn, fo IlIft btil Unttni4t6 fu bm afftntU41rn: ~dn'ot,.~tn, tu(om jttltn 80rlf4l1 iibtr Ul"Ift1't !JtrJi9iOIl.1r~", wt lBndhDlUieftit ~U gtbtn, 1l>0btlt1fJ ~~ bit ~*nr~dft bmsttst í~ 4U'fi~tcn, unb birfi fdb~ t,lIU,
ir:
hogy egy ré.uöl a Jeggyl)keresebh reformokal megkezdjük, lilás résr.rÖJ pedig, bogy trrermekeioket kiyévf' fl külön elő adatandó vallástant • ft nyilVános i.kolákban képeztetjUk, a legnyolnalékosb bilonyitvlinyt adjuk II felü), miként ir'-
nyunkban a polgári társastlg teljesen megnyugb~tik. Fölkérjek tehát benr.lcteket, tisztelt lestvóreim arra, hogy tarlsátok vissza magatokl11 minndennemú: '~röszakos törekvéstől a jog elnyerésére. Ne nyujtsalok be kérelmozvényeket; ne irjatok j lIaDflBI várjátok be Mk h'el az id6t, mellyoon t ha isten IllJY lIkIllJil , II mint én a legbiztosabbalI reménylem, lt'gIUJf.el~ Jf}:04Mt, itgyünk II polgári tb.IJ.ag 1Wr.mq1!légeJé6Ire, teljcs világosságba hOZll8ndó, bevégtendö, é. határozatba Inenendl}vó tétetik. lslen stó.Dd II: li Ugyeitekben, nemes fé:~6ak ajkaival li pedig legyetek békell1r(~el mondja ft sz, ird.: Tartsátok fől a békét, belfllrö~ és kil'iilr61. Hogy ha pedin hazllfiui érzelmeitek igénybe vélolnek, eE által kétuerte leköteJcZ\'c I érezzétek magalokR!, ha nt-hGI s.zukkeblüIcg Ü~.! z8utnsiUalok. el DO mulaszszátok ti azért kölelessegeiteket; Im fcleb.ara_ taÍlok jólléte rorog renn, foledkeu:etek meg minden bánlal_ ' manól, miuden len6zésrö1, mellr eket tapasztalá:,ok, li minden t'ucrbon elIak enéll'SlJafok, egyet n:eresse!;lk _ a hazát.
I i
lsten, haza és király, ez legyen jelszavunk. Becsület, és bizalom vezereljen bennün,ket minden cselekedeteinkben.
!.nI",
~ttlltt
günk csak az, hogy annak idejében, A lep1li1J'ablI fölDiJdgf,'mát adjunk, az eddigelé olly rejtélyes homályban burkolt községi és vallási nerka.zetünk felül i valami'1l1 aJ által
gmi",t, ~ i~mftitl nm$4l1ltJ rll ftin,
unb 'ott Srdgl' unftm lihlbtdftblltlg im allQt•• ~n(olUlbt, mlf'otU gt(liigt 3tlb jll iílifrtrdjJtn, It' I) Allttn Wt (inffditf'oll.g borflt< Ttütt un) bh: öfFtntl~f !Jltimmg ~Iniihf, I1ffctmmdt, grildJttt iUl) fonttt b\ltd) bal fdJ&njlt 'AlIGbbmt kr !Rdtion, bur~
fiI~lrn
lIlItb.
í!iemít biU, ilf)
fo QioftiDtn,
IInb iDlt
"t
i4 t'loft,
rt'"
10 d f b btt 31i4'u..ft !ommm Il'írb, 1»0 t(dt. ülon 'oltfm Q!f' StlllliU\b &Ut Snfrftbr".rft btt gdllJt. ~HuU. ~trrllftf)dft, gt~örig ln. 'i14t gtfl"tUt, Str~lo\Jt. Uti' fl'flI4ulf snftd«!t taln'otn f~lIntn. ~ t t Cbunr. rbln ~mr"tn 9Runb) IIIÍf) fih U11fJ fputfJ,tlt, Str4bt1' joIltt ~Ifft
°
Ra"
f IfJ nJ e i 1'1 t tl: ídgt 'olt ~tj(iSl ~dft. ~ldltd bfll íl"ritbm {n,un un'o "M; dú5.m; ttlmmt IJIGn fum JHttriofíf4tn lIttfrbft. tllt1!ttt AU, fo- fii~1t ttn\ ba'out-~ bo-»dt tlupfli4td, I\)tI~ lIlAtt tud) an DtiUl.~,t~ Dtltn !lltÍÍd, fo fpd Ilídtt. ~tftC'ltlfll{fltt t.nt ~oUte:~tbtsrrlt, ~Ilb 11>0 )11' !D~.t bt' 1J1lct,'hnt giU.OtfJJtJtt ~tbt ~f~rC'~tI~'t stfAnhutD. itbt 3 I1rű dft.lIl19. u.\I ft.tt i. f •• _.
t'
A'
tt
ff
\lM.
Is'en, ha .. i>s király, bltibt 'un: !6ld~llPtudJ.
!RedJtlidJMt unb lBi.oetf,i! !tit. dU. Mt .g,dnb.
lung.n.
Ed ~:érvC, maradtam P~ten MarUul 22-é1l 1848.
Kuncwal.der Jónás.
rl[TSC~1 f 8
+8
-- +9 '
ES
F O RR A D A L O M
E L Ó E ST ÉJ É N
abszolutista Ausztria és a cári Oroszország egyesített erőitől elszenvedett veresége az 1848---49-es szabadságharcban, valamint az ország XX. századi sorsa, akkor érthető nek tűnik, hogy a XIX. század negyvenes éveiben a szabad királyi városok német polgársága jó okkal ragaszkodott alkotmányos elő jogaihoz, s tiltakozott a magyar nemzetbe való nyelvi és politikai betagolása eHen. Ha pedig visszatérünk fejtegetéseink kiindulópontjáb.oz, érthetővé válik az is, hogy az 1848-as forrad.a10m kezdetén a német városi polgárság távolságl:artón szemlélte, illetve elutasította a magyar szabadságmozgalmat, hiszen ez a polgárok összességének egyenlősítésével s az egységes magyar állampollgári szövetség megteremtésével alapvetően fenyegette a német polgárságnak azt a különleges helyzetét, mely a Habsburg-házhoz kötődött. De miért és hogyan érintette mindez különös mértékben a zsidók emancipációját és bekerülésüket az egységes állampolgári szövetségbe? A magyarországi zsidók, főként a Morvaországból és Ausztriából bevándorlók, akik a XIX. század első felében vezető gazdasági szerepet vívtak ki maguknak, a német nyelv és kultúra területéről származtak. Változatlanul szoros kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Béccsel s más cseh- és németországi kereskedelmi központokkal, ami az irodalom és költészet terén is szorosabb kölcsönös érintkezéssel járt. Szükségszerűen következett ebből, hogy a harmincas években, a reformkor kezdetén a magyar zsidóságnak az a része, mely a hétköznapi életben használt jiddis nyelvtől elfordult, nem az akkor induló nemzeti-magyar újjászületési mozga10mhoz csatlakozott, hanem a Közép-Európában általánosan uralkodó német nyelvű kultúrához. 20 A zsidó ifjúság, mely vallási téren is az új reformmozgalom élharcosa volt, a felvilágosult jozefinista iskolákból német nyelvű és német szellemű mű veltséget hozott magával. A modern világhoz való asszimilálódás ezért első lépésben nem a magyarsághoz, hanem a német klasszikus kultúrához való közeledésben nyilvánult meg. Schiller, Heine és Lessing művei a fejlődő zsidó polgárság házi könyvtárának alapvető darabjaivá váltak, miközben ez a zsidó polgárság még mindig nem juthatott be a szabad királyi városokba. Amikor a liberális magyar nemesség a reformkorban el:k.ezdte követelni a zsidók polgári egyenjogúsítását, hogy képessé tegye őket a hiányzó harma-
WALTER NÉMETEK,
ZSIDÓK
ÉS
MAC,YAROK
AZ
dik rend szerepének betöltésére, a zsidók óhatatlanul szembetalálták magukat azokkal a nézetekkel is, melyek szerint a német polgárság veszélyezteti az egységes magyar nemzet kialakulását és fejlődését. Ilyen értelemben emelt szót a zsidók emancipációja ellen gróf Széchenyi István, a mérsékelt magyar reformmozgalom elindítója és élharcosa, 1839. április 20-án egy pesti megyegyűlésen. Amint az egy rendőrségi besúgónak a bécsi hatóságokhoz intézett jelentéséből kiderül, az elutasítást Széchenyi a magyar törzs mind erősebb fogyatkozásával indokolta. Úgy vélte, hogy a németek egyre inkább túlsúlyba kerülnek, s Pest városát szemlélve gyakran már az a kérdés is felvetődött benne, hogy egyáltalán Magyarországon van-e. Ezek után konkrétan kifejtette: "Igaz ugyan, hogy a zsidók most igyekeznek megtanulni a magyar nyelvet, ez azonban [ ... ] csak azért történik így, hogy bennünket fogékonyabbá tegyenek az emancipáció iránt. Egyébként nagy tévedés azt hinni, hogy az emancipáció által a zsidók magyarokká lesznek, mivel szellemükben túlságosan németek. Ő maga [Széchenyi] igencsak kétli, hogy a zsidók az igazi keleti törzsekkel összekeverednének. Ha viszont [ ... ] még a földbirtoklási jogot is megkapnák, nem tudja, hová jutnának a magyarok."21 A magyar zsidóság gazdaságilag feltörekvő része tehát egyre nagyobb ütemben kapcsolódott be a modern pénz- és árugazdálkodás rendszerébe, ezért asszimilációjának első fázisában kényszerűen az akkori Közép-Európában uralkodó német nemzetiség nyelvéhez és kultúráj áh oz igazodott. Természetesen ennek előfeltétele volt a vallási élet és a hagyományos életviteli szokások alapvető reformja, beleértve a szigorú ortodoxia híveivel támadt konfliktust. A reformpárti zsidóknak ugyanakkor törekedniük kellett arra is, hogy tevékenységük központját a nemesi földbirtokokról és falusi piacokról áttegyék az előlük addig elzárt szabad királyi városokba, mivel a távlatokat tekintve csak polgári alapon szervezett városokból lehetett modern gazdálkodást folytatni. A nemzeti-magyar szempont szerint viszont a városokat úgy lehetett egy új polgári réteg erőteljes növelésével megerősíteni, ha alapjában megreformálják a német meghatározottságú magyar város ügyet, s az új városlakók egyértelműen a magyar nyelv és kultúra mellett tesznek hitet, ami a hagyományos zsidó szokások társadalmi hasonulását is magában foglalta. A német városi polgárság két vonatkozásban is veszé-
PIETSCH 1848-49-ES
FORRADALOM
ELÓI:,STÉJLN
lyesnek látta a zsidók beköltözését. A céhes gondolkodásban megragadt kézművesek és kereskedők tradícióikhoz ragaszkodva radikálisan elutasították az új, gazdaságilag sokkal mozgékonyabb versenytársakat. Ráadásul most már attól is tartaniuk kellett, hogy a zsidók magyarosodásával a városi reform során elvész a szabad királyi városok csupán történelmileg megalapozott különállása, s ezáltal maguk is kénytelenek lesznek feladni németségükhöz kapcsolt privilégiumaikat. A feudális-rendi Magyar Királyság sajátos körülményei miatt tehát az 1848-as forradalmi felkelés előestéjén a magyarok, a németek és a zsidók szinte kibogozhatatlan belső függőségi viszonyba kerültek egymással, s jól érthető okokból e három csoport mindegyike fölöttébb kritikusan szemlélte a másik kettőt. A magyarok általában véve féltek attól, hogy a németek legyűrik őket, s hogy a zsidók is az ő csoportjukat erősítik. A németek nem kívántak asszimilálódni a magyarokhoz, mivel ez fenyegette kiváltságos helyzetüket. Ugyanakkor ily módon ki voltak zárva a politikai akaratképzésből. A zsidók két tűz közé kerültek, hiszen a magyarok azzal gyanúsították őket, hogy a német elemet erősítik, míg a németek gazdasági konkurenciának tartották őket,
iYrttl,ttttJ=Mt~t hé t!1i:1Jlqtl1 unr,,,rlí~(l'! fJ<JTlij(!{
t, ,'Iiet ret ;,tl:ilftf!1
!Ofl ~r·
,)llriflru llu~ aU& dlU
.nil
~lrullllt'll,
.a.
rol4q
tl1lrQI,
I~'J~,
im (Idr bré 2tjllbr~,1I!jr,'.
,t
,;.JUl' tr"rinntrUlIfl ;:1\
tLI
tJl:f~
taft lPtrtr l o .. ~:"t!
II ri I p i til o e fo III r n r ri d] c
II ci ~ tr 1\ n ll.
WALTER NÉMETEK,
~tf
ZSIDÓK
ÉS
MA0YAROK
AZ
Un94f.
.3citfd>fiftlid,eG 'crgan
fűr unaarifd)ts ~lltttrtfft, ~tmll, (fltoan3, fittrnhtr, Slfjta*" tI ..l) Wlol)t. l1rhctnr .nb ~1P1'9d1rr o\\ttmonn Jlltia.
Mro,
6~.
!tIer 15. !IRdr; !
jf.~~fiji\~~~~±:~:. 1" ..... r'
pi
t: )1 r t (ít fr (' i!!! ~af .ln;'" [lI~ Dll ",14. n,,~CINI' l\!dllnl•• r.. OtI IHJ """[ ~,::)::~\~~'.:.!:t.~. ~~I:-~.
'/ti
..··"..,,·· .. r."· ••1··
lol ..... " ... ••• fII .....·.r..... ".'II"' •• '-,"''''''''ot" "........, •. hl ..... -,,:I..... t ..... '.~h'
r..r t ...trtlu.tsllt.~ ;"n... ~r ,;IIid;,,,, 30ld ~III
!'*"'0IIf
1';~.· :::.~~ ..... 10"~~";':'~ .... -" ••,01·."'10'. :::;:.:.~~~!;~.. "I<~ t~lK_tt
Oula, ... tr! U' U. tu, IIanIfIn mdod
-
lm... ••• b fl. III
t.f"~! lIt,l ... .." fm ......
't •• " ... " '•• " ''''I ~~I .. ~'''. 11••• , 1<''''.14•.,..... ,."". jNI,
"'tlt.. •.. ~.·>4, ... •... ,",·...."-,, _'f>t.,.~"'
.. ,,,t.·,,I·....,.... .,
~,,,. .~ ..
a.u". ,•• a..~ ...
".ttl •• ,. '(-j>
t ..
,,,.,~ ",_,~
>to ~ ..... " ~'" "'1<1 •• " ... ,,~ """ .~ •• '''I'
l1QliouUif. il~"hl
~'~';,:',;,~~~.
""',.. , """
.\
::,1::::::. to.'
c, ... II.~"""."" I~" ..." f t .... ~ .., •• Il'< I ...... tI',."
t~~;~~f,:':,:::~::
1!l1...... J" ....... , ....... 1'....... iI; ..' N','~'" .t.. " .. ' ... f .... _
IN ...
"_r.....
\)'~ 1'1Ii'i~.
~.n ;t.
tou •.
h ... -'- ..•."'.I"'~'" u~", , .. I ...... ''',,,.,......,l<', "" ,~""" ...,'" ~, ~ ~'''''''' ", '""'I'.""" !ht!· .... ~ ''''''' ""ft .. .,... ·""
....
... ..
'
ld"'",,",',.
l:'. ,.,..".•• ,.~ ~ ..",.r. •• ,
•.
O;) ... ~"" ........ , .. ,,,..... , ••
.:::.:::::::.;:.r....
!'I.......
:::-."::.;"~:.~',~" ?",.,.'".: t:. ".,,,..,,,,,,._1:.,.
i •• ' .............; ....·•.
~-·· .. h .... L!oI"~· .. cl"· ..
~~::~;~~~!:::::.:.:.
akik magyarosodásuk esetén ráadásul veszélyeztetnék a városi polgárság németségét. 22 Mindezek a problémák összesűrűsödve jelentkeztek a magyar városok fejlődésében. A magyar országgyűléseken ezért a zsidó emancipáció és a városi reform egységet alkotott. Az 1840. évi országgyűlés a városok heves ellenállását leküzdve elérte, hogy megszűnjön a legszembetűnőbb anakronizmus, a zsidók letelepedési tilalma a szabad királyi városokban. Az 1843-44-es országgyűlésen ebből következően már együtt kezelték a zsidók emancipációját és a városi reformot. Ám az a szándék, hogy a zsidók számára biztosítsák a városi polgárjogot, mégis meghiúsult a felsőtábla ellenállása és a városok tiltakozása miatt. 23 Komárom megye küldötte, Pázmándy Dénes a következő pontokban foglalta össze az elutasítást képviselők érveit: ,,1. a zsidók német nyelvűek s a német irodalom pártfogói, 2. minthogy a hazánkkal szomszédos országokban a zsidóság jogtalan, az idegen zsidók is hozzánk gravit.Hnának magyarországi emancipáció esetén, 3. városi érdek a zsidótlan megyei adminisztrációhoz való közeledés. "24
PIETSCH
------------------------
18+8-49,ES
FORRADALOM
ELÓESTÉJÉN
A zsidók emancipációja és a városi reform egyfajta gordiuszi csomónak bizonyult tehát, mely magyar szempontból lehetetlenné tette a nyugat-európai Jjberális nemzetállami modellnek megfelelő gazdasiigi és politikai modernizálódást. Bárándy János magyar statisztiktis 1847-ben az ország állapotát bemutatva a következő szavakkal foglalta össze a városok kulcsszerepét: "Magyarország története azt tanúsítja, hogy a szabadvárosi polgárok, kiket eltölt a szűkkeblű monopóliumvágy, megszédít az őrült hiúság, mintha ők lennének hivatva az idegen elemek feladatait betölteni Magyarországon, nem képesek magyar állampolgárként látni helyzetüket, miáltal a nemzeti érdekekkel folyton idegenül álltak szemben. [ ... ] A kereskedelem s az ipar érdekei így országgyűléseinkben hozzáértő képviselet nélkül maradtak, mivel a negyedik birodalmi rend sosem vette figyelembe elhivatottsága célját, sosem értette meg Magyarország államéletében elfoglalt helyét, s hiú elkülönülés i mániájában örökre idegenek maradtak számára a nemzeti érdekek. Ezért egyáltalán nem szabad csodálkoznunk, hogy Magyarország oly nagyon elmaradt anyagi erőinek ipari fejlesztésében. [ ... ] Ellenkezőleg, be kell vallani, hogy a polgári rend ily mértékű nemzeti elidegenedése miatt gondolni sem lehetett a polgári és az összállami érdekek üdvös kiegyenlítődésére s a polgári érdekek nemzeti érdekké emelésére. "25 Bárándy, aki jól ismerte a korabeli magyar zsidóságot, ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy a zsidóknak is fel kell adniuk mindenfajta nemzeti vagy társadalmi különállást, ha nem akarják megismételni a német városi polgárság hibáját: "A zsidóknak azonban be kell látniuk és el kell ismerniük, hogy a zsidó nép nagy tömegében olyan sajátosságok vannak jelen, melyek az általános emancipációt mindaddig gátolni fogják, míg a vallási, erkölcsi és társadalmi élet jól megfontolt önreformjával meg nem szüntetik őket. [ ... ] Ezért ama obskuránsok üzelmei, kik népük önreformjával fanatikus módon szembeszegülnek, minden bizonnyal a zsidó emancipáció legfőbb akadályának tekinthetők. E sötét agyú ortodoxokat sorsukra kellene hagyni, míg dühüket ki nem tombolják, s készek nem lesznek meghallani az egészséges emberi értelem hívását. "26 A magyar zsidóságnak a modern világba való belépése, melyaz 1848-as forradalmi felkeléssel küszöbön állt, háromszoros szakítópróbával kapcso-
WAL TER NÉMETEK,
ZSIDÓK
ÉS
MAC,YAROK
AZ
lódott tehát össze. Amint az a következő két fejezetből kiderül, a belső reform árát a refom és ortodoxia kettészakadásával és polarizálódásával kellett megfizetni. Tekintettel az osztrák-német elnyomással szemben felerősödő magyar szabadságküzdelmekre, a német nyelv és kultúra világához való, épp megkezdett asszimilációrólle kellett mondani a magyarosodás javára, ami a zömmel német városokból kettős elutasítást váltott ki. Az 1848-as forradalom századik évfordulóján ezt a drámai helyzetet Zsoldos Jenő a következő találó szavakkal foglalta össze: "A sváb polgárok és városlakók feneketlen ellenérzéssel szemlélik a magyarosodó zsidóság tevékenységét, és bennük nemcsak a gazdasági versenytársat gyűlölik, hanem a kibontakozó magyart is. "27 A zsidó emancipáció és a feudális rendi Magyarországon megoldatlan városi kérdés belső összefüggése oly erős volt, hogy maga Kossuth Lajos is, aki az 1848-as forradalom idején Magyarország politikáját meghatározta, beletörődött a városok ellenállásába, s az 1848-as országgyűlésen elutasította a zsidók emancipációját, mondván: "Most a zsidókra nézve rendelkezni annyi volna, mint e népfaj közül tömérdeket áldozatul vetni ellenségeik dühének."28 Zsoldos Jenő szerint Kossuthnak e kijelentése nemcsak a magyar zsidóság emancipációjának egész tragédiáját rejti magában, de száz év történelmi távlatából visszatekintve asszimilációjának kilátástalanságát is megmagyarázza.
Németbólfordította: Gla"ina ZJUZda JEGYZETEK l Allgemeine Zeitung du JudenthUJ7kf. 1848. május 15., 298. 2 Petőfi Sándor: A német polgárok és a zsidók. In: Lapolc Petőfi Sándor naplójából Pest, 1848. Idézi Zsoldos Jenő (szerk.): 1848-1849 a lTU1!JYaruÚ)ó.Jágéletében. Bp., 1948,52. és köv. A továbbiakban: Zsoldos: 1848-1849. 3 Vö. George Barany: Magyar Jew or: Jewish Magyar? The Question of Jewish Assimilation in Hungary. In: Canadian-American S/avic StudieJ. VII. köt. 1974, 1-44. itt: 25. 4 Vö. Vörös Károly: Ungarns Judentum vor der bürgerlichen Revolution. In: Keith Hitchins (szerk.): StudieJ in EMt European Social HiJtory. II. köt. Leiden, 1981, 139-156.
PIETSCH 1848-+9-ES
FORRADALOM
ELÓESTÉJÉN
5 Vö. Oszetzky Dénes: A hazai polgárJág tárJadalmi problémái a rendiJég fe/bomlMalcor. Bp., 1935, 39. és köv. 6 A városok kérdéséről részletesebben lásd: Ernő Deák: Dad StiiJtewuen Jer LiinJer Jer ungariJchen Krone (1780-1918). Bécs, 1970., itt főként: 217. és köv.; Az urbanizációról vö. Peter I. Hidas: Hidden Urbanization. The Birth of the Bourgeoise in Mid-Nineteenth Century Hungary. In: Michael Silber: JeWJ in the Hungarian &onomy 1760-1945. Jeruzsálem, 1992, 135-160. 7 Hetényi János: Honi vároJainlc befolytiJáról nemzetünlc IcifejtőJéJére é.! uinOJbulMára. Buda, 1841. A továbbiakban: Honi vároJainIc. 8 Hetényi: Honi vátYMainlc. 238. 9 Hetényi: Honi várojainIc. 239. 10 Julia Pardoe: Ungarn und Jeine Bewo/mer unJ Einrichtungen in Jen Jahren 1839 unJ 1840. Lipcse, 1842. A továbbiakban: Pardoe: Ungarn. II Pardoe: Ungarn. 192. 12 Pardoe: Ungarn. 194. 13 Pardoe: Ungarn. 200. és köv. 14 Pardoe: Ungarn. 218. 15 Berg, Wolfgang: UngarnJ politiJcbe Zulcunft. Lipcse, 1842. A továbbiakban: Berg: Ungarn 16 Berg: Ungarn. 6. 17 Berg: Ungarn. 25. 18 Berg: Ungarn. 12. 19 Berg: Ungarn. 30. 20 Vö. László Nikolaus: Die geiJtige und Joziale Entwiclclung der Juden in Ungarn in der erJten Hiilfte du 19. JahrhundertJ. Phil. Diss. Berlin, 1934., 9. és köv. 21 Viszota Gyula (szerk.): Gróf Széchenyi István naplói. V. köt. In: Gróf Szécbenyi ütván Ö.JJzeJ munlcái. XIV. köt. Bp., 1937, 271. és köv. (Az idézet helyéről Széchenyi elképzelés ének teljes összefüggésében lásd George Barany: Stepben Széchenyi anJ the Awalcening of Hungarian NatwnaliJm 1791-1841. Princeton, 1968,223. 22 Az asszimiláció alapvető kérdéseiről lásd Wolfgang Hiiusler: Assimilation und Emanzipation des ungarischen Judentums um die Mitte des 19. Jahrhunderts. In: Studia Judaica Awtriaca. 3. köt., Studien zum ungarischen Judentum. Eisenstadt, 1976, 33-79. 23 Az emancipáció kérdésének tárgyalásáról a reformországgyűléseken lásd Sándor Pál: Az emancipáció útján. Való.lág, 1991, 8. sz., 34-55. 24 Csetényi Imre: Adalélcolc a magyar uú)óJág reformlcoNzalcbeli tö"rténetéhez. Bp., 1928, 27. 25 János Bárándy: Über UngarnJ ZUJtiinde. Pozsony, 1847, 67. és köv. A továbbiakban: Bárándy: Ungarn. 26 Bárándy: Ungarn. 34. és köv. 27 Zsoldos: 1848-1849. 9. 28 Zsoldos: 1848-1849.69.
